Bajai Szakképzési Centrum Jelky András Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája BAJA PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV (MÁSODIK RÉSZ)

Bajai Szakképzési Centrum Jelky András Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája BAJA

PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV (MÁSODIK RÉSZ)

Tartalomjegyzék I. A képzési szerkezet és a tervezett osztályok számának alakulása ....................... 3 II. Óratervek ................................................................................................................... 5 III. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei .................................................................................................. 10 IV. A pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai ............... 12 V. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ................. 15 VI. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ...................................................................................................................................... 19 VII. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ..................... 23 VIII. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ....................................... 29 1. A közoktatás esélyegyenlősége ................................................................................ 29 2. Az esélyegyenlőségi terv hatóköre ........................................................................... 29 3. Általános célok, etikai elvek ...................................................................................... 29 4. Ellátott esélyegyenlőségi feladatok ........................................................................... 30 5. Konkrét célok, célkitűzések ....................................................................................... 30 6. A Bajai SZC Jelky András Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája a következő irányelveket tartja alapvetőnek. .............................................................................. 31 7. A tanulók esélyegyenlőségének biztosításával kapcsolatos intézkedések ............... 32 8. Az egyenlő bánásmód elveinek megsértése esetén szükséges eljárás .................... 33 IX. Az iskolai beszámoltatás az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formája ......................................................................................................................... 34 X. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ................................................ 42 XI. Pedagógiai Program elérhetősége ....................................................................... 43 XII. Mellékletek ............................................................................................................ 44 XIII. Záró rendelkezések ............................................................................................ 52

2

HELYI TANTERV

A 2013/2014-es tanévtől kezdődően: Az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 6. mellékletében kiadott kerettanterv, valamint az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. mellékletében kiadott szakközépiskolai kerettanterv alapján módosítottuk óraterveinket. Az NKT. 27.§ (11) bekezdésében meghatározott mindennapos testnevelést heti 5 testnevelés óra keretében biztosítjuk.

I. A képzési szerkezet és a tervezett osztályok számának alakulása Terveink szerint minden tanévben 9. évfolyamon 5 szakközépiskolai és 6 szakgimnáziumi osztályt indítunk. A szakmai vizsgával rendelkezők, tanulmányaikat szakiskolát végzettek középiskolájában folytathatják. Az érettségire épülő szakmai képzések választási lehetősége is bővült, sajnos az alacsony létszám miatt több szakma kerül egy osztályba. Mind a szakközépiskolai mind a szakgimnáziumi szakképző évfolyamok indítandó létszámát és képzési formáját az adott tanévre vonatkozó fenntartói határozat alapján hirdetjük meg és iskolázzuk be. Levelező munkarend szerint érettségire felkészítő két évfolyamos vagy esti munkarendben három évfolyamos képzést indítunk. Az érettségire épülő felnőttképzésre eddig az egészségügyi területen volt akkora igény, hogy egy-egy osztályt indíthattunk iskolarendszerű képzésben, azokban a szakmákban, amelyeket nappali képzésben is indítunk vállaljuk az iskolarendszerű felnőttképzést is. 9. évfolyamon a következő szakmacsoportokban indítunk képzést: szakgimnázium: 

faipar



könnyűipar (ruha)



egészségügy



művészeti /grafikus, keramikus, textilműves/



közlekedésgépész



szépészet 3

szakközépiskola: 

gépészet



faipar



építészet



könnyűipar



elektrotechnika-elektronika



szociális szolgáltatások



közlekedés



művészet, közművelődés, kommunikáció

érettségi utáni képzésben: 

gyakorló ápoló



egészségügyi asszisztens



gyógy-és sportmasszőr



faipari technikus



divat- és stílustervező



gyakorló fodrász



autószerelő



autóelektronikai műszerész



autótechnikus



művészeti képzés / grafikus, keramikus, textilműves/

4

II. Óratervek Művészeti szakközépiskola a 2003-2004-estanévtől a 2012-13-as tanévig indult osztályokban Tantárgyak magyar nyelv és irodalom történelem és állampolg. ismeret társadalomismeret idegen nyelv matematika kémia fizika földrajz biológia zenetörténet testnevelés osztályfőnöki informatika Szakmai órák rajz, festés, mintázás művészettörténet népművészet ábrázoló geometria betűrajz szakmai elmélet szakmai gyakorlat gazdasági és jogi ismeretek élet- és pályatervezés

9. 4 2 3* 4 1,5 2 1 1 1 1* 20,5

10. 4 2 3* 4 1,5 2 1 1 1 1* 20,5

11. 5 3 1 4* 4 1 1 1 20

12. 5 3 4* 4 1 1 1 1 20

13. 0,5 1 1,5

6 2 1 2 2 5 18

6 1,5 1,5 2 2 5 18

7 1,5 2 2 5 17,5

8 2 2 5 17

9 4 4 12 2 1 33,5

* csoportbontásos órát jelöl A tanulónak az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészülésre a 11. és 12. évfolyamon 4-4 óra áll rendelkezésére. A tanulók a 12. évfolyam végén érettségi, a 13. évfolyam végén szakmai vizsgát tesznek. Számukra az 5. érettségi tárgyként a művészettörténet az ajánlott tantárgy. A 9-10-11. évfolyam végén 35 órás rajz, festés, mintázás, művészettörténet és népművészet gyakorlattal valósítható meg a központi program. Az osztály összetételét, a felkészülés eredményességét szem előtt tartva felülvizsgáljuk a csoportbontás szükségességét.

5

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák Szakközépiskola 2013. szeptember 1-től Területek

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

17 óra

11 óra

8 óra

1 óra

-

1,5 óra

Összesen:

18 óra

11 óra

9,5 óra

Kötött órák

14,5 óra

23 óra

23 óra

2,5 óra

2 óra

2,5 óra

17 óra

25 óra

25,5 óra

35 óra

36 óra

35 óra

Kötött órák Szabadon Közismeret

felhasználható órakeret

Szakmai elmélet és gyakorlat

Szabadon felhasználható órakeret Összesen:

Heti összes óraszám:

Komplex műveltségterületek 1.

9.

Heti óraszámok 10.

11.

Magyar - Kommunikáció 2,5

1

0,5

2.

Idegen nyelv

2

2

2

3.

Matematika

2,5

1

1

4.

Társadalomismeret 2 3 5

1 5

5

5. 6.

Természetismeret Testnevelés

7.

Osztályközösség építő program (életvitel, etika - egészségtudatosság, fenntartható fejlődés, életpálya tervezés)

1

1

1

Közismereti óraszámok összesen:

18

11

9,5

Egyéni fejlesztés (BTM) CXC.NKT.27§(5)

0,5

0,5

0,5

A szakmai elmélet és gyakorlat óraszámának felosztását a helyi tanterv szakmai óratervében tüntettük fel. 6

Szakgimnázium 9-12. 2013. szeptember 1-től 9. Tantárgyak évf. Magyar nyelv és irodalom 5 Idegen nyelvek 4 Matematika 3 Etika Tört., társ. és államp.ismeretek 2 Fizika 2 Kémia 2 Biológia - egészségtan Földrajz 2 Művészetek Informatika 1 Testnevelés 5 Osztályfőnöki 1 Szakmai tárgyak 8

CXC. Törvény27.§ (5)

csoportbontás

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

összesen szabadon tervezhető: Idegen nyelvek Matematika Magyar nyelv Informatika

Felzárkóztatás (hátrányos helyzetű tanulók)

tehetséggondozás (emelt szintű érettségi felkészítés) egyéni fejlesztés (BTM)

27.§(5) időkeret Tehetséggondozás, felett felzárkóztatás Összes óra:

7

10. évf. 5 3 3

11. évf. 5 3 3 1 3 1

12. évf. 4 4 4

2

1

5 1 10

5 1 11

5 1 13

35

36

35

35

4 3 1 1

3 3

3 3

4 4

1

1

2 1

1 44

2 2 1 2 1 1

2

2

2 2

1 45

1 43

1 42

3

Művészeti szakgimnázium a 2013/2014-es tanévtől induló osztályokban

textil- kerámiam grafikus műves űves

40 20 20 3 1 3

3 2

3 2

3 3 1 2 1

3 3

5 1 24

5 1 23

5 1 20

2

2

1 3

6 1 1 7 17

6 1 1 7 17

6 1 1 8 20

2 2 2 1 5 1 25

2 2 1 1

35

35 35,5

textilműves

kerámiaműves

40 17 23 3 1 3

grafikus

41 17 24 3 1 3

13.

textilműves

kerámiaműves

grafikus

12.

textilműves

kerámiaműves

grafikus

textilműves

grafikus

textilműves

11.

40 15 25 3 1 3

1

0,5 2 1 5 0,5 6 15

0,5 2 3 7 2 4 1 2

grafikus

évfolyam összesen szakképzés összesen közismereti oktatás összesen irodalom magyar nyelv 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv matematika történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek etika biológia-egészségtan fizika kémia földrajz informatika testnevelés és sport osztályfőnöki összes közismeret Szakmai órák munkahelyi egészség és biztonság művészeti vállalkozás művészettörténet térábrázolási rendszerek rajz, festés, mintázás gyakorlat stílustan és szaktörténet technológia tervezés és gyakorlat összes szakmai foglalkoztatás elhelyezkedést segítő idegen nyelv kortárs szakmai környezet szakmai ábrázolási gyakorlat kortárs grafika szaktörténet grafika szakelmélet illusztrációs technikai gyakorlat szakillusztrációs gyakorlat

10.

kerámiaműves

grafikus

9.

kerámiaműves

Tantárgyak

tervezőgrafikai technológiai gyakorlat

4,5

tervezőgrafikai tervezési gyakorlat

9

kerámia-porcelán szakmai ismeret

3

digitális prezentáció

3

kerámia-porcelánkészítési gyakorlat

17

textil szakelmélet

8

textil szakgyakorlat

15

összes:

35

35

Idegen nyelvből és informatikából csoportbontás szükségességét megvizsgáljuk. A szakmai elmélet és gyakorlat óraszámának felosztását a helyi tanterv szakmai óratervében tüntettük fel. 8

36

Esti tagozat 2013. szeptember 1-től

heti óraszám tantárgyak

9-10. évf.

11.. évf.

12. évf.

3,5

4

4

1.

Magyar nyelv és irodalom

2.

Idegen nyelvek *

4

4

4

3.

Matematika

4

4

4

4.

Etika

5.

Tört., társ. és államp. ismeretek

6.

0,5 1,5

1,5

Fizika

1

0,5

7.

Kémia

1

8.

Biológia - egészségtan

9.

Földrajz

10.

Művészetek: vizuális kultúra

11.

Informatika *

1,5

1

1

0,5

1

szabadon tervezhető

1,5

1 3

Kötelező tanítási órák

17,5

* csoportbontást jelöl

9

17

17,5

III. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 1. Az alkalmazott tankönyvek 

Amennyire lehetséges, kapcsolódjon a helyi tantervhez



Motiváló, tanulható legyen



A kompetencia alapú oktatást segítse



Legyenek benne differenciálásra alkalmas feladatok



Nyelvezete az adott iskolatípus szintjének megfelelő legyen



Jól legyen strukturálva, emelje ki a lényeget



Az egyes leckék végén tartalmazzon összefoglaló kérdéseket



Az előző feltételeknek megfelelők közül a legalacsonyabb árú legyen.

2. Tanulmányi segédlet Az atlaszokat, munkafüzeteket, feladatgyűjteményeket, függvénytáblázatot elsőszámú segédletnek tekintjük, így minden tanuló számára javasoljuk a megvásárlását. A kiválasztás szempontja illeszkedjen a tankönyvhöz, iskolai és otthoni munkára egyaránt használható legyen. Az idegen nyelv oktatásához a szaktanárok plusz feladatlapokat, az iskolai munkához szükséges szótárakat biztosítják a tanulóknak. 3. Taneszközök A kötelező tananyag átadásához szükséges szemléltető eszközök elsőbbséget élveznek. A tanári demonstráció mellett kevésbé balesetveszélyes tanuló-kísérleti eszközökre is szükség van. A beszerzendő eszközök listáját a minimális eszközjegyzék, a szakmai programok és a költségvetés összevetése után minden gazdasági évben felülbíráljuk. A taneszköz-beszerzés területén egyre szélesebb körben élni kívánunk a pályázati lehetőségekkel. A szakmai oktatáshoz szükséges taneszközök pályázata esetén az önerőt a szakképzési alapból is finanszírozzuk. Az eszközfejlesztési tervünk külön kötetként a program része.

10

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, atlasz, stb…) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az EMMI hivatalosan tankkönyvvé nyilvánított. A tankönyvjegyzékben nem szereplő taneszközök beszerzéséhez a szülők jóváhagyását előzetesen írásban be kell szerezni. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál (pl. testnevelés, rajz) egyéb taneszközökre is szükség van. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: -

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének

-

Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak

-

A taneszközök használatában az állandóságra kell törekedni, azaz új taneszközöket csak abban az esetben kell bevezetni, ha az lényegesen jobbítja az oktatás minőségét.

Az egyes évfolyamokon a különféle tárgyak feldolgozásához szükséges kötelező taneszközöket a tanárok szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt kell tájékoztatni. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülő kötelessége. A tankönyv legyen: -

A tantárgyi cél és követelmény elérését legjobban segítő

-

Illusztrációban gazdag

-

Tartós, (örökölhető)

-

A többség számára megfizethető

-

A munkaközösség számára elfogadott

A tanulói tankönyvtámogatás: Minden tanévben tájékoztatni kell a szülőket a köznevelés törvény 46 § (5) bekezdése alapján valamint a tankönyvtörvény (2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről) 8 § (4) bekezdése alapján kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra.

11

A köznevelési törvény 46 § (5) bekezdése alapján az állam által biztosított ingyenes tankönyveket (a munkafüzetek kivételével) az igazgató az iskola könyvtári állományába veszi, továbbiakban az iskola könyvtári állományban elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az iskola házirendjében meghatározottak szerint. A tankönyvválasztásnál figyelembe vehető szempontok.

-

Az eszközrendszer illeszkedjék a helyi tantervhez, segítse elő az abban foglalt követelmények teljesítését.

-

Olyan tankönyvcsaládokat kell előnyben részesíteni, amelyek átfogják az adott tantárgy, műveltségi terület teljes képzési időszakát és rendelkeznek a megfelelő tanulói, tanári segédletekkel.

-

Egy műveltségi terület tankönyveit lehetőleg egy tankönyvkiadótól kell beszerezni.

-

Olyan tankönyveket, taneszközöket kell alkalmazni, ami nem nehezíti meg a szervezeti egységek közötti átjárhatóságot.

-

Csak a követelmények teljesítéséhez feltétlenül szükséges eszközöket vásároltassuk meg a szülőkkel. Az időszakosan használt kiegészítő vagy speciális könyvek, szakanyagok biztosítása a könyvtáron, illetve a szertárakon keresztül történik.

-

A tankönyv legyen vonzó, figyelemfelhívó, szép kivitelezésű és időtálló.

-

Tartalmilag és formailag is illeszkedjék a tanulók életkori sajátosságaihoz.

Fontos szempontként kell kezelni a szülők anyagi terhelését. A tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, amennyiben az a szülő fizetési kötelezettségével járna.

IV. A pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai 1. Az iskolai élet sajátosságai, jellemzői a) tanulás, cselekvés, alkotás színtere az iskola. Feladatunk a minél nagyobb tárgyi és szakmai tudáshoz juttatni tanulóinkat b) a tanuló megismerése Munkánk csak akkor eredményes, ha a másik fél, a diák is aktív részese. Az aktivitás növelhető, ha megismerjük a tanuló hibáit, erényeit, érdeklődési körét, személyiségét 12

c) az autonóm személyiség fejlődését szolgáló módszerek: a tanuló - véleményt mondhat A diákok joga, hogy véleményét bármiről elmondja, úgy hogy ezzel mások emberi méltóságát nem sérti meg - részt vehet  a diákkörök munkájában, tagja lehet iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek, az iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek  az érdekeit érintő döntések meghozatalában - vállalhat  tisztséget az osztályközösségen belül  a diákönkormányzatban  az iskola egészét érintő feladatokból részfeladatokat (pl.: nyílt nap, iskolai műsorok készítése)

2.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere Értékelés és motiváció

Mire irányul

Ki értékel

- tanulmányi munka

szaktanár, szakoktató,

(elmélet, gyakorlat)

Milyen rendszerességgel

osztályfőnök

folyamatosan

- magatartás, szorgalom

osztályfőnök

havonta

- kiemelkedő eredmények

szaktanár, of.,

amikor aktuális

igazgató

(kiemelkedő végzősök ballagáskor)

- tanárok munkája

mk. vez.,

évente

ig.h., igazgató

amikor aktuális

mk.vez.

évente

gyak.okt.vez.

amikor aktuális

- munkaköz. munkája

igazgatóhelyettes

évente

- az iskola gazdálkodása

igazgató, gazd. vezető

félévente

- szakoktatók munkája

13

- az oktató, nevelő munka körülményei (elm.,gyak.)

mk. vez., gyak. vez. igazgató

évente

- az épületek rendje, tisztasága, állaga

műszaki vez., isk. vezetése , igazgató

félévente

műszaki vez. , igazgató

évente

ált. ig.h., gazd. vez.

évente

- a technikai dolgozók munkája - az ügyviteli munka

igazgató - vezetők munkája

- iskolai munka

nevelőtestület

folyamatosan szóban

igazgató

évente kérdőívben

szülők

SZMK ülésen

a) A tanulók értékelése - az értékelés alapelvei:  személyre szóló legyen  vegye figyelembe az életkori sajátosságokat, a tantárgy jellegét  legyen megbízható, objektív és nyilvános  folyamatos legyen  változatos, sokoldalú értékelési formákat alkalmazzunk  megfelelő légkörben történjen  fejlessze a kommunikációs készséget - az értékelés célja: az önértékelési képesség kialakítása, az önálló tanulásra való igény és képesség fejlesztése - az értékelés formái:  szóbeli értékelés -

tanítási órán és tanórán kívül (megerősít, korrigál, segít, tanácsot ad)

-

szülői értekezleten

-

fogadóórákon

-

a magatartás és szorgalom elbírálásakor

-

az évközi érdemjegyek, a félévi és év végi osztályzatok megállapításakor

-

a tantestület előtti értékelés az osztályfőnök által

 szöveges értékelés írásban

14

-

szükség esetén (pl. kiemelkedő teljesítményű, ill. problémás tanulónál) a szaktanár vagy az osztályfőnök által

-

dicséretek, elmarasztalások beírása az ellenőrző könyvbe

-

a dolgozatokhoz írt rövid véleményben

-

külső felkérésre készített vélemények (pl. rendőrség, ifjúság-védelem stb.)

- az értékelés időpontjai, eszközrendszere:  a pedagógus a tanuló teljesítményét év közben érdemjegyekkel (1-5) értékeli, félévkor és év végén osztályzattal (jeles-elégtelen) minősíti  a tanév végén az egész tanévben nyújtott teljesítményt értékeljük  a szóbeli feleletek értékelésénél a nyelvi kifejezőkészség is szempont  a szaktanár minden tanév első óráján a tanulókkal ismerteti a tantárgy követelményeit A tanulók értékelésével, az érdemjegyek számával kapcsolatos részletes feladatokat az SZMSZ melléklete tartalmazza: szaktanárra, szakoktatóra és osztályfőnökre vonatkozóan. - Vizsgák: 

belső vizsga: -

különbözeti, osztályozó és javító vizsga saját tanulók részére

-

felvételi-különbözeti vizsga a másik iskolából felsőbb évfolyamon belépni kívánó tanulók számára

-

modulzáró vizsgák a szakképzésben a központi programok alapján külső vizsgák: szintvizsgák, mérések



állami vizsgák: -

szakmai vizsga (szakképesítő vizsga) a mindenkor érvényes vizsgaszabályzat szerint

-

érettségi vizsga a mindenkor érvényes vizsgaszabályzat szerint

- A magatartás és a szorgalom jegyek elbírálásának alapelveit és az egyéb tantárgyi osztályzatokról a helyi tantervben szólunk

V. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja 15

A testnevelés helyi tantervében is szerepel, hogy évente két alkalommal (ősszel és tavasszal) mérjük tanulóink fizikai állapotát, MINI HUNGAROFIT módszerrel. Helyi tantervünk tartalmazza az évfolyamonkénti szinteket és az egyes érdemjegyek követelményeit is.

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja Mindennapos iskolai testedzés programja Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a tanulók testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. A testmozgással történő egészségfejlesztésben kiemelt szerepet szánunk az iskolában naponta a testnevelés tanórai foglakozásoknak. Az egészségfejlesztő testmozgás hatékony megvalósulása érdekében a következő módszereket alkalmazzuk: 

Testnevelés órákon különös figyelmet fordítunk a keringési és légzőrendszer megfelelő mértékű terhelésére.



Minden testnevelés óra részét képezi a gimnasztika, mely a helyes légzés és testtartás kialakítására és fenntartására is szolgál.



Törekszünk arra, hogy a testnevelés óra örömöt és sikerélményt nyújtson a különböző adottságú gyermekeknek.



Különös figyelmet fordítunk a sport személyiségfejlesztő mivoltára a csapatjátékok és az egyéni teljesítmény motivációs hatásaira építve.

A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai 

tájékoztatás a tantárgyválasztás lehetőségeiről a felvételi tájékoztatóban -

idegen nyelv választása a négyéves szakgimnáziumi képzésben a 9. évfolyamon

-

a tanuló választása a beiratkozáskor válik véglegessé

- Az intézmény biztosítja, hogy a 11-12. évfolyamon a kötelező vizsgatárgyból a tanuló - választása szerint - mind a középszintű, mind az emeltszintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni. - Tanulói igény esetén az iskola megszervezi a középszintű érettségi vizsgát minden olyan vizsgatárgyból, amely a helyi tantervében szerepel

16

- A kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül a középiskola a helyi tantervben meghatározott (legalább két) vizsgatárgyakból lehetővé teszi az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészülést. - Tájékoztató a választható tantárgyakról minden év április 20-ig. - A tanuló bejelenti döntését május 20-ig. - A választható tárgyakról a nevelőtestület dönt, a döntés előtt be kell szerezni a diákönkormányzat és a szülői közösség véleményét. - A tanuló különösen indokolt esetben az igazgató engedélyével módosíthatja választását. A módosítást a szülő írásban kérheti az első félév lezárását követő egy héten belül. - A tárgyválasztás megvalósításakor figyelembe kell venni a NKT által megszabott csoportlétszám minimumát. Fejlesztő felzárkóztatásra, egyéni foglalkozásra képzett csoportok megalakítása: -

diagnosztikai felmérés szeptemberben

-

az eredmények több szempontú elemzése (ismeretek, képességek szintje stb.)

-

tanulmányi terv összeállítása

-

a fejlesztő felzárkóztatás megkezdése: október 1.

-

a részvétel általában egy tanévre szól, de célzottan rövidebb szakaszokra is szervezhető

-

fejlesztő felzárkóztatás a tanulmányi idő alatt más időpontban is indítható

-

egyéni foglalkozás keretében kell foglalkozni a speciális nevelési igényű tanulókkal a számukra meghatározott követelményrendszer és tudásszint kidolgozásával

Nem kötelező tanórai foglalkozások Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, céljából. Az óratervben szereplő szabadon választható tanórák A középszintű érettségire felkészítő tantárgyak: Kötelező érettségi tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, szakmai érettségi tantárgy (szakgimnáziumi osztályoknál). Kötelezően választható tantárgyak az érettségi vizsgaszabályzat (100/1997. Kr.) alapján. A nappali szakgimnáziumi osztályoknál választható érettségi vizsgatárgyak középszinten: biológia, testnevelés, kémia, fizika, stb. 17

Az emelt szintű érettségire felkészítő tantárgyak: 2 óra/ hét / tantárgy a 11-12. évfolyamon Az intézmény az érettségi tantárgyak közül emelt szinten a történelem és magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, és matematika és szakmai érettségi tantárgyakból teszi lehetővé az érettségi vizsgára való felkészülést (100/1997. Kr.). Tanulói igény esetén további két tantárgyakból is indíthatók emelt szintű érettségi felkészítő foglalkozások (biológia, informatika, kémia, stb.). A két tantárgyat a jelentkezők száma határozza meg. Értékelés: a tanuló valamennyi választott emelt szintű tantárgyból külön osztályzatot kap.

Tanórán kívüli foglalkozások Iskolánkban rendszeres tanórán kívüli foglalkozások: 

Fejlesztő foglalkozások a BTM-es tanulók részére



Habilitációs foglalkozások az SNI-s tanulók részére (a jelenleg benne lévők)

Egyéb tanórán kívüli foglalkozások: 

korrepetálás,



tehetséggondozás, felkészítés: -

közismereti tantárgyi tanulmányi versenyre,

-

OSZKTV versenyre,

-

szavalóversenyre,

-

Szép Magyar Beszéd versenyre,

-

városi középiskolai műveltségi versenyre,

Választható tantárgyak: -

biológia

-

fizika

-

kémia

-

informatika

-

népművészet

-

testnevelés

18

VI. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulók tudásának értékelése - amennyiben az egyes iskolatípusra vonatkozó helyi tanterv másként nem tartalmazza - a tanórán nyújtott szóbeli és írásbeli feletek alapján történik. Az érdemjegyek és az osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Értékelési alapelvek •

Az értékelés legyen objektív, érvényes és megbízható.

•

Sokoldalú legyen az értékelési rendszer, a pedagógusok alkalmazzanak változatos értékelési formákat.

•

Az értékelés feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének.

•

Tantárgytól függetlenül minden pedagógusnak kiemelt figyelmet kell fordítania a szép, helyes magyar beszéd tanítására, a kifejezőkészség, az előadói készség

A tanulók munkájának ellenőrzése, értékelése folyamatosan, naponta történik. Az írásbeli munkák (füzetvezetés, feladatlapok, házi feladatok) ellenőrzésére is alkalmat kell teremteni tanórák folyamán. A tanulók munkáját mindig értékelni kell, ügyelve a pozitív előre mutató, bíztató hangra. Az írásbeli méréseken kívül nagy hangsúlyt kell fektetnünk a szóbeli számonkérésekre is, arra, hogy a tanulók önállóan fejthessék ki gondolataikat egy-egy témáról. Arra ösztönözzük őket, hogy tudásukat egészítsék ki egyéni élményeikkel, gyakorlati tapasztalataikkal, ismereteikkel és önálló véleményeikkel és gyakorolják a szóbeli megnyilatkozásokat is. A tanár minden tanítási óráján bármely tanítványát feleltetheti. A felelet értékelésének elsősorban az előző óra tananyagára kell irányulnia. A tanulónak lehetőséget kell adni, hogy önállóan összefüggően mondhassa el amit megtanult Kérdések feltevésére ezt követően kerülhet sor, amennyiben indokolt. A kérdéseknek segítő szándékúaknak kell lennie. Érdemjegyet kaphat a tanuló: 

szóbeli feleletre



írásbeli munkára



önálló kiselőadásra



tanórai munkára



szorgalmi feladatra



tanulmányi versenyen való eredményes részvételére. 19

A tanulók teljesítménye csak egész jeggyel értékelhető, törtjegyet és egyéb jelöléseket a naplóban nem használunk. Az egyes érdemjegyeket azok keletkezésekor a naplóba írjuk be és közöljük a tanulóval, illetve az ellenőrző könyvön keresztül a szülőkkel is. Az egyes érdemjegyeket a tanulók írják be az ellenőrző könyvbe, és az osztályfőnök időnként ellenőrzi annak megtörténtét. Önként vállalt feladat esetén a tanuló dönthet, hogy a pedagógus által megajánlott érdemjegyet elfogadja-e. A tanuló szóbeli feleleteinek, írásbeli munkáinak értékelése nyilvános és indokolandó. A tanuló kulturált ellenvéleménye büntető érdemjeggyel nem torolható meg. A szóbeli feleletek és az írásos tanulói teljesítmények érdemjegyét kötelező a tanulóval ismertetni. Nem kerülhet olyan érdemjegy az osztálynaplóba, amelyről a tanuló nem tud, a tanuló tartós hiányzása kivételével. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁJA, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA A tanulók tanítási órákon a szóbeli feleltek mellett írásban is beszámoltathatók, feleltethetők. Az írásbeli feleletek formái: 

Témazáró dolgozat



Röpdolgozat



Házi dolgozat

Röpdolgozat Röpdolgozatot előzetes bejelentés nélkül minden órán írathat a tanár egyes tanulókkal, vagy az egész osztállyal. A röpdolgozat témája az utóbbi 2 hét anyaga. Témazáró dolgozat Nagyobb tananyagot felölelő dolgozat időpontját megírása előtt legalább egy héttel korábban közölni kell a tanulókkal. Az előre bejelentett írásbeli témazáró dolgozatot minden tanulónak meg kell írnia. Ha a tanuló a dolgozatírás napján indokoltan és igazoltan hiányzik a hiányzás megszűnését követő tanítási órán pótló dolgozatot köteles írni. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító pedagógusok. 20

Teljesítmény 0-33 %: 34-50 %: 51-75 %: 76-90 %: 91-100 %:

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

A tanuló a szaktanár engedélyével javító dolgozatot írhat tanítási órán, vagy azon kívül. A javító dolgozat megírását a tanuló nem követelheti. Ha a javító dolgozat tanítási órán kerül megírásra, illetve ha a tanítási órán kívül megírt dolgozat beadásra kerül a dolgozatra adott érdemjegyet a naplóba be kell írni. Írásbeli beszámoltatások korlátai A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. A dolgozatot írató tanár társai tájékoztatása érdekében az osztálynapló haladási részébe legalább egy héttel korábban ceruzával beírja az adott napra a témazáró dolgozat tényét. Javítási határidő Az írásos tanulói munkák javításának határideje témazáró dolgozatnál két hét, röpdolgozat 1 hét. Ha a dolgozatot a tanár határidőn túl javítja ki és mutatja be a tanuló nem köteles elfogadni az érdemjegyet, kivétel a tanár távolléte. Az írásbeli beszámoltatás súlya Az érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazáró összefoglaló jellegű teljesítmények nagyobb súllyal esnek latba, ezért ezeket az osztályozó naplóban is meg kell különböztetni az érdemjegyektől. Beírásuk a naplóba piros színnel történik. Az osztályzatok megállapításakor az átlag kiszámításánál a témazáró jegyek kétszeres súllyal veendők figyelembe. Ez azt jelenti, hogy összeadáskor is, és az osztószám meghatározásakor is duplán kell őket számításba venni. A félévi és az év végi osztályzást a Nemzeti Köznevelési Törvény, valamint a végrehajtására kiadott rendeletben leírtak szerint végezzük. Az osztályzatokról a tanulót, illetve a szülőt a bizonyítvány kitöltésével és átadásával tájékoztatjuk. 

Szakmai gyakorlaton, minden téma befejezésénél felmérő munkát (terméket) kell készítetni, azt az 5 fokú értékelő lapon rögzített követelményeknek megfelelően értékelni kell. (1 sz. melléklet) 21



Az első tanév végén a Szakmai Kamarák által meghatározott szakmákban gyakorlati szintvizsgát kell szervezni, az elkészített terméket értékelő lap alapján osztályozni kell.



A végzős tanulók év végén vizsgaremeket készítenek, ami egyes szakmáknál kötelező, a szakmai vizsga részét képezi.

Az 5 fokú osztályzás rögzített követelménye gyakorlati munkavégzésnél: 5 (jeles): Önállóan, tervezetten,a megadott időn belül, mindenkor érvényes előírásoknak

megfelelő

pontossággal és a munkavédelmi szabályok betartásával, kifogástalan terméket készít. 4 ( jó): A feladatát lényegében önállóan tervezetten a megadott időn belül , a mindenkor érvényes előírásoknak megfelelő pontossággal és a munkavédelmi szabályok betartásával hajtja végre és így jó minőségű terméket állít elő 3 (közepes): A feladatát tanári segítséggel, de a mindenkor érvényes előírásoknak megfelelő pontossággal és a munkavédelmi szabályok betartásával hajtja végre, de a termék oktatói segítséggel közepes minőségű. 2 (elégséges): Feladatát csak tanári segítséggel képes végrehajtani, oktatói segítség nélkül nem tud terméket előállítani, vagy a termék gyenge minőségű. A munkavédelmi előírások betartására figyelmeztetni kell. 1 (elégtelen): A feladatot tanári segítséggel sem képes végrehajtani, illetve a terméket nem tudja előállítani.

A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei Az osztály összetételét, a felkészülés eredményességét szem előtt tartva vizsgáljuk a csoportbontás szükségességét. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján matematikából, informatikából, idegen nyelvből és a 9. évfolyamon magyar nyelvből szükséges csoportbontást alkalmazni. Gyakorlati oktatás terén szakmánként, illetve ha az egyes szakmák létszáma meghaladja a törvény által előírt létszámot.

22

A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag A roma kisebbség életmódjában markánsan elkülönül a többségben élőktől és az egyéb kisebbségi lakosságtól. Ez részben előny, hiszen az elszigeteltség konzerválta sajátos kultúrájukat. Megőrizték őseik szokásait, zenéjük ritmus és dallamkincse, táncaik formavilága a gyökerekhez vezet, és a múltat idézi. Másrészt azonban kevesen jutnak el a középfokú képzés szintjéig, a bejutók között magas a lemorzsolódás aránya. A roma tanulók aránya iskolánkban a szakképzésben, a szakközépiskolai képzésben jelentősebb. A tanulóközösségek befogadják a roma tanulókat, megítélésük alapja a viselkedésük, magatartásuk s a végzett munkájuk színvonala. A roma kisebbség tanulóinak segítése elsősorban: - a képzettségi hátrányok felszámolására, csökkentésére, megszüntetésére, - az anyagi és szociális hátrányok kiegyenlítésére, valamint - a szocializációs hiányosságok pótlására irányul. Mindezek biztosításához igényeljük az iskolai alapítványok, s a különböző külső alapítványok pályázat útján elérhető támogatásait. Bátorítunk minden − arra érdemes − tanulót az önkormányzatok támogatási rendszerének igénybevételére, egyéni ösztöndíj-pályázatok benyújtására.

VII. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanórán való aktív részvétel százalékos aránya alapján kialakított szöveges és érdemjegyben kifejezett értékelés Szöveges értékelés a Értékelés érdemjegyben tanórán való aktív részvétel kifejezve %-os arány alapján _____________________________________________________________ Kitartóan szorgalmas 5 (jeles) 90 % felett Változóan szorgalmas

4 (jó)

70-80 % 3 (közepes)

Rendszertelen 60-70 % 23

2 (elégséges)

Hanyag 50-60 %

1 (elégtelen)

Lusta, nagyon hanyag 50 % (felszerelést nem hoz) Megjegyzés:

Hosszantartó sérülés vagy betegség esetén a tanórán való aktív részvételének értékelése a tanár egyéni megítélése alapján történik. Tanulók fizikai állapotának, motoros képességeinek mérése: 1. 2000 méter futás 2. fekvőtámasz 3. hasizom gyakorlat 4. hátizom gyakorlat 5. helyből távolugrás Értékelési események: 1. Tanulói aktivitás értékelése félévenként egy osztályzattal. 2. Motoros képességek mérése tanévenként 2x – ősszel, tavasszal. 3. Sportági témák, mozgástechnikák és taktikai tudás mérése félévenként egy osztályzattal. 4. Sportági teljesítményértékek mérése és értékelése félévenként egy osztályzattal.

Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 1. Teljes körű egészségnevelés: Célok: 

testi és lelki egészség harmóniájának megteremtése;



egészséges életmód kialakítása és megtartása;



viselkedés, életvezetés helyes alakítása;



az egészségkárosító magatartásformák elkerülése;



betegségek megelőzése a korai szűréseken való részvétel révén;



sajátos étrend, mozgásprogram kialakítása egészség megőrzése érdekében;



konfliktuskezelési magatartásformák fejlesztése.

Szociális kompetenciák fejlesztése: – az iskolai életbe való sikeres beilleszkedés segítése; – a szocializációs folyamat irányítása, közösségi helyzetek kialakítása; 24

– önellátás képességének fejlesztése; – a szociális készségek fejlesztése (pl. empátia, tolerancia, vitakultúra); – kommunikáció, a csoport életével, dinamikájával kapcsolatos megbeszélések, értékelések, szocializációs problémák feltárása, segítség a megoldásukhoz; – problémamegoldó és konfliktuskezelő készség fejlesztése; – egyéni képességek, lehetőségek és célok összhangja; – pozitív jövőkép erősítése; – közösséggé való kovácsolódás legfontosabb útja a közös tevékenységek által szerzett élmény; – fontos, hogy minél nagyobb számban vonjuk be a diákokat a programokba; – a rendezvények szervezésénél figyelembe vesszük a tanulók igényeit, lebonyolításkor igénybe vesszük a diákönkormányzati-tagok segítségét, ötleteit; – legfőbb szempont, hogy a programok legyenek vonzóak, tartalmasak, ahol a diákok jól érzik magukat, maradandó élményt szereznek. A kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése: – a társadalomba való beilleszkedés segítése; – stabil emberi értékekkel bíró személyiségek kialakítása; – kulturált magatartási normák tudatosítása, személyiségbe való beépítése; –

az emberi tulajdonságok kialakítása: munkafegyelem, megbízhatóság, felelősségtudat, önállóság, nyitottság, fogékonyság és az önképzés igénye;

–

erkölcs, kötelességtudat, pontosság, fegyelmezettség, pozitív gondolkozás fejlesztése;

–

kreatív, nyitott gondolkodású, toleráns és harmonikus személyiségű felnőtté nevelés;

–

a kapcsolatteremtés, az együttműködési készségek fejlesztése;

–

közösségi együttélés szabályainak elsajátítása az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megismerése;

–

a kommunikációs készségek fejlesztése;

–

viselkedés és nyelvi igényesség: helyes testbeszéd és gesztusok, megfelelő beszédmód fejlesztése;

–

a mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek, kulturált viselkedési normák kialakítása;

–

a kultúrára való nyitottság, az azzal való érzelmi azonosulás képességének fejlesztése;

–

a művészeteket igénylő, befogadó és értő, önálló véleményalkotás képességének fejlesztése;

–

segítés a művészetek jelentősebb korszakaiban az ezeket reprezentáló műalkotások felismerésében;

25

–

vizuális jelenségek, információk megértése, az esztétikai érzékeléshez szükséges képességek fejlesztése (fantázia, ritmusérzék stb.);

–

saját gondolatok vizuális megjelenítése (önkifejezés). Pl.: fotózás, festészet, virágkötészet, zenélés, tánc, stb.;

–

jogok és kötelességek tudatosítása;

–

a másság elfogadása;

–

nemzetünk értékeinek, hagyományainak, kultúrájának megismerése;

–

kisebbségekkel, más népcsoportokkal, népekkel szembeni tolerancia.

Az egészséges életmódra nevelés kialakításának segítése: Egészséges táplálkozás kialakítása: előadások szervezése, dietetikus bevonása –

egészséges életmód, harmonikus életvitel kialakítása;

–

segítségnyújtás az egészségvédelem technikáinak elsajátításában, önvizsgálat megtanítása, a betegségek korai felismerésének elsajátítása, például táplálkozási zavarok- anorexia, bulimia - cukorbetegség, obesitas (elhízás);

–

a testi-lelki egészség megőrzésének segítése;

–

kulturált szabadidős tevékenységek választása,

–

tájékoztatók, előadások a veszélyhelyzetek megelőzéséről;- elsősegély nyújtási ismeretek balesetvédelem

–

egészségkárosító szokások megelőzése:prevenciós programok: alkohol, dohányzás, drogok, játékfüggés; Személyi higiéne; - a testápolás feltételeinek biztosítása; - a kozmetikai szerek használata; - a tisztálkodás szükség szerinti ellenőrzése; - az időjárásnak megfelelő öltözet, tiszta ruha, cipő - tanácsok adása; - az esti rendszeres és módszeres tisztálkodás - a napi nyolc órás nyugodt alvás biztosítása;

–

családi életre nevelés fejlesztése, a család funkciója, jelentősége, családtípusok, gyermekekkel szemben szülői felelősség, családtagok kapcsolatai (szerepek,

–

diákönkormányzat munkájának segítése.

2. A KÖRNYEZETI NEVELÉS CÉLJAI FELADATAI KÖRNYEZETI NEVELÉS ALAPELVEI 26

A környezeti nevelés pedagógiai célkitűzései szemléletformálás és ezzel együtt a környezettudatos gondolkodás kialakítása ismeretközvetítés és ezzel együtt az aktív állampolgárrá nevelés helyi környezeti problémák megismertetése, megoldása, illetve a helyi környezeti értékek megismertetése és az aktív megóvás fenntartható fejlődés előmozdítása a környezeti nevelés tartalma és tanulásai módszerei között hangsúlyos a jövővel való foglalkozás (lokális és globális jövő – személyi jövőkép) A környezeti nevelés céljai 1. Legyen az egész életen át (élethosszig) tartó A környezeti nevelés alapelvei 2. Intézményes és nem-intézményes formában egyaránt fontos 3. Legyen interdiszciplináris (tudomány- és tantárgyközi megközelítés) 4. Legyen „lokális” és „globális” egyszerre felelősség a helyi környezetért, felelősség a Földért komplementáris jelleg egyszerre lehet lokális és globális • minden problémát két irányból kell vizsgálni a helyi mozgalmak szerepe jelentős • sok lokális kezdeményezés, globális változást eredményezhet (pl. faültetés) 5. Legyen „lokális” és „globális” egyszerre A környezeti nevelés alapelvei 6. Legyen „aktuális” és „jövő orientált” egyszerre A környezeti nevelés alapelvei 7. Legyen rendszerszemléletű a világ egy rendszer, amiben minden mindennel összefügg, nincsenek egymástól független folyamatok, minden kérdés soktényezős, túl bonyolult az egyszerűmegoldáshoz A környezeti tényezők komplexitása Veinitschke, 1976

8. Neveljen együttműködésre a környezeti munka tipikusan csapat-munka komplex gondok megoldásához több ember komplex gondolkodás a szükséges a Föld nem az enyém, a Föld a miénk 27

9. Neveljen problémamegoldásra 10. Neveljen új értékrendszerre 11. Legyen multikulturális

1. A pedagógusok kompetenciájának fejlesztése szoros összefüggés van a pedagógusok képzettsége, és a diákok műveltsége között a sikerhez elengedhetetlen: • háttérismeret • szaktudás • hatékony módszerek A környezeti nevelés kiegészítő elemei a fenntarthatóság érdekében 2. Pedagógiai információs és szolgáltató hálózatok működése, feladatai: • emberek felkészítése • nevelési, technikai,környezeti, gazdasági támogatási elemek összhangba hozása • adatok, információk, nevelési szaktudás biztosítása A környezeti nevelés kiegészítő elemei a fenntarthatóság érdekében 3. A települések jövőképének tervezése és minősítése alternatív jövőképek tervezése – hosszú távra tervez és lehetősége cél: fenntartható termelés és fogyasztás egyensúlya, meg újuló erőforrások preferálása az eredmények segítik a helyi tananyag-fejlesztést A környezeti nevelés kiegészítő elemei a fenntarthatóság érdekében 4.

Az egyes emberek szerepe személyes áldozatok saját műveltségünk érdekében szemléletváltás,

felelősség vállalás tudás átadása másoknak

információ csere

együttműködés A környezeti nevelés kiegészítő elemei a fenntarthatóság érdekében 5. A civil szervezetek és a fenntarthatóságra nevel és a társadalmi kezdeményezésű szerveződések meghatározó jelentőségűek meghatározó szerep: • kutatás • kiadványok megjelentetése • szakképzés A környezeti nevelés kiegészítő elemei a fenntarthatóság érdekében 6. A települések és a helyi közösség a fenntartható ság pedagógiája érdekében feladatok: • új gazdasági lehetőségek ösztönzése 28

• felkészült munkaerő képzésének biztosítása • iskolán, tanórán kívüli tanulási lehetőség A környezeti nevelés kiegészítő elemei a fenntarthatóság érdekében • Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia, 2003 • Sallai R. B. (szerk.) 2003: Zöldszemmel – Ötlettár környezeti neveléshez. Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Túrkeve

VIII. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 1. A közoktatás esélyegyenlősége Az esélyegyenlőségi terv célja, hogy a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatási helyzetét elemezze, felmérje, és az adott szervezeti keretek sajátosságaira figyelemmel meghatározza a foglalkoztatottak esélyegyenlőségének megteremtéséhez szükséges célokat, valamint az azok eléréséhez szükséges eszközöket. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen. Jelen esélyegyenlőségi terv az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 36.§-ában, valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi LXXXVI. törvényben meghatározottak alapján jött létre. 2. Az esélyegyenlőségi terv hatóköre A terv szervezeti hatóköre a Bajai SZC Jelky András Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájára terjed ki. A terv személyi hatóköre kiterjed a terv az iskola tanulóira, valamint a tanulók szüleire, gondviselőire. 3. Általános célok, etikai elvek A Bajai SZC Jelky András Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája a következő irányelvek betartására törekszik:

29

Egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség Célunk az, hogy iskolánkban érvényesüljön a: 

diszkriminációmentesség



szegregációmentesség



integráció biztosítása



halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása



minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása.

Tiltunk minden közvetlen és közvetett hátrányos megkülönbözetést, amely egy személy vagy csoport valós vagy vélt jellemzői (neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása) alapján hátrányos helyzetbe hoz. Tiltjuk a zaklatás, jogellenes elkülönítés és megtorlás alkalmazásának minden formáját. Méltányos és rugalmas ellátás A megkülönböztetés tilalma nem old fel minden létező egyenlőtlenséget, ezért iskolánk méltányos és rugalmas intézkedéseket dolgoz ki, melyek elősegíti a munkavállalók és a diákok pozíciójának javulását, megőrzését. 4. Ellátott esélyegyenlőségi feladatok 

az info-kommunikációs és az informatikai akadálymentesítés részben megoldott



a fogyatékkal élő tanulókkal való speciális gondoskodás és a hátrányos helyzetű csoportokkal való foglalkozás feladatait ellátja a közismereti igazgatóhelyettes.

5. Konkrét célok, célkitűzések 5.1. Szakmai-pedagógiai terület célkitűzései 

a gyógypedagógusi feladatellátás bővítése



szülő-iskola kapcsolatok ápolása: honlap, email, telefon, fogadóóra- közös és egyéni



a pedagógus továbbképzés fejlesztése, kiterjesztve az újonnan belépő kollégákra



a pedagógus továbbképzés

30



a tehetséggondozás érdekében az országos tanulmányi versenyeken való részvétel elősegítése



a képzési programokhoz való egyenlő hozzáférés elősegítése: Jelky Fórum, nevelési igazgatóhelyettes



a HH, HHH és SNI tanulók iskolai előrehaladásának segítése, a tanuló fejlesztő órája a tanuló órarendjéhez maximálisan igazodjon



a Szülők folyamatos tájékoztatása az SNI, HH és HHH státuszokról és a tanulók lehetőségeiről



a tanulók kompetenciáinak javítása, a kompetenciamérés eredményeinek szinten tartása vagy javítása



lemorzsolódás csökkentése



az intézmény tanulóinak nyomon követése

5.2. Tárgyi feltételrendszer biztosításának célkitűzései 

az akadálymentesítés teljes körűségének elősegítése



A tanulók esélyegyenlőségének biztosításával kapcsolatos alapelvek

6. A Bajai SZC Jelky András Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája a következő irányelveket tartja alapvetőnek. 6.1. A tanulók bárminemű, különösen nemük, koruk, családi állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük miatti hátrányos megkülönböztetésétől való tartózkodás. 6.2. A hátrányos megkülönböztetés minden eszközzel való megelőzése és megakadályozása, kivéve az oktatás jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő, szükséges megkülönböztetés eseteit. 6.3. A felvételi eljárás, tanév alatti értékelés, vizsga során az adott szakma, illetve tárgy elsajátításához szükséges készségek, képességek, jártasságok, tárgyi tudás minősítése az egyedüli szempont. 6.4. Befogadó, diszkrimináció-mentes légkör biztosítása a tanulók számára. 31

6.5. A tanulók emberi értékeit, méltóságát, egyediségének tiszteletben tartása az oktatás során. 7. A tanulók esélyegyenlőségének biztosításával kapcsolatos intézkedések 7.1. Az iskola elősegíti Baja város közoktatási esélyegyenlőségi programjának a teljesülését. 7.2. Különös figyelemmel kíséri a hátrányos helyzetű csoportokba tartozó tanulók helyzetét, folyamatosan kapcsolatot tart, együttműködik a szociális és gyermekjóléti ellátások tekintetében illetékességgel és hatáskörrel bíró intézményekkel, szervezetekkel, részt vesz a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetésében. (levél, telefon, személyes megkeresés, email) 7.3. Az intézményvezető folyamatosan jelzi a fenntartó felé az intézmény elérését nehezítő esetleges körülményeket, különös tekintettel a közutak akadálymentességével és a helyi tömegközlekedéssel kapcsolatos problémákra. 7.4. Az iskola vállalja, hogy hátrányos helyzetű fiatalok oktatásból való lemorzsolódásának megelőzése érdekében szakmai-módszertani továbbképzésben részesíti alkalmazottait. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatási esélyegyenlőségét megerősítő speciális intézkedések 7.5. Az iskola a fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés előmozdításával, a szükséges eszközök, felszerelések folyamatos beszerzésével segítik elő az SNI tanulók képzésekbe való bekapcsolódását, képzésnek folyamatát. 7.6. Az iskola hivatalosos internetes oldalt működtet. 7.7. Az oktatási célra szolgáló infrastruktúra akadálymentességi szempontoknak való megfelelését folyamatosan fejlesztik, a fenntartó jóváhagyásával forrásokat kutatnak fel. 7.8. Az infokommunikációs szempontból akadálymentes számítógépeken a tanulók, tanórán kívüli keretében részt vehetnek korrepetáláson, ingyenesen ismerkedhetnek az internettel. 32

7.9. Az iskola a sport-és szabadidős programok szervezésénél kiemelten figyelembe veszi a fizikailag akadályozott tanulók igényeit. 8. Az egyenlő bánásmód elveinek megsértése esetén szükséges eljárás A tanulók esélyegyenlőségének monitorozásával és a panasztétellel kapcsolatos intézkedések Az iskola belső esélyegyenlőségi monitoring rendszert és szülői/gondviselői panasztételi mechanizmust működtet. A belső monitoring rendszerben rögzíti a hátrányos helyzetű tanulók helyzetét érintő főbb változásokat, kiemelten vizsgálja a program végrehajtását, illetve a megvalósított intézményi programok hatását, eredményeit a hátrányos helyzetű tanulók vonatkozásában. Lehetőséget biztosít a szülők, illetve a gondviselők részére az iskolai esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos panasztételre. Minden szülői, gondviselői panaszt kivizsgál, a panaszt és a vizsgálat eredményét írásban rögzíti. Tájékoztatja a fenntartót az esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos minden panasztételről, a panasztételi eljárás lefolytatásába és a vizsgálat eredményének megállapításába a fenntartók képviselőjét és a panasztevő felet bevonja. A panasztételi eljárás lefolytatásáért és az eljárás eredményéből következő döntések végrehajtásáért az intézményvezető felel. A panasztételi eljárás eredményével szemben a panasztevő ellenvéleményt fogalmazhat meg, melyet rögzíteni és a döntéshez csatolni kell. A panasztételi eljárás eredményétől függetlenül a szülő/gondviselő hatósági eljárást kezdeményezhet, amelyhez az intézmény a panasztételei eljárás dokumentációját biztosítja. Az intézmény biztosítja, és évente megvizsgálja, hogy stratégiai dokumentumaiba beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és célkitűzések. Folyamatosan értékeli és beépíti az éves monitoring során szerzett információkat, tapasztalatokat stratégiai programjaiba. Az intézmény biztosítja az esélyegyenlőségi terv megvalósításával kapcsolatos éves esélyegyenlőségi

monitoringhoz

kapcsolódó

adat-

és

információszolgáltatást.

Kötelezettséget vállal a képzés során jelentkező, az esélyegyenlőség megsértését érintő esetek és panasztételek kivizsgálására a panasztevőnek, továbbá, ha szükséges, független

szakértőnek

a

bevonásával.

Az

esélyegyenlőség

megsértésének

megállapítása esetén az intézmény köteles az esélyegyenlőséget sértő intézkedést, programot vagy állapotot megszüntetni. 33

A roma kisebbség életmódjában markánsan elkülönül a többségben élőktől és az egyéb kisebbségi lakosságtól. Ez részben előny, hiszen az elszigeteltség konzerválta sajátos kultúrájukat. Megőrizték őseik szokásait, zenéjük ritmus és dallamkincse, táncaik formavilága a gyökerekhez vezet és a múltat idézi. Másrészt azonban kevesen jutnak el a középfokú képzés szintjéig, a bejutók között magas a lemorzsolódás aránya. A roma tanulók aránya iskolánkban a szakképzésben, a szakközépiskolai képzésben jelentősebb. A tanulóközösségek befogadják a roma tanulókat, megítélésük alapja a viselkedésük, magatartásuk s a végzett munkájuk színvonala. A roma kisebbség tanulóinak segítése elsősorban: - a képzettségi hátrányok felszámolására, csökkentésére, megszüntetésére, - az anyagi és szociális hátrányok kiegyenlítésére, valamint - a szocializációs hiányosságok pótlására irányul. Mindezek biztosításához igényeljük az iskolai alapítványok, s a különböző külső alapítványok pályázat útján elérhető támogatásait. Bátorítunk minden − arra érdemes − tanulót az önkormányzatok támogatási rendszerének igénybevételére, egyéni ösztöndíj-pályázatok benyújtására.

IX. Az iskolai beszámoltatás az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formája A tanulók beszámoltatása szóban és írásban történhet. Az írásbeli feleletek (ún. röpdolgozatok) számát nem szabályozzuk. A témazáró dolgozatok száma viszont ne legyen több kettőnél egy tanítási napon. A témazáró tényét egy héttel előbb közölni kell a tanulókkal. A szakközépiskolában az érettségi tárgyakból évfolyamdolgozat írására kerül sor a munkaközösség véleménye, terve alapján. A házi feladatot minden tantárgyból és minden órán adunk, mert csak így lehet rendszeresen munkára szoktatni a jövő nemzedék szakembereit. Az egyes tantárgyakból adott szóbeli és írásbeli feladatok megoldása azonban nem haladhatja meg egy átlagos gyermek képességeit, alapul véve a 45 percet. 34

A tanórákba beépítjük az alábbi kompetenciafejlesztő módszereket és tanulásszervezési eljárásokat: 

kooperatív tanulás



egyéni és páros munka



prezentáció



tanórai differenciálás heterogén csoportokban



projektmunkák heterogén csoportokban



portfóliók készítése



dramatikus módszerek és technikák alkalmazása



önellenőrzés, mások ellenőrzése



ötletroham



vita

Alkalmassá teszünk egy tantermet (vagy tantermeket) arra, hogy abban újszerűen szervezhessük a tanulás-tanítás folyamatát. A helyiséget (vagy helyiségeket) fölszereljük a korszerű IKT-eszközökkel.

Az

IKT-eszközöket

mindenféle

tantárgy

oktatásában

felhasználjuk,

a

következő

tevékenységekhez: 

házi feladatok készíttetése számítógéppel



tanulók információgyűjtése



tanári prezentációk projektorral



tanulói prezentációk projektorral stb.

Az életpálya-építést és a szociális kompetencia fejlesztését egyrészt osztályfőnöki óra keretében végezzük, másrészt a hagyományos tantárgyak oktatásába, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokba is beépítjük Az alábbi életpálya-építő kompetenciákat fejlesztjük elsősorban: önismeret, önbemutatás,

álláskeresési

technikák,

munkaerő-piaci

ismeretek,

tanulásmódszertan. A szociális és életviteli kompetenciák közül pedig az alábbiak szerepelnek programunkban:

környezettudatos

magatartás,

kritikai

gondolkodás,

aktív

felelősségtudat, szociális érzékenység, problémamegoldó képesség. Együttműködés (kooperativitás), empátia, tudatosság a kapcsolatokban, barátság, családi szerepek. 35

Önállóság, önbizalom, belső harmóniára való képesség, kreativitás, nyitottság, rugalmasság, mások elfogadása. Fejlesztjük a tanulók szövegértési képességét mindenfajta tanórán és minden évfolyamon. Az egyes közoktatási szakaszok váltásakor diagnosztizáló mérést végzünk szövegértésből, a fejlesztés megalapozásához. A rászorulóknak korrepetálást tartunk a felzárkózáshoz.

Törekszünk arra, hogy a tanórákon életszerű feladatokat adjunk a tanulóknak, a tanultakat lehetőség szerint kössük a tapasztalataikhoz. A hagyományos tantárgyak szummatív értékeléseikor kompetenciamérő feladatokat is adunk.

- A magatartás és a szorgalom jegyek elbírálásának alapelvei -

A végleges minősítés az osztályban tanító tanárok, az osztályt oktató szakoktatók és a tanulóközösség véleményének figyelembevételével alakítható ki.

-

Az elbírálás előkészítése az osztályfőnök feladata, a havonta adott magatartás és szorgalomjegyek, a szakoktató által javasolt érdemjegyek, valamint a kapott dicséretek

és

figyelmeztetések

és

az

igazolatlan

órák

számának

figyelembevételével. A minősítés fejezze ki a munkához való viszonyt a felelősségérzetet a közösséghez és annak tagjaihoz való viszonyt az önállóságot a közösségért végzett munkát. - A magatartás minősítése Év közben érdemjeggyel (2-5), félévkor és év végén (rossz-példás) osztályzatok valamelyikével minősítjük. Példás

a magatartása a tanulónak, ha viselkedése fegyelmezett, kultúrált, segítőkész. A tanulmányi kötelezettségének rendszeres munkával eleget tesz, az iskola házirendjét következetesen megtartja. Diáktársai, szülei, tanárai, az iskola felnőtt dolgozói iránt tiszteletet tanúsít, magatartása erkölcsös. Aktív a

36

közösségi feladatok végrehajtásában, nincs igazolatlan hiányzása, írásbeli figyelmeztetője. Jó

a magatartása a tanulónak, ha a példásnál leírt szempontok kisebb hiányosságok mellett felel csak meg, hiányzása 1-8 igazolatlan óra vagy csak osztályfőnöki figyelmeztetése van.

Változó magatartású a tanuló, ha tanulmányi kötelezettségét többször elmu-lasztja, viselkedése ellen többször panasz merül fel. Igazolatlan mu-lasztása 9-22 óra közé eshet, igazgatói intője van. Rossz

magatartási jegyet kap az a tanuló, akinek viselkedése miatt gyakran merül fel kifogás, aki ellen fegyelmi eljárás folyt és büntetésben része-sült. Igazolatlan óráinak száma 23-30 óra közé eshet.

- A szorgalom értékelése, minősítése A havonta adott szorgalom jegyek a tanulók képességeihez mérten szerzett osztályzatok szerint alakítandók ki. Figyelembe veendő a szakoktató javaslata, amely a tanuló gyakorlat munkához mutatott hozzáállását fejezi ki. Példás

a szorgalma annak a tanulónak, aki erejéhez, képességeihez mérten törekvően, kötelességtudattal, egyenletes színvonalon végzi munkáját.

Jó

szorgalmú a tanuló, ha munkája a kisebb lazaságok, egyenetlenségek jelenléte mellett eredményes, kötelességtudatos.

Változó a szorgalma a képességei alatt teljesítő, hullámzó munkájú, az órákra rendszertelenül felkészülő tanulónak. Hanyag a szorgalmi jegye annak a tanulónak, akit az érdektelenség, a közönyjellemez, aki tanulmányi kötelezettségének következetesen nem tesz eleget. . A tanév végén történő minősítés néhány irányvonala: 

Az iskolai ünnepségeken való segítő részvétel pozitívan hat, és befolyásolhatja a minősítést.



Igazolatlan óra esetén: 1 igazolatlan hiányzással rendelkező tanuló magatartása nem lehet példás 30 óra felett a magatartás minősítése: rossz.



Fegyelmi büntetések következménye: Osztályfőnöki intő esetén legfeljebb jó magatartása lehet. Igazgatói figyelmeztetés esetén legfeljebb a változó minősítést kaphatja. 37

Igazgatói intő esetén legfeljebb a rossz minősítést kaphatja.

A szorgalom értékelése A szorgalom jegy a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való viszonyát, munkavégzését és kötelességtudatát értékeli. Tanulóinkat az osztályfőnök minősíti a kollégák véleményét is fegyelembe véve, a házirendben írtakat betartva, és azt társaikkal együttesen értékelik. Az osztályfőnök mindig az egyéni képességeket is mérlegelve dönt a tanuló szorgalmának minősítésekor. Az alábbiak szerinti értékelheti a tanulók szorgalmát havonta az osztályfőnök 

Példás szorgalom Tanulmányi munkája: céltudatosan törekvő, odaadó, igényes a tudás megszerzésére. Többletmunkája: érdeklődő. Tanórán kívüli tevékenysége: rendszeres. Kötelességtudata: kifogástalan, precíz.



Jó szorgalom Tanulmányi munkája: figyelmes, törekvő. Többletmunkája: ösztönzésre dolgozik, időnként nem dolgozik. Tanórán kívüli tevékenysége: többször előfordul. Kötelességtudata: megfelelő, néha bíztatni kell.



Változó szorgalom Tanulmányi munkája: ingadozó. Többletmunkája: ritkán van. Tanórán kívüli tevékenységet ritkán vállal. Felszerelése: gyakran hiányos.



Hanyag szorgalom Tanulmányi munkája: hanyag, lassító. Többletmunkája: nincs. Tanórán kívüli tevékenysége: egyáltalán nincs. Gyakran nincs felszerelése, sűrűn hiányos. 38

A tanév végén történő minősítés néhány irányvonala: 

Iskolai versenyeken való részvétel a szorgalmának minősítésekor arra pozitívan hat.



Tantárgyi bukás esetén: 1 tantárgyi bukás esetén hanyag szorgalmú lehet.



Átlagok szerint: 3,70 – 5,00 átlag esetén példás, vagy jó minősítés is adható, egyéni képességeket figyelembe véve. 2,70 – 3,69 átlag esetén szorgalma változó.

- Egyéb tantárgyi osztályzatok -

Az esetenkénti számonkérés (írásbeli és szóbeli) minősítése, illetve a félévi, év végi tantárgyi osztályzat megállapítása a szaktanár feladata.

-

A témazáró dolgozatot kétszeres súllyal vesszük figyelembe.

-

Kiemelendő, hogy a félév (tanév) során kapott osztályzatok súlyozott átlaga és a kapott félévi (év végi) érdemjegy közötti különbség ne legyen 0,7-nél nagyobb.

-

Fontos, hogy a kapott osztályzat tükrözze a tanuló tudását.

-

Figyelembeveendő a javuló, illetve romló tendencia.

-

Pályaorientáció, kommunikáció, ének-zene tantárgyból a tanuló a tanév végén megfelelt és nem megfelelt minősítést kap.

-

A szakmai alapozó tantárgy félévi és év végi érdemjegye több tantárgy érdemjegyének összegeként alakul ki, a szaktanárok egyeztetése alapján. Ha valamelyik részosztályzat elégtelen, akkor az összesített jegy is elégtelen, de a javítóvizsgán csak a részosztályzatot kell javítani.

Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel. Ha a tanulónak megváltozott az életpálya elképzelése, érzelmi motivációk vagy megváltozott szociális és környezeti tényezők az anyagi helyzetre és a lakóhelyváltásra való tekintettel iskolaváltásra kerülhet sor. A kiskorú tanulónak az egyik szülője kíséretében kell megjelennie az iskolában, ahol jelzi az iskolaváltási szándékát és indokait is.

39

A nagykorú tanulónak elég, ha ő maga jelenik meg. Ezzel együtt be kell nyújtania egy kérvényt az iskola igazgatójának, amelyben rögzíti a tanuló az intézményváltás tényét valamint okait. Mellékelni kell az alábbi dokumentumokat is:

-

félévi vagy év végi bizonyítvány.

-

az aktuális ellenőrző, hogy nyomon lehessen követni a tanulmányi előmenetelt az adott félévben

-

ha tanév közben van az iskolaváltás, akkor az éves napló oldal fénymásolata is kell egy hitelesítő pecséttel.

A kérvényt 15 napon belül kell elbírálni az igazgatónak. A sikeres átvételről vagy elutasításról hoz egy határozatot, amit postán kap meg a szülő vagy a tanuló. Az elutasító határozatnak az alábbi okai lehetnek:

-

helyhiány a választott szakközépiskolában vagy szakágon.

-

több mint 200 órás hiányzás.

-

az igazolatlan órák száma meghaladja az igazolt hiányzásokat.

-

egy vagy több tantárgyból teljesen osztályozhatatlan a diák, a félévi vagy évvégi osztályozó értekezlet előtt egy hónappal.

Amennyiben az elbírálás sikeres a tanulónak kötelessége az értesítés kézhezvételétől számított egy munkanapon belül felvenni a kapcsolatot az osztályfőnökével, be kell iratkoznia, illetve beszereznie a tanulás szükséges eszközeit, mint a tankönyvek, szakmai kellékek, majd az iskolaorvosnál is meg kell jelennie alkalmassági vizsgálaton. Átjárhatóság: Az iskolában az adott évfolyam egyik osztályából indokolt szülői kérésre engedélyezzük a másik osztályba történő átlépést. Amennyiben a váltásnak a tanuló részéről magatartási, beilleszkedési oka van, ezt tanév közben engedélyezzük, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős és az érintett két osztályfőnök javaslatával. Tanulmányi okok miatt csak félévkor vagy évvégén engedélyezzük az osztály vagy csoportváltást. Iskolaváltás, a tanuló átvétele különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel. 40

Más intézményből tanév közben átveszünk tanulót amennyiben beiskolázási körzetünkbe költözik. Az iskolaváltás során felmerülő problémákat, pl. adott tantárgyból lemaradást a szülővel és a tanulóval közöljük. A beiratkozással egy időben előzetes egyeztetés alapján közöljük a szülővel a diáknak milyen tantárgyból milyen tantervi anyagból milyen határidővel kell különbözeti vizsgát tennie ahhoz, hogy az adott tanulócsoporttal együtt tudjon tovább haladni. Évfolyamismétlésre akkor kerül sor iskolaváltás következtében, ha az iskolába beiratkozó tanulónak egy félényi tanítási anyagnál több a lemaradása és a tanulmányi előmenetele összességében nagyon gyenge. Különbözeti vizsga: Akkor tehet különbözeti vizsgát a tanuló, ha másik iskolából vagy az iskolán belül más szakmacsoportból vagy iskola típusból kéri átjelentkezését. A követelmények a helyi tanterv alapján kerülnek meghatározásra, amelyeket a tanulóval ismertetni kell.

Az

otthoni

felkészüléshez

előírt

írásbeli

és

szóbeli

feladatok

meghatározásának elvei és korlátai Elvek Az otthoni felkészülés legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás, készség- és képességfejlesztés, valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. A házi feladatoknak ezen célokat kell szolgálnia. Az írásbeli és szóbeli feladatokat egymást kiegészítve megfelelő arányban feladni. Törekedni kell arra, hogy mind a két fajta otthoni munka szükséges legyen a következő tanítási órára való felkészüléshez. Korlátok Az írásbeli házi feladatok feladásakor tekintettel kell a lenni a tanuló egyéb elfoglaltságaira és a többi tantárgyra is. Tanítási óráról tanítási órára annyi írásbeli feladat adható fel, amely 10-15 perc alatt megoldható. Nagyobb mennyiségű feladatra, rajzokra, házi dolgozatra, időigényes gyakorlati feladatokra megfelelő időt(1-2 hét) kell biztosítani. Hétvégére a szokásosnál több feladat nem adható fel. Tanítási szünetekre csak önként vállalt, un. szorgalmi feladat adható.

41

X. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az egyes tantárgyak esetén és iskolatípusonként külön-külön megfogalmaztuk (külön kötetekben az egyes tantárgyak helyi tantervében) az elégséges szintet, illetve a nevelési program II. 4. b) pontjában a tanuló továbbhaladását.

Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témaköreit a 2. számú melléklet tartalmazza.

42

XI. Pedagógiai Program elérhetősége Az elfogadott pedagógiai programot (mellékleteivel együtt) minden érintett (pedagógus, diák, szülő) számára hozzáférhető helyen, az iskolai könyvtárban helyezzük el. A nevelési programot és a helyi tanterv általános részét az iskolai igazgatóhelyetteseknél, és a tanári szobákban, a kollégiumi programot a kollégiumvezetőnél is elhelyezzük, hogy minél többen és minél többször forgathassák, valamint az iskola honlapján is nyilvánosságra hozzuk.

Pedagógiai program nyilvánossága A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról az iskola igazgatójától, valamint az igazgatóhelyettesektől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói és igazgatóhelyettesi fogadó órákon kérhetnek tájékoztatást. iskola

Az

Pedagógiai

Programja

nyilvános,

minden

érdeklődő

számára

elérhető,

megtekinthető. A Pedagógiai Program egy-egy példánya a következő személyeknél illetve helyeken található meg: -

az iskola könyvtárában

-

az iskola igazgatójánál

-

az igazgató helyetteseknél, tagintézmény vezetőjénél

-

az iskola honlapján: www.jelkya-baja.sulinet.hu

A dokumentumok csak a helyszínen tanulmányozhatók, el nem vihetők.

43

XII. Mellékletek 2. melléklet Középszintű szóbeli érettségi vizsga témakörei (külön kötetben)

3. melléklet Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv (külön kötetben)

4. melléklet Az iskola könyvtárhasználati szabályzata (Szakértő: Majorné Bodor Ilona EJF. könyvtárigazgató) A Jelky András Szakképző Iskola Könyvtára az iskola központi Petőfi Sándor utcai épületének földszintjén található. A használatra jogosultak köre: A Jelky András Szakképző Iskola Könyvtára nem nyilvános könyvtár. A könyvtár szolgáltatásait az iskola beiratkozott nappali és levelező tanulói, tanárai és dolgozói vehetik igénybe, részükre a használat ingyenes. A könyvtár szolgáltatásai: 

A könyvtári gyűjtemény helyben használata



Kölcsönzés



Alapszolgáltatásokon kívüli egyéb szolgáltatások



Számítógép-használat



Csoportos könyvtári foglalkozások tartása

A könyvtárhasználat módja: 1. Helybenhasználat 44

Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: 

a kézikönyvtári állományrész (albumok, lexikonok, enciklopédiák, szótárak)



az iskola működésére, oktató tevékenységére vonatkozó dokumentumok ( iskolai SZMSZ, iskolai házirend, az iskola pedagógiai programja)



folyóiratok



az iskola történetének dokumentumai



audiovizuális és számítógépes dokumentumok diákok részére csak helyben használhatók 2. Kölcsönzés

A könyvtár használata díjtalan. A könyvtárból könyvet csak a könyvtáros tudtával, a kölcsönzési nyilvántartásba vételt követően szabad kivinni. A könyvtáros az olvasók (személyes, ill. kölcsönzési) adatait rögzíti. A diákok adatait kölcsönző füzetben, a dolgozók adatait számítógépes adatbázisban rögzíti. Diákok 

Egy diák olvasó egy alkalommal 4 db könyvet kölcsönözhet. A kölcsönzési határidő 3 hét.



A kölcsönzési határidő egy alkalommal maximum újabb 2 hétre hosszabbítható.



A diákok kölcsönzésének nyilvántartása kölcsönzési füzetben történik. A könyvek átvételét aláírással kell hitelesíteni.



A lejárt kölcsönzési időre a tanulók figyelmét fel kell hívni. Amennyiben a tanuló a mindenkori tanév végéig nem rendezi tartozását, a következő tanévben csak tartozásának pótlása után kölcsönözhet.

Tanárok, dolgozók 

A tanárok és dolgozók kölcsönzési nyilvántartása számítógéppel történik.



A tanárok maximum 20 db könyvet kölcsönözhetnek egy tanév időtartamra.



Az iskola azon dolgozói, akiknek munkaviszonya megszűnik kötelesek könyvtári tartozásukat rendezni. Erről formanyomtatványon igazolást kapnak, melynek ellenében a gazdasági hivatalban felvehetik irataikat.



A szertárak letéti anyagáért az átvevő tanár vállal felelősséget

45

Tankönyvek 

A tanulók az ingyenes tankönyvellátás keretében biztosított tankönyveket a tanulói jogviszony megszűnéséig, ill. a képzés jellegének megváltozásáig kölcsönözhetik. A kölcsönzött tankönyvek állagát meg kell őrizni, hogy a következő tanévben más számára is használható legyen. A kölcsönzött tankönyvek nyilvántartása az átvételt igazoló tankönyvrendelő lapokon történik.



A 9-11. évfolyamos tanulók a mindenkori tanév utolsó két hetében kötelesek tartozásukat rendezni. A 12. évfolyam azon tanulói, akik tartozásukat a mindenkori ballagás előtti két hétben nem rendezik, a könyvtárból már nem kölcsönözhetnek újabb dokumentumot és szóbeli vizsgájukat akkor kezdhetik meg, ha a könyvtáros-tanárnál tartozásukat rendezték.

Kártérítési felelősség 

A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok, technikai eszközök megrongálásával és/vagy elvesztésével okozott kárért.



Az elveszett vagy megrongált könyvekért a kölcsönvevő kártérítési felelősséggel tartozik.



Amennyiben az olvasó nem tudja rendezni tartozását a következő az eljárás:

Az kölcsönzött könyvek megrongálása vagy elvesztése esetén a kölcsönző köteles ugyanazon műnek egy másik, kifogástalan állapotban lévő példányát beszolgáltatni a könyvtárnak, vagy a könyv árát megtéríteni a mindenkori beszerzési értéknek megfelelően. 3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai 

A könyvtárban egyéni és csoportos foglalkozások megtartása.



Könyvtárismereti- és használati órák megtartása.



Szaktantárgyakhoz, rendezvények előkészítéséhez, tanórára való felkészüléshez témafigyelés, irodalomkutatás, bibliográfiák összeállítása. 4. Számítógép-használat



Az iskola minden beiratkozott tanulója jogosult ingyen használni a könyvtár számítógépét.



A diákok számára a könyvtárban egy számítógép áll rendelkezésre.



A számítógépeket naponta 12 – 15 óra között lehet használni.

46



A tanulmányokhoz való információgyűjtésre, levelezésre, böngészésre használhatók a gépek.



Egy diák maximum 30 percig dolgozhat a számítógépnél, ha van más várakozó is.

A könyvtár nyitvatartási rendje: 

A könyvtár a tanév szorgalmi időszakában (szept. 01. – június 15.), tanítási napokon nyitvatartási időben látogatható. Hétfőtől – csütörtökig:

10:30 – 15:00 óráig

Pénteken:

10:30 – 14:30 óráig

A könyvtár házirendje: 

A könyvtár használata díjtalan.



Diákok a kölcsönözhető könyveket 3 hétre kölcsönözhetik, egyszeri 2 hétre szóló hosszabbítás lehetséges.



A kikölcsönzött dokumentumok épségére minden olvasó köteles vigyázni. Elvesztés, rongálás esetén kártérítési felelősséggel tartozik.



A könyvtár berendezéseit, felszereléseit rendeltetésszerűen szabad használni. Óvni kell a könyvtár rendjét és tisztaságát.



A könyvtárba behozott táskát, kabátot a bejárat mellett kell elhelyezni.



A könyvtárba ételt, italt behozni, dohányozni tilos!



A mobiltelefon használata a könyvtárban nem megengedett.



A könyvtárban csak az tartózkodhat, aki viselkedésével nem zavarja a többiek munkáját.



A könyvtár a tanév szorgalmi időszakában (szept. 1. – június 15.), tanítási napokon nyitvatartási időben látogatható. Hétfőtől – csütörtökig:

10:30 – 15 óráig

Pénteken:

10:30 – 14:30 óráig

47

5. melléklet Könyvtáros-tanár munkakör meghatározása A könyvtárat pedagógiai és könyvtári szakmai végzettséggel rendelkező könyvtáros-tanár vezeti. A könyvtáros-tanár pedagógus besorolású, az intézmény nevelőtestületének tagja. A könyvtáros-tanár heti kötelező munkaideje 40 óra. A könyvtáros-tanár a kötelező óraszám mértékében, heti 22 órában biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat. Könyvtárhasználati órák beosztása:

8 óra

2/10

7x2 óra

1/11/

14 óra

Magyar nyelv órán: 9/A 1. csoport 2 óra 9/A 2. csoport 2 óra 9/B 1. csoport 2 óra 9/B 2. csoport 2 óra 10/A 2 óra 10/B 2 óra 11/F 2 óra Osztályfőnöki órán: 1/9/

14 óra

osztályok

osztályok

osztályok

Magyar nyelv és irodalom órán: 9/1 2 óra 9/2 2 óra 9/3 2 óra 9/4 2 óra

Összesen 36 óra. Évi 36 hét = heti 1 tanóra. Heti 40 óra munkaidő beosztása: A törvényes munkaidő fennmaradó hányadának 70%-át (13 óra) a könyvtár működésével kapcsolatos szakmai feladatokra kell fordítania, 30 %-át (5 óra) pedig az iskolán kívül végezhető tevékenységekre (tájékozódás a könyvpiacon, foglalkozásokra való felkészülés, kapcsolattartás más könyvtárakkal). 48

A könyvtáros-tanár feladatai: A könyvtár vezetésével, ügyvitelével kapcsolatos feladatok Megteremti a könyvtári szolgáltatáshoz szükséges szakmai feltételeket. Végzi a könyvtári ügyviteli dokumentumok kezelését: munkaterv, beszámoló, statisztikai jelentés, megrendelések, számlák, kölcsönzések nyilvántartása. Szervezi a könyvtári szolgáltatásokat és a külső kapcsolatokat. Részt vesz a könyvtár átadásában-átvételében, állományellenőrzésben. Nevelőtestületi értekezleteken képviseli a könyvtárat. Továbbképzéseken vesz részt, önképzéssel gyarapítja szakmai ismereteit. Állományalakítás, állományvédelem Tájékozódik a könyvpiacon megjelent könyvekről és egyéb dokumentumokról. Végzi a gyűjtemény folyamatos, tervszerű, arányos gyarapítását. A megrendelésekről és a felhasználásról nyilvántartást vezet. Gondoskodik a dokumentumok egyedi számítógépes nyilvántartásáról és a csoportos leltárkönyv naprakész vezetéséről. Feldolgozza a dokumentumokat. A számítógépes könyvtári program segítségével építi a könyvtár katalógusát. Az állományt rendszeresen gondozza, kigyűjti az elhasználódott, megrongálódott, tartalmilag elavult dokumentumokat elvégzi ezek törlését. Gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról. Vezeti a kölcsönzéssel kapcsolatos nyilvántartásokat. Állományellenőrzést tart a könyvtár állományának nagyságától függő időközönként a vonatkozó szabályoknak megfelelően.

Olvasószolgálat, tájékoztatás Biztosítja a gyűjtemény egyéni és csoportos helyben használatát. Segíti az olvasókat a könyvtár használatában, tájékoztat a szolgáltatásokról, végzi a kölcsönzést. Közvetítő szerepet vállal a könyvtári rendszer által nyújtott lehetőségek felhasználásában. Figyeli a pályázati lehetőségeket, maga is részt vesz pályázatokon.

Megtartja a könyvtárhasználati szakórákat. Segítséget nyújt a könyvtárra épülő szakórák megszervezésében. 49

Irodalomkutatással, témafigyeléssel, bibliográfia-készítéssel segíti a tanórai és egyéb foglalkozások nevelési-oktatási céljainak megvalósítását.

Egyéb feladatok A könyvtáros-tanár kapcsolatot tart fenn más könyvtárakkal (látogatás, tapasztalatcsere). Részt vesz szakmai képzéseken, továbbképzéseken.

50

6. melléklet A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő, nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke (Az Eszközfejlesztési tervünk külön kötetben) 7. melléklet A nagy terjedelemre való tekintettel az óratervekhez tartozó tananyagtartalmak CD mellékleten találhatóak (Közismereti, szakmai helyi tanterv 2013/2014-es tanévtől)

51

XIII. Záró rendelkezések Az első programot 5 éves időtartamra terveztük, és többször módosítottuk. Módosítását kezdeményezheti bármelyik munkaközösség, illetve az iskolavezetés. A módosítás indoka lehet: -

szakmai pedagógiai szempont

-

törvényi változás

-

a gyakorlati megvalósítás során előre nem látható nehézségek.

A szülők képviseletében az SZMK, a diákok nevében a diákönkormányzat jogosult véleményt mondani a programmal kapcsolatban. A pedagógiai program felülvizsgálatának mechanizmusa:

-

A programot a nevelőtestület a tanévzáró értekezleten rendszeresen értékeli. Szükség esetén módosítási terveket dolgoz ki, melyek tanévnyitó értekezleten kerülnek megtárgyalásra és elfogadásra. Rendkívüli esetben a tanévzáró értekezleten döntés is születhet. Ezt megelőzően le kell folytatni az érdekegyeztető tárgyalást az SZMK-val, a Diákönkormányzattal.

-

A módosítás a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

Utolsó módosítás időpontja: Baja, 2016. október 10.

Wetzl Attila tagintézményvezető

52

NYILATKOZAT

Jelen Pedagógiai Programot az intézmény nevelőtestülete 2016. október 10-én elfogadta. Az elfogadást a nevelőtestület képviselői aláírásukkal tanúsítják. Baja, 2016. október 10.

…………………………………………… Tóth Ildikó tanár

………………………………………….. Király Attila tanár

53

VÉLEMÉNY

A Bajai SZC Jelky András Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Pedagógiai Programját érintő módosításokat megismertük, azzal egyetértünk.

Baja, 2016. október 10.

………………………………… Schumacher Istvánné a Szülői Szervezet képviselője

54

VÉLEMÉNY

A Bajai SZC Jelky András Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Pedagógiai Programját érintő módosításokat megismertük, azzal egyetértünk.

Baja, 2016. október 10.

………………………………… a DÖK nevében

55

JÓVÁHAGYÁS

A Bajai SZC Jelky András Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája nevelőtestülete által elfogadott, a Szülő Szervezet és a DÖK által véleményezett Pedagógiai Programot a mellékleteivel együtt jóváhagyom.

Baja, 2016. október 10.

Virág Tibor főigazgató

56