BAJAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM JELKY ANDRÁS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA, SZAKISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA BAJA

BAJAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM JELKY ANDRÁS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA, SZAKISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA BAJA

PEDAGÓGIAI PROGRAM

NEVELÉSI PROGRAM (ELSŐ RÉSZ)

1

Tartalomjegyzék PEDAGÓGIAI PROGRAM ............................................................................................ 1 Jelenünk és jövőnk ....................................................................................................... 4 I.

Az iskola rövid története ................................................................................. 6

II. Jogi státusz ..................................................................................................... 9 Információk az szakmai alapdokumentumról: ............................................................... 9 1. Megnevezései:................................................................................................ 9 2. Feladatellátási helyei: ..................................................................................... 9 3. Alapító és a fenntartó neve és székhelye: ...................................................... 9 4. Típusa: közös igazgatású köznevelési intézmény ........................................ 10 5. OM azonosító: 203028 ................................................................................. 10 6. Köznevelési és egyéb alapfeladata: ............................................................. 10 7. Egyéb megállapodás a fenntartóval .............................................................. 10 8. A képzési idő, a képzés szakaszai ............................................................... 10 NEVELÉSI PROGRAM ............................................................................................... 11 I. Az iskola működésének általános jellemzői, alapelvek, értékek és célok, feladatok ................................................................................................................................... 11 1. Önmeghatározás .......................................................................................... 11 2. Helyzetfelmérés ............................................................................................ 12 3. Az iskola pedagógiai alapelvei ...................................................................... 13 4. Pedagógiai célok .......................................................................................... 13 5. Feladatok (az alapelvek függvényében) ....................................................... 14 6. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................... 17 7. Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok .............................. 18 8. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv .. 23 9. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................ 24 10. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ................................................................................................... 26 11. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ................................... 29 12. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok .............................. 30 II. A képzés rendje ..................................................................................................... 31 1. Az iskola gyermekképe ................................................................................. 31 2. A képzés belső szakaszai ............................................................................. 32 3. Képzési specialitások ................................................................................... 33 4. Tanulói jogviszony ........................................................................................ 34 Köznevelési Hídprogram (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) ....... 45 III. A pedagógiai folyamat .......................................................................................... 47 1. Az iskolai élet sajátosságai, jellemzői ........................................................... 47 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere ....................................................................... 47 a. A tanulók értékelése ................................................................................. 48 b. A pedagógus munkájának értékelése: ...................................................... 49 c. Az igazgató munkájának értékelése ......................................................... 50 3. Az iskola élet- és munkarendje ..................................................................... 50 4. Hagyományok ............................................................................................... 51 IV. Iskolahasználók az iskolai közéletben .................................................................. 53 1. Tanulói részvétel ........................................................................................... 53 2. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai 2

3. 4.

gyakorlásának rendje .................................................................................... 54 Szülői részvétel ............................................................................................. 55 Az iskola egyéb szolgáltatásai, válaszok az igényekre, marketing ............... 56

V. HATÁRTALANUL PROGRAM ............................................................................... 58

3

Jelenünk és jövőnk „Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog." (Dr. Szentgyörgyi Albert) A szakképzés folyamatosan átalakuló rendszer, amelynek valamennyi ága egyéb más (köznevelési, felsőoktatási, kulturális) alrendszerekkel is szoros összefüggésben áll; állandó alkalmazkodás révén tud csak megfelelni a szintén folyamatosan változó pénzügyi, foglalkoztatási, munkaerő-piaci, gazdasági és nem utolsó sorban szakmai kihívásoknak. A szakmát tanuló felnövekvő gyermekek számára nélkülözhetetlen egy olyan világos társadalmi értékrend, elvárás megfogalmazása, amely az elmúlt évtizedekben bizony nem kapott kitüntetett szerepet. Ez pedig az értékteremtő munka presztízsének, rangjának rehabilitálása, annak érdekében, hogy a munka alapú társadalom gondolata az értékek hierarchiájában a méltó helyére kerüljön. Természetes, hogy egy tanuló számára a legfontosabb munka a tanulás. Az iskola feladata, hogy a tanuló számára az a biztos alapot nyújtsa, amely a későbbi megélhetését fogja biztosítani, vagy amelyből kiindulva tovább képezheti magát. Minden fiatalnak a számára szükséges képzést kell biztosítani. A Bajai Szakképzési Centrum Jelky András Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája a város egyik legnagyobb és legsokrétűbb középiskolája. Célunk, hogy a város és a régió munkaerő-piaci igényeinek kielégítve, korszerű, piacképes szakmai végzettséggel rendelkező szakemberek képezzünk, biztos megélhetést jelentő szakmai ismereteket nyújtva. Ennek érdekében minden tanévben megújulni képes, a környezetünk elvárásaira rugalmasan reagáló képzési szerkezet kialakításával jelenünk meg a pályaválasztás előtt álló fiatalok előtt. Biztosítani tudjuk tanulóink kollégiumi elhelyezését és ez által a tanítási idő utáni szabadidő hasznos eltöltését. Sokrétű intézményünk korszerű nevelési módszerekkel a szakmai képzések széles körét kínálja, amit kapcsolataink révén, nemzetközi színtéren is kamatoztat. Iskolánkban elsődleges a tanítás és tanulás harmonikus egységének megteremtése, a sokoldalú személyiségfejlesztés. Mottónk:

TUDÁS, BIZTONSÁG, JÖVŐ!

Intézményünk 2013-ban ünnepelte fennállásának 130 éves jubileumát. 4

Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése és megtartása egyre inkább a gazdaság igényeinek megfelelő, naprakész tudás és készségek, kompetenciák függvénye. Az egyén az új és állandóan változó követelményeknek csak akkor tud megfelelni, ha a mai kor szellemének megfelelően „életen át tartó tanulással” egész élete során fejleszti, gyarapítja tudását, esetenként új pályát választ, új szakképesítést szerez. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a pályadöntés előtt álló valamennyi gyermek sikeres döntést hozzon az életpályája építése során - mind a szakmai életút kiválasztásánál, mind pedig az azon való haladás során.

Wetzl Attila tagintézmény-vezető

5

I. Az iskola rövid története Városunkban a Bándl János által 1852-ben indított vasárnapi tanoncoktatástól nagy változásokon ment át a szakképzés. Az első nagy lépést az 1883. január 7-én megnyílt, iparostanoncok számára létrehozott iskola jelentette. E dátumot tekintjük mai iskolánk alapításának. Ahogyan a védtelen, kiszolgáltatott inasból törvényekkel védett, teljes jogú állampolgárrá váló szakmunkástanuló lett, úgy az iskola is egyre nagyobb figyelmet és fejlesztési lehetőséget kapott a várostól. A kezdeti három tanterem mára már három iskolaépületté nőtt. A kezdetben csak tanoncképzéssel foglalkozó iskola képzési profilja is sokat változott az idők folyamán. A tanoncok sokáig csak fiúk voltak, a lányok az iskola 20 éves működése után jelentek meg. Az igen sok (kb. 70) oktatott szakma közül a legnépszerűbbek: a szabó, a kőműves, az asztalos, a cipész, a fodrász, a szobafestő voltak, melyek nagy részét még ma is oktatjuk. Az 1948-as államosítás után már megjelentek az autószerelők, motorszerelők, vízvezeték-szerelők. Az 1950-es évek közepéig a magánkisipar volt az egyeduralkodó, a sok embert foglalkoztató gyárak, üzemek felépítése után ez megváltozott. A privatizáció következményeként sajnos ma már e munkahelyek megszűntek, így a vállalati tanműhelyek és a végzettek munkalehetőségei is nagymértékben csökkentek. Állandó, alig leküzdhető problémát okozott az első időkben és sajnos napjainkban is a tanulók elhelyezése. A mai központi épületünk 1971-ben, a fémipari alapképzést biztosító tanműhelyünk 1976-ban épült. Teremgondjainkat enyhítette az 1987-ben átadott tanműhelyi tíztantermes iskolaépület. Sajnos sem ekkor, sem a következő – 1997-es – újabb bővítéskor tornaterem nem épült. A testnevelés órák elhelyezése, illetve a többek által is használt sportcsarnokba (a nagy távolság miatti) ingázás gondot okoz. A szakmunkásképzés mellett az 1973-74-es tanévtől jelent meg a szakközépiskolai oktatás szakmunkások esti osztályával. Az első fecskék után a nappali szakközépiskolai képzést az 1988/89-es tanévben a faipari technikus osztály indításával kezdtük meg. Kétévenkénti indítással bővítettük a kínálatot ruhaipari, villamos ipari és egészségügyi osztályokkal. A környék gazdasági életének változásához alkalmazkodva a szakmunkásképzésben új szakmák oktatását kezdtük meg a 80-as évek első felében: élelmiszertartósító, sütő, húsfeldolgozó. Ezt a szakirányt csak az 1997-es tanévig folytattuk, amikor is a város szakképzési profiltisztítása során e szakterületek helyett a közlekedésgépész képzést kaptuk. E csere számunkra fejlesztési lehetőséget és iskolabővítést jelentett. Az időközben egyre jobban fejlődő faipari tanműhelyünk mellett korszerű autószerelő műhelyeket alakítottunk ki.

6

1997-ben indítottuk első humán világbanki osztályunkat is, akkor még követőként, majd a következő tanévtől sikeresen pályázóként. A világbankkal kötött szerződés öt évig kötelez bennünket arra, hogy közlekedés és humán szakmacsoportban egy-egy osztályt iskolázzunk be. A világbanktól kapott eszközök segítették az oktatás színvonalának javítását. 1994-ben a szakmunkásképzőt végzettek között egyre nagyobb igényként lépett fel a nappali képzésben érettségire felkészítő osztály indítása. 2000 szeptemberétől felmenő rendszerben megszűnt a szakmunkások szakközépiskolájának nappali intenzív és levelező tagozata egyaránt és helyette nappalin ifjúsági osztály levelezőn Dolgozók Középiskolája indult. Az 1999/2000-es tanévben az alapfokú művészetoktatás folytatásaként párhuzamos művészeti képzést indítottunk textilműves, majd a következő évben keramikus és grafikus szakon. Az iskola többcélú intézménnyé vált az elmúlt évek során: 1995-ben a Nevelési Tanácsadót, 2000-ben a városi kollégiumokat, 2003-ban az Alapfokú Művészetoktatási Iskolát, 2004-ben az Egységes Pedagógiai Szakszolgálatot csatolták intézményünkhöz; így iskolánk a város legnagyobb és legsokrétűbb intézményévé alakult. 2007. július 1-től az alapfokú művészetoktatás, 2008 szeptemberétől a Nevelési Tanácsadó és az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat különvált az intézménytől. 2015. július 1-től a Bajai Szakképzési Centrum tagintézményeként működik

7

A változásokat iskolánk eddigi elnevezésével is érdemes felidézni, szemléltetni: I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI.

Baja városi államilag segélyezett Kereskedelmi és Ipariskola (1883) Baja Városi Polgári Fiúiskola és a vele kapcsolt Alsófokú Kereskedelmi- és Ipariskola (1888) Baja Városi Kereskedő- és Iparostanonc-iskola (1904) Baja Városi Kereskedő-, Fiú- és Nőipariskola (1911) A bajai városi szakirányú iparos tanonciskola (1944) A bajai állami szakirányú iparos tanonciskola (1948) Munkaerőtartalékok Hivatala 57. sz. iparostanuló-iskola Baja (1950) Munkaerőtartalékok Hivatala 112. sz. iparostanuló-iskola Baja (1951) Munkaerőtartalékok Hivatala 609. sz. Ipari Tanuló Intézet Baja (1953) Munkaerőtartalékok Hivatala 609. sz. „Türr István” Iparitanuló Intézet Baja (1955) Mü.M. 609. sz. „Türr István” Ipari Tanulóintézete Baja (1957) 609. sz. Türr István Ipari Szakmunkásképző Intézet (1967) Jelky András Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola (1989) Jelky András Szakképző Iskola és Nevelési Tanácsadó (1995) Jelky András Szakképző Iskola, Kollégium és Nevelési Tanácsadó (2000) Jelky András Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Kollégium és Nevelési Tanácsadó (2003) Jelky András Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat (2004) Jelky András Általános Művelődési Központ (2006) Jelky András Szakképző Iskola és Kollégium (2008) Jelky András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (2012) Bajai Szakképzési Centrum Jelky András Szakközépiskolája, Szakiskolája, és Kollégiuma (2015)

8

II. Jogi státusz Információk az szakmai alapdokumentumról: Az intézmény alapítója:

Baja Város Önkormányzata Az alapítás időpontja: 1883. január 7.

Az intézmény szakmai alapdokumentumában foglaltak részletezése 1. Megnevezései: 1.1. Hivatalos neve: Bajai Szakképzési Centrum Jelky András Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája 1.2. Rövid neve: Jelky András Szakképző Iskola 2. Feladatellátási helyei: 1.3. Székhelye: 1.3.1. telephelye: 1.3.2. telephelye:

6500 Baja, Petőfi S. u. 3. 6500 Baja, Szegedi út 69-73. 6500 Baja, Szent Antal u. 17.

3. Alapító és a fenntartó neve és székhelye: 3.1. Alapító szerv neve: 3.2. Alapítói jogkör gyakorlója: 3.3. Alapító székhelye: 3.4. Fenntartó neve: 3.5. Fenntartó székhelye:

Emberi Erőforrások Minisztériuma emberi erőforrások minisztere 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Nemzetgazdasági Minisztérium 1051 Budapest, József nádor tér 2-4.

9

4. Típusa: közös igazgatású köznevelési intézmény 5. OM azonosító: 203028 6. Köznevelési és egyéb alapfeladata: 6.1 6500 Baja, Petőfi Sándor utca 3. Lásd: Hatályos Alapító okirat Kiegészítő tevékenysége: A kapacitás nem vállalkozás jellegű hasznosítása: - igény esetén térítés ellenében tanfolyamok szervezése  saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása 7. Egyéb megállapodás a fenntartóval 2008 szeptemberétől az iskola tagja a Bács-Szakma Szakképzés-fejlesztési és Szervezési Non-profit Kiemelkedően Közhasznú Zrt.-nek.

10

NEVELÉSI PROGRAM I. Az iskola működésének általános jellemzői, alapelvek, értékek és célok, feladatok 1. Önmeghatározás 

Az iskola a város diákjait fogadó Kollégiummal együtt alkotja az intézményt. A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről értelmében az iskola, összetett iskola. Az intézmény szakképző iskola, ezen belül szakközépiskolai és szakiskolai feladatot lát el. E tevékenységét a művészet, közlekedés, könnyűipar, szépészet, egyéb szolgáltatások, egészségügy, szociális szolgáltatások, gépészet, elektrotechnikaelektronika, faipar és építészet szakmacsoportban gyakorolja. A 2013-2014-es tanévtől kezdődően az alábbi szakmacsoportokban folyik a szakképzés: Szakközépiskolai ágazat:  Közlekedésgépész szakmacsoport  Könnyűipar szakmacsoport  Faipar szakmacsoport  Egészségügy szakmacsoport  Képző- és iparművészet szakmacsoport  Szépészet Szakképző iskolai ágazat:  Gépészet szakmacsoport  Könnyűipar szakmacsoport  Faipar szakmacsoport  Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport  Építészet szakmacsoport  Közlekedés szakmacsoport  Szociális szolgáltatások  Művészet, közművelődés, kommunikáció HÍD programok:  Szakképzési HÍD program Ebből fakadóan hivatása a szakemberképzés.



 

Az intézmény divatiskola. Képzési profiljában igen nagy szerepet játszanak azok a szakmák, amelyek az öltözködéssel, az ember külső megjelenésével kapcsolatosak (könnyűipar, szépészet). Az intézmény művészeti iskola, párhuzamos képzésben művészeti vizsgára és művész pályára készít fel textilműves, keramikus és grafikus szakterületen. Az intézmény lehetőséget biztosít az általános műveltség, a középiskolai érettségi bizonyítvány megszerzésére a szakképzés után, illetve felnőtt korban. 11

 

Az intézmény iskolarendszeren kívüli és iskolarendszerű szakképzési lehetőséget biztosít a felnőttképzésben résztvevők számára. Az intézmény a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését a Pedagógiai Szakszolgálat segítségével látja el. 2. Helyzetfelmérés

A pedagógiai program módosítása és a minőségbiztosítási rendszer kiépítése kapcsán megkérdeztük a közvetlen és közvetett partnerek véleményét az iskola erősségeiről és gyengeségeiről. Tanulóink részéről megfogalmazott erősségeink:  korszerű tanári felkészülés  szakmailag képzett, jól felkészült pedagógusok  jól felszerelt tanműhelyek  tárgyi feltételek  kollektív szellem a tanári karban, munkaközösségek között  jól működő partnerkapcsolatok – szülő, diák, oktató kft., kis- és középvállalkozások  pályázati tapasztalatok  megfelelő információk elérése a továbbtanuláshoz  a tanulók kulturális fejlődésének támogatása  megfelelő iskolai kollégium, könyvtár  az intézményi légkör  az iskolában megrendezett Ifjúsági Nappal, egyéb szabadidős tevékenységekkel  az országos mérésekre való felkészítéssel  a diákok egymás közötti kapcsolatával  az oktatás színvonala  Innovációra, változásra való hajlam és képesség  a tanulók teljesítményének értékelése, fejlődésük nyomon követése  tantárgyak közötti kapcsolat  épületek adottságai gyengeségeink:  kevés korrepetálás  „A”-„B” hetek egyenlőtlen óraelosztása  épületek közötti ingázás egyes tanórák esetében  otthonos légkör hiánya  drogfogyasztás megakadályozása  hiányzások  diákok szociokulturális hátrányai  a szülői háttér nem megfelelő motivációja  a diákok bizonyos része számára a tudás nem érték  továbbképzések korlátozott anyagi lehetősége

12

lehetőségeink:  egész életen át tartó tanulás EU-s programjai és hazai elemei  intézmények közötti együttműködések támogatása  elszámoltathatóság igénye  kompetencia központú tananyagok  pályázatok veszélyeink:  a településen és vonzáskörzetében nő a munkanélküliség  a munkanélküliség és az alacsony jövedelmek a családok nagy részét létbizonytalanságban tartják  gazdasági válság hatásai  hátrányos helyzetű diákok A szülők véleménye közel azonos a tanulókéval. Erősségként pluszként említik az egészséges életmódra nevelést, gyengeségként: a végzés utáni elhelyezkedés segítését. E felmérésekből is kitűnt, hogy még több gondot kell fordítanunk a korrepetálásra, felzárkóztatásra. Helyi tantervünkben több óraszámot biztosítunk e tevékenységi formára. Végzett tanulóink elhelyezkedési esélyeinek javítása érdekében az eddig is működő kapcsolatunkat a Munkaügyi Központtal kibővítjük. Megteremtjük a lehetőségét annak, hogy minden végzős osztály külön-külön vegyen részt a tájékoztatóikon. 3. Az iskola pedagógiai alapelvei        

A fiatalok személyiségfejlődését elősegítő és nem korlátozó iskola megvalósítása. Az esélyegyenlőség és a képesség szerinti differenciálás elve. Igazodás a tanuló egyéni fejlődési üteméhez Értékközvetítés Nyitottság: a piac és a gazdasági környezet igényeinek figyelemmel kísérése a képzés tartalmában és az iskolafejlesztési tevékenységben. Hagyományos keretek közt korszerű, részben alternatív oktatás Gyermekközpontúság az alapozásban, teljesítményközpontúság a középiskolában és a szakképzésben. Aktivitásra ösztönző, cselekedtető technikák alkalmazása 4. Pedagógiai célok

Az iskola oktatási-nevelési tevékenységét átalakítjuk a kompetenciafejlesztés irányába. a) Oktatási célok:  a beiskolázott tanulók szakképesítéshez, érettségihez juttatása  a tanuló képességeinek és érdeklődésének megfelelő végzettség (vagy végzettségek) megszerzésére való felkészítés  felkészítés a záróvizsgára 13



a tanuló megszerezhesse azokat az ismereteket, amelyek elősegítik a munkaerőpiacon való jobb érvényesülés lehetőségét (vállalkozási ismeretek, idegen nyelv, informatika)  a tehetséges tanulók felkészítése versenyekre, felsőfokú tanulmányok megkezdésére  olyan szakmai alapokat kapjon a tanuló, amelyek birtokában képessé válhat az új technológiák alkalmazására, a felnőttképzésbe való eredményes bekapcsolódásra (átképzés, tanfolyam stb.)  a tanulók ismerjék meg a demokratikus társadalom értékeit, az állampolgári jogokat és kötelességeket A felsorolt célokat az iskola akkor tudja vállalni egyénre szabottan, ha a tanuló pozitív módon viszonyul a tanuláshoz és alkalmazkodik az intézmény munkarendjéhez. b.) Nevelési célok  A szakemberektől elvárt emberi tulajdonságok kialakítása: munkafegyelem, megbízhatóság, felelősségtudat, önállóság, kreativitás, nyitottság; fogékonyság a változásokra, az önképzés igénye.  Patriotizmus, egészséges nemzettudat kialakítása  Az egyetemes emberi értékek megismertetése és tiszteletben tartására nevelés  A másság elfogadására nevelés  Egészséges életmódra nevelés: a harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása.  Kommunikációs készségek kialakítása, fejlesztése  Önismeret fejlesztés  A mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek kialakítása, kulturált viselkedési normák kialakítása. 5. Feladatok (az alapelvek függvényében) a) "az esélyegyenlőség és a képesség szerinti differenciálás elve" alapján  a gyermekek társadalmi beilleszkedését (szocializációját) segítse elő az iskola hatékony ifjúságvédelmi munkával, diákközélettel, diákönkormányzattal és, célirányos oktató és nevelő munkával  fontos feladat olyan képzési szerkezet és olyan képzési forma kialakítása, ahol az adott szakterületen a tanuló képességének és teljesítményének megfelelő végzettséget megszerezheti, szándékának és tanulmányi eredményének megfelelően felkészülhet a munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányokra  az iskola biztosítsa az átjárhatóság lehetőségeit, szükség esetén különbözeti vizsgával, fakultatív tantárgyak rendszerével  a magasabb szintű végzettséget (technikus) csak a jobb tanulók szerezzék meg, de gondoskodni kell a lemaradók iskolában tartásáról és szakképzettséghez juttatásáról  a kompetenciafejlesztő módszerek, eljárások terjesztése a tantestületben, ezek tudatosítása  a kompetenciafejlesztés tárgyi feltétekeinek kialakítása  a kompetenciafejlesztés elemeinek a beépítése az iskola tevékenységeibe. 14



a sajátos nevelési igényű tanulók érvényes szakértői vélemény mellett kérelemre mentesülhetnek a javasolt tantárgyak értékelése, minősítése alól.(ez az érettségi és a szakmai vizsgákra is vonatkozik)  a sajátos nevelési igényű tanulókat a Pedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógusainak segítségével fejlesztjük b) "Igazodás a tanuló egyéni fejlődési üteméhez" elv alapján  az egyes gyermekek egyéni érési üteméhez rugalmasan alkalmazkodó képzési formák biztosítása  a pedagógiai munkának az egyénre kell irányulnia  a személyiség- és képességfejlesztés előtérbe helyezése  törekszünk arra, hogy a tanulókat egyéni különbségeikhez alkalmazkodva, személyre szabottan fejlesszük. c) az "értékközvetítés" elve alapján az iskola nevelőmunkájának egészében az alábbi értékeket közvetíti:  a gyermeket teljes személyiségnek, test-, lélek- és szellem egységének tekintjük  az ismeretközléssel egyenértékűnek tekintjük munkánkban a testi nevelést és a személyiségfejlesztést  a tanulást, a tudást, az egészséges életmódot, a humanista és demokratikus gondolkodást Ezáltal feladataink: tudásközvetítés  a tárgyi tudás és a kommunikációs készség szintje egyaránt fontos  a tanulás tanítására is terjedjen ki  a műszaki szakképzés miatt az általános képzésben a reálorientáció érvényesül  a középiskolában, technikusképzésben a kreativitás fejlesztésére kell törekedni, míg a szakmunkásképzésben a normakövetés dominál. (Ez a tanulók különbözőségéből, de a majdan betöltendő munkakör szükségleteiből is adódik.) a fizikum fejlesztése  az általános iskolában szerzett mozgásműveltség továbbfejlesztése, a mozgásismereti hiányosságok pótlása  a mozgásszükséglet kielégítése  egészséges életmódra nevelés  szabadidős sportok megismertetése  a mindennapos testmozgás igényének felkeltése  a gyermek életkorának megfelelő fizikai állóképesség, edzettség kialakítása  a könnyített- és gyógytestnevelés – lehetőség szerinti - iskolán belüli megoldása megvalósítások formái  a kötelező testnevelés órák keretében sportágak elsajátítása alapszinten  szabadon választható órák keretében tömegsport, szakosztályi foglalkozás, osztályok közötti, iskolák közötti sportverseny 15

d) a további alapelvekkel kapcsolatos feladatok  az iskola folyamatosan figyelemmel kíséri a piac és a gazdasági környezet igényeit a képzés tartalmában és az iskolafejlesztési tevékenységben  az iskola folyamatos kapcsolatot tart a gazdasági kamarákkal, a gyakorlati képzést velük együttműködve ellenőrzi  évente legalább egy alkalommal találkozót szervez az iskola azon magánkisiparosokkal, akik részt vesznek a szakképzésben  az iskola figyelemmel kíséri a Munkaügyi Központ jelzéseit és ajánlásait, a szakképzés struktúráját, tartalmát ennek megfelelően módosítja  az oktató munka a hagyományos tanórai rendszerben, az értékelés az ötfokozatú osztályozási skála alkalmazásával folyik, az iskolai házirend  a tananyagban, különösen a szakképzésben folyamatosan naprakész ismereteket kell közvetíteni, a hatékonyság érdekében az iskola növeli az egyéni és a csoportmunka alkalmazásának arányát  az adott keretek között tág teret enged a pedagógusok egyéni módszertani szabadságának, hogy a nevelő-oktató munka megőrizze rugalmasságát, és könnyen alkalmazkodjon a tanulócsoportok eltérő felkészültségi és neveltségi szintjéhez alkalmazkodva  az iskola fontos feladatának tekinti a személyiségfejlesztést, tiszteletben tartja a diákok jogait, igyekszik bevonni őket az iskola életébe  a szakmunkásokkal szemben támasztott növekvő emberi és szakmai elvárások azonban megkövetelik, hogy az iskola felsőbb évfolyamain az elméleti és gyakorlati munkában egyaránt minél jobb teljesítményre késztesse diákjait.

16

e) A pedagógusokkal szembeni elvárások  biztos szakmai ismeretek  a tudás minőségével, a végzett munkával megszerzett tekintély  példamutatás, empátia  sikerorientáltság, kreativitás  kapcsolat a közösséggel és más nevelési tényezőkkel  összehangolt munkavégzés. Ennek érdekében az iskola belső továbbképzéseket szervez: nevelési értekezletek, munkaközösségi megbeszélések keretében; továbbá elvárja, hogy minden terület tanévenként legalább egy alkalommal szervezett továbbképzésen, szakmai bemutatón vegyen részt. Kompetenciafejlesztési célunkat akkor tekintjük megvalósultnak, ha a tantestület 75 %-ának képzési kultúrájában 30 %-ban megjelennek a kompetenciafejlesztés helyi tantervünkben részletezett elemei. 6. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Személyiség- és közösségalakító munkánk részeként fejlesztjük a tanulók életpályaépítési, szociális- és életviteli kompetenciáit. A személyiségfejlesztésben kiemelt szerepet kap az önismeret fejlesztése, a kezdeményező és vállalkozó készségek, a felelős társadalmi magatartás kialakítására, az állampolgári szerepre történő felkészítés. A tanulók személyiségének alakításához a diákok megismerése szükséges. A megismerés és a fejlesztés dialektikus kölcsönhatásban vannak egymással. A tanulót legreálisabban abban a közegben ismerhetjük meg, ahol él és dolgozik, a közösségekben, melyekhez tartozik. A személyiségvonások, képességek tevékenységben alakulnak és nyilvánulnak meg. Ezért, különösen az osztályfőnök részéről fontos, hogy minél többet legyen tanítványaival, minél több tevékenység közben. Az iskola légköre meghatározó szerepet tölt be, ezért alapvetően fontos a pedagógus részéről a személyes példamutatás. Ehhez természetesen megfelelő tekintéllyel kell bírnia, hiszen csak így fogadják el véleményét. A jó iskolai légkör ismérvei pl.:  barátságos, tiszteletteljes hang a felnőttek és gyerekek együttélésében  a pedagógus ne csak a tanulmányi eredményességen keresztül ismerje a tanár a tanulóit  az iskola épületeit ne hivatalos helynek, hanem otthonának is tekintse tanár, diák egyaránt  a konfliktusokat nem elnyomni, hanem kezelni, megoldani kell. Az osztályfőnökök személyiségfejlesztő tevékenységét az osztályfőnöki tanterv tartalmazza. Az ebben megfogalmazott feladataink mellett fontos:  az együttműködési készség erősítése (közös munka közös szabályainak szerepe)  személyes észlelés fejlesztése 17



értékek tisztelete, megbecsülése (a pozitívumokra érzékeny tanári magatartás)  empátiakészség fejlesztése. Az iskola valamennyi pedagógusának kötelessége, hogy gondoskodjon a rábízott tanulók személyiségének fejlődéséről, melyben nagy segítséget jelent a mentálhigiénés tanácsadás működése. Az osztályközösségen belül, illetve az egyes szaktanárok által súlyosabbnak ítélt esetekben az erre képzett szakemberek segítségét igénybe lehet és kell is venni. 7. Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Egészségnevelés- egészségfejlesztés Egészségfejlesztés: - Az egyén egészségfogalmát veszi alapul (mindenkinek más az egészség) - Az egészséget folyamatnak tekinti (más az egészség 6 és 66 éves korban) - Maga az egészségfejlesztés is hosszantartó (élethosszig tartó) folyamat - Együttműködést jelent két vagy több ember között annak érdekében, hogy a gondozott vagy gondozottak jól érezze / érezzék magukat Előzmények: - 1948. WHO: egészség definíció - 1974. LaLonde (Kanada) - 1978. Alma Atai Nyilatkozat (WHO + UNICEF) - 1986. Ottawai Charta - 1997. Dzsakartai Nyilatkozat Az egészség fogalma: - 1948. WHO: „Az egészség a teljes fizikai, szellemi (mentális), és társadalmi (szociális) jólét állapota, nem csupán a betegség illetve képességcsökkenés hiánya.” - 1974. LaLonde: Az egészségmegőrzésben a környezeti és szociális tényezők nagyobb szerepet játszanak, mint az egészségügy. 1978. Alma Ata: A WHO egészség-fogalmának kritikáit fogalmazta meg: - Mindenkinek mást jelent az egészség - Azt sugallja, hogy az egészség definiálható egy szervezet által - A testi és szellemi jólét állapota kultúránként és koronként mást jelent - Dinamikus megfogalmazásra lenne szükség, nem egy statikus, állapotszerűre Az egészség alapvető emberi jog. A legjobb egészség elérése multiszektoriális együttműködést igényel (eü. + társ. + gazd.) Az egészségügyi alapellátás kulcsfontosságú (az egészségügyben dolgozók felelősségét hangsúlyozza), legyen közel a mindennapi életterekhez  „Egészséges Toronto 2000”  Egészséges Városok program

18

1986. Ottawai Charta: „Az egészség az élet forrása és nem életcél” Beazonosította az egészség előfeltételeit: - Béke, lakás, oktatás, jövedelem, stabil ökológiai rendszer, erőforrások stb. - Mindezek a társadalmi, gazdasági és egyéni fejlődés forrásai Az egyén egészsége feletti kontrollját kell növelni! Egészséges táplálkozás 20/2012 EMMI rendeletben foglaltak szerint: Ajánlás az intézményben üzemelő élelmiszerárusító üzlet vagy áruautomata működtetésére (felhasznált, árusított alapanyagokra) OÉTI 2005 ajánlása: ”az iskolai büfék korszerű táplálkozásba illeszkedő választékának kialakításához” A működtetéshez, döntéshez szükséges az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleménye. Egészségnevelés: - Általában az életmódi elemek megváltozását célozza. - Módszertanilag differenciálódott, az információ-átadáson túlmutató megközelítés Egészséget szolgáló közpolitika (Cél: az egészséges választás váljék a könnyebb választássá) - Kedvező környezet kialakítása (természetes és mesterséges környezet védelme) - Közösségi tevékenységek erősítése - Egyéni képességek fejlesztése (életen át tartó tanulás lehetővé tétele) - Eü. ellátás átszervezése (kutatás + képzés, továbbképzés területein) „Az egészség olyan állapot, melyet az anatómiai integritás, a teljesítményre való képesség, a személyes értékek, a családi munka és közösségi szerep, a jóllét érzése, a betegség és korai halál rizikóitól való mentesség jellemez.” Ottawai Charta Az egészségfejlesztés fogalma „Az egészségfejlesztés olyan folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy fokozzák kontrolljukat egészségük felett, illetve javítsák azt. A jóllét állapotának elérése érdekében az egyén vagy csoport legyen képes azonosítani és megvalósítani célkitűzéseit, kielégíteni szükségleteit és / vagy megváltoztatni környezetét, vagy megküzdeni azzal.” Ottawai Charta Az egészség társadalmi, gazdasági meghatározói - feltételei - Társadalmi rétegződésben elfoglalt hely - Társadalmi és gazdasági biztonság - Egészségre nevelő és biztonságos gyermekkor - Egészséges munka és munkakörülmények - Preventív szemléletű egészségügyi ellátás - Biztonságos szexuális élet, párkapcsolat - Kielégítő fizikai aktivitás 19

- Minőségi tápanyagok és kedvező táplálkozási szokások - Káros szenvedélyek hiánya, ill. csökkentése Szegénység, mint veszélyforrás - Társadalmi kirekesztettség - Alacsony életszínvonal - Társadalmi támaszok hiánya, izoláció - Munkanélküliség, hajléktalanság - Migráció - Etnikailag hátrányos helyzet - Erős stressz és a megbirkózás hiánya Az egyén egészségét befolyásoló tényezők - Személyesen érintik az egyént, ill. az egyénből fakadó egészséget befolyásoló tényezők Tartalma: - Genetikai adottságok, nem, etnikai hovatartozás - Életkor, ismeretek (szocializált és tanult), értékrend - Aktuális lelkiállapot, hangulat, énkép, egészségkép, önismeret - Alkalmazkodó készség, képességek stb. - Közvetlen szociális, tárgyi-fizikális környezet Tartalma: - Család (léte / nem léte / teljes / csonka) - Család (léte / nem léte / teljes / csonka) - Barátok, munkatársak - Munkahely, lakókörnyezet, helyi közbiztonság, infrastruktúra - Iskolai, munkahelyi környezet, stressz-faktor - Anyagi helyzet, relaxációs lehetőségek, oktatáshoz, egészségügyhöz való hozzáférés - Etnikai hovatartozás helyi megítélése stb. Külső kör - Tágabb értelemben vett szociális, tárgyi-fizikális és politikai környezet Tartalma: - Béke / háború, GDP-gazdasági helyzet, törvényalkotás - Társadalompolitika, kisebbségi politika, foglalkoztatási és lakáspolitika, környezetvédelem, külpolitika, oktatáspolitika… - Társadalom struktúrája, korfája, tömegkommunikáció, éghajlat stb. Egészségfejlesztési modellek: - Orvostudományi megközelítés - Magatartásváltoztatást célzó megközelítés - Oktató jellegű (nevelési) megközelítés - Kliens- (résztvevő) központú megközelítés - Társadalmi változást célzó megközelítés 7/1. Orvostudományi megközelítés Cél: betegségtől, fogyatékosságtól való mentesség, megszabadulás Érték: informáltság, ismeret Feladat: informálás, az emberek meggyőzése az átadott információk tükrében különböző meggyőzési technikák segítségével. 20

Konkrét feladatok az egészségügyben: - alávessék az emberek magukat a különböző preventív vizsgálatoknak - végezzenek önvizsgálatot - legyenek együttműködők a gyógyítás folyamán Egészségfejlesztői munkában: - immunizálás - szűrésről való tájékoztatás - poz., neg. családtervezési módszerek ismertetése 7/2. Magatartásváltoztatást célzó megközelítés Cél: egészségtelen szokások helyettesítése egészségesekkel Érték: szakember hitelessége, általa meghatározott életmód Feladat: személyes beállítódás és viselkedés megváltoztatása az egészséges életmód kialakítása érdekében Konkrét feladatok - statisztikák és empirikus adatok alapján meghatározni, mi az egészséges, milyen életmód a „szakmailag elfogadott” - előzőeknek megfelelően, a tanulók viselkedésének módosítására irányulóan informálni az embereket - pl.: dohányzás káros hatásainak ismeretében a „nem dohányzó életmód” kialakítása Egészségfejlesztői munkában: - egészségnevelő tevékenységek, nővédelem egyes elemei 7/3. Oktató jellegű (nevelési) megközelítés Cél: az egyének tudásának megfelelő információ-átadás, ezt követően a megalapozott döntéshozás lehetővé tétele Érték: egyén jogainak tiszteletben tartása, döntéshozás elősegítése Feladat: értékek és beállítódások feltárása, készségfejlesztés Egészségfejlesztői munkában: - egészségnevelő munka (döntési alternatívák felvázolása, következmények előrejelzése) - egészségfejlesztő munka egyes elemei 7/4. Kliens- (résztvevő) központú megközelítés Cél: a tanulók hozzásegítése saját helyzetük, lehetőségeik megismeréséhez; az ennek megfelelő döntés meghozatalához; változtatásra való képessé tevés Érték: egyének jogainak teljes tiszteletben tartása Feladat: módszertani változatosság; önismeret fejlesztése; tudás, tapasztalatok feltárása és felhasználása; kritikai gondolkodás kialakítása; aktivizálás Egészségfejlesztő munkában: 21

-

egyéni egészségfogalom feltárása a feladatok egyénre szabott meghatározása lehetőségek felvázolása, következmények előrejelzése motiválás aktív oktatási módszerekkel (szerepjáték, totó, esetelemzés, tesztek, feladatlapok stb.) készségfejlesztés a sikerek felismerése és elismerése, „ünneplések”

7/5. Társadalmi változást célzó megközelítés Cél: olyan fizikai, szociális és gazdasági környezet megteremtése, amely lehetővé teszi az egészséges életmód választását Érték: egészséges környezethez való jog és szükséglet Feladat: az egészséges élethez fűződő lehetőségek hozzáférhetővé tétele; a fizikai, szociális és társadalmi környezet megváltoztatására irányuló tevékenységek 7/6. Az egészségfejlesztés hatásköre - Tömegkommunikációs hirdetések - Egészséggel kapcsolatos kampánytevékenység - Felvilágosítás - Önsegélyezés és annak elősegítése - Környezeti biztonsági intézkedések - Megelőző és gyógyító eljárások propagálása - Szabályozás - Közösségi és munkahelyi egészségpolitika - Szociális jellegű oktatás Egészségnevelési programok: Tervszerű lehetőség a tanulóknak arra, hogy tanuljanak az egészségről, illetve magatartásukban önkéntes változtatásokat vigyenek végbe Beletartozik: - információátadás - érték és beállítódás feltárása - egészséget érintő döntések meghozatala - készségek elsajátítása, melyek lehetővé teszik a magatartásváltoztatást 1/A. Elsőfokú egészségnevelés - Egészséges emberekre irányul - Elsődleges célja az egészség leromlásának megakadályozása - Másodlagos célja az egészség és életminőség pozitív irányba történő előmozdítása - Pl.: egészségfejlesztő programok az iskolás korosztályban 1/B. Másodfokú egészségnevelés - Reverzibilis állapotok - Cél: gondozott felvilágosítása állapotával kapcsolatosan; információátadás arról, hogy mit tegyenek állapotuk javítása érdekében - Magatartásváltoztatásra törekvés jellemzi 22

- Pl.: dohányzásról való leszokás 1/C. Harmadfokú egészségnevelés - Irreverzibilis folyamatok esetén - Cél: a gondozott és családjának megtanítása arra, hogy miként éljenek a megmaradt lehetőségekkel, rendezzenek be egy állapothoz igazodó életmódot és napirendet - Megmaradt egészséget hangsúlyozzuk - Pl.: rehabilitációs programok A gyakorlatban a három keveredik! Megelőző jellegű egészségügyi szolgáltatások - Prevenciós intézkedések a védőnői munkában - Egészség megőrzésére irányuló egészségügyi szolgáltatások - Pl.: immunizáció, családtervezés, önvizsgálatok stb. - Tágabb értelemben: a gyermekvédelmi szolgáltatás is - Magában foglalja a közösségfejlesztést is - Cél: közös (ségi) szükségletek, érdekek felismertetése és lépések megtétele azok megvalósítására Problémaháromszög - Mit akarunk? Szervezeti szintű fejlesztések - Az intézményben dolgozók és az általuk nyújtott szolgáltatást igénybe vevők egészségét támogató tevékenység - Cél: intézményen belüli egészséges körülmények megteremtése - Pl.: természetes fény, bútorzat Egészséggel kapcsolatos intézkedések - Fizikai környezetünk egészségesebbé tételét szolgáló tevékenység - Egyrészt hagyományos közegészségügyi intézkedések - Másrészt környezetvédelem, természetes és mesterséges környezetünk védelme - Pl.: szeméttárolók kihelyeztetése, ivóvízellátás minőségének ellenőrzése stb. Az egészségfejlesztő feladatai Alapvető jártasságok: - Menedzselés, tervezés, értékelés - Kommunikáció - Oktatás - Marketing és propaganda - Faciliting és hálózatszervezés (networking) - Irányelvek és gyakorlati eljárásmódok befolyásolása 8. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Évente 3 alkalommal osztályfőnöki óra keretében elsősegély nyújtási ismeretekről és 23

balesetvédelemről tájékoztató a 9. évfolyamon Felelősök: Egészségügy munkaközösség tagjai Témakörök: Elsősegélynyújtás - első ellátás 1. óra A sürgősség fogalma, a sürgősségi lánc Mentők igénybevétele, mentőhívás szabályai A helyszín szerepe A beteg állapotfelmérése és ellátása a reakcióképesség megítélése ABCDE és teendők reakcióképes beteg esetén A: a légút megítélése, átjárhatóság biztosítása B: a légzés megítélése, pozicionálás C: a keringés megítélése D: az idegrendszer megítélése, teendők E: egész test, egész eset megítélése 2. óra ABCDE és teendők reakcióképtelen betegnél A: eszköz nélküli légút biztosítási eljárások B: lélegeztetés, légzési elégtelenség esetén C: keringés hiányában, BLS és XBLS, az AED használata D: az eszméletlen beteg ellátása E: egész test, egész eset megítélése 3. óra Sérültek állapotfelmérése, ellátása Sebzések, vérzések ellátása Rándulás, ficam, törés ellátása Termikus traumák ellátása Elektromos balesetek Tömeges balesetek Mérgezések A méreg fogalma, behatolási kapuk, A legfontosabb mérgezésekre utaló jelek, teendők 9. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Feladatunk a nemzettudat megalapozása a tanulókban. Ösztönözzük a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális emlékeinek, hagyományainak megismerését és ápolását, az arra irányuló törekvéseket. A nemzetközi kapcsolataink révén is ismerkedjenek meg tanulóink az európai kultúrával, életmóddal, szokásokkal. Hulladékgyűjtési, takarítási akciókkal igyekszünk bekapcsolni tanulóinkat a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, a környezetkímélő magatartás kialakítására. Fejlesztenünk kell tanulóink kommunikációs kultúráját, melynek középpontjában az ön24

álló ismeretszerzés, véleményformálás és –kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. Fejlesztenünk kell tanulóinkban a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Iskolai szintű közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatainkat szabadidő-szervezőnk irányítja. A közösségi nevelés fő színtere az osztályközösség és a diákönkormányzat. Ezért nagy hangsúlyt kell fektetnünk az osztályközösség kialakítására, hiszen a csoportban a tanulók jobb teljesítményt nyújtanak, illetve itt tanulják meg a felnőtt társadalomba való beilleszkedést. Az osztályközösség csoporttá válásának kapcsán az osztályfőnök feladata:  információk gyűjtése a leendő osztályról (jelentkezési lapok, beiratkozáson részvétel)  az iskola és a saját elvárásainak ismertetése  a tanév programjának és az osztályt tanító tanároknak a bemutatása  házirend és a balesetvédelmi szabályok ismertetése  szülői értekezlet, ahol személyes kontaktus az osztályfőnök és a szülők között, egymás iránti elvárások megismerése  az induláskor kialakuló konfliktushelyzetek megoldása (rendszeres kommunikáció, állandó tájékoztatás, a folyamatokba történő beavatkozás, megbízások adása)  minél több tanórán kívüli együttlét megteremtése (közös osztálydíszítés, a város nevezetességeinek közös megtekintése, kirándulás, túrázás, gólyabál, osztály klubdélután)  osztályfőnöki órákon többféle módszer alkalmazása a közösségépítésben (pl. viták, beszélgetések a tanmenetben meghatározott témákról; videofilmek megtekintése és megbeszélése; aktuális konfliktusok, események megbeszélése; szituációs játékok adott témában, azok elemzése, értékelése; kérdőívek megoldása, elemzése). Osztályfőnöki munka 

 



Az osztályfőnöki munka programját a „nyomvonal” tartalmazza. Ez a tervezet ügyviteli-adminisztrációs, szerevezése, koordinációs teendők ellátását, végrehajtását határidőkkel, felelősökkel kiegészítve tartalmazza. Az osztályfőnöki órák témáit a tanmenetek évfolyamonként ölelik föl az adott tanévre. Az osztályfőnöki munkaközösségek összehangolt munkájának eredménye a szalagavató és a ballagás/, mely kedves, megható, örökké emlékezetes pillanatokkal mély, felejthetetlen nyomot hagy valamennyi résztvevő lelkében/ Az osztályfőnöki munka kiemelt területe: minél sokoldalúbb, minél teljesebben megismerni minden gyermeket, ugyanakkor segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanulócsoportok mielőbb jó közösséggé szerveződjenek, tagjai legyenek képesek felismerni saját és mások értékeit. Találják meg képességüknek és egyéniségüknek megfelelő szerepüket, helyüket a közösségekben. Tanulják meg a kulturált, környezettudatos magatartási formákat, 25



tiszteljék az életet, ápolják a hagyományokat. E munkánkat segíti évek óta a tanév első félévében egy szociometriai kérdőív kitöltése a kilencedik évfolyamos tanulókkal. A hiányzásokról a tudnivalókat a házirend tartalmazza. Az értesítések rendjét az éppen aktuális jogszabályok határozzák meg.

A közösségi nevelés nélkülözhetetlen velejárója a diákvezetők nevelése, munkájuk segítése. Fontos annak szem előtt tartása, hogy a fiatalok a munkán keresztül nevelődnek. A diákönkormányzat a diákság kollektív érdekérvényesítési szervezete, mely működése során nagymértékben hozzájárul a tanulóifjúság demokratikus viselkedési kultúrájának kialakításához, gyakorolja a diákok és diákközösségek jogait, ellátja a tanulóifjúság jogainak védelmét, szervezi az iskola tanulóinak közösségi életét. 10. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje a. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Főként a szakiskolai képzésbe belépő tanulók esetén tapasztalható a tanulási kudarc. Már az általános iskolából úgy érkeznek, hogy alacsony az írás, olvasás, számolás készségük. A 8 év alatt általában negatívan értékelő hatásoknak voltak kitéve, nem voltak képesek sem önállóan dönteni, sem önmaguk igazi képességeit felismerni. Minden tanuló örül a sikeres tanulásnak. Ha nincsenek sikerei, kialakít valamilyen önvédelmi mechanizmust. A sorozatos kudarchelyzet ellenállást vált ki belőle. Az ellenállás mögött nagyfokú frusztráció működik, amely minden kudarc esetén újratermelődik. Segítenünk kell tehát abban, hogy átértékeljék önmagukat, sikereik legyenek a tanulásban, képesek legyenek valamilyen értelmes célt önmaguk elé tűzni. A 9. évfolyamon a közismereti képzésben elsődleges feladat az ismeretek rendszerezése, stabilizálása, az alapkészségek fejlesztése, a motiváció. A tanári magatartást az elfogadás és a tanulói személyiség tiszteletén alapuló segítés kell, hogy jellemezze. Ennek elérése érdekében korrepetáló, felzárkóztató órát tervezünk minden 9. és szakiskolai osztályunkban matematika, magyar nyelv és irodalom, valamint, idegen nyelv tantárgyakból. A szakiskolai kerettanterv hangsúlyozottan kívánja érvényesíteni a tanulói felzárkóztatást, a képességek fejlesztését, hogy a tanulók alkalmasak legyenek a szakképzésbe való bekapcsolódásra. A pályaorientáció tantárgy célja, hogy a tanulók saját életpályájuk megalapozásához ismereteket kapjanak mind önmagukról, mind a munkaerő-piaci környezetükről. E tantárgy és az osztályfőnöki óra keretén belül is foglalkozunk a tanulás tanításával is, a hatékony és eredményes tanulási módszerek bemutatásával. Önismereten alapuló egyéni tanulási módszerek kimunkálása, a tantárgyankénti speciális tanulási technikák alkalmazásának megtanítása a célunk és feladatunk. E sokféle segítség után is rossz eredményt elérő tanulóknál meg kell vizsgálni az iskolatípus vagy a szakmacsoport változtatásának lehetőségét, mert ez is oka lehet az eredménytelenségnek. Iskolánk változatos módszertani megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével a tanu26

lók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségbeli különbségeket egyénileg kezelni tudja. Kiemelt feladatunk a tanulók képességeinek megismerése. Támogatjuk a tanulásban elmaradt és a sajátos nevelési igényű tanulókat, ami biztosítja annak esélyét, hogy a szakközépiskolai, szakiskolai tanulmányaik során eredményesen végezzék tanulmányaikat. Segítjük a tehetséges tanulókat képességeik kibontakoztatásában, tudásuk bővítésében. Segítséget nyújtunk a pályaválasztásban illetve a választott életpályára való felkészülésben. Környezetünkben egyre több olyan tanulóval találkozunk, akiknek a szülei orvosi, pszichológusi, vagy pedagógiai szakértői igazolással, szakvéleménnyel igazolják gyermekük másságát, magatartási zavarait, tanulási nehézségeit, testi-érzékszervi fogyatékosságait. Ezeknek a tanulóknak a speciális iskolatípusban történő képzése csak akkor indokolt, ha az átlagos osztályközösségben a fejlesztésük nem biztosítható, ha a közösség, a mindennapi környezet a tanuló nevelését-képzését veszélyezteti. Előfordulhat olyan eset is, amikor a hiperaktív tanuló veszélyezteti az osztályközösséget, akadályozza a nevelő-oktató munka tervszerű végrehajtását. b. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Az ilyen tanulóknál az ítélőképesség hiánya, a sodorhatóság gátolhatja a pozitív hatások befogadását. A siker átélése elindíthat fejlődési folyamatot. Minden emberben van valamilyen képesség, amely alapján sikerekre számíthat. Ezeket a képességeket kell feltárni. Az ilyen tanulók esetében gyakrabban kell élni az egyéni beszélgetésekkel. Amennyiben a szaktanár, illetve osztályfőnök beszélgetései nem vezetnek eredményhez, igénybe vesszük szakember segítségét: mentálhigiénikus, illetve pszichológus . Fontos a pedagógus és a szülő kapcsolata, hiszen a nevelési tanácsadó a szülő kérésére foglalkozik a tanulóval. A külön foglalkozások eredménytelensége után sajnos élnünk kell a fegyelmező intézkedésekkel. Fontos a fokozatosság betartása, és minden esetben a nevelő szándék előtérbe helyezése. E tevékenységünkbe a diákönkormányzat segítségét is igénybe vesszük. Komolyabb fegyelmi büntetés előtt a diákönkormányzat elé kerül a tanuló, és diáktársai próbálnak beszélgetés illetve beszélgetések erejével hatni. Iskolánkban – az intézmény alapító okirata szerint – a magatartási nehézséggel küzdő tanuló oktatása-képzése biztosítható. A beilleszkedési és magatartási nehézségek sokféle okból származhatnak és sokféle alakban jelentkezhetnek: - vannak fejlettségi okok (pl.: értelmi, érzelmi) - teljesítmény okok (magas és merev követelményrendszer) - családi okok A leggyakoribb tanulási nehézség a dyslexia, dysgraphia és a dyscalculia, melyeket a tanulóra jellemző fogyatékosság mértékének megfelelően, a szakértői bizottság véleményének figyelembevételével kezelünk. A sajátos nevelési igényű tanulók számára a közoktatási törvényben előírtak szerint a szükséges fejlesztő foglalkozásokat fejlesztőpedagógus közreműködésével biztosítjuk. 27

A sajátos nevelési igény és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel öszszefüggő nevelési területeken fontos feladatnak tekintjük: - a tanórán belüli differenciálást, - szoros kapcsolat kialakítását a nevelési tanácsadóval és a gyermekjóléti szolgálattal, - egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezését, - felzárkóztató foglalkozások tartását, - a fejlesztő foglalkozások megszervezését, - a nevelők és tanulók személyes kapcsolatainak kialakítását. c. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Valljuk: hogy az állandó, irányított, ingergazdag pedagógiai környezet felismeri és előhívja a tehetséget. Számunkra a tehetség: olyan fajta kombinatív készség, olyan komplex képesség, amely a kreativitáshoz szükséges. A szakmai tudás, a kreativitás és az életszerű szemlélet együttesen fejezik ki a tehetséget. A mi tanulóink legnagyobb része nem az egyes tudományágakban tűnik ki érdeklődésével, tudásával. A választott szakmán, gyakorlati alkotó munkán keresztül motiválhatók és fejleszthetők. Feladatunk minél több alkotási és megmérettetési lehetőség biztosítása az érdeklődő tanulók számára. Városi, megyei és országos szintű közismereti versenyekre készítjük fel és nevezzük be tanulóinkat. A vers és próza, az előadó művészet terén kiemelkedőnél minél több fellépési, szereplési lehetőséget biztosítunk (iskola, városi rendezvényeken, különböző megyei szavalóversenyeken). Fakultációk, szakmai szakkörök indításával bővítjük a szakmai oktatás lehetőségeit (pl. Pneumatika, CAD oktatás), melyek teljesítése után vizsgát is tehetnek tanulóink. A szakmai képzésben részt vevők számára rendezett szakmai versenyeken nagy létszámmal és igen jó eredménnyel veszünk részt. Különösen fodrász és könnyűipari tanulóink versenyzési lehetőségeit és versenyzési kedvét kell kiemelni. Az elért eredményekre azonban nem csak e két terület lehet büszke, mert a faipari és az utóbbi időben az építőipari tanulóink is kimagasló teljesítményt nyújtottak. Képzőművész tanulóink esetén a kiállítási lehetőségek minél nagyobb számú biztosítása a feladatunk. A sportban tehetségesekről sem feledkezünk meg. Diáksport Egyesületünk több szakosztállyal működik, a hét minden napján biztosítjuk a sportolás, mozgás lehetőségét. Kosárlabda és labdarúgó csapataink versenyeztetése szinte folyamatos. Javítani valónk az idegen nyelv , a villamos és a közlekedés szakmai képzésben részt vevők körében van. A képességfejlesztés és tehetséggondozás az oktató nevelőmunka kiemelt feladataként jelentkezik, ami mind a tanórai, mind a tanórán kívüli tevékenység állandó elemeként van jelen. A tanórai munkában a képességfejlesztést a differenciált foglalkoztatás szolgálja a leg28

hatékonyabban. A differenciált tevékenységekhez viszont a szaktanárnak ismernie kell tanítványai képességeit; tudnia kell, hogy milyen képességeket akar fejleszteni, s a fejlesztést ehhez igazítva személyre szabottan kell végeznie. A képességek „feltérképezését” jól szolgálják az év eleji szintfelmérések, melyek alapos elemzése után a szaktanár kijelölheti a fejlesztés útját és módszerét. A képességfejlesztés hatékony formái közé tartozik a tanórai kiselőadások és beszámolók, az egyéni és csoportos kutatómunkák, a könyvtári búvárkodások, tanulmányok készítése, a levelezéses feladatmegoldó versenyekbe való bekapcsolódások, a versenyfeladatok . A tanórán kívüli tehetséggondozás, képességfejlesztés az alábbi tevékenységi formákban valósíthatók meg: - érettségi előkészítő fakultációs foglalkozások - háziversenyek szervezése - vers-és prózamondó versenyek - szakkörök - az iskolai könyvtár látogatása, kölcsönzés - osztály-, ill. iskolai kulturális rendezvények - iskolai sportversenyek - tanulmányi kirándulások - városi, megyei versenyeken való részvétel - színházlátogatások, kiállítások megtekintése A tehetséggondozás, képességfejlesztés elődleges céljai és feladatai: - A tanulók adottságainak, képességeinek felderítése, a tehetség felismerése és azonosítása. - Az intellektuális képességek magasabb szintre juttatása. - Az eredményes tanuláshoz szükséges képességek, attitűdök kialakítása. - Olyan készségek, stratégiák kialakítása, amelyek révén képesek lesznek a tanulók kreatívan, önállóan, tudjanak keresni az interneten. - Tehetséggondozást biztosító foglalkozások szervezése: országos, megyei, városi versenyeken való szereplés.

11. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A tanulói gyenge teljesítmények mögött szociokulturális hátrányos helyzet, nevelési elhanyagoltság, ingerszegény környezet egyaránt és halmozottan is lehetnek. A családi nevelésbe beleavatkozni, a szociális hátrányokat megszüntetni az iskola alig képes. A hátrányok enyhítése érdekében viszont elsőrendű feladat a tanulók minél hamarabbi megismerése, a hátrányokkal küzdők feltérképezése. Szülői értekezleten, fogadóórán tájékoztatni kell a szülőket a szociális juttatások lehetőségeiről. Helyi, regionális, országos támogatási lehetőségek ismertetése, a pályázás ösztönzése minden osztályfőnök feladata. Amennyiben szükséges a gyermek és ifjúságvédelmi fe29

lelős bevonásával kapcsolatfelvétel a Családsegítő Központtal, illetve más szakszolgáltató intézménnyel. Ha a családi környezet indokolja, javasolja és kezdeményezze az osztályfőnök a tanuló kollégiumi elhelyezését. Közösségi megmozdulások, kirándulások térítési díjának kifizetéséhez hozzájárulást kérjen az osztályfőnök a Jelky Alapítványtól. 12. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermekvédelem terén fontos a segítő, a másságot elfogadó szemlélet kialakítása. Az egész nevelőtestület feladata:  a hátrányos és veszélyeztetett tanulók megismerése  a veszélyeztető körülmények feltárásában, megelőzésben és megszüntetésben való közreműködés  a tanulókat és szüleiket tájékoztatni a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről és arról, hogy hol kereshetik fel őt. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a pedagógusoktól, szülőktől vagy tanulóktól szerzett információi alapján felveszi a kapcsolatot a veszélyeztetett tanulóval, illetve szüleivel. Ha pedagógiai eszközökkel nem szüntethető meg a tanuló veszélyeztetettsége, illetve, ha a gyermek bántalmazása vélelmezhető, értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. Az üggyel kapcsolatos esetmegbeszéléseken együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata, hogy közzétegye az iskolában: kihez és mikor fordulhatnak a tanulók, vagy szüleik a problémáikkal. Kiemelt feladatunk a kábítószer fogyasztásra utaló jelek felismerése, a drogfogyasztó tanulók kiszűrése, de mindenekelőtt a drogprevenció. E feladatok megoldása során alkalmazott módszereink:  beszélgetéssel, tanácsadással, okos együttérzéssel segíteni a tanulót a problémája megoldásában, a nehézségek leküzdésében  tájékoztató előadások szervezése (szakemberek meghívása osztályfőnöki órára)  kortárs csoportoknak tartandó előadások megtartására felkészítő tanfolyamok szervezése (dohányzás, drog témakörökben)  önértékelés, önfejlesztés képességének kialakítása  a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő tanulók megsegítése érdekében a Gyerekjóléti Szolgálat és mentálhigiénés szakember szakmai segítségét is igénybe vesszük. Kérjük a tanulók problémáinak speciális eszközökkel történő feltárását, pszichológiai-pedagógiai státusának tisztázását. Ennek alapján az egyéni bánásmódra vonatkozó tanácsokat beépítjük a mindennapi nevelő-oktató munkába.  szükség esetén a tanuló gondozásba vételét javasoljuk.  anyagi támogatás rászorultság esetén rendkívüli alkalmakkor, tanulmányi kirándulások, év végi szociális juttatás.

30

II. A képzés rendje 1. Az iskola gyermekképe Az iskola tanulói a fiatalkor különböző szakaszaiból kerülnek ki. Többségük a serdülőkor második szakaszában (14-16 év), illetve ifjúkorban (16-20 év) van, de néhányan a felnőttkorba lépnek. A serdülőkor és az ifjúvá érés bonyolult életszakasza nehéz feladatok elé állít minden nevelőt, és a fiatalok számára is sok problémát okoz. A serdülőkort az érdeklődési körök gyors szélesedése és változása, az ifjúkort pedig az érdeklődés stabilizálódása és elmélyülése jellemzi. A tanuláson kívüli érdeklődés és szabadidő-tevékenységekben nyilvánul meg. Ezen a téren is fokozódó differenciálódás figyelhető meg, amely társadalmi rétegenként és nemenként is eltérő sajátosságokat mutat. A tanulók önmagukra irányuló érdeklődése megélénkül. Meg akarja ismerni képességeit, lehetőségeit, cselekvéseinek motívumait, szeretné elérni, átlépni ezek határait. A kamaszokat fékezhetetlen vitakedv jellemzi. Erre mind a gondolkodás, mind az értelmi fejlődéssel kölcsönhatásban lévő társas fejlődés kedvező feltételeket teremt. A fantázia alakulását ebben a korban az absztrakt logikai gondolkodás befolyásolja. Ez az ábrándozások, a túlérzékenység kora. Jövőképüket a fantázia és a realitás együtt jellemzi. A serdülő és az ifjúkor értékorientációjának közös alapja az akarati önállósulás, ami a felnőtté válás legfőbb kritériuma. Ebből ered a fiatal nagyfokú kritikai hajlama, dinamizmusa, radikalizmusa, optimista kísérletező kedve és a jövőre irányuló tervezgetése. A hozzánk jelentkező tanulók neveltségi szintje hűen tükrözi a társadalmi viszonyokat. Sokan neveletlenek, kulturálatlanok. Sok a munkában és tanulásban igénytelen, önkritikával alig rendelkező tanuló. E magatartási hibák kialakulásának okai elsősorban a családon belül keresendők. A problémás esetek többségénél kiderül a családi háttér nem ideális (alkoholista szülő, csonka család stb., illetve kevés időt szánnak a szülők a gyerekre). A családok zömének az anyagi helyzete is fokozatosan romlik, sok a munkanélküli szülő. A gyerekek egy része így otthon sem lát arra példát, hogy szülei rendszeresen dolgozni mennek. Ez sajnos rossz hátteret ad egy szakképző iskolában. A családok nagy részénél viszont rendszeresen dolgoznak a szülők, de önhibájukon kívül, keveset keresnek, csak másodállás vállalásával tudják eltartani a családot, s valamennyire szinten tartani a korábban megszokott életszínvonalat. Kevés idő marad arra, hogy a gyerekkel foglalkozzanak, közös élményt adó programokat szervezzenek. Önhibájukon kívül, de ingerszegény környezetben él tanulóink egy része, s ezért igénytelen ő maga is. A másik végletről is beszélni kell. Amikor a szülők - akár erőn felül is - próbálnak gyermeküknek mindent megadni. Az ilyen gyermekek sem tudják megbecsülni az igazi értékeket, értékítéletük hamissá válik. Vannak olyan szülők is (ez a legszűkebb réteg), akik rendkívül jó anyagi körülmények között élnek, gyermekeiknek anyagilag mindent megadnak. Márkás autókkal jönnek is31

kolába, ruházatuk is a legdrágább darabokból áll. Ezen szülők jó része mindent pénzzel akar elintézni, bár megtehetné, mégsem törődik gyermeke lelki életével, érzelmeivel, problémáival. Tanulóink érdeklődése erőteljesebben fordul a társas kapcsolatok (barátok, partnerek) felé. A serdülő már megválogatja, hogy kikkel társuljon. A barátválasztás alapja: a lényeges területen való hasonlóság pl. érdeklődés, életszemlélet, értelmi szint, erkölcsi tulajdonságok, a jellem hasonlósága. Sajnálatos módon nemcsak barátságot tartalmas kapcsolatot jelent a kortárs csoport, hanem fogékonnyá válhat a negatív hatásokra és antihumánus eszmékre: alkohol, drog, skinhead mozgalom stb. Az iskola fontos feladata, hogy a tanulókat ért káros hatásokat a maga eszközeivel kezelje, nevelőmunkájában számoljon velük. Az osztályfőnök és valamennyi tanár szerepe igen fontos az osztály magatartását, viselkedési morálját illetően. A személyes példamutatás, az egyéni problémákra való odafigyelés, a következetes értékközvetítő tevékenység jellemezze mindennapjainkat. Fontos, hogy a pedagógus a gyermek szemével is lássa a világot, szeresse őt. 2. A képzés belső szakaszai A 2013-14-es tanév előtt felvételt nyert tanulók esetében: 1. szakasz: HÍD programok: A HÍD programok keretében az iskola segítséget kíván nyújtani a tanulóknak a középfokú nevelés-oktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz, a munkába álláshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez. A komplex, tanulmányi, szociális, kulturális, képességbeli és személyiségfejlesztését támogató pedagógiai tevékenységgel. 2. szakasz: a beilleszkedés, orientáció szakasza Cél: a tanulásmódszertan megismerése, gyakorlása az érdeklődés felkeltése, fokozása a kiválasztott szakirány megismertetése ha szükséges, pályamódosítás a képességeknek és az érdeklődésnek megfelelően. Szakképzés: 9/, 10/ 11/, 1/9, 2/10, 3/11. évfolyamon Cél: A kulcskompetenciák fejlesztésén keresztül felkészülés a szakmai vizsgára. 3. szakasz: az alapműveltség elsajátításának szakasza Cél: a helyes önismeret kialakítása az intenzív tanulás kialakítása a szakmai és tantárgyi irányultság kialakítása a továbbtanulási döntés előkészítése 4. szakasz a specializáció szakasza Szakgimnáziumban (11-12. évfolyam) 32

Cél: felkészülés az érettségi vizsgára és a továbbtanulásra Szakközépiskolában 1/9-2/10-3/11. évfolyam) a szakmától függően 1-2-3. szakképzési évfolyam Cél: felkészülés a szakmai vizsgára 5. szakasz: az érettségi utáni szakmai képzés Szakközépiskolában: technikus képzés középfokú végzettséghez kötött szakmai képzés Szakmunkásképzésben: középfokú végzettséghez kötött szakmák képzése Cél: felkészülés a technikusi és egyéb záróvizsgákra.

B.) A 2013/2014-es tanévtől kezdődően: Kimeneti pontok: - A 4. szakasz végén a szakközépiskolai évfolyamokon a szakmai vizsga után megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya. Lehetősége van azonban átlépni a szakgimnáziumba A szakgimnáziumi osztályok e szakasz végén érettségi vizsgát tesznek. Megszűnhet a tanulói jogviszonyuk vagy folytathatják tanulmányaikat a 13. évfolyamon.

A felvétel és az átvétel helyi szabályai, valamint a szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései (1) A szakközépiskola szakképzési évfolyamain a szakképzési kerettanterv szerint – a közismereti oktatással párhuzamosan – szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik. (2) A szakközépiskola tanulója a nemzeti köznevelésről szóló törvény átvételre és felvételre vonatkozó rendelkezései szerint folytathatja tanulmányait másik szakközépiskola vagy szakgimnázium megfelelő évfolyamán. (3) OKJ végzettséggel rendelkező tanuló – folytathatja tanulmányait olyan kétéves középiskolai képzésben, amely legalább négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból készít fel érettségire. A képzés követelményeinek teljesítése egyenértékű a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével. Ez iskolánkban az ifjúsági osztály. 3. Képzési specialitások  Tanórán és tanórához kapcsolhatóan: A sokféle képzési forma, az igen sokféle szakmai irányultságú osztályaink egyben specialitásunk is. Egy iskolán belül igen nagy lehetősége nyílik a tanulónak a szakma és képzési cél váltására. A két fő irány: szakgimnáziumi és szakközépiskolai képzés.

33

Nagy figyelmet fordítunk a felzárkóztatásra, de a tehetséggondozásra is. A 10. évfolyam végéig közismereti tantárgyakból korrepetálást, tanulmányi versenyekre való felkészítést, min. 8 fő jelentkezése esetén szakkört indítunk. A szakközépiskolai képzésben szakmai tanulmányi versenyekre való felkészítést, a más iskolából érkezett tanulók felzárkóztatását biztosítjuk. A szakgimnáziumban érettségi előkészítőket, emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítőket, szakmai tantárgyakból szakköröket szervezünk.  Szabadidőben Az egészséges életmódra nevelésben, az egészséges életvitel kialakításában fontos szerepe van annak, hogy diákjaink számára adjunk választási lehetőséget a szabadidő minél hasznosabb eltöltésére. Ezzel is segítséget kívánunk nyújtani a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzőséhez. A hét négy napján sportköri foglalkozásokon vehetnek részt tanulóink. Az iskola mellett működő Jelky Diáksport Egyesület három szakosztálya (labdarúgás, kosárlabda, atlétika) számtalan lehetőséget kínál fel. Télen sí-, nyáron vízi-tábort, évente több alkalommal kerékpár és természetjáró túrát szervezünk. A Petőfi-szigeten lévő vízitelepünkön osztályrendezvényeket szervezhetnek tanulóink. Idényben diákigazolvány ellenében kikölcsönözhetik kajakjainkat, a füves részen sportolhatnak, strandolhatnak. Biztosítjuk tanulóinknak a szakmai kiállításokon való részvétel lehetőségét. Külföldi iskolákkal (szerb, német, erdélyi) cserekapcsolatot alakítottunk ki, lehetőséget adva tanárnak és diáknak egyaránt, hogy betekinthessenek más országok szakmai képzésébe, az ott élő emberek szokásainak, életkörülményeinek megismerésére. 4. Tanulói jogviszony A.) LÉTESÍTÉSE Minden 8. évfolyamot végzett, az általunk felkínált képzési lehetőségek iránt érdeklődő tanuló jelentkezését várjuk Baja és vonzáskörzetéből, illetve a kollégiumi férőhelyek függvényében a távolabbi térségből. Az általános iskolai eredmények (5-8. osztály) összesítése alapján döntünk a felvételről, csak a művészeti képzésre jelentkezőknek szervezünk felvételi-alkalmassági vizsgát. A képzési idő bármelyik szakaszában is át lehet jönni másik iskolából. Az egyes évfolyamokra és képzési típusokra való átvételről az igazgató dönt. Adott esetekben különbözeti vizsgákat, illetve évfolyamismétlést írhat elő feltételként. A szakgimnáziumba és a szakközépiskolába való lépés feltételei Felvétel a 9. osztályba A középiskola 9. osztályában azok a tanulók folytathatják tanulmányaikat, akik az általános iskola 8. osztályát eredményesen befejezték. Az iskolába jelentkezőket az általános iskolában szerzett osztályzatok alapján tagozatonként külön rangsoroljuk. Jelentkezés: a nyolcadik osztályos tanulók az intézményünk által a tanév rendjét meg34

határozó rendeletben foglalt határidőig beküldött jelentkezési lappal jelentkezhetnek valamelyik 9. osztályba, illetve képzési formára. A jelentkezési lapon meg kell jelölni, hogy a tanuló milyen idegen nyelvet kíván tanulni. A 9. évfolyamra jelentkezettek ideiglenes felvételi rangsorát, a tanév rendjét meghatározó rendelet szerinti időtől minden jelentkező, illetve szülője, gondviselője megtekintheti az iskola titkárságán, hirdető tábláján és az intézmény honlapján. Az ideiglenes felvételi rangsort küldjük el az Országos Felvételi Központba is. A végleges felvételi rangsor az országos központból visszaérkező adatok alapján alakul ki. A felvételről, illetve az elutasításról az előírt határidőig írásban értesítjük a tanulókat és a jelentkezési lapot kiállító iskolát. Felvétel a Szakképzési HÍD-programba: 

Ha a tanköteles tanuló alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezik, abban a tanévben, amelyben tizenötödik életévét betölti, de legalább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégzett, az általános iskola kezdeményezi a tanuló felvételét a Híd programba.

A szakközépiskolai évfolyamba való lépés és a továbbhaladás feltételei A szakközépiskolai évfolyamra az iskola saját jelentkezési lapjának kitöltésével és március 15-ig történő leadásával lehet jelentkezni. A jelentkezési lapon, az azonosító adatokon és a tanulni kívánt szakképesítésen kívül meg kell jelölni a gyakorlati képzés helyét, valamint hogy milyen szakmai idegen nyelvet kíván tanulni. Iskolán kívüli gyakorlati képzési hely esetén a jelentkezés lap mellé fogadónyilatkozatot is le kell adni. A felvételi rangsor megállapítása A rangsor meghatározása során előnyben részesül először: az a tanuló, aki a jelentkezéskor intézményünk tanulója, másodszor: aki a tanulni kívánt szakképesítés szakmacsoportjában orientációs és alapozó képzésben részesült. Az adott szakképzés indításáról a Szakképzési Centrum főigazgatója dönt. Az érettségihez kötött képzéseknél, ha a tanuló a beiratkozáskor nem rendelkezik az előírt iskolai végzettséggel (érettségi vizsgával), a tanuló az adott szakképzésre felvehető, azonban az első szakképzési évfolyam második félévét csak akkor kezdheti meg, ha addig bemutatja a végzettséget igazoló okmányt. Ha a tanuló nem az iskolában részesül gyakorlati képzésben, a beiratkozás feltétele a Tanulószerződés egy példányának leadása. A tanulószerződést a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál kell megkötni. A pályaalkalmassági vizsgálatra a tanulókat a bajai Szent Rókus Kórház munkaegészségügyi szakrendelő főorvosával megbeszélve osztjuk be, hiszen a szakma megkezdésének feltétele az egészségügyi alkalmasság. A szakképzési évfolyamon azok a tanulók folytathatják a tanulmányaikat, akik teljesítik az Országos Képzési Jegyzékben, a szakképesítés Szakmai és Vizsgakövetelményeiben (a továbbiakban SZVK), illetve Központi és helyi tantervében előírt egészségügyi, pályaalkalmassági, iskolai és szakmai követelményeinek, és rendelkezik megfelelő gyakorlati képzési hellyel. 35

Tanulmányok alatti vizsgák Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje Az intézményben szervezett tanulmányok alatti vizsgák (osztályozó, javító, beszámoltató és különbözeti vizsgák) tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei megegyeznek az érvényes kerettanterv alapján készült, a Pedagógiai Program részét képező helyi tanterv adott tantárgyra és évfolyamra vonatkozó követelményeivel. A tanterv követelményrendszerének értelmezésében és részletezésében az adott osztályban tanító szaktanárok nyújtanak segítséget a vizsgára jelentkezett tanulóknak. Ők adják át a munkaközösségek által kialakított szóbeli tételsorokat vagy témakörök listáját is a diákoknak. A tanulmányok alatti vizsgák formája - összhangban a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 24. fejezetének, illetve a Házirend előírásaival. I. 1.

2.

3.

4. 5. 6.

A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) az érvényben lévő jogszabályokban meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Egy osztályozó vizsga - a 2. bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában - a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint - szervezett beszámoltató vizsga is. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezet36

7.

8.

hető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. A levelezős és esti tagozaton január 15 és január 31 között tehető javítóvizsga. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. II.

1.

2.

3.

4.

5.

A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31éig terjedő időszakban, levelező és esti tagozaton január 15 és január 31 között, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. Tanulmányok alatti vizsgát független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó az 1. bekezdés szerint előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján lehetőség szerint a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A tanulmányok alatti vizsga - ha azt az iskolában szervezik - vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató bízza meg.

37

III. 1.

2.

3.

4.

1.

2.

3.

4.

A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében a) meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete szerint taníthatja. A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Az igazgató e feladata ellátása során a) dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, b) írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, c) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, d) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. IV. Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően - így különösen rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program formájában kell elkészíteni. Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák, és ne segíthessék. A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható. Az írásbeli vizsgán kizárólag az intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számológép, számítógép használatát, amelyet az intézménynek kell biztosítania, ha a tanuló nem rendelkezik ezekkel az eszközökkel. 38

5.

Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik. V.

1.

2. 3. 4.

5.

A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc. Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján A) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, d) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le. Ha a vizsgázó a 4. bekezdés d) pontja alapján a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. VI.

1.

2.

Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga - szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával - harmadik vizsgaként is megszervezhető. Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola igazgatójának, aki az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az iskola igazgatója a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, 39

3.

4.

5.

6.

7.

információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat - az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt - a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával - az időpont feltüntetésével – lezárja, és a vizsgairatokhoz mellékeli. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik - a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő - pedagógusból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságát mérlegeli, és A) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, b) az adott tantárgyból - ha az nem javítóvizsga - a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy c) amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja, vagy az a) pontban foglaltak szerint értékeli a vizsgázó teljesítményét. A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. VII.

1. 2.

3.

4.

5.

Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és - amennyiben szükséges - kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó 40

6.

7.

8.

határozza meg. A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani.

VIII. 1.

2. 3.

4.

5.

Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet. Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. 41

6.

A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza.

IX. 1. 2. 3.

4.

5.

6.

7.

A gyakorlati vizsgarész szabályait akkor kell alkalmazni, ha a tantárgy helyi tantervben meghatározott követelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg. A gyakorlati vizsgafeladatokat - legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal az iskola igazgatója hagyja jóvá. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztására vonatkozóan a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. A gyakorlati vizsgarészt - a vizsgafeladatok számától függetlenül - egy érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá. A vizsgázó gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegyét a vizsgamunkára, a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga helyszínén bemutatott gyakorlatra kapott osztályzatok alapján kell meghatározni.

A tanulmányok alatti vizsgák időpontjait a Munkaterv tartalmazza. Ezen felül bármely időpontban szervezhető vizsga, azaz az intézmény igazgatója egyedi esetben az előzőleg meghatározott időpontoktól eltérő vizsgaidőpontot is kijelölhet, engedélyezhet. A magántanuló, beszámoló tanuló esetében az osztályfőnök jelzése alapján az iskola értesíti a szülőt, nagykorú tanuló esetében a tanulót az osztályozó vizsga várható időpontjáról az első félév és a második félév befejezése előtt minimum 15 nappal. Hétfő délutánonként a szaktanárokkal előre egyeztetett időpontban osztályozó vizsgát tehet a tanuló. A nem magántanulók esetében a hiányzások miatt a várható osztályozó vizsgáról a szaktanárokkal történő egyeztetés után az osztályfőnök jelzése alapján szintén az iskola értesíti a szülőt, nagykorú tanulót. Előrehozott érettségi miatt osztályozó vizsgázó tanuló az osztályfőnökével, szaktanárával történt egyeztetés után írásban jelentkezik az osztályozó vizsgára a közismereti igazgatóhelyettesnél. 42

Ha a tanuló az osztályozó vizsgán a névsorolvasást követő 30 percen belül nem jelent meg, és a vizsgáztató tanárok meggyőződtek a vizsga szervezőjével arról, hogy hiányzik, akkor az osztályozó íven feltüntetik azt, hogy „nem jelent meg”. Ezután a tanuló javítóvizsgát tehet. Művészeti képzés alkalmassági vizsga rendje A gyakorlati szakmai alkalmassági vizsgán 3 szabadkézi rajzfeladatot kell megoldani.  Mértani testek modell után, (grafit ceruza)  Fej-portré modell után, (grafit ceruza)  Színvázlat beállított csendélet után, (vízfesték vagy tempera) A feladatokra megoldására 60-60 perc áll rendelkezésükre. Az értékeléskor figyelembe vett szempontok: térlátás, kompozíciós készség, rajzi előadásmód, színérzékenység, arányérzék, kreativitás, plasztikai érzékenység, vizuális látásmód.

Felvételi elbeszélgetés Tetszőleges technikával készült hozott anyagok bemutatása, elbeszélgetés. A felvételinél figyelembe vesszük az általános iskola 5-8. osztályában elért eredményeket. A szakképesítésekre történő beosztás a jelentkezéskor megjelölt igényeket, illetve a képességfelmérés alkalmával mutatott teljesítmény alapján történik. Fontos tudni, hogy a közismereti tárgyakból elfogadhatatlanul gyenge előképzettségű tanulókat esetleges jó rajzi képességek esetén sem veszünk fel. Iskolánk művészeti jellege nem mentesíti diákjainkat attól, hogy a magyar középiskolák számára meghatározott közismereti tudásszintet elérjék, hiszen nincsen számukra könnyített érettségi. Szakmai alkalmassági felvételi vizsga: 100 pont A szakmai alkalmassági vizsgán a tanuló által szerezhető részpontszámok: Rajz (mértani testek) 30 pont Rajz (portré) 30 pont Festés (színvázlat) 30 pont Otthon készült önálló munkák 10 pont Az iskolába felvett tanulóknak, egészségileg alkalmasnak kell lenni a választott szakra. Az egészségügyi alkalmasság követelményei, kizáró okai a tagozatok tájékoztatóiban olvashatók. Egészségügyi követelmények, kizáró okok Alkalmazott grafika szakon kizáró okok: 1. Olyan végtag-rendellenesség, mely a munkavégzést akadályozza. 2. Veleszületett vagy szerzett szívbetegség a súlyosság fokától függően (szívbeteggondozó javaslata alapján) 3. Csökkent látásélesség, ha annak mértéke a két szemen együttesen 1,0–nél roszszabb látáskorrekció mellett 43

4. Színtévesztés. Keramikus szakon kizáró okok: 1. A csontrendszer olyan elváltozása, melynél az álló és ülő testhelyzet rosszabbodást okozhat 2. Veleszületett vagy szerzett szívbetegség a súlyosság fokától függően (szívbeteggondozó javaslata alapján) 3. Asthma, idült hörghurut, hörgőtágulat 4. Idült vesebetegségek, májkárosodás 5. Vérzékenység 6. Kéz idült bőrbántalmai 7. Epilepsia, egyéni elbírálás szerint 8. Színtévesztés 9. Meghatározott fokú látásélesség hiánya- 1,0-nél kevesebb nem lehet a két szemen együtt látáskorrekció mellett. Textilműves szakon kizáró okok: 1. A csontrendszer olyan elváltozása, melynél az álló és ülő testhelyzet rosszabbodást okozhat 2. Veleszületett vagy szerzett szívbetegség a súlyosság fokától függően (szívbeteggondozó javaslata alapján) 3. Asthma, idült hörghurut, hörgőtágulat 4. Kéz idült bőrbántalmai 5. Színtévesztés 6. Meghatározott fokú látásélesség hiánya nem lehet kevesebb 1,2-nél a két szemen együtt látáskorrekció mellett. Szakiskolát végzettek középiskolája felvételi rendje Szakiskolát végzettek középiskolájába az iskola saját jelentkezés lapjának kitöltésével és leadásával lehet jelentkezni április közepéig. B.) TOVÁBBHALADÁS A továbbhaladás évenkénti kritériuma: a nevelőtestület határozata alapján:  az éves szaktárgyi követelmények legalább elégséges szintű teljesítése minden tantárgyból, illetve lehetőség a javítóvizsgán az elégtelen osztályzatok javítására. (A javítóvizsgára utalás szabályait: tantárgyak száma, módja stb. a mindenkor érvényes rendelet tartalmazza.)  a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása nem haladja meg a törvényi maximumot  az egyes tantárgyakból történő mulasztás nem éri el a törvényi maximumot, illetve eléri, de a nevelőtestület engedélyezte az osztályozó vizsgát  sikeres osztályozó, illetve javítóvizsga után  a szakképzésben előírt összefüggő kötelező szakmai gyakorlat teljesítése A 12. évfolyam végén az érettségi vizsga nem kötelező, de szükséges a későbbi to44

vábbhaladáshoz (felsőoktatás, különböző szakmák). Az érettségi vizsgán szerzett elégtelen érdemjegy (ek) a következő vizsgaidőszakban (őszi, következő évi) javítható (k). A 12. évfolyamot ismétlő tanuló, kérelmére azokból a tárgyakból mentesíthető a tantárgyak tanulása alól, amelyekből előrehozott érettségi eredménnyel rendelkezik. A kérelem alapján az igazgató határozatban mentesíti a tanulót. A szakmától függően különböző évfolyamok végén a szakképzésben résztvevők szakmai vizsgát tesznek. Csak a vizsgán sikeresen résztvevők kaphatnak a munkakör betöltéséhez szükséges végbizonyítványt. A záróvizsgán elégtelen osztályzatot kapott tanuló javíthat. C.) A TANULÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE  az iskolai tanulmányok befejezése előtt  fegyelmi vétség miatt  a megengedettnél több hiányzás miatt  önkéntes iskolaváltás miatt  tanulószerződés megszűnése miatt  nem tanköteles tanuló esetében a tanulmányok önkéntes megszakítása miatt (Az egyes esetekben az eljárási szabályokat, jogkövetelményeket, az iskola kötelezettségeit az iskolai SZMSZ és Házirend tartalmazza.) - A tanulmányok befejezésekor A tanulói jogviszony megszűnésének időpontját a Nemzeti Köznevelési Törvény szabályozza. Az egyes évfolyamok elvégzését középiskolai bizonyítvány, az érettségi és szakmai vizsga sikeres teljesítését vizsgabizonyítvány tanúsítja.

Köznevelési Hídprogram (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) 14. § (1) A Köznevelési Hídprogramok segítséget nyújtanak a tanulónak a középfokú nevelés-oktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz, vagy a munkába álláshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez a komplex, tanulmányi, szociális, kulturális, képességbeli és személyiségfejlesztését támogató pedagógiai tevékenységgel. (2) Ha a tanköteles tanuló alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezik, abban a tanévben, amelyben tizenötödik életévét betölti, de legalább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégzett, az általános iskola kezdeményezi a tanuló felvételét a Híd II. programba. A Híd II. programban nyújtott nevelés-oktatás tanulásra motivál, fejleszti a jogszabályban meghatározott egyes szakmák sikeres elsajátításához szükséges készségeket, szakmacsoporton belüli pályaorientációs feladatokat lát el, rész-szakképesítés megszerzésére készíthet fel. A Híd II. program záróvizsgával zárul, amelyről a szervező iskola tanúsítványt állít ki. A sikeres záróvizsga rész-szakképesítést tanúsít és szakközépiskolában történő továbbtanulásra jogosít. A tanuló a Híd II. program keretében elsa45

játítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, továbbá megszerzi a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket. A tanuló a Híd II. program sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon, évfolyamokon felkészül a szakmai vizsga letételére. (3) A Köznevelési Hídprogramok keretein belül szervezhető olyan osztály is, amely az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott szakképesítések körében folytatott szakiskolai képzés megkezdésére készíti fel azokat a tanulókat, akik általános iskolai tanulmányaikat a tankötelezettségük végéig nem tudták teljesíteni és hat általános iskolai évfolyamnál kevesebbet fejeztek be sikeresen. A program- és óratervek CD mellékleten.

46

III. A pedagógiai folyamat 1. Az iskolai élet sajátosságai, jellemzői a) A tanulás, cselekvés, alkotás színtere az iskola. Feladatunk a minél nagyobb tárgyi és szakmai tudáshoz juttatni tanulóinkat b) A tanuló megismerése Munkánk csak akkor eredményes, ha a másik fél, a diák is aktív részese. Az aktivitás növelhető, ha megismerjük a tanuló hibáit, erényeit, érdeklődési körét, személyiségét c) Az autonóm személyiség fejlődését szolgáló módszerek: A tanuló - véleményt mondhat A diákok joga, hogy véleményét bármiről elmondja, úgy, hogy ezzel mások emberi méltóságát nem sérti meg - részt vehet  a diákkörök munkájában, tagja lehet iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek, az iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek  az érdekeit érintő döntések meghozatalában - vállalhat  tisztséget az osztályközösségen belül a diákönkormányzatban  az iskola egészét érintő feladatokból részfeladatokat (pl.: nyílt nap, iskolai műsorok készítése) 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere Értékelés és motiváció Mire irányul

Ki értékel

- tanulmányi munka (elmélet, gyakorlat) - magatartás, szorgalom - kiemelkedő eredmények

szaktanár, szakoktató, osztályfőnök osztályfőnök szaktanár, of., igazgató

- tanárok munkája

mk. vez., ig.h., igazgató mk.vez. szakmai ig. h., igazgató igazgatóhelyettes

- szakoktatók munkája - munkaköz. munkája

47

Milyen rendszerességgel

folyamatosan havonta amikor aktuális (kiemelkedő végzősök ballagáskor) évente amikor aktuális évente amikor aktuális évente

- az iskola gazdálkodása - az oktató, nevelő munka körülményei (elmélet,gyak.) - az épületek rendje, tisztasága, állaga - a technikai dolgozók munkája - az ügyviteli munka

- vezetők munkája - az iskolai munka

igazgató, pénzügyigazdasági koordinátor mk. vez., szakmai ig. h., igazgató

félévente évente

műszaki vez., isk. vezetése, igazgató félévente műsz. vez., igazgató ált. ig. h., pénzügyigazdasági koordinátor, igazgató

évente

igazgató szülők

évente SZMK ülésen

évente

a. A tanulók értékelése - az értékelés alapelvei:  személyre szóló legyen  vegye figyelembe az életkori sajátosságokat, a tantárgy jellegét  legyen megbízható, objektív és nyilvános  folyamatos legyen  változatos, sokoldalú értékelési formákat alkalmazzunk  megfelelő légkörben történjen  fejlessze a kommunikációs készséget - az értékelés célja: az önértékelési képesség kialakítása, az önálló tanulásra való igény és képesség fejlesztése - az értékelés formái:  szóbeli értékelés  tanítási órán és tanórán kívül (megerősít, korrigál, segít, tanácsot ad)  szülői értekezleten  fogadóórákon  a magatartás és szorgalom elbírálásakor  az évközi érdemjegyek, a félévi és év végi osztályzatok megállapításakor  a tantestület előtti értékelés az osztályfőnök által  szöveges értékelés írásban  szükség esetén (pl. kiemelkedő teljesítményű, ill. problémás tanulónál) a szaktanár vagy az osztályfőnök által  dicséretek, elmarasztalások beírása az ellenőrző könyvbe  a dolgozatokhoz írt rövid véleményben 48



külső felkérésre készített vélemények (pl. rendőrség, ifjúságvédelem stb.) - az értékelés időpontjai, eszközrendszere:  a pedagógus a tanuló teljesítményét év közben érdemjegyekkel (1-5) értékeli, félévkor és év végén osztályzattal (jeles-elégtelen) minősíti  a tanév végén az egész tanévben nyújtott teljesítményt értékeljük  a szóbeli feleletek értékelésénél a nyelvi kifejezőkészség is szempont  a szaktanár minden tanév első óráján a tanulókkal ismerteti a tantárgy követelményeit A tanulók értékelésével, az érdemjegyek számával kapcsolatos részletes feladatokat az SZMSZ 4. és 5. sz. melléklete tartalmazza: szaktanárra, szakoktatóra és osztályfőnökre vonatkozóan. - Vizsgák:  belső vizsga:  különbözeti, osztályozó és javító vizsga saját tanulók részére  felvételi-különbözeti vizsga a másik iskolából felsőbb évfolyamon belépni kívánó tanulók számára  modulzáró vizsgák a szakképzésben a központi programok alapján külső vizsgák: szintvizsgák, mérések  állami vizsgák:  szakmai vizsga (szakképesítő vizsga) a mindenkor érvényes vizsgaszabályzat szerint  érettségi vizsga a mindenkor érvényes vizsgaszabályzat szerint - A magatartás és a szorgalom jegyek elbírálásának alapelveit és az egyéb tantárgyi osztályzatokról a helyi tantervben szólunk b. A pedagógus munkájának értékelése: 





az értékelés alapelvei:  személyre szóló legyen  megfelelő légkörben történjen  tényanyag birtokában történjen  ösztönző hatású legyen  meghatározott szempontok alapján történjen az értékelés célja: az egyéni és a közösségi célok összehangolása, a probléma- és a konfliktuskezelés javítása, a folyamatos minőségi munka biztosítása az értékelés szempontjai:  a tanórai munka (elmélet és gyakorlat egyaránt) ezen belül is szakmai felkészültség a tanulók tudásszintje az óra szervezettsége 49

az óravezetés stílusa kérdezéstechnika az óraközi értékelés tanár - diák kapcsolat  versenyeredmények  vizsgaeredmények (érettségi, alap, szakmai, nyelv)  munkafegyelem  részvállalás az iskolai feladatokból  kapcsolat a kollégákkal, diákokkal, szülőkkel  szakmai önfejlesztés  pályázatok készítése  iskolán kívüli közéleti szerep vállalása 

az értékelés alapját képező ellenőrzések formáit, gyakoriságát, az ellenőrző személyét az SZMSZ II/4. pontja.

c. Az igazgató munkájának értékelése Szempontok: az iskolai munka irányítása  milyen a belső ellenőrzés és értékelés  hogyan kezeli a kollégák problémáit, munkájuk segítése az iskolai légkör az iskola menedzselése külső anyagi források keresése a költségvetés kiegészítéséhez 3. Az iskola élet- és munkarendje A tanév beosztása A mindenkori tanév rendje rendelet tartalmazza. A tanuló kötelező tanórai foglalkoztatása egy tanítási napon nem lehet több: nyolc tanítási óránál a 9-12. évfolyamon. A tanév, ezen belül a tanítás rendjét az oktatási miniszter állapítja meg. A tanév helyi rendjét éves munkatervében a nevelőtestület minden év elején, a testületi értekezleten határozza meg. Ekkor dönt az állami ünnepek megünneplésének módjáról, a tanítás nélküli munkanapok felhasználásáról, programjáról. Az iskola szokásrendjéhez tartozó ünnepeink:  tanévnyitó ünnepség  gólyabál  szalagavató  ballagás  tanévzáró ünnepély hagyományos rendezvényeink:  őszi és tavaszi túra 50



Jelky-nap

A tanítás napi, heti, évi rendje Az egyes oktatási típusok (elmélet, gyakorlat) és az egyes épületek működési rendjét az SZMSZ és a Házirend tartalmazza. Értekezletet csak hétfő vagy szerdai napra lehet összehívni. A belső kommunikációt hirdetések útján is kívánjuk megoldani: körlevél a tanulók számára, plakátok, hirdetmények kifüggesztése, iskolai számítógépes hálózat használata külön tanár, diák részére. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáit és rendjét SZMSZ szabályozza. E formák minimum 5 fős létszám esetén indíthatók. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának, tájékoztatásának rendjét az SZMSZ szabályozza. Formái: diákközgyűlés (évente egyszer) diákönkormányzat által szervezett fórum (évente kétszer) osztálybizalmikkal kibővített önkormányzat vezetőségi ülés (havonta egyszer) Az iskolán belüli és a külső kapcsolatok rendszerét szintén az SZMSZ tartalmazza; kiemelve: a szülőkkel való kapcsolattartást a diákönkormányzattal való kapcsolattartást a DSE-vel való kapcsolattartást. Az iskola élete a szünetekben Az iskola épületei a szünetek alatt is nyitva állnak, az ügyviteli és technikai dolgozók folyamatos munkát végeznek. Ügyfélfogadás a nyári szünetben csak szerdai napon 9 – 14 óra között van. A tanulók nyári gyakorlatának beosztása szakaszosan történik, a műhelyek befogadóképessége szerint. 4. Hagyományok 

Szervezeti hagyományok Az osztályközösség az azonos képzési cél elérésére jelentkezett tanulókból áll. A tanulók osztályba sorolását, az osztályfőnökök kijelölését az igazgató irányítja. Az iskolában a diákok legfontosabb képviseleti fóruma a diákönkormányzat, mely az osztályokra, mint közösségre épül. Célja: a diákok az iskolavezetéssel és a tantestülettel együttműködve minél tartalmasabb és teljesebb iskolai életet alakítsanak ki. Felépítését, működését saját működési szabályzata határozza meg, munkáját 2 fő pedagógus segíti. Az azonos közismereti tantárgyakat, az azonos szakmai területeket tanító tanárok és szakoktatók munkaközösségeket alkotnak, melynek élén munkaközösség vezető áll: -

gépészet, közlekedés-elektrotechnika, elektronika munkaközösség 51

-

faipar, építészet munkaközösség művészeti munkaközösség egészségügy, könnyűipar, szépészet munkaközösség magyar-történelem munkaközösség testnevelés, idegen nyelv munkaközösség matematika, fizika, informatika, természetismeret munkaközösség osztályfőnöki munkaközösségek (3)

A belépő új osztályok szüleinek szeptemberben bemutatkozó szülői értekezletet tartunk. A tanév során két szülői értekezlet és két fogadóóra ad lehetőséget a tanárok és a szülők találkozására Tantárgyi hagyományok Az alapképzés mellett lehetőséget biztosítunk az érdeklődő tanulók számára a kiegészítő ismeretek nyújtására. A közismereti tantárgyak esetén iskolai, megyei, ill. területi és országos versenyen vesznek részt tanulóink. A szakmai tárgyakból OSZTV (Országos Szakmai Tanulmányi Verseny), SZÉTV (Szakmacsoportos Szakmai előkészítő Érettségi Tantárgyak Versenye), SZKTV (Szakma Kiváló Tanulója Verseny) országos elődöntőn, majd sok esetben döntőn szerepelnek eredményesen a bejutott versenyzőink.  Rendezvények Nemzeti ünnepeink közül október 23-át és március 15-ét ünnepeljük meg iskolai szinten. A további rendezvényeket és feladatainkat az SZMSZ tartalmazza.  Értékelési hagyományok Az osztályozás az ötfokozatú skálával történik. A fakultációs órákon is osztályozunk. A tanulók jutalmazásának elveit és formáit, a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit a Házirend tartalmazza.

52

IV. Iskolahasználók az iskolai közéletben A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetősége 1. Tanulói részvétel Minden tanuló egy osztályközösség tagja. Az osztályokban a diákélet szervezését, a diákok érdekképviseletét egy három főből álló (osztálybizalmi, pénztáros, sportfelelős) választott testület látja el az osztályfőnök és a szakoktató segítségével. A diákok legfontosabb képviseleti fóruma a diákönkormányzat, mely az osztályokra, mint közösségekre épül. Célja: a diákok az iskolavezetéssel és a tantestülettel minél tartalmasabb és teljesebb iskolai életet alakítsanak ki. A testületbe bármely tanuló beválasztható, ha az iskola elvárásainak eleget tett. Az osztályok osztálybizalmik útján képviseltetik érdekeiket a diákönkormányzat munkájában. Az iskolai diákönkormányzat felépítését, működését az érvényes Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. Kapcsolattartás az iskolavezetéssel:  A diákönkormányzat vezetői igazgatói meghívás alapján részt vehetnek az iskolavezetői és nevelőtestületi értekezletein  A diákönkormányzat megbeszélésein a megbízott igazgatóhelyettes vesz részt, ahol tájékoztatja a vezetőséget a következő időszak diákokat érintő feladatairól.  A diákmozgalmat segítő tanár tájékoztatja az igazgatót vagy helyettesét a diákönkormányzat ülésein felmerülő kérdésekről, véleményekről, javaslatokról. Feladatrendszere:  A tanulók közéleti, tanulmányi, szabadidős tevékenységének segítése  Védje a diákok jogait  A diákok önállóságának tiszteletben tartása mellett a csoportok (osztályok) együttműködésének koordinálása, informálása  Kulturális, sport, szabadidős tevékenységek szervezése  Külső kapcsolatok létesítése diákszervezetekkel. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának módjai:  Az éves rendes, illetve rendkívüli diákközgyűlésen  Osztálybizalmikkal kibővített vezetőségi üléseken (osztályképviselők tanácsa)  Fegyelmi bizottságban való képviselet  A diákok szociális helyzetének megítélése  Házirend elfogadásakor  A tanulók jutalmazásakor, az "Év Diákja" és „Jelkyért-díj” cím odaítélésekor  Az ifjúságpolitikai célokat szolgáló anyagi eszközök felhasználásánál  Az iskolai ünnepségek és megemlékezések szervezésénél  Egyéni sérelmek esetén a diákok panasszal fordulhatnak az osztályfőnökhöz, iskolavezetéshez, az iskolavezetés bármely tagjához, igazgatóhoz, melyet ki kell vizsgálni. 53

   

A tanulók – az ügyeletes tanár megbízása alapján – diákügyeletet láthatnak el. Diákjainknak fontos szerep jut az iskolai rendezvények, ünnepségek lebonyolításában. A Jelky-nap (ifjúsági nap) és a gólyabál, a diákönkormányzat rendezvénye Az iskolában lévő stúdiók működését, szervezését – évenkénti megbízással – a diákok látják el. A diákok jogait és kötelességeit, valamint az iskolában tartózkodás módját a Köznevelési Törvény figyelembevételével a Házirend tartalmazza. 2. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje

 





A tanulói jogokat az első tanév megkezdésétől (első tanítási napjától) gyakorolhatják a tanulói jogviszonyban álló tanulók. Minden – a tanulók nagyobb közösségét, csoportját érintő – kérdésben ki kell kérni a diákok véleményét a diákönkormányzat útján. Nagyobb közösség, csoport minimum egy osztályközösség, a szülői szervezet jogai szempontjából a tanulók nagyobb csoportja alatt az egyes évfolyamokat kell érteni. A kollégiumi felvétel iránti igényt minden tanévet megelőző júniusi hónapban kell leadni. A felvételről szóló elveket a döntés előtt az igazgató a diákönkormányzat véleményének kikérésével hozza meg. A felvételnél előnyt élveznek a távolabbi lakhellyel rendelkezők. Az azonos érdeklődésű tanulók az előző tanév végéig – tematikával alátámasztva – szakköröket hozhatnak létre. Lehet: szakkör érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport.



 



A nem kötelező tanórai foglalkozások terhére szervezhető, ha legalább 5 fő jelentkezett, tanári irányítás mellett működik és a felhasználható órakeretbe belefér. 5 főnél kisebb létszám esetén csak önköltséges szakkör szervezhető. A tanulók, érdekeiknek képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre. Évente egy alkalommal diákközgyűlést hívnak össze (osztályonként 2 fő képviselővel), mely a diákok legfőbb fóruma. E közgyűlés hivatott megválasztani a diákönkormányzat (DÖK) vezetőségi tagjait. A DÖK működését saját működési szabályzata rögzíti. Amennyiben bármelyik tanuló, az iskolai élettel kapcsolatban panasszal kíván élni, azt az osztályfőnöke, szaktanára, szakoktatója, szülője és a DÖK útján teheti meg. A szakgimnáziumi tanulók a 10. évfolyamon május 20-ig választhatnak, hogy melyik érettségi tárgyból kívánnak emelt szinten felkészülni. A jelentkezés írásban történik. E jogainak konkrét gyakorlásáról írásbeli hirdetményen tájékoztatja az iskola a diákokat. A tájékoztató tartalmazza a választható tárgyak nevét, a tanár nevét, a heti óraszámot, a felkészítés szintjét. A foglalkozások időpontját, lehetőség szerint az órarendi órákhoz igazítjuk. Az értékelés, a mulasztás a tanrendi órákéval azonos megítélésű. Visszalépési lehetőség az első félév lezárása után van január 31-ig. Szociális támogatást, osztályfőnöki javaslat alapján kaphatnak tanulóink. Az iskolai és a Jelky Alapítvány költségvetésének terhére a következő támogatás adható: - tanulmányi kiránduláson való részvételnél, 54



 



 



- versenyek nevezési díjaként. A tanuló kérelmére – a gyakorlati képzés kivételével – felmenthető a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, illetve egyes tantárgyak értékelése, minősítése alól. A kérelmet a tanév első hónapjában kell leadni. A sajátos nevelési igényű tanulók vagy a tanulási nehézséggel küzdők a szakértői vélemények alapján kérelemmel élhetnek. Egészségi állapota, illetve egyéb adottságai miatt kérheti, hogy magántanulóként teljesítse a tanév követelményeit. A kérelmeket minden esetben írásban kell leadni az igazgató felé, a szükséges igazolásokkal együtt. Az iskola könyvtárát minden tanuló igénybe veheti a nyitvatartási időben. Előzetes jelentkezés alapján internetezési lehetőséget is biztosítunk. A diák joga, hogy dolgozatát, annak beszedésétől számított 10 tanítási napon belül kijavítva és értékelve megtekinthesse, a témazáró dolgozatok kivételével dolgozatát hazavihesse. A szülő joga, hogy a témazáró dolgozatot fogadóórákon megtekinthesse. Az előrehozott érettségi vizsgát tett tanulók egyes tantárgyak tanulása alól felmentést kérhetnek. A felmentés iránti kérelmet írásban kell benyújtani a tanév első hónapjában az igazgató felé. A vendégtanulói jogviszonyt az osztályfőnöknek be kell jelenteni (minden tanév első 10 munkanapjáig). A tanulónak joga, hogy jogai megsértése esetén – a jogszabályban meghatározottak szerint – panaszt nyújtson be az iskola igazgatójához, valamint törvényességi kérelmet nyújtson be a fenntartóhoz A tanuló joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ennek megfelelően jelentkezhet az iskolaorvosnál vizsgálatra, illetve tanácsadásra, valamint rendszeres időközönként az iskola által szervezett kötelező szűrővizsgálaton vehet részt. A szűrővizsgálatok időpontjáról és tárgyáról az osztályfőnök előre tájékoztatja a tanulót. 3. Szülői részvétel

Az iskola feladata, hogy lehetőséget adjon a szülőknek a részvétel és a jogosítványok gyakorlására gyermekük iskolai életére vonatkozóan. A lehetőségek:  nyílt napok, pályaválasztási szülői értekezletek alkalmával lehetőséget adunk az iskolaválasztás előtt az informálódásra  szakmakínálatunk a szülői igényekhez is igazodik  jogaiknak személyesen, vagy meghatalmazott képviselő által szerezhetnek érvényt (Minden osztályban 2 fő SZMK szülőt választanak.)  közvetlen információcsere  szülői értekezleten (évente legalább kétszer)  fogadónapon (évente kétszer a szakközépiskolában)  fogadó órán (a tanár által megadott időpontban)  SZMK megbeszélésen

55

   

közvetlen segítségnyújtás (társadalmi munka, rendezvényeken való aktív részvétel) szükség esetén kiránduláson, versenyekre utazáskor kíséret ellátása az iskolai alapítvány kuratóriumában való részvétel az alapítvány pénzalapjának támogatása

Az osztály SZMK az osztály munkáját, rendezvényeit és működését segíti. Az iskolai SZMK felkarolja a szülői kezdeményezéseket, az iskolával szembeni elvárásokat megfogalmazza, közvetíti. Az iskolavezetés és a nevelőtestület partnereként segíti az iskolai feladatok végrehajtását, közreműködik a programok lebonyolításában. A szülők képviseletében él, jogszabály adta véleményező, javaslattevő jogkörével. A különböző oktatási létesítmények közös pályázati tevékenysége eredményeként létrejött intézményi hálózatban a pedagógusok új típusú együttműködését alakítjuk ki: megismerjük és megvitatjuk egymás jó kompetenciafejlesztő gyakorlatát, szakmai tapasztalatainkat folyamatosan megosztjuk egymással. 4. Az iskola egyéb szolgáltatásai, válaszok az igényekre, marketing 

Tanórán kívüli tanulói foglalkozások: - térítésmentes:

korrepetálás, felzárkóztatás (min. 8 fő) szakkör (min. 8 fő) tömegsport könyvtár használat a sportudvar használata, ha nem igényel testnevelői felügyeletet a kötelező emelt szintű érettségi felkészítő

- térítési díjas: étkeztetés kirándulás Itt kívánjuk megjegyezni, hogy az esti-levelező oktatásban résztvevőknek (11-12. évfolyamon), a másodszakmás tanulóknak valamint a harmadszor évismétlőknek a tanórai foglalkozásokért is térítési díjat kell fizetniük, a minden tanévben kiadott fenntartói rendelet alapján. Szociális ellátás:  tankönyvtámogatás  térítési díjkedvezmény  a tanulmányi versenyek 2. fordulójába jutott tanulók nevezési díjának térítése  a cserekapcsolatokon résztvevők költség-hozzájárulása  segélyek folyósítása Többletbevételi források: 56

   

tantermek, tornaterem bérbeadása pályázatok szakképzési alap tanfolyamok szervezése

Iskolai propaganda:  évkönyv  saját beiskolázási tájékoztató  helyi rádió  helyi és megyei sajtó  különböző pályaválasztási kiadványokban való megjelentetés  beiskolázás előtti tájékoztatás  a városi rendezvényeken diákjaink fellépése  az iskolai rendezvények színvonalas lebonyolítása, megszervezése  városi, megyei, területi rendezvények lebonyolításának vállalása  az intézmény honlapja: www.jelkya-baja.sulinet.hu

57

V. HATÁRTALANUL PROGRAM A HATÁRTALANUL program keretében együttműködő iskolák célja a határon túli magyarsággal kapcsolatos ismeretek bővülésének, a magyarországi és külhoni fiatalok közötti kapcsolatok kialakulásának, valamint a diákok szakmai tapasztalatszerzésének elősegítése. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Határtalanul programjának BGA-12-HA-0927 számú pályázatának keretében a Jelky András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, fakultatívan vállalta Nemzeti összetartozás – Határtalanul! című témanap megvalósítását és a második utazást (2013. április 22-től 2013. április 26-ig) követő 30 napon belül, szorgalmi időben, egy teljes tanítási nap időtartamban teljesíteni kell. Az iskolánk a május 14-i keddi napot jelölte ki az előadásokhoz, ami tanításmentes munkanap is egyben. Mivel az összes a támogatott intézménybe tanuló diáknak részt kell vennie a témanapon, az előadásokat a Petőfi utcai főépület ebédlőjében két 3 órás előadásra bontjuk, hogy a jelen levő tanulók beférjenek az előadásra. Így az első 8 órakor kezdődő bemutatón a kilencedik és a tízedik évfolyam diákjai, a 11 órai előadáson a tizenegyedik és felsőbb évfolyamok diákjai vennének részt. Előadásonként egy-egy szünetet szeretnénk tartani. Az előadásokat Péter Attila és Vida Gábor a kirándulás kísérőtanárai és a Határtalanul kiránduláson részt vevő 18 diák tartaná az érdeklődőknek. A bemutatót projektoros vetítéssel, hangosítással, az itthon maradottaknak kérdéseket feltéve, illetve a hozzánk idézett kérdésekre válaszolva színesítenénk. Az előadás célja, hogy diákjainkkal elmélyítsük a nemzeti tudatot, a hazaszeretetet, a történelmi és műszaki emlékeinket megismertessük velük, valamint érzékeltetni velük, tudatosítani bennük, hogy a határon túli magyarok is nemzetünkhöz tartoznak, ők valamikor magyar területen éltek, csak a világháborút lezáró, a nemzetünk számára rendkívül előnytelen békeszerződés lezártával csatolták lakóhelyüket idegen országhoz. Pályázat címe: A bajai jelkys gépészek és a zombori műszakisok közös kirándulása 2013. A pályázattal elnyert összeg: 917.475 Forint. Résztvevők: Jelky András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 18 diákja és 2 tanára (Vida Gábor és Péter Attila) és a zombori Műszaki Középiskola (Srednja Technicka Skola Sombor) 18 magyar tagozaton tanuló diákja és 2 tanára. Pályázat célja: Iskolánk és testvériskolánk, egyaránt alapításának 130. évfordulóját ünnepli a 2013. évben. Az együttműködés az iskolák között 1975/76-ban kötetett, de a kezdeti sikeres együttműködést a délszláv háború meggyengítette. A pályázat célja, hogy nem csak a gyerekek között jöjjön létre barátság, hanem az iskolák közti kapcsolat újra megerősödjön. Pályázattal vállalt fontosabb időpontok: Fakultatívan vállalt előkészítő óra ideje: 2013.03.06 (1 óra) Határtalanul előkészítő óra időpontja: 2013.03.13. (3 óra) 1. Utazás időpontja: 2013.03.19.-2013.03.23. (magyarországi kirándulások) 58

2. utazás időpontja: 2013.04.22.-2013.04.26. (vajdasági kirándulások) Határtalanul értékelő óra: 2013.05.02. (2 óra) Fakultatívan vállalt bemutató előadás ideje: 2013.05.03. Fakultatívan vállalt témanap: 2013.05.14 (Nemzeti összetartozás – Határtalanul! témanap) A kirándulások mellett a társiskolák diákjai közösen egy-egy az iskolák logóját ábrázoló emlékplakettet készítenek el CNC forgácsoló gépen mikor Magyarországon tartózkodnak, a Vajdaságban pedig az plakett CNC programját készítik el és szimulálják a programot. A részt vevő magyarországi diákoknak a kiránduláson szerzett ismereteit, kompetenciáit két szakmai tantárgyból beszámítjuk az értékelés során. A részt vevő diákoknak projektnaplót kell vezetniük, ezt vállalta az iskola a Határtalanul program szerződésében.

59