. .
.
r- /" :J \
fr
BAJAI
.
,
ALAPSZABALYAI.
B AJA
Nánay Lajos gyorssajtónyomása 1893.
2 fr
BAJAI
GYÜMÖlCSESZETI EGYESÜLET
� Ady Endre � Városi Könyvtár
ALAPSZABÁLYAI.
BAJA
�
11111
2
500000 197697
B A J A
Nánay
. La'JOS gyorssa]t6nyomása 1893.
L Att egylet c?time, s?tékhelye és c?télja. r. §. Az egylet czime: »bajai gyümölcseszeti egyesület. « Pecsetje: »Gyümölcseszeti egyesület Bajan.« Szekhelye: Baja.
2.
§. Az egylet czelja: Bajan es videken a gyü mölcs tenyesztesnek es szőlő mívelesnek, okszerü ala pokon leendő minel szelesebb körben megkedveltetese es ugy a gyümölcs, mint a szőlő úgy nyers, mint fel dolgozott illapotiban ertekesitesenek czelszerü módok igenybe vete1e altal oly fokra emelese, hogy ne csak első sorban a varos es csak azuran annak videke kö zönseget Uthassuk el t�lajunknak es eghajlatunknak megfelelő nemes, jó, egeszseges, olcsó es hasznot hajtó gyümölcs-fa-oltvanyokk.al , a fokozatt igenyeknek is megfelelő asztali es bor szőlő ültetesere alkalmas gyö keres veszőkkel ; hanem termek einknek allandóbb es mine! kiterjedtebb piaczokat teremthessünk úgy a bel mint a külföldi termelőkkel sorompóba lephessünk es sikerrel versenyezhessünk. 3. §. Az egylet céljai eleresere: a) Erre alkalmas területen a valasztmany aItal meghatarozott szamú fajban, a czelnak megfelelő gyü mölcsfa csemetek es szőlő vesszők gyökeresitesere, ne mesitesere es szaporirasara kiserleti- es mintatelepet ala-
,'", .J. ••
-4-
-5-
pit. Ennek kezelésével okleveles vagy legahibb beigazolt gyakorlati eredményekre hivatkozható kertészt biz meg. Az egyleti tagok tulajdonát képező ilyetén netaIani telepet az egylet képességéhez mérten pártolásba részesit. b) Gyümölcs- és szőlő kiállitásokat rendez, és a vidéki ilyen kiállitásokban részt vesz, avagy azon rész vételt közvetiti. e) Hasonezélú egyletekkel az összeköttetést fen tartja. d) Egyleti helyisegekről gondoskodik, szakkönyve ket tart, folyó iratokat járat , a jelesebb szakmüvekből könyvtárt létesit, szakfelolvasások és gyakorlati előadások tartása által ébreszti és terjeszti az okszerü gyümölcs tenyésztés és szőlőmüvelés iránti fogékonyságot. e) Ugy a nyers gyümölcsnek helyes kezelése, mint a tudomany altal megállapitott és gyakorlatilag helyesnek bizonyult módon teldolgozasa mellett termé sünk széles körben leendő értékesitését közvetiti. 1) Az egyesület, ha erői megengedik, törekedni fog saját tulajdonaként gyümölcsött szerezni és illetve ilyennek megszerezhetését támogatni. g) Illetékes helyen az egylet ezéljai keretébe illó közérdekü javaslatokat és szükséges intézkedéseket, szo val a legkörültekintóbb gondossággal mindent megtesz, a mi az egylet alapelveit képező szigorú takarékosság mellett sikert igérőnek mutatkozik.
A jelentl<ező vagy mar tag, ha ellene jelleme tekintetében komoly es fontos kétely merül fel; avagy ha ez a jelen szabályokban irt kötelezettségeknek nem felel meg; az igazgató valasztmány által elutasitható, il letőleg kizárható. S. §. A tagok alapItó, rendes vagy tiszteletbeli tagok. Alapitó tag: ki az egylet részére egyszer minden korra 50 frt tőkét befizet, vagy ez összegről biztosit ható kötelezvényt aIlit ki. Mely utóbbi esetben az ösz szeg S"/.. -os kamatát fél évenként megfizetni tartozik. Annak ki ilykép válik alapitó taggá, minden jogát az elsőszülött fi-örökös is atörökli. Az alapitó tagok sorába iktattatik azon rendes tag is, a ki az évi tagdijon felül egyszer mindenkorra 25 frtot az egylet pénztárába befizet. Ennek jogai csak a személyre szólnak cs azzal meg is �zünnek. Rendes tag: az, ki magát az évi 3 frtn yi tagdij befizetésére kötelezi és ilyenül a választmány, esetleg felebbezés folytán a közgyülés ;\ltal felvétetik. Tiszteletbeli tagok azok: kik a gyümölcsészet vagy borászat terén, avagy az egyesület kiváló pár tolása tekintetében hilönös érdemeket szereztek és ilye nekül megválasztatn<1.k, és kik az egylethez tartozóságu kért dijat nem fizetnek. Az egylet tagjaiul nők is felvétetnek. Tettleges katonai szolgálat ideje alatt, a tag dijat fizetni nem tartozik; habár a kikötött időn belül az egyesület tagjául tekintetil.. Ideiglenes lakósok, azaz olyanok a kiknek a vá rosban tartózkodása két hónapnál hosszabb időre nem terjed; szinten felvehetők rendes t<1.gul cs ezek eseten ként I frt 50 kr díjat fizetnek.
II. A� egylet tagjai, ezek jogai és köte le�ettségei.
4· §. Az egylet tagja minden jellemes önálló hon polg,\r lehet Gyámság vagy gondnoksag alatt allók, a gyam vagy gondnok beleegyezését és jótállását tartoznak igazolni.
-6-
6.
§. A fizeteses egyleti tag kötelezettsége 3 évre
terjed. Az, ki a harmadik év első felében fel nem mond tagsagi k ötelezettségét harom évre meghosszabbitottnak tekintetik. A fizetés al61 felmentésnek nincs helye. 7· §. Az egylet minden tagja, meg az esetre is, ha az alapit6 nagyobb alapitványt tesz, vagy a rendes tag a tagsági dijat többszörösen is fizeti, egy szavazattal bir. / Testület, hat6ság vagy község szavazati vagy be �vatkozasi jogát törvenyszerü kepviselete által gyakorol Ja; de egyesek magukat. mások által nem kepviseltet hetik. 8. §. A rendes tagoknak, valamint kötelezettségeik ugy jogaik is mindenben egyenlők. Azonban ha idővel az egylet gyarapodása folytán tagj�inak anyagi hasznot vagy különös kedvezményt . nyuJthat; abban m!llden rendes tag egyenlően ugyan de mégis az altala adott vagy kötelezett alapitvanyi t�ke vagy többszörösen befizetett részvény dijak aranyaban részesül. 9· §. Az alapitvanyi tőke, csak a közgyülés által es csak az esetben mondhat6 fel: ha az alapit6 kamat jait nem fizeti rendesen, vagy ha az egyesület alaptőkéjét fekvő vagyon szerzésére kivánja forditani. A rendes t�.g megvaIrasi tőkéje is csak ezen czélra forditható el; különben az, alaptőke gyanánt kezelendő és annak csak kamatai hasznaIandók rendes eayleti kib adasokra el. 10. §. Az alapitó és rendes tagok választ6k és vá laszthatók. I I. §. Az egylet tagjai annak helyiségét és ebben
-7-
levő szakközlönyöket, folyóiratokat, könyveket, de csak az egylet helyisegeben, hasZlIalhatjak; az előadasokon es felolvasasokol1 dij nelkül megjelenhetnek; a szakszerü gyakorlati kisérletezes és oktatás alkall11aval a fa- és sző lŐl11üvelcsi, az ültetesi, l11et�zesi, nyesesi, ncmesitesi mun kálatokat megszemlélhetik es az egylet kerteszétől a leg teljesebb felvilágositast kiv,lnhatjak a választmany a.ltal mcghadrozand6 napokon. 12 §. Az egyesület saját czeljaira fel ncm használt 0lt6veszőiből, a választmány által meghatarozand6 meny nyiségben, m6don, a tag dijnélküli osztalékot kap. A meghatározott időben át nem vett resz elarve vereztetik. 13. §. A nemesitett gyümölcsfa-csemeték es szőlő veszók eladásanál a mennyiség és a részveteli kötelezettseg arányához kepest a vételre a tagoknak elsőbbsegi joguk van. Ezen jog első sorban csak helybeli lakóst, és csak ezek kielégitése után a vidéki lakóst illeti meg. A fennmaradó rész nyilvános arverésen eladatik. 14. §. A tagsag megszünik: elköltözés, kizáras, v.tgy halai aIta!. Mindhárom esetben a folyó évi, második esetben azonb.tn a három Cvrn belőli időre szól6 fizetési köte lezettseg épségben marad. LII. A� egylet gyiilései. 15. §. Az egylet gyülesei: közg)'ülé:', vagy igaz gat6 valasztmanyi gyüles. 16. §. Közgyülés rendszerint évente kétszer es pedig februar h,wa első felcbcn és julius hava második felében tartatik. Rendkivüli közgyülést is hi vhat össze az elnök a
-8-
-9-
valasztmany két harmadanak, vagy tiz tagnak irasban benyujtott indokolt kerelmére. Érvényes hatarozat hozatalara az egylet tagJa! egy negyed részenek jelenléte szükséges és a felvetett kér désben altalanos szótöbbség hataroz. Ha a kitűzött napon nem volna a gyülés hatarozat kepes szamú ; úgy a szükséghez képest rövid időre, de legkésőbb 30 llclpra uj közgyülés hivand6 össze, me lyen a jelenlevők többsége hathoz. Szavazatok egyenlősége esetén az elnök szava dönt. 17· §. A közgyülés hatasköre: it) Az alapszaSaIyok megalIapitasa vagy szükséges módositasa. b) Elnök, alelnök, pénztarnok, titkar, könyvtarnok, gazda és az igazgató valasztmány viszonylagos szótöbb séggel megvalasztasa c) Megvizsgalja jóváhagyja vagy kiigazitja a költ ségvetést, az egylet számadásait, a választmány jelen téseit. ll) A valasztmány által elutasitott tag felvétele fölött végérvényesen határoz. e) Az egylet belső életében a rendet, pontossagot, ellenőrzi, fentartja, és mind abban a mire nézve a ren delkezési jog a valasztmányt kifejezetten meg nem illeti, valamint az egyletnek úgy harmadik személyekkel szem ben mint az egylet tagjainak az egyesülethez viszonyá ból származó viszályaira nézve végérvényesen határoz. f) Az egylet felosztása fölött egyedül ez hatá rozhat. 18. §. Az alapszabályok és a közgyülésben hozott határozatok ertelmében az egyletet az igazgató választ mány képviseli és vezeti.
És áll e választmany az elnökön, ilz alelnökön, a titkáron kivül, akik szavazati es tanacskozási joggal bir nak és a pénztárnokon, könyvtárnokon és gazdán kivül, akik csak tanácskozási joggal birnak, a közgyülés aItal viszonylagos szótöbbséggel 3 evre megválasztott 8 ren des es 4 p6ttagb6I.*) E három év elteltével kilépő tagok ujra megvalaszt hatók A valasztmány havonkint legalább egyszer rendes ülést tart. Szükség esetén azonban tarthat annyiszor gyűlést a hányszor ezt az egylet ügyeinek helyes ellátása igényli. Határozathozatal érvényességéhez általános szótöb ség szükséges. A választmány által az egylet nevében hozott ha tározatok, az egyletet harmadik személyek irányában kötelezők; viszont azonb:1ll a választmány minden eljá rásáért a közgylilésnek felelős. 19. §. A valasztmány hatásköre: a) A gyümölcs-, szőlő-, bor- és szeszkiállitás ren dezése, ily kiállitásokon val6 részvét feletti intézkedés. b) Szakelőadásokat, [elolvasásokat rendez és az egyleti tagok részére szükséges felvilágositás czéljából meghatározott llapokon a kenészt megfelelő szolg:Uatra kirendelni. c) Az egyleti tagok felvétele tekintetében hadroz. A gazdát Yagy pénztárnokot fontos okokb61 clmozdit*) E
bekezdés kormányhatóságilag jóváhagyottan ekkép
tozott :
vál
És á)l a választmány az elnökön, az alelnökön, titkáron, gaz dán, pénztárnokon, könyvtárnokon kivül a közgyülés által viszony lagos szótöbbséggel 3 évre megválasztott 8 rendes é.s 4 pótt.agból . a ldk mindannyian nemcsak tanácskozási, de szavazatI Joggal blmak. Szavazategyenlőség esetén az elnök szava dönt.
-l(}---
-11-
hatja és helyetesitheti; a mely esetben azonban legfel jebb 30 napon belül rendkivüli közgyülést egybe hivni tartozik*). d) Ez határozza meg a faiskola beosztását, az ugar földeknek hasznositása módját, a fajok megválasztását mennyiségét, beszerzését, kijelöli az eladásra alkalmas gyümölcsf�csemetéket és gyökeres szőlőveszöket, fej, szám es ar tekintetében. Az erre szükseges költsegeket folyóvá teszi. S%óval a fa- és szölő iskola gündozasa és ellátása öt illeti és e tekintetben az egyesület kertészenek kötelezö utasit<\sokat es gazdajának tclje5itendö intezke deseket szab. ej Meghatározza az egyesület számára megrende lendö szakközlönyöket, folyóiratokat és szakmunkakat. f) Gondoskodik más egyletekkel folytonosan érint kezesben maradásról es arról, hogy a gyümölcs és szölö müvelés körül felmerülö mozgalmak kellő figyelemben reszesittessenek és ekként, minden megtörténjék mi az egyleti czelük fejlesztesére szolgál. TV. Az egylet tisztviselői. 20. §. Az elnök, alelnök, gazda, titIdr, penztárnok , könyvtárnok, a közgyülés által 3 évre választatnak 2r. §. Az elnök: kepviseii az egyesületet, úgy az egyesek mint társulatokkal és testülttekkel szemben. ÖsszehivJa a köz es választmányi gyűléseket; azok ban a tanácskozást vezeti. Pénzt ö utalványoz, kitizetések csak az
bekezdés második
hagyottan töröltetett.
mondata
kormányhat6ságilag
j6vá
Az egyleti penztárt annyiszor a hányszor jónak látja megvizsgálja. Az egyletet a felmerülö pen::s vagy peren kivüli eljárásban ő kepviseli. A választmányi vagy közgyülés határozatait az ö aláirása hitelesiti; ezeket ö hajtjd. végre ]ogügyleteket a mikre jelen szabályok őt jogositják fel, vagy a miket a választmány vagy közgyülés öt jogositja fel az egylet nevében ellenjegyez, aláir. Szóval: az egylet czélirányos müködésére szolgáló tevékenységét ö tapintatosan és helyesen irányitani és vezetni van hivatva. 22. §. Az elnök t
- 12-
- 13 ..:;.
24- §. A pénztirnok: az egyesület pénzet es erték papirbe1i vagyonat, drAgasagait kezeli. Az egyesületi tagok tól a tagsagi dijakat az ő ala irasavaI ellatott nyugta mellett kezeli. A beérkező sza balyszerű utalvanyokat folyósitja, kifizeti. A befolyt pénzeket mihelyt ezek összege 30 frt meghaladja, jónevű helybeli pénzintezetbe helyezi es ha az igy összegyülendő pénz roo frt meghalad, minden egyes ily vagyonszaporodasr61 az elnöknek külön je lentést adni tartozik. Elnöki utalvány nélkül fizetest nem teljesithet. A beveteláről es kiadasokról rendes naplót ve zet cs ezt a penzdr allapotaról szóló jelentéssel leg alabb havonkent a valasztmanynak bemutatja. Az egylet követeleséről es tartozasaról, ugy ezek esedékes jarulékairól nyilvantartast vezet; akként, hogy az egylet vagyoni allasaról barmikor felvilagositast ad hasson. Kisebb összegeket egyszerű ellennyugta mellett 25 frtnal nagyobb összeget azonban csak az elnöknek tett bejelentés mellett fogadhat el. A kötelezettsegi es követelési hatramaradasokról havonkint jelentest tesz, az évi zarszamadasokat késziti és beterjeszti. 25. §. Az egylet gazdája: mind azon teendők veg rehajtisat felügyeli, közvetiti eszközli a melyek az egylet helyiségeiben a rend és tisztasag, kisérleti és minta telepén és barhol levő és barmiből alló vagyonáb,m a takan!kos és okszerű gazdálkodás legszigorúbb figyelemmel tartása mel lett a fa- és szőlő mÍvelés fejlesztésére és egyleti élet megerősitésére . és czéljai megvalósit<\sának szolg:H. Az egyesület vagyonáról a legkisebb részletekig
menő pontos leltirt vezet, ennek jókarban tartasáról gondoskodik. A hazi rend felett őrködik. A felszerelés körül mutatkozó hianyok és igények ről haladéktalanul jelentést tesz cs gondoskodik a szük séges intézkedések megtételeről. 26. §. A könyvtarnok felügyel az egylet könyvtA rára, a melynek folyó iratairól, . műveiről, stb. rendes jegyzéket vezet A folyó iratok es szaklapok megrendeleseit'ől ő gondoskodik. Az egylet folyóiratai, szaklapjai, munHi csak IS annak helyisegeiben hasznaltathatnak; ezekből csak az elnök láttamozott elismervenyére adhat a tagoknak maganhasználatra ki. 27· §. Mindezen tisztviselői az egyesületnek, tekin tettel az egylet szerényebb anyagi viszonyaira, díjtalanul szolgálnak, es csak a penztarnoknak és gazdának es ezeknek is csak azon esetre lehet kilitásuk nemi dija zasra, ha majd az egyesület jövedelmei azt megengedik. V. Az egylet vagyona.
28. §. Az egylet vagyona felett csak a közgyűlés rendelkezik, még pedig általanos szavazattöbbséggel, ki véve a jelen szabályrendeletben megallapitott egyébb rendelkezéseket Ha az egyesület tagjainak szama annyira leszállna, hogy az többé a jelen szabályzatban foglalt czéljának és kötelezettségeinek sem kifelé, sem tagjai irányában meg nem felelhet, vagy ha az egyesület által feladatul kitű zött közhasznu czélok elérése körül elhárithatlan akadá lyok merülnének fel az egyesület feloszlasanak van helye.
-u.-
E körülmény azonban csak 30 nappal előbb és a legnagyobb nyilvánossággal meghirdetett módon kitűzött közgyülésben tárgyalható. Ilykép is azonban az összes egyesületi tagok 2/3 részenek jelenléte és a megjelentek '/5 részének névsze rinti sza\'azása szükséges az érvényes határozathozatalára. A tarsulat feloszlásának kimondott elhatározása esetén, ennek irományai Baja város törvényhatósága levéltarába helyezendők el, ingóságai közjegyző vagy ezt helyettesitő közhitelü személy altali, - ingatlanai a végrehajtási törvényben irt m6don önkéntes árverés ut ján eladandók és az igy befolyt összegek gyümölcsözés végett jónevű helybeli pénzintézetbe helyezendők. Ha a felosztastól szamitott 15 év alatt hasonczélú avagy szűkebb körü gyümölcs tenyésztő oly egylet ala kul, a melynek intézői megfelelő biztonságot nyujtanak, ugy a hat6ság biztositasa és kellő gondoskodása mellett az egylet készpénze és kamatai az ujonnan alakulandó egyesület tulajdonába mennek át. Ha ily idő alatt nem jön létre emlitett czélu egy let, a jelen egyesületnek addig közjegyzői kézbe lete endő betéti könyvecske alapján őrzesbe vett vagyona, a 'felaszlató gyűl-és áltat meghatám7.and6 jótckorry czih-a fog fordittatni. A feloszlatast elrendelő közgyülési hatarozat ('S az erre vonatkozó jkv. a nagyméltóságu m. kir. földmive lesi miniszteriumhoz fog felterjesztetni. 30. §. Azon esetben. ha az egyesület az alapsza balyokban meghatarozott ezélt és eljárast illetőleg ha taskörét meg nem tartja: a nagymélt. m. kir. kormany altal a mennyiben további müködésének folytatasa altal az allam vagy az egyesületi tagok érdeke veszélyeztet nék, haladéktalanul felfüggeszthető és a felfüggesztés
- 15 -
utan pest lyok alatt
elrendelendő szabályos vizsgálat eredményéhez ke végleg fel is oszlatható vagy esetleg az alapszabá legpontosabb megtartására különbeni feloszlás terhe kötelezhető. Kelt Baján, 1889. évi novcmberhó ro-én a ))bajai gyümölcsészeti egyesület« megalakulása czéljaból tartott rendes közgyüléséből. Dt'eschm' Rezső, egyI
Szabó Alajos,
titkár
egyl. elnök.
69423. szám.
IV
/10. Jóváhagyom
azzal, hogy
az
alapszabályok módositására vagy
megváltoztatására vonatkozó közgyülési határozat
jóváh'lgyás
végett
Szapát·y
s. k.
a földmivelésügyi miniszteriumhoz felterjesztendó.
Budapesten,
1889. deczember hó 3 (·én.
Gr.
(P. H.)
1°3°7
IY./II. Az
alapszab:l.lyok illetó szakaszai
és
ezek
módositása
ellen
észrevétel nem merült fel. Budapesten, 1890. február 26-án.
A
(P. H.)
földmivelésügyi m. k. miniszter megbizásából:
Tomay
s. k.
