BÁCSKA GYÖNGYE VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV

BÁCSKA GYÖNGYE HELYI AKCIÓCSOPORT

BÁCSKA GYÖNGYE VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV


2005. december


1. Helyzetértékelés, társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetkép 1.1. Térségi lehatárolás, a települések közötti kapcsolatok rövid bemutatása A helyi akciócsoport területi lehatárolását az akciócsoportot alkotó települések földrajzi, gazdasági, kulturális, összetartozása határozza meg. A térség Dél-Magyarországon, a Duna-Tisza közén, Felsı-Bácskában, a bácskai löszös síkságon 110 és 120 m közötti tengerszint feletti magasságon fekszik. Az akcióterület három kistérséget érint: A jánoshalmai kistérség résztvevı települései: Jánoshalma, Borota és Kéleshalom. A kiskunhalasi kistérségbıl Kunfehértó, a bajaiból Rém települések tartoznak az akcióterülethez. A térség területe 394 km2, ami a megye területének 4,7 %-át jelenti. Az akcióterületet alkotó települések kiválasztásánál fontos szempont volt a közös vidékfejlesztési tudat, a társadalmi és gazdasági elmaradottságból eredı azonos problémák, nehézségek megoldására irányuló egyforma vidékfejlesztési elképzelések, törekvések.. Az akciócsoportot alkotó települések szerkezetileg egy ellipszis alakú területet alkotnak, amelynek a középpontjában helyezkedik el a Leader csoport vezetı szervezete, Jánoshalma Város Önkormányzata. A térségnek – az 54. és az 55. sz. fıút között – rendkívül ritka az úthálózata. Az M9-es gyorsforgalmi út, amelynek nyomvonala az elképzelések szerint Jánoshalmától É-ra haladna, kétségtelenül nyitottabbá tenné a kistérséget. A településközi kapcsolatokat javítaná az úthálózat sőrítése is. A Baja-Kiskunhalas vasútvonal Jánoshalma és Kunfehértó településeken javítja a megközelíthetıséget. Az együttmőködés alapját képezi, hogy 2004. június 23-án megalakult a Jánoshalmi Többcélú Kistérségi Társulás. 2004. november 2-án a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló CVII. Tv. értelmében a társulási megállapodás módosítására került sor. Az így 2005. június 23-án létrejövı új Jánoshalmi Többcélú Kistérségi Társulás az elızı jogutódjaként mőködik jelenleg is. A négy önkormányzat a kistérségi együttmőködés hosszú távú biztosítására, a kistérség területének összehangolt fejlesztésére, a térségi közszolgáltatások biztosítására, fejlesztésére, szervezésére, intézmények fenntartására társulási megállapodást kötött. A város és vidék kapcsolatrendszerére jellemzı, hogy Jánoshalma biztosítja a kistérség számára a szükséges minimális szolgáltatási hálózatot (hivatalok, bankok, vendéglátóipari egységek, szálláshelyek, kereskedelmi egységek stb.). Az akcióterületet alkotó településeknek további kapcsolódást jelent a hátrányos helyzető besorolás, a regionális elmaradottság, az azonos gazdasági szerkezet miatt erıs a kötıdés a jánoshalmai, a bajai és a kiskunhalasi kistérségek között, amely a Leader csoport megalakulásakor is megmutatkozott. A második pályázati forduló meghirdetésekor lehetıvé vált új település bevonása az akcióterületre ill. akciócsoportba. a „Bácska Gyöngye” akciócsoport mérlegelve Kunfehértó település ilyen irányú szándékát és azt, hogy természeti, kulturális, gazdasági és földrajzi szempontból is szerves részét képezi a térségnek, felvette az akciócsoportba. A döntés eredményeként a turisztikai potenciál szélesedik és bıvül a gazdasági együttmőködés lehetısége is. A térség térképi ábrázolását az 1. sz. melléklet tartalmazza.

BÁCSKA GYÖNGYE HELYI AKCIÓCSOPORT 1.2. Természeti adottságok, a környezet állapota A térség egyik legfontosabb természeti kincse a termıföld. Ezen terület a megye egyik legjobb termıhelyi adottságú területe, ezért kiemelt fontosságú a termıföld és a talaj védelme. A Rém – Borota - Jánoshalma vonaltól északra esı erdıs-buckás táj az Illancs. Jánoshalma hajdani északi határrésze, a kéleshalmi homokbuckák vidéke természetvédelmi terület, védelmet élvez a borotai Csókási nyáras is. A szélhordta homokbuckák napsütötte déli oldala csupasz, esetleg csenkeszes. A tetıkön és az árnyékosabb oldalakon szép gyepek, tölgyesek, fehér nyárasok élnek, galagonyával, borókával, akáccal vegyesen. A buckák között, ahol összegyőlik a víz, égerlápok is kialakultak. A terület kedvez a méhészeknek, a Jánoshalmán élı közel 160 méhész és kb. 6-8000 méhcsalád az ország méztermelésének 1%-át állítják elı. Idegenforgalmi szempontból talán a legvonzóbb a várostól néhány kilométerre fekvı 174 hektáros ısborókás. Jánoshalmától néhány kilométerre fekvı 174 hektáros ısborókáson kívül a város közvetlen közelében további országosan védett természetvédelmi terület található, a Kunfehértói Holdrutás erdı, mely teljes egészében Kunfehértó igazgatási területén helyezkedik el. A Kunfehértó település legfıbb természeti értéke és nevezetessége a belterülethez kb. 1 km-re található, kellemes viző üdülıtó. Az eredetileg 5 ha-os tó területe napjainkra csökkent ugyan, de ennek ellenére megırizte természetes tisztaságát, az ásványi sókban gazdag iszapja az egészségre kedvezı hatását. A tó környékén található erdıs, ligetes területek nagyszerő alkalmat kínálnak a gyalogos, kocogó turisták számára. Vadászati, horgászati lehetıségek is biztosítottak. Közép-Európában egyedülállóan, az üdülıterülettıl Ny-ra lévı erdıben található növénykülönlegesség a virginiai holdruta. A környezet állapotát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a kistérségben a közlekedés és a mezıgazdaság a legszennyezıbb gazdasági tevékenység; az ipari termelésbıl eredı szennyezés pontszerően jelentkezik. A kistérségben viszonylag kevés a levegıszennyezı forrás. Levegıszennyezést a szálló- és ülepedı por, közlekedés, ipari üzemek, a mezıgazdaság gépi földmővelése és a háztartási tüzelés okoz. A belterületi állattartás gondatlanság esetén bőzhatásával okozhat kellemetlenséget. A közúti közlekedésbıl fakadó zaj- és rezgésterhelés Jánoshalma szempontjából jelentıs, ami a településeken keresztülhaladó közutak forgalmának tudható be. A közlekedés okozta zajterhelés mérsékelhetı a tranzitforgalom csökkentésével, elkerülı út építésével (Jánoshalma), illetve védı növényzet telepítésével. Általánosságban elmondható, hogy a térség hulladékgazdálkodása olyan, mint az ország hasonló gazdasági, társadalmi adottságokkal rendelkezı településein. Önkormányzati oldalról az anyagi források szőkössége, lakossági oldalról, pedig a környezettudat hiánya jellemzı. 1.3. Az emberi erıforrások helyzete Az akcióterület lakónépességének fogyása is 1% körüli. A kistérség legnépesebb települése, egyben egyetlen városa Jánoshalma 9.784 fı lakossal. A települések népsőrősége 2003-ban 9 fı/km2 (Kéleshalom) és 74 fı/km2 (Jánoshalma) között alakult, a kistérségi átlag 44 fı/km2, ami jelentısen elmarad a 109 fı/km2 országos átlagtól, de még az országos viszonylatban nagyon alacsony 64 fı/km2 megyei átlagtól is. A kistérségben csak Kéleshalom község rendelkezik pozitív szaporulattal (+1,81%), és a legnagyobb fogyás viszont Borotán következett be (-13,06%). A 60 év felettiek aránya enyhén nıtt, az 1997-es 23% 2003-ben 24,2%-ra nıtt. A fiatalkorúak aránya, pedig 18,8%-ról 17,06%-ra csökkent, de ez még mindig alacsonyabb, mint a 20%-os országos és megyei átlagok A Jánoshalmai kistérségben is a vándorlási különbözet az elmúlt évtizedben jellemzıen negatív volt, 2000-ben mutatkozik csak pozitív változás. Az ezer fıre jutó vándorlási különbözet 2003-ben –3,62 fı!, ami itt is jóval meghaladja a 0,4-es megyei átlagot. A térségben a nemzetiségiek aránya 1,90 %, ık elsısorban roma származásúak. Az iskolázottsági mutatók kedvezıtlenek. A jánoshalmi kistérség a megyében az utolsó helyen áll a rangsorban, 1990-ben az átlagos iskolai végzettség 7,67 osztály volt. Jánoshalma negatív helyzetét részben az iskolák kis száma magyarázza., Jánoshalmán 2 középiskola található. Az 1000 lakosra jutó középiskolai tanulók száma e két kistérségben messze a megyei átlag alatt van.

BÁCSKA GYÖNGYE HELYI AKCIÓCSOPORT A jövedelmi viszonyok alakulására jellemzı, hogy a térségben az egy fıre jutó személyi jövedelemadó 41671 Ft/fı volt. Ez mintegy 35 százalékkal marad a Bács-Kiskun megyei kistérségek átlaga (63764 Ft/fı) alatt, a Dél-alföldi régió átlagához képest (49109 Ft/fı) mintegy 15 százalékkal. A térség településein mőködı civil szervezetek az alábbi típusokba sorolhatók: szociális ellátás, üzleti, szakmai érdekvédelem, egészségügy, kultúra, mővészetek, közmővelıdés, oktatás, rekreáció, környezetvédelem, településfejlesztés, sport, gyermek- és ifjúságvédelem, egyéb. A három kistérségben hozzávetılegesen 40 civil szervezet található. A gazdaság háromszektoros modelljében (állami, önkormányzati és vállalkozói szféra) sajnos még nehezen kap helyet és szerepet a civil szektor. Az önkormányzati szféra és a civil szervezetek között gyakran kapcsolat- és bizalomhiány van. A két szektor közötti kommunikációval lehetne segíteni a térség és a település forrásellátottságát, egy közös és elıremutató jövıkép kialakítását, valamint a térség és a települések fejlesztési programjaiknak megvalósítását. A civil szektor pénzügyi forrásai szőkösek (fıként pályázatokon alapulnak), ez mőködésüket, gazdálkodásukat bizonytalanná teszi. 1.4 Az épített környezet, a kulturális örökség bemutatása A térség épített környezetét tekintve mőemlékekben gazdag, bár azok egy része felújításra szorul. A települések esztétikusabbá, vonzóbbá tétele érdekében indokolt a zöldfelületek nagyságának növelése is. Az önkormányzatok feladatuknak tekintik a fásítást, a parkosítást, a tudatformálást. Jánoshalma jellemzıen egyközpontú település. Az intézmények nagyobbrészt a Béke tér környékén helyezkednek el, illetve az átmenı forgalmi utak mentén lineáris intézményi vonalakként kapcsolódnak a központi tér és utcarendszerhez. Ez a kialakult településszerkezeti forma alkalmas a település nagyságrendjének és kistérség - központi szerepének megfelelı városközpont befogadására, az egyes területhasználati egységek - városrészek közötti kapcsolat lebonyolítására Jánoshalma környékét tanyavilág övezi. Az egyes tanyákat vendégfogadásra alakították át, hogy a városlakók vagy a turisták megismerjék a tanyai életformát. Jánoshalma egyik „legemblematikusabb” ipari objektuma az 1907-ben épített középkori olasz várkastélyra emlékeztetı Felsı-bácskai Mőmalom, amely még ma is üzemel a Felsı-bácskai Mőmalom Malomipari Kft. tulajdonában. A településen található az 1892-ben emelt szélmalom. Templomát 1788–ban szentelték fel Szent Anna tiszteletére. A XVIII. sz. végén épült Zsinagóga romantizáló homlokzatát a XIX. sz. második felében kapta. A fıtér közelében kezdıdı Kápolnás köz nevét a romantikus stílusú kálvária kápolnáról kapta, amelyhez tujákkal szegélyezett szép stációsor vezet. A Rákóczi Ferenc u. és a Halasi út sarkán áll a híres Gatyás Krisztus (feszület). Borotán a helybéliek a klasszicizáló, eklektikus stílusú Szentháromság Patikára a legbüszkébbek. A község római katolikus temploma 1900-ban épült. Kéleshalmán a község temploma 1938-ban épült, tornyát 2000-ben újították fel. Patrónusa Szent István, s minden évben augusztus 20-án tartják a település búcsúját. Kunfehértón jelentıs a tó mellett felépült, 800 üdülıbıl álló üdülıövezet. A Tófürdı a víz nyújtotta kikapcsolódás mellett az immár hagyományos „Kunfehértói Nyár” rendezvény-sorozattal is várja vendégeit. A júniustól augusztus végéig tartó kulturális (kiállítások, könnyő-, népzenei mősorok) sport, szabadidıs rendezvények közül kiemelkedik a SÖRFESZTIVÁL, mely háromnapos rendezvényként egyre nagyobb rangot vív ki az ország déli részén, és egyre több vendéget vonz belföldrıl-külföldrıl egyaránt. Nyilvántartott kulturális örökség a szélmalom. Kéleshalmán hagyomány a kakas-fızı verseny, Jánoshalmán pedig a „Bográcsos ünnep”.

BÁCSKA GYÖNGYE HELYI AKCIÓCSOPORT Több településen is találunk a szabadidı eltöltésére alkalmas tornatermeket, sportpályákat, ahol a sportversenyeken kívül más rendezvények megtartására is mód nyílik. Jánoshalmán a népi hagyományokat citerazenekar, a bácskai dalokat is győjtı pávakör és a népi tánccsoport ápolja. Több énekkar mőködik a városban és a nagyközségben is: a Városi Vegyeskar, a Kapisztrán Kamarakórus, a Mithras Énekegyüttes, Kamarakórus és Jazz Vokál, az Egyesített Pedagógus Kórus, illetve az asszonykórus. 1.5 A helyi gazdaság rövid probléma-orientált bemutatása A kistérség hagyományos elmaradottsággal küzdı, falusias jellegő terület. Az 1990-es években a gazdaság szerkezetében jelentıs átalakulás ment végbe. Új elemként jelentkezett a privatizáció, az új tulajdonosi réteg kialakulása és a piacgazdaságra történı átállás. Jánoshalmát gazdaságföldrajzi szempontból meghatározza az a tény, hogy a város vonzáskörzetében nincs olyan természeti kincs vagy ipari, szolgáltatási tevékenység, amely a fejlıdés motorja lehetne, kivéve a mezıgazdaságot. Ezért a térség gazdasági életében a mezıgazdasági árutermelés, termékfeldolgozás és piacra juttatás alapvetı jelentıségő ma is és a jövıben is. Ennek oka elsısorban abban lelhetı fel, hogy a nyolcvanas évek végén abbamaradt az Alföld iparosítása, és ennek következtében csak a kis- és középvállalkozások fejlıdtek, amelyeknek a lehetıségeit döntıen a mezıgazdaság és az élelmiszeripar fejlıdése határozta, határozza meg. A térségben 2002 év végén 910 vállalkozás mőködött, a megyei vállalkozások 2 %-a. A vállalkozási aktivitás a térségben meglehetısen alacsony, egy km2-re 2 vállalkozás számítható, amely a megyei (5 vállalkozás/km2) átlagnál jóval szerényebb. Hasonló intenzitás fejez ki az ezer lakosra jutó vállalkozások száma is, amely a térségben 52 volt, messze a megyei (73) és az országos (85) átlag alatti. A térségben lakók viszonylagos szegénysége oly módon akadályozza a helyi vállalkozások kibontakozását, hogy nem teremt megfelelı keresletet, nincs elég vevı a boltokban, korlátozottan veszi igénybe a helyi lakosság a szolgáltatásokat, de a helyi vállalkozók sem teremtenek keresletet egymás számára. Infrastruktúra: a térségben az ivóvíz-, a gáz-, és az elektromos ellátás a lakosság és a gazdálkodó egységek igényeihez mérten rendelkezésre áll. A KSH adatai alapján szembeötlı, hogy a kistérség különösen a közcsatornával, a központi főtéssel és a távbeszélı vonalakkal való ellátottság tekintetében marad el a területi összehasonlításban Mezıgazdaság: A 33.382 ha termıterület 59 %-a szántó, 0,4 %-a konyhakert, 1,4 %-a gyümölcsös, 0,8 %-a szılı, 4,4 %-a rét, legelı. Az erdı aránya 34 %. A rendszerváltást követıen a mezıgazdaság tulajdonosi-üzemi szerkezete alapvetıen átalakult, ami magas munkanélküliséghez, elvándorláshoz, valamint a deviáns viselkedések megerısödéséhez vezetett. A tulajdonformára nézve a szövetkezeti tulajdon megszőnt, és a termıföldterületek ismét apró kisbirtokokra estek szét. A kistérségben a földtulajdon háromnegyede 1 ha alatti. Ezen birtokok törpe mérete viszont nem teszi lehetıvé a mezıgazdaságból élık megélhetését. Várható annak folyamatos átalakulása, illetve önszervezıdése beszerzı, értékesítı, esetleg feldolgozó szövetkezetekbe. A versenyképessé válás feltétele a földtulajdon koncentrációja. Ha ez nem is, de a termıföld használat koncentrálódik a földbérletek révén. Ez használ a konvencionális mezıgazdasági kultúrákat termesztı vállalkozásoknak (gabona-olajosmag-kukorica) amelyek – egyenlıre – nem igazán gondolkodnak termék szerkezet átalakításban. A növénytermesztéshez szorosan kapcsolódik az állattartás, a sertés, a baromfi- és a szarvasmarha-tenyésztés. Ezek Bács-Kiskun megyén belül az egy gazdálkodó szervezetre jutó mezıgazdasági termékérték szerint listavezetınek számítanak (378,4 millió forint, a második helyezett Bajai kistérségnél 123,2 millió forint). Ez a termékérték közel ötszöröse a megyei átlagnak! Említésre méltó a Haladás Szövetkezet, a Borotai Sertéshús Rt és az Agrobisnis Kft., a Kéleshús Kft. sertéstenyésztéssel, hízlalással és vágással foglalkozik. A Kelte Kft. tevékenysége a tojástól a húscsirkéig terjed. E mellett a térségben kertészeti termékeket is elıállítanak, említésre méltó a spárgatermesztés Kéleshalmán, a megye legnagyobb laskagomba

BÁCSKA GYÖNGYE HELYI AKCIÓCSOPORT elıállító vállalkozása Borotán található. Emellett jelentıs mértékő méztermelés és gyógynövénytermesztés történik a kistérségben, mely kiegészítı jövedelmet biztosít. A terület a Kunsági borvidékhez kapcsolódik. Élelmiszer feldolgozás helyzete: A gabona humán élelmiszerként történı feldolgozását egyedül a jánoshalmi malom végzi. Kiskapacitású vágóhíd Borotán van, és a pékárut helyben sütik. A kertészeti termékek feldolgozása teljesen alapszintő, válogatás, esetleg csomagolás. A Kun-Vin Kft. A szılıfeldolgozás borelıállítás legnagyobb vállalkozása. Általában elmondható, hogy a térségben sokkal több mezıgazdasági terméket így élelmiszer alapanyagot is, állítanak elı, mint ami helyben elfogyasztásra kerül. A feldolgozás viszont helyben nem megoldott, így az alapanyagok kiszállításra kerülnek és a kész élelmiszeripari termékeket be kell hozni a térségbe. Ezáltal a hozzáadott érték, a magasabb feldolgozottsági szint eredménye nem a térségben csapódik le. Vadászat: Gazdasági jelentısége elsısorban a térségi turizmushoz való szerves kapcsolódásában rejlik. A Jánoshalmi Vadásztársaság Bács-Kiskun megye déli részén, Felsı-Bácskában található. Jelentısebb vadgazdálkodást folytató szomszédai: GEMENC Rt. Hajósszentgyörgyi Erdészete, KEFAG Rt. Császártöltési Erdészete. Vadállománya kedvezı élıhelyét az eltérı cserje- és lágyszárú szinttel rendelkezı erdıállományok biztosítják. Rétek, legelık tagoltan, csatornákkal, sáncokkal karöltve teszik színesebbé az Alföldi tájat. Az eredményesebb vadgazdálkodás érdekében 80 ha-on folyik vadföldgazdálkodás, félintenzív és vadlegelı formájában. Vadállomány jellemzı vadai: Gímszarvas, ız, vaddisznó, mezei nyúl, fácán. Turizmus: A térséget a rövid tartózkodás, a szezonalitás, a rendezvényekhez kapcsolódó látogatás jellemzi. A jelenleg meglévı turizmus, idegenforgalom meglehetısen speciális, szők körő. A térségben Tourinform Iroda nem mőködik. A természeti értékeket képviselı Kiskunsági Nemzeti Park, a Jánoshalmi és Kéleshalmi önkormányzatokkal, valamint egy császártöltési vállalkozóval összefogva közös turisztikai programot állított össze “Pillants Illancs” címmel. A programok a kistérség természeti, kulturális értékeit főzik fel, kiegészítve a helyi gasztronómia jellegzetességeivel. A meglévı programok tovább bıvíthetık, több környéki település bevonásával, megfelelı szálláshelyek kialakításával. A kistérségben található kereskedelmi szálláshelyek férıhelyszáma 28, a megye szálláshelyeinek 0,2 %-a. Az eltöltött vendégéjszakák száma az elmúlt években 300 alatt maradt Jánoshalmán. Az 1000 lakosra jutó férıhelyek száma 2, a vendégéjszakáké 26. Jánoshalmán szálláslehetıségként a kb. 100 fıt fogadni tudó diákotthon szolgál, amelyet a diákok távollétekor használhatnak a turisták. Ezen kívül még a várostól pár km-re fekvı Király Lovastanyában nyílik lehetıség vendégek elszállásolására. A területen - csakúgy, mint a megye egyéb részein- a falusi turizmus csak most indul be. A falusi turizmus kialakításához nem igazán megfelelıek a feltételek, mivel a vendégfogadásra és az ilyen célra alkalmas magánházak is gyakran hiányoznak. Kunfehértón a viszonylag sekély viző tó és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló egységek és a szezonális rendezvények miatt, az idelátogató turisták száma évente 35-40 ezer. A vidéki életkörülmények változásával egyre inkább a turizmus felé terelıdik a figyelem. 1.6 Munkaerı piac: megélhetési viszonyok A helyi vidékfejlesztési terv kidolgozásában érintett települések által alkotott munka-erıpiaci körzet a munkanélküliséget jellemzı ráta alapján évtizede (már a társadalmi átalakulás kezdetétıl fogva) a legrosszabbak közé tartozó mutatókat produkálja. Állandósult jellemzıje a körzetnek, hogy a 1821 %-os rátával a megyei átlag kétszeresét, az országos átlag több mint három szorosát mutatja fel. Az érintett munka-erıpiaci körzet települései Bács-Kiskun Megye déli részén találhatók, a Baját Szegeddel összekötı 55-ös számú fıút mellett, attól északra a homokhátság déli csücskében helyezkednek el, ezzel meghatározva a munkaerıpiac szereplıinek mozgásterét is. A településeinken korábban megszőnt, illetve átalakult, a foglalkoztatást korábban meghatározó nagyüzemek (termelıszövetkezetek - ipari szövetkezetek - gyáregységek – telephelyek) helyett, új nagyobb létszámot felvenni képes vállalkozások nem alakultak, nem indultak. A programban

BÁCSKA GYÖNGYE HELYI AKCIÓCSOPORT érintett településeken nyilvántartott álláskeresıkre jellemzı, hogy a regisztráltak közel fele szakképzetlen munkaerı, valamint az is, hogy 47-53 % a nık és a férfiak aránya. A másik súlyos adottságuk, hogy a regisztrált munkanélküliek 45-55 %- a mezıgazdaságból került leépítésre. Az álláskeresık 56,28 % tartós ( 180 napon túl ) munkanélküli, a többségük ( 85,38 % ) fizikai állományba tartozik, és közülük a nagyobb hányad szakképzetlen. A programban érintett településeken is jelentıs változáson ment keresztül a cigányság. A piacgazdaságra való áttérés kezdete óta a szociális, ezzel összefüggésben a munka-erıpiaci helyzetük az összlakossághoz viszonyítva nagyobb arányban tovább romlott. Annak ellenére, hogy pontos statisztikai adatatok arra vonatkozóan nem állnak rendelkezésünkre, hogy a tartós munkanélküliek hány százaléka cigány származású, a becsléseink szerint nagy részük ebbıl a rétegbıl kerül ki. Ennek egyik oka az alacsony iskolázottság illetve iskolázatlanság, másik oka a diszkrimináció, amely nyíltan nem jelenik meg a munkaerıpiacon, de az álláskeresés (közvetítés) során sokszor szembesülnek e jelenséggel a cigány munkanélküliek. A cigányság foglalkoztatásából eredı speciális problémák az érintett települések közül 1.7. Az eddigi fejlesztési politikák, intézkedések, a megvalósult terület- és vidékfejlesztési programok hatása, a térség forrás-felvevı képessége A jánoshalmi kistérségben 2004-ben készült el Jánoshalma és térsége területfejlesztési programja. A programot további térségi szakági – szociális felzárkóztatási, turisztikai, informatikai – koncepciók és stratégiák elkészítése követte. A programok közül a megyei forrásból támogatott Három éves kistérségi szociális felzárkóztató program megvalósítása folyamatban van. A meglévı intézmények infrastrukturális és eszközfejlesztései, új intézmények és szolgáltatások kialakítása jelentısen javítják az idıskorú lakosságnak nyújtott szolgáltatások és a hátrányos helyzetben lévı családok, gyermekek ellátásának színvonalát. Jánoshalma Város Önkormányzata az elmúlt évek során számos jelentıs területfejlesztési programhoz igényelt támogatást. A mezıgazdasághoz kötıdı infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódó beruházások közül jelentıs a Jánoshalmán térségi állatfelvásárló hely és vásártér létesítése (megvalósítása folyamatban van). A foglalkoztatáspolitikai problémák enyhítését szolgálja évrıl-évre a támogatott közmunka programok, valamint a BácsKiskun Megyei Munkaügyi Központ Bácsalmási Kirendeltségével már mőködı „Segíts magadon, hogy mi is segíthessünk” – „Életmód Klub” mőködtetése. A települések vezetése, valamint a tıkeerısebb gazdasági társaságok – az elkészített programokhoz igazodó – megvalósított projektjeikkel a térségi hátrány leküzdését, a térség rossz gazdasági és társadalmi mutatóinak javítását kívánják elérni. Az utóbbi 5 év pályázati aktivitására vonatkozóan megállapítható, hogy elsıdlegesen a települési önkormányzatok éltek folyamatosan ezzel a lehetıséggel, míg a vállalkozói szféra az utóbbi 1-2 évben kezdett aktívabb támogatási pénzforrás igénylésbe. Az önkormányzatok pályázataik döntı többségét a megyei, regionális és állami források elnyerésére irányították. Míg megyei szinten viszonylag nagy arányban, regionális és állami szinten közepes mértékben születtek és valósultak meg támogatott projektek. A pályázati aktivitás – az önkormányzati költségvetések nehézségeinek ismeretében – elfogadhatónak mondható. Sajnálatos módon a jelentısebb (20 millió Ft-ot meghaladó) támogatási forrással megvalósuló projektek száma minimális (Jánoshalma ivóvízkezelésének beruházása, aszfaltburkolat felújítása), amelyek szükségesek a térség felzárkózásának megvalósításához, a demográfiai és egészségpolitikai negatív folyamatok megállításához. A kistérség vezetıi felismerték, hogy összefogással nagyobb beruházások megvalósíthatók a térségben (Interreg III – Kéleshalmi Multifunkcionális Ökoturisztikai Üzleti és Információs Központ kialakítása; GVOP 4.4.2. – Szélessávú Internet-hálózat kiépítése a Jánoshalmi Kistérségben). Az akciócsoporthoz tartozó önkormányzatok az elmúlt idıszakban az egyre egyértelmőbbé váló pályázati úton szerezhetı források megpályázása közben jó kapcsolatot alakított ki minden olyan

BÁCSKA GYÖNGYE HELYI AKCIÓCSOPORT szervvel, mely ezen források rendelkezésre bocsátásában szerepet kapnak. A Jánoshalmi Többcélú Kistérségi Társulás 2004-es megalakulása is ezt az együttmőködésen alapuló kapcsolatrendszert példázza, felismerve a decentralizáció és a kistérségi szintő szervezıdés és irányítás fontosságát. Így a minisztériumokkal, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatallal, a Magyar Államkincstár Bács-Kiskun Megyei fiókjával is gyümölcsözı kapcsolatot alakított ki. Ezzel összhangban természetesen a különbözı gazdasági és civil szervezetek is belátták a Társulással való együttmőködés fontosságát. A Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Bácsalmási Kirendeltségével való kapcsolat is rendszeres, a Kistérségi Koordinációs Értekezlet kapcsán is rendszeres együttmőködésrıl lehet beszélni. A Munkaügyi Központ által gondozott Közmunkaprogram keretében mintegy 30 fı dolgozik a kistérségben. 1.8. A helyi akciócsoport bemutatása Az akciócsoport összeállításánál fontos célként jelöltük meg, hogy a térség gazdasági, turisztikai, egyéb vállalkozásai, valamint a civil szervezet és a közszféra képviselıi helyet kapjanak a csoportban, így a térség sokszínőségét, illetve sokszínőségre, több lábon állásra való törekvését tükrözze vissza. Az egyes szektorok településekre, valamint a térség egészére vonatkoztatott, megfelelı aránya biztosított. Az egyes tagok kiválasztásánál fı szempontként került mérlegelésre a tagok saját településükön betöltött szerepe, megbecsültsége, kooperációs készsége. Így a településenként delegálandó tagokra a települések tettek ajánlást. A kiválasztott vállalkozások és civil szervezetek vezetıi eddigi tevékenységük alapján megbízhatónak bizonyultak, amely tulajdonság e pályázat véghezvitelében nélkülözhetetlen. A falugazdászok és ıstermelık részvételével a gyakorlatorientált látásmód beépítése is biztosított. A vállalkozások a nem kisebb jelentıségő gazdasági szférát képviselik, biztosítva ezzel a gazdaságilag jól megalapozott munkát. A partnerségre jellemzı, hogy a közszférát öt önkormányzat, egy közhasznú társaság képviseli. Ezek mellett a vállalkozói szférából részt vesz 5 tag, míg a civilek közül 2 tag, valamint három magánszemély. Ezek alapján látható, hogy az akciócsoport tagjainak összetétele arányos. A települések által delegált tagok száma lakosságarányosan lett kialakítva, így a legtöbben Jánoshalmán tevékenykednek (Jánoshalma: 7 tag, Borota: 3 tag, Rém: 3 tag, Kéleshalom: 2 tag, Kunfehértó: 1 tag) A tagok közötti együttmőködést jól szemléltetheti az, hogy az elmúlt idıszakban több olyan pályázat készült, mely a térség, a kistérség számára, de a kistérség határain is túl nyúló eredménnyel jár. Az akciócsoport tagjai között az öt polgármester együttmőködését a Jánoshalmi Többcélú Kistérségi Társulás léte is igazolja. Tekintettel a kistérség mezıgazdasági jellegére, a falugazdászokkal való kapcsolat is egyértelmő, számos közös szervezéső tájékoztató megrendezésére került így sor (pl.: A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv pályázati lehetıségeinek bemutatása). Az ötödik település, Kunfehértó bevonásával arra is lehetıség nyílik, hogy az egyik prioritásként megnevezett falusi turizmus fejlesztése nagyobb szerepet kaphasson, hiszen e település szikes tava, a Fehér-tó kiváló lehetıséget biztosít a turisztikai lehetıségek szélesebb körben való kiterjesztésére. Mindezek figyelembevételével elmondható: a Jánoshalma szőkebb környezetében található települések, akár kistérségi, akár azon túli települések együttmőködése eredményes. A települési önkormányzatok által készített programok természetesen mind a köz, a civil, mind a vállalkozó szféra számára is kiemelkedı jelentıséggel bírnak, hiszen a közös tervezés során közös célokat is találnak, melyek megvalósítása a térség számára elengedhetetlen.


2. Helyi vidékfejlesztési stratégia 2.1. Helyzetelemzés legfontosabb tanulságai A Leader kistérség lehatárolásánál a fı szempont volt az akciócsoportot alkotó települések hasonló adottságainak, megoldandó problémáinak figyelembevétele, valamint a közös történelmi múltból eredı „bácskai identitás tudat”. □ A térség egészére és minden településre külön is jellemzı a lakosság folyamatos csökkenése, a népesség fokozatos elöregedése. A vándorlási egyenleg tartósan negatív, 2003-ban pl. -3,62 fı volt 1000 lakosra vetítve, amely fıként az életminıség romlásának, a megélhetés alapvetı feltételeinek hiányának, a gazdasági-társadalmi fejlıdés stagnálásának vagy romlásának tudható be. □ A népesség képzettsége gyenge, az iskolázottsági mutatók kedvezıtlenek. Az akciócsoport területe a megyében az utolsó helyen áll az átlag 7,67 osztályos iskolai végzettséggel. □ A térség nagyobb lélekszámú települései – az alföldi nagyfalvakra jellemzıen – nagy területő határrészekkel rendelkeznek, amelyeken szántóföldi növénytermesztés, és kisebb részben szılı- és gyümölcstermesztés folyik. Az erdısültség tekintetében az akciócsoport területe bıséges, a termıterület mintegy 34%, ezért a fafeldolgozás lehetıségeinek kiaknázása fejlesztési célkitőzés. □ A térségben gyakorlatilag nem lelhetı fel számottevı ipar, még a jelentıs termelési potenciállal rendelkezı mezıgazdasághoz kapcsolódó élelmiszeripart is mindössze az eléggé elterjedt sütıipar és egyetlen malom, egy borászati vállalkozás és egy kertészeti termék alapfeldolgozó képviseli. Helyi termékek (méz, pálinka) piacra jutását elısegítı beruházások javítanak a helyzeten. □ Turizmusról a térségben Kunfehértó vonatkozásában beszélhetünk a többi településen csak kezdeményekben fordul elı, turisztikai vonzerık fıként a természeti adottságokban (tó, ısborókás, erdık) rejlik, továbbá az immár hagyományossá váló (bár évszakhoz kötött) rendezvényekben. □ A jövı nagy feladata, hogy kifejlıdjön ez a jövedelemtermelı ágazat a falusi, öko-, vadászés agro-turizmusban rejlı potenciál kihasználására. □ A gazdasági lehetıségeket nehezíti egy egységes szemlélető térségi marketing stratégia és az információáramlás hiánya. A jövıben ennek megvalósítását szorgalmazni kell. □ A térség környezeti állapota általánosságban jónak mondható. Az alapvetı infrastrukturális ellátottság szempontjából túlságosan nagy hiányok már nincsenek, de a geográfiai elhelyezkedés, a meglévı úthálózat nyomvonala, az államhatár közelsége megváltoztathatatlan adottság. Feltétlenül megoldásra vár a települések szennyvíz elvezetésének és kezelésének problémája. A csatornahálózat kiépítése, a szennyvíz kezelése, tisztítása, majd elhelyezése a közeljövı nagy feladatainak egyike. □ A lakosság megélhetési problémáit alátámasztó adatok és tényezık közül meghatározó, hogy az éves bruttó átlagkereset a térségben a megyei átlag 65 %-a (2003), valamint a térségben folyamatosan csökkenı munkahely szám és a leépülı gazdasági társaságok miatt magas a munkanélküliségi ráta (≈ 20 %). □ Kedvezıtlen a helyzet a civil szervezetek aktivitása szempontjából is. Számuk alacsony, forrásaik szőkösek, együttmőködésük gyenge a privát és önkormányzati szférával. □ Az akciócsoport települései az utóbbi években már igen sok területen mőködtek és mőködnek együtt érdemlegesen. □ A térség forrás-felszívó képessége – sajnos – nem jelentıs, bár az utóbbi években ezen a téren némi javulás már tapasztalható. A települési önkormányzatok, intézmények, illetve a gazdasági társaságok változó eredményességgel szereznek decentralizált és központi ágazati forrásokat, elsısorban infrastrukturális fejlesztéseik finanszírozására, megvalósítására.


2.2 Érdekeltek érintettek és a célcsoportok Érintett csoport

Mi módon érintett a Az érintett csoport problémák által? készsége/motivációja Mely problémák a problémákkal való érintik elsısorban? foglalkozásra Tıkehiány, versenyképesség csökkenése, elavult technológia és termelési szerkezet

Kényszerhelyzetben van, nincs más megélhetési lehetısége

Feldolgozóipari vállalkozások

Tıkehiány, versenyképesség csökkenése

A vállalkozás fennmaradása, életképességének megtartása

Egyéb, a vidék fejlesztésében érintett kis- és középvállalkozások

Tıkehiány, versenyképesség csökkenése

A vállalkozás fennmaradása, életképességének megtartása

Mg-i vállalkozások, ıstermelık

Az érintett csoport viszonya más érintettekhez

Semleges a viszonya más érintettekhez, együttmőködhet térségi feldolgozóipari vállalkozásokkal Semleges a viszonya más érintettekhez, felvásárlóként együttmőködhet mg-i vállalkozásokkal, ıstermelıkkel Semleges a viszonya más érintettekhez, partnerségben mőködhetnek egymással

Az érintett csoport fı A program pozitív A program negatív céljai hatásai az érintett hatásai az érintett csoportra csoportra Versenyképesség növelése, termelési struktúra és technológia fejlesztése, termelıi szervezettség fokozása

A programban szereplı intézkedéseknek csak pozitív hatása lehet

A programnak nincsenek negatív hatásai az érintett csoportra

Információszolgáltatás, tájékoztatás a lehetıségekrıl, szaktanácsadás, segítség a pályázatok elkészítésében

Eredményes mőködés, versenyképesség növelése



Információszolgáltatás, tájékoztatás a lehetıségekrıl, segítség a pályázatok elkészítésében, programdokumentumok elıkészítésébe való bevonás

Eredményes mőködés, versenyképesség növelése




Munkahelyteremtés, népességmegtartó A programban szereplı képesség növelése, vonzó településkép intézkedéseknek kialakítása, környezeti csak pozitív hatása lehet állapot és vidéki örökség megırzése


Információáramlás elısegítése, partnerségi viszony kezdeményezése a helyi vállalkozások, a civil szervezetek, valamint a lakosság felé


Tájékoztatás a tervezett fejlesztésekrıl, programdokumentumok véleményezése



Önkormányzat

Munkanélküliség, Együttmőködik a helyi elvándorlás, vállalkozásokkal, A lakosság népességmegtartó hiszen érdekelt a megtartása, az ott élık képesség foglalkoztatás és a jólétének biztosítása csökkenése, gyenge helyi adóbevételek infrastruktúra növelésében

Lakosság, háztartások

Életminıség romlása

A megszokott életminıség fenntartása

Tulajdonosként, alkalmazottként érdekelt a vállalkozások jó mőködésében

Életminıség javulása

A programnak csak közvetetten lesz hatással a lakosságra

Kulturális örökség pusztulása

Életben maradás, hagyományok megırzése

Partnerségben segítheti az önkormányzatok munkáját

Kulturális örökség, hagyományok megırzése


Civil szervezetek

Mit tehetünk a konfliktusok mérséklése, valamint az érintett csoportok pozitív hozzáállásának kialakítása/erısítése érdekében


2.3 SWOT

Váltás-orientált stratégiát támogató helyzetek • • • • • • • • •

•

LEHETİSÉGEK

Mennyiségileg és minıségileg gazdaságtalan mezıgazdasági tevékenységre kidolgozott szerkezetváltás Extenzív gazdálkodás (biogazdálkodás) Horizontális és vertikális termelıi integrációk Birtok- és üzemméretek rendezése Térségi marketing fejlesztése Szaktanácsadói, térségi információs hálózat kiépítése Víz-, környezet- és tájgazdálkodás Minıségellenırzés és minıségbiztosítás Vidéki infrastruktúra fejlesztése Hagyományteremtı kezdeményezések segítése

• • • • • • •

•

A térség természeti adottságokra épülı fejlesztések Magas színvonalú, környezettudatos mezıgazdasági termelés Különleges minıségő termékek elıállítása A térségre jellemzı növény- és állatfajokra alapozott egyedi gazdálkodás, termékfeldolgozás és marketing Agrár és környezetvédelmi K + F A térségben található szakmai központokkal való együttmőködés, együttgondolkodás, közös projektek és ezek megvalósítása Idegenforgalom fejlesztése Vidéki örökség védelme, falumegújítás

GYENGESÉGEK

• •

Gyenge termıhelyi adottságú termelésbıl való kivonása Piacképtelen, tájidegen elıállításának csökkentése

Defenzív stratégiát támogató helyzetek

Offenzív stratégiát támogató helyzetek

ERİSSÉGEK

területek • termékek • • • • • •

A térség szükségleteit meghaladó termékelıállítás piaci zavarainak elhárítását célzó programok (minıségi feldolgozás, tárolás, termékpályák kialakítása) A szők mezıgazdasági termékskála bıvítése Termékfeldolgozás színvonalának növelése Térségi marketingfejlesztés Szakképzettség növelés, munkahelyteremtés Együttmőködés a piaci szereplık között Civil szervezetek bevonása a térség társadalmi életébe

VESZÉLYEK

Diverzifikált stratégiát támogató helyzetek


2.4 Problémafa

A KISTÉRSÉG VONZEREJÉNEK A CSÖKKENÉSE MIND A LAKOSSÁG, MIND A VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRİL

Kedvezıtlen demográfiai és foglalkoztatottsági mutatók (a népesség gyors ütemő fogyása, a térségben maradók jelentıs mértékő elöregedése, a népesség alacsony szintő iskolai végzettsége, a képzett munkaerı elvándorlása, a munkanélküliek magas száma)

A régi gazdasági szerkezet összeomlása (értékesítési csatornák megszőnése, tulajdonosi struktúrák elaprózódása), A térség marketing eszközrendszerének kidolgozatlansága

A lakosság életkörülményeinek a romlása (A kultúrához, a tudáshoz és az „egészséges életmódhoz” való jutás esélyegyenlıségének a csökkenése, a kommunális infrastruktúra kiépületlensége)

A „termelés központú” mezıgazdaság egyeduralma (a környezetvédelmi szempontok figyelmen kívül hagyása)

Az infrastruktúra fejlesztéshez szükséges kapacitások gyengesége (saját erı, lobbi )

A helyi gazdaságot dinamizálni képes iparágak elkerülik a térséget (Az ipari- és mezıgazdasági termelı infrastruktúrák korszerőtlenné válása, a termelési feldolgozó kapacitások összhangjának a megbomlása, a fejlett gazdasági gócpontok rossz elérhetısége, a gyorsforgalmi utak hiánya, mellékutak kiépületlensége)

A humán erıforrások gyengesége (a térségi szintő összefogásban rejlı lehetıségek kihasználatlansága)


2.4 Célfa

A KISTÉRSÉG VONZÓVÁ TÉTELE A LAKOSSÁG ÉS A VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE

A népesség csökkenés megállítása

Az egyoldalú gazdasági szerkezet megújítása, új munkahelyek teremtése

A lakosság életkörülményeinek javítása a hátrányos helyzetőek esélyegyenlıségének a megteremtése

A mezıgazdaság versenyképessé tételéhez szükséges fejlesztések megvalósítása

A lakosság számára az EUban elvárható életminıségi szint biztosítása, a vállalkozások fogadására alkalmas kapacitások kiépítése

A térségben lévı és az idetelepülni szándékozó vállalkozások számára a versenyképes környezet biztosítása

A humán erıforrások fejlesztése, a többcélú kistérségi társulásban rejlı új „erıforrások felszabadítása”, közös összefogások generálása,


2.5 A térség jövıképe 10-15 éves távlatban (középtávú jövıkép) A térség földrajzi elhelyezkedésébıl adódóan, valamint az országos területfejlesztési tervekben rögzítettek alapján a térség fejlıdését fıként a belsı erıforrásaira támaszkodva, illetve abból kiindulóan lehet csak elképzelni. A „Bácska Kincse” kistérség területe a bácskai löszhát felsı, északi részének peremén helyezkedik el, jó mezıgazdasági adottságokkal, amely részben megmagyarázza a mai helyzetet (hogy szinte nincs más gazdasági ágazat a mezıgazdaságon kívül a területen) és kijelöli a további lépések irányát. Kiindulva a helyi adottságokból a fejlıdés irányát a belsı erıforrások olyan irányú koncentrálása határozhatja meg, amely figyelembe veszi a nagyon túlsúlyossá vált gabonakukorica-olajos növénytermelésben jelentkezı válságjelenségeket. Ez érinti leginkább a térségi, mezıgazdasághoz értı, nem túlságosan képzett embereket, akik igyekeznek a piac megszabta igényekhez alkalmazkodni. A legfontosabb cél ebbıl következıen az itt élık számára jövedelemszerzési lehetıségek biztosítása. Ez jelenti a munkajövedelmet, megélhetést biztosító munkahelyek teremtését, a kis- és közepes vállalkozások, egyéni vállalkozások létrehozását a mezıgazdaságban és a hozzá szorosan kapcsolódó feldolgozó iparokban, továbbá az alternatív jövedelemszerzési lehetıségek fejlesztését a kiegészítı családi gazdaságokban, szociális gazdaságban. A térség gazdaságának egyik problémája a feldolgozóipar hiánya, amelynek következtében az elıállított alapanyagok kiszállításra kerülnek, a saját belsı fogyasztáshoz szükséges árumennyiség pedig a térségen kívülrıl kerül beszállításra. Kevés a helyben termelendı ún. hozzáadott érték, amelyen a közeljövıben változtatni kell. A fokozatosság elvét betartva szükséges az agrárgazdasági struktúrát átalakítani. Helyi fejlesztı munka eredményeként meg kell találni azokat a réspiacokat, amelyek a térségi erıforrások jó kihasználását lehetıvé téve, helyben elıállított félkész- vagy késztermékeket igényelnek. Lehetıségként merül fel élelmiszertermékek és alapanyagaik, és a jelentıs erdıgazdálkodás alapanyagainak egyre szélesebb körő feldolgozása. A vázolt elképzelések megvalósulásával megváltozik a növénytermesztés, állattenyésztés összetétele, aránya, technológiája, átalakul a területhasználat. Olyan elıállítási módok alakulnak ki, olyan termékek keletkeznek, amelyek a terület ökológiai-környezeti igényeinek, az agroökopotenciálnak leginkább megfelelıek, a legkisebb kockázattal járnak. A közösségi marketinget egyaránt fokozottan felhasználják a mezıgazdasági termelésben, a feldolgozásban és az értékesítésben és a bıvülı turisztikai lehetıségek kiaknázásában A térségi turizmus kialakítása terén létrejönnek bizonyos fejlesztések a falusi-, az agro- és az aktív (kerékpáros-, lovas-) turizmus megvalósítására. Kunfehértó üdülıkörzete mint meglévı turisztikai potenciál összekapcsolódik a térség természeti adottságainak (İsborókás, „Illancs”) feltárásával, a tanyai vendéglátással (Király tanya), a bıvülı programkínálat szélesebb réteget vonz a térségbe. Mindezekkel megnı a nem mezıgazdasági tevékenységek jövedelem termelı képessége. A közösségi marketinget egyaránt fokozottan felhasználják a mezıgazdasági termelésben, a feldolgozásban és az értékesítésben és a bıvülı turisztikai lehetıségek kiaknázásában Nagyon fontos a térség jövıje szempontjából a lakosság iskolázottsági szintjének növelése. Legfıképpen a helyi igényekhez igazodó szakképzés, szakirányú továbbképzés helyi, célirányos megvalósítását kell szorgalmazni. A tehetséges, helyi kötıdéső fiatalok helyben tartását elı kell segíteni megfelelı képzettséget kívánó munkahelyek létrehozásával. A hátrányos helyzető rétegek, kiemelten a roma származásúak integrálása a helyi társadalomba is a képzési programok révén valósul meg. A helyi gazdasági élet igényei szerinti tudást kell preferálni! Mindezen elképzelések megvalósításához igénybe kell venni, ki kell használni az Európai Unió forrásait, közösségi kezdeményezéseit.


2.6 Átfogó és specifikus célok a 2005-2008 közötti idıszakra Átfogó cél: Térség népességmegtartó erejének növelése, a térség lakosságának életminıségének, jövedelemszerzı képességének növelése az élhetıbb vidéki élet megteremtése céljából.

Specifikus célok: •

• • •

A termelési és kulturális adottságoknak megfelelı, helyi jellegzetességő termékek, szolgáltatások, feldolgozott termékek mennyiségi, minıségi javítása, piacra jutásának elısegítése A mezıgazdaság hatékonyabbá tétele, a gyengébb termıképességő területeken alternatív kultúrák meghonosítása A vidéki életben, a falusi turizmusban rejlı potenciál kiaknázása, helyi, térségi értékekre alapozó turizmusfejlesztés, különösen a kézmővesipar fejlesztésének beindításával Együttmőködés ösztönzése a térség szereplıi között, az identitástudat és közösségi szellem erısítése. Egységes arculat kialakítása.

2.7 A prioritások és intézkedések ismertetése Prioritások Intézkedések I. Sokszínő mezıgazdaság kialakítása, a mezıgazdasági 1. Térségspecifikus alapanyagok hozzáadott értékének növelése jövedelemszerzési lehetıségek 2. Kedvezıtlen adottságú mezıgazdasági területek hasznosítása fejlesztése II. Térség turizmus fejlesztése 3. A térség vendégmegtartó erejének erısítése III. Térség összetartozásának erısítése

4. Térségi összefogás erısítése

2.8 Az intézkedések kapcsolódása Stratégiánk kapcsolatrendszere arra épül, hogy a térségi összefogást minél jobban kiemelje, elıtérbe helyezze. Úgy építettük fel a programunkat, hogy a 4. számú intézkedés (a térségi összefogás erısítése) köré szıttük a különbözı intézkedéseket. Az intézkedésben megfogalmazott célok szorosan kapcsolódnak minden intézkedéshez, összefogja a LEADER programot. A Bácska Gyöngye Helyi Vidékfejlesztési Tervben meghatározott intézkedések közötti kapcsolatokat, kapcsolatrendszert a következı árba szemlélteti: Térségspecifikus alapanyagok hozzáadott értékének növelése

Térségi összefogás erısítése

Térség vendégmegtartó erejének erısítése

Kedvezıtlen adottságú mezıgazdasági területek hasznosítása


2.9 A stratégia illeszkedése korábban (részben vagy egészben) megvalósult, jelenleg is futó vagy tervezett komplex fejlesztési programokhoz, projektekhez A jánoshalmi kistérségben 2004-ben elkészült a kistérség térségfelzárkóztatási, fejlesztési programja. A program összeállítása során felvázolt stratégiai alternatívák közül a kistérséghez tartozó önkormányzatok a progresszív fejlesztés mellett döntöttek. Ennek értelmében a kistérségben új alapokra kell helyezni a gazdasági életet. A térség belsı energiáira építve, a gazdaság diverzifikálására és versenyképessé tételére vonatkozóan olyan intézkedések megvalósítására van szükség a kistérségben, amely hosszú távon biztosítja az itt élık számára a minıségi élet feltételeit. Ennek a pozitív jövıképnek az eléréséhez 4 fejlesztési prioritás került megfogalmazásra: - gazdaság szerkezetátalakítás, - mezıgazdaság versenyképességének fejlesztése, - humánerıforrások fejlesztése, - közlekedési, kommunális és települési infrastruktúra fejlesztése A LEADER+ programban megfogalmazott Helyi Vidékfejlesztési Akcióterv intézkedései leginkább az elsı három prioritáshoz illeszkednek, természetesen nem teljes körően, hiszen a program azokra a problémákra ad választ amelyek a „nagy” nemzeti vagy EU-s forrásokból nem támogathatóak. A gazdasági szerkezetátalakításhoz az 1. és a 3. intézkedés kapcsolódik a térségspecifikus termékek feldolgozása és a turisztikai lehetıségek fejlesztése terén. A mezıgazdaság versenyképességének fejlesztéséhez a 2. intézkedés kapcsolódik az alternatív mezıgazdasági lehetıségek támogatása által. Az elsı kettıs prioritáshoz és a humánerıforrások fejlesztéséhez is kapcsolódik a 4. intézkedés. A közösségi marketing az információátadás magvalósulása egyrészt a humánerı kompetenciáit erısíti másrészt a gazdasági lehetıségeket is pezsdíti. A Leader Vidékfejlesztési Terv kifejezetten illeszkedik a 2004 évben átdolgozásra kerülı jánoshalmi kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Programjához. Mivel a Leader program helyi, innovatív vidékfejlesztési projektek támogatását szolgálja, ezért a Vidékfejlesztési Tervátfogó és speciális céljai összhangban vannak Vidékfejlesztési Programnak célrendszerével. A térség mezıgazdasági orientáltsága és a természeti adottsági miatt a Leader Vidékfejlesztési Tervben megfogalmazott valamennyi operatív intézkedéseknek kiemelkedıen fontos szerepe van az Agrástruktúra és Vidékfejlesztési Program céljainak elérésében. 2005. tavaszán határozatot hozott a Jánoshalmi Többcélú Kistérségi Társulás a kistérségi turizmuspolitika alakításáról. A kistérség térségfelzárkóztatási programjában megállapítást nyert, hogy a domináns, megújításra váró mezıgazdaság, valamint az erre épülı feldolgozóipar mellett a turizmus térhódítása nélkülözhetetlen a térség gazdasági felzárkóztatása szempontjából. A határozat megalkotói rögzítik azokat a turisztikai potenciálokat, meghatározták azokat a fejlesztési lehetıségeket, amelyek ennek a gazdasági ágazatnak az akcióterületen történı megindulásához, megerısödéséhez szükségesek. A Helyi Vidékfejlesztési Tervben a 3. és 4. intézkedés segíti elı a megfogalmazott célokat. Összességében elmondható, hogy a Bácska Gyöngye Helyi Vidékfejlesztési Terv megvalósulásával valamennyi térségre elkészített programban, koncepcióban szereplı intézkedések közül számos megvalósul, vagy megindul a megvalósulás irányába, amelyek jelentıs fejlıdéseket, térségünk felzárkózásának megkezdését eredményezik.


3. A Terv magvalósítása: cselekvési és pénzügyi terv 3.1 Intézményépítés Intézményi feltételek A program lebonyolítását, adminisztratív teendıi gesztorszervezetünk a végzi. A gesztorszervezet (Pelikán Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Társaság) 1996ban alakult, az alábbi tevékenységek ellátására: - Szociális étkeztetés, Házi segítségnyújtás, Családsegítı szolgálat, Gyermekjóléti szolgálat - Idısek otthona - Idısek klubja - Éjjeli menedékhely - Otthoni szakápolás Személyi feltételek A Kht. jelenleg 46 fıt alkalmaz teljes munkaidıben. A LEADER programban terveink szerint 2-3 fı fog aktívan részt venni: - 1 fı Projekt koordinátor teljes munkaidıben - 1 fı Pályázati referens megbízással - 1 fı Pénzügyi referens megbízással A megfelelı személyek kiválasztása megtörtént, jelenleg is aktívan részt vesznek a tervezési folyamatokban. Tárgyi feltételek A munkaszervezet rendelkezésére a következı eszközök állnak: 5 db irodahelység, 5 db számítógép, telefon/fax, 2 db fénymásoló, 5 db nyomtató, Internet Intel Celeron 1,8 Ghz, 256 Mb Ram, 40 Gb HDD + 17’’ Mag SVGA monitor 3 db HP LaserJet 1005 lézernyomtató 2 db (Családsegítı, gyermekjóléti szolgálat, gazdasági iroda) Intel Celeron 1,8 Ghz, 256 Mb ram, 40 Gb HDD + 17’’ Compaq SVGA monitor 1 db HP OfficeJet 6110 multifunkciós tintasugaras nyomtató 1 db (Titkárság) Intel Celeron 2,4 Ghz, 256 Mb rem, 40 Gb HDD + 17’’ Mag SVGA monitor 1 db HP LaserJet 1010 lézernyomtató 1 db (Idısek klubja) Intel Pentium 100, 32 Mb ram, 20 GB HDD + 14’’ Amaga SVGA Monitor 1 db (Gazdasági iroda) Epson LX-300 mátrixnyomtató 3 db (Gazdasági iroda, titkárság, idısek klubja) Kapcsolatok A felelısségteljes munkára várhatóan nem lesz elég pusztán a gesztor jelenlegi és a tervezett kapacitása sem. A pályázati folyamatok lebonyolítására valószínőleg elıállnak olyan helyzetek is, ahol külsı szakértı bevonása lehet célszerő. Pályázatok elbírálásánál célszerő lehet összeállítani az egyes jogcímekre külön-külön szakmai bizottságokat, ahol a HBMB megfelelı tagjain kívül a téma szakértıi is részt vesznek a pályázatok elbírálásában. Külsı megbízottak végzik az olyan munkákat is, amelyek a közvetlenül nem tartoznak a gesztor feladataihoz. (Pl.: kiadványszerkesztés munkák, terjesztés, nyomtatás, honlap felállítás, egyéb szakértık) Mindezek mellett a gesztor számít arra is, hogy számos önkéntes jelentkezik néhány feladatra (szórólap terjesztés, fórumok szervezése stb.) Az országban több közhasznú csoport is alakult a LEADER akciócsoportok megsegítésére.

BÁCSKA GYÖNGYE HELYI AKCIÓCSOPORT Akciócsoportunk szükségesnek tartotta, hogy csatlakozzon egy olyan szervezethez, amely hálózatot épít, szakmai tanácsokat adhat a helyi pályáztatáshoz, megossza a legjobb gyakorlatot és összefogja az akciócsoportokat. Csoportunk a Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesülettel vette fel a kapcsolatot. Az egyesület összejövetelt rendezett BácsKiskun megyében, mely során megismerhettük a Bács-Kiskun megyei akciócsoportokat is.

3.2 Kommunikációs terv A jelenlegi feladat az, hogy a kialakult stratégiai és operatív programok megvalósításában részt vevı potenciális partnerek és kedvezményezettek kellı mértékben tájékozottak legyenek a kooperációs lehetıségek, a támogatások, a tervezett fejlesztések felıl. Ennek a tájékoztatásnak közérthetı formában, az akciócsoport minden lakosa/vállalkozása számára elérhetıen kell rendelkezésre állnia. A cél az, hogy az érintett szereplık fel tudjanak készülni a fejlesztési pályázatok elkészítésére, a projektekben való részvételre. Emellett meg kell találni annak a lehetıségét, hogy a térség lakosain túl, a potenciális partnerek, befektetık ugyancsak informálódhassanak a fejlesztési elképzelések felıl. Ez a cél csak úgy valósítható meg, ha több párhuzamos csatornán kellı intenzitással zajlik az információk publikálása. (Összefoglaló táblázat a következı oldalon)

3.3 Adminisztrációs és ellenırzési feladatterv A gesztor felelıs azért, hogy a helyi szintő pályázatokhoz kapcsolódó adminisztratív feladatokat, továbbá a megvalósuló pályázatokkal kapcsolatos feladatokat is ellátja. (Összefoglaló táblázat a következı oldalon)


3.2 Kommunikációs terv X

Tevékenység

Kommunikációs feladatok

Kiadvány(ok) készítése

Feladat Tájékoztató kiadvány 3 alkalommal, alkalmanként 200 példányszámmal 1. Tájékoztató a térség sikerérıl, rövid összefoglaló a LEADER mőködési mechanizmusairól 2. Tájékoztató a helyi pályázat feltételeirıl. 3. Tájékoztató a nyertes pályázatok megvalósulásáról Térségi hírlevél Logó (Tervezés, szerkesztés)

Logó + honlap vagy kapcsolat készítése meglévı honlaphoz, karbantartás, frissítés

Fórumok

Más, a kommunikációval vagy a hálózatépítéssel kapcsolatos tevékenység

Idıbeli felmerülés Támogatási szerzıdés aláírását követıen (2006 elsı fele); A pályázati rendszer kialakítását követıen (2006 közepe); Záráskor (2008)

Becsült költség (nettó) 200 000 Ft

A második pályázati fordulót 300 000 Ft követıen kéthavonta Támogatási szerzıdést 50 000 Ft követıen (2006 eleje)

Honlap (Folyamatos mőködtetés és frissítés, aktuális A második fordulót követıen információkkal frissen feltöltve, Adatbázis-készítés, szerkesztés, levelezılista)

150 000 Ft

4 központi fórum (nyerés, pályázati felhívások megjelenése, pályázatok beérkezése, lezárás) Minden településen legalább 2 kisebb fórum igény szerint (kb.: 15 db) Kérdıíves felmérés (Közbensı, illetve utólagos alkalmanként legalább 100-as minta) Újságcikkek (Lehetıleg közérdekő információként. Pályázati felhívások fizetett formában helyi újságban megjelentetve)

Folyamatosan (2006-2007)

400 000 Ft

2006 illetve 2007

100 000 Ft

Pályázati felhívások megjelenésekor, ill. Eseti jelleggel, lehetıség szerint (2006-2007) Média (Tv, rádió) (Lehetıség szerint nem fizetett Eseti jelleggel, lehetıség formában, Interjúk adása) szerint (2006-2007)

100 000 Ft

0 Ft


3.3 Adminisztrációs és ellenırzési feladatterv

Ellenırzési feladatok

Adminisztrációs feladatok

X

Tevékenység

A Terv lebonyolításához szükséges dokumentáció elkészítése Információs anyagok elérhetıségének biztosítása, tanácsadás, ügyfélszolgálat Pályáztatás, pályázatkezelés Indokolt esetben szakértık bevonása a döntés-elıkészítésbe Bíráló Bizottság titkársági feladatok bizottsági ülések elıtt, alatt, után Idıarányos teljesítések helyszíni ellenırzése Indokolt esetben szakértık bevonása Nemzetközi együttmőködés költségei

Feladat Ügyviteli rend elkészítése (iratkezelési kézikönyv, eljárásrendjét, munkaköri leírásait, SZMSZ), Pályázati felhívások összeállítása, meghirdetése Idıszakos jelentések, záró jelentések készítése Ügyfélszolgálat, tanácsadás Pályázatok befogadása, regisztrációja, hiánypótlás, formai értékelés, kapcsolattartás az MVH-val, Szakbizottságok alakítása HBMB ülés elıkészítése, HBMB döntésrıl szóló jegyzıkönyv készítése, segédkezés a támogatási szerzıdések ügyében Befogadás elıtti és megvalósítás alatti, megvalósítás utáni helyszíni ellenırzések, monitoring feladatok Helyszíni ellenırök bevonása Fordítás, tolmácsolás, levelezés, kommunikáció

Idıbeli felmerülés Támogatási szerzıdés megkötése után (2006 elsı fele)

Becsült költség (nettó) 150 000 Ft

Eseti jelleggel 2006-2008 Pályázati felhívásoktól program lezárásáig folyamatos (2006-2007) Pályázatok beérkezésétıl folyamatos 2007-ben

300 000 Ft 300 000 Ft

Eseti jelleggel, HBMB ülések elıtt, 2007-ben Eseti jelleggel, HBMB ülések alkalmával, 2007-ben

100 000 Ft

Pályázatok megvalósulásával kapcsolatban folyamatosan 2007-2008 Pályázatok megvalósulásával kapcsolatban folyamatosan 2007-2008 Gesztor munkája alatt folyamatosan 2006-2008

300 000 Ft

50 000 Ft

300 000 Ft 200 000 Ft 200 000 Ft


3.4 A pénzügyi terv és a pénzügyi terv idıbeli ütemezésének rövid szöveges indoklása A gesztor pénzügyi tervét az intézményépítés, és az általa elvégzendı feladatok költségei határozzák meg. Bevételre, költségtérítése a gesztor nem számít. A gesztor feladatainak súrlódásmentes lebonyolításához elengedhetetlen a jelenlegi infrastruktúra feladathoz való igazítása. A gesztor jelenlegi kapacitásaihoz mért eszközállomány ugyanis nem lenne elég a feladatok elvégzéséhez. Számítástechnikai eszközök, bútorok beszerzésével számol a gesztor a támogatási szerzıdés aláírása után (2006.). Ugyanígy szükséges a kapcsolódó szoftverjogok megvásárlása (2006.). Ezek a költségek a gesztor szervezet felállításakor keletkeznek. Számvitelileg az anyagjellegő ráfordítások között kell szerepeltetni az anyagköltséget, igénybe szolgáltatások értékét, ELÁBÉ-t és a közvetített szolgáltatások értékét. Ennek megfelelıen ebben a tételben szerepeltetjük a kommunikációhoz tartotó költségeket (kiadványok, logó, honlap, fórumok szervezése, posta, telefon, internet), az adminisztrációhoz kapcsolódó költségeket, a monitoringhoz kapcsolódó költségeket, a közüzemi díjakat, a szakértıi díjakat és a kisebb értékő beszerzéseket (papír, egyéb). Ezek a költségek folyamatosan merülnek fel (2006-2008.), bár a kezdeti idıszakban befolyásolja az elvégzendı munka intenzitása. A személy jellegő ráfordítások között a munkabér és járulékai jelennek meg. A gesztor 2006-ban egy fıt teljes munkaidıben, 2007-ben egy fıt teljes munkaidıben és szükség szerint egy-két fıt megbízásos alapon foglalkoztat. 2008-ban várhatóan elég lesz egy fı részmunkaidıs foglalkoztatása.


4. A Terv LEADER-szerősége 4.1 Térség-specifikusság Az AVOP LEADER + program keretében Bács-Kiskun megye Jánoshalmai, Bajai és Kiskunhalasi kistérség települései fogtak össze, hogy fejlesztéseket hajtsanak végre a térségekben, mely az elvándorlás mérséklését és az életszínvonal növelését célozzák meg. A Jánoshalmai kistérség területérıl 3 település (Jánoshalma, Borota, Kéleshalom), a Bajai kistérség területérıl 1 település (Rém) és a Kiskunhalasi kistérség területérıl 1 település (Kunfehértó) csatlakozott a programhoz. A települések meghívásánál fontos szempont volt, hogy a települések közigazgatásilag egy összefüggı egységet alkossanak, a közös vidékfejlesztési tudat, a társadalmi és gazdasági elmaradottságból eredı azonos problémák, nehézségek megoldására irányuló egyforma vidékfejlesztési elképzelések, törekvések. Helyi Vidékfejlesztési Tervben kitőzött átfogó és specifikus célkitőzések a helyi sajátosságokra, az egyedi adottságokra, termékekre, szolgáltatásokra, problémákra épülnek. A helyzetfeltárás, a problémák meghatározása mellett a térségben élık véleményét, elképzeléseit, jövıképét is figyelembe véve alkottuk meg a Helyi Vidékfejlesztési Tervet. A tervben szereplı stratégiai irányvonalak a térségre jellemzı speciális mezıgazdasági ágazat újbóli beindításának ösztönzését - a hozzá kapcsolódó helyi jellegzetes élelmiszerek termelését és feldolgozását - és a helyi természeti és kulturális örökségre alapozva, egy fejlettebb idegenforgalmi kínálat megteremtését célozzák meg. A célok a romló gazdasági és társadalmi szerkezet javítására irányulnak, hogy a térségre jellemzı népességfogyás mérséklıdjön, a jövedelemtermelı képesség, pedig növekedjen. A gazdaságfejlesztı tevékenységek, a vállalkozói környezet stabilizálása nemcsak a helyi piacok, a helyi jellegő termékek „termelhetıvé és értékesíthetıvé” válását, versenyképessé tételét szolgálja, hanem hozzájárul a munkahely teremtı fejlesztések beindításához. A térség igen gazdag kulturális és természeti értékeinek elıtérbe helyezésével, ösztönzésével megırizhetjük a térség igazi arculatát, kulturális, szellemi és építészeti örökségét. Ez a helyi lakosság számára pozitív hatással lesz a települési környezet, a lakókörnyezet és lehetıségei tekintetében, valamint az összefogott arculattervezéssel, a javuló szolgáltatásokkal és turisztikai attrakciókkal javíthat a jelenleg szervezetlennek mondható idegenforgalmi helyzeten.

4.2 Innovativitás, újszerőség, kísérleti jelleg a HVT-ben A Helyi Vidékfejlesztési Terv a közösség-, és identitásépítés, valamint a megkülönböztetı elınyök és sajátosságok együttmőködésen alapuló kihasználását, az együttmőködési készségek fejlesztését tőzi ki célul. Az intézkedések jellege, logikai rendszerbe foglalása, egymáshoz való kapcsolódása és szinergiája egy szerves egységet képez. Mindez tükrözi a program innovativitását és újszerőségét. Az új megközelítés összefogja a helyi szereplık jelenlétének erısítésére, speciális termékek fejlesztésére, illetve a hátrányos helyzető csoportok integrációjára irányuló, katalizátorhatású törekvéseket. A program újszerősége, hogy minden területen megjelenik az összefogás, a partnerség kialakítása. Eddig nem volt gyakorlat például az ıstermelık vagy a civil szervezetek együttgondolkodása. Az így kialakuló együttmőködések hosszú távon fenntarthatóak lesznek, további közös, kapcsolódó programok megvalósításához. Az innovativitás megjelenik a projekt célok meghatározásánál is. Olyan új feldolgozás, elıállítási technológiák bevezetésére irányulnak, melyek segítségével a rég elfeledett mezıgazdasági tevékenységek újbóli beindítására nyílik lehetıség, így megvalósulhat az átfogó cél, a mezıgazdaság sokszínősége. Alapvetıen fontos, újszerőséget tükrözı tényezı az alulról induló kezdeményezés, mely új módszerek alkalmazását kívánja meg. A lakosság, a térség szereplıi körében végzett kérdıíves felmérések, a célcsoportoknak szervezett fórumok, a nagy publicitás mind újszerő megközelítést jelent.

BÁCSKA GYÖNGYE HELYI AKCIÓCSOPORT Újszerő a program abból a szempontból is, hogy a lehetı legszélesebb körben kerülnek a szereplık bevonásra. Olyan innovatív program, melyben együtt gondolkodnak és dolgoznak az önkormányzatok, a civil szervezetek, a helyi „aktivisták”, az ıstermelık.

4.3 Partnerkapcsolatok kialakítása, erısítése a tervezés és megvalósítás során, erıforrások kombinálása, újszerő összekapcsolása A Helyi Vidékfejlesztési Terv mind készítése, mind végrehajtása során a partnerkapcsolatok kiépítése és megerısítése vezérelt minket. Az akciócsoport összetétele a térség szereplıinek jelenlétére nézve reprezentatív jellegő, magába foglalja a közigazgatási, a civil és a gazdasági szektorokat. A tervezés során kialakult egyenrangú partnerkapcsolatok továbbvitelére a megvalósulás során is nagy figyelmet kell fordítani. Az egyenrangúság biztosításával olyan célokat tudtunk megfogalmazni, mely az egész közösség számára jelent felzárkóztatási lehetıséget, és nemcsak egyének számára. A társadalmi integráció jelenléte a tervezés folyamatában biztosította azt, hogy a Helyi Vidékfejlesztési Tervben megfogalmazott célok a térség problémáira adjon lehetséges megoldást.

4.4 A Terv kommunikációja, 4.6 Hálózat-építés, Tapasztalat megosztás A terv kommunikációja kiemelten fontos területként jelentkezik, hiszen az információknak a tervezés minden szakaszában a megfelelı helyen, idıben és a megfelelı módon kell eljutnia a program célcsoportjaihoz. A programban érintett célcsoportok, a lakosság, a helyi szervezetek és társadalom bevonása a terv elıkészítésével, a helyzetfelméréssel, a vélemények kérdıíves feltérképezésével indult, így véleményük a követendı stratégia kidolgozása során súlyozottan került figyelembe vételre. Az érintettekkel folyamatosan megvitatásra került a terv egyes fázisaiban a körvonalazódó területek, melyek részleteinek kidolgozásához a legfıbb érintettek véleményét kértük ki és vettük figyelembe (civil fórumok, ıstermelıi fórumok, közbensı kérdıíves felmérés). A program és a terv publicitására is fordítottunk figyelmet. Kiadványokban, az írott sajtóban, a televízióban is népszerősítettük összefogásunkat. Tapasztalatainkat megosztottuk és megosztjuk más, környékbeli akciócsoportokkal (Leader-találkozó, melyen egymásnak mutattuk be vidékfejlesztési tervünket). A jövıben a tapasztalatcsere köre kibıvül, nemcsak megyei, de országos találkozók szervezésével szeretnénk a közösségi kezdeményezést népszerősíteni.

4.5 Alulról építkezés, részvételen alapuló tervezés, közösségi részvétel A Helyi Vidékfejlesztési Terv kialakításánál fontos tényezı volt az Akciócsoport valamennyi tagjának véleménye. Az Akciócsoport ennek érdekében több megbeszélést hívott össze, ahol a tagok elmondhatták ötleteiket. A Tervet úgy építettük fel, hogy meghatároztuk a térségben rejlı lehetıségeket, a különbözı megvalósítandó stratégiákat, majd ehhez hozzárendeltük a helyi szinten túlnyúló kistérségi célokat. Elmondható tehát, hogy olyan döntés született, melyet a települések képviselıi, gazdasági tagjai megismertek, olyan célokat tőztünk ki, amik hatékonyan segítik a kistérség fejlıdését helyi és közösségi szinten is. Az elkészült terv nagymértékben a helyi igényeken alapszik, egyfajta reakció az érintettek véleményére, elképzelésire.

4.7 Kiegészítı jelleg: más pályázati forrásból nem támogatható fejlesztések súlya Az intézkedések egyértelmően megfelelnek a LEADER specifikus és globális célkitőzéseinek, hiszen hosszú távon a vidéki élet- és munkalehetıségek javítását szolgálják, fenntartható jövedelmezıségi lehetıségeket és munkahelyeket teremtenek, a helyi jellegzetességő termékek versenyképességét és sokféleségét segíti. Annak ellenére, hogy az intézkedések tartalmi elemeit megtalálhatjuk más Európai Uniós és hazai

BÁCSKA GYÖNGYE HELYI AKCIÓCSOPORT támogatási rendszerekben, azoktól a Helyi Vidékfejlesztési Tervben megfogalmazott célok több szempontból is eltérnek. - Az intézkedések egymással kapcsolatban állnak, közösen, integrált formában javítják a térség társadalmi és gazdasági helyzetét. - Meg kell említeni az azt az újszerő, innovatív megközelítést, mely szerint a térség szereplıi együttesen, közös célokat felállítva határozzák meg a térség fejlıdési irányát. - Ki kell emelni végül a helyi jelleget: a programban a gazdasági szerkezetváltás elısegítése érdekében kizárólag a helyi adottságokhoz igazodó vállalkozók és termékek támogatása

4.8 A program kiterjedtsége (a tervezett támogatottak száma: max.projekt méretek) A program keretében elıreláthatólag 27 projekt kerül támogatásra. A tervben szereplı fejlesztések összes forrása 140 millió forint, melybıl AVOP LEADER + támogatás 100 millió forint, melybe bele tartozik a gesztor szervezet mőködésére nyújtott 15 millió forint. Az intézkedésekben meghatározott projektek átlagos méretei 2-8 millió forint között vannak.

4.9 A program szerepe a helyi társadalom formálásában, kohéziójának erısítésében, a programon túlmutató partnerségi együttmőködések kialakításában A program társadalom formáló hatása több szempontból mérhetı. Egyrészt a program jellege miatt megvalósuló összefogás, együttgondolkodás erısítésében játszik fontos szerepet, másrészt a helyhez kötıdés, a hagyományápolás a helyi identitástudat erısítését segíti. A programban olyan intézkedések lettek meghatározva, melyek révén a különbözı társadalmi szektorok együttmőködése valósul meg. Ennek azért is van különösen nagy jelentısége, mert a további fejlesztések alapja lehet, hiszen megtanította a térség lakóit a közös gondolkodásra, a közös érdekek érvenyesítésére, és az együttmőködésre.


5. Tapasztalatok, várható eredmények hatások, fenntarthatóság 5.1 A munkacsoport tervezés során szerzett tapasztalatai Az AVOP LEADER + program keretében Bács-Kiskun megye Jánoshalmai, Bajai és Kiskunhalasi kistérség települései fogtak össze, hogy fejlesztéseket hajtsanak végre a térségben, mely a térségi életszínvonal növelését célozzák meg. A Jánoshalmai kistérség területérıl 3 település (Jánoshalma, Borota, Kéleshalom), a Bajai kistérség területérıl 1 település (Rém) és a Kiskunhalasi kistérség területérıl 1 település (Kunfehértó) csatlakozott a programhoz. A program tervezése során tartott problémafeltárás rávilágított a LEADER programban követett vidékfejlesztés stratégiai fókuszára, a vidéki jövedelemszerzési lehetıség bıvítésére, ezáltal a térség népességmegtartó erejének növelésére. A tervezés során a tervezıi csoport igyekezett minél szélesebb társadalmi beágyazottságot teremteni a tervnek. A kezdeti egyeztetések során az eddig elkészült fejlesztési tervekre és az elızetes tájékoztatásokra alapozva a mezıgazdaság alternatív jövedelemszerzı képességének fejlesztését tőzte ki célul. Ez az irány azonban az akciócsoport megalakulása után a civilek (természetvédelem) és a vállalkozók (turizmus) igényeit felmérve szektoriálisan tágabb, de témájában specifikusabb lett. A terv megismertetésére és a visszajelzésekre szintén hangsúlyt fektetett az akciócsoport. A két forduló között kérdıíves felméréssel szondázta a térség lakosait, majd a tapasztalatok alapján alakította át az intézkedések hangsúlyait. A terv megismertetése helyi újságokban, tévében és közmeghallgatásokon történt. (a kapcsolódó dokumentációt csatoljuk).

5.2 A tervezésnek és megvalósításnak a partnerkapcsolatok kiterjesztésére és elmélyítésére gyakorolt hatása 1. Szinergia, katalizátorhatás A program keretében megvalósuló intézkedések együttes hatásaként jelentkezik a térségben a helyi identitástudat erısödése, a munkalehetıségek növekedése, a jövedelemtermelı képesség növekedése, melyen keresztül megvalósul a vidéki jólét erısödése, növekszik a térség népességmegtartó ereje. Az intézkedések keretében megvalósuló fejlesztések révén egy gazdasági szerkezet átalakulás megy végbe a térségben, és társadalmi összefogás, együttmőködés valósul meg. 1. intézkedés katalizátor hatása: A térségspecifikus alapanyagok hozzáadott értékének növelése a sokszínő mezıgazdaság kialakításában, a mezıgazdasági szerkezetátalakításban játszik szerepet. Olyan termékek elıállítása valósul meg, melyek tükrözik a térségi sajátosságait, hagyományait. Elıtérbe kerülnek a térségre jellemzı zöldség-gyümölcs, fa- és mézipari termékek elıállítását segítı technológiai fejlesztések, és marketingjének elısegítése. Az intézkedés keretében új munkahelyek teremtıdnek, a kisparcellás mezıgazdasági termelı jövedelemtermelı képessége javul. 2. intézkedés katalizátor hatása: Kedvezıtlen adottságú mezıgazdasági területek hasznosítása is a sokszínő mezıgazdaság kialakításában,

a mezıgazdasági szerkezetátalakításban játszik szerepet. Az intézkedés a rég elfelejtett növénykultúrák (főszer-, gyógy-, dísznövény) újboli termesztésére, vagy a terület egyéb (erdısítés) felhasználására irányul. Az intézkedés keretében új munkahelyek teremtıdnek, a kisparcellás mezıgazdasági termelı jövedelemtermelı képessége javul. 3. intézkedés katalizátor hatása: A térség vendégmegtartó erejének erısítésére irányul az intézkedés. A kiszolgáló szektor jövedelemtermelı képességének növelése valósul meg, a térségben fellelhetı látványosságok, rendezvények fejlesztésével, és a kiegészítı szolgáltatások minıségének, mennyiségének

BÁCSKA GYÖNGYE HELYI AKCIÓCSOPORT javításával. Az intézkedés azért is fontos, mert kiegészítı jövedelmet teremt a kisparcellás mezıgazdasági vállalkozók számára. 4. intézkedés katalizátor hatása: Az intézkedés a térségi összefogás erısítésére irányul. Az intézkedés keretében kiépítésre kerül egy térséget felölelı információs hálózat, emellett különbözı kommunikációs eszközök használatát segíti. A kommunikáció eszközök a program keretében megvalósult termékekrıl, rendezvényekrıl, látványosságokról adnak hírt a helyi lakosságnak és az ide látogatóknak. Emellett kialakításra kerül a térséget jól reprezentáló védjegy rendszer, ami a program keretében megvalósult, a helyi hagyományokat tükrözı termékek piacra juttatásához járul hozzá hatékonyan. 2. Kockázatok - A települések önkormányzatainak és a településeken található gazdasági társaságok és természetes személyek tıkehiánya - A bankok nem megfelelı szerepvállalása - Az értékesítési csatornák kiépítettségének hiánya - Az értékesítési marketing szakértelmének hiánya - A fizetıképes mezıgazdasági belsı piac szőkülése - A mezıgazdasági infrastruktúra elhasználódott leromlott állapota - A mezıgazdasági jövedelemszerzési lehetıségek beszőkülése - A kisparcellás ıstermelık, gazdák informáltságának vállalkozási kedvének hiánya - Az elıállított termékeknek még nincs meg a kereslete - Természeti károk okozta minıségromlás - Viszonylag magas a belvíz veszélyezettségi fok - Az elsivatagosodás egyre nagyobb mértéke - Az információs rendszer gyengesége - Az elektronikus infrastruktúra gyengesége - A turisztikai infrastruktúra kiépítettségének hiánya - A közlekedési infrastruktúra lassú ütemő fejlıdése - Horvátország turistavonzó képességének növekedése - Statisztikai adatok pontatlansága - A szakképzett turisztikai munkaerı elszívódása - Külsı környezetszennyezés erısödése 3. A program eredményeinek fenntarthatósága A program keretében megvalósuló projektek kísérleti szintőek, sok hasznosítható tapasztalattal szolgálhatnak. A kísérletek tapasztalatait kiértékelve hozzá lehet fogni az üzleti szintő megvalósításhoz, a nagyobb ívő projekt tervek kidolgozásához. A kísérletek hozadéka lehet még a feldolgozott alapanyagok, termékek tulajdonságainak alapos megismerése folytán új, további innovatív elképzelések létrejötte. A program keretében megvalósuló projektek eredményeként bizonyos „alapok” jönnek létre a további fejlesztések számára. A hagyományırzı csoportok tudásuk, eredményeik bemutatására folyamatosan találkozókon, rendezvényeken szerepelnek, ezzel is öregbítve térségünk hírnevét. A térség idegenforgalmi kínálatának kialakítása a projektek megvalósulásával is csak a kezdeteknél tart, vagyis további fejlesztésre még nagyon sok lehetıség kínálkozik. A további fejlesztések elindításához szükség van minden témánál a piaci lehetıségek legteljesebb felmérésére. A projektek eredményeit megismertetve a befektetni kívánó tıketulajdonosokkal és vállalkozókkal a kísérleti eredmények hasznosítására alakuló vállalkozásokat létre lehet hozni. 4. A terv megvalósulásának várható eredményei A program keretében várhatóan 27 projekt finanszírozása valósul meg, összesen 140 millió forint értékben. A projektek a mikro- és kisvállalkozások (15 projekt), az önkormányzatok (5 projekt) és a társadalmi szervezetek (7 projekt) számára ad fejlesztési lehetıségeket. A projektek között nagyobb számban találjuk a beruházás jellegő és jövedelemtermelı intézkedéseket, de az eltérés nem nagy

BÁCSKA GYÖNGYE HELYI AKCIÓCSOPORT volumenő. A program megvalósulásával körülbelül 21 újonnan létrehozott munkahely alakul ki. A program figyelt arra, hogy minden gazdasági szektor érintve legyen, így a turizmus (4), a kézmővesség (2), az élelmiszer termékek elıállítása és értékesítése (7) és a kulturális és szociális szolgáltatás (2) területén képez várhatóan munkalehetıségeket az itt lakók számára. Emellett a program ügyelt arra, hogy az esélyegyenlıséget szem elıtt tartsa. Így elıreláthatólag új munkahelyet termet a fiataloknak (3), a nıknek (2) és a romáknak (1) is. A terv hatásaként a térség vonzóbbá válik a turisták számára, módosul a gazdasági szerkezet, melyben újra hasznos tagok lehetnek az apró földbirtokkal rendelkezı gazdák, gazdálkodók. Erısül a helyi identitástudat, helyhez kötıdés, hosszú távon mérséklıdik az elvándorlás mértéke, hiszen munkahelyek teremtıdnek, növekszik a jövedelemtermelı képesség. 5. Horizontális szempontok érvényesülése Az élelmiszer elıállítás alapanyagainak megtermelésével természeti környezet az ápolt szépen megmővelt területek látványával gazdagodik. A program keretében az épített környezetben is változás következik be, hiszen tanyák, falusi házak, kézmőves mőhelyek kerülnek felújításra, bıvítésre. Emellett a településképet javító, szebbé tevı utcabútorok, különbözı látványelemek (szobrok, bronztáblák) elhelyezése is megvalósul. A kitőzött célok megvalósításához a térségben fellelhetı mindenfajta munkaerı, vállalkozási forma (ıstermelı, kisvállalkozás, nagyobb vállalkozás) egyaránt alkalmazható, de fıként a családi munkaerı felhasználását célozza meg. A kezdetben jelentıs kézi-erı szükséglet miatt biztos munka elfoglaltságot jelent a nık, a roma népesség, és a fiatalság számára is. A feldolgozó ipari tevékenység fokozatos kiépülésével folyamatos munkát lehet biztosítani a hátrányos helyzető célcsoportok számára is. A hagyományırzésben a gyermekükkel otthon lévı anyák fontos szerepet játszanak. A negyvenen túli munkanélküli nık lehetıséget kapnak, hogy tapasztalatukkal és hagyományırzésükkel a program mellé álljanak. Lehetıséget biztosít a nık számára, hogy a gyerekek mellett is dolgozhassanak, hogy a társadalomból ne rekesztıdjenek ki. Az erdımővelés során a könnyebb fizikai munkák esetén a nıi munkaerı is foglalkoztathatóvá válik. A program során lehetıség nyílik a nık rugalmas munkafeltételeinek a biztosítására. A falusi turizmus élénkülésével, lehetıség nyílik a hagyományok ápolására, új szolgáltatások kialakítására. A tradíciók ápolásával erısödı társadalmi kapcsolatok megkönnyítik a hátrányos helyzetőek társadalmi beilleszkedését, elfogadottságát. A hátrányos helyzetőek számára fontos a program, mert a mezıgazdasági növények gondozást igényelnek, s ha még csak idényszerő foglalkoztatást is jelent, akkor is egy lehetıség a számukra. Az esélyegyenlıség szempontjából biztosítva lesz az alacsony képzettségőek és tartósan munkanélküliek alkalmazása is. A fejlesztés a speciálisan a periférikus vidéki térségekben élı romák lehetıségeit, kiegészítı jövedelemszerzését segíti elı.


6. Nemzetközi együttmőködés tervezése Az akciócsoport a program továbbfejlesztésének lehetıségét látják a nemzetközi együttmőködésben. Jelen tervben ugyan még nem szerepel a nemzetközi együttmőködés, de a lehetıséget az akciócsoport nem veti el. Az együttmőködést különbözı területeken is elképzelhetı. Ilyen például a környezı országokkal (elsısorban Szerbia- és Montenegró) történı kapcsolatfelvétel a hasonló turisztikai látványosságok, rendezvények összekapcsolása, a vidéki turizmusban rejlı lehetıségek közös kiaknázása, vagy a helyi specifikumokat magában hordozó termékek kölcsönös fejlesztése.

BÁCSKA GYÖNGYE VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV

Recommend Documents