Babeş-Bolyai Tudományegyetem. Távoktatási Központ. Pszichológia és Neveléstudományok Kar. Tanító és Óvodapedagógus Szak

Babeş-Bolyai Tudományegyetem Távoktatási Központ Pszichológia és Neveléstudományok Kar Tanító és Óvodapedagógus Szak

Tanulásmódszertan (Hatékony tanulási technikák)

Tanulmányi útmutató I. félév

dr. Barabási Tünde tanársegéd

This page was created using BCL ALLPDF Converter trial software. To purchase, go to http://store.bcltechnologies.com/productcart/pc/instPrd.asp?idproduct=1

Tanulásmódszertan

Tartalomjegyzék I. MODUL: A TANULÁS TANÍTÁSÁNAK CÉLJA………………………..4 Célkitűzések……………………………………………………………………….….4 Tanulási útmutató……………………………………………………………………..4 1. téma: Mit tanít az iskola, mit/hogyan tanul a gyerek?........................................4 Célkitűzések………………………………………………………………………………….…4 Kulcsfogalmak…………………………………………………………………………………4 Önálló tanulást és önértékelést segítő kérdések, feladatok…………………………...7 Beküldésre javasolt feladat…………………………………………………………....8 Szakirodalom……………………………………………………………………….....8 II. TANULÁSELMÉLETEK ÉS TANULÁSI MODELLEK………………..9 Célkitűzések……………………………………………………………………….….9 Tanulási útmutató…………………………………………………………………….9 1. téma: Tanuláselméletek…………………………………………………………10 Célkitűzések…………………………………………………………………………………..10 Kulcsfogalmak……………………………………………………………………………….10 2. téma: Tanulási modellek………………………………………………………..34 Célkitűzések…………………………………………………………………………………..34 Kulcsfogalmak ……………………………………………………………….………………34 Önálló tanulást és önértékelést segítő kérdések, feladatok…………………………..37 Beküldésre javasolt feladatok……………………………………………………….37 Szakirodalom………………………………………………………………………...38 III. A TANULÁS „MÓDSZERTANA”………………………………………40 Célkitűzések………………………………………………………………………...40 Tanulási útmutató……………………………………………………………….…..40 1. téma: Tanulási stratégiák és szokások………………………………………...41 Célkitűzések…………………………………………………………………………………..41 Kulcsfogalmak………………………………………………………………………………..41 2. téma: Tanulási módszerek és technikák……………………………………….48 Célkitűzések…………………………………………………………………………………..48 Kulcsfogalmak……………………………………………………………………………….48 3. téma: Tanulási stílus…………………………………………………………….58 Célkitűzések…………………………………………………………………………………..58 Kulcsfogalmak ……………………………………………………………………………….58 Önálló tanulást és önértékelést segítő kérdések, feladatok………………………….66 Beküldésre javasolt feladat………………………………………………………….67 Szakirodalom………………………………………………………………………..68 IV. A TANULÁS SEGÍTÉSE – A TANULÁS TANÍTÁSA…………………69 Célkitűzések…………………………………………………………………………69 Tanulási útmutató……………………………………………………………………69 1. téma: A fejlesztő tevékenység elemei…………………………………… …… 70 Célkitűzések………………………………………………………………………………… .70 This page was created using BCL ALLPDF Converter trial software. To purchase, go to http://store.bcltechnologies.com/productcart/pc/instPrd.asp?idproduct=1

2

Tanulmányi útmutató Kulcsfogalmak ……………………………………………………………………………….70 2. téma: A tanulás diagnózisa……………………………………………………..72 Célkitűzések…………………………………………………………………………………..72 Kulcsfogalmak ………………………………………………………………………………72 3. téma: A tanulási képességek fejlesztése…………………………….…………74 Célkitűzések………………………………………………………………………………….74 Kulcsfogalmak………………………………………………………………………………74 4. téma: A tanulási környezet…………………………………………………….84 Célkitűzések………………………………………………………………………………….84 Kulcsfogalmak………………………………………………………………………………84 Önálló tanulást és önértékelést segítő kérdések, feladatok…………………………88 Beküldésre javasolt feladatok ……………………………………………………88 Szakirodalom……………………………………………………………………….89 MELLÉKLET…………………………………………………………………….91 Általános információk a tanulási egységekről, részletező tanterv…………….110


3

Tanulásmódszertan

1. MODUL: A TANULÁS TANÍTÁSÁNAK CÉLJA

Célkitűzések: -

Bevezetni a hallgatót a tanulásmódszertan problémakörébe

-

Tudatosítani a tanulás tanításának fontosságát, szükségességét

-

Rávilágítani a tanulás tanításának céljaira

Tanulási útmutató: A modul mindössze egy témát dolgoz fel, amely kiegészíti a kontaktórán megbeszélteket a tanulás társadalmi és egyéni jelentőségét illetően, ugyanakkor rávilágít a tanulás tanításának fontosságára, az elmaradásának következményeire. A fejezetnek többnyire gondolatébresztő szerep van. Tanulása kezdetén reflektáljon a téma címére. Gondolja tovább az olvasottakat. Próbáljon saját szakmai gyakorlatából olyan példákat találni az egyes elméleti tételekre, amelyek illusztrálják azokat. A célok tanulása rendjén arra

gondoljon,

hogy

milyen

tényezők

befolyásolhatják

döntően

a

tanulási

eredményességet, amelyeken a tanító változtathat. Tanulmányozza a megadott szakirodalmat! A modul tanulmányozása után ellenőrizze tanulását a kérdések és feladatok segítségével! Örömteli tanulást!

1. Téma: Mit tanít az iskola, mit/hogyan tanul a gyerek? Célkitűzések: -

A jó iskola fogalmának értelmezése, meghatározó tényezőinek feltárása

-

A tanulás tanításának célrendszer szerinti elemzése, az egyes célok értelmezése

Kulcsfogalmak: Pisa-jelentés, jó iskola, tanulás tanításának céljai.


4

Tanulmányi útmutató

Miért tanul az egyik gyerek jól és miért bukdácsol a másik? Általában az eltérő képességekkel, vagy a szorgalommal, illetve lustasággal magyarázzuk az ilyen különbségeket. A sikert és a kudarcot többnyire a génekre, a gyerek eszére, természetére, jellemére, esetleg a szülői segítségre vagy annak hiányára vezetjük vissza, de az indokoltnál sokkal ritkábban gondolunk az iskola, az oktatás felelősségére. Mintha beletörődtünk volna, hogy a gyerekeink a szükségesnél sokkal kevesebb támogatást kapnak a konkrét tanuláshoz a legilletékesebb helytől, az iskolától. (Pusztai Éva, 2006) Váljon az oktatás elengedhetetlen részévé a gyerekek tanulási kedvének felkeltése, önbizalmának erősítése és a hatékony tanulási stratégiák átadása - javasolja a Pisa-jelentésekhez kapcsolódó OECD-tanulmány a szervezet tagországainak. Az oktatás sikeressége ugyanis sokkal jobban függ ezektől a tényezőktől, mint azt korábban feltételezték. A fejlett országok gazdasági szervezete, az OECD pár éve a Pisajelentésekkel hívja fel magára a figyelmet. Abból kiindulva, hogy a tudás, a lakosság tanultsága mára az országok legfontosabb termelőereje, gazdasági tőkéje lett - elkezdték vizsgálni és összehasonlítani az OECD-országok közoktatását. Háromévente mérik a 15 évesek matematikai, olvasási-szövegértési és természettudományos tudását. Nem az országonként eltérő tananyagot kérik számon, hanem az életben szükséges, használható gyakorlatias tudást (Skills for life). A Pisa-jelentésekből levonható tanulságok újabb csokrát nemrégiben tette közzé az OECD (elérhetőség: http://www.pisa.oecd.org). A kutatók arra voltak kíváncsiak, mitől sikeresek a jó tanulók és miben szenvednek hiányt a gyengébbek. Azt találták, hogy a jók sokkal motiváltabbak, azaz kedvvel tanulnak, bíznak magukban, és tudják, hogyan kell hatékonyan tanulni. A gyengébbek leginkább ezeknek a feltételeknek a hiányára panaszkodtak. A szakértők szerint ezek olyan tényezői az iskolai eredményességnek, amit a többség nem hoz otthonról, vagyis az iskola dolga, hogy megadja számukra. Nagy hiba, ha az oktatás nem érdekes, a pedagógusok nem tudják felkelteni és fenntartani a gyerekek


5

Tanulásmódszertan érdeklődését, kíváncsiságát, tanulási vágyát. Hasonló a helyzet az önbizalommal is, ennek erősítését még kevésbé érzi feladatának az általános vagy középiskola. A tanulmány szerint az a jó iskola, amelyik korszerű, de egyben érdekes tananyagot közvetít, és a megfelelő tanulási technikákat is megtanítja. Csak akkor képes ugyanis a diák önállóan tanulni, az iskolai dolgaiért felelősséget vállalni, ha rendelkezik a megfelelő módszerekkel. Az iskolai sikerek vagy sikertelenségek a felnőtt életre is rányomják a bélyegüket - és nem csak a továbbtanulás szempontjából. Az a gyerek, amelyik folyamatosan unatkozik az órákon, és fogalma sincs, miként lehet megtalálni, majd megjegyezni a feladott lecke lényegét, valószínűleg gyengébb munkaerő lesz, mint az, amelyik iskolai évei alatt megismerte a sikeres szellemi munka - számára a tanulás - örömét. De ezt nem lehet elrendelni, megparancsolni, kizsarolni vagy kikönyörögni - a sikeres tanuláshoz nélkülözhetetlenek az ügyes tanulási módszerek, technikák. Éppen ezért, a tanulási képességek fejlesztésére minden iskolatípusban és minden életkorban különös gondot kell fordítani, mert olyan általános eszköztudást ad, amely minden tantárgy eredményes tanításának, a tanulók sikerességének nélkülözhetetlen feltétele.

Tartson önreflexiót! Önnek mennyire gazdag a tanulási módszer/ technikatára? Milyen tanulási szokásokkal rendelkezik? Mióta figyel tartósan arra is ahogyan, nem csak arra amit tanul?

A tanulás tanításának célja ezek alapján négy pontban foglalható össze (Oroszlány, 1994):


6

Tanulmányi útmutató 1. Viszonyformálás: A tanulás alfája és omegája a tanuláshoz (szélesebb értelemben az iskolához) való pozitív érzelmi és értelmi viszonyulás. Ha a tudás megszerzésének - sok gyerek számára nehéz útját negatív érzelmek áradása kíséri, alig remélhető, hogy a gyerekek lélekben egészségesen, kellő öntudattal és önbizalommal, megfelelő értékképzetekkel és reményteli jövőképpel érkezzenek el a felnőtt élethez. 2. Tanulási szokások formálása: A szokásformálás során fel kell térképeznünk a gyenge pontokat, új szokásokat kezdeményezni, azokat gyakorolni és gyakoroltatni. A végső cél a gyerekek egyéni tanulási kultúrájának felépítése, annak a szokásrendnek, munkarendnek, napirendnek a megtalálása, amely sikeres teljesítményekhez vezet. A tanító számára nagy előny, hogy ő maga alakíthatja a gyerek tanulási szokásrendszerét. Ezért azonban nagy a felelőssége is: tanítási szemlélete, módja, elvárásai a gyermek tanulási szokásrendszerének meghatározó tényezői. 3. Képességfejlesztés A tanuláshoz szükséges alapképességek fejlesztése nélkül nem lehet és nem érdemes tanulási technikákkal foglalkozni. Noha az alapképességek folyamatos - 6 és 18 éves kor közötti - fejlesztése a közoktatás legfontosabb kérdése, a tantárgyi ismeretek átadásának tantervi kényszere ezt általában véve háttérbe szorítja. A tananyag-centrikus tanítás során többnyire a képességek spontán fejlődésében bízik a pedagógus, ez azonban nem következik be. Alapképességnek tekintendő, a koncentrációs képesség, a beszédben és írásban való önkifejezés, a hangos és a néma olvasás, az emlékezés, a gondolkodás, az ismeretek világában való tájékozódás képessége. Valamennyi átgondolt - intenzív és folyamatos fejlesztését meg kell terveznünk az oktatás teljes tartalmára, külön kiemelve az iskola kezdésének időszakát. 4. Tanulási módszerek, tanulási technikák elsajátítása A tanulásnak azokkal a mesterfogásaival is meg kell ismertetnünk a gyerekeket, amelyek a hatékony, gazdaságos és eredményes tanulást lehetővé teszik. Konkrét módszerekről, eljárásokról, algoritmusokban is leírható technikákról van itt szó, melyeket be kell mutatnunk, ki kell próbáltatnunk és be kell gyakoroltatnunk. Ezek egyaránt


7

Tanulásmódszertan vonatkoznak a figyelem, a beszédben és írásban való önkifejezés, a hangos és a néma olvasás, az emlékezet, a gondolkodás és az önművelés területére. A végső cél a gyerekek saját tanulási módszerének kialakulása. A cél megvalósításának útja: 

tanulási módszerek, eljárások, technikák bemutatása;



kipróbálás, begyakorlás a sikeres elsajátításig;



használatbavétel, naponkénti alkalmazás.



Önálló tanulást és önértékelést segítő kérdések, feladatok: 1. Mi okozhatja a tanulók iskolai előmenetele közötti különbségeket? 2. Milyen szerepe van a tanulásmódszertani ismereteknek a sikeresség biztosításában? 3. Sorolja fel és értelmezze a tanulás tanításának céljait! 4. Milyen utakon valósíthatók meg ezek a célok?

Beküldésre javasolt feladat (fakultatív):

Vázoljon fel egy tanítási órát (tetszőleges válassza meg az osztályt, tantárgyat, óra tárgyát). Emelje ki, hogy a bemutatott óra mely mozzanatában a tanulás tanításának mely célkitűzésének/célkitűzéseinek megvalósításához járult hozzá.

Szakirodalom: 1. Oroszlány Péter (1994): Könyv a tanulásról, PSZM, Budapest. 2. www.tanulasmodszertan.hu 3. http://www.pisa.oecd.org


8

Tanulmányi útmutató 4. Lappints, Á. (2002): Tanuláspedagógia, Comenius BT., Pécs. 5. Delors. J. (1997): Oktatás, rejtett kincs. Osiris, Budapest. 6. Pusztai Éva (2006) Pisa tanulmány a jobb iskoláról.


9

Tanulásmódszertan

II. MODUL: TANULÁSELMÉLETEK ÉS TANULÁSI MODELLEK

Célkitűzések: -

a tanulás fogalmának értelmezése

-

különböző tanuláselméleti koncepciók értelmezése

-

a konstruktivista és a problémaalapú tanulás elveinek és gyakorlati megvalósulásuknak körvonalazása

Tanulási útmutató: A modul két témát dolgoz fel. Mindkét téma inkább elméleti vonatkozású, amint azt a cím is jelzi. Kezdetben olvassa el a kulcsfogalmakat, gondolja át, melyekkel kapcsolatosan vannak már ismeretei. Ha van teljesen ismeretlen fogalom, akkor is bátran fogjon a szöveg elolvasásához. Ha az olvasás és reflektálás sem tesz érthetővé minden fogalmat, használjon szakszótárt. A tanuláselméleteket történelmi megközelítésben tártuk fel, ezért felidézheti ide vonatkozó történeti (filozófia-, neveléstörténeti) ismereteit. Próbálja megérteni az egyes elméletek közötti különbséget a tanulásfogalom értelmezésében. Mélyüljön el napjaink elméleteiben. Ezek tanulása egyszerűbb, hozzáférhetőbb. Ezt fokozhatja azáltal, hogy gyakorlati példákat keres az olvasottakra. Ennek a modulnak a feldolgozása során hasznos lehet a tanulástérképnek, mint hatékony tanulási módszernek a használata is. (lásd III. modul). A bemutatott két tanulási modellt, miután egyenként már értelmezt, próbálja összehasonlítani egymással. Aktualizálja az olvasottakat azáltal, hogy átgondolja egyik vagy másik modell előnyeit, illetve korlátait. A megadott szakirodalmi vonatkozások közül szelektáljon annak megfelelően, hogy melyik területen érzi hiányosabbnak ismereteit. Önszabályozásában segítik az ellenőrző kérdések. Ha valamelyikre nem tud válaszolni, olvassa újra az adott részt. Válasszon egy beküldendő feladatot és próbálja elkészíteni! Ne halogassa! Fogjon neki a feldolgozás után, amíg még jól emlékszik az olvasottak minden részletére.

This page was created using BCL ALLPDF Converter trial software. 10 To purchase, go to http://store.bcltechnologies.com/productcart/pc/instPrd.asp?idproduct=1


1. téma: Tanuláselméletek Célkitűzések: -

a tanulás fogalmának értelmezése

-

különböző tanuláselméleti koncepciók értelmezése

-

a konstruktivista és a problémaalapú tanulás elveinek és gyakorlati megvalósulásuknak körvonalazása

-

Kulcsfogalmak: empirizmus, asszociációs tanuláselméletek, behaviorizmus, kognitivizmus, alaklélektan, belátásos tanulás, konstruktív pedagógia, cselekvés pedagógiája, problémaalapú tanulás. A különböző elméletek és szemléletek más-más szempontból közelítik meg a tanulást. Nem létezik egységes tanulásdefinicíó. Amikor pedagógiai értelemben akarunk választ adni a „Mi a tanulás?” kérdésre, figyelembe kell vennünk a pszichológiai és szociológiai megközelítéseket. A meghatározást többféle szempontból közelíthetjük meg, tág és szűk értelmezésben, mint hétköznapi fogalom, vagy tudományos szemszögből. A tanulásról számtalan tudományos kutatáson alapuló koncepció épült ki, ezek az ún. tanuláselméletek. Leírásuk, értékelésük a pszichológia szakterülete, ezért itt csupán felsorolásszerűen jelezzük a tanulásra vonatkozó koncepciók gazdagságát, sokszínűségét, ugyanakkor azt a különbözőségekből fakadó tényt, hogy a pedagógia valószínűleg a jövőben sem támaszkodhat egységes tanuláselméletre és tanulásfogalomra. A tanuláselméletek és tanulásmodellek (lásd a következő témát) között lényeges különbségek vannak. Míg a tanulási modellek kizárólag az iskolai tanulásra vonatkoznak, hangsúlyozottan figyelembe veszik a tanulás környezeti feltételeit és a hosszú távon lezajló folyamatokat vizsgálják, addig a tanuláselméletek általában a tanulást a személyiségen belül lezajló folyamatokat vizsgálják, úgy, hogy a rövid idejű elemi tanulást veszik figyelembe. (Tóth, 2000, 301.o)


Tanulásmódszertan

Írja le, Ön hogyan értelmezi a tanulást általában? Hát az iskolai tanulást?

Pedagógiai értelemben talán az egyik legáltalánosabb meghatározás szerint, a tanulás egy rendszerben vagy irányító részrendszerében a környezettel kialakult kölcsönhatás eredményként előálló, tartós és adaptív változás (Nahalka, 1998, 118). A tanulással foglalkozó elméletek, az évek során, többféle szempontból, a tanulás jellemző aspektusait kiemelve közelítették meg és magyarázták azt. Ha történeti szempontból közelítjük meg a tanulásról kialakult elméleteket és nézeteket (Birta, 2006), a tanulás az ókorban és a középkorban a mások által már feldolgozott ismeretek elsajátítására korlátozódott. Ez a tanulási paradigma, a memoriter, ma is létezik a pedagógiai gyakorlatban, használata csak akkor pozitív, ha a megértést aktív feldolgozás biztosítja. A 17-18. században, a könyvnyomtatás feltalálása és széles körben való elterjedése elősegítette az empirizmus ismeretelméletének kialakulását. Az empirizmus szerint az ember a valóság tényeit felhalmozza magában érzékszervei segítségével. Ezek szükségszerűen létrehozzák az összefüggések észrevételét, amiből általánosítás és absztrakció lesz. Az empirizmus logikája induktív, a megismerést az egyszerűtől a bonyolultabb felé haladónak tekinti. Az empirizmus kialakulása összekapcsolódott a természettudományok fejlődésével is, ugyanakkor óriási hatást gyakorolt a pedagógiai gondolkodásra. Ebben a légkörben dolgozza ki Comenius szenzualista pedagógiáját, annak középpontjába a szemléltetést állítva, kiemelve az érzékelés és észlelés de


Tanulmányi útmutató legfőképpen a látásnak a megismerésben játszott szerepét. A szemléletességre törekvés visszaszorította a verbalizmus egyeduralmát az oktatásban. Piaget megfogalmazásában a szemléletességre való törekvés önmagában nem biztosítja más pszichikus folyamatok aktivizálását. A tanulás szempontjából alapvető jelentőségű a cselekvés és a gondolkodás összefüggése. Piaget (1970) a gondolkodás kialakulását a tárgyakkal való külső cselekvésről a belső fogalmi műveletekre való átmenettel magyarázza. Ezt a folyamatot nevezi interiorizációnak. Az interiorizáció alkalmazásaként újszerű tanulási formák jöttek létre, melyek feloldották az oktatás egyoldalú intellektualizmusát és verbalizmusát (kísérletek, megfigyelések, játék, szimuláció stb.). Az asszociációs pszichológia tanulásfelfogása a képzetek társítására vonatkozik. Tudatunkban kapcsolatok jönnek létre az érzékletek és a nekik megfelelő képzetek szavak gondolatok között. Ezen kapcsolatok formálódása a tanulás. A behaviorizmus tanulásfelfogása (J. B. Watson, 1913) a lelki jelenségek világát azonosítja a viselkedéses alkalmazkodással (S-R reláció). Watson szerint elég megteremteni a tanuláshoz szükséges ingerkörnyezetet. Szélsőségesen környezetelvű értelmezése szerint a tanulás, a viselkedés módosulása a megfelelő ingerek hatására. A

modern

tanuláselméletek

nem

fogadják

el

a

környezet

hatásának

kizárólagosságát és a tanulást, mint az egyén és a környezet közötti kölcsönhatás írják le. A neobehavioristák a tanulás elméletébe beiktatják, hogy az ember szociális, társas lény s ezeknek a folyamatoknak jelentős szerepük van a tanulásban. Ebben a gondolatkörben Skinner (1973) szerint a tanulás folyamata az operáns kondicionálás. Ebben az értelmezésben a tanulás folyamata kis elemi lépések sorozata, amelyet akár programozni is lehet. A lépések a gyermeki teljesítmények szintjét célozzák, melyekhez megerősítések rendelhetők, s a tanulást ezek a visszajelzések szabályozzák. A programozott oktatás az 50-es 60-as évek pedagógiai ideológiája. A 20. századi reformpedagógiai mozgalmak jellemzően a cselekvésre irányítják a figyelmet. A tanulásfelfogás lényege, hogy a gyermekek nem az ismereteket passzívan befogadó, hanem cselekvő, a környezet folyamataiba beavatkozó fejlődő ember. Ebben az időben kialakuló alternatív iskolák teremtik meg és alkalmazzák pedagógiai gyakorlatokban az önállóan cselekvő gyermek képét. J. Dewey kihangsúlyozza a gyermek önálló felfedező tevékenységének jelentőségét.


Tanulásmódszertan Az 1960-as években nagy mozgalom indult az individualizált tanulásért. A programozott tanulásban csúcsosodott ki, amelyben programokat, munkalapokat, munkafüzeteket szerkesztettek, amelyek lehetővé tették, hogy minden gyermek saját igénye és üteme szerint kerüljön kapcsolatba a programmal. Bár ezeknek egy része hatékony volt, hamar kiderült, hogy a tanulás mégiscsak legtöbbször társas tevékenység. Ahogy Bruner mondja: „Az értelmezés társas folyamat.” A társas interakció központi szerepét hangsúlyozza Vigotszkij is. Tanulásunk nagy részét az együttműködésben elért eredmények alapozzák meg. Másokkal együtt többet végezhetünk, mint egyedül. A gyerekek akkor tanulnak a legjobban, amikor közel kerülnek az őket körülvevők teremtő erejéhez. (Fisher, 2007) Erre a gondolatra alapozva épük ki a kooperatív tanulás elmélete. A 20. század második felére a kognitívizmus kialakulása jellemző számos tudományterületen (pszichológia, nyelvészet, pedagógia). Egyre nagyobb figyelem fordul a megismerésre és annak tartalmi vonatkozásaira. A kognitív pszichológiában kialakul az emberi értelem működésének információ feldolgozásként történő értelmezése (Pléh, 1998). A pedagógiai gondolkodásban nem a tanár tanítási feladatai állnak az érdeklődés középpontjában, hanem a gyermek tanulási folyamatai. A tanítás-tanulás elemzése során egyre fontosabb szerepet kapnak a döntések és a problémamegoldás (Eysenck-Keane, 1997). A modern pedagógiában az általános képességek fejlesztésének kiemelt fontossága lesz. A tanár tanításának tehát nem elsősorban az ismeretekre kell irányulnia, hanem a képességfejlesztésre. A tanulási folyamat mint konstrukció jelenik meg, a tanuló ember meglévő kognitív rendszerekbe rendezett ismeretei segítségével értelmezi az új információt. A konstruktív tanulásszemlélet szerint a tanuló ember a tudást nemcsak befogadja, hanem létrehozza, megkonstruálja, így a világról, környezetünkről kognitív struktúrákat, modelleket építünk fel. A kognitív tudományok elsősorban az alaklélektanra és annak tanulásfelfogására építenek. Az alaklélektan (Max Wertheimer, W. Köhler, Kurt

Koffka,

Kurt

Lewin)

ellentéte

az

amerikai

pszichológiában

uralkodó

behaviorizmusnak. A behaviorizmussal szemben a tanulást nem egyedi kapcsolatok létrehozásának tekinti, hanem az egész elsajátításának, a viszonyok átlátásának. A belátásos tanulás fogalma arra vonatkozik, hogy a problémamegoldás lényege a problémaszituáció átstrukturálása gondolatban (Majomkísérletek bizonyítják, hogy a majom számra túl magasan elhelyezett banánt úgy éri el, hogy a ládákat egymásra


Tanulmányi útmutató helyezve, azokra föláll, azaz minden próbálkozás ellenére rájön arra, hogy mit kell tennie). Az alaklélektan szerint a tanulás egy helyzet értelmezésének a megváltozása, azaz magának a jelentésnek a megváltozásán van a lényeg (Pléh, 1992). A tanulásról szóló elméletek kapcsán meg kell említenünk a beszéd és a tanulás viszonyát. A beszéd és a gondolkodás szorosan összefügg, egyik fejlődése elősegíti a másik fejlődését (Vigotszkij, 1967). A nyelv tanulásával párhuzamosan formális logikai elemek épülnek be az értelmi képességek struktúrájába (a hallássérültek sérültségük miatt nem tudnak megtanulni beszélni, értelmi fejlődésük is kedvezőtlenül alakul, ami az alacsonyabb IQ-ban is megnyilvánul – Czeizel, 1997, 171), ebből kifolyólag, a beszéd és a kommunikációfejlesztés a tanítási-tanulási folyamat fontos komponense. Napjaink legjelentősebb pedagógiai követelménye a tanórai tanítási-tanulási szituációban a kommunikációs helyzetek kialakítása, mely növeli a tanulás intenzitását.

Melyik tanuláselméletet tartja a legelfogadhatóbbnak? Miért? Az elméletek ismeretében fogalmazza újra saját tanulásdefinicióját!

Ha a fentiekben felvázolt elméletek alapján napjaink modern pedagógiájának uralkodó nézeteit szeretnénk meghatározni, több jelentős szemléletet is kiemelhetünk, mint pl.: a cselekvés pedagógiája, a konstruktív pedagógiát és ezen belül a probléma alapú tanulást, a kooperatív tanulást. Amikor a nevelés céljairól beszélünk és az ezt szolgáló tanulás szervezéséről, akkor minden esetben a mai társadalom igényeiből kell kiindulnunk. A mai iskolákban


Tanulásmódszertan már nem elfogadható a csupán ismeretátadásra és szemléltetésre épülő pedagógiai szemlélet és gyakorlat. A metodikailag sokoldalúan fejlett pedagógus, aki a gyermek önállóságára, aktivitására és személyiségének sokoldalú fejlesztésére alapoz, ma már alapkövetelménynek számít. Napjaink korszerű pedagógiai szemlélete elsősorban a gyermeki cselekvésre és a gyermek kognitív struktúráira alapoz (Nahalka, 1998). Ezek a tanulásszemléletek a gazdag tapasztalatszerzési lehetőségeket állítják a tanulási folyamat középpontjába. A reformpedagógia szemlélete értelmében a tapasztalatok, a cselekvés a tudás megszerzésének forrása és kiindulópontja. Ez a gondolkodásmód az induktív logikai utat követi, ami a tanulás szempontjából azt jelenti, hogy az összetett tudásrendszerek az egyszerűből kiindulva alakulnak ki. A cselekvés pedagógiája tehát a tanulásszervezés kiindulópontjába helyezi a cselekvéses tapasztalatokat, amelyben a gyermek minden más tevékenység előtt önálló tapasztalatokat szerez, ezeken önállóan dolgozza-, és fedezi fel a tények közötti összefüggéseket. A konstruktív tanulásszemlélet szerint az emberi elme működését a modellezés fogalmának segítségével közelíthetjük meg, aminek értelmében a környezetünkről kognitív struktúrákat, modelleket építünk fel. Ezek a modellek bizonyos szabályok szerint épülnek fel, amiket magunk alakítunk ki egy konstruktív folyamatban. Ebben az értelemben a tanulási folyamat logikája deduktív, mert a gyermek valójában a meglévő ismeretrendszerét mozgósítja az új információ értelmezésére. Az innátizmus szerint az újszülött már birtokol olyan információ feldolgozó képességeket, amelyek lehetővé teszik a körülötte lévő világ felfogását. A probléma alapú tanulásnak, mint a konstruktivista tanulás sajátos megnyilvánulásának elterjedése abból a felismerésből táplálkozik, hogy a tanulóknak minimális ismeretük marad a hagyományos tanulási módszerekkel folyó tanulást követően és azt is csak nehezen tudják más összefüggésekben alkalmazni. A PBLmódszer (problem based learning) olyan tanulási környezetet kínál, amelyben a tanulók feltárhatják az előzetes tudásukat, életközeli összefüggésekben tanulhatnak, és egyéni vagy kiscsoportos munkában fejleszthetik tudásukat.


Tanulmányi útmutató Az

alábbi

táblázat

segítségével

a

cselekés

és

konstruktív

pedagógia

szemléletmódját mutatjuk be összehasonító jelleggel, kiemelve a közös elveket: Táblázat 1. A cselekvés pedagógiája és a konstruktív pedagógia szemléletmódjának összehasonlítása (Nahalka, 1998, 150-151)

A CSELEKVÉS PEDAGÓGIÁJA

KONSTRUKTÍV PEDAGÓGIA

Következetesen érvényesítsd saját pedagógiai

Légy tisztában saját kognitív struktúráiddal,

hitvallásodat!

értelmezéseiddel!

BESZÉLGESS SOKSZOR A GYEREKEKKEL ARRÓL, HOGYAN GONDOLKODNAK A VILÁGRÓL, ANNAK BIZONYOS JELENSÉGEIRŐL! Jó, ha olyan tantervet választasz, amely a

Ha nem áll rendelkezésedre kognitív tanulás

gyermekek tevékenységén épül, ha nincs ilyen,

felfogásmóddal készült tanterv, gondold végig,

akkor önállóan kell kialakítanod azt a programot, hogy

honnan

amelyben a cselekvés lesz a központi elem! gondolkodása

indulsz, az

adott

azaz

a

területen

gyermek hogyan

Tartsd ezt szem előtt, ha tantervfejlesztésben jellemezhető, milye konceptuális váltásokat kell dolgozol!

kidolgoznod, s hova akarsz elérni, mi az a kognitív

struktúra,

amit

szeretnél,

hogy

a

gyerekek megkonstruáljanak magukban! Tartsd ezt szem előtt, ha tantervfejlesztésben dolgozol! Ismerd meg a gyermek érdeklődését, törekvéseit a

Ismerd meg a gyermek belő képeit az éppen

céljaiddal, tananyaggal kapcsolatban!

tanítani szándékozott tananyaggal kapcsolatban!

LÉGY HITETLEN, HA PONTOS SZÖVEGVISSZAADÁST HALLASZ! MINDIG HAGYD A GYEREKKEK GONDOLKODÁSÁNAK SPONTÁN MEGNYILVÁNULÁSAIT ÉRVÉNYRE JUTNI, NE KORLÁTOZD A GYEREKET SAJÁT LÁTÁSMÓDJUK MEGFOGALMAZÁSÁBAN. EZEK A TANÍTÁS LEGÉRTÉKESEBB PILLANATAI! Minden gyerek más, a személyiség komplex

Minden gyerek más, ezért fontos másképpen

gyerekek

különböző tanítani azokat, akik már elsajátítottak valamilyen

gondoskodásban kell részesüljenek.

újabb sémát, vagyis átestek a konceptuális

struktúra,

azért

a


Tanulásmódszertan váltáson, s azokat, akik még ez előtt állnak. A

gyermek

gondolkodása,

megismerési Ha konceptuális váltást kel elérned, akkor építs a

folyamatai, felfedezései a tevékenység közben

gyerekek gondolkodására, abból indulj ki, adj

fognak kibontakozni, hagyd önállóan cselekedni olyan feladatokat, amelyek lehetővé teszik a gyermeki képek, elméletek ellenőrzését!

őket!

A konkrét, cselekvéses tapasztalataik alapján Ne hidd el, hogy egy empirikus

ismeret

alakulnak ki a gyermekek ismeretrendszerei, megváltoztatja a gyerekek gondolkodását. A képességei, attitűdjei. Bízz a gyermek önálló gyermekek képesek az empirikus tapasztalatot akármilyen elmélettel magyarázni.

tapasztalatszerzéseiben!

Kerüld a puszta ismeretközlést, a frontális Ha előkészítetted a konceptuális váltást, akkor megoldásokat,

ha

a

gyermek

önálló

tevékenységével is meg tudod oldani a feladatot!

bátran használd az ismeretközlés pedagógiai eszközeit, a frontális megoldásokat. Akár előadást is tarthatsz. De annak olyanná kell lenni, hogy a gyermekek óra végén csettintsenek: „Ez igen!!!”

A felfedeztetés legyen a legfontosabb eszköz a Ha biztos vagy benne, hogy sikerült elérned a tanulás során. Szervezd úgy a munkát, hogy a

konceptuális váltást a gyermekekben, akkor a

gyermekek minél önállóbban jussanak el az kognitív struktúra gazdagításában, a sémába alapvető következtetésekig, te csak a feltételeket illeszkedő fogalomrendszer kiépítésében, új, de a kialakult rendszerrel magyarázható jelenségek és

teremd meg ehhez.

összefüggések

megismerésében

adj

nagy

önállóságot a gyermekeknek, itt már működjék a felfedeztetés. AMIKOR CSAK LEHET, ÉLETSZERŰ SZITÚÁCIÓKAT ÉS PROBLÉMÁKAT HASZNÁLJ A TANÍTÁS SORÁN! GYAKRAN MENJETEK KI AZ ISKOLÁBÓL, HASZNÁLJATOK VALÓDI, ISKOLÁBA BEHOZOTT TÁRGYAKAT, VALÓSÁGOS ÉLETHELYZETEKET JÁTSSZATOK EL! Elsősorban

olyan

módszereket

alkalmazz, Elsősorban

olyan

módszereket

alkalmazz,

amelyek lehetővé teszik, hogy a gyerekek önálló, amelyek lehetővé teszik, hogy a gyerekek felfedező jellegű tevékenységgel jussanak el a kifejezhessék saját elképzeléseiket, s azokat kívánt

célhoz!

alkalmazhatod-e

Mindig a

vitát,

gondold az

meg, összehasonlíthassák másokéival! Mindig gondold

ötletbörzét,

a meg, alkalmazhatod-e a vitát, az ötletbörzét, a


Tanulmányi útmutató szituációjátékot,

szimulációt,

a

problémamegoldást, a projekt módszert.

csoportos szituációjátékot,

szimulációt,

a

csoportos

problémamegoldást, a projekt módszert

Az alábbiakban a konstruktivizmusról és probléma alapú tanulásról szólunk részletesebben.

A konstruktivizmus

Mielőtt továbbolvas, az alábbi szövegdobozba jegyezze le, mit ért Ön a konstrukció, konstruktív, konstruktivizmus kifejezések alatt. Társítson ezekhez minél több fogalmat! Hogyan hozható összefüggésbe a tanulással?

A konstruktivizmus nézőpontjából a tanulás nem egy inger – válasz típusú jelenség. A tanulás önszabályozást igényel és a gondolati szerkezetek építését, reflexiókkal és elvonatkoztatásokkal. Mindenki saját, egyéni szabályt és mentális modellt hoz létre, amelyet arra használ, hogy tapasztalatait megértse. A tanulás ennek megfelelően egyszerűen saját mentális modellünk beállításának folyamata az új tapasztalatok elhelyezésében. Minden új információt, amit egy tanuló hall, előzetes ismereti rendszerén keresztül képes beépíteni tudásának rendszerébe. Ezért nagyon fontos, hogy tanítás megkezdése előtt felmérjük a tanulók tudását (mi az, amit a témáról már tudnak). Számos bizonyítéka van annak, hogy a tanulás jelentősen javul abban az esetben, amikor a pedagógus figyelembe veszi azt a tudást és elgondolást, amelyet a


Tanulásmódszertan tanulók hoznak a tanulási helyzetbe. Minél inkább a viselkedést és a képességek fejlesztését tűzzük ki célul, annál fontosabb lesz az elképzelések fejlesztése és a mély megértés. A tanárok számára az igazi kihívás, hogy képesek-e felépíteni a diákokban valóság elvi modelljét, mivel ezek a világok nagyon különbözhetnek a tanárok elképzeléseitől. Ebben az elképzelésben a tanulási folyamaton van a hangsúly és nem annak eredményén. Az a fontos, hogyan jut el valaki egy részeredményre, és nem a végleges igazság megállapítása. A tanulás az elképzelések felépítését jelenti, a személyes tapasztalati világ alapján. Ebben a folyamatban a tanulók hibái pozitív megvilágításba kerülnek, mivel annak jelzései, hogy éppen miként rendezik a saját tapasztalati világukat. Az, hogy valaki jól csinál valamit, az attól függ, hogy beilleszkedik-e abba a rendbe, amit magában kialakított. Ez a szemléletmód egybecseng a konstruktivizmus sokféle igazság, elképzelés, szemléletmód és valóság elképzelésével. Ez a sokféleség nagy jelentőséggel bír az alkalmazás szempontjából. A tanulás nem más mint a jelentés keresése. A tanulást éppen ezért mindig olyan témákkal kell kezdeni, amelyek körül a tanulók aktívan képesek jelentéseket konstruálni (felépíteni). A jelentés megköveteli az egészek megértését, csakúgy mint a részekét. A tanulásnak éppen ezért a teljes kontextus megértésére kell koncentrálnia s nem az elszigetelt tényekére. Ahhoz, hogy jól tudjunk tanítani, meg kell értenünk azokat a mentális modelleket, amelyeket a tanulók a világ észlelésére használnak és előfeltevéseiket, amelyek támogatják ezeket a modelleket. A tanulás szándéka az egyén számára az, hogy megkonstruálja saját jelentését, s nem az, hogy csak a „jó” válaszokat memorizálja vagy reprodukálja mások jelentéseit. Mivel az oktatás sajátosságánál fogva interdiszciplináris, az egyetlen értékes módja a tanulás mérésének az, ha az értékelést a tanulás folyamatába illesztjük, lehetővé téve a tanulók számára azt, hogy tanulásuk minőségéről információt szerezhessenek.


Tanulmányi útmutató A konstruktivista tanulás és tanítás jellemzői A konstruktivista tanulás jellegzetességeit sokféle módon határozzák meg a szakirodalomban: helyzetfüggő gondolkodás (situated cognition),

az ismeretek

„lehorgonyzása” (anchored instruction), gyakornok tanulás (apprenticeship learning),), alkotó tanulás (generative learning), konstrukcionizmus (constructionism), kutató tanulás (exploratory learning). Mindegyik elnevezés arra igyekszik utalni, ahogyan az elképzelések gyakorlati formát öltenek a tanulás során. Az elméleti kutatók az alábbi lista készítésével a konstruktivista elmélet és a tanítási gyakorlat közötti hidat igyekeznek felépíteni. Megkísérelnek eligazítást adni a konstruktivista megközelítésű tervezés, tanítás és tanulás számára. Számos oktató és kognitív pszichológus alkalmazza a konstruktivizmust a tanulási környezet kialakításában. Ezeknek az alkalmazásoknak a segítésére felállított néhány követelmény (Jonassen, 1991): 

Életközeli környezetet kialakítása, amelyben a tanulás releváns lehet,



valósághű megközelítések, az életközeli problémák megoldására,



a tanár csapatvezető és a problémamegoldási stratégiák elemzője,



az elméleti összefüggések hangsúlyozása, az adott tartalom sokféle elképzelés és szempont szerinti feldolgozása,



a tanítási célok megvitathatók, nem kijelentendők,



az értékelésnek az önellenőrzést kell szolgálni,



olyan eszközöket és környezetet kell biztosítani, amely segíti a tanulókat a világ sokszempontú leírásában,



a tanulásnak a tanuló önellenőrzésével kell folynia.

Az alábbi kritériumok a tudásépítés elősegítését szolgálják: 

a valóság sokféle reprezentációját kell kínálni,



az élet valódi összetettségét kell bemutatni,



a tudás konstruálását, építését kell hangsúlyozni, nem a reprodukálását,



valódi, életközeli feladatokat kell adni (inkább összefüggéseket állítani, mint elvont utasításokat)


Tanulásmódszertan 

életközeli, esetleíró tanulási környezetet kell kialakítani, nem előre meghatározott utasítássorokat adni,



erősíteni kell a tanítási gyakorlathoz kapcsolódó tanári önvizsgálatot (reflected practice),



képessé kell válni az összefüggés és tartalomalapú tudásépítésre,



támogatni kell a tanulóközösség megbeszélésére alapozott kollaboratív tudásépítést.

A konstruktivista tanulás és tanítás sokféle iskoláját összehasonlítva az alábbi jellemzők állapíthatók meg (Ernest, 1995): 

Érzékenység és odafigyelés a tanuló korábbi elméleteire



Diagnosztikus tanítás, amely megpróbálja orvosolni a tanuló hibáit és téves elképzeléseit



Metakognitív tudatosság és tanulói önellenőrzési stratégiák használata



A matematikai leírás sokféle formájának alkalmazása



A tanuló céljainak figyelembe vétele, különbségtétel a tanuló és a tanár céljai között



A szociális háttér jelentőségének megértése (például a hétköznapi és a szaktudományos megközelítések előfordulása és az előbbinek az utóbbi hasznára való fordítása)

Honebein (1996) hétféle célt különböztet meg a konstruktivista tanulási környezet felépítésére: 

biztosítson elegendő tapasztalati anyagot a tudásépítés folyamatához



biztosítsa és értékelje a sokszempontú megközelítéseket



a tanulást realisztikus és releváns kapcsolatokba ágyazza



bátorítsa a felelősségérzetet és a vélemények kimondását a tanulási folyamatban



a tanulást szociális tapasztalati közegbe illessze



alkalmazza a bemutatás sokféle formáját



erősítse az öntudatos tudásépítési folyamatot


Tanulmányi útmutató A szociális konstruktivizmus fontos elképzelése a „mankó” (scaffolding), az a folyamat, ami végigvezeti a tanulót onnan, amit most tud addig, amit tudnia kell. A „mankó” lehetővé teszi a tanulóknak az olyan feladatok elvégzését is, amelyek kicsit túlmennek a képességeiken, közvetlen tanári segítség és vezetés nélkül. A pedagógusi támogatás a tanulók saját fejlődését bizonyos határokon belül tartja, ezért fontosabb eszköze a konstruktivizmusnak a „mankó”. Az elmúlt évtizedben a nyugati (elsősorban angolszász) világban elterjedt konstruktivista pedagógia a tanulási környezet reformelemeit megtartva új alapokra építi fel a tanulás elméletét és gyakorlatát. A kognitív készség és képességfejlesztés elemzése során már részben bemutatott modell mélyebb ismertetésre itt nem kitérve (Nahalka 1998, 2002) az alábbiakban a tanulással kapcsolatos leglényegesebb ismérveket említjük meg. A

konstruktivizmus

tagadja

a

tapasztalásból

közvetlenül

eredeztethető

tudásszerzést. Állítása szerint a már meglévő ismeretek és szemléletmódok, a már birtokolt kognitív modellek irányítják az új tudás felépítését, amelyet mindenkinek aktívan kell megkonstruálnia. A tanulási környezet és a tanár szerepe az, hogy feltárják a meglévő elképzelések ellentmondásait, ezzel kognitív konfliktust hozzon létre, melyet a megismerést végző személyiség csak a modell módosításával, vagy új létrehozásával képes feloldani. Végső, igaz modellek nincsenek, a tudás minőségét az adaptivitása dönti el, azaz hogy mennyire használható valamilyen gyakorlati helyzetben. A tudásépítés személyes aktivitást igényel, ezért a konstruktivista tanulási környezetben a reformpedagógiák

eszköztára

is

megjelenhet,

csoportmunkák,

projektek,

esettanulmányok, viták szervezhetők a tanórákon, vagy akár azokon kívüli tanulási helyzetekben. A tanári magyarázat sincs megtiltva, de szerepe csökken, illetve megváltozik. A tanulási folyamat tervezése során figyelembe kell venni a tanulók meglévő tudását, illetve ennek személyes eltéréseit. Meg kell ismerni azokat a naiv elképzeléseket, gyermeki tudománynak nevezhető modelleket, amelyek akár valamiféle örökölt mechanizmus, akár a korábbi megismerő működés sajátosságai révén alakultak ki, és erősen befolyásolják a további megismerő működést. A tanulási folyamatot úgy kell szervezni, hogy annak előrehaladása a felépítendő tudásrendszer átfogó elemeitől, közös fogalmaitól haladjon a részletek finomítása irányába. Ez alapvetően deduktív


Tanulásmódszertan gondolkodást feltételez, ahol az általános fogalmak irányítják a speciális tudáselemek beépítését. A konstruktivista pedagógiai gyakorlatba való átültetése szempontjából lényeges a tudás és tanulás értelmezésének, a tanulási környezet kialakításának kérdése. Gondoljon vissza saját diákéveire és próbálja felidézni egy olyan tanára tevékenységét, aki törekedett (most már tudja!) a konstruktívista szemlélet érvényesítésre. Miben különböztek órái a többi pedagógusétól? A konstruktív fejlesztés eszköze: a tanulói tevékenység választéka A konstruktivista pedagógia tehát a tanulást az új tudás aktív, személyes megalkotásaként és társas tevékenységként értelmezi. Tanulásnak kell tekinteni azokat a helyzeteket is, ahol nem tények elsajátítása történik, hanem a társas érintkezés, a közösségi interakciók által gazdagodik a személyiség, Tudásnak kell elfogadni azokat a készségeket és képességeket, amelyek a kommunikáció és az információfeldolgozás magasabb szintjét biztosíthatják az egyén számára. A tevékenységi formák kialakítása során ügyelni kell a vezetés és az önállóság helyes arányára, amelyet lehetőleg minél differenciáltabban, személyre szabottan kell meghatározni. Az alábbi lista egy lehetséges tevékenységi választékot mutat be: 1. Figyelés: o

Tanári előadás, magyarázat, szemléltetés figyelemmel kísérése

2. Szóbeli munka: o

Válaszadás a tanár kérdéseire

o

Beszámoló, előadás az osztálynak

o

Elmagyarázás más diákoknak

o

Megbeszélés az osztályban

o

Megbeszélés kiscsoportban

o

Kötetlen beszélgetés gyakorlat, feladatmegoldás közben

3. Írásbeli munka: o

Jegyzetelés a tanórán

o

Gyakorlati munkanapló készítés


Tanulmányi útmutató o

Feladatlapok kitöltése, válaszadás

o

Fogalmazás készítése megadott témában és formában

o

Cikkírás választott témában

o

Dolgozat készítése források felhasználásával, szerkesztéssel

o

Írás, feljegyzés, reagálás szabad formában

4. Szövegfeldolgozás: o

A szövegtípus felismerése stílus és tartalom alapján

o

Témamegjelölés, felosztás, vázlatolás

o

Lényegkiemelés, összegzés

5. Látvány feldolgozás: o

Vizuális élményszerzés, motiválódás

o

Képek, rajzok elemzése, értelmezése

o

Rajzolás, fotózás

6. Konstrukció: o

Tárgyi modellek készítése

o

Eszközkészítés, összeállítás

o

Gyűjtemény összeállítás

7. Gyakorlati munka laboratóriumban: o

Kötött kísérleti feladat végrehajtása, részletes utasítássor követése

o

Vezetett munka, részfeladatok és technikák megadásával

o

Önálló munka, kísérlet, kutatás megtervezése és végrehajtása

8. Terepmunka (kötött, vezetett és önálló): o

Élményszerzés,

megfigyelések,

egyszeri

vizsgálatok

(kirándulás,

látogatás) o

Célzott, rövid távú, tudományos igényű vizsgálatok (terepgyakorlat)

o

Több műveltségterületet átfogó, gazdag tevékenységrendszerű, közösségi program (erdei iskola, városi iskola)

o

Folyamatos megfigyelés, méréssorozat, monitorozás

9. Információszerzés: o

Könyvtárhasználattal, szakkönyvekből, lexikonokból

o

Internetről keresve


Tanulásmódszertan o

Multimédia anyagokból

o

Televízió műsorokból

o

Ismeretterjesztő folyóiratokból

o

Napi, heti sajtóból

o

Kérdezéssel, véleménykutatással

10. Számítás, mérés, adatfeldolgozás: o

Számítási gyakorló feladatok megoldása

o

Mérések

elvégzése,

adatok

rögzítése

írásban,

vagy

számítógép

adatbázisban o

Adatfeldolgozás számítással, grafikus ábrázolással, számítógéppel

o

Statisztikai adatok elemzése

11. Ismeretfeldolgozás, gondolkodás: o

A jelenséget magyarázó belső modell megfogalmazása

o

Új tapasztalatok, megszerzett ismeretek és a belső modell összevetése

o

Módosítás, új modell állítása

o

A modellek összekapcsolása, tudásrendszerré szervezése

12. Művelődés, tájékozódás: o

Olvasással

o

TV-nézéssel, rádióhallgatással

o

Internetes honlapok, multimédiás CD-k használatával

13. Játék: o

Egyéni, például keresztrejtvény, fejtörő, számítógépes szimuláció

o

Csoportos, például szerepjáték

14. Bemutatás: o

Tabló, poszter összeállítása

o

Kiállítás rendezése

o

Videofilm készítés

o

Honlap, digitális prezentáció készítése

15. Projekt munka: o

Részvétel, feladat végrehajtás

o

Szervezés, irányítás



Jegyezze le néhány gondolatban, hogyan viszonyulhatnak a tanulók a konstruktívista tanulási helyzetekhez! Miért?

A probléma alapú tanulás Három évtizede alakult ki, mint tanítási módszer és tantervi forma, elsőként északamerikai orvosi egyetemeken. A PBL egy fejlesztési és tanulásvezetési módszer, amely olyan bonyolult problémák köré épül, amelyek természetüknél fogva többoldalúak és komplexek, kutatást, információszerzést, elemzést igényelnek, változó és kísérletező, és nem rendelkezik előre meghatározott, megformált, „helyes” megoldásokkal. Jellemzők: Bonyolult, komplex problémák adják a tanterv fókuszpontjait és ösztönzik a tanítás, a tanterv, a program kialakítását. A tanulás tanuló-központú A tanárok csapatkapitányi, segítői (facilitátor) szerepet játszanak A tanulók kisebb csoportokban dolgoznak, a problémák többféle megoldását dolgozzák ki. A tanulói értékelés az ön- és társértékelést állítja előtérbe.


Tanulásmódszertan A projekt/probléma alapú tanulás folyamata A legtöbb tanulási helyzetben a tanulók hatalmas mennyiségű tananyaggal vannak bombázva, amiket el kell olvasniuk, és be kell számolniuk az adott problémával kapcsolatos megértésükről. Ezek a problémák jellemzően szép, kerek válaszokat igényelnek. Az ilyen módszerek nem készítik fel a tanulókat a professzionális problémamegoldásra. A probléma alapú tanulás a tanulókkal kezdődik, kisebb csoportokban folyik, elmélyedve a kulcspontok meghatározásában, az életből vett problémák megoldásán dolgozva a tanár (facilitátor) segítségével. A valós problémára összpontosítva a tanulók sokoldalú és mély látásmódra és tudásra tesznek szert az adott témában. Ez a módszer nem új, gyökerei a korábbi „cselekedve tanulás” modellig nyúlnak vissza. A PBL megváltoztatja a hagyományos tanítás és tanulás jellegzetességeit (James, Baldwin 1997). Ebben a tanulási folyamatban a téma részletei apránként kerülnek elő, eközben a tanulók beépíthetik a különféle tudáselemeket és remélhetőleg hatékonyan alkalmazzák azokat a személyes és a szakmai problémák megoldásában. A PBL ösztönzi a tanulókat a használható tudásforrások felkutatására, saját tanulásuk ellenőrzésére.

Miért tekintjük a PBL- t a konstruktív tanulás egy lehetséges változatának? Elemezze kapcsolatukat!


Tanulmányi útmutató A problémaalapú tanulás szakaszai A PBL módszerben a tanulói tevékenységek három szakasza különíthető el. 1. szakasz: A probléma felvetése és értelmezése A tanulók valamely életből vett problémával találkoznak, valósághű leírásban. Feltehetik az alábbi típusú kérdéseket: Mit tudok már erről a problémáról vagy kérdésről? Mit kell még tudnom ezen kívül? Milyen források alapján tudok összeállítani megoldási javaslatot, vagy egy elméletet? Szükség van egy célratörő problémaleírásra, de figyelembe kell venni, hogy újabb információk feltárásakor ezt módosulhat. 2. szakasz: Információkeresés, értékelés, felhasználás A probléma világos megfogalmazását követően a tanulóknak írott, szóbeli, vagy elektronikus információforrásokat kell felkutatniuk. Az a probléma jellegétől függ, hogy melyik forma a kedvezőbb. Az Internet mindenképpen az információkeresés központja, egyfajta digitális enciklopédia. Egyszerűbb problémák esetében a tanulók sokféle forrást találhatnak, amelyeket a felhasználás előtt értékelniük kell. Mennyire korszerű? Mennyire hiteles és pontos? Van-e jele valamilyen elfogultságnak? 3. szakasz: Összegzés és előadás Ebben a szakaszban a tanulók kidolgozzák a probléma valamilyen megoldását. Ehhez legtöbbször az információk újszerű összerendezésére is szükség van. A megoldás bemutatása rendszerint számítógépes multimédia segítségével történik.

A kooperatív tanulás Egy rövid alfejezetben szólnunk kell a kooperatív tanulásról is. A kooperatív tanulás olyan tanulásszervezési-tanulásirányítási rendszer, ami nemcsak a információ nyújtását tartja az iskola feladatának, hanem felvállalja a gondolkodási, kooperatív és kommunikációs készségek fejlesztését is (Kagan, 2001). Amint e meghatározásból kitűnik, inkább tanulásszervezési módszerként tartjuk számon, de mivel jelentős szerepe van a hatékony tanulási tevékenységre serkentésben és ennek kivitelezésében, elemzése tanulásmódszertani keretek között is indokolt. This page was created using BCL ALLPDF Converter trial software. 29 To purchase, go to http://store.bcltechnologies.com/productcart/pc/instPrd.asp?idproduct=1

Tanulásmódszertan Alapvető kérdésként merül fel, hogy mi a kooperatív tanulás, mi teszi indokolttá alkalmazását. E szemléléetmód kiindulópontjaként az az egyszerű tényt tételezi, hogy az ember társas lény. A kisgyerek az iskolázás első éveiben inkább környezetének kiszolgáltatott, mintakövető. A gyerek, a kamasz számára a társakkal való jó viszony érzelmi biztonságának egyik fő forrása. A kooperatív tanulás mindennek a figyelembevételét jelenti. A gyerek ilyenkor nem úgy tanul, mintha csak a pedagógus lenne a tudás forrása (frontális oktatás), hanem a csoport valamennyi tagjának érdeke, hogy valamit megtanuljanak. Mivel tanulás közben kölcsönösen függnek egymástól, együttműködési képességeik biztosan fejlődnek, baráti viszonyok alakulnak ki köztük. Ez azt jelenti tehát, hogy motiváltakká válnak közös célok elérésére, s közben fejlődnek kommunikációs képességeik, technikáik. A kooperatív tanulás azt a célt tűzi ki, hogy az iskola az ismeretek átadása mellett a hatékony együttműködés képességét is kialakítsa, mégpedig kulturális és szocioökonómiai határokon is keresztüllépve. Ennek hatására a fejlődés megmutatkozik az önbecsülés, az önkontroll, a felelősségtudat növekedésében, az iskolai teljesítményhez való pozitív viszonyulásban, amint azt kutatások is igazolják. „A felnőttkori adaptáció sikerességét gyermekkorban nem az iskolai osztályzatok és az osztályteremben tanúsított jó magaviselet jelzik előre. Ellenben ezen a területen komolyan veszélyeztetettek azok a gyerekek, akiket társaik nem kedvelnek, akik agresszívak, akik nem képesek társaikkal szoros kapcsolatot fenntartani, akik nem képesek kortársaik közt a helyüket megtalálni.” (Hartup, idézi Kagan, 2001)

Reflektáljon a konstruktív és a kooperatív tanulás viszonyára! Kizárja a két felfogás egymást? Érveljen döntése mellett és hozzon példákat!



A kooperatív tanulás általános jellemzése: 

A kooperatív tanulás együttműködő tanulást jelent, amely nem egyenlő a hagyományosan használt csoportosan végzett munka kifejezéssel.



A kooperatív tanulás egyenlő esélyt biztosít a hátrányos helyzetű és vagy lassabban haladóknak is a munkában való részvételre.



A kooperatív tanulás toleranciára, elfogadásra és egymás segítésére nevel, s mint ilyen háttérbe helyezi a versengést, egymás legyőzését, kiszorítását.



A kooperatív tanulás négy alapelve: az egyenlő részvétel, az építő egymásrautaltság, a párhuzamos interakciók és az egyéni felelősség minden feladattípusnál be vannak építve rendszerébe.



A kooperatív tanulás örömmel és kedvvel végzett munkát, aktív tanulást eredményez.



A kooperatív tanulás feltétele a nyitott, elfogadó, toleráns pedagógiai attitűd, amely az alkalmazás során egyre jobban jellemzőjévé válik a pedagógusnak.



A kooperatív tanulás elengedhetetlen szükséglet a későbbi munkára való felkészítésben, hiszen olyan, feltétlenül fontos és elengedhetetlen képességeket fejleszt a diákokban, mint a figyelem, empátia, felelősségvállalás, önzetlen segítés, kommunikáció, szervezőkészség, tolerancia.



A kooperatív tanulás alkalmas az iskolai kudarcok nagymértékű csökkentésére, a tanulási kedv és sikerélmény és eredményesség biztosítására.



A

kooperatív

tanulás

olyan

módszereket

tartalmaz,

amelyek

egyaránt

alkalmazhatók a tanulásban és a tanórán kívüli tevékenységekben is. A kooperatív tanulás a csoportmunkán alapul, azonban több a hagyományos csoportmunkánál. A csoporthatás optimális kihasználását a szociálpszichológia és a szervezetszociológia eredményeire épülő, szigorúan strukturált rendszer biztosítja. A rendszer szabályozásának eszközei: 1. A tervszerűen kialakított csoportok:


Tanulásmódszertan A négyfős csoportok kialakításánál a cél a heterogén összetétel. Ez vonatkozik a tanulmányi helyzetre (1 jó, 2 átlagos, 1 gyenge tanuló), a nemre (2 fiú, 2 lány), adott esetben a szociális vagy kulturális háttérre is. Az összeállításnál szociometriai szempontok is érvényesülnek, miszerint nem kerülhetnek ugyanabba a csoportba sem ellenségek, sem legjobb barátok. A csoportok nagyjából hat hétig maradnak együtt, azután új csoportok alakulnak. A csoportok saját identitással bírnak, amit már a munka megkezdése előtt csoportfejlesztés alapoz meg. 2. A feladatok szerkezete: A feladatoknak szerkezetükben beépítve kell biztosítaniuk a kooperativitást. A hagyományos csoportmunka hátrányait küszöböli ki az a fajta felépítése a feladatoknak, ami biztosítja a csoporttagok egyéni felelősségét, egymásra utaltságát, és ezen keresztül az egyenlő részvételt. 3. A tanulásszervezés illetve tanulásirányítás: A teremben az ülésrend is a csoportokmunkához alkalmazkodik. A feladatok kiosztásakor a rendelkezésre álló időt előre meg kell határozni, és minden feladathoz ún. időkitöltő feladatot is kell mellékelni, amit a hamarabb elkészülőknek kell megoldaniuk. A közös munka szabályait a gyerekek szituációs játékokon keresztül maguk ismerik fel és alakítják ki. A csoport működtetését segíti az is, hogy mindegyik csoporttagnak saját szerepe van. A szerepek egy-egy társas helyzetbe helyezik bele a gyereket, aki az annak aktuálisan megfelelő viselkedésmóddal vesz részt a közös munkában. A szerepek ugyanúgy felhasználhatók a munka menetének szabályozására, (pl. a „feladatmester” felelőssége az, hogy mindenki a feladattal foglalkozzon), mint az együttműködés készségének gyakorlására (pl. a „kapus” feladata az, hogy kiegyenlítse a túl sokat ill. túl keveset szereplő tagok közti különbséget). A gyerekek a helyzet modellálásával előre összegyűjtenek olyan mondatpanelleket, amelyek a szerepekhez tartozó szituációkban való eredményes működéshez hozzájárulhatnak. A szerepek mindig változnak, ezzel lehetővé téve azt, hogy mindenki sokféle, különböző helyzetet élhessen meg, illetve megtapasztalhassa ugyanannak a helyzetnek több oldalát. 4. Az értékelés rendszere: A hagyományostól eltérő értékelési rendszer erősíti a motivációt. Az értékelés alapja nemcsak a tantárgyi teljesítmény, hanem magába foglalja a társas helyzetben tanúsított


Tanulmányi útmutató teljesítményt is. Az értékelés a csoport teljesítményére vonatkozik, azonban az összteljesítményben jól nyomon követhető az egyes tagok hozzájárulása. Fontos eleme az értékelési rendszernek, hogy az egyes csoportok teljesítménye összeadódik az osztály összteljesítményévé, ami a csoportok közti ellenérdekeltség helyett az osztályközösséget erősíti. A kooperatív tanulásnak és technikáinak beépítése a tanítási-tanulási folyamatba mindeképpen ennek gazdagítását eredményezi.

Ugyanakkor lehetőséget teremt

sikerélmény átélésére azoknak a diákoknak is, akik más tanulásszervezési módok alklamazásakor háttérbe szorulnak. Különösen kedvező e technikák alkalmazása azon tanulók szemponmtjából akik extravertáltak és tanulási stílusuk a társas tanulást favorizálja. A kooperatív tanulás hozadéka, hozzáadott pedagógiai értéke már kisiskoláskorban tetten érhető, bár kétségtelen, szerepe az általános iskola magasabb fokozatain és a középiskolában – a tanulók életkori sajátosságait is szem előtt tartva – felértékelődik.

Meghatározza-e a gyermekek/ tanulók életkora az alkalmazható, érvényesíthető tanuláselméleti felfogást? Miért? Milyen értelemben? Gondolkodjon együtt valamely társával!


Tanulásmódszertan

2. téma: Tanulási modellek Célkitűzések: -

A tanulási modell fogalmának körülhatárolása; tanuláselmélettől való megkülönböztetése

-

A Caroll és Bloom által kidolgozott tanulási modellek bemutatása, értelmezése

Kulcsfogalmak: tanulási modell, tanulási idő, tanulási eredmények, Bloom-modell, Caroll-modell. A tanulás értelmezésének sajátos irányait jelzik a különböző tanuláselméletek és a tanulási modellek. Az ismert tanulási modellek sajátossága, hogy az oktatás alapvető tényezőit, a tanítás és tanulás elemeit együtt, egy rendszerbe iktatva próbálják megmutatni. Az iskolai tanulás első, talán éppen ezért egyik legismertebb modelljét az amerikai John B. Caroll alkotta meg. (Báthory, 1992. 36. p.) A modell az aktív tanulási idő fogalmára épül. Az aktív tanulási idő a ténylegesen tanulásra fordított idő és a tanuláshoz elvileg szükséges idő hányadosa. Ha hányados értéke egy, a tanulás gazdaságosnak mondható, hisz a tanuló annyi időt fordított a tanulásra, mint amennyi elméletileg ahhoz szükséges. Ha a hányados értéke egynél nagyobb, a tanulás sikeres lehet, de nem gazdaságos. Ha a hányados értéke egynél kisebb, a tanulás nem sikeres. A modell szerint a sikeres tanulást öt tényező befolyásolja: A tanulásra fordított időt: a/ a tanulási alkalom, b/ kitartás a tanulásban: A tanuláshoz szükséges időt: c/ a tanulási képesség, d/ a tanítás megértésének képessége, e/ a tanítás minősége. Szükségesnek látszik a modell két tényezőjéhez megjegyezést fűzni. A „tanulási alkalom” voltaképpen nem más, mint a tanuláshoz szükséges átlagos idő megállapítása This page was created using BCL ALLPDF Converter trial software. 34 To purchase, go to http://store.bcltechnologies.com/productcart/pc/instPrd.asp?idproduct=1

Tanulmányi útmutató becslés alapján, tekintettel a tanulók között meglévő különbségekre. Ez utóbbi szempontból az következik, hogy általában a csoportokra nem, az egyénekre pedig, csak valószínűsíthetően lehet a tanuláshoz szükséges időt megállapítani. (Közismert, hogy a hasonló „nehézségű” tanulási feladat megoldásához szükséges idő, ugyanazon személy esetében is ingadozó: függ az aktuális személyiségállapottól, a szituáció sajátosságától stb.)

Ön mennyi időt tud most a tanulásra szánni? Gazdaságos jelen tanulási tevékenysége? Tegyen róla!! Az általános tanulási képességet illetően egyet lehet érteni azzal az állásponttal, mely szerint nagyon sok tényező: genetikus diszpozíciók, környezeti hatások, a megtanulandó anyagot megalapozó, ahhoz kapcsolható (releváns) előzetes tudás szintézise szerint jön létre. Caroll modelljéből kiolvasható, amit számos egyéb vizsgálat is bizonyít, hogy a tanulás sikere és a tanulási idő között szoros összefüggés van. (Báthory, 1992. 38. p.) Ez lényeges, meghatározó szempontja az otthoni tanulás szervezésének: azoknak a szakembereknek (napközi otthonos, kollégiumi és gyermekotthoni nevelőknek), akiknek fő feladatai közé tartozik az otthoni tanulás szervezése. Egy másik neves kutató, Bloom a Caroll-féle modellből kiindulva rendszerszerű modellt alkot bemeneti és kimeneti tényezőkkel. Bloom modellje mögött az az elméleti alapvetés is megtalálható, hogy a tanítás minőségével ellensúlyozni lehet az egyéni különbségeket. A tanítás minőségét tekintve döntő jelentőségűnek tartja a tanítási időt. Ezt egy, gyakorlatban is használható stratégia kidolgozásával: az optimális elsajátítás (mesterfokú tanítás- tanulás) elméletével támasztja alá. Azt próbálja bizonyítani, hogy minőségi tanítással helyettesíteni lehet a tanulási képességet: a tanulási idő meghosszabbításával és jó stratégiával az iskolai oktatás körülményei között el lehet érni, hogy a tanulók túlnyomó része (legalább 80 %- a) megtanulja a tananyagot.


Tanulásmódszertan A mesterfokú tanulás (angolul: mastery learning) stratégiája már az 1920- as években kialakult. (Blomm nevéhez azért kötődik e stratégia, mert a tanulásra vonatkozó modelljét e stratégiával kapcsolatos kutatások eredményeire építette.) Az iskolai tanulás modellje (Bloom nyomán – forrás: Lappints, 2002, 37)

A tanuló jellemző vonásai

Tanulási eredmények Teljesítmény

Előzetes tudás Tanulási feladat

Tanulási gyorsaság

Előzetes magatartás Motiváltság

A tanítás minősége

A stratégia meghatározó, régtől ismert alapelve, hogy a tananyag feldolgozásának ütemét a tanulók tanulási ütemének megfelelően kell adagolni: egyszerűbben: addig nem mennek tovább az anyagfeldolgozásban, míg az előzőt valamennyi tanuló (pontosabban a tanulók túlnyomó része) el nem sajátította.

Mit tehetünk annak érdekében, hogy a tanulók minél nagyobb hányada optimális elsajátítást tudjon megvalósítani. Jegyezze le 3-4 ötletét!


Tanulmányi útmutató Mező Ferenc és Mező Katalin (2007) teszi közzé a tanulásfejlesztés gyakorlati tapasztalatai, empirikus kutatása alapján kidolgozott IPOO (input – process - output – organizáció) tanulási modellt. A modell kidolgozói a tanulást egyértelműen információfeldolgozásként értelmezik, ezért szakaszait is az információkezelésben előtérbe kerülő mozzanatokhoz illesztik. A IPOO-modell lényege tehát a következő: ha a tanulást információkkal való műveletek folyamatának tekintjük, akkor ez azt is jelenti, hogy az információkezelés következő fázisait kell végigjárnunk (alkalmanként visszavisszatérve egy korábbi fázishoz): 1) információgyűjtés (input); 2) információfeldolgozás (process); 3) információ alkalmazás, felhasználás (output) és 4) az előzőek hatásfokát meghatározó tanulásszervezés (organizáció).(Mező - Mező, 2007, 21) Ebben a felfogásban a tanulás definiálható az információkezelés fázisainak eredményeként. A tanulásszervezési szorzati viszonyban áll a másik három elem (input, process, output) összegével. Ez azt is jelenti, hogy a legkiválóbb tanulásszervezés sem tudja helyettesíteni az információkkal való megfelelő műveleteket, ugyanakkor a tanulásszervezés mellőzése a többi tényező magas szintű jelenléte mellett sem vezethet eredményes tanuláshoz. A különböző fázisokban nyújtott teljesítmény erősítheti vagy gyengítheti egymás hatását. Olykor például elképzelhető feldolgozás nélküli tanulás (felszínes tanulás), vagy olyan tanulás, amely során olyan ismereteket szerzünk, melyeket sohasem alkalmazunk. Ugyanígy a tanulás lehet jól szervezett vagy impulzív, szervezetlen, kaotikus (uo). Mindegyik fázis sajátos ismeretek, képességek és módszerek érvényesítését igényli, mint tanulási alapot. Ezeknek az alapoknak az aktuális tanulási helyzettel való kölcsönhatása alapvetően befolyásolhatja a tanulás sikeres vagy sikertelen voltát. Például szervezett tanítási körülmények között (pl. iskolai, tanfolyami képzés, stb. keretében – mondhatnánk formális és nonformális közegben egyaránt) mások (külső tekintély) szervezik meg a tanulás folyamatát, mások határozzák meg a témát, a forrásokat jóformán kézbe adják. Ilyen körülmények között az a tanuló is jól teljesíthet, aki a tanulás folyamatának szervezésében, a témaválasztásban, forráskutatásban nem járatos. De ugyanez a tanuló talán csődöt mond, ha mindezt önállóan


Tanulásmódszertan kell meghatároznia, megszerveznie, s akár a teljes dezorganizáció és tehetetlenség állapotába süllyedhet. Jól példázza ezt a tényt az a tanuló, aki az iskolában viszonylag jól teljesít állandó, közvetlen irányítás mellett, de az otthoni önálló tanulása eredménytelen, sorozatos kudarcokat kell átélnie ebben a tanulási helyzetben. Másképpen: a különböző tanulási helyzetek (pl. iskolai vagy önálló tanulás) az információkezelésben való jártasság különböző szintjét követelik meg. Van, ahol “szájbarágós” módon történik az oktatás; van, ahol a témát, a tanulmányozásra méltó problémát is saját magunknak kell megtalálni. A két tanulási helyzet között számos hasonlóság lehet ugyan, de számos és lényeges különbség is van. Az információkezelés oldaláról közelítve a tanuláshoz, számos tanulásmódszertani nehézség, probléma megmagyarázható. A tanulási gondokkal küzdő, legalább átlagos képességű személyek esetében ezen fázisok egyikében vagy némelyikében, legrosszabb esetben pedig mindegyikében a hatékonyságot lehetetlenné tevő módszertani hiányosságokat fedezhetünk fel. Milyen tanulási problémák jelentkezhetnek az egyes szakaszokban? Vegyük számba ezeket a koncepció kidolgozóinak munkája alapján (Mező – Mező, 2007, 22): 1. Tanulási problémák az input-fázisban: a) témaválasztás: nincs tanulási témája a diáknak; b) forráskutatás: van téma, de nincs információforrás; c) információforrások használata: van információforrás, de annak használata nem hatékony. 2. Tanulási problémák a process-fázisban: a) információfeldolgozás: van információ, de érthetetlen és/vagy sok és/vagy kiegészítendő, átszerkesztendő; b) memorizálás: érti a tanuló az információt, de nem tudja megjegyezni. 3. Tanulási problémák az output-fázisban: ezek az információprezentációval, a tudásról való bizonyságtétellel (például: felelés, dolgozatírás, vizsgázás) vannak kapcsolatban. 4. A tanulásszervezés (organizáció) problémái: mit, hol, mikor, kivel, mennyit, milyen körülmények között stb. tanuljon az egyén?



Tartson önreflexiót! Tanulási tevékenységében leginkább melyik szakaszban vannak hiányosságai? A III. modulban próbálja megtalálni a legmegfelelőbb fejlesztési lehetőségeket az orvoslás érdekében! Az IPOO-modell fázisait szem előtt tartva nemcsak az lényeges, hogy a tanuló annyi információt adjon is vissza mint amennyit elsajátított, hanem lehetőleg végbemenjen ezek feldolgozása következtében a tudáselemek szerveződése révén, a meglevő és az új információk

kombinációja

következtében

ezek

megsokszorozódása,

alkalmazási

lehetőségeinek bővülése. Az információk ilyenszerű kamatozódását Mező Ferenc és Mező Katalin (2007, 23) a tanulás input és output fázisának három alapvető relációja alapján könnyedén bizonyítja: 1. Input > Output Ezt a relációt alacsony hatásfokú, információ-veszteséggel járó tanulásnak tekinthetjük. Ez történik, ha “megtanulunk” például egy 5 lényeges információt (fogalmat, tényt, adatot stb.) tartalmazó szöveget, s a számonkéréskor 0-4 körüli információt tudunk visszaadni. 2. Input = Output Ez a magolás vagy reproduktív tanulás relációja. Jóformán feldolgozás nélküli tanulásnak tekinthetjük ezt az esetet. Az előbbi példánál maradva, ilyen relációról van szó, ha a tananyagban lévő öt információ közül ötöt tudunk felidézni – bármennyire is tökéletesnek (100%-osnak) tűnik a tanulmányi teljesítmény, valójában sok esetben mindössze csak csalóka “látszat tudással” van dolgunk. 3. Input < Output Ebben az esetben beszélhetünk produktív vagy alkotó tanulásról, melynek eredménye az, hogy az információk kreatív gyűjtése, feldolgozása és alkalmazása révén felborul a tanulás bemeneti (input) és kimeneti (output) fázisának egyensúlya, és sokkal többet fog tudni a tanuló a tanulást követően, mint amennyi információt felvett. Az előző példáknál maradva: nemcsak a szövegben lévő 5 információt sajátítjuk el, hanem a köztük lehetséges kölcsönös összefüggéseket is, valamint mindezek kapcsolatát korábbi ismereteinkkel, a tanulás során támadt gondolatainkkal.


Tanulásmódszertan

Leltározza fel, hogy a tanulásmódszertani hiányosságokkal küszködő tanulót a pedagógus mivel segítheti leginkább az egyes szakaszokban?



Önálló tanulást és önértékelést segítő kérdések, feladatok:

1. Próbáljon felidézni és értelmezni három tanuláselméletet! 2. Milyen alapelvekre építkezik a konstruktív tanuláselmélet? 3. Foglalja össze a konstruktív személet és a cselekvés pedagógiája azonos elemeit! 4. Adjon legalább 10 példát tanulói tevékenység-választékra. Elsősorban azokat emelje ki, amelyek megvalósíthatók kisiskoláskorban! 5. Melyek a problémaalapú tanulás szakaszai? 6. Elevenítse fel a kooperatív tanulás jellemzőit! Elmélkedjen, hogyan rendezné be osztálytermét, hogy a kooperatív technikákat könnyebben alkalmazhassa! 7. Próbálja megfogalmazni a kooperatív tanulásnak legalább négy pozitív hatását a gyermek tanulási tevékenységre nézve! 8. Keressen a szakirodalomban 4-5 kooperatív tanulást elősegítő módszert, technikát! 9. Emelje ki a Caroll és Bloom tanulásmodellek lényegi sajátosságait! 10. Állapítsa meg, hogy a modellek elemzése alapján milyen követelmények fogalmazhatunk meg a tanítói munkával szemben! This page was created using BCL ALLPDF Converter trial software. 40 To purchase, go to http://store.bcltechnologies.com/productcart/pc/instPrd.asp?idproduct=1


Beküldésre javasolt feladatok Az alábbiak közül egy kötelezően választandó! A beküldés határideje: a kontaktórán leszögezett. 1. Mutassa be egy téma feldolgozásmódját a konstruktivista paradigma szellemében (tárgy és osztály tetszőlegesen választható). Emelje ki az igényelt tanulói tevékenységeket! 2. Adjon példát (legalább hármat) olyan témákra, amelyek kisiskoláskorban feldolgozhatóak a problémaalapú tanulás szellemében. Egyet közülük fejtsen ki a PBL szakaszainak megfelelően! 3. Írjon egy rövid esszét, melyben reflektáljon a tanító szerepére a konstruktív tanulási paradigma, a PBL szemléletmód, illetve a kooperatív tanulás előtérbe állítása esetén.

Szakirodalom: 1. Báthory Zoltán (1992): Tanulók, iskolák, különbségek. Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest. 2. Birta-Székely, N. (2006): Tanárok pedagógiai műveltsége. Ábel Kiadó, Kolozsvár. 3. Czeizel Endre (1997): Sors és tehetség, Minerva, Budapest. 4. Eysenck, M. W.-Keane, M.T. (1997): Kognitív pszichológia. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. 5. Falus Iván (1998): Didaktika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 6. Fischer, R.

(2007).

Hogyan tanítsuk

gyermekeinket tanulni?

Műszaki

Könyvkiadó, Budapest. 7. Fodor, L. (2004): Általános és iskolai pedagógia. Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár. 8. Kagan, S. (2001): Kooperatív tanulás. Ökonet Kft., Budapest. This page was created using BCL ALLPDF Converter trial software. 41 To purchase, go to http://store.bcltechnologies.com/productcart/pc/instPrd.asp?idproduct=1

Tanulásmódszertan 9. Kollár, K. – Szabó, É. (2004): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris, Budapest. 10. Lappints Árpád (2002): Tanuláspedagógia, Comenius BT., Pécs. 11. Mező Ferenc – Mező Katalin (2007): Tanulási stratégiák fejlesztése az IPOOmodell alapján. Tehetségvadász Stúdió – Kocka Kör Tehetséggondozó Kulturális Egyesület, Debrecen. 12. Nahalka István (1998): A tanulás. In. Didaktika, Falus Iván (szerk.), Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 117-155. 13. Pléh Csaba (1992): Pszichológiatörténet. Gondolat Kiadó, Budapest. 14. Skinner, B., F. (1973): A tanítás technológiája. Gondolat Kiadó, Budapest. 15. Tóth, L. (2000): Pszichológia a tanításban, Pedellus KK, Debrecen. 16. http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=matrix-3-Tanulas



III.

MODUL: A TANULÁS „MÓDSZERTANA”

Célkitűzések: -

A tanulási stratégia és szokás fogalmának körülhatárolása

-

A tanulás stratégiai típusainak bemutatása

-

A stratégiafejlesztés lehetőségeinek körvonalazása

-

A tanulási módszer és technika fogalmának értelmezése

-

A bevésés és ismétlés hatékony módszereinek bemutatása

-

Hatékony tanulási technikák tudatosítása

-

A tanulási stílus fogalmának és típusainak ismertetése

-

A tanulási stílus tanulási eredményességben betöltött szerepének tudatosítása

Tanulási útmutató: Mielőtt a modul elolvasásába kezdene gondolja végig, hogy az előző két modul tanulásakor hogyan járt el, milyen módszereket, technikákat érvényesített, milyen tanulási szokásai vannak, ezek jók-e vagy rosszak, hatékonyak vagy sem. A modul három témából áll, amelyek szoros összefüggésben vannak egymással. Most is először a használt fogalmak megértésére összpontosítson. Az egyes szerzők szerinti stratégiák olvasásakor próbálja megállapítani, hogy milyen szempontot használhattak a szerzők az elhatárolásban. Próbálja ki valamely további téma feldolgozásakor az SQR4 stratégiát, így a lépések jobban rögzülnek. Hasonló módon járhat el a mnemotechnikák tanuláskor is. A tanulási technikák rögzítésére alkalmazza ezeket éppen a technikák elsajátításakor (legalábbis amelyiket lehet). A témának gazdag a szakirodalma. Ezek egy jó része a gyakorlati tanácsokra fókuszál, amelyekkel kiegészítheti a modulban olvasottakat.

Válaszoljon a kérdésekre, hogy meggyőződjön, régi vagy új tanulási

technikái mennyire voltak hatékonyak és ezután fogjon neki a beküldendő dolgozat elkészítésének. This page was created using BCL ALLPDF Converter trial software. 43 To purchase, go to http://store.bcltechnologies.com/productcart/pc/instPrd.asp?idproduct=1

Tanulásmódszertan

1. Téma: Tanulási stratégiák és szokások Célkitűzések: -

A tanulási stratégia és szokás fogalmának körülhatárolása

-

A tanulás stratégiai típusainak bemutatása

-

A stratégiafejlesztés lehetőségeinek körvonalazása

Kulcsfogalmak: tanulási stratégia; elemi, komplex, primér, szekundér stratégiák; SQR4; stratégiafejlesztés, tanulási szokások.

A tanulási stratégiák A tanulás általánosan megítélhető rossz helyzetének, az egyének gyenge tanulási teljesítményének egyik oka, hogy a tanulók túlnyomó többsége nem rendelkezik a tanulási stratégiák kialakításának képességével, nem ismerik ennek jelentőségét, nincsenek birtokában a kialakítás lépéseinek, a kivitelezés módjának. Máig sem teljesen tisztázott a tanulási és tanítási stratégia fogalmak közötti különbség. Tény, hogy a tanítási stratégia nagy hatással van a tanulási tevékenységre és magára a tanulási stratégiára is, de nem azonos fogalmak. A stratégiát mindig a tanulónak kell végrehajtani. A tanulási stratégia a tanulásra vonatkozó tervek, elhatározások rendszere, amelyek meghatározott célokra irányulnak, és amelyekre bizonyos elrendezés és tartósság jellemző. Magukban foglalják az információgyűjtést, az információk tárolását és szükség szerinti előhívását. Alapvető jellemzőjük a variabilitás és adaptibilitás.



Értelmezze a variabilitás és adaptibilitás kifejezéseket a tanulási stratégiával összefüggésbe. Használjon szakszótárt!

A stratégiák eredete: 

A tanuló belátása (kedvező tanulási tapasztalatok)



Oktatási gyakorlat

Sok tanuló úgy tanul, hogy nem alkalmaz semmilyen stratégiát. Ez esetben a tanulás szándékos, de nem tudatos (Ezekben az esetekben meg kell tanítani a tanulókat a hatékony stratégia alkalmazására). A stratégiák kialakításához számtalan tapasztalat kell, e tapasztalatok értelmezésére van szükség. Ebben van jelentős szerepe a pedagógus által irányított oktatási folyamatnak és a kontrollált önálló tanulásnak. A pedagógusi segítség egyik lényegi pontja a tanulás segítése javaslatokkal, az eredmények elemzésével, továbbá a tanuló ösztönzése arra, hogy maga is új módozatokat gondoljon ki a tanulás hogyanjára vonatkozóan. A stratégiák nem azonosak a tanulási módszerekkel! A módszerek részelemei a stratégiáknak. A tanulási stratégiák csoportosítása:


Tanulásmódszertan 1. Szitó Imre szerint (2005): elemi és komplex tanulási stratégiák. Az elemi stratégiák felsorolásából kitűnik, hogy azok inkább a tanulás technikák körébe tartozó tevékenységek (pl. néma olvasás, hangos olvasás, olvasott szöveg elmondás, stb.). Ezek összekapcsolásából jönnek létre a komplex tanulási stratégiák. Az elemi stratégiák mozaikszerű elemeiből a komplex stratégiák funkcionális egységet hoznak létre; így a komplex stratégiák az egyéni tapasztalatok és a vonatkozó elméletek integrációjaként funkcionálnak. Algoritmus jellegüknél fogva viszonylag állandóak, de módosulásuk a fejlődés eredményeként természetesnek tekinthető. 2. Lappints Árpád szerint (2002): primer stratégia, az információk felvételére, feldolgozására, tárolására, asszociációs kapcsolatok kiépítésére vonatkozik: vagyis az elsajátítandó tartalom teljes tanulási folyamatára. A primer, tanulást fejlesztő stratégia lényege, hogy segíti a tanulót a megértésben, az emlékezetbe vésést biztosító módszerek kiválasztásában, a tanultak felidézésében és alkalmazásában). A szekundér (tanulást támogató) stratégia nem magára a tanulásra irányul, hanem a tanulás kedvező feltételeinek

megteremtésére

vonatkozó

terv.

Pl.

kedvező

pszichés

állapot

megteremtésére, a tanulás optimális feltételeinek biztosítására, figyelemkoncentráció kialakítására. Szerepük az elsődleges stratégia eredményes és hatékony lefolyásának biztosítása, a tanuláshoz szükséges megfelelő attitűdök kialakításának, a fáradság, figyelem elkalandozásának leküzdésében nyújtott segítség. A támogató stratégiák szerepéhez tartozik, a primer stratégiák ellenőrzése és szükség szerinti korrekciója is. 3. Kozéki – Entwistle (1986) csoportosítása jól használható a gyakorlat vizsgálatára. Szerintük a tanulási stratégiáknak három alaptípusa különíthető el: 

Mélyrehatoló tanulási stratégia: a tanuló a tartalom megértésére törekszik; az új anyagot kapcsolja a régihez, keresi az összefüggéseket, önálló krtikai véleményt alkot, racionalitás jellemzi.



Szervezett tanulási stratégiában: a jó munkaszervezés, rendszeresség, önértékelés igénye, kitartó erőfeszítés dominál


Tanulmányi útmutató 

Reprodukáló tanulási stratégiára jellemző a mechanikus tanulás, a kudarc elkerülésére való törekvés, önállótlanság; az így tanuló gyermek nagymértékben igényli a pedagógus segítségét.

4. Pask szerint: 

Holisztikus stratégia: (a tanuló átfogó kép kialakítására törekszik a részekre való áttérés előtt)



Szerialista stratégia: esetében a tanuló a részletek előnyben részesíti



Rugalmas: mindkét stratégiát alkalmazni tudó tanuló

5. A nemzetközi szakirodalomban egyik leggyakrabban hivatkozott stratégia -SQ4R (idézi Szitó, 2005):  scan – előzetes áttekintés  query – kérdezés  read – elolvasás  reflect – átgondolás  recite – felidézés  review – ismétlő áttekintés -

Előzetes áttekintés: A szöveg bevezetőjének, kiemelt részeinek, összefoglalásának rövid áttekintése, melynek során a tanuló orientációs támpontokat keres, melyekhez kapcsolódni tud a feldolgozás során.

-

Kérdezés, kérdések alkotása: A leíró jellegű tananyag kérdésekké történő átfogalmazása elősegíti az aktív olvasóvá válást, illetve segít a számonkérés körülményeinek elővezetésében.

-

Elolvasás: Olyan aktív olvasás, melynek célja, hogy a megfogalmazott kérdésekre választ tudjunk adni.

-

Olvasott információk átgondolása: Az olvasott információk összekapcsolása korábbi ismeretekkel, fogalmakkal, összefüggések feltárása.

-

Felidézés: Emlékezetből történő válaszadás a korábban megfogalmazott kérdésekre.


Tanulásmódszertan -

Ismétlő áttekintés: Célja a hatékony rögzítés, illetve a lényeges elemek újbóli áttekintése.

Próbálja ki tanulási tevékenysége során az SQ4R stratégiát! Mit tapasztalt? Vesse össze más, eddig már használt stratégiákkal.

E módszer alkalmazása a mélyreható tanulási stratégiát segíti elő. Példaként, nem feltétlenül mintaként mutatjuk be! Annál is inkább, minthogy a tanulás egyénre jellemző, individuális, a személyiség pszichés struktúrájához kötött, annak megfelelő tevékenység. Ezért nincsenek általános, mindenkire érvényes stratégiák!!! A tanulási stratégiák fejlesztése A tanulást befolyásoló tényezők között első helyen állnak a tanulási stratégiák. Ezért is igen lényeges odafigyelni a fejlesztés lehetőségeire. DANSEREAN (idézi Kürti, 1982) szerint a tanulási stratégiák fejlesztésére alkalmas tevékenységek: 

Stimuláció (a tanulás előtt tapasztalati anyagon bemutatják a tanulási feladat fontosságát. Ez a tudatosítást és a motivációs bázis kialakítását szolgálja)



Fogalmi szintű információ (a tanulási feladat megoldásához adekvát stratégia elméleti hátterének feldolgozása)



Stratégia

oktatása

(a

stratégia

kivitelezéséhez

szükséges

eljárások

megismerése)



Stratégia alkalmazása (gyakorlati alkalmazás, amely megerősíti, tudatosítja a stratégia használatát, az általa elért eredményességet)



Visszajelentés (a stratégia alkalmazása során szerzett tapasztalatok elemzése; itt fontos szerepe van a szociális megerősítésnek is)



Becslés, diagnózis (a stratégia alkalmazása során elsajátított tudásnak, a megértés szintjének, a figyelem megnyilvánulásának értékelése)

Mikor lehet/ kell elkezdeni a tanulási stratégiák alakítását, fejlesztését? A tanulási stratégiák kialakításának lehetősége függ a tanuló fejlettségétől és a társas környezet által befolyásolt. Ez az jelenti, hogy azonos életkorú tanulók esetében is a fejlettségi különbségeknek megfelelően jelentős eltérések lehetnek a stratégiák meglétében, minőségében és alkalmazásában. Alsó tagozaton a tanulás stratégia alakítása: segítséget adni a feladatnak megfelelő módszer/technika kiválasztásában, mivel a tanulás folyamat természetét, saját kognitív folyamatait és azok működéseit csak 12 éves kora körül érti meg, amikor megjelennek a formális gondolkodás sajátosságai. Eddigi vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a jó teljesítményű tanulók hatékonyabb stratégiákat alkalmaznak, illetve ugyanazon stratégia alkalmazása esetén is jobb eredmények felmutatására képesek. A különbséget úgy is lehet jellemezni, hogy: -

gyenge tanulók – beágyazott stratégiák (nagyobb segítség, ösztönzés, bátorítás, motiváló tevékenység) használatára építenek

-

jobb tanulók – elkülönült stratégiákat (nagyobb önállóságot igénylők) érvényesítenek inkább

Szükség van a tudatos hatásrendszer megkomponálására a tanulási stratégiák fejlesztésére. Ez nem egyéb, mint a felnőttek, elsősorban a pedagógusok segítő tevékenysége, amely arra irányul, hogy fejlessze a tanuló önálló képességeit.

Tanulási szokások


Tanulásmódszertan

Írja le általában hogyan tanul! Rendszerezze tapasztalatait és képet alakíthat saját tanulási szokásrendszeréről!

Az ember mindennapi életében, tevékenységeiben jelentős szerepet játszanak a szterotíp, azonos módon ismétlődő cselekvések, megnyilvánulások, szokások. Ezek a tanulás esetében is kialakulnak: a feltételes reflexek kiépülésén alapuló, az egyénre viszonylagos állandósággal jellemző tanulási stratégiák összessége. Azokban a tanulási szakaszokban mutatkoznak meg, amelyekre az önállóság a jellemző Kialakulásuk tényezői: észlelt minták; korábbi tapasztalatok; a személyiség pszichés struktúrája (motiváltság, akarat, szorgalom) Komponensei sokrétűek, több oldalról megközelíthetőek. Ilyenek, pl. a napirend (a tanulás ideje), a tanulás megtervezése (sorrend), szervezés (feltételek biztosítása), kontroll vagy önkontroll beiktatása, bizonyos módszerek/technikák alkalmazása.

Mi a véleménye a jó tanulási szokás, rossz tanulási szokás kifejezésekről? Van létjogosultsága használatuknak? Miért? Mint ahogy általában a nevelésben a szokás etikai megítélés tárgya lehet, így beszélhetünk jó és rossz tanulási szokásokról, amelyek elősegítik a teljesítmény kialakulását, vagy ellenkezőleg hátrányosak (pl. mechanikus tanulás rögzülése, idősporlás miatt a kontrollbeépítésének hiánya, stb.) ebből a szempontból.


Tanulmányi útmutató A tanulókat tudatosan kell megismertetni a tanulási módszerekkel, stratégiákkal, majd adekvát tevékenységszervezéssel segítséget kell adni, hogy a tanulást segítő pozitív elemeket beépíthessék szokásrendszereikbe.

2. Téma: Tanulási módszerek és technikák Célkitűzések: -

A tanulási módszer és technika fogalmának értelmezése

-

A bevésés és ismétlés hatékony módszereinek bemutatása

-

Hatékony tanulási technikák tudatosítása

Kulcsfogalmak: tanulási módszer, bevésési eljárások, mnemotechnika, tanulási technika, tanulástérkép.

A téma átolvasása előtt vegye számba, Ön milyen tanulási módszereket használ! Mitől függ a módszerválasztása, mi határozza meg azt?!

A tanulási módszer a megismerést segítő, tanuló által alkalmazott ismétlődő, célszerűen választott vagy spontán módon szerveződő eljárások együttese. Jellemzője, hogy tanulási technikák alkalmazásából áll, úgy, hogy néha egy-egy technika maga jelenti a módszert, de többnyire a tanulási technikák a cél érdekében megkomponált együttese alkotja a célhoz vezető utat. Előfordulhat, hogy bizonyos módszerek szokássá


Tanulásmódszertan alakulnak – és ez nem is mindig kedvező. A módszerek megválasztására jellemző a tervszerűség, a tudatosság dominanciája. A tanulási módszerek kialakítását, kiválasztását meghatározó tényezők: a tanuló értelmi fejlettsége; a tanulás célja; a megtanulandó anyag és a tanulási környezet feltételei. A tanulás eredményességét jelentősen befolyásolhatja a tanulási módszerek /technikák ismerete és adekvát kiválasztása. Ez a tevékenység a tanuló nagyfokú önállóságát, önálló tevékenységét feltételezi. Alkalmazás közben a tanulónak kérdései támadhatnak, segítségre szorulhat, amit szakszerűen a pedagógus nyújthat számára.

Miben nyújthat konkrétan segítséget a tanító a tanulási módszerek kiválasztásakor a tanulónak?

A tanulási módszer egyfajta sajátos értelmezési lehetőségét adja az a kognitív pszichológiai irányzat, amely a tanulás mint információfeldolgozást fogja fel. Ennek a folyamatnak fontos része az információk kódolása, úgy, hogy az, szükség esetén, felidézhető legyen. Azaz úgy kell bevinni a tartós memóriába, hogy a tudás szükségképpeni kifejtésekor hozzá lehessen férni. Ezt adekvát tanulási módszerek segítségével lehet megtenni. A bevésés módszerei: ISMÉTLÉS


Tanulmányi útmutató Szerepe: a felejtés megelőzésében; hézagossá vált tudás kiegészítésében; megtanulandó anyag lényeges elemeinek kiemelésében; régi és új ismeretek összekapcsolásában; a tanulás eredményességének megállapításában van. Formái: a/ az emlékezeti tevékenység alapján: bevéső (eredeti információk újbóli felvétele) és felidéző ismétlés (nincs szükség az eredeti információkra) b/ az ismétlés célja szerint: fenntartó ismétlés (célja, hogy néhány másodpercig megtartson valamit a roved távó memóriában) és elaboratív ismétlés (úgy kell az emlékezetbe vésni, hogy az később is felhasználható legyen: kapcsolatok keresése, tapasztalatok felidézése, stb.) c/ a bevésés módja szerint: mechanikus (többszöri ismétés által, megértés nincs feltétlenül jelen) és logikus, megértésre alapozott. A hatékony bevésés eljárásai: 

A tanulandó anyag értelmi, logikai kapcsolatainak feltárása



Egységes, átfogó kép kialakítása a bevésés előtt



Az értelmi kapcsolatok feltárása nyomán a lényeg kiemelése



A tanulandó anyag logikus felépítését tükröző kulcsszavak kiemelése



Sajátos elgondolás alapján készített vázlat



Az anyag strukturális kapcsolatainak a felismerése



Aktív olvasás. Olvasás előtt a témával kapcsolatos előzetes ismeretek összegzése, közben kérdések felvetése.

Mikor, hogyan, hányszor kell ismételni? o Jobb, ha hosszabb ideig elhúzódnak megszakításokkal, mint egyszeri alkalommal hosszabb ideig o Nagy terjedelmű anyagok esetében: nem az egészet, hanem részekre bontva ismételjünk o Az újabban tanult anyagot sűrűbben, később már ritkábban. (Lappints, 2002)


Tanulásmódszertan A mnemotechnikák: - olyan eljárások, amelyek a megtanulandó anyag jelentésétől függetlenül segítik a tanulást és az emlékezet működését. Ilyenek: 

a helyek módszere (a megjegyzendő dolgot vagy tárgyat valamilyen helyhez kötjük);



történet módszere (a megtanulandó anyagot történetbe foglaljuk);



kapcsolás módszere (hosszabb lista megtanuláskor előnyös – minden megtanulandó dologról élénk vizuális képet kialakítani és ezeket egymáshoz kötni);



kulcsszó módszer (kiemelni a kulcsszavakat és ezeket memorizálni),



asszociáció módszere (rögzült emlékkép összekapcsolása a megtanulandó dologgal), stb.

Általában javítható az emlékezetünk és megkönnyíti a bevésést, amikor valamilyen rendszer szerint tudunk tanulni. A mnemotechnikai eljárások elsősorban a képzeletet hívják segítségül az információ elraktározása és előhívása során. Érdekességük, hogy azáltal teszik könnyebbé, gyorsabbá és hatékonyabbá a tanulást, hogy a tananyag megtanulása mellett még valami mást is meg kell tanulni. Annak ellenére, hogy azokat az anyagokat tudjuk megtanulni könnyebben, amelyek jelentését mélyebben feldolgoztuk és megértettük, a mnemotechnikák segítségével képesek vagyunk a számunkra kevésbé jelentésteli információkat is hatékonyan bevésni és előhívni. Az alábbiakban bővebben is bemutatunk néhány ilyen memorizálást segítő technikát. ACRONYM. Egy adott lista kezdőbetűiből egy új szót képezünk és azt jegyezzük meg. Elsősorban akkor hasznos, amikor ezeket a tételeket sorrendben kell megtanulnunk. Az acronymok nagyon népszerűek a hétköznapi nyelv számos területén. Tegyük fel, hogy a következő listát kell megtanulnunk: neuroticitás, extraverzió, nyitottság, együttműködés és lelkiismeretesség. A szavak kezdőbetűi alapján létrehozzuk a NENYEL acronym szót és ezt jegyezzük meg. Bár néha nagyon hasznos lehet a módszer, azért vannak hátrányai is. A hatékony bevésés mellett nem segíti elő a megértést. Néha nagyon nehéz lehet megformálni a betűket, mivel nem minden lista kedvez a módszer használatának. Végül hátrányos, ha az acronym szót elfelejtjük, akkor a lista sem biztos, hogy fel fog idéződni, amikor szükség van rá.


Tanulmányi útmutató ACROSTIC. Létrehozhatunk acronym mondatokat is a könnyebb memorizálás érdekében, ezeket acrostic mondatnak nevezzük. Amikor például a bolygók neveit szeretnénk megtanulni: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Plútó. „Minden vasárnap felmegyek a Mátyás-templom jéghideg szentélyébe, ugyanis nótázunk a plébánossal.” Ebben az esetben a jelentés segíti az emlékezést. És az eredeti lista szavai is könnyebben felidéződnek. Az E – G – H – D – F (a kotta öt vonalának ábécés nevei alulról felfelé, g-kulcs esetén) betűk könnyen megjegyezhetők az alábbi mondat segítségével: „Este gitározik három dagadt férfi.” Előnye: a jelentés és a képiség segíti az emlékezést. Hátránya: a szavak felcserélhetőek és az eredeti sorrend megváltozhat. RITMUSOK ÉS RÍMEK. Ki ne ismerné az alábbi mondókákat: „Előttem van észak, hátam mögött dél, balra a nap nyugszik, jobbról pedig kél.” „Minden vízbe mártott test, a súlyából annyit veszt, amennyi az általa kiszorított víz súlya.” A ritmus, az ismétlés, a dallam és a rímek nagyon jó emlékezést segítő eszközök. A tanulás megkönnyítése érdekében mi is felhasználhatjuk ezeket az eszközöket. Ezek a technikák gyakran még mulatságossá is teszik a tanulást főleg azok esetében, akik szeretnek létrehozni dolgokat. Elsősorban a hallási emlékezetünkre támaszkodik. Vigyázzunk arra, hogy ne fordítsunk túl sok időt a „mondókák” létrehozására, nehogy a tanulásra fordított időnk lássa kárát.

Próbáljon ki néhány mnemotechnikát! Tapasztalatait rendszerezze itt!


Tanulásmódszertan

Az ismétlés sikerességét növelő módszerek: 

RENDSZEREZÉS (az anyag belső kapcsolatrendszerének figyelembevétele, hierarchikus kapcsolatok felállítása)



KAPCSOLATOK KIALAKÍTÁSA (asszociatív kapcsolatok a régi és az új tudás között)

Tanulási technikák A leggyakoribb elemi tanulás technikák a következők (Balogh, 1998):  Szöveg hangos olvasása  Néma olvasás  Olvasott szöveg elmondása emlékezet alapján (megtartva az eredeti szöveg mondatszerkezetét vagy parafrazeálva)  Elolvasott vagy elmondott szöveg néma ismétlése  (F)Elmondás más személynek  Beszélgetés társakkal a tanult információkról  Áttekintés(előzetes – cím, alcímek, főbb bekezdések, stb.; utólagos – kiemelések, összevetés saját jegyzettel vagy iskolai vázlattal))  Ismeretlen szó meghatározása (szövegkörnyezet értelmezése, visszatekintés korábban tanult anyagra, szakkönyvek, lexikonok)  Kiemelés  Parafrazeálás (egyes szövegrészek átfogalmazása)  Kulcsfogalmak (kiemelése és/vagy definíciója)  Vázlat-/ jegyzetkészítés (és ennek vizuális tagolása)


Tanulmányi útmutató A vázlatkészítés alapelvei, folyamata:  

A témakör, téma (cím) kiemelése A témakörhöz, témához kulcsszavak mellérendelése pl. gondolatjelekkel -a kulcsszó lehet szakszó vagy speciális szakszó, jelentéstartalommal bír.  A kulcsszóhoz új vagy utaló információt közlő szavak mellérendelése.  Az idegen szavak, kifejezések fordítása, értelmezése.  Szószerkezetek kiemelése, amennyiben segítik a megértést - pl. predikatív, jelzős, határozós stb. Vázlatjelölések: Vázlatjelölés ~   __________ n.b. l. Vö. -

Elnevezés Hullámvonal Utalónyíl Hiányjel Gondolatjel Aláhúzás Nota bene! Lásd! Vesd össze!

Jelentés Törzsszó-ismétlés Következik valamiből, folyamat Valamit nem értek, hiányzik. Felsorolás Kulcsszó-kiemelése, cím, alcím Nagyon fontos! A szöveg „forráshelye” Valami ismerettel való összevetés

mindezeket egyéni vázlatjelölésekkel egészíthetjük ki!

(Forrás: Baló, 2007)  Ábrakészítés, tanári vázlat értelmezése  Fogalmak közötti kapcsolatok keresése, ezek rögzítése  Összefoglalás (lényegi mozzanatok kiemelése, rendszerbe foglalása, leírása)  Kérdések feltevése és válaszadás – önellenőrzés  Lehetséges tartalmak strukturális és működésbeli modellezése (ábrakészítés)  A tanultak elmondása

Mit takarnak az egyes tanulási technika elnevezések? Értelmezze mindeniket! Amellyel kapcsolatban kételyei vannak, nézzen utána! Addig ne haladjon tovább, amíg mindeniket nem érti!! A tanulási technikák értéke relatív. Nemcsak a tanuló személyiségétől, tanulási szokásaitól, hanem a tanulási tartalomtól, környezettől, rendelkezésre álló időtől függ, valamint attól, hogy új ismeret feldolgozása vagy alkalmazása-e a cél.) This page was created using BCL ALLPDF Converter trial software. 57 To purchase, go to http://store.bcltechnologies.com/productcart/pc/instPrd.asp?idproduct=1

Tanulásmódszertan A legfontosabb pedagógiai feladat a tanulók gazdag tanulási technikarepertoárjának kialakítása valamint az adekvát választás képességének fejlesztése.

Mikor kezdjen e pedagógiai feladat megoldásához a tanító?

Használt már rendszerezési technikát tanuláskor? A kognitív térkép ennek egy lehetősége. Próbálja ki az első vizsgaidőszakban! Alternatív tanulási módszer: A tanulástérkép A tanulástérképek az információ legfontosabb pontjainak dinamikus módon történő megragadását teszik lehetővé. Az információ lineáris módon történő lejegyzése helyett egy faágakhoz hasonló térkép formájában ábrázoljuk ezt. Ez a vizuális reprezentáció segíti az információ globális megragadását, az egyes részek közötti összefüggések megragadását és a flexibilis gondolkodást. E térképeket változatos nevekkel illetik és hivatkoznak rájuk. Az elmetérképezésről (Mind Mapping) úgy írnak és beszélnek, mint a leghatékonyabb és leginnovatívabb gondolkodást segítő módszerről, amely napjainkban elérhető. A módszert Tony Buzan angol pszichológus dolgozta ki. Egy olyan grafikai technika, amely pontosan tükrözi az agy működését – a gondolatok is elágazó asszociációkként kapcsolódnak össze. Nem a lineáris logika szerint működik, sokan ezért érzik olyan hamar természetesnek az elmetérképeket.


Tanulmányi útmutató A módszert előnye, hogy könnyű megtanulni és alkalmazni. Az érdeklődés kikristályosított témája kerül a lap közepére egy kép vagy ábra formájában. Majd a fő témák kisugárzásszerűen, ágak formájában nőnek ki a központi képből. Minden egyes ág egy kulcsszót vagy kulcs-ábrát tartalmaz egy vonalon. A részletek a fő ágakból bontódnak al-ágakra hasonló módon. Jegyzeteléskor a legtöbb diák csak egy színt és előrevonalazott papírokat használ, ami könnyen unalmassá válik. Ahhoz, hogy agyunk számára vonzóbbá tegyük a jegyzeteket, használhatunk színeket, ritmust, képzeletet és mókás rajzokat. Egy elmetérkép elkészítéséhez a következőket érdemes szem előtt tartani: 1. Vegyünk egy sima (nem vonalas vagy négyzetrácsos) papírt és fordítsuk az oldalára (fekve legyen előttünk). 2. Legalább 3 szín felhasználásával rajzoljuk az elmetérkép fő témáját lefedő képet a lap közepére. 3. Rajzoljuk meg a fő ágakat, amelyek a vizsgált téma fő pontjait jelentik s használjunk kulcsszavakat és kulcs-ábrákat. 4. Ezekhez adjuk hozzá a részleteket kulcsszavak, ábrák, szimbólumok formájában. 5. Használjunk színeket és tegyük olyan széppé elmetérképünket, amennyire csak lehet. 6. Nyomtatott betűkkel írjunk és egy vonalra csak egy szó kerüljön. 7. Nyilak használatával jelöljük az összefüggéseket. 8. Vidáman, jókedvvel készítsük. 9. Törjük át a megszokás korlátait. Használjunk vad színeket, ábrákat, hatalmas papírokat. 10. Ne ítélkezzünk, bátran írjuk le gondolatainkat úgy, ahogy jönnek. 11. Ne ragadjunk le egyik résznél sem, nyugodtan ugrálhatunk az egyes szakaszok között. Az elmetérképezésnek számos változata és felhasználási területe van beleértve a jegyzetélést, prezentációkészítést, óravázlat készítést, tervezést, piszkozatírást, ötletrohamot és problémamegoldást. A sok apró elem felhasználása segíti bevonni


Tanulásmódszertan mindkét féltekét a tanulásba, jobban mint azt a lineáris jegyzetelés teszi. Így a feldolgozott információra jobban és tovább emlékszünk. Az elmetérképezés gyökeresen alakíthatja át a tanulók iskolai élményeit. Elkészítésük teljesen egyéni. Az egyik tanulóé teljesen különbözni fog mindenki másétól, még akkor is ha ugyanarról az anyagról készült valamennyi. Segíti az egyén saját és egyéni élményeit tükrözni. A szavakból, gondolatokból, fogalmakból készített térképek nem idegenek a hazai oktatás gyakorlata számára sem. A tanulás hatásos eszközeiként azonban ritkán kerülnek alkalmazásra ezek a kognitív térképek. Gyerekek számára legjobban úgy tudjuk bemutatni e módszer használatát ha saját térképet készíttetünk velük. Érdemes először valami általános témával kezdeni (pl. állatok, járművek). Ezután pedig rátérhetünk olyan témákra, amelyek az iskolai tanulmányokból valók és jó ha az első térképeket közösen készítjük el. Egy téma feltérképezése segít abban, hogy világosabban gondolkodhassunk róla. A tanulás fontos segédeszközeként ha már kipróbáltuk az osztályban később sokféle céllal fel lehet használni, amikor csak szükség van rá. Figyelemreméltó sajátossága, hogy tartalmazza a teljes nyelvi szerkezetet, és felöleli az összes, a tartalmi összefüggésekben kihasználható nyelvi készségeket – a beszédet, a megértést, az olvasást és az írást. Amikor a gyerek térképet rajzol, aktívan gondolkozik és ez arra serkenti, hogy ezeket finomítsa és tovább építse. Nem az információ puszta befogadója a gyerek, hanem azt újraértelmezve és újragondolva saját gondolkodási sémái között is elhelyezi. A térkép készítésével a tanulók megtanulnak egy, az információk feltárására, vizualizálására és rendezésére vonatkozó eljárást, amely a tananyag minden területén alkalmazható. (Lásd még: www.mind-map.com ; www.mindmap.ch)

Keressen a szakirodalomban más rendszerezési technikákat is! (pl. halmazábra, szerkezeti ábra, folytonossági láncolat, stb).Legalább kettőt értelmezzen!



3. Téma: Tanulási stílus Célkitűzések: -

A tanulási stílus fogalmának és típusainak ismertetése

-

A tanulási stílus tanulási eredményességben betöltött szerepének tudatosítása

Kulcsfogalmak: tanulási stílus, perceptuális erősség, meghatározó tényezők, stíluspárok.

Hogyan határozná meg a tanulási stílust? Mi az? Társítson minél több fogalmat hozzá!

A tanulási stílus fogalma Jelenleg körülbelül 20 különböző módszer létezik a tanulási stílusok meghatározására. Ken és Rita Dunn a new york-i St. Johns Egyetem professzorai nyújtják


Tanulásmódszertan az egyik legátfogóbb modellt. Szerintük tanulási stílusunk általában négy tényező kombinációjából tevődik össze: 1. Hogyan fogadjuk be legkönnyebben az információt? – főleg vizuális, auditív, kinesztetikus vagy taktilis tanulók vagyunk? Vajon legjobban a látás, hallás, mozgás vagy érintés útján tanulunk? (Az ízlelés és a szaglás fontos lehet néhány munkastílusban, mint például a borkóstolás, vagy a parfümkeverés, azonban e kettő nem tartozik a lényegesek közé a legtöbb tanulási stílusban.) 2. Hogyan rendszerezzük és dolgozzuk fel az információt? – vajon túlnyomórészt jobb féltekés vagy bal féltekés, analitikus vagy „globális” módon (a „globális” szót úgy értve, hogy vajon inkább „szélesen seprő” személyek vagyunk mint szisztematikusan gondolkozók)? 3. Milyen feltételekre van szükségünk, amelyek segítenek az információ felvételében és elraktározásában?– érzelmi, társas, fizikai és környezeti. 4. Hogyan hívjuk elő az információt? – ami teljesen különbözhet attól, ahogyan felvettük vagy elraktároztuk. Kutatások azt bizonyítják, hogy a tanulóknak csupán 30 százaléka emlékszik egy normál tanítási órán hallottak 75 százalékára. Negyven százalékuk háromnegyed részét megőrzi annak, amit olvas és lát. Ezek a vizuális tanulók kétféle típust alkotnak: néhányuk szavak formájában dolgozza fel az információt, míg a többiek azt őrzik meg, amit diagramok vagy képek formájában látnak. Tizenöt százalék taktilisan tanul a legjobban. Hozzá kell nyúlniuk az anyaghoz, le kell írniuk, rajzolniuk és be kell vonódniuk az adott élményekbe. Egy másik 15 százalék kinesztetikus. Legjobban a testileg „csinálással”, a tevékenykedés folyamatában és által tanulnak – amint olyan valódi élményekben vesznek részt, amelyeknek általában közvetlen alkalmazhatósága van életükben. Dunn és munkatársai szerint mindannyian egy domináns és egy másodlagos erősséggel rendelkezünk. Ha a gyermek fő perceptuális erőssége nem illik össze az


Tanulmányi útmutató osztályban megjelenő tanítási módszerrel nehézségei támadhatnak a tanulással, hacsak nem tudja kompenzálni ezt másodlagos perceptuális erősségével. Ennek lényeges jelentősége van a lemorzsolódás problémájának megoldására nézve. A kinesztetikus és a taktilis tanulók a legesélyesebb jelöltjei a hagyományos iskolai osztályokban való megbukásra. Nekik szükségük van arra,

hogy mozoghassanak,

érezhessenek,

érinthessenek, csinálhassanak – és ha a tanítási módszer nem engedi meg számukra, hogy így tegyenek, úgy érzik, ki vannak hagyva, hogy nem vesznek részt a dolgokban és unatkoznak. A hagyományos oktatásban a tanár a táblára ír és magyaráz. Ezután a diákoknak olvasniuk kell és kérdésekre kell válaszolniuk. Ahhoz, hogy egy diák ebben a környezetben sikeres legyen: állhatatosan motiváltnak kell lennie (az unalmas tananyag megtanulása mellett), konformistának vagy hatalom-orientáltnak, auditív stílusúnak kell lennie (annak érdekében, hogy egy 45 perces óra harmad részére emlékezzen). Azonban a tanulóknak mindössze 10-12 százaléka auditív típusú az általános iskolákban. Sok felnőtt férfi csak kinesztetikus vagy taktilis tanuló, sokan vizuálisak is (a lányok között több auditív tanuló van). A tanulási stílust meghatározó tényezők Az említett szerzők a tanulási stílust meghatározó 21 elemet 5 nagy csoport szerint vizsgálják és írják le: 1) KÖRNYEZETI INGEREK HANGOK: Arra utal, hogy a tanuló milyen hangokat preferál a tanulási környezetben. MEGVILÁGÍTÁS: A tanulás közbeni megvilágításra és a preferált fény erősségére utal. HŐMÉRSÉKLET:

A

tanulás

során

kedvelt

hőmérsékletet

jelenti.

DESIGN: A szoba és a bútorok olyan módon történő elrendezését jelenti, ahogyan azt a tanuló szereti. 2) ÉRZELMI INGEREK MOTIVÁCIÓ: A tananyag megtanulása irányában megmutatkozó motiváció mértékére és jellegére utal.


Tanulásmódszertan KITARTÁS: Egy dolog megtanulása vagy egy feladat végzése terén megmutatkozó kitartás jellegzetessége. FELELŐSSÉG: Azt jelenti, hogy milyen mértékben vállaljuk a felelősséget saját tanulásunkért. STRUKTÚRÁLTSÁG: Azt mutatja meg, hogy a tanuló milyen mértékben szereti azt, ha minden utasítást egymás után megkap az adott feladattal kapcsolatban. 3) TÁRSAS INGEREK EGYEDÜL: Arra utal, hogy a tanuló milyen mértékben preferálja az egyéni tanulást. PÁROS:

Egy

CSOPORTOS:

tanuló

társsal

Egy tanuló

való

csoportban

tanulás való

kedvelésének tanulás

mértékét

mutatja.

preferálására vonatkozik.

FELNŐTT: Egy felnőtt ellenőrzésének és támogatásának igényére vonatkozik. VÁLTOZATOSSÁG VAGY RUTIN: A tanulás közbeni, egyszerre több feladatban való részvétel előnyben részesítésének mértékére vonatkozik. 4) FIZIOLÓGIAI INGEREK ÉRZÉKSZERVI: A hallgatással, nézéssel, tapintással és tapasztalással való tanulás preferenciáját írja le. TÁPLÁLÉK: A tanulás közbeni ivás, evés és rágcsálás igényének mértékét mutatja. NAPSZAK:

A

tanuláshoz

megválasztott

napszak

preferenciáját

jelenti.

MOZGÉKONYSÁG: Annak mértékére utal, hogy koncentrálás, tanulás közben mekkora igényünk van a mozgásra, a testhelyzet megváltoztatására. 5) PSZICHOLÓGIAI INGEREK GLOBÁLIS-ANALITIKUS: Arra utal, hogy a tanuló akkor tanul könnyebben, amikor a részletek előtt láthatja annak átfogó képét, vagy pedig akkor ha először a részleteket dolgozza fel és ezután áll össze számára a teljes kép.


Tanulmányi útmutató FÉLTEKEISÉG: Ez átfedésben áll az előzővel. A bal agyféltekei preferenciával rendelkezők elemzőbbek, az információt sorba, egymás után szeretik feldolgozni. A jobb agyféltekei preferenciával rendelkezők szeretnek egyszerre több dologgal foglalkozni, globális tanulók. IMPULZÍV-REFLEKTÍV: A gondolkodás tempójára utal. A döntések előtti alternatívák megfontolásának mértékét jelenti.

Vegye sorra ezeket a tényezőket! Ön mit preferál az egyes elemek tekintetében? Mindezekből következik, hogy: 

A tanulási stílus környezeti, érzelmi, társas, fiziológiai és pszichológiai jellemzők kombinációjából alakul ki, amely meghatározza azt, hogy egy személy miképpen tud legjobban tanulni.



Minden személy egyedi, tud tanulni és sajátos tanulási stílussal rendelkezik.



Az egyéni tanulási stílusokat figyelembe kéne venni az oktatás minden szintjén.



Egyik tanulási stílus sem jobb – vagy rosszabb -, mint bármely másik.



Minden – kulturális, tanulmányi, férfi, női – csoportban megtalálható mindegyik tanulási stílus.

 

Minden kultúrán, szocio-ökonómiai státuszon vagy osztálytermen belül legalább annyi különbség létezik, mint a csoportok között.



Ha az egyéneket úgy tanítjuk, hogy figyelembe vesszük tanulási stílusukat, akkor növekedik tanulási teljesítményük.

A tanulási stílus eléggé nehezen határolható el a tanulási stratégiától. J. P. Das (1988) hangsúlyozza, hogy a stílus és a stratégia nem ugyanaz. A különbségek az alábbiakban ragadhatók meg:


Tanulásmódszertan

Stratégia

Stílus

o Látható o Egy terv o Meghatározzák a tanulási feladatok

o Látens o Az egyén tudásának, sajátosságainak, hajlamainak összessége o Tanulási szituációtól függetlenek

Más meghatározás szerint a stílus egy stratégia típusának elrendezésére, alkalmazására való hajlam. (Pask, 1983, 131) Kürti Jarmila (1990) szerint a tanulási stílusok diszpozíciók, amelyek a legkülönbözőbb helyzetekben is determinálják a tanulás módját, kimenetelét. Bennük a megismerés módja, formája nyilvánul meg. Időben relatíve stabilak, vagyis viszonylag állandóak. Összefoglalva az eddigieket, megfogalmazhatjuk, hogy a tanulási stílus a személyiség belső, viszonylag állandó determináló tényezője, kognitív és affektív vonások összessége, amelyben a megismerés módja, formája nyilvánul meg, és amely a legkülönbözőbb helyzetekben is meghatározza a tanulás módját, befolyásolja eredményességét. Katona, N. – T. Oakland (1999) kutatásaik nyomán a tanulási stílusok három nagy csoportját különítik el: o pszichológiai különbségekre alapozott tanulási stílusok: igen sok gyereknél valamely agyfélteke dominanciája tapasztalható 

jobb

agyfélteke

dominanciája

–

analitikus

gondolkodás

eredményessége 

bal agyfélteke dominanciája – holisztikus és vizuális látásmódot igénylő feladatok eredményesebb megoldása

o a motivációs stílus különbségei 

belső / külső motívumok iránti fogékonyság

o különbségek a kognitív stílusban: sokféle tanulási stílus leírásához vezettek. A kognitív stílusok tulajdonképpen olyan pszichikus konstrukciók, a személyiség, az interperszonális működés és a képességek sajátos ötvözetei, amelyek megmutatják a személyiségváltozók megismerésre gyakorolt hatását. Összefoglalva a különböző felosztási kritériumokat az alábbi táblázatot nyerjük: This page was created using BCL ALLPDF Converter trial software. 66 To purchase, go to http://store.bcltechnologies.com/productcart/pc/instPrd.asp?idproduct=1

Tanulmányi útmutató Táblázat 2: A tanulási stílusok (Forrás: Lappints, 2002) Különbségek a felosztási

A tanulási stílus

alapokban

megnevezése

1. Érzékelési modalitások

2. A feldolgozás módjai

Jellemzői

a. Vizuális

- látási dominancia

b. Auditív

- hallási dominancia

c. Taktilis-kinesztétikus

- tapintási és mozgási dominancia

d. Vegyes

- nincs dominancia

a. Reflektív

-

a

válasz

gondos

megfontolt

mérlegelése,

hipotézisek

és

megoldások b. Impulzív

-

nem fordít időt a mérlegelésre, gyors

válaszok,

gyakorta

pontatlanok 3.

Mezőfüggőség

- a. Globális

-

alacsony

aktivitási

szint,

kötött

gondolkodás, az összefüggéseket nem fedezi

mezőfüggetlenség

fel b. Analitikus

- a megismerési mód változtatása, gyors téri

észlelés

és

információszerzés,

a

gondolkodás flexibilis 4. Nevelési kölcsönhatás

a. rigid gátlásos

- absztrakt fogalomalkotásra, feldolgozásra nehezen képes, hozzátapad a struktúrához,

b. fegyelmezetlen

a szabályokhoz -

c. elvárás – szorongó

jellemző

az

impulzivitás,

érzelmi

megnyilvánulásait nem fékezi, többnyire rendbontó

d. kreatív

- mások értékelésére koncentrál, a külső kontroll irányítja -

magabiztos,

független,

egyéni

megoldásokat talál, aktív 5. Az irányítás módja

a. szukcesszív

- Kedveli az apró lépéseket tartalmazó irányítást.


Tanulásmódszertan b. szimultán

- Kedveli az összetettebb feladatokat, az egyidejű többféle információt

6. Társas környezet

a. egyéni tanulás

- zavarják a környezet ingerei, kedveli a csendet, nyugalmat

b. társas tanulás

- kedveli a felnőttek a társak jelenlétét, azt a tanulás során is igénybe veszi

7.

Stratégiához

a. értő

kapcsolódóan

- globális feladatmegközelítés, átfogó kép kialakítása analógiák segítségével

b. műveleti

- figyelme a részletekre, a sorrendre irányul

8. Integratív megközelítés 

az energia

a. Extravertált

érdeklődés,

forrása,

gyors

reagálás,

társas

környezte igénye

energiaszerzés módja

- a külvilágra való nyitottság, sokféle

b. Introvertált

-

lassúbb,

nem

igényli

a

nyilvános

szereplést, befele forduló 

az ingerek

a. gyakorlati

- fontosak a tapasztalatok, a környezet

felvételének

megfigyelése, ragaszkodik a tényekhez,

preferálása

kedveli az egyszerű feladatokat b. képzeleti

- gondolkodása az elmélet síkján, előnyben részesíti a fogalmakat, szimbólumokat - dominál az objektivitás, az elemzés és a



kritika a véleményekkel szemben, élvezi a

A döntéshozatal módja

a. gondolkodó

versenyt - szubjektív normák, nem a tényeket,

b. érző

hanem az embereket elemzi, együtt érző, fontos a harmónia - gyorsan dönt, a szabályokra támaszkodik,



fontos a munka, a jó időbeosztás

A döntés ideje a. szervezett

- a döntést elhalasztja, elviseli a zavart, a rendetlenséget,

b. rugalmas

nem

szereti

szabályozottságot


a


A táblázat alapján érzékeljük, hogy igen sokféle tanulási stílussal találkozhatunk. Ez a felsorolás azonban korántsem teljes. Látható, hogy a tanulási stílusok kétpólusúak, nemegyszer két végpontot jelölnek meg. Lényeges, hogy az egyes pólusok pozitív oldalait hasznosítani lehessen a tanulás segítése, irányítása során. A vizsgálatok azt mutatják (Lappints, 2002), hogy a tanulási stílusnak igen jelentős szerepe van a tanulásban. A stílus hatása megmutatkozik az eredményességben, a tanító/tanár – tanuló interakcióiban, de sokszor még a továbbtanulási döntésekben is.

Ön milyen tanulási stílussal rendelkezik? Töltse ki, majd értelmezze a Tanulási stílusom kérdőívet! (Forrás: Lappints, 2002) A stílus, stratégia és módszer a tanulás folyamatában nem különülnek el egymástól, illetve nem egymástól függetlenül hatnak. Ezen elemek közötti kölcsönös meghatározottság alapvető jellemzője tanulási tevékenységünknek. A meghatározottság iránya nem jelölhető egyértelműen, hiszen a hatás és visszahatás jelenségével kell ez esetben számolnunk: „egy X’ tanulási stílusú személyre az jellemző, hogy elsősorban X tanulási stratégia alkalmazására fogékony. Az X stratégia pedig tulajdonképpen az x1, x2, … xn módszerek alkalmazása révén valósul meg. Egy Y’ tanulási stílusú személyre az Y stratégia, s az ahhoz tartozó y1, y2,…yn módszerek jellemzők. Fordítva: a tanuló rendelkezésére álló módszertani repertoár meghatározza, hogy milyen (pl. X) stratégia választására van lehetősége, az pedig hatással van a tanulási stílusa (pl. X’) kialakulására.” (Mező – Mező, 2007, 24). Mindez azt is hangsúlyozza, hogy nincsenek általános, mindenkire érvényes és mindenki esetében hatékonynak minősíthető módszerek és stratégiák, hiszen ezeknek illeszkedniük kell egyrészt az egyén tanulási stílusához,

másrészt

az

elsajátítandó

tartalom

jellegzetességeihez,

a

tanulási

körülményekhez, stb. E hatásmechanizmus felhívja a figyelmet arra is, hogy a gazdag módszertani repertoár változatosabb tanulási stratégiák alkalmazását teszi lehetővé (tehát a pedagógus törekedjen ennek alakítására, gazdagítására), és ily módon visszahat a tanulási stílus alakulására is.


Tanulásmódszertan



Önálló tanulást és önértékelést segítő kérdések, feladatok: 1. Próbálja meghatározni a tanulási stratégia fogalmát! Milyen összefüggéseket lát a tanulási és tanítási stratégiák között? 2. Az egyéni tanulási stratégia mi alapján alakulhat ki? 3. Próbáljon meg felidézni néhány tanulási stratégiát! Emlékszik-e kinek a nevéhez fűződnek ezek? 4. Miért tekinthető mélyrehatoló stratégiának az SQR4? 5. Sorolja fel a tanulási stratégiák fejlesztésére alkalmas tevékenységeket! 6. Hogyan jellemezné a jó és a rossz tanulók tanulási stratégiáit? 7. Milyen tényezők befolyásolják a tanulási szokások kialakulását? 8. Milyen tényezők befolyásolják a tanulási módszer kiválasztását? 9. Sorolja fel a bevésés eljárásait! Gondolkodjon el azon, hogy ezek közül melyeket tudja egy kisiskolás hatékonyan alkalmazni! 10. Nevezzen meg legalább 3-4 mnemotechnikát! 11. A megnevezett tanulási technikák alapján készítse egy 10-es toplistát! Kezdje az ön által leghatékonyabbnak ítélttel! 12. Fogalmazza meg tapasztalatait a tanulástérkép módszerének használata nyomán! 13. Hogyan határozható meg a tanulási stílus? Melyek az alapvető különbségek a stílus és stratégia között? 14. Nevezzen meg minden felosztási alap szerint egy tanulási stílust és jellemezze ezeket! 15. Kiket érint hátrányosan az, ha a tanító többnyire azonos módszereket és eszközöket használ minden tananyagrész feldolgozásánál?

Beküldésre javasolt feladatok


Tanulmányi útmutató Az alábbiak közül egy kötelezően választandó! A beküldés határideje: a kontaktórán leszögezett. 1.

Válasszon egy tanulási stratégiát! Mutassa be, miként „tanítaná meg”

tanítványainak! 2.

Válasszon ki a Danserean által meghatározott tanulási stratégia

fejlesztésére alkalmas tevékenységek közül kettőt és adaptálja kisiskoláskorra! Mutassa be mindkettőnek egy-egy konkrét megvalósítási módozatát! 3.

Írjon egy rövid esszét a következő témában: A tanító szerepe a tanuló

helyes tanulási szokásrendszerének kialakulásában. Utaljon arra is, hogy a szokásalakítás milyen területein korlátozottak a pedagógus lehetőségei! 4.

Készítse el egy tanítási óra vázlatát, amely által szemlélteti, hogy miként

vértezi fel a tanulót néhány (2-3) hatékony tanulási technikával! 5.

Egy IV. osztályban önálló tanulásra szánt témához készítsen tanulási

térképet! Kommentálja, milyen lehetőségeket lát arra, hogy ezt a módszert már kisiskoláskorúak is alkalmazzák! 6.

Írja le, milyen tanácsokat ad két különböző tanulási stílussal rendelkező

gyerek számára, önálló tanulási tevékenységük optimalizálását elősegítendő! Nevezze meg a gyerek tanulási stílusát és jellemezze néhány mondatban, majd konkrétan fogalmazza meg a tanácsokat!

Szakirodalom: 1. Balogh, L. (1998): Tanulási stratégiák és stílusok, a fejlesztés pszichológiai alapjai. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. 2. Baló András (2007): A tanulás fejlesztésének tanulása. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen.


Tanulásmódszertan 3. Fodor, L. (2004): Általános és iskolai pedagógia, Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár 4. Katona N. és Oakland, T. (1999): Tanulási stílus — egy integratív megközelítés. In: Alkalmazott Pszichológia I. évf. 1. szám. 17-29 5. Kozéki, B. (1986): Önállóság, önfegyelem – autonómia. Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest. 6. Kürti, J (1998): Az iskolai eredményesség és a szocializáció. Akadémiai Kiadó, Budapest. 7. Lappints, Á. (2002): Tanuláspedagógia, Comenius BT., Pécs 8. Mező Ferenc – Mező Katalin (2007): Tanulási stratégiák fejlesztése az IPOOmodell alapján. Tehetségvadász Stúdió – Kocka Kör Tehetséggondozó Kulturális Egyesület, Debrecen. 9. Szitó, I. (2005): A tanulási stratégiák fejlesztése. ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Budapest. 10. Tóth, L. (2000): Pszichológia a tanításban, Pedellus KK, Debrecen.


Tanulmányi útmutató IV. MODUL: A TANULÁS SEGÍTÉSE – A TANULÁS TANÍTÁSA

Célkitűzések: -

A fejlesztő tevékenység alapvető feladatainak kiemelése

-

A fejlesztés irányultságainak jellemzése

-

A segítő diagnózis alapvető részterületeinek feltárása

-

A tanulási képesség-fejlesztés területeinek tisztázása

-

Az egyes területek fejlesztési vonulatának pontosítása

-

Az optimális tanulási környezet meghatározó elemeinek bemutatása

-

A

tanító

felelősségének

tudatosítása

megfelelő

tanulási

környezet

megteremtésében

Tanulási útmutató: A modul négy téma feldolgozására vállalkozik. Tanuljon témánként! Az első két téma rövid, könnyen áttekinthető. Gondolja át, hogy a fejlesztés irányultsága szerinti típusai, illetve a diagnózis milyen konkrét feladatokat ró a tanítóra. Ez megkönnyíti a rögzítést. A harmadik modul több leágazást tartalmaz, ezért hatékony lehet megint a tanulási térkép vagy ábra készítése. Minden fejlesztendő területhez, elemhez társítson példákat. A motiválási eljárásokat csoportosítsa aszerint, hogy melyeket alkalmazza, vagy alkalmazták diákkorában és melyek újak. A tanulási stratégiák, módszerek, stílusok kisiskoláskori fejlesztésének megértésében a mellékelt és továbbgondolandó példa segíthet. Gondolkodjon el azon is, hogy a tanító milyen mértékben segíti a gyereket abban, hogy saját tanulási tevékenységét reálisan értékelje, és ennek tükrében olvassa el a harmadik téma c. pontját. A optimális tanulási környezet elemeinek rögzítéséhez elég, ha saját szavaival megfogalmazza, mi minderre van/lenne Önnek szüksége környezeti vonatkozásban, hogy eredményesen tanulhasson. Ha átgondolta, találja meg az egyes óhajának megfelelő elemet szaknyelvi „fordításban”. A kérdéseket, feladatokat ne mellőzze. E modul végén nincs választási lehetőség, minden feladatot beküldésre elő kell készíteni. Kezdje a könnyebbel, hogy kedvet kapjon. Kettő közülük mélyebb átgondolást, több anyag gyűjtését teszi szükségessé. Jó munkát!


Tanulásmódszertan

1. téma: A fejlesztő tevékenység elemei Célkitűzések: -

A fejlesztő tevékenység alapvető feladatainak kiemelése

-

A fejlesztés irányultságainak jellemzése

Kulcsfogalmak: fejlesztő tevékenység, közvetlen és közvetett fejlesztés.

Értelmezze a tanulás segítése kifejezést. Gondolkodhat a pedagógus, illetve a szülő „fejével” egyaránt!

A tanulás segítésének tág fogalmába beletartozik mindaz a tevékenység (a tanulás irányítása, külső és belső feltételek pozitív irányba történő változtatása) amely fokozza a tanulás eredményességét. A segítés, a tanulás tanítása mind iskolai színtereken, mind egyéb tanulási környezetben lehetséges és szükséges. A segítés fejlesztő tevékenység. Komplexitását meghatározza a segítők száma és státusza, valamint az alkalmazott eljárások sokszínűsége. A segítés lehet: direkt (pl. tanulási módszerek, technikák elsajátíttatása) és indirekt (pl. biztosítja a tanuló számára a szükséges feltételeket).



Adjon példákat direkt és indirekt segítségre!

A fejlesztő tevékenység alapvető feladatai: 1) A gyermek fejlettségének és szociokulturális hátterének alapos és részletes megismerése. 2) A gyermek fejlettségének és a fejlődési szükségleteknek megfelelő tanulási stratégiai elemek (technikák, módszerek, mintanyújtó stratégiák) körülhatárolása, megismertetése. 3) A

technikák,

módszerek,

stratégiák

elsajátítását

segítő

operacionalizált

képességek

fejlesztésére

tevékenységrendszer kidolgozása. 4) Ezekkel

párhuzamosan

a

tanulási

irányuló

tevékenységek affektív feltételeinek javítása, mindenekelőtt a megfelelő motivációs bázis kialakításával. 5) A fejlődést segítő és megmutat értékelési folyamatok kidolgozása, harmonizálása. A gyermekek fejlettségére és fejlődési szükségleteire alapozódó hatásrendszer akkor lehet eredményes, ha folyamatos és állandó, és elvezet az önálló tanulási képességek kialakulásához. A tanulás tanítását szolgáló feladatok általánosak, mindenféle tanulásra érvényesek, és tantárgyakra lebontottak lehetnek. Megvalósításuk színhelyei a tanítási órák, az otthoni tanulás, vagy más tanulási tapasztalatokat nyújtó alkalmak.


Tanulásmódszertan Balogh László szerint a fejlesztésnek, irányultságának megfelelően 2 útja van: a.

KÖZVETLEN FEJLESZTÉS – során megismertetjük azokat a tanulási módszereket, technikákat, amelyeket a gyermek még nem ismer. Ezek beépülnek a tanulási tevékenységbe. Mindezek alapján kialakíthatók olyan stratégiák, amelyek hatékonyabbak a korábbiaknál, illetve jobban megfelelnek adott tananyagtípus elsajátításának.

b.

KÖZVETETT FEJLESZTÉS – lényege, hogy nem a stratégiát próbáljuk meg fejleszteni, hanem a tanuló személyiségében azokat a hiányzó feltételeket pótoljuk, amelyek a stratégiák alkalmazásához szükségesek (emlékezet, figyelem, gondolkodás, motiváció). Vagyis, azokat az értelmi képességeket (pszichikus rendszereket) fejlesztjük, amelyek alapvetően befolyásolják, mintegy megalapozzák a tanulás egész folyamatát, így a tanulási stratégiák alkalmazását is.

A két fejlesztési forma egyidejű megjelenése és lehetséges és kívánatos, mivel a két tényező szoros összefüggésben határozza meg a tanulás hatékonyságát.

2. téma: A tanulás diagnózisa Célkitűzés: -

A segítő diagnózis alapvető részterületeinek feltárása

Kulcsfogalmak: teljeskörű diagnózis, kognitív feltételek, affektív tényezők, környezeti feltételek.

A segítés kiindulópontja az egyén tanulási sajátosságainak pontos diagnózisa. A helyzetképből kiindulva kerül előtérbe a pozitív sajátosságok megerősítése, fejlesztése, a hiányosságok megszüntetése. A tanulásdiagnosztika „egy olyan vizsgálat, amely a pedagógia-pszichológia módszereivel és eszközeivel egy vagy több tanulást meghatározó tényező értékére vonatkozóan nyújt megállapítást” (Mező - Mező, 2007, 44) A teljeskörű diagnózis kialakítása a tanulás valamennyi – külső és belső feltételeinek – számbavétele alapján történik. This page was created using BCL ALLPDF Converter trial software. 76 To purchase, go to http://store.bcltechnologies.com/productcart/pc/instPrd.asp?idproduct=1

Tanulmányi útmutató a.

A diagnózis egyik lényeges eleme a kognitív feltételek adott állapotának feltárása: előzetes tudás, tanulók meglévő tanulási stílusa, stratégiái, szokásai, módszerei. Ebben többféle módszer használható: megfigyelés, kikérdezés (egyéni beszélgetés, kérdőívek). A diagnózis sarkalatos pontja a tanulási nehézségek időben való felismerése és okainak lehetőség szerinti feltárása. A tanulási nehézségek rövid időn belül kudarchoz vezetnek. Kudarc esetén a meglévő intellektuális képességek könnyen blokkolódnak. Az átélt kudarcoktól a tanulóknak folyamatosan csökken a munkakedve. Ne engedjük, hogy a tanulók hozzászokjanak a kudarchoz!

b. A diagnózis legnehezebb része az affektív tényezők, sajátosságok megismerése és feltárása: motívumok, attitűdök, kötődés, stressz és szorongásszint, önkontroll, attribúció, stb. Az affektív tényezők határozzák meg, hogy az egyén eljut-e a saját kognitív feltételei által szabott felső határig. Különös jelentősége van a tanulási motívumok megismerésének és feltárásának. Megfelelő ösztönzés nélkül nem jön létre hatékony tanulás. c. A diagnózis fontos része a tanulási környezet feltételeinek számbavétele: osztálylétszám,

tantermek

száma,

felszereltsége,

oktatásban

felhasznált

eszközrendszer. Az otthoni tanulás esetében fontos a tanulók szociokulturális körülményeinek feltárása: a tanulás helye, könyvek, folyóiratok, számítógép, stb., nem utolsó sorban a szülői segítségnyújtás lehetősége. d. A tanulásfejlesztést szolgáló diagnosztika során a tanuló már elsajátított és használt tanulási módszereit is célszerű megvizsgálni, ugyanakkor tudatosítani kell, hogy rendelkezik-e azokkal a (már korábban jelölt) készségekkel, képességekkel, amelyek a módszer alkalmazásának eredményességet biztosítani tudják. Mező Ferenc és Mező Katalin (2007) a tanulásfejlesztést szolgáló diagnosztikában az alábbi általános mutatók vizsgálatát szorgalmazzák: -

a módszerhez szükséges képességbeli háttér

-

a módszerhasználatra vonatkozó motiváció

-

a módszer helyes ismerete

-

a tanulási módszer alkalmazása



a módszerrel kapcsolatos tanulási transzfer (azaz, a tanulók képesek-e a módszert új tanulási helyzetben, feladatban alkalmazni?)

A tanulásmódszertani fejlesztésben (is) tehát a kiindulópontot a megismerés, a diagnózis képezi, mely a további segítő tevékenység eredményességének záloga.

Állítson össze egy olyan szempontsort, amelyet a tanulási diagnózis megállapításakor segédeszközként használhat!

3. téma: A tanulási képességek fejlesztése Célkitűzések: -

A tanulási képesség-fejlesztés területeinek tisztázása

-

Az egyes területek fejlesztési vonulatának pontosítása

Kulcsfogalmak: gondolkodási képesség, figyelem, emlékezetfejlesztés, motiváció, tanítói feladatok, kognitív önszabályozás, metakognitív tudás. A tanulási képességek fejlesztése mindig a diagnózis tartalmi elemeinek figyelembevételével történik. Mivel a tanulás jellegzetesen individuális tevékenység, különös jelentősége van az egyéni, differenciált fejlesztésnek. A tanulási képességeken belül kiemelten három terület fejlesztését tarjuk szem előtt: a) A tanulás pszichikai feltételeinek fejlesztése This page was created using BCL ALLPDF Converter trial software. 78 To purchase, go to http://store.bcltechnologies.com/productcart/pc/instPrd.asp?idproduct=1

Tanulmányi útmutató b) A tanulási stratégiák, módszerek, stílusok fejlesztése c) A fejlődést segítőértékelés a.

A tanulás pszichikai feltételeinek fejlesztése A tanulás pszichikai feltétele három lényeges összetevőre vonatkozhat: a tanulás

motívumrendszerének alakítása, kognitív képességek fejlesztése és egyéb pszichikai feltételek. A kognitív képességek fejlesztése az óvodában és alsó tagozaton minden tantárgy keretében alapfeladatnak minősül. A tanulás szempontjából fontos tényező a gondolkodás, az emlékezet kapacitása és a felidézhetőség. Az egyéb pszichikai feltételek: rituális szokások, amelyek a tanulásra való ráhangolódást szolgálják; a tanulás helyszíne, állandó időpontja; tanulandók sorrendje; tanulási szünetek beiktatása; önellenőrzés, önjutalmazás módja. - szoros összefüggés a tanulási szokásokkal, stílussal. A gondolkodás, emlékezet, figyelem és motiváció kérdését jelentőségénél fogva részletesebben is elemezzük. 1. A hatékony és sikeres tanulás kulcsa gondolkodási készségek fejlesztése. Sajnos napjaink iskolai gyakorlata kiöli a gyermek természetes kíváncsiságát. Az iskolában ugyanis nem kell gondolkozni, mindig megmondják, hogy mit, és hogyan kell elvégezni.


Tanulásmódszertan Gondolkodási szokások 1. Ne add fel könnyen, ha nehézséget okozó problémába ütközöl! 2. Igyekezz egyedül megbirkózni feladataiddal, segítséget csak kellő erőfeszítés után kérj! 3. Mindig ellenőrizd megoldásaid helyességét! 4. Ne légy minimalista, élvezettel merülj a gondolkodást igénylő feladatokba! 5. Mindig vizsgáld meg, mennyi igazság van a tieddel ellenkező véleményekben! 6. Nemcsak a kritika, az önkritika is fontos! 7. Fogadd el mások igazát, ha érveik meggyőznek! 8. Törekedj elfogulatlanságra azokkal szemben is, akiket nagyra becsülsz! 9. Mindig gondolj arra, hogy az állításaidat megfelelő érvekkel kell alátámasztanod! 10. Légy következetes, de kerüld a makacsságot! 11. Merj a magad értelmére támaszkodni! (Oroszlány Péter, 1994)

A helyes gondolkodást és tanulást a metakognitív irányítás jellemzi (Fischer, 2007). A metakognitív készségek feltételei annak, hogy a tanuló ellenőrzés alatt tartsa saját gondolkodását, előre lássa a dolgokat és következményeket (pl. érzik a koncentrálás szükségességét, tudják, mivel próbálkozzanak, ha elakadnak). A metakognitívitásnak három eleme a tervezés, nyomon követés, értékelés. A tervezés képessége segíti a tanulás metakognitív irányítását. A diákoknak segítségre van szükségük ahhoz, hogy használni tudják a tervezés fajtáit és szintjeit. A tervezés fejlesztése a tanári irányítású tervezéstől elindulva a tanulók önálló tervezése felé haladjon. A fejlesztés egyik módszere lehet a személyes példaadás. Ez történhet összpontosítással (azaz kérdésekkel támogatja a gondolkodást, pl. „Újra vizsgáld meg!”, „Miben hasonlítanak ezek a részek, miben különböznek?, „Mesélj róla!”), kölcsönös tanítással (interaktív módszer, a tanár és tanuló felváltva tanítják egymást, azaz tanítani, nem más, mint másodszor tanulni), összefoglalással (lényeges tényezők kiemelése-alaptechnikái a jegyzetkészítés vagy fogalomtérkép, kognitív térkép készítése: vizuális módon, grafikus eszközökkel próbálják meg ábrázolni a gondolatok és fogalmak közötti kapcsolatokat. Jegyzetelés és gondolkodás közben is segít, a fogalmi gondolkodást fejleszti. Ezek a térképek segítenek This page was created using BCL ALLPDF Converter trial software. 80 To purchase, go to http://store.bcltechnologies.com/productcart/pc/instPrd.asp?idproduct=1

Tanulmányi útmutató a tervezésben, az ismeretek felmérésében és értelmezésében. Az iskolai tananyag bármely területén felhasználhatjuk), modellálással (a tanuló által fejben feldolgozható cselekvést vagy cselekvéssort adunk elő, pl. „Szeretnék valamit megtudni VIII. Henrik feleségeivel kapcsolatban. Megnézem a tartalomjegyzéket, lássuk csak, mit látunk – nincs külön fejezet VIII. Henrik feleségeiről. De nem adom fel, megnézem a betűrendes mutatót. Ez a könyv végén van, ábécé szerint rendezve. Tehát megyek lefelé, amíg Henrikhez érek. Úgy látom a feleségeit nem említik. Hát akkor végigfutok az oldalakon (lapoz). Aha, itt van egy kép, amely akár az egyik feleségét is ábrázolhatja. Nézzük az aláírást – Boleyn Anna. Lássuk csak megtalálom-e a nevét valahol az oldalon?) (Fischer, 2007, 150), pozitív visszajelzéssel (a tanulást mindig segíti a teljesítményről szóló visszajelzés, és a sikerélmény megerősítése, pl. „Tetszik, amit csináltál. Tudod, hogy miért?). A gondolkodási képességeket iskolai környezetben úgy lehet a legjobban fejleszteni, ha beépítjük azt minden tantárgy tanításába (A külön gondolkodásfejlesztő programok beiktatása a romániai iskolai tevékenységbe körülményes a már meglévő túlzsúfolt tantervi követelmények miatt.). Ezt úgy érhetjük el, hogy olyan a tanulási helyzeteket hozunk létre, amely keretet ad a gyermekek magasrendű gondolkodási képességeinek a kifejlesztéséhez. 2. A koncentráció, a figyelem, az észlelési képesség is nagyban befolyásolják a bevésést. Minél erősebben összpontosítjuk figyelmünket egyetlen tárgyra, minél nagyobb érdeklődéssel fordulunk feléje, annál érzékletesebben emelkedik ki az érzékleti összképből, míg más részletek a háttérbe szorulnak. A csatornaelmélet az mondja ki, hogy a csatornák kapacitása, melyen az információk áramlanak agyunkba, kötöttek, ezért ésszerűen kell használjuk és gazdálkodnunk vele. Kiinduló szabály, hogy egyszerre mindig csak egyetlen dologra figyelünk. Az alkati adottságok, mint a vérmérséklet, meghatározhatják, hogy milyen a koncentráció. A kolerikus erősen képes koncentrálni az őt lelkesítő munkára, a figyelem átkapcsolása viszont nehezebben megy. A szangvinikus erősen tud koncentrálni változó körülmények között is, figyelemmegosztása is jó. Egyhangú munkánál viszont hamar elkalandozik. A flegmatikus figyelme állandó, sokáig fenn tudja tartani, kevésbé képes a figyelem megosztására, figyelem átkapcsolása nála viszont lassú. A melankolikus esetében a figyelem gyenge megosztási képessége jellemző, de erősen tud koncentrálni nyugodt körülmények között. Az észlelési képesség This page was created using BCL ALLPDF Converter trial software. 81 To purchase, go to http://store.bcltechnologies.com/productcart/pc/instPrd.asp?idproduct=1

Tanulásmódszertan a személyiség összetett tulajdonsága (az egyén tudáskészlete, tartós érdeklődése, a figyelem megoszthatósága stb.). Befolyásolja a ható inger nagyfokú intenzitása (pl. reklámok), mindennapitól eltérő volta, a háttérből kiemelkedő, világosan körvonalazott alak. Az észlelési képességünk gyengül, ha ezek a jellemzők nincsenek meg („Néz, de nem lát!”). A koncentrációs képesség fejlesztésére gyakorlattípusok: -

Figyelmi feladatok (pl. képtelen ábrák reprodukálása, emlékképek felidézése, emlékezz!, mi változott?, mi történt?, másold le!, Oroszlány, 1994, 51)

-

Aktív olvasás (lényegkiemelés szövegből - fontos mondatok kiválasztása egy szövegből-, címmeditáció - mire utal a cím - írásban)

-

Koncentrációs feladatok (jelkeresés, hibakeresés)

-

Lazító testgyakorlatok (autogén tréning -pl. tónusfokozás, elnehezedés) 3. Fontos, hogy a gyermekeknek hasznos tanácsokat és a tanulást elősegítő,

emlékezetfejlesztő technikákat mutassunk, tanítsunk. Ilyen fontos tudnivaló a tanulás közben beiktatott szünetek rendje is (lásd 3. táblázat). A tanulás tanításának végső célja, hogy a diákot eljuttassuk az önszabályozó tanulás kialakulásához. 3. táblázat. Tanulási szünetek (Forrás: Birta, 2006) A szünet

Időtartam

Időközök

Tevékenység a szünet alatt

1. Megszakítás

1 perc

Szükség szerint

Hátradőlés a székben

2. Kis szünet

5 perc

30 percenként

Szabadon végzett gyakorlatok vagy

típusa

hasonlók 3. Kávészünet

15-20 perc

2 óra elteltével

Kávézás, stb.

4. Pihenés

60-120 perc

4 óra elteltével

Evés, alvás stb.

Ön milyen gyakran szokott pihenőket beiktatni?


Tanulmányi útmutató Jó tanácsok a tanuláshoz! 1. Ne oszd meg a figyelmedet! Kísérletek bizonyítják, hogy egyszerre csak egy dologra tudunk igazából figyelni. A figyelem gyors váltakozása bizonyos tevékenységeknél – pl. autóvezetésnél – nélkülözhetetlen, a szellemi erőfeszítésnél azonban mindenképpen a teljesítmény csökkenésével és gyors fáradással jár! 2. Élvezettel merülj el a tanulásba! Ha valódi érdeklődés és kíváncsiság vezet, figyelmed biztosan nem kalandozik el más területre! 3. Tanulás előtt tedd rendbe íróasztalodat! Ne hagyj elől semmi olyan tárgyat, amely tanulás közben elvonja a figyelmedet, más irányba terelhetné gondolkodásodat. 4. Tanulás közben ne egyél, evés közben ne olvass! A kétféle tevékenység egymás ellen hat: vagy az ételt élvezd, vagy a tanulásra figyelj! Ha éhes vagy inkább tarts szünetet, és nyugodt körülmények között étkezz! 5. Ha nehezedre esik elkezdeni a tanulást, csinálj meg bemelegítésként néhány koncentrációs gyakorlatot, ez átlendít a kezdet nehézségén. 6. Dolgozz ki magadnak feladatokat figyelmi képességed fejlesztésére. Nézz meg alaposan minden tárgyat, személyt, mintha most látnád először. Törekedj a látottak és hallottak minél pontosabb visszaadására szóban és írásban! 7.

Figyeld meg magadat, hogyan viselkedsz a tanítási órákon. Mennyire használod ki a tanulás lehetőségeit az iskolában? A jó időgazdálkodás alapja, hogy amit az iskolában megértesz és megjegyzel, azzal otthon keveset kell foglalkoznod. Mi akadályoz meg ebben? Nem tudod követni a magyarázatot? Miért nem szólsz? Zavarnak társaid, vagy éppen te zavarod őket? Vedd észre, mi tereli el a figyelmedet a tárgyról, és gondold meg, mit tehetnél ez ellen.

8. Otthoni munkádat is elemezd, mintha kívülről látnád magad. Mennyire célirányos tanulásod, mennyi közben a „lötyögés”, a fölösleges időtöltés, ábrándozás, regressziós olvasás, mi akadályoz a folyamatos tevékenységben, mennyi ideig tudsz koncentráltan dolgozni? Készíts időmérleget: írd fel, mivel, mennyi ideig foglalkozol. Fűzz hozzá megjegyzést: elégedett vagy-e koncentrációs teljesítményeddel, tudtál-e folyamatosan dolgozni? Ne hagyd, hogy az idő kifolyjon a kezedből!


Tanulásmódszertan 4. Motiváción az oktatás elméletében két - egymással szorosan összefüggő - dolgot értünk. Egyrészt azokat a belső hajtóerőket, amelyek a tanulót a tanítóval való együttműködésre, a tanulási folyamatban való aktív részvételre késztetik, másrészt azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a tanár tesz azért, hogy a tanulót rávegye az együttműködésre motiválás)

Motiválásra azért (is) van szükség, mert a tanulási tevékenység gyakran akadályokba ütközik. Rendezze a tanulás akadályait az alábbi szempontok alapján: -

A tanulóban levő tényezők

-

A környezetben levő tényezők

-

Tananyagban levő tényezők

A tanuló motívumai: Mi készteti a tanulót arra, hogy eleget tegyen a tanító által kifejezett igényeknek (Knausz, 1999) 1. Kognitív motívumok: Azokat a motívumokat soroljuk ide, amelyek valamilyen tartalmi kapcsolatban állnak az elsajátítandó tudással. Ezeket nevezhetjük belső motívumoknak is. Ideális esetben - a tanulót döntően belső motívumok vezérlik: magáért a tudásért, a tudás öröméért tanul. Ilyenek például a kíváncsiság,

érdeklődés,

kompetencia,

törekvés

az

ellentmondások

kiküszöbölésére. 2. A családi háttérrel összefüggő motívumok 

A szülők megkövetelik a jó tanulmányi eredményeket. (jutalom-büntetés)



A szülők fontosnak tartják az iskolai eredményeket, és a gyerek-szülő érzelmi kapcsolat jó.



A családban becsülete van a tudásnak, a szülők tanuláshoz és tudáshoz való viszonya követendő mintaként segíti a gyerek tanulási részvételét.

3. A tanuló karrierelképzeléseivel összefüggő (teleologikus) motívumok 4. A kortárscsoportból fakadó motívumok: mintakövetés, versengés. Széles gyerekcsoportok esetében számíthatunk arra, hogy megelőző (hozott) motivációjuk alacsony lesz: 

ahol a családi háttér nem rendezett, a szülők kevéssé kísérik figyelemmel a gyerekek iskolai pályafutását, a szülők és a gyerek között az érzelmi kapcsolat zavart;



ahol a szülők értékrendjében nem áll magasan a tudás;



ahol a tanuló jövőképe, karrierelképzelése nem feltételezi a jó iskolai teljesítményt;



ahol a kortárscsoport nem értékeli az iskolai teljesítményt;



ahol a kortárscsoport ugyan értékeli az iskolai teljesítményt, de a tanuló lemaradása behozhatatlannak látszik;



ahol a tanuló kíváncsisága, érdeklődése, kompetenciára és integrált tudásra való igénye nem találkozik az iskola által nyújtott tudással (soha nem arra kíváncsi, amiről az órán szó van).

A tanító feladatai a motivációval kapcsolatban o

Ismerjük meg a tanulókat! i. Tanuljuk meg mielőbb a tanulók nevét! ii. Beszélgessünk a tanulókkal! Ismerjük meg érdeklődési köreiket, életformájukat, problémáikat! iii. Ismerkedjünk meg közelebbről a tanulókkal! iv. Beszélgessünk a szülőkkel!

o

Teremtsünk pozitív légkört az osztályban! i. Törekedjünk az érzelmi biztonság megteremtésére!


Tanulásmódszertan ii. Figyeljünk oda a tárgyi környezetre!. iii. Figyeljünk oda a kényelmi szempontokra! • Ne féljünk a játékosságtól és a humortól! A túlságosan komor órai légkör elveszi a kedvet a tanulástól. iv. Tartózkodjunk az intellektuális agressziótól! v. Akadályozzuk meg az osztályon és iskolán belüli gyerek-gyerek agresszió minden formáját! vi. Alakítsunk ki személyes kapcsolatot a tanulókkal! o

Kínáljunk követendő példákat!

o

Mutassuk fel a tudás megszerzésében rejlő perspektívákat!

o

Kössünk a tanulókkal "szerződést"! Különösen akkor ha a tanulók nagyon alacsony szinten motiváltak, és baj van az együttműködéssel. személyesség és korrektség. i. "Kollektív szerződések". ii. Egyéni szerződések.

o

Tegyük érdekessé az órát! i. Kapcsoljuk össze a tananyagot az élettel, a tanulók életvilágával! ii. Kapcsoljuk össze a tananyagot a tanulókat érdeklő kérdésekkel! iii. Fogalmazzunk meg problémákat! Aknázzuk ki a tanulók kíváncsiságában rejlő lehetőségeket! iv. Alkalmazzunk a köznapitól eltérő módszereket és eszközöket! v. Adjunk optimális nehézségű feladatokat!

o

Éljünk okosan a megerősítés eszközeivel! i. Ne bízzunk az osztályozás kizárólagos hatásában! ii. Éljünk a dicséret eszközével! Alkalmazzuk többször, mint a szidást! iii. Soha ne próbáljuk manipulálni a gyerekeket, érzelmeink mindig legyenek őszinték! iv. A külső megerősítés gyengíti a kognitív motívumok hatását.


Tanulmányi útmutató Sokféle motiváló eljárásra azért van szükség, mert a gyerekek is különbözőek. Egyik gyereknél ez, másiknál az a motivációs technika járhat eredménnyel.

Nevezzen meg 2-3 pszichikai feltételt és mutasson rá a tanulás hatékonyságát befolyásoló mechanizmusára!

b.

A tanulási stratégiák, módszerek, stílusok fejlesztése

A tanulási módszerek, technikák, szokások fejlesztésnek, kialakításának szükségességéről már az előző fejezetben volt szó. 

A fejlesztés első lépése: fejlettséghez igazodva sokféle módszerrel, technikával ismertetessük meg a tanulót, annak érdekében, hogy lehetősége legyen kiválasztani a számára leghatékonyabbat. Itt azonban nem csak bemutatásról, hanem ajánlásról is szó van. A tanulásfejlesztés gyakorlatának egy változatát ismertetve Mező Ferenc és Mező Katalin (2007) részletesen bemutatják az információfeldolgozás egyes szakaszaihoz kapcsolódóan, hogy melyek azok a készségek/ képességek, illetve módszerek/ eljárások, amelyek alakítására figyelmet kell fordítanunk: Input: jegyzetelés (írott szöveg, élő szó), olvasás. Process: átszerkesztés (pl. a szöveg szerkezeti rendjének felismerése, időrend

szerinti szerkesztés, fogalmi hierarchia szerinti szerkesztés, stb.), információgazdálkodás, grafikus

ábrák

készítése/

értelmezése,

mnemotechnikák

alkalmazása,

holista

ismeretrendszer (ismeretek közötti kapcsolat kiépítésére való törekvés témakörön belül, ezek között, tantárgyak között) This page was created using BCL ALLPDF Converter trial software. 87 To purchase, go to http://store.bcltechnologies.com/productcart/pc/instPrd.asp?idproduct=1

Tanulásmódszertan Output: felelés, esszéírás (tartalmi és formai sajátosságok tudatosítása) 

A tanulási módszerek ismerete, a tanulási gyakorlatban való felhasználása párosulva a tanuló fejlettségi szintjével megteremti azt a lehetőséget, hogy mindig a tanulási feladatnak megfelelő stratégiát dolgozza ki, és alkalmazásával eredményessé tegye a tanulást. A saját tanulási stratégiák konstruálási folyamatának segítése szintén a tanító feladata, melynek eredménye, a metakognitív tudás növekedése.



A tanulási módszerek fejlesztéséhez elsősorban a mnemotechnikák és egyéb tanulási technikák ismertetése és életszerű alkalmazása járul hozzá.



Tanítási órák: otthoni tanulási feladatok előkészítésén túlmenően mintákat is nyújt az önálló tanulás szervezéséhez.



A tanulás segítésének alapfeltétele a tanuló tanulási stílusának ismerete; a segítő ajánlásokat, módokat ezekhez kell igazítanunk, ezzel optimalizálhatjuk a tanulást.



A fejlesztés eredményességének sarkalatos pontja az egyéni sajátosságok szerepe és figyelembevétele.



A fejlesztés elkezdhető már az iskoláskor kezdetén (Páli – Kalmár vizsgálatai, 1981)



A stratégiák ismerete bizonyos mértékig kompenzálhatja a gyengébb képességeket, ugyanis a stratégia elsajátítása, alkalmazása együtt jár bizonyos tanulási képességek fejlesztésével/fejlődésével.

c.

A fejlődést segítő értékelés Az autonóm személyiség kialakulásának alapvető feltétele a kognitív önszabályozás. „A

kognitív önszabályozás képessége együttesen jelenti az egyénnek önmagáról, a különböző feladatokról, valamint az alkalmazandó kognitív stratégiákról való tudását.” (Réthyné, 1998, 243). A kognitív stratégia azt a tudást jelenti, amely által lehetővé válik a megtanultak transzferálása: bármely feladathelyzetben történő alkalmazása. A tanulás eredményessége szempontjából meghatározó, hogy az egyén milyen mértékben képes kontrollálni és szabályozni saját pszichikus funkcióit: észlelését, emlékezetét, gondolkodását. A kognitív önszabályozás a tanulás eredményeként alakul ki, tanítható. Ebben van jelentős szerepe a tanítónak: külső irányítás mellett az önszabályozási képesség fejlesztése.


Tanulmányi útmutató Fontos a metakognitív tudás fejlesztése is (magasabbrendű önkontroll folyamatok, amelyek kialakulásában a külső értékelési minták meghatározóak), hiszen az önálló tanulás képességrendszerének komponense. A metakogníció nem csak a tanulásra, hanem az egyén önmagáról való tudására is vonatkozik. Fejlesztése tehát a motívumok, érzelmek megismerését és kontrollálását is jelenti. Ebből következően a tanító feladata: 

A pedagógiai értékelés során nem csak a végső eredményként jelentkező tudást, hanem magát a tanulási folyamatot, tevékenységet is értékelni kell, ezzel egységben.



A tanulás segítésének egyik fő lehetősége a metakognitív bázis tudatos, célzott fejlesztése.

Rendezze a fejlesztendő tanulási képességeket! Társítson tanítási feladatokat a megjelölt elemekhez!

4.

téma: A tanulási környezet

Célkitűzések: -

Az optimális tanulási környezet meghatározó elemeinek bemutatása



A

tanító

felelősségének

tudatosítása

megfelelő

tanulási

környezet

megteremtésében

Kulcsfogalmak: optimális tanulási környezet, jellemzők, tanítói teendők. A tanulási környezet az a hely, amelyben a tanulás megtörténik. Azonban a tanulás szót itt nem korlátozhatjuk csupán a „tananyag elsajátítására”. A fejlődés, a szocializáció során különféle dolgokat tanulunk meg (pl. értékeket, normákat, mozgásokat, műveleteket, hiteket, attitűdöket, verbális kifejezéseket, sőt sokszor még félelmeket is), amelyek mind valamilyen kontextushoz köthetők. Általánosságban elmondható, hogy bizonyos tényezők hátráltatják, míg mások gazdagítják a tanulási folyamatot. Vannak olyanok, amelyek erősebb hatást gyakorolnak erre s vannak olyanok, amelyek hatása gyengébb. Vannak fizikai, társas, érzelmi, élettani és kognitív összetevői is. Mindebből látható, hogy mennyire komplex módon jellemezhető e környezet.

Jellemezze azt a tanulási környezetet, amelyet ideálisnak tart hatékony tanulás megvalósítására! Tudatosítva ennek elemeit, tegyen arról, hogy érvényesüljenek!

A tanulási környezet elemeinek felkutatása közben a fizikai környezet meghatározó jegyeit (amelyeket ergonómiai tényezők néven szoktunk elemezni), valamint a humán környezet elemeit egyenlő arányban találjuk. A humán és a fizikai környezet elemei hasonló mértékben befolyásolják a tanulás hatékonyságát.


Tanulmányi útmutató Mind a szülők, mind pedig a pedagógusok felelősek annak a tanulási környezetnek a megteremtéséért, amelyben a gyermekeket nevelik. Az alábbiakban bemutatunk néhány gondolatot, amely az optimális tanulási környezet kialakításában segítségükre lehet: 1) Gazdag, stimuláló ingerek – változatos színek, textúra alkalmazása, gyerekek által készített rajzok és ábrák kifüggesztése, így könnyebben összefüggésbe tudják hozni az egyes terméket annak tulajdonosával. 2) Csoportos helyek kialakítása – társalgó, pihenő hely, udvar, asztalok stb., ahol lehetőség van a másokkal való találkozásra, beszélgetésre és tapasztalatcserére. 3) Zárt és nyitott helyek összekötése – az agynak – különösen a fejlődő és a tanuló agynak sok oxigénre van szüksége. Ezért a szabadban, rendszeresen elvégzett mozgásos gyakorlatok nagyon fontosak. 4) A motiváció növelése – nyilvános helyeken kifüggeszthetünk olyan feliratokat és szimbólumokat, amelyek erősítik az összetartozás és a koherencia érzését. Legjobb ha ezek is a gyerekek alkotási közül kerülnek ki. 5) Érzelmi biztonság megteremtése – a fenyegetettség mértékét a lehető legkisebbre kell csökkenteni. Sok kutatás kimutatta már a stressz, a félelem és a szorongás tanulást gátló hatását. 6) Változatos helyek – minden képzés, oktatás, tréning célja a transzfer: a tanultak más helyzetekben való alkalmazása. Ezért ugyanazt az anyagot mutassuk be minél többféle módon, formában, színben és helyen. 8) Minden forrást tegyünk elérhetővé – a tanulás egyik legújabb irányzata a „Multiple Chance Learning” (Többszörös lehetőség a tanulásra) azt javasolja, hogy az oktatási és a környezeti elrendezések olyan változatosságát biztosítsuk, amely az adott tanulási epizódban az ötletek gyors kialakulását segítik elő. Ez például egy olyan osztálytermet jelent, ahol a sarokban vagy egy csap és egy mosogató, van a teremben írásvetítő, magnó, Internetes számítógép, olyan asztal, ahol egyedül lehet dolgozni, olyan asztal, ahol csoportban lehet dolgozni, van külön olvasósarok, vannak könyvespolcok szótárakkal, lexikonokkal és térképekkel. Napjainkban egyre több ilyen „tanulás központtal” találkozhatunk általános és középiskolákban

is.

(Megjegyzés:

saját

tapasztalatunk

szerint

a

diákok

sokkal


Tanulásmódszertan felszabadultabbak, autonómabbak, együttműködőbbek az ilyen környezetben és jobban vigyáznak környezetük tárgyaira is. ) 9) Rugalmasság – a dolgokra különböző szemszögből tekinthetünk. A dolgok megváltoztathatók. Amennyiben találunk jobb alternatívát, akkor megbeszélhetjük és változásokat hozhatunk létre. 10) Aktív és passzív helyek biztosítása – a tanulóknak szükségük van olyan helyre, ahová visszavonulhatnak, ahol intraperszonális intelligenciájukat használva elmélkedhetnek éppen úgy, mint olyan helyekre, ahol másokhoz csatlakozva interperszonális intelligenciájuk segítségével megvitathatnak bizonyos kérdéseket. 11) Személyes helyek – minden diák számára fontos, hogy otthon és az iskolában is legyen egy olyan helye, amelyet kizárólag a sajátjának érezhet. Ez kifejezi számukra az egyediséget és megengedni, hogy kifejezzék identitásukat, hogy személyessé tegyék saját helyüket és hogy territoriális viselkedést gyakorolhassanak. 12) A teljes közösség mint optimális tanulási környezet – az iskolát forrásokban gazdag tanulási központnak tekinthetjük, amely kiegészíti az élethossziglani tanulást. Minden felvilágosult személy tudja, hogy a tanulás nem az iskoláztatással kezdődik és nem is annak befejezésével zárul le. Elmúlt már az a korszak, amikor egy diák számára a tanár jelentette az információ megszerzésének kizárólagos forrását. A technológia, a távtanulás, a közösségi és az üzleti kapcsolatok, az otthoni tanulás mind olyan tényezők, amelyek jelentősen át fogják alakítani a ma és a holnap tanulási környezetét. Fisher (2007) a tanulást segítő környezet elemzésében a jó osztály vs. rossz osztály, jó iskola vs. rossz iskola fogalmakat vezeti be. Úgy véli, hogy a tanulás szempontjából ideális egy olyan csoporthoz tartozás, amely magas kohézióval rendelkezik, ugyanakkor támogatja minden tagjának egyéni fejlődését is. Javasolja, hogy az osztályon belül akár kisebb közösségeket, „törzseket” hozzunk létre, amelyeknek erős az identitása, összetartozása, az egymás támogatása, így segítenek a hatékony tanulási környezet megteremtésében. A tanulóközösségek (akár kisebb, akár nagyobb) létrehozásának egyik központi célja az összetartozás érzésének táplálása. Így csoportnormává válnak olyan értékek, mint a teljes odafordulás, odafigyelés egymás szavaira, érzéseire, a mások megbecsülése, a segítőkész hozzáállás, a bizalom és a kimaradás joga. Hasonló tanulásra serkentő hatása lehet a hatékony iskoláknak, ahol különösen fontos


Tanulmányi útmutató tényezőnek tekinti a szerző a vezetést és az iskola hangulatát, valamint a tanár-diák kapcsolatot és a tananyag/ tanítás minőségét.

Milyen legyen a tanulási környezet? 

ÉRZELMILEG BIZTONSÁGOS (elegendő

hely, elegendő idő, az eszközök megléte,

célszerű elhelyezése; szeretetteljes, elfogadó, megértő 

STIMULÁLÓ ÉS INGERGAZDAG (érdeklődés,

meghallgatás, odafigyelés)



ÖSZTÖNZŐ, POZITÍV, BÁTORÍTÓ (bátorítás,

támogatás, ösztönzés, dicséret, elismerés,

nyitottság a gyermek jelzéseire, igényeire, érzéseire, gyermekismeret; öröm, büszkeség kimutatása) 

FELFEDEZHETŐ, MANIPULÁLHATÓ (önállóság,

próbálkozás lehetősége, felfedező,

alkotó légkör biztosítása) 

AKTÍV, MOZGÁSOS (szabadságérzet

biztosítása)

Állítsa szembe a tanuló tanulási tevékenységére gyakorolt hatása mentén a fent bemutatott környezeti feltételeket ezek hiányával!


Tanulásmódszertan



Önálló tanulást és önértékelést segítő kérdések, feladatok:

1. Melyek a fejlesztő tevékenység alapvető feladatai? 2. Mi a különbség a közvetlen és a közvetett fejlesztés között? 3. Sorolja fel a teljes körű diagnózis elemeit! 4. Jelölje a tanulási képességeken belül azt a három területet, amelyekre a fejlesztésnek irányulnia kell! 5. Milyen szerepe van a tervezési képesség fejlesztésének a tanulási tevékenység segítése folyamán? 6. Sorolja fel és támassza alá példákkal, a tanító motivációval kapcsolatos feladatait (legalább négyet ezek közül)! 7. Mit értünk a kognitív önszabályozás és a metakognitív tudás kifejezések alatt? 8. Nevezze meg az optimális tanulási környezet kialakításának 3 olyan elemét, amelyre különös gondot fordít/fordítana pedagógiai gyakorlatában. Miért éppen ezeket gondolja fontosnak?

Beküldésre javasolt feladatok Az első feladat fakultatív. A második és a harmadik feladat teljesítése kötelező! A beküldés határideje: a kontaktórán leszögezett. 1. A tanulás segítésének elemeit és jellemzőit szem előtt tartva értelmezzék az alábbi idézetek valamelyikét; emeljék ki tanulás-módszertani szempontú következményeit. „Nem az a fontos, hogy megtöltsünk egy csöbröt, hanem, hogy meggyújtsunk egy tüzet!” „Nincs szükségünk nagyobb erőre, jobb képességekre, vagy tágabb lehetőségekre. Amire szükségünk van az, hogy élni tudjunk azzal, amink van.”


Tanulmányi útmutató „Az egészséges fejlődés előmozdításának kulcstényezője a szülők érzékenysége a gyermek szükségletei iránt.” (Cole M.) „Semmire sem tudom megtanítani, mert nem szeret engem.” (Szókratész) „Csak attól tanulunk, akit szeretünk.” (Goethe) 2. Tervezzen egy tanítási órát kifejezetten tanulásmódszertani céllal. Szabadon választhatja meg, hogy hányadik osztályban és a fejlesztés mely területét dolgozza fel. Pontosan jelölje a szervezett tevékenységeket, a módszereket, eszközöket, szervezési formákat. A feladat elkészítését megkönnyítendő tanulmányozza át a mellékletben megadott mintát. További ötleteket talál a: http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=letoltes-korosi-tanulas oldalon

3. Állítson össze egy legalább 15 feladatot tartalmazó feladatgyűjteményt. Csoportosítsa a gyakorlatokat aszerint, hogy a tanulási képességeken belül mely terület fejlesztését szolgálják. Jelölje a feladat mellett azt is, hogy hányadik osztályban és milyen órán alkalmazná ezeket. Segítheti a tájékozódásban, ihletődhet a: http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=oktatas-kerekgyarto oldalról.

Szakirodalom: 1. Bagdy, E. – Telkes, J. (1995): Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 2. Balogh, L. (1998): Tanulási stratégiák és stílusok, a fejlesztés pszichológiai alapjai. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. 3. Birta-Székely, N. (2006): Tanárok pedagógiai műveltsége. Ábel Kiadó, Kolozsvár. 4. Fisher, R. (2007): Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni? Műszaki Könyvkiadó, Budapest. 5. Fürstné, K. E. – Sipos, E. (1996): Hogyan tanuljak, hogy legyek valaki? Fürst Stúdió, Dunaalmás. This page was created using BCL ALLPDF Converter trial software. 95 To purchase, go to http://store.bcltechnologies.com/productcart/pc/instPrd.asp?idproduct=1

Tanulásmódszertan 6. Knausz I. (1999): A tanulás. In A tanítás mestersége, Egyetemi jegyzet, Budapest. 7.

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=letoltes-korosi-tanulas

8. http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=oktatas-kerekgyarto 9. Lappints, Á. (2002): Tanuláspedagógia. Comenius BT., Pécs. 10. Mező Ferenc – Mező Katalin (2007): Tanulási stratégiák fejlesztése az IPOOmodell alapján. Tehetségvadász Stúdió – Kocka Kör Tehetséggondozó Kulturális Egyesület, Debrecen. 11. Oroszlány Péter (1994): Könyv a tanulásról. PSZM, Budapest. 12. Szászné, Cs. K. – Varga, K. (2005): Segítőkészség. A tanulás sikerességéhez szükséges pszichikus funkciók megfigyelése és fejlesztése. Ec-Pec Alapítvány, Budapest



1. Melléklet: Forrás: Kórósi Kálmánné (szerk.) (2005): A tanulás tanítása, tanulása. (Szokásrendszerek, tanulási technikák kialakítása, fejlesztése az 1–4 osztályban) http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=letoltes-korosi-tanulas

1. osztály Főtéma: A szokásrend kialakítása Altéma: A tanulás külső feltételei (rend, világítás, testtartás, szemtávolság, csend) 1. foglalkozás Időigény: 1x60 perces foglalkozás (a csoport igényei szerint több részre bontható) Cél: Az eredményes tanulást segítő külső körülményeket tanulóink megismerjék, s kialakuljanak helyes szokásaik. Elvárható eredmények:    

A tanulók szerezzenek élményt, az eredményes tanulást segítő és/vagy gátló külső körülményekről! Ismerjék meg a tanulási eszközök elhelyezési rendjét! Legyenek képesek bemutatni a tanuláshoz szükséges egészséges testtartást, ceruzafogást, szemtávolságot! Ismerjék a tanulás szempontjából a fény és a csend szerepét és milyenségét!

Ajánlott eszközök Módszertani javaslatok (tárgyak, példák Figyelemfelhívás szövegek) 1. Tanulás rossz Bábok, íróasztal, szék, magnó.K.P. külső feltételek között. borzas, állandóan Problémafelvetés. Tanítói bemutatás keres valamit, Kelekótya Palkó 1.1. rendetlenség kiabál, rendetlen bemutatja a nem (örök keresés) az íróasztala, 1.2. rossz világítás megfelelő külső helytelen a körülmények közötti 1.3. helytelen megvilágítása, tanulást. testtartás hangos zene szól, 1.4. rossz a széken szemtávolság görnyedten, a 1.5. háttérzaj füzetéhez közel Tartalom


Tanulásmódszertan hajolva tanul

2. A látottak elemzése. Megnyilvánulások meghallgatása.

2.1. Rend

2.2. Világítás, egészséges testtartás, szemtávolság.

2.3. Csend

Beszélgetve frontálisan Elemző munkánkban törekedjünk határozott minősítésekre indoklással! Mi a rossz és mi a követendő példa? Nevelői kérdések Mit láttok Palkó íróasztalán? (rendetlenséget) Melyek azok a tárgyak, amelyek nem kellenek a Játékok, ennivaló, tanuláshoz? (játékok, ennivaló, ruha...) ruha, taneszközök, stb. Tevékenykedtetés: Vegyük el a felesleges dolgokat! Nevelői kérdések: Milyen az asztal megvilágítása? (Rossz, mert háttal ül a természetes fénynek, mesterséges fény nincs.) Hogyan ül Palkó az asztalnál? (Görnyedten, közel hajolva a füzetéhez.) Miért ül így? (Mert nem lát.) Miért nem lát? (Mert nem kap természetes fényt, nincs világítás sem, görnyedten ül, ezért rossz a szemtávolsága is.) Tevékenykedtetés Állítsuk be K.P. asztalát! Adjunk neki lámpát! lámpa Mutassuk be a helyes testtartást és a megfelelő szemtávolságot! Nevelői kérdések: Miért kiabált Palkó? (Mert hangosan szól a zene.) Mit javasoltok, hogy


Tanulmányi útmutató csendben tudjon tanulni? (Kapcsoljuk ki a magnót) Ajánlás: A tanulók szerezzenek élményt a tanulást gátló külső körülményekről. Követelmény csak a helyes külső körülmények bemutatása, tudatosítása, ill. gyakorlása után jelentkezik. 3. Egyéni beszámolók meghallgatása tanulóink tanulási gyakorlatáról.

Frontálisan, beszélgetve Nevelői kérdések: Te hol tanulsz? Te hogyan tanulsz?

4. Tanulás helyes külső feltételek között. 4.1. Rend

Tevékenykedtetés: Játsszuk el, hogy matematika órára készülünk! Tegyétek az asztalotokra a szükséges felszerelést! Megállapítás:(törvény)

REND A LELKE MINDENNEK!

Tanulás közben figyeljük és értékeljük az egyéni fejlődésüket. Segítsük azokat, akiknek még nehézségeik vannak, dicsérjük meg a már kialakult jó szokásrenddel rendelkezőket.

Ajánlás: Törekedjünk a jó hangulatú, őszinte légkör kialakítására! Követelmény: Könyv feladatlap, Ismerjék és füzet tolltartó, alkalmazzák a korongos doboz, tanulási eszközök pálcika... elhelyezési rendjét! Értékelés: Akkor jó, ha mindennek megvan a maga helye, csak az van az asztalon amire szükség van, de az mind ott van. Ajánlás: A továbbiakban a rend gyakoroltatását, ellenőrzését, értékelését naponta végezzük felelősök bevonásával, amíg a tevékenységek szokássá nem válnak. Törekedjünk arra, hogy a nevelői ellenőrzést mielőbb


Tanulásmódszertan felelősi, tanulópári, ill. önell 4.2. Világítás, egészséges testtartás, szemtávolság.

Tevékenykedtetés: Lekapcsoljuk a villanyt, vagy behúzzuk a függönyt. (félhomály) Nevelői kérdések: Miért nem tudunk így tanulni? (Mert nem látunk jól.) Mit lehetne tenni, hogy jó megvilágításban tanulhassunk? (Kapcsoljuk fel a villanyt, húzzuk szét a függönyt, alkalmazzunk helyi megvilágítást) Íróasztal, Tanulói bemutatás: a lámpa helyes működőképes elhelyezése. lámpa. Nevelői magyarázat: Ajánlás: Küldjük vizsgálatra azokat a gyerekeket, akinél már orvosi beavatkozásra van szükség A fény lehetőleg oldalról érjen. Elegendő fény mellett jobb a kedvünk is. A gyenge világítás fáraszt, álmosít, a túl erős fény nyugtalanít. Naponta figyelmeztessük a tanulókat a törvényben foglaltak alkalmazására. Mutassunk erre jó példát az osztályteremben.

Ajánlás: Lehetőség szerint természetes fénynél dolgozzunk!

Ajánlás: Küldjük vizsgálatra azokat a gyerekeket, akinél már orvosi beavatkozásra van szükség

Gyakorlatok: Szemtorna: Kinyújtott karunk mutatóujját mozgassuk fel-le, körbe, átlósan, This page was created using BCL ALLPDF Converter trial software. 100 To purchase, go to http://store.bcltechnologies.com/productcart/pc/instPrd.asp?idproduct=1


4.3. Lazító gyakorlat.

4.4. Csend

közel, messze. Kövessük az ujj vonalát csak a szemünkkel, fej ne forduljon! Helyes testtartás és szemtávolság gyakorlása Követelmény Legyenek képesek tanulás közben. bemutatni a Kísérjük figyelemmel tanuláshoz szükséges minden órán tanulóink egészséges testtartást testtartását. Dicsérjük a szemtávolságot. helyes testtartással, Alkalmazzák azt. szemtávolsággal dolgozókat. Improvizált utánzó Magnó, lendületes mozgások zenére nevelői mozgásra alkalmas bemutatás után zene. Hangosan szól a zene a háttérben. Nevelői kérdés: Szeretnétek-e egy mondókát megtanulni?(igen) Ess, eső, ess.. Ess, eső, ess, karikára ess! Az én hajam olyan legyen, mint a csikó farka, még annál is hosszabb, Nevelői útmutatás: mint a Duna Mondjátok utánam! hossza, Érzékeltessük a háttérzaj még annál is zavaró hatását!(Zavarni hosszabb, fogja őket a hangos zene.) mint a világ hossza. Krumpli bokrosodjék, Búza szaporodjék, ess, eső, ess, karikára ess! (Népköltés) Megállapítás: (törvény) Követelmény: Ismerjék a tanulás CSENDET KÉREK! szempontjából a


Tanulásmódszertan

Zajban nem tudunk tanulni.

Nevelői magyarázat: A tanuláshoz teljes csend szükséges. A háttérzaj zavaró hatású. Tanórai válaszadásnál középhangerővel, páros gyakorlatnál suttogva, önálló munkánál teljes csendben kell dolgozni.

Tevékenykedtetés: Kikapcsoljuk a magnót és csendben elkezdjük megtanulni a népköltést.(majd a következő órákon folytatjuk.)

5. Összefoglalás a megállapítások törvények rögzítésével.

csend szerepét és milyenségét! Ajánlás: Szelíden és meggyőzően kell kialakítani a csönd iránti belső igényt, mert igazi koncentrációt igénylő munkánál zavar a háttérzaj. Zajban hamarabb elfáradunk, nagy zaj idegesít, türelmetlenné tesz. Törekedjünk arra, hogy tanításunk is középhangerővel történjék. Értékelés: Akkor jó, ha kialakul egy megfelelő tolerancia egymás iránt, nem kiabálják túl egymást tanulóink. Elégedettek lehetünk, ha az órákon nem zavarják egymást hangos beszéddel, zajjal ill. bizonyos tevékenységek közben teljes a csend.

Emlékezetfejlesztő játék: Körben állunk. Babzsákot, vagy labdát dobálunk egymásnak.(a tanító Babzsák, vagy kezdi, aki kapja egy jó labda tanácsot kell megfogalmaznia a rendről, a csendről, a világításról, testtartásról, szemtávolságról...)


Tanulmányi útmutató A gyerekek minden Jelkártyák: pozitív válaszát el kell fogadnunk. A tanító,  rend amikor hozzá kerül a (rendezett tárgy a törvény íróasztal megfogalmazását mondja! képe) Memorizáljuk a három  csend törvényt: („lelakatolt ” száj REND A LELKE képe) MINDENNEK!  világítás LEGYEN (napocska ELEGENDŐ FÉNY! vagy lámpa CSENDET KÉREK! képe) Rögzítése jelkártyákkal! 1.osztály Főtéma: A szokásrend kialakítása Altéma: A tanulás külső feltételei (táska rendje, sorrendiség, pihenők beiktatása) 2. foglalkozás Időigény: 1x60 perces foglalkozás (a csoport igénye szerint ez módosítható) Cél: Az eredményes tanulást segítő külső körülményeket tanulóink gyakorolják, alkalmazzák Elvárható eredmények:    

Tapasztalják meg, hogy milyen jelentősége van a táska rendjének, a helyes időbeosztásnak, a tanulási sorrendnek és a pihenőidők beiktatásának. Legyenek képesek megteremteni és megtartani táskájuk rendjét. Ismerjék az állandó tanulási idő jelentőségét, a célszerű tanulási sorrendet. Legyenek jártasak a pihenőidők beiktatásában.

Tartalom

Módszertani javaslat

Játékok: Összehangolódás: Körben állunk szorosan 1. Ráhangolódás, egymás mellett kézfogással, csukott bemelegítés: megfelelő szemmel. Mély belégzés, tanulási attitűd kilégzéskor hangoztassuk kialakítása. folyamatosan az „óóóó” hangot ameddig a levegőnk tart. Nagymozgások fejlesztése: Kisterpeszben karok lazán

Ajánlott eszközök (tárgyak, példák, Figyelemfelhívás szövegek stb.) Ajánlás: Rövid időt vegyen igénybe! Legyen tréningszerű, változatos játékos! Fokozza az agy teljesítőképességét!


Tanulásmódszertan a test mellett, előre, hátra lendítés, fokozva a lendületet. Malomkörzés, óriáskörzés. Gömbölyű háttal előrehajlás, karokat lengetjük előre hátra, fel, le, jobbra, balra. Keresztező mozgások: Jobb könyököddel érintsd meg a bal térdedet, bal könyököddel a jobb térdedet. Lassú ütemmel induljunk, majd egyre fokozzuk a ritmust! Ugyanez mondókával.

Csendjáték: (személyiségfejlesztő játék) Körben állunk, karunk összeér. Körön belül tyúklépésben, lehetőleg hangtalanul a nevelő, vagy kijelölt gyerek elindul a megbeszélt irányban, addig lépeget, amíg visszaérkezik a helyére. A mellette álló társa folytatja ugyanúgy.

2. Ismétlés: Jó tanulási körülményekre vonatkozó törvényeinek és tartalmuk. 2.1. Csend Verstanulás

„Eszem éles, eszem vág, mindent bevés előránt.” (Hangkazetta: Zseninek születtél szerző: Domján Erzsébet Agykontroll KFT Budapest) Ajánlás: Igazi önfegyelmet kíván. Teljesen csendben kell maradnia az egész csoportnak. (törökülésből is indíthatjuk). Mindenkire kerüljön sor, de zajra vége a játéknak. Akkor jó, ha mindenkire sor kerülhet, esetleg újra indulhat a kör. Ezzel bizonyítják, hogy milyen mértékű a csoport önfegyelme, kinél vannak még hiányosságok e téren.

Ajánlás:


Tanulmányi útmutató közösen háttérzaj nélkül (Ess, eső, ess...)

2.2. Rend

Tanultak előhívása jelkártyákkal. Jelkártyák beazonosítása. Nevelői kérdések: Miért szükséges tanulásunk közben a rend? (mert, ha mindennek megvan a maga helye és minden a maga helyén van akkor elkerülhetjük az „örök keresést”) Milyen törvényt fogalmaztunk meg?

REND A LELKE MINDENNEK!

2.3. Világítás, testtartás, szemtávolság

Tevékenykedtetés: Az asztal rendje. Helyezzétek el célszerű rendben a magyar órán használatos taneszközeiteken a padotokon! Játék: gyakorlat a testtartás és szemtávolság gyakorlására. Nevelői instrukció: Állítsátok be egymást a tanuláshoz szükséges helyes testtartásra és szemtávolságra. A világításról tanultak számonkérése:Nevelői kérdések: a törvény? (Legyen elegendő!) Miért fontos ez nekünk? (Hogy megóvjuk szemünket) Soroljuk fel amit erről tanultunk! (Oldalról kell

Érzékeltessük a csend jótékony hatását verstanulás során. Jelkártyák (csend, rend, világítás mint az előző foglalkozáson) Ellenőrzés: Minden órán ellenőrizzük a jó szokásokat, dicsérettel megerősítjük. A hibákat korrigáljuk Ajánlás: Folyamatosan korrigáljuk, egyénileg segítsük a nehezen boldoguló tanulókat.

Követelmény: Ismerjék meg és alkalmazzák a tanulási eszközök elhelyezési rendjét.

Ajánlás: Váljon igényükké, hogy a megfelelő világítás mellett dolgozzanak szemük megóvása érdekében.


Tanulásmódszertan

3. Lazító gyakorlat

4. További tanulást segítő, befolyásoló tényezők. 4.1. A táska rendje

jönnie a fénynek, az erős és a gyenge fény is káros.) Nevelői instrukció: Álljunk terpeszbe, két karunkat emeljük a fülünk mellé, két kezünket kulcsoljuk össze és utánozzuk a harangozást. Végezzünk indiánszökdelést helyben! Nevelői instrukció: Vizsgáld meg a társad táskáját! Rend van-e benne, vagy összevisszaság? Megvan-e mindennek a helye?

Ajánlás: Miközben egymás táskáját tanulmányozzák, hívjuk fel a Táska, taneszközök figyelmüket, hogy ezt a gazdájának engedélye nélkül máskor nem tehetik meg

Nevelői magyarázat: Célszerű tantárgyak szerint csoportosítva elhelyezni könyveinket, füzeteinket. Mindig órarend szerint pakolunk. A táska rekeszeibe egyéb felszereléseket teszünk. (tolltartó, korongos doboz stb.) mindig azonos helyre

Gyakorlás Nevelői útmutatás: Tegyük rendbe ennek megfelelően a táskánkat!

Követelmény: Alakuljon ki igényük táskájuk rendjére, legyenek képesek megteremteni és megtartani azt. Ajánlás: Táska, taneszközök. Kísérjük figyelemmel ennek gyakorlatát mindaddig, amíg a tanszerek megfelelő elhelyezése táskájukban szokássá nem válik. Idővel a nevelői ellenőrzést


Tanulmányi útmutató felelősi, majd önellenőrzés váltja fel. Applikációs képek: ágy, bögre és egy szelet kenyér, iskola Tevékenykedtetés: A napirendre vonatkozó épülete, tányér, 4.2. Jó összekevert jelkártyák kanál villa, könyv, időbeosztás időrendbe állítása. Délutáni ceruza, füzet, tanulás kiemelése. zsemle egy almával, labdázó kisgyerek, TV, fürdőkád, ágy Nevelői magyarázat: Az önálló tanulás helye a Követelmény: Ismerjék az állandó napirendünkben célszerű, tanulási idő ha midig azonos időben jelentőségét. van, délután 14 és 15 óra között. Ajánlás: Nagyon fontos a folyamatos ellenőrzés. Tevékenykedtetés: Állítsuk be az órát a A szülőket be kell tanulás kezdetének, majd vonni, meg kell végének időpontjára! győzni. A Koncentráció következetesség az környezetismeret ellenőrzésben és tantárggyal. értékelésben eredményezi a készséggé válást. Követelmény: Tapasztaljuk meg az egyéni tanulási Nevelői magyarázat: sorrend jelentőségét, Tudatosítsuk, hogy legyenek képesek megkönnyítjük következetesen tanulásunkat, ha a alkalmazni azt. számunkra legkönnyebb Értékelés: tantárggyal kezdjük, a 4.3. Sorrendiség Optimális a legnehezebbel folytatjuk tanításunk, ha a saját Ezután egy eltérő jellegű maguk által feladat, majd ismét könnyű meghatározott következik. sorrendet önálló (könnyű, nehéz, eltérő, munka során követik. könnyű) Ha eltérnek tőle, indokoltatjuk, szükség esetén korrigáljuk.


Tanulásmódszertan Tevékenykedtetés: Taneszközök Rakjátok könyveiteket, füzeteiteket könnyű, nehéz tantárgyanként. eltérő, könnyű sorrendbe. Nevelői magyarázat: Természetes, hogy munka közben elfáradunk. Ha ismerünk pihentető 4.4. Pihenőidők gyakorlatokat, néhány perc beiktatása múlva frissen folytathatjuk a tanulást. Ha elfáradtunk, végezzünk pihetető gyakorlatokat.

Ajánlás: Kezdetben nevelői irányítással tartsunk egy kis szünetet, ha elfáradtak a gyerekek. Hívjuk fel a figyelmüket, hogy a sok pihenés káros, mert kizökkent a tanulásból. (kb. 5 perc az ideális)

Pihentető gyakorlat: Végeztessünk a tanulókkal utánzó járásokat. Hátrahajolva egyenesítsék ki hátukat, derekukat. Nyújtott térddel hajoljanak előre, fogják meg bokájukat, finoman, lefelé húzzák felsőtestüket.

Követelmény: Ismerjék fel a pihenés szükségességét, tudják, hogy mikor és mennyi ideig alkalmazzák azt. Igaz- hamis állítások sora:  

Játék 5. Összefoglalás Nevelői útmutatás: igaz-hamis Ha igaz állítást mondok, állításokkal, guggolj le, ha hamisat, állj indoklással fel!









TV mellett jó tanulni. Csendben lehet eredményes en tanulni. A hangos zene nem zavarja a tanulást A táskában rendnek kell lennie Mindig változtatok a tanulási sorrendemen Ha tanulás közben


Tanulmányi útmutató elfáradok, elmegy 6. Házi feladat: Rajzold le, te hogyan tanulsz!


Tanulásmódszertan

2. Melléklet: Ízelítő I-IV. osztályban is alkalmazható kooperatív tanulási technikákból (Kagan, 2001 alapján) 1. Ötletbörze (brainstormig). Alapelve, minél több véleményt begyűjteni, és az egyes vélemények értékelését elhalasztani. Ezekből következő

szabályok: ösztönözni

nagyszámú ötlet felbukkanását, elősegíteni az ötletek láncszerű továbbfejlesztését módosítások, szabad gondolattársítások révén, a bíráló észrevételek kiiktatása, elősegíteni a szabad képzelőerő megnyilvánulását. 2. Kulcskifejezések. A tanár által felkínált néhány kulcsszó alapján a tanulók egyénileg, vagy a gondolkodás-pármunka-megbeszélés (lásd alább) módszerével egy történetet, tervet stb.alkotnak meg. 3. Kötetlen írás. Egy papírlapra minden szerkesztési elv nélkül rövid ideig mindent leírnak, ami az eszükbe jut. Utána megbeszélik írásaikat. 4. Reciprok tanítás. Minden tanuló kap egy-egy szöveget, ami két részből áll, amit a tanulók elolvasnak. Az egyik részt az egyik tanuló, a másikat a másik dolgozza fel abból a célból, hogy társának azt megtanítsa, azzal kapcsolatban neki feladatot adjon. A tanító tanulót jelentéstevőnek, a társát kérdezőnek nevezzük. A jelentéstevő is tehet fel kérdéseket a kérdezőnek. Ezután a második szövegrész tanulásánál a két tanuló szerepet cserél. 5. Sarkok. Vita kezdeményezése egy adott, ún. interpretációs (két kimenetű) kérdésről. Azok a tanulók, akik a kérdés mellett foglalnak állást a terem egyik sarkába, akik ellene, a terem másik sarkába vonulnak. Ott a csoportok közösen kidolgozzák a leghatásosabb érvet, amivel igyekeznek meggyőzni a többieket (az ellentáborból vagy a határozatlanok közül), hogy társuljanak hozzájuk.


Tanulmányi útmutató 6. Értékvonal. A tanulók egyaránt érveket sorakoztatnak fel egy adott állítás (tézis) mellett és ellen. Annak megfelelően, hogy milyen arányt képviselnek ezek az érvek, a tanulók egy értékvonal mentén sorakoznak fel, amelynek egyik vége a teljesen elutasító, a másik pedig a teljesen azonosuló véleménynek felel meg. Mindenki igazolja az értékvonal mentén elfoglalt pozícióját, amelynek során a tanulók megváltozott meggyőződésük alapján módosíthatják a vonal menti helyüket. 7. Jóslás Tartalma, lényege A jóslás olyan eljárás, amely arra ösztönzi a tanulót, hogy korlátozott számú információ birtokában előfeltevéseket, elvárásokat fogalmazzon meg az olvasandó szöveggel, végzendő kísérlettel kapcsolatban. A megfogalmazott feltevéseket, hipotéziseket aztán a szöveg, film, kísérlet elolvasása, megtekintése, elvégzése után összevetjük a ténylegesen tapasztaltakkal, és magyarázatot keresünk az eltérésekre, illetve végiggondoljuk, mely előfeltevéseink nyertek igazolást, hogyan, és miért. Az előrejelzés nemcsak a kíváncsiság felkeltésének és az aktív, értő, értelmező befogadásnak lehetséges technikája, de a tudományos gondolkodás alapja is, amennyiben az előfeltevőt a „detektív” szerepébe helyezi azzal, hogy egy megoldandó rejtvényt ad a számára. Az alkalmazás menete 1. A szöveggel (film, kísérlet) való találkozás előtt néhány fontos háttér-információt megadva vagy ismeretet felidéztetve kérjük meg diákjainkat, jósolják meg, mi fog történni, és beszéljük meg, mért gondolják ezt! Adhatunk például információt a szerzőről, a korról, amelyben élt, arról, hogy milyen kérdések foglalkoztatták; jósoltathatunk a címből, de megadhatjuk a műnek néhány kulcsmotívumát is. Egy kísérlet előtt összegyűjthetjük például, mit tudunk vagy gondolunk a kérdésről, a kísérlet tényezőiről, a körülményekről, stb. A háttér-információk azért szükségesek, mert a releváns jóslatok megfogalmazásának irányába hatnak, így a jobb megértést szolgálják


Tanulásmódszertan 2. A

szöveg

(film)

néhány

pontján

is

megállhatunk

(lásd:

szakaszos

szövegfeldolgozás), és megfigyelhetjük, hogyan viszonyulnak a látottak, olvasottak előfeltevéseinkhez, mi igazolódott be, mi alakult másképp; illetve megfogalmaztathatunk újabb előfeltevéseket a következő résszel kapcsolatban. 3. Ha szakaszos szövegfeldolgozással kombináljuk a jóslást, akkor a technika bizonyos helyzetekben a ráhangolódást, bizonyos helyzetekben pedig a reflektálást segíti. 4. A folyamat végén tekintsük át újra, hogyan módosultak előfeltevéseink, hogyan alakult megértésünk! 5. A jóslás technikája végezhető:  párban vagy csoportban: ilyenkor a kooperatív tanulás módszerébe ágyazódik,  egyénileg, de ekkor is fontos a megosztás lehetősége,  készíthetünk jóslás-táblázatot (egyénileg vagy párban): Mit gondolsz, mi fog történni? Mi erre a bizonyíték, mért gondolod? Mi történt valójában? (a kérdések a szöveg részekre osztásának függvényében ismétlődnek) Tanács 

Hatékony, ha a jóslást megelőzi az előzetes ismeretek vagy képzetek feltárása, esetleg a témával kapcsolatos szabad asszociációk gyűjtése. Ehhez különféle technikák használhatók

(például

listázás,

pókhálóábra,

asszociációs

fürtábra,

kiemelt

kulcsszavak értelmezése). 

Tanulóink készíthetnek jóslás-táblázatot is, például a következők szerint:

Mit

gondolsz,

mi

történni?

fog I. rész

Mi történt valójában?

Mi erre a bizonyíték? Miből gondolod?

Mit

gondolsz,

mi

fog II. rész



Tanulmányi útmutató történni?


Mit

gondolsz,

mi

történni?

fog III. rész



8. Tudom, tudni akarom, megtanulom! (KWL – Know, Want to know, Learn) Tartalma, lényege A technika célja, hogy a tanulók ismereteiket a már meglévőkhöz kapcsolják, illetve, hogy saját kérdések megfogalmazásával motiváltabbá váljanak az új anyag elsajátításában. Az ismeretszerzésben mások szempontjait is figyelembe véve tudják gyarapítani tudásukat (átlépés egy nézőpontból több nézőpontba). Az alkalmazás menete 1. A téma megjelölése után megkérjük a diákokat, hogy párokat alakítva néhány perc alatt írjanak egy listát arról, amit a témáról tudni vélnek (ötletbörze). Közben a táblára elkészítünk egy táblázatot: Tudom

Tudni szeretném

Megtanulom


Tanulásmódszertan

2. A tanár megkéri a diákokat, osszák meg gondolataikat a többiekkel, és miközben ezt teszik, leírja a táblázat első oszlopába a megegyező vélemények alapján a „közös tudást”. Segít, ha a gondolatokat kategóriákba rendezik. 3. Kérdések merülhetnek fel olyan részletekkel kapcsolatban, amelyekben a résztvevők nem értenek egyet, vagy amire kíváncsiak. Ezeket a második oszlopba írja a tanár. 4. Miután a diákok elolvasták a megadott szöveget, a tanár irányítsa figyelmüket az olvasás előtt feltett kérdésekre, amelyek a második oszlopban kerültek rögzítésre! 5. Ezután beszéljék meg, milyen kérdésekre találtak választ a szövegben. Ezeket a tanár a harmadik oszlopban rögzítse! 6. A diákok vagy a tanár tegyenek javaslatot arra, hol keressék a választ a diákok azokra a kérdéseikre melyeket nem találtak meg a szövegben (továbbgondolás)! 7. Végül megbeszélhetik azokat az ismereteket, amelyeket megtanultak, bár nem irányult rájuk kérdés.

9. Kockázás Tartalma, lényege A kockázás olyan, a gondolkodást és az írást fejlesztő eljárás, amely különböző szintű műveletekkel egy adott téma más és más szemszögből való vizsgálatára késztet. Egy kockára van hozzá szükség, melynek minden oldalán egy-egy utasítás áll. Ezek a rövid utasítások olyan hívószavak, megyek egy-egy gondolkodási műveletre késztetnek

a

megadott témáról: 1. Írd le! 2. Hasonlítsd össze! 3. Társítsd valamihez (Asszociálj)! 4. Elemezd! 5. Alkalmazd! 6. Értékeld! (Érvelj mellette vagy ellene!)


Tanulmányi útmutató Az utasítások tetszés szerint változtathatók, attól függően, mit akarunk elérni, kiemelni, megvilágítani (például használhatunk műértelmezési szempontokat – novellaelemzésnél: az elbeszélőnek, a helyszínnek, a szereplőknek, a cselekmény idejének, az elbeszélés időrendjének, a szerkezetnek a bemutatása; egy történet több nézőpontból való összefoglalása, történelemórán például egy korszak több szempontú vizsgálata, összefoglalása, stb.). Kisebb gyerekeknél (6-10 éveseknél) is használható, ilyenkor a következő kérdéseket használhatjuk 1. Hogy néz ki (mérete, színe, alakja)? 2. Mihez hasonlít? Mitől különbözik? 3. Mire emlékeztet? Mi jut róla eszedbe? 4. Mondd el, miből van, hogyan készülhetett? 5. Hogyan lehet használni? Mire nem való? 6. Jó vagy rossz? Hasznos vagy haszontalan? Az alkalmazás menete 1. A feladatot megelőzően magyarázzuk el a kocka használatának lényegét, értelmezzük közösen a kockára írt utasításokat, hogy a tanulók pontosan értsék, melyik utasítás milyen gondolkodási műveletet takar! Ezt követően adjunk meg egy témát, és kérjük meg a tanulókat, néhány percig gondolkodjanak róla! Majd a kocka oldalait forgatva szabadon írjanak vagy beszéljenek a témáról meghatározott ideig. 2. Használhatjuk a kockát páros vagy csoportos munkaformában is, ilyenkor mindenki azt a gondolkodási műveletet végezze el a témával kapcsolatban, amelyet „kidobott” magának.

Készítsenek jegyzeteket, majd osszák meg

egymással a párok vagy a csoport, csoportok az azonos és különböző szempont alapján összegyűjtött tapasztalatokat! A megbeszélés, összehasonlítás újabb mérlegelésre, véleménycserére vagy véleményütköztetésre is lehetőséget nyújthat.


Tanulásmódszertan Babeş–Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Kar: Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pedagógia - Tanító és Óvodapedagógus Szak, Székelyudvarhelyi Kihelyezett Tagozat Egyetemi év : I. év Félév : 1.

Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról Tantárgy neve: Hatékony tanulási technikák - Tanulásmódszertan Kódszám:

PED 1104

Kreditszám: 6 Helyszín: Órarend: lásd a megfelelő linket (értesítés)

Az előadás, szeminárium, szak- vagy laborgyakorlat tituláris oktatója Név, tudományos fokozat: Barabási Tünde dr. Elérhetőség: 535600 Odorheiu Secuiesc str. Szentjános 49/20. [email protected]

T: 0266-245378, M: 0740-205135

A tantárgy leírása: a. A tantárgy által nyújtható képességek, hozzáértések o

Hatékony tanulás technikák elsajátítása

o

A

tanulási

módszerek,

technikák

fejlesztési

szerepének

tudatosítása


Tanulmányi útmutató o

Eredményes

tanulási

mószerekkel

való

megismerkedés,

amelyek az elemi oktatásban alkalmazhatók b. Tartalmak

1. A tanulás: társadalmi jelentőség, társadalmi helyzet 2. A tanulás fogalma, pedagógiai értelmezése. A tanulás folyamata 3. Tanuláselméletek; 4. Tanulási modellek (Caroll, Bloom) 5. A tanulás típusai 6. Az iskolai tanulás jellemzői 7. A tanulás eredményességét befolyásoló külső és belső tényezők rendszere 8. A tudás 9. Tanulási stratégiák 10. Tanulási módszerek, technikák 11. A tanulás eredményességének különbségei 12. A tanulás segítése – a tanulás tanítása 13. A tanulás diagnózisa 14. A tanulási képességek fejlesztése A tantárgy tanulmányozása révén képessé válnak: o Az eredményes tanulás tényezőinek, feltételeinek felismerésére o Saját tanulási tevékenységük optimalizálását szolgáló tanulási módszerek, stratégiák tudatosítására o A kisiskolások tanulási képesség-fejlesztési lehetőségeivel kapcsolatosan egységes szemléletmód kialakítására, gyakorlati érvényesítésére

Kötelező könyvészet:


Tanulásmódszertan 

Oroszlány Péter, A tanulás tanítása, PSZM, Bp., 1994



Falus Iván (szerk.), Didaktika, Nt, Bp., 1998



Michael Cole-Sheila R. Cole, Fejlődéslélektan, Osiris, Bp., 1997



Knausz Imre, A tanulás, In: A tanítás mestersége, Egyetemi jegyzet, 1999



Bagdy Emőke, Telkes József, Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában, Nt, Budapest, 1995



Kórósi

Kálmánné

(szerk.)

(2005):

A

tanulás

tanítása,

tanulása,

www.oki.hu/oldal.php?tipus 

Lappints, Á. (2002): Tanuláspedagógia, Comenius BT., Pécs.

Találkozások terve/beosztása: 1. Tanulási egység: A tanulás: társadalmi jelentőség. társadalmi helyzet Kulcsfogalmak: tanulás, társadalom, tárdalami érték, társadalmi beilleszkedés, lifelong learning Könyvészet: Lappints, Á. (2002): Tanuláspedagógia, Comenius BT., Pécs., 11-17. J. Delors, (1997): Oktatás, rejtett kincs, Osiris, Budapest, 42-54; 83-92. Margittai Sándor (1992): Hogyan tanuljunk? In Oroszlány P. (szerk.) Tanulásmódszertan, AKG, Bp., 37-50. 2 . Tanulási egység: A tanulás fogalma, pedagógiai értelmezése. A tanulás folyamata

Kulcsfogalmak: tanulás, tanulási folyamat, ismeretfeldolgozás, megértés, felejtés, szakaszosság Könyvészet: Lappints, Á. (2002): Tanuláspedagógia, Comenius BT., Pécs., 18-23. / 4144. This page was created using BCL ALLPDF Converter trial software. 118 To purchase, go to http://store.bcltechnologies.com/productcart/pc/instPrd.asp?idproduct=1

Tanulmányi útmutató Falus Iván (szerk.), Didaktika, Nt, Bp., 1998, 118-119 / 134-152 3.-4. Tanulási egység: Tanuláselméletek; Tanulási modellek (Caroll, Bloom) Kulcsfogalmak: klasszikus kondicionálás, operáns kondicionálás, belátásos tanulás, szociális tanulás. Caroll-modell, Bloom-modell Könyvészet: Kelemen L. (1981) Pedagógiai pszichológia, Tankönyvkiadó, Bp., 1997, 255-269. Kollár, K. – Szabó, É. (2004): Pszichológia pedagógusoknak, Osiris, Budapest. 224-242 Benesch, H.: Pszichológia SH Atlasz, Springer Verlag, Bp.-Berlin, 142150

5 . Tanulási egység: A tanulás típusai

Kulcsfogalmak: perceptuális, mozgásos, verbális és szociális tanulás; egyéni, tudatos, mechanikus, spontán tanulás. Könyvészet: Lappints, Á. (2002): Tanuláspedagógia, Comenius BT., Pécs, 24-30 Knausz Imre (1999) A tanulás, In: A tanítás mestersége, Egyetemi jegyzet, www.knauszi.hu

6. Tanulási egység: Az iskolai tanulás jellemzői Kulcsfogalmak: sajátosságok, jelentőség az tanulási módszertár, stílus kialakulása szempontjából. Könyvészet: Michael Cole-Sheila R. Cole,(1997): Fejlődéslélektan, Osiris, Bp., 486-491 / 503-507 Lappints, Á. (2002): Tanuláspedagógia, Comenius BT., Pécs, 30-34


Tanulásmódszertan 7. Tanulási egység: A tanulás eredményességét befolyásoló külső és belső tényezők rendszere

Kulcsfogalmak: külső

és belső

tényezők;

biológiai pszichológiai,

iskolai

és

szociokulturális tényezők Könyvészet: Michael Cole-Sheila R. Cole,(1997): Fejlődéslélektan, Osiris, Bp., 519-524 Oroszlány Péter, A tanulás tanítása, PSZM, Bp., 1994, 18-25 / 32-45 Lappints, Á. (2002): Tanuláspedagógia, Comenius BT., Pécs, 71-79. Kórósi Kálmánné (szerk.) (2005): A tanulás tanítása, tanulása. www.oki.hu/oldal.php?tipus

8. Tanulási egység: A tudás Kulcsfogalmak: fogalma, típusai, szerkezete, ismeretek, jártasságok, készségek, képességek, elsajátítási szintek.. Könyvészet: Lappints, Á. (2002): Tanuláspedagógia, Comenius BT., Pécs, 53-70. Kórósi Kálmánné (szerk.) (2005): A tanulás tanítása, tanulása. www.oki.hu/oldal.php?tipus Falus Iván (szerk.), Didaktika, Nt, Bp., 1998, 392-414. 9.-10. Tanulási egység: Tanulási stratégiák. Tanulási módszerek, technikák

Kulcsfogalmak: stratégia, módszer, technika, tanulási stílus és szokások, hatékony módszerek Könyvészet: Lappints, Á. (2002): Tanuláspedagógia, Comenius BT., Pécs, 80-110. Kórósi Kálmánné (szerk.) (2005): A tanulás tanítása, tanulása. www.oki.hu/oldal.php?tipus www.tanulas.lap.hu : Hogyan es mikor tanuljunk


Tanulmányi útmutató www.tanulasitech.fw.hu : Hogyan lehet barmit konnyen megtanulni

11. Tanulási egység: A tanulás eredményességének különbségei

Kulcsfogalmak:

tanulási

eredményesség,

tehetség,

tanuláési

nehézségek,

az

eredményessáég megnyilvánulási területei Könyvészet:

Lappints, Á. (2002): Tanuláspedagógia, Comenius BT., Pécs,115-120. Kórósi Kálmánné (szerk.) (2005): A tanulás tanítása, tanulása.

www.oki.hu/oldal.php?tipus www.tanulas.lap.hu : Tanulasi nehezsegek

12. Tanulási egység: A tanulás segítése – a tanulás tanítása

Kulcsfogalmak: I-IV osztályban alkalmazható tanulássegítési módszerek, szükségesség, az életkori tényező, segítő tevékenység elemei. Könyvészet: Oroszlány Péter, A tanulás tanítása, PSZM, Bp., 1994, 70-269 Kórósi Kálmánné (szerk.) (2005): A tanulás tanítása, tanulása. www.oki.hu/oldal.php?tipus Bagdy Emőke, Telkes József, Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában, Nt, Budapest, 1995, 141-162.

13.-14. Tanulási egység: A tanulás diagnózisa és a tanulási képességek fejlesztése


Tanulásmódszertan

Kulcsfogalmak: a tanulási képesség és stílus diagnózisa, fejlesztési lehetőségek, anamnézis. Könyvészet: Michael Cole-Sheila R. Cole,(1997): Fejlődéslélektan, Osiris, Bp., 508-518 Lappints, Á. (2002): Tanuláspedagógia, Comenius BT., Pécs, 121-131 Löwe, H. (1992): Tanulási képesség és eredményes tanulás, In Oroszlány P. (szerk) Tanulásmódszertan, AKG, Bp., 34-37 Dőri, Zs (1992): A tanulás technikája, In Oroszlány P. (szerk) Tanulásmódszertan, AKG, Bp., 215-246

A tanulási egységek feldolgozási módja: Kontakt óra: 1, 2, 5, 6, 7, 11. Önálló tanulás (ehhez nyújt segítséget a tanulmányi útmutató): 3, 4, 8, 9, 10, 12, 13, 14.

Felmérés módja: - Zárthelyi félévi vizsga

80%

- szemináriumi dolgozat, koreferátum, aktív részvétel

20%

Értékelési szempontok: Zárthelyi félévi vizsga – írásbeli dolgozat, teszt-kérdések megoldása – az ismeretek gazdagsága, a tájékozottság mellett értékelendő a jelölt kreativitása Házi dolgozat, koreferátum, aktív részvétel : a hallgatók egyéni dolgozatokat készítenek– 20 %-a a végső jegynek



Szervezési részletek, kivételes esetek kezelése: Jelenlét (esetenként), vizsgára való jelentkezés feltételei : Pótolási lehetőségek: a pótszesszióban újravizsgázhat, vagy a következő, megfelelő félévben pótolja az elmaradásokat. Vizsgán való csalások következményei, óvások megoldása : A vizsgai csalás – általában – a vizsgáról való kizárást eredményezi. Az esetleges óvásokat –írásbeli vizsgán - az eredmények nyilvánosságra hozatalát követő napon oldjuk meg. A szóbeli vizsgán erre nincs se szükség, se lehetőség.

Választható/opcionális könyvészet: 7. Fodor, L. (2004): Általános és iskolai pedagógia, Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár. 8. Fürstné, K. E. – Sipos, E. (1996): Hogyan tanuljak, hogy legyek valaki?, Fürst Stúdió, Dunaalmás. 9. Kollár, K. – Szabó, É. (2004): Pszichológia pedagógusoknak, Osiris, Budapest. 10. Tóth, L. (2000): Pszichológia a tanításban, Pedellus KK, Debrecen. 11. www.tanulasmodszertan.hu 12. www.tanulas.lap.hu

Örömteli tanulást! dr. Barabási Tünde


Babeş-Bolyai Tudományegyetem. Távoktatási Központ. Pszichológia és Neveléstudományok Kar. Tanító és Óvodapedagógus Szak

Recommend Documents