BAA 0010 Filozófiatörténet Kredit: 2

13.1.6. Történelem alapképzési szak tantárgytematikái * A csillag (*) erős előfeltételeket jelöl, melyek az adott tanegység felvételének feltételei (míg a csillag nélkül jelzett gyenge előfeltételek párhuzamosan is teljesíthetők). 1

Szakmai törzstárgyak (a szakmai törzstárgyakból szerzett érdemjegyek átlaga részét képezi az oklevél minősítésének), TVSZ. 86. § (3) b)

BAA 0010 Filozófiatörténet Tantárgy felelőse: Vassányi Miklós Tantárgy előadója/i: Kendeffy Gábor

Féléves óraszám: N: 30 L: Tantárgy besorolása:

Kredit: 2 Meghirdetés féléve:

K

1.

Előtanulmányi kötelezettség: Oktatás nyelve: magyar Ajánlott félév: 1.

Értékelés módja: kollokvium Értékelés módszere: vizsga

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A kurzus elvégzése után a bölcsészhallgató képes lesz a nem-filozófia szakostól elvárható szinten megérteni egy európai filozófiai szöveget, rekonstruálni egy filozófiai érvelést, állást foglalni egy világnézeti vitában, helyesen használni alapvető filozófiai és művelődéstörténeti fogalmakat. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Általános bevezetés az európai filozófiatörténetbe forráscentrikus, szövegértelmező szemlélettel. Platóntól Heideggerig magyarázzuk a korszakalkotó szerzők legfontosabb szövegeiből vett szemelvényeket, különös tekintettel az istenkérdésre. A legalapvetőbb filozófiai és logikai fogalmak magyarázatára külön hangsúlyt fektetünk. Az egyes szerzőket mindig elhelyezzük a korszak művelődéstörténeti-eszmetörténeti összefüggésében. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  1. Platón, Állam, VI-VII. könyv 507b-511e és 514a-519e; Phaidrosz 245c-254c; Lakoma 208e-212a. In: Platón összes művei. Ford. Devecseri G. et al. Budapest: Európa, 1984; II. kötet, 441-465. o. és 744-755. o.; ill. I. kötet, 997-1000. o.  2. Arisztotelész, Metafizika, XII. könyv/1., 6.-7. és 9.-10.; Nikomakhoszi Etika I. könyv/1-10. fejezetek és II. könyv/1-6. fejezetek. In: In Bugár I. szerk., Kozmikus teológia. Budapest: Kairosz, 2000, 187-188., 194-199. és 203-208. o.; Arisztotelész, Nikomakhoszi etika. Ford. Szabó M. Budapest: Európa, 1992; 5-27. o., 39-54. o.  3. Epikurosz, Levél Hérodotoszhoz (http://szabadbolcseszet.uni.hu/epikurosz/Epikurosz.pdf); Cicero, Scipio álma in: Cicero válogatott művei. Válogatta Havas L. Budapest: Európa, 1987; 418-426. o.; Marcus Aurelius, Elmélkedések, IV. könyv in Sztoikus etikai antológia. Budapest: Gondolat, 1983, 60-72. o.  4. Plótinosz, „A három eredendő valóságról”, In Plótinosz, Az egyről, a szellemről és a lélekről. Válogatott filozófiai írások. (Ford. Horváth J. és Perczel I.) Budapest: Európa, 1986. 223-240. o.; Augustinus, Vallomások. (ford. Városi I.) Budapest: Gondolat, 1982, 277-317. o. (X. könyv)  5. Órigenész, A princípiumokról. (Ford. Pesthy M. et al.), Budapest: Paulus Hungarus–Kairosz, 2003; I. kötet, 175-183.; Areopagita Dénes: Misztikus teológia, in: Az isteni és emberi természetről, Budapest: Atlantisz, 1994; II. kötet, 259-265. o.  6. Aquinói Tamás, Summa theologiae – A teológia foglalata. Ford. Tudós-Takács J. Hely nélkül: Telosz Kiadó, 1994, 71-83., 327-331., 335-343. és 367-371. o. (I/2. quaestio, 2.-3. cikkely; I/12. quaestio 5.n cikkely; 7. és 13. cikkely).  7. Dante, Isteni színjáték. Ford. Babits M. Hely nélkül: Szépirodalmi, 1986; 551-555. o.; Ficino, M. „A platonikus teológia összefoglalása.” in Platonikus írások. Ford. Vassányi M. Budapest: Szent István Társulat, 2003, 107-143. o.  8. Descartes: Elmélkedések az első filozófiáról, Ford. Boros G. Budapest: Atlantisz, 1994; 25-43. o. és 79-108. o.  9. Spinoza: Teológiai-politikai tanulmány, XIII. (Ford. Szemere S. Budapest: Akadémiai, 1978; 202-227. és 278-

1

301. o.) 10. Locke: Értekezés az emberi értelemről, (Ford. Vassányi M. Budapest: Osiris, 1999); 107-113., 701-714., 758760. és 777-779., és 783-793. o.  11. Kant: A vallás a puszta ész határain belül,(Ford. Vidrányi K.) Hely nélkül: Gondolat, 1974; 161-169., 192199., 237-255. és 304-312. o.  12. Schelling: Filozófiai vizsgálódások az emberi szabadság lényegéről (részlet). Ajánlott irodalom:  

BAA 0020 Egyházismeret Tantárgy felelőse: Kodácsy Tamás Tantárgy előadója/i: Kodácsy Tamás



K

1.



A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tananyag rövid bevezetést nyújt a teológiai gondolkodás történetébe és néhány fontosabb teológiai fogalmat tisztáz. Tömören bemutatja az ősegyház, az óegyház, a középkori egyház, a reformáció, és a modern kor meghatározó teológusait és teológiai irányzatait. Különös hangsúly esik azokra a fogalmakra és eszmékre, amelyek a protestantizmusban és a református egyház tanításában meghatározó szerepet töltenek be, pl. kijelentéstan, krisztológia, hamartológia, megigazulástan, sákramentumok, szabad akarat és eleve elrendelés. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Ajánlott irodalom:  McGrath, Alister E.: Bevezetés a keresztény teológiába. Bp. 1995.  McGrath, Alister E.: Az ismeretlen Isten – A szellemi beteljesülés nyomában. Bp. 2000.  Németh Pál (szerk.): Magyar református önismereti olvasókönyv. Bp. 1997.  Alister E. McGrath: Bevezetés a keresztény teológiába. Osiris, Budapest 1995.  Tony Lane: A keresztyén gondolkodás rövid története. Harmat-Kálvin, Budapest 2001

BAA 0040 Könyvtárismeret Tantárgy felelőse: Bene Sándor


Kredit: 2

Előtanulmányi kötelezettség:

Tantárgy előadója/i: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Pénzes Szabolcs, magyar kollokvium Török Lajos, K 1. Ajánlott félév: Értékelés módszere: Szabó András 1. vizsga A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Az előadás olyan alapismereteket kíván közvetíteni, amelyek eligazítanak a valóságos és a digitális könyvek, valamint könyvtárak világában. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:

2

 

Csapodi, Cs., Tóth, A. és Vértesy, M. (1987): Magyar könyvtártörténet, Gondolat K.: Bp. Madas, E. és Monok, I. (2003): A könyvkultúra Magyarországon a kezdetektől 1800-ig, 2., jav., bőv. kiad., Balassi K. – László és Tsa: Bp.  Funke, F. (2004): Könyvismeret. Könyvtörténeti áttekintés, Osiris Kiadó: Bp. Ajánlott irodalom: 

BTO0110 A mentalitástörténettől a kultúrtörténetig Tantárgy felelőse: Dr. Dusnoki József Tantárgy előadója/i: Dr. Kovács Dávid

Féléves óraszám: N: 15 L: Tantárgy besorolása: K

Kredit: 2 Meghirdetés féléve: 1.

Előtanulmányi kötelezettség: nincs Oktatás nyelve: magyar Ajánlott félév: 1.


A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy a kulturális-művelődési jelenségeket vizsgáló, azokat kutatása tárgyának tekintő történetírás kibontakozását kívánja bemutatni. A kultúrtörténet mint történeti stúdium fejlődésére vonatkozó historiográfiai ismeretek megszerzése mellett az egyes irányzatok szemléletét meghatározó történelemelméleti, módszertani előfeltevések feltérképezése is a tárgy céljai között szerepel. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy a kultúrtörténet két klasszikusa Jacob Burckhardt és Johan Huizinga a Geistegeschichte vagyis a szellemtörténet szemléleti keretébe illeszkedő munkásságának a bemutatásával veszi kezdetét. A későbbiek folyamán a messze nyúló előzmények után a 20 sz. derekára kibontakozó francia mentalitástörténet, valamint az 1970-es évektől megjelenő mikrotörténetírás és a történeti antropológia ismertetésére kerül sor. Az előbbi irányzatok mellett - amelyek az elitkultúra helyett a szélesebb társadalmi rétegek kultúrális gyakorlatát vizsgálták - tovább él a magas kultúra, a kiemelkedő egyéni életmegnyilvánulások, gondolati teljesítmények vizsgálatának igénye. Az előbbi jelenségekkel foglalkozó eszmetörténeti megközelítések szintén vizsgálódásunk tárgyát képezik. A tantárgy a magyar művelődéstörténet fejlődésére is rátekintést nyújt. A tárgy a hallgatók ismereteit és képességeit háromféle módon kívánja fejleszteni. Egyrészt a történetírás történetére vonatkozó, vagyis historiográfiai ismeretek megszerzésével. Másrészt a módszertani szempontoknak a történetírói munkát lényegében meghatározó szerepének tudatosításával. Harmadrészt a szűkebb tudománytörténeti és a tágabb eszmetörténeti kontextus összefüggéseinek megvilágításával, tudatossá tételével. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: • Összefoglaló tankönyv (Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 2003/2006) • Előadások vázlata Ajánlott irodalom: • Dobszay Tamás - Fónagy Zoltán - Szívós Erika: Művelődéstörténet, kultúrtöténet. In. Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 2003/2006. 389-419. • Apor Péter: Történeti antropológia. In. Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 2003/2006. 449-473. • Czoch Gábor: A mentalitástörténet. In. Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 2003/2006. 473-500. • Szijártó M. István: A mikrotörténelem. In. Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 2003/2006. 500-521. • Donald Kelley: Új eszmetörténet a globális korban. Helikon, 2009. 1-2. 22-36. • Quentin Skinner: Jelentés és megértés az eszmetörténetben. In: Horkay Hörcher Ferenc (szerk.): A koramodern politikai eszmetörténet cambridge-i látképe. Pécs, 1997. 7-55. • Horkay Hörcher Ferenc: A koramodern politikai eszmetörténet cambridge-i látképe. In: Horkay Hörcher Ferenc (szerk.): A koramodern politikai eszmetörténet cambridge-i látképe. Pécs, 1997. 287-307. • Roger Chartier: A szellemi élet története, vagy szocio-kulturális történet. A francia irányzatok. Történelmi Szemle, 1984. 3. szám. 404-423.

3

• •

Peter Burke: Mi a történeti antropológia? In: Sebők Marcell (szerk.): Történeti antropológia. Bp. 2000. 17-23. Giovanni Levi: A mikrotörténelemről. In: Sebők Marcell (szerk.): Történeti antropológia. Bp. 2000. 127-147.

BTO0022 Levéltári alapismeretek Tantárgy felelőse: Hermann Róbert Tantárgy előadója/i: Csízy Katalin, Dusnoki József



K

2



A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy bevezeti a hallgatókat a történeti kutatásokhoz szükséges levéltári alapismeretekbe. Bemutatja a levéltár intézményét, a levéltárak kialakulásának történetét és az írásbeliség fejlődését, ismerteti a fontosabb külföldi levéltárakat és a magyar levéltári hálózatot, áttekintést nyújtva a levéltártörténetről is. Tájékoztatót ad az ország legjelentősebb levéltáraiban őrzött történeti forrásanyag jellegéről, összetételéről. Megismerteti a levéltári iratanyag feldolgozását, a segédleteket, végül az irattani, kormányzattörténeti és digitalizálással kapcsolatos tudnivalókat. A tantárgyi programhoz levéltár-látogatások is kapcsolódnak. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Bertényi Iván (szerk.): A történelem segédtudományai. Bp. 1998.  Borsa Iván: A Magyar Országos Levéltár Mohács előtti gyűjteményei 1882–1982. Levéltári Közlemények 53 (1982).  Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. Bp. 1970.  Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. Általános rész. 2. Országos jellegű levéltárak és forrásközlések. Bp. 2003.  Kőfalvi Tamás – Mészáros Márta – Ónodi Márta: Közgyűjteményi ismeretek. Bp. 2007.  Levéltári ismeretek. I–II. Bp. 1998.  Magyarország levéltárai. Bp. 1983. Ajánlott irodalom: 

BTO0311 Történeti szövegelemzés és –alkotás 1: Szakszövegolvasás és - elemzés Tantárgy felelőse: Gálffy László


Kredit: 2


Tantárgy előadója/i: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Gálffy László; Gergely 1. magyar évközi jegy András; Kurucz György; F. Ajánlott félév: Értékelés módszere: Romhányi Beatrix; Fábián 1. évközi feladatok Zoltán; Fehér Bence; Papp teljesítése Sándor; Makkai Béla A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy két alapvetően jól elkülöníthető részből áll, melyek azonban számos ponton összefüggnek a tanári forrás- és szakirodalom kezelés kérdéskörével. Első pontban a történeti források információtartalmának hatékony felhasználására helyezzük a hangsúlyt; írott, tárgyi, képi, audio-vizuális, adatbázisszerű stb. anyagok felhasználásán, szövegbeépítésén keresztül. Második pontban a történeti kutatás és a tudományos kommunikáció különböző formáit igyekszik bemutatni történelem tanár szakos hallgatóknak. Az alkalmazott módszer az un. visszagöngyölítés, azaz a tudományos kutatások formát öltött (forráskiadvány, monográfia, tanulmány, cikk, esszé, konferenciaanyagok, recenzió, stb.), eredményszerű, konkrét példáiból kiindulva próbálja meg bemutatni a tudományos

4

munkák felépítését, illetve a szakmai párbeszéd különböző módozatait, nyelvi síkjait, stílusait, és fórumait. A tantárgy hangsúlyt helyez a szakmai szövegmegértési és-alkotási képesség lépcsőzetes elsajátítására (rezümétől, a változatos, kiegyensúlyozott, szakmai követelményekhez igazodó, de célközönségre tekintettel lévő tartalmakig) A kurzusok során törekszünk arra, hogy a hallgatók minden egyes tematikai egységhez érve önálló szóbeli prezentációt is tartsanak. Célunk a hallgatók szakmai rutinjának elmélyítése, a szakdolgozati munka előzetes segítése, illetve a későbbi tanári szakmai tájékozódás alapjainak átadása. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:  többoldalú forráskezelés  szakmai kommunikáció, írásképesség Évközi tanulmányi követelmények: Részvétel az órákon, évközi feladatok teljesítése. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:    Ajánlott irodalom:

BTO0411 Történettudomány, történetírás, történetfilozófia1. Bevezetés a történelemtudományba Tantárgy felelőse: Semsey Viktória


Kredit: 2

Tantárgy előadója/i: Meghirdetés féléve: Balaton Petra, Dusnoki József, K 1. Semsey Viktória, Turcsán-Tóth Zsuzsanna A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy a történész és a történelem tanári képzés alapismereteit közvetíti.

Előtanulmányi kötelezettség: Oktatás nyelve: magyar Ajánlott félév: I.

Értékelés módja: gyakorlati jegy Értékelés módszere: évközi feladatok teljesítése

A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Rövid historiográfiai áttekintés után bevezeti a hallgatókat a történettudomány elméleti, módszertani kérdéseibe és a történészi munka gyakorlatába. Megismerkedünk a történeti források különböző típusaival, a forrásanyag lelőhelyeivel, a legfontosabb kézikönyvekkel és folyóiratokkal és a forráskritika módszereivel. A hallgatók elsajátítják a kutatómunkához szükséges alapvető ismereteket. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Bertényi Iván (szerk.): A történelem segédtudományai. Bp. 1998.  Bloch, Marc: A történész mestersége. Bp. 1996.  Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe.  Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 2003/2006.  Gunst Péter: A magyar történetírás története. Debrecen, 1995.  Kávássy Sándor: Bevezetés a történettudományba. Bp. 1983.  Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. 1–2. Bp. 2000–2003.  Kristó Gyula: Magyar historiográfia. Bp. 2002.  Romsics Ignác: A történész mestersége. Rubicon 2003. 6. szám. Ajánlott irodalom:

5

BTO0211 Történeti segéd- és rokontudományok I: Történeti földrajz Tantárgy felelőse: Várady Zoltán


Tantárgy előadója/i: Balaton Petra, Bognár Zalán, K Turcsán-Tóth Zsuzsanna A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:


Előtanulmányi kötelezettség: Oktatás nyelve: magyar Ajánlott félév: 2


A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A történész képzés keretében az egyik legfontosabb, kötelező segédtudományi stúdium a történeti földrajz, amely jellegzetes határterülete a történelem- és a földrajztudománynak. E tudományterület definiálása után a hallgatók megismerkednek a történeti földrajz irányzataival, legjelentősebb képviselőivel, kutatási módszereivel. Vázlatosan ismertetjük Európa történeti földrajzát. Részletesen foglalkozunk a Kárpát-medence hegy- és vízrajzával, földrajzi és néprajzi tájaival, közigazgatás történetével (vármegyék, kiváltságos területek, katonai közigazgatás), a gazdaságtörténet földrajzi összefüggéseivel, a fő etnikai, településtörténeti és demográfiai változásokkal. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Bak Borbála: Magyarország történeti topográfiája. A honfoglalástól 1950-ig. (História Könyvtár. Monográfiák 9/I.) Bp. 1997.  Braudel, Fernand: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. I–III. Bp. 1996.  Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I–III, V. Bp. 1890–1913. (CD-ROM: Arcanum 2002.)  Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza. Bp. 1990.  Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I–IV. Bp. 1963–1998.  Kósa László – Filep Antal: A magyar nép táji-történeti tagolódása. Bp. 1978.  Lelkes György: Magyar helységnév azonosító szótár. Baja, 1998.  Ördög Ferenc: Helynévmutató Csánki Dezső történelmi földrajzához. Bp. 2002.  Pounds, Norman J. G.: Európa történeti földrajza. Bp. 1997.  Tímár Lajos: Történeti földrajz és társadalomtörténet. In: Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 2003/2006. Ajánlott irodalom: 

BTO0220 Történeti segéd- és rokontudományok II: Történeti segédtudományok 1. Tantárgy felelőse: Várady Zoltán Tantárgy előadója/i: Várady Zoltán





A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A képzés célja a történelem segédtudományainak ismerete, amelyek a hallgató tudásának kibővíthetőségét és későbbi munkája során azok hasznosíthatóságát biztosítják. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A történelem klasszikus segédtudományai: diplomatika, kronológia, kodikológia, papirológia, paleográfia, epigráfia, heraldika, genealógia, numizmatika, pénztörténet, szfragisztika, inszigniológia áttekintő megismerése, felhasználhatósága, törvényszerűségei.

6

Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Összefoglaló tankönyvek  Előadások vázlata  Internetes anyagok Ajánlott irodalom:  Bertényi Iván (szerk.): A történelem segédtudományai. Osiris Kiadó, Bp. 2001.

BTO0221 Történeti segéd- és rokontudományok II: Történeti segédtudományok 2. Tantárgy felelőse: Várady Zoltán Tantárgy előadója/i: Várady Zoltán





A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A képzés célja a történelem segédtudományainak ismerete, amelyek a hallgató tudásának kibővíthetőségét és későbbi munkája során azok hasznosíthatóságát biztosítják. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A történelem klasszikus segédtudományai: diplomatika, kronológia, kodikológia, papirológia, paleográfia, epigráfia, heraldika, genealógia, numizmatika, pénztörténet, szfragisztika, inszigniológia áttekintő megismerése, felhasználhatósága, törvényszerűségei. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Összefoglaló tankönyvek  Előadások vázlata  Internetes anyagok Ajánlott irodalom:  Bertényi Iván (szerk.): A történelem segédtudományai. Osiris Kiadó, Bp. 2001.

BTO0230 Történeti segéd- és rokontudományok III: A történettudomány rokontudományai Tantárgy felelőse: Várady Zoltán Tantárgy előadója/i: Várady Zoltán, Fábián Zoltán, Gálffy László





A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A képzés célja a történelem rokontudományainak ismerete, amelyek a hallgató tudásának kibővíthetőségét és későbbi munkája során azok hasznosíthatóságát biztosítják. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A történelem rokontudományai: régészet, művészettörténet, néprajz, muzeológia és kulturális örökségvédelem

7

legfontosabb összefüggéseinek megismerése, a megszerzett ismeretek gyakorlati használhatósága. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Összefoglaló tankönyvek  Előadások vázlata  Internetes anyagok Ajánlott irodalom:  Balassa Iván-Ortutay Gyula: Magyar Néprajz. Corvina Kiadó, Budapest, 1980.  Dercsényi Dezső-Zádor Anna: Kis magyar művészettörténet (A honfoglalás korától a XIX. század végéig). Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1980.  Hatházi Gábor: Muzeológiai alapismeretek. Magyar Nemzeti Múzeum Bp.1991.  Kőfalvi Tamás – Mészáros Márta – Ónodi Márta: Közgyűjteményi ismeretek. Bp. 2007.  Renfrew, Colin – Bahn, Paul: Régészet. Elmélet, módszer, gyakorlat. Osiris tankönyvek. Budapest, 1999.

BTO0240 Történeti segéd- és rokontudományok IV: Művészettörténeti alapismeretek Tantárgy felelőse: Várady Zoltán Tantárgy előadója/i: Frazer-Imregh Monika Fábián Zoltán Imre

Féléves óraszám: N: 30 Tantárgy besorolása:


kötelező

Előtanulmányi kötelezettség: Oktatás nyelve: magyar

őszi Ajánlott félév: I.

Értékelés módja: gyakorlati jegy Értékelés módszere: évközi feladatok elvégzése

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:

A kurzus célja, hogy bevezetést adjon a szépművészetek, a festészet, szobrászat, építészet, és az alkalmazott művészetek fogalmaiba és történetébe. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:

1. Mi a művészet? A történelem előtti kultúrák művészete. (Frazer-Imregh Monika) 2. Mezopotámia művészete (Frazer-Fábián Zoltán Imre) 3. Egyiptomi művészet (Fábián Zoltán Imre) 4. Görög művészet (Frazer-Imregh Monika) 5. Római művészet (Frazer-Imregh Monika) 6. Ókeresztény és bizánci művészet, román stílusú templomok (Frazer-Imregh Monika) 7. Gótikus művészet, a Duecento és a Trecento Itáliában (Frazer-Imregh Monika) 8. Reneszánsz művészet (Frazer-Imregh Monika) 9. Barokk művészet (Frazer-Imregh Monika) 10. Klasszicista művészet (Frazer-Imregh Monika) 11. Az impresszionizmus (Frazer-Imregh Monika) 12. A szecesszió (Frazer-Imregh Monika) Évközi tanulmányi követelmények:

A hallgatók a megadott tematikából egy általuk választott témában szemináriumi dolgozatot írnak, valamint zárthelyi dolgozat formájában számolnak be megszerzett tudásukról. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:

Marosi Ernő: Bevezetés a művészettörténetbe. Tankönyvkiadó. Budapest 1975. Erwin Panofsky: Jelentés a vizuális művészetekben. Ford.: Beke László. Európa Kiadó. Budapest 1988., E. H. Gombrich: A művészet története. Gondolat Kiadó. Budapest 1978. 8

Heinrich Wölflin: Művészettörténeti alapfogalmak. Budapest 1978. Ajánlott irodalom:

A művészet története c. sorozat kötetei, Budapest, Corvina, 2007-2008. BTO8710 Vallás- és egyháztörténet I: Bevezetés a vallástörténetbe előadás Tantárgy felelőse: Nagy Zsombor


Tantárgy előadója/i: Kopeczky Rita, Sárközy Miklós, K Turcsán-Tóth Zsuzsanna A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:




A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Az archaikus, nem tételes természeti vallások kialakulásának körülményei. Mítosz, rítus és a szakrális tárgyak (votum) és épületek. Animizmus, tabu, fétis, totemizmus képzetei a különböző vallási rendszerekben. A görög vallás fejlődése Homérosztól a kereszténység megjelenéséig. Az olymposi istenek ábrázolásai, attributumai és feladatköreik. A római vallás kialakulása: numenek, funkció istenek. Etruszk és római hatások. Misztérium vallások megjelenése. A vallás társadalomtörténetének modern közelítésmódjai. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Brandt, Juliane: A vallás társadalomtörténete. In: Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 2003/2006.  Eliade, Mircea: Vallási hiedelmek és eszmék története I–III. Bp. 1994–1996.  Kerényi Károly: Görög mitológia. Bp. 1977.  Hegyi Dolores: Polis és vallás. Bevezetés a görög vallástörténetbe. Bp. 2002.  Köves-Zulauf, Th.: Bevezetés a római vallás és monda történetébe. Bp. 1995.  Voigt Vilmos: A vallás megnyilvánulásai. Bevezetés a vallástudományba. Bp. 2006. Ajánlott irodalom: 

BTO8711 Vallás- és egyháztörténet I: Bevezetés a vallástörténetbe előadás Tantárgy felelőse: Nagy Zsombor


Tantárgy előadója/i: Kopeczky Rita, Sárközy Miklós, K Turcsán-Tóth Zsuzsanna A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:




A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Az archaikus, nem tételes természeti vallások kialakulásának körülményei. Mítosz, rítus és a szakrális tárgyak (votum) és épületek. Animizmus, tabu, fétis, totemizmus képzetei a különböző vallási rendszerekben. A görög vallás fejlődése Homérosztól a kereszténység megjelenéséig. Az olymposi istenek ábrázolásai, attributumai és feladatköreik. A római vallás kialakulása: numenek, funkció istenek. Etruszk és római hatások. Misztérium vallások megjelenése. A vallás társadalomtörténetének modern közelítésmódjai. Évközi tanulmányi követelmények:

9

Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Brandt, Juliane: A vallás társadalomtörténete. In: Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 2003/2006.  Eliade, Mircea: Vallási hiedelmek és eszmék története I–III. Bp. 1994–1996.  Kerényi Károly: Görög mitológia. Bp. 1977.  Hegyi Dolores: Polis és vallás. Bevezetés a görög vallástörténetbe. Bp. 2002.  Köves-Zulauf, Th.: Bevezetés a római vallás és monda történetébe. Bp. 1995.  Voigt Vilmos: A vallás megnyilvánulásai. Bevezetés a vallástudományba. Bp. 2006. Ajánlott irodalom: 

Tantárgy felelőse: Nagy Zsombor Tantárgy előadója/i: F. Romhányi Beatrix, Bubnó Hedvig

BTO8720 Vallás- és egyháztörténet II: Egyháztörténet előadás Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: 30 3 Tantárgy besorolása: K

Meghirdetés féléve:

Oktatás nyelve: magyar

Értékelés módja: kollokvium

Ajánlott félév: IV.

Értékelés módszere: vizsga

2.

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A kurzus célja a középkori Egyház kialakulásának, szervezeti és dogmatikai fejlődésének, jelentős alakjainak bemutatása a koraközépkortól egészen a reformáció megjelenéséig. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Átmenet az egyházatyák korából a középkorba: az antik világ öröksége; a barbár Európa megtérítése; a Karoling egyház; a pápaság a VI–X. században; a két kard elmélet; a szerzetesség a VI–X. században; a kánonjog kialakulása; A reformpápaság (XI–XII. század); szerzetesi reformmozgalmak a XI–XII. században; III. Ince és a IV. Lateráni zsinat; a koldulórendek; A ferences „szegénység vita”; a khiliazmus; a nyugati skizma és konstanzi zsinat; a reformáció előestéje: katolikus reformtörekvések a XV–XVI. században; az augsburgi hitvallás és a trienti zsinat: a konfesszionalizáció kora Évközi tanulmányi követelmények: A szemináriumok látogatása, zh, szemináriumi dolgozat. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: Brown, P.: Az európai kereszténység kialakulása 200–1000. Bp. 1999. Chaunu, P.: A klasszikus Európa. Európa kultúrtörténete. Bp. 2001. Deér József: A pápaság és a normannok. Bp.–Máriabesnyő, 2009. (a vonatkozó részek) Euszebiosz egyháztörténete (Ekklésiastiké historia). Ford. Baán I. Bp. 1983. (a vonatkozó részek) Mályusz, E.: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Budapest 1971. Péter K.: A reformáció: kényszer vagy választás. Bp. 2004. Ajánlott irodalom: Handbuch der Kirchengeschichte. Hrsg. Jedin, H. Freiburg, 1985. Hussey, J. M. – Louth, A.: The Orthodox Church in the Byzantine Empire. Oxford, 2010. Lambert, M.: Medieval Haeresy. Oxford, 2002. (a vonatkozó részek) Tellenbach, G.: The Church in Western Europe from the Tenth to the Early Twelfth Century. Cambridge, 1993.

10

Tantárgy felelőse: Nagy Zsombor Tantárgy előadója/i: F. Romhányi Beatrix, Bubnó Hedvig

BTO8721 Vallás- és egyháztörténet II: Egyháztörténet szeminárium Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: 30 2 Tantárgy besorolása: K

Meghirdetés féléve: 1.

Oktatás nyelve: magyar Ajánlott félév: V.

Értékelés módja: gyakorlati jegy Értékelés módszere: szemináriumi dolgozat

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A kurzus célja a középkori Egyház kialakulásának, szervezeti és dogmatikai fejlődésének, jelentős alakjainak bemutatása a koraközépkortól egészen a reformáció megjelenéséig. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Átmenet az egyházatyák korából a középkorba: az antik világ öröksége; a barbár Európa megtérítése; a Karoling egyház; a pápaság a VI–X. században; a két kard elmélet; a szerzetesség a VI–X. században; a kánonjog kialakulása; A reformpápaság (XI–XII. század); szerzetesi reformmozgalmak a XI–XII. században; III. Ince és a IV. Lateráni zsinat; a koldulórendek; A ferences „szegénység vita”; a khiliazmus; a nyugati skizma és konstanzi zsinat; a reformáció előestéje: katolikus reformtörekvések a XV–XVI. században; az augsburgi hitvallás és a trienti zsinat: a konfesszionalizáció kora Évközi tanulmányi követelmények: A szemináriumok látogatása, zh, szemináriumi dolgozat. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: Brown, P.: Az európai kereszténység kialakulása 200–1000. Bp. 1999. Chaunu, P.: A klasszikus Európa. Európa kultúrtörténete. Bp. 2001. Deér József: A pápaság és a normannok. Bp.–Máriabesnyő, 2009. (a vonatkozó részek) Euszebiosz egyháztörténete (Ekklésiastiké historia). Ford. Baán I. Bp. 1983. (a vonatkozó részek) Mályusz, E.: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Budapest 1971. Péter K.: A reformáció: kényszer vagy választás. Bp. 2004. Ajánlott irodalom: Handbuch der Kirchengeschichte. Hrsg. Jedin, H. Freiburg, 1985. Hussey, J. M. – Louth, A.: The Orthodox Church in the Byzantine Empire. Oxford, 2010. Lambert, M.: Medieval Haeresy. Oxford, 2002. (a vonatkozó részek) Tellenbach, G.: The Church in Western Europe from the Tenth to the Early Twelfth Century. Cambridge, 1993.

BTO0017 Latin I. Tantárgy felelőse: Imregh Monika Tantárgy előadója/i: Csízy Katalin, F. Romhányi Beatrix, Imregh Mónika, Rajhona Flóra,



K

1.

11



Várady Zoltán A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy feladata a latin nyelvi alapismeretek (declinatiok, coniugatiok, mondattani alapismeretek) elsajátítása annak érdekében, hogy a történész hallgatók képesek legyenek eredeti latin nyelvű forrásszövegek olvasására és értelmezésére. A tanagyagot a hallgatók 10-12 fős csoportokban, sok gyakorlattal sajátítják el. A nyelvoktatás mellett a tantárgy célja az antik kultúra (irodalom, művészet) és történelem alapjainak megismertetése is. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Banó István – Nagy Ferenc – Waczulik Margit: Latin nyelvkönyv. (Tanuljunk nyelveket). Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.  Ferenczi Attila – Monostori Martina: Latin nyelvkönyv. (Tanuljunk nyelveket). Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.  Nagy Ferenc – Kováts Gyula – Péter Gyula: Latin nyelvtan a középiskolák számára.  Az antik Róma napjai Szerk: Gulyás Istvánné. Tankönyvkiadó, Bp. 1984. Ajánlott irodalom: 

BTO0027 Latin II. Tantárgy felelőse: Imregh Monika


Tantárgy előadója/i: Csízy Katalin, F. Romhányi Beatrix, K Imregh Mónika, Rajhona Flóra, Várady Zoltán A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:


Előtanulmányi kötelezettség: Oktatás nyelve: magyar Ajánlott félév: II.


A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy feladata a latin nyelvi alapismeretek (declinatiok, coniugatiok, mondattani alapismeretek) elsajátítása annak érdekében, hogy a történész hallgatók képesek legyenek eredeti latin nyelvű forrásszövegek olvasására és értelmezésére. A tanagyagot a hallgatók 10-12 fős csoportokban, sok gyakorlattal sajátítják el. A nyelvoktatás mellett a tantárgy célja az antik kultúra (irodalom, művészet) és történelem alapjainak megismertetése is. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Banó István – Nagy Ferenc – Waczulik Margit: Latin nyelvkönyv. (Tanuljunk nyelveket). Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.  Ferenczi Attila – Monostori Martina: Latin nyelvkönyv. (Tanuljunk nyelveket). Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.  Nagy Ferenc – Kováts Gyula – Péter Gyula: Latin nyelvtan a középiskolák számára.  Az antik Róma napjai Szerk: Gulyás Istvánné. Tankönyvkiadó, Bp. 1984. Ajánlott irodalom: 

BTO0037 Latin III. Tantárgy felelőse: Imregh Monika Tantárgy előadója/i:



12

Előtanulmányi kötelezettség: Oktatás nyelve:

Értékelés módja:

Csízy Katalin, F. Romhányi Beatrix, K Imregh Mónika, Rajhona Flóra, Várady Zoltán A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:

1.

magyar Ajánlott félév: III.

gyakorlati jegy Értékelés módszere: évközi feladatok teljesítése

A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy feladata a latin nyelvi alapismeretek (declinatiok, coniugatiok, mondattani alapismeretek) elsajátítása annak érdekében, hogy a történész hallgatók képesek legyenek eredeti latin nyelvű forrásszövegek olvasására és értelmezésére. A tanagyagot a hallgatók 10-12 fős csoportokban, sok gyakorlattal sajátítják el. A nyelvoktatás mellett a tantárgy célja az antik kultúra (irodalom, művészet) és történelem alapjainak megismertetése is. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Banó István – Nagy Ferenc – Waczulik Margit: Latin nyelvkönyv. (Tanuljunk nyelveket). Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.  Ferenczi Attila – Monostori Martina: Latin nyelvkönyv. (Tanuljunk nyelveket). Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.  Nagy Ferenc – Kováts Gyula – Péter Gyula: Latin nyelvtan a középiskolák számára.  Az antik Róma napjai Szerk: Gulyás Istvánné. Tankönyvkiadó, Bp. 1984. Ajánlott irodalom: 

BTO1120 Őstörténet és ókori Kelet I: Őstörténet Tantárgy felelőse: Fábián Zoltán Imre Tantárgy előadója/i: Fábián Zoltán Imre, Mester Zsolt



K

1



A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Az őstörténet, vagyis az írásbeliség előtti történelem a nem írott forrásokra támaszkodik (geológia, paleoökológia, régészet, antropológia). A hallgatók betekintést nyerhetnek az egyes forráscsoportok vizsgálati módszereibe, valamint abba, milyen kérdéseket és hogyan képesek megválaszolni. A tantárgy az ókori Keleten létrejött korai civilizációkkal foglalkozik: az ókori Egyiptom és a tágabb értelemben vett Mezopotámia korai magas-kultúráinak létrejöttével és történetével a Kr.e. 1. évezred második feléig. A kronológia, eseménytörténet, a történeti topográfia, a társadalom- és vallástörténet főbb kérdései mellett a hallgatók a vallás- és művelődéstörténeti folyamatokról is vázlatos képet kapnak. Megismerik az egyes korszakok legfontosabb írásos és tárgyi forráscsoportjait, azok értelmezési lehetőségeit, illetve a kutatástörténet jelentősebb fordulópontjait és összefüggéseit. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Baines, J. – Malek, J.: Az ókori Egyiptom Atlasza. Bp. 1993.  Biblia – Ószövetség.  Gábori Miklós.: A régibb kőkor Magyarországon. In Bartha A. (szerk.): Magyarország története I/1. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Bp. 1984.  Gáboriné Csánk Vera: Az ősember Magyarországon. Bp. 1980.  Gyenis Gy.: Humánbiológia. A hominidák evolúciója. Bp. 2001.  Harmatta J. (szerk.): Ókori keleti történeti chrestomatia. Bp. 1964 (és későbbi kiadások)  Kákosy L.: Ré fiai. Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Bp. 1979, 1993,2 1998.3  Komoróczy G.: „Fénylő ölednek édes örömében..” A sumer irodalom kistükre. Bp. 1970, 19832  Kuhrt, A.: Az ókori Közel-Kelet. [Piliscsaba] 2005.

13

 Leakey, R. E. – Lewin, R.: Fajunk eredete. Bp. 1986.  Leakey, R.: Az emberiség eredete. (Világ–Egyetem). Bp. 1995.  Leroi-Gourhan, A.: Az őstörténet kultuszai. Bp. 1985.  Molnár B.: A Föld és az élet fejlődése. Bp. 1990.  Oates, D. – Oates, J.: A civilizáció hajnala. Bp. 1983.  Oppenheim, L.: Az ókori Mezopotámia. Bp. 1982.  Postgate, N.: Az első birodalmak. Bp. 1985.  Rákos S. − Komoróczy G.: Gilgames. Agyagtáblák üzenete. Ékírásos akkád versek. Bp. 1974.  Roaf, M.: A mezopotámiai világ atlasza. Helikon–Magyar Könyvklub, Bp. 1998.  Waechter, J.: Az ember őstörténete. Bp. 1988. Ajánlott irodalom: 

BTO1110 Őstörténet és ókori Kelet II: Ókori Kelet Tantárgy felelőse: Fábián Zoltán Imre Tantárgy előadója/i: Fábián Zoltán Imre, Mester Zsolt

Féléves óraszám: N:30 L: Tantárgy besorolása:


KV

1.



A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Az őstörténet, vagyis az írásbeliség előtti történelem a nem írott forrásokra támaszkodik (geológia, paleoökológia, régészet, antropológia). A hallgatók betekintést nyerhetnek az egyes forráscsoportok vizsgálati módszereibe, valamint abba, milyen kérdéseket és hogyan képesek megválaszolni. A tantárgy az ókori Keleten létrejött korai civilizációkkal foglalkozik: az ókori Egyiptom és a tágabb értelemben vett Mezopotámia korai magas-kultúráinak létrejöttével és történetével a Kr.e. 1. évezred második feléig. A kronológia, eseménytörténet, a történeti topográfia, a társadalom- és vallástörténet főbb kérdései mellett a hallgatók a vallás- és művelődéstörténeti folyamatokról is vázlatos képet kapnak. Megismerik az egyes korszakok legfontosabb írásos és tárgyi forráscsoportjait, azok értelmezési lehetőségeit, illetve a kutatástörténet jelentősebb fordulópontjait és összefüggéseit. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Baines, J. – Malek, J.: Az ókori Egyiptom Atlasza. Bp. 1993.  Biblia – Ószövetség.  Gábori Miklós.: A régibb kőkor Magyarországon. In Bartha A. (szerk.): Magyarország története I/1. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Bp. 1984.  Gáboriné Csánk Vera: Az ősember Magyarországon. Bp. 1980.  Gyenis Gy.: Humánbiológia. A hominidák evolúciója. Bp. 2001.  Harmatta J. (szerk.): Ókori keleti történeti chrestomatia. Bp. 1964 (és későbbi kiadások)  Kákosy L.: Ré fiai. Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Bp. 1979, 1993,2 1998.3  Komoróczy G.: „Fénylő ölednek édes örömében..” A sumer irodalom kistükre. Bp. 1970, 19832  Kuhrt, A.: Az ókori Közel-Kelet. [Piliscsaba] 2005.  Leakey, R. E. – Lewin, R.: Fajunk eredete. Bp. 1986.  Leakey, R.: Az emberiség eredete. (Világ–Egyetem). Bp. 1995.  Leroi-Gourhan, A.: Az őstörténet kultuszai. Bp. 1985.  Molnár B.: A Föld és az élet fejlődése. Bp. 1990.  Oates, D. – Oates, J.: A civilizáció hajnala. Bp. 1983.  Oppenheim, L.: Az ókori Mezopotámia. Bp. 1982.  Postgate, N.: Az első birodalmak. Bp. 1985.  Rákos S. − Komoróczy G.: Gilgames. Agyagtáblák üzenete. Ékírásos akkád versek. Bp. 1974.  Roaf, M.: A mezopotámiai világ atlasza. Helikon–Magyar Könyvklub, Bp. 1998.  Waechter, J.: Az ember őstörténete. Bp. 1988.

14

Ajánlott irodalom: 

BTO1111 Őstörténet és ókori Kelet II: Ókori Kelet Tantárgy felelőse: Fábián Zoltán Imre Tantárgy előadója/i: Fábián Zoltán Imre, Mester Zsolt



K

1.



A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Az őstörténet, vagyis az írásbeliség előtti történelem a nem írott forrásokra támaszkodik (geológia, paleoökológia, régészet, antropológia). A hallgatók betekintést nyerhetnek az egyes forráscsoportok vizsgálati módszereibe, valamint abba, milyen kérdéseket és hogyan képesek megválaszolni. A tantárgy az ókori Keleten létrejött korai civilizációkkal foglalkozik: az ókori Egyiptom és a tágabb értelemben vett Mezopotámia korai magas-kultúráinak létrejöttével és történetével a Kr.e. 1. évezred második feléig. A kronológia, eseménytörténet, a történeti topográfia, a társadalom- és vallástörténet főbb kérdései mellett a hallgatók a vallás- és művelődéstörténeti folyamatokról is vázlatos képet kapnak. Megismerik az egyes korszakok legfontosabb írásos és tárgyi forráscsoportjait, azok értelmezési lehetőségeit, illetve a kutatástörténet jelentősebb fordulópontjait és összefüggéseit. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Baines, J. – Malek, J.: Az ókori Egyiptom Atlasza. Bp. 1993.  Biblia – Ószövetség.  Gábori Miklós.: A régibb kőkor Magyarországon. In Bartha A. (szerk.): Magyarország története I/1. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Bp. 1984.  Gáboriné Csánk Vera: Az ősember Magyarországon. Bp. 1980.  Gyenis Gy.: Humánbiológia. A hominidák evolúciója. Bp. 2001.  Harmatta J. (szerk.): Ókori keleti történeti chrestomatia. Bp. 1964 (és későbbi kiadások)  Kákosy L.: Ré fiai. Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Bp. 1979, 1993,2 1998.3  Komoróczy G.: „Fénylő ölednek édes örömében..” A sumer irodalom kistükre. Bp. 1970, 19832  Kuhrt, A.: Az ókori Közel-Kelet. [Piliscsaba] 2005.  Leakey, R. E. – Lewin, R.: Fajunk eredete. Bp. 1986.  Leakey, R.: Az emberiség eredete. (Világ–Egyetem). Bp. 1995.  Leroi-Gourhan, A.: Az őstörténet kultuszai. Bp. 1985.  Molnár B.: A Föld és az élet fejlődése. Bp. 1990.  Oates, D. – Oates, J.: A civilizáció hajnala. Bp. 1983.  Oppenheim, L.: Az ókori Mezopotámia. Bp. 1982.  Postgate, N.: Az első birodalmak. Bp. 1985.  Rákos S. − Komoróczy G.: Gilgames. Agyagtáblák üzenete. Ékírásos akkád versek. Bp. 1974.  Roaf, M.: A mezopotámiai világ atlasza. Helikon–Magyar Könyvklub, Bp. 1998.  Waechter, J.: Az ember őstörténete. Bp. 1988. Ajánlott irodalom: 

BTO1210 Klasszikus antikvitás: Az ókori Görögország története előadás Tantárgy felelőse: Fehér Bence

Féléves óraszám: N: 30 L:

Kredit: 3

15


Tantárgy előadója/i: Csízy Katalin, Fehér Bence, Imregh Monika

Tantárgy besorolása:


KV

1.

Oktatás nyelve: magyar Ajánlott félév: I.


A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy célja az antik, görög és római történelem és kultúra megismertetése az archaikus kortól a Nyugat-Római Birodalom bukásáig. A krétai-mükénéi civilizáció. A polisz rendszer kialakulása, ezen belül az athéni és spártai államberendezkedés összehasonlítása. A perzsa háborúk és a peloponnészoszi háború egyes szakaszai, a háborúk gazdasági és társadalmi következményei. A spártai hegemónia és a thébai hatalmi törekvések kudarca után, a felemelkedő makedón állam uralkodói megteremtik a görög egységet. A városállamoktól a hellenisztikus monarchiákig, ezen események politikai, katonai, gazdasági és kulturális következményei az összeomlásig, a római expanziós törekvések lezárásáig. Itália őstörténete Róma alapításáig. Róma a királyok korában. A római társadalom és gazdaság a köztársaság idején. Róma háborúi: Itália meghódítása, a római hegemónia kiterjesztése a Földközi-tenger keleti és nyugati medencéjére. A köztársaság végjátéka, a polgárháborúk kora. Augustus és utódainak politikai és katonai koncepciói. A principátus és dominátus társadalmi és gazdasági viszonyai, a Birodalom provinciáinak eltérő fejlődése. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumok a korszak egyes kérdéseit források segítségével dolgozzák fel. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Alföldy Géza: Római társadalomtörténet. Bp. 2000.  Boardman, J.–Griffin, J.–Murray, O. (szerk.): Az ókori görögök és rómaiak története. Bp. 1996.  Borzsák I. (szerk.): Görög történeti chrestomathia. Bp. 1960.  Borzsák I. (szerk.): Római történeti chrestomathia Bp. 1963.  Cornell, T.–Matthews J.: A római világ atlasza. Bp. 1991.  Ferenczy E. – Maróti E. – Hahn I.: Az ókori Róma. Bp. 1992.  Havas L.–Hegyi W. Gy.–Szabó E.: Római történelem. Bp. 2007.  Hegyi D.–Kertész I.–Németh Gy.–Sarkady J.: Görög történelem – a kezdetektől Kr. e. 30-ig. Bp. 1999.  Hood, S.: A minószi Kréta. Bp. 1983.  Johnston, A.: Az archaikus Görögország. (A múlt születése) Bp. 1984.  Levi, P.: A görög világ atlasza. Bp. 1994.  Németh Gy. (szerk.): Görög történelem. Szöveggyűjtemény, Bp. 1996.  Németh Gy.: A polisok világa. Bevezetés az archaikus és kora klasszikus kori görög társadalomtörténetbe. Bp. 1999.  Reich, J.: Az ősi Itália. (A múlt születése) Bp. 1987.  Ritoók Zs.–Sarkady J.– Szilágyi J. Gy.: A görög kultúra aranykora. Bp. 1984, 2005.  Swiederkowna, A.: A hellenizmus kultúrája. Bp. 1981.  Warren, P.: Az égei civilizáció. (A múlt születése) Bp. 1989. Ajánlott irodalom: 

BTO1211 Klasszikus antikvitás: Az ókori Görögország története szeminárium Tantárgy felelőse: Fehér Bence Tantárgy előadója/i: Csízy Katalin, Fehér Bence, Imregh Monika



K

1.


A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:

16


A tantárgy célja az antik, görög és római történelem és kultúra megismertetése az archaikus kortól a Nyugat-Római Birodalom bukásáig. A krétai-mükénéi civilizáció. A polisz rendszer kialakulása, ezen belül az athéni és spártai államberendezkedés összehasonlítása. A perzsa háborúk és a peloponnészoszi háború egyes szakaszai, a háborúk gazdasági és társadalmi következményei. A spártai hegemónia és a thébai hatalmi törekvések kudarca után, a felemelkedő makedón állam uralkodói megteremtik a görög egységet. A városállamoktól a hellenisztikus monarchiákig, ezen események politikai, katonai, gazdasági és kulturális következményei az összeomlásig, a római expanziós törekvések lezárásáig. Itália őstörténete Róma alapításáig. Róma a királyok korában. A római társadalom és gazdaság a köztársaság idején. Róma háborúi: Itália meghódítása, a római hegemónia kiterjesztése a Földközi-tenger keleti és nyugati medencéjére. A köztársaság végjátéka, a polgárháborúk kora. Augustus és utódainak politikai és katonai koncepciói. A principátus és dominátus társadalmi és gazdasági viszonyai, a Birodalom provinciáinak eltérő fejlődése. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumok a korszak egyes kérdéseit források segítségével dolgozzák fel. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Alföldy Géza: Római társadalomtörténet. Bp. 2000.  Boardman, J.–Griffin, J.–Murray, O. (szerk.): Az ókori görögök és rómaiak története. Bp. 1996.  Borzsák I. (szerk.): Görög történeti chrestomathia. Bp. 1960.  Borzsák I. (szerk.): Római történeti chrestomathia Bp. 1963.  Cornell, T.–Matthews J.: A római világ atlasza. Bp. 1991.  Ferenczy E. – Maróti E. – Hahn I.: Az ókori Róma. Bp. 1992.  Havas L.–Hegyi W. Gy.–Szabó E.: Római történelem. Bp. 2007.  Hegyi D.–Kertész I.–Németh Gy.–Sarkady J.: Görög történelem – a kezdetektől Kr. e. 30-ig. Bp. 1999.  Hood, S.: A minószi Kréta. Bp. 1983.  Johnston, A.: Az archaikus Görögország. (A múlt születése) Bp. 1984.  Levi, P.: A görög világ atlasza. Bp. 1994.  Németh Gy. (szerk.): Görög történelem. Szöveggyűjtemény, Bp. 1996.  Németh Gy.: A polisok világa. Bevezetés az archaikus és kora klasszikus kori görög társadalomtörténetbe. Bp. 1999.  Reich, J.: Az ősi Itália. (A múlt születése) Bp. 1987.  Ritoók Zs.–Sarkady J.– Szilágyi J. Gy.: A görög kultúra aranykora. Bp. 1984, 2005.  Swiederkowna, A.: A hellenizmus kultúrája. Bp. 1981.  Warren, P.: Az égei civilizáció. (A múlt születése) Bp. 1989. Ajánlott irodalom: 

BTO1220 Klasszikus antikvitás: Az ókori Róma előadás Tantárgy felelőse: Fehér Bence Tantárgy előadója/i: Csízy Katalin, Fehér Bence, Imregh Monika



KV

2.



A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy célja az antik, görög és római történelem és kultúra megismertetése az archaikus kortól a Nyugat-Római Birodalom bukásáig. A krétai-mükénéi civilizáció. A polisz rendszer kialakulása, ezen belül az athéni és spártai államberendezkedés összehasonlítása. A perzsa háborúk és a peloponnészoszi háború egyes szakaszai, a háborúk gazdasági és társadalmi következményei. A spártai hegemónia és a thébai hatalmi törekvések kudarca után, a felemelkedő makedón állam uralkodói megteremtik a görög egységet. A városállamoktól a hellenisztikus monarchiákig, ezen események politikai, katonai, gazdasági és kulturális következményei az összeomlásig, a római expanziós törekvések lezárásáig. Itália őstörténete Róma alapításáig. Róma a királyok korában. A római társadalom és gazdaság a köztársaság idején. Róma háborúi: Itália meghódítása, a római hegemónia kiterjesztése a Földközi-tenger keleti és nyugati medencéjére. A

17

köztársaság végjátéka, a polgárháborúk kora. Augustus és utódainak politikai és katonai koncepciói. A principátus és dominátus társadalmi és gazdasági viszonyai, a Birodalom provinciáinak eltérő fejlődése. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumok a korszak egyes kérdéseit források segítségével dolgozzák fel. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Alföldy Géza: Római társadalomtörténet. Bp. 2000.  Boardman, J.–Griffin, J.–Murray, O. (szerk.): Az ókori görögök és rómaiak története. Bp. 1996.  Borzsák I. (szerk.): Görög történeti chrestomathia. Bp. 1960.  Borzsák I. (szerk.): Római történeti chrestomathia Bp. 1963.  Cornell, T.–Matthews J.: A római világ atlasza. Bp. 1991.  Ferenczy E. – Maróti E. – Hahn I.: Az ókori Róma. Bp. 1992.  Havas L.–Hegyi W. Gy.–Szabó E.: Római történelem. Bp. 2007.  Hegyi D.–Kertész I.–Németh Gy.–Sarkady J.: Görög történelem – a kezdetektől Kr. e. 30-ig. Bp. 1999.  Hood, S.: A minószi Kréta. Bp. 1983.  Johnston, A.: Az archaikus Görögország. (A múlt születése) Bp. 1984.  Levi, P.: A görög világ atlasza. Bp. 1994.  Németh Gy. (szerk.): Görög történelem. Szöveggyűjtemény, Bp. 1996.  Németh Gy.: A polisok világa. Bevezetés az archaikus és kora klasszikus kori görög társadalomtörténetbe. Bp. 1999.  Reich, J.: Az ősi Itália. (A múlt születése) Bp. 1987.  Ritoók Zs.–Sarkady J.– Szilágyi J. Gy.: A görög kultúra aranykora. Bp. 1984, 2005.  Swiederkowna, A.: A hellenizmus kultúrája. Bp. 1981.  Warren, P.: Az égei civilizáció. (A múlt születése) Bp. 1989. Ajánlott irodalom: 

BTO1221 Klasszikus antikvitás: Az ókori Róma szeminárium Tantárgy felelőse: Fehér Bence Tantárgy előadója/i: Csízy Katalin, Fehér Bence, Imregh Monika



K

2.



A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy célja az antik, görög és római történelem és kultúra megismertetése az archaikus kortól a Nyugat-Római Birodalom bukásáig. A krétai-mükénéi civilizáció. A polisz rendszer kialakulása, ezen belül az athéni és spártai államberendezkedés összehasonlítása. A perzsa háborúk és a peloponnészoszi háború egyes szakaszai, a háborúk gazdasági és társadalmi következményei. A spártai hegemónia és a thébai hatalmi törekvések kudarca után, a felemelkedő makedón állam uralkodói megteremtik a görög egységet. A városállamoktól a hellenisztikus monarchiákig, ezen események politikai, katonai, gazdasági és kulturális következményei az összeomlásig, a római expanziós törekvések lezárásáig. Itália őstörténete Róma alapításáig. Róma a királyok korában. A római társadalom és gazdaság a köztársaság idején. Róma háborúi: Itália meghódítása, a római hegemónia kiterjesztése a Földközi-tenger keleti és nyugati medencéjére. A köztársaság végjátéka, a polgárháborúk kora. Augustus és utódainak politikai és katonai koncepciói. A principátus és dominátus társadalmi és gazdasági viszonyai, a Birodalom provinciáinak eltérő fejlődése. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumok a korszak egyes kérdéseit források segítségével dolgozzák fel. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Alföldy Géza: Római társadalomtörténet. Bp. 2000.

18

           

Boardman, J.–Griffin, J.–Murray, O. (szerk.): Az ókori görögök és rómaiak története. Bp. 1996. Borzsák I. (szerk.): Görög történeti chrestomathia. Bp. 1960. Borzsák I. (szerk.): Római történeti chrestomathia Bp. 1963. Cornell, T.–Matthews J.: A római világ atlasza. Bp. 1991. Ferenczy E. – Maróti E. – Hahn I.: Az ókori Róma. Bp. 1992. Havas L.–Hegyi W. Gy.–Szabó E.: Római történelem. Bp. 2007. Hegyi D.–Kertész I.–Németh Gy.–Sarkady J.: Görög történelem – a kezdetektől Kr. e. 30-ig. Bp. 1999. Hood, S.: A minószi Kréta. Bp. 1983. Johnston, A.: Az archaikus Görögország. (A múlt születése) Bp. 1984. Levi, P.: A görög világ atlasza. Bp. 1994. Németh Gy. (szerk.): Görög történelem. Szöveggyűjtemény, Bp. 1996. Németh Gy.: A polisok világa. Bevezetés az archaikus és kora klasszikus kori görög társadalomtörténetbe. Bp. 1999.  Reich, J.: Az ősi Itália. (A múlt születése) Bp. 1987.  Ritoók Zs.–Sarkady J.– Szilágyi J. Gy.: A görög kultúra aranykora. Bp. 1984, 2005.  Swiederkowna, A.: A hellenizmus kultúrája. Bp. 1981.  Warren, P.: Az égei civilizáció. (A múlt születése) Bp. 1989. Ajánlott irodalom: 

BTO2110 Középkori egyetemes történelem előadás VIII-XIII. század Tantárgy felelőse: Gálffy László


Tantárgy előadója/i: Bubnó Hedvig, Gálffy László, KV Hidán Csaba László, Várady Zoltán A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:

Kredit: 3 Meghirdetés féléve: 2



A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy a 4. századtól 1492-ig kíséri végig Európa történetét, a források segítségével. Az 1000 előtti korai időszakban elsősorban a nyugat-európai térség, a Római Birodalom helyét elfoglaló népek és királyságok, az európai kereszténység kibontakozása, valamint a politikatörténet mellett az egyház- és művelődéstörténeti kérdések állnak a közép-pontban. Kitérünk Bizánc történetére és az iszlám terjeszkedés problémájára. Részletesen tárgyaljuk a Karoling-kor szerepét az állam- és egyházszervezésben, a kultúrában. A 11–13. században az ugrásszerű agrotechnikai, ipari, demográfiai fejlődés következtében a városok és a kereskedelem is gyors fejlődésnek indult. Nagyfokú centralizáció (Anglia, Franciaország), a keresztény Európa fölötti hegemóniára törekvés (pápaság és császárság küzdelme) tapasztalható. Kelet- és ÉszakEurópában új keresztény államok jelennek meg. A korszak végén a nyugat-európai feudális társadalom és gazdaság fejlődése során, elsősorban politikai, vallási és demográfiai téren válságjelek is mutatkoztak. A világszemlélet és gondolkodásmód megváltozását a reneszánsz tudomány és művészet eredményein tanulmányozhatjuk. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumok a korszak egyes kérdéseit források segítségével dolgozzák fel. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Angenendt, A.: A kora középkor. A nyugati kereszténység 400-tól 900-ig. Bp. 2008.  Angi et al.: Európa a kora középkorban (3-11. sz.). Debrecen, 1997.  Benke József: Az arabok története. Bp. 1987.  Bóna István: A hunok és nagykirályaik. Bp. 1993.  Brown, Peter: Az európai kereszténység kialakulása, 200–1000. Bp. 1999.  Dixon, Philip: Britek, frankok, vikingek. Bp. 1976.  Font Márta, Oroszország, Ukrajna, Rusz. Bp.–Pécs, 1998.  Hajnóczi Gábor (szerk.): A reneszánsz művészet történetének olvasókönyve. Bp. 2004.  Huizinga, Johan, A középkor alkonya. Bp. 1978.

19

 Katus László: A középkor története. Egyetemi tankönyv. Bp. 2001.  Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve. A középkor. I–II. Bp. 2004.  Krónikások, krónikák I-II., Szerk.: Mezey László. Bp. 1960.  Le Goff, J.: Assisi Szent Ferenc. Európa, Bp. 2002.  Marosi Ernő (szerk.): A középkori művészet történetének olvasókönyve. Bp. 1997.  Matthew, Donald: A középkori Európa atlasza. Bp. 1989.  Mezey László: „Virágok virága”. In: Deákság és Európa. Bp. 1979.  Ostrogorsky, Georg: A bizánci állam története. Bp. 2001.  Papp Imre: Nagy Károly és kora. Debrecen, 1997.  Pirenne, H.: A középkori gazdaság és társadalom története. Bp. 1983.  Pounds, Normann J. G.: Európa történeti földrajza. Bp. 1997.  Redl Károly (szerk.): Az égi és a földi szépről. Bp. 1988.  Runciman, S.: A keresztes hadjáratok története. Bp. 1999.  Sz. Jónás Ilona (szerk.): Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Bp. 1999.  Váczy Péter: A középkor története. Magyar Szemle Társaság, Bp. 1936. Ajánlott irodalom: 

BTO2111 Középkori egyetemes történelem szeminárium VIII-XIII. század Tantárgy felelőse: Gálffy László


Tantárgy előadója/i: Bubnó Hedvig, Gálffy László, K Hidán Csaba László, Várady Zoltán A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:

Kredit: 2 Meghirdetés féléve: 2



A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy a 4. századtól 1492-ig kíséri végig Európa történetét, a források segítségével. Az 1000 előtti korai időszakban elsősorban a nyugat-európai térség, a Római Birodalom helyét elfoglaló népek és királyságok, az európai kereszténység kibontakozása, valamint a politikatörténet mellett az egyház- és művelődéstörténeti kérdések állnak a közép-pontban. Kitérünk Bizánc történetére és az iszlám terjeszkedés problémájára. Részletesen tárgyaljuk a Karoling-kor szerepét az állam- és egyházszervezésben, a kultúrában. A 11–13. században az ugrásszerű agrotechnikai, ipari, demográfiai fejlődés következtében a városok és a kereskedelem is gyors fejlődésnek indult. Nagyfokú centralizáció (Anglia, Franciaország), a keresztény Európa fölötti hegemóniára törekvés (pápaság és császárság küzdelme) tapasztalható. Kelet- és ÉszakEurópában új keresztény államok jelennek meg. A korszak végén a nyugat-európai feudális társadalom és gazdaság fejlődése során, elsősorban politikai, vallási és demográfiai téren válságjelek is mutatkoztak. A világszemlélet és gondolkodásmód megváltozását a reneszánsz tudomány és művészet eredményein tanulmányozhatjuk. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumok a korszak egyes kérdéseit források segítségével dolgozzák fel. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Angenendt, A.: A kora középkor. A nyugati kereszténység 400-tól 900-ig. Bp. 2008.  Angi et al.: Európa a kora középkorban (3-11. sz.). Debrecen, 1997.  Benke József: Az arabok története. Bp. 1987.  Bóna István: A hunok és nagykirályaik. Bp. 1993.  Brown, Peter: Az európai kereszténység kialakulása, 200–1000. Bp. 1999.  Dixon, Philip: Britek, frankok, vikingek. Bp. 1976.  Font Márta, Oroszország, Ukrajna, Rusz. Bp.–Pécs, 1998.  Hajnóczi Gábor (szerk.): A reneszánsz művészet történetének olvasókönyve. Bp. 2004.  Huizinga, Johan, A középkor alkonya. Bp. 1978.  Katus László: A középkor története. Egyetemi tankönyv. Bp. 2001.  Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve. A középkor. I–II. Bp. 2004.

20

 Krónikások, krónikák I-II., Szerk.: Mezey László. Bp. 1960.  Le Goff, J.: Assisi Szent Ferenc. Európa, Bp. 2002.  Marosi Ernő (szerk.): A középkori művészet történetének olvasókönyve. Bp. 1997.  Matthew, Donald: A középkori Európa atlasza. Bp. 1989.  Mezey László: „Virágok virága”. In: Deákság és Európa. Bp. 1979.  Ostrogorsky, Georg: A bizánci állam története. Bp. 2001.  Papp Imre: Nagy Károly és kora. Debrecen, 1997.  Pirenne, H.: A középkori gazdaság és társadalom története. Bp. 1983.  Pounds, Normann J. G.: Európa történeti földrajza. Bp. 1997.  Redl Károly (szerk.): Az égi és a földi szépről. Bp. 1988.  Runciman, S.: A keresztes hadjáratok története. Bp. 1999.  Sz. Jónás Ilona (szerk.): Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Bp. 1999.  Váczy Péter: A középkor története. Magyar Szemle Társaság, Bp. 1936. Ajánlott irodalom: 

BTO2120 Középkori Egyetemes történelem II: XIII–XV. század Tantárgy felelőse: Gálffy László Tantárgy előadója/i: Gálffy László, Bubnó Hedvig





KV Ajánlott félév: 3.

Értékelés módja: kollokvium, Értékelés módszere: vizsga

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:  középkori források elemzési képessége  politika-gazdaság- és társadalomtörténeti összefüggések dinamikus kezelése (felismerése és elemzési képessége) európai vetületben  középkor kulturális örökségének felismerése és elemzési képessége európai vetületben. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy alapvetően két nagyobb egységre bontva mutatja be a középkori Európa köztörténetének főbb állomásait és fordulópontjait a VIII. és a XV. század között, majd e vázra építve elemzi egyes állammodellek (imperium, regnum; Karoling, bizánci, francia, német, angol, város-és kisállami, stb.) sajátosságait, valamint a Mediterraneum, Nyugat- és Közép Európa eltérő fejlődési modelljeit. Hangsúlyozottan vizsgáljuk a társadalom változásainak főbb irányait (hűbériség, uradalmi /senioriális rendszer, rendiség etc.) a változásokat kísérő konfliktusokat, a gazdasági egységek újraszerveződését, a lassú, de hosszabb gyarapodási időszakot (10-13. század) és az azt követő regionális és általános válságtüneteket Európa gazdasági életében és társadalmaiban. Fontos szerepet kap ezen felül a középkori kultúra, és művelődés fejezeteinek bemutatása. A tematika részét képező kérdéskörök régiókra/országokra bontott vagy problémaorientált megközelítését források elemzésének bevonásával az előadásokat kísérő szemináriumok vállalják. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. Évközi tanulmányi követelmények: A szemináriumok látogatása, az évközi feladatok teljesítése. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:     Ajánlott irodalom: ANGENENDT Arnold, A kora középkor, Bp., 2008. BÁRÁNY Attila: A normann hódítástól a Magna Cartáig, Anglia a Normannok és a Plantagenetek korában, Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2011. BLOCH, Marc : Feudális társadalom, Bp., 2005.

21

DUBY, Georges: A katedrálisok kora. Gondolat, Bp. 1984. DUBY, Georges: Emberek és struktúrák a középkorban. Magvető, Bp., 1978. HUIZINGA, Johan, A középkor alkonya, Európa, Bp., 1978. KATUS László: A középkor története. 2. kiadás. Pannonia-Rubicon, Bp., 2001. KLANICZAY Gábor (szerk.): Európa ezer éve: a középkor. I-II. Szerk Osiris, Bp., 2004. PIRENNE, Henri, A középkori gazdaság és társadalom története, Bp., Gondolat, 1983 PÓSÁN LÁSZLÓ.: Németország a középkorban, Debrecen,2003. SZÁNTÓ Richárd (szerk.): Középkori egyetemes történelem, Szeged-Miskolc, 2007 SZÁNTÓ Richárd, Anglia társadalmi és politikai struktúrái (11-15. század), Szeged, 2004. Sz. Jónás Ilona. (szerk.): Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény, Bp., 1999. SZŰCS Jenő, Vázlat Európa három történeti régiójáról, Magvető, Bp., 1983.

BTO2121 Középkori Egyetemes történelem II: XIII–XV. század Tantárgy felelőse: Gálffy László Tantárgy előadója/i: Gálffy László, Bubnó Hedvig





K Ajánlott félév: 3.

Értékelés módja: gyakorlati jegy Értékelés módszere: évközi feladatok teljesítése, zh

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:  középkori források elemzési képessége  politika-gazdaság- és társadalomtörténeti összefüggések dinamikus kezelése (felismerése és elemzési képessége) európai vetületben  középkor kulturális örökségének felismerése és elemzési képessége európai vetületben. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy alapvetően két nagyobb egységre bontva mutatja be a középkori Európa köztörténetének főbb állomásait és fordulópontjait a VIII. és a XV. század között, majd e vázra építve elemzi egyes állammodellek (imperium, regnum; Karoling, bizánci, francia, német, angol, város-és kisállami, stb.) sajátosságait, valamint a Mediterraneum, Nyugat- és Közép Európa eltérő fejlődési modelljeit. Hangsúlyozottan vizsgáljuk a társadalom változásainak főbb irányait (hűbériség, uradalmi /senioriális rendszer, rendiség etc.) a változásokat kísérő konfliktusokat, a gazdasági egységek újraszerveződését, a lassú, de hosszabb gyarapodási időszakot (10-13. század) és az azt követő regionális és általános válságtüneteket Európa gazdasági életében és társadalmaiban. Fontos szerepet kap ezen felül a középkori kultúra, és művelődés fejezeteinek bemutatása. A tematika részét képező kérdéskörök régiókra/országokra bontott vagy problémaorientált megközelítését források elemzésének bevonásával az előadásokat kísérő szemináriumok vállalják. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. Évközi tanulmányi követelmények: A szemináriumok látogatása, az évközi feladatok teljesítése. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:     Ajánlott irodalom: ANGENENDT Arnold, A kora középkor, Bp., 2008. BÁRÁNY Attila: A normann hódítástól a Magna Cartáig, Anglia a Normannok és a Plantagenetek korában, Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2011. BLOCH, Marc : Feudális társadalom, Bp., 2005. DUBY, Georges: A katedrálisok kora. Gondolat, Bp. 1984. DUBY, Georges: Emberek és struktúrák a középkorban. Magvető, Bp., 1978.

22

HUIZINGA, Johan, A középkor alkonya, Európa, Bp., 1978. KATUS László: A középkor története. 2. kiadás. Pannonia-Rubicon, Bp., 2001. KLANICZAY Gábor (szerk.): Európa ezer éve: a középkor. I-II. Szerk Osiris, Bp., 2004. PIRENNE, Henri, A középkori gazdaság és társadalom története, Bp., Gondolat, 1983 PÓSÁN LÁSZLÓ.: Németország a középkorban, Debrecen,2003. SZÁNTÓ Richárd (szerk.): Középkori egyetemes történelem, Szeged-Miskolc, 2007 SZÁNTÓ Richárd, Anglia társadalmi és politikai struktúrái (11-15. század), Szeged, 2004. Sz. Jónás Ilona. (szerk.): Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény, Bp., 1999. SZŰCS Jenő, Vázlat Európa három történeti régiójáról, Magvető, Bp., 1983.

BTO2210 Középkori magyar történelem előadás I. 896-1301 Tantárgy felelőse: F. Romhányi Beatrix


Tantárgy előadója/i: F. Romhányi Beatrix, Gálffy László, Hidán KV Csaba László, Várady Zoltán A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:




A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy a magyarság történetét mutatja be a kezdetektől 1526-ig. Foglalkozunk a magyar őstörténet legfontosabb kérdéseivel, a honfoglalás előzményeivel, lefolyásával, a 10. századi Magyar Fejedelemség történetével. Tárgyaljuk az államalapítás kérdéseit, az Árpád-kori Magyarország politika- és társadalomtörténetét, intézményrendszerét, kultúráját. Foglalkozunk a késő középkori Magyar Királyság politika-, társadalom- és gazdaságtörténetének legfontosabb kérdéseivel, a jelentősebb intézményi, társadalmi változásokkal, a magyar politika irányváltásaival, az ország és szomszédai közti kapcsolatokkal. Értékeljük az egyes dinasztiák magyarországi szerepét. A magyarországi fejlődést nemzetközi összehasonlításban vizsgáljuk, rámutatva az általános európai, regionális vagy magyar sajátosságokra. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumokon megismertetjük a hallgatókkal a korszak történelmének magyar és latin nyelvű fogalomkészletét, valamint a legfontosabb forrásokat. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Bertényi Iván: Magyar történeti szöveggyűjtemény. Bp. 2000.  Bóna István: A magyarok és Európa a 9–10. században. Bp. 2000.  Dienes István: A honfoglaló magyarok. Bp. 1972.  Engel P. – Kristó Gy. – Kubinyi A.: Magyarország története 1301–1526. Bp. 1998.  Engel Pál: Szent István birodalma. A középkori Magyarország története. Bp. 2001.  Érszegi Géza: Árpád-kori legendák és intelmek. Bp. 1999.  Fügedi Erik: Uram, királyom.. A XV. századi Magyarország hatalmasai. Bp. 1974.  Fügedi Erik: Vár és társadalom a 13-14. századi Magyarországon. Bp. 1977.  Györffy György (szerk.): A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Bp. 1975.  Györffy György: István király és műve. Bp. 1977, 2000.  Kovacsics József (szerk.): Magyarország történeti demográfiája (896-1995). Bp. 1997.  Kristó Gyula: Magyarország története 895–1301. Bp. 1998.  Kubinyi András: Mátyás király. Bp. 2001.  Kulcsár Péter: A Jagelló kor. Bp. 1981.  László Gyula: A honfoglaló magyar nép élete. Múzsák, Bp. 1988.  Magyarország története. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Főszerk.: Székely György. Szerk.: Bartha Antal. (Magyarország története tíz kötetben.) I/1–2. Bp. 1987.  Maksay Ferenc: A magyar falu középkori településrendje. Bp. 1971.  Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp. 1971.  Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon. Bp. 1984.  Szabó István: A falurendszer kialakulása Magyarországon. (X-XV. század). Bp. 1966.

23

 Szabó István: A középkori magyar falu. Bp. 1969.  Zsoldos Attila: Az Árpádok és alattvalóik. Csokonai Kiadó, Debrecen, 1997. Ajánlott irodalom: 

BTO2211 Középkori magyar történelem I. 896-1301 Tantárgy felelőse: F. Romhányi Beatrix


Tantárgy előadója/i: F. Romhányi Beatrix, Gálffy László, Hidán K Csaba László, Várady Zoltán A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:




A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy a magyarság történetét mutatja be a kezdetektől 1526-ig. Foglalkozunk a magyar őstörténet legfontosabb kérdéseivel, a honfoglalás előzményeivel, lefolyásával, a 10. századi Magyar Fejedelemség történetével. Tárgyaljuk az államalapítás kérdéseit, az Árpád-kori Magyarország politika- és társadalomtörténetét, intézményrendszerét, kultúráját. Foglalkozunk a késő középkori Magyar Királyság politika-, társadalom- és gazdaságtörténetének legfontosabb kérdéseivel, a jelentősebb intézményi, társadalmi változásokkal, a magyar politika irányváltásaival, az ország és szomszédai közti kapcsolatokkal. Értékeljük az egyes dinasztiák magyarországi szerepét. A magyarországi fejlődést nemzetközi összehasonlításban vizsgáljuk, rámutatva az általános európai, regionális vagy magyar sajátosságokra. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumokon megismertetjük a hallgatókkal a korszak történelmének magyar és latin nyelvű fogalomkészletét, valamint a legfontosabb forrásokat. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Bertényi Iván: Magyar történeti szöveggyűjtemény. Bp. 2000.  Bóna István: A magyarok és Európa a 9–10. században. Bp. 2000.  Dienes István: A honfoglaló magyarok. Bp. 1972.  Engel P. – Kristó Gy. – Kubinyi A.: Magyarország története 1301–1526. Bp. 1998.  Engel Pál: Szent István birodalma. A középkori Magyarország története. Bp. 2001.  Érszegi Géza: Árpád-kori legendák és intelmek. Bp. 1999.  Fügedi Erik: Uram, királyom.. A XV. századi Magyarország hatalmasai. Bp. 1974.  Fügedi Erik: Vár és társadalom a 13-14. századi Magyarországon. Bp. 1977.  Györffy György (szerk.): A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Bp. 1975.  Györffy György: István király és műve. Bp. 1977, 2000.  Kovacsics József (szerk.): Magyarország történeti demográfiája (896-1995). Bp. 1997.  Kristó Gyula: Magyarország története 895–1301. Bp. 1998.  Kubinyi András: Mátyás király. Bp. 2001.  Kulcsár Péter: A Jagelló kor. Bp. 1981.  László Gyula: A honfoglaló magyar nép élete. Múzsák, Bp. 1988.  Magyarország története. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Főszerk.: Székely György. Szerk.: Bartha Antal. (Magyarország története tíz kötetben.) I/1–2. Bp. 1987.  Maksay Ferenc: A magyar falu középkori településrendje. Bp. 1971.  Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp. 1971.  Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon. Bp. 1984.  Szabó István: A falurendszer kialakulása Magyarországon. (X-XV. század). Bp. 1966.  Szabó István: A középkori magyar falu. Bp. 1969.  Zsoldos Attila: Az Árpádok és alattvalóik. Csokonai Kiadó, Debrecen, 1997. Ajánlott irodalom: 

24

BTO2220 Középkori magyar történelem 1301–1526 Tantárgy felelőse: F. Romhányi Beatrix Tantárgy előadója/i: F. Romhányi Beatrix, Várady Zoltán, Gálffy László, Hidán Csaba

Féléves óraszám: N: 30 L: Tantárgy besorolása: KV K




A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:  szakmai ismeretek szerzése  középkori források elemzési képessége  politika-, gazdaság- és társadalomtörténeti összefüggések dinamikus kezelése (felismerése és elemzési képessége) európai és magyar vetületben  középkor kulturális örökségének felismerése és elemzési képessége európai és magyar vetületben.  tanári kompetenciák elmélyítése A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A két félév során a középkori magyar történelem legfontosabb kérdései kerülnek terítékre. Az első félév a honfoglalástól az Árpád-ház kihalásáig (896–1301), a második az Anjou-dinasztia hatalomra jutásától a középkori magyar állam megszűnéséig (1301–1526) terjedő időszak történéseire összpontosít. A politika történet mellett a legfontosabb társadalmi és gazdasági változásokat, az állam jellegének, szerepének változásait (nomád állam – keresztény állam; rendiség, korai abszolutizmus), valamint a művelődés és az anyagi kultúra főbb jellemzőit ismerhetik meg a hallgatók. Az előadások a magyarországi fejlődést nemzetközi összehasonlításban tárgyalják, rámutatva az általános európai, regionális vagy magyar sajátosságokra. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumokon a hallgatók megismerkednek a korszak történelmének magyar és latin nyelvű fogalomkészletével, valamint a legfontosabb forrásokkal és szakirodalmi munkákkal. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. Évközi tanulmányi követelmények: A szemináriumok látogatása, az évközi feladatok teljesítése. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Ajánlott irodalom: BERTÉNYI Iván: Magyar történeti szöveggyűjtemény. Bp. 2000. BÓNA István: A magyarok és Európa a 9–10. században. Bp. 2000. DIENES István: A honfoglaló magyarok. Bp. 1972. ENGEL P. – KRISTÓ Gy. – KUBINYI A.: Magyarország története 1301–1526. Bp. 1998. ENGEL Pál: Szent István birodalma. A középkori Magyarország története. Bp. 2001. ÉRSZEGI Géza: Árpád-kori legendák és intelmek. Bp. 1999. FÜGEDI Erik: Uram, királyom.. A XV. századi Magyarország hatalmasai. Bp. 1974. FÜGEDI Erik: Vár és társadalom a 13-14. századi Magyarországon. Bp. 1977. GYÖRFFY György (szerk.): A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Bp. 1975. GYÖRFFY György: István király és műve. Bp. 1977, 2000. KOVACSICS József (szerk.): Magyarország történeti demográfiája (896-1995). Bp. 1997. KRISTÓ Gyula: Magyarország története 895–1301. Bp. 1998. KUBINYI András: Mátyás király. Bp. 2001. KULCSÁR Péter: A Jagelló kor. Bp. 1981. LÁSZLÓ Gyula: A honfoglaló magyar nép élete. Múzsák, Bp. 1988. Magyarország története. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Főszerk: SZÉKELY György. Szerk.: BARTHA Antal. (Magyarország története tíz kötetben.) I/1–2. Bp. 1987. MAKSAY Ferenc: A magyar falu középkori településrendje. Bp. 1971. MÁLYUSZ Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp. 2007. MÁLYUSZ Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon. Bp. 1984. SZABÓ István: A középkori magyar falu. Bp. 1969. ZSOLDOS Attila: Az Árpádok és alattvalóik. Csokonai Kiadó, Debrecen, 1997.

25

BTO2221 Középkori magyar történelem 1301–1526 Tantárgy felelőse: F. Romhányi Beatrix

Féléves óraszám: N: 30

Kredit:


2 Tantárgy előadója/i: F. Romhányi Beatrix, Várady Zoltán, Gálffy László, Hidán Csaba

L: Tantárgy besorolása:

Meghirdetés féléve: 1.


Értékelés módja:

K Ajánlott félév: 3.

gyakorlati jegy Értékelés módszere: évközi feladatok teljesítése, zh

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:  szakmai ismeretek szerzése  középkori források elemzési képessége  politika-, gazdaság- és társadalomtörténeti összefüggések dinamikus kezelése (felismerése és elemzési képessége) európai és magyar vetületben  középkor kulturális örökségének felismerése és elemzési képessége európai és magyar vetületben.  tanári kompetenciák elmélyítése A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A két félév során a középkori magyar történelem legfontosabb kérdései kerülnek terítékre. Az első félév a honfoglalástól az Árpád-ház kihalásáig (896–1301), a második az Anjou-dinasztia hatalomra jutásától a középkori magyar állam megszűnéséig (1301–1526) terjedő időszak történéseire összpontosít. A politika történet mellett a legfontosabb társadalmi és gazdasági változásokat, az állam jellegének, szerepének változásait (nomád állam – keresztény állam; rendiség, korai abszolutizmus), valamint a művelődés és az anyagi kultúra főbb jellemzőit ismerhetik meg a hallgatók. Az előadások a magyarországi fejlődést nemzetközi összehasonlításban tárgyalják, rámutatva az általános európai, regionális vagy magyar sajátosságokra. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumokon a hallgatók megismerkednek a korszak történelmének magyar és latin nyelvű fogalomkészletével, valamint a legfontosabb forrásokkal és szakirodalmi munkákkal. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. Évközi tanulmányi követelmények: A szemináriumok látogatása, az évközi feladatok teljesítése. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Ajánlott irodalom: BERTÉNYI Iván: Magyar történeti szöveggyűjtemény. Bp. 2000. BÓNA István: A magyarok és Európa a 9–10. században. Bp. 2000. DIENES István: A honfoglaló magyarok. Bp. 1972. ENGEL P. – KRISTÓ Gy. – KUBINYI A.: Magyarország története 1301–1526. Bp. 1998. ENGEL Pál: Szent István birodalma. A középkori Magyarország története. Bp. 2001. ÉRSZEGI Géza: Árpád-kori legendák és intelmek. Bp. 1999. FÜGEDI Erik: Uram, királyom.. A XV. századi Magyarország hatalmasai. Bp. 1974. FÜGEDI Erik: Vár és társadalom a 13-14. századi Magyarországon. Bp. 1977. GYÖRFFY György (szerk.): A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Bp. 1975. GYÖRFFY György: István király és műve. Bp. 1977, 2000. KOVACSICS József (szerk.): Magyarország történeti demográfiája (896-1995). Bp. 1997. KRISTÓ Gyula: Magyarország története 895–1301. Bp. 1998. KUBINYI András: Mátyás király. Bp. 2001. KULCSÁR Péter: A Jagelló kor. Bp. 1981. LÁSZLÓ Gyula: A honfoglaló magyar nép élete. Múzsák, Bp. 1988. Magyarország története. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Főszerk: SZÉKELY György. Szerk.: BARTHA Antal. (Magyarország története tíz kötetben.) I/1–2. Bp. 1987. MAKSAY Ferenc: A magyar falu középkori településrendje. Bp. 1971. MÁLYUSZ Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp. 2007.

26

MÁLYUSZ Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon. Bp. 1984. SZABÓ István: A középkori magyar falu. Bp. 1969. ZSOLDOS Attila: Az Árpádok és alattvalóik. Csokonai Kiadó, Debrecen, 1997.

BTO3110 Koraújkori egyetemes történelem I. 1492–1648 Tantárgy felelőse: Dusnoki József Tantárgy előadója/i: Dusnoki József, Kurucz György



KV



1. Ajánlott félév: 3.


A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Tanári A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek tárgyszerű fejlesztése A szaktudományi tudás felhasználásával a műveltség, a készségek és képességek fejlesztéséhez útmutatás A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés, továbbképzés igényének kialakítása Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: Az egyetemes történelmi korszakok politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetére épülő, egy-egy korszakkal / régióval / témakörrel kapcsolatos, tudományos mélységű ismeretek biztosítása. Tájékozódási képesség, kompetenciák fejlesztése

A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy Amerika felfedezésétől a harmincéves háború végéig tárgyalja a nyugati világ történetének fő kérdéseit, de kitekintést nyújt más régiók fejlődésére is. Bemutatja Európa regionális szerkezetének változásait, az európai világgazdaság és a kapitalizmus kialakulását. Részletesen foglalkozik a kor vallási és szellemi áramlataival, a reformációval és a reneszánsz humanizmussal, valamint a politikai viszonyok, a nagyhatalmi ellentétek alakulásával. A háborúk mellett azonban a demográfiai tényezők, a társadalmi struktúra és a mindennapi élet témái is hangsúlyosan szerepelnek. Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium a tárgyalt időszak ismeretének elmélyítését célozza. Évközi tanulmányi követelmények: előadás anyaga és a kiadott olvasmányjegyzék alapján felkészülés Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Kötelező irodalom:  Angi János et al.: Európa az újkorban. dup. Debrecen, 2007.  Delumeau, Jean: Reneszánsz. Osiris K. Bp., 1997.  Diederiks, H. A. et al.: Nyugat-Európai gazdaság- és társadalomtörténet. Osiris K. Bp. 1995.  Katona András: Kora újkori egyetemes történelem. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp. 2008.  Poór János (szerk.): A kora újkor története. Osiris K. Bp. 2009.  Poór János (szerk.): Kora újkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Osiris K. Bp. 2000.  Rondo, C.: A világgazdaság története. Maecenas K. Bp., 1994.

Ajánlott irodalom:  Braudel, Fernand: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus XV–XVIII. század. Gondolat K. Bp. 1985.

27

   

Chadwick, Owen: A reformáció. Osiris K. Bp. 1998. Garin, Eugenio: Reneszánsz és műveltség. Helikon K. Bp. 1988. MacCulloch, Diarmaid: A reformáció története. Európa K. Bp. 2011. Wallerstein, Immanuel: A modern világgazdasági rendszer kialakulása. Gondolat K. Bp. 1983.

BTO3111 Koraújkori egyetemes történelem I. 1492–1648 Tantárgy felelőse: Dusnoki József Tantárgy előadója/i: Dusnoki József, Kurucz György



K




Értékelés módja: gyakorlati jegy Értékelés módszere: évközi feladatok, zh

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Tanári A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek tárgyszerű fejlesztése A szaktudományi tudás felhasználásával a műveltség, a készségek és képességek fejlesztéséhez útmutatás A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés, továbbképzés igényének kialakítása Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: Az egyetemes történelmi korszakok politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetére épülő, egy-egy korszakkal / régióval / témakörrel kapcsolatos, tudományos mélységű ismeretek biztosítása. Tájékozódási képesség, kompetenciák fejlesztése

A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy Amerika felfedezésétől a harmincéves háború végéig tárgyalja a nyugati világ történetének fő kérdéseit, de kitekintést nyújt más régiók fejlődésére is. Bemutatja Európa regionális szerkezetének változásait, az európai világgazdaság és a kapitalizmus kialakulását. Részletesen foglalkozik a kor vallási és szellemi áramlataival, a reformációval és a reneszánsz humanizmussal, valamint a politikai viszonyok, a nagyhatalmi ellentétek alakulásával. A háborúk mellett azonban a demográfiai tényezők, a társadalmi struktúra és a mindennapi élet témái is hangsúlyosan szerepelnek. Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium a tárgyalt időszak ismeretének elmélyítését célozza. Évközi tanulmányi követelmények: előadás anyaga és a kiadott olvasmányjegyzék alapján felkészülés Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Kötelező irodalom:  Angi János et al.: Európa az újkorban. dup. Debrecen, 2007.  Delumeau, Jean: Reneszánsz. Osiris K. Bp., 1997.  Diederiks, H. A. et al.: Nyugat-Európai gazdaság- és társadalomtörténet. Osiris K. Bp. 1995.  Katona András: Kora újkori egyetemes történelem. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp. 2008.  Poór János (szerk.): A kora újkor története. Osiris K. Bp. 2009.  Poór János (szerk.): Kora újkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Osiris K. Bp. 2000.  Rondo, C.: A világgazdaság története. Maecenas K. Bp., 1994.

28

Ajánlott irodalom:  Braudel, Fernand: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus XV–XVIII. század. Gondolat K. Bp. 1985.  Chadwick, Owen: A reformáció. Osiris K. Bp. 1998.  Garin, Eugenio: Reneszánsz és műveltség. Helikon K. Bp. 1988.  MacCulloch, Diarmaid: A reformáció története. Európa K. Bp. 2011.  Wallerstein, Immanuel: A modern világgazdasági rendszer kialakulása. Gondolat K. Bp. 1983.

BTO3120 Koraújkori egyetemes történelem II. 1648–1789 Tantárgy felelőse: Dusnoki József Tantárgy előadója/i: Dusnoki József, Kurucz György



KV





A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Tanári: A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek tárgyszerű fejlesztése A szaktudományi tudás felhasználásával a műveltség, a készségek és képességek fejlesztéséhez útmutatás A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés, továbbképzés igényének kialakítása Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: Az egyetemes történelmi korszakok politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetére épülő, egy-egy korszakkal / régióval / témakörrel kapcsolatos, tudományos rendszerezettségű ismeretek biztosítása. Tájékozódási képességek fejlesztése A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy 1648-tól a francia forradalomig tárgyalja a nyugati világ történetének fő kérdéseit, de kitekintést nyújt más régiók fejlődésére is. Bemutatja az időszak sajátosságait, a gazdaság és a rendi társadalom változásait. Részletesen foglalkozik a kor vallási és szellemi áramlataival, a felvilágosodással, a népi kultúra és az elitkultúra kapcsolatával és a művelődési viszonyokkal. Hangsúlyosan vizsgálja az abszolutizmus és a felvilágosult abszolutizmus problémáját, a politikaelmélet változatait, a hatalmi viszonyok, a nagyhatalmi ellentétek és a 18. századi nagyhatalmi rivalizálás alakulását. Mindemellett kiemelt hangsúlyt kap a korszak meghatározó hatalmának, a Francia Királyság bel- és külpolitikai helyzetének bemutatása, európai szerepének alakulása. Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium a tárgyalt időszak ismeretének elmélyítését célozza. Évközi tanulmányi követelmények: Az előadások rendszeres látogatása, felkészülés az előadás és a kiadott olvasmányjegyzék alapján Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Kötelező irodalom:  Angi János et al.: Európa az újkorban. dup. Debrecen, 2007.  Chaunu, Pierre: A klasszikus Európa. Gondolat K. Bp. 1971.  Diederiks, H. A. et al.: Nyugat-Európai gazdaság- és társadalomtörténet. Osiris K. Bp. 1995.  Hahner Péter: A régi rend alkonya. Panem K. Bp. 2006.  Katona András: Kora újkori egyetemes történelem. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp. 2008.  Poór János (szerk.): A kora újkor története. Osiris K. Bp. 2009.

29

 Poór János (szerk.): Kora újkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Osiris K. Bp. 2000. Ajánlott irodalom:  Anderson, Perry: Az abszolutista állam. Gondolat K. Bp. 1989.  Braudel, Fernand: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus XV–XVIII. század. Gondolat K. Bp. 1985.  Chaunu, Pierre: Felvilágosodás. Osiris K. Bp. 1998.  Darnton, Robert: Lúdanyó meséi és más tanulmányok. General Press K. Bp. 2010.  Duby, Georges (szerk.): Franciaország története. I. köt. Osiris K. Bp. 2005.  Elias, Norbert: A civilizáció folyamata. Gondolat K. Bp. 1987.  Hof, Ulrich Im: A felvilágosodás Európája. Atlantisz K. Bp. 1995.  MacCulloch, Diarmaid: A reformáció története. Európa K. Bp. 2011.  Pohl, W.–Vocelka, K.: A Habsburgok. Gulliver K. Bp. 1995.

BTO3121 Koraújkori egyetemes történelem II. 1648–1789 Tantárgy felelőse: Dusnoki József Tantárgy előadója/i: Dusnoki József, Kurucz György

Féléves óraszám: N: 30 + 30 L: Tantárgy besorolása:




2. K Ajánlott félév: 4.


A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Tanári: A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek tárgyszerű fejlesztése A szaktudományi tudás felhasználásával a műveltség, a készségek és képességek fejlesztéséhez útmutatás A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés, továbbképzés igényének kialakítása Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: Az egyetemes történelmi korszakok politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetére épülő, egy-egy korszakkal / régióval / témakörrel kapcsolatos, tudományos rendszerezettségű ismeretek biztosítása. Tájékozódási képességek fejlesztése A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy 1648-tól a francia forradalomig tárgyalja a nyugati világ történetének fő kérdéseit, de kitekintést nyújt más régiók fejlődésére is. Bemutatja az időszak sajátosságait, a gazdaság és a rendi társadalom változásait. Részletesen foglalkozik a kor vallási és szellemi áramlataival, a felvilágosodással, a népi kultúra és az elitkultúra kapcsolatával és a művelődési viszonyokkal. Hangsúlyosan vizsgálja az abszolutizmus és a felvilágosult abszolutizmus problémáját, a politikaelmélet változatait, a hatalmi viszonyok, a nagyhatalmi ellentétek és a 18. századi nagyhatalmi rivalizálás alakulását. Mindemellett kiemelt hangsúlyt kap a korszak meghatározó hatalmának, a Francia Királyság bel- és külpolitikai helyzetének bemutatása, európai szerepének alakulása. Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium a tárgyalt időszak ismeretének elmélyítését célozza. Évközi tanulmányi követelmények: Az előadások rendszeres látogatása, felkészülés az előadás és a kiadott olvasmányjegyzék alapján Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Kötelező irodalom:  Angi János et al.: Európa az újkorban. dup. Debrecen, 2007.

30

 Chaunu, Pierre: A klasszikus Európa. Gondolat K. Bp. 1971.  Diederiks, H. A. et al.: Nyugat-Európai gazdaság- és társadalomtörténet. Osiris K. Bp. 1995.  Hahner Péter: A régi rend alkonya. Panem K. Bp. 2006.  Katona András: Kora újkori egyetemes történelem. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp. 2008.  Poór János (szerk.): A kora újkor története. Osiris K. Bp. 2009.  Poór János (szerk.): Kora újkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Osiris K. Bp. 2000. Ajánlott irodalom:  Anderson, Perry: Az abszolutista állam. Gondolat K. Bp. 1989.  Braudel, Fernand: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus XV–XVIII. század. Gondolat K. Bp. 1985.  Chaunu, Pierre: Felvilágosodás. Osiris K. Bp. 1998.  Darnton, Robert: Lúdanyó meséi és más tanulmányok. General Press K. Bp. 2010.  Duby, Georges (szerk.): Franciaország története. I. köt. Osiris K. Bp. 2005.  Elias, Norbert: A civilizáció folyamata. Gondolat K. Bp. 1987.  Hof, Ulrich Im: A felvilágosodás Európája. Atlantisz K. Bp. 1995.  MacCulloch, Diarmaid: A reformáció története. Európa K. Bp. 2011.  Pohl, W.–Vocelka, K.: A Habsburgok. Gulliver K. Bp. 1995.

BTO3210 Koraújkori magyar történelem 1526-1657 Tantárgy felelőse: Kurucz György Tantárgy előadója/i: Kurucz György Papp Sándor Hóvári János



KV

1


Oktatás nyelve: magyar Ajánlott félév: 3


A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Tanári: A szaktudományi tudás felhasználásával a műveltség, a készségek és képességek fejlesztéséhez útmutatás A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés, továbbképzés igényének kialakítása Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: A koraújkori magyar történelem politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetének elsajátításával kapcsolatos kompetenciák, a témakörrel kapcsolatos, egzakt, tudományos megalapozottságú ismeretek biztosítása. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:

31

Az előadás áttekinti a 16. és 17. század közepéig a magyar történelem fontosabb fejezeteit, elsősorban az eseménytörténetet, kronologikus sorrendben. Emellett kisebb blokkokban historiográfiai, gazdaság- és intézménytörténeti kitekintést is nyújt. Kitér a Nándorfehérvár elvesztése és a mohácsi csata utáni diplomáciai eseményekre. Európai összefüggéseiben tárgyalja I. János király kényszerpályáját, amely során Magyarország először a Porta szerződéses, majd vazallus államává vált. Kitér János Zsigmond uralmára az első portai megerősítésétől (1540) Buda elfoglalásán keresztül (1541) Erdélybe kerüléséig. Áttekinti a Veress Endre által „fejedelmi interregnumnak” nevezett időszakot (1551-56), ennek nagyhatalmi hátterét, a Habsburg és Oszmán hatalom vetélkedését, s ugyanakkor az első békekötés történetét (1547) is. Folytatásként megismerik a hallgatók Báthori István hatalomra kerülésének és uralmának történetével, s lengyel királykén folytatott diplomáciai és katonai lépéseivel. Báthori Kristóf, majd Zsigmond uralma elvezet a 15 éves háborúhoz, Bocskai szabadságharcához, a bécsi és zsitvatoroki békekötés történetéhez. Erdély tekintetében részletesen vizsgálja Báthori Gábor, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György uralmát. Az előadásban végigvonul a diplomáciatörténeti aspektus, amely mind a Köprülü-család nagyvezíri tevékenységét, s ennek magyarországi hatásait elemzi, mind a Habsburg Birodalom török politikáját vizsgálat alá veszi. II. Rákóczi György erdélyi fejedelem lengyelországi hadjárata, s ennek megtorlására Köprülü Mehmed pasa nagyvezír erdélyi hadjárata új helyzetet teremtett mind az erdélyi viszonyokban, mind a Habsburg-oszmán hatalmi helyzetben. A szeminárium feladata az előadás tematikájához kapcsolódóan a tárgyalt időszak magyar történelmének probléma centrikus vizsgálata. Évközi tanulmányi követelmények: Az előadások rendszeres látogatása, a kollokviumra való előkészületek a kiadott olvasmányjegyzék alapján. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Magyar történeti szöveggyűjtemény II/1 -2. 1526 -1790. (szerkesztette: Sinkovics István) Budapest, 1968. Baranyai Decsi János magyar históriája. (kiadta: Kulcsár Péter) Budapest, 1982. Báthoriak kora. (szerk.: Sebes Katalin) Budapest, 1982. Bethlen Gábor krónikásai. (szerk.: Makkai László) Budapest, 1980. Bethlen Gábor levelek. (szerk.: Sebestyén Mihály) Bukarest, 1980. Erdély története. I-II. Budapest, 1988. Magyarország története (1526-1686). III., Szerk.: Pach Zsigmond Pál és R. Várkonyi Ágnes, Budapest, 1987 2. Mohács tanulmányok. szerk.: Ruzsás Lajos és Szakály Ferenc, Budapest, 1986. Nagy László: A "bibliás őrálló" fejedelem. Bp., 1984. Magvető K. 235. Péter Katalin: Esterházy Miklós. Budapest, 1985. R. Várkonyi Ágnes: A nemzetközi törökellenes szövetség genezise és II. Rákóczi György fejedelem. Történelmi Szemle 1984/1-2. Újváry Zsuzsanna: "Két nagy császár birodalmi között". Budapest, 1984. Szerencsének elegyes forgása. II. Rákóczi György és kora. Szerk.: Kármán Gábor - Szabó András, Budapest, 2009. 99-170. Kármán Gábor: Erdélyi külpolitika a vesztfáliai béke után. Budapest, 2011. Ajánlott irodalom: Hegyi Klára: Török berendezkedés Magyarországon. Budapest, 1995. História-M.T.A. Történettudományi Intézete. p. 204. História Könyvtár Monográfiák 7. Nagy László: A rossz hírű Báthoryak. Bp., 1984. Kossuth K. 149 -210.

BTO3211 Koraújkori magyar történelem 1526-1657 Tantárgy felelőse: Kurucz György Tantárgy előadója/i: Kurucz György Papp Sándor Hóvári János



K



1 Ajánlott félév: 3

32

Értékelés módja: gyakorlati jegy Értékelés módszere: évközi feladatok

teljesítése A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Tanári: A szaktudományi tudás felhasználásával a műveltség, a készségek és képességek fejlesztéséhez útmutatás A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés, továbbképzés igényének kialakítása Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: A koraújkori magyar történelem politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetének elsajátításával kapcsolatos kompetenciák, a témakörrel kapcsolatos, egzakt, tudományos megalapozottságú ismeretek biztosítása. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Az előadás áttekinti a 16. és 17. század közepéig a magyar történelem fontosabb fejezeteit, elsősorban az eseménytörténetet, kronologikus sorrendben. Emellett kisebb blokkokban historiográfiai, gazdaság- és intézménytörténeti kitekintést is nyújt. Kitér a Nándorfehérvár elvesztése és a mohácsi csata utáni diplomáciai eseményekre. Európai összefüggéseiben tárgyalja I. János király kényszerpályáját, amely során Magyarország először a Porta szerződéses, majd vazallus államává vált. Kitér János Zsigmond uralmára az első portai megerősítésétől (1540) Buda elfoglalásán keresztül (1541) Erdélybe kerüléséig. Áttekinti a Veress Endre által „fejedelmi interregnumnak” nevezett időszakot (1551-56), ennek nagyhatalmi hátterét, a Habsburg és Oszmán hatalom vetélkedését, s ugyanakkor az első békekötés történetét (1547) is. Folytatásként megismerik a hallgatók Báthori István hatalomra kerülésének és uralmának történetével, s lengyel királykén folytatott diplomáciai és katonai lépéseivel. Báthori Kristóf, majd Zsigmond uralma elvezet a 15 éves háborúhoz, Bocskai szabadságharcához, a bécsi és zsitvatoroki békekötés történetéhez. Erdély tekintetében részletesen vizsgálja Báthori Gábor, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György uralmát. Az előadásban végigvonul a diplomáciatörténeti aspektus, amely mind a Köprülü-család nagyvezíri tevékenységét, s ennek magyarországi hatásait elemzi, mind a Habsburg Birodalom török politikáját vizsgálat alá veszi. II. Rákóczi György erdélyi fejedelem lengyelországi hadjárata, s ennek megtorlására Köprülü Mehmed pasa nagyvezír erdélyi hadjárata új helyzetet teremtett mind az erdélyi viszonyokban, mind a Habsburg-oszmán hatalmi helyzetben. A szeminárium feladata az előadás tematikájához kapcsolódóan a tárgyalt időszak magyar történelmének probléma centrikus vizsgálata. Évközi tanulmányi követelmények: Az előadások rendszeres látogatása, a kollokviumra való előkészületek a kiadott olvasmányjegyzék alapján. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Magyar történeti szöveggyűjtemény II/1 -2. 1526 -1790. (szerkesztette: Sinkovics István) Budapest, 1968. Baranyai Decsi János magyar históriája. (kiadta: Kulcsár Péter) Budapest, 1982. Báthoriak kora. (szerk.: Sebes Katalin) Budapest, 1982. Bethlen Gábor krónikásai. (szerk.: Makkai László) Budapest, 1980. Bethlen Gábor levelek. (szerk.: Sebestyén Mihály) Bukarest, 1980. Erdély története. I-II. Budapest, 1988. Magyarország története (1526-1686). III., Szerk.: Pach Zsigmond Pál és R. Várkonyi Ágnes, Budapest, 19872. Mohács tanulmányok. szerk.: Ruzsás Lajos és Szakály Ferenc, Budapest, 1986. Nagy László: A "bibliás őrálló" fejedelem. Bp., 1984. Magvető K. 235. Péter Katalin: Esterházy Miklós. Budapest, 1985. R. Várkonyi Ágnes: A nemzetközi törökellenes szövetség genezise és II. Rákóczi György fejedelem. Történelmi Szemle 1984/1-2. Újváry Zsuzsanna: "Két nagy császár birodalmi között". Budapest, 1984. Szerencsének elegyes forgása. II. Rákóczi György és kora. Szerk.: Kármán Gábor - Szabó András, Budapest, 2009. 99170. Kármán Gábor: Erdélyi külpolitika a vesztfáliai béke után. Budapest, 2011. Ajánlott irodalom: Hegyi Klára: Török berendezkedés Magyarországon. Budapest, 1995. História-M.T.A. Történettudományi Intézete. p. 204. História Könyvtár Monográfiák 7. Nagy László: A rossz hírű Báthoryak. Bp., 1984. Kossuth K. 149 -210.

BTO3220 Kora újkori magyar történelem 1657-1790

33

Tantárgy felelőse: Kurucz György Tantárgy előadója/i: Kurucz György Papp Sándor Hóvári János



KV

2.


Oktatás nyelve: magyar Ajánlott félév: 4.


A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Tanári: A szaktudományi tudás felhasználásával a műveltség, a készségek és képességek fejlesztéséhez útmutatás A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés, továbbképzés igényének kialakítása Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: A koraújkori magyar történelem politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetének elsajátításával kapcsolatos kompetenciák, a témakörrel kapcsolatos, egzakt, tudományos megalapozottságú ismeretek biztosítása. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: II. Rákóczi György katasztrófába torkoló lengyelországi hadjárata után Erdély elveszítette a területének jelentős részét, egy időre felfüggesztették a szabad fejedelemválasztást, a nagyvezír választotta ki az új fejedelmeket. I. Lipót magyar király német-római császár és a Porta között kitört a háború. A vasvári béke után a magyar rendi ellenállás széles körben nyilvánult meg, fegyveres felkelés indult, amelyet kuruc mozgalomnak nevezünk. Kara Musztafa pasa 1683-ban Bécs ostromára indult, ahonnan ez európai koalíciós seregek visszaszorították. Megkezdődött Magyarország felszabadítása. Az új Habsburg katonai és polgári közigazgatás a háború idején sok feszültséget gerjesztett, amely újabb elégedetlenséget, majd fegyveres felkeléseket eredményezett. A spanyol örökösödési háború lehetőséget nyitott a Habsburg uralom elleni felkelésre, amelyet II. Rákóczi Ferenc vezetett, és 1703 és 1711 között zajlott. Az előadásban ennek a küzdelemnek az eseményeit, és a nemzetközi megítélését, kapcsolatrendszerét, diplomáciai hálózatának működését tárgyaljuk. A nagymajtényi fegyverletétel után a magyar menekültek a környező országokba, Lengyelországba és az Oszmán Birodalomba bujdostak. Tárgyaljuk a bujdosók lehetőségét a visszatérésre. Magyarországon III. Károly idején lassan normalizálódott a belső hatalmi és politikai helyzet, bár egy újabb török háború felvetette a szabadságharc folytatásának reményét, amely azonban gyorsan elenyészett. Mária Terézia és fia, II. József uralma előrevetítette az állami intézmények reformját, a modernizációs törekvéseket. A magyar társadalomban ekkorra egy gazdagodó, életformájában, műveltségében a magyar hagyományok folytatása mellett az európai példák követésében eredményesen előrelépő társadalom képe bontakozik ki. A szeminárium feladata az előadás tematikájához kapcsolódóan a tárgyalt időszak magyar történelmének probléma centrikus vizsgálata. Évközi tanulmányi követelmények: Az előadások rendszeres látogatása, a kollokviumra való előkészületek a kiadott olvasmányjegyzék alapján. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: A Thököly-felkelés kora. (szerkesztette: Benczédi László) Budapest, 1983. Akadémiai K. Magyar történeti szöveggyűjtemény II/1 -2. 1526 -1790. (szerkesztette: Sinkovics István) Budapest, 1968. Bécs 1683. évi ostroma és Magyarország. (szerk.: Benda Kálmán és R. Várkonyi Ágnes) Budapest, 1988. Benczédi L.: Rendiség, abszolutizmus és centralizáció a XVII. század végi Magyarországon (1664-1685). Budapest, 1980. Cserei Mihály: Erdély históriája (1661-1711). Budapest, 1983. Erdély története. I-II. Budapest, 1988. Péter Katalin: A magyar romlásnak századában. Budapest, 1975. R. Várkonyi Ágnes: Török világ és magyar külpolitika. Bp., 1975. Magvető K. Thököly-felkelés és kora. (szerk.: Benczédi László) Budapest, 1983. Perjés Géza: Zrínyi Miklós és kora. Bp., Gondolat K. 1965.195 -278. Czigány István (szerk.): Az államiság megőrzése. Tanulmányok a Rákóczi-szabadságharcról,. Zrínyi K. Bp., 2002. Mályusz Elemér: Magyarország története a felvilágosodás korában. Osiris K. Bp., 2002. H. Balázs Éva: Bécs és Pest-Buda a régi századvégen (1765-1800). Magvető K. Bp., 1987. Ajánlott irodalom: Papp Sándor: Rákóczi József hatalomra kerülési kísérlete és a Porta: Forráskritikai vizsgálatok. In: A Rákócziszabadságharc és Közép-Európa : Tamás Edit (Szerk.): Tanulmányok a Rákóczi-szabadságharc kezdetének 300. évfordulójára I. Sárospatak, 2003. p. 241-294. A Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei 45.

34

Papp Sándor: Szabadság vagy járom? A török segítség kérdése a XVII. század végi magyar rendi mozgalmak idején. Studia ad tricentennarium belli principis Francisci Rákóczi pro partia et libertate. Hadtörténelmi Közlemények 116 (2003/2-3.) p. 633-669.

BTO3221 Kora újkori magyar történelem 1657-1790 Tantárgy felelőse: Kurucz György Tantárgy előadója/i: Kurucz György Papp Sándor Hóvári János



K





A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Tanári: A szaktudományi tudás felhasználásával a műveltség, a készségek és képességek fejlesztéséhez útmutatás A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés, továbbképzés igényének kialakítása Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: A koraújkori magyar történelem politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetének elsajátításával kapcsolatos kompetenciák, a témakörrel kapcsolatos, egzakt, tudományos megalapozottságú ismeretek biztosítása. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: II. Rákóczi György katasztrófába torkoló lengyelországi hadjárata után Erdély elveszítette a területének jelentős részét, egy időre felfüggesztették a szabad fejedelemválasztást, a nagyvezír választotta ki az új fejedelmeket. I. Lipót magyar király német-római császár és a Porta között kitört a háború. A vasvári béke után a magyar rendi ellenállás széles körben nyilvánult meg, fegyveres felkelés indult, amelyet kuruc mozgalomnak nevezünk. Kara Musztafa pasa 1683-ban Bécs ostromára indult, ahonnan ez európai koalíciós seregek visszaszorították. Megkezdődött Magyarország felszabadítása. Az új Habsburg katonai és polgári közigazgatás a háború idején sok feszültséget gerjesztett, amely újabb elégedetlenséget, majd fegyveres felkeléseket eredményezett. A spanyol örökösödési háború lehetőséget nyitott a Habsburg uralom elleni felkelésre, amelyet II. Rákóczi Ferenc vezetett, és 1703 és 1711 között zajlott. Az előadásban ennek a küzdelemnek az eseményeit, és a nemzetközi megítélését, kapcsolatrendszerét, diplomáciai hálózatának működését tárgyaljuk. A nagymajtényi fegyverletétel után a magyar menekültek a környező országokba, Lengyelországba és az Oszmán Birodalomba bujdostak. Tárgyaljuk a bujdosók lehetőségét a visszatérésre. Magyarországon III. Károly idején lassan normalizálódott a belső hatalmi és politikai helyzet, bár egy újabb török háború felvetette a szabadságharc folytatásának reményét, amely azonban gyorsan elenyészett. Mária Terézia és fia, II. József uralma előrevetítette az állami intézmények reformját, a modernizációs törekvéseket. A magyar társadalomban ekkorra egy gazdagodó, életformájában, műveltségében a magyar hagyományok folytatása mellett az európai példák követésében eredményesen előrelépő társadalom képe bontakozik ki. A szeminárium feladata az előadás tematikájához kapcsolódóan a tárgyalt időszak magyar történelmének probléma centrikus vizsgálata. Évközi tanulmányi követelmények: Az előadások rendszeres látogatása, a kollokviumra való előkészületek a kiadott olvasmányjegyzék alapján. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: A Thököly-felkelés kora. (szerkesztette: Benczédi László) Budapest, 1983. Akadémiai K. Magyar történeti szöveggyűjtemény II/1 -2. 1526 -1790. (szerkesztette: Sinkovics István) Budapest, 1968. Bécs 1683. évi ostroma és Magyarország. (szerk.: Benda Kálmán és R. Várkonyi Ágnes) Budapest, 1988. Benczédi L.: Rendiség, abszolutizmus és centralizáció a XVII. század végi Magyarországon (1664-1685). Budapest, 1980.

35

Cserei Mihály: Erdély históriája (1661-1711). Budapest, 1983. Erdély története. I-II. Budapest, 1988. Péter Katalin: A magyar romlásnak századában. Budapest, 1975. R. Várkonyi Ágnes: Török világ és magyar külpolitika. Bp., 1975. Magvető K. Thököly-felkelés és kora. (szerk.: Benczédi László) Budapest, 1983. Perjés Géza: Zrínyi Miklós és kora. Bp., Gondolat K. 1965.195 -278. Czigány István (szerk.): Az államiság megőrzése. Tanulmányok a Rákóczi-szabadságharcról,. Zrínyi K. Bp., 2002. Mályusz Elemér: Magyarország története a felvilágosodás korában. Osiris K. Bp., 2002. H. Balázs Éva: Bécs és Pest-Buda a régi századvégen (1765-1800). Magvető K. Bp., 1987. Ajánlott irodalom: Papp Sándor: Rákóczi József hatalomra kerülési kísérlete és a Porta: Forráskritikai vizsgálatok. In: A Rákócziszabadságharc és Közép-Európa : Tamás Edit (Szerk.): Tanulmányok a Rákóczi-szabadságharc kezdetének 300. évfordulójára I. Sárospatak, 2003. p. 241-294. A Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei 45. Papp Sándor: Szabadság vagy járom? A török segítség kérdése a XVII. század végi magyar rendi mozgalmak idején. Studia ad tricentennarium belli principis Francisci Rákóczi pro partia et libertate. Hadtörténelmi Közlemények 116 (2003/2-3.) p. 633-669.

BTO4110 Újkori egyetemes történelem előadás I. 1789-1856 Tantárgy felelőse: Makkai Béla Tantárgy előadója/i: Makkai Béla, Semsey Viktória



KV




A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy az ún. hosszú 19. század egyetemes történelmének korszakait tekinti végig (1789–1920). A korszak sajátos forrásaiban való tájékozódás, forráselemzés a történelmi folyamatok megértése érdekében. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy a tárgyalt időszakot két korszakra bontva tárgyalja: I: 1789–1856, II: 1856–1920  A „hosszú XIX. század” története értelmezhető például a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korszakaként, a különböző nemzetté válások, a sajátos társadalmi változások folyamataként. A demográfiai robbanás, az 1848-as „világforradalom”, a liberalizmus, a nacionalizmus és a „szociális kérdés” évszázada, a látványos tudományostechnikai fejlődésé, amely nagyban hozzájárult az integrált világgazdaság létrejöttéhez. A tantárgy a modernitás létrejöttét, különböző változatait a gazdaság-, a társadalom, a diplomácia-, a politika- és az eszmetörténet nyomvonalán haladva követi végig.  A történelmi folyamatok, fogalmak, lexikális adatok ismerete Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium a tárgyalt korszak folyamatainak és forrásainak ismeretét mélyíti el. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. Évközi tanulmányi követelmények: szemináriumi dolgozat (beszámoló), zárthelyi dolgozat A szemináriumok látogatása, az évközi feladatok teljesítése. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Ajánlott irodalom:  CAMERON, Rondo: A világgazdaság története. Bp. 1994.  DAVIES, Norman: Európa története. Bp. 2000.  DIEDERIKS, H. A. et al.: Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet. Bp. 1995.  DIÓSZEGI István: A hatalmi politika másfél százada, 1789–1939. Bp. 1997.  19. századi egyetemes történet, 1789–1914. Szerk. VADÁSZ Sándor. Bp. 2005.  PÁNDI Lajos (szerk.): Köztes-Európa. 1763-1993. (Térképgyűjtemény). Bp. 1997.

36

BTO4111 Újkori egyetemes történelem előadás I. 1789-1856 Tantárgy felelőse: Makkai Béla Tantárgy előadója/i: Makkai Béla, Semsey Viktória





Értékelés módja: gyakorlati jegy Értékelés módszere: évközi feladatok teljesítése, zh.

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy az ún. hosszú 19. század egyetemes történelmének korszakait tekinti végig (1789–1920). A korszak sajátos forrásaiban való tájékozódás, forráselemzés a történelmi folyamatok megértése érdekében. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy a tárgyalt időszakot két korszakra bontva tárgyalja: I: 1789–1856, II: 1856–1920  A „hosszú XIX. század” története értelmezhető például a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korszakaként, a különböző nemzetté válások, a sajátos társadalmi változások folyamataként. A demográfiai robbanás, az 1848-as „világforradalom”, a liberalizmus, a nacionalizmus és a „szociális kérdés” évszázada, a látványos tudományostechnikai fejlődésé, amely nagyban hozzájárult az integrált világgazdaság létrejöttéhez. A tantárgy a modernitás létrejöttét, különböző változatait a gazdaság-, a társadalom, a diplomácia-, a politika- és az eszmetörténet nyomvonalán haladva követi végig.  A történelmi folyamatok, fogalmak, lexikális adatok ismerete Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium a tárgyalt korszak folyamatainak és forrásainak ismeretét mélyíti el. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. Évközi tanulmányi követelmények: szemináriumi dolgozat (beszámoló), zárthelyi dolgozat A szemináriumok látogatása, az évközi feladatok teljesítése. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Ajánlott irodalom:  CAMERON, Rondo: A világgazdaság története. Bp. 1994.  DAVIES, Norman: Európa története. Bp. 2000.  DIEDERIKS, H. A. et al.: Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet. Bp. 1995.  DIÓSZEGI István: A hatalmi politika másfél százada, 1789–1939. Bp. 1997.  19. századi egyetemes történet, 1789–1914. Szerk. VADÁSZ Sándor. Bp. 2005.  PÁNDI Lajos (szerk.): Köztes-Európa. 1763-1993. (Térképgyűjtemény). Bp. 1997.

BTO4120 Újkori egyetemes történelem II. 1856-1914 Tantárgy felelőse: Makkai Béla Tantárgy előadója/i: Makkai Béla, Semsey Viktória



KV



A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy az ún. hosszú 19. század egyetemes történelmének korszakait tekinti végig (1789–1920).

37


A korszak sajátos forrásaiban való tájékozódás, forráselemzés a történelmi folyamatok megértése érdekében. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy a tárgyalt időszakot két korszakra bontva tárgyalja: I: 1789–1856, II: 1856–1920  A „hosszú XIX. század” története értelmezhető például a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korszakaként, a különböző nemzetté válások, a sajátos társadalmi változások folyamataként. A demográfiai robbanás, az 1848-as „világforradalom”, a liberalizmus, a nacionalizmus és a „szociális kérdés” évszázada, a látványos tudományostechnikai fejlődésé, amely nagyban hozzájárult az integrált világgazdaság létrejöttéhez. A tantárgy a modernitás létrejöttét, különböző változatait a gazdaság-, a társadalom, a diplomácia-, a politika- és az eszmetörténet nyomvonalán haladva követi végig.  A történelmi folyamatok, fogalmak, lexikális adatok ismerete Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium a tárgyalt korszak folyamatainak és forrásainak ismeretét mélyíti el. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. Évközi tanulmányi követelmények: szemináriumi dolgozat (beszámoló), zárthelyi dolgozat A szemináriumok látogatása, az évközi feladatok teljesítése. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Ajánlott irodalom:  CAMERON, Rondo: A világgazdaság története. Bp. 1994.  DAVIES, Norman: Európa története. Bp. 2000.  DIEDERIKS, H. A. et al.: Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet. Bp. 1995.  DIÓSZEGI István: A hatalmi politika másfél százada, 1789–1939. Bp. 1997.  19. századi egyetemes történet, 1789–1914. Szerk. VADÁSZ Sándor. Bp. 2005.  PÁNDI Lajos (szerk.): Köztes-Európa. 1763-1993. (Térképgyűjtemény). Bp. 1997.

BTO4121 Újkori egyetemes történelem II. 1856-1914 Tantárgy felelőse: Makkai Béla Tantárgy előadója/i: Makkai Béla, Semsey Viktória






A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy az ún. hosszú 19. század egyetemes történelmének korszakait tekinti végig (1789–1920). A korszak sajátos forrásaiban való tájékozódás, forráselemzés a történelmi folyamatok megértése érdekében. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy a tárgyalt időszakot két korszakra bontva tárgyalja: I: 1789–1856, II: 1856–1920  A „hosszú XIX. század” története értelmezhető például a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korszakaként, a különböző nemzetté válások, a sajátos társadalmi változások folyamataként. A demográfiai robbanás, az 1848-as „világforradalom”, a liberalizmus, a nacionalizmus és a „szociális kérdés” évszázada, a látványos tudományostechnikai fejlődésé, amely nagyban hozzájárult az integrált világgazdaság létrejöttéhez. A tantárgy a modernitás létrejöttét, különböző változatait a gazdaság-, a társadalom, a diplomácia-, a politika- és az eszmetörténet nyomvonalán haladva követi végig.  A történelmi folyamatok, fogalmak, lexikális adatok ismerete Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium a tárgyalt korszak folyamatainak és forrásainak ismeretét mélyíti el. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. Évközi tanulmányi követelmények: szemináriumi dolgozat (beszámoló), zárthelyi dolgozat A szemináriumok látogatása, az évközi feladatok teljesítése. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: 

38

Ajánlott irodalom:  CAMERON, Rondo: A világgazdaság története. Bp. 1994.  DAVIES, Norman: Európa története. Bp. 2000.  DIEDERIKS, H. A. et al.: Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet. Bp. 1995.  DIÓSZEGI István: A hatalmi politika másfél százada, 1789–1939. Bp. 1997.  19. századi egyetemes történet, 1789–1914. Szerk. VADÁSZ Sándor. Bp. 2005.  PÁNDI Lajos (szerk.): Köztes-Európa. 1763-1993. (Térképgyűjtemény). Bp. 1997.

BTO4210 Újkori magyar történelem I. 1790-1867 Tantárgy felelőse: Balaton Petra Tantárgy előadója/i: Gergely András, Balaton Petra



KV




A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:  A tantárgy az ún. hosszú 19. század magyar történelmének korszakait, vagyis az alkotmányosság helyreállításától Magyarország integritásának elvesztéséig terjedő időszakot tekinti végig (1790-1914).  A kurzusokban a Kárpát-medencében és annak régióiban ható politikai és gazdasági folyamatok, valamint a társadalomszerkezet változásainak és a kulturális fejlődés összefüggéseinek bemutatása kap nagy hangsúlyt.  A korszak sajátos forrásaiban való tájékozódás, forráselemzés a történelmi folyamatok megértése érdekében. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy a tárgyalt időszakot két korszakra bontva tárgyalja: I: 1790–1867, II: 1867–1914  A hazai polgárosodás politika-, gazdaság-, társadalom- és eszmetörténete, valamint az ország gazdasági, társadalmi, politikai fejlődését meghatározó tényezők, a demográfiai, nemzeti-nemzetiségi problémák, az urbanizáció és a mentalitáskultúra térségbeli sajátosságai mellett a kompromisszumok történelmi szerepével, a reform és a forradalom útján való fejlődés alternatívájával is foglalkozunk.  A történelmi folyamatok, fogalmak, lexikális adatok ismerete Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium a tárgyalt korszak folyamatainak és forrásainak ismeretét mélyíti el. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. Évközi tanulmányi követelmények: szeminárimi dolgozat (beszámoló), zárthelyi dolgozat A szemináriumok látogatása, az évközi feladatok teljesítése. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Katus László: A modern Magyarország születése. Magyarország története 1711-1914. Pécs, 2009.  Gergely András (szerk.): 19. századi magyar történelem. Budapest, 1998.  Magyarország társadalomtörténete. A reformkortól az első világháborúig. I. II. szerk.: Kövér György. Bp., 1997.  Kosáry Domokos-Glatz Ferenc: Magyarok Európában. Újjáépítés és polgárosodás. 1711-1867. Bp., 2001. Ajánlott irodalom: Egyed Ákos: Az erdélyi magyarság történetéből. 1790-1914. Kolozsvár, 2004. Gyáni Gábor – Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Budapest, 1988. Asztalos Miklós: A korszerű nemzeti eszme. A nemzetiségek története Magyarországon. Attraktor, Gödöllő, 2004. Arató Endre: A nemzetiségi kérdés története Magyarországon 1790–1848. I–II. Budapest, 1960. Bácskai Vera–Nagy Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Budapest, 1984. Erdélyi jobbágyok panaszlevelei. Kordokumentumok az erdélyi falu életéből 1711-1848. szerk.: Kovách Géza. Bukarest, 1971. Gyimesi Sándor: A városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában. Bp., 1975. Romsics Ignác: Múltról a mának. Tanulmányok és esszék a magyar történelemről. Bp., 2004. Kósa László: Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon (1880-1920). Planétás, Bp., 1998.

39

BTO4211 Újkori magyar történelem I. 1790-1867 Tantárgy felelőse: Balaton Petra Tantárgy előadója/i: Gergely András, Balaton Petra



K





BTO4220 Újkori magyar történelem II. 1867-1914 Tantárgy felelőse: Balaton Petra Tantárgy előadója/i:



40

Előtanulmányi kötelezettség: Oktatás nyelve:

Értékelés

Gergely András, Balaton Petra

magyar KV


módja: kollokvium Értékelés módszere: vizsga


BTO4221 Újkori magyar történelem II. 1867-1914 Tantárgy felelőse: Balaton Petra Tantárgy előadója/i: Gergely András, Balaton Petra





Értékelés módja: gyakorlati jegy Értékelés módszere: évközi feladatok, zh.

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:  A tantárgy az ún. hosszú 19. század magyar történelmének korszakait, vagyis az alkotmányosság helyreállításától

41

Magyarország integritásának elvesztéséig terjedő időszakot tekinti végig (1790-1914).  A kurzusokban a Kárpát-medencében és annak régióiban ható politikai és gazdasági folyamatok, valamint a társadalomszerkezet változásainak és a kulturális fejlődés összefüggéseinek bemutatása kap nagy hangsúlyt.  A korszak sajátos forrásaiban való tájékozódás, forráselemzés a történelmi folyamatok megértése érdekében. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy a tárgyalt időszakot két korszakra bontva tárgyalja: I: 1790–1867, II: 1867–1914  A hazai polgárosodás politika-, gazdaság-, társadalom- és eszmetörténete, valamint az ország gazdasági, társadalmi, politikai fejlődését meghatározó tényezők, a demográfiai, nemzeti-nemzetiségi problémák, az urbanizáció és a mentalitáskultúra térségbeli sajátosságai mellett a kompromisszumok történelmi szerepével, a reform és a forradalom útján való fejlődés alternatívájával is foglalkozunk.  A történelmi folyamatok, fogalmak, lexikális adatok ismerete Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium a tárgyalt korszak folyamatainak és forrásainak ismeretét mélyíti el. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. Évközi tanulmányi követelmények: szeminárimi dolgozat (beszámoló), zárthelyi dolgozat A szemináriumok látogatása, az évközi feladatok teljesítése. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Katus László: A modern Magyarország születése. Magyarország története 1711-1914. Pécs, 2009.  Gergely András (szerk.): 19. századi magyar történelem. Budapest, 1998.  Magyarország társadalomtörténete. A reformkortól az első világháborúig. I. II. szerk.: Kövér György. Bp., 1997.  Kosáry Domokos-Glatz Ferenc: Magyarok Európában. Újjáépítés és polgárosodás. 1711-1867. Bp., 2001. Ajánlott irodalom: Egyed Ákos: Az erdélyi magyarság történetéből. 1790-1914. Kolozsvár, 2004. Gyáni Gábor – Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Budapest, 1988. Asztalos Miklós: A korszerű nemzeti eszme. A nemzetiségek története Magyarországon. Attraktor, Gödöllő, 2004. Arató Endre: A nemzetiségi kérdés története Magyarországon 1790–1848. I–II. Budapest, 1960. Bácskai Vera–Nagy Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Budapest, 1984. Erdélyi jobbágyok panaszlevelei. Kordokumentumok az erdélyi falu életéből 1711-1848. szerk.: Kovách Géza. Bukarest, 1971. Gyimesi Sándor: A városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában. Bp., 1975. Romsics Ignác: Múltról a mának. Tanulmányok és esszék a magyar történelemről. Bp., 2004. Kósa László: Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon (1880-1920). Planétás, Bp., 1998.

BTO5110 Jelenkori egyetemes történelem 1914-2000 Tantárgy felelőse: Semsey Viktória Tantárgy előadója/i: Popély Gyula Kun Miklós Tóth Árpád Semsey Viktória



K




A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy feltárja a világháborúk okait, eseménytörténetét és következményeit; hogy a győztes antant békéje nem tudta rendezni a világ újrafelosztása körüli ellentéteket, s a két világégés közötti korszakot – a wilsoni elvekkel ellentétben – a nemzeti-nemzetiségi feszültségek, a politikai revansizmus, s a gazdasági világválság által is súlyosbított szociális elégedetlenség jellemzik. Ez utóbbiak nagymértékben felelősek a fasizmus térhódításáért. A második világégés után kétpólusú világrendszer alakul ki, amelyet az ideológiai-katonai szembenállás jellemez, miközben a harmadik világ fokozatosan levedli a gyarmati rendszert, s az el nem kötelezett országok fóruma az enyhülési folyamat tényezőjévé válik. A gorbacsovi peresztrojka a szocialista rendszer felbomlásához vezet, s az európai integrációs folyamat felgyorsítja a világ globalizálódásának tendenciáját. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Az első és második világháború, a párizsi békerendszerek; a gazdasági világválság és fasizálódás; Európa régiói és a gyarmati világ fejlődése; a bipoláris világrend kialakulása, konfliktusai; az enyhülési folyamat és a szocialista rendszer lebomlása; az európai integráció.

42

A hallgató ismerje meg a világháborúk kirobbanásának okait, a párizsi békerendszerek hatalmi szempontok miatti tarthatatlanságának eredőit. A szocialista rendszer lebomlásának szkepszissel szemlélt, de váratlanul gyors lefolyásában a kritikus szemlélőnek észre kell vennie a globális tőkeerők piacszerző ambícióinak szerepét, noha a jelenkor kiélezett gazdasági versenyének kimenetele nagyon is kérdéses, azért jól tapinthatóak a világhatalmi rendet átformálni képes új erővonalak. Az itt körülírt problémák értelmezéséhez kiemelten fontos a nemzetközi kapcsolatok, a gazdasági folyamatok, a jogfejlődés és a politikai rendszerek működési elveinek összehasonlító szempontú ismerete – interdiszciplináris megközelítésben. Évközi tanulmányi követelmények: szeminárimi dolgozat (beszámoló), zárthelyi dolgozat A szemináriumok látogatása, az évközi feladatok teljesítése. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Ajánlott irodalom: Fischer Ferenc: A megosztott világ. A Kelet–Nyugat, Észak–Dél nemzetközi kapcsolatok fő vonásai (1941–1991). Bp. 1996. Heller, Mihail–Nyekrics Alekszandr: A Szovjetunió története. Bp. 2000. Huntington, S. P.: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Bp. 2004. 20. századi egyetemes történet. I–III. Szerk.: Diószegi I. et al. Bp. 1999–2001. 20. századi egyetemes történet. Szerk.: Németh István. Bp. 2006. Kennedy, Paul: A nagyhatalmak tündöklése és bukása: Gazdasági változások és katonai konfliktusok, 1500–2000. Bp. 1992. Kissinger, Henry: Diplomácia. Bp. 1998. Courtois, Stéphane et al.: A kommunizmus fekete könyve. Bp. 2000. Mezei Géza (szerk): Európa kettészakítása és a kétpólusú nemzetközi rend születése (1945—1949). Bp. 2001. Tomka Béla: Európa társadalomtörténete a 20. században. Bp. 2009.

BTO5111 Jelenkori egyetemes történelem 1914-2000 Tantárgy felelőse: Semsey Viktória Tantárgy előadója/i: Popély Gyula Kun Miklós Tóth Árpád Semsey Viktória



K




A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy feltárja a világháborúk okait, eseménytörténetét és következményeit; hogy a győztes antant békéje nem tudta rendezni a világ újrafelosztása körüli ellentéteket, s a két világégés közötti korszakot – a wilsoni elvekkel ellentétben – a nemzeti-nemzetiségi feszültségek, a politikai revansizmus, s a gazdasági világválság által is súlyosbított szociális elégedetlenség jellemzik. Ez utóbbiak nagymértékben felelősek a fasizmus térhódításáért. A második világégés után kétpólusú világrendszer alakul ki, amelyet az ideológiai-katonai szembenállás jellemez, miközben a harmadik világ fokozatosan levedli a gyarmati rendszert, s az el nem kötelezett országok fóruma az enyhülési folyamat tényezőjévé válik. A gorbacsovi peresztrojka a szocialista rendszer felbomlásához vezet, s az európai integrációs folyamat felgyorsítja a világ globalizálódásának tendenciáját. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Az első és második világháború, a párizsi békerendszerek; a gazdasági világválság és fasizálódás; Európa régiói és a gyarmati világ fejlődése; a bipoláris világrend kialakulása, konfliktusai; az enyhülési folyamat és a szocialista rendszer lebomlása; az európai integráció. A hallgató ismerje meg a világháborúk kirobbanásának okait, a párizsi békerendszerek hatalmi szempontok miatti tarthatatlanságának eredőit. A szocialista rendszer lebomlásának szkepszissel szemlélt, de váratlanul gyors lefolyásában a kritikus szemlélőnek észre kell vennie a globális tőkeerők piacszerző ambícióinak szerepét, noha a jelenkor kiélezett gazdasági versenyének kimenetele nagyon is kérdéses, azért jól tapinthatóak a világhatalmi rendet átformálni képes új erővonalak.

43

Az itt körülírt problémák értelmezéséhez kiemelten fontos a nemzetközi kapcsolatok, a gazdasági folyamatok, a jogfejlődés és a politikai rendszerek működési elveinek összehasonlító szempontú ismerete – interdiszciplináris megközelítésben. Évközi tanulmányi követelmények: szeminárimi dolgozat (beszámoló), zárthelyi dolgozat A szemináriumok látogatása, az évközi feladatok teljesítése. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Ajánlott irodalom: Fischer Ferenc: A megosztott világ. A Kelet–Nyugat, Észak–Dél nemzetközi kapcsolatok fő vonásai (1941–1991). Bp. 1996. Heller, Mihail–Nyekrics Alekszandr: A Szovjetunió története. Bp. 2000. Huntington, S. P.: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Bp. 2004. 20. századi egyetemes történet. I–III. Szerk.: Diószegi I. et al. Bp. 1999–2001. 20. századi egyetemes történet. Szerk.: Németh István. Bp. 2006. Kennedy, Paul: A nagyhatalmak tündöklése és bukása: Gazdasági változások és katonai konfliktusok, 1500–2000. Bp. 1992. Kissinger, Henry: Diplomácia. Bp. 1998. Courtois, Stéphane et al.: A kommunizmus fekete könyve. Bp. 2000. Mezei Géza (szerk): Európa kettészakítása és a kétpólusú nemzetközi rend születése (1945—1949). Bp. 2001. Tomka Béla: Európa társadalomtörténete a 20. században. Bp. 2009.

BTO5210 Jelenkori magyar történelem 1914-1945 Tantárgy felelőse: Bognár Zalán Tantárgy előadója/i: Bognár Zalán, Kovács Dávid

Féléves óraszám: N: 30 + 30 L: Tantárgy besorolása:

Kredit: 3+2 Meghirdetés féléve:

K




A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:  szakmai ismeretek szerzése  a források elemzési képessége  politika-, gazdaság- és társadalomtörténeti összefüggések dinamikus kezelése (felismerése és elemzési képessége) európai és magyar vetületben  tanári kompetenciák elmélyítése A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy Magyarország 20. századi történetét tárgyalja az I. Vh. kezdetétől 2000-ig. Tematika: A trianoni békediktátum következményei az ország két világháború közötti politikai, társadalmi, gazdasági viszonyaira és külpolitikai mozgásterére, valamint demográfiai, társadalmi helyzetére. A bethleni konszolidáció, az önálló nemzetgazdaság megteremtése. A gazdasági világválság, majd konszolidáció, a hadigazdaság. Gömbös reformkísérlete. A két világháború közötti politikai rendszer, társadalmi változások, szellemi élet. A náci Németország befolyásának növekedése. Magyarország a második világháborúban. Az ország német megszállása. A háború katonai és civil vesztesége; a zsidó népirtás. 1944/1945: háborús vereség és szovjet megszállás. Az ország nemzetközi helyzete 1945 után. A szovjetek és az MKP szerepe az új politikai rendszer kiépítésében. Az 1945-i választások, belpolitikai küzdelmek 1945–1947 között. A szocialista politikai és gazdasági rendszer; a kommunista pártapparátus és a politikai rendőrség szerepe. A lakosság életkörülményei. A szellemi élet. Korrekciós kísérlet 1953-ban. Az 1956-os forradalom okai és céljai. Az 1956 utáni megtorlás. A Kádár rendszer konszolidációja. Társadalmi és gazdasági változások. Az MSZMP-n belüli politikai küzdelmek. Az eladósodás. A rendszerváltás története és világpolitikai háttere. Az előadásokhoz kapcsolódó szemináriumok lehetőséget nyújtanak arra, hogy a hallgatók részletesebben is megismerkedjenek a kor fontosabb politikai, társadalmi, gazdasági, demográfiai, ideológiai kérdéseivel, a Trianon utáni Magyarország történelmi szerepével és lehetőségeivel, az asszimiláció és a nemzeti identitás problémájával a források alapján.

44

Évközi tanulmányi követelmények: szemináriumi dolgozat (beszámoló), zárthelyi dolgozat A szemináriumok látogatása, az évközi feladatok teljesítése. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Ajánlott irodalom: Belényi Gyula: A sztálini iparosítás emberi ára. Szeged, 1993. Gergely Jenő – Izsák Lajos: A huszadik század története. Pécs, 2000. Gergely Jenő – Pritz Pál: A trianoni Magyarország 1918–1945. Bp. 1998. Gough, Roger: Kádár János, a jó elvtárs? Bp. 2006. Gyáni Gábor – Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Bp. 1998. Juhász Gyula: Uralkodó eszmék Magyarországon. Bp. 1983. Magyarország és a második világháború. Titkos diplomáciai okmányok a háború előzményeihez és történetéhez. Szerk.: Zsigmond L. et al. Bp. 1961. Ö. Kovács József: A paraszti társadalom felszámolása a kommunista diktatúrában: a vidéki Magyarország politikai társadalomtörténete, 1945-1965. Budapest, 2012. Raffay Ernő: Magyar tragédia. Trianon 75 éve. Püski, Bp. 1996. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó. Bp. 1999. Sakmyster, Thomas: Admirális fehér lovon: Horthy Miklós, 1918–1944. Bp. 2001. Szekfű Gyula: Három nemzedék, és ami utána következik. ÁKV–Maecenas, Bp. 1988. Trianon és a magyar politikai gondolkodás 1920–1953. Szerk.: Romsics I. Bp. 1998. Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Bp. 2001.




K





45





K





46







K


A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:  szakmai ismeretek szerzése  a források elemzési képessége  politika-, gazdaság- és társadalomtörténeti összefüggések dinamikus kezelése (felismerése és elemzési képessége) európai és magyar vetületben  tanári kompetenciák elmélyítése A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy Magyarország 20. századi történetét tárgyalja az I. Vh. kezdetétől 2000-ig. Tematika: A trianoni békediktátum következményei az ország két világháború közötti politikai, társadalmi, gazdasági viszonyaira és külpolitikai mozgásterére, valamint demográfiai, társadalmi helyzetére. A bethleni konszolidáció, az önálló nemzetgazdaság megteremtése. A gazdasági világválság, majd konszolidáció, a hadigazdaság. Gömbös reformkísérlete. A két világháború közötti politikai rendszer, társadalmi változások, szellemi élet. A náci Németország befolyásának növekedése. Magyarország a második világháborúban. Az ország német megszállása. A háború katonai és civil vesztesége; a zsidó népirtás. 1944/1945: háborús vereség és szovjet megszállás. Az ország nemzetközi helyzete 1945 után. A szovjetek és az MKP szerepe az új politikai rendszer kiépítésében. Az 1945-i választások, belpolitikai küzdelmek 1945–1947 között. A szocialista politikai és gazdasági rendszer; a kommunista pártapparátus és a politikai rendőrség szerepe. A lakosság életkörülményei. A szellemi élet. Korrekciós kísérlet 1953-ban. Az 1956-os forradalom okai és céljai. Az 1956 utáni megtorlás. A Kádár rendszer konszolidációja. Társadalmi és gazdasági változások. Az MSZMP-n belüli politikai küzdelmek. Az eladósodás. A rendszerváltás története és világpolitikai háttere. Az előadásokhoz kapcsolódó szemináriumok lehetőséget nyújtanak arra, hogy a hallgatók részletesebben is megismerkedjenek a kor fontosabb politikai, társadalmi,

47

gazdasági, demográfiai, ideológiai kérdéseivel, a Trianon utáni Magyarország történelmi szerepével és lehetőségeivel, az asszimiláció és a nemzeti identitás problémájával a források alapján. Évközi tanulmányi követelmények: szemináriumi dolgozat (beszámoló), zárthelyi dolgozat A szemináriumok látogatása, az évközi feladatok teljesítése. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Ajánlott irodalom: Belényi Gyula: A sztálini iparosítás emberi ára. Szeged, 1993. Gergely Jenő – Izsák Lajos: A huszadik század története. Pécs, 2000. Gergely Jenő – Pritz Pál: A trianoni Magyarország 1918–1945. Bp. 1998. Gough, Roger: Kádár János, a jó elvtárs? Bp. 2006. Gyáni Gábor – Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Bp. 1998. Juhász Gyula: Uralkodó eszmék Magyarországon. Bp. 1983. Magyarország és a második világháború. Titkos diplomáciai okmányok a háború előzményeihez és történetéhez. Szerk.: Zsigmond L. et al. Bp. 1961. Ö. Kovács József: A paraszti társadalom felszámolása a kommunista diktatúrában: a vidéki Magyarország politikai társadalomtörténete, 1945-1965. Budapest, 2012. Raffay Ernő: Magyar tragédia. Trianon 75 éve. Püski, Bp. 1996. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó. Bp. 1999. Sakmyster, Thomas: Admirális fehér lovon: Horthy Miklós, 1918–1944. Bp. 2001. Szekfű Gyula: Három nemzedék, és ami utána következik. ÁKV–Maecenas, Bp. 1988. Trianon és a magyar politikai gondolkodás 1920–1953. Szerk.: Romsics I. Bp. 1998. Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Bp. 2001.

BTO7222 Nemzetek, nemzetiségek és államok szeminárium III. Tantárgy felelőse: Dr. Földesi Margit Tantárgy előadója/i: Dr. Földesi Margit

Féléves óraszám: N: 30 L:

Kredit:

Előtanulmányi kötelezettség: nincs

Tantárgy besorolása:


4

K

1.

Oktatás nyelve: magyar Ajánlott félév: 5.

Értékelés módja: gyakorlat Értékelés módszere:

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy célja, hogy megfelelő módon, szakmailag kidolgozottan bemutassa a diákoknak a soknemzetiségű birodalmakat. Az itt élő népeket, nemzeteket, nemzetiségeket. Igen fontos szempont a fogalmak tisztázása, elmagyarázása, ezek területén ugyanis a mai napig viták, nézeteltérések vannak a tudományban is. Valójában a mai napig nincs egzakt meghatározása az olyan fogalmaknak, mint „nemzetiség”, „kisebbség”. Fontos a nemzeti sajátságok, nyelvek,történelmi tradíciók és kultúrák bemutatása a történelem különböző korszakaiban. Érdemes megvizsgálni a térségben érdekel soknemzetiségű birodalmakat, mindenek előtt az OsztrákMagyar Monarchiát, majd ezek teljes, vagy részleges felbomlása után az itt élő népek, nemzetek helyzetét egymáshoz való viszonyát. A tantárgy szakmai célja egyben az is, hogy tudományosan megalapozott ismeretek birtokába jutva hallgató segítse az itt élő népek (állami, regionális, kulturális stb.) együttműködését. Ez másként nem lehetséges, csak a saját és a velünk élő népek történelmi felfogásának ismeretében. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A félév során a hallgatók magyar szemszögből megismerkednek a közép-európai térségben területileg is érdekelt nagyhatalmak helyzetével (Osztrák-Magyar Monarchia, Oroszország, Törökország) illetve az e birodalmakban élő népek sorsával. Az Osztrák-Magyar Monarchiában és szomszédságában megjelenő feszültségekkel. A térségre ható különböző eszmékkel és mozgalmakkal (pánszlávizmus, pángermánizmus, ifjú-török mozgalom, csehszlovakizmus, illírizmus, dákromán kontinuitás stb.) Foglalkozunk a XX. század elején tapasztalható demográfiai, migrációs (ki-és bevándorlás) folyamatokkal. Az I. világháborút követő időszak drámai változásaival, a három birodalom szétesésével, az új „nemzetállamok” létrejöttével és ezekben az itt élő népek sorsával. A távoli (győztes) hatalmak (Franciaország, NagyBritannia, USA) befolyásával, döntéseik következményeivel. A térségre erőltetett békeszerződésekkel, a birtokló és követelő nacionalizmusok romboló hatásaival. A Nemzetek Szövetségének működésével, különös tekintettel az új és mesterséges határok miatt kisebbségi sorsra jutott milliók kiszolgáltatott helyzetével. Bemutatjuk, miképpen tette

48

kiszolgáltatottá a térség államait és nemzeteit az I. világháborút lezáró rendszer, s miként hatott ez elsősorban a magyar belpolitikára és külpolitikára. Bemutatjuk, milyen helyzetbe került a határokon túl rekedt magyar nemzettest, s milyen elképzelések születek a kisebbségek tarthatatlan helyzetének rendezésére. Bemutatjuk Olaszország és a III. birodalom törekvéseit és eszközeit, s azokat a lépéseket, amelyek végülis a térség újabb megpróbáltatásihoz vezettek. ( Döntőbírósági határozatok, katonai akciók, Anschluss, a háború kitörése). Nem hagyjuk figyelmen kívül a Szovjetunió egyre határozottabb törekvéseit sem. A vizsgált korszakban az állam, a kisebbség, az „államalkotó nemzet” és magának a nemzeteknek a helyzete is drámai gyorsasággal változott. Államok keletkeztek, szűntek meg, határok változtak, a korábban többségi nemzetek egy része hirtelen kisebbségben találta magát. Csak egy maradt konstans: a térség kiszolgáltatottsága, amelyet előbb a német, majd a szovjet megszállás pecsételt meg. Évközi tanulmányi követelmények: a szeminárium A szeminárium elvégzésének követelménye: a szakirodalom folyamatos elsajátítása, referátum elkészítése (előadás vagy szemináriumi dolgozat formájában). Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: A szeminárium elvégzéséhez előnyt jelent, de nem kötelező az idegen nyelven való olvasás. (Különös tekintettel a szomszéd népek nyelvére). Rendelkezésre áll számos térképgyűjtemény, illetve statisztika. A továbbiakat lásd. az ajánlott irodalomnál. Ajánlott irodalom: Romsics Ignác: Nemzet, nemzetiség, állam. Kelet-Közép- és Délkelet-Európában a 19.-20. században. Napvilág, 1998. Glatz Ferenc: A kisebbségi kérdés Közép-Európában tegnap és ma. Budapest, 1992. Kosáry Domokos: Az európai kisállamok fejlődési típusai. Budapest, 1990. Romsics Ignác (szerk.): Integrációs törekvések Közép-Európában a 19.-20. században. Budapest, 1997. Kennedy Paul: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Budapest, 1992. Szűcs Jenő: A nemzet historikuma és a történelemszemlélet nemzeti látószöge. Budapest, 1970. Für Lajos: Kisebbség és tudomány. Magvető, 1989. Tóth Károly: Nemzetiség vagy nemzeti kisebbség? Régió, 1990. 1. sz. Gangó Gábor: Mi a nemzet? – A népek életéről és haláláról. In: Mindentudás Egyeteme. Kossuth, 2004. Schöpflin György: A modern nemzet. Attraktor, 2003. Für Lajos: Magyar sors a Kárpát –medencében. Kairosz, 2001. Földesi Margit-Szerencsés Károly: Egy nemzet kétségek között. Kairosz, 2015. Romsics Ignác: Múltról a mának. Osiris, 2004.

BTO7223 Nemzetek, nemzetiségek és államok szeminárium IV. Tantárgy felelőse: Dr. Földesi Margit Tantárgy előadója/i: Dr. Földesi Margit



K

2.

Előtanulmányi kötelezettség: nincs Oktatás nyelve: magyar Ajánlott félév: 6.

Értékelés módja: gyakorlat Értékelés módszere:

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tárgy legfontosabb célja a nemzet, állam, kisebbség fogalmának, helyzetének, tartalmának, illetve ezek változásának bemutatása a jelenkorban, vagyis 1945 és napjaink között. Célja, hogy bemutassa az 1946-47-ben végzetesen kettészakított Európában a közép-európai nemzetek, népek, államok lehetőségeit, korlátait. Mit jelentett a kommunista diktatúrában a nemzet, az állam és milyen helyzetben voltak az újra nemzetüktől elszakított kisebbségek? Mi volt a viszonya Magyarországnak és a térségnek az európai tradíciókhoz, eszményekhez, miféle integráció mehetett végbe a kommunista uralom alatt is tovább élő, sőt fokozódó sovinizmus idején. Cél továbbá, hogy bemutassuk az európai eszmék szerepét a rendszerváltás(ok) folyamatában 1989-90-ban, illetve az európai integráció esélyeit, akadályait .Külön figyelmet szentelünk a regionalizmusnak, mint a még ma is a kisebbségben élők helyzetének valódi javítása lehetőségének, miként az autonómia kérdésének is. Annál is fontosabb ez, mert több, mint tíz évvel az Európai Unióhoz való csatlakozásunk után is a legfájóbb problémát a kárpát-medencei magyar határokon túlra került nemzetrészek helyzete jelenti. Felvetjük az állam, a nemzetállam jövőjének kérdését (sokan megkérdőjelezik), s ezzel párhuzamosan az európai integráció mibenlétének problémáját is. Nem mehetünk el a térség és benne Magyarország államainak Unón belüli helyzete mellett sem (gazdasági kiszolgáltatottság stb.) és ezzel kapcsolatban a migráció kérdése mellett sem. Külön cél: a demográfiai helyzet bemutatása. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:

49

Közép-Európa és ezen belül Magyarország II. világháború utáni helyzetét vizsgáljuk, különös tekintettel a nemzet, kisebbség és állam fogalmakra. Bemutatjuk a német, majd a szovjet megszállás következményeit. Vizsgáljuk a Párizsi békét, ennek következményeit, a politikai küzdelmeket a magyar állam fenntartásáért és demokratizálásáért. Ez utóbbi sikertelensége után a negyven évig tartó kommunista diktatúrát. Ebben az „önálló” magyar állam szerepét. A szovjet birodalom működési mechanizmusait. A zavarokat. Mint pl. 1956 forradalma, 1968 prágai tavasza, a nyolcvanas évek lengyel „szolidaritása” stb. De épp így a „nemzeti kommunizmus” brutális megnyilvánulásait, mindenekelőtt Romániában. Vizsgáljuk a nemzet szerepét egy ilyen ellentmondást, vitát, érvet nem tűrő internacionalista ideológia uralma alatt, mint a marxizmus-leninizmus-sztálinizmus (stb.). Vizsgáljuk a nemzet szívós ellenállását Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban, ahol ez talán érthető is lenne, de épp így a Balkánon is. A politika itt csak időnként bukkan fel, fontosabb a kultúra, a nyelv, a civil szféra, a magánélet, a tradíciók, a népi hagyomány. Mit tett az állam ennek likvidálására és mit nem tett meg. Miért? Vizsgáljuk a szocializmus építésének „Kádár-korszakát”, a kádárizmust. Ennek legsikertelenebb(?) megnyilvánulásával egyetemben: a határon túli magyarokhoz való viszony tekintetében. Hogyan alakult a magyarság sorsa Erdélyben, Partiumban, Felvidéken, Délvidéken, Kárpátalján? Az állam milyen helyzetet teremtett. A magyar külpolitika? Mindez annak a fényében érdekes, és csak úgy érdemes vizsgálni, ha összevetjük a két világháború közötti helyzettel és az 1990 utáni állapotokkal. A rendszerváltoztatás milyen változást eredményezett az egyéni, a kisebbségi, a nemzeti és az állami dimenziókban. A válasz nem egysíkú, nem egynemű: az egyén és a nemzet sorsa ha szembekerül – ezt gyakran a kisebbségi lét gerjeszti – az tragédiához is vezethet. És nem csak a kisebbségi létben. Ez a mai Magyarország tragédiája is. Vizsgáljuk tehát a rendszerváltoztatással (1990) beállott változásokat, folyamatokat a fent említett paraméterek alapján. Itt kap kiemelt szerepet az autonómia kérdése. (Ehhez ismerni kell az Európában működő autonómiákat). És itt kap hangsúlyt a régiókban való gondolkodás. Az együttműködés, a határok valódi légiesítése, ami ellen még sok – főként politikai – reflex működik, de ami végülis elmozdíthatja a perifériáról térségünket. Évközi tanulmányi követelmények: A szakirodalom folyamatos megismerése. Beszámolók. Prezentációk és (vagy) szemináriumi dolgozatok. Rövid esszék egy-egy vitás kérdésről. Vélemények ütköztetése. Érvelés. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: A korszak tanulmányozásához már bőségesen felhasználható filmanyag áll rendelkezésre. Híradók, dokumentumfilmek, amatőr felvételek stb. Előnyös, de nem kötelező az idegen nyelv ismerete (legalább olvasás szinten) angol, orosz kiemelt. Ajánlott irodalom: Romsics Ignác: Nemzet, nemzetiség, állam. Kelet-Közép- és Délkelet-Európában a 19.-20. században. Napvilág, 1998. Székelyhidi Ágoston: Nemzet és rendszerváltoztatás. Antológia, 2007. Glatz Ferenc: A kisebbségi kérdés Közép-Európában tegnap és ma. Budapest, 1992. Kosáry Domokos: Az európai kisállamok fejlődési típusai. Budapest, 1990. Romsics Ignác (szerk.): Integrációs törekvések Közép-Európában a 19.-20. században. Budapest, 1997. Kennedy Paul: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Budapest, 1992. Szűcs Jenő: A nemzet historikuma és a történelemszemlélet nemzeti látószöge. Budapest, 1970. Für Lajos: Kisebbség és tudomány. Magvető, 1989. Tóth Károly: Nemzetiség vagy nemzeti kisebbség? Régió, 1990. 1. sz. Gangó Gábor: Mi a nemzet? – A népek életéről és haláláról. In: Mindentudás Egyeteme. Kossuth, 2004. Schöpflin György: A modern nemzet. Attraktor, 2003. Für Lajos: Magyar sors a Kárpát –medencében. Kairosz, 2001. Földesi Margit-Szerencsés Károly: Egy nemzet kétségek között. Kairosz, 2015. Romsics Ignác: Múltról a mának. Osiris, 2004.

50

BAA 0010 Filozófiatörténet Kredit: 2

Recommend Documents