B U D A J E N Ő TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
Budajenő település Képviselő-testülete 1998. május 21-én fogadta el Településfejlesztési koncepcióját, majd 2000-ben a koncepcióban meghatározott településfejlesztési célokat szolgáló településrendezési terveket. 2005. évben a megváltozott környezet és igények követelményének figyelembevételével szükségessé vált Budajenő község településrendezési terveinek felülvizsgálata és átdolgozása. A Képviselő-testület egyetértett abban, hogy a most átdolgozásra kerülő településrendezési terv akkor lesz hatékony eszköze a település fejlődésének és irányításának, ha kialakítandó településszerkezetével, terület-felhasználásával, szabályozásával azon településfejlesztési stratégiai célokat szolgálja, amelyeket az Önkormányzat a Képviselő-testületnél bővebb körben Budajenő közéletét befolyásoló, véleményformáló polgárok, helyben élő szakemberek bevonásával és egyetértésével határoz meg. Az egyes, konkrét területek felhasználásában, szabályozásában megfogalmazható alternatívákat is akkor lehet a közösség, Budajenő hosszú távú érdekei szempontjából minősíteni és eldönteni, ha a településfejlesztés stratégiai céljait és a megvalósításhoz felhasználható eszközöket illetően egyetértés van a polgárok és választott vezetőik között. Ennek kialakítását szolgálja az Önkormányzat által e célra létrehozott Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság. A bizottsági munkában résztvevők értékelték a településfejlesztés és rendezés problémáit és meghatározták a rendezés céljait és feladatait a következő témakörök szerint:
Értékek (táji, építészeti és kulturális) Mezőgazdaság, állattartás, Kereskedelem, szolgáltatás Vállalkozás (Ipar) Infrastruktúra Demográfia Intézmények, tulajdonviszonyok Kistérség, régió Menedzselés, pályázatok, finanszírozás, ütemezés
A témakörök áttekintésével egy időben meghatározták Budajenő számukra kívánatos jövőképét, azokat a településfejlesztési stratégiai célokat és alapelveket, amelyeket a további konkrét településtervezésnél irányadónak kell tekinteni, azokat az - elsősorban területrendezési, környezetszabályozási - eszközöket, amelyeket a meghatározott célok elérése érdekében (elsősorban a településrendezési terv készítése és jóváhagyása során) használni kell, illetve, amely a Képviselő-testületi megerősítés után vezérfonala lehet a község rendezésének.
1
ÉRTÉKEK (táji, építészeti és kulturális): Jelen állapot: Kedvező természeti adottságok (földrajzi fekvés, csend, kellemes természeti-táji környezet, tiszta levegő, stb.). Történelmi múlt, építészeti értékek. A ma is élő borkultúra, a bor- és a szőlőtermesztés. A faluközösség kialakult morálja, értékrendje, hagyományai. Az emberi lépték, amely nemcsak az épített, materiális környezetben jelenik meg, válik láthatóvá, de emberi, közösségi szempontból is érezhető. Az épített környezet, a ma is megmaradt ősi településszerkezet, amely a településnek falusias jelleget kölcsönöz. A nyugalom és a békesség. Alapvető közintézmények: általános iskola, óvoda, orvosi rendelő, posta, Polgármesteri Hivatal stb. megléte. Hagyományos mesterségek megléte és gyakorlása a településen (pl. asztalosság). Egészséges kutak és források. Jó hírű vendéglő. Nagyüzemek nincsenek a település területén. Tömegközlekedési kapcsolat a fővárossal és a szomszédos településekkel. A település látványa megérkezéskor (kapumotívum) és a falun végig haladva: Perbál felől kápolna, majd magtár, templom, a régi és új település közti zöldsáv, majd az iskolaépület. Célok, alapelvek, eszközök - Az értékeket menedzselni kell - prioritásokat meg kell határozni, - értékvédelmi támogatási rendszert kell kidolgozni, - a működtetésre, fenntartásra koncepcióval kell rendelkezni - az értékeket publikálni kell, - a régi településmag értékeinek megőrzése mellett minőségi fejlesztés szükséges a településszerkezetileg védett területeken, ennek érdekében fejlesztési projekteket szükséges készíteni a következő tárgykörökben (utcák-utcaképek, pincék-pincesor, terek-zöldfelületi értékek, a templom, a magtár, a kápolna, a ravatalozó és a temető bejárat, az iskola és környezetük stb.) - A falumagot védeni kell, erősíteni szükséges a hagyománytiszteletet az új építésben és a felújításkor is (az építkezők sokszor saját álmaikat kívánják megvalósítani, a hagyományos építészeti karakterhez való alkalmazkodás nem jellemző). A jól elkülönülő új fejlesztési területekre másfajta, a hagyományos, falusiastól eltérő szabályokat kell előírni. - A volt zártkerti területek távlati felhasználása, sorsa eldöntendő. Szabályozásuk megoldandó feladat, különös tekintettel a telekszerkezet, telekméret, telekgeometria problémáira, illetve az egyes telkek és földrészletek funkcióváltásra való alkalmatlanságára A szabályozás a település és az itt élők érdekeit kell, hogy szolgálja - Az élhető, folyamatosan működtethető falu kereteit kell meghatározni, de az önfenntartó település-nagyság elérése nem lehet ellentétes az értékek megtarthatóságával. - A rendezési terv által minősített esetekben, tervzsűri véleménye alapján lehessen az építési engedélyt kiadni - A község egész területén törekedni kell a zöldterületek növelésére, fasorok, rendezett kis parkok, közterületek kialakítási feltételeinek megteremtésére - A zöldterületek minőségi fejlesztése :1. kilátó-sétány kiépítése a HILLTOP I. falu felé eső oldalán, 2. Fő téri játszótér mellet közpark kialakítása, 3. iskolai díszudvar. - Természetvédelem vonatkozásában legfontosabbak az alábbiak: a Tájvédelmi Körzet védett értékeinek és területeinek biztosítása, a természetvédelmi törvénnyel összhangban a védelemhez szükséges pufferzónák kijelölése, valamint a helyi értéket képező területek (vízmosások, Kápolna) helyi védettségének meghatározása.
2
-
A látvány és kilátásvédelem szabályozása védelme
MEZŐGAZDASÁG, ÁLLATTARTÁS Jelen állapot: -A mezőgazdasági termelés és az állattartás rendezett formái értéknek tekintendők. Célok, alapelvek, eszközök - El kell érni a mezőgazdasági területek művelését, annak érdekében, hogy Budajenőt gondozott kultúrtáj övezze. - A környezetkímélő, biogazdálkodást támogatni szükséges. - Minden szabályozó eszközzel segíteni kell a szőlőkultúra tradíciójának felelevenítését, beleértve a pinceépítést is. - A mezőgazdasági területen az állattartás támogatandó cél. - Az állattartást -hely és állat fajta függvényében- szabályozni szükséges. - A falusias, a kertvárosias és a nagytelkes „kúriás” vagy tanyás életmódnak megfelelő övezetek szétválasztásával és ezzel összefüggésben a házi- (baromfi, ló, eb esetleg marha, kecske stb.) és a hobbiállat (pl. ló, póniló, kutya, egyéb stb. ) tartására vonatkozó előírásokat meg kell határozni. KERESKEDELEM, SZOLGÁLTATÁS Jelen állapot: - Értéknek tekintendő az alapvető közintézmények: általános iskola, óvoda, orvosi rendelő, posta, Polgármesteri Hivatal stb. megléte. - Hiányoznak a lakosság igényeit kiszolgáló kereskedelemi, szolgáltató létesítmények továbbá a játszóterek. Célok, alapelvek, eszközök - A meglévő közintézmények megtartására törekedni kell, különösen az általános iskola megtartása kiemelt cél - Közintézmények fenntartása szempontjából ideális településnagyságot kell elérni. - A kereskedelmi és egyéb szolgáltatások (pld. sport, szakorvosi ellátás, középfokú oktatás stb.) biztosítása érdekében együtt kell működni a szomszédos településekkel. - Az óvoda áthelyezése a volt „papkertbe” , az iskola közelébe elérendő cél. - A jelenlegi óvoda helye szolgáltató házként hasznosítandó. - Szükséges egy olyan szórakoztató, esetleg sport létesítmény megvalósítására alkalmas terület kijelölése, ahol a fiatalság környezet zavarása nélkül együtt lehetnek. - A közbiztonság javítása érdekében biztosítani kell a körzeti megbízott állandó jelenlétét. VÁLLALKOZÁS Jelen állapot: - Értéknek tekintendő a hagyományos mesterségek (pl. asztalosság) megléte és gyakorlása a településen, továbbá, hogy nagyüzemek nincsenek a település területén. - Hátrányos viszont, hogy kevés, illetve hiányzik helyben a munkahely. Ez valószínűleg összefügg azzal a ténnyel, hogy nincs kijelölt hely a környezetbarát vállalkozások számára Célok, alapelvek, eszközök -
A nagyüzemek, az ún. ipari tevékenység letelepedése továbbra is elkerülendő. Szükség van azonban vállalkozási területre, ahol a kis, „manufakturális” és egyéb környezetbarát tevékenység is folytatható.
3
-
-
A Perbál felé vezető út bal oldalán, a lakóterületen túl, a volt asztalos-műhely környezetében megfelelő terület áll rendelkezésre. E terület kijelölése ideális, mert egyben gátat szab a település ez irányba történő terjeszkedésének. A vállalkozások kitelepülése a lakóterületről elérendő cél, meg kell határozni, hogy a lakótelkeken milyen tevékenység maradhat meg. A kialakult történelmi zárványok, a nem környezetbe illő, iparszerű tevékenységek (szinterező műhely, asztalos műhelyek, gépkocsi-szerelő- és mosó műhelyek, mészoltó telepek, építőanyag telephely, stb.) környezeti hatásait a szakhatósági (tűzoltóság, Környezetvédelmi Felügyelőség, ÁNTSZ stb.) állásfoglalásokat bekérve újra kell értékelni, azaz el kell dönteni, mely tevékenységek végezhetők továbbiakban lakóövezetben.
INFRASTRUKTÚRA Jelen állapot: pozitívumok: a közművek (kivéve az utak) kiépültek, a szennyvíztisztító bővítése folyamatban van, az 500m 3/d kapacitás hosszú távon is elegendő, az újabb lakóterületek közművesítésére, és a költségekre vonatkozó szabályozás önkormányzati rendelettel- elkészült. negatívumok: a csapadékvíz-elvezetés, befogadás nincs megnyugtatóan megoldva, ófalu-újfalu forgalom tervezése még nem történt meg, tisztázatlan: az elkerülő utak kiépítése, a légkábelek rontják a faluképet, a közterületek keresztmetszete szűk a családi házas övezetekben, Célok, alapelvek, eszközök - A csapadékvíz–elvezetést, kezelést a teljes településre a keletkezéstől a befogadásig meg kell oldani, a vízrendezési feladatokat komolyan kell venni, - A légkábeleket és transzformátorokat a földbe, vagy egyéb takart állapotba kell kényszeríteni. - Kiemelten fontos feladat: az újonnan beépítésre szánt területek, az ún. új falurészek forgalmának a levezetése az ófalu zavarása nélkül, - Rendezni kell a parkolás kérdését, különös tekintettel a közintézményekre és a pincesor előtti területre. - Nem célszerű kizárni az alternatív, környezetbarát energiaforrások alkalmazhatóságát, az egyedi szennyvíztisztítást, bizonyos szempontból az „önellátó háztartás” lehetőségét. - Célul kell kitűzni a belterületi részek közterületeinek minőségi fejlesztését, az utak burkolattal való ellátását, a járdák, gépkocsi behajtók, parkolók egységes kialakítását, tervszerű növénytelepítést. Minderre tervekkel kell rendelkezni. A településszerkezeti védelem alatt álló területen, és különösen a Fő utca, Kossuth Lajos utca, Petőfi utca, Táncsics utca, Óvoda köz. - A közúthálózati fejlesztéseket Telkivel egyeztetett módon célszerű tervezni, különös tekintettel a Telki és Budajenő közötti tervezett gyűjtőútra. DEMOGRÁFIA Jelen állapot: - 2005-ben a bejelentett lakosok száma megközelítőleg 1500 fő. Az átlagéletkor 39 év, azaz Budajenő „fiatal” település Célok, alapelvek, eszközök -
A településrendezés eszközeivel is az itt lakás - az itteni élet - minőségét kell a lehető legmagasabb szintre emelni úgy, hogy a település kihasználhassa ugyan az agglomerációs helyzetéből adódó potenciális előnyöket, de elkerülje az ott
4
általánosan jellemző karaktervesztő területi bővülést és az ezzel együtt járó népességnövekedést. -
Megakadályozandó, hogy a bevándorlás következtében a lakosság száma túlzott mértékben megnövekedjen, a lakosság létszáma távlatban se növekedjen 30003100 fő fölé,
-
Az infrastruktúra a fogalmába a közszolgáltatás – pld. óvodai, iskolai, egészségügyi, stb. ellátást- is beletartozik, amely viszont elválaszthatatlan a demográfiától, azaz a lakos-számtól és a lakosság összetételétől.
-
A Szőlőhegy II. és a zártkertek lakóterületi belterületbe vonása esetén a várható lakosszám: 2004-ben bejelentett állandó lakosok száma: 1 411 fő 2005-től belterületbe vonandó., ill. beépülő területek Hilltop II. 75 telek x 3 lakos: 225 fő Szőlőhegy II. 194 telek x 3 lakos: 582 fő Pátyi úti volt zártkertek 20 telek x 3 lakos: 60 fő volt zártkerti területek 250 telek x 3 lakos: 750 fő egyéb, még be nem épített telkek 50 fő ------------3 078 fő A növekedést-fejlesztést kordában kell tartani, szabályozni szükséges. Az építésre szánt területek, a belterületek újabb növelése mindaddig nem engedhető meg, míg az előzőekben felsorolt Hilltop II. Szőlőhegy II. a volt zártkerti területek legalább 80%-ban nem épültek be.
-
INTÉZMÉNYEK, TULAJDONVISZONYOK Jelen állapot: - Értéknek tekintendő az alapvető közintézmények: általános iskola, óvoda, orvosi rendelő, posta, Polgármesteri Hivatal stb. megléte. - A település jelenlegi alacsony lakosság száma (1400 fő) nehezíti az alapellátás megoldását, fenntartását, mivel azok működtetése a magasabb lélekszám mellett gazdaságos. - Hiányzik az iskolai tornaterem és megfelelő, bővíthető sport-rekreációs terület. - Az alapintézmények épületei köztulajdonban vannak. - A jelenlegi önkormányzati tulajdonok (földrészletek, épületek stb.) nincsenek „helyzetbe hozva”, az ingatlanok jelentős részét jelzálogjog terheli. - Az önkormányzati tulajdonú területek -amely hatékony eszközei lehetnének a területrendezési elvek befolyásolásának- szűkösek. Nő viszont a település kiszolgáltatottsága. Célok, alapelvek, eszközök - Telki és Budajenő együttes várható lakosságszáma 7-8000 főre becsülhető. Keresni kell az együttműködési lehetőségeket a szomszédos településekkel, például közösen működtetett intézmények, vagy közösen szervezett ellátások formájában. - Az óvoda papkertbe való áttelepítésével ideális oktatási-nevelési-kulturális központ alakulhat ki egy közel egy hektáros összefüggő, önkormányzati tulajdonban lévő területen. Hosszú távra tervezve intézménybővítés –óvoda áthelyezése- céljára tartalékolja az Önkormányzat a 136/1 hrsz-ú ingatlant. - További intézményi központ a magtár és környéke, ami a kulturális-szabadidőszórakozás helye lehetne (így a művelődési ház szintén felszabadulna), - A sportpályát a Fő utca folytatásába, a szennyvíztisztító mellé lenne célszerű áthelyezni KISTÉRSÉG, RÉGIÓ Jelen állapot:
5
-
-
-
Budajenő egyrészt a Zsámbéki medence településeit összefogó önkéntes társulás, a ZSÁMERT tagja, szabadidős és kulturális célok befogadójaként csatlakozott a Talentis programhoz, továbbá 2005-ben a PILIS-BUDA-ZSÁMBÉK Többcélú Kistérségi Társulásnak is tagja. Az agglomerációra jellemző a rossz közlekedés, a gyakori torlódások a főváros felé vezető utakon. A szomszédos településekkel rossz a közlekedési kapcsolat, egyes települések csak Budapesten keresztül érhetők el. A tömegközlekedés nem megfelelő színvonalú. Különleges tényezőnek számít, és így kiemelt kérdésként kezelendő a főváros közelsége, melynek egyaránt van pozitív és negatív hatása.
Célok, alapelvek, eszközök - A társulások célja egyrészt az önkormányzati feladatok magasabb szintű, és/vagy gazdaságosabb ellátásának biztosítása, a feladat-megosztás, másrészt több települést érintő fejlesztések együttes megvalósítása, illetve a települések fejlesztéseinek összehangolása. -
-
Egyeztetés szükséges a környező településekkel elsősorban a feladatmegosztás tekintetében: pld.: középfokú oktatás, szakorvosi ellátás, kereskedelem-szolgáltatás, munkahelyteremtés kérdésében, továbbá a települések közötti és a fővárossal való közlekedésmegnyugtató megoldásában.. Ki kell használni a települési társulások adta lehetőségeket.
MENEDZSELÉS, PÁLYÁZATOK, FINANSZÍROZÁS, ÜTEMEZÉS Jelen állapot: - A település folyamatosan pályázik, de gyakori nehézség, hogy hiányzik a pályázáshoz szükséges önrész, továbbá nem állnak rendelkezésre engedélyezett tervek. Célok, alapelvek, eszközök -
-
További tanulmánytervekkel, engedélyezési tervekkel kell rendelkeznie Önkormányzatnak a legfontosabb fejlesztési területekre. A sikeres pályázás feltétele az építési engedély határozat megléte, engedélyezett tervek hiányában a lakossági kezdeményezésekkel, felajánlásokkal (pl. járdaépítés, fásítás, parkosítás, stb.) nem tud élni az önkormányzat. Fejlesztési projekteket szükséges készíteni a következő tárgykörökben (utcák, utak közművesítés, utcaképek, pincék-pincesor, terek-zöldfelületi értékek, templom, magtár, kápolna, ravatalozó, iskola új óvoda és környezetük stb.)
Budajenő, 2005.június A 2000-ben elfogadott Településfejlesztési Koncepció és a Településfejlesztési Bizottság emlékeztetői és az oda beérkezett írásos javaslatok alapján összeállította: Dr Mátéffy Anna főépítész
6
