BEVEZETŐ A Cigány Kisebbségi Önkormányzat Gyöngyösoroszi testülete a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló mód. 1993 évi LXXVII. törvény 25. §-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot alkotja meg: 1.
§
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK (1) A kisebbségi önkormányzat a választópolgárok által, a 2005. évi CXIV. törvényben foglaltaknak megfelelően, közvetlen választással létrejövő önkormányzati testület. A kisebbségi önkormányzat – megalakulásától kezdve – önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve óvja a kisebbség kultúráját, nyelvét, hagyományait, összetartozás tudatát, gondoskodik ezek fejlesztéséről, erősítéséről, a fenti célok teljesítéséhez szükséges feladati ellátásáról, gyakorolja az e feladatok ellátásához számára jogszabályban biztosított jogokat, teljesíti kötelességeit. (2) Székhelye:
3211. Gyöngyösoroszi
Címe:
Jókai út
Bélyegzője:
3.
Cigány Kisebbségi Önkormányzat
Heves megye Középen:
Magyar Köztársaság címere
(3) Az önkormányzat nevéről, jelképeiről, kitüntetéseiről és ezek odaítélésének feltételeiről és szabályairól, valamint az általa képviselt kisebbségi helyi ünnepeiről határozatot alkot. (4) Az önkormányzat határozatait a helyben szokásos módon hirdeti ki, így különösen ezen szervezeti és működési rendjét, szabályozó határozatot, ennek kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. (5) Meghatározza az által képviselt kisebbség helyi ünnepeit.
2.
§.
Az önkormányzat jogállása, feladata, hatásköre (l) Az önkormányzat jogi személy: Közvetlen választás utján jött létre, 2006. október 1-én. Gyöngyösoroszi község közigazgatási területén működik. Tagjainak száma: 5 fő. (2) A helyi kisebbségi önkormányzati feladat és hatáskörök a helyi kisebbségi önkormányzat testületét illetik meg. A testületet az elnök képviseli. A kisebbségi önkormányzat alapvető feladata a kisebbségek érdekeinek védelme és képviselete, ezen önkormányzat részére törvényben megállapított feladat- és hatáskörök gyakorlásával. (3) A települési kisebbségi önkormányzat testülete feladat- és hatáskörét a szerveire (elnök, bizottság) valamint – törvényben meghatározottak szerint – társulására átruházhatja. (4) A települési kisebbségi önkormányzat – jogszabály keretei között – saját hatáskörében határozza meg: -
szervezete és működése részletes szabályait, az alakuló ülést követő 3 hónapon belül, a települési kisebbségi önkormányzat nevét, jelképeit, kitüntetéseit, továbbá ezek odaítélésének feltételeit és szabályait,
-
az általa képviselt kisebbség helyi ünnepeit,
-
a törzsvagyon körét, kizárólagos rendelkezés alatt álló vagyon használatának szabályait,
-
intézmény alapítását, átvételét és fenntartását,
-
gazdálkodó és más szervezet alapítását vagy ezekben való részvételt,
-
önkormányzati társulás létrehozását, vagy társuláshoz való csatlakozást,
-
pályázat kiírását,
-
ösztöndíj alapítását,
-
a helyi önkormányzat vagyonán belül részére elkülönített vagyon használatát,
-
a helyi önkormányzat rendeletében költségvetését, zárszámadását, a települési önkormányzat által rendelkezésére bocsátott források felhasználását,
-
műemléki és emlékhelyei védetté nyilvánításának kezdeményezését,
-
részt vesz a helyi bíróságok ülnökeinek választásában.
(5) A települési kisebbségi önkormányzat a helyi kisebbségi közügyek ellátása során a törvény által kötelezően előírt, illetőleg önként vállalt feladat- és hatáskörében jár el. (6) A települési kisebbségi önkormányzat kötelező feladati különösen: -
saját kezdeményezésére a helyi önkormányzat által átruházott feladat- és hatáskör ellátására,
-
saját kezdeményezésére más kisebbségi önkormányzat által átruházott feladat- és hatáskör
ellátása. ((7) A települési kisebbségi önkormányzat testülete a feladat- és hatáskörét a szerveire (elnök, bizottság), valamint – törvényben meghatározottak szerint – társulására átruházhatja. A kisebbségi önkormányzat a szerveire (elnök, bizottság) átruházott hatáskör tekintetében utasítást adhat hatáskör gyakorlásához, és e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható át. (8) A települési kisebbségi önkormányzat az át nem ruházható feladat- és hatáskörében dönt: - szervezeti és működési szabályzatának megalkotásáról vagy felülvizsgálatáról, módosításáról az alakuló ülést követő 3 hónapon belül, - költségvetéséről, zárszámadásáról, a települési önkormányzat vagyonán belül a részére elkülönített vagyon használatáról, - a helyi önkormányzat által rendelkezésére bocsátott források tervezéséről és felhasználásáról, - intézmény alapításáról, átvételéről, megszüntetéséről, átszervezéséről, intézmény vezetőjének kinevezéséről, felmentéséről, - a helyi önkormányzattól vagy más kisebbségi önkormányzattól átvett feladattal kapcsolatos megállapodás megkötéséről, - gazdálkodó szervezet vagy más szervezet létrehozásáról, megszüntetéséről és az ezekben való részvételről, - önkormányzati társulás létrehozásáról és az ilyen társuláshoz való csatlakozásról, - érdek-képviseleti szervhez történő csatlakozásról, külföldi önkormányzattal, más szervezettel való együttműködési megállapodás megkötéséről, - elnökének, elnökhelyettesének megválasztásáról, - bizottság létrehozásáról, - a törzsvagyona körének meghatározásáról, - ülnökök megválasztásáról, - az olyan ügyben, amely a törvény szerint az át nem ruházható hatáskörébe tartozik. (9) A testület feladat és hatáskörének jegyzékét a szabályzat 1. sz. melléklete tartalmazza. (10) A hatásköri jegyzék naprakész állapotban tartásáról az elnök gondoskodik. A szabályzatban, valamint a hatáskörök gyakorlásáról, illetve annak átruházásáról esetenként a testület dönt. (11) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról, az azt gyakorló bizottság két testületi ülés között a testületnek beszámol. (12) A helyi önkormányzat képviselő testülete az átruházható feladat- és hatáskörét a települési kisebbségi önkormányzat testületére annak kezdeményezésére – a Nek. Tv. 47. és 49. §-aiban foglalt eljárás kivételével – a 30/B.§ (3) bekezdésében meghatározott megállapodás alapján. Az átruházott feladat – és hatásköröket a hatásköri jegyzékben fel kell tüntetni. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. A települési önkormányzat képviselőtestülete az általa átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.
3. §. Kisebbségi önkormányzat megszűnése (1)
A kisebbségi önkormányzat – a képviselőtestület megbízatásának megszűnésével egyidejűleg – megszűnik, ha a képviselő testület megbízatásának megszűnését követően nem kerül sor új képviselőtestület megválasztására.
(2)
Ha a kisebbségi önkormányzat megszűnik, a kisebbségi önkormányzati képviselők választására csak a következő önkormányzati általános választás alkalmával kerülhet sor. 4. §.
A képviselő-testület megbízatásának megszűnése (1) A kisebbségi önkormányzat képviselő-testületének megbízatása megszűnik, ha: -
a képviselőtestület megbízatása lejárt,
-
a képviselőtestületet feloszlatták,
-
a képviselőtestület kimondta feloszlatását,
-
a képviselők száma, a megválasztható képviselők számának fele alá csökken. 5. §. Az önkormányzat testülete
(1) Az önkormányzat feladatait a testület és a testület bizottságai, az elnök, az elnökhelyettes látja el. (2) A települési önkormányzat által létrehozott Polgármesteri Hivatal köteles a helyi kisebbségi önkormányzatok munkáját segíteni. (3) A Polgármesteri Hivatal segítségnyújtását a kisebbségi önkormányzat az alábbi kérdésekben kezdeményezheti: -
helyi kisebbségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatok ellátása, (megállapodás alapján),
-
helyi kisebbségi önkormányzat működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásának segítése.
(4) A testület tagjainak száma: 5 fő A képviselők névjegyzékét e szabályzat 2. sz. melléklete tartalmazza.
6. §.
A testület működése. A testület ülései (1) A testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart. (2) A testület üléseit az elnök hívja össze. 7. §.
A testület megalakulása (1) A testület alakuló ülését a választási bizottság elnöke hívja össze, a választás követő 15 napon belül, nyitja meg, és felkéri a legidősebb képviselőt, a korelnöki teendők ellátására. (2) Az alakuló ülést – az elnök megválasztásáig – a korelnök vezeti. (3) Az alakuló ülés 1. napirendi pontjaként a választási bizottság beszámol a testület tagjai választásának eredményéről. A megbízóleveleket a választási bizottság elnöke átadja a képviselőknek. A képviselők ezt követően ünnepélyes esküt tesznek és aláírják az eskü szövegét. 8. §
Az elnök megválasztása (1) A testület megalakulását követően az alakuló ülésen megválasztja az elnököt és elnökhelyettest. (2) Az elnök személyére a testület bármely tagja javaslatot tehet. (3) Az elnök megválasztása a testület zárt ülésén történik, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele. (4) A testület titkos szavazást tarthat az elnök megválasztásakor. (5) A testület elnöke az lesz, aki megkapja a megválasztott kisebbségi képviselők több mint a felének (minősített többség) szavazatát. (6) Ugyanezen szabályok mellett kell megválasztani az elnökhelyettest is. 9. §
Rendes ülés és rendkívüli ülés (1) A testület szükség szerint, de legalább 4 rendes ülést tart. Az ülések kezdő időpontja az elfogadott munkaterv szerint szerda 15 óra. (2) Az ülést össze kell hívni a települési kisebbségi önkormányzati képviselők több mint
egyharmadának, vagy a települési kisebbségi önkormányzati bizottságának indítványára is. (3) Az indítványt a testület elnökénél kell előterjeszteni. (4) Az elnök az indítvány benyújtástól számított 8 munkanapon belül köteles a rendkívüli ülést összehívni. 10. §
A testületi ülés összehívása (1) A Cigány Kisebbségi Önkormányzat üléseit, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat részére biztosított helyiségben tartja. (2) A testületi ülést a kisebbségi önkormányzat elnöke írásbeli meghívóval hívja össze. (3) A testületi ülés meghívóját a napirendi pontok lehetőleg írásos anyagaival együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt a testület tagjai és a meghívottak legalább 5 nappal az ülés előtt megkapják. (4) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a napirendi pontoknak a megjelölését és az előterjesztők nevét is. (5) A testület ülésére - a tagokon kívül - tanácskozási joggal azokat kell meghívni, akiknek jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi - jegyző - vagy akiknek a meghívását az elnök az egyes napirendi pontok megtárgyalásához indokoltnak tartja. (6) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. (7) A hozzáférhetőségről az elnök gondoskodik. 11. §.
Az ülések nyilvánossága (1) A testület ülései nyilvánosak. A testület ülései az általános szabály szerint nyilvánosak, ezért a nyilvános üléseken bárki részt vehet. (2) A testület zárt ülést tart a következő ügyekben: -
választás,
-
kinevezés,
-
felmentés,
-
vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása,
-
fegyelmi eljárás megindítása,
-
fegyelmi büntetés kiszabása, és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá
-
összeférhetetlenségi és kitüntetési ügyekben, valamint ha törvény az ügyet érintően a nyilvánosságot kizárja.
(3) A testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. 12 §.
A testület munkaterve (1) A testület éves munkatervet készít. A munkaterv tervezetét az elnök terjeszti a testület elé. (2) A munkaterv előkészítéséről és összeállításáról az elnök gondoskodik, az elnökhelyettestől, a testület tagjaitól, bizottságaitól, a települési önkormányzat polgármesterétől, az ezen szabályzatban külön meghatározott társadalmi szervektől, kisebbségi önkormányzat irányítása alatt álló vagy a kisebbség számára szolgáltatást nyújtó intézmények vezetőitől kért javaslatok alapján. 13. §
A rendes ülés napirendje (1) A testületi ülés napirendjére az elnök az írásbeli meghívójában tesz javaslatot. (2) A meghívó szerinti napirend kiegészítésére, halasztására, törlésére bármelyik képviselő javaslatot tehet. (3) A napirendi pontok sorrendjét az alábbiak szerint célszerű meghatározni: a.) határozati javaslatok, b.) közérdekű kérdések, bejelentések és javaslatok, c.) tájékoztatók, d.) egyebek (4) A testület elé előterjesztést tehetnek: a.) a képviselők, b.) az elnök és az elnökhelyettes, c.) a testület bizottságai. (5) A helyi kisebbségi önkormányzat tagjai a helyi kisebbségi önkormányzat ülésén az elnöktől, elnökhelyettestől, a bizottság elnökétől helyi kisebbségi önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az érintett az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – köteles érdemi választ adni. (6) A helyi kisebbségi önkormányzat tagjai kérésére az írásban benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményt rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.
14. §.
A testületi ülés tanácskozási rendje (1) A testületi ülést az elnök vezeti. Akadályoztatása esetén az elnökhelyettes elnököl. (2) Az ülést az ülés elnöke nyitja meg. Az elnök feladata a megjelent képviselők számbavétele és a testület határozatképességének megállapítása. (3) Ha a testületi ülés a napirend előtti hozzászólások után sem határozatképes szünetet kell elrendelni. Ennek elteltével, ha a testületi ülés határozatképtelen az ülést be kell zárni. (4) Az ülés tartama alatt az egyes napirendi pontok határozathozatalánál ellenőrizni kell a képviselők számát, a határozatképességet. (5) Az ülés elnöke gondoskodik a testületi ülés rendjének fenntartásáról. (6) A tárgyalt napirendi pontokat érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. (7) A képviselőknek a napirendhez való felszólására az elnök adja meg a szót jelentkezésük sorrendjében. Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja. Célszerű, ha az elnök az egyes előterjesztések felett külön-külön nyit vitát. A vita lezárását bármelyik képviselő javasolhatja, e kérdésben a felszólalás és vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel azonnal dönt. 15. §.
Döntéshozatal szabályai (1) A testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. (2) A testület akkor határozatképes, ha az ülésen a kisebbségi képviselőknek több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlevő kisebbségi képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. Az elnök az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavaztatja meg úgy, hogy előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatokat teszi fel szavazásra. Szavazni először az „igen” majd a „nem” szavazatokra, végül a tartózkodásra vonatkozó elnöki kérdésre adandó válaszként, kézfelemeléssel lehet. (3) A megválasztott képviselők több mint a felének a szavazata (minősített többség) szükséges a helyi kisebbségi önkormányzat: a.) e szabályzat 2 §. (7) bekezdésében foglaltak vonatkozásában, b.) a települési kisebbségi önkormányzat testülete megbízatásának lejárta előtt névszerinti
szavazással történő feloszlásához, c.) az elnök sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt kereset benyújtásához az illetékes megyei bírósághoz az elnök tisztségének megszüntetése érdekében, d.) a kisebbségi önkormányzatot, mint tulajdonos megillető jogosultságokról történő döntéshez, e.) kisebbségi önkormányzat által törzsvagyon körének meghatározása, f.) korlátozottan forgalomképes törzsvagyonhoz tartozó döntéshez. 16. §.
A testület döntései (1) A testület döntései: testületi határozatok. (2) A testület határozatait nyílt szavazással hozza. (3) A Nek. tv. 30/E §. (3) és (4) bekezdés szerinti ügyekben titkos szavazás is tartható. (4) Az elnök névszerinti szavazást rendel el, a jelenlévő képviselők több mint felének kezdeményezésére. (5) A határozatokat naptári évenként kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. 17. §.
A testületi ülés jegyzőkönyve (1) A testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza: a.) az ülés helyét és időpontját, b.) a megjelent képviselők és meghívottak nevét, c.) az elfogadott napirendet, d.) napirendi pontként az előadók, felszólalók nevét, hozzászólásuk lényegét, a szóban előterjesztett határozati javaslatokat, e.) döntésenként az „igen”, a „nem” szavazatokat és a tartózkodások pontos számát, a szavazás számszerű eredményét. f.) A határozatok szó szerinti szövegét, g.) A képviselő kérésére írásos külön véleményét a jegyzőkönyvhöz csatolni kell. (2) A jegyzőkönyv elkészítéséről az elnök gondoskodik. A jegyzőkönyvet az elnök és a testület által kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. Az elnök a jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül megküldi a helyi önkormányzat jegyzőjének, aki azt 5 napon belül megküldi a közigazgatási hivatalnak. (3)
Zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.
18. §.
A testület tagjai. A képviselők jogállása (1)
A települési kisebbségi önkormányzati képviselő, mint a települési kisebbségi önkormányzat testületének tagja, kisebbségi ügyekben az adott helyi kisebbség érdekeit képviseli. Részt vesz a települési kisebbségi önkormányzat testületi döntéseinek előkészítésében, a döntésben és a végrehajtás megszervezésében.
(2)
A települési kisebbségi önkormányzati képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, jogai és kötelezettségei a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.
(3)
A kisebbségi önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik: a.) a képviselőtestület megbízatásának megszűnésével, b.) írásbeli vagy a képviselőtestületi ülés jegyzőkönyvébe foglalt lemondással, c.) a választójog elvesztésével, d.) összeférhetetlenség kimondásával, e.)
a települési kisebbségi önkormányzat képviselőtestületének feloszlásával, feloszlatásával,
f.)
ha a települési kisebbségi önkormányzati képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselőtestület ülésén. 19. §
A képviselők jogai (1) A képviselő: a.) részt vehet a testület döntésének előkészítésében, a döntés és a végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében, b.) a kisebbségi önkormányzat testületi ülésén az elnöktől, elnökhelyettestől a bizottság elnökétől a jegyzőtől települési kisebbségi önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, c.) kérésére írásbeli hozzászólását a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell, illetőleg kérésére véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvbe, d.) megbízás alapján képviselheti a testületet, e.) tanácskozási joggal részt vehet bármely helyi kisebbségi önkormányzati bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a helyi kisebbségi önkormányzat tagját meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a helyi kisebbségi önkormányzat testülete vizsgálja felül a bizottság döntését.
20. §.
A képviselők kötelezettsége (1) A képviselő köteles: a.) részt venni a testület munkájában, b.) felkérés alapján segíteni a testületi ülések előkészítését, c.) bejelenteni az elnöknek, ha a testület, vagy a bizottság ülésén való részvételben, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van, d.) köteles a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megőrizni (titoktartási kötelezettség megbízatásának lejárta után is fennáll) e.) tartson kapcsolatot választóival, nemzeti, etnikai kisebbségének közösségeivel, f.)
még a vita előtt jelentse be a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot. 21. §.
A testület bizottságai (1) A testület feladatainak hatékonyabb és eredményesebb ellátása érdekében bizottságot (bizottságokat) hozhat létre. A bizottságot a kisebbségi önkormányzat elnökének, vagy a bizottsági tagok egyharmadának indítványára össze kell hívni. (2) A bizottság – a feladatkörében – előkészíti a helyi kisebbségi önkormányzat döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását. A helyi kisebbségi önkormányzat határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be. (3) A bizottság elnökét és tagjai közül legalább két tagot a kisebbségi önkormányzati képviselők közül kell választani. A elnök, az elnökhelyettes nem lehet a bizottság elnöke, tagja. A bizottság tagjainak száma legalább 3 fő. (4) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára, a testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (5) A kisebbségi önkormányzat elnöke felfüggesztheti a bizottság döntését, ha az ellentétes a települési kisebbségi önkormányzat testületének határozatával, vagy sérti a települési kisebbségi önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a települési kisebbségi önkormányzat testülete a soron következő ülésen határoz. (6) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy kinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy.A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság dönt. A döntéshozatalnál a határozatképesség szempontjából az érintett jelenlévőnek számít.
22. §. Az elnök, elnökhelyettes (1) A testület társadalmi megbízatású elnököt választ. (2) Az elnöknek a testület működésével összefüggő feladatai különösen: a.) segíti a képviselők munkáját, b.) összehívja és vezeti a testület üléseit, c.) képviseli az önkormányzatot, d.) az önkormányzati határozatokat, valamint a testületi ülésről készült jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv hitelesítővel együtt aláírja, továbbítja az önkormányzat jegyzőjének, 15 napon belül, e.) kapcsolatot tart a települési önkormányzat polgármesterével, jegyzőjével, bizottságok elnökeivel, erre nézve meghatározható rendszeres egyeztető megbeszélések kezdeményezése, f.) szervezi az önkormányzat munkáját, gondoskodik az ehhez szükséges tárgyi, személyi feltételekről, gondoskodik a települési önkormányzattal való jó együttműködésről, a Polgármesteri Hivatal közreműködésének igényléséről az államigazgatási szervekkel és civil szerveződésekkel való kapcsolattartásról, g.)
dönt a rá átruházott hatáskörbe tartozó kérdésekben,
h.) előkészíti az önkormányzat döntéseit, gondoskodik annak végrehajtásáról. i.) j.)
gondoskodik a pályázatok előkészítéséről, benyújtásáról, gondoskodik a kisebbségi fórumok szervezéséről, a kisebbséghez tartozó választópolgárok véleményének megismeréséről.
Az elnöknek a bizottság/ok működésével összefüggő jogkörei különösen: a.) kötelező jelleggel indítványozhatja a bizottság összehívását, b.) felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a testület a következő ülésen határoz. (3) Az elnök megbízatása megszűnik: -
képviselői megbízatás megszűnésével,
-
az elnöki tisztségnek bíróság által történő megszüntetésével,
(4) Az elnök megbízatása visszahívással nem szüntethető meg. (5) A testület az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére elnökhelyettest választ. Az elnökhelyettes az elnök akadályoztatása esetén ellátja az elnök feladatait, illetve rendelkezik annak jogosítványaival. (4) A testület évente határozatban dönt – költségvetésének függvényében az elnök és a kisebbségi önkormányzat tagjainak tiszteletdíjáról, annak mértékéről.
23. §. Közmeghallgatás (1) A kisebbségi önkormányzati testület évente egy alkalommal előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart. (2) Falugyűlés keretében tájékoztatja a lakosságot a helyi kisebbségi önkormányzat munkájáról, s az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a testületet. 24. §. Kisebbségi önkormányzat elnökének, elnökhelyettesének, képviselőjének, bizottság elnöke és tagjainak díjazása (1) A kisebbségi önkormányzat testülete elnökének, elnökhelyettesének, tagjának, valamint az által létrehozott bizottság elnöke és tagjának a kisebbségi önkormányzat költségvetése terhére tiszteletdíjat állapíthat meg a törvény keretei között. 25. §. Az önkormányzat költségvetése, vagyona (1) A kisebbségi önkormányzat vagyona a kisebbségi közügyek ellátását szolgálja. (2) A kisebbségi önkormányzat a kisebbségi közügyek ellátása során vagyonával önállóan gazdálkodik. Gazdálkodásának biztonságáért a kisebbségi önkormányzat testülete, annak szabályszerűségéért az elnök felelős. (3) A kisebbségi önkormányzat gazdálkodására az államháztartás működési rendjére, illetőleg a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámoló és költségvetési kötelezettségének rendjére vonatkozó szabályok az irányadók. (4) A testület saját hatáskörében – a települési önkormányzat rendeletében foglalt keretek között – határozza meg: a.) a kisebbségi törvényben szabályozottak szerint a települési önkormányzat vagyonán belül részére elkülönített vagyon használatát, b.) költségvetését, zárszámadását, a települési önkormányzat által rendelkezésre bocsátott források felhasználását. A költségvetés összeállításának részletes szabályait ezen kívül az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg. (5) A helyi kisebbségi önkormányzat kezdeményezésére jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához a települési önkormányzat képviselőtestülete köteles a helyi kisebbségi
önkormányzat használatába adandó vagyont – vagyontárgyak és pénzeszközök pontos megjelölésével – meghatározni. (6) Az önkormányzat működésének pénzügyi feltételeit az alábbi forrásokból biztosítja: a.) az állam költségvetési hozzájárulása, b.) helyi önkormányzatok hozzájárulása, c.) saját bevételek, d.) támogatások, e.) vagyonának hozadéka f.) az adományok, g.) átvett pénzeszközök. (7) Az Áht. szabályai szerint a települési önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésük elkészítése során együttműködésre kötelesek. (8) A helyi önkormányzat által megbízott személy, a helyi kisebbségi önkormányzat elnökével, a helyi önkormányzat költségvetési koncepciójának összeállítása előtt áttekinti a helyi kisebbségi önkormányzat következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, bevételi forrásait. A helyi kisebbségi önkormányzat véleményét, a helyi önkormányzat költségvetési tervkoncepciójához kell csatolni. (9) A helyi kisebbségi önkormányzat testülete évente köteles a kisebbségi önkormányzat költségvetését meghatározni, megállapítani. (10) A helyi kisebbségi önkormányzat kérésére a jegyző készíti elő a költségvetési (zárszámadási) határozat tervezetet, melyet a kisebbségi önkormányzat elnöke terjeszt a helyi kisebbségi önkormányzat elé. (11) A helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési (zárszámadási) határozatát az elnök a helyi önkormányzat költségvetési rendeletének elkészítéséhez továbbítja a polgármester részére, hogy azt változatlan formába építse be a helyi önkormányzat költségvetési rendeletébe. (12) A költségvetés és zárszámadás elkészítésére vonatkozó részletes előírásokat és határidőket a helyi önkormányzatnak és a helyi kisebbségi önkormányzatnak az Áht. 68. §. (3) bek. alapján megkötött megállapodás tartalmazza. A megállapodás alapján a helyi kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve a Polgármesteri Hivatal. (13) A helyi kisebbségi önkormányzat nevében az elnök, vagy az általa felhatalmazott kisebbségi képviselő jogosult kötelezettséget vállalni, csakúgy mint utalványozni, mely csak ellenjegyzéssel lehetséges. Ellenjegyzésre a helyi kisebbségi önkormányzat megbízása alapján a jegyző jogosult. (14) A kisebbségi önkormányzat tulajdonát képezi mindaz az ingatlan és ingó vagyon, amelyet jogi személyek, magánszemélyek, és természetes személyek bármilyen jogcímen a tulajdonába adtak. A kisebbségi önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben a felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét. A kisebbségi önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlása kizárólag a testületi ülés hatáskörébe tartozik. (15) A kisebbségi önkormányzat vagyonának elkülönített része a törzsvagyon, melynek körét a kisebbségi önkormányzat át nem ruházható hatáskörében, minősített többséggel határozza meg.
A települési kisebbségi önkormányzat megszűnésekor a vagyonnal kapcsolatos eljárásra a Nek. törvény 60 §. (2) – (5) bekezdései vonatkoznak. 26. §. Záró rendelkezések (1) A szabályzat kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetéséről Gyöngyösoroszi község jegyzője gondoskodik, a Községháza hirdetőtábláján történő közzététellel. (2) (3) A szabályzat mellékletei az alábbiak: 1. sz. melléklet
Az önkormányzat feladat és hatáskörének jegyzéke
2. sz. melléklet
A képviselők névjegyzéke
Gyöngyösoroszi, 2006. december 4.
Csikjáné Oláh Ilona elnök Kihirdetve: 2006. december 6.
Szecskő Lászlóné jegyző
A Cigány Kisebbségi Önkormányzat A Szervezeti és Működési Szabályzatát 8/2006. /XII.6/ határozattal elfogadta.
1. sz. melléklet A Cigány Kisebbségi Önkormányzat feladat és hatáskörének jegyzéke: A települési kisebbségi önkormányzat a helyi kisebbségi közügyek ellátása során a törvény által kötelezően előírt, illetőleg önként vállalt feladat és hatáskörében jár el. A települési kisebbségi önkormányzat kötelező feladatai különösen: - saját kezdeményezésére a helyi önkormányzat által átruházott feladat és hatáskör ellátása, - saját kezdeményezésre más kisebbségi önkormányzat által átruházott feladat és hatáskör ellátása. A települési kisebbségi önkormányzat határozza meg: -
szervezete és működése részletes szabályait az alakuló ülést követő 3 hónapon belül, a települési kisebbségi önkormányzat nevét, jelképeit, kitüntetéseit, továbbá ezek odaítélésének feltételeit és szabályait,
-
elnökének, elnökhelyettesének megválasztását,
-
az általa képviselt kisebbség helyi ünnepeit,
-
a törzsvagyon körét, kizárólagos rendelkezés alatt álló vagyon használatának szabályait,
-
intézmény alapítását, átvételét és fenntartását,
-
gazdálkodó és más szervezet alapítását vagy ezekben való részvételt,
-
önkormányzati társulás létrehozását, vagy társuláshoz való csatlakozást,
-
pályázat kiírását,
-
ösztöndíj alapítását,
-
a helyi önkormányzat vagyonán belül részére elkülönített vagyon használatát,
-
a helyi önkormányzat rendeletében költségvetését, zárszámadását, a települési önkormányzat által rendelkezésére bocsátott források felhasználását,
-
műemléki és emlékhelyei védetté nyilvánításának kezdeményezését,
-
részt vesz a helyi bíróságok ülnökeinek választásában,
-
a kisebbséghez tartozó lakosságot e minőségben érintő Nek. tv. 28. §. (1) szerinti helyi önkormányzati rendelet megalkotásához egyetértés megadása,
-
igény előterjesztése a kisebbség nyelvének használatára, a Nek. tv. 53. §-ában meghatározott esetekben,
-
oktatási intézmény átvétele más szervtől.
A testület hatásköréből nem ruházható át: -
szervezeti és működési szabályzatának megalkotásáról, vagy felülvizsgálatáról, módosításáról, az alakuló ülést követő 3 hónapon belül,
-
költségvetéséről, zárszámadásáról, a települési önkormányzat vagyonán belül a részére elkülönített vagyon használatáról, a helyi önkormányzat által rendelkezésére bocsátott források tervezéséről és felhasználásáról, intézmény alapításáról, átvételéről, megszüntetéséről, átszervezéséről, intézmény vezetőjének kinevezéséről, felmentéséről,
-
a helyi önkormányzattól, vagy más helyi kisebbségi önkormányzattól átvett feladattal kapcsolatos megállapodás megkötéséről,
-
gazdálkodó szervezet, vagy más szervezet létrehozásáról, megszüntetéséről, és az ezekben való részvételről,
-
önkormányzati társulás létrehozásáról és az ilyen társuláshoz való csatlakozásról, érdekképviseleti szervhez történő csatlakozásról, külföldi önkormányzattal, más szervezettel való együttműködési megállapodás megkötéséről,
-
elnökének, elnökhelyettesének megválasztásáról,
-
bizottság létrehozásáról,
-
a törzsvagyona körének meghatározásáról,
-
az ülnökök megválasztásáról, az olyan ügyben amely a törvény szerint az át nem ruházható hatáskörébe tartozik.
2. sz. melléklet
A képviselők névjegyzéke: Csikjáné Oláh Ilona Oláh István Rácz Jenő Baranyi Károly Lakatos Noémi
elnök elnökhelyettes képviselő képviselő képviselő
