" A legnagyobb mővészet tudod mi? Derős szívvel megöregedni, Kezedet betenni öledbe, és hagyni hogy gondodat más viselje. Hol segíteni tudtál régen, most bevallani csendben, szépen, hogy erre most már nincs erıd, nem vagy olyan mint azelıtt!"
Bevezetés Cibakháza
Nagyközség
szociális
szolgáltatások
jelenlegi
legátfogóbb
áttekintését
tartalmazza a koncepció. Elkészítésekor a megyei koncepció, valamint az intézményvezetık által szolgáltatott adatokat használtuk fel. A szolgáltatástervezési koncepció gerincét alkotja a szociális intézményekben győjtött adatok és a tapasztalatok feldolgozása. Az intézményvezetık által biztosított adatok hasznos háttéranyagul szolgáltak a koncepció összeállításánál. A szolgáltatástervezési koncepciónak a szociális törvényben elıírt két évenkénti felülvizsgálata során - ismételt adatgyőjtés alapján – fogjuk értékelni az elért eredményeket, aktualizáljuk a szükséges feladatokat. Az utóbbi évtizedben nagy erıfeszítések történtek az idıskorúak társadalmilag szervezett ellátása tekintetében. Az eddig elért eredmények ellenére
a
szociálpolitikának továbbra is az életkörülmény javítása a feladata. Az öregekrıl való gondoskodás az állami és a civil szervezeteken kívül elsısorban a közvetlen hozzátartozók, a gyermekek feladata.
I. A koncepció célja Az európai szellemő alapelvek szerint a koncepció célja a szolgáltatók kölcsönös, hasznos együttmőködésén nyugvó olyan települési ellátórendszer kifejlesztése, amelyben a szolgáltatások elérhetıek és lehetıséget nyújtanak a választásra. Az idıs népesség helyzetével kapcsolatos szociológiai kutatási problémák elsısorban a népesség öregedésével, azzal függnek össze, hogy az idısek aránya a fejlett társadalomban erısen megnı és a következı évtizedekben várhatóan még tovább fog növekedni. A szociálpolitikai feladatok között kiemelkedı helyet foglal el az idıskorúakról történı társadalmi gondoskodás.
II. 1. 1
A társadalmi környezet II.1.1.
A település társadalmi-gazdasági helyzete
Cibakháza, Jász-Nagykun-Szolnok megye Tiszazug térségében található, 4554 fıt számláló nagyközség. Mezıgazdasági település ahol a lakóképesség többségének megélhetését a mai napig is a föld biztosítja. A nagyközséghez tartozó külterületet idısek, tartósan munkanélküli fiatalok, kisgyermekes családok lakják, akik a szılıs területet elhagyni képtelenek. A munkaképeskorú lakosság száma 1720 fı, ebbıl a létszámból regisztrált munkanélküliek száma 367 fı. Településünkön a munkanélküli ráta 20 % körüli, jóval a megyei átlag felett volt 2003. évben. A munkanélküliek iskolázottsági szintje stagnál, 57 %-a 8 általánossal, szakmunkás végzettségő 31,2 %, 11,2 %-a gimnáziumi érettségivel, 0,6 %-a felsıfokú végzettséggel rendelkezik. A község munkanélküli lakosainak 48,5%-a 35 év alatti életkorú, 26,4%-a 36-45 éves és 25,1%-a 46 év feletti korosztályú. 2001. évben a népszámlálás során csak 64 fı vallotta magát cigány nemzetiségőnek a település lakosságának 1,4 %-a. A helyi roma közösségfejlesztı aktivista felmérést végzett 2004. évben Cibakháza területén, melynek során 83 roma származású emberek által lakott lakásban járt. Az információgyőjtés alkalmával 89 roma családdal vette fel a kapcsolatot, ezáltal 366 roma ember életébe nyert betekintést. A kutatási területe 5 kérdéscsoportot érintett. A felmérés életviteli, foglalkoztatási, egészségügyi kérdéseken túl
a családi és társadalmi viszonyokat és a civil
szervezıdésekben való részvételeket is vizsgálta. A településszintő kutatás feltárta, hogy a romák munkanélkülisége nagyarányú, mely adódik a szakképzettség hiányából. Az elızı generációhoz viszonyítva az iskolázottság emelkedı tendenciát mutat. A településen 33 fı veszélyeztetett kiskorút tartunk nyilván. 2003. évben születtek: 66 fı, halálesetek száma: 80 fı. Állandó lakosok korcsoportos bontása (2004. január 1. állapot):
0 – 2 év
3 -5 év
6 - 13 év
14 - 17 év
18 – 59 év
60 -tól
ffi
nı
ffi
nı
ffi
nı
ffi
nı
ffi
nı
ffi
nı
92
73
98
71
244
223
123
121
1371
1244
311
583
Össz. 4554
II.1.2. A szociális gondoskodás fıbb sajátosságai A nagyközség gazdasági teljesítıképessége elmarad az országos átlagtól, s ebbıl következik
2
a szociálisan rászorultak számának nagyobb aránya. A település pénzügyi helyzetéhez mérten nagy erıfeszítéseket tesz az idıs rászorultak megfelelı ellátásáért. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapellátási formák közül nemcsak a kötelezıen meghatározott feladatokat vezette be az önkormányzat. Azon ellátási formák megszervezésére is nagy súlyt fektettünk melyre a lakosság részérıl igény merült fel, de nem szerepel az alapellátási feladatok között. A rendszerváltás elıtt a szociálisan rászorulók ellátása néhány karitatív szervezetet leszámítva, alapvetıen állam - tanácsi - feladat volt. A kilencvenes évektıl az ellátórendszer többszereplıssé vált, de továbbra is az állam feladatvállalása a jellemzı. 2003. évben 17 fı várt tartós bentlakásos intézményi elhelyezésre, ebbıl 13 fı Cibakházi, 4 fı vidéki állandó lakos.
II.1.3. A szociális szolgáltatások alanyai A településünk lakosságának közel 20%-a elérte vagy meghaladta a 60 éves életkort. A "legöregebb öregek" száma ahol 80 évtıl felfelé értjük a lakóképességet 3.6 %-os (163 fı). Nyugdíjban, nyugdíjszerő ellátásban becsült adatok alapján a lakónépesség több mint 30%-a részesül. A fenti adat akkor is figyelemre méltó, ha tudjuk, hogy egy részüknél enyhe fokú rokkantságról van szó, amelyek megállapítására a növekvı munkanélküliség miatt vált szükségessé. A lakosság 14 %-a egyszemélyes háztartásban él. A családi, baráti közösségek háttérbe szorulása következtében egyre gyakrabban a szociális ellátások valamelyik formáját választja az idıs ember. Az idıs tartósan beteg, egyedülálló emberek, nagyon sokan nem érzik magukat biztonságban így évrıl-évre növekszik a kérelmet benyújtók száma.
2000. és 2003. között 1703 a házasok száma és 402 az elváltak száma, ennek megfelelıen emelkedett az egyszemélyes háztartás valamint az egyszülıs gyerekek száma. A családok széthullása, a családszerkezet kedvezıtlen változása miatt egyre többen keresik fel a Családsegítı Központot. 2000 és 2003. évek között nıtt a gyermekvédelmi támogatásban részesülık száma. Jelenleg 3
750 gyermek részesül támogatásban. A 20% feletti munkanélküli ráta maga után vonta a megélhetési nehézségeket, így foglalkoztatási gondokkal küzdı családok száma is megnövekedett. Az elmúlt három évben szinte duplájára emelkedett az aktívkorúak rendszeres szociális segélyében részesülık száma. 2000. évben 70 fı, 2004. évben 272 fı. A veszélyeztetett tartósan betegek egyre növekvı számára utal az is, hogy három évet figyelembe véve 1/3-al nıtt a közgyógyellátottak száma, viszont az ápolási díjban részesülık száma nem emelkedett. A megyei pszichiátriai gondozók nyilvántartása alapján az utóbbi tíz évben közel megháromszorozódott a gondozottak száma. Településünkön élı lakosságból 26 fı értelmi, 75 fı mozgásszervi fogyatékosságban szenved, emellett 13 fı súlyos látás-, és 6 fı hallássérült. 256 fı pszichiátriai és 22 fı szenvedélybeteget tartanak nyílván.
2. Kötelezı és önként vállalt feladatok II.2.1. ALAPELLÁTÁSOK Az alapellátási feladatokat a Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Gondozási Központ (továbbiakban: Gondozási Központ) és a Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Családsegítı Központ és Gyermekjóléti Szolgálat (továbbiakban: Családsegítı Központ) keretein belül biztosítja. Az alapellátás megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére, saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában. Az alapellátásban alkalmazott szakdolgozók száma nem elegendı, a szakképzettségi arányuk azonban teljesíti az elıírt mértéket. II.2.1 1. Étkeztetés Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak az egyszeri meleg étellel történı ellátásáról gondoskodunk, akik önmaguk ellátását nem képesek biztosítani. Szociálisan rászorultak legalább egyszeri étkeztetése 4
Mőködés kezdı éve:
1968. év
Étkeztetettek száma:
30 fı
-- ebbıl szociális étkeztettek:
10 fı
Kihasználtsága:
100%-os
A településen élı lakosság szociális és egészségügyi helyzetét figyelembe véve indokolt az étkeztetésben részesülık számát a jelenlegi 30 fırıl a duplájára megemelni oly formában, hogy ebbıl a szociális étkeztetettek száma 20 fı legyen.
II.2.1 2. Házi segítségnyújtás Azon idıskorú személyek akik otthonukban önmaguk ellátására saját erıbıl nem képesek és róluk nem gondoskodnak házi segítségnyújtásban részesülnek. Otthonukban élık ellátása, gondozása, házi segítségnyújtás
Mőködés kezdı éve:
1968. év
Házi gondozotti körzetek száma:
4
Kihasználtsága:
100%-os
Teljes dolgozói létszám:
4 fı
Tiszteletdíjas gondozónık száma:
10 fı
Szakképzett dolgozók száma:
2 fı
Szakképzettségi arány:
50%-os
Jelenleg mőködı 4 házigondozói szolgálat csak részben elégíti ki a településen élı lakosok igényét. A visszajelzések alapján indokolt a Bánomszılı, Öregszılı, és Újszılı külterületi részén egy újabb házigondozói körzet kialakítása. II.2.1.3. Családsegítés Valamilyen szempontból hátrányos helyzető, vagy életvezetési problémával küzdı családok és egyének szakszerő segítésére törekszik. Ezen szolgáltatást önkéntes megkeresés alapján vehetik igénybe a településünkön élık. 5
A Családsegítı Szolgálat egy nyitott intézmény, alapellátás keretében végzett szolgáltatásai ingyenesek. A Szolgálat munkatársai minden hozzáfordulóval megkülönböztetés nélkül törıdnek. A kliensek érdekeit képviselik és a hozzáfordulók személyes adatait és problémájukat titkosan kezelik. Hátrányos helyzető, életvezetési problémával küzdı családok segítése Mőködés kezdı éve:
1997. év
Szakfeladaton foglalkoztatottak száma:
5 fı
Szakdolgozók száma:
2 fı
Szakképzettségi arány:
50%-os
A lakosság részérıl igény mutatkozik speciális támogató, önsegítı csoportok mőködtetésére. A településen mutatkozó elszegényedés miatt egyre szükségszerőbbé válik az adósságkezelési tanácsadói szolgáltatás bevezetésére (erre szakképzett munkaerı áll rendelkezésre).
II.2.1.4. Tanyagondnoki szolgálat: Elsısorban a település külterületén élı lakosság részére egyes szociális alapellátási feladatokat biztosítja. A szolgáltatás célja az intézményi hiányból adódó hátrányok enyhítése. A szolgáltatást igénybe vevık részére hivatalos ügyeinek intézésében segít, szolgáltatásokhoz való hozzájutás elısegítése (szállítás, beszerzés) A tanyagondnok feladatai közé tartozik még az információk közvetítése az önkormányzat és a lakosság között, a családsegítésben való közremőködés, és mővelıdési, szabadidıs tevékenységek szervezése és segítése A külterületen élı lakosság száma: 740 fı
külterületen élı lakosság részére az alapellátási feladatok biztosítása Mőködés kezdı éve:
1997. év
Szakfeladaton foglalkoztatottak száma:
1 fı
Szakdolgozók száma:
1 fı
6
Mőködés kezdı éve:
1997. év
Szakképzettségi arány:
100%-os
A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 60 §. értelmében gondoskodunk a falugondnoki szolgálat tanyagondnoki szolgálattá való átminısítésérıl. Ezen szolgálatra a külterületen élı lakosságnak egyre nagyobb szüksége van. A településen élı fogyatékosok és mozgáskorlátozottak számát figyelembe véve indokolt egy kerekesszék szállítására is alkalmas gépjármő beszerzése.
Alapellátási szolgáltatások igénybevételi rendje: – Intézményvezetı hatásköre, e célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. 11/2004. (IV.21.) ÖK rendelet
II.2.2. SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁSOK
II.2.2.1. Nappali ellátást nyújtó intézmény / Idısek klubja / Az idısek klubja a szociális és mentális támogatásra szoruló önmaguk ellátására részben képes idıskorúak napközbeni gondozására szolgál. A nappali ellátást nyújtó intézmény elsısorban az otthonukban élık részére biztosít lehetıséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre és tartós kapcsolatokra. Az idıseknél kialakult elszigetelıdés és a családok közremőködése ellenére is igénylik a helyi lakosok a klubfoglalkozásokat. Az idısek klubjában felvételre várakozók száma: 10-15 fı
az intézményben napközbeni tartózkodás biztosítása
Mőködés kezdı éve:
1968. év
7
Mőködés kezdı éve:
1968. év
Engedélyezett férıhelyek száma:
44 fı
Kihasználtsága:
100%-os
Teljes dolgozói létszám:
3 fı
Szakképzett dolgozói létszám:
2 fı
Szakképzettek aránya:
66,60%
Megfelelı pénzügyi forrás mellett szükséges egy különálló klubhelyiség kialakítása és a célnak megfelelı tárgyi és személyi feltételek biztosítása, ezzel együtt az engedélyezett férıhelyek számának növelése az igényeknek megfelelıen.
II.2.2.2. Tartós bentlakásos ellátás: Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetésérıl, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról mentális gondozásáról gondoskodnak. Elsısorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek ápolását, gondozását látja el akik egészségi állapota rendszeres gyógykezelést nem igényel. Számos várakozót tarunk nyílván az intézményben, közöttük nem csak helyi lakost, hanem a megye többi településérıl érkezıket is. Intézményünkben várakozók 76 %-a száma 75 éven felüli és egészségi állapotuk miatt is indokolt lenne az intézményi elhelyezésük. E korosztálynál már jelentkeznek különbözı betegségek, melyre idıben fel kell készülni. A 61 és 65 év közötti korosztálynál elgondolkodtató miért nem tud elegendı segítséget nyújtani a nappali ellátás vagy a házi segítségnyújtás. Településünkön a Nagyközségi Önkormányzat tartja fent az idısek szociális otthonát. Az otthon elsısorban cibakházi lakosok gondozására szolgál.
idıskorúak számára ápoló gondozó ellátás nyújtása
8
Mőködés kezdı éve:
1995. év
Férıhelyek száma:
21 fı, várakozók száma 11 fı
Kihasználtsága:
100%-os
Teljes dolgozói létszám:
10 fı
Szakdolgozók száma:
8 fı
Szakképzettségi arány:
80 %-os
Ellátási területe:
Magyar köztársaság területe.
Várakozók száma / fı /
Bentlakásos intézmény
1999. XII. hó
2003. XII. hó
46 - 55 év között
---
---
56 - 60 év között
----
---
61 - 65 év között
----
2
66 - 75 év között
5
1
75 év felett
8
8
A bentlakásos intézmény szakdolgozói állománya Az idısek szociális otthonában foglalkoztatottak szakképzettségi aránya 81.8 %-os. Szakosított szolgáltatások igénybevételi rendje Az idısek szociális otthonának igénybevételét az intézményvezetıvel kötött szerzıdés alapozza meg. Kiszerzıdtetés a tartós bentlakásos intézményben A szociális törvény 122/A §-a lehetıséget ad az intézmény által biztosítandó egyes nem szociális szolgáltatási feladatok ellátására. Ilyen szerzıdést intézményünk nem kötött. A tartós bentlakásos intézmény fenntartója A bentlakásos intézmény fenntartója a Nagyközségi Önkormányzat. Az intézmény 2008. december 31-ig szóló ideiglenes mőködési engedéllyel rendelkezik.
9
Az ideiglenes engedély okai – A szakmai program és a házirend átdolgozása szükséges a hatályos jogszabályoknak megfelelı tartalommal, – Szükséges az iratkezelési szabályzat átdolgozása, – Munkavédelmi és tőzvédelmi oktatást kell tartani, és errıl jegyzıkönyvet kell készíteni, – Az ellátottakról egységes nyilvántartást kell felfektetni, – A térítési díjváltozásokról szóló értesítési formanyomtatvány átdolgozása szükséges, – A távollétre számított térítési díjakat a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelıen felül kell vizsgálni, – Egyéni gondozási tervek felülvizsgálatát el kell végezni, – A jogszabályban elıírt gyógyszereket térítésmentesen kell biztosítani, – Heti és havi mentálhigiénés munkatervet el kell készíteni, – Az idısek klubjában az engedélyezett létszám fölé új klubtag nem vehetı fel, – Az idısek klubjában a szakdolgozói létszámot biztosítani kell, – Az intézményben a tárgyi feltételeket biztosítani kell. A feladatellátás megfelelı színvonalú biztosítása érdekében a fenntartó szakmai segítség megadásával és a hatályos jogszabályokhoz való hozzáférés biztosításával, illetve jogi konzultáció nyújtásával segíti az intézmények szakmai munkáját. A fenntartók segítı közremőködése elengedhetetlen az intézmények jogszerő mőködéséhez. Alapfeltétel a mőködéshez szükséges pénzeszköz, ezen belül a normatív állami támogatás biztosítása. Az intézménynél szükséges úgy a pénzügyi mint szakmai ellenırzés éves ütemezése és elvégzése illetve belsı ellenır hiányában annak elvégeztetése. Szükséges az érvényben lévı szabályzatok és nyilvántartások ellenırzése, gondozotti pénzkezelés / térítési díj beszedés / szabályszerőségének rendszeres vizsgálata. Az értékelés szempontjait az 1/2000/ I. 7./ Sz.Cs.M. rendelet 13.§-a fogalmazza meg. A fenntartó kötelezettségének a szociális törvény 92. §-ában foglaltak alapján a mőködtetés biztosításán túl ki kell terjedni az intézmény évenkénti szakmai ellenırzésére, az évenkénti térítési díj megállapítására, meghatározott szabályzatok jóváhagyására, a szakemberek képzésének és továbbképzésének biztosítására.
10
A településen a szocális törvényben elıírt alapellátási formák biztosítottak. A felmerülı igények kielégítése miatt az önkormányzat egyéb nem kötelezı feladatot is felvállalt ( pl. falugondnoki szolgálat, Idısek Otthona stb. )
A demográfiai mutatók szerint: a születések száma stagnál. A népesség összetétele kedvezıtlen irányba változott ( elöregedés ) A szenvedélybetegek ( alkoholisták ) nagy száma társadalmi problémát jelent. A legtöbben nem Jók a szolgáltatók és a fenntartó veszik igénybe az egészségügyi ellátást. Nıtt a veszélyeztetett családok száma az utóbbi idıben, együttmőködése. ezáltal még nagyobb feladat hárul a szociális Rendelkezésre állnak szabad és képezhetı ellátórendszerre. A településünk szociális munkaerık. ellátásait egyedül az önkormányzat biztosítja, a szociális területen nem nagy szerepet vállalnak az egyházak, vállalkozók és társadalmi szervezetek. Cibakházán a meglévı igénynél is kevesebb civil szervezet mőködik. A település hátrányos helyzetébıl adódóan nagy a munkanélküliek a kis nyugdíjjal rendelkezık, illetve az ellátatlanok aránya. A szociális ellátórendszer szolgálatásait igénybe vevık közül magas a cigány lakosság száma, fıként a gyermekvédelmi ellátásban.
A helyi lakosok összefogásának szorgalmazásával új szociális tevékenységet végzı társadalmi szervezet létrehozása. A településen lakók bevonásának ösztönzése, önkéntesek megjelenésének elısegítése. Különbözı képzésekkel az aluliskolázottság megszüntetése. Elızetes igények alapján új szolgálatás(ok) bevezetése. Roma közösségfejlesztı aktivista beállítása.
- Önkormányzati intézmények költségvetési megszorítások, - Munkanélküliek számának ( szociális helyzet romlása ) - Diplomás nehézsége
pályakezdık
növekedése elhelyezkedési
- Lakosság elöregedése - A saját forrás hiánya befolyásolja a pályázatok készítését
11
III. A szociális szolgáltatások fejlesztési szükségletei 2003 – 2008 1. Az igényhez igazodó fejlesztések III.1.1.A szolgáltatás bıvítése A szociális szolgáltatások fejlesztési irányait a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III . törvény jelöli ki A szociális törvényben foglalt kötelezettségünknek teszünk eleget a hiányzó szolgáltatások bevezetésével. A speciális ellátásokról a települési önkormányzat köteles gondoskodni. Az alapellátási feladatok bevezetése a Gondozási Központ keretén belül oldható meg. Speciális alapellátási feladatok bevezetésének tervezett idıpontja: – támogató szolgálat
2008. évben
– közösségi pszichiátriai gondozás
2008. évben
Ezen feladatok feladatok jobb minıségő ellátásának érdekében a helyi önkénteseket és civil szervezeteket be kell vonni. Jövıképünkben a „ megfelelı” segítség tartama a kliens egyéni helyzetéhez kötıdik, nem az elérhetı szolgáltatáshoz. Az idıs ember sokféle lehet, lehet beteg, gyakran nehezen összeférhetı és többféle diagnózist hordozó. A fejlesztési feladatokat meghatározza, hogy •
nı az idıskorúak és az egyedül élık száma
III.1.2. A szolgáltatások minıségi fejlesztése terén szükséges: – aktívabb közremőködés abban, hogy a lakosság megfelelı tájékoztatást kapjon a szociális szolgáltatások eléréséhez, – a jogszabályi feltételek betartása mellett a szakdolgozói létszám, az elhelyezés tárgyi körülményeinek az akadálymentesítés feltételeinek biztosítása, – a szolgáltatást igénybe vevık érdekvédelmének fejlesztése, bentlakásos intézményben az Érdekképviseleti Fórum rendszeres mőködtetése, 12
– személyre szabott gondozás, egyéni fejlesztés, teljes körő alkalmazása, korszerő módszerek bevezetése, – a szakmai munka színvonalának fejlesztése, – nagy
figyelmet
kell
fordítani
a
szociális
szolgáltatásban
dolgozók
élet
és
munkakörülményeire, – személyre szabott gondozás, egyéni fejlesztés teljeskörő alkalmazása, korszerő módszerek bevezetése. III.1.3.
Az alapellátások szerepe, fejlesztési feladata
A személyes gondoskodások elsı lépcsıfoka az igénylı saját otthonában nyújtott szolgáltatás. Településünkön az idısek egészségi állapota romlik. Az étkeztetés és a házi segítségnyújtás tekintetében - az anyagi lehetıségeinket figyelembe véveindokolt a létszámnövekedés betervezése illetve a négy házi gondozói körzet mellé még egy körzet kialakítása. A Családsegítı szolgálat kiépítése évekkel ezelıtt megtörtént, a tevékenységére vonatkozó statisztikai adatok szerint az esetek közel háromnegyede lakossági ügyek intézésében közremőködés és foglalkoztatással kapcsolatos ügyintézés. Az életviteli, családi valamint mentális problémák kezelésére a feladatok maximum 25-30 % - át teszik ki. Cibakházán
élı
roma
családok
életkörülményeinek
javításában
és
esélyegyenlıségük
megteremtésében nagy szerepe van a helyi önkormányzatnak. Szükség van roma közösségfejlesztı aktivista további foglalkoztatására is, akinek a munkáját a felmérés eredményei célzottabbá teszik. A speciális alapellátások megszervezése elıtt fontos az ellátást igénybe vevık érdekvédelmi szervezete véleményének megismerése a kialakítandó tárgyi, személyi feltételekrıl és a nyújtandó szolgáltatásokról. Településünkön a külterületen élı idıs lakosok száma évrıl évre emelkedik. Pályázati pénzeszköz igénybevételével tervezzük – amennyiben a saját erıt biztosítani tudjuk – a jelzırendszeres házigondozás bevezetését. Az egyéb rászoruló csoportok közül a fogyatékkal élık, a pszichiátriai betegek, a szenvedélybetegek ellátására -- a már alkalmazásban álló házigondozók, családgondozók, mentálhigiénés munkatárs átképzésével és/vagy továbbképzésével valamint pszichológus, konduktor részbeni foglalkoztatásával -- a felmerülı speciális igényeknek megfelelıen szükséges a házigondozói és a családsegítı szolgálatok fejlesztése. 13
III.1.4.
Nappali ellátási formák szerepe, fejlesztési feladatai
A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások között a nappali ellátás egy rendkívül fontos szolgáltatási formát jelent, hiszen a napközbeni tartózkodásuk oldódik meg az idıs embereknek. III.1.5.
A szociális szolgáltatásban dolgozók helye
A szociális szférában végzett szakmai tevékenység gyakran fizikailag és szinte minden munkakörben lelkileg is igen megterhelı. A szociális szolgáltatások a korszerő körülmények és a jogszerő mőködés mellett sem nélkülözhetik a kiegyensúlyozott és szakmailag képzett munkatársakat. Az intézmények fenntartója minden évben az ütemezésnek megfelelıen gondoskodik a szakemberek képzésérıl és továbbképzésérıl. III.1.6.
A fenntartó feladata
A jogszerő mőködéshez szükséges engedélyek megszerzéséhez a fenntartó segítıkészsége elengedhetetlen. A szociális feladatokat ellátó intézmények megfelelı mőködéséhez a normatív állami támogatás mellett biztosítani kell a saját erıt, hiszen a 1993. III. törvényben foglaltak megvalósítása illetve végrehajtása csak így lehetséges. Nagy gondot kell fordítani a szabályzatok elkészítésére és aktualizálására, nyilvántartások ellenırzésére, valamint a gondozotti pénzkezelés szabályszerőségének rendszeres vizsgálatára (1993. évi III. Törvény 92/B §.) Szükséges és indokolt a munka évenként értékelése az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 13. §ában foglaltak figyelembe vételével.
14
2. Szociális szolgáltatások fejlesztési prioritásai 2003 - 2008 III.2.1. Települési célok – A jelenlegi helyi ellátórendszer érzékenyebb reagálása az igénybe vevık szükségleteire, egyes területeken szakmai létszámfejlesztés, – Civil szervezetek nagyobb mértékő szerepvállalása szociális ellátás területen. III.2.2. Intézményi célok meghatározása – minıségi munkavégzéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek javítása /jogi tanácsadó, pszichológus stb./ – pályázati lehetıségek kihasználása, – az intézmények koordinációs és információnyújtási feladatainak ellátáshoz szükséges kommunikációs technika folyamatos fejlesztése, – intézményi kezdeményezéssel olyan civil szervezet létrehozása, amely a helyi szociális tevékenység hatékonyságát megsokszorozza, – szolgáltatások bıvítése a lakossági igénynek megfelelıen, – önkéntes segítık bevonása a szociális munkába, – akadálymentes közlekedés kiépítése a még hiányzó intézményekben, – szociális területen dolgozók minıségi munkájának fejlesztése, – szociális területen dolgozók érdekképviseletének létrehozása.
III.2.3. Fejlesztések forrásai A fejlesztések saját erıt igényelnek. Az önerı mellett igénybe vehetı források: – az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium pályázati – Megyei Területfejlesztési Tanács pénzeszközei kiemelten a kistérségi felzárkóztatási program támogatására, – az Esély Szociális Közalapítvány által bonyolító válságkezelı programok, – Egyéb pályázatok, 15
– Civil szféra adományai. III.2.4. A fejlesztés kiegészítı eszközei Az alap és a nappali szolgáltatások tekintetében ajánlott a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 85/B. §-ban foglalt integrált szervezeti formák kialakítása. A szervezeti integráció megvalósulhat több ellátási típus egy intézmény keretein belül történı biztosításával, illetve alap - nappali, bentlakásos intézményi formák egymásra épülésével. Tekintettel arra, hogy a speciális alapellátási feladatokhoz speciális szakképzettségő dolgozók alkalmazása indokolt és szükséges, nagyon nehéz kis településeken elkerülni az együttmőködési formákat. III.2.5.
Önkéntesek részvételének bevonása a szociális feladatokba
Indokolt az alapellátási feladatokon belül a civil szervezetek bevonása
IV. Cibakháza Nagyközség Önkormányzat fenntartásában mőködı szociális intézmények IV.1. Az intézmények jellemzése, a jelenlegi fejlesztések és törekvések, várható eredmények Cibakháza Nagyközség Önkormányzat fenntartásában két szakmailag önálló intézmény mőködik: 1. Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Szociális Gondozási Központ 2. Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Családsegítı Központ és Gyermekjóléti Szolgálat A Gondozási Központ élén határozott idıre kinevezett intézményvezetı áll. A Családsegítı Központ intézményvezetıje határozott idejő megbízást kapott a képviselıtestülettıl. Az intézmények tevékenységét évente értékeli a képviselı-testület. Az intézményi térítési díjat évente a testület rendeletben szabályozza. Az önkormányzat nagy hangsúlyt fektet a feladatok fejlesztésénél, arra hogy a szociális szférában dolgozók minél magas színvonalú szaktudással rendelkezzenek. Ennek érdekében olyan szakmai képzéseken kell hogy részt vegyenek, melyek során alkalmassá váljanak a fogyatékkal élık, a szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek gondozására. A szociális törvényben kötelezı feladatként elıírt speciális ellátást igénylı személyek
16
elhelyezését szolgáló intézményi részleg kialakítása célszerőnek látszik önkormányzati társulási formában történı megvalósulása mindemellett tervezzük a lehetséges pályázatok igénybe vételét. Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat fenntartásában mőködı intézmények a 4. számú mellékletben összesített fejlesztési elképzeléseinek megvalósításával az alábbi szakmai eredmények várhatók: •
Az igényeknek megfelelıen valamennyi ellátotti csoport részére biztosítani tudjuk az étkeztetést, ezen belül szociális étkeztetést.
•
Biztosítjuk a külterületen saját lakásukban élı rászoruló lakosok részére az otthoni ápolást és gondozást.
•
Még több saját otthonukban élı idıs ember részére biztosítunk lehetıséget napközbeni tartózkodásra, étkezésre, tartós kapcsolatokra, valamint alapvetı higiéniai szükségletek kielégítésére.
•
A mosókonyha rekonstrukciója lehetıvé teszi a biztonságosabb és minıségibb munkavégzést. Intézményfenntartóként erısödik a Nagyközségi Önkormányzat szerepe a tartós bentlakást nyújtó speciális ellátások mőködtetésében.
•
A fejlesztés során a Családsegítı Szolgálat hatékonyabban tudja ellátni a speciális igényeket.
•
A gépjármő beszerzése biztosítja a kerekesszékkel közlekedık szállítását is. A szociális alapellátás teljesítését a 2. sz. mellékletben feltüntetett ütemezés mutatja be. A tárgyi feltételek javítása és pótlása mellett lépcsızetes fejlesztéssel törekszünk a
szakdolgozói létszámra vonatkozó minimum feltételek teljesítésére.
V. Záró gondolatok A 7/2003. (I.14.) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentısen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések közé sorolta Cibakházát. A 24/2003. (III:4.) Kormány rendelet 2. számú melléklete a kistérségünket a leghátrányosabb helyzető kistérségek közé sorolta. Távlati elképzeléseink jelentıs költségvetési forrásokat igényelnek, a törvényben elıírt alapellátási feladatok helyi megteremtésének objektív forrása nincs. Megítélésünk szerint az állami vagy központi támogatás megváltoztatása lenne indokolt.
17
1. sz. melléklet
A szociális alap- és nappali ellátás teljesítése 2003. évben Étkeztetés Cibakháza
X
Házi Családsegítés segítségnyújtás X
X
18
Speciális alapellátás
Falugondnoki szolgálat
Idısek Klubja
--
X
X
2.számú melléklet
Speciális alapellátás létrehozásának tervezése
2008. év
3. számú melléklet 19
Idıskorúak bentlakásos intézmény
Fenntartó
Szociális Gondozási Központ
Nagyközségi Önkormányzat
Idısek Otthona
Cibakháza, Szabadság tér 5.
Férıhely
21
4. sz. melléklet
20
Intézmény neve
Gondozási Központ
Alapfeladat
Étkeztetés
Házi gondozás
Nappali ellátás
Családsegítı Központ
Tervezett fejlesztés
Étkeztetettek számának növelése
Fejlesztés éve
Terv. Kap.
2006. év
60 fı
További egy 2006. 5 körzet gondozói körzet év létrehozása
Forrása
1.100,-
Költségvetés
1.100,-
2.000,-
Pályázat
1.000,-
Pályázat
5.000,-
2007. év
60 fı
30.000,-
Mosoda 2008. Idısek szoc. otthona rekonstrukciója év demens részleg kialakítása
5 fı
150.000,-
Családsegítés
Férıhely
Fejlesztés költsége e Ft-ban
bıvítés épülettel)
(új
Szolgáltatás bıvítés
21
e Ftban
Címzett 10.000,állami támogatás, Szakellátási pályázat
2005. 1 év csoport
Átminısítés 2004. Falugondnoki Külterületen élık tanyagondnoki év Szolgálat alapellátása szolgálatra, mozgássérültek szállítására is alkalmas gépjármő beszerzése
Saját erı
1 gépjár mő
1.200,-
Munkaügyi pályázat
-600,-
6.000,-
Pályázat
1.000,-
