A L A P S Z A B Á L Y. B e v e z e t é s

Alapszabály

Első Rendőri Kiegészítő Nyugdíjpénztár

ALAPSZABÁLY Bevezetés Az Országos Rendőr-főkapitányság dolgozói közül 41 fő 1994. november 28 - án, alakuló Közgyűlésen az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) alapján közös akarattal önkéntes kölcsönös kiegészítő nyugdíjpénztárt alapított Első Rendőri Kiegészítő Nyugdíjpénztár (a továbbiakban: Pénztár) elnevezéssel. A Pénztár történeti elődje az 1898. december 15-én, a Budapesti Rendőr-főkapitányságon megalakult Magyar Királyi Állami Rendőrség Tisztikarának Nyugdíjpótló és Önsegélyező Egyesülete, amelynek már a neve is utal a fő tevékenységre, az állami nyugdíj kiegészítésére, pótlására. Az 1990-es évektől kezdődően az ilyen jellegű önsegélyező tevékenység szükségessége egyre növekvő mértékben jelentkezett és ez az igény hozta létre a Rendőri Nyugdíjpénztárt. A Pénztár tevékenységét elsődlegesen a rendvédelem és a közigazgatás vonatkozó területein fejti ki. A Pénztár a rendvédelmi szervek (rendőrség, katasztrófavédelem/tűzoltóság, büntetés-végrehajtás, a nemzetbiztonsági szolgálatok, kivéve a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot), az Országgyűlési Őrség, a közigazgatás érintett központi és területi szervei állományába tartozó hivatásos, közszolgálati tisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban, valamint a munkaviszony keretében foglalkoztatottakat, illetve azoknak a Ptk. 8:1. §. (1) bek. szerinti közeli hozzátartozóját, illetve hozzátartozóját (a továbbiakban: hozzátartozóját) felveszi tagjai közé, a Pénztár zárt jellegének megtartásával. A tagsági kör ezen túlmenően kiterjed a Pénztárnál alkalmazásban álló dolgozókra, illetve a fenti szervezetek nyugdíjasaira, valamint mindezen személyek hozzátartozóira is. I. fejezet A P é n z t á r e l n e v e z é s e, s z é k h e l y e, c é l j a 1. A kiegészítő nyugdíjpénztár neve: Első Rendőri Kiegészítő Nyugdíjpénztár, a Belügyi Nyugdíjpénztár 1.1. Pénztár rövidített neve: Rendőrpénztár 1.2. A Pénztár angol neve:

Retired Police First Insurance Cash

1.3. A Pénztár székhelye:

1145 Budapest, Róna u. 124.

1.4. A Pénztár irodája:

1077 Budapest, Király u. 71.

1.5. A Pénztár postacíme:

1903 Budapest, Pf. 314.

2. A Pénztár célja A Pénztár célja a szociális biztonság érvényesítésének elősegítése a bevezetésben felsorolt szervezetek dolgozói javára. A Pénztár a szociális biztonság növelését elsődlegesen a nyugdíjba vonulás utáni ellátás kiegészítésére vonatkoztatja. A Pénztár messzemenően törekszik a Tagok által befizetett és a Tagok részére befolyt, a Tag számláján szereplő pénzeszközök értékének megőrzésére, befektetések általi gyarapítására és a Tagok részére maradéktalanul teljesíti a hatályos jogszabályokban, valamint a Pénztár szabályzataiban meghatározott szolgáltatásokat. 3. A Pénztár alaptevékenysége és tevékenységi köre - SZJ104100: nyugdíjalap – kezelés kiegészítő szolgáltatással TEÁOR 6720 - SZJ182990: tagsági viszonyon alapuló szervezet tevékenysége TEÁOR 9199 2014.05.22.

1

Alapszabály


II. fejezet Általános rendelkezések 4. A Pénztár jogállása 4.1. A Pénztár jogi személy. 4.2 A Pénztár jogi személyiségének tartalma: önkéntesen szerveződő, olyan gazdálkodási tevékenységet folytató jogi személy, ahol az alapvető döntések meghozatalára kizárólag a pénztártagok (a továbbiakban: Tagok) jogosultak. A döntések meghozatala során a Tagok azonos jogokkal rendelkeznek. 4.3. A Pénztár felügyeleti szerve az Öpt. szerinti, a pénztárak pénzügyi felügyeletét ellátó szerv, az MNB (a továbbiakban: Felügyelet). 5. A pénztári gazdálkodás sajátosságai 5.1. A Pénztár gazdálkodása a vonatkozó jogszabályokban és az Alapszabályban meghatározott szolgáltatások szervezésére és teljesítésére irányul. 5.2. A Pénztár a gazdálkodása során céltartalékokat képez és a Tagok részére egyéni számlát vezet. Szolgáltatásait rendszeres tagdíjbefizetésekből és egyéb bevételekből, a Közgyűlés által elfogadott pénzügyi terv alapján szervezi, finanszírozza és teljesíti. A Pénztár szolgáltatásaira jogosultakat az igénybevétel szempontjából azonos jogok illetik meg. 5.3. A Pénztár non-profit működésű, a gazdálkodás eredményét kizárólag az alaptevékenység érdekében használhatja fel. 6. Az egyéni számla 6.1. A Tag részére vezetett egyéni számla olyan alapnyilvántartás, amelyen a Pénztár gazdálkodása és üzemvitele alapul és a számviteli törvénnyel, valamint a Pénztár saját számviteli rendjével összhangban van. 6.2. Az egyéni számla tartalmazza a Tagok rendszeresen fizetett tagdíjának, egyéb befizetéseinek és a munkáltatói tag hozzájárulásának azt a részét, amelyet a Pénztár a tagjai számára a szolgáltatások fedezeteként jóváír, illetve a Tagnak a Pénztárral szembeni követeléseként az Alapszabályban rögzítettek szerint elismer, továbbá a támogató vagy az adományozó rendelkezése szerint az általa nyújtott támogatásból, illetve adományból a Tag számára jóváírandó összeget. 6.3. A Pénztár a szolgáltatásait az egyéni számlák megterhelésével, az Alapszabályban rögzített tevékenységi rendhez igazodó szolgáltatási számlákról teljesíti. 6.4. A Pénztár felszámolásakor, illetve végelszámolásakor az egyéni számla a Pénztár kötelezettséggel nem terhelt közös vagyona, egyben a Tagok közötti felosztás eszköze. 6.5. Az egyéni számla - a tagi lekötés kivételével - nem szolgálhat követelés biztosítékául. Az egyéni számlát a Pénztár csak az Öpt.-ben, illetve annak felhatalmazásán alapuló jogszabályban foglaltak szerint terhelheti meg. 7. A várakozási időtartam A kötelező várakozási idő a belépéstől számított 10 év. 8. A Pénztár által nyújtott szolgáltatások – nyugdíjszolgáltatások- köre A nyugdíjjogosultságot megszerző Tag írásban nyilatkozik, hogy: a) egy összegben, b) vagy 3 éves járadékban veszi igénybe a szolgáltatást. 8.1. Ha a Tag a 8. pont a) és b) bekezdés szerinti választással él, tagsági viszonya akkor szűnik meg, amikor a Pénztár a vele szembeni szolgáltatási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett. 2014.05.22.

2


Alapszabály

9. A Pénztár által a 10 éves várakozási idő letelte utáni visszatérítések köre 9.1. A Tag a várakozási idő leteltekor, de még a felhalmozási időszakban az egyéni számláján lévő összeghez való hozzáférés tekintetében választhat, hogy az Öpt. – ben és a „Személyi jövedelemadóról” szóló 1995. évi CXVII. törvényben (a továbbiakban SZJA.) előírtaknak megfelelően: a) változatlan feltételek mellett Tag marad, b) változatlan feltételek mellett Tag marad és a hozamát felveszi, c) változatlan feltételek mellett Tag marad és az egyéni számláján lévő összeget a nyugdíjkorhatár elérése előtt részben felveszi, d) tagdíjfizetés nélkül Tag marad és az egyéni számláján lévő összeget a Pénztárnál hagyja, e) kilép a Pénztárból.

10. Eljárás nyugdíjszolgáltatás, illetve 10 év utáni visszatérítés esetén A Pénztárnak a nyugdíjszolgáltatást illetve a 10 éves várakozási idő letelte utáni visszatérítést (amenynyiben a tagsági viszony megszüntetésére is sor kerül) a jogosultság bekövetkezte után, az igénybejelentésnek a szükséges bizonylatokkal történő alátámasztása alapján a következők szerint kell teljesítenie:

Az egyéni nyugdíjszámlán nyilvántartott összeg egy részének felvétele esetén [Öpt. 47. § (4) bekezdés b) pont], amennyiben a kifizetési kérelem összege nem haladja meg az egyéni nyugdíjszámlán nyilvántartott tagi kölcsön összegével, illetve tagi lekötés összegének kétszeresével csökkentett összeg 85%-át, akkor a kérelemben meghatározott összeget a bejelentés napjától számított 15 napon belül kell kifizetni. A teljes összeg felvétele esetén [Öpt. 47. § (4) bekezdés b) pont], illetve olyan részfelvétel esetében, amikor a felvenni kívánt összeg a 85%-ot meghaladja, akkor az összeg 85%-ának átutalását, kifizetését legkésőbb a bejelentés napjától számított 15 napon belül kell elvégezni. A pénztár a hátralévő összeg átutalását, kifizetését legkésőbb a bejelentés negyedévét követő 50 napon belül végzi el. A Pénztár által nyújtott szolgáltatások, visszatérítések körét és azok igénybevételének feltételeit részletesen a Pénztár Szolgáltatási szabályzata tartalmazza. 11. Kölcsön folyósításának szabályai 11.1. A Pénztár a Tag részére legkorábban a belépés időpontjától számított három év elteltével az Igazgatótanácshoz benyújtott kérelem alapján kölcsönt folyósíthat. 11.2. A kölcsön összege a Tag egyéni számláján szereplő összeg 30 %-át nem haladhatja meg. 11.3. A kölcsön összegét egy éves futamidőn belül kell visszafizetni. 11.4. Amennyiben a Tag a kölcsönt a Pénztár erre vonatkozó felszólítása ellenére sem fizeti vissza, a hátralék összegét, valamint a Pénztár költségeit a Tag egyéni számlájával szemben a Pénztár érvényesítheti. A hátralék összege a Tag jövedelme, amely nem minősül pénztári szolgáltatásnak. A viszszafizetni elmulasztott összeg a Tag olyan adóköteles jövedelmének tekintendő, amely után a Tagot a Pénztár által kiadott igazolás alapján a hatályos SZJA. törvény szerinti adóelőleg fizetésének kötelezettsége, valamint a hatályos egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szerinti egészségügyi hozzájárulás fizetésének kötelezettsége terheli. 11.5. A kölcsön egyéb feltételei: - Az igénylő a kölcsön összegére az Igazgatótanács által szükség szerint, de legalább évente egy alakalommal meghatározott, a kölcsön felvételének időpontjában érvényes, de minimum a jegybanki alapkamattal egyező kamatot köteles téríteni. - A Pénztár a kölcsön összegére az Igazgatótanács által meghatározott mértékű kezelési költséget jogosult külön felszámolni. - A kölcsön feltételeit szerződésben kell rögzíteni. - Amennyiben a Tag a felvett kölcsönt a szerződésben rögzített időtartamon belül nem fizeti vissza, úgy részére tagi kölcsön ismételten nem folyósítható. 2014.05.22.

3

Alapszabály


11.6. A tagi kölcsön nyújtásának további feltételeit részletesen a Pénztár Tagi kölcsön szabályzata tartalmazza.

III. fejezet APénztár tagsága 12. A tagsági kör 12.1. A Pénztár a rendvédelmi szervek (rendőrség, büntetés-végrehajtás, katasztrófavédelem/tűzoltóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, kivéve a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot), az Országgyűlési Őrség, a közigazgatás érintett központi és területi szervei állományába tartozó hivatásos, közszolgálati tisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban, valamint a munkaviszony keretében foglalkoztatottakat, illetve azoknak a Ptk. 8:1. §. (1) bek. szerinti közeli hozzátartozóját, illetve hozzátartozóját (a továbbiakban: hozzátartozóját), a Pénztár alkalmazottait, a felsorolt szervezetektől nyugdíjba vonult személyeket, mindezek hozzátartozóit felveszi Tagjai közé, a Pénztár zárt jellegének megtartásával, ha a jelentkező : a ) a 16. életévét betöltötte, b ) az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el, és c ) az egységes tagdíjat fizeti. A Tag munkahely - változtatása esetén a tagsági viszonyát fenntarthatja és folytathatja a vállalt tagdíj fizetését. 12.2. A tagsági viszony, a tagdíjfizetési kötelezettség és a várakozási idő a benyújtott belépési nyilatkozatnak a Pénztár által történő elfogadásával kezdődik. A Pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását annak záradékolásával tanúsítja. A belépési nyilatkozatot a benyújtástól számított 30 napon belül kell záradékolni, majd annak egy példányát, vagy más, a tagság igazolására alkalmas okiratot a Tag részére meg kell küldeni. 12.3. A Tag részére az Alapszabály, valamint a Befektetési politika megismerhetőségét a Pénztár irodájában, ismertetését a Pénztár internetes honlapján biztosítani kell. (www.rendorpenztar.hu).

13. A Tag alapvető jogai 13.1. A Tag a Pénztár működésével, gazdálkodásával kapcsolatos valamennyi alapvető kérdésben jogosult a döntésekben személyesen részt venni. A Tag jogosult arra, hogy: a ) a közgyűlésen személyesen, vagy meghatalmazott képviselője útján részt vegyen, ott felszólaljon, indítványt, javaslatot tegyen, b ) szavazati jogát személyesen, illetve a meghatalmazott képviselőjén keresztül gyakorolja, c ) jelöljék és megválasszák a Pénztár tisztségviselőjének, d ) a Pénztár tagságát érintő ügyekben az Igazgatótanácsnál és a Pénztár más szerveinél tájékozódjon és a tapasztaltakat a választott tisztségviselői szervek tudomására hozza, e ) a Pénztár vezetésétől az egyéni számlájának alakulásáról adóéven belül évi egyszeri írásos tájékoztatásra igényt tartson, f ) a saját egyéni számlájának alakulásáról év közben - a vonatkozó jogszabályok szerint - tájékoztatást kapjon, g ) a Pénztár irataiba és könyveibe - a zárt tanácskozásokról készült jegyzőkönyvek kivételével -, betekintést nyerjen, valamint a működéssel kapcsolatban felvilágosítást kérjen, h ) kölcsönt igényeljen, i ) az Alapszabályban előírtaknak megfelelően - ha szükségesnek látja - rendkívüli közgyűlés összehívását indítványozza,

2014.05.22.

4


Alapszabály

j ) halála esetére kedvezményezettet jelöljön. Amennyiben kedvezményezettet nem jelölt, halála esetén az örököse válik jogosulttá. Ha a Tagnak nincs természetes személy örököse, az öröklés alá eső összeg a Pénztárra száll. 13.2. A Tag Pénztár szolgáltatásait a hatályos jogszabályokban és az Alapszabályban meghatározott módon igénybe veheti, jogait azonban nem gyakorolhatja más pénztártag(ok) jogainak, érdekeinek sérelmére. 13.3. A közgyűlési határozatok ellen az Öpt. 23/A. §-ának megfelelően a pénztártagok, valamint a Felügyelet a határozat meghozatalától számított 90 napon belül keresetet nyújthatnak be a Pénztár székhelye szerint illetékes törvényszéken.

14. A Tag alapvető kötelességei A Tag köteles : a ) a Közgyűlés által megállapított, illetve az egyéni vállalásnak megfelelő tagsági díjat legkésőbb a tárgyhót követő hó 15. napjáig a Pénztár által megállapított módon fizetni, b ) az adataiban bekövetkezett változásról 15 napon belül a Pénztárat írásban tájékoztatni, c ) a Pénztárnál megszerzett információt üzleti titokként kezelni. Nem használhatja fel azt a Pénztár érdekeit, illetve a tagok személyes adatait és személyiségi jogait sértő módon, ellenkező esetben a Taggal szemben a Pénztár bíróság útján érvényesítheti követelését és kérheti az okozott anyagi és nem anyagi jellegű kár megtérítését. d ) a Pénztár eredményes működését személyes tevékenységével minden tőle elvárható módon segíteni, e ) a Pénztár érdekében az általa vállalt feladatokat az elvárható gondossággal végezni, f ) a Pénztár vagyonának védelmében fokozott gondosságot tanúsítani. 15. A kedvezményezett, illetve az örökös jogai és kötelezettségei A Tag elhalálozása esetén a kedvezményezettre, illetve az örökösre a kötelező várakozási idő betartása nem vonatkozik. 15.1. A Tagnak a felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén az egyéni számláján lévő öszszeg tekintetében a kedvezményezett, illetve az örökös választhat, hogy az elhunyt egyéni számláján felhalmozott összeget : a) egy összegben felveszi, b) saját nevén a Pénztárnál hagyja a tagsági jogviszony folytatásával, c) átutaltatja más nyugdíjpénztárban lévő egyéni számlájára. 15.2. Amennyiben a szolgáltatás valamelyikére a jogosultság már fennállott, a kedvezményezett, illetve az örökös igényelheti az elhunyt Tag számláján lévő maradványösszeg elszámolását. 15.3. Amennyiben a tagsági jogviszony folytatása valósul meg, úgy a jogviszonyt folytató természetes személy köteles az Alapszabályt elfogadni és a belépési nyilatkozatot kitölteni. 15.4. A kedvezményezett, illetve az örökös részére történő egyösszegű haláleseti kifizetés nem minősül személyi jövedelemnek és illetékmentes.

2014.05.22.

5

Alapszabály


IV. fejezet Tagdíjfizetés 16. A tagdíj 16.1. Az egységes tagdíj mértéke 2.000 Ft /hó. 16.2. A Tag az egységes tagdíjnál magasabb összegű tagdíjbefizetést is teljesíthet. 16.3. A vállalt tagdíj összegét, mértékét a Tag a belépésnél a jelentkezési lapon, év közben a Pénztárnak küldött levélben, illetve a Pénztár által rendszeresített nyomtatványon jogosult meghatározni, illetve megváltoztatni. Évközi változtatás esetén a módosítást a Pénztár 30 napon belül veszi figyelembe. 16.4. A vállalt tagdíjat a Tag a munkáltatója által történő átutalással is fizetheti. Munkáltatói átutalás esetén az egy összegben történő átutalás mellékleteként átadott számítógépes vagy egyéb, azonosításra alkalmas lista is elegendő. 16.5. Az egyéni befizetéseket átutalási megbízáson, vagy a Pénztár folyószámla - vezető bankjánál történő befizetéssel kell eszközölni. Az átutalást a Pénztár által közölt bankszámlaszámra kell teljesíteni. Az átutaláson fel kell tüntetni az egyéni számlaszámot, amelyet a Tag részére a Pénztár hivatalosan visszaigazolt, vagy a Tag adóazonosítóját. 16.6. A Pénztár a ténylegesen az egyéni számlán lévő állomány és az időtényező figyelembe vételével számolja el a Tag javára a gazdálkodási eredményből származó hozamokat. 16.7. A tagsági jogviszonnyal már nem rendelkező, illetve havi tagdíjat nem fizető Tag egyéni számláján nyilvántartott összeget a Pénztár a kötelező várakozási idő leteltéig, illetve a szolgáltatásra való jogosultság megnyílásáig megőrzi. 17.Tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztása 17.1. A Pénztár az egységes tagdíjat nem fizetőt a tagdíjat fizetőtől a működési költségek felszámolása tekintetében nem különbözteti meg. 17.2. A tagdíj nem fizetés időtartama a nem fizetés kezdő időpontjától a várakozási időbe beszámít. 17.3. Az egységes tagdíj nemfizetése esetén a Pénztár az egységes tagdíjra jutó működési költséggel negyedévente csökkenti az egyéni számla tárgynegyedévi hozamát, melyet a működési alap javára jóváír. A levonás jóváírása nem érinti a likviditási alapot. 17.4. A Pénztár tagdíjfizetés elmaradása esetén - évi egy alkalommal levélben felszólítja a Tagot, hogy tagi befizetéseit, tagdíj – elmaradását rendezze. 17.5. Ha a Tag a belépéstől számított 90 napon belül a tagdíjfizetést nem kezdi meg tagsági viszonyát az Igazgatótanács megszüntetheti. 18. A tagsági viszony megszűnése A tagsági viszonya megszűnik a Tagnak: a) más pénztárba való átlépésének bejelentése és a befogadó nyilatkozat beérkezte után, a tag egyéni számlájának 0,- Ft összegű lezárásával, b) nyugdíjszolgáltatáskor a számláján nyilvántartott összeg felvételekor, az egyéni számla 0,- Ft öszszegű lezárásával, c) kilépésével / az utolsó kifizetés időpontjával, d) az Igazgatótanács döntése alapján a kötelező várakozási idő letelte után, ha a tagdíjat 90 napon túl nem fizeti és a tagdíjhátralék rendezésére nincs lehetőség, illetve a Tag e lehetőséget elmulasztja, e) a Pénztár jogutód nélküli megszűnésével, f) a Tag halálával. g) A várakozási idő letelte előtt a Tag önsegélyező, vagy egészségpénztárba átléphet, ha a munkaképességét legalább ötven százalékban elvesztette, illetve legalább 40 % - os egészségkárosodást szenvedett és ebben az állapotában egy évig javulás nem várható, valamint az illetékes hatóság igazolását bemutatja. 2014.05.22.

6


Alapszabály

A tagsági viszony a várakozási időn belül nem szüntethető meg, kivételt képez a Pénztár megszűnésének, illetve a Tag más pénztárba történő átlépésének esete. A tagsági viszony megszűnése esetén a pénztártaggal, illetve kedvezményezettjével szemben a Pénztárnak elszámolási kötelezettsége keletkezik. 19. Jogkövetkezmények A tagsági viszony megszűnése esetén a Tag egyéni számláját le kell zárni és a költségek levonása után fennmaradó összeget a következőkben felsoroltak szerint kell kezelni. a) A Taggal, illetve a kedvezményezettel (örökössel) el kell számolni. b) Pénztárak közötti átlépés esetén az átlépő Tag egyéni számlaköveteléséről tőke és hozam - bontásban, a 2007. december 31-ét követő befizetésekről az értéknap megjelölésével, illetve az átlépő Tag egyéni számlájára vezetett tagi lekötésről, annak mértékéről és jogosultjáról a befogadó pénztárat a Pénztár köteles értesíteni. A tagi lekötés jogosultját az átlépésről és a tagi lekötés egyéni számlára vezetéséről a befogadó pénztár köteles értesíteni a befogadó nyilatkozat kiállításával egyidejűleg. c) Kilépés esetén a számlán lévő összeget a kötelező várakozási idő letelte után, vagy a nyugdíjjogosultság elérésekor a Tag részére ki kell fizetni. d) A Tag egyéni számláján lévő összeget a Pénztár befektetési tevékenységének eredményéből származó hozamával növelve kell a kifizetésig megőrizni és a Tag javára a kifizetéskor elszámolni. Az elszámolás és a kezelés költsége a kilépett Tagot terheli. e) A tagsági viszony megszűnése esetén a Pénztár zárlati költséget jogosult érvényesíteni a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott mértékig.

2014.05.22.

7

Alapszabály


V. fejezet A

pénztárvagyon

kezelése

20. Bevételi alapok, tartalékok A Pénztár a bevételeiből fedezeti, működési és likviditási tartalékot hoz létre, amelyek képzése során betartja a hatályos jogszabályok előírásait. 20.1. Fedezeti céltartalék A szolgáltatások finanszírozására szolgál. A befizetésekből a Tag egyéni számláján a költségekkel csökkentett összegek meghatározott része kerül jóváírásra. Ebbe a tartalékba kerül továbbá mindazon befizetés működési és likviditási költségekkel csökkentett összege, amely a támogatóktól, illetve munkáltatóktól a Pénztár fedezeti céltartaléka javára átadásra kerül. 20.2. Működési tartalék (tartaléktőke) A működési költségek fedezetére szolgál. A befizetésekből, a tartalék befektetéseinek hozamából, valamint a támogatóktól a működési céltartalék javára kapott összegek, egyéb bevételek a működési tartalékba kerülnek. 20.3. Likviditási céltartalék Az időlegesen fel nem használt pénzeszközök gyűjtésére és a másik két tartalék általános tartalékaként a Pénztár fizetőképességének biztosítására szolgál. Forrásait a befektetési hozamok, a tagdíjak meghatározott része, valamint a támogatóktól a likviditási céltartalék javára átadott összegek képezik. 20.4. A céltartalékok forrása: a ) a tagdíj 94 %-a a fedezeti alapba, b ) a tagdíj

6 %-a a működési alapba kerül.

c) a tagdíj 0 %-a a likviditási alapba kerül a pénzügyi tervnek megfelelően. 20.5. A Pénztár a hatályos jogszabályok és saját belső szabályzatai alapján vezeti könyveit és készíti el az előírt beszámolókat. 20.6. A bevételek, tartalékok közötti megosztás változását a változtatásról hozott döntést követő 2 munkanapon belül - a változások kiemelésével - a Pénztár az internetes honlapján köteles közzétenni. 21.A szabad pénzeszközök befektetése 21.1. A Pénztár a hatályos jogszabályokban meghatározott kereteken belül, a Közgyűlés által meghatározott mértékben fekteti be a szabad pénzeszközöket, ezzel biztosítva a számlákon szereplő pénzeszközök értékállóságát. Ennek érdekében évente pénzügyi tervet készít és azt a Közgyűlésen jóváhagyásra előterjeszti. 21.2. A Pénztár Igazgatótanácsa elkészíti és évente felülvizsgálja a Pénztár befektetési politikáját a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott alapelvek szerint. A befektetési politikáról és annak módosításairól a Közgyűlést rendszeresen tájékoztatja. A befektetési politika kivonatát a Pénztár az internetes honlapján teszi közzé. Az új belépő Tag részére a befektetési politika kivonatának megismerését a Pénztár irodájában, ismertetését a Pénztár internetes honlapján biztosítani kell. 22.A Pénztár gazdálkodási eredményének felhasználása 22.1. A Pénztár az egyéni számlán nyilvántartott összeggel arányosan, az időtényező figyelembevételével számítja ki a mindenkori hozam mértékét, amelyet negyedévente az egyéni számlákon jóváír. 22.2. A hozam a befektetésekből származó eredmény költségekkel és tartalékkal csökkentett része. 22.3. A Pénztár a gazdálkodása során köteles betartani a vonatkozó hatályos jogszabályokat és előírásokat, a saját belső szabályzatait, valamint a Közgyűlés és az Igazgatótanács határozatait. 22.4. A hosszú távú, biztonságos működés érdekében a Pénztár befektetési politikája a lehető legmagasabb hozamú befektetésekre irányul. 23.A vagyon felosztása a Pénztár megszűnése esetén 2014.05.22.

8


Alapszabály

A Pénztár - a felszámolás esetét kivéve - csak végelszámolást követően szűnhet meg. 23.1.A Pénztár megszűnik, ha : a ) a Közgyűlés két alkalommal, kétharmados szavazattöbbséggel elhatározza a Pénztár jogutód nélküli megszűnését. Az első alkalommal ismertetni kell a megszűnés (átalakulás) okát, célját, következményeit, különös tekintettel a várható költségekre és a tagsági jogviszony folytatásának lehetőségeire. A Közgyűlés egyetértése esetén meg kell határozni a vagyonmérleg-tervezetek fordulónapját, a megszűnés (átalakulás) módját és az érintett pénztárakat. A második Közgyűlés a tervezetek elfogadásáról határoz. A vagyonmérleg-tervezetek fordulónapjától a második közgyűlés időpontjáig legfeljebb hat hónap telhet el. b ) más pénztárral egyesül, abba beolvad, illetve szétválik, c ) tagjainak száma 15 fő alá csökken, d ) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti. 23.2.A Pénztár jogutód nélküli megszűnése esetén a Tag a reá jutó vagyonrészt: - más pénztárba való átlépés esetén a másik pénztárba átutaltathatja, illetve - egy összegben felveheti, ez esetben a kifizetés jövedelemnek minősül. Egyebekben az Öpt. 36.§.-ában, illetve más, vonatkozó hatályos jogszabályokban foglaltak az irányadóak.

2014.05.22.

9

Alapszabály


VI. fejezet A

Pénztár

önkormányzati

szervei

A Pénztár szervei : a ) Közgyűlés, b ) Igazgatótanács, c ) Ellenőrző Bizottság. 24. A Közgyűlés A Közgyűlés a Pénztár legfőbb döntéshozó szerve. 24.1. A közgyűlést évente össze kell hívni, az éves beszámoló, illetve a pénzügyi terv elfogadására. A Közgyűlést az Igazgatótanács hívja össze. 24.1.1. A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, a Felügyelet, vagy az ellenőrző bizottság, illetve a pénztártagok legalább tíz százaléka - az ok és a cél megjelölésével - írásban indítványozza, illetve, ha az igazgatótanács szükségesnek látja. 24.1.2. A közgyűlés és a megismételt közgyűlés időpontját, helyét legalább 15 nappal előbb, a napirend közlésével együtt kell meghirdetni. A meghívónak, illetve hirdetménynek tartalmaznia kell a figyelmeztetést a Közgyűlés határozatképességének szabályaira, valamint a napirendhez tartozó iratok megtekintésének helyét és idejét. 24.1.3. A közgyűlésre a Felügyelet képviselőjét is meg kell hívni, aki a közgyűlésen tanácskozási joggal vesz részt. A Közgyűlés összehívásának módjai: a ) hirdetmény, vagy meghívó, b ) belső kiadvány, c ) médiákban történő megjelentetés, d ) internetes honlapon történő meghirdetés. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a pénztártagok legalább fele jelen van, vagy képviselete biztosított. 24.1.4. A közgyűlésen mindegyik Tagnak egy szavazata van. 24.1.5. A közgyűlésen a Tagot meghatalmazottja is képviselheti. A meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A meghatalmazott képviselő a meghatalmazók szavazataival is rendelkezik. 24.1.6. Határozatképtelenség esetén a három munkanapon belül megismételt közgyűlés - tekintet nélkül a megjelentek számára - az eredeti napirendi pontok tekintetében határozatképes. Amennyiben az eredeti közgyűlés 24.1.4. pontjában felsorolt megjelentetési módok ezt tartalmazzák, akkor az eredeti és a megismételt közgyűlés egy napon is megtartható. 24.1.7. A Közgyűlés határozatait a jelenlevők egyszerű szavazattöbbségével, nyílt szavazással hozza, figyelembe véve a meghatalmazásokon szereplő szavazatokat is. 24.1.8. A jelenlévők kétharmados szavazattöbbsége szükséges az Alapszabály elfogadásához és módosításához, az éves beszámoló elfogadásához, az eredmény felhasználásához, az egyes céltartalékokban mutatkozó hiányok rendezéséhez, érdekképviseleti szervhez való csatlakozáshoz, kiváláshoz, a Pénztár megszűnéséhez, szétválásához, más pénztárhoz való csatlakozásához. 24.1.9. A Pénztár tisztségviselőit titkos szavazással kell megválasztani, illetve visszahívni. 25. A Közgyűlés hatásköre 25.1. Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az Alapszabály elfogadása és módosítása; 2014.05.22.

10


Alapszabály

b) az Igazgatótanács tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása; c) az Ellenőrző Bizottság tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása; d) az Igazgatótanács éves beszámolójának elfogadása, a mérleg megállapítása, döntés az eredmény felhasználásáról vagy az egyes alapokban mutatkozó hiány rendezéséről; e) az ellenőrző bizottság beszámoltatása az éves munkáról és a következő évi ellenőrzési tervének elfogadása; f) a Pénztár éves és hosszú távú pénzügyi tervének elfogadása; g) a munkáltatói taggal (tagokkal) kötött szerződés jóváhagyása; h) a közgyűlést levezető elnök, a jelölőbizottság és a szavazatszámláló bizottság megválasztása; i) döntés érdekképviseleti szervhez történő csatlakozásról, illetve az abból történő kiválásról; j) döntés a Pénztár megszűnéséről, szétválásáról vagy más pénztárral történő egyesüléséről; k) a könyvvizsgáló társaság és a könyvvizsgáló természetes személy megválasztása és felmentése; l) a mindenkori egységes tagdíj összegének jóváhagyása; m) döntés mindazon ügyekben, amelyeket a vonatkozó törvény, vagy jogszabály hatáskörébe utal.

25.2. A közgyűlés napirendje A Közgyűlés a meghívóban (hirdetményben) nem szereplő napirendi pontokat a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések esetén csak akkor tárgyalhatja meg, ha az ülésen valamennyi Tag jelen van, illetve képviselve van, és egyhangúlag hozzájárul a napirendi kérdés megtárgyalásához. 25.2.1. Az események dokumentálása Az eseményeket hitelt érdemlő módon ( írásban, videó -, illetve magnófelvétel útján ) kell rögzíteni. A közgyűlésen jelenléti ívet kell felvenni és jegyzőkönyvet kell vezetni. A hang-, és a képrögzítés alkalmazásáról a Közgyűlésnek előzetesen döntenie kell. A rögzített anyagról - döntésekről, határozatokról - lényegi, tartalmi, írásos kivonatot kell készíteni, amelyhez csatolni kell a napirendi pontok megtárgyalása során előterjesztett, illetve keletkezett anyagokat és iratokat, melyeket a közgyűlést követő 30 napon belül meg kell küldeni a Felügyeletnek. 25.2.2. A Közgyűlés határozatait az interneten kell közzétenni. 26. A Pénztár választott tisztségviselői a ) az Igazgatótanács elnöke, b ) az Igazgatótanács tagjai, c ) az Ellenőrző Bizottság elnöke, d ) az Ellenőrző Bizottság tagjai. A tisztségviselőket a Közgyűlés titkos szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel választja meg. Nem választhatók tisztségviselőnek az ÖPT 20 § (2 ) a), aa), ab ), ac), ad), ae), c), ca), cb) pontjában, valamint a 4.és 6. pontban felsorolt személyek. Továbbá : - ugyanaz a személy nem lehet más kiegészítő nyugdíjpénztárban tisztségviselő, - ugyanazon tisztségviselő egy időben tagja lehet önsegélyező, egészségbiztosítási, kiegészítő és magánnyugdíjpénztárnak is. Az összeférhetetlenség megszüntetése és a tisztségviselői tevékenységhez szükséges engedélyek beszerzése a tisztségviselő feladata. 27. A tisztségviselők felelőssége, jogai, kötelességei 27.1. A tisztségviselők az általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Feladataik ellátása során a Pénztárnak okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felelősek. 27.2. A tisztségviselő kártérítésre kötelezése a bíróság hatáskörébe tartozik. 27.3. Az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság tagjai díjazásban részesülnek. 27.4. A tisztségviselő megbízatása megszűnik: a ) megbízása időtartamának lejártával, b ) lemondásával, c ) a közgyűlés által történő visszahívásával, d ) a tagsági viszonya megszűnésével, 2014.05.22.

11


Alapszabály

e ) ha a megbízásával kapcsolatos összeférhetetlenséget, vagy a kizáró okot a felmerüléstől számított 15 napon belül nem szünteti meg, f ) halálával. A tisztségviselők visszahívásáról a Közgyűlés titkos szavazással dönt. 27.5. A választott tisztségviselő a közgyűlésen szavazati joggal vesz részt. 27.6. Az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság, valamint az e szabályzatban meghatározott más testületi szerv tagjait az adott testület döntéseiért egyetemleges felelősség terheli. Nem terheli felelősség azt a személyt, aki a határozat, vagy intézkedés ellen tiltakozott és tiltakozását az Igazgatótanácsnak és Ellenőrző Bizottságnak írásban bejelentette, igazgatótanácsi és ellenőrző bizottsági tagság esetében a Közgyűlésnek a döntés meghozatalától, vagy tudomására jutásától számított nyolc napon belül írásban bejelentette. 28. Az Igazgatótanács 28.1. Az Igazgatótanács a Pénztár ügyvezető szerve. 28.2. A Pénztár igazgatótanácsát a Közgyűlés titkos szavazással választja meg öt éves időtartamra. Öt éven belüli újabb választás esetén a megbízatás a ciklus végéig érvényes. 28.3. Az Igazgatótanács elnökét a megválasztott igazgatótanácsi tagok közül a Közgyűlés külön titkos szavazással választja meg. 28.4. Az Igazgatótanács létszáma páratlan, legalább 3 fő. 28.5. Az Igazgatótanács ülései között az ügyek vitelét az Igazgatótanács elnöke irányítja. Az elnöknek az ülések közötti időszakban végzett munkájáról az Igazgatótanács következő ülésén kell beszámolni. 29. A Pénztár képviselete 29.1. A Pénztárat a ) az Igazgatótanács elnöke önállóan, b ) az Igazgatótanács két tagja együttesen. 29.2. A Pénztár törvényes képviselője az Igazgatótanács elnöke, aki a Pénztár működését és gazdálkodását a hatályos jogszabályok és az alapszabály keretei között a Közgyűlés és az Igazgatótanács határozatainak megfelelően, büntetőjogi és anyagi felelősséggel irányítja. Tevékenységéről az Igazgatótanácsnak, illetve a Közgyűlésnek köteles rendszeresen beszámolni. 29.3. Az Igazgatótanács elnökének képviseleti jogköre harmadik személlyel szemben érvényesen nem korlátozható. 29.4. Az aláírási jogköröket a Pénztár Képviseleti Könyve határozza meg. 30. Az Igazgatótanács feladatai 30.1. Gondoskodik a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, a Pénztár zavartalan működéséről, könyveinek szabályszerű vezetéséről, üzletpolitikájának kialakításáról. 30.2. Az Igazgatótanács elnöke és tagjai belső munka-, és feladatmegosztással végzik a szervezéssel, adminisztrációval és vezetéssel kapcsolatos feladatokat, amelyek a Pénztár működéséhez és fejlesztéséhez szükségesek. 30.3. Az Igazgatótanács gyakorolja a Pénztár alkalmazottai feletti munkáltatói jogokat. 31. Az Igazgatótanács működése 31.1. Az Igazgatótanács legalább negyedévenként tart ülést. Ülést kell tartania ezen időszakon belül akkor is, ha ezt közgyűlési határozat előírta, illetve ha azt az ellenőrző bizottság, vagy az Igazgatótanács egyharmada kéri. 31.2. Az ülés akkor határozatképes, ha azon az Igazgatótanács tagjainak legalább a fele jelen van. 31.3. Az üléseken a napirendi pontokat az Igazgatótanács elnöke, vagy tagjai terjesztik elő. 31.4. Az Igazgatótanács nyilvános ülésein bármelyik Tag megfigyelőként részt vehet. 31.5. Az Igazgatótanács saját belső döntése alapján zárt ülést rendelhet el. A zárt ülésen kizárólag az Igazgatótanács tagjai vehetnek részt. 31.6. Szavazást bármely kérdésben az Igazgatótanács elnöke rendelhet el. A szavazás nyíltan és név szerint történik. A szavazás eredményeként hozott határozatot az elnöknek ki kell hirdetni és azt az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell. 2014.05.22.

12


Alapszabály

Amennyiben a kihirdetett és végrehajtásra kerülő határozat, döntés, állásfoglalás a Pénztárnak közvetlen, vagy közvetett módon, bizonyíthatóan kárt okoz, az okozott kárért a polgári jog szabályai szerint a Pénztár igazgatótanácsának elnöke és tagjai egyetemlegesen felelősek. 31.7. Az Igazgatótanács együttes döntését, határozatait kizárólag az Igazgatótanács, vagy a Közgyűlés változtathatja meg. 31.8. Szavazategyenlőség esetén az Igazgatótanács elnökének a szavazata dönt. 31.9. Az Igazgatótanács belső működésének egyéb szabályait a Pénztár Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. 31.10. Az Igazgatótanács döntéseiről, határozatairól a Közgyűlést tájékoztatni kell. 31.11. Az Igazgatótanács döntései, határozatai ellen az Ellenőrző Bizottság elnöke, vagy az általa meghatalmazott tisztségviselő nyolc napon belül írásban ellenvéleményt nyújthat be, amelyre az Igazgatótanács ugyancsak nyolc napon belül válaszolni köteles. 31.12. A Pénztár igazgatótanácsa köteles érdemben megtárgyalni az Ellenőrző Bizottság javaslatait, indítványait és azok tárgyában határozni. 32. Az Igazgatótanács tevékenysége 32.1. Az Igazgatótanács tevékenysége különösen kiterjed az alábbiakra: a ) képviseli a tagok érdekeit, b ) gondoskodik a Pénztár vagyonának kezeléséről, megóvásáról, c ) eljár a fizetési kötelezettségeit nem teljesítő tagokkal szemben, d ) szerződést köt a munkáltatókkal tagdíj - hozzájárulással, illetve támogatásokkal kapcsolatban, e ) elkészíti és a Közgyűlés elé terjeszti a Pénztár éves és hosszú távú tervét, valamint mérlegét és éves beszámolóját, f ) javaslatot készít a Közgyűlés részére a tisztségviselők díjazásának megállapításáról, g ) javaslatot tesz a jelölőbizottság tagjaira, h) meghatározza a Pénztár tájékoztatási rendszerét, felhasználva az Internet lehetőségeit, valamint a rendelkezésére álló egyéb eszközöket. 32.2. Az Igazgatótanács valamennyi tevékenységével kapcsolatban kizárólag a Közgyűlésnek tartozik beszámolni. 32.3. A Közgyűlés felhatalmazása alapján az Igazgatótanács a hatáskörének gyakorlását - felelősségének érintetlenül hagyása mellett - ügyvezetőre ruházhatja át. Az átruházás lehet részleges és teljes. Az átruházás határozott időtartamra is vonatkozhat. A hatáskör átruházása esetén határozatban kell rögzíteni annak mértékét a tevékenységek részletes leírásával, a képviselet meghatározásával, a beszámolási kötelezettség előírásával. Az ügyvezető az Igazgatótanácsnak rendszeresen köteles beszámolni. 33. Az Ellenőrző Bizottság 33.1. A Pénztár köteles tagjai közül ellenőrző bizottságot választani. 33.2. Az Ellenőrző Bizottságot a Közgyűlés titkos szavazással választja meg öt éves időtartamra. 33.3. Az Ellenőrző Bizottság elnökét a bizottság tagjai közül a Közgyűlés külön titkos szavazással választja meg, menti fel, vagy hívja vissza. 33.4. Az Ellenőrző Bizottság létszáma páratlan, legalább 3 fő, 34. Az Ellenőrző Bizottság feladatai 34.1. Az Ellenőrző Bizottság a Pénztár általános ellenőrző szerve. 34.2. Az Ellenőrző Bizottság feladata, hogy a hatályos jogszabályokban biztosított jogait érvényesítve, a pénzügyi terv és az Alapszabály betartása érdekében rendszeresen vizsgálja és ellenőrizze a Pénztár a ) gazdálkodását, számvitelét, ügyvitelét, b ) fizetőképességének és kötelezettségvállalásainak összhangját, c ) vizsgálja és értékelje a Közgyűlés elé terjesztett valamennyi jelentést és a Pénztár éves beszámolóját. 34.3. Az Ellenőrző Bizottság a vizsgálatait éves ellenőrzési terv alapján végzi. Az ellenőrzési tervet a Közgyűlés elé kell terjeszteni jóváhagyás céljából. 34.4. Az ellenőrzés eredményéről annak befejezésekor szóban az Igazgatótanácsot tájékoztatni kell. 2014.05.22.

13


Alapszabály

34.5. Az Ellenőrző Bizottság az ellenőrzési tervben meghatározott időintervallumban jogosult a Pénztár irataiba betekinteni, továbbá a Pénztár tisztségviselőitől felvilágosítást kérni. Az Ellenőrző Bizottság feladatkörével kapcsolatos kérdésre kötelező a felvilágosítást megadni. 34.6. A megállapításokat az ellenőrzést követő 15 napon belül az Igazgatótanácsnak írásban is meg kell küldeni. 34.7. Az Ellenőrző Bizottság a Tag(-ok) írásos bejelentése alapján rendkívüli ellenőrzést is végezhet. 34.8. Az Ellenőrző Bizottság megállapításairól évente a Közgyűlésnek köteles beszámolni. 34.9. Az Ellenőrző Bizottság a Közgyűlés meghirdetett időpontja előtt, a mérleg és a beszámoló, illetve a pénzügyi terv rendelkezésre bocsátását követő 15 napon belül az Igazgatótanács felé írásban köteles megküldeni jelentését. 34.10.Véleményeltérés esetén az Igazgatótanács a közgyűlés meghirdetett időpontja előtt négy munkanappal egyeztető tárgyalást köteles összehívni. 35. Az Ellenőrző Bizottság hatásköre 35.1. Az Igazgatótanács egyes tagjainak, vagy az Igazgatótanács egészének írásban előterjesztett, indokokkal alátámasztott visszahívásának, közgyűlés összehívásának kezdeményezése. 35.2. Az Ellenőrző Bizottság belső működésének (ülésrendjének, határozatképességének, stb.) rendjét az Ellenőrző Bizottság Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. 35.3. Az Ellenőrző Bizottság a Közgyűlésnek tartozik beszámolni. 35.4. A Közgyűlés az Ellenőrző Bizottság kizárólagos hatáskörébe utalt kérdésekben annak jelentése nélkül nem határozhat. 36. A jelölőbizottság 36.1. A jelölőbizottságot a Közgyűlés választja meg abból a célból, hogy bármely tisztségviselői megbízás(ok) megszűnése esetén javaslatot tegyen új tisztségviselő(k) személyére. 36.2. A jelölőbizottságot az új tisztségviselő(k) megválasztása előtt kell felállítani. A jelölőbizottság ad hoc jelleggel működik. 36.3. A jelölőbizottság létszáma három fő. A jelölőbizottság a tagjai közül saját hatáskörben elnököt választ. 36.4 A jelölőbizottság elnöke és tagjai munkájukról a Közgyűlésnek számolnak be. A jelölőbizottság működése a választást követően automatikusan megszűnik.

2014.05.22.

14

Alapszabály


VII. fejezet A

munkáltató

és

a

támogató

szerepe

37. A munkáltatói hozzájárulás 37.1. A munkáltatói hozzájárulásról a munkáltató és a Pénztár között létrejött szerződésben részletesen kell rendelkezni. 37.2. A munkáltatói hozzájárulásból egyetlen olyan munkavállaló sem zárható ki, aki az adott munkáltatónál legalább hat hónapja munkaviszonyban van. 37.3. A munkáltató hozzájárulása minden pénztártag munkavállalóra nézve azonos összegű, vagy az alkalmazott keresetének azonos százaléka, amelyet a munkáltató köteles a munkavállaló által választott pénztártól függetlenül egységesen megállapítani. A munkáltató a hozzájárulás megállapításakor pénztártípusonként különbséget tehet. A munkabér százalékában meghatározott hozzájárulás esetén a munkáltató meghatározhatja a hozzájárulás legkisebb és legnagyobb összegét is. 37.4. A munkáltató az ÖPT.12. § (4) bekezdésének megfelelően a hozzájárulás mértékét korcsoportonként egységesen, magasabb mértékben is teljesítheti azon munkavállalói tekintetében, akik 15 éven belül betöltik a nyugdíjkorhatárt. 37.5. A munkáltatói hozzájárulás a céltartalékok közötti megoszlása az egységes tagdíj megoszlásához igazodik. 37.6. Amennyiben a Tag azt a munkáltatótól írásban kéri, a munkáltató a kérelmező Tag javára vállalt munkáltatói hozzájárulás teljesítését szüneteltetheti, vagy megszüntetheti. Egyebekben a munkáltató a munkáltatói hozzájárulás teljesítését kizárólag valamennyi Tag munkavállalójára kiterjedően szüneteltetheti vagy szüntetheti meg. E rendelkezéstől érvényesen eltérni nem lehet. 37.7. Az ÖPT 12. § (4.) bekezdésében rögzített kötelező szabályok kivételével a Pénztár és a munkáltató közötti szerződés tartalma szabadon határozható meg. 37.8. A munkáltató szüneteltetheti a hozzájárulás fizetését azokra az időszakokra, amikor a Tag munkaviszonya szünetel, illetve részére munkabér nem jár. Ennek feltételeit a munkáltatónak valamennyi pénztártag munkavállalójára nézve azonos módon kell meghatároznia. 38. A munkáltatói tag különös jogai 38.1. Munkáltatói tag csak a Tag tényleges foglalkoztatója lehet. 38.2. A munkáltatói tag tanácskozási joggal részt vehet a Pénztár közgyűlésén. 38.3. Ha a munkáltatói hozzájárulás eléri, vagy meghaladja a Pénztár tagdíjbevételének 50%-át, a munkáltató képviselője jogosult az Ellenőrző Bizottságban szavazati joggal részt venni. 39. A Pénztár támogatói 39.1. A Pénztár támogatójának minősül az a természetes, vagy jogi személy, aki (amely) ellenszolgáltatás kikötése nélkül eseti vagy rendszeres pénzbeli, vagy nem pénzbeli szolgáltatást, adományt teljesít a Pénztár javára. 39.2. A támogatás a támogatóval kötött szerződés alapján a tagság egészének, vagy a támogató által a szerződésben meghatározott bármely szűk tagsági körnek nyújtható. 39.3. A rendszeres támogatóktól befolyó összeget, valamint az adományokat a támogató rendelkezése szerinti tartalékba, ennek hiányában a likviditási tartalékba kell helyezni.

2014.05.22.

15

Alapszabály


VIII. fejezet A Tag tájékoztatása elektronikus úton történő adatközléssel, nem elektronikus iratként 40. A tájékoztatás lehetőségei 40.1. A Tag a Pénztártól felvilágosítást, információt, adatokat kérhet a saját egyéni számlájával, adóigazolásával kapcsolatban, a személyét érintő általános, vagy konkrét esetekre vonatkozóan, amelyeket a Pénztár köteles megadni. A Pénztár bármely, a Pénztár működésével, vagy a tagsági jogviszonnyal összefüggésben létrejött változásról, új körülményekről, aktualitásokról elsődlegesen a honlapján, szükség esetén egyedileg értesítheti, figyelmeztetheti az érintetteket. 40.2. A Pénztár a Tag által igényelt adatokat, információkat, felvilágosításokat a Tag kérésére elektronikus úton is megadhatja, illetve a Tag részéről érkező kérdéseket, adatváltozásokat, egyéb tájékoztatásokat fogadhatja, azokat megválaszolhatja. A Pénztár a Tag részére, annak kérésére a saját adóigazolását, egyéni számlakivonatát elektronikus úton is megküldheti. 40.3. Amennyiben a Tag az elérhetőségében történő változásokat – különösen: lakcím, munkahely, SMS – fogadására alkalmas telefonszám, e – mail cím - a Pénztárral nem közli, úgy az ebből eredő károkért a felelősség a Tagot terheli. 40.4. A Pénztár a Tag egyéni számlájához való hozzáférést a honlapján létesített tárhelyről, elektronikus úton, a saját adóazonosító jelének beírásával, valamint saját jelszavával védetten – amely a Tag egyéni számlaszámának utolsó öt számjegye - is biztosítja. 41. Tiszteletbeli elnöki cím alapítása Az Első Rendőri Kiegészítő Nyugdíjpénztár a Pénztár alapításában és 17 éves működtetésében való aktív részvételéért a Pénztár alapító elnökének, Kövesi László főtanácsosnak „ÖRÖKÖS TISZTELETBELI ELNÖK” címet adományoz. Az „ Örökös Tiszteletbeli Elnök” tanácskozási joggal részt vehet a Pénztár Közgyűlésein és az Igaz gatótanács ülésein. Segíti és támogatja a Pénztár munkáját. Az „ Örökös Tiszteletbeli Elnök” címért külön díjazás nem jár. Az „ Örökös Tiszteletbeli Elnök” címet érdemtelenség esetén a Közgyűlés határozattal megvonhatja.

2014.05.22.

16

Alapszabály


Jelen Alapszabály a közgyűlési jóváhagyás időpontjában lép hatályba. ZÁRADÉKOK 1. Közgyűlési záradék Az Alapszabály előterjesztése és a szavazás a Közgyűlés jegyzőkönyvében rögzítésre került. Az elfogadás tényét az Igazgatótanács elnöke aláírásával igazolta. Budapest, 20 Dr. Berderics József az Igazgatótanács elnöke

2. Ügyvédi záradék A Közgyűlésen a hatályos Alapszabálynak megfelelő határozatképesség biztosított volt. A jelenléti ívek hitelesek. A Közgyűlés az Alapszabályt megtárgyalta és azt elfogadta. A fenti Alapszabály a -én megtartott Közgyűlés által jóváhagyott szöveget tartalmazza. Budapest, 20

ügyvéd

2014.05.22.

17

A L A P S Z A B Á L Y. B e v e z e t é s

Recommend Documents