BESZÁMOLÓ az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról Tisztelt Képviselő-testület! A gyermekjóléti és gyámügyi feladatokról 2010. április 24-én tartott testületi ülésén számolt be a Gyermekjóléti Szolgálat és a Gyámhatóság. A testület a beszámolót elfogadta. A települési önkormányzatok képviselő-testületének a gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszer áttekintése céljából évente átfogó értékelést kell készíteni. Erről a többször módosított 1997.évi XXXI. törvény, a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 96.§./6/ bekezdése a következőképen rendelkezik: „ A helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31ig – a külön jogszabályban meghatározott tartalommal - átfogó értékelést készít, melyet a képviselőtestület, illetve a közgyűlés megtárgyal. Az értékelést meg kell küldeni a gyámhivatalnak. A gyámhivatal az értékelés kézhezvételétől számított harminc napon belül javaslattal élhet a helyi önkormányzat felé. A helyi önkormányzat hatvan napon belül érdemben megvizsgálja a gyámhivatal javaslatait és állásfoglalásáról, intézkedéseiről tájékoztatja.” A Békés Megyei Szociális és Gyámhivatal az önkormányzat 2009 évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló átfogó értékelést tudomásul vette. A beszámolót jogszerűnek és magas színvonalúnak minősítette. A beszámoló a 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet 10. számú mellékletében rögzített tartalmi követelmények alapján készült el, amely az alábbi kérdéskörökből áll: 1. A település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira 2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások biztosítása 3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása Gyermekjóléti Szolgálat beszámolója alapján 4. A jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések 6. A felügyeleti szervek által végzett szakmai ellenőrzés tapasztalatai 7. Jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása 8. Bűnmegelőzési program 9. Civil szervezetekkel történő együttműködés
Demográfiai mutatók, különös tekintettel a 0-18 éves korosztályra Évek állandó népesség január 01. napján születések száma halálozások száma 0-2 év 3-5 év 6-14 év 15-17 év 18-60 év 61 év-fölött 0-18 éves
2006 2887
2008 2807
2009 2783
2010 2752
15 26 23 43 42 34 Állandó népesség korcsoport szerint
28 35
22 31
77 48 291 121 1658 588 578
75 56 269 114 1650 588 552
38 107 304 128 1720 590 634
2007 2857
49 97 262 161 1672 616 602
63 62 301 125 1683 573 584
2 Településünk lakossága az elmúlt öt év állandó népesség számát nézve csökkent. A táblázat adataiból megismerhető, hogy 2009 évben volt az utóbbi öt év legmagasabb halálozása, valamint a köröstarcsai származási hely szerint született gyermekek száma is ebben az évben volt a legtöbb. A 2009 évi adatokhoz viszonyítva 31 fővel ismételten csökkent településünk népességének száma. A lakónépesség alakulását nem változtatta meg jelentősen a beköltöző személyek száma, mivel csupán néhány olyan család költözött vissza a településünkre, akik korábban is köröstarcsai lakosok voltak.. Pénzbeli és természetbeni ellátások A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot a gyermekvédelmi törvény alapján a jegyző egy évre állapítja meg. Célja annak igazolása, hogy szociális helyzete alapján a gyermek jogosult a törvény által meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményére továbbá pénzbeli támogatásra, amit a törvény „egyszeri támogatásnak” nevesít, amit egy évben két alkalommal kapott meg 2010 évben a jogosult, - a júliusi és novemberi hónapokban. A kedvezmény kiterjed a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményre is, pl. ingyenes tankönyv, ingyenes gyermekétkeztetés, útravaló ösztöndíjprogram. A jegyzője megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 140%-át, ( 39.900,- Ft ) abban az esetben, ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a jogszabályban foglalt feltételeknek. ( nappali tanulmány, életkor ) Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 130%-át, ( 37.050,- Ft) a fent nem sorolt esetben. A megállapítás további feltétele hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a törvényben meghatározott értéket. Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban külön- külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszsorosát, ( 570.000,- Ft ) vagy együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét ( 1.995.000,- Ft.) meghaladja. Nem számít vagyonnak a kérelmező által lakott ingatlan. A jövedelemszámításnál irányadó időszak a szociális törvény 10.§. alapján - a kérelem benyújtását megelőző hónap. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető. Az egy főre jutó jövedelem számításánál - a kérelem benyújtásának időpontjában - közös háztartásban élő közeli hozzátartozók jövedelme vehető figyelembe. A gyermekvédelmi törvény 148. §.(5) bekezdése alapján a kedvezményben részesülő gyermeknek ingyenes a gyermekétkeztetés a bölcsődében, az óvodában, és az 1-7 osztályos tanulók esetében. A 8 osztályosok az intézményi térítési díj 50%-át fizették az étkeztetésért 2010. december 31 napjáig.( Ebben az évben már ők is térítésmentesen vehetik igénybe az étkezést ) A beszámoló évében 5 gyermek esetében utasította el a jegyző a kedvezményre irányuló kérelmet. Ebből 1 család 1 gyermekénél a vagyoni érték, 3 család 4 gyermekénél az egy főre jutó jövedelmi értékhatár feletti jövedelem miatt lett elutasítva a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre irányuló kérelem. A döntés ellen jogorvoslati kérelem nem volt. Az önkormányzat júliusban 250, novemberben 255 gyermek részére folyósított egyszeri 5.800,- Ft összegű támogatást. A támogatás összegét a költségvetési törvény határozza meg. Az egyszeri támogatás kifizetésre nem hoz külön határozatot a jegyző. Ezt a támogatást 100 %- ban megtéríti az állami költségvetés. Ez az összeg 2010 évben 2.292.000,- Ft volt. 2009. december 31-én 105 családban 240 gyermek részesült településünkön kedvezményben. 2010. december 31-én 111 család 257 gyermeke részesül már kedvezményben. A családok száma 6 családdal, míg a kedvezményezett gyermekek száma 17 gyermekkel lett magasabb az előző évhez
3 képest. A településen élő gyermekek ( 0-18 életévig ) 46%-a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, az arány a 2009 évhez képest 5% emelkedést mutat. A kedvezményben részesülő gyermekek közül 181 fő 14 év alatti, 61 fő a 15-18 év közötti, és 15 fő az olyan felnőtt korú kedvezményezettek száma akik még nappali tanulmányt folytatnak. Az egyedülálló szülők száma: 19. Településünkön 2010 évben nem volt olyan gyám, aki kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra lett volna jogosult tartási kötelezettsége alapján. Határozottan sokat jelent a gyermeket nevelő és kedvezményben részesülő gyermek családjánál az ingyenes étkeztetés, ami havonta több ezer forint kiadást jelentene. Egy gyermek napi háromszori étkezésének ( tízórai, ebéd, uzsonna ) havi napközis térítése 400,- Ft- os - tavalyi térítési díjjal kiszámolva- havi 9.600,- Ft. Ez egy átlagos hónapra 24 étkezési napra kivetítve egy három gyermekes család esetében ez már 28.800,- Ft összegű támogatást jelent. Szemléltető példaként bemutatom egy kedvezményben részesülő egyedüli gyermek, és családja éves támogatását, melyben a rendszeres önkormányzati és állami támogatásokat, és jogosultságokat tüntettem fel. támogatás megnevezése napközis étkeztetés ált. iskolában havonta tankönyv ált. iskolában, tanévkezdetekor egyszeri támogatás, (kedvezményhez társul) nyári szociális gyermek étkeztetés lakásfenntartási támogatás
Ft támogatás folyósítási ideje 9.600,10 hónap 10.700,-* évente 1 x 5.800,évente 2 x 260,- * 49 nap 6.000,- * 12 hónap iskoláztatási támogatás 12.200.12 hónap Ezen felül van lehetőség egyszeri támogatás igénybevételére, mint pl. átmeneti támogatás, kölcsön, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.
Megjegyzés *átlagösszeg *adagonként *átlagösszeg kamatmentes
Tény hogy a családi pótlék, iskoláztatási támogatás, és gyermekvédelmi kedvezmény – ingyenes tankönyv, ingyenes étkeztetés, tandíjmentesség - nélkül nem is tudna jó néhány család létezni, mivel a szülőknek nincs munkából származó jövedelme. Ugyanakkor a kedvezményt, mint támogatási formát, - mivel nem pénzt kapnak, - nem is helyezik méltó helyre. Egy három gyermekes kedvezményben részesülő családnál a fenti juttatások éves összege 1M Ft.körül alakul. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás A polgármester átruházott hatáskörben eljárva a gyermeket kérelemre vagy hivatalból rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, és a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át. ( Ez az összeg 2010 évben a 28.500,- Ft összegű nyugdíjminimum figyelembevételével 42.750,Ft. volt.) A rendelet alapján azokat a gyermekeket, illetve a gyermekek családját részesíti alkalmanként rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban, akiknek az eltartásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve alkalmanként jelentkező többletkiadások, - különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség, vagy iskoláztatás – miatt anyagi segítségre szorulnak. A beszámolás időszakában néhány kérelem kifejezetten a gyermek gyógyszemüvegének kiváltására irányult. A lencsék és a szemüvegkeret ára általában 10-15.000,- Ft költséget ró a szülőre. Támogatás összegének megállapításakor a család jövedelmi helyzetét vettük figyelembe. A kedvezményezett gyermekek esetében kértek a szülők támogatást beiskolázásra, több szülő kért a gyermek óvodai vagy iskolai ballagási költségéhez támogatást, de indokként hozzák fel a gyermek tánctanfolyamra történő befizetését is . Sajnos előfordult az is, hogy a kérelemben olyan indokot ad meg a szülő, ami nem felelt meg a valóságnak és az is, hogy rendszeres, munkából vagy gyermektartásból származó jövedelmet kívánt
4 szándékosan eltitkolni. A családsegítők és a hivatali dolgozók szakmai információjának összehangoltsága az esetek nagy részét már ki tudja szűrni. A valótlan jövedelmi adatokkal, és kreált indokkal beadott kérelmek elutasításra kerültek. 2010 évben a rendkívüli segély legkisebb összege 3.000,- Ft, a legmagasabb 10.000,- Ft volt. Egy gyermekeit egyedül nevelő szülő középiskolás és bejáró gyermekének rendszeresen támogatta az önkormányzat étkezését. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Kérelemben érintett gyermekek száma Segélyezett gyermekek száma Elutasított gyermekek száma Fellebbezések száma Kifizetett összeg E.ft-ban
2006 90 86 4 0 387eFt
2007 84 80 4 0 379eFt
2008 66 63 3 0 332eFt
2009 52 43 9 0 258eFt
2010 77 67 10 0 402eFt
2008 331 fő 166.eFt
2009 318 159eFt
2010 301 150eFt
Karácsonyi ajándék természetben Megajándékozott gyermekek 2-14 évig Ajándékozásra fordított összeg
2006 392 fő 196.eFt
2007 361 fő 180eFt
Óvodáztatási támogatás A jegyző annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll, - tárgyév június és december hónapjában támogatást folyósít. A támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek felett a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, illetve ha mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Az óvodáztatási támogatás összege a 2010. évben gyermekenként első alkalommal húszezer forint, ezt követőn esetenként és gyermekenként tízezer forint. Emellett további feltétel a gyermek rendszeres óvodába járatása. Az erről szóló igazolást az óvoda állítja ki. Óvodáztatási támogatás megállapítására 2010 évben két gyermek esetében került sor. Júniusban az egyik gyermek 20.000, - Ft, a másik gyermek 10.000,- Ft összegű pénzben kifizetett óvodáztatási támogatásban részesült. A decemberi támogatás már nem volt részükre kifizethető tekintettel arra, hogy a rendszeres óvodába járás feltétele az óvodától kapott igazolás alapján nem teljesült. Babatámogatás Az önkormányzat szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 5/1993. (VII.8.) számú rendeletének 15/A §. tartalmazza ezen támogatási formát, mely 2006 évben lett bevezetve. Az önkormányzat a köröstarcsai származási hellyel rendelkező újszülött gyermek számára egyszeri egyösszegű babatámogatást nyújt. A támogatás kérelem alapján, a gyermek születési anyakönyvi kivonatának bemutatását követően kerül megállapításra. A támogatást a feltételek teljesülése esetén a polgármester állapítja meg. A támogatás összege rendelet alapján gyermekenként: 10.000.- Ft. Általában az anyakönyvi kivonat kézhezvételét követően kérelmezik a támogatás kifizetését. Nem egy esetben volt rá példa, hogy a szüléssel egyidőben már jelentkeztek a támogatás összegéért, mely a család anyagi helyzetét tükrözte. 2010-ben 19 gyermek után fizette ki az önkormányzat babatámogatást.
5 Gyermekétkeztetés megoldásának módjai: Az önkormányzat a gyermekétkeztetést az általános iskola által működtetett napközis konyháról biztosítja a bölcsődés, óvodás és általános iskolás gyermekek részére. A táblázatban közölt adatok 2010. december 31.-i állapot adatait tartalmazzák. intézmény össz létszám étkezik nem étkezik (fő) (fő ) ( fő) bölcsőde 10 10 x óvoda 62 58 4 ált. iskola 226 149 77
nem fizet (fő) 7 70% 33 57% 95 64%
fizet 50%-ot ( fő ) 1 10% 8 14% 29 19%
fizet 100%-ot (fő ) 2 20% 17 29% 25 17%
Nyári szociális gyermekétkeztetés megállapítása A 11/2010. (IV.20. ) SZMMM. rendelet alapján május 20. napjáig - a gyermekjóléti szolgálat közreműködésével. – kell felmérni a nyári gyermekétkeztetési igényeket. A nyári szociális gyermekétkeztetésre biztosított keretösszegünk 939.060, -Ft, fedezetét biztosította a központi költségvetés. A tényleges költség 942.760,- Ft. volt. A keretösszeg és a tényleges felhasználás közötti különbséget az önkormányzat költségvetéséből biztosította. Térítésmentesen vehette igénybe a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, zömmel 6 és 10 év közötti gyermek a nyári szociális gyermekétkeztetést. 2010. június 21-től 2010. augusztus 27. napjáig, hetente öt napon. A gyermekek részére összesen 49 napig biztosított az önkormányzat nyári szociális gyermekétkeztetésre jogosultságot. Az ebéd a napközis konyhától került megvásárlásra. Az étel hazaszállításáról a szülőnek kellett gondoskodnia. A támogatás napi összege 260.-ft volt , 77 gyermek részesült nyári szociális étkeztetésben. Halmozottan hátrányos helyzet megállapítása: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121.§./1/ bek. 14 pontja szerint: „. hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek;” A közoktatásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 12/H. § (1) bekezdése alapján a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításáról szóló eljárásban a jegyző tájékoztatja a szülőt azokról a kedvezményekről, juttatásokról, pályázati lehetőségekről, amelyek a gyermeket megillethetik, ha megfelel a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre, tanulóra vonatkozó feltételeknek. Kedvezményre jogosult gyermek a gyermekvédelmi törvényben meghatározott normatív kedvezményre, bölcsődés, óvodás, és 1-7 évfolyam után az intézményi térítési díj 100%-ára, 8 évfolyamban 50 %-ára ( 2011.01.01.től 100%) , évente két alkalommal egyszeri támogatásra jogosult. és külön jogszabályban meghatározott kedvezményekre. (pl. térítésmentes tankönyvellátásra jogosultak, nem szedhető tőlük térítési díj, pl. művészeti oktatás. A halmozottan hátrányos helyzetű tanuló az oktatási intézményén keresztül pályázaton vehet részt. ( pl Útravaló Ösztöndíjprogram. ) Felsőfokú oktatásba történő felvételnél plusz pontokat jelent a továbbtanuló korábban megállapított HHH igazolása. A 20/1997. (II.13) Korm. rendelet 7. számú melléklete tartalmazza azt a nyilatkozatot, amit a szülő önkéntesen tölt ki, és ezen kérelmezheti a halmozottan hátrányos helyzet igazolását. A nyilatkozat célja annak megállapítása, hogy a hátrányos helyzetű gyermek, tanuló halmozottan hátrányos helyzetű. Amennyiben a szülő nyilatkozatában hozzájárulást ad, akkor a jegyző a nevelési-oktatási intézmény részére a nyilatkozatot másolatban megküldi. Ez esetben a nevelési-oktatási intézmény a nyilatkozaton szereplő személyes adatokat jogszabályban meghatározott módon kezeli, továbbá a jegyző a rendszeres
6 gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, a halmozottan hátrányos helyzet megszűnéséről a nevelési-oktatási intézményt tájékoztatja . Amennyiben a szülő nem ad hozzájárulást, akkor a nevelési-oktatási intézményt a szülő tájékoztatja a halmozottan hátrányos helyzet fennállásáról. Ez esetben köteles a szülő a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, - a hátrányos helyzet megszűnéséről tájékoztatni a közoktatási intézményt. A településen élő halmozottan hátrányos helyzetű gyermek száma 2010. okt. 1. napján ( KIR statisztika ) Bölcsődés korú ( ezt az adatot nem kéri a statisztika ) óvodás korú gyermek alapfokú tanulói jogviszonyban állók középfokú iskolával tanulói jogviszonyban állók
48 2 5 26 15
A gyakorlatban nehéz precízen és hűen tükrözni a településen élő halmozottan hátrányos gyermekek számát. A kedvezmény megállapítása során minden esetben megtörténik a szülő tájékoztatása. Néhány szülő a kellő szintű tájékoztatás ellenére sem látja át a halmozottan hátrányos helyzet megállapítása alapján keletkező előnyöket, - így a feltételek fennállása esetén sem tölti ki a nyilatkozatot, és nem kéri a jegyzőtől a gyermek halmozottan hátrányos helyzetének megállapítását. Az oktatási intézményen belül biztosított ellátásokat az iskola beszámolója tartalmazza. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat a Gyermekjóléti Szolgálat beszámolója tartalmazza. Jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedésekről A gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásról szóló l997.évi XXXI. törvény ( Gyvt.) rögzíti, hogy a települési önkormányzat feladata a gyermekek védelmét szolgáló helyi ellátórendszer kiépítése és működtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése. A gyermekvédelem elsődleges rendeltetése, hogy a gyermek mentesülve minden veszélyeztető körülménytől megfelelő családban nőhessen fel, valamint az, hogy a szülő gondoskodásából kikerülő gyermek helyettesítő védelmét biztosítsa. A gyámhatóság a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedést csak akkor teheti meg, ha a szülő nem teszi meg a gyermek érdekében szükséges intézkedéseket, illetve nem járul hozzá, vagy egyébként akadályozza a gyermek körülményeinek megfelelő gyermekjóléti illetve más alapellátás igénybevételét. A törvény értelmében a veszélyeztetettség: „ olyan - a gyermek vagy más személy által tanúsított magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.” A gyermekvédelmi törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében - a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ, a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a pártfogó felügyelői szolgálat, az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása,
7 a társadalmi szervezetek, egyházak, - 2011. január 1-től a munkaügyi hatóság is.
alapítványok,
A törvényben meghatározott intézmények és személyek kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, továbbá kötelesek hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet. A törvényben meghatározott személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni. Ha a törvényben meghatározott személy vagy szerv alkalmazottja a törvénybefoglalt jelzési vagy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a gyámhivatal - jelzésre vagy hivatalból - értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját és javaslatot tesz az érintett személlyel szembeni fegyelmi felelősségre vonás megindítására. A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén a gyámhivatal büntetőeljárást kezdeményez. A családban előforduló viták veszekedések néhány esetben tettlegességig fajultak. Ha az eset szemtanúja vagy részese a gyermek, az intézkedésről az eset leírásával a rendőrség megküldi a jegyzőnek az értesítést A gyámhatóságnak ilyen esetekben nincs mérlegelési lehetősége, az eljárást ilyenkor kötelező megindítani. 2010 évben a rendőrségtől több esetben kaptunk értesítést ilyen rendőri intézkedésről. Az jelzésben érintett családok száma 6, az érintett gyermekek száma 15, és 2 családnál volt ismétlődő rendőri intézkedés. A gyámhatóság három fiatalkorú gyermek esetében kapott rendőrségi értesítést, bűnelkövetés, illetve szabálysértés elkövetése miatt., egy gyermek esetében volt ismétlődés. Védelembe vétel A gyermekvédelmi törvény alapján jegyző akkor veszi védelembe a gyermeket ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható. Védelembe veheti továbbá a gyermekjóléti szolgálat javaslatának figyelembevételével, a szabálysértési hatóság értesítése alapján a szabálysértést elkövetett fiatalkorút, a nyomozó hatóság nyomozást megtagadó határozata alapján a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermeket, a rendőrség, az ügyészség, illetve a bíróság jelzése alapján a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt fiatalkorút. A védelembe vétellel egyidejűleg a gyermek gondozásának folyamatos segítése és ellátásának megszervezése, a szülői nevelés támogatása érdekében a jegyző a gyermek részére a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját rendeli ki és a veszélyeztetettség okának megszüntetése érdekében intézkedést tesz, így különösen kötelezi a szülőt, hogy folyamatosan vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, a Kt. hatálya alá tartozó iskolaotthonos nevelést-oktatást, illetve kollégiumi ellátást, kötelezi a szülőt, hogy gyermekével keressen fel valamely családvédelemmel foglalkozó személyt vagy szervezetet, kötelezi a szülőt arra, hogy gyermeke vegye igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, kezdeményezi a háziorvosnál - súlyos veszélyeztetettség esetén bármely orvosnál - a betegsége, illetve szenvedélybetegsége következtében állandóan vagy időszakosan kóros elmeállapotú szülő, illetve a gyermekkel együtt élő más hozzátartozó orvosi vizsgálatát, intézkedik - az illetékes szervek bevonásával a gyermek egészségét veszélyeztető körülmények megszüntetéséről,
8 magatartási szabályokat állapít meg a gyermek számára a kifogásolt magatartás megszüntetése érdekében, figyelmezteti a szülőt helytelen életvezetésének, magatartásának következményére, és felszólítja annak megváltoztatására, és a jogkövetkezményre. A védelembe vétel során a gyermek átmeneti gondozását is el lehet rendelni 1-2 hónapra, - hétvégi hazalátogatással és hétközi kapcsolattartással, - ha van arra remény, hogy egy rövidebb átmeneti időszak alatt rendeződnek a családi viszonyok. A gyermekjóléti szolgálat a védelembe vétel kezdeményezése során vagy a védelembe vétel fennállása alatt javaslatot tehet a családi pótlék természetbeni megállapítására, de csak akkor, ha a gyermek elhanyagolása másképpen nem szüntethető meg. A jegyző akár a védelembe vétellel egyidejűleg, akár a védelembe vétel fennállása során elrendelheti a családi pótlék legfeljebb 50%-ának természetbeni formában történő nyújtását. Településünkön nem hozott még ilyen döntést a gyámhatóság, a gyermek után járó családi pótlékot pénzben folyósítja a Magyar Államkincstár. A védelembe vétel nem érinti a szülő felügyeleti jogát. A jegyző - kérelemre bármikor, hivatalból legalább évente - felülvizsgálja a védelembe vétel indokoltságát. A védelembevétel során kirendelt családgondozóval együtt kell működni a szülőknek és a gyermeknek is a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében. A szülő nem tekinthető együttműködőnek, ha megfelelő segítség és figyelmeztetés ellenére nem teszi meg a gyermek érdekében szükséges intézkedéseket, vagy nem járul hozzá illetve akadályozza a gyermek körülményeinek megfelelő gyermekjóléti, illetve más szociális, egészségügyi vagy közoktatási ellátás igénybevételét. A jegyző haladéktalanul értesíti a gyámhivatalt a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem lehet, és alaposan feltételezhető, hogy segítséggel sem biztosítható a gyermek családi környezetben történő megfelelő gondozása, nevelése. Továbbá abban az esetben is, ha a gyermek védelembe vétel már két éve fennáll és a megfelelő segítségnyújtás és családgondozás ellenére sem sikerült megszüntetni. a gyermek veszélyeztetettségét. Ez azonban automatikusan nem eredményezheti a gyermek kiemelését a családból. A gyámhivatal az eljárási cselekmények sorában meghallgatja többek között a gyermeket gondozó szülőt, a különélő szülőt, szükség szerint a gyermek más közeli hozzátartozóját, a gyermeket, illetve a családgondozót, indokolt esetben környezettanulmányt készít, megvizsgálja a családba fogadás lehetőségét, az átmeneti nevelésbe vétel elrendelésének indokoltságát, a gyermek elhelyezése, elhelyezésének megváltoztatása, illetve a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti per megindításának szükségességét. 2010 évben. összesen 24 gyermek esetében indult védelembevételi eljárás. 19 gyermek esetében a rendőrségtől kapott értesítést a gyámhatóság, szülőtől 1, az általános iskolából 1, középiskolától 2 értesítés érkezett, és 1 gyermek védelembevételére a gyermekjóléti szolgálat tett javaslatot, eredménytelen alapellátás miatt. A gyámhatóság 6 gyermeknél szükségesnek látta a védelembevétel elrendelését., 18 gyermek esetében mellőzte azt, és a gyermekek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében a gyermekjóléti szolgálat figyelmét hívta fel a segítségnyújtásra. A védelembe vett gyermekeknél 6 gyermek esetében a gyermeknek felróható, ( 2 gyermeknél a magatartási problémák, 2 fiatalkorú gyermek esetében pedig a bűnelkövetés )- a további 2 gyermeknél pedig a szülőnek felróható magatartás volt védelembevétel elrendelés oka. Ezen eseteknél az is mérlegelésre került, hogy milyen súlyú a gyermek veszélyeztetettsége, továbbá az, hogy a gyermek és a szülő is elfogadja felajánlott segítséget és vállalják a gyermekjóléti szolgálattal való együttműködést, mely alapszolgáltatásként biztosít az önkormányzat. 2010. szeptemberében lépett hatályba a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos 2010 évi LXVI. törvény, mely módosította családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényt, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi eljárásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt.
9 A jegyző, mint gyámhatóság teendőit az említett törvények határozzák meg a tankötelezettség mulasztásával, az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztésével és természetben történő nyújtásával kapcsolatban. Tankötelezettség az általános iskolában, gimnáziumban, szakközépiskolában valamint szakiskolában teljesíthető. Amennyiben a tanköteles korban lévő gyermek igazolatlan mulasztása eléri a 10 tanórát, az iskola köteles értesíteni a jegyzőt. Az értesítés után végzésben hívja fel a szülő figyelmét a gyermek mulasztásának következményeiről. Amennyiben a gyermek mulasztása már eléri az 50 tanórát, akkor a jegyző a gyermeket védelembe veszi, és az iskoláztatási támogatás felfüggesztéséről hoz döntést. 2010 évben két gyermek esetében kaptunk iskolai tájékoztatást 10 órás mulasztásról. Év végén érkezett a harmadik iskolai jelzés, de az már 49 órai hiányzást igazolt. Az iskola nem teljesítette törvényi kötelezettségét, - nem tett jelzést a 10 órát meghaladó hiányzásról. Ez ügyben indult eljárás - döntéshozatal szempontjából- már áthúzódott a 2011 -es évre. A gyermek védelembe lett véve, iskoláztatási támogatása felfüggesztésre került. Hasonlóan kellett eljárni a másik két gyermek esetében is, akik szintén 50 óránál többet hiányoztak. Sajnos az ők esetében sem érkezett értesítés a 10 órát meghaladó mulasztásról.
évek
2006
2007
2008
2009
2010
Védelembe vett gyermekek előző évi zárószám XII.31. tárgyévben védelembe vett gyermek tárgyévben megszűnt védelembe vett gyerm tárgyévi zárószám (december 31.) családszám
19 3 4 18 7
18 4 11 11 6
11 14 5 20 8
20 1 10 11 5
11 6 2 15 8
4 14 2
2 8 1
3 8 4
Védelembevétel okának megnevezése ( tárgyévi zárószám ) környezeti szülőnek felróható magatartási gyermeknek felróható magatartási
10 5 3
5 3 3
Védelembevétel felülvizsgálata A felülvizsgálat során arról hoz döntést a gyámhatóság, hogy a védelembevétel fenntartása indokolt-e még továbbra is, vagy elérte már célját és megszüntethető. Amennyiben a veszélyeztetettség megszűnt vagy oly mértékben csökkent hogy a még fennálló veszélyeztetettség alapellátásban is kezelhető és az együttműködés is megfelelő, a védelembevételt megszüntetésre kerül, nincs szükség a családgondozó által nyújtott szakmai segítségre, tisztségéből felmenthető. Amennyiben a védelembevétel nem éri el célját és folytatásától eredmény nem várható, a gyámhatóság megkeresi a gyámhivatalt más, hatáskörébe tartozó gyermekvédelmi intézkedés megtétele végett. A gyermekvédelmi törvény előírja, amennyiben a védelembevétel fennállása óta eltelt két év, és a védelembevétel még mindig nem szüntethető meg, akkor a felülvizsgálatot követően a gyámhivatalhoz kell a gyermek teljes iratanyagát megküldeni egy újabb felülvizsgálatra. Ez eseteknél a gyámhivatal a Gyermekvédelmi Szakszolgálat szakvéleménye alapján hoz döntést. 2010. évben 2 gyermeknél szűnt meg a védelembevétel, egy gyermeknél eredményesség, a másik gyermeknél nagykorúság elérése miatt. Az év folyamán elvégzett felülvizsgálatok során 3 gyermeknél volt két éve fennálló védelembevétel. A szakértői bizottság javaslata alapján a gyámhivatal további 3 hónapos határidőt jelölt meg a súlyos veszélyeztetettség megszüntetésére. A szülők megfelelő hozzáállása és a tőlük elvárható igyekezet és teljesítés alapján továbbra is védelembe maradtak a gyermekek, ezzel elkerülhetővé vált a gyermekek családból történő kiemelése.
10 A védelem alatt álló gyermeknek és szüleinek a gyermekjóléti szolgálat kirendelt családgondozója ad segítséget a veszélyeztetettség megszüntetéséhez. Ezzel egyidejűleg foglalkozhat vele a pszichológus, v agy az Alapszolgáltatási központ családgondozója is, nyilván el kell választani a kompetenciahatárokat. A jelenlegi szabályozás szerint a pártfogó felügyelet alatt álló fiatalkorú gyermek is lehet védelemben, így párhuzamosan lehet mellette a bűnelkövetés miatt kirendelt pártfogó és a védelembevétel során kirendelt családsegítő. A pártfogó felügyeletet a bíróság rendeli el, és gondoskodik pártfogó kirendeléséről. Szakmai felügyelete az Igazságügyi Minisztériumhoz tartozik. Jelenleg egy utógondozásban is részesülő ( korábban átmeneti nevelésben volt ) védelem alatt álló fiatalkorú áll büntetőügyben elrendelt pártfogó felügyelet alatt. A védelembevételt mellőző, - eljárást megszüntető, - védelembevételt elrendelő, és a védelembevétel felülvizsgálata során hozott döntések ellen jogorvoslati kérelmet 2010 évben nem terjesztettek elő. Ideiglenes hatályú elhelyezések és az azt követő döntések Ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a jegyző a gyermeket kiemeli a családból és ideiglenesen hatállyal elhelyezi. Az elhelyezés során vizsgálja a gyámhatóság, hogy a külön élő másik nevelésre alkalmas szülőnél, harmadik személynél vagy nevelőszülőnél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben tudja a gyermeket elhelyezni. A gyámhatóság előtt két alkalommal indult eljárás, mely a gyermek ideiglenes elhelyezésére irányult. A gyermektől külön élő szülő tavaly két alkalommal nyújtott be ilyen kérelmet. Mindkét esetben elutasításra került a kérelme, mert jogszerű kiemelésre okot adó körülmény, azonnali intézkedésre okot adó súlyos veszélyeztető helyzet nem volt a gyermeknél. Felügyeleti szerv szakmai ellenőrzése 2010 évben felettes szerv ellenőrzést nem végzett gyámhatóságunknál. A gyámhatóság jövőre vonatkozó javaslata és célok meghatározása. A családnak nagy szerepe van a gyermeknevelésben. Amennyiben a jövő nemzedékek érdekében tenni akarunk valamit, elsősorban a családokat kell erősíteni és támogatni, hogy szocializációs alapfeladatuknak minél jobban meg tudjanak felelni. Az anyagi biztonságot a munkavégzés során szerzett jövedelem adja, így a munka világából másfelé orientálódó szülők munkavállalásra való ösztönzése továbbra is kiemelt cél. A gyermekek helyzetének javítása érdekében még szorosabb együttműködés a családokkal, az oktatási intézmények vezetőivel és pedagógusaival, különös tekintettel a gyermeki jogok érvényesítésére. A településünkön élő fiatalkorúak és gyermekek védelme érdekében a jelzőrendszer tagjaival egyeztetve, a rendőrség erre irányuló tevékenységére támaszkodva kívánjuk felhívni a figyelmet a fiatal és gyermekkorúak alkohollal történő kiszolgálásának tilalmára, és az alkohol és kábítószer fogyasztás káros hatásaira. Gyermekbántalmazás 2010 évben nem indult a gyámhatóság előtt gyermekbántalmazás miatt eljárás.
11 Bűnmegelőzési programot településünk nem készített. A rendőrség kötött a gyámhatósággal egy együttműködési megállapodást, amely a családon belüli erőszak és a kiskorúak védelmével kapcsolatos feladatok végrehajtására fókuszál. A rendőrség teljesíti kötelezettségét, intézkedésük során feltárt a veszélyeztetettségről az értesítést megküldi a törvénybe foglaltaknak megfelelően. Az értesítés alapján a gyermek látótérbe kerül, segítséget kap, a rossz példa által is megerősíthető benne a törvénytisztelet, magatartás formálással is elérhető, hogy a gyermek távol tartsa magát a bűnelkövetéstől. Együttműködés A törvényben meghatározott, és a gyermekek védelme érdekében létrehozott rendszer akkor működik hatékonyan, ha a rászoruló gyermek eljut a neki és családja számára segítséget biztosító ellátáshoz. Ebben kulcsszerepe van a jól működő, hatékony jelzőrendszernek, amely képes felderíteni, jelezni az észlelt problémát, illetve megoldási alternatívákat felépíteni, valamint szükség esetén eljárást kezdeményezni. A jelzőrendszer megfelelő működése jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a gyermekeket érintő problémák, a gyermekek veszélyeztetettsége időben felszínre kerüljenek. Megfelelő, összehangolt segítség és szolgáltatások révén a súlyosabb problémák kialakulása megelőzhető. A gyermekeket érintő problémák észlelése és jelzése a jelzőrendszer tagjai - oktatás, egészségügy, szociális, hatósági területen dolgozó – gyermekekkel foglalkozó szakemberek- számára kötelezettség, ugyanakkor valamennyiünk – a társadalom minden tagjának – felelőssége is. Ha rosszul értelmezzük az ellátandó gyermek érdekének védelmét, illetve a titoktartást, akkor az együttműködés nehézkessé válik. Van tapasztalatunk a magukat megnevezni nem kívánó, - névtelenül - „ és nagy jóindulattal tett” bejelentések intézésében is. Olyan eset is előfordult, hogy személyesen tett bejelentést az ügyfél, de az általa elmondottakat tartalmazó szó szerinti jegyzőkönyvet már nem volt hajlandó aláírni. Ezekben az ügyekre is odafigyelünk, a szükséges ellenőrzést illetve az előírásoknak megfelelő intézkedést megtesszük. Cél a lehető leghamarabb felismerni a veszélyeztetettség tüneteit, és megfelelő irányban elindítani a jelzést. Az orvosok, védőnők, a pszichológus, az óvodai és iskolai gyermekvédelmi felelősök, pedagógusok, a családsegítő, a rendőrség és a körzeti megbízott, vidéki iskolák, kollégiumok és gyermekjóléti szolgálatok segítik munkánkat, kapcsolatunk megfelelő. Igyekezetünkkel az a célunk, hogy az összefogással elért prevencióval a lehető legjobban védjük a gyermekeket és érdekeiket, lehetőség szerint megelőzhető legyen a hatósági eljárás. A gyermekvédelemmel foglalkozó személyek és szervek együttműködése nélkül nem működne megfelelően a megelőzés A gyermek családban történő nevelkedését együttműködéssel segítjük elő, a veszélyeztetettség jeleire odafigyelünk, bántalmazás gyanújára külön figyelmet fordítunk. A jelzőrendszer összefogott. A jelenleginél is jobb működtetésre a gyermekjóléti szolgálat igen sok energiát fektet. A megtapasztalt sikerek előrébb viszik, a kudarcok pedig még hatékonyabb munkára ösztönzik a jelzőrendszeri tagokat. Értékelés Az önkormányzati gyermekvédelmi tevékenységünket bemutatva a település gyermekvédelmi rendszer egy részének áttekintésére nyújtottam lehetőséget a beszámoló elkészítésével. Az életben a gyermekvédelem ott kezdődik, hogy a szülő felelősségteljes döntést hoz a gyermekvállalás tekintetében. A legideálisabb, ha a gyermek családba születik. Településünkön meghatározó a gyermekeket nevelő családok anyagi helyzete. Vannak családok, ahol terv szerint azért született gyermek, mert így az anya igénybe tudja venni a gyermeknevelési támogatást. Munkavégzés során megismerjük a családok anyagi helyzetét, a szülők pénzkezelési gyakorlatát. Egyre több család kerül krízishelyzetbe. A klasszikus családszerkezetet eltorzult. Néhány gyermekét egyedül nevelő szülő a másik szülőtől tartásdíjra sem számíthat. A nagyon rossz anyagi helyzetben lévő szülő is ritkán fordul a bírósághoz a gyermektartás megállapítása, vagy annak behajtása miatt. A gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése feltételekhez kötött, előzménye kell legyen a bírósági eljárás és a gyermektartás végrehajtásának eredménytelensége. Munkánk végzése során ismertté vált előttünk, hogy egyre több család ingatlanát érinti a végrehatás, kisebb-nagyobb tartozás miatt. Az adósok már nehezen tudják a korábbi években vállalt magas, sok
12 esetben a rendszeres és megfelelő szintű jövedelemhez viszonyított kirívóan magas pénzintézeti kölcsönt törleszteni. A törlesztő részlet letiltása megélhetésüket veszélyezteti. Gyakorlattá vált, hogy a tartozást követelő pénzintézettől egy másik pénzintézethez helyezték át számlavezetésüket, hogy a tartozás havi részlete ne legyen levonható. A gyermeket nevelő családok nagy része anyagi gondokkal küzd. A pénzintézeti hiteltörlesztések, a lakás fenntartása, a közüzemi számlák időben történő megfizetése már gondot jelent azon családoknál is, ahol mindkét szülőnek van munkabérből származó jövedelme. A ki nem fizetett víz, áram és gáz szolgáltatási díjak kikapcsolást eredményeznek, függetlenül attól, hogy egyre több család számára adja ki a hivatal a védendő fogyasztó nyilvántartásához szükséges igazolást. Vannak családok, ahol a hátralék részletekben történő kifizetést sem tudják vállalni. Egyre több kikapcsolási értesítésről van tudomásunk, és egyre bővül azon háztartások száma, ahol kártyával történik az áramvásárlás, és a vízért is közkifolyókhoz járnak, 2010 évben 192 esetben adott ki az önkormányzat védendő fogyasztásra vonatkozó igazolást. ( áram és gáz ) Az anyagi veszélyeztetettségre közös erővel kell odafigyelni, mert az okok súlyosbodása vagy halmozódása esetén igen komolyan veszélyezteti a családokat, gyermekeket, és kritikus helyzetek állnak elő. Az energiaárak emelkedése miatt a számlák több hónapos hátralékokat tartalmaznak. Az elmaradt számla kifizetésére az átmeneti kölcsön összege nem elég. Az önkormányzat kölcsönökkel és segélyekkel képtelen megoldani a családok problémáját, más pénzforrásra esély nincs. A lakosságot érintő megszorítások, az áremelkedések elsősorban a gyermekek helyzetét rontja. Sokszor a gyermeknek nem jut abból a támogatásból, amit az állam éppen a gyermekre nézve biztosít. A védőnő, az oktatási intézmények, az egészségügy gyermekvédelmi feladata kiemelt fontossággal bír. A rendszerbe tartozó szakemberek közvetlenül találkoznak a problémákra utaló jelekkel. Említhetem itt a folyamatosan jelentkező és veszélyt jelentő okokat, - a pénztelenséget., az elhanyagolást, gondozatlanságot. A rendszeres alkoholfogyasztás nem marad titokban, tudomásra jutást követően a figyelemfelhívás családgondozás keretében megtörténik. A családnál lévő hátrány ( munkanélküliség, jövedelemhiány, betegség, stb. )önmagában is, de tapasztalat szerint együttesen már elő is idézi a családban felnövő gyermek hátrányos helyzetét, vagy veszélyeztetettségét. Különösen súlyos ha a hátrányok halmozódnak, vagy a család nem tud kiemelkedni a kedvezőtlen állapotából. Sokszor állandósul a helyzet, kilátás nélkül, kedvezőtlen körülmények között él a család, ahol a gyermek a legnagyobb vesztes. A generációk egymáson való segítése is egyre ritkább, a nagyszülő, szülő saját maga megélhetésére sincs megfelelő fedezet, így gyermekét, unokáját sem tudja segíteni. Összegzés Jelen beszámoló és az intézmények által a készített összefoglaló tájékoztatók olyan szintű információt biztosít, mely alapján a Tisztelt Képviselő –testület átláthatja a településen élő családok és a gyermekek helyzetét. Munkahely hiányában nincs esély a felemelkedésre. Határozati javaslat: Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet hogy beszámolót értékelje és fogadja el.
Köröstarcsa, 2011. április 14. Szabó Károlyné vezető főtanácsos Mellékletek száma: 1 Korfa, 2010.évben
Köröstarcsa Község állandó népessége KORFA 2010 900
850
800
750
700
650
600
550
500
450
300
250
200
150
100
50
50
*61-79 életévig 203 fő **80 év fölött 39 fő 242
100
150
200
250
300
400
450
500
550
600
750
800
850
900
790
*18-30 életévig 266 fő, **31-60 életévig 594 fő 18-30 életévig 243 fő, **31-60 életévig 547 fő 57 15-17 57 114 fő
FÉRFIAK 1362 fő
700
346
18-60 1650 fő
133
650
*61-79 életévig 276 fő, **80 év fölött 70 fő. 61588 fő
860
350
6-14 269 fő
136
34
3-5 56 fő
22
36
0-2 75 fő
39
életkor fő
Köröstarcsa állandó népessége 2752 fő
NŐK 1390 fő
Beszámoló Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása
A Gyermekjóléti Szolgálat 2010. évi működése „Az életben a legnehezebb az a rövid korszak, amikor a fiatal lélek a család, az iskola és a saját rabságából az önálló gondolkodásra érik” (Móricz Zsigmond) Tisztelt Képviselő-testület! Az 1997. évi XXXI. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 96.§.(6) bekezdése rendelkezik arról, hogy a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-éig - a külön jogszabályban meghatározott tartalommal - átfogó értékelést készít, amelyet a képviselő-testület megtárgyal. A tartalmat meghatározó külön jogszabály a 149/ 1997. )XI.10.) korm. rendelet, melynek 10. számú melléklete alapján készítettem el beszámolómat. B e kívánom mutatni a gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módját, működési tapasztalatait (az alapellátásban részesülők számát, a gyermekek veszélyeztetettségének okait, a szociális válsághelyzetben lévő várandós anyák gondozását, a családjából kiemelt gyermek szüleinek gondozását, a jelzőrendszer tagjaival való együttműködés tapasztalatait), valamint a gyermekek napközbeni ellátásának, gyermekek átmeneti gondozásának biztosítását, ezen ellátások igénybe vételét, s az ezzel összefüggő tapasztalatok bemutatását. 1. A gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja Településünkön az 1997. évi XXXI. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény előírása alapján 1998. január 1. óta működik gyermekjóléti szolgálat. A gyermekjóléti feladatokat önálló családgondozó látja el, akinek személye több, mint 6 éve változatlan. A családgondozó végzettsége –szociálpedagógus –az előírásoknak megfelelő. A gyermekjóléti szolgálat feladatainak teljesítése mellett a családgondozó az Alapszolgáltatási Központ vezetését is ellátja. 2010. június 1. és november 30. között az önkormányzat szociális végzettségű közcélú foglalkoztatott alkalmazásával segítette a gyermekjóléti szolgálat munkáját, ami lehetőséget nyújtott a gondozási tevékenységek megosztására. Ennek köszönhetően az adott időszakban nőtt a gondozott családokkal való kapcsolattartások száma, fokozottabban figyelemmel tudtuk kísérni a veszélyeztetett gyermekek sorsának alakulását és most először egész napos nyári gyermekprogramot tudtunk szervezni a település hátrányos helyzetű gyermekei számára. Sajnos a szerződés lejárta után nem volt lehetőség a foglalkoztatás meghosszabbítására. A családgondozó a gyermekjóléti feladatokat osztott munkakörben végzi az intézmény vezetésével. A gondozási tevékenységek ellátására és az adminisztrációs munkák elvégzésére sokszor nem elegendő a napi 8 óra, emellett az intézményvezetéssel kapcsolatos feladatoknak és elvárásoknak is eleget kell tennie. Az Alapszolgáltatás Központ vezetői státuszának betöltését a jogszabályok szakvizsga megszerzéséhez kötik, mely jelenleg van folyamatban. A választott szakterület gyermekjóléti alapellátás, így a vizsgára való felkészülésnek köszönhetően a családgondozó ismeretei frissítésre és bővítésre kerültek. A sikeres vizsga megszerzése után szakokleveles szociálpedagógusként tesz eleget a gyermekjóléti feladatoknak. A családgondozó jelenleg önként vállalt tanulmányokat is folytat –A Szent István Egyetem Gazdasági karán, mediátor szakon -, a diploma megszerzése után képzett konfliktuskezelő szakember lesz, ami az intézmény által nyújtott szolgáltatások körének bővítését segítheti elő. -1-
Az utolsó statisztikai adatok alapján településünkön 552 fő 18 év alatti lakos van nyilvántartva. 2010. december. 31-én a gondozott gyermekek száma a következőképpen alakult: 20 család 55 gyermeke részesült alapellátásban 8 család 15 gyermeke esetén került sor védelembe vételre, a gyerekek átmeneti nevelésbe vételét követő gondozás 2 családot érint. A számok a korábbi évek adataihoz viszonyítva nőttek. 2. A gyermekjóléti szolgálat működési tapasztalatai: A gyermekjóléti szolgálat - összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelésioktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal –szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Az elmúlt évben a kezelt problémák száma jelentősen megnövekedett. A gondozott gyermekek száma szintén nőtt, és meg kell jegyezni, hogy az egyre súlyosbodó problémák lényegesen több esetkezelésre fordított időt igényelnek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a lakosság a szolgáltatást –akár önkéntesen, akár hatósági intézkedés alapján vette igénybe –elfogadta, a családgondozót problémákkal keresi. Egyre több esetben fordul a család önként segítségért a szolgálathoz. Ez számomra azt jelzi, hogy a lakosság a munkánkat elfogadta és bizalommal keresi. A segítségünket önként kérő kliensek szinte valamennyien felnőtt korúak, és a probléma, melynek megoldásában támogatást várnak, összetett esetkezelést igényel. Emiatt sok esetben fordul elő, hogy a családsegítő szolgálattal együttműködve kell lépéseket tenni a probléma megszüntetése érdekében. A két szolgálat közötti kapcsolat rendkívül jónak mondható. A szolgálat 2010. évi munkáját néhány statisztikai adattal kívánom szemléltetni, mely részletesen bemutatja az elvégzett tevékenységek jellegét és mértékét. (KSH adatszolgáltatás) A Gyermekjóléti Szolgálat szakmai tevékenységeinek száma 2010. év Megnevezés Szakmai tevékenységek száma Információnyújtás 137 Tanácsadás 357 Segítő beszélgetés 122 Hivatalos ügyekben való közreműködés 281 Családlátogatás 86 Felülvizsgálati tárgyaláson Átmeneti nevelésbe vétel Védelembe vétel 16 való részvételek Közvetítés más szolgáltatásba 19 Elhelyezési értekezleten ill. tárgyaláson való részvétel 1 Konfliktuskezelés 48 Szakmaközi megbeszélés 23 Esetkonferencia 6 Örökbefogadással kapcsolatos intézkedések Adományosztás 43 Összesen 1141
-2-
Gyermekjóléti Szolgáltató tevékenység a kezelt probléma típusa szerint Megnevezés
Kezelt problémák száma
Anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő stb.) Gyermeknevelési Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség Magatartászavar, teljesítményzavar Családi konfliktus (szülők egymás közt, szülők-gyermek közti) Szülők vagy a család életvitele Szülői elhanyagolás Családon belüli bántalmazás Fogyatékosság, retardáció Szenvedélybetegségek Összesen
81 13 24 71 45 102 4 7 33 380
2.1 Alapellátásban részesü lők 2010-ben megemelkedett az alapellátásban részesülők száma. Az emelkedés azzal is magyarázható, hogy tavalyi évben több esetben került sor olyan hivatalból indított védelembe vételi eljárásra, amely a védelembe vétel mellőzése mellett, az alapellátás kötelező igénybevételének előírásával zárult. Az eredményesség szempontjából igen fontos, hogy az alapellátás keretében a gyerekek és családjaik együttműködése az önkéntességen alapuljon. Egyesekből a hatósági kötelezés ellenállást válthat ki. A szolgálat és a lakosság között kialakult jó kapcsolatnak köszönhetően az esetek többségében a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a szülők vállalják az önkéntes együttműködést a családgondozóval. A védelembe vétel során kötelezően előírt szabályokkal ellentétben az alapellátás során arra törekszünk, hogy a kliensek segítségünkkel, önmaguk tudják meghatározni azokat a feladatokat, melyek a probléma megszüntetése érdekében nélkülözhetetlenek. A következő táblázatban az előző évi adatokat kívánom összevetni a 2010-es alapellátásban részesülők számával: év családok száma gyermekek száma 2006.
10
29
2007.
17
43
2008.
17
41
2009.
18
52
2010.
20
55
A gyermekjóléti szolgálat családgondozója az alapellátottakon kívül védelembe vett gyermekek gondozását is végzi. Védelembe vételre akkor kerül sor, ha a szülő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátás önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható. A gondozás ezen formájában a veszélyeztetés megszüntetése érdekében meghatározott feladatok elvégzése már nem önkéntes alapon történik, hanem azok végrehajtását a jegyző kötelezően írja elő a családtagok részére. A kötelezettség elmulasztása – ezzel a veszélyeztetés további fenntartása –más gyermekvédelmi intézkedés elrendelését vonja maga után. -3-
2.2 A gyermekek veszélyeztetésének okai 2010-ben – a korábbi évekhez hasonlóan – any agi veszély eztetettség miatt voltak a legtöbben alapellátásban (19 fő). Ezekben az esetekben a gyerekek súlyos anyagi veszélyeztetése indokolta az ellátás igénybe vételét. Egyre több megélhetési nehézséggel küzdő szülő kéri a segítségünket. A munkanélküliség, a megnövekedett hiteltörlesztések, az egyre dráguló élet jó néhány család létét nehezíti meg lényegesen. Ezekben az esetekben igyekszünk elősegíteni azt, hogy a szülők az alacsony jövedelmeiket a lehető „ leggazdaságosabban”osszák be. A túl kevés rendelkezésre álló jövedelmek mellett rendszeresen előforduló probléma az ésszerűtlen beosztás. Több család esetében hiányzik a megfelelő fontossági sorrend felállításának képessége. A számlák befizetése sokszor a sor végén áll, mint teljesítendő feladat. A tapasztalat az, hogy ezek a szülők családból hozott mintát követnek, a felelősségteljes gondolkodást, az előrelátást fejlődésük során nem sajátították, hiszen nem is volt kitől. Második helyen továbbra is a szü lők életviteléből és szü lői elhany agolásból eredő veszély eztetettség áll, ami 2010-ben 16 gyermeket érintett. Ez a kategória a nem megfelelő életvitelt, a gyermek hiányos gondozását és lelki elhanyagolását foglalja magába. Sajnos ezeknél a családoknál is a háttérben elsősorban a nevelkedés, a gyermekek gondozásának nem megfelelő elsajátítása, vagyis a szülői szerepek helytelen átvétele áll. N agyon nehéz egy felnőtt ember hosszú évek során kialakult életvitelén változtatni, a családi nevelkedés hiányosságait felnőtt korban korrigálni, illetve pótolni. A szenvedély betegség 2010-ben 9 gyermek veszélyeztetettségét idézte elő. Valamennyi esetben az alkoholfogyasztás vezetett a veszélyeztetettség kialakulásához. Az ezzel a problémával küzdő családok gondozásába minden alkalommal igyekszünk bevonni a Mentálhigiénés Egyesület Köröstarcsán is tevékenykedő, szenvedélybetegek közösségi ellátásával foglalkozó gondozóját. A tapasztalataink azok, hogy ilyen esetekben szükséges a kettős gondozás, hiszen a közösségi gondozónő kimondottan szenvedélybetegek segítésére specializálódott. Az elmúlt időszakban mind többet találkoztunk magatartási p roblémával küzdő fiatalokkal. Ennek az oka igen összetett. Az utóbbi időben a korábbi viselkedési szabályok fellazultak, átalakultak. Sajnos egyre több fiatalt a „ mindent lehet” , ezzel párhuzamosan a „ minden mindegy és reménytelen”érzése jellemez. A közélet és a média is a magatartási problémák fokozódását serkenti. Sok eseteben a család nem tölti be biztonságot teremtő (óvó-védő) funkcióját. Egyre többször hiányzik a nyugodt családi légkör, a megértő szülői hozzáállás, a gyermek elfogadása, pozitív megerősítése családja részéről. A magatartási problémák hátterében szinte minden esetben családi működési zavarok húzódnak meg, és sűrűn tapasztalható, hogy a szülői minta hat károsan a gyermek fejlődésére. Az ellátásban lévő –magatartási problémával küzdő - gyermekek a gondozás ellenére tavaly három esetben követtek el bűncselekményt és szabálysértést. Az elmúlt évben a környező oktatási intézmények –elsősorban középiskolák –rendszeresen küldték értesítéseiket a tanulók igazolatlan iskolai hiányzásai miatt. 2010-ben több köröstarcsai tanuló nem tett eleget tankötelezettségének. Ez a probléma országos szintű volt és szükségessé tette a törvényi szabályozás szigorítását, melynek köszönhetően az iskolák kötelezve lettek arra, hogy időben – a veszélyeztetettség súlyosbodását megelőzően – jelezzék a tanulók indokolatlan hiányzásait. Korábban volt arra eset, hogy egy iskola 200 órát meghaladó igazolatlan hiányzás után kereste meg szolgálatunkat. A jelenlegi szabályozás előírja, hogy a tankötelezettség megszegése esetén –meghatározott igazolatlan óraszámnál –az iskoláztatási támogatás (korábban családi pótlék) folyósítása felfüggesztésre kerüljön mindaddig, amíg a gyermek kötelezettségeinek nem tesz eleget. Az intézkedésre jegyzői figyelmeztetések és az alapellátás eredménytelensége után kerülhet sor. 2010-ben 4 gyermek esetében családi konfliktu s miatt került sor alapellátásba vételre. Ezeknél a családoknál régóta fennálló konfliktus, illetve mentális problémák húzódnak meg a háttérben. A probléma kezelése érdekében konfliktuskezelési módszereket és mentális támogatást alkalmaztunk. -4-
2010-ben az alapellátottak veszélyeztetettségének okai: Veszélyeztetettség megjelölése: - anyagi veszélyeztetettség - szülő életvitele, illetve szülői elhanyagolás - szenvedélybetegség - deviáns viselkedés, magatartászavar - családi konfliktus
Érintett gyermekek száma: - 19 fő - 16 fő - 9 fő - 7 fő - 4 fő
2.3 Szociális válságh elyzetben lévőanyák gondozása A gyermekjóléti szolgálat feladata a válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint számára a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése. A szolgálat a születendő gyermeke felnevelését nem vállaló várandós anyát tájékoztatja az örökbefogadás lehetőségiről, joghatásairól, az örökbefogadást közvetítő közhasznú szervezetekről, valamint az örökbefogadást előkészítő területi gyermekvédelmi szakszolgálatok tevékenységéről és elérhetőségéről. Tájékoztat továbbá arról, hogy bármely gyámhatóság és területi gyermekvédelmi szakszolgálat részletes tájékoztatást ad az örökbefogadási eljárásról, és így bármely gyámhatóság illetések a szülői nyilatkozat felvételére. Végül tájékoztat a gyermeknek az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokba történő elhelyezésének lehetőségéről és annak jogi következményeiről. A gyermekjóléti szolgálat családgondozója folyamatos kapcsolatban áll a védőnői szolgálattal, probléma esetén értesítik egymást. Az elmúlt évben válsághelyzetben lévő várandós anya nem volt a településünkön. 2.4 C saládjából kiemelt gyermek szü leinek gondozása A gyermekjóléti szolgálat a családjából kiemelt gyermek visszakerülését a szülők gondozásával segíti elő. A családgondozást a gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv alapján teljesíti. A gondozás során együttműködik a területi gyermekvédelmi szakszolgálat családgondozójával. A gyermeket gondozási helyén az elhelyezését követő két hónapon belül felkeresi, és tájékozódik beilleszkedéséről, valamint a gyermek látogatásának lehetőségeiről. A gyermekjóléti szolgálat elsősorban a szülőket támogatja a nevelésbe vétel megszüntetéséhez szükséges feltételek megvalósításában, a gyerekkel való kapcsolattartásban. Segíti a szülő és a gyermek kapcsolatának helyreállítását. A szülők nevelési, gondozási, háztartás-vezetési ismereteit gyarapítja, közreműködik a család lakáskörülményeinek rendezésében, a lakás felszerelésének és berendezésének elfogadhatóbbá tételében. Támogatja a szülőket a szociális és egyéb ellátásokhoz való hozzájutásban. Kezdeményezi társadalmi szervezetek és önkéntes segítők közreműködését. A nevelésbe vétel során tájékoztatja a gyámhivatalt a családdal kapcsolatos tapasztalatairól, a felülvizsgálati tárgyaláson részt vesz. 2010-ben gyermek családból történő kiemelésére nem került sor. Korábbi években átmeneti nevelésbe kerülés miatt azonban két család gondozása folyik. Az egyik család esetében a nevelésbe vételre még 2003-ban került sor. A szülői hozzáállás miatt a gyerekek visszakerülésére szinte semmi esély. A családgondozó feladata ilyen esetben elsősorban az, hogy a szülő és a gyerekek kapcsolattartását segítse elő. 2.5 J elzőrendszer tagjaival való együ ttműködés A gyermekjóléti szolgáltatás olyan jelzőrendszert működtet, amely lehetővé teszi a gyermekeket általában veszélyeztető okok feltárását, valamint az egyes gyermek veszélyeztetettségének időben történő felismerését. A gyermekjóléti szolgálat kezdeményezi, -5-
szervezi és összehangolja a jelzőrendszeri tagok részvételét, felhívja a tagok figyelmét jelzési kötelezettségük írásban történő teljesítésére, a tagok gyermekveszélyeztetéssel kapcsolatos jelzését fogadja, a problémához igazodó jelzést tesz, melyről tájékoztatja a jelzést tevőt. A jelzőrendszer tagjai a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó személyek és intézmények (a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, különösen a családsegítő szolgálat, a közoktatási intézmények, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a pártfogó felügyelői szolgálat, az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, a menekülteket befogadó állomás, a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványos és a munkaügyi hatóság). A köröstarcsai jelzőrendszer tagjai: gyámhatóság, oktatási intézmények, házi- és gyermekorvosok, védőnői szolgálat, rendőrség, családsegítő szolgálat. A tagok kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnak, hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet. Ha a fent jelölt szervek és személyek kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a gyámhivatal értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját és javaslatot tesz az érintett személlyel szembeni fegyelmi felelősségre vonás megindítására. A gyermekjóléti szolgálat törvényi előírásoknak megfelelően minden év március 31-ig gyermekvédelmi tanácskozást szervez, melyen a jelzőrendszer tagjainak írásos tájékoztatóit figyelembe véve átfogóan értékelik a jelzőrendszer éves működését, áttekintik a település gyermekjóléti alapellátásának valamennyi formáját, és szükség szerint javaslatot tesznek működésük javítására. A jelzőrendszer által küldött jelzések 2010-ben Egészségügyi szolgáltató Ebből: védőnői jelzés Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgálat Közoktatási intézmény Rendőrség Ügyészség, bíróság Társadalmi szervezet, egyház, alapítvány Áldozatsegítés és kárenyhítés feladatait ellátó szervezet, pártfogó felügyelői szolgálat Állampolgár Önkormányzat (jegyző-gyámhatóság) Összesen
1 1 22 11 2 3 5 51
A jelzőrendszer a törvényi előírásoknak eleget téve 6 alkalommal értekezletet tartott. Ezen kívül a jelzőrendszeri tagok több alkalommal vettek részt esetkonferencián, ami olyan megbeszélést jelent, amit egy adott család ügyében tart a szolgálat. Az esetkonferenciára meghívást kapnak a családtagok és a családdal foglalkozó szakemberek. A tapasztalatok szerint a jelzőrendszer tagjai az előírásoknak megfelelően végzik a munkájukat, a kapcsolat rendszeres és folyamatos, a jelzőrendszer munkáját 2010. évben megfelelőnek ítélem.
-6-
3. A gyermekek ellátásának biztosítása 3.1 A gyermekek napközbeni ellátásának biztosítása A családban nevelkedő, a szülők munkavégzése, betegsége vagy egyéb ok miatt ellátatlan gyermek nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, étkeztetését napközbeni ellátás keretében kell biztosítani. Különösen olyan gyerekek számára kell biztosítani, akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, három vagy több gyermeket nevelnek –kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül -, akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni. A gyermekek napközbeni ellátása községünkben a bölcsődébe, az óvodában és az iskolai napköziben biztosított. 2009. szeptember 1-jén lehetőség nyílt községünkben a bölcsődei ellátás igénybe vételére, ezzel bővült a gyermekek napközbeni ellátási formájának köre. A gyermek bölcsődébe történő felvételét a szülő hozzájárulásával a gyermekjóléti szolgálat is kezdeményezheti. Több gyermek megfelelő fejlődése érdekében támogattuk és kértük az ellátás igénybe vételét. Az ellátással a gyermekek napi háromszori étkezése és napközbeni felügyelete biztosítottá válik, továbbá a bölcsőde már 2 éves kortól lehetőséget nyújt a családi hiányosságok kompenzálására, illetve a megfelelő testi, értelmi és érzelmi fejlődés elősegítésére. 3.2 A gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása A gyermekek átmeneti gondozása olyan ideiglenes jellegű személyes gondoskodás, mely a szülő kérelmére, vagy beleegyezésével, térítési díj ellenében teljes körű ellátást biztosít. A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetésről, ruházattal való ellátásról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról kell gondoskodni. Erre az ellátási formára általában akkor kerül sor, ha a szülő egészségügyi körülménye, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani. A gyermekek átmeneti gondozásának formái: helyettes szülő, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona. Községünkben helyettes szülői feladatot köröstarcsai lakos nem lát el, ezért önkormányzatunk, a mezőberényi önkormányzattal kötött határozatlan idejű ellátási szerződést a helyettes szülői feladatok ellátására, vagyis a gyermekek átmeneti gondozásának ezt a formáját szükség esetén Mezőberény látja el. 2010-ben átmeneti gondozás igénybe vételére köröstarcsai gyermekek esetében nem került sor. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy beszámolómat elfogadni szíveskedjen!
Köröstarcsa, 2011. április 20.
…………………………………………. Vértes Katalin családgondozó
-7-
Köröstarcsa Község Önkormányzata ARANY GUSZTÁV ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY (OM 028319)
5622 KÖRÖSTARCSA, KOSSUTH L. U. 6. SZ. Köröstarcsa Önkormányzat Címzetes Főjegyzője 5622 Köröstarcsa, Kossuth tér 7. Tárgy: átfogó értékeléshez adatszolgáltatás
Hiv.sz.: 648/2011. Ik.sz.: 48/2011.
Tisztelt Címzetes Főjegyző Asszony! A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok elkészítéséhez tájékoztatom a megadott szempontok szerint:
ellátásáról
szóló
beszámoló
1.) 2010/2011. tanév gyermek és diákjóléti adatai (2010. okt.1.-i statisztikákból) Óvodában: 63 fő ebből: - félnapos óvodás 5 fő - összes étkező 58 fő ebből: térítés nélkül étkező 32 fő - hátrányos helyzetű gyermek 32 fő ebből: halmozottan hátrányos 5 fő - veszélyeztetett (védelembe vett) 5 fő - integráltan oktatott sajátos nev.igényű 2 fő - intézeti és állami nevelt 4 fő Ált.Iskolában: 228 fő ebből: - napközi, tanulószobai ellátást igénylők száma 91 fő - összes étkező 158 fő ebből: térítés nélkül étkező 96 fő - hátrányos helyzetű gyermek 110 fő ebből: halmozottan hátrányos tanuló 19 fő - veszélyeztetett (védelembe vett) 4 fő - integráltan oktatott sajátos nev.igényű 16 fő - tanulási,magatartási beilleszkedési nehézséggel küzdő tanuló 25 fő - intézeti és állami nevelt 3 fő 2.) Gyermekétkeztetés: intézményünk saját konyhát üzemeltetve látja el az ellátottak étkeztetését. A gyermekétkeztetésre alkalmazandó térítési díjakat a Képviselő-testület rendeletben állapítja meg. 2010. évben megállapított díjtételek : - óvodás gyermek, napi háromszori étkezés 315,-Ft - napközis tanuló, napi háromszori étkezés 400,-Ft - menza (csak ebéd) 260,-Ft - bölcsődés gyermek (napi négyszeri étkezés) 315,-Ft a.) Normatív térítési díjkedvezmények a beszámolási időszakban: Óvodában, Bölcsődében: térítés nélkül étkezik a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek : - 50%-os díjfizetési kedvezményben részesül a 3 és több gyermekes családban élő, továbbá a tartósan beteg, fogyatékos gyermek - a megállapított nyersanyagnormát téríti a többi étkező (100 %-os térítés) Iskolában: - térítés nélkül étkezik az 1-7. évfolyam tanulói közül a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek. - 50%-os díjfizetési kedvezményben részesül a 3 és több gyermekes családban élő, továbbá a tartósan beteg, fogyatékos gyermek, és a 8. évfolyamból a gyermekvédelmi kedvezményre jogosult tanuló - a megállapított nyersanyagnormát téríti a többi étkező (100%-os térítés)
2 Étkező csoportok Bölcsődés gyermek Óvodás gyermek Általános iskolás Összesen:
Étkező csoportok Bölcsődés gyerm. Óvodás gyermek Általános Iskolás Gyerm.étkezt.össz.
Éves üzemelési nap 251nap
Ingyenesen étkezők (éves átlag) 4 fő
220 nap 185 nap
26 fő 94 fő 124 fő
Kedvezményes étkezők Nyersanyag Nyersanyag norma 50%-át normát térít 2 fő 4 fő 6 fő 25 fő 33 fő
2010. évi átlag étkezői gyerm.létszám 10 fő
12 fő 32 fő 48 fő
44 fő 151 fő 205 fő
2010. évi adagszám (élelmezési nap) Ingyenes étkezők 50 %-os térítés 100 %-os térítés 1.029 422 962 5.730 1.255 2.781 17.402 4.545 5.938 24.179 6.222 9.681
Adagszám összesen 2.413 9.766 27.885 40.064
Normatív kedvezmények a megállapított díjtételekkel: - bölcsődei ingyenes ékezésre: 1.029 adag / 315 Ft = 324.135,-Ft - óvodai ingyenes étkezésre: 5.730 adag / 315 Ft = 1.804.950,-Ft - iskolai ingyenes étkeztetésre:17.402 adag / 400 Ft = 6.960.800,-Ft - 50%-os térítési díjfizetésre: 422 adag / 160 Ft = 67.520,-Ft 1.255 adag / 160 Ft = 200.800,-Ft 4.545 adag / 200 Ft = 909.000,-Ft összesen: 10.267.205,-Ft A gyermekétkeztetésben felmerült egyéb rezsiköltségeket ( munkabér, járulékok, közüzemi díjak,stb.) az önkormányzat finanszírozza. b.) Nyári szociális gyermekétkeztetés jogcímen felhasznált támogatás: (11/2010.(IV.20.) SZMM.rend.) Időszak: 2010. 06. 21. – 2010. 08. 27.- ig Támogatás mértéke: nettó 208 Ft + 25% ÁFA , összesen 260 Ft adagonként Étkezői létszám összesen: 77 fő (kiadott határozatok szerint) Igénybe vett összes élelmezési adag: 3.626 Szociális gyermekétkeztetés költsége: 942.760 Ft 3.) Ingyenes tankönyv ellátás 2010. szeptember 1.-én Megnev. 1.évfolyam 2.évfolyam 3.évfolyam 4.évfolyam 5.évfolyam 6.évfolyam 7.évfolyam 8.évfolyam Összesen:
Rendsz. GYVT-re jogosult 7 fő 14 fő 18 fő 16 fő 13 fő 14 fő 11 fő 12 fő 105 fő
Tarósan beteg 1 fő 8 fő 3 fő 1 fő 0 fő 1 fő 3 fő 1 fő 18 fő
Három, v. több gyerm.csal. 1 fő 1 fő 2 fő 2 fő 1 fő 3 fő 1 fő 2 fő 13 fő
Sajátos nev.ig.
Összesen
Tankönyvár
Támogatás Összesen
1 fő 1 fő 1 fő 3 fő
10 fő 23 fő 23 fő 20 fő 14 fő 18 fő 16 fő 15 fő 139 fő
6.943 Ft 8.567 Ft 10.132 Ft 12.627 Ft 9.182 Ft 15.315 Ft 10.758 Ft 10.725 Ft 10.714 Ft
69.430 Ft 197.041 Ft 233.036 Ft 252.540 Ft 128.548 Ft 275.670 Ft 172.128 Ft 160.875 Ft 1.489.268F t
3 Támogatásként érinti a tanulókat az évente kijelölt, állami támogatásból beszerzett tartós tankönyvek , mely 2010 évben 200.150,- Ft -al növelte az általános tankönyv támogatás értékét. A könyvek könyvtári kölcsönzéssel kerülnek a tanulókhoz. 4.) Művészeti oktatás: Normatív térítési díjkedvezmény illeti meg azon művészetoktatásban résztvevő tanulót, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult. 2009/2010. II. félév: Évfolyam Előképző 1.osztály 2. osztály 3. osztály 4.osztály 5.osztály 6.osztály Összesen:
Támogatott tanulói létszám fő 6 10 9 6 4 2 37
Támogatás összege Ft/tanuló 2.950.5.900.5.900.5.900.5.900.5.900.5.422,-
Támogatott tanulói létszám fő 5 13 5 6 6 2 2 39
Tám. összege Ft/tanuló
Támogatás összesen Ft 17.700.59.000.53.100.35.400.23.600.11.800.200.600.-
2010/2011. I. félév: Évfolyam Előképző 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály 5. osztály 6.osztály Összesen:
2.950.5.900.5.900.5.900.5.900.5.900,5.900.5.522.-
Támogatás összesen Ft 14.750.76.700.29.500.35.400.35.400.11.800.11.800.215.350,-
Támogatás összege 2010. évben összesen: 415.950.- Ft. 5.) Egyéb támogatási kategória: -
Tanulók tanév végi jutalmazása, tanulmányi versenyek nevezési díja: 101.529,- Ft
-
„Lehetőséget a tehetségnek” Alapítvány 2010. évben a művészetoktatási képzését tanulóként 2.000 Ft-al támogatta. 2008/2009 II. félév: 33 fő 66.000 Ft 2009/2010 I. félév: 22 fő 44.000 Ft 2009/2010 II. félév: 21 fő 42.000 Ft 152.000 Ft
-
A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók ösztöndíj támogatása. Középiskolára felkészítő program keretében „Útravaló ösztöndíj” támogatásra folyamatosan pályázik intézményünk. A pályázati támogatást 2010 évben az Oktatási Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága az alábbiak szerint finanszírozta: 2010. február 10-én 3 tanuló részesült 10.500 Ft/fő támogatásban = 31.500.- Ft,
4 február 26-án június 09-én
-
4 tanuló 7 tanuló
„ „
17.500 Ft/fő 17.500 Ft/fő
„ „
= 70.000.- Ft, = 122.500.- Ft, 224.000.- Ft
Iskolatej program: 2010. január 11-től június 15-ig, 2010. szeptember 01-től 2010. december 31-ig. Támogatás értéke összesen: 1.586.300,- Ft.
2010. Január Február Március Április Május Június Szept. Október Novemb. Decemb. összesen
TEJ (2 dl - es) Menny eá. . 1.160 44 1.340 44 1.300 44 1.250 44 1.440 44 720 44 1.480 46 1.380 46 1.380 46
Ft 51.040 58.960 57.200 55.000 63.360 31.680 68.080 63.480 63.480
KAKAÓ (2 dl – es) Menny Eá. . 1.310 46 1.700 46 1.630 46 1.690 46 1.710 46 645 46 1.860 48 1.600 48 1.600 48
Ft 60.260 78.200 74.980 77.740 78.660 29.670 89.280 76.800 76.800
MADÁRTEJ (2 dl – es) Menny Eá. Ft . 655 46 30.130 840 46 38.640 980 46 45.080 830 46 38.180 850 46 39.100 430 46 19.780 1.025 48 49.200 800 48 38.400 790 48 37.920
Összesen (Ft) 141.430 175.800 177.260 170.920 181.120 81.130 206.560 178.680 178.200
640
46
29.440
800
48
38.400
570
48
27.360
95.200
12.090
44,8 0
541.72 0
14.545
46,8 0
680.79 0
7.770
46,8 0
363.79 0
1.586.30 0
-
Iskola alma program 1 – 4 osztály M.V.H. támogatással 2010. január 4.-től – 2010. június 4 – ig. 561.280,- Ft 2010. szeptember 01-től - 2010. november 30.-ig 238.589,- Ft
-
Iskola alma program 5 – 8 osztály helyi Önkormányzati támogatással 2010. január 11.-től - 2010. április 30.-ig 84.400,- Ft Támogatás értéke összesen: 884.269,- Ft
Köröstarcsa, 2011. április 14.
Török Imre igazgató
