BESZÁMOLÓ a Budapesti Rendőr-főkapitányság Budapest XX. és XXIII. kerületi Rendőrkapitányság 2010. évi tevékenységéről BEVEZETÉS A Kapitányság illetékessége két kerület közigazgatási területére terjed ki, úgymint Pesterzsébetre (XX. kerület) és Soroksárra (XXIII. kerület). Pesterzsébet területe 12,18 km2, lakosainak száma 65.000 fő, Soroksár 40,77 km2 területen fekszik, lélekszáma 23.000 fő. A kapitányság illetékességi területe Budapesten a második legnagyobb, míg a lakosság lélekszámát tekintve a nyolcadik helyet foglalja el. A Budapest XX. és XXIII. kerületi Rendőrkapitányság ügyrendjében jóváhagyottak szerint négy osztály működik, nevezetesen bűnügyi, közrendvédelmi, igazgatásrendészeti, valamint osztály jogállással Rendőrőrs Soroksár. A XXIII. kerületi – külön épületben (Templom u. 20.) működő – rendőrőrs alosztálytagozódásban látja el feladatait közrendvédelemi, illetve bűnügyi területen. A rendőrőrs élén őrsparancsnok áll, a két szakterület szakmai irányítását az osztályvezetők végzik. A kapitányság épületében, valamint a rendőrőrsön is folyamatos szolgálatot ellátó ügyelet van rendszeresítve, az irányítást végző ügyeletes tiszt a kapitányság épületében (Budapest XX., Török F. u. 78-82.) van elhelyezve. A kapitányság vezetőjének és osztályvezetőinek (ideértve az osztály jogállású rendőrőrs parancsnokát is) személyében változás nem volt. Az igazgatásrendészeti osztály vezetője, valamint az őr- és járőralosztály, továbbá a körzeti megbízotti alosztály vezetői megbízással, a többi osztály- és alosztályvezető kinevezéssel látja el feladatkörét. A Budapesti Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Technikai Osztály (helyszínelők) központosítása alapján, azok alosztály szintű megosztása régiókra szervezve történt. A Budapest XX. és XXIII. kerületi Rendőrkapitányságon került elhelyezésre a VI. alosztály, vezetésük, irányításuk nem tartozik a kerületi rendőrkapitánysághoz. A Budapesti Rendőr-főkapitányságon a rablások, a betöréses lopások és a gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények eredményesebb felderítése érdekében 2009. március 1.-től hat bűnügyi régió létrehozására került sor. Az évközi tapasztalatok alapján 2009. november 25.-től a Dél-Pesti Bűnügyi Régió kettéválasztására történt intézkedés. Ennek értelmében a Dél-Pesti Régió elnevezést fenntartó szervezeti felépítésbe került a Budapest XX. és XXIII. kerületi Rendőrkapitányság, a IX. és a XXI. kerületi rendőrkapitányságokkal. A régiós rendőrkapitányi feladatkört a XXI. kerületi Rendőrkapitányság vezetője látja el. 2010. november 01.-től a bűnügyi régiók megszüntetésre kerültek.
2 I. BŰNÜGYI MUNKA 1. A bűncselekmények szerkezete A bűntettek és a vétségek aránya – az elmúlt éveket figyelembe véve – kisebb nagyobb eltérésekkel hullámzó tendenciát mutat. Az elkövetett összes bűncselekmények számához viszonyítva a vétségek megközelítőleg a két harmadát teszik ki a bűntettekkel szemben. Az elkövetési magatartások túlnyomó többségét a szándékosan elkövetett bűncselekmények teszik ki, előfordul a gondatlan elkövetési alakzat is, de ezek száma nem jelentős. A gondatlan elkövetési alakzattal leggyakrabban a hatáskörünkbe tartozó testi sértés, közveszély okozás, a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekmény elkövetésekor merül fel. A bűncselekmények megvalósulási stádiumainak vizsgálata során megállapítható, hogy azok többségét a befejezett cselekmények teszik ki. A megvalósulási stádiumok közül a kísérlet előfordulása jellegzetesen a vagyon elleni bűncselekmények közül a lopás, azon belül is a betöréses lopások esetében mutatható ki. A bűncselekmény elkövetése a kísérleti stádiumban megreked, és nem válik befejezetté általában akkor, amikor az elkövető külső tényező hatására, vagy önként a cselekmény elkövetésével felhagy. Jellemző még a csalások esetében, amikor a bűncselekmény elkövetéséhez kapcsolódó eszközcselekmény – a hamis okirat felhasználása – során, már felfedezik a csalási szándékot, így nem válik a bűncselekmény befejezetté, annak csupán a kísérlete állapítható meg. A személy elleni bűncselekmények közül a testi sértés esetében, magára az elkövetési eszközre tekintettel alkalmassá válik a súlyosabb bűncselekmény kísérletének a megállapítására, annak ellenére, hogy az okozott sérülés büntetőjogi gyógytartama alapján nem haladja meg a vétségi alakzatot. 2. Bűncselekmény-típusonként A Büntető Törvénykönyv különös részének fejezeteiben megfogalmazott, hatáskörünkbe tartozó és illetékességi területünkön előforduló elkövetési magatartások megoszlása: A Btk. X. fejezetben taglalt hatóságunk hatáskörébe tartozó személy elleni bűncselekmények közül a testi sértés bűncselekmények elkövetése miatt folytattunk az elmúlt években a legtöbb eljárást. 2008. évben azonban a zaklatás bűncselekmény törvénybe történő foglalása óta elmondható, hogy az ilyen eljárások száma 2009. évben 123, 2010. évben 110 volt, melyek jelentősen meghaladják a testi sértéses bűncselekmények miatt folytatott eljárások számát, ami 2009. évben 77, 2010. évben 88, volt. A közlekedési bűncselekmények – Btk. XIII. fejezet – kategóriájában a járművezetés ittas vagy bódult állapotban (44 eset), járművezetés tiltott átengedése fordul elő leggyakrabban.
3 A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmények nyomozása az illetékességi szabályok változásakor a BRFK Közlekedésrendészeti Főosztály hatáskörébe került, ezért ilyen jellegű bűncselekmény nem jelenik meg hatóságunknál. A Btk. XIV. fejezetében meghatározott házasság, család és az ifjúság elleni bűncselekmények közül az előző évekhez hasonlóan továbbra is hasonló adatokat mutat. A kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény előfordulása összefüggésbe hozható a kerületünk területén működő bevásárló központban elkövetett vagyonelleni bűncselekményekkel, melyek elkövetése során az elkövetők gyakran gyermekeikkel együtt, vagy azok felhasználásával követik el a bűncselekményeiket. Ezért a vagyon elleni bűncselekményekkel halmazatban meg kell állapítani a kiskorú veszélyeztetését is. Az önkormányzatok gyámhatóságai által kezdeményezett eljárások száma szintén nem változott az elmúlt évekhez viszonyítva. A nemi erkölcs elleni bűncselekmények közül leggyakrabban előforduló cselekmény az erőszakos közösülés, 2009. évben, 1 esetben folytattunk eljárást, 2010. évben 2 eset volt. Megrontás bűncselekmény 2009-ban 3 eset, 2010 évben 2 eset, mely az előző évekhez képest nem változott. Szeméremsértés az előző évhez hasonlóan 3 esetben történt. A Btk. XV. fejezetében felsorolt – államigazgatás, közélet tisztasága elleni – elkövetési magatartások közül vesztegetés miatt 2009. évben 1 eset történt, 2010. évben nem folytattunk eljárást. A közfeladatot ellátó személy elleni erőszak 2009ben, 3 esetben fordult elő, 2010-ben, 6 esetben folytattunk eljárást. A Btk. XVI. fejezetben felsorolt – közrend elleni bűncselekmények – közül a közveszéllyel fenyegetés bűncselekménye miatt 2009. évben a bűncselekmények száma 11, 2010. évben 9 eset volt. A garázdaság bűncselekmény esetében azonban a vizsgált időszakban az adatok jelentősen nem változtak 2009. évben, 75 esetben folytattunk eljárást, 2010. évben 74 eset történt. Garázdaság miatt az esetek többségében a közlekedési vita során kialakult bántalmazás illetve a gépjármű megrongálása miatt kellett nyomozást elrendelni. A hulladék gazdálkodás rendjének megsértése bűncselekmény a társszervek feljelentései nyomán több esetben került megállapításra. 2007. évben, 10 esetben folytattunk eljárást, míg 2008. évben 5 eljárást folytattunk az engedély nélkül hulladék lerakása miatt. 2009. évben 3 eset volt, 2010. évben, az esetek száma 1-re csökkent. Az bűncselekményeket szinte kizárólag a XXIII. kerületben követték el. A Btk. XVII. fejezetben tárgyalt gazdasági bűncselekmények elkövetése kerületünkben nem jellemző, azok nagy része az illetékességi és hatásköri változások miatt más hatósághoz került. A pénzhamisítás bűncselekmények elkövetése csökkenést mutat, 2008. évben 18 eljárást folytattuk, amelynek két harmadát a Magyar Nemzeti Bank feljelentése alapján indítottuk. Az ügyek egy harmadában, pedig az eljárást a bevásárló központban illetve a kerület területén lévő élelmiszer boltokban, a pénztári forgalomban talált hamis pénzek alapján indítottuk. 2009. évben a pénzhamisításos ügyek száma jelentősen megnövekedett, összesen 47 eljárást folytattunk. 2010. évben csökkent az ilyen jellegű bűncselekmények elkövetése, összesen 29 esetben kezdeményeztünk eljárást.
4 A Btk. XVIII. fejezetben a vagyon elleni bűncselekmények, megvalósított ismertté vált bűncselekmények számának nagy részét teszik ki. Ezek közül is kiemelkedő a lopás 2009. évben 1.543, eljárás indult, 2010. évben 1.552, ebből a XX. kerületben 1.054, a XXIII. kerületben 498. A lopások közül betöréses lopás miatt 156 esetben folytattunk eljárást, ebből a XX. kerületben 124, a XXIII. kerületben 32 eljárás indult. A vagyon elleni bűncselekmények közül még kiemelkedő a csalás, amely 2009. évben (206 ügy), 2010. évben (225 ügy) volt. Sikkasztás miatt 77 ügyben folytattunk eljárást. Hitelsértések száma stagnálást mutat, 2009. évben (32 ügy) miatt folytattunk eljárást, 2010. évben, 25 ügyben folyt nyomozás. A Btk. XIX. fejezetében található bűncselekmények kerületünkben nem fordultak elő. A feljelentések száma 3.261 db volt (2009-ben 3.105 – régiós adatok nélkül), nyomozás elrendelések száma 2.977 db (2009-ben 2.822 – régiós adatok nélkül). Befejezett ügyek száma 2.534 db.( 2009-ben 2.802 – régiós adatok nélkül). 3. Sértetti összetétel Sértettek – természetes személyek – kor, nem szerinti megoszlása:
Gyermekkorú
Fiatalkorú
SÉRTETTEK 18-24 év
25-60 év
60 év felett
Nő
Férfi
Nő
Férfi
Nő
Férfi
Nő
Férfi
Nő
Férfi
1
2
5
6
11
22
275
393
126
111
Az elmúlt időszak elemzése során megállapítható, hogy az időskorúak sérelmére elkövetett jogsértések száma növekedett. 2009. évben a 60 év feletti sértettek sérelmére elkövetett bűncselekmények száma 216 volt, 2010. évben ez 237. Figyelembe véve az elmúlt évek adatait folyamatosan figyelemmel kísérhető, hogy az idős emberek sérelmére elkövetett bűncselekmények száma évről évre növekedett. Az elkövetők általában az idősek jóindulatát, hiszékenységét, figyelmetlenségét, az időskorral járó betegségeiket kihasználva jutnak be, otthonaikba. Legjellemzőbb elkövetési módszerként a besurranást és a megtévesztést (önkormányzati dolgozónak, nagyobb szolgáltatók alkalmazottjának, postai alkalmazottnak adják ki magukat) felhasználva jutnak be és szerzik meg az idősek készpénzét, értékeit. Ezekben az ügyekben a bűncselekmények felderítése, bizonyítása nehézkes, mivel az idősek az elkövetőkről ritkán tudnak érdemleges, a nyomozás során felhasználható bizonyítékokkal szolgálni.
5
4. Ismertté vált elkövetők (725 fő):
Gyermekkorú
ELKÖVETŐK Fiatalkorú 18-24 év
25-60 év
60 év felett
Nő
Férfi
Nő
Férfi
Nő
Férfi
Nő
Férfi
Nő
Férfi
-
-
18
33
18
103
97
439
4
13
2008. évi számadatokhoz viszonyítva a számadatok jelentősen változtak, 2010. évben az ismertté vált elkövetőknek a száma csökkent. 2009. évben 876, 2010. évben 725 személy vált ismertté. Az ismertté vált gyermek és fiatalkorú bűnelkövetők száma a 2009. évhez (92 fő) viszonyítva csökkenést mutat, 2010. évben 51 fő volt. Az ismertté vált gyermek és fiatalkorú bűnelkövetők többségében vagyonelleni bűncselekményeket követtek el, ezek közül is a legjellemzőbbek lopások, rablások elkövetése. Az elkövetett bűncselekmények nagy százalékát szintén gyermek- és fiatalkorú sértettek sérelmére követték el. Az ismertté vált külföldi elkövetők száma stagnál, 2009. évben 7 fő volt, ebből 7 férfi, nő nem volt. 2010. évben a külföldi elkövetők száma növekedést mutat, mely nemek szerinti megosztása szerint 12 férfi, és 2 nő volt. Bűnszervezettel kapcsolatos eljárás, illetve bűnszövetség megállapítására a lefolytatott eljárásokban nem került sor. 5. Rendőrőrs Soroksár Bűnügyi Alosztály A 2010-es tárgyévben a RZS nyilvántartás szerint összesen 1041 db ügyirat került iktatásra, melyből 888 db ügyiratot ledolgoztunk. 2010. évben 01607-es iktatószámmal 591 db ügyirat került a Soroksári Rendőrőrs Bűnügyi Alosztályához. 2010. évben összesen 1939 db. bűnügy került ledolgozásra. / saját ügyirat, régiós / 2009. évhez képest – 1233 db ügyirat – mely jelentős emelkedés mutat. Bűncselekmények kriminalisztikai szempontból strukturális megoszlása a következő: Lopás 466 esetben volt. A lopások túlnyomó többsége a Bevásárló komplexumban főleg az Auchan Áruházban történtek. Az összes ismertté vált bűncselekmények közül a vagyon elleni bűncselekmények között 27 esetben sikkasztás, 69 esetben csalás, valamint 85 esetben rongálás elkövetése miatt indítottunk eljárást.
6
Egyéb bűncselekmények tekintetében 46 esetben visszaélés okirattal, 10 esetben közokirat hamisítás, 25 esetben garázdaság, 13 esetben tartás elmulasztása, 11 esetben hitelsértés, 1 esetben kifosztás. Egy esetben hulladékgazdálkodás rendjének megsértése, 7 esetben visszaélés kábítószerrel, 17 esetben magánokirat hamisítás, 6 esetben rágalmazás, 49 esetben egyedi azonosítójel meghamisítása, 16 esetben készpénz-helyettesítő eszközzel visszaélés, 1 esetben zártörés, 2 esetben közveszéllyel fenyegetés, 1 esetben állatkínzás, 4 esetben jármű önkényes elvétele. Bűntető eljárást 19 esetben testi sértés elkövetése miatt, 1 esetben zsarolás, 31 esetben zaklatás, 2 esetben kényszerítés, 2 esetben személyi szabadság megsértése miatt indítottunk. A Btk. Közlekedési bűncselekmények körébe tartozó ittas járművezetés vétség miatt 17 esetben indítottunk eljárást. Gazdasági bűncselekmények elkövetése miatt összesen 2 esetben indítottunk eljárást pénzhamísítás miatt. A nyomozások befejezésének módjai : A leadott 888 db bűnügyből 235 db vádemelési javaslattal, 49 db bűncselekmény elkövetése nem állapítható / szabálysértés / meg megszüntetéssel, 375 db felfüggesztés elkövető kiléte nem állapítható meg, valamint 136 db egyéb nyomozás befejezésével, és 93 db áttétel miatt került leadásra. A régiós 591 ledolgozott ügyiratok közül 564 db. ügyirat „c” pontos felfüggesztésre, 2. db. ügyirat „ nem bűncselekmény, hanem szabálysértés ” miatt megszüntetésre, 3 db. ügyirat „ nem bűncselekmény „ miatt megszüntetésre és 22 db. ügyirat vádra került leadásra. 6. Régiós bűnügyi tevékenység Budapest Rendőrfőkapitányának 3/2009. (02.01.) intézkedése értelmében a rablások, a betöréses lopások és a gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények felderítésének eredményessége érdekében 2009. március 1.-től 5 régió került kialakításra. A Budapest XX. és XXIII. kerületi Rendőrkapitányság – a IX., X., XVIII., XIX. és XXI. kerületi Rendőrkapitányságokkal – a Dél-Pesti Bűnügyi Régióba került beosztásra. Ezen belül 2009. július 1.-ig a saját, valamint a XVIII. kerület területén elkövetett, gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények nyomozását, majd ezt követően a saját és a XIX. kerület területén elkövetett ugyanezen bűncselekmények nyomozását végeztük. Budapest Rendőrfőkapitányának 61/2009. (XI. 25.) intézkedése alapján, 2009. november 25.-től a Dél-Pesti Bűnügyi régió kettéosztásra került. A Dél-Pesti Bűnügyi Régió elnevezést fenntartó régióba került a Budapest XX. és XXIII. kerületi
7 Rendőrkapitányság a IX. és a XXI. kerületi Rendőrkapitányságokkal. (A korábban ugyanezen régióba beosztott többi Rendőrkapitányság Kelet-Pesti Bűnügyi Régió megnevezéssel végzi tevékenységét.) Az új régiós felosztásban – Budapest Rendőrfőkapitányának 1/2010.(I.04.) számú intézkedése értelmében – a Budapest XX. és XXIII. kerületi Rendőrkapitányság végzi a gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények, még a XXI. kerületi Rendőrkapitányság a rablás, a IX. kerületi Rendőrkapitányság, pedig a betöréses lopással kapcsolatos bűncselekmények nyomozását. (A korábbi régiós felosztásban a rablás nyomozását a IX. kerületi Rendőrkapitányság végezte, a XXI. kerületi Rendőrkapitányság, pedig a gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények nyomozását.) A 2010. évben a Budapest XX. és XXIII. kerületi Rendőrkapitányság illetékességi területén bekövetkezett, kiemelten kezelt bűncselekmények, s azok régiós bűnügyi keretek között vizsgált része: Bűncselekmény
Rablás Gk. lopás (j.önk) Gk. feltörés Betörés
XX. kerület
XXIII. kerület
Összesen
45 134 121 259
5 54 81 104
50 188 202 363
A Dél-Pesti Bűnügyi Régió 2009. november 25.-ét követő tevékenysége során megállapítható, hogy 2010. évben az alábbi, kiemelten kezelt bűncselekmények lettek regisztrálva a 3 rendőrkapitányság illetékességi területén: – Rablás: – Gépkocsival kapcsolatos bcs: – Betöréses lopás:
187 1584 (ebből gk. lopás, illetve jármű önk. elv: 525) 992
A gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények nyomozása a Budapest XX. és XXIII. kerületi Rendőrkapitányság hatáskörébe lett utalva. A regisztrált bűncselekmények elkövetés helye szerinti megoszlásából megállapítható azonban, hogy ezen bűncselekményekből közel tízszer annyi történik a IX. kerületi Rendőrkapitányság illetékességi területén, mint a két másik – XXI., és XX.-XXIII. – kerületek területén. Az így, megnövekedett feladatok – főleg a jelentős ügyszám emelkedés adminisztrációja – elvonta a végrehajtó állományt a tényleges nyomozói, és közterületi munkától. 2011. évre vonatkozó feladat meghatározás bűnügyi szakterületen 1. A régió megszűnését követően elsődleges feladatat a kiemelt bűncselekményi kategóriákban a szakvonalak felállítása, értékelő- elemző tevékenység erősítése az egyes kategórákban. 2. Bűnügyi operatív tevékenység erősítése, az operatív munka hatékonyságának növelése, új pozíciók teremtése. 3. Az ismertté vált elkövetőkkel szemben a bíróság elé állítások számának növelése, eredményes nyomozás befejezések szorgalmazása.
8 4. A bűnügyi nyomozói munka összhangba hozása a körzeti megbízottak munkájával, közös tevékenység kidolgozása. 5. A társszervekkel történő szoros együttműködés hatékonyságának növelése, napi kapcsolatok kiépítése, új kapcsolatok létrehozása. 6. A bűnmegelőzéssel, áldozatvédelemmel és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok további erősítése, a „SZEM” (Szomszédok Egymásért Mozgalom) újjászervezésének szorgalmazása. II. KÖZBIZTONSÁGI TEVÉKENYSÉG A közrendvédelmi állomány a feladatok teljesítésére szakmailag felkészült, összességében fegyelmezett, hadra fogható. Egészségügyi és fizikai állapotuk megfelelő. A szolgálati feladatokat kellő fegyelmezettséggel, szakszerűen, kultúráltan és törvényesen teljesíti. 1. A közterületek, a közösségi életterek és a nyilvános helyek rendőri biztosítása a.)
A rendőri jelenlét mértéke, módja, szervezettsége: A közrendvédelmi állomány (osztály és rendőrőrs) működési területe: a Budapest XX. és XXIII. kerület területeire (52,96 km2 ) terjed ki. A kerületek közterületeinek és nyilvános helyeinek ellenőrzése a gépkocsizó járőrkörzetekre és útiránytervekre épülő gépkocsizó járőrszolgálatra, és mozgóőri szolgálatra épül. A járőrszolgálatot erősíti a körzeti megbízotti szolgálat jelenléte is, mely szolgálat 16 körzete lefedi mindkét kerületet. A járőrszolgálat a nap 24 órájában folyamatosan biztosított, erre épül rá a vezényléses szolgálati időrendszerben szolgálatot teljesítő körzeti megbízotti állomány. A rendőri jelenlét a nap bármelyik szakában – ha minimális létszámmal is – de biztosított a működési területünkön.
b.)
Az intézkedési készség és aktivitás színvonala és eredményei: Az intézkedési készség és aktivitás meghatározó elemei a szakmai végzettség és gyakorlati tapasztalat megléte, melyek párosulhatnak az emberi tényezők egyes elemeinek megfelelő alkalmazásával a szolgálatellátás során. A közterületi szolgálatot ellátó végrehajtó állomány rendelkezik a beosztásához szükséges szakmai végzettséggel.
c.)
A reagáló képesség helyzete: A rendőrkapitányság és a rendőrőrs végrehajtó rendőri állománya az állandó ügyeleti szolgálat működtetésén keresztül a különböző lakossági bejelentésekre, melyek rendőri intézkedést igényelnek, azonnal reagálnak és általában 5-15 percen belül a helyszínen meg tudnak jelenni. A helyszínre érkezés ideje – a tapasztalatok alapján – csökken abban az esetben, ha kiemelt, vagy rendkívüli esemény képezi az intézkedés tárgyát.
9 2010. évben 8.702 esetben érkezett jelzés a kapitányság, illetve az őrs ügyeletére, rendőri intézkedés kérése miatt. Ez átlag napi 24 helyszínre küldést jelentett. A kiadott utasítás értelmében amennyiben valamennyi járőr, intézkedésben van, vagy a reagálási idő előreláthatóan hosszú, a Központi Ügyelet értesítése megtörténik. 2010. évben a közterületi szolgálatra 9.683 főt vezényeltünk, akik 110.896 órát teljesítettek. d.)
Idegenforgalmi hatékonysága:
szempontból
kiemelt
területek
ellenőrzésének
A rendőrkapitányság működési területén idegenforgalmi szempontból kiemelt terület nincs, továbbá olyan objektum vagy egyéb létesítmény, illetve rendezvény az elmúlt évben nem volt, ami nagyobb számú külföldi csoportok vonzását, illetve megjelenését lehetővé tette volna. e.)
Jelentősebb csoportokat, tömegeket vonzó rendezvények biztosítása: Működési területünkön található sportlétesítmények a Pesterzsébeti Jégcsarnok, ahol az FTC Jégkorong csapata tartja edzéseit és mérkőzéseit, az uszoda, az ESMTK labdarúgó pálya, valamint a Soroksári SC sporttelepe. Területünkre jellemző az önkormányzatok, szervezetek, egyesületek szervezésében lebonyolított kisebb jellegű helyi rendezvények, melyek rendőri biztosítását saját hatáskörben, saját és központi erőkkel minden esetben zökkenőmentesen, esemény nélkül végrehajtottuk. A bevásárló központok folyamatos megjelenése nagy számú bevásárló tömeg mozgásával járt együtt, mely feladatainkat is megnövelte. Rendezvénybiztosítások az értékelt időszakban: – gyülekezési tv. – sport – utazás – egyéb Összesen:
f.)
Összes: 7 12 1 36 56 - eset
Ebből Őrs: 4 3 0 19 26 - eset
E területek, rendezvények rendfenntartásában közreműködő magán biztonsági szolgálatokkal való együttműködés és feladatmegosztás, az együttműködés tapasztalatai: A helyi rendezvények biztosítását a Soroksári és Erzsébeti Polgárőr Egyesületek tagjainak bevonásával oldottuk meg. Az együttműködés hullámzó volt, amelyek néha anyagi okokra vezethetők vissza. A rendezvények biztosításában közreműködtek még ezen túl, a szervezők által biztosított rendezők is, akik hozzáállásukkal, segítségükkel biztosították a rendezvények zökkenőmentes lebonyolítását.
10 2. Közrendvédelmi szolgálati ág tevékenysége a.)
Az állomány szolgálat ellátási rendszere, módszerei, a szerv által érintett illetékességi terület lefedettsége: A közrendvédelmi állomány két szolgálati formában végzi tevékenységét: – körzeti megbízotti szolgálat, – járőr és őrszolgálatok A fogda 2005. március 18.-tól szünetel, csak előállítóként üzemel. A közterületek és nyilvános helyek folyamatos visszatérő rendőri ellenőrzése járőrszolgálattal, (gépkocsizó, mozgóőri) és körzeti megbízotti szolgálattal történik. A járőrállomány az I. sz. váltásos (folyamatos), a körzeti megbízotti állomány, vezényléses (napi 4- 12 óra munkaidő) szolgálati rendszerben végzi tevékenységét. 2009. december 01.-től a közterületi feladatok eltérő erőt és munkaidőt igénylő végrehajtása miatt, kombinált munkaidő rendszerre tértünk át.
b.)
A kényszerítő eszközök alkalmazásának gyakorlata, jogszerűsége: A kényszerítő eszközök alkalmazására a Rendőrségi törvényben előírtak alapján – 47. § - 62. §-ig terjedően – került sor az értékelt időben. Leggyakoribb a bilincs alkalmazása, mivel az elfogott, előállított, fogva tartott kisérése esetén a bilincs alkalmazása kötelező. Az értékelt időszakban a kényszerítő eszközök alkalmazásának alakulása: – testi kényszer – bilincs alkalmazása – vegyi eszköz – rendőrbot – lőfegyver
Összes: 13 1.283 3 0 0
Ebből Őrs: 9 365 0 0 0
A kényszerítő eszközök jogszerűségének vizsgálata minden esetben megtörtént, a megállapításokat, a kivizsgálást végző parancsnok, írásban rögzítette. Kényszerítő eszköz alkalmazása miatt állampolgári panasz nem fordult elő, a parancsnoki vizsgálatok jogszerűtlenséget nem állapítottak meg, valamennyi kényszerítő eszköz alkalmazása törvényes, jogszerű és arányos volt.
11 c.)
A rendőri intézkedések jog- és szakszerűsége, különös tekintettel a feljelentésekre, helyszíni bírságolásokra. A közterületi szolgálatot ellátó és intézkedő állomány intézkedései törvényesek, jog- és szakszerűek. Ez jellemző a személyi szabadságot korlátozó, és nem korlátozó, valamint egyéb rendőri intézkedésekre egyaránt. 2010. évben, 10 esetben indult eljárás rendőr ellen. Két esetben közlekedési szabálysértés miatt, négy fő ellen utasítás hanyag teljesítése miatt, két esetben szakszerűtlen intézkedés miatt, egy esetben késés, egy esetben ügyviteli szabályok megsértése miatt. A szabálysértési feljelentések tényállása a tartalmi követelményeknek megfelelnek, elbírálásra alkalmasak. Elenyésző számban fordult elő, hogy nem kellő tényállás miatt feljelentés kiegészítésre kellett intézkedni, vagy emiatt az intézkedő rendőrt meg kellett idézni a tárgyalásra. A helyszín bírságok kitöltése pontos, feldolgozásra alkalmas.
d.)
A közrendvédelmi állomány színvonala, eredményei:
bűnügyi
munkában
való
részvétele,
A közrendvédelmi állomány folyamatosan információkat kap a bűnügyi szolgálattól azokról az ismeretlen tettes által elkövetett bűncselekményekről, amelyekben szükség van a felderítés érdekében adatok, információk beszerzésére. A helyi körözöttek elfogása érdekében is az információ áramlása kölcsönös. A járőrállomány és a körzeti megbízotti állomány a bűncselekménnyel összefüggésbe hozható érdemleges adatokat, információkat szóban és írásban továbbítja a bűnügyi szolgálat felé. A körzeti megbízotti állomány speciális helyzetéből adódóan, a helyi és személyi ismeretei alapján puhatolózik, információkat gyűjt az adott bűncselekményekkel kapcsolatban, és ezt továbbítja a bűnügyi szolgálat felé. A körzeti megbízottak vétségi ügyekben nyomozati tevékenységet folytatnak, lefolytatják a nyomozást. Nyomozati tevékenységüket belső normatíva szabályozza. Ezzel részt vesznek a bűnügyi munkában, az ügyek kapcsán szélesedik a lakossági kapcsolatuk, újabb felhasználható információk birtokába kerülnek, melyeket a későbbiekben hasznosítani is tudnak. Ez irányú adminisztrációs munkájuk színvonala, alaki formája és tartalmi elemei ellen kifogás nem merült fel. A KMB Alosztályok az alábbi tevékenységeket végezték a bűnügyi munkában: – lefolytatott bűnügyi nyomozások: – feldolgozott bűnügyi megkeresések: – feldolgozott nem bűnügyi megkeresések: – nyílt rendőri információ készítése:
Összes: 189 db 432 db 324 db 67 db
Ebből Őrs: 101 db 194 db 96 db 22 db
12 – lakcímkutatás: – párfogó felügyelet ellenőrzése: Összesen: e.)
2.304 db 103 fő
433 db 26 db
3.419
872
A fokozott rendőri ellenőrzések (akciók) eredményessége: Az értékelt időszakban fokozott rendőri ellenőrzések végrehajtására a BRFK Vezetőjének intézkedései, valamint Kapitányságvezetői utasítás alapján került sor. Ezen intézkedések alapján végrehajtott fokozott rendőri ellenőrzések (akciók) száma: Összes:
Ebből Őrs:
– közbiztonsági – közlekedési – egyéb
168 esetben 36 esetben 47 esetben
107 esetben 7 esetben 4 esetben
Összesen:
251 esetben
118 esetben
A fokozott rendőri ellenőrzéseket minden esetben írásos ellenőrzési terv alapján, a bűnügyi, igazgatásrendészeti állomány és a polgárőrségek bevonásával közösen hajtottuk végre f.)
Rendkívüli események vizsgálatának tapasztalatai: Az értékelt időszakban az állomány körében és a tevékenységével kapcsolatban nem történt rendkívüli esemény.
g.)
A kötött szolgálati helyeken teljesített feladatok értékelése: Kötött szolgálati helyen teljesítenek szolgálatot az objektumőrök és szükség esetén az előállító őrök. Az objektumőri feladatot 2010. évben az ORFK alárendeltségébe tartozó fegyveres biztonsági őrség látja el. Saját erő csak ideiglenes helyettesítést látott el, összesen 8 esetben, 96 órában. Feladataikat az elvárásoknak megfelelően teljesítik. A szolgálat ellátásukkal kapcsolatban alapvető hiányosság, probléma nem merült fel. 2005. március 18.-tól – a korábbi fogdában – csak előállító őr lát el szolgálati feladatokat, szükség esetén. Az őrszolgálati és a fogdai okmányok átdolgozásra kerültek, aktualizálva lettek, vezetésük pontos, naprakész. Az őrszolgálatot ellátók feladataikat jól végzik, munkájukkal kapcsolatban hiányosság nem merült fel.
h.)
Fogva tartottakkal való bánásmód, a védelem és az emberi jogok érvényesülése: A rendszeres parancsnoki ellenőrzések, a BRFK MEA ellenőrzés, az ügyészi ellenőrzés tapasztalatai alapján megállapítható, hogy az őrszolgálatot ellátók a
13 fogva tartottakkal szemben emberséges bánásmódot tanúsítanak. Embertelen bánásmód az értékelt időszakban nem fordult elő. A fogva tartottak védelme minden esetben biztosított, a védővel történő kapcsolattartás a belső normatívákban előírtak szerint maximálisan biztosított. A fogva tartottak részéről az emberi jogok érvényesülnek. i.)
A házi őrizet végrehajtásának helyzete: Rendőrkapitányságunk működési területén a XX. kerületben 8 fő házi őrizetes, a XXIII. kerületben 2 fő házi őrizetes volt, melyek ellenőrzését visszatérő járőrellenőrzéssel hajtottuk végre. A rendőri feladatokra vonatkozó ORFK intézkedés alapján az előírt dokumentációk elkészültek, jelentkezésüket, ellenőrzésüket megszerveztük. A szolgálat szervezésével és irányításával a folyamatos ellenőrzés biztosított volt, illetve megoldott, melyek minden esetben dokumentálva lettek. Hiányosság észlelése esetén az elrendelő bíróságot azonnal írásban értesítettük a tapasztaltakról.
j.)
A gyülekezésről szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvények elbírálásának gyakorlata: A helyi szervekhez benyújtott engedély iránti kérelmet haladéktalanul továbbítani kell a Budapesti Rendőr-főkapitányságra elbírálás végett. Hatóságunkhoz benyújtott kérelmek továbbítása megtörtént, a BRFK Közbiztonsági Helyettes Úrhoz, aki a rendezvények biztosítását saját hatáskörbe történő végrehajtásra visszautalta a kapitányság részére.
k.)
A közterületi szolgálat ellátását veszélyeztető tényezők és mértékük: A bűncselekmények és szabálysértések megelőzésének, a tettesek elfogásának leghatékonyabb eszköze és meghatározó tényezője a közterületre vezényelhető rendőri létszám. A megelőzést és eredményességet igen hátrányosan befolyásolják az úgynevezett elvonó tényezők. Ez megnyilvánult az értékelt időszakban a közterületre vezényelhetők létszámának csökkenésében, valamint a csapatrendőri igénybevételre berendelt létszám és óraszám emelkedése miatt is. A kapitányság és az őrs közrendvédelmi állományának állománytábla szerinti létszáma 2010. január 01-én 131 fő, melyből ekkor 26 fő hiányunk volt. 2010. december 31-én állománytáblánk már csak 97 fő, ebből 23 fő a hiányunk (betöltetlen státusz). –
Kapitányságunk 14 fős létszámot ad a Dél-Pesti Csapatszolgálati századba. Csapatrendőri igénybevétel, központi berendelések alakulása: 2010. évben
62 - esetben 812 - fő berendelésére 6.968 - órában került sor
14 2010. évben a kerületi rendőrkapitányságokról megszüntették az őrzési feladatokra történő berendeléseket. – Kisérési feladatokat 276 - esetben, 1.122 - órában teljesítettük. – Másik jelentős elvonó tényező, az egészségügyi szabadságon töltött idő. Eset Nap
Kapitányság 78 1.457
Őrs 59 995
Összesen 137 2.452
A meglévő létszámból 9 fő tartós betegállományban van, 2 fő GYES-n, 1 fő felfüggesztés alatt áll. A kapitányság és az őrs közrendvédelmi állományának a hadra fogható létszáma ily módon összesen 63 fő, ez így nagy hiányt jelent a napi szolgálatok szervezésében. l.)
Intézkedési készség és aktivitás bemutatására alkalmas mutatók és az azok alapján levont következtetések: Elfogások összesen:
405
Ebből Őrs: 188
Ebből: – bűncselekmény miatt: Ebből: – rablás: – súlyos testi sértés: – garázdaság: – betöréses lopás: – lopás: – gk-val kapcs. bcs: - egyéb bcs: Körözés miatt elfogott: Egyéb ok miatt elfogott:
199 5 3 12 13 125 33 14 134 72
86 1 2 3 4 40 19 11 36 67
Előállítások összesen:
696
25
Ebből: – igazoltatás: – büncselekmény gyanúja: – mintavétel: – egyéb ok:
308 288 38 62
103 112 15 22
Biztonsági intézkedés összesen:
441
134
2.858 1.689 679 490 1.044
1327 1091 67 160 258
Szabálysértési feljelentés összesen: Ebből: – közlekedési járművezető: – tulajdon elleni: – egyéb: Bűntető feljelentések:
15 Közlekedési balesetek helyszínein 667 / ebből Őrs: 238 / esetben került sor, intézkedésre. Helyszíni bírságolási tevékenység: A közrendvédelmi állomány a helyszíni bírságolási tevékenysége során postai átutalási utalványt alkalmaz. A kiszabott helyszíni bírságok összegei minden esetben a belső normatívák előírásainak megfeleltek, úgyszintén a bűntető pontok kiszabásai is. A kitöltött postautalványok feldolgozásra alkalmasak voltak. A kiszabott helyszínbírságok számadatai: Bírság összesen: Ebből: közlekedési járművezető: – egyéb miatt: Bírság összesen (Ft): Ebből: – közlekedési: – egyéb miatt:
673 413 260 7.595.000,4.155.000,3.440.000,-
Ebből 202 109 12 2.051.000 1.901.000 150.000
A többletszolgálati órák: Felhasznált túlóra: Ebből: – kifizetve: –szabadidőben megváltva
Kapitányság
Őrs
Összesen
6.958 5.012 2390
3.870 2.622 804
10828 7634 3194
A kifizetett túlórák a központilag biztosított valamint a kapitányságvezetői keretből kerültek elszámolásra. m)
Külföldiekkel kapcsolatos rendészeti tevékenység: Az Igazgatásrendészeti Osztállyal szorosan együttműködve visszatérően ellenőrizzük azokat a munkahelyeket, munkáltatókat, ahol, vagy akik bejelentés nélkül foglalkoztatnak külföldi állampolgárokat. A szervezetszerű idegenrendészeti fokozott rendőri ellenőrzéseket is közösen hajtottuk végre. Az ellenőrzésekbe bevontuk a Fővárosi Munkaügyi Felügyelőség munkatársait is. Az ellenőrzések eredményesek voltak, előállításokra, szabálysértési és idegenrendészeti intézkedésekre került sor. Összegzés
Az értékelt időszakban a Közrendvédelmi Osztály működésében jelentősebb szervezeti változás nem volt. A közrendvédelmi állomány tekintetében 16 fő távozott, ebből 1 fő leszerelt, 1 fő nyugállományba került, 14 fő áthelyezését kérte más rendőri szervhez. A kapitányságunkra 13 fő érkezett 2010. évben.
16
2011. évre vonatkozó feladat meghatározás közrendvédelmi szakterületen 1. A közbiztonság, a lakosság biztonságérzetének javítása, a lakossági kapcsolatok erősítése (a SZEM mozgalom újjászervezése). 2. A bűncselekmények elkövetésének megelőzése, az elkövetők elfogása. 3. Az eseményekre, lakossági igényekre történő gyors és szakszerű reagálás. A közbiztonság javítása érdekében a közterületi járőr, és a körzeti megbízotti szolgálat vezénylésével biztosítani a közterületek és nyilvános helyek rendőri ellenőrzését. 4. Célkitűzéseink között szerepel az állomány feltöltése és megtartása, a törvényes és szakszerű intézkedések biztosítása, a közterületi jelenlét biztosítása. 5. A közlekedés biztonságának fokozás érdekében folyamatosan, napi feladatként határozzuk meg a végrehajtó állomány részére a közlekedési szabályok betartásának, valamint a járművezetők ellenőrzésének végzését. 6. A körzeti megbízottak és bűnügyi állomány munkájának összehangolása, közös szolgálat ellátás tervezése, melyek igazodnak mindig aktuális bűnügyi helyzethez. Az információszerzés új módjainak kidolgozása. III. IGAZGATÁSRENDÉSZETI TEVÉKENYSÉG Az Igazgatásrendészeti Osztály állománytábla szerinti létszáma 13 fő, 10 fő hivatásos állományú tag, 3 fő közalkalmazott. A ténylegesen meglévő létszám 12 fő. A BRFK VIII. kerületi Rendőrkapitányság Központi létrehozása során 2 fő közalkalmazottat elvontak.
Szabálysértési
Osztály
A heti ügyfélfogadási idő 12 óra. 1. Szabálysértési munka A szabálysértési feljelentések száma – a 2010. évben – csökkent, az előző évhez képest. A 2009. évben 4.035 szabálysértési feljelentés érkezett, addig 2010. évben 3.409 feljelentés került iktatásra. A szabálysértés miatt feljelentett személyek száma 2009. évben 4.176 fő volt, addig 2010. évben ez 3.590 főre csökkent. A közlekedési balesetek miatt indított szabálysértési eljárás az előző évhez képest nőtt. 2009. évben 721 anyagi káros baleset és 249 személyi sérüléses baleset történt. 2010. évben 780 anyagi káros baleset és 189 személyi sérüléses baleset volt Az ittas vezetés miatt feljelentett személyek száma 29-ről, 19-re csökkent. Az elsőbbség és az előzése szabályainak megsértése szabálysértés miatt feljelentettek száma 175-ről 116-ra csökkent.
17 Engedély nélküli vezetés szabálysértés miatt feljelentettek száma enyhe növekedést eredményezett, 216-ról 218-ra. A közúti közlekedés rendjének megzavarása szabálysértés elkövetése miatt 167 esetben jártunk el. A közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt 2.700 esetben indítottunk eljárást, ebből a közterület felügyelet által, a szabálytalan parkolások miatt tett feljelentések száma csökkent. 2009. évben 1.193 feljelentés érkezett, ez a 2010. évben 842 lett. A közrend és közbiztonság elleni szabálysértési feljelentésekből 149 került iktatásra. Az elmarasztalt személyek száma 2.531 fő. Figyelmeztetésben 567 fő részesült. A pénzbírságra megbüntetett személyek száma 1964 fő. A kiszabott pénzbírság összesen 55.676.000.- Ft. volt. A kiszabott bírság éves átlaga 28.348.- Ft. Járművezetéstől eltiltást 320 esetben alkalmaztunk. Az elsőbbség és előzés szabályainak megsértése miatt megbüntetett 116 személyből, 49 esetben került sor a járművezetéstől eltiltásra. Közúti közlekedés rendjének megzavarása szabálysértés miatt elmarasztalt 167 személyből 94 esetben a pénzbüntetés mellett járművezetéstől eltiltást is alkalmaztunk. Engedély nélküli vezetés szabálysértés miatt 218 személyt jelentettek fel. Ebből elmarasztaltunk, 174 személyt és 158 esetben került sor a közúti járművezetéstől való eltiltásra. Vasúti átjárón áthaladás szabályainak megsértése szabálysértés miatt 1 alkalommal került sor szabálysértési eljárásra. Az elmúlt évben benyújtott kifogások száma 327 volt. Saját hatáskörben megváltoztattuk a határozatunkat 22 esetben, elutasítottunk 59 darabot, mivel elkésett, vagy nem a jogosult terjesztette elő. Kifogás nyomán megszüntetésre került 6 ügy, a többi 240 db ügyet – melyben a határozatokat hatályában fenntartottuk – az illetékes bíróságra megküldtük a kifogás elbírálásra. A 2010. évben az ügyészség (2009. és 2010. évben iktatott ügyekben) 10 esetben élt felügyeleti intézkedéssel, óvással 6 esetben, jelzéssel 4 esetben, felszólalás nem volt.
18 Bírság átlaga: – közrend és közbiztonság elleni szabálysértés: 29.945.- Ft / fő, – közlekedési szabályok megsértése szabálysértés miatt: 28.414.- Ft / fő, – kiemelt közlekedésrendészeti szabálysértések miatt: 64.746.- Ft / fő, – ittas vezetés szabálysértés miatt: 52.059.- Ft / fő. 2. Végrehajtás Az elmúlt évben a végrehajtási ügyek száma összesen 1.243 db volt, melyek során 2010. évben 903 db indult. Az eljárás során az alábbi intézkedések történtek: – letiltás: 30 – adók módjára történő behajtás: 745 – közérdekű munka: 130 – elzárásra átváltoztató határozat: 138 – elővezetés elrendelése: 54 A végrehajtási ügyekben befizetőlapon a végrehajtásnak eleget tett 271 fő. Behajtás 152 fő esetében vezetett eredményre. A letiltásra küldött anyagból 14 fő esetében került sor letiltásra. A közérdekű munkát 48 fő teljesítette. Az elrendelt 54 elővezetésből, 2 volt eredményes. A végrehajtásra átadott 1243 ügyből 485 esetben volt eredményes a végrehajtás. Közlekedési bírság: 2009. augusztus 1. napjától bővült az igazgatásrendészeti osztály feladata, mivel az 1988. évi I. törvény 20. § (1) bekezdés k) pontjába meghatározott szabályszegések elkövetése miatti közigazgatási eljárás lefolytatására hatóságom lett kijelölve. 34 esetben indult hivatalból közigazgatási eljárás a biztonsági öv használatának elmulasztása, a gyermekülés használatának elmulasztása, a vezetés közben kézben tartott mobiltelefon, valamit a bukósisak használatának elmulasztása végett. Összesen 390.000- Ft bírságot szabtunk ki, melyből önkéntesen 60.000 Ft bírságot fizettek be az ügyfelek. 3. Engedélyügyi munka A személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenységgel kapcsolatos engedélyezési tevékenységi engedélyek száma: – személy- és vagyonőri társas vállalkozás esetén: 19, – személy- és vagyonőri egyéni vállalkozás esetén: 5, – magánnyomozói tevékenységi engedély: 1 volt.
19 Kiadott igazolványok száma: -
személy- és vagyonőri igazolvány: 162 magánnyomozói igazolvány 5, biztonságtechnika szerelő igazolvány: nem került kiadásra, biztonságtechnika szerelő-tervező igazolvány: nem került kiadásra.
Felügyeleti bírság kiszabására nem került sor. Személy- és vagyonőri társas vállalkozás, működési engedély iránti kérelmet nem utasítottunk el. Személy- és vagyonőri igazolvány megszerzésére irányuló kérelem nem került elutasításra. A társas vállalkozások működési engedélyének visszavonására nem, a személy-és vagyonőri igazolványok visszavonására 6 esetben került sor, mivel az ügyfelet bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság jogerősen elítélte. Az értékelt évben a közrendvédelmi és igazgatásrendészeti szolgálati ág 51 esetben hajtott végre ellenőrzést. 2 esetben a cég a székhelyén nem volt megtalálható, így az ellenőrzést nem sikerült végrehajtani. Játékos pirotechnikai termék forgalmazására 2010. évben új bejelentés nem érkezett, a már korábbi években bejelentett cégek ellenőrzése megtörtént. Az osztály az elmúlt évben 2 esetben engedélyezte a figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelését, használatát (új engedély: 2). Az engedélyezésről az illetékes önkormányzatot határozattal értesítettük, ahol a forgalmi engedélybe történő bevezetése megtörtént. Bíróság elé állítások 2010. évben tiltott kéjelgés, garázdaság, tulajdon elleni szabálysértést elkövetők, eltiltás hatálya alatt álló vezetőket állítottunk elő bíróság elé 53 alkalommal. - tiltott kéjelgés - garázdaság - járművezetés az eltiltás tartama alatt - tulajdon elleni szabálysértés
30 fő 1 fő 5 fő 17 fő
2011. évre vonatkozó feladat meghatározás igazgatásrendészeti szakterületen 1. A 2010. évről áthozott folyamatban lévő eljárások – jogszabályi előírásoknak megfelelő- mielőbbi lezárása, befejezése. 2. Az ügyiratok selejtezésének elkezdése és mielőbbi rendbetétele. 3. A bíróság elé állítások szakszerű, gyors ledolgozása. 4. A fiatal tapasztalatlan kollégák képzése, segítése a jogszabályok mielőbbi elsajátításában, az önálló munkavégzésre való nevelésük. 5. Az igazgatásrendészeti szakterületen a készenléti munka megszervezése, tervezése.
20 IV. BŰN- ÉS BALESETMEGELŐZÉSI MUNKA A bűnüldözési alosztály szakelőadói, valamint a közlekedési előadó a két kerület oktatási intézményeinek igényei szerint rendszeresen végeznek a tanulók felé a megelőzést segítő osztály szintű előadásokat az iskolákban, illetve a szülők, pedagógusok részére szervezetten. A 2010. évben, a kerületben található 17 általános iskolában került sor osztályfőnöki órák megtartására. A kerületi Önkormányzatok bűnmegelőzési központjaival összehangoltan – kiemelten az autómentes napokra – kerül sor az oktatási intézményeknél közlekedési vetélkedők megtartására. Ugyancsak az önkormányzati bűnmegelőzési központokkal egyeztetetten tartunk előadásokat azok egyéb, például nyugdíjasoknak, lakókörzeteknek rendezett fórumain. Az „Iskola rendőre” program keretében eredményesen tartottunk előadásokat bűnügyes és közrendvédelmi állomány tagjaival. A kollégák a fiatalkorúakkal felvették a kapcsolatot, ellenőrizték az oktatási intézményeket és azok környékeit továbbá, a fiatalok által látogatott intézményeket, szórakozó helyeket. 2010. szeptember hónapban sikeresen beindítottuk az „Ovi zsaru” programot a Pesterzsébeti Önkormányzat által fenntartott óvodákban, összesen 18 csoportban. A XXIII. kerületben, az Összevont Óvodában, 3 csoportban indítottuk be a programot, majd további két óvodába továbbítottuk el a felhívást és jelentkezési lapokat. V. EGYÜTTMŰKÖDÉS Az illetékességi területen a Budapesti Rendőr-főkapitányság, valamint Budapest XX. kerület Önkormányzata, valamint a Fővárosi Önkormányzat Nagybani Piac Zrt. között van érvényben olyan szerződés, melynek kapcsán megbízással a kapitányság dolgozói végeznek tevékenységet. Az első esetben a térfigyelő rendszer működtetése, míg a második vonatkozásában a piac rendjének biztosítása terén. Továbbá a 2010. évben külön-külön megállapodás került aláírásra Pesterzsébet, valamint Soroksár Önkormányzataival havi 500-500 Ft erejéig, szabadidős közterületi tevékenység végzésére. A kerületi Önkormányzatokkal való együttműködés során a képviselő-testületek, választott tisztségviselők, valamint a Hivatalok szakosztályai – gyám, városfejlesztés, stb. – fogalmazzák meg közvetlen igényüket a két kerület napi közbiztonsági igényei iránt, melyek naprakészek, teljesítettek, dokumentáltak, a rendőrségi törvényben megfogalmazottak szerint kerülnek végrehajtásra. Visszaigazolásuk az évi beszámolók elfogadásában is megtörténik. A két kerület önkormányzati választókörzetéhez igazított körzeti megbízotti állomány igény szerint, de minimum havonta felveszi a kapcsolatot a választott képviselőkkel, illetve a területére eső oktatási intézményekkel, mely elősegíti a V. fejezetben tárgyalt bűnmegelőzési tevékenységet is.
21 A helyi ügyészséggel a kapcsolatunk évtizedek óta jónak mondható. Az ügyészségekkel való kapcsolattartás ügyszerű, az illetékességi terület szerinti Budapest XX., XXI. és XXIII. kerületi Ügyészséggel napi munkakapcsolatunk van, együttműködésünket mindig kiemelkedőnek értékelték, kapitányságunk minőségi munkát végez, az együttműködésünk zökkenőmentes, kapcsolatunk jó. A központi szervekkel való munkakapcsolat szintén ügy- és vonalszerű, annak terén kifogás nem merült fel. A rendvédelmi és érdekvédelmi szervezetekkel való együttműködés szintén kifogásmentesként értékelhető. A kapitányság maradéktalanul eleget tesz a Budapesti-rendőrfőkapitányság által kötött együttműködési megállapodásokban meghatározottaknak. VI. HUMÁNIGAZGATÁS 1. Személyügyi munka Hivatásos állomány (parancsnokokkal): Rendszeresített 2010. január 01-jén státuszok betöltött státuszok 2010./2009.
2010. december 31-én betöltött státuszok / „Hadrafogható”
Bűnügyi Osztály Közrendvédelmi Osztály Igazgatásrendészeti Osztály Rendőrőrs Bűnügyi Alosztály Rendőrőrs Közbiztonsági Alosztály Hivatal / Törzs
36 / 36 63 / 64
34 54
33 / 34 54 / 44
10 / 10
7
8/8
14 / 14
13
13 / 13
34 / 35
27
25 / 22
7/ 7
8
8/ 7
Összesen:
164 / 165
143
141 / 128
A betöltött létszámkeret terhén: – GYES 4 fő – FÜV 1 fő – Felfüggesztve 1 fő – Külszolgálat 1 fő – Tartós beteg 4 fő Összesen: 11 fő Betöltetlen státusz az értékelt év végén: 23
22 További humánerőforrás-megoszlása: Hivatásos állományból vezényelt feladatellátások: – rendszergazdai feladatok (státusz – köztisztviselői – betöltetlen) Humánerőforrás (hivatásos, köztisztviselő, közalkalmazott) státusz szerinti helyzete: A BRFK XX. és XXIII. Kerületi Rendőrkapitányság rendszeresített létszáma: 205 fő (2009-ben: 206 fő). Ebből a hivatásos állomány rendszeresített létszáma: 164 fő (2009-ban: 165 fő). Közalkalmazotti státusz: 41 (valamennyi betöltött). Köztisztviselői státusz: 2 (1 betöltött). 3. Intézkedéssel szembeni panaszok A 2010. évben, 7 db. rendőri intézkedés elleni panasz érkezett, melyből hármat határozattal utasítottunk el. Ebből 1-1 alaptalan, elkésett, illetve nem a jogosult által benyújtott panasz volt. Egy panaszt illetékességből más szervhez tettünk át, egy esetben kizárásunkat kezdeményeztük a panaszeljárásból, további egy esetben a panaszeljárás, kérelemre, történő megszüntetésére került sor. A fennmaradó 1 eljárás folyamatban van. Közterület-felügyelők intézkedése elleni panasz kivizsgálására 3 esetben került sor, ebből kettő alaptalan volt, egy, pedig elkésett. A panaszok benyújtására leginkább okot adó körülmények között említhetők az intézkedés alá vontak részéről a vélt sérelmek. Előfordult, hogy az intézkedésnek ellenszegülő személy tett panaszt a saját magatartása által kiváltott kényszerítő eszköz, alkalmazás ellen. A korábbi évekhez hasonlóan szintén volt olyan panasz, amikor már kifizetett helyszíni bírság elengedését próbálták panaszos úton kijárni, illetve az ellenük folyó szabálysértési vagy büntetőeljárásban igyekeztek a velük szemben intézkedő személy elleni panasszal a feljelentést hiteltelenné tenni és a felelősségre vonást elkerülni. 2011. évre vonatkozó feladat meghatározás a személyi állomány erkölcsi és fegyelmi helyzetére vonatkozóan 1. A fokozott parancsnoki ellenőrző tevékenységgel javítani kell az állomány fegyelmi helyzetét. 2. Célirányosan nevelni kell az állomány erkölcsi és hivatástudatát. 3. Parancsnoki példamutatással, meg kell mutatni a helyes viselkedési formákat, a követendő szakszerű munkavégzést. 4. A példásan, szakszerűen dolgozók munkáját el kell ismerni, a többiekkel ismertetni kell, és követendő példaként kell az állomány elé tárni. 5. Az állományból ki kell szűrni a hanyag munkavégzőket, szakszerűtlen intézkedőket, közlekedési szabálysértőket, azokat, akik az utasításokat nem teljesítik, és fegyelmi eljárást kell kezdeményezni velük szemben. 6. Az üres státuszokat – a lehetőségekhez mérten – fel kell tölteni.
23 VII. ÖSSZEGZÉS A meghatározott – szakterületekként értékelt – feladatok végrehajtásra kerültek, azok megvalósítása az értékelt időszak vonatkozásában jónak minősíthető. Elsősorban a közrendvédelmi állomány létszámhiánya – a konkrét betöltetlen helyek mellett a felfüggesztettek, FÜV eljárás alatt állók, iskolarendszerű oktatásban részt vevők -, valamint a megnövekedett feladatok, vezénylések rendkívül feszített feladatvégzést eredményeznek. Mindez befolyással bír az állomány fizikai és pszichikai állapotára. A korábbiakhoz hasonlóan, főbb célkitűzésként határozható meg a közbiztonság jelenlegi szintjének biztosítása, a bűnügyi mutatószámok fenntartása, a felderítés eredményességének növelése, a lakosságot legjobban irritáló bűncselekmények – rablás, betöréses lopás, gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények – visszaszorítása. Elsődleges szempont a lakosság biztonság érzetének javítása. B u d a p e s t, 2011. március 10.
Makádi Katalin r. alezredes mb. kapitányságvezető
