AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EU KAPUJÁBAN

telecom | it | internet H-1089 Budapest, Baross u. 133. | telefon +36 1 477 01 00 | telefax +36 1 477 01 01 www.bellresearch.com | [email protected]

AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EU KAPUJÁBAN Tanulmány 2004. április 26.

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZET%........................................................................................................... 3 A KUTATÁS HÁTTERE ......................................................................................... 4 Kutatás célja .......................................................................................................4 Módszertani háttér ..............................................................................................4 A minta összetétele .............................................................................................5 VEZET%I ÖSSZEFOGLALÓ ................................................................................ 10 Az Európai Unióhoz történ8 csatlakozás fontossága és támogatottsága ..................10 Gazdasági környezet..........................................................................................10 A vállalat felkészültsége .....................................................................................12 Tájékozottság ...................................................................................................13 T8ketranszfer....................................................................................................13 Szegmentáció, klaszterbe sorolás........................................................................14 Más, nemzetközi kutatási eredményekkel való összevetés .....................................14 Következtetések ................................................................................................14 RÉSZLETES KUTATÁSI EREDMÉNYEK.............................................................. 15 Az Európai Unióhoz történ8 csatlakozás fontossága és támogatottsága ..................15 Gazdasági környezet..........................................................................................18 Magyarország felkészültsége a csatlakozásra .......................................................24 Az ágazatonként várható folyamatok...................................................................29 A hazai vállalatok felkészültsége a csatlakozásra ..................................................38 A csatlakozással kapcsolatos tájékozottság ..........................................................45 T8ketranszfer várható mértéke és iránya .............................................................51 Válaszadói csoportok képzése klaszterelemzéssel .................................................59 KÖVETKEZTETÉSEK .......................................................................................... 65 Összefüggések, észrevételek ..............................................................................65 Más kutatási eredményekkel való összehasonlítás.................................................67 NEMZETKÖZI KUTATÁSOK EL%REJELZÉSEI .................................................... 68

AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EU KAPUJÁBAN | 2004. ÁPRILIS

2

BEVEZET% Az Európai Unió keleti b8vítése az európai integráció több mint 50 éve tartó szakadatlan folyamatának legújabb, minden bizonnyal korszakos lépése. A 2004. május 1-jén uniós tagságot szerz8 országok mer8ben eltér8 történelmi háttérrel rendelkeznek, és egészen más körülmények között, feltételek mellett csatlakoznak, mint a b8vítés korábbi hullámai során belép8 államok. Eddig még arra sem volt példa, hogy egyszerre ennyi új taggal b8vüljön az Unió. Az integráció f8 mozgatórugója kezdetekt8l fogva a lehetséges konfliktusok érdekegyeztetésre épül8 békés rendezésére való törekvés és a gazdasági fejl8dés intézményesítése volt. A b8vítések hullámait vizsgálva rendre tetten érhet8 az aktuális szükségszerIség: egyes államok gazdasági orientációjában volt a Közösség meghatározó, más államok esetében a demokratikus fejl8dés fenntarthatósága volt az integráció f8 hajtóereje. A szocialista világrendszer összeomlása, majd a közép-és keleteurópai demokratikus piacgazdaságok kialakulása logikusan vezetett ahhoz, hogy integrálásukat az Uniónak napirendre kellett tIznie. A hogyan és mikor sokáig eldöntetlen kérdés maradt, éppen ezen országok eltér8 adottságai és fejl8dési pályája miatt. Az EU-ban a viták sokáig húzódtak a szükséges intézkedéseket, forrásokat, az intézményi reformokat illet8en; a kockázatokat mindmáig elemzik. A döntéssel azonban nem lehetett várni: a demokratikus átalakuláson sikeresen átment országok integrálása szükségszerIvé vált, éppen ezen átalakulások gazdasági fenntarthatósága érdekében. Az európai integráció történelme során folyamatos átalakulásban volt. A tagállamok nem csak számukban növekedtek, de együttmIködésük szintje és min8sége is lépésr8l lépésre emelkedett, állandó változást jelentve a közösség tagállamai, azok intézményei, gazdasági szerepl8i, vállalatai és állampolgárai számára. A csatlakozás abszolút feltétele, hogy a csatlakozó ország átvegye a közösségi vívmányokat [acquis communautaire]. Ez természetesen azt is jelenti, hogy az egyes b8vítési hullámok során más és más fejl8dési állapotban lev8, és természetszerIen növekv8 joganyagot kell átvenni; a most csatlakozó államok az eddigi legfejlettebb és ezzel egyidejIleg a legnagyobb terjedelmI acquis-t fogadják el. A csatlakozó államok egy olyan közösségbe lépnek be, amelynek tagjai eltér8, de számottev8 id8 óta már együtt fejl8dtek az integrációval. Az uniós vívmányok jelen szintjét ezen országok érdekei, szükségletei és eredményei hozták létre; nyilvánvaló, hogy a most belép8k nem járhatták és nem is járhatják végig azt az utat, amelyen tapasztaltabb társaik már végigmentek. Ennek megfelel8en egyes, korábban alkalmazott vívmányok kifutóban, mások pedig kialakulóban vannak, ami az új tagok számára a korábban csatlakozó államok lehet8ségeihez képest eltér8 mértékI el8nyöket és/vagy hátrányokat jelenthet. A gazdaságok „összenyitása” mindenképpen megrázkódtatást jelent úgy a csatlakozók, mint a befogadók számára, amelynek lefolyását, következményeit, hatásait évek óta számos kutatás és elemzés kísérelte meg el8revetíteni. Abban a források többsége egyetért, hogy a hatások eltér8 mértékIek lesznek a jelenlegi és a csatlakozó országokban. Ennek oka az aszimmetria, ami a kereskedelmi volumenek és a gazdaságok mérete között van. Az EU15 [az Unió jelenlegi tagjai] országok a csatlakozók exportja nagyobb részének felvev8piacaivá váltak a ’90-es évek eleje óta, míg importjuknak csak csekély hányada származik onnan [kevesebb, mint 5%]. Eközben gazdaságaik mérete sokszorosa a tagjelöltekénél. Ennek ellenére a hatástanulmányok izgatottan elemzik a mai EU-tagállamok b8vítést követ8 gazdasági kilátásait. A csatlakozásra váró államok kilátásainak megítélése ennél sokkal nehezebb, aminek több összetev8je van. Ezen államok gazdasági-politikai-társadalmi fejl8dése a rendszerváltozást követ8en eltér8 pályán és rendkívüli dinamikával ment végbe, ami kihangsúlyozza egyébként is karakteresen különböz8 adottságaikat. E folyamatok ma is lendületesen zajlanak, el8re látni, tervezni csak meglehet8sen nagy bizonytalansággal


3

lehet. E történelmileg rövid id8 alatt lezajló változások nem stabilizálódtak, az átalakulások eredményei még átmenetiek, a mutatók rövidtávon is képesek széles tartományban ingadozni. Ebben a szituációban kapcsolódnak be az EU és az Európai Gazdasági Térség egységes piacába az új tagok, és ez az amúgy is dinamikus folyamatokat tovább dinamizálja. Komoly nehézségeket jelent tehát – a „régi” és az „új” tagok szakemberei számára egyaránt – megfelel8en megbízható el8rejelzést adni. Hazánkban különösen sok vita el8zte meg a csatlakozás eseményét, miközben kevés meggy8z8 elemzés jutott el a gazdaság szerepl8ihez. A gazdaság bizonyos szintI átstrukturálódása, mint következmény, nem kérdés. A heves vita tárgyait els8sorban a gazdaság egyes szegmenseire gyakorolt hatások, az ágazatok, els8sorban a mez8gazdaság, a kis- és közepes méretI vállalkozások versenyképessége, a felkészülés/felkészítés elégséges vagy elégtelen volta, a szociális viszonyok alakulása, a lakosság, ezen belül az id8sek és a fiatalok helyzete, a foglalkoztatottság kérdései képezik. A BellResearch és a Figyel8 szakembereinek meggy8z8dése, hogy a parttalan vita – éppen a nehéz el8rejelzési lehet8ségek miatt –, fokozza a bizonytalanságot. A gazdaság vállalati szerepl8i álláspontjának, vélekedésének szakszerI feltérképezésével – a gazdaság gyakorlati oldaláról közelítve – viszont csökkenthet8 ez a bizonytalanság. Ezért vállalkoztak arra, hogy átfogó kutatást folytatva elemzést adjanak a vállalkozások vezet8inek látásmódjáról, véleményükr8l a felkészülés megítélését, a magyar gazdaság, ágazatuk és vállalatuk helyzetével kapcsolatos várakozásaikat illet8en. E munka eredményét tartja kezében az Olvasó.

A KUTATÁS HÁTTERE Kutatás célja A felmérés fókuszában a vállalati fels8vezet8k és gazdasági döntéshozók várakozásai alapján az egyes ágazatokban valószínIsíthet8 változások, illetve a magyarországi vállalatok európai uniós felkészültségének és kilátásainak bemutatása áll. A kutatás a gazdasági környezet változásával kapcsolatos általános ismereteket és várakozásokat, az adott ágazatban bekövetkez8 hatásokat és a vállalat felkészültségét, illetve a döntéshozók tájékozódási szokásait mutatja be, az alábbi f8bb témakörök szerint: általános tájékozottság, ismeret és attitId Magyarország felkészültségének megítélése a többi csatlakozásó országhoz képest makrogazdasági környezet általános változásával kapcsolatos várakozások, lehetséges el8nyök és hátrányok csatlakozás vélt hatásai a gazdasági ágazatokra a hazai vállalatok felkészülés érdekében tett konkrét lépései és érettségük megítélése a gazdasági döntéshozók informáltsága, a rendelkezésre álló információforrások igénybevétele a csatlakozás t8keimportra és -exportra gyakorolt várható hatása

Módszertani háttér A kutatás adatfelvétele telefonos interjúk módszerével történt 2004. március 15-26. között. Az interjúk elkészítését telefonos el8szIrés el8zte meg, amely során a BellResearch kérdez8biztosai a cég szIr8kritériumoknak való megfelelését, valamint a célszemély kompetenciáját ellen8rizték. A felmérés során a célszemélyek a cégek els8 számú vezet8i és gazdasági vezet8i voltak, akik kompetensen nyilatkozni tudtak az


4

el8zetesen bemutatott tematika alapján a kérdésekre. Összesen 512 telefonos interjú készült, amelyek hossza egyenként átlagosan 20 perc volt. A kutatás célcsoportját a 10 f8s és nagyobb társas gazdálkodó szervezetek gazdasági döntéshozói jelentették. A kutatási minta kialakítása a BellResearch központi adatbázisából1 történt. A kutatás során a foglalkoztatottak létszáma alapján képzett vállalatméret szegmensek szerinti, nem arányos rétegzést alkalmaztunk, amely lehet8vé teszi, hogy minden vizsgált vállalati szegmensre vonatkozóan megbízható információkkal rendelkezzünk, illetve az elemzés fázisában az eredményeket nem csak összesen, hanem szegmensek szerinti bontásban is bemutathassuk. [A szegmensek közti arányok alapsokaságnak megfelel8 helyreállítása az elemzés megkezdése el8tt, súlyozás módszerével történt.] A minta összetételét regionális elhelyezkedés és tevékenységi kör szerint kvótázzuk, így összesen 3 ismérv szerint biztosítva a minta reprezentativitását a vizsgált célcsoportra vonatkozóan. A tanulmányban az egyes vállalatméret szegmensekre vonatkozó eredmények szemléltetésére a következ8 jelöléseket használtuk: LB: 250 f8s és nagyobb nagyvállalat MB: 50-249 f8s vállalat SB: 10-49 f8s kisvállalat TOTAL: a 10 f8s és nagyobb cégekre értelmezhet8, összesített adat Alapsokaság, kutatási minta és a maximális hibahatárok Alapsokaság nagysága [db cég]

Kutatási mintanagyság [db válaszadó]

Maximális hiba [%]

LB

1217

138

±7,9%

MB

5036

159

±7,7%

SB

26907

211

±6,7%

TOTAL

33160

512

±4,3%

1. tábla: Alapsokaság, kutatási minta és a maximális hibahatárok

A teljes minta hibahatára max. ±4,3%, azaz a kutatás eredményei legfeljebb ennyivel térhetnek el attól, mintha az összes, kiválasztási kritériumoknak megfelel8 vállalatot megkérdeztük volna.

A minta összetétele A következ8 oldalakon lév8 táblázatokban a minta összetételét mutatjuk be számos olyan ismérv szerint, amelyeket az eredmények értelmezésekor magyarázó változóként alkalmaztunk, azaz összefüggéseket kerestünk az eredmények és a cég, valamint a válaszadók háttéradatainak figyelembe vételével.

1 A kereskedelmi forgalomban kapható vállalati adatbázisok összesítésével [Hoppenstedt Bonnier, Dun & Bradstreet, KSH Cégkódtár, Figyel8 top200, BBJ Listák könyve, Országos Telefonkönvy], egy központi adatbázist hoztunk létre, amelynek adatait nem csak a kiadványok rendszeresen megjelen8 verzióival, hanem a kutatásaink során tudomásunkra jutott céges háttéradatokkal is folyamatosan frissítjük, illetve b8vítjük. Az adatbázis a folyamatosan frissített adatoknak köszönhet8en a teljes vállalati alapsokaságra vonatkozó becslések el8állításához is megbízható alapot jelent.


5

Az alábbi táblázatban a súlyozás alapját képez8 ismérvek alapján mutatjuk be a minta összetételét, amely eredményeképpen a súlyozott minta eloszlása jól követi az alapsokaság eloszlásait, tehát a minta azokra nézve reprezentatívnak tekinthet8. Teljes vállalati [TOTAL] alapsokaság és súlyozott kutatási minta eloszlásai a súlyozás alapját képezG változók szerint Bázis: összes vállalat az alapsokaságban [N=], ill. a „suly1” változó szerint súlyozott mintában [n=500]

Alapsokaság [N=33160 db cég] N

Kutatási minta [n=512 db cég]

%

n

%

Vállalat-méret szerinti összetétel LB

1217

3,7

18

3,6

MB

5036

15,2

78

15,2

SB

26907

81,1

415

81,2

Mez1gazdaság - bányászat

2466

7,4

38

7,4

Feldolgozóipar

10037

30,3

155

30,3

Épít1ipar

3902

11,8

60

11,8

Kereskedelem

8177

24,7

126

24,7

Szállítás, raktározás

1405

4,2

22

4,2

Pénzügyek

412

1,2

6

1,2

Szolgáltatás

6761

20,4

104

20,4

Budapest + Pest megye

13853

41,8

213

41,7

Kelet-Magyarország

10214

30,8

158

30,8

Nyugat-Magyarország

9093

27,4

140

27,4

Összesen

33160

100,0

512

100,0

Ágazatok szerinti összetétel

Régiók szerinti összetétel

2. tábla: Teljes vállalati [TOTAL] alapsokaság és súlyozott kutatási minta eloszlásai a súlyozás alapját képezG változók szerint

A mintánkban szerepl8 nagyvállalatok között lényegesen több a külföldi tulajdonrésszel rendelkez8 [43%]; a középvállalatok 22%-ának, a kisvállalati szegmens 11%-ának van külföldi befektet8je. A minta összetétele tulajdonosi szerkezet szerint Total 10+

LB

MB

SB

n

%

n

%

n

%

n

%

100%-os külföldi tulajdon

33

6,5

40

29,1

16

9,8

10

4,9

50% feletti külföldi tulajdon

23

4,5

15

10,8

10

6,1

8

3,9

50% alatti]külföldi tulajdon

13

2,5

4

2,7

9

5,8

4

1,9

100%-os magyar tulajdon

434

84,8

78

56,9

124

78,3

185

87,3

8

1,6

1

0,6

0

0,0

4

2,0

512

100,0

138

100,0

159

100,0

212

100,0

NT/NV Összesen

3. tábla: A minta összetétele tulajdonosi szerkezet szerint


6

A nagyvállalatok többségének [65%] éves árbevétele 1 és 20 milliárd közé esik. A középvállalatok „derékhada” [92%] 50 millió és 4 milliárd, a kisvállalatoké [64%] 50500 millió forint közötti éves árbevétellel rendelkezik. A minta összetétele árbevétel szerint Millió Ft Total 10+

LB

MB

SB

n

%

n

%

n

%

n

%

0-50 millió Ft

51

10,1

0

0,0

0

0,0

26

12,4

50-500 millió Ft

289

56,4

2

1,4

47

29,6

135

63,9

500-1000 millió Ft

53

10,4

12

8,7

43

27,1

16

7,4

1000-4000 millió Ft

74

14,5

44

31,8

56

35,0

21

9,8

4000-20000 millió Ft

18

3,5

46

33,4

10

6,4

3

1,6

20000+ millió Ft

5

1,0

23

16,6

0

0,0

1

0,5

NT/NV

21

4,1

11

8,1

3

1,9

9

4,4

Összesen

512

100,0

138

100,0

159

100,0

212

100,0

4. tábla: A minta összetétele árbevétel szerint

A nagyvállalatok háromnegyedének, a kis- és középvállalatok 90%-ának nincs külföldi érdekeltsége. A minta összetétele külföldi érdekeltség szerint Total 10+

LB

MB

SB

n

%

n

%

n

%

n

%

Van

47

9,2

33

24,2

18

11,3

17

8,2

Nincs

460

89,9

103

75,1

141

88,7

193

90,8

NT/NV Összesen

4

0,8

1

0,7

0

0,0

2

1,0

512

100,0

138

100,0

159

100,0

212

100,0

5. tábla: A minta külföldi érdekeltség szerint

A nagyvállalatok 94%-ának, a középvállalatok 77%-ának, a kisvállalatok 65%-ának vezet8i fels8fokú végzettséggel rendelkeznek.


7

A minta összetétele a válaszadó legmagasabb befejezett iskolai végzettsége szerint Total 10+

LB

MB

SB

n

%

n

%

n

%

n

%

Alapfokú [8 általános, vagy kevesebb]

0

0,1

0

0,0

1

0,5

0

0,0

Középfokú [gimnázium, szakközépiskola, szakmunkásképz1]

99

19,3

4

2,8

12

7,7

47

22,3

Fels1fokú képesített tanfolyam

68

13,2

5

3,5

22

14,0

29

13,5

F1iskola

154

30,2

50

36,1

51

32,3

63

29,5

Egyetem

190

37,1

79

57,6

72

45,0

74

34,7

NT/NV Összesen

0

0,1

0

0,0

1

0,5

0

0,0

512

100,0

138

100,0

159

100,0

212

100,0

6. tábla: A minta a válaszadó legmagasabb befejezett iskolai végzettsége szerint

A megkérdezett nagy- és közepes vállalatok vezet8inek zöme közgazdasági végzettségI. A kisvállalati körben emellett jelent8s arányban vannak mIszaki diplomával rendelkez8k is. A minta összetétele a válaszadó képesítése szerint Total 10+

LB

MB

SB

n

%

n

%

n

%

n

%

Nem rendelkezik fels1fokú képesítéssel

100

19,5

4

2,8

14

8,7

47

22,3

Közgazdasági diploma

201

39,4

102

74,0

87

54,7

74

35,0

Jogi diploma

3

0,6

2

1,3

2

1,3

1

0,5

103

20,2

11

8,1

22

14,1

46

21,9

Bölcsésztudományi diploma

4

0,9

2

1,4

1

0,5

2

0,9

Orvosi diploma

11

2,1

0

0,0

0

0,0

5

2,5

Agrár diploma

40

7,9

2

1,3

18

11,4

16

7,5

Egyéb

4

0,7

0

0,0

0

0,0

2

0,9

NT/NV

45

8,7

15

11,0

15

9,3

18

8,5

512

100,0

138

100,0

159

100,0

212

100,0

MFszaki diploma

Összesen

7. tábla: A minta összetétele a válaszadó képesítése szerint

A válaszadók túlnyomó része, kb. 71%-a 40-59 év közötti korcsoport képvisel8je. Érdekesség, hogy a nagyvállalatok válaszadói jellemz8en valamivel fiatalabbak, a vállalat méretének csökkenésével a vezet8i kor kissé emelkedik.


8

A minta összetétele a válaszadó életkora szerint Total 10+

20-29 év között

LB

MB

SB

n

%

n

%

n

%

n

%

37

7,3

13

9,7

12

7,5

15

7,1

30-39 év között

81

15,9

37

26,8

31

19,3

31

14,8

40-49 év között

172

33,7

42

30,3

52

32,4

72

34,1

50-59 év között

193

37,6

44

31,8

57

35,7

81

38,3

60 év vagy afelett

28

5,5

2

1,3

8

5,1

12

5,7

Összesen

512

100,0

138

100,0

159

100,0

212

100,0

8. tábla: A minta összetétele a válaszadó életkora szerint

A vállalatvezet8k több mint kétharmada férfi. Ez az arány a nagy- és középvállalatok esetében ennél kedvez8bb, a középvállalatoknál csaknem fele-fele. A minta összetétele a válaszadó neme szerint Total 10+

LB

MB

SB

n

%

n

%

n

%

n

%

Férfi

331

64,6

76

55,3

83

52,1

143

67,4

N1

181

35,4

62

44,7

76

47,9

69

32,6

512

100,0

138

100,0

159

100,0

212

100,0

Összesen

9. tábla: A minta összetétele a válaszadó neme szerint


9

VEZET%I ÖSSZEFOGLALÓ A BellResearch a Figyel8 együttmIködésével 2004. március 15. és 26. között reprezentatív telefonos felmérést végzett a hazai vállalatok els8 számú, illetve gazdasági vezet8i körében, abból a célból, hogy bemutassa a vállalati fels8vezet8k és döntéshozók várakozásai alapján az egyes ágazatokban valószínIsíthet8 változásokat, véleményüket a vállalatok felkészültségér8l és kilátásairól, az EU-csatlakozással kapcsolatos általános ismereteiket, tájékozódási szokásaikat. A minta kiválasztásának módszertana biztosítja elhelyezkedés és az ágazat szerinti reprezentativitást.

Az Európai Unióhoz támogatottsága

történG

a

vállalatméret,

csatlakozás

a

regionális

fontossága

és

A válaszadók 94%-a fontos, 74% nagy jelent8ségI kérdésnek tekinti a csatlakozást; mindössze 5,1% ítéli úgy, hogy a kérdés lényegtelen. A csatlakozással a válaszadók 77%-a személyesen is egyetért, míg kissé több mint 7%-uk ellenzi. A vállalatvezet8k túlnyomó részének pozitív hozzáállása Magyarország uniós tagságához dönt8 jelent8ségI. A támogatók között súlyuknál nagyobb arányban találhatók a külföldi tulajdoni hányaddal, külföldi képviselettel rendelkez8, nagyobb árbevételI cégek fels8fokú, f8ként közgazdasági végzettségI, 30-39 éves korú vezet8i.

Gazdasági környezet A vezet8k több mint harmada a jelenlegi tagországok gazdaságának alakulásában dinamikus növekedést vár, egynegyedük a jelenlegi növekedési szint fennmaradását tartja legvalószínIbbnek. Mintegy 14% gondolja úgy, hogy az EU15-ök gazdasága lassulni fog, illetve valamivel több, mint ötödük szerint a gazdaság jöv8beli dinamikája szempontjából az egyes államok belpolitikája lesz meghatározó. A csatlakozó országok gazdaságainak dinamikus növekedését tartja valószínInek a megkérdezettek mintegy 43%-a, míg valamivel 16% feletti részt képviselnek azok, akik szerint ezen gazdaságok növekedése lassulni fog. 23% véleménye az, hogy az eredmény a belpolitika függvénye lesz, és mindössze 14% tartja legvalószínIbbnek, hogy nem lesz különösebb hatása a csatlakozásnak a növekedésre. A belépés magyar gazdaságra gyakorolt általános hatását a vállalatok vezet8inek közel fele kedvez8nek gondolja. Jelent8s súlyt képviselnek azok, akik semleges álláspontra helyezkednek [40%] Kedvez8tlen eredményeket vár a megkérdezettek valamivel több, mint 13%-a. A vállalat méretével az optimizmus kézzelfoghatóan csökken. A válaszadók egyharmada legfGbb elGnynek azt tekinti, hogy közelebb kerülünk a fejlett országokhoz, és valamivel több, mint egynegyedük gondolja úgy, hogy a több üzleti lehet8ség a f8 el8ny. Elég sokan a több támogatást [16%] és a több beruházást [11%] tartják a belépés legfontosabb pozitívumának. FeltIn8, hogy azt a tényt, hogy hazánk beleszólást nyer az EU döntéshozatalába, a vezet8k egészen kis hányada [2,3%] látja a legfontosabb el8nynek. Ezt mindenképpen hangsúlyozni szükséges, mert – úgy látszik – a gazdasági vezet8k nem realizálják ennek jelent8ségét. Ezt a tájékoztatás hiányosságának kell értékelnünk.


10

A vállalatvezet8k 45%-a Magyarország csatlakozásának legfontosabb hátrányát illetve veszélyét a megnöveked8 versenyben azonosítja. Viszonylag még jelent8s azok aránya, akik Magyarország szuverenitásának elvesztését [11%], illetve a termelés csökkenését [8,4%] jelölték els8 helyre. A legfontosabb gazdasági mutatók jövGbeli, csatlakozást követG alakulását illetGen a többség növekedést/javulást vár a GDP, a külkereskedelmi volumen, a folyó mérleg és a reálbérek vonatkozásában, a közvetlen külföldi befektetés volumenében és az adminisztráció hatékonyságában. A várakozások szerint a munkanélküliség nem csökken, esetleg n8; a forint árfolyamával kapcsolatos vélemények megoszlanak. Valamelyes csökkenésre számít a megkérdezettek többsége az infláció, az adók mértéke, a visszaélések és a korrupció, az államháztartási deficit alakulását illet8en. A vállalatvezet8k túlnyomó része a jegybanki alapkamat csökkenését várja. A válaszadók több mint fele közepesre értékelte Magyarország általános a felkészültségét; a többiek inkább alacsonynak, mint magasnak tartják a felkészültség szintjét. Ez az értékelés meglehet8sen negatív képet fest a felkészülést illet8 tájékoztatásról. A többi csatlakozó ország teljesítményéhez hasonlítva, a megkérdezettek állást foglaltak a felkészülés egyes mutatóival kapcsolatban is. A legjobbnak a törvényi háttér, a szabályozási rendszer állapotát ítélték meg. Közel ilyen pozitív a vélemény az oktatási rendszer és a közbiztonság hazai állapotáról. Bár hasonló a gazdasági mutatók alakulásáról alkotott vélemény, de itt az „ugyanolyan” kategória nagyobb súlyú, összességében tehát kissé gyengébb a megítélés. Összességében a hazai gazdasági szerepl8k versenyképességét is jobbra értékelték a válaszadók, de igen kis többséggel. Nem ilyen kedvez8 a megítélés a befektet8kre gyakorolt vonzóer8, az államigazgatás harmonizációja és az intézményi háttér kialakítása, illetve a szociális biztonság szempontjából. Kiemelked8en rossznak ítélték meg a válaszadók az egészségügyi rendszert a többi csatlakozó országéhoz képest. Összességében tehát Magyarország relatív felkészültségét nagyjából a többi tagjelölttel azonos szintInek látják a vállalati vezet8k. A válaszadók csaknem fele úgy ítéli meg a cégének csatlakozással kapcsolatos álláspontját, hogy az kihívás, azaz lehet8ség és kockázat is a vállalat számára. A következ8 jelent8s csoport szerint nem gyakorol számottev8 hatást a cégre a belépés, ez 14-18%-os nagyságú. Mintegy 11% azon cégek aránya, akik inkább kockázatot, és egy másik 11%, akik inkább némi üzleti lehet8séget látnak a csatlakozásban. EgyértelmIen pozitívan illetve negatívan foglalt állást a vállalatok 6,5-6,5%-a. A vezet8k közel 80%-ának véleménye szerint a leginkább érintett ágazat a mez8gazdaság és a bányászat, ezt a kereskedelem követi. Az els8 öt ágazatban szerepel még az élelmiszeripar, a turizmus és a szállítás, szállítmányozás, raktározás. A döntéshozók arra számítanak, hogy a csatlakozás nyertesei között lesznek a szállítás, szállítmányozás, kereskedelem, a pénzügyi szektor, az egészségügy, a turizmus és az autó- és jármIipar. Még ide sorolható a távközlés, az ingatlanpiac és az oktatás is. Problémás ágazatként azonosították a könnyIipart, az élelmiszeripart és a mez8gazdaságot, bányászatot, a könnyIipart és a vegyipart. A válaszadók azt várják, hogy ágazataikban megn8 a verseny intenzitása. A versenyképességhez éget8 szükség lesz a min8sítések megszerzésére, szabványok kialakítására, illetve átvételére. Az ágazatokban megn8 a stratégiai tervezés fontossága, és követelménnyé válik a legfrissebb technológiák gyors bevezetése és cseréje. A követelményszintek emelkedésének hatására a beszállítók körét b8víteni kell. Eközben arra kell számítani, hogy csökkenni fog a kormányzati beavatkozások és ezzel párhuzamosan a várható központi támogatások mértéke is. A verseny intenzitásának fokozódása abban is jelentkezik, hogy volumenében jelent8sen megn8 a t8ke importja és exportja is. Ez együtt jár a képzett munkaer8 átcsoportosulásával, azaz szükségszerIen elvándorlás várható.


11

Mindebb8l az a következtetés vonható le, hogy a vállalati vezet8k összefüggéseiben látják, és a nemzetközi várakozásokkal összhangban ítélik meg a csatlakozás által ágazataik szemben támasztott versenykövetelményeket. A szabályozási rendszer változásaitól a vállalatvezet8k els8sorban szigorodó környezetvédelmi el8írásokat, pályázatrendszerI finanszírozási formák terjedését várják, de hasonlóan sokan számítanak a versenyszabályok piacgazdasági követelményekhez való jobb igazodására és a kiszámíthatóbb jogszabályi rendszerre is. A többség valószínIsíti a még fennmaradó külkereskedelmi korlátozások csökkenését is. A megkérdezettek cégénél végbemenG gazdasági változások során, a várakozások szerint jelent8s mértékben kerülnek bevezetésre új technológiák. A fejlesztéshez szükséges hitelek megszerzésére javuló lehet8ségeket prognosztizálnak, így a beruházások volumene is n8ni fog, és több t8kére lesz szükség. Az árbevételek volumene jelent8sen emelkedik majd, ez viszont megnövekedett forgóeszközfinanszírozási szükségletet jelent. Az árbevételek növekedésével együtt jár a vállalat piaci részesedésének emelkedése, az ügyfél- és beszállítói kör b8vülése és a magasabb realizálható profit is. Ehhez csak minimális létszámtöbblettel számolnak a vezet8k, ami feltételezi a termelékenység javulását is. A mutatók többségére szegmenst8l függetlenül igaz, hogy 40-70% között mozog a növekedésre számítók aránya.

A vállalat felkészültsége A vállalatok közel kétharmada tett vagy tesz konkrét lépéseket, foganatosított vagy foganatosít intézkedéseket annak érdekében, hogy a cég megfeleljen az Európai Unióhoz történt csatlakozás kihívásainak. Azok a cégek, amelyek tettek er8feszítéseket a felkészülésre, els8sorban nagyvállalatok, kelet-magyarországi székhelyük van, f8ként a mez8gazdaság, bányászat területén mIködnek, és 4-20 milliárd éves árbevételük van. Ezen vállalatok vezet8i között felülreprezentáltak a férfiak, a 20-30 évesek és az agrárdiplomások. A még felkészületlen vállalatok között súlyuknál nagyobb arányban vannak kisvállalatok, központi régióbeliek, illetve vezet8ik között a n8k, a mIszaki diplomások és az 50-59 éves korúak. A felkészülés érdekében a vállalatok csaknem fele min8ségi tanúsítványokat, illetve szabványokat szerzett be. Közel ugyanennyien rendszeresen tájékozódnak, illetve felkészít8 oktatást tartanak a vállalatnál. 40% a csatlakozás kapcsán vállalati stratégiát készített és tervezésében figyelembe veszi a hatásokat. Ugyanennyien fejlesztést hajtottak végre informatikai rendszereikben. Több mint egyharmaduk a vállalati menedzsment szemléletét, illetve üzleti folyamatait is hozzáigazította a megváltozott követelményekhez. Egyötödük vett igénybe küls8 tanácsadót és csaknem ennyien létesítettek nemzetközi partnerkapcsolatokat. A szakirányú tudással rendelkez8 EU-szakért8k alkalmazását, valamint a megfelel8 anyagi eszközök elkülönítését nem találjuk a felkészülés elfogadott eszközei között. A környezetvédelmi el8írásokhoz való alkalmazkodás és az új jogi szabályozásra való felkészülés az utolsó helyen van a felkészülésre tett intézkedések között. Ugyanezek a vállalatok az ágazatukat érintG szabályozási rendszerben bekövetkezG leghatározottabb változások között éppen ezeket jelölték meg. Ez egy azonosított általános felkészülési hiányosság, ami miatt Magyarország vállalatai hamarosan súlyos anyagi, verseny- és presztízshátránnyal járó bírósági eljárások alpereseiként védekezhetnek. A felkészülés felsorolt akadályai között a legelterjedtebbnek a t8kehiány bizonyult, a válaszadók közel egynegyede jelölte meg okként. A tájékoztatás elégtelensége vagy nehéz elérhet8sége szerepel a második helyen. A vállalatvezet8k saját cégük felkészültségérGl általánosságban meglehet8sen optimistán nyilatkoztak. A válaszadók 45%-a felkészültnek, 43%-a közepesen felkészültnek tartja saját vállalatát. Rossz min8sítést kevesebb, mint 10% adott.


12

Aggasztó, hogy 88% tartja felkészültnek vállalatát, miközben konkrét lépéseket csak 62% tett. A cégét felkészültként bemutató vezet8k között a központi régióhoz tartozó, a külföldi tulajdonossal rendelkez8, 1-4 milliárd Ft árbevételI, és a külföldi képviselettel rendelkez8 vállalatok menedzserei magasabb arányban találhatók, akikre a közgazdasági diploma és a 30-39 éves kor jellemz8bb. A kevésbé felkészült vállalatok között a nyugat-magyarországi székhely, a 100% magyar tulajdon jellemz8, vezet8ik között az 50-59 évesek felülreprezentáltak. A vállalatok versenytársaikhoz hasonlított felkészültségi szintje nem mutat nagy különbséget az abszolút értékeléshez képest.

Tájékozottság A válaszadók valamivel több, mint egyharmada jól tájékozottnak, 57-60%-a pedig közepesen tájékozottnak tartja magát. A legtöbben a napilapokat jelölték meg információforrásnak, de csaknem ekkora szerepe van a televíziónak is [77, illetve 74%]. A rádió a következ8 forrás; nagyjából a középmez8nyt jelentik az EU-s nyomtatott kiadványok, a konferenciák és a kamarák. A sort a külföldi weboldalak és az EU-témájú tréningek zárják. A teljes mintának mintegy 58%-a kielégít8nek tartja az ellátottságot. Elégedetlenségének 13% adott hangot. A csatlakozással kapcsolatosan megjelen8 és elérhet8 információ min8ségének megítélése lényegesen kedvez8tlenebb. Csaknem fele a megkérdezetteknek közepesre értékelte a rendelkezésre álló tájékoztatás minGségét, jó osztályzatot mintegy egyharmaduk adott. A válaszadók több mint ötöde kifejezetten rossznak tartja az információt. A kifejezetten az EU-felkészülés céljából létrehozott információforrások hatékonysága nem megfelel8, és nem érik el céljukat. Összességében a válaszadók a csatlakozás következményeként a hazánkban elinduló fGbb gazdasági folyamatokat optimistán ítélik meg.

TGketranszfer A vállalatvezet8k közel fele nem számít a tGkeimport növekedésére, különösen a nagyvállalati vezet8k gondolják így [60%]. Csökkenést nagyon kis hányad vár. Összességében a t8ke behozatalának növekedését prognosztizálja a megkérdezettek 41%-a. A hazai vállalatok 90%-ának jelenleg nincsen külföldi képviselete. Ez az arány jelent8sen különbözik a nagyvállalatok körében, ahol csaknem egynegyedüknek van. A külföldi képviselettel rendelkez8 hazai vállalatok háromnegyedének van érdekeltsége a kelet-közép-európai régióban. Mintegy fele rendelkezik EU-tagállambeli képviselettel. amerikai kirendeltség 28%-ban, ázsiai 16%-ban, ausztráliai-óceániai 11%-ban, és afrikai 6%-ban fordul el8. Válaszadóink háromnegyed részének az a meggy8z8dése, hogy vállalatuk nem fog aktívabban hozzájárulni a tGkekivitelhez, mint azt korábban tette. Ez az álláspont még jellemz8bb a nagyobb vállalatok között, 80-85%-os arányú. 11-16%-nál nem képviselnek nagyobb részt azok, akik szerint a csatlakozás ösztönz8leg hat a külföldre irányuló befektetésekre. A vállalatvezet8k 41%-a úgy gondolja, hogy ágazatukba jelent8s t8ke áramlott az elmúlt évek során, ebb8l 14% állítja, hogy a külföldi tGke vált meghatározóvá az ágazatban. Mintegy 40% szerint a külföldi t8ke megjelent, de nem vált meghatározóvá. 16% azok aránya, akik szerint ágazatukban nincs jelen a külföldi t8ke. A hazai cégek 88%-a a továbbiakban sem tervezi külföldi érdekeltség létrehozását. Azok, akiknek van ilyen szándéka, a vállalatok kevesebb, mint 10%-át teszik ki.


13

A külföldön terjeszkedni tervezG vállalatok 57%-a a [jelenlegi] EUtagországokban, 47%-a a kelet-közép-európai országokban kíván érdekeltséget nyitni. Ezen belül a nagy- és középvállalkozások többsége [61-62%] a kelet-közép-európai régiót részesíti el8nyben, a kisvállalatok 62%-a azonban az EU15-öket preferálja.

Szegmentáció, klaszterbe sorolás A megvizsgált minta klaszter-csoportokba szegmentálható. A vállalatok vezet8inek legnagyobb része, 37%-a tartozik az „Optimista, de információhiányban szenved8k” közé. Valamivel több, mint a válaszadók egynegyede sorolható a „Szkeptikusak” csoportjába, a megkérdezettek egynegyed része került a „Pozitív várakozású tájékozottak” körébe. Végül, az „Abszolút negatív” attitIddel rendelkez8k képezik a maradék 11%-ot.

Más, nemzetközi kutatási eredményekkel való összevetés Az idézett nemzetközi források [Lábjegyzet: 2,3,4,5] el8rejelzései, értékelései és a hazai vállalatvezet8k várakozásai, helyzetmegítélése nagyrészt összhangban vannak.

Következtetések A folyó társadalmi viták a gazdaság vállalati szerepl8inek álláspontját nem osztja meg olyan mértékben, mint amit a viták intenzitásából leszIrhetünk. A kutatás eredményei alapján kialakított vezet8i szegmensek [klaszterek] értékelése azt mutatja, hogy a csatlakozással kapcsolatos pozitív irányú attitIdök és várakozások lényegesen jobban jellemzik a hazai vállalati vezet8ket, mint a negatívak. Ez nagy jelent8ségI felismerés, mert a vállalatok viselkedését irányító vezet8k befolyása meghatározó gazdaságunk elkövetkez8 történéseinek alakulásában. A mérésünkb8l levonható következtetések legfontosabbja, hogy Magyarország felkészüléssel kapcsolatos legf8bb azonosítható hiányossága a felkészülésr8l adott tájékoztatás elégtelensége, és nem csak a tájékoztatásról véleményt tükröz8 válaszok, hanem a felkészülést illet8 állásfoglalások alapján is ezt kell gondolnunk. ValószínI, hogy a társadalmi viták egyik háttere az, hogy nincs megfelel8 és hiteles tájékoztatás a felkészülés mindennapjairól, arról a munkáról, amely az acquis átvételének folyamatát alkotja, sem a központi szervek, sem a gazdaság szerepl8inek oldaláról. A nyilvánosság el8tt azonban olyan élességgel folynak a viták, amelyek komoly bizonytalanságot okoznak, és oda vezetnek, hogy a verseny szabadságát, amely a piacgazdaság hajtóereje és az európai integráció négy szabadságának els8 alapelve, a hazai vállalatok a legnagyobb 8ket fenyeget8 veszélynek kezelik. Ennek ellenére a vállalatok vezet8inek többsége a reálfolyamatok alakulásában els8sorban a kibontakozó lehet8ségeket látják, a veszélyeket második helyen rangsorolják. Mérésünk két aggasztó jelenségre kíván még rámutatni: az egyik közismert, ez az egészségügy helyzete; ezzel a mindenkori politikának és az adminisztráció szakembereinek kell szembenéznie. A második viszont uniós felkészültségi kérdés: az acquis-hoz való vállalati alkalmazkodás. A válaszokból arra következtettünk, hogy a jogszabályok megismerése és az azokkal való konformitás az alkalmazott vállalati stratégiák közötti legkisebb prioritás, annak ellenére, hogy a jogszabályi változásokat a megkérdezettek rendkívül jelent8snek min8sítették. Érdemes lenne nagyobb figyelmet fordítani erre a jelenségre, és ösztönözni a lemaradás kiküszöbölését.


14

RÉSZLETES KUTATÁSI EREDMÉNYEK Az Európai Unióhoz támogatottsága

történG

csatlakozás

fontossága

és

A kutatás céljának megfelel8en bevezetésként képet kívántunk szerezni arról, hogy a hazai vállalatok vezet8i általában hogyan ítélik meg Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának jelent8ségét, a kérdés fontosságát, illetve támogatják-e azt.

Közepesen fontosnak tarom 20,4%

Egyértelmûen támogatom 52,6%

Fontosnak tartom 27,8%

Kevésbé tartom fontosnak 1,8% Egyáltalán nem tartom fontosnak 3,3% NT/NV 0,4%

Rendkívül fontosnak tartom 46,2% Inkább támogatom 24,5%

NT/NV 0,5% Egyértelmûen nem támogatom 3,5% Kevésbé támogatom 3,8% Közepesen támogatom 15,1%

Skálás kérdés: 1=Egyáltalán nem tartom fontosnak / EgyértelmFen nem támogatom, 5=Rendkívül fontosnak tartom / EgyértelmFen támogatom Bázis: összes válaszadó, Total 10+ n=512 1. ábra: Hazánk Európai Unióhoz történG csatlakozásának fontossága és támogatottsága [%]

A válaszadók 1-5-ig terjed8 skálán határozhatták meg a fontosságot, ahol a skála két végpontja a következ8 volt: 1=egyáltalán nem tartom fontosnak, 5=rendkívül fontosnak tartom. A táblán összevontuk a legalacsonyabb értékeléseket [1-2: Down] és a legmagasabbakat [4-5: Top], így kaptuk eredményeinket.


15

Ön, mint vállalati /gazdasági döntésekért felelGs vezetG, mennyire fontosnak ítéli meg hazánk Európai Unióhoz történG csatlakozását? Skálás kérdés, 5=rendkívül fontosnak tartja, 1=egyáltalán nem tartja fontosnak Bázis: összes válaszadó, Total 10+ =512 [LB=138, MB=159, SB=212] Total 10+

LB

MB

SB

n

%

n

%

n

%

n

%

Top [4 5]

379

74,0

115

83,7

135

84,9

152

71,6

Mid [3]

105

20,4

20

14,2

20

12,7

47

22,2

Down [1 2]

26

5,1

3

2,1

4

2,4

12

5,8

NT/NV

2

0,4

0

0,0

0

0,0

1

0,5

100,0

138

100,0

159

100,0

212

Összesen

512

Átlag

4,12

4,37

4,33

100,0 4,07

10. tábla Gazdasági vezetGk véleménye az EU csatlakozás fontosságáról

A válaszadók közel háromnegyed része nagy jelent8ségI, fontos, egyötödük pedig közepesen fontos kérdésnek tartja a csatlakozást. A vállalatvezet8k mintegy 5%-a ítéli lényegtelennek. Ha megvizsgáljuk a válaszok vállalati szegmens szerinti jellemz8 különbségeit, a csatlakozás fontosságának megítélése a vállalat méretének csökkenésével együtt csökken. A kisebb vállalatok vezet8i között több a bizonytalan és az uniós belépést ellenz8, mint a nagyobbakéi között. Ön, mint vállalati /gazdasági döntésekért felelGs vezetG hogyan viszonyul hazánk Európai Unióhoz történG csatlakozásához? Skálás kérdés, 5=egyértelmFen támogatja, 1=egyértelmFen nem támogatja Bázis: összes válaszadó, Total 10+ =512 [LB=138, MB=159, SB=212] Total 10+

LB

MB

SB

n

%

n

%

n

%

n

%

Top [4 5]

394

77,1

117

85,0

127

79,8

162

76,2

Mid [3]

77

15,1

16

11,5

24

14,9

32

15,2

Down [1 2]

38

7,3

5

3,5

7

4,6

17

8,0

NT/NV Összesen Átlag

3

0,5

0

0,0

1

0,6

1

0,5

512

100,0

138

100,0

159

100,0

212

100,0

4,19

4,39

4,23

4,18

11. tábla Az EU csatlakozás támogatottsága a vállalati vezetGk körében

A csatlakozással a válaszadók 77%-a személyesen is egyetért, míg kissé több mint 7%uk ellenzi. Határozatlannak bizonyult 15%. Szignifikancia-vizsgálattal meghatározható, hogy az egyes kérdésekre adott válasz el8fordulása a válaszadók mely háttérjellemz8i mentén gyakoribb. Ezzel arra a kérdésre kapunk választ, hogy az adott típusú állásfoglalás milyen tulajdonságokkal rendelkez8 válaszadókra jellemz8 leginkább. Ha a fontosság és a támogatás kérdésében pozitívabban illetve negatívabban válaszoló vezet8ket profilírozni akarjuk, azt találjuk, hogy a válaszadók a két kérdésben meglehet8sen hasonló háttérváltozók szerint különülnek el. Inkább pozitívan értékeltek [nagy fontosság, támogatás] a külföldi tulajdoni hányaddal, külföldi képviselettel rendelkez8, nagyobb árbevételI cégek fels8fokú, f8ként közgazdasági végzettségI, 3039 éves korú vezet8i. A n8i vezet8k valamivel kevésbé támogatják az EU csatlakozást.


16

Megállapíthatjuk, hogy a csatlakozás támogatottsága a vállalati vezet8k körében nagyságrendjében megegyezik a 2003. április 12-i népszavazás eredményével [83,76%], illetve annál egy kissé alacsonyabb a kisebb méretI vállalkozások esetében. A kérdés fontosságának megítélésében azonban lényeges különbséget találunk: a népszavazáson a választójoggal rendelkez8k mindössze 45,62%-a voksolt. Ez arra utal, hogy a gazdasági társaságok vezet8inek társadalmi felel8sségérzete lényegesen magasabb a magyar társadalom átlagánál [legalábbis a kérdést illet8en], válaszaikat következetesen, az adott szempont els8dlegességének mérlegelésével adják. A vállalatvezet8k túlnyomó részének pozitív hozzáállása Magyarország uniós tagságához dönt8 jelent8ségI. Ez ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy a hazai gazdaság vállalati szerepl8i hatékony er8feszítéseket tehessenek meg annak érdekében, hogy Magyarország gazdasága a csatlakozás által támasztott követelményeknek minél kevesebb zökken8vel tudjon megfelelni, illetve alkalmazkodni tudjon a gyors változásokhoz. Könnyen belátható, hogy amennyiben jellemz8 attitIdjük ellenkez8 volna, a sikeres alkalmazkodás, beilleszkedés szinte elképzelhetetlen lenne egy általuk nem támogatott folyamatba. Az általunk mért támogatottsági érték összevethet8 az európai kamarai szövetség, az EuroChambres CAPE programja keretében évente készül8 felmérés2 eredményeivel. Az idézett kutatás az egyes országok kereskedelmi kamaráinak közremIködésével készül, és hasonló kategóriák szerint méri a vállalatok csatlakozással kapcsolatos attitIdjét. A hazai vállalatok önkitölt8s elektronikus kérd8íven válaszoltak 2003 elején. A CAPE támogatási mutatója 88%, ami valamivel kevesebb, mint az egy évvel korábban mért érték, ami 90% volt. A mi kutatásunk által feltárt támogatottsági érték 77%, ami jelent8sen kevesebb a CAPE értéknél. Ennek okai között az alábbiak sorolhatók fel: Úgy tInik, hogy a csatlakozás id8pontjához közeledve a kétségek el8térbe kerülnek és n8 az elbizonytalanodók száma; Az önkitölt8s kérd8íves technika kedvez a pozitívabb hozzállást képvisel8 vélemények többségének, hiszen valószínIbben foglalkozik a kérd8ív önkéntes kitöltésével az, aki motivált a kérdésben. Az általunk használt telefonos megkérdezési technika kevésbé támaszkodik az önkéntességre; A kérd8ívvel az találkozik, aki felkeresi a CAPE honlapját, a mi kérdez8ink célzott listák alapján keresték meg a vállalatvezet8ket, és szIrési technikákat alkalmaztunk a megfelel8 kompetencia ellen8rzéséhez; A CAPE kitöltésében 10 ország valamivel több, mint 4000 vállalata vett részt, amely kisebb, mint a mi 512-es magyarországi mintánk.

2

Eurochambres & SBRA: Corporate Readiness for Enlargement in Central Europe, 2003, Brussels


17

Gazdasági környezet

Gazdasági növekedésre vonatkozó várakozások Amint arról a bevezet8ben ejtettünk szót, nemzetközi szinten megoldatlan dilemma, hogy a bGvítés milyen hatással lesz a jelenlegi tagállamok, illetve az új tagok gazdaságaira. Err8l a kérdésr8l is véleményt mondtak a megkérdezettek, akiknek négy lehetséges gazdasági következmény között kellett kiválasztaniuk azt, amelyik szerintük legvalószínIbb. A vezet8k több mint harmada a jelenlegi tagországok gazdaságának alakulásában dinamikus növekedést vár, egynegyedük a jelenlegi növekedési szint fennmaradását tartja legvalószínIbbnek. Mintegy 14% gondolja úgy, hogy az EU15-ök gazdasága lassulni fog, illetve valamivel több, mint ötödük szerint a gazdaság jöv8beli dinamikája szempontjából az egyes államok belpolitikája lesz meghatározó. A csatlakozó országok gazdaságainak dinamikus növekedését tartja valószínInek a megkérdezettek mintegy 43%-a, míg valamivel 16% feletti részt képviselnek azok, akik szerint ezen gazdaságok növekedése lelassul. 23% véleménye az, hogy az eredmény a belpolitika függvénye lesz, és mindössze 14% tartja legvalószínIbbnek, hogy nem lesz különösebb hatása a csatlakozásnak a növekedésre. Figyelemre méltó eredményre vezet az elvégzett szignifikancia-vizsgálat. A jelenlegi EU-tagállamok gazdaságának b8vítést követ8 dinamikáját illet8 válaszok szerint különbség a válaszadó vállalatának ágazati besorolása mentén adódik. A mez8gazdaságban dolgozók 65%-a a dinamikusabb növekedést valószínIsíti, a kereskedelmi vállalatok vezet8inek 33%-a változatlan növekedést vár, míg a feldolgozóipariak 33%-a a belpolitikától való függ8séget jelzi el8re. Ennek hátterében az állhat, hogy a változások szempontjából legexponáltabb hazai ágazatok képvisel8i kissé túldimenzionálják az unióbeli partnerágazatok megváltozott lehet8ségeit. A csatlakozó országok gazdasági kilátásai megítélése szempontjából nem ennyire egyszerI a kép. Az ágazatok itt is meghatározó jelent8séggel bírnak a vélemények formálódására, de más háttérjellemz8k is megkülönböztetik a válaszadókat. A csatlakozó országok dinamikus növekedését leginkább a kereskedelmi vállalatok vezet8i várják; emellett ez a vélemény az egyetemi diplomával rendelkez8, közgazdasági, orvosi végzettségI férfiakra a legjellemz8bb. Az épít8ipari vezet8k, a középfokú végzettségIek és az el8bbiekt8l eltér8 diplomával rendelkez8k meghatározó része leginkább változatlan növekedésre számít. Lassuló növekedést valószínIsítenek legtöbben a pénzügyi szektor vezet8i, illetve az 50 évnél id8sebbek közül. A n8ket, a feldolgozóipari, logisztikai vállalatok vezet8it találjuk leggyakrabban abban a csoportban, akik a belpolitika alakulását gondolják meghatározónak a gazdaságok kilátásaiban.


18

50% 40% 30% 20%

43,4 36,0 24,3

10%

16,2 14,3

22,9 21,0

13,8 3,8 4,4

0% Dinamikusabb Lassuló ütemû növekedés növekedés

Változatlan Alkalmazott ütemû belpolitikától növekedés függõ

Csatlakozó országok körében

NT/NV

Eddigi tagországok körében

Bázis: összes válaszadó, Total 10+ n=512 2. ábra: Gazdasági növekedésre vonatkozó várakozások [%]

Gazdasági vezetGk általános véleménye az EU csatlakozás hatásairól hazánk gazdaságára A belépés magyar gazdaságra gyakorolt általános hatását a vállalatok vezet8inek közel fele kedvez8nek gondolja. Jelent8s súlyt képviselnek azok, akik semleges álláspontra helyezkednek [40%] Kedvez8tlen eredményeket vár a megkérdezettek valamivel több, mint 13%-a. Legoptimistábbnak a nagyvállalati szegmens mutatkozik, 60%-uk pozitív hatásokat vár. Ebben a körben a legalacsonyabb a változást nem várók és a pesszimisták száma. A vállalat méretével az optimizmus kézzelfoghatóan csökken, bár a kisvállalatok körében sem nagyobb a negatív várakozások részesedése, mint 14%, inkább a semleges válaszok jellemz8ek. A kedvez8 irányú várakozások a külföldi jelenléttel rendelkez8, központi régióban mIköd8 vállalatok egyetemi, azon belül is közgazdasági végzettségI vezet8i körére jellemz8k. A kedvez8tlen hatásra számítók között a mintabeli súlyuknál több a nyugatmagyarországi, a fels8fokú végzettséggel nem rendelkez8, a jogi végzettségI, illetve a n8i vezet8. A gazdaság általános tendenciáit illet8 szegmensek közötti megosztottság nem meglep8. A nagyvállalati környezet az ország felkészülése során többé-kevésbé stabilizálódott, a privatizáció lezajlott, a nemzetközi versenytársak megjelentek a hazai piacon; a változások túlnyomó része a kereskedelmi feltételekben is végbement. Természetesen a vámunió, a közös küls8 vámtarifák érvénybe lépése számunkra is jelent új körülményeket. A kisebb vállalatok számára azonban bizonytalanabbá válik a környezet. A kevesebb er8forrással rendelkez8 cégek az élesed8 versenyben való helytállásra rosszabb esélyeket érzékelnek.


19

A közelgG EU csatlakozás Ön szerint a magyar gazdaság egészére nézve milyen hatással lesz? Skálás kérdés, 5=biztosan kedvez1, 1=biztosan kedvez1tlen Bázis: összes válaszadó, Total 10+ =512 [LB=138, MB=159, SB=212] Total 10+

LB

MB

SB

n

%

n

%

n

%

N

%

Top [4 5]

238

46,5

83

60,6

81

50,8

96

45,1

Mid [3]

203

39,6

43

31,6

61

38,6

85

40,1

Down [1 2]

68

13,3

11

7,8

15

9,1

30

14,3

NT/NV

3

0,6

0

0,0

2

1,4

1

0,5

512

100,0

138

100,0

159

100,0

212

100,0

Összesen Átlag

3,47

3,69

3,55

3,44

12. tábla Gazdasági vezetGk általános véleménye az EU csatlakozás hatásairól hazánk gazdaságára

Közepesen kedvez; 39,6%

Inkább kedvez; 29,3%

Inkább kedvez;tlen 9,3% Biztosan kedvez;tlen 4,0% NT/NV 0,6%

Biztosan kedvez; 17,2%

Bázis: összes válaszadó, Total 10+ n=512 Skálás kérdés, 5=biztosan kedvez1, 1=biztosan kedvez1tlen 3. ábra: A közelgG EU csatlakozás Ön szerint a magyar gazdaság egészére nézve milyen hatással lesz? [%]

Csatlakozás lehetséges elGnyeinek megítélése a különbözG szegmensekben Az általános megközelítést követ8en részleteiben is meg kívántuk ismerni, hogyan gondolkoznak a vállalatvezet8k a magyar gazdaság csatlakozást követ8 perspektíváiról. Arra a kérdésre, hogy miben látják a csatlakozás Magyarország számára jelentett fG elGnyét, több lehet8ség közül kellett kiválasztaniuk a szerintük legfontosabbat. A válaszadók egyharmada legf8bb el8nynek azt tekinti, hogy közelebb kerülünk a fejlett országokhoz, és valamivel több, mint egynegyedük gondolja úgy, hogy a több üzleti lehet8ség a f8 el8ny. Elég sokan a több támogatást [16%] és a több beruházást [11%] tartják a belépés legfontosabb pozitívumának. A többi szempont elhanyagolhatóan kevés döntéshozó megítélése szerint jelenti a meghatározó el8nyt. Bár a nagy- és közepes méretI vállalatok vezet8inek több mint egyharmada a több üzleti lehet8séget helyezte az els8 helyre, a kisvállalatok számbeli túlsúlya okozza, hogy végül a TOTAL 10+ eredménye megfordul.


20

FeltIn8, hogy azt a tényt, hogy hazánk beleszólást nyer az EU döntéshozatalába, a vezet8k egészen kis hányada [2,3%] látja a legfontosabb el8nynek. Ezt mindenképpen hangsúlyozni szükséges, mert – úgy látszik – a gazdasági vezet8k nem realizálják ennek jelent8ségét. Ezt a tájékoztatás hiányosságának kell értékelnünk. Magyarországot külgazdasági kapcsolatainak túlnyomó többsége a fejlett uniós országokhoz köti, különösen Németország, Ausztria, Olaszország és Franciaország képvisel nagy szeleteket külkereskedelmünkben. Bár ennél fogva közvetlenül és jelent8s hatást gyakorolt a magyar gazdaság fejl8désére, mindeddig kívülr8l voltunk kénytelenek szemlélni, hogy az Unió alakítja politikáit. A csatlakozás id8pontjától kezd8d8en a döntéshozatali folyamatban Magyarország is képviselheti érdekeit. Az uniós döntéshozatalban hazánk a közepes méretI és súlyú tagállamok közé számít, tehát számottev8 – bár természetesen korlátozott – lehet8ségeink vannak a beleszólásra. [Ausztria – bár kezdett8l fogva tudta, hogy nettó befizet8vé válik GDP-je alapján – éppen ezt a szempontot tartva szem el8tt kérte felvételét az Unióba.] Mit tekint a csatlakozás legfGbb elGnyének Magyarország szempontjából? Segített, egy válaszos kérdés Bázis: összes válaszadó, Total 10+ =512 [LB=138, MB=159, SB=212] Total 10+

LB

MB

SB

n

%

n

%

n

%

N

%

Közelebb kerülünk a fejlett országokhoz

172

33,7

41

29,7

45

28,1

74

34,9

Több üzleti lehet1ség

141

27,6

50

36,4

53

33,6

55

26,1

Több támogatás

79

15,5

22

16,0

37

23,3

30

14,0

Több beruházás

55

10,7

21

15,2

18

11,2

22

10,4

Beleszólás az EU döntéshozatalába

12

2,3

1

0,7

3

1,8

5

2,4

Vámterhek eltFnése

10

2,0

0

0,0

0

0,0

5

2,4

Több munkalehet1ség

3

0,5

0

0,0

1

0,7

1

0,5

Egyéb

6

1,3

1

0,7

1

0,7

3

1,4

NT/NV

33

6,5

2

1,4

1

0,6

17

7,8

Összesen

512

100,0

138

100,0

159

100,0

212

100,0

13. tábla Csatlakozás lehetséges elGnyeinek megítélése a különbözG szegmensekben

Több üzleti lehet;ség 27,6%

Több támogatás 15,5%

Több beruházás Közelebb kerülünk a fejlett országokhoz 33,7%

10,7% NT/NV 6,5%

Egyéb 6,1%

Bázis: összes válaszadó, Total 10+ n=512 4. ábra: Mit tekint a csatlakozás legfGbb elGnyének Magyarország szempontjából? [%]


21

A csatlakozás szegmensekben

lehetséges

hátrányainak

megítélése

a

különbözG

A vállalatvezet8k 45%-a Magyarország csatlakozásának legfontosabb hátrányát illetve veszélyét a megnöveked8 versenyben látja. Meglep8, hogy ezt legtöbben [57%] a nagyvállalati szegmensbe tartozók állítják, a vállalat méretével csökken azok aránya, akik a versenyt, mint veszélytényez8t tették els8 helyre. Viszonylag még jelent8s azok aránya, akik Magyarország szuverenitásának elvesztését [11%], illetve a termelés csökkenését [8,4%] jelölték els8 helyre, a többi válaszlehet8séget kevesen választották. A szuverenitás elvesztése miatt a kisebb vállalatok vezet8i aggódnak, a termelés csökkenése és a szegénység leginkább a közepes vállalati szegmensben jelenik meg.

Mit tekint legfGbb veszélyének, hátrányának [Magyarország EU-hoz való csatlakozásával kapcsolatban]? Segített, egy válaszos kérdés Bázis: összes válaszadó, Total 10+ =512 [LB=138, MB=159, SB=212] Total 10+

LB

MB

SB

n

%

n

%

n

%

N

%

A megn1tt verseny

228

44,7

79

57,3

79

49,9

91

43,1

Magyarország elveszíti szuverenitását

54

10,6

7

4,8

12

7,2

24

11,5

Termelés csökkenését

43

8,4

16

11,3

14

8,7

17

8,2

Szegénység

32

6,3

1

0,7

15

9,7

12

5,9

Külföldi munkavállalók beáramlása

30

5,9

6

4,3

11

7,2

12

5,8

Nettó befizet1i pozíció

27

5,2

9

6,7

11

7,2

10

4,7

Felkészületlenségb1l adódó veszélyek

11

2,1

2

1,4

0

0,0

5

2,5

Nincs hátránya

8

1,6

6

4,1

1

0,7

3

1,6

Munkaer1 kivándorlás

6

1,1

0

0,0

1

0,6

3

1,3

Piacvesztés, a hazai gazdasági szerepl1k ellehetetlenülése

2

0,5

0

0,0

1

0,6

1

0,5

Egyéb

17

3,4

1

0,7

2

1,5

8

3,9

NT/NV

53

10,3

12

8,8

11

6,7

24

11,1

512

100,0

138

100,0

159

100,0

212

100,0

Összesen

14. tábla Csatlakozás lehetséges hátrányainak megítélése a különbözG szegmensekben

A verseny hátrányos voltának megítélése szempontjából els8 pillantásra váratlan, hogy a kisebb vállalatok kevésbé tartanak a verseny élénkülését8l. Ha azonban közelebbr8l vizsgáljuk az összefüggéseket, világossá válik, hogy mindössze arról van szó, hogy a kisebb méretI vállalkozások több tényez8 között osztották el aggodalmaikat. Láttuk, hogy ilyen a szegénység, a külföldi munkavállalók beáramlása és a szuverenitás elvesztése; viszont ebben a körben kevesebben állítják, hogy a csatlakozásnak nincs veszélye.


22

Magyarország elveszíti szuverenitását 10,6%

A megn;tt verseny 44,7%

Termelés csökkenését 8,4% Szegénység 6,3%

Egyéb 19,7% NT/NV 10,3% Bázis: összes válaszadó, Total 10+ n=512 5. ábra: Mit tekint legfGbb veszélyének, hátrányának [Magyarország EU-hoz való csatlakozásával kapcsolatban]? [%]

A legfontosabb gazdasági mutatók jövGbeli, csatlakozást követG idGszakbeli alakulása A következ8kben azt vizsgáljuk, hogy a legfontosabb gazdasági mutatók jövGbeli, csatlakozást követG idGszakbeli alakulásáról hogyan vélekednek a megkérdezettek. Ehhez ötfokú skálán – ahol az egyik végpontot –2=kifejezetten csökkeni fog, illetve 2=kifejezetten növekedni fog jelentették – értékelhették egyenként a mutatókat. A GDP megítélése tekintetében meglehet8sen egységes a kép: minden vállalati szegmensben 60% feletti volt azok aránya, akik a bruttó hazai termelés növekedését várják. Hasonló a reálbérekkel kapcsolatos várakozás. A külkereskedelem volumenének alakulásában a túlnyomó többség [70-80%] jelent8s növekedést vár, folyó mérlegének perspektíváit is pozitívnak ítéli a megkérdezettek több mint fele, különösen a középvállalatok vezet8i. A közvetlen külföldi befektetések volumenének emelkedését várja valamennyi szegmens, de ezen belül is a középvállalati vezet8k adtak kiemelked8en optimista becslést, 78%-uk vár növekedést. A kis- és nagyvállalati szegmensbeliek visszafogottabbak ennél, közöttük 60% körül van a növekedést prognosztizálók aránya. Az adminisztráció hatékonyságának növekedését várja a megkérdezettek 50-60%-a, de az optimizmus a vállalat méretével csökken: a kisvállalkozások vezet8inek kevesebb mint fele gondolja így. Az adminisztrációra kötelezett területek növekedését 75-80%ban tekintik adottnak. A többség a fenti mutatók növekedését tartja tehát valószínInek. A kisebbség is inkább stagnálást vár, mint csökkenést. A munkanélküliség alakulása tekintetében megoszlanak a vélemények; a legtöbb vezet8 a foglalkoztatottság változására nem lát okot [38%], de közel ennyien gondolják, hogy a munkanélküliség n8ni fog [31%]. A vállalati szegmensekben eltér8 azok aránya, akik nem várnak számottev8 változást [LB 48%, MB 42%, SB 37%], míg a munkanélküliség csökkenésére valamennyi csoportban kevesebben számítanak. Kiegyenlített a megítélés a forint árfolyamának jöv8jét illet8en; a válaszadók közel azonos arányban sorolhatóak be a forint árfolyamának növekedésére illet8legesen csökkenésére számítók közé. Valamelyes csökkenésre számít a megkérdezettek többsége az infláció, az adók mértéke, a visszaélések és a korrupció, az államháztartási deficit alakulását illet8en. A vállalatvezet8k túlnyomó része [60-70%-a] azonban a jegybanki alapkamat csökkenését várja. AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EU KAPUJÁBAN | 2004. ÁPRILIS

23

Az alábbi ábra a válaszadók átlagos várakozásait szemléleti az egyes gazdasági mutatók alakulásának vonatkozásában:

Adminisztrációra kötelezett területek köre

1,09

Külkereskedelmi forgalom volumene

0,91

Közvetlen külföldi befektetések [FDI]

0,76

Reálbérek

0,69 0,61

GDP

0,47

Külkereskedelem folyó mérlege

0,36

Adminisztráció hatékonysága

0,05

Munkanélküliség

-0,02

Forint árfolyam

-0,09

Infláció Kivetett adók mértéke

-0,10

Visszaélések, korrupció

-0,11 -0,20

Államháztartási deficit

-0,70

Jegybanki alapkamat

-2

-1,6

-1,2

-0,8

-0,4

0

0,4

0,8

1,2

1,6

2

Bázis: összes válaszadó, Total 10+ =512 Skálás kérdés, -2= Kifejezetten csökkeni fog, +2 = Kifejezetten növekedni fog 6. ábra: Ön szerint hogyan fog változni az adott tényezG Magyarországon az EU csatlakozás hatására? [átlagvizsgálat]

Magyarország felkészültsége a csatlakozásra

Gazdasági vezetGk véleménye hazánk felkészültségérGl az EU-hoz történG csatlakozásra A széleskörI társadalmi vita, amelynek az ország uniós csatlakozásra való felkészülése a tárgya, szükségessé tette, hogy általánosan és specifikusan is mérhessük a vállalatvezet8k álláspontját erre vonatkozóan. A megkérdezettek a korábban megismert 5-ös skálán értékelhették Magyarország felkészültségét. A válaszokat 3 kategóriában foglaltuk össze. A válaszadók több mint fele közepesre értékelte a felkészülést; a többiek inkább alacsonynak, mint magasnak tartják a felkészültség szintjét. Ez a kép nem változik a különböz8 vállalati szegmensekben sem, bár a középvállalatok összességében a másik két szegmensnél jobb osztályzatot adtak. Legsötétebben a nagyvállalati szegmens vezet8i ítélik meg a helyzetet, 56%-uk közepesre, 32% pedig rosszra min8sítette a felkészültséget. A felkészültséget jónak illetve rossznak megítél8k profilja igen jól elválasztható. A felkészülést inkább jónak tartók között több a férfi, jellemz8 az épít8ipari ágazathoz tartozás, az egyetemi végzettség. A negatív megítélés jellemz8bb a n8k és a mez8gazdaság, bányászat ágazatban dolgozók között.


24

Milyen mértékben tartja felkészültnek hazánkat az Európai Unióhoz történG csatlakozásra? Skálás kérdés, 5=teljes mértékben felkészültnek tartja, 1=egyáltalán nem tartja felkészültnek Bázis: összes válaszadó, Total 10+ =512 [LB=138, MB=159, SB=212] Total 10+

LB

MB

SB

n

%

n

%

n

%

N

%

Top [4 5]

80

15,6

13

9,8

17

11,0

36

16,8

Mid [3]

262

51,2

77

56,1

97

61,0

104

49,1

Down [1 2]

155

30,2

44

32,1

42

26,7

65

30,8

NT/NV

15

3,0

3

2,1

2

1,3

7

3,3

Összesen

512

100,0

138

100,0

159

100,0

212

100,0

Átlag

2,78

2,73

2,83

2,77

15. tábla Gazdasági vezetGk véleménye hazánk felkészültségérGl az EU-hoz történG csatlakozásra

Az ország felkészültségét illet8 megítélés tehát nem optimista, és ez elgondolkodtató, hiszen meglehet8sen kis hányad gondolja úgy, hogy a felkészülés megfelel8 volt. Ennek els8dleges okát abban kell keresni, hogy a felkészülés folyamatát, a szükséges lépések számbavételét, valamint annak megvalósulását a felkészülés id8szakában aktív kormányok nem kommunikálták megfelel8képpen. Összességében tehát a valóban megtett felkészülési lépésekr8l nem sok információja van a megkérdezetteknek. Az ellenkez8jér8l viszont számos információ ismeretes. Különösen jelent8s, hogy a mez8gazdasági ágazat és az élelmiszeripar a legutóbbi országjelentésben „sárga lapot” kapott a Bizottságtól, ami tovább er8sítette az elmaradás érzetét a felkészülésben. A felkészületlenség általános érzetét fokozhatja, hogy egyre szélesebb körben terjed az a vélemény, hogy a tagság els8 évében az intézményrendszer felkészületlensége miatt a támogatások egy jelent8s részét nem fogjuk tudni igénybe venni. Az ezzel kapcsolatos tematizálás is ezt az álláspontot látszik er8síteni.

Közepesen felkészült 51,2%

Kevésbé felkészült 19,7%

Egyáltalán nem felkészült 10,5% NT/NV 3,0% Teljes mértékben felkészült 3,7%

Inkább felkészült 11,9%

Bázis: összes válaszadó, Total 10+ =512 Skálás kérdés, 5=teljes mértékben felkészültnek tartja, 1=egyáltalán nem tartja felkészültnek 7. ábra: Milyen mértékben tartja felkészültnek hazánkat az Európai Unióhoz történG csatlakozásra?


25

Magyarország felkészültsége paramétereihez képest

a

többi

csatlakozó

ország

hasonló

Összefüggések közé helyezve pontosabban lehet megítélni a felkészülés összetevGinek helyzetét, ezért azokat a többi csatlakozó ország hasonló paramétereihez képest értékeltettük. Olyan összetev8ket választottunk, amelyekkel kapcsolatosan feltételezéseink szerint elegend8 információval rendelkezhettek a válaszadók. Ennek ellenére erre a kérdésünkre feltIn8en sok a NT/NV válasz, ami egyes paramétereknél 18%-ot is elért. A választ ismetelten skálás formában adhatták meg a vezet8k, ahol a skála végpontjai a következ8k voltak: 1=Magyorország sokkal rosszabb felkészültséggel rendelkezik, illetve 5=Magyarország sokkal jobb felkészültséggel rendelkezik. Ez elemzésekben – a korábbiakhoz hasonlóan – összevontuk a válaszokat Top, Mid Down kategóriákba. A legjobbnak a törvényi háttér, a szabályozási rendszer állapotát ítélték meg, a válaszadók háromnegyed része ugyanolyannak vagy jobbnak tartja, mint a többi új belép8 országét. Közel ilyen pozitív a vélemény az oktatási rendszer és a közbiztonság hazai állapotáról. Bár hasonló a gazdasági mutatók alakulásáról alkotott vélemény, de itt az „ugyanolyan” kategória nagyobb súlyú, összességében tehát kissé gyengébb a megítélés. A nagy- és középvállalati szegmensekben a gazdasági mutatókat illet8en ennél kedvez8tlenebb a megítélés: jobbnak csak a vezet8k egynegyed része, míg ugyanolyannak 46-60%-uk látja. Összességében a hazai gazdasági szerepl8k versenyképességét is jobbra értékelték a válaszadók, de igen kis többséggel, és ebben a különböz8 méretI vállalatok nem térnek el. 40-50%-uk ugyanolyanra értékelt, a mérleg nyelvét a 28-29%-nyi „jobb” vélemény billenti el. Nem ilyen kedvez8 a megítélés a befektet8kre gyakorolt vonzóer8, az államigazgatás harmonizációja és az intézményi háttér kialakítása, illetve a szociális biztonság szempontjából.

Törvényi háttér, szabályozási rendszer kialakítása Oktatási rendszer, közbiztonság Gazdasági mutatók alakulása Gazdasági szerepl;k versenyképessége Befektet;k vonzási képessége

2,96

Államigazgatás harmonizációja, intézményi háttér kialakítása

2,95

3,23 3,20 3,11 3,05

2,85

Szociális biztonság

2,30

Egészségügyi rendszer

3,14

Összesen

1

2

3

4

5

. Bázis: összes válaszadó, Total 10+ n=512 Skálás kérdés. 1=”sokkal rosszabb”, 5=”sokkal jobb” 8. ábra: Magyarország milyen felkészültséggel rendelkezik a többi csatlakozó országhoz képest a következG dimenziók mentén? [átlagvizsgálat]


26

Az els8 paraméter mentén viszonylag kiegyensúlyozott a „jobb” és a „rosszabb” megítélés aránya, és bár a nagyvállalati kör kissé lerontja, az eredmény az „ugyanolyan” körül van. Az intézményi háttér tekintetében a nagyvállalati kör semleges álláspontot foglal el [a „jobb” és a „rosszabb” arányok azonosak], a negatív végeredményt a kisvállalati kör állásfoglalásai eredményezik. Bár a hazai szociális biztonságot a nagy és közepes vállalkozások vezet8inek több mint fele ugyanolyan szintInek látja, mint a többi országban, de a kisvállalati vezet8k véleménye dönt8en rosszabb ennél. Ered8ben ezt a paramétert végül szintén inkább negatívra értékelhetjük. Kiemelked8en rossznak ítélték meg a válaszadók az egészségügyi rendszert a többi csatlakozó országéhoz képest. A nagyvállalati szegmens kivételével mindenütt 50%-ot meghaladó „rosszabb” min8sítés érkezett, „jobb”-ra jóval 10% alatti arányban szavaztak a megkérdezettek. Összességében tehát Magyarország relatív felkészültségét nagyjából azonos szintInek látják a vállalati vezet8k. Mint az az ábrán látható, enyhe pozitív irányú, de nem jelent8s eltolódást mértünk. Rendkívül rossz azonban az egészségügy helyzetének megítélése. Magyarország milyen felkészültséggel rendelkezik a többi csatlakozó országhoz képest a következG dimenziók mentén? Skálás kérdés, 5=sokkal jobb felkészültséggel rendelkezik, 1=sokkal rosszabb felkészültséggel rendelkezik Bázis: összes válaszadó Total 10+ =512, LB=138 Total 10+

LB

Top [4 5]

Mid [3]

Down [1 2]

NT/NV

Top [4 5]

Mid [3]

Down [1 2]

NT/NV

Gazdasági mutatók alakulása

29,7

46,2

18,3

5,8

25,9

46,0

16,6

11,5

Törvényi háttér, szabályozási rendszer kialakítása

34,9

40,0

16,3

8,7

46,0

28,7

12,3

13,0


23,0

39,0

24,6

13,4

23,4

37,6

23,4

15,6

Gazdasági szerepl1k versenyképessége

28,5

44,1

19,7

7,7

29,3

43,3

14,6

12,8


21,7

39,1

31,0

8,1

18,1

52,9

14,9

14,1


6,5

30,4

52,4

10,7

9,4

32,5

40,2

17,9

Oktatási rendszer, közbiztonság

34,3

42,5

15,2

8,0

28,3

45,9

11,8

14,0

Befektet1k vonzási képessége

24,2

41,7

24,1

10,0

19,8

45,8

21,0

13,4

16. tábla Gazdasági vezetGk véleménye Magyarország EU csatlakozásra való felkészültségérGl a többi csatlakozó országhoz viszonyítva


27

Magyarország milyen felkészültséggel rendelkezik a többi csatlakozó országhoz képest a következG dimenziók mentén? Skálás kérdés, 5=sokkal jobb felkészültséggel rendelkezik, 1=sokkal rosszabb felkészültséggel rendelkezik Bázis: összes válaszadó MB=159, SB=212 MB

SB

Top [4 5]

Mid [3]

Down [1 2]

NT/NV

Top [4 5]

Mid [3]

Down [1 2]

NT/NV

Gazdasági mutatók alakulása

26,8

61,0

9,8

2,3

30,4

43,4

19,9

6,2

Törvényi háttér, szabályozási rendszer kialakítása

46,2

35,6

12,0

6,3

32,4

41,3

17,3

9,0


25,5

46,5

18,2

9,8

22,5

37,7

25,9

13,9

Gazdasági szerepl1k versenyképessége

28,8

46,7

19,2

5,3

28,4

43,6

20,1

7,9


18,9

52,0

21,7

7,4

22,4

36,1

33,5

8,0


7,6

36,1

50,7

5,5

6,2

29,2

53,3

11,3

Oktatási rendszer, közbiztonság

37,5

46,7

11,0

4,9

34,0

41,5

16,1

8,3

Befektet1k vonzási képessége

24,5

44,5

24,2

6,9

24,4

41,0

24,2

10,4

Összesen

21,4

69,5

4,9

4,2

26,2

53,6

12,7

7,6

17. tábla Gazdasági vezetGk véleménye Magyarország EU csatlakozásra való felkészültségérGl a többi csatlakozó országhoz viszonyítva


28

Az ágazatonként várható folyamatok

Gazdasági vezetGk általános véleménye az EU csatlakozás hatásairól hazánk gazdaságára A csatlakozás kérdését kiterjesztettük a megkérdezett vezetG által képviselt vállalat, illetve közvetlen környezet, azaz az iparág szempontjai szerinti megítélésre is. A válaszadók csaknem fele a csatlakozás saját cégre vonatkozó hatását leginkább kihívásnak tartja, azaz azt lehet8ségnek de kockázatnak is látja. A következ8 jelent8s csoport szerint nem gyakorol számottev8 hatást a cégre a belépés, ez 14-18%-os nagyságú. Mintegy 11% azon cégek aránya, akik inkább kockázatot, és egy másik 11%, akik inkább némi üzleti lehet8séget látnak a csatlakozásban. EgyértelmIen pozitívan illetve negatívan foglalt állást a vállalatok 6,5-6,5%-a. Bár a megítélés tekintetében nincsenek kiugró különbségek a szegmensekben, azt megállapítható, hogy a vezet8k kockázatérzete valamelyest n8 a vállalatméret csökkenésével. Ez egybevág a korábbi eredményekkel, a kisebb vállalatok nagyobb kitettségét tükrözi.

Lehetõség és kockázat is egyben Az általam képviselt cégrenem lesz hatással

46,9 17,7

Inkáb kockázatot hordoz, mint lehetõséget Inkább üzleti lehetõség ugyan, de nem túl nagy

11,2 10,7

Egyértelmûen üzleti lehetõség Alapvetõen kockázatot jelent NT/NV

6,5 6,4 0,5 0%

10%

20%

30%

40%

50%

Bázis: összes válaszadó, Total 10+ n=512 9. ábra: Gazdasági vezetGk általános véleménye az EU csatlakozás hatásairól hazánk gazdaságára [%]


29

A leginkább érintett ágazatok hazánkban Talán az egyik legfontosabb probléma, hogy mi lesz a csatlakozás differenciált hatása a gazdasági ágazatokra. El8ször arra kértük a vállalati vezet8ket, hogy nevezzék meg azt az 5 ágazatot, amelyekre véleményük szerint legnagyobb lesz az unióba való belépés hatása. A válaszadók nagyjából vállalatmérett8l függetlenül ítélik meg az egyes ágazatokban bekövetkez8 változásokat, néhány jellegzetes esett8l eltekintve. A vezet8k közel 80%-ának véleménye szerint a leginkább érintett ágazat a mez8gazdaság és a bányászat, ezt a kereskedelem követi [az LB szegmensben az élelmiszeripar]. Az els8 öt ágazatban szerepel még az élelmiszeripar, a turizmus és a szállítás, szállítmányozás, raktározás. Jól megfigyelhet8, hogy néhány esetben kiugró különbség van a nagyvállalati és a kisebb cégek vezet8i véleménye között. Erre példa a turizmus megítélése. Amíg a nagyvállalatok vezet8inek mindössze 19%-a gondolja úgy, hogy az ágazatot jelent8sen érinti a csatlakozás, a másik két szegmens képvisel8inek 40%-a sorolja ide. Hasonló ehhez az autó és jármIipar [31% és 20-22%] megítélése. E jelenségek hátterében valószínIleg az áll, hogy a válaszadók leginkább a saját tevékenységi körükkel összefügg8 ágazatokra koncentrálnak, talán ismereteik is f8ként ezekr8l vannak. A turizmus ágazat tipikusan a kisebb méretI vállalatokhoz köt8dik [a nagy szállodaláncoktól eltekintve], tehát 8k fordulnak nagyobb várakozással a csatlakozás utáni id8szak felé. Az autó és jármIipar els8sorban [a kisebb forgalmazóktól és mIhelyekt8l eltekintve] a nagyvállalatok kategóriájához köt8dik, ezért e szegmens képvisel8i említették nagyobb arányban. Kérdésünk szabadon hagyta az illet8 ágazat érintettségének jellegét, azaz, hogy els8sorban kedvez8 vagy kedvez8tlen változásokat vár a válaszadó az adott iparágban. Ezzel az iparágakat csatlakozás-„érzékenység” szerint állíthattuk sorba; azok képezik az „izgalmas” ágazatokat, amelyeket 10-12%-nál nagyobb arányban jelöltek meg a megkérdezettek.


30

Melyek azok az ágazatok Ön szerint, amelyeket a legnagyobb mértékben fognak érinteni az EU csatlakozással kapcsolatos változások hazánkban? Segített, több válaszos kérdés Bázis: összes válaszadó, Total 10+ =512 [LB=138, MB=159, SB=212] Total 10+

LB

MB

SB

n

%

n

%

n

%

N

%

Mez1gazdaság, bányászat

392

76,7

123

89,3

136

85,8

158

74,4

Kereskedelem

271

53,1

73

53,2

83

52,5

113

53,2

Élelmiszeripar

261

51,0

82

59,8

75

47,3

109

51,3

Turizmus

194

37,9

27

19,4

63

39,5

81

38,4

Szállítás, szállítmányozás, raktározás

164

32,0

53

38,6

56

35,3

66

31,1

Épít1ipar

130

25,4

39

28,4

44

27,8

53

24,8

Egészségügy

127

24,8

17

12,7

31

19,7

56

26,3

Autó- és jármFipar

114

22,3

42

30,7

31

19,6

47

22,4

Pénzügyi szektor [pénzügy, biztosítás]

113

22,0

23

17,0

38

23,8

46

21,9

KönnyFipar [textil-, ruha-, b1r-, cip1ipar]

110

21,6

46

33,7

45

28,6

42

19,8

Távközlés

102

19,9

18

13,3

26

16,3

44

20,8

Ingatlanügylet

97

18,9

31

22,4

37

23,5

38

17,9

Oktatás

87

17,0

14

10,2

26

16,6

37

17,4

Vegyipar

71

14,0

26

18,8

25

15,5

29

13,5

Nehézipar [gép-, berendezés-, villamosgépgyártás]

65

12,8

27

19,3

30

19,0

24

11,3

IT szektor

45

8,7

16

11,8

15

9,4

18

8,5

Közigazgatás

42

8,2

16

11,4

12

7,3

18

8,3

Médiaszektor

19

3,8

2

1,4

4

2,5

9

4,1

Szolgáltató szektor

5

0,9

1

0,7

1

0,6

2

1,0

Környezetvédelem

4

0,8

0

0,0

0

0,0

2

0,9

Egyéb

7

1,4

2

1,4

1

0,8

3

1,4

NT/NV

32

6,2

2

1,4

3

1,9

15

7,2

18. tábla: Melyek azok az ágazatok Ön szerint, amelyeket a legnagyobb mértékben fognak érinteni az EU csatlakozással kapcsolatos változások hazánkban?


31

Az egyes ágazatokban várható változások A vállalatok vezetGi az általuk megjelölt 5 ágazatban várható tendenciák irányát és mértékét is értékelték. A következ8 ábrán bemutatjuk az egyes ágazatokra vonatkozó el8rejelzést, amely a 10 leginkább érintett ágazat vezet8inek véleménye alapján kialakítható. Arra számíthatunk, hogy a csatlakozás nyertesei között lesznek a szállítás, szállítmányozás, kereskedelem, a pénzügyi szektor, az egészségügy, a turizmus és az autó- és jármIipar. Még ide sorolható a távközlés, az ingatlanpiac és az oktatás is. Problémás ágazatként azonosítható a könnyIipar, az élelmiszeripar és a mez8gazdaság, bányászat, a könnyIipar és a vegyipar. Ezek az el8rejelzések meger8sítik azokat a véleményeket, amelyek az ágazatok strukturális adottságaiból és fejlettségéb8l kiindulva kísérlik meg az el8rejelzést. Más források az élelmiszeripar és a vegyipar helyzetét többesélyesnek min8sítik. Az élelmiszer-feldolgozó ágazat számára a vámunió és a közös egységes küls8 vámok rendszere egyszerre jelenti a lehet8ségek korlátjait és új lehet8ségeit is: a jöv8 tehát az alkalmazkodóképességen és a hatékony gazdálkodáson múlik. A vegyiparban még nem ment végbe a struktúraváltás, amelyen a rendszerváltozást követ8en más ágazatok keresztülestek: itt jelent8s mozgás várható.

Szállítás, szállítmányozás, raktározás

1,51

Kereskedelem Pénzügyi szektor [pénzügy, biztosítás]

1,35

Egészségügy

1,34

1,39

1,24

Építõipar

1,1

Turizmus 0,69

Autó- és jármûipar Könnyûipar [textil-, ruha-, bor-, cipoipar] Élelmiszeripar

-0,09 -0,36 -0,6

Mezõgazdaság, bányászat -1

-0,5

0

0,5

1

1,5

2

Bázis: Összes válaszadó, Total 10+ n=512 Skálás kérdés, -2=A gazdaság egészéhez viszonyítva sokkal rosszabb pozícióba kerül, +2=A gazdaság egészéhez viszonyítva sokkal jobb pozícióba kerül 10. ábra: Gazdasági vezetGk véleménye az egyes ágazatokban várható változások irányáról és mértékérGl a 10 leginkább érintett ágazatban [átlagvizsgálat]


32

A versenytényezGk alakulása a vállalatok ágazataiban Ezután arra kérdeztünk, hogy a vállalatvezet8k saját ágazatukban milyen irányú és mértékS változásra számítanak a felsorolt versenytényezGkkel kapcsolatosan. A választ ismét skálás formában, – ahol a –2 a „kifejezetten csökkeni fog”, míg a +2 a „kifejezetten növekedni fog” végpontokat jelentett – adhatták meg a vezet8k. A válaszok összességében arra utalnak, hogy a megkérdezettek saját ágazatukban jelent8s változásokra számítanak. Ha súlyozott átlagot képezünk, kirajzolódik a várt változások f8 iránya és nagysága. Miután mintánk reprezentatívnak tekinthet8 az ágazatok vonatkozásában, ábránkon a versenytényez8k országosan várható változásait tükrözik. A válaszadók vállalatainak ágazataiban tehát megn8 a verseny intenzitása. A versenyképességhez éget8 szükség lesz a min8sítések megszerzésére, szabványok kialakítására, illetve átvételére. Az ágazatokban megn8 a stratégiai tervezés fontossága, és követelménnyé válik a legfrissebb technológiák gyors bevezetése és cseréje. A követelményszintek emelkedésének hatására a beszállítók körét b8víteni kell. Eközben arra kell számítani a vezet8k szerint, hogy csökkenni fog a kormányzati beavatkozások mértéke és ezzel párhuzamosan a várható központi támogatások mértéke is. A verseny intenzitásának fokozódása abban is jelentkezik, hogy volumenében jelent8sen megn8 a t8ke importja és exportja is, azaz, egyaránt megn8 a külföldi vállalkozók magyarországi, illetve a magyar vállalkozók külföldi mIköd8t8ke befektetése. Ez együtt jár a képzett munkaer8 átcsoportosulásával, azaz szükségszerIen elvándorlás várható. Mindebb8l az a következtetés vonható le, hogy a vállalati vezet8k összefüggéseiben látják, és a nemzetközi várakozásokkal összhangban ítélik meg a csatlakozás által ágazataik szemben támasztott versenykövetelményeket.

Minõsítések, szabványok szükségessége Stratégiai tervezés szükségessége Technológia-igény, technológia -váltások üteme Verseny intenzitása

1,2 1,06 1,05 0,95

Beszállítói kapcsolatok kiterjedtsége Képzett munkaerõ elvándorlása Muködötõke import volumene Muködõtõke export volumene Felvevõpiac, kereslet nagysága

0,68 0,55 0,54 0,53 0,47 -0,06

Kormányzati támogatás mértéke Kormányzati beavatkozás gyakorisága a gazdasági folyamatokba

-0,14 -2

-1,6

-1,2

-0,8

-0,4

0

0,4

0,8

1,2

1,6

2

Bázis: összes válaszadó, Total 10+ n=512 Skálás kérdés, -2 = Kifejezetten csökkenni fog, ++2 = Kifejezetten növekedni fog 11. ábra: Gazdasági vezetGk véleménye a versenykörnyezet tényezGinek várható alakulásáról [átlag]

A válaszokat összevont kategóriákban vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy a legtöbb tényez8 alakulásának várható trendjeit hasonlóan, a fenti ábrának megfelel8en ítélik meg a szervezetek az egyes vállalatméret szegmensekben. Jelent8sebb véleményeltérések a kereslet növekedését, a képzett munkaer8 elvándorlását és a AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EU KAPUJÁBAN | 2004. ÁPRILIS

33

mIköd8t8ke-import emelkedését illet8en vannak. A felvev8piac méretével kapcsolatosan a nagyvállalati szegmenshez tartozók között mintegy 10%-kal többen vannak azok, akik számottev8 változást nem várnak. A munkaer8t illet8en a kivállalkozások között mintegy 14%-kal többen vannak, akik nagyobb mozgást vetítenek el8re. A t8keimport kérdésében a közepes vállalatok vezet8i gondolják többen, hogy jelent8s beáramlás következik be. A különbségek az egyes szegmensek eltér8 versenypozícióival magyarázhatók; a nagyvállalatok körében privatizáció már nem, új, zöldmez8s beruházások kevésbé várhatók. A mIköd8t8ke els8dleges célpontjai valóban a közepes vállalatok lehetnek. A kisvállalkozások munkaer8-megtartó képessége a legalacsonyabb; a csatlakozással az ebben a szegmensben jellemz8 különféle bérköltség-csökkent8 megoldások használhatósága is csökkenni fog, ami a munkaer8piacon valóban ronthatja versenyképességüket. A nagyvállalatok egy részének a kereslet alakulásával kapcsolatos szkepszise annak tudható be, hogy többségük számára a kereskedelmi korlátok már korábban leépültek; tulajdonosi, partneri körük kialakult, nemzetközi, tehát radikális változásra kevesebben számítanak.


34

Gazdasági vezetGk véleménye a szabályozási rendszer várható változásairól A szabályozási rendszer változásaitól a vállalatvezet8k els8sorban szigorodó környezetvédelmi el8írásokat, pályázatrendszerI finanszírozási formák terjedését várják, de hasonlóan sokan számítanak a versenyszabályok piacgazdasági követelményekhez való jobb igazodására és a kiszámíthatóbb jogszabályi rendszerre is. A többség valószínIsíti a még fennmaradó külkereskedelmi korlátozások csökkenését is. Az e kérdésre adott válaszok sem térnek el jelent8s mértékben a vállalati szegmensek mentén. Érdekes azonban, hogy a pályázati finanszírozás szerepét illet8en a közepes vállalatok vezet8i között észrevehet8en szélesebb körI a várakozás [+11-14%]. Ennek okai között talán éppen az áll, hogy a középvállalatok a kisvállalatoknál könnyebben megfelelhetnek a pályázás feltételeinek, aspirációik pedig jóval er8sebbek a nagyvállalatokénál. A másik említésre méltó eltérés, hogy a kisvállalati körben kevesebben [-12%] számítanak a külkereskedelem korlátozásainak szIkülésére. Elképzelhet8, hogy ez a szegmens külkereskedelemt8l való alacsonyabb függ8ségével van összefüggésben.

Környezetvédelmi elõírások szigorúsága

1,41

Pályázati rendszerbõl történõ finanszírozás mértéke

0,93

Versenyszabályok piac- konformitása

0,88

Jogszabályi környezet kiszámíthatósága

0,73

Külkereskedelemmel kapcsolatos korlátozások

-0,14 -2

-1,6

-1,2

-0,8

-0,4

0

0,4

0,8

1,2

1,6

2

Bázis: összes válaszadó, Total 10+ n=512 Skálás kérdés, -2 = Kifejezetten csökkenni fog, +2 = Kifejezetten növekedni fog 12. ábra: Gazdasági vezetGk véleménye a szabályozási rendszer várható változásáról [átlagvizsgálat]


35

Gazdasági változások a hazai vállalatoknál A következ8kben választ keresünk arra, hogy a vállalatvezet8k miként ítélik meg a mikrokörnyezetükben a csatlakozás hatására végbemen8 gazdasági folyamatokat. Ehhez egy skálán kérdés segítségével – ahol a –2 a „kifejezetten csökkeni fog” míg a 2 a „kifejezetten növekedni fog” végpontokat jelentette – kellett jelezniük az adott tényez8ben várt változás mértékét és irányát. A következ8 ábrán a válaszok súlyozott átlaga látható, ez jól mutatja, milyen változásokat tartanak valószínInek a válaszadók. Eszerint a megkérdezettek cégénél jelent8s mértékben kerülnek bevezetésre új technológiák. A fejlesztéshez szükséges hitelek megszerzésére javuló lehet8ségeket prognosztizálnak, így a beruházások volumene is n8ni fog, különös tekintettel arra, hogy véleményük szerint a szükséges t8ke is több lesz. Az árbevételek volumene jelent8sen emelkedik majd, ez viszont megnövekedett forgóeszköz-finanszírozási szükségletet jelent. Az árbevételek növekedésével együtt jár a vállalat piaci részesedésének emelkedése, az ügyfél- és beszállítói kör b8vülése és a magasabb realizálható profit is. Ehhez csak minimális létszámtöbblettel számolnak a vezet8k, ami feltételezi a termelékenység javulását is. Természetesen, ez a derIlátó megközelítés az átlagszámítás eredményeként rajzolódott ki, a vállalatvezet8k egymástól némileg eltér8en ítélték meg vállalatuk környezetében várható gazdasági folyamatokat.

Új technológiák bevezetése

0,93

Beruházások tõkeigényessége

0,89 0,71

Árbevétel volumene Forgóeszköz finanszírozási igény

0,71

Beruházások volumene

0,66 0,66

Hitelhez jutás lehetõsége

0,45

Ügyfelek száma

0,4

Realizálható profit Beszállítók száma

0,36

Piaci részesedés

0,34 0,09

Alkalmazottak száma -2

-1,6

-1,2

-0,8

-0,4

0

0,4

0,8

1,2

1,6

2

Bázis: összes válaszadó, Total 10+ n=512 Skálás kérdés, -2 = Kifejezetten csökkenni fog, +2 = Kifejezetten növekedni fog 13. ábra: Gazdasági vezetGk véleménye a saját cégükben végbemenG gazdasági változásokról [átlagvizsgálat]

A mutatók csökkenését általában 10%-nál kevesebben várják. Ezt meghaladó arányban számít a realizálható profit csökkenésére 14-17%. A nagyvállalatok 21%-a, a középvállalatok 16%-a, illetve a kisvállalatok 12%-a prognosztizál létszámcsökkenést. A piaci részesedés és az ügyfélszám csökkenését várók csak a kisvállalatok között érik el a 10%-os arányt. A mutatók többségére szegmenst8l függetlenül igaz, hogy 40-70% között mozog a növekedésre számítók aránya.


36

Ön szerint a következGkben felsorolt tényezGk az EU csatlakozás következtében hogyan fognak módosulni az Ön vállalata esetén? Skálás kérdés, 5=kifejezetten növekedni fog, 1=kifejezetten csökkenni fog Bázis: összes válaszadó Total 10+ = 512 LB=138 Total 10+

LB

Top [2 1]

Mid [0]

Down [-1 -2]

NT/NV

Top [2 1]

Mid [0]

Down [-1 -2]

NT/NV


69,4

23,0

1,0

6,7

63,6

35,7

0,0

0,7

Árbevétel volumene

69,2

20,5

7,1

3,2

56,4

35,3

6,9

1,4

Beruházások t1keigényessége

65,1

25,8

3,0

6,2

49,4

45,9

1,4

3,4


60,9

28,2

5,7

5,3

53,7

42,8

2,8

0,7

Forgóeszköz finanszírozási igény

56,0

35,0

4,2

4,8

46,3

47,7

4,7

1,4

Hitelhez jutás lehet1sége

55,7

30,3

5,1

9,0

45,3

48,3

3,3

3,0

Realizálható profit

50,7

29,3

15,7

4,2

38,8

41,8

17,3

2,0

Ügyfelek száma

50,0

37,8

9,8

2,4

43,6

47,7

7,9

0,7

Piaci részesedés

40,0

42,7

10,3

7,0

36,2

52,0

9,8

2,0

Beszállítók száma

37,4

52,0

5,7

4,8

36,6

56,3

5,7

1,5

Alkalmazottak száma

22,8

62,1

12,9

2,1

16,7

61,2

21,4

0,7

19. tábla: Gazdasági vezetGk véleménye a saját cégükben végbemenG gazdasági változásokról

Ön szerint a következGkben felsorolt tényezGk az EU csatlakozás következtében hogyan fognak módosulni az Ön vállalata esetén? Skálás kérdés, 5=kifejezetten növekedni fog, 1=kifejezetten csökkenni fog Bázis: összes válaszadó MB=159, SB=212 MB

SB

Top [2 1]

Mid [0]

Down [-1 -2]

NT/NV

Top [2 1]

Mid [0]

Down [-1 -2]

NT/NV


71,7

25,9

1,2

1,2

69,2

21,9

1,0

8,0

Árbevétel volumene

68,6

25,6

4,7

1,2

69,9

18,9

7,6

3,6

Beruházások t1keigényessége

66,9

30,3

1,2

1,6

65,5

24,0

3,4

7,1


63,9

28,7

6,2

1,2

60,6

27,4

5,8

6,2

Hitelhez jutás lehet1sége

58,7

35,4

4,2

1,7

55,5

28,5

5,3

10,6

Forgóeszköz finanszírozási igény

53,6

41,3

3,4

1,6

56,9

33,2

4,3

5,5

Realizálható profit

52,8

32,4

14,2

0,5

50,8

28,2

15,9

5,0

Ügyfelek száma

46,1

44,3

8,9

0,7

51,0

36,1

10,1

2,8

Piaci részesedés

42,0

47,5

8,3

2,2

39,8

41,4

10,7

8,1

Beszállítók száma

33,0

56,9

6,9

3,1

38,3

50,9

5,5

5,2

Alkalmazottak száma

21,4

61,5

16,3

0,7

23,3

62,3

11,9

2,4

20. tábla: Gazdasági vezetGk véleménye a saját cégükben végbemenG gazdasági változásokról


37

A hazai vállalatok felkészültsége a csatlakozásra A vállalat felkészülése A vállalatok közel kétharmada maga is tett vagy tesz konkrét lépéseket, foganatosított vagy foganatosít intézkedéseket annak érdekében, hogy a cég megfeleljen az Európai Unióhoz történt csatlakozás kihívásainak. Ez az arány a nagyvállalati körben a legmagasabb, mintegy 85%-os. A középvállalatok vezet8inek háromnegyede állítja, hogy cége tett intézkedéseket a felkészülésre, míg a kisvállalatoknak valamivel kevesebb, mint 60%-a lépett a felkészülés érdekében. A szignifikancia-elemzés meglehet8sen markánsan volt képes a felkészülésre tett lépések szempontjából profil szerint elkülöníteni a vállalatokat. Azok a cégek, amelyek tettek er8feszítéseket a felkészülésre, els8sorban nagyvállalatok, kelet-magyarországi székhelyük van, f8ként a mez8gazdaság, bányászat területén mIködnek, és 4-20 milliárd éves árbevételük van. Ezen vállalatok vezet8i között felülreprezentáltak a férfiak, a 20-30 évesek és az agrárdiplomások. A még felkészületlen vállalatok többsége kisvállalat, a központi régióban van a telephelye. Ezek mellett a vezet8k demográfiai jellemz8i alapján fényderült a n8k, a mIszaki diplomások és az 50-59 éves korúak felülreprezentáltságára az érintett – felkészületlen – vállalatok körében. Tett-e vagy tesz-e jelenleg az Ön által képviselt cég konkrét lépéseket az EU csatlakozásra való felkészülés érdekében? Spontán, egy válaszos kérdés Bázis: összes válaszadó Total 10+ = 512 [LB=138, MB=159, SB=212] Total 10+

LB

MB

SB

n

%

n

%

n

%

n

%

Igen

319

62,3

116

84,6

118

74,4

125

59,1

Nem

191

37,3

20

14,7

41

25,6

86

40,4

NT/NV Összesen

2

0,4

1

0,7

0

0,0

1

0,5

512

100,0

138

100,0

159

100,0

212

100,0

21. tábla: Tett-e konkrét lépéseket az EU csatlakozásra való felkészülés érdekében?

A vállalatok felkészültségének felmérésére ugyancsak rendszeresen gyIjt információt a már korábban idézett Eurochambres CAPE program2. A 2003 elején gyIjtött adatok szerint a válaszadók 60%-a úgy nyilatkozott, hogy nem kezdte meg a felkészülést. A maradék 40% megoszlása: sikeresen felkészültek [5%], rövid a határid8 [3%], illetve lépések vannak, de még nem felkészültek [26%] míg 16% nem tudja vagy nem válaszolt. Ennek ellenére a hazai vállalatok saját megítélése az, hogy az átlagosnál inkább megfelelnek az uniós elvárásoknak [1 – 4-es skálán 2,2]; ezzel a 2-es 10országos átlag feletti értékelést adtak. Az általunk végzett felméréssel összevetve megállapíthatjuk, hogy az elmúlt egy év során megfordult a felkészül8 vállalatok aránya. Ez biztató, de nem megnyugtató, tekintettel arra, hogy eredményeink publikálása a csatlakozás id8pontja körüli, az adatfelvétel pedig 1-1,5 hónappal korábbi.


38

A felkészülés érdekében tett konkrét lépések A vállalatok csaknem fele min8ségi tanúsítványokat, illetve szabványokat szerzett be. Közel ugyanennyien rendszeresen tájékozódnak, illetve felkészít8 oktatást tartanak a vállalatnál. 40% a csatlakozás kapcsán vállalati stratégiát készített és tervezésében figyelembe veszi a hatásokat. Ugyanennyien fejlesztést hajtottak végre informatikai rendszereikben. Több mint egyharmaduk a vállalati menedzsment szemléletét, illetve üzleti folyamatait is hozzáigazította a megváltozott követelményekhez. Egyötödük vett igénybe küls8 tanácsadót és csaknem ennyien létesítettek nemzetközi parnerkapcsolatokat. Bár van némi hangsúlyeltolódás a méret szerinti szegmensekben, de ez jelentéktelen. A szakirányú tudással rendelkez8 EU-szakért8k alkalmazását, valamint a megfelel8 anyagi eszközök elkülönítését nem találjuk a felkészülés elfogadott eszközei között. Fontos megjegyezni, hogy a környezetvédelmi el8írásokhoz való alkalmazkodás és az új jogi szabályozásra való felkészülés az utolsó helyen van a felkészülésre tett intézkedések között. Ez annál is figyelemre méltóbb, hogy ugyanezek a vállalatok az ágazatukat érintG szabályozási rendszerben bekövetkezG leghatározottabb változások között éppen ezeket jelölték meg [12. ábra: Gazdasági vezetGk véleménye a szabályozási rendszer várható változásáról [átlagvizsgálat]]. Feltételezzük, hogy ez nem tévedés, hanem egy azonosított általános felkészülési hiányosság, ami miatt Magyarország vállalatai hamarosan súlyos anyagi, verseny- és presztízshátránnyal járó bírósági eljárások alpereseiként szerezhetnek hírt maguknak. Ez a kilátás korántsem elméleti. Az acquis communautaire átvétele csak els8sorban állami-kormányzati-közigazgatási kérdés, másodsorban azonban a gazdaság összes szerepl8inek konformitását jelenti az egységes piacon. Valós veszély, amit nem nagyon realizálnak a vállalatok, hogy egy acquis-ban jártas EU-vállalat [új tagállambeli is] úgy igyekszik versenypozícióját biztosítani pl. a hazai piacon, hogy valamilyen nem megfelel8ség miatt pert indít az Európai Bíróságnál a magyar vállalat[ok] ellen. Ez egyébként etikus is, mert az egységes piacon versenyhátrány betartani egy szabályrendszert, amire egy versenytárs nem költ. Persze, lehet8ség is, ami a mi vállalataink el8tt áll, de ehhez „acquis-képes” jogász és vállalati gyakorlat kell. Ebben a tekintetben baljóslatú, hogy vállalataink alig gondolkodnak a képzett, EU-ban jártas szakemberek alkalmazásában.

47,7 Rendszeres tájékozódás

47,3 42,2 40,3

Stratégiaalkotás, tervezés Informatikai rendszer fejlesztése

40,3

Üzleti folyamatok átalakítása

36,0 33,1

Menedzsment szemlélet változtatása Külsõ tanácsadók igénybevétele Elõcsatlakozási pályázaton való részvétel

20,1 18,3 17,3 16,4

Bázis: azok a válaszadók, amelyek cégénél konkrét lépéseket foganatosítottak az EU csatlakozásra való felkészülésre Total 10+ = 319 14. ábra: Hazai vállalatok 10% említési arány feletti felkészülési lépése az EU csatlakozás kapcsán [%]


39

Mivel készül az Ön által képviselt cég a csatlakozás után ágazatában bekövetkezG változásokra? Segített, több válaszos kérdés Bázis: azok a válaszadók, amelyek cégénél konkrét lépéseket foganatosítottak az EU csatlakozásra való felkészülésre Total 10+ = 319 [LB=116, MB=118, SB=125] Total 10+

LB

MB

SB

n

%

n

%

n

%

n

%

Cégre vonatkozó min1ségi tanúsítványok, szabványok beszerzése

152

47,7

53

45,5

55

46,4

60

48,2

Rendszeres tájékozódás, bizonyos információforrások igénybevétele

151

47,3

66

56,5

70

59,5

55

43,8

Cégen belüli felkészít1 oktatás

134

42,2

63

54,3

60

51,1

49

39,3

Stratégiaalkotás, tervezés

129

40,3

42

35,8

46

38,5

51

41,0

Informatikai rendszer fejlesztése

129

40,3

56

48,4

56

47,5

48

38,1

Üzleti folyamatok átalakítása

115

36,0

40

34,4

45

38,3

44

35,5

Menedzsment szemlélet változtatása

106

33,1

30

26,2

43

36,5

41

32,8

Küls1 tanácsadók igénybevétele

64

20,1

29

24,8

21

17,8

26

20,4

Nemzetközi partnerkapcsolatok létesítése

58

18,3

27

23,1

30

25,1

20

16,3

EU által kiírt el1csatlakozási pályázaton való részvétel

55

17,3

35

29,8

25

21,0

20

15,7

EU-ban elismert – ún. akkreditált – oktatásban való részvétel, képesítés megszerzésének támogatása vagy szervezése a munkavállalók számára

52

16,4

21

18,2

23

19,8

19

15,5

EU szakért1[k] felvétele

20

6,3

11

9,4

6

4,8

8

6,4

Külön pénzügyi keret létrehozása a változások költségeinek fedezésére

19

5,8

5

4,2

9

7,3

7

5,6

Technológiai, modernizációs felkészülés

14

4,4

3

2,4

1

0,9

7

5,4

Környezetvédelmi el1írásokhoz való alkalmazkodás, felkészülés

4

1,3

1

1,1

0

0,0

2

1,7

Új jogi szabályozásra való felkészülés

1

0,2

5

4,1

0

0,0

0

0,0

Egyéb

6

2,0

1

0,8

0

0,0

3

2,5

NT/NV

2

0,6

0

0,0

0

0,0

1

0,8

22. tábla: Mivel készül az Ön által képviselt cég a csatlakozás után ágazatában bekövetkezG változásokra?

A már többször meghivatkozott CAPE kutatás2 szintén foglalkozik a vállalatok felkészülésének stratégiai lépéseivel. A felmérés szerint a hazai vállalatok 31%-a nem tervez változtatást, 31%-a bels8 átalakítást végez saját er8kkel, 18%-a keres stratégiai partnert, 6% egyéb módszert választ, a maradék nem határozott meg választ. Ha az egyébként kevésbé részletezett válaszok mélyére tekintünk, észrevehet8, hogy nagyjából azonos struktúrával állunk szemben. A lépést nem tervez8k aránya kb. azonos [37, ill. 31%], partnerkapcsolatot is kb. hasonló nagyságrendben keresnek. Lényeges különbség a mi vizsgálatunk lényegesen kevesebb NT/NV aránya.


40

A vállalat felkészülésének akadályai A felsorolt akadályok között a legelterjedtebbnek a t8kehiány bizonyult, a válaszadók közel egynegyede jelölte meg okként. A tájékoztatás elégtelensége vagy nehéz elérhet8sége szerepel a második helyen, bár itt a nagyvállalatok vezet8inek részesedése mintegy kétszer akkora, mint a kis- és középvállalatoké. Az elavult eszközpark, a berendezések új feladatok megoldására való alkalmatlansága valamivel kevesebb, mint 12% számára jelent problémát. A vállalati kompetencia elégtelensége áll a felkészülés útjában a válaszadók 6%-ánál. A törvényi szabályozás, a megfelel8 jogszabály hiánya csak a nagyvállalatok körére jellemz8 felismerés: közel egyötödük gondolja így. Csaknem 12%-ot ér el azok aránya, akik ilyen akadályt nem látnak; az egyes vállalati szegmensekben azért eltér8 a kép. Míg a középvállalatok vezet8inek több mint egynegyede, a nagyvállalati szegmens 23%-a állítja ezt, addig a kisvállalatok vezet8i között mindössze 9% osztotta ezt az álláspontot. Az is figyelemre méltó, hogy 45%-os a válaszmegtagadók aránya. Ilyen mértékI bizonytalansággal más kérdésekben nem találkoztunk.

22,8 13,6 11,7 11,5 Szakért hiány

6,0 4,8 2,7 4,0 44,5

Bázis: összes válaszadó, Total 10+ = 512 15. ábra: Hazai vállalatok felkészülésének akadályozó tényezGi [%]


41

Van-e olyan tényezG, ami konkrétan akadályozza Önt cégének EU csatlakozásra való felkészítésében? Segített, több válaszos kérdés Bázis: összes válaszadó Total 10+ = 512 [LB=138, MB=159, SB=212] Total 10+

LB

MB

SB

n

%

n

%

n

%

n

%

T1kehiány

116

22,8

28

20,4

36

22,4

49

23,0

Tájékoztatás hiányosságai

70

13,6

32

23,1

16

10,3

29

13,8

Nincs ilyen akadály a cégen belül

60

11,7

31

22,6

41

25,8

18

8,6

Elavult eszközpark

59

11,5

20

14,3

22

13,9

23

11,0

Szakért1hiány

31

6,0

3

2,1

9

5,5

13

6,3

Méretgazdaságosság hiánya

25

4,8

6

4,5

9

5,7

10

4,7

Törvényi szabályozás, jogszabályok hiányossága

14

2,7

25

18,4

5

3,1

4

2,0

Egyéb

21

4,0

5

3,7

3

1,7

9

4,5

NT/NV

228

44,5

31

22,5

53

33,1

101

47,7

23. tábla: Van-e olyan tényezG, ami konkrétan akadályozza Önt cégének EU csatlakozásra való felkészítésében?


42

Hazai vállalatok abszolút felkészültsége az EU-csatlakozásra A vállalatvezet8k saját cégük felkészültségér8l általánosságban meglehet8sen optimistán nyilatkoztak. A válaszadók 45%-a felkészültnek, 43%-a közepesen felkészültnek tartja saját vállalatát. Rossz min8sítést kevesebb, mint 10% adott. Ahogy az várható volt, a vállalatméret szerint tapasztalható különbség a min8sítések között. A legtöbb, vállalatát felkészültnek ítél8 vezet8 a nagyvállalati szegmensben van [54%], a legkevesebb jó min8sítés a kisméretI cégek között található [44%], de a közepesek ennél nem sokkal jobbak [46%]. A közepesen és gyengén értékelt vállalatok aránya a szegmensek között nagyjából azonos szintI; egy kis mértékben több gyenge min8sítés született a kisvállalati körben [11%], szemben a többi gyengére értékelt 5% körüli arányával.

Összességében hogyan ítéli meg az Ön által képviselt cég felkészültségét az EU csatlakozásra? Skálás kérdés, 5=teljes mértékben felkészültnek tartja, 1=egyáltalán nem tartja felkészültnek Bázis: összes válaszadó Total 10+

LB

MB

SB

n

%

n

%

n

%

n

%

Top [4 5]

228

44,5

74

53,8

73

46,1

93

43,8

Mid [3]

222

43,3

57

41,5

76

48,0

90

42,5

Down [1 2]

50

9,7

6

4,7

8

5,2

23

10,8

NT/NV

13

2,4

0

0,0

1

0,7

6

2,9

Összesen

512

100,0

138

100,0

159

100,0

212

Átlag

3,42

3,60

3,52

100,0 3,39

24. tábla Hazai vállalatok abszolút felkészültsége az EU csatlakozásra

Készítettünk szignifikancia-elemzést is a vállalatukat inkább felkészültnek, illetve inkább kevésbé felkészültnek min8sít8 vezet8k háttérváltozók mentén kialakuló profiljának meghatározásához. A cégét felkészültként bemutató vezet8k között a központi régióhoz tartozó, a külföldi tulajdonossal rendelkez8, 1-4 milliárd Ft árbevételI, és a külföldi képviselettel rendelkez8 vállalatok menedzserei találhatók, akikre a közgazdasági diploma és a 30-39 éves kor jellemz8. A kevésbé felkészült vállalatok között a nyugat-magyarországi székhely, a 100% magyar tulajdon jellemz8, vezet8ik meghatározóan 50-59 évesek. Az a tény meglep8, hogy a vállalatok 88%-a többé-kevésbé felkészültnek tartja magát, amikor meglehet8sen magas a felkészülés érdekében semmit sem lépettek aránya [37%, 21. tábla: Tett-e konkrét lépéseket az EU csatlakozásra való felkészülés érdekében?], és kevesen vannak azok is, akik a jogszabályokkal kapcsolatos megfelelést tartották els8dlegesen fontos lépésnek [22. tábla: Mivel készül az Ön által képviselt cég a csatlakozás után ágazatában bekövetkez8 változásokra?].


43

Hazai vállalatok relatív felkészültsége az EU csatlakozásra A vállalatok versenytársaikhoz hasonlított felkészültségi szintje nem mutat nagy különbséget az abszolút értékeléshez képest. A gyenge megítélések aránya összességében alacsonyabb, mint az abszolút értelmI megállapítások között; figyelembe véve a válaszmegtagadók nagyobb arányát [a nagy cégek esetében ez a 15%-ot is elérte], valószínIleg nincs releváns eltérés. Egy vonatkozásban azért találunk figyelemre méltó különbséget, mégpedig azt, hogy a jól felkészültek aránya számértékben megcserél8dik a nagy- és közepes vállalatok között. Ezt úgy is értelmezhetjük, hogy a vezet8k a közepes cégek körében a versenytársak felkészültségét alacsonyabbnak ítélik, mint a nagyvállalati szegmensben, ahol a versenytársaktól magasabb sztenderdeket szoktak meg, ezért az 8 felkészültségüket is inkább jónak gondolják. Azt tételezhetjük fel ennek alapján, hogy a közepes vállalatok vezet8inek a versenypiacukról szerzett információi nem olyan adekvátak, mint a nagy- vagy a kisvállalatoké. Ez érthet8, ha meggondoljuk, hogy a nagy cégek piaca általában kevesebb szerepl8s, országos hatáskörI, a kis cégeké, bár sokszerepl8s, de többnyire helyi érdekI, tehát módjuk van formális vagy informális módszerekkel helyes képet alkotni. A közepes vállalatok a kett8 között váltakozó szerepet játszanak: egyesek sokszerepl8s országos piacon, mások sokszerepl8s helyi piacon dolgoznak, amit formális úton nehéz pontosan követni. Összességében a vállalatok vezet8i optimisták saját vállalatuk felkészültséget illet8en.

Hogyan értékeli az Ön által képviselt cég felkészültségét az ágazatban tevékenykedG versenytársakhoz viszonyítva? Skálás kérdés, 5=sokkal jobb, 1=sokkal rosszabb Bázis: összes válaszadó Total 10+

LB

MB

SB

n

%

n

%

n

%

n

%

Top [4 5]

230

45,0

63

45,7

84

53,1

92

43,5

Mid [3]

205

40,1

48

35,0

59

36,8

87

41,0

Down [1 2]

39

7,5

6

4,2

11

6,9

17

7,8

NT/NV

37

7,3

21

15,1

5

3,1

16

7,8

Összesen

512

100,0

138

100,0

159

100,0

212

100,0

Átlag

3,51

3,66

3,56

3,50

25. tábla Hazai vállalatok relatív felkészültsége az EU csatlakozásra


44

A csatlakozással kapcsolatos tájékozottság Hazai vállalatok vezetGinek a csatlakozási folyamat ismeretével kapcsolatos tájékozottsága A válaszadók valamivel több, mint egyharmada jól tájékozottnak, 57-60%-a pedig közepesen tájékozottnak tartja magát. Ez nem változik a szegmensek mentén sem.

Közepesen tájékozottnak tartom magam 56,3%

Tájékozottnak tartom magam 28,6%

Nem tartom magam tájékozottnak 5,7% Teljes mértékben tájékozottnak Egyáltalán nem tartom NT/NV tartom magam tájékozottnak magam 0,1% 8,1% 1,3%

Bázis: összes válaszadó, Total 10+ =512 Skálás kérdés, 1=Egyáltalán nem tartom tájékozottnak magam, 5=Teljes mértékben tájékozottnak tartom magam 16. ábra: Mennyire tartja tájékozottnak magát az EU csatlakozási folyamatok ismeretével kapcsolatban?

Ismét vessünk egy pillantást a CAPE felmérés2 összehasonlítható eredményeire. Az EUval kapcsolatos ismeretekre vonatkozó kérdésre adott válaszok között 10% jól, 43% részben, 28% nem ismeri, és 16% nem is érdekl8dik. Az általunk mértek ennél kedvez8bbnek tInnek, hiszen a nem tájékozottak mindössze 7%-ot tesznek ki. A különbséget leginkább az azóta eltelt egy év változásainak, illetve mérésünk jobb módszerének tulajdonítjuk [kiszIrtük az alkalmatlan válaszadókat]. A kérdés feltételének módja is jelenthet különbséget, hiszen a CAPE kérdése az EU szabályozás [EU legislation] ismeretére kérdez, ami adott esetben ugyanarra igyekezett információt szerezni, de érthet8 másképpen.


45

Gazdasági döntéshozók EU-val kapcsolatos informálódásának csatornái A megkérdezett vezet8k megjelölték, hogy milyen információs forrásokból merítik EUhoz köt8d8 ismereteiket. Átlagosan 4,84 db forrást jelöltek meg, amib8l informálódnak az EU csatlakozással kapcsolatban. A legtöbben a napilapokat választották, de csaknem ekkora szerepe van a televíziónak is [77, illetve 74%]. A nagyvállalati szegmens képvisel8inél az els8 helyezett [74%] az üzleti lapok kategóriája, náluk a TV és a napilapok hátrébb szorulnak [51, 65%]. Az üzleti hetilapokat egyébként a többi szegmens is ugyanolyan mértékben használja [7273%], de a napilapok megel8zik 8ket [75-84%]. A rádió a következ8 forrás; nagyjából a középmez8nyt jelentik az EU-s nyomtatott kiadványok, a konferenciák és a kamarák. A sort a külföldi weboldalak és az EU-témájú tréningek zárják. A grafikon jól szemlélteti, hogy a sor alsó végére szorulnak a kifejezetten az EUfelkészülés céljából létrehozott információforrások. Ez azt sugallja, hogy ezek hatékonysága nem megfelel8, és nem érik el céljukat.

Napilapokból

76,5 74,2 71,9

Rádióból

65,4 50,9

Hazai EU-val foglalkozó internetes oldalakról Brosúrákból, EU-s füzetekbõl Üzleti konferenciákról

32,7 28,9 26,1 18,0

EU csatlakozást felkészítõ tréningekrõl

17,1

Bázis: összes válaszadó, Total 10+ =512 17. ábra: Gazdasági döntéshozók 10 leggyakrabban használt információforrása az EU csatlakozás kapcsán [%]


46

A csatlakozással kapcsolatos elérhetG információ mennyisége Bár az elérhet8 információ mennyiségével leginkább a középvállalatok vezet8i elégedettek [65%], a teljes mintának mintegy 58%-a kielégít8nek tartja az ellátottságot. Elégedetlenségének 13% adott hangot.

Közepesen kielégítõ 28,3%

Kevésbé kielégítõ 10,5% Egyáltalán nem kielégítõ NT/NV 2,9% 0,5%

Közepesen kielégítõ 43,9% Kielégitõ mértékû 34,2%

Teljes mértékben kielégítõ 23,7% Kevésbé kielégítõ 15,0%

Kielégitõ mértékû 25,6%

Teljes mértékben kielégítõ 6,4% NT/NV 2,5% Egyáltalán nem kielégítõ 6,6%

Bázis: összes válaszadó, Total 10+ =512 Skálás kérdés, 1=Egyáltalán nem kielégít1, 5=Teljes mértékben kielégít1 18. ábra: A csatlakozással kapcsolatos információk mennyiségének ill. minGségének megítélése [%]

A csatlakozással kapcsolatosan megjelen8 és elérhet8 információ min8ségének megítélése lényegesen kedvez8tlenebb. Csaknem fele a megkérdezetteknek közepesre értékelte a rendelkezésre álló tájékoztatás min8ségét, jó osztályzatot mintegy egyharmaduk adott. A válaszadók több mint ötöde kifejezetten rossznak tartja az információt. Meggy8z8désünk, hogy a legtöbb magyar nyelven megjelent publikáció, különösen az erre rendeltetett webes forrás, meglehet8sen leegyszerIsített, népszerInek szánt tájékoztató anyag. Kevés az alapos, hiteles elemzés, amely meggy8z8 er8vel hatna. Olyan forrás, amely a vállalatvezet8ket orientálja a konkrét menedzsment-feladatok végrehajtása irányába, rendkívül csekély számban jelent meg, azok is f8ként könyv formában. Ennek csak egy vetülete, hogy a harmonizált jogszabályokra épül8 konkrét végrehajtási utasítások jelent8s része sem került még forgalomba [pl. vámeljárások].

Gazdasági vezetGk a gazdaságban végbemenG változásokról A következ8kben azt vizsgáljuk, hogy a gazdasági vezet8k szerint milyen konkrét hatással lesz az EU csatlakozás a hazai gazdaság alakulására. A válaszadóknak állításokat fogalmaztunk meg és megkértük 8ket, hogy egy skálás kérdés segítségével – ahol az 1-es az „egyáltalán nem értek egyet, míg az 5-ös a „teljes mértékben egyet értek” végpontokat jelentette – fogalmazzák meg várakozásaikat. A pontszámok átlagos értékeit az alábbi táblázatban szemléltetjük:


47

Ön szerint a következGkben felsorolt tényezGk az EU csatlakozás következtében hogyan fognak módosulni? Skálás kérdés, 5=teljes mértékben egyetért, 1=egyáltalán nem ért egyet Bázis: összes válaszadó Total 10+

LB

MB

SB

Átlag

Átlag

Átlag

Átlag

N1nek a termékekkel és szolgáltatásokkal szemben támasztott min1ségi követelmények

4,42

4,39

4,44

4,42

Jobban érvényesíthet1ek lesznek a nemzetközileg akkreditált képesítések

4,16

4,02

4,20

4,16

Fokozódik a verseny hazai középvállalati szektorban

4,10

4,05

4,13

4,09

Növekszik a tranzitforgalom országunk területén

4,08

3,85

4,01

4,10

Min1ségi el1relépést jelent1 fejlesztések történnek a távközlés terén

4,05

3,66

4,04

4,06

MegszFnnek a vámszabadterületek

3,89

4,26

4,10

3,82

El1térbe kerülnek a nemzetközi elektronikus kereskedelmi megoldások

3,87

3,83

3,94

3,86

Modernizálódik a szállítási infrastruktúra [gyorsforgalmi utak, vasúti közlekedés]

3,78

3,85

3,79

3,77

A mFköd1-t1ke kiáramlik az alacsonyabb bérköltségF tagországok felé

3,69

3,58

3,58

3,71

N1 a külföldi középvállalatok érdekl1dése országunk iránt

3,62

3,33

3,58

3,64

B1vülnek az exportlehet1ségek

3,55

3,42

3,58

3,55

Koncentrálódik a támogatások elosztása

3,46

3,47

3,56

3,44

Javul a pályázati forrásokhoz való hozzájutás lehet1sége

3,40

3,59

3,63

3,34

Könnyebb belépés válik lehet1vé új piacokra

3,38

3,35

3,50

3,36

Növekszik a mobilitás a munkaer1 szabad áramlása következtében

3,33

3,36

3,48

3,30

Meghonosodik az elektronikus közbeszerzés, és valódi versenyhelyzetet teremt a közszféra beszállítói oldalán

3,27

3,15

3,42

3,24

Növekszik a GDP és az életszínvonal is

3,27

3,23

3,38

3,25

Termel1i árak jelent1sen emelkednek a mez1gazdaság területén

3,24

2,98

3,31

3,24

Kiszámítható támogatáspolitika érvényesül hazánkban

3,06

3,42

3,34

2,98

Korrupció és vesztegetés visszaszorul

2,69

2,73

2,89

2,65

A távol-keleti termékeket az eddiginél alacsonyabb vámtarifával importálhatjuk hazánkba

2,69

2,83

2,81

2,65

Harmadik, nem EU tag országokkal a kereskedelem intenzitása csökkeni fog

2,65

2,41

2,59

2,67

A hazai képzett munkaer1 tömegesen a gazdag tagországokba áramlik majd

2,60

2,22

2,51

2,64

Javul a közép- és kisvállalati szektor versenyhelyzete

2,47

2,51

2,65

2,44

2,06

2,03

2,03

2,06

Olcsóbbá válik a hazai munkaer1

26. tábla Gazdasági vezetGk a gazdaságban végbemenG változásokról

A kérdésre adott válasz tehát az állítással való egyetértés „er8sségét” jellemzi, ami szerint sorrendet is állítottunk. Az er8sségi sorrend meglehet8sen hasonlóan alakult a különböz8 szegmensekben; a néhány fontosabb eltérést külön is megvizsgáljuk. Egységesek a vállalatvezet8k abban, hogy a piacon megjelen8 termékekkel és szolgáltatásokkal szembeni min8ségi követelmények, elvárások megn8nek. Ezt egyrészt betudhatjuk a szigorúbb szabályozásnak is, de fontosabb, hogy az intenzívebbé váló AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EU KAPUJÁBAN | 2004. ÁPRILIS

48

verseny a valódi hozzáadott értékek szerepének további er8södéséhez vezet a fogyasztók, vev8k, igénybe vev8k számára. Az a tény, hogy ez a leger8sebb tényez8, rendkívül biztató a vev8i oldal szempontjából. A nemzetközileg „konvertibilis” tudás, kompetencia el8térbe kerülése a második helyezett, legalábbis a kisebb vállalkozások körében. Ez a tény ismét fontos üzenet a változások jelent8sége szempontjából: azt bizonyítja, hogy a tudás, a szakértelem, az információ válik els8dlegessé. Ez a társadalmi versenyképesség meghatározó összetev8je egyén és vállalat szempontjából is. Fontos észrevenni, hogy ez az állítás er8sség szempontjából két hellyel hátrasorolódik a nagyvállalati körben [negyedik]. A verseny fokozódása a csatlakozás „nagy közhelyévé” válik; az egységes piac alapvet8 célkitIzése a szabad kereskedelem és minden korlátozás lebontása, ezért a verseny élénküléséhez nem fér kétség. A középvállalati szektor hangsúlyozása azért fontos, mert itt jelent majd ez igazi újdonságot: a nagyvállalatok számára a határok már eddig sem jelentettek komolyabb akadályt. A hazánkon átmen8 forgalom növekedése is elfogadott tény. Prioritása a kisebb vállalkozások körében magas: a „helybe jöv8” kereslet számukra jelent els8dleges lehet8séget. A válaszok alapján úgy ítélhetjük meg, hogy az érintettek ezt a lehet8séget azonosították is. A távközlésben végbemen8 további fejlesztések sem a nagyvállalatok számára a legfontosabbak: er8forrásaik már eddig is lehet8vé tették a távközlés lehet8ségeinek kihasználását, a szolgáltatók feléjük kínálták legkedvez8bb feltételeiket. A kisebb cégek azonban eddig még nem tudták a szükséges szinten kialakítani távközlési infrastruktúrájukat, ezért ezek a fejlesztések létfontosságúak versenyképességük szempontjából. A vámszabad-területek megszInése azonban a nagyvállalati szektort érintik leginkább; ez jelent8s versenyel8nyt8l fosztja meg 8ket. A folyamatot jelent8sége ebben a körben második helyre emeli. Az e-kereskedelmi megoldások el8térbe kerülése az elérhet8séget teszi lehet8vé az egységes piacon a kisebb er8forrásokkal rendelkez8k számára is. A határok és vámeljárások megszInése katalitikus hatással lesz az új értékesítési csatorna felfutására. A közúti-vasúti infrastruktúra modernizációja a régiók integrálódásának alapvet8 feltétele, ezért biztató, hogy a vállalatok vezet8i között egyetértés van ennek fontosságában. Várható a mIköd8t8ke kiáramlása az alacsonyabb bérköltségI országok felé, miközben „n8 a külföldi középvállalatok érdekl8dése országunk iránt”, azaz a t8ke importja is. Ez a folyamat szükségszerI: a magyar gazdaság versenyképességének növekedése együtt jár a munkaigényes tevékenységek kihelyezésével és a magasabb hozzáadott értékI ágazatok bevezetésével. Mivel a nagyvállalati kör mára stabilizálódott Magyarországon, a mIköd8t8ke a közepes vállalatok körében fog nagyobb mértékben teret hódítani. Az exportlehet8ségek mind az egységes piacon belül, mind azon kívül emelkednek a vámtarifák megszInése, illetve harmadik országok felé azok csökkenése miatt. Igaz, lesznek olyan relációk és termékosztályok, ahol az EU-val szemben alkalmazott vám kedvez8tlen változást jelent majd. A támogatások elosztása a fejlesztési terveknek megfelel8en koncentrálódik. Ez azt is jelenti, hogy a vállalatoknak együtt kell mIködniük a régióbeli érdekcsoportokkal, és azokkal összhangban érdemes pályázati stratégiájukat kialakítaniuk. A pályázati forrásokhoz való hozzájutást is b8vül8 lehet8ségként kezelik a vállalatok, amit a nagyobb cégek er8sebb állításnak értékeltek, mint a kicsik. Természetesen az a tény, hogy a pályázati rendszerrel kapcsolatos állítással már csak egy kis többség ért egyet, a növekv8 szkepszist is jelenti. Inkább egyetértés van abban, hogy könnyebbé válik a belépés új piacokra. Ennek hátterében Magyarország és vállalatainak EU-tagként javuló imázsa és növekv8 gazdasági súlya áll. Azt is inkább elfogadják a válaszadók, hogy a munkaer8 szabad áramlása miatt fokozódik a hazai munkavállalók mobilitása.


49

A közepes elfogadottságú állítások közé tartozik még az elektronikus közbeszerzés meghonosodása, a GDP és az életszínvonal növekedése, a mez8gazdasági termel8i árszint emelkedése és a támogatáspolitika növekv8 kiszámíthatósága. Inkább elutasítják a vezet8k a korrupció és a megvesztegetés visszaszorulására vonatkozó állítást. Nem hisznek továbbá abban, hogy csökken a távol-keleti importtal szembeni vám, amivel kissé ellentmondásban van, hogy nem gondolják azt sem, hogy ugyanakkor csökkenne a harmadik országokkal folytatott kereskedelem intenzitása. Nem hiszik a válaszadók, hogy a képzett magyar munkaer8 tömegesen áramlana a fejlett országokba. Többségük szerint nem várható, hogy javulni fog a KKV szektor versenyhelyzete, illetve, hogy olcsóbb lenne a hazai munkaer8. Összességében a válaszadók a csatlakozás következményeként elinduló f8bb gazdasági folyamatokat optimistán ítélik meg.


50

TGketranszfer várható mértéke és iránya

Gazdasági döntéshozók iparági tGkeimportra vonatkozó várakozásai az EU csatlakozást követGen A vállalatvezet8k közel fele nem számít a t8keimport növekedésére, különösen a nagyvállalati vezet8k gondolják így [60%]. Csökkenést nagyon kis hányad vár. Összességében a t8ke behozatalának növekedését prognosztizálja a megkérdezettek 41%-a, de a nagyvállalati vezet8k ennél kisebb [34%], a középvállalatok képvisel8i pedig nagyobb arányban [50%]. Ennek hátterében az kereshet8, hogy a nagyvállalatok látókörében többé-kevésbé végbementek a jelent8s külföldi beruházások, ennek akadályai már korábban megszIntek. Ezzel szemben jogos várakozás van a közepes vállalatok között, mert az egységes piacon a kisebb t8ketulajdonosok mozgása is leegyszerIsödik, így a számukra releváns gazdasági területeken megélénkülhet a beruházási kedv. A válaszadók profil szerint is elkülöníthet8k. A növekedésre számítók között van a szállítás, raktározás iparágban mIköd8k 67%-a, illetve a 40-49 éves vezet8k 51%-a. A növekedésre okot nem látók között a feldolgozóipariak 35%-át, illetve az 50-59 évesek egyharmadát találjuk.

Valamelyest ösztönözni fogja 28,0

Nem lesz számottev; hatása 47,7 Jelent;sen ösztönözni fogja 13,4 NT/NV 2,9 Jelent;sen el fogja kedvetleníteni 2,6

Valamelyest el fogja kedvetleníteni 5,5

Bázis: összes válaszadó, Total 10+ n=512 19. ábra: Gazdasági vezetGk várakozásai a hazai tGkeimport alakulására [%]

A válaszadók csaknem 60%-ának állítása, miszerint nem lesz t8keimport-ösztönz8 hatás, s8t csökkenhet is a mai befektetési szint, némi ellentmondásban van az el8z8 kérdésben megfogalmazott egyik állítás elfogadottságával [26. tábla Gazdasági vezet8k a gazdaságban végbemen8 változásokról: N8 a külföldi középvállalatok érdekl8dése hazánk iránt, 3,62]. Látszólag természetesen nem feltétlenül jár egy növekv8 gazdasági érdekl8dés t8ketranszferrel, de ha elmélyülünk a kérdésben, beláthatjuk, hogy egy sikeres külföldi középvállalat számára egy másik EU-tagállamban vállalati részt vásárolni biztonságos és költséghatékony megoldás, miközben a hazai t8kehiányos vállalkozás új lehet8ségekhez jut. Úgy gondoljuk, hogy a t8ke viselkedésével kapcsolatos meggondolások túlzottan köt8dnek a magyar munkaer8 viszonylagos drágaságáról kialakult nézetekhez.


51

Külföldi érdekeltség A külföldi jelenlét szempontjából azonosnak tekintettük, hogy az leányvállalaton, képviseleten vagy más érdekeltségen keresztül valósul meg. A következ8kben ezeket a fogalmakat szinonimaként fogjuk használni. A hazai vállalatok 90%-ának jelenleg nincsen külföldi képviselete. Ez az arány jelent8sen különbözik a nagyvállalatok körében, ahol csaknem egynegyedüknek van. A képviselettel rendelkez8k között jellemz8 a központi régióban lév8 székhely, a legalább 50%-os külföldi tulajdonrész, illetve az egymilliárd Ft feletti éves árbevétel. A külföldi képviselettel nem rendelkez8k között jellemz8 a nyugat-magyarországi telephely, a 100% magyar tulajdon, illetve a félmilliárd Ft alatti éves árbevétel. Van-e az Önök cégének külföldi képviselete, érdekeltsége vagy leányvállalata? Spontán, egy válaszos kérdés Bázis: összes válaszadó, Total 10+ = 512, [LB=138, MB=159, SB=212] Total 10+ n Igen, van

47

Nincs

460

NT/NV Összesen

LB %

MB

n

%

9,2

33

89,9

103

SB

n

%

24,2

18

11,3

17

8,2

75,1

141

88,7

193

90,8

2

1,0

159

100,0

212

100,0

4

0,8

1

0,7

512

100,0

138

100,0

n

%

27. tábla Van-e az Önök cégének külföldi képviselete, érdekeltsége vagy leányvállalata?


52

Külföldi érdekeltségek területi megoszlása régiók szerint A külföldi képviselettel rendelkez8 hazai vállalatok háromnegyedének van érdekeltsége a kelet-közép-európai régióban. Mintegy fele rendelkezik EU-tagállambeli képviselettel. Amerikai kirendeltség 28%-ban, ázsiai 16%-ban, ausztráliai-óceániai 11%-ban, és afrikai 6%-ban fordul el8. A vállalatok mérete hatással van területi érdekl8désükre is. A nagy- és kisvállalati szegmens els8számú célpontja a kelet-közép-európai régió, amit az EU-országok követnek. A középvállalatok esetében az arány megfordul: 61% képviselteti magát az EU-ban és csak a felének van érdekeltsége Kelet-Közép-Európában. A kis- és középvállalatok még jelent8s részben jelen vannak Amerikában is. Figyelemre méltó, hogy a válaszadók 50-60%-a nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre. Mely régiókban vagy földrészeken? Segített, több válaszos kérdés Bázis: külföldi érdekeltséggel, leányvállalattal rendelkez1 cégek Total 10+ =47, [LB=33, MB=18, SB=17] Total 10+

LB

MB

SB

n

%

n

%

n

%

n

%

EU-tagországokban

24

50,8

20

60,4

11

61,0

8

46,9

A kelet-közép-európai régióban

36

75,4

24

71,5

9

50,2

14

82,4

Ázsiában

7

15,9

6

17,5

1

5,7

3

18,3

Amerikában

13

28,3

5

14,7

5

27,6

5

30,2

Afrikában

3

6,3

3

9,1

1

5,7

1

6,1

Ausztráliában és Óceániában

5

11,0

4

11,9

1

5,7

2

12,3

NT/NV

24

50,8

20

60,4

11

61,0

8

46,9

28. tábla Külföldi érdekeltségek területi megoszlása régiók szerint

A kelet-közép-európai régióban 75,4

EU-tagországokban 50,8

Ausztráliában és Óceániában Afrikában 11,0 6,3

Ázsiában 15,9

Amerikában 28,3

Bázis: külföldi érdekeltséggel, leányvállalattal rendelkez1 cégek, Total 10+ =47 20. ábra: Külföldi érdekeltségek területi megoszlása régiók szerint [%]


53

Külföldi érdekeltségek területi megoszlása az Európai Unió tagországaiban Az EU-tagállamokban érdekeltséggel rendelkez8 vállalatok valószínIsíthet8en fontos szerepet fognak játszani a csatlakozás kereskedelmi forgalmat élénkít8 folyamataiban. Valamennyi vállalati szegmensben Németország áll az els8 helyen [átlagosan 80%], ami legkevésbé sem meglep8, hiszen Magyarország külkereskedelmi forgalmában is vezet8 pozícióban van. A kisvállalatok kirendeltségeinek közel 90%-a van itt, de a közepes cégek jóval kisebb arányban képviseltetik magukat, ez csak 57%. Összességében Ausztria [54%] áll a második helyen [ez is megfelel a külkereskedelmi forgalom szerinti helyezésnek], bár a közepes vállalatok képviseleteinek nagyobb hányada [40%] van Olaszországban, amely egyébként összesítve a harmadik helyen áll. A következ8 csoportot Hollandia, az Egyesült Királyság, Franciaország és Spanyolország képezi a képviseletek közötti mintegy 40-43%-os részesedéssel. Megjegyzend8, hogy a kisvállalatok között Olaszország és ez a csoport egységesen 50%-os részesedést bír. A következ8 csoport a hazai vállalatok képviseletei szerint Belgium, Svédország, Portugália és Görögország 31-33%-os aránnyal. Végül, a hazai vállalatok 22-23%-a tart fenn képviseletet Finnországban, Írországban, Luxemburgban és Dániában. Mindazonáltal fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a mintába került, EU-országbeli képviselettel rendelkez8 vállalatok cellagyakorisága mindössze 24 db vállalat, azaz a fentiekben részletezett százalékos értékek inkább tájékoztató jellegInek tekinthet8ek.

Külföldi érdekeltségek területi megoszlása Kelet-Közép-Európa országaiban A mintába mindössze 36 olyan vállalat került, amelyik külföldi érdekeltséggel rendelkezik a kelet-közép-európai régióban, így a következ8kben bemutatott százalékos értékek nem adnak lehet8séget statisztikailag alátámasztott általánosításra. Az összesített sorrendre különös módon a kisvállalatok gyakorolják a legnagyobb hatást. Bár összességében Csehország áll az érdekeltségek száma szerinti els8 helyen [58%, 21 vállalat a mintában], a nagyvállalatok kirendeltségei között az ötödik [33%], a középvállalatoknál a 3. helyen [32%] áll. A nagy- és középvállalatok els8 helyezettje Románia. Az összesített második helyet is a kisvállalatok határozzák meg, ez Lengyelország, amely 4. a nagy-, és közepes cégek körében egyaránt. A harmadik Románia a kisvállalkozások között csak a negyedik, de mint láttuk, els8 a többinél. A negyedik legfontosabb célpiac Szlovákia [47%] a nagyvállalatok körében második [48%], a kisméretIeknél harmadik [51%], a közepes cégek között azonban csak az ötödik [20%], azonos arányban Oroszországgal és Észtországgal. Oroszország a hazai vállalatok képviseletei szempontjából az ötödik helyre szorult [26]. Ukrajna a hatodik, összességében 24%-kal, azonban viszonylagosan fontos szerepet játszik a közepes vállalatok üzletpolitikájában: második helyen áll képviseleteinek 34%os arányával. A térség többi állama a magyarországi vállalatok érdekeltségei szempontjából kisebb jelent8ségI, bár egyes szegmensekben azért vállalataink számottev8 arányban mIködtetnek érdekeltségeket. Ide sorolhatjuk Szlovéniát, Bulgáriát, Horvátországot és a volt jugoszláv köztársaságokat, ahol a nagyvállalatok negyed része tart fenn képviseletet. A kisvállalati körben még hasonló jelent8ségI Törökország. Megállapíthatjuk, hogy a nagyobb méretI vállalkozások f8ként a szomszédos országokban tartják szükségesnek a jelenlétet: a nagyvállalatok els8 három célpontja Románia, Szlovákia, Ukrajna, a közepeseké Románia, Ukrajna, illetve a távolabbi Csehország. A kisvállalatok körében eltér8 a szempontrendszer: Csehország, Lengyelország után következik csak a szomszédos Szlovákia, csaknem azonos mértékben a következ8 Romániával. Ez a jelenség nehezen értelmezhet8; valószínIleg több tényez8 hatására alakult így. Az jól belátható, hogy a nagyobb cégek számára a AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EU KAPUJÁBAN | 2004. ÁPRILIS

54

jelent8s magyar kisebbségekkel rendelkez8 szomszédos országok mind a földrajzi távolság, mind a nyelvi nehézségek áthidalása, mind a megfelel8 munkaer8 rendelkezésre állása tekintetében kézenfekv8 cél. Ambícióik szempontjából az ezekben az országokban jelenlev8 magyar kisebbség fontos lehet8séget jelent a befolyás és az ismeretek megszerzése, a lobbizás lehet8sége szempontjából is. A kisvállalatok földrajzilag távolabbi orientációját talán mobilitásuk, kapcsolataik irányultsága magyarázza.

Gazdasági döntéshozók saját tGkeexportjukra vonatkozó várakozásai az EU csatlakozást követGen Válaszadóink háromnegyed részének az a meggy8z8dése, hogy vállalatuk nem fog aktívabban hozzájárulni a t8kekivitelhez, mint azt korábban tette. Ez az álláspont még jellemz8bb a nagyobb vállalatok között [85%], hiszen csak minden tizedik [11%] gondolja úgy, hogy csatlakozás ösztönz8leg hat a külföldre irányuló befektetésekre. Úgy gondoljuk, hogy mindez összefüggésbe hozható a csatlakozással kapcsolatos stratégiák kialakulatlanságával, illetve a kivárás taktikájával. Kétségtelen, hogy a csatlakozás kínálta új lehet8ségek jelent8s része fokozatosan kerülnek felszínre, és nem is feltétlenül kell ezeket el8re látni. Az új helyzet kezdeti anomáliáinak felszámolódásával tisztább helyzet alakul ki, bevált gyakorlatok lesznek, így a kockázat csökkenthet8. Igaz, az úttör8 szerep el8nyeir8l is lemondanak a kivárók. A hazai t8ke képvisel8i már megjelentek a csatlakozó országokban, igaz, ezek között a jelent8sek a magyar legnagyobbak [MOL, OTP]. Ha mintául vesszük a Magyarországon megjelent multik példáját, látható, hogy amint nemzetközi beszállítóik szintén megjelennek a magyar piacon, nemzetközi megállapodásaik mentén itthon is folytatják megszokott együttmIködésüket. Ez a példa járható lehet a magyar „nagyok” holdudvara számára is: amit tenniük kell, hogy helyi leányvállalatukon keresztül szolgálják ki a „magyar multit”. Ehhez természetesen a hazai kapcsolatoknak megfelel8 er8sségInek kell lenniük ahhoz, hogy kiszoríthassák a nemzetközi szállítókat.

80%

60%

40%

75,9%

47,7%

20% 28,0%

0%

13,4% 13,1% 3,3% Jelentõsen ösztönözni fogja

1,2%

Valamelyest ösztönözni fogja

5,5%

2,1% 2,6%

Nem lesz Valamelyest el Jelentõsen el számottevõ fogja fogja hatása kedvetleníteni kedvetleníteni

T;keexport

4,4% 2,9% NT/NV

T;keimport

Bázis: összes válaszadó, Total 10+ n=512 21. ábra: Várható tGkeimport és tGkeexport alakulása [%]


55

Gazdasági döntéshozók véleménye iparágukban jelenlévG külföldi tGke jelentGségérGl A vállalatvezet8k 41%-a úgy gondolja, hogy ágazatukba jelent8s t8ke áramlott az elmúlt évek során, ebb8l 14% állítja, hogy a külföldi t8ke vált meghatározóvá az ágazatban. Mintegy 40% szerint a külföldi t8ke megjelent, de nem vált meghatározóvá. 16% azok aránya, akik szerint ágazatukban nincs jelen a külföldi t8ke. Ha megvizsgáljuk vállalatszegmensek szerint a válaszokat, az a meggy8z8désünk támad, hogy a válaszadók figyelme f8ként saját szegmensükre terjed ki. A nagyvállalatok vezet8inek 58%-a szerint jelent8s t8kemennyiség jelent meg ágazatukban [s8t, 33% szerint a külföldi t8ke vált meghatározóvá]. Ezzel szemben áll 42% véleménye, akik úgy gondolják, hogy nem történt, vagy nem jelent8s a külföldi befektetés az ágazatban. A középvállalatok vezet8i összességében a külföldi t8ke szerepét ágazatukban kisebb jelent8ségInek látják, és ez még er8sebben jelentkezik a kisvállalatok véleményében. Itt mindenképpen szükséges megvizsgálni, hogy milyen háttérváltozók mentén lehet az egyes választípusokat jellemezni. Az „iparágban a külföldi t8ke a meghatározó” válaszok „gazdái” között felülreprezentáltak a központi régió vállalatai, a kereskedelmi szektor, a 50% feletti külföldi tulajdonrészI cégek, az 1 milliárd feletti éves árbevétellel, illetve a külföldi képviselettel rendelkez8k, valamint a 30-39 éves korúak. A „történt külföldi befektetés, de nem jelent8s” választ adók fele nyugat-magyarországi, tisztán magyar tulajdonú, és a feldolgozóiparban mIköd8 vállalat képvisel8i. Az „egyáltalán nem történt külföldi t8kebefektetés” választ jellemz8en olyanok adták, akiknek cége 100%-ban magyar tulajdonú, nem rendelkezik külföldi képviselettel. Hogyan ítéli meg a nemzetközi befektetGk jelenlétét és a külföldi befektetések jelentGségét az Önök iparágában a hazai piacon? Segített, egy válaszos kérdés Bázis: összes válaszadó, Total 10+ = 512, [LB=138, MB=159, SB=212] Total 10+

LB

MB

SB

n

%

n

%

n

%

n

%

Egyáltalán nem történt külföldi t1kebefektetés

82

16,1

22

15,7

25

15,6

34

16,2

Történt külföldi t1kebefektetés, azonban az nem volt jelent1s

199

38,9

36

26,3

55

34,4

85

40,3

Számottev1 külföldi t1kebefektetés történt

139

27,2

35

25,1

48

29,9

57

26,8

Az iparágunkban a külföldi t1ke a meghatározó

69

13,6

45

32,9

29

18,0

25

11,9

NT/NV

21

4,2

3

2,1

10

4,8

Összesen

512

100,0

159

100,0

212

100,0

138

100,0

29. tábla Gazdasági döntéshozók véleménye iparágukban jelenlévG külföldi tGke jelentGségérGl


56

Gazdasági vezetGk létesítésérGl

véleménye

külföldi

leányvállalatok,

érdekeltségek

A hazai cégek 88%-a a továbbiakban sem tervezi külföldi érdekeltség létrehozását. Azok, akiknek van ilyen szándéka, a vállalatok kevesebb mint 10%-át teszik ki. Ezen belül azonban a nagyvállalati kör ambiciózusabb, mert 18%-uknak vannak ilyen irányú elképzelései. A közeljöv8ben külföldön terjeszked8 vállalatok háttérjellemz8i között az 50% feletti külföldi tulajdon, a már meglév8 külföldi képviselet jelenik meg. Továbbá felülreprezentáltak közöttük azok a cégek, akik úgy nyilatkoztak, hogy a csatlakozás valamelyest vagy jelent8sen ösztönözni fogja a t8keexportot. Tervezik-e külföldi képviselet, érdekeltség vagy leányvállalat létesítését? Spontán, egy válaszos kérdés Bázis: összes válaszadó, Total 10+ = 512, [LB=138, MB=159, SB=212] Total 10+

LB

MB

SB

n

%

n

%

n

%

n

%

Igen

48

9,4

24

17,6

14

8,7

20

9,2

Nem

449

87,8

111

80,4

143

90,0

186

87,7

NT/NV

14

2,8

3

2,0

2

1,3

7

3,1

Összesen

512

100,0

138

100,0

159

100,0

212

100,0

30. tábla: Gazdasági vezetGk véleménye külföldi leányvállalatok, érdekeltségek létesítésérGl

Tervezett külföldi érdekeltségek területi megoszlása régiók szerint A külföldön terjeszkedni tervez8 vállalatok 57%-a a [jelenlegi] EU-tagországokban, 47%-a a kelet-közép-európai országokban kíván érdekeltséget nyitni. Ezen belül a nagy- és középvállalkozások többsége [61-62%] a kelet-közép-európai régiót részesíti el8nyben, a kisvállalatok 62%-a azonban az EU15-öket preferálja. Más elképzelések még [elvétve] Ázsia irányában vannak, igen kis arányban. Ez nem meglep8, mert egy ilyen döntés nehezen tudható be a csatlakozásnak. Mely régiókban vagy országokban? Spontán, több válaszos kérdés Bázis: külföldi érdekeltséget, leányvállalatot alapítani szándékozó cégek Total 10+ = 48, [LB=24, MB=14, SB=20] Total 10+

LB

MB

SB

n

%

n

%

n

%

n

%

EU-tagországokban

28

57,1

10

40,1

5

36,8

12

62,1

A kelet-közép-európai régióban

23

46,9

15

60,8

8

61,6

8

43,1

Ázsiában

1

1,3

1

3,9

1

7,7

Amerikában

1

1,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

Afrikában

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

Ausztráliában és Óceániában

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,3

1

3,9

1

7,5

0

0,0

NT/NV

0,0

31. tábla Tervezett külföldi érdekeltségek területi megoszlása régiók szerint


57

Tervezett európai uniós érdekeltségek területi megoszlása Összesen 28 vállalat jelezte, hogy tervbe vette az EU15 országok valamelyikében érdekeltséget létesíteni. Legtöbbjük Németországot vette célba [42%]. A következ8 célpont Ausztria, majd Franciaország. A francia piac iránti érdekl8dés harmadik helye fontos változás el8jele lehet, hiszen Magyarország külkereskedelmi forgalmában Németország és Ausztria foglalják el a vezet8 helyeket, de Franciaország hagyományosan Olaszországot követi.

Tervezett kelet-közép-európai érdekeltségek területi megoszlása A Kelet-Közép-Európában terjeszkedni szándékozó vállalatok száma a mintában 31. Összességében Oroszország irányában nyitnának legnagyobb arányban, de itt a kisvállalatok a meghatározók: míg a mintába nem került olyan közepes méretI vállalat, amely Oroszországban tervez képviseletet, addig a nagy cégek 13%-a, a kisvállalatok 38%-a kíván orosz érdekeltséget indítani. A kisvállalatok körének második helyezettje Szlovákia. A nagyvállalatok befutója Szlovákia, de nem sokkal marad mögötte Ukrajna sem, míg ebben a szegmensben a harmadik f8 célpont Románia. A középvállalatok a legtöbb vállalat által megnevezett ország Románia volt, amit sorrendben Ukrajna követett. Várható tehát, hogy a hazai vállalatok t8keexportja Oroszország, Szlovákia, Románia és Ukrajna irányában lesz a legintenzívebb. Ez azt jelenti, hogy figyelembe véve a már mIköd8 érdekeltségeket, Romániában és Szlovákiában a magyarországi vállalatok további er8södése valószínI, viszont a hazai t8kekivitel súlya eltolódni látszik a lengyel és a cseh piac hátrányára Oroszország és Ukrajna felé. Ez utóbbi folyamat valószínI háttere a munkaintenzív termel8tevékenység olcsóbb piacra helyezése, de állhat mögötte az a szándék is, hogy szükségessé válik a kevésbé versenyképes termékek értékesítését a növekv8 versenyintenzitású magyar piacról keletebbre áthelyezni.


58

Válaszadói csoportok képzése klaszterelemzéssel

Csoportképzés A következ8 elemzésben ún. klaszteranalízis eljárást alkalmazva a válaszadókat egymástól jól elkülöníthet8, homogén csoportokba soroljuk a hazánk Európai Unióhoz történ8 csatlakozásának támogatottsága, a csatlakozás hatásának megítélése, az ország és a képviselt cég felkészültsége, valamint a válaszadók saját bevallásán alapuló tájékozottsága mentén. Az alkalmazott eljárás a csoportképzés egyik legalkalmasabb, több változós statisztikai vizsgálatra épül8 módszere, amely végeredményeképp jól körülhatárolhatók a hasonló várakozásokkal, jellemz8kkel leírható válaszadói csoportok. A módszer segítségével felvázoljuk a homogén válaszadói csoportok demográfiai profilját, részletesen leírjuk, hogy a statisztikai eljárás eredményeképp létrejött klaszterek várakozásaikat, felkészültségüket és tájékozottságukat tekintve mennyiben térnek egymástól. A klaszterelemzéshez az alábbi 5 skálás kérdésre adott válaszokat használtuk fel, ahol az 1-es minden esetben a skála negatív, az 5-ös pedig a pozitív végpontját jelentette: Ön, mint vállalati / gazdasági döntésekért felel8s vezet8 hogyan viszonyul hazánk Európai Unióhoz történ8 csatlakozásához? [1=egyértelmIen nem támogatom; 5= egyértelmIen támogatom] A közelg8 EU csatlakozás Ön szerint a magyar gazdaság egészére nézve milyen hatással lesz? [1= biztosan kedvez8tlen; 5=biztosan kedvez8] Milyen mértékben tartja felkészültnek hazánkat az Európai Unióhoz történ8 csatlakozásra? [1=egyáltalán nem felkészült; 5=teljesen felkészült] Összességében hogyan ítéli meg az Ön által képviselt cég felkészültségét az EU csatlakozásra? [1=egyáltalán nem felkészült; 5=teljesen felkészült] Mennyire tartja tájékozottnak magát az EU csatlakozási folyamatok ismeretével kapcsolatban? [1=egyáltalán nem tájékozott; 5=tökéletesen tájékozott] Az eljárás eredményeképp 4 jól körülhatárolható válaszadói csoport rajzolódott ki. A következ8 táblázatban bemutatjuk, hogy ezek a homogén csoportokban milyen átlagértékek jellemz8ek a klaszter-képzésbe bevont változók vonatkozásában. A táblázatban vastagon szedtük azokat az átlagértékeit, amelyek az adott szegmensben szignifikánsan meghaladják a teljes mintaátlagot.


59

Klaszter-csoportok jellemzése Skálás kérdés Bázis: összes válaszadó Total 10+ = 512 „Szkeptikusak”

„Pozitív várakozású tájékozottak”

„Abszolút negatívak”

„Információhiányban szenved; optimisták”

EU-csatlakozás megítélése

3,49

4,75

2,40

4,78

EU-csatlakozás hatása a magyar gazdaságra

2,97

3,80

2,02

3,99

Magyarország felkészültsége

2,62

3,49

1,50

2,77

Képviselt cég felkészültsége

3,44

4,23

2,39

3,18

3,35

4,09

2,78

3,06

Válaszadó tájékozottsága

32. tábla: Klaszter-csoportok jellemzése

Az egyes klaszterek a válaszadók EU-csatlakozás iránti attitIdjüket, percepcióikat tekintve az alábbiak szerint jellemezhet8k: 1.

„Szkeptikusak” klaszter:

A szegmensben lév8 döntéshozók az átlagostól valamivel visszafogottabban viszonyulnak hazánk Európai Unióhoz történ8 csatlakozásához, valamint a csatlakozás hazai gazdaságra vetített hatását is az átlagostól valamivel kedvez8tlenebbül értékelték. A klaszterre jellemz8 még, hogy míg az ország felkészültségét elmarasztalják, addig az általuk képviselt céget átlagosan felkészültnek tartják. Ezen döntéshozók átlagos mértékben tartják saját magukat tájékozottnak a csatlakozást illet8en. 2.

„Pozitív várakozású, tájékozottak” klaszter:

A klaszterbe sorolt válaszadók minden vizsgált kérdés mentén szignifikánsan nagyobb átlagértékekkel jellemezhet8ek. Pozitívan viszonyulnak az EU csatlakozáshoz, annak kedvez8 hatásait várják, valamint mind az országot mind pedig a cégüket felkészültnek látják. Ezek a válaszadók tekinthet8k a leginformáltabbnak is. 3.

„Abszolút negatívak” klaszter

Az el8z8ekben bemutatott csoport ellenpólusaként az abszolút negatív klaszter jelölhet8 meg. A szegmensben lév8 válaszadók általános attitIdje, várakozásai, és tájékozottsága a vizsgált kérdések mentén statisztikailag bizonyíthatóan a legalacsonyabb, mint a teljes sokaságra jellemz8 átlagértékek. További vizsgálatok rámutattak, hogy az ebbe a csoportban tartozó válaszadók a leginkább elégedetlenek az EU csatlakozásról rendelkezésre álló információk mennyiségével is min8ségével is.

4.

„Információhiányban szenvedG, optimisták” klaszter:

A csoport elnevezését onnan kapta, hogy a benne lév8 válaszadók alapvet8en pozitív várakozások jellemezhet8ek hazánk EU csatlakozásának vonatkozásában, azonban saját cégüket felkészületlennek tartják a megváltozó piaci körülmények kihívásaira. A klaszter tagjai kritikusabbak a csatlakozásról elérhet8 információk mennyiségét illet8en, magukat az átlagostól tájékozatlanabbnak tartják.


60

A minta összetétele a klaszterek szerint A következ8 ábra a minta összetételét szemlélteti az egyes klaszter-csoportok szerint. Látjuk, hogy a vállalatok vezet8inek legnagyobb része, 37%-a tartozik az „Optimista, de információhiányban szenved8k” közé. Valamivel több, mint a válaszadók egynegyede sorolható a következ8 klaszterbe, a „Szkeptikusak” csoportjába. Ugyancsak a megkérdezettek egynegyed része tartozik a „Pozitív várakozású tájékozottak” körébe. Végül, az „Abszolút negatív” attitIddel rendelkez8k képezik a maradék 11%-ot.

"Pozitív várakozású tájékozottak" 25% "Abszolút negatív" 11% "Szkeptikusak" 26%

"Információhiányban szenved;, optimisták" 37% Bázis: összes válaszadó, Total 10+ = 512 22. ábra: A minta összetétele a klaszterek szerint [%]

A klaszterekbe tartozók jellemzése a háttérváltozók mentén

A nyugat magyarországi cégek döntéshozói között szignifikánsan magasabb arányban találhatunk a „szkeptikus” klaszterbe sorolható válaszadókat, míg a központi régióban az átlagostól kevesebb döntéshozó írható le a klaszter jellemz8ivel. A „szkeptikus” klaszterben kevésbé találkozunk a központi régióbeli, vagy fels8fokú képesítéssel rendelkez8 döntéshozókkal; mindazonáltal ez nem függ össze a tájékozottság mértékével, hiszen a csoport tagjai átlagosan tájékozottak az EU-csatlakozást illet8en.


61

A „szkeptikusak” klaszter jellemzGi a legfontosabb demográfia háttérváltozók mentén Szignifikancia-elemzés Bázis: összes válaszadó, Total 10+ =512 +

–

–

–

Régió

Nyugat-Mo. [36,2%]

Központi régió [20,1%]

Ágazat

–

–

Tulajdonosi szerkezet

–

–

Árbevétel

–

–

Szegmens

Külföldi képviselet, leányvállalat

–

–

Válaszadó iskolai végzettsége

Középfokú [42,4%]

F1iskola[19,2%], egyetem [20,8%]

Nincs rendelkezik fels1fokú képesítéssel [41,9%],

–

Válaszadó kora

–

30-39 év között [17,7%]

Válaszadó neme

–

–

Válaszadó képesítése

33. tábla: A „szkeptikusak” klaszter jellemzGi a legfontosabb demográfia háttérváltozók mentén

A „pozitív várakozású, tájékozottak” közé tartozók között gyakrabban találunk 50%-nál kisebb külföldi tulajdonrészI, külföldi képviselettel bíró vállalatokat, illetve 30-39 éves vezet8ket. Alulreprezentáltak a kelet-magyarországi, a tisztán magyar tulajdonú, külképviselettel nem rendelkez8 vállalatok, és az 50-59 év közötti vezet8k.

A „pozitív várakozású, tájékozottak” klaszter jellemzGi a legfontosabb demográfia háttérváltozók mentén Szignifikancia-elemzés Bázis: összes válaszadó, Total 10+ =512 +

–

Szegmens

–

–

Régió

–

Kelet-Mo. [19,2%]

Ágazat

–

–

50% alatti külföldi tulajdon [58,3%]

100% hazai tulajdon [23,6%]

–

–


Van [39,1%]

Nincs [23,5%]


–

–

Tulajdonosi szerkezet Árbevétel


–

–

Válaszadó kora

30-39 év között [44,3%%]

50-59 év között [19,0%]

Válaszadó neme

–

–

34. tábla: A „pozitív várakozású, tájékozottak” klaszter jellemzGi a legfontosabb demográfia háttérváltozók mentén

Az „abszolút negatív” klaszterben a háttérváltozók szerint jellemz8en a fels8fokú végzettséggel nem rendelkez8k vannak többen, mint a mintabeli súlyuk. Ebben a klaszterben kevesebbet találunk a központi régióbeliekb8l, a teljesen külföldi tulajdonú cégek vezet8ib8l, és a közgazdasági végzettségIek közül.


62

A „abszolút negatív” klaszter jellemzGi a legfontosabb demográfia háttérváltozók mentén Szignifikancia-elemzés Bázis: összes válaszadó, Total 10+ =512 +

–

Szegmens

–

–

Régió

–

Központi régió [7,0]%

Ágazat

–

–


–

100% külföldi tulajdon [0,0%]

Árbevétel

–

–


–

–


Középfokú [17,4%]

Egyetem [6,2%]

Nincs rendelkezik fels1fokú képesítéssel [17,2 %],

Közgazdasági [5,3%]

Válaszadó kora

–

–

Válaszadó neme

–

–


35. tábla: A „abszolút negatív” klaszter jellemzGi a legfontosabb demográfia háttérváltozók mentén

Az „információhiányban szenved8, optimista” klaszterben mintabeli súlyuknál nagyobb arányban fordulnak el8 a központi régióba tartozók, a fels8fokú, illetve a közgazdasági végzettségIek. Kevesebbel találkozunk azok közül, akik nyugat-magyarországiak, nem rendelkeznek fels8fokú képesítéssel, illetve 30-39 évesek. A „információhiányban szenvedG, optimista” klaszter jellemzGi a legfontosabb demográfia háttérváltozók mentén Szignifikancia-elemzés Bázis: összes válaszadó, Total 10+ =512 +

–

–

–

Régió

Központi régió [43,7]%

Nyugat-Mo- [25,2%]

Ágazat

–

–


–

–

Árbevétel

–

–


–

–


F1iskola [46,6%], egyetem [43,3%]

Középfokú [21,7%], fels1fokú, képesített tanfolyam [23,4%]

Közgazdasági diploma [46,8%]

Nincs rendelkezik fels1fokú képesítéssel [22,6 %],

Szegmens

Válaszadó képesítése Válaszadó kora Válaszadó neme

30-39 év között [25,3%] –

–

36. tábla: A „információhiányban szenvedG, optimista” klaszter jellemzGi a legfontosabb demográfia háttérváltozók mentén

Ha a következ8 ábrát megfigyeljük, akkor összefüggést találhatunk a klaszterek és a válaszadók kora között is. A 20-29-es és a 60 feletti csoport leginkább a „Szkeptikusak” klaszterhez áll legközelebb. Az 50-59-es korcsoport egyformán tartozhat a „Szkeptikusak” és az „Információhiányban szenved8 optimisták” közé.


63

A 40-49 évesek hasonlóan két klaszterhez csatlakozhatnak: az „információhiányban szenved8 optimisták” és az „Abszolút negatívak” csoportja is egyformán közel áll hozzájuk. A 30-39 éves korcsoport „szinte kötelez8en” tartozik a „Pozitív várakozású tájékozottak” klaszterébe.

0,8 20-29 év 0,6 "Szkeptikusak" 0,4

0,2

60 év felett 50-59 év

"Pozitív várakozású tájékozottak" 30-39 év

0

"Információhiányban szenvedõ, optimisták"

-0,2 40-49 év -0,4 "Abszolút negatív" -0,6 -0,6

-0,4

-0,2

"Szkeptikusak" "Pozitív várakozású tájékozottak" "Abszolút negatív"

0

0,2

0,4

0,6

0,8

"Információhiányban szenvedo, optimisták" 20-29 év 30-39 év

1 40-49 év 50-59 év 60 év felett

Bázis: összes válaszadó, Total 10+ = 512 23. ábra: Összefüggés a válaszadók kora és a klaszter-csoportok között [%]


64

KÖVETKEZTETÉSEK A hazai vállalatok döntéshozói körében lefolytatott felmérés átfogó képet nyújt a gazdasági élet szerepl8inek az EU-integráció most aktuális lépéseivel kapcsolatos várakozásait illet8en. Keresztmetszetében láthatjuk, milyen tényez8k hatnak az egyes válaszadói csoportok véleményének formálódására, milyen területi, ágazati és más demográfiai jellemz8k mentén csoportosulnak a tipikus megközelítések. Eredményeink – szerencsére – nem okoznak nagy meglepetéseket. A következ8kben azonban igyekszünk néhány tanulságos összefüggést kiemelni, illetve megmutatni.

Összefüggések, észrevételek

Vertikális [iparági] fókuszáltság Az egyes kérdésekre adott válaszok közötti korrelációs elemzés segítségével igazolni tudtuk korábbi feltételezésünket: a válaszadók saját ágazatukra vonatkozóan rendre nagyobb változásokat, er8sebb hatásokat prognosztizálnak az EU-csatlakozást követ8 id8szakra, mint más ágazatokban. Ez egyáltalán nem váratlan: a döntéshozók saját szakterületükön belül a legtájékozottabbak, a legfelkészültebbek, és figyelmIk is ide koncentrálódik. A gazdaság más területei csak „periferiális látókörükbe” esnek, így azt is joggal feltételezhetjük, hogy az „idegen” ágazatokkal kapcsolatos információikat is szIrik aszerint, hogy mennyire egyeztethet8 össze saját szIkebb tevékenységi körük során tapasztaltakkal [kognitív disszonancia]. Tehát hajlanak az általánosításra, saját ágazatuk sajátosságait általánosabb érvényIként kezelik, mint ami a valóságban van.

Horizontális [szegmentális] fókuszáltság A fókuszált látásmód nemcsak vertikálisan, ágazatok között figyelhet8 meg, hanem horizontálisan, a különböz8 vállalati szegmenseket illet8en is. Ez azt jelenti, hogy a vállalati alapsokaság három szegmensében is [nagy-, közép- és kisvállalatok, ld. A kutatás háttere c. fejezetet] a gazdasági vezet8k tájékozottsága és figyelme észrevehet8en saját versenykörnyezetükre koncentrált. A szegmensek jól követik a saját csoportjukban végbemen8 folyamatokat, de kevésbé érzékenyek a t8lük eltér8 mérettartományba es8 gazdasági szerepl8k helyzetére, szempontrendszerére.

A vertikális és horizontális fókuszáltság hatása Abból, hogy saját környezetüket két dimenzió szerint is „felnagyítva” látják a válaszadók, kétféle következtetés vonható le. Az egyik lehetséges következmény, hogy a vizsgálat tekinthet8 úgy, hogy sok kis nagyítón keresztül nézve, a válaszok végül is egy nagyfelbontású, hangsúlyaiban, tendenciáiban pontos képet adnak. A másik lehet8ség, hogy a valóságban a változások integrálódnak, így kiegyenlítettebb hatásokkal számolhatunk, mint amit a döntéshozók el8rejeleznek. Meggy8z8désünk, hogy mindkét következtetés helytálló. A mérés által adott helyzetkép „alulról” közelítve, markánsan mutatja be a vállalati kör percepcióit; az a gazdasági el8rejelzések, közgazdasági elemzések feladata, hogy az átfogó gazdasági folyamatokat prognosztizálják.


65

Az EU-csatlakozás iránti attitSd és a gazdaságra gyakorolt hatásokkal kapcsolatos várakozások összefüggései Statisztikai elemzéseket végeztünk azzal kapcsolatban, hogy található-e kapcsolat az EU-csatlakozás támogatása és a gazdasági mutatók alakulását illet8 várakozások között. Ennek alapján a korreláció nyilvánvaló. A csatlakozást kevésbé vagy nem támogatók között felülreprezentált azok aránya, akik számítanak: · a GDP stagnálására, vagy éppen csökkenésére; · az infláció emelkedésére; · az államháztartási deficit növekedésére; · a külkereskedelmi mérleg kedvez8tlen alakulására; · a külkereskedelmi forgalom stagnálására vagy visszaesésére; · a reálbérek stagnálására vagy csökkenésére; · a munkanélküliség növekedésére; · az adók mértékének emelkedésére; · az adminisztráció hatékonyságának változatlanságára vagy romlására; · a visszaélések, korrupció emelkedésére. Mindennek a fordítottja is igaz, a támogatók ezen mutatókban többnyire javulást prognosztizáltak. Az elemzés tehát meger8síti, hogy a válaszadók következetesek voltak, véleményük megalapozott, valós érvrendszerre építettek válaszaikkal.

Összefüggés a vállalatméret és a vezetGk személyes, csatlakozáshoz való attitSdje között A csatlakozás támogatottsága a vállalat méretével együtt kissé csökken. A kisebb vállalatok vezet8i között több a bizonytalan és az uniós belépést ellenz8, mint a nagyobbakéi között. A támogatók között felülreprezentált csoportok: külföldi tulajdoni hányaddal rendelkez8 cégek külföldi képviselettel rendelkez8 cégek nagyobb árbevételI cégek közgazdasági végzettségI vezet8k fels8fokú végzettségI vezet8k 30-39 éves korú vezet8k

A csatlakozás fG elGnyeinek kommunikációs deficitje FeltIn8, hogy azt a tényt, hogy hazánk beleszólást nyer az EU döntéshozatalába, a vezet8k egészen kis hányada [2,3%] látja a legfontosabb el8nynek. Ezt mindenképpen hangsúlyozni szükséges, mert – úgy látszik – a gazdasági vezet8k nem realizálják ennek jelent8ségét. Ezt a tájékoztatás hiányosságának kell értékelnünk.

A legfGbb veszély azonosítása A vállalatvezet8k 45%-a Magyarország csatlakozásának legfontosabb hátrányát illetve veszélyét a megnöveked8 versenyben azonosítja. Rendkívüli probléma, hogy a gazdasági szervezetek vezet8i számára a Magyarországot fenyeget8 legnagyobb veszély az az alapelv, ami az integráció legrégebbi, legalapvet8bb f8 célja.


66

A felkészültségi deficit A vállalatvezet8k hazánkat összességében a közepesnél rosszabbul felkészültnek tartja. Elképzelhet8, hogy ezzel a háttérrel indokolható a versenyt8l való félelem. Fontos, hogy a többi csatlakozó ország felkészültségét sem ítélik jobbnak. Egy nyomatékos kivétel van: az egészségügy állapota. A problémás ágazatok A mez8gazdaság és a bányászat; élelmiszeripar; a könnyIipar. A nyerG ágazatok Szállítás, raktározás; kereskedelem; turizmus; autó- és jármIipar.

pénzügyi

szektor;

egészségügy;

épít8ipar;

A vállalatok felkészültségi deficitje A környezetvédelmi el8írásokhoz való alkalmazkodás és az új jogi szabályozásra való felkészülés az utolsó helyen van a felkészülésre tett intézkedések között. Ez egy azonosított általános felkészülési hiányosság. A vállalatok háromnegyede tett lépéseket a csatlakozásra való felkészülésben. Mégis, a vállalatok 88%-a felkészültnek tartja magát. Stratégiai deficit Vállalatvezet8ink háromnegyed részének az a meggy8z8dése, hogy vállalatuk nem fog aktívabban hozzájárulni a t8kekivitelhez, mint azt korábban tette. A hazai cégek 88%-a a továbbiakban sem tervezi külföldi érdekeltség létrehozását. Ez a csatlakozással kapcsolatos stratégiák kialakulatlanságával, illetve a kivárás taktikájával hozható összefüggésbe. Terjeszkedési célok A külföldön terjeszkedni tervez8 vállalatok 57%-a a [jelenlegi] EU-tagországokban, 47%-a a kelet-közép-európai országokban kíván érdekeltséget nyitni.

Más kutatási eredményekkel való összehasonlítás A vállalatvezet8k véleménye és a korábban megjelent el8rejelzések, illetve elemzések eredményei összhangban vannak, mérésünk nem tárt fel olyan jelenséget, ami ellentmondana az általános várakozásoknak. Ezt a következ8 fejezetben bemutatott adatok jól tükrözik.


67

NEMZETKÖZI KUTATÁSOK EL%REJELZÉSEI Az European Forecasting Network 2003 tavaszán kiadott jelentése3 átfogóan modellezi a b8vítés el8relátható hatásait a csatlakozó országok gazdaságaiban. Azóta megjelent a legfrissebb jelentés is 2004 februárjában, amely frissebb adatokkal és el8rejelzésekkel szolgál4. A 2004-es jelentés a GDP éves szinten 3%-ot meghaladó növekedését vetíti el8re 2007ig. A 2004-es alacsony euróban mért GDP-t a meggyengült forintárfolyam ismeretében határozták meg, amit az EFN nem ítélt tartósnak. Ezt a napi folyamatok valóban alátámasztják, mára a forint újra az er8s oldalon van. Az infláció mértéke is 3% körül stabilizálódik. A legújabb jelek azt is valószínIsítik, hogy a 2004-es infláció sem fogja elérni a hivatalosan el8re jelzett 6,2%-ot. A munkanélküliség nem haladja meg a 6%-ot, inkább csökken8 trendet vár az EFN. A költségvetési hiány tendenciája kissé csökken8, a 2004-es 4,5%-os deficit 2007-re 3% körülire süllyed. Az eladósodottság mértéke szintén csökken8 pályára áll, amit a modell már 2004-t8l érvényesnek ítél.

Magyarország

A legfontosabb gazdasági mutatók várható alakulása hazánkban az EU csatlakozást követGen GDP Total Per Capita GDP GDP Growth Rate Average Annual Inflation

Mérték-egység

1996

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

Billion Current Euro

34,5

64,7

72,4

62,1

58,2

66,6

74,3

98,7

Current Euro

3 391

6 360

7 130

6 159

5 805

6 681

7 508

10 033

Percent

1,3

3,8

3,5

2,9

3,2

3,5

3,3

2,9

Percent

23,6

9,2

5,3

4,7

6,2

3,6

3,3

2,8

Population, End-Year

Thousand people

10 174

10 175

10 154

10 090

10 026

9 962

9 899

9 835

Unemployment Rate

Percent

9,9

5,6

6,1

6,0

6,0

5,9

5,9

5,9

Exchange Rate, End-Year

HUF/EUR

208,1

247,7

236,1

262,2

252,0

245,0

240,0

240,0

Fiscal Balance

Percent of GDP

-2,9

-2,9

-10,0

-5,9

-4,5

-3,7

-3,5

-3,1

Net Foreign Debt

Percent of GDP

38,8

44,1

45,1

37,6

31,3

26,8

26,1

25,2

Million Euro

10 111

34 075

36 258

37 094

36 675

40 038

43 443

45 108

Million Euro

12 468

37 631

39 716

41 495

40 675

43 332

46 257

47 583

Percent of GDP

-2,7

-3,4

-4,1

-6,5

5,6

-4,1

-3,1

-2,1

Exports Imports Current Account Balance

37. tábla: A legfontosabb gazdasági mutatók várható alakulása hazánkban az EU csatlakozást követGen

A magyarországi mutatók a visegrádi országokkal összehasonlításban nem rosszak, bár Csehország számos mutató tekintetében el8nyben van Magyarországhoz képest. 2003ban azonos, 2,9% növekedést mutatott, a további években a cseh GDP magasabb számokat ígér, és az egy f8re jutó jövedelem abszolút értelemben is magasabb. Az infláció a hazai alatt marad. A cseh eladósodottság egészen minimális, mindössze a GDP néhány százaléka. A munkanélküliség azonban 10% körüli. 3

AUTUMN 2003 REPORT, Annex 2, http://www.efn.uni-bocconi.it/Annex_Chapter2.pdf

4

SPRING 2004 REPORT, Annex 1, http://www.efn.uni-bocconi.it/Annex1spring2004.pdf


68

A lengyel egy f8re jutó jövedelem a hazai alatt van, növekedése azonban magasabb. Az infláció el8rejelzés igen kedvez8, de a munkanélküliség tartósan 20% körül van. Az államháztartási deficit alakulása kissé kedvez8tlenebb, mint hazánkban, de az eladósodottság a GDP százalékában mérve kisebb, bár ez abszolút értelemben sokkal magasabb a hazainál. Szlovákia mutatói többnyire elmaradnak a magyarországiak mögött, bár az eladósodottság sokkal alacsonyabb és a gazdaság növekedése is valamivel gyorsabb. Csehország

A legfontosabb gazdasági mutatók várható alakulása Csehországban az EU csatlakozást követGen GDP Total Per Capita GDP

Mérték-egység

1996

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007


44,4

68,2

77,7

77,4

86,4

99,6

101,5

103,6

Current Euro

4 306

6 686

7 614

7 589

8 484

9 794

9 991

10 203

GDP Growth Rate

Percent

4,3

8,5

9,2

9,9

10,1

9,7

9,2

8,9

Average Annual Inflation

Percent

8,8

4,7

1,8

0,1

2,7

2,4

2,3

2,3


Thousand people

10 312

10 206

10 203

10 193

10 183

10 173

10 163

10 152

Unemployment Rate

Percent

3,5

8,5

9,2

9,9

10,1

9,7

9,2

8,9


CZK/EUR

34,6

32,0

31,6

32,4

32,2

31,2

30,5

29,5

Fiscal Balance

Percent of GDP

-0.3

-5.5

-6.7

-12.9

-5.9

-4.8

-4.0

-3.5

Net Foreign Debt

Percent of GDP

8,3

11,8

3,5

2,9

4,3

5,7

7,6

9,2

Exports

Million Euro

17 294

37 315

40 642

42 596

45 540

51 443

52 169

53 415

Imports

Million Euro

21 514

40 751

43 016

44 839

48 281

54 972

55 730

57 011

Percent of GDP

-7.4

-5.4

-6.1

-6.8

-6.1

-5.4

-5.4

-4.9

Current Account Balance

38. tábla: A legfontosabb gazdasági mutatók várható alakulása Csehországban az EU csatlakozást követGen

Lengyelország

A legfontosabb gazdasági mutatók várható alakulása Lengyelországban az EU csatlakozást követGen GDP Total Per Capita GDP GDP Growth Rate Average Annual Inflation Population, End-Year Unemployment Rate Exchange Rate, End-Year

Mérték-egység

1996

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007


110.6

204.5

199.2

182.6

192.7

226.9

234.4

247.0

Current Euro

2 863

5 294

5 158

4 741

5 006

5 894

6 091

6 422

Percent

6,0

1,0

1,4

3,7

4,6

4,9

4,5

4,2

Percent

19,9

5,5

1,9

0,7

2,3

2,8

2,6

2,2

Thousand people

38 639

38 632

38 610

38 514

38 500

38 492

38 478

38 463

Percent

13,2

17,5

18,1

20,0

19,4

18,5

17,7

16,5

PLN/EUR

3,62

3,52

4,03

4,71

4,55

4,42

4,35

4,30

Fiscal Balance

Percent of GDP

-3.3

-4.3

-5.1

-4.9

-5.4

-4.6

-4.1

-3.2

Net Foreign Debt

Percent of GDP

20,4

24,8

28,4

29,2

24,7

20,9

20,2

18,9

Million Euro

18 810

33 827

34 789

37 224

36 472

39 962

43 862

45 755

Million Euro

25 101

46 872

45 720

45 405

43 476

48 503

52 992

55 279

Percent of GDP

-1.0

-3.9

-3.6

-1.6

-2.2

-2.7

-2.8

-2.9

Exports Imports Current Account Balance

39. tábla: A legfontosabb gazdasági mutatók várható alakulása Lengyelországban az EU csatlakozást követGen


69

Szlovákia

A legfontosabb gazdasági mutatók várható alakulása Szlovákiában az EU csatlakozást követGen GDP Total Per Capita GDP

Mérték-egység

1996

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007


15,7

23,3

25,5

29,7

33,2

38,1

43,0

42,5

Current Euro

2 933

4 338

4 748

5 514

6 155

7 076

7 959

7 872

GDP Growth Rate

Percent

5,8

3,8

4,4

4,2

4,6

5,0

5,8

5,0

Average Annual Inflation

Percent

5,8

7,3

3,3

8,6

7,5

3,7

2,4

2,0


Thousand people

5 379

5 379

5 379

5 385

5 390

5 395

5 397

5 398

Unemployment Rate

Percent

11,3

18,3

17,8

15,2

14,7

14,1

13,4

12,7


SKK/EUR

40,3

42,8

41,7

41,2

40,1

39,4

38,4

38,4

Fiscal Balance

Percent of GDP

-3.7

-4.4

-4.7

-4.5

-5.7

-4.4

-3.8

-3.8

Net Foreign Debt

Percent of GDP

7,5

21,4

11,6

7,8

2,1

-0,5

-1,0

-1,4

Exports

Million Euro

6 837

14 195

15 288

19 482

20 422

22 778

25 354

26 385

Imports

Million Euro

8 528

16 412

17 559

19 878

21 596

24 051

26 668

27 655

Percent of GDP

-10.2

-8.4

-8.0

-0.5

-2.9

-2.8

-2.6

-2.5

Current Account Balance

40. tábla: A legfontosabb gazdasági mutatók várható alakulása Szlovákiában az EU csatlakozást követGen

Az EFN 2003-as jelentése betekintést enged a gazdaságok egyes ágazatainak csatlakozást követ8 várható alakulására is. A táblázat az egyes területek ágazataiban az egy vállalatra es8 jövedelem fejl8dését mutatják a 2002-es adatok százalékában 2015ig.

Az egy vállalatra esG jövedelem fejlGdése az egyes ágazatokban Eurózóna

EU15 többi része Magyarország

Lengyelország

Baltikum

Közép-KeletEurópa többi része

Gép- és szerszámgyártás

-0,45

-0,13

-0,58

3,69

-0,42

0,9

Autóipar

-1,73

-0,76

4,97

14,14

1407,00

7,18

Ruházati ipar

-0,04

-0,03

-0,81

0,92

-0,40

20,7

Faipar

-0,48

-0,05

8,41

22,42

22,00

34,60

Elektronikai ipar

-0,24

-0,24

0,82

0,95

-0,93

0,39

Kémiai ipar

-0,26

-0,13

2,28

6,28

-1,86

2,55

Fém [termék] ipar

-0,92

-0,21

13,68

23,17

2,07

28,35

Szállítás

-0,18

-0,24

2,24

1,67

-7,25

-2,62

Más iparág

-0,07

-0,05

1,75

5,94

1,50

4,51

Más szektor

-0,16

-0,11

25,00

24,84

21,67

23,03

41. tábla: Az egy vállalatra esG jövedelem fejlGdése az egyes ágazatokban

A táblázatból kiolvasható, hogy hazánk iparágai közül a szerszám és gépipar, valamint a textil és ruházati ipar fog hosszútávon veszteni a csatlakozáson, mások azonban jelent8sen fejl8dni fognak. Egyes források szerint a hazai mez8gazdaság és az élelmiszeripar jelent8s változáson átesni, de az Unióhoz való csatlakozás teljesen új helyzetet jelent a behozatali és a kiviteli vámok radikális csökkenésével. Ez els8sorban a harmadik országok felé irányuló exportot segíti majd el8. AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EU KAPUJÁBAN | 2004. ÁPRILIS

70

Az EU enlargement: Economic implications for countries and industries foglalkozik a személyek szabad mozgásából ered8 népességmozgásokkal.

5

c. elemzés

Az alábbi táblázat mutatja, hogy Magyarország lakosságának mintegy 2%-át fogja érinteni 2020-ra, ez mintegy 200 000 f8. Migrációs hatás az kiinduló és célország vonatkozásában 2020-ban [ezer fGben és a lakosság százalékában] CEEC7 Magyarország Lengyelország

Ezer f;ben

A lakosság százalékában

-2 400

-2,3

-150

-2,0

-750

-2,0

CEEC5

-1 500

-3,5

EU15

2 400

0,6

Nemétország

1 575

2

Franciaország

60

0,1

UK

100

0,2

Hollandia

25

0,2

Dél-Európa

180

0,2

Egyéb EU ország

460

1,2

42. tábla: Migrációs hatás a kiinduló és a célország vonatkozásában 2020-ban [ezer fGben és a lakosság százalékában]

A táblázatok tanúsága szerint az el8rejelzések és a hazai vállalatvezet8k várakozásai, helyzetmegítélése nagyrészt összhangban vannak. Az Eurochambres korábban már idézett CAPE kutatásával2 összevetve, eredményeink meglehet8sen hasonlóak. Egyes vonatkozásokban kevésbé optimista kép alakul ki a mi mérésünk alapján, más kérdésekben jelent8sen jobb helyzetet találtunk. A CAPE optimista mérésének hátterében a t8lünk eltér8 mintavételezés tInik legvalószínIbbnek. A CAPE a honlapon ajánl fel önkitölt8s kérd8ívet; aki arra motivált, kitöltheti. Ezzel szemben áll a mi módszerünk célzott kiválasztás, telefonos el8szIrés és megkérdezés; a válaszadók tehát nem önmaguk döntötték el, hogy válaszolnak a kérdésekre. A CAPE módszerével nagyobb annak a valószínIsége, hogy a téma iránt nagyobb affinitást érz8k kerülnek be a mintába. Az általunk pozitívabban bemutatott kérdések esetén valószínIsíthet8, hogy a két mérés között eltelt 1 év változásai okoznak különbséget, különösen, ahol a felkészülés számairól van szó: itt egy év hosszú id8.

5

EU enlargement: Economic implications for countries and industries, A.M. Lejour, R.A. de Mooij, R. Nahuis, 2001, Document No. 011, CPB Netherlands Bureau for Economic Policy Analysis, The Hague, http://www.cpb.nl/eng/pub/document/11/doc11.pdf


71

AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EU KAPUJÁBAN

Recommend Documents