Az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályi környezet bemutatása Garai Tamás tű. hadnagy. hatósági osztály kiemelt főelőadó
Szervezeti felépítés Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Kirendeltség Hivatásos Tűzoltóság
Kapcsolódó jogszabályok 1996. évi XXXI. Törvény 28/2011 (IX.6.) BM rendelet
Kapcsolódó szabványok: MSZ HD 60364-6:2007 Kisfeszültségű villamos berendezések (ellenőrzés) MSZ 10900 Kisfeszültségű villamos berendezések időszakos ellenőrzése
Kapcsolódó szabványok: MSZ EN 62305:2006 Villámvédelem (2011 angol nyelvű) MSZ 274 Villámvédelem (visszavont)
A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodniuk kell a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről.
Villamos berendezések
Létesítés (átalakítás, felújítás)
használat
OTSZ 390. § (3) bekezdés: „A létesítmény, építmény villamos berendezéseit a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően, vagy azzal legalább azonos biztonságot nyújtó műszaki megoldás szerint kell létesíteni, használni és felülvizsgálni. ” Az OTSZ 212. § (2) bekezdés: „Nem tárgya e fejezetnek az új berendezések üzembe helyezése előtt vagy üzembe helyezése során szükséges vizsgálat eljárásainak ismertetése.„
• MSZ HD 60364-6:2007 – Alkalmazási terület: villamos berendezések első ellenőrzésére és időszakos ellenőrzésére vonatkozó követelményeket adja meg. • A 61. fejezet a villamos berendezés szemrevételezéssel és vizsgálattal végzendő első ellenőrzésére vonatkozó követelményeket adja meg. • A 62. fejezet a villamos berendezések időszakos ellenőrzésére vonatkozókövetelményeket adja meg
Első ellenőrzés
Első ellenőrzés
Szemrevételezés
Jelentés
Műszeres vizsgálat
• 61.1.1. Minden villamos berendezést, az ésszerű megvalósíthatóság határain belül, a szétszerelés alatt és annak befejezése után, az üzemszerű használatbavétel előtt ellenőrizni kell. • 61.1.3. Az első ellenőrzésnek magában kell foglalnia az eredmények összehasonlítását a vonatkozó kritériumokkal annak megerősítésére, hogy a HD 60364 követelményei teljesülnek. • 61.1.6. az első ellenőrzést csak az arra feljogosított, szakképzett személy végezheti.
• Szemrevételezés …. – Tűzgátló tömítések, szerkezetek – Áramkörök, túláramvédelmi eszközök megjelölése, feliratozása • Hovatartozás jelölése • Tűzvédelmi főkapcsoló jelölése
….
Tűzvédelem
• Tűzgátló szerkezetek és a tűz továbbterjedésének megakadályozására szolgáló más óvintézkedések, valamint a hőhatások elleni védelem meglétét
• Tűzszakasz: az építmény vagy szabadtér tűzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektől – meghatározott tűzvédelmi osztályú és tűzállósági határértékű – tűzgátló szerkezetek és a jogszabályban előírt tűztávolságok választanak el.
• Tűzszakaszolás szükséges az épület alapterület, rendeltetése, tűzállósági fokozat és szintszáma alapján. • Technológiai tűzszakaszként kell kialakítani – a 140 kW összteljesítmény feletti kazánhelyiséget, – a gázmotor tereket, – a 200 m2 alapterület fölötti gépészeti helyiségeket, szellőző gépházakat, – azokat a helyiségeket/helyiségcsoportokat, amelyek kiemelt közcélú rendeltetésű, így kórházak, orvosi rendelők, közcélú energia-ellátást biztosító létesítmények üzemképességét fenntartó berendezéseket tartalmaznak (szünetmentes áramforrás, szerver helyiség, épületfelügyeleti rendszert tartalmazó diszpécser helyiségek)
• 377. § (1) Kétszintesnél magasabb épületekben az épületgépészeti és épületvillamossági szerelőaknákat úgy kell kialakítani, hogy az aknákat szintenként, a födémek vonalában a födémre vonatkozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szerkezettel kell megszakítani, és az azon átvezetett épületgépészeti és épületvillamossági vezetékeket a vonatkozó tűzállósági határértéknek megfelelő tűzgátló tömítéssel kell ellátni.
390. § (4) Az építmény villamos berendezését – beleértve a központi szünetmentes energiaforrásokat – központilag és szakaszosan, tűzszakaszonként is leválaszthatóan kell kialakítani. A leválasztás kialakítása nem vonatkozik a tűzszakaszon szerelvény nélkül átmenő vezetékekre. Lakóépületben megengedett a főkapcsoló nélküli kialakítás, ha egy helyen csoportosítottan minden áramkör külön leválasztó kapcsolóval lekapcsolható.
• (5) A tűzvédelmi célú villamos berendezéshez és világításhoz, továbbá a térvilágításhoz külön, egy helyről működtethető leválasztó főkapcsolót kell létesíteni. • (7) A tűzvédelmi célú villamos berendezések táplálását a főkapcsoló előtti külön kapcsolható leágazásról kell kialakítani.
• Az első jelentésnek tartalmaznia kell: – A berendezés kiterjedését – a szemrevételezés eredményeit; – a vizsgálati eredményeket.
• Az áramköri részletek és a vizsgálati eredmények leírásának azonosítania kell minden áramkört, beleértve a kapcsolatos védelmi eszköz(öke)t és tartalmaznia kell a vizsgálatok és mérések eredményeit.
• Az ellenőrzés során felmerült bármilyen hibát el kell hárítani, illetve minden hiányt pótolni kell, mielőtt az ellenőrzést végző fél kinyilvánítja, hogy a berendezés megfelel a HD 60364-nek. • A meglévő berendezések módosításainak vagy bővítéseinek első ellenőrzése esetén a jelentés tartalmazhat javításokra és tökéletesítésre vonatkozó ajánlásokat.
Időszakos ellenőrzés
• OTSZ 212. § – (1) E fejezet szerinti időszakos tűzvédelmi felülvizsgálat a lakóépületek – kivéve a fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem utáni áramköreit –, közösségi-, ipari-, mezőgazdasági- és raktár létesítmények, továbbá lakókocsik, kiállítások, vásárok és más ideiglenes, illetve áthelyezhető építmények, valamint a kikötők következő villamos berendezéseire terjed ki: • a) váltakozó áram esetén 1000 V-ot, egyenáram esetén 1500 V-ot meg nem haladó névleges feszültségű áramkörök, • b) a készülékek belső áramkörét kivéve, minden olyan áramkör, amely legfeljebb 1000 V feszültségű villamos berendezésből származó, de 1000 V-nál nagyobb feszültségen működik, különösen kisülőlámpa-világítás, elektrosztatikus szűrőberendezés áramköre, távközlés, jelzőrendszer, vezérlés rögzített energiaátviteli, erősáramú táphálózata, • c) szabadtéren elhelyezett minden fogyasztói berendezés.
• OTSZ 213. § – (1) E fejezet szempontjából tűzvédelmi felülvizsgálat olyan ellenőrzési művelet, amely javítási, karbantartási műveletek nélkül, a hibák megállapítására és minősítésére irányul. – (2) A villamos berendezés használatbavételét követően, a berendezés üzemeltetője, ha jogszabály másként nem rendelkezik • a) az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább háromévenként, • b) a „C”, „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább hatévenként a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja.
– (3) A tűzvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni.
• (4) A telep- vagy működési engedélyhez illetve bejelentéshez kötött átalakítás, vagy rendeltetés váltás során a helyiségben, épületben elhelyezett villamos berendezéseken a berendezés üzemeltetője az e fejezet szerinti tűzvédelmi felülvizsgálatot elvégzi, ha – a) az új rendeltetéshez a jogszabály – veszélyesebb tűzveszélyességi osztályba sorolás miatt – gyakoribb felülvizsgálatot határoz meg, – b) az új rendeltetés a helyiség, épület tűzveszélyességi osztályát nem változtatja meg, de a korábbi „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség esetében az utolsó felülvizsgálat óta 2 év eltelt, vagy – c) az új rendeltetés a helyiség, épület tűzveszélyességi osztályát nem változtatja meg, de a korábbi „C”, „D” vagy „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség esetében az utolsó felülvizsgálat óta 4 év eltelt.
• OTSZ 214. § (1) A villamos berendezések felülvizsgálata, a berendezés minősítése a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követelmény, illetve a vizsgálat időpontjában érvényes vonatkozó műszaki követelmény, vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó előírás szerint történik.
• A villamos berendezés időszakos ellenőrzését az MSZ HD 60364-6:2007 62. fejezet és az MSZ 10900:2009 szerint kell elvégezni. – Amikor csak lehet, az előző időszakos ellenőrzések eredményeit és ajánlásait figyelembe kell venni.
• MSZ 10900:2009 – Együtt kell alkalmazni az MSZ HD 60364-6 vonatkozó részeivel – Hatálya megegyezik az OTSZ-el – Nem tárgya az új villamos berendezések üzembe helyezése előtt vagy üzembe helyezés során elvégzendő vizsgálat eljárásainak ismertetése, továbbá a villamos berendezések hibavédelmének (érintésvédelmének) ellenőrzése
• Az ellenőrzést csak szakképzett, az ellenőrzésre jogszabályban feljogosított személy végezheti. – erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálója – TŰZVÉDELMI SZAKVIZSGA BIZONYÍTVÁNY) – „A-B” tűzveszélyességi osztály esetén sújtólég- és robbanásbiztos villamosberendezés-kezelő
• 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet 1. számú melléklet 14. pontja alapján tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozási ág és munkakör: – Erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát végzők tevékenysége
• Szúrópróba szerű ellenőrzés – Feltételezi, hogy a karbantartás során végzett vizsgálatok kellő rendszerességgel és alapossággal történtek – Ha a szúrópróba csak egyetlen helyen is kimutatja, hogy a karbantartás elvégzése nem tökéletes, akkor a szúrópróbák alapján nem lehet a berendezést megfelelőnek nyilvánítani! • Karbantartási ellenőrzést kell végrehajtani • Ezt követően szúrópróbát meg kell ismételni
• Ahol szúrópróbaszerű vizsgálat van, a helyének meghatározását a véletlenre kell bízni – Azonos jellegű szúrópróbák, a kiválasztható helyek számának legalább 10%-a legyen, de helyiségenként legalább 2: • • • •
Poros Marópárás Meleg robbanásveszélyes
– Előzőeken kívüli helyek a kiválasztható helyek 5%-a, de helyiségenként legalább 1.
• Felülvizsgálat feladatai … – Világítási berendezések ellenőrzése … – MSZ EN 1838:2000 (magyar nyelvű visszavont) Alkalmazott világítástechnika. Tartalékvilágítás – MSZ EN 1838:2014 (angol nyelvű) – MSZ EN 50712: 2005 – Biztonsági világítási rendszerek
Tartalék világítás
Biztonsági világítás
Kijárati utak biztonsági világítása
Helyettesítő világítás
Pánik elleni világítás
Különösen veszélyes munkaterületek világítás
• OTSZ 396. § (1) Biztonsági világítást és menekülési útirányt jelző rendszert kell létesíteni, továbbá – kiegészítésként – a kiürítési folyamathoz szükséges látási és tájékozódási feltételeket elősegítő más olyan megoldást kell alkalmazni, mely a területen elhelyezkedő különféle tárgyakat világító biztonsági megjelölésekkel jelöli meg [gépek, berendezések, épületelemek és berendezési tárgyak sarkainak, kontúrjainak utánvilágító módon (csík, festék) történő megjelölése] – a) az „A”–„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben, – b) a legalább 2 szintes – több lakóegységet tartalmazó – lakóépület nem lakás céljára szolgáló közös használatú tereiben, – c) a közösségi épületekben, – d) az épületek 50 vagy ennél több fő befogadására alkalmas helyiségeiben, – e) a nagy forgalmú és tömegtartózkodásra szolgáló szabadtéren és építményben, valamint – f) ott, ahol azt jogszabály vagy a tűzvédelmi hatóság előírja.
• OTSZ 398. § (1) A menekülési útvonalakat minden esetben világító (utánvilágító vagy villamos működtetésű) biztonsági jelekkel kell megjelölni, melyeknek legalább a vonatkozó műszaki követelményben meghatározott ideig alkalmasnak kell lenniük a céljuknak megfelelő fény kibocsátására. A biztonsági világításra – a biztonsági világítási lámpatest megfelelő fényerősségének biztosítása érdekében – tilos menekülési útirányt jelző biztonsági jelet felhelyezni.
Menekülési útvonal: a veszélyeztetett tűzszakasz elhagyásának útvonala, a kiürítés második szakasza. Kiürítési útvonal: a kiürítésre számításba vett útvonal, mely a veszélyeztetett helyiség, helyiségcsoport elhagyásának útvonalából (kiürítés első szakasza), valamint a veszélyeztetett tűzszakasz, építmény elhagyásának (kiürítés második szakasza) útvonalából áll.
• MSZ 10900 tartalék világítás ellenőrzése – A tartalék világítás valamennyi lámpatestének, fényforrásának az előírt helyen és meghatározott módon való elhelyezését – Biztosított-e a tartalékvilágítás működése a megengedett legkisebb időtartamra – Üzemi világítás kimaradásakor működik-e a tartalékvilágítás és annak minden tagja – A biztonsági világítás lámpatestei megfelelően jelölve vannak-e????
• OTSZ 398. § (3) A villamos táplálású menekülési útirányt jelző biztonsági jelek működőképességét rendszeresen, de legalább havonta próbával ellenőrizni kell, melyről ellenőrzési naplót kell vezetni. A meghibásodott elemeket (akkumulátor, fénycső) haladéktalanul cserélni kell.
„Minősítő irat” tartalmazza: • Az ellenőrzés időpontját (kezdetét és végét) • A vizsgált létesítmény pontos, azonosításra alkalmas megnevezését, a vizsgálat tárgya pontos, egyértelmű határainak meghatározásával • Az ellenőrzés alapját képező szabványokat a hivatkozási számok megadásával, a szabványostól eltérő megoldás esetén az azonos biztonsági szintet igazoló nyilatkozatot • A vizsgálatkor elfogadott különféle bizonylatok (érintésvédelmi mérés, robbanásbiztonsági bizonylat stb.) felsorolását • A vizsgált berendezések minősítését (megfelel vagy nem), valamint valamennyi talált és azonnal ki nem javítható hiba, hiányosság felsorolását, azok helyének azonosítására alkalmas meghatározásával
• Összefoglaló minősítő véleményt arról, hogy a berendezés a rendeltetésszerű használatra villamos biztonsági szempontból megfelel-e, továbbá javaslatot kell adni a talált hiányosságok megszüntetésének sürgősségére, és veszélyt okozó berendezésrész esetleges ideiglenes szüneteltetésére vagy leállítására is. • Az ellenőrzést végző személy(ek) nevét, aláírását, szakképzettséget igazoló vizsgabizonyítvány számát, gazdálkodó szervezet esetén cégszerű aláírás • A vizsgálatot végző gazd. szerv. nevét és telephelyét, magánszemély esetén lakcímét
• A vizsgált berendezés egyvonalas kapcsolási rajzát vagy erre való hivatkozást a táppontól a felhasználói berendezésekig (a felhasználói berendezés bejelölésével), de a 32A-es vagy ennél kisebb névleges áramerősségű túláramvédelem (biztosító, kismegszakító) utáni (ezektől a felhasználói berendezés felé eső) részek nélkül.
Villámvédelem MSZ EN 62305:2006
• OTSZ 221. § (1) Az építmények villámcsapások hatásaival szembeni védelmét az emberi élet elvesztésének és a közszolgáltatás kiesésének kockázata szempontjából kell biztosítani. • OTSZ 218. § A villámvédelmi berendezés norma szerinti, ha tervezése, kivitelezése, felülvizsgálata, karbantartása megfelel a vonatkozó műszaki követelménynek, vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújt. • OTSZ 219. § – (1) Új építménynél, valamint a meglévő építmény rendeltetésének megváltozása során a villámcsapások hatásaival szembeni védelmet norma szerinti villámvédelmi berendezéssel kell biztosítani. – (2) A meglévő nem norma szerinti villámvédelmi berendezés bővítése az adott építmény meglévő rendeltetetésével összefüggő átalakításával, bővítésével együtt történik. – (3) A meglévő nem norma szerinti villámvédelmi berendezés bővítésének meg kell felelnie a villámvédelmi berendezés létesítésekor, vagy utolsó felülvizsgálatakor érvényes műszaki követelménynek.
• OTSZ 225. § – (1) Villámvédelmi berendezést csak kiviteli tervdokumentáció alapján lehet létesíteni, kivételt képeznek a villámvédelmi berendezés létesítésére nem kötelezett építmények, amelyeknél csak ajánlott a tervdokumentáció alapján történő létesítés. – (2) Az e rendelet szerinti villámvédelmi berendezés tervezésére csak a Magyar Mérnöki Kamara tervezői névjegyzékében szereplő villamos tervező jogosult, aki az érvényes vonatkozó műszaki követelményen alapuló, az OKF-fel egyeztetett, a Magyar Mérnöki Kamara (a továbbiakban: MMK) által akkreditált villámvédelmi létesítési vizsgát eredményesen letette, vagy szakmai gyakorlata és képzettsége alapján kiemelt gyakorlottságát az MMK megállapította. – (3) A kivitelezésért felelős műszaki vezetőnek, műszaki ellenőrnek szintén rendelkeznie kell a (2) bekezdés szerinti érvényes záróvizsgával.
• OTSZ 226. § – (1) A villámvédelmi berendezésen el kell végezni • a) a létesítés során a később eltakarásra kerülő részek eltakarása előtt a részleges felülvizsgálatot, • b) a létesítést követően az átadás előtt az első felülvizsgálatot, • c) a jogszabályban előírt időszakonként az időszakos felülvizsgálatot, • d) a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően a rendkívüli felülvizsgálatot.
– (2) A villámvédelmi berendezést – ha jogszabály másként nem rendelkezik –, • a) LPS I és LPS II osztály esetén legalább háromévenként, • b) egyéb esetben legalább hatévenként, tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melyek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell.
– (3) Az e rendelet szerint létesített villámvédelmi berendezés esetében a felülvizsgálatok vezetésére és abban érdemi munka folytatására csak olyan személy jogosult, aki a vonatkozó műszaki követelményt tananyagi szinten oktató OKJ-s „villámvédelmi felülvizsgáló” képesítést szerzett, vagy a vonatkozó műszaki követelmények anyagából akkreditált, az OKF által elfogadott villámvédelmi tanfolyami képzésben részesült, és eredményes vizsgát tett. – (4) Felülvizsgálat végzésére jogosult az MMK névjegyzékében szereplő villamosmérnöki végzettségű, a villámvédelem területén „kiemelkedően gyakorlott” szakértő is.
• OTSZ 227. § – (1) A felülvizsgálat elvégzését a felülvizsgálatról készített jegyzőkönyv és az ennek alapján elkészített minősítő irat tanúsítja. – (2) A minősítő irat tartalmazza • a) az ellenőrzés időpontjának kezdetét és végét, • b) a vizsgált építmény pontos, azonosításra alkalmas megnevezését, a vizsgálat tárgya pontos, egyértelmű határainak megvonásával, • c) a felülvizsgálat alapját képező szabványokat – évszám feltüntetésével – vagy előírásokat, az eltérési engedélyeket a keltezés és az iktatási szám feltüntetésével, • d) a építmény villámvédelmi kiviteli vagy átadási dokumentációjának azonosítóit és az LPS x, illetve LPMS x villámvédelmi szintet, • e) a vizsgálatkor elfogadott különféle bizonylatok, érintésvédelmi mérések, tűzvédelmi besorolás felsorolását,
• f) a vizsgált berendezések „megfelelő”, „nem megfelelő”, „hibaelhárítás után megfelelő”, vagy „tervezői közreműködést igényel” minősítéseit, valamint valamennyi talált és azonnal ki nem javított hiba, hiányosság felsorolását – azok helyének azonosításra alkalmas meghatározásával – és kijavításának dátumszerű határnapját, • g) összefoglaló minősítő véleményt arról, hogy a villámvédelmi berendezés a rendeltetésszerű használatra biztonsági szempontból megfelel-e, • h) az ellenőrzést vezető személy(ek) nevét, aláírását, szakképzettségét igazoló vizsgabizonyítvány számát, ha a felülvizsgálatot gazdálkodó szervezet végzi, akkor cégszerű aláírást is, • i) a vizsgálatot végző gazdálkodó szervezet nevét és telephelyét, vagy magánszemély esetén annak lakcímét és • j) a vizsgált berendezés azonosításra alkalmas vázlatát.
• OTSZ 228. § – (1) A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezés időszakos felülvizsgálatát a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően kell végezni. – (2) A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik tűzvédelmi szempontból • a) a „C”, „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább hatévenként, • b) egyéb építményben, szabadtéren legalább 3 évenként, • c) a villámhárító berendezés, vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítása, javítása vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja, és • d) sérülés, erős korrózió, villámcsapás valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát, felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell.
Használatbavétel (villamos szempontból szükséges iratok) – Első ellenőrzés jegyzőkönyve (mérési eredményekkel együtt) – Villámvédelmi kockázatelemzés (ha a létesítést jogszabály írja elő) – Villámvédelmi terv – Villámvédelmi berendezés felülvizsgálata – Biztonsági világítás kiépítéséről nyilatkozat (megvilágítás mérési jegyzőkönyvvel együtt) – Tűzszakaszon történő átvezetések megfelelősége (szakvizsga) – Hő- és füstelvezető rendszer (szakvizsga) – Tűzjelző berendezés (külön eljárás)
Példa 1. • 2013. december 20. – 10.000 m2-es nagyáruház. … helyiségben a fémpolc nincs bekötve az EPH-ba. • Minősítés: az épület villamos berendezései nem megfelelőek!!!
A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet • 1. § (1) f) az üzemeltetést, a tevékenységet a tűzvédelmi követelmények érvényesítéséig, de legalább a szabálytalanság megállapításától számított 24 órára megtilthatja, ha – fc) tűzvédelmi szabály megszegésével az életet, a testi épséget vagy a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztetik,
• Példa 2. • Első ellenőrzés (üzembe helyezés): …nem volt kötelességünk az elzárt, be nem mutatott helyiségek felkutatása,…
• Példa 3.
KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!
