1
2.sz. melléklet AZ AGRÁR-VIDÉKFEJLESZTÉS KIEMELT CÉLJAINAK KOMPLEX PROGRAMJAI
1.) A biomassza komplex hasznosítása, különös tekintettel az alternatív energiafelhasználás bővítésére A program célkitűzése A program a mezőgazdasági és kommunális szerves hulladékok és melléktermékek, valamint az ipari feldolgozásra termelt növények versenyképes feldolgozására, hasznosítására irányul. A fejlesztés meghatározóan kihat az ország energiatermelésére, mivel a hosszú távú program végén a biomasszából történő energiatermelés elérheti a 20 %-ot is. A program szorgalmazza a régiók összefogását, érezhetően javítva a vidéki foglalkoztatást. Ráépül a kutatás-fejlesztésre, különösen a műszaki tudományok és a biotechnológia területén. Lényegesen csökkenti a káros emissziót, hozzájárul az üvegházhatás, a globális felmelegedés csökkentéséhez. Egyaránt érinti a természeti környezet javítását, a mezőgazdasági szerkezetátalakítást és foglalkoztatást, az ipari termékgyártást, a logisztikai háttér fejlesztését. A program megvalósítói A program komplexitása miatt több tárca (elsősorban FVM, GKM, KvVM), a régiók, az önkormányzatok, a mezőgazdasági termelők és a feldolgozók, a kereskedelem, az ipar (energetikai ipar) a tudományos kutatás összefogásával, hosszú távon realizálható. A program javasolt feladatai: • az összehangolt munkát biztosító központ kialakítása, • hőenergia-termelő berendezések, csatolt hő- és villamos energia termelő rendszerek kiépítése, • regionális tömb-fűtőművek fejlesztése, biogáz termelő reaktorok, és blokkerőművek kiépítése, regionális szeméttelepek fejlesztése gáztermelésre, • komposztálási programok indítása, • szántóföldi energetikai ültetvények és energia erdők telepítése,
2
• biodízel és etanol termelő üzemek létesítése, biomassza feldolgozó központok kialakítása, • logisztikai fejlesztések, • gép- és technológia fejlesztések. A program környezeti, gazdasági és társadalmi hatásai A melléktermékből és hulladékból termelt energia esetén az elérhető energiatermelés mintegy 64 PJ. A különböző energetikai ültetvények esetén a nem hasznosított földterületek nagy részén versenyképes termelés valósítható meg, 212 PJ éves nagyságban. A hajtóanyag termelés éves volumene 7 PJ. A tervidőszak során a biomassza felhasználásával történő nemzeti energiatermelés 282,7 PJ és a kalkulált árbevétel mintegy 296 Md Ft évente. A keletkezett mezőgazdasági hulladékok és melléktermékek jelentős része hasznosul, lényegesen csökkentve a környezet terhelését. A fejlesztések segítik a szerkezetváltást a mezőgazdasági alapanyag termelésben, annak felhasználásában, valamint az energiatermelésben. A beruházások időszakosan 20-30 foglalkoztatatását eredményezhetik.
ezer
fő,
tartósan
5-10
ezer
fő
2.) Az agrárlogisztikai rendszer fejlesztése, ezen belül az agrártömegáru program A program célkitűzése: • korszerű infrastruktúrák kiépítése, a közlekedési alágazatok közötti kapcsolatok trimodalitás (közút, vasút, vízi út) kialakítása, az input és output oldali kiszolgálás optimalizálása, a költséghatékonyság javítása; • a megtermelt mezőgazdasági árualapok feldolgozása, manipulációja, piacképessé tétele, a piacra jutás feltételeinek javítása; • a betelepülő szinergikusan egymásra épülő és költség hatékonyan működő termelői, feldolgozói, raktározási, szállítmányozási, logisztikai, valamint egyéb hatósági szolgáltatások ellátása, ezen keresztül a termelői szervezetek megerősítése, integrációjuk elősegítése; • kistérségi, regionális, inter-regionális kapcsolatok erősítése, gazdaság fejlesztése, szerkezetváltás, alternatív munkahelyteremtés, lakosság megtartó képesség növelése; • a teljes tevékenységi körre kiterjesztett integrált informatikai rendszer kialakítása;
3
• a termelői szerveződéseken alapuló agrárlogisztikai központok hálózatának kialakítása, meglévő agrárkikötők korszerűsítése, új kikötők létesítése. a termelők versenyképességének javítását; • az agrártömegáruk raktárprogram végrehajtása, mely a gabona, a zöldség és gyümölcs árukészletek minőségmegőrző tárolását, intervenciós kapacitások kialakítását, a szezonalitás mérséklését, a piaci értékesítési biztonság növelését célozza. A program megvalósítói A megvalósításban a legnagyobb szerepet a termelők kapják, azonban részesei a kereskedelem, az exportőrök, valamint a logisztikai szolgáltatók szereplői, de szükségesek az állami és pénzintézeti támogatások is. A logisztikai központok részére területek biztosításával és az irányításban való részvétellel az önkormányzatok is érdekeltek, s hozzájárulnak a vidék foglalkoztatásához is. Az agrárlogisztikai egységek kialakításában és működtetésében döntő szerepet kapnak a beszerzési és szállítói szövetségek, a szakmai társulások (BÉSZ, TÉSZ, termelői alapon szerveződő társaságok). A program kiemelt prioritása az agrártömegáru program, melynek részeként meg kell oldani: • • • • •
a gabona, a zöldség- és gyümölcs árukészletek minőségmegőrző tárolását; az intervenciós kapacitások kialakítását; a szezonalitás mérséklését; a piaci értékesítési biztonságát, növelését; A versenyképes piacokra történő kijutást.
A program gazdasági és társadalmi hatásai A komplex program realizálása már középtávon is hozzájárulhat, illetve segítheti: • a kapcsolódó tevékenységek, szolgáltatások összehangolását; • termelési tevékenység input- és output oldali kiszolgálásának optimalizálását; • költség hatékony termelési, feldolgozási tevékenység végzését; • a versenyképesség feltételeinek megteremtését; • a kapcsolódó tudás-intenzív, kis- és középvállalkozások fejlesztését; • a szaktanácsadási tréning, a versenyképesség irányába mutató lakossági szemlélet, illetve vállalkozási tevékenység kialakítását.
4
3.) A biotechnológia, mint innovációs erő felhasználása A biotechnológiai tevékenységet általában három nagy csoportra osztják: Egészségügyi biotechnológia: gyógyszerfejlesztés, új típusú diagnosztizálási módszerek, őssejt kutatások és génterápiás módszerek. Fehér vagy ipari biotechnológia: élő sejteket/szervezeteket használ termék előállításához, módosításához. Termékei: enzimek, antibiotikumok, vitaminok, vakcinák. Lehetőséget kínál a környezetszennyeződés és hulladék csökkentésére (biológiailag lebontható műanyagok, vegyszerek révén), biomassza hasznosításával (bioenergetika, megújuló természeti erőforrások). Zöld vagy mezőgazdasági biotechnológia: új típusú mezőgazdasági termékek előállítása, növényi és állati szövet/sejttenyésztés (vegetatív szaporítás), genetikailag célzottan módosított organizmusok (transzgénikus növények, állatok) előállítása, a növénynemesítés és állattenyésztés hatékonyságának növelése molekuláris módszerekkel, az élelmiszerbiztonság növelése. A program célkitűzése: • kutatások a növényi/állati metabolikus folyamatok jobb megértésében, a környezeti hatásoktól való függőség vizsgálata; • egészséges, magas minőségű élelmiszer/takarmány ellátás biztosítása; • terméshozam és termésbiztonság: megteremtik az olyan fajták kialakításának lehetőségét, amelyek kevesebb növényvédő szert, védőoltást igényelnek, ugyanakkor ellenállóbbak a kártevőkkel, időjárási szélsőségekkel; • a használhatósági mutató növelése olyan termékek kifejlesztésével, amelyek jobban elviselik a betakarítást, szállítást, tárolást és feldolgozást; • biodiverzitás növelése, olyan növény/állatfajták előállítása, amelyek kevesebb ráfordítással termeszthetők/tarthatók; • a mezőgazdaságban használt növények genetikai diverzitásának javítása; • a mezőgazdasági tevékenység környezet szennyező hatásának csökkentése új fajták előállításával; • a hatékonyabb bioenergia hordozók előállítására mezőgazdasági területek hasznosítása új növényfajtákkal;
felszabaduló
• a modern mezőgazdaság által használt növényfajták egymás melletti termelésének kifejlesztése;
5
• új élelmiszer tárolási technológiák kifejlesztése, olyan analitikai módszerek fejlesztése, amelyek az antinutratív vagy toxikus komponensek jobb kimutatására alkalmasak. A program megvalósítói a program európai szintű ágazatközi (GKM-FVMEÜM, stb.) tudományos (MTA, regionális intézetek), K+F vállalkozások közötti együttműködés esetén lehet sikeres. A program javasolt feladatai az előbbiekből is következően: • regionális genomikai és biotechnológiai központokban kutatási programok beindításával, bioinformatikai hálózatok kialakításával a legnagyobb jelentőségű növény és állatfajták esetében (búza, lucerna, olajos magvú növények, stb.) az agrárgenomikában (növénynemesítés, fajtajellegek azonosítása, rezisztens fajták létrehozása, állatorvosi diagnosztika, állattenyésztés) és a környezetgenomikában (mikrobális terepjellemzés, szennyezettség monitorozás, megújítható energiaforrások). • regionálisan összehangolt kutatási programok biotechnológiai eszközökkel, ezek beszerzésével javítani a legfőbb mezőgazdasági növény és állatfajok feldolgozhatósági mutatóit (betakarítás, tárolhatóság, processzálás, termékbiztonság). Nagy kapacitású tesztrendszerek kifejlesztése agronómiai értékkel bíró növényi gének azonosítására és funkcionális jellemzésére kijelölhetők olyan gének, géncsaládok, amelyek szerepet játszanak extrém környezeti hatásokhoz (fagy, aszály, kánikula) való alkalmazkodásában. A program környezeti, gazdasági és társadalmi hatásai Az agrár-biotechnológia fejlesztési programja jelentős mértékben kapcsolódik számos más területhez: ilyen a biomassza komplex hasznosítás, gyógyszeripar, energiaipar, környezetvédelem, egészségügy, oktatás. A biotechnológiának jelentős szerepet kell kapni az oktatásban is. A biotechnológia eredményei alapjaiban érintik az olyan kiemelt fontossággal bíró területet, mint az egészségügyi szolgáltatások. Ezen technikák élelmiszergazdasági alkalmazási lehetőségeinél nagyon lényeges a társadalmi elfogadottság vizsgálata, a kockázati tényezők számbavétele, intenzív felvilágosító tevékenység folytatása.
6
4.) A vízgazdálkodás fejlesztése és a vízbázisok megtartása A program célkitűzése: A komplex program négy fő célkitűzése: • tározó építési program megvalósítása; • ártéri területek okszerű hasznosítása; • homokhátsági környezet rehabilitáció; • vidéki turizmus – holtág rehabilitáció. Ezek a célok területileg a Kárpát-medencében a Tisza-völgyéhez, a Duna-Tisza közéhez, illetve a Duna-völgyéhez kapcsolódnak. • A tározó építési program alapvetően az Alföldön a vízkészletekkel való jobb gazdálkodást, a mennyiségi és minőségi vízellátást célozza. Hozzájárul a vizek készleteinek növekedéséhez, koordinálja az időszakonként megjelenő vízfeleslegeket, növeli a termelési biztonságot; • Az ártéri területek okszerű hasznosításával az ártéri tájgazdálkodás – rét, legelő, gyümölcsös, erdőművelési ágak körében – ad korszerű választ a földhasználat átalakítására, az extenzív állattartási eszközeivel is élve. Kapcsolódik a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) elnevezésű programhoz is. Alkalmazza a vízpótlás és vízkormányzás eszközeit is. • A Homokhátsági környezeti rehabilitáció a Duna-Tisza közén a vízellátás, vízvisszatartás, vízelvezetés és tározás eszközeivel a gyakran szélsőséges – aszály és belvíz károk gyakran egy időszakon belül – vízkészleti állapotokat tervezi megszüntetni. • A vidéki turizmust is szolgáló holtág rehabilitáció a közel 250 folyami holtágból 81 rehabilitációjával részben természeti értékeket kíván megőrizni, jóléti és rekreációs célokat szolgál, részben pedig a gazdasági hasznosítást célozza. A program megvalósítói: A területfejlesztésért felelős állami szervek (MTRH, Regionális Fejlesztési Tanácsok, kistérségek, önkormányzatok, KvVM, FVM, Turisztikai Hivatal, gazdálkodó szervezetek, a falusi turizmus vállalkozásai). A program környezeti, gazdasági és társadalmi hatásai: Tározó építés: • a csapadékvíz helyben tartásával az elvezetendő felszíni vizek mennyisége, a vízlefolyás lassításával az eróziós károk csökkennek;
7
• a tározók jelentős hatással vannak a természetes és az épített környezetre, valamint a térség fejlesztésére, beleértve a turizmusra gyakorolt hatást is, növelve ezzel a rekreációs központok kialakításának lehetőségét; • a tározók építése, fenntartása, működtetése, valamint a tározók körül kialakuló infrastruktúra működtetése új munkahelyeket terem. Ártéri területek hasznosítása: • felértékeli az agrár-környezetgazdálkodást, az agrár-vidékfejlesztést, és az integrált vízgazdálkodást; • hozzájárul a fenntartható gazdaságfejlesztéshez az EU által támogatott öko-mezőgazdaságot hoz létre; • Az életkörülmények minősége javul. Lét- és vagyonbiztonságot ad. Ezáltal növekszik a társadalmi elfogadottság és megelégedés. Homokhátsági rehabilitációja: • a természeti környezet állapotának javulása, kedvezőbb lehetőségeket biztosít a mezőgazdaság, a feldolgozóipar számára, ezáltal az infrastruktúra fejlesztése serkenti az idegenforgalmat, a kereskedelmet a területen. Ezáltal nő a Duna-Tisza közi Homokhátság versenyképessége; Holtág rehabilitáció: • a rehabilitált holtágak alkalmasak lesznek káros belvizek befogadására, öntözővíz tározására, vizes élőhelyek kialakítására. Az új környezeti, és táji feltételek lehetővé teszik az alternatív vidéki foglalkoztatás bővítését.
