Az Üveggyöngyjátékos és Doktor Faustus
Gyenes Zsolt habil DLA, egy. docens Kaposvári Egyetem Művészeti Kar Médiaművészeti Intézet 2014
Thomas Mann (1875–1955)
Hermann Hesse (1877–1962)
Thomas Mann: Doktor Faustus – Adrian Leverkühn német zeneszerző élete – Elmondja egy barátja.
Hermann Hesse: Az Üveggyöngyjáték – Josef Knecht Magister Ludi életrajzának kísérlete, valamint Knecht hátrahagyott írásai.
Európa Könyvkiadó, Budapest, 1967.
Tericum Kiadó, Budapest, 1996.
Megjelent 1947-ben.
Megjelent 1943-ban.
Létezik-e olyan közös nyelv, nevező, mely lehetővé teszi a különféle művészeti ágak, médiumok közötti átjárhatóságot és mely a közös gyökérről tudósít? A Vizuális Zene ebbe az irányba mutat...
A Vizuális Zene tömör megfogalmazása: A VZ olyan műnem, amelyben zenei struktúrák alkotják a vizuális kifejezés alapját, lényegét. Ellentmondás?
A VZ-nek kb. 300 éves története van, illetve oda nyúlnak vissza a gyökerei. Bishop színorgonája (1870-es évek)
László Sándor szín-fény koncertje (1925)
Koller–Hittahler: Lighttrails Sound-Frame Festival, Bécs (2010)
Hesse és Mann idézett műveiben, a témához kapcsolódó pontok, felvetések, gondolatmenetek: – Mágia – Szöveg és zene kapcsolata – Matematika szerepe – Teljesség–egyetemesség–tökéletesség–ős középpont – Képletek, szimbólumok és asszociációk alkalmazása – Határok átlépése, intermedialitás Intermédia rövid meghatározása: „Az intermedia egyik jellegzetessége szintetizáló karaktere. Az intermedia nem csupán a korábban
elszigetelt művészeti formák, mint pl. a festészet és tánc, zene és irodalom, szobrászat és színház összeolvasztása. Egy új forma alakult ki, amelynek saját létezési törvényekre van szüksége.” (Udo Kulterman, http://www.intermedia.c3.hu/mszovgy1/kulterma.htm)
– Zene és mozgás, zene és vizualitás – Különféle átiratok (transzkripciók)
pl. szín és hang megfeleltetések vagy a vizualizáció bizonyos megoldásai
Hangcsík Cardew (graphic notation)
Gyenes Zs.: Duószonáta, részlet, 2008. McLaren: Synchromy, állókép a filmből, 1971
Hasonlatok, példák az Üveggyöngyjátékból, illetve a Doktor Faustusból a vizuális zenei elemekre (kortárs összevetésekkel tarkítva) 1. A zene alapvető fontossága; a zene és mágia „A tökéletes zenének megvan az oka. Az egyensúlyból jön létre. Az egyensúly a törvényből, a törvény az egyetemes értelemből keletkezik.” (Hesse, 29. o.) „...a varázslat lényegét a zene sokkal tovább őrízte meg, mint a többi művészet...” (Hesse, 30. o.) Thomas Mann „vizuális akusztikája” és „ozmotikus tenyészete” pl. Lilian Schwartz leghíresebb műveit juttatják eszünkbe (pl. Pixillation, Bagatelles, 1970-es évek). Azontúl a folyékony, vagy nedves diapozitívek (liquid/wet slides) megoldásai is felszínre kerülnek mint modern kapcsolódások (1960-as évek).
Vizuális zene, ahol a kép és hang egylényegűvé válik... Lilian F. Schwartz: Pixillation, állókép a filmből, 1970
Metzger (wet slides), 1960-as évek
2. Zene és nyelv „A zene és nyelv összetartozik, lényegét tekintve egy és ugyanaz...” (Mann, 205 o.) „...szótagokat és betűket számoltok, zenéltek, és játszátok az Üveggyöngyjátékot!” (Hesse, 322 o.) A XVIII. századi Conrad Beissel egy teljesen öntörvényű zenei harmóniarendszert alakított ki, mely a szövegen alapul.
3. Szín – hang analógiák „ ‹ A szin és hang értelmi egyezése. Bizonyitás, hogy minden színtörésre És színre egy-egy hangnem adna választ.› Ó, mily szikrázó ígéretet áraszt Ez a szín-kórus! ...” (Hesse: ‹Egy álom›, vers, 455 o.)
Szín – hang megfeleltetések az elmúlt 300 évből
„...a kora tavasz–bodzaillat–Schubert-akkord asszociáció szilárd és teljes érvényű képzettársítás...” (Hesse, 70 o.)
Szinesztézia Szkrjabin misztikus akkordja
Ilona Keserü Ilona: Régi képeim Párizsban, 2010.
Cangiante árnyékolási technika a drapériánál Michelangelo: Sixtus-kápolna mennyezetfreskói (1508-1512)
‹Cangiante› azt jelenti: színváltás. A spektrum egymást követő színei közül egyet-egyet olykor kihagyunk.
„Olvastam és a képírásos ábrák Egybe forrtak s egymást megint kizárták, Körtánccá rendeződtek, szétszakadtak, Hogy kialakuljon az új alakzat, Jelképfigurákból kaleidoszkóp, Ki nem merülő, új értelmet osztó.” (Hesse: ‹Egy álom›, vers, 457 o.)
A szín önmagában zeneszerű tünemény, főleg ha időben kiterjesztett, mozog.
A kaleidoszkóp a kinti látvány fragmentálása, vizuális absztrakciója
James Whitney: Yantra, állókép a filmből, 1957
Gyenes Zs.: Utóképek – Tisztelet Ilona Kesrü Ilonának, állókép a videoból, 2014
4. Az egyetemesség (felé) „A Játék, a tökély keresésének egy választékos, jelképes formáját jelentette, valami kifinomult alkímiát, közeledést a minden jelképen és sokféleségen túl önmagában egységes szellemhez, tehát Istenhez.” (Hesse, 40 o.) A művészet lényege: kitörés a kötött tér-idő konstellációból; utazás a középpont felé. „...az Üveggyöngyjáték nyelvében (...) minden mindent jelent, (...) s minden jelkép (...) a titokba, a világ lényegébe, az őstudásba vezet.” – folytatja másutt a gondolatmenetet Hesse (121 o.)
Konklúzió Sokan, mint pl. Hermann Hesse és Thomas Mann is, a matematikát tartották, tartják a közös nyelv alapjának; a világ összefüggései feltárásának segítő eszközének, de akár metafórájának is. Ne feledjük; matematika és zene szoros kapcsolatban állnak (vö. pl. Beissel, Schönberg, Satie). A matematikai rendszerek lecsupaszított képlete a binaritás; a 0 és 1, a két ellentétes elemnek ritmikus, értelmes variálása, mellyel minden „leírhatóvá” vált. Vissza az alapegységekhez; a nappalhoz és éjszakához...
Felhasznált irodalom Adorno, Theodor (1961-62): A zenével kapcsolatos magatartás típusai. Online: http://emc.elte.hu/~pinter/szoveg/adorno_zenevelkapcs.pdf (2014. 04. 24.) Adorno, Theodor (1938): Fétisjelleg a zenében és a zenei hallás regressziója. Online: http://frankfurt.tek.bke.hu/media/szoveg/adorno_fetisjelleg.htm (2014. 04. 24.) Adorno, Theodor W.: Töredék a zenéről és a nyelvről. Online: http://www.reszeghajo.eoldal.hu/cikkek/mozgalom-es-kultura/proletarzene/ theodor-w-adorno-toredek-a-zenerol-es-a-nyelvrol.html (2014. 04. 24.) Albers, Josef (2006): Színek kölcsönhatása. A látás didaktikájának alapjai. Magyar Képzőművészeti Egyetem – Arktisz, Budapest. Cobley, Evelyn: Decentred Totalities in Doctor Faustus: Thomas Mann and Theodor W. Adorno. Online: http://www.js-modcult.bham.ac.uk/ articles/issue2_cobley.pdf (2014. 04. 24.) Crary, Jonathan (2008): A látás modernizálása. In: Steve Yates, szerk.: A tér költészete – Fotókritikai antológia, Typotex, Budapest. Crary, Jonathan (1999): A megfigyelő módszerei. Osiris Kiadó, Budapest. Doktor Faustus – zeneszerzés, matematika, irodalom. Összeállította: Rényi András. In: Világosság 2004/8–9., Online: HYPERLINK “http:// www.vilagossag.hu/pdf/20050203183626.pdf”http://www.vilagossag.hu/pdf/20050203183626.pdf (2014. 07. 01.) Flusser, Vilém (1990): A fotográfia filozófiája. Tartóshullám, Budapest. Goethe, Johann Wolfgang (1983): Színtan – Didaktikai rész. Corvina Kiadó, Budapest. Gyenes Zsolt (2012): A vizuális zenéről – Rendszerezési kísérlet. Online: http://vizualzene.hu/gyenes_zsolt.pdf (2014. 07. 04.) Hesse, Hermann (1996): Az Üveggyöngyjáték – Josef Knecht Magister Ludi életrajzának kísérlete, valamint Knecht hátrahagyott írásai. Tericum Kiadó, Budapest, fordította: Szabó Ede. Krarup, Helge (2010): Liquid slides and the light show. Absztrakt. In: Reflections/Refractions – 8th International Light Symposium and Exhibition. Nemzetközi Kepes Társaság, Budapest. Mann, Michael (1956): The Musical Symbolism in Thomas Mann’s Novel Doctor Faustus. Online:http://www.schoenberg.at/library/index.php/ publications/show/7170 (2014. 04. 22.) Mann, Thomas (1967): Doktor Faustus – Adrian Leverkühn német zeneszerző élete – Elmondja egy barátja. Európa Könyvkiadó, Budapest, fordította: Szőllősy Klára. Mann, Thomas (1961): A Doktor Faustus keletkezése – Egy regény regénye. Gondolat Kiadó, Budapest, fordította: Pödör László. Sache, Julius Friedrich (1903): Music of the Ephrata Cloister. Lancaster, Printed for the author. Cornell University Library. Schwartz, Lillian F. (1970, 1977): Pixillation, Bagatelles. Online: http://lillian.com/films/ (2014. 04. 30.) Tillmann, J. A. (2012): Hangmozgás – Avagy a zenei képről. Online: http://vizualzene.hu/tillmann_j_a.pdf (2014. 07. 01.)
