Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozat 77. sz. elnökségi őlés 3. napirendi pont
Az útügyi hatósági, jogi, és mőszaki szabályozás néhány aktuális kérdése
Budapest, 2009. március 3.
Cholnokyné Ferenczi Éva
-1-
1. Szakhatóságok változása, kiemelt jelentıségő ügyek Az útépítés engedélyezési eljárásban, a szakhatósági területen jelentıs változás állt be. Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezésérıl szóló 15/2000 (XI.16.)KöViM rendelet 1. sz. melléklete nevesítette a közremőködı szakhatóságokat. E mellékletet 2009. március 1-vel hatálytalanította 362/2008 (XII.31.) Kormány rendelet. Maga a jogszabály változatlanul érvényben van. A Nemzetei Közlekedési Hatóság jogállásáról, szervezetérıl, egyes feladatairól szóló 263/2006 (XII.20.) Kormány rendeletet pedig kiegészítették a hatóság eljárásaiban közremőködı szakhatóságok kijelölésével. E rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza az útépítési engedélyezési eljárásokban közremőködı szakhatóságok jegyzékét. Tíz szakhatóságot jelöl meg a rendelet (1. sz. melléklet). A március 1-vel hatályba lépı szabályozás szerint, az eddigiektıl eltérıen, nem szakhatóság, többek között, az építésügyi, az erdészeti, a hírközlési hatóság, a Mőszaki Biztonsági Felügyelet és az ÁNTSz. A tíz kijelölt szakhatóságon kívül a jogszabály elıírja, hogy az engedélyezési eljárásban hozott határozatot a Katasztrófavédelem illetékes szervével közölni kell. További szakhatóság radioaktív anyagok elıfordulása esetén az ÁNTSz, illetve azok szállítása esetén a Rendırség. Mivel ezt az új szabályozást a március 1 után induló útépítés engedélyezési ügyekben kell alkalmazni, a gyakorlati tapasztalatokról nem tudok beszámolni. Van viszont alkalmazási gyakorlat az ún. „Kiemelt jelentıségő ügyek” esetében lefolytatott eljárásokról. A 2006. évi LIII. Törvény rendelkezik arról, hogy egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt projektek eljárásainak felgyorsítása érdekében már az elsıfokú eljárásban a másodfokú szakhatóságokat kell bevonni. Ezekrıl az ún. kiemelt jelentıségő beruházásokról Kormány rendeletet hoznak. 2006. óta 14 ilyen Kormány rendelet született. Néhány Kormány rendelet ezek közül nem egy, hanem egyidejőleg több létesítményrıl rendelkezik. A kiemelt jelentıségő beruházások közé tartozik, sok egyéb mellett, a csepeli szennyvíztisztító, egyes autópálya és autóút szakaszok, egyéb útépítési beruházások, a kecskeméti Mercedes üzem, a 4-es metróvonal, a bátaapáti radióaktív hulladéktároló, egyes vasúti beruházások, a Ferihegyi Repülıtér fejlesztés, a Hajógyári-szigeti szórakoztató központ stb. Az egyes projektek kiemelt jelentıségő üggyé nyilvánításáról szóló Kormány rendeletek az esetek egy részében tételesen kijelölik az eljáró szakhatóságokat. Ilyenkor az elsıfokú eljárásban vegyesen szerepelnek elsı- és másodfokú szakhatóságok. Amennyiben a Kormány rendelet nem nevezi meg a bevonandó szakhatóságokat, akkor az errıl szóló törvény szerint az eljáró hatóságnak kizárólag a másodfokú szakhatóságokat kell bevonnia az engedélyezési eljárásba. E módszer célja a folyamatok gyorsítása. Azonban az engedélyezési eljárások ez bizonyos fokú nehezítést jelent, mivel a másodfokú szakhatóságok nem ismerik az eljárási gyakorlatot és sokszor a rájuk vonatkozó rendelkezést is csak az eljáró hatóság értesítésébıl tudják meg. Elıfordul, hogy már az építési engedély kiadása után minısítik kiemelt jelentıségőnek az ügyet (M0 autóút 4-es sz. út és M3 közötti szakasz) és a forgalomba helyezésre már a másodfokú szakhatóságokat kell behívni. Így ezeknek az ügyeknek az intézése a gyakorlatban sokszor nem egyszerősítést, hanem komplikációkat jelent.
-2-
2. Egyéb jogszabályi változások Az utak építésének engedélyezésére vonatkozó jogszabály nem változott, az eljárások a korábbiaknak megfelelıen történnek, eltekintve az 1. pontban ismertetett szakhatósági ügyektıl. A közúti közlekedési törvény (Kktv) 29. és 33. §-okban van változás, lényegi módosulás nincs, fıleg átrendezés és pontosítás történt. A közigazgatási eljárásokról szóló törvény (KET) mintegy 150 helyen módosul, ami 2009. október 1-vel lép hatályba. Az engedélyezési eljárások lényegét a módosítás nem érinti, finomításokat és pontosításokat tartalmaz. Például a határidıket nem naptári 30 napban, hanem 22 munkanapban határozza meg. A költségtérítéssel kapcsolatban is vannak új rendelkezések: többek között, ha az eljáró hatóság elmulasztja a határidıt, akkor az eljárási díjat visszafizeti. Szélesebb körben szabályozza a törvény az e-ügyintézést is, de ez még nem valósul meg, bár a Nemzeti Közlekedési Hatóság 2009. január 1-tıl olyan iktatási rendszert vezetett be, amelyik az elektronikus levelezést is kezeli. Az elektronikus aláírás kérdése is napirenden van. A tervek áttanulmányozása elektronikus úton nehézségeket jelent, továbbá a jelenlegi elıírások szerint a terveket papír alapon kell benyújtani.
3. Közutak Tervezési Szabályzata: ÚT 2-1.201 útügyi mőszaki elıírás (KTSZ) A 2005.-ben született miniszteri döntést és általános szabvány alóli felmentést követıen 2006. és 2008. vége között került sor a 2004.-ben hatályba lépett KTSZ átdolgozására. A racionalizálást, a mőszaki paraméterek csökkentését célzó átdolgozást a MAUT szakértıi bizottsága végezte. Az új elıírás 2008. december 10-én lépett hatályba. Ezzel egyidıben visszavonta a miniszter a korábbi általános felmentést és az új mőszaki elıírás egyes pontjai alól új felmentést adott ki, a látómezı szélesség, a beton terelı elem melletti oldalakadály távolság és a mezıgazdasági utak kialakítására vonatkozóan. A KTSZ átdolgozásának és a hatályba helyezéssel egyidıben kiadott felmentésnek egyaránt az a célja, hogy csökkenjen a gyorsforgalmi utak építési költsége. A KTSZ átdolgozása során ennek érdekében csökkentették a tervezési sebesség értékeket, kevésbé szigorúak az egyes vonalvezetési mőszaki paraméterek, például: • csökkentek a legkisebb domború lekerekítési sugár értékek, • nıttek a legnagyobb emelkedı értékei, • nıtt a megfelelı és eltőrhetı szolgáltatási szintekhez tartozó forgalomnagyság, • az 1000 méternél kisebb sugarú helyszínrajzi ívekben kell csak szélesítést alkalmazni, • a töltés és bevágás rézsük meredekebb hajlással is kialakíthatók, • csökkentek az elızésre alkalmas úthosszak a 2 x 1 forgalmi sávos autóutaknál és fıutaknál, -3-
•
az autópályákon, a tervezési forgalom függvényében, csökkentett keresztszelvényi kialakítások tervezhetık (belsı forgalmi sáv 3,50 m, adott esetben 2,00 m-re csökkenhet az elválasztósáv szélessége stb)
Az új szabályzat néhány táblázatát tartalmazza a 2. sz melléklet. Egyes újabb elıkészítı tervfajták, úgy mint diszpozíciós terv, döntéselıkészítı tanulmány, illetve helybiztosítási tanulmány kerültek meghatározásra. A tanulmányterv az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kap. A megújult KTSZ elıírásait az engedélyezésre eddig be nem nyújtott tervek esetében kell alkalmazni. Az engedélyezés alatt álló tervek esetében a kiviteli terveket kell az új elıírások szerint elkészíteni. Az útügyi mőszaki elıírások a MAUT tájékoztatása szerint hamarosan digitalizálva is elérhetıek lesznek. Ennek elsı jeleként kiadták az új e-számokkal ellátott ume jegyzéket (3. sz. melléklet).
Cholnokyné Ferenczi Éva 2009. március 3.
-4-
