Az erdõgazdálkodás jogi háttere az Európai Unióban

Szedlák Tamás

Az erdõgazdálkodás jogi háttere az Európai Unióban

Erdõgazda az Unió küszöbén – 2.

Elõszó z elmúlt években igen sokszor lehetett arról hallani, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás milyen elõnyökkel és lehetõségekkel fog majd járni. Az is többször elhangzott, hogy a támogatásokhoz való hozzájutás nem lesz egyszerû, hiszen azt „hatalmas bürokrácia õrzi” és a jelenlegi tagországok gazdálkodói is csak bonyolult pályázatokon keresztül jutnak hozzá a pénzükhöz. Nos, így elöljáróban azt el kell mondani, hogy mindebben van valami, de ez így „nem az igazi”… A Közös Agrárpolitika reformja, a sokat hallott „KAP reform” során újabb és újabb rendeletek, szabályozások születnek, elsõsorban azért, hogy elõsegítsék az agrárium átalakulását, másrészt azért, hogy azok akiknek valóban a támogatásokhoz kell jutniuk, azok könnyebben elérjék azt. Jelen összefoglaló a 2003. szeptemberében megjelent, erdészetet érintõ rendeletmódosítás ismeretében készült, így remélhetõen hasznos, „napra kész” ismeretet ad az olvasójának. Ahhoz ugyanis, hogy a gazdálkodó, akár a mezõgazdaságban, akár az erdõgazdálkodásban támogatáshoz juthasson, szükséges a lehetõségek minél alaposabb ismerete. Az EU-s jogszabályi háttér ismeretében már remélhetõen könnyebb lesz az itthoni lehetõségek értelmezése és természetesen célként a támogatással kapcsolatos kérelmek, pályázati lapok helyes kitöltése. Elöljáróban itt a bevezetõ részben is hangsúlyozni kell, az elõzõ részben is olvasható megállapítást, hogy jelenleg nincs kötelezõ érvényû erdészeti politika az EU-ban, azonban a nemzetközi folyamatokkal összhangban egyre inkább abba az irányba haladnak az események, a születõ joganyagok. Sõt, az erdõ szó az EU Alkotmányban való szerepeltetésének igénye is határozottan felmerült. A Közös Agrárpolitika leegyszerûsítve azt jelenti, hogy az agrárpolitikát Brüsszelben „csinálják” és vannak kötelezõ, minden tagországra érvényes elõírások. (Például a „vidékfejlesztési intézkedések” közül az agrár-környezetvédelmiek kötelezõek, a többi, így pl. az erdészetiek választhatók.) Az erdészet esetében erõs ajánlások, elvárások, lehetõségek vannak az EU részérõl, de minden tagország maga dönt, mit alkalmaz a lehetõségek közül.

A

Az eddigi csatlakozási felkészülés rövid összefoglalása Az Európai Unióhoz történõ csatlakozással kapcsolatos felkészülés az erdészet, erdõgazdálkodás területén már a kilencvenes évek közepén elkezdõdött, amikor az új erdõtörvény elõkészületei elkezdõdtek. Az elmúlt (XX.) évszázad utolsó évtizedében egyszerre két igen jelentõs folyamat zajlott, egyrészt a már említett Európai Uniós csatlakozási felkészülés, másrészrõl a gazdasági, társadalmi rendszerváltás. Ez utóbbi keretében került sor a földterületek, így az erdõterületek egy részének új tulajdonba adására. A kárpótlási, privatizációs, kompenzációs folyamat eredményeként jelentõsen megváltozott az addigi tulajdonszerkezet, amelyben csak közel 1 % volt a magánerdõ tulajdon. A korábbi termelõszövetkezeti és állami gazdasági erdõk, valamint az állami erdõk egy része magántulajdonba került. Egyes helyeken sikerült elérni, hogy a korábbi tulajdonosok részben vagy esetleg egészben visszakaphatták régebbi tulajdonukat. Az évtized végére kialakult egy 40% magán és 60% állami tulajdonon alapuló tulajdonosi szerkezet. A magánerdõ-tulajdon aránya elsõsorban az új erdõtelepítések következtében lassan tovább nõ. A jelenleg hatályban lévõ, 1996. évi erdõtörvényünk már az Európai Uniós csatlakozást figyelembe véve készült úgy, hogy beépítette azokat az európai, nemzetközi folyamatokat, amelyek az Európai Unió erdészeti stratégiáját is befolyásolták. Ennek eredményeként az erdészeti ágazat, a mezõgazdaság számos más ágazatához képest, viszonylag kevesebb változtatással képes az EU tagországaiban elvárt mûködésre. A közös agrárpolitika reformja során az erdészeti módosítások esetében újra megerõsítést nyert, hogy az EU az erdészeti termékek és szolgáltatások piaci versenyét nem korlátozza, sõt a piactorzító beavatkozásokat kifejezetten tiltja. A csatlakozási felkészülés az érvényben lévõ (1998-ban) joganyag átvilágításával, megismerésével és a hazai joganyaggal való összehasonlítással kezdõdött. Az átvilágítási fordulók témái az erdészet területén a következõk voltak 1998. decemberében: – Erdészeti intézkedések a mezõgazdaságban (erdõtelepítés mezõgazdasági területen) – Erdészeti statisztika – Strukturális intézkedések erdészeti vonatkozásai 3

– – – – – –

Az erdõk tûz elleni védelme Az erdõk légszennyezés elleni védelme Erdészeti termékek feldolgozása és kereskedelme Erdészeti szaporítóanyag Kéregben lévõ faanyag osztályozása Állandó erdészeti tanács

Tekintettel arra, hogy a gazdálkodókat elsõsorban a támogatási lehetõségek érdeklik, illetve érintik, elsõsorban azok ismertetésére térünk ki.

Erdészeti intézkedések a mezõgazdaságban (erdõtelepítés) Az Európai Unió – a bevezetõben ismertetett agrárpolitikai változások során – egy rendeletet hozott 2080/92/EGK számon a mezõgazdasági területek erdõsítésérõl azzal a céllal, hogy csökkentsék a mezõgazdasági termõterületet, egyben jobban szolgálják a talaj és a környezet védelmét, hozzájáruljon a széndioxid megkötéshez és az erdészeti termékek iránt növekvõ igény kielégítéséhez. A támogatási rendelet révén a mezõgazdasági területet beerdõsítõ gazdálkodó közösségi társfinanszírozású támogatáshoz jutott, ami során támogatást kapott az új erdõ ültetéséért, 5 éven keresztül annak ápolásáért és egyfajta kompenzációt –maximum 20 év idõtartamra – a korábbi mezõgazdasági termelés felhagyásából eredõ jövedelem kiesés pótlására. A hazai gyakorlat szempontjából elég sok hasonlóság van az európai és a megszokott hazai támogatási célok között. Az elmúlt évtizedekben az erdõtelepítés hagyományosan fontos volt, hiszen Magyarország a II. világháborút követõ 40 év alatt több mint fél millió hektár új erdõ telepítését végezte el sikeresen. A magánföldtulajdon újbóli térnyerése során megnõtt a magánföldterületen történõ erdõtelepítés nagysága, ami az elmúlt években újra elérte, sõt meghaladta az évi 10 000 hektárt. A magán földtulajdonosok önkéntes elhatározásán alapuló, pályázatos úton elnyerhetõ támogatása az új erdõ ültetésére és annak ápolására teljes mértékben „Eurókompatibilisnek” számít, azonban a hazai támogatási rendszer jelenleg még nem tartalmaz kompenzációt a kiesõ mezõgazdasági jövedelem pótlására. Az európai támogatási rendszer ösztönzi az erdõtelepítést és ez összhangban van a hazai gyakorlattal, tervekkel amelyek az erdõtelepítés további támogatásával az ország erdõsültségét jelentõsen növelni kívánják. A magyar álláspont tartalmazta azt, hogy a csatlakozásig elvégezhetõk azok a módosítások, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a hazai támogatási rendszer ezen a téren is megfeleljen az európai elvárásoknak. 4

Erdészeti statisztika Az erdõtörvény rendelkezik az Országos Erdõállomány Adattár kezelésérõl és az Állami Erdészeti Szolgálat, mint szakintézmény szolgáltatja jelenleg a Központi Statisztikai Hivatal és a nemzetközi szervezetek (ENSZ/FAO/EU) felé a szükséges erdészeti statisztikákat. Jelenleg az adatgyûjtés nem terjed ki minden, az EU által igényelt területre, illetve megfelelõ adatszerkezetre, pl. erdõtüzek, vagy birtokszerkezet összetétel. A tárgyalások idején már elõkészületek folytak egy, az erdészeti informatikai rendszer továbbfejlesztését célzó Phare program beindítására, így a magyar álláspont kifejthette, hogy ha megkapjuk a szükséges támogatásokat, akkor az erdészeti informatikai rendszer fel tud készülni a közösségi elvárások teljesítésére, és különösen a közösségi támogatások elnyeréséhez szükséges informatikai háttér biztosítására. Az Európai Unió tudni akarja, hogy az „adófizetõktõl beszedett” pénzt mire és milyen sikerrel fordítja a kedvezményezett gazda, ezért az információ gyûjtésére és annak feldolgozására igen nagy gondot fordítanak. Gondolom, nem sokan örülnek annak, ha olyan kapja a támogatást, akinek igazából nincs is szüksége rá, miközben más meg szinte ellehetetlenedik. Ezért is fontos, hogy megbízható adatokat tudjon összegyûjteni az erdészeti statisztika. Kifejezetten hasznos lenne a Közös Agrárpolitika további, erdészetet érintõ reformját illetõen, ha minél megbízhatóbb adatokkal rendelkeznénk, hogy ki tudjuk mutatni az erdõ, erdõgazdálkodás szerepét a vidéki életben a gazdaságban. Például, mindenki tudja, hogy az erdõtulajdonosok saját használatra gyûjtenek „száradékot” stb. ez nem nagyon jelenik meg a statisztikákban, azonban ez is egy fontos „szolgáltatása” az erdõnek. Kérem, hogy amikor adatszolgáltatásról van szó, gondoljanak arra, hogy sokszor egy ágazatot azon keresztül ítélnek meg, hogy mennyivel járul hozzá az ország összjövedelméhez, az GDP-hez. Nos az erdõgazdálkodás nálunk most valahol 0,3% körül van, tehát „nem fontos”…., valóban? Igaz a statisztikák jelenleg nem tartalmazzák megfelelõen a „csinált fát” ahogy több helyen hívják a száradék gyûjtést, no és persze az erdõ egyéb szolgáltatásait, mint például a kirándulási lehetõséget, bogyókat, gombát stb. Saját érdekünk segíteni az adatgyûjtést a megbízható adatszolgáltatással.

Strukturális intézkedések erdészeti vonatkozásai A Tanács 1610/89/EGK rendelete az agráriumon belüli erdészeti tevékenység fejlesztését és ennek optimális hasznosulását célozta meg. 5

A hazai agrártámogatási rendszeren belül kerül szabályozásra jelenleg is az erdõgazdálkodási és erdõvédelmi tevékenység, így a Tanács 1610/89/EGK rendelete (és a kapcsolódó egyéb jogszabályok) a jogharmonizációs folyamat során a kiegészítéseket és módosításokat követõen a csatlakozásig harmonizálásra kerülnek. A csatlakozás után igénybe kívánjuk venni a közösségi támogatásokat a vidékfejlesztés részét képezõ, a vidék népességmegtartó erejét növelõ, az agráriumot kiegészítõ erdészeti tevékenységek fejlesztésére. Ez a rendelet is beépült a KAP reform során kiadott új rendeletbe.

Az erdõk tûz elleni védelme A vonatkozó EU jogszabályok elsõsorban a mediterrán tagállamok ezirányú problémáit vannak hivatva kezelni. (Nagyságrendileg évente 350 ezer és 500 ezer hektár közötti erdõterület károsodik az Unióban.) Magyarországon ez a probléma nagyságrendekkel kisebb, mivel több év átlagában az évi 1000-1500 hektárt ritkán haladja meg az erdei tûzkár, ámbár sajnos egyre több van és egyre nagyobb károkat okoz.. A Tanács 2158/92/EGK rendelete által megalapozott, az erdõk tûz elleni védelmét szabályozó közösségi joggal a hazai szabályozás a Magyarországon elsõhelyi kormányzati felelõsséggel bíró Belügyminisztérium vonatkozó jogszabályainak (az erdõk tûz elleni védelmérõl szóló 12/1997. (II. 26.) BM rendelet) kiegészítését és módosítását követõen válik harmonizálttá. A fentieken túl a Bizottság 804/94/EK rendeletének harmonizálására – az erdõtüzek információs rendszerérõl – az erdészeti szakigazgatási informatikai rendszer (ESZIR) kiépítése során kerül sor. A csatlakozás után a szakigazgatási informatikai rendszer segítségével megfelelõ adatokat tudunk szolgáltatni az uniós informatikai rendszer számára, ezzel megteremtve a lehetõséget a közösségi támogatások igénybevételére.

Az erdõk légszennyezés elleni védelme A Tanács 3528/86/EGK rendelete (módosításaival és kiegészítéseivel együtt) harmonizált. Magyarország 1987 óta teljes értékûen tesz eleget az ENSZ-EGB ezirányú monitoring rendszere követelményeinek, melynek az EU tagországai is résztvevõi. A nemzetközi megfigyelési rendszer mûködtetése a szükséges módosítások, továbbfejlesztések végrehajtása az Állami Erdészeti Szolgálat feladatkörébe tartozik (a már korábban ismertetett 1996 évi erdõtörvény és annak végrehajtási rendelete rendelkezik errõl). 6

A légszennyezés elleni védelemrõl szóló rendeleteknek megfelelõen, évek óta teljes mértékben, folyamatosan eleget teszünk az uniós követelményeknek.

Erdészeti termékek feldolgozása és kereskedelme Az agrártámogatási rendszer az erdõgazdálkodási tevékenységek folytatását szolgáló gépek és berendezések beszerzések vissza nem térítendõ támogatására és új gépek lízingelésére ad lehetõséget. A fakereskedelem teljesen liberalizált. A támogatásokkal kapcsolatos szabályozás 867/90/EGK harmonizálása több tárca együttmûködését igényli.

Erdészeti szaporítóanyagok minõsége A Tanács 71/161/EGK, Közösségen belül forgalmazott erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozó külsõ minõségi szabványokról szóló irányelve már harmonizált. Megjegyzendõ: a Magyar Köztársaság 1990. óta teljes jogú tagja az OECD erdészeti szaporítóanyag nemzetközi kereskedelmi rendszerének, melynek az EU tagállamai is tagjai. Ebbõl következik, hogy a magyar szabályozás e téren együtt halad az EU-s szabályozással.

Kéregben lévõ faanyag osztályozása A direktíva az áruk szabad áramlása témakörbe tartozik, amelyet a Gazdasági Minisztérium gondoz, a harmonizáció felelõse az FVM Erdészeti Fõosztály. Ez a szabályozási témakör a GM tárgyalásain szerepelt, a 68/89/EGK jogszabály. A közösségi jogszabály harmonizálásra került az erdõtörvény végrehajtási rendeletének módosításával 6/2002 (I.15.) számon.

Állandó erdészeti tanács Az állandó erdészeti tanács felállításáról szóló 89/367/EGK jogszabály harmonizációt nem igényel. Azonban a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter az erdõrõl és az erdõk védelmérõl szóló 1996. LIV. törvény alapján 1999. január 04-ével létrehozta az Országos Erdészeti Tanácsot. Az átvilágítási fordulók lezárása után kellett, az ott megismert és az azóta folyamatosan változó közösségi joganyagoknak megfelelõen felkészíteni a hazai jogszabályi és intézményi hátteret arra, hogy a csatlakozás pillanatától teljes értékû tagokká válhassunk. 7

Az erdõgazdálkodást érintõ változások az Európai Unió érvényben lévõ jogszabályai alapján (A 2003. decemberében érvényben levõ közösségi szabályozás alapján.)

Az Európai Unió erdõket, erdõgazdálkodást érintõ jogszabályainak alapjai, kötõdései. Ahhoz, hogy megértsük mi volt, illetve van az Európai Unió erdõkkel, erdészettel kapcsolatos jogszabályai mögött, szükséges néhány mondatos hátteret adni errõl. Az Európai Uniót alapító Szerzõdések (a továbbiakban a Szerzõdés) nem rendelkeznek egy átfogó erdészeti politikáról, úgy is mondhatnánk, hogy a mezõgazdaság más szakágazataihoz képest nagyobb mozgásteret biztosít a tagállamok számára. Az erdõk fenntartható módon történõ kezelése, megõrzése és feljavítása, azonban alapvetõ része a jelenlegi közös politikáknak, mint például a KAP, vidékfejlesztés, környezetvédelem, kereskedelem, belsõ piac, kutatás, ipar, fejlesztési együttmûködések és az energia politikák. A Szerzõdés szerinti felelõsségi területek az alapjai az egyes intézkedéseknek, cselekvéseknek, mint például a következõ, a joganyagok bevezetõ részeibõl származó példák is mutatják: – tekintettel a sokféle funkcióira, az erdõk nélkülözhetetlenek a vidéki térségben és fõ részét képezik az összetett (integrált) vidékfejlesztési tevékenységnek különös tekintettel a hozzájárulásukra a bevételekhez, a foglalkoztatáshoz, az ökológiai és szociális értékekhez, – az erdõk és az erdei sokféleség igen fontos része Európa természeti környezetének, az erdõ védelme, megõrzése sokszor kerül a Közösségi politika látókörébe és több speciális környezetvédelmi kérdés, mint például az EU Biodiverzitási Stratégiája, Natura 2000 és a Klímaváltozási Konvenció végrehajtása érinti, – az erdei termékeket, különösen a faanyagot (éppúgy, mint egyes európai területen a parafa és a gyanta) tekintve a belsõ piaci szabályokat kell alkalmazni, beleértve az EU verseny-, állami támogatás-, egyesülési és kartell szabályait. Az európai polgárok tiszta és biztonságos élelmiszert akarnak, egy dinamikus vidéki társadalmat, élhetõ környezetet várnak el, egyben a felesleges papírhalmok, kérelmek kitöltésétõl is meg kívánnak szabadulni. Az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának jogi alapjait az Agenda 8

2000 csomag keretében megalkotott jogszabályok fektetik le. Azt lehet mondani, hogy ami megtalálható az unió „vidékfejlesztési rendeletében”, azt tekinthetjük „vidékfejlesztésnek”. A KAP átdolgozása során kilenc korábbi rendeletet gyúrtak egybe és született meg az 1257/1999/EK tanácsi rendelet 1999. május 17-én (és módosításra került a 2003. szeptemberében 1783/2003 számon). Ez a rendelet és hozzá kapcsolódó néhány más rendelet, mint például a végrehajtására kiadott 1750/1999/EK rendelet, mely megújításra került 2002-ben 445/2002/EK számon, illetve a KAP közvetlen támogatásainak szabályairól szóló 1259/1999/EK és a Strukturális Alapok általános szabályairól szóló 1260/1999/EK rendeletek adják meg azokat az alapokat, amelyek az erdõvel, az erdõgazdálkodással kapcsolatos tevékenységek támogatásának lehetõségeit is szolgálják. Tekintettel arra, hogy „az ördög a részletekben lakozik” szükséges megismerni az erdõt, erdõgazdálkodást érintõ részleteket, különösen azért, mert az Európai Unió csak úgy tud hatékonyan és megbízhatóan mûködni, ha pontosan betartja saját szabályait. Ennél fogva nekünk is részletesen meg kell ismerkedni azokkal, hisz egy pályázat sikeres elbírálása sokszor a helyes megfogalmazáson, pontos értelmezésen is múlhat. Az erdõt és erdõgazdálkodást érintõ kérdések a TANÁCS 1999. május 17i 1257/1999/EK rendelete „az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról illetve hatályon kívül helyezésérõl” alapján. Bemutatunk egy táblázatot, ami az EMOGA által az 1. célkitûzés területén (a terület átlagos GDP-je a Közösségi átlag 75%-a alatt van, jelenleg ide tartozik Magyarország teljes területe) alkalmazott támogatási elosztást mutatja be: (1. táblázat) Garancia részlegbõl (terület alapú jellegû)

Orientációs részlegbõl (pályázat alapú)

Erdõtelepítés mezõgazdasági területen

Erdõgazdálkodás egyéb intézkedései, beleértve a nem mezõgazdasági területeken történõ erdõsítést is

Korai nyugdíjazás Kedvezõtlen területek kompenzációs kifizetései Agrár-környezetvédelem

Beruházás a mezõgazdaságba Fiatal farmerek támogatása Továbbképzések Feldolgozás és marketing Vidéki térségek alkalmazkodásának és fejlõdésének segítése 9

Egy hasznos tanáccsal kezdjük, többször felhívták az EU szakértõi a figyelmet arra, hogy ne lapozzuk át a bevezetõ részeit a Közösségi rendeleteknek, hiszen itt találhatók meg azok a hivatkozások, elõzmények, kapcsolódások, amik hozzásegítenek a helyes értelmezéshez és alkalmazáshoz, ahhoz, hogy egyáltalán megértsük, miért kerülnek támogatásra egyes tevékenységek. A jogi alapok és a széleskörû társadalmi egyeztetés ismertetése után a bevezetõ részben a következõ pontok alatt találjuk az erdészettel kapcsolatos hivatkozásokat: „(21) Mivel a mezõgazdaság fejlõdése és szakosodása megköveteli az agrár- és erdészeti tevékenységeket végzõ személyek általános, mûszaki és gazdasági képzésének a megfelelõ szintjét, különösen a gazdálkodási, termelési és értékesítési területeken alkalmazott új megközelítések vonatkozásában; (35) Mivel az erdészet a vidékfejlesztés szerves része, és ezért az erdészettel kapcsolatos intézkedéseket bele kell foglalni a vidékfejlesztési támogatási rendszerbe; mivel az erdészet támogatásának el kell kerülnie a verseny torzítását és piac-semlegesnek kell lennie; (36) Mivel az erdészettel kapcsolatos intézkedéseket a Közösség és a tagállamok nemzetközi szintû kötelezettségvállalásainak a tükrében kell elfogadni, és azoknak a tagállamok erdészeti tervein kell alapulniuk; mivel az ilyen intézkedéseknek figyelembe kell venniük az éghajlatváltozás által elõidézett sajátos problémákat; (37) Mivel az erdészettel kapcsolatos intézkedéseknek a Tanács 1989. május 29-i, a Közösség vidéki térségeinek erdõsítésével és erdõinek optimális kihasználásával kapcsolatos támogatási rendszer vonatkozásában a 4256/88/EGK rendelet végrehajtásáról szóló rendelkezéseket megállapító 1610/89/EGK rendeletében és a Tanács 1990. március 29-i, az erdészeti termékek feldolgozásának és értékesítési feltételeinek javításáról szóló 867/90/EGK rendeletében megállapított jelenlegi támogatási rendszerek szerint meghozott intézkedéseken kell alapulniuk; (megjegyzés: ezek a rendeletek érvényüket vesztették) (38) Mivel a mezõgazdasági területek erdõsítése különösen fontos a talajhasznosítás és a környezetvédelem, valamint az egyes erdészeti termékek iránti növekedõ kereslet kielégítéséhez való hozzájárulás szempont10

jából, mivel a 2080/92/EGK rendelet szerinti jelenlegi erdõsítési támogatást ezért folytatni kell, figyelembe véve a hivatkozott rendszer alkalmazása során szerzett tapasztalatokat, ahogy azt a Bizottság a rendelet 8. cikk (3) bekezdése szerinti jelentésében részletesen ismertette; (39) Mivel bizonyos térségekben az erdõk ökológiai stabilitásának megóvása és javítása érdekében végzett tevékenységek ellenében kifizetéseket kell eszközölni; (a TANÁCS) ELFOGADTA EZT A RENDELETET” Ezek a bevezetõ cikkelyek azért is fontosak, mert ezek az ismeretek szükségesek (no nem elsõsorban, vagy nem csak az erdõt telepítõ, vagy erdõtulajdonnal rendelkezõ gazda számára, hanem az erdészeti tanácsadók, integrátorok, erdõbirtokossági vezetõk számára) a késõbbi támogatási jogcímek értelmezésére, melyek többször igen szûkszavúan rendelkeznek a lehetõségekrõl, mivel „természetesnek veszik”, hogy ismerik az elõzményeket. A rendelet hatálya és célkitûzése a 2. cikkelyben rendelkezik a következõrõl: A gazdálkodási tevékenységekkel és azok átalakításával kapcsolatos vidékfejlesztési támogatás vonatkozhat: (többek között) . – a fenntartható erdõfejlesztésre, itt köszönnek vissza azok az alapelvek, amelyeket a Közösségen belüli és nemzetközi kötelezettségvállalások is tartalmaznak. A 9. cikk a fiatal gazdálkodók induló támogatásával kapcsolatos képzéssel foglalkozva kifejti, hogy a szakmai képzés támogatása hozzájárul a gazdálkodók, valamint a mezõgazdasági és erdészeti tevékenységeket végzõ egyéb személyek szakismereteinek és szakmai alkalmasságának fejlesztéséhez, valamint átképzésükhöz. a képzés során figyelembe kell venni: – fel kell készíteni az erdõtulajdonosokat és az erdészeti tevékenységeket végzõ más személyeket az erdõk gazdasági, ökológiai vagy társadalmi funkcióit fejlesztõ erdõgazdálkodási gyakorlat alkalmazására. Ez a képzés azonban nem az iskolarendszerû (közép, vagy felsõfokú) képzést jelenti, azaz nem helyettesíti a szakmunkásképzõ, vagy technikumi keretek között folyó oktatást, hanem a fenti célkitûzések eléréséhez szükséges célzott tanfolyamok tartását jelenti. Ebben a továbbképzési folyamatban nagy szerepe lehet természetesen a szakoktatási intézmények11

nek, de az erdõgazdálkodók szövetségeinek, egyesületeinek is szerepet kell majd vállalnia. A 1257/1999/EK rendelet egy helyre gyûjtötte a korábban 9 rendeletben szereplõ erdészeti támogatási jogcímeket, így azokat a korábbiakhoz képest könnyebben lehet tanulmányozni. A következõkben az erdõvel foglalkozók számára legfontosabb rész ismertetésére kerül sor úgy, hogy az eredeti rendelet cikkelyei, bekezdései közé beillesztjük a jelenleg érvényben lévõ módosítások ide vonatkozó részeit is. Fel kell hívni ezen a helyen a figyelmet arra, hogy az Európai Unió joganyagai csak viszonylag ritkán olvashatók „egységes szerkezetben” azaz míg a magyar erdõtörvényt általában együtt lehet olvasni a végrehajtási rendeletével, ez nem ilyen természetes a Közösségi joganyagok esetében. Ez egyben azt is jelenti, hogy a következõ rész egyfajta „unikum” ezen a téren. A könnyebb elkülönítés érdekében a 445/2002/EK Bizottsági rendelet szövegét aláhúzással jelöljük. Az eredeti rendelet (1257/99) módosításának csak nyersfordítását adhatjuk egyelõre és azt is figyelembe kell venni, hogy hamarosan a végrehajtási rendelet is módosul, azaz érdemes lesz a továbbiakban is nyomon követni a változásokat. VIII. FEJEZET ERDÕGAZDÁLKODÁS 29. cikk 1. Az erdõgazdálkodás támogatása hozzájárul a vidéki térségekben az erdõk gazdasági, ökológiai és társadalmi szerepének a fenntartásához és fejlesztéséhez. 2. A – – –

támogatás egy vagy több alábbi célkitûzést segít elõ: a fenntartható erdõgazdálkodás és az erdészet fejlesztése, az erdészeti erõforrások megóvása és javítása, az erdõsített térségek kiterjesztése.

3. Ilyen támogatás, ami a 30. és a 32 cikkelyben szerepel csak olyan erdõk és területek esetében folyósítható amelyek magántulajdonosok, azok társaságai, vagy önkormányzatok és azok társaságai tulajdonában vannak. Ez a korlátozás nem vonatkozik a 30. cikk (1) bekezdésének második pontjában szereplõ, az erdõk jelentõs ökológiai és szociális értékét növelõ beruházásokra, és a hatodik pontban megállapított intézkedésekre. 12

25. cikk Az 1257/1999/EK rendelet 29. cikkének (3) bekezdése értelmében az erdõgazdálkodási támogatás körébõl kizárt erdõk az alábbiak: Ez a végrehajtási rendeleti bekezdés változni fog, az alaprendelet vastagon szedett része miatt! a) központi, vagy regionális kormányok, vagy kormánytulajdonban lévõ vállalatok birtokában lévõ erdõ, vagy egyéb erdõs terület; b) királyi erdõ és egyéb erdõs terület; c) olyan jogi személyek tulajdonában lévõ erdõ, amelyek tõkéjének legalább 50%-a az a) és b) pontban említett intézmények tulajdonában van. A fenti cikkely tartalmazza a legnagyobb különbséget a jelenlegi hazai erdészeti támogatások és az Európai Unió erdõgazdálkodással kapcsolatos támogatásai között. Ugyanis amíg a jelenlegi magyar agrártámogatási rendszer nem tesz különbséget a magán, illetve állami erdõtulajdon között, addig a Közösségi szabályozás a fenti megkülönböztetést teszi, azaz a vidékfejlesztési rendeletben szereplõ támogatások néhány kivételtõl eltekintve csak a magántulajdonon alapuló erdõterületekre vonatkoztathatóak. A harmonizációs kérdéseket, változásokat a következõ fejezetben tárgyaljuk. A friss módosítás a 1783/2003-ban azt jelenti, hogy a tagországokban ezentúl az állami tulajdonú területek is kaphatnak támogatást a közjóléti és ökológiai célú beruházások esetén. A fenti – 29. – cikkelyben leírt fõ támogatási jogcímek ismerõsnek kell, hogy csengjenek a magyar fülnek, ugyanis ha kicsit furcsán is – a szigorú fordítási megszorítások miatt – de a hazai rendeletben is ezeket a lehetõségeket találjuk. 4. A támogatás hozzájárul a Közösség és a tagállamok által nemzetközi szinten vállalt kötelezettségek teljesítéséhez. Nemzeti vagy alacsonyabb szintû erdészeti programokon, vagy azokkal egyenértékû olyan intézkedéseken alapul, amelyek figyelembe veszik az európai erdõk védelmérõl szóló miniszteri konferenciák által kidolgozott kötelezettségvállalásokat. Az uniós felkészülés során gyakran hallani a Nemzeti Fejlesztési Tervrõl (NFT), annak egyik elemérõl az Agrár Vidékfejlesztési Operatív Programról (AVOP), vagy esetleg a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervrõl (NVT). Az NFT a Strukturális Alapok felhasználásához szükséges „operatív programokat’ 13

tartalmazza és az EMOGA Orientációs részlegébõl kerül finanszírozásra. A 2004-2006 évek közötti idõszakban nincs erdészeti támogatási jogcím az AVOP-ban, ami EU-s társfinanszírozást kapna. Továbbra is tisztán nemzeti forrásból kerülnek támogatásra. Az NVT a Garancia részlegbõl társfinanszírozott intézkedéseket fogja össze. (Lásd 1. táblázat.) A fenti 4. cikkelyben hivatkozott programok közé tartozik a jelenleg társadalmi egyeztetés alatt álló Nemzeti Erdõstratégia és Erdõprogram, mely várhatóan a 2004. évben – összhangban az uniós csatlakozással – lép hatályba. 5. A Közösség erdõtûzvédelmi keretprogramja alapján a nagy vagy közepes erdõtûz kockázatú térségekként besorolt területekre vonatkozóan a jelen cikkely alapján javasolt intézkedéseknek meg kell felelniük a tagállamok által ezen területekre elõterjesztett erdõvédelmi terveknek. A nemrégiben megjelent „Erdõk a központban” (Forest Focus) rendelet végrehajtási rendelete fogja részletesen szabályozni ezeket a kérdéseket. Azonban fontos tudni, hogy mivel nem szerepel erdészeti intézkedés, így tûzvédelmi sem az AVOP-ban, így várhatóan csak 2005 után a Forest Focuson keresztül lehet közösségi támogatást kapni egyes erdõtûz megelõzéssel kapcsolatos tevékenységekhez. 30. cikk 1. Az erdõgazdálkodási támogatás egy vagy több alábbi intézkedésre vonatkozik: – a 31. cikk szerint nem jogosult földterület erdõsítése, feltéve, hogy a telepítés a helyi körülményekhez alkalmazkodik és összeegyeztethetõ a környezeti viszonyokkal, – olyan erdõgazdálkodási befektetés, amelynek célja az erdõk gazdasági, ökológiai vagy társadalmi értékének jelentõs mértékû növelése, – az erdészeti termékek betakarítási, feldolgozási és értékesítési módszereinek fejlesztését és ésszerûsítését szolgáló befektetés; a fa nyersanyagként történõ feldolgozásával kapcsolatos támogatott befektetések az ipari feldolgozást megelõzõ munkamûveletekre korlátozódnak, – az erdészeti termékek új felhasználási és értékesítési lehetõségeinek elõsegítése, – erdõtulajdonos társaságok létrehozása, amelyek célja a tagok számára történõ segítségnyújtás a fenntartható és hatékony erdõgazdálkodás fejlesztésében, 14

– természeti katasztrófák és tüzek által károsított erdészeti termelõképesség helyreállítása és megfelelõ megelõzõ tevékenységek. 2. A befektetésekre a 7. cikk második albekezdése kivételével az I. és VII. fejezetekben megállapított szabályok vonatkoznak. 31. cikk (Várhatóan ez a cikkely élvezi majd a legnagyobb figyelmet, hisz ez alapján kaphatnak EU-s támogatást a mezõgazdasági területet beerdõsítõ magyar gazdák a Nemzeti Vidékfejlesztési Terven keresztül.) 1. Támogatásban részesül a mezõgazdasági területek erdõsítése, amennyiben a telepítés alkalmazkodik a helyi körülményekhez és megfelel a környezeti feltételeknek. 26. cikk Az erdõsítési támogatásra – az 1257/1999/EK rendelet 31. cikke értelmében – jogosult mezõgazdasági földterületet a tagállam határozza meg, és az különösen olyan szántóföldre, füves területre, állandó legelõre, és évelõ növények termesztésére használt területre terjed ki, amelyeken rendszeres gazdálkodás folyik. A támogatás a létesítési költségeken túlmenõen az alábbiakat tartalmazhatja: – erdõsített területek után a gondozás költségeinek fedezésére ötéves idõszakra járó hektáronkénti éves juttatás , – az erdõsítésbõl eredõ jövedelem-kiesés fedezésére az erdõsített területek után legfeljebb húsz évig járó hektáronkénti éves juttatás olyan gazdálkodók, illetve azok társulásai számára, akik az erdõsítést megelõzõen az érintett földterületen gazdálkodtak, vagy bármely más magánjogi személy számára. 27. cikk (1) Az 1257/1999/EK rendelet 31. cikke (1) bekezdése második albekezdésének második francia bekezdése értelmében „gazdálkodó” az a személy, aki – a tagállamok által meghatározandó részletes ismérvek szerint – munkaidejének jelentõs részét mezõgazdasági tevékenységre fordítja és jövedelmének jelentõs részét ebbõl szerzi.

15

A gazdálkodó számára ez az igen fontos cikkely azt jelenti, hogy azokon a területeken, ahol az erdõtelepítést megelõzõ idõszakban mezõgazdasági termelést folytatott és ebbõl bevétele származott, ott a Közösségi szabályozás szerint a létesítési (elsõ kivitel) és 5 éves ápolási költségeken felül, egy maximum 20 évig tartó kompenzációs kifizetést is kaphat a gazdálkodó az elvesztett mezõgazdasági jövedelem enyhítésére. Ezt az összeget a tagállamok állapítják meg nemzeti sajátosságaik alapján a Közösségi rendeletben megadott kereteken belül: 31(4) Maximális éves összeg az erdõsítés (Euró) miatt elmaradt jövedelem pótlására – gazdálkodók vagy azok tárulásai számára 725 hektáronként – minden egyéb magánjogi személy számára 185 hektáronként 2. Ahol az erdõsítésre kerülõ mezõgazdasági területek állami tulajdonban vannak ott a támogatás csak a létesítés költségeit fedezheti. Ha az erdõsített területet magánjogi személy bérli, ott az elsõ bekezdés második pontjában szereplõ éves juttatás is adható. Ez a jelentõsen megváltozott bekezdés lehetõséget biztosít arra, hogy például közérdekbõl – árvíz, erózióvédelem, vagy esetleg hófogó erdõsáv céljából – létesített új erdõ esetében, az erdõtelepítés költségeihez közösségi társfinanszírozást lehet kapni állami tulajdonú területen is illetve, állami tulajdonban, például a Nemzeti Földalap tulajdonában lévõ földterület bérlõje is kaphat támogatást erdõtelepítés esetén. Ennek részleteirõl is majd a késõbbi füzetben találnak bõvebb információt. 3. Mezõgazdasági területek erdõsítéséért nem adható támogatás – korai nyugdíjazási támogatásban részesülõ gazdálkodóknak, – karácsonyfa-nevelõ telepek létesítésére. Rövid távon mûvelt, gyors növésû fajták esetén erdõsítési támogatás csak a létesítés költségeinek fedezésére adható. (2) Az 1257/1999/EK rendelet 31. cikke (3) bekezdésének második albekezdése értelmében a „rövidtávra termesztett gyorsan növõ fajták” olyan fajtákat jelentenek, amelyeknek rotációs ideje, vagyis az egy adott parcellán két vágás között eltelt idõ kevesebb, mint 15 év. 16

4. Az elmaradt jövedelem fedezésére járó éves közösségi támogatás maximális összegeit a melléklet tartalmazza. 32. cikk 1. Az alábbi tevékenységek érdekében az azokhoz kapcsolódó intézkedésekre a kedvezményezettek kifizetésben részesülnek, amennyiben az intézkedések az adott erdõk védelmi és ökológiai értékeit fenntartható módon biztosítják, és a végrehajtandó intézkedéseket, illetve azok költségeit szerzõdésben rögzítették: 28. cikk (1) Az 1257/1999/EK rendelet 32. cikkében foglalt támogatás nem adható azokra a területekre, amelyekre az említett rendelet 31. cikke keretében már adtak támogatást. – közérdekû védelmi és ökológiai szerepet betöltõ erdõk ökológiai stabilitásának megõrzése és javítása, amennyiben az ilyen erdõk fenntartására és fejlesztésére vonatkozó intézkedések költségei meghaladják az erdészetbõl származó jövedelmet, – tûzgátak mezõgazdasági intézkedések révén történõ fenntartása. (2) A tûzvédelmi pásztáknak – az 1257/1999/EK rendelet 32. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdése szerint – mezõgazdasági intézkedésekkel történõ karbantartására juttatott kifizetéseket nem lehet megadni azokra a területekre, amelyek agrárkörnyezeti támogatásban is részesülnek. Ezeknek a kifizetéseknek meg kell felelniük a termelés – közös piacszervezéseken alapuló – bármilyen megszorításának, vagy közösségi támogatás bármilyen korlátozásának és figyelembe kell venniük az említett közös piaci szervezetek keretein belül tett kifizetéseket. 2. A kifizetéseket a mellékletben rögzített minimális és maximális értékek között határozzák meg a végrehajtott intézkedések tényleges költségei alapján, a szerzõdésben korábban elõírtak szerint. 32(2) Minimális összegû kifizetés Maximális összegû kifizetés 17

(Euró) 40 120

hektáronként hektáronként

Tekintettel a vidékfejlesztés összetettségére szerepelnek a Rendelet 33. cikkében „a vidéki térségek alkalmazkodásának és fejlõdésének elõsegítése” címmel, a vidéki tevékenységekkel kapcsolatos olyan intézkedések, amelyek ebben a címben hivatkozott egyéb intézkedés hatálya alá nem tartoznak. Ezek közé tartozik a következõ jogcím: – a környezet védelme a mezõgazdasággal, az erdészettel, a tájkép megóvásával, valamint az állatjóléttel kapcsolatosan. Mindenképpen fontos kiemelnünk, hogy a támogatásoknak nem célja a gazdaságilag életképtelen gazdálkodási struktúrák fenntartása. Hanem – akárcsak a többi társfinanszírozott támogatás esetében – az erdészeti támogatások terén is a fõ cél az, hogy olyan gazdálkodási egységek jöjjenek létre, illetve fejlõdjenek tovább, amelyek gazdaságilag életképesek és az ott dolgozók számára megfelelõ jövedelemforrást biztosítanak. A Brüsszel által jóváhagyott Nemzeti Fejlesztési Tervhez egy keretösszeget kap a tagország. Ennek az összegnek az elosztása, az egyes ágazatok közötti prioritás megállapítása szakágazatok szintjén jórészt a tagország feladata. Az EU vezetõ szakértõi többször felhívták a figyelmet arra, hogy a vidékfejlesztésben az „integrált” megközelítést támogatják, amikor a többféle tevékenységû emberek, csoportok összefogásáról, programalakításáról van szó. Ezért fordult elõ, hogy az erdei-mezei utak építésének fontosságára és annak támogatására hívták fel a figyelmet, mivel ezek az utak nem csak a termelést szolgálják, hanem védelmi szerepük is van, emellett hozzájárulnak a vidéki térségek jobb hozzáférhetõségéhez és a turizmus fejlõdéséhez.

Egyebek Az elõzõekben ismertetésre kerültek az erdészek, erdõgazdálkodók számára legfontosabb úgynevezett „Vidékfejlesztési rendelet” erdészettel kapcsolatos részei, amelyek a gazdálkodók számára a legfontosabb változást ezek a részek tartalmazzák, azonban hasznos ismerni – esetenként elengedhetetlen – a többi erdészettel kapcsolatos jogszabályt is, amelyeknek elérhetõségét mind „eredetiben” azaz az Unió hivatalos nyelvein, valamint természetesen a fontosabbakat magyarul is megadjuk az ismertetõ végén. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) kidolgozásra került és a közösségi támogatások eléréséhez elengedhetetlen Integrált Igazgatási és Ellenõrzési Rendszer (IIER) kiépítése is elkezdõdött a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalban. Ezekkel összhangban került részletes kidolgozásra az erdõtelepítések mezõgazdasági területen „támogatási jogcím”. Az 18

NVT tartalmazza a részletes „EU kompatibilis” szabályozást a 2004-2006. évek közötti idõszakra. Az Európai Unió 2010-ig duplájára akarja emelni a megújítható energia és nyersanyag felhasználását és ebben a fának is nagy szerepe van. Ehhez kapcsolódik egy másik nem erdészeti támogatási lehetõség, amikor az EU támogatja az energiatermelést szolgáló ültetvényeket, amelyek állhatnak fûfélékbõl, illetve fás szárú növényekbõl. Az agrár-környezetvédelmi programok tartalmaznak bizonyos lehetõségeket az energiacélú ültetvényekkel kapcsolatban, érdemes lesz figyelemmel követni ezeket a lehetõségeket is! Az Európai Unió erdeirõl pár szóban, az EUROSTAT adatai alapján. Az EU 15 tagországának jelenleg 136 millió hektár erdeje van, ez körülbelül 44%-os erdõsültségnek felel meg. Azonban ebbe beletartoznak a „ritkás”, egyéb fás területek is. Ha az általunk jobban megszokott erdõképre vagyunk kíváncsiak, akkor elmondhatjuk, hogy az erdõterület 113,5 millió hektár, ami kb. 36%-os átlagos erdõsültségnek felel meg. Az, hogy hazánk jelenlegi erdõsültsége csak 19% nem okoz „harmonizációs” gondot, mivel az EU-ban a 9%-tól a 75%-ig változik a tagországok erdõsültsége, a helyi sajátosságoknak megfelelõen. Az EU-ban az erdõre alapozott iparok (FB-IND) alkotják az egyik legnagyobb ipari szektort. Termelési értékük 1997-ben elérte a 319 milliárd eurót, hozzáadott értékük a 112 milliárd eurót, és közvetlenül mintegy 2,4 millió fõt foglalkoztattak Az EU feldolgozóipari termelésének, hozzáadott értékének és foglalkoztatásának 10 %-át képviselték. Az EU-statisztikáknak megfelelõen az EU FB-IND-ek 1998-ban mintegy 63.000 vállalatot foglaltak magukban, a jelentõs számú kis- és középvállalkozásoktól (SME) kezdve a számban kisebb, nagy multinacionális részvénytársaságokig. Az EU FB-IND-k legnagyobb vállalatai a cellulóz-, papír- és kartongyártó, valamint a kiadói ágazatokban találhatók, és itt tapasztalható a tevékenységek legnagyobb koncentrációja. Ezekben az ágazatokban a 20 legnagyobb vállalat bonyolítja le az összes áruforgalom 60 %-át. Meg kell említeni, hogy a 20 fõnél kevesebbet foglalkoztató, több tízezer SME-k adatait a közölt számok nem tartalmazzák, ami az EU-ban az ágazat társadalmi-gazdasági alulértékeléséhez vezet. Azonkívül az EU FB-IND-eket mintegy 12 millió EU-magánerdõtulajdonos látja el nyersanyaggal. Nagyon fontos kiemelni, hogy az Európai Unióban mind a jelenlegi 15 tagországban, mind a 10 új tagországban folyamatosan nõ az erdõterület, és mivel évente kevesebb fát vágnak ki, mint amennyi megterem, ezért folyamatosan nõ az erdõkben az úgynevezett élõfakészlet is. 19

A tagjelölt országok jelentõs erdõvagyonnal, mintegy 33 millió hektár gazdasági erdõvel rendelkeznek, ami az EU-15-ök azonos rendeltetésû erdei 36 %-ának felel meg. Mindezt azért is szükséges hangsúlyozni, mert ez alátámasztja az EU vidékfejlesztési politikáját és a megújítható nyersanyag és energia felhasználást elõsegítõ célkitûzéseit. Az Európai Unióban naponta több tucat jogszabályt illetve jogszabály tervezetet hoznak. Ezeknek a jogszabályoknak, tervezeteknek túlnyomó részét azonnal felteszik az internetre, a „Hivatalos Lap” oldalára http://europa.eu.int/eur-lex/ ahol két hónapon keresztül, több nyelven elérhetõk. A mezõgazdasági rendeletek egy része – amelyek a napi problémák megoldásához kellenek – szinte azonnal elérhetõk magyar nyelven is az EUInfo közhasznú információs szolgálat honlapján: http://www.eu-info.hu Ezen az oldalon számos hasznos információ érhetõ el az Európai Unióval kapcsolatban, hasznos kiinduló állomás lehet az ismeretek szerzéséhez. Az erdészeti kérdések nem igényelnek ilyen azonnali reagálást, ezért egyelõre kisebb késéssel kerülnek fel a legfontosabb rendeletek a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapjára (www.fvm.hu) az Erdészet címszó alá. Az Erdészeti Hivatal lefordíttatta a legfontosabb jogszabályokat, illetve EU-s anyagokat és ezek elérhetõk, letölthetõk a honlapról.

Az erdészeti honlapon található legfontosabb közösségi joganyagok: http://www.fvm.hu/erdeszet/erdeszet.html A BIZOTTSÁG 2002. február 26-i 445/2002/EK RENDELETE az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1257/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról Az Európai Parlament állásfoglalása a Bizottságnak az EU erdõre alapozott és ahhoz kapcsolódó iparága versenyképességének a helyzetérõl szóló közleményérõl (COM(1999) 457 – C5-306/2000/2159 (COS)) Erdõk és a fejlõdés: az EK megközelítése (COM (1999) 554 végleges) A TANÁCS 1998. december 15-ei ÁLLÁSFOGLALÁSA az Európai Unió erdészeti stratégiájáról (1999/C 56/01) COM(1999) 457 záró A Bizottság Közleménye a Tanács, az Európai Par20

lament, a Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága Részére az EU erdõre alapozott és ahhoz kapcsolódó iparágainak a helyzete versenyképesség szempontjából A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE az “Európai Unió erdészeti stratégiájáról” (2000/C 51/23) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A VÉLEMÉNYE ‘a Bizottságnak az Európai Unió erdészeti stratégiájáról a Tanács, az Európai Parlament, a Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága részére kiadott közleményérõl’(2000/C 57/16) A TANÁCS 1999. május 17-i 1257/1999/EK RENDELETE az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és bizonyos rendeletek módosításáról és hatálytalanításáról A BIZOTTSÁG 1999. július 23-i 1750/1999/EK RENDELETE a vidékfejlesztés részére az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtott támogatásról szóló 1257/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályokról A TANÁCS 1992. július 23-i 2158/92/EGK RENDELETE a Közösség erdeinek tûzvédelmérõl egységes szerkezetben a 308/97-es rendelettel A BIZOTTSÁG 1994. április 11-i 804/94/EK RENDELETE a Tanács 2158/92/EGK rendelete az erdõtûz információs rendszerekre történõ alkalmazásának bizonyos részletes szabályairól A BIZOTTSÁG 1999. július 28-i 1727/99/EK RENDELETE a Közösség erdõinek tûz elleni védelmérõl szóló 2158/92/EGK tanácsi rendelet alkalmazásához egyes részletes szabályok megállapításáról A TANÁCS 1989. május 29-i 1615/89/EGK RENDELETE az Európai Erdészeti Információs és Kommunikációs Rendszer (Efics) létrehozásáról A TANÁCS 1998. május 25-i 1100/98/EK RENDELETE az európai erdészeti információs és kommunikációs rendszer (EFICS) létrehozásáról szóló 1615/89/EGK rendelet módosításáról A BIZOTTSÁG 1999. június 23-i HATÁROZATA, mely az 1999-2002 idõszakra elfogadja az Európai Erdészeti Információs és Kommunikációs Rendszert (EFICS) létrehozó munkaprogramot A TANÁCS 1994. február 21-i 400/94/EK RENDELETE a Tanács az Eu21

rópai Erdészeti Információs és Kommunikációs Rendszer (Efics) létrehozásáról szóló 1615/89/EGK rendeletének kiegészítésérõl A TANÁCS 1986. november 17-i 3528/86/EGK RENDELETE a Közösség erdõinek légköri szennyezéssel szembeni védelmérõl A BIZOTTSÁG 1999. október 21-i 2278/1999/EK RENDELETE a Közösségben található erdõk légköri szennyezés elleni védelmérõl szóló 3528/86/EGK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó egyes részletes szabályok megállapításáról A TANÁCS 1992. július 23-i 2157/92/EGK RENDELETE a Közösség erdõinek légköri szennyezéssel szembeni védelmérõl szóló 3528/86/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2000. november 7-i 2494/2000/EK RENDELETE a trópusi erdõk és egyéb, fejlõdõ országokban lévõ erdõk megõrzését és fenntartható kezelését elõsegítõ intézkedésekrõl Emellett az Európai Uniós felkészüléssel kapcsolatos más információk is megtalálhatók az FVM honlapján, illetve több link („kapocs”) http://www.fvm.hu/euint/euint.html vezet el az EU-s információkhoz. DG Agriculture Az Európai Unió Mezõgazdasági Fõigazgatóságának honlapjáról nyílik egy erdészeti témákkal foglalkozó honlap: http://www.europa.eu. int/comm/agriculture/fore/index_en.htm Itt (a jelenlegi EU hivatalos nyelveken) információt kaphatunk az Európai Unió erdõgazdálkodását érintõ fontosabb kérdésekrõl, például az erdõtüzekrõl, az erdõk egészségi állapotáról, az Európai Unió erdészeti stratégiájával foglalkozó és 2003. évben felülvizsgálatra kerülõ nagy jelentõségû dokumentumáról, valamint a 2080/92/EGK rendelet során hozott intézkedésekkel kapcsolatos beszámolóról. Budapest, 2004. február Szedlák Tamás fõtanácsos, EU-szakértõ Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti Fõosztály 22

MAGÁN ERDÔTULAJDONOSOK ÉS GAZDÁLKODÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE FEDERATION OF PRIVATE FOREST OWNERS AND SYLVICULTURISTS IN HUNGARY 1021 Budapest, Budakeszi út 91. Tel.: 391-4290, fax: 391-4299 e-mail: [email protected]

Felelõs Kiadó: Luzsi József

Sorozatszerkesztõ: Dr. Sárvári János

A kiadványt támogatta: A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok Önálló Osztálya

Az Erdészeti Lapok CXXXIX. évfolyam 2004. márciusi számának melléklete.

Nyomdai elõkészítés és nyomás: Innova-Print Kft.