Az új törvény alapján bevezetésre kerülő főbb változások a közbeszerzési eljárásokban
A bemutató témái:
-2012.
január 1-től hatályba lépő rendelkezések. Változik az ajánlattétel intézményes formája és módjai?
-A
szerződéskötéssel kapcsolatos rendelkezések, jogorvoslati lehetőség változása.
-A
régióban kiírt/kiírásra kerülő közbeszerzési eljárásokban való részvételi lehetőségeket ez hogyan érinti?
2012. január 1-től hatályba lépő rendelkezések. Változik az ajánlattétel intézményes formája és módjai?
Alkalmazható eljárásrendek Az új törvény változatlanul két eljárásrendet különböztet meg.
Uniós eljárásrend Nemzeti eljárásrend A két eljárásrend közül az adott közbeszerzés során alkalmazandót továbbra is az adott beszerzés becsült értékére figyelemmel kell megállapítani – figyelemmel az egybeszámítás szabályaira is.
Becsült érték megállapítása:
-Továbbra
is megállapítani.
a
nettó
ellenszolgáltatás
alapján
kell
-Szolgáltatás és árubeszerzés becsült értéke határozatlan idejű szerződésnél a havi ellenszolgáltatás 48-szorosa;
-Amennyiben
a szerződés szolgáltatást és árubeszerzést is tartalmaz, azokat egybe kell számítani.
-Építési
beruházás esetén a teljes beruházásért járó ellenértéket kell figyelembe venni, és ez alapján kell meghatározni az alkalmazandó eljárásrendet (uniós vagy nemzeti).
-Építési
beruházás esetén nem kell egybeszámítani azon beruházásokat, melyek értéke külön-külön nem haladja meg a nettó 262.890.000,- Ft-ot, míg árubeszerzésnél és szolgáltatás megrendelésnél a 21.031.200,- Ft-ot.
Közös ajánlattevők, alvállalkozók:
-Azon gazdasági szereplő, aki a közbeszerzés értékének 25 %-át meghaladó mértékben vesz részt közvetlenül a teljesítésben közös ajánlattevőnek minősül (nem lehet alvállalkozóként feltüntetni az ajánlattétel során);
-Az új kbt. értelmében a közös ajánlattevők az ajánlatkérő felé egyetemlegesen felelnek a szerződésszerű teljesítésért.
- Az
új törvény nem tesz különbséget a 10%-ot meghaladó, és meg nem haladó mértékben igénybe vett alvállalkozók között;
Az uniós eljárásrendre vonatkozó szabályok, illetve azok változásai:
-Változatlanul
megmaradnak az eddig is alkalmazott eljárásfajták (nyílt, meghívásos, tárgyalásos, keretmegállapodásos, tervpályázati elj., versenypárbeszéd); -Továbbra is módot kell adni lehetőleg a részajánlat-tételre, amennyiben ez a beszerzés tárgya alapján biztosítható; -Építési beruházás esetén árazatlan költségvetést minden eljárásfajta esetében az ajánlattevők rendelkezésére kell bocsátani; -Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban a dokumentációért ellenérték nem kérhető; -A jogszabály a kizáró okokat felsorolja (melyek közül van amelyik kötelezendően alkalmazandó, és van amelyik nem);
- Az
alkalmasságra vonatkozó követelményeket az új Kbt. nem tartalmazza (ettől függetlenül egy-egy műszaki, illetve szakmai, továbbá pénzügyi alkalmassági követelmény előírása kötelező); - Az ajánlat továbbra is írásban, zártan – közvetlenül vagy postai úton nyújtható be (fő szabályként); - Megszűnik az un. „erőforrásnyújtó szervezet” intézménye. Ettől függetlenül továbbra is fennmarad azon lehetőség, hogy az ajánlattevők az alkalmasság igazolása terén más szervezetek kapacitásaira támaszkodjanak; - Az ajánlatok felbontása előtt az ajánlatkérő köteles ismertetni a rendelkezésére álló anyagi fedezet összegét; - Lehetőség van az ajánlati kötöttség határidejének a meghosszabbítására; - Aránytalanul alacsony ár meghatározása a jövőben elsősorban az ajánlatkérő rendelkezésre álló anyagi fedezethez, és az esetleges előzetes tapasztalataihoz igazodik (és nem a más ajánlattevők által megadott árakhoz);
-A
jövőben nem kell megadni az eredményhirdetés és a szerződéskötés napra pontos időpontját;
- Megszűnik az eredményhirdetés intézménye;
A nemzeti eljárásrendre vonatkozó szabályok, illetve azok változásai: a) Szabadon kialakított eljárás:
- Árubeszerzés
és szolgáltatás megrendelés esetén – választása szerint - „szabad kezet kap” az ajánlatkérő az eljárás szabályainak a kialakítására.
- Ez az eljárásfajta építési beruházások esetén nem alkalmazható; - A saját szabályozás megalkotása során is figyelemmel kell lenni a Kbt. alapelveire, alapvető garanciális szabályokra;
- Az
eljárás mindig hirdetménnyel indul, amelynek tartalmaznia kell az eljárás szabályait – ajánlatkérő felelőssége.
b) Az uniós eljárás könnyített szabályai szerinti eljárás:
- Építési beruházás során kötelezendően alkalmazandó; - Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás
és
versenypárbeszéd bármely esetben alkalmazható;
- Hirdetmény
közzététel nélküli tárgyalásos eljárás lehetőségei bővebb körben lehetséges – ez esetben legalább 3 ajánlattevő részére kell küldeni ajánlattételi felhívást.
- Csak építési beruházás esetén kötelező dokumentációt készítenie az ajánlatkérőnek;
- Nem kötelező kizáró okokat előírni az eljárás során.
A szerződéskötéssel kapcsolatos rendelkezések
Az ajánlati kötöttség időtartama, szerződés megkötésének kötelezettsége
-Az
ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártától számítva árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén 30 napnál, míg építési beruházás esetén 60 napnál hosszabb időtartam nem lehet.
-A
nyertes ajánlattevő és a második legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlati kötöttsége az írásbeli összegezés megküldés napjától számítva további 30 nappal meghosszabbodik.
-A
szerződést az ajánlati kötöttség időtartama alatt meg kell kötni.
A szerződések tartalmára vonatkozó rendelkezések: -Legfeljebb a szerződés nettó ellenértékének 5%-os mértékéig terjedő biztosíték köthető ki a szerződés teljesítésének elmaradása esetére; -Szintén legfeljebb a szerződés nettó ellenértékének 5%-os mértékéig terjedő biztosíték köthető ki a szerződés hibás teljesítésével kapcsolatosan is (jótállási és szavatossági igényekre); -Építési beruházás esetén tartalékkeret legfeljebb a szerződésben foglalt ellenérték 5 %-áig köthető ki. -Építési beruházás esetén, ha az ajánlatkérő 15 nappal elmulasztja az átadás-átvételi eljárás megkezdésének a határidejét, vagy azt a szerződés szerinti időtartamon belül nem folytatja le, az ajánlattevő (vállalkozó) kérheti a teljesítésigazolás kiállítását;
Alvállalkozók az ajánlatban, kifizetések teljesítése:
-Az
ajánlatban minden, az ajánlattétel időpontjában ismert alvállalkozót meg kell jelölni; -Fő szabályként új alvállalkozó az ajánlattételt követően is bevonható a teljesítésbe – ez esetben nyilatkozni kell, hogy nem esik kizáró okok hatálya alá az új alvállalkozó; -Vannak esetek, amikor az alvállalkozó bevonásához kell az ajánlatkérő hozzájárulása is; -Az ajánlattevői számla fizetési határideje nem lehet későbbi, mint az ajánlatkérő általi kézhezvételt követő 30 nap; -Építési beruházás esetén, ha szerződés tartama a 2 hónapot meghaladja, az ajánlattevő a szerződésben foglalt teljes ellenérték 5%-ának megfelelő összeg, de legfeljebb 10 millió forint előlegként történő kifizetését kérheti.
- építési
beruházások esetén a kifizetésnek kötött eljárásrendjét irányozza elő a Kbt., amelyben az ajánlatkérő közvetlen kifizetésében részesülhetnének azok az alvállalkozók, amelyek a nyertes ajánlattevővel kötött szerződésük alapján ötszázezer forintot meghaladó összegű díjazásra jogosultak;
- az ajánlattevőként szerződő fél a közbeszerzési szerződésben foglalt ellenszolgáltatásra vonatkozó követelését csak olyan részben engedményezheti vagy terhelheti zálogjoggal, amelyre nem áll fenn az alvállalkozó közvetlen kifizetésre való jogosultsága;
- Ajánlattevő
felszámolása esetén az ellenértéknek az alvállalkozót közvetlenül megillető összege nem része a felszámolási vagyonnak.
Szerződés módosítása: Nem módosítható a szerződés, ha:
-a
módosítás olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, másik ajánlat nyertességét tették volna lehetővé, vagy más ajánlattevők is indulhattak volna az eljárásban
-a
módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg;
-a
módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest új elemre terjeszti ki.
Jogorvoslati lehetőség változása:
-Előzetes
vitarendezés kezdeményezésére jogosult a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara az ajánlattételi, vagy részvételi határidő lejárta előtti tízedik napig, ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a dokumentáció, vagy azok módosítása.
-Az
ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a dokumentáció, illetve ezek módosításának jogsértő volta miatt a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz kérelmet nyújthat be a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara is.
A régióban kiírásra kerülő közbeszerzési eljárásokban való részvételi lehetőségek
- Nemzeti eljárásrendben hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során, ha az árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés becsült értéke nem éri el a nettó 25 millió forintot építési beruházás becsült értéke nem éri el a nettó 150 millió forintot az ajánlattételi felhívást mikro-, kis- vagy középvállalkozások részére kell megküldeni;
- Az ajánlatkérők továbbra is fenntarthatják a részvételi jogot a közbeszerzésekben az előző évben árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén 100 millió forint, építési beruházás megvalósítására kiírt eljárás esetén az egymilliárd forint alatti nettó árbevételt elért ajánlattevők számára.
- Egyebekben az új jogszabály nem tartalmaz könnyítéseket a helyi vállalkozók előnyben részesítése terén – ami az előzőek alapján is megállapítható, hiszen a legtöbb eljárás továbbra is hirdetmény közzétételével indul meg.
Az előadás kapcsán előzetesen érkezett kérdések
Mit
jelent a közös ajánlattevők egyetemleges felelősség?
tekintetében
az
A Ptk.337. § (1) bekezdése alapján egyetemleges kötelezettség esetében minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ajánlatkérő, amennyiben a közös ajánlattevők nem teljesítik a szerződésben foglalt kötelezettségeiket, bármelyik ajánlattevővel szemben felléphet a teljes igénye (pl.: kötbér követelése) megfizetése iránt, és nem kell figyelemmel lennie az egyes ajánlattevőknek a szerződésben való közreműködésük mértékére. Emiatt fontos, hogy az adott vállalkozás csak megbízható partnerrel tegyen közös ajánlatot, és a közös ajánlattevők egymás között a felelősségi kérdéseket pontosan tisztázzák.
Hogyan
lehet biztosítékot?
-
teljesíteni
a
jótállási,
szavatossági
készpénzben; bankgarancia nyújtásával; biztosítási szerződés alapján kiállított – kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel;
készfizető
Ajánlatkérő lehetővé teheti a jótállási és szavatossági biztosítékok egy részének a nyújtását úgy, hogy az az ajánlattevőt megillető, az elvégzett feladatokért járó ellenértékből kerüljön levonásra;
Rendelkezhet-e
úgy az ajánlatkérő (pl. a szerződésben), hogy a jogszabály szerinti előleg kifizetését feltételhez köti, vagy kizárja (építési beruházásoknál merülhet fel)?
Ilyen rendelkezést az ajánlatkérő nem tehet, amennyiben tehát a jogszabály szerinti előleg (teljes ellenérték 5%-os mértékéig, de legfeljebb 10.000.000,- Ft-ig terjedő összeg) kifizetésére igényt jelent be az ajánlattevő, ezt az ajánlatkérő köteles teljesíteni a részére.
Milyen
szabályok vonatkoznak a közbeszerzések kapcsán létrehozott projekttársaságokra?
-
A projekttársaság és a nyertes ajánlattevő(k) egyetemlegesen felelnek a szerződés teljesítéséért;
-
A projekttársaság csak a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében szükséges tevékenységet végezhet és szerződéseket köthet, más gazdálkodó szervezetben nem szerezhet részesedést, és nem alakulhat át;
-
A projekttársaságban a nyertes ajánlattevőkön kívül más nem szerezhet részesedést;
-
A projekttársaság vagyonát - az osztalék kivételével - az alapítók nem vonhatják el;
