Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ex ante értékelése

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ex ante értékelése

ÉRTÉKELÉSI JELENTÉS

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ex ante értékelése Értékelési Jelentés

2007. február

313.



Tartalomjegyzék I. RÉSZ – AZ EX ANTE ÉRTÉKELÉS ..................................................................................................... 316 1.

BEVEZETŐ ......................................................................................................................................... 317 1.1. AZ EX ANTE ÉRTÉKELÉS HÁTTERE ................................................................................................ 317 1.2. AZ ÉRTÉKELÉSI FOLYAMAT TECHNIKAI MÉRFÖLDKÖVEI............................................................... 318 1.2.1. Technikai projektindító megbeszélés....................................................................................... 318 1.2.2. Szakmai Irányító Munkacsoport (SzIM) ülés .......................................................................... 318 1.2.3. Projektindító Jelentés.............................................................................................................. 318 1.2.4. 1. SWOT műhelymunka ........................................................................................................... 319 1.2.5. 2. SWOT műhelymunka ........................................................................................................... 319 1.2.6. Projekt Irányító Bizottság (PIB).............................................................................................. 319 1.2.7. Ex ante műhelymunka.............................................................................................................. 320 1.2.8. Bizottsági megbeszélés ............................................................................................................ 320 1.2.9. Indikátor megbeszélés ............................................................................................................. 320 1.2.10. Szakértői egyeztetések a tervezett tengelyekhez.................................................................. 320 1.2.11. Műhelymunka a végrehajtási rendszerről .......................................................................... 320 1.2.12. Közbenső jelentés ............................................................................................................... 321 1.2.13. Megbeszélés a horizontális szempontokról......................................................................... 321

2.

KÖZÉP- ÉS HOSSZÚTÁVÚ SZÜKSÉGLETEK ............................................................................ 322 2.1. A HELYZETELEMZÉS ÉS SWOT-ELEMZÉS MEGFELELŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA .............................. 322 2.1.1. Bevezetés ................................................................................................................................. 322 2.2. ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK ......................................................................................................... 322 2.3. A MEZŐGAZDASÁG ÉS ERDÉSZETI ÁGAZAT VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA (I. TENGELY) ...... 323 2.3.1. Lehatárolás, struktúra, fő stratégiai területek......................................................................... 323 2.3.2. Részletes észrevételek.............................................................................................................. 325 2.3.3. A SWOT-analízis megfelelősége és összhangja a helyzetelemzéssel ....................................... 332 2.3.4. A fejlesztési kulcsterületek meghatározása ............................................................................. 337 2.4. A KÖRNYEZET ÉS A VIDÉK FEJLESZTÉSE (II. TENGELY)................................................................. 339 2.4.1. Lehatárolás és fő témák........................................................................................................... 339 2.4.2. Fő témák kezelése a Helyzetelemzésben.................................................................................. 339 2.4.3. A SWOT-analízis megfelelősége és összhangja a helyzetelemzéssel ....................................... 340 2.4.4. A fejlesztési kulcsterületek meghatározása ............................................................................. 343 2.5. A VIDÉKI ÉLET MINŐSÉGE ÉS A VIDÉKI GAZDASÁG DIVERZIFIKÁLÁSA (III. TENGELY) .................. 343 2.5.1. Lehatárolás és fő témák........................................................................................................... 343 2.5.2. Fő témák kezelése a Helyzetelemzésben.................................................................................. 344 2.5.3. A SWOT-analízis megfelelősége és összhangja a helyzetelemzéssel ....................................... 346 2.5.4. A fejlesztési kulcsterületek meghatározása ............................................................................. 352 2.6. LEADER (IV. TENGELY) ................................................................................................................ 354 2.6.1. Lehatárolás és fő témák........................................................................................................... 354 2.6.2. A SWOT-analízis megfelelősége és összhangja a helyzetelemzéssel ....................................... 355 2.6.3. A fejlesztési kulcsterületek meghatározása ............................................................................. 357 2.7. ÖSSZESÍTŐ SWOT TÁBLÁZAT ...................................................................................................... 357 2.8. A SWOT ANALÍZIS ÉS A BASELINE INDIKÁTOROK KOHERENCIÁJA ............................................... 360

3.

ELÉRENDŐ CÉLOK ÉS A KIVÁLASZTOTT STRATÉGIA ÉRTÉKELÉSE........................... 372 3.1. ÁTFOGÓ STRATÉGIA ..................................................................................................................... 372 3.2. I. TENGELY – A MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDÉSZETI ÁGAZAT VERSENYKÉPESSÉGÉNEK A JAVÍTÁSA . 372 3.3. II. TENGELY: A KÖRNYEZET ÉS A VIDÉK FEJLESZTÉSE .................................................................. 374 3.3.1. A hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzetű területek mezőgazdasági termelőinek nyújtott kifizetések ................................................................................................................................. 374 3.3.2. Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelvhez kapcsolódó kifizetések 4.2.9. Natura 2000 kifizetések............................................................................................................................................... 376 3.3.3. Agrár-környezetvédelmi kifizetések (és erdő-környezetvédelmi kifizetések)............................ 379

314



3.3.4. Genetikai erőforrások megőrzése............................................................................................ 379 3.3.5. Állatjóléti kifizetések ............................................................................................................... 381 3.3.6. Nem termelő beruházásoknak nyújtott támogatás................................................................... 383 3.4. III. TENGELY: A VIDÉKI ÉLET MINŐSÉGE ÉS A VIDÉKI GAZDASÁG DIVERZIFIKÁLÁSA ................... 386 3.5. IV. TENGELY: LEADER............................................................................................................... 387 3.5.1. Helyzetelemzés és a megelőző tapasztalatok elemzése............................................................ 388 3.5.2. A támogatás összege és a finanszírozási rendszer................................................................... 388 3.5.3. A támogatható tevékenységek.................................................................................................. 389 3.5.4. A végrehajtási rendszer, illetve HACS-ok kiválasztására, működésére, ellenőrzésére vonatkozó kritériumok ............................................................................................................................................ 390 3.5.5. Hazai és nemzetközi hálózatokban való részvétel ................................................................... 391 3.5.6. Működési költségek, készségek elsajátítása és animáció (ösztönzés) ...................................... 391 3.6. A PROGRAM BELSŐ KOHERENCIÁJA.............................................................................................. 391 4.

VÁRT HATÁSOK ÉS A SZÁMSZERŰSÍTETT CÉLOK.............................................................. 395 4.1. A PROGRAM VÁRT HATÁSAI ......................................................................................................... 395 4.1.1. Az indikátorrendszer megfelelőségének értékelése.................................................................. 395 4.1.2. A kiegészítő nemzeti indikátorok alkalmassága ...................................................................... 395 4.1.3. A célkitűzések számszerűsítésének értékelése.......................................................................... 396 4.2. VÁRT HATÁSOK TENGELYENKÉNT ................................................................................................ 397 4.2.1. Mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása......................................... 397 4.2.2. Környezet és vidék fejlesztése.................................................................................................. 397 4.2.3. Vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása...................................................... 397 4.2.4. LEADER.................................................................................................................................. 397 4.3. AZ INDIKÁTOROK RENDSZERE ...................................................................................................... 398 4.3.1. Az indikátorok listája .............................................................................................................. 398

5. KAPCSOLÓDÁS A KÖZÖSSÉGI POLITIKÁKHOZ ÉS A HAZAI OPERATÍV PROGRAMOKHOZ .................................................................................................................................... 408 5.1. KAPCSOLÓDÁS A MÁS KÖZÖSSÉGI POLITIKÁKHOZ ........................................................................ 408 5.2. KAPCSOLAT A KÖZÖSSÉGI POLITIKÁKKAL ÉS PRIORITÁSOKKAL.................................................... 408 5.2.1. Kapcsolat a Közös Agrárpolitikával ....................................................................................... 408 5.2.2. Kapcsolat a Halászati Operatív Programmal......................................................................... 410 5.2.3. Kapcsolódás az uniós politikákhoz.......................................................................................... 411 5.3. KAPCSOLÓDÁS A HAZAI OPERATÍV PROGRAMOKHOZ .................................................................... 411 5.4. KOHERENCIA A KÖZÖSSÉGI STRATÉGIAI IRÁNYMUTATÁSOKKAL................................................. 417 5.5. KÖZÖSSÉGI HOZZÁADOTT ÉRTÉK .................................................................................................. 419 6.

A MONITORING- ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZEREK ÉRTÉKELÉSE...................................... 420 6.1.

A JAVASOLT MEGVALÓSÍTÁSI ELJÁRÁSOK ÉRTÉKELÉSE, IDEÉRTVE A MONITOROZÁST, AZ ÉRTÉKELÉST ÉS A PÉNZÜGYI VEZETÉST ....................................................................................................... 420 6.1.1. 6.1.2. 6.1.3. 6.1.4.

Illetékes hatóságok és felelős szervek kijelölése...................................................................... 420 Monitoring és értékelő lépések................................................................................................ 421 Pénzügyi menedzsment............................................................................................................ 421 Partnerségi konzultáció........................................................................................................... 422

II. RÉSZ – A STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT.................................................................... 423

315



I. Rész – Az ex ante értékelés

316



1. BEVEZETŐ 1.1. Az ex ante értékelés háttere Jelen dokumentum a 2007-2013-as időszakra szóló Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ex ante Értékelési Jelentése. A jelentés bemutatja a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Kft. és alvállalkozói – az Agrár-Európa Kft., a Fitzpatrick Associates Economic Consultants Ltd., és a Stratégiai Környezei Vizsgálat elkészítéséért felelős Env-in-Cent Kft. – által közösen végzett ex ante értékelési munka hátterét, folyamatát, illetve peremfeltételeit. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program („ÚMVP”, illetve „Program”) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a 2007-2013-as költségvetési időszakban folyósítható támogatások magyarországi felhasználásának irányait és eszközeit megszabó, Magyarország által a Tanács 1698/2005/EK rendelete („EMVA Rendelet”) alapján kötelezően elkészítendő programozási dokumentum. A 1698/2005/EK rendelet 85. cikkének előírása szerint a tagállamok által elkészített fő tervezési dokumentumokról, így a Programról is ex-ante (előzetes) értékelést kell készíteni. Az előzetes értékelés része a vidékfejlesztési program kidolgozásának, célja a Programhoz rendelt források felhasználásának optimalizálása, és a programozás minőségének általános javítása. A Rendelet értelmében azonosítja, illetve értékeli: –

a közép- és hosszú távú szükségleteket;

–

az elérendő célokat;

–

a várt eredményeket;

–

a számszerűsített célokat (célértékeket), különösen a kiindulási helyzethez viszonyított hatás tekintetében;

–

a közösségi hozzáadott értéket;

–

a közösségi prioritások figyelembevételének mértékét;

–

a korábbi programozásokból levont tanulságokat; valamint

–

a végrehajtásra, a monitoringra, az értékelésre és a pénzügyi menedzsmentre vonatkozó eljárások minőségét.

Az értékelési jelentésnek a helyzetértékelésre és a választott stratégiára vonatkozó megállapításai és javaslatai az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007. január 18-i munkaváltozatára vonatkoznak. A korábban tett megjegyzések és javaslatok ennek megfelelően kerültek aktualizálásra. Az ex ante értékelési folyamat során az értékelők az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv készítését is figyelemmel kísérték és véleményezték. Ez a dokumentum képezi a program alapját és így a két dokumentumnak egymással összhangban kell lennie. A Stratégiai Tervvel történő összhang elemzésekor az értékelők a 2007. január 8-i változatot vették alapul. Január 18. óta az értékelők szorosan együttműködtek a tervezőkkel. Több műhelymunkára került sor SWOT, stratégia és indikátorok számszerűsítése témakörökben. Ennek eredményeként jelentősen javult a dokumentum minősége. Az értékelők támaszkodtak a megfelelő jogszabályokra és módszertani útmutatókra (közülük elsősorban a „Rural Development 2007-2013, Common Monitoring and Evaluation Framework Guidelines for Ex-ante Evaluation” című munkaanyagra), a Közösségi Stratégiai Iránymutatás

317



ajánlásaira, a magyar szakpolitikák útmutatásaira, a felhasználható tanulmányok stratégiáira, korábbi értékelésekre, a partnerek véleményeire és más programokra. A munka nagyban támaszkodott rendszeres és esetenkénti megbeszélésekre a tervezőkkel, az FVM, az AKI és VÁTI munkatársaival, külső szakértők megállapításaira és a végrehajtási szinten dolgozók véleményére (MVH). Az ex ante értékelési folyamat a tervezők és értékelők közös munkájára épült. A végső jelentés a folyamatos kapcsolattartás, a rendszeres egyeztetések és véleménycserékre alapozva került megfogalmazásra. Az egyeztetéseken és megbeszéléseken elismert magyar és ír agrár- és vidékfejlesztési szakember, magyar egyetemek és kutatóintézetek képviselői járultak hozzá érdemben a vitákhoz. Az egyeztetések során az ex ante értékelők gyakorlati kérdésekben is támogatták a tervezőket. Többek között az intézkedéseket leíró rész struktúráját és a tartalmi követelményeket, a program végrehajtásának szabályait, de elsősorban a Stratégiai Terv és a Program indikátorrendszerét tisztázták. Egy kétnapos műhelymunka során a várt hatások és eredmények meghatározásra és átgondolásra kerültek. A megvitatott és lefektetett szakértői véleményeket az FVM figyelembe vette és többnyire beépítette a programba. Az ex ante értékelés a környezetvédelmi vizsgálatnak az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EC direktívájában foglalt követelményeinek is eleget tett.

1.2. Az értékelési folyamat technikai mérföldkövei 1.2.1. Technikai projektindító megbeszélés 2006. május 8. A technikai projektindító megbeszélésen az FVM Stratégiai Tervezési Főosztályának és az Irányító Hatóság munkatársai, valamint a tanácsadók vettek részt. A megbeszélés fő témái az egyes projektszervezeti egységek résztvevőinek összeállítása, a találkozók helyszíneinek és technikai feltételeinek megteremtése, a találkozók rendjének tisztázása, valamint a projekt előkészítésével kapcsolatos további teendők megvitatása voltak. 1.2.2. Szakmai Irányító Munkacsoport (SzIM) ülés 2006. május 24. Az 1. SzIM ülés témája egyrészről a Projektindító Jelentés (PIJ) elkészítésével kapcsolatos kérdések megvitatása volt. Ismertetésre kerültek az értékelés tervezett munkafázisai, a leadandó jelentések ütemezése, továbbá az értékeléshez használt alapdokumentumok köre került bemutatásra. 1.2.3. Projektindító Jelentés 2006. május 29. A Projektindító Jelentés az ÚMVP ex ante értékelését megalapozó, a megbízó és a tanácsadók által közösen elfogadott dokumentum, amely megfelelő, szakmailag megalapozott keretet biztosít az ex ante értékelés sikeres lebonyolításához. A PIJ a projekt általános bemutatása mellett kitér a részletes értékelési módszertanra és munkatervre, ismerteti a projektmenedzsmenttel kapcsolatos megfontolásokat, valamint leírja a projekttel kapcsolatos kommunikációs tervet. A PIJ v1.0 2006. május 22-én került átadásra, míg a végleges verziót jelentő PIJ v2.0-t 2006. május 29-én nyújtották be a tanácsadók.

318



1.2.4. 1. SWOT műhelymunka 2006. június 7. A partnerségi megbeszélés keretében a Programban található SWOT-analízissel kapcsolatos észrevételek kerültek megvitatásra a partnerek egy szűkebb körének bevonásával. A megbeszélés résztvevői: a) FVM Irányító Hatóság munkatársai b) FVM AVKF c) FVM ÉLIP FŐO. d) FVM Erdészeti Főosztály e) FVM Mp. Főosztály f) FVM HP g) Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) h) Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság (VÁTI) i)

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH VTI)

j)

Magyar Természetvédők Szövetsége

k) NYME-MÉK Mosonmagyaróvár l)

Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézet

m) Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) n) Szent István Egyetem Kutató Intézet (SZIE-KTI) o) Agrár Európa Kft. p) PricewaterhouseCoopers Kft. 1.2.5. 2. SWOT műhelymunka 2006. június 12. A 3. és 4. pillérek megvitatására a VÁTI megrendezésében az Agrár Európa Kft és a PwC Kft képviselői vettek részt. Ezzel befejeződött a SWOT-analízis megvitatása.

1.2.6. Projekt Irányító Bizottság (PIB) 2006. június 20. A Projekt Indító Jelentés 2. verziójának elfogadása mellett a szükséges változtatások kerültek a napirendre. A konzorcium vezető képviselője tájékoztatta az ügyfelet a műhelymunkák tapasztalatairól és felhívta a figyelmet a SWOT vizsgálat integrálásának jelentőségére az „Új Magyarország” Vidékfejlesztési Stratégiai Tervbe. Az értékelők jelezték a Partnerség markánsabb hangsúlyozásának szükségét. Ennek részeként a regionális Partnerség kérdése is a megbeszélés tárgyát képezte. Fontos technikai kérdések tisztázása is megtörtént a megbeszélésen: a Monitoring Bizottság összetétele, az Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) elindításának körülményei, a kapcsolattartó személye és hozzáférhetősége a Bizottság felé.

319



1.2.7. Ex ante műhelymunka 2006. szeptember 14-15. Az első napon a résztvevők megvitatták az „Új Magyarország” Vidékfejlesztési Stratégiai Terv jelenlegi változatát és az értékelés előrehaladását. A nap során az értékelők megbeszélték a Közösségi és Nemzeti célokat, az intervenció fennmaradását és a forrásallokációt. A második nap az indikátorrendszert érintő témakörök és a célok kitűzésének módszertana került megvitatásra. A nap zárásaként a stratégiai célok kitűzése és a várható hatások az intézkedések hatékonyságának tükrében kerültek megvitatásra a résztvevők által.

1.2.8. Bizottsági megbeszélés 2006, szeptember 18-19. Bizottsági képviselők:

José M. Sousa Uva

Anikó Németh

Giulia Medico

Eva Viestova

A Bizottsági képviselők tájékoztatták a minisztérium képviselőit a stratégiával kapcsolatos megállapításaikról és javasolták a dokumentum további fejlesztését. Egy megszervezett megbeszélés keretében a releváns szervezetek és társadalmi partnerek beszámoltak a Programmal kapcsolatos elvárásaikról a Bizottsági képviselőknek. A vita után az értékelők bemutatták az értékelés jelenlegi állapotát és a stratégiával szemben felállított elvárásaikat.

1.2.9. Indikátor megbeszélés 2006. szeptember 27. A megbeszélés első részében a Stratégia Tervben bemutatott baseline indikátor rendszerrel kapcsolatban felmerült kérdések kerültek megvitatásra. A megbeszélés az intézkedés-szintű indikátorok vizsgálatával folytatódott. Ennek keretében a közösségi, módszertani és az elérendő célokhoz szükséges elvárásoknak történő megfeleltetést beszélték át a résztvevők.

1.2.10. Szakértői egyeztetések a tervezett tengelyekhez 2006. október 10.: I. Tengely 2006. október 18.: II. Tengely 2006. október 18.: III-IV. Tengely A megbeszélések követték a Program tervezett tengelyeinek struktúráját. A megbeszélés célja a prioritások és az elérendő célok igazítása volt a Közösségi Stratégiai Irányelvekhez és a Nemzeti Stratégiai Tervhez.

1.2.11. Műhelymunka a végrehajtási rendszerről 2006. november 9.

320



A műhelymunka négy külön csoportban zajlott, ahol különböző témakörök kerültek megvitatásra a szakértők, tervezők és értékelők által. A műhelymunka témái a következők voltak: tervezett végrehajtási rendszer a monitoringra, értékelésre és a pénzügyi lebonyolításra vonatkozóan.

1.2.12. Közbenső jelentés 2006. november 27. A dokumentum az „Új Magyarország” Vidékfejlesztési Terv ex ante értékelésének első közbenső jelentése. A dokumentum megvizsgálja a helyzetelemzés és a SWOT vizsgálat helytállóságát és áttekinti a Program helyzetelemzését. Az értékelés általános megállapításokat fogalmaz meg a helyzetelemzés struktúrájával, tartalmával és számszerűsíthetőségével kapcsolatban. Megállapításai kiterjednek a dokumentum tervezetére és más technikai kérdésre.

1.2.13. Megbeszélés a horizontális szempontokról 2007. január 8. A Bizottsági elvárásoknak megfelelően a horizontális szempontok figyelembe vétele szükséges a Programozás során. A megbeszélés fő témái a következők voltak: férfiak és nők közötti egyenlőség, a roma lakosság helyzete és az intézkedésenként bemutatott környezetvédelemi szempontok.

321



2. KÖZÉP- ÉS HOSSZÚTÁVÚ SZÜKSÉGLETEK 2.1. A helyzetelemzés és SWOT-elemzés megfelelőségének vizsgálata A számos, értékelők és tervezők körében megrendezett szakértői megbeszélések keretében véglegesített SWOT elemzés és stratégiai célok beépítésre kerültek a Programdokumentumba. 2.1.1. Bevezetés A Programnak a Rendelet értelmében tartalmaznia kell az általa lefedett szektorok, területek „helyzetének elemzését, erősségek és gyengeségek vonatkozásában”. A helyzetelemzés és SWOTelemzés együttes célja végső soron a Programban tett stratégiai döntések megalapozása. A tervezői outputra vonatkozó elvárásokat, valamint az ex ante értékelők által vizsgált területek leírását az alábbi táblázat adja meg.

2.2. Általános észrevételek AZ ÚMVP helyzetelemzés fejezete a mezőgazdasági főágazatok, a környezeti állapot és a vidéki gazdaság és életminőség helyzetének általános jellegű leírását tartalmazza. Nagyon kevéssé igazodik az SGRD-ben felvázolt tematikus struktúrához, inkább egy hagyományos, ágazat-orientált szerkezetet követ (elsősorban az 1. tengely kapcsán). Véleményünk szerint ennek a megközelítésnek az elmozdítása egy stratégiaibb, az SGRD tematikáján belüli fő elmaradásokra vagy előnyökre, majd azok elemzésére koncentráló szerkezet felé hasznosabb lenne. A helyzetleírás adatokkal meglehetősen széles körűen alátámasztott az 1. és 2. tengely alatt, de ezek az adatok jellemzően csak a legalapvetőbb jelenségeket vagy trendeket jellemzik, és nem mindig alkalmasak az erősségek, gyengeségek, fejlődési potenciál jellemzésére, vagy a tényleges fejlesztési szükségletek megalapozására. A vidékfejlesztés terén azonban kevés számszerűsítés szerepel. A bemutatott adatok zömmel már nem aktuálisak, frissítésük, illetve kiegészítésük szükséges1. A helyzetelemzés általában véve nem, illetve alig tartalmaz nemzetközi összehasonlítást. Ennek hiányában nem világos, hogy az adott fő témák terén elmaradásról van-e szó, ennek mi a mértéke, illetve ennek elemzése során sem tudunk objektív képet kapni arról, hogy a feltárt okok és mozgatórugók erősséget vagy gyengeséget jelentenek-e inkább? A helyzetleírás – az előbbi okokra visszavezethetően – véleményünk szerint kevéssé tartalmaz a fejlődési potenciálra, a fejlődés mozgatórugóira vonatkozó következtetéseket. A fejlesztési kulcsterületek meghatározásait korlátozottan, illetve nem támasztja alá a helyzetleírás (elsősorban a mezőgazdasági kérdéskörökben). A helyzetleírásra általánosan jellemző, hogy számszerűsíthető és kutatott, elemzett területeken sincsenek háttértanulmányokra, kimutatásokra, a tervezők által hozzáférhető további adatokra történő hivatkozások (pl. növénytermesztés gépesítettségének állapota). A szöveges részben implicite feltárt erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek általában megfelelőnek és fontosnak minősíthetőek, de nincsenek teljesen összhangban a SWOT-táblázatban szereplő tételekkel. Ez felülvizsgálatra szorul. A helyzetleírás a szükségesnél jóval rövidebben tartalmazza a korábbi, Európai Unió által támogatott agrár-, illetve vidékfejlesztési támogatási programok leírását, beleértve a külön alfejezetként bemutatott LEADER-programot. A jelen állapot szerinti bemutatástól eltérően, azt 1

Ez a 2006.05.24-i SZIM ülésen elhangzottak szerint módosítás alatt van, a 2005-ös adatokkal feltöltésre kerül a leírás.

322



kiegészítve a fejlesztési stratégia megalapozásához az előző programok hatásai, tapasztalatai, levont tanulságai, következtetései járulnak hozzá. A helyzetelemzés egyes kérdéseiben (jellegzetesen a 3. és 4. prioritás körében) véleményünk szerint is általános szakmai konszenzus van. A megállapításokat egyes megfigyelések igazolják ugyan, de a folyamatokat alátámasztó kutatás nem történt, illetve a helyzetleírás nem hivatkozik ilyen jellegű elemzésre. Az értékelők ezekkel a megállapításokkal egyetértenek, azzal a kiegészítéssel, hogy az ilyen helyzetek esetleges kutatási eredményei megemlítendőek. E területek fejlesztési stratégiában nyert súlyának meghatározását jelentősen nehezíti az igazolható megfigyelések hiánya. Egyes esetekben országos adatok alapján ágazattól függetlenül mutat be jelenségeket, amelyek egyrészt nem lebonthatóak agrár-vidékfejlesztési elemre (pl. eltartottak-eltartók aránya, nyugellátás, egészségbiztosítás), illetve más befolyásoló tényezőket nem vesz figyelembe (vidéken több az öregasszony, mint az öregember). A helyzetleírásban kismértékben jelenik meg a prioritások közötti átjárhatóság igénye, a vidéki foglalkoztatottság növelése esetén említik a tervezők az agrárfoglalkoztatás csökkenését, mint egy kezelendő probléma alaphelyzetét. A helyzetelemzés nem tartalmazza a Közös Agrárpolitika piaci hátterének bemutatását, illetve az előrelátható, illetve várható reformok várt vidékfejlesztési hatásait. A helyzetelemzés tartalmaz regionális említéseket, a statisztikai régiókra vonatkozóan. Ezek a régiók fejlesztési szempontból jelentős heterogenitást mutatnak, a jelen állapot szerinti bemutatás sem tartalmában, sem területi lebontásban kevéssé, illetve nem alkalmas a fejlesztési kérdések területi alapú megközelítésére. Az anyagban egyes szakaszok nem megfelelő helyen szerepelnek (pl. energetikai célú mezőgazdasági termelés a 2 tengely alatt, míg a bemutatás a mezőgazdasági termékdiverzifikációra teszi a hangsúlyt, ami az 1. tengely része).

2.3. A mezőgazdaság és erdészeti ágazat versenyképességének javítása (I. tengely) 2.3.1. Lehatárolás, struktúra, fő stratégiai területek Az ÚMVP 1. tengelye alatt nyújtani kívánt vidékfejlesztési támogatások a mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítását célozzák. Az ÚMVP helyzetelemzése ezzel összhangban az első tengely kapcsán a főágazatok – mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat, vadgazdálkodás – valamint az élelmiszer-feldolgozás leíró jellemzéséből indul ki: elsősorban a legfontosabb gazdaságszerkezeti, kibocsátási és foglalkoztatási mutatókat és azok trendjeit mutatja be. A megcélozható fejlesztési szükségletek azonosításához, majd prioretizálásához szükséges, a Közösségi Vidékfejlesztési Stratégiai Iránymutatások által felvázolt stratégiai területek (fő témák) kijelölésére, jellemzésére és a mozgatórugók egyenkénti elemzésére azonban csak kevésbé törekszik. Ennek hiányában jóval nehezebb világosan és átláthatóan összefoglalni a magyar agrárvidékfejlesztés helyzetét, a stratégiát megalapozó erősségeket és gyengeségeket, valamint fejlődési potenciált (általában véve kevésbé látható a SWOT-analízissel való összhang). A helyzetelemzés frissítése során ezért érdemes megfontolni az SGRD-ben megjelenített stratégiai területek határozottabb megjelenítését a szöveg struktúrájában, majd az egyes stratégiai területek alatt a releváns erősségek, gyengeségek és fejlődési potenciál jellemzését, és ezek mozgatórugóinak elemzését.

323



A helyzetelemzés ugyan – legalábbis a mezőgazdaság és az élelmiszer-gazdaság helyzetét leíró részekben – figyelembe veszi az EMVA Rendelet struktúráját2, azonban ezen nagy területek elemzése nem teljes (pl. nem tér ki kellőképp az agrár-innováció helyzetére). Mind az EMVA-rendelet tengelyei, mind az SGRD-ben foglalt prioritások a mezőgazdaság multifunkciós modelljének alapelemeire épülnek, ezek: –

a mezőgazdaság, mint termelő szektor

–

a mezőgazdaság környezeti felelőssége

–

a mezőgazdaság, mint szociális funkciókkal, illetve elemekkel rendelkező tevékenység

Ezt a szerkezetet egészíti ki a negyedik prioritás, illetve tengely, amely keretében egy speciális megvalósítási rendszert ad segítségül annak érdekében, hogy a helyi érdekek szélesebb alapokon állva érvényesüljenek. A következőkben ezen területek sajátságos problémáit, fejlesztési szükségleteit, lehetőségeit mutatjuk be az előzetes értékelő szemével. A mezőgazdaság, mint termelő szektor fejlesztése terén a piaci szereplésének, az arra való alkalmasságának erősítése a cél. Ennek természetesen van a termelést érintő versenyképességi vonzata, de jelentős a megfelelő humán háttér megfelelősége is. Az átalakuló piacszabályozás miatt a mezőgazdasági termelés egyre inkább kitett a nemzetközi versenynek. Ez a helyzet a gazdálkodóktól más viselkedési sémákat kíván a korábbi, a nemzetközi versenytől többé-kevésbé elzárt, magas piaci biztonságot adó agrártermeléshez képest. A jelen, illetve az előrelátható termelési körülmények között a gazdálkodók viselkedésének változnia kell a rugalmasság, alkalmazkodóképesség, a mindenkori piaci versenynek megfelelő döntések meghozatalának képessége terén. Erre jelenleg Magyarországon a gazdálkodók kisebb része képes, amelynek egyrészt hosszú távra visszamutató társadalmi okai (pl. a felülről jövő utasítások várása, de ezzel egy időben azok állandó vitatása), másrészt a magyar mezőgazdaság utóbbi időben bekövetkezett változásai (privatizáció, a mezőgazdasági termelőeszközök tulajdonba adása, a stabil gabonaintervenció, mint biztos piac a szántóföldi tömegtermékek számára) jelentik a hátterét. A mezőgazdasági szektor alkalmazkodóképességét nagyban befolyásolja, és egyben jelentős fejlődési potenciál is a gazdálkodók alkalmazkodóképességének fejlesztése, képzések és megfelelő tanácsadó rendszerek, illetve folyamatos, megalapozott piaci elemzési és információs struktúrák kialakítása terén. Az alkalmazkodóképesség hosszú távon teremti meg a gazdálkodók és egyben az ágazat piaci szereplésének megfelelőségét. A helyzetleírás értelemszerűen említi a versenyképességet, mint az EMVA rendelet 1. tengelye kapcsán fejlesztendő területet. Annak pontos fogalmát azonban nem adja meg, csak általánosságban jelzi a versenyképesség javítását. Mivel ez megy meglehetősen összetett témakör, az alábbiakban a versenyképesség egy lehetséges, kutatásokon alapuló, bonyolult számításokat jelen formájában nélkülöző, de gyakorlati alkalmazásra megfelelő értelmezését mutatjuk be, amely alapja lehet a versenyképesség erősítésére szolgáló stratégia strukturált kialakításának. A versenyképesség jelen meghatározása statikus, vagyis egy termékre (termékkörre, gazdálkodó egységre, ágazatra, stb.) vonatkozik. Ezt a sémát a korábbiakban említett gazdálkodói alkalmazkodóképesség dinamizálja, egészíti ki az idősíkkal. Egy terméket, gazdálkodót, feldolgozót, ágazatot az alábbi ismérvek alapján tekintünk versenyképesnek, előzetes értékelőként:

2

Legfelső szinten: humán erőforrás, fizikai erőforrások, mezőgazdasági termékek

324



–

maga a termék jó; vagyis magas szakmai színvonalon, élenjáró technológiával (eljárással), jó minőségben állították elő; a fogyasztó elfogadja, iránta bizalmat érez;

–

a termék kínálati ára − adott minőségi kategóriában − azonos vagy alacsonyabb, mint a piac-meghatározó szereplők esetében;

–

az ágazat (termék) mögött ütőképes szervezetek állnak, a támogató szervezettség kiemelkedő (értékesítő szervezetek, elosztó hálózatok, finanszírozó bankok, marketing és logisztikai rendszer) – vagyis a termékfogyasztóhoz történő eljuttatása biztonságos.

Amennyiben e feltételek közül akár csak egy nem teljesül, hiábavaló a másik kettő magas színvonala. Ezek alapján beazonosíthatóak a versenyképesség problémái, illetve a javításának lehetőségei. Az ex ante értékelők a helyzetelemzés és SWOT-analízis véleményezését egy olyan saját tematikus struktúra alapján végezték el, amely nagyban támaszkodik az SGRD-ben, illetve az EMVA Rendeletben lehatárolt stratégiai területekre (nem beszélve egyes specifikus magyar, illetve nemzeti vagy közösségi definíció szerinti horizontális témákról: pl. agrárágazat helyzete és kitörési pontjai a leghátrányosabb kistérségekben, vagy a nemek közti esélyegyenlőség kérdései a munkaerőpiac vonatkozásában). Az elemzés kiindulópontjaként rögzített struktúra a következő: –

Termelés szerkezeti megfelelősége, szerkezetváltás

–

Piacra jutás

–

Termékminőség

–

Termékfeldolgozás

–

Integráció

–

Foglalkoztatottság (eltartóképesség), a humán erőforrás helyzete

–

A mezőgazdaság környezetvédelemi teljesítménye

–

Termelési infrastruktúra, műszaki technikai ellátottság

–

Regionalitás

A részletes értékelői észrevételeket a következő alfejezetekben ezen témákhoz csoportosítva adtuk meg. 2.3.2.

Részletes észrevételek

Szerkezeti megfelelőség , szerkezetváltás A szerkezetátalakítás körébe az EMVA-rendelet szerint –

a mezőgazdasági üzemek korszerűsítésére,

–

az erdők gazdasági értékének növelésére,

–

a mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelésére,

–

az élelmiszergazdaságon belüli együttműködés javítására,

–

a mezőgazdaság és erdészet fejlesztésével összefüggő infrastruktúra javítására, illetve

–

a természeti katasztrófák károsításainak helyreállítására célzó akciók tartoznak.

325



Habár a jelenlegi magyar mezőgazdasági termelésnek komoly ágazati szerkezeti problémái vannak, az ÚMVP ennek széleskörű kezelésére nem tud kiterjedni, mert a 1698/2005/EK Rendelet a versenyképesség javítására szolgáló szerkezet-átalakítást nem ágazat szinten kívánja elősegíteni, hanem vállalkozás-szinten. Ettől függetlenül, a nemzeti lehetőségek kihasználásával, a speciális magyar szerkezeti problémákra tekintettel a szükséges prioritások kerülhetnek meghatározásra. A tervezők foglakoznak a növénytermesztés-állattenyésztés egyensúlyának felbomlásával, illetve annak helyreállításával. Tény, hogy az abrakfogyasztó fajok nagyobb állománya megkönnyíti a gabonapiaci elhelyezését, míg ezen állatok hiánya növeli a gabonapiaci problémákat, Magyarország pedig egyértelműen Európa gabonatermesztő övezetében helyezkedik el. A jelen gabonapiaci helyzethez (különösen magas intervenciós készletek) hozzájárul a 2004 és a 2005-ös évek kiemelkedően magas termése, ami csökkenő állatlétszám mellett komoly „gabonafelesleget” eredményezett. Véleményünk szerint a két főágazat között egyensúlyról ebben a formában nem lehet beszélni. A két főágazat nem egymáshoz képest lehet egyensúlyban, hanem az ágazati termelés és a piaci lehetőségek balanszáról beszélhetünk. Ebből a szempontból bizonyos alapanyagok esetén érzékelhető egyensúlytalanság, ami szorosan összefügg a versenyképességnek a bevezetőben említett hármas ismérv-rendszerével (pl. 2005-ben először fordult elő, hogy Magyarország nettó importőr volt vágósertésből). Tehát nem a főágazatok közötti egyensúlyt kell visszaállítani, hanem a főágazaton belül kell a piaci lehetőségekhez igazítani a termelést, illetve a piaci magatartást úgy alakítani, hogy a termelési kapacitások gazdaságosan hasznosíthatóak legyenek. A támogatási rendszernek pedig egyrészt a versenyképesség rész-elemeinek fejlesztését kell megcélozni, illetve a piaci lehetőségek bővítését szolgálni, ami után következhet a termelés növelése. Ezzel párhuzamosan azt is tudnunk kell, hogy a jelenlegi lecsökkent, illetve továbbra is csökkenő állatlétszám további esését nem a vidékfejlesztési intézkedések korábbi hiánya okozta, hanem szektortól független szabályozók, illetve körülmények megváltozása. Az állattenyésztés a szakmai közvélemény szerint elfogadottan nagy élőmunka-igényű főágazat volt, és a munkaerőhöz kapcsolódó terhek (adó, társadalombiztosítás) növekedése magával hozta a foglalkoztatottak csökkentését. A tőkeszegénység miatt, ami annak is köszönhető, hogy a magyarországi bankok nem voltak a rendszerváltás után a mezőgazdasági termelés fejlesztése terén érdekeltek (nem volt jelentős mezőgazdasági tulajdon a portfolióikban), a gazdálkodók nem tudták a csökkenő foglalkoztatotti létszámot ellensúlyozó technológiai fejlesztéseket végrehajtani, ezáltal csökkent az állatlétszám. Az állatlétszám csökkenésének további oka a kereslet beszűkülése, ami a rendszerváltás utáni időszak jövedelem-csökkenésének, ebből következően az élelmiszerfogyasztás csökkenésének, valamint a korábbi keleti felvevőpiacok beszűkülésének következménye. Magyarországon az állati termékek fogyasztásának csökkenése kezd megállni, illetve egyes termékeknél növekvő tendenciába fordult, de ennek csak egy kisebb részét tudják a hazai termelők kielégíteni, tekintettel az import áruk ár-versenyképességére, illetve a magyar fogyasztók különösen erős árérzékenységére. A versenyképességi meghatározásunk alapján ebben a vonatkozásban a termékeknek a fogyasztókhoz való eljuttatása, ennek elsősorban a marketing vonalon történő erősítése az, ami stratégiailag fejlődési potenciált rejt magában. A megfelelő ár – tekintettel a kiskereskedelmi hálózatok beszerzési, illetve árképzési politikájára – rövidtávú eszköz, illetve stratégiailag pontosan nem beazonosítható. Természetesen a versenyképességre törekvő gazdálkodók áraikat a piacmeghatározó szereplők árai alatt, illetve közelében kell tartania, de stratégiai lehetőségeket ebben a vonatkozásban a fogyasztók „befolyásolása” rejt. A külpiacok fejlesztésre vonatkozóan a piacok feltárásában, azok reális értékelésében, illetve az ezeknek megfelelő termékek kialakításában rejlik fejlődési lehetőség. A termelési szerkezet kapcsán a fő kérdés a gazdaságok mérete és az általuk termelt mezőgazdasági termény/termék jellegzetességei. Erre vonatkozóan, különösen a növénytermesztésben a fő probléma, hogy nagyrészt minden üzemméretben azonosak a termelt termények, ezek pedig azok, amelyek a SAPS, illetve a nemzeti kiegészítés alapján területalapú támogatásra jogosultak,

326



intervencióban értékesíthetőek, illetve a gépesítettség jelenlegi helyzete alapján a gazdálkodók nagy része ezek termelésére alkalmas gépsorral rendelkezik. Ezek pedig azok a szántóföldi gabonafélék, amelyek jövedelmezőségét alapvetően a méretgazdaságosság határozza meg. Ezt nem csak a talajművelés és a növényápolás technikai tennivalói, illetve az utóbbi években a termény oldalon az egységes fajtaazonos tételek iránt megmutatkozó piaci kereslet erősítik meg, hanem a gépesítési háttér technikai/technológiai fejlesztése is ezt a célt szolgálja (nagyobb és drágább kombájnok, nagyobb és drágább talajművelő eszközök, stb.). Nagyobb és drágább gépekkel csak nagyobb területeken lehet eredményesen gazdálkodni, a technikai fejlődéssel párhuzamosan emelkedik a gazdaságosan megművelhető terület alsó határa. Ez gyengíti a kisebb méretű gazdaságok versenyképességét ezekben a terményekben, és fennáll annak a lehetősége, hogy a növénytermesztés termelési szerkezete az üzemméretet tekintve egyoldalúvá válik (szélsőséges gazdaság-koncentráció), ami a szektor eltartóképességét jelentősen gyengíti. Az eltartóképesség gyengítése nem lehet cél, tehát a spontán gazdasági (koncentrációs) folyamatok mellett a támogatási rendszernek lehetőséget kell biztosítani, ösztönöznie kell a gazdaságszintű termékszerkezet-váltást, amivel a változatos üzemméret fenntartható, változatos, a piaci igényeknek, illetve a gazdaságok méretének megfelelő termékszerkezet kialakításával. Ezáltal a magyar vidék mezőgazdasági termelés szerkezete, amely az európai kultúrának integráns része, fenntartható. A cél nem a rosszul működő, problémákkal terhes termelési szerkezet konzerválása, hanem az üzemszerkezet fenntartásával, de a gazdaságok méretének megfelelő termékszerkezet kialakításával a mezőgazdaság eltartóképességének fenntartása, a mindenkori helyi jellemzők kihasználásán alapuló, szükség esetén dinamikusan változtatható termékszerkezet kialakítása. Stratégiailag a fejlődési potenciál ezen üzemek részére az általuk termelhető növények piaci elhelyezésének teljes körű megszervezése, illetve az e növények termeléséhez szükséges képzések, tanácsadó hálózat megszervezése, értékesítő szervezetek, illetve a vállalkozói, kockázatvállalási képesség és kezdeményezőkészség kialakítása. A termelési szerkezet és gazdaságméret az állattenyésztésben is hasonló fontossággal bír. Ebben az ágazatban a tartás/takarmányozástechnológia és a fajtahasználat az alapvető kérdés. Mint az közismert, a magas genetikai teljesítményű fajták az igényeiket jelentősen el nem érő termelési feltételek között nem csak az ennek megfelelően csökkentett termeléssel reagálnak, hanem azt meghaladóan csökken a termelésük, illetve nő meg a takarmány-felhasználásuk, nőnek az egészségügyi problémáik. A fejlődési potenciál ebben a vonatkozásban a gazdaságméret szerinti, gazdaságosan üzemeltethető tartástechnológiai rendszerek kialakítása, illetve az ezeknek megfelelő fajtahasználat. A termék szerkezet stratégiai kialakításában kiemelt szerepet kell a piaci lehetőségek értékelésének kapnia, mivel a termékszerkezet – gazdaságossági követelmények miatt – visszahat az üzemméretre. A piaci lehetőségek vonatkozásában fontos kérdés a termelés-feldolgozás-piac egymástól való távolsága, földrajzi értelemben, hiszen a termékek árát jelentősen befolyásolja azok szállítási igénye, költsége. A fejlődési lehetőség ebben a vonatkozásban egyrészt a feldolgozókhoz/piachoz megfelelően közeli gazdálkodói szerkezet kialakítása, illetve a termelés/feldolgozás jelenlegi helyéhez közeli piaci lehetőségek feltárása, azok mobilizálása. A szerkezetváltás kapcsán fontos jelenség a földtulajdon és a földhasználat elkülönülése, bár erre vonatkozóan a 1698/2005/EK rendelet nem tartalmaz intézkedést. A birtokszerkezet koncentrációját előzetes értékelőként is megállapítjuk. A koncentráció a kisebb méretű üzemek eltűnését, ezzel együtt a nagyobb méretű üzemek térnyerését eredményezi. Ennek megfelelően a növénytermesztési főágazat termékszerkezete tovább egyszerűsödik, illetve a termékdiverzifikációt szolgáló lépések nem járnak együtt az élőmunka-lekötöttség, vagyis az ágazat eltartóképességének növekedésével. Fejlődési lehetőség a jelenlegi birtokszerkezetnek megfelelő termékek termelésére történő ösztönzés, a gazdálkodók azon képességének kialakítása, hogy üzemméretük alapján beazonosítsák piaci lehetőségeiket, és annak megfelelően alakítsák termékszerkezetüket, illetve a más termelőkkel történő együttműködéseiket.

327



A termelési szerkezetre vonatkozó megállapításaink a feldolgozásra is érvényesek, megfelelően adaptálva. Piacra jutás A piacra jutás a versenyképesség további fontos tényezője, a megtermelt termékek elhelyezhetőségét határozza meg. A piacra jutás vonatkozásában egyetértünk a kiskereskedelmi láncok árletörő politikájának negatív hatásaival. Ez annál inkább jelentős, mert az élelmiszerforgalom több, mint 50 %-a ezeken a láncokon keresztül bonyolódik. A piacra jutás egyik fő problémájaként az ezen láncoknak való beszállítási képesség hiányát szokták megjelölni. Ez bizonyos termelői kör (termék, illetve méret) esetén igaz, de előzetes értékelőként nem egyezik véleményünk ezzel a kizárólagos megközelítéssel. A fő probléma ebben az esetben a piaci igények felmérésének hiányából adódó nem megfelelő gazdálkodói viselkedés, illetve a még meglévő speciális fogyasztói igények ki nem szolgálásából adódó piaci lehetőségek elvesztése (pl. hagyományos falusi értékesítési lehetőségek megszűnése; ezen fogyasztók átterelődése a kiskereskedelmi láncokba, ami azok további térnyerését szolgálva tovább szűkíti az egyrészt a láncokba be nem kerülő, másrészt az onnan kiszoruló magyarországi termelők piaci lehetőségeit). A fő probléma természetesen nem önmagában a láncok térnyerése, hanem a láncok beszerzési politikájának negatív hatásai, illetve a fogyasztói szokásoknak a termelőkre hátrányos változásai. Ezek miatt rejlik fejlődési potenciál a láncoktól eltérő kereskedelmi csatornákhoz való alkalmazkodás megteremtésében. Ezt befolyásolják a vidékfejlesztésen kívüli intézkedések is (pl. az élelmiszerüzletekre vonatkozó higiéniai előírások), amelyek komplex kezelést igényelnek, és a problémát a termelők oldaláról csak részben lehet kezelni. A piacra jutás, vagyis a termékeknek a felhasználókhoz történő eljuttatása terén további probléma ennek infrastrukturális háttere, illetve annak hiányosságai, valamint a termékek értékesíthetőségét befolyásoló marketing hiánya. Termékminőség A mezőgazdasági, erdészeti és feldolgozott termékek minősége elsőrendű fontossággal bír a termelő gazdálkodók, illetve feldolgozók versenyképessége szempontjából. A minőség minden termékkör esetében kiemelkedő fontosságú szempont, és befolyásolja a termék értékesíthetőségét. Általánosságban megállapíthatjuk, hogy a magyar mezőgazdasági termékek minősége nem marad el a nemzetközi versenytársakétól, sőt, sok esetben azt meg is haladja, azoknál jobb. A magyar mezőgazdasági termelésben és az élelmiszeriparban nem ismertek a nyugat-európai országokban jelentkező élelmiszer-problémák. A termékeink jó minőségének éghajlati, illetve termelési okai vannak. A minőségi termékek értékesítése terén az egyik fő probléma az Európai Unió standardizált megközelítésére nem alkalmas magyar szemlélet figyelembe vételének hiánya, elsősorban szabályozási szempontból. Példaként az EU zöldség-gyümölcs termékekre vonatkozó minőségi előírásait hozzuk fel. Ezek alapján a standard méret és egyéb tulajdonságoknak megfelelő termények nem elégítik ki a hagyományos magyar fogyasztói igényeket, amelyek a termékek fizikai megjelenésén túl legalább annyira igénylik a nem számszerűsíthető, az ízhatásban megnyilvánuló tulajdonságokat is. A kereskedelem természetesen minden téren a hatályos előírásoknak, illetve további gyakorlati érdekeknek (p. eltarthatóság, vizuális megjelenés) megfelelően vásárol. A sajátos ízhatást biztosító zöldség-gyümölcs olyan beltartalmi értékekkel rendelkezik, amely a hosszabb tárolást, szállítást nem teszi lehetővé. A kiskereskedelmi láncok forgalmának növekedésével párhuzamos egyéb értékesítési csatornák forgalomcsökkenése a magyar termelésű, a hagyományos magyar fogyasztói igényeknek megfelelő, a megkülönböztető minőségű termékek értékesíthetőségi lehetőségeit csökkenti. Ez az, ami a minőség vonatkozásában a fő probléma. A minőség terén a termékek marketingjében rejlik fejlődési potenciál.

328



A minőség vonatkozásában másik fő probléma az egyes termelők által előállított termékek minőségének összehangolatlansága. Ez nem teszi lehetővé a fogyasztók (legyen az végfogyasztó vagy feldolgozó üzem) egységes árualappal történő ellátását. A feldolgozás vonatkozásában ez különösen fontos kérdés, mert az egységes alapanyag biztosításával a feldolgozás standardizálható, és egységes termék hatékony előállítására képes, aminek jövedelmi vonatkozási vannak. Fejlődési lehetőség ebben a vonatkozásban a gazdálkodók együttműködésének fejlesztése, illetve a termékpálya különböző fázisainak érdekegyeztetése. Termékfeldolgozás A stratégiai szempontú helyzetértékeléseknek alapvető célja a stratégiai döntések megalapozása. Mint ilyennek, tükröznie kell az adott szektor, jelen esetben a magyarországi élelmiszer-feldolgozás állapotát és kilátásait, milyen piaci helyzetben, milyen irányban fejlődik az élelmiszeripar. Ennek ugyanis döntő befolyása van arra, hogy a rendelkezésünkre álló forrásokat hogyan lehet optimálisan allokálni. Az a körülmény, mely a kereskedelmi láncok egyre nagyobb befolyásában testesül meg, a tervezési időszak meghatározó tendenciája. Azt jelenti, hogy csak azok a beszállítók tudnak talpon maradni, akik megfelelő termelési mérettel, hatékonysággal, márkával bírnak. Mivel az élelmiszerforgalom egyre nagyobb hányada ezen a csatornán keresztül jut el a fogyasztóhoz, az ide szállítani képes néhány tucat (véleményünk szerint mintegy 60-70) vállalkozás szerepe tovább fog növekedni. Az összes többi vállalkozás a helyi piacokon, független kis üzleteken, piacokon, vendéglátáson keresztül fogja eladni termékét, miközben aránya a teljes piacból tovább marginalizálódik. A vidékfejlesztési célú feldolgozás-támogatás arányának meghatározása szempontjából tehát fontos, hogy tisztában legyünk a kisüzemi feldolgozás valódi lehetőségeivel. Nagyon fontos tényező ebben, hogy míg az adatokkal lefedett 2003-2004-es években a kereskedelmi láncok vidéki terjeszkedése csak a nagyobbnak számító városokra terjedt ki, addig ma, és legfőképp az elkövetkező években már csaknem minden tízezer lakosú településen lesz kemény diszkont. Hatásuk a helyi kiskereskedőkre jelentős lesz, ami azok beszállítóinak lehetőségeit is érinti. Másik stratégiailag nem kiemelt téma a dolgozatban az alapanyag rendelkezésre állása. Az elmúlt, de különösen az előttünk álló években akár egyes feldolgozó tevékenységek jelentős visszaszorulásával, illetve földrajzi átrendeződésével is számolnunk kell a gazdaságtalan alapanyag termelés miatt. Ilyen a konzervgyártás, mely vissza fog szorulni a drága és kevés hazai alapanyag miatt versenyképtelenség miatt. Ez elérheti a csirke feldolgozást is. A külkereskedelem szintén olyan téma, mely a kilátások szintjén döntő hatással van a tervezésre. Ezen az oldalon is tartós tendenciával találkozunk. A külföldi áru jelenléte tovább fog erősödni a magyar élelmiszerpiacon. Ez összefügg a német diszkontok terjeszkedésével, a fogyasztó öntudatlanságával és a már említett versenyképességi korlátokkal a hazai iparban. A végeredmény szintén a hazai ipar életterének szűkülése, mely a kis és közepes cégeket fogja legfájdalmasabban érinteni. Integráció A magyar mezőgazdaságban a termelői együttműködést nehéz megítélni. A szakmai köztudatban az él, hogy az előző politikai rendszer alatt véghezvitt erőszakos szövetkezetesítés kiölte a magyar gazdálkodókból az együttműködési hajlandóságot. Vannak ugyan számok mind a termelői csoportokra (TCs), mind a TÉSZ-ekre, de a TCs-k egy része nem valódi, a gazdálkodók által felismert szükségletre alapozva kialakult, szerves fejlődésű érdekközösség, a TÉSZ-ek pedig a zöldség-gyümölcs közös piaci szervezet egységei, ezért véleményünk szerint ebben a formájában nem vidékfejlesztési kategória. A jól működő, teljes körűen a gazdálkodók érdekét szolgáló TCs-k, előzetes értékelőként, véleményünk szerint, nagy szerepet játszanak a gazdálkodók jövedelembiztonságának megteremtése területén.

329



A magyar élelmiszergazdaság egyik fő problémája a termékpálya szerinti, vertikális integráció hiánya. Ennek része a szűk körben létező termelői tulajdon a feldolgozókban (ennek egyik sokat emlegetett példája a Parmalat termelői tulajdonba kerülése. Ezzel a probléma a nagy földrajzi távolság a tulajdonos termelő és a feldolgozó üzeme között), de másik, legalább ekkora súlyú része a termelő és a feldolgozó együttműködésének hiánya, a termelők egyértelmű kiszolgáltatottsága. Ennek a helyzetnek a rendezésében, a feldolgozók és a termelők együttműködésre való ösztönzésében jelentős fejlődési lehetőség rejlik a termelők számára. A feldolgozók egy ilyen, koordinált helyzetben viszont nehezebben tudják a beszerzési áraikat optimalizálni, a kisméretű feldolgozók számára viszont a termelőkkel kialakított vertikális integráció a piaci lehetőségeinek optimális kialakításához vezet. A termelői integrációt a hagyományos inputanyag- és termény-kereskedők jelentik még ma is. Ezek szerepe jelentős a gabona-kereskedelemben, és bár profit-orientáltak és nem a gazdálkodók közvetlen pénzügyi hasznát keresik elsősorban, a változó piaci körülmények gazdálkodók felé történő információk továbbításában, a gazdálkodási kultúra fejlesztésében jelentős szerepük van. Emellett, az országos méretekben dolgozó szántóföldi tömegtermékkel foglalkozó felvásárlók egyfajta optimalizációt is végrehajtanak, tekintettel pl. a gabonatároló kapacitás területi elhelyezkedésére, új fejlesztésekre, illetve esetenként az értékesítési nehézségek miatt a tárolók építésének elhagyására. Ehhez természetesen magas fokú elkötelezettség szükséges a fejlesztésben részt vevők részéről, mert a gabona esetében a jelenlegi intervenciós rendszer jelentős anyagi előnnyel jár a gabona tárolója részére, emiatt szükséges is az állami beavatkozás a támogatási programokon keresztül, a célterületek és célcsoportok pontos beazonosításán keresztül. A termelői integrációban egyrészt piacfejlesztésben rejlik fejlődési potenciál, másrészt az ágazati területi optimalizációban. Az erdészet vonatkozásában egyetértünk a magánerdő-tulajdonosok nagy számával, és a közöttük lévő integráció alacsony fokát sem vitatjuk. Foglalkoztatottság (eltartóképesség), humán erőforrás A mezőgazdasági termelés vidékfejlesztési szempontból a foglalkoztatásban is jelentős tényező. A mezőgazdaság foglalkoztatottsági csökkenése tény, egyes szektorok (főleg állati termékek, kertészeti termékek) kibocsátási csökkenésének okai között szerepel. A mezőgazdasági foglalkoztatás terén a fő probléma a termékszerkezet-váltás és a koncentráció miatti élőmunkaerőigény csökkenése, illetve a mezőgazdasági tevékenység társadalmi elismertségének hiánya. További probléma vidékfejlesztési szempontból, hogy a termék(élelmiszer)-előállítást minden gazdasági méretnél ugyanazokkal a mutatószámokkal értékelik az érintettek (kizárólag pénzügyi alapon, minden más – élelmiszerbiztonság, jövedelem/költség viszony, biodiverzitás, területhasználat, kultúrtáj, stb. -, beleértve a „nagyüzemi” gabonatermesztést és a saját fogyasztásra történő, esetleg a felesleget piacon értékesítő üzemméretet is, holott ezek a különböző méretű üzemek teljesen más szerepet játszanak vidékfejlesztési szempontból, ezért nem értékelhetőek azonos módon. Az eltartóképesség javítása szempontjából nagy fejlődési lehetőség rejlik ennek a szemléletnek a megváltoztatásban, habár azt is tudnunk kell, hogy a mai magyar társadalmi köztudat a rövidtávú pénzügyi nyereségességet helyezi a középpontba, ami a szemléletváltást erősen megnehezíti. A gazdálkodók képzettségi adataival, mivel azok statisztikán alapulnak, egyetértünk. Ex ante értékelőként véleményünk az, hogy a képzéseken keresztül egyrészt a gazdálkodók alkalmazkodóképességét kell fejleszteni, amiben nagy fejlődési lehetőségeket látunk. Emellett a konkrét termék termelésére vonatkozó mindenkori legutolsó ismereteket szükséges részükre átadni. Nagy problémának látjuk a kutatás-fejlesztés és a termelési gyakorlat egymástól való elkülönülését. Ez megnehezíti a gazdálkodók részére a piaci környezethez történő alkalmazkodást, illetve a gyakorlatinak szánt kutatások is esetenként olyan témákkal foglalkoznak, amelyek gyakorlati

330



alkalmazhatósága kérdéses. Nagy fejlődési potenciált látunk a gazdálkodók kutatás-fejlesztésbe történő bekapcsolása terén. Az ismeretek továbbítására szolgáló szaktanácsadási rendszer működésével is problémák vannak Magyarországon. Több rendszer működik egymás mellett, ugyanazzal a célcsoporttal, melyek sokszor politikai akaratból változnak, ezzel bizonytalanságban tartva a gazdálkodókat. A szaktanácsadás a gazdálkodók alkalmazkodóképességének erősítése terén kiemelt fontosságú. A humán erőforrás tekintetében fontos probléma, hogy még napjainkban is az a szemlélet uralkodik a gazdálkodók nagy része körében, hogy Magyarország kiváló természeti adottságai miatt nagyon jók a mezőgazdasági verseny-lehetőségeink, és sokan nem veszik figyelembe, hogy a természeti adottságok mellett a versenyképességet több minden befolyásolja. Környezetvédelemi teljesítmény A mezőgazdaság környezetvédelmi teljesítménye terén jelentős probléma az állattenyésztésben a trágyaelhelyezés. Erre vonatkozóan Magyarországnak ugyan átmeneti mentessége van az EU-s szabályok alkalmazása alól, de ez ebben a vonatkozásban kevésbé megnyugtató, hiszen a környezetünk szennyeződik. Környezetvédelem terén komoly fejlődési potenciál van a trágyaelhelyezés fejlesztése vonatkozásában. A környezetvédelem terén fontos probléma a vidéki települések utóbbi években megfigyelhető jelensége, miszerint – legtöbbször - a más településről beköltözők nem hajlandóak elviselni a vidéki állattartással együtt járó szag-hatásokat, és a településhez szervesen nem kapcsolódó lakosság igényeit kiszolgálva a települési önkormányzatok a hagyományos állattartási módokat lehetetlenné tevő szabályozást hoznak. A települési állattartás szaghatásainak kivédését szolgáló rendszerek kialakításában, azok fejlesztésében ex ante értékelőként nagy lehetőségeket látunk, hiszen a ház körüli állattartás Magyarországon hosszú évek hagyományain alapul, vidékfejlesztési szempontból kívánatos, lényegesen több előnnyel jár, mint hátránnyal. Termelési infrastruktúra, műszaki-technikai ellátottság A műszaki-technikai ellátottság vonatkozásában nagy probléma a gazdaságméret és az erőgépek teljesítményének összehangolatlansága. A „kisüzemek” ebben a viszonylatban túlgépesítettek egyes kutatások szerint. A korábbi időszak támogatási rendszereinek tapasztalata szerint a gazdaságméret és a gépméret összhangját nem vették figyelembe a pályázatok értékelése során. A támogatásokra vonatkozó szemlélet kapcsán probléma, hogy a gazdálkodók beruházásaikat kizárólag a beruházási támogatások igénybevételére alapozzák, hiszen erre kondicionálva vannak a korábbi, még Magyarország EU-s csatlakozása előtti támogatási rendszerek miatt. Ennek jó tükre, hogy az utóbbi években a megvalósult mezőgazdasági beruházások értéke megegyezett a támogatással megvalósult mezőgazdasági beruházások értékével. Ez egyrészt a gazdálkodók tőkeszegénységét mutatja, de utal arra is, hogy a gazdálkodók a területalapú támogatásokat nem tekintik az EU-tól érkező, a gazdálkodásuk fejlesztését segítő forrásnak. A műszaki-technikai ellátottság elavultsága különösen a gyengébb költségviselő képességű állattenyésztési ágazatokban, illetve gazdálkodási méretekben jelentkezik, amelyek foglalkoztatás és környezeti szempontból fontos szerepet töltenek be. Ezek fejlesztése nem csak gazdálkodási eredményesség szempontjából lényeges, hanem a multifunkcionális mezőgazdasági modell minden elemére tekintettel. A termelési infrastruktúra fejlesztése szintén hordoz magában lehetőségeket, ezek egy része közösségi beruházás, amelyek támogatása azok fejlesztését könnyebbé teszi, mert az infrastrukturális eszköz fejlesztéséhez külső forrás is társul, ami Magyarországon a gazdálkodók körében mindig is erős motiváló erő. A termelési infrastruktúra terén alacsony a megújuló energiaforrások alkalmazása.

331



Regionalitás A statisztikai régiókra értékelőként nem teszünk megállapításokat. Adatok ezekre a területi egységekre állnak rendelkezésre, de a magyarországi régiókon belül olyan jelentős a területi inhomogenitás, hogy nem lehet vidékfejlesztési szempontból egységes régiókról beszélni, adataik ebben a vonatkozásban nem értékelhetőek, emiatt ezekre területi megközelítésű stratégiát nem lehet alapozni. Fontosnak tartjuk viszont a tényleges homogén területi egységek elkülönített kezelését, amelyek egyrészt földrajzi szempontból egységesek, másrészt egyéb jellemzőik teszik ezeket a területeket egységesen kezelhetővé. Szerkezeti oldalról, a gabonatermelést tekintve, ilyen egység a Tiszántúl déli része. Itt a mezőgazdasági termelésre a természeti adottságok kiemelkedően jók, de a vasútvonalak állapota, illetve a kikötők nagy távolsága miatt a gabonatermelés lényegesen gazdaságtalanabb, mint a kedvezőbb elhelyezkedésű, illetve közlekedésű területeken (pl. Kisalföld). Emiatt, stratégiai szempontból az Alföld déli részén ösztönözni kell a gazdálkodókat a termékszerkezet-váltásra, nem pedig további gabonaraktárak építését kell elősegíteni, amelyek a nehezen eladható további készletek tárolását szolgálják. A regionális vonatkozások kapcsán kiemelt problémakör Románia csatlakozása az Európai Unióhoz, illetve a határ megnyitásának a mezőgazdasági alapanyagok értékesíthetőségére való hatása. Piaci elemzések szerint Romániának jelentős mezőgazdasági alapanyag-kibocsátási potenciálja van, ennek kihasználásának jelenlegi akadálya a tőkehiány, az elaprózott üzemméret, a képzetlen termelői réteg, az együttműködés hiánya, illetve agrotechnikai hiányosságok. Földrajzi, klimatikus adottságai viszont kitűnőek, és Románia hagyományosan beengedő a külföldi befektetőkkel szemben. Ezt mutatja, hogy a legnagyobb USA-beli sertésfeldolgozó kiépít egy jelentős vágókapacitást, a vállalkozás 200 sertéstelepet alakít ki a Partium területén, Erdélyben, illetve mindennek a takarmányhátterét is saját termelésből/termeltetésből kívánja fedezni. Ennek a feldolgozónak a hatása kettős, egyrészt beszállítói cél lehet a magyar termelőknek, de piaci elemzések alapján és előrejelzések szerint jelentősebb hatás, hogy az áruk szabad áramlása miatt a termékei eljutnak Magyarországra is, és a termelési rendszer mérethatékonysága miatt előreláthatóan a Tisza vonaláig el fogja látni a vágóhíd termékeivel a magyar fogyasztókat is. Mivel a hazai fogyasztóink erősen árérzékenyek, előnyben fogják részesíteni az olcsóbb termékeket, ez pedig jelentősen gyengíteni fogja a magyarországi termelők versenyképességét. 2.3.3. A SWOT-analízis megfelelősége és összhangja a helyzetelemzéssel A Programban közölt SWOT-tábla feldolgozásával, illetve a 2006. június 8-án tartott SWOTműhelynap módosító javaslataival való kiegészítésével (drapp háttérrel jelölve az új tételeket) az értékelők a következő táblában található észrevételeket fogalmazzák meg a SWOT-tételekkel kapcsolatban. 1. táblázat: Az 1. tengelyhez kapcsolódó SWOT-tételek véleményezése SWOT-tétel

Észrevételek

Erősségek E

Kiemelkedően jó ökológiai, termőhelyi adottságok,

A tétel nincs alátámasztva megfelelően; a tétellel egyetértünk, de a Helyzetelemzésben kiegészítésre szorul, mert a mezőgazdasági termelés versenyképességét ugyan növeli, de az értékesítési lehetőségek hiánya akadályozhatja a kedvező természeti adottságaink kihasználását. A jó termőhelyi adottságok hozzájárulnak a szerkezetváltáshoz.

E

Felszíni és felszín alatti vízkészletek gazdagsága

A vízkészletek gazdagsága nincs alátámasztva; a tétellel egyetértünk, az öntözhetőség fejlesztését könnyíti, ezáltal a szerkezetváltáshoz hozzájárul.

E

Egyedi minőségű tájspecifikus termékek előállítására alkalmas termőhelyek

A tétel nincs megfelelően alátámasztva. A tétel külön szerepeltetésével nem értünk egyet, az első tétellel való összevonást javasoljuk.

332



SWOT-tétel

Észrevételek

E

Korszerű biológiai háttér, nagy teljesítőképességű biológiai alapok

A tétellel egyetértünk. A tétel nincs megfelelően alátámasztva. A tétellel kapcsolatos további elemzést igényel a biológiai alapok fenntartására hatással levő, utóbbi év fejleményei (pl. kutatóintézetek összevonása, a biológiai alapok fenntartásának állami támogatási rendszerének nehézségei).

E

Magas színvonalú elméleti-, kutatási tudásbázis, kiépített szakképzési hálózat

A tétellel részben egyetértünk. A tétel nincs alátámasztva. A tétel pontosításra szorul az elméleti-, kutatási tudásbázis vonatkozásában, illetve az elméleti kutatás és a gyakorlati alkalmazás tekintetében. A tétel pontosításra szorul a szakképzési hálózat által kibocsátott tanulók tudásának minőségéről. Maga a szakképzési hálózat megléte is érdem, de fontosabb annak megfelelő működése, mert egy kevéssé használható tudást biztosító szakképzési rendszer eredménytelen.

E

A nagy élelmiszerfeldolgozó vállalkozások hatékonyan működnek,

A tétel túl általános, pontosításra szorul. A tétel nincs alátámasztva, sőt, ennek ellentéte szerepel az anyagban.

E

A feldolgozóipar nagyobb része a nemzetközi piacba integráltan működik

A tétel ebben a formában nem releváns, a tétel szerepeltetésével nem értünk egyet.

E

Szakképzett és még mindig olcsó munkaerő az élelmiszeriparban

A tétel ebben a formában nem elég részletes (pl. üzemméreti kérdések). A szakképzettség nincs alátámasztva. Az olcsó munkaerő múlandó versenyelőny, szerepeltetésével nem értünk egyet.

E

A szántóföldi termelésben a megújult műszaki-technikai eszközállomány

A tétel nincs megfelelően alátámasztva. A tétel szerepeltetésével egyetértünk.

E

Elindult a földhasználat koncentrációja

A tétel megfogalmazása nem eléggé részletes. A tétel nagyrészt alátámasztott. A szerepeltetésével egyetértünk, javasoljuk a pontosítását, illetve a földhasználatkoncentráció vonatkozásban a tényleges erősség megfogalmazását.

E

Erős az agrárvállalkozások abszorpciós képessége fejlesztési támogatások terén

A tétel szerepeltetésével nem értünk egyet. A tétel egy szűk rétegre vonatkozik, mind célcsoport, mind a fejlesztési támogatás tárgya szerint.

E

Bizonyos speciális helyi termékekkel egyes KKV-k jó eredményeket tudtak elérni (megjelentek jó törekvések KKV-k részéről piacszerzés területén, igaz, a volumen még nem meghatározó)

A tétel szerepeltetésével egyetértünk. A tétel nem került alátámasztásra.

E

Alacsony környezeti terhelés

A tétel szerepeltetését a 2 tengelynél javasoljuk. A tétel részben alátámasztott (trágyázási adatok vannak, növényvédő szer nincs, referencia-időszak nincs).

E

A korábbi vidékfejlesztési programokból megvalósult kedvező hatások

A tétel szerepeltetésével egyetértünk. A tétel alátámasztása hiányzik.

E

Hozamszabályozáson alapuló hosszú távú erdőterv szerinti gazdálkodás megléte

A tétel szerepeltetésével egyetértünk. A tétel alátámasztott.

Gyengeségek Gy

Szélsőséges csapadékviszonyok, ebből következő kedvezőtlen vízháztartási helyzet

A tétel nincs alátámasztva. A tétel pontosításra szorul. Pontosítás után a szerepeltetéssel egyetértünk.

Gy

Az ágazat alacsony jövedelmezősége, tőkehiány

A tétel szerepeltetésével egyetértünk. A jövedelmezőség alátámasztott, a tőkehiány, bár közismert tény, és említésre kerül az anyagban, nincs adatokkal alátámasztva.

333



SWOT-tétel

Észrevételek

Gy

A gazdaságok mérete, formája, termelőkapacitása közötti összhang nem megfelelő, egyes tevékenységekben a műszaki, technikai színvonal alacsony

A tétel ebben a formában pontosításra szorul. Szerepeltetésével egyetértünk. A gazdaságok formája véleményünk szerint irreleváns a tételre vonatkozóan. A tétel korlátozottan alátámasztott.

Gy

Az épületek, építmények, állattartó telepek jelentős hányada nem felel meg az uniós előírásoknak,

A tétel szerepeltetésével egyetértünk. A tétel alátámasztása hiányzik.

Gy

A termelői infrastruktúra hiányos, korszerűtlen

A tétel szerepeltetésével egyetértünk. A tétel alátámasztása hiányos.

Gy

A gazdálkodók- és általában a mezőgazdaságban foglalkoztatottak korösszetétele kedvezőtlen

A tétel szerepeltetésével egyetértünk. A tétel alátámasztott.

Gy

Hiányosak a gazdálkodók szakmai, vállalkozói, piaci és marketingismeretei

A tétel szerepeltetésével egyetértünk. A tétel részben alátámasztott, a szakmai ismeretek minőségére, illetve az említett speciális ismeretek hiányára vonatkozó elemzés nem jelenik meg az anyagban.

Gy

A szakképzés nem kellően gyakorlatorientált, a szaktanácsadási rendszer működése nem kielégítő

A tétel szerepeltetésével egyetértünk, kiterjesztve a teljes mezőgazdasági képzésre (közép- és felsőfokú). A tétel nincs alátámasztva. A tétel megosztását javasoljuk, a képzés (kiolvashatóan az iskolarendszerű) és a szaktanácsadás elválik egymástól. A szaktanácsadásra vonatkozó megállapítások alátámasztása hiányzik az anyagból.

Gy

A termékpályák egészét segítő szolgáltatások, kereskedelmi, logisztikai rendszerek (raktározás, szállítás) fejletlenek

A tétel szerepeltetésével egyetértünk. A tétel alátámasztása hiányzik az anyagból, az utóbbi évek raktár-fejlesztéseit a tétel, illetve a Helyzetelemzés nem veszi figyelembe. A tétel különösen fontos eleme a szállítás kérdésköre.

Gy

Az egyéni gazdálkodók piaci szervezettsége alacsony szintű,

A tétel szerepeltetésével egyetértünk, a tétel részben alátámasztott, a szervezettség alacsony szintjének okai, illetve az utóbbi évek támogatási rendszerinek hatásai nem szerepelnek az anyagban. Az erdőgazdasági integráció fokára adatot nem tartalmaz az anyag.

Gy

A kis- és közepes méretű élelmiszer-feldolgozó vállalkozások strukturális gyengeségei, elavult műszaki színvonala, gyenge marketing tevékenysége

A tétel szerepeltetésével egyetértünk, de szétválasztását javasoljuk, mert eltérő tevékenységeket kívánnak az egyes elemei.

Gy

Az élelmiszer-feldolgozás és az alapanyag termelés jelentős elkülönülése, a minőség-követés nem kielégítő

A tétel az anyaggal ellentétes megállapítást tartalmaz, illetve attól eltérő síkon jelenik meg (a Helyzetelemzés egyrészt beszél az élelmiszeripar-alapanyagtermelés koncentrációs fokának különbségeiről, másrészt a feldolgozó kapacitások optimális területi elhelyezkedéséről). A tétel első fele pontosításra szorul. A tétel szerepeltetésével egyetértünk. A tétel nincs alátámasztva.

Gy

Nincs elfogadott agrárstratégia

A tétel nagyon fontos kérdést jelöl meg, a SWOT-analízisben történő szerepeltetésével egyetértünk. Alátámasztása hiányzik. Javasoljuk átfogalmazását, és a Veszélyek közé illesztését.

Gy

Az erdészetben nem alakultak széles körben hatékonyam működő termelői csoportok (magánerdőgazdálkodók: eszköz, tőke, ismeret hiánya)

nemzeti

A tétel szerepeltetésével egyetértünk, a tétel nagyrészt alátámasztott.

334



SWOT-tétel

Észrevételek

Gy

Az (élelmiszeripari és mezőgazdasági) KKV-k gyenge innovációs tevékenysége és képessége

A tételt fontosnak tartjuk, szerepeltetésével egyetértünk. Alátámasztása hiányzik.

Gy

Gyenge, illetve hiányzó integráció és együttműködés

A tétel beépítését javasoljuk az „Egyéni gazdálkodók piaci szervezettsége alacsony” tételbe.

Gy

Ágazati problémák területi vonzatokkal

A tétel a stratégia kialakítása szempontjából különösen fontos, szerepeltetését javasoljuk. Alátámasztása hiányzik. Megfontolásra javasoljuk a Veszélyek között történő szerepeltetését, átértelmezés után.

Lehetőségek L

Fokozódó bel- és külpiaci igény a jó minőségű hazai alapanyagok, a hagyományos, különleges, eredetcímkével ellátott élelmiszeripari termékek iránt

A tétel nincs alátámasztva, relatív, javasoljuk a valódi igény bemutatását, minden említett kategóriára. A tétel szerepeltetésével egyetértünk.

L

Biztonságosabb, kiegyenlítettebb mezőgazdasági termelés

A tétel nem felel meg a SWOT-analízis „Lehetőségek” kategóriájának, mert nem külső, pozitív hatásra utal. A tétel szerepeltetésével nem értünk egyet, túl általános, stratégia megalapozására nem alkalmas.

L

Az élelmiszerbiztonság, a minőség, a környezetvédelmi, higiéniai feltételek javulása, korszerűsödése

A tétel nem felel meg a SWOT-analízis „Lehetőségek” kategóriájának, mert nem külső, pozitív hatásra utal. A tétel tartalma önmagában teher a vállalkozások számára, csak akkor fizetődik ki, ha a fogyasztó elismeri ezeket az előnyöket a termékek árában. A tétel szerepeltetésével átértelmezés után értünk egyet. A tétel nincs alátámasztva.

L

A piacra jutási esélyek, a gazdálkodás biztonságának növekedése

A tétel nem felel meg a SWOT-analízis „Lehetőségek” kategóriájának, mert nem külső, pozitív hatásra utal. A tétel nincs alátámasztva. A tétel szerepeltetésével nem értünk egyet, ha a tervezők mégis megtartják, a szétválasztását javasoljuk. A piacra jutás kapcsán az új megoldásokban rejlő lehetőséget javasoljuk hangsúlyozni, míg a gazdálkodás biztonságára vonatkozóan a jelenlegi, illetve alternatív termékek piacaiban rejlő lehetőségeket. Ezek alátámasztása különösen fontos.

L

A gazdálkodók szakmai ismereteinek, korösszetételének javulása

A tétel nem felel meg a SWOT-analízis „Lehetőségek” kategóriájának, mert nem külső, pozitív hatásra utal. Az ágazat szempontjából hasznos dologra utal a tétel. A tétel szerepeltetésével átfogalmazás után egyetértünk (a szakképzés, mint a versenyképesség növelésének eszköze). A tétel ebben a formában (a korösszetétel, illetve a szakmai ismeretek növelése, mint kiugrási lehetőség) nincs alátámasztva.

L

Termelői szerveződések fokozódó térnyerése

A tétel nem felel meg a SWOT-analízis „Lehetőségek” kategóriájának, mert nem külső, pozitív hatásra utal. A tétel a piacra jutást erősítő körülmény. Ebben a formában nincs alátámasztva. A tétel szerepeltetését nem javasoljuk, az utolsó tétellel való összevonását viszont igen.

L

Fogyasztói igényeknek megfelelő, hazai alapanyagok felhasználása, minőségi termékek készítése, értékesítése marketinggel fokozható.

A tétel szerepeltetésével egyetértünk. A tétel nincs alátámasztva.

L

Összehangolt, jól működő termékpályák (termelés, feldolgozás, értékesítés) kialakulása, az érdekek összehangolása

A tétel megfogalmazása passzív, a termékpályák maguktól nem fognak kialakulni, azokat kialakítani lehet, ekkor viszont a tétel már nem felel meg a SWOT-analízis „Lehetőségek” kategóriájának, mert nem külső, pozitív hatásra utal. A tételt fontosnak tartjuk, átfogalmazását, illetve megfelelő alátámasztását javasoljuk.

335



SWOT-tétel

Észrevételek

L

Alternatív energia-előállítás

A tétel nem felel meg a SWOT-analízis „Lehetőségek” kategóriájának, mert nem külső, pozitív hatásra utal. Átértelmezés után javasoljuk a szerepeltetését. A tétel nincs alátámasztva.

L

Mezőgazdasági és erdészeti termékek hozzáadott értékének növelése

A tétel nem felel meg a SWOT-analízis „Lehetőségek” kategóriájának, mert nem külső, pozitív hatásra utal. Átfogalmazás után javasoljuk szerepeltetését.

L

Nő az erdei melléktermékek iránti kereslet

A tétel szerepeltetésével egyetértünk. Alátámasztása hiányzik.

L

Az erdei melléktermékek feldolgozásnak újjáélesztése

A tétel nem felel meg a SWOT-analízis „Lehetőségek” kategóriájának, mert nem külső, pozitív hatásra utal. Szerepeltetésével nem értünk egyet, az előző SWOTtételbe történő beépítését javasoljuk.

Veszélyek V

Az agrárágazat versenyhátrányának növekedése

A tétel nem felel meg a SWOT-analízis „Veszélyek” kategóriájának, mert nem külső, negatív hatásra utal. A tétel az ágazat szempontjából fontos, átértelmezés és átfogalmazás után értünk egyet a szerepeltetésével. A tétel konkrétan nem jelenik meg, habár a versenyképesség egyes elemei leírás jelleggel szerepelnek az anyagban. A versenyképesség gyengeségeinek, illetve erősségeinek okai nem kerültek feltárásra.

V

Az érdekérvényesítés gyengülése

A tétel nem felel meg a SWOT-analízis „Veszélyek” kategóriájának, mert nem külső, negatív hatásra utal. A tétel nincs alátámasztva. A tétel túl általános, ebben a formában nem értünk egyet a szerepeltetésével, átértelmezését javasoljuk.

V

A termelők piacvesztése, a termelés visszaszorulása, foglalkoztatási, megélhetési feszültségek

A tétel nem felel meg a SWOT-analízis „Veszélyek” kategóriájának, mert nem külső, negatív hatásra utal. A tétel fontos kérdéseket említ, ezért megtartását javasoljuk, viszont átértelmezése szükséges, a SWOT-on alapuló stratégia megfelelő kialakítása érdekében. Amennyiben a tétel a mezőgazdasági termelőkre vonatkozik, a tétel alátámasztása hiányzik.

V

Regionális növekedése

A tétel szerepeltetésével ebben a formában nem értünk egyet, pontosítás szükséges. A tétel nincs alátámasztva.

V

Az elmaradó fejlesztések konzerválják a környezetkárosító termelési eljárásokat


V

A multinacionális cégek és kiskereskedelmi hálózatok árcsökkentő törekvései, importbeszerzései,

A tétel szerepeltetésével nem értünk egyet, a piacvesztési kategória átfogalmazása során javasoljuk abba beépíteni. A tétel alátámasztott, adatok nélkül. Amennyiben az csak az élelmiszer-feldolgozókra vonatkozik, a tétel kibővítését javasoljuk a feldolgozók piacvesztésével kapcsolatosan, és javasoljuk a szerepeltetését.

V

Az ár-érzékeny fogyasztói kereslet előnyben részesíti az olcsó, sokszor silány minőségű és beltartalmi értékű importáruk vásárlását


V

Természeti és tájértékek biológiai hanyatlása, biológiai sokféleség csökkenése.

A tétel szerepeltetésével egyetértünk, alátámasztása hiányzik.

V

KAP esetleges reformja


V

Az egyébként is gyenge érdekérvényesítő-képesség további gyengülése

A tétel szerepeltetésével nem értünk egyet, javasoljuk az „érdekérvényesítés gyengülése” tétellel összevonni.

különbségek

336



V

SWOT-tétel

Észrevételek

A versenyképesség javítása során nem veszik figyelembe a fenntarthatóságot és a környezetvédelmi elvárásokat


2.3.4. A fejlesztési kulcsterületek meghatározása Az alfejezet az 1. és 2. tengely SWOT-jával található egységben, de a fejlesztési kulcsterületek között a 2. tengelyre vonatkozó megállapításokat erősen korlátozottan tartalmaz. Észrevételeinket az alábbi tábla tartalmazza: 2. táblázat: Az 1. tengelyhez kapcsolódó fejlesztési kulcsterületek véleményezése Fejlesztési kulcsterületek

Észrevételek

(1.) A tőkehiány általános jelenléte mellett az agrárgazdaságban a fejlesztési források szűkössége és egyes termelési kapacitások indokolatlan fejlesztése, kapacitástöbblete egyszerre van jelen.

A megállapítással részben értünk egyet, a tőkehiány nem minden gazdálkodási kategóriára valós megállapítás. A kapacitásösszhang hiánya adatokkal nem kerül alátámasztásra az anyagban. A fejlesztés iránya nem kerül meghatározásra.

(2) A tulajdoni -, és a szervezeti változások miatt a gazdálkodás mérete (formája) és a termelés kapacitásai közötti (ökonómiai, technológiai) összhang megteremtése, kialakulása igen lassan halad, a fejlesztési források allokálása nem kellően átgondolt és egyenetlen.

A megállapítással egyetértünk, bár annak megalapozása nem teljes az anyagban. A fejlesztési források allokálására vonatkozó megállapítással egyetértünk, az nem nyer alátámasztást az anyagban, illetve nem fejlesztési kulcsterület.

(3) Az agrárium – méretét és formáját tekintve – változatos gazdálkodási rendszerére igen leegyszerűsödött termelési- és tevékenységszerkezet jellemző.

A megállapítással egyetértünk, a fejlesztési kulcsterület megfogalmazása nem történik meg.

(4) Az agráriumra túlzott – sok esetben a termelési adottságokhoz sem igazodó – termelés-centrikusság jellemző, és ennél lényegesen szerényebben érvényesül a gazdaságosság növelésében, a környezeti potenciál hasznosításában, a vidéki életforma megőrzésében, az életminőség javításában rejlő lehetőségek kihasználása.

A megállapítással egyetértünk, fejlesztési kulcsterület, nincs megfelelően alátámasztva az anyagban.

(5) A piaci versenynek kitehető (versenyző) és a szociális célú mezőgazdaság elkülönült kezeléséhez nincs jól működő szabályozási rendszer, fejlesztési (kezelési) stratégia.

A megállapítással egyetértünk.

(6.) A túlzottan tagolt üzemstruktúra változásai igen mérsékeltek, lassú a közepes méretű, gazdaságilag életképes, piaci versenynek kitehető gazdaságok kialakulása.

A megállapítással részben értünk egyet, a tagolt üzemstruktúra megfelelő termékszerkezet mellett lehet egészséges is.

(5.) A lassú birtokkoncentráció ellenére a földtulajdon struktúrája még mindig rendkívül elaprózott, ezért változatlanul aktuális a birtokrendezés mielőbbi végrehajtása, ösztönzése. A földhasználatban az uniós csatlakozást követően – a földbérlet viszonylag magas aránya miatt – változatlanul gondot jelent földhasználat bizonytalansága, a bérleti díjak jövedelmezőséghez mérten igen jelentős növekedése.

A megállapítással részben értünk egyet, a földtulajdon és a földhasználat elkülönülése véleményünk szerint nem akadálya a gazdaságos üzemméret kialakulásának. A bérleti díjak mértékének kérdése nem a fejlesztési szakpolitika tárgykörébe tartozik, az piaci kategória.

(7.) A mezőgazdasági tevékenységet végző népesség az utóbbi években jelentősen csökkent, az egyéni gazdaságok családi munkaerejének korösszetétele erőteljesen romlik.


337



Fejlesztési kulcsterületek

Észrevételek

(8.) Az egyéni gazdálkodók képzettségi színvonala, különösen a gazdálkodás megváltozott körülményeihez mérten – nem megfelelő. Különösen hiányosak a komplex gazdálkodási (üzemgazdasági, üzemviteli,, pénzügyi és marketing), valamint az EU-val kapcsolatos (támogatási lehetősége, követelmények, pályázatírás) ismereteik. Egyre erőteljesebben mutatkozik a gyakorlati tudás, gyakorlati képzés hiánya, és nem kellően kiépített a szolgáltató, szaktanácsadási rendszer sem.

A megállapítással egyetértünk, habár az nem teljes körűen került megalapozásra az anyagban.

(9.) Az agráriumra a termékpályák (termelés-feldolgozásértékesítés) gazdaságtalan és érdekellentétet szító elkülönülése jellemző. Az integrációk szervezettsége ágazatonként differenciált, inkább az együttműködések hiánya érzékelhető. Igen vontatott a termelői szerveződések térnyerése.


(10.) Az elsődleges élelmiszer-feldolgozásra a kis- és középvállalkozások túlsúlya jellemző, amelyeknél a tőkehiány fokozza a versenyhátrányt, és erőteljesen korlátozza az EU előírásoknak megfelelő minőségi, élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi fejlesztéseket.

A megállapítás pontatlan (a túlsúly jellege), illetve nem jelöl meg fejlesztési irányt az feldolgozó KKV-k tekintetében.

(11.) Az erdőgazdálkodás színvonalát változatlanul fékezi a szakismerettel nem rendelkező, elaprózott területtel rendelkező erdőtulajdonosok nagy száma. Nem kielégítő az erdőgazdálkodási társulások szervezése sem. Az erdőtelepítések nagyobb hányada viszont a magántulajdonú erdőterületeken történik, amely biztató kiinduló pontja lehet a következő tervezési időszak erdészeti célú fejlesztéseinek.

A megállapítás ellentétben áll a Helyzetelemzés megfelelő fejezetével, illetve a releváns SWOT-tétellel (hosszú távú erdőgazdálkodási ütemtervek megléte). Az erdőgazdálkodók szervezettségére vonatkozó megállapítással egyetértünk, habár az adatokkal alátámasztást nem nyer..

338



2.4.

A környezet és a vidék fejlesztése (II. tengely)

2.4.1. Lehatárolás és fő témák A mezőgazdaság, beleértve az erdőgazdálkodást is – manapság már többnyire elfogadott – multifunkcionális jellegéből adódóan jelentős szerepet tölt be a természeti értékek védelmében, illetve a környezet terhelésében is jelentős lehet. Az EMVA Rendelet szerinti alszakaszok ezen a területen a következők: –

mezőgazdasági földterületek fenntartható használata

–

erdészeti földterületek fenntartható használata

–

területek kijelölése

Az EMVA Rendelet 2. tengely alszakaszai közül az első kettő tartalmaz támogatható intézkedéseket, a „területek kijelölése” kiegészítő jellegű előírásokat tartalmaz, a támogatható területek meghatározása vonatkozásban. A 2. tengely az 1. tengelytől eltérő megközelítést igényel, mivel ebben a körben alapvetően nem projekt megközelítést igényel a kérdéskör, hanem egy bizonyos állapot kialakítását, fenntartását. Ezért a helyzetelemzés és a SWOT-analízis kapcsán nem az 1. tengely szerinti húzóerőket keressük, hanem a természeti környezet fenntartására vonatkozó elemek megjelenítését, mint fejlődési lehetőségeket a vidéki környezet számára. A fő témák a fentiekre tekintettel kerültek meghatározásra:

2.4.2.

–

Természeti, környezeti adottságok és állapot

–

Mezőgazdaság szerepe a természeti környezet megőrzésében, a tájfenntartásban

–

Tájfenntartás

–

Állatjólét

–

Környezeti fenntarthatóság – eszköz és akadály

Fő témák kezelése a Helyzetelemzésben

Természeti, környezeti adottságok és állapot Magyarország természeti környezete adott, annak leírásával egyetértünk. A 2 tengely intézkedései nagyban ráirányulnak a multifunkcionális mezőgazdasági modellnek a mezőgazdaság, mint környezeti felelősséggel rendelkező ágazat kérdéseire. Ezek alapján ex ante értékelőként lényegesnek tartjuk a biodiverzitás megfelelő súllyal való szerepeltetését. A biodiverzitás magas fokának fenntartása szükséges az adott terület életközösségének túlélési esélyeinek maximalizálása végett. Magyarországon működik egy biodiverzitás-monitorozó rendszer, amely alkalmassá tehető a mezőgazdasági tevékenység biodiverzitásra való hatásának értékelésére. Mezőgazdaság szerepe a természeti környezet megőrzésében, a tájfenntartásban A koncentrálódó mezőgazdaság egyre inkább az intenzív gazdálkodás irányába mozdul, magasabb kemikáliahasználattal biztosítva magát a termelési kockázatok ellen. Ez a folyamat a biodiverzitás csökkenéséhez vezet. Igaz, hogy az NVT keretében jelentős számú gazdálkodó nyert támogatást az agrár-környezetgazdálkodási program keretében, és ezek között szép számmal akad „nagyüzem” is, de az AKG-s igények nagy része a legegyszerűbb, gyakorlatilag egy kis odafigyeléssel és adminisztrációval megvalósítható támogatási sémák alá jelentkezett be. Ezek az első lépések nagyon

339



fontosak az agrár-környezetgazdálkodás terén, de ez még nem a környezeti tudatosság jele, hanem a jelentős többlet-támogatási források mobilizálására szolgál. A mezőgazdaság környezetvédelmi szerepével kapcsolatos problémák egyrészt az AKG programok késlekedéséből adódott, ami 2004-ben beindult, de a Natura 2000 kifizetések még mindig nem kezdődtek el Magyarországon, ami jelentősen hátráltatja a mezőgazdasági termelésnek a természet megőrzésében és a tájfenntartásban potenciálisan betölthető szerepét. Állatjólét Egyes állatjóléti intézkedések bevezetésére vonatkozóan Magyarország átmeneti mentességet kapott az EU-csatlakozás utánra. Ez az időszak nem járt még le, az állatjóléti intézkedések kapcsán jelentős fejlesztés előtt áll a magyar állattenyésztés. Az EMVA rendelet szerint csak az előírásokon túlmutató állatjóléti többlet-megoldások támogathatóak a 2. tengely alatt. Erre egyelőre széles körben nincs reális szükség Magyarországon. Ez megállapítást mindenképpen felülvizsgálandó az NAVP majdani időközi értékelése során. Az állatjóléti előírásoknak történő megfelelést az 1. tengely támogatja. Környezeti fenntarthatóság – eszköz és akadály A környezeti fenntarthatóság különösen fontos része mind a fejlesztéseknek, mind a fenntartó jellegű tevékenységeknek, mint az EMVA Rendelet 2. tengelye szerinti intézkedések. A fenntarthatóság, a környezeti szempontok azonban sokszor akadályai a gazdaságilag indokolható fejlesztéseknek, illetve bizonyos előírások eltérő értelmezése bizonyos helyzetekben jelentős negatív hatásokkal járó eszköz (pl. HACCP rendszer kialakításának költségei a vidéki kisboltokat tönkreteheti). A környezeti szabályozók kialakítása nem vidékfejlesztési feladatkör, de itt jelezzük ex ante értékelőként, hogy azok jelentős kihatással vannak a vidékfejlesztési célok elérésére. 2.4.3. A SWOT-analízis megfelelősége és összhangja a helyzetelemzéssel A Programban közölt SWOT-tábla feldolgozásával, illetve a 2006. június 8-án tartott SWOTműhelynap módosító javaslataival való kiegészítésével (drapp háttérrel jelölve az új tételeket) az értékelők a következő táblában található észrevételeket fogalmazzák meg a SWOT-tételekkel kapcsolatban. 3. táblázat: A II. tengelyhez kapcsolódó SWOT-tételek véleményezése SWOT-tétel

Észrevételek

Erősségek E

Az erdőterületeken több célú, hosszú távú erdőterv szerinti gazdálkodás folyik

A tétel szerepeltetésével az 1. tengelynél egyetértünk, itt nem.

E

A vadgazdálkodás adottságai kedvezőek

A tétel általános megállapítás, különösebb tartalommal nem rendelkezik, átfogalmazását javasoljuk. Ebben a formában szerepeltetésével nem értünk egyet (A SWOT-műhelynap során a tétel kikerült a SWOT-analízisből).

E

Alacsony környezetterhelés

A tétel megfogalmazása túl általános. A tételt fontosnak tartjuk, ezért pontosítása szükséges. A tétel nagyrészt alátámasztott.

E

Gazdag biodiverzitás

A tétel különösen fontos, de nincs megfelelően alátámasztva. A tétel szerepeltetésével egyetértünk.

E

Gazdag természeti értékek

A tétel szerepeltetésével egyetértünk, az részben alátámasztott.

E

Az extenzív gazdálkodási módok jelenléte.

A tétel szerepeltetésével egyetértünk, megalapozása példálózó, a Helyzetelemzés gyakorlati kritériumainak ebben a vonatkozásban megfelel.

340



SWOT-tétel

Észrevételek

E

A gazdálkodók felismerték a mezőgazdasággal szemben támasztott környezetvédelmi/megőrzési igényeket, valamint a benne rejlő lehetőségeket.

A tétel szerepeltetésével egyetértünk, megalapozása hiányzik.

E

A közjóléti erdőgazdálkodás több évtizedes múltja.

A tétel szerepeltetésével a jelen formájában nem értünk egyet, az erdő használati módjai közül egynek a kiemelése, a többi említése nélkül nem jelent külön erősségi kategóriát közvetlen természeti környezet szempontjából. Szemléletformálásra alkalmas, más előnyei is vannak, de az a tétel átfogalmazását kívánja meg. Alátámasztása hiányos az anyagban.

E

Az őshonos állatfajták tartásával kapcsolatban rendelkezünk megfelelő gyakorlattal, illetve a genetikai alapok fenntartására irányuló rendszerekkel és többnyire a bázissal is.

A tétel szerepeltetésével egyetértünk, fontosnak tartjuk. Alátámasztása hiányos az anyagból.

E

Folyamatos, kiegyensúlyozott erdőtelepítési program.

A tétel szerepeltetésével egyetértünk, megalapozottsága adatokkal alátámasztva részben megfelelő.

Gyengeségek Gy

Kevéssé elterjedtek a környezetbarát technológiák, a természeti erőforrások védelme, fenntartása nem megfelelő

A tételt különösen fontosnak tartjuk, alátámasztása nem megfelelő. A tétel szerepeltetésével egyetértünk.

Gy

A természeti értékekkel bíró területek megfelelő kezelése és fenntartása nem megoldott

A tételt különösen fontosnak tartjuk, szerepeltetésével egyetértünk. A tétel ellentmond az anyagnak, alátámasztása nem megfelelő. Javasoljuk a tételnek a Helyzetelemzéssel történő összehangolását, illetve pontosítását.

Gy

Szakértelem és szaktudás hiánya a környezetgazdálkodásban

A tétel szerepeltetésével egyetértünk, megalapozása hiányzik.

Gy

A környezetgazdálkodással kapcsolatos intézkedések alulfinanszírozottak

A tétel szerepeltetésével egyetértünk, megalapozottsága illetve a következmények feltárása hiányzik.

Gy

A valódi mérhető környezetés természetvédelmi javító eljárások arányai nem elégségesek (a természetvédelmi szempontok nem kellően érvényesülnek a mg-i termelésben)

A tétel szerepeltetésével egyetértünk, megalapozása hiányzik. A tételt különösen fontosnak tartjuk.

Gy

A helyben megtermelődő bioenergia/massza felhasználási aránya elenyésző

A tétel szerepeltetésével ebben a formában nem értünk egyet, habár nagyon fontos kérdéskört érint.

Gy

A kisgazdaságokban helyi piacra előállított termékek nehézkes helyi értékesítése

A tétel közvetlenül nem releváns a természeti környezet védelme tárgykörben.

Lehetőségek

341



SWOT-tétel

Észrevételek

L

Alternatív energia-előállítás, agrár-környezetgazdálkodási eljárások elterjedése

A tétel nem felel meg a SWOT-analízis „Lehetőségek” kategóriájának, mert nem külső, pozitív hatásra utal. a tétel megosztását javasoljuk. A tétel első része az EMVA Rendelet szerint közelebb áll a szerkezetváltáshoz. A biomassza energetikai célú termelése a parlagterületek, illetve ugarolt területek alternatív tevékenysége lehet, habár az energetikai célú biomassza-termeléshez sem megfelelőek a kimondottan rossz adottságú területek. A tétel pontosítását javasoljuk. A tétel egyik része sincs alátámasztva.

L

Az erdőgazdálkodás során a hozzáadott érték növelése és az erdei melléktermékek szélesebb körű előállítása

A tétel nem felel meg a SWOT-analízis „Lehetőségek” kategóriájának, mert nem külső, pozitív hatásra utal. a tétel nem környezeti, hanem piaci megközelítésű, ebben a vonatkozásban inkább a versenyképességet szolgálja, 1. tengely szerint. A szerepeltetésével nem értünk egyet. A tétel nincs alátámasztva.

L

Környezeti állapot javítása az extenzív mezőgazdasági termelés és a természetközeli erdőgazdálkodás feltételeinek fejlesztésével.

A tétel nem felel meg a SWOT-analízis „Lehetőségek” kategóriájának, mert nem külső, pozitív hatásra utal. A tétel különösen fontos, szerepeltetésével egyetértünk. A tétel átfogalmazását javasoljuk, „Lehetőség” típusú SWOT-tétellé. A tétel nincs megfelelően alátámasztva.

L

Vizek visszatartásával, kormányzásával a helyi hasznosítható vízkészletek növelése

A tétel nem felel meg a SWOT-analízis „Lehetőségek” kategóriájának, mert nem külső, pozitív hatásra utal. A tétel részben piaci kategória, nem pontos a természeti/környezeti tartalma. Átfogalmazását javasoljuk, ami után szerepeltetésével egyetértünk. A jelen formájában elutasítjuk. A tétel nincs alátámasztva. (Kikerült)

L

A vadvédelmi célprogram alkalmazásával a fenntartható gazdálkodás növelése

A tétel nem felel meg a SWOT-analízis „Lehetőségek” kategóriájának, mert nem külső, pozitív hatásra utal. Az EMVA Rendelet szerint vadvédelmi célprogram nincs, az anyagban nem található a tétel alátámasztása. (Kikerült)

L

A földhasználat ésszerűsítése

további

A tétel nem felel meg a SWOT-analízis „Lehetőségek” kategóriájának, mert nem külső, pozitív hatásra utal. A tétel nincs megfelelően alátámasztva. A tétel túl általános, ebben a formájában nem javasoljuk szerepeltetését. (Kikerült)

L

A nagy élőmunka igényű és a hagyományos gazdálkodási formák elterjedése

A tétel nem felel meg a SWOT-analízis „Lehetőségek” kategóriájának, mert nem külső, pozitív hatásra utal. A tétel átfogalmazását javasoljuk, az élőmunkaigény mértéke nem természeti környezeti kategória ebben a formában, a hagyományos gazdálkodási módok viszont erősen az. A tétel megalapozása példálózó, a Helyzetelemzés gyakorlati kritériumainak ebben a vonatkozásban megfelel.

L

Talajerő megőrzés, ezzel a talajdegradáció lehetőségének csökkentése

A tétel nem felel meg a SWOT-analízis „Lehetőségek” kategóriájának, mert nem külső, pozitív hatásra utal. A tétel szerepeltetésével egyetértünk, de olyan módosítással, amely közvetlenül utal a talajerő megőrzés lehetséges módjai közül a természeti környezet szempontjából előnyös megoldásokra (a jelen megfogalmazásba beleérhető a műtrágyázás is). A tétel megalapozott.

Veszélyek V

A talaj degradáció visszafordíthatatlan károkat okoz a nemzeti értékben

A tétel szerepeltetésével egyetértünk, a tétel alátámasztott.

V

Az egyéni erdőtulajdonosok gazdálkodási feltételei, piaci esélyei romlanak

A tétel nem felel meg a SWOT-analízis „Veszélyek” kategóriájának, mert nem külső, negatív hatásra utal. A tétel nem közvetlenül környezeti veszélyt céloz meg, piaci kategórián keresztül közelíti meg a kérdéskört, átfogalmazását javasoljuk. Módosítás után, a környezeti hatások középpontba helyezésével, szerepeltetésével egyetértünk.

V

Szélsőséges vízháztartási viszonyok (árvíz, belvíz, aszály) csökkentik a mezőgazdasági termelés biztonságát

A tétel szerepeltetésével egyetértünk, az alátámasztott.

342



V

SWOT-tétel

Észrevételek

Természeti és tájértékek biológiai hanyatlása, a biológiai sokféleség csökkenése

A tétel szerepeltetésével egyetértünk, megalapozottsága hiányzik.

2.4.4. A fejlesztési kulcsterületek meghatározása A környezet és a vidék fejlesztésére vonatkozóan az anyag az agrárágazat fejlesztési kulcsterületei között 1 tételt említ, az alábbiak szerint. Ennek kibővítését, illetve a témakör további részletezését szükségesnek tartjuk. 4. táblázat: A II. tengelyhez kapcsolódó fejlesztési kulcsterületek véleményezése Fejlesztési kulcsterületek

Észrevételek

(12.) A mezőgazdasághoz köthető, vagy ahhoz csak lazán kapcsolódó tevékenység diverzifikáció, a tevékenységek társítása, a környezettudatos gazdálkodás megteremtése a vidéken élők körében alapvető – minden lehetséges eszközzel ösztönzött – szemléletváltást igényel.


2.5. A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása (III. tengely) 2.5.1. Lehatárolás és fő témák Az EMVA Rendelet szerinti alszakaszok a 3. tengely alatt a következők: –

a vidéki gazdaság diverzifikálása

–

vidéki élet minőségének javítása

–

képzés, készségek elsajátítása

A vidéki élet minősége részben gazdasági kérdés, de legalább akkora súllyal – hosszú távon egyértelműen – szerepel a gazdaságon kívüli kérdéskörök sora, amelyek közvetetten a gazdasági fejlődésre pozitív hatással is vannak (hagyományok, helyi közösségek erőssége, helyi identitás, stb.). Mindezeket körbe fogja a releváns tudás átadása, közvetítése, illetve fenntartása. A fő témákat a fenti alapokon a következőkben határoztuk meg: –

Lakosság

–

Helyi közösségek

–

Képzettség, képzés

–

Szolgáltatások és infrastruktúra

–

Munkalehetőség

A fő témák jellemzői egyes esetekben nem számszerűsíthetők, illetve nincs rá hivatalos statisztikai adat. Ezek kapcsán javasoljuk a szélesebb körben történő, elemzésekre való hivatkozást – ami egyébként egyes helyeken meg is jelenik az anyagban -, amennyiben van ilyen irányú kutatási, felmérési értékelés.

343



2.5.2.

Fő témák kezelése a Helyzetelemzésben

Lakosság A vidéki lakosságra vonatkozó megállapításokkal egyetértünk. Kiegészítésként hozzátesszük, amit természetesen a tervezők is tudnak, hogy a lakosságmegtartó-képesség vidékfejlesztésen kívüli olyan tényezőktől is függ (pl. pénzintézetek falusi házépítéséket finanszírozó hajlandósága), amelyekre a programnak eszközei nincsenek, a program megvalósulását viszont jelentősen befolyásolják. Helyi közösségek, örökség A helyi közösségek megerősítése olyan hozzáadott értéke a vidékfejlesztési intézkedéseknek, amelyek multiplikátor hatásként kihat mind a gazdaságfejlesztésre, mind az anyagi boldogulástól független életminőségre. A helyi közösségek problémáit említi a Helyzetértékelés, beleértve az elvándorlásból adódó gondokat, illetve a roma bevándorlás okozta előnytelen folyamatokat. A helyi közösségek fejlesztése megcélozza ezeket a társadalmi problémákat, és egyrészt a közösségi tereken, másrészt komplex programokon keresztül erősíti a helyi társadalmi egységeket. A megállapításokkal egyetértünk. Ex ante értékelőként a helyi örökség alatt nem csak az épített örökséget és a néphagyományokat értjük, hanem a vidéki élet minden elemét és az értékrend minden részegységét, beleértve az önállóságot, független felelősségvállalási hajlandóságot és képességet, az önálló döntési helyzet és lehetőség igényét. A 3 tengely intézkedéseinek kapcsán ezek eltűnését tartjuk a legfontosabb, minden hatékony fejlesztés fenntarthatóságát megalapozó tényezőnek. Ezek nélkül nem lesz Magyarországon hosszú távon fenntartható vidéki lét. Az önálló felelősségvállalás képessége nélkül nem fogja a vidéki lakosság túlélni a közigazgatási és egyéb racionalizáció címén végrehajtott vidéki szolgáltatás-elvonás hatásait. Sőt, a program eredményes megvalósulását alapvetően befolyásolják az EMVA vidékfejlesztési intézkedésein kívüli szabályozórendszerek 2007-2013 közötti változásai. A helyi közösségek fejlesztése, azok megerősítése segíti kiváltani a szolgáltatások lecsökkenését, ezzel segít vidéken túlélni. A helyi örökségekre és a helyi közösségekre vonatkozóan a problémákat az anyag megfogalmazza, a fő szükségleteket is hasonlóan felsorolja, ezekkel egyetértünk. A helyi közösségek vonatkozásában célcsoportot nem jelölünk meg, mert a helyi közösségek megerősítése Magyarország minden térségében, településén, közösségben különösen fontos, tekintettel a témakör multiplikátor hatására. Képzettség, képzés A vidéki népesség képzettségi szintje, annak problémái, okai beazonosításra kerülnek, hasonlóan a fő fejlesztendő területek is, ezekkel egyetértünk. A képzettség/készségek területén kiemelten fontosnak tartjuk a vállalkozóvá válás segítését, a vállalkozói gondolkodásmóddal való megismertetést, ezzel a gazdasági diverzifikációra való alkalmasság kialakítását. Enélkül a termelési központú gondolkodás nem áll át piaci gondolkodásúvá, vagyis nem teremtődik meg az eredményes gazdasági diverzifikáció alapja humán erőforrás oldaláról. Jelenleg a vidéki vállalkozók nagy része nem az értékesíthetőség útjait keresi, hanem beletörődik, hogy nem lehet terméket váltani, mert arra nincs fizetőképes kereslet. Az egészséges marketing szemlélet hiányzik a vidéki vállalkozók azon részéből, amelyek jelenleg nem területi monopóliumban dolgoznak, vagyis esetlegesen diverzifikációra van szükségük. A mezőgazdaságban dolgozók képzettsége és készségei csak igen szűk körben teszik lehetővé akár az on-farm, akár az off-farm diverzifikációt. A képzettségre vonatkozó megállapításokkal egyetértünk. Szolgáltatások és infrastruktúra A vidéki alapszolgáltatások és az infrastruktúra fejlesztése csak kis részben célozható meg az EMVA intézkedéseivel. A szolgáltatások terén nem vidékfejlesztési szabályozók miatt

344



Magyarországon jelentős a vidéki területek hátránya, a jelenlegi Kormány rövidtávú, gazdasági szemléletű racionalizációja felborítja az amúgy is hátrányos helyzetű vidéki térségek szolgáltatásokkal való ellátottságát, elég csak a postákat, az iskolákat, említeni, és még előtte állunk az egészségügy és az önkormányzati rendszer reformjának. Ezek olyan változások, melyek hatásaiban nagyobb jelentőségűek negatív irányban (lakosságmegtartó-képesség csökkentése), mint amiket esetlegesen az EMVA vidékfejlesztési intézkedéseivel általánosan pozitív eredményeket lehet elérni. Ehhez lehet hozzátenni, hogy egyes pénzintézetek magáncélú házvásárlást vidéken nem finanszíroznak, ezáltal a pénzügyi szolgáltatásokban is szűkül a vidéki területeken a verseny, ami gazdaságilag hátrányos a vidéki lakosságra nézve. A gazdasági szolgáltatások elterjedtségével kapcsolatosan a probléma máshogy merül fel, mert azt gazdasági törvényszerűségek szabályozzák, ahol arra szükség van, a gazdasági szolgáltatások hamarosan megjelennek, egymással versenyezve. Ezen a területen a reális probléma a gazdasági szolgáltatások hiányában meg nem induló gazdasági fejlődés. Ezek a típusú szolgáltatások többnyire követőek, vagyis először keresletnek kell lennie vidéki térségben ilyen típusú szolgáltatásokra, ezek maguknak nem teremtenek vidéken piacot. Ennek magyarázata a nagyobb városi vállalkozási sűrűség, ami gazdaságosabban működtethető kapcsolati rendszert jelent a szolgáltatók részére. További probléma a gazdasági szolgáltatókkal, hogy vidéken is hasonló szolgáltatási árszintet alkalmaznak, mint a nagyobb gazdasági potenciálú városokban. Természetesen nem várható el, hogy vidéken kevesebbet keressenek adott munkáért, de tény, hogy a magas árak megakadályozzák a vidéki gazdasági szolgáltatások szélesebb körű kiépülését. Ha nem is a legnagyobb, de jelentős probléma a vidéki gazdasági szereplők naprakész információval való ellátottságára vonatkozó problémakör. Ez a tényező nem is a mindenkori gazdasági körülményekre vonatkozik, hanem a piaci előrejelzésekre, a hosszú távú gondolkodásra, az esetlegesen szükséges termék- vagy tevékenységdiverzifikáció szükségességének felmérése szempontjából. Az infrastuktúra terén kiemelkedő fontosságú a vidéki települések fizikai és információs elérhetősége, mindkettő jelenleg nagy probléma. Ebbe beleértendő az úthálózat gyenge minősége, a tömegközlekedés racionalizálás címén történő visszafejlesztése, a vidéki családok finanszírozási nehézségei saját gépjármű fenntartása terén, illetve egyes térségek mobil-telefon lefedettségének hiánya, valamint a korszerű internet-kapcsolat kiépítési lehetőségének hiánya. Infrastrukturális vonatkozásban további probléma a költségcsökkentő megújuló energiaforráshasználat elterjedtségének hiánya. Munkalehetőség Vidéken a munkalehetőségek vonatkozásában két nagy probléma van, az egyik a munkahelyek kis száma, a másik a dolgozni nem akaró munkanélküliek relatíve nagy száma. A munkahelyek létesítése szempontjából a vidéki területek nem vonzóak, a nagyobb foglalkoztató vállalkozások a területi központokban telepednek le. Ennek telephely-választási okai vannak, illetve a kilépési korlátok minimalizálása, a későbbi eladhatóság fenntartása. Ezek gazdasági szabályzó mechanizmusok, ez ellen vidékfejlesztési intézkedésekkel nem lehet mit tenni. A munkahelyek vonatkozásában következő probléma a megfelelően szakképzett munkaerő megléte, amely jelentős probléma vidéken. Erre vonatkozóan a vidéki képzéseknek a munkaerő alkalmazkodóképességét erősítő jellege hatékony segítség a foglalkoztatottsági viszonyok javításában. A munkalehetőségek növelésével kapcsolatos jelentős probléma Magyarországon az önfoglalkoztatás alacsony társadalmi elismertsége, illetve az önfoglalkoztatásra való képesség hiánya a vidéki lakosság körében. A vidéki munkavállalói korú lakosság nagy része nagyobb hajlandóságot mutat alkalmazásba elmenni, ott ledolgozni a megfelelő munkaidőt, és utána nem végezni olyan gazdasági tevékenységet, amely az életkörülményeinek javításához járulna hozzá. Ez a tendencia egyre erősebben érvényesül a fiatalok körében. Ez kiszolgáltatottá teszi a vidéki

345



munkaképes korú lakosságot, ami megnehezíti egy későbbi munkatevékenység-váltásra való alkalmasságot, és a jelen gazdasági helyzetben nem lesz képes egy elbocsátás után új munkát vállalni, amivel a vidéki munkanélküliség növekedéséhez járul hozzá. A vidéki lakosság felelősségvállalási képességének erősítése nagyban hozzájárul a munkaalkalmak növeléséhez, ezáltal a foglalkoztatottság javításához. Ex ante értékelőként ennek fejlesztésében nagy lehetőséget látunk. Vidéken nincs meg az a társadalmi hálózat, amely felkarolja – akár saját maga gazdasági érdekeiből – a munkanélküliek ügyét, és helyi társadalmi felelősséget vállalva, illetve felismerve a munkanélküli létből adódó devianciák társadalmi veszélyét, megszervezze a falusi foglalkoztatási hálózatot. A helyi közösségek megerősítése ennek a problémának a megoldásához is segítséget ad, ebben jelentős fejlődési potenciált látunk. A vidéki élet minőségének problémáit a hátrányos helyzetű célcsoportok, kiemelten a romák esetében is hasonlóan látjuk ex ante értékelőként. Az említett célcsoportok vonatkozásában a legfőbb probléma, hogy az aktuális megoldások nem, vagy csak kevéssé veszik figyelembe ezen társadalmi csoportok eltérő kulturális tulajdonságait, és a testreszabottnak szánt megoldások kivitelezése során azonos mércével mérnek a „mainstream” programokhoz hasonlóan. 2.5.3. A SWOT-analízis megfelelősége és összhangja a helyzetelemzéssel A Programban közölt SWOT-tábla feldolgozásával, illetve a 2006. június 8-án tartott SWOTműhelynap módosító javaslataival való kiegészítésével (drapp háttérrel jelölve az új tételeket) az értékelők a következő táblában található észrevételeket fogalmazzák meg a SWOT-tételekkel kapcsolatban. 5. táblázat: A III. tengelyhez kapcsolódó SWOT-tételek véleményezése

SWOT-tétel

Észrevételek

Erősségek E

Gazdag kulturális Kibővítve örökség, természeti értékek és változatos táji adottságok.

E

Egészséges, nyugodt A tétel szerepeltetésével egyetértünk, megfogalmazásának lakókörnyezet megváltoztatását javasoljuk, amelyik jobban kifejezi a tételben rejlő erősséget. A tétel nem alátámasztott.

E

A tanyás, aprófalvas A tétel szerepeltetésével egyetértünk, alátámasztása részben és periférikus térségek megalapozott. kivételével a vidéki települések alapinfrastruktúra ellátottsága megfelelő

346



SWOT-tétel

Észrevételek

E

A vidéki térségek A tétel szerepeltetésével egyetértünk. gazdaság kulturális öröksége, természeti és termőhelyi adottságai megfelelő alapot nyújtanak a mezőgazdaságon kívüli, azt kiegészítő gazdasági tevékenységek fejlődéséhez (világörökségi helyszínek, építészeti örökség, régészeti értékek, népi kultúra, hagyományok)

E

Képzett kézműves A tétel szerepeltetésével egyetértünk, megalapozottsága hiányzik. társadalom, a népi iparművészet szakmailag megalapozott zsűrizési rendszere Gyengeségek

Gy

Alacsony a vidéki Ebben a formában kikerült, elemek átépítésre kerültek másik térségek kulturális tételekbe. értékeinek kihasználtsága és a természeti értékek fenntartható hasznosítása

Gy

A kistelepülések Kikerült. általánosan romló településképet mutatnak

Gy

Jellemzően nehézkes a lakossági szolgáltatásokhoz való hozzájutás

Gy

A nem Kibővült. mezőgazdaságra alapozott megélhetési formák elterjedése lassú

347



SWOT-tétel

Észrevételek

Gy

A gazdasági Megváltozott a megfogalmazás. szolgáltatások és a kapcsolódó infrastruktúra (értékesítés, logisztika, kommunikáció) szegényes

Gy

A vidéki településeken A tétel szerepeltetésével egyetértünk, megalapozott. igen alacsony, csökkenő gazdasági aktivitás, kényszervállalkozások nagy száma

Gy

A vidéki térségekben A tétel szerepeltetésével egyetértünk ,az részben megalapozott. az alacsony jövedelmezőségű, hagyományos termelő ágazatok súlya jelentős, a nem mezőgazdaságra alapozott megélhetési formák elterjedése lassú

Gy

A vidéki települések A tétel szerepeltetésével vállalkozás és megalapozott, adatokkal nem. tőkevonzó képessége, a tudásintenzív munkahelyek száma alacsony

Gy

A vidéki lakosság A tétel szerepeltetésével egyetértünk, de a helyzetelemzésben nem vállalkozási megalapozott. képessége, innovációs készsége alacsony, a készségek és saját erő hiányában kevésbé tudják kihasználni a kínálkozó fejlesztési lehetőségeket

Gy

Hiányzik a A tétel szerepeltetésével egyetértünk, de a helyzetelemzésben nem gyakorlatban megalapozott. alkalmazott partnerség és a működő hálózatok

egyetértünk,

megállapításokkal

348



SWOT-tétel

Észrevételek

Gy

A hagyományos A tétel szerepeltetésével egyetértünk, de a helyzetelemzésben nem kézműipari termékek megalapozott. gyenge promóciója, a társadalmi elismertség hiánya, értékesítési bizonytalanságok

Gy

A megújuló A tétel szerepeltetésével egyetértünk, de a helyzetelemzésben nem energiaforrások megalapozott. használata a vállalkozói és a közüzemi szférában nem terjedt el

Gy

A falusi turisztikai A tétel szerepeltetésével egyetértünk, de a helyzetelemzésben nem szolgáltatások jelentős megalapozott. minőségi és területi heterogenitása és integrációjának hiánya

Gy

A kistermelők A tétel szerepeltetésével egyetértünk, de a helyzetelemzésben nem turizmuson keresztül megalapozott. történő közvetlen termékértékesítését lehetővé jogszabályi háttér hiányzik

Gy

A vállalkozásokat A tétel szerepeltetésével egyetértünk, de a helyzetelemzésben nem kiszolgáló szolgáltatói megalapozott. szektor és infrastruktúra fejlesztésre szorul Lehetőségek

L

Felértékelődnek a Ebben a formában kikerült, elemek átépítésre kerültek másik természeti és tételekbe. kulturális értékek, az egészséges környezet

L

A megújuló, Átfogalmazva. környezetbarát energiaforrások iránti növekvő társadalmi igény

L

Növekvő igény és Beépült más tételbe. fizetőképes kereslet a mérsékelt környezetterheléssel termelt élelmiszerek iránt

349



SWOT-tétel

Észrevételek

L

A kulturális örökség A tétel szerepeltetésével egyetértünk, de a helyzetelemzésben nem világszerte megalapozott. tapasztalható előtérbe kerülése

L

Növekvő igény a A tétel szerepeltetésével egyetértünk, de a helyzetelemzésben nem biztonságos, megalapozott. egészséges, az egyes térségek jellemzőit, hagyományait magában hordozó munkaerő-igényes termékek és szolgáltatások és értékmegőrzés iránt

L

Az információs és A tétel szerepeltetésével egyetértünk, de a helyzetelemzésben nem kommunikációs megalapozott. technológia fejlődésével növekszik a periférikus térségek vállalkozás (tőke) vonzó képessége, csökken az elszigeteltség

L

Az európai trendeknek A tétel szerepeltetésével egyetértünk, de a helyzetelemzésben nem megfelelően megalapozott. felértékelődnek a vidéki térségekben megtalálható és előállítható erőforrások (pl. biomassza), egészséges környezet, természeti értékek

L

A turizmus gazdasági A tétel szerepeltetésével egyetértünk, de a helyzetelemzésben nem multiplikátor megalapozott. hatásának fokozódó érvényesülése a mezőgazdaságban előállított termékek és szolgáltatások falusi turizmusban történő értékesítésével

350



SWOT-tétel L

Észrevételek

Az EU kohéziós A tétel szerepeltetésével egyetértünk, de a helyzetelemzésben nem politikájában az megalapozott. infrastrukturális hátrányok csökkentése a környezetkímélő megoldások előtérbe helyezésével Veszélyek

V

Folytatódik az aktív, Átfogalmazva. képzett munkaerő elvándorlása, az aprófalvas, periférikus térségekben a népességvesztés és a társadalom elöregedése

V

A vidéki térségek A tétel szerepeltetésével egyetértünk, de a helyzetelemzésben nem megalapozott. funkcióváltása (agglomeráció, üdülőfalvak stb.) következtében a meglévő értékek, egyedi sajátosságok eltűnnek.

V

A természetes A tétel szerepeltetésével egyetértünk, megalapozott. népszaporulat csökkenése és az aktív, képzett munkaerő elvándorlása következtében fokozódó elnéptelenedés, romló korstruktúra

V

Tovább csökken a A tétel szerepeltetésével egyetértünk, de a helyzetelemzésben nem mezőgazdaság súlya a megalapozott. foglalkoztatásban, amit nem kísér az egyéb mezőgazdaságon kívüli gazdasági tevékenységek fejlődése

351



SWOT-tétel

Észrevételek

V

A városi A tétel szerepeltetésével egyetértünk, megalapozott agglomerációba történő koncentrálódó bevándorlás fokozódásával tovább erősödik a területitelepülési koncentráció

V

Fokozódik a A tétel szerepeltetésével egyetértünk, de a helyzetelemzésben nem kommercializálódás, megalapozott. általános értékválság a kereskedelemben és közfelfogásban

V

Forráshiány A tétel szerepeltetésével egyetértünk, de a helyzetelemzésben nem következtében a megalapozott. kultúra és hagyományőrzés területén a hagyományok megőrzése veszélybe kerül

V

Tovább romlik vagyon közbiztonság

a A tétel szerepeltetésével egyetértünk, de a helyzetelemzésben nem és megalapozott.

2.5.4. A fejlesztési kulcsterületek meghatározása A felzárkózó vidék témakörre vonatkozó fejlesztési kulcsterületekre vonatkozó észrevételeinket az alábbi tábla tartalmazza: 6. táblázat: A III. tengelyhez kapcsolódó fejlesztési kulcsterületek véleményezése


Észrevételek

(1.) Az alacsony vállalkozási sűrűség, a mikrovállalkozások túlsúlya, az integráció hiánya, a tercier szektor alacsony aránya mutatja, hogy a gazdaság dinamizmusa elmarad az urbanizált térségekétől, főleg az ország déli, délkeleti, északkeleti térségeiben, illetve a kistelepüléseken, aprófalvakban. A vidéki térségekben a mezőgazdaság gazdasági szerepének csökkenését az alternatív és/vagy kiegészítő, a mezőgazdaságon kívüli gazdasági tevékenységek nem ellensúlyozzák a szükséges mértékben.

A megállapítással egyetértünk, a problémakör kijelentésekkel megalapozott, adatok, illetve elemzések eredményeire történő utalások hiányoznak, illetve korlátozottak.

352




Észrevételek

(2.) A gazdasági szerkezetben jelentős azon A megállapítással egyetértünk, adatokkal alá ágazatok, tevékenységek szerepe, amelyek nem támasztott, kijelentésekkel igen. jövedelemtermelő szerepe alacsonyabb, ezért a vállalkozások és foglalkoztatottak jövedelme elmarad az országos és a városi átlagtól. A fizikai foglalkozásúak és az alacsonyabb iskolai végzettségűek nagyobb aránya, valamint az aktív korú népesség kisebb aránya is a jövedelmi elmaradást erősíti. (3.) A munkanélküliségi ráta több mint duplája az A megállapítást elfogadjuk, trendekre országos átlagnak, főleg a kistelepüléseken kritikus vonatkozó információval alá nem támasztott, a munkaerőpiaci helyzet. Egyaránt probléma a kijelentésekkel igen. magasabb képzettséggel rendelkezők megfelelő munkahelyen történő elhelyezkedése, és az alacsony képzettséggel rendelkezők, köztük a romák foglalkoztatása. Előbbiek esetében mindez elvándorláshoz, utóbbiak esetében munkanélküliséghez, devianciákhoz, a munkaerőpiacról való tartós kiszoruláshoz vezet. A magasabb iskolai végzettségűek elvándorlása következtében a tudásbázis a vidéki települések többségében nem tud megerősödni. (4.) A gazdaság szerkezetátalakulását és a helyi A megállapítást elfogadjuk, vállalkozások megerősödését segítő gazdasági alátámasztott a Helyzetelemzésben. szolgáltatások a városokba koncentrálódnak, így a periférikus vidéki településeken ezek elérhetősége nehezebb. A termékek hatékonyabb értékesítéséhez, piacra jutásához szükséges logisztikai rendszerek, információs rendszerek, szervezetek és hálózatok száma, kapacitása alacsony. Az alapvető szolgáltatások tekintetében a kistelepüléseken és a külterületeken (tanyák) van ellátottsági probléma.

részben

(5.) Az alapinfrastruktúra ellátottság a vidéki A megállapítással egyetértünk, adatokkal településeken sokat javult, azonban az részben alátámasztott. aprófalvakban és a városoktól távol eső településeken, illetve a külterületeken, tanyákon továbbra is vannak ellátási hiányok (szennyvízhálózat, külterületi utak és villanyhálózat, egészséges ivóvíz). A vállalkozások beindításához és működtetéséhez szükséges alapinfrastruktúra hiányos, az infokommunikációs lehetőségek hasznosítása (eszközök és képzettség egyaránt) nem számottevő. A megújuló energiaforrások hasznosításában jelentős kiaknázatlan lehetőség rejlik.

353




Észrevételek

(6.) Az erősödő falusi turizmus a gazdasági A megállapítással nagyrészt egyetértünk, a diverzifikáció egyik legfontosabb iránya. További lehetőségek körében vizsgálandó a erősödéséhez még hiányzik a térségi fizetőképes kereslet. együttműködéssel kialakított komplex agroturisztikai kínálat, a gazdaságok termékeinek helyben történő közvetlen értékesítését elősegítő szolgáltatási és marketing hálózat, valamint nem elégséges a vendéglátók képzettsége. (7.) A vidéki térségek sajátos, karakteres és A megállapítással nagyrészt egyetértünk, az rendkívül sokszínű kulturális örökséggel részben alátámasztott. rendelkeznek, mely kulturális és gazdasági erőforrás, így esetükben egyaránt fontos az értékvédelem és a fenntartható kezelés biztosítása. Mindez településfejlesztési, turisztikai, gazdasági diverzifikációs, kulturális és közösségi jelentőséggel bír. Az értékmegőrzés mellett azonban fontos az értékteremtés is: különösen az építészeti értékekkel, egységes, szép faluképpel nem rendelkező településeken. (8.) A helyi fejlesztések közötti szinergikus A megállapítással egyetértünk, további kapcsolat nem számottevő. elemzését javasoljuk, alátámasztása korlátozott.

2.6. Leader (IV. tengely) 2.6.1. Lehatárolás és fő témák A 4. tengely (Leader) nem rendelkezik alszakaszokkal, és mivel a megközelítés egységes, nem különböztetünk meg fő témákat. A Leader megközelítés Magyarországon attól függetlenül továbbra is újszerűnek számít, hogy az EU-s csatlakozásunk előtt volt egy kísérleti Leader-program, jelenleg pedig folyik az AVOP Leader programja. A megközelítés gyakorlati alkalmazásáról egyelőre sokat nem is lehet tudni, az ezzel kapcsolatos problémákról sem, viszont az AVOP Leader programjának előrehaladása alapján a megvalósításra már egyes problémák leszűrhetőek. A program kivitelezése jelentősen csúszik, ami a Leader-elvek széleskörű megértését, azok jelentőségének felismerését gátolta. A rövid időbe beleértendő a készségek fejlesztése, a helyi programozás, a pályázati rendszer kialakítása. A pályázatonkénti előrelátható összegek alacsonyak a pályázati rendszer bonyolultsága oldaláról. A Leaderben a kisméretű projektek kapnának támogatást, azt ha vállalkozó nyújtja be, az elszámolható költség felénél is kevesebbet kap. Ezzel nincs probléma, hiszen minél alacsonyabb a támogatási összeg, a projekt továbbélése annál magasabb fokon biztosított. A probléma a pályázati rendszer bonyolultságával van, illetve a döntési szinttel. A pályázati adatlap túlságosan összetett, és nem differenciál a potenciális pályázók jogi formája, illetve az ahhoz kapcsolódó pénzügyi elszámolási kötelezettség-típusok között. A standardizálás miatt a Leader-elveknek megfelelő projektekre sokszor nem értelmezhetőek olyan rovatok, amelyek az értékelésben pontszámot hordoznak magukban. Az eredetileg helyi döntésre alapozó Leader-elvekkel szemben egy olyan

354



pályázati bírálati rendszer került kialakításra, amely a pályázatok helyi viszonyoknak megfelelő elbírálására kevéssé alkalmas pontrendszert alkalmaz, illetve a végső döntést nem helyben hozza meg a Helyi Akciócsoport, hanem egy területtől független központi közigazgatási szerv. A támogatási döntést az IH vezetője hozza, amely döntéssel kapcsolatban fellebbezésnek nincs helye. Ez a rendszer teljesen ellentétes a Leader-elvekkel.

2.6.2. A SWOT-analízis megfelelősége és összhangja a helyzetelemzéssel A Programban közölt SWOT-tábla feldolgozásával, illetve a 2006. június 8-án tartott SWOTműhelynap módosító javaslataival való kiegészítésével (drapp háttérrel jelölve az új tételeket) az értékelők a következő táblában található észrevételeket fogalmazzák meg a SWOT-tételekkel kapcsolatban. 7. táblázat: A IV. tengelyhez kapcsolódó SWOT-tételek véleményezése

SWOT-tétel

Észrevételek

Erősségek E

Jelentős helyi tapasztalat Átfogalmazva. és hajlandóság a kistérségi szintű, integrált megközelítésű, térségi alapú fejlesztési programok készítésére és megvalósítására. Egyes térségekben növekszik a térségi aktivitás

E

Meglévő helyi A tétellel egyetértünk, megalapozottsága nem jelenik meg az tapasztalatok és anyagban. hajlandóság a kistérségi szintű, integrált megközleítésű, térségi alapú fejlesztési programok készítésére és megvalósítására. Egyes térségekben növekszik a helyi közösségek aktivitása Gyengeségek

Gy

A vidéki vállalkozási innovációs gazdasági alacsony

lakosság Kikerült. képessége, készsége, aktivitása

Gy

A helyi fejlesztések Átfogalmazva. közötti gyenge szinergia, gyenge integráció

355



SWOT-tétel

Észrevételek

Gy

Bizalmi tőke és belső A tétellel egyetértünk, megalapozása hiányzik. kezdeményező készség hiánya

Gy

A helyi fejlesztések A tétellel egyetértünk, megalapozása hiányzik. között gyenge a szinergikus kapcsolat

Gy

Nehézkes a lakossági A tétel szerepeltetésével egyetértünk, megalapozottsága részben szolgáltatásokhoz való megjelenik az anyagban, de a megalapozottság nem teljes. hozzájutás, hiányoznak a lokális, non-profit megoldások, meglévő szolgáltatások minőségében nagy térségi és települési különbségek vannak

Gy

Rossz vagyonbiztonság, A megállapítással egyetértünk, megalapozása hiányzik. főként a tanyás és aprófavas térségekben Lehetőségek

L

Növekvő igény a térségi, Átfogalmazva. illetve város-falu kapcsolatok elmélyítése iránt,

L

A falusi népesség jelentős Átfogalmazva. része fogékony a partnerségre és a helyi erőforrásokra, megoldásokra épülő fejlesztésekre

L

Az információs és Kikerült. kommunikációs technológia fejlődésével növekszik a periférikus térségek vállalkozás (tőke) vonzó képessége, elérhetősége javul

L

Növekvő térségi, illetve A tétel szerepeltetésével egyetértünk, megalapozása hiányzik. város-falu integráció, a partnerségre és a helyi erőforrásokra, megoldásokra épülő fejlesztések elterjedése Veszélyek

356



SWOT-tétel

Észrevételek

V

Erősödő szegregáció, Kikerült. egyes térségek további gettósodása, romló vagyonbiztonság

V

A mezőgazdaság további Kikerült. térvesztése, amit nem ellensúlyoznak új gazdasági- és egyéb tevékenységek,

V

Tovább romlik a vidéki Kikerült. települések elérhetősége (utak, tömegközlekedés)

V

Tovább romlik a vagyon és közbiztonság

Tétel szerepeltetésével egyetértünk, megalapozása hiányzik.

2.6.3. A fejlesztési kulcsterületek meghatározása A Leader programra vonatkozóan a fő fejlesztési területek meghatározása nem történik meg.

2.7. Összesítő SWOT táblázat Az alábbiakban az a véglegesített SWOT táblázat taláható.

Stratégiai célok Agrár termelés – a termelési szerkezet átalakítása, – a minőségi szemlélet érvényesítése, – a termékpályák működtetés a versenyképesség növelése

Környezeti fenntarthatóság – a víz- és vízkészlet-gazdálkodás korszerűsítése – a talajadottságok, talajállapot fenntartása – a bio-diverzitás megőrzése – a klímaváltozás hatásaielleni küzdelem

Vidéki népesség – a vidéki életminőség javítása a biztonságos megélhetéshez való hozzájárulás

Erősségek – Az ország területének jelentős része kiváló termőhelyi adottságokkal rendelkezik – Egyedi minőségű, tájspecifikus termékek előállítására alkalmas termőhelyek – Változatos tájképi elemek, gazdag ökológiai és természeti adottságok (turizmus) – A szövetkezési szándék térnyerése – Alacsony környezetterhelés – Magas biodiverzitás – Erős vállalkozókészség a vidéki népesség egyes csoportjaiban – árutermelő gazdaságok arányának növekedése – Egészséges természeti- és életkörülmények a vidéki térségekben –A helyi közösségek kooperációs hajlandósága

Gyengeségek – Fejletlen vidéki tercier szektor – Hiányos vidéki infrastruktúra (lakossági, vállalkozói és termelői; pl.: szállítási, közlekedései, telepi) – Foglalkoztatási lehetőségek hiánya a vidéki területeken – A mezőgazdasági munkaerő kedvezőtlen korösszetétele – A gazdálkodók szakmai, üzemirányítási, uniós, piaci és marketing ismeretei hiányosak – A földhasználat, a birtokstruktúra elaprózottsága – A gyenge minőségű termőterületek adottságoknak nem megfelelő hasznosítása – alternatív hasznosítás, erdő/bio-diverzitás – – A mezőgazdaság főfoglalkozásként kevés termelőnek nyújt megélhetést – Tőkehiány miatt elmaradt beruházások, elavult termelési eszközök – A gazdaságok mérete, termelőkapacitása közötti összhang nem megfelelő, egyes tevékenységek műszaki, technikai, technológiai színvonala alacsony – Állat-elhelyezési, állatjóléti előírások betartásának hiányosságai, környezeti terhelés – Korszerűtlen technológiák az állattenyésztésben – A termékpályákat segítő szolgáltatások, kereskedelmi, logisztikai rendszerek fejletlenek – Élelmiszeripari alapanyag termelés és

357



– –

– –

Trendek

Lehetőségek

– Elvándorlás a vidéki térségekből – Képzés szerkezeti problémái miatt nem esnek egybe a piaci igények és a képzettségi irányok és szintek – Mg-hoz köthető degradációs folyamatok mérsékelt erősödése – A génállomány veszélyeztetett és nem fejlődik – Külföldi és hazai kereslet növekedése az öko- és biotermékek iránt – Táplálkozási szokások átalakulása, minőségi igények fokozódása, a kereslet mérsékelt növekedése – Szabadidős tevékenységek iránti kereslet fokozódása – EU környezetvédelmi, állatjóléti, minőségbiztosítási előírásainak, követelményeinek belépése illetve további szigorodása – Az elaprózott, okszerű művelés nélküli magánerdő területek csökkenése – Turbulensen változó közösségi agrárpolitika

– A két főágazat (növénytermesztés, állattenyésztés) egyensúlya következményű termelésfelesleg)

feldolgozás között gyenge az együttműködés, hiányzik a minőségkövetés Élelmiszeripari termékfejlesztés és a minőségi rendszerek nem kielégítőek A falvak fejlődésének erőteljes differenciálódása, a leszakadó térségek falvainak kritikus helyzete, elnéptelenedése Közösségi terek hiánya Szétzilálódott vidéki közösségek

Veszélyek

– Fokozódó kereslet a kiváló beltartalmi értékű hazai termékek iránt – Öko-termelés térnyerése – Fokozódó érdeklődés gasztronómiai, ökoés rekreációs és vadászati turizmus iránt – Hagyományos és különleges minőségi termékek – Erdészeti és faipari szektor kihasználtsága növelhető – Megújuló energiaforrások iránti növekvő kereslet – Növekszik a versenyképes gazdaságok aránya – A vidéki népesség tevékenységbővítése biztonságosabb megélhetést nyújt – Extenzív legeltetéses állattartás elterjedése – A vidéki térségek munkaerő kínálatának lekötése – tevékenység diverzifikáció – Roma népesség megélhetési lehetőségeinek bővülése

– Korszerű és megújuló ismeretekkel rendelkező szakemberhiány nő ill. nem csökken – Vidéki népesség korszerűtlen ismeretei, alacsony alkalmazkodó képessége hosszú távon is korlátozó tényező – Kiemelkedő adottságú területek csökkenése és minőségi romlása – A mg-i termelés költségeinek aránytalan növekedése – KAP reformja a termeléstöbbleteket finanszírozhatatlanná teszi, növeli a termelők létbizonytalanságát – A nem megfelelő szaporító anyagok veszélyeztetik a kereslet-kínálat egyensúlyát, a termékek minőségét – A korszerű ismeretek hiánya miatt veszélybe kerül a jó termelői adottságok kihasználása – Vízháztartási problémák – belvíz, öntözőcsatornák – Globális felmelegedés – Szociálisan leszakadó aprófalvas térségek

Támadó stratégia (intézkedés)

Védekező (intézkedés)

aránya, kedvezőtlen (gabona

Stratégiák – Versenyképesség fejlesztése – Termelői csoportok támogatása – Tudásközpontok, disszemináció (tudás terjesztés) – Megújuló energianövények, biomassza hasznosítás – Natura2000 fenntartási terv, KAT, AKG, – Előírások betartása – Vállalkozó kedvének ösztönzése – Nem mg-i irányultságú vállalkozások (pl. falusi turizmus) – Esélyegyenlőség

– 112 A fiatal mezőgazdasági termelők elindítása – 122 Az erdők gazdasági értékének javítása – 123 A mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése – 124 Együttműködés új termékek, folyamatok és technológiák fejlesztése céljából a mezőgazdasági és az élelmiszer-ágazatban, valamint az erdészeti ágazatban

stratégia

– 111 Szakképzési és tájékoztatási tevékenységek – 113 A mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása (korai nyugdíjba vonulás) – 114 Tanácsadói szolgáltatások igénybevétele – 115 Üzemvezetési, helyettesítési és gazdálkodási tanácsadási, valamint erdészeti szaktanácsadási szolgáltatások létrehozása – 121 Mezőgazdasági üzemek korszerűsítése – 126 Természeti katasztrófák által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítása és megfelelő megelőző intézkedések bevezetése – 131 A közösségi jogszabályokon alapuló előírások betartása – 141 A szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása

358



– 125 A mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódó infrastruktúra – 132 A mezőgazdasági termelők részvétele az élelmiszerminőségi rendszerekben – 133 Termelői csoportok támogatása az élelmiszerminőségi rendszerek keretébe tartozó termékekre vonatkozó tájékoztatási és promóciós tevékenységek terén – 142 Termelői csoportok létrehozásának támogatása – 226 Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések bevezetése – 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése – 341 Készségek elsajátítása, ösztönzés és a helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása és végrehajtása

– 213 Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelvhez kapcsolódó kifizetések – 214 (A) Agrár-környezetvédelmi kifizetések – 214 (B) Genetikai erőforrások megőrzése – 215 Állatjóléti kifizetések – 216 Nem termelő beruházásoknak nyújtott támogatás – 221 Mezőgazdasági földterület első erdősítése – 222 Agrár-erdészeti rendszerek első létrehozása mezőgazdasági földterületeken – 223 Nem mezőgazdasági földterület első erdősítése – 224 Natura 2000 kifizetések – 225 Erdő-környezetvédelmi kifizetések – 227 Nem termelő beruházások – 311 Nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás – 312 Mikro-vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása – 321 A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások – 322 Falumegújítás és -fejlesztés – 323 A vidéki örökség megőrzése és fenntartható fejlesztése- kulturális örökég – 324 A vidéki örökség megőrzése és korszerűsítése – Natura 2000 fenntartási/fejlesztési tervek készítése – 331 A 3. tengelyhez tartozó területeken működő gazdasági szereplőkre vonatkozó képzési és tájékoztatási intézkedés – 411 412 413 Helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása – 421. Hazai és nemzetközi térségek közötti együttműködések – 431. Működési költségek, készségek elsajátítása és animáció (ösztönzés)

359



2.8. A SWOT analízis és a baseline indikátorok koherenciája SWOT analízis (összehasonlító tényadatokkal) Megnevezés

A jellemző számszerűsítése

Forrás

Magyarország

M.e.

Év

% %

2003 2003

KSH, EUROSTAT KSH

63,0 48,5

%

2005

KSH

83,0

ezer ha ezer ha ezer ha ezer ha

2005

KSH

836

2005

KSH

485

2005

KSH

324

2005

KSH

27

2006

FVM

208+71

EU-tagországok EUEU15 25

Erősségek: Az ország területének jelentős része kiváló termőhelyi adottságokkal rendelkezik

A mezőgazdasági terület aránya összterületből A szántóterület aránya az összterületből Termőterület aránya az összterületből

az

Egyedi minőségű, táj-specifikus termékek előállítására alkalmas termőhelyek Védett terület Változatos tájképi elemek, gazdag ökológiai és természeti adottságok (turizmus)

Nemzeti park Tájvédelmi körzet Természetvédelmi terület

A szövetkezési szándék térnyerése

Termelői csoportok száma

db

360.

38,8 22,4

40,0 24,4



Vízminőség: (Nitrogén többlet)

Alacsony környezetterhelés

Magas biodiverzitás

Erős vállalkozókészség a vidéki népesség egyes

bruttó

tápanyagegyensúly

kg/ha

A talaj- és felszíni vizek nitrát tartalmának éves változása (1992-1994=100%)

mg/l,

Talajerózióval veszélyeztetett területek talajpusztulása A teljes területből nitrát-érzékeny területként lehatárolt Egy hektár megművelt területre jutó műtrágya-felhasználás (hatóanyagban) Mezőgazdasági hasznosítású magas természeti értékű területek Országos jelentőségű védett területek aránya

20022004 átlaga 20002002 átlaga 2004

%

2005

kg

2002

KSH

2005

FVM

2004

KSH ÁESZ, EUROSTAT (2000) KSH, EUROSTAT

millió ha % %

2005

NATURA 2000 erdőterület aránya

%

2005

%

% millió ha % %

20,0

89

n.a.

77,5

n.a.

n.a.

0,41

1,94

1,64

53,4

n.a.

n.a.

104

174

154

~1,4

26,54

30,78

19,9

36,4

35,7

43,6

11,8

n.a.

EUROSTAT

t/ha/év

Erdősültség

Védett erdőterületek: - tényleges beavatkozás nélkül megőrzött - minimális beavatkozással megőrzött - aktív tevékenységgel megőrzött - táj- és természeti érték fenntartása céljából megőrzött A NATURA 2000 szántó- és gyepterületek a mezőgazdasági területből Mezőgazdasági hasznosítású magas természeti értékű területek Árutermelő mezőgazdasági vállalkozások számának változása (2000=100%) Árutermelő mezőgazdasági vállalkozások területének változása (2000=100%)

MTA-TAKI, EUROSTAT

EUROSTAT KSH, EUROSTAT

8,9

ÁEESZ, MCPFE, EUROSTAT (EU14 és EU2223)

0,2 3,6 0,6

1,83 1,79 3,75

1,69 1,66 3,71

15,7

9,96

10,64

2005

EUROSTAT

17,2

12,1

n.a.

2005

FVM

~1,4

26,54

30,78

KSH

116,6

KSH

128,8

20002002

2003 2005

361



csoportjaiban – árutermelő gazdaságok arányának növekedése

Falusi szálláshelyek számának változása (2000=100%) Falusi vendégéjszakák számának változása (2000=100%)

%

2005

%

2005

db %

2006 2006

TEIR

133,0

TEIR

110,0

FVM FVM

960 30,6

Egészséges természetiés életkörülmények a vidéki térségekben A helyi közösségek kooperációs hajlandósága

LEADER programban részt vevő települések - száma - aránya

362



Megnevezés


M.e.

Év

Forrás

TEIR

Magyarország

EUtagországok EUEU15 25

Gyengeségek Fejletlen tercier szektor

vidéki

Hiányos vidéki infrastruktúra (lakossági, vállalkozói és termelői; pl.: szállítási, közlekedései, telepi) Foglalkoztatási lehetőségek hiánya a vidéki területeken

A szolgáltatási szektor aránya a vidéki térségekben (országos arány = 100%) 1000 lakosra jutó vezetékes gázt fogyasztó háztartás a községekben

%

2004

db

2005

Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya a községekben

%

2005

Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya a községekben

%

2005

% %

2005 2005

EUROSTAT EUROSTAT

56,9 7,2

%

2005

TEIR

-19,0

%

2005

KSH

%

2000

KSH

70,0

%

2005

TEIR

61,0

Foglalkoztatási ráta (15-64 év közötti népesség Munkanélküliségi ráta A vidéki térségek foglalkoztatási rátájának elmaradása az országos átlagtól A munkanélküliségi ráta településtípus szerint -megyei jogú városok -egyéb városok - falvak (2-5 ezer fő között - falvak 500-1000 fő között) Az inaktív népesség aránya az1000 fő alatti településeken A falvakból naponta ingázó foglalkoztatottak aránya

54 246

KSH

89,8 34,7

363

7,1 9,9 12,4 16,0

65,2 7,9

63,8 8,2



A mezőgazdasági munkaerő kedvezőtlen korösszetétele

A gazdálkodók szakmai, üzemirányítási, uniós, piaci és marketing ismeretei hiányosak

A földhasználat, a birtokstruktúra elaprózottsága

Vidéki térségek vállalkozásainak aránya (ország összesen=100%)az ország vállalkozásaiból 40 évesnél idősebb mezőgazdasági munkaerő aránya Egyéni gazdálkodók átlagéletkora -férfiak -nők Az idősebb (54 év feletti) egyéni gazdálkodók aránya Az 50 éven felüli egyéni gazdálkodók létszámának növekedése Szakirányú képzettség nélküli, gyakorlati tapasztalattal rendelkező gazdaságvezetők aránya; Mezőgazdasági végzettséggel rendelkezők egyéni gazdálkodók aránya - alapfokú - középfokú - felsőfokú Számítógépet és internetet használó egyéni gazdálkodók aránya Átlagos gazdaságméret (az összes gazdaság átlagában) Egyéni gazdaságok által használt átlagos földterület Az egyéni gazdaságok birtokszerkezete - 5 ha alatti - 5-20 ha közötti - 20-50 ha közötti - 50 ha feletti gazdaságok aránya Az egyéni gazdaságok területi aránya - 5 ha alatti

%

2005

TEIR

30

%

2003

KSH

62,2

év

2003

KSH

53 60

%

2005

KSH

52,0

%

2003/2000

KSH

110

%

2005

KSH

79,8

%

2005

KSH

7,4 5,6 1,8

%

2006

FVM

30

ha

2003

EUROSTAT

7,6

ha

2005

KSH

3,5

%

2003

%

2003

KSH, ECOSTAT

89,6 7,2 1,8 1,4

KSH 19,6

364

20,1

16,1

56,6 22,5 11,0 9,9

61,9 23,0 8,3 6,8



- 5-10 ha közötti - 10-50 ha közötti - 50 ha feletti gazdaságok aránya Mezőgazdasági hasznosítású magas természeti értékű területek A gyenge Mezőgazdasági terület megoszlása minőségű - KAT-on kívül termőterületek - hegyvidéki KAT adottságoknak nem - egyéb KAT megfelelő hasznosítása - különleges hátrányokkal érintett KAT – alternatív hasznosítás, Elsődlegesen talaj- és vízvédelmet szolgáló erdő/bio-diverzitás – erdő és egyéb fás terület aránya (összes erdőterület=100% Mezőgazdasági termeléssel foglalkozó 15 A mezőgazdaság főfog-lalkozásként kevés éven felüli népesség aránya terme-lőnek nyújt Főhivatású mezőgazdasági foglalkoztatottak megélhetést aránya: 100 ha mezőgazdasági területre jutó traktorállomány 100 ha mezőgazdasági területre jutó Tőkehiány miatt kombájn elmaradt beruházások, Mezőgazdasági beruházások aránya az elavult termelési összberuházásból eszközök Gépek, berendezések átlagéletkora Egy ha mezőgazdasági területre jutó motorteljesítmény Egy traktor által művelt terület

10,4 31,6 38,2 millió ha

2005

FVM

%

2005

%

20002002

FVM, EUROSTAT

ÁESZ, MCPFE

~1,4

26,54

30,78

84,9 0,0 6,7 8,3

51,61 4,77 36,45 5,27 5,7

44,55 16,26 35,59 3,23

9,6

%

2003

KSH

15,9

% %

2003 2005 2000 2005 2000 2005 2005

KSH KSH

9,0 5,0 1,9 2,1 0,2 0,2 4,4

2003 2000 2005 2003

KSH

db/100ha db/100ha % év KW ha

MGI MGI KSH

KSH KSH

A gazdaságok mérete, termelőkapacitása közötti összhang nem megfelelő, egyes tevékenységek műszaki,

365

~10-12 2,2 2,1 48,7

(EU13)

6,8 (EU22)

3,9 3,7

5,1 4,9

4,9 0,3

5,2 19,6



technikai, technológiai színvonala alacsony Állat-elhelyezési, állatjóléti előírások betartásának hiányosságai, környezeti terhelés

Korszerűtlen technológiák állattenyésztésben

az

Magas szintű tartástechnológia kialakításával létrehozott férőhely

ÁE

2005

Korszerűsítésre szoruló állattartó telepek száma: - nagyméretű sertéstelep - nagyméretű baromfitelep - Kisméretű állattartó telep

db

2005

FVM

299 247 3300

A termékpályákat segítő szolgáltatások, kereskedelmi, logisztikai rendszerek fejletlenek Élelmiszeripari alapanyag termelés és feldolgozás között gyenge az együttműködés, hiányzik a minőségkövetés Élelmiszeripari termékfejlesztés és a minőségi rendszerek nem kielégítőek 500 fő alatti települések száma

db

2005

KSH

366

1046



fejlődésének erőteljes differenciálódása, a leszakadó térségek falvainak kritikus helyzete, elnéptelenedése Közösségi hiánya

500 fő alatti települések aránya

%

2005

KSH

terek

Szétzilálódott vidéki közösségek

367

33,2



Megnevezés


M.e.

Év

Forrás

Magyarország

ezer ha

2005

FVM, EUROSTAT (2003)

128

EU-tagországok EUEU15 25

Lehetőségek Fokozódó kereslet a kiváló beltartalmi értékű hazai termékek iránt Ökológiai gazdálkodásba bevont ellenőrzött, illetve átállás alatt lévő terület nagysága Öko-termelés térnyerése

Ökológiai gazdálkodás támogatott területe Ökoállatként tartott állatállomány nagysága

ezer ha ezer ÁE

2005

FVM

2005

FVM

5099,2

5677,8

36,4

35,7

76,0 16

Fokozódó érdeklődés gasztronómiai, öko- és rekreációs és vadászati turizmus iránt Hagyományos és különleges minőségi termékek

Minőségi bortermelés aránya az összes bortermelésből Kiváló minőségű élelmiszerek tanúsítási rendszerébe tartozó termékek száma Erdősültség

Erdészeti és faipari szektor kihasználtsága növelhető

Elsődleges erdőtelepítés mezőgazdasági területen Őshonos, lombos erdőt alkotó fafajokból történő erdőtelepítés aránya

%

2004

db

2005

Hegyközségek Nemzeti Tanácsa FVM

58,7 350

%

2005

ÁESZ, EUROSTAT (2000)

19,9

ezer ha

2005

KSH

17,8

%

2005

KSH

59,0

368



Megújuló energiaforrások növekvő kereslet

iránti

Növekszik a versenyképes gazdaságok aránya

Fás szárú energiaültetvény Árutermelő mezőgazdasági vállalkozások számának változása (2000=100%) Árutermelő mezőgazdasági vállalkozások területének változása (2000=100%)

ezer ha

2005

FVM

~0

%

2003

KSH

116,6

%

2003

KSH

128,8

ezer ha

2005

FVM

420,0

A vidéki népesség tevékenységbővítése biztonságosabb megélhetést nyújt Extenzív legeltetéses állattartás elterjedése

Extenzív legeltetésben mezőgazdasági terület

hasznosított

A vidéki térségek munkaerő kínálatának lekötése – tevékenység diverzifikáció Roma népesség megélhetési lehetőségeinek bővülése

369



Megnevezés


Magyarország

M.e.

Év

Forrás

%

2005

KSH

7,4

db

2006

FVM

16000

EU-tagországok EU-15 EU-25

Veszélyek Korszerű és megújuló ismeretekkel rendelkező szakemberhiány nő ill. nem csökken

Közép- és felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkezők aránya; Tovább- és átképzésben résztvevő munkaerő száma az élelmiszergazdaságban

Vidéki népesség korszerűtlen ismeretei, alacsony alkalmazkodó képessége hosszú távon is korlátozó tényező Kiemelkedő adottságú területek csökkenése és minőségi romlása A mg-i termelés költségeinek aránytalan növekedése KAP reformja a termeléstöbbleteket finanszírozhatatlanná teszi, növeli a termelők létbizonytalanságát

370

12,4



A nem megfelelő szaporító anyagok veszélyeztetik a keresletkínálat egyensúlyát, a termékek minőségét A korszerű ismeretek hiánya miatt veszélybe kerül a jó termelői adottságok kihasználása Vízháztartási problémák – belvíz, öntözőcsatornák

Közép- és felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkezők aránya; Szaktanácsadást igénybe vevő agrárvállalkozások száma

A vízjogilag engedélyezett öntözési terület aránya a mezőgazdasági területből

Mezőgazdaságból energiatermelés Globális felmelegedés

származó

Erdészetből származó energiatermelés (fa és fahulladék) A mezőgazdaság kibocsátása

üvegház

megújuló

megújuló

hatású

gáz

%

2005

KSH

7,4

db

2006

FVM

1500

%

ezer t ásványolaj egyenérték ezer t ásványolaj egyenérték ezer t CO2

2003

KSH

2004

EUROSTAT

~0

n.a.

2084,3

2003

EUROSTAT

777,0

44596

53996

2003

EUROSTAT

10130,0

414427,5

467803,3

Szociálisan leszakadó aprófalvas térségek

371

3,9

12,4

11



3. ELÉRENDŐ CÉLOK ÉS A KIVÁLASZTOTT STRATÉGIA ÉRTÉKELÉSE 3.1. Átfogó stratégia A stratégia három intézkedéscsoportot azonosít az I–III. Tengelyek körében, miközben a Leader a három intézkedéscsoport megvalósítási módszereként szolgál. A beavatkozás a mezőgazdaság, a környezetvédelem és a vidéki területek szükségleteit veszi figyelembe. Az intézkedéscsoportok súlya a beavatkozást jelentő intézkedések számának viszonylatában az EMVA-intézkedések lehetőségeit tükrözi. A vidékfejlesztésnek a mezőgazdasághoz kapcsolódó intézkedések (I–II. Tengely) nélkül kisebb számú lehetősége van a beavatkozó intézkedések tekintetében. Emellett léteznek olyan körülmények, melyek jelen stratégia eredményét befolyásolják elsősorban a szolgáltatások és a vállalkozásfejlesztés területén, melyek egyúttal a jelen stratégia III. intézkedéscsoportjához tartozó beavatkozó intézkedések fő területei is. A finanszírozás elosztása jelzi azokat a strukturális és foglalkoztatási problémákat, melyeket a mezőgazdaságon és erdőgazdálkodáson belül meg kell oldani. A stratégia a horizontális kérdéseket, valamint a lisszaboni és göteborgi alapelveknek való megfelelés kérdéskörét megfelelőképpen kezeli annak ellenére, hogy egyes esetekben - elméletben a versenyképesség fokozása nem járul hozzá a foglalkoztatottság növeléséhez.

3.2. I. Tengely – A mezőgazdasági versenyképességének a javítása

és

erdészeti

ágazat

Az I. Tengely esetében a kiválasztott stratégia indokoltsága nem támasztható alá a versenyképesség egyetlen, széles körben elfogadott fogalom-meghatározásával, miközben a nemzeti prioritások is a versenyképesség egyes elemeire hivatkoznak. Javasoljuk a piaci helyzet részletesebb elemzését a különböző árupiacokon. Az intézkedéscsoport szerinti stratégia különféle, egyenként is fontos intézkedéseket tartalmaz, viszont az nem teljesen világos, hogy ez miként járul hozzá a mezőgazdasági ágazat versenyképességéhez. Ez további magyarázatra és elemzésre szorul. A célok a következők (a beavatkozási intézkedések révén): –

információk és tudás terjesztése: tudás növelése, a testre szabott szaktanácsadás lehetőségének a biztosítása

–

az életkor-szerkezet javítása: fiatal gazdálkodók ösztönzése a tevékenység megkezdésére, ezáltal az átlagéletkor csökkentése a mezőgazdasági termelésben

–

a termelési szerkezet megváltoztatása: a gabonatermelés korrekciója, a szerkezet módosítása a változó piaci lehetőségek tükrében, a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás szerepének előmozdítása a megújuló energiaforrások nyersanyagainak előállításában, a földhasználati szerkezet átalakítása a nagyobb hozzáadott értéket képviselő termékek előállítása érdekében

–

megújuló energia használata és előállítása

–

az állattenyésztés életképességének az erősítése

–

nagyobb hozzáadott érték a kertészetben

–

erdészet

372.



–

a minőség támogatása: a mezőgazdasági termékek hozzáadott értékének a növelése az élelmiszertermékké való feldolgozás révén; a termelői csoportok megerősítése

–

infrastrukturális fejlesztések: az öntözött földek nagyságának a növelése, továbbá a gazdaságok infrastrukturális fejlesztése

A beavatkozó intézkedések kiterjednek a nemzeti prioritásokra, miközben a vonatkozó EMVA intézkedéseket is lefedik. Miként azt a II. Tengely is említi, figyelembe kell venni a beruházások környezeti hatásait is a megvalósítás során. Azt gondoljuk, hogy ennek kinyilvánítására itt, az I. Tengelyben megfelelőbb alkalom kínálkozik. Az eredmények között várakozásaink szerint megjelenik a gépfejlesztések iránti élénk érdeklődés, mivel az intézkedés szűk két évvel ezelőtt "lezárásra" került. Ugyanez vonatkozik az épületeket és technológiát érintő beruházásokra is. Éppen ezért a végrehajtás során fontos az erős piaci szemlélet, valamint a nem megalapozott fejlesztések kiszűrése. Ugyanez a helyzet várható az erdészeti intézkedéssel kapcsolatban is. A képzések erőteljesen pro-aktív lépéseket igényelnek, ezek nélkül a gazdálkodók jelentős részének az intézkedés nem lesz vonzó. A szaktanácsadási szolgáltatások népszerűek lesznek, mert annak alapja a kötelező jelleggel létrehozott mezőgazdasági szaktanácsadási rendszer. A fiatal gazdálkodók elindítása szintén népszerűségre tesz majd szert; különösen ha a gazdaságátadási intézkedés is megvalósításra kerül. Nagy az érdeklődés a gazdaságok átadása iránt. Tehát végül több fiatal gazdálkodó lesz. Mivel a feldolgozási projektekre fordítható támogatás korlátozott, a nagyobb élelmiszergyártók a pályázatra nem jogosultak; az élelmiszerek terén több, ám jóval kisebb projekttel kell számolni. A nem élelmiszerekre vonatkozó alintézkedéseket a piaci elemzések nem támasztják alá, bár potenciálisan megfelelő módszereket jelentenek a gabonapiaci zavarok mérséklésére, amennyiben már bizonyított piaci lehetőségek állnak rendelkezésre. Az infrastrukturális beruházások esetében az öntözés várhatóan viszonylag nagy érdeklődésre tarthat számot a talajjavítással egyetemben. Mindkét esetben a magánberuházások lesznek népszerűbbek. Mivel azonban a közös fejlesztés ugyanolyan mértékben fontosnak tekinthető, ezek előmozdítására határozott, pro-aktív lépések megtétele szükséges. A szabványoknak való megfelelés rendkívül népszerűnek tűnik, várhatóan az összes érintett gazdálkodó csatlakozik. Az élelmiszerminőségi rendszerek tekintetében nem számítunk túlságosan nagy érdeklődésre, bár az ide allokált finanszírozás felhasználásra kerülhet. A termelői csoportoknak nyújtandó marketing támogatás nem tűnik túlságosan vonzó intézkedésnek, csak ha a támogatás mellett külső hozzájárulás, segítség lehetősége is felmerül (pro-aktív lépés). A félig önellátó gazdaságra vonatkozó intézkedés nagy érdeklődésre tarthat számot, amennyiben a megvalósítás megfelelőképpen egyszerű lesz. Mint az kifejtésre került, ehhez erős kapacitásfejlesztési támogatás szükséges. A termelői csoportokat érintő intézkedés valóban fontos, mert kiemelkedő lehetőségek rejlenek a költségeknek – elsősorban a beszerzési oldalon – a gazdálkodók együttműködése révén való csökkentésében. Magyarországon a gazdálkodók nem igazán készek az együttműködésre, fokozott ösztönzés szükséges. Az intézkedések indikátorai között az I. Tengely keretei között nincs utalás a (megőrzött vagy létrehozott) munkahelyekre. Mivel Magyarország versenyképességének erősítése szorosan összefügg a munkanélküliség növekedésével, javasoljuk, hogy az intézkedések leírása utaljon a munkanélküliség várható növekedésére, vagy legalábbis arra, hogy a beruházások révén mely intézkedések mozdítják elő a munkanélküliség növekedését.

373



A Program nem azonosít célcsoportokat a szerkezeti jellemzők alapján, csak jogi formákat és a tevékenységek statisztikai kódszámait közli. A strukturális változás így nem mérhető. Amennyiben a Program a szerkezeti változást célozza meg, javasoljuk, hogy az intézkedéseket egészítsék ki az ilyen célcsoportokkal. Az EMVA segítségével Magyarország természeti potenciálja továbbra is erőforrás marad a vidéki területeken a munkahelyek fenntartása és létrehozása szempontjából, segít a vidéki jelleg megőrzésében, és a potenciális piacok számára biztosítja a jó minőségű nyersanyagokat. Ha a megvalósítás során a vezetés részéről felmerül a szándék, hogy szélesebb értelemben vett vidékfejlesztési célkitűzéseket is figyelembe vegyenek és előnyben részesítsenek (pl. foglalkoztatás, vidéki szolgáltatások, környezet, helyi termékek), az EMVA-ból, a mezőgazdasági ágazatnak juttatandó támogatás nagyban segítheti a vidéki területeket. Az előző programalkotási időszakban az 1. Prioritás: Beruházás a mezőgazdasági gazdaságokba számított az intézkedések és alintézkedések legnépszerűbbikének. A pályázatok benyújtásának a lehetőségét viszonylag korán, 2005 tavaszán/nyarán fel kellett függeszteni, ami jelzi a kiemelkedően nagy érdeklődést. A pályázatok több mint felét támogatták, ami a szántóföldeken használt alap gépek számottevő fejlődését eredményezte, továbbá jelentősen bővült a gabonatárolási kapacitás. Az AVOP során juttatott támogatások segítségével megvalósult mezőgazdasági beruházások megközelítették az összes mezőgazdasági beruházás értékét. Ez az EU források iránti fokozott érdeklődést tükröz.

3.3. II. tengely: A környezet és a vidék fejlesztése 3.3.1.

A hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzetű területek mezőgazdasági termelőinek nyújtott kifizetések

A problémák beazonosítása A jelen helyzet elemzése Az Európai Unió által meghatározott jellemzők alapján kedvezőtlen adottságú területeken (a magyarországi hasznosított mezőgazdasági területek 14%-a) folyó mezőgazdasági tevékenység hazai viszonylatban is alacsonyabb terméseredményekkel jár. A mezőgazdasági termelési szerkezet leegyszerűsödése miatt ezen területek egy részén szántóföldi élelmiszer-célú termelés folyik. Az NVT tapasztalatok megmutatták, hogy a gazdálkodók egy része inkább nem veszi igénybe a KATtámogatást, de nem változtat a termék-szerkezetén. A KAT területeken az alacsony jövedelmezőség ellenére nem hagynak fel teljes mértékben a termeléssel, aminek történelmi és érzelmi okai is vannak. Mindezek mellett a földhasználónak vagy a tulajdonosnak művelési kötelezettsége is van, ami alapján köteles a tulajdonában/használatában lévő földet legalább gyommentesen tartani. A megcélzandó problémák A hátrányos (akár természeti, akár gazdasági okok alapján hátrányos) helyzetű területeken a helyi gazdaság jövedelmezősége, a nagyfokú mezőgazdasági függőség miatt alacsonyabb az országos átlagnál. A hátrányos helyzetű területek egy részén a környezeti állapot megóvása miatt a hagyományos területhasználati módot, a mezőgazdasági művelést fent kell tartani, akkor is, ha az gazdaságilag, rövidtávon nem fenntartható. A célcsoport beazonosítása

374



Jogszabály alapján meghatározott területeken gazdálkodó azon mezőgazdasági termelők, akik 0,3 hektárnál nagyobb parcellákon, legalább 1 hektár összterületet művelnek, szántóföldi takarmánytermelést folytatnak, és nem termelnek búzát, kukoricát, napraforgót, cukorrépát, burgonyát, ipari növényeket, zöldséget és rizst. A célcsoport lehatárolása lényegében megegyezik az NVT KAT intézkedésében foglaltakkal.

Az intézkedés céljai Átfogó célok Az intézkedés fő céljai 1) a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, környezettudatos gazdálkodás és fenntartható táj-használat kialakítása; 2) a vidéki foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőségek bővítése és javítása, új, alternatív, a környezetvédelem követelményeinek megfelelő vidéki gazdasági környezet kialakítása; valamint 3) a kedvezőtlen adottságú területeken a mezőgazdasági tevékenység folytatásának és a mezőgazdasági célú földhasználat fenntartásának biztosítása, hozzájárulás az életképes vidéki közösségek fenntartásához. Specifikus célok A KAT területeken gazdálkodók jövedelempótló támogatása. Koherencia a Stratégiai Tervvel Az intézkedés a Stratégia Terv célrendszerébe illeszthető, hozzájárul a környezeti elemek védelméhez, hosszú távú fenntartásához, közjavakat termel, pozitív foglalkoztatási hatása van, erősíti a vidék népességmegtartó erejét, és jövedelemdiverzifikációra ösztönöz. Ezáltal enyhíti a magyar mezőgazdaság termelési szerkezeti problémáit. Az intézkedésben/alintézkedésben javasolt akciók A javasolt akciók Az intézkedésen belül nincsenek részterületek. A korábbi időszak tapasztalatai A KAT támogatás 2004-2006 között az NVT keretében került programozásra és meghirdetésre. Az intézkedés népszerűsége nem volt akkora, mint az a célokból következne. Ennek fő oka a termelési korlátozás volt, legfőképpen a búza termelésére vonatkozó tiltás. A szántóföldi termelés egyszerűsödése, illetve a fogyasztás, valamint a piaci árviszonyok miatt az állatállomány csökkenése is erősítette az egyszerű gép-összetételt igénylő szántóföldi tömegtermények (búza, kukorica, napraforgó) termelését. Ezt az intervenciós rendszer is támogatta. A gabona viszonylagos biztonságos piaci elhelyezése szemben az alacsonyabb takarmány-igénnyel okozta a korábbi KATtámogatás alacsony népszerűségét. Ezen növények termesztése most is kizáró okként szerepel az intézkedés feltételrendszerében, elsősorban az NVT alapján kötött 5 éves LFA-szerződésekre tekintettel. Erre vonatkozóan tartalmazza a mostani Program azt, hogy a Program KAT intézkedése az NVT KAT intézkedésének folytatása, legalább 2009. december 31-ig.

375



Az intézkedések közötti koherencia Az intézkedésnek nincs közvetlen kapcsolata más intézkedéssel, csak hatásaiban erősítenek azonos célrendszert.

Az intézkedés várt hatásai A jelenlegi feltételrendszerrel nem várunk jelentős népszerűség-emelkedést a KAT intézkedéstől. Habár a Közös Agrárpolitika piaci szabályozásai reformok tárgyai, beleértve a termékszerkezetre közvetlenül ható intervenciót, a gazdálkodók tőkeellátottsága nem fog jelentősen erősödni középtávon, ami miatt nem fogják nagy tömegben (a mezőgazdasági termőterület 14%-ának nagyságrendjében) termelési szerkezetüket megváltoztatni takarmánytermelés irányába. Ennek feltétele az állattenyésztés fejlődése, fejlesztése, amire ugyan a Program nagy hangsúlyt fektet, de a nagyobb mennyiségű kibocsátott állati termék piaci elhelyezhetősége piacelemzésekkel nincs alátámasztva.

Közösségi hozzáadott érték A közösségi céloknak való megfelelés (relevancia) Az intézkedés a közösségi célok elérését több szempontból is segíti, környezeti, gazdasági és társadalmi viszonylatokban is. Pozitív a hatása a tájkép megőrzésére, a gazdálkodás fenntartása a talaj termőképességének megtartását segíti elő, erősíti a vidéki foglalkoztatottságot, jövedelempótló támogatást nyújt, javítja a vidéki életkörülményeket, jövedelmet generál gazdaságilag hátrányos helyzetű területeken. Az intézkedés költséghatékonysága A pénzügyi terv realitása A Program az intézkedésre mintegy 24,6 millió eurót különít el. A támogatandó terület 350 000 hektár, ez hektáronként átlagosan és évente 10 euró támogatást jelent. Ez az összeg alacsonyabb a legalacsonyabb előirányzott támogatási mértéknél (25 euró), a maximális degresszivitással számolva sincs harmóniában az output-indikátor és az elkülönített közkiadás. Az intézkedés 7 800 kedvezményezettel számol, ez átlagosan közel 45 hektár földterületet jelent gazdálkodónként, ez pedig a degresszivitási táblázat adatai szerint a támogatás teljes összegére jogosít.

Következtetések, javaslatok Javasoljuk az output célértékeket, az elkülönített közkiadásokat harmonizálni a támogatási összeg megszabott kiszámítási módjával.

3.3.2.

Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelvhez kapcsolódó kifizetések 4.2.9. Natura 2000 kifizetések

A problémák beazonosítása A jelen helyzet elemzése A jelen helyzet elemzése a Programban jogszabályokon és statisztikákon alapul, azzal egyetértünk.

376



A megcélzandó problémák A Natura 2000 területeken kisebb nagyobb korlátozások között végezhetik a gazdálkodók a tevékenységüket, a terület biológiai értékének fenntartása érdekében. Ezek a korlátozások egyrészt jövedelem-kieséssel, másrészt többletráfordítással járnak. A célcsoport beazonosítása Az intézkedés célcsoportját azon mező, illetve erdőgazdálkodók alkotják, akik Natura 2000 területen gazdálkodnak, nem vesznek részt agrár-környezetgazdálkodási programban, illetve rendelkeznek egy minimális földterülettel (0,3 hektár). Az erdészeti Natura 2000 kifizetésre az önkormányzatok is jogosultak. Az állam, mint földhasználó, nem jogosult Natura 2000 kifizetésre. A célcsoport beazonosításával egyetértünk, nincs racionalitása a további szűkítésnek.

Az intézkedés céljai Átfogó célok Az intézkedések átfogó célja a megőrzendő környezeti állapot fenntartása. Specifikus célok Az intézkedés fő célja a 1) környezetkímélő művelési módok fenntartásával a vonatkozó uniós jogszabályokban felsorolt jelölő fajok, kijelölt élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése és fenntartása; 2) a területek kijelölésének alapjául szolgáló természeti állapot és az azt létrehozó, illetve fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása; 3) a faj- és élőhely-védelem a kijelölt területeken (különös tekintettel a magas biodiverzitású gyepterületekre és vizes élőhelyekre), 4) valamint az előírásoknak megfelelő földhasználati szabályok betartatása. Koherencia a Stratégiai Tervvel Az intézkedés céljai megfelelnek a Stratégiai Terv környezetvédelmi célrendszerének, annak eléréséhez aktívan hozzájárul.

Az intézkedésben/alintézkedésben javasolt akciók A javasolt akciók Az intézkedések nem tartalmaznak részterületeket. A korábbi időszak tapasztalatai A Natura 2000 kifizetésekre vonatkozóan Magyarországon tapasztalatokkal nem rendelkezünk, az intézkedés új. Az intézkedések közötti koherencia

377



Az intézkedés szoros összefüggésben van intézkedéscsoporton belül a nem termelő beruházásokkal, mivel azok jogosultsági kritériumai között szerepel lehetőségként a Natura 2000 területen való gazdálkodás. Az intézkedés hatásában összefügg az egyéb agrár- és erdő környezetvédelmi intézkedésekkel. Az agár-környezetgazdálkodási rendszerben szereplő gazdálkodók nem jogosultak Natura 2000 kifizetésre. Az 1. intézkedéscsoport mezőgazdasági üzemek korszerűsítése intézkedés is szolgálhat a Natura 2000 célokat, amennyiben az értékelési rendszer tekintettel lesz környezeti szempontokra. Jelenleg a Programban ez a kapcsolat nem érhető tetten.

Az intézkedés várt hatásai A Natura 2000 előírásrendszer kötelezettségeket ró a gazdálkodókra, azokat be kell tartaniuk, a jövedelem-kiesés, illetve a költségnövekedés a korlátozás mértékétől függően minden gazdálkodónál jelentkezik. A kifizetésre ezért várhatóan a teljes Natura 2000 területről érkeznek igények. Az intézkedés környezeti hatása előreláthatóan pozitív lesz, hiszen a gazdálkodási korlátozások rendszere úgy kerül kialakításra, hogy azok betartása környezeti előnyökkel járjon. Közösségi hozzáadott érték A közösségi céloknak való megfelelés (relevancia) A Natura 2000 kifizetések, illetve a termelési korlátozások hozzájárulnak a biodiverzitás fenntartásához, illetve a korlátozásokkal arányos kompenzáció a gazdálkodás fennmaradásához, ezáltal a tájkép megőrzéséhez. Az intézkedés költséghatékonysága A pénzügyi terv realitása A mezőgazdasági Natura 2000 területekre a Program közel 37 millió eurót, míg az erdészeti Natura 2000 kifizetésekre 151,6 millió eurót irányoz elő közkiadásként. A mezőgazdasági területekből 1,96 millió hektár került Natura 2000 szerint kijelölésre, illetve javasolt kijelölésre. Az erdők területéből a Natura 2000 területek 774 ezer hektárt tesznek ki. A mezőgazdaságban javasolt támogatási mérték 25-40 euró hektáronként (várható értékek), míg az erdők esetében a támogatás mértéke 40-200 euró/hektár. A mezőgazdaságban várható Natura 2000 támogatások 400 000 hektárra terjednek ki, míg ez az érték az erdészetben 207 000 hektár. Ezek alapján az elkülönített támogatások és a támogatott terület output célértékek nem harmonizálnak, különösen arra alapozva, hogy a tervezés idején nem ismertek a Natura 2000 mezőgazdasági és erdőgazdasági korlátozások részletes szabályai.

Következtetések, javaslatok Javasoljuk az output célértékek és az allokált közkiadások áttekintését, harmonizálását, illetve a támogatási mérték kiszámítási módjának Programba történő beépítését.

378



3.3.3.

Agrár-környezetvédelmi kifizetések (és erdő-környezetvédelmi kifizetések)

3.3.4.

Genetikai erőforrások megőrzése

A problémák beazonosítása A megcélzandó problémák A környezetvédelmi intézkedések esetében a fő probléma egyrészt a rövidtávú gazdasági érdekek előtérbe helyezése a hosszú távú környezeti érdekekkel szemben, a génmegőrzési tevékenység esetében pedig a biodiverzitás csökkenése, a fajok eltűnésének veszélye. A célcsoport beazonosítása Az intézkedések célcsoportját azok a mezőgazdasági termelők alkotják, akik horizontális programok esetén megfelelnek a célprogramok előírásainak, zonális programok esetében pedig a program által kijelölt fizikai blokkon gazdálkodnak. Kedvezményezettek lehetnek természetes és jogi személyek, erdészet esetében magánszemélyek, önkormányzatok és társulásaik, illetve génmegőrző tevékenységet folytató mezőgazdasági termelők és szervezetek. Az erdészet esetében a Program szerint célcsoport nem terjed ki a jogi személyekre.

Az intézkedés céljai Átfogó célok Az intézkedés fő céljai a vidéki terültek fenntartható fejlődésének támogatása, a környezet állapotának megőrzése és javítása, a mező- és erdőgazdasági eredetű környezeti terhelés csökkentése, környezetvédelmi szolgáltatások biztosítása, a természeti erőforrások fenntartható használatán alapuló mező- és erdőgazdasági gyakorlat erősítése. Specifikus célok Az intézkedés kiemelten kívánja támogatni a mező- és erdőgazdálkodásban a 1) genetikai sokféleség megőrzését, 2) a természet, a víz, és a talaj védelmét a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakításával, a környezettudatos gazdálkodás és fenntartható tájhasználat kialakításával, 3) a mezőgazdasági genetikai erőforrások ex situ és in situ megőrzését, 4) a genetikai források és ex situ gyűjtemények (génbankok) internet alapú nyilvántartását, továbbá a 5) tájékoztatást, ismeretterjesztést és tanácsadói tevékenységeket is. Koherencia a Stratégiai Tervvel Az intézkedés elősegíti a Stratégiai Terv környezeti céljainak elérését, azokkal harmonizál.

Az intézkedésben/alintézkedésben javasolt akciók A javasolt akciók Az intézkedések az alábbi részterületeken támogatnak:

379



Agrár-környezetgazdálkodásban horizontális, illetve zonális megközelítésben növénytermesztést, gyepgazdálkodást, ültetvényeket és vizes élőhelyeket.

szántóföldi

Az erdő-környezetgazdálkodási intézkedés részterületeiként célprogramok kerültek meghatározásra. A genetikai erőforrások megőrzése intézkedés részterületei a gyűjteményes, illetve a mezőgazdasági üzemekben történő megőrzés, harmadrészt kiemelten egy őshonos vad faj, a fogoly újraelterjedésének elősegítése.

A korábbi időszak tapasztalatai A génmegőrzésben és erdő- környezetvédelmi intézkedésben Európai Unió által finanszírozott terv, illetve fejlesztési program alapján hazai tapasztalatok nincsenek. Az agrár-környzetgazdálkodási célprogramokat az NVT tartalmazta 2004-2006 között. Ennek alapszintű programjai (amelyek nem szerepelnek a 2007-2013 közötti Program részterületei, illetve célprogramjai között) kiemelkedően népszerűek voltak. Ez abból adódott, hogy a nemzeti szinten megalkotott szabályrendszer valóban alap-szintű volt, nem kívánt olyan lényeges beavatkozást a mindennapi okszerű gazdálkodási gyakorlatba, amely visszatartó erő lett volna a támogatás igénybevételére nézve. Ezért abban a programban jelentős számú gazdálkodói kör és mezőgazdasági termőterület vett/vesz részt. Ezek az ötéves szerződések 2009-ben járnak le. A gazdálkodók számára a körülményes dokumentáció jelent nehézséget, de az időközben kialakított NVT tanácsadói hálózat ezt a gondot is átvállalja. Az intézkedések közötti koherencia Az intézkedéseknek a nem termelő beruházások intézkedéssel szoros a kapcsolata, mert abban az intézkedésben a jogosultsági feltételek között lehetőségként szerepel az agár-környezetgazdálkodási programokban való részvétel. Az egyéb intézkedésekkel hatásaikban érintkeznek, míg a tanácsadási szolgáltatások igénybe vételének támogatási intézkedése kiterjed az agrár-környezetgazdálkodási tanácsadásra is. Emellett az 1. intézkedéscsoport képzési intézkedése szintén témakörként tartalmazza az agrár-környezetgazdálkodási témakört, mint támogatható témát.

Az intézkedés várt hatásai Az emelt szintű célprogramok kevésbé lesznek vonzók a korábbi időszak alapszintű célprogramjaihoz képest. Azokat a célprogramok lesznek szélesebb körben pályázottak, amelyek az általános gazdálkodási gyakorlattól a legkevésbé térnek el, illetve a szűkebb szakmai szabályok és a fogyasztói igények önmaguktól is elmozdítják a gyakorlatot a célprogramokban támogatott irányba. Közösségi hozzáadott érték A közösségi céloknak való megfelelés (relevancia) Az intézkedések céljai megfelelnek a közösségi célrendszernek.

380



Az intézkedés költséghatékonysága A pénzügyi terv realitása A 2. intézkedéscsoport legnagyobb közkiadású intézkedése az agrár-környzetgazdálkodási intézkedés, a tengely forrásainak 39%-át köti le, mintegy 656 millió eurót. A genetikai erőforrások megőrzésére a Program 12 millió eurót, míg az erdő környezetgazdálkodási intézkedésre a Program közel 18 millió euró közkiadást tervez. Az agrár-környzetgazdálkodásban a támogatott terület 2,1 millió hektár, ez hektáronként és évente átlagosan 45 euró támogatást jelent. Ez jelentősen elmarad a 19ó698/2005/EK rendeletben megállapított felső határoktól. A génmegőrzésben 150 akcióval számol a Program, ez akciónként 80 000 euró közkiadást jelent, ez mintegy 20 millió forint átlagosan. Ezt a Programba foglalt információk alapján soknak tartjuk. Az erdők vonatkozásában a 18 millió euró támogatást 160 ezer hektár területre tervezi a Program, ez átlagosan 16 euró hektáronkénti támogatást jelent évente. Ez az összeg is jelentősen elmarad a Program tervezett támogatási mértékeitől.

3.3.5.

Állatjóléti kifizetések

A problémák beazonosítása A jelen helyzet elemzése Magyarország 2004-es Európai Unióhoz történt csatlakozásával jelentős állatjóléti kötelezettségek kerültek megállapításra, amelyek egymás után, fokozatosan válnak tényleges kötelezettségekké. Ezeken túl vannak olyan szabványrendszerek, amelyek nem kötelezőek, viszont betartásuk az állatok számára kellemesebb tartási körülményeket eredményez, emiatt jobb állati termék minőség várható. A megcélzandó problémák A piac jelenleg nem ismeri még el magasabb árra vonatkozó fizetési hajlandósággal a kötelező előírásoknál magasabb szintű állatjóléti rendszerek működtetését, viszont ezen szabályok betartása a gazdálkodók számára többletköltséggel jár. A célcsoport beazonosítása Az intézkedés célcsoportja az állattartók, mérettől függetlenül. Az intézkedés keretében nem indokolt a célcsoport szűkítése.

Az intézkedés céljai Átfogó célok Az intézkedés átfogó célja a 1) fenntartható fejlődéshez, a magasabb színvonalú munkavégzéshez jobban igazodó állattartási gyakorlat népszerűsítése és elfogadottságának bővítése, illetve 2) az állategészségügyi, járványvédelmi és élelmiszerbiztonsági követelmények betartása és az állatjólét növelése mellett, megfelelő állatfajok és fajták megválasztásával, jó minőségű takarmányozással az állattartók gazdasági helyzetének javítása.

381



Specifikus célok Az intézkedés specifikus célja az alapvető állatjóléti szabályoknak való megfelelésen túlmutató követelmények teljesítéséért a jövedelem-kiesések, illetve a jelentkező többletköltségek részbeni ellentételezése. Koherencia a Stratégiai Tervvel Az intézkedés céljai megfelelnek a Stratégiai Tervben foglaltaknak.

Az intézkedésben/alintézkedésben javasolt akciók A javasolt akciók Az intézkedés részterületei: –

Az állattartásra jellemző klimatikus és levegő-tisztasági viszonyokkal kapcsolatos vállalások Az állattartásra jellemző férőhely-kihasználással kapcsolatos vállalások

–

Az állattartás során biztosított takarmány- és vízminőséggel kapcsolatos vállalások

–

Az állattartáshoz kapcsolódó nyilvántartások vezetésére, illetve rendszeres információközlésre tett vállalások

–

Állatbetegségek kialakulását megelőző, preventív intézkedések alkalmazására tett vállalások

Az intézkedés részterületei lefedik az állattartók által a többlet-teher vállalási lehetőségeket. A részterületek közötti átjárás megengedett, a szigorúbb előírást tartalmazó részterületek felé. Nem egyértelmű a Program alapján, hogy az egyes részterületek milyen vonatkozásban tartalmaznak magasabb szintű előírást a másikhoz képest. A korábbi időszak tapasztalatai A kötelező előírásokat meghaladó állatjóléti vállalásokra vonatkozóan Magyarországon nem rendelkezünk széleskörű tapasztalatokkal, az NVT keretében az előírásoknak való megfelelés a kötelező előírásokra vonatkozott. Az intézkedések közötti koherencia Az intézkedés az állattenyésztési kedv erősítését szolgálja, de mivel olyan magas és szabadon választott jellegű előírásokat tartalmaz, amelyek betartása csak egy kiemelkedően magas állattenyésztési kultúrában reális, és ez Magyarországon még nem általános, illetve a piaci árakban sem realizálható a magasabb szintű állatjóléti körülmények alkalmazása, ezért jelentős koherenciát más intézkedéssel megállapítani nem lehet.

Az intézkedés várt hatásai Az intézkedésre vonatkozóan értékelőként nem várunk jelentős sikert, de ez nem az intézkedés előírásai okozzák, hanem a magyar állattenyésztési jövedelmezőség és technológiai hatékonyság nem tart még azon a szinten, hogy a magasabb állatjóléti előírások alkalmazása lenne a jövedelmezőség növelésének egyik fontos eszköze.

382



Közösségi hozzáadott érték A közösségi céloknak való megfelelés (relevancia) AZ intézkedés céljai megfelelnek a közösségi céloknak, mind környezeti, állatjóléti, illetve gazdasági szempontból is. A jövedelem stabilizációnak pozitív foglalkoztatási hatása van, habár a magasabb szintű előírások betartása gépesítéssel járhat, aminek pedig általánosságban foglalkoztatás-csökkentő hatása van.

Az intézkedés költséghatékonysága A pénzügyi terv realitása A Program az intézkedésre 12,2 millió eurót különít el a 7 évre, ez évente 1,7 millió euró. A 3 000 támogatandó gazdaság, átlagosan 12 Nagyállat Egység méretűek, évente 580 eurót kap. Ez az összeg a támogatás értékét figyelembe véve reális.

3.3.6. Nem termelő beruházásoknak nyújtott támogatás Nem termelő beruházások támogatása A problémák beazonosítása A jelen helyzet elemzése A nem termelő beruházásokra vonatkozó helyzetkép bemutatásával egyetértünk. A megcélzandó problémák Az intézkedés által megcélzott alapvető probléma a termelés elsőrendűsége akár a biodiverzitás kárára is, értve ez alatt a gazdálkodók forrás-felhasználását. Ebben a viszonylatban a nem termelő beruházások nem hoznak közvetlen, rövidtávon olyan hasznot, amit a gazdálkodó egyenértékűnek tart a termelésbővítésbe fektetett pénzzel. Emiatt ezekre a fejlesztésekre kevés vagy semennyi forrás nem jut, viszont hosszú távon fontos közjavakat állít elő. A célcsoport beazonosítása Az intézkedések célcsoportjait a mezőgazdaságot érintő nem termelő beruházások esetén az agrárkörnyezetgazdálkodási programban részt vevő mezőgazdasági termelők, az erdészeti nem termelő beruházások esetében erdőgazdálkodók, önkormányzatok, kistérségi társulások, civil szervezetek. Az intézkedés céljai Átfogó célok Az intézkedés fő célja a vidéki táj megőrzése, a biodiverzitás fenntartása. Specifikus célok Az intézkedés specifikus céljai a mezőgazdasági termelés területén 1) az egyedi tájértékek fennmaradásának elősegítése, 2) a növény- és állatvilág fajgazdagságának emelése, 3) a környezeti állapot javítása, 4) az önként vállalt agrár-környezetgazdálkodási előírások betartásának lehetővé

383



tétele, 5) valamint az előírások teljesítésének segítése és a NATURA 2000 és egyéb magas természeti értékű területek közjóléti értékének növelése. Az intézkedés célja az erdőgazdálkodás terén 1) a megfelelő szintű elegyesség, több szintes állományszerkezet kialakítása az erdőkben, 2) az erdők természetességének, biodiverzitásának, egészségi állapotának javítása, 3) a leromlott szerkezetű, vagy idegenhonos fafajokból álló erdőtársulások őshonos erdőtársulásokká történő átalakításának ösztönzése, támogatása. Koherencia a Stratégiai Tervvel Az intézkedések megfelelnek a Stratégiai Terv 2. intézkedéscsoportra irányuló részletes stratégiájának, hozzájárulnak a biodiverzitás növeléséhez, a vízkészlet megtartásához, a tájkép fenntartásához.

Az intézkedésben/alintézkedésben javasolt akciók A javasolt akciók A mezőgazdasági érintettségű nem termelő beruházások esetében az intézkedés az alábbi részterületeket tartalmazza: Önként vállalt agrár-környezetgazdálkodási előíráshoz, továbbá a Natura 2000 területeken kötelezően előírt intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségek és azok teljesítéséhez szükséges nem termelő beruházások A gazdaságok területén megvalósított nem termelő beruházások, melyek növelik a Natura 2000 területek vagy egyéb magas természeti értékű terület közjóléti értékét. A gazdaság gyep, szántó, művelési ágú területén a tájképi örökséghez tartozó kis léptékű építmény, látványelem, tájképi elem helyreállítása Az erdészeti nem termelő beruházások részterületei az alábbiak: –

Szerkezet-átalakítás állomány alatti erdősítéssel

–

Szerkezet-átalakítás tarvágást követően

–

Szerkezet-átalakítás állománykiegészítéssel

–

Erdőszerkezet javítása csoportos jellegű állományneveléssel őshonos lombos főfafajú erdőállományokban

–

Erdőszegélyek kialakítása

–

Erdei közjóléti létesítmények létrehozása, felújítása

A részterületek felölelik a nem termelő beruházások körét. A részterületek beazonosításának alapvető problémája, hogy azokhoz sem forrás, sem indikátor pontosan nem társul, ez a későbbi értékeléseket jelentősen nehezíteni fogja. A korábbi időszak tapasztalatai Az NVT agrár-környezetgazdálkodási intézkedései tartalmaztak hasonló célprogramokat, elsősorban füves mezsgye kialakítására vonatkozóan. Ezek kiegészítő intézkedések voltak, kombinálhatóak az alapprogramokkal. Az intézkedések népszerűsége nem volt jelentős. A

384



támogatás a jelenlegi Programhoz képest eltérő volt, normatív, nem a beruházások tényleges költségeihez alkalmazkodott. Az intézkedések közötti koherencia Az intézkedések szoros kapcsolatban állnak az agrár-, illetve erdő környezetgazdálkodási, illetve a Natura 2000 intézkedésekkel, azok pozitív környezeti hatását erősíti, illetve a mezőgazdasági nem termelő beruházások jogosultja csak az lehet, aki részt vesz valamilyen környezetgazdálkodási intézkedésben.

Az intézkedés várt hatásai A támogatásintenzitás eléri a 100%-ot az intézkedések esetében, ez vonzó lehet a gazdálkodók számára, főként, hogy beruházási jellegű támogatás, nem költségnövekedés kompenzálását célzó jövedelempótló támogatás. A gazdálkodókat az is ösztönözheti, hogy a beruházás eredménye közvetlen gazdasági előnnyel is járhat számára.

Közösségi hozzáadott érték A közösségi céloknak való megfelelés (relevancia) A nem termelő beruházások a közösségi célokhoz a biodiverzitás növelésével járulnak hozzá. Ezt az intézkedés hatékonyan segíti, mert vonzó támogatásintenzitással ösztönzi a gazdálkodókat a beruházásokra. Az intézkedés költséghatékonysága A pénzügyi terv realitása A mezőgazdaságot érintő nem termelő beruházásokra a pénzügyi terv a 2. intézkedéscsoport közforrásainak 26%-át, közel 437 millió eurót különít el, az erdészeti beruházásokra mintegy 45 millió eurót. A mezőgazdasági beruházások esetében ez egy támogatott gazdálkodóra átlagosan 43 700 euró beruházási támogatás jut, az erdészet esetében lényegesen alacsonyabb, 4 500 euró. Amennyiben a nemzeti forrás rendelkezésre áll, ekkora mértékű forrásból érezhető előrelépés érhető el. A Programban nem szerepel a támogatás mértéke megállapításának módja, csak arra utal, hogy minden egyes projektben szakmai értékelés alapján dől el a támogatás mértéke. Illetve a támogatásintenzitásra 100%-os értéket tartalmaz a mezőgazdasági beruházások esetén, az erdészeti témakörben még ezt sem.

Következtetések, javaslatok Javasoljuk, hogy a Program egészüljön ki a támogatás mértékének kiszámítási módja bemutatásával.

385



3.4. III. tengely: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása A vidéki területek fő problémái: jövedelemtermelés, szolgáltatások, infrastruktúra, társadalmi lemorzsolódás. Ezen kérdések körében először az elvándorlás és az elöregedő népesség vizsgálandó meg. A területi megközelítés tekintetében nem beszélhetünk homogén jelenségekről. A népesség (legalábbis annak az erre képes része) az elmaradott területekről vándorol el. Viszont ugyanez a legkedvezőtlenebb helyzetben lévő térségekre nem jellemző, mert egyrészről ott az emberek nem rendelkeznek megfelelő pénzügyi háttérrel a továbbköltözéshez, illetve elsősorban roma lakosság él, és közöttük ténylegesen nem merül fel az elöregedés jelensége, a népesség nem csökken. A növekvő népességet mutató települések jellemzően vidéki kisvárosok, ahová a szomszédos falusi népesség beköltözik. Továbbá az agglomerációs települések is ebben a helyzetben vannak, jóllehet itt a betelepülő népesség a nagyvárosokból érkezik. Ezek az emberek erős igénnyel vannak a szolgáltatások iránt, éppen ezért az agglomerációs falvak nem küszködnek jellemzően vidéki gondokkal. Másrészről az ilyen városi népesség nehezen tűri a szokványos vidéki hatásokat (állatok, esetenként állati ürülék az utakon, bűz stb.), és azokat a helyi önkormányzaton keresztül próbálja meg irányítása alá vonni. A jelenség terjedőben van, a városi népesség fokozatosan költözik ki vidéki településekre, és előfordul, hogy immár akadályozza a hagyományos állattenyésztési tevékenységet. A jövedelemtermelő tevékenységekben a mezőgazdaságnak egyre kisebb szerep jut. Mindazonáltal a mezőgazdasági tevékenységeket legalábbis a jelenlegi szinten szükséges fenntartani, a helyi népességnek biztosítani szükséges a munkalehetőséget, az önellátást, a helyi piacok lehetőségeinek a kihasználását, a foglalkoztatási szerkezet pedig javítandó. A mezőgazdasági termelés gépesítése nem találkozik ezzel a szükségszerűséggel, vagy annak csak lényegesen nagyobb termelési volumen mellett felel meg, amely azonban nem cél.. Általánosságban véve a gépesítés révén elért, mérsékelt volumennövekmény egyúttal kevesebb munkahelyet jelent. Az idegenforgalom jelentősége kiemelt a vidéki jövedelemforrások körében, bár bizonyos kereteket érdemes fenntartani: –

azokon a területeken, ahol aktív idegenforgalom létezik, a támogatás indokolt

–

azokon a területeken, ahol az idegenforgalom előtt vannak lehetőségek, a támogatás megindíthatja a fejlesztéseket

–

azokon a területeken, ahol jelenleg nincs idegenforgalmi potenciál, csak az új lehetőségek kialakítására irányuló komplex – a kapcsolódó szálláshelyek, szolgáltatások, programok stb. létrehozásával kísért – projekteket indokolt támogatni.

A hagyományos szakmák szintén nagy jelentőségűek lehetnek, ám azokat erős marketinggel szükséges támogatni, mivel a jelenlegi, természetes kereslet korlátozott. A jövedelmek diverzifikálása a potenciálisan érintett vidéki emberek képzését teszi szükségessé. A jövedelemtermelést támogathatják az inkubátorházak a kisebb vidéki fejlesztési területek központjaiban. A szolgáltatások terén a szolgáltatások egyrészről fejlesztendőek (szolgáltatási központokkal), másrészről javítandó az olyan szolgáltatásokhoz való hozzáférés, melyeket nem ésszerű egyes kisebb falvakban vagy gazdaságokban külön fenntartani. Igény mutatkozik így az infrastrukturális fejlesztésekre, melyek az emberek számára lehetővé teszik a „külvilággal” való kapcsolattartást (utazás, informatika–kommunikáció stb.)

386



A társadalmi lemorzsolódás elleni küzdelemben rendkívül fontosak a közösségi helyszínek, valamint az olyan fejlesztések, melyek a stabil helyi közösséghez való tartozás érzését erősítik: a falvak megújulása, a vidéki örökség fenntartása, a hagyományos vidéki értékek, valamint a szociogazdasági fejlődés. Az épített örökség fenntartását bizonyos gazdasági tevékenységek is kísérhetik. A romák problémáinak a megoldása csak úgy lehetséges, ha figyelembe vesszük a kulturális különbségeket, a romák hagyományait, illetve ha az számos különféle kérdést felölelő komplex projektet – és egyúttal összetett megközelítést – alkot. Magyarországnak a szociális földprogramokkal kapcsolatban pozitív tapasztalatai vannak.

3.5. IV. tengely: LEADER Az alábbi véleményt az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007. február 7–i változata alapján készítettük el, az oldalszám és a sor hivatkozások erre a dokumentumra vonatkoznak. Az elemzés készítésekor alapvetően a programdokumentum struktúrája szerint haladtunk. Mivel a LEADER nem külön tengelyként szerepel a programban és így nincsenek külön LEADER intézkedések sem, az intézkedésekkel kapcsolatos megjegyzéseket itt nem ismételjük meg, megjegyzéseink túlnyomó része a program implementációjával és végrehajtási rendszerével foglalkozik. Általános megjegyzések A fő célok megfogalmazása összecseng a LEADER alapelvekkel és az EU-s gyakorlattal. A stratégia határozott, rendelkezik világos célokkal és prioritásokkal. Így a szöveg tág teret ad az implementáció során történő ’utólagos értelmezésnek’, ami lehetőséget adhat a szöveg és a program centralizált, esetleg agrárirányú átszabására. A LEADER-t az ÚMVT-ben, mind költségvetési, mind a programelemek kidolgozottsága tekintetében nem lehet eléggé hangsúlyozni, hisz a LEADER megközelítés a nemzetközi tapasztalatok szerint hatékonyabban tudná kezelni a magyar vidéki problémák jelentős részét, mint a program másik három tengelye. Az előkészítés során felmerült, hogy a 3. tengely egészét, vagy bizonyos részét a LEADER módszer mentén, a HACS-ok bevonásával kellene elkölteni ahol erre nyílik lehetőség. A LEADER program a magyar tervben nem külön tengelyként, hanem az 1-3 tengelyek ’deriváltjaként’ szerepel, vagyis ugyanazon intézkedéseknek a LEADER módszeren keresztüli (bottom-up) alkalmazására ad lehetőséget. Fontos kérdés, hogy a végrehajtás során a LEADER-re vonatkozó implementációs és elszámolási szabályok, valamint a végrehajtást ellenőrző bürokratikus szervezet elválik-e majd az ÚMVP többi részétől, vagy nem. (A jelenlegi AVOP LEADER implementációja során éppen az okozza a legnagyobb nehézséget, hogy bár jellege erősen különböző, adminisztrációja nem válik el markánsan a program többi részétől. Így az alkalmazás során a Kifizető Ügynökség Regionális részlegeire túl sok felesleges munka hárul, és ezzel együtt túlságosan szoros bürokratikus kontrollt is gyakorolnak a HACS-ok felett, amivel, egyes régiókban legalábbis, hátráltatják a program implementációját.) A jelenlegi programban LEADER HACS-ok implicit módon több ponton is függenek a Helyi Vidékfejlesztési Közösségektől (a statisztikai kistérségek mentén, központilag, ’top-down’ módon

387



létrehozott térségek és az általuk létrehozott ’kvázi önkéntes’ partnerségek). Ez magában hordja azt a veszélyt, hogy a HACS-ok rendszerét mesterségesen és a LEADER jövőbeni eredményeit esetleg veszélyeztető módon megpróbálják a statisztikai kistérségek rendszeréhez közelíteni és a leginnovatívabb HACS-ok fejlődnének LEADER intézkedés szintjére. A mikro régiók általános tervéhez szükséges együttműködésen és tréningeken keresztül a HACS-ok felkészítik az agrár szereplőket az UMVP 3 tengelyének és a LEADER végrehajtására. A Helyi Fejlesztési Stratégiák keretként szolgálnak a LEADER akciótervek és akcióterv értékelések számára, mely külön kiemeli az UMVP által lefedett stratégiák koherenciáját. Ez lehetőséget biztosít a meglévő tapasztalatok és az UMVP fejlődésének javításához. A Helyi Vidékfejlesztési Irodák (HVI) tréninget és tanácsadást biztosítanak az UMVP tengelyeivel kapcsolatban a LEADER meghirdetése előtt, mely hatással lesz az aggregát tudásbázisra a LEADER bevezetésekor (Javasoljuk a HACS-ok és Helyi Vidékfejlesztési Közösségek (HVK) közötti lehatárolást). Szintén mérlegelendő, hogy a HACS-ok és a HVK-k párhuzamos munkája nem duplázza-e meg feleslegesen az intézményi hálózatot, oktatást. Talán érdemes lenne a néhány EU országban (pl. Finnország, Spanyolország) már jól működő rendszert megvizsgálni, és a rendelkezésre álló pluszforrásokból egyrészt a már meglévő HACSoknak biztosítani pluszforrásokat, másrészt egy LEADER elveken működő, hazai (vagy átkonvertált uniós) forrásokon alapuló programot indítani a LEADER-el nem lefedett vidéki területeken. Az ÚMVP szerint a LEADER következő fordulójának pályázatát a program elfogadása után egy éven belül kell kiírni. Az értékelők kockázatot látnak a késői pályázati kiírásokban, hisz a LEADER sikeres implementációjához idő kell. Az eddigiek során a pályáztatás, a szerződéskötés, a központi követelmények késedelmes meghatározása és változásai miatt a helyi pályáztatásra és a projektek végrehajtására, ami a legfontosabb része lenne a programnak, alig maradt idő (az AVOP LEADERben sok helyen még mindig nem sikerült kiválasztani a kedvezményezetteket). Így a majdani HACS-ok is jobban elő tudják készíteni a pályázatokat (tudják, hogy pontosan milyen feltételeket kell teljesíteniük) és az FVM, MVH megfelelő osztályai is jobban fel tudnak készülni a pályázatok fogadására (ugyanebből az okból). Ha egy évet adunk a pályázat kiírására, mint végső határidőt, akkor a ’dolgok rendes menete’ szerint az nem is lesz meg hamarabb, mivel a feladat mindig kitölti a rendelkezésre álló időt.

3.5.1. Helyzetelemzés és a megelőző tapasztalatok elemzése A LEADER-hez kapcsolódó helyzetelemzés nem tekinthető teljes körűnek. Hiányzik annak a megfelelő indoklása, hogy a magyar vidéki területek komplex társadalmi gazdasági problémáinak megoldására, illetve a vidéken megőrzött természeti, kulturális, közösségi értékek megőrzésére és a fejlesztési folyamatba való bevonására csak a LEADER megközelítésen keresztül van esély. Ugyancsak hiányos az eddigi, LEADER-el kapcsolatos hazai tapasztalatok elemzése. Ugyanakkor a jelenleg zajló AVOP-LEADER program implementációjának egyik legfőbb haszna a következő pályázati forduló jobb előkészítése lehetne.

3.5.2. A támogatás összege és a finanszírozási rendszer A Programban a LEADER nem külön tengely, erőforrásai a többi három tengelyből származnak majd. Nem világos a Programból, hogy ezek szerint a HACS-ok valamilyen előre megadott arány szerint költhetnek majd az egyes tengelyekhez illő projektekre, hogy az adminisztrációs költségeket, vagy az egyik tengelybe sem illő, de egyébként legitim projektek támogatása az 1-3 tengely között

388



milyen arányban oszlik meg. Összefoglalásként, bármilyen ezekhez hasonló megkötés nagymértékben akadályozhatja a LEADER implementációját, és fontos, hogy a Programban explicit módon szerepeljen a LEADER-re szánt források ’függetlensége’ a másik három tengelytől és azok implementációjától. Másfelől lehetőséget biztosít arra, hogy a LEADER típusú módszertan egy végrehajtott elvként működne mind a három tengely esetében. Nem világos a Programból, hogy a különböző méretű csoportok között a rendelkezésre álló források milyen algoritmus szerint lesznek elosztva. Ezt legalább nagy vonalakban tisztázni kellene, mint ahogyan azt is, hogy milyen ösztönzők lesznek a ’nagyobb HACS-ok’ kialakítására. Az ÚMVP-ben a LEADER finanszírozási és ellenőrzési rendszerét további mélységben lehetne kidolgozni, a programdokumentum szerint a részletes rendelkezéseket a későbbiekben kidolgozásra kerülő ’eljárásrend’ tartalmazza. Ez az eljárásrend a program alkalmazhatóságát alapvetően meghatározza majd, így kidolgozása során az FVM és az MVH megfelelő osztályainak munkatársai mellett külső szakértők (nemzetközi is!), a Magyarországi Leader Központ és a jelenlegi HACS-ok munkatársainak aktív közreműködésére is szükség van. Erre a Programban garanciát kellene adni, hiszen a LEADER hazai sikere nagyrészt az ’eljárásrend’ minőségétől és felhasználóbarát voltától függ majd. Az EU szabályozás (Common eligibility rules for Axis 3 measures) megengedi a saját munka, szolgáltatás, termékek, stb. költségként való elszámolását (investment in kind). Ez az engedmény nem része a mai magyar vidékfejlesztési gyakorlatnak, ugyanakkor a forráshiányos magyar vidéki területeken nagymértékben elősegíthetné a LEADER sikeres megvalósítását. Fontosnak tartjuk, hogy ez a lehetőség ne csak a majdani eljárásrendben, hanem már a program szintjén is explicit módon megjelenjen. A Program szerint csak az önkormányzati beruházások ’közcélúak’, ami véleményünk szerint nem megfelelő megközelítés. Helyi akciócsoport-szintű kooperációs projektek esetében, amennyiben az nem profitorientált, a köz javát, illetve a helyi gazdasági, társadalmi fejlődést, vagy a helyi értékek megóvását szolgálja, javasoljuk, hogy 85%-os támogatást kaphassanak. Ugyancsak javasoljuk, hogy ne legyen előfeltétel mindhárom szektor (önkormányzati, civil, vállalkozói) részvétele.

3.5.3. A támogatható tevékenységek A támogatható tevékenységek körét a másik három tengely intézkedései határozzák meg, illetve lehetőség van az ezek által nem támogatott, de egyébként a helyi vidékfejlesztési stratégiába beleillő projektek támogatására. Ez nagyon pozitív fejlemény. Kívánatos lenne azonban explicit módon kihangsúlyozni néhány, általában nem támogatott tevékenységet: –

szinte teljesen hiányzik a szociális gazdaság, a non-profit tevékenységek, a közösségfejlesztés fontosságának hangsúlyozása;

–

A kapacitásépítés szerepel a programban, de kizárólag tréningekkel, képzéssel és fizikai fejlesztésekkel kapcsolatban. A LEADER filozófiában a helyi részvétel, a civil élet erősítése, és végső soron egy új kormányzási szint (governance) kialakítása legalább ilyen fontos eleme a programnak, és ez a magyar anyagokból hiányzik.

389



3.5.4.

A végrehajtási rendszer, illetve HACS-ok kiválasztására, működésére, ellenőrzésére vonatkozó kritériumok A legfőbb előrelépés az AVOP LEADER-hez képest az, hogy a jövőben a HACS-ok jogi személyiségű egyesületként fognak működni. Ez nagyban hozzájárulhat munkájuk hatékonyságához, további erőforrások bevonásához, stb. Ugyanakkor a HACS-ok kiválasztásával, ellenőrzésével, működésével kapcsolatban számos olyan pontot találtunk, melyek kérdésessé tehetik a program bottom-up jellegét, a HACS-ok függetlenségét és működőképességét. –

A támogatandó HACS-ok kiválasztásával kapcsolatban a következő észrevételeket szeretnénk tenni:

–

A Program jelenlegi változata szerint: „A helyi fejlesztési stratégiák formai jogosultságának és teljességének vizsgálatát, valamint tartalmi előértékelését a Kifizető Ügynökség végzi” (235. oldal 3-4 sor). Ezt mindenképpen aggályosnak tartjuk, és javasoljuk az ÚMVP január 29. változatában szereplő paragrafus visszaállítását: „A helyi fejlesztési stratégiák formai jogosultságának és teljességének vizsgálatát és tartalmi előértékelését az MVH illetékes regionális kirendeltségei végzik. A stratégiák tartalmi értékelése az IH által külső szakértők és az érintett társtárcák bevonásával történik. A kiválasztott helyi akciócsoportok listáját az IH vezetője hagyja jóvá.”

–

Alapvetően egyetértünk a HACS-ok által lefedett lakosság számarányának, legalábbis bizonyos térségekben, a HACS-ok méretnövelésének szükségességével, de ezt sokkal inkább pozitív ösztönzéssel, mint tiltással javasoljuk elérni.

–

Javasoljuk a HACS-ok indikatív számának az eredetileg tervezett maximum 100 csoportban (de a jelenlegi HACS-ok számánál mindenképpen nagyobb számban) való megállapítását. Ugyanakkor reális (de a kicsiket nem kizáró!) ösztönzőkre van szükség a csoportok növelése érdekében.

–

Az ’innovativitás’ központi fogalom a LEADER módszerben, és a Programban is az egyik fő kiválasztási kritériumként szerepel (235. oldal 41. sor). Fontos azonban tisztázni, hogy az innováció a vidékfejlesztésben relatív fogalom, ami az egyik térségben már ’lejárt’, az egy másikban még lehet innovatív. A hivatkozott bekezdést az alábbiak szerint javasoljuk átalakítani: ’A helyi vidékfejlesztési stratégiában szereplő fejlesztések tartalmi és/vagy módszertani újszerűsége, innovativitása az adott földrajzi keretek között.’

–

A jogosultsági és a kiválasztási kritériumok között is szerepel a ’ menedzsment, és a program végrehajtásához szükséges műszaki, adminisztratív és vezetői kapacitás megléte’ (235. oldal 17. és 38. sor). Nemzetközi tapasztalatok szerint a LEADER egyik fő célja és lehetséges eredménye éppen ennek a menedzsment kapacitásnak a létrehozása. ’Normális esetben’ egy HACS munkája az EU15-ben általában úgy indult, hogy a LEADER forrásból felállítottak egy irodát és alkalmazásba vettek 2-4 munkatársat (projektmenedzser, adminisztrátor, könyvelő, stb.) akiknek semmi más dolguk nem volt, mint a LEADER implementációja. Ezek az irodák mára többnyire sokszorosukra duzzadtak, és a helyi vidékfejlesztési kapacitások építésének legjelentősebb eredményeivé váltak. Mindez jól megfigyelhető a jelenlegi AVOP LEADER programban is, ahol a gesztorszervezetek túlnyomórészt önkormányzatok részeként működnek. Így még nagyobb a veszélye annak, hogy a Program végrehajtásában az önkormányzatok túlságosan erős szerepet kapnak.

390



–

Fontos a HACS-ok és a HVK-k viszonyának, függetlenségének és mellérendeltségének tisztázása. Fennáll annak a veszélye, hogy a HVK-k, melyek előbb állnak fel, minthogy a LEADER következő fordulója kiírásra kerül, várhatóan az önkormányzatok dominálják majd őket és viszonylag jó anyagi és menedzsment bázissal rendelkeznek majd, kiszorítják a valóban alulról építkező HACS-okat, és a LEADER térségeket erőteljesen a statisztikai kistérségekhez közelítik majd. Ez komoly aggályokat vethet fel a LEADER szerűséget illetően a jövőre nézve.

3.5.5. Hazai és nemzetközi hálózatokban való részvétel Az ÚMVP tiltja a ’pusztán tapasztalatcserére’ irányuló projektek támogatását (240. oldal 9-10. sor). A tapasztalatcsere az egyik leghasznosabb tevékenység a nemzeti és nemzetközi hálózatokban való részvétel során. Persze az jó, ha összekapcsolódik más tevékenységgel, de ezt előírni felesleges és káros. A hazai és nemzetközi hálózatokban való részvétel nagyon hasznos a HACS-ok ösztönzése céljából a projektek alternatív forrásból történő finanszírozásán keresztül. Remélhetően a hazai és nemzetközi együttműködések száma növekedni fog, a HACS-ok külön képesek menedzselni a projekteket.

3.5.6. Működési költségek, készségek elsajátítása és animáció (ösztönzés) Ez a programrész csak az 59. cikkellyel (4.3.7. Készségek elsajátítása, ösztönzés és a helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása és végrehajtása) együtt értelmezhető. Ennek figyelembevételével a következő megjegyzéseket szeretnénk tenni: Aggályos az, hogy a LEADER képzés, animáció stb. nincs megfelelően elválasztva a HVK-k hasonló típusú intézkedéseitől, sem pénzügyi, sem szakmai szempontból. Szükséges lenne a képzések elválasztására, és a LEADER ez irányú pénzügyi forrásainak garantálására a programban. Kimaradt a ’helyi részvételen alapuló önértékelés’ támogatása és ösztönzése a programból. Ez, mind a hazai, mind a nemzetközi tapasztalatok szerint nagyon fontos és hatékony módja a csapatépítésnek, a szervezetfejlesztésnek, a helyi résztvevők mozgósításának (animáció), a tudatosság és az eddigi eredményekre való reflektáláson alapuló tervezés elősegítésének. Az önértékelési módszerek fejlesztésére számos nemzetközi és hazai kísérlet van folyamatban, eredményeiket jól és gazdaságosan lehetne alkalmazni a hazai LEADER programban.

3.6. A Program belső koherenciája A SWOT elemzés alapján az alábbi tábla bemutatja, hogyan kerültek a konkrét intézkedések meghatározásra. Az intézkedésekkel kapcsolatban két csoport került meghatározásra, a támadó és a védekező stratégiák. Mindkét esetben a kapcsolatot vertikális vonalak jelölik, ami a SWOT adott elemeihez való kapcsolatot, vonatkozást jelképezi. A SWOT vizsgálat mellett egy a trendek is bemutatásra kerülnek a másik táblán, ahol a konkrét intézkedések és a releváns lehetőségek és veszélyek kapcsolata kerül bemutatásra.

391



Erősségek

Célok

Az ország területének jelentős része kiváló termőhelyi adottságokkal rendelkezik

Gyengeségek

A mezőgazdasági munkaerő kedvezőtlen korösszetétele

Egyedi minőségű, táj-specifikus termékek előállítására alkalmas termőhelyek

A gazdálkodók szakmai, üzemirányítási, uniós, piaci és marketing ismeretei hiányosak

Agrár Agrár termelés termelés a atermelési átalakítása, termelési szerkezet szerkezet átalakítása, a minőségiszemlélet szemlélet érvényesítése, a minőségi érvényesítése, termékpályák működtetés a atermékpályák működtetés versenyképesség növelése a aversenyképesség növelése

A szövetkezési szándék térnyerése

Változatos tájképi elemek, gazdag ökológiai és természeti adottságok (turizmus)

A földhasználat, a birtokstruktúra elaprózottsága

A mezőgazdaság főfoglalkozásként kevés termelőnek nyújt megélhetést Környezeti fenntarthatóság a víz- és vízkészlet-gazdálkodás korszerűsítése a talajadottságok, talajállapot fenntartása a bio-diverzitás megőrzése a klímaváltozás hatásaielleni küzdelem

Magas biodiverzitás és alacsony környezetterhelés

Tőkehiány miatt elmaradt beruházások, elavult termelési eszközök

Erős vállalkozókészség a vidéki népesség egyes csoportjaiban (pl. fiatalok)

Korszerűtlen technológiák az állattenyésztésben

Egészséges természeti- és életkörülmények a vidéki térségekben

A gazdaságok mérete, termelőkapacitása közötti összhang nem megfelelő, egyes tevékenységek műszaki, technikai, technológiai színvonala alacsony

Vidéki népesség a vidéki életminőség javítása a biztonságos megélhetéshez való hozzájárulás Hagyományos és különleges minőségi termékek

A termékpályákat segítő szolgáltatások, kereskedelmi, logisztikai rendszerek fejletlenek

Lehetőségek

Trendek

Megújuló energiaforrások iránti növekvő kereslet

A két főágazat (növénytermesztés, állattenyésztés) aránya, egyensúlya kedvezőtlen következményű (gabona termelésfelesleg)

Veszélyek

A korszerű ismeretek hiánya miatt veszélybe kerül a jó termelői adottságok kihasználása

Vidéki népesség korszerűtlen ismeretei, alacsony alkalmazkodó képessége hosszú távon is korlátozó tényező

Fokozódó kereslet a kiváló beltartalmi értékű hazai termékek iránt

Öko-termelés térnyerése

Táplálkozási szokások átalakulása, minőségi igények fokozódása, a kereslet mérsékelt növekedése

Korszerű és megújuló ismeretekkel rendelkező szakemberhiány nő ill. nem csökken Vízháztartási problémák – belvíz, öntözőcsatornák

Fokozódó érdeklődés gasztronómiai, öko- és rekreációs és vadászati turizmus iránt

Képzés szerkezeti problémái miatt nem esnek egybe a piaci igények és a képzettségi irányok és szintek

Globális felmelegedés

Nő a versenyképes gazdaságok aránya

Külföldi és hazai kereslet növekedése az öko- és bio- termékek iránt

Kiemelkedő adottságú területek csökkenése és minőségi romlása


EU környezetvédelmi, állatjóléti, minőségbiztosítási előírásainak, követelményeinek belépése illetve további szigorodása

Elvándorlás a vidéki térségekből R

Szabadidős tevékenységek iránti kereslet fokozódása

Mg-hoz köthető degradációs folyamatok mérsékelt erősödése

A professzionalitáshoz kötődő piaci szelekció erősödik

Változó közösségi agrárpolitika

Az elaprózott, okszerű művelés nélküli magánerdő területek csökkenése

Támadó stratégiák

Tengelyek

Védekező stratégiák

112. A fiatal mezőgazdasági termelők elindítása

111. Szakképzési és tájékoztatási tevékenységek

122. Az erdők gazdasági értékének javítása

113. A mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása (korai nyugdíjba vonulás)

123. A mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése

114. Tanácsadói szolgáltatások igénybevétele

124. Együttműködés új termékek, folyamatok és technológiák fejlesztése céljából a mezőgazdasági és az élelmiszer-ágazatban, valamint az erdészeti ágazatban

125. A mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódó infrastruktúra

Agrár Agrár termelés termelés a atermelési átalakítása, termelési szerkezet szerkezet átalakítása, a minőségiszemlélet szemlélet érvényesítése, a minőségi érvényesítése, termékpályák működtetés a atermékpályák működtetés versenyképesség növelése a aversenyképesség növelése

115. Üzemvezetési, helyettesítési és gazdálkodási tanácsadási, valamint erdészeti szaktanácsadási szolgáltatások létrehozása

121. A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése

132. A mezőgazdasági termelők részvétele az élelmiszer-minőségi rendszerekben

126. Természeti katasztrófák által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítása és megfelelő megelőző intézkedések bevezetése

133. Termelői csoportok támogatása az élelmiszer-minőségi rendszerek keretébe tartozó termékekre vonatkozó tájékoztatási és promóciós tevékenységek terén

131. A közösségi jogszabályokon alapuló előírások betartása

142. Termelői csoportok létrehozásának támogatása

141. A szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása

392.



Erősségek

Célok

Gyengeségek

A földhasználat , a birtokstruktúra elaprózottsága

A gyenge minőségű termőterületek adottságoknak nem megfelelő hasznosítása Agrár termelés a termelési szerkezet átalakítása , a minőségi szemlélet érvényesítése , a termékpályák működtetés a versenyképesség növelése

Tőkehiány miatt elmaradt beruházások , elavult termelési eszközök

Állat-elhelyezési , állatjóléti előírások betartásának hiányosságai , környezeti terhelés

Környezeti fenntarthatóság Környezeti fenntarthatóság a vízésésvízkészlet-gazdálkodás korszerűsítése a vízvízkészlet -gazdálkodás korszerűsítése a talajadottságok ,, talajállapot talajállapot fenntartása a talajadottságok fenntartása bio-diverzitás megőrzése a abio-diverzitás megőrzése a klímaváltozás hatásaielleni küzdelem a klímaváltozás hatásaielleni küzdelem

Vidéki népesség a vidéki életminőség javítása a biztonságos megélhetéshez való hozzájárulás

Lehetőségek


Trendek

Veszélyek

Táplálkozási A két főágazat szokások (növénytermesztés átalakulása , minőségi , állattenyésztés igények fokozódása ) aránya, , a következményű (gabona termelésfelesleg ) egyensúlya kedvezőtlen kereslet mérsékelt növekedése

A génállomány veszélyeztetett és nem fejlődik

Extenzív legeltetéses állattartás elterjedése

A mg-i termelés költségeinek aránytalan növekedése (KAP reformja a termeléstöbbleteket finanszírozhatatlanná teszi , növeli a termelők létbizonytalanságát )

A nem megfelelő szaporító anyagok veszélyeztetik a kereslet -kínálat egyensúlyát , a termékek minőségét


226. Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések bevezetése

EU környezetvédelmi , állatjóléti , minőségbiztosítási előírásainak , követelményeinek belépése illetve további szigorodása

Vízháztartási problémák – belvíz, öntözőcsatornák

Mg-hoz köthető degradációs folyamatok mérsékelt erősödése

Globális felmelegedés

Az elaprózott , okszerű művelés nélküli magánerdő területek csökkenése

Kiemelkedő adottságú területek csökkenése és minőségi romlása

Tengelyek

Környezeti fenntarthatóság a víz- és vízkészlet-gazdálkodás korszerűsítése a talajadottságok, talajállapot fenntartása a bio-diverzitás megőrzése a klímaváltozás hatásaielleni küzdelem


212. A hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzetű területek mezőgazdasági termelőinek nyújtott kifizetések

214 (A). Agrár-környezetvédelmi kifizetések

214 (B). Genetikai erőforrások megőrzése

215. Állatjóléti kifizetések

216. Nem termelő beruházásoknak nyújtott támogatás

221. Mezőgazdasági földterület első erdősítése

222. Agrár-erdészeti rendszerek első létrehozása mezőgazdasági földterületeken

223. Nem mezőgazdasági földterület első erdősítése

224. Natura 2000 kifizetések

225. Erdő-környezetvédelmi kifizetések

227. Nem termelő beruházások

393



Erősségek

Célok

Változatos tájképi elemek, gazdag ökológiai és természeti adottságok (turizmus)

Gyengeségek

Hiányos vidéki infrastruktúra (lakossági, vállalkozói és termelői; pl.: szállítási, közlekedései, telepi)

Magas biodiverzitás és alacsony környezetterhelés

Erős vállalkozókészség a vidéki népesség egyes csoportjaiban (pl. fiatalok)

Fejletlen vidéki tercier szektor Agrár termelés a termelési szerkezet átalakítása, a minőségi szemlélet érvényesítése, a termékpályák működtetés a versenyképesség növelése

Egészséges természeti- és életkörülmények a vidéki térségekben

A helyi közösségek kooperációs hajlandósága

Szétzilálódott vidéki közösségek

Foglalkoztatási lehetőségek hiánya a vidéki területeken Környezeti fenntarthatóság a víz- és vízkészlet-gazdálkodás korszerűsítése a talajadottságok, talajállapot fenntartása a bio-diverzitás megőrzése a klímaváltozás hatásaielleni küzdelem

A falvak fejlődésének erőteljes differenciálódása, a leszakadó térségek falvainak kritikus helyzete, elnéptelenedése

Közösségi terek hiánya

Vidéki Vidéki népesség népesség vidékiéletminőség életminőség javítása a avidéki javítása a biztonságosmegélhetéshez megélhetéshez való a biztonságos valóhozzájárulás hozzájárulás

Lehetőségek

Trendek

Veszélyek

A vidéki népesség tevékenységbővítése biztonságosabb megélhetést nyújt

Táplálkozási szokások átalakulása, minőségi igények fokozódása, a kereslet mérsékelt növekedése

A korszerű ismeretek hiánya miatt veszélybe kerül a jó termelői adottságok kihasználása

A vidéki térségek munkaerő kínálatának lekötése – tevékenység diverzifikáció

Képzés szerkezeti problémái miatt nem esnek egybe a piaci igények és a képzettségi irányok és szintek

Vidéki népesség korszerűtlen ismeretei, alacsony alkalmazkodó képessége hosszú távon is korlátozó tényező

Fokozódó érdeklődés gasztronómiai, öko- és rekreációs és vadászati turizmus iránt

Elvándorlás a vidéki térségekből

Szociálisan leszakadó aprófalvas térségek

Szabadidős tevékenységek iránti kereslet fokozódása

A mg-i termelés következtében realizálódott termés többlet

A professzionalitáshoz kötődő piaci szelekció erősödik


Tengelyek

313. A turisztikai tevékenységek ösztönzése

341. Készségek elsajátítása, ösztönzés és a helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása és végrehajtása


311. Nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás

Vidéki Vidéki népesség népesség vidékiéletminőség életminőség javítása a avidéki javítása a biztonságosmegélhetéshez megélhetéshez való a biztonságos valóhozzájárulás hozzájárulás 312. Mikro-vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

321. A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások

322. Falumegújítás és -fejlesztés

323. A vidéki örökség megőrzése és fenntartható fejlesztése- kulturális örökég (323.1. Natura 2000 fenntartási/fejlesztési tervek készítése)

331. A 3. tengelyhez tartozó területeken működő gazdasági szereplőkre vonatkozó képzési és tájékoztatási intézkedés

411, 412, 413. Helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

LEADER LEADER

431. Működési költségek, készségek elsajátítása és animáció (ösztönzés)

421. Hazai és nemzetközi térségek közötti együttműködések

394



4. VÁRT HATÁSOK ÉS A SZÁMSZERŰSÍTETT CÉLOK 4.1. A Program várt hatásai Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program várt hatásainak vizsgálata az 1698/2005/EK rendelet 85. cikke, valamint a CMEF vonatkozó útmutatása alapján a következőkre terjedt ki: –

Az indikátorrendszer megfelelőségének értékelése

–

A célkitűzések számszerűsítésének értékelése

Az értékelők az intézkedésszintű (output-, eredmény- és hatás-) indikátorokból indultak ki. Ezek megvitatása, a célértékek ellenőrzése után került sor a programszintű hatásindikátorok, valamint a célkitűzésekhez kapcsolódó közös-, illetve kiegészítő nemzeti bázisindikátorok értékelésére. Az értékelők ezen munkákat a tervezőkkel (az FVM tervezésért felelős munkatársain kívül elsősorban az AKI szakértőivel) közösen, több műhelymunka keretén belül végezték.

4.1.1. Az indikátorrendszer megfelelőségének értékelése A CMEF „F” útmutató dokumentumában felsorolt közös indikátorokat minden vidékfejlesztési programnak kötelező módon használnia kell. A CMEF indikátorokat határoz meg az output-, eredmény- és hatásszinten egyaránt, valamint ezek mellett előír kontextushoz, illetve célkitűzésekhez kapcsolódó bázisindikátorokat is. Ezen indikátorok definícióját, mérési módját, mértékegységét, alábontásait a CMEF részét képező indikátor fiche-ek („G”-„J” dokumentumok) írják le. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tervezői figyelembe vették a közös indikátorokra vonatkozó kötelezettségeket, és az elérendő számszerűsített célokat elsősorban ezek mentén fogalmazták meg. Bár a Program értékelt tervezetében még csak az intézkedésekhez kapcsolódó indikátorok szerepeltek, a tervezők a jelenlegi tervdokumentumhoz mellékletként már csatolták a Stratégiai Tervben szereplő, programszintű hatás- és bázisindikátorokat is. A közös indikátorokat a tervezők döntően az útmutatásnak megfelelően értelmezték és használják. Mindazonáltal – bár erre az ex ante értékelők a tervezőkkel több közös erőfeszítést is tettek – még tisztázandó némelyik indikátor pontos definíciója, illetve az adatgyűjtés módja (pl.: a vállalati szinten értelmezett hozzáadott érték tekintetében az adatgyűjtés ideje, a referenciaév meghatározása; a munkaerő-termelékenységre vonatkozó indikátornál a figyelembe veendő munkaerő-állomány meghatározásának módja; a teremtett/megtartott munkahelyek számánál a pontos definíciók és követelmények). Az ex ante értékelők javasolják a további egyeztetéseket a Bizottsággal, illetve munkacsoporti szinten az egyes tagállamok között is. További teendők látszanak még a CMEF-ben előírt alábontások következetes alkalmazásában is az adatgyűjtés során: az értékelők véleménye szerint az MVH számára pontosan elő kell írni, hogy projektszinten az egyes intézkedések esetében milyen adatszolgáltatási kötelezettséget fogalmazzon meg, illetve, hogy kialakítsa ezen adatok ellenőrzéséhez szükséges módszertanát.

4.1.2. A kiegészítő nemzeti indikátorok alkalmassága A Program tervezői elsősorban a Stratégiai Terv elkészítésekor, a célkitűzésekhez kapcsolódó bázisindikátorok terén dolgoztak ki kiegészítő indikátorokat. Az egyes indikátorok tartalmát az értékelők a tervezőkkel átbeszélték, és általában igen világosnak, jól definiáltnak találták. Csupán néhány indikátor esetében merült fel aggodalom annak egyértelműségével kapcsolatban.

395



A közös- és kiegészítő indikátorok az értékelők megállapítása szerint együttesen megfelelően lefedik a Programot, egyben relevánsnak is tekinthetők a célkitűzések szempontjából. Az intézkedések szintjén a Program csak igen korlátozott számban használ kiegészítő indikátorokat – amivel az értékelők teljes mértékben egyetértenek, hiszen ezek nagymértében bonyolítanák a Magyarországon még viszonylag rövid múltra visszatekintő vidékfejlesztési monitoring- és értékelési rendszer működését, túl sok adatot és információt szolgáltatva egy még kialakulatlan szakpolitikai értelmezési keretben, felesleges terhet rakva a kedvezményezettek és az intézményrendszer vállaira egyaránt. Ez egyben azt is jelenti, hogy ezzel nem borult fel a CMEF-ben meghatározott arány az output-, eredmény- és hatásszintek között.

4.1.3. A célkitűzések számszerűsítésének értékelése A számszerűsítés értékelését az értékelők több belső és a tervezőkkel folytatott műhelymunkán végezték. Ez magában foglalta annak vizsgálatát, hogy a intézkedésszintű eredmény- és hatásindikátorok célértékei értelmesen és ellenőrizhető módon lettek-e megtervezve; a becslések helytállók-e; illetve, hogy a végrehajtás során az indikátorokra vonatkozó adatok megbízhatóan, időben beszerezhetők-e? A munka során az értékelők ellenőrizték a beavatkozások és indikátorok kimutatható oksági kapcsolatait, és az indikátorszintek közötti számszerű összefüggéseket, áttekintették és megvitatták a célértékek becsléseihez használt módszereket és kiinduló adatokat (pl. egységköltségek, korábbi időszak projektméretei, illetve pályázói érdeklődés). A munka eredményeképpen számos hiányzó célérték kialakításra, meglévők pedig helyesbítésre kerültek. A célértékek rendszere jelen állapotában az ex ante értékelők véleménye szerint sokat javult, többnyire reális és igazolható, bár a korábban már említett definíciós okokból, valamint a korábbi időszakokból csak korlátozottan rendelkezésre álló tapasztalatok miatt néhány helyen (bruttó hozzáadott érték, munkatermelékenység javulása, biodiverzitás változása, stb.) továbbra is bizonytalanságok állnak fent. Az egyes célértékek rendszere konzisztens, csak a különböző típusú mérések és adatfelvételek (pl. a mezőgazdasággal foglalkozó és abban foglalkoztatott népesség száma és aktivitása) okozhatnak inkonzisztenciát. Az indikátorok jól írják le az agrárgazdaság szerepének várható változását a vidéki társadalomban és gazdaságban és az agrár vidékfejlesztési beavatkozások várható hatásait. A várhatóan csökkenő és öregedő vidéki népességen belül a foglalkoztatás csökkenését csak részben ellensúlyozza az operatív program, növekedés csak a nem-mezőgazdasági (tercier) foglalkoztatottságban várható. A mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdőgazdasági kibocsátás – a nemzetgazdaság átlagához képest lassabban, de – nő, így a termelés jövedelmezősége és a termelékenység egyaránt gyorsan nő. A növénytermesztés, állattenyésztés és élelmiszeripar megbomlott egyensúlya helyreáll, hosszabbodnak a termékpályák és a termelés a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek irányába tolódik. A csökkenő inaktivitás és a növekvő jövedelmezőség javítja a vidéki népesség jövedelemszintjét, amit a tevékenységek diverzifikálása tovább stabilizál. Az agrárium környezetterhelése mérséklődik és a többi ágazat felé növekvő környezeti szolgáltatást biztosít, a – várhatóan tovább romló – terület-felhasználáson belül markánsan jelenik meg a rosszabb minőségű szántóterületek intenzív művelés alól történő kivonása és az erdőtelepítés. A magas biodiverzitás és a természetes erdők nagysága nem csökken.

396



4.2. Várt hatások tengelyenként 4.2.1. Mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása A pénzügyi allokációnak és a két év hosszan tartó fejlesztési támogatás hiányának köszönhetően nagy befektetési szándékra számítunk a gépbeszerzések terén. Ez nem kizárólag a teljesen indokolt strukturális gépfejlesztést fogja jelenteni. A Programnak gyenge hatása van a vidéki területeken lévő munkahelyek számának növekedésére. Továbbra is várható a munkahelyek számának csökkenése, ami nem a Program közvetlen hatásának tudható be, hanem inkább a gazdasági szektorok általános átrendeződésének köszönhető. Az állattartó telepek trágyakezelési rendszerei javulni fognak az általános technológiai szinttel egyetemben. A termelés további koncentrációjára számítunk, a farmok számának csökkenésére, főleg családi farmoknál. A Programnak van valami hatása a strukturális termelés változására, de nem hasznosítja megfelelően az intézkedések által nyújtott lehetőségeket.

4.2.2. Környezet és vidék fejlesztése A mezőgazdasági területek erdősítése hozzájárul a rövid vágásfordulójú, energiacélú ültetvények területeinek növekedéséhez az erdők helyett, aminek hosszú távú pozitív környezeti hatása van. Csökkenő érdeklődésre számítunk a környezeti-mezőgazdasági programok iránt, az intézkedés struktúrájából fakadóan, az alacsony elvárású alapprogramok lezárásával és az integrált bio-termelés bevezetésével. A második tengely erdőgazdálkodással kapcsolatos intézkedései nagy érdeklődés tárgya lesz. A Kedvezőtlen Adottságú Területeket támogató intézkedés kevésbé lesz népszerű, hiszen azok a termények a fő termékei a jelenlegi termelési struktúrának, amik itt nem termeszthetők. A takarmánytermelés népszerűségéhez szükség lenne egy erősebb piaci igényre az állattenyésztés, majd az állati eredetű termékek oldaláról. Bár második tengely alapvető szabályainak környezeti hatásai egyértelműen pozitívak, a valós hatás nagyban függ a végrehajtás részletes szabályozásától.

4.2.3. Vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása Nem várható a munkalehetőségek jelentős bővülése a vidéki térségekben. Nagy érdeklődés fogja övezni a vidéki térségek vállalkozásainak technológiai korszerűsítését, de a vállalkozások alacsony tőkével fognak küszködni. A vidéki szolgáltatások terén nem számítunk látványos javulásra. A vidéki örökségék megőrzése területén nagy előrelépések várhatók. Nem számítunk jelentős előrelépésre a vidéki nők, romák és más hátrányos helyzetű csoportok helyzetében.

4.2.4. LEADER A LEADER megközelítésnek hatalmas lehetőségei vannak a magyar vidékfejlesztés terén, mégis a megközelítés nincs túl hangsúlyosan megjelenítve a Programban. Van némi bizonytalanság a pénzügyi források tekintetében, a nemzeti vidékfejlesztési intézetekkel lévő kapcsolat és néha túl szigorú központi adminisztráció és irányítás csökkentheti az átfogó pozitív hatásokat. A jelenlegi LEADER rendszer nem járul hozzá megfelelően egy olyan fejlődési rendszerhez mely a helyi erőforrásokra építve a helyi problémákat hivatott integráltan megoldani. A vidéki gazdaság és társadalom, ideértve a mezőgazdaságot, nem határoz meg markánsan egy irányt, ezért a vidéki területek rendezett fejlődése mind gazdasági, környezeti és a vidéki életminőség szempontjából nem tűnik biztosítottnak. Ezt támasztja alá az a tény, hogy más nemzeti szabályozások olyan mértékben gyakorolhatnak hatást a vidéki életre, aminek az ellensúlyozására ezen Program intézkedései nem elegendők.

397



4.3. Az indikátorok rendszere 4.3.1.

Az indikátorok listája

EU hatásindikátorok Indikátor 1 2 3 4

5

6

7

Gazdasági növekedés Munkahelyteremt és Munkatermeléke nység A biodiverzitás csökkenésének megfordítása Magas természeti értékű mezőgazdasági és erdészeti területek megóvása A vízminőség javítása (a műtrágya mennyiség csökkentésével) Hozzájárulás az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez

Indikátor mérése Nettó* hozzáadott érték vásárlóerő paritáson (PPS) mért változása

Mértékegység millió Euró PPS

Célérték (2007-2013) 393,5

Létrehozott munkahelyek nettó száma

ezer fő

4,5+8,6

A bruttó hozzáadott érték változása teljes munkaidő egyenértékhez viszonyítva

Euró/ AWU

4940

Mezőgazdasági területen fészkelő vadon élő madarak állományindexének változása Megóvott magas természeti értékű terület nagyságának változása

Változás a tápanyagmérlegben - N (értékek és trend) Megújuló energiaforrásokból származó energiatermelés növelése (mezőgazdaság és erdészet)

%

3,2

ezer ha

517,0

ezer t

-238,4

kt/ olaj egyen-érték

1600

398



Célkitűzéshez kapcsolódó EU bázisindikátorok Indikátor

Indikátor mérése Mérték-egység Bázisév Alapadat Horizontális (Program szint) GDP /fő vásárlóerő paritáson 1. Gazdasági fejlődés PPS/fő 2005 61,4 (EU-25 = 100%) A foglalkoztatottak aránya a teljes 2. Foglalkoztatottsági ráta % 2005 56,9 (15-64 éves) népességhez viszonyítva Munkanélküliek aránya az aktív 3. Munkanélküliség % 2005 7,2 népességen belül I. Tengely: A mezőgazdasági és erdészeti ágazatok versenyképességének javítása Az alap, valamint közép- és felső fokú szakképzettséget szerzett gazdaságvezetők aránya* A 35 év alatti gazdálkodók az 55 év feletti gazdálkodók számához viszonyítva

4. Oktatás és képzés a mezőgazdaságban

5. Korstruktúra mezőgazdaságban

a

6. A munka termelékenysége a mezőgazdaságban 7. Mezőgazdasági beruházások 8. A foglalkoztatottság fejlődése a mezőgazdaságban 9. A mezőgazdaság gazdasági fejlettsége 10. Munkatermelékenység az élelmiszerfeldolgozásban 11. Bruttó állóeszközfelhalmozás élelmiszerfeldolgozás 12.A foglalkoztatottság fejlődése az élelmiszerfeldolgozásban 13. Az élelmiszerfeldolgozás gazdasági fejlettsége 14. Munkatermelékenység az erdőgazdaságban 15. Bruttó hozzáadott érték képződése az erdőgazdaságban 16. Félig-önellátó gazdálkodás jelentősége

%

%

Célérték

ÚMFT ÚMFT ÚMFT

2005

4.9/7.5

15/22

2005

0.15

0.2

A 35 év alatti gazdálkodók száma

ezer fő

2005

54,7

65,0

Az 55 év feletti gazdálkodók száma

ezer fő

2005

365,7

330,0

Munkaerő egységre jutó bruttó hozzáadott érték

Euro/AWU

2005

4170

5970

2005

801

1067,8

2005

194

179

millió euró

2004

2688,5

3500,0

euró /foglalkoztatott

2004

13900,0

20100,0

Bruttó állóeszköz-felhalmozás az élelmiszer-feldolgozásban

millió euró

2005

508,2

627,1

Foglalkoztatottság az élelmiszerfeldolgozásban

ezer fő

2005

140,4

132,4

millió euró

2004

1961,6

2661,0

euró /foglalkozta-tott

2004

14900,0

15870,0

millió euró

2004

116,5

125,8

%

2005

79.6

54,1

108,8

112,0

Mezőgazdasági beruházások bruttó értéke A mezőgazdasági foglalkoztatottak száma Bruttó hozzáadott érték a mezőgazdaságban Az élelmiszer-feldolgozásban foglalkoztatottakra jutó bruttó hozzáadott érték

Bruttó hozzáadott érték az élelmiszer-feldolgozásban Az erdőgazdaságban foglalkoztatottakra jutó bruttó hozzáadott érték Bruttó hozzáadott érték képződése az erdőgazdaságban Egy EUME alatti gazdaságok aránya

millió euró

ezer fő

II. Tengely: A környezet és a vidék fejlesztése Mezőgazdasági területen fészkelő 17. Biodiverzitás: vadon élő madarak Mezőgazdasági területen % 2003 állományindexe (index: fészkelő vadon élő madarak 2000=100%)

399



18. Biodiverzitás: Mezőgazdasági hasznosítású magas természeti értékű területek

Mezőgazdasági hasznosítású magas természeti értékű területek

19. Biodiverzitás: fafajösszetétel

Erdő és egyéb fás terület megoszlása (tűlevelű/lombos/kevert)

20. Vízminőség: bruttó tápanyagegyensúly

Nitrogén többlet

21. Vízminőség: nitrát terhelés

A talaj- és felszíni vizek nitrát tartalmának éves változása (index: 1992-1994=100%) Talajerózióval veszélyeztetett területek talajpusztulása Ökológiai gazdálkodásba vont mezőgazdasági terület

millió ha

2005

1,4

2,3

%

2006

13,0/82,0/5,0

11,0/86,0/3,0

kg/ha

2002-2004 átlaga

20,0

17,5

mg/l,

2000-2002 átlaga

77,5

73,00

t/ha/év

2004

0,41

0,35

ezer ha

2005

128,0

300,0

22. Talaj: eróziónak kitett területek 23. Talaj: ökológiai gazdálkodás 24. Éghajlatváltozás: Mezőgazdaságból és erdészetből származó megújuló energiaforrások 25. Éghajlatváltozás: megújuló energia termelésére hasznosított mezőgazdasági terület

Mezőgazdaságból származó megújuló energia termelés

kt. ásvány-olaj egyen-érték

2004

0,0

800,0

Erdészetből származó megújuló energia termelés (fa és fahulladék)


2003

777,0

1577,0

26. Éghajlatváltozás: levegő minőség mezőgazdaság

A mezőgazdaság üvegház hatású gáz és ammónia kibocsátása

1000 t CO2 1000 t ammónia

2003

10130,0/66,0

9927,0/64,7

III. Tengely: Az életminőség javítása a vidéki területeken és a gazdasági tevékenységek diverzifikációjának ösztönzése 27. Mezőgazdaságon kívüli gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodók aránya 28. Nem mezőgazdasági szektor foglalkoztatásának növekedése 29. Nem mezőgazdasági szektor gazdaságának fejlődése 30. Önfoglalkoztatás javulása 31 Turisztikai infrastruktúra

%

2005

38,5

47,

ezer fő

2005

3707,5

3745

millió euró

2004

66338,6

72200

Önfoglalkoztató személyek

ezer fő

2004

552,6

549

Szállásférőhelyek (falusi és fizető vendéglátás és kereskedelmi szálláshelyek) száma

ezer db

2005

569,2

594

Érintett egyéni gazdálkodók

Foglalkoztatás az iparban és a szolgáltatásokban Bruttó hozzáadott érték az iparban és a szolgáltatásokban

32. Internet ellátottság a vidéki térségekben 33. Szolgáltató szektor fejlődése

DSL lefedettség

%

2004

n.a.

A szolgáltatások részesedése az összes bruttó hozzáadott értékből

%

2004

65,2

72

34. Nettó elvándorlás

Vándorlási egyenleg

ráta/ezer fő,

2005

1,7

1,5

35. Élethosszig tartó tanulás a vidéki területeken

A 25-64 éves népesség részvétele az oktatásban és képzésben

%

2004

4,6

7,5

IV. Tengely: – LEADER 36. Helyi Akciócsoportok alakulása

A LEADER Helyi Akciócsoportok által érintett népesség

ezer fő

2005

1600,0

2350,0

400



Célkitűzésekhez kapcsolódó nemzeti kiegészítő bázisindikátorok Indikátor 1. Gazdasági fejlődés 2. Mezőgazdasági foglalkoztatás 3. Esélyegyenlőség fenntartása 4. Környezeti fenntarthatóság 5. Területi kohézió fenntartása

Mérté k-egység Horizontális (Program szint)

Indikátor mérése

Mezőgazdasági termelés aránya a GDP-ből

%

Mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottból

%

A nők aránya foglalkoztatottakból

%

a

mezőgazdasági

Az energetikai célú hasznosítás aránya a megtermelt biomasszából Az egy főre jutó GDP (régiók szintjén mért) szélsőértékei közötti különbség Az elvándorlási különbözet a vidéki térségekben

% % fő

Báz isév 200 4 200 5 200 4 200 5 200 3 200 5

Alap adat

Célé rték

3,1

2,9

4,97

4,1

22,9

23,2

8-10

22,0

39,7

43,5

4020

3500

6. Társadalmi kohézió fenntartása

Aktív kereső nélküli háztartások száma a vidéki ezer 200 655,7 620,0 térségekben háztartás 1 I. Tengely: A mezőgazdasági és erdészeti ágazatok versenyképességének javítása Átfogó cél: A fenntartható és versenyképes agrár- és élelmiszergazdaság megteremtése 7. milliár 200 Mezőgazdaság Mezőgazdaság hozzáadott értéke folyó áron 676,6 976,6 d Ft 4 hozzáadott értéke A mezőgazdaság jövedelmezősége (100 Ft összes milliár 200 1,3 1,6 eszközértékre jutó adózás előtti eredmény) d Ft 4 8. A Az élelmiszer-feldolgozás jövedelmezősége (100 milliár 200 mezőgazdaság 2,6 3,6 Ft összes eszközértékre jutó adózás előtti eredmény) d Ft 4 jövedelmezőség Az erdőgazdaság jövedelmezősége (100 Ft összes milliár 200 2,1 2,9 eszközértékre jutó adózás előtti eredmény) d Ft 4 9. Az élelmiszergazdaság összes exportból való 200 Mezőgazdasági % 6,1 6,6 részesedése 5 export Specifikus cél: Az ismeretszerzés támogatása és az emberi erőforrás szakképzettségének és korstruktúrájának javítása 200 A 40 év alatti egyéni gazdálkodók aránya % 14,4 16,4 10. 5 Korstruktúra 200 Az 55 év feletti egyéni gazdálkodók aránya % 51,7 50,7 5 11. Internet Számítógépet és internetet használó egyéni 200 % 28,0 48,0 használat gazdálkodók aránya 5 Specifikus cél: A termelési szerkezetváltás ösztönzése a fenntartható termelési struktúra elérése érdekében 12. A mezőgazdaság bruttó kibocsátásának 200 43,2/ 49,0/ Mezőgazdasági megoszlása a főbb ágazatokban % 4 56,9/6,1 51,0/7,0 ágazatok kibocsátása (állattenyésztés/növénytermelés és ebből kertészet) 13. Energetikai 200 Energetikai célú gabonatermelés aránya % 0,3 9,0 célú gabonatermelés 4 14. ezer 200 Állattenyésztés Állattenyésztést folytató egyéni gazdaságok száma 222,7 201,0 gazdaság 5 fejlesztése 15. Kertészet Kertészeti termelést folytató egyéni gazdaságok ezer 200 11,1 12,6 fejlesztése száma gazdaság 5 200 Termelői csoportok száma db 252 552 4 milliár 200 Termelői csoportok nettó árbevétele 118 348 d Ft 4 16. Termelői csoportok A termelői csoportok árbevétel arányos 200 % 6,0 6,0 jövedelmezősége 6 Termelői csoportok által lefedett mezőgazdasági 200 1315, ezer ha 550,0 terület 5 0 17. A termelés Élelmiszer-feldolgozást végző egyéni gazdaságok % 200 0,8/0, 1,2/0,

401



diverzifikálása

aránya (hús/tej/gyümölcs és zöldség/borkészítés borpalackozás) Specifikus cél: A fizikai erőforrások korszerűsítése és fejlesztése, az innováció elősegítése 18. Mezőgazdasági beruházások értéke (2005. évi milliár Mezőgazdasági változatlan áron) d Ft beruházások értéke 19. Állattartás Korszerűsítésre szoruló állattartó telepek száma telep korszerűsítése 20. Mezőgazdasági termékek elsődleges feldolgozásának korszerűsítése

Korszerű technológiájú feldolgozó üzemek aránya A feldolgozás és értékesítés technikai hátterét (minőségkövetés, tárolás, csomagolás, raktárnyilvántartás) komplexen korszerűsítő fejlesztések aránya

%

%

5

200 5 200 5 200 6 200 6

5/ 1,3/0,6

7/ 2,0/0,8

197,5

240,6

3850

1850

30,0

35,0

60,0

65,0

21. 200 Öntözött terület ezer ha 93,0 143,0 Öntözésfejlesztés 4 22. terajou A mezőgazdaság egységnyi GDP-re jutó 200 Mezőgazdaság le/ 43,5 41,0 energiafelhasználási energiafelhasználása milliár 4 hatékonysága d Ft Specifikus cél: A mezőgazdasági termelés és termékek minőségének javítása Alapanyag termelő és feldolgozó integrációk 23. Termelői (szerveződések) száma (növénytermelés/állatn.a. n.a. n.a. n.a. szerveződések tenyésztés/kertészet/erdészet) Földrajzi árujelzővel ellátott bejelentett termékek 200 db 11 14 száma 5 Kiváló minőségű élelmiszerek tanúsítási 200 db 350 400 24. Különleges rendszerébe tartozó termékek száma 5 minőségű termékek Földrajzi árujelzővel ellátott és hagyományos, 200 előállítása különleges termékek árbevételének aránya az % 0,5 1,0 5 élelmiszergazdaság árbevételéből A magasabb minőségű, nagyobb hozzáadott értékű 200 % 2-3 5,0 termékek aránya 5 II. Tengely: A környezet és a vidék fejlesztése Átfogó cél: A mezőgazdaság és az erdészet környezetbarát fejlesztése a terület agroökológiai adottságaihoz igazodó földhasználat térnyerésével, a természeti-táji erőforrások védelme, állapotuk javítása A környezetvédelmi és a tájgazdálkodási 25. Extenzív szempontokat előtérbe helyező, az agroökológiai millió 200 1,9 3,1 földhasznosítás adottságokhoz igazodó mező- és erdőgazdálkodással ha 5 érintett termőterület 26. 200 Éghajlatváltozás Fás szárú energiaültetvény ezer ha ~0 49,0 5 mérséklése Specifikus cél: Mezőgazdasági földterületek fenntartható hasznosítása, környezetkímélő gazdálkodási módszerek elterjesztése 27. Extenzív Biogazdálkodásba bevont ellenőrzött, illetve 200 ezer ha 128 300 hasznosítású átállás alatt lévő terület nagysága 5 mezőgazdasági Agrár-környezetvédelmi program alá tartozó 200 % 25,3 28 területek földterület a mezőgazdasági területből, 5 Egyes vadon élő fajok vagy társulások megőrzését 200 28. Érzékeny ezer ha 119,7 220,0 célzó szerződésbe vont területek támogatott nagysága 5 természeti Szennyezőanyagok vízbázisokba jutásának 200 mintaterület ezer ha 0,8 12,0 mérséklését/megelőzését érintő támogatott területe 5 200 Mocsaras és vizes élőhelyek megóvása ezer ha 35,3 40,0 5 200 Ökológiai gazdálkodás támogatott területe ezer ha 76,0 130,0 5 29. Kedvezőtlen 200 Integrált gazdálkodás, ezer ha 297,2 600,0 talajállapot javítása 5 Talajvesztés által veszélyeztetett megművelt 200 ezer ha 0 65,0 terület védelme (víz és szél erózió) 5 A talajba jutatott aktív hatóanyagok / kemikáliák 200 1450, 2350, ezer ha csökkentése által érintett terület 5 6 0

402



30. Natura 2000 mezőgazdasági terület

A NATURA 2000 szántó- és gyepterületek a mezőgazdasági területből Támogatott NATURA 2000 szántó- és gyepterület

% ezer ha

200 5 200 5

17,2

17,2

150,0

480,0

883,6

883,6

218,0

350,0

6,6

7,8

Specifikus cél: Kedvezőtlen adottságú területeken a mezőgazdasági tevékenység fenntartása Kedvezőtlen adottságú terület 31. Kedvezőtlen adottságú terület

Támogatott kedvezőtlen adottságú terület a mezőgazdasági területből Kedvezőtlen adottságú területeken gazdálkodók száma

ezer ha ezer ha ezer fő

200 5 200 5 200 5

32. Művelés 200 Parlagon hagyott szántóterületek aránya % 4,1 3,5 felhagyása 4 Specifikus cél: Erdészeti földterületek fenntartható használata, valamint az erdősültség növelése 33. Az ország 200 Erdőgazdálkodási célú területek aránya % 21,5 22,2 erdősültsége 6 200 Elsődleges erdőtelepítés mezőgazdasági területen ezer ha 17,8 70,0 34. 5 Erdőtelepítés - őshonos, lombos erdőt alkotó fafajokból történő 200 % 59,0 65,0 erdőtelepítés aránya 5 35. Erdő Az erdő környezetvédelmi programba bevont 200 ezer ha 0 160,0 környezetvédelem erdők területe 6 200 Natura 2000 erdőterület ezer ha 773,4 773,4 36. Natura 2000 5 erdő 200 - ebből magánerdő % 26,8 26,8 5 Specifikus cél: Állatjóléti kifizetések biztosítása Állatjóléti és higiéniai célú támogatásban részesülő gazdas 200 ~ 4500 gazdaságok száma ág 5 37. Állatjólét Magas szintű tartástechnológia kialakításával 200 6000 ÁE ~ létrehozott férőhely 5 0 III. Tengely: Az életminőség javítása a vidéki területeken és a gazdasági tevékenységek diverzifikációjának ösztönzése Átfogó cél: A vidéki lakosság életminőségének, jövedelmi és foglalkoztatottsági helyzetének javítása A vidéki térségekben az 1 lakosra jutó átlagos 1000 38. Jövedelem200 394 425 jövedelem (ezer Ft) és aránya az országos átlaghoz Ft színvonal 4 71,4 73 képest % Specifikus célkitűzés: A vidéki foglalkoztatási feszültségek csökkentése, a jövedelemszerzési lehetőségek bővítése 39. Az 1-9 főt alkalmazó, vidéki területeken működő ezer 200 207,3 215 Vállalkozások száma vállalkozások száma vállal-kozás 4 40. Vállalkozás A vidéki területeken ezer főre jutó működő db 56,45 58 sűrűség vállalkozások száma 200 Falusi szállásadás vendéglátóinak száma ezer fő 7,3 8,2 5 Vendégek száma a falusi magánszálláshelyen 200 36,2/ 48/14 41. Falusi ezer fő (külföldi/belföldi) 5 116,4 0 szállásadás ezer 171,3 Falusi magánszálláshelyen eltöltött 200 188/4 vendég/ vendégéjszakák száma (külföldi/belföldi) 5 17 éjszaka 396,6 Specifikus célkitűzés: A vidéki életminőség javítása a kulturális és természeti értékek fenntartható, komplex hasznosításával 42. A vidéki térségekben a veszélyeztetett műemlékek % 41 33 Örökségvédelem aránya 43. A falusi (rurális) kulturális és Leíró jellegű természeti örökség bemutatása 44. A helyben előállított termékek értékesítésére Leíró jellegű szolgáló infrastruktúra (helyi piacok)

403



Specifikus célkitűzés: A vidéki lakosság számra nyújtott alapszolgáltatások fejlesztése 45. Alapszolgáltatások Leíró jellegű elérhetősége 46. Szociális A szociális szektorban alkalmazott emberek száma ezer fő gazdaság

200 4

n.a.

3

404



Kontextus indikátorok (EU) Indikátor

Indikátor mérése

MértékBázisév egység Horizontális (Program szint)

Települések száma 1. Vidéki Összterület térségek lehatárolása Állandó lakosok száma

Alapadat

Célérték

db

2005

2986

2986

km2

2005

81493

81493

ezer fő

2005

4697,4

4576,7

A vidéki térségek területének 87,6 % 2005 aránya A vidéki térségekben élő lakosság 46.15 % 2005 2. A vidéki aránya térségek fontossága A bruttó hozzáadott érték aránya a N.A. % 2005 vidéki térségekben A foglalkoztatottság aránya a vidéki 49,9 % 2005 térségekben I. Tengely: A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása 84,8 % Szántóterület 2005 3. 11,0 Mezőgazdasági % Állandó rét/legelő 2005 földhasználat 3,0 % Ültetvény 2005

87.6 45,8 N.A. 51,0

80,0 15,0 5,0

Gazdaságok száma****

ezer gazdaság

2005

714,8

499,0

Megművelt mezőgazdasági terület

ezer hektár

2005

4.266,6

4180,0

ha

2005

8,6

14,5

%

2005

88,9/9,4/1,8

83,0/14,0/3,0

%

2005

88.3/11.6/0.1

81,1/18,0/1,0

AWU

2005

462740

323000

ezer ha

2000

1702,0

2028,0

%

2000

0.5/36.6

0,5/42,0

ha

2005

22,3

25,0

Átlagos birtokméret (termőterület) A gazdaságok megoszlása hasznosított 4. A gazdaságok mezőgazdasági terület alapján (5 hektár alatti gazdaságok, 5-50 hektár, szerkezete 50 hektár és nagyobb) Átlagos gazdaságméret és megoszlás (2 EUME-nál kisebb gazdaságok számaránya, 2-100 EUME, 100 EUME felett) Munkaerő (Éves munkaegységben) Fakitermelésre alkalmas terület FAWS 5. Erdőgazdaság Fakitermelésre alkalmas terület (nem szerkezete állami közintézmény, magán) aránya Átlagos magán erdőbirtok mérete

II. Tengely A környezet és a vidék állapotának javítása 6. Erdők termelékenysége 7. Erdősültség

8. KAT

Nettó átlagos éves hozadéknövekmény fakitermelésre alkalmas területeken A mezőgazdasági / erdészeti / természetes / mesterséges területek aránya mezőgazdasági terület megoszlása (KAT-on kívül/KAT hegyvidéki/egyéb KAT/különleges hátrányokkal érintett KAT) *****

Extenzív növénytermesztésben 9. Extenzív művelésű hasznosított mezőgazdasági terület területek Extenzív legeltetésben hasznosított mezőgazdasági terület

m3/év/ha

2000

5,8

6,0

%

2000

68,2/20,2/5,9/5,7

66,2/21,9/5,9/6,0

%

2005

84,9/0/6,7/8,3

84,9/0/6,7/8,3

ezer ha

2005

1350,0

1860,0

ezer ha

2005

420,0

690,0

405



NATURA 2000 területek aránya az ország területéből

%

2005

20,6

20,6

NATURA 2000 mezőgazdasági terület aránya

%

2005

17,2.

17,2.

NATURA 2000 erdő terület aránya

%

2005

43,6

43,6

11. Biodiverzitás: védett erdőterületek

Tényleges beavatkozás nélkül /minimális beavatkozással /aktív tevékenységgel/ táj- és természeti érték fenntartása céljából megőrzött (MCPFE 1.1, 1.2, 1.3 és 2. osztályok)

%

2000-2002

0,2/3,6/0,6/15,7

10,0/6,0/4,0/20,0

12. Erdőterületek bővülése

Erdő és egyéb fás terület átlagos éves növekedése

ezer ha/év

2000-2005 átlaga

13,8

11,0

Fák / tűlevelűek / lombos fák aránya a 2-4 lombpusztulási kategóriákban

%

2004

21,5/24,2/21,0

20,0/24,2/19,0

A teljes területből nitrát-érzékeny területként lehatárolt

%

2005

53,4

53,4

Öntözött mezőgazdasági terület

%

2005

1,8

2,5

10. Natura 2000 terület

13. Az erdei ökoszisztéma egészsége 14. Vízminőség: nitrát- és növényvédőszer szennyezés 15. Vízhasználat

16. Erdők védelme az összes főleg a talajvédelem Elsődlegesen talaj- és vízvédelmet 2000-2002 9,6 11,0 és más ökoszisztéma szolgáló erdő és egyéb fás terület erdőterület aránya % funkciók szempontjából III. Tengely: A vidéki területeken az életminőség javítása és a gazdasági tevékenység diverzifikációjának ösztönzése fő/km2

2005

108,5

107,7

Lakónépességből a 0-14 évesek aránya

%

2005

15,6

16,2

Lakónépességből a 15-64 évesek aránya

%

2005

68,7

63

Lakónépességből a 65 év felettiek aránya

%

2005

15,6

20,8

Bruttó hozzáadott érték aránya a primer szektorban

%

2004

4,8

4

19. A gazdaság Bruttó hozzáadott érték aránya a szerkezete szekunder szektorban

%

2004

30,3

29

Bruttó hozzáadott érték aránya a tercier szektorban

%

2004

64,9

67

%

2005

5,0

4,4

Foglalkoztatottság a szekunder szektorban

%

2005

32,4

31,2

Foglalkoztatottság a tercier szektorban

%

2005

62,6

64,4

%

2005

3,2

3

17. Népsűrűség

18. Korstruktúra

Népsűrűség

Foglalkoztatottság szektorban 20. Foglalkoztatottság szerkezete

a

primer

21. Tartós Tartós munkanélküliség az aktív munkanélküliség népesség százalékában

406



Közép- és felsőfokú képzettséggel rendelkezők a felnőtt korú (25-64 év) lakosság százalékában

%

2004

76,4

23. Internet DSL lefedettség elsődlegesen infrastruktúra (vidéki/vidékies/elsődlegesen városi)

%

2004

n.a.

22. Képzettség

79

Kontextus indikátorok (nemzeti kiegészítő) MértékBázisév Alapadat Célérték egység I. Tengely: A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása 1. Átlagos Az átlagos birtokméret (egyéni ha 2005 3,5/486,8 3,9/510 birtokméret gazdaságok/gazdasági szervezetek) ezer Traktorok száma 2005 120,5 150,5 2.Eszközell db átottság ezer db 2005 12,1 14,1 Gabona-betakarítógépek száma 3 1000 ha mg.- területre jutó kW 2000 815,0 905,0 Teljesítmény traktorkapacitás ellátottság 4. 100 ha mezőgazdasági területre jutó db 2005 2,1 2,7 Traktorsűrűség traktorok száma 5. 100 ha mezőgazdasági területre jutó db 2005 0,21 0,25 Kombájnsűrűsé kombájnok száma g II. Tengely A környezet és a vidék állapotának javítása 6. Természetvédel Országos jelentőségű védett területek % 2004 8,9 8,9 mi területek aránya aránya Szervestrágyázott terület ezer ha 2004 460,2 500,0 Műtrágyázott területen felhasznált műtrágyamennyiség hatóanyag, kg/ha 2005 133,0 128,0 7. Talajerő (gazdasági szervezetek) visszapótlás Mezőgazdasági területre jutó értékesített műtrágyamennyiség kg/ha 2005 67,0 66,0 hatóanyag Növényvédőszerrel kezelt alapterület, (gazdasági szervezetek): ezer ha - gyomirtóval 2005 1562,1 1410,0 8. Növényvédőszer ezer ha - rovarölőszerrel 2005 733,2 580,0 felhasználás ezer ha - gombaölőszerrel 2005 791,1 640,0 ezer ha - egyéb növényvédő szerrel 2005 363,1 210,0 III. Tengely: A vidéki területeken az életminőség javítása és a gazdasági tevékenység diverzifikációjának ösztönzése Regisztrált tartós munkanélküliek aránya 9. Tartós az összlakosságon és a regisztrált munkanélkülisé % 2005 48,76 42,5 munkanélkülieken belül a vidéki g térségekben Indikátor

Indikátor mérése

407



5. KAPCSOLÓDÁS A KÖZÖSSÉGI POLITIKÁKHOZ ÉS A HAZAI OPERATÍV PROGRAMOKHOZ 5.1. Kapcsolódás a más közösségi politikákhoz Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) felhasználását célzó Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST), valamint az erre épülő Program (ÚMVP) kialakításánál az integrált közelítés követelménye és módszere érvényesül. Ez egyrészt az ÚMVP EU stratégiákhoz, akció programokhoz, a különböző Uniós alapokból (ERFA, ESZA, Kohéziós Alap) finanszírozott nemzeti operatív programokhoz való kapcsolódását, másrészt pedig a program belső konzisztenciájának megteremtését jelenti. A különböző programok, tervek és tervezési szintek közötti szinergia megteremtésének követelménye, az ellentmondások kiszűrése a tervkészítés valamennyi fázisában érvényesül.

5.2. Kapcsolat a közösségi politikákkal és prioritásokkal Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program messzemenően figyelembe veszi az új Közösségi Agrárpolitika piacszabályozási és vidékfejlesztési célkitűzéseit, a fejlesztések arányainak, célrendszerének módosulását. A Közös Agrárpolitika 2003-ban induló reformja a termeléstől független támogatási rendszer érvényesítését, valamint a direkt támogatások helyett a vidék népesség-megtartó képességének növelését, a vidékfejlesztés (II. pillér) erősítését tűzte ki célul. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program továbbra is kiemelt jelentőségűnek tekinti a mezőgazdasági termelés, az élelmiszergazdaság (főként minőségi) feltételeinek korszerűsítését, a műszaki-technológiai hátrányok mérséklését. Ezzel párhuzamosan, fokozottan és komplexen érvényesülnek a vidék fejlesztését, a fenntartható fejlődést, a vidéki népesség megőrzését, az életminőség javítását szolgáló intézkedések.

5.2.1. Kapcsolat a Közös Agrárpolitikával A magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb strukturális gondja a növénytermelés és az állattenyésztés közötti diszharmónia (a növényi termékek többlete, az állattenyésztés erőteljes csökkenése). A KAP-reform tervezett változása – a változatosság, a tájjelleg erősítése révén – kedvező hatással lehet a növénytermelés szerkezetére, de a strukturális feszültségeken – egyéb források és fejlesztési célok nélkül – érdemben nem fog enyhíteni. A termelés adottságai alapján a GOFR-növények (gabona, olaj, fehérje, rost) termelése vélhetően meghatározó marad, az állattenyésztés pedig, még inkább veszít súlyából, még kisebb keresletet támaszt a takarmánynövények iránt. A Vidékfejlesztési Program összhangban van az EMGA-ból, vagy az erről szóló rendelet I mellékletében felsorolt ágazatok más eszközeiből finanszírozott intézkedésekkel. Az EMGA-ból finanszírozott, illetve a Bizottság 1974/2006 rendeletének I. Mellékletében felsorolt területek közül az alábbiak esetében nem áll fenn a kettős támogatás veszélye: –

Bor: a rendtartás szerkezetátalakítási támogatása működik, Vidékfejlesztési Programban nincs ezzel átfedő intézkedés

azonban

a

–

Dohány: Magyarország 2007 során a termeléshez kötött nemzeti kiegészítő támogatást tervez a dohánytermelők számára, azonban Vidékfejlesztési Program agrárkörnyezet-gazdálkodási intézkedéseit nem vehetik igénybe

408



–

Komló: Magyarország 2007 során a termeléshez kötött nemzeti kiegészítő támogatást NEM tervez (egyetlen komló termelő van, 40ha területen)

–

Közvetlen kifizetések: Magyarország a SAPS-ot alkalmazza

–

Olíva olaj és Egyedi intézkedések: nem relevánsak

A következő területeken szükséges a kettős támogatás lehetőségének kiküszöbölése: –

Gyümölcs és zöldség: a kiegészítő jelleg biztosítása az intézkedések mentén történik. A TÉSZ-ek által benyújtott Működési Programok tartalmazzák a Működési Alap felhasználására vonatkozó információkat. Nem részesülhet támogatásban: a (2200/1996 EK rendelet 14. cikke alapján) előzetesen elismert termelői szervezet elismerési tervében szereplő (a 1432/2003 EK rendelet 16. cikk c pontjának megfelelő) beruházás, a (2200/1996 EK rendelet 11. cikke alapján) elismert termelői szervezet (a 1433/2003 EK rendelet 5. cikkében meghatározott) Működési Alapjából finanszírozott beruházás. Az elismerési tervek és a Működési Alapból finanszírozható intézkedéseket tartalmazó Működési Programok az MVH-nál megtalálhatóak, a Kifizető Ügynökség kiszűri az esetleges kettős igényléseket.

–

Cukor: A cukor rendtartás reformja okán létrehozott Cukor Szerkezetátalakítási Alapnak (SZA) van egy mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációjára adható összetevője, amely az EMVA diverzifikációs intézkedésével ütközhet. A két alap felhasználásának időbeli elhatárolása az alábbiak szerint valósítható meg: az EMVA diverzifikációs intézkedését csak abban az esetben veheti igénybe a jelentkező, amennyiben a SZA-ból részére finanszírozott projekt befejeződött. Az EMVA diverzifikációs intézkedés pályázati felhívása tartalmazni fogja, hogy a SZA-ból sikeresen pályázó addig nem pályázhat, ameddig a SZA-ból történő kifizetések le nem zárultak.

–

Méhészet: A Tanács 797/2004 rendeletének 2. cikk (c) bekezdése szerinti intézkedésre beadott pályázat tartalmazhat olyan beruházást, amely az EMVA-ból is támogatható lehetne. A kettős támogatás kizárása érdekében a 81/2006 FVM rendelet kötelezi a pályázókat nyilatkozat tételétre, miszerint más forrásból nem vesznek igénybe támogatást.

Termeléshez kötött nemzeti kiegészítő támogatások (top-up): Magyarország megvizsgálta a 1974/2006 bizottsági rendelet I. Mellékletében foglalt hivatkozásokat a szarvasmarhafélék, valamint a juh és kecske támogatására vonatkozóan (1782/2003 tanácsi rendelet 114., 119. és 132. cikk) A 2007 évre tervezett nemzeti kiegészítő támogatások a 132. és a 114. cikkben foglalt intézkedésekre a termeléstől elválasztottan, történelmi bázis alapján kerülnek elosztásra. A 119. cikkben foglalt támogatási formára Magyarország nem tervezi nemzeti kiegészítő támogatás nyújtását. Fentiek alapján nem szükséges az elválasztás. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program fejlesztési forrásainak ésszerű felhasználása több lehetőséget kínál strukturális feszültségek mérséklésére. A növénytermelés termékfeleslegének energetikai célú felhasználása, energia növények termelésbe vonása elősegíti a termelési szerkezet átalakulását, korszerű technológiák alkalmazását, valamint a vidéki munkahelyteremtést. A

409



növénytermelés szerkezetének átalakítását a gabonaintervenciós rendszer kedvezőtlen változása is indokolja. A program struktúra-átalakító szerepet szán a kertészeti ágazatok fejlesztésének, valamint kiemelt jelentőségűnek tekinti állattenyésztés EU előírásoknak megfelelő fejlesztését, a minőségi termelés feltételeinek megteremtését, a termelési potenciál kihasználását. A környezetvédelem, a környezetgazdálkodás, a tájfenntartás ösztönzése ugyancsak alapvető fontosságú terület.

5.2.2.

Kapcsolat a Halászati Operatív Programmal

Koherencia Az ÚMVP és a HOP közötti koherencia a programok célrendszere alapján közelíthető meg. Az ÚMVP nem tartalmaz a HOP-hoz hasonló célrendszer-bemutatást, a nemzeti prioritásokat jeleníti meg. Az ÚMVP átfogó nemzeti prioritása3 a következő: „A szántóföldi termeléssel foglalkozó egységek fejlesztése az állattartási és a feldolgozó ágazat korszerűsítésével, valamint az energianövények és a kertészet diverzifikálásával.” A HOP átfogó célja a halászati ágazat szereplői versenyképességének javítása, amelynek együtt jár a minőségfejlesztéssel, környezet- és természetvédelemmel, fenntartható módon. Ebben a viszonylatban koherencia a programok között nem állapítható meg, az ÚMVP nemzeti prioritása egyértelműen a mezőgazdasági alaptevékenységre, míg a HOP a halászati termékpályára fókuszál, nincs olyan jellegű kapcsolódás a mezőgazdasági termelés és a halászat között4, amely a két program koherenciáját teremti meg. Az ÚMVP és a HOP között kapcsolódás a HOP részéről az ÚMVP 2, illetve 3 intézkedéscsoportjának vonatkozásában jelentkezik, mivel a célrendszere kiterjed egyrészt a környezetvédelmi kérdésekre, a környezetvédelmi és állatjóléti normák maradéktalan betartása terén, másrészt a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek erősítésével hozzájárul a vidéki jövedelmek stabilizálásához, illetve a hagyományos halászati módok fenntartásával a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelméhez. A HOP fejlesztései, a beruházások által létesített munkahelyek erősítik a vidék lakosságmegtartó képességét, mert a halászati üzemek nagy része olyan vidéki területeken található, ahol a munkaalkalmak szegényesek, a jövedelmek alacsonyak. A HOP által finanszírozott beruházások a tájképi környezet fenntartásához, fejlesztéséhez is hatékonyan járulnak hozzá. Az ÚMVP részéről a koherenciát az agrár-környezetvédelmi intézkedések között szereplő extenzív halastavak támogatás célprogram biztosítja, mivel ezen keresztül a környezetvédelmi célú termelési módra irányuló korlátozások vállalása mellett a halászati gazdálkodók számára jövedelemkompenzációt biztosít. A programok vásárlói tudatosság fejlesztésére irányuló akciói kölcsönösen erősítik egymást.

Lehatárolás A Halászati Operatív Program az alábbi tevékenységi területeken tervez támogatásokat: 3.1.

2. Prioritási Tengely: Akvakultúra, belvízi halászat és a halászati és akvakultúra- termékek feldolgozása és forgalmazása

3.1.1. Akvakultúra (2.1.) 3.1.2. Belvízi (természetes vízi) halászat (2.2)

3 4

ÚMVP 0209 0514 Korm elé, 35. oldal, 3.2.1 pont, 2. bekezdés A takarménytermesztés terén természetesen van, de az nem koherencia-vizsgálat tárgya.

410



3.1.3. Halfeldolgozás és marketing (2.3.) 3.2.

3. Prioritási Tengely: Közös érdekeket célzó intézkedések

3.2.1. Kollektív akciók (3.1) 3.2.2. Új piacok kialakítása, és promóciós kampányok szervezése (3.4) 3.2.3. Kísérleti projektek (3.5.) A HOP által támogatott akciók jogosultjai halászatban tevékenykedő vállalkozások. Az ÚMVP-vel történő lehatárolás alapja a jogosultság viszonylatában a tevékenység, ez pontosan meghatározza az egyes támogatási Programokhoz történő csatlakozás lehetőségét. A tevékenységet a TEÁORszámok azonosítják be. Az ÚMVP és a HOP viszonylatában lehatárolási kérdés a 2004-2006-os NVT agrárkörnyezetgazdálkodási támogatási keretében az extenzív halastavak támogatása. Ez tevékenységi oldalról a HOP alá tartozik, a 2004-2006-os időszak 2007-2013 közötti időszakra átnyúló támogatási programjaira vonatkozó átmeneti rendelkezések alapján viszont azt az EMVA-nak kellene finanszíroznia. A lehatárolás megoldása szerint az extenzív halastavak támogatása az ÚMVP agár-környezetvédelmi célprogramjai között kerül támogatásra. A Program alapján az extenzív halastavak támogatása a teljes 2007-2013 közötti időszakban EMVA-finanszírozású lesz.

5.2.3. Kapcsolódás az uniós politikákhoz Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program megvalósításában további lehetőséget, egyes esetekben, pedig a támogatások igénybevételének feltételét jelenti a különféle uniós stratégiákhoz való kapcsolódás. A versenyképes mezőgazdasági termelés megvalósítása, a szerkezetátalakítás, az élelmiszerbiztonság megteremtése konzisztensen illeszkedik a Biogazdálkodás Cselekvési Programjához (COM (2004 – 415), a megújuló energiaforrások fokozódó felhasználását ösztönző kötelezettségvállaláshoz (COM 2004 – 366). A racionális földhasznosítást, a mezőgazdasági- és erdészeti rendszerek kialakítását szolgáló fejlesztések forrásai a Natura 2000 és a Víz-keretirányelv programjaiban való részvétellel növelhetők. Az éghajlatváltozás hatásainak tudatos kompenzálása érdekében további lehetőséget nyújt az EU erdészeti stratégiai és cselekvési terve (COM 2005 – 84), amely igen fontos a fenntarthatósággal és a munkahelyteremtéssel kapcsolatos intézkedések megvalósításában. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program valamennyi prioritása közvetett, vagy közvetlen kapcsolatban van az EU környezetvédelmi cselekvési programjával (1600/2002/EK határozat). A valamennyi tengelyt érintő technikai segítségnyújtás eszközei már a programkészítés során jelentős segítséget nyújthatnak az érintettek felkészítésében, naprakész tájékoztatásában. A hazai, az európai koncepcionális dokumentumokkal és a Közösségi Stratégiai Iránymutatással összhangban az ÚMVP kiemelkedő figyelmet fordít a horizontális politikák érvényesítésére és a programszintű megvalósításra (fenntarthatóság, esélyegyenlőség, társadalmi/gazdasági/környezeti biztonság, területiség). Ezeket a politikákat a stratégia tervezésekor, a programkészítés, a megvalósítás, az értékelés és az ellenőrzés folyamatában egyaránt figyelembe kell venni.

5.3. Kapcsolódás a hazai operatív programokhoz Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program szervesen illeszkedik a nemzetgazdaság más területeit érintő tervezési folyamatokhoz, koncepciókhoz. A Kormány az 1076/2004. (VII. 22.) számú Korm. határozat elfogadásával döntött az Európa Terv (2007-2013) kidolgozásának tartalmi

411



és szervezeti kereteiről. A határozat értelmében készültek el a hosszú távú (2005-2020) fejlesztéspolitikai dokumentumok – Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK), illetve az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) – amelyek megalapozzák az EU strukturális alapjainak, és Kohéziós Alapjának felhasználási területeit és céljait. Az Európai Unió Kohéziós Alapjából és strukturális alapjaiból a 2007-2013 közötti időszakra előirányzott források eredményes és hatékony felhasználását megalapozó stratégiai keret az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) tartalmazza, amely megfelel az Európai Unió által előírt Nemzeti Stratégiai Referencia Keretnek (NSRK). Az ÚMFT és az NSRK által körvonalazott fejlesztési stratégia konkrét megvalósítását operatív programok tartalmazzák, részletezik. A kiemelt fejlesztési területekhez hét, a fejlesztési régiókhoz ugyancsak hét operatív program kapcsolódik. Ezekkel a Kohéziós Alapot és strukturális alapokat felhasználó operatív programokkal párhuzamosan készült az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv, amelynek végrehajtása az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program alapján történik. Az ÚMVP finanszírozását döntően az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) teremti meg, amely különböző komplex fejlesztések révén a strukturális alapok és a Kohéziós Alap elérhető forrásaival, valamint nemzeti támogatásokkal, kedvezményes hitelekkel is kiegészülve integrált fejlesztéseket finanszíroz. Az országos koncepciók és a vidékfejlesztési intézkedéscsoportok célkitűzései egyrészt kapcsolódnak egymáshoz, másrészt pedig, egymás folytatását, kiegészítését jelentik. Ebből eredően a megvalósítás alapvető követelménye a fejlesztések koherenciájának megteremtése, illetve – a kettős támogatás elkerülése érdekében – a területek egyértelmű elkülönítése, lehatárolása. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program operatív programokhoz való kapcsolódásának, a fejlesztések lehatárolásának fontosabb jellemzői a következőkben összegezhetők: –

Az ÚMVP környezet és vidékfejlesztésre irányuló intézkedéscsoportja (2. intézkedéscsoport) több ponton is kötődik a Környezet és Energia Operatív Programhoz (KEOP). Az EMVA-ból finanszírozható tevékenységek jelentős része a természet- és környezetvédelemhez, a földhasználathoz, a megújuló energiatermeléshez, a biomassza hasznosításához, az infrastruktúra fejlesztéshez kapcsolódik. Az EMVA felhasználási lehetőségei azonban – a támogatható tevékenységek és kedvezményezettek tekintetében – korlátozottak, ezért alapvető fontosságú az ÚMVP és a KEOP céljainak és intézkedéseinek összehangolása, összekapcsolása. A két program között a forrást kiegészítő, az intézkedés hatékonyságát növelő koordináció szükséges: – az agrár- és erdő-környezetvédelmi intézkedések, a Natura 2000 hálózat, a vízgazdálkodás finanszírozásához, – a védett természeti területek értékeinek megőrzéséhez, a VTT-hez kapcsolódó új típusú ártéri gazdálkodáshoz, – az állattartó telepek elmaradt környezetvédelmi beruházásaihoz, – a biomassza elsődleges feldolgozásához, – az infrastruktúra-fejlesztéshez.

–

Az ÚMVP kedvezményezettjei a mezőgazdasági termelők, a fejlesztések a mezőgazdasági hasznosítású külterületeken valósulhatnak meg. A KEOP forrásai a nem mezőgazdasági tevékenységet végző vállalkozások környezeti és energiagazdálkodási fejlesztésére irányulnak. A megújuló energiatermelés fejlesztései csak a kisméretű, a termelők tulajdonában levő feldolgozók esetében támogathatók az EMVA-ból. Az értékesítési célú és volumenű energiatermelést a KEOP támogatja. A két terület közötti szinergia a források hasznosulásának

412



alapvető feltétele. Az állami kezelésű védett területek természeti értékeinek megőrzését, infrastrukturális beruházásait a KEOP finanszírozza. –

Az ÚMVP fontos célkitűzése a vidéki népesség helyben tartása, a megélhetés, az alternatív jövedelemszerzés lehetőségének megteremtése. A vidéki infrastruktúra, úthálózat kiépítésére, korszerűsítésére irányuló intézkedések finanszírozása a Közlekedés Operatív Program (KEOP) forrásaiból történik. Ezek a beruházások a vidéki térségekben is gazdasági fejlődést indíthatnak el részben, termékértékesítés lehetőségeinek (piacok), részben a munkahelyek „közelebb” hozásával, a vállalkozói környezet minőségének javításával. A mezőgazdasági bekötő- és feltáró utak, erdőgazdasági utak, műtárgyak építése, korszerűsítése az EMVA-ból történik.

–

A programokban kiemelt fontosságú a mikro-vállalkozások tevékenységének fejlesztése, különös tekintettel a vidéki térségekre. A mezőgazdasági tevékenységet, illetve élelmiszer-feldolgozást mikro-vállalkozások fejlesztésére az EMVA forrásai szolgálnak. Más nemzetgazdasági ághoz tartozó vállalkozások támogatása a Gazdaságfejlesztési és a regionális operatív programokból történik.

–

A kutatás-fejlesztés és az innovációs tevékenységek eredményein alapuló korszerű technológiák és know-how alkalmazásával (például: az élelmiszerek minőségbiztosítása) jelentős minőségi fejlődés érhető el a mezőgazdasági termékelőállítás és a feldolgozás terén egyaránt. A programok közötti szinergia az ágazatok közötti technológia-átadás elősegítésével erősíthető, amelyben a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program K+F Intézkedései és a regionális operatív programok egyaránt részt vállalhatnak.

–

A Társadalmi megújulás Operatív Program (TÁMOP) és a Társadalmi Infrastruktúra (TIOP) forrásai az oktatás, a kultúra, a foglalkoztatás, a szociális szféra, a vidéki életminőség javítása, a helyi közösségek fejlesztése, a turisztikai tevékenységek ösztönzése terén kapcsolódik az EMVA I. és III. tengelyéhez. Az operatív programok forrási bővítik a kedvezményezettek körét, illetve magasabb tudásszintű, igényesebb környezetet, közeget teremtenek a vidéki, és ezen belül a mezőgazdasági tevékenységet végző népesség számára.

–

Az Elektronikus Közigazgatás és Államreform Operatív Programok (EKOP, ÁROP) társadalmi, közigazgatási szolgáltatások megújításával kapcsolatos intézkedései közvetlen, közvetett hatást gyakorolnak a mezőgazdasági beruházások, vállalkozások hatékonyabb, gördülékenyebb működésére.

–

A III. (A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság) és a IV. intézkedéscsoport (LEADER) intézkedései sok szálon kötődnek a regionális operatív programokhoz (ROP). A vidékfejlesztési célokat szolgáló intézkedések, különös tekintettel a helyi kapacitásfejlesztést, a helyi partnerség megerősítését szolgáló intézkedésekre, a 28 leghátrányosabb helyzetű kistérség fejlesztését szolgáló komplex kormányzati programhoz illeszkedve kerülnek lebonyolításra. A LEADER program megvalósítása a komplex programmal szoros koordinációban zajlik, melynek során a leghátrányosabb helyzetű kistérségek speciális szempontjai a programban jelentős mértékben érvényesülnek.

–

A tárcaközi egyeztetések feladatlehatárolása szerint az EMVA III. és IV. Intézkedéscsoportjának forrásai a mezőgazdasági, illetve a mezőgazdasághoz kötődő fejlesztéseket részesítik előnyben. A vidéki lakossági infrastruktúra, út- és közműfejlesztések EMVA forrásokból nem támogathatók.

–

Az idegenforgalom, a turizmus terén a nem kereskedelmi célú és méretű szálláshelyek és szolgáltatásaik infrastruktúrájához – a horizontális integráció

413



elvének érvényesítésével – EMVA források vehetők igénybe. Egyéb, az előző fejlesztésekkel összehangolt idegenforgalmi beruházások támogatása a regionális operatív programok feladata. –

A falvak megújulását célzó intézkedések, a jelentős kulturális értéket képviselő, műemlékvédelem alatt álló épületekkel rendelkező településekre összpontosítanak. A támogatások igénybevételénél a támogatásra kijelölt települések listáját, illetve a fejlesztés méretét, komplexitását tekintik a lehatárolás kritériumának A vidéki településeket és az egyszerű projektet az EMVA-ból támogatják.

–

A falvak infrastrukturális fejlesztése kívül esik a támogatható projekteken. A vidéki alapvető szolgáltatásainak fejlesztési forrásai eredetük szerint a települések méretétől függően vehetők igénybe. A kistérségek központjait a regionális programokból, a kis lélekszámú falvak szolgáltatásinak fejlesztését a Vidékfejlesztési Programból támogatják. A szinergikus fejlesztések előnyt élveznek.

414



2

1,2

A kor-szerkezetváltás

1,3

Gazdasági és termelési szerkezetváltás

1,4

A befektetések és a minőség támogatása

1,5

Infrastrukturális támogatások

3

S,D

D S

S,D

S,D

S,D

S,D

S

S

S

S

S

1

2

3

4

S

Az emberi erőforrások fejlesztése a minőségi képzés, a kutatás és innováció területén

Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek

2

3

4

D

S

S

S

D

S

S

S

S S

1

Alkalmazkodóképesség javítása

Foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése

Kulturális infrastruktúra

3

A munkaerő-piaci részvételt támogató infrastruktúra

2

Egészségügyi infrastruktúra

1

Az oktatási infrastruktúra

2

Kiemelt fejlesztések

1

Társadalmi megújulás OP

Egészségmegőrzés és a társadalmi befogadás, részvétel erősítése

4

Társadalmi infrastruktúra OP

Improvement of healthcare and ability to work

3

A kormányzási és megújulási képesség javítása

2

Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése

1

Közlekedési módok összekapcsolása

6

Az emberi erőforrás minőségének javítása

5

Térségi elérhetőség javítása

Hatékony energia-felhasználás

4

Államreform Op

Folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés

3

A közigazgatási szolgáltatásokhoz történő hozzáférést támogató infrastrukturális

2

Elektronikus közigazgatás A közigazgatás és a közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítása

1

Megújuló energiaforrás felhasználás

Természeti értékeink jó kezelése

Vizeink jó kezelése

Egészséges, tiszta települések

4

Az ország és a régióközpontok nemzetközi elérhetőségének javítása

3

Pénzügyi eszközök

Vállalkozások (kiemelten KKV-k) komplex fejlesztése

2

Közlekedési OP

5

6

S

S S

S

S

S,D

A környezet és a vidék fejlesztése 2,1

2,4

Agrár-környezetgazdálkodási, Natura 2000 és erdőkörnyezetgazdálkodási támogatás A Kedvezőtlen Adottságú Területek és a hagyományos mezőgazdasági táj megőrzése Beruházási támogatás a környezeti előírások betartása és a vízgazdálkodás érdekében Az erdőtelepítés és -gazdálkodás támogatása

2,5

A jó minőségű víz egyensúlyi mennyiségének biztosítása

2,6

A talajvédelem erősítése

2,7

Az állatjóléti kifizetések biztosítása

2,2 2,3

3

1

A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása 1,1 Az információk és tudás elterjesztése

Környezet és energia OP Fenntarható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése

Inzézkedés 1

K+F+I

No. Prioritás

Prioritás

Koherencia az "Új Magyarország" Vidékfejlesztési Program és az Új Magyarország Fejlesztési Terv Ágazati OP-i között

A modern üzleti környezet erősítéséért

Gazdaságfejlesztési OP

S,D

S

S,D

S,D

S,D

S,D

S,D

S,D

S,D S,D

S,D

A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása 3,1 3,2 3,3

A diverzifikáció, mikro-vállalkozások és turizmus természeti és kulturális örökségre épülő támogatása Az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása és falumegújítás A helyi kapacitásépítés támogatása

D

S

D S

S

"S" mint Szinergia: Az UMVP intézkedések támogatják vagy alátámasztja őket az UMFT prioritásai (kiegészítő vagy multiplikátor "D" mint Demarkáció: Hasonlóan az UMVP intézkedéseket alátámasztják az UMFT prioritásai, a demarkáció tisztázott

415.

S S, D

S,D

S

S



2

3

1

2

1

2

3

4

1

2

3

4

5

3

4

1

2

3

Térségfejlesztési akciók

Humán infrastruktúra fejlesztek

Közlekedési infrastruktúra fejlesztés

Turisztikai célú fejlesztések

Regionális gazdaságfejlesztés

2

Város- és térségfejlesztés

1

DA OP

A turisztikai potenciál erősítése

Térségi közlekedés fejlesztése

Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése

Településfejlesztés

A turisztikai potenciál erősításe

Versenyképes helyi gazdaság megteremtése

Integrált városfejlesztés

Helyi és térségi kohéziót segítő infrastrukturális fejlesztés

4

Regionális turizmusfejlesztés

3


A turisztikai potenciál erősítése

5

A városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése

4

ÉA OP A regionális és helyi jelentőségű közlekedési infrastruktúra fejlesztése

2

ÉM OP A gazdaság működési feltételeinek javítása

1

Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés

5

Városfejlesztés

Turizmusfejlesztés – Pannon örökség megújítása


Települési területek megújítása

A humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése

4

Humán közszolgáltatások és közösségi településfejlesztés

S

3

Helyi és térségi közszolgáltatások fejlesztése

S

A régió vonzerejének fejlesztése

A versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztése

2

KD OP

DD OP

4

A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása 1,1 Az információk és tudás elterjesztése 1,2

A kor-szerkezetváltás

1,3

Gazdasági és termelési szerkezetváltás

1,4

A befektetések és a minőség támogatása

1,5

Infrastrukturális támogatások

D

D

D

D

D

D

D

D

S

D

A környezet és a vidék fejlesztése 2,1

2,4

Agrár-környezetgazdálkodási, Natura 2000 és erdőkörnyezetgazdálkodási támogatás A Kedvezőtlen Adottságú Területek és a hagyományos mezőgazdasági táj megőrzése Beruházási támogatás a környezeti előírások betartása és a vízgazdálkodás érdekében Az erdőtelepítés és -gazdálkodás támogatása

2,5

A jó minőségű víz egyensúlyi mennyiségének biztosítása

2,6

A talajvédelem erősítése

2,7

Az állatjóléti kifizetések biztosítása

2,2 2,3

3

1

NYD OP

Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra

Intézkedés 1

Prioritás

No. Prioritás

A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozás-orientált fejlesztése

KM OP

Koherencia az "Új Magyarország" Vidékfejlesztési Program és az Új Magyarország Fejlesztési Terv Regionális OP-i között

D D D D D D

A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása 3,1 3,2 3,3

A diverzifikáció, mikro-vállalkozások és turizmus természeti és kulturális örökségre épülő támogatása Az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása és falumegújítás A helyi kapacitásépítés támogatása

D

D

D D

D D

"S" mint Szinergia: Az UMVP intézkedések támogatják vagy alátámasztja őket az UMFT prioritásai (kiegészítő vagy multiplikátor hatás) "D" mint Demarkáció: Hasonlóan az UMVP intézkedéseket alátámasztják az UMFT prioritásai, a demarkáció tisztázott

416

D D

D

D D

5



5.4. Koherencia a Közösségi Stratégiai Iránymutatásokkal A vidékfejlesztésre vonatkozó Közösségi Stratégiai Iránymutatásoknak megfelelően, a Tanács 1698/2005 Rendelete alapján kiosztható támogatásoknak messzemenően hozzá kell járulnia az EU fő prioritásaihoz (Lisszabon, Göteborg), továbbá a közösség kohéziós-, környezeti és agrárpolitikájának fő irányvonalaihoz. Ezért az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban meghatározott intézkedések nagyban koherensek a fent említett dokumentumokkal. A következő táblázat bemutatja a különböző intézkedések a Közösségi Stratégiai Iránymutatásokkal való koherenciáját. Melyben a (+) az erős, a (o) a gyenge koherenciát jelenti.

K ód

Az intézkedés megnevezése

1. intézkedéscsoport: A versenyképességének javítása, 20. cikk 11 1 11 2 11 3 11 4 11 5 12 1 12 2 12 3 12 4

12 5 12 6 13 1 13

Szakképzési és tájékoztatási tevékenységek A fiatal mezőgazdasági termelők elindítása A mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása (korai nyugdíjba vonulás) Tanácsadói szolgáltatások igénybevétele Üzemvezetési, helyettesítési és gazdálkodási tanácsadási, valamint erdészeti szaktanácsadási szolgáltatások létrehozása A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése Az erdők gazdasági értékének javítása A mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése Együttműködés új termékek, folyamatok és technológiák fejlesztése céljából a mezőgazdasági és az élelmiszer-ágazatban, valamint az erdészeti ágazatban A mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódó infrastruktúra Természeti katasztrófák által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítása és megfelelő megelőző intézkedések bevezetése A közösségi jogszabályokon alapuló előírások betartása A mezőgazdasági termelők

1698/2005 Közösségi EMVA Stratégiai rendelet Iránymutatások mezőgazdasági és erdészeti

ÚM FT ágazat

+

+

+

+

+

+

+

o

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

o

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

417.

418 2

13 3 14 1 14 2

részvétele az élelmiszer-minőségi rendszerekben Termelői csoportok támogatása az élelmiszer-minőségi rendszerek keretébe tartozó termékekre vonatkozó tájékoztatási és promóciós tevékenységek terén A szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása Termelői csoportok létrehozásának támogatása

+

o

o

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

2. intézkedéscsoport: A környezet és a vidék fejlesztése 21 1 21 2 21 3 21 4 (A) 21 4 (B) 21 5 21 6 22 1 22 2 22 3 22 4 22 5 22 6 22 7

Hegyvidéki mezőgazdasági termelőknek a természeti hátrány miatt nyújtott kifizetések A hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzetű területek mezőgazdasági termelőinek nyújtott kifizetések Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelvhez kapcsolódó kifizetések Agrár-környezetvédelmi kifizetések Genetikai erőforrások megőrzése

Állatjóléti kifizetések Nem termelő beruházásoknak nyújtott támogatás Mezőgazdasági földterület első erdősítése Agrár-erdészeti rendszerek első létrehozása mezőgazdasági földterületeken Nem mezőgazdasági földterület első erdősítése Natura 2000 kifizetések Erdő-környezetvédelmi kifizetések Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések bevezetése Nem termelő beruházások

3. intézkedéscsoport: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása 31 1 31 2 31 3 32 1

Nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás Mikro-vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása A turisztikai tevékenységek ösztönzése A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

418

419 32 2 32 3 32 3 33 1 34 1

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

LEADER

+

+

+

Hazai és nemzetközi térségek közötti együttműködések

+

+

+

Működési költségek, készségek elsajátítása és animáció (ösztönzés)

+

+

+

Falumegújítás és -fejlesztés A vidéki örökség megőrzése és fenntartható fejlesztése- kulturális örökég A vidéki örökség megőrzése és korszerűsítése – Natura 2000 fenntartási/fejlesztési tervek készítése A 3. tengelyhez tartozó területeken működő gazdasági szereplőkre vonatkozó képzési és tájékoztatási intézkedés Készségek elsajátítása, ösztönzés és a helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása és végrehajtása

4. Intézkedéscsoport: LEADER 41 1 412 41 3 42 1 43 1

5.5. Közösségi hozzáadott érték A közösségi hozzáadott érték tekintetében fontos látni a különbséget, mi történne, ha a programban szereplő problémákat és azok megoldásait csak nemzeti szinten néznénk, vagy látnánk a közösségi szint hozzáadott értékét is. Magyarország számára a felzárkózás során fontos, hogy más tagállamok tapasztalataira is támaszkodhasson, részt vehessen a közösségi akciókban és a közös problémákat együttműködésben a többi tagállammal oldhassa meg. Magyarország jelenlegi helyzetében pénzbeli hozzáadott értéket jelent, hogy nemzeti forrásokból, az Európai Unió támogatása nélkül, nem valósulhatnának meg ilyen mértékű agrár- és vidékfejlesztési beruházások. A programozásban is megjelenik hozzáadott érték. Az EU alapok és az azokhoz köthető programozási kötelezettség nélkül valószínűtlen, hogy a magyar hatóságok felvállaljanak többéves beruházási kötelezettségeket egy hétéves időszakra. Ehhez kapcsolódóan, egy pusztán nemzeti beruházás nem írna elő ilyen szintű nyomon követést beleértve az indikátorokat, formális értékeléseket, vagy partnerséget a tervezésben és a végrehajtásban. A harmadik típusú hozzáadott érték a fejlesztéspolitikát érinti. EU alapok és jogszabályi kötelezettségek hiányában sok prioritás, vagy intézkedés nem, vagy nem ugyanolyan mértékben élvezne hazai támogatást. Ez különösen igaz néhány új, vagy innovatívabb beavatkozás esetében, mint például a környezetvédelem, a falusi turizmus, vagy az alternatív mezőgazdasági tevékenységek és az IKT. Egy további hozzáadott érték rejlik a hálózatosodásban. Ezt erősíti a részvétel a közösségi vidékfejlesztési programozás területén is, mivel ez lehetőséget teremt közös tanulási folyamatokban való részvételre, a releváns bizottsági szolgálatok, a tagországok megfelelő nemzeti szintű intézményeinek illetve nemzetközi szakértők bevonásával.

419

420

6. A

MONITORINGÉRTÉKELÉSE

ÉS

ÉRTÉKELÉSI

RENDSZEREK

6.1. A javasolt megvalósítási eljárások értékelése, monitorozást, az értékelést és a pénzügyi vezetést

ideértve

a

A megvalósítás rendszerének létrehozása, ideértve az illetékes hatóságok és felelős szervek kijelölését, azok vezetési feladatainak és ellenőrzési struktúrájának a leírását, a monitorozó és értékelő rendszereket, valamint a tájékoztatás és nyilvánosság irányában tett lépéseket is, a véglegesítési szakaszban járt az ex-ante értékelés elvégzése idején.

6.1.1. Illetékes hatóságok és felelős szervek kijelölése Az illetékes hatóságok kijelölését a 1698/2005. sz. Bizottsági Rendelet (EK) követelményeinek megfelelően először az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap magyarországi intézményrendszerének kialakításáról szóló, 275/2005. (XII. 20.) sz. Kormányrendelet írta elő. Ennek megfelelően a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot bízták meg, hogy járjon el a Program Irányító Hatóságaként, míg az operatív feladatokat a "Agrár-vidékfejlesztési Főosztály” hivatott elvégezni; a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) fog eljárni akkreditált Kifizető Ügynökségként a 1290/2005. sz. Rendelet (EK) 6. Cikkelye értelmében. Ez összhangban áll a Bizottság állásfoglalásával, az MVH volt felelős az EMOGA Garancia Szekcióján belül a kifizetésekért a 2004–2006-os időszakban, valamint az EMGA kifizetéséért is 2007-től kezdődően. A Minősítő Szerv feladatai elvégzése tekintetében a KPMG könyvvizsgáló cég került kijelölésre a nyílt pályáztatás útján lefolytatott közbeszerzési eljárást követően. A KPMG függetlenül végzi feladatait, mindazonáltal a Minisztérium beszerző félként továbbra is felelős marad az ilyen munkavégzés minőségének és pontosságának az ellenőrzéséért.

A Monitoring Bizottság főleg az AVOP és az NVT korábbi (a 2004–2006-es programalkotási időszakban működő) Monitoring Bizottságai alapjaira épül. Az illetékes hatóságok feladatainak és felelősségeinek a leírása, miként azt a Program közli, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap magyarországi intézményrendszerének kialakításáról szóló, 275/2005. (XII. 20.) sz. Kormányrendeletre vezethető vissza. Ez általánosságban véve összhangban áll a vonatkozó Tanácsi Rendeletekkel (1698/2005, 1290/2005, 1974/2006), mindazonáltal egyes részletek (a Minősítő Szerv feladatainak és felelősségének a tekintetében) kapcsán felülvizsgálat válhat szükségessé. Az egyedi megvalósítási lépésekről szóló részletes tájékoztatás (pl. együttműködés az MVHval és a Minősítő Szervként eljáró KPMG-vel, illetve ezek között, az Irányító Hatóságként eljáró FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály irányítási és ellenőrzési hatásköre az MVH működése tekintetében) nem állt teljes mértékben rendelkezésre az értékelés lezárása idején. Ezeket a kérdéseket még meg kell vitatni az MVH-val, valamint a Bizottság illetékes szerveivel is. Jelenleg nem azonosíthatóak súlyos kapacitásbeli hiányosságok. A SAPARD, az AVOP és a NVT Megvalósító Szerveként az MVH megszerezte a szükséges szakértelmet, szervezeti tudást és készséget a Program hatékony megvalósítása terén. Az ügynökség elégséges létszámú, képzett munkaerővel rendelkezik a központi és regionális irodákban, ideértve az

420

421 összes projekttípust és azok vezetését, valamint a pénzügyi menedzsmentet és ellenőrzési feladatokat. Mindazonáltal az új munkaerő képzése és készségfejlesztése, az eredményes és hatékony, ügynökségen belüli és ügynökségek közötti folyamatok és információáramlás kialakítása külön figyelmet érdemel, mivel ezeket a korábbi programok megvalósítása során súlyos intézményi szűk keresztmetszetekként lehetett értékelni.

6.1.2.

Monitoring és értékelő lépések

A monitoring tevékenység tekintetében a Program a Monitoring Bizottság szerepkörét és felelősségét azonosítja. Ez megfelel a 1698/2005. sz. Rendelet 78. Cikkelyének. A Program legutóbbi változatához a résztvevők jegyzéke is csatolásra került. A Program ismerteti a felelősség felosztását, de az értékelők szükségét érzik annak, hogy készüljön áttekintés a korábbi és az újonnan tervezett monitoring struktúrákról és folyamatokról is. Az AVOP és az NVT tapasztalatai azt mutatják, hogy van még lehetőség az eredményes és hatékony monitoring rendszer (EMIR) fejlesztésére, a megbízható adatok időben történő biztosítása terén (melyek egyaránt kitérnek a fizikai és pénzügyi folyamatokra), valamint az átfogó, a felelős személyek számára érthető és általuk ténylegesen is használt jelentések tekintetében. Az értékelők úgy vélik, hogy egyes, a Bizottság által a CMEF-ben előírt (és más további, nemzeti) indikátorok a SMART kritériumokkal összehasonlítva nem működnek megfelelően: megszerzésük igen nehézkes és költséges, továbbá nem eléggé megbízhatóak és ellenőrizhetőek. Továbbá a Program intézkedéseinek az eredményei és az ilyen indikátorok változásai közötti összefüggés nem minden esetben egyértelmű. Az értékelők általános észrevételeket tettek ezzel kapcsolatban, míg a részletes észrevételek és ajánlások jelenleg a véglegesítés folyamatában vannak. Az Irányító Hatóság és a Monitoring Bizottság által irányított stratégiai vezetésre vonatkozó új politika és szabályozási követelmények, melyek a “stratégiai monitoring” funkcióra koncentrálnak, szükségessé tehetik a Minisztériumon, az MVH-n és a Monitoring Bizottságon belül a felelős személyek vonatkozó szakértelmének és készségeinek a további fejlesztését. A Monitoring Bizottságból csak korlátozott számú tag vett részt intenzíven a múltban a program megvalósításának a stratégiai és működési kérdéseit érintő felmérésben és vitában. A jobb háttérirodai támogatás, az átfogóbb beszámolók segíthetik a Monitoring Bizottságot abban, hogy hatékonyabban gyakorolhassa hatókörét a monitorozás folyamatában. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tervezett értékelésével kapcsolatban az előre jelzett intézkedések összhangban állnak a Közös Monitoring és Értékelési Kerettel. A célcsoportok tényleges szükségletei és a beavatkozások hatásai kapcsán az ismeretek és a terepi tapasztalatok hiánya szükségessé tehetik a CMEF hatókörének a meghaladását, illetve a Minisztériumon és az MVH-n belül kis hatókörű, viszont hatékony és folyamatos értékelési funkció felállítását.

6.1.3.

Pénzügyi menedzsment

A Program nem ad külön leírást a pénzügyi megvalósításról és ellenőrző intézkedésekről, bár ezeket a felelős hatóságok (és elsősorban az MVH) megfelelő részletességgel kidolgozta. A korábbi tapasztalatok alapján elmondható, hogy az MVH működése megfelel a Bizottság követelményeinek és a vonatkozó nemzeti előírásoknak. A pénzügyi ellenőrzés megfelel a kapcsolódó normáknak, bár késedelmek – mint az AVOP megvalósításakor is – 421

422 valószínűsíthetőek a széleskörű ellenőrzési és bürokratikus eljárások nyomán, valamint a nagy munkaterhelésnek és az esetenként előforduló koordinációs hiányosságoknak köszönhetően.

6.1.4.

Partnerségi konzultáció

A Program elkészítésekor széleskörű partnerségi konzultációkra került sor. A főbb társadalmi és gazdasági partnereket a Melléklet közli, és egyúttal ott látható is az érdekelt felek igen széles köre. A partnerek elsősorban a Stratégiai Terv és a Program tervezetének a véleményezésében vettek részt, a tervezési szakaszra nem igazán volt jellemző a pro-aktív együttműködés. Észrevételeiket a Minisztérium rögzítette és megvizsgálta, majd döntött azok elfogadásáról vagy elutasításáról. A partnerségi eljárások szervezeti hatékonyságával és a visszacsatolások megfelelőségével kapcsolatban az értékelőkben maradtak kételyek.

422

423

II. Rész – A Stratégiai Környezeti Vizsgálat

423



Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv és Program STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA

Kidolgoztató: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

2007. január

424.

Környezeti értékelés az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv és Program Stratégiai Környezeti Vizsgálatához Kidolgoztató: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Megbízó: PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Kft Szakmai koordinátor: Env-in-Cent Környezetvédelmi Tanácsadó Iroda Kft. Szerzők: Czira Tamás Dr. Farkas István Hortobágyi Anna Máyer Zoltán Dr. Pálvölgyi Tamás Péti Márton Szabó Éva Enikő Szenci Krisztina Dr. Vajna Tamásné Lektorok: Figeczky Gábor Dr. Ligetvári Ferenc Dr. Szlávik János

Fényképek: Sallai R. Benedek Partnerségi egyeztetések koordinátorai: Dönsz Teodóra Éger Ákos

425

Tartalomjegyzék RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE BEVEZETÉS

428

429

1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATA

431

1.1 A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI 431 1.1.1. Az SKV kidolgozásának és egyeztetésének szervezése 431 1.1.2. Kapcsolódás az ÚMVP tervezési folyamatához 432 1.2. A KIDOLGOZÁS SORÁN TETT JAVASLATOK HATÁSA AZ ÚMVP-RE 433 1.3. AZ ÉRINTETTEK BEVONÁSA A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSÁBA 433 1.3.1. A szakmai-társadalmi egyeztetés koncepciója 433 1.3.2. A környezet védelméért felelős szervek bevonása 435 1.3.3. Az érintett nyilvánosság bevonása 437 1.3.4. Vélemények és figyelembevételük módja 437 1.4. A FELHASZNÁLT ADATOK, INFORMÁCIÓK MEGBÍZHATÓSÁGA 439 1.5. AZ ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN BEMUTATÁSA 440 1.5.1. A módszertannal szemben támasztott követelmények 440 1.5.2. Az alkalmazott módszertan bemutatása 440 2. A PROGRAM ÉS A TERV ÁTTEKINTŐ BEMUTATÁSA

444

2.1. A TERV ÉS A PROGRAM CÉLJAI ÉS TARTALMÁNAK VÁZLATOS ISMERTETÉSE 444 2.1.1. Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv 444 2.1.2. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 445 2.2. KAPCSOLÓDÁS MÁS STRATÉGIAI DOKUMENTUMOKHOZ 446 2.2.1. Kapcsolódás fejlesztéspolitikai dokumentumokhoz 446 2.2.2. Kapcsolódás az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez és az Operatív Programokhoz 447 2.2.3. Kapcsolódás környezetpolitikai dokumentumokhoz 449 2.2.4. Kapcsolódás Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programhoz 452 2.3. A PROGRAM ÉS A TERV ÖSSZEFÜGGÉSEI EGYES KIEMELT JELENTŐSÉGŰ KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK VÉGREHAJTÁSÁVAL 453 2.3.1. Egységes környezethasználati engedélyezési eljárás 453 2.3.2. 2006/32/EK irányelv az energia-végfelhasználás hatékonyságának javításáról 454 2.3.3. NATURA-2000 irányelvek 455 2.3.4. Víz Keretirányelv 456 3. A PROGRAM ÉS A TERV KÖRNYEZETI HATÁSAINAK FELTÁRÁSA

459

3.1. FENNTARTHATÓSÁGI MEGFELELŐSÉG: AZ ÚMVST FENNTARTHATÓSÁGI ÉRTÉKELÉSE 459 3.1.1. A Terv prioritásainak fenntarthatósági vizsgálata 459 3.1.2. A Terv céljainak fenntarthatósági vizsgálata 461 3.2. KÖRNYEZETPOLITIKAI MEGFELELŐSÉG: AZ ÚMVP KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYE 461 3.2.1. „A mezőgazdaság környezeti helyzete” fejezet értékelése 461 3.2.2. Az ÚMVP intézkedéscsoportjainak, intézkedéseinek környezeti értékelése 463 3.2.3. A kiemelkedő fontosságú és a bizonytalan hatású intézkedések azonosítása 470 3.3. AZ ÚMVP CÉLOK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ KONZISZTENCIÁJA 471 3.4. AZ ÚMVP VÉGREHAJTÁSA SORÁN VALÓSZÍNŰSÍTHETŐ KÖRNYEZETI HATÁSOK 472 3.4.1. Levegőkörnyezetet érintő hatások 472 3.4.2. Hatások a felszíni vizekre 472 3.4.3. Hatások a felszín alatti vizekre 473 3.4.4. Hatások a talajra és a földtani közegre 474 3.4.5. Hatások a biológiai sokféleségre 476 3.4.6. Az éghajlatváltozás következményeivel, környezeti katasztrófa-kockázattal kapcsolatos hatások 477 3.4.7. Természetvédelmi oltalom alatt álló és a Natura-2000 területeket érintő hatások 477 3.4.8. Az erdőket érintő hatások 478 3.4.9. Az emberi egészséget és életminőséget érintő hatások 479 3.4.10. A környezettudatosság várható alakulása 480 3.4.11. Az ökológiai gazdálkodás és fenntartható térségi gazdálkodási, komplex környezetgazdálkodási rendszerek kialakítására gyakorolt hatások 481

426

3.4.12. A területhasználatra, térszerkezetre gyakorolt hatások azonosítása 482 3.4.13. A tájgazdálkodásra, a táji eltartóképességre gyakorolt hatások 483 3.4.14. A természeti erőforrások megújulására, térbeli hasznosítására gyakorolt hatások 484 3.4.15. A települési környezetminőségre gyakorolt hatások 486 3.5. AZ ÚMVP INTÉZKEDÉSEK ÁTFOGÓ HATÁSA 486 3.5.1. A végrehajtás kumulatív hatása 486 3.5.2. Valószínűsíthető környezeti konfliktusok a terv végrehajtásának elmaradása esetén 489 4. JAVASLATOK AZ ÚMVP NEGATÍV KÖRNYEZETI HATÁSAINAK KEZELÉSÉRE 490 4.1. A TERV ÉS A PROGRAM FENNTARTHATÓBBÁ TÉTELÉT SZOLGÁLÓ JAVASLATOK 4.1.1. A Tervhez fűzött javaslatok 490 4.1.2 A Programhoz fűzött javaslatok 490 4.2. A FELLÉPŐ HATÁSOK MÉRSÉKLÉSÉT CÉLZÓ „KOMPENZÁLÓ” INTÉZKEDÉSEK 5. TOVÁBBI JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK

6. AZ ÚMVP INDIKÁTORAINAK ÉRTÉKELÉSE

494

495

6.1. A TERV INDIKÁTORAI 495 6.2. A PROGRAM INDIKÁTORAI 495 6.3. JAVASOLT KÖRNYEZETI MUTATÓK A PROGRAMHOZ 496 6.3.1. A környezeti mutatók szükségessége és kialakításuk lehetőségei 6.3.2. Konkrét javasolt környezeti mutatók 497

496

499

KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ MELLÉKLETEK

493

494

5.1. MÁS STRATÉGIAI DOKUMENTUMOKBA ILLESZTHETŐ INTÉZKEDÉSEK 494 5.1.1. Környezet és Energia Operatív Program 494 5.1.2 Regionális Operatív Programok 494 5.2. ÚMVP-HEZ KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOKBA ILLESZTHETŐ INTÉZKEDÉSEK

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

490

500

509

1. MELLÉKLET: FENNTARTHATÓSÁGI ÉRTÉKREND 510 2. MELLÉKLET: ÚMVST PRIORITÁSAINAK FENNTARTHATÓSÁGI ÉRTÉKELŐ MÁTRIXA 513 3. MELLÉKLET: ÚMVST CÉLJAINAK FENNTARTHATÓSÁGI ÉRTÉKELŐ MÁTRIXA 514 4. MELLÉKLET: ÚMVP INTÉZKEDÉSEINEK KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELŐ MÁTRIXA (FOLYTATÁS A KÖVETKEZŐ LAPON) 515

427

7. RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE AVOP

Agrár- és vidékfejlesztési Operatív Program

BAT

Best Available Technics (Elérhető Legjobb Technika)

EEA

European Environmental Agency (Európai Környezetvédelmi Ügynökség)

EiC

Env-in-Cent Környezetvédelmi Tanácsadó Iroda

EMVA

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap

FVM

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Min

KEOP

Környezetvédelem és Energia Operatív Program

KvVM

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

MB

Monitoring Bizottság

MTA

Magyar Tudományos Akadémia

MTvSz

Magyar Természetvédők Szövetsége

NAKP

Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program

NFT-1

Első Nemzeti Fejlesztési Terv

NFÜ

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

NKP-II

Második Nemzeti Környezetvédelmi Program

NVT

Nemzeti Vidékfejlesztési Terv

OFK

Országos Fejlesztési Koncepció

OHT

Országos Hulladékgazdálkodási Terv

OKT

Országos Környezetvédelmi Tanács

OKTVF

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

OTK

Országos Területfejlesztési Koncepció

PWC

PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Kft.

ROP

Regionális Operatív Program

SA

Strukturális Alapok

SKV

Stratégiai Környezeti Vizsgálat

TÁMOP

Társadalmi Erőforrás Fejlesztés Operatív Program

TIOP

Társadalmi Infrastruktúra Fejlesztés Operatív Program

ÚMFT

Új Magyarország Fejlesztési Terv

ÚMVP

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

ÚMVST

Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv

VKI

Víz Keretirányelv

428

8. BEVEZETÉS A stratégiai környezeti vizsgálat előzményei és jogi háttere A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) - mint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv és az arra épülő Új Magyarország Vidékfejlesztési Program felelős kidolgozója - 2006. október 13-án az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) felé hivatalosan kezdeményezte a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet (továbbiakban: SKV Rendelet) szerinti környezeti értékelés elkészítését és a stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) lefolytatását. Az FVM a Rendelet 7 § (1) - (6) bekezdéseiben foglaltak szerint benyújtotta a OKTVF-nek véleményezésre az SKV tervezet tematikáját, melyet a OKTVF kisebb módosításokkal elfogadott. A jelen környezeti értékelés a Főfelügyelőség szempontjainak figyelembevételével készült. A stratégiai környezeti vizsgálat tárgya A Tanács az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK (2005. szeptember 20.) Rendelete (továbbiakban: EMVA Rendelet) alapján az FVM megkezdte az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv és Program (továbbiakban ÚMVFST és ÚMVP, illetve Terv és Program) kidolgozását. Az EMVA Rendelet 12. cikk 2. bekezdésének megfelelően a tervezést és programozást két lépésben kell elvégezni: 1.

El kell készíteni a vidékfejlesztés nemzeti stratégiai tervét, és meg kell küldeni az Bizottságnak véleményezésre. Ez a dokumentum az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv, mely elkészült, a környezeti jelentés készítésének idején egyeztetése folyik az Európai Bizottsággal.

2.

A Bizottság véleményének, továbbá az EMVA Rendelet 6.cikk 3. bekezdése szerinti partnerségi vélemények figyelembevételével ki kell dolgozni a vidékfejlesztési programot. Ez a dokumentum az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, melynek partnerségi egyeztetése a környezeti jelentés készítésének idején folyamatban van, és az SKV javaslatok beépítésére a lehetőség nyitva áll.

Megközelítésünkben az SKV tárgya az EMVA forrású vidékfejlesztési politika, azaz az SKV-t a Tervre és a Programra integráltan, azonos szemlélettel, és egységes módszertannal, közös társadalmi egyeztetéssel készítettük el. A kétlépéses vidékfejlesztési tervezés megfelelő alapot teremt ahhoz, hogy az SKV által feltárt javaslatokról az FVM részéről érdemi döntések szülessenek, ugyanis az integrált SKV megközelítéssel mód nyílik a Bizottsági véleménnyel párhuzamos észrevételek (így az SKV javaslatok) kidolgozására és a programozásban történő figyelembevételére. A stratégiai környezeti vizsgálat jellege, küldetése és célkitűzése A 2007-től induló programozási periódusra az Európai Bizottság a korábbinál erőteljesebben kívánja figyelembe venni mind a Lisszaboni, mind a Göteborgi Stratégia követelményeit, azaz a programoknak hangsúlyosan támogatnia kell a versenyképesség és társadalmi kohézió környezeti szempontból is fenntartható javítását. Az új programozási megközelítés fontos eleme annak biztosítása, hogy - többek között - az EU

429

mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikája, illetve a kapcsolódó tagállami tervek végrehajtása járuljon hozzá az EU Fenntartható Fejlődési Stratégiájának végrehajtásához; közösségi, tagállami, regionális és helyi szinteken egyaránt. Az EU fenntarthatósági politikája szerint a stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) a proaktív környezetvédelem eszköze: a környezetre esetleg kockázatot jelentő beavatkozásokat, intézkedéseket már a programozás stratégiai fázisában kiszűri. Az SKV kidolgozásának kiindulópontja, hogy a közösségi forrásokból részesülő vidékfejlesztési intézkedéseknek a környezet szempontjából lehetőség szerint hasznosnak kell lenniük, és az egyes környezeti elemekre, rendszerekre gyakorolt negatív hatásokat minimalizálni kell. Ily módon a Tervhez és Programhoz készült SKV küldetése a „korai riasztó” funkció, mely lehetővé teszi, hogy az érintettek (ideértve a tervezőket, döntéshozókat, és a végrehajtás szereplőit is) javítsák a vidékfejlesztési politika környezeti teljesítményét, elősegítse a környezetpolitikai célkitűzések végrehajtását, illetve, hogy megfontolt döntések által segítsen elkerülni a későbbi, általában költséges korrekciókat. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervhez és Programhoz készült SKV

végső

célja

egy

olyan

környezeti

jelentés

összeállítása,

amely

végrehajtható javaslatokat tesz a vidékfejlesztési intézkedések környezeti teljesítményének javítására és a fenntartható fejlődés mezőgazdasági és vidékfejlesztési érvényesítésére.

Az FVM az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program végső, Kormány elé kerülő változata kialakításakor mérlegelte az SKV környezeti értékelés eredményeit és vállalta, hogy a Programot a környezeti jelentés és a partnerségi észrevételek összegzésével együtt nyújtja be a Kormány elé.

430

9. 1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATA 9.1.

1.1 A környezeti értékelés kidolgozásának körülményei

9.1.1.

1.1.1. Az SKV kidolgozásának és egyeztetésének szervezése

Az FVM - a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal egyetértésben - az SKV kidolgozását és a folyamat lefolytatását független, az SKV témakörében és a vidékfejlesztésben járatos szakértőkre bízta (SKV munkacsoport), a munkacsoport tevékenységét az Env-in-Cent Környezetvédelmi Tanácsadó Iroda (EiC) koordinálja. Az SKV kidolgozásának megbízója (fővállalkozója) az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv és Program ex-ante értékelését is végző PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Kft. (PWC). A társadalmi részvételi folyamatot a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTvSz) szervezi. A folyamat tervezése és lebonyolítása során az MTvSz a kulcskérdésekben a Stratégia és Program tervezésért felelős FVM-mel, a PWC és az EiC elvi egyetértésével jár el.5 A munkacsoport összetételét ld. alább, a társadalmi részvétel részleteit az 1.3. fejezetben mutatjuk be. 1. táblázat. SKV munkacsoport tagjai Tervezési, programozási szakértő, (FVM képviselő) Agrár-környezetvédelmi szakértő (KvVM képviselő)

Hortobágyi Anna (FVM, EMVA Társadalmi Kapcsolatok Referens) Vajna Tamásné (KvVM, főosztályvezető-helyettes)

Vízgazdálkodás szakértő

Czira Tamás (geográfus, Envigraph Bt.) Farkas István (MTVSZ ügyvezető elnöke) Máyer Zoltán (okleveles környezetmérnök, Env-in-Cent Kft.) Pálvölgyi Tamás (Env-in-Cent Kft. ügyvezető igazgatója) Péti Márton (geográfus, térinformatikus, Envigraph Bt.) Szabó Éva Enikő (biológus, Env-in-Cent Kft.) Szenci Krisztina (elemző, PriceWaterhouseCoopers Kft.)

Társadalmi egyeztetés koordinátora Környezetvédelmi értékelési szakértő SKV szakmai koordinátor: Fenntartható területi tervezési szakértő Szervezés, egyeztetési szakértő Ex-ante értékelés szakértő

Szakmai lektor Szakmai lektor Szakmai lektor

Szlávik János (BME Környezetgazdaságtan Tanszék vezetője) Figeczky Gábor (WWF mb. természetvédelmi igazgatója) Ligetvári Ferenc (Szent István Egyetem, Talajtani és Vízgazdálkodási Tanszék, egyetemi tanár)

5

A társadalmi egyeztetés szakértői és szervezési munka költségeit az MTvSz saját maga fedezte. A környezeti értékelésben való részvétel, illetve a társadalmi részvételi folyamat lebonyolítása nem érintette az MTvSz, mint civil szervezetnek a jogát arra, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervvel és a Programmal, illetve a tervezési folyamattal kapcsolatban szakmai véleményét a nyilvánosság előtt kifejtse.

431

(A szakmai lektorok nem vettek részt a környezeti értékelés kidolgozásában, feladatuk a társadalmi egyeztetésre bocsátott változat szakmai értékelése és véleményezése.) Az SKV kidolgozásának folyamata - a koncepció és a munkaterv FVM általi jóváhagyását követően - október első napjaiban vette kezdetét; az alkalmazott módszertant és az SKV előzetes eredményeit október hónap folyamán többek között az SKV Fórumon és az Országos Környezetvédelmi Tanács előtt egyeztettük. A Program alintézkedésekre lebontott, elemezhető változatát az SKV munkacsoport szakértői október 31-én kapták meg6. 1. ábra. A stratégiai környezeti vizsgálat szervezése

SKV munkacsoport

KvVM, NFÜ EU-EMVA

Értékelés, menedzsment

FVM

Részvétel a tervezésben

KvVM, NFÜ OKTVF

Szakpolitikai elvárások

UMVST/P

SKV

társadalmi részvétel

MTvSz

szakmai, részvétel

SKV Fórum

9.1.2.

1.1.2. Kapcsolódás az ÚMVP tervezési folyamatához

A Terv és a Program kidolgozásának, egyeztetésének és módosításának folyamata lényegesen befolyásolta az SKV munkatervét. A környezeti értékelés kidolgozását meghatározó fontosabb tényezők az alábbiakban foglalhatók össze: 1.

A Program és a Terv kidolgozásának feszített ütemterve, továbbá az a tény, hogy a vidékfejlesztési politikára készítendő SKV-ról jóval később született döntés, mint az ÚMFT Operatív Programok esetében, jelentősen beszűkítette a jelen környezeti értékelés kimunkálásra fordítható időt. Számos részletkérdés (ezeket a jelen környezeti értékelésben külön jelezzük) tudományos igényességű, alaposabb elemzést igényelt volna, de idő hiányában ezek kivitelezésére nem volt mód.

6

A jelen környezeti értékelés megállapításai a Program és Terv 2006 október30-i változatára vonatkoznak. A hatósági és partnerségi egyeztetések során felmerült észrevételek figyelembe vételéről az 1.3.4. fejezetben számolunk be.

432

2.

Mind az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv és Program kidolgozását, mind az ahhoz készült ex-ante és SKV értékeléseket jelentősen megnehezíti, hogy alapvető stratégiai dokumentumok hiányoznak7. (Pl. jelenleg Magyarországnak nincs társadalmilag egyeztetett, elfogadott agrárstratégiája, megújuló energia-hasznosítási koncepciója, de nem készült el a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia és a biológiai sokféleség védelmét célzó stratégia sem.) E koncepcionális dokumentumok híján a környezeti értékelés egyes megállapításai (ezeket a jelen környezeti értékelésben külön jelezzük) előzetes becsléseknek tekinthetők.

3.

A jelen környezeti értékelés kidolgozása idején az FVM szakértői és SKV Munkacsoport között egyes területen (pl. vízgazdálkodás, megújuló energia, állattenyésztés) intenzív konzultációk és konstruktív szakmai viták folytak. E konzultációk az SKV társadalmi egyeztetésének 30 napos időszakában várhatóan olyan - körültekintő vizsgálaton alapuló - konszenzusra vezetnek majd, amelyek érdemben befolyásolhatják mind a Program, mind az SKV jelenlegi változatát.

9.2. 1.2. A kidolgozás során tett javaslatok hatása az ÚMVP-re A rövid időre szabott SKV folyamatban felértékelődött az FVM szerepe a környezeti értékelés eredményes kidolgozásához szükséges információk biztosítása terén. A Terv fenntarthatóságát és a Program környezeti teljesítményét javító javaslatokat az FVM-el folyamatosan egyeztettük, és azok megfelelően beépültek az érintett dokumentumokba. Az FVM mind vezetői, mind szakértői szinten nyílt és konstruktív hozzáállással segítette az SKV munkacsoport tevékenységét és - a jogszabályi kötelezettségeken messze túlnyúló - pozitív hivatali magatartás számottevően hozzájárult ahhoz, hogy a környezeti értékelés elkészült.

9.3. 1.3. Az érintettek bevonása a környezeti értékelés kidolgozásába 9.3.1.

1.3.1. A szakmai-társadalmi egyeztetés koncepciója

A társadalmi részvétel szempontjából meghatározó jogi kereteket az Aarhusi és az Espoo-i egyezmények, illetve több magyar jogszabály, legpontosabban az SKV Rendelet adja meg. A tematika ezeknek a jogforrásoknak a követelményeire, illetve elveire épül. Az említett magyar kormányrendelet meghatározza a nyilvánosság definícióját. Ezt értelmezve, mivel az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv és Program az országos hatású és jelentőségű tervnek számít, az érintett nyilvánosság fogalmába tartoznak általában a környezet- és természetvédő szakmai, érdekképviseleti és társadalmi szervezetek, a környezeti, agrár- és vidékfejlesztési ügyekkel foglalkozó más szervezetek és intézmények és a széles nyilvánosság is. A társadalmi egyeztetésnek ezek a csoportok az alanyai. A társadalmi részvételi folyamatról terv készült, amit az érintett nyilvánosság képviselői véleményezhettek.

7

Esetenként - például a vízgazdálkodás területén - az ágazati stratégiák szakmai-tudományos kidolgozása befejeződött, a stratégiák elkészültek, végső jóváhagyásuk azonban az értékelés készítésének időpontjában még nem történt meg.

433

Információhoz való hozzáférés •

Honlap: a vizsgálat alatt keletkező, a munkacsoport által egyeztetett anyagok nyilvánosak, beleértve a Stratégia és Program és a vizsgálat nyilvános munkaverzióit, a közvélemény hozzászólásait, a fórumok jegyzőkönyveit stb. A nyilvános dokumentumok az MTVSZ honlapján (www.mtvsz.hu/skv) érhetők el, amelyre közvetlenül el lehet jutni az FVM (rendelet 8. §. 5. bekezdés) (www.program.fvm.hu), illetve a PWC és EiC (www.env-in-cent.hu) honlapjairól. A honlapot az MTvSz kezeli.

•

Papír alapú hozzáférés: Külön kérésre a kulcsdokumentumokat papíron, vagy CD-n sokszorosítva, postán is elküldtük az Internet hozzáféréssel nem rendelkezőknek.

Aktív tájékoztatás •

Sajtó: A tervezés kulcsszakaszaiban az érintett nyilvánosságot a társadalmi részvételt szervező MTvSz az FVM-mel együttműködve aktívan tájékoztatja a honlapon kívül is. A tervezés megkezdésénél az FVM egy sajtónyilatkozaton keresztül az országos napilapok és más média segítségével tájékoztatta a legszélesebb nyilvánosságot a stratégiai vizsgálat elindításáról, a részvétel lehetőségeiről. Emellett a környezeti értékelés elkészülte után egy sajtónyilatkozatot tett közzé, illetve egy országos napilapban fizetett hirdetést adott fel a Minisztérium.

•

Közvetlen megkeresések: A legfontosabb 100 szakmai, érdekképviseleti és civil környezetvédő szervezeteket közvetlen elektronikus levélben megkerestük a környezeti vizsgálat indulásánál, valamint a szakmai, érdekképviseleti és civil környezetvédő szervezeti email listák által is terjesztettük a hírt.

•

Rendszeres értesítések: A holnapra bejelentkezőknek külön értesítést küldünk, amikor új dokumentum kerül fel a honlapra, illetve külön is értesítjük a bejelentkezetteket a környezeti vizsgálat elkészültéről és a 30 napos véleményezési szakasz megkezdéséről.

Konzultáció az érintett nyilvánossággal és az érintett államigazgatási szereplőkkel, illetve a közvetlen társadalmi részvétel lehetőségei •

Általános véleményadási lehetőség: A honlapon a munka aktuális anyagai elérhetőek voltak, ezekhez bárki, bármilyen szakaszban véleményt küldhetett a dokumentumokról a honlapon keresztül, amelyet a vizsgálatban résztvevő szakértők megkapnak és figyelembe vettek.

•

SKV Fórum kialakítása: Az érintett államigazgatási szereplők és a civil szervezetek képviselőiből egy 20 fős munkacsoport alakult, amely kétszer találkozott a SKV szakértőkkel a vizsgálat folyamán. Erre a Fórumra meghívjuk az NVT és AVOP MB-k környezetvédő civil tagjait.

•

SKV környezeti értékelés társadalmi vitája – Partnerségi Konferencia és vidéki fórumok: A stratégiai környezeti értékelési dokumentumot (rendelet szerinti egyeztetési dokumentum szabályai szerint) – egy partnerségi konferencián egyeztette a vizsgálatot végző. A meghívottak - az email listákon és közvetlen leveleken keresztül - kb. 100 szervezet és intézmény. A résztvevők száma 29 fő volt. Emellett Debrecenben is szerveztünk fórumot. Az egyeztetési dokumentum véleményezésére 30 nap állt rendelkezésre. A találkozókon szóban, illetve honlapon és levélen keresztül írásban is

434

lehetett reagálni a dokumentumokra. A szóbeli hozzászólásokat jegyzőkönyvben rögzítettük. •

Országos Környezetvédelmi Tanács: Kezdeményeztük, hogy a környezeti értékelési dokumentumot és a Vidékfejlesztési Programot megtárgyalja az Országos Környezetvédelmi Tanács. A Tanács egy plenáris ülésen és egy munkacsoport ülésen foglalkozott az anyaggal, illetve írásbeli hozzászólást is készített.

A beérkezett véleményeket feldolgoztuk és ezeket a vizsgálat résztvevői figyelembe vették a dokumentumok véglegesítésekor. Minden - a találkozókon szóban felszólaló és bármilyen időben írásban észrevételt benyújtó - véleményező írásos választ kap a véleményére, és arról, hogy hogyan lett az figyelembe véve. Az FVM az SKV Rendelet szerint eljárva, a Vidékfejlesztési Program végső, kormány elé kerülő változata kialakításakor figyelembe veszi környezeti értékelés eredményeit. 2. táblázat. A társadalmi egyeztetés ütemezése

9.3.2.

Egyeztetési feladatok

időpont

Társadalmi egyeztetési tematika egyeztetése FVM/SKV munkacsoport Honlap indítása SKV Fórum találkozó I. OKT ülés Környezeti jelentés elkészülte, nyilvánosságra hozatala Interjúk SKV Fórum találkozó II. Partnerségi fórum (SKV Konferencia) Vidéki fórumok A társadalmi vélemények átadása az FVM-nek A végleges környezeti jelentés átadása az FVM-nek Visszajelzés a társadalmi részvételben résztvevőknek

okt. 6. okt. 10. okt. 18. nov. 2 nov. 20. nov. 25. dec. 4. dec. 6. nov. 29. dec. 27. jan. 25. feb.25.

1.3.2. A környezet védelméért felelős szervek bevonása

A környezet védelméért felelős szervek azonosítása A 2/2005. (I. 11.) kormány rendelet szerint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint az SKV Rendelet 3. mellékletében felsorolt egyéb országos hatáskörű szervek vonandók be, mint hatóságok a vizsgálati folyamatba. Az SKV munkacsoport személyesen egyeztetette a vizsgálati folyamat lebonyolítását a KvVM illetékes főosztályával, amely az OKTF-t jelölte ki, mint környezetvédelmi hatóságot a vizsgálattal kapcsolatos ügyek intézésére. Az FVM értesítette a hatóságot a vizsgálat megkezdéséről, illetve hivatalosan is megküldte a hatóságnak véleményezésre. A hatóság véleményét az SKV csoport beépítette a végleges tematikába. Emellett az említett három hatóság képviselőit meghívtuk az SKV Fórum munkájába is. A vizsgálat elkészülte után a hatóságok megkapták a környezeti értékelési dokumentumot, amelyről véleményt mondtak. E vélemények figyelembe vételével készült el a környezeti értékelés végső változata.

435

Szakmai szervezetek bevonása A szakmai szervezetek bevonására egy SKV Fórumot hoztunk létre, amely kétszer találkozott a vizsgálati folyamat során. A Fórum tagjai a környezeti hatóságok, az FVM tervezői, az egyetemi és tudományos élet képviselői és az érintett társadalmi szervezetek képviselői voltak. Az első találkozó október 18-án volt és témája az SKV tematikája volt. A Fórum ülésén 24 szakember vett részt. A Fórum tagjai alapvetően jónak tartották a tematikát. Felhívták a figyelmet arra, hogy egyes nemzetközi kötelezettségeink miatt nem elfogadható, ha bizonyos intézkedések csak 2009-től indulnak el (pl. NATURA 2000, IPPC); aláhúzták a fontosságát a környezeti szempontok integrációjának; jelezték, hogy lényeges, hogy az FVM érdemben megvizsgálja az SKV javaslatainak beépíthetőségét, közte például a tengelyek közötti forrásmegosztást. A Fórum következő találkozója december 4-én volt, amelynek témája a környezeti értékelési dokumentum volt. A résztvevők több konkrét javaslatot tettek az SKV szövegét illetően, behatóbban foglalkoztak az agrárkörnyezetgazdálkodás, vízrendezés, NATURA 2000 témákkal. 3. táblázat. Az SKV Fórum tagjai név Bondor István Csatári Bálint Csóka Péter Fehér Ferenc Figeczky Gábor Filotás Ildikó

beosztás elemző Igazgató főosztályvezető elnök NVT MB főigazgató

Gyulai Iván Horkay Erzsébet Horváth Katalin Kajner Péter Kenyeres Kinga

igazgató III. tengelyfelelős IV. tengelyfelelős titkár osztályvezető

Kovács Attila Kőváriné Bartha Ágnes Magócs Kriszta

főosztályvezető-helyettes titkár vezető tervező

Makovényi Anna Ócsainé dr. Tomocz Éva Pallagi Ferenc

II. tengelyfelelős főosztályvezető Projekt menedzser

Podmaniczky László Roszik Péter Sánta Anna Schmuck Erzsébet Szilvácsku Zsolt Szlávik János

Egyetemi docens elnök I. tengelyfelelős NVT MB AVOP MB tanszékvezető

szervezet FVM MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet FVM Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége WWF Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Ökológiai Intézet FVM Agrár-vidékfejlesztési főosztály FVM Agrár-vidékfejlesztési főosztály Élő Tiszáért Program Nemzeti Fejlesztési Hivatal Elemző, Értékelő, Modellező Főosztálya FVM Agrár-vidékfejlesztési főosztály Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara Váti Kht. Stratégiai Tervezési és Értékelési Igazgatóság Vidékfejlesztési Iroda FVM Agrár-vidékfejlesztési főosztály Országos Tisztifőorvosi Hivatal Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége SZIE-KTI Biokultúra Szövetség FVM Agrár-vidékfejlesztési főosztály Magyar Természetvédők Szövetsége MME BME Környezetgazdaságtan tanszék

Országos Környezetvédelmi Tanács bevonása Az SKV Munkacsoport az OKT november 2-i ülésén mutatta be a tematikát és az értékelés előzetes eredményeit. Az OKT elfogadta a tematikát és megjegyzéseket tett a vízgazdálkodás és talaj erőforrás gazdálkodás témakörökben. Az OKT tagok megjegyzései, illetve személyes konzultációk nagymértékben segítették a környezeti vizsgálat szakmaiságát az előbb említett témákban. Az OKT 2006. december 11-én hivatalos

436

álláspontot alakított ki az SKV egyeztetési munkaanyagáról, melyet - a vízgazdálkodást érintő részek kivételével - jóváhagyólag tudomásul vett. A mezőgazdasági vízgazdálkodást érintő OKT megállapítások alapján december 15-én az SKV Munkacsoport a mezőgazdasági vízgazdálkodás szakértőivel8 kibővített konzultációt tartott, ahol teljes körűen újraértékelésre kerültek az érintett munkarészek, mind az SKV vonatkozásában, mind a Programban. 9.3.3.

1.3.3. Az érintett nyilvánosság bevonása

Ahogy az elvekben szerepel, a környezetvédő társadalmi szervezetek képviselőit közvetlenül bevontuk az SKV Fórum munkájába. Emellett mindenkinek lehetősége volt részt venni a folyamatban a honlapon és a fórumokon keresztül. Az SKV honlapja Az SKV készítésének kezdete óta elérhető az SKV honlapja a www.mtvsz.hu/skv címen. A honlap és az SKV készítésének megindulásáról az FVM sajtóközleményt adott ki, az MTvSz pedig közvetlen megkeresésekkel és levelezőlistákon keresztül értesítette erről a potenciális érintetteket. A honlapon elérhetőek: •

Az SKV készítésének folyamatáról az aktuális információk.

•

Az SKV társadalmi egyeztetési tematikája, melyben megtalálható az SKV készítésének folyamata, ütemezése, illetve hogyan lehet az SKV készítésébe bekacsolódni, azt véleményezni.

•

Az SKV munkadokumentumai, előzetes eredményei.

•

Az SKV-hoz érkezett összes vélemény teljes terjedelemben.

•

Az SKV-hoz kapcsolódó FVM által készített dokumentumok.

Aki kéri, folyamatosan értesítjük e-mail-ben, ha új dokumentum kerül fel a honlapra, a véleményeket és kérdéseket folyamatosan várjuk az [email protected] címen. Fórum - SKV Konferencia Az FVM-ben a környezeti értékelés dokumentumról egy nyílt partnerségi fórumot szerveztünk (időpontja december 6.), amelyre a környezetvédelmi illetve az agrár- és vidékfejlesztési partnerek kapnak meghívást, de azon bárki részt vehetett. A rendezvényen 29-en vettek részt. Emellett Debrecenben a regionális civil egyeztető fórummal együttműködve is szervezünk fórumot. 9.3.4.

1.3.4. Vélemények és figyelembevételük módja

A dokumentumhoz beérkezett véleményeket a csoport feldolgozta, és az SKV honlapon elhelyezte. A folyamat lezárása után minden véleményező megkapja a csoport részletes válaszát a felvetésekre. A dokumentumhoz összesen 116 javaslat és 42 megjegyzés érkezett, amelyek döntő többségét befogadta az SKV csoport feldolgozott.

8

Dobos György, Figeczky Gábor, Kajner Péter, Ligetvári Ferenc, Szabó Gyula, Szalai Sándor, Varga Árpád, valamint az SKV Munkacsoport részéről: Czira Tamás és Pálvölgyi Tamás

437

A környezeti értékelési dokumentumhoz beérkezett hatósági javaslatok és figyelembevételük módja A dokumentumhoz a megkeresett hatóságok közül az Országos Környezetvédelmi Tanács, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, az Oktatási és Kulturális Minisztérium és az FVM Természeti Erőforrások Főosztálya küldött véleményt írásban, összesen 48 konkrét javaslatot. Az SKV munkacsoport a 48 javaslatból 46-ot elfogadott és beépített a dokumentumba. Az Országos Környezetvédelmi Tanács a vízgazdálkodási témával foglalkozott legbehatóbban. Az OKT véleménye pontosította az öntözéssel, belvízvédelemmel, talajvédelemmel, meliorációval kapcsolatos SKV javaslatokat. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség számos konkrét javaslatot tett a hulladék- és szennyvízkezelés, az IPPC és BAT, növényvédőszerek, tájvédelem témákban. A javaslatokat beépítette az SKV munkacsoport. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium a tájképvédelem, a vidéki kulturális örökség témákban javította a dokumentum szövegét és megállapításait. Az FVM Természeti Erőforrások Főosztálya javaslatai a vízgazdálkodási és tájvédelmi témákról szóltak. A környezeti értékelési dokumentumhoz beérkezett társadalmi javaslatok és figyelembevételük módja A dokumentumhoz írásban 8 társadalmi szervezet 68 javaslatot küldött, a fórumokon és a honlapon ezen kívül 13 szervezet fűzött összesen 42 megjegyzést. A javaslatok döntő többségét elfogadta az SKV munkacsoport – a 68 írásos javaslatból 57-et teljesen vagy részben figyelembe vett, és a szóbeli megjegyzéseket is figyelembe vette. A javaslatok elutasításának oka némely esetben az volt, hogy a munkacsoport véleménye szerint nem az SKV hatáskörébe tartozott a téma. A kimaradt javaslatok másik fajtája a metodikával kapcsolatosak. A munkacsoport az SKV folyamat záró fázisában nem tudta már módosítani a metodikát a folyamat előrehaladta miatt. Az egyik legtöbb javaslatot a Szövetség az Élő Tiszáért szervezettől érkezett. Javaslataik többek között az agrár-környezetgazdálkodási és környezetbarát támogatások arányának növelésére, a biomassza és más nagyüzemi módszerek ellentmondásosságának hangsúlyozására, a NATURA 2000 és a VKI fontosságának növelésére, a vízgazdálkodás környezetbarát voltának fokozására irányultak. Néhány, vízgazdálkodást érintő javaslat tartalmában ellentétes volt az Országos Környezetvédelmi Tanács véleményével. Ezekben az esetekben az utóbbit fogadta el az SKV munkacsoport. A tengelyek közötti forrásmegosztás hatásának vizsgálatát részben fogadta el az SKV csoport: a tendenciák hatásaival foglalkozott, de nem tett számszerű javaslatot más forráselosztásra a vizsgálat metodikai korlátai miatt. A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége és a FAGOSZ az erdővel és tájgazdálkodással kapcsolatos javaslatokat fogalmazott meg főleg.

438

A Magyar Biokultúra Szövetség az agrár-környezetgazdálkodás szerepével és az ökológiai gazdálkodás fontosságára hívta fel a figyelmet. Az Alapítvány a Vidrákért több javaslata a Halászati Operatív Program illetékességébe tartozik, ezért nem tudott foglalkozni az SKV. A Reflex Egyesület a tengelyek közötti forrásmegosztásra, illetve a genetikailag módosított növények támogatásának tilalmára tett javaslatot. Összességében megállapítható, hogy az FVM az SKV munkacsoport által felvetett javaslatokat messzemenően figyelembe vette és az SKV teljes folyamata során konstruktív, segítő hozzáállást tanúsított.

9.4. 1.4. A felhasznált adatok, információk megbízhatósága A környezeti értékelés legfőbb információs bázisa az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv és Program volt, így az ebben foglalt adatok használata alapvetően meghatározza az SKV megbízhatóságát is. A Tervhez és Programhoz készülő ex-ante értékelés vizsgálja a Terv és Program által felhasznált információk bizonytalanságait, így erre a környezeti értékelésben nem térünk ki. Azonban lényegesnek tartjuk megjegyezni, hogy - mind a Terv és Program, mind a környezeti értékelés egyes részleteinek (megállapításainak) bizonytalansága számottevően csökkenthető, ha egyes kulcskérdésekben (pl. éghajlatváltozás figyelembevétele, állattenyésztésre áttérés környezeti vonatkozásai, a területi (térségi) tervezési összhang módszertani szempontjai - autentikus tudományos műhelyek kivitelezésében - kutatóelemző munkák készülnének. A tudományos elemzési igényeket a környezeti értékelésben külön jelezzük. Különösen fontosnak tartjuk, hogy olyan tudományos alapokon nyugvó módszertani fejlesztések induljanak, amelyek lehetővé tennék, hogy a vidékfejlesztési törekvések fenntarthatóságát indikátorokkal - a szubjektív, szakértői értékelésnél kisebb bizonytalansággal - vizsgálhassuk. Javasoltuk, hogy az SKV társadalmi egyeztetésének időszakában az MTA illetékes Tudományos Bizottságai vitassák meg, és lehetőség szerint alakítsanak ki álláspontot az alábbi kulcskérdésekben: •

az éghajlatváltozás figyelembevételének szempontjai,

•

az állattenyésztésre áttérés környezet- és természetvédelmi vonatkozásai,

•

a fenntartható mezőgazdasági vízgazdálkodás szempontjai9,

•

az energetikai elemzése.

ültetvények

életciklus

szemléletű,

fenntarthatósági

előny-hátrány

Az információk megbízhatóságát az is befolyásolja, hogy bizonyos területeken hiányoznak a szakmai stratégiák. A tudományosan megalapozott, széleskörű szakmai és társadalmi konszenzuson nyugvó - de jelenleg sajnos Magyarországon még nem létező 9

A Magyar Tudományos Akadémia illetékes tudományos bizottságai 2007. január 18-i együttes ülésükön – 63 fő jelenlétében - megvitatták a környezeti értékelés mezőgazdasági vízgazdálkodást érintő munkarészeit. Az MTA vonatkozó álláspontja az SKV végső változatában teljes körűen figyelembevételre került

439

koncepcionális dokumentumok (pl. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, Nemzeti Biodiverzitási Stratégia, Megújuló Energiahordozók Hasznosításának Koncepciója, Agrárstratégia stb.) egyfajta információs kosárként is támogathatnák a Program és a Terv kidolgozását, valamint az ex-ante és a környezeti értékelést is. E stratégiák adatainak és információinak megbízhatósága nagyban javíthatná a Program és Terv adatmegbízhatóságát is.

9.5. 1.5. Az alkalmazott módszertan bemutatása 9.5.1.

1.5.1. A módszertannal szemben támasztott követelmények

Megközelítésünkben az SKV nemcsak „zöld tükör” (azaz nemcsak a program környezeti, fenntarthatósági szempontú értékelésének, átvilágításának eszköze), hanem egyben „zöld motor” is (azaz a program kidolgozását, végrehajtását és nyomon követését környezeti irányba befolyásoló erő). Ez akkor teljesíthető, ha az alkalmazott módszertan megvizsgálja, hogy a releváns fenntarthatósági és környezeti célok milyen mértékben integrálódnak a közösségi forrásokból támogatott vidékfejlesztési politikákba. A vonatkozó jogszabályok10 figyelembevétele alapján a - környezeti integrációt is lehetővé tevő - SKV módszertannak az alábbiakat kell biztosítania: •

elemzési támogatást kell nyújtania ahhoz, hogy a Terv és a Program lehetővé tegye a megelőzés elvének következetes érvényesítését, a nem megelőzhető környezeti hatások mérséklését,

•

a tervezési folyamat környezeti, fenntarthatósági szempontú befolyásolását, alternatívák, javaslatok kidolgozását és életciklus szemléletű elemzését,

•

a magyar vidékre és mezőgazdaságra jellemző környezeti problémák és értékek, fenntarthatósági értékrend meghatározását, ezek jelentőségének elemzését a vidékfejlesztési törekvések szempontjából.

9.5.2.

1.5.2. Az alkalmazott módszertan bemutatása

Az alkalmazott SKV módszertan a GRDP kézikönyv11 alapján olyan elemzési-értékelési keretet alkot, amely feltárja, hogy a tervnek milyen közvetlen, vagy közvetett kihatása lehet a környezetre, milyen környezeti változások várhatók a hatások következtében, milyen természetűek és kiterjedésűek a bekövetkező hatások, illetve van-e lehetőség megelőzni, vagy csökkenteni a várható jelentős károkat. Az elemzési-értékelési módszertan arra korábban kidolgozott12 és alkalmazott13 - megközelítésre épít, hogy a vidékfejlesztési politika stratégiai szintjét (céljait, prioritásait) egy fenntarthatósági értékrendhez 10

Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról; 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról; 148/1999. (X. 13.) Korm. rendelet az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espoo-i egyezmény kihirdetéséről 11 Handbook on SEA for Cohesion Policy 2007-2013, Greening Regional Development Programmes Network February 2006, Exeter, UK 12 Pálvölgyi T., Tombácz E. (2004) Módszertan a regionális fejlesztések stratégiai környezeti vizsgálatára. In: Strukturális alapok és fenntarthatóság. Magyar Természetvédők Szövetsége, 2004, Budapest 13 Fleischer T., Szlávik J., Baranyi R., Branner F., Nagypál N., Füle M., Kósi K. Pálvölgyi T., Princz-Jakovits T., Szlávik P. (2005) A magyar közlekedéspolitika stratégiai környezeti vizsgálata. Közlekedéstudományi Szemle LV. évfolyam 2. szám, 47-55

440

viszonyítjuk, míg a program konkrétabb eszközeit és beavatkozásait egy környezeti teljesítményértékelési sémában vizsgáljuk. Módszertan a Terv fenntarthatósági értékeléséhez Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv tartalmazza a közösségi forrásokból megvalósuló vidékfejlesztési politika prioritásait és célrendszerét. A prioritások és a célok fenntarthatóságát a következő módszerrel vizsgáltuk: 1. Meghatároztuk és szakértői körben egyeztettük a hazai viszonyokra adaptált mezőgazdasággal és vidékfejlesztéssel kapcsolatos fenntarthatósági értékrendet. A fenntarthatósági értékrend (ld. 1. melléklet) a fenntartható mezőgazdasággal és vidékfejlesztéssel kapcsolatos szemléletmódot, ellenőrzési kritériumokat, viszonyítási alapot kíván rögzíteni. A vidékfejlesztés fenntarthatósági értékrendje - melynek meghatározása során számos korábbi tanulmányra, publikációra támaszkodtunk14 - arra a megközelítésre épít, hogy a fenntarthatóság 3+1 pilléren nyugszik: • környezeti fenntarthatóság • gazdasági fenntarthatóság • társadalmi fenntarthatóság Ezt egészítettük ki a természeti, társadalmi-gazdasági lét egészét átfogó holisztikus szempontokkal. A 3+1 pillér keretei között fogalmaztuk meg a hazai vidékfejlesztési politika 32 kritériumból álló értékrendjét. A fenntarthatósági értékrend természetesen nem tekinthető abszolút fenntarthatósági kinyilatkoztatásnak, és ennek alapján nem lehet „ítéletet” alkotni a Terv és a Program fenntarthatósága fölött. Pusztán arra tekintjük alkalmasnak, hogy a prioritásokat és célokat, mintegy relatív etalonhoz, ehhez „mérjük”. 2. A Terv prioritásainak és céljainak a fenntarthatósági értékrendnek való megfelelését külön-külön egy-egy standard input/output hatásmátrixban vizsgáljuk, oly módon, hogy az SKV munkacsoport kollektív szakértői értékelésével a fenntarthatósági

14

Fenntarthatósági értékrendhez felhasznált irodalom: Ángyán József, 2005. A vidékfejlesztés és az agrárium jövõje - stratégiatervezet és civil program. In: Az uniós környezetpolitika aktuális kérdései, Magyar Természetvédők Szövetsége CORASON Report, 2006. A fenntartható vidékfejlesztés tudásalapú megközelítése - a szakértői és helyi tudásformák dinamikája. Kutatási Beszámoló, Magyar Tudományos Akadémia, Politikai Tudományok Intézete Csatári Bálint, 2005. Merre haladjon a magyar vidék? Lehetőségek és korlátok MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet Gyulai Iván Vágvölgyi Gusztáv, Szilvácsku Zsolt, 2005. Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció fenntarthatósági és természetvédelmi szempontú vizsgálata. Magyar Természetvédők Szövetsége Krolopp András, Marticsek József, Francia Rita, 2005. A vidékfejlesztés európai jelene és jövője. Várható változások az uniós vidékfejlesztési szabályozási rendszerben, és ezek valószínű következményei, CEEWEB, Miskolc Nemes Gusztáv, 2000. A vidékfejlesztés szereplői Magyarországon. Intézmények, megközelítések, erőforrások. MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpont; Budapest Tombácz Endre, Pálvölgyi Tamás, Gyulai Iván, Szilvácsku Zsolt, Fleischer Tamás, Mozsgai Katalin, Magyar Emőke, 2003. Stratégiai Környezeti Vizsgálat a Regionális Operatív Program környezeti szempontú ex-ante értékelésének megalapozásához. VÁTI Kht.

441

megfelelőséget minden egyes értékrend elemre -2 és +2 közötti értékekkel jellemeztük (az input/output hatásmátrixokat ld. a 2. és 3. mellékletben) 3. Megjegyezzük, hogy a „pontozásos” értékelés nem a prioritások és célok általános megítélésére szolgál, hanem - az SKV javaslattevő jellegének eleget téve - a negatív értékekkel azokra fenntarthatósági szempontokra (értékrend elemekre) hívja fel a figyelmet, ahol a prioritások és célok megfogalmazásában a fenntarthatóság szempontjait határozottabban kellene megjeleníteni. Azaz a módszertan nem a „fenntartható - nem fenntartható” dimenzióban kívánja a prioritásokat és a célokat elhelyezni, hanem egy analitikus javaslattevő eszköz, amely konkrét útmutatást kíván nyújtani, hogy mely prioritásokat/célokat, milyen vonatkozásban javasoljuk módosítani.

Módszertan a Program környezeti teljesítményének értékeléséhez Mint arra korábban utaltunk, a program konkrétabb eszközeit és beavatkozásait egy környezeti teljesítményértékelési sémában vizsgáljuk, avégett, hogy képet nyerhessünk arról, hogy az intézkedések hogyan felelnek meg egy - a Nemzeti Környezetvédelmi Programon, és más környezetvédelmi stratégiai dokumentumokon alapuló - környezeti, környezetpolitikai szempontrendszernek. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program környezeti teljesítményét a következő módszerrel vizsgáljuk: 1. A releváns környezetpolitikai dokumentumok alapján15 meghatároztunk egy - a vidékfejlesztési intézkedések értékelésére alkalmas - környezeti célrendszert. A célrendszer figyelembe veszi a megelőzés, újrahasznosítás (újrahasználat), ártalmatlanítás környezetpolitikai prioritásait. 2. A Program intézkedéseit - kollektív szakértői értékeléssel - összevetettük a környezeti szempontrendszerrel és a környezeti teljesítményt minden egyes intézkedésre -2 és +2 közötti értékekkel jellemeztük. 3. Hasonlatosan a fenntarthatósági értékelésnél említettekhez, itt is megjegyezzük, hogy a „pontozásos” értékelés nem az egyes intézkedések környezeti teljesítményének általános megítélésére szolgál, hanem - az SKV javaslattevő jellegének eleget téve - a negatív értékekkel azokra környezeti szempontokra hívja fel a figyelmet, ahol az intézkedések részleteinek meghatározásánál a környezeti szempontokat határozottabban kellene megjeleníteni. Azaz a módszertan nem a „környezetbarát környezet károsító” dimenzióban kívánja az intézkedéseket elhelyezni, hanem egy analitikus javaslattevő eszköz, amely konkrét útmutatást kíván nyújtani, hogy mely intézkedéseket, milyen vonatkozásban javasoljuk módosítani. A környezeti teljesítmény értékelés során alkalmazott szempontrendszer az alábbi:

15

Nemzeti Stratégiai Referencia Keret, EU 6. Környezetvédelmi Akcióprogramja, Nemzeti Környezetvédelmi Program Országos Területfejlesztési Koncepció, Országos Hulladékgazdálkodási Terv, Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram

442

4. táblázat. Környezeti teljesítmény értékelés szempontrendszere E1 E2 E3 E4 E5 E6 E7 E8 E9 E10 E11 E12 E13 E14 E15 E16 E17 E18

A légszennyezés csökkentése A globális légszennyező hatások csökkentése Felszíni vizek védelme, integrált vízgyűjtő gazdálkodás Felszín alatti vizek védelme Talaj és földtani értékek védelme Szélsőséges éghajlati helyzetek és környezeti katasztrófák következményei elleni védelem Védett országos és helyi jelentőségű természeti területek oltalma Natura 2000 és érzékeny természeti területek védelme, fenntartható hasznosítása Erdők természetvédelme Az ökológiai gazdálkodás elterjesztése Fenntartható térségi gazdálkodási, komplex környezetgazdálkodási rendszerek kialakítása Megújuló energiaforrások használatának növelése Anyag- és energiahatékonyság növelése Kémiai kockázatok mérséklése Egészség-megőrzés és az élelmiszer-biztonság növelése A lakosság környezettudatosságának növelése, fenntartható fogyasztási szokások elterjesztése A táji kulturális örökség védelme optimális hasznosítása Települési környezetminőség javítása, környezeti infrastuktúra fejlesztése

443

10. 2. A PROGRAM BEMUTATÁSA

ÉS

A

TERV

ÁTTEKINTŐ

10.1. 2.1. A Terv és a Program céljai és tartalmának vázlatos ismertetése Mint arra a Bevezetésben utaltunk, megközelítésünkben az SKV tárgya az EMVA forrású vidékfejlesztési politika, azaz az SKV-t a Tervre és a Programra integráltan, azonos szemlélettel, és egységes módszertannal, közös társadalmi egyeztetéssel készítettük el. Ezért az alábbiakban mind az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv, mind az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tartalmát és céljait áttekintjük. 10.1.1. 2.1.1. Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv A Tanács 1698/2005/EK rendelete alapján kidolgozott, a 2007-2013 évekre vonatkozó Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv a magyar vidékfejlesztési program stratégiai kereteit tartalmazza. A Terv a Tanácsnak a vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokról szóló 2006/144/EK határozatával összhangban készült. A Terv kiindulópontja, hogy hazánknak 2007-2013 között mintegy 5 Milliárd euró fejlesztési forrást van lehetősége az agrárium, a vidéki környezet és a vidéki térségek fejlesztésére költeni. A Terv a lisszaboni célkitűzésekkel és a Göteborgban megfogalmazott elvekkel összhangban kívánja megteremteni a mezőgazdaság fejlesztéséhez, a vidék környezeti értékeinek megőrzéséhez, a vidéki térségek gazdaságának megerősödéséhez és a vidéki társadalom kohéziójához szükséges fejlesztési kereteket. A Terv célja, hogy - az elmúlt időszak nemzeti forrásból finanszírozott, valamint uniós társfinanszírozással megvalósuló agrár-vidékfejlesztési programjainak tapasztalatain alapulva, továbbá összhangban az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel - kijelölje az agrárvidékfejlesztés irányait, célkitűzéseit, és meghatározza a célok elérésének módját, eszközeit. A Terv kidolgozása 2005 októberében kezdődött, azóta széles körű szakmai és társadalmi egyeztetésre került. A környezeti értékelés kidolgozásának időpontjában a Terv végső egyeztetés alatt áll a Bizottsággal. A Terv a következőket tartalmazza: •

A stratégia jövőképe

•

Helyzetelemzés: a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, az élelmiszer-feldolgozás és a vidéki térségek helyzetének bemutatása

•

A környezet állapota

•

Vidéki térségek társadalmi – gazdasági helyzete

•

A korábbi program-időszakok tapasztalatai

•

A 2007 és 2013 közötti időszak agrár-vidékfejlesztésének stratégiai fejlesztési irányai és a kapcsolódó főbb beavatkozási akciók

•

Az egyes fejlesztési irányok közötti egyensúly

•

Horizontális politikák érvényesülése

•

Koherencia a lisszaboni stratégiával, a kapcsolódó nemzeti akcióprogrammal és a göteborgi célokkal

444

•

Stratégia az EMVA intézkedéscsoportok mentén: I. intézkedéscsoport: a mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és erdészeti ágazat versenyképességének javítása II. intézkedéscsoport: a környezet és a vidék állapotának javítása III. intézkedéscsoport: az életminőség javítása a vidéki területeken és a diverzifikáció ösztönzése IV. intézkedéscsoport: LEADER

•

az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv intézkedéscsoportjai és azok indikatív forrásmegosztása

•

az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv belső és külső konzisztenciája, összhangja a többi közösségi támogatási eszközzel

•

a nemzeti vidékfejlesztési hálózat létrehozása.

10.1.2. 2.1.2. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A Bizottság véleményének, továbbá az EMVA Rendelet 6.cikk 3. bekezdése szerinti partnerségi vélemények figyelembevételével kell kidolgozni az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot, melynek partnerségi egyeztetése a környezeti jelentés készítésének idején folyamatban van. A Program célja, hogy olyan beavatkozásokat, intézkedéseket határozzon meg, melyek alkalmasak a finanszírozási források - a Tervnek megfelelő - megosztására és a támogatási mechanizmusok (pályázatok) életbe léptetésére. A Program főbb tartalmi elemei a következők: •

Általános helyzetelemzés (társadalmi-gazdasági háttér, agrárgazdaság regionális sajátosságai)

•

Tematikus helyzetelemzés az egyes intézkedések mentén (környezetgazdálkodás és területhasználat, vidéki gazdaság és életminőség, LEADER)

•

Az erősségek és gyengeségek kezelésére kiválasztott stratégia

•

Prioritások kijelölése

•

Az intézkedéscsoportok közötti indikatív forrásmegosztás

•

A korábbi programozási időszak hatása (SAPARD, AVOP, NVT)

•

Termelői csoportok létrehozásának és működtetésének támogatása

•

Kedvezőtlen adottságú területek támogatása

•

A prioritások indokolása

•

Az intézkedések részletes leírása

•

Finanszírozási terv

•

A felelős hatáskörrel rendelkező hatóságok és szervek kijelölése

•

A monitoring- és értékelési rendszerek leírása

•

A program nyilvánosságát biztosító rendelkezések

•

A partnerekkel folytatott konzultációk eredménye

•

A férfiak és nők közötti egyenlőség és a megkülönböztetés tilalma

445

•

Technikai segítségnyújtás műveletek

10.2. 2.2. Kapcsolódás más stratégiai dokumentumokhoz 10.2.1. 2.2.1. Kapcsolódás fejlesztéspolitikai dokumentumokhoz Országos Fejlesztési Koncepció Az Országos Fejlesztési Koncepció16 (OFK) a teljes hazai közfejlesztés közép és hosszú távú irányait és kereteit rögzíti. Az OFK a fenntarthatóságot és a környezetvédelmet szolgáló agrár- és vidékfejlesztési, illetve a fejlesztések környezetintegráltságával kapcsolatos „üzeneteket” tartalmaz. A vidékfejlesztés a jövőképben és a területpolitikai célban, az agrárfejlesztés a prioritásokban is szerepel. Az OFK jövőképének és céljainak vidékfejlesztési tartalma az Országos Területfejlesztési Koncepcióra épül. Az OFK agrárfejlesztési megállapításai egyaránt szólnak: •

tájgondozó, környezetbarát, ökológiai jellegű, extenzív tevékenységekről és

•

intenzív, versenyképes üzemméretű, informatikai és logisztika infrastruktúrával és kutatás-fejlesztési kapacitással kiszolgált modern árutermelő mezőgazdaságról.

A fejlesztéspolitika e kettős törekvésben rejlő elvi ellentmondást az OFK a maga általános szintjén nem kívánta megoldani, de az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv és Program nem kerülheti meg ezen ellentmondás - legalább részleges - feloldását. 1. javaslat

A Program végrehajtása során, ahol lehetséges, biztosítani kell a kistérségi szinten meghatározott támogatási feltételek, kritériumok alkalmazását, figyelembe véve Magyarország egyes területeinek környezeti érzékenységi és mezőgazdasági alkalmasságát

Országos Területfejlesztési Koncepció Az Országos Területfejlesztési Koncepció17 (OTK) az ország területfejlesztésének és minden közfejlesztés területi vonatkozásainak közép és hosszú távú irányait és kereteit rögzíti. Az OTK is tartalmaz vidékfejlesztési stratégiai környezeti vizsgálat szempontjából releváns elemeket. Az OTK-ban a vidékfejlesztés, a területpolitika egyik pilléreként, a tervdokumentum minden részében jelen van, az agrárpolitika területpolitikai feladatait pedig külön fejezet rögzíti. Az OTK területpolitikai fejlesztési elvei között a fenntarthatóság nem csak globális, de térségi értelmezést is kap. Ez az értelmezés a helyi közösségek működésére irányuló fejlesztések esetében, így a vidékfejlesztés esetében is, különösen fontos. A vidékfejlesztésben szintén hangsúlyos másik OTK elv a tájszemlélet elve, mely megköveteli a táji szisztémákhoz alkalmazkodó fejlesztéseket. 2. javaslat

A Tervben a fenntarthatósági horizontális politika kiegészítését javasoljuk: „A horizontális politikák érvényesítésekor alapvető feltétel a helyi fenntarthatóság és a tájszemlélet elveinek figyelembevétele”

Az OTK a kistérséget teszi meg a vidékfejlesztés térkategóriájának, és kijelöli a vidékies térségeket. Környezeti és fenntarthatósági szempontból ez azért lényeges, mert így a 16 17

96/2005. (XII.25.) OGY határozat 97/2005.(XII.25.) OGY határozat

446

vidékfejlesztés táji összefüggésbe kerül (az ún. kistáji dimenzióval). Az OTK szerint az agrárpolitikának a vidéki eltartóképességet, tájfenntartást, környezetvédelmet, ökológiai gazdálkodást szolgáló, helyi táji adottságokhoz igazodó erdő- és mezőgazdaságot kell kialakítania és így meg kell teremtenie a legalább regionális szinten decentralizált agrárfejlesztést is. Ezzel szemben a Program hangsúlyos eleme a versenyképes árutermelő mezőgazdaság, ágazatként értelmezi a vidékfejlesztést, térségspecifikus eszközöket nem vezet be, tervezése nem regionális. A hiányzó összhang legalább részbeli megteremtésére a következőket javasoljuk: 3. javaslat

(1) Biztosítani kell a Program és a vidékfejlesztésben szintén szerepet vállaló regionális operatív programok közötti összhangot (2) A Tervben elvként kell rögzíteni a helyi adottságokhoz való igazodás igényét.

Az OTK tematikus vidékies térségtípusokra meghatározott sajátos beavatkozásai közül több fenntarthatósági és környezetvédelmi vonatkozású. Ezek közül a legtöbb az EMVA rendeletből támogatható, de a Programban a beavatkozás vagy annak területi fókusza nem jelenik meg. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióval való összhang kialakítása érdekében a következőket javasoljuk a megfelelő intézkedésekbe beépíteni: 4. javaslat

A Program végrehajtása során: (1) Valamennyi beruházási és fejlesztési intézkedés esetében törekedni kell a „tiszta ipar” követelményeinek érvényesítésére (2) Elő kell segíteni az ökoturizmus fejlesztését a táji értékekben gazdag, az aprófalvas és a tanyás térségekben (3) A táji értékekben gazdag vidékies térségekben ösztönözni kell a mező- erdővadgazdálkodási és rekreációs tevékenységeket egyaránt felölelő integrált tájgazdálkodás elterjesztését. (4) Az aprófalvas térségekben ösztönözni kell a helyi termékek előállításának, az ökológiai gazdálkodásnak az elterjesztését (5) A táji értékekben gazdag vidékies térségekben ösztönözni kell a helyi fenntarthatósági stratégiák kidolgozását (LA-21), illetve stratégiai környezeti vizsgálatok elvégzését. (6) A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok által nagy arányban lakott térségekben mintaprojekteket kell indítani az ún. szociális erdő bevezetésére, továbbá az örökségvédelmre és kulturális erőforrásaikra alapozott fejlesztésekre. (7) A tanyás és aprófalvas térségekben mintaprojekteket kell indítani a környezeti szennyező források felmérésére és felszámolására (8) A mezőgazdasági alapú megújuló energiahordozókkal kapcsolatos fejlesztések támogatását komplex, fenntarthatósági szemléletű életciklus elemzésekkel kell alátámasztani.

10.2.2. 2.2.2. Kapcsolódás az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez és az Operatív Programokhoz Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásai felhasználásának terve. Az ÚMFT célrendszerében és prioritásai között is tartalmaz vidékfejlesztési szempontokat és felvállalja, hogy a Strukturális Alapok is szerepet játszanak a vidékfejlesztésben. Ugyanakkor ÚMFT agrárgazdasági fejlesztéseket nem tartalmaz. Az ÚMFT stratégiai tervdokumentum, melyhez operatív programok (OP-k) kapcsolódnak. Vidékfejlesztési szempontból a legfontosabb OP-k a következők:

447

•

Társadalmi Erőforrás Fejlesztés Operatív Program (TAMOP). Vidékfejlesztési tartalom: képzési és foglalkoztatási programok, fókuszáltan a leghátrányosabb helyzetű kistérségekre.

•

Társadalmi Infrastruktúra Fejlesztés Operatív Program (TIOP). Vidékfejlesztési tartalom: közszolgáltatási infrastruktúrafejlesztés a leghátrányosabb helyzetű térségekben.

•

Regionális Operatív Programok (ROP-k). Vidékfejlesztési tartalom: térségi szinten integrált közszolgáltatási és közlekedési infrastruktúrafejlesztés, kisléptékű gazdasági infrastruktúra és vállalkozásfejlesztés.

•

Környezetvédelmi és Energia Operatív Program (KEOP). Vidékfejlesztési tartalom: integrált vízgyűjtő fejlesztés (vízrendezés), megújuló energia, természetvédelem.

•

Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP). Vidékfejlesztési tartalom: KKV és logisztikai fejlesztések.

•

Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) Vidékfejlesztési tartalom: kistérségi szintű közigazgatási szolgáltatáskorszerűsítés.

A stratégiai környezeti vizsgálat szempontjából lényeges szempontok közül kiemelhető az ÚMFT területi kohézió horizontális célja. E cél kiegyensúlyozott város-vidék kapcsolatrendszert, kapcsolódó területfejlesztési prioritáseleme pedig a vidék számára szolgáltatni képes városi jellegű funkciók fejlesztését is elő írja. A horizontális cél magában foglal ún. térhasználati elveket is, melyek többsége fenntarthatósági megfontolásokon alapul. Kiemelhetők a vidékies és városias karakterek elkülönítésének megőrzését, az értékek elérhetőségének, hozzáférhetőségének biztosítását szolgáló, a fenntartható közlekedést és a barnamezős fejlesztéseket preferáló elvek. Az ÚMFT elve szerint a vidékfejlesztés tekintetében az ÚMFT és operatív programjai, illetve az ÚMVST és az ÚMVP kiegészíti egymást. Az összhang biztosításának legfontosabb tényezője, hogy kialakuljon az ÚMFT operatív programjai és ÚMVP végrehajtásának koordinációja, együttdöntési folyamata. Olyan végrehajtási rendszert kell kidolgozni, mely lehetővé teszi, hogy a térségekbe irányuló vidékfejlesztési (EMVA) és Strukturális Alapok (SA) forrásainak felhasználása egymást erősítse, kiegészítse, és semmiképpen ne rontsa egymás hatékonyságát. Az Operatív Programokkal való összhang megvalósítása érdekében a következőket javasoljuk:

5. javaslat

(1) Az ÚMVP monitoring- és döntéselőkészítő bizottságaiban - legalább konzultatív szereppel - részt kell venniük a régiók szakértőinek. (2) A Regionális Operatív Programok, továbbá a TAMOP és TIOP Monitoring Bizottságaiban az ÚMVP végrehajtásának kell képviseltetnie magát (3) Az ÚMVP eljárásrendben biztosítani kell, hogy előnyben részesüljenek ÚMFT OPkból is támogatott fejlesztések. (4) A LEADER jellegű akciók közös képviselőjének szintén jelen kell lenniük a Regionális Operatív Programok Monitoring Bizottságaiban (5) Az ÚMVP monitoring és értékelési rendszerének képesnek kell lennie az ÚMVP és az

448

ÚMFT OP-jainak egyes kistérségekben (különösen a vidékies kistréségekben, ill. településeken) mért együttes szakmai teljesítményének megállapítására. (6) Az ÚMVP technikai segítségnyújtás keretéből biztosítani kell, hogy a végrehajtás képes legyen az egyes gyengén teljesítő kistérségek vagy térségtípusok teljesítményének javítására (pl. tanácsadás, szakemberellátás, újabb pályázati kritériumok bevezetése).

10.2.3. 2.2.3. Kapcsolódás környezetpolitikai dokumentumokhoz Nemzeti Környezetvédelmi Program A 2003-2008 közötti időszakra szóló második Nemzeti Környezetvédelmi Program18 (NKP-II) jelöli ki a magyar környezetpolitika célkitűzéseit és cselekvési irányait. Szemben az első NKP-ban megfogalmazott, döntően környezeti elemekre és hatótényezőkre vonatkozó célokkal egy olyan beavatkozási tervrendszert vázol fel, amelyben az Európai Unió 2010-ig szóló, 6. Környezetvédelmi Akcióprogramja19 irányelveinek megvalósítását veszi alapul. Az NKP-II fókuszában azok a környezeti célkitűzések állnak, amelyek társadalmi-gazdaságikörnyezeti problémák metszéspontjában komplex módon jelentkeznek, több környezeti elemet érintő beavatkozást igényelnek, a társadalom és a gazdaság széles körét érintik, és hatékonyan csak az érintettek széles körének bevonásával számolhatók fel. Az NKP-II nem ágazati program, hanem a társadalom és a gazdaság egészét átható stratégiai dokumentum, amelyben a környezet jobbítására illetve megőrzésére vonatkozó minőségi, illetve mennyiségi célokat az ágazatok együttes cselekvése kell megvalósítsa. Az NKP-II teljesülését az ágazatközi integrációt is biztosító tematikus akcióprogramok végrehajtásán keresztül lehet biztosítani. Az ÚMVP az NKP-II céljai közül elsősorban a következőkhöz járulhat hozzá: •

A hazai és nemzetközi jogszabályok által védett természeti területek értékeinek megőrzése, az optimális természetvédelmi kezelési tevékenység megvalósítása, az agrár-környezetvédelmi, erdő-környezetvédelmi intézkedések, és a Natura 2000 hálózat területeinek támogatásai révén a biológiai sokféleség megőrzéséhez, a természeti örökség fenntartásához, az ökológiai rendszerek fennmaradásához.

•

Az integrált vízgyűjtő-gazdálkodás hatékonyságának növelésével – úgy mint a holtágak és hatásterületének környezetkímélő hasznosítása, a természetközeli mezőgazdasági területhasználatok támogatása, az árterek és belvízöblözetek rehabilitációjával érintett területeken a gazdálkodók támogatása, jó mezőgazdasági gyakorlat elterjesztése – a vizek jó állapotának eléréséhez és védelméhez.

•

A bioüzemanyagok előállításával a bioetanol esetében a szesz előállítása, biodízelgyártásnál a nyersolaj előállítása útján a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentéséhez.

18

132/2003. (XII.11.) OGY határozat a 2003-2008. közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról 19 Az Európai Parlament és a Tanács 1600/2002/EK határozata a 6. Környezetvédelmi Akcióprogramról („Környezet 2010 : A mi jövőnk, a mi választásunk"), 2002. július 22.

449

•

A mezőgazdasági támogatásával az csökkentéséhez.

•

Az állattartó telepek korszerűsítésével az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, a hígtrágya talajba és talajvízbe jutásának megakadályozásával, megfelelő kontrollálásával pedig a földtani közeg és a vizek védelméhez.

•

A területhasználat, a termékszerkezet és művelési ág változtatás támogatásával, erdőtelepítéssel, valamint az aszálykárok elleni intézkedéssekkel a talajvédelemhez, erózió és talajszennyezés, porszennyezés csökkentéséhez.

•

Szennyvíztisztítás korszerűsítésével a vizek védelméhez és a települési környezetminőség javításához, továbbá a szennyvíztisztító közművekből származó iszapok környezetkímélő mezőgazdasági felhasználásával

•

A területileg differenciált és ágazatok között integrált vízrendezési, vízkár-elhárítási és vízkár-megelőzési beruházások támogatásával a környezetbiztonság növekedéséhez, vizek jó állapotának fenntartásához és védelméhez.

•

Az ökoturizmus infrastrukturális feltételeinek és a kapcsolódó szemléletformáló intézkedések támogatásával

technológiák energiatakarékossági beruházásainak a energiahatékonyság növeléséhez, az energiafogyasztás

Az NKP-II-vel való összhang megteremtése érdekében a Programban a következő szövegváltozat beillesztését javasoljuk: 6. javaslat

A Program tartalmazzon egyértelmű utalást a hazai környezetpolitika alapdokumentumára: „Az ÚMVP a 2003-2008. közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-II) alapján figyelembe veszi a magyar környezetpolitika stratégiai céljait és célkitűzéseit és hozzájárul az NKP-II környezetvédelmi céljainak eléréséhez, különösen az alábbi területeken: − Az integrált vízgyűjtő-gazdálkodás keretében a vizek jó állapotának elérése és védelme, − a védett természeti területek értékeinek megőrzése, a természeti örökség fenntartása és az ökológiai rendszerek fennmaradása − az agrár- és erdő-környezetvédelmi intézkedések, és a Natura 2000 hálózat területeinek támogatásai révén a biológiai sokféleség megőrzése, − az erdősültség növelése, − a megújuló energiaforrások hasznosítási arányának növelése − az éghajlatváltozást okozó gázok kibocsátásának csökkentése, − a talaj mennyiségi és minőségi védelme, − az erózió és talajszennyezés, porszennyezés csökkentése”

Országos hulladékgazdálkodási Terv Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv20 (OHT) a hulladékgazdálkodás teljes egészét felölelő komplex cselekvési terv. Az OHT-ban megfogalmazott feladatok és programok meghatározása az NKP-II kidolgozásával összhangban történt, és az OHT a Hulladékgazdálkodási Tematikus Akcióprogram megvalósítási tervének szerepét is betölti. 20

110/2002. (XII. 12.) OGY határozat. az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről

450

Az OHT – a Mezőgazdasági és élelmiszeripari biomassza program keretében – kimondja, a biológiai úton lebontható növényi és állati hulladék lerakását gyakorlatilag teljes egészében meg kell szüntetni. A biológiai úton lebomló élelmiszeripari növényi és állati hulladék közel teljes körű hasznosítását kell elérni. A mezőgazdasági eredetű biológiai úton lebomló szervesanyag tartalmú hulladékok hasznosítását meg kell oldani a hasznosítható alkotók biológiai körforgásba történő visszavezetése érdekében. Ezt a talajba történő bedolgozás, másodlagos feldolgozás és komposztálás fejlesztésével kívánják elősegíteni. A mező- és erdőgazdálkodásban képződő növényi maradványok, valamint az állattartásból származó trágyák biológiai körforgásba történő visszavezetését az agrár-környezetvédelmi intézkedések keretében a környezetkímélő gazdálkodási módok támogatásával az ÚMVP is ösztönzi. A növényi és állati eredetű hulladékok kezelésére új hulladékkezelő kapacitások (komposztáló, biogáz-előállító és -hasznosító létesítmények) létrehozását irányozzák elő. Az ÚMVP azonban nem szól az energetikai hasznosításon kívüli biomassza hasznosítási lehetőségekről (egyéb termék-előállítás, talajerő utánpótlás, komposztálás elterjesztése, a KEOP pedig csak a települési önkormányzatok hatáskörébe utalt ún. telepi és házi komposztálás elterjesztését támogatja, a mezőgazdasági termelésből származó szerves hulladékok kezelésére nem nyújt megoldást. Az ÚMVP a talajjavításban szerepet szán a termelésből visszamaradt anyagoknak, ezáltal az élelmiszeripari termelés maradékanyagainak hasznosításának növeléséhez is hozzájárul. Az OHT szerint fel kell számolni az összes működő és lezárt dögkutat, állati hulladéklerakót. Regionális (szelektív) gyűjtő és kezelő rendszert kell kiépíteni az állati eredetű hulladék hasznosítására. E célt az első NFT Környezetvédelmi és Infrastruktúrafejlesztési Operatív Programjából is támogatták, a jövőben a KEOP támogatási körbe tartozik. Az ÚMVP agrár-környezetvédelmi intézkedések keretében egyes területeken célzottan is hozzájárul a mezőgazdasági kemikáliák okszerű felhasználásához, ezzel közvetve ezek hulladékainak (a műtrágyák csomagolóanyagai, veszélyes és nem-veszélyes növényvédőszer csomagolóanyagok,) mennyiségi csökkenéséhez, illetve a szerves trágyák, és a növényi melléktermékek mezőgazdasági hasznosításához. Ezen kívül – az OHT-ban is előirányzottaknak megfelelően – meg kell oldani a felhalmozott növényvédőszer maradványok és göngyölegeik ártalommentes megsemmisítését. Fontos OHT célkitűzés a települési szennyvíziszapok hasznosítási arányának növelése (40%-ról minimálisan 55%-ra) pl. mezőgazdasági hasznosítás útján, mivel a folyamatosan növekvő csatornázási és szennyvíztisztítási kapacitások kiépítésével a települési szennyvíziszapok mennyisége is növekszik. A települési szennyvíziszapok kezelését azonban nem az ÚMVP, hanem a KEOP finanszírozza majd, és a KEOP-on keresztül kell biztosítani a keletkező szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítását (megfelelő előkezelését, vizsgálatát és kijuttatását). A folyékony hulladékok összes mennyisége a növekvő csatornázási és szennyvíztisztítási kapacitásoknak köszönhetően egyre csökken. Ennek ellenére fontos azon

451

OHT célkitűzés figyelembe vétele, amely az ilyen települési és mezőgazdaságból származó folyékony hulladékok mezőgazdasági hasznosítását is szorgalmazza. Az OHT-vel való összhang megteremtése érdekében a Programban a következő intézkedések figyelembevételét javasoljuk: 7. javaslat

(1) A nagy létszámú állattartó telepek esetében kiemelten ösztönözni kell a mezőgazdasági eredetű szennyvíziszapok, istállótrágyák kezelését. (2) Lehetőség szerint támogatni kell a mezőgazdasági termelésből származó szerves hulladékok kezelését (pl. egyéb termék-előállítás, talajerő utánpótlás, komposztálás elterjesztése)

10.2.4. 2.2.4. Kapcsolódás Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programhoz21 A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program22 (NAKP) az Európai Unióhoz való csatlakozás felkészülési időszakában, a földművelésügy és a környezetvédelem együttműködésével, a Közös Agrárpolitika szabályainak megfelelően készült el. A 2002-ben elindult és 2003-ban is folytatódott program sokrétű igényt kívánt kielégíteni. A szakmapolitika az agrárágazat struktúraváltását, a mezőgazdasági eredetű környezetterhelés csökkenését és a biodiverzitás megőrzését tűzte ki céljául, míg a gazdálkodók a megélhetésük javulását, illetve a környezet- és természetvédelmi korlátozások kompenzációját várták a programtól. A hivatásos és civil természetvédelmi szervezetek pedig joggal tekinthették ezt az agrártámogatási rendszert a természetvédelmi kezelés megvalósítási eszközének. Mindezen igények figyelembe vételével az első évek eredményei a program sikerességét igazolták, amely elsősorban a gazdálkodók közötti népszerűségben volt mérhető. A 2004. évi csatlakozásunk időpontjától a Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégiai Terv agrár-környezetgazdálkodási intézkedéseiként jelent meg a természet- és környezetkímélő földhasználat továbbvitele és növekedett a területi kiterjesztése. Az előcsatlakozási időszakot is beszámítva, az eddig eltelt négy év eredményeinek tükrében mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy az agrárkörnyezetgazdálkodás elvű földhasználat kiterjesztése a magyar érdekek érvényesítését, az uniós többletforrásokhoz való hozzájutást, a mezőgazdasági termelők megélhetési lehetőségét, valamint új piacok megszerzését elősegítő út, amely elsősorban az agrárium és a környezet- és természetvédelem közös céljait, és ezen túl a vidékfejlesztést és a foglalkoztatás-politikát is szolgálja. Megítélésünk szerint - bár az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program egyik fontos prioritása az agrár-környezetgazdálkodás - de ennek súlya (finanszírozási aránya) nem tűnik elegendőnek az agrár-környezetgazdálkodás szükséges területi kiterjesztéséhez. A 2002 óta elért eredmények megőrzése és az ökológiai adottságokhoz jobban igazodó, agrár-környezetgazdálkodási elvű mezőgazdálkodás területi bővítése érdekében változtatni szükséges a tengelyek közötti forráselosztáson a II. tengely javára. Emellett fontosnak tartjuk, hogy a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztéséhez kapcsolódó tájgazdálkodási intézkedéseket is támogassa a Program. A NAKP-al történő összhang

21

Megjegyezzük, hogy a Nemzeti Erdő Programhoz való kapcsolódást is, különösen a szemléletformálás és a környezeti nevelés vonatkozásaiban 22 2253/1999. (X.7.) Korm. határozat

452

megteremtése érdekében a Programban a következő intézkedések figyelembevételét javasoljuk. 8. javaslat

(1) Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedésen belül kapjon kiemelt szerepet a konkrét természetvédelmi célkitűzéssel rendelkező, a természetkímélő gazdálkodási módok fenntartásához kellően magas bevételt biztosító Érzékeny Természeti Területek Célprogram. (2) Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedésen belül – az 5 éves kötelezettségvállalás lejártával - csökkenteni célszerű a mérsékeltebb környezeti eredményekkel járó környezetvédelmi programok arányát a szántóföldi alapprogram elhagyásával, és az integrált gazdálkodás területi arányának és támogatási intenzitásának relatív csökkentésével

10.3. 2.3. A Program és a Terv összefüggései egyes kiemelt jelentőségű környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásával 10.3.1. 2.3.1. Egységes környezethasználati engedélyezési eljárás Az Európai Tanács integrált szennyezés-megelőzésről és csökkentésről szóló irányelve23 (IPPC Irányelv) és az annak megfelelő hazai jogszabály24 egyértelműen rögzíti, hogy a jogszabály hatálya alá tartozó egyes mezőgazdasági tevékenységeknek is az Elérhető Legjobb Technika (BAT) elvárásainak kell megfelelniük, legkésőbb 2007. október 31-ig. 5. táblázat. A BAT előírásoknak megfelelni köteles mezőgazdasági létesítmények Állattartó telep típusa létesítmények intenzív baromfi tenyésztésre (legalább 40 000 férőhely baromfi számára létesítmények intenzív sertés tenyésztésre - legalább 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára - legalább 750 férőhely kocák számára

Becsült száma 249 db létesítmény

215 db létesítmény 50 db létesítmény

Forrás: Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség www.ippc.hu honlapja (2005 évi adat)

Megjegyezzük, hogy az IPPC irányelv jelenleg tartó felülvizsgálati folyamatának egyik eredményeként elképzelhető, hogy a jövőben a szarvasmarhatartás is bekerülhet az IPPC hatálya alá, azaz Elérhető legjobb Technika (BAT) színvonalú működés lesz megkövetelhető ebben az alágazatban is. Az illetékes környezetvédelmi felügyelőségek 2006. júniusáig kb. 300 egységes környezethasználati engedélyt adtak ki a felsorolt három alágazatban összesen. Ez az érték azóta biztosan jelentősen javult ,de így is kb. 100-150 engedélyeztetés még hátravan. Az igazi nehézség ezen állattartó telepek számára azonban nem a környezetvédelmi engedélyeztetésben van (bár számos üzemeltető számára már a környezeti tanácsadói szolgáltatás igénybevétele, környezeti mérések elvégeztetése is jelentős költségteher), hanem a BAT-színvonal eléréséhez szükséges műszaki fejlesztési költségek az igazán 23

96/61/EK Irányelv: Integrated Pollution Prevention and Control 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról

24

453

jelentősek számukra. Az uniós irányelv és a hazai kormányrendelet értelmében minden már működő létesítménynek legkésőbb 2007. október 31-ig kell az egységes környezethasználati engedélyben foglalt követelmények, azaz a BAT szerint kell működnie. Hangsúlyozzuk, hogy nem az engedélyt kell megszerezni eddig a határidőig, hanem a BAT-színvonalat kell elérni! Mindennek gyakorlati megvalósulására az EU kiemelt figyelmet fordít, komoly ellenőrzésekre lehet számítani! A következő BAT követelmények - a teljesség igénye nélkül - valószínűleg jelentős ráfordítást igényelnek az állattartó telepek üzemeltetőitől: •

hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható (a korábbi gyakorlattól eltérően még részben sem lehet elszikkasztani a hígtrágyát)

•

a tárolóhelynek legalább 4 havi hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz befogadására elegendő méretűnek kell lennie

•

mind az istállótrágya, mind a hígtrágya tárolására szolgáló műtárgyakat el kell látni szivárgás érzékelő rendszerrel, megfelelő monitoring-rendszerrel

A Terv a helyzetelemzési részében („Környezetgazdálkodás és területhasználat” fejezet, „nitrát direktíva” alfejezetében) felveti az évi több millió köbméteres nagyságrendben keletkező hígtárgya problémáját, de a BAT-ról a teljes dokumentumban nincs említés. A „4.2.3. Agrár-környezetvédelmi kifizetések” intézkedés fejezetén belül a „Cross-compliance” előírások felsorolása tartalmaz ugyan egy utalást az IPPC irányelvre, de ez sajnos csak az irányelv keretében szükséges adatszolgáltatásokat hivatkozza. Ezen kívül egy helyen található még az IPPC-re vonatkozó utalás: „A közösségi előírásokon alapuló előírások betartása” intézkedés fejezetén belül, ahol a kedvezményezettek körén belül kerül megemlítésre, hogy az intézkedés „A környezetvédelmi előírások tekintetében egyes támogatási jogcímek csak a nitrátérzékeny területen állattartást végzők vagy IPPC telepek számára nyitottak”. A BAT előírásoknak való megfelelés figyelembevétele érdekében a Programban a következő intézkedést javasoljuk. 9. javaslat

Az állattartó telepek esetében támogatni kell - célzottan a BAT megfelelés elérésére - a megfelelő méretű, szigetelt trágyatároló medencék, és kapcsolódó monitoring rendszerek kialakítását.

10.3.2. 2.3.2. 2006/32/EK irányelv az energia-végfelhasználás hatékonyságának javításáról Egy viszonylag új EU szabályozás - az Energiahatékonysági Irányelv25 - 2008-2016 között az energia végfelhasználás évente átlagos 1%-os csökkentését írja elő az EU országaiban. Bár maga a direktíva nem teszi kötelezővé az energia végfelhasználás csökkentését, de leszögezi, hogy: „a tagállamok átfogó nemzeti energia-megtakarítási célelőirányzatot fogadnak el, amely szerint ezen irányelv alkalmazásának kilencedik évére 9 %-os megtakarítás elérésére törekednek, és amelyet az energetikai szolgáltatások és egyéb energiahatékonyságot javító intézkedések útján kell elérni”. Az Irányelv előírja, hogy a 25

2006/32/EK irányelv az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról

454

tagállamoknak 2007. június 30-ig energiahatékonysági cselekvési tervet készíteniük, melyben számszerű energiahatékonysági vállalást kell tenniük.

kell

A KEOP-ban foglaltak arra utalnak, hogy Magyarországon évi 1%-os energiatakarékosságot kell célul kitűzni, azaz a hazai energiahordozó-felhasználást évente 10-11 PJ-al kell mérsékelni. Valószínűleg a mezőgazdaságnak is - mint jelentős energiafogyasztó ágazatnak - ágazati energiatakarékossági vállalást kell tennie. Az Energiahatékonysági Irányelvnek való megfelelés érdekében a Programban a következő „javító” intézkedést (intézkedést specifikáló feltételt) javasoljuk: 10. javaslat

A támogatásoknál (különösen a gépbeszerzés, öntözés, infrastrukturális fejlesztések esetében) előtérbe kell helyezni az energiatakarékos megoldások elterjesztését.

10.3.3. 2.3.3. NATURA-2000 irányelvek Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. A Natura 2000 hálózat26 az Európai Unió két természetvédelmi irányelve alapján kijelölendő területeket - az 1979-ben megalkotott madárvédelmi irányelv (79/409/EGK) végrehajtásaként kijelölendő különleges madárvédelmi területeket és az 1992-ben elfogadott élőhelyvédelmi irányelv (43/92/EGK) alapján kijelölendő különleges természetmegőrzési területeket - foglalja magába. (Megjegyezzük, hogy a Natura 2000 területek földhasználati előírásai a környezeti értékelés kidolgozásának időpontjában közigazgatási egyeztetésen van, a Natura 2000 területek helyrajzi számos jegyzéke pedig közvetlenül kihirdetés előtt áll.) A madárvédelmi irányelv általános célja a tagállamok területén, természetes módon előforduló összes madárfaj védelme. Különleges madárvédelmi területnek azok a régiók számítanak, amelyek a tagállam területén rendszeresen előforduló és átvonuló fajok nagy állományainak adnak otthont, valamint a vízimadarak szempontjából nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyeket foglalnak magukban. Az élőhelyvédelmi irányelv fő célkitűzése a biológiai sokféleség megóvása, a fajok és élőhelytípusok hosszú távú fennmaradásának biztosítása, természetes elterjedésük szinten tartásával vagy növelésével. Az irányelv írja elő az európai ökológiai hálózat, a Natura 2000 létrehozását, melynek a madárvédelmi irányelv rendelkezései alapján kijelölt területek is részei. Azok az élőhelytípusok és fajok, melyek fennmaradását csak azonnali intézkedéssel lehet biztosítani, kiemelt jelentőségűek és az unióban elsőbbséget, prioritást élveznek. Az élőhelyvédelmi irányelv egyértelműen kifejezi, hogy a NATURA 2000 területek kijelölésével nem a gazdasági fejlődés leállítása, nem zárt rezervátumok létrehozása a cél, ahol minden tevékenység tiltott. A gazdálkodás bizonyos formái a területen továbbra is folytathatók, ha az

26

a) 275/2004 (X.8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről b) KvVM közlemény az európai jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletek jegyzékéről szóló (Megjelent: MK 80.szám II.kötet, 2005.június 16)

455

összeegyeztethető a védelemmel. A védelmet kizárólag azon fajok és élőhelytípusok szempontjából kell biztosítani, amelyek alapján a területet kijelölték. A NATURA 2000 hálózat egyértelműen támogatja a Tervet és a Programot, azáltal, hogy jelentős mértékben hozzá fog járulni a vidék fenntartható fejlődéséhez, a vidéki munkaerő foglalkoztatásának növelésével, alternatív jövedelemszerzési lehetőségek megteremtésével, a vidék turisztikai vonzerejének fokozásával, biotermékek kereskedelmével és az agrár-környezetvédelmi intézkedésekkel. A hálózat felállításának legnagyobb előnye, hogy Magyarország természeti értékei, egy az eddiginél magasabb szintű, európai uniós jogi védelmet kapnak, ami nagymértékben támogatja a hazai természetvédelmi törekvéseket és munkákat, elősegítve páratlanul gazdag természeti értékeink hatékonyabb védelmét. Megjegyezendő ugyanakkor, hogy a Natura 2000 hálózat egy kiegészítő eszköz a hazai természetvédelem számára. A hálózat területei nem helyettesítik a hazai védett természeti területek rendszerét, hanem azt kiegészítik. Az európai országok köréből hazánk kiemelkedik, mert a természeti értékek jelentős hányada konkrétan kötődik az erdő-, és mezőgazdasági művelés alatt álló területekhez, az emberi hatásra kialakult ökoszisztémákhoz. Ezeken a területeken végzett tevékenységek jelentős hatással vannak a megőrzésüket célzó törekvések eredményességére. A természetvédelem és a mezőgazdaság egymásrautaltsága Magyarország esetében tehát fokozottan is igaz, tekintettel a mezőgazdasági művelés alatt álló területek magas arányára és a természeti értékek, illetve a gazdálkodási módok közti összefüggésre. Magyarországon az európai uniós irányelveknek való megfelelés jegyében 467 különleges természet-megőrzési területet (1,4 millió ha), és 55 különleges madárvédelmi területet (1,38 millió ha) jelöltek ki. A természet-megőrzési és a madárvédelmi területek közötti átfedés következtében ez összesen 1,96 millió hektárt, azaz az ország területének 21%-át jelenti (EU átlag: 20%). Bár a Bizottság a Natura 2000 területeken betartandó előírásokból származó elmaradó haszon és többlet költség kompenzációjának forrásául az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot (EMVA) jelölte meg, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program csak 2009-től és csekély finanszírozással tervezi a Natura 2000 támogatási rendszer bevezetését. A NATURA 2000 Irányelveknek való megfelelés érdekében a Programban a következő figyelembevételét javasoljuk:

11. javaslat

A NATURA 2000 intézkedést 2007-től el kell indítani. A tengelyek közötti új forrásfelosztás után a jelenleginél nagyobb forrást azokra az intézkedésekre célszerű biztosítani, amelyek környezeti szempontból kedvezőbb eredményt okoznak.

10.3.4. 2.3.4. Víz Keretirányelv Víz Keretirányelv27 (VKI) a vízgazdálkodás egészére, ezen belül minden vízzel kapcsolatos szakterületre, minden típusú vízhasználatra, a vízzel kapcsolatos minden emberi tevékenységre vonatkozik és az EU környezetpolitikájának egyik alap dokumentuma. 27

2000/60/EK rendelet, 221/2004. (VII. 21.) Korm.rend. a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól

456

A Víz Keretirányelv fő célkitűzése az integrált, fenntartható vízgazdálkodási politika kidolgozása és végrehajtása. A VKI legfőbb előírásai közé tartozik: •

a felszíni vizek jó (kémiai és ökológiai) és a felszín alatti vizek jó (mennyiségi és kémiai) állapotát állapotba helyezésének és a jó állapot megőrzésének elérése 2015-re;

•

a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználat elérése;

•

a vízgyűjtő gazdálkodási tervezés bevezetése és integrált vízgyűjtő gazdálkodási intézkedési programok végrehajtása a társadalomi részvétel magas szintjének biztosítása mellett;

•

a társadalom és a gazdaság vízzel kapcsolatos igényeinek feltérképezése és hosszú távú előrejelzése;

•

az ezekre vonatkozó megvalósítási intézkedési tervek kidolgozása, melyek a költséghatékonyság, a fenntarthatóság szempontjait figyelembe veszik;

•

a környezeti célkitűzések, monitoringja és értékelése.

kritériumok

meghatározása

és

ezek

teljesülésének

A mezőgazdasági termelés és mezőgazdasági vízhasználatok nagymértékben befolyásolják a Víz Keretirányelvben és más kapcsolódó vízgazdálkodási jogszabályokban28 lefektetett környezeti célok teljesülését, a vizek jó állapotának elérését, illetve megtartását. A Programban több helyen történik utalás a VKI-re, a 4.2.10. Erdő-környezetvédelmi kifizetések intézkedés indoklása keretében az irányelv céljaihoz való hozzájárulást nevesítik a tervezők, illetve a 4.2.2. Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelvhez kapcsolódó kifizetések intézkedés leírásában a Kapcsolódások a Programon belül részfejezetben említik a VKI-t, mint amely intézkedésen belül a VKI hazai megvalósulásához is hozzájáruló további programelemek találhatók. A VKI célkitűzéseihez nem csupán a KEOP-ban és részben a ROP-okban támogatott integrált vízgyűjtő gazdálkodást szolgáló intézkedések járulhatnak hozzá, hanem a VKI értelmében minden érintett mezőgazdasági területen. A VKI által a vizek jó állapotának elérésére kitűzött 2015-ös határidő pedig egybeesik az ÚMVP lezárásának határidejével, ezért is fontos a VKI-ben megfogalmazott előírások hangsúlyos figyelembevétele.

28

(a) 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (b) 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról

457

Meg kell említeni, hogy a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlása elleni védelméről szóló 1855/2006/EK rendelet 2006. év végén hatályba lépett, mely jogszabály a 80/68/EGK irányelvet hivatott felváltani. Az irányelv a VKI-re hivatkozva rögzíti a felszín alatti víztest jó kémiai és mennyiségi állapota megítélésének és besorolásának kritériumait, a tagállamok feladatait a felszín alatti vizek szennyeződésének és állapotromlásának megelőzésében, a szennyezések felszámolásában, a monitoring és értékelés kérdéseiben, a kritériumok meghatározásában. Az irányelv a felszín alatti vizektől függő felszíni ökoszisztémákat védi (tehát azokat, amelyek a felszín alatti vizekkel kapcsolatban vannak, azokat, amelyek kémiai és ökológiai állapota a felszín alatti vizek kémiai és mennyiségi állapotától függ). Az irányelv is felhívja a figyelmet, hogy a felszín alatti vizek védelme egyes területeken a mezőgazdasági és erdészeti gyakorlatban változásokat kíván meg, melyek a bevételek csökkenéséhez vezethetnek. Mind a Víz Keretirányelv végrehajtásának első értékelése, mind a Nitrát Irányelvhez készített EU jelentés dokumentálja, hogy a 20002003 időszakban a meghozott intézkedések, beleértve a helyes mezőgazdasági gyakorlat (BAT) betartására irányuló rendelkezést is, nem vezettek a felszín alatti vizek terhelésének lényeges csökkenéséhez a mezőgazdasági területeken. Mindez valószínűsíti, hogy az Európai Bizottság fokozott figyelmet fog fordítani a VKI és a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlása elleni védelméről szóló EU irányelv tagállami szintű végrehajtásának ellenőrzésére. A Terv prioritásai maradéktalanul illeszkednek a VKI célkitűzéseihez, a Program tervezett intézkedései valószínűsítik, hogy a mezőgazdasági vízgazdálkodás jelentősen hozzájárul majd a VKI magyarországi végrehajtásához. Ennek érdekében a Programban a következők figyelembevételét javasoljuk: 12. javaslat

(1) A vízgazdálkodással összefüggő intézkedések esetében a Pályázónak be kell mutatnia, hogy a beruházás, fejlesztés mi módon járul hozzá a VKI célkitűzéseihez. (2) Támogatást kell biztosítani a vidékfejlesztési szaktanácsadók VKI tájékozottságának javítására

458

11. 3. A PROGRAM ÉS A TERV KÖRNYEZETI HATÁSAINAK FELTÁRÁSA 11.1. 3.1. Fenntarthatósági megfelelőség: az ÚMVST fenntarthatósági értékelése Mint azt az 1.5.2. fejezetben ismertettük, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv prioritásait és céljait vizsgáltuk a fenntarthatóság szempontjából. Megjegyezzük, hogy a Terv helyzetértékelése a fenntarthatóság környezeti szempontjait megfelelően veszi figyelembe, ugyanakkor a fenntarthatóság társadalmi és gazdasági pilléreire kevesebb figyelmet fordít. A Terv külön fejezetet szán a horizontális politikák érvényesülésének bemutatására; ahol a fenntartható fejlődés szabta követelmények megfelelően kerülnek ismertetése. 11.1.1. 3.1.1. A Terv prioritásainak fenntarthatósági vizsgálata Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv - agrár- és vidékfejlesztés fejlesztési irányai keretében a következő prioritásokat rögzíti: I. A mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és erdészeti szektor versenyképességének javítása, a strukturális feszültségek enyhítése, a termelési szerkezetváltás elősegítése; I/1a.Megújuló energiaforrások - energia ültetvények: termelés és felhasználás, az erre alapozott termelői rendszerek elterjedése (fás és lágyszárú energetikai ültetvények) I/1b.Megújuló energiaforrások - mezőgazdasági melléktermékek: termelés és felhasználás, az erre alapozott termelői rendszerek elterjedése (mezőgazdasági melléktermékek előállításához szükséges alapanyagok termelése és a biomassza felhasználása) I/2. Technológiai fejlesztés: a szerkezetátalakításhoz igazodó mezőgazdasági gépbeszerzés, az agrár-logisztikához kapcsolódó fejlesztések és infrastrukturális beruházások, valamint a mezőgazdasági telephelyek közösségi előírásoknak megfelelő korszerűsítése I/3. Állattenyésztés: Az állattartó telepek átalakítása az állategészségügy biztonsági kérdéseinek figyelembe vételével I/4. Élelmiszer-feldolgozás: élelmiszeripari integrációk, és a technológiai színvonal folyamatos fejlesztése, élelmiszerbiztonság, ökológiai és a földrajzi eredet megjelölés, integrált termékmegjelölés I/5. Kertészet: Fejlesztési potenciál a nem élelmiszer célú kertészetben, a kertészeti ágazat fejlesztését össze kell kötni a geotermikus energia hasznosításával is I/6. Birtokrendezés: birtokösszevonási célú termőföldvásárlás és a termőföld elővásárlási és előhaszonbérleti jogi szabályozása, birtokrendezést szolgáló földmérési munkáknak, a megosztási-, telekegyesítési-, változási stb. vázrajzok készítésének támogatása, a fiatal mezőgazdasági termelők számára lehetőség lesz földterület vásárlásra I/7. Vízgazdálkodás, belvízvédelem: területi és az üzemi vízgazdálkodás létesítményeinek kialakítására, korszerűsítése, a helyi vízkár valamint az aszálykár elhárításának támogatása II. A versenyképes agrárgazdaság humán feltételeinek megteremtése, különös tekintettel az innovációs készség a piacorientált szemlélet elterjedésére II/1. Korstruktúra javítása: a gazdaság-átadási támogatás a fiatal agrárvállalkozóknak nyújtott támogatásokkal II/2. Innováció és piaci orientáció: a termékpályás szerveződések mentén: Az innováció, a Stratégia valamennyi tengelyének részét képezi (horizontális cél). Működési és fejlesztési forrásokkal támogatni kell a mezőgazdasági termékpályák piaci és termelői igényeknek megfelelő újraszervezését bevonva a részfoglalkozású és félig önellátásra termelők potenciálját is. Az

459

agrártermékekhez kötődő marketingtevékenységet a fogyasztók tudatosságának növelésével kell támogatni II/3. Tudásalapú vidéki társadalom: friss információk eljuttatása a vidéki közösségek és gazdálkodók számára, képzés, és a tanácsadói szolgáltatások, információs és kommunikációs technológiák felhasználásának támogatása III. A fenntartható termelés és földhasználat garanciáinak erősítése III/1. Erdészet: a versenyképes termelésre kevésbé alkalmas mezőgazdasági területek erdősítése és az erdők környezeti állapotának fenntartása, a hagyományos erdészeti tevékenység támogatása. fás-szárú energia ültetvény telepítés támogatása. III/2. Környezetkímélő gazdálkodási módszerek: ökológiai gazdálkodás elterjesztését, az agrárkörnyezetgazdálkodás keretében vállalt önkéntes, valamint a Natura 2000 hálózat keretében kötelező és önként vállalt előírások teljesítésének támogatása, A Víz Keretirányelv szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervek intézkedési programjai szerint megvalósított környezetkímélő mezőgazdasági gyakorlat támogatása III/3. Kedvezőtlen Adottságú Területeken folytatott gazdálkodás: jövedelemkiegészítő támogatás.: III/4. Állatjóléti előírások IV. A vidéki foglalkoztatási feszültségek csökkentése, a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, illetve a vidéki életminőség javítása, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása a vidéki települések lakosainak IV/1. Vidéki vállalkozásfejlesztés: A diverzifikáció ösztönzése, új munkahelyek létrehozása, falusi turizmus fejlesztése, a régió/térségspecifikus termékek előállítását, feldolgozását végző vállalkozások támogatása IV/2. Falumegújítás: falvak megújítása, a kulturális és rekreációs lehetőségek bővítése V/3. Integrált kistelepülési szolgáltató terek: alapvető kommunikációs, hivatali és egyéb, a kistelepülések életminőségét javító szolgáltatás támogatások V. Helyi közösségek fejlesztése. A több vidéki településre kiterjedő (kistérségek) belső erőforrások mozgósítása, a IV. tengely megvalósítását szolgálja

A prioritások fenntarthatósági értékelő mátrixát a 2. mellékletben mutatjuk be. Megjegyzéseink a következők: •

Az értékelés nem a prioritások általános megítélésére szolgál, hanem - az SKV javaslattevő jellegének eleget téve - azokra a fenntarthatósági szempontokra (értékrend elemekre) hívja fel a figyelmet, ahol a prioritások megfogalmazásában a fenntarthatóság szempontjait határozottabban kellene megjeleníteni. Az értékelések az SKV kidolgozásakor rendelkezésre álló ismeretek és információk alapján készültek.

•

az I/1. prioritást az SKV munkacsoport „választotta ketté” a) és b) prioritásra; avégett, hogy a fenntarthatósági értékelés kellően differenciált lehessen. Az energiaültetvény prioritás viszonylag negatív fenntarthatósági megítélése azon a „pesszimista” feltételezésen alapul, hogy ezen intézkedések nem veszik figyelembe a valószínűsíthető externális hatásokat.

•

Hangsúlyozzuk, hogy, különösen a „negatív következtetések” alátámasztása alaposabb, tudományos igényességü vizsgálatokat tenne szükségessé. Megállapításaink a prioritások összehasonlítását szolgálják és elsősorban arra szándékozzák ráirányítani a figyelmet, hogy egyes prioritások fenntarthatósági megfelelőségét területi fókuszálással, vagy feltételekkel célszerű biztosítani.

460

•

a LEADER típusú prioritások környezeti fenntarthatóságait illetően fontosnak tartjuk a környezettudatos nevelés minden médiában történő fokozott megjelenítését, továbbá a különböző korosztályok számára a természethez kötődés nézetének kialakítását.

11.1.2. 3.1.2. A Terv céljainak fenntarthatósági vizsgálata Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv - „stratégiai célkitűzések az EMVA intézkedéscsoportok mentén” címmel - a következő specifikus célokat rögzíti: I. tengely: A mezőgazdaság és erdészeti ágazat versenyképességének javítása I.1. Az ismeretszerzés támogatása és az emberi erőforrás szakképzettségének és korstruktúrájának javítása I.2a. A földhasználat váltás ösztönzése a ökológiai szempontból is fenntartható termelési struktúra elérése érdekében I.2b. A növénytermesztés és az állattenyésztés közötti ágazati egyensúly kialakítása „bőrbe kötni” a megtermelt növényeinket I.3. A fizikai erőforrások korszerűsítése és fejlesztése, az innováció elősegítése I.4. A mezőgazdasági termelés és termékek minőségének javítása II. tengely: A környezet és a vidék állapotának javítása II.1. Mezőgazdasági földterületek fenntartható hasznosítása, környezetkímélő gazdálkodási módszerek elterjesztése II.2 Kedvezőtlen adottságú területeken a mezőgazdasági tevékenység fenntartása II.3. Erdészeti földterületek fenntartható használata, valamint az erdősültség növelése II.4. Állatjóléti kifizetések biztosítása III. tengely: Az életminőség javítása a vidéki területeken és a diverzifikáció ösztönzése III.1. A vidéki foglalkoztatási feszültségek csökkentése, a jövedelemszerzési lehetőségek bővítése III.2. A vidéki életminőség javítása a kulturális és természeti értékek fenntartható, komplex hasznosítása révén, falumegújítás III.3. A vidéki lakosság számra nyújtott alapszolgáltatások fejlesztése IV. tengely: LEADER típusú helyi fejlesztések

A célok fenntarthatósági értékelő mátrixát a 3. mellékletben mutatjuk be. Megjegyzéseink megegyeznek a 3.1.1. fejezetben közölt megjegyzésekkel, továbbá: •

javasoljuk figyelembe venni, hogy a „növénytermesztés és az állattenyésztés közötti ágazati egyensúly kialakítása” célkitűzés negatív megítélése abból az elméleti (pesszimista) feltételezésből indult ki, hogy az állatlétszám túllépi a természeti rendszerek és ökoszisztémák eltartó képességét. Nyilván az állatlétszám mérsékelt bővítése környezeti előnyöket is hozhat, azonban az eltartóképesség szempontjából optimális, és fajtánként változó állatlétszám meghatározása további tudományos vizsgálatokat igényel. E vizsgálatok híján konzervatív becsléssel éltünk.

11.2. 3.2. Környezetpolitikai teljesítménye

megfelelőség:

az

ÚMVP

környezeti

11.2.1. 3.2.1. „A mezőgazdaság környezeti helyzete” fejezet értékelése

461

Az ÚMVFT tervezetének 2. fejezete tartalmazza a helyzetelemzést. Viszonylag terjedelmes rész, általában elég alapos is, releváns dolgokat tartalmaz, de egyes kérdéseket tekintve nem teljeskörű illetve struktúráját tekintve kissé nehezen követhető. Az adott fejezet az általános földrajzi, társadalmi, gazdasági háttér bemutatásával kezdődik (2.1.1), folytatódik az agrárgazdaság regionális sajátságainak (2.1.2) bemutatásával. Tartalmazza a helyzetelemzést az egyes intézkedések mentén (2.1.3), majd a környezetgazdálkodás és területhasználat leírását (2.1.4) és ezen belül is egy helyzetelemzést az egyes intézkedések mentén. Általános jellegű észrevétel, hogy a helyzetelemzés rész túlnyomórészt csak a gyengeségekre vagy erősségeket hangsúlyozza; lehetőségek (pl. termelési hagyományok) és fenyegetettségek (pl. aszály) helyenként felbukkannak ugyan, de általában feltáratlanok vagy elhanyagoltak. Ugyancsak általános jellegű észrevétel, hogy a helyzetelemzés jobb értelmezését és jobb használhatóságát (azaz például ennek lapján célok kitűzése, majd intézkedések meghatározása) segítené, ha a nemzetközi gyakorlatban elterjedt DPSIR-sémát, logikai keretrendszert használná. Ez az OECD illetve EEA által fejlesztett modell, amely „Driving forces, Pressures, States, Impacts, Responses” szavakból álló rövidítés, azaz egy olyan logikai keret, amely a gazdaság-társadalom-környezet interakcióit az „ok (hajtóerő) hatótényező állapot (környezeti) hatás válasz (megoldás)” láncolaton keresztül vizsgálja, tárja fel. A fenyegetettségek közül nem, vagy csak közvetetten esik szó a klímaváltozásban rejlő kihívásokról, amely már jelenleg is a gyakoribb szélsőséges időjárási helyzeteken keresztül valósul meg. Pedig ez a közeljövőben a mezőgazdasági termelés egyik jelentősen befolyásoló tényezője lesz. A fejezet helyesen kiemeli, hogy „Magyarországon a mezőgazdasági szakképzés intézményi háttere kiépített, ennek ellenére az egyéni gazdálkodók szakképzettsége alacsony… főként az Európai Unióval kapcsolatos ismeretek (piaci lehetőségek, támogatási rendszer, környezetvédelem), valamint a gazdaságvezetéssel összefüggő szakismeretek hiányosak… az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés és a szaktanácsadási rendszer kiforratlan.”. Ugyanakkor arra is helyesen kitér, hogy „…a termelés, gazdálkodás hagyományai még mindig jelen vannak, különösen a kistelepüléseken.” Ezt célszerű lenne különös értékként és intézkedésként kezelni. A helyzetelemzésben csak érintőlegesen esik szó olyan fontos tényezőkről, mint például a vegyszerezés (vegyszeres növényvédelem) és műtrágyafelhasználás alakulásáról és ezek jövőben várható tendenciáiról. Emellett hangsúlyt érdemelne, hogy „kínálati” oldalon hogyan várható a vegyszerek tulajdonságainak alakulása, például a toxicitás és környezetben való lebomlóképesség tekintetében. A 2.1.3 fejezet végén nagyon pozitív, hogy az anyag megemlíti, hogy „(…) élelmiszergazdaságnak máig az egyik legnagyobb gondja a gazdálkodók alacsony szintű szervezettsége (...). Az érzékeny termékpályákon (sertés, baromfi) érdekérvényesítő képességük különösen gyenge.” Ez kulcskérdés, további részletezést is megérdemelnének

462

az okok, ami miatt az érdekérvényesítő erő gyenge, illetve be lehetne mutatni, hogy hogyan lehetne ehhez felzárkózni a hazai termelőknek. A 2.1.4 fejezetben viszont rendkívül rövid „A levegő minősége” című alfejezet gyakorlatilag csak véderdő sávokról szól. A levegőminőség alakulásában a mezőgazdaság szerepe nem elhanyagolható, elsősorban a porszennyezés és a bűzszennyezés alakulását kellene vizsgálni, de például az ózonréteget károsító anyagokról szóló 94/2003. (VII. 2.) kormányrendelet által, a metil-bromidra előírt fokozatos felhasználási tilalom teljesülését is érdemes figyelembe venni (ezt az anyagot szinte kizárólag a mezőgazdaság használja). A „megújuló energia, biomassza termelés” című alfejezet némi inkonzisztenciát mutat a helyzetértékelés egyéb részeivel, mivel itt nemcsak helyzetértékelés van, hanem már intézkedéseket is tartalmaz; pl.: „(…) a rövid vágásérésű lágy- és fás szárú energiaültetvények létesítése, további erdőtelepítések szükségesek”. Ugyanakkor a téma újdonsága, fontossága és vitatottsága miatt ez a témakör sokkal bővebb kifejtést is megérdemelne. Nincsen szó például kutatási irányokról, hogy egyáltalán milyen fajták lennének alkalmasak az ország éghajlati és egyéb adottságaihoz; nincsen adat a jelenleg képződő biomassza hulladékok (pl. erdészeti hulladék) mennyiségéről, stb. A „megelőlegezett” intézkedésekkel szemben óvatosságra, megfontoltságra int, hogy már számos tanulmány vet fel veszélyeket az energiaültetvények természetvédelmi és energiamérleg-kérdéseivel kapcsolatosan. Itt pro és kontra érvek bemutatására egyaránt szükség lenne. Az átlagos birtokméret kérdésénél a helyzetértékelés főként csak az alacsony átlagos birtoktest veszélyeit ecseteli (pl. piacra jutási nehézségek), míg arra nem tér ki, hogy a jelenleg már meglévő, nagyméretű, túlzott birtok-koncentrációk legalább ilyen mértékű társadalmi veszélyt okoznak. Pozitív, hogy a helyzetértékelés a romák helyzetére külön is kitér. Ez a rész lehetne akár még hangsúlyosabb is, főként azért mert a cigányság nagyobb része a vidéki térségekben él, helyzetük kiváltképp komplex. Ugyanakkor a helyzetértékelésben nincsen szó a közeli jövőben várható további EU bővítés potenciális hatásairól (Románia, Bulgária; nem jelentéktelen agrár-potenciállal és számos társadalmi problémával). Hasznos lenne annak bemutatása a helyzetelemzésben, hogy az eddigi agrár-és vidékfejlesztési források (SAPARD, AVOP, NVT, NFT-1) felhasználása milyen eredményeket hozott, ezekhez képest milyen irányú elmozdulásra lehetne törekedni az ÚMVP esetében. 11.2.2. 3.2.2. Az ÚMVP intézkedéscsoportjainak, intézkedéseinek környezeti értékelése A Program 4. fejezete tartalmazza az intézkedéscsoportokra vonatkozó információkat és az egyes intézkedéscsoportokhoz javasolt intézkedéseket. Ezek az intézkedések már a program konkrétabb eszközeinek tekinthetők, ezért ezeket (illetve beavatkozásaikat) egy környezeti teljesítményértékelési sémában (ld. 1.5.2. fejezet) vizsgáljuk. A környezeti értékelés szempontjából többféle típusát különböztethettük meg az ÚMVP intézkedéseinek:

463

1. Az első ilyen típus azon intézkedéseket jelenti, amelyek változatlan formában kerültek értékelésre. 2. A második típusba olyan intézkedések tartoztak, amelyeket a környezeti szempontú értékelhetőség szempontjából meg kellett bontani alintézkedésekre, mert a Programban megadott, „összevont” módon nem (vagy nem egyértelműen) lettek volna csak értékelhetők. Például az „1.2.1 Mezőgazdasági üzemek korszerűsítése” intézkedés(csoport) több alintézkedést is tartalmazott – úgy mint, állattenyésztés, kertészet (gyümölcs, szőlő, dísznövény, zöldség, gyógynövény) támogatása, GAZDANET – amelyek együttes értékelése nem is végezhető el, mert alintézkedésenként egészen különböző lehet a környezeti szempontú megítélésük, ezért ilyen esetekben alintézkedésekre szétbontva történt az értékelés. (Itt van értelme megemlíteni, hogy az (1) típusnál említett, „változatlan formában” történő elemzés tehát csak annyit jelent, hogy azok az intézkedések nem kerültek sem felosztásra, sem összevonásra.) 3.

Az intézkedések harmadik csoportjába olyan tételek kerültek, amelyek elemzését nem végeztük el, mert például nagyon tágan értelmezhető és/vagy bizonytalan tartalma miatt erre nincs lehetőség; ilyen volt például: a „LEADER program” vagy a „324. Készségek elsajátítása, ösztönzés és végrehajtás” intézkedés. Az ilyen típusú intézkedésekről nem tudható előre, hogy valójában mi is valósul meg keretükben, így az elemzés sem végezhető el. Az értékelés eredményei a Program tengelyei illetve intézkedései szerint az alábbiak.

A környezeti teljesítmény értékelő mátrixot a 4. mellékletben csatoltuk, melyben feltüntettük az előirányzott támogatásokat is. Megjegyezzük, hogy a tengelyek közötti forráselosztás alapvetően befolyásolja a környezeti teljesítményt. Az I. tengely a források közel felét (47 %) a versenyképesség fokozására koncentrálja és ez főleg műszaki-technikai korszerűsítést, intenzívebb termelést, mennyiségi növekedést, és ezen keresztül a jelenlegi földhasználati struktúra támogatását jelenti. A Program végrehajtásának körültekintő, a környezeti szempontokat figyelembe vevő szervezése szükséges ahhoz, hogy a forrás-felosztás ne vezessen az elavult termelési szerkezet rögzítésére és a kapcsolódó környezeti terhelések növekedésére. Az alábbiakban szöveges kiegészítést fűzünk a környezeti teljesítmény értékeléshez. I. tengely: a mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása 11.2.2.1.1.1.1.1.1

111. szakképzés, tájékoztatási tevékenységek, innováció

Ez az intézkedés minden értékelési kategóriában pozitív (egy esetben 0, azaz semleges) megítélést kapott. Sőt, a kategóriák majdnem felénél a legmagasabb (+2) értékelést kapta Így nem is meglepő, hogy az I tengely intézkedései között környezeti szempontból az egyik legjobban szerepelő, de az összes intézkedés alapján is meglehetősen előkelő helyen áll „jóságát” tekintve. Persze ez múlik a képzés tárgyán is, amely tovább erősítheti, esetleg gyengítheti hatását.

11.2.2.1.1.1.1.1.2

112. A fiatal mezőgazdasági termelők elindítása

Ez az intézkedés példája annak, hogy a „klasszikusan” környezeti elemek szerinti hatása nem értékelhető (azaz „?” jelet kapott az értékelő mátrixban), hiszen pl. a korstruktúra javítása önmagában nagyon nehezen hozható kapcsolatba ezekkel. Ugyanakkor a többi, szélesebb spektrumot átfogó szempontra szinte kivétel nélkül enyhe pozitív megítélést (+1) kapott.

11.2.2.1.1.1.1.1.3

113. A mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása

464

Ez az intézkedés célját, eszközét tekintve nagyon hasonlatos az 112-höz, ezért megítélése is azonos lett.

11.2.2.1.1.1.1.1.4 121.1. Növénytermesztés és kertészet (mezőgazdasági üzemek korszerűsítésén belül) Mivel ez műszaki infrastruktúra fejlesztés, energia- és anyagintenzív tevékenységeket jelenet, ezért környezeti elemek és természetvédelmi szempontok szerint kissé negatív volt a megítélése, a többi szempontnál inkább kissé pozitív, míg - a modernizáló hatás miatt – az energiahatékonyságnál érthetően maximálisan pozitív (+2). Összességében semleges (azaz 0 körüli) értékeléssel jellemezhető ez az alintézkedés. Az intézkedés környezeti teljesítménye megfelelő feltételekkel számottevően javítható.

11.2.2.1.1.1.1.1.5

121.2. Állattenyésztés (mezőgazdasági üzemek korszerűsítésén belül)

Az üzemek korszerűsítése miatt (pl. megfelelő trágyatárolás és kezelés) főként a vizek és talaj minősége tekintetében maximálisan pozitív megítélést kapott, de a többi kategóriában sem fordult elő negatívnak vélt hatás, csak néhány semleges (azaz 0 érték). Összességében jól szereplő intézkedés.

11.2.2.1.1.1.1.1.6

121.3 Gépbeszerzés (mezőgazdasági üzemek korszerűsítésén belül)

A levegőbe irányuló kibocsátásoknál illetve a védett természeti területeknél ez az intézkedés enyhe negatív megítélést kapott, a többi környezeti elemre gyakorolt hatása semleges („0”), és négy szempont szerint (pl. anyag- és energiahatékonyság szempontjából) kismértékben pozitív (+1). Mindezek alapján végül összességében semleges, kismértékben pozitív (+0,1) végeredménnyel zárt ez az intézkedés. (A megítélés változhat, ha például tudható lenne, hogy meglévő, elavult gépet vált ki ez az intézkedés, vagy a meglévő mellett újabbak gépek üzembeállítását.) Az intézkedés környezeti teljesítménye megfelelő feltételekkel számottevően javítható.

11.2.2.1.1.1.1.1.7

121.4 GAZDANET (mezőgazdasági üzemek korszerűsítésén belül)

ez olyan típusú intézkedés, amely az értékelési kategóriák felére nem releváns (NR) minősítést kapott, hiszen nem igazán lehet összekötni ezt, például az élelmiszerbiztonság (mint értékelési kategória) alakulásával. A maradék kategóriákban viszont feltételezhető egy gyenge pozitív hatás, így összességében jól szerepelő alintézkedésnek számít.

11.2.2.1.1.1.1.1.8 121.5 Ültetvénytelepítés (mezőgazdasági üzemek korszerűsítésén belül) Ezen intézkedésnél három helyen is „nem releváns” (NR) megítélés fordult elő, településminőség, erdők, környezettudatosság. Ezen kívül a környezeti elemeknél illetve a természetvédelmi területeknél enyhe negatív megítélést kapott (-1), viszont a táji értékek védelme és hasznosítása erős pozitív megítélést (+2), a maradék pontokon semlegest. Az intézkedés környezeti teljesítménye megfelelő feltételekkel számottevően javítható.

11.2.2.1.1.1.1.1.9

122. Az erdők gazdasági értékének növelése

Ez az intézkedés öt helyen is (a 18-ból) nem releváns megítélést kapott, viszont mivel - túlnyomó részben - gépek üzembeállítását segítené, ezért negatív (-1 vagy akár -2) pontszámot kapott. Négy szempontból semlegeset, míg csak az energiahatékonyság szempontjából kismértékben pozitívat (+1).

11.2.2.1.1.1.1.1.10

123. A mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése

négy szempontból nem releváns, hét szempontból semleges megítélés mellett, a többi értékelési kategóriában inkább pozitív eredmény miatt összességében előnyös megítélést kapott ez az intézkedés.

11.2.2.1.1.1.1.1.11

124. Új termékek fejlesztése:

a tevékenység szellemi jellege miatt az értékelési kategóriák harmadában (hat esetben, főként környezeti elemeknél) eleve nem releváns megítélését kapott ez az intézkedés. Viszont az összes többi kategóriában enyhe pozitív (+1) értékelés adódott, így végezetül egy meglehetősen kedvező, környezeti teljesítménnyel jellemezhető ez az intézkedés.

465

11.2.2.1.1.1.1.1.12

125.1 Öntözés üzemi létesítmények fejlesztése

Ez az alintézkedés hét esetben kapott nem releváns (pl. kémiai kockázat), hat esetben semleges (pl. megújuló energiaforrások) megítélést. Az alintézkedés esetleges hátrányai a víz- és energiatakarékos öntözéssel számottevően javítható. Az erősen pozitív szélsőséges éghajlati helyzetekre megítélt (+2) miatt, végül semlegeshez közel álló, de pozitív össz-megítélést kapott.

11.2.2.1.1.1.1.1.13

125.2 Melioráció: létesítmények fejlesztése

Ez az alintézkedés szintén sok esetben, az összes értékelési szempont harmadánál (pl. környezettudatosság, megújulók, energiahatékonyság) nem releváns megítélést kapott. A szintén sok semlegesnek tekinthető hatás mellett a talajra és élelmiszer-biztonságra kapott kismértékű pozitív megítélés alapján az alintézkedés környezeti szempontból kedvezőnek tekinthető.

11.2.2.1.1.1.1.1.14

125.3 Vízrendezés közösségi beruházásai

Ez az alintézkedés hat nem releváns minősítést is kapott, de emellett két értékelési kategóriában „nem megítélhető” („?”), mint például:, ökológiai gazdálkodás lehetősége, fenntartható térségi gazdálkodás lehetősége. (Emlékeztetünk, hogy a „nem megítélhető” azt jelenti, hogy valamilyen hatást valószínűleg gyakorol az adott értékelési szempontra az intézkedés, de mivel túlzottan is általános az intézkedés, illetve többféle módon is kivitelezhető, ezért az értékelés nem vállalkozhatott a hatás megítélésére.) A négy mérsékelten pozitív megítélés valószínűsíti, hogy az alintézkedés a környezeti szempontból kedvezőnek tekinthető.

11.2.2.1.1.1.1.1.15

125.4-5. Erdészeti, mezőgazdasági fizikai infrastruktúra javítása)

Ez az alintézkedés öt esetben is nem releváns minősítést kapott. Ezen kívül csak közbülső (-1,0,+1) pontszámokat kapott az egyes kategóriákban. Kismértékű negatív hatás lett azonosítva a levegőbe irányuló kibocsátásoknál, talajvédelemnél, és védett természeti területek típusainál. Három semleges (0) megítélés született a vizek minőségénél és fenntartható térségi gazdálkodás lehetőségének vonatkozásaiban. A többi kategóriában kismértékű pozitív (+1) megítélés kapott az intézkedés. Ezek alapján összességében kismértékben negatív az össz-megítélése ennek az intézkedésnek.

11.2.2.1.1.1.1.1.16

125.6. Energiaellátás és szétosztás

Négy értékelési kategória esetében fordul elő nem releváns megítélés. Kismértékű negatív értéket négy szempontra kapott ez az intézkedés, de a számos (hat) semleges érték mellett, maximális (+2) értékelés is előfordul; ez természetesen a „megújuló energiaforrások” kategóriában. Pozitív még a globális légszennyező hatások szerinti megítélés, a szélsőséges éghajlati helyzetekkel szembeni védekezés és a települési környezetminőség. Ezek eredőjeként semleges (kismértékben pozitív) az intézkedés megítélése.

11.2.2.1.1.1.1.1.17

125.7. Birtokrendezés

Ez az az intézkedés, mely az egyik legtöbb nem releváns minősítést kapta, konkrétan az értékelési tényezők közül nyolcban (az összesen 18-ból), tehát majdnem a kategóriák felében. Ugyanakkor az összes többi kategóriában kismértékű pozitív (+1) megítélést kapott, így a összességében is egészen kedvező.

11.2.2.1.1.1.1.1.18

131.A közösségi előírásokon alapuló előírások betartása

Mivel ez az intézkedés célzottan környezetvédelmi, közegészségügyi, növény-egészségügyi, állatjóléti előírások teljesülését hivatott szolgálni, így nem is csoda, hogy – két nem releváns (pl. erdők természetvédelme) megítélés mellett – csak pozitív értékelést kapott; ebből számos esetben maximálisan pozitív (+2) megítélést. Mindennek végeredményeként az egyik legjobb környezeti teljesítménnyel jellemezhető intézkedés lett.

11.2.2.1.1.1.1.1.19 132. Az élelmiszer-minőségi rendszerekben részt vevő gazdák támogatása jellege miatt ez az intézkedés öt értékelési szempontnál is nem releváns minősítést kapott, főként a környezeti elemek és a megújuló energiaforrások, anyag- és energiahatékonyság esetében. Ezeken

466

túl viszont a maradék kategóriák felében kismértékű pozitív (+1), másik felében pedig jelentősen pozitív (+2) megítélés tapasztalható (pl. ökológiai gazdálkodás, térségi fenntartható gazdálkodás lehetősége). Így a végső eredmény is az előzőhöz hasonlóan pozitív, azonban a számos nem releváns megítélés miatt a környezeti relevanciája azért kisebb ennek az intézkedésnek.

11.2.2.1.1.1.1.1.20 133. Termelői csoportok támogatása tájékoztatási és promóciós tevékenységek terén: Jellege miatt ez az intézkedés hét értékelési szempontnál is nem releváns minősítést kapott, főként a környezeti elemek és a megújuló energiaforrások, anyag- és energiahatékonyság esetében. A maradék összes értékelési kategóriánál pedig kismértékű pozitív (+1) megítélést, így végül összességében kedvező, de a számos nem releváns megítélés miatt a környezeti relevanciája azért kisebb ennek az intézkedésnek.

11.2.2.1.1.1.1.1.21

141.Félig önellátó gazdaságok támogatása

Jellege miatt ez az intézkedés az értékelési szempontok felénél (kilencnél) is nem releváns minősítést kapott. Az egészség-megőrzés és élelmiszerbiztonság kategóriában semleges, az összes többi kategóriában kismértékű pozitív megítélést (+1). Mindezek alapján viszonylag jó, de a sok nem releváns megítélés miatt a környezeti relevanciája azért kisebb ennek az intézkedésnek.

11.2.2.1.1.1.1.1.22

142.Termelői csoportok létrehozásának támogatása:

Ez az intézkedés is hét értékelési szempontnál nem releváns minősítést kapott, főként a vizek és talaj minőségénél, védett területekre gyakorolt hatásnál. Egyetlen semleges értékelés mellett a maradék többi kategória pozitív megítélést kapott. A fenntartható térségi gazdálkodás esetében a maximálisat (+2). Az intézkedés végső megítélése így számottevően pozitív.

11.2.2.1.1.1.1.1.23

114 Szaktanácsadói szolgáltatások igénybevétele

A környezeti elemek tekintetében (levegő, vizek, talaj) itt is nem releváns a minősítés. Az összes többi kategóriában viszont pozitív; ebből a fenntartható térségi gazdálkodás esetében (+2). Így végül az intézkedés összesített megítélése kifejezetten előnyös

11.2.2.1.1.1.1.1.24

115 Üzemeltetési, erdészeti tanácsadási szolgáltatás létrehozása:

Ez az intézkedés célját, módszerét tekintve nagyon hasonlatos az 114-hez, ezért megítélése is azonos lett: kifejezetten előnyös.

II tengely: a környezet és a vidék fejlesztése 11.2.2.1.1.1.1.1.25

212. hátrányos helyzetű területeken nyújtott kifizetések (KAT)

Ez az intézkedés csak a levegőbe irányuló kibocsátások terén kapott egyedül kismértékű negatív (-1) megítélést. A többi kategóriában túlnyomó részben kismértékben pozitív (+1) a megítélése, míg három szempontból nem releváns (anyag- és energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, és települési környezetminőség). Mindezek alapján végső minősítése közepes mértékben kedvező

11.2.2.1.1.1.1.1.26

213. Natura 2000 kifizetések

Ez az intézkedés négy szempontból nem releváns megítélést kapott (pl. energiahatékonyság, települési környezetminőség), de mivel ezeken területek eleve természetmegőrzési célzattal kerültek kijelölésre, így nem is csoda, hogy minden maradék értékelési kategóriában pozitív megítélés kapott. Ezen belül is hat esetben a maximális (+2) pontszámot kapta: védett területekre gyakorolt hatás, Natura 2000, ökológiai gazdálkodás lehetőségei, fenntartható térségi gazdálkodás lehetőségei, környezettudatosság, és táji kulturális örökség védelme terén. Mindezek alapján igen pozitív megítélésű intézkedés.

11.2.2.1.1.1.1.1.27

214. AKG Agrár-környezetvédelmi kifizetések

Ez az intézkedés hasonlatos a 213-hoz (Natura kifizetések), de itt egyetlen kategóriában sem szerepel nem releváns megítélés, hanem mindenütt pozitív értékelés adódott. Ezen belül is kilenc (!) kategóriában a maximális (+2) pontszámot kapta, így végül az egyik legkedvezőbb intézkedés lett

11.2.2.1.1.1.1.1.28

214.a. AKG génmegőrzés

467

Ez az intézkedés hasonlatos a 214-hez, ezért minősítése is azonos lett. (Nincs nem releváns minősítés, csak pozitív értékek.).

11.2.2.1.1.1.1.1.29

214.b. NVT AKG determináció

Ez az intézkedés hasonlatos a 214.a-hoz, ezért minősítése is azonos lett.

11.2.2.1.1.1.1.1.30

214.c. NVT Erdődetermináció

Ez az intézkedés hasonlatos a 214.a-hoz, ezért minősítése is azonos lett.

11.2.2.1.1.1.1.1.31

215. Állatjóléti kifizetések

Négy értékelési szempont (köztük levegőminőség, talajminőség) nem releváns minősítést kapott. Két kategória semlegeset (0), de a maradék az pozitív megítélést kapott. Ezen belül az ökológiai gazdálkodás, élelmiszerminőség és környezettudatosság a maximális (+2) értéket kapta. Ezek alapján az intézkedés végső megítélése számottevően pozitív.

11.2.2.1.1.1.1.1.32

216. Nem termelő beruházásoknak nyújtott támogatás

Jellegéből fakadóan ez az intézkedés hét kategóriában is nem releváns megítélést kapott (pl. környezeti elemek minősége, energiahatékonyság). Ezeken kívül viszont csak pozitív értékelést kaptak az egyes kategóriák, dominánsan (+1)-et. A táji kulturális örökség védelme értékelési kategória kapott (+2) megítélést. Összességében kedvező az intézkedés megítélése.

11.2.2.1.1.1.1.1.33 221.1. Mezőgazdasági területek erdőtelepítés (a mezőgazdasági földterület első erdősítése) Ez az intézkedés úgy került értelmezésre, hogy nincs benne energetikai célú ültetvény. Ennek megfelelően a legtöbb kategóriában (két semleges minősítést kivéve) pozitív a megítélése, de ezen belül is nyolc esetben maximális (+2) pontszámot kapott. Ezek alapján az intézkedés végső megítélése erősen pozitív.

11.2.2.1.1.1.1.1.34

221.2. Energetikai célú ültetvény telepítése

Itt az értékelés úgy értelmezendő, hogy nem meglévő erdő helyén létesül energiaültetvény (mert ebben az esetben rosszabb minősítéseket kellett volna meghatározni). Öt esetben fordul elő nem releváns megítélés, a szélsőséges éghajlati helyzetek kategóriájában pedig „nem megítélhető” („?”) a minősítés. A megújuló energiaforrások tekintetében ugyan (+2), tehát maximálisan kedvező minősítést kapott, azonban a védett természeti területek kategóriájára viszont a legrosszabbat (-2). Az intézkedés környezeti teljesítménye megfelelő feltételekkel számottevően javítható.

11.2.2.1.1.1.1.1.35 222. Agrár-erdészeti rendszerek első létrehozása mezőgazdasági földterületeken Ez az intézkedés úgy került értelmezésre, hogy nincs benne energetikai célú ültetvény (mert ebben az esetben rosszabb minősítéseket kellett volna meghatározni). Egyetlen értékelési kategóriánál, a globális légköri szennyezőknél kapott nem releváns minősítést, az összes többi kategóriában pozitívat, nagyobb részben (+1)-et. Az erdő természetvédelme, fenntartható térségi gazdálkodás, táji kulturális örökség védelme kategóriái azonban maximális (+2) minősítést kaptak. Összességében kifejezetten kedvező minősítést kapott ez az intézkedés.

11.2.2.1.1.1.1.1.36

223. Nem mezőgazdasági földterület első erdősítése

Ez az intézkedés a globális légszennyező anyagok mennyisége tekintetében kapott maximális (+2) megítélést. Ezen kívül túlnyomó részben (két nem releváns és egy semleges kategória kivételével) mindenütt kismértékben pozitív megítélést kapott; így végül kedvező intézkedésnek tekinthető.

11.2.2.1.1.1.1.1.37

224. Natura 2000 kifizetések: erdő

Ez az intézkedés hasonló a 213-hoz, Natura 2000 kifizetésekhez, de csak erdőterületekre korlátozódik. Három nem releváns értékelés mellett minden egyéb tekintetben pozitív az intézkedés megítélése; ezen belül is hat kategóriában maximális (+2), például: erdők természetvédelme, Natura 2000 területek, ökológiai gazdálkodás, táji kulturális örökség védelme, környezettudatosság. Mindezek miatt kifejezetten pozitív ezen intézkedés végső megítélése.

468

11.2.2.1.1.1.1.1.38

225. Erdő-környezetvédelmi kifizetések

Mivel kifejezetten természet- és környezetvédelmi célzatú tevékenységet elősegítő intézkedésről van szó, ezért kivétel nélkül minden értékelési kategóriában pozitív értékelést kapott. Ezen az értékelési kategóriák nagyobb részében (11) a leginkább kedvező (+2) értékelést kapta. Így az egyik legjobb környezeti teljesítményű intézkedésnek tekinthető.

11.2.2.1.1.1.1.1.39 226.a. Erdő rehabilitáció - erdészeti potenciál (Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedéseken belül) Ez az intézkedés egy esetben, az ökológiai gazdálkodás feltételeinél kapott csak nem releváns megítélést, az anyag- és energiahatékonyság szempontjánál pedig kismértékű negatív megítélést (-1). A többi szempont szerint túlnyomó részt pozitív a megítélés, sőt, nyolc kategória esetében a leginkább kedvező (+2) értékelést kapta, pl. globális légszennyező anyagok, felszíni vizek minősége, talajminőség, fenntartható térségi gazdálkodás, stb. Ezek eredményeként kifejezetten előnyös megítélést kapott ez az intézkedés.

11.2.2.1.1.1.1.1.40 226b. Erdőt érintő természeti katasztrófák megelőzése (Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedéseken belül) Ez az intézkedés jellege miatt eleve kilenc értékelési kategóriában nem releváns megítélést kapott. Végső megítélése semleges lett.

11.2.2.1.1.1.1.1.41

227. Nem termelő erdő-környezetvédelmi beruházások támogatása

Ez az intézkedés három nem releváns megítélés mellett, kizárólag csak pozitív pontszámokat kapott, ezen belül is hat értékelési kategória esetében a legjobbat (+2). Mindezek alapján az „élbolyba tartozó”, erősen pozitív megítélésű intézkedésnek tekinthető.

III tengely: életminőség javítása 11.2.2.1.1.1.1.1.42

311. Nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás

A környezeti elemek szempontjából túlnyomó részben nem releváns megítélést kapott ez az intézkedés, és ugyanezt a kémiai kockázatok mérséklése terén. Az élelmiszerbiztonság és egészségmegőrzés kategóriájában („?”) nem értékelhető a hatás, viszont a többi esetben enyhe pozitív a megítélés, viszont a táji kulturális örökség védelme fenntartható hasznosítása kategóriában a maximális (+2) pontszámot kapta. Így összességében erősen pozitív megítélésű intézkedésnek tekinthető.

11.2.2.1.1.1.1.1.43 312.a Mikrovállalkozások - technológiai fejlesztések (mikrovállalkozások fejlesztésén belül) Ennél az intézkedésnél az kismértékben negatív vagy pozitív, valamint a semleges megítélések váltogatják egymást. Ettől eltérő érték csak az élelmiszerbiztonság kategóriájában van, ahol (+2) a megítélés. Ezek eredményeként ez az intézkedés tulajdonképpen semlegesnek tekinthető.

11.2.2.1.1.1.1.1.44 312.b Mikrovállalkozások: marekting, minőségbizt., innováció, klaszter (mikrovállalkozások fejlesztésén belül) Jellege miatt ez az intézkedés a környezeti elemek szempontjából nem releváns megítélést kapott, viszont az összes többi kategóriában kismértékben pozitívat (+1), míg egyben, a fenntartható térségi gazdálkodás tekintetében a maximális (+2) pontszámot. Ezek alapján számottevően pozitív hatású intézkedésnek tekinthető.

11.2.2.1.1.1.1.1.45

313. A turisztikai tevékenységek ösztönzése

Ezen az intézkedés értékelése úgy tekintette, hogy nem foglaltatik bele a vadászturizmus (amely egyébként némileg rontaná az intézkedés megítélését.) Néhány kategóriában kismértékű negatív hatás valószínűsíthető, mint például levegőbe történő kibocsátások, talaj és földtani értékek védelme; de ezen túl négy semleges megítélés, a maradék kategóriákban pedig kismértékű pozitív megítélés volt. Az egészségmegőrzés kategóriában természetesen maximális (+2) pozitív hatás valószínűsíthető, hiszen nem kis részben ez éppen célja is ezen intézkedésnek. Összességében közepes mértékben pozitív hatású intézkedésnek tekinthető.

469

11.2.2.1.1.1.1.1.46 321. A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások Ez az intézkedés az értékelési kategóriák felében nem releváns megítélést kapott. A fennmaradó összes több kategóriában pedig kismértékű pozitív volt az értéklelés, mint például anyag- és energiahatékonyság, települési környezetminőség, környezettudatosság. Ezek eredménykent az intézkedés erősen pozitív (+1,0) jellegű, de a sok nem releváns megítélés miatt környezeti súlya mégsem lehet túl jelentős.

11.2.2.1.1.1.1.1.47

323.1 A vidéki örökség megőrzése és korszerűsítése

Ennél az intézkedésnél is nagyon sok a nem releváns megítélés az egyes értékelési kategóriákban (szám szerint tíz), viszont a többi szempont szerint pozitív megítélésű intézkedés, ezen belül is négy esetben (települési környezetminőség, táji kulturális örökség, védett területek oltalma, stb.) maximálisan pozitív (+2) értékeléssel. A végső megítélés így kifejezetten előnyös, az élmezőnybe tartózó lett, de a sok nem releváns megítélés miatt környezeti súlya mégsem lehet túl jelentős.

11.2.2.1.1.1.1.1.48

323.2 NATURA-2000 tervkészítés

Hét értékelési kategóriában itt is előfordul nem releváns megítélés, de viszont a többi szempont tekintetében csak pozitív pontszámok vannak, ezeken belül is hét esetben (+2). Az intézkedés kifejezetten előnyös.

11.2.2.1.1.1.1.1.49

34. Készségek elsajátítása, ösztönzés és végrehajtás

Jellege miatt ez az intézkedés a környezeti elemek szempontjából nem releváns megítélésű. A többi szempontból viszont kismértékben pozitív (+1) pontszámot kapott, a fenntartható térségi gazdálkodás lehetőségei tekintetében pedig maximálisat (+2). Mindezek alapján ez az intézkedés határozottan előnyösnek tekinthető.

11.2.3. 3.2.3. A kiemelkedő fontosságú és a bizonytalan hatású intézkedések azonosítása Az alábbi intézkedések kiemelkedő jelentőségűek a vidékfejlesztés, a mezőgazdaság és vízgazdálkodás fenntarthatósági törekvéseinek integrációja szempontjából: •

125.1. Öntözés üzemi létesítmények fejlesztése

•

125.3 Vízrendezés közösségi beruházásai Szem előtt tartva a téma jelentőségét, a következőt javasoljuk:

13. javaslat

Az öntözés, a meliorációs és a vízrendezés közösségi beruházások ”helyfüggő” környezeti vonatkozásairól kezdődjenek átfogó tudományos vizsgálatok.

Az alábbi intézkedések esetében kismértékben negatív, bizonytalan környezeti hatások mutatkoztak: •

226b. Erdőt érintő természeti katasztrófák megelőzése - erdészeti potenciál

•

312.a Mikrovállalkozások: technológiai fejlesztések A bizonytalanság csökkentése érdekében az alábbiakat javasoljuk:

14. javaslat

Készüljön tanulmány a mikrovállalkozások környezetkímélő technológiai fejlesztéseinek lehetőségeiről.

Egyes intézkedések - legalábbis a Programban ismertetett általános szinten környezeti szempontból hátrányosnak mutatkoztak; ezek: •

125.4-5. Erdészeti, mezőgazdasági fizikai infrastruktúra javítása

•


470

•

121.5. Ültetvénytelepítés - mezőgazdasági üzemek korszerűsítése

•

122. Az erdők gazdasági értékének növelése A kedvezőtlen hatások elkerülésére az alábbiakat javasoljuk:

15. javaslat

(1) Készüljön környezeti szempontú (életciklus szemléletű, energiamérlegen alapuló) prioritási lista az energetikai ültetvények növényfajtáiról. A pályázatok elbírálásánál a magasabb prioritású növények élvezzenek előnyt. (2) Készüljön „pozitív lista” azokról a mezőgazdasági területekről, amelyek alkalmasak lehetnek energetikai ültetvény telepítésére és e lista értékelési szempontként kerüljön alkalmazásra. (3) A támogatások során előnybe kell részesíteni a kisléptékű, helyi biomasszahasznosítást (szerves hulladékot feldolgozó komposzt + biogáz előállító berendezések, falufűtőművek)

16. javaslat

A gépbeszerzések és a fizikai infrastruktúra fejlesztése során előnybe kell részesíteni az anyag- és energiatakarékos berendezéseket és eljárásokat. Ösztönözni kell a mezőgazdasági üzemek és a gazdálkodók energiaigényeinek csökkentését, az energiahatékonyság növelését és a nap-, szél- és a geotermikus energia hasznosító kisberendezések elterjesztését.

11.3. 3.3. Az ÚMVP célok környezeti szempontú konzisztenciája A Programban ellentmondás mutatkozik az intenzív nagyüzemi gazdálkodás kibontakozásának irányába ható intézkedések és a helyi adottságokhoz való alkalmazkodásban jelentkező művelési formák (ökológiai gazdálkodás) támogatása között. Az ebből keletkező esetleges ellentmondások nem kerülnek átfogó elméleti (pl. a célrendszerben) vagy gyakorlati feloldásra (pl. támogatási feltételekben vagy területi fókuszban). Ellentmondás fedezhető fel az idegenhonos fajok kezelése kapcsán. Az ÚMVP ökológiai gazdálkodást támogató intézkedéseiben megjelenik az idegenhonos fajok kiszorításának támogatása, míg az erdő- és mezőgazdasági intézkedések nem tartalmaznak szankciókat vagy feltételeket az idegenhonos fajok alkalmazásának támogathatóságára vonatkozóan. A hagyományos művelési formák támogatása terén jelenleg szintén kisebb ellentmondások fedezhetők fel az ÚMVP-ben. Egyrészről a hagyományos, helyi-jellegű termékek előállítása támogatott. Az ezek előállításához gyakran szükséges, nem kifejezetten modernizációs, mint inkább a hagyományok és a szaktudás ismeretét és nagy élőmunkaigényt, speciális (nem csúcstechnológiai) termelőeszközöket igénylő termelő rendszereket érintő fejlesztéseket azonban nem támogatja kellőképp a Program. A Program egyrészt hangsúlyozza a birtokkoncentráció szükségességét, másrészt támogatja a birtoktestek közötti feltáró utak létesítését, illetve az osztatlan közös tulajdonú földek birtokrendezési feladatait. Ebből világosan látszik, hogy szükség lenne egy birtokrendezési stratégiára. A Program - bár megfelel a VKI elvárásainak és a fenntartható vízgazdálkodás szempontjainak - nem tesz a végrajtásban megjeleníthető különbséget

471

belvízelvezetés, belvízrendezés és belvízgazdálkodás között. Magyarországon a fenntartható területi vízgazdálkodásnak, öntözésnek, vízrendezésnek, belvízvédelemnek, talajvédelemnek kialakultak az új, a fenntarthatóság elveinek megfelelő módszerei. A Program mezőgazdasági vízgazdálkodási intézkedéseinek teljeskörűen illeszkednie kell a Kárpát-medence integrált vízgazdálkodási rendszeréhez. A modern mezőgazdaságnak a vízgazdálkodással, környezetvédelemmel és területfejlesztéssel karöltve az lenne az egyik fő feladata, hogy Magyarország medence jellegéből és éghajlatából adódó vízrendszeréhez igazodó agrártermelési struktúraváltást foganatosítson.

11.4. 3.4. Az ÚMVP végrehajtása során valószínűsíthető környezeti hatások 11.4.1. 3.4.1. Levegőkörnyezetet érintő hatások A Program a jelenlegi formájában a levegő minőségére és az üvegházhatású gázok kibocsátásának volumenére összességében semleges hatást gyakorol, de vannak feltételezhetően pozitív és negatív hatásokat kiváltó intézkedések egyaránt. A Program levegőkörnyezetet érintő hatásai közül részben pozitív lehet a mezőgazdaságban keletkező és feldolgozandó megújuló erőforrások (biomassza, mezőgazdasági hulladék) energetikai hasznosítása a bioetanol és kisebb mértékben a biodízel előállítása, így közvetve az alternatív üzemanyagok felhasználásának növelése. A levegőkörnyezetre kedvező illetve stabilizáló hatásai lehetnek a természetszerű erdőtelepítésnek a szén-dioxid megkötés, illetve helyi és kisüzemi léptékben a fosszilis energiahordozók kiváltása révén, mivel ezek csökkenthetik az üvegházhatású gázok légköri kibocsátását, ezáltal a globális felmelegedés kockázatát. Az állattartó telepek korszerűsítése a mezőgazdasági hulladékokból keletkező biogáz-hasznosítás csökkentheti az üvegházhatású metán gáz kibocsátását. Az Elérhető Legjobb Technikának, azaz BATnak történő megfelelést szolgáló intézkedések támogatása, megvalósítása minden bizonnyal pozitív hatást gyakorol a levegőminőségre, helyi szinten főként a bűzkibocsátás terén, de más „hagyományos” levegőszennyezők tekintetében is; ráadásul a BAT, lényegéből fakadóan erősíthetné a megelőző jellegű környezetvédelmi intézkedések elterjedését, ezek jelentősebb térnyerését a gazdálkodói szemléletben, ami szintén fontos szempont lenne. Ugyanakkor a nagyarányú gépesítés, a termelési folyamatban felhasznált többlet üzemanyagok miatt, valamint az új állattartó telepek, a kertészeti és üvegházak fosszilis tüzelőanyaggal való fűtése miatt az üvegházhatású gázok kibocsátása nőhet, és a helyi légszennyezettség is növekedhet. A nem megfelelő talajművelési technológiák és a túlzott gépesített talajművelés során felszabaduló por levegőbe juttatásával a lokális és térségi levegőminőség a szálló por komponens miatt romolhat. A motorizált személy és áruszállítási forgalmat generáló és növelő intézkedések következtében a helyi és térségi levegőminőség romolhat. 11.4.2. 3.4.2. Hatások a felszíni vizekre A felszíni vizek szennyeződésének mértéke erősen függ a területhasználattól, a mezőgazdasági géppark minőségétől, a művelési módoktól, a vetésszerkezettől, a felszíni

472

vízrendszerek természetességétől, a növényborítottságtól, a kijuttatott, növényvédő, tápanyagpótló talajjavító anyagok minőségétől és mennyiségétől ezek időbeli kijuttatásától. Az árvizek és belvizek által okozott károkat csökkenthetik a földhasználat váltás, az erdősítés, a vizes élőhelyek kialakítása, halastavak létesítése, az okszerű és integrált belvízgazdálkodás kiépítése és ezzel összehangoltan az ártéri tájgazdálkodás támogatása, figyelembe véve azok jövedelem képző hatását. A felszíni vizek szennyezését csökkentheti az állattartó telepek korszerűsítése, a géppark és az üzemagyag tároló létesítmények átalakítása, a hígtrágyák, mezőgazdasági hulladékok megfelelő kezelése, a környezetvédelmi infrastruktúra kiépítése, a pangóvizek kialakulásának megakadályozása, a felszíni vízelvezető, vízkormányzó, vízvisszatartó rendszerek kül- és belterületi összehangolt kiépítése és karbantartása. Az indokolatlan mértékű birtokkoncentráció, a mezsgyehatárok, erdősávok és vízrendszerek részleges felszámolásával és eltűntetésével a felszíni lefolyás növelését és az élővizekbe történő tápanyagbemosódás mértékének növekedését okozhatják, ezáltal eutrofizációhoz vezethetnek. Összhangban a VKI követelményeivel, a felszíni vizekre gyakorolt kedvezőtlen hatások elkerülésére az alábbiakat javasoljuk: 17. javaslat

(1) Az öntözésfejlesztési beruházások támogatásánál előnybe kell részesíteni a víztöbbletes időszakokban megtartott vízkészletekből történő vízfelhasználást, valamint a víztakarékos, modern technológiájú eljárások alkalmazását, különösen a nagy gazdasági hasznot hozó kertészeti, valamint a gyümölcsös kultúrák esetében. (2) Kiemelten támogatni kell azokat a beavatkozásokat, amelyek az alkalmasan megválasztott agrotechnológiai műveletekkel biztosítják a vizek jó ökológiai állapotának elérését (3) Az árvízvédelmi, mezőgazdasági és területfejlesztési feladatok helyi összhangját komplex térségi tájgazdálkodási rendszerek támogatásával kell biztosítani.

11.4.3. 3.4.3. Hatások a felszín alatti vizekre A felszín alatti vizek szennyeződése szoros összefüggésben van a felszíni területhasználattal. A szántóföldek, ellentétben a folytonos borítást biztosító növénytakaróval rendelkező földterületekkel, nagyobb terhelést okoznak környezetnek. A birtokkoncentráció erőltetése az ökológiai védőzónák diffúz szennyezéseket csökkentő és szabályozó szerepének felszámolásával, valamint a szántóföldi művelés magas arányának fenntartásával növelheti a felszín alatti vizek tápanyagterhelését, ronthatja a talaj vízmegtartó képességet. A gyakrabban bekövetkező kiszáradás miatt ezeken a területeken erősebb a bemosódás veszélye, amihez hozzájárul a gyökérzóna kisebb mélysége miatt a tápanyag visszanyerési képesség alacsonyabb foka is. A felszín alatti vizek minőségének megőrzése érdekében korlátozni kell a talajok tápanyag terhelését, amely a térségenként optimalizált tábla nagyság meghatározásával történjék. A nitrátérzékeny területekre vonatkozó szabályozás betartásával, és betartatásával biztosítható a felszín alatti vizek további nitrátkoncentráció növekedésének megállítása, a felszín alatti víztestek minőségének megőrzése, a meglévő nitrát-szennyezettség

473

csökkentése. E kérdéskört megfelelően kezeli a Program. Az integrált ártéri és belvízgazdálkodás és ennek megfelelő okszerű földhasználat hozzájárul a felszín alatti vizek jó mennyiségi és minőségi paramétereinek tartós biztosításához. A felszín alatti vizek szennyeződésének kockázatát és a szennyeződés mértékét csökkenthetik a Program által támogatott következő intézkedések: •

földhasználat váltás,

•

helyes agrotechnika megválasztása,

•

erdősítés (nagyobb területű és mezővédő erdősávok)

•

vizes élőhelyek kialakítása, halastavak létesítése,

•

az okszerű és integrált belvízgazdálkodás kiépítése és ezzel összehangoltan az ártéri tájgazdálkodás támogatása,

•

NATURA 2000 támogatások,

•

ökológiai gazdálkodás (különösen a műtrágya-hatóanyagok és perzisztens, szintetikus növényvédőszerek alkalmazási tilalma miatt)

•

az állattartó telepek korszerűsítése, az extenzív állattartás elterjesztése, a trágyatárolás korszerűsítése és hasznosítása,

•

a géppark és az üzemagyag tároló létesítmények korszerűsítése,

•

a hígtrágyák, mezőgazdasági hulladékok megfelelő kezelése,

•

a környezetvédelmi infrastruktúra kiépítése,

•

a pangóvizek kialakulásának megakadályozása,

•

a felszíni vízelvezető, vízkormányzó, vízvisszatartó rendszerek kül- és belterületi összehangolt kiépítése és karbantartása.

A szennyeződés kockázatát hordják magukban a birtokkoncentráció, az ökológiai védőzónák felszámolása, felszíni vízrendszerek, árkok, medrek elhanyagolása, felszámolása, az intenzív mezőgazdaságban a növekvő terméshozamok eléréséért alkalmazott agrokemikáliák kijuttatása, a felhalmozott selejt növényvédőszerek és műtrágyák valamint ezek csomagolóanyagai. . Összhangban a VKI követelményeivel, a felszín alatti vizekre gyakorolt kedvezőtlen hatások elkerülésére az alábbiakat javasoljuk: 18. javaslat

A mezőgazdasági tájak mozaikosságának átgondolt visszaállításával kell elérni, hogy a szántóföldi művelésből eredő és a felszín alatti vizeket terhelő tápanyagterhelés jelentős mértékben csökkenjen. (Pl. mezsgyék, fasorok, erdősávok, part menti természetes élőhely zónák és kisebb tavak létesítése)

11.4.4. 3.4.4. Hatások a talajra és a földtani közegre A talajokra, mint feltételesen megújuló erőforrásra gyakorolt hatások nagyon sokfélék lehetnek és adott területen belül is ellentétes hatások léphetnek fel a mező- és erdőgazdálkodás eltérő beavatkozásai miatt. Ugyanígy a talajtípustól függően egy-egy intézkedés hatásai térségenként ellenkező hatásúak is lehetnek.

474

A túlzott mértékű gépesítés talajdegradációhoz, talajtömörödéshez, erózióhoz, légszennyezéshez vezethet, a gépek által kibocsátott káros anyagok esetleges bemosódásának kockázata is növekedhet. A vegyszeres növényvédelem és a termésnövelő anyagok kijuttatásának a talajra gyakorolt hatásai a nem megfelelő művelési mód és agrotechnológia esetén lehetnek rosszak. A növényvédőszerek visszamaradt anyagmaradékai és csomagolási hulladékai is jelentős szennyezési kockázatot hordoznak magukban. A különböző eredetű és kémiai összetételű mezőgazdasági és termelési hulladékok, a szennyvizek és szennyvíziszapok elsősorban nehézfém- és detergens tartalmukkal szennyezik a talajt. A szerves trágyák (beleértve a hígtrágyát is) ellenőrizetlen környezetbe jutásának megakadályozását a program támogatja, azonban ezek ártalommentes kezelését, tárolását is biztosítani kell. A települési szennyvízek és szennyvíziszapok hasznosítását nem a vidékfejlesztési program, hanem a KEOP finanszírozza, a KEOP-on keresztül kell biztosítani a keletkező szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítását (megfelelő előkezelését, vizsgálatát és kijuttatását). A túl nagy táblaméret, okszerűtlen területhasználat, művelési ág, vetésszerkezet, a nem megfelelő agrotechnika alkalmazása az erózió kockázatát növelheti. A Program víz- és talajgazdálkodási intézkedései közül a melioratív beavatkozások esetében a talaj mélylazítása javíthatja a talaj tápanyag és vízháztartását, csökkentheti a belvízkockázatot, az energia és víztakarékos öntözési módok a talajok kiszáradását, erodálódását csökkenthetik. A talajjavító anyagok kijuttatása segítheti a talajok tápanyagháztartásának és vízháztartásának javítását, a termékenység növelését. A biológiailag lebomló mezőgazdasági és települési hulladékok talajerő utánpótlásban betöltött szerepét növelendő a komposztáló telepek létesítésével és a komposzt mezőgazdasági területre történő kijuttatásával és talajba dolgozásával lehet biztosítani. Az ÚMVP a talajjavításban a termelésből visszamaradt anyagoknak is szerepet szán, ezáltal az élelmiszeripari termelés maradékanyagainak hasznosításának növeléséhez is hozzájárul. A Program az erdők arányának növelésével, erdőtelepítéssel csökkentheti egyes térségekben a víz- és szélerózió mértékét, hozzájárulva ezáltal a talaj mennyiségi védelméhez, valamint javíthatja a talaj tápanyag és vízháztartását egyaránt. A jó mezőgazdasági gyakorlat bevezetésének támogatása a nitrát szennyezés elleni lépések finanszírozása a talajokra is kedvező hatással lehetnek. Az állattartó telepek korszerűsítése, az extenzív állattartás elterjesztése, a trágyatárolás korszerűsítése, a géppark és az üzemagyag tároló létesítmények korszerűsítése, a hígtrágyák, mezőgazdasági hulladékok megfelelő kezelése, a környezetvédelmi infrastruktúra kiépítése mind kedvező hatással lehet a talajra. Az okszerű, integrált és területileg differenciált belvízgazdálkodási intézkedések csökkenthetik a víz okozta talajeróziót, a kilúgzódást, a szikesedést, a kijuttatott tápanyagok és kemikáliák vizekbe történő bemosódását, a talajok fizikai, kémiai és biológiai minőségromlását, valamint a talajok aszályérzékenységét. A belvízgazdálkodási intézkedések ezáltal a talajok termékenységének növekedéséhez járulnak hozzá.

475

A talajt érő kedvezőtlen hatások elkerülésére az alábbiakat javasoljuk: 19. javaslat

(1) A környezetkímélő talajhasználat érdekében szükség van a szakszerű talajművelésre, művelési ág változtatásra, szervesanyag-gazdálkodásra, talajjavító anyagok kijuttatására, az agroökológiai adottságoknak megfelelő és környezetkímélő növényvédőszer és műtrágya használatra, állati és növényi eredetű trágyák, valamint a megfelelő vetésszerkezet kialakítására. A talajtömörödés és szerkezetromlás megelőzése, valamint a talaj vízháztartási tulajdonságainak javítása érdekében ösztönözni kell a megfelelő mélyművelési és talajlazítási agrotechnikai eljárások alkalmazását. (2) Csak a kialakult birtokszerkezetet figyelembe vevő, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő víz- és energiatakarékos öntözőtelepek és rendszerek építése és értéknövelő felújítása támogatandó

11.4.5. 3.4.5. Hatások a biológiai sokféleségre A biológiai sokféleséget (nemcsak a Program miatt, és nemcsak Magyarországon) alapvetően két konkrét veszély fenyegeti. Első helyen a kellően át nem gondolt földhasználat és területfejlesztés áll. Másodsorban ki kell emelni az éghajlatváltozásnak a biológiai sokféleségre gyakorolt, egyre erősödő hatását. Magyarország természetes élővilága, amely a sokoldalú átalakítások ellenére a többi európai országhoz képest még mindig meglehetősen jó állapotban maradt fenn, meghatározó részét képezi nemzeti értékeinknek. A hazai természeti területek jellemzője, hogy - főleg az ember tájátalakító tevékenysége következtében - kis kiterjedésűek, mozaikos elhelyezkedésűek. Fennmaradásuk ezért többnyire folyamatos és gyakran speciális beavatkozást igényel. Megőrzésükben fontos befolyásoló tényező, hogy milyen emberi tevékenység terjedt el a védett területeken és azok közvetlen közelében, azaz milyen területhasználat jellemzi a természetközeli területek környékét. A Programnak figyelembe kell vennie, hogy a vadon élő növényeket és állatokat csak élőhelyük és életközösségeik fenntartásával együtt lehet megőrizni, ugyanakkor a védett természeti területeken lévő élőhelyek kiterjedése sok esetben kevés a fajok hosszú távon életképes állományinak megőrzésére. Ezért gondoskodni kell a védett területeken kívül is az élőhelyek megtartásáról. Lényeges, hogy a Programnak ösztönöznie kell a természetes élővilág szempontjából elsődleges fontosságú táj arculatának megőrzését, azaz a biológiai sokféleség védelmét táj szinten kell megvalósítani. A biológiai sokféleséget érő hatások elkerülésére (a Natura 2000 megfelelésnél említett javaslatok mellett) az alábbiakat javasoljuk:

20. javaslat

(1) A Kedvezőtlen Adottságú Térségek kijelölését úgy kell megváltoztatni, hogy az uniós szándéknak megfelelően elsősorban a magas természeti értékű területekre és az ott folytatott tájmegőrző gazdálkodás fenntartására koncentráljon. (2) Mihamarabb meg kell kezdeni a NATURA 2000 hálózatra vonatkozó monitoring tevékenységet annak érdekében, hogy rendelkezésre álljon a szükséges információ egyes, eddig kevéssé kutatott élőhelyek és fajok megőrzéséhez, majd ezek alapján fenntartási tervek elkészítéséhez (3) Genetikailag módosított növények termesztéséhez támogatás nem nyújtható.

476

11.4.6. 3.4.6. Az éghajlatváltozás következményeivel, környezeti katasztrófa-kockázattal kapcsolatos hatások A Programban felvázolt intézkedések a megfelelő területi specifikumok figyelembevétele mellett, az integrált vízgyűjtő-gazdálkodás keretében kiépített vízrendszerek, valamint az erdőgazdálkodás korszerűsítése révén csökkenthetik az éghajlatváltozás okozta és egyéb tényezők által kiváltott környezeti kockázatokat és az esetleges károk volumenét. A klímaváltozás miatt a szélsőséges eloszlású és növekvő mennyiségű csapadékok előfordulási valószínűsége nőhet, az időbeli és térbeli csapadékeloszlás változatosabb lehet, ennek hatására az ár- és belvizek előfordulási gyakorisága is növekedhet. Ugyanakkor nőhet az aszályos időszakok hossza és az érintett terület nagysága is. Az elmúlt évtizedekben a nagyüzemi mezőgazdaság átalakulásával a nagy területeken átalakult birtokszerkezethez, és a megváltozott földhasználati gyakorlathoz nem igazodott a múltban elsősorban a mezőgazdasági termelés biztonságát szolgáló nagytáblás művelési módokat kiszolgáló, a belvizek levezetését szolgáló vízügyi infrastruktúra. A rendszerek egy része amortizálódott, illetve felszámolásra került. Emellett a külterületi és a belterületi belvízrendszerek között nincs meg a megfelelő összhang. Az éghajlatváltozás okozta vízkárok mérséklése elsősorban a talaj vízraktározó kapacitásának növelésével (mélylazítás), földhasználatban az okszerű birtokrendezéssel és művelési ág változtatással, a vízvisszatartás, tározás elemeinek összehangolt kiépítésével, és a rendszerek karbantartásával (mederkotrás, tereprendezés) biztosítható. A birtokrendezésben az osztatlan közös földtulajdonok megszüntetése során a meglévő csatornák szétdarabolását meg kell akadályozni. Ha ezek a tevékenységek a Program intézkedései közül hangsúlyos támogatásban részesülnek és kapcsolódásuk a szinergikus hatások elérése érdekében biztosítva lesz más forrásokból támogatott vízrendezési projektekhez, akkor a legsúlyosabb vízügyi kockázatokat a Program jelentős mértékben csökkentheti. Az aszálykárok csökkentésében a Program elemei közül a vízvisszatartás, belvíztározás, a vízkészletekkel való takarékos gazdálkodás, a talaj víztározási kapacitásának növelése, az öntözés területileg diferenciált fejlesztése, vízrendezési létesítmények rekonstrukciója, azaz az összehangolt, integrált belvízgazdálkodás és területi vízgazdálkodás segíthet. Az aszály által leginkább veszélyeztetett területeken, a vízpótlás biztosítása mellett, a környezetkímélő öntözés, az aszálytűrő kultúrák elterjesztése, vagy földhasználat-váltás javasolt. Ezeket az intézkedéseket a Program tartalmazza, de az integrált megközelítést erősíteni kell. Az erdőgazdálkodásban a természeti katasztrófák sorában az időjárási szélsőségek okozta károk és az erdőtűzek melett főleg a biotikus tényezők, ezen belül pedig a rovarok okoznak károkat. A program támogatást nyújt a károk helyreállítására és megelőzésére egyaránt, és a támogatható tevékenységek között szerepel a természetesség fokozása, ami pozitívan hat a biodiverzitásra is. Erdőtelepítéssel jelentősen mérsékelhetőek a talajerózió miatti károk, és a vízkárok egyaránt. 11.4.7. 3.4.7. Természetvédelmi oltalom alatt álló és a Natura-2000 területeket érintő hatások

477

Hazánk összterületének 9,40%-a, 874 440 ha áll természetvédelmi oltalom alatt. Természeti örökségünk - az ország földrajzi fekvésének, életföldrajzi helyzetének és földtörténeti múltjának köszönhetően - ma még viszonylag értékekben gazdag. Területünkön három éghajlati körzet (atlantikus-alpesi, kontinentális és szubmediterrán) elemei keverednek. Mindezek következtében kis területen sokféle, változatos élőhelytípus alakulhatott ki, amelyek közül az ún. maradvány vagy jégkorszaki élőhelyek természeti örökségünk pótolhatatlan értékei, a hazai föld-, és élettörténet szentélyei, élő múzeumai. Ezek a változatos, fajokban gazdag élőhelyek éppen mozaikos elhelyezkedésük, sokrétűségük miatt igen sérülékenyek. Széttöredezésük, elszegényedésük veszélye nagy, ezért fennmaradásuk csak fokozott védelemmel érhető el. Magyarország jellegzetes természetföldrajzi adottságai és földhasználati hagyományai miatt a természetvédelmi célokat elsősorban az ökológiai adottságokhoz igazított mező- és erdőgazdálkodással lehet elérni. Ennek alapvető oka az a hazai sajátosság, hogy a védett természeti területek majdnem teljes egésze művelt terület, ahol a földhasználatnak a védelemmel megfelelően harmonizált módját fenn is kell tartani ahhoz, hogy a természeti értékeket megőrizzük. Az ország 83 %-át érinti az előbbi két agrárágazat, ezek közül a mezőgazdaság és a természetvédelem összehangolása az ún. agrár-környezetgazdálkodással teremthető meg. Az agrár-környezetgazdálkodás lényege, hogy a környezet- és természetvédelmi szempontokat beépíti a természeti erőforrás-használatba, jelen esetben a termőföld használatába. Az ÚMVP kevéssé veszi figyelembe a fenti adottságokat és sajátosságokat, főleg az intenzív mezőgazdasági területekre koncentrál, holott pontosan a védett és védelmet igénylő területek (Natura 2000, Érzékeny Természeti Területek, Kedvezőtlen Adottságú Területek) az agrár-környezetgazdálkodás célterületei. Ezek együttes nagysága az ország összterületének 30 százalékát jelentik. Természetvédelmi oltalom alatt álló területeket érintő kedvezőtlen hatások elkerülésére (a Natura 2000 megfelelésnél említett javaslatok mellett) az alábbiakat javasoljuk: 21. javaslat

A tengelyek közötti szinergikus hatások kialakítása érdekében azok a pályázók, akik részt vesznek az agrár-környezetgazdálkodási, az erdő-környezetvédelmi programban, lehetőség szerint élvezzenek előnyt a többi intézkedésre való pályázatok elbírálásakor.

11.4.8. 3.4.8. Az erdőket érintő hatások Összességében az ÚMVP az erdőkre döntően pozitív vagy semleges hatással bír. Az erdők természetességét, egészségi állapotát, mennyiségét és térszerkezetét érintően azonban néhány intézkedés hosszú távon környezeti kockázatokat hordozhat, és általában az intézkedések környezeti teljesítménye is nagymértékben javítható. Az erdők természetességére (erdőállományok fizikai szerkezetére és biológiai sokféleségére) gyakorolt hatások esetében a legtöbb dilemmát az ÚMVP már említett kettőssége hordozza (ld. OFK-val való kapcsolat). Egyszerre kíván gazdasági érdekeket szolgáló versenyképes és természetbarát beavatkozásokkal élni az erdészetben is. Az előbbi törekvés a magán erdőgazdálkodók jelenlegi gyenge gépi felszereltségének javításához vezet, mely az erdőállományoknak a könnyebb gépi művelhetőségének irányába

478

történő átalakulását jelentheti. A hagyományos természet közeli, munkaintenzív, de a minőségi termelés miatt ennek ellenére is versenyképes művelési módok háttérbe szorulhatnak, a kapcsolódó tudás elvész. A biológiai alapokat megörző beruházások pedig idegenhonos fajok tömeges kibocsátói lehetnek. Az erdőtelepítések még nagyobb mértékben befolyásolják az erdők természetességét. Az őshonos fajok preferálása hiányzik és az erdők egészségi állapotát az idegenhonos fajokkal való telepítés és a monokultúrás faültetvények veszélyeztethetik. Ezek új kórokozók behurcolását, illetve a kórokozók elszaporodásának kockázatát hordozzák. Az ÚMVP bár szolgálja az erőállományok mennyiségi növelését de, a térszerkezetükre azonban nincs direkt jótékony hatással. Az erdők biológiai értékének növelésekor javasoljuk: 22. javaslat

(1) A biológiai alap előállításában előnyt kell élvezzenek az őshonos fajok. Az őshonos fajok preferálását be kell építeni a támogatási feltételek közé. (2) A telepítések és fásítások támogatásában preferálni kell az erdőtömbhöz csatlakozó, még inkább az erdőállományokat összekapcsoló vagy a nagytérségi ökohálózati elemet alkotó akciókat.

11.4.9. 3.4.9. Az emberi egészséget és életminőséget érintő hatások A Program intézkedései nagyrészt pozitívan befolyásolják a lakosság egészségi állapotát, és ezáltal részben az életminőséget is, ez utóbbit azonban az egészségen kívül számos más tényező is befolyásolja. A Program az ökológiailag ellenőrzött gazdálkodás támogatásával, az extenzív gazdálkodáshoz való hozzájárulásával és a termékminősítés, címkézés bevezetésének támogatásával az előállított élelmiszerek, termékek minőségének javításához, az esetlegesen az élelmiszerekben felhalmozódó vegyi anyagok minimalizálásához járul hozzá, ezzel növelve az élelmiszerbiztonságot és minőséget. Az állatjóléti kifizetések is csökkentik az állattartás során fellépő, az emberekre is veszélyt jelentő egészségügyi kockázatokat. Az életminőség növeléséhez a mezőgazdasági és környezetvédelmi és települési infrastruktúra fejlesztésével, a vidéki települések épített, természeti és kulturális örökségének integrált védelmével, a vidéki közösségek lakosságmegtartó és jövedelemnövelő programjainak támogatásával, az agrárgazdaság jövedelmezőségének biztosításával és a vidéki foglalkoztatási helyzet javításával járul hozzá. Egyes intézkedéseknek azonban lehetnek negatív hatásai és társadalmi vesztesei. Így a túlzott gépesítés, a nagyüzemi gazdaságok preferálása az élőmunka igény csökkentésén keresztül a vidéki foglalkoztatásra negatív hatást gyakorolhat. Ugyanígy az ún. szociális erdő (és táj) használat fenntartható rendszereinek működését nehezíthetik a tervezett energetikai ültetvények, a természeti erőforrásokhoz való hozzáférés gátlásával, a hagyományos természetközeli, munkaintenzív erdészeti termelési módok háttérbe szorításával, és közvetve a foglalkoztatás, a jövedelemszerzés, a megélhetés lehetőségeinek csökkentésével. A vidéki térségek kedvezőtlen foglalkoztatási helyzetén javíthat a helyi és térségi tájitermészeti és kulturális örökségi vonzerők turisztikai hasznosítása.

479

A környezeti hatások tovagyűrűzve a területi struktúrák más részén válthatnak ki új jelenségeket. E jelenségek a gazdasági vagy társadalmi és a környezeti struktúrák közötti konfliktusokat okozhatnak egyes térségekben, térségtípusokban. Az ÚMVP a vidékies térségek társadalmi, gazdasági életére jelentős célzott közvetlen és közvetett hatással bír. E közvetett hatások közül a kifejezetten környezeti hatások által generáltak, és konfliktushelyzetet teremtők viszonylag csekély mértékben, de jelen vannak. •

Konfliktusjelenségeket okozhat az ÚMVP által támogatott évelő, rövid vágásfordulójú ültetvényes monokultúrák elterjesztésének szándéka. Ezek művelése megfelelő gépesítéssel jelentősen kevesebb munkaerőt igényel, és azt is erősen szezonális jelleggel. Hasonló hatással jár a felnövekvő erdősítés is. Amennyiben e területhasználat változás jelentős arányban érint egy térséget vagy települést, a munkaerő szükséglet csökkenése miatt a falusi népességmegtartó képességben zavart okoz. Ez elvándorlást és térségek elöregedését fokozhatja. E társadalmi folyamatok pedig másodlagosan szintén kedvezőtlen környezeti hatásokat eredményezhetnek. Ha ugyanis az ingatlanpiaci viszonyok és a vidékies adottságok felértékelődése sem jelentkezik megfelelő mértékben, és nem tud időben elindítani egy vidéki funkcióváltást (rekreációs potenciál, lakóhely), akkor az elhanyagolt porták száma nő, a településkép leromlik. Ezt erősítheti, ha az alacsony jövedelmű vagy jövedelem nélküli népesség számára vonzóvá váló településen e népesség izolált szegregációi alakulnak ki.

•

Az ÚMVP által megfogalmazott, egyes erdei termékek feldolgozásának bátorítása a hazai szabályozási keretek között, a termékek kereskedelmi gyűjtéséhez vezethet. Ez kizsákmányolva kimerítheti az erdő e tekintetben nyújtott javait. Ez a környezeti hatás természetesen konfliktust szülhet az erdőtulajdonosok, erdőgazdálkodók és a gyűjtést végzők (az intézkedés kedvezményezettjei) között, mivel e termékek eredete nehezen igazolható. Hasonló konfliktus fordulhat elő a megélhetési lehetőség híján lévő, de demográfiai problémákkal nem küzdő települések lakosai az erdő és táj javainak kizsákmányolására kényszerülhetnek. Megfelelő intézkedések (azaz a tulajdonosokkal, gazdálkodókkal partnerségben végezhető erdő és tájhasznosítási módok kialakítása) nélkül e környezeti hatás szintén konfliktusokat szülhet a falvak lakosságán belül (amellett, hogy a jövedelemszerzés e módja is hamar megszakad és még mélyebb válságba taszítja a rászorulókat). E folyamatokat a mező- de különösen az erdőgazdálkodás modernizációja erősítheti, mert a tulajdonosok vagy gazdálkodók a támogatásokkal növekvő értékű ingó és ingatlan vagyonukat még inkább óvják a mező és erdőgazdasági javakat rászorultságból felhasználó népességtől. A gazdálkodási vagy tulajdoni joggal nagyrészt nem rendelkező rászorulók pedig alig részesedhetnek a fejlesztési forrásokból. A vidék szegregáltsága mélyülhet.

11.4.10.3.4.10. A környezettudatosság várható alakulása Az ÚMVP összességében kedvezően hat a lakosság környezettudatosságára. Negatív hatások elsősorban a lakosság helyi környezetével, a táji értékekkel való kapcsolat és a tájismeret romlása terén fedezhetők fel. Ezek hiányában nem lehetséges megtapasztalni az emberi tevékenység közvetlen káros következményeit vagy védelme érdemes értékeit.

480

A tájjal való kapcsolat romlását okozza a nagyüzemi, modern művelés elterjedése. A nagyüzemi művelés mind az erdőgazdaságban, mind a mezőgazdaságában a nagytáblák vagy a nagy területi kiterjedésű és intenzív művelési munkák miatt rontja a táji értékekhez való hozzáférést. A táj idegenhonos fajokkal és ültetvényszerűen (tájkép és tájkarakter romboló) való hatású hasznosítása szintén nem a táji értékek, a környezettudatosság elmélyítése irányában hat, azonban lehetőség mutatkozik állami telepítésű mezővédő erdősávok létesítésére, amely természetszerűbbé teszi a környezetet. A vidékies térségek turizmusának fellendülése csak akkor hathat a környezettudatosság irányába, ha természeti és kulturális táji értékekre épül, egyúttal védi azokat, sőt segíti kibontakozásukat. Az elmúlt évtizedek vidéki örökségrombolásával szemben életben tartja, illetve élővé varázsolja a hagyományos művelési formákat, néprajzi örökséget. Egyéb esetben, ha nem a helyi erőforrásokra épül, akkor nem csak, hogy alacsonyabb környezeti teljesítményt mutat fel, hanem kifejezetten károsan is hathat az értékekre. A nem tájba illeszkedő, nem a helyi adottságokat kihangsúlyozó infrastruktúrák és bemutató ismeretterjesztés rombolja a táji karaktert, a táj egyediségét. Külön érdemes említést tenni a vadászturizmusról, mely közvetlenül is gátolja a közkincsekhez és táji értékekhez (mindenekelőtt az erdőterületekhez) való hozzáférést mind a helyi lakosok, mind a területet nem vadászati céllal felkereső látogatók számára, vagy direkten (lekerítések), vagy a passzívan a tevékenységekből adódóan (pl. vadászok és természetjárók konfliktusai). Mindamellett korlátozhatja a helyi lakosság vadászati lehetőségét, erdei termékgyűjtését, azaz az erdő javaihoz való hozzáférését, és az azzal való gazdálkodásukat, mely a táj-ember kapcsolat romlását okozza. (Továbbá konfliktusokat is jelent ld. a környezeti konfliktusoknál). A környezettudatosság javítására az alábbiakat javasoljuk: 23. javaslat

(1) Helyi módszertani útmutatót kell kidolgozni a vadászturizmus támogathatóságát illetően. A hozzáférést erősen korlátozó létesítmények (intenzív vadászat, vadaskert, egyéb lekerítés) kialakítását eredményező, ill. ilyen meglévő létesítmények használatára épülő vadászturisztikai tevékenységet nem szabad támogatni. (2) Helyi módszertani útmutatót kell kidolgozni a falusi vendéglátás támogathatóságát illetően.

11.4.11.3.4.11. Az ökológiai gazdálkodás és fenntartható térségi környezetgazdálkodási rendszerek kialakítására gyakorolt hatások

gazdálkodási,

komplex

Az ökológiai- és a fenntartható térségi gazdálkodási, komplex környezetgazdálkodási rendszerek kialakítása keretében a nem természetes eredetű anyagok (talajerő utánpótlás és növényvédelem terén) nélkül is működőképes, a helyi természeti feltételekhez igazodó és azokban rejlő erőforrásokat sokszínűen és fenntartható módon hasznosító agrártermelés kialakítása történhet meg. Összességében az ÚMVP a tényezőkre döntően pozitív hatással bír, mert a tervezett támogatások egy része közvetlenül a rendszerek kialakítására irányul, és ilyen irányú közvetett hatások is kimutathatók az intézkedések többségében. Negatív hatásokat elsősorban a rendszerek helyi természeti feltételei szenvedhetnek el a nem hozzájuk igazodó, hanem azokat megváltoztató gazdálkodás miatt,

481

valamint a helyi feltételek hasznosítása, melyben a nem helyi eredetű erőforrások szerephez juthatnak. 11.4.12.3.4.12. A területhasználatra, térszerkezetre gyakorolt hatások azonosítása A területhasználatnak és a térszerkezetnek elsősorban a táji sokszínűség és a tájökológiai stabilitás, azaz a táji ökorendszerek működésének szempontjából van kiemelkedő jelentősége. A táji ökorendszerek stabilitását fokozza, ha a területhasználat diverzitása fennáll, ha a természet közeli területhasználat foltjainak stabilitása (kiterjedésükben) biztosított, valamint ha a tájökológiai térszerkezet lehetővé teszi a tájon belüli anyag- és energiaáramlást. Összességében az ÚMVP döntően kedvezően hat a térhasználatra és semlegesen a térszerkezetre. Néhány intézkedés esetleges negatív területhasználati hatásai kiküszöbölhetők, illetve kedvező térszerkezeti hatások alakíthatók ki. Területhasználatnak a hazai körülmények között napjainkra egyre halványodó, de még mindig létező feladata a mezőgazdasági területek monotonságával szembeni mozaikosság kialakítása (a nagyüzemi táblákat megbontó, a kisebb méretű táblák között elhelyezkedő szegélyek, facsoportok). Másfél évtizede jelentkező máig fontos feladat a felhagyott mezőgazdasági vagy egyéb hasznosítású, elvadult, gyomfertőzött, ill. e fertőzések kiindulópontjául szolgáló területhasználat jobbítása extenzív műveléssel vagy erdősülésük felgyorsításával. A hazai erdőkben a nagyüzemi művelés egykorú és egyfajú állományai helyett elegyesen vagy mozaikosan kevert és faborítás mentes területhasználati foltokkal (tisztások, vizes élőhelyek) tarkított állományok jelenléte üdvözlendő. További feladat az idegen, invazív fajok területhasználatának visszaszorítása. Rendkívül hatékony a területhasználati diverzitásra a vizes élőhelyek, víztestek megőrzése (esetleg körültekintő kialakítása) és az emberi tevékenység által károsított, felszámolt helyszíneik rehabilitálása. Lényeges, hogy az erdőtelepítés kapcsolódjon a települések zöldfelületi rendszeréhez. A mezőgazdasági területek erdősítésén kívül támogatni javasolt a létesítmények körüli véderdők, a lakosság egészségi állapotát kedvezően befolyásoló jóléti erdők, rekreációs zöldfelületek létesítését is. A természetszerű élőhelyek, művelt területek, települések zöld övezeteinek hálózatszerű kialakítását kell elősegíteni az ÚMFT-ÚMVP intézkedéseinek összehangolásával. Az ÚMVP számos intézkedése jótékony hatást gyakorol a területhasználatra. Ugyanakkor a termelői csoportok támogatása, a birtokkoncentráció és az ültetvénytelepítési kezdeményezései nagytáblás monokultúrák kialakulásához vezethet, és természet közeli területhasználati formák visszaszorulását eredményezheti. Kívánatos, hogy a területhasználat-váltás illeszkedjen a helyi településrendezési, esetlegesen megyei területrendezési tervekbe. A tájökológiai stabilitást nagymértékben szolgálja, ha a beavatkozások figyelemmel vannak a térszerkezetre. Ez a törekvés Magyarországon az eddigiekben alig jelentkezett (kivétel az ökológiai hálózatok kijelölése). A térszerkezetre aktívan jótékony hatást gyakorol a természet közeli területhasználati foltok összekapcsolása. A természet közeli helyszínek (pl. vizes élőhelyek, erdősítés és fásítás) kialakítása során ezért tekintettel kell lenni az

482

ökológiai folyosókhoz való illeszkedésre, az erdőtömbök összekapcsolására, valamint az ökológiai gátak áthidalására és felszámolására. A kedvező térszerkezetet passzívan szolgálja, ha az ökológiai folyosókban és szomszédságukban nem lehet mesterséges területhasználati formákat bevezetni és gátakat képezni. A lakókörnyezetre hat kedvezően, ha település körül természet közeli területhasználata övezete terül el (különösen ha erdő). Az ÚMVP közvetlenül nem hat a táji térszerkezeti stabilitás ellen, de kifejezett jótékony hatásai sem fedezhetők fel. Ez irányú környezeti teljesítménye nagymértékben növelhető lehetne, ha a térszerkezetre gyakorolt jótékony hatásokkal járó beavatkozási formák preferáltak lennének, továbbá ha az esetleges káros hatásokkal járó beavatkozásokat kizárnák a támogatásokból. Ez utóbbi a feltáró utak, a gazdasági infrastruktúra beruházásai (energiaellátás, üzemek, épületek) és a vízrendezés esetében releváns. E fejlesztések nem megfelelő helykiválasztása ökológiai folyosókat veszélyeztethet, gátakat képezhet. Az intézkedésekben meg kellene jeleníteni a térszerkezetre célirányosan pozitívan ható beavatkozások támogathatóságát is A területhasználatra, térszerkezetre gyakorolt negatív hatások mérséklésére az alábbiakat javasoljuk: 24. javaslat

Ösztönözni kell a területhasználat mozaikosságának kialakítását és fenntartását. A természet-közeli területhasználati formák (erdők, gyepek, nádas, víztest) művelési ág váltása, vagy rájuk történő ültetvénytelepítés gondos, a helyi viszonyoknak megfelelő mérlegelése szükséges.

11.4.13.3.4.13. A tájgazdálkodásra, a táji eltartóképességre gyakorolt hatások A jelenleg kidolgozás alatt álló Európai Táj Egyezmény várhatóan a ÚMVP végrehajtási időszakában hatályba lép. Az Egyezmény legfontosabb alapelve a társadalmi igényeken, gazdasági tevékenységeken és a környezet kiegyensúlyozott kapcsolatán alapuló fenntartható fejlődés elérése. A táj kezelése gazdasági erőforrásként működik, új munkahelyeket teremthet, így hozzájárul az emberek életminőségének javításához a leromlott és kiváló állapotú területeken egyaránt. A Program tehát az EU táj-politikájának egyik lényeges végrehajtási eszköze lehet. A tájgazdálkodás kialakítása lehetővé teszi a hagyományos, a táj egyedi karakterét adó vagy azt erősítő gazdálkodási formák kialakítását. A tájgazdálkodás a természeti és kulturális táji értékeket erőforrásként, fenntartható módon hasznosítja. Ebből adódóan alkalmazkodnia kell a helyi természeti feltételekhez, és azokat nem alakíthatja át, továbbá védi az erőforrásait képező értékeket, örökségeket és kibontakozásukat szolgálja. A tájgazdálkodás az élővilágra és a helyi társadalomra vonatkoztatott eltartóképességének megtartását szolgálja. Az ÚMVP összességében a nevezett táji kategóriákra kedvező hatással bír. Negatív hatásokat elsősorban a tájgazdálkodás egyes erőforrásai szenvedhetnek el, valamint a táji eltartóképesség optimumának elérését is veszélyeztethetik egyes intézkedések. 1. A tájgazdálkodás erőforrásai közül a tájképi értékeket veszélyeztethetik a nem megfelelően elhelyezett, a helyi táji karaktert nem hordozó infrastrukturális fejlesztések (pl. utak, épületek). Félő, hogy a jelentős fejlesztési források hozzájárulnak a hazai

483

tájképi értékek, a táji karakter hat évtizede tartó gyors degradációjához. Szintén negatív tájképi hatással járhatnak az ültetvények. Nem körültekintő megvalósításuk esetén ebbe a körbe tartoznak a katasztrófa megelőzési intézkedések is, melyek az általában amúgy is idegenhonos erdőállományok még inkább mesterséges megjelenését eredményezhetik (pl. tűzpászták). A hagyományos termelési módokat veszélyeztethetik a korszerűsítést szolgáló intézkedések. A korszerűsítés keretében nincs lehetőség a nem technológiai modernizációt képviselő vagy csak kismértékű gépi inkább emberi vagy állati erőre és szaktudásra támaszkodó művelési formák meghonosítására, melyek egyébként a legtöbb esetben szükségesek ahhoz, hogy az ÚMVP által egyébként támogatott hagyományos helyi termékeket produkálják. A tájgazdálkodásnak legfontosabb erőforrását képezi maga a táji ökorendszer a tájökológiai folyamatokkal, a tájháztartással a tájon belüli anyag és energia áramlással és azok ciklusaival. Az ÚMVP elsősorban a monokultúrás ültetvények elterjesztésében és a táji vízháztartási viszonyok megváltoztatásában hordoz kockázatokat a táji ökorendszerek működésére vonatkozóan. 2. Az ÚMVP által támogatott birtokkoncentráció, termelői együttműködés, és az ezt támogató – a nagyüzemi termelés kialakulásának modernizációjának irányában ható – erdő és mezőgazdasági modernizáció nyilvánvalóan kevesebb élőmunkát igényel a termelésben. Az alacsony kvalifikáltságú munkaerő foglalkoztatása általában nem lehet hosszú távú cél, azonban bizonyos térségekben megoldást jelenthet a súlyos szociális problémák enyhítésére (pl. romák által nagy arányban lakott térségek). Az erdei melléktermékek túlhasználata a táj eltartási képességének romlását okozhatja. Az erdei melléktermékek nem fenntartható módú gyűjtése igen rövid időn belül azok eltűnéséhez vezethet, egyúttal a tevékenység védett fajokat is veszélyeztethet. A biomassza túlhasználata hosszútávon szintén a táj élővilág eltartóképességének leromlását idézi elő. Az energetikai célú biomassza célirányos termelése megfelelő hatástanulmányok hiányában kimerítheti a talaj tápanyagkészleteit. A biomassza felhasználása az alapanyagok eredetvizsgálatának és a térségi biomassza gazdálkodási keretek (helyi tervek) hiányában könnyen egyes térségek talajainak vagy erdei szervesanyag utánpótlásának kizsákmányolásához vezethet. Az energetikai célú biomassza célirányos termelése az idegenhonos fajok megjelenésével és monokultúrák elterjedésével is jár, csakúgy mint a nem őshonos fajokkal történő erdősítés. A tájra gyakorolt negatív hatások mérséklésére az alábbiakat javasoljuk: 25. javaslat

(1) A táji értékekben gazdag területeken előnybe kell részesíteni a tájképvédelmi szempontokat tartalmazó fejlesztéseket. (2) az ültetvények támogatásában termelői körzetenként vagy kistájanként célszerű meghatározni a támogatott területek kiterjedésének küszöbértékét.

11.4.14.3.4.14. A természeti erőforrások megújulására, térbeli hasznosítására gyakorolt hatások

484

A természeti erőforrások közül a talajok megújulását egyértelműen támogatják a Program intézkedései. A mélylazítás, a korszerű agrotechnikai műveletek, az erózióvédelemre nyújtott támogatások, valamint a rosszabb termőképességű, vagy gyakorta vízjárta táblák esetében a területhasználat és művelési ág változtatásának támogatása és ezekhez az akciókhoz szükséges talajtani szakvélemények kötelező előírása a megújítást szolgálják. Ugyanakkor nem jelennek meg a Programban kellő hangsúllyal a térségi különbségekből eredő eltérő beavatkozási lehetőségek, elsősorban a talajok vízháztartását erősen befolyásoló éghajlati, vízrajzi, domborzati adottságok összevetése a különböző – hazai és uniós rendeletekben meglévő – korlátozásokkal. Pedig priorizálni kéne az egyes térségek között veszélyeztetettség alapján. A vízkészletek megújulását valószínűsíthetően biztosítja a Program. Ugyanakkor kevés szó esik a vizek megtartásával kapcsolatban, azok mennyiségi védelméről, az ár- és belvízgazdálkodás lehetőségeiről, bár ezek a feladatok nem tartoznak a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés témakörébe. A víztakarékos öntözési módok, az extenzív művelési módok, egyes területek vizes élőhellyé alakítása azonban segíthetik az élővizek megújulását és az integrált vízgazdálkodás megvalósítását. A megújuló biológiai erőforrások közül a biomassza esetében az energiafű termelésnél monokultúrás és szuperintenzív gazdálkodás következtében előálló károk (biodiverzitás csökkenés, biotikus kártevők kártételei, termőtalaj minőségi romlása) a termelés, feldolgozás, szállítás és energianyerés költségei nincsenek arányban a várható enrgianyereséggel. Nincsenek lefektetve azok a szempontok, hogy mekkora szállítási távolságra érdemes az energiafüvet hasznosításra a feldolgozó üzemekbe vinni. A negatív hatások részben igazak az energetikai ültetvényekre is a talaj kihasználását kivéve. Az erdők olyan helyekre telepítve, ahol javítják a talajok vízháztartását, tápanyagforgalmát megfelelő megoldási alternatívát jelenthetnek a területhasználat váltásra. A probléma itt is az esetleges negatív energiamérleg és a monokultúrás társulás sérülékenysége. A környezet terhelését a szállítás, a munkagépek üzemanyag felhasználása fokozza. Bioetanol előállítására alkalmas növénykultúrák esetében jó megoldásnak tűnik a nagyüzemi mezőgazdaságban amúgy is termelt növények (pl. kukorica) feldolgozása, hiszen e növényből pl. terményfelesleg van. A biodízel előállításra alkalmas olajos magvú növénykultúrák esetében a feldolgozó üzemek és a termőhelyek közötti nagy távolságok indokolatlanok. Meg kell vizsgálni a fenntartható térségi rendszerek kialakítása érdekében a termőhelyhez közeli feldolgozó üzemek létesítésének lehetőségeit. A természetközeli ökorendszerek, mint megújuló erőforrások fenntartása a modern mezőgazdaság egyik alappillére kell legyen, hiszen ezen rendszerek kevés anyag és energia befektetéssel, megélhetést biztosítanak a helyi lakosságnak, takarékosan bánnak az erőforrásokkal, magas biodiverzitásuk révén, kevésbé sérülékenyek a károkozókkal szemben, az extenzív termelési kultúrák magas minőségű és biztonságosan fogyasztható termékeket garantálnak, a környezet szennyeződésének kockázata csekély. A természeti erőforrásokra gyakorolt negatív hatások mérséklésére az alábbiakat javasoljuk:

485

26. javaslat

(1) A pályázati kiírásokban lehetőség szerint figyelembe kell venni a környezeti, természeti veszélyeztetettségi kritériumok szerinti területi differenciálást (2) A biomassza energetikai hasznosítása esetében fenntarthatósági szemléletű életciklus elemzés kell, hogy megalapozza az optimális üzemméretet. Alapvetően a helyi rendszerek létesítése javasolt, ahol a megtermelt hőenergia helyben hasznosul, nincsenek nagy szállítási távolságok és feleslege környezetszennyezés, és a helyi lakosság életminősége javul a beruházások következtében

11.4.15.3.4.15. A települési környezetminőségre gyakorolt hatások A településeken az épített környezet minőségére pozitívan hathat a falvakban, vidéki térségekben tervezett intézkedések közül a táji-természeti és kulturális örökségi vonzerőkre alapozott turisztikai hasznosítási módok preferálása, az integrált kistelepülési közösségi és szolgáltató terek kialakítása, a helyi védettséggel rendelkező, épületek külső és belső felújítása és korszerűsítése, bemutathatóvá tétele, helyi védettség alatt álló településszerkezeti egységek felújítása. A települések természeti és történelmi értékeinek és tájképi elemeinek megőrzését is szolgálják intézkedés. A vidéki települések belterületi környezetvédelmi infrastruktúrájának kiépítését nem támogatja a Program, ami a falvak amúgy is rossz infrastrukturális helyzetében további környezetleromlást okozhat, elsősorban a hátrányos helyzetű térségekben. A falvak belterületi környezetminőséget javító infrastruktúrájának kiépítése jelenleg nem megoldott. Rendezésre vár a külterületi vízrendszerek összehangolása a belterületi csapadékvíz-elevezetéssel, belvízvédelmi hálózattal. Az elmúlt években a falvakat érintő környezeti vészhelyzetei megmutatták, a kárelhárítás költségei sokszorosan meghaladják a megelőzését. Az összehangolás az integrált vízgyűjtő-gazdálkodás alapvető pillére.

11.5. 3.5. Az ÚMVP intézkedések átfogó hatása 11.5.1. 3.5.1. A végrehajtás kumulatív hatása A tervezett Program – intézkedései révén – több területen is jó hatással lesz a környezetre és ezek közül – optimális esetben – lesznek egymás hatását erősítő, pozitív szinergikus hatások, ugyanakkor prognosztizálhatók negatívak is. A Program jelenlegi formájában a levegő minőségére és az üvegházhatású gázok kibocsátásának volumenére összességében semleges hatást gyakorol, de vannak pozitív (erdőtelepítés, megújuló energiaforrás termelés, biogáz-hasznosítás) és negatív (gépesítésből, motorizált közlekedésből, fosszilis tüzelőanyaggal való fűtésből eredő légszennyező anyag kibocsátás) hatásokat kiváltó intézkedések egyaránt. A felszíni és felszín alatti vizekre pozitív hatással lehet a földhasználat váltás, talaj mélylazítása, az erdősítés, a vizes élőhelyek kialakítása, halastavak létesítése, az okszerű és integrált bel- és ártéri vízgazdálkodás kiépítése, állattartó telepek korszerűsítése, a géppark és az üzemagyag tároló létesítmények korszerűsítése, a hígtrágyák, mezőgazdasági hulladékok megfelelő kezelése, a környezetvédelmi infrastruktúra kiépítése. Negatív hatással lehet a vizekre az indokolatlan mértékű nagytáblás birtokkoncentráció, a

486

mezsgyehatárok, erdősávok és vízrendszerek részleges felszámolása, az agrokemikáliák indokolatlan mennyiségű kijuttatatása. A talajokra negatív hatást gyakorolhat túlzott mértékű géphasználatból eredő talajdegradáció, talajtömörödés, erózió növelése révén, valamint az agrokemikáliák indokolatlan mennyiségű kijuttatása. Pozitív hatással lehet a talajokra a talaj mélylazítása, a talaj tápanyag és vízháztartásának javítása, az energia- és víztakarékos öntözési módok, az erdőtelepítés, a legjobb mezőgazdasági gyakorlat bevezetésének támogatása, állattartó telepek korszerűsítése, az extenzív állattartás elterjesztése, a trágyatárolás korszerűsítése, a géppark és az üzemagyag tároló létesítmények korszerűsítése, a hígtrágyák, mezőgazdasági hulladékok megfelelő kezelése és hasznosítása, a környezetvédelmi infrastruktúra kiépítése és az integrált és területileg differenciált vízgazdálkodási intézkedések. A megfelelő területi specifikumok figyelembevétele mellett, az integrált vízgyűjtőgazdálkodás keretében kiépített hálózat, valamint az erdőgazdálkodás korszerűsítése csökkenthetik az éghajlatváltozás okozta és egyéb tényezők által kiváltott környezeti kockázatokat és az esetleges károk volumenét. Az aszálykárok csökkentését szolgálják a vízvisszatartás, belvíztározás, a vízkészletekkel való takarékos gazdálkodás, a talaj víztározási kapacitásának növelése, az öntözés területileg differenciált fejlesztése, bizonyos vízrendezési létesítmények rekonstrukciója. Összességében az ÚMVP az erdőkre döntően pozitív vagy semleges hatással bír. Az erdők természetességét, egészségi állapotát, mennyiségét és térszerkezetét érintően azonban néhány intézkedés hosszú távon környezeti kockázatokat hordozhat, és általában az intézkedések környezeti teljesítménye is nagymértékben javítható. Az erdőket fenyegető környezeti károkat a helyreállításra és megelőzésésre szánt forások és természeti állapot fokozása enyhíhetik. Az erdők egészségi állapotát az ÚMVP az idegenhonos fajokkal való telepítéssel és a monokultúrás faültetvényekkel ugyanakkor veszélyeztetheti, így a hagyományos természet közeli erdők is háttérbe szorulhatnak. Az ÚMVP a vidékies térségek társadalmi, gazdasági életére jelentős célzott közvetlen és közvetett hatással bír. E közvetett hatások közül a kifejezetten környezeti hatások által generáltak, és konfliktushelyzetet teremtők viszonylag csekély mértékben, de jelen vannak. Konfliktusjelenségeket okozhat az évelő, rövid vágásfordulójú ültetvényes monokultúrák elterjesztésének szándéka, a hagyományos munkaintenzív erdőtermelési módok háttérbe szorítása, a csak mezőgazdasági területekre korlátozódó vízrendezés különösen a belterületi területeken még tovább növelheti a belvizek kockázatát. Mindez konfliktusokat szülhet a gazdálkodók és a lakosok között, elértékteleníti egy adott településrész ingatlanjait, csökkentheti az ott élők mobilitását. Konfliktust okozhat az erdei termékek feldolgozásának bátorítása a hazai szabályozási keretek között, mert ez a termékek üzletszerű gyűjtéséhez és az erdőtulajdonosok és a gyűjtést végzők közti ellentétekhez vezethet. A vadászturizmusban az indokoltnál magasabb vadpopulációk okozta vadkár konfliktusokat szülhet az erdőtulajdonosok, erdőgazdálkodók, gazdálkodók és a vadgazdálkodók között.

487

Az ÚMVP összességében kedvezően hat a lakosság környezettudatosságára. Negatív hatások elsősorban a lakosság helyi környezetével, a táji értékekkel – az elszegényedés miatti - kapcsolat és a tájismeret romlása terén fedezhetők fel. A vidékies térségek turizmusának fellendülése csak akkor hathat a környezettudatosság irányába, ha természeti és kulturális táji értékekre épül, egyúttal védi azokat, sőt segíti kibontakozásukat. A Program intézkedései nagyrészt pozitívan befolyásolják a lakosság egészségi állapotát, és ezáltal részben az életminőséget is, az élelmiszerbiztonság, a környezetbiztonság, a kiszolgáló infrastruktúrák és a közösségi programok támogatása révén. Negatív hatással a munkaintenzív erdészeti és mezőgazdasági termelési módok háttérbe szorítása, és közvetve a foglalkoztatás, a jövedelemszerzés, a megélhetés lehetőségeinek csökkentése lehet. Az ÚMVP az ökológiai gazdálkodás és a fenntartható térségi gazdálkodási, és komplex környezetgazdálkodási rendszerek kialakítására döntően pozitív hatással bír, mert a tervezett támogatások egy része közvetlenül e rendszerek kialakítására irányul, és ilyen irányú közvetett hatások is kimutathatók az intézkedések többségében. Negatív hatásokat elsősorban a rendszerek helyi természeti feltételei szenvedhetnek el a nem hozzájuk igazodó, hanem azokat megváltoztató gazdálkodás miatt, valamint a helyi feltételek hasznosítása, melyben a nem helyi eredetű erőforrások szerephez juthatnak. Az ÚMVP döntően kedvezően hat a térhasználatra az extenzív és az ökológiai gazdálkodásra történő átállás támogatásával, ugyanakkor a termelői csoportok támogatása, a vízrendezés, a birtokrendezés és az ültetvénytelepítési kezdeményezései nagytáblás monokultúrákat preferálják, ami a természetközeli területhasználati formák visszaszorulását eredményezheti. A Program semlegesen hat a térszerkezetre, mert közvetlenül nem hat a táji térszerkezeti stabilitás ellen, de kifejezett jótékony hatásai sem fedezhetők fel. A térszerkezetre aktívan jótékony hatást gyakorol a természet közeli területhasználati foltok összekapcsolása, de negatív következményeket hordozhatnak magukban a gazdasági infrastruktúra beruházásai (energiaellátás, üzemek, épületek). E fejlesztések nem megfelelő helykiválasztása ökológiai folyosókat veszélyeztethet, gátakat képezhet. Az ÚMVP összességében a tájgazdálkodás elterjesztésének támogatásával az élővilágra és a helyi társadalomra vonatkoztatott eltartóképesség megtartásával, az erőforrásokat képező természeti és kulturális táji értékek, és örökségek védelmével és hasznosításával a tájakra kedvező hatással bír. Negatív hatásokat elsősorban a tájgazdálkodás egyes erőforrásai szenvedhetnek el, mint a tájkép és a táji ökorendszer, valamint a hagyományos termelési módok (ültetvények, idegen fafajok, épületek, öntözési és vízrendezési létesítmények hatásaival). Negatív hatások érhetik a táji eltartóképesség optimumának elérését a nagytáblás birtokkoncentráció, a nagyüzemi termelés fejlesztés és modernizációja révén, mert a helyi társadalmak foglalkoztatása csökkenhet, kiszolgáltatottság nőhet, az élővilág ökológiai életfeltételei csökkenhetnek. A biomassza energetikai túlhasználata hosszútávon szintén a táj élővilág eltartóképességének leromlását idézi elő tápanyag-kimerülés előidézésével, az idegenhonos fajok megjelenésével és a monokultúrák elterjedésével. Az erdei melléktermékek túlhasználata azok eltűnéséhez is vezethet.

488

Az ÚMVP valószínűsíthetően pozitív hatással lesz a mezőgazdasághoz kapcsolódó iparágak (pl. élelmiszeripar, bioüzemanyagok előállítása) környezeti teljesítményére, azonban az üzemméret (kapacitás) és a földrajzi elhelyezkedés jelentősen befolyásolhatja ezt a hatást. Lényeges, hogy a Program végrehajtása során a kapcsolódó iparágakra gyakorolt hatások is figyelembevételre kerüljenek. 11.5.2. 3.5.2. Valószínűsíthető környezeti konfliktusok a terv végrehajtásának elmaradása esetén Az ÚMVP egyik hangsúlyos eleme az erdősítések támogatása. A program elmaradása esetén és a hazai költségvetési helyzet kilátásainak ismeretében a hazai források várható hiánya miatt az elmúlt évtizedek örvendetes erdősültség növekedési folyamatai hosszú évekre leállhatnának. Annál is inkább igaz mindez, mert az uniós forrásokból finanszírozott erdősítések – az eddigi tapasztalatok szerint – képesek lesznek átvenni a korábban kizárólag hazai forrásokból nyújtott erdősítési támogatások szerepét. Az ökológiai gazdálkodás meghonosításának és elterjesztésének ügye az erdősítésekhez hasonló. Az ÚMVP elmaradása esetén, hazai források hiányában nem lehetne támogatni e kibontakozó kedvező folyamatokat. Az agrár-környezetvédelmi intézkedések meghonosítása és a kifizetések folyósítása, azaz az Agrár-környezetvédelmi Program végrehajtása is veszélybe kerülne a program hiányában. A külterületi vízrendezés támogatható tevékenységeinek finanszírozása nélkül nem teljesíthetők Magyarország vállalásai a Víz Keretirányelv kapcsán, nem biztosítható a felszín alatti és felszíni vizek jó állapotának megőrzése, a vizek mennyiségi, minőségi védelme, nem csökkenthetők érdemben az éghajlatváltozás következében előálló szélsőséges időjárási helyzetek okozta környezeti károk. Fontos azonban, hogy a fenntartható ár és belvízgazdálkodási rendszerek integrált módon, a térségi specifikumok figyelembevételével, a vízmegtartás, vízvisszatartás és -elosztás területi létesítményeinek összehangolt rendszereiként kerüljenek kiépítésre. A biomassza környezeti kritériumoknak megfelelő hasznosítása, és a megújuló energiaforrások energiatermelésben meglévő arányának növelése nemzeti érdek. A biomassza hasznosítás azonban költség-hatékonysági, fenntarthatósági, környezetvédelmi szempontok alapján nem egységesen pozitívan járul hozzá a Program környezeti megfelelőségéhez. Fontos ezért a támogatási konstrukcióknál az energia-mérleg vizsgálatok elvégzése, az ökológiai szempontok mérlegelése, és elsősorban a térségi energiarendszerek kialakításának támogatása.

489

12. 4. JAVASLATOK AZ ÚMVP NEGATÍV KÖRNYEZETI HATÁSAINAK KEZELÉSÉRE 12.1. 4.1. A Terv és a Program fenntarthatóbbá tételét szolgáló javaslatok A jelen fejezetben összefoglaljuk és rendszerezzük a környezeti értékelés megelőző fejezeteiben vázolt javaslatokat. E részben tehát új javaslatot nem teszünk. (A javaslat előtti zárójeles szám a javaslat sorszáma.) 12.1.1. 4.1.1. A Tervhez fűzött javaslatok 1.

A Program végrehajtása során, ahol lehetséges, biztosítani kell a kistérségi szinten meghatározott támogatási feltételek, kritériumok alkalmazását, figyelembe véve Magyarország egyes területeinek környezeti érzékenységi és mezőgazdasági alkalmasságát. 2. A Tervben a fenntarthatósági horizontális politika kiegészítését javasoljuk: „A horizontális politikák érvényesítésekor alapvető feltétel a helyi fenntarthatóság és a tájszemlélet elveinek figyelembevétele”. 3(1) Biztosítani kell a Program és a vidékfejlesztésben szintén szerepet vállaló regionális operatív programok közötti összhangot. 3(2) A Tervben elvként kell rögzíteni a helyi adottságokhoz való igazodás igényét.

12.1.2. 4.1.2 A Programhoz fűzött javaslatok I. tengely intézkedéseihez 4(4) Az aprófalvas térségekben ösztönözni kell a helyi termékek előállításának, az ökológiai gazdálkodásnak az elterjesztését. 7(1) A nagy létszámú állattartó telepek esetében kiemelten ösztönözni kell a mezőgazdasági eredetű szennyvíziszapok, istállótrágyák kezelését. 7(2) Lehetőség szerint támogatni kell a mezőgazdasági termelésből származó szerves hulladékok kezelését (pl. egyéb termék-előállítás, talajerő utánpótlás, komposztálás elterjesztése) 9. Az állattartó telepek esetében támogatni kell - célzottan a BAT megfelelés elérésére - a megfelelő méretű, szigetelt trágyatároló medencék, és kapcsolódó monitoring rendszerek kialakítását. 10 A támogatásoknál (különösen a gépbeszerzés, öntözés, infrastrukturális fejlesztések esetében) előtérbe kell helyezni az energiatakarékos megoldások elterjesztését. 12(1) A vízgazdálkodással összefüggő intézkedések esetében a Pályázónak be kell mutatnia, hogy az intézkedés mi módon járul hozzá a VKI célkitűzéseihez. 12(2) Támogatást kell biztosítani a vidékfejlesztési szaktanácsadók VKI tájékozottságának javítására 13. Az öntözés, a meliorációs és a vízrendezés közösség beruházások”helyfüggő” környezeti vonatkozásairól kezdődjenek átfogó tudományos vizsgálatok. 16. A gépbeszerzések és a fizikai infrastruktúra fejlesztése során előnybe kell részesíteni az anyagés energiatakarékos berendezéseket és eljárásokat. Ösztönözni kell a mezőgazdasági üzemek és a gazdálkodók energiaigényeinek csökkentését, az energiahatékonyság növelését és a nap-, szél- és a geotermikus energia hasznosító kisberendezések elterjesztését. 17(1) Az öntözésfejlesztési beruházások támogatásánál előnybe kell részesíteni a víztöbbletes időszakokban megtartott vízkészletekből történő vízfelhasználást, valamint a víztakarékos, modern technológiájú eljárások alkalmazását, különösen a nagy gazdasági hasznot hozó kertészeti, valamint a gyümölcsös kultúrák esetében. 17(2) Kiemelten támogatni kell azokat a beavatkozásokat, amelyek az alkalmasan megválasztott agrotechnológiai műveletekkel biztosítják a a vizek jó ökológiai állapotának elérését. 17(3) Az árvízvédelmi, mezőgazdasági és területfejlesztési feladatok helyi összhangját komplex térségi tájgazdálkodási rendszerek támogatásával kell biztosítani..

490

19(1) A környezetkímélő talajhasználat érdekében szükség van a szakszerű talajművelésre, művelési ág változtatásra, szervesanyaggazdálkodásra, talajjavító anyagok kijuttatására, az agroökológiai adottságoknak megfelelő és környezetkímélő növényvédőszer és műtrágya használatra, állati és növényi eredetű trágyák, valamint a megfelelő vetésszerkezet kialakítására. A talajtömörödés és szerkezetromlás megelőzése, valamint a talaj vízháztartási tulajdonságainak javítása érdekében ösztönözni kell a megfelelő mélyművelési és talajlazítási agrotechnikai eljárások alkalmazását. 19(2) Csak a kialakult birtokszerkezetet figyelembe vevő, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő víz- és energiatakarékos öntözőtelepek és rendszerek építése és értéknövelő felújítása támogatandó.

II. tengely intézkedéseihez 4(5) A táji értékekben gazdag vidékies térségekben ösztönözni kell a helyi fenntarthatósági stratégiák kidolgozását, illetve stratégiai környezeti vizsgálatok elvégzését. 8(1) Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedésen belül kapjon kiemelt szerepet a konkrét természetvédelmi célkitűzéssel rendelkező, a természetkímélő gazdálkodási módok fenntartásához kellően magas bevételt biztosító Érzékeny Természeti Területek Célprogram. 8(2) Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedésen belül – az 5 éves kötelezettségvállalás lejártával csökkenteni célszerű a mérsékeltebb környezeti eredményekkel járó környezetvédelmi programok arányát a szántóföldi alapprogram elhagyásával, és az integrált gazdálkodás területi arányának és támogatási intenzitásának relatív csökkentésével. 11. A NATURA 2000 intézkedést 2007-től el kell indítani. A tengelyek közötti új forrásfelosztás után a jelenleginél nagyobb forrást azokra az intézkedésekre célszerű biztosítani, amelyek környezeti szempontból kedvezőbb eredményt okoznak. 15(1) Készüljön környezeti szempontú (életciklus szemléletű, energiamérlegen alapuló) prioritási lista az energetikai ültetvények növényfajtáiról. A pályázatok elbírálásánál a magasabb prioritású növények élvezzenek előnyt. 15(2) Készüljön „pozitív lista” azokról a mezőgazdasági területekről, amelyek alkalmasak lehetnek energetikai ültetvény telepítésére és e lista értékelési szempontként kerüljön alkalmazásra. 15(3) A támogatások során előnybe kell részesíteni a kisléptékű, helyi biomassza-hasznosítást (szerves hulladékot feldolgozó komposzt + biogáz előállító berendezések, falufűtőművek) 18. A mezőgazdasági tájak mozaikosságának átgondolt visszaállításával kell elérni, hogy a szántóföldi művelésből eredő és a felszín alatti vizeket terhelő tápanyagterhelés jelentős mértékben csökkenjen. (Pl. mezsgyék, fasorok, erdősávok, part menti természetes élőhely zónák és kisebb tavak létesítése) 20(1) A Kedvezőtlen Adottságú Térségek kijelölését úgy kell megváltoztatni, hogy az uniós szándéknak megfelelően elsősorban a magas természeti értékű területekre és az ott folytatott tájmegőrző gazdálkodás fenntartására koncentráljon. 20(2) Mihamarabb meg kell kezdeni a NATURA 2000 hálózatra vonatkozó monitoring tevékenységet annak érdekében, hogy rendelkezésre álljon a szükséges információ egyes, eddig kevéssé kutatott élőhelyek és fajok megőrzéséhez, majd ezek alapján fenntartási tervek elkészítéséhez 20(3) Genetikailag módosított növények termesztéséhez támogatás nem nyújtható. 21. A tengelyek közötti szinergikus hatások kialakítása érdekében azok a pályázók, akik részt vesznek az agrár-környezetgazdálkodási, az erdő-környezetvédelmi programban, lehetőség szerint élvezzenek előnyt a többi intézkedésre való pályázatok elbírálásakor. 22(1) A biológiai alap előállításában előnyt kell élvezzenek az őshonos fajok. Az őshonos fajok preferálását be kell építeni a támogatási feltételek közé. 22(2) A telepítések és fásítások támogatásában preferálni kell az erdőtömbhöz csatlakozó, még inkább az erdőállományokat összekapcsoló vagy a nagytérségi ökohálózati elemet alkotó akciókat. 24 Ösztönözni kell a a területhasználat mozaikosságának kialakítását és fenntartását. A természetközeli területhasználati formák (erdők, gyepek, nádas, víztest) művelési ág váltása, vagy rájuk történő ültetvénytelepítés gondos, a helyi viszonyoknak megfelelő mérlegelése szükséges. 25(2) az ültetvények támogatásában termelői körzetenként vagy kistájanként célszerű meghatározni a támogatott területek kiterjedésének küszöbértékét. 26(2) A biomassza energetikai hasznosítása esetében fenntarthatósági szemléletű életciklus elemzés kell, hogy megalapozza az optimális üzemméretet. Alapvetően a helyi rendszerek létesítése javasolt, ahol a megtermelt hőenergia helyben hasznosul, nincsenek nagy szállítási távolságok

491

és feleslege környezetszennyezés, és a helyi lakosság életminősége javul a beruházások következtében.

III. Tengely intézkedéseihez 4(2) Elő kell segíteni az ökoturizmus fejlesztését a táji értékekben gazdag, az aprófalvas és a tanyás térségekben 4(7) A tanyás és aprófalvas térségekben mintaprojekteket kell indítani a környezeti szennyező források felmérésére és felszámolására 6. A Program tartalmazzon egyértelmű utalást a hazai környezetpolitika alapdokumentumára: „Az ÚMVP a 2003-2008. közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-II) alapján figyelembe veszi a magyar környezetpolitika stratégiai céljait és célkitűzéseit és hozzájárul az NKP-II környezetvédelmi céljainak eléréséhez, különösen az alábbi területeken: - Az integrált vízgyűjtő-gazdálkodás keretében a vizek jó állapotának elérése és védelme, - a védett természeti területek értékeinek megőrzése, a természeti örökség fenntartása és az ökológiai rendszerek fennmaradása - az agrár- és erdő-környezetvédelmi intézkedések, és a Natura 2000 hálózat területeinek támogatásai révén a biológiai sokféleség megőrzése, - az erdősültség növelése, - a megújuló energiaforrások hasznosítási arányának növelése - az éghajlatváltozást okozó gázok kibocsátásának csökkentése, - a talaj mennyiségi és minőségi védeleme, - az erózió és talajszennyezés, porszennyezés csökkentése 14. Készüljön tanulmány a mikrovállalkozások környezetkímélő technológiai fejlesztéseinek lehetőségeiről. 23(1) ) Helyi módszertani útmutatót kell kidolgozni a vadászturizmus támogathatóságát illetően. A hozzáférést erősen korlátozó létesítmények (intenzív vadászat, vadaskert, egyéb lekerítés) kialakítását eredményező, ill. ilyen meglévő létesítmények használatára épülő vadászturisztikai tevékenységet nem szabad támogatni. 23(2) Helyi módszertani útmutatót kell kidolgozni a falusi vendéglátás támogathatóságát illetően.

A végrehajtást segítő javaslatok (pl. intézményrendszer, technikai segíitségnyújt.) 5(1) Az ÚMVP monitoring- és döntéselőkészítő bizottságaiban - legalább konzultatív szereppel - részt kell venniük a régiók szakértőinek. 5(2) A Regionális Operatív Programok, továbbá a TAMOP és TIOP Monitoring Bizottságaiban az ÚMVP végrehajtásának kell képviseltetnie magát 5(3) Az ÚMVP eljárásrendben biztosítani kell, hogy előnyben részesüljenek ÚMFT OP-kból is támogatott fejlesztések. 5(4) A LEADER jellegű akciók közös képviselőjének szintén jelen kell lenniük a Regionális Operatív Programok Monitoring Bizottságaiban 5(5) Az ÚMVP monitoring és értékelési rendszerének képesnek kell lennie az ÚMVP és az ÚMFT OP-jainak egyes kistérségekben (különösen a vidékies kistréségekben, ill. településeken) mért együttes szakmai teljesítményének megállapítására. 5(6) Az ÚMVP technikai segítségnyújtás keretéből biztosítani kell, hogy a végrehajtás képes legyen az egyes gyengén teljesítő kistérségek vagy térségtípusok teljesítményének javítására (pl. tanácsadás, szakemberellátás, újabb pályázati kritériumok bevezetése).

Átfogó, több intézkedéshez is figyelembe vehető javaslatok 4(1) Valamennyi beruházási és fejlesztési intézkedés esetében törekedni kell a „tiszta ipar” követelményeinek érvényesítésére 4(3) A táji értékekben gazdag vidékies térségekben ösztönözni kell a mező- erdő- vadgazdálkodási és rekreációs tevékenységeket egyaránt felölelő integrált tájgazdálkodás elterjesztését. 4(6) A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok által nagy arányban lakott térségekben mintaprojekteket kell indítani az ún. szociális erdő bevezetésére, továbbá az örökségvédelmre és kulturális erőforrásaikra alapozott fejlesztésekre. 4(8) A mezőgazdasági alapú megújuló energiahordozókkal kapcsolatos fejlesztések támogatását komplex, fenntarthatósági szemléletű életciklus elemzésekhez kell alátámasztani.

492

25(1) t A táji értékekben gazdag területeken előnybe kell részesíteni a tájképvédelmi szempontokat tartalmazó fejlesztéseket. 26(1) A pályázati kiírásokban lehetőség szerint figyelembe kell venni a környezeti, természeti veszélyeztetettségi kritériumok szerinti területi differenciálást 27. Az SKV környezeti értékelésén alapulva készüljön a Programra külön Fenntarthatósági Útmutató.

12.2. 4.2. A fellépő hatások mérséklését célzó „kompenzáló” intézkedések E fejezetben összegezzük azokat a javaslatokat, amelyek az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program intézkedései által esetleg fellépő negatív környezeti hatások ellensúlyozására dolgoztunk ki. Megjegyezzük, hogy e lista csak a legszükségesebb kompenzációkat tartalmazza; a javaslatainkat teljeskörűen a 4.1. fejezetben ismertettük. Kompenzációs intézkedésekre csak az I. tengely intézkedései esetében van szükség. Tengelyek, intézkedések

Kompenzálási Megjegyzés javaslat I. tengely: A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása 111. szakképzés, tájékoztatási Mezőgazdasági és vidékfejlesztési A tengely negatív környezeti tevékenységek, innováció K+F feltételek biztosítása hatásainak vizsgálatára 112. A fiatal mezőgazdasági termelők pályakezdése 113. A mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása 121.1. Növénytermesztés és kertészet A kis-és közepes méretű Szántóföldi kertészet: nirát(mezőgazdasági üzemek korszerűsítése) gazdaságok prioritásával direktíva szerinti műtrágyahasnálat; 121.2. Állattenyésztés (mezőgazdasági üzemek korszerűsítése)

A kis-és közepes méretű gazdaságok prioritásával

121.3. Gépbeszerzés 121.4 GAZDANET (mezőgazdasági üzemek korszerűsítése)

Családi gazdaságok prioritásával Alacsony energiaigényű technológiai fejlesztések támogatása Az ökológiai adottságoknak megfelelő tájtermesztés támogatása

121.5. Ültetvénytelepítés (mezőgazdasági üzemek korszerűsítése) 122. Az erdők gazdasági értékének növelése 123. A mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése 124. Új termékek fejlesztése 125.1-3. Öntözés, melioráció, vízrendezés (mezőgazdaság és erdészet infrastruktúra javítása) 125.4-5. Erdészeti, mezőgazd. fizikai infrastruktúra javítása (mezőgazdaság és erdészet infrastruktúra javítása) 125.6. Energiaellátás és szétosztás

A táj ökológiai adottsága szerinti állatfaj és állatsűrűség (Állategység/ha); intenzív tartástechnológia esetén az állatjóléti és környezetvédelmi előírások a támogatás feltételéül

Vízvisszatartó létesítmények preferálása; VTT tájgazdálkodási program indítása Természetszerű erdőgazdálkodáshoz illeszkedő műszaki-technikai, és infrastruktúrális fejlesztések támogatása Energiatakarékos megoldások preferálása

493

13. 5. TOVÁBBI JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK 13.1. 5.1. Más stratégiai dokumentumokba illeszthető intézkedések 13.1.1. 5.1.1. Környezet és Energia Operatív Program Az EMVA felhasználási lehetőségei – elsősorban a támogatott tevékenységek, illetve kedvezményezetti kör tekintetében – korlátozottak, így nagy szerepe van az ÚMVP és a KEOP céljai és intézkedései összehangolásának. (energetika, vízrendezés, környezeti infrastruktúra témakörök). Az EMVA támogatásban nem részesülő, de az állami kezelésű védett területek természeti értékeinek megőrzéséhez elengedhetetlen kezeléshez és használathoz kapcsolódó infrastrukturális beruházások a KEOP keretében valósulhatnak meg. A KEOP megújuló energia használatát (biomasszán túlmutatóan) fókuszálni érdemes a vidékies térségekre és településekre. Itt érhető el ugyanis a legeredményesebben, hogy a fejlesztések valóban egy-egy közösség sajátjai legyenek, a helyi természeti adottságokhoz igazodjanak. Ehhez az is szükséges, hogy a támogatásintenzitási arányok a lehető legmagasabbak legyenek (különösen a tanyás térségekben). 13.1.2. 5.1.2 Regionális Operatív Programok A ROP-okban település-rehabilitáció keretében finanszírozott belterületi vízrendezés műveletekkel összhangba kell hozni az UMVP-ben a külterületi vízrendezés keretében tervezett alintézkedések végrehajtását, a Víz Keretirányelvnek megfelelően. Az eljárásrendekben a KEOP és ROP végrehajtási eljárásaiban előnyben kell részesíteni azokat a fejlesztéseket (projektek, ROP-ok esetében integrált projektek), melyekhez kimutatottan kapcsolódnak ÚMVP-ből finanszírozott projektek. A központi projekteket (különösen pl. megújuló energetikai beruházás, nemzeti parki turisztika, ökoturizmus, vonzerőfejlesztés, közösségi közlekedésszervezés vagy térségi közszolgáltatás fejlesztés, belterületi vízrendezés településfejlesztési akción belül) pedig kötelező érvénnyel úgy kell kialakítani, hogy azokhoz a bennfoglaló vagy szomszédos vidékies térségek kisebb projektjei társuljanak.

13.2. 5.2. ÚMVP-hez intézkedések

kapcsolódó

dokumentumokba

illeszthető

Lényegesnek tartjuk, hogy a javaslatokban megjelenített szempontok következetesen megjelenjenek a pályázati kiírásokban, bírálati segédletekben és eljárási szabályokban. 27. javaslat

Az SKV környezeti értékelésén alapulva készüljön a Programra külön Fenntarthatósági Útmutató.

494

14. 6. AZ ÚMVP INDIKÁTORAINAK ÉRTÉKELÉSE 14.1. 6.1. A Terv indikátorai Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv szintjén az egyes tengelyekhez rendelt indikátorok az alábbiak: I. tengely (átfogó célhoz rendelt indikátorok) •

A mezőgazdaság jövedelmezősége

•

A megőrzött és létrehozott munkahelyek száma

•

A mezőgazdasági szektor bruttó hozzáadott értéke

II. tengely (átfogó célhoz rendelt indikátorok): •

A környezetvédelmi és a tájgazdálkodási szempontokat előtérbe helyező, az agroökológiai adottságokhoz igazodó mező- és erdőgazdálkodással érintett termőterület növekedése

•

A víz és szélerózió által veszélyeztetett termőterület csökkenése

III. tengely (átfogó célhoz rendelt indikátorok): •

Mezőgazdaságon kívüli gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodók aránya

•

Nem mezőgazdasági szektor foglalkoztatásának növekedése

•

Önfoglalkoztatatás javulása

IV. tengely: LEADER: (átfogó cél indikátora): •

a Helyi Akciócsoportok által lefedett terület és népesség

Megállapítható, hogy a II. tengely környezeti jellegű indikátorai sem teszik lehetővé, hogy a Terv fenntarthatósági vonatkozásairól részletesebb képet kapjunk.

14.2. 6.2. A Program indikátorai Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban az egyes intézkedések mindegyikénél táblázatos formában szerepelnek az adott intézkedéshez kapcsolódó (EU-s közös) indikátorok, amelyek alapján az intézkedés számszerűsített céljai kitűzésre kerülnek. Az indikátorok külön-külön kerülnek megfogalmazásra az alábbi típusok szerint: •

Output indikátor (pénzügyi vagy fizikai egységben mér; többnyire pl. a támogatott pályázatok, gazdálkodók, közösségek száma)

•

Eredmény indikátor (direkt és azonnali hatásait igyekszik mérni az intézkedéseknek; pl. azon gazdaságok száma, amelyek új terméket vagy technológiát vezetnek be; megfelelnek új követelményeknek, teremtett munkahelyek)

•

Hatás indikátor (az azonnali hatásokon túlmutató eredményeket igyekszik mérni; pl. valamilyen hozzáadott – gazdasági - értéket vizsgál)

Ez a hármas indikátor-séma következetesen megjelenik az összes intézkedésen, ami egyébként megfelel a 1698/2005 számú Tanácsi rendeletnek 81. cikkelyének, bár több esetben a táblázatok még hiányosak.

495

Ezek között környezeti vagy környezetvédelmi szempontút csak elvétve találni. Konkrét példát említve, azon kevés esetek közül, ahol környezeti indikátor megjelenik: a „közösségi előírásokon alapuló előírások betartása” című intézkedésnél a hámas indikátor struktúra a következőképpen néz ki: 8. táblázat: Minta az ÚMVP-ből, indikátor típusokra Indikátor típusa Output

Eredmény Hatás

Indikátor

Cél

Támogatott gazdaságok száma; környezetvédelem; Állatjólét, egészségügy; Kertészet Azon gazdaságok száma, amelyek megfelelnek az új előírásoknak Nettó hozzáadott érték PPS-ben kifejezve; Munkaegységre vetített bruttó hozzáadott érték-változás

5.000

Forrás: ÚMVP

A táblázatból látható, hogy az output-, sőt „implicite” az eredmény-indikátor is tartalmaz környezetvédelmi szempontot, bár ezek nem igazán egyértelműek és nincs célérték hozzájuk rendelve.

14.3. 6.3. Javasolt környezeti mutatók a Programhoz 14.3.1. 6.3.1. A környezeti mutatók szükségessége és kialakításuk lehetőségei A vonatkozó EU-s szabályozás lehetővé teszi, hogy a kötelezően használandó közös indikátorokon („common indicators”) túl további indikátorokat („additional indicators”) is használjanak a tagállamok. Javasoljuk, hogy egyes intézkedéseknél az indikátorok környezeti mutatókkal egészüljenek ki. A környezeti mutatóknak három fő céljuk van: •

Információt nyújtani a környezeti problémákról, annak érdekében, hogy a döntéshozók felmérhessék az adott probléma súlyosságát.

•

Támogatni a megfelelő politika kialakítását, a környezetterhelés elsődleges okozóinak feltárásával.

•

Vizsgálni a politika által adott válaszok hatását.

A környezeti teljesítményértékelő mátrix segítséget nyújthat az indikátorok megalkotásához is, amennyiben ez szükséges. Alapvetően két kérdés merülhet fel ezzel kapcsolatosan : •

Mely intézkedéseknél célszerű a környezeti/természeti indikátor alkalmazni?

•

Konkrétan mire irányuljon, mit „indikáljon” ez az indikátor.

Mindkét kérdésre az iránymutatást a környezeti teljesítményértékelő mátrix adhatja meg. Egyrészt azon intézkedéseknél lehet célszerű „zöld” indikátor alkalmazása, amelyek erőteljesebben negatív vagy pozitív össz-megítélést kaptak, de nyilván az előbbi a leginkább fontos. Így például indokolt lenne indikátor alkalmazni az alábbi intézkedéseknél:

496

•

125.4-5. Erdészeti, mezőgazdasági fizikai infrastruktúra javítása

•


•

121.5. Ültetvénytelepítés - mezőgazdasági üzemek korszerűsítése

•

122. Az erdők gazdasági értékének növelése)

A második kérdésre, vagyis hogy konkrétan milyen indikátort lenne célszerű alkalmazni, ez is a környezeti teljesítményértékelő mátrix megfelelő sorából levezethető. Nyilván azon környezeti értékelési szempontra vagy szempontokra célszerű az indikátort megalkotni, amelyre erőteljes negatív (-2 pontos) értékelést kaptak. Ezeken kívül érdemes lehet még egyes esetekben a („?”) jelölt, azaz a hatás nem megítélhető minősítést kapott szempontokra is indikátort alkotni, mert ilyen esetekben az intézkedés és a környezeti szempont közötti összefüggés valószínűsíthető, de mértéke és jellege nem volt megítélhető az SKV szakaszában. Megjegyezzük, hogy Programban az intézkedések megvalósítása során az adatgyűjtési és feldolgozási, elemzési láncolatról nem esik szó, így nem tudni, hogy a megfogalmazott nagyszámú indikátort ki, hogyan fogja mérni, nyomonkövetni és a nyilvánosság hogyan tájékozódhat ezek értékének (azaz elvileg az intézkedés sikerességének) alakulásáról. 14.3.2. 6.3.2. Konkrét javasolt környezeti mutatók Az alábbiakban javaslatot teszünk a Program végrehajtásának környezeti szempontjait nyomon követését szolgáló környezeti mutatótra. Térségi fenntarthatóság: •

A támogatás (különösen mikrovállalkozások támogatása, turizmus fejlesztés, falumegújítás, szolgáltató központok, mezőgazdasági ültetvénytelepítés, erdőtelepítés, vízrendezés, infrastrukturális beruházások) helyi kedvezményezetteinek és a kistérségen kívülről bevont alvállalkozók aránya.

•

A biomassza energetikai feldolgozását szolgáló támogatott létesítményben hasznosított alapanyag mennyiségén belül az adott kistérségen belüli ill. kívülről származó anyagok aránya

•

Az idegenforgalmi fejlesztések hatására potenciálisan megjelenő üdülő népesség aránya a település helyi állandó lakosságához viszonyítva

•

Az új telepítésű mezőgazdasági és erdészeti ültetvények aránya, települési/kistérségi/kistáji szinten (ha/ha)

erdők, energetikai ültetvények: •

Az idegen és őshonos erdőtelepítések aránya (ha/ha)

•

A megújuló energiaforrásból termelt energiával ellátott gazdaságok száma

•

A telepített erdőterületből az enegiaerdők aránya

•

Támogatásból létesülő energiafű [ha]

•

Támogatásból létesülő energierdő, de ezen belül külön-külön minden altípusa, pl. akác, nyár, stb [ha/típus]

497

•

Támogatásból létesülő bioetanol vagy dízel előállító üzemek, ezen belül külön-külön minden altípusa, pl. repce, kukorica, napraforgó, stb [ha/típus]

•

A támogatott ültetvénytípusok táblaméretének megoszlása, növényfajtánként.

fenntartható vízgazdálkodás •

A belvízzel borított területek nagysága (hektár)

•

A belvízi veszélyeztetettség alakulása (belvízi védekezési napok száma)

•

Az ökológiai vízigény biztosítására kiépített új víztározókapacítások, millió m3

•

A területhasználat váltással létrejött új, vizes élőhelyek nagysága (hektár)

•

A víztakatékos öntözőrendszerek használatával megtakarított vízmennyiség (m3)

•

A mélylazítással érintett földterület nagysága (hektár)

Gépbeszerzések •

megvásárolt új gépek száma [db]

•

új gépek által kiváltott régi gépek száma (= a kifejezetten új gépbeszerzés miatt a forgalomból kivonásra kerülő régi gépek száma).

Megjegyezzük, hogy indikátor javaslataink nem tekinthetők teljes körűnek és a kidolgozandó Fenntarthatósági Útmutató keretében kell az indikátorokra tengely-sepcifikus javaslatot tenni.

498

15. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A stratégiai környezeti vizsgálat kidolgozói ezúton szeretnék köszönetüket kifejezni mindazoknak, akik véleményükkel hozzájárultak a környezeti értékelés megállapításainak és javaslatainak véglegesítéséhez. A szakmai koordinátor külön köszönettel tartozik a mezőgazdasági vízgazdálkodás témakörében Dobos Györgynek, Dr. Ijjas Istvánnak és Dr. Várallyai Györgynek segítő közreműködésükért, valamint Dr. Gyulai Ivánnak és Dr. Tombácz Endrének, korábbi munkájukért, melyek megalapozták a fenntarthatósági értékrend kialakítását. .Végül,

de nem utolsó sorban Tündérnek, akinek inspirációja nem nélkülözhető támogatást nyújtott a koordinátor

tevékenységéhez

499

16. KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ A stratégiai környezeti vizsgálat előzményei, tárgya és célja A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) - mint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv és az arra épülő Új Magyarország Vidékfejlesztési Program felelős kidolgozója - 2006. október 13-án az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) felé hivatalosan kezdeményezte a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerinti környezeti értékelés elkészítését és a stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) lefolytatását. Megközelítésünkben az SKV tárgya az EU forrású vidékfejlesztési politika, azaz az SKV-t a Tervre és a Programra integráltan, azonos szemlélettel, és egységes módszertannal, közös társadalmi egyeztetéssel készítettük el. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervhez és Programhoz készült SKV végső célja egy olyan környezeti jelentés összeállítása, amely végrehajtható javaslatokat tesz a vidékfejlesztési intézkedések környezeti teljesítményének javítására és a fenntartható fejlődés mezőgazdasági és vidékfejlesztési érvényesítésére.

Az SKV kidolgozásának és egyeztetésének szervezése Az FVM - a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal egyetértésben - az SKV kidolgozását és a folyamat lefolytatását független, az SKV témakörében és a vidékfejlesztésben járatos szakértőkre bízta (SKV munkacsoport), a munkacsoport tevékenységét az Env-in-Cent Környezetvédelmi Tanácsadó Iroda koordinálta. Az SKV kidolgozásának megbízója (fővállalkozója) az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv és Program ex-ante értékelését is végző PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Kft. A társadalmi részvételi folyamatot a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTvSz) szervezte. A stratégiai környezeti vizsgálat szervezése

SKV munkacsoport

KvVM, NFÜ EU-EMVA

Értékelés, menedzsment

FVM

Részvétel a tervezésben

KvVM, NFÜ OKTVF

Szakpolitikai elvárások

UMVST/P

SKV

társadalmi részvétel

MTvSz

szakmai, részvétel

SKV Fórum A kidolgozás során tett javaslatok hatása az ÚMVP-re A rövid időre szabott SKV folyamatban felértékelődött az FVM szerepe a környezeti értékelés eredményes kidolgozásához szükséges információk biztosítása terén. A Terv fenntarthatóságát és a Program környezeti teljesítményét javító javaslatokat az FVM-el folyamatosan egyeztettük, és azok megfelelően beépültek az érintett dokumentumokba. Az FVM mind vezetői, mind szakértői szinten nyílt és konstruktív hozzáállással segítette az SKV munkacsoport tevékenységét és - a

500

jogszabályi kötelezettségeken messze túlnyúló - pozitív hivatali magatartás számottevően hozzájárult ahhoz, hogy a környezeti értékelés elkészült.

Az érintettek bevonása a környezeti értékelés kidolgozásába és véleményezésébe Mivel az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv és Program az országos hatású és jelentőségű tervnek számít, az érintett nyilvánosság fogalmába tartoznak általában a környezet- és természetvédő szakmai, érdekképviseleti és társadalmi szervezetek, a környezeti, agrár- és vidékfejlesztési ügyekkel foglalkozó más szervezetek és intézmények és a széles nyilvánosság is. Az SKV munka dokumentumai az MTvSz honlapján (www.mtvsz.hu/skv) érhetők el. Az SKV készítésének megindulásáról az FVM sajtóközleményt adott ki, az MTvSz pedig közvetlen megkeresésekkel és levelezőlistákon keresztül értesítette erről a potenciális érintetteket. A szakmai szervezetek bevonására egy 20 fős szakértői panelt (SKV Fórumot) hoztunk létre, amely kétszer találkozott a vizsgálati folyamat során. A Fórum tagjai a környezeti hatóságok, az FVM tervezői, az egyetemi és tudományos élet képviselői és az érintett társadalmi szervezetek képviselői voltak.. A stratégiai környezeti értékelési dokumentumot partnerségi konferencián egyeztettük, a meghívottak kb. 100 szervezet és intézmény volt. Az SKV Munkacsoport az Országos Környezetvédelmi Tanács (OKT) november 2-i ülésén mutatta be a tematikát és az értékelés előzetes eredményeit. Az OKT elfogadta a tematikát és megjegyzéseket tett a vízgazdálkodás és talaj erőforrás gazdálkodás témakörökben. Az OKT tagok megjegyzései, illetve személyes konzultációk nagymértékben segítették a környezeti vizsgálat szakmaiságát az előbb említett témákban. Az OKT 2006. december 11-én hivatalos álláspontot alakított ki az SKV egyeztetési munkaanyagáról, melyet - a vízgazdálkodást érintő részek kivételével jóváhagyólag tudomásul vett. A mezőgazdasági vízgazdálkodást érintő OKT megállapítások alapján december 15-én az SKV Munkacsoport a mezőgazdasági vízgazdálkodás szakértőivel kibővített konzultációt tartott, ahol teljes körűen újraértékelésre kerültek az érintett munkarészek, mind az SKV vonatkozásában, mind a Programban. Az SKV környezeti értékelés egyeztetési változatához a megkeresett hatóságok közül az Országos Környezetvédelmi Tanács, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, az Oktatási és Kulturális Minisztérium és az FVM Természeti Erőforrások Főosztálya küldött véleményt írásban, összesen 48 konkrét javaslatot. Az SKV munkacsoport a 48 javaslatból 46ot elfogadott és beépített a dokumentumba. A dokumentumhoz írásban 8 társadalmi szervezet 68 javaslatot küldött, a fórumokon és a honlapon ezen kívül 13 szervezet fűzött összesen 42 megjegyzést. A javaslatok döntő többségét elfogadta az SKV munkacsoport – a 68 írásos javaslatból 57-et teljesen vagy részben figyelembe vett, és a szóbeli megjegyzéseket is figyelembe vette. Javasoltuk, hogy az SKV társadalmi egyeztetésének időszakában az MTA illetékes Tudományos Bizottságai vitassák meg, és lehetőség szerint alakítsanak ki álláspontot az egyes kulcskérdésekben (pl. az éghajlatváltozás figyelembevételének szempontjai, az energetikai ültetvények életciklus szemléletű, fenntarthatósági előny-hátrány elemzése, mezőgazdasági vízgazdálkodás szempontjai). A Magyar Tudományos Akadémia illetékes tudományos bizottságai 2007. január 18-i együttes ülésükön – 63 fő jelenlétében - megvitatták a környezeti értékelés mezőgazdasági vízgazdálkodást érintő munkarészeit. Az MTA vonatkozó álláspontja az SKV végső változatában teljes körűen figyelembevételre került.

Az alkalmazott módszertan bemutatása és az eredmények áttekintése Az elemzési-értékelési módszertan arra - a hazai SKV gyakorlatban már korábban kidolgozott és alkalmazott - megközelítésre épít, hogy a vidékfejlesztési politika stratégiai szintjét (céljait, prioritásait) egy fenntarthatósági értékrendhez viszonyítjuk, míg a program konkrétabb eszközeit és beavatkozásait egy környezeti teljesítményértékelési sémában vizsgáljuk. Ennek keretében: •

Meghatároztuk és szakértői körben egyeztettük a hazai viszonyokra adaptált mezőgazdasággal és vidékfejlesztéssel kapcsolatos (32 kritériumból álló) fenntarthatósági értékrendet. A fenntarthatósági értékrend természetesen nem tekinthető abszolút fenntarthatósági kinyilatkoztatásnak, és ennek alapján nem lehet „ítéletet” alkotni a Terv és a Program fenntarthatósága fölött. Pusztán arra tekintjük alkalmasnak, hogy a prioritásokat és célokat, mintegy relatív etalonhoz, ehhez „mérjük”. A Terv prioritásainak és céljainak a fenntarthatósági

501

értékrendnek való megfelelését külön-külön egy-egy standard input/output hatásmátrixban vizsgáltuk. •

A Program konkrétabb eszközeit és beavatkozásait egy környezeti teljesítményértékelési sémában vizsgáltuk, avégett, hogy képet nyerhessünk arról, hogy az intézkedések hogyan felelnek meg egy - a Nemzeti Környezetvédelmi Programon, és más környezetvédelmi stratégiai dokumentumokon alapuló - környezetpolitikai célrendszernek. (A célrendszer figyelembe veszi a megelőzés, újrahasznosítás (újrahasználat), ártalmatlanítás környezetpolitikai prioritásait.) A Program intézkedéseit - kollektív szakértői értékeléssel - összevetettük a környezeti szempontrendszerrel és a környezeti teljesítményt szintén egy hatásmátrixban mutattuk be.

Megjegyezzük, hogy a módszertan nem a „fenntartható - nem fenntartható” dimenzióban kívánja a prioritásokat és a célokat elhelyezni, hanem egy analitikus javaslattevő eszköz, amely konkrét útmutatást kíván nyújtani, hogy mely prioritásokat/célokat, milyen vonatkozásban javasoljuk módosítani. A fenntarthatósági értékelést és a környezeti teljesítmény értékelést a környezeti jelentésben részletesen bemutatjuk és elemezzük, melyek alapján a következő megállapításokra jutottunk: •

A Terv hozzájárulhat a fenntarthatóság felé történő hazai átmenethez, amennyiben a végrehajtás során integrálódnak az SKV által javasolt szempontok

•

A Program környezeti teljesítménye elfogadható, sőt számottevően javítható, ha az SKV által felvetett javító és kompenzáló intézkedések beépítésre kerülnek. Egyes intézkedések legalábbis a Programban ismertetett általános szinten - környezeti szempontból hátrányosnak mutatkoztak; ezek: a mezőgazdasági fizikai infrastruktúra javítása, az energetikai célú ültetvény telepítése a mezőgazdasági üzemek korszerűsítése és az erdők gazdasági értékének növelése témakörébe tartoznak. Ezek környezeti teljesítményének javítására négy pontból álló javaslatcsomagot tettünk.

•

A Program végrehajtásának körültekintő, a környezeti szempontokat figyelembe vevő szervezése szükséges ahhoz, hogy a forrás-felosztás ne vezessen az elavult termelési szerkezet rögzítésére és a kapcsolódó környezeti terhelések növekedésére.

Kapcsolódás más stratégiai dokumentumokhoz Vizsgáltuk az Országos Fejlesztési Koncepcióhoz és az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz való kapcsolódást. Az OTK szerint az agrárpolitikának a vidéki eltartóképességet, tájfenntartást, környezetvédelmet, ökológiai gazdálkodást szolgáló, helyi táji adottságokhoz igazodó erdő- és mezőgazdaságot kell kialakítania és így meg kell teremtenie a legalább regionális szinten decentralizált agrárfejlesztést is. Ezzel szemben a Program hangsúlyos eleme a versenyképes árutermelő mezőgazdaság, ágazatként értelmezi a vidékfejlesztést, térség-specifikus eszközöket nem vezet be, tervezése nem regionális. A hiányzó összhang megteremtése érdekében összesen 12 javaslatot tett a környezeti értékelés (ld. alább). Elemeztük az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) és operatív programjaihoz való viszonyt. Az összhang biztosításának legfontosabb tényezője, hogy kialakuljon az ÚMFT operatív programjai és ÚMVP végrehajtásának koordinációja, együttdöntési folyamata. Az Operatív Programokkal való összhang megvalósítása érdekében 6 pontból álló javaslat-csomagot tettünk. Ezen túlmenően áttekintettük a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal (NKP-II) és az Országos hulladékgazdálkodási Tervvel (OHT) kapcsolatos összefüggéseket. Az NKP-II-vel való összhang megteremtése érdekében a Programban konkrét szövegváltozat beillesztését javasoltuk. Az OHT esetében javaslatainkban a mezőgazdasági eredetű szennyvíziszapok, istállótrágyák kezelésére és a mezőgazdasági termelésből származó szerves hulladékok kezelésre (pl. egyéb termék-előállítás, talajerő utánpótlás, komposztálás elterjesztése) hívtuk fel a figyelmet.

összefüggések egyes kiemelt jelentőségű jogszabályok végrehajtásával Elemeztük a Európai Tanács integrált szennyezés-megelőzésről és csökkentésről szóló irányelve (IPPC Irányelv) és az Elérhető Legjobb Technika (BAT) elvárásainak való megfelelést. Valószínű, hogy a BAT követelmények elérése jelentős ráfordítást igényelnek az állattartó telepek üzemeltetőitől, ezért javaslatot tettünk a BAT megfelelés célirányos támogatására.

502

Vizsgáltuk az energia-végfelhasználás hatékonyságának javításáról szóló irányelvet, mely 2008-2016 között az energia végfelhasználás évente átlagos 1%-os csökkentését írja elő az EU országaiban. Ennek érdekében javasoltuk, hogy a támogatásoknál (különösen a gépbeszerzés, öntözés, infrastrukturális fejlesztések esetében) előtérbe kell helyezni az energiatakarékos megoldások elterjesztését. Részletesen áttekintettük a NATURA 2000 Irányelvek végrehajtásának vidékfejlesztési összefüggéseit. A természetvédelem és a mezőgazdaság egymásrautaltsága Magyarország esetében fokozottan jelentkezik: a természet-megőrzési és a madárvédelmi területek az ország területének 21%-át érintik. A NATURA 2000 hálózat egyértelműen támogatja a Tervet és a Programot, azáltal, hogy jelentős mértékben hozzá fog járulni a vidék fenntartható fejlődéséhez, ennek érdekében javasoltuk, hogy a NATURA 2000 intézkedést 2007-től el kell indítani. Szintén részletesen bemutattuk a Víz Keretirányelv (VKI) végrehajtásával kapcsolatos szempontokat. A VKI fő célkitűzése az integrált, fenntartható vízgazdálkodási politika kidolgozása és végrehajtása. A VKI által a vizek jó állapotának elérésére kitűzött 2015-ös határidő egybeesik az ÚMVP lezárásának határidejével, ezért is fontos a VKI-ben megfogalmazott előírások hangsúlyos figyelembevétele. A Terv prioritásai maradéktalanul illeszkednek a VKI célkitűzéseihez, a Program tervezett intézkedései valószínűsítik, hogy a mezőgazdasági vízgazdálkodás jelentősen hozzájárul majd a VKI magyarországi végrehajtásához. Ennek érdekében két konkrét javaslatot tettünk.

A Program végrehajtása során valószínűsíthető környezeti hatások A Program a levegő minőségére és az üvegházhatású gázok kibocsátásának volumenére összességében semleges hatást gyakorol, de vannak feltételezhetően pozitív és negatív hatásokat kiváltó intézkedések egyaránt. A levegőkörnyezetre kedvező, illetve stabilizáló hatásai lehetnek a természetszerű erdőtelepítésnek a szén-dioxid megkötés, illetve helyi és kisüzemi léptékben a fosszilis energiahordozók kiváltása révén. Ugyanakkor a nagyarányú gépesítés, a termelési folyamatban felhasznált többlet üzemanyagok miatt, valamint az új állattartó telepek, a kertészeti és üvegházak fosszilis tüzelőanyaggal való fűtése miatt az üvegházhatású gázok kibocsátása nőhet, és a helyi légszennyezettség is növekedhet. Az árvizek és belvizek által okozott károkat csökkenthetik a földhasználat váltás, az erdősítés, a vizes élőhelyek kialakítása, halastavak létesítése, az okszerű és integrált belvízgazdálkodás kiépítése és ezzel összehangoltan az ártéri tájgazdálkodás támogatása. A felszíni vizek szennyezését csökkentheti az állattartó telepek korszerűsítése, a géppark és az üzemagyag tároló létesítmények átalakítása, a hígtrágyák, mezőgazdasági hulladékok megfelelő kezelése. A felszín alatti vizek szennyeződésének kockázatát és a szennyeződés mértékét csökkenthetik a Program által támogatott egyes intézkedések. Összhangban a VKI követelményeivel, a felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt kedvezőtlen hatások elkerülésére 4 javaslatot tettünk. A Program víz- és talajgazdálkodási intézkedései közül a melioratív beavatkozások esetében a talaj mélylazítása javíthatja a talaj tápanyag és vízháztartását, csökkentheti a belvízkockázatot, az energia és víztakarékos öntözési módok a talajok kiszáradását, erodálódását csökkenthetik. Az állattartó telepek korszerűsítése, az extenzív állattartás elterjesztése, a trágyatárolás korszerűsítése, a géppark és az üzemagyag tároló létesítmények korszerűsítése, a hígtrágyák, mezőgazdasági hulladékok megfelelő kezelése, a környezetvédelmi infrastruktúra kiépítése mind kedvező hatással lehet a talajra. A talajt érő kedvezőtlen hatások elkerülésére két javaslatot tettünk. A biológiai sokféleséget (nemcsak a Program miatt, és nemcsak Magyarországon) alapvetően két konkrét veszély fenyegeti. Első helyen a kellően át nem gondolt földhasználat és területfejlesztés áll. Másodsorban ki kell emelni az éghajlatváltozásnak a biológiai sokféleségre gyakorolt, egyre erősödő hatását. A Programnak ösztönöznie kell a természetes élővilág szempontjából elsődleges fontosságú táj arculatának megőrzését, azaz a biológiai sokféleség védelmét táj szinten kell megvalósítani. A biológiai sokféleséget érő hatások elkerülésére három javaslatot tettünk. A klímaváltozás miatt a szélsőséges eloszlású és növekvő mennyiségű csapadékok előfordulási valószínűsége nőhet, az időbeli és térbeli csapadékeloszlás változatosabb lehet, ennek hatására az ár- és belvizek előfordulási gyakorisága is növekedhet. Ugyanakkor nőhet az aszályos időszakok hossza és az érintett terület nagysága is. Az aszálykárok csökkentésében a Program elemei közül a vízvisszatartás, belvíztározás, a vízkészletekkel való takarékos gazdálkodás, a talaj víztározási kapacitásának növelése, az öntözés területileg diferenciált fejlesztése, vízrendezési létesítmények rekonstrukciója segíthet.

503

Magyarország jellegzetes természetföldrajzi adottságai és földhasználati hagyományai miatt a természetvédelmi célokat elsősorban az ökológiai adottságokhoz igazított mező- és erdőgazdálkodással lehet elérni. Ennek alapvető oka az a hazai sajátosság, hogy a védett természeti területek majdnem teljes egésze művelt terület, ahol a földhasználatnak a védelemmel megfelelően harmonizált módját fenn is kell tartani ahhoz, hogy a természeti értékeket megőrizzük. Ennek érdekében javasoltuk, hogy azok a pályázók, akik részt vesznek az agrár-környezetgazdálkodási, az erdő-környezetvédelmi programban, lehetőség szerint élvezzenek előnyt a többi intézkedésre való pályázatok elbírálásakor. Összességében az ÚMVP az erdőkre döntően pozitív vagy semleges hatással bír. Az erdők természetességét, egészségi állapotát, mennyiségét és térszerkezetét érintően azonban néhány intézkedés hosszú távon környezeti kockázatokat hordozhat, ezek kompenzálására két javaslatot tettünk. A Program intézkedései nagyrészt pozitívan befolyásolják a lakosság egészségi állapotát, és ezáltal részben az életminőséget is, ez utóbbit azonban az egészségen kívül számos más tényező is befolyásolja. A Program az ökológiailag ellenőrzött gazdálkodás támogatásával, az extenzív gazdálkodáshoz való hozzájárulásával és a termékminősítés, címkézés bevezetésének támogatásával az előállított élelmiszerek, termékek minőségének javításához, az esetlegesen az élelmiszerekben felhalmozódó vegyi anyagok minimalizálásához járul hozzá, ezzel növelve az élelmiszerbiztonságot és minőséget. Az állatjóléti kifizetések is csökkentik az állattartás során fellépő, az emberekre is veszélyt jelentő egészségügyi kockázatokat. A Program összességében kedvezően hat a lakosság környezettudatosságára. Negatív hatások elsősorban a lakosság helyi környezetével, a táji értékekkel való kapcsolat és a tájismeret romlása terén fedezhetők fel. Ezek hiányában nem lehetséges megtapasztalni az emberi tevékenység közvetlen káros következményeit vagy védelme érdemes értékeit. A környezettudatosság javítására két javaslatot fogalmaztunk meg. Összességében az ÚMVP döntően kedvezően hat a térhasználatra és semlegesen a térszerkezetre. Néhány intézkedés esetleges negatív területhasználati hatásai kiküszöbölhetők, illetve kedvező térszerkezeti hatások alakíthatók ki. Ugyanakkor a birtokkoncentráció és az ültetvénytelepítési kezdeményezések nagytáblás monokultúrák kialakulásához vezethetnek, és természet közeli területhasználati formák visszaszorulását eredményezhetik. Kívánatos, hogy a területhasználat-váltás illeszkedjen a helyi településrendezési, esetlegesen megyei területrendezési tervekbe. Az ÚMVP összességében a tájgazdálkodásra kedvező hatással bír. Ugyanakkor a biomassza túlhasználata hosszútávon szintén a táj élővilág eltartóképességének leromlását idézheti elő. A tájra gyakorolt negatív hatások mérséklésére két javaslattal éltünk. A természeti erőforrások közül a talajok megújulását egyértelműen támogatják a Program intézkedései. A vízkészletek megújulását valószínűsíthetően biztosítja a Program. Ugyanakkor kevés szó esik a vizek megtartásával kapcsolatban, azok mennyiségi védelméről, az ár- és belvízgazdálkodás lehetőségeiről, bár ezek a feladatok nem tartoznak a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés témakörébe. A természeti erőforrásokra gyakorolt negatív hatások mérséklésére két javaslatot tettünk. A vidéki települések belterületi környezetvédelmi infrastruktúrájának kiépítését nem támogatja a Program, ami a falvak amúgy is rossz infrastrukturális helyzetében további környezetleromlást okozhat, elsősorban a hátrányos helyzetű térségekben.

Valószínűsíthető környezeti konfliktusok a terv végrehajtásának elmaradása esetén Az ÚMVP egyik hangsúlyos eleme az erdősítések támogatása. A program elmaradása esetén a hazai források várható hiánya miatt az elmúlt évtizedek örvendetes erdősültség növekedési folyamatai leállhatnának. Az ökológiai gazdálkodás meghonosításának és elterjesztésének ügye az erdősítésekhez hasonló. Az ÚMVP elmaradása esetén, hazai források hiányában nem lehetne támogatni e kibontakozó kedvező folyamatokat. Az agrár-környezetvédelmi intézkedések meghonosítása és a kifizetések folyósítása is veszélybe kerülne a program hiányában. A külterületi vízrendezés támogatható tevékenységeinek finanszírozása nélkül nem teljesíthetők Magyarország vállalásai a Víz Keretirányelv kapcsán, nem biztosítható a felszín alatti és felszíni vizek jó állapotának megőrzése, a vizek mennyiségi, minőségi védelme, nem csökkenthetők érdemben az éghajlatváltozás következében előálló szélsőséges időjárási helyzetek okozta környezeti károk.

504

A biomassza környezeti kritériumoknak megfelelő hasznosítása, és a megújuló energiaforrások energiatermelésben meglévő arányának növelése nemzeti érdek. A biomassza hasznosítás azonban költség-hatékonysági, fenntarthatósági, környezetvédelmi szempontok alapján nem egységesen pozitívan járul hozzá a Program környezeti megfelelőségéhez. Fontos ezért a támogatási konstrukcióknál az energia-mérleg vizsgálatok elvégzése, az ökológiai szempontok mérlegelése, és elsősorban a térségi energiarendszerek kialakításának támogatása.

A Tervhez fűzött SKV javaslatok 1.

A Program végrehajtása során, ahol lehetséges, biztosítani kell a kistérségi szinten meghatározott támogatási feltételek, kritériumok alkalmazását, figyelembe véve Magyarország egyes területeinek környezeti érzékenységi és mezőgazdasági alkalmasságát. 2. A Tervben a fenntarthatósági horizontális politika kiegészítését javasoljuk: „A horizontális politikák érvényesítésekor alapvető feltétel a helyi fenntarthatóság és a tájszemlélet elveinek figyelembevétele”. 3(1) Biztosítani kell a Program és a vidékfejlesztésben szintén szerepet vállaló regionális operatív programok közötti összhangot. 3(2) A Tervben elvként kell rögzíteni a helyi adottságokhoz való igazodás igényét.

A Programhoz fűzött SKV javaslatok I. tengely intézkedéseihez 4(4) Az aprófalvas térségekben ösztönözni kell a helyi termékek előállításának, az ökológiai gazdálkodásnak az elterjesztését. 7(1) A nagy létszámú állattartó telepek esetében kiemelten ösztönözni kell a mezőgazdasági eredetű szennyvíziszapok, istállótrágyák kezelését. 7(2) Lehetőség szerint támogatni kell a mezőgazdasági termelésből származó szerves hulladékok kezelését (pl. egyéb termék-előállítás, talajerő utánpótlás, komposztálás elterjesztése) 9. Az állattartó telepek esetében támogatni kell - célzottan a BAT megfelelés elérésére - a megfelelő méretű, szigetelt trágyatároló medencék, és kapcsolódó monitoring rendszerek kialakítását. 10 A támogatásoknál (különösen a gépbeszerzés, öntözés, infrastrukturális fejlesztések esetében) előtérbe kell helyezni az energiatakarékos megoldások elterjesztését. 12(1) A vízgazdálkodással összefüggő intézkedések esetében a Pályázónak be kell mutatnia, hogy az intézkedés mi módon járul hozzá a VKI célkitűzéseihez. 12(2) Támogatást kell biztosítani a vidékfejlesztési szaktanácsadók VKI tájékozottságának javítására 13. Az öntözés, a meliorációs és a vízrendezés közösség beruházások”helyfüggő” környezeti vonatkozásairól kezdődjenek átfogó tudományos vizsgálatok. 16. A gépbeszerzések és a fizikai infrastruktúra fejlesztése során előnybe kell részesíteni az anyagés energiatakarékos berendezéseket és eljárásokat. Ösztönözni kell a mezőgazdasági üzemek és a gazdálkodók energiaigényeinek csökkentését, az energiahatékonyság növelését és a nap-, szél- és a geotermikus energia hasznosító kisberendezések elterjesztését. 17(1) Az öntözésfejlesztési beruházások támogatásánál előnybe kell részesíteni a víztöbbletes időszakokban megtartott vízkészletekből történő vízfelhasználást, valamint a víztakarékos, modern technológiájú eljárások alkalmazását, különösen a nagy gazdasági hasznot hozó kertészeti, valamint a gyümölcsös kultúrák esetében. 17(2) Kiemelten támogatni kell azokat a beavatkozásokat, amelyek az alkalmasan megválasztott agrotechnológiai műveletekkel biztosítják a a vizek jó ökológiai állapotának elérését. 17(3) Az árvízvédelmi, mezőgazdasági és területfejlesztési feladatok helyi összhangját komplex térségi tájgazdálkodási rendszerek támogatásával kell biztosítani.. 19(1) A környezetkímélő talajhasználat érdekében szükség van a szakszerű talajművelésre, művelési ág változtatásra, szervesanyaggazdálkodásra, talajjavító anyagok kijuttatására, az agroökológiai adottságoknak megfelelő és környezetkímélő növényvédőszer és műtrágya használatra, állati és növényi eredetű trágyák, valamint a megfelelő vetésszerkezet kialakítására. A talajtömörödés és szerkezetromlás megelőzése, valamint a talaj vízháztartási tulajdonságainak javítása érdekében ösztönözni kell a megfelelő mélyművelési és talajlazítási agrotechnikai eljárások alkalmazását.

505

19(2) Csak a kialakult birtokszerkezetet figyelembe vevő, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő víz- és energiatakarékos öntözőtelepek és rendszerek építése és értéknövelő felújítása támogatandó.

II. tengely intézkedéseihez 4(5) A táji értékekben gazdag vidékies térségekben ösztönözni kell a helyi fenntarthatósági stratégiák kidolgozását, illetve stratégiai környezeti vizsgálatok elvégzését. 8(1) Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedésen belül kapjon kiemelt szerepet a konkrét természetvédelmi célkitűzéssel rendelkező, a természetkímélő gazdálkodási módok fenntartásához kellően magas bevételt biztosító Érzékeny Természeti Területek Célprogram. 8(2) Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedésen belül – az 5 éves kötelezettségvállalás lejártával csökkenteni célszerű a mérsékeltebb környezeti eredményekkel járó környezetvédelmi programok arányát a szántóföldi alapprogram elhagyásával, és az integrált gazdálkodás területi arányának és támogatási intenzitásának relatív csökkentésével. 11. A NATURA 2000 intézkedést 2007-től el kell indítani. A tengelyek közötti új forrásfelosztás után a jelenleginél nagyobb forrást azokra az intézkedésekre célszerű biztosítani, amelyek környezeti szempontból kedvezőbb eredményt okoznak. 15(1) Készüljön környezeti szempontú (életciklus szemléletű, energiamérlegen alapuló) prioritási lista az energetikai ültetvények növényfajtáiról. A pályázatok elbírálásánál a magasabb prioritású növények élvezzenek előnyt. 15(2) Készüljön „pozitív lista” azokról a mezőgazdasági területekről, amelyek alkalmasak lehetnek energetikai ültetvény telepítésére és e lista értékelési szempontként kerüljön alkalmazásra. 15(3) A támogatások során előnybe kell részesíteni a kisléptékű, helyi biomassza-hasznosítást (szerves hulladékot feldolgozó komposzt + biogáz előállító berendezések, falufűtőművek) 18. A mezőgazdasági tájak mozaikosságának átgondolt visszaállításával kell elérni, hogy a szántóföldi művelésből eredő és a felszín alatti vizeket terhelő tápanyagterhelés jelentős mértékben csökkenjen. (Pl. mezsgyék, fasorok, erdősávok, part menti természetes élőhely zónák és kisebb tavak létesítése) 20(1) A Kedvezőtlen Adottságú Térségek kijelölését úgy kell megváltoztatni, hogy az uniós szándéknak megfelelően elsősorban a magas természeti értékű területekre és az ott folytatott tájmegőrző gazdálkodás fenntartására koncentráljon. 20(2) Mihamarabb meg kell kezdeni a NATURA 2000 hálózatra vonatkozó monitoring tevékenységet annak érdekében, hogy rendelkezésre álljon a szükséges információ egyes, eddig kevéssé kutatott élőhelyek és fajok megőrzéséhez, majd ezek alapján fenntartási tervek elkészítéséhez 20(3) Genetikailag módosított növények termesztéséhez támogatás nem nyújtható. 21. A tengelyek közötti szinergikus hatások kialakítása érdekében azok a pályázók, akik részt vesznek az agrár-környezetgazdálkodási, az erdő-környezetvédelmi programban, lehetőség szerint élvezzenek előnyt a többi intézkedésre való pályázatok elbírálásakor. 22(1) A biológiai alap előállításában előnyt kell élvezzenek az őshonos fajok. Az őshonos fajok preferálását be kell építeni a támogatási feltételek közé. 22(2) A telepítések és fásítások támogatásában preferálni kell az erdőtömbhöz csatlakozó, még inkább az erdőállományokat összekapcsoló vagy a nagytérségi ökohálózati elemet alkotó akciókat. 24 Ösztönözni kell a a területhasználat mozaikosságának kialakítását és fenntartását. A természetközeli területhasználati formák (erdők, gyepek, nádas, víztest) művelési ág váltása, vagy rájuk történő ültetvénytelepítés gondos, a helyi viszonyoknak megfelelő mérlegelése szükséges. 25(2) az ültetvények támogatásában termelői körzetenként vagy kistájanként célszerű meghatározni a támogatott területek kiterjedésének küszöbértékét. 26(2) A biomassza energetikai hasznosítása esetében fenntarthatósági szemléletű életciklus elemzés kell, hogy megalapozza az optimális üzemméretet. Alapvetően a helyi rendszerek létesítése javasolt, ahol a megtermelt hőenergia helyben hasznosul, nincsenek nagy szállítási távolságok és feleslege környezetszennyezés, és a helyi lakosság életminősége javul a beruházások következtében.

III. Tengely intézkedéseihez 4(2) Elő kell segíteni az ökoturizmus fejlesztését a táji értékekben gazdag, az aprófalvas és a tanyás térségekben

506

4(7) A tanyás és aprófalvas térségekben mintaprojekteket kell indítani a környezeti szennyező források felmérésére és felszámolására 6. A Program tartalmazzon egyértelmű utalást a hazai környezetpolitika alapdokumentumára: „Az ÚMVP a 2003-2008. közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-II) alapján figyelembe veszi a magyar környezetpolitika stratégiai céljait és célkitűzéseit és hozzájárul az NKP-II környezetvédelmi céljainak eléréséhez, különösen az alábbi területeken: - Az integrált vízgyűjtő-gazdálkodás keretében a vizek jó állapotának elérése és védelme, - a védett természeti területek értékeinek megőrzése, a természeti örökség fenntartása és az ökológiai rendszerek fennmaradása - az agrár- és erdő-környezetvédelmi intézkedések, és a Natura 2000 hálózat területeinek támogatásai révén a biológiai sokféleség megőrzése, - az erdősültség növelése, - a megújuló energiaforrások hasznosítási arányának növelése - az éghajlatváltozást okozó gázok kibocsátásának csökkentése, - a talaj mennyiségi és minőségi védeleme, - az erózió és talajszennyezés, porszennyezés csökkentése 14. Készüljön tanulmány a mikrovállalkozások környezetkímélő technológiai fejlesztéseinek lehetőségeiről. 23(1) ) Helyi módszertani útmutatót kell kidolgozni a vadászturizmus támogathatóságát illetően. A hozzáférést erősen korlátozó létesítmények (intenzív vadászat, vadaskert, egyéb lekerítés) kialakítását eredményező, ill. ilyen meglévő létesítmények használatára épülő vadászturisztikai tevékenységet nem szabad támogatni. 23(2) Helyi módszertani útmutatót kell kidolgozni a falusi vendéglátás támogathatóságát illetően.

A végrehajtást segítő javaslatok (pl. intézményrendszer, technikai segíitségnyújt.) 5(1) Az ÚMVP monitoring- és döntéselőkészítő bizottságaiban - legalább konzultatív szereppel - részt kell venniük a régiók szakértőinek. 5(2) A Regionális Operatív Programok, továbbá a TAMOP és TIOP Monitoring Bizottságaiban az ÚMVP végrehajtásának kell képviseltetnie magát 5(3) Az ÚMVP eljárásrendben biztosítani kell, hogy előnyben részesüljenek ÚMFT OP-kból is támogatott fejlesztések. 5(4) A LEADER jellegű akciók közös képviselőjének szintén jelen kell lenniük a Regionális Operatív Programok Monitoring Bizottságaiban 5(5) Az ÚMVP monitoring és értékelési rendszerének képesnek kell lennie az ÚMVP és az ÚMFT OP-jainak egyes kistérségekben (különösen a vidékies kistréségekben, ill. településeken) mért együttes szakmai teljesítményének megállapítására. 5(6) Az ÚMVP technikai segítségnyújtás keretéből biztosítani kell, hogy a végrehajtás képes legyen az egyes gyengén teljesítő kistérségek vagy térségtípusok teljesítményének javítására (pl. tanácsadás, szakemberellátás, újabb pályázati kritériumok bevezetése).

Átfogó, több intézkedéshez is figyelembe vehető javaslatok 4(1) Valamennyi beruházási és fejlesztési intézkedés esetében törekedni kell a „tiszta ipar” követelményeinek érvényesítésére 4(3) A táji értékekben gazdag vidékies térségekben ösztönözni kell a mező- erdő- vadgazdálkodási és rekreációs tevékenységeket egyaránt felölelő integrált tájgazdálkodás elterjesztését. 4(6) A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok által nagy arányban lakott térségekben mintaprojekteket kell indítani az ún. szociális erdő bevezetésére, továbbá az örökségvédelmre és kulturális erőforrásaikra alapozott fejlesztésekre. 4(8) A mezőgazdasági alapú megújuló energiahordozókkal kapcsolatos fejlesztések támogatását komplex, fenntarthatósági szemléletű életciklus elemzésekhez kell alátámasztani. 25(1) t A táji értékekben gazdag területeken előnybe kell részesíteni a tájképvédelmi szempontokat tartalmazó fejlesztéseket. 26(1) A pályázati kiírásokban lehetőség szerint figyelembe kell venni a környezeti, természeti veszélyeztetettségi kritériumok szerinti területi differenciálást 27. Az SKV környezeti értékelésén alapulva készüljön a Programra külön Fenntarthatósági Útmutató.

507

Lényegesnek tartjuk, hogy a javaslatokban megjelenített szempontok következetesen megjelenjenek a pályázati kiírásokban, bírálati segédletekben és eljárási szabályokban, ennek érdekében javasoltuk, hogy az SKV környezeti értékelésén alapulva készüljön a Programra külön Fenntarthatósági Útmutató.

Javasolt környezeti mutatók a Programhoz Térségi fenntarthatóság: •

A támogatás (különösen mikrovállalkozások támogatása, turizmus fejlesztés, falumegújítás, szolgáltató központok, mezőgazdasági ültetvénytelepítés, erdőtelepítés, vízrendezés, infrastrukturális beruházások) helyi kedvezményezetteinek és a kistérségen kívülről bevont alvállalkozók aránya.

•

A biomassza energetikai feldolgozását szolgáló támogatott létesítményben hasznosított alapanyag mennyiségén belül az adott kistérségen belüli ill. kívülről származó anyagok aránya

•

Az idegenforgalmi fejlesztések hatására potenciálisan megjelenő üdülő népesség aránya a település helyi állandó lakosságához viszonyítva

•

Az új telepítésű mezőgazdasági és erdészeti ültetvények aránya, települési/kistérségi/kistáji szinten (ha/ha)

erdők, energetikai ültetvények: •

Az idegen és őshonos erdőtelepítések aránya (ha/ha)

•

A megújuló energiaforrásból termelt energiával ellátott gazdaságok száma

•

A telepített erdőterületből az enegiaerdők aránya

•

Támogatásból létesülő energiafű [ha]

•

Támogatásból létesülő energierdő, de ezen belül külön-külön minden altípusa, pl. akác, nyár, stb [ha/típus]

•

Támogatásból létesülő bioetanol vagy dízel előállító üzemek, ezen belül külön-külön minden altípusa, pl. repce, kukorica, napraforgó, stb [ha/típus]

•

A támogatott ültetvénytípusok táblaméretének megoszlása, növényfajtánként.

fenntartható vízgazdálkodás •

A belvízzel borított területek nagysága (hektár)

•

A belvízi veszélyeztetettség alakulása (belvízi védekezési napok száma)

•

Az ökológiai vízigény biztosítására kiépített új víztározókapacítások, millió m3

•

A területhasználat váltással létrejött új, vizes élőhelyek nagysága (hektár)

•

A víztakatékos öntözőrendszerek használatával megtakarított vízmennyiség (m3)

•

A mélylazítással érintett földterület nagysága (hektár)

Gépbeszerzések •

megvásárolt új gépek száma [db]

•

új gépek által kiváltott régi gépek száma (= a kifejezetten új gépbeszerzés miatt a forgalomból kivonásra kerülő régi gépek száma). Megjegyezzük, hogy indikátor javaslataink nem tekinthetők teljes körűnek és a kidolgozandó Fenntarthatósági Útmutató keretében kell az indikátorokra tengely-sepcifikus javaslatot tenni.

508

17. MELLÉKLETEK Megjegyezzük, hogy a 2. és 3. mellékletekben bemutatott mátrixokban szereplő értékek: 1. az SKV kidolgozásakor rendelkezésre álló ismeretek és információk alapján készült szakértői becslések és Terv és a Program 2006. november 15-i változatára vonatkoznak. A Terv és a Program végső kidolgozása során - javaslataink figyelembevételével - az értékelések érdemben és kedvezően módosultak 2. nem a prioritások, célok, és a környezeti teljesítmény általános megítélésére szolgálnak, hanem - az SKV javaslattevő jellegének eleget téve - a negatív értékekkel azokra szempontokra hívja fel a figyelmet, ahol a fenntarthatóság és a környezetvédelem szempontjait határozottabban kellene megjeleníteni

509

17.1. 1. melléklet: Fenntarthatósági értékrend A vidékfejlesztési politika céljai, prioritásai és eszközei járuljanak hozzá az alábbiak teljesüléséhez: 1. Holisztikus, átfogó és általános értékek H1

HELYI ÉS TÉRSÉGI FENNTARTHATÓSÁG Járuljon hozzá a helyi fenntarthatósághoz, azáltal, hogy nemzeti kincsként kezeli az ország egyedülálló mezőgazdasági és természeti adottságait, továbbá segítse a térség termék és nyersanyag, energia behozatal kiváltását

H2

GLOBÁLIS FENNTARTHATÓSÁG Járuljon hozzá a globális fenntarthatósághoz, különösen az éghajlatváltozás megelőzése, a biológiai sokféleség megőrzése, valamint a vízkészletek és a talaj megóvása terén

H3

ÖKOSZOCIÁLIS VIDÉKFEJLESZTÉS Segítse elő a földhasználat struktúrális problémáinak megoldását és a környezetkímélő, természet-megőrző mezőgazdasági szerkezetváltást

H4

VONZÓ VIDÉKI VILÁG Segítse elő a vidéki életmód javítását, erősítse a vidék megtartó- és vonzerejét, segítse elő a vidék Magyarország megismertetését

H5

ÉRTÉKŐRZŐ, DIVERZIFIKÁLT GAZDÁLKODÁS Segítse elő a vidéki életmód, kultúra és hagyományok sokféleségének megőrzését, biztosítsa a kulturális örökség részét képező építészeti, régészeti, néprajzi, településszerkezeti és táji értékek fennmaradását, óvja meg a vidék biológiai sokféleségét és relatíve jó környezetállapotát GONDOSSÁG ÉS ÖNZETLENSÉG Biztosítsa a „jó gazda gondossága” elvének az érvényesülését, de nem sértheti más közösségek (pl. az érintett területekkel szomszédos térségek) értékeit és érdekeit, nem vezethet a területi különbségek növekedéséhez

H6

H7

ETIKUS MŰKÖDÉS Elő kell segítenie az egészséges termékek előállítását, állatjóléti tevékenységet és az etikus termelés és kereskedés kereteinek kialakulását

H8

TUDATOS ÉLELMISZER TERMELÉS ÉS FOGYASZTÁS Segítse elő az élelmiszer termékekkel kapcsolatos fogyasztói magatartás javítását és a fenntartható fogyasztási szokások elterjesztését

2. Környezeti és természeti szempontok, kritériumok K1

TERMÉSZETMEGŐRZŐ VIDÉKFEJLESZTÉS Egyértelműen támogatnia kell a természeti értékek, a biológiai sokféleség, a genetikai állomány és a természetes térszerkezet megőrzését

K2

ÖKOLOGIKUS VIDÉKFEJLESZTÉS A gazdálkodási tevékenységek, valamint a föld- és tájhasználat során az erőforrás-igény és környezethasználat vegye figyelembe a környezet korlátos eltartó képességét és a helyi természeti adottságokat

K3

SZENNYEZÉS MEGELŐZÉS, MINIMALIZÁLÁS törekszik a szennyezések és a hulladékok kibocsátásának megelőzésére, illetve ahol ez nem lehetséges, e kibocsátások minimalizálására (a helyi környezetet csak az eltartóképességéig terheli)

K4

TOVAGYŰRŰZŐ HATÁSOK MINIMALIZÁLÁSA

510

Mérsékelnie kell a mezőgazdaság okozta kedvezőtlen környezeti hatásokat; különösen nem erősítheti az elsivatagosodás, az éghajlatváltozás, a szélsőséges vízjárás, a talajpusztulás kedvezőtlen környezeti hatásait, továbbá nem vezethet a különböző környezeti rendszerek közötti szennyezés-átterhelésekhez K5

DEMATERIALIZÁCIÓ a felhasznált ipari nyersanyagok (pl. mûtrágya, növényvédőszer, agrotechnika) és energiahordozók mennyiségét, a szállítási és raktározási igényeket minimalizálni kell

K6

ÚJRAHASZNOSÍTÁS az intékedéseknek elő kell segíteniük a szennyvízek, a hígtrágyák és a hulladékok, mezőgazdasági melléktermékek újrahasznosítását

K7

TAKARÉKOSSÁG A KIMERÜLŐ KÉSZLETEKKEL A meg nem újuló természeti erőforrások és lételemek igénybevételét minimálisra kell szorítani.

K8

ÉRTÉKVÉDŐ GAZDÁLKODÁS A MEGÚJULÓ ERŐFORRÁSOKKAL A feltételesen megújuló természeti erőforrások és környezeti elemek készleteit, állapotát és önszabályozó képességét fenn kell tartani és ezeke csak megújuló képességük mértéke és üteme figyelembevételével lehet igénybe venni

K9

ÁGAZATI INTEGRÁCIÓ segítse elő a fenntartható közlekedéspolitika, fenntartható energiapolitika, az ökológiai szemléletű tájgazdálkodás érvényre juttatását

3. Gazdasági szempontok, kritériumok G1

PROSPERÁLÓ VIDÉKI GAZDASÁG segítse elő a magas hozzáadott értéket előállító gazdálkodást, a mezőgazdasági ágazat tőkehiányának mérséklését, a gazdálkodás stabilitását és kiszámíthatóságát

G2

INTEGRÁLT TERMÉKPOLITIKA segítse elő az integrált termékpolitika érvényesülését azáltal, hogy a termelői és fogyasztói mintázatok átalakításának iránya az anyag és energia intenzív termékek és szolgáltatások körétől, az anyag és energia szegény, inkább tudás és kultúra alapú termelés és fogyasztás irányába kell, hogy mutasson.

G3

DECENTRALIZÁLT VIDÉKFEJLESZTÉS nem vezethet a mezőgazd. vállalkozások indokolatlan koncentrációjához és elő kell segítenie a vállalkozások sokszínűségét, versenyegyenlőségét

G4

„TERMELJ HELYBEN, FOGYASSZ HELYBEN” segítse elő a helyi piacra jutást, a közösségi önellátást, támogassa a helyi élelmiszer termelést és forgalmazást

G5

„DOLGOZZ HELYBEN” segítse elő a helyben foglalkoztatást, a helyi kisvállalkozások fejlődését, a családi, kisközösségi gazdálkodási fomák elterjesztését, támogassa a falusi életmód, a hagyományokon alapuló megélhetési formák térnyerését

G6

MINŐSÉGI TERMÉKEK, INNOVÁCIÓ segítse elő a mezőgazdaságban az innovációt, az innovatív gazdálkodási technikák elterjesztését és a minőségi agrártermelést

G7

DIVERZIFIKÁLT VIDÉKI TERMÉK KÍNÁLAT Segítse elő a sajátos értékesítésű, egyedi minőségű termékek (pl. hungarikum) előállítását

G8

TÉRSÉGEN BELÜLI TERMELÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK Erősítse a térségen, településen belüli termék feldolgozási láncolat kialakítását, a termelők, gyártók egymásközti kereskedelmi kapcsolatainak javítását.

4. Társadalmi szempontok, kritériumok T1

HELYI ÖKOSZOCIÁLIS ÉRDEKELTSÉG ÉS TÁRSADALMI FELELŐSSÉG VÁLLALÁS

511

segítse elő, hogy az erőforrások használata felelősségtudatos körülmények között történjen és a helyi közösségek érdekeit szolgálja. T2

TÁRSADALMI MÉLTÁNYOSSÁG járuljon hozzá a vidéken élők megélhetésének javításához, a szegénység leküzdéséhez, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkózásához

T3

TUDÁSALAPÚ VIDÉKFEJLESZTÉS segítse elő a mezőgazdaságban dolgozók képzését, hozzáférését az információhoz és a tudáshoz, segítse a gazdálkodást támogató helyi szellemi kapacitások, szolgáltatások kiépítését

T4

TÁRSADALMI KOHÉZIÓ Segítse, hogy a vidéki közösségek kitalálják saját jövőképüket, identitásukat, továbbá támogassa a térségek, települések társadalmi probléma importjának kikerülését (pl. városról kiköltözők vidéki szegregációja)

T5

SZOLIDARITÁS, TERÜLETI KOHÉZIÓ segítse elő az élelmiszer termelő és fogyasztó egymásra utaltságának felismerését, valamint a gazdaközösségek és a helyi társadalom kapcsolatának javítását

T6

NEMZEDÉKEK IGAZSÁGOSSÁG ÉS TÁRSADALMI EGYENLŐSÉG az erőforrások értékvédő, takarékos, hosszútávú szempontokat szem előtt tartó gazdálkodását kell megvalósítnai, olymódon, hogy a nők, gyermekek, idősek, fogyatékkal élők esélyegyenlősége is biztosított legyen

T7

TÁRSADALMI PARTICIPÁCIÓ segítse a gazdatársadalom és az érintett helyi közösségek, civil és szakmai szervezetek részvételét a vidékfejlesztési döntésekben, támogassa a vidéki civil társadalom önszerveződését és fejlődését

512

Környezeti és természeti szempontok, kritériumok

Gazdasági szempontok, kritériumok

K1

G1

K6

K7

K8

0,7 szektor 0,3 versenyképességének 0,9 1,1 0,7 1,3 feszültségek 1,3 -0,6 0,3szerkezetváltás 0,7 -0,3 1,0 0,7 1,0 I. Agrárversenyképesség javítása A mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és erdészeti javítása,1,0 a strukturális enyhítése,0,3 a termelési el I/1a. Megújuló energiaforrások - ENERGIAÜLTETVÉNY termelése és felhasználása, termel -1 0 az erre -1 alapozott 0 -1 NR NR NR -2 -1 -1 1 0 NR 1 NR I/1b. Megújuló energiaforrások - MEZŐGAZD. MELLÉKTERMÉK mező 2 2 1 1 1 2 NR NR 0 1 0 1 1 2 2 2 I/2. Technológiai fejlesztés a szerkezetátalakításhoz igazodó mezőgazdasági gépbeszerzés, 0 az agrár-logisztikához -1 2 1 NRfejlesztések 1 ésNR 0 beruházások, -1 -1 NR -1 1 NR 1 kapcsolódó infrastrukturális a mez 1 I/3. Állattenyésztés Az állattartó telepek átalakítása az állategészségügy biztonsági kérdéseinek 1 figyelembe 1 1 1 0 1 1 1 0 NR 2 0 0 1 NR NR vételével I/4. Élelmiszer-feldolgozás élelmiszeripari integrációk, és a technológiai színvonal folyamatos 2 fejlesztése, 0 1 2 2 1 2 eredet2megjelölés, NR integrált 2 termék-megjelölés 0 NR 0 NR -1 0 élelmiszerbiztonság, ökológiai és a földrajzi I/5. Kertészet Fejlesztési potenciál a nem élelmiszer célú kertészetben is, . a kertészeti ágazat0fejlesztését 0 össze1kell kötni2a geotermikus 1 energia 1 hasznosításával 1 2 is -2 0 -1 -1 -2 0 1 1 I/6. Birtokrendezés birtokösszevonási célú termőföldvásárlás szabályozása, birtokrendezést szolgáló készítésének a1 fiatal mez1 NR földmérési NR munkáknak, 1 1a megosztási-, 1 telekegyesítési-, 1 NR változási NR stb. vázrajzok 0 NR 1 támogatása, 1 1 1 I/7. Vízgazdálkodás, belvízvédelem területi és az üzemi vízgazdálkodás létesítményeinek 1 kialakításása, 0 NR NR 0 NR NR 1 1 NR 2 -1 NR 0 NR korszer 1 II. HR feltételek A versenyképes agrárgazdaság humán feltételeinek megteremtése, különös 1,5tekintettel 1,0az innovációs 1,3 1,3 készség a1,7 piacorientált 1,0szemlélet 1,7 elterjedésér 1,5 1,0 1,0 1,5 1,0 1,5 1,5 1,5 1,5 II/1. Korstruktúra javítása a gazdaság-átadási támogatás a fiatal agrárvállalkozóknak nyújtott NR támogatásokkal NR 0 1 2 2 2 NR NR NR NR NR NR NR NR NR II/2. Innováció és piaci orientáció Az innováció, a Stratégia valamennyi tengelyének részét 1 képezi0 (horizontális 2 cél).2M 2 0 1 1 NR 1 1 NR 1 1 1 1 II/3. Tudásalapú vidéki társadalom friss információk eljuttatása a vidéki közösségek és2gazdálkodók 2 számára, 2 képzés, 1 és a tanácsadói 1 1szolgáltatások, 2 2 1és kommunikációs 1 2technológiák 1 felhasználásának 2 2 támogatása 2 2 információs III. Fenntartható termelés, földhaszn 1,8 1,5 1,0 1,8 1,5 1,5 1,3 1,3 1,5 2,0 1,0 1,5 0,0 1,0 1,3 1,7 III/1. Erdészet a versenyképes termelésre kevésbé alkalmas mezőgazdasági területek erd 2 2 0 2 2 2 1 1 2 2 0 2 -1 2 2 2 III/2. Környezetkímélő gazdálkodás ökológiai gazdálkodás elterjesztését, az agrár-környezetgazdálkodás 2 2 2keretében2vállalt önkéntes, 2 1 2 hálózat 2 keretében 2 kötelez 1 2 1 1 2 2 valamint a1Natura 2000 III/3. KAT gazdálkodás Kedvezőtlen Adottságú Területekenjövedelemkiegészítő támogatás2 1 1 2 2 2 2 NR 2 2 1 2 0 0 0 1 III/4. Állatjóléti előírások 1 1 1 1 0 1 1 1 0 NR 2 0 0 1 NR NR IV: vidéki életminőség javítása A vidéki foglalkoztatási feszültségek csökkentése, a vidéki 2,0 jövedelemszerzési 1,0 1,7 lehet 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 NR 1,5 0,5 NR 0,3 1,0 0,7 1,0 IV/1. Vidéki vállalkozásfejlesztés A diverzifikáció ösztönzése, új munkahelyek létrehozása, 2 falusi 1turizmus 2 2 a régió/térségspecifikus 2 2 2 ? 2 0 NR 1 1 0 1 fejlesztése, termékek el2 IV/2. Falumegújítás falvak megújítása, a kulturális és rekreációs lehetőségek bővítése 2 1 1 2 2 2 2 NR NR 1 1 NR -1 1 1 1 IV/3. Integrált szolgáltató terek alapvető kommunikációs, hivatali és egyéb, a kistelepülések 2 életmin 1 2 2 2 2 2 NR NR NR NR NR 1 NR 1 1 V. Helyi közösségek fejlesztése A több vidéki településre kiterjedő (kistérségek) bels 2 2 2 2 2 2 2 2 NR NR NR NR NR NR NR NR ÖSSZESEN:

1,59 1,16 1,37 1,64 1,57

1,5 1,65 1,62 0,64 1,21 0,82 1,06

K9

G2

G3

G4

G5

G6

minőségi termékek, agrár innováció

K5

"dolgozz helyben"

K4

prosperáló vidéki gazdaság integrált termékpolitika decentralizált vidékfejlesztés "termelj helyben, fogyassz helyben"

K3

ágazati integráció

K2

takarékosság a kimerülő értékvédő gazdálkodás a

H8

újrahasznosítás

H7

tudatos élelmiszer fogyasztás természetmegőrző vidékfejlesztés ökologikus vidékfejlesztés szenny. megelőzés, minimal tovagyűrűző hatások minimalizálása

H6

etikus működés

H5

értékőrző, diverzifikált gazdálk gondosság és önzetlenség

H4

vonzó vidéki világ

H3

helyi és térségi fenntarthatóság globális fenntarthatóság ökoszociális vidékfejlesztés

H2

dematerializáció

Holisztikus, átfogó és általános értékek H1

1,0

1,6

0,4

0,1

0,7

1,3

1,4

1 1 1 1 2 0 NR NR 1,3 1 1 2 1,3 2 1 NR 1 2,0 2 2 2

0 1 2 2 2 2 2 2 1,7 2 2 1 0,8 1 0 0 2 1,3 2 1 1

-1 0 1 0 2 1 0 NR 1,3 1 1 2 0,5 NR 1 NR 0 2,0 2 NR NR

-2 1 0 0 2 1 -1 0 1,3 1 2 1 0,8 0 2 1 0 1,7 2 1 2

1 1 1 -1 1 1 1 NR 0,7 2 0 0 0,8 1 2 1 -1 1,7 2 2 1

0 1 1 1 2 2 2 1 1,7 2 2 1 1,5 2 2 1 1 1,7 2 2 1

1 1 1 2 2 2 1 NR 1,7 1 2 2 1,3 0 2 NR 2 1,5 2 NR 1

NR

2

2

2

2

2

2

0,4 1,13 1,04 1,29 1,42 1,48 1,25 1,18 1,16 1,62 1,59

2. számú melléklet: Az ÚMVST prioritásainak fenntarthatósági értékelő mátrixa

513

I. tengely: A mezőgazdaság és erdészeti ágazat versenyképességének javítása I.1. Az ismeretszerzés támogatása és az emberi erőforrás szakképzettségének és korstruktúrájának javítása I.2a. A földhasználat váltás ösztönzése a ökológiai szempontból is fenntartható termelési struktúra elérése érdekében I.2b. A növénytermesztés és az állattenyésztés közötti ágazati egyensúly kialakítása "bőrbe kötni" a megtermelt növényeinket I.3. A fizikai erőforrások korszerűsítése és fejlesztése, az innováció elősegítése I.4. A mezőgazdasági termelés és termékek minőségének javítása II. tengely: A környezet és a vidék állapotának javítása II.1. Mezőgazdasági földterületek fenntartható hasznosítása, környezetkímélő gazdálkodási módszerek elterjesztése II.2.Kedvezőtlen adottságú területeken a mezőgazdasági tevékenység fenntartása II.3. Erdészeti földterületek fenntartható használata, valamint az erdősültség növelése II.4. Állatjóléti kifizetések biztosítása III. tengely: Az életminőség javítása és a diverzifikáció ösztönzése

Környezeti és természeti szempontok, kritériumok

Gazdasági szempontok, kritériumok

K1

G1

K6

K7

K8

K9

G2

G3

G4

G5

G6

minőségi termékek, agrár innováció

K5

"dolgozz helyben"

K4

prosperáló vidéki gazdaság integrált termékpolitika decentralizált vidékfejlesztés "termelj helyben, fogyassz helyben"

K3

ágazati integráció

K2

takarékosság a kimerülő értékvédő gazdálkodás a

H8

újrahasznosítás

H7

értékőrző, diverzifikált gazdálk gondosság és önzetlenség

H6

tudatos élelmiszer fogyasztás természetmegőrző vidékfejlesztés ökologikus vidékfejlesztés szenny. megelőzés, minimal tovagyűrűző hatások minimalizálása

H5

etikus működés

H4

vonzó vidéki világ

H3

helyi és térségi fenntarthatóság globális fenntarthatóság ökoszociális vidékfejlesztés

SPECIFIKUS CÉLOK MEGNEVEZÉSE

H2

dematerializáció

Holisztikus, átfogó és általános értékek H1

1,0

0,6

0,8

0,8

0,8

0,6

1,3

1,0

0,4

0,6

0,2

0,4

0,0

0,8

0,0

0,4

1,2

1,4

0,6

0,6

0,6

1,4

1,4

2

2

2

1

1

0

NR

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2

1

1

1

2

2

2

2

1

2

1

1

1

2

2

1

1

1

1

2

2

2

1

1

2

2

2

1

-1

-1

-1

0

-1

0

NR

-1

-2

-1

-2

-1

-2

1

-2

-1

1

1

1

-1

-1

1

0

0

-1

0

1

0

0

1

NR

-1

0

1

1

1

1

-1

0

1

2

0

0

0

1

2

2

1

1

1

2

2

2

2

2

1

0

0

-1

0

0

0

1

1

-1

1

1

2

2

1,8

1,5

1,3

1,8

1,5

1,8

1,3

1,7

1,7

1,3

1,3

2,0

0,8

0,8

1,0

1,3

1,3

0,5

1,0

1,3

1,0

1,5

1,5

2

2

2

2

2

2

1

2

2

2

1

2

1

2

2

2

2

1

2

2

2

2

1

2

1

1

2

2

2

2

NR

2

2

1

2

0

0

0

1

NR

0

NR

1

1

1

NR

2

2

1

2

1

1

0

1

1

1

1

2

1

1

1

1

1

0

0

1

1

2

NR

1

1

1

1

1

2

2

2

NR

0

2

NR

1

0

1

1

1

1

1

1

0

1

2

1,7

1,0

2,0

2,0

1,7

1,7

1,3

NR

2,0

1,0

1,0

1,0

1,0

NR

0,3

1,0

1,7

1,0

1,5

1,7

1,3

1,7

1,0

III.1. A vidéki foglalkoztatási feszültségek csökkentése, a jövedelemszerzési lehetőségek bővítése

1

1

2

2

1

1

1

NR

NR

0

1

NR

NR

NR

-1

0

2

1

1

1

1

2

1

III.2. A vidéki életminőség javítása a kulturális és természeti értékek fenntartható, komplex hasznosítása révén, falumegújítás

2

1

2

2

2

2

1

NR

2

2

1

1

1

NR

1

2

1

1

2

2

2

2

1

2

1

2

2

2

2

2

NR

NR

NR

NR

NR

1

NR

1

1

2

1

NR

2

1

1

1

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

NR

1,0

1,0

1,0

1,0

0,0

0,0

1,0

1,0

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

1,0

III.3. A vidéki lakosság számra nyújtott alapszolgáltatások fejlesztése

IV. tengely: LEADER ÖSSZESEN:

1,6 1,28 1,51 1,64 1,49

1,5 1,48 1,33 1,27 0,96 0,86

1,1 0,44 0,52 0,58 0,91 1,55 1,23 1,28 1,38 1,23 1,64 1,23

3. számú melléklet: Az ÚMVST céljainak fenntarthatósági értékelő mátrixa

514

I. tengely: A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása 111. szakképzés, tájékoztatási tevékenységek, innováció Az keretében a vidéki lakosok, a mezőgazdasági 112.intézkedés A fiatal mezőgazdasági termelők elindítása Az intézkedés célja a fiatal gazdálkodók kezdő 113. A mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása A gazdaságátadási program az 55 év feletti, de nem 121.1. Növénytermesztés és keretében kertészet (mezőgazdasági üzemek korszerűsítése) 121.2. Állattenyésztés (mezőgazdasági üzemek korszerűsítése) 121.3 Gépbeszerzés 121.4 GAZDANET (mezőgazdasági üzemek korszerűsítése) 121.5. Ültetvénytelepítés (mezőgazdasági üzemek korszerűsítése) 122. Az erdők gazdasági értékének növelése erdészeti stratégiai géppark és kiegészítő eszközök beszerzése, 123. A mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése mezőgazdasági, termékek értéknövelése, 124. Új termékekerdészeti fejlesztése 125.1. Öntözés üzemi létesítmények fejlesztése 125.2 Melioráció: létesítmények fejlesztése 125.3 Vízrendezés közösségi beruházásai 125.4-5. Erdészeti, mezőgazd. fizikai infra javítása (mezőgazdaság és erdészet infrastruktúra javítása) 125.6. Energiaellátás és szétosztás 125.7. Birtokrendezés (mezőgazdaság és erdészet infrastruktúra javítása) 131.A közösségi előírásokon alapuló előírások betartása 132. Az élelmiszer-minőségi rendszerekben részt vevő gazdák támogatása 133. Termelői csoportok támogatása tájékoztatási és promóciós tevékenységek terén 141.Félig önellátó gazdaságok támogatása A támogatás célja a csaklétrehozásának részben árutermelő (félig önellátó) 142.Termelői csoportok támogatása A támogatás az állami elismerési határozattal rendelkező termelői 114 Szaktanácsadói szolgáltatások igénybevétele Az intézkedés keretében támogatás adható szaktanácsadási 115 Üzemeltetési, erdészeti tanácsadási szolgáltatás létrehozása Üzemvezetési, helyettesítési, gazdálkodási és erdészeti

A globális légszennyező Felszíni vizek védelme, integrált Felszín alatti vizek védelme Talaj és földtani értékek védelme Szélsőséges éghajlati helyzetek Védett országos és helyi jelentőségű Natura 2000 és érzékeny természeti Erdők természetvédelme Az ökológiai típusú gazdálkodás

E3

E4

E5

E6

E7

E8

E9

E10

E11

E12

E13

E14

E15

E16

E17

E18

Fenntartható térségi gazdálkodási, Megújuló energiaforrások Anyag és energiahatékonyság Kémiai kockázatok mérséklése Egészség-megőrzés és az élelmiszerA lakosság környezettudatosság A táji kulturális örökség védelme Települési környezetminőség

E2

A légszennyezés csökkentése

ÚMVP INTÉZKEDÉSEK

Millió €

Környezetvédelmi szempont-rendszer E1

2384,0

-0,3

-0,1

0,4

0,4

0,3

1,1

0,4

0,4

0,6

0,9

1,0

1,0

0,6

1,0

1,1

0,9

0,6

0,7

82,4 33,0 25,7 477,9 675,1 367,6 25,7 0,0 7,3 198,5 40,4 55,1 51,4 55,1 0,0 29,4 25,7 48,0 20,2 36,7 18,3 73,5 36,3 0,7

1 ? ? -2 1 -1 NR -1 -2 -1 NR -1 0 0 -1 -1 1 1 NR NR NR 1 NR NR

1 ? ? -2 0 -1 NR -1 -2 0 NR 0 0 0 -1 1 1 1 NR NR NR 1 NR NR

2 ? ? -1 2 0 1 -1 0 0 NR -1 0 1 0 0 NR 2 NR NR NR NR NR NR

2 ? ? -1 2 0 1 -1 0 0 NR 0 0 1 0 0 NR 2 NR NR NR NR NR NR

2 ? ? -1 2 0 1 -1 -2 0 NR 0 1 0 -1 0 1 2 1 NR NR NR NR NR

1 NR NR 1 2 1 NR 1 NR NR 1 2 0 1 NR 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1 1 1 -1 0 -1 1 -1 -1 NR 1 NR NR NR -1 -1 1 2 1 1 1 NR 1 1

1 1 1 -1 1 -1 1 -1 -1 NR 1 NR 0 NR -1 -1 1 2 1 1 1 NR 1 1

1 1 1 NR NR 0 1 NR -2 1 1 NR 0 NR -1 NR 1 NR 1 1 1 NR 1 1

2 1 1 1 1 0 1 -1 NR 1 1 NR 0 ? 1 0 1 1 2 1 1 1 1 1

2 1 1 1 1 1 1 -1 NR 1 1 0 ? ? 0 0 1 1 2 1 1 2 2 2

2 1 1 1 1 1 NR 0 0 2 1 0 NR NR NR 2 NR 1 NR NR NR 1 1 1

1 1 1 2 2 1 NR 0 1 0 1 0 NR -1 -1 -1 1 1 NR NR NR 1 1 1

1 1 1 1 2 NR NR -1 NR NR 1 NR NR NR NR NR NR 2 1 1 NR 1 1 1

2 1 1 1 1 1 NR 0 NR 1 1 1 1 1 NR NR NR 2 2 1 0 1 1 1

1 1 1 NR 1 0 2 NR -1 1 1 NR NR NR NR 0 NR 1 2 1 NR 1 1 1

1 1 1 0 0 0 NR 2 -1 0 NR NR 0 0 1 NR NR NR 2 1 1 NR 1 1

0 1 1 1 1 NR NR NR 0 0 1 1 NR 0 1 1 NR 1 1 1 1 0 1 1

4. számú melléklet: Az ÚMVP intézkedéseinek környezeti teljesítmény értékelő mátrixa (folytatás a következő lapon) 515

4. melléklet: Az ÚMVP intézkedéseinek környezeti teljesítmény értékelő mátrixa (folytatás az előző lapról) Környezetvédelmi szempont-rendszer

II. tengely: A környezet és a vidék fejlesztése 212. hátrányos helyzetű területeken nyújtott kifizetések (KAT) A kompenzációs 213. Natura 2000támogatást kifizetések területi alapon, (azaz a megművelt

1521,0

E2

E3

E4

E5

E6

E7

E8

E9

E10

E11

E12

E13

E14

E15

E16

E17

E18

A légszennyezés csökkentése A globális légszennyező Felszíni vizek védelme, integrált Felszín alatti vizek védelme Talaj és földtani értékek védelme Szélsőséges éghajlati helyzetek Védett országos és helyi jelentőségű Natura 2000 és érzékeny természeti Erdők természetvédelme Az ökológiai típusú gazdálkodás Fenntartható térségi gazdálkodási, Megújuló energiaforrások Anyag és energiahatékonyság Kémiai kockázatok mérséklése Egészség-megőrzés és az élelmiszerA lakosság környezettudatosság A táji kulturális örökség védelme Települési környezetminőség

ÚMVP INTÉZKEDÉSEK

Millió €

E1

0,6

1,1

1,3

1,1

1,2

1,0

1,1

1,2

1,4

1,7

1,4

1,1

0,4

1,0

1,6

1,5

1,4

1,0

22,0

-1

-1

1

1

1

0

1

1

1

1

1

NR

NR

1

1

1

1

NR

33,0 588,2 11,0 391,1 88,2 46,6 10,4 135,9 16,2 0,7 1,7 40,3 83,5 8,0 2,0 42,2

NR 1 1 1 1 NR NR 1 -1 1 1 NR 1 1 NR 1

NR 1 1 1 1 NR NR 2 1 NR 2 NR 1 2 NR 2

1 2 2 2 2 1 NR 2 1 1 1 1 2 2 -1 1

1 2 2 2 2 1 NR 1 0 1 1 1 2 1 -1 1

1 2 2 2 2 NR NR 2 -1 1 1 1 2 2 -1 1

1 1 1 1 1 NR 1 1 ? 1 1 1 1 1 2 1

2 2 2 2 2 1 1 0 -2 1 1 2 2 0 0 2

2 2 2 2 2 0 1 0 NR 1 1 2 2 0 0 2

2 2 2 2 2 0 1 2 -1 2 1 2 2 2 0 2

2 2 2 2 2 2 1 NR NR 1 NR 2 2 NR NR NR

1 2 2 2 2 1 1 2 -1 2 1 1 2 2 NR 1

1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 NR 0

NR 1 1 1 1 1 NR -1 -1 1 0 NR 1 -1 NR NR

1 1 1 1 1 1 NR 1 NR 1 1 1 1 1 NR NR

1 2 2 2 2 2 1 2 NR 1 1 1 2 2 NR 1

2 2 2 2 2 2 1 2 -1 1 1 2 2 2 1 2

2 2 2 2 2 1 2 2 -1 2 1 2 2 2 -1 2

NR 1 1 1 1 1 1 1 NR 1 NR NR 1 1 NR 1

583,2

-0,3

-0,3

0,0

0,5

-0,3

1,0

0,6

0,6

0,8

0,8

1,2

0,8

0,3

0,0

1,5

0,7

1,2

1,2

34. Készségek elsajátítása, ösztönzés és végrehajtás

33,0 200,0 15,0 82,7 99,2 90,0 1,8 61,5

NR -1 NR -1 1 NR NR NR

NR -1 NR -1 1 NR NR NR

NR 0 NR 0 NR NR NR NR

NR 0 NR 1 NR NR NR NR

1 -1 NR -1 NR NR 1 NR

1 1 1 NR NR NR 1 1

1 -1 1 0 NR 2 2 1

1 -1 1 1 NR 1 2 1

1 0 1 1 NR NR 2 1

1 0 1 1 1 1 1 1

1 1 2 1 1 1 2 2

0 1 1 1 NR NR 0 1

1 0 1 -1 1 0 NR 1

NR -1 1 0 NR NR NR 1

? 2 1 2 1 NR 2 1

1 -1 1 0 1 2 2 1

2 0 1 1 1 2 2 1

NR 1 1 1 1 2 NR 1

ÖSSZESEN:

4488

A Natura területeken történő hatékony 214. AKG2000 Agrár-környezetvédelmi kifizetésekgazdálkodáshoz Az intézkedés keretében önkéntes alapon öt évig agrár214.a. AKG génmegőrzés 214b. NVT AKG determináció 214c. NVT Erdődetermináció 215. Állatjóléti kifizetések Állatjóléti azok a mezőgazdasági termelők 216. Nemkifizetésekben termelő beruházásoknak nyújtott támogatás Az intézkedés keretébenterületek az agrár-környezetvédelmi vagy a Natura 221.1. Mezőgazdasági erdőtelepítés (a mezőgazdasági földterület első erdősítése) 221.2. Energetikai célú ültetvény telepítése 222. Agrár-erdészeti rendszerek első létrehozása mezőgazdasági földterületeken 223. Nem mezőgazdasági földterület első erdősítése Az intézkedés a mezőgazdasági földterületek első erdősítése 224. Natura 2000 kifizetések: erdő A Natura 2000 területen erdőgazdálkodást 225. Erdő-környezetvédelmi kifizetések folytató személy Pl. Agresszíven terjedő, (erdészeti idegenhonos fa,- cserje fajok 226a. Erdő rehabilitáció potenciál) 226b. Erdőt érintő természeti katasztrófák megelőzése (erdészeti potenciál) 227.Nem termelő erdő-környezetvédelmi beruházások támogatása III. tengely: Életminőség javítása 311. nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás Az intézkedés a mezőgazdasági termelés jelentőségének 312.a MIKROVÁLLALKOZÁSOK: technológiai fejlesztések 312.b MIKROVÁLLALKOZÁSOK: marekting, minőségbizt., innováció, klaszter 313. A turisztikai tevékenységek ösztönzése Az intézkedés a vidéki turizmus formák közül anyújtott természeti, 321. A vidéki gazdaság és lakosság számára alapszolgáltatások 323.1 A vidéki örökség megőrzése és korszerűsítése Az intézkedés a vidékitervkészítés települések épített, természeti és kulturális 323.2 NATURA-2000

-0 0,21 0,56 0,69

0,4 1,02 0,68 0,73

0,9 1,14 1,19 0,94 0,44 0,67 1,37 1,01 1,08 0,98

516

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

KÖRNYEZETI JELENTÉS

Környezeti jelentés az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv és Program Stratégiai Környezeti Vizsgálatához

517.

3. számú melléklet: Komplex vízgazdálkodásban érintett területek mikroregionális szinten 1. Kutas-Ölyvös és Kálló öblözet 2. Dorozsma-Halasi öblözet 3. Meggyes-Csaholyi, Bodvaj és Szénási ö. 4. Királyéri öblözet 5. Felsőréhelyi, Szeghalmi, Peresi öblözet 6. Túr-belvíz főcsatorna térsége 7. Tapolnok-Kömörő térség 8. Harangzúgi-Mezőtúr-Halásztelki és Mezőtúr-Túrkevei öblözetek 9. Kígyós Főgyűjtő csatorna öblözete 10. Nagyhalászi, Ajak-Nyírtass-Gyulaházi öblözetek 11. Makói, Nagyfa-Hódtói, Sámson-Apátfalva-Szárazéri, Pusztai öblözetek 12. Sarkadéri öblözet 13. Galga patak térsége 14. Sákor-Budzsáki-V/d csatornák térsége 15. Szivárgó: Négyes-Tiszapalk, Ostoros páskom-Kánya, KányaHatárárok, Tiszavalki, Sulymos, Rigós, Helyő öblözetek 16. Mezőberényi és Szarvas-Békésszentandrási öblözet 17. Makkodi, Alsófutaki, Hamvas, Sárréti, Szeghalmi és Kösely öblözet 18. Eperjesi-Jánosmajori, Nagybajcs-Csápolnoki, Szőgye-Véneki, Kucséroki, Zselykei öblözet 19. Karasica felső szakasz és Vasas-Belvárdi vízf. felső szakasz öblözet 20. Érpataki és Simai főfolyás, Máriapócsi főfolyás, Vajai főfolyás öblözetei 21. Ikva patak és Keszegér öblözet 22. Lábodi Rinya és Szabási Rinya öblözetek 23. Gyálai, Maty-Subasai, Papphalmi főcsatorna, Széksóstói főcsatorna, Deszk-Fehértói, Percsori öblözet 24. Peitsik-éri, Gátéri és Kövágó-éri öblözet 25. Prügyi főcsatorna, Taktaföldvári, Tiszadobi, TiszalucTaktaharkányi öblözet 26. Törökéri főcsatorna, Karos-Szerdahelyi csatorna, Tiszakarádi főcstorna, Ricsei főcsatorna öblözetei 27. Tarna és Eger patak öblözetei 28. Csaroda főcsatorna, Szipa főcsatorna, Dédai Micz öblözet 29. Kurcza térség (Szentes) 30. Vidre-éri belvízrendszer (Csongrád)

Békés megye Bács-Kiskun és Csongrád megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Békés megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Bács-Kiskun megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Csongrád megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Pest megye Bács-Kiskun megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Békés megye Hakdú-Bihar megye Győr-Moson-Sopron megye Baranya megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Győr-Moson-Sopron megye Somogy megye Csongrád megye Bács-Kiskun megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Csongrád megye Csongrád megye

518

4. számú melléklet: Ritka kulturális vagy genetikai értéket képviselő zöldségfajták Faj

Fajta

Nemzetközi hivatkozás

Paradicsom (Lycopersicon esculentum L.)

Ökörszív

FAO WIEWS, ECP/GR

Termesz- Elterjedés tett terület (ha) <1 ha gyűjteményekben

Fóti Tápláni Lugas Bogyesz

FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha <1 ha <1 ha <5 ha

Bocskor

FAO WIEWS, ECP/GR

<5 ha

Bugaci Kalinkói Gogos paradicsompaprika Szentesi

FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha <1 ha <1 ha

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

Boldogi

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

Békés- és Csongrád megye Mátra alja

Kalocsai Dokomlási Alsógödi Jászsági Csokros

FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha <1 ha <1 ha <1 ha <1 ha

Kalocsa környéke gyűjteményekben gyűjteményekben gyűjteményekben Tiszántúl

Kadarkúti Makói Cigándi Sárospataki Nagykátai Napkori

FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha <1 ha <1 ha <1 ha <1 ha <1 ha

Somogy megye Makó környéke Tiszántúl Tokaj-Hegyalja Tápió völgye Tiszántúl

Taktaharkányi Nagykátai

FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha <1 ha

Tiszántúl Tápió völgye

Villányi Csehimindszenti Fiadi Isztiméri Hernádcécei Biri Vecsési

FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha <1 ha <1 ha <1 ha <1 ha <1 ha <50 ha

Dél-Baranya gyűjteményekben gyűjteményekben gyűjteményekben gyűjteményekben gyűjteményekben Pest környéke

Hajdúsági Mohácsi őszi


<15 ha <5 ha

Debrecen környéke Mohács környéke

Békési Sajószentpéteri


<1 ha <1 ha

Tiszántúl gyűjteményekben

Pallagi Napkori


<1 ha <1 ha

gyűjteményekben gyűjteményekben

Gyomaendrődi Semjéni Monostorapáti Nagykállói

FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha <1 ha <1 ha <1 ha

gyűjteményekben gyűjteményekben gyűjteményekben gyűjteményekben

Zöldpaprika (Capsicum annuum L.)

Fűszerpaprika (Capsicum annuum var. longum)

Hagyma (Allium cepa L.) Hagyma (Allium cepa var. aggregatum G. Don) Fokhagyma (Allium sativum L.)

Póréhagyma (Allium porrum L.) Metélő hagyma (Allium schoenoprasum L.) Sarjadék hagyma (Allium fistulosum L.) Saláta (Lactuca sativa L.)

Fejeskáposzta (Brassica oleracea convar. capitata var. capitata f. alba ) Kelkáposzta (Brassica oleracea convar. capitata var. sabauda) Spenót (Spinacea oleracea L.) Újzélandi spenót (Tetragonia tetragoniodes (Pall.) O. Kuntze Sóska (Rumex acetosa L.) Petrezselyem (Petroselinum crispum. (Mill.) Nym. Paszternák (Pastinaca sativa L.) Zeller (Apium graveolens L.) Retek (Raphanus sativus L.)

gyűjteményekben gyűjteményekben házikertekben Tápió-völgye, Jászság Békés- és Hajdú megye Duna-Tisza köze gyűjteményekben Békés- és Csongrád megye

519

5. számú melléklet: Ritka kulturális vagy genetikai értéket képviselő szántóföldi növényfajták Faj

Búza (Triticum aestivum L. subsp. aestivum var. erythrospermum

Fajta

Tiszavidéki

Nemzetközi hivatkozás

Termesz Elterjedés tett terület (ha) FAO WIEWS (World Information and <1 ha gyűjteményekben Early Warning System)

Mezőségi

Alakor (Triticum monoccocum L.) Tönke (Triticum dicoccon Schrank) Árpa (Hordeum vulgare L.) Kukorica (Zea mays L.)

FAO Treaty (International Treaty on Plant Genetic Resources for Food and Agriculture) Bánkúti 1201 ECP/GR (European CoOperational Programmefor Genetic Resources Networks) ECCDB (ECP/GR European Central Crop Data Basis) FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR

<1 ha

5-10 ha

gyűjteményekben

Alföld

<1 ha

gyűjteményekben

<1 ha

gyűjteményekben

FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben


<1 ha

gyűjteményekben


<1 ha

gyűjteményekben


<1 ha

gyűjteményekben

FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR

<1 ha 5-10 ha

gyűjteményekben Őrség, Tiszántúl

FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR

<1 ha <1 ha 5-10 ha <1 ha

gyűjteményekben gyűjteményekben Tiszántúl gyűjteményekben

Bajai fehér Fertődi piros

FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha <1 ha


Mesterházai Veteménybab (Phaseolus Futó vulgaris L.) fürjbabok Bokor fürjbabok Pacsibab

FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR

<5 ha <50 ha


<5 ha

Alföld köztesvetésként elterjedt szórványosan


<10 ha


<20 ha

köztesvetésként az Alföldön Alföld


<5 ha

szórványosan


<5 ha

szórványosan


<5 ha <5 ha

szórványosan szórványosan

Napraforgó (Helianthus annuus L.) Köles (Panicum miliaceum L.)

Gádorosi fekete Mindszentpus ztai fehér Bánkúti lófogú sárga Mezőhegyesi sárga lófogú Putyi Piros kukoricák Iregi 12 hetes Száznapos Sárga magyar Nagykállói

Menyecskeba bok Büdöskőbabo k Fecskehasú babok Gyöngybabok Cukorbabok

520

Tűzbab (Phaseolus coccineus L.)

Csicseriborsó (Cicer arietinum L.) Homoki bab (Vigna unguiculata (L.) Walp.) Lóbab (Vicia faba L.) Földimogyoró (Arachis hypogaea L.) Burgonya (Solanum tuberosum L.)

Csicsóka (Helianthus tuberosus L.) Nyúlszapuka (Anthyllis vulneraria L.) Fehérvirágú somkóró (Melilotus alba Medik.) Svéd here (Trifolium hybridum L.) Mezei csibehúr (Spergula arvensis L.) Takarmánymályva (Malva verticillata L.) Takarmány és sütőtök (Cucurbita maxima Duch.ex Lam) Takarmánydinnye (Citrullus lanatus Pang.)

Gesztenyebab ok Gyíkbabok Békahátúbabo k Libamájbabo k Békési rizsbabok Tolnai borsóbabok Fehér salátabab Tarka salátabab Békéscsabai


<5 ha

szórványosan


<5 ha <5 ha

szórványosan szórványosan


<5 ha

szórványosan


<5 ha

szórványosan


<5 ha

szórványosan


<10 ha


<5 ha


<10 ha

konyhakertekben elterjedt konyhakertekben elterjedt Duna-Tisza köze

Bajai


<1 ha

gyűjteményekben

Mohácsi Tataházi Kisteleki, Tápiószelei Porvai

FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha <50 ha <5 ha

gyűjteményekben országszerte Dél-Alföld


<1 ha

gyűjteményekben

Aranyalma Somogyi Farmosi

FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha <1 ha <1 ha

házikertben házikertben gyűjteményekben

Nagykállói FAO WIEWS, ECP/GR Helyi típusok FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha <1 ha


Helyi típusok FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR

<5 ha

Duna-Tisza köze

Helyi típusok FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben

Helyi típusok FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

gyűjteményekben


<1 ha

gyűjteményekben


<50 ha

Alföld

Újszilvási

<1 ha

gyűjteményekben

FAO WIEWS, ECP/GR

521

6. számú melléklet: Ex-situ megőrzés alá tartozó növényfajták Termesztett fajok Achillea filipendulina Achillea millefolium Agropyron cristatum Agropyron elongatum Agropyron intermedium Agrostis alba Agrostis alba subsp.gigantea Agrostis capillaris Alcea rosea (Althaea rosea) Allium ascalonicum Allium cepa var.aggregatum Allium cepa var.cepa Allium fistulosum Allium galanthum Allium porrum Allium sativum Allium schoenoprasum Allium tuberosum Alopecurus pratensis Amaranthus caudatus Amaranthus cruentus Amaranthus hypochondriacus Amygdalus communis (Prunus dulcis var.sativa) Anethum graveolens Anthoxanthum odoratum Anthyllis vulnararia subsp.vulneraria Apium graveolens var.graveolens Apium graveolens var.rapaceum Apium graveolens var.secalinum Arachis hypogaea Arrhenatherum elatius Asparagus officinalis Atriplex hortensis Avena byzantina Avena sativa Avena strigosa Basella alba Benincasa hispida Beta vulgaris var.cicla Beta vulgaris var.conditiva Beta vulgaris var.crassa Beta vulgaris var.altissima Borago officinalis Brassica juncea Brassica napus subsp.napus

Magyar növénynév Páfránylevelű cickafark Közönséges cickafark Taréjos búzafű Magas tarackbúza Deres tarackbúza Tarackos tippan Óriás tippan Cérnatippan Kerti mályva Mogyoróhagyma Csokroshagyma Vöröshagyma Téli hagyma Díszhagyma Poréhagyma Fokhagyma Metélőhagyma Tatár hagyma Réti ecsetpázsit Bókoló amaránt Bíbor amaránt Piros amaránt Édesmandula Kapor Illatos borjúpázsit Nyúlszapuka Erősszagú zeller Kerti zeller Metélőzeller Amerikaimogyoró Franciaperje Spárga Kerti laboda Bizánci zab Abrakzab Érdes zab Fehér spenót Viasztök Mangold Cékla Takarmányrépa Cukorrépa Kerti borágó Szareptai mustár Olajrepce

522

Brassica napus var.napobrassica Brassica nigra Brassica oleracea convar.acephala var.gogylodes Brassica oleracea convar.acephala var.sabellica Brassica oleracea convar.acephala var.viridis (acephala) Brassica oleracea convar.botrytis var.botrytis Brassica oleracea convar.botrytis var.italica Brassica oleracea convar.capitata var.capitata f.alba Brassica oleracea convar.capitata var.capitata f.rubra Brassica oleracea convar.capitata var.sabauda Brassica oleracea convar.fruticosa var.gemmifera Brassica rapa subsp.rapa (campestris var.rapifera) Brassica rapa subsp.chinensis Brassica rapa subsp.pekinensis Bromus erectus Bromus inermis Cajanus cajan Calendula officinalis Callistephus chinensis Camelina sativa Cannabis sativa Capsicum annuum var.cerasiforme Capsicum annuum var.grossum Capsicum annuum var.longum Capsicum annuum var.lycopersiciforme Capsicum baccatum Capsicum frutescens Carthamus tinctorius Carum carvi Chamomilla recutita Cheiranthus cheiri Clarkia elegans Cicer arietinum Cichorium endivia Cichorium intybus var.foliosum Citrullus lanatus subsp.lanatus Citrullus lanatus subsp.vulgaris Citrullus colocynthis Cnicus benedictus Coix lacryma-jobi var.ma-yuen Coriandrum sativum Coronilla varia Cosmos bipinnatus Cosmos sulphureus Crambe abyssinica Crotalaria juncea Cucumis anguria Cucumis melo Cucumis sativus Cucurbita ficifolia

Karórépa Fekete mustár Karalábé Szárnyas káposzta Marhakáposzta Karfiol Brokkoli Fejes káposzta Vörös káposzta Kelkáposzta Bimbóskel Tarlórépa Kínai káposzta Pekingi káposzta Sudár rozsnok Árva rozsnok Kajánbab Körömvirág Kerti őszirózsa Magvas gomborka Kender Cseresznyepaprika Étkezési paprika Fűszerpaprika Paradicsompaprika Bogyós paprika Cserjés (chili) paprika Sáfrányos szeklice Fűszerkömény Orvosi székfű Sárgaviola Pompás klárika Csicseriborsó Endívia Cikóriakatáng Takarmány görögdinnye Görögdinnye Sártök Benedekfű Jób könnye Koriánder Tarka koronafürt Sallangos pillangóvirág Sárga pillangóvirág Abesszín tátorján Krotalária (Bengálikender) Anguria uborka Sárgadinnye Uborka Laskatök

523

Cucurbita maxima Cucurbita moschata Cucurbita pepo subsp.pepo convar microcarpina Cucurbita pepo convar.giromotiina Cucurbita pepo convar.patissonina Cucurbita pepo convar.pepo Cydonia oblonga Cynara cardunculus Cynoglossum officinale Cynoglossum amabile Cynosurus cristatus Cyperus esculentus Cyperus involucratus (alternifolius subsp.flabelliformis) Dactylis glomerata Dalea gattingeri (Petalostemon) Datura innoxia Datura metel Datura meteloides Datura stramonium Daucus carota subsp.sativus Deschampsia cespitosa Desmodium canadense Dianthus barbatus Dianthus deltoides Dianthus plumarius Digitalis ferruginea Digitalis purpurea Digitaria sanguinalis Dorycnium pentaphyllum Dracocephalum moldavica Echinacea purpurea Echinochloa colonum (Panicum colonum) Echinochloa crus-galli var.frumentacea Echinops ruthenicus subsp.ritro Eleusine coracana Eleusine indica Eragrostis tef (Poa abyssinica) Eruca sativa Eupatorium cannabinum Euphorbia lathyris Fagopyrum esculentum Fagopyrum tataricum Festuca arundinacea Festuca heterophylla Festuca ovina Festuca pratensis Festuca rubra Festuca sulcata (rupicola) Foeniculum vulgare Fragaria ananassa

Sütőtök Pézsmatök Dísztök Cukkini (Csíkos tök) Csillagtök (Patisszon) Úritök (Étkezési spárgatök) Birs Kárdi Orvosi ebnyelvfű Kerti ebnyelvfű Taréjos cincor Mandulafű Galléros palka Csomós ebír Bíborrojt Indián maszlag Egyiptomi maszlag Maszlag Csattanó maszlag Sárgarépa Sédbúza Kanadai hüvelycsomó Török szegfű (Szakállas) Fenyérszegfű (Mezei) Tollas szegfű (Német) Rozsdás gyűszűvirág Piros gyűszűvirág Pirók ujjasmuhar Cserjésedő dárdahere Kerti sárkányfű Lángvörös kasvirág Sáma-köles Japánköles Kék szamárkenyér Ujjasköles Aszályfű Abesszín tőtippan (Tef) Borsmustár Kenderpakóca (Sédkender) Kerti sárfű (Hasindító kutyatej) Pohánka (Hajdina) Tatárka Nádképű csenkesz Felemáslevelű csenkesz Juhcsenkesz Réti csenkesz Vörös csenkesz Barázdált csenkesz (Pusztai) Édeskömény Szamóca

524

Galega officinalis Gazania rigens (splendens) Gentiana lutea Glycine max Glycyrrhiza glabra Gomphrena globosa Gossypium hirsutum Guizotia abyssinica Gypsophila elegans Helianthus annuus Helianthus tuberosus Helichrysum bracteatum Hibiscus cannabinus Hibiscus esculentus Holcus lanatus Hordeum jubatum Hordeum vulgare var. distichon Hordeum vulgare var. hexastichon Hypericum perforatum Hyssopus officinalis Iberis amara Iberis umbellata Ibicella lutea Impatiens balsamina Inula helenium Ipomoea batatas Ipomoea bona-nox Ipomoea purpurea Juglans regia Lablab purpureus (Dolichos lablab) Lactuca sativa var.angustana (asparagina) Lactuca sativa var.capitata Lactuca sativa var.crispa Lactuca sativa var.longifolia Lagenaria siceraria Lallemantia iberica Lathyrus sativus Lathyrus cicera Lathyrus odoratus Lavandula angustifolia Lavandula latifolia Lens culinaris Leonurus cardiaca Lepidum sativum Levisticum officinale Limonium sinuatum Linum usitatissimum var.mediterraneum Linum usitatissimum var.usitatissimum Lolium perenne Lolium multiflorum

Kecskeruta Pompás záporvirág Sárga tárnics Szója Édesgyökér Kerti golyófüzény (Bíborka) Hegyvidéki gyapot Négermag Kerti fátyolvirág Termesztett napraforgó Csicsóka Kerti szalmavirág Rostmályva (Kenáf) Gombó (Bámia, Okra) Gyapjas selyemperje Díszárpa Kétsoros árpa (Tavaszi) Hatsoros árpa (Őszi) Közönséges orbáncfű Izsóp Kerti tatárvirág Ernyős tatárvirág Sárga ördögszarv Keri fájvirág (Nenyúljhozzám) Örménygyökér Édesburgonya (Batáta) Hajnalka Bíboros hajnalka Közönséges dió Sisakbab Spárgasaláta Fejes saláta Metélősaláta (Tépő) Kötözősaláta Lopótök Feketeszezám Szegletes lednek Csicserilednek Szagos lednek Keskenyleveű levendula Széleslevelű levendula Termesztett lencse Szúrós gyögyajak Kerti zsázsa Lestyán Kerti sóvirág Olajlen Rostlen Angolperje Olaszperje

525

Lotus corniculatus Luffa acutangula Lupinus albus Lupinus angustifolius Lupinus luteus Lupinus polyphyllus Lycopersicon esculentum convar.esculentum var.esculentum Lycopersicon esculentum convar.parvibaccatum var.cerasiforme Lycopersicon esculentum convar.parvibaccatum var.pyriforme Lycopersicon pimpinellifolium Malus domestica Malva verticillata Medicago sativa Medicago x varia Melilotus alba Melissa officinalis Mentha x piperita Mespilus germanica Mirabilis jalapa Momordica balsamina Momordica charantia Morus nigra Morus alba Nasturtium officinale Nicotiana alata (affinis) Nicotiana rustica Nicotiana tabacum Nigella damascena Nigella sativa Ocimum basilicum Ocimum gratissimum Onobrychis viciifolia Origanum majorana Ornithopus sativus Oryza sativa Panicum miliaceum Papaver bracteatum Papaver orientale Papaver somniferum Pastinaca sativa Petroselinum crispum Petunia x hybrida Phacelia tanacetifolia Phalaris canariensis Phaseolus acutifolius var.latifolius Phaseolus coccineus subsp.coccineus Phaseolus lunatus var.lunatus Phaseolus vulgaris var.nanus Phaseolus vulgaris var.vulgaris (zebra var.purpurascens) Phleum pratense

Szarvaskerep Szivacstök Fehér csillagfürt Keskenylevelű csillagfürt Sárga csillagfürt Erdei csillagfürt Termesztett paradicsom Cseresznyeparadicsom Körteparadicsom Ribiszke paradicsom Alma Takarmány mályva Termesztett lucerna Homoki lucerna Fehér somkóró Citromfű Borsmenta Naspolya Csodatölcsér Balzsamalma Balzsamuborka (Momordika) Fekete eperfa Fehér eperfa Vízitorma Díszdohány Kapadohány Közönséges dohány Kerti katicavirág Szőrös katicavirág Kerti bazsalikom Gerezd bazsalikom Baltacim Majoránna Szerradella (Vetési csibeláb) Termesztett rizs Termesztett köles Murvásmák Díszmák Termesztett mák Pasztinák Petrezselyem Nagyvirágú petúnia Mézontófű Fénymag Tepari bab Tűzbab Limabab Bokorbab Karósbab Mezei komócsin

526

Physalis ixocarpa (philadelphica) Physalis peruviana Physalis pruinosa Phytolacca americana Pimpinella anisum Pisum sativum convar.axiphium Pisum sativum convar.medullare Pisum sativum convar.speciosum Pyrus domestica Poa pratensis Portulaca grandiflora Portulaca oleracea var.sativa Proboscidea louisianica Prunus amygdalus Prunus avium Prunus cerasus Prunus domestica Prunus armeniaca Prunus persica Raphanus sativus var.oliferus Raphanus sativus var.niger Raphanus sativus var.sativus Rheum rhaponticum Ribes nigrum Ribes rubrum Ribes uva-crispa Ricinus communis Rubus idaeus Rubia tinctorum Rudbeckia hirta Rumex acetosa var.hortensis (rugosus) Ruta graveolens Salvia farinacea Salvia officinalis Salvia sclarea Sambucus nigra Satureja hortensis Scorzonera hispanica Scrophularia nodosa Secale cereale Sesamum indicum Setaria italica var.maxima Setaria italica var.moharia Silybum marianum Silphium perfoliatum Sinapis alba Solanum melongena Solanum tuberosum Sorghum bicolor subsp.bicolor Sorghum bicolor subsp.caffrorum

Mexikói földicseresznye Ehető földicseresznye Édes földicseresznye Amerikai alkörmös Ánizs Cukorborsó Velőborsó Takarmányborsó Körte Réti perje Porcsinrózsa (Kossuth-csillag) Termesztett porcsin Zergeszarv Mandula Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Őszibarack Olajretek Fekete retek Hónapos retek Közönséges rebarbara Feketeribiszke Kerti ribiszke Köszméte (Egres) Ricinus Málna Festő buzér Borzas kúpvirág Kerti sóska Kerti ruta Hamvas zsálya Orvosi zsálya (Kerti) Muskotályzsálya Fekete bodza Csombor (Borsikafű) Feketegyökér (Spanyol pozdor) Göcsös görvélyfű Termesztett rozs Szezám Óriás muhar (Csumiz) Olasz muhar Máriatövis Csészekóró (Szilfium) Fehér mustár Tojásgyümölcs (Padlizsán) Burgonya Szemes cirok Kaffer cirok

527

Sorghum bicolor subsp.durra Sorghum bicolor subsp.saccharatum Sorghum dochna var.technicum Sorghum sudanense Spinacea oleracea Tagetes patula Tetragonia tetragonioides Thymus vulgaris Tithonia rotundifolia (speciosa) Trichosanthes anguina Trifolium alexandrinum Trifolium hybridum Trifolium incarnatum Trifolium pratense Trifolium repens Trifolium resupinatum Trigonella caerulea Trigonella foenum-graecum Triticum aestivum Triticum compactum Triticum dicoccon Triticum durum Triticum monococcum Triticum polonicum Triticum sinskajae Triticum spelta Triticum turgidum x Triticosecale Tropaeolum majus Valeriana officinalis Valerianella locusta Vicia ervilia Vicia faba Vicia pannonica Vicia narbonensis Vicia sativa Vicia villosa Vigna angularis Vigna mungo Vigna unguiculata subsp.cylindrica Vigna unguiculata subsp.sesquipedalis Vitis vinifera Zea mays convar.dentiformis Zea mays convar.mays Zea mays convar.mays var. japonica Zea mays convar.mays var.tunicata Zea mays convar.microsperma Zea mays convar.saccharata Zinnia angustifolia (linearis) Zinnia elegans

Durraköles Cukorcirok Seprűcirok Szudánifű Spenót Bársonyvirág (büdöske) Új-zélandi spenót Kerti kakukkfű Pompás napranéző (Titónia) Kígyóuborka Alexandriai here Korcs here (Svéd here) Bíbor here Vöröshere Fehérhere Perzsahere Kékhere Görögszéna Közönséges búza Tömör búza (törpe) Tönke Keményszemű búza (Dúrum) Alakor Lengyel búza Csupaszszemű alakor Tönköly Angol búza (Hasas) Tritikálé Nagy sarkantyúka Orvosi Macskagyökér Galambbegy saláta (Madársaláta) Cicorlencse Lóbab Pannon bükköny Római bükköny Takarmánybükköny Szöszös bükköny Adzukibab Mungóbab Homoki bab Ölesbab Szőlő Lófogú kukorica Keményszemű kukorica Díszkukorica Pelyvás kukorica Pattogató kukorica Csemegekukorica Keskenylevelű rézvirág Pompás rézvirág

528

Zinnia haageana Zinnia peruviana Zizania aquatica

Sáfrányos rézvirág Perui rézvirág Indiánrizs

529

7. számú melléklet: Az 5.000 fő lakosságszámnál kevesebb, vagy 100 fő/km2- nél kisebb népsűrűséggel rendelkező települések listája (mely nem tartalmazza a Budapest agglomerációjához tartozó településeket) Aba Abádszalók Abaliget Abasár Abaújalpár Abaújkér Abaújlak Abaújszántó Abaújszolnok Abaújvár Abda Abod Ábrahámhegy Ács Acsa Acsád Acsalag Ácsteszér Adács Ádánd Adásztevel Adony Adorjánháza Adorjás Ág Ágasegyháza Ágfalva Aggtelek Agyagosszergény Ajak Aka Akasztó Alacska Alap Alattyán Alcsútdoboz Aldebrő Algyő Alibánfa Almamellék Almásfüzitő Almásháza Almáskamarás Almáskeresztúr Álmosd Alsóberecki Alsóbogát Alsódobsza

Alsógagy Alsómocsolád Alsónána Alsónemesapáti Alsónyék Alsóörs Alsópáhok Alsópetény Alsórajk Alsóregmec Alsószenterzsébet Alsószentiván Alsószentmárton Alsószölnök Alsószuha Alsótelekes Alsótold Alsóújlak Alsóvadász Ambrózfalva Anarcs Andocs Andornaktálya Andrásfa Annavölgy Apácatorna Apagy Apaj Aparhant Apátfalva Apátistvánfalva Apátvarasd Apc Áporka Apostag Aranyosapáti Aranyosgadány Arka Arló Arnót Ároktő Árpádhalom Árpás Ártánd Ásotthalom Ásványráró Aszaló Ászár

Aszófő Áta Átány Atkár Attala Babarc Babarcszőlős Babócsa Bábolna Bábonymegyer Babosdöbréte Babót Bácsalmás Bácsbokod Bácsborsód Bácsszentgyörgy Bácsszőlős Badacsonytomaj Badacsonytördemic Bag Bagamér Baglad Bagod Bágyogszovát Baj Bajánsenye Bajna Bajót Bak Bakháza Bakóca Bakonszeg Bakonya Bakonybánk Bakonybél Bakonycsernye Bakonygyirót Bakonyjákó Bakonykoppány Bakonykúti Bakonynána Bakonyoszlop Bakonypéterd Bakonypölöske Bakonyság Bakonysárkány Bakonyszentiván Bakonyszentkirály

Bakonyszentlászló Bakonyszombathely Bakonyszücs Bakonytamási Baks Baksa Baktakék Baktalórántháza Baktüttös Balajt Balástya Balaton Balatonakali Balatonberény Balatoncsicsó Balatonederics Balatonendréd Balatonfenyves Balatonfőkajár Balatonföldvár Balatonfűzfő Balatongyörök Balatonhenye Balatonkenese Balatonkeresztúr Balatonmagyaród Balatonmáriafürdő Balatonőszöd Balatonrendes Balatonszabadi Balatonszárszó Balatonszemes Balatonszentgyörgy Balatonszepezd Balatonszőlős Balatonudvari Balatonújlak Balatonvilágos Balinka Balkány Ballószög Balmazújváros Balogunyom Balotaszállás Balsa Bálványos Bana Bánd

530

Bánfa Bánhorváti Bánk Bánokszentgyörgy Bánréve Bár Barabás Baracs Baracska Báránd Baranyahídvég Baranyajenő Baranyaszentgyörgy Barbacs Barcs Bárdudvarnok Barlahida Bárna Barnag Bársonyos Basal Baskó Báta Bátaapáti Baté Bátmonostor Bátor Bátorliget Battonya Bátya Batyk Bázakerettye Bazsi Béb Becsehely Becske Becskeháza Becsvölgye Bedegkér Bedő Bejcgyertyános Békás Bekecs Békéssámson Békésszentandrás Bekölce Bélapátfalva Bélavár Belecska Beled Beleg Belezna Bélmegyer Beloiannisz Belsősárd

Belvárdgyula Benk Bénye Bér Bérbaltavár Bercel Beregdaróc Beregsurány Berekböszörmény Berekfürdő Beremend Berente Beret Berettyóújfalu Berkenye Berkesd Berkesz Bernecebaráti Berzék Berzence Besence Besenyőd Besenyőtelek Besenyszög Besnyő Beszterec Bezedek Bezenye Bezeréd Bezi Bicsérd Bihardancsháza Biharkeresztes Biharnagybajom Bihartorda Biharugra Bikács Bikal Biri Birján Bisse Boba Bocfölde Boconád Bócsa Bocska Bocskaikert Boda Bodajk Bodmér Bodolyabér Bodonhely Bodony Bodorfa Bodrog

Bodroghalom Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Bodrogolaszi Bódvalenke Bódvarákó Bódvaszilas Bogács Bogád Bogádmindszent Bogdása Bogyiszló Bogyoszló Bojt Bókaháza Bokod Bokor Boldog Boldogasszonyfa Boldogkőújfalu Boldogkőváralja Boldva Bolhás Bolhó Bóly Boncodfölde Bonyhádvarasd Bonnya Bordány Borgáta Borjád Borota Borsfa Borsodbóta Borsodgeszt Borsodivánka Borsodnádasd Borsodszentgyörgy Borsodszirák Borsosberény Borszörcsök Borzavár Bosta Botpalád Botykapeterd Bozzai Bozsok Bózsva Bő Bőcs Böde Bödeháza Bögöt Bögöte Böhönye

Bököny Bölcske Bőny Börcs Börzönce Bősárkány Bőszénfa Bucsa Bucsu Búcsúszentlászló Bucsuta Bugac Bugacpusztaháza Bugyi Buj Buják Buzsák Bük Bükkábrány Bükkaranyos Bükkmogyorósd Bükkösd Bükkszék Bükkszenterzsébet Bükkszentkereszt Bükkszentmárton Bükkzsérc Bürüs Büssü Büttös Cák Cakóháza Cece Cégénydányád Ceglédbercel Cered Chernelházadamonya Cibakháza Cigánd Cikó Cirák Cún Csabacsűd Csabaszabadi Csabdi Csabrendek Csáfordjánosfa Csaholc Csajág Csákány Csákánydoroszló Csákberény Csákvár Csanádalberti Csanádapáca

531

Csanádpalota Csánig Csány Csányoszró Csanytelek Csapi Csapod Csárdaszállás Csarnóta Csaroda Császár Császártöltés Császló Csátalja Csatár Csataszög Csatka Csávoly Csebény Csécse Csegöld Csehbánya Csehi Csehimindszent Csém Csemő Csempeszkopács Csengele Csengersima Csengerújfalu Csengőd Csénye Csenyéte Csép Csépa Csepreg Csér Cserdi Cserénfa Cserépfalu Cserépváralja Cserháthaláp Cserhátsurány Cserhátszentiván Cserkeszőlő Cserkút Csernely Cserszegtomaj Csertalakos Csertő Csesznek Csesztreg Csesztve Csetény Csévharaszt

Csibrák Csikéria Csikóstőttős Csikvánd Csincse Csipkerek Csitár Csobád Csobaj Csókakő Csokonyavisonta Csokvaomány Csolnok Csólyospálos Csoma Csombárd Csonkahegyhát Csonkamindszent Csopak Csór Csorvás Csót Csöde Csögle Csökmő Csököly Csömend Csömödér Csönge Csörnyeföld Csörög Csörötnek Csősz Csővár Csurgó Csurgónagymarton Dabas Dabronc Dabrony Dad Dág Dáka Dalmand Damak Dámóc Dánszentmiklós Dány Daraboshegy Darány Darnó Darnózseli Daruszentmiklós Darvas Dávod Debercsény

Debréte Decs Dédestapolcsány Dég Dejtár Demecser Demjén Dencsháza Dénesfa Derecske Derekegyház Deszk Detek Detk Dévaványa Devecser Dinnyeberki Diósberény Diósjenő Dióskál Diósviszló Doba Doboz Dobri Dobronhegy Dóc Domaháza Domaszék Dombegyház Dombiratos Dombrád Domony Domoszló Dormánd Dorogháza Dozmat Döbörhegy Döbröce Döbrököz Döbrönte Döge Dömös Dömsöd Dör Dörgicse Döröske Dötk Dövény Drágszél Drávacsehi Drávacsepely Drávafok Drávagárdony Drávaiványi Drávakeresztúr

Drávapalkonya Drávapiski Drávaszabolcs Drávaszerdahely Drávasztára Drávatamási Drégelypalánk Dubicsány Dudar Duka Dunaalmás Dunaegyháza Dunafalva Dunaföldvár Dunakiliti Dunapataj Dunaremete Dunaszeg Dunaszekcső Dunaszentbenedek Dunaszentgyörgy Dunaszentmiklós Dunaszentpál Dunasziget Dunatetétlen Dunavecse Dusnok Dúzs Ebergőc Ebes Écs Ecséd Ecseg Ecsegfalva Ecseny Edde Edve Egerág Egeralja Egeraracsa Egerbakta Egerbocs Egercsehi Egerfarmos Egerlövő Egerszalók Egerszólát Égerszög Egervár Egervölgy Egyed Egyek Egyházasdengeleg Egyházasfalu Egyházasgerge

532

Egyházasharaszti Egyházashetye Egyházashollós Egyházaskesző Egyházaskozár Egyházasrádóc Elek Ellend Előszállás Encsencs Endrefalva Endrőc Enese Enying Eperjes Eperjeske Eplény Epöl Erdőbénye Erdőhorváti Erdőkövesd Erdőkürt Erdősmárok Erdősmecske Erdőtarcsa Erdőtelek Erk Érpatak Érsekcsanád Érsekhalma Érsekvadkert Értény Erzsébet Esztár Eszteregnye Esztergályhorváti Ete Etes Etyek Fábiánháza Fábiánsebestyén Fácánkert Fadd Fáj Fajsz Fancsal Farád Farkasgyepű Farkaslyuk Farmos Fazekasboda Fedémes Fehértó Fehérvárcsurgó Feked

Feketeerdő Felcsút Feldebrő Felgyő Felpéc Felsőberecki Felsőcsatár Felsődobsza Felsőegerszeg Felsőgagy Felsőjánosfa Felsőkelecsény Felsőlajos Felsőmarác Felsőmocsolád Felsőnána Felsőnyárád Felsőnyék Felsőörs Felsőpáhok Felsőpetény Felsőrajk Felsőregmec Felsőszenterzsébet Felsőszentiván Felsőszentmárton Felsőszölnök Felsőtárkány Felsőtelekes Felsőtold Felsővadász Fényeslitke Fenyőfő Ferencszállás Fertőboz Fertőd Fertőendréd Fertőhomok Fertőrákos Fertőszentmiklós Fertőszéplak Fiad Filkeháza Fityeház Foktő Folyás Fonó Fony Forráskút Forró Földeák Földes Főnyed Fulókércs Furta

Füle Fülesd Fülöp Fülöpháza Fülöpjakab Fülöpszállás Fülpösdaróc Fürged Füzér Füzérkajata Füzérkomlós Füzérradvány Füzesgyarmat Fűzvölgy Gáborján Gáborjánháza Gacsály Gadács Gadány Gadna Gádoros Gagyapáti Gagybátor Gagyvendégi Galambok Galgaguta Galgagyörk Galgahévíz Galgamácsa Gálosfa Galvács Gamás Ganna Gánt Gara Garáb Garabonc Garadna Garbolc Garé Gasztony Gátér Gávavencsellő Géberjén Gecse Géderlak Gégény Gelej Gelénes Gellénháza Gelse Gelsesziget Gemzse Gencsapáti Gérce

Gerde Gerendás Gerényes Geresdlak Gerjen Gersekarát Geszt Gesztely Geszteréd Gétye Gic Gige Gilvánfa Girincs Gógánfa Golop Gomba Gombosszeg Gór Gordisa Gosztola Gödre Gölle Gömörszőlős Gönc Göncruszka Gönyű Görbeháza Görcsöny Görcsönydoboka Görgeteg Gősfa Grábóc Gulács Gutorfölde Gyalóka Gyanógeregye Gyarmat Gyékényes Gyenesdiás Gyepükaján Gyermely Gyód Gyomaendrőd Gyóró Gyömöre Gyöngyfa Gyöngyösfalu Gyöngyöshalász Gyöngyösmellék Gyöngyösoroszi Gyöngyöspata Gyöngyössolymos Gyöngyöstarján Gyönk

533

Győrasszonyfa Györe Györgytarló Györköny Győrladamér Győröcske Győrság Győrsövényház Győrszemere Győrtelek Győrújfalu Győrvár Győrzámoly Gyugy Gyulaháza Gyulaj Gyulakeszi Gyúró Gyügye Gyüre Gyűrűs Hács Hagyárosbörönd Hahót Hajdúbagos Hajdúböszörmény Hajdúdorog Hajdúnánás Hajdúszoboszló Hajdúszovát Hajmás Hajmáskér Hajós Halastó Halászi Halimba Halmaj Halmajugra Halogy Hangács Hangony Hantos Harasztifalu Harc Harka Harkakötöny Harkány Háromfa Háromhuta Harsány Hárskút Harta Hásságy Hédervár Hedrehely

Hegyesd Hegyeshalom Hegyfalu Hegyháthodász Hegyhátmaróc Hegyhátsál Hegyhátszentjakab Hegyhátszentmárton Hegyhátszentpéter Hegykő Hegymagas Hegymeg Hegyszentmárton Héhalom Hejce Hejőbába Hejőkeresztúr Hejőkürt Hejőpapi Hejőszalonta Helesfa Helvécia Hencida Hencse Hercegkút Hercegszántó Heréd Héreg Herencsény Herend Heresznye Hermánszeg Hernád Hernádbűd Hernádcéce Hernádkak Hernádkércs Hernádnémeti Hernádpetri Hernádszentandrás Hernádszurdok Hernádvécse Hernyék Hét Hetefejércse Hetes Hetvehely Hetyefő Hevesaranyos Hevesvezekény Hévíz Hévízgyörk Hidas Hidasnémeti Hidegkút

Hidegség Hidvégardó Himesháza Himod Hirics Hobol Hodász Hódmezővásárhely Hollád Hollóháza Hollókő Homokbödöge Homokkomárom Homokmégy Homokszentgyörgy Homorúd Homrogd Hont Horpács Hort Hortobágy Horváthertelend Horvátlövő Horvátzsidány Hosszúhetény Hosszúpályi Hosszúpereszteg Hosszúvíz Hosszúvölgy Hosztót Hottó Hőgyész Hövej Hugyag Hunya Hunyadfalva Husztót Ibafa Iborfia Igal Igar Igrici Iharos Iharosberény Ikervár Iklad Iklanberény Iklódbördőce Ikrény Iliny Ilk Illocska Imola Imrehegy Ináncs

Inárcs Inke Ipacsfa Ipolydamásd Ipolytarnóc Ipolytölgyes Ipolyvece Iregszemcse Irota Ispánk Istenmezeje Istvándi Iszkaszentgyörgy Iszkáz Isztimér Ivád Iván Ivánbattyán Ivánc Iváncsa Ivándárda Izmény Izsák Izsófalva Jágónak Ják Jakabszállás Jákfa Jákfalva Jákó Jánd Jánkmajtis Jánoshalma Jánosháza Jánoshida Jánossomorja Járdánháza Jármi Jásd Jászágó Jászalsószentgyörgy Jászboldogháza Jászdózsa Jászfelsőszentgyörgy Jászfényszaru Jászivány Jászjákóhalma Jászkarajenő Jászkisér Jászladány Jászszentandrás Jászszentlászló Jásztelek Jéke Jenő

534

Jobaháza Jobbágyi Jósvafő Juta Kaba Kacorlak Kács Kacsóta Kadarkút Kajárpéc Kajászó Kajdacs Kakasd Kákics Kakucs Kál Kalaznó Káld Kálló Kallósd Kállósemjén Kálmáncsa Kálmánháza Kálócfa Káloz Kám Kamond Kamut Kánó Kántorjánosi Kány Kánya Kányavár Kapolcs Kápolna Kápolnásnyék Kapoly Kaposfő Kaposgyarmat Kaposhomok Kaposkeresztúr Kaposmérő Kapospula Kaposújlak Kaposszekcső Kaposszerdahely Káptalanfa Káptalantóti Kára Karácsond Karád Karakó Karakószörcsök Karancsalja Karancsberény

Karancskeszi Karancslapujtő Karancsság Kárász Karcag Karcsa Kardos Kardoskút Karmacs Károlyháza Karos Kásád Kaskantyú Kastélyosdombó Kaszaper Kaszó Katádfa Katafa Kátoly Katymár Káva Kávás Kazár Kázsmárk Kazsok Kecel Kecskéd Kehidakustány Kék Kékcse Kéked Kékesd Kékkút Kelebia Keléd Kelemér Kéleshalom Kelevíz Kemence Kemendollár Kemeneshőgyész Kemeneskápolna Kemenesmagasi Kemenesmihályfa Kemenespálfa Kemenessömjén Kemenesszentmárton Kemenesszentpéter Keménfa Kémes Kemestaródfa Kemse Kenderes Kenéz Kenézlő

Kengyel Kenyeri Kercaszomor Kercseliget Kerecsend Kerecseny Kerekegyháza Kereki Kerékteleki Keresztéte Kerkabarabás Kerkafalva Kerkakutas Kerkáskápolna Kerkaszentkirály Kerkateskánd Kérsemjén Kerta Kertészsziget Keszeg Kesznyéten Keszőhidegkút Kesztölc Keszü Kétbodony Kétegyháza Kéthely Kétpó Kétsoprony Kétújfalu Kétvölgy Kéty Kevermes Kilimán Kimle Kincsesbánya Királd Királyegyháza Királyhegyes Királyszentistván Kisapáti Kisapostag Kisar Kisasszond Kisasszonyfa Kisbabot Kisbágyon Kisbajcs Kisbajom Kisbárapáti Kisbárkány Kisberény Kisberzseny Kisbeszterce Kisbodak

Kisbucsa Kisbudmér Kiscsécs Kiscsehi Kiscsősz Kisdér Kisdobsza Kisdombegyház Kisdorog Kisecset Kisfalud Kisfüzes Kisgörbő Kisgyalán Kisgyőr Kishajmás Kisharsány Kishartyán Kisherend Kishódos Kishuta Kisigmánd Kisjakabfalva Kiskassa Kiskinizs Kiskorpád Kisköre Kiskunlacháza Kiskunmajsa Kiskutas Kisláng Kisléta Kislippó Kislőd Kismányok Kismarja Kismaros Kisnamény Kisnána Kisnémedi Kisnyárád Kispalád Kispáli Kispirit Kisrákos Kisrécse Kisrozvágy Kissikátor Kissomlyó Kistamási Kistapolca Kistokaj Kistolmács Kistormás Kistótfalu

535

Kisújszállás Kisunyom Kisvarsány Kisvásárhely Kisvaszar Kisvejke Kiszombor Kiszsidány Kisszállás Kisszékely Kisszekeres Kisszentmárton Kissziget Kisszőlős Klárafalva Kocs Kocsér Kocsola Kocsord Kóka Kokad Kolontár Komádi Komjáti Komlódtótfalu Komlósd Komlóska Komoró Kompolt Kondó Kondorfa Kondoros Kóny Konyár Kópháza Koppányszántó Korlát Koroncó Kórós Kosd Kóspallag Kótaj Kovácshida Kovácsszénája Kovácsvágás Kozárd Kozmadombja Köblény Köcsk Kökény Kőkút Kölcse Kölesd Kölked Kömlő

Kömlőd Kömörő Kömpöc Környe Köröm Kőröshegy Körösladány Körösnagyharsány Köröstarcsa Kőröstetétlen Körösújfalu Körösszakál Körösszegapáti Kőszárhegy Kőszegdoroszló Kőszegpaty Kőszegszerdahely Kötcse Kötegyán Kőtelek Kővágóörs Kővágószőlős Kővágótöttös Kövegy Köveskál Krasznokvajda Kulcs Kunadacs Kunágota Kunbaja Kunbaracs Kuncsorba Kunfehértó Kunhegyes Kunmadaras Kunpeszér Kunszállás Kunszentmárton Kunszentmiklós Kunsziget Kup Kupa Kurd Kurityán Kustánszeg Kutas Kutasó Kübekháza Külsősárd Külsővat Küngös Lábod Lácacséke Lad Ladánybene

Ládbesenyő Lajoskomárom Lajosmizse Lak Lakhegy Lakitelek Lakócsa Lánycsók Lápafő Lapáncsa Laskod Lasztonya Látrány Lázi Leányvár Lébény Legénd Legyesbénye Léh Lénárddaróc Lendvadedes Lendvajakabfa Lengyel Lengyeltóti Lepsény Lesencefalu Lesenceistvánd Lesencetomaj Létavértes Letenye Letkés Levél Levelek Libickozma Lickóvadamos Liget Ligetfalva Lipót Lippó Liptód Lispeszentadorján Liszó Litér Litka Litke Lócs Lókút Lónya Lórév Lothárd Lovas Lovasberény Lovászhetény Lovászi Lovászpatona

Lőkösháza Lövő Lövőpetri Lucfalva Ludányhalászi Ludas Lukácsháza Lulla Lúzsok Mád Madaras Madocsa Maglóca Mágocs Magosliget Magy Magyaralmás Magyaratád Magyarbánhegyes Magyarbóly Magyarcsanád Magyardombegyház Magyaregregy Magyaregres Magyarföld Magyargéc Magyargencs Magyarhertelend Magyarhomorog Magyarkeresztúr Magyarkeszi Magyarlak Magyarlukafa Magyarmecske Magyarnádalja Magyarnándor Magyarpolány Magyarsarlós Magyarszecsőd Magyarszék Magyarszentmiklós Magyarszerdahely Magyarszombatfa Magyartelek Majs Makád Makkoshotyka Maklár Malomsok Mályi Mályinka Mánd Mándok Mánfa Mány

536

Maráza Marcalgergelyi Marcaltő Márfa Máriahalom Máriakálnok Máriakéménd Márianosztra Máriapócs Markaz Márkháza Márkó Markóc Markotabödöge Maróc Marócsa Márok Márokföld Márokpapi Maroslele Mártély Martonfa Martonyi Mátételke Mátraballa Mátraderecske Mátramindszent Mátranovák Mátraszele Mátraszentimre Mátraszőlős Mátraterenye Mátraverebély Mátyásdomb Matty Mátyus Máza Mecseknádasd Mecsekpölöske Mecsér Medgyesbodzás Medgyesegyháza Medina Megyaszó Megyehíd Megyer Meggyeskovácsi Méhkerék Méhtelek Mekényes Mélykút Mencshely Mende Méra Merenye

Mérges Mérk Mernye Mersevát Mesterháza Mesteri Mesterszállás Meszes Meszlen Mesztegnyő Mezőberény Mezőcsát Mezőcsokonya Meződ Mezőfalva Mezőgyán Mezőhegyes Mezőhék Mezőkeresztes Mezőkomárom Mezőladány Mezőlak Mezőnagymihály Mezőnyárád Mezőörs Mezőpeterd Mezősas Mezőszemere Mezőszentgyörgy Mezőszilas Mezőtárkány Mezőtúr Mezőzombor Miháld Mihályfa Mihálygerge Mihályháza Mihályi Mike Mikebuda Mikekarácsonyfa Mikepércs Miklósi Mikófalva Mikóháza Mikosszéplak Milejszeg Milota Mindszentgodisa Mindszentkálla Misefa Miske Miszla Mocsa Mogyorósbánya

Mogyoróska Moha Mohora Molnári Molnaszecsőd Molvány Monaj Monok Mónosbél Monostorapáti Monostorpályi Monoszló Monyoród Mórágy Mórahalom Móricgát Mórichida Mosdós Mosonszentmiklós Mosonszolnok Mozsgó Mőcsény Mucsfa Mucsi Múcsony Muhi Murakeresztúr Murarátka Muraszemenye Murga Murony Nábrád Nadap Nádasd Nádasdladány Nádudvar Nágocs Nagyacsád Nagyalásony Nagyar Nagybajcs Nagybajom Nagybakónak Nagybánhegyes Nagybaracska Nagybarca Nagybárkány Nagyberény Nagyberki Nagybörzsöny Nagybudmér Nagycenk Nagycsány Nagycsécs Nagycsepely

Nagycserkesz Nagydém Nagydobos Nagydobsza Nagydorog Nagyér Nagyesztergár Nagyfüged Nagygeresd Nagygörbő Nagygyimót Nagyhajmás Nagyharsány Nagyhegyes Nagyhódos Nagyhuta Nagyigmánd Nagyiván Nagykamarás Nagykapornak Nagykarácsony Nagykereki Nagykeresztúr Nagykinizs Nagykónyi Nagykorpád Nagykozár Nagykökényes Nagykölked Nagykörű Nagykutas Nagylak Nagylengyel Nagylóc Nagylók Nagylózs Nagymágocs Nagymányok Nagymaros Nagymizdó Nagynyárád Nagyoroszi Nagypáli Nagypall Nagypeterd Nagypirit Nagyrábé Nagyrada Nagyrákos Nagyrécse Nagyréde Nagyrév Nagyrozvágy Nagysáp Nagysimonyi

537

Nagyszakácsi Nagyszékely Nagyszekeres Nagyszénás Nagyszentjános Nagyszokoly Nagytálya Nagytevel Nagytilaj Nagytótfalu Nagytőke Nagyút Nagyvarsány Nagyváty Nagyvázsony Nagyvejke Nagyveleg Nagyvenyim Nagyvisnyó Nak Napkor Nárai Narda Naszály Négyes Nekézseny Nemesapáti Nemesbikk Nemesborzova Nemesbőd Nemesbük Nemescsó Nemesdéd Nemesgörzsöny Nemesgulács Nemeshany Nemeshetés Nemeske Nemeskér Nemeskeresztúr Nemeskisfalud Nemeskocs Nemeskolta Nemesládony Nemesmedves Nemesnádudvar Nemesnép Nemespátró Nemesrádó Nemesrempehollós Nemessándorháza Nemesvámos Nemesvid Nemesvita Nemesszalók

Nemesszentandrás Németbánya Németfalu Németkér Nemti Neszmély Nézsa Nick Nikla Nógrád Nógrádkövesd Nógrádmarcal Nógrádmegyer Nógrádsáp Nógrádsipek Nógrádszakál Nóráp Noszlop Noszvaj Nova Novaj Novajidrány Nőtincs Nyalka Nyárád Nyáregyháza Nyárlőrinc Nyársapát Nyésta Nyim Nyírábrány Nyíracsád Nyirád Nyíradony Nyírbéltek Nyírbogát Nyírbogdány Nyírcsaholy Nyírcsászári Nyírderzs Nyírgelse Nyírgyulaj Nyíri Nyíribrony Nyírjákó Nyírkarász Nyírkáta Nyírkércs Nyírlövő Nyírlugos Nyírmártonfalva Nyírmeggyes Nyírmihálydi Nyírparasznya Nyírpazony

Nyírpilis Nyírtass Nyírtét Nyírtura Nyírvasvári Nyomár Nyőgér Nyugotszenterzsébet Nyúl Óbánya Óbarok Óbudavár Ócsárd Ófalu Ófehértó Óföldeák Óhíd Okány Okorág Okorvölgy Olasz Olaszfa Olaszfalu Olaszliszka Olcsva Olcsvaapáti Old Ólmod Oltárc Onga Ónod Ópályi Ópusztaszer Orbányosfa Orci Ordacsehi Ordas Orfalu Orfű Orgovány Ormándlak Ormosbánya Oroszi Oroszló Orosztony Ortaháza Osli Ostffyasszonyfa Ostoros Oszkó Oszlár Osztopán Ózdfalu Ozmánbük Ozora

Öcs Őcsény Öcsöd Ököritófülpös Ölbő Ömböly Őr Öregcsertő Öreglak Őrhalom Őrimagyarósd Őriszentpéter Örkény Örményes Örménykút Őrtilos Örvényes Ősagárd Ősi Öskü Öttevény Öttömös Ötvöskónyi Pácin Pacsa Pácsony Padár Páhi Páka Pakod Pákozd Palé Pálfa Pálfiszeg Pálháza Páli Palkonya Pálmajor Pálmonostora Palotabozsok Palotás Paloznak Pamlény Pamuk Pánd Pankasz Pannonhalma Pányok Panyola Pap Pápadereske Pápakovácsi Pápasalamon Pápateszér Papkeszi

538

Pápoc Papos Páprád Parád Parádsasvár Parasznya Paszab Pásztori Pat Patak Patalom Patapoklosi Patca Pátka Patosfa Pátroha Patvarc Pátyod Pázmánd Pázmándfalu Pecöl Pécsbagota Pécsdevecser Pécsely Pécsudvard Pécsvárad Pellérd Pély Penc Penészlek Pénzesgyőr Penyige Pér Pere Perecse Pereked Perenye Peresznye Pereszteg Perkáta Perkupa Perőcsény Peterd Péterhida Péteri Pétervására Pethőhenye Petneháza Petőfibánya Petőfiszállás Petőháza Petőmihályfa Petrikeresztúr Petrivente Pettend

Piliny Piliscsév Pilismarót Pincehely Pinkamindszent Pinnye Piricse Pirtó Piskó Pitvaros Pócsa Pocsaj Pócspetri Pogány Pogányszentpéter Pókaszepetk Polány Polgár Polgárdi Porcsalma Pornóapáti Poroszló Porpác Porrog Porrogszentkirály Porrogszentpál Pórszombat Porva Pósfa Potony Potyond Pölöske Pölöskefő Pörböly Pördefölde Pötréte Prügy Pula Pusztaapáti Pusztaberki Pusztacsalád Pusztacsó Pusztadobos Pusztaederics Pusztafalu Pusztaföldvár Pusztahencse Pusztakovácsi Pusztamagyaród Pusztamérges Pusztamiske Pusztamonostor Pusztaottlaka Pusztaradvány Pusztaszemes

Pusztaszentlászló Pusztaszer Pusztavacs Pusztavám Püski Püspökhatvan Püspökladány Püspökmolnári Püspökszilágy Rábacsanak Rábacsécsény Rábagyarmat Rábahídvég Rábakecöl Rábapatona Rábapaty Rábapordány Rábasebes Rábaszentandrás Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Rábatamási Rábatöttös Rábcakapi Rácalmás Ráckeresztúr Rád Rádfalva Rádóckölked Radostyán Ragály Rajka Rakaca Rakacaszend Rákóczibánya Rákócziújfalu Ráksi Ramocsa Ramocsaháza Rápolt Raposka Rásonysápberencs Rátka Rátót Ravazd Recsk Réde Rédics Regéc Regenye Regöly Rém Répáshuta Répcelak Répceszemere

Répceszentgyörgy Répcevis Resznek Rétalap Rétközberencs Rétság Révfülöp Révleányvár Rezi Ricse Rigács Rigyác Rimóc Rinyabesenyő Rinyakovácsi Rinyaszentkirály Rinyaújlak Rinyaújnép Rohod Románd Romhány Romonya Rózsafa Rozsály Rózsaszentmárton Röjtökmuzsaj Rönök Röszke Rudabánya Rudolftelep Rum Ruzsa Ságújfalu Ságvár Sajóbábony Sajóecseg Sajógalgóc Sajóhídvég Sajóivánka Sajókápolna Sajókaza Sajókeresztúr Sajólád Sajólászlófalva Sajómercse Sajónémeti Sajóörös Sajópálfala Sajópetri Sajópüspöki Sajósenye Sajószöged Sajóvámos Sajóvelezd Sajtoskál

539

Salföld Salköveskút Salomvár Sály Sámod Sámsonháza Sand Sántos Sáp Sáránd Sárazsadány Sárbogárd Sáregres Sárfimizdó Sárhida Sárisáp Sarkad Sarkadkeresztúr Sárkeresztes Sárkeresztúr Sárkeszi Sármellék Sárok Sárosd Sárospatak Sárpilis Sárrétudvari Sarród Sárszentágota Sárszentlőrinc Sárszentmihály Sarud Sásd Sáska Sáta Sátorhely Sávoly Sé Segesd Selyeb Sellye Semjén Semjénháza Sénye Sényő Seregélyes Serényfalva Sérsekszőlős Sikátor Siklósbodony Siklósnagyfalu Sima Simaság Simonfa Simontornya

Sióagárd Siójut Sirok Sitke Sobor Sokorópátka Solt Soltszentimre Soltvadkert Sóly Som Somberek Somlójenő Somlószőlős Somlóvásárhely Somlóvecse Somodor Somogyacsa Somogyapáti Somogyaracs Somogyaszaló Somogybabod Somogybükkösd Somogycsicsó Somogydöröcske Somogyegres Somogyfajsz Somogygeszti Somogyhárságy Somogyhatvan Somogyjád Somogymeggyes Somogysámson Somogysárd Somogysimonyi Somogyszentpál Somogyszil Somogyszob Somogytúr Somogyudvarhely Somogyvámos Somogyvár Somogyviszló Somogyzsitfa Sonkád Soponya Sopronhorpács Sopronkövesd Sopronnémeti Sorkifalud Sorkikápolna Sormás Sorokpolány Sóshartyán Sóstófalva

Sósvertike Sótony Söjtör Söpte Söréd Sukoró Sumony Súr Surd Sükösd Sümegcsehi Sümegprága Süttő Szabadbattyán Szabadegyháza Szabadhídvég Szabadi Szabadkígyós Szabadszállás Szabadszentkirály Szabás Szabolcs Szabolcsbáka Szabolcsveresmart Szágy Szajk Szajla Szajol Szakácsi Szakadát Szakáld Szakály Szakcs Szakmár Szaknyér Szakoly Szakony Szakonyfalu Szákszend Szalafő Szalánta Szalapa Szalaszend Szalatnak Szálka Szalkszentmárton Szalmatercs Szalonna Szamosangyalos Szamosbecs Szamoskér Szamossályi Szamostatárfalva Szamosújlak Szamosszeg

Szanda Szank Szántód Szany Szápár Szaporca Szár Szárász Szárazd Szárföld Szárliget Szarvasgede Szarvaskend Szarvaskő Szászberek Szászfa Szászvár Szatmárcseke Szátok Szatta Szatymaz Szava Szebény Szécsénke Szécsényfelfalu Szécsisziget Szederkény Szedres Szegerdő Szeghalom Szegi Szegilong Szegvár Székely Székelyszabar Székkutas Szeleste Szelevény Szellő Szemely Szemenye Szemere Szendehely Szendrő Szendrőlád Szenna Szenta Szentantalfa Szentbalázs Szentbékkálla Szentborbás Szentdénes Szentdomonkos Szente Szentegát

540

Szentes Szentgál Szentgáloskér Szentgyörgyvár Szentgyörgyvölgy Szentimrefalva Szentistván Szentistvánbaksa Szentjakabfa Szentkatalin Szentkirály Szentkirályszabadja Szentkozmadombja Szentlászló Szentliszló Szentlőrinckáta Szentmargitfalva Szentmártonkáta Szentpéterfa Szentpéterfölde Szentpéterszeg Szentpéterúr Szenyér Szepetnek Szerecseny Szeremle Szerep Szergény Szigetbecse Szigetcsép Szigetszentmárton Szigetújfalu Szigliget Szihalom Szijártóháza Szil Szilágy Szilaspogony Szilsárkány Szilvágy Szilvás Szilvásvárad Szilvásszentmárton Szin Szinpetri Szirák Szirmabesenyő Szob Szokolya Szólád Szomód Szomolya Szomor Szorgalmatos Szorosad

Szőc Szőce Szögliget Szőke Szőkéd Szőkedencs Szőlősardó Szőlősgyörök Szörény Szúcs Szuha Szuhafő Szuhakálló Szuhogy Szulimán Szulok Szurdokpüspöki Szűcsi Szügy Szűr Tab Tabajd Tabdi Táborfalva Tác Tagyon Takácsi Tákos Taktabáj Taktaharkány Taktakenéz Taktaszada Taliándörögd Tállya Tamási Tanakajd Táp Tápióbicske Tápiógyörgye Tápióság Tápiószentmárton Tápiószőlős Táplánszentkereszt Tapsony Tápszentmiklós Tar Tarany Tarcal Tard Tardona Tardos Tarhos Tarján Tarjánpuszta Tárkány

Tarnabod Tarnalelesz Tarnaméra Tarnaörs Tarnaszentmária Tarnaszentmiklós Tarnazsadány Tárnokréti Tarpa Tarrós Táska Tass Taszár Tataháza Tatárszentgyörgy Tázlár Tékes Teklafalu Telekes Telekgerendás Teleki Telkibánya Tengelic Tengeri Tengőd Tenk Tényő Tépe Terem Terény Tereske Teresztenye Terpes Tés Tésa Tésenfa Téseny Teskánd Tét Tetétlen Tevel Tibolddaróc Tiborszállás Tihany Tikos Tilaj Timár Tiszaadony Tiszaalpár Tiszabábolna Tiszabecs Tiszabercel Tiszabezdéd Tiszabő Tiszabura

Tiszacsécse Tiszacsege Tiszacsermely Tiszadada Tiszaderzs Tiszadob Tiszadorogma Tiszaeszlár Tiszafüred Tiszagyenda Tiszagyulaháza Tiszaigar Tiszainoka Tiszajenő Tiszakanyár Tiszakarád Tiszakécske Tiszakerecseny Tiszakeszi Tiszakóród Tiszakürt Tiszaladány Tiszamogyorós Tiszanagyfalu Tiszanána Tiszaörs Tiszapalkonya Tiszapüspöki Tiszarád Tiszaroff Tiszasas Tiszasüly Tiszaszalka Tiszaszentimre Tiszaszentmárton Tiszasziget Tiszaszőlős Tiszatardos Tiszatarján Tiszatelek Tiszatenyő Tiszaug Tiszavalk Tiszavárkony Tiszavid Tisztaberek Tivadar Tóalmás Tófalu Tófej Tófű Tokaj Tokod Tokodaltáró Tokorcs

541

Tolcsva Told Tolmács Tolnanémedi Tomajmonostora Tomor Tompa Tompaládony Tordas Tormafölde Tormás Tormásliget Tornabarakony Tornakápolna Tornanádaska Tornaszentandrás Tornaszentjakab Tornyiszentmiklós Tornyosnémeti Tornyospálca Torony Torvaj Tószeg Tótkomlós Tótszentgyörgy Tótszentmárton Tótszerdahely Tótújfalu Tótvázsony Töltéstava Tömörd Tömörkény Törökkoppány Törtel Töttös Trizs Tunyogmatolcs Túristvándi Túrkeve Túrony Túrricse Tuzsér Türje Tüskevár Tyukod Udvar Udvari Ugod Újbarok Újcsanálos Újdombrád Újfehértó Újhartyán Újiráz Újireg

Újkenéz Újkér Újlengyel Újléta Újlőrincfalva Újpetre Újrónafő Újsolt Újszalonta Újszentiván Újszentmargita Újszilvás Újtelek Újtikos Újudvar Újvárfalva Ukk Und Úny Uppony Ura Uraiújfalu Úrhida Úri Úrkút Uszka Uszód Uzsa Üllés Vácduka Vácegres Váchartyán Váckisújfalu Vácszentlászló Vadna Vadosfa Vág Vágáshuta Vaja Vajdácska Vajszló Vajta Vál Valkó Valkonya Vállaj Vállus Vámosatya Vámoscsalád Vámosgyörk Vámosmikola Vámosoroszi Vámospércs Vámosújfalu Vámosszabadi

Váncsod Vanyarc Vanyola Várad Váralja Varászló Váraszó Várbalog Varbó Varbóc Várda Várdomb Várfölde Varga Várgesztes Várkesző Várong Városföld Városlőd Varsád Varsány Várvölgy Vasad Vasalja Vásárosbéc Vásárosdombó Vásárosfalu Vásárosmiske Vasasszonyfa Vasboldogasszony Vasegerszeg Vashosszúfalu Vaskeresztes Vaskút Vasmegyer Vaspör Vassurány Vasvár Vaszar Vászoly Vasszécseny Vasszentmihály Vasszilvágy Vát Vatta Vázsnok Vécs Végegyháza Vejti Vékény Vekerd Velem Velemér Velény Véménd

Vének Vép Vereb Verőce Verpelét Verseg Versend Vértesacsa Vértesboglár Vérteskethely Vértessomló Vértestolna Vértesszőlős Vése Veszkény Veszprémfajsz Veszprémgalsa Veszprémvarsány Vésztő Vezseny Vid Vigántpetend Villány Villánykövesd Vilmány Vilonya Vilyvitány Vinár Vindornyafok Vindornyalak Vindornyaszőlős Visnye Visonta Viss Visz Viszák Viszló Visznek Vitnyéd Vízvár Vizslás Vizsoly Vokány Vonyarcvashegy Vöckönd Völcsej Vönöck Vöröstó Vörs Zabar Zádor Zádorfalva Zagyvarékas Zagyvaszántó Záhony

542

Zajk Zajta Zákány Zákányfalu Zákányszék Zala Zalaapáti Zalabaksa Zalabér Zalaboldogfa Zalacsány Zalacséb Zalaerdőd Zalagyömörő Zalahaláp Zalaháshágy Zalaigrice Zalaistvánd Zalakaros

Zalakomár Zalaköveskút Zalalövő Zalameggyes Zalamerenye Zalasárszeg Zalaszabar Zalaszántó Zalaszegvár Zalaszentbalázs Zalaszentgrót Zalaszentgyörgy Zalaszentiván Zalaszentjakab Zalaszentlászló Zalaszentlőrinc Zalaszentmárton Zalaszentmihály Zalaszombatfa

Zaláta Zalatárnok Zalaújlak Zalavár Zalavég Zalkod Zamárdi Zámoly Zánka Zaránk Závod Zebecke Zebegény Zemplénagárd Zengővárkony Zichyújfalu Zics Ziliz Zimány

Zók Zomba Zubogy Zsadány Zsáka Zsámbok Zsana Zsarolyán Zsebeháza Zsédeny Zselickisfalud Zselickislak Zselicszentpál Zsennye Zsira Zsombó Zsujta Zsurk

543

8. számú melléklet: A 10.000 fő lakosságszámnál kevesebb, vagy 120 fő/km2- nél kisebb népsűrűséggel rendelkező települések listája (mely tartalmazza a Budapest agglomerációjához tartozó településeket is) Aba Abádszalók Abaliget Abasár Abaújalpár Abaújkér Abaújlak Abaújszántó Abaújszolnok Abaújvár Abda Abod Ábrahámhegy Ács Acsa Acsád Acsalag Ácsteszér Adács Ádánd Adásztevel Adony Adorjánháza Adorjás Ág Ágasegyháza Ágfalva Aggtelek Agyagosszergény Ajak Aka Akasztó Alacska Alap Alattyán Alcsútdoboz Aldebrő Algyő Alibánfa Almamellék Almásfüzitő Almásháza Almáskamarás Almáskeresztúr Álmosd Alsóberecki Alsóbogát Alsódobsza

Alsógagy Alsómocsolád Alsónána Alsónemesapáti Alsónyék Alsóörs Alsópáhok Alsópetény Alsórajk Alsóregmec Alsószenterzsébet Alsószentiván Alsószentmárton Alsószölnök Alsószuha Alsótelekes Alsótold Alsóújlak Alsóvadász Alsózsolca Ambrózfalva Anarcs Andocs Andornaktálya Andrásfa Annavölgy Apácatorna Apagy Apaj Aparhant Apátfalva Apátistvánfalva Apátvarasd Apc Áporka Apostag Aranyosapáti Aranyosgadány Arka Arló Arnót Ároktő Árpádhalom Árpás Ártánd Ásotthalom Ásványráró Aszaló

Ászár Aszód Aszófő Áta Átány Atkár Attala Babarc Babarcszőlős Babócsa Bábolna Bábonymegyer Babosdöbréte Babót Bácsalmás Bácsbokod Bácsborsód Bácsszentgyörgy Bácsszőlős Badacsonytomaj Badacsonytördemic Bag Bagamér Baglad Bagod Bágyogszovát Baj Bajánsenye Bajna Bajót Bak Bakháza Bakóca Bakonszeg Bakonya Bakonybánk Bakonybél Bakonycsernye Bakonygyirót Bakonyjákó Bakonykoppány Bakonykúti Bakonynána Bakonyoszlop Bakonypéterd Bakonypölöske Bakonyság Bakonysárkány

Bakonyszentiván Bakonyszentkirály Bakonyszentlászló Bakonyszombathely Bakonyszücs Bakonytamási Baks Baksa Baktakék Baktalórántháza Baktüttös Balajt Balástya Balaton Balatonakali Balatonalmádi Balatonberény Balatonboglár Balatoncsicsó Balatonederics Balatonendréd Balatonfenyves Balatonfőkajár Balatonföldvár Balatonfűzfő Balatongyörök Balatonhenye Balatonkenese Balatonkeresztúr Balatonlelle Balatonmagyaród Balatonmáriafürdő Balatonőszöd Balatonrendes Balatonszabadi Balatonszárszó Balatonszemes Balatonszentgyörgy Balatonszepezd Balatonszőlős Balatonudvari Balatonújlak Balatonvilágos Balinka Balkány Ballószög Balmazújváros Balogunyom

544

Balotaszállás Balsa Bálványos Bana Bánd Bánfa Bánhorváti Bánk Bánokszentgyörgy Bánréve Bár Barabás Baracs Baracska Báránd Baranyahídvég Baranyajenő Baranyaszentgyörgy Barbacs Barcs Bárdudvarnok Barlahida Bárna Barnag Bársonyos Basal Baskó Báta Bátaapáti Bátaszék Baté Bátmonostor Bátor Bátorliget Battonya Bátya Batyk Bázakerettye Bazsi Béb Becsehely Becske Becskeháza Becsvölgye Bedegkér Bedő Bejcgyertyános Békás Bekecs Békéssámson Békésszentandrás Bekölce Bélapátfalva Bélavár Belecska

Beled Beleg Belezna Bélmegyer Beloiannisz Belsősárd Belvárdgyula Benk Bénye Bér Bérbaltavár Bercel Beregdaróc Beregsurány Berekböszörmény Berekfürdő Beremend Berente Beret Berettyóújfalu Berhida Berkenye Berkesd Berkesz Bernecebaráti Berzék Berzence Besence Besenyőd Besenyőtelek Besenyszög Besnyő Beszterec Bezedek Bezenye Bezeréd Bezi Bicsérd Bihardancsháza Biharkeresztes Biharnagybajom Bihartorda Biharugra Bikács Bikal Biri Birján Bisse Boba Bocfölde Boconád Bócsa Bocska Bocskaikert Boda

Bodajk Bodmér Bodolyabér Bodonhely Bodony Bodorfa Bodrog Bodroghalom Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Bodrogolaszi Bódvalenke Bódvarákó Bódvaszilas Bogács Bogád Bogádmindszent Bogdása Bogyiszló Bogyoszló Bojt Bókaháza Bokod Bokor Boldog Boldogasszonyfa Boldogkőújfalu Boldogkőváralja Boldva Bolhás Bolhó Bóly Boncodfölde Bonyhádvarasd Bonnya Bordány Borgáta Borjád Borota Borsfa Borsodbóta Borsodgeszt Borsodivánka Borsodnádasd Borsodszentgyörgy Borsodszirák Borsosberény Borszörcsök Borzavár Bosta Botpalád Botykapeterd Bozzai Bozsok Bózsva

Bő Bőcs Böde Bödeháza Bögöt Bögöte Böhönye Bököny Bölcske Bőny Börcs Börzönce Bősárkány Bőszénfa Bucsa Bucsu Búcsúszentlászló Bucsuta Bugac Bugacpusztaháza Bugyi Buj Buják Buzsák Bük Bükkábrány Bükkaranyos Bükkmogyorósd Bükkösd Bükkszék Bükkszenterzsébet Bükkszentkereszt Bükkszentmárton Bükkzsérc Bürüs Büssü Büttös Cák Cakóháza Cece Cégénydányád Ceglédbercel Cered Chernelházadamonya Cibakháza Cigánd Cikó Cirák Cún Csabacsűd Csabaszabadi Csabdi Csabrendek Csáfordjánosfa Csaholc

545

Csajág Csákány Csákánydoroszló Csákberény Csákvár Csanádalberti Csanádapáca Csanádpalota Csánig Csány Csányoszró Csanytelek Csapi Csapod Csárdaszállás Csarnóta Csaroda Császár Császártöltés Császló Csátalja Csatár Csataszög Csatka Csávoly Csebény Csécse Csegöld Csehbánya Csehi Csehimindszent Csém Csemő Csempeszkopács Csengele Csenger Csengersima Csengerújfalu Csengőd Csénye Csenyéte Csép Csépa Csepreg Csér Cserdi Cserénfa Cserépfalu Cserépváralja Cserháthaláp Cserhátsurány Cserhátszentiván Cserkeszőlő Cserkút Csernely

Cserszegtomaj Csertalakos Csertő Csesznek Csesztreg Csesztve Csetény Csévharaszt Csibrák Csikéria Csikóstőttős Csikvánd Csincse Csipkerek Csitár Csobád Csobaj Csókakő Csokonyavisonta Csokvaomány Csolnok Csólyospálos Csoma Csombárd Csongrád Csonkahegyhát Csonkamindszent Csopak Csór Csorna Csorvás Csót Csöde Csögle Csökmő Csököly Csömend Csömödér Csönge Csörnyeföld Csörög Csörötnek Csősz Csővár Csurgó Csurgónagymarton Dabas Dabronc Dabrony Dad Dág Dáka Dalmand Damak Dámóc

Dánszentmiklós Dány Daraboshegy Darány Darnó Darnózseli Daruszentmiklós Darvas Dávod Debercsény Debréte Decs Dédestapolcsány Dég Dejtár Demecser Demjén Dencsháza Dénesfa Derecske Derekegyház Deszk Detek Detk Dévaványa Devecser Dinnyeberki Diósberény Diósjenő Dióskál Diósviszló Doba Doboz Dobri Dobronhegy Dóc Domaháza Domaszék Dombegyház Dombiratos Dombrád Domony Domoszló Dormánd Dorogháza Dozmat Döbörhegy Döbröce Döbrököz Döbrönte Döge Dömös Dömsöd Dör Dörgicse

Döröske Dötk Dövény Drágszél Drávacsehi Drávacsepely Drávafok Drávagárdony Drávaiványi Drávakeresztúr Drávapalkonya Drávapiski Drávaszabolcs Drávaszerdahely Drávasztára Drávatamási Drégelypalánk Dubicsány Dudar Duka Dunaalmás Dunaegyháza Dunafalva Dunaföldvár Dunakiliti Dunapataj Dunaremete Dunaszeg Dunaszekcső Dunaszentbenedek Dunaszentgyörgy Dunaszentmiklós Dunaszentpál Dunasziget Dunatetétlen Dunavecse Dusnok Dúzs Ebergőc Ebes Écs Ecséd Ecseg Ecsegfalva Ecseny Edde Edve Egerág Egeralja Egeraracsa Egerbakta Egerbocs Egercsehi Egerfarmos Egerlövő

546

Egerszalók Egerszólát Égerszög Egervár Egervölgy Egyed Egyek Egyházasdengeleg Egyházasfalu Egyházasgerge Egyházasharaszti Egyházashetye Egyházashollós Egyházaskesző Egyházaskozár Egyházasrádóc Elek Ellend Előszállás Emőd Encs Encsencs Endrefalva Endrőc Enese Enying Eperjes Eperjeske Eplény Epöl Ercsi Erdőbénye Erdőhorváti Erdőkövesd Erdőkürt Erdősmárok Erdősmecske Erdőtarcsa Erdőtelek Erk Érpatak Érsekcsanád Érsekhalma Érsekvadkert Értény Erzsébet Esztár Eszteregnye Esztergályhorváti Ete Etes Etyek Fábiánháza Fábiánsebestyén Fácánkert

Fadd Fáj Fajsz Fancsal Farád Farkasgyepű Farkaslyuk Farmos Fazekasboda Fedémes Fegyvernek Fehérgyarmat Fehértó Fehérvárcsurgó Feked Feketeerdő Felcsút Feldebrő Felgyő Felpéc Felsőberecki Felsőcsatár Felsődobsza Felsőegerszeg Felsőgagy Felsőjánosfa Felsőkelecsény Felsőlajos Felsőmarác Felsőmocsolád Felsőnána Felsőnyárád Felsőnyék Felsőörs Felsőpáhok Felsőpetény Felsőrajk Felsőregmec Felsőszenterzsébet Felsőszentiván Felsőszentmárton Felsőszölnök Felsőtárkány Felsőtelekes Felsőtold Felsővadász Felsőzsolca Fényeslitke Fenyőfő Ferencszállás Fertőboz Fertőd Fertőendréd Fertőhomok Fertőrákos

Fertőszentmiklós Fertőszéplak Fiad Filkeháza Fityeház Foktő Folyás Fonó Fony Fonyód Forráskút Forró Földeák Földes Főnyed Fulókércs Furta Füle Fülesd Fülöp Fülöpháza Fülöpjakab Fülöpszállás Fülpösdaróc Fürged Füzér Füzérkajata Füzérkomlós Füzérradvány Füzesabony Füzesgyarmat Fűzvölgy Gáborján Gáborjánháza Gacsály Gadács Gadány Gadna Gádoros Gagyapáti Gagybátor Gagyvendégi Galambok Galgaguta Galgagyörk Galgahévíz Galgamácsa Gálosfa Galvács Gamás Ganna Gánt Gara Garáb Garabonc

Garadna Garbolc Gárdony Garé Gasztony Gátér Gávavencsellő Géberjén Gecse Géderlak Gégény Gelej Gelénes Gellénháza Gelse Gelsesziget Gemzse Gencsapáti Gérce Gerde Gerendás Gerényes Geresdlak Gerjen Gersekarát Geszt Gesztely Geszteréd Gétye Gic Gige Gilvánfa Girincs Gógánfa Golop Gomba Gombosszeg Gór Gordisa Gosztola Gödre Gölle Gömörszőlős Gönc Göncruszka Gönyű Görbeháza Görcsöny Görcsönydoboka Görgeteg Gősfa Grábóc Gulács Gutorfölde Gyalóka

547

Gyanógeregye Gyarmat Gyékényes Gyenesdiás Gyepükaján Gyermely Gyód Gyomaendrőd Gyóró Gyömöre Gyöngyfa Gyöngyösfalu Gyöngyöshalász Gyöngyösmellék Gyöngyösoroszi Gyöngyöspata Gyöngyössolymos Gyöngyöstarján Gyönk Győrasszonyfa Györe Györgytarló Györköny Győrladamér Győröcske Győrság Győrsövényház Győrszemere Győrtelek Győrújbarát Győrújfalu Győrvár Győrzámoly Gyugy Gyulaháza Gyulaj Gyulakeszi Gyúró Gyügye Gyüre Gyűrűs Hács Hagyárosbörönd Hahót Hajdúbagos Hajdúböszörmény Hajdúdorog Hajdúhadház Hajdúnánás Hajdúsámson Hajdúszoboszló Hajdúszovát Hajmás Hajmáskér Hajós

Halastó Halászi Halimba Halmaj Halmajugra Halogy Hangács Hangony Hantos Harasztifalu Harc Harka Harkakötöny Harkány Háromfa Háromhuta Harsány Hárskút Harta Hásságy Hédervár Hedrehely Hegyesd Hegyeshalom Hegyfalu Hegyháthodász Hegyhátmaróc Hegyhátsál Hegyhátszentjakab Hegyhátszentmárton Hegyhátszentpéter Hegykő Hegymagas Hegymeg Hegyszentmárton Héhalom Hejce Hejőbába Hejőkeresztúr Hejőkürt Hejőpapi Hejőszalonta Helesfa Helvécia Hencida Hencse Hercegkút Hercegszántó Heréd Héreg Herencsény Herend Heresznye Hermánszeg Hernád

Hernádbűd Hernádcéce Hernádkak Hernádkércs Hernádnémeti Hernádpetri Hernádszentandrás Hernádszurdok Hernádvécse Hernyék Hét Hetefejércse Hetes Hetvehely Hetyefő Heves Hevesaranyos Hevesvezekény Hévíz Hévízgyörk Hidas Hidasnémeti Hidegkút Hidegség Hidvégardó Himesháza Himod Hirics Hobol Hodász Hódmezővásárhely Hollád Hollóháza Hollókő Homokbödöge Homokkomárom Homokmégy Homokszentgyörgy Homorúd Homrogd Hont Horpács Hort Hortobágy Horváthertelend Horvátlövő Horvátzsidány Hosszúhetény Hosszúpályi Hosszúpereszteg Hosszúvíz Hosszúvölgy Hosztót Hottó Hőgyész

Hövej Hugyag Hunya Hunyadfalva Husztót Ibafa Iborfia Ibrány Igal Igar Igrici Iharos Iharosberény Ikervár Iklad Iklanberény Iklódbördőce Ikrény Iliny Ilk Illocska Imola Imrehegy Ináncs Inárcs Inke Ipacsfa Ipolydamásd Ipolytarnóc Ipolytölgyes Ipolyvece Iregszemcse Irota Ispánk Istenmezeje Istvándi Iszkaszentgyörgy Iszkáz Isztimér Ivád Iván Ivánbattyán Ivánc Iváncsa Ivándárda Izmény Izsák Izsófalva Jágónak Ják Jakabszállás Jákfa Jákfalva Jákó Jánd

548

Jánkmajtis Jánoshalma Jánosháza Jánoshida Jánossomorja Járdánháza Jármi Jásd Jászágó Jászalsószentgyörgy Jászapáti Jászárokszállás Jászboldogháza Jászdózsa Jászfelsőszentgyörgy Jászfényszaru Jászivány Jászjákóhalma Jászkarajenő Jászkisér Jászladány Jászszentandrás Jászszentlászló Jásztelek Jéke Jenő Jobaháza Jobbágyi Jósvafő Juta Kaba Kacorlak Kács Kacsóta Kadarkút Kajárpéc Kajászó Kajdacs Kakasd Kákics Kakucs Kál Kalaznó Káld Kálló Kallósd Kállósemjén Kálmáncsa Kálmánháza Kálócfa Káloz Kám Kamond Kamut Kánó

Kántorjánosi Kány Kánya Kányavár Kapolcs Kápolna Kápolnásnyék Kapoly Kaposfő Kaposgyarmat Kaposhomok Kaposkeresztúr Kaposmérő Kapospula Kaposújlak Kaposszekcső Kaposszerdahely Káptalanfa Káptalantóti Kapuvár Kára Karácsond Karád Karakó Karakószörcsök Karancsalja Karancsberény Karancskeszi Karancslapujtő Karancsság Kárász Karcag Karcsa Kardos Kardoskút Karmacs Károlyháza Karos Kartal Kásád Kaskantyú Kastélyosdombó Kaszaper Kaszó Katádfa Katafa Kátoly Katymár Káva Kávás Kazár Kázsmárk Kazsok Kecel Kecskéd

Kehidakustány Kék Kékcse Kéked Kékesd Kékkút Kelebia Keléd Kelemér Kéleshalom Kelevíz Kemecse Kemence Kemendollár Kemeneshőgyész Kemeneskápolna Kemenesmagasi Kemenesmihályfa Kemenespálfa Kemenessömjén Kemenesszentmárton Kemenesszentpéter Keménfa Kémes Kemestaródfa Kemse Kenderes Kenéz Kenézlő Kengyel Kenyeri Kercaszomor Kercseliget Kerecsend Kerecseny Kerekegyháza Kereki Kerékteleki Keresztéte Kerkabarabás Kerkafalva Kerkakutas Kerkáskápolna Kerkaszentkirály Kerkateskánd Kérsemjén Kerta Kertészsziget Keszeg Kesznyéten Keszőhidegkút Kesztölc Keszü Kétbodony Kétegyháza

Kéthely Kétpó Kétsoprony Kétújfalu Kétvölgy Kéty Kevermes Kilimán Kimle Kincsesbánya Királd Királyegyháza Királyhegyes Királyszentistván Kisapáti Kisapostag Kisar Kisasszond Kisasszonyfa Kisbabot Kisbágyon Kisbajcs Kisbajom Kisbárapáti Kisbárkány Kisbér Kisberény Kisberzseny Kisbeszterce Kisbodak Kisbucsa Kisbudmér Kiscsécs Kiscsehi Kiscsősz Kisdér Kisdobsza Kisdombegyház Kisdorog Kisecset Kisfalud Kisfüzes Kisgörbő Kisgyalán Kisgyőr Kishajmás Kisharsány Kishartyán Kisherend Kishódos Kishuta Kisigmánd Kisjakabfalva Kiskassa Kiskinizs

549

Kiskorpád Kisköre Kiskunlacháza Kiskunmajsa Kiskutas Kisláng Kisléta Kislippó Kislőd Kismányok Kismarja Kismaros Kisnamény Kisnána Kisnémedi Kisnyárád Kispalád Kispáli Kispirit Kisrákos Kisrécse Kisrozvágy Kissikátor Kissomlyó Kistamási Kistapolca Kistelek Kistokaj Kistolmács Kistormás Kistótfalu Kisújszállás Kisunyom Kisvarsány Kisvásárhely Kisvaszar Kisvejke Kiszombor Kiszsidány Kisszállás Kisszékely Kisszekeres Kisszentmárton Kissziget Kisszőlős Klárafalva Kocs Kocsér Kocsola Kocsord Kóka Kokad Kolontár Komádi Komjáti

Komlódtótfalu Komlósd Komlóska Komoró Kompolt Kondó Kondorfa Kondoros Kóny Konyár Kópháza Koppányszántó Korlát Koroncó Kórós Kosd Kóspallag Kótaj Kovácshida Kovácsszénája Kovácsvágás Kozárd Kozármisleny Kozmadombja Köblény Köcsk Kökény Kőkút Kölcse Kölesd Kölked Kömlő Kömlőd Kömörő Kömpöc Környe Köröm Kőröshegy Körösladány Körösnagyharsány Köröstarcsa Kőröstetétlen Körösújfalu Körösszakál Körösszegapáti Kőszárhegy Kőszegdoroszló Kőszegpaty Kőszegszerdahely Kötcse Kötegyán Kőtelek Kővágóörs Kővágószőlős Kővágótöttös

Kövegy Köveskál Krasznokvajda Kulcs Kunadacs Kunágota Kunbaja Kunbaracs Kuncsorba Kunfehértó Kunhegyes Kunmadaras Kunpeszér Kunszállás Kunszentmárton Kunszentmiklós Kunsziget Kup Kupa Kurd Kurityán Kustánszeg Kutas Kutasó Kübekháza Külsősárd Külsővat Küngös Lábatlan Lábod Lácacséke Lad Ladánybene Ládbesenyő Lajoskomárom Lajosmizse Lak Lakhegy Lakitelek Lakócsa Lánycsók Lápafő Lapáncsa Laskod Lasztonya Látrány Lázi Leányvár Lébény Legénd Legyesbénye Léh Lénárddaróc Lendvadedes Lendvajakabfa

Lengyel Lengyeltóti Lenti Lepsény Lesencefalu Lesenceistvánd Lesencetomaj Létavértes Letenye Letkés Levél Levelek Libickozma Lickóvadamos Liget Ligetfalva Lipót Lippó Liptód Lispeszentadorján Liszó Litér Litka Litke Lócs Lókút Lónya Lórév Lothárd Lovas Lovasberény Lovászhetény Lovászi Lovászpatona Lőkösháza Lőrinci Lövő Lövőpetri Lucfalva Ludányhalászi Ludas Lukácsháza Lulla Lúzsok Mád Madaras Madocsa Maglóca Mágocs Magosliget Magy Magyaralmás Magyaratád Magyarbánhegyes Magyarbóly

550

Magyarcsanád Magyardombegyház Magyaregregy Magyaregres Magyarföld Magyargéc Magyargencs Magyarhertelend Magyarhomorog Magyarkeresztúr Magyarkeszi Magyarlak Magyarlukafa Magyarmecske Magyarnádalja Magyarnándor Magyarpolány Magyarsarlós Magyarszecsőd Magyarszék Magyarszentmiklós Magyarszerdahely Magyarszombatfa Magyartelek Majs Makád Makkoshotyka Maklár Makó Malomsok Mályi Mályinka Mánd Mándok Mánfa Mány Maráza Marcalgergelyi Marcali Marcaltő Márfa Máriahalom Máriakálnok Máriakéménd Márianosztra Máriapócs Markaz Márkháza Márkó Markóc Markotabödöge Maróc Marócsa Márok Márokföld

Márokpapi Maroslele Mártély Martfű Martonfa Martonvásár Martonyi Mátételke Mátraballa Mátraderecske Mátramindszent Mátranovák Mátraszele Mátraszentimre Mátraszőlős Mátraterenye Mátraverebély Mátyásdomb Matty Mátyus Máza Mecseknádasd Mecsekpölöske Mecsér Medgyesbodzás Medgyesegyháza Medina Megyaszó Megyehíd Megyer Meggyeskovácsi Méhkerék Méhtelek Mekényes Mélykút Mencshely Mende Méra Merenye Mérges Mérk Mernye Mersevát Mesterháza Mesteri Mesterszállás Meszes Meszlen Mesztegnyő Mezőberény Mezőcsát Mezőcsokonya Meződ Mezőfalva Mezőgyán

Mezőhegyes Mezőhék Mezőkeresztes Mezőkomárom Mezőkovácsháza Mezőladány Mezőlak Mezőnagymihály Mezőnyárád Mezőörs Mezőpeterd Mezősas Mezőszemere Mezőszentgyörgy Mezőszilas Mezőtárkány Mezőtúr Mezőzombor Miháld Mihályfa Mihálygerge Mihályháza Mihályi Mike Mikebuda Mikekarácsonyfa Mikepércs Miklósi Mikófalva Mikóháza Mikosszéplak Milejszeg Milota Mindszent Mindszentgodisa Mindszentkálla Misefa Miske Miszla Mocsa Mogyorósbánya Mogyoróska Moha Mohora Molnári Molnaszecsőd Molvány Monaj Monok Mónosbél Monostorapáti Monostorpályi Monoszló Monyoród Mórágy

Mórahalom Móricgát Mórichida Mosdós Mosonszentmiklós Mosonszolnok Mozsgó Mőcsény Mucsfa Mucsi Múcsony Muhi Murakeresztúr Murarátka Muraszemenye Murga Murony Nábrád Nadap Nádasd Nádasdladány Nádudvar Nágocs Nagyacsád Nagyalásony Nagyar Nagybajcs Nagybajom Nagybakónak Nagybánhegyes Nagybaracska Nagybarca Nagybárkány Nagyberény Nagyberki Nagybörzsöny Nagybudmér Nagycenk Nagycsány Nagycsécs Nagycsepely Nagycserkesz Nagydém Nagydobos Nagydobsza Nagydorog Nagyecsed Nagyér Nagyesztergár Nagyfüged Nagygeresd Nagygörbő Nagygyimót Nagyhajmás Nagyhalász

551

Nagyharsány Nagyhegyes Nagyhódos Nagyhuta Nagyigmánd Nagyiván Nagykálló Nagykamarás Nagykapornak Nagykarácsony Nagykereki Nagykeresztúr Nagykinizs Nagykónyi Nagykorpád Nagykozár Nagykökényes Nagykölked Nagykőrös Nagykörű Nagykutas Nagylak Nagylengyel Nagylóc Nagylók Nagylózs Nagymágocs Nagymányok Nagymaros Nagymizdó Nagynyárád Nagyoroszi Nagypáli Nagypall Nagypeterd Nagypirit Nagyrábé Nagyrada Nagyrákos Nagyrécse Nagyréde Nagyrév Nagyrozvágy Nagysáp Nagysimonyi Nagyszakácsi Nagyszékely Nagyszekeres Nagyszénás Nagyszentjános Nagyszokoly Nagytálya Nagytevel Nagytilaj Nagytótfalu

Nagytőke Nagyút Nagyvarsány Nagyváty Nagyvázsony Nagyvejke Nagyveleg Nagyvenyim Nagyvisnyó Nak Napkor Nárai Narda Naszály Négyes Nekézseny Nemesapáti Nemesbikk Nemesborzova Nemesbőd Nemesbük Nemescsó Nemesdéd Nemesgörzsöny Nemesgulács Nemeshany Nemeshetés Nemeske Nemeskér Nemeskeresztúr Nemeskisfalud Nemeskocs Nemeskolta Nemesládony Nemesmedves Nemesnádudvar Nemesnép Nemespátró Nemesrádó Nemesrempehollós Nemessándorháza Nemesvámos Nemesvid Nemesvita Nemesszalók Nemesszentandrás Németbánya Németfalu Németkér Nemti Neszmély Nézsa Nick Nikla Nógrád

Nógrádkövesd Nógrádmarcal Nógrádmegyer Nógrádsáp Nógrádsipek Nógrádszakál Nóráp Noszlop Noszvaj Nova Novaj Novajidrány Nőtincs Nyalka Nyárád Nyáregyháza Nyárlőrinc Nyársapát Nyékládháza Nyergesújfalu Nyésta Nyim Nyírábrány Nyíracsád Nyirád Nyíradony Nyírbátor Nyírbéltek Nyírbogát Nyírbogdány Nyírcsaholy Nyírcsászári Nyírderzs Nyírgelse Nyírgyulaj Nyíri Nyíribrony Nyírjákó Nyírkarász Nyírkáta Nyírkércs Nyírlövő Nyírlugos Nyírmada Nyírmártonfalva Nyírmeggyes Nyírmihálydi Nyírparasznya Nyírpazony Nyírpilis Nyírtass Nyírtelek Nyírtét Nyírtura Nyírvasvári

Nyomár Nyőgér Nyugotszenterzsébet Nyúl Óbánya Óbarok Óbudavár Ócsárd Ófalu Ófehértó Óföldeák Óhíd Okány Okorág Okorvölgy Olasz Olaszfa Olaszfalu Olaszliszka Olcsva Olcsvaapáti Old Ólmod Oltárc Onga Ónod Ópályi Ópusztaszer Orbányosfa Orci Ordacsehi Ordas Orfalu Orfű Orgovány Ormándlak Ormosbánya Oroszi Oroszló Orosztony Ortaháza Osli Ostffyasszonyfa Ostoros Oszkó Oszlár Osztopán Ózdfalu Ozmánbük Ozora Öcs Őcsény Öcsöd Ököritófülpös Ölbő

552

Ömböly Őr Öregcsertő Öreglak Őrhalom Őrimagyarósd Őriszentpéter Örkény Örményes Örménykút Őrtilos Örvényes Ősagárd Ősi Öskü Öttevény Öttömös Ötvöskónyi Pácin Pacsa Pácsony Padár Páhi Páka Pakod Pákozd Palé Pálfa Pálfiszeg Pálháza Páli Palkonya Pálmajor Pálmonostora Palotabozsok Palotás Paloznak Pamlény Pamuk Pánd Pankasz Pannonhalma Pányok Panyola Pap Pápadereske Pápakovácsi Pápasalamon Pápateszér Papkeszi Pápoc Papos Páprád Parád Parádsasvár

Parasznya Paszab Pásztó Pásztori Pat Patak Patalom Patapoklosi Patca Pátka Patosfa Pátroha Patvarc Pátyod Pázmánd Pázmándfalu Pecöl Pécsbagota Pécsdevecser Pécsely Pécsudvard Pécsvárad Pellérd Pély Penc Penészlek Pénzesgyőr Penyige Pér Pere Perecse Pereked Perenye Peresznye Pereszteg Perkáta Perkupa Perőcsény Peterd Péterhida Péteri Pétervására Pétfürdő Pethőhenye Petneháza Petőfibánya Petőfiszállás Petőháza Petőmihályfa Petrikeresztúr Petrivente Pettend Piliny Piliscsév Pilismarót

Pincehely Pinkamindszent Pinnye Piricse Pirtó Piskó Pitvaros Pócsa Pocsaj Pócspetri Pogány Pogányszentpéter Pókaszepetk Polány Polgár Polgárdi Porcsalma Pornóapáti Poroszló Porpác Porrog Porrogszentkirály Porrogszentpál Pórszombat Porva Pósfa Potony Potyond Pölöske Pölöskefő Pörböly Pördefölde Pötréte Prügy Pula Pusztaapáti Pusztaberki Pusztacsalád Pusztacsó Pusztadobos Pusztaederics Pusztafalu Pusztaföldvár Pusztahencse Pusztakovácsi Pusztamagyaród Pusztamérges Pusztamiske Pusztamonostor Pusztaottlaka Pusztaradvány Pusztaszabolcs Pusztaszemes Pusztaszentlászló Pusztaszer

Pusztavacs Pusztavám Putnok Püski Püspökhatvan Püspökladány Püspökmolnári Püspökszilágy Rábacsanak Rábacsécsény Rábagyarmat Rábahídvég Rábakecöl Rábapatona Rábapaty Rábapordány Rábasebes Rábaszentandrás Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Rábatamási Rábatöttös Rábcakapi Rácalmás Ráckeresztúr Ráckeve Rád Rádfalva Rádóckölked Radostyán Ragály Rajka Rakaca Rakacaszend Rakamaz Rákóczibánya Rákóczifalva Rákócziújfalu Ráksi Ramocsa Ramocsaháza Rápolt Raposka Rásonysápberencs Rátka Rátót Ravazd Recsk Réde Rédics Regéc Regenye Regöly Rém Répáshuta

553

Répcelak Répceszemere Répceszentgyörgy Répcevis Resznek Rétalap Rétközberencs Rétság Révfülöp Révleányvár Rezi Ricse Rigács Rigyác Rimóc Rinyabesenyő Rinyakovácsi Rinyaszentkirály Rinyaújlak Rinyaújnép Rohod Románd Romhány Romonya Rózsafa Rozsály Rózsaszentmárton Röjtökmuzsaj Rönök Röszke Rudabánya Rudolftelep Rum Ruzsa Ságújfalu Ságvár Sajóbábony Sajóecseg Sajógalgóc Sajóhídvég Sajóivánka Sajókápolna Sajókaza Sajókeresztúr Sajólád Sajólászlófalva Sajómercse Sajónémeti Sajóörös Sajópálfala Sajópetri Sajópüspöki Sajósenye Sajószöged Sajóvámos

Sajóvelezd Sajtoskál Salföld Salköveskút Salomvár Sály Sámod Sámsonháza Sand Sándorfalva Sántos Sáp Sáránd Sárazsadány Sárbogárd Sáregres Sárfimizdó Sárhida Sárisáp Sarkad Sarkadkeresztúr Sárkeresztes Sárkeresztúr Sárkeszi Sármellék Sárok Sárosd Sárospatak Sárpilis Sárrétudvari Sarród Sárszentágota Sárszentlőrinc Sárszentmihály Sarud Sásd Sáska Sáta Sátorhely Sávoly Sé Segesd Selyeb Sellye Semjén Semjénháza Sénye Sényő Seregélyes Serényfalva Sérsekszőlős Sikátor Siklósbodony Siklósnagyfalu Sima

Simaság Simonfa Simontornya Sióagárd Siójut Sirok Sitke Sobor Sokorópátka Solt Soltszentimre Soltvadkert Sóly Som Somberek Somlójenő Somlószőlős Somlóvásárhely Somlóvecse Somodor Somogyacsa Somogyapáti Somogyaracs Somogyaszaló Somogybabod Somogybükkösd Somogycsicsó Somogydöröcske Somogyegres Somogyfajsz Somogygeszti Somogyhárságy Somogyhatvan Somogyjád Somogymeggyes Somogysámson Somogysárd Somogysimonyi Somogyszentpál Somogyszil Somogyszob Somogytúr Somogyudvarhely Somogyvámos Somogyvár Somogyviszló Somogyzsitfa Sonkád Soponya Sopronhorpács Sopronkövesd Sopronnémeti Sorkifalud Sorkikápolna Sormás

Sorokpolány Sóshartyán Sóstófalva Sósvertike Sótony Söjtör Söpte Söréd Sukoró Sumony Súr Surd Sükösd Sülysáp Sümeg Sümegcsehi Sümegprága Süttő Szabadbattyán Szabadegyháza Szabadhídvég Szabadi Szabadkígyós Szabadszállás Szabadszentkirály Szabás Szabolcs Szabolcsbáka Szabolcsveresmart Szágy Szajk Szajla Szajol Szakácsi Szakadát Szakáld Szakály Szakcs Szakmár Szaknyér Szakoly Szakony Szakonyfalu Szákszend Szalafő Szalánta Szalapa Szalaszend Szalatnak Szálka Szalkszentmárton Szalmatercs Szalonna Szamosangyalos Szamosbecs

554

Szamoskér Szamossályi Szamostatárfalva Szamosújlak Szamosszeg Szanda Szank Szántód Szany Szápár Szaporca Szár Szárász Szárazd Szárföld Szárliget Szarvas Szarvasgede Szarvaskend Szarvaskő Szászberek Szászfa Szászvár Szatmárcseke Szátok Szatta Szatymaz Szava Szebény Szécsénke Szécsény Szécsényfelfalu Szécsisziget Szederkény Szedres Szegerdő Szeghalom Szegi Szegilong Szegvár Székely Székelyszabar Székkutas Szeleste Szelevény Szellő Szemely Szemenye Szemere Szendehely Szendrő Szendrőlád Szenna Szenta Szentantalfa

Szentbalázs Szentbékkálla Szentborbás Szentdénes Szentdomonkos Szente Szentegát Szentes Szentgál Szentgáloskér Szentgotthárd Szentgyörgyvár Szentgyörgyvölgy Szentimrefalva Szentistván Szentistvánbaksa Szentjakabfa Szentkatalin Szentkirály Szentkirályszabadja Szentkozmadombja Szentlászló Szentliszló Szentlőrinc Szentlőrinckáta Szentmargitfalva Szentmártonkáta Szentpéterfa Szentpéterfölde Szentpéterszeg Szentpéterúr Szenyér Szepetnek Szerecseny Szeremle Szerep Szergény Szigetbecse Szigetcsép Szigetszentmárton Szigetújfalu Szigliget Szihalom Szijártóháza Szikszó Szil Szilágy Szilaspogony Szilsárkány Szilvágy Szilvás Szilvásvárad Szilvásszentmárton Szin Szinpetri

Szirák Szirmabesenyő Szob Szokolya Szólád Szomód Szomolya Szomor Szorgalmatos Szorosad Szőc Szőce Szögliget Szőke Szőkéd Szőkedencs Szőlősardó Szőlősgyörök Szörény Szúcs Szuha Szuhafő Szuhakálló Szuhogy Szulimán Szulok Szurdokpüspöki Szűcsi Szügy Szűr Tab Tabajd Tabdi Táborfalva Tác Tagyon Takácsi Tákos Taktabáj Taktaharkány Taktakenéz Taktaszada Taliándörögd Tállya Tamási Tanakajd Táp Tápióbicske Tápiógyörgye Tápióság Tápiószecső Tápiószele Tápiószentmárton Tápiószőlős Táplánszentkereszt

Tapsony Tápszentmiklós Tar Tarany Tarcal Tard Tardona Tardos Tarhos Tarján Tarjánpuszta Tárkány Tarnabod Tarnalelesz Tarnaméra Tarnaörs Tarnaszentmária Tarnaszentmiklós Tarnazsadány Tárnokréti Tarpa Tarrós Táska Tass Taszár Tát Tataháza Tatárszentgyörgy Tázlár Téglás Tékes Teklafalu Telekes Telekgerendás Teleki Telkibánya Tengelic Tengeri Tengőd Tenk Tényő Tépe Terem Terény Tereske Teresztenye Terpes Tés Tésa Tésenfa Téseny Teskánd Tét Tetétlen Tevel

555

Tibolddaróc Tiborszállás Tihany Tikos Tilaj Timár Tiszaadony Tiszaalpár Tiszabábolna Tiszabecs Tiszabercel Tiszabezdéd Tiszabő Tiszabura Tiszacsécse Tiszacsege Tiszacsermely Tiszadada Tiszaderzs Tiszadob Tiszadorogma Tiszaeszlár Tiszaföldvár Tiszafüred Tiszagyenda Tiszagyulaháza Tiszaigar Tiszainoka Tiszajenő Tiszakanyár Tiszakarád Tiszakécske Tiszakerecseny Tiszakeszi Tiszakóród Tiszakürt Tiszaladány Tiszalök Tiszalúc Tiszamogyorós Tiszanagyfalu Tiszanána Tiszaörs Tiszapalkonya Tiszapüspöki Tiszarád Tiszaroff Tiszasas Tiszasüly Tiszaszalka Tiszaszentimre Tiszaszentmárton Tiszasziget Tiszaszőlős Tiszatardos

Tiszatarján Tiszatelek Tiszatenyő Tiszaug Tiszavalk Tiszavárkony Tiszavasvári Tiszavid Tisztaberek Tivadar Tóalmás Tófalu Tófej Tófű Tokaj Tokod Tokodaltáró Tokorcs Tolcsva Told Tolmács Tolnanémedi Tomajmonostora Tomor Tompa Tompaládony Tordas Tormafölde Tormás Tormásliget Tornabarakony Tornakápolna Tornanádaska Tornaszentandrás Tornaszentjakab Tornyiszentmiklós Tornyosnémeti Tornyospálca Torony Torvaj Tószeg Tótkomlós Tótszentgyörgy Tótszentmárton Tótszerdahely Tótújfalu Tótvázsony Töltéstava Tömörd Tömörkény Törökkoppány Törtel Töttös Trizs Tunyogmatolcs

Tura Túristvándi Túrkeve Túrony Túrricse Tuzsér Türje Tüskevár Tyukod Udvar Udvari Ugod Újbarok Újcsanálos Újdombrád Újfehértó Újhartyán Újiráz Újireg Újkenéz Újkér Újkígyós Újlengyel Újléta Újlőrincfalva Újpetre Újrónafő Újsolt Újszalonta Újszász Újszentiván Újszentmargita Újszilvás Újtelek Újtikos Újudvar Újvárfalva Ukk Und Úny Uppony Ura Uraiújfalu Úrhida Úri Úrkút Uszka Uszód Uzsa Üllés Vácduka Vácegres Váchartyán Váckisújfalu Vácszentlászló

Vadna Vadosfa Vág Vágáshuta Vaja Vajdácska Vajszló Vajta Vál Valkó Valkonya Vállaj Vállus Vámosatya Vámoscsalád Vámosgyörk Vámosmikola Vámosoroszi Vámospércs Vámosújfalu Vámosszabadi Váncsod Vanyarc Vanyola Várad Váralja Varászló Váraszó Várbalog Varbó Varbóc Várda Várdomb Várfölde Varga Várgesztes Várkesző Várong Városföld Városlőd Varsád Varsány Várvölgy Vasad Vasalja Vásárosbéc Vásárosdombó Vásárosfalu Vásárosmiske Vásárosnamény Vasasszonyfa Vasboldogasszony Vasegerszeg Vashosszúfalu Vaskeresztes

556

Vaskút Vasmegyer Vaspör Vassurány Vasvár Vaszar Vászoly Vasszécseny Vasszentmihály Vasszilvágy Vát Vatta Vázsnok Vécs Végegyháza Vejti Vékény Vekerd Velem Velemér Velence Velény Véménd Vének Vép Vereb Verőce Verpelét Verseg Versend Vértesacsa Vértesboglár Vérteskethely Vértessomló Vértestolna Vértesszőlős Vése Veszkény Veszprémfajsz

Veszprémgalsa Veszprémvarsány Vésztő Vezseny Vid Vigántpetend Villány Villánykövesd Vilmány Vilonya Vilyvitány Vinár Vindornyafok Vindornyalak Vindornyaszőlős Visnye Visonta Viss Visz Viszák Viszló Visznek Vitnyéd Vízvár Vizslás Vizsoly Vokány Vonyarcvashegy Vöckönd Völcsej Vönöck Vöröstó Vörs Zabar Zádor Zádorfalva Zagyvarékas Zagyvaszántó Záhony

Zajk Zajta Zákány Zákányfalu Zákányszék Zala Zalaapáti Zalabaksa Zalabér Zalaboldogfa Zalacsány Zalacséb Zalaerdőd Zalagyömörő Zalahaláp Zalaháshágy Zalaigrice Zalaistvánd Zalakaros Zalakomár Zalaköveskút Zalalövő

Zalameggyes Zalamerenye Zalasárszeg Zalaszabar Zalaszántó Zalaszegvár Zalaszentbalázs Zalaszentgrót Zalaszentgyörgy Zalaszentiván Zalaszentjakab Zalaszentlászló Zalaszentlőrinc Zalaszentmárton Zalaszentmihály Zalaszombatfa Zaláta

Zalatárnok Zalaújlak Zalavár Zalavég Zalkod Zamárdi Zámoly Zánka Zaránk Závod Zebecke Zebegény Zemplénagárd Zengővárkony Zichyújfalu Zics Ziliz Zimány Zirc Zók Zomba Zubogy Zsadány Zsáka Zsámbok Zsana Zsarolyán Zsebeháza Zsédeny Zselickisfalud Zselickislak Zselicszentpál Zsennye Zsira Zsombó Zsujta Zsurk

557

9. számú melléklet: Települések, melyek külterületei támogatásban részesülhetnek a III. és IV. Tengely intézkedéseiből. Kizárólag a felsorolásban szereplő települések külterületei jogosultak a Programból történő támogatásra.

Abony Albertirsa Baja Békés Békéscsaba Bonyhád Cegléd Debrecen

Edelény Gyula Jászberény Kaposvár Kecskemét Keszthely Kiskőrös Kiskunfélegyháza

Kiskunhalas Mohács Monor Mór Nagykáta Nyíregyháza Orosháza Pápa

Pilis Siklós Szekszárd Szigetvár Tapolca Tata

558

10. számú melléklet: Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program társadalmi vitáján elhengzott hozzászólások, javaslatok Általános észrevételek Vélemény megtételének dátuma

Vélemény SorVéleményező Észrevétel megÉszrevétel, javaslat szám neve sorszáma tételének módja Magyar Véleménye szerint a címben meg kell tartani az "agrár" szót (Új Magyarország Agrár2006. Írásban Agrárkamara 1. 1. november 1. Vidékfejlesztési Stratégiai Terv/Program). Főtitkár Az eddig elkészült anyag tagoltsága, áttekinthetősége jó, könnyen elérhető és megérthető 2. információkat tartalmaz. A mezőgazdaság és vidék helyzetéről szóló első rész helyzetelemzése és értékelése részletes, 3. pontos adatokat tartalmaz a mezőgazdaság és a mezőgazdaságból élők vonatkozásában. Az Agrárkamara a 39. oldalon vázolt prioritásrendszerrel egyetért, az összhangban van a 4. stratégiában felvázolt célokkal. Az intézkedéscsoportok közötti forrásmegosztás esetén továbbra is azt tartja előnyösnek az 5. ágazat szempontjából, ha az I. tengely legalább 50 százalékos részaránnyal szerepelne. Rámutat arra, hogy nem szabad teret engedni annak a szemléletnek, miszerint a jelenlegi alacsony műtrágyahasználat jó, ez egyfajta kényszertakarékosságból született állapot, amely a 6. rendszerváltozástól sújtja a mezőgazdaságot, és többnyire oka az ingadozó hozamainknak valamint a minőségi problémáknak. Megjegyzi, hogy a korábbi programozási időszakról készült rész megfelelő információkat 7. nyújt, ám a leírásnál nem terjed tovább, tényleges értékelést arról nem ad, pedig az új programozáshoz célszerű lett volna az előző évek tényleges hatásvizsgálatát elvégezni. 8. A munkaváltozat esetenként nem tartalmaz pénzügyi forrás-meghatározást. Összefoglalva elmondható, hogy a megismert anyag szerkezetileg, tartalmilag és 9. koncepciójában jó, de kiegészítésekre, kisebb változtatásokra szorul.

559

2.

2006. Írásban november 2.

Fehér Ferenc Ügyvezető Elnök (VTOSZ)

1.

2.

3. 4.

5.

6.

7.

8.

3.


Jakab István Elnök (MAGOSZ)

1.

2.

Megállapításra került, hogy a korábbi javaslataik, amelyet még a Stratégiai Tervhez adtak, a Programban megjelentek. A helyzetelemzésből változatlanul kitűnik, hogy az ország mezőgazdasági termelésének jelentős kockázati eleme a víz. A mezőgazdaság vízgazdálkodási kockázataira csak a vízgazdálkodással kapcsolatos intézkedések jelenthetnek releváns választ. Ezek az intézkedések nem oldják meg végérvényesen a vízgazdálkodási problémákat, de jelentősen csökkenteni tudják a káros hatásokat, így a termelési kockázatokat. A helyzetelemzésben a kedvezőtlen vízgazdálkodási hatások kellően kihangsúlyozásra kerültek. A helyzetelemzés ezen részeivel egyetért. Az intézkedések megítélésük szerint kellő választ adnak a feltárt problémákra. A táblán belüli helyzet javítása, a talajok védelme és javítása, a tábla vízgazdálkodásának javítása, a talaj tározó képességének növelése olyan célkitűzések, amelyek a melioráció üzemen belüli eszközeivel megoldhatók. Ehhez szorosan kapcsolódnak a közösségi létesítmények, amelyek általában olyan közcélú művek, amelyeket a vízitársulatok üzemeltetnek. Komoly problémát okoz az aszály, és egyáltalán a száraz időszakban a vízpótlás. Ezért az öntözés üzemi és közösségi műveinek fejlesztésén és rekonstrukcióján kívül feltétlenül kedvezőbbé kellene tenni a jövőben azt a gazdasági környezetet is, amiben az öntözéses gazdaságok működnek. A vízkárelhárítás, belvízvédekezés olyan beavatkozás, amelynek nincs pillanatnyilag alternatívája. Természetesen nem csak a belvízelvezető rendszereket kell korszerűsíteni, hanem új megoldásokat is széles körben be kell vezetni, azaz a vízvisszatartás, a tározás megoldásait is bátrabban kell alkalmazni. Megjegyzi, hogy a mezőgazdasági vízgazdálkodással kapcsolatos három alintézkedés (melioráció, öntözés, vízkárelhárítás, belvízrendezés) természetesen további szakmai egyeztetéseket igényel. Véleménye szerint az UMVP-ben található helyzetelemzés nem strukturál, általános, hiányzik a nemzetközi és az Uniós környezet elemzése, az elemzés nem foglalkozik a versenyképesség alapját képező fogyasztói trendekkel, elvárásokkal, a fogyasztói piac változásaival. Az elemzés nem tárja fel az egyes pozitív, vagy negatív jelenségek okait. Az UMVP-nek a Stratégiai Tervhez hasonlóan nincs jövőképe. A célok meghatározása nem egységes keretben történt, hanem az ágazat gazdasági erőviszonyai mentén.

560

4.


Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Általános Elnökhelyettes

3.

Az UMVP több helyen használja a versenyképesség kifejezést, azonban annak értelmezését az anyag nem tartalmazza.

1.

A stratégai sejtetése szerint az I-II prioritás (program 85%-a) beavatkozásai tökéletesen horizontális jellegűek, a területiség semmilyen formában nem kap szerepet benne (a „homogén agrártérség” mint új fogalom valójában mindössze az „kedvezőtlen adottságú terültek” támogatási jogcím egy feltétel-csoportját takarja, amely a művelt terület 6%-a).

2.

3.

4.

5.

6.

7.

A kritikus térségek, csoportok, továbbá a horizontális esélyegyenlőségi követelmények semmilyen operatív formában nem jelenek meg. Az I (agro-food) fejezet elsődleges deklarált stratégiai céljai (a piac-orientáltság, képzés, együttműködés, tanácsadás, stb.). A pénzügyi bontás szerint mindösszesen 2-5%-nyi részesedést érnek el (pl. szakmai képzés output indikátora 100.000 fő (3 nap), amely a helyzetfeltárásban foglaltak alapján erősen aggályossá teszi agrár-tevékenységet végzők széles tömegeinek adaptációs képességeit. A valójában - forrás oldalról - leghangsúlyosabb ”mezőgazdasági üzemek korszerűsítése” (egymagában 23%) jogcím alatt már szintén nem tükröződik a stratégia ágazat-orientációja és ennek garanciái: a növénytermesztési szektor keretében. Hasonlóan az AVOP-hoz ismét együtt szerepel a növénytermesztés és kertészeti ágazat, így ismét előfordulhat, hogy valamely erős érdek-érvényesítő pozícióval rendelkező tömegtermény aktuális beruházási igénye a gyakorlatban kiszorítja a forráskeretből a többi, nagyobb hozzáadott értéket képviselő többi alágazatot. Hasonlóan nem jelenik meg valódi prioritásként az állattartási beruházások esetében az EU környezetvédelmi, állatjóléti stb. követelményeknek való megfelelés (helyette: férőhelylétesítés, takarmánykészítés beruházásai), mivel ezek még a leírás felsorsolásában is a férőhely-bővítés után foglalnak helyet. A mezőgazdaság termékek értéknövelő feldolgozása alatt nevesítve és jelentős értékkel kizárólag a bio-dízel és bio-etanol féltermék-feldolgozás szerepel. Megújuló energia: alapvető szakmai félreértést tükröz az alapvetés, mely szerint a biogáz előállítás alapvetően a trágyára építendő, mint trágyakezelési mód. A biogáz előállítási technológia valóban használható ilyen kapcsolt haszonnal, azonban ez a legrosszabb hatásfokú alapanyag (trágyára a zöld alapanyag fermentációjának megindításához van szükség van szükség). Javasolja az alapanyag, illetve funkcionalitás oldali megkötés kerülését.

561

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

Hasonlóképpen javasolja a cél-oldalról a „csak saját (on-farm) használatra” előállítandó megújuló energetikai köztes termék előállításhoz kapcsolódó beruházok esetében ezen korlátozás elhagyását is. Az alanyi oldali megkötés (csak gazdálkodó) érthető, a támogatás tehát mindenképpen mező- erdőgazdálkodó számára juttatható, azonban a biomassza alapanyag energetikai köztes termékké történő feldolgozása és annak értékesítése a közösségi fűtőművek kiépítésének beszállítói oldaláról alapvetően szükséges láncszem. Egyebeken pedig az előállító mező vagy erdőgazdálkodó számára azonos (diverzifikált) termék-értékesítésként értelmezhető, mint pl. a nyersszesz. A II. prioritás (land-management) alatt található Natura 2000 (az EU által is kiemelten elvárt) kompenzációs támogatási konstrukcióban mind szakmai szabályozási részleteiben, mind támogatási nagyságrendjeiben „kidolgozás alatt” jelzéssel szerepel, így nem is vethető össze a kapcsolódó többi konstrukcióval sem. A III. prioritás (vidéki életminőség és vidéki gazdaság) alatt a mikro-vállalkozás fejlesztés körében a korábbi ágazati rész-egyeztetésektől eltérő, azokkal átfedő, konkuráló beavatkozások jelennek meg ( mivel: „vidéki területen a GOP és a ROP nem támogat mikro-vállalkozásokat”). Továbbra is aggályos az államreform több témakörében előirányzott struktúraváltással, valamint több OP különböző közszolgáltatási infrastruktúra-fejlesztést célzó beavatkozásai mellett MINDEN 500-2500 lakosú falu (1482 db) számára „integrált kistelepülési szolgáltató tér” vállalása (függetlenül az adott település tényleges szükségletétől?). A programkészítés (Helyi Vidékfejlesztési Kezdeményezés) és a LEADER intézkedés közötti összefüggésben nem értelmezhető, hogy a 200-ra tervezett HVK közül milyen kiválasztásra kerül sor, mivel a LEADER HACS-ok indikátorként jelzett száma is 200. További aggály a LEADER program-elem tervezett eredményeivel kapcsolatban, hogy 71 milliárd forintos ráfordítással mindösszesen 400 munkahelyet irányoz elő. Ez gyakorlatilag megegyezik a csoportonként 2 fős menedzsment-kapacitással, amely azonban így nem különíthető el a HVK folyamatban felvázolt szakértői menedzsment-kapacitással, valamint a TA keretből finanszírozandó nemzeti vidék hálózat kapcsán is felvetett (további) menedzsment-szakértő humán kapacitástól. A program 13. és 14. fejezete (partnerség és esélyegyenlőség biztosítása) rendkívül kidolgozatlan: az esélyegyenlőség egyébként sem jelenik meg semmiféle operatív beavatkozásban, speciális tematikus vagy eljárási többletben. A Program kommunikációs fejezete nem tartalmazza az - egyébként első sorban kifejezetten kommunikációs feladatra felállítandó - nemzeti vidék hálózatot; így komoly szakmai és pénzügyi hatékonysági aggályokat vet fel.

562

5.


Horváth Gábor - Főtitkár (MOSZ)

16.

A program intézményi fejezete - a közösségi kerete-rendelet szabályozásának átvételén túl nem tartalmazza a működés tényleges kertereit és feltételit. Így nem tartalmazza az ÚMFT programjaival való együttműködés konkrét formáit (means and modes). Például az NFÜ sem a partneri kör, sem a Monitoring Bizottság leendő tagjai között sincs nevesítve. Az elektronikus adatcsere és átjárhatóság biztosítása sem kerül említésre.

1.

Sajnálattal állapítja meg, hogy a munkeértekezletek előtt megküldött anyag és jelen Program nincsenek összhangban egymással.

2. 3. 4. 6.


ÉFOSZ Főtitkár

1. 2. 3. 4.

5.

6.

7.


Dr. Takács László

1.

Több esetben tapasztalható, hogy egyes intézkedések esetében nem került feltüntetésre finanszírozási összeg. A Program azt sugallja, hogy a nagyüzem nem kívánatos a magyar mezőgazdaság számára. A MOSZ ezt a nézetet elutasítja. Ezzel összefüggésben, minden esetben elutasítja a támogatások mérethez kötött degresszivitását. Egyetért a mezőgazdasággal, az erdészettel, az élelmiszeriparral és a vidékfejlesztéssel kapcsolatos célokkal illetve prioritásokkal. Megítélése szerint azonban a forrásfelosztás ezen prioritásokat nem igazolja vissza. A program csekély támogatási összeget szán igen kiemelt alintézkedésekre, így: mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelésére, valamint a bioetanol és diodizel előállítására. Kifejti, hogy az élelmiszeripar korszerűsítése háttérbe szorul. Rámutat, hogy támogatás hiányában a kis- és középvállalatok versenyképessége tovább romlik, a szerkezetátalakítás elmarad, a megfelelő méret hatékonyság eléréséhez szükséges szakosodás és koncentráció hiánya versenyhátrányukat tovább növeli. A Program 2.1.3 „Helyzetelemzés az egyes intézkedések mentén” című fejezete helyesen rögzíti az élelmiszeriparra jellemző elavult technológiát illetve korszerűtlen termékszerkezetet.(Ez a megállapítás főleg az elsődleges élelmiszer-feldolgozást végző kis- és közepes vállalkozásokra jellemző.) A helyzetértékelésben foglaltak elengedhetetlenné teszik a fejlesztések szükségességét és a támogatás mértékének növelését. A Program néhány fejezetében jelentős átfedés és ismétlés található, így pl. a 2.1.1 fejezet második bekezdése ugyanaz, mint az utolsó bekezdés, a 2.1.3. fejezetben többször ismétlődik „…a kibocsátás 12 % reprezentáló TÉSZ-ek…” Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program projekthalmazként, globális módon foglalkozik a vidékfejlesztési célokkal, alágazatokra lebontva nem tartalmaz nevesített célkitűzést. Szerkezetileg ugyanakkor jónak mondható és korrektek a prioritások.

563

2.

3.

4.

5.

6. 7. 8. 9. 10.

11. 12. 13.

A forrásmegosztás arányai szerintük torzak, amennyiben az 1. célkitűzésre 47%, a 2. célkitűzésre pedig 32% jut. Ez utóbbi indokolatlanul soknak tűnik az előbbi hátrányára. Véleményük az, hogy erre az intézkedéscsoportra elegendő lenne 20-25 %-nyi forrást biztosítani, és a felszabaduló forrásrészt az I. intézkedéscsoporthoz kellene átcsoportosítani. Helyes álláspontnak tartja annak hangsúlyozását, hogy az állattenyésztés súlyának növelése fontos cél. További pozitívum, hogy az anyagban szerepel az EU előírásoknak való megfelelés támogatása olyan jogcímeken, mint pl. környezetvédelem, állatjólét, higiéniai követelmények, minőségbiztosítási rendszerek, valamint a Program nem hagyja figyelmen kívül a termelői csoportok támogatását sem. Kifogásolja, hogy bár a Program végrehajtására az összes közpénzből történő hozzájárulás mértéke 4.955.525.250 EURO, ebből a 123. intézkedésre az előirányzat mindössze 172.794.118 EURO, azaz a teljes előirányzat csupán 3,5 %-a. A program ezt a csekély támogatási összeget szánja kiemelt alintézkedésekre, így: mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelésére, valamint a bioetanol és biodízel előállítására. A 124. intézkedésre, azaz a kutatás-fejlesztésre, innovációra fordítható előirányzat rendkívül alacsony, nagyobb mértékű támogatásra volna szükség. Részletes véleményét az alábbiak szerint adja meg: a) Az állattenyésztés során az állatok tartási körülményeinek, környezetének, egészségvédelmének fejlesztése. b) Az állatok szállítási feltételeinek javítása, illetve a feldolgozó üzemek élőállat fogadó, pihentető technológiájának korszerűsítése. c) A tojástermelésben állatjóléti előírások miatt a jelenlegi berendezéseket szinte teljes egészében le kell cserélni 2012. január 1.-ig. Ebben a tervezetben ennek nyoma sincs, be kell építeni a 12 milliárd Ft-os beruházási programot. d) Mivel bevezetésre kerülnek a húscsirke állatjóléti előírások, ezért korszerűsíteni kell a telepirányítási rendszert (számítógépes vezérlés). Monitoring rendszert kell kifejleszteni és működtetni az állatjólét értékeléséhez. e) Madárinfluenza miatt technológiai váltás kell a víziszárnyas ágazatban. Biobaromfiból bioélelmiszer: A bio előírásoknak megfelelően, ellenőrzött körülmények között tenyésztett vágóbaromfi előállítása. Az ehhez szükséges biotakarmány termelő bázis megteremtése, és a tenyésztőtelepek biotechnológiának megfelelő átalakítása.

564

14.

15.

16.

17.

18.

19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

Konyhakész termékek: Magas feldolgozottsági szintű, korszerű, konyhakész termékek, illetve készételek előállításának bővítése. Új termékek kifejlesztésének, termelésbe vonásának támogatása. Speciális csomagolási igényű termékek gyártási feltételeinek megteremtése. Tojásfeldolgozás, tojástermékek előállítása: Rendkívül csekély a hazai tojásfeldolgozás, jelenleg csak egy jelentősebb üzem működik. Szélesíteni kell a feldolgozott, továbbfeldolgozott tojástermékek körét. Egészséges táplálkozás: Termékszerkezet bővítése: szűkebb vevői rétegek elvárásainak megfelelő speciális termékek (pl.: allergén összetevőktől mentes termékek, táj-/országspecifikus termékek). Élelmiszerbiztonság, -minőség: Korszerű üzemi laboratóriumok kialakítása és felszerelése, a meglévők eszközparkjának fejlesztése gyorsmeghatározó készülékek formájában is, figyelemmel a környezetvédelmi szempontokra, valamint az ellenőrzött minőségű, összetevőjű takarmány-felhasználás elősegítése, a vágóbaromfi élelmezés-egészségügyi vizsgálatának, és az előállított termékek élelmiszerbiztonságának, minőségének biztosítása érdekében. Hűtőtároló kapacitások: Fagyasztott termékek tárolási, raktározási feltételeinek javítása, a meglévő hűtőházak felújítása, energiafelhasználásuk hatékonyságának javítása, korszerűsítése. Új hűtőházak építésével a hűtési kapacitások bővítése. Informatika fejlesztése: A meglévő informatikai hardver és szoftver (termelésirányítási, nyilvántartási, kereskedelmi) rendszerek továbbfejlesztése, bővítése, on-line szolgáltatások kiszélesítése. Oktatás fejlesztése: Az elméleti és gyakorlati tudás megszerzésének támogatása, oktató bázis, speciális tanfolyamok pl.: állatjólét. Kutatásfejlesztés: Közös pályázati lehetőségek az elméleti és gyakorlati szakemberek részére annak érdekében, hogy hatékony iparszerű felhasználást is lehetővé tevő fejlesztések valósuljanak meg. Iparági statisztika, illetve adatgyűjtés, feldolgozás támogatása, egységesítése, benchmarkok kialakítása. Biogáz: A baromfifeldolgozás során képződő szerves hulladékok, és az állattenyésztés során képződő szervestrágya környezetbarát módon történő ártalmatlanítása és hasznosítása biogáz előállításával. Termálvíz: A meglévő termálvíz-kutak többrétű hasznosításának megteremtése, geotermikus minierőművek és egyéb hasznosítási lehetőségek kutatása, mintaprojektek megvalósítása. Szél- és napenergia: Nagyobb üzemek, telepek energiaigényének szél- és napenergia felhasználásával történő teljes vagy részleges kielégítése.

565

26. 27.

28.

29.

30.

8.

Tematikus Fehér Ferenc – munkacsop Vízgazdálkodá 2006. ort ülés: si Társulások november 17. Vízgazdálk Országos odás Szövetsége

1.

2. 3. 4. 5.

A pályázati rendszerrel kapcsolatos lebonyolítási problémák: Új, korszerű, versenyképes technológiák pályázatos beszerzésének gátja a létszámvállalási kötelezettség. Ezzel arra kényszerülnek a magyar feldolgozók, hogy elmaradott technológiával, és a magas létszámhoz kapcsolódó, nagy bérköltséggel versenyezzenek a legmodernebb technológiát alkalmazó EU-beli vetélytársakkal. A SAPARD és AVOP pályázatok kapcsán is tapasztalt bürokratikus dokumentációözön nem védi meg a pályáztatót a később rossznak bizonyuló döntésektől, nem garantálják a projekt, vagy a pályázó vállalkozás életképességét. Egyszerűsíteni kell a pályázati dokumentációt, a benyújtás és az elszámolás szakaszában egyaránt. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a pályázókkal való kommunikációra, a megvalósítás szakaszában való támogató együttműködésre. A pályázati elszámolások tekintetében gyorsítani kell azok felülvizsgálatát, hiánypótoltatásnál egyértelmű követelményeket kell megfogalmazni, hogy elkerülhető legyen a többszöri hiánypótlás kérés. A kifizetéseket az elszámolások ésszerűsítésével, az átfutási idők lefaragásával gyorsítani szükséges. Meg kell oldani, hogy a pályázatot nyerő cég finanszírozási lehetőségét ne akadályozza az irányító hatóság által 1. ranghelyre bejegyzett ingatlan vagy ingó jelzálogjog. Legyen lehetőség arra, hogy az MVH (FVM) maga elé engedje a finanszírozó bank jelzálogjogát a vagyontárgy értékén belül. Kifejti, hogy a vízgazdálkodás szempontjából megsokszorozódtak a szélsőséges helyzetek, melyeket valamilyen módon kezelni kell. A helyzetelemzéssel maximálisan egyet ért. Véleménye szerint a Stratégiában szereplő három intézkedés csoport a rendelkezésére álló lehetőségeket teljes mértékben kihasználja. Elmondta, amennyiben a közösségi létesítmények nem működnek megfelelően, akkor ezeket nem lehet kellő képen kihasználni. Az előre hozott intézkedéseket támogatja. Olyan programok szükségesek, amik gyorsan lebonyolíthatók.

566

Prof. Ligetvári Ferenc – MTA Mezőgazdasági Vízgazdálkodá si Bizottság

1.

2. 3.

Két fogalom tisztázását hangsúlyozta ki: „kultúr táj” és „termék biztonság”. Elmondta, a „kultúr tájak” (pl. Badacsony) környezetét megfelelő szinten kell karban tartani. A "termék biztonságnál" nem engedhető meg az eljárás fluktuációja. A termékbiztonság eléréséhez kell a gazdálkodókat hozzásegíteni. Az öntözés ebben az esetben nagyon fontos. Rámutatott: az energia füvek telepítése 50 ezer Ft/ha volt, most 100 ezer Ft/ha. Az öntözésnek itt is kiemelt szerepe van. Hangsúlyozta, hogy vízkincsek hasznosításában például az energia füvek, energia erdők öntözését kellene segíteni. Sokat lehetne így spórolni.

4.

9.

2006. november 20.

Írásban

Bényei Illés Elnök (MADOSZ)

1.

2.

3.

4.

5.

Az anyag "2.1.2 Az agrárgazdaság regionális sajátosságai" című része nem említeni az elsősorban olyan alföldi területeket amelyeknek a termelési adottságai igen gyengék de a gazdálkodás és ezen belül is elsősorban a dohánytermesztés hagyományai jelen vannak. Ezzel jelentős szerepet betöltve az adott térség mezőgazdasági ágazatának fennmaradásában. Pozitívumként kell megemlíteni, hogy több helyen, többek között a "2.1.3 . helyzetelemzés az egyes intézkedések mentén" című részben igen kritikusan elemzi az elmúlt évek fejlesztéseit eszközállományának fejlesztéseit - a pozitívumok megemlítése mellett – meghatározva azokat a területeket, amely fejlesztésre szorul az elkövetkező időszakban. A dohányszárító berendezések Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében történő korszerűsítése egyébként szervesen illeszkedik a "3.2. A 2007 és 2013 közötti időszak agrárvidékfejlesztésének stratégiai fejlesztési irányai, a kapcsolódó beavatkozási akciók és az azok megvalósítását szolgáló intézkedések"-ben megfogalmazott célkitűzésekhez. A technológiai fejlesztés egyrészről hozzájárulhat az ágazati versenyképesség növeléséhez, csökkenti a környezetterhelést, segíti a környezetkímélő gazdálkodást. Fentiek alapján javasolja az agrár-vidékfejlesztés nemzeti fejlesztési irányának I. A mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és erdészeti szektor versenyképességének javítása, a strukturális feszültségek enyhítése, a termelési szerkezetváltás elősegítése prioritásban a I/2. Technológiai fejlesztés / 4.1.6. Mezőgazdasági üzemek korszerűsítése alpont keretén belül biztosítva legyen a dohányszárító berendezések, valamint speciális dohányművelő és betakarító gépek támogatása, környezet terhelés és energia felhasználás csökkentése, ezáltal az ágazat versenyképességének növelése érdekében.

567

6.

7.

8.

10.

2006. november 20.

Írásban

Benedek János - Vezérigazgató (Dohányfermen táló Zrt.)

1.

2.

3.

Átgondolásra javasolja az interaktív információs rendszerek bevezetése téma támogatását is, amely lehetővé tenné az Interneten történő szaktanácsadás kidolgozását és működtetését, a termékpályás szerveződések mentén, összekapcsolva az egyes érdekelt szaktanácsadásra szakosodott és akkreditált Területi Szaktanácsadási Központokkal, valamint a termékpályában érdekelt K+F szervezetekkel. Így lehetővé válik az agrárvállalkozások versenyképességének, teljesítményének növelése, az Európai Unió 509/2006/EK és 510/2006/EK rendeleteiben foglaltaknak megfelelő minőségi rendszerekben történő részvétel elősegítése. Amennyiben valóban célkitűzés az érdekek mentén történő szerveződés, akkor mindenképpen szükséges egy lényegesen alacsonyabb árbevételi határ megállapítása rendeleti szinten (81/2004. (V. 4.) FVM rendelet), amely elindíthatna egy önszerveződésen alapuló együttműködési csoportosulást. Mind jelenlegi rendelet, mind az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program következetesen diszkriminatív a dohány termelői csoportok támogatásával kapcsolatban oly módon, hogy kizárja azokat a támogatások igénybevételének lehetőségéből. A megismert anyag több pontjában is utal a kedvezőtlen adottságú térségekre, s arra, hogy az e területen – a foglalkoztatás és a vidék megtartó képességének fenntartása érdekében - mezőgazdasági tevékenységet folytatók külön kiegészítő támogatások igénybevételére jogosultak. Sajnálatos, hogy adminisztratív okok miatt a valóban kedvezőtlen adottságokkal rendelkező térségek gazdálkodói, azok akik nem vehetik igénybe a számukra jogos támogatást. Ezért kéri, hogy ebben a kérdésben kerüljön sor azonnali és megnyugtató korrekciót alkalmazására. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program terjedelméhez és lehetőségéhez képest reálisan és kritikusan értékeli az adottságokat, ezen belül az erősségeket és gyengeségeket, de minden részletre értelemszerűen nem képes kiterjedni. Az elkészített anyag 2.1.3. pontja például nagyon helyesen állapítja meg, hogy a „gazdaságok többsége tőkehiány miatt önerőből nem tudja a versenyképes termelés műszaki technológiai hátterét megteremteni. Különösen jelentős a betakarítás utáni (post – harvest) fázisok modernizációs igénye.” A vidéken élők foglalkoztatásának fenntartása, a gyengébb termőhelyi adottságú termőterületek hasznosítása miatt is támogatottan megtermelt dohányok piacképes minőségű és racionális energetikai feltételekkel feldolgozható dohányipari alapanyag (fermentált dohány) előállításának alapvető feltétele, hogy az elsődleges feldolgozó megkülönbözetés nélkül jusson energetikai és technológiai célú fejlesztési lehetőségekhez.

568

4.

11.

2006. november 21.

Írásban

Szeremley Béla - HANGYA

1.

2. 3. 4. 5.

6.

7.

8.

9.

Ugyancsak a termelők és az elsődleges feldolgozó kölcsönös egymásra való hatása és érdekeltsége miatt fontos a gyors és hatékony információ csere, a piaci információk, elvárások közvetlen továbbítása és érvényesítése, ezért a 4.1.6.3. pontban szereplő GAZDANet program kiterjesztése mindenképpen indokolt az elsődleges feldolgozást végző mezőgazdasági üzemre is. Általános megállapításként kiemeli, hogy a program a stratégiai anyaghoz képest jelentős mértékben közeledett ahhoz a megközelítéshez, amely az EU 1698/2005/EK rendelet szelleméből következik. A dokumentum az EU programozási előírásainak alapvetően megfelel; további pontosító észrevételei a következők: 9. oldal 1. bekezdés. Nem derül ki, hogy az egyéni gazdaságokra vonatkozó 3,5 ha birtokméret a használatra, vagy a tulajdonra vetítve igaz. 9. oldal 5. bekezdés: Az ágazat szerepe itt a feldolgozó ipar nélkül szerepel, a valós súly az élelmiszeriparral, elsődleges faiparral együttes érték. 10. oldal táblázata: Az ágazatok szerinti megoszlás romló tendenciáit nagyobb időtávban indokolt bemutatni (maga a szöveges rész is utal a 2004. évi adatok rendkívüli jellegére és a szöveges rész nagyobb időtávról szól.) 14. oldal 2. bekezdés. Az első mondat két különböző viszonyt (képzettségi arány, félig önellátásra termelő gazda) von össze értelmezhetetlenül. 14. oldal 4. bekezdés 631,5 ezer fő „családi munkaerő” (mit takar ez a fogalom, mik az ezzel kapcsolatos statisztikai adatok?) három év alatti „kiáramlása” kétséges, hogy megtörtént. Itt valószínűleg eltérő tartalmú statisztikai adatok összehozása történt, indokolt ennek fogalmi és adatszerű pontosítása. 16. oldal Az állami szaktanácsadási rendszer bemutatása korrekt, bár éppen a kimutatás egyértelművé teszi, hogy a rendszerelemek közötti elhatárolás és együttműködés keretei hiányoznak. Ezért a „jól kiépített” kifejezést indokolatlannak tartja, sőt egy ilyen tartalmú elemzés a támogatás megszerzésének esélyét is csökkenti. A valamennyi termelő számára szolgáltatást nyújtó szaktanácsadás KAP reformban előírt kötelező jellege miatt a rendszer reformját az érdekképviseletek tevőleges bevonása mellett sürgős feladatnak tekinti. 22. oldal utolsó bekezdés: A TÉSZ a zöldség- gyümölcs ágazat piaci szabályozást is ellátó termelői szerveződése, így a más szektorokra történő utalást új bekezdésbe kell tenni. 52-53. oldal. A KAT intézkedések ismertetésénél indokolt annak rögzítése, hogy a szocioökonómiai indikátorok (különösen a munkanélküliség- ráta) hivatalos adatai a valós viszonyokat kevéssé tükrözték a tartós munkanélküliséggel sújtott területeken, így a besorolás ellentmondásossá vált.

569

10.

11.

12. 13. 14. 15.

16.

17.

18. 19. 20.

57. oldal I/1. fejezet: A 2. mondat jelen formájában (A megújuló energiaforrásra alapozott termelői rendszerek elterjedése) csak a megújuló energia- források termelői felhasználására van utalás, noha az intézkedés ágazati eredményessége nélkülözhetetlenné teszi a passzív felhasználás helyett a vertikum termelői kézben tartását. Ezért a beavatkozási akciót szolgáló intézkedések között – megfelelő jogi szabályozás alkalmazása mellett- a „termelői csoportok” intézkedés is szerepet játszik, illetőleg a termelői csoportoknak a felsorolt intézkedésekben prioritást kell adni. 65. oldal 4.1.1. g. pont: Indokolt, hogy az érdekképviseleti szervek tájékoztató és ügyfélszolgálati tevékenysége is részesülhessen támogatásban, különben az intézkedés diszkriminatív. 74. oldal 4.1.4.: A szaktanácsadási jogosultak köre kiegészítendő a 4.1.5.- szerint jogosultságot szerzőkre és ebbe az állami feladatok átruházása alapján feladatot vállaló érdekképviseletek is beleértendők. 79. oldal 4.1.5.1 cím kiegészítendő a következőképpen: …..termelők és erdőgazdálkodók, továbbá termelői csoportjaik részére….. 82. oldal 4.1.6. g.pont: Nem értelmezhető a „mezőgazdasági termelők” kifejezés. 92. oldal (és több helyen): Javasolja a „hídképző szervezet” kifejezést megmagyarázni. Értelmezése szerint ez az innovációs folyamatot elősegítő szervezet más funkciók ellátását végző szervezetek tevékenységével is kombinálódhat, így az érdekképviseletek is elláthatnak – megfelelő kondíciók esetén- ilyen funkciót. 104. oldal: Hiányzik a márkajegyek, védjegyek bevezetése, a földrajzi árujelzők bejegyzése, nyilvántartása tekintetében illetékes hivatalos szerv megnevezése. 110. oldal 4.1.14. i pont: Az üzleti tervnek tartalmaznia kell az ÚMVP más intézkedéseinek igénybevételére való felkészülést különösen a környezetgazdálkodási, állatjóléti és minőségügyi előírásokban foglaltakra, valamint a termelői értékesítő szervezeten keresztüli értékesítésre történő átállást. 111. oldal 4.1.14. n pont: a szakképzettséggel rendelkezők mellett az annak megszerzését megkezdő is legyen jogosult, ugyanakkor ennek támogatási fedezete is megteremtendő. 112. oldal „A félig önellátó gazdaságok” intézkedés indikátorai között az értékesítés mértékének növelésén belül külön is indokolt vizsgálni a termelői csoporton keresztüli értékesítés arányának növekedését is. 115. oldal 4.1.15. k. pont: a termelői szervezetek számának növekedése mellett (helyett!) az adott termékpályán való piaci részesedésük mértékének növekedését fontosabbnak tartja.

570

21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 12.

2006. november 22.

Írásban

Kissné Kollár Eszter NFTET

1.

2.

3.

4.

13.

2006. november 24.

Írásban

Csiszár Lászlóné Magyar Védőnők Egyesülete

1.

171. oldal 4.3.1. h pont 3. francia bekezdés: …… értékesítési hálózat létrehozása, hálózathoz való csatlakozás elősegítése. 201. oldalon az Irányító Hatóság feladatainak (3) bekezdése ellentétben van a 202. oldal első mondatával. 204. oldal harmadik bekezdés: hiányzik az állítmány (vélhetően „átruházhatja”). 205. oldal 3. bekezdés: az EMOGA Garancia Részleg akkreditáció nem egyenértékű az EMVA intézkedésekre történő akkreditációval, erre új jogszabály alapján kell akkreditációt adni. A Technikai segítségnyújtás műveletek fejezet jelen formájával nem ért egyet, mivel: I. az NVH- nak más hálózatokkal való kapcsolata, tevékenységi lehatárolása nem tisztázott II. a 227. oldalon lévő 1-3 tevékenységek miben léte és az 1.2.1.1.a-c. pénzügyi felosztás alapja nem egyértelmű. Az esélyegyenlőség szempontrendszerének megjelenítése a 229. oldalas anyagból mindösszesen szűk 1 oldalt ( 222.oldalon) tesz ki, amely nemcsak hogy szegényes, indokolatlanul szűk, és olymértékben általános, hogy az nem véleményezhető. Az anyagban a "Mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása" elnevezésű intézkedés kapcsolódik a Szociális és Munkaügyi tárca hatáskörébe. Az intézkedés indokoltsága nem tartalmazza azt, hogy a potenciális igénybevevői körnek mi a nemi összetétele, ebből feltételezhető, hogy a kedvezményezett kör jelentős része a férfiakból kerül ki. Hiányolja, hogy nincs utalás arra, hogy a támogatás melyik minimálbérhez viszonyul, nem világos, hogy a kapott támogatás ideje szolgálati idő-e, továbbá, hogy kell-e egészségbiztosítási járulékot fizetni, vagy vonni a folyósítónak (pl. ápolási díj rendszerében), illetve az így kapott támogatás adóköteles vagy sem. A jelenleg folyó LEADER programokkal kapcsolatban indokoltnak látja a pályázati rendszer egyszerűbbé, átláthatóbbá tételét. Továbbá, a non-profit szektor (NGO-k) esetében, valamint az 50 millió forint éves árbevétel alatt elhelyezkedő, nem NGO-k részére is indokolt az egyszerűsített adatlapú eljárás bevezetése. Ezzel összefüggésben, az egyszerű eljárásban kéri mellőzni a mérföldköveket, a pénzforgalmi tervet és a marketing tervet. A hiánypótlások 99%-a ugyanis ezen három táblához köthető, mely nem minden esetben indokolt. Az anyag pozitívumai közül kiemelést érdemel a "Nem termelő beruházások támogatása" elnevezésű intézkedés, mely támogatja az erdei iskolák fejlesztését, az ökoturizmus növekedését. Ezen tevékenységek fejlesztése a gyermekek, családok egészségfejlesztését, testilelki-szociális jólétét segíti elő.

571

14.


Gombaszöginé dr. Balogh Ibolya - Elnök (Fejér Megye Közgyűlése és Fejér Megye Területfejleszté si Tanácsa)

1.

2.

3.

4. 5.

15.


Dr. Stündl László, Ph.D. egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem - Agrártudományi Centrum, Debreceni Egyetem Agrár-Innovációs Tudásközpont

1.

A helyzetelemzés helyesen állapítja meg, hogy a vidéki térségekben a mezőgazdasági tevékenység gazdasági-társadalmi-szociális súlya jelentősebb, mint a bruttó hazai termékkel mérhető gazdasági teljesítménye.

A vidéki társadalom legégetőbb problémája a munkahelyek hiánya és a szolgáltatások nagyon alacsony színvonala. Minden olyan intézkedés, amely ezen problémák megoldását szolgálja erősíti a társadalmi kohéziót, aminek eredménye a megújuló, összetartó és kooperatív vidéki társadalom kialakulása. Ellenkező esetben a vidék elnéptelenedik. A rendelkezésre álló közkiadások kb. 50 %-a munkahelyteremtésre is rendelkezésre áll. Az összeg jelentősnek tűnik, de ismerve a megoldásra váró alapprobléma nagyságát javasolja az arány mértékének növelését. Megjegyzi, hogy alacsonynak találja azoknak a forrásoknak a mértékét, amelyeket önkormányzatok fordíthatnak a vidéki emberek életminőségének javítására (3. intézkedéscsoport). "A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások" intézkedés lehetőségeit kiemelten kellene biztosítani a községi önkormányzatok számára.

Az Új Magyrország Vidékfejlesztési Program intézkedéseiben kiemelt hangsúlyt kell kapnia a versenyképességet növelő, innovációs és K+F tevékenységek ösztönzésének, amely jelenleg az agrár-felsőoktatási intézmények és kutatóhelyek, valamint a mezőgazdasági vállalkozások innovációs és kutatási együttműködéseinek támogatását jelenti.

572

2.

3.

4.

5.

16.


Pro Régió Ügynökség Programirodája

1.

2.

3.

4.

5.

A versenyképesség ösztönzése azért fontos, mert csak versenyképes termékkel vagy szolgáltatással rendelkező, és így jól prosperáló mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások számára jelent hatékony támogatást az infratstruktúrájuk, eszközállományuk fejlesztése, kapcsolataik és együttműködéseik építése, vagy a szaktanácsadó rendszerekben való részvétel. Sajnálatosnak tartja, hogy ezzel szemben jelen Program egyetlen intézkedése (4.1.9. Új termékek, eljárások és technológiák fejlesztésére irányuló együttműködés a mezőgazdasági és élelmiszer ágazatban, valamint az erdészeti ágazatban) tartalmazza az innováció és a K+F elemeit. Szakmai véleménye szerint az itt feltüntetett indikatív keretösszeg, mely a Program teljes költségvetésének mindössze 0,84%-a, nem biztosítja a versenyképes agrárium kilalakításához, fejlesztéséhez szükséges forrásokat az elkövetkezendő 7 év során, ezért ennek az összegnek legalább 1,8-2,0%-ra törrténő emelését, valamint a fejlesztések bevezetéséhez (technológiai transzfer) további 1,6-1,8% forrás elkülönítését látja indokoltnak. Továbbá javasolja az innováció és K+F együttműködések támogatásának szerepeltetését a többi releváns intézkedésben is. Általánosságban elmondható, hogy a Program logikusan felépített, jól áttekinthető, az egyes részek taretalmilag jól elkülöníthetőek. Az áttekinthetőséget azonban javítaná egy vezetői összefogleló csatolása, valamint a prioritások és intézkedések kapcsolatát bemutató ábra beépítése a dokumentumba. A Program készítése során figyelembe kell venni az országosnál alacsonyabb tervezési szintek speciális jellemzőit, hiszen a dinamikusan fejlődő térségekben (mint például a fővárosi agglomeráció) vannak olyan elmaradott, vagy bizonyos szempontból hátrányt szenvedő zárvány települések, amelyek támogatása vidékfejlesztési forrásokból elengedhetetlen. Az Ügynökség azt javasolja tehát, hogy a vidékfejlesztési intézkedések pályázataiból az agglomerációs települések ne legyenek kizárva. Szükségszerű az agglomeráción belüli elmaradott települések támogatása preferencia biztosításával. A vidéki lakosság stabil megélhetésének biztosítása érdekében egyre inkább az alternatív jövedelemszerzés lehetőségeit kell bővíteni. Ezért indokolt a vidékfejlesztési támogatások arányának megemelése az összes EMVA támogatás 40%-ára. Fontos feladat az EMVA és az ERFA által támogatott fejlesztések világos és átfedésmentes elkülönítése annak érdekében, hogy az uniós források szinergiája érvényesüljön, és ne maradjon olyan kedvezményezetti kör, amely valamilyen feladat-megosztási tisztázatlanság miatt esik el támogatástól.

573

17.


Magyar Biokultúra Szövetség és a Magyar Természetvédő k Szövetsége

1.

2.

3.

4.

5.

18.

2006. Írásban december 1.

Magyar Természetvédő k Szövetsége

1.

2.

3.

Horizontális elvként kerüljön be a dokumentumba, hogy az ÚMVP intézkedéseihez kötődő támogatásokat csak olyan termelők vehessék igénybe, akik nem termesztenek génmódosított fajtákat. Szintén horizontális elvként kerüljön be a dokumentumba, hogy a 2. tengely intézkedéseiben résztvevők élvezzenek előnyt akkor, ha az 1., 3., 4. tengelyhez kapcsolódó intézkedések keretében nyújtanak be pályázatot. Javasolja a Program tengelyei közötti forrásmegosztás újragondolását. A Program legutóbbi változatában sincs összhangban a dokumentum elején szereplő forrásmegosztás a dokumentum végén található források nagyságával. Javasolja az 1. tengely arányának csökkentését a többi tengely, különös tekintettel a 2. tengely javára. Az ÚMVP tervezetében, főképp a kedvezményezettek körénél nem mindenesetben egyértelmű, hogy kire vonatkoznak az a különböző kódszámok. Kéri, hogy a program következő verziójában szövegszerűen is jelenjen meg, hogy az intézkedés kedvezményezettjei kik lehetnek. Ez az érintettek számára sokkal áttekinthetőbb, követhetőbb, mint a kódszámok alkalmazása. A 4.1.13. ponthoz: A 4.1.12. -ben kedvezményezettek promóciós tevékenységének támogatása, amely a földrajzi eredetvédett, biotermékek és a minőségi borok elterjedését szolgálják. A hivatkozott ROP-okban nem találtunk ezzel kapcsolatos intézkedéseket, javasoljuk az n) pontban említett régiók operatív programjához való kapcsolódás aktualizálását. A Szövetség javasolja, hogy horizontális elvként kerüljön be a dokumentumba, hogy az ÚMVP intézkedéseihez kötődő támogatásokat csak olyan termelők vehessék igénybe, akik nem termesztenek génmódosított fajtákat. Szintén horizontális elvként kerüljön be a dokumentumba, hogy a II. tengely intézkedéseiben résztvevők élvezzenek előnyt akkor, ha az I., III., és IV. tengelyhez kapcsolódó intézkedések keretében nyújtanak be pályázatot. Javasolt a Program tengelyei közötti forrásmegosztás újragondolása. A Program legutóbbi változatában sincs összhangban a dokumentum elején szereplő forrásmegosztás a dokumentum végén található források nagyságával. Indokoltnak tartja az I. tengely arányának csökkentését a többi tengely, különös tekintettel a II. tengely javára.

574

4.

19. 20.

2007. február Írásban 12. 2007. február Írásban 13.

Bagoly Lászlóné

1.

HANGYA

1.

2.

21.

2007. Írásban február 15.

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

1.

22.

2007. február Írásban 15.

MOSZ

1. 2.

Az ÚMVP tervezetében, főképp a kedvezményezettek körénél nem minden esetben egyértelmű, hogy kire vonatkoznak a különböző kódszámok. Kéri, hogy a Program következő változatában szövegszerűen is jelenjen meg, hogy az intézkedés kedvezményezettjei kik lehetnek. Ez az érintettek számára sokkal áttekinthetőbb, követhetőbb, mint a kódszámok alkalmazása. Kéri a klímaváltozás kapcsán a biztosítók nagyobb mértékű szerepvállalásának beépítését, illetve a termelők biztosítással kapcsolatos költségeinek támogatását. Az "Általános helyzetelemzés, erősségek, gyengeségek" fejezethez a következő megállapításokat teszi: I. A feldolgozói integráció nem a termelőket, hanem külső tőkebefektetőket hozza még előnyösebb helyzetbe. II. A bekezdés tagozódása azt sugallja, hogy csak a zöldség- gyümölcs ágazatnál probléma a termelői önszerveződés, ugyanakkor a zöldség- gyümölcs ágazatban éppen nem támogatható az EMVA forrásból a termelői szerveződés. III. Jelenleg hazánkban nincs rendszerszerű szaktanácsadás, még nem épült ki európai értelembe vett rendszerré. "Az erőforrások indikatív elosztása az intézkedéscsoportok között" fejezethez az alábbi megállapítást teszi: a szaktanácsadás szektor-semleges, rendszerszerű működése egyelőre nem valósult meg. A "3.1.3. Ökogazdálkodás, állatjólét" című bekezdéssel kapcsolatban megjegyzi, hogy a bioélelmiszerek iránti kereslet mérsékelt növekedésének egyik lehetséges oka még a vállalkozások forráshiánya, mivel jelenlegi körülmények között nem tudják elvégezni a szükséges beruházásokat, illetve a bio termelés megfelelő ösztönzésének hiánya. Az intézkedések részletes ismertetésénél több esetben hiányzik a kidolgozás. Néhány esetben érthető a meghatározás későbbi időpontra helyezése (lásd: Hátrányos helyzetű területek lehatárolása), azonban az agrár-környezetgazdálkodásnál, az állatjóléti intézkedéseknél, vagy az erdészethez kapcsolódó intézkedéseknél ez nem megengedhető. Hiányolja a Technikai Segítségnyújtás részletes ismertetését.

575

23.


Dr. Kárpáti László Igazgató (Pannon Egyetem Felnőttképzési Intézet)

1.

2.

24.


Zöld Szervezetek

1.

2. 3.

25.


OMME

1.

2.

26.


SKV

1. 2.

A Monitoring Bizottság tervezett összetételét illetően szükségesnek látja a Bizottságba meghívandó szervezetek jogi helyzetét tisztázni. Lehetőség szerint köztestületek - hiányoznak a szakmai kamarák - és szakmai szervezetek vegyenek részt a Bizottság munkájában.

A Technikai segítségnyújtás műveletek fejezethez hozzáteszi: az NVH kiépítésében is szerepel az Új Magyarország Vidékfejlesztési Központ, és a Helyi Vidékfejlesztési Irodák kiépítése. Célszerű lenne, ha ezek a Szaktanácsadó szolgálat rendszerével szinkronban valósulhatnának meg. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ex-ante értékelésében a versenyképesség kizárólag közgazdasági értelemben került megfogalmazásra. Ehelyett szélesebb értelemben vett fogalom-meghatározást javasol a vidék versenyképességével kapcsolatban, amely a gazdasági szempontok mellett a társadalmi és környezeti szempontokat is integrálja. Környezeti és társadalmi szempontból kiemelten fontosnak tartja az ökológiai gazdálkodás kiemelt támogatását az ÚMVP keretein belül. Több fórumon, egyeztetésen elhangzott, hogy a II. tengely intézkedéseiben részt vevő gazdák előnyt fognak élvezni (pl. többletpontot kapnak a pályázatok elbírálásakor) a többi tengely intézkedéseinél. Kéri, hogy ez jelenjen meg a Programban. A méhészeti ágazattal kapcsolatos feldolgozó ipar fejlesztése elengedhetetlenül szükséges annak érdekében,hogy a mai napig hordós exportáruként az országot elhagyó termékek eredetvédelmét és garantált minőségét biztosítani tudjuk. Hosszú távon csak így érhető el, hogy a termékeink árában el tudjuk ismertetni azt a hazai többlet ráfordítást, ami a trópusi országok termelőihez képest jelenleg hátrányként mutatkozik. A nem őshonos fafajok arányának megtartását a védett területek vonatkozásában azért tartja fontosnak, mert ezeken a vidékeken sok esetben ezek a fajok biztosítják a táj pusztulásának megakadályozását (ld. Kiskunsági Nemzeti Park, vagy a Tapolcai medence tanúhegyeinek lábánál a homokos talajt megkötő akác). Ezek az erdők jelentősen hozzájárulnak az eredményes talajvédelem hatásosságának biztosításához. A Program végrehajtása során, ahol lehetséges, biztosítani kell a kistérségi szinten meghatározott támogatási feltételek, kritériumok alkalmazását. A Tervben a fenntarthatósági horizontális politika kiegészítését javasolja: „A horizontális politikák érvényesítésekor alapvető feltétel a helyi fenntarthatóság és a tájszemlélet elveinek figyelembevétele.”

576

3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

17. 18.

Biztosítani kell a Program és a vidékfejlesztésben szintén szerepet vállaló regionális operatív programok közötti összhangot. A Tervben elvként kell rögzíteni a helyi adottságokhoz való igazodás igényét. Elő kell segíteni az ökoturizmus fejlesztését a táji értékekben gazdag, az aprófalvas és a tanyás térségekben. A táji értékekben gazdag vidékies térségekben ösztönözni kell a mező- erdő- vadgazdálkodási és rekreációs tevékenységeket egyaránt felölelő integrált tájgazdálkodás elterjesztését. Az aprófalvas térségekben ösztönözni kell a helyi termékek előállításának, az ökológiai gazdálkodásnak az elterjesztését. A táji értékekben gazdag vidékies térségekben ösztönözni kell a helyi fenntarthatósági stratégiák kidolgozását, illetve stratégiai környezeti vizsgálatok elvégzését. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok által nagy arányban lakott térségekben mintaprojekteket kell indítani az ún. szociális erdő bevezetésére, továbbá az örökségvédelmre és kulturális erőforrásaikra alapozott fejlesztéseket. A tanyás és aprófalvas térségekben mintaprojekteket kell indítani a környezeti szennyező források felmérésére és felszámolására. A mezőgazdasági alapú megújuló energiahordozókkal kapcsolatos fejlesztések támogatását komplex, fenntarthatósági szemléletű életciklus elemzésekhez kell alátámasztani. Az ÚMVP monitoring- és döntéselőkészítő bizottságaiban - legalább konzultatív szereppel részt kell venniük a régiók szakértőinek. A Regionális Operatív Programok, továbbá a TAMOP és TIOP Monitoring Bizottságaiban az ÚMVP végrehajtásának kell képviseltetnie magát. Az ÚMVP eljárásrendben biztosítani kell, hogy előnyben részesüljenek ÚMFT OP-kból is támogatott fejlesztések. A LEADER jellegű akciók közös képviselőjének szintén jelen kell lenniük a Regionális Operatív Programok Monitoring Bizottságaiban. Az ÚMVP monitoring és értékelési rendszerének képesnek kell lennie az ÚMVP és az ÚMFT OP-jainak egyes kistérségekben (különösen a vidékies kistréségekben, ill. településeken) mért együttes szakmai teljesítményének megállapítására. Az ÚMVP technikai segítségnyújtás keretéből biztosítani kell, hogy a végrehajtás képes legyen az egyes gyengén teljesítő kistérségek vagy térségtípusok teljesítményének javítására (pl. tanácsadás, szakemberellátás, újabb pályázati kritériumok bevezetése). A nagy létszámú állattartó telepek esetében kiemelten ösztönözni kell a mezőgazdasági eredetű szennyvíziszapok, istállótrágyák kezelését.

577

19. 20.

21.

22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31.

Lehetőség szerint támogatni kell a mezőgazdasági termelésből származó szerves hulladékok kezelését (pl. egyéb termék-előállítás, talajerő utánpótlás, komposztálás elterjesztése). Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedésen belül kapjon kiemelt szerepet a konkrét természetvédelmi célkitűzéssel rendelkező, a természetkímélő gazdálkodási módok fenntartásához kellően magas bevételt biztosító Érzékeny Természeti Területek Célprogram. Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedésen belül – az 5 éves kötelezettségvállalás lejártával - csökkenteni célszerű a mérsékeltebb környezeti eredményekkel járó környezetvédelmi programok arányát a szántóföldi alapprogram elhagyásával, és az integrált gazdálkodás területi arányának és támogatási intenzitásának relatív csökkentésével. Az állattartó telepek esetében támogatni kell - célzottan a BAT megfelelés elérésére - a megfelelő méretű, szigetelt trágyatároló medencék, és kapcsolódó monitoring rendszerek kialakítását. A támogatásoknál (különösen a gépbeszerzés, öntözés, infrastrukturális fejlesztések esetében) előtérbe kell helyezni az energiatakarékos megoldások elterjesztését. A NATURA 2000 intézkedést 2007-től el kell indítani. A tengelyek közötti új forrásfelosztás után a jelenleginél nagyobb forrást azokra az intézkedésekre célszerű biztosítani, amelyek környezeti szempontból kedvezőbb eredményt okoznak. A vízgazdálkodással összefüggő intézkedések esetében a Pályázónak be kell mutatnia, hogy az az intézkedés mi módon járul hozzá a VKI célkitűzéseihez. Támogatást kell biztosítani a vidékfejlesztési szaktanácsadók VKI tájékozottságának javítására. Az öntözés, a meliorációs és a vízrendezés közösségi beruházások ”helyfüggő” környezeti vonatkozásairól kezdődjenek átfogó tudományos vizsgálatok. Készüljön tanulmány a mikrovállalkozások környezetkímélő technológiai fejlesztéseinek lehetőségeiről. Készüljön környezeti szempontú (életciklus szemléletű, energiamérlegen alapuló) prioritási lista az energetikai ültetvények növényfajtáiról. A pályázatok elbírálásánál a magasabb prioritású növények élvezzenek előnyt. Készüljön „pozitív lista” azokról a mezőgazdasági területekről, amelyek alkalmasak lehetnek energetikai ültetvény telepítésére és e lista értékelési szempontként kerüljön alkalmazásra. A támogatások során előnybe kell részesíteni a kisléptékű, helyi biomassza-hasznosítást (szerves hulladékot feldolgozó komposzt + biogáz előállító berendezések, falufűtőművek).

578

32.

33.

34. 35.

36.

37.

38.

39.

40. 41.

A gépbeszerzések és a fizikai infrastruktúra fejlesztése során előnybe kell részesíteni az anyagés energiatakarékos berendezéseket és eljárásokat. Ösztönözni kell a mezőgazdasági üzemek és a gazdálkodók energiaigényeinek csökkentését, az energiahatékonyság növelését és a nap-, szél- és a geotermikus energia hasznosító kisberendezések elterjesztését. Az öntözésfejlesztési beruházások támogatásánál előnybe kell részesíteni a víztöbbletes időszakokban megtartott vízkészletekből történő vízfelhasználást, valamint a víztakarékos, modern technológiájú eljárások alkalmazását, különösen a nagy gazdasági hasznot hozó kertészeti, valamint a gyümölcsös kultúrák esetében. Kiemelten támogatni kell azokat a beavatkozásokat, amelyek az alkalmasan megválasztott agrotechnológiai műveletekkel biztosítják a a vizek jó ökológiai állapotának elérését. Az árvízvédelmi, mezőgazdasági és területfejlesztési feladatok helyi összhangját komplex térségi tájgazdálkodási rendszerek támogatásával kell biztosítani. A mezőgazdasági tájak mozaikosságának átgondolt visszaállításával kell elérni, hogy a szántóföldi művelésből eredő és a felszín alatti vizeket terhelő tápanyagterhelés jelentős mértékben csökkenjen. (Pl. mezsgyék, fasorok, erdősávok, part menti természetes élőhely zónák és kisebb tavak létesítése). A környezetkímélő talajhasználat érdekében szükség van a szakszerű talajművelésre, művelési ág változtatásra, szervesanyaggazdálkodásra, talajjavító anyagok kijuttatására, az agroökológiai adottságoknak megfelelő és környezetkímélő növényvédőszer és műtrágya használatra, állati és növényi eredetű trágyák, valamint a megfelelő vetésszerkezet kialakítására. A talajtömörödés és szerkezetromlás megelőzése, valamint a talaj vízháztartási tulajdonságainak javítása érdekében ösztönözni kell a megfelelő mélyművelési és talajlazítási agrotechnikai eljárások alkalmazását. Csak a kialakult birtokszerkezetet figyelembe vevő, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő víz- és energiatakarékos öntözőtelepek és rendszerek építése és értéknövelő felújítása támogatandó. A Kedvezőtlen Adottságú Térségek kijelölését úgy kell megváltoztatni, hogy az uniós szándéknak megfelelően elsősorban a magas természeti értékű területekre és az ott folytatott tájmegőrző gazdálkodás fenntartására koncentráljon. Mihamarabb meg kell kezdeni a NATURA 2000 hálózatra vonatkozó monitoring tevékenységet annak érdekében, hogy rendelkezésre álljon a szükséges információ egyes, eddig kevéssé kutatott élőhelyek és fajok megőrzéséhez, majd ezek alapján fenntartási tervek elkészítéséhez. Genetikailag módosított növények termesztéséhez támogatás nem nyújtható.

579

42. 43. 44.

45. 46. 47. 48. 49. 50.

51.

52.

A tengelyek közötti szinergikus hatások kialakítása érdekében azok a pályázók, akik részt vesznek az agrár-környezetgazdálkodási, az erdő-környezetvédelmi programban, lehetőség szerint élvezzenek előnyt a többi intézkedésre való pályázatok elbírálásakor. A biológiai alap előállításában előnyt kell élvezzenek az őshonos fajok. Az őshonos fajok preferálását be kell építeni a támogatási feltételek közé. A telepítések és fásítások támogatásában preferálni kell az erdőtömbhöz csatlakozó, még inkább az erdőállományokat összekapcsoló vagy a nagytérségi ökohálózati elemet alkotó akciókat. Helyi módszertani útmutatót kell kidolgozni a vadászturizmus támogathatóságát illetően. A hozzáférést erősen korlátozó létesítmények (intenzív vadászat, vadaskert, egyéb lekerítés) kialakítását eredményező, ill. ilyen meglévő létesítmények használatára épülő vadászturisztikai tevékenységet nem szabad támogatni. Helyi módszertani útmutatót kell kidolgozni a falusi vendéglátás támogathatóságát illetően. Ösztönözni kell a a területhasználat mozaikosságának kialakítását és fenntartását. A természetközeli területhasználati formák (erdők, gyepek, nádas, víztest) művelési ág váltása, vagy rájuk történő ültetvénytelepítés gondos, a helyi viszonyoknak megfelelő mérlegelése szükséges. A táji értékekben gazdag területeken előnybe kell részesíteni a tájképvédelmi szempontokat tartalmazó fejlesztéseket. az ültetvények támogatásában termelői körzetenként vagy kistájanként célszerű meghatározni a támogatott területek kiterjedésének küszöbértékét. A pályázati kiírásokban lehetőség szerint figyelembe kell venni a környezeti, természeti veszélyeztetettségi kritériumok szerinti területi differenciálást. A biomassza energetikai hasznosítása esetében fenntarthatósági szemléletű életciklus elemzés kell, hogy megalapozza az optimális üzemméretet. Alapvetően a helyi rendszerek létesítése javasolt, ahol a megtermelt hőenergia helyben hasznosul, nincsenek nagy szállítási távolságok és feleslege környezetszennyezés, és a helyi lakosság életminősége javul a beruházások következtében. Az SKV környezeti értékelésén alapulva készüljön a Programra külön Fenntarthatósági Útmutató.

580

53.

Javasolja, hogy az anyag foglakozzon azzal, hogy az Európai Unió szándéka szerint kompenzációs támogatásokban részesíthetők a kedvezőtlen adottságú térségek illetve a természetvédelmi korlátozások által érintett területek, ez a támogatás nem terjed ki a kulturális örökség megóvása érdekében védetté nyilvánított mezőgazdasági művelés alatt álló területekre. Pedig sok esetben a hosszú távú megőrzést a területhasználat vagy a művelési ág változtatás biztosítaná. Az érintett ingatlanok tulajdonosai részéről folyamatosan felmerül a kompenzációs támogatás iránti igény - a művelésre vonatkozó korlátozások miatt.

I. Tengely

Sorszám

1.

2.

Vélemény megtételének dátuma

Vélemény megté- Véleményező Észrevétel Észrevétel, javaslat telének neve sorszáma módja Magyar A 4.1.6. Intézkedés (kódja 121.) nem nevesíti és nem emeli ki a gépszövetkezeteket a 2006. Írásban Agrárkamara 1. kedvezményezettek között, pedig ez a megfelelő gépkapacitás-tervezés és felhasználás november 1. Főtitkár elősegítése érdekében kívánatos cél volna. A 4.1.1.1. Intézkedés (kódja:125) "Az energia ellátás és az út …" intézkedés nem olyan 2. kiemelten támogatott (70%), mint az EMVA véleményezendő anyagban szerepelt. Ennek harmonizálása a magasabb arányszámmal szükséges. A 4.1.2.intézkedés "m" pontjában a támogatandó keretszám régió, illetve térségi differenciált 3. leosztásának megvalósítása szükséges. A Program 4.1.3. "A mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása" intézkedése esetén nagy valószínűséggel az átadó gazdák száma többszöröse lesz mint amennyi az átvevőké. Itt 4. nem egyértelmű, hogy ebben az esetben mi a gazdaság, föld sorsa, illetve mi történik akkor, ha az adott településen nincs átvevő. Jakab István 2006. Írásban 1. 111. Szakképzés, tájékoztatási tevékenységek, innováció: Elnök november 6. (MAGOSZ)

581

2.

a.) Az intézkedés nincs összhangban az UMVST célkitűzéseivel. A tervezett tanfolyamok és szakmai látogatások nem biztosítják az innováció befogadását a termelői körben. A Lisszaboni Stratégia célkitűzéseinek, így az innováció növelésének megvalósításához az Unió jól kipróbált módszertanokat biztosít a tagállamok körében. Az UMVP hibás módszertana és a hiányos helyzetelemzés következtében nem áll rendelkezésre a mezőgazdasági termelők kompetencia és tudás térképe, valamint a megcélzott struktúraváltáshoz, piacokhoz és szolgáltatásokhoz szükséges kompetencia és tudás térkép. Ezek birtokában lehetne meghatározni a szükséges kompetenciafejlesztési és tudásbővítési programokat. Javasolja a hiányok pótlását, valamint hogy a képzések minden termelő számára elérhetők legyenek, valamint az alábbi területeket a szükséges kompetenciák és ismeretek közé felvenni: I. Farm menedzsment ismeretek II. Stratégiai tervezés III. Kommunikáció, együttműködés IV. Szövetkezési képességek V. Informatikai ismeretek VI. Üzleti hálózatokban való együttműködés, létrehozásuk VII. EU és nemzeti agrárpolitikák, a CAP reformja VIII. A CAP ágazati reformjai (cukor, SPS, bor, stb.) IX. Innováció a termelésben X. Mezőgazdaság és vidékfejlesztés b.) Az intézkedésre tervezett 1,5% mind az UMVST, mind a Lisszaboni Stratégia prioritásainak ellentmond. Véleményünk szerint a hazai mezőgazdaság problémáinak egyik fő oka a kompetenciák és ismeretek hiánya. Az intézkedésre a fentiek figyelembevételével minimum 3%-ot javasolunk elkülöníteni, és 2007-ben javasoljuk elindítani. 112. A fiatal mezőgazdasági termelők elindítása: a.) Az intézkedés nem tér ki az AVOP-ban meghirdetett hasonló célú intézkedés sikertelenségének okaira. b.) Nem derül ki, hogy az intézkedés hogyan támogatja a mezőgazdaság strukturális átalakítását, milyen ágazatokban van lehetőség pályázni és melyik ágazatokat preferálja. c.) Javasolja, hogy további kompetencia és ismereti előírások szerepeljenek az intézkedésben (pl. farm menedzsment) és olyan ágazatokba lehessen belépni, amelyben értékesítési gondokkal nem küzdenek. d.) Fontosnak tartja, hogy a fiatal gazda kapjon támogatást stratégiájának, üzleti tervének összeállításához, amely a pályázat alapját képezi.

582

3.

4. 5.

114. Szaktanácsadói szolgáltatások igénybevétele: a.) Az UMVST hiányaiból adódóan nem készült átfogó stratégia a hazai mezőgazdasági termelés kompetencia-, ismereti-, és információs rendszeréről, továbbá a szükségletekről és a szükségleteket kielégítő oktatási és szaktanácsadási rendszerről. b.) 2007-től több új intézményt is kötelezően létre kell hozni, így: FAS, Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat. c.) Az intézkedés megtervezéséhez szükség lenne a teljes rendszer (FAS, NVH) áttekintéséhez, figyelembe véve, hogy a szaktanácsadás és oktatás alapja nem az intézmények létrehozása, hanem a bizalom megléte az információt és tudást közvetítő szervezet felé. d.) Feltétlenül szükségesnek látja, hogy a szaktanácsadási feladatok ellátásában, a bizalmi tőkével rendelkező szervezetek (pl. szakmai egyesületek, érdekképviseletek, szövetkezetek) is feladatot kapjanak. e.) Nem ért egyet a TSZK-k monopolizálásával, amelyek többségükben nem rendelkeznek kapcsolatokkal a termelők körében. Egyúttal javasolja, hogy az érintettek bevonásával készüljön egy átfogó stratégiai anyag a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés kompetencia, ismereti és információs rendszeréről. A 115. "Üzemvezetési, helyettesítési és gazdálkodási szaktanácsadási szolgáltatások, valamint erdészeti szaktanácsadási szolgáltatások létrehozása" című intézkedést illetően véleménye megegyezik az előző intézkedéssel kapcsolatban leírtakkal. 121. A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése: a.) Az intézkedés indoklása, kidolgozása messze elmarad az Uniós követelményektől. A dokumentum nem igazolja az intézkedésre szánt 1,5 millárd euro elköltésének szükségességét, célját és hatékonyságát. b.) A hazai mezőgazdaság hármas funkciójából (termelés- környezet- szociális) a termeléssel kapcsolatos legfontosabb cél, hogy fenntartható, a vidék számára jövedelemnövekedést jelentő struktúraváltás menjen végbe a hazai mezőgazdasági termelésben. Ennek eszközei: I. Tudatosság növelő programok; II. Kompetenciák fejlesztése; III. Oktatás; IV. Szaktanácsadás; V. Piaci és technológiai információkhoz való közvetlen hozzáférés; VI. Termeléshez kötődő támogatások stratégiája (pl. SPS kialakítása); VII. Technológiai fejlesztések támogatása; VIII. Jövedelem diverzifikáció;

583

6.

7.

8.

9.

IX. Mezőgazdasági termelésből való kivezetés eszközei. c.) Az intézkedés általános és elnagyolt megfogalmazása nem teszi lehetővé a struktúraváltást. Fontosnak tartja felhívni a kormányzat figyelmét, hogy a vidék, benne a mezőgazdaság gazdasági helyzetének javítása érdekében el kell készíteni a vidékfejlesztés és a mezőgazdaság struktúraváltásának, az érintettek konszenzusán alapuló stratégiáját. Ennek hiányában az Uniós kifizetések hatékonysága nem garantálható. Az intézkedést, mint a struktúraváltás egyik eszközét, ilyen kidolgozottság mellett bár fontosnak tarja, azonban nem elfogadható. d.) Az intézkedés indikátor mutatóival nem ért egyet. A 7000 támogatott gazdaság, valamint a támogatás 60 milliós átlag értéke a hazai gazdatársadalom többségének kirekesztését jelenti a struktúraváltás lehetőségéből. 122. Az erdők gazdasági értékének növelése: a.) A célok és az indoklások megfelelőek. b.) A gépbeszerzésekhez kapcsolódóan megjegyzi, hogy ott az általános mezőgazdasági támogatás mértékét kellene biztosítani az erőgazdálkodás területén is. c.) Az informatikai beszerzés, bővítés esetén az általános feltételeknél is kedvezőbb támogatás szükséges, mert különben nem lesz előrelépés. Sőt, ezen túlmenően szükséges lenne akár külön kiemelt támogatással az informatika fejlesztését elősegíteni. Megvalósíthatónak látszik az, hogy az eddig elkészült szoftvereket az állami szervek bocsássák ingyen rendelkezésre a magán erdőgazdaságok részére. 123. A mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése: a.) Rámutat, hogy a termékek értéknövelése része a mezőgazdaság struktúraváltásának, így a 121-es intézkedésnél leírtakat kéri itt is figyelembe venni. b.) Az intézkedés indikátor mutatóival nem ért egyet. A 900 támogatott gazdaság, valamint a támogatás 52 milliós átlag értéke a hazai gazdatársadalom többségének kirekesztését jelenti a struktúraváltás lehetőségéből. 124. Új termékek, eljárások és technológiák fejlesztésére irányuló együttműködés a mezőgazdasági és élelmiszer-ágazatban, valamint az erdészeti ágazatban a.) Az intézkedés tartalmával egyetért, azonban javasolja az innovációt biztosító teljes rendszer stratégiájának elkészítését. b.) Ezen túlmenően javasolja, hogy kooperációs projektek előkészítésére (awareness, oktatás, tanácsadás) is legyen igényelhető forrás, valamint a híd szervezetek kialakításában a helyi termelői csoportosulások is részt vehessenek. 125. A mezőgazdaság és erdészet fejlesztésével és korszerűsítésével összefüggő infrastruktúra javítása és fejlesztése:

584

10.

11.

12. 13.

14.

Az intézkedés tartalmával egyetért, azonban jelenlegi formájában elnagyoltnak tartja. A tervezett forrás az intézkedés által érintett területekhez nem elegendő, ezért javasolja annak növelését. 131. A közösségi előírásokon alapuló előírások betartása: Az intézkedés stratégiailag fontos mind az SPS bevezetése, mind a mezőgazdaság tervezett struktúraváltása szempontjából. A kiemelt feladatokat a tervezett forrás nem támasztja alá (0,97%). Hiányolja a szükségletek felmérését és a támogatás forrásának a szükségletekhez és a célhoz való igazítását. 132. Az élelmiszer-minőségi rendszerekben részt vevő mezőgazdasági termelők támogatása: a.) A stratégia újabb hiányára hívja fel a figyelmet. A mezőgazdasági minőségbiztosítási, nyomonkövetési rendszerekhez való csatlakozás stratégiai feladat. A „From the farm, to the fork” intézkedések, az önkéntes (pl. Eurepgap) és kötelező (jó mezőgazdasági gyakorlat) minőséggel kapcsolatos vállalások hozzájárulnak a fogyasztók változó igényeinek kielégítéséhez. Ennek piaci elemzését (lehetőségek, veszélyek) nem tartalmazza az UMVST. b.) Véleménye szerint a „From the farm, to the fork” intézkedéseket stratégiai kérdésként kell kezelni, és el kell készíteni a hazai mezőgazdaság stratégiáját a minőségbiztosítási rendszerek alkalmazása terén. A végrehajtást támogató intézkedések között elsőként az awareness és az ismeret átadó programoknak kell szerepelni, ezt követhetik a bevezetést támogató intézkedések. c.) Kiemelten felhívja a figyelmet az intézkedés stratégiai fontosságára, egyben javasolja a források jelentős növelését (min. 3%). 133. Termelői csoportok támogatása az élelmiszer-minőségi rendszerek keretébe tartozó termékekre vonatkozó tájékoztatási és promóciós tevékenységek terén: Véleménye megegyezik a 132. intézkedésnél leírtakkal. 141. A szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása: a.) A félig önállót gazdaságok támogatásánál hiányzik az eddigi támogatási gyakorlat, az NVTn belül tervezésre került intézkedés értékelése, tapasztalata. b.) Az intézkedést támogatja, az indikátor mutatóban szereplő 10000 gazdaság számot azonban alacsonynak találja. Javasolja a növelését. 142. Termelői csoportok létrehozásának támogatása: Az intézkedés tartalmával egyetért, azonban jelenlegi formájában elnagyoltnak tartja. Fontos az eddig létrehozott csoportok működésének elemzése, a tapasztalatok levonása.

585

3.

2006. november 10.

Írásban


1.

2.

3.

4.

4.

2006. november 13.

Írásban

ÉFOSZ Főtitkár

1.

2.

3.

4. 5. 6.

A "4.1.1.6. Az SPS és a kölcsönös megfeleltetés követelményeire, támogatási kérelmek és pályázatok készítésére vonatkozó tájékoztatás" alintézkedés "g) Kedvezményezettek köre" pontja második bekezdése végén, a közbeszerzéshez kapcsolódóan javasolja megemlíteni a nonprofit szervezeteket is. A "4.1.4.1. Mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók részére nyújtott szaktanácsadás támogatása" alintézkedésen belül a szerződés időtartamát "legalább 1 évre" kéri átjavítani. Szintén a 4.1.4.1. alintézkedést illetően a támogatás arányait tartalmazó táblázathoz hozzáfűzi, hogy amennyiben a szaktanácsadás igénybevételének fokozása a cél, úgy indokoltnak tartja a magasabb mértékű támogatást. A célként megfogalmazott mintegy 35.000 gazdálkodó esetében az átlagos támogatási összeg közelítően 48.000 Ft. A "4.1.6. A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése" intézkedés "4.1.6.2. Állattenyésztést szolgáló beruházások" pontjából kimaradt az Állatállomány minőségi cseréje beruházás felsorolása. Javasolja a 123. alintézkedésre előirányzott támogatás mértékének növelését. (Ezen belül az élelmiszeripari fejlesztésekre fordítható támogatást évente minimum 5 Md Ft-ban szükséges meghatározni.) A 124. intézkedésre, azaz a kutatás-fejlesztésre, innovációra fordítható előrirányzat meglehetősen alacsony. Az intézkedés indoklásában a program megfelelően tárja fel az innováció hiányát, illetve szükségességét, ezt azonban a meghatározott támogatási összeg nem támasztja alá. Ezzel összefüggésben indokoltnak tartja az innovációra szánt, alacsony mértékű támogatási előirányzat növelését. A mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése fejezet indoklása felszínes, felsorolásszerűen sem tartalmazza a szükséges indokokat (pl. tőkehiány, alacsony élőmunka hatékonyság, elmaradt szerkezetátalakítás, a megfelelő méret hatékonyság eléréséhez szükséges szakosodás, koncentráció és korszerűsítés hiánya, stb.). Ugyanez érvényes a célok (d. pont) -ban megfogalmazottakra is. A kedvezményezettek körének (g. pont, 80. oldal) meghatározása a 1231 alintézkedés vonatkozásában nem pontos (KKV-k és vállalkozások legfeljebb 750 főig – az 1698/2005 EK rendeletnek megfelelően). Javasolja a támogatás formáját (i. pont) kiegészíteni kamattámogatással és bankgarancia támogatással is. Szintén a mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése fejezethez kapcsolódóan a "Kapcsolódások a programon belül" bekezdést a következőkkel ajánlott kiegészíteni:

586

I. az intézkedés kapcsolódik a Környezetvédelmi Operatív Programhoz, ugyanis a vállalkozások saját környezetvédelmi beruházásai KOP támogatással valósulnak meg, II. az intézkedés kapcsolódik a Gazdaságfejlesztési Operatív Programhoz, ugyanis a Római Szerződés 1. mellékletében nem szereplő élelmiszeripari termékek előállításához kapcsolódó fejlesztések a GOP támogatásával valósulhatnak meg.

5.

Tematikus munkacsop 2006. ort ülés: Krista István – november 23. Növényter MOSZ mesztés, kertészet

1.

2. 3. 4. 5. 6.

6.

Dr. Bittsánszky János – Magyar Kertészeti Tanács

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

A közbeszerzéssel kapcsolatban 24+6 hónapot javasol.

Az 5 éves rendeltetésszerű használattal kapcsolatban a lényegi változtatást konkrétabban kell meghatározni. Véleménye szerint a szankcióknál is indokolt módosítást eszközölni. Pozitívumként értékeli, hogy a duplafalú üzemanyagtartályok bekerültek a katalógusba. Elmondta, hogy a gépbesorolást közérthetőbbé kell tenni. A pontozással kapcsolatban kifejtette: a komplexitásnál 30 pont helyett 20 is elegendő, valamint a horizontális szempontok esetében a fiatalok számára diszkriminációt jelenthet az a kitétel, hogy részt vettek-e az AVOP-ban vagy nem. Felveti annak kérdését, hogy a vetőmagtermesztésnél és feldolgozásnál használt gépek is bekerülhetnek a katalógusba? Elmondta, hogy a kertészeti berendezések minimum méretét meg kell szabni. Üdvözli a dísznövény támogatást. A támogatandó beruházások közé nevesítve javasolja felvenni a vetőmag feldolgozással és palántaneveléssel kapcsolatos beruházásokat. A gépi beruházásoknál a növénytermesztés stabil gépei megfogalmazás indokolatlanul szűkíti a támogatandó gépek körét. A zöldség-gyümölcs tárgyú pályázatoknál javasolja feltételként szabni a Fruitveb javaslatát. A kiemelten támogatandó gépek listájának összeállításába a gépesítési Intézet mellett javasolja bevonni a Fruitvebet.

587

Dr. Mártonfy Béla – Zöldség - Gyümölcs Terméktanács

7.

8.

9.

2006. november 28.

2006. november 29.

1.

Szerinte az 5 eume nagy gondot fog okozni ebben az ágazatban.

2. 3.

A speciális gépeket is be kell illeszteni a gépek körébe. Szükségesnek látja, hogy a csemegekukorica is kapjon VTSZ számot. Kéri, hogy az I. tengelyen belül kerüljön sor az erdészeti szakirányítás nyújtását és igénybevételét lehetővé tévő intézkedés kidolgozására (külön intézkedésként, vagy akár a szaktanácsadáson belül megjelenítve), ennek megfelelő pályázat kiírására. Ellenkező esetben a magyar magánerdő- gazdálkodás uniós szintre való juttatására semmi esély nincs.

Írásban

Luzsi József Elnök (MEGOSZ)

1.

Írásban

Gombaszöginé dr. Balogh Ibolya - Elnök (Fejér Megye Közgyűlése és Fejér Megye Területfejleszté si Tanácsa)

1.

2.

3.

10.

2006. november 30.

Írásban

Dr. Bittsánszky János - Enök (Magyar Kertészeti Tanács)

Új munkahelyeket jelenthet a szaktanácsadási szolgáltatok létrehozása (intézkedés kódja: 115) a mezőgazdasági üzemek korszerűsítése (intézkedés kódja: 121) és azerdők gazdasági értékének növelése (intézkedés kódja: 122).

Hiányzik az intézkedéscsoportból az állattenyésztés fejlesztése. Az állattenyésztés azon túlmenően, hogy a növényi eredetű takarmányok állati termékké alakításával új értéket ad az addig előállítotthoz, sok új munkahelyet is teremt az állatok gondozóinak és a feldolgozó iparban dolgozóknak. Az állattartó telepek korszerűsítése és az állatjóléti intézkedések megvalósítása önmagukban nem hozzák meg a kívánt növekedést és arányváltozást. Új állományokat kell beállítani. Ugyanígy hiányzik a kertészet fejlesztését külön elősegítő intézkedés is.

1.

A támogatandó beruházások közé nevesítve javasolja felvenni a vetőmag feldolgozással és palántaneveléssel kapcsolatos beruházásokat.

2.

Gépi beruházások esetében a növénytermesztés stabil gépei megfogalmazás indokolatlanul szűkíti a támogatandó gépek körét.

588

10.

2006. november 30.

Írásban

Polgár András Pályázati tanácsadó (Nyugatdunántúli RFÜ)

1.

2.

3.

4.

5.

A "Szakképzés, tájékoztatási tevékenységek, innováció" (111.) intézkedés részterületei között nevesíteni javasolja az agrár- környezetgazdálkodási ismeretek átadását célzó tanfolyamok, szakmai programok szervezését és lebonyolítását, tekintettel arra, hogy az NFT intézkedései közül ez a terület vonzotta a legtöbb érdeklődőt, azonban a gazdálkodók széles rétegei számára a környezetgazdálkodás mibenléte, a feltételrendszer teljesíthetősége nem kellően ismert. A "Mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása" (112.) intézkedés esetében a kedvezményezettre vonatkozó 3 ha- os üzemméret korlát 1 ha- ra történő csökkentését javasolja, hiszen egyes tevékenységek elvégzését (pl. kertészet) 3 ha- nál kisebb területen is eredményesen lehet végezni. A "Szaktanácsadási szolgáltatások igénybevétele" (114.) intézkedés 4.1.4.1. alintézkedése esetében javasolja a maximális támogatási összeg progressziójának csökkentését. Véleménye szerint esetenként az erdőgazdaság mérete és az igénybevenni kívánt szaktanácsadási szolgáltatás mértéke között nincs összefüggés. Mivel az ÚMVST alapvető célkitűzése a versenyképesség biztosítása, ezért főként a kis területen működő, jelentős önfoglalkoztató szereppel bíró gazdálkodói réteg szakmai felkészültségének növelése kell hogy legyen prioritás. A több ezer hektáron gazdálkodó vállalkozások többnyire rendelkeznek korszerű ismeretekkel. Ebben a megközelítésben indokolatlannak tartja a 3 és 500 ha- os gazdaságok által igénybe vehető szaktanácsadási támogatás felső határai közötti eltérést. A "Mezőgazdasági üzemek korszerűsítése" (121.) intézkedés esetében javasolja, hogy a kapacitás növelésével szemben elsősorban a meglévő régi gépek, berendezések kiváltása legyen támogatott. Nem ért egyet azzal, hogy az európai átlaghoz képest alacsonyabb 1 ha- ra jutó motorteljesítmény, és az EU csatlakozást megelőző időszak nagyösszegű gépvásárlási támogatásai elegendő indokot jelentenének arra, hogy az ÚMVP forrásainak több mint fele az I. tengelyre kerüljön elkülönítésre. Úgy véli, hogy a versenyképesség növelése önmagában nem lehet cél, amennyiben nem jár együtt a foglalkoztatási lehetőségek bővítésével. Ebben az esetben ugyanis fennáll a veszélye annak, hogy a 2007- 2013 közötti időszakban folytatódik a jelenlegi AVOP tapasztalatokból látható jelenség: a technológia fejlesztése révén a nagyobb mérteű, önmagukban is versenyképes vállalkozások további nyereségnövelésére fordítódik a támogatási keret döntő része. Ennek elkerülése éedekében javasolja, hogy a támogatásintenzitás csak a kis és közepes mérteű (családi) gazdaságok esetén érje el a 1698/2005 EK rendeletben meghatározott lehetséges maximumot, a nagyüzemek esetében ennél legalább 10-15%- al kell hogy alacsonyabb legyen. Az intézkedés súlya a forrásallokációt illetően erősen felültervezett.

589

6.

7.

8.

11.

2007. január. Társadalmi 25. vita

A "Mezőgazdaság és erdészet fejlesztésével és korszerűsítésével összefüggő infrastruktúra javítása és fejlesztése" (125) intézkedés j.) pontja esetében részletezni szükséges, hogy mit jelent pontosan a "közösségi" cél. A termelési célú melioráció támogatása nem célravezető; a költséges, és környezeti szempontból aggályos beavatkozások helyett a gazdálkodási tevékenység területhez igazítása a cél. Az "Élelmiszer-minőségi rendszerekben részt vevő mezőgazdasági termelők támogatása" (132) intézkedés j.) pontjában bemutatott "Biotermékek előállítása" című alintézkedés esetében javasolja, hogy ne csak a feldolgozók, de az alapanyag-termelők is részesülhessenek támogatásban. Ugyanezen intézkedés g.) pontja tartalmazza azt a kitételt, miszerint a biotermékek előállítása alintézkedés esetében 2007- 2008-ban nem jogosultak támogatásra azon termelők, akik a 2004-2006 közötti időszakra meghirdetett agrár-környezetgazdálkodási programban részt vesznek. A Termelői csoportok létrehozásának támogatása elnevezésű intézkedéssel kapcsolatban kifogásolja, hogy az a párhuzamosságra hivatkozva nem támogatja a zöldség-, gyümölcs ágazatban tevékenykedő termelő- értékesítő szervezeteket, a dohány és a hal ágazatban működő termelői csoportokat, holott a zöldség-gyümölcs ágazatok esetében ez kiemelt fontosságú lenne.

1.

Növénytermesztés, kertészet, gép (26. cikk)

2.

a) Növénytermesztés és kertészeti ágazat fejlesztési támogatásánál a 40%-os támogatás intenzitás mellett, egészítsük ki a (+) 10-10% a fiatal gazdák, illetve a 36. cikk i, ii, iii területeken gazdálkodók támogatási lehetőségével. (elfogadva, beépítve) b) A zöldségtermelők esetében legyen támogatási feltétel a FruitVeb tagság. (elfogadva, beépítve) c) A beruházás befejezésétől számított 24 hónapos idő egészüljön ki a közbeszerzési eljárás lebonyolításával kapcsolatos időszakkal. Javaslat: 6 hónap. Megtörtént: 36 hónap a beruházási idő közbeszerzésre kötelezettek esetében. (elfogadva, beépítve) d) A szankciók esetében a 20%-os eltérés lehetősége 30%-ra módosuljon. (elfogadva, beépítve) e) Palántanevelés létesítményei szerepeljenek a támogatott fejlesztések között. (elfogadva, beépítve) f) Csak azok a gépek, technológiai berendezések szerepelhessenek a Katalógusban, amelyek CE tanúsítvánnyal rendelkeznek. (elfogadva, beépítve) Fiatal mezőgazdasági termelők elindítása (22. cikk)

590

12.

Társadalmi Szász Péter vita AGRYA 3.

13.

Társadalmi vita

NYME, MEGOSZ

4.

5. 14.

Társadalmi vita

MEGOSZ

1) Előlegnyújtás szerepelt a sablonban, azonban az AGRYA képviselője javasolta ennek törlését, mivel a gazdálkodók nem tudnak bankgaranciát felmutatni. (elfogadva, beépítve) Erdészet támogatása (26.,27., 28. cikkek) I. A NYME és a MEGOSZ képviselői kérték az erdei iskolák és erdészeti információs központok támogatási lehetőségének biztosítását az erdészeti infrastruktúra fejlesztése keretében. (30 cikk) (elfogadva, beépítve) II. A 26-os cikkből támogathatóak legyenek az erdészeti erőgépek (itt az állami szektor is pályázhat. Átvezetésre került, de Brüsszelből megerősítést várunk, hogy ezen intézkedés keretében erdészetek támogathatók-e.) Termelői csoportok támogatása (35. cikk) 1. A résztvevők kérték, hogy a támogatás alapját képező árbevétel számításánál a termelők árbevétele kerüljön figyelembe vételre és ne a csoporté. Ez az ágazatok jelentős részében kedvezőbb, az évek közötti áthúzódások elkerülése miatt. 2. A brüsszeli egyeztetés alkalmával a kérdés felvetésre került és a bizottság jelen lévő képviselői hozzájárultak a korábbi gyakorlatnak – és az érdekképviseleti felvetésnek – megfelelő eljáráshoz. Az FVM egyetértett és átvezette az észrevételt. 3. A vitakörön felvetődött, hogy a támogatás alapjába kerüljön beszámításra a kompenzációs felár összege is.Ezzel összefüggésben az MVH által megfogalmazott jogi állásfoglalás az irányadó, amely szerint a kompenzációs felár gyakorlatilag adóként értelmezhető, és mint ilyen nem képezheti támogatás alapját. Ebben a kérdésben nem lehetett előrelépést elérni. 4. Felvetődött, hogy célszerű lenne az árbevételek növekedését jobban ösztönözni és ezzel elősegíteni a csoportok piaci részesedésének növekedését. A támogatási maximumok és számítási kulcsok növelése érdekében Magyarország korábban már intézett kérdést az EU-hoz, de a kérést visszautasította a közösség. Nem látszik célszerűnek a kérdés ismételt feltétele, hiszen az alaprendelet pontosan meghatározza a támogatási mértékeket. Szakképzés, szaktanácsadás (21., 24., 25. cikkek) a) A MEGOSZ képviselői jelezték, hogy az ÚMVP tervezetben (december) az erdészeti képzés és a szaktanácsadás nem szerepel kellő súllyal. Javaslatot tettek a szaktanácsadási rendszerben az erdészeti szaktanácsadással kapcsolatos személyi követelményekre vonatkozóan is. b) A MEGOSZ képviselői elfogadták Ficsor Ádám szakállamtitkár úr javaslatát az ÚMVP vonatkozó intézkedései alapján az erdészethez kapcsolódó képzésekre 100 millió Ft, az erdészeti szaktanácsadásra évenkénti 350 millió Ft támogatási keretösszeg álljon rendelkezésre.

591

6.

7. 15.

Társadalmi vita

16.

Társadalmi vita

HANGYA

8. ÉFOSZ

9. 17.

Társadalmi Ny-Dunántúli vita RFÜ

c) Fentieken túl a szaktanácsadásról szóló rendelettervezetbe is beépítésre kerültek a MEGOSZ képviselőinek javaslatai: szaktanácsadó asszisztensi státusz jogi szabályozása, valamint az erdészeti szaktanácsadók személyi követelményeinek módosítása. Ügyfélszolgálati tájékoztatáshoz kapcsolódó észrevételek I. Több részről elhangzott a javaslat az ügyfélszolgálati tájékoztatás és a szaktanácsadási szolgáltatás határozott szétválasztását illetően, mert ennek hiánya esetén az ingyenes ügyfélszolgáltatás a térítés ellenében történő szaktanácsadást ellehetetleníti. Ezzel kapcsolatban az FVM tervezi: I.1. a személyi elkülönítést az ingyenes ügyfélszolgálati tájékoztatást végzők szaktanácsadói névjegyzéki felfüggesztésével, I.2. a tevékenységi kör alapján történő elkülönítést az ügyfélszolgálati tájékoztatás keretében nyújtható szolgáltatás pontos lehatárolásával. További javaslatként merült fel, hogy az ügyfélszolgálatot végző szervezet kiválasztása ne kijelöléssel, hanem pályázat alapján történjen. Félig önellátó gazdaságok támogatása (34. cikk) 1.) A gazdákat a termelői közösségek felé kell orientálni, és akkor nagyobb lesz a piaci részesedésük. 2.) A mérethatárt minél feljebb kell vinni, mert 1 EUME-ról kicsi az esélye, hogy eléri az 5-t. A HANGYA képviselői javasolták, hogy a legkisebb üzemméret 2 EUME legyen, és 4 EUMEt kell elérni 5 év alatt. (elfogadva, beépítve) Mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése (28. cikk) 1.) Az ÉFOSZ javaslatára a Támogatás módja kiegészült a következővel: "Kamattámogatás illetve bankgarancia támogatás." 2.) A társadalmi partnerek felvetették, hogy a jogerős építési engedély megszerzésének jelentős forrásigénye van, ha nem nyer a kérelmező akkor feleslegesen terheli a pályázót ez a költség. A javaslat elfogadásra került. A mezőgazdasági termelők részvétele az élelmiszerminőségi rendszerekbe (32. cikk) A Regionális Fejlesztési Ügynökség javaslatára az Intézkedés indoklásába beépítésre került: "A termékek minősége sok esetben az elavult iparszerű, tömegtermelésre szakosodott technológiákból kifolyólag alacsonyabb a szokásosnál."

592

18.

2007. január 30.

Írásban

AGRYA

1.

19.

2007. február 14.

Írásban

Középdunántúli RFÜ Kht.

1.

20.

2007. február 14.

Írásban

MAGOSZ

1.

1.1.2. A fiatal mezõgazdasági termelõk tevékenységének megkezdése intézkedés "Induló gazdaság" definíciójával kapcsolatban megjegyzi: a jelenlegi meghatározás szerint számos olyan, potenciális fiatal gazdálkodó elesik a támogatás igénybevételétõl, aki gazdaságilag nem életképes, de családi gazdaság tagjaként, vagy kiegészítõ tevékenységként rendelkezik néhány ha földterülettel, haszonállattal, melyek számára nem biztosítotanak megélhetést, ugyanakkor fenti javak után igénybe vett normatív támogatást. Az "A mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódó infrastruktúra" intézkedés „1.2.5.3. alintézkedés: A vízrendezés kollektív beruházásai, vízkárelhárítás, belvízrendezés:” alintézkedéséhez a következő észrevételt teszi: átfedések lehetnek a KD OP vízbázist érintő konstrukcióival, ezért kívánatos a lehatárolások pontosítása, valamint a támogatás megítélésénél, a végrehajtás során az összehangolás. Az I. Tengelyhez az alábbi megállapításokat teszi: I. 111. Szakképzés, tájékoztatási tevékenységek innováció: Az intézkedés nincs összhangban az UMVST célkitűzéseivel. A tervezett tanfolyamok és szakmai látogatások nem biztosítják az innováció befogadását a termelői körben. Az intézkedésre minimum 3 %-ot javasol elkülöníteni, és 2007-ben javasolja elindítani. II. 112. A Fiatal mezőgazdasági termelők elindítása: Nem derül ki, hogy az intézkedés hogyan támogatja a mezőgazdaság strukturális átalakítását, milyen ágazatokban van lehetőség pályázni és melyik ágazatokat preferálja. Javasolja, hogy további kompetencia és ismereti előírások szerepeljenek az intézkedésben (pl. farm menedzsment) és olyan ágazatokba lehessen belépni, amelyben értékesítési gondokkal nem küzdenek. A fiatal gazda kapjon támogatást stratégiájának, üzleti tervének összeállításához, amely a pályázat alapját képezi. III. 114. Szaktanácsadói szolgáltatások igénybevétele: Feltétlenül szükségesnek látja, hogy a szaktanácsadási feladatok ellátásában a bizalmi tőkével rendelkező szervezetek (pl. szakmai egyesületek, érdekképviseletek, szövetkezetek) is feladatot kapjanak. IV. 121. Mezőgazdasági üzemek korszerűsítése: Az intézkedés indoklása, kidolgozása messze elmarad az Uniós követelményektől. A dokumentum nem igazolja az intézkedésre szánt 1,6 millárd euro elköltésének szükségességét, célját és hatékonyságát. Felhívja a figyelmet, hogy a vidék, benne a mezőgazdaság gazdasági helyzetének javítása érdekében el kell készíteni a vidékfejlesztés és a mezőgazdaság struktúraváltásának az érintettek konszenzusán alapuló stratégiáját.

593

21.

2007. február 15.

Írásban

MOSZ

1.

22.

2007. február 15.

Írásban

Nyugatdunántúli Régió

1.

V. 122. Az erdők gazdasági értékének növelése: A célok és indoklások megfelelőek. Ami a gépbeszerzéseket illeti, ott az általános mezőgazdasági támogatás mértékét kellene biztosítani az erőgazdálkodás területén is. Az informatikai beszerzés, bővítés esetén pedig az általános feltételeknél is kedvezőbb támogatás szükséges, mert különben nem lesz előrelépés. VI. 123. A mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése: Az intézkedés indikátor mutatóival nem ért egyet. A 900 támogatott gazdaság, valamint a támogatás 52 milliós átlag értéke a hazai gazdatársadalom többségének kirekesztését jelenti a struktúraváltás lehetőségéből. VII. 124. Új termékek, eljárások és technológiák fejlesztésére irányuló együttműködés: Az intézkedés tartalmával egyet ért, azonban javasolja az innovációt biztosító teljes rendszer stratégiájának elkészítését. VIII. 131. A közösségi jogszabályokon alapuló előírások betartása: Az intézkedés stratégiailag fontos mind az SPS bevezetése, mind a mezőgazdaság tervezett struktúraváltása szempontjából. A kiemelt feladatokat a tervezett forrás nem támasztja alá (0,97%). Hiányolja a szükségletek felmérését és a támogatás forrásának a szükségletekhez és a célhoz való igazítását. IX. 132. A mezőgazdasági termelők részvétele az élelmiszer-minőségi rendszerekben: Kiemelten felhívja a figyelmet az intézkedés stratégiai fontosságára és javasolja a források jelentős növelését (min. 3%). X. 141. A szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása: A félig önállót gazdaságok támogatásánál hiányzik az eddigi támogatási gyakorlat, az NVT-n belül tervezésre került intézkedés értékelése, tapasztalata. Az intézkedést támogatja, az indikátormutatóban szereplő 10000 gazdaság számot alacsonynak találja, ezért javasolja a növelését. A mezőgazdasági üzemek korszerűsítésével kapcsolatban megjegyzi, hogy az intézkedés ismertetése rendkívül rövid. Az intézkedés fontossága sokkal részletesebb kidolgozást igényel. A célok meghatározása, a beruházások indoklása számszerűsített alátámasztást, a magyar mezőgazdaság fejlesztési szükségszerűségének a bizonyítását kellene, hogy tartalmazza. Mind a számszerű alátámasztás, mind a megfelelő célok hiányoznak. Figyelembe véve más intézkedéseket a részletesebb kidolgozás javasolt. A mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása intézkedés céljai között javasolja szerepeltetni a „vidék népességmegtartó képességének növelése és a mezőgazdálkodási tevékenység hosszú távú fenntartása” mondatot is. Véleménye szerint ez az intézkedés elsősorban ezeket a célokat kell, hogy szolgálja, kevésbé a gazdaságok méret- és versenyképesség-növelését (egy bizonyos szint fölött).

594

2. 3.

23.

2007. február 15.

Írásban

Dr. Kárpáti László Igazgató (Pannon Egyetem Felnőttképzési Intézet)

1.

2.

3. 24.

2007. február 15.

Írásban

Zöld Szervezetek

1.

A gazdaságot átadó kedvezményezettre vonatkozó 3 ha-os üzemméret korlát 1 ha-ra való csökkentését javasolja. A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése intézkedés (121.) esetében javasolja, hogy a kapacitás növelésével szemben elsősorban a meglévő régi gépek, berendezések kiváltása legyen támogatott. A 111. Szakképzési és tájékoztatási tevékenységek intézkedés "Innovatív technológiák megismertetése bemutató-üzemi tájékozató programokkal" részterületével kapcsolatban megállapítja, hogy támogatási kérelem benyújtására ne csak "Bemutató üzem" legyen jogosult, mert elképzelhető, hogy egy új dolgot bemutatni képes üzem még nem rendelkezik ezzel a címmel. Javaslata, hogy támogatási kérelmet nyújthasson be a bemutató üzem, és az akkreditált szaktanácsadó szervezet (TSZK) felkérésére szakmai bemutatót tartó üzem. A Tanácsadói szolgáltatások igénybevétele (114.) intézkedés részterületével kapcsolatban megemlíti, hogy a felsoroltakon kívül még támogathatók legyenek azok a non-profit szerveztek, civil szervezetek, akik a gazdálkodó tagjaik számára csoportos tanácsadás vesznek igénybe a TSZK-tól szerződés alapján. A támogatás mértékével kapcsolatban hozzáteszi, hogy az a kisebb üzemek esetében legyen egy kicsit nagyobb a nagyobb üzemek rovására. A GAZDANet programmal kapcsolatban indokoltnak látja, hogy a támogatás elnyeréséhez legyen szükség a tanácsadó szervezet támogató véleményére. Az infrastruktúrális fejlesztéseket illetően megjegyzi, hogy a belvizes területek vízháztartásának természetes jellegzetessége az időnkénti belvízborítás, a földhasználat alkalmazkodását kell előnyben részesíteni. II. Tengely

Vélemény Vélemény SorVéleményező Észrevétel Észrevétel, javaslat megtételének megtételén sorszáma szám neve dátuma ek módja Magyar A 4.2.2. Intézkedés "k" pontját illetően kérdéses, hogy a később meghatározandó 2006. Írásban Agrárkamara 1. földhasználati szabályok betartását kompenzálja-e a támogatás. Ennek jobb kifejtése, 1. november 1. meghatározása szükséges. Főtitkár

595

2.

2006. november 6.

Írásban

Jakab István Elnök (MAGOSZ)

1.

2.

3.

4. 5.

6.

3.

2006. november 10.

Írásban


1. 2.

4.

2006. november 28.

Írásban

Luzsi József Elnök (MEGOSZ)

1.

213. Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelvhez kapcsolódó kifizetések: Az intézkedés tartalmával egyetért, azonban jelenlegi formájában elnagyoltnak tartja. Fontos az eddigi kifizetések elemzése, a korábbi tapasztalatok levonása. 214. Agrár-környezetvédelmi kifizetések: Az intézkedés tartalmával egyetért, azonban jelenlegi formájában elnagyoltnak tartja. Fontos az eddigi kifizetések elemzése, a korábbi tapasztalatok levonása. 215. Állatjóléti kifizetések: Az intézkedés tartalmával egyetért, azonban jelenlegi formájában elnagyoltnak tartja. Fontos az eddigi kifizetések elemzése, a korábbi tapasztalatok levonása. 216. Nem termelő beruházásoknak nyújtott támogatás: Az intézkedés tartalmával egyetért, azonban jelenlegi formájában elnagyoltnak tartja. 224. Natura 2000 kifizetések: Az intézkedés tartalmával egyetért, azonban jelenlegi formájában elnagyoltnak tartja. Fontos az eddigi kifizetések elemzése, a korábbi tapasztalatok levonása. 227. Nem termelő beruházások támogatása: Az intézkedés tartalmával egyetért, azonban jelenlegi formájában elnagyoltnak tartja. A "4.2.1. A hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzetű területek mezőgazdasági termelőinek nyújtott kifizetések" intézkedésen belül kéri megjelölni, hogy mikori adatok alapján került meghatározásra a BGJ átlaga. A Monitoring Bizottság döntése alapján kéri, hogy a nem termeszthető növények közül kerüljön törlésre az "ipari növények" megfogalmazás. Az erdőfelújítások és a klasszikus erdőművelési tevékenység II. tengelybe történő beépítésére vonatkozóan megjegyzi: a jelenlegi erdőfenntartási járulékrendszer az erdész szakma számára nem elfogadható, negatív hatásai és milliárdos maguk előtt görgetett determinációs kötelezettségei vannak, így az a továbbiakban a jelenlegi nemzeti keretek között nem folytatható. Megoldást jelenthet a jelenlegi rendszer megszüntetése a determinációs kötelezettségek kifuttatásával és a továbbiak megfinanszírozása az ÚMVP keretein belül.

596

5.

2006. november 29.

6.

2006. november 30.

Írásban

Írásban

Gombaszöginé dr. Balogh Ibolya - Elnök (Fejér Megye Közgyűlése és Fejér Megye Területfejlesztési Tanácsa) Magyar Biokultúra Szövetség és a Magyar Természetvédő k Szövetsége

2.

A NATURA 2000 kifizetésekkel kapcsolatban elmondja, hogy a Szövetség támogatja a kifizetéseket, és azok megkezdésének 2008-ra történő esetleges előrehozását abban az esetben, amennyiben annak forrása nem az erdészeti feladatok jogcímeiből származik. Megjegyzi ugyanakkor, hogy a NATURA 2000 területek földhasználati szabályairól szóló kormányrendelet- tervezet jelenlegi változata olyan mértékű ternészetvédelmi korlátozásokat ír elő az érintett területekre vonatkozóan, amelyek legalább tízszeres mértékben meghaladják a területalapú támogatás tervezett 40 Euro/ha/év mértékét. Éppen ezért a NATURA 2000 kifizetések ilyen kompenzációs szint melletti megvalósítása abban az esetben elfogadható, ha az elrendelt korlátozások is mérséklődnek.

1.

A hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzetű területek mezőgazdasági termelőinek nyújtott kifizetések (intézkedés kódja: 212), a nem termelő beruházások támogatása (intézkedés kódja: 216, 227) az agrár környezetvédelmi kifizetése (intézkedés kódja: 214), a földterületek elsőerdősítése (intézkedés kódja: 221, 223) új munkahelyek létrehozásához ad segítséget.

1.

A 4.2.6. Mezőgazdasági területek első erdősítésénél az intézkedéshez rendelt forrásoknál külön jelenjen meg a két alintézkedéshez (erdőtelepítés és energiaültetvények) rendelt források nagysága. Az erdőtörvény készülő módosítása is különbséget tesz a kettő között, és az ily módon létrejövő ültetvény nem lesz erdő művelési ágú.

2.

A 4.2.6. és 4.2.7. intézkedéshez kapcsolódóan ne kaphassanak támogatást a nem őshonos erdőtelepítések. Kiemeljük, hogy a 4.2.10. Erdő-környezetvédelmi kifizetések intézkedés egyik célja, hogy az agresszívan terjedő, idegenhonos fa- és cserjefajokat visszaszorítsa, ezért kiemelten fontosnak tartjuk, hogy ugyanazon program ne nyújtson az egyik intézkedése keretében olyan erdősítéshez támogatást, amelyet egy másik intézkedésben el fel szeretne számolni.

597

7.

8.

2006. november 30.

2006. november 30.

Írásban

Dr. Vályi István Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara

Írásban


1.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

Az agrárkörnyezetvédelmi kifizetésekhez kapcsolódó eszközbeszerzésre vonatkozóan megjegyzi a növényvédőszer kijuttató gép műszaki (környezetvédelmi) felülvizsgáló hely kialakításának fontosságát.

A Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelvhez kapcsolódó kifizetések intézkedést (213.) teljes egészében javasolja indítani 2007-től. A hektáronkénti kifizetési összegek jelentős emelését tartja szükségesnek, mivel még a gyepterületek esetében szereplő 40 EUR/ha szint sem biztosít kellő vonzerőt és kompenzációt a programban résztvevőknek. A kedvezőtlen adottságú területek esetében javasolt degresszivitást az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés keretében is javasolja alkalmazni. Az Agrár-környezetvédelmi kifizetések intézkedés mélyrehatóbb megítéléséhez szerencsés lett volna ismerni a részletesebb célprogramokat és támogatási összegeket. Az intézkedést annak várható népszerűsége és pozitív hatásai miatt feltétlenül indokoltnak tartja 2007-ben beindítani. A kedvezőtlen adottságú területek esetében javasolt degresszivitást az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés keretében is javasolja alkalmazni. A támogatásban részesülő gazdaságok és földhasználók száma output indikátor célértékét jelentősen növelni javasolja a 2004-2006 közötti AKG intézkedésekre beérkezett támogatási kérelmek számát figyelembe véve. Az AKG támogatások esetén kéri és javasolja, hogy kis költséghatékonyságú, nagy földterületeket érintő, laza előírású, de fajlagosan alacsony támogatottságú AKG célprogramok helyett a kisebb területen, de szigorúbb előírásokat teljesítők fajlagosan magasabb támogatásban részesüljenek. A mezőgazdasági földterület első erdősítése (221.) intézkedés esetében javasolja az energiaültetvény és az erdőtelepítés szétválasztását. A tervezetben kéri rögzíteni, hogy az energiaültetvények létesítését, kezelését és felszámolását úgy kell megoldani, hogy az a szomszédos területekre, különösen a szomszédos vagy közeli őshonos fafjú erdőkre ne tudjon kiterjedni, azt ne veszélyeztethesse. Mindenképpen javasolja, hogy erdőtelepítés során csak az őshonos fafajok kaphassanak támogatást. A Program belső logikája is azt kívánja, hogy a természetes vegetációra, az őshonos erdőkre terjeszkedőképességükkel veszélyt jelentő idegenhonos, agresszív fafajok további területe ne növekedjen.

598

7. 8. 9.

2007. február 13.

Írásban

HALTERMOS Z

1.

2.

3. 10.

11.

2007. február 14.

2007. február 15.

Írásban

Írásban

MAGOSZ

Nyugatdunántúli Régió

1.

1.

2.

3.

Az agrár-erdészeti rendszerek első létrehozása mezőgazdasági földterületeken (222.) intézkedés esetében javasolja az agresszíven terjedő fa-és cserjefajok tilalmát. A nem mezőgazdasági földterület első erdősítése intézkedés (223.) esetében is javasolja, hogy csak őshonos fafajokkal történő erdősítés részesülhessen támogatásban. "Natura 2000 kifizetések mezőgazdasági területeken és a 2000/60/EK Víz Keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések" intézkedéssel kapcsolatban felhívja a figyelmet, hogy az AKG ilyen célprogramjainál az extenzív halastavak közel dupla annyi támogatásban részesülnek. "Natura 2000 kifizetések mezőgazdasági területeken és a 2000/60/EK Víz Keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések" intézkedést illetően rámutat, hogy kettős finanszírozási helyzet nem állhat fenn, mivel a NATURA 2000 jogszabályi kötelezettségeken alapuló, míg az AKG önkéntes vállaláson alapuló korlátozásokat jelenít meg és finanszíroz. "A Monitoring Bizottság tervezett összetétele" fejezetben az I.- VI. tengelyben érintett érdekképviseletek között szerepeltetni kívánja a HALTERMOSZ- t is. A II. Tengelyhez az alábbi megállapításokat teszi: I. Natura 2000 kifizetések mezőgazdasági területeken és a 2000/60/EK Víz Keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések: Fontosnak tartanánk az eddigi kifizetések elemzését, a tapasztalatok levonását. A Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelvhez kapcsolódó kifizetések intézkedést (213.) teljes egészében javasolja indítani 2007-től. A ha-onkénti kifizetési összegek jelentős emelését tartja szükségesnek, mivel még a gyepterületek esetében szereplő 40 EUR/ha szint sem biztosít kellő vonzerőt és kompenzációt a programban résztvevőknek. A kedvezőtlen adottságú területek esetében javasolt degresszivitást az agrárkörnyezetgazdálkodási intézkedés keretében is javasolja alkalmazni. Agrár-környezetvédelmi kifizetések (214.) intézkedést annak várható népszerűsége és pozitív hatásai miatt feltétlenül indokoltnak tartja 2007-ben indítani. Az AKG támogatások esetén kéri és javasolja, hogy a kis hatékonyságú, nagy földterületeket érintő, laza előírású, de fajlagosan alacsony támogatottságú AKG célprogramok helyett a kisebb területen, de szigorúbb előírásokat (érzékeny természeti területek, biogazdálkodás, gyepgazdálkodáson belül az ökológiai és természetvédelmi célú gazdálkodás, gyümölcstermesztésnél is az integrált helyett az ökológiai gazdálkodás és a gyümölcs génmegőrzés) teljesítők fajlagosan magasabb támogatásban részesüljenek.

599

12.

2007. február 15.

Írásban

Zöld Szervezetek

1.

A Genetikai erőforrások megőrzése intézkedéssel kapcsolatban rámutat: mivel a helyzetértékelés is gyengeségnek tartja, hogy nincs egyensúlyban a növénytermesztési és az állattenyésztési ágazat, ezért mindenképp növelni szükséges az intézkedésre fordítandó keretet.

III. Tengely

Sorszám

1.

Vélemény megtételének dátuma

Vélemény megté- Véleményező Észrevétel Észrevétel, javaslat neve sorszáma telének módja Jakab István 2006. Írásban 1. 311. Nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás: Elnök november 6. (MAGOSZ) a.) Az UMVP nem helyez elegendő hangsúlyt a mezőgazdaság szociális, társadalmi feladataira. b.) Az Unió által előírt minimális forrásokat nem tartja elegendőnek a hazai vidék problémáinak kezelésére. c.) A mezőgazdasági termelés gazdasági környezetének fejlesztése gazdaságfejlesztő tényezőként játszik szerepet a szükséges struktúraváltásban. Ennek helyi gazdasági és társadalmi erőforrások támogatása, növelése szükséges a mezőgazdaság konszenzuson alapuló struktúraváltásához, mert a termelésből kikerülők számára lehetőséget nyújtanak tisztességes megélhetéshez. d.) Javasolja a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés kapcsolatának stratégiai újragondolását, vidék, benne a vidéki életet támogató mezőgazdaság 2013-as jövőképének az érintettek bevonásával, konszenzusra alapuló elkészítését és elfogadását. 2. 312. Mikro-vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása: Véleménye megegyezik a 311.-es intézkedést illető észrevételeivel. 3. 313. A turisztikai tevékenységek ösztönzése: Véleménye megegyezik a 311.-es intézkedést illető észrevételeivel. 4. 321. A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások: Véleménye megegyezik a 311.-es intézkedést illető észrevételeivel. 5. 323. A vidéki örökség megőrzése és korszerűsítése:

600

6.

2.

2006. november 29.

3.

2006. november 29.

Írásban

Írásban

Gombaszöginé dr. Balogh Ibolya - Elnök (Fejér Megye Közgyűlése és Fejér Megye Területfejlesztési Tanácsa) Gila Gyöngyi Igazgatóhelyettes (DARFT Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.)

Véleménye megegyezik a 311.-es intézkedést illető észrevételeivel. 341. Készségek elsajátítása, ösztönzés és a helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása és végrehajtása: Az intézkedést fontosnak tartja és támogatja. Hiányolja ugyanakkor a Leader tengellyel való stratégiai összekapcsolást. A stratégiai hiányosságai miatt nem lehetséges értelmezni a Helyi Vidékfejlesztési Közösségek szerepét.

1.

A nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás (intézkedés kódja: 311), a mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása (intézkedés kódja: 312), a turisztikai tevékenység ösztönzése (intézkedés kódja: 313) szintén a munkahelyek számát növelheti a vidéki területeken.

1.

A Program "Turisztikai Tevékenységek ösztönzése" elnevezésű intézkedésének lehatárolásánál a Stratégiában megfogalmazottal szemben csak 10.000 fő lakosságszám szerepel. Kéri megjeleníteni a következő lehatárolást: 120 fő/km2 népsűrűség és az alföldi régiók esetében 15.000 fő lakosságszám.

2.

Kifejti, hogy a turisztikai termékek komplex fejlesztése megköveteli azt, hogy a fejlesztések csak egy operatív programból kaphassanak támogatást, ezért fontosnak tartja, hogy az aktív turisztikai termékek (lovas és vízi) egy Operatív Programból legyenek támogathatók. Az ÚMVST célterülete nem fedi le a teljes régiót, ezért az aktív turizmus komplex megvalósítását csak a ROP-ból tartja elképzelhetőnek. Ezért kéri törölni az ÚMVP-ből az aktív turizmus infrastrukturális feltételeinek és szolgáltatásainak fejlesztéseit.

601

4.

2006. november 30.

Írásban

Mártonné Máthé Kinga (Magyar Turizmus Zártkörűen Működő Részvénytársaság)

1.

2.

3.

4.

5.

5.

2006. november 30.

Írásban

6.

2006. december 3.

Írásban

Polgár András Pályázati tanácsadó (Nyugatdunántúli RFÜ) Szablyár Péter Tájházszövetsé g

1.

1.

2. 3.

A nem falusi szálláshely fejlesztésekre vonatkozó támogatási jogcímek esetében (lásd: magánszálláshelyek) minden, vidéki szempontból kedvezményezett településre terjedjen ki az intézkedés területi hatálya.

A falusi szálláshelyfejlesztést kivéve, nem látja indokoltnak, hogy kizárják a kedvezményezettek köréből azokat a mikrovállalkozáokat,amelyeknek csak a telephelyük van helyben. A helyben lakás mint kritérium a falusi szállásadásnál érthető, a többi intézkedésnél azonban túlzottan szorosnak tartja. Mindenképpen szükséges, hogy az elkészült és Kormány által elfogadott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában foglaltak, valamint az azóta minden turisztikai régióra elkészített régiós szintű stratégiák prioritásai és helyi specifikus céljai köszönjenek vissza a kritériumok között. Egy lehetséges indikátornak javasolja az "egy kifizetett támogatási összegre jutó teremtett/megtartott munkahelyek számát". Örömmel tapasztalta, hogy a vidéki kézművesség, élő hagyományőrzés, helyben termő alapanyagból készített termékek előállításának támogatása novumként megjelenik az anyagban. Ezek kiválasztásában, esetleges termékfejlesztésében a Magyar Turizmus Zrt. Regionális Marketing Igazgatóságai készséggel segítenek, hiszen évek óta folytatják a"Régió ajánlásával" projektet, amely pontosan erre irányul. A nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás (311.) intézkedés eredményindikátora esetében a célértékként szereplő 47%-ot túlzottan magasnak tartja. Ezt a hazai mezőgazdaság potenciális eltartóképességével indokolja. Az eltartóképesség azonban csak akkor használható ki, ha az ÚMVP támogatásai a kis-és közepes méretű (családi) gazdaságok helyzetének megerősítésére koncentrálnak. A tervezési iránymutatás intézkedés kidolgozásához - A vidéki örökség megőrzése és korszerűsítése című anyaggal kapcsolatban az alábbi megjegyzései vannak: Specifikus célok: Az "épület" szó használata helyett az "építmény", vagy "épület- és melléképületek" szavak használatát javasolja. Alanyi jogosultság: A vagyonbiztosítás kötelezővé tétele kérdéses illetve pontosítandó.

602

4.

5. 6. 7. 8. 9.

6.

2006. december 3.

Írásban

Dr. Czétényi Piroska - Elnök ( Magyar Építész Kamara - Műemlékvédelmi Tagozat)

A "I/1. Nem támogatható" kategória ismérveit pontosítani szükséges az alábbiak szerint: I. az "országos műemléki védelem" kategória pontatlan (Országos műemlékjegyzék, stb.) II. A világörökség helyszínek létesítményeit azonosítható módon meg kell nevezni. III. A "gazdasági szolgáltató épület" fogalmát tisztázni szükséges (magtár, istálló, pince…) IV. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal évek óta nem létező intézmény. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal látja el a kapcsolódó tevékenységeket. I./2. Magánszemélyt nem célszerű kizárni a pályázók köréből, mert sok magánszemély által alapított tájház létesült az elmúlt időszakban. Tájházak létesítése esetén a Tájházi Szakfelügyelet támogató javaslatát célszerű feltételként szabni. Ezzel tisztázható lesz több, a későbbiek során felmerülő félreértés. I/3. A gazdasági szolgáltató épület fogalma pontosításra szorul. A "Kivétel a védelem alól…" szövegrész nem igazán értelmezhető. Részletesebben körül kell írni. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal évek óta nem létező intézmény. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal látja el a kapcsolódó tevékenységeket. I/4. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal évek óta nem létező intézmény. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal látja el a kapcsolódó tevékenységeket.

1.

Tervezési iránymutatás "A vidéki örökség megőrzése és korszerűsítése"-vel kapcsolatban megjegyzi:

2.

h) Az intézkedés részterületei: „Legalább helyi védettség alatt álló építmény bemutathatóvá tétele”: A 3200 település közül elenyésző azok száma, ahol helyi védelem van, illetve ahol egyáltalán tájékozottak arról, hogy a helyi védetté nyilvánítás a helyi képviselőtestület hatáskörébe tartozó döntés. Erről megfelelő részletességű jogi tájékoztatást szükséges előzetesen a települések önkormányzatához eljuttatni. Különben a települések önhibájukon kívül elesnek a falu-, illetve városképet és a közvetlen környezetet javító beruházások támogatásától.

603

3.

4.

5.

7.

2007. február 5.

Írásban

DARFT Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.

8.

2007. február 12.

Írásban

Balatonrégió

1.

9.

2007. február 12.

Írásban

Dél- dunántúli Régió

1.

10.

2007. február 13.

Írásban

VÁTI

1.

1.

Épületek stílusjegyek megtartásával történő külső felújítása az egységes rendezett településkép (utcakép) kialakítása céljából: Kifogásolt az, hogy miért ne lehetne támogatható az önkormányzatok által kötelezően ellátandó feladatú épülete (pl. orvosi rendelő, kórház, iskola óvoda) amennyiben az az egységes utcakép, településkép eleme, mint pl. kastély, múzeum vagy vár. Rendkívül fontos, hogy a 6 -13 oldalt örökségvédelmi, műemléki szakértővel írassák át, oly módon, hogy az teljesítse a hagyományos épületek felújításához szükséges feltételek, követelmények kritériumát . Meg kell határozni az alkalmazható anyagok, és formák követelményeit, mind az épület homlokzatok formái,nyílászárói, burkolatai, héjazatai tekintetében, mind a külső területi munkákra vonatkozóan. Ellenkező esetben a támogatás nem az örökség megőrzését, hanem annak tönkretételét eredményezi. E miatt a 6-13 oldal teljes átírása szükséges amit, örökségvédelmi szakértővel kell elkészíttetni. A III- IV. tengely célkitűzéseinek megvalósítására előirányzott forrás nem elegendő. Véleménye szerint a forrás mértékének kétszeres növelése lenne indokolt. "A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások, A turisztikai tevékenységek ösztönzése", valamint "A vidéki örökség megőrzése és fenntartható fejlesztése" intézkedések esetében javasolja a régiókkal történő mielőbbi egyeztetést a lehatárolások véglegesítése érdekében. Az 5.3.3.2.2. "Falumegújítás és -fejlesztés" intézkedés részterületeit javasolja kiegészíteni egy "Településkép fejlesztése" részterülettel, mely nem csak a védettség alatt álló épületek felújítására vonatkozik. Az 5.3.3.1.3. "A turisztikai tevékenységek ösztönzése" intézkedéshez az alábbi megjegyzést teszi: A borturisztikai szolgáltatások, a lovasturisztikai szolgáltatások, valamint a kis léptékű turisztikai infrastruktúrafejlesztés mindegyike támogatható a ROP-okból. A kereskedelmi szálláshely fejlesztés szintén a ROP-okban jelenik meg. Az agroturisztikai szolgáltatásokat mindenképpen nevesíteni kellene. A 3. tengely összes intézkedésére vonatkozó észrevételek: a) Javasolja biztosítani az előleg igénybevételének lehetőségét. b) Javasolja, hogy az intézkedések végén szereplő indikátor táblázatokban egyrészt pontosan az EU által kötelezővé tett mutatók jelenjenek meg, másrészt legyenek feltüntetve a mutatók EU által előírt alábontásai is a célértékek megadása nélkül. c) A gazdaságfejlesztést szolgáló intézkedések esetében javasolja egy bekezdésben feltüntetni a state aid szabályoknak és a de-minimis szabálynak való kötelező megfelelést.

604

2.

Egyes intézkedésekhez kapcsolódó észrevételek: I. "Nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás": Javasolja definiálni a mező- és erdőgazdasági tevékenységet folytatók körét. II. "Nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás": Javasolja definiálni a háztartás tagját. III. A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások: az intézkedésbe beépítésre került a szociális földprogram; az értékelésnél javasolja, hogy a többcélú jelleg legyen kiemelve, illetve az, hogy olyan települések/non-profit szervezetek kapjanak közösségi, sport, kulturális tereket, akik bizonyítani tudják, hogy aktívan folytatnak ilyen tevékenységet,azonban további terveikhez szükséges a minőségi, mennyiségi fejlesztés; IV. "Készségek elsajátítása, ösztönzés és a helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása és végrehajtása": Rámutat, hogy amennyiben külön kezeljük a potenciális LEADER helyi akciócsoportokat és a nem LEADER-ré alakuló HVI-ket, és ezek területi alapegységei és végrehajtó helyi intézményei is különbözőek, akkor nem egyértelmű, hogy a két csoport hogyan viszonyul egymáshoz területileg, tartalmilag, szervezeti szempontból. V. "Készségek elsajátítása, ösztönzés és a helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása és végrehajtása": Javasolja az intézkedés keretein belül a stratégia végrehajtásának támogatását is. VI. "Készségek elsajátítása, ösztönzés és a helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása és végrehajtása": Javasolja, hogy a HVI-k ne a stratégia írását, hanem a részvételen alapuló tervezés koordinálását, a tervek véglegesítését, valamint projekt-generálási és animálási tevékenységet végezzenek. VII. "Készségek elsajátítása, ösztönzés és a helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása és végrehajtása": Javasolja, hogy a térségek a hiányosságaik és szükségletei alapján szabadon vehessenek igénybe akkreditált képzéseket, amelyre megkapják a forráskereteket és az akkreditált képzők listáját.

11.

2007. február 14.

Írásban

Középdunántúli RFÜ Kht.

1.

A III. Tengely számos intézkedése átfedéseket tartalmaz a Közép-dunántúli Operatív Programmal, így azok átgondolását javasolja (pl: turisztikai tevékenységek ösztönzése).

12.

2007. február 14.

Írásban

MAGOSZ

1.

A III. Tengelyhez az alábbi megállapításokat teszi: I. Nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás: Javasolja a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés kapcsolatának stratégiai újragondolását, vidék, benne a vidéki életet támogató mezőgazdaság 2013-as jövőképének az érintettek bevonásával, konszenzusra alapuló elkészítését és elfogadását.

605

IV. Tengely Vélemény Vélemény SorVéleményező Észrevétel megmegtételének Észrevétel, javaslat szám neve sorszáma tételének dátuma módja Jakab István 2006. Írásban 1. 411, 412, 413. LEADER: 1. Elnök november 6. (MAGOSZ) a.) A fő célok megfogalmazása megfelel a LEADER alapelvekkel és az EU-s gyakorlattal. A részletek azonban kétértelműek, hiányosak. A szöveg nagy teret ad az implementáció során történő utólagos értelmezésnek, ami jelenleg is súlyos problémákat okoz a HACS-oknak. b.) A LEADER-hez kapcsolódó helyzetelemzés nagyon hiányos. Hiányzik annak a megfelelő indoklása, hogy a magyar vidéki területek komplex társadalmi, gazdasági problémáinak megoldására, illetve a vidéken megőrzött természeti, kulturális, közösségi értékek megőrzésére és a fejlesztési folyamatba való bevonására csak a LEADER megközelítésen keresztül van esély. c.) Hiányzik továbbá az eddigi, LEADER-el kapcsolatos hazai tapasztalatok elemzése, pedig a jelenleg zajló AVOP-LEADER program implementációjának egyik legfőbb haszna a következő pályázati forduló jobb előkészítése lehetne. Enélkül fennáll a veszély, hogy a jelenleg súlyos problémákat okozó részletek nem változnak meg a következő időszakban, hanem a meglévő gyakorlatot fogják alapul venni a későbbiekben is. d.) A kapacitásépítés szerepel a programban, de kizárólag tréningekkel, képzéssel és fizikai fejlesztésekkel kapcsolatban. A LEADER filozófiában a helyi részvétel, a civil élet erősítése, és végső soron egy új kormányzási szint (governance) kialakítása legalább ilyen fontos eleme a programnak. e.) Hibásnak tartja azt a nézetet, miszerint az innováció és a helyi fejlődés fokmérőjeként és céljaként az egyedül munkahelyek létesítését jelölik meg, nem esik szó önfoglalkoztatásról, kiegészítő foglalkozásról, non-profit vállalkozásról, szociális gazdaságról, stb.

606

2. 3.

2.

2006. november 30.

Írásban


3.

2007. február 14.

Írásban

MAGOSZ

f.) Az anyag a LEADER-t mint a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok problémáinak kezelésére szolgáló eszközt is megjelöli. Véleménye szerint a jelen helyzetben, főleg a nagyon szűkös anyagi eszközök fényében a LEADER nem, vagy csak nagyon kis mértékben lesz képes erre. g.) A kapacitásépítés részből hiányzik az animáció, a helyiek bevonása a tervezésbe és a végrehajtásba, az érdekvédelem, az új kormányzási szint, stb. h.) Összességében megállapítható, hogy az UMVP LEADER-el foglalkozó része nagyon elnagyolt, alacsony készültségi fokú, főleg a problémás kérdésekre hiányoznak a válaszok. Nem világos az, hogy új kategória/szint-e a Helyi Vidékfejlesztési Közösség (HVK). Mit értünk ez alatt, miben különbözik a HACS-tól, mi lesz a szerepe? 421. Hazai és nemzetközi kooperációk: Az intézkedés tartalmával egyetért, azonban jelenlegi formájában elnagyoltnak tartja. 431. Folyó kiadások, készségek elsajátítása és animáció (életre keltés): Az intézkedés tartalmával egyetért, azonban jelenlegi formájában elnagyoltnak tartja.

1.

A LEADER tengely esetében javasolja a jelenleg futó LEADER program tapasztalatainak figyelembevételét, azaz a LEADER-projektek méretéhez és a speciális pályázói kör tapasztaltságához képest erősen túlzott feltételrendszer (adminisztrációs terhek, elszámolási nehézségek) jelentős enyhítését, egyszerűsítését.

1.

A IV. Tengelyhez az alábbi megállapításokat teszi: I. A fő célok megfogalmazása megfelel a LEADER alapelvekkel és az EU-s gyakorlattal. A részletek azonban hiányosak. A LEADER-hez kapcsolódó helyzetelemzés hiányos. Hiányzik az eddigi, LEADER-el kapcsolatos hazai tapasztalatok elemzése.

607

11. számú melléklet: A stratégiai környezeti vizsgálat keretében végzett társadalmi egyeztetés A társadalmi egyeztetés alanyai a környezet- és természetvédő szakmai, érdekképviseleti és társadalmi szervezetek, a környezeti, agrár- és vidékfejlesztési ügyekkel foglalkozó más szervezetek és intézmények.

A konzultáció lehetőségei Általános véleményadási lehetőség: A honlapon elérhető dokumentumokhoz az interneten keresztül bárki, bármilyen szakaszban küldhet véleményt, amelyet a vizsgálatban résztvevő szakértők megkapnak és figyelembe vesznek. SKV Fórum kialakítása: Az érintett államigazgatási szereplők és a civil szervezetek képviselőiből egy 20 fős munkacsoport alakult, melyre meghívást kaptak az NVT és AVOP MB-k környezetvédő civil tagjai is. SKV környezeti értékelés társadalmi vitája – Partnerségi Konferencia és vidéki fórumok: A stratégiai környezeti értékelési dokumentum véleményezése céljából több vidéki fórum és egy partnerségi konferencia megrendezésére került sor. Az egyeztetési dokumentum véleményezésére egy hónap állt rendelkezésre. A Fórum tagjai a környezeti hatóságok, az FVM tervezői, az egyetemi és tudományos élet képviselői és az érintett társadalmi szervezetek képviselői voltak. Interjúk: Néhány érdekelt véleményének részletesebb megismerése érdekében interjúk készültek a stratégiai környezeti értékelési dokumentumról. Országos Környezetvédelmi Tanács: Az Országos Környezetvédelmi Tanács megtárgyalta az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot és a környezeti értékelési dokumentumot is. Az érintettek bevonása a környezeti értékelés kidolgozásába és véleményezésébe Mivel az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv és Program az országos hatású és jelentőségű tervnek számít, az érintett nyilvánosság fogalmába tartoznak általában a környezet- és természetvédő szakmai, érdekképviseleti és társadalmi szervezetek, a környezeti, agrár- és vidékfejlesztési ügyekkel foglalkozó más szervezetek és intézmények és a széles nyilvánosság is. Az SKV munka dokumentumai az MTvSz honlapján (www.mtvsz.hu/skv) érhetők el. Az SKV készítésének megindulásáról az FVM sajtóközleményt adott ki, az MTvSz pedig közvetlen megkeresésekkel és levelezőlistákon keresztül értesítette erről a potenciális érintetteket. A stratégiai környezeti értékelési dokumentumot partnerségi konferencián egyeztettük, a meghívottak kb. 100 szervezet és intézmény volt. Az SKV Munkacsoport az Országos Környezetvédelmi Tanács (OKT) november 2-i ülésén mutatta be a tematikát és az értékelés előzetes eredményeit. Az OKT elfogadta a tematikát és megjegyzéseket tett a vízgazdálkodás és talaj erőforrás gazdálkodás témakörökben. Az OKT tagok megjegyzései, illetve személyes konzultációk nagymértékben segítették a környezeti vizsgálat szakmaiságát az előbb említett témákban. Az OKT 2006. december 11-én hivatalos álláspontot alakított ki az SKV egyeztetési munkaanyagáról, melyet - a vízgazdálkodást érintő részek kivételével - jóváhagyólag tudomásul vett. A mezőgazdasági vízgazdálkodást érintő OKT megállapítások alapján december 15-én az SKV Munkacsoport a mezőgazdasági vízgazdálkodás szakértőivel kibővített konzultációt tartott,

608

ahol teljes körűen újraértékelésre kerültek az érintett munkarészek, mind az SKV vonatkozásában, mind a Programban. Az SKV környezeti értékelés egyeztetési változatához a megkeresett hatóságok közül az Országos Környezetvédelmi Tanács, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, az Oktatási és Kulturális Minisztérium és az FVM Természeti Erőforrások Főosztálya küldött véleményt írásban, összesen 48 konkrét javaslatot. Az SKV munkacsoport a 48 javaslatból 46ot elfogadott és beépített a dokumentumba. A dokumentumhoz írásban 8 társadalmi szervezet 68 javaslatot küldött, a fórumokon és a honlapon ezen kívül 13 szervezet fűzött összesen 42 megjegyzést. A javaslatok döntő többségét elfogadta az SKV munkacsoport – a 68 írásos javaslatból 57-et teljesen vagy részben figyelembe vett, és a szóbeli megjegyzéseket is figyelembe vette. Javasoltuk, hogy az SKV társadalmi egyeztetésének időszakában az MTA illetékes Tudományos Bizottságai vitassák meg, és lehetőség szerint alakítsanak ki álláspontot az egyes kulcskérdésekben (pl. az éghajlatváltozás figyelembevételének szempontjai, az energetikai ültetvények életciklus szemléletű, fenntarthatósági előny-hátrány elemzése, mezőgazdasági vízgazdálkodás szempontjai). A Magyar Tudományos Akadémia illetékes tudományos bizottságai 2007. január 18-i együttes ülésükön – 63 fő jelenlétében - megvitatták a környezeti értékelés mezőgazdasági vízgazdálkodást érintő munkarészeit. Az MTA vonatkozó álláspontja az SKV végső változatában teljes körűen figyelembevételre került. A Stratégiai Környezeti Vizsgálat során felmerült vélemények és figyelembevételük módja A dokumentumhoz beérkezett véleményeket a csoport feldolgozta, és az SKV honlapon elhelyezte. A folyamat lezárása után minden véleményező megkapja a csoport részletes válaszát a felvetésekre. A dokumentumhoz összesen 116 javaslat és 42 megjegyzés érkezett, amelyek döntő többségét befogadta az SKV csoport feldolgozott. A környezeti értékelési dokumentumhoz beérkezett hatósági javaslatok és figyelembevételük módja A dokumentumhoz a megkeresett hatóságok közül az Országos Környezetvédelmi Tanács, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, az Oktatási és Kulturális Minisztérium és az FVM Természeti Erőforrások Főosztálya küldött véleményt írásban, összesen 48 konkrét javaslatot. Az SKV munkacsoport a 48 javaslatból 46-ot elfogadott és beépített a dokumentumba. Az Országos Környezetvédelmi Tanács a vízgazdálkodási témával foglalkozott legbehatóbban. Az OKT véleménye pontosította az öntözéssel, belvízvédelemmel, talajvédelemmel, meliorációval kapcsolatos SKV javaslatokat. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség számos konkrét javaslatot tett a hulladék- és szennyvízkezelés, az IPPC és BAT, növényvédőszerek, tájvédelem témákban. A környezeti értékelési dokumentumhoz beérkezett társadalmi javaslatok és figyelembevételük módja A dokumentumhoz írásban 8 társadalmi szervezet 68 javaslatot küldött, a fórumokon és a honlapon ezen kívül 13 szervezet fűzött összesen 42 megjegyzést. A javaslatok döntő többségét elfogadta az SKV munkacsoport – a 68 írásos javaslatból 57-et teljesen vagy részben figyelembe vett, és a szóbeli megjegyzéseket is figyelembe vette. A javaslatok elutasításának oka némely esetben az volt, hogy a munkacsoport véleménye szerint nem az SKV hatáskörébe tartozott a téma. A kimaradt javaslatok másik fajtája a metodikával kapcsolatosak. A munkacsoport az SKV folyamat záró fázisában nem tudta már módosítani a metodikát a folyamat előrehaladta miatt. Az egyik legtöbb javaslatot a Szövetség az Élő Tiszáért szervezettől érkezett. Javaslataik többek között az agrár-környezetgazdálkodási és környezetbarát támogatások arányának növelésére, a biomassza és más nagyüzemi módszerek ellentmondásosságának hangsúlyozására, a NATURA 2000 és a VKI fontosságának növelésére, a vízgazdálkodás környezetbarát voltának fokozására irányultak. Néhány, vízgazdálkodást érintő javaslat tartalmában ellentétes volt az Országos Környezetvédelmi

609

Tanács véleményével. Ezekben az esetekben az utóbbit fogadta el az SKV munkacsoport. Az Intézkedéscsoportok közötti forrásmegosztás hatásának vizsgálatát részben fogadta el az SKV csoport: a tendenciák hatásaival foglalkozott, de nem tett számszerű javaslatot más forráselosztásra a vizsgálat metodikai korlátai miatt. A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége és a FAGOSZ az erdővel és tájgazdálkodással kapcsolatos javaslatokat fogalmazott meg főleg. A Magyar Biokultúra Szövetség az agrár-környezetgazdálkodás szerepével és az ökológiai gazdálkodás fontosságára hívta fel a figyelmet. Összességében megállapítható, hogy az FVM az SKV munkacsoport által felvetett javaslatokat messzemenően figyelembe vette és az SKV teljes folyamata során konstruktív, segítő hozzáállást tanúsított.

610

12. számú melléklet: indikátorok listája EU hatásindikátorok Indikátor

1 2 3 4 5 6 7

Indikátor mérése

Nettó* hozzáadott érték vásárlóerő paritáson (PPS) mért változása Munkahelyteremtés Létrehozott munkahelyek nettó száma A bruttó hozzáadott érték változása teljes munkaidő Munkatermelékenység egyenértékhez viszonyítva A biodiverzitás csökkenésének Mezőgazdasági területen fészkelő vadon élő madarak megfordítása állományindexének változása Gazdasági növekedés

Magas természeti értékű Megóvott magas természeti értékű terület mezőgazdasági és erdészeti nagyságának változása területek megóvása A vízminőség javítása (a műtrágya Változás a tápanyagmérlegben - N (értékek és trend) mennyiség csökkentésével) Hozzájárulás az éghajlatváltozás Megújuló energiaforrásokból származó elleni küzdelemhez energiatermelés növelése (mezőgazdaság és erdészet)

Mértékegység millió Euró PPS ezer fő Euró/ AWU

Célérték (2007-2013)

%

3,2

ezer ha

517,0

ezer t

-238,4

kt/ olaj egyenérték

1600

393,5 4,5+8,6 4940

611

Célkitűzéshez kapcsolódó EU bázisindikátorok Indikátor

1. Gazdasági fejlődés 2. Foglalkoztatottsági ráta 3. Munkanélküliség

Indikátor mérése Horizontális (Program szint) GDP /fő vásárlóerő paritáson (EU-25 = 100%) A foglalkoztatottak aránya a teljes (15-64 éves) népességhez viszonyítva Munkanélküliek aránya az aktív népességen belül

Mérték-egység

Bázisév

Alapadat

Célérték

PPS/fő

2005

61,4

ÚMFT

%

2005

56,9

ÚMFT

%

2005

7,2

ÚMFT

I. Tengely: A mezőgazdasági és erdészeti ágazatok versenyképességének javítása 4. Oktatás és képzés a mezőgazdaságban

5. Korstruktúra a mezőgazdaságban

6. A munka termelékenysége a mezőgazdaságban 7. Mezőgazdasági beruházások 8. A foglalkoztatottság fejlődése a mezőgazdaságban 9. A mezőgazdaság gazdasági fejlettsége 10. Munkatermelékenység az élelmiszer-feldolgozásban 11. Bruttó állóeszköz-felhalmozás élelmiszer-feldolgozás 12.A foglalkoztatottság fejlődése az élelmiszer-feldolgozásban 13. Az élelmiszer-feldolgozás gazdasági fejlettsége 14. Munkatermelékenység az erdőgazdaságban

Az alap, valamint közép- és felső fokú szakképzettséget szerzett gazdaságvezetők aránya*

%

A 35 év alatti gazdálkodók az 55 év feletti gazdálkodók számához viszonyítva

%

2005

4.9/7.5

15/22

2005

0.15

0.2

A 35 év alatti gazdálkodók száma

ezer fő

2005

54,7

65,0

Az 55 év feletti gazdálkodók száma

ezer fő

2005

365,7

330,0

Munkaerő egységre jutó bruttó hozzáadott érték

Euro/AWU

2005

4170

5970

2005

801

1067,8

2005

194

179

millió euró

2004

2688,5

3500,0

Az élelmiszer-feldolgozásban foglalkoztatottakra jutó bruttó hozzáadott érték

euró /foglalkoztatott

2004

13900,0

20100,0

Bruttó állóeszköz-felhalmozás az élelmiszer-feldolgozásban

millió euró

2005

508,2

627,1

ezer fő

2005

140,4

132,4

millió euró

2004

1961,6

2661,0

euró /foglalkozta-tott

2004

14900,0

15870,0

Mezőgazdasági beruházások bruttó értéke A mezőgazdasági foglalkoztatottak száma Bruttó hozzáadott érték a mezőgazdaságban

Foglalkoztatottság az élelmiszer-feldolgozásban Bruttó hozzáadott érték az élelmiszer-feldolgozásban Az erdőgazdaságban foglalkoztatottakra jutó bruttó hozzáadott érték

millió euró ezer fő

612

15. Bruttó hozzáadott érték képződése az erdőgazdaságban 16. Félig-önellátó gazdálkodás jelentősége 17. Biodiverzitás: Mezőgazdasági területen fészkelő vadon élő madarak

Bruttó hozzáadott érték képződése az erdőgazdaságban Egy EUME alatti gazdaságok aránya

millió euró

2004

116,5

125,8

%

2005

79.6

54,1

2003

108,8

112,0

II. Tengely: A környezet és a vidék fejlesztése Mezőgazdasági területen fészkelő vadon élő madarak % állományindexe (index: 2000=100%)

18. Biodiverzitás: Mezőgazdasági hasznosítású magas természeti értékű területek

Mezőgazdasági hasznosítású magas természeti értékű területek

millió ha

2005

1,4

2,3

19. Biodiverzitás: fafajösszetétel

Erdő és egyéb fás terület megoszlása (tűlevelű/lombos/kevert)

%

2006

13,0/82,0/5,0

11,0/86,0/3,0

20. Vízminőség: bruttó tápanyagegyensúly

Nitrogén többlet

20,0

17,5

21. Vízminőség: nitrát terhelés 22. Talaj: eróziónak kitett területek 23. Talaj: ökológiai gazdálkodás

A talaj- és felszíni vizek nitrát tartalmának éves változása (index: 1992-1994=100%) Talajerózióval veszélyeztetett területek talajpusztulása Ökológiai gazdálkodásba vont mezőgazdasági terület

kg/ha mg/l, t/ha/év ezer ha

2002-2004 átlaga 2000-2002 átlaga 2004 2005

77,5

73,00

0,41 128,0

0,35 300,0

24. Éghajlatváltozás: Mezőgazdaságból Mezőgazdaságból származó megújuló energia termelés és erdészetből származó megújuló energiaforrások


2004

0,0

800,0

25. Éghajlatváltozás: megújuló energia Erdészetből származó megújuló energia termelés (fa és termelésére hasznosított mezőgazdasági fahulladék) terület


2003

777,0

1577,0

1000 t CO2 1000 t ammónia

2003

10130,0/66,0

9927,0/64,7

26. Éghajlatváltozás: levegő minőség mezőgazdaság

A mezőgazdaság üvegház hatású gáz és ammónia kibocsátása

III. Tengely: Az életminőség javítása a vidéki területeken és a gazdasági tevékenységek diverzifikációjának ösztönzése 27. Mezőgazdaságon kívüli gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodók aránya 28. Nem mezőgazdasági szektor foglalkoztatásának növekedése 29. Nem mezőgazdasági szektor gazdaságának fejlődése

Érintett egyéni gazdálkodók Foglalkoztatás az iparban és a szolgáltatásokban Bruttó hozzáadott érték az iparban és a szolgáltatásokban

%

2005

38,5

47,

ezer fő

2005

3707,5

3745

millió euró

2004

66338,6

72200

613

30. Önfoglalkoztatás javulása

Önfoglalkoztató személyek

ezer fő

2004

552,6

549

31 Turisztikai infrastruktúra

Szállásférőhelyek (falusi és fizető vendéglátás és kereskedelmi szálláshelyek) száma

ezer db

2005

569,2

594

32. Internet ellátottság a vidéki térségekben

DSL lefedettség

%

2004

n.a.

33. Szolgáltató szektor fejlődése

A szolgáltatások részesedése az összes bruttó hozzáadott értékből

%

2004

65,2

72

34. Nettó elvándorlás

Vándorlási egyenleg

ráta/ezer fő,

2005

1,7

1,5

35. Élethosszig tartó tanulás a vidéki területeken

A 25-64 éves népesség részvétele az oktatásban és képzésben

%

2004

4,6

7,5

IV. Tengely: – LEADER

36. Helyi Akciócsoportok alakulása

A LEADER Helyi Akciócsoportok által érintett népesség

ezer fő

2005

1600,0

2350,0

Célkitűzésekhez kapcsolódó nemzeti kiegészítő bázisindikátorok Indikátor Horizontális (Program szint) 1. Gazdasági fejlődés 2. Mezőgazdasági foglalkoztatás 3. Esélyegyenlőség fenntartása 4. Környezeti fenntarthatóság 5. Területi kohézió fenntartása 6. Társadalmi kohézió fenntartása

Indikátor mérése Mezőgazdasági termelés aránya a GDP-ből Mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottból A nők aránya a mezőgazdasági foglalkoztatottakból Az energetikai célú hasznosítás aránya a megtermelt biomasszából Az egy főre jutó GDP (régiók szintjén mért) szélsőértékei közötti különbség Az elvándorlási különbözet a vidéki térségekben Aktív kereső nélküli háztartások száma a vidéki térségekben

Mértékegység

Bázi sév

Alapad at

Célérték

%

2004

3,1

2,9

%

2005

4,97

4,1

%

2004

22,9

23,2

%

2005

8-10

22,0

%

2003

39,7

43,5

fő

2005

ezer háztartás

2001

-4020 655,7

614

-3500 620,0

I. Tengely: A mezőgazdasági és erdészeti ágazatok versenyképességének javítása Átfogó cél: A fenntartható és versenyképes agrár- és élelmiszergazdaság megteremtése 7. Mezőgazdaság hozzáadott értéke Mezőgazdaság hozzáadott értéke folyó áron milliárd Ft 2004 676,6 976,6 A mezőgazdaság jövedelmezősége (100 Ft összes milliárd Ft 2004 1,3 1,6 eszközértékre jutó adózás előtti eredmény) Az élelmiszer-feldolgozás jövedelmezősége (100 Ft 8. A mezőgazdaság jövedelmezőség milliárd Ft 2004 2,6 3,6 összes eszközértékre jutó adózás előtti eredmény) Az erdőgazdaság jövedelmezősége (100 Ft összes milliárd Ft 2004 2,1 2,9 eszközértékre jutó adózás előtti eredmény) Az élelmiszergazdaság összes exportból való 9. Mezőgazdasági export % 2005 6,1 6,6 részesedése Specifikus cél: Az ismeretszerzés támogatása és az emberi erőforrás szakképzettségének és korstruktúrájának javítása A 40 év alatti egyéni gazdálkodók aránya % 2005 14,4 16,4 10. Korstruktúra Az 55 év feletti egyéni gazdálkodók aránya % 2005 51,7 50,7 Számítógépet és internetet használó egyéni 11. Internet használat % 2005 28,0 48,0 gazdálkodók aránya Specifikus cél: A termelési szerkezetváltás ösztönzése a fenntartható termelési struktúra elérése érdekében A mezőgazdaság bruttó kibocsátásának megoszlása a 12. Mezőgazdasági ágazatok 43,2/56 49,0/51,0/ főbb ágazatokban (állattenyésztés/növénytermelés és % 2004 kibocsátása ,9/6,1 7,0 ebből kertészet) 13. Energetikai célú gabonatermelés Energetikai célú gabonatermelés aránya % 2004 0,3 9,0 14. Állattenyésztés fejlesztése Állattenyésztést folytató egyéni gazdaságok száma ezer gazdaság 2005 222,7 201,0 15. Kertészet fejlesztése Kertészeti termelést folytató egyéni gazdaságok száma ezer gazdaság 2005 11,1 12,6 Termelői csoportok száma db 2004 252 552 Termelői csoportok nettó árbevétele milliárd Ft 2004 118 348 A termelői csoportok árbevétel arányos 16. Termelői csoportok % 2006 6,0 6,0 jövedelmezősége Termelői csoportok által lefedett mezőgazdasági ezer ha 2005 550,0 1315,0 terület Élelmiszer-feldolgozást végző egyéni gazdaságok 0,8/0,5/1,3/ 1,2/0,7/ 17. A termelés diverzifikálása aránya (hús/tej/gyümölcs és zöldség/borkészítés % 2005 0,6 2,0/0,8 borpalackozás) Specifikus cél: A fizikai erőforrások korszerűsítése és fejlesztése, az innováció elősegítése 18.Mezőgazdasági beruházások Mezőgazdasági beruházások értéke (2005. évi milliárd Ft 2005 197,5 240,6

615

értéke 19. Állattartás korszerűsítése

változatlan áron) Korszerűsítésre szoruló állattartó telepek száma telep 2005 3850 1850 Korszerű technológiájú feldolgozó üzemek aránya % 2006 30,0 35,0 20. Mezőgazdasági termékek A feldolgozás és értékesítés technikai hátterét elsődleges feldolgozásának (minőségkövetés, tárolás, csomagolás, % 2006 60,0 65,0 korszerűsítése raktárnyilvántartás) komplexen korszerűsítő fejlesztések aránya 21. Öntözésfejlesztés Öntözött terület ezer ha 2004 93,0 143,0 22.Mezőgazdaság A mezőgazdaság egységnyi GDP-re jutó terajoule/ 2004 43,5 41,0 energiafelhasználási hatékonysága energiafelhasználása milliárd Ft Specifikus cél: A mezőgazdasági termelés és termékek minőségének javítása Alapanyag termelő és feldolgozó integrációk 23. Termelői szerveződések (szerveződések) száma (növénytermelés/állatn.a. n.a. n.a. n.a. tenyésztés/kertészet/erdészet) Földrajzi árujelzővel ellátott bejelentett termékek 14 db 2005 11 száma Kiváló minőségű élelmiszerek tanúsítási rendszerébe db 2005 350 400 tartozó termékek száma 24. Különleges minőségű termékek Földrajzi árujelzővel ellátott és hagyományos, előállítása különleges termékek árbevételének aránya az % 2005 0,5 1,0 élelmiszergazdaság árbevételéből A magasabb minőségű, nagyobb hozzáadott értékű % 2005 2-3 5,0 termékek aránya II. Tengely: A környezet és a vidék fejlesztése Átfogó cél: A mezőgazdaság és az erdészet környezetbarát fejlesztése a terület agroökológiai adottságaihoz igazodó földhasználat térnyerésével, a természeti-táji erőforrások védelme, állapotuk javítása A környezetvédelmi és a tájgazdálkodási szempontokat előtérbe helyező, az agroökológiai 25. Extenzív földhasznosítás millió ha 2005 1,9 3,1 adottságokhoz igazodó mező- és erdőgazdálkodással érintett termőterület 26. Éghajlatváltozás mérséklése Fás szárú energiaültetvény ezer ha 2005 ~0 49,0 Specifikus cél: Mezőgazdasági földterületek fenntartható hasznosítása, környezetkímélő gazdálkodási módszerek elterjesztése 27. Extenzív hasznosítású Biogazdálkodásba bevont ellenőrzött, illetve átállás ezer ha 2005 128 300 mezőgazdasági területek alatt lévő terület nagysága

616

Agrár-környezetvédelmi program alá tartozó % földterület a mezőgazdasági területből, Egyes vadon élő fajok vagy társulások megőrzését ezer ha célzó szerződésbe vont területek támogatott nagysága 28. Érzékeny természeti mintaterület Szennyezőanyagok vízbázisokba jutásának ezer ha mérséklését/megelőzését érintő támogatott területe Mocsaras és vizes élőhelyek megóvása ezer ha Ökológiai gazdálkodás támogatott területe ezer ha Integrált gazdálkodás, ezer ha 29. Kedvezőtlen talajállapot javítása Talajvesztés által veszélyeztetett megművelt terület ezer ha védelme (víz és szél erózió) A talajba jutatott aktív hatóanyagok / kemikáliák ezer ha csökkentése által érintett terület A NATURA 2000 szántó- és gyepterületek a 30. Natura 2000 mezőgazdasági % mezőgazdasági területből terület Támogatott NATURA 2000 szántó- és gyepterület ezer ha Specifikus cél: Kedvezőtlen adottságú területeken a mezőgazdasági tevékenység fenntartása Kedvezőtlen adottságú terület ezer ha Támogatott kedvezőtlen adottságú terület a ezer ha 31. Kedvezőtlen adottságú terület mezőgazdasági területből Kedvezőtlen adottságú területeken gazdálkodók ezer fő száma 32. Művelés felhagyása Parlagon hagyott szántóterületek aránya % Specifikus cél: Erdészeti földterületek fenntartható használata, valamint az erdősültség növelése 33. Az ország erdősültsége Erdőgazdálkodási célú területek aránya % Elsődleges erdőtelepítés mezőgazdasági területen ezer ha 34. Erdőtelepítés -őshonos, lombos erdőt alkotó fafajokból történő % erdőtelepítés aránya Az erdő környezetvédelmi programba bevont erdők 35. Erdő környezetvédelem ezer ha területe Natura 2000 erdőterület ezer ha 36. Natura 2000 erdő - ebből magánerdő % Specifikus cél: Állatjóléti kifizetések biztosítása

2005

25,3

28

2005

119,7

220,0

2005

0,8

12,0

2005 2005 2005

35,3 76,0 297,2

40,0 130,0 600,0

2005

0

65,0

2005

1450,6

2350,0

2005

17,2

17,2

2005

150,0

480,0

2005

883,6

883,6

2005

218,0

350,0

2005

6,6

7,8

2004

4,1

3,5

2006 2005

21,5 17,8

22,2 70,0

2005

59,0

65,0

2006

0

160,0

2005 2005

773,4 26,8

773,4 26,8

617

Állatjóléti és higiéniai célú támogatásban részesülő gazdaság 2005 ~ 4500 gazdaságok száma 37. Állatjólét Magas szintű tartástechnológia kialakításával ÁE 2005 ~ 60000 létrehozott férőhely III. Tengely: Az életminőség javítása a vidéki területeken és a gazdasági tevékenységek diverzifikációjának ösztönzése Átfogó cél: A vidéki lakosság életminőségének, jövedelmi és foglalkoztatottsági helyzetének javítása A vidéki térségekben az 1 lakosra jutó átlagos 1000 Ft 394,0 425,0 38. Jövedelem-színvonal jövedelem (ezer Ft) és aránya az országos átlaghoz 2004 % 71,4 73,0 képest Specifikus célkitűzés: A vidéki foglalkoztatási feszültségek csökkentése, a jövedelemszerzési lehetőségek bővítése Az 1-9 főt alkalmazó, vidéki területeken működő ezer 39. Vállalkozások száma 2004 207,3 215 vállalkozások száma vállalkozás A vidéki területeken ezer főre jutó működő 40. Vállalkozás sűrűség db 56,45 58 vállalkozások száma Falusi szállásadás vendéglátóinak száma ezer fő 2005 7,3 8,2 Vendégek száma a falusi magánszálláshelyen ezer fő 2005 48/140 41. Falusi szállásadás (külföldi/belföldi) 36,2/116,4 Falusi magánszálláshelyen eltöltött vendégéjszakák ezer vendég2005 188/417 száma (külföldi/belföldi) éjszaka 171,3/396,6 Specifikus célkitűzés: A vidéki életminőség javítása a kulturális és természeti értékek fenntartható, komplex hasznosításával A vidéki térségekben a veszélyeztetett műemlékek 42. Örökségvédelem % 41 33 aránya 43. A falusi (rurális) kulturális és Leíró jellegű természeti örökség bemutatása 44. A helyben előállított termékek értékesítésére szolgáló Leíró jellegű infrastruktúra (helyi piacok) Specifikus célkitűzés: A vidéki lakosság számra nyújtott alapszolgáltatások fejlesztése 45. Alapszolgáltatások elérhetősége Leíró jellegű

618

Kontextus indikátorok (EU) Indikátor

Indikátor mérése

Mértékegység

Bázisév

Alapadat

Célérték

db km2 ezer fő % % % %

2005 2005 2005 2005 2005 2005 2005

2986 81493 4697,4 87,6 46.15 N.A. 49,9

2986 81493 4576,7 87.6 45,8 N.A. 51,0

% % % ezer gazdaság ezer hektár ha

2005 2005 2005

84,8 11,0 3,0

80,0 15,0 5,0

2005

714,8

499,0

2005 2005

4.266,6 8,6

4180,0 14,5

%

2005

88,9/9,4/1,8

83,0/14,0/3,0

%

2005

88.3/11.6/0.1

81,1/18,0/1,0

AWU ezer ha

2005 2000

462740 1702,0

323000 2028,0

%

2000

0.5/36.6

0,5/42,0

ha

2005

22,3

25,0

m3/év/ha

2000

Horizontális (Program szint) Települések száma Összterület Állandó lakosok száma A vidéki térségek területének aránya A vidéki térségekben élő lakosság aránya 2. A vidéki térségek fontossága A bruttó hozzáadott érték aránya a vidéki térségekben A foglalkoztatottság aránya a vidéki térségekben I. Tengely: A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása Szántóterület 3. Mezőgazdasági földhasználat Állandó rét/legelő Ültetvény 1. Vidéki térségek lehatárolása

Gazdaságok száma**** Megművelt mezőgazdasági terület Átlagos birtokméret (termőterület) A gazdaságok megoszlása hasznosított mezőgazdasági 4. A gazdaságok szerkezete terület alapján (5 hektár alatti gazdaságok, 5-50 hektár, 50 hektár és nagyobb) Átlagos gazdaságméret és megoszlás (2 EUME-nál kisebb gazdaságok számaránya, 2-100 EUME, 100 EUME felett) Munkaerő (Éves munkaegységben) Fakitermelésre alkalmas terület FAWS Fakitermelésre alkalmas terület (nem állami 5. Erdőgazdaság szerkezete közintézmény, magán) aránya Átlagos magán erdőbirtok mérete II. Tengely A környezet és a vidék állapotának javítása Nettó átlagos éves hozadéknövekmény fakitermelésre 6. Erdők termelékenysége alkalmas területeken

5,8

619

6,0

7. Erdősültség 8. KAT

9. Extenzív művelésű területek

10. Natura 2000 terület

11. Biodiverzitás: védett erdőterületek 12. Erdőterületek bővülése

A mezőgazdasági / erdészeti / természetes / mesterséges területek aránya mezőgazdasági terület megoszlása (KAT-on kívül/KAT hegyvidéki/egyéb KAT/különleges hátrányokkal érintett KAT) ***** Extenzív növénytermesztésben hasznosított mezőgazdasági terület Extenzív legeltetésben hasznosított mezőgazdasági terület NATURA 2000 területek aránya az ország területéből NATURA 2000 mezőgazdasági terület aránya NATURA 2000 erdő terület aránya Tényleges beavatkozás nélkül /minimális beavatkozással /aktív tevékenységgel/ táj- és természeti érték fenntartása céljából megőrzött (MCPFE 1.1, 1.2, 1.3 és 2. osztályok) Erdő és egyéb fás terület átlagos éves növekedése

%

2000

68,2/20,2/5,9/ 5,7

66,2/21,9/5,9/ 6,0

%

2005

84,9/0/6,7/8,3

84,9/0/6,7/8,3

ezer ha

2005

1350,0

1860,0

ezer ha

2005

420,0

690,0

% % %

2005 2005 2005

20,6 17,2. 43,6

20,6 17,2. 43,6

%

2000-2002

ezer ha/év

2000-2005 átlaga

0,2/3,6/0,6/15, 10,0/6,0/4,0/2 7 0,0 13,8

11,0

13. Az erdei ökoszisztéma Fák / tűlevelűek / lombos fák aránya a 2-4 % 2004 21,5/24,2/21,0 20,0/24,2/19,0 egészsége lombpusztulási kategóriákban 14. Vízminőség: nitrát- és A teljes területből nitrát-érzékeny területként lehatárolt % 2005 53,4 53,4 növényvédőszer szennyezés 15. Vízhasználat Öntözött mezőgazdasági terület % 2005 1,8 2,5 16. Erdők védelme főleg a az összes Elsődlegesen talaj- és vízvédelmet szolgáló erdő és talajvédelem és más ökoszisztéma erdőterület 2000-2002 9,6 11,0 egyéb fás terület aránya funkciók szempontjából % III. Tengely: A vidéki területeken az életminőség javítása és a gazdasági tevékenység diverzifikációjának ösztönzése 17. Népsűrűség Népsűrűség fő/km2 2005 108,5 107,7 Lakónépességből a 0-14 évesek aránya % 2005 15,6 16,2 18. Korstruktúra Lakónépességből a 15-64 évesek aránya % 2005 68,7 63 Lakónépességből a 65 év felettiek aránya % 2005 15,6 20,8 Bruttó hozzáadott érték aránya a primer szektorban % 2004 4,8 4 19.A gazdaság szerkezete Bruttó hozzáadott érték aránya a szekunder szektorban % 2004 30,3 29 Bruttó hozzáadott érték aránya a tercier szektorban % 2004 64,9 67

620

20. Foglalkoztatottság szerkezete 21.Tartós munkanélküliség 22. Képzettség 23.Internet infrastruktúra

Foglalkoztatottság a primer szektorban Foglalkoztatottság a szekunder szektorban Foglalkoztatottság a tercier szektorban Tartós munkanélküliség az aktív népesség százalékában Közép- és felsőfokú képzettséggel rendelkezők a felnőtt korú (25-64 év) lakosság százalékában DSL lefedettség elsődlegesen (vidéki/vidékies/elsődlegesen városi)

% % %

2005 2005 2005

5,0 32,4 62,6

4,4 31,2 64,4

%

2005

3,2

3

%

2004

76,4

79

%

2004

n.a.

Kontextus indikátorok (nemzeti kiegészítő) Indikátor

Indikátor mérése

Mértékegység

Bázisév

Alapadat

I. Tengely: A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása ha 2005 3,5/486,8 1.Átlagos birtokméret Az átlagos birtokméret (egyéni gazdaságok/gazdasági szervezetek) Traktorok száma ezer db 2005 120,5 2.Eszközellátottság ezer db 2005 12,1 Gabona-betakarítógépek száma kW 2000 815,0 3.Teljesítmény ellátottság 1000 ha mg.- területre jutó traktorkapacitás db 2005 4. Traktorsűrűség 100 ha mezőgazdasági területre jutó traktorok száma 2,1 5. db 2005 0,21 100 ha mezőgazdasági területre jutó kombájnok száma Kombájnsűrűség II. Tengely A környezet és a vidék állapotának javítása 6. Természetvédelmi területek aránya Országos jelentőségű védett területek aránya % 2004 8,9 Szervestrágyázott terület ezer ha 2004 460,2 Műtrágyázott területen felhasznált műtrágyamennyiség hatóanyag, kg/ha 2005 133,0 7. Talajerő visszapótlás (gazdasági szervezetek) Mezőgazdasági területre jutó értékesített műtrágyamennyiség kg/ha 2005 67,0 hatóanyag Növényvédőszerrel kezelt alapterület, (gazdasági szervezetek): ezer ha - gyomirtóval 2005 1562,1 8. Növényvédőszer felhasználás ezer ha - rovarölőszerrel 2005 733,2 ezer ha - gombaölőszerrel 2005 791,1 ezer ha - egyéb növényvédő szerrel 2005 363,1 III. Tengely: A vidéki területeken az életminőség javítása és a gazdasági tevékenység diverzifikációjának ösztönzése

621

Célérték 3,9/510 150,5 14,1 905,0 2,7 0,25 8,9 500,0 128,0 66,0 1410,0 580,0 640,0 210,0

9.Tartós munkanélküliség

Regisztrált tartós munkanélküliek aránya az összlakosságon és a regisztrált munkanélkülieken belül a vidéki térségekben

%

2005

48,76

622

42,5

623

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ex ante értékelése

Recommend Documents