az 1-es tematikus célhoz kapcsolódó ex-ante tanulmány

MFB Zrt. részére az 1-es tematikus célhoz kapcsolódó ex-ante tanulmány

MFB Zrt. részére az 1-es tematikus célhoz kapcsolódó ex-ante tanulmány – 2016.04.01.

Tartalomjegyzék 1.

Az ex ante vizsgálat bemutatása

2.

Vezetői összefoglaló

8 10

Elemzés törzsszövege

18

3.

18

Lehatárolások

3.1. Kutatás-fejlesztés és innováció

18

3.2. Lehatárolás a többi tematikus célkitűzéstől

21

3.3. K+F+I tartalom igazolása

22

4.

26

A piaci helyzet elemzése

4.1. A K+F+I szektor szerkezete és jellemzői

26

4.2. Piaci korlátok

37

4.3. Keresleti oldal

40

4.4. Kínálati oldal

45

4.5. A piaci elégtelenség

46

5. Értékelés a pénzügyi eszközök hozzáadott értékéről

49

5.1 Kvantitatív elemzés

50

5.2 Kvalitatív elemzés

52

5.3 Más támogatásokkal való konzisztencia vizsgálata

54

5.4 Állami támogatási szabályok betartása

58

6.

A pénzügyi eszközök révén bevonható potenciális további

források

64

6.1. „Pari passu” megközelítés

64

6.2. Kedvezményes javadalmazási rendszer

65

7.

66

Korábbi tapasztalatok

7.1. Azonosított tapasztalatok K+F+I tevékenységek támogatása esetében

66

7.2. SWOT analízis

67

8.

71

Tervezett befektetési stratégia

8.1. Partnerségi Megállapodás

71

8.2. Operatív Programok

72

8.3. A hiteltermékekre vonatkozó befektetési stratégia

74

8.4. A garanciatermékekre vonatkozó befektetési stratégia

80

8.5. A kockázati tőketermékekre vonatkozó befektetési stratégia

83

8.6. Kombinált hiteltermékekre vonatkozó befektetési stratégia

86

8.7. Az intézményrendszeri struktúra 2014-20-ban

88

8.8. Javaslat: mérföldkő-konstrukció

102

9.

104

A pénzügyi eszköztől várt eredmények és monitoring

9.1. Az indikátorok elfogadásának módszertana

104

9.2. A kimenet indikátorok

104

9.3. Az eredményességmérési keret indikátorai

105

9.4. Az eredményindikátorok

106

9.5. A monitoring rendszer

107

9.6. A programmonitoring során vizsgálandó feltételek meghatározása

109

9.7. Információk összehangolása

111

Kiegészítő fejezetek és részletes elemzések

112

10. K+F+I definíciók

112

10.1. A kutatás-fejlesztési és innovációs definíciók háttere

112

10.2. A 2007-13-as ciklus K+F+I felhívásainak definíciói

113

10.3. A 2014-20-as ciklus K+F+I felhívásainak definíciói

114

11. Gazdasági kontextus

115

11.1. Makrogazdasági környezet

115

11.2. GDP várható növekedése

117

11.3. Költségvetési és finanszírozási egyensúly

117

11.4. Beruházási ráta

118

11.5. Pénzügyi szektor

119

11.6. Munkaerőpiac

120

11.7. Európa 2020 célkitűzés

121

12. Piaci korlátok

123

12.1. A K+F+I szektor jellemző korlátai nemzetközi összehasonlításban

123

12.2. Az Eurostat-CIS felmérés által azonosított korlátok

124

12.3. Az NKIS által azonosított korlátok

125

13. Keresleti oldal részletes elemzése

126

13.1. Vállalati kör

126

13.2. Projektméret

132

13.3. Projektmegvalósítási ráta

140

14. Kínálati oldal részletes elemzése

147

14.1. Hitelintézeti termékek

147

14.2. Adóösztönzők

147

14.3. Kockázati tőkebefektetések

148

14.4. Inkubátorok

150

14.5. Akcelerátorok

152

14.6. Üzleti angyalok

153

14.7. Kilépési (exit) stratégiák

152

15. További elérhető K+F+I támogatások

153

15.1. Közvetlen európai uniós források

153

15.2. Európai Strukturális és Beruházási Alapok keretében elérhető vissza nem térítendő támogatások

156

15.3. Hazai források

159

15.4. Vállalati hitelprogramok

160

15.5. Garanciaprogramok

162

15.6. További termékek és potenciális források

165

16. Állami támogatási szabályok

166

16.1. Az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés

166

16.2. De minimis szabályozás

167

16.3. Általános csoportmentességi rendelet

168

16.4. K+F+I Keretszabály

171

16.5. Támogatástartalom vizsgálata

172

16.6. Összegzés

177

17. További addicionális hatás

178

17.1. Nemzeti társfinanszírozás

178

17.2. Kedvezményezettek szintjén megjelenő források

178

18. A korábbi tapasztalatok részletes elemzése

179

18.1. K+F+I projektek támogatásának tapasztalatai

179

18.2. Kockázati tőke tapasztalatok

184

18.3. Hazai támogatott pénzügyi eszközök tapasztalatai

185

18.4. Azonosított tapasztalatok a hiteltermékek esetében

189

18.5. Azonosított tapasztalatok a garanciatermékek esetében

191

18.6. Azonosított tapasztalatok a kockázati tőke esetében

191

19. A befektetési stratégia háttere

194

19.1. Pozíciós Papír

194

19.2. Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia

194

19.3. Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia

195

19.4. Szakpolitikai intézmények

196

19.5. Hiteleszközök lehetséges támogatási jogcímei

197

19.6. Földrajzi rugalmasság

199

20. Mellékletek

201

20.1. Adatbázisok letöltési, rendelkezésre állási dátumai

201

20.2. K+F+I jogszabályi definíciók

201

20.3. GOP K+F+I felhívások

204

20.4. OECD: K+F+I finanszírozás típusai

209

20.5. KKV-kat célzó hitelkonstrukciók paraméterei

211

20.6. 2007-13-as felhívások paraméterei

212

2016.04.01.

Rövidítésjegyzék ÁCSR

Általános Csoportmentességi Rendelet

alapok

Európai Strukturális és Beruházási Alapok

alapok alapja

1303/2013/EU rendelet meghatározása szerint olyan alap, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy támogatást nyújtson a programból vagy programokból több pénzügyi eszköznek

ÁSZ

Állami Számvevőszék

BERD

Business Expenditure on Research and Development - Vállalati kutatásfejlesztési-kiadások mutató

BUBOR

Budapesti bankközi forint hitelkamatláb (Budapest Interbank Offered Rate)

CEE

Közép-Kelet Európa (Central Eastern Europe)

CIRR

Kereskedelmi Referencia Kamat

CIRS

Kétdevizás kamatcsere ügylet

CIS

Community Innovation Survey - Közösségi Innovációs Kutatás

CKTA

Corvinus Kockázati Tőkealap-Kezelő Zrt.

COSME

Competitiveness of Enterprises and Small and Medium-sized Enterprises – Kisés középvállalkozások versenyképességének erősítése

EAFRD

European Agricultural Fund for Rural Development - Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap

EBB

Európai Beruházási Bank

ÉFK

Éves Fejlesztési Keret

EFSI / ESBA

European Fund for Strategic Investments / Európai Stratégiai Beruházási Alap

EIB

Európai Beruházási Bank (European Investment Bank)

EIF

Európai Beruházási Alap (European Investment Fund)

EIT

European Institute of Innovation & Technology – Európai Innovációs és Technológiai Intézet

EK

Európai Közösség

EKB

Európai Központi Bank

EMFF

European Maritime and Fisheries Fund - Európai Tengerügyi és Halászati Alap

ERC

European Research Council - Európai Kutatási Tanács

ERFA

Európai Regionális Fejlesztési Alap

ET

Európai Tanács

EU

Európai Unió

EUMSZ

Európai Unió Működéséről szóló Szerződés

EUREKA

Európai piacorientált K+F együttműködés

EUTAF

Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság

EVCA

European Private Equity and Venture Capital Association

EXIM

Magyar Export-Import Bank Zrt.

FAIR

Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszer

FDI

Foreign Direct Investment – Külföldi közvetlen tőkebefektetés

FP7

European Union research and development Seventh Framework Programme Kutatási és Technológiafejlesztési Hetedik Keretprogram

FTE

Full Time Equivalent – Teljes idő egyenérték

gap

Piaci rés

GDP

Bruttó hazai termék (gross domestic product)

GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program

GOP

Gazdaságfejlesztési Operatív Program

1

2016.04.01.

GP

General partner

HVCA

Hungarian Private Equity and Venture Capital Association

HVA

Helyi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

I

Innováció

ICT

Information and Communication Technology – Információs és Kommunikációs Technológia

IH

Irányító Hatóság

IKT

Információs és Kommunikációs Technológia

IKTK

Informatikai Kockázati Tőkealap-Kezelő Zrt.

IMF

International Monetary Fund - Nemzetközi Valutaalap

INNOSTART

INNOSTART Nemzeti Üzleti Innovációs Központ

IPO

Elsődleges nyilvános forgalomba hozatal (Initial Public Offering)

IUS

Innovation Union Scoreboard

JEREMIE

Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises

JRC

Joint Research Centre - Közös Kutatási Központ

K+F

Kutatás-fejlesztés

K+F+I

Kutatás, fejlesztés és innováció

KAVOSZ

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által létrehozott szervezet.

KEHOP

Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program

KHG

Kombinált Hitel Garanciával

KIC

Knowledge and Innovation Communities – Tudás és Innováció Alapú Társadalom

KKV

Kis- és közepes vállalkozás

KKVH

Kis-, és középvállalkozási Hitel

KMOP

Közép-Magyarországi Operatív Program

KMR

Közép-magyarországi régió

KSH

Központi Statisztikai Hivatal

KSZ

Közreműködő Szervezet

KTIA

Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

MAG Zrt.

Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.

MFB

Magyar Fejlesztési Bank Zrt.

MNB

Magyar Nemzeti Bank

MTA

Magyar Tudományos Akadémia

MV Zrt.

Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zártkörű Részvénytársaság

NAP

Nemzeti Agykutatási Program

NAV

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

NEC

Nemzeti Egyedi Célkitűzés

NGM

Nemzetgazdasági Minisztérium

NGO

Civil szervezet (Non-governmental organization)

NHP

Növekedési Hitelprogram

NHP +

Növekedési Hitelprogram Plusz

NKFI Alap

Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap

NKFIH

Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal

NKIS

Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia

NTP

Növekedéstámogató Program

OECD

Organisation for Economic Co-operation and Development - Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet

OP

Operatív Program

2

2016.04.01.

OPEX

Operating Expense - vállalkozás működtetésének folytonos költségei

PE

Magántőke (Private equity)

PHP

Piaci Hitelprogram

PK

Pénzügyi Közvetítő

PM

Partnerségi Megállapodás

PP

Pozíciós Papír

PV

Pénzügyi Vállalkozások

RFCS

Research Fund for Coal and Steel - Szén és Acél Kutatási Alap

RSFF

Risk Sharing Finance Facility – Kockázatmegosztási Finansírozási Eszköz

RSI

Risk Sharing Instrument – Kockázatmegosztó eszköz

RTP

Research and Training Programme - Euratom Kutatási és Képzési Program

S3 Stratégia

Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia

SWOT

Strengths, weaknesses, opportunities and threats

SZTA

Széchenyi Tőkealap-Kezelő Zrt.

SZTNH

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

SZVZ

Szabad vállalkozási zóna

TC

Tematikus célkitűzés

TC1

1. tematikus célkitűzés (Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése)

TC2

2. tematikus célkitűzés (Az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének, használatának és minőségének javítása)

TC3

3. tematikus célkitűzés (Kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása)

TC4

4. tematikus célkitűzés (A karbonszegény gazdaság felé való elmozdulás támogatása minden ágazatban)

TEÁOR

Tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere

TÉSZ

Termelői Szervezet

TÉT

Kétoldalú Tudományos és Technológiai Együttműködés Támogatás

TLTRO

Targeted long-term refinancing operations

TRL

Technology Readiness Level - Technológiai érettségi szint

UMFOR

Új Magyarország Forgóeszközhitel

ÚSZH

Új Széchenyi Hitel

VC

Kockázati tőke (Venture Capital)

VEKOP

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program

VNT

Vissza nem térítendő támogatás

3

2016.04.01.

Ábrajegyzék 1. ábra: Ráfordításkülönbözet becsült értéke ...........................................................................................11 2. ábra: Piaci kereslet volumenét befolyásoló tényezők ...........................................................................12 3. ábra: K+F+I célra dedikált források, GOP-KMOP és GINOP-VEKOP összesen ..................................14 4. ábra: A K+F+I tartalmi megítélésének javasolt folyamata ....................................................................24 5. ábra: EU államok innovációs teljesítése (2015) ...................................................................................26 6. ábra: K+F ráfordítások a hazai GDP %-ában (2014) ............................................................................27 7. ábra: K+F ráfordítások forrásainak összetétele (2004 és 2014) ...........................................................28 8. ábra: K+F ráfordítások összetétele (2004) ...........................................................................................29 9. ábra: K+F ráfordítások összetétele (2014) ...........................................................................................29 10. ábra: K+F ráfordítások megoszlása K+F tevékenység típusa szerint, 2004 .......................................29 11. ábra: K+F ráfordítások megoszlása K+F tevékenység típusa szerint, 2014 .......................................29 12. ábra: K+F ráfordítások a nemzetgazdasági ágak között, 2014 ...........................................................30 13. ábra: K+F ráfordítások a feldolgozóipari ágak között, 2014 ...............................................................30 14. ábra: K+F számított létszám és számított kutatói létszám szektoronkénti megoszlása (2004-2014) ..31 15. ábra: K+F kutatóhelyek szektoronkénti megoszlása (2004 és 2014) .................................................31 16. ábra: Vállalati részvétel a felsőoktatási projektekben .........................................................................32 17. ábra: K+F létszám (fő) .......................................................................................................................34 18. ábra: K+F ráfordítás (milliárd forint) ...................................................................................................34 19. ábra: K+F+I intenzívnek tekinthető cégek területi megoszlása (db) ...................................................34 20. ábra: Startup vállalatok regionális megoszlása ..................................................................................35 21. ábra: Piaci kereslet volumenét befolyásoló tényezők .........................................................................41 22. ábra: Ráfordításkülönbözet becsült értéke .........................................................................................46 23. ábra: K+F+I finanszírozási formák sematizált alaplogikája a 2014-2020-as időszakban ....................72 24. ábra: Pénzügyi eszközök intézményi modellje a 272/2014. (XI. 5.) rendelet alapján, továbbá a 2015/124 sz. Közbeszerzési Értesítő alapján...........................................................................................88 25. ábra: Garancia eszközök intézményi modellje ...................................................................................93 26. ábra: GDP 2010-es átlagárakon (2008-2014) .................................................................................. 115 27. ábra: GDP regionális eloszlása (2012) ............................................................................................. 115 28. ábra: Infláció (%) (2004-2015) ......................................................................................................... 116 29. ábra: Áruk és szolgáltatások exportja és importja, millió euró .......................................................... 116 30. ábra: Bruttó államadósság a múltbéli adatok és a rövidtávú előrejelzés alapján (GDP %-ban) (20042015) ..................................................................................................................................................... 117 31. ábra: Beruházási ráta a vállalati szektorban (%) (2000-2017) .......................................................... 118 32. ábra: MNB amortizációs ráták, lakás nélkül és teljes (%) (2000-2015) ............................................. 119 33. ábra: Nettó hitelnyújtás/hitelfelvétel ágazatonként (GDP %-ban) (1999-2014) ................................. 119 34. ábra: Üres álláshelyek aránya összesen (%) (2009-2015) ............................................................... 120 35. ábra: Foglalkoztatottság és munkanélküliség (%) (2006-2014) ........................................................ 121 36. ábra: Tőkekihelyezések összege vállalatméret alapján (milliárd forint) ............................................ 135 37. ábra: Befektetések összege és típusa vállalatméret alapján (milliard forint) (magántőkével együtt). 136 38. ábra: Befektetések összege és típusa szűken értelmezett K+F+I vállalatok vállalatmérete alapján (milliard forint) ........................................................................................................................................ 138 39. ábra: Vállalatok következő 12 hónapra vonatkozó beruházási tervei ............................................... 144 40. ábra: Az RSFF tőkeáttétel és katalizátor hatása modell ................................................................... 183 41. ábra: Önálló hiteltermékek és közvetítők megoszlása leszerződött hitelösszegek alapján (forint) ... 186 42. ábra: Kombinált hiteltermékek és közvetítők megoszlása leszerződött hitelösszegek alapján (forint) .............................................................................................................................................................. 187

4

2016.04.01.

Táblázatjegyzék 1. táblázat: Vállalati workshopok résztvevőinek összetétele ......................................................................9 2. táblázat: Projektmegvalósítási ráta bővítésének mértéke az egyes K+F+I vállalati csoportok körében 13 3. táblázat: Pénzügyi eszközök (GOP, GINOP) .......................................................................................15 4. táblázat: Befektetési stratégia GINOP esetében ..................................................................................16 5. táblázat: Vállalatok területi megoszlása és K+F+I-re allokált pénzügyi eszközök .................................16 6. táblázat: K+F+I tartalmi megítélés folyamatlépéseinek értékelése .......................................................25 7. táblázat: Vállalati kutatóhelyek száma vállalatméret alapján ................................................................32 8. táblázat: Kutatóhelyek, foglalkoztatottak és ráfordítások regionális megoszlása ..................................33 9. táblázat: Innovációs tevékenységek megoszlása vállalatméret alapján (2012) ....................................36 10. táblázat: Innovációs tevékenységek megoszlása iparág alapján .......................................................37 11. táblázat: K+F+I vállalatok becsült száma regionális megoszlás alapján .............................................41 12. táblázat: K+F+I vállalatok becsült száma vállalatméret és regionális megoszlás alapján ...................42 13. táblázat: K+F+I projektek becsült mérete vállalatméret szerinti bontásban ........................................43 14. táblázat: K+F+I projektmegvalósítási ráta indikátorai .........................................................................44 15. táblázat: K+F+I projektmegvalósítási ráta becslése ...........................................................................44 16. táblázat: ESBA K+F+I források megoszlása GOP-KMOP és GINOP-VEKOP esetében (forint) .........45 17. táblázat: Projektmegvalósítási ráta bővítésének mértéke az egyes K+F+I vállalati csoportok körében ................................................................................................................................................................48 18. táblázat: Horizontális hozzáadott értékek, fejlesztendő területek .......................................................49 19. táblázat: A GINOP és VEKOP TC1-re allokált forrásai .......................................................................51 20. táblázat: Tőkeáttételre vonatkozó kalkuláció a Garanciatermék esetén .............................................51 21. táblázat: Tőkeáttételre vonatkozó kalkuláció a magántőke befektetés arányában .............................52 22. táblázat: Államilag támogatott egyszerű hitelkonstrukciók és az EU hiteltermék paramétereinek összevetése .............................................................................................................................................55 23. táblázat: Állami finanszírozással megvalósuló tőkealapok legfőbb jellemzői (CKTA, SZTA, IKTK, JEREMIE) ................................................................................................................................................57 24. táblázat: KKV-kockázatfinanszírozású támogatásának egyes feltételei az ÁCSR-ben .......................61 25. táblázat: Kockázati tőke támogatási keretei a régi és új szabályozás szerint .....................................63 26. táblázat: Hitel eszközök SWOT elemzése ..........................................................................................67 27. táblázat: Garancia eszközök SWOT elemzése ..................................................................................68 28. táblázat: Kockázati tőke SWOT elemzése .........................................................................................69 29. táblázat: Kombinált hitel eszköz SWOT elemzése .............................................................................70 30. táblázat: K+F+I finanszírozási eszközök célcsoport szerinti bontásban a GINOP alapján .................73 31. táblázat: Pénzügyi eszközök alkalmazása GINOP és VEKOP alapján ..............................................74 32. táblázat: Technológiai érettségi szintek (TRL 1-9) .............................................................................75 33. táblázat: Kockázati tőkére dedikált források és alapkezelők száma ...................................................94 34. táblázat: Állami és piaci alapkezelők előnyeinek és hátrányainak összehasonlítása ..........................96 35. táblázat: A közvetlen tőkebefektetést alkalmazó pénzügyi eszközök Wilsin és Silva (2013) alapján ..97 36. táblázat: Állami kockázati tőkealap létrehozásának kockázatai és azok lehetséges kezelése ...........98 37. táblázat: Közvetítő díjazásának mértéke különböző módszertanok alapján ..................................... 101 38. táblázat: Releváns kimenetindikátorok – GINOP .............................................................................. 105 39. táblázat: Releváns eredményességmérési keret-indikátorok – GINOP, VEKOP ............................... 106 40. táblázat: Éves K+F ráfordítása regionális megoszlásban (GDP %-ban, milliárd forint)..................... 107 41. táblázat: Pénzügyi közvetítők végső kedvezményezettektől bekérendő adatai ................................. 108 42. táblázat: Alapkezelők végső kedvezményezettekről történő adatszolgáltatása ................................ 108 43. táblázat: FAIR adatnyilvántartás és szolgáltatás............................................................................... 109 44. táblázat: Várható éves GDP növekedés (%) (2015-2018) ................................................................ 117 45. táblázat: Közvetlen működőtőke mozgása (millió euró) (2008-2014) ............................................... 118 46. táblázat: Éves K+F ráfordítás (GDP %-ban, milliárd forint) .............................................................. 122 47. táblázat: Eurostat-CIS felmérés által azonosított korlátok (2012, Magyarország) ............................ 124 48. táblázat: K+F+I vállalatok száma méret alapján ............................................................................... 126 49. táblázat: Szűk értelemben vet K+F+I vállalatok száma méret alapján .............................................. 127 50. táblázat: K+F+I vállalatok regionális megoszlása ............................................................................. 127 51. táblázat: K+F+I vállalatok megoszlása ágazat szerint ...................................................................... 128

5

2016.04.01.

52. táblázat: Tágan értelmezett K+F+I vállalatok becsült száma munkavállalói létszám alapján ............ 128 53. táblázat: Tágan értelmezett K+F+I vállalatok becsült száma vállalatméret alapján .......................... 129 54. táblázat: Legtágabban értelmezett K+F+I vállalatok száma ágazat alapján ..................................... 130 55. táblázat: Innovatív ráták mikrovállalkozásokra való vetítésének módszertani megfontolásai ........... 131 56. táblázat: K+F+I mikrovállalatok becsült száma ................................................................................ 131 57. táblázat: GOP és KMOP hiteltermékek jellemzőinek megoszlása vállalatméret alapján .................. 132 58. táblázat: GOP és KMOP kombinált hiteltermékek jellemzőinek megoszlása vállalatméret alapján .. 133 59. táblázat: GOP és KMOP garancia eszközök jellemzőinek megoszlása vállalatméret alapján .......... 134 60. táblázat: GOP és KMOP viszontgarancia termék jellemzőinek megoszlása vállalatméret alapján ... 134 61. táblázat: GOP és KMOP kockázati tőkeprogramok jellemzőinek megoszlása (magántőkével együtt) .............................................................................................................................................................. 135 62. táblázat: GOP és KMOP hiteltermékek jellemzőinek megoszlása szűken értelmezett K+F+I vállalatok vállalatmérete alapján ............................................................................................................................ 136 63. táblázat: GOP és KMOP kombinált hiteltermékek jellemzőinek megoszlása szűken értelmezett K+F+I vállalatok vállalatmérete alapján ............................................................................................................ 137 64. táblázat: GOP és KMOP garancia eszközök jellemzőinek megoszlása szűken értelmezett K+F+I vállalatok vállalatmérete alapján ............................................................................................................ 137 65. táblázat: GOP és KMOP viszontgarancia jellemzőinek megoszlása szűken értelmezett K+F+I vállalatok vállalatmérete alapján ............................................................................................................ 138 66. táblázat: GOP és KMOP kockázati tőkeprogramok jellemzőinek megoszlása szűken értelmezett K+F+I vállalatok vállalatmérete alapján (magántőkével együtt) .............................................................. 138 67. táblázat: GOP 1. prioritás jellemzői vállalatméret szerinti bontásban ............................................... 139 68. táblázat: GOP 1.1.1-2011 felhívás jellemzői vállalatméret szerinti bontásban.................................. 139 69. táblázat: GOP 1.3.1/A-2011 felhívás jellemzői vállalatméret szerinti bontásban .............................. 140 70. táblázat: GOP 1.3.1/C-2011 felhívás jellemzői vállalatméret szerinti bontásban .............................. 140 71. táblázat: Vállalatok árbevétele vállalatméret szerinti bontásban ...................................................... 140 72. táblázat: Vállalatok átlagos hitelpozíciója vállalatméret alapján ....................................................... 141 73. táblázat: Vállalatok tőkeáttétele vállalatméret alapján ...................................................................... 141 74. táblázat: Vállalatok K+F+I tevékenysége az Eurostat-CIS felmérés alapján, vállalatméret szerinti bontásban .............................................................................................................................................. 142 75. táblázat: Vállalatok K+F ráfordításainak várható változása .............................................................. 142 76. táblázat: Vállalatok pályázati hajlandósága a visszatérítendő források tekintetében ........................ 143 77. táblázat: Vállalatok beruházási tervei (2012-2015) ........................................................................... 144 78. táblázat: Vállalatok beruházási tervei ágazat szerinti bontásban (2014-2015) ................................. 144 79. táblázat: Vállalatok tervezett és végrehajtott beruházásainak összege (2014-2015)........................ 145 80. táblázat: A következő 12 hónapban K+F+I-t tervező cégek, cégméret szerinti bontásban ............... 145 81. táblázat: A következő 12 hónapban K+F+I-t tervező cégek, régió szerinti bontásban ...................... 146 82. táblázat: A következő 12 hónapban tervezett K+F+I beruházások önereje ...................................... 146 83. táblázat: Magántőke befektetés Magyarországon (2009-2014) ........................................................ 148 84. táblázat: Magántőke befektetések GDP-hez viszonyított aránya (2010-2014) ................................. 149 85. táblázat: Magántőke befektetés régiós rangsora .............................................................................. 149 86. táblázat: Magyarországi inkubátorok egyes jellemzői ...................................................................... 152 87. táblázat: Közvetlen európai uniós források K+F+I tekintetében ........................................................ 154 88. táblázat: Horizon 2020 forrásai ........................................................................................................ 155 89. táblázat: GINOP, VEKOP és VP 2016-os éves fejlesztési kerete..................................................... 157 90. táblázat: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal forrásai ............................................. 160 91. táblázat: A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. garancia eszközeinek díjai (terméktájékoztatók, kondíciós listák alapján) ......................................................................................................................................... 162 92. táblázat: Állami garanciakonstrukciók (2007-2016) .......................................................................... 163 93. táblázat: InnovFin K+F+I forrásai ..................................................................................................... 163 94. táblázat: InnovFin garanciatermékének jellemzői ............................................................................. 164 95. táblázat: Egyes támogatási formák átláthatóságának feltételei a De minimis alapján ...................... 168 96. táblázat: ÁCSR hatálya alól kizárt egyes kategóriák és elemeik ...................................................... 169 97. táblázat: Egyes támogatásokhoz tartozó bejelentési határértékek az ÁCSR-ben ............................ 170 98. táblázat: Innovatív induló kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás egyes feltételei az ÁCSR-ben .... 171 99. táblázat: Egyes támogatási formák támogatástartalmának kiszámítása .......................................... 173 100. táblázat: Bázispontban kifejezett kamatfelárak .............................................................................. 174

6

2016.04.01.

101. táblázat: Támogatott hitelek támogatástartalma a) szcenárió esetén ............................................. 175 102. táblázat: Támogatott hitelek támogatástartalma b) szcenárió esetén ............................................. 175 103. táblázat: Támogatott hitelek támogatástartalma c) szcenárió esetén ............................................. 175 104. táblázat: Kockázati tőkeprogramok jellemzői (2014-2015) ............................................................. 184 105. táblázat: A 2007-2013-as időszak JEREMIE programjának sikeres exitjei ..................................... 192 106. táblázat: Nemzeti Kutatási-fejlesztési és Innovációs Stratégia által javasolt tőkepiaci eszközök célcsoport szerinti bontásban................................................................................................................. 195 107. táblázat: GOP K+F+I kiírások egyes jellemzői ............................................................................... 207 108. táblázat: GOP K+F+I kiírások projektjeinek egyes jellemzői .......................................................... 208 109. táblázat: OECD K+F+I finanszírozás típusai .................................................................................. 210 110. táblázat: KKV-kat megcélzó hitelkonstrukciók ................................................................................ 211 111. táblázat: Kombinált mikrohitel konstrukció ..................................................................................... 212 112. táblázat: A garancia programok legfőbb jellemzői .......................................................................... 213 113. táblázat: A 2007-2013 közötti JEREMIE programok legfőbb karakterisztikái ................................. 214 114. táblázat: Kockázati tőke ügyletek adatai ........................................................................................ 215 115. táblázat: Kockázati tőkebefektetések regionális eloszlása ............................................................. 215

7

2016.04.01.

1.

Az ex ante vizsgálat bemutatása

Jelen tanulmány célja az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelet 37. cikke szerinti pénzügyi eszközök kialakítását megelőző ex-ante vizsgálat elvégzése az 1., kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése tematikus célkitűzés (továbbiakban: TC) vonatkozásában. Ennek keretében azonosítja a piaci hiányosságokat vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzeteket és felvázolja a követendő beruházási stratégiát. Magyarország az ex-ante vizsgálatot több szakaszban készítette el, melynek első szakasza 2014 decemberében lezárult. Ebben a szakaszban általánosságban bemutatásra kerültek azok a legfontosabb piaci hiányosságok és szuboptimális beruházási helyzetek, amelyek a tervezett tematikus célokhoz kapcsolódó pénzügyi eszközök részpiacain felfedezhetőek. Az ex-ante vizsgálat módszertana hét lépésből tevődik össze, melyek az alábbiak:       

a piaci helyzet elemzése, a pénzügyi eszközök hozzáadott értékének vizsgálata, a pénzügyi eszközök révén potenciálisan megvalósítható további köz- és magánszférabeli források becslése, korábbi tapasztalatok összegyűjtése, a tervezett befektetési stratégia bemutatása, a pénzügyi eszköztől várt eredmények definiálása, monitoring szempontok vizsgálata.

A lépések részletes bemutatását az ex-ante vizsgálatok elvégzésére irányuló Európai Tanács által kiadott módszertani útmutatónak 1 (a továbbiakban: Módszertan) megfelelően végeztük el. Az ex ante vizsgálat megrendelőjének – a Magyar Fejlesztési Banknak – kérésére ugyanakkor egy eltérő, átszerkesztett struktúrában véglegesítettük a dokumentumot, mely az alábbi felépítést követi (tartalmilag magában foglalva a vizsgálati módszertan mind a hét lépését): -

feladatbemutatás (1. fejezet); vezetői összefoglaló (2. fejezet); elemzés törzsszövege, a vizsgálat legfontosabb elemeivel (3-9. fejezet); kiegészítő fejezetek és részletes elemzések, melyek a vizsgálat lebontott bemutatását tartalmazzák (10-19. fejezet); valamint melléklet, mely jogszabályi definíciókat, adatgyűjtéseket és egyéb kísérő információkat tartalmaz (20. fejezet).

Az ex ante elemzés elkészítése során az alábbi módszereket alkalmaztuk:

1



Dokumentumelemzés során megvizsgálásra kerültek a relevánsnak ítélt európai uniós és hazai stratégiai dokumentumok és jogszabályok, a korábbi fejlesztési ciklus értékelései és egyes pályázati felhívásai, jelenlegi fejlesztési ciklus operatív programjai és egyes pályázati felhívásai, K+F+I specifikus útmutatók és statisztikai kiadványok, tudományos publikációk és konferenciák anyagai.



Adatelemzés során mind a nemzetközi, mind a hazai statisztikai adatok másodelemzése megtörtént. Kiemelten támaszkodtunk az Eurostat és a KSH K+F+I specifikus mutatóira, az NKFIH adatbázisára, valamint a 2007-2013-as IT nyilvántartásra (a továbbiakban: Fontium).

Ex-ante assessment methodology for financial instruments in the 2014-20 period.

8

2016.04.01.



Vállalati felmérésünk keretében közel 100 K+F+I intenzív céget 2 kerestünk meg telefonon, felajánlva nekik a lehetőséget, hogy tapasztalataikkal hozzájárulhassanak a termékek kialakításához. Két workshopot szerveztünk a tapasztalatok megosztására: egyet Budapesten (2016.01.13.) és egyet Debrecenben (2016.01.14.). A workshopokon ténylegesen 9 vállalat 3 , valamint intézményi (MFB, IH), illetve helyi gazdaságfejlesztési szereplők (EDC Debrecen) vettek részt. A workshopok keretében megkérdezett vállalatok méretük és regionális aktivitásuk alapján heterogének voltak. Vállalat mérete

KMR régió

Kevésbé fejlett régió

Összesen

Mikrovállalkozás

1

2

3

Kis- és középvállalkozás

2

1

3

Nagyvállalat

1

2

3

Összesen

4

5

9

1. táblázat: Vállalati workshopok résztvevőinek összetétele Forrás: Deloitte

A workshopon részt venni nem tudó vállalatok közül továbbá egy nagy- és egy középvállalat küldött számunkra írásos visszajelzést meglátásairól. Figyelembe vettük továbbá a Deloitte által 2010 óta évente elkészített Vállalati K+F felmérései közül a 2015. évi Vállalati K+F Felmérés tapasztalatait, valamint az MFB 2014. és 2015. évi őszi felmérésének eredményeit. További interjúkat folytattunk kockázati tőke alapkezelőkkel és garantőr szervezettel a korábbi tapasztalatok, észrevételek és javaslatok megfogalmazására. 

Intézményi workshopok és interjúk keretében több alkalommal egyeztettünk az MFB, az IH és az NKFIH képviselőivel. További személyes, telefonos egyeztetések történtek az MFB, IH, NGM, NKFIH, KSH és SZTNH szakértőivel felmerülő szakmai kérdésekben.

Kaleidoszkópban szereplő vállalatok, illetve kapcsolódó K+F intenzív iparágban (IT) tevékeny, ill. innovatív startup vállalatok. Hasonlóképp, vállalatfejlesztéssel foglalkozó állami-szakmai partnereink (pl. EDC Debrecen) saját vállalati rendezvényeiken hasonló, alacsony részvételi-válaszadási rátáról számoltak be. Pedig a vállalatok részéről nagy igény mutatkozik az információszerzésre és -megosztásra: több megkérdezett arról számolt be, hogy információhiányuk miatt önszerveződően a vállalatok találkoznak és megosztják egymással tapasztalataikat. Ezért az alacsony válaszadás mögött tapasztalatunkban két fő indokot látunk: A vállalatokat állami-országos felmérések céljából nagyon gyakran keresik meg, és nincs idejük-motiváltságuk részt venni ennyi felmérésben. A felméréseken való részvételük során hiába fogalmazzák meg igényeiket és kihívásaikat (melyek túlnyomórészt meg is jelennek a tanulmányok eredményeként elkészülő, vonatkozó tanulmányokban), azokra úgy érzik, nem kapnak érdemi választ, nem történik meg döntő változás – erre egy példa a pályázati elbírálási idő folyamatos, kommunikáció nélküli elhúzódása. 2 3

9

2016.04.01.

2.

Vezetői összefoglaló

Jelen tanulmány célja az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendeletének 37. cikke szerinti pénzügyi eszközök kialakítását megelőző ex-ante vizsgálat elvégzése az 1. kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése tematikus célkitűzés (továbbiakban: TC) vonatkozásában. K+F+I tartalom meghatározása és igazolása A 2014-20-as időszakban az Európai Strukturális és Beruházási Alapokon keresztül elérhető támogatásokat korlátozott számú közös tematikus célkitűzésre kell összpontosítani. Ez a tervezési logika új megközelítést jelent a 2007-13-as időszakhoz képest: a támogatott projekteknek a kitűzött TC-khez való illeszkedése megkerülhetetlen, annak biztosítása és igazolása a forrásfelhasználás szabályosságának alapvető eleme. A tematikus célkitűzések közül az első „a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése” (TC1). Ennek megfelelően a célkitűzés keretében kihelyezett forrásoknak közvetlenül kapcsolódniuk kell ehhez a területhez. Míg azonban a kutatás-fejlesztés (K+F) esetében e definíciók jól körülhatároltak, addig az innováció (I) esetében nagyobb eltéréseket láthatunk: a magyarországi törvényi szabályozás a nemzetközi sztenderdeknél tágabban értelmezi az innováció fogalmát, ami a későbbiekben több kérdésre adhat okot. Ezért fontos egyrészt, hogy a TC1 forrásfelhasználása során a K+F+I fogalma egyértelműen, és az európai uniós fogalomhasználatnak megfelelően kerüljön meghatározásra, lehetőség szerint egy egységes útmutató kialakításával; másrészt, hogy egy transzparens és átlátható rendszer kerüljön kidolgozásra, mely alkalmas az egyes projektek, befektetések K+F+I tartalmának gyors és pontos megítélésére. Erre a jelen ex ante elemzés a 3.2 fejezetében tesz javaslatot. Piaci korlátok Piaci vizsgálatunk során a K+F+I projektek és befektetések előtt álló korlátok feltárására a nemzetközi és hazai dokumentumok, adatsorok értékelése mellett vállalati workshopokon keresztül került sor; utóbbiak többnyire megerősítették a szakirodalom megállapításait. Ennek megfelelően mutatja be a tanulmány 4.4 fejezete a piaci korlátokat, melyek közül a legfontosabbak az alábbiak. -

-

-

-

-

Bár a K+F+I projektek számára különböző piaci termékeken keresztül is elérhető forrás, a K+F+I projektek sajátosságait (magas kockázat, nagyobb megtérülési potenciál) figyelembe vevő dedikált K+F+I pénzpiaci termékek jelenleg nem érhetőek el. Annak ellenére, hogy a piaci szereplők nem gondolják, hogy forráshiány lenne a piacon, úgy érzik, nehéz hozzájutniuk a forrásokhoz. Elsősorban mikro- és kisvállalkozások esetén (különösen korai szakaszukban) az egyik legnagyobb kihívást a finanszírozáshoz szükséges fedezeti- és önerő-követelmények jelentik. A finanszírozáshoz való hozzáférés további fő tényezője az információs aszimmetria. Ez a vállalatok oldaláról elsősorban piaci ismeretek és kapcsolatrendszer, továbbá üzleti potenciáljuk megfelelő bemutatásának hiányát jelenti. Az értékesítési hálózat nem minden esetben átlátható számukra, így pl. nincsenek mindig tisztában azzal, hogy milyen tőkealapok érhetőek el, illetve azok milyen befektetési preferenciákkal működnek (kihez érdemes elsősorban fordulniuk). A finanszírozói oldalról nehézséget jelenthet a gyors megtérülés előtérbe kerülése és az egyre gyakoribb kockázatkerülő magatartás (ami a K+F+I projektek forrásbevonását különösen érinti). A szakemberhiány a kutatás-fejlesztési projektek egyik további kiemelkedő korlátja jelenleg és a következő években is. A vállalatok egyre gyakrabban képeznek saját maguk frissdiplomásokat, hogy megfelelő munkaerővel rendelkezhessenek, ami azonban a (különösen mikro- és kisvállalatok számára magas) elsüllyedt költségek mellett a magyarországi és külföldi (nagy)vállalatok részéről történő erőforrás-elszívás kockázatát is magában hordozza. A jogi környezet és a pályázati rendszer többszöri változásából, a pályázati források elérhetőségének nehéz tervezéséből fakadó bizonytalanság szintén korlátot jelent a K+F+I projekteket tervező vállalatok számára. Ezt tovább erősíti a bírálati időtartamok közelmúltban tapasztalt elhúzódása, mely különösen a jelentős (stratégiai) K+F+I projektek számára (ahol a projektek egyik legfontosabb tényezője az időzítés) nagy hátrányt jelent.

10

2016.04.01.

-

A piaci korlátok tekintetében érdemes külön kiemelnünk a nagyvállalatokat, akik alapvetően nem vesznek igénybe külső finanszírozási forrást projektjeik megvalósításához. Jellemzően rendelkeznek megfelelő likviditással (pl. külföldi tulajdonlás esetén anyavállalatuk forrásain keresztül), továbbá a jelenlegi finanszírozási környezetben eleve könnyen és kedvező feltételekkel jutnának piaci forrásokhoz. Egy kedvező finanszírozási konstrukció ugyanakkor – különösen, amennyiben VNT-vel kombinált forrásról van szó – adott esetben megadhatja azt a szükséges lökést, segíthet átlépni azt a korlátot, ami egy K+F+I projekt elindításához szükséges (pl. multinacionális vállalat esetén a fejlesztés anyavállalat általi jóváhagyásának megszerzése).

Szuboptimális beruházási helyzet Az Európa 2020 célkitűzések alapján Magyarországon a TC1 vonatkozásában a GDP arányos K+F költések országos szintű 1,8%-os, vállalati szintű 1,2%-os értéknek az elérése a cél. A 2014-ben készült általános gap-elemzés ez alapján határozta meg a finanszírozási gapet a TC1 vonatkozásában. Jelen ex ante vizsgálat ugyanebben a vonatkozásban valamelyest eltérően ítéli meg a kiindulási helyzetet és ezért magasabb ráfordításkülönbözetet becsül a célok eléréséhez.

1. ábra: Ráfordításkülönbözet becsült értéke Forrás: Deloitte, Századvég

A Deloitte becslés az alábbi tényezők mentén került meghatározásra: -

-

-

Tekintettel arra, hogy a 2004 óta tapasztalt K+F ráfordításnövekedés olyan környezetben történt, ahol a tevékenység támogatása folyamatos volt (közvetlen támogatások európai uniós és hazai forrásokból, adóösztönzők, stb.), amennyiben ezekben nem történne változás és ugyanazon eszközökkel folytatódna a tevékenység támogatása, az a ráfordítások szinten tartását támogatná. Három GDP-növekedési szcenárióval számol a becslés: éves 1, 2, ill. 3%-os növekedéssel. Ez azért különösen fontos, mert a mutató az adott évi GDP arányában kerül meghatározásra, nem a mostani folyó évi adattal. Így a 2020-as vállalati K+F ráfordításnak önmagában el kellene érnie a 407-458 milliárd forintos éves értéket (2014-ben a teljes magyarországi K+F ráfordítás 441,1 milliárd forint). A modell egyenletes felfutással számol, azaz a 2020-as célérték elérését minden évben azonos mértékű ráfordításnövekedéssel közelíti meg. Amennyiben a ráfordítások növekedésében ennél nagyobb arányú növekedésére kerül sor pl. 2017-18-ban, úgy a ráfordításkülönbözet – az éves számítás miatt – tovább nőhet.

Fontos kiemelni, hogy a fenti ráfordításkülönbözet országos szinten értendő.

11

2016.04.01.

Jelenlegi K+F+I projektfinanszírozás iránti piaci kereslet A TC1 piaci kereslet volumenét három tényező vizsgálatának segítségével közelítettük meg: K+F+I tevékenységet folytató vállalatok száma

X

Átlagos K+F+I projektméret

X

Vállalatok éves projektmegvalósítási rátája

2. ábra: Piaci kereslet volumenét befolyásoló tényezők Forrás: Deloitte

A K+F+I termékek célcsoportjának tekinthető vállalatok darabszámára vonatkozóan három vállalati kört határoztunk meg, vállalatméret és régiókategória bontásban (ld. 4.3.1 fejezet). -

-

-

A szűk körbe tartoznak azok a vállalatok, akik közvetlenül és aktívan foglalkoznak K+F+I-vel. E vállalatok körét az NKFIH honlapján elérhető Kaleidoszkóp adatbázis alapján határoztuk meg: az ott elérhető adatok alapján e kör számosságát 7 000 vállalatra becsüljük. A tág körbe tartoznak azok a vállalatok, akik végeznek K+F, illetve elsősorban innovációs tevékenységet. A kör számosságát a KSH és az Eurostat vonatkozó átfogó felméréseiből kiindulva határoztuk meg, és összességében 13 300 – 15 900 vállalatra tesszük. A legtágabb körként azt a halmazt határoztuk meg, ahol a vállalatok esetén felmerülhet innovációs tevékenység. Ez a széles körű becslés szintén a KSH és az Eurostat felméréseiből indul ki, ugyanakkor tekintettel a nagy kivetítésre számos torzító tényezővel bír, ezért csak nagyvonalú becslésnek tekinthető. Ebbe a körbe becslésünk szerint 59 000 – 63 000 vállalat tartozhat. Fontos kiemelnünk, hogy a hazai vállalati szerkezet miatt ez a kör túlnyomórészt mikroés kisvállalatokat foglal magába a korábban említett két körhöz képest.

Az átlagos K+F+I projektméret meghatározására három megközelítés alkalmazásával került sor (ld. 4.3.2 fejezet), melynek alapján – vállalatméretenkénti bontásban – az átlagos projektméret 70-500 millió forint közé tehető. A vállalatok éves projektmegvalósítási rátájának kiinduló alapját az MFB 2015. őszi vállalati felmérése adta, mely vállalati méretkategóriánként meghatározta a következő évben K+F+I beruházást tervező vállalatok arányát (5,5%-18,8%). Ennek eredményét összevetettük a Deloitte K+F Vállalati Felmérés (2015) és a KSH-Eurostat felmérések eredményeivel, és vállalati kör, illetve vállalatméret szintjén meghatároztuk a várható projektmegvalósítási rátát (ld. 4.3.3 fejezet). A K+F+I projektfinanszírozás iránti kereslet növelése Tekintettel arra, hogy a vállalatok fent vázolt köreit adottnak vesszük, és a vállalatok által megvalósított projektek átlagos mérete is kevésbé változtatható, a kereslet ösztönzésének kézenfekvő eszköze az éves projektmegvalósítási ráta ösztönzése, azaz annak elérése, hogy az azonosított vállalatok minél több K+F+I projektet hajtsanak végre egy évben. Ahogyan arra az MFB 2015. őszi felmérése is rámutatott, számos vállalat bizonytalan jövőbeni fejlesztésében, vagy kivár fejlesztésével – az ő elérésük és aktivizálásuk kulcsfontosságú lehet a program sikeréhez. Ehhez olyan termékek kialakítása szükséges, melyek megfelelő választ nyújtanak a piaci korlátok kezelésére. A megfelelő termékek kialakítása során figyelembe kell venni, hogy a vállalatok számára K+F+I projektjeik megvalósítása során – elsősorban azok bizonytalan kimenetére való tekintettel – elsődleges prioritást élveznek a vissza nem térítendő támogatások (VNT). Pénzügyi eszközökhöz abban az esetben fordulhatnak, ha a projekt számára -

-

nem érhető el megfelelő VNT-konstrukció; a vállalat kiszorul egy VNT-felhívás támogatottjainak köréből (nem jut forráshoz egy felhíváson belül); kombinált termék formájában így érhető el vissza nem térítendő támogatás (és pl. egy kedvező támogatott hitel egyben megoldást nyújthat a VNT-n túli, egyébként saját vállalati, ill. egyéb forrásból finanszírozandó projektrész finanszírozására, további kedvező hatást gyakorolva); pénzügyi forrást vonna be, de projektjének kockázatos jellege, illetve a vállalat háttere (pl. pénzügyi múlt, fedezet hiánya) nem teszi lehetővé, hogy a piaci finanszírozási eszközöket igénybe vegye;

12

2016.04.01.

-

a pénzügyi támogatás mellett üzleti, mentoring támogatásra is szükség van (ld. kockázati tőkealapok).

Ex ante vizsgálat által megállapított gap Ennek alapján a fenti piaci elégtelenségi tényezőkre koncentráló támogatással mintegy 30-50%-kal lehet bővíteni a projektmegvalósítási rátát. Ez számszerűsítve az alábbiakat jelenti: Jelenlegi projektmegvalósítási ráta

Lehetséges projektmegvalósítási ráta

Többletberuházás, kevésbé fejlett régiók (milliárd forint) Évente

Többletberuházás, KMR (milliárd forint)

7 évre vetítve

Évente

7 évre vetítve

Szűk kör

10-22%

13-32%

18-26

125-180

14-22

100-155

Tág kör

6-19%

9-28%

28-40

195-280

25-38

175-265

Legtágabb kör

5-16%

7-23%

54-78

380-545

54-76

375-530

2. táblázat: Projektmegvalósítási ráta bővítésének mértéke az egyes K+F+I vállalati csoportok körében Forrás: Deloitte

Tekintettel arra, hogy a legtágabb kör elérése a mikro- és kisvállalatok olyan mértékű mozgósítását, valamint a potenciális konkurens termékek olyan mértékű összehangolását igényelné, aminek a megvalósíthatósága többféle, kevésbé befolyásolható tényező függvénye, a jelen vizsgálat által azonosítható piaci gap a szűk, illetve a tág kör által megvalósítható projektek volumenével esik egybe, azaz 7 évre vetítve országos szinten 225-545 milliárd forint. Javasolt befektetési stratégia – termékek A hiteltermék esetében a termék versenyelőnyét rugalmassága és nyitottsága jelentheti. Tekintettel arra, hogy adminisztratív korlátok felállítása (pl. vállalati életkor szerinti határok, projektciklus szerinti támogatás) olyan többletterhet jelentene a pályázók számára, ami miatt még inkább fontolóra vennék alternatív források igénybevételét (vagy az előírt szabályok megkerülését), javasoljuk – a szabályszerűség határán belül – a lehető legtágabbra nyitni az eszköz kereteit. Ez a felső hitelösszegkorlát magas szintjével, valamint lehetőség szerint rugalmas futamidő és türelmi idő meghatározásával érhető el (a támogatástartalom megfelelő figyelembe vételével, ld. lentebb állami támogatások keretrendszere). Tekintettel a konkurens termékek jelenlétére, a K+F+I hiteleszköz a rugalmasságával (pl. kizárások minimalizálása, lehetséges alkalmazás önerőként VNT-pályázatokhoz) tud versenyképes opciót kínálni a piacon. Ennek megfelelően, bár egyik oldalról a korai fázisban lévő vállalatok esetében nem valószínű hitelfinanszírozás igénybevétele, másik oldalról pedig a nagyvállalatok forrás oldali ellátottsága megfelelőnek tekinthető, és ezért e két szegmens nem képezi a K+F+I hiteleszköz elsődleges célcsoportját, nem javasoljuk kizárásukat a termék lehetséges ügyfélköréből. A K+F+I tartalom szükségszerű biztosításából fakadó adminisztratív akadályok ugyanakkor a hiteleszköz esetében is jelentkeznek. A hiteltermék további javasolt kialakítása kapcsán ld. részletesen a 8.3 fejezetet. A garanciatermékek esetében a piaci korlátok vizsgálata egyértelmű igényt mutatott ki irántuk – abban az esetben, amennyiben valódi fedezetet tudnak nyújtani a hiteltermékek mellé, és nem csak kiegészítő, „többletbiztosíték” szerep jut rájuk, a fedezeti követelmények (részleges) kiváltása nélkül. Ugyanakkor éppen ez a termék az, melyet az adminisztrációs többletterhek és a konkurens termékek a legérzékenyebben érintenek, ahogy az a 2007-13-as időszak során bevezetett (nem K+F+I fókuszú) termékek esetében is megfigyelhető volt. Ezek a tényezők nagyban meghatározzák a termék sikerességét. A bevonható hitelek lehatárolására a fentebbi, hiteleszközök esetében bemutatott rugalmas megközelítés javasolt. A garanciatermék további javasolt kialakítása kapcsán ld. részletesen a 8.4 fejezetet. A kockázati tőkeprogramok esetében szintén fontos szerepet kap a lehatárolás, jelenleg elsősorban a TC3 tekintetében. Az ex ante elemzés által javasolt megközelítés értelmében a magvető és a korai

13

2016.04.01.

szakaszban lévő vállalatokat támogató alapok a TC1 keretében kerülnének indításra, a piaci bővülést támogató növekedési alapokat javasolt a TC3 alapjaiból támogatni. A tőkealapok felállítása során figyelembe veendő tényezők között szerepel az alapok típusának kiválasztása. Az állami és piaci alapok közül utóbbi mellett szól a piaci szemlélet és a szükséges ismeretek átadása, melyek az induló vállalatok számára elengedhetetlenek. Ugyanakkor a korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a piaci alapok hajlamosak kockázatkerülő magatartásra, így az állami alapok – különösen a magvető szakaszban lévő vállalatok tekintetében – nagyobb kockázatvállalási gyakorlata megfelelő választ adhat a piaci korlát feloldására. A tőkealap-kezelők kiválasztása során egyrészt érdemes figyelembe venni az adott alap korábbi tőkealapkezelési tapasztalatát, elkerülve a 2007-13-as időszak során látott, újonnan induló tőkealap-tanulási folyamatot; másrészt érdemes megfontolni nem csak kifejezett befektetők, hanem adott esetben nagyvállalatok – esetlegesen egyetemek – részvételi lehetőségeit a tőkealapokban, akik az adott alapokhoz megfelelő speciális szaktudást tudnak adni (pl. a nagyvállalatok saját tőkealap-kezelőin keresztül). A kockázati tőkeprogramok további javasolt kialakítása kapcsán ld. részletesen a 8.5 fejezetet. A kombinált eszközök alkalmazásának kiemelt szerepét a piacelemzés alátámasztotta. Javasolt a VNTtermékek hiteleszközzel való kombinálása, mert ez esetben egy ismert, pozitív visszhangú előddel bíró termék kerülne meghirdetésre. A vállalati workshopokon megkérdezettek túlnyomó része a pénzügyi eszközök körében ezt a támogatási formát tartja elképzelhetőnek saját maga számára. Tekintettel arra, hogy ez a támogatási forma mind a VNT források által teremtett versenyhelyzetet, mind a K+F+I adminisztrációs többletterhet (a VNT-lábon belül) kezelni tudja, a K+F+I pénzügyi eszközök közül a kombinált termékek könnyen a legsikeresebb termékké válhatnak. A kombinált termék kialakításakor ugyanakkor figyelemmel kell arra lenni, hogy ne legyen közvetlen versenytársa a TC1 hitelterméknek. A kombinált hiteltermék további javasolt kialakítása kapcsán ld. részletesen 8.6 fejezetet. Az ex ante vizsgálat egyik további javaslata az ún. mérföldkő-konstrukció bevezetése. Ez esetben egyetlen pályázat benyújtásával nyílna a vállalatoknak lehetőségük több finanszírozási szakaszra szóló támogatás elnyerésére (melyek jelenthetnek akár különböző termékeket is). A sikeres pályázatok először az első szakaszra vonatkozó termékhez jutnának hozzá, annak sikeres teljesítése (projektzárása) esetén azonban nem lenne szükség újabb pályázat benyújtására, hanem gyakorlatilag automatikusan indulna a következő finanszírozási fázis. A terméknek figyelembe kell vennie az egyes szakaszok eredményeinek bizonyos mértékű eltérését az eredeti tervektől, ami kihatással lehet a következő szakaszokra is; ezt egy szakaszonként (mérföldkövenként) történő projektátvilágítás során, szükség esetén szerződésmódosítással lehetne kezelni. A mérföldkő-konstrukció részletesebb leírását ld. a 8.8 fejezetben. Javasolt befektetési stratégia – források elérhetősége A 2014-20-as időszak során a 2007-13-as időszak forrásainak közel két és félszerese áll a K+F+I projektek támogatásának rendelkezésére. Kifejezetten K+F+I célra pénzügyi eszköz forrást a 2007-13-as ciklus tervezése nem dedikált.

Milliárd forint

1000 800 600

Pénzügyi eszköz

400

Vissza nem térítendő támogatás

200 0 2007-13

2014-20

3. ábra: K+F+I célra dedikált források, GOP-KMOP és GINOP-VEKOP összesen Forrás: Deloitte gyűjtés

14

2016.04.01.

Hasonló növekedés látható a forrásallokáció tekintetében, ha a két finanszírozási ciklus pénzügyi eszközeinek volumenét hasonlítjuk össze: 2014-20-ban ez az érték a korábbi időszak több mint 3,5szörösét veszi fel4. Külön szembeötlő, hogy a 2014-20-as időszakra dedikált K+F+I pénzügyi eszközök nagyságrendje megegyezik a 2007-13 közötti teljes pénzügyi eszköz kerettel. Érdemes megemlíteni, hogy a 2007-13-as hitel- és garanciaügyletek vizsgálata során elemzésünk a szűk K+F+I vállalati körhöz a Fontiumban szereplő ügyletek nem egészen 2%-át tudta hozzárendelni; azaz a 2007-13-as pénzügyi eszköz projekteknek egy töredékét valósították meg a szűk K+F+I kör vállalatai. Javasolt befektetési stratégia – GINOP Ha az egyes pénzügyi eszközök szintjén vizsgáljuk meg a forrásokat, összevetve a 2007-13-as időszak ügyleteit a 2014-20-as időszak tervezett forrásallokációjával, az alábbiakat láthatjuk. milliárd forint

2007-13 (GOP)

2014-20 (GINOP)

Hiteleszközök

97,9

Kombinált hiteleszközök (hitel-láb)

51,9

Garanciaeszközök

6,85

73,1

6

129,1

Kockázati tőke

456,5

89,1

3. táblázat: Pénzügyi eszközök (GOP, GINOP) Forrás: Fontium; GINOP (MFB tájékoztatás)

Amellett, hogy korábban ismeretlen termékekről (K+F+I pénzügyi eszközök) beszélünk, a bevezetésre javasolt eszközök közötti forráselosztás becsléséhez alábbi tényezők figyelembe vétele elkerülhetetlen: -

-

-

Tekintettel arra, hogy a TC1 célcsoportját képező vállalati kört méret, földrajzi határok, vagy ágazati besorolás alapján többnyire nem lehet lehatárolni a hasonló pénzügyi eszközöket bevezetni készülő tematikus célkitűzések csoportjaitól (elsősorban a TC2 és a TC3 tekintetében), azok – mivel hasonlóképpen kedvezményes keretek között kívánnak korábban nem támogatott vállalatokat forráshoz juttatni – közvetlen versenyző termékként jelenhetnek meg a piacon. A TC1 és a TC3 hitel- és kombinált hiteltermékei várhatóan egyazon értékesítési hálózaton keresztül kerülnek értékesítésre: azaz egy K+F+I projektet megvalósító KKV – amennyiben a feltételek nem zárják ki számára a TC3 használatát – gyakorlatilag közvetlenül tud választani a két termék közül. A garanciatermékek tekintetében hasonló konkurenciát jelenthetnek az állami viszontgarancia termékek, különösen, ha a közvetítői kör szintén megegyező lesz. A TC1 esetében a K+F+I projekttartalom ügylet szintű igazolása ugyanakkor olyan adminisztrációs tényezőként jelenik meg, mely versenyhátrányt jelent minden konkurens termékekhez képest.

Ha a K+F+I termékek tekintetében a hitel- és garanciaeszközök magas arányú felhasználását kívánják elérni a tervezők, a legtágabb K+F+I kört szükséges elérniük, akik azonban már többnyire a mikro- és kisvállalkozások közül kerülnek ki – amik (részben) a TC3 termékek célcsoportját is képezik. A TC3 hitelés garanciatermékeinek paraméterei pedig (pl. kamat, felső összeghatár) jelenlegi ismereteink szerint úgy kerülnek meghatározásra, hogy a mikro- és kisvállalkozások számára a lehető legkedvezőbb finanszírozási lehetőséget biztosítsák. A különösen kockázatos, ugyanakkor jól megfogható és ígéretes K+F+I tartalommal rendelkező, mikro- és kisvállalkozásokhoz köthető projektek – melyek jellemzően a kockázati (magvető, korai) tőkealapok célcsoportját képezik – várhatóan nem rendelkeznek ennyire közvetlen konkurens termékekkel, és így a TC1 forrásainak megfelelő célcsoportját képezhetik. A felső középvállalati, ill. nagyvállalati K+F+I kör forrásfelhasználó képessége mindemellett korlátozott lehet: számukra megfelelő terméket a VNT-vel kombinált pénzügyi eszközök jelenthetnek.

A 2007-13-as források esetén az időszak éves átlagos MNB euró-árfolyamával számolva (274,87 euró/forint), a 2014-20-as források esetén a 2016-os konvergenciaprogramban szereplő, 2016-tól érvényes árfolyammal számolva (303,7 euró/forint). 5 20%-os kötelezettségvállalási rátával számolva, ld. 8.4.2 fejezetet. 6 Szerződött ügyletek (2015.12.04.) összes forrás tartalma. 4

15

2016.04.01.

A piacelemzés eredményei, a fentiekben felvázoltak, és az eszközök tervezett kialakítása alapján megállapítható, hogy a TC1 forrásfelhasználást a kombinált termékek és a magvető, ill. korai szakaszban lévő vállalatokat támogató kockázati tőkealapok irányába javasolt elmozdítani. Amíg azonban nem egyértelmű a fenti tényezők jövőbeni alakulása, kezelése, addig nem lehet megbízható becslést tenni a pénzügyi eszköz források termékek közötti elosztására, valamint időbeni lefutására. A befektetési stratégia kialakítása során olyan pénzügyi eszközök bevezetése javasolt – a fentebb vázolt tényezők figyelembevételével –, melyek -

megfelelően kezelik az elemzés során feltárt piaci korlátokat, és a piaci és intézményrendszeri szereplők (pl. közvetítők) számára a lehető leggyorsabban adaptálhatóak.

Ennek megfelelően a GINOP esetében a bevezetésre javasolt eszközöket és célcsoportjukat az alábbi táblázat összegzi: Mikrovállalkozások Kis- és középvállalkozások Még nem hajtották végre első

Az első kereskedelmi értékesítéstől

7 évnél régebb óta

számítva kevesebb, mint 7 éve

működnek a

működnek a piacon

piacon

kereskedelmi értékesítésüket

x

Hiteleszköz

x

x

X

x

x

X

x

x

x

X

x

x

x

Kombinált hiteleszköz

Garancia-eszközök Kockázati tőke –

x

Nagyvállalat

x

magvető Kockázati tőke – korai 4. táblázat: Befektetési stratégia GINOP esetében Forrás: Deloitte

Javasolt befektetési stratégia – VEKOP Magyarország egészét tekintve a vállalatok regionális megoszlása (13.1.1.2 fejezet), valamint a kutatásfejlesztési tevékenység koncentrációja (4.1.4 fejezet) egyértelműen alátámasztja, hogy KözépMagyarország kiemelkedő szerepet tölt be a gazdasági életben. Ehhez képest, amennyiben az alapokból elérhető forrásokat vizsgáljuk, azok nagyságrendileg alacsonyabbak a kevésbé fejlett régió adataihoz képest. GINOP Összes vállalat területi megoszlása

VEKOP

KSH

NKFIH regiszter

KSH

NKFIH regiszter

43,3%

46,9%

56,8%

53,1%

K+F+I-re allokált pénzügyi eszköz forrás

202,3 milliárd forint

3,7 milliárd forint

5. táblázat: Vállalatok területi megoszlása és K+F+I-re allokált pénzügyi eszközök Forrás: GINOP, VEKOP, KSH, NKFIH

Tekintettel a vállalati létszám és a források nagyságának ilyen arányú eloszlására, a Közép-magyarországi régióban a forrásokat korlátozott számú termékre javasoljuk koncentrálni. Ennek megfelelően javasoljuk,

16

2016.04.01.

hogy elsőbbséget élvezzenek azok a termékek, melyek nagyobb tőkeáttéttel rendelkeznek (ld.5.1 fejezet), hogy a korlátozottan rendelkezésre álló források így minél nagyobb hatást tudjanak elérni. Mivel a korábbiakban kifejtettek szerint az egyszerű és kombinált hiteltermékek esetében a legkisebb az áttételi hatás, ezért e tekintetben a garancia és kockázati tőke termékek merülhetnek fel, mint potenciális eszközök. E kettő közül ugyanakkor a termékek sikerét meghatározó tényezők vonatkozásában az elemzés a garanciatermék esetén több olyan kockázati tényezőt azonosított, melyek a termék sikerét veszélyeztethetik. Továbbá a tőkeáttételi hatáson túl a kockázati tőketermékek esetében több, a pénzeszközökön túlmutató hatást is azonosítottunk (pl. mentoring). Ezért javasoljuk, hogy a VEKOP pénzügyi eszköz forrásai elsősorban kockázati tőketermékekre koncentrálódjanak. Állami támogatások keretrendszere Tekintettel arra, hogy a 2014-20-as támogatási időszaknak immár a harmadik évében tart a program, továbbá a K+F+I pénzügyi eszközök piaci bevezetésüket követően – többek között a K+F+I specifikus pénzügyi eszközökre vonatkozó korábbi tapasztalat hiányában, ill. a 2007-13-as időszak módosításainak pozitív hatására való tekintettel – várhatóan további pontosításra szorulnak, az intézményrendszer az eszközök gyors bevezetését részesíti előnyben. Ez olyan állami támogatási jogcímek alkalmazását vetíti elő, melyek nem igényelnek bizottsági bejelentés (notifikációt) és jóváhagyást. Ennek megfelelően az eszközök kialakítása során a de minimis, ill. az általános csoportmentességi rendeletek jogcímeinek alkalmazása az elsődleges. Figyelembe véve, hogy a TC1 alatt számos K+F és innovációs jogcím alapján elérhető támogatás, az egyes eszközök paramétereinek kialakítása során több jogcím is alkalmazható egyszerre. Ez egyrészt megadhatja az egyes eszközöknek a Javasolt befektetési stratégia – termékek fejezetben vázolt rugalmasságot, másrészt pontos odafigyelést és ellenőrzést igényel a tervezők, az ügyintézők és az ellenőrök részéről egyaránt. A jogcímek részletes bemutatását ld. az 5.4 és a 16. fejezetben; egyes jogcímek alkalmazására adott termékparaméterek esetén több példát is bemutatunk a 8. fejezetben az eszközök leírása során.

17

2016.04.01.

Elemzés törzsszövege

3.

3.1.

Lehatárolások

Kutatás-fejlesztés és innováció

A 2014-20-as időszak során az Európai Bizottság egyik kiemelt célkitűzése az Európai Strukturális és Beruházási Alapok (a továbbiakban: alapok) által nyújtott támogatásokra vonatkozóan, hogy a)

biztosítsák a támogatások közvetlen hozzájárulását az európai uniós növekedési stratégiához és az Európa 2020 célkitűzések eléréséhez, és ezért b) a források koncentráltan, jól meghatározott célok mentén kerüljenek felhasználásra. Ezen célok eléréséhez a 2014-20-as időszakban az alapokon keresztül elérhető támogatásokat az európai uniós szabályozás 7 korlátozott számú közös tematikus célkitűzésre (TC) összpontosítja. A források felhasználásának közvetlenül ezekhez a TC-khez kell igazodniuk: a tervezés során az operatív programok (OP-k) forrásallokációja rögzítésre került az egyes TC-k mentén, az így allokált források későbbi módosításához pedig – bizottsági jóváhagyást igénylő – OP-módosítás szükséges. Ez a tervezési logika új megközelítést jelent a 2007-13-as időszakhoz képest: a támogatott projekteknek a kitűzött TC-khez való illeszkedése megkerülhetetlen, annak biztosítása és igazolása a forrásfelhasználás szabályosságának alapvető eleme. A tematikus célkitűzések közül az első „a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése” (TC1). E tematikus célkitűzés szerepét a tervezési dokumentumok és jogszabályok többszörösen aláhúzzák. Így például a TC1-hez kapcsolódó támogatások tervezésére vonatkozó uniós iránymutatás 8 is kiemeli, hogy a források egyre nagyobb részét kell kutatásra és innovációra fordítani, amit az Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA) vonatkozó szabályozás 9 rögzít is: a fejlett régiókra fordított összegek legalább 80%-át, a kevésbé fejlett régiók forrásainak pedig legalább 50%-át négy tematikus célkitűzésre, köztük a TC1-re kell fordítani.

3.1.1.

A kutatás-fejlesztés definíciója

A kutatás-fejlesztés (K+F) 3 kategóriáját (alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, és kísérleti fejlesztés) az ÁCSR – a Frascati-kézikönyv alapján – az alábbiak szerint definiálja: Alapkutatás: „Kísérleti vagy elméleti munka, amelyet elsősorban a jelenségek vagy megfigyelhető tények hátterével kapcsolatos új ismeretek megszerzésének

7

Többek között Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, valamint Az Európai parlament és a Tanács 1301/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről 8 http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/informat/2014/draft_thematic_guidance_fiche%20research_innovation_ final.pdf 9 1301/2013/EU

18

2016.04.01.

érdekében folytatnak, anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok közvetlen üzleti alkalmazását vagy felhasználását”. Alkalmazott (ipari) kutatás: „Tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat, amelynek célja új ismeretek és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű fejlesztésének elősegítéséhez…”10 Kísérleti fejlesztés: „A meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb, vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, alakítása és felhasználása új vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások kidolgozása céljából…”11 A teljesség kedvéért érdemes kiemelni, hogy a Keretszabály az „alkalmazott kutatás” fogalmát az ÁCSR hasonló fogalmától eltérő tartalommal használja. Tartalmilag az ÁCSR „alkalmazott kutatás” fogalma a Keretszabályban az „ipari kutatás” definíciójának felel meg miközben a Keretszabály az „alkalmazott kutatás” fogalmán minden az alapkutatáson kívüli kutatást ért, ide sorolva az ipari kutatást, a kísérleti fejlesztést, illetve ezek kombinációját is.12 A Keretszabályban a fentiek mellett külön meghatározásra kerülnek a kutatás-fejlesztési projekt fogalma: K+F projekt: „Az e keretrendszerben meghatározott kutatási és fejlesztési kategóriák [alapkutatás, ipari kutatás, kísérleti fejlesztés] közül egyet vagy többet érintő tevékenységeket magában foglaló olyan művelet, amely egy adott gazdasági, tudományos vagy műszaki jellegű, előre világosan meghatározott céllal rendelkező oszthatatlan feladat végrehajtására irányul. A K+F projekt több munkacsomagból, tevékenységből vagy szolgáltatásból állhat, és tartalmazza az egyértelmű célkitűzéseket, az e célok végrehajtásához szükséges intézkedéseket (ideértve azok várható költségét), valamint a konkrét eredményeket, ami lehetővé teszi az említett tevékenységek kimenetelének azonosítását és összehasonlítását a releváns célkitűzésekkel. Amennyiben két vagy több K+F projekt nem választható el egyértelműen egymástól és különösen, amikor a technológiai siker valószínűsége az érintett projektek tekintetében nem független egymástól, azok egyetlen projektként tekintendők.” Fontos ugyanakkor figyelembe vennünk, hogy a fentiek csak a keretét adhatják meg a kutatásfejlesztés definíciójának. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) K+F minősítési eljárása 13 egy tevékenység kutatás-fejlesztési jellegének meghatározása 14 kapcsán kiemeli, hogy „a kutatás-fejlesztésbe sorolandó, és abba nem tartozó tevékenységek elhatárolásának alapvető szempontja, hogy a tevékenységekben fellelhető-e az újszerűség és valamely tudományos vagy műszaki bizonytalanság feloldásának számottevő eleme”. Ennek megfelelően egy tevékenység K+F jellegének meghatározása során a fentebbi jogszabályi megfelelőség ellenőrzését többek között alábbi tényezők vizsgálatával egészíti ki: -

tudományos, illetve technológiai (műszaki) bizonytalanság, rendszerbizonytalanság; módszeresen végzett tudományos tevékenység; az újszerűség meghatározása.

kockázat

vagy

„…Magában foglalja komplex rendszerek összetevőinek létrehozását, és beletartozhat a prototípusok laboratóriumi környezetben vagy létező rendszerekhez szimulált interfésszel rendelkező környezetben történő megépítése, valamint kísérleti sorozatok gyártása, amennyiben ez az alkalmazott kutatáshoz és különösen a generikus technológiák ellenőrzéséhez szükséges” 11 „…Ide tartozhatnak például az új termékek, eljárások vagy szolgáltatások fogalmi meghatározását, megtervezését és dokumentálását célzó tevékenységek is. A kísérleti fejlesztéshez tartozhat az új vagy javított termékek, eljárások és szolgáltatások prototípusainak és kísérleti modelljeinek kidolgozása, illetve kiállítása, az ilyen termékeknek a tényleges működési körülményeket reprezentáló környezetben történő tesztelése és jóváhagyása abban az esetben, ha e tevékenységek elsődleges célja a véglegesnek még nem tekinthető termék, eljárás vagy szolgáltatás továbbfejlesztése. Ide tartozhat a kereskedelmileg felhasználható olyan prototípusok és kísérleti modellek kifejlesztése, amelyek kereskedelmi végterméknek minősülnek, mert előállításuk túlságosan költséges ahhoz, hogy az kizárólag demonstrációs és hitelesítési céllal történjen. A kísérleti fejlesztésbe még akkor sem tartoznak bele azok a szokásos vagy időszakos változtatások, amelyeket meglévő termékeken, gyártósorokon, előállítási eljárásokon, szolgáltatásokon és egyéb folyamatban lévő műveleteken végeznek, ha e változtatások fejlesztésnek minősülnek.” 12 Keretszabály, 15. pont, e.) alpont. 13 SZTNH – A Kutatás-fejlesztési Minősítési Eljárás Módszertani Útmutatója, 2013. november 14 Fontos kiemelnünk, hogy az SZTNH feladata egy projekt K+F tartalmának vizsgálatára korlátozódik, a projektek innovációs tartalmát a szervezet nem vizsgálja, és jogszabályi felhatalmazás hiányában nem is vizsgálhatja. 10

19

2016.04.01.

Mindez igazolja, hogy bár a K+F definícióját alapvető szakmai konszenzus övezi, egy projekt pontos besorolása részletes vizsgálatot igényel.

3.1.2.

Az innováció definíciója

A K+F fogalmakkal kapcsolatos szakmai konszenzussal szemben az innováció (I) vonatkozásában eltérő a fogalomhasználat a nemzetközi, ill. a magyarországi szabályozásban. Az európai uniós szabályozás az innovációt önmagában nem definiálja, hanem külön szervezési-, ill. eljárási innovációt határoz meg. Az ÁCSR – az Oslo Kézikönyvnek megfelelően – az alábbiak szerint fogalmaz: Szervezési innováció: „Új szervezési módszer alkalmazása egy vállalkozás üzleti gyakorlatában, munkahelyi szervezetében vagy külső kapcsolataiban…” 15 Eljárási innováció: „Új vagy jelentős mértékben javított termelési vagy szolgáltatási módszer alkalmazása (ideértve a technikákban, felszerelésekben vagy szoftverekben eszközölt jelentős változtatásokat is)…”16 Mindkét esetben kiemeli a definíció többek között, hogy nem számít innovációnak „az új vagy jelentősen továbbfejlesztett termékekkel folytatott kereskedelem” 17. Az Oslo Kézikönyv 2005-ös, harmadik kiadásában az innováció fogalma ugyanakkor nem csupán szervezési- és eljárási innovációt, hanem termék- és marketing innovációt is felölel, miszerint: Termék innováció: „Olyan áru vagy szolgáltatás bevezetése, amely – annak tulajdonságai és rendeltetése vonatkozásában – új, vagy jelentősen megújított…18” Marketing innováció: „Olyan új marketing-módszerek alkalmazása, amelyek jelentős változást hoznak a terméktervezésben, a csomagolásban, a termék piacra dobásában, a termék reklámozásában, vagy az árképzésben.” Az Oslo Kézikönyv szerint innovációs tevékenységnek tekintendő: „mindazon tudományos, technológiai, szervezési, pénzügyi és kereskedelmi lépés, amely az innováció megvalósítását ténylegesen szolgálja vagy irányítja”. A fogalom az innováció valamennyi típusát magában foglalja, igaz, a K+F tevékenységet nem köti közvetlenül az innovációs egyes típusaihoz. Bár a K+F ilyen tekintetben nem önálló innovációs típus, prioritása az innovációs folyamatban megmarad 19. Az Innovációs törvény egységesen definiálja az innovációt, és a fentiekhez képest tágabban fogalmaz: az innováció fogalmába a fentieken túl beleérti az adott ágazat, illetve szervezet szintjén újdonságnak számító innovációt is. Mindez jól tükrözi, hogy az innováció meghatározása a fenti kereteket meghaladó, részletes meghatározást kíván. Ehhez támpontot jelenthetnek további, kapcsolódó jogszabályi definíciók, valamint további útmutatók által alkalmazott módszertani megközelítések.

„…nem tartoznak ide az olyan változtatások, amelyek a vállalkozásnál már alkalmazott szervezési módszereken alapulnak, a vezetési stratégia megváltoztatása, az összefonódások és felvásárlások, egy eljárás alkalmazásának beszüntetése, az egyszerű tőkepótlás vagy tőkenövelés, a kizárólag a tényezőárak, az egyedi igényekhez igazítás, a helyszín megváltozásához köthető változások, a rendes szezonális és egyéb ciklikus változások, valamint az új vagy jelentősen továbbfejlesztett termékekkel folytatott kereskedelem” 16 „…nem minősülnek innovációnak a kisebb változtatások vagy fejlesztések, a termelési vagy szolgáltatási képesség növelése olyan gyártási vagy logisztikai rendszerek bevezetése révén, amelyek nagyban hasonlítanak a már használatban lévőkhöz, egy eljárás alkalmazásának beszüntetése, az egyszerű tőkepótlás vagy tőkenövelés, a kizárólag a tényezőárak, az egyedi igényekhez igazítás, a helyszín megváltozásához köthető változások, a rendes szezonális és egyéb ciklikus változások, valamint az új vagy jelentősen továbbfejlesztett termékekkel folytatott kereskedelem” 17 A KSH szakstatisztikákra vonatkozó módszertani dokumentációja „szervezeti” és „szervezési” innovációra egyaránt hivatkozik, a kettő fogalom alatt azonban ugyanaz az innováció értendő, ezért jelen dokumentum azokban az esetekben, ahol a KSH adatsora „szervezeti” innovációra hivatkozik, „szervezési” innovációt tüntet fel. 18 „…Ez magában foglalja a fejlesztésre vonatkozó részletes műszaki leírásokat, az összetevőket és anyagokat, a beépített szoftvert, a felhasználóbarát jelleget, vagy más funkcionális tulajdonságokat.” 19 Katona József (szerk.) (2006): Az innováció értelmezése a 2005. évben kiadott Oslo kézikönyv harmadik kiadása alapján. Magyar Innovációs Szövetség. (letöltve: 2016. január 25). http://www.innovacio.hu/download/az_innovacio_ertelmezese_2006_09_27.pdf 15

20

2016.04.01.

3.1.3.

Az innovatív vállalkozás

Az ÁCSR a Keretszabályhoz képest külön definiálja az innovatív vállalkozás fogalmát: Innovatív vállalkozás az a vállalkozás: a) amely független szakértő által készített értékeléssel alá tudja támasztani, hogy a belátható jövőben új, az iparági technika mindenkori állásához képest jelentős javulást jelentő, ugyanakkor technológiai vagy ipari problémák kockázatát hordozó termékeket, szolgáltatásokat vagy folyamatokat fejleszt majd ki; vagy b) amelynek kutatás-fejlesztési költségei az összes működési költség legalább 10 %-át teszik ki a támogatás nyújtását megelőző három év legalább egyikében, illetve pénzügyi előzményekkel nem rendelkező induló vállalkozás esetében ugyanezen arányt a folyó pénzügyi időszak független könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi kimutatásában kell kimutatni. Ez két új szempontot emel be a vizsgálatba: egyrészt az adott vállalat szintjén jelentkező kutatás-fejlesztési ráfordítások mértékét, másrészt egy külső, független szakértő vizsgálatának bevonását. Az innováció fogalmi megközelítéséhez a TC1 ex-ante vizsgálatának elvégzésére irányuló, Európai Tanács által kiadott módszertani útmutató 20 (a továbbiakban: Módszertan) egy, az ÁCSR innovatív vállalkozásának definíciójához hasonló esetet mutat be. A példaként bemutatott esetben úgy határozták meg az innovatív vállalatot, hogy K+F költségei a teljes működési költségeinek legalább 15%-át teszik ki a támogatás nyújtását megelőző három év egyikében, ill. pénzügyi múlttal nem rendelkező pályázók esetén a folyó pénzügyi év külső szereplő által hitelesített auditjában. A vállalkozások innovációs képességének vizsgálatakor a Módszertan országos szinten az indikátorok alapján történő elemzés lehetőségére is utal – hivatkozva az Innovation Union Scoreboard (IUS) indikátorait21 (ld. melléklet). Azt az IUS módszertani leírása is kiemeli, hogy az elemzett mutatók nem minden esetben állhatnak rendelkezésre, még tagállamok szintjén sem, ezért alkalmazásuk korlátokkal bír. Mégis, két mutató definícióját érdemes e ponton részletesebben megvizsgálnunk: -

-

3.2.

A számítások részét képezik a termék- és eljárás innovációt, valamint a marketing- és szervezési innovációt végző KKV-k aránya. Míg előbbi alátámasztja a különböző ipari ágazatokban jelentkező technológiai innovációt, addig utóbbi elsősorban a szolgáltató szektorban jelentkező innovációt igazolja, így a számítások során mindkettő figyelembe vételét fontosnak tartják (hozzátéve, hogy a KKV-k mellett szintén fontos az innovatív nagyvállalatok figyelembe vétele is). Mivel ezekre a mutatókra Magyarország esetében is elérhetőek többféle bontásban adatok, a későbbiekben az innovatív vállalkozások meghatározásakor figyelembe vesszük őket. A nem-K+F innovációs költségek mutatója a korábbi módszertanokkal szemben a 2012-es CIS felmérésben (ld. még 12.2 fejezet) a korábbi költségkategóriák (így a gépek, felszerelések, szoftverek és külső tudás vásárlása) mellett immár számításba veszi az „egyéb” innovációs költéseket, azaz a design, képzési, marketing és egyéb kapcsolódó költségeket is. A módszertan szerint az innováció mérésekor az efféle költségek bizonyítják a terméktechnológiák és -ötletek elterjedését, így számbavételük megalapozott.

Lehatárolás a többi tematikus célkitűzéstől

Ahogy azt a fentiekben bemutattuk, a 2014-20-as támogatási időszakban az alapokból származó támogatásoknak tematikus célkitűzésekhez kell kapcsolódniuk. Vizsgálatunk során megállapítást nyert, hogy a TC1 projektek nem jellemezhetőek önállóan ágazati, vállalatméret, vagy területi szempontok alapján. Bár vannak olyan ágazatok, ahol a vállalatok esetében gyakrabban találunk K+F+I tevékenységeket (ld. pl. 4.1.5, 13.1.1.3 fejezetek), illetve azonosítható regionális koncentráció is (ld. pl. 4.1.4, 13.1.1.2 fejezetek), ezek nem jelentkeznek kizárólagos jelleggel. Hasonlóképpen a vállalatméret alapján is lehet következtetni a kutatás-fejlesztési, illetve innovációs tevékenység valószínűségére (ld. pl. 13.1.1.1, 13.1.2 fejezetek), az mégis egyetlen kategóriára sem 20

Ex-ante assessment methodology for financial instruments in the 2014-2020 programming period, Volume I Innovation Union Scoreboard 2015, http://ec.europa.eu/growth/industry/innovation/facts-figures/scoreboards/files/ius2015_en.pdf 21

21

2016.04.01.

érvényes általánosan, és mindegyik vállalattípus esetén találunk érdemben olyan vállalatkört, aki nem sorolható a K+F+I körbe. A TC1 esetében a támogatások K+F+I jellegét a támogatott projekt szintjén javasolt meghatározni – ahogy az a korábbiakban a vissza nem térítendő támogatások esetében is megtörtént. Ezért a kapcsolódó célkitűzések – elsősorban TC2, TC3 és TC4 – esetében is a TC1 lehatárolását támogatási projektenként érdemes biztosítani. Így például az IKT szektorhoz kapcsolódó K+F+I projektek, illetve az energetikai K+F+I projektek egyaránt támogathatóak a TC1-re allokált forrásokból. Ez egyben azt is jelenti, hogy a megfelelőség biztosítására projektenként kell K+F+I vizsgálatot elvégezni a program pénzügyi eszközeinek végrehajtása során. Ennek keretrendszerére a következő fejezetben teszünk javaslatot.

3.3.

K+F+I tartalom igazolása

3.3.1.

Jelenlegi gyakorlat vissza nem térítendő K+F+I felhívások esetén

Több felhívás esetében megjelenik előzetes pályázati feltételként a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) szakpolitikai támogató véleményének a megszerzése 22. Ennek során hivatalos eljárás keretében az NKFIH által kiválasztott szakértők megvizsgálják az adott projekt költségtervét, kutatási-fejlesztési tervét és a projektvezető személyét, és véleményüket továbbítják az Irányító Testülethez, mely miután előkészíti és elfogadja az adott projektre vonatkozó javaslatot, azt továbbítja az Elnöknek döntésre. A szakpolitikai vélemény kialakításának általános szempontjai: a projekt vezetőjének szakmai tapasztalatai; a támogatást igénylő szervezet(ek) szakmai kiválósága; a támogatást igénylő szervezet(ek) erőforrásainak megfelelősége; a projekt szakmai tartalma; a projekt költségvetésének megalapozottsága; közvetett vagy közvetlen illeszkedés a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégiában (S3) meghatározott nemzeti ágazati prioritások vagy intelligens technológiák valamelyikéhez. Bár az eljárás során explicit nem kerül vizsgálatra az adott pályázat K+F+I természete, ezt az eljárás jellege implicit igazolja. Az eljárás lefolytatásának időkeretére a hivatalos eljárásrend egyedül a külső szakértői értékelésre vonatkozóan határoz meg határidőt (8 nap), az Irányító Testület javaslatához és az elnöki döntéshez kapcsolódóan nem. -

3.3.2.

Javasolt megközelítés a támogatások K+F+I tartalmának megítélésére

Bár a K+F+I gyakrabban jelentkezik adott iparágakban, vállalati életciklusban és vállalatméretnél (ahogy azt jelen dokumentum későbbi elemzései is bemutatják), mégis kizárólagos jelleggel egyetlen esetben sem szűkíthető le egy adott vállalati körre. Szintén kiemelendő, hogy a K+F+I-t projekt szintjén lehet értelmezni, vállalati vagy tevékenység szintű értelmezése a jelenlegi szabályozási környezetben nem értelmezhető. Mint ahogy azt fentebb a lehatárolások elemzésekor bemutattuk, a támogatandó tevékenységek értékelésekor sort kell ejteni az adott tevékenység (projekt, befektetés) K+F+I természetének vizsgálatára. Ennek során legalább alábbi módszertani lépésekre kell figyelemmel lenni: -

a K+F+I természet meghatározásának nemzetközi sztenderdeken kell alapulnia; a K+F+I természet meghatározási folyamatának transzparensnek és nyomon követhetőnek kell lennie, külső szereplő számára is egyértelműen megítélhető folyamattal és kritériumokkal; mind a potenciális kedvezményezettek, mind az intézményrendszer számára a lehető legkisebb adminisztrációs teherrel kell járnia; a meghatározási folyamatnak gyorsnak kell lennie, különös tekintettel az elbírálandó tevékenységek innovatív jellegére.

22

Ld. NKFIH 15/2015. számú elnöki utasítás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztés és Innovációs Hivatal kutatási, fejlesztési és innovációs szakpolitikai véleménye kialakításának eljárásrendjéről

22

2016.04.01.

Jelenleg jellemzően alábbi szereplők vizsgálják adott projektek, befektetések kapcsán annak K+F+I természetét: -

-

-

-

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által kiadott szakpolitikai vélemény előfeltétele számos vissza nem térítendő (VNT) támogatás igénybe vételéhez. A kiadott vélemény többek között vizsgálja az adott projekt kutatás-fejlesztési tervét, és bár nem ítéli meg közvetlenül egy projekt K+F+I természetét, implicit igazolja azt. Az eljárás során külső értékelők, és az NKFIH Irányító Tanácsa, valamint utolsó lépésben az elnöke kapcsolódnak be. (Ld. 3.3.1 fejezet.) Az Irányító Hatóság (IH) közreműködő szervezeti feladatainak keretében saját kapacitásának bevonásával végzi azon projektek K+F+I tartalmának vizsgálatát, melyek felhívásai nem követelik meg az NKFIH szakpolitikai véleményét (jellemzően magas pályázói számmal bíró felhívások). A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) kutatás-fejlesztési minősítési eljárása során külső felkérés esetén díj ellenében megvizsgálja, hogy egy adott projekt K+F projektnek minősüle (ill. ha igen, azon belül melyik tevékenységtípusnak), és erről határozatot fogad el. A minősítés jogilag kötelező erővel bír valamennyi magyar hatóságra így többek között Nemzeti Adó- és Vámhivatalra (NAV), az NKFIH-ra és az IH-ra is. A minősítési eljárás lépéseit és kereteit vonatkozó jogszabály mellett az SZTNH publikált módszertani útmutatója tartalmazza. A minősítés jellemzően 30 nap körüli döntéshozatali idővel jár. Külső piaci szereplők szintén részesei a fenti minősítési folyamatoknak. Vállalatok, tekintettel arra, hogy számukra egy projekt K+F+I tartalmának minősítése kiemelt jelentőséggel bír, és a projekt megvalósításának előfeltétele lehet, gyakran fordulnak ilyen eljárásokban jártas piaci szakértőkhöz, akik díjazás ellenében segítik a projekt minősítési kérelmének összeállítását úgy, hogy abban a vonatkozó tartalom megfelelően megjelenjen és az elbíráló szerv számára egyértelmű legyen. Erre többek között a nemzetközi definíciók alkalmazásának összetettsége miatt van szükség, melynek egy adott vállalaton belüli részletes vizsgálata és összehangolása az adott projekttel meghaladhatja a vállalat kapacitásait, költségkeretét.

A tervezett folyamatban emellett fontos szereplőként jelenik meg a közvetítő, aki az alapok alapja (a 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet alapján a Magyar Fejlesztési Bank) megbízásából a támogatás, ill. befektetés odaítélésének elbírálását végzi. Jelen tanulmányban azon intézményeket, amik a végső kedvezményezettekkel a pénzügyi eszközök kihelyezése során közvetlen kapcsolatban álnak (front office tevékenységet látnak el), pénzügyi közvetítőnek/közvetítőnek nevezzük (jelen fejezetben egységesen: közvetítő). A hiteltermékek esetében a hitelbírálati feladatokat a jelenlegi tervek szerint a pénzügyi közvetítők által működtetett értékesítési pontok végzik, az MFB által meghatározott elvek, szabályzatok, és scoring szerint (ld. 8.7.1 fejezet), míg kockázati tőketermékek esetében mindez a kiválasztott tőkealapkezelők feladata lesz (ld. 8.7.3 fejezet). Bármilyen megoldás is kerül kialakításra, az eljárás transzparenciájának biztosítására javasolt egy, az SZTNH módszertani útmutatójához hasonló, nyilvánosan elérhető, a tartalom értékelésének eljárásrendjét meghatározó dokumentum kidolgozása a pályázók, az értékelést végzők, illetve a külső piaci szereplők részére, mely tartalmazza egy projekt, befektetés kutatás-fejlesztési, és főként innovációs tartalmának megállapítására vonatkozó alapvetéseket, az értékelési szempontrendszert. Ez egységes megközelítést biztosítana mind a pályázók és piaci szereplők, mind az intézményrendszeri szereplők számára, továbbá hivatkozási pontként szolgálna vitás esetekben. Ebben a keretrendszerben az alábbi, K+F+I tartalmi megítélési folyamatot javasoljuk – ez érvényes minden vizsgált pénzügyi eszközre, azaz hitel- és garanciaügyletre, kombinált hitelre és kockázati tőkebefektetésre egyaránt.

23

2016.04.01.

Projekt, befektetés

SZTNH K+F minősítése

Akkreditált külső piaci szereplő minősítése

NKFIH / IH vizsgálat

Pénzügyi közvetítő tudomásul veszi a K+F+I tartalmat

4. ábra: A K+F+I tartalmi megítélésének javasolt folyamata Forrás: Deloitte

Az adott projekt vagy befektetés K+F+I természetének megítéléséhez projekt esetén a vállalat, befektetés esetén a tőkealap előtt három lehetőség állhat a K+F+I tartalomra vonatkozó minősítés beszerzéséhez. -

-

Minősítésért fordulhat az SZTNH-hoz, mely a sztenderd K+F minősítési eljárása során megállapíthatná, hogy az adott projekt kutatás-fejlesztési projektnek minősül-e – viszont az SZTNH (jogszabályi felhatalmazás hiányában) nem nyilatkozhat az innováció meglétéről vagy hiányáról; Minősítésért fordulhat akkreditált23, külső piaci szereplőhöz, mely a K+F tartalom mellett az innovációs tartalomra vonatkozóan is tudna véleményt adni; Minősítésért fordulhat az IH-hoz, illetve az NKFIH-hoz, akik a meglévő szakértői bázisukra építve, szükség esetén új folyamatokat kialakítva ítélnék meg a projekt, befektetés K+F+I tartalmát. (Javasolt egy összehangolt rendszer kialakítása az intézményrendszer részéről, pl. a feladatok megosztása az igényelt támogatási összeg alapján az IH és az NKFIH között.)

Fontos eleme mindegyik minősítésnek, hogy adott esetben az eljárás költsége a projektelőkészítés részeként elszámolható költség legyen. A már említett eljárásrend által biztosított transzparencia mellett fontos, hogy a folyamat átfutási ideje időben korlátozott legyen. Különösen fontos ez annak a tapasztalatnak a tükrében, hogy adott K+F+I célú kiírások keretei gyakran hamar elfogynak, akár a felhívás elérhetőségét követően heteken belül. Szintén figyelembe kell venni a folyamat tekintetében, hogy megfelelő mennyiségű és tapasztalatú erőforrás végezze el a feladatokat. Fontos szempont egyben, hogy a K+F+I tartalom jóváhagyása minden esetben az elbírálási folyamat alatt határidő kitűzésével hiánypótolható szempont legyen, így amennyiben a K+F+I tartalom elbírálása elhúzódik, az ne akadályozza az elbírálási folyamat más szempontú előrehaladását (különösen a többi pályázóra, befektetésre való tekintettel). A pályázó, befektető, ill. az intézményrendszer részéről az adminisztrációs terhelés minimalizálását egyrészt támogathatják a külső bevont szereplők kapacitásai, másrészt az eljárás lehető legnagyobb mértékű formalizálása az útmutató, ill. formanyomtatványok bevezetése.

A külső piaci szereplő akkreditálására vonatkozó folyamat kidolgozása szükséges, jelenleg ilyen akkreditációs folyamat nem létezik, de más országokban – pl. Csehország – van rá működő példa évek óta. 23

24

2016.04.01.

Az egyes szereplők vizsgálatához kapcsolódó előnyöket és hátrányokat az alábbi táblázat foglalja össze: Vizsgálat

Előnye

SZTNH minősítés

Folyamata bejáratott és kiszámítható, a minősítés elismert

Túlzott terhelés; nem jogosult innováció létezésének vixzsgálatára

Akkreditált külső piaci szereplő véleménye

Gyors, nem igényel belső erőforrásráfordítást az intézményrendszerben

Akkreditációs folyamat kidolgozása, szereplők kiválasztása szükséges

IH vizsgálat

A VNT pályázatok kapcsán érdemi tapasztalattal bír

Kapacitása részletes tartalmi értékelések elvégzésére korlátozott

NKFIH vizsgálat

Meglévő szakpolitikai véleményezési, ill. K+F+I tapasztalat

Kapacitása tömeges pályázati elbírálásra korlátozott

Hátránya

6. táblázat: K+F+I tartalmi megítélés folyamatlépéseinek értékelése Forrás: Deloitte

25

2016.04.01.

4.

4.1.

A piaci helyzet elemzése

A K+F+I szektor szerkezete és jellemzői 4.1.1.

Hazai K+F+I tevékenység nemzetközi összevetésben

Magyarország, számos mutatót vizsgálva, jelenleg az európai országok között a mérsékelten innovatív országok közé tartozik.

5. ábra: EU államok innovációs teljesítése (2015) Forrás: Innovation Union Scoreboard 2015 Sötét zöld: gyenge innovátorok, világos zöld: mérsékelt innovátorok, világos kék: innováció követők sötét kék: innováció vezetők

Ez a pozíció 2006 óta jelentősen nem változott és nem kizárt, hogy a jövőben – megfelelő intézkedések hiányában – Magyarország pozíciója tovább romolhat. Egyrészt a Magyarország „mögött” álló gyenge és mérsékelt innovátor országok egy része (pl. Horvátország, Bulgária) és Magyarország közötti különbség az elmúlt években csökkent, és a közelmúltban bevezetett egyes intézkedések (pl. új K+F adókedvezmények Lengyelországban) hatására a közeljövőben még kedvezőbbé válhat helyzetük. Másrészt van olyan ország is, amely az elmúlt években Magyarország mögött helyezkedett el, de visszaesése nem kizárt, hogy átmeneti (pl. Görögország). Harmadrészt a közvetlenül Magyarország előtt álló országokat – az elmúlt évek rangsorait vizsgálva – nem feltétlenül lesz képes Magyarország megelőzni – változatlan hazai innovációs környezet és ezen országok innovációs környezetének változatlanságát feltételezve.

26

2016.04.01.

Chile Románia Mexikó Görögország Szlovákia Lengyelország Törökország Oroszország Spanyolország Luxemburg Portugália Olaszország Magyarország Észtország Írország Kanada Nagy-Britannia Norvégia Izland EU28 Hollandia Csehország Kína Franciaország OECD Szlovénia Belgium Németország Ausztria Tajvan Dánia Svédország Finnország Japán Izrael Dél-Korea

5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0

6. ábra: K+F ráfordítások a hazai GDP %-ában (2014) Forrás: OECD

A hazai GDP arányos K+F ráfordítás jelenlegi aránya (1,38 %) elmarad a közel 2%-os uniós átlagtól, és bár 2000-2009 közötti relatíve stagnáló (1% körüli) GDP arányos K+F ráfordítás 2010-2013 között jelentősen növekedett, azonban a GDP arányos hazai K+F ráfordítás és a GDP arányos európai uniós K+F ráfordítás átlaga közötti érdemben különbség nem csökkent. A két fenti tényező (innovációs képesség, GDP arányos K+F ráfordítás) azt mutatja, hogy bár az elmúlt évek változásai kedvezően befolyásolták a hazai K+F+I környezetet, nemzetközi összevetésben Magyarország érdemben nem tudta javítani K+F, illetve innovációs pozícióját.

4.1.2.

A hazai K+F szerkezete a ráfordítások tükrében 24

A hazai K+F ráfordítások 2014-ben összességében 441,1 milliárd forintot tettek ki. A rendelkezésre álló adatok segítségével külön tudjuk vizsgálni a ráfordítások forrás, illetve felhasználási oldalát, utóbbit részletezve kutatóhelyenkénti, tevékenységi típus és nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlás alapján. A ráfordításokhoz szerzett pénzügyi források azt mutatják meg, hogy kik voltak az elsődleges finanszírozók, illetve, hogy milyen pénzforrások kerültek felhasználásra. A beérkezett források alapján négy csatornát állapíthatunk meg: -

vállalkozási szektort, állami költségvetést, nonprofit szervezeteket, valamint külföldről érkező forrást.

A felhasználási oldal esetében az összes ráfordítás három komponensből áll össze: a K+F költségekből, a K+F beruházások áfa nélküli összegéből, illetve a K+F statisztikában nem jelentkező, tudományos fokozattal rendelkező tiszteletdíjára, illetménykiegészítésre, valamint az ösztöndíjasok illetményére kifizetett összegekből. Maga a K+F költség és a K+F beruházás bármely hazai, vagy akár külföldi forrásból is származhat, és független attól, hogy a pénzforrás eredetileg kutatásra, kísérleti fejlesztésre vagy más célra állt rendelkezésre. A ráfordítások felhasználása alapvetően három szektor között oszlott meg: -

24 25

államháztartás, felsőoktatás és vállalkozások25.

KSH adatbázis és a KSH 2015/71 Statisztikai Tükör alapján. KSH 2015/71 Statisztikai Tükör adatbázisa alapján

27

2016.04.01.

A különböző mutatók elemzése egyöntetűen alátámasztja a vállalkozások szerepének folyamatos erősödését, és a GDP arányos K+F ráfordítás 2010 óta bekövetkezett növekedését – ami elsősorban a vállalati szektor fokozódó K+F aktivitásának köszönhető.

4.1.2.1. K+F ráfordítások forrásainak összetétele A K+F ráfordítások forrásainak összetételét vizsgálva látható, hogy az arányok összetétele jelentősen átalakult 2004 és 2014 között. Az Unióhoz való csatlakozás évében még az állami költségvetési források domináltak a maguk 51,9%-os értékükkel, az azóta eltelt 10 év alatt azonban visszaszorultak 33,5%-ra. Mindemellett a vállalkozói és külföldi források aránya jelentős növekedéssel 65,8%-ra emelkedett.

K+F ráfordítások megoszlása a K+F tevékenység típusa szerint

Milliárd forint

500 77

400

3

300

148 19 1 94

200 100

213

67

0

2004 vállalkozások

állami költségvetés

2014 egyéb hazai források

külföldi források

7. ábra: K+F ráfordítások forrásainak összetétele (2004 és 2014) Forrás: KSH

Mindez egy erőteljes struktúraváltást jelez, mivel 2004-hez képest 2014-re a vállalkozások a K+F ráfordításaikat több mint megháromszorozták, míg az állami költségvetés csupán másfélszer nagyobb forrást biztosított K+F-re. A méretkategóriák szerint a K+F ráfordítások forrásainak arányai is eltérőek: az állami támogatások aránya jellemzően a kisebb vállalatoknál jelentkezik: míg a mikro- és kisvállalatoknál az állami forrás aránya meghaladja a 40%-ot, addig középvállalatok esetében 18%, nagyvállalatok esetében pedig csupán 4%-ot tesz ki26.

26

KSH és S3 Stratégia alapján.

28

2016.04.01.

4.1.2.2. K+F ráfordításainak felhasználás oldali összetétele A K+F ráfordítások felhasználási oldalát vizsgálva a szektoronkénti bontás vizsgálata alapján kirajzolódik a vállalkozói szektor folyamatosan erősödő dominanciája, mely az utóbbi években egyre intenzívebb lett. Míg az államháztartási és felsőoktatási szektor ráfordításának aránya 2004-ben együttesen 56,8% volt, addig 2014-re ez 27,6%-ra csökkent, mellyel párhuzamosan a vállalati szektor jelentős bővülést mutatott és 2014-re 72,4%-os részarányt ért el.

K+F ráfordítás, 2014

K+F ráfordítás, 2004

Vállalkozói szektor 31,0%

43,2%

25,8%

Felsőoktatási szektor

Vállalkozói szektor

13,9% 13,7% 72,4%

Államháztartási szektor

Államháztartási szektor

8. ábra: K+F ráfordítások összetétele (2004)

Felsőoktatási szektor

9. ábra: K+F ráfordítások összetétele (2014)

Forrás. KSH

A K+F ráfordítások felhasználásának részletesebb elemzésénél látható, hogy a költségek a teljes ráfordítás arányában 2004 óta többnyire 80% felett állnak, a beruházások aránya 2004 óta csupán kétszer érte el a 20%-os értéket. A 2014-es évben mért 441,1 milliárd forint K+F ráfordítás felhasználásának kibontásakor is ezt az arányt tapasztalhatjuk: a ráfordítások felhasználásának 84,4%-át a kapcsolódó költségek tették ki, és csak 15,6%-uk köthető közvetlenül beruházásokhoz – utóbbiak 80,0%-a ráadásul közvetlenül a vállalatoknál jelentkezett (50,8 milliárd forint). A K+F beruházási ráfordításokon belül a korábbi évekhez hasonlóan gépberuházásokra költötték a legnagyobb összeget (40,2 milliárd forint). A költségek esetében a legnagyobb részt a bérek és jövedelmek tették ki (59%); viszont a személyi juttatások költségekhez viszonyított aránya a felsőoktatásban növekedett a legnagyobb mértékben, 2014-ben elérte a 72%-ot, míg a vállalkozások esetében ez az arány csak 55% volt 27. A K+F ráfordításokat többségében kísérleti fejlesztésre fordítják: míg 2004-ben a források közel 35%-át, addig 2014-ben a források közel 52%-át allokálták ezen K+F tevékenységre – azaz a kísérleti fejlesztésre fordított források megközelítik a 230 milliárd forintos éves értéket. A változás elsősorban a vállalkozási szektor erős dominanciájából adódik, mivel a szektor döntő részben, tevékenységének 66%-ában kísérleti fejlesztést végez. A kutatóintézetek és felsőoktatási kutatóhelyek esetében a források több mint fele az alapkutatásoknál jelentkezett (55% és 52%), és a kísérleti fejlesztés aránya értelemszerűen alacsonyabb (kutatóintézeteknél 16%, felsőoktatásban 11% 2014-ben).

K+F ráfordítások megoszlása a K+F tevékenység típusa szerint, 2004

K+F ráfordítások megoszlása a K+F tevékenység típusa szerint, 2014 Alapkutatás

Alapkutatás 18,8% 34,6% 34,6% 30,8%

Akalmazott kutatás Kisérleti fejlesztés

10. ábra: K+F ráfordítások megoszlása K+F tevékenység típusa szerint, 2004

51,6%

29,6%

Akalmazott kutatás Kisérleti fejlesztés

11. ábra: K+F ráfordítások megoszlása K+F tevékenység típusa szerint, 2014

Forrás: KSH

27

KSH Kutatás-fejlesztés, 2014; Statisztikai Tükör 2015/71

29

2016.04.01.

Amennyiben csak a vállalkozások ráfordításait vizsgáljuk, K+F ráfordításaik között kiemelkednek a gyógyszergyártásra fordított összegek; hasonlóképp kiemelkedő a járműgyártás és az elektronikai gyártás szerepe 28 . A 2004-es évhez képest nem volt tapasztalható komoly átrendeződés az arányok megoszlásának tekintetében; egyedül a híradástechnikai termékek és készülékek gyártásánál fedezhető fel visszaesés az uniós csatlakozás óta. Jelentős volumennövekedés volt megfigyelhető néhány másik vizsgált ágazat esetében az elmúlt 10 évben, különösen az elektronikai gyártó tevékenységnél29.

K+F ráfordítások a nemzetgazdasági ágak között, 2014 Összes többi nemzetgazdasági ág 5% Feldolgozóipa r összesen 36%

Oktatás 18%

Szakmai, tudományo s, műszaki tevékenysé g 27%

Információ, kommuniká ció 6%

Kereskedel em, gépjárműja vítás 8%

12. ábra: K+F ráfordítások a nemzetgazdasági ágak között, 2014

K+F ráfordítások a feldolgozóipari ágak között, 2014

Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 3%

Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 4%

Gyógyszergyár tás 41%

Villamos berendezés gyártása 4% Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 5%

Összes többi feldolgozóipari ágazat 8%

Járműgyártás 14%

Gép, gépi berendezés gyártása 11%

Számítógép, elektronika, optikai termékgyártás 11%

13. ábra: K+F ráfordítások a feldolgozóipari ágak között, 2014

Forrás: KSH

4.1.3.

A hazai K+F szerkezete a kutatóhelyek száma és létszáma alapján 30

Magyarországon összesen közel 3 000 kutatóhelyet tartanak számon, ebből 1 570 darab a vállalkozási kutatóhelyek közé tartozik, 1 288 felsőoktatásiként, 136 pedig állami kutatóhelyként van számon tartva. A fejezet során a K+F tevékenységet végző helyek szektoronkénti megoszlását vizsgáljuk meg, majd az 1570 db vállalati kutatóhelyet fogjuk vállalati méret szerint elemezni, amellett, hogy a felsőoktatási és állami kutatóhelyek helyzetét is röviden feltérképezzük. A K+F foglalkoztatotti létszám tekintetében az államháztartási és felsőoktatási kutatóhelyekhez viszonyítva túlsúlyba kerültek a vállalati kutatóhelyek. A kutató-fejlesztő helyek tényleges létszáma 57,2 ezer fő, ebből 39,2 ezer fő ténylegesen kutató (a számított31 létszám alapján 37,3, ill. 26,2 ezer fő). Bár ez az adat az előző éviekhez képest csökkenést jelent, tízéves összevetésben növekedés látható, ami különösen a számított létszám 63,5%-os növekedésében érhető tetten. Ez a növekedés kizárólag a vállalati szektornak köszönhető, miközben a felsőoktatási és államháztartási szektor K+F számított létszáma abszolút értékben is csökkent. Továbbá az is jól látszódik, hogy a létszám tekintetében kizárólag a vállalkozói szektor volt képes a foglalkoztatotti létszám növelésére, melyet több mint a kétszeresével sikerült bővítenie.

28

Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innováció Stratégia, 2013 KSH adatbázis, S3 Stratégia és a Nemzeti Kutatási és Innovációs Stratégia (NKIS) alapján 30 KSH adatbázis, S3 Stratégia és a Nemzeti Kutatási és Innovációs Stratégia (NKIS) alapján 31 A kutató-fejlesztő helyek kutatóinak számított létszáma: A K+F munkára fordított idő arányában teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszám. 29

30

2016.04.01.

K+F számított létszám és számított kutatói létszám szektoronkénti megoszlása 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 2004

2014

2004

K+F számított létszám Felsőoktatási szektor

2014

K+F számított kutatói létszám

Államháztartási szektor

Vállalkozói szektor

14. ábra: K+F számított létszám és számított kutatói létszám szektoronkénti megoszlása (2004-2014) Forrás: KSH

A kutatóhelyek esetében hasonló trend figyelhető meg, a vizsgált 10 év alatt a vállalkozások voltak egyedül képesek érdemben növelni a kutatóhelyek számát, mind az államháztartási és mind a felsőoktatási szektor esetében stagnálás volt tapasztalható.

K+F kutatóhelyek szektoronkénti megoszlása 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0

Vállalkozói szektor Államháztartási szektor Felsőoktatási szektor 2004

2014

Kutatóhelyek szám 15. ábra: K+F kutatóhelyek szektoronkénti megoszlása (2004 és 2014) Forrás: KSH

4.1.3.1. K+F a vállalati kutatóhelyeken 32 A fentebb jelzett 1 570 vállalati K+F kutatóhely méret szerinti megoszlását vizsgálva látható, hogy a mikrovállalkozások adják a kutatóhelyek 45%-át, míg a kis- és középvállalkozások – a megszokott cégméret szerinti eloszláshoz képest – nagyobb (47%-ot meghaladó) arányt képviselnek. A nagyvállalatok aránya a vállalati kutatóhelyek körében megközelíti a 8 százalékot, ami szintén magas részaránynak számít.

32

KSH alapján

31

2016.04.01.

Létszám-kategória

Vállalati kutatóhelyek száma, db

Ismeretlen

13

Vállalati kutatóhelyek százalékos megoszlása 0,8%

0-9 fő

707

45,0%

10-19 fő

230

14,7%

20-49 fő

242

15,4%

50-249 fő

259

16,5%

250-499 fő

43

2,7%

500 fő+ Összesen

76

4,8%

1 570

100%

7. táblázat: Vállalati kutatóhelyek száma vállalatméret alapján Forrás: KSH

Tehát, elmondható, hogy a vállalati K+F kutatóhelyek esetében a mikrovállalkozások száma annak ellenére, hogy nem mutat olyan mértékű dominanciát, mint a megszokott cégméret szerinti eloszlás esetében, kiemelkedő. Szintén érdemes megemlíteni ugyanakkor, hogy a hazai 997 nagyvállalat33 12%-a rendelkezik K+F kutatóhellyel.

4.1.3.2. K+F a felsőoktatási kutatóhelyeken 34 1288 felsőoktatási kutatóhelyen költötték el 2014-ben a K+F források 13.5%-át; itt dolgozott a K+F foglalkoztatottak 21,3%-a, a kutatók 22,4%-a35. A felsőoktatási kutatási projektek során 67,0 milliárd forintból megvalósuló kutatások 28,8%-a az orvostudománnyal, 23,4%-a természettudományokkal, 17,3%-a műszaki tudományokkal foglalkozott, de jelentős volt a társadalomtudományi témájú kutatások aránya is (14,2%). Mindettől elmarad az agrártudományok (8,5%) és a bölcsésztudományok (7,8%) területén megvalósított kutatásokra fordított összeg. A vállalatok a felsőoktatási intézmények kutatási projektjeinek 37,4%-ában működtek közre. Egyes tudományterületeken intenzívebb volt az együttműködés, így az agrár- és műszaki tudományok esetében a projektek több mint felében együttműködtek a felek; szintén átlagon felüli az együttműködés az orvostudományok területén.

Vállalati részvétel a felsőoktatási projektekben Bölcsészttudományok 13,2% Társadalomtudományok Művészetek

14,1% 21,1%

Természettudományok

36,5%

Vállalati együttműködések átlagos aránya

37,4%

Orvostudományok

43,0%

Műszaki tudományok

50,3%

Agrártudományok

57,4% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90%100%

16. ábra: Vállalati részvétel a felsőoktatási projektekben Forrás: Felsőoktatási S3 kérdőív, EMMI-NIH KFI Obszervatórium, 2014

33

Opten adatbázis KSH és S3 Stratégia alapján 35 Számított létszám alapján 34

32

2016.04.01.

4.1.3.3. K+F további állami kutatóhelyeken 36 Az államháztartási kutató-fejlesztő intézetek és egyéb kutatóhelyek a források 14%-át használták fel 2014ben, összesen 136 intézményben. Az intézményekben dolgozott a K+F területen foglalkoztatottak 19,3, a kutatók 18,2%-a37. Magas együttműködési arány tapasztalható az MTA intézményei körében, ahol minden agrártudományi kutatás vállalati együttműködés keretében jött létre, és szintén magas a vállalati együttműködési arány az orvos- (78%), a műszaki- (72%) és természettudományok (68%) területén.

Kutatóhelyek száma

Összes foglalkoztatott

Ebből: kutató, fejlesztő

teljes munkaidejű dolgozóra átszámított létszáma

Ráfordítások folyó áron

Közép-Magyarország

52,5%

64,7%

68,2%

64,4%

Közép-Dunántúl

6,1%

7,2%

6,9%

8,1%

Nyugat-Dunántúl

7,0%

4,6%

4,3%

5,0%

Dél-Dunántúl

5,9%

4,1%

3,5%

2,7%

Észak-Magyarország

6,4%

3,7%

3,2%

4,0%

Észak-Alföld

9,3%

6,5%

6,0%

8,0%

Dél-Alföld

12,8%

9,2%

7,9%

7,7%

Összesen

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

8. táblázat: Kutatóhelyek, foglalkoztatottak és ráfordítások regionális megoszlása

Forrás: KSH

Összességében elmondható, hogy a közvetlen állam által finanszírozott kutatóhelyek száma fokozatosan visszaszorul.

4.1.4.

K+F tevékenység területi jellemzői38

A kutatás-fejlesztés területi megoszlása az elmúlt tíz évben számottevően nem változott. A fejezet során regionális és megyei bontásban is megvizsgáljuk a K+F tevékenység fontosabb adatait, köztük a vállalatok cégméret, árbevétel, valamint a ráfordítások összegé szerinti megoszlását.

4.1.4.1. KSH adatbázis A KSH adatai alapján Közép-Magyarország teljesítménye kiemelkedik a többi régióhoz képest: ide koncentrálódik a kutatóhelyek több mint fele (52,5%), valamint a K+F foglalkoztatottak és a K+F ráfordítások közel kétharmada – azaz a hat kevésbé fejlett régió együttesen sem haladja meg a központi régió mutatóit. A K+F ráfordítások és a kutatók létszámának megyei eloszlásánál is tetten érhető a Budapestközpontúság. A K+F foglalkoztatottak 54, a kutatók 63,4%-a dolgozik Budapesten. 39 A felsőoktatási szektor viszonylag decentralizált, és Baranya, Csongrád, illetve Hajdú-Bihar megyékben is meghaladja a vonatkozó kutatói létszám Budapest adatát. Ezzel szemben a vállalkozási szektor különösen központosított: a vállalati kutatóhelyeken dolgozó kutatók közel 70%-a Budapesten, illetve Pest megyében dolgozik.

36

KSH alapján Számított létszám alapján 38 KSH és S3 Stratégia alapján 39 Számított létszám, KSH, 2014. 37

33

2016.04.01.

K+F létszám, fő

K+F ráfordítás, milliárd forint 250

16000 14000 12000 10000

3552

200

2516

150

8000

26,1 12,5

938

6000 4000

37,9

3167

50 184 249 722

0 Budapest

39,2 149,1

8244

2000

100

Pest megye

2,1 1,6 8,6

4265 0 Ország többi része

Budapest

81

Pest megye Ország többi része

Államháztartási (kormányzati szektor)

Államháztartási (kormányzati szektor)

Felsőoktatási szektor

Felsőoktatási szektor

Vállalkozási szektor

Vállalkozási szektor

17. ábra: K+F létszám (fő)

18. ábra: K+F ráfordítás (milliárd forint)

Forrás: KSH

4.1.4.2. NKFIH adatbázis A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által az elemzésünk rendelkezésére nyújtott adatsorainak vizsgálata alapján látható, hogy a legtöbb K+F intenzívnek tekinthető cég – a fentiekkel összhangban – Budapesten és Pest megyében helyezkedik el. Általánosságban elmondható, hogy a mikrovállalkozási forma a legjellemzőbb a K+F+I tevékenységet végző cégek között, habár aránya alacsonyabb a teljes vállalati körben tapasztaltnál. A megyei szinteket külön vizsgálva kirajzolódik, hogy egyes területeken a kis- illetve középvállalkozások aránya meghaladja a mikrovállalkozások arányát, mely utóbbi olykor alig éri el a 20%-ot. Ez elsősorban azokra a területekre igaz, ahol relatíve kevés K+F+I tevékenységet végző vállalkozás található40.

19. ábra: K+F+I intenzívnek tekinthető cégek területi megoszlása (db) Forrás: NKFIH41

Az eredmények egybevágnak a későbbiekben található elemzésekkel, ld. 13.1.1.2fejezet Az adatsorok összeállítása során az NKFIH egy bővebb adatbázis alapján számolt, összesen 17 412 vállalattal. Ez minden vállalatot tartalmaz, mely számukra valamilyen módon a K+F+I területén látókörükbe került és innovatívnak mondható. A honlapon 40 41

34

2016.04.01.

Az NKFIH adatbázisának segítségével árbevétel alapján is különbséget lehet tenni az egyes megyék és azon belül városok között. Megyei szinten a már említett megoszlás figyelhető meg: Budapestre koncentrálódik az árbevételek majdnem fele, Pest megyével kiegészülve pedig közel az 58%-a. Ezzel szemben a top 20-as árbevétellel rendelkező városok esetében két trendet lehet megkülönböztetni: egyrészről, a listán lehet találni nagyvárosokat, amelyek alapvetően kiemelkedő ipari tevékenységüknek (Győr, Székesfehérvár), illetve egyetemüknek köszönheti (Miskolc, Szeged, Debrecen) a jó szereplését, másrészről pedig kisebb városokat, melyek előkelő helyezését egy, vagy adott esetben néhány vállalkozás helybeni tevékenységének köszönheti. Az NKFIH emellett adatbázisában beazonosított mintegy 300 startup vállalkozást42, melyek elsősorban szintén Budapesten és Pest megyében koncentrálódnak; a többi megye esetében kiugró értékeket nem található.

20. ábra: Startup vállalatok regionális megoszlása Forrás: NKFIH

4.1.5.

Az innovatív vállalatok és jellemzőik43

Az innováció, mint tevékenység négy főcsoportra bontható: termék-, eljárás-, szervezetei- és marketing innovációra (ld. 3.1.2 fejezet)44. E tevékenységi területek közül a vállalatok nagyobb arányban végeznek szervezési, vagy marketing innovációs folyamatot. Az adatokból egyben kirajzolódik, hogy a vállalatméret növekedésével a vállalat innovációs jellege is nő: így a nagyvállalatoknak több mint fele tekinthető innovatívnak – mind a négy idézett innováció tekintetében. Ez az arány a kisvállalkozások esetében a termék- és eljárás innováció esetében az összes vállalat mintegy nyolcada, a szervezési- és marketing innovációnál a negyede.

keresztül elérhető NKFIH regiszterben – mely a későbbi fejezetek elemzésének tárgyát képezi – egy ennél szűkebb, szűrt lista található olyan vállalatokkal, akik kutatás-fejlesztést végeznek vagy házon belül volt innovációs projektjük. 42 Az adatbázisban a startup vállalatok meghatározására az NKFIH saját belső módszertana alapján kerül sor 43 KSH és Eurostat-CIS alapján 44 Egy vállalat több kategóriában is megjelenhet

35

Marketing innovációs tevékenységet végző vállalkozások (2012, %)

Szervezési innovációs tevékenységet végző vállalkozások (2012, %)

Szervezési és/vagy marketing innovációs tevékenységet végző vállalkozások (2012, %)

Eljárás innovációt végző vállalkozások aránya (2012, %)

Termék innovációt végző vállalkozások aránya (2012, %)

Termék- vagy eljárás innovációt végző vállalkozások aránya (2012, %)

2016.04.01.

Mindösszesen

16,4

10,6

8,3

26,5

16,5

19,7

10 - 49 fő

12,2

8,1

5,4

23,5

13,7

18,3

50-249 fő

26,6

16,6

14,7

33,8

22,0

23,7

250 fő+

53,9

35,5

36,0

53,9

46,6

31,1

9. táblázat: Innovációs tevékenységek megoszlása vállalatméret alapján (2012)

45

Forrás: KSH

10,6

8,3

26,5

16,5

19,7

Bányászat, kőfejtés

12,0

8,4

7,2

20,5

14,5

14,5

Feldolgozóipar

17,6

11,4

9,4

25,2

14,7

19,3

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

29,0

8,1

22,6

32,3

29,8

12,9

Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás

13,7

5,9

9,6

22,1

16,9

13,5

Kereskedelem, gépjárműjavítás

11,0

6,2

5,2

30,4

16,5

24,7

5,9

2,6

4,3

15,3

10,6

9,0

Szállítás, raktározás

Marketing innovációs tevékenységet végző vállalkozások (2012, %)

16,4

Szervezési innovációs tevékenységet végző vállalkozások (2012, %)

Eljárás innovációt végző vállalkozások aránya (2012, %)

Mindösszesen

Termék- vagy eljárás innovációt végző vállalkozások aránya (2012, %)

Termék innovációt végző vállalkozások aránya (2012, %)

Szervezési és/vagy marketing innovációs tevékenységet végző vállalkozások (2012, %)

A nemzetgazdasági ágak vonatkozásában a termék- és eljárás innováció tekintetében kiemelkednek az információ és kommunikáció (32,2%), a villamosenergiához kapcsolódó (29,0%), valamint pénzügyi, biztosítási tevékenységet folytató (23,5%) vállalatok. Szolgáltatás- és marketing innovációban mindegyik gazdasági ágazat aktívabb: ugyanakkor itt is a pénzügyi (39,0%), az információs (38,1%) és a villamosenergiához kapcsolódó (32,3%) vállalatok emelkednek ki.

45

Az egyes kategóriák nem diszkrétek, vannak átfedések közöttük (aki szervezési innovációt végez, végezhet marketing innovációt is).

36

Szervezési innovációs tevékenységet végző vállalkozások (2012, %)

27,5

11,7

38,1

27,8

27,5

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

23,5

17,1

12,5

39,0

31,4

26,6

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

21,7

13,4

8,2

26,4

18,3

18,8

Marketing innovációs tevékenységet végző vállalkozások (2012, %)

Szervezési és/vagy marketing innovációs tevékenységet végző vállalkozások (2012, %)

32,2

Termék innovációt végző vállalkozások aránya (2012, %)

Információ, kommunikáció

Termék- vagy eljárás innovációt végző vállalkozások aránya (2012, %)

Eljárás innovációt végző vállalkozások aránya (2012, %)

2016.04.01.

10. táblázat: Innovációs tevékenységek megoszlása iparág alapján Forrás: KSH

4.2. Piaci korlátok A K+F+I projekteket megvalósító vállalkozások működését – más szektorokhoz hasonlóan – akadályok, piaci korlátok hátráltathatják. A különböző nemzetközi szervezetek által megfogalmazottak rendszerint egybevágnak: az Európai Bizottság és az OECD is hasonló korlátokat határoz meg, melyek a helyzetértékelés iránymutatására alkalmasak. A nemzeti szintű stratégiák és célkitűzések ennél egy szinttel konkrétabban azonosítják be ezeket a piaci korlátokat és fogalmaznak meg intézkedéseket annak érdekében, hogy a piaci mechanizmusok megfelelően működjenek. E dokumentumok és elemzések megállapításait a 12. fejezetben mutatjuk be. Mint azt az 1. fejezetben bemutattuk, az ex ante vizsgálat elvégzése során vállalati workshopokra, fókuszált beszélgetésekre is sor került, melyeken különböző méretű és életciklusban lévő, ill. különböző szektorokban tevékeny vállalatok tapasztalata segítette az aktuális piaci korlátok meghatározását. Jelen fejezetben ezen elsődleges adatforrásból származó tapasztalatokra építve mutatjuk be a hazai K+F+I projektek piaci korlátait. Forráshoz jutás Annak ellenére, hogy a piaci szereplők nem érzik azt, hogy forráshiány lenne a piacon, mégis úgy érzik, nehéz forráshoz jutniuk. Ez több vállalattípus esetén is korlátot jelent. 

Induló és kisebb cégeknek, akik nem tudnak megfelelni a finanszírozók által támasztott fedezeti feltételeknek, eszközök (tőke) és üzleti múlt híján.



Szintén nehéz lehet a már több éve, stabilan működő vállalatoknak a forráshoz jutás olyan esetekben, amikor egy új projektötletük megvalósításához és későbbi piacra viteléhez keresnek forrást, részben az említett fedezethiány, részben az információs aszimmetria miatt.



Ebből fakadóan, bár a vállalatok kis- és középvállalatként jellemzően elérnek ahhoz a mérethez, amikor el tudják kezdeni használni a banki eszközöket, de ha a vállalat korábbi életciklusaiban az innovációs tevékenységre ösztönzés finanszírozási szükséglet híján korlátozott, akkor nagyon nehéz ezt a „képességet” később visszaszerezni.



A K+F+I projektek esetén jelentkezik különösen a fentieket nehezítő korlátként, hogy a piaci befektetők körében egyre jobban előtérbe kerül a rövid távú szemlélet és a gyors megtérülés iránti igény; így bár kockázati tőkeforrásból sok van a piacon, de azok elsősorban néhány szűk szegmenst céloznak meg (pl. IT), és nagyon sok biztosítékot kérnek, kevés kockázatot vállalnak.

37

2016.04.01.

Tartalmilag ugyanakkor számos kockázati tőkebefektető innovatív projekteket finanszíroz (és finanszírozott az elmúlt években) mivel jellemezően innovatív projektek generálhatnak exponenciális fejlődést és nyújthatják az elvárt megtérülést még akkor is, ha az innováció meglétét – legalábbis a fogalomhasználat szintjén – általában nem vizsgálták. Ugyanakkor a kifejezett kutatás-fejlesztési projektek finanszírozására – a nagyobb bizonytalanság és a hosszabb átfutási idő miatt – mérsékelt a befektetői aktivitás Magyarországon, kivéve talán a kísérleti fejlesztés utolsó fázisaira koncentráló, illetve a jellemzően a gyorsabb lefolyású K+F projekteket megvalósító információtechnológiai szektor (ezen belül is a szoftverfejlesztés) projektjei esetén. Tapasztalt alapkezelők piaci jelenléte segíthet enyhíteni ezt a nehézséget, de önmagában nem oldja meg. 

A hitelfinanszírozók hasonlóképp erősen kockázatkerülőek, és nehezen finanszíroznak bizonytalan megtérülésű – pl. K+F+I – projekteket. Kockázatértékelési- és kezelési módszertanuk, és a legtöbb finanszírozó szakmai tapasztalata sem alkalmas arra, hogy K+F+I projekteket értékeljenek. Ráadásul az elmúlt évek vállalati hitelfinanszírozását piaci oldalon még az átlagosnál is óvatosabb finanszírozás vezérelte, amely megközelítés – mint piaci korlát – megszüntetéséhez alapvető szemléletváltás és/vagy nem piaci feltételek mellett rendelkezésre bocsátott források szükségesek.



Szintén kiemelt kihívásként jelentkezik a piaci ismeretek és kapcsolatrendszer hiánya, ami nehezíti a vállalatok számára az innovatív projektötletekkel szembeni bizalmatlanság feloldását.



Fontos megemlíteni, hogy számos esetben nem csak az induló vállalkozások vagy a KKV-k esetén merülhet fel forráshiány, hanem a (magyar és külföldi tulajdonú) nagyvállalatok esetén is. Számos ágazatban (pl. élelmiszeripar, autóipar, fémipar, stb.) növekedtek magyar vállalkozások kezdetben a hazai piacra fókuszálva, de méretük növekedésével – akár a külpiacra lépés szükségessége, akár a hazai piaci részesedés miatti fokozottabb verseny miatt – egyre gyakrabban „kénytelenek” elsősorban az innovációra, de gyakran a kutatás-fejlesztésre is figyelmet fordítani. Ehhez azonban nem minden esetben állnak rendelkezésre megfelelő belső (erő)források, és a tevékenységüket addig finanszírozó hitelintézetek sem feltétlenül értik ezeknek a vállalkozásoknak az új típusú (K+F+I) projektjeit. A külföldi tulajdonban lévő nagyvállalatoknál pedig éles harc folyik az egyes K+F+I projektek magyarországi megvalósításáért (számos más, akár Európán kívüli helyszínnel versenyezve) viszont a külföldi tulajdonú nagyvállalatok hazai K+F+I aktivitását – a visszajelzések alapján – a pénzügyi eszközök csak nagyon mérsékelten fogják ösztönözni. A külföldi nagyvállalatok számára alapvetően a vissza nem térítendő támogatások (és/vagy a megfelelő adókedvezmények) ösztönzik a K+F+I ráfordítások növelését.

Régiókategóriák korlátozása Tekintettel arra, hogy a források túlnyomó része a 2014-20-as időszakban a kevésbé fejlett régiókban lesz elérhető, ugyanakkor a vállalatok K+F+I tevékenységének több mint 50%-a a Közép-magyarországi régióra koncentrálódik (ld. pl. 13.1.1.2 fejezet), felmerül annak a lehetősége, hogy a KMR-ben székelő vállalatok tevékenységük egy részét a régióból kitelepítsék, és új telephelyet hozzanak létre, ahol megvalósítják fejlesztéseiket. Bár a javaslat adminisztratív szempontból vonzó, gyakorlati szempontból kicsi a realitása az alábbi okok miatt: 

A megkérdezett startupok és KKV-k számára az áttelepülés jelentős adminisztrációs teher és komoly költség, ráadásul a Budapesten elérhető K+F+I szakemberek jellemzően nem mobilisak és nem vállalnak hosszabb ingázást, amit gyakran még a magasabb bérezés sem kompenzál.



A nagyvállalatok esetén – főleg a tőzsdei cégeknél – a fenti okok mellett az új telephely vagy vállalat létrehozása összetett és nem magyarországi döntést igényel. Tapasztalatok szerint önmagában egy K+F+I projekt megvalósítása nem elegendő egy multinacionális cég esetében egy ilyen döntés meghozatalához főleg azért, mert egy ilyen döntéshez összetettebb és hosszabb távú gazdasági, szervezeti, jelentési, stb. szempontokat is mérlegelnie kell.

A megkérdezett vállalatok olyan esetben jelezték GINOP-források potenciális igénybevételét, ahol a szállítói finanszírozás lehetősége esetén telephelyet bérelnek az adott projektre – vizsgálandó azonban, hogy ez a megoldás megfelel-e a hazai és európai uniós szabályozásnak, de ha igen, akkor is legfeljebb egyes esetekben nyújthat alternatívát.

38

2016.04.01.

A frissdiplomás K+F+I szakemberek (nagy)vállalatoknál történő, felvételüket követő szakmai képzése egyben tovább erősíti, hogy a szakemberek az egyetemi városokhoz kötődjenek – ha egyáltalán Magyarországon maradnak, tekintettel a nagy agyelszívó hatásra. Így a vállalatoknak különösen nehéz az ilyen szakértőket a kevésbé fejlett régióban megvalósítandó projektjeikhez mozgósítaniuk. Szakemberhiány A megkérdezett vállalatok rendre megerősítették, hogy a szakemberhiány a kutatás-fejlesztési projektek egyik kiemelkedő korlátja jelenleg és a következő években is. A hazai környezetben a jól képzett munkavállalók iránti kereslet azt eredményezi, hogy a fizetésen túl további elvárásokat támasztanak a szakemberek a munkaadókkal szemben: nem kívánnak jelentősen ingázni, illetve a lakóhelyükhöz kapcsolódó centrumban szeretnének élni; érdekes és fontos projekteken szeretnének dolgozni; továbbá kiemelt szerepet játszik személyi fejlődésük lehetősége. Saját K+F tevékenységük végzéséhez a vállalatoknak az a legjobb, ha frissen végzett diplomásokat találnak, akiket maguk tudnak kiképezni vagy – de ez inkább a nagyvállalatokra jellemzőbb – a felsőoktatás keretében célirányosan képeznek. Ez azonban magas elsüllyedt költséget jelent, ami mindenekelőtt a startupoknak és KKV-knak több esetben nehéz pénzügyileg kigazdálkodniuk. Ha pedig meg is szereznek, ill. kiképeznek egy szakembert, a külföldi agyelszívás mellett a Magyarországon jelen levő – és a későbbiekben érkező – nagyvállalatok kiemelkedő juttatási csomagjaikkal könnyen elszívják a munkaerőt e vállalatoktól. Ezért javasolt megfontolni, hogy az elszámolható költségek közé hogyan lehetne a kutatókra fordított költségeket a lehető legnagyobb súllyal szerepeltetni úgy, hogy eközben a felmerülő visszaélési kockázatokat és a kapcsolódó adminisztrációs terheket minimalizáljuk. A szakemberhiányra adható másik vállalati válasz a meglévő tevékenységek magasabb hatékonyságú elvégzése: például a meglévő K+F szakemberek további képzésével, vagy intenzív technológia- és eljárás innovációval, hogy az egy szakemberre jutó árbevétel növekedhessen, illetve egyetemi, felsőoktatási együttműködések hatékony bővítésével. A szakemberek megtartásának egyik módja lehet, hogy a kutatói fizetések mellett a környező, kiszolgáló infrastruktúra megteremtése kiemelt figyelmet kap a pályázatokban: oktatási, szolgáltatási és szórakozási beruházások koncentrált támogatásával létrehozhatók olyan tech-központok (pl. Infopark), melyek néhány vállalat megtelepedését követően kifejezetten vonzó perspektívát tudnának kínálni a képzett szakembereknek. A nagyvállalatok befektetési gyakorlatában mindez évek óta tetten érhető; ugyanakkor érdemes lehet (elsősorban vissza nem térítendő) támogatási források ilyen célra történő fordításának megfontolása is. Környezet kiszámíthatósága és bírálati idő Érdemi hátráltatója az itthoni K+F tevékenységek fellendülésének a támogatási-szabályozási környezet bizonytalansága. Külföldi vállalatok a gyakori jogszabályváltozások révén könnyen bizonytalanságban érezhetik magukat, ami komoly akadályozó tényező lehet egy – több évet felölelő – kutatás-fejlesztési projekt megvalósítási helyszínének kiválasztásakor. De a startupok és a KKV-k K+F+I projektjeit is megnehezítették az elmúlt években pl. az intézményrendszeri átalakítások és a 2014-20-as pályázatok kiírásainak csúszása. A meghirdetett felhívások elhúzódó elbírálását több vállalat is negatív tapasztalatként emelte ki (több példában kiemelték, hogy 30 napos bírálati határidővel meghirdetett felhívásokat közel 250 nappal később még mindig nem bíráltak el). Ilyen nagy mértékben elhúzódó elbírálás esetén ráadásul számos adminisztratív lépést, pl. ahol fél évre szóló engedélyt kaptak, újra le kell folytatni. Az intézményrendszerrel szembeni bizalmatlanságot és általános bizonytalanságot erősítik az ígért határidőkhöz képest bekövetkezett, jellemzően kevésbé kommunikált csúszások, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a vállalatok tapasztalatában a részükre előírt határidők mulasztása súlyos következményekkel járhat. Különösen kutatás-fejlesztési és innovációs projektek esetében kritikus tényezőként jelenik meg az időzítés, azaz, hogy a vállalatok mikor tudják piacra vinni ötletüket. Amennyiben sokáig tart egy pályázat elbírálása, illetve a kiírások csak rövid ideig/korlátozott forrással állnak rendelkezésre, a K+F+I projektek tervezésénél a vállalatok figyelmen kívül fogják hagyni a támogatási lehetőségeket. Ez pedig érezhetően vissza fogja fogni a hazai K+F+I projekteket.

39

2016.04.01.

Főleg a vidéki KKV-k esetén (K+F+I projektek esetében is) kiemelt szerepet kap a helyi környezet, ahol a szereplők nagyobb bizalommal vannak egymással szemben, gyakran személyesen is ismerik egymást (pl. vállalatok, önkormányzat, pénzügyi szereplők). A vállalatok szívesebben fordulnak ehhez a környezethez, amikor külső források bevonásról döntenek. Tudás disszemináció A bizalmatlanság egy másik dimenziója a létrehozott tudás disszeminációjának kérdése. Főként kutatásfejlesztési projektjeik esetében a vállalatok hajlamosak inkább halasztani a projektjüket, hogy meglegyen a szükséges saját tőkéjük, semmint hogy külső forrást vegyenek igénybe, tekintettel azon aggályukra, hogy pályázat esetén a tervük, ötletük még a megvalósítás előtt eljuthat a versenytársaikhoz. Nagyvállalatok esetén pedig a belső (vállalati) szellemi tulajdonhoz kapcsolódó – jellemzően a Magyarországon kívüli anyavállalt által előírt – szabályozás korlátozhatja a konzorciális vagy együttműködésben megvalósuló K+F+I projekteket, illetve a tudásmegosztást. Adminisztrációs akadályok A megkérdezett vállalatok megerősítették, hogy továbbra sem érzik rugalmasnak a pályázati adminisztrációt, és kis összegű hibák, eltérések esetén is szigorú – gyakran a teljes pályázatot ellehetetlenítő – akadályokba ütköztek. Ráadásul gyakran ugyanazon információ rendszeres benyújtására kérik a pályázókat, amit az intézményrendszeren belüli koordináció hiányaként értelmeznek, és ami megítélésük szerint szembe megy a Kormány bürokráciacsökkentési törekvéseivel. Pozitív példának tartják az egyablakos, proaktívan segítő ügyintézési rendszer kiépítését, különösen startupok és KKV-k K+F+I projektjei esetében, ahol a fejlesztést végző kutatók számára kihívást jelent az adminisztrációs szabályok teljesítése saját erőforrások felhasználásával. Összegzés A K+F+I projektek létrejöttének egyik legnagyobb korlátja, ami nemzetközi összevetésben is látható, hogy a kereslet és a kínálat gyakorta nem találkozik: egyrészt a folyamatos, kiélezett versenyhelyzetben működő vállalatok nehezen tudják feltárni projektjük lényegét a kockázatkerülő finanszírozók és befektetők számára; másrészt a finanszírozók és befektetők nem látnak megfelelő mennyiségű, jó minőségű célpontot forrásaik számára. Ez az információs aszimmetria érdemi akadályokat jelent a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés tekintetében, amit tovább nehezít az együttműködés alacsony szintje, a szakértők hiánya, a hosszú elbírálási idő, valamint az adminisztrációs akadályok és szabályozásból fakadó költségek. Több esetben a korlátok kezelésére nem a pénzügyi eszközök, hanem a vissza nem térítendő támogatások nyújthatnak megfelelő megoldást. Fontos azonban egyrészt azonosítani a pénzügyi eszközök megfelelő helyét ebben a koordinátarendszerben – például az információs aszimmetria kezelése, a források és a projektek összehangolása, valamint a kockázatok megfelelő értékelése és kezelése esetében –; másrészt a piaci korlátokra lehetőség szerint rugalmasan reagáló termékkondíciókat és intézményrendszert érdemes felállítani.

4.3.

Keresleti oldal

A K+F+I vállalatok és projektek finanszírozási igényének felmérésére a Módszertan két elemzési lépést javasol: -

a finanszírozást igénylő projektek vagy vállalatok darabszáma; illetve a várható finanszírozási összeg projektenként vagy vállalatonként. 46

A Módszertan kiemeli, hogy e két változó meghatározása egyáltalán nem magától értetődő, és becslésük során kvantitatív és kvalitatív eszközök alkalmazása egyaránt javasol.

46 Ez a megközelítés nem megy szembe a K+F+I tartalom korábban jelzett, projekt-alapú megítélésével. Az EU szabályozás szellemiségéből fakadóan – a jelen elemzés során bemutatottaknak megfelelően – a K+F+I tartalmat projekt, és nem tevékenység vagy vállalat szintjén lehet meghatározni. Ugyanakkor piaci adottság, hogy a K+F+I intenzív ágazatokban, vállalati körökben jellemzőbb a K+F+I tevékenység, ezért vizsgálatuk egyetlen módszere, ha a nagy számosságú K+F+I intenzív cégcsoportok vonatkozásában teszünk súlyozott feltételezéseket, mert ha például (bottom up megközelítéssel) egyes cégek múltbeli K+F+I projektjei alapján határoznánk meg általános, jövőbeli K+F+I projektekre vonatkozóan feltételezéseket, az nem feltétlenül vezetne megbízható következtetésekre.

40

2016.04.01.

Ennek megfelelően adatelemzési, dokumentumelemzési, és vállalati megkeresések során szerzett információinkat strukturálva alábbi megközelítés mentén becsüljük meg a vállalati keresletet: K+F+I tevékenységet folytató vállalatok száma

X

Átlagos K+F+I projektméret

Vállalatok éves projektmegvalósítási rátája

X

21. ábra: Piaci kereslet volumenét befolyásoló tényezők Forrás: Deloitte

A Módszertan által megkövetelt finanszírozási korlátokat (pl. elszámolható költségtípusok iránti igényre vonatkozóan) a 4.2 fejezet tartalmazza; a vállalati mutatók elemzését (pl. tőkésítettség, eladósodottság) a lenti elemzésbe, illetve az ahhoz kapcsolódó részletes fejezetekbe (ld. 13. fejezet) építettük be.

4.3.1.

K+F+I projekteket indító vállalatok

A K+F+I projekteket indító vállalatokat elemzésünk során három kategóriába soroljuk: -

-

A szűk körbe tartoznak azok a vállalatok, akik közvetlenül és aktívan foglalkoznak K+F+I-vel. E vállalatok körét az NKFIH honlapján elérhető Kaleidoszkóp adatbázis alapján határoztuk meg. A tág körbe tartoznak azok a vállalatok, akik – nem feltétlenül rendszeresen – végeznek K+F, illetve elsősorban innovációs tevékenységet. A kör számosságát a KSH és az Eurostat vonatkozó átfogó felméréseiből kiindulva határoztuk meg. A legtágabb körként azt a halmazt határoztuk meg, ahol a vállalatok esetén felmerülhet innovációs tevékenység ellátása. Ez a széles körű becslés szintén a KSH és az Eurostat felméréseiből indul ki, ugyanakkor tekintettel a nagy kivetítésre számos torzító tényezővel bír, ezért csak nagyvonalú becslésnek tekinthető.

A vállalati adatok összegzéséhez egyben figyelembe vettük a GINOP-VEKOP elkülönítéshez a vállalatok regionális megoszlását a Közép-magyarországi régió (KMR) és a többi, kevésbé fejlett régiók között: ahogy a 13.1.1.2 fejezet rámutat, a vállalatok több mint fele, mintegy 53-57%-a a Közép-magyarországi régióban található. Ennek megfelelően elemzésünk eredményeképp az alábbi vállalati köröket becsüljük (részletesen ld.13.1 fejezet).

Ebből Középmagyarországi régió

Ebből kevésbé fejlett régió

7 000

3 700 – 4 000

3 000 – 3 300

Tág kör

13 300 – 15 900

7 000 – 9 000

5 700 – 7 500

Legtágabb kör

59 000 – 63 000

31 000 – 36 000

25 000 – 30 000

Becsült vállalati kör

Összesen

Szűk kör

11. táblázat: K+F+I vállalatok becsült száma regionális megoszlás alapján Forrás: Deloitte

Ezt a képet árnyalja, ha a regionális megoszlást vállalatméretenként vetítjük az azonosított vállalati körre, azaz: Becsült vállalati kör

Szűk kör

Összesen

Ebből Középmagyarországi régió

Ebből kevésbé fejlett régió

Mikrovállalkozás

4 300 – 4 600

56,1%

2 400 – 2 600

1 900 – 2 000

Kisvállalkozás

1 400 – 1 500

49,5%

700 – 750

700 – 750

Középvállalkozás

700 – 800

43,4%

300 – 350

400 – 450

Nagyvállalat

300 – 400

37,0%

100 – 150

200 – 250

41

2016.04.01.

Becsült vállalati kör

Összesen

Ebből Középmagyarországi régió

Összesen

Tág kör

3 500 – 3 850

3 200 – 3 450

Mikrovállalkozás

4 900 – 5 900

54,0%

2 600 – 3 200

2 300 – 2 700

Kisvállalkozás

6 200 – 7 500

48,9%

3 000 – 3 700

3 200 – 3 800

Középvállalkozás

1 700 – 1 900

46,5%

800 – 900

900 – 1 000

560 – 600

45,9%

250 – 280

310 – 320

6 600 – 8 100

6 700 – 7 800

Nagyvállalat

Összesen

Legtágabb kör

Ebből kevésbé fejlett régió

Mikrovállalkozás

39 000 – 41 000

54,0%

21 000 – 22 000

18 000 – 19 000

Kisvállalkozás

16 000 – 18 000

48,9%

8 000 – 8 800

8 000 – 9 200

3 000 – 3 500

46,5%

1 400 – 1 600

1 600 – 1 900

700 – 750

45,9%

320 – 340

380 – 410

31 000 – 32 500

28 000 – 30 500

Középvállalkozás Nagyvállalat

Összesen

12. táblázat: K+F+I vállalatok becsült száma vállalatméret és regionális megoszlás alapján Forrás: Deloitte

Elemzésünk eredményeként megállapítható, hogy összesen -

a szűk K+F+I körben mintegy 3 200 – 3 450 vállalat, a tág K+F+I körben mintegy 6 700 – 7 800 vállalat, a legbővebb K+F+I körben mintegy 28 000 – 30 500 vállalat

található a kevésbé fejlett régiókban. Értelemszerűen a meghatározott vállalati körök tekintetében annak valószínűsége, hogy az elkövetkező egy évben K+F+I projektet hajtsanak végre, eltérő – a legbővebb kör esetén a valószínűsége értelemszerűen alacsonyabb, mint a szűk K+F+I kör esetén. Ezt részletesen a 4.3.3 fejezetben vizsgáljuk. A K+F+I projekteket indító vállalati kör bővítése a piaci kereslet növelésének magától értetődő módja. Tekintettel ugyanakkor a közép- és nagyvállalatok korlátozott számosságára, illetve egyes iparágak korlátozottabb K+F+I kapacitásaira, a legbővebb körben azonosított vállalatok közül mikro- és kisvállalatokat kell nagyobb számban bevonni a K+F+I projekteket megvalósító vállalkozások körébe.

4.3.2.

Projektméret

A piaci kereslet felmérésének második lépéseként a vállalatok által jövőben várhatóan megvalósítandó projektméretet vizsgáltuk meg. Az adott felhívás paraméterei nagyban meghatározzák a támogatásba bevont projekt méretét – így a korlátozott hitelösszeggel kihelyezett pénzügyi eszközök átlagos volumene rendre elmarad a 2007-13-as időszak K+F+I célú vissza nem térítendő támogatásainak átlagos kihelyezésétől (ahol adott kiírásban akár 1000 millió forint támogatás is elérhető volt). Mindezt kiegészítve az MFB 13.3.4 fejezetben bemutatott reprezentatív felmérésének számaival alábbi becsült projektparamétereket kapjuk:

42

2016.04.01.

GOP-KMOP pénzügyi eszközök47

millió forint

Hitel

Kock. tőke

Garancia

Össz.

K+F+I váll.50

Mikrováll.

14-16

Kisváll.

GOP K+F+I prioritás projektjei48 GOP 1.3.1/ A-11

GOP 1.3.1/ C-11

MFB felm. (K+F +I)

Becslés49

Össz.

Össz.

K+F+I váll.52

GOP 1.1.111

n/r

314

132

113

357

100

28

10

70-90

44-62

519

500

132

364

173

34

50

90-120

77

n/r

n/r

203

393

400

35

130

120-170

n/a

n/a

n/a

808

545

760

n/r

122

440-500

Össz.

K+F+I váll.51

17-36

23-33

28-32

35-39

38-43

Középváll.

36-44

50

Nagyváll.

n/a

n/a

53-116 n/r

13. táblázat: K+F+I projektek becsült mérete vállalatméret szerinti bontásban Forrás: Deloitte

A K+F+I projektek mérete nagy szórást mutathat, és a projektméretet számos tényező befolyásolhatja. Ahogy az a GOP tapasztalatából jól látszik például, a maximált támogatási összeg könnyen korlátja lehet a támogatási programokba bevont projektek volumenének. Emellett fontos figyelembe venni, hogy a pénzügyi eszközök igénybevétele esetén – a visszafizetés okán – a vállalatok várhatóan körültekintőbben járnak el a projekt szükséges méretének meghatározásakor, ami általánosságban kisebb elszámolható költségű projektméreteket, illetve támogatási összeget eredményezhet. Mindez alapján korlátozottan, de a projektméret tekintetében rugalmas megközelítéssel (magas összeghatárokkal) ösztönözhető a K+F+I kereslet az intézményrendszer részéről.

4.3.3.

Projektmegvalósítási ráta

Projektmegvalósítási ráta alatt a jelen elemzés azt érti, hogy egy adott vállalati szegmens tagjai milyen valószínűséggel hajtanak végre projektet, ill. végeznek érdemi fejlesztést, innovációt az elkövetkező egy évben. Az elemzés eredményeit, kiegészítve a K+F ráfordításokra vonatkozó elemzés eredményével 53 és a beruházási rátával 54, az alábbi táblázat foglalja össze. Indikátor

Adatforrás

Érték

K+F+I beruházást tervez

MFB

7,8%

K+F+I beruházást tervez – mikrovállalkozás

MFB

7,0%

K+F+I beruházást tervez – kisvállalkozás

MFB

8,3%

K+F+I beruházást tervez – középvállalkozás

MFB

18,8%

K+F+I beruházást tervez – nagyvállalat

MFB

5,5%

Biztosan beruházó vállalatok

MFB

28,5%

Kedvező feltételű eszközök mellett további potenciális beruházók

MFB alapján Deloitte becslés

21,4%

Tervezett és ténylegesen végrehajtott beruházások aránya 2014-ben

MFB

70-83%

Beruházásokon belül önerő aránya

MFB

51,8%

47

Átlagos támogatott hitelösszeg, ill. folyósítás (befektetések) Átlagos projektméret 49 A becslés során az MFB-felmérés mutatóját háromszoros, a K+F vállalati regiszter és a teljes GOP 1. prioritásra vetített mutatókat kétszeres, a kockázati tőkemutatókat félszeres súlyozással vettük figyelembe 50 A 13.1.1 fejezet által meghatározott, NKFIH K+F vállalati regiszterében szereplő vállalati kör 51 A 13.1.1 fejezet által meghatározott, NKFIH K+F vállalati regiszterében szereplő vállalati kör 52 A 13.1.1 fejezet által meghatározott, NKFIH K+F vállalati regiszterében szereplő vállalati kör 53 Ld. 4.1 fejezet 54 Ld. 11.4 fejezet 48

43

2016.04.01.

Indikátor

Adatforrás

Érték

Önálló K+F tevékenységet végez (folyamatosan vagy esetenként)

Eurostat-CIS

51,2%

Innovációs tevékenységet végez

Eurostat-CIS

32-42%

Növeli K+F költését a következő 1-2 évben (K+F+I vállalatok)

Deloitte felmérés

39%

Növeli K+F költését a következő 3-5 évben (K+F+I vállalatok)

Deloitte felmérés

59%

Nyitott arra, hogy pénzügyi eszközt igénybe vegyen

Deloitte felmérés

36%

Beruházási ráta

MNB

13%

K+F ráfordításokon belül a beruházások aránya

KSH

15-17%

14. táblázat: K+F+I projektmegvalósítási ráta indikátorai Forrás: MFB, Eurostat, MNB, KSH, Deloitte

A K+F+I projektmegvalósítási ráta becsléséhez az MFB felmérésének rátájából indulhatunk ki, mely vállalatméret szerinti bontásban mutatja, milyen arányban valósítanak meg K+F+I beruházást a hazai vállalatok (7,0%-18,8%). Ennek a rátának a pontosítását a fenti elemzések alapján két szempontból látjuk szükségszerűnek: -

-

A Deloitte és az Eurostat elemzése – bár több évre vonatkozóan fogalmazzák meg trendjeiket – magasabb jövőbeni vállalati K+F+I aktivitást jeleznek, mely elsősorban az MFB nagyvállalatokra vonatkozó rátájához képest szembetűnő. Így például a Deloitte 1-2 évre jelzett közel 40%-os, ill. 3-5 évre jelzett közel 60%-os K+F ráfordítás növelése becsült évi 15-25%-os ráfordítás növekedést jelenthet, ami elsősorban a felmérés célcsoportját jelentő, K+F+I tekintetében aktív közép- és nagyvállalatokra vonatkoztatható. Ezért javasolt a nagyvállalati ráta korrigálása, hogy megközelítse a középvállalatok rátáját. Ugyanakkor figyelembe kell vennünk, hogy ez a ráta eltérő lehet a szűken, tágan, és legtágabban értelmezett K+F+I vállalati kör esetén. Előbbiek értelemszerűen magasabb projektmegvalósítási rátával bírnak, különösen a következő egy évre vonatkozóan, amikor az elmúlt évek visszafogott támogatási környezete miatt számos beruházást várakoztattak. Utóbbiak esetében ugyanakkor a projektmegvalósítási ráta akár különösen alacsony értéket vehet fel, tekintettel arra, hogy a vállalatok körét szándékosan tágan fogtuk meg. Ennek megfelelően a vállalati körök mentén a ráta szintén pontosításra szorul.

Mindennek alapján alábbi projektmegvalósítási rátát becsüljük: MFB mutató

Szűk kör (becslés)

Mikrovállalkozás

7,0%

10%

7%

5%

Kisvállalkozás

8,3%

13%

8%

6%

18,8%

22%

19%

16%

5,5%

18%

16%

14%

Vállalati kör

Középvállalkozás Nagyvállalat

Tág kör (becslés)

Legtágabb kör (becslés)

15. táblázat: K+F+I projektmegvalósítási ráta becslése Forrás: MFB, Deloitte becslés

Emellett érdemes kiemelni még, hogy a – teljes vállalati sokaság szintjén vizsgált – beruházást biztosan tervezők mellett kiemelkedő azoknak az aránya, akik valószínűleg beruháznak, vagy kivárnak beruházásaikkal; ők jelenthetik azt a célcsoportot, melyet testreszabott, a piaci korlátokra valódi választ nyújtó pénzügyi eszközök esetén mobilizálni lehet. Ennek vonatkozásában egyben figyelembe kell venni azt is, hogy nem minden tervezett beruházás valósult meg végül az elmúlt években.

44

2016.04.01.

A projektmegvalósítási rátában érhető tetten leginkább a piaci gap: a külső, kínálati és ösztönző (támogatási) feltételek a legkönnyebben az egyes vállalati körök fejlesztési és innovációs hajlandóságát befolyásolják – és így kihatással lehetnek a biztosan beruházó vállalatok mellett a fentebb jelzett, „valószínűleg” beruházó és kiváró vállalatokra. A legbővebben értelmezett innovációs kör vállalatai esetén például egy ösztönző környezet hiányában könnyen lehet, hogy a fentebb jelzett arányt sem éri el projektmegvalósításuk. A szűk kör esetén is a támogatások érdemi ösztönzőt jelenthetnek, akár amikor nagyvállalat esetén egy adott befektetés magyarországi vagy más országbeli megvalósítását tekintjük, akár amikor éppen az utolsó, pénzügyi ösztönző hiányzik egy vállalatnak ahhoz, hogy projektjét elindítsa (ld. 4.2. fejezet).

4.4.

Kínálati oldal

A magyarországi K+F+I projektek finanszírozásának elsődleges külső forrását az európai uniós források vissza nem térítendő (VNT) elemei jelentik. A 2014-20-as időszakban az operatív programokban e célra allokált források ráadásul több mint 2,6-szorosan meghaladják az előző ciklus keretösszegeit. Az eltérés különösen szembetűnő a pénzügyi eszköz (PE) források megjelenésében: míg 2007-13 között nem volt ilyen típusú dedikált K+F+I forrás elérhető, addig a mostani programozási időszak 206 milliárd forintot csoportosított ide. A GINOP és a VEKOP K+F+I (TC1) területre allokált forrásai a korábbi időszakhoz képest összességében közel 450 milliárd forintos többletforrás elérhetőségét biztosítják K+F+I projektek számára. GOP-KMOP55

K+F+I-re allokált forrás (VNT, forint) K+F+I-re allokált forrás (PE, forint) Összesen Ebből kevésbé fejlett régió (GOP-GINOP)

GINOP-VEKOP56

2014-20-as forrástöbblet 200713-hoz képest

277,4 + 44,8 milliárd

523,3 + 55,0 milliárd

256,1 milliárd

-

202,3 + 3,7 milliárd

206,0 milliárd

322,2 milliárd

784,3 milliárd

462,1 milliárd

277,4 milliárd

725,6 milliárd

448,2 milliárd

16. táblázat: ESBA K+F+I források megoszlása GOP-KMOP és GINOP-VEKOP esetében (forint) Forrás: Deloitte gyűjtés

A 2014-20-as időszak felhívásairól ld. még a 15.2 fejezetet. A K+F+I projektfinanszírozás másik meghatározó eleme a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innováció Alap (NKFI Alap), mely a hazai gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulékból képzett, a K+F+I projekteket támogató elkülönített állami pénzalap; célja, hogy kiszámítható forrást biztosítson a K+F+I projekteket indító szervezetek számára. Az NKFI Alap jelenleg legtöbb pályázati felhívásával tükörpályázatok megjelenítésével, valamint rásegítő forrásként támogatja a GINOP és VEKOP pályázatokat, elsősorban a K+F+I projektek előkészítését és a kapcsolati hálózat kialakítását, fenntartását. 2016-os keretösszege 26,44 milliárd forint. Az alapról részletesebben ld. még a 15.3 fejezetet. A fentieken túl a magyarországi szabályozás a vállalkozások K+F tevékenységét több adó-, ill. adóalap kedvezménnyel ösztönzi. A hitelintézetek kínálatában ugyanakkor nem található olyan hitelkonstrukció a piacon, ami célzottan (vállalati) K+F+I projekteket finanszírozna.

55

Értékelés a Gazdaságfejlesztési Operatív Program Kutatás-fejlesztés és innovációt célzó beavatkozásairól, 2013 (GOP keretösszeg) és palyazat.gov.hu (KMOP hatályos szerződések összege) alapján 56 GINOP és VEKOP, ill. MFB tájékoztatás alapján, 310,1 HUF/EUR árfolyamon számolva

45

2016.04.01.

A kockázati tőkealapok és a magántőke-befektetéseken keresztül elérhető még forrás a K+F+I projektek számára, ugyanakkor ezek mértéke korlátozott, és az elmúlt évek során meghatározó szerepet körükben éppen az uniós finanszírozású (JEREMIE) pénzügyi eszközök játszottak. A kínálati oldal vizsgálatát ld. részletesen a 14. fejezetben.

4.5.

A piaci elégtelenség 4.5.1.

Szuboptimális beruházási helyzet

Az Európa 2020 célkitűzések alapján Magyarországon a TC1 vonatkozásában a GDP arányos K+F költések országos szintű 1,8%-os, vállalati szintű 1,2%-os értéknek az elérése a cél. A 2014. decemberében lezárult I. fázisban elkészült, GINOP-szintű ex-ante vizsgálat57 számításokat végzett az egyes részpiacokon felfedezhető piaci gap nagyságára vonatkozóan, a BERD/GDP arányból kiindulva. A TC1-hez kapcsolódóan a BERD/GDP arány 2003 és 2013 közötti trendjét alapul véve a hivatkozott GINOP-szintű ex ante vizsgálat arra a konklúzióra jutott, hogy beavatkozás nélkül a vállalati K+F ráfordítások megközelítenék a GDP 1 százalékát. Ehhez képest az 1,2%-os országos BERD/GDP arány eléréséhez további beruházásokra van szükség, és „közel 500 milliárd forintos gap adódik a vállalati K+F+I beruházások területén”. Jelen ex ante vizsgálat ugyanebben a vonatkozásban valamelyest eltérően ítéli meg a kiindulási helyzetet és ezért magasabb ráfordításkülönbözetet becsül a célok eléréséhez.

22. ábra: Ráfordításkülönbözet becsült értéke Forrás: Deloitte, Századvég

A Deloitte becslés az alábbi tényezők mentén került meghatározásra: -

-

57

Tekintettel arra, hogy a 2004 óta tapasztalt K+F ráfordításnövekedés olyan környezetben történt, ahol a tevékenység támogatása folyamatos volt (vissza nem térítendő támogatások európai uniós és hazai forrásokból, adóösztönzők, stb.), amennyiben ezekben nem történne változás és ugyanazon eszközökkel folytatódna a K+F tevékenység támogatása, az legfeljebb a K+F ráfordítások szinten tartását támogatná. Három GDP-növekedési szcenárióval számol a becslés: éves 1, 2, ill. 3%-os növekedéssel. Ez azért különösen fontos, mert a mutató az adott évi GDP arányában kerül meghatározásra, nem a mostani folyó évi adattal. Így a 2020-as vállalati K+F ráfordításnak önmagában el kellene érnie

Századvég Gazdaságkutató Zrt.

46

2016.04.01.

-

a 407-458 milliárd forintos éves értéket (2014-ben a teljes magyarországi K+F ráfordítás 441,1 milliárd forint). A modell egyenletes felfutással számol, azaz a 2020-as célérték elérését minden évben azonos mértékű ráfordításnövekedéssel közelíti meg. Amennyiben a ráfordítások növekedésében ennél nagyobb arányú növekedésére kerül sor pl. 2017-18-ban, úgy a ráfordításkülönbözet – az éves számítás miatt – tovább nőhet.

Fontos kiemelni, hogy a fenti ráfordításkülönbözet országos szinten értendő.

4.5.2.

Jelen ex ante vizsgálat által meghatározott gap

A jelen ex ante vizsgálat alapján a K+F+I piaci elégtelenséget elsősorban alábbi korlátok okozzák (ld. 4.2 fejezet): -

forráshoz jutás nehézsége; információs aszimmetria (piaci ismeretek hiánya vállalatoknál, nem átlátható támogatási termékstruktúra, finanszírozók kockázatkerülő magatartása); szakemberhiány, hálózatosodás hiánya; pályázati rendszer kiszámíthatatlansága a pályázók számára; bírálati idő elhúzódása; bizalomhiány az intézményrendszerrel szemben; tudás disszemináció; adminisztrációs akadályok.

Piaci keresleti vizsgálatunk során három különböző körben határoztuk meg a támogatásokkal megcélozható vállalatok körét. Ezek a határok a jövőben mozoghatnak és egyértelmű célja az intézményrendszernek, hogy bővítse őket; ugyanakkor jelentős (10%-ot meghaladó) bővülés az egyes kategóriák támogatottjainak számában a közeljövőben nem várható. Hasonlóképp, a projektek átlagos mérete bár nagy szórást mutat és így eltérések adott esetekben elérhetőek, nehezen ösztönözhető, hogy – egyedi esetektől eltekintve – az átlagos projektméret nagy volumenben változzon. Ennek megfelelően a vizsgált három paraméter tekintetében a támogatáspolitika a legnagyobb hatást a projektmegvalósítási ráta esetében tudja elérni: ez megadja annak az arányát, hogy egy adott körbe tartozó vállalatok milyen valószínűséggel valósítanak meg K+F+I projekteket egy naptári évben. Ezért a támogatáspolitikai ösztönzőknek erre a területre javasolt koncentrálniuk, itt érdemes könnyítéseket megvalósítaniuk az adott vállalati kör számára. Ezeket jelen tanulmány elemzése alapján a fent kiemelt piaci elégtelenségi tényezők kezelésével tudja elérni, melyre a piacelemzés során megnevezett termékek megfelelő kidolgozás és folyamatok esetén – hiteleszközök, kombinált eszközök, garanciatermékek és kockázati tőketermékek – együttesen alkalmasak lehetnek. További ösztönző tényező az innovációs projektek támogatásának – a TC1 célkitűzéssel összhangban történő – kiterjesztése, mely érdemben növelheti a vállalati kör ide kapcsolódó projektmegvalósítást. A 4.2 fejezetben bemutatott tényezőkből az rajzolódik ki, hogy a vállalatok a piacon megjelenő, új támogatási eszközök esetén hajlamosak lehetnek további – halasztott vagy új – projektek megvalósítására. Ezen projektmegvalósítási hajlandóság növelésének vizsgálata során legalább két meghatározó tényezőt érdemes figyelembe vennünk: -

Kedvező feltételű támogatási eszközök mellett a projektet biztosan megvalósító vállalatok további 75%-a hajtana végre beruházást. A tervezett beruházásokhoz képest ténylegesen a vállalatok 70-83%-ban valósítják meg beruházásaikat, amivel korrigálni szükséges a fenti becslést.

Ennek alapján a fenti piaci elégtelenségi tényezőkre koncentráló támogatással mintegy 30-50%-kal lehet bővíteni a projektmegvalósítási rátát. Ez számszerűsítve az alábbiakat jelenti:

47

2016.04.01.

Jelenlegi projektmegval. ráta

Lehetséges projektmegval. ráta

Többletberuházás, kevésbé fejlett régiók (milliárd forint) Évente

7 évre vetítve

Többletberuházás, KMR (milliárd forint)

Évente

7 évre vetítve

Szűk kör

10-22%

13-32%

18-26

125-180

14-22

100-155

Tág kör

6-19%

9-28%

28-40

195-280

25-38

175-265

Legtágabb kör

5-16%

7-23%

54-78

380-545

54-76

375-530

17. táblázat: Projektmegvalósítási ráta bővítésének mértéke az egyes K+F+I vállalati csoportok körében Forrás: Deloitte

Tekintettel arra, hogy a legtágabb kör elérése a mikro- és kisvállalatok olyan mértékű mozgósítását, valamint a potenciális konkurens termékek olyan mértékű összehangolását igényelné, aminek a megvalósíthatósága többféle, kevésbé befolyásolható tényező függvénye, a jelen vizsgálat által azonosítható piaci gap a szűk, illetve a tág kör által megvalósítható projektek volumenében határozható meg, azaz 7 évre vetítve országos szinten 225-545 milliárd forint.

48

2016.04.01.

5. Értékelés a pénzügyi eszközök hozzáadott értékéről Kifejezetten K+F+I projektek támogatására fókuszáló pénzügyi eszköz a 2007-2013-as fejlesztési ciklusban nem állt a vállalatok rendelkezésre, ezért elemzésünkben a K+F+I releváns vonatkozásokat a KKV szektort támogató korábbi (JEREMIE) pénzügyi eszközök bemutatásával egybevetve mutatjuk be. A támogatott pénzügyi eszközökön belül a K+F+I tekintetében releváns vonatkozások mellett a GOP és KMOP programokon keresztül megvalósult, KKV-k számára elérhető beruházási és forgóeszközhitelek, valamint a vissza nem térítendő támogatással kombinált hitel hozzáadott értékét együttesen elemzi az alábbi táblázat. Fejlesztendő területek

Hozzáadott érték 

Lehetőséget teremt az életképes vállalkozások számára és kockázatosabb (K+F+I) projektekhez kapcsolódó hitelfelvételre, olyan esetekben is, melyek tisztán piaci alapon nem vagy nagyon drágán kapnának hitelt.



Hozzájárul a KKV-k növekvő megjelenéséhez a külső finanszírozási piacon.



A külső finanszírozáson keresztül közvetve az üzleti szemlélet erősebb érvényesülése és az átláthatóbb működés felé tereli a KKV-kat, illetve elősegíti az üzleti tervvel rendelkező, életképes vállalkozások és fejlesztési ötletek támogatását.



A beruházás ösztönzésén keresztül közvetve és hosszabb távon hozzájárulhat a kutatói helyek számának növeléséhez.



A kombinált eszköz vissza nem térítendő támogatási komponensétől eltérően a támogatott hiteltermék elem esetében többszöri felhasználhatóság jelentkezik: a támogatási összeg többször kihelyezhető, aminek révén folyamatosan elérhető kedvezményes hitelkeret jön létre.



A pénzügyi eszközök lebonyolításának kialakításához rendelkezésre állnak a 20072013-as programozási időszak JEREMIE, illetve K+F+I (GOP 1., KMOP 1.1) tapasztalatai.



Tematikus célkitűzésekhez kötött pénzügyi eszközök tervezése: A K+F+I terület hiteltermékkel történő támogatása önmagában jelentős kockázatokkal bír, továbbá nincs közvetlen hazai végrehajtási tapasztalat, ami miatt a konstrukciók és az intézményrendszer kialakítása és a fejlesztések K+F+I tartalmi megítélésének kialakítása különös odafigyelést igényel.



Tőkeerős 58 pénzügyi közvetítők jelenléte a korábbi JEREMIE hiteltermék értékesítése során nem elég jelentős.



Az alkalmazkodáshoz, kereslet kialakuláshoz hosszú élettartamú konstrukciók működtetése, illetve új konstrukciók kidolgozása mellett határozott, többéves stratégia követése célszerű.



A végrehajtáshoz szükséges iránymutatások hiánya / késése / változása nehézségeket okoz a lebonyolításban.



Ösztönözni kell a hitelfelvételben eddig nem gondolkozó, potenciális K+F+I vállalati kör látens keresletét.



Támogatni kell a külső finanszírozás / prudens hitelpiaci kultúra kialakulását (képzések, szabályozás, pénzügyi ösztönzők).



A régiók között jelentős gazdasági különbségekre való tekintettel szükséges tervezni a terméket.



Hozzájárul a regionális felzárkóztatáshoz és a kevésbé fejlett régióban indított K+F+I projektek ösztönzéséhez.





A végső kedvezményezettek számára a pályázás adminisztratív feltételeit tovább kell egyszerűsíteni.

Hosszú távon hatással lesz a kockázati és magántőke befektetések növekedésére.





Kombinált eszközök esetén rendszert kell kialakítani.

A növekvő K+F+I kapacitások érdemben hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez.

egyablakos

18. táblázat: Horizontális hozzáadott értékek, fejlesztendő területek Forrás: Deloitte

Tőkeerős pénzügyi közvetítők alatt azokat a közvetítőket értjük, melyek teljes vagyonuk arányában elegendő saját tőkével rendelkeznek a biztonságos, stabil működéshez, a vállalt kockázattal arányosan. 58

49

2016.04.01.

A 2007-2013-as időszakban rendelkezésre álló támogatásból származó források felhasználása a pályázási szűkítő feltételek visszaszorulása és a hitelkeretösszegek növelésének hatására felgyorsult. Azonban a hitelpiaci kultúra még kialakulóban van, ezért szükséges a rendelkezésre álló finanszírozási források tudatosabb, a korábbi tapasztalatokon és a kialakult intézményrendszeren keresztüli felhasználása a nagyobb hozzáadott érték eléréséhez. A garancia eszközök hozzáadott értékkel bírnak a végső kedvezményezettek, a közvetítők és a teljes támogatási rendszer szintjén egyaránt. A garancia alkalmazásának végső haszonélvezői a K+F+I projekteket indító mikro-, kis- és középvállalkozások, hiszen a készfizető kezességvállalás segítségével forráshoz juthatnak akkor is, ha – különösen projektjeik K+F+I természetének köszönhető fokozott kockázatosságuk következtében – más formában nem jutnának banki hitelhez. A garancia eszközök jellemzően ott jutnak szerephez, ahol a forrást igénylők egyáltalán nem, vagy a vártnál alacsonyabb mértékben rendelkeznek fedezettel; az ő forrásszerzési lehetőségeiket a garancia megjelenése jelentősen kibővíti. A pénzintézetek is profitálhatnak a garancia eszközök alkalmazásából, hiszen lehetővé teszi a megszokottnál kockázatosabb K+F+I vállalati kör elérését, miközben hozzájárul intézményi kockázatuk és tőkekövetelményük csökkentéséhez. Viszontgarancia eszközökből továbbá a garanciaintézetek is profitálhatnak, csökkentve saját hitelbiztosítási folyamatuk kockázatát. A garancia – mint a GINOP-ban szereplő célkitűzések megvalósításának egyik pénzügyi eszköze – rendszerszintű hozzáadott értéke elsősorban az, hogy e pénzügyi eszközök lehetővé teszik banki finanszírozás (magántőke) bevonását. A pénzügyi közvetítőknek nyújtott közvetlen garancia ugyanis kizárólag a garantált hitelösszeg 80%-ára terjedhet ki, így a közvetítő pénzintézet viseli a kihelyezéshez kapcsolódó hitelkockázat 20%-át. A piacon a garancia termék ismert, mind az előző programozási időszak európai uniós forrású garancia termékeinek, mind a költségvetés által viszontgarantált eszközöknek köszönhetően, így a 2014-2020-as programozási időszak garancia eszközeinek bevezetése e szempontból megalapozottnak tekinthető K+F+I projektek támogatása esetén is. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy különösen a kockázatosabb K+F+I területen egy garanciatermék csak akkor lehet sikeres, ha valóban eléri, hogy a hitelértékelési folyamatban a kockázatosabb projektek forráshoz juthassanak, azaz ténylegesen megváltoztatja a finanszírozás döntési folyamatát. A jövőre vonatkozóan, a garanciához kapcsolódó fejlesztendő területek a konstrukció egyszerűsítésében, a versenytermékektől való megkülönböztetésében, az adminisztrációs kötöttségek és információs igények – szabályozási kereteken belüli – racionalizálásában, valamint a garanciához jutási folyamat könnyítésében rejlenek. Emellett vizsgálatra érdemes a garancia, mint EU-s pénzügyi eszköz továbbá a hazai, államilag viszontgarantált termékek közötti kapcsolat kezelése. A kockázati tőke hozzáadott értéke elsősorban a működésének legelején járó, vagy életciklusában fejlődési ugrás előtt álló relatíve nagy tőkeigénnyel rendelkező, innovatív termékekkel foglalkozó (akár azokat tervező, akár már gyártó és értékesítő) cégek finanszírozásában rejlik; K+F+I jellegű projektek esetén ez a szerep különös hangsúllyal bír. Esetükben a kockázati tőke igénybe vétele nem csak lehetőség, hanem gyakran szinte az egyetlen alternatíva. A kockázati tőke alapkezelők az anyagi erőforrások mellett gyakran szakértelmüket, kapcsolatrendszerüket is a kedvezményezettek támogatására fordítják, ami kulcsfontosságú lehet ahhoz, hogy a kiválasztott K+F+I kezdeményezések növekedési pályára állhassanak. A kockázati tőke források szétosztásával kapcsolatban leginkább fejlesztendő területek közé tartozik a magvető életszakaszú társaságok, a feltörekvő középvállalatok és a piacra lépés fázisában lévő vállalatok erősebb támogatása és a finanszírozók megoszlásának vállalati életciklussal történő összehangolása.

5.1

Kvantitatív elemzés

A GINOP 67. táblázata alapján a 8. prioritás tengelyre az ERFA-ból allokált teljes forrás 2,24 milliárd euró, melyhez 0,12 milliárd euró járul nemzeti önrész (teljes egészében nemzeti finanszírozás) formájában. A teljes finanszírozás ezáltal 2,35 milliárd euró, 95% uniós társfinanszírozási arány mellett.

50

2016.04.01.

A GINOP 8. prioritási tengelyére allokált források összetételét vizsgálva, a GINOP 69. táblázata értelmében a TC1-re, Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése célra 619,8 millió euró került, melyhez 32,6 millió euró nemzeti önerő járul, így a teljes TC1 forráskeret 652,4 millió euró. A GINOP illetve a VEKOP 2. prioritási tengelyeiből a Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése célra allokált forrásokat az alábbi táblázat szemlélteti: Operatív program, prioritási tengely

Régió kategória

Uniós támogatás [EUR]

Nemzeti önrész [EUR]

Teljes finanszírozás [EUR]

GINOP 2.

Kevésbé fejlett

1 434 474 557

253 142 569

1 687 617 126

GINOP 8.

Kevésbé fejlett

619 773 237

32 619 644

652 392 881

VEKOP 2.

Fejlettebb

94 612 656

94 612 656

189 225 312

19. táblázat: A GINOP és VEKOP TC1-re allokált forrásai Forrás: GINOP, VEKOP

5.1.1.

Tőkeáttétel az önálló és kombinált hiteltermékek esetében

Az egyszerű és kombinált hiteltermékekkel elérhető tőkeáttételt a 8.7.3 fejezetben ismertetendő lehetséges intézményi modellek alapján vizsgáljuk. Általánosságban elmondható, hogy amennyiben egy hitelterméket pénzügyi közvetítőkön keresztül helyeznek ki, az a közvetítők magántőkéjének bevonásával is együtt jár, ami lehetővé teszi az 1-nél magasabb tőkeáttételi mutató elérését. Vegyes modell esetében – az alapok alapja által közvetlenül kihelyezett forrásokra –, valamint a kialakítandó pénzügyi közvetítők által üzemeltetett értékesítési hálózat esetén addicionális magántőke bevonásra nem kerül sor, mely egyszeres tőkeáttételt eredményez. Különösen K+F+I projektek esetén a járulékos tőkeáttétel egy lehetséges megnyilvánulása, ha egy sikeres projekt a későbbiekben más (nagy)vállalati együttműködésben kerül hasznosításra, melynek során a másik (nagy)vállalat saját forrásait is mozgósítja.

5.1.2.

Tőkeáttétel a garanciatermék esetében

A garancia eszközök jellemzője, hogy a konstrukció keretében a garantált követelések 80%-ára nyújtanak Európai Uniós forrásból kezességvállalást. A garanciával társuló eszköz hitelkockázatának minimum 20%át így a pénzügyi közvetítőnek kell vállalnia. A tőkeáttétel számításához egyben érdemes figyelembe venni az átlagos beváltási arányt – hiszen nem minden garantált hitel mögötti biztosíték kerül lehívásra, így egyazon forrás több esetben is felhasználható. A 2007-13-as időszak során alkalmazott, jellemzően 20%-ban meghatározott kötelezettségvállalási rátából kiindulva ezért a garancia és viszontgarancia eszközökkel elérhető tőkeáttétel 6,25-szörös59. Kötelezettségvállalási ráta

Tőkeáttétel

10%

12,50

15%

8,33

20%

6,25

25%

5,00

30%

4,17

20. táblázat: Tőkeáttételre vonatkozó kalkuláció a Garanciatermék esetén Forrás: Deloitte számítás

59

1 millió forintos hitel esetén 800 ezer forintig nyújtható kezességvállalás; 20%-os kötelezettségvállalási ráta esetén ez 160 ezer forintos kötelezettségvállalást jelent – azaz 160 ezer forintos kötelezettségvállalással 6,25-szörös, 1 millió forintos forrást juttat el a kedvezményezetthez a program

51

2016.04.01.

5.1.3.

Tőkeáttétel a kockázati tőke esetében

A 2007-2013-as JEREMIE program során az EU források magánpiaci közvetítők beiktatásával jutottak el a végfelhasználókhoz. Előbbiek rendelkeztek a megfelelő szakembergárdával, infrastruktúrával és tapasztalattal a potenciális célközönség eléréséhez, illetve ahhoz, hogy a célközönség a forrásokat hatékonyan használja fel. A tranzakciókba magánbefektetők is be lettek vonva, ezzel jelentősen megnövelve a kihelyezhető összeget, egyúttal a tőkeáttételt. A magántőke és EU-s források együttes bevonása esetén megjelenő tőkeáttételére vonatkozó számításunkat az alábbi táblázat mutatja be. Különböző szcenáriókat vázoltunk fel a magántőke arányának teljes kihelyezésre kerülő összegen belüli változtatásával. Keretösszeg (egység)

Magántőke aránya (%)

Magántőke értéke (egység)

Várhatóan kihelyezésre kerülő összeg magántőkével együtt (egység)60

Hozzájárulás értéke/Tőkeáttétel

100

10%

11

111

1,11

100

40%

67

167

1,67

100

60%

150

250

2,50

21. táblázat: Tőkeáttételre vonatkozó kalkuláció a magántőke befektetés arányában Forrás: Deloitte

A tőkeáttétel vonatkozásában érdemes kiemelni a támogatott kockázati tőkeprogramok egy további hozzáadott értékét: az elmúlt évek tapasztalatában a magánbefektetői forráskihelyezés aktivitásának emelkedése időben egybeesett a JEREMIE alapok megjelenésével, jelentős részük valószínűsíthetően nem – vagy csak korlátozottan – jelent volna meg a kínálati oldalon a programok elindulásának hiányában. Iparági szakértők arra is rávilágítottak, hogy a hazai piacon számos olyan vállalkozás található, amelyek forrásigénye (jellemzően 100 millió Ft) meghaladja az üzleti angyalok elsődleges célcsoportját, viszont még nem éri el kockázati tőkealapok preferált befektetési szintjét (200-400 millió forint). Ennek ellenére számos esetben ilyen társaság finanszírozásába is beszállnak utóbbiak.

5.2

Kvalitatív elemzés

A K+F+I területen támogatott pénzügyi eszközök alkalmazása önmagában hozzáadott értékkel bír célcsoportjából kifolyólag, valamint számos további speciális elvárást szolgál a Módszertan alapján. 61 -

A bizonytalan kimenetelű kutatásoknak gyakran nincsen közvetlen kereskedelmi értéke, és eredményük potenciális alkalmazhatósága kérdéses. Mindezért igény mutatkozik olyan áthidaló, pénzügyi eszközökkel megvalósuló finanszírozásra, amely az egyes kutatási eredmények piacra jutását segíti elő. A pénzügyi eszközök így a kutatás és piac közötti szakadék áthidalását tehetik lehetővé. A K+F+I projektek támogatása minden bizonnyal pozitív hatást gyakorolhat más EU célkitűzésekre is. A kutatási tevékenységek és azok eredményeinek kereskedelmi hasznosításának támogatásával az egész ellátási lánc támogatása is megvalósulhat, megteremtve a kedvező környezetet az egyetemek, kutatóközpontok, szakmai szervezetek és vállalatok közötti együttműködések, valamint klaszterek létrehozásához.

-

A források elősegíthetik a határon átnyúló K+F+I együttműködések és koordinációs hálózatok kialakítását, növelve a kutatási erőforrások kapacitását, erősítve az európai kutatási térséget az Európa 2020 célkitűzéseinek megfelelően.

-

A pénzügyi eszközök segítségével lehetőség nyílik a kutatási infrastruktúrák támogatására, mely nem csak a létesítményeket, hanem a humán és tudás-tartalmú erőforrásokat is magában foglalja. A kutatási infrastruktúra támogatásán keresztül olyan kutatási tevékenységek is megvalósulhatnak, melyek korábban a kapacitás- és forráshiány miatt nem. Minderre jó példa a

A táblázat azzal a hipotetikus szcenárióval számol, hogy a várhatóan kihelyezésre kerülő összegek esetében 100%-os közvetítés valósul meg, azaz eltekint az egyéb költségektől (pl. alapkezelő díj). 61 European Commission Ex-ante assessment methodology Volume II. 60

52

2016.04.01.

nyitott laboratórium koncepció. -

5.2.1.

A támogatások segítik az Európai Stratégiai Technológiai Terv céljainak elérését. A K+F+I projektek támogatása és az alacsony széndioxid-kibocsátású technológiák közötti szinergia is könnyen tetten érhető.

Önálló hitel, kombinált hitel és garanciaeszköz kvalitatív elemzése

A refinanszírozott hiteltermék, a garanciával (viszontgaranciával) támogatott hiteltermékek, valamint a kombinált eszközök alkalmazása mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a korábbi fejezetekben feltárt piaci korlátokat és elégtelenségeket kezeljék többek között a normál piaci körülmények között hitelképtelen, de életképes K+F+I projektek támogatásával. Az egyes konstrukciók a lebonyolítási folyamatban és az egyes eszközök hozzáadott értékében térnek el egymástól, melynek eredményeként eltérő minőségi hatásokat gyakorolnak. Az önálló hitelterméket és a garanciaeszközt figyelembe véve megállapítható, hogy a konstrukciók között a tőkeköltség, kockázati prémium és a forrásköltség tekintetében van különbség, feltéve, hogy az ügyfél felőli oldalon azonos terméket kínálunk. A teljes támogatási rendszert vizsgálva – a tervezett pénzügyi közvetítők által üzemeltetett értékesítési hálózat mellett – a közvetlen tőkeáttétel nem releváns, azonban a visszafizetett források aránya magasabb, melyek a későbbiekben újabb forráskihelyezésekre adnak lehetőséget; velük kapcsolatban az 1303/2013/EU rendelet fogalmaz meg előírásokat a felhasználásra vonatkozóan62. A garanciaeszköz esetén a fel nem használt garancia használható ismét, mellyel sokkal jelentősebb tőkeáttétel érhető el. -

A termékek a K+F+I projektek esetében elsősorban a piachoz közeli fázishoz illeszkednek leginkább. Mivel a projektek előkészítése és kivitelezése jellemzően hosszabb időt vesz igénybe, a hosszú türelmi idő növeli a projektek hatékonyságát. A hosszú türelmi idő azon vállalatok esetében jelentkezhet speciális hozzáadott értékként, amelyek nem állandó tevékenységként végzik a K+F+I-t, hanem a technikai lehetőségeikhez mérten, időszakosan követik az innovatív trendeket, illetve valósítanak meg K+F+I projekteket.

-

A garanciaeszköz megoldást nyújthat különösen azon vállalatok esetében, amelyek nem rendelkeznek megfelelő fedezettel a hiteltermékek igénybevételéhez; segítségével olyan K+F+I projektek valósulhatnak meg, amelyek eddig forráshiány és a banki konstrukciók jellemzőiből adódóan nem realizálódtak.

A vissza nem térítendő támogatással kombinált hiteltermék értékesítési rendszere esetében tőkeköltség, kockázati költség és forrásköltség nem merül fel, azonban a hiteltermékhez kapcsolódó működési költség mellett további OPEX elemek jelennek meg. A teljes támogatási rendszer szintjén, a kombinált hiteltermék esetén a tőkeáttétel nem releváns, visszafizetett forrásokra kizárólag a hitel komponensből lehet számítani, emellett az értékesítési rendszerben a hitel láb valamennyi kockázata az Alapok Alapjára hárul. -

A kombinált termékek különösen azon vállalatok számára jelenthetnek érdemi támogatást, amelyek kockázatos kutatást szeretnének megvalósítani. A kutatási eredmény hasznosíthatóságának bizonytalansága miatt a vállalatok a kockázatosabbnak ítélt K+F+I projektjeiket kevésbé fogják megvalósítani, mivel az a vállalat létét fenyegetheti. A pénzügyi forrásokhoz kombinált vissza nem térítendő elem azonban – minden más pénzügyi eszköznél nagyobb eséllyel – megteremtheti a lehetőséget arra, hogy a vállalatok belevágjanak a magas kockázatú kutatásokba is.

A fenti eszközök alkalmazása egyben hozzájárul ahhoz, hogy olyan, az Európa 2020 célkitűzéseket megvalósító projektek valósuljanak meg, amelyek nemzeti és nemzetközi szinten is hozzáadott értékkel bírnak.

Az elszámoltathatósági időszak végéig (44. cikk): a) további beruházások ugyanazon vagy más pénzügyi eszköz révén egy prioritás keretében megállapított egyedi célkitűzéseknek megfelelően; b) adott esetben elsőbbségi javadalmazás fizetése a magánbefektetők vagy a piacgazdasági elven működő, közszférához tartozó befektetők számára; c) adott esetben a pénzügyi eszköz felmerült irányítási költségeinek visszatérítése és az irányítási díjak kifizetése. Az elszámolási időszak végét követően (45. cikk): a felhasználás a programok céljaival összhangban történik ugyanazon vagy más pénzügyi eszközök keretében, amennyiben a piaci feltételekről készülő értékelés igazolja az adott beruházás, támogatás szükségességét a továbbiakban is. 62

53

2016.04.01.

5.2.2.

Kockázati tőke kvalitatív elemzése

A multiplikátor hatás két szinten jelenik meg a forrásnyújtási tevékenység folyamatában: először a közvetítők, majd az egyes cégek vonatkozásában. A tőkebefektetés multiplikátor hatása a végső kedvezményezett szintjén az, hogy a vállalkozás számára nyújtott tőke a cég tőkefelszívó képességét is növeli. A multiplikátor hatás tekintetében a Deutsche Bank 2010.évi elemzésében 14 európai ország és az USA adatait vizsgálta 20 éves időtávban (1989-2009) és erős, pozitív korrelációt mutatott ki a kockázati tőkeberuházások és a gazdasági növekedés között. A legnagyobb hatást a magvető és kezdeti befektetések generálták. Az eredményeket számszerűsítve hangsúlyozták, hogy a kockázati tőkebefektetések volumenének a GDP 0,1%-ra rugó változásával a GDP 0,3%-os növekedése jár, ami azt sugallja, hogy minden kockázati tőkébe fektetett forrás háromszorosan térül meg. Ha a tőkefinanszírozás jellegzetességeit a vállalkozások számára legnépszerűbb adósságfinanszírozási eszközzel, a beruházási hitellel szembeállítva vizsgáljuk, azt látjuk, hogy különböző típusú és életszakaszban levő vállalkozásokra koncentrálnak és más a kockázat megoszlása az ügyletben részt vevő szereplők között. A kockázati tőke esetében a befektető nem pénzügyi jellegű támogatása kiemelt hozzáadott értékkel bír, mivel a kedvezményezett gyakran nem csupán pénzügyi forrást, hanem szakmai kompetenciát és támogatást is kap. A szakmai szempontok beemelése a kockázati tőke kihelyezésének folyamatába növeli a forrás hatékony felhasználását.

5.3

Más támogatásokkal való konzisztencia vizsgálata

5.3.1.

Vissza nem térítendő támogatások

A K+F+I projektek számára a vissza nem térítendő támogatások jelentették a 2007-13-as időszak során az elsődleges finanszírozási forrást, és a 2014-20-as időszak során kiemelt szerepük a kutatás-fejlesztési projektet tervező vállalatok körében biztosan megmarad. Jelen fejezet ugyanakkor a pénzügyi eszköz forrásokra koncentrál; az elérhető K+F+I vissza nem térítendő forrásokat részletesen a 15. fejezet mutatja be.

5.3.2.

Hiteltermékek

A kedvezményes önálló hiteltermék konstrukciókat - jelenlegi ismeretink alapján, a 2016-os időszaktól kezdődően – az alábbi táblázat összegzi. A táblázat felsorolja a konstrukciók jellemző paramétereit, majd megfogalmazza az Uniós eszköz tervezésekor szem előtt tartandó javaslatokat, elvárásokat. Vizsgált termékek

Vizsgált termékek jellemzői

Ajánlások az EU-s termékre

NHP 3. szakasz

NHP várhatóan kifut 2016-ban

A kifejezetten K+F+I támogatást megcélzó hiteleszköz elindulhat, 2016ig azonban kiemelt figyelemmel kell lenni az NHP projektportfoliójára, esetleges versenyre, tapasztalatokra K+F+I projektek támogatása, mint adott hitelcél, ezen belül a lehető legnagyobb rugalmasság biztosítása Tekintettel arra, hogy nagyvállalatok is támogathatóak a K+F+I hitelekből, magasabb hitelösszegkorlát piaci rést jelenthet Hosszú futamidő megtartása

Hitelcél: kizárólag új beruházások finanszírozása 3 millió - 1 milliárd Ft közötti KKVkihelyezések

Refinanszírozási hitel futamideje 10 év (meghaladó hitel esetén más banki forrásból) Maximum 2,5% kamatláb

Lehetőség kamatmarzs

szerinti

alacsony

54

2016.04.01.

Vizsgált termékek

Vizsgált termékek jellemzői

Ajánlások az EU-s termékre

Saját erő elvárás banki döntés alapján Egyéb tényezők: o az NHP II. pillére devizafinanszírozást nyújt exportőrök számára

Saját erő elvárások könnyítése Egyéb tényezők: o kockázatosabb K+F+I projektek megcélzása o plusz dokumentáció egyszerűsítése (jogszabályi korlátokon belül) o erőteljes, egységes országos marketingtevékenység Magasabb hitelösszegkorlát piaci rést jelenthet a K+F+I projektek esetében

EXIM Belföldi beruházási hitel63

Hitelösszeg: 10 millió Ft – 300 ezer euró / 10 millió Ft – 200 ezer euró

EXIM Belföldi forgóeszköz hitel

Egyedi futamidő / 6 hónap – 3 év közötti futamidő Hitelkamat: referencia alapkamatláb + felár Önerő: az elszámolható költségek 25%-a (beruházási hitel esetén) Hitelcél: tárgyi eszköz, immateriális javak beruházása / forgóeszköz beruházások Az igénylés feltétele legalább 2 lezárt gazdasági év

Széchenyi Forgóeszközhitel Széchenyi Folyószámlahitel Széchenyi Beruházási Hitel Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitel Széchenyi Támogatást Megelőlegező Hitel

Hitelösszegek: Forgóeszköz: 1-25 millió Ft Folyószámla: 0,5 – 50 millió Ft Beruházás: 1 – 50 millió Ft Önerő Kiegészítő: 0,5 – 50 millió Ft Támogatást Megelőlegező: 0,5 – 50 millió Ft Futamidő: Forgóeszköz: 1-3 év Folyószámla: 1+1 év Beruházás: 1 – 10 év Önerő Kiegészítő: 1 – 10 év Támogatást Megelőlegező: 0,5 – 1-5 év Kamatozás alapja: változó referencia kamatláb + felár

Konstrukcióhoz igazodó futamidők Változó kamatbázis alkalmazása, lehetőség szerinti alacsony kamatfelár Önerő elvárás mérséklése K+F+I projektcél adott, azon belül rugalmasság biztosítása (pl. hasonló hitelcélok) Működésre vonatkozó elvárás rugalmas kialakítása, különösen korai/startup vállalatok elérésére Célcsoportra és hitelösszegre való tekintettel vélhetően nem konkurens termékek

Állami garanciadíj támogatással Saját erő: az összköltség min. 20%-a (Beruházási és Önerő Kiegészítő Hitel esetén) 22. táblázat: Államilag támogatott egyszerű hitelkonstrukciók és az EU hiteltermék paramétereinek összevetése Forrás: Deloitte

Az előirányzott pénzügyi eszköz bevezetésekor, az elérhető kedvezményes konstrukciókkal való összeegyeztethetőség érdekében az előzőekben bemutatott hitelprogramok által nem lefedett területek, azaz a kockázatosabb K+F+I projektek finanszírozása, magas összegű hitelcélok elérésének biztosítása javasolt. Ennek alátámasztására szolgálnak a pénzügyi eszköz kialakítását támogató, fenti táblázatban megfogalmazott javaslatok. Annak érdekében, hogy az államilag támogatott és az EU támogatású konstrukciók a piacon ne egymás versenytársakként jelenjenek meg, egyeztetések és folyamatos monitoring javasolt. Fontos azonban megjegyezni, hogy a tervek szerint az NHP 3. szakasza 2016 decemberében lezárul, így az új, Európai Unió által támogatott pénzügyi eszköz alkalmas lehet az NHP megszűnésével kialakuló finanszírozási igények kielégítésére.

63

A paraméterek közül a / jel előtti jellemző a belföldi beruházási hitelre, míg az azt követő a forgóeszköz hitelre vonatkozik

55

2016.04.01.

5.3.3.

Garanciatermékek

A garanciatermékek kínálata meglehetősen széles, a feltüntetett garancia díjak maximális mértéke 2,3%, ám amennyiben állami támogatás is megjelenik a garanciadíjban, akkor jellemzően 1% alatti díjak érhetőek el. Kiugró példát nyújt az Új Széchenyi Viszontgarancia ahol a garanciadíj a garantált összeg 0,3%-ának felel meg. A garanciatermékek sikeres kialakításához érdemes megvizsgálni, hogy a végső kedvezmények mellett a banki, közvetítői oldalt hogyan lehetne minél inkább az EU-s termék igénybe vételére ösztönözni. Ez különösen a támogatandó projektek K+F+I tartalmának biztosítása miatt lesz fontos, hiszen a közvetítők már a 2007-13-as ciklusban is jelentősnek ítélték meg az EU által társfinanszírozott garanciatermékek adminisztrációs terheit – különösen a konkurens, állami viszontgaranciával rendelkező termékekhez képest. Hasonló okok miatt nem került végül bevezetésre Magyarországon az InnovFin termék sem. A kamat szempontjából megtestesülő nagyobb rugalmasság a közvetítők számára vonzó lehet, ám biztosítani kell azt, hogy a garancia eszközzel elért előnyök haszonélvezői a végső kedvezményezettek legyenek. A hitelgarancia- és portfóliógarancia programok keretében egyaránt igaz, hogy a garancia szervezetek a garantált követelés maximum 80%-ára vállalhatnak kezességet. Tekintettel arra, hogy e paraméter érzékenyen érinti a termék vonzerejét és az iránta megnyilvánuló keresletet, a maximális, 80%-os garanciavállalás kihasználása érdemes. A korábbi programozási időszakban valamint a 2014-2020-as időszakban is igaz, hogy a vállalt garanciák után 100% viszontgarancia van érvényben. Az állami viszontgarancia 2015-ben 85%-os volt, azonban a 2014/2015. (XII.29.) Korm.határozat a banki hitelezés ösztönzésének irányairól tartalmazta, hogy 2016. március 31-ig meg kell vizsgálni az állami viszontgarancia mértékének 85%-ról 100%-ra történő emelésének jogi és költségvetési feltételeit. Ennek megfelelően az állami viszontgarancia mértéke 2016ban 100%-os, azaz eltűnt a különbség az EU-s eszközök és az államilag viszontgarantált eszközök között. Az EU-s konstrukció vonzerejét a kapcsolódó adminisztratív, dokumentációs kötelezettségek (jogszabályi korlátok által engedett mértékig történő) mérséklésével, támogatásával lehetne fokozni. Pénzügyi közvetítői szempontból hozzáadott értéket jelenthet az is, ha az – esetlegesen felmerülő – informatikai fejlesztések költségeihez támogatásban részesülnek.

5.3.4.

Kockázati tőkeprogramok

Az EU által finanszírozott egyéb eszközökkel összevetve (hitelezés, garanciatermékek) a kockázati tőkeprogramok esetében azt látjuk, hogy a forrás felhasználóinak köre eltér a többi eszközétől: elsősorban a magas kockázattal rendelkező, életciklusuk korai fázisában levő, de alapvetően gyors növekedésű vállalatok veszik igénybe a finanszírozásnak ezt a módját, elsősorban azért, mert nem rendelkeznek megfelelő fedezettel egyéb források, például hitel igénybevételéhez. Az Európai Bizottság Access to Finance című 2014-es felmérése is rávilágít arra, hogy az európai vállalatok hitelek iránti keresletét a hitelezők által elvárt fedezetek részleges, illetve teljes hiánya hátráltatja. A kockázati tőke, mint forrásnyújtó tevékenység jellemzője, hogy a jelentős kihelyezett finanszírozási összeg mellett – a hosszú távú sikeresség érdekében – szakértői iránymutatást is nyújt, amelyet az egyéb elérhető EU-s források jellemzően nem mondhatnak el magukról. A beruházott tőkéjükért és knowhow-jukért cserébe pedig részesedést kapnak az adott vállalkozásban a befektetők és mind az operatív, mind a stratégiai döntéshozatalba bekapcsolódnak. A bemutatott fenti megkülönböztető ismérvekből látható, hogy bár a források célközönségének van közös halmaza, alapvetően kevés az olyan vállalkozás, amely mindkét finanszírozási formát igénybe tudja venni. Amennyiben adott cég képes mindkét forrás igénybe venni, úgy az mindkét finanszírozó számára előnyös: a kockázati tőkebefektető számára azért, mert a hitel több felhasználható forrást jelent, a hitelnyújtó számára pedig azért, mert a kockázati tőkebefektetés megnöveli a vállalkozás saját tőkéjének összegét, amely nagyobb biztonságot ad számára. A kockázati tőkebefektetések jelentős hányada európai uniós források bevonásával valósul meg, de egyre aktívabb az állami szerepvállalás is. Az alábbi táblázatban három, állami finanszírozással megvalósuló

56

2016.04.01.

alap, a Corvinus Kockázati Tőkealap-Kezelő Zrt. (a továbbiakban: CKTA), a Széchenyi Tőkealap-Kezelő Zrt. (a továbbiakban: SZTA) és az Informatikai Kockázati Tőkealap-Kezelő Zrt. (a továbbiakban: IKTK) legfőbb jellemzőit foglaljuk össze – összevetve a JEREMIE alapokkal: CKTA

SZTA

IKTK

JEREMIE alapok

Tulajdonosi viszonyok

MFB csoport tagja, 100%-os tulajdona

Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 100%-os tulajdona

Regionális Fejlesztési Holding Zrt. (MFB Csoport tagja) 100%-os tulajdona

magánbefektetők64, MFB

Finanszírozás típusa

mikrohitelek, fejlesztési hitelek, tőkebefektetések

tőkebefektetések

tőkebefektetések

tőkebefektetések

Finanszírozás célcsoportja

kezdeti fejlettségi stádiumban levő, magas növekedési potenciállal rendelkező, innovatív KKV-k, akik jellemzően alkalmatlanok hitelekből történő forrásbevonásra

magyar tulajdonú KKV-k, külön figyelem az innovatív tevékenységek támogatására elmaradott régiókban és hagyományosan hazai iparágakban

informatikai és távközlési szektorban tevékenykedő, működésük korai fázisában levő KKV-k

innovatív, nagy hozzáadott értékű, kezdeti vagy korai fázisban lévő társaságok

Befektetések időtartama

jellemzően 5 év

jellemzően 5 év

n/a

jellemzően 4-6 év

Alapok

MFB Innovációs Tőkealap (5 milliárd Ft)

Széchenyi Tőkebefektetési Alap65 (14 milliárd Ft)

Korábban:

28 kockázati tőkealap

MFB Növekedési Tőkealap (8,9 milliárd Ft) MFB Zöldgazdaság Tőkealap (5,5 milliárd Ft)

MFB Informatikai Kockázati Tőkealap ELAN European Tőkealap Beolvasztásra kerültek az MFB Zöldgazdaság Tőkealapba.

23. táblázat: Állami finanszírozással megvalósuló tőkealapok legfőbb jellemzői (CKTA, SZTA, IKTK, JEREMIE) Forrás: Deloitte

A közvetítői szinten nem azonosítható kiszorítási hatás az állami és a JEREMIE alapok között: a JEREMIE program megjelenése előtt piacon levő szereplők a program megjelenése után is pályázhattak forrásokra, és helyzetüket jelentős mértékben megkönnyítette a piacon megjelenő új és olcsó forrás, továbbá szakmai tapasztalatuknak köszönhetően kedvezőbb helyzetben voltak az alapkezelők között újonnan megjelenő szereplőkhöz képest. Állami alapkezelő megszűnésére szintén nem volt példa a JEREMIE program megjelenését követően.

A co-investment struktúra esetében 100%-ban EU-s pénzből kerül lejegyzésre az alap, míg a közös alap struktúrában 70%ban EU-s forrásokból, míg 30%-ban magántőkéből. Egy kockázati tőkealap lejegyzett tőkejegyekből áll, amelyeknek vannak tulajdonosai (pl.: a magyar állam, alapkezelők), az alapkezelők pedig zártkörűen működő részvénytársaságok, melyek részvényeit bárki tulajdonolhatja, de nem szükséges, hogy egy alap tőkejegyeinek tulajdonosi struktúrája megegyezzen az azt kezelő társaság tulajdonosi struktúrájával. 65 EU-s forrásból, 7 Regionális Fejlesztési Operatív programból finanszírozva, összesen 14 milliárd forintból került felállításra. 64

57

2016.04.01.

Amíg a JEREMIE kockázati tőkebefektetési alapok elsődleges célcsoportjai a nagy növekedési potenciállal rendelkező innovatív startupok, addig az állami finanszírozást is felhasználó alapok a hagyományos iparágakban működő vállalkozásokat is támogatják (pl. SZTA). Felfedezhető bizonyos fokú átfedés a célcsoportok között, de a CKTA, SZTA és IKTK alap által kezelt tőke az iparági szakértők véleménye szerint önmagában nem lenne képes kielégíteni a keresletet, így mindkét finanszírozási konstrukció létjogosultsága indokolt. A lehetséges kiszorítási hatást tovább csökkenti az a tény, hogy a JEREMIE program forrásai többnyire a kevésbé fejlett, KMR-en kívüli régió számára voltak elérhetőek, míg az állami forrásokból finanszírozott kockázati tőkealapok tőkekínálata a fővárosi gazdasági társaságok forráshiányát tudja csökkenteni. Az új programidőszak tervezésekor megfontolandó a JEREMIE kiírás még inkább rugalmasabbá tétele a feltételekben elvárt K+F+I tartalom miatt.

5.3.5.

Összegzés

A fejezetben valamennyi vizsgált pénzügyi eszközre vonatkozóan összegyűjtöttük az elérhető kedvezményes konstrukciókat, hogy javaslatokat fogalmazhassunk meg az Európai Unió által támogatott eszközök kialakítására vonatkozóan. Bár elmondható, hogy az aktuális termékkínálaton K+F+I specifikus termék nem található, ezek az eszközök nem zárják ki az ilyen célú projektek finanszírozását, ezért érdemes figyelembe venni őket a tervezés során, hogy a K+F+I célú eszközök elérhessék a kívánt hozzáadott értéket. Az egyszerű hiteltermék kialakítása során az alábbi ajánlásokat érdemes szem előtt tartani: 

 



A hitelösszeget viszonylag széles terjedelemben érdemes megállapítani annak érdekében, hogy az alacsonyabb minimum lehetővé tegye kisebb vállalkozások programba való bekapcsolódását is, míg a magasabb hitelösszegből komplex beruházások is megvalósíthatóak legyenek. A K+F+I hitelekhez kapcsolódóan hosszabb lejárattal javasolt finanszírozási forrásokat nyújtani. A hitelkamat szintjének meghatározásakor bár felmerül a kockázatosabb K+F+I projektek kockázati felárral történő árazása, ugyanakkor nem érdemes a piacon elérhető termékek kondícióit meghaladni. A K+F+I hiteltermék sikeréhez szintén fontos a fedezeti, biztosítéki elvárások alacsony szinten rögzítése, ami lehetővé tenné olyan K+F+I projektek finanszírozását, melyek a megfelelő fedezetek hiányában egyáltalán nem, vagy nem elégséges mértékben jutnak forrásokhoz.

Az elérhető államilag támogatott garanciaterméket vizsgálva kiderült, hogy a kapcsolódó garanciadíj jellemzően 1% alatti. Banki közvetítő szempontjából jelenleg az EU-s termék azzal az előnnyel bír, hogy 100%-os viszontgaranciával jár, szemben a 85%-os állami viszontgaranciával. Jelenleg folyik az állami viszontgarancia 100%-ra emelésének vizsgálata, ennek megvalósítása esetén az EU-s konstrukció hasonló terméket kínálna szigorúbb feltételrendszer és dokumentációs előírások mellett. Mindenképpen figyelembe kell venni az EU-s garanciaeszközhöz kapcsolódó adminisztratív, dokumentációs kötelezettségek mértékét, illetve a közvetítő intézmények maximális támogatása, beleértve az IT fejlesztések költségeihez való hozzájárulást is. Jelentős szerep hárul az EU-s garancia kihelyezés ösztönzésében a kapcsolódó banki folyamatok könnyítésére. A fenti akadályok különösen hátráltathatják a K+F+I célú projektek programba vonását, kockázatos jellegükre való tekintettel – ami pedig különösen indokolná garanciatermékek bevezetését. A kockázati tőkéhez kapcsolódóan a 2014-2020-as programozási időszakra vonatkozóan megfogalmazódott javaslatként a JEREMIE kiírás rugalmasabbá tétele (ld. még: 18.2, 18.3.4 fejezet).

5.4

Állami támogatási szabályok betartása

Az Európai Strukturális és Beruházási Alapok költségvetéséből származó közforrások terhére nyújtott támogatások állami támogatásnak minősülnek, amennyiben teljesülnek az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek. Ennek következtében az állami támogatási szabályoknak való megfelelés elemzése a pénzügyi eszközök vizsgálata során kiemelten fontos.

58

2016.04.01.

Az Irányító Hatóság álláspontja szerint – aki a 1018/2016. (I.22.) Korm. határozat alapján a kidolgozott pénzügyi eszköz termékek jóváhagyója minden esetben – az OP-k megvalósítása során csak olyan pénzügyi eszköz termékeket szabad meghatározni, melyek notifikációs eljárás nélkül bevezethetőek. Egy notifikációs eljárás legalább fél – de adott esetben másfél – évig elhúzódhat, ami a 2014-20-as időszak pénzügyi eszközeire vonatkozóan a jelenlegi időzítési tervet figyelembe véve további nem kívánt, és ezért elkerülendő időbeni csúszást eredményezne. Ennek egyik lehetősége az általános csoportmentességi rendelet (651/2014/EU rendelet, ÁCSR) jogcímeinek alkalmazása: Amennyiben ugyanis egy támogatási intézkedés megfelel az ÁCSR-ben foglalt feltételeknek, akkor az – annak ellenére, hogy az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül – mentesül az EUMSZ 108. cikk (3) bekezdése szerinti előzetes bejelentési kötelezettség alól, és az tagállami hatáskörben végrehajtható. Az ÁCSR jogcímei közül az alábbiakban bemutatjuk a kutatás-fejlesztési jogcímeket és a kockázatfinanszírozási jogcímet; a további ÁCSR-jogcímek, illetve az állami támogatási szabályok részletes bemutatását a 16. fejezet tartalmazza. Kutatás-fejlesztési jogcímek Az általános csoportmentességi rendelet többek között az alábbi támogatási kategóriák esetében tekint el a notifikációs eljárástól, abban az esetben, ha a támogatás a vonatkozó rendelkezéseknek megfelel. 66 

Kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás: A támogatás alapkutatásra, alkalmazott kutatásra, kísérleti fejlesztésre és megvalósíthatósági tanulmány készítésére fordítható. A támogatás intenzitás, melyet az elszámolható költségek arányában határozunk meg, a tevékenységek jellegétől függően változik: alapkutatás esetén 100%, ipari kutatás esetén 50%, kísérleti fejlesztés esetén 25%, míg megvalósíthatósági tanulmány készítése esetén 50%. A támogatás intenzitása a vállalatméret függvényében és hatékony együttműködés megvalósítása esetén tovább növelhető.



Innovációs klaszterre nyújtott támogatás: A támogatást kizárólag klasztert működtető szervezet kaphat. A támogatás formája lehet beruházási (immateriális és tárgyi eszközök költsége) valamint működési támogatás (max. 10 év: személyi jellegű és adminisztratív költségek). A klaszter irodaterületéhez, létesítményeihez és tevékenységeihez több felhasználó számára, piaci áron, hozzáférést kell biztosítani. Ugyanakkor lehetőség van arra, hogy a beruházási költségeket legalább 10%-ban finanszírozó vállalkozások kedvezményes áron férjenek hozzá a szolgáltatásokhoz. A támogatási intenzitás az elszámolható költségek 50%-a, mely földrajzi elhelyezkedés alapján növelhető.



KKV-knak nyújtott innovációs támogatás: A támogatás intenzitása az elszámolható költségek 50%-a, melyek lehetnek: szabadalmak és egyéb immateriális javak megszerzésének, érvényesítésének és védelmének költségei; kirendelt magasan képzett munkaerő költségei valamint innovációs tanácsadás és támogató szolgáltatások költségei. Ez utóbbi elszámolható költség esetében a támogatási intenzitás 100%-ra növelhető, amennyiben bármely 3 éves periódus alatt az erre elszámolt teljes összeg nem haladja meg vállalkozásonként a 200 000 eurót.



Eljárási és szervezési innováció támogatás: A támogatás nyújtható nagyvállalatok számára is, amennyiben ténylegesen együttműködik KKV-val és az összes elszámolható költségek legalább 30%-át az együttműködő KKV-k viselik. Az elszámolható költségek közé a személyi jellegű ráfordítások; az eszközök, berendezések, épületek és földterületek költségei a projekt való használatuk mértékéig és idejére; szerződéses kutatás, megvásárolt ismeretek és szabadalmak költségei; illetve az általános és egyéb működési költségek. A támogatási intenzitás nagyvállalat

További jogcím, ami a felsorolásban nem szerepel (mert ennek a jogcímnek Magyarországon jellemzően csak az egyetemi kutatóhelyek felelnek meg), a Kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás: A támogatás gazdasági tevékenységek folytatására használt kutatási infrastruktúra megépítéséhez vagy korszerűsítéséhez használható fel. Amennyiben az infrastruktúrát gazdasági és nem gazdasági tevékenységre is használják, úgy elkülönítetten kell nyilvántartani a bevételeket és költségeket. Az infrastruktúrát hozzáférhetővé kell tenni több felhasználó számára, amelyért piaci árat kell felszámítani. Ugyanakkor lehetőség van arra, hogy a beruházási költségeket legalább 10%-ban finanszírozó vállalkozások kedvezményes áron férjenek hozzá az infrastruktúrához. A támogatási intenzitás az elszámolható költségek 50%-a, melyek immateriális javak és tárgyi eszközökre irányuló beruházási költségek lehetnek. 66

59

2016.04.01.

esetén maximum 15%, míg KKV-k esetén 50%-a az elszámolható költségeknek. 

A halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott kutatás-fejlesztési támogatás: A támogatást kizárólag kutató-tudásközvetítő szervezet kaphat, és nem foglalhat magában termékek előállításával, feldolgozásával vagy forgalomba hozatalával, kutatással össze nem függő közvetlen támogatást. A támogatás odaítélésének feltétele, hogy a K+F tevékenységnek az ágazat valamennyi vállalkozása szempontjából jelentőséggel kell bírnia, ezért a projekt megkezdése előtt közzé kell tenni a projektre vonatkozó adatokat. Mindezért az K+F tevékenység eredményét a vállalkozások számára legalább 5 évig hozzáférhetővé kell tenni az interneten. A támogatás intenzitása az elszámolható költségek max. 100%-a.

A támogatás nem haladhatja meg az általános csoportmentességi rendeletben meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy támogatási összeget, mely kategóriánként eltérő, illetve egyes esetekben növelhető (pl. vállalatméret). Kockázatfinanszírozási célú befektetések jogcím Az ÁCSR értelmében a kockázatfinanszírozási célú befektetés a támogatható vállalkozásoknak új befektetések céljából nyújtott tőke- és kvázi sajáttőke-befektetések, kölcsönök (lízing is), kezességvállalások, vagy ezek keveréke. Mindezért külön figyelmet érdemel az ÁCSR-ben meghatározott kockázatfinanszírozási támogatás, mely az alábbi feltételek mellett teszi lehetővé notifikációs eljárás nélkül kockázati tőke, kölcsön és kezességvállalás nyújtását KKV-k részére. Kockázatfinanszírozási

Tőkebefektetés

támogatás (ÁCSR 21. cikk)

Kvázisajáttőke-befektetés

Kockázatfinanszírozás összege

Kölcsön

Kezességvállalás

max. 15 millió EUR/támogatható vállalkozás -

kölcsön névértékét kell figyelembe venni

alapul szolgáló kölcsön névértékét kell figyelembe venni kezességvállalás max. az alapul szolgáló kölcsön 80%-a

Támogatható vállalkozás

KKV, amely tőzsdén nem jegyzett és az alábbi feltételek legalább egyikét teljesíti:   

semmilyen piacon nem működött még, első kereskedelmi értékesítéstől számított legfeljebb 7 éves működés, új termék- vagy földrajzi piacra való belépés céljából készített üzleti terv alapján az előző 5 évben elért átlagos éves árbevétele 50%-át meghaladó célú befektetést igényel. KKV, amely nem teljesíti a fenti feltételeket, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:  1407/2013/EU rendeletben foglaltaknak megfelel,  csak a támogatható vállalkozásokra, a kiegészítő befektetésre, a kockázatfinanszírozás összegére és a magánbefektető arányára vonatkozó feltételek nem teljesülnek  összesített magánbefektetői részvételi arány eléri a finanszírozás 60%-át Támogatás célja



Kockázatfinanszírozás



Kiegészítő befektetés, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül: o o o





Független magánbefektető bevonásának

minimális

támogatás mértéke max. 15 millió EUR eredeti üzleti terv tartalmazza a kiegészítő befektetés lehetőségét nincs kapcsolódó vállalkozás, vagy ha igen, az új entitás vonatkozásában teljesülnek a KKV fogalom meghatározás feltételei Kiváltási tőke,  Intézkedés eredményeképpen olyan befektetés amennyiben a valósul meg, amely a támogatás elmaradása esetén befektetések nem, illetve csak korlátozott vagy eltérő módon valamennyi valósult volna meg fordulójában min. 50%nak megfelelő új tőkét is bevonnak Likviditási célra a pénzügyi közvetítő tőke hozzájárulásainak és lejegyzett, de be nem fizetett tőkéjének max. 30%-a fordítható

10%:



vállalat egyetlen piacon sem hajtotta még végre első kereskedelmi értékesítését

60

2016.04.01.

Kockázatfinanszírozási

Tőkebefektetés

támogatás (ÁCSR 21. cikk)

Kvázisajáttőke-befektetés

mértéke

40%:

(támogatható

vállalat az első kereskedelmi értékesítéstől számított legfeljebb 7 éve működik



    

új termék- vagy földrajzi piacra való belépés céljából készített üzleti terv alapján az előző 5 évben elért átlagos éves árbevétele 50%-át meghaladó célú befektetést igényel VAGY több, mint 7 éve működő vállalkozás kiegészítő befektetése esetén Pénzügyi közvetítőkön keresztül kell végrehajtani Nyílt, átlátható és megkülönböztetéstől mentes eljárás útján kell kiválasztani Nem tehető különbség székhely vagy bejegyzésük tagállama szerint Befektetés jellegével objektívan indokolható kritériumok támaszthatóak Piaci alapon kell irányítani



Pénzügyi közvetítők jogszabály alapján történő létrehozása



Átvilágítási folyamatról történő rendelkezés

60%:

szintjén)



Pénzügyi közvetítő

Finanszírozási

Kezességvállalás

 vállalkozás

vagy pénzügyi közvetítő

Kölcsön

döntések

nyereségorientált jellege

 

o

üzleti szempontból megalapozott beruházási stratégia

o

kockázatdiverzifikációs politika

Életképes üzleti tervre alapozott finanszírozás

Világos

és reális kilépési stratégia Az államot terhelő első veszteség mértéke max a teljes befektetés 25%-a, ha a veszteségmegosztás aszimmetrikus



Tagállamot terhelő teljes veszteség a portfólió max. 25%-a  Portfólió várt veszteségét fedező kezességvállalás díjmentesen nyújtható  Portfólió váratlan veszteségét fedező kezességvállalás piackonform kezességvállalási díj ellenében nyújtható  Egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható Támogatáshalmozódás  Egyéb, nem azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással a legmagasabb vonatkozó finanszírozás határértékéig halmozható 24. táblázat: KKV-kockázatfinanszírozású támogatásának egyes feltételei az ÁCSR-ben Veszteség mértéke

Forrás: ÁCSR

A tőkebefektetések esetében az új ÁCSR pl. a tőkealapok tekintetében több területen kitágította a támogatási kereteket. Bővült többek között az egy végső kedvezményezett számára odaítélhető tőke nagysága: az ÁCSR 22. cikk szerint a korábbi 300 ezer euróval szemben most már 1,6 millió euró fektethető be magvető életszakaszban levő társaságba, míg az ÁCSR 22. cikk szerint a növekedési fázisú finanszírozásnál a 12 hónap alatt kihelyezhető forrás 1,5 millió euróról 15 millió euróra nőtt. További könnyítés, hogy öt év helyett hét év lett a bevonható kedvezményezettek felső korhatára. A magánbefektetői hozzájárulás mértéke 10 és 60 százalék között mozoghat a következő programidőszakban, továbbá a korai fázisú befektetések esetében alacsonyabb az előírt magántőke arány. Az ÁCSR 21. cikke rendelkezik továbbá a veszteségmegosztás szabályairól is, amelynek keretében kiemelésre kerül, hogy aszimmetrikus veszteségmegosztás esetén az állami befektetőt terhelő első veszteséget 25%-ban kell korlátozni. Kockázati tőke támogatási keretei Finanszírozás összege

Régi ÁCSR67 29. cikk évente 1,5 millió euró/vállalkozás

68

Új ÁCSR 21. cikk 15 millió euró/vállalkozás

A BIZOTTSÁG 800/2008/EK RENDELETE (2008. augusztus 6.) a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) 68 Évente 2,5 millió euró/vállalkozás 2010. december 31-ig a Bizottság közleménye (2009/C 83/01) ‒ Ideiglenes közösségi keretrendszer a finanszírozási lehetőségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban alapján. 67

61

2016.04.01.

Kockázati tőke támogatási keretei

Régi ÁCSR67 29. cikk

Új ÁCSR 21. cikk KKV, amely tőzsdén nem jegyzett és az alábbi feltételek legalább egyikét teljesíti: 



Támogatott területen található KKV és nem támogatott területen található kisvállalkozás esetén: o magvető tőke, o induló tőke, o növekedési tőke.



Nem támogatott térségben levő középvállalkozás: o magvető tőke, o induló tőke.

Támogatható vállalkozás

Finanszírozás formája

A befektetés legalább 70%-a sajáttőke- és kvázi sajáttőke kell legyen vállalkozásonként.

semmilyen piacon nem működött még,  első kereskedelmi értékesítéstől számított legfeljebb 7 éves működés,  új termék- vagy földrajzi piacra való belépés céljából készített üzleti terv alapján az előző 5 évben elért átlagos éves árbevétele 50%-át meghaladó célú befektetést igényel. KKV, amely nem teljesíti a fenti feltételeket, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:  1407/2013/EU rendeletben foglaltaknak megfelel,  csak a támogatható vállalkozásokra, a kiegészítő befektetésre, a kockázatfinanszírozás összegére és a magánbefektető arányára vonatkozó feltételek nem teljesülnek összesített magánbefektetői részvételi arány eléri a finanszírozás 60%-át  Kockázatfinanszírozás  Kiegészítő befektetés  Kiváltási tőke  Likviditási cél 10%: 

Független magánbefektető bevonásának minimális mértéke

50%69  nem támogatott térségben található kkvk esetében 30% 

kizárólag támogatott területen található kkv-k esetében

40%: 

60%: 

    Finanszírozási

o

döntések nyereségorientált

o o

jellege

o o o

Üzleti terv készítése, Világos és reális kilépési stratégia, Üzleti alapon történő irányítása az alapoknak: vezetők javadalmazása teljesítményhez kötött, alap célkitűzéseinek meghatározása, befektetések javasolt időzítésének meghatározása, magánbefektetők képviseltetik magukat a döntéshozatalban, legjobb gyakorlatok alkalmazása, prudenciális felügyelet.



 

vállalat az első kereskedelmi értékesítéstől számított legfeljebb 7 éve működik

új termék- vagy földrajzi piacra való belépés céljából készített üzleti terv alapján az előző 5 évben elért átlagos éves árbevétele 50%-át meghaladó célú befektetést igényel VAGY több, mint 7 éve működő vállalkozás kiegészítő befektetése esetén Pénzügyi közvetítők jogszabály alapján történő létrehozása Átvilágítási folyamatról történő rendelkezés o üzleti szempontból megalapozott beruházási stratégia o kockázatdiverzifikációs politika Életképes üzleti tervre alapozott finanszírozás Világos és reális kilépési stratégia

Az államot terhelő első veszteség mértéke max a teljes befektetés 25%-a, ha a veszteségmegosztás aszimmetrikus.

Veszteség mértéke

Támogatáshalmozódás



vállalat egyetlen piacon sem hajtotta még végre első kereskedelmi értékesítését

Azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező támogatási intézkedések és azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatási intézkedések esetében: o amennyiben vállalkozás az első kockázatitőke-befektetés első három éve alatt támogatás iránti kérelmet nyújt be, akkor a vonatkozó támogatási

 

Egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható Egyéb, nem azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással a legmagasabb vonatkozó finanszírozás határértékéig halmozható

30% mindkét esetben 2010. december 31-ig a Bizottság közleménye (2009/C 83/01) ‒ Ideiglenes közösségi keretrendszer a finanszírozási lehetőségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban alapján. 69

62

2016.04.01.

Kockázati tőke támogatási keretei

Régi ÁCSR67 29. cikk

Új ÁCSR 21. cikk

határértékeket vagy maximális elszámolható költségeket általános jelleggel 50 %-kal, a támogatott területeken található vállalkozások esetében pedig 20 %-kal kell csökkenteni; e csökkenés nem haladhatja meg a kapott kockázati tőke teljes összegét. 25. táblázat: Kockázati tőke támogatási keretei a régi és új szabályozás szerint Forrás: Régi ÁCSR, új ÁCSR, Bizottság közleménye (2009/C 83/01)

63

2016.04.01.

6.

A pénzügyi eszközök révén bevonható potenciális további források

A magánberuházók érdekeltségének megteremtésére két alapvető módszer áll rendelkezésre.

6.1. „Pari passu” megközelítés Az ún. „pari passu” megközelítés szerint a finanszírozás során a magánbefektető fellépése valós gazdasági jelentőséggel bír, vagyis a magánberuházó a saját tőkéjével járul hozzá az EU-s hozzájárulással azonos kockázatvállalási szinten. Ha a magánszférabeli hozzájárulás mértéke jelentős, jó érdekeltségi szint érhető el. Természetesen a jelentős magán hozzájárulás feltételei függnek a különböző finanszírozási arányoktól és kockázat-megosztási kondícióktól. A vizsgált pénzügyi eszközök között kiemelkedik a garanciatermékek esetében jelentkező közvetítői forrásbevonás (ld. garantált hitel kihelyezése), valamint a kockázati tőkealapok felállítása esetén jelentkező magánfinanszírozás. Utóbbiaknál ráadásul multiplikátor hatásként jelentkezik a fentebb említett mentoring szerep, mely a pénzbeli forrásokon túl érdemi tovagyűrűző hatást tud elérni a céltársaságnál. További ösztönző hatás a magánbefektetők részéről, hogy tőkeáttételes pozíciójukból fakadóan az EU-s források felhasználása azonos kockázat mellett nagyobb megtérülést enged meg nekik – ami a kockázati tőke magántőke-bevonási potenciálját tovább növeli. A kockázati tőkealapok esetén egyben érdemes kiemelni az állami szerepvállalás lehetőségét. A forrásellátás vonatkozásában az állami szerepvállalás két alapvető konstrukcióban jelenhet meg a nemzetközi gyakorlat alapján70. Az állam beléphet befektetőként 71 növelve a kockázati-tőkealapok tőkéjét, illetve sor kerülhet kormányzati tulajdonban levő kockázati tőkealapok felállítására is, amely esetben a kockázati tőke alap is egy kormányzati szervezet tulajdonában van és az állam – mint alapkezelő – felel a portfóliócégek kiválasztásáért és a befektetési döntések meghozataláért. 72 Ezekben az esetekben azonban a multiplikátorhatás – értelemszerűen – korlátozott marad. A 2007-13-as hitelközvetítések során alkalmazott, gyakran 100%-os refinanszírozási ráta ugyanakkor – értelemszerűen – kevesebb magánbefektetői forrás bevonását teszi lehetővé. (Mindezt részletesebben a 18.3 és a 8.7.3 fejezetek, valamint a tőkeáttét kapcsán az 5.1 fejezet elemzi.) Az önálló hiteltermék kapcsán a pénzügyi közvetítők nagy része elengedhetetlennek tartja a kockázatmegosztást, illetve valamilyen veszteség megosztási rendszer (pl. garancia) használatát. A közvetítők szintjén a múltbéli tapasztalatok alapján elérhető volt addicionális magánforrások bevonása, ugyanakkor pl. a hiteleszközök esetében a legtöbb ügyletet akkor kötötték, amikor erre nem került sor. A kockázatmegosztó eszközök ösztönző hatását a közvetítők alátámasztják, pl. a garanciaeszközök esetében alkalmazásuk a termék sikerének egyik legfontosabb tényezője lehet (ld. 8.7.4

Karsai, Judit (2014): Hol tart a közép-kelet-európai kockázati és magántőke-piac öt évvel a válság után? MTA – Műhelytanulmányok 2014/15 71 Ausztráliában az Innovation Innovation Investment Fund, Izraelben a Yozma program, az Egyesült Államokban a SBIC konstrukció, az Egyesült Királyságban a High Tech Fund of Funds, Dániában a Vaekstfonde, Franciaországban a Fund for the Promotion of Venture Capital, vagy Németországban az ERP-EIF Dachfonds (Karsai, 2014). 72 Belgiumban a Biotech Fonds Vlaanderen, Finnországban a SITRA, Franciaországban a CDC Innovation, Németországban a TBG, Olaszországban a Piemontech, Spanyolországban az Axis Participaciones Empresariales, s az Egyesült Királyságban a Scottish Enterprise (Karsai, 2014). 70

64

2016.04.01.

fejezet). A kockázati tőkealapok esetén a tapasztalatok alapján sikeres a forrásbevonás, különösen, ha a piaci szereplők által nyújtott kiegészítő, üzleti ismeretek átadását is figyelembe vesszük.

6.2. Kedvezményes javadalmazási rendszer73 A „pari passu” módszerhez képest a kedvezményes javadalmazási rendszer alkalmazása esetében valamilyen mért paraméter alapján (pl. teljesítmény) kialakított kedvezményes javadalmazási rendszer kerül alkalmazásra a magánbefektető érdekeltségének létrehozására. A módszert korábban már használták a 2007-2013-as programozási időszak alatt, igaz, akkor jellemzően nyereségrészesedésre korlátozódott. Kedvezményes javadalmazáson belül többféle megoldás ismert:    

aszimmetrikus nyereségrészesedés; aszimmetrikus veszteség megosztás (pl. garancia rendszer); kedvezményes díjfizetési rendszer a közvetítőknek, amennyiben ők is társbefektetőként lépnek fel; kedvezményes kilépési (exit) rendszer.

A fentiek figyelembevétele különösen fontos szempont lehet a garanciatermékek kidolgozásának esetében. A piacelemzés megállapította az ilyen termékek iránt megjelenő igényt, ugyanakkor kérdéses, hogy a közvetítők (hitelintézetek) mennyiben motiválhatóak egyrészt a kockázatosabb tőkekihelyezésre, másrészt a konkurens termékekhez képest az EU-s termékek esetében jelentkező többletadminisztrációs terhek miatt (ld. projekt K+F+I tartalmának igazolása). Szintén érdemes megfontolni a kockázati tőkealapok létrehozása esetén a kedvezményes javadalmazás különböző eszközeinek alkalmazását, hogy a korábban tapasztalt kockázatkerülő magatartás enyhüljön és a pénzügyi szempontok mellett az egyes ügyletek mögötti potenciál (pl. projektötlet, projektcsapat, menedzsment) kerüljön előtérbe. A kedvezményes javadalmazás alkalmazni javasolt elemeit a 8, Tervezett befektetési stratégia fejezet tartalmazza. A közvetítői díjkalkulációra vonatkozó következtetéseinket különállóan, a 8.7 fejezetben mutatjuk be.

73

Ex-ante assessment methodology for financial instruments in the 2014-2020 programing period, Volume I; Chapter 5.3. April 2014

65

2016.04.01.

7. Korábbi tapasztalatok

7.1. Azonosított tapasztalatok K+F+I tevékenységek támogatása esetében A 2007-2013-as időszakban nem állt rendelkezésre közvetlenül K+F+I tevékenységet támogató pénzügyi eszköz, ezért a vissza nem térítendő támogatások esetében azonosított sikertényezők és buktatók kerülnek megfogalmazásra. -

A KMOP keretösszege – tekintettel a szűkebb forrásokra és a gazdasági aktivitás súlypontjára – az időszak befejezése előtt kimerült. A KTIA (ma NKFIA) források megfelelő stratégiai összehangolása és a források KMR-re összpontosítása segített ennek a kezelésében, ami pozitív példának tekintendő; ezt megelőzően ugyanis a két forrás gyakorlatilag versenyző támogatási konstrukcióként volt jelen, ami hátráltatta a program megfelelő előrehaladását.

-

Az olyan konzorciális projektek, ahol vállalatok és egyetem együttműködésére került sor, gyakran adminisztrációs kihívásokkal küzdöttek: a felelősségi körök és a kapcsolódó folyamatok nem minden esetben működtek optimálisan (pl. KSZ-ek és konzorciumi tagok kommunikációja).

-

A támogatott projektek kiválasztásánál projekt szinten került igazolásra a K+F+I tartalom, ugyanakkor a kiválasztás során az értékelés a végrehajtási szempontokat helyezte előtérbe. Igaz, az eddig felmerült szabálytalansági vizsgálatok egyszer sem irányultak a K+F+I tartalom miatti jogosulatlan felhasználásra.

-

A támogatási feltételek időközi enyhítésével számos olyan vállalat is megjelent a GOP 1. prioritás támogatottjai között, aki korábban az – ekkorra kimerülő – GOP 2. prioritás technológiafejlesztési projektjeiben pályázott sikerrel.

-

A szakmai menedzsment igénybevételi lehetősége mellett érdemes megfontolni a létszámtartás és az árbevétel típusú vállalások megszüntetését a projektek jellegére való tekintettel.

-

A maximális támogatási összeg növelése nem minden esetben járt együtt magasabb forráslekötéssel; a támogatási intenzitás bizonyult a legfontosabb ösztönzőnek.

-

A források elsősorban KKV-kat támogatták: a GOP keretében a források 79%-a, a KMOP keretében a források 88%-a került KKV-khoz.

-

Szükséges a kiszámíthatóság növelése a várható változások előzetes kommunikációjával, a pályázati konstrukciók aktuális előrehaladásáról szóló rendszeres tájékoztatással. A folyamatlépések, felelősök és határidők átláthatóságát is biztosítani kell.

-

Különösen a 2014 óta megnyílt VNT-pályázatok esetén volt tapasztalható, hogy az elbírálási folyamat nagyon hosszú időt vett igénybe, ami különösen a K+F+I projektek esetén kritikus, tekintettel a projekteredmények piaci időzítésének fontosságára.

66

2016.04.01.

7.2. SWOT analízis

7.2.1. A hitel eszközök SWOT analízise

Belső Erősségek 

Pozitív

 



Az önálló hiteltermék egyszerű, széles tevékenységi körben felhasználható Valamennyi vizsgált termék hitelpiac követő (pl.: kamat tekintetében) Üzleti gondolkodásra (pl. üzleti terv összeállítása) kényszeríti a támogatásért folyamodókat, melynek nevelő hatása különösen a K+F+I termékek esetén bír pozitív hatással A 100%-os refinanszírozási ráta egy dedikált, piaci intézményrendszer kialakulását segíti elő

Gyengeségek 



Negatív

 



A konstrukcióból fakadóan a kiválasztás során előtérbe került a vállalatfinanszírozási szemlélet a projekttartalommal, illetve a projektpotenciállal szemben Szakmai szempontú tartalmi bírálat gyakran hiányzik Magas kockázatú K+F+I projektek számára korlátozottan érhető el Fedezeti követelmény a kis tőkeerejű vállalkozásokat kiszorítja, ami különösen fiatal vállalatok K+F+I projektjeinek bevonását nehezíti meg Vegyes pénzügyi közvetítői kör került korábban kialakításra, eltérő eljárásrendekkel

Külső Lehetőségek    

Piacon is versenyképes kamat nyújtása Alacsony végső kedvezményezetti önerő Hosszabb türelmi időt lehet nyújtani a kedvezményezetteknek Ha már megítélhető az üzleti potenciál, akkor a piacravitelt hatékonyan tudja támogatni

Veszélyek  

   

Az időszak során az intézményrendszer nem szerzett specifikus tapasztalatot a K+F+I hitelek területén K+F+I hiteltermékek esetén a projektfinanszírozási szemléletet javasolt előtérbe helyezni, ugyanis a vállalat-finanszírozási szemlélet esetén nem biztos, hogy elérhetőek a program céljai A K+F+I projekttartalomnak való megfelelés vizsgálata adminisztrációs terhet róhat a közvetítőkre A mikrovállalatok gyakran nem rendelkeznek az üzleti tervezéshez szükséges vállalati ismeretekkel Nagyvállalatok számára a termékek nem voltak elérhetőek, nincsen tapasztalat mozgósíthatóságukról Minimális megfelelési feltételek mellett nagyobb szabálytalansági és üzleti kockázat

26. táblázat: Hitel eszközök SWOT elemzése Forrás: Deloitte

67

2016.04.01.

7.2.2. A garancia eszközök SWOT analízise Belső Erősségek 

Pozitív

   

A garancia termék kockázatosabb (K+F+I) projektek finanszírozását is lehetővé teszi Közvetítői, banki szinten hitelkockázat és tőkekövetelmény mérséklő hatással bír Magántőke bevonás megvalósul A tapasztalatok, visszajelzések alapján módosították a konstrukciókat A hitelgarancia közvetítői körének bővítése szélesebb körben elérhetővé tette a termékeket

Gyengeségek 

Negatív

   



A kockázatosabb projektek finanszírozása csak ritkán valósult meg (ld. alacsony bedőlési ráta) Szakmai szempontú tartalmi bírálat hiányzik Üzleti tervezési szakértelem nem biztosított Garancia nem éri el a 90%-os mértéket, így további fedezetet várnak el a hitelintézetek A garancia konstrukcióból és a de minimis támogatásból jelentős többlet dokumentációs kötelezettségek eredtek a közvetítők szintjén A múltbeli portfoliót nem jellemzi a K+F+I projektek támogatása

Külső Lehetőségek 



Megfelelő termékparaméterek esetén érdemi megoldást nyújthat a vállalatok forráshoz jutásának egyik legnagyobb akadályára (fedezethiány) Az eszköz elterjedését akadályozó tényezők többnyire azonosította; egy egyszerűbb, átlátható konstrukció kialakítása, az ügyintézési folyamat könnyítése, valamint a kezdeti dokumentációs, adminisztratív elvárások mérséklése sikeressé tehetik

Veszélyek  

 



Nincs tapasztalat specifikus K+F+I garanciák területén A K+F+I projekttartalomnak való megfelelés vizsgálata kiemelt adminisztrációs terhet róhat a közvetítőkre, hitelkihelyezőkre, akik a mostani korlátokat is már nagyon magasnak találják Nagyvállalatok számára a tőkeellátottság miatt kevésbé releváns garanciatermék igénybevétele A viszontgarancia termék jellemzően 2014-től kezdődően terjedt el, így viszonylag rövid ideig volt a piacon Konkurens piaci termékek kiszorító hatása jelentkezhet (pl. állami viszontgarancia)

27. táblázat: Garancia eszközök SWOT elemzése Forrás: Deloitte

68

2016.04.01.

7.2.3. A kockázati tőke SWOT analízise Belső Erősségek 

Pozitív

 

 

Lehetőségek

A forráshiányos, más forrásokhoz hozzá nem férő, vállalkozásoknak nyújt finanszírozást A pénzügyi finanszírozás mellett üzleti szakértelemmel is támogathatja a vállalkozásokat A magántőke finanszírozásba fektetett összegnek nemzetgazdasági szinten multiplikátor hatása van A konstrukció megnöveli a magánbefektető kockázatvállalási képességét A korábbi kockázati tőkealapok portfoliójában dominánsak a (nem tudatosan megvalósított) K+F+I befektetések

Gyengeségek

Negatív

    

Külső

    

A cégek üzleti szempontú nevelésével további kereslet jelenhet meg a piacon Az üzleti angyalok csökkenthetik a befektető és vállalat közötti viszony aszimmetriáját A források megfelelő összhangjával a finanszírozott vállalkozások összes életciklusa lefedhető Új, innovatív iparágak megerősödése Sikeres piaci értékesítés támogatása a befektető részéről

Veszélyek

Szakmai szempontú bírálat nem egységes, olykor hiányzik Aszimmetrikus viszony a kedvezményezett és a befektető között Visszavásárlási opció nem biztosított Magas kockázat a forrásbefektető számára A célvállalatok egy része nem ismeri a konstrukciókat

 



Megfelelő céltársaságok kiválasztásának kockázata a befektető szempontjából A K+F+I projekttartalomnak való megfelelés vizsgálata adminisztrációs terhet ró a tőkealapokra, akik a jelenlegi követelményeket is olykor magasnak találják A portfóliók többségében alacsonyabb kockázatú projektek finanszírozásából állnak

28. táblázat: Kockázati tőke SWOT elemzése Forrás: Deloitte

7.2.4. A kombinált hitel eszköz SWOT analízise Belső Erősségek

Pozitív







A kombinált hiteltermék vissza nem térítendő támogatástartalma vonzó, olyan befektetéseket tesz lehetővé, melyeket hitelből nem finanszírozna az adott vállalat Üzleti gondolkodásra (pl. üzleti terv összeállítása) kényszeríti a támogatásért folyamodókat, melynek nevelő hatása különösen a K+F+I termékek esetén bír pozitív hatással Az alapvetően VNT-ért jelentkező vállalatok tágabb projektfinanszírozására hatékony megoldást adhat

Külső Lehetőségek 

 

A kombinált termék VNT tartalma különösen vonzó lehetőséget jelent a vállalatok számára, köztük a nagyobb volumenű, és nagyobb közvetett gazdasági hatással bíró nagyvállalati projektek számára is A K+F+I tartalom igazolására igénybe vehető a VNT-forrásokat ellenőrző intézményrendszer Alacsony végső kedvezményezetti önerőt kíván

69

2016.04.01.

Gyengeségek 

Negatív

   

A hitel-láb esetében előtérbe kerülhet a vállalatfinanszírozási szemlélet a projekttartalommal, illetve a projektpotenciállal szemben Hosszú elbírálási időszak Vegyes pénzügyi közvetítői kör került alkalmazásra, eltérő eljárásrendekkel A kialakított feltételrendszer a termék fokozott ellenőrzését tette szükségessé A VNT-t és a hitelt két intézménynek kell elbírálnia

Veszélyek 



  

A kombinált termék VNT aránya kulcsszerepet játszik a korai fejlesztéseknél: alacsony VNT tartalom esetén a termék nem biztos, hogy tud versenyezni az egyéb VNT-termékekkel A hitel-láb elbírálásakor a projektfinanszírozási szemléletet javasolt előtérbe helyezni, a korábbi vállalat-finanszírozási szemlélet esetén nem biztos, hogy elérhetőek a program céljai Közvetlen – kiszorító – versenyterméke lehet a hitelterméknek A mikrovállalatok gyakran nem rendelkeznek az üzleti tervezéshez szükséges vállalati ismeretekkel Nem megfelelő feltételek (pl. a fedezeti követelményre vonatkozóan) kiszoríthatják a kis tőkeerejű vállalkozásokat

29. táblázat: Kombinált hitel eszköz SWOT elemzése Forrás: Deloitte

70

2016.04.01.

8. Tervezett befektetési stratégia

8.1.Partnerségi Megállapodás Az Európai Unió 2014-2020 közötti fejlesztési időszakának keretdokumentuma a Partnerségi Megállapodás (PM). A PM azonosítja Magyarország legfontosabb kihívásait, kitűzi a fő fejlesztési prioritásokat, és rögzíti, hogy az Európai Strukturális és Beruházási Alapok miként támogatják az Európai Unió 2020-ra szóló stratégiájának céljait. A PM a kutatás, technológia fejlesztés és az innováció erősítése tematikus célkitűzés kapcsán fő célként -

a K+F+I együttműködések elterjesztését és a kiválóság felkarolását (a tudásáramlás, a tudásfelhasználás és a tudásbázisok erősítésével), valamint az agrár-vidékfejlesztésben az innovációk elterjesztését tűzi ki.

Több támogatási eszköz mellett a PM a KKV szektor kiaknázatlan K+F+I lehetőségeinek ösztönzését kívánja elérni, elsősorban a KKV-k ilyen célú forrásszűkösségének kezelésével, melynek értelmében célirányos pénzügyi eszközöket kíván a KKV szektor valamint az agrárágazat K+F+I tevékenységeinek ösztönzésére bevezetni. Szintén megfogalmazza a PM a vállalkozások kockázati tőkéhez való hozzáférésének javítását is. Kiemelt területként kezelik Budapestet és környékét, mint Magyarország nemzetközileg legfejlettebb K+F régióját. A Partnerségi Megállapodás kiemeli, hogy a vállalatok területi koncentráltságából és a Középmagyarországi régióra jutó K+F források szűkösségéből fakadóan az ország K+F+I abszorpciója a 200713-as ciklus során hátráltatva volt. Mindemellett a vidékfejlesztési programban a célirányos K+F+I támogatásnak meg kell jelennie: a korábbi ciklus vidékfejlesztési programjának innovatív hatása csak áttételes volt, mivel az agrárgazdaság számára nem voltak biztosítottak a K+F+I fejlesztési lehetőségek. Tekintettel arra, hogy az exporttermékek 22%-át technológia-intenzív áruk adják, az export egyre erősebben támaszkodik a magas hozzáadott értékű termelésre. E termékeket elsősorban a globális nagyvállalatok állítják elő és saját értékesítési láncukon keresztül szállítják. A globális nagyvállalatok pozíciójának megerősítésére és a magyar gazdaságba való integrálásuk érdekében is szükséges a K+F+I tevékenységek erősítése, többek között támogatáspolitikai eszközök alkalmazásával. A PM szerint, bár a korábbi fejlesztési időszak unió által társfinanszírozott kockázati tőkeeszközei fejlődést indukáltak a startupoknál, valódi áttörés nem történt. Így egyrészről a startup ökoszisztéma kiépítése, valamint a K+F+I jellemzőkkel bíró nagyvállalatok támogatása javasolt, amelyek az innovációs értékláncon keresztül erősíthetik a KKV-k K+F+I aktivitását, hozzájárulva az KKV-k integrálásához az érték- és innovációs láncokba. Mégis, kedvező kiindulópontot jelent, hogy Magyarországon a kockázati tőkebefektetések aránya a GDP-hez viszonyítva jelentősen növekszik (amiben kiemelt szerep jutott az idézett 2007-13-as program mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató forrásainak). Mindezért a PM szerint a vállalkozásfejlesztési területen már korábban sikeresnek bizonyult pénzügyi eszközöket indokolt kiterjeszteni a K+F+I vonatkozású területekre is. A beavatkozásoknak mind a piacközeli vállalkozási K+F+I tevékenységeket, mind a startup ökoszisztéma kiépítését támogatnia kell a korábbi támogatási eszközök továbbgondolásával és -vitelével. Nem csupán az eddigi beavatkozások folytatása szükséges, hanem kívánatos, hogy pótlólagos erőforrások is belépjenek a K+F területére, hiszen csak így lehet létrehozni a kritikus tömegű változásokat, amelyek a K+F területen elvártak. A 2007-2013-as tervezési ciklus tapasztalatai szerint az uniós források elősegítették a vállalkozások K+F+I ráfordításainak növekedését, a kutatóhelyek és a vállalati szféra közötti együttműködést valamint

71

2016.04.01.

támogatták a közszféra K+F+I tevékenységét is. A pályázati támogatás keretében a vállalatokat elsősorban a „Piacorientált K+F tevékenység támogatása” és a „Vállalatok komplex technológiai innovációja támogatás” érdekelte. E pályázati kiírások továbbvitele mellett az értékelések rávilágítottak arra, hogy a termékek piacra vitelének támogatása is indokolt lenne. A korábbi ciklus második felében már a pénzügyi eszközökkel kombinált támogatások is megjelentek, melyeket a PM sikeresnek értékel, tervezve a 20142020-as időszakban is alkalmazásukat. Összességében a korábbi tapasztalatokból kiindulva a PM a források nagyobb mértékű és koncentráltabb felhasználását célozza meg. Az innovatív hazai vállalatokat életciklusuk különböző szakaszaiban eltérő, az adott szakaszhoz illeszkedő támogatási megoldások segíthetik a tervezettek szerint: az alkalmazandó eszközök jelentősen eltérhetnek egymástól az adott vállalati szakaszokhoz igazodva, és elsősorban az innovációs lánc piaci közeli szakaszára kell, hogy fókuszáljanak, ahol indokolt a támogatási eszközöktől a visszatérítendő eszközök irányába történő elmozdulás az alábbi ábra szerint.

23. ábra: K+F+I finanszírozási formák sematizált alaplogikája a 2014-2020-as időszakban Forrás: Partnerségi Megállapodás, 2014.

8.2.Operatív Programok A Gazdaságfejlesztési és Innováció Operatív Program (GINOP) 8. prioritási tengelye tartalmazza az operatív program (OP) pénzügyi eszközeit, köztük a termelő és szolgáltató vállalkozások támogatását szolgáló eszközöket a K+F+I területen 74 . A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) regionális alapon különül el: kizárólag a Közép-magyarországi régió (KMR) vállalatait támogatja, szemben a GINOP-pal, mely forrásait a KMR-en kívüli, ún. kevésbé fejlett régiókra összpontosítja; ennek 2. prioritása tartalmazza az 1. tematikus célkitűzéshez tartozó forrásokat, így az e célú pénzügyi eszközöket is. A GINOP egyik egyedi célkitűzése, hogy a finanszírozási forrásokhoz nem, vagy nem megfelelő mértékében hozzájutó KKV-k versenyképessége növekedjen a külső finanszírozáshoz történő hozzáférés javítása révén a K+F+I területén. A célkitűzés során elvárt eredmény, hogy a vállalkozások teljesítménye erősödjön, versenyképességük javuljon. A specifikus célhoz kapcsolódó intézkedés az induló vállalkozásoktól kezdve, a kutatási és innovációs tevékenységet végző nagyvállalatokig kiemelten fontosnak tartja a kedvező környezet megteremtését

74

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020

72

2016.04.01.

 a magasabb hatásfokú tudásfelhasználás,  a piacképes termékek, technológiák és szolgáltatások létrehozásának elősegítése,  a vállalati kutatási és innovációs aktivitás, továbbá  a termelékenység növelése érdekében. Az intézkedések típusai esetében olyan pénzügyi jövedelemtermelő (költségcsökkentő) beruházások, növekedési célhoz kapcsolódó tevékenységek támogatását kívánja biztosítani, amelyek haszna alapvetően a projektgazdánál jelentkezik. A GINOP az innovációs lánc kezdeti szakaszán lévő vállalatokat inkább vissza nem térítendő támogatással, míg a K+F-et vásárló közepes és nagyvállalatokat pénzügyi eszközökkel tartja szükségesnek ösztönözni. Célcsoportok szerinti bontásban a táblázatban szereplő finanszírozási formák felelnek meg a GINOP által meghatározottaknak.

Célcsoport

Finanszírozás

Kiválasztási vezérelv 

nemzetközi piaci jelenlét együttműködés igazolása

Nagyvállalatok (és közepes vállalkozások), melyek a nemzetközi piacon versenyképesek, és a KKV-k innovációs tevékenységei iránt keresletet támasztanak.

Kizárólag pénzügyi eszközök: Növekedési Kockázati Tőke Hitel (beruházási) garanciával



Innovatív közepes vállalkozások, melyek nemzetközi piacon mozognak (a 4000 közepes vállalkozás 5-10 százaléka sorolható ebbe a kategóriába).

Visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatási formák kombinációja.



előzetes technológiai innovációs tevékenység



technológiai innovációs tevékenység vállalása

Mikro- és kisvállalkozások, melyek innovációra ösztönözhetőek.

 

  

Magvető tőke Korai Növekedési Kockázati Tőke Kombinált termék (Hitel+Vissza nem térítendő támogatás+VCS garancia)

Pénzügyi és kombinált eszközök piachoz közeli innovációs tevékenységek esetében, míg vissza nem térítendő támogatás K+F tevékenységek esetében, innovációs lánc kezdeti szakaszában.

30. táblázat: K+F+I finanszírozási eszközök célcsoport szerinti bontásban a GINOP alapján Forrás: GINOP

A GINOP tőke- és hitelkonstrukciói az OP szerint a következő tartalommal kell, hogy bírjanak. 

A tőkekonstrukciókon belül elsősorban a kockázati tőke konstrukciók, valamint garanciaalap megteremtése a cél a kutatási és innovációs tevékenységet végző vállalkozások részére, különösen az induló vállalkozások tekintetében.



Hitelkonstrukciók alkalmazhatók, amennyiben a K+I tevékenység már csak üzletileg kezelhető kockázatot hordoz magában. Ekkor a vissza nem térítendő formákkal kombinált, illetve kedvezményes hitelkonstrukciók jöhetnek számításba. Ez utóbbi kiemelten a piacra jutás elősegítése esetében lehet releváns eszköz.

A VEKOP a korábbiakhoz hasonlóan kiemeli, hogy a pénzügyi eszközöket innovatívabbá, rugalmasabbá és célzottabbá kell tenni, valamint ki kell szélesíteni a választékot. 

A pénzügyi eszközöket továbbra is a frissen induló (startup) vállalkozások finanszírozási lehetőségeinek szélesítésére javasolja elsősorban felhasználni.



Azonban pénzügyi eszközök felhasználását a többi vállalkozás esetében is biztosítaná, részben a vállalati energiahatékonyság, részben a KKV-k támogatásának keretében.

A pénzügyi eszközök alkalmazása a K+F+I tekintetében önálló és kombinált formában is javasolt a VEKOP szerint. A fentiek alapján az operatív programok a pénzügyi eszközök alkalmazására az alábbi kereteket vázolják fel.

73

2016.04.01.

Mikrovállalkozások

Kisvállalkozások

Középvállalkozások

Nagyvállalatok

Hitel Piachoz közeli innovációs tevékenység Garancia Piachoz közeli innovációs tevékenység Kombinált termék Kockázati tőke (magvető) Kockázati tőke (növekedési)

Korai Növekedési Kockázati Tőke

31. táblázat: Pénzügyi eszközök alkalmazása GINOP és VEKOP alapján Forrás: GINOP, VEKOP (a telt kék sáv a teljes érintett szegmensre vonatkoztatandó, a részleges kék sáv a sávban jelzett részszegmensre vonatkoztatandó)

A GINOP kevés célcsoport-lehatárolást fogalmaz meg és tág körben kívánja alkalmazni a pénzügyi eszközöket: a legtöbb terméket a szegmensek túlnyomó része számára elérhetővé tenné. A VEKOP kevésbé részletesen írja le a pénzügyi eszközök felhasználását a K+F+I projektek finanszírozása tekintetében, a frissen induló (startup) vállalkozások finanszírozási lehetőségeinek kiszélesítését emeli ki.

8.3.A hiteltermékekre vonatkozó befektetési stratégia

8.3.1. Célpiacok és kedvezményezetti célcsoportok azonosítása Régiós sajátosságok A K+F+I projekteket indító vállalatok 4.3.1 fejezetben bemutatott regionális eloszlása, valamint a Módszertan alapján a támogathatósági korlátokon (KMR és kevésbé fejlett régiók elkülönítése) túl nem javasolt regionális célú programok kialakítása. Az S3 Stratégiához való kapcsolódás vizsgálata során elsődlegesen a nemzeti és horizontális prioritásokhoz való kapcsolódásra javasolt koncentrálni, a megyei szinten meghatározott intelligens technológiák vizsgálata az országos felhíváson belül csak a fenti kapcsolódás hiánya esetén javasolt (ld. még lentebb a projekt szektorális besorolása fejezetrészt). Célszegmens sajátosságai A banki eszközöket, így a hiteleszközöket a vállalatok korai fázisukban jellemzően nem tudják igénybe venni, hiányzó működési múltjuk és hiányzó tőke-, ill. eszközállományuk révén. A vállalatok piaci körülmények között jellemzően csak később, kis- vagy középvállalatként érik el azt a méretet, ahol el tudják kezdeni használni ezeket az eszközöket K+F+I projektjeikhez, amikor már üzletileg belátható egy adott fejlesztés kockázata, azaz például, hogy annak eredményét milyen célcsoport számára tudják értékesíteni. A hiteleszközök ugyanakkor érdemben tudják támogatni a vállalkozások K+F+I tevékenységének skálázhatóságát. Gyakran ugyanis a vállalatnak megvan a szükséges ötlete és látja, hogy mi kell a piacon, de a szükséges tőke hiányzik neki a „robbantás”-hoz. Ez azokra az esetekre is igaz, amikor egy piacra lépés kapcsán nem csupán a termelési folyamat bővítéséhez szükséges eszközbeszerzésről van szó, hanem például egy adott piackész prototípus gyártási folyamatának kialakításáról, az ahhoz szükséges innováció elvégzéséről. Ennél a pontnál egyben fontos kiemelni, hogy a K+F+I hiteltermékek alkalmazhatósága nem minden esetben köthető közvetlenül vállalatmérethez vagy vállalati életkorhoz. Induló, nagy növekedési potenciállal rendelkező, illetve már régóta, megbízható ügyfélkörrel működő mikrovállalat és középvállalat esetében – bár eltérő valószínűséggel, de – egyaránt eljöhet az a pont, ahol a felvázolt beruházási igény megjelenik.

74

2016.04.01.

Bár a nagyvállalatok alapvetően nem vesznek igénybe külső finanszírozási forrást projektjeik megvalósításához (hiteltermékeket, tőkeerejükre és forrásellátottságukra, ill. bizalmatlanságukra való tekintettel), egy kedvező finanszírozási konstrukció felkeltheti figyelmüket és adott esetben megadhatja azt a szükséges lökést, ami egy projekt elindításához (pl. multinacionális vállalat esetén a fejlesztés anyavállalat általi jóváhagyásának megszerzéséhez) szükséges – ezért bár nem ők a termék elsődleges célcsoportja, szükségtelen kizárni őket az igénybevevők köréből. Mindemellett a hiteleszközök nem alkalmasak egy projekt minden életszakaszának finanszírozásra a felmerülő magas kockázatok miatt. A piacra lépés ugyanakkor egy olyan terület, ahol a kutatás-fejlesztési és innovációs projektek tekintetében nem elérhető elegendő forrás, támogatás, annak ellenére, hogy ez az a szakasz, ahol üzletileg az egyik legnagyobb sikereket lehet elérni. Az ebben a szakaszban tapasztalható kockázat jellege eltér a korábbi szakaszok kockázatától: itt már a kész prototípustermék révén jól megítélhető annak üzleti potenciálja – ilyen esetekben a hiteleszközök megfelelő finanszírozást tudnak biztosítani (különösen a sales és marketing tevékenységekhez). A támogatások megítélése mindennek figyelembe vétele mellett a szakmai bírálat feladata; ahogy elemeztük, csak néhány esetben érdemes adminisztratív korlátozásokat bevezetni. Támogatandó projektek köre Projektek életciklusának kérdése Mint ahogy arra az eddigi elemzés is rámutatott, a hiteleszközök a K+F+I projektek kezdeti szakaszának finanszírozására kevésbé alkalmasak, tekintettel a kimenetek bizonytalanságából fakadó kockázatra; ebben a szakaszban a kockázati tőketermékek különböző formái (magvető, korai) által nyújtott támogatás tud hatékony lenni (ld. 8.5.1 fejezet). Egy projekt életciklusának megítélése azonban nagy kihívás elé állítja az értékelőket: két szakasz közötti határvonal gyakran elmosódhat, egy projekt aktuális státuszának megítélése nem minden esetben egyértelmű. Technológiai érettségi szint (Technology Readiness Level, TRL 1-9)75 TRL 1

Ötlet, elv

TRL 2

Alapkutatás

TRL 3

Technológia kialakítása

TRL 4

Alkalmazott kutatás, az első laboratóriumi előállítás (proof of concept)

TRL 5

Kis skálán működő prototípus

TRL 6

Nagy skálájú prototípus

TRL 7

Prototípus rendszer

TRL 8

Demonstrációs rendszer

TRL 9

Kereskedelmi rendszer kialakítása

32. táblázat: Technológiai érettségi szintek (TRL 1-9) Forrás: h2020.gov.hu

Amennyiben egyes támogatási formák életciklus alapján lennének elérhetőek, az -

-

egyrészt egy jelentős adminisztrációs terhet hozna létre mind a pályázók, mind az intézményrendszer számára, hiszen minden projektről meg kellene pontosan állapítani, melyik ciklusban tart; másrészt elképzelhető, hogy egy TRL9 fázisra szánt hiteltermék egy másik vállalat esetén ideális megoldást jelentene a TRL8-as fázisában lévő termékének továbbfejlesztéséhez (és arra motiválhatja, hogy projektjét olyan fázisban levőnek láttassa, amilyenre forrás érhető el).

75

A technológiai fejlesztési szintek mérésére született klasszifikáció az egyes projektek készültségi fokát 9 szintre sorolja be az alábbiak szerint

75

2016.04.01.

A projektek adott eszközből történő támogathatóságát ezért nem javasoljuk rögzített szabályokkal életciklushoz kötni. Egyedi, közvetlenül a projekthez kapcsolódó szempontok vizsgálatára javasolt alapozni a pályázatok elbírálását, olyan adminisztratív korlátok alkalmazása nélkül, melyek a rendszer rugalmatlanságát erősítenék és adott esetben indokolatlanul tiltatnák meg egy projekt finanszírozhatóságát, holott annak várt eredményei ígéretesek és az adott finanszírozás célravezetőnek tekinthető. Az adott projekthez kapcsolódó, életciklusból fakadó kockázatokat – így pl. induló vállalatok projektötlete esetén az üzleti potenciált – az egyedi elbírálás során javasolt mérlegelni. Projekt szektorális besorolása A GINOP K+F+I célkitűzése által támogatandó, S3 Stratégiában megfogalmazott intelligens szakosodási specializációk az alábbiak: -

egészséges társadalom és jólét; fejlett jármű- és egyéb gépipari technológiák; tiszta és megújuló energiák; fenntartható környezet; egészséges helyi élelmiszerek; agrár-innováció; IKT és szolgáltatások; befogadó és fenntartható társadalom, élhető környezet; intelligens technológiák.

A GINOP egyben felhívja a figyelmet arra, hogy a fenti keretek szigorú, adminisztratív szempontú értelmezése nem célravezető; olyan projektek, melyek közvetve kapcsolódnak a fenti pontokhoz, és jó hatással lehetnek a gazdaságra és a társadalomra, szintén érdemesek lehetnek támogatásra az itt elérhető forrásokból (feltéve, hogy a közvetett hozzájárulást igazolni tudják). Értelemszerűen figyelembe kell venni a támogathatóságra vonatkozó jogszabályi megkötéseket, így pl. az acélipar, a szénipar és a hajógyártás támogatásának kizárását, de pl. az általános csoportmentességi rendelet alapján a K+F támogatás és a KKV-knak nyújtott innovációs támogatás esetében az elsődleges mezőgazdasági termelés, illetve a halászat területe nincs kizárva a támogatható tevékenységek köréből. A fentiek alapján a támogatandó projektek tekintetében ágazati besorolás alapján nem javasolt a konstrukció szűkítése; ebből a megközelítésből is a projekt K+F+I tartalmának és további, üzleti szempontjainak előtérbe helyezése javasolt.

8.3.2. Termékparaméterek A termékparaméterek kialakítására az eddigi elemzések nyomán alábbi ajánlásokat tesszük. Támogatandó vállalatok köre Vállalat életciklusa A vállalatok életciklus alapján történő megkülönböztetése a K+F+I projektek esetén nehezen sztenderdizálható. Bár egy gyógyszeripari fejlesztés jól elkülöníthető szakaszokra bontható, akár 10-20 évig is eltarthat, amíg a vállalat eljut egy „termék-prototípus” kifejlesztéséhez. Ezzel szemben egy informatikai fejlesztőnél akár a vállalat indulását követő fél-egy éven belül is már rendelkezésre állhat értékesíthető, K+F+I projekttel létrehozott termék. Azaz hiába állapítható meg a piacelemzés során, hogy induló vállalatok támogatására kevésbé alkalmas a hiteltermék, a jelzett iparági specifikumok miatt ennek adminisztratív leképezése (pl. 1 évnél fiatalabb vállalatok kizárása) nem minden esetben célravezető, és támogatásra alkalmas projekteket zárhat ki a támogatásból. A vállalatok esetében a projektek életciklusának vizsgálatához hasonló helyzet áll fenn: a pontos vállalati életciklus-meghatározás egyrészt jelentős adminisztratív feladat elé állítaná a rendszert, másrészt az iparági specifikumok miatt (más időszakok mentén válnak szét a vállalati életciklusok) könnyen lehet, hogy egy leszűkítés indokolatlan kizárásokat eredményezne. Induló vállalatok támogatása esetén természetesen fennáll a nem megalapozott működésből, vagy akár a rosszindulatú pályázatból fakadó visszaélések veszélye. Ezt ugyanakkor – a fentiekben említett, adott

76

2016.04.01.

iparágak esetén nagyon gyors lefutású, sikeres fejlesztés-megvalósítás lehetősége miatt – nem a jelentkezők körének szűkítésével, hanem a kiválasztási folyamatba, illetve a megvalósítási monitoringba épített fokozott ellenőrzéssel célszerű kezelni (pl. megvalósítás során korai (fél éven belüli) ellenőrzések, mintavételes eljárásban felülsúlyozás). Tekintettel a szabálytalansági kockázatokra, korlátozásként egyedül azon vállalatok kizárását javasoljuk, akik még nem hajtották végre első kereskedelmi értékesítésüket (az ő esetükben hiteltermékek igénybevétele eleve nem valószínű). Vállalat mérete Bár a lefolytatott elemzések megállapították, hogy pl. a hiteltermékek igénybevétele nagyvállalatok által kevésbé valószínű, tekintettel belső forrásaik bőségére, olyan projektjeiket, melyek K+F+I tartalmúak és illeszkednek a termék támogatási céljaihoz, nem indokolt kizárni a támogatott projektek köréből, azaz nem érdemes felülről korlátozni a pályázók körét (amennyiben azt egyéb, pl. állami támogatási szabályok nem indokolnák). Hasonlóképp, a mikrovállalatok (kisebb kutatócsapatok, fejlesztővállalatok) képesek lehetnek önmagukban olyan magas hozzáadott értékű, piaci értékesíthetőséggel bíró fejlesztések elvégzésére, melyek biztosítják a befektetések megtérülését, és a külső források megfelelő visszatérítését. Vállalat tevékenysége Bár a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek – ahogy a piacelemzés fejezet is rámutatott – adott ágazatok vállalatai esetén gyakrabban előfordulnak, mégis gyakorlatilag nem lehet egyetlen iparág esetén sem kizárni, hogy az ott található vállalatok nem folytathatnak innovációs tevékenységet. A GINOP 8. prioritásának K+F+I intézkedése a „termelő és szolgáltató” vállalkozásokat kívánja támogatni, azaz alapvetően csak az állami szektort zárja ki a támogatandóak köréből; további ágazati korlátozást nem tartalmaznak az OP-k. Mindezek miatt a vállalatok tevékenységére vonatkozó szűkítés bevezetése – a projektek esetében felvázoltakhoz hasonló okok miatt – a jogszabályi kizárásokon túl nem célravezető, és ezért nem javasolt. Önrész, fedezet Különösen a kezdeti fázisban lévő vállalatok esetén a banki hitelek igénybevételének elsődleges akadálya az önrész finanszírozásának nehézsége mellett a bankok által megkövetelt fedezetek biztosítása: gyakran (garancián túlmutatóan) a teljes hitelösszeget elérő mértékben kérnek biztosítékot a jelentkező vállalatoktól (pl. ingatlant, magánvagyont), a projekt üzleti potenciálját (pl. ötlet, vállalat menedzsmentje) kisebb súllyal értékelik. Egy ilyen szigorú feltételrendszer alkalmazása ugyanakkor a többi pályázó esetében kihívást jelenthet, és – különös tekintettel a K+F+I projektek kockázatosabb jellegére – erősítheti, hogy csak olyan vállalatok jussanak forráshoz, akik maguk is tudnák biztosítani azt. Ezért javasolt a fedezeti követelmények lehetőség szerinti enyhítése a K+F+I hitelbírálat során (pl. garancia bevonása, külön kockázatkezelési eljárások). Az önrészt szintén fontos lenne rugalmasabban kezelni; nem javasolt a legutóbbi pénzügyi eszköz felhívások során alkalmazott 10%-os önrésznél nagyobb mértéket meghatározni, ugyanakkor az önrész nagyságát az alkalmazni kívánt támogatási kategória is determinálja. (A biztosítékok kapcsán ld. még a 8.3.3 fejezetet.) Türelmi idő Több vállalat esetében még a piaci értékesítési fázishoz közeledve is jelentős kihívást jelenthet a hiteltörlesztéshez szükséges tőke azonnali előteremtése. Számukra különösen nagy ösztönzőt jelenthet egy érdemi türelmi idő, ami lehetővé teszi, hogy a törlesztésre csak azután kerüljön sor, hogy a projekt már bevételt termel a vállalatnak. A türelmi időt javasolt az adott projektre vonatkozóan, az üzleti tervek elbírálásának függvényében meghatározni, a hitel folyósításától számított 12-24 hónap körül. A konstrukció paraméterei részéről ugyanakkor fontos, hogy megadják a szükséges rugalmasságot. Bizalom, kiszámíthatóság A kevésbé fejlett régió vállalatai gyakran nagyobb bizalmat adnak a helyi kapcsolataiknak, így a helyben elérhető források nagyobb vonzerővel bírnak számukra. Fontos, hogy a kialakítandó pénzügyi közvetítői hálózat alkalmas legyen ennek a bizalmi légkörnek a megteremtésére, és a helyi viszonyok ismeretében tudjon működni.

77

2016.04.01.

Ezzel párhuzamosan a termék kiszámíthatósága is fontos eleme a sikerének: ez vonatkozik elsősorban a termékparaméterek változásának transzparenciájára, valamint az allokált keretösszeg esetleges kifogyásának megfelelő előzetes jelzésére (adott esetben az előrehaladás folyamatos kommunikációjára), hogy a potenciális pályázók megfelelően élhessenek a konstrukció adta lehetőséggel. Kamatláb A kamatláb meghatározásakor több tényezőre is javasolt figyelemmel lenni. -

-

-

Tekintettel az alacsony kamatkörnyezetre és az elérhető konkurens termékekre, valamint a K+F+I hiteltermék újdonságára, a termék indulásakor nem érdemes a piacon megszokott kamatszintet (ld. NHP: 2,5%) meghaladni. Fontos összehangolni a termék kamatlábát a TC3 alatt induló hiteltermék kamatlábával, hogy megfelelő ösztönzést nyújtson a KKV-k számára és azok K+F+I projektjeik pénzügyi forrásához a TC1 keretében igényeljenek hitelt. A kamatláb meghatározásakor figyelembe kell venni az állami támogatásra vonatkozó szabályokat, különösen magasabb hitelösszeg esetében.

Hitelösszeg Egy vállalat hiteligénylési döntése során az igényelt hitelösszeget jellemzően a saját árbevételéhez viszonyítja. Amennyiben egy projekt jelentősen meghaladná az aktuális kapacitásokat, azt túl kockázatosnak ítéli meg; egy vállalat nem vesz igénybe olyan volumenű hitelt egy projekthez, ami a projekt meghiúsulásakor – és ez K+F+I projekt esetén érdemi kockázatot jelenthet – az egész cég működését veszélybe sodorhatja. A fentiekre is figyelemmel a 2007-13-as pénzügyi eszközök alkalmazása során tapasztalat (részben az adminisztratív korlátok miatt is szabályozott) 50 millió forint alatti átlagos hitelösszeggel szemben 100-1000 millió forintos mérethatár szükségességét jelezték a megkérdezett kis- és középvállalatok. A magasabb projektösszegek kockázatát az üzleti terv vizsgálata és az elbírálás során részletesebb vizsgálattal és szigorúbb kritériumokkal érdemes ellensúlyozni – ezt az ellensúlyozást adott esetben az állami támogatások igénybevételének korlátai is nyújthatják, amennyiben magasabb hitelösszeget (kedvező kondíciókkal) csak a jó hitelminősítéssel rendelkező vállalatok számára teszi lehetővé. A magasabb hitelösszeg lehetővé tétele egyúttal elősegítené a projektméretek növelésére vonatkozó célkitűzés megvalósulását is. Termékparaméterek felülvizsgálata A korábbi, uniós forrásból finanszírozott hitelkonstrukciók esetében a többször megváltozott termékparamétereknek köszönhetően népszerűségük folyamatosan növekedett. Ennek megfelelően a K+F+I célú pénzügyi eszközök is célszerűnek látjuk az előrehaladás folyamatos értékelését. A kihelyezések megkezdését követően 6 hónap után javasolt egy értékelés elvégzése (célszegmens elérése, szabályosság, hatékony felhasználás, stb.), mely eredményeként a termékparaméterek módosíthatóak annak érdekében, hogy eredményesen és gyorsan valósuljanak meg a prioritás célkitűzései. A vizsgálat során javasolt az ügylet szintű elemzés. Likviditási hitelek (forgóeszközhitelek) alkalmazhatósága A K+F+I tevékenységet végző vállalkozások esetében egy-egy projekt végrehajtásánál jellemzően jelentős kiadást képviselnek a mindennapi működés és a humán erőforrás költségei, melyet tovább súlyosbít a piaci korlátként is meghatározott szakemberhiány. A vállalatok részéről igény mutatkozik a likviditási problémákat kezelő hitelekre. Egy olyan hitelkonstrukcióban, mely meghatározott innovációs szakaszig felmerülő anyagi és humán kiadásokat fedezi, lehetőség nyílik K+F+I tevékenységek támogatására kedvezményes feltételekkel igénybe vehető likviditási hitel formájában. Amennyiben az így folyósított támogatott hitelt elkülönített bankszámlán kezelik, úgy ellenőrizhető a hitel meghatározott célra történő felhasználása is. Lehatárolás konkurens termékektől A K+F+I célú pénzügyi eszközökkel szemben elsődleges versenyterméknek a vissza nem térítendő források tekinthetőek (ld. 15.2 fejezet). Bár eltérő természetűek, a K+F+I projektek finanszírozására külső forrásként a felmérésünk során megkeresett vállalatok elsősorban utóbbira számítanak. Ezért is fontos, hogy a hiteltermékek egyrészt megadják a szükséges rugalmasságot, hogy azok a vállalatok, akik nem

78

2016.04.01.

tudnak igénybe venni VNT-t, innen alternatív forráshoz juthassanak K+F+I projektjeikhez, másrészt K+F+I esetén a hiteltermékek hatékonyan használhatóak kombinált formában (ld. 8.6 fejezet). Szintén érdemes e tekintetben megemlíteni annak a lehetőségét, hogy VNT forrásokhoz szükséges önrészt biztosító hitelként vehessenek igénybe hiteltermékeket a vállalatok – ilyen esetekben ugyanakkor a kiválasztott VNT-konstrukció függvényében az állami támogatási szabályok egyedi vizsgálata szükséges. A tisztán hitelcélú K+F+I termékek egyben jelentős érdemi versennyel szembesülhetnek a TC3 keretében elérhető hiteltermékekben: már hasonló hitelkondíciók esetén is a KKV-k hajlamosak lehetnek a másik terméket használni, ahol projektjük tartalmának igazolására nem kell külön eljáráson átesniük, és így összességében egyszerűbb adminisztrációs kötöttségek állnak velük szembe. Ezért is fontos, hogy a K+F+I hiteltermékek rendelkezzenek olyan megkülönböztetőkkel (pl. egyszerűbb vállalati megfelelés, nagyobb pályázható összeg), ami ösztönző lehet alkalmazásukhoz.

8.3.3.

K+F+I hiteltermékek biztosítékainak kérdése

Biztosíték mint piaci korlát Ahogy arra a piacelemzés során rámutattunk (ld. 4.2 fejezet), induló és kisebb cégek K+F+I projektjei számára a hiteltermékek igénybevételét jelentősen nehezíti a forrást nyújtó hitelintézetek fedezeti feltételeinek, a biztosítékokhoz kapcsolódó elvárások teljesítése. A fedezeti feltételek teljesítését K+F+I projektek esetén nehezíti, hogy -

a projektek megvalósítása során jellemzően nem (vagy nem feltétlenül) eszközt szereznek be, illetve

-

a támogatott tevékenység eredménye gyakran bizonytalan,

-

vevőköre kérdéses vagy (még) nem (feltétlenül) létezik,

amit egy hitelt biztosító intézmény mindenkori befektetési és kockázatvállalási szabályzata jellemzően nem tud rugalmasan kezelni. 272/2014. (XI.5) Kormány rendelet A 2014-20-as fejlesztési időszak támogatásainak biztosítékokra vonatkozó szabályait a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 83-85.§-ai tartalmazzák. A rendelet a lehetséges biztosítékok körét az alábbiak szerint határozza meg: 

garanciavállaló nyilatkozat,



ingatlan jelzálogjog,



tulajdonosok kezességvállalása,



garanciaszervezet vagy állam által vállalt kezesség,



biztosítási szerződés alapján vagy hitelintézet által kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvény.

A fenti Kormányrendelet szabályai között szerepel ugyanakkor az is, hogy – többek között a fenti dilemmákra, valamint a kutatás-fejlesztési és innovációs projektek gazdaságfejlesztési hatására való tekintettel – „a felhívás eltérő rendelkezése hiányában nem köteles biztosítékot nyújtani a kedvezményezett, ha a támogatás […] kutatás-fejlesztésre vagy innovációra irányul” 76. Lehetséges biztosítékok K+F+I projektek esetén Tekintettel arra, hogy a tárgyi eszközök bevonása kérdéses lehet, érdemes megfontolni, hogy a K+F+I projekthez kapcsolódó, illetve a vállalat immateriális eszközei mennyiben vonhatóak be biztosítékként. Természetesen figyelembe kell venni, hogy az immateriális javak ilyen célú értékelése egy további

76

84.§ (2) b) pont

79

2016.04.01.

adminisztrációs terhet jelenthet a pályázók számára, ezt azonban segíthetné, ha az ilyen célú értékelési eljárások a projekt megvalósítása során az elszámolható költségek részét képeznék. A korábban felsorolt lehetséges biztosítékokhoz illeszkedő lehetőség nemzetközi garanciaalapok bevonása; ilyen célú megoldást kínált például az Európai Beruházási Alap (EBA) kockázatmegosztó eszköze (RSI) a 2007-13-as időszak során (ld. 18.1.3 fejezet), illetve az InnovFin program garanciaeszközei, melyek 2014-20 között érhetőek el (ld. 15.5.2). Kombinált hiteltermékek esetén további biztosítékelemként bevonható maga a vissza nem térítendő támogatás összege. A fenti megfontolások alapján elsődlegesen alábbi biztosítéki elemek bevezetésének mérlegelése javasolt: -

Garanciaszervezet kezessége: o

Hazai garanciaprogramok alkalmazása (annak tudatában, hogy a K+F+I termékek esetén az átlagosnál kockázatosabb projektekről van szó és nagyobb bedőlés várható, mint hagyományos KKV-hitelek esetében).

o -

Európai garanciaprogramok, pl. EIF releváns K+F+I garanciatermékei.

Vállalat eszközei, beleértve az immateriális eszközöket is, ahol az adott eszköz értékeléséhez (amennyiben szükséges) kapcsolódó díjak az elszámolható költségek részét képezik.

-

Kombinált hiteltermékek esetén a vissza nem térítendő támogatás által finanszírozott projektelem.

Tekintettel arra, hogy a 2014-20-as időszak garanciaeszközeinek végrehajtásához garantőr intézmény(ek) kerül(nek) bevonásra, érdemes megfontolni, hogy ők milyen szerepet tudnának játszani a K+F+I hiteltermékek – nem EU-forrásból finanszírozott – garantálásában. Biztosíték mértéke K+F+I projektek esetén Amint korábban kiemeltük, a 272/2014 Kormány rendelet K+F+I projektek esetében nem követeli meg a fedezetek alkalmazását. Ez lehetővé teszi az intézményrendszer számára egy rugalmasabb megközelítés alkalmazását, ahol adott esetben a hitelösszegnek csak egy kisebb részére kér biztosítékot. Ez bár nagyobb kockázattal jár a hitelt biztosító intézmény számára (hiszen pont olyan beruházások jutnának forráshoz, melyek piaci alapon túl kockázatosnak bizonyulnak, azaz várhatóan magasabb bedőlési rátához vezetnek), az Alapok egyik fő célja éppen ennek a kockázatvállalásnak az ösztönzése, így egy ilyen megközelítés összhangba hozható a programmal. Kirívóan alacsony fedezeti követelmények felé azonban értelemszerűen csak akkor szabad elmozdulni, ha a kiválasztási folyamat eljárásrendje megfelelően biztosítja többek között a szabálytalan forrásfelhasználásra irányuló igénylések kiszűrését. Fontos egyben kiemelnünk a hitelkonstrukció állami támogatási jogcímének alkalmazását is: így például a de minimis támogatások megkövetelik, hogy egy hiteltámogatás esetén a hitel 50%-ára biztosíték nyújtson fedezetet (ld. 16.2. fejezet).

8.4. A garanciatermékekre vonatkozó befektetési stratégia

8.4.1. Célpiacok és kedvezményezetti célcsoportok azonosítása Ahogy arra a piacelemzés rávilágított, érdemes egy jól körvonalazható garancia-, és/vagy viszontgaranciaeszköz (a korábbiakban: garanciatermék) kialakítása a K+F+I projektek támogatására, mely valódi fedezetet biztosít egy projekt támogatására, átvállalva a kockázat nagy részét a finanszírozó intézettől. Fontos egyben figyelembe venni, hogy egy K+F+I garanciatermék gyakorlati alkalmazása a korábbi tapasztalatok alapján több korlátba is ütközhet:

80

2016.04.01.

-

-

-

a 2016-os költségvetési törvény szerinti 100%-os állami viszontgarancia77 mellett a Garantiqa normál – ismert, bejáratott – garancia olyan konkurens termék a piacon, mellyel nehéz lenne egy EU-s forrásokból támogatott garanciatermék pozícionálnia magát, és hasonló helyzet állhatna elő, mint a 2007-13-as időszak során, amikor a garanciatermékek nehezen tudtak felfutni; a korábbi garanciatermékek egyik fő akadályozó tényezője (versenyhátránya a konkurens termékhez képest) az adminisztráció kérdése volt; amennyiben a TC1 esetén a folyamat kiegészül egy – szükségszerű – K+F+I tartalomra vonatkozó ellenőrzéssel, az további hátráltatója lehet a garanciaterméknek; historikus tapasztalatok hiányában kérdéses lehet, hogy a hitelintézetek milyen mértékben fognak kihelyezni K+F+I célú hiteleket, melyek bevonhatóak lennének a garancia programokba.

A fenti akadályok jelentősen befolyásolják egy K+F+I garanciatermék potenciális sikerét. Ezért a garanciaterméket olyan paraméterekkel kell meghatározni, ami érdemben javíthatja a fentiekből fakadó versenyhátrányát. Ilyen megoldást jelenthet, ha például a projektkiválasztási és garanciatámogatási folyamat adminisztrációja során -

vagy tehermentesítik a bankokat, hogy minél kevesebb adminisztrációs feladattal szembesüljenek (pl. garanciaigények összeállítása); vagy megtérítik a bankok kiválasztáshoz, ill. igényléshez kapcsolódó adminisztrációs költségeit.

Tekintettel ugyanakkor arra, hogy a 2007-13-as időszakban indított garanciaprogramok összesen 9,1 milliárd forint forrást tudtak felhasználni, a fenti megkötéseket feltétlenül figyelembe kell venni a garanciatermékek forrásallokációja során. Ennek ismeretében mutatjuk be alábbiakban egy kialakítandó eszköz keretrendszerét, termékparamétereit. A hiteltermék esetében bemutatott regionális megkötések és megfontolások a garanciaeszköz esetében is relevánsak (ld. 8.3.1 fejezet). Hasonlóképp, a garanciatermékek célpiaca esetén javasolt a hiteltermékekéhez hasonló, tág megközelítés a projekt életciklusára és szektorális besorolására, valamint a vállalat életciklusára, méretére és tevékenységi körére vonatkozóan (ld. 8.3.1 és 8.3.2 fejezetek), és a korlátozásokat javasolt csak a szabályozás alapján elkerülhetetlen esetek kizárása szűkíteni (pl. acélipar).

8.4.2. Termékparaméterek Fedezet Különösen a kezdeti fázisban lévő vállalatok esetén a banki hitelek igénybevételének elsődleges akadálya az önrész finanszírozásának nehézsége mellett a bankok által megkövetelt fedezetek biztosítása: gyakran (garancián túlmutatóan) a teljes hitelösszeget elérő mértékben kérnek biztosítékot a jelentkező vállalatoktól (pl. ingatlant, magánvagyont); az ötletet és a vállalat menedzsmentjét kisebb súllyal értékelik. De működési múlttal bíró vállalatoknál is nehézséget jelenthet a bankok kockázatcsökkentő gyakorlata, miszerint a hitel törlesztését a múltbeli működésből kell tudnia kigazdálkodni a vállalatnak – a jövőbeni várható többletbevételt, de akár a hitel K+F+I célját kevésbé veszik figyelembe. Megfelelő lehetőséget nyújthatnak a kérdésre a megfelelő formában kialakított garanciatermékek. A piacon azonosított fedezeti kihívás orvoslását segítheti, amennyiben a garancián túli egyéb fedezetköveteléseket korlátozza a felhívás – hogy a finanszírozási nehézségekkel rendelkező vállalatok számára megfoghatóbb megoldást nyújtson a fedezethiányra és ténylegesen átvállalja a finanszírozó intézet kockázatát, nagyobb bedőlési kockázat vállalásával. Garantált hitelösszeg A garantált hitel összegét szükséges felülről korlátozni, ugyanakkor a garanciának továbbra is ki kell terjednie a finanszírozott összeg lehető legnagyobb részére. A folyamatok kialakítása során ugyanakkor fontos figyelemmel lenni a hitelösszegek által meghatározott belső pénzintézeti működésre. Jellemzően 200-300 millió forint körül húzódik meg az a határ, ameddig a bankok „tömegtermékei” nyúlnak: erre a szegmensre különösen fontos, hogy a folyamatok a lehető

Összefoglaló a garancia termékekről a 2007-13-as programozási időszakban (Irányító Hatóság); a 2014/2015. (XII. 29.) Korm. határozat alapján a nemzetgazdasági miniszter 2016. március 31-ig vizsgálja az állami viszontgarancia 80-ről 100%-ra történő emelésének jogi és költségvetési feltételeit 77

81

2016.04.01.

legnagyobb mértékben automatizáltak legyenek. Az összeg fölött jellemzően egyedi elbírálás valósul meg minden esetben. Bírálati szempontok Fontos ugyanakkor, hogy amennyiben kockázatosabb projektek finanszírozására is sor kerül, akkor csak olyan esetekben vállaljon a termék garanciát, ahol a szakértői csapat részvétele igazolt és biztosított, továbbá a termék későbbi hasznosíthatósága alátámasztott. Azaz amennyiben a pénzügyi bírálati szempontok visszaszorulnak, a projektek szakmai elbírálásának előtérbe kell kerülniük. Garanciadíjak A garanciadíjak tekintetében a jelenlegi gyakorlatot jelentő, 0,5% alatti díj ideális a piaci szereplők számára, ugyanakkor a 2-2,5%-os díj már finanszírozási kihívást jelenthet a vállalatok számára. Egyben fontos lenne, hogy a garancia a hitelösszeg lehető legnagyobb részére terjedjen ki, akár valamivel drágább árazás mellett is. Kamatlimit Bár a piacelemzés felmérése is rámutatott a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetre és az ebből eredő kamat iránti elvárásokra a piaci szereplők részéről, a finanszírozási nehézségek között nagyobb súllyal jelent meg a fedezethiány kérdése. Ezért egy, a fedezetekre a korábbinál kiterjedtebb megoldást kínáló termék esetében elfogadható, hogy a hitelkamat ne legyen maximálva, ezzel lehetővé téve a bankok számára a kockázatosabb hitelek garanciatermékkel történő támogatását és a szükséges adminisztrációs rugalmasságot. Futamidő Javasolt megtartani a legutóbbi garanciatermékek esetében tapasztalat 15 éves hitelfutamidő-korlátot; a gyakorlatban kevés hitel haladja meg ezt a mértéket. Adminisztráció Az adminisztrációs terhelés csökkentésére fontos – a már fentiekben is említetteknek megfelelően – olyan folyamatok kialakítása, ahol a szereplők között megoszlanak pl. a kockázatértékelési terhek, és lehetőség szerint egy értékelést csak egy szereplő végez el (ld. garantőr nem vizsgálja ugyanazokat a feltételeket, amiket a hitelintézet már megvizsgált). Az automatizálások szintén segíthetnék az adminisztráció csökkentését, így pl. érdemes megvizsgálni, hogy alacsony összegű hitelek biztosítására kiadható-e automatikus garancia (ld. vissza nem térítendő felhívások esetén 25 millió forint összeg alatt nem kérnek biztosítékot). Támogatási jogcím A támogatott kezességvállalási programok esetén az egyes jogcímek állami támogatási szabályait szükséges figyelembe venni. Az alábbiakban az 5.4 fejezet alapján három jogcím kapcsán vizsgáljuk meg a lehetséges támogatási lehetőségeket. Fontos kiemelni, hogy akár egy kezességvállalás keretében, a K+F+I projekt egyes elszámolható költségeire különböző támogatási jogcímek vehetők igénybe. De minimis jogcím A de minimis szabályozás keretében nyújtható garancia, amely akkor minősül átláthatónak, ha a vállalat nem tartozik, illetve nem vonható fizetésképtelenségi eljárás alá, és nagyvállalat esetén legalább B hitelminősítéssel rendelkezik. Ez esetben alapvetően 3 módszer alkalmazására nyílik lehetőség:  



a bruttó támogatási egyenérték kiszámítása egy bizottsági közleményben megállapított mentesülési díj alapján történik vagy a bruttó támogatási egyenérték kiszámításához használt módszertant, mely kifejezetten vonatkozik a de minimis-re, a Bizottság előzetesen elfogadta jelenleg a 2008/C 155/02 közlemény alapján vagy 5 éves futamidő esetén a garantált összeg 1,5 millió euró vagy 10 éves futamidő esetén 0,75 millió euró és kezességvállalás maximum a garantált hitel 80%-a.

82

2016.04.01.

Induló vállalatok jogcím (ÁCSR 22. cikk) Innovatívnak minősülő, induló kisvállalkozások esetén a kezességvállalással biztosított összeg általános esetben maximum 3 millió euró (0,93 milliárd forint), Pest megye egyes területein 4,5 millió euró (1,4 milliárd forint), a GINOP által lefedett területeken 6 millió euró (1,86 milliárd forint) lehet. Az innovatív vállalkozás definícióját a 3.1.3 fejezetben bemutattuk. Az innovatív induló vállalkozások jogcím keretében kihelyezett hitelek esetében érdemes szem előtt tartani, hogy a jogcím csak 5 évnél fiatalabb, innovatív vállalatokra vonatkozik. Mivel a jogcím a támogatásnak minősülő kezességvállalást a biztosított összegben határozza meg, ezért támogatástartalmának vizsgálata nem indokolt. K+F jogcím (ÁCSR 25. cikk) A kezességvállalás formájában nyújtott támogatás az ÁCSR 5. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján átláthatónak minősül, ha a támogatás a de minimis-ben meghatározott első két pontok közül valamelyiknek megfelel, természetesen a második pont esetében az ÁCSR-re való hivatkozással. A kezességvállalás támogatástartalma nem haladhatja meg az egyes K+F+I tevékenységek esetében meghatározott maximálisan elszámolható költségek mértékét. A támogatástartalom kiszámítását az 16.5 fejezetben mutatjuk be.

8.5. A kockázati tőketermékekre vonatkozó befektetési stratégia

8.5.1. Célpiacok és kedvezményezetti célcsoportok azonosítása Alaptípusok A kockázati tőkepiacon alapvetően három alaptípus különböztethető meg a céltársaság életciklusa alapján: -

-

-

Magvető fázist támogató alapok: A vállalatok induló szakaszát támogatják, ahol a vállalat által előállított terméket gyakran még nem is vezették be a piacra. Befektetői szempontból ez a leginkább kockázatos szakasz, jelentős a társaságok bukásának esélye, az esetleges bevételeket könnyen meghaladhatják a ráfordítások. A magvető alapkezelőknek jelentős plusz költséget jelent a cégek számára az üzletfejlesztési tanácsadási szolgáltatás nyújtása, amelyre a társaságok jövőbeni sikeres működtetéséhez komoly szükség van. Korai fázist támogató alapok: A vállalatok jellemzően már a piacon vannak, ugyanakkor fejlesztéseik kimenetele még bizonytalan (pl. a piacképesség tekintetében). Fő feladat az ilyen befektetést követően a stabil bevételtermelés megindítása. Növekedési fázist támogató alapok: a vállalat, ötlet potenciálja már bizonyítást nyert, ugyanakkor finanszírozás szükséges számára a piacok megfelelő eléréséhez, a folyamatos bevételtermelés fenntartásához, esetlegesen külföldi piacszerzéshez.

Kedvezményezetti kör A potenciális kedvezményezettek körét az adott támogatási jogcím, illetve az egyéb, szükségszerű adminisztratív megkötéseken (pl. K+F+I kapcsolódás) túl nem érdemes korlátozni. Fiatal vállalatok mentoring igénye A kockázati tőke legnagyobb előnye, hogy közvetlenül becsatornázza egy vállalat működésébe a piaci szempontokat, a jövedelmező működés elsődleges szemléletét. Egy jó kockázati tőkealap nem csak pénzt, hanem tudást és kapcsolatokat is átad a vállalatnak, hogy terméke sikeres lehessen, és megállja a helyét a piacon. A fiatalabb, induló vállalkozások sikeres működése a befektetők részéről sokkal több „törődést” igényel: esetükben nem is feltétlenül a pénz játssza a legfontosabb szerepet egy befektetés során, hanem az említett kapcsolati háló és szakmai tapasztalat. Egy magvető alaphoz teljesen más beállítottság kell, mint egy növekedési alaphoz: vállalkozókra van szükség, olyan szakemberekre, akik már építettek céget. Egy magvető alap működtetése ennek megfelelően több erőforrást igényel a befektető részéről, sőt, felhalmozott saját iparági tapasztalatuk mellett gyakran iparági szakértőkkel – inkubátorokkal, tanácsadókkal – is együttműködnek.

83

2016.04.01.

Fontos kiemelni, hogy az adott vállalat kutatói-fejlesztői nem minden esetben rendelkeznek a szükséges üzleti ismeretekkel, amit pl. egy befektető, egy üzleti angyal, egy támogató nagyvállalat, vagy egy tanácsadó érdemben ki tud pótolni.

8.5.2. Termékparaméterek Tekintettel arra, hogy Magyarországon nem érhető el közvetlen, specializált K+F+I piacra vonatkozó tapasztalat, és a kellő rugalmasság hiány a korábbi innovatív uniós programok egyik fő hátráltatója volt, a termékparaméterek tekintetében a lehető legtágabb megfogalmazást kell alkalmazni úgy, hogy azok egy befektetés felei számára elfogadható kereteket határozzanak meg. Befektetett összeg A befektethető összegek korlátainak érdemes az adott vállalat életciklusához, méretéhez, valamint a fejlesztendő termékhez igazodniuk. Túl nagy befektetések esetén a megtérülési elvárások agyonnyomhatják a cégeket; ugyanakkor egy adott összeg alatt a befektetőnek nem éri meg az ügylettel foglalkoznia. További veszély, hogy túlértékeltté válik a vállalkozás, ellehetetlenítve a további körös tőkebefektetéseket, illetve az exitet. A vállalati életciklusok alapján a HVCA az alábbi szakaszokat különíti el egymástól (a tipikus tőkeigényeket saját statisztikáik alapján határozták meg): -

-

Magvető fázis: Befektetői szempontból ez a leginkább kockázatos szakasz, jelentős a társaságok bukásának esélye, az esetleges bevételeket meghaladják a ráfordítások. A magvető alapkezelőknek jelentős plusz költséget jelent a cégek számára az üzletfejlesztési tanácsadási szolgáltatás nyújtása, amelyre a társaságok jövőbeni sikeres működtetéséhez komoly szükség van. A magvető vállalkozások esetében ennek megfelelően nem a pénz a legfontosabb szempont, hanem a szakértelem. Éppen ezért ezt a fajta finanszírozást „smart money”-nak is nevezik, mert a finanszírozás mellett jelentős szerepet játszik a befektető üzleti kapcsolatrendszere, valamint üzletviteli, iparági tapasztalata is. Tipikus tőkeigény 30.000 – 100.000 euró.78 Korai (induló) fázis: Fő feladat az első vevők megszerzése és a bevételtermelés megindítása. Tipikus tőkeigény 100.000 – 500.000 euró. Növekedési fázis: folyamatos bevételtermelés fenntartása, esetlegesen külföldi piacszerzés az ebben a befektetési szakaszban elérendő fő célok. Tipikus tőkeigény: 500.000 – 7.500.000 euró.

Tulajdonrész, befolyás Bár Magyarországon jellemzően magasabb a tőkealap által megszerzett tulajdoni részesedés aránya (2025%-os, de akár 50%-ot meghaladó mértékű), magvető és korai alapok nemzetközi gyakorlatában egy befektető alacsony, 10% körüli részesedést szerez célpontjában. E mögött több szempont is áll, például az, hogy az induló vállalatnál ügyvezetése ismeri a legjobban az adott piac mikro-szintű viszonyait, a befektető gyakran csak a magasabb szintű, közép- és nagyvállalati környezetet ismeri. Szintén fontos szerepet játszhat, hogy a vállalat korábbi tulajdonosai könnyen elveszítik motivációjukat, ha részesedésük, beleszólásuk a vállalat döntéseibe hirtelen jelentősen visszaszorul. A szerzett tulajdonrész tekintetében a piackutatásunk során megkérdezett vállalatok a 25%-os maximális befektetői részesedést tartották elfogadhatónak. Ezért javasoljuk, hogy a befektető által az első körös befektetés esetén megszerezhető tulajdonrész rendelkezzen felső korláttal, melyet a piaci tapasztalatok és elvárások mentén fogalmaznak meg, figyelemmel a társasági jog vállalatirányításra vonatkozó szabályaira is. Támogatási jogcím A támogatott kockázati tőke esetén az egyes jogcímek állami támogatási szabályait szükséges figyelembe venni. Az alábbiakban az 5.4 és a 16. fejezet alapján három jogcím kapcsán vizsgáljuk meg a lehetséges

78

Szokás még a magvető fázis előtt „Pre-seed” fázist is megkülönböztetni. Ide elsősorban az egyetemeken és kutatólaborokban elérhető, önmagukban gazdasági eredmény felmutatására alkalmatlan kutatások finanszírozása tartozik. Szintén pre-seed-nek szokták tekinteni azokat a vállalkozásokat, ahol az ötlet, a koncepció készen áll, de sem működő prototípus, sem piaci validáció nem áll rendelkezésre.

84

2016.04.01.

támogatási lehetőségeket. Fontos kiemelni, hogy akár egy kockázati tőkebefektetés keretében, a K+F+I projekt egyes elszámolható költségeire különböző támogatási jogcímek vehetők igénybe. De minimis jogcím A de minimis szabályozás keretében nyújtható tőkeinjekció, amely akkor minősül átláthatónak, ha az állami tőkeinjekció teljes összege nem haladja meg a csekély összeg felső határát (200 000 eurót). A de minimis rendelet hatálya alá eső befektetések esetén nincs elvárás pénzügyi közvetítők kiválasztására, könnyű a jogszabályi megfelelés és elkerülhető a notifikációs eljárás – ugyanakkor ez csak a kisebb befektetések támogatására alkalmas. Kockázatfinanszírozási támogatás (ÁCSR 21. cikk) Az ÁCSR értelmében a kockázatfinanszírozási célú befektetésnek minősül a támogatható vállalkozásoknak új befektetések céljából nyújtott tőke- és kvázi sajáttőke-befektetés. A támogatás átlátható az állami támogatási szabályok értelmében, amennyiben a kockázatfinanszírozás maximális összege nem haladja meg vállalkozásonként a 15 millió eurót. E jogcím alatt nyújtott támogatás kedvezményezettje kizárólag olyan KKV lehet, amely a tőzsdén még nem jegyzett és az alábbi feltételek legalább egyikét teljesíti:   

semmilyen piacon nem működött még, első kereskedelmi értékesítéstől számítva legfeljebb 7 éve működik, új termék- vagy földrajzi piacra való belépés céljából készített üzleti terv alapján az előző 5 évben elért átlagos éves árbevétele 50%-át meghaladó befektetést igényel. Speciális előírások vonatkoznak azon KKV-kra, melyek a fenti feltételeket nem teljesítik (lásd 5.4 fejezet).

A támogatás célja lehet kockázatfinanszírozás, kiegészítő befektetés (feltételeit lásd 5.4 fejezet), kiváltási tőke, amennyiben a befektetések valamennyi fordulójában min. 50%-nak megfelelő új tőkét is bevonnak, illetve likviditási cél, melyre a pénzügyi közvetítő tőke hozzájárulásainak és lejegyzett, de be nem fizetett tőkéjének legfeljebb 30%-a fordítható. Az ÁCSR meghatározza az államot terhelő első veszteség mértékét is, mely legfeljebb a teljes befektetés 25%-a lehet, ha a veszteségmegosztás aszimmetrikus. Emellett rendelkezik a független magánbefektetők bevonásának minimális mértékéről is, melyek a következők:   

10%, ha a vállalat egyetlen piacon sem hajtotta még végre első kereskedelmi értékesítését; 40%, ha a vállalat az első kereskedelmi értékesítéstől számított legfeljebb 7 éve működik; 60%, új termék- vagy földrajzi piacra való belépés céljából készített üzleti terv alapján az előző 5 évben elért átlagos éves árbevétele 50%-át meghaladó célú befektetést igényel VAGY több, mint 7 éve működő vállalkozás kiegészítő befektetése esetén.

A pénzügyi közvetítő nyílt, átlátható és megkülönböztetéstől mentes eljárás útján kell kiválasztani és nem tehető különbség székhely vagy bejegyzésük tagállama szerint, és a közvetítőt piaci alapon kell irányítani. A finanszírozási döntések nyereségorientált jellegét a pénzügyi közvetítők jogszabály alapján történő létrehozásával, az átvilágítási folyamatról történő rendelkezéssel, üzleti szempontból megalapozott beruházási stratégiával, kockázatdiverzifikációs politikával, életképes üzleti tervre alapozott finanszírozással valamint világos és reális kilépési stratégiával lehet biztosítani. Induló vállalatok jogcím (ÁCSR 22. cikk) Innovatívnak minősülő, induló kisvállalkozások esetén a tőkebefektetés bruttó támogatási egyenértéke nem haladhatja meg általános esetben maximum 0,8 millió euró (248 millió forint), Pest megye egyes területein 1,2 millió euró (372 millió forint), a GINOP által lefedett területeken 1,6 millió euró (496 millió forint) összeget. Az innovatív vállalkozás definícióját a 3.1.3 fejezetben bemutattuk. Az innovatív induló vállalkozások jogcím keretében kihelyezett hitelek esetében érdemes szem előtt tartani, hogy a jogcím csak 5 évnél fiatalabb, innovatív vállalatokra vonatkozik, ám nagy előnye, hogy keretében nincs elvárás a pénzügyi közvetítők kiválasztására. A támogatástartalom kiszámítását a 16.5 fejezetben mutatjuk be. K+F jogcím (ÁCSR 25. cikk) A tőkeinjekció formájában nyújtott támogatás az ÁCSR 5. cikk (2) bekezdés b) pontja szerint nem minősül átláthatónak, kivéve, ha támogatástartalma megfelelő a bejelentési küszöbértékeknek. A támogatástartalom kiszámítását a 16.5 fejezetben mutatjuk be.

85

2016.04.01.

K+F jogcím keretében alap-, alkalmazott (ipari) kutatás és kísérleti fejlesztés támogatására is lehetőség nyílik. Ez esetben az elszámolható költségek, a támogatási intenzitás és a tőkeinjekció támogatástartalma közötti összefüggés vizsgálata szükséges. Feltételezhető, hogy a kedvezményezett maximum a projekt elszámolható költségeinek 100%-ra kap tőkeinjekciót. Az elszámolható költségek kiszámításánál fontos figyelemmel lenni a jogcímben meghatározott elszámolható költségek körére. A tőkeinjekció támogatástartalma nem haladhatja meg az egyes K+F+I tevékenységek esetében meghatározott maximálisan elszámolható költségek mértékét.

8.6. Kombinált hiteltermékekre vonatkozó befektetési stratégia

8.6.1. Célpiacok és kedvezményezetti célcsoportok azonosítása A korábbi tapasztalatok nyomán kirajzolódott, hogy a K+F+I projekteket támogató pénzügyi eszközök felfutásának legnagyobb gátjai többek között a -

fedezet- és önerőhiány, időzítés (gyors döntéshozatal), adminisztrációs akadályok minimalizálása, illetve a bizalmatlanság az új szereplőkkel, termékekkel szemben.

Mindegyik tényező arra mutat, hogy kombinált termékek esetében a K+F+I projektek támogatására kamattámogatott hitellel kombinált, illetve garanciadíj-támogatott hitellel kombinált formában várhatóan nem érnék el a kívánt hatást. Ezek a termékek ugyanis nem a fentebb felsorolt piaci korlátokra nyújtanának megoldást, hanem egy olyan tényezőre (kamat, garanciadíj), mely nem a legfontosabb kihívása a K+F+I projekteket megvalósító vállalatoknak. Ráadásul mindezt – korábban be nem vezetett termék révén – vélhetően időbeni eltolódással, és kezdeti adminisztrációs többletterhekkel nyújtaná. Ahogy arra a korábbi tapasztalatok, valamint a piaci felmérésünk is rámutatott, a leghatékonyabb kombinált támogatási formát a K+F+I projektek esetében – mely egyben választ nyújt a fent felsorolt piaci korlátok mindegyikére – a vissza nem térítendő (VNT) támogatással kombinált hiteltermék nyújtja. Nagyobb kockázatú projektek esetén a kombinált termék VNT-lába megadhatja a szükséges lökést a megvalósításhoz; kisebb kockázatú K+F+I projektek esetén pedig éppen azt a támogatást adhatja, aminek segítségével pl. egy nagyvállalat belevág egy fejlesztésbe.

8.6.2. Termékparaméterek Hitel-láb paraméterei A hiteltermék esetén jelzett módszertani megfontolásokat a vállalatok és a pályázatok befogadásának lehető legkisebb szűkítésére javasoljuk fenntartani. Emellett tekintettel -

a kombinált termék VNT-lába által biztosított előnyös pozíciójára, a támogatási kérdések egyszerűbb kezelésére, a fentiekben is hivatkozott, kamatra vonatkozó kisebb vállalati érzékenységére, valamint a TC1 hiteleszköztől való lehatárolás további biztosítására

javasoljuk, hogy a hitel-láb paraméterei alapvetően egy (kedvező) piaci hiteltermék paramétereit kövessék. Vissza nem térítendő források aránya A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy mind a K+F+I projektek, mind a kombinált terméket tartalmazó felhívások legfontosabb ösztönzője a pályázatban elérhető vissza nem térítendő támogatás aránya. Különösen korai fázisban lévő vállalatoknál fontos, hogy a VNT-arány magas legyen, és a hiteleszközzel összevetve elérje az 50%-ot. Nagyvállalatok esetén már ennél kisebb VNT-arány is igen vonzó lehet – részben a projekt várhatóan nagyobb volumenére – itt már 20%-os támogatási intenzitás is megfelelő ösztönzővel bírhat.

86

2016.04.01.

A GINOP eddig megjelent K+F+I kiírásai meghatározóak a vállalatok kombinált termékek iránti elvárásai tekintetében. A 2.1.1-15 felhívás keretében azt tapasztaltuk, hogy különböző jogcímek kombinálásának köszönhetően a támogatott VNT-arány nagy sávban, 10-50% között mozgott az elvégzett tevékenység, a vállalatméret, és a megvalósítás helyszínének függvényében. Ennek megfelelően egy kombinált hiteltermék esetében is elképzelhető olyan támogatási eszköz létrehozása, ahol pl. a VNT-láb mikrovállalkozás és nagyvállalat esetében eltér, és míg előbbit nagyobb mértékben támogatja, addig utóbbi esetében pl. 20%-ban maximálva van79. Fokozott figyelem kell, hogy kísérje ugyanakkor a kapcsolódó állami támogatási és európai uniós szabályokat, ez esetben a vissza nem térítendő támogatások komoly támogatástartalma jelenthet nehézséget. Míg a 37/2011. (III.22.) Korm. rendelet 2. melléklete értelmében a kedvezményes kamatozású hitel – mint visszatérítendő forrás – támogatástartalma a kedvezményes és a piaci kamatlábbal számított kamatelemek (és tőketörlesztési elemek) jelenértékeinek különbsége, addig a kapott vissza nem térítendő támogatás támogatástartalmának jelenértéke állami támogatásnak minősül. VNT-lábhoz kapcsolódó szabályozás A kombinált termékekre vonatkozó bizottsági útmutató80 egy pénzügyi eszköz és vissza nem térítendő (VNT) támogatás kombinációjához kapcsolódóan kiemeli, hogy ilyen esetben különálló műveletről beszélünk, ahol mindkettő önálló elszámolható költségkörrel bír. Amennyiben egy projekt megvalósítását ilyen kombinációban két különböző prioritásból támogatják, úgy figyelemmel kell lenni különösen alábbi feltételek teljesülésére: -

-

a pénzügyi eszköz és a vissza nem térítendő támgoatás vonatkozhat egyazon elszámolható kiadási tételre, amennyiben a támogatások összege nem haladja meg a kiadási tétel teljes összegét; a VNT-t nem lehet arra használni, hogy megtérítse a pénzügyi eszközből kapott támogatást; a pénzügyi eszközt nem lehet a VNT előfinanszírozására használni.

Tekintettel arra, hogy a kombinált hiteltermék igénybevétele esetén gyakorlatilag két művelet kerül megvalósításra, fontos figyelembe venni a tervezésnél, hogy a vissza nem térítendő komponens által meghatározott paraméterek kivetülnek a teljes projektre: a VNT-lábra vonatkozó, viszonylag rugalmatlan feltételrendszer a teljes konstrukciónak komoly korlátját jelentheti. A vissza nem térítendő támogatás szempontjából tiltott paraméterek – például a támogatható tevékenységek körének korlátozása – a visszatérítendő elem szempontjából is tiltottnak minősülnek. Így a kedvezményes hitel feltételrendszerének kell alkalmazkodnia a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó előírásokhoz. Elbírálás Tekintettel arra, hogy a hiteltermékhez képest egy, a vállalat szempontjából többnyire kedvezőbb pénzügyi támogatás valósul meg a kombinált terméken keresztül, javasolt a kiválasztási folyamat során alkalmazott pontozási rendszerben szigorúbb követelményeket szabni, elsődlegesen a megvalósítandó projekt K+F+I jellegére vonatkozóan. Ez amellett, hogy biztosítaná a termék jogszabályi lehatárolását, kiemelt hozzájárulást biztosíthatna a vonatkozó indikátorok, ill. EU-s célkitűzések teljesítéséhez. Természetesen a hitelkomponensre való tekintettel a kiválasztási és elbírálási folyamat során nem lehetne eltekinteni egyfajta hitelkockázati vizsgálattól, melyet várhatóan az alapok alapja hajtana végre. Hitelkomponens utólagos igénylése Vizsgálandó szempont lehet a vissza nem térítendő projektek támogatására opcionálisan igényelhető hitelkomponens biztosítása. Erre – amennyiben a támogatási szabályok is engedik – sor kerülhetne a VNTláb megítélését követően, azaz külön pályázaton keresztül is. K+F+I tartalom vizsgálata Az adminisztrációs folyamatokat a többi termékkel szemben ugyanakkor könnyítheti, hogy a projekt K+F+I tartalmának vizsgálatára, biztosítására sor kerülhetne a VNT komponens elbírálása során, a többi VNT pályázathoz hasonló módszertan alkalmazásával.

79

Ahogyan a GINOP 2.1.1-15 esetén, úgy itt is minden esetben az állami támogatási szabályok egyedi vizsgálata szükséges a termékek esetében 80 Guidance for Member States on CPR_37_7_8_9 Combination of support from a financial instrument with other forms of support

87

2016.04.01.

8.7. Az intézményrendszeri struktúra 2014-20-ban

8.7.1.

A pénzügyi eszközök intézményrendszeri kerete

Lehetséges intézményi modellek vizsgálata A pénzügyi eszközök végrehajtási struktúrája alapok alapján keresztül valósul meg Magyarországon a szabályozási kereteknek megfelelően. A Kormány 272/2014. (XI. 5.) a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló rendeletének 24/B §-a az alapok alapja végrehajtó szervezeteként az MFB-t jelöli ki. 2015. június 30-án az MV Zrt. beolvadt az MFB-be. Az egyesüléssel az MV Zrt. megszűnt, az átalakulás napjától fogva a programok végrehajtásához kapcsolódó forráskezelői feladatokat teljes körűen jogutódja, az MFB látja el. A struktúra egyben lehetővé teszi pénzügyi közvetítők bevonását a végrehajtásba. Az alábbi ábra vázolja a lehetséges irányítási struktúrákat: Irányító Hatóság

Irányító Hatóság

Irányító Hatóság

Alapok alapja

Alapok alapja / Pénzügyi közvetítő

Alapok alapja

Refinanszírozás

Finanszírozás

Refinanszírozás

Kockázatvállalás

Kockázatvállalás

Kockázatvállalás

Refinanszírozás

Direkt kihelyezés

Pénzügyi közvetítő

Pénzügyi közvetítő

Pénzügyi közvetítő

Kockázatvállalás

Kockázatvállalás

Kockázatvállalás

Pénzügyi közvetítők által üzemeltetett egységes értékesítési hálózat

Végső kedvezményezett

Pénzügyi közvetítő Kockázatvállalás

Végső kedvezményezett

Végső kedvezményezett

Pénzáramlás

24. ábra: Pénzügyi eszközök intézményi modellje a 272/2014. (XI. 5.) rendelet alapján, továbbá a 2015/124 sz. Közbeszerzési Értesítő alapján Forrás: Deloitte

A fenti ábra az alábbi három modellt tartalmazza: 

az első modell az alapok alapja és a végső kedvezményezettek közötti, kockázatmegosztáson alapuló refinanszírozott terméket szemlélteti,



a második modell a pénzügyi közvetítők által üzemeltetett, egységes értékesítési hálózaton keresztüli kihelyezést ábrázolja, míg



a harmadik modell a vegyes konstrukciót jeleníti meg.

Ezek közül az első modellnek megfelelő, refinanszírozott eszközkihelyezéssel kapcsolatos tapasztalatokkal a 2007-2013-as programozási időszak önálló és kombinált hiteltermékei szolgáltak. Ezeket figyelembe véve azonosíthatóak a refinanszírozott eszköz és az azt értékesítő közvetítők pozitívumai és negatívumai. A konstrukció előnyei közé tartozik, hogy 

az eltérő típusú pénzügyi közvetítők jellemzően más célcsoportok megragadására alkalmasak, illetve esetenként specializálódnak egy-egy célcsoportra,



amennyiben a finanszírozási szerződés engedi, rugalmasan tudják alakítani a terméket az adott ügyfél paramétereire szabva,



a konstrukció – kialakításából adódóan – lehetővé teszi magántőke bevonását a közvetítők szintjén.

88

2016.04.01.

A konstrukció hátrányai az alábbiak: 

a pénzügyi közvetítő kockázatéhségétől függően a támogatott hitel nem feltétlenül éri el kevésbé hitelképes kkv-k célcsoportját,



több pénzügyi közvetítő kiválasztása több körös pályáztatást igényel, mely jelentős idő- és költségvonzattal bírhat,



a közvetítői körben eltérő hitelnyújtási szokások és előírások azonosíthatóak, továbbá jellemzően eltérő értékesítési technikákat alkalmaznak,



nehezen kerülhető el a saját termékek előtérbe helyezése a támogatott eszközzel szemben (rossz minőségű portfólió építése támogatásból),



a különböző típusú pénzügyi közvetítők által alkalmazott adminisztratív folyamatok, IT rendszerek jelentősen eltérnek egymástól; mindez nehezítheti a pénzügyi eszköz kihelyezések egységes lebonyolítását, szabályértelmezését, monitoringját és ellenőrzését.

Az ábrán szereplő második modell a pénzügyi közvetítők által üzemeltetett egységes értékesítési hálózatot szemlélteti. A piaci helyzet ismertetése során már említésre került egy Uniós felmérés kapcsán, hogy a beruházási hitel nem a leginkább elterjedt finanszírozási forma hazánkban (népszerűségben csak a folyószámla hitel, lízing és a belső forrás vagy eszközök értékesítését követi). A hitelezés népszerűsítése érdekében amellett, hogy, célszerű stabil, kiszámítható és vonzó terméket kialakítani, a terméket a potenciális kedvezményezettek számára könnyen elérhetővé tenni. A refinanszírozott termék és a klasszikus közvetítői struktúrán keresztül alacsony kamatok mellett, nem kivitelezhető a fedezeti elvárások célcsoport igényeinek megfelelő mérséklése. Ugyanakkor ezt az ellentmondást oldhatja fel egy, az alapok alapja által közbeszerzési eljárás keretében kiválasztandó, pénzügyi közvetítők által egységes szempontok alapján működtetett értékesítési hálózaton keresztül megvalósított hitelezés. A felsorolt célokat támogató intézményi struktúrát reprezentálja a második modell. A pénzügyi közvetítők által működtetett értékesítési hálózat és a direkt kihelyezésű pénzügyi eszköz előnyeit – a közvetítőkre és az értékesítési hálózat egészére vonatkozóan - az alábbiakban összegeztük: A konstrukció előnyei közé tartozik, hogy 

standard termékeket kínál,



a hiteldöntések és kockázati profil központilag menedzseltek, sőt, a kockázatvállalási hajlandóság emelhető, mivel nem függ a közvetítő kockázati éhségétől illetve elbírálásától (mely jelentős előrelépés lehet az előző programozási időszakhoz képest az életképes, de magasabb kockázatot jelentő, kevésbé hitelképes kkv-k számára),



egycsatornás az információáramlás,



mivel gyakorlatilag szolgáltatásokat nyújtanak, a közvetítők teljesen egységesen, kiszámíthatóan működnek (pl. egységes eljárásrend, a pályázati felhívások garantáltan egységes értelmezése, konzisztens, egységes jogszabály értelmezés és a jogosultsági feltételek egységes értékelése, bármilyen termékparaméter, jogszabály-értelmezés vagy szabályozás változás egységesen és egyetlen intézkedéssel bevezethető).



az MFB által fejlesztett egységes Közvetítői Értékesítési IT rendszer, nem jelent költséget a közvetítőnek,



az egységes adatbázis, monitoring, szabályrendszer következtében az ellenőrzési feladatok egyszerűbbek.

A konstrukció hátrányai az alábbiak: 

a pénzügyi közvetítők által üzemeltetett értékesítési hálózat addicionális (magán) tőke bevonását nem teszi lehetővé, ezáltal egyszeres tőkeáttétel mellett működik,



kockázatmegosztás nincs,



a szektorban jellemző bedőlési aránynál magasabb valószínűsíthető, hiszen a támogatói cél a kevésbé hitelképes kkv-k elérése. A magasabb bedőlési arány miatt kevesebb visszafizetett forrás várható.

89

2016.04.01.

Figyelembe véve az alapok alapja szakpolitikai és támogatási prioritásait úgy, mint a regionális felzárkóztatás, az életképes, de finanszírozáshoz nem vagy nehezen jutó kkv-k hitelezése, a konvergencia régiók kistelepülésein működő kkv-k elérése, a direkt kihelyezéseket támogató termék és értékesítési modell jobban megfelelhet az alapok alapja céljainak. Pénzügyi közvetítő kiválasztás A pénzügyi közvetítők kiválasztására vonatkozóan a vonatkozó jogi szabályozás mellett áttekintettük az Európai Bizottság által a tagállamok számára kiadott, a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetek kiválasztásával kapcsolatos iránymutatást (Guidance for Member States on The selection of bodies implementing FIs, including funds of funds), amely az 1303/2013 és a 480/2014 számú rendeletek kiegészítéseként értelmezendő. A leginkább megfelelő irányítási struktúra kialakítása és a szereplők kiválasztása az Irányító Hatóság feladata a vonatkozó jogszabályok és rendeletek figyelembe vételével. A magyarországi végrehajtási struktúra alapján első szinten egy végrehajtó kiválasztása történik, mely szervezet végzi az „alapok alapja” tevékenységét – erre, ahogyan azt már említettük, a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet az MFB-t jelöli ki. A második szinten jelennek meg a meghatározott pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetek, az úgynevezett pénzügyi közreműködők. Az iránymutatás alapján utóbbiak kiválasztása meg kell, hogy feleljen a vonatkozó közbeszerzési szabályoknak és elveknek (pl. összhangban álljon a közbeszerzésekre alkalmazandó tagállami joggal, a közbeszerzésnek a piaci verseny számára minden esetben nyitottnak kell lennie, a pályázati információt minden pályázóhoz szükséges eljuttatni, stb.). Az iránymutatás szerint a kiválasztási kritériumok az alábbi szempontok alapján alakulnak:    

jogosultság a pénzügyi eszköz végrehajtásának elvégzésére, gazdasági és pénzügyi képességek megléte a feladat elvégzéséhez, megfelelő szervezeti képességek a feladat elvégzéséhez, megfelelő tapasztalat a releváns területen, mind a szervezet, mind pedig annak tagjainak szintjén.

A kiválasztás során az alábbi szempontokat érdemes szem előtt tartani: 

Prudens és szabályozott működést szükséges biztosítani annak érdekében, hogy az ellenőrzési folyamatok átültetése a közvetítő folyamataiba gyorsan és hatékonyan történjen, illetve egységes, kiszámítható és átlátható működést eredményezzen.



Fontos, hogy a lebonyolítási struktúra együttesen el tudja érni a célszegmenst és kezelje a várhatóan magas ügyszámot, megfelelő területi reprezentációt, illetve elégséges kapacitásokat szükséges felmutatni az egyes közvetítőknek.



Fontos, hogy naprakész, ügyletszintű adatkezelésre alkalmas IT kapacitásokkal rendelkezzenek a szerződött pénzügyi közvetítők, ezt kiválasztásukkor szem előtt kell tartani.



Megfontolásra ajánljuk egy olyan rugalmas díjazás kialakítását, hogy az alapok alapja által fizetett díj megfelelően tudja követni a közvetítő valós működtetési költségeit. Egy finoman behangolt alap- és sikerdíj elemekre történő megosztás motiválhatja gyors kihelyezésben a pénzügyi közvetítőt, illetve felhasználható lehet a kockázatos vállalati szegmens elérésére is. A teljesítményalapú díjszámítási módszertan beemelhető az értékelési szempontok közé.



Ahogy korábban megállapítottuk, a hazai vállalatok finanszírozáshoz való hozzájutását erősen akadályozzák az elégtelen biztosítékok és garanciák. Ezen tényezők tudatában, az alapok alapja számára a fedezeti előírások könnyítését megfontolásra ajánljuk, mellyel a vállalati szegmens alacsonyabb kockázati besorolású részei is elérhetők és a beruházási kedv is élénkíthető.

A pénzügyi közvetítetőket mindenekelőtt a Közös rendelet 38. cikk 5. szakaszának megfelelő eljárás keretében szükséges kiválasztani („A pénzügyi közvetítőket nyílt, átlátható, arányos és hátrányos megkülönböztetéstől mentes eljárás alapján kell kiválasztani, az összeférhetetlenség elkerülésével.”). Az önálló és kombinált hiteltermékek lebonyolításához kapcsolódóan a pénzügyi közvetítők által üzemeltetett értékesítési hálózat kialakítására és a pénzügyi közvetítői szolgáltatások igénybevételére az alapok alapja közbeszerzési eljárást folytat le (MFB Pontok kialakítása és pénzügyi közvetítői szolgáltatások nyújtása, Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/124). A pénzügyi közvetítők által működtetett értékesítési pontok kialakítása és pénzügyi közvetítői szolgáltatások nyújtása tárgyban meghirdetett közbeszerzés kétszakaszos, tárgyalásos közbeszerzési eljárásban a nyertes ajánlattevőnek az alapok alapja által előírt

90

2016.04.01.

ütemezésnek és helyszíneknek megfelelően 400 különböző településen kell legalább 402+40 pénzügyi közvetítők által működtetett értékesítési pontot kialakítania, továbbá biztosítania szükséges az üzemeltetéshez a megfelelő személyi, tárgyi, infrastrukturális és egyéb feltételeket. A tervezett pénzügyi közvetítők által üzemeltetett értékesítési hálózatában valamennyi, a hitel típusú pénzügyi eszköz értékesítéséhez kapcsolódó feladatot a pénzügyi közvetítők által működtetett értékesítési pontok látnának el, a tájékoztatástól kezdődően egészen a portfólió kezeléséig (kivéve a 180 napon túli késedelmes követelések kezelését). A döntés, fedezetértékelés, ügyfélminősítés mind a pénzügyi közvetítők által működtetett értékesítési pontokban történne az MFB nevében, az általa kialakított szabályzatok és eljárásrendek alapján, továbbá az általa rendelkezésre bocsátott IT rendszerben. Az MFB által átadott tervezet szerint az alábbi struktúra alakítandó ki: 





1. kategóriájú pénzügyi közvetítők által működtetett értékesítési pontok: o

száma: 26 db (minden megyei jogú városban, továbbá 3 db Budapesten)

o

kompetenciája: a teljes MFB termékkör értékesítése, üzleti irányító központok

o

feladata: hitelezési folyamat lebonyolítása az MFB által kidolgozott eljárásrend szerint, alacsonyabb kategóriájú fiókok támogatása, érdeklődés-kezelés

2. kategóriájú pénzügyi közvetítők által működtetett értékesítési pontok: o

száma: 159 db (megyeszékhelyen vagy megyei jogú városban 40 db, illetve minden 10.000 főnél nagyobb településen legalább egy)

o

kompetenciája: országos elérhetőséget igénylő MFB termékkör értékesítés

o

feladata: hitelezési folyamat lebonyolítása az MFB által kidolgozott eljárásrend szerint, alacsonyabb kategóriájú fiókok támogatása, érdeklődés-kezelés

3. kategóriájú pénzügyi közvetítők által működtetett értékesítési pontok: o

száma: 257 db (10.000 fő alatti településeken megyénként legalább három)

o

feladat: tanácsadás, üzleti érdeklődés rögzítése és továbbadása

Amennyiben a pénzügyi eszköz működésének visszamérése, értékelése során bebizonyosodik, hogy adott területen a lehetséges kedvezményezett vállalatok az előzetes várakozásokhoz képest nagyobb sűrűségben fordulnak elő, ezzel komoly potenciális célpiacot jelentve, a pénzügyi közvetítők által üzemeltetett értékesítői hálózatot alkotó értékesítési pontok száma a későbbiekben akár bővíthető is lehet.

8.7.2. K+F+I szakpolitikai intézmények A magyar K+F+I többszintű szervezetrendszerként épül fel:81 

Politikai és horizontális szinten a Parlament Oktatási, Tudományos és Kutatási Bizottsága, a Kormány, a Miniszterelnöki Hivatal és a Nemzeti Fejlesztési Kabinet rendelkezik döntő befolyással. Emellett politikai tanácsadói szervek is megjelennek, mint például a Nemzeti Tudománypolitikai és Innovációs Testület, melynek elnöke a miniszterelnök és elnökhelyettese az MTA elnöke.



A következő szinten a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal mellett további 4 minisztérium szerepel, amelyek együttesen koordinálják az egyes operatív programok sikeres megvalósítását a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban. Szintén ezen a szinten helyezkedik el a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, mely az Igazságügyi Minisztérium irányítása alatt áll.



K+F+I alapokat illetően a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap kiemelendő, mely elkülönített állami alapként funkcionál.

81

Európai Bizottság (2015): Pre-Peer Review of the Hungarian Research and Innovation system, Horizon 2020 Policy Support Facility. (https://rio.jrc.ec.europa.eu/sites/default/files/report/HU%20PPR%20FINAL%20for%20PUBLICATION_0.PDF letöltve: 2016. február 8.)

91

2016.04.01.



Kutatási szinten a Magyar Tudományos Akadémia szerepe kiemelendő, mely az állami kutatási szerveteket koordinálja. Szintén kiemelt szerepet töltenek be a globális nagyvállalatok, melyek szintén nagy számban végeznek kutatási tevékenységet.

8.7.3. A hiteleszközök végrehajtási modellje Irányítási struktúra A 8.7.1 fejezetben felvázolt intézményi struktúra tervezett pénzügyi közvetítők által üzemeltetett értékesítési hálózatában valamennyi, a hitel típusú pénzügyi eszköz értékesítéséhez kapcsolódó feladatot az pénzügyi közvetítők által működtetett értékesítési pontok látnak el, a tájékoztatástól kezdődően egészen a portfólió kezeléséig. Fontos különbség a korábbiakhoz képest, hogy az pénzügyi közvetítők által üzemeltetett értékesítési hálózat résztvevői az egyszerű hiteltermékeket valamint a kombinált hiteltermékek visszatérítendő elemét nem saját kockázatukra nyújtanák. A pénzügyi közvetítők által üzemeltetett értékesítési hálózatnak komoly előnye, hogy olyan, egységes eljárásrenddel rendelkező, komoly hitelezési tapasztalatokkal bíró, egységes struktúrában működő hálózatot valósít meg, ami a korábbi – például az eltérő adósminősítési eljárásokból, nehézkes információáramlásból, különböző hitelnyújtási szokásokból – fakadó nehézségek kiküszöbölésére megoldást kínál. Az értékesítési rendszer bevonását indokolttá teszi, hogy a teljes országot lefedően (a GINOP vonatkozásában a központi régiót kivéve) szükséges a célszegmens elérését biztosítani. Kifejezetten a kombinált terméket vizsgálva, a vissza nem térítendő támogatás lehetősége csökkentheti az értékesítők elérhető termékei iránti igényt abban az esetben, ha a konstrukció előírásainak mindenben eleget tevő ügyfelek a kombinált hitelterméket preferálják. Korábbi hitelkonstrukciók esetében az egyes programok népszerűsége a refinanszírozás mértékének növelésével párhuzamosan nőtt meg, ugyanakkor a közvetítői önerő túlzott lecsökkentése a közvetítői hálózat kibővülését, és a kevésbé tőkeerős közvetítők KKV hitelezési piacra történő belépését eredményezte, mely az ellenőrzési fegyelem és a portfólió minőség kockázatát hordozta magában (erre vonatkozóan a 2007-2013-as eredményeinek portfólió szintű vizsgálata adhatna információt). Ellenőrzési és nyomon követési rendszer A kiválasztás során kiemelt figyelmet kell fordítani a támogatásért jelentkező vállalat pályázati aktivitására, hogy ugyanazon költségelem támogatására, mely vissza nem térítendő forrásból már támogatásra került, ne kerüljön sor. Szintén kiemelt figyelemmel kell lenni a fiatal, pénzügyi múlttal csak korlátozottan rendelkező vállalkozásokra, hogy kizárásra kerülhessenek a tényleges üzleti tevékenységet nem végző, szabálytalan forrásfelhasználást tervező vállalatok. Emellett figyelni kell a szabályozások által meghatározott további tényezőkre, pl. a nehéz helyzetben lévő vállalkozások kizárására, ill. azoknak a vállalatoknak a kizárására, amelyekkel szemben bizottsági határozat alapján visszafizetési felszólítás van érvényben. Az ellenőrzési rendszer kialakításánál (alapok alapja feladatai) célszerű iránymutatást készíteni a pénzügyi közvetítők által üzemeltetett értékesítési hálózatba bekapcsolódó értékesítők ellenőrzésére is (rendszeraudit, mintaszám, stb.), és a teljes rendszernek kell megfelelnie a vonatkozó jogszabályoknak. A termékre vonatkozó javaslatainkkal összhangban fontosnak tartjuk az pénzügyi közvetítők által üzemeltetett értékesítői hálózat kiválasztott tagjainak rendszeres szabályossági szempontú ellenőrzését és eredményességük értékelését. Az ellenőrzés és az értékelés eredményeként szükséges esetleges szankciók, beavatkozások lehetőségét a közvetítői szerződés szövegében meg kell teremteni.

92

2016.04.01.

8.7.4. A garanciaeszközök végrehajtási modellje Intézményrendszer A garancia eszközök értékesítési hálózata az alábbi módon épül fel. Irányító Hatóság Forrás

Forrás

Irányító Hatóság

Végső kedvezményezett

Garancia

Közvetítő

Hitelező Hitel

Garancia Hitel

Közvetítő

Viszontgarancia

Forráskezelő Forráskezelő

Végső kedvezményezett

25. ábra: Garancia eszközök intézményi modellje Forrás: Deloitte

A hitelgarancia esetében a végső kedvezményezett részére a pénzügyi közvetítő által folyósított hitelekre a forráskezelő kezességet vállal, maximum a garantált követelés 80%-áig. Ennek megfelelően a közvetítő lényegében a hitelösszeg fennmaradó 20%-ával járó hitelkockázatot viseli. A viszontgarancia modelljébe az előzőhöz képest egy plusz szereplő kapcsolódik. A hitelező ugyanúgy hitelt nyújt a végső kedvezményezett KKV-k részére, ám közé és a forráskezelő közé a pénzügyi közvetítőként megnevezett szervezet, jellemzően egy garancia intézmény ékelődik be. A közvetítő szervezet lesz az, aki a hitelező számára – a garantált követelésnek ismételten a 80%-át – garantálja. A közvetítő szervezet kezessége a forráskezelő által 100%-ban viszontgarantálásra kerül. A közvetítő kiválasztása és a szervezet kialakítása során javasolt figyelembe venni a korábban már említett, adminisztrációs többletterhet, mely a hitelkihelyező intézmények esetében a termék felfutásának egy gátja lehet, különösen a viszontgarancia termékek esetében. A garanciatermékekhez kapcsolódó plusz adminisztráció kezelésére két lehetőség nyílik: -

vagy a hitel kihelyezője (garancia esetén a közvetítő, viszontgarancia esetén a hitelező) végzi el, és ezért kompenzációra jogosult; vagy egy szinttel feljebb kerül a garancia adminisztrációja, ez esetben azonban biztosítani kell a megfelelő folyamatok (pl. informatika) költséghatékony és gyors kialakítását.

Az adminisztrációs teher csökkentése mindkét esetben kulcsfontosságú a végső kedvezményezettek szempontjából is, ezért a lehetőségek szerint egy egyablakos rendszer kialakítása javasolt. Az alapok alapjaként kiválasztott MFB Csoport stratégiai tervezésében a csoport garancia és kezességvállalási kompetencia központja a Garantiqa Hitelbiztosító Zrt. (Garantiqa). A 2007-13-as garanciatermékek felfutását többek között hátráltatta a konstrukció piaci ismeretlensége, ezért különösen fontos 2014-20 során a korábbi időszak tapasztalatainak becsatornázása. Kötelezettségvállalási ráta A garanciatermékek eredménymutatóinak eléréséhez és a program által garantált hitelmennyiség megállapításához kiemelt szereppel bír a kötelezettségvállalási ráta82. A 2014-20-as időszakra vonatkozó

82

Többek között IH tájékoztatás

93

2016.04.01.

jogszabályok 83 előírják, hogy ezt, a lekötött források mértékének meghatározására szolgáló rátát „prudens előzetes kockázatértékelés alapján” számolják ki. Ezt a rátát a garanciatermékek esetében rendre 20%-ban határozták meg, a PSZÁF (később MNB) által végzett elemzésre alapozva (2010 előtt a ráta 30%-os értéket vett fel, 2010-12 között 10% volt). A viszontgarancia termékek bevezetésüktől kezdődően 20%-os kötelezettségvállalási rátával működtek. A ráták meghatározását alátámasztotta, hogy a bedőlések jócskán alattuk maradtak: a garanciatermékek esetén 1-2%-ot, a viszontgarancia termék esetén egyetlen beváltásra sem került sor (a Garantiqa saját terméke esetén a bedőlések aránya 5-6%-ot ért el)84. A jövőbeni K+F+I garanciatermékek esetén a ráta meghatározásakor ugyanakkor fontos figyelembe venni, hogy a termék szándéka szerint a korábbi, illetve a KKV-s garanciatermékekhez képest is kockázatosabb ügyletek mögé kell, hogy beálljon, ezért ezeknél az ügyleteknél az átlagosnál nagyobb bedőlés várható. Ezért érdemes K+F+I garanciatermékek esetében a korábbi számítási módszertant felülvizsgálni, és – amennyiben a vizsgálat szükségesnek ítéli meg – egy magasabb ráta alkalmazását megfontolni, annak ellenére, hogy ezzel csökken a tőkeáttételi hatás (ld. 5.1.2 fejezet). Tekintettel arra, hogy a program végrehajtóinak lehetőségük nyílik a ráta megváltoztatására, javasoljuk, hogy a K+F+I specifikus eszközök indítását követően nem sokkal (kb. fél év múlva) értékeljék az addigi portfoliót és tapasztalatokat.

8.7.5. A kockázati tőke végrehajtási modellje Alapok darabszáma és mérete A korábbi ciklusban létrejött alapok darabszámának és átlagos méretének tapasztalata alapján nagyobb alapméret bevezetése javasolt: a méretgazdaságossági szempontokra tekintettel 8-10 milliárd forint méretű alapok (magántőkével együtt) létrehozása célszerű, a professzionális, nagyobb méretű alapkezelői csoportok létrehozására. Ez az alapméret különböző, kockázati tőkére dedikált forrásösszeg figyelembe vételével az alábbi alapkezelői számot feltételezné: Kockázati tőkére dedikált források

Alapkezelők száma

90 milliárd forint

9-11 alap

75 milliárd forint

7-9 alap

60 milliárd forint

6-7 alap

33. táblázat: Kockázati tőkére dedikált források és alapkezelők száma Forrás: Deloitte

Specializált alapok létrehozása Bár kezdetben alapvetően generális, hasonló alapok indultak a JEREMIE programon belül, az időbeni előrehaladással eltérőekké váltak az egyes kockázati tőkealapok, nem csak preferált befektetési területük, hanem szakmai és iparági tapasztalatuk, valamint elvárásaik és hozzáadott üzleti és mentoring értékük alapján. Érdemes megfontolni, különösen a K+F+I alapok esetében, hogy adott szakosodás mentén nem lehetne-e eleve egyes jövőbeni tőkealapok célterületeit (tág keretek között, pl. orvostudomány) rögzíteni, természetesen annak figyelembe vételével, hogy indokolatlanul ne maradjon ki egyetlen projekt-, vagy vállalatcsoport sem a potenciális befektetési célpontok köréből. A specializációhoz külön hozzájárulhat, ha az alapkezelő, ill. a bevont befektető nem a klasszikus tőkepiacról, hanem a nagyvállalatok részéről kerül bevonásra, ahol a megfelelő piaci tudás és szakmai tapasztalat rendelkezésre áll.

83 84

Ld. pl. 1303/2013/EU, 42. cikk MV Zrt., feljegyzés (2014. február)

94

2016.04.01.

Alapok magánfinanszírozási rátája Tekintettel a magvető fázis befektetők számára nyújtott magasabb kockázatára, megfontolandó ebben a kategóriában alacsonyabb magántőke arányt megállapítani (például 10 százalék), szemben például a növekedési szakaszban tapasztalható relatív alacsonyabb kockázat mellett megjelenő magasabb magánbefektetői érdeklődéssel. A magvető fázis kockázatosságából adódó kisebb befektetési hajlandóság ellensúlyozása érdekében felmerülhet az állami szerepvállalás mértékének növelése a 20142020-as időszak vonatkozásában. A magánfinanszírozás biztosításának kereteit az alapkezelők kiválasztása során kell megteremteni megfelelő felhívások (tekintettel pl. a jogcímekre) kialakításával. Alapkezelők típusa Az állam feladatai közé tartozik a piac hatékony működésének elősegítése a megfelelő makrogazdasági környezet megteremtésével, amelynek részét képezheti az innovációt támogató ágazatok, iparágak költségvetési támogatása. Az innovatív KKV-k számára nyújtott aktív gazdaságpolitikai eszközök között jelennek meg a kutatás-fejlesztésre nyújtott vissza nem térítendő támogatások, az egyes tevékenységekhez kapcsolódó adókedvezmények, valamint különböző támogatott hitelkonstrukciók kialakítása. Összességében elmondható, hogy az állami szerepvállalás szükségessége az innovációban rejlő lehetőségek maximalizálása miatt elengedhetetlen. A téma elismert hazai kutatója, Karsai Judit elemzésében rámutatott, hogy forrásellátás vonatkozásában az állami szerepvállalás két alapvető konstrukcióban jelenhet meg a nemzetközi gyakorlat alapján. Az állam beléphet befektetőként 85 növelve a kockázati-tőkealapok tőkéjét, illetve sor kerülhet kormányzati tulajdonban levő kockázati tőkealapok felállítására is, amely esetben a kockázati tőke alap is egy kormányzati szervezet tulajdonában van és az állam – mint alapkezelő – felel a portfóliócégek kiválasztásáért és a befektetési döntések meghozataláért. 86

85

Ausztráliában az Innovation Innovation Investment Fund, Izraelben a Yozma program, az Egyesült Államokban a SBIC konstrukció, az Egyesült Királyságban a High Tech Fund of Funds, Dániában a Vaekstfonde, Franciaországban a Fund for the Promotion of Venture Capital, vagy Németországban az ERP-EIF Dachfonds (Karsai, 2014). 86 Belgiumban a Biotech Fonds Vlaanderen, Finnországban a SITRA, Franciaországban a CDC Innovation, Németországban a TBG, Olaszországban a Piemontech, Spanyolországban az Axis Participaciones Empresariales, és az Egyesült Királyságban a Scottish Enterprise (Karsai, 2014).

95

2016.04.01.

Az egyes közvetítői típusok vonatkozásában mind az állami-, mind a magán-alapkezelők más-más szerepet töltenek be, az alábbiakban összehasonlítjuk őket, és bemutatjuk az előnyeiket és hátrányaikat: Állami alapkezelő 



Előnyök



 

 Hátrányok   

Piaci alapkezelő

Gazdaságélénkítő szerepet tölthet be a magasabb kockázatvállalása miatt, a korai életszakaszban is Működésébe közvetlenül becsatornázza a szakpolitikai fejlesztési szempontokat; célzott befektetéseket hajthat végre gazdaságpolitikai célok támogatására (pl. munkahelyteremtés) Finanszírozási szakadék áthidalásához hatékonyan hozzájárulhat, mert nem elsődleges szempont a megtérülés Intenzívebb befektetési politika folytatása, gyorsabb abszorpció Korlátozott az ilyen típusú alapkezelőkhöz kapcsolódó tapasztalat Magyarországon Nehezebben jelenik meg a piaci magánbefektető elvárás, ami miatt szigorúbb ellenőrzés szükséges Kiszoríthat piaci alapkezelőket Magánfinanszírozás biztosításának kérdése Üzleti kapcsolatrendszer kiépítése szükséges



Üzleti, piaci tapasztalat meghatározó az alapkezelő életében Üzleti kapcsolatrendszerrel rendelkezik Piaci alapú döntéshozatal és due diligence a befektetési döntések meghozatala előtt Nagyobb magántőke bevonási potenciállal bír Korábbi alapok működése során szerzett tapasztalat hasznosítható

 

 







Jellemzően a vállalati életszakaszok későbbi fázisára koncentrál Hajlamos kisebb kockázatvállalási hajlandóságot mutatni, és így alacsonyabb ösztönző hatást felmutatni A profitorientált döntéshozatal lassabb abszorpcióval járhat

34. táblázat: Állami és piaci alapkezelők előnyeinek és hátrányainak összehasonlítása Forrás: Deloitte

A fenti összehasonlításból látható, hogy a teljes mértékben állami és/vagy EU-s forrásokat kezelő állami alapkezelő és a magán, illetve esetleg állami és/vagy EU-s forrásokat is kezelő magán alapkezelő különböző tulajdonságokkal bír, mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai is a másikhoz képest. Az alábbi táblázat a Wilson és Silva 2013-as tanulmánya alapján felsorolja azokat a pénzügyi eszközöket, amik közvetlen állami tőkebefektetést (az állam egyszerre befektető és alapkezelő) valósítanak meg. Felelős szervezet

Ország Belgium

Kanada

Dánia

Észtország

Eszköz neve

Indulás éve

PMV

Vlaams Innovatiefonds (Vinnof)

2005

PMV

Flanders' Care Invest

2011

SOWALFIN

Spin-offs funds

2006

Business Development Bank of Canada Government of Alberta

BDC Indirect VC Investments

1975

AVAC Limited

1997

Vaekstfonden (VF)

VF Venture group

2007

Danish Agency for Science, Technology and Innovation (DASTI) Estonian Development Fund

Innovationsmiljøer (IM)

1998

Seed capital

2007

Estonian Development Fund

Start-up capital

2007

96

2016.04.01.

Felelős szervezet

Ország Finnország Franciaország Magyarország Írország

Indulás éve

Veraventure Ltd

Finnvera Seed Fund

2005

Finnish Industry Investment Ltd (FII) CDC Entreprises (CDC Group) Corvinus Venture Capital Fund Management Ltd. Enterprise Ireland

Finnish Industry Investment

1995

InnoBio

2009

Corvinus First Innovation Venture Capital Fund Innovative High Potential Start Up Funding (HPSU)

2005

SIMEST SpA

Start Up Fund for Internationalization (Law no. 99/2009 - Article 14) MEXICO VENTURES I, Venture Capital Fund of Funds

2009

Olaszország Mexikó

Eszköz neve

Nacional Financiera S.N.C

2008

2010

Norvégia

Investinor AS

Investinor

2008

Szlovákia

NADSME

Risk Capital Programme

2004

Fouriertransform

Fouriertransform

2008

Almi

Almi Invest

2009

Industrifonden (IF)

Industrifonden

1996

Svédország

35. táblázat: A közvetlen tőkebefektetést alkalmazó pénzügyi eszközök Wilsin és Silva (2013) alapján Forrás: Wilsin és Silva (2013)

A nemzetközi kitekintés során három további példát részletesebben is kiemelnénk. Az egyik egy egyesült államokbeli szövetségi kezdeményezés, a „State Small Business Credit Initiative” (SSBCI), amely együttműködve az egyes tagállamokkal, magántőke bevonása mellett támogatja az innovációt és munkahelyteremtést. A program célja, hogy ösztönözze a válság hatására jelentős mértékben visszaesett kockázati tőkebefektetéseket. Elsősorban a vállalati életciklus kezdeti szakaszai jelentik a fókuszt (preseed, seed, early stage) a kihelyezések során, amelynek oka, hogy a pénzügyi megtérülésen túl egyéb indirekt gazdaságfejlesztési célok is kiemelt szerephez jutnak, így átfogó megtérülés (comprehensive return) érhető el. Az állami alapkezelőkön keresztüli direkt befektetések aránya a teljes programhoz viszonyítva 39%. Izraelben 1992-ben indult el a Yozma program a helyi kockázati tőkepiac fejlesztése céljából. Ennek is köszönhetően 2000-ig mintegy 150 izraeli hátterű high-tech cég hajtott végre IPO-t az amerikai NASDAQon. A program indulásakor 100 millió dollárral létrehozott Yozma Kockázati Tőkealap 80 millió USD értékben magán tőkealapokba fektetett, míg 20 millió USD értékben direkt befektetéseket hajtott végre high-tech cégekben. Finnországban több állami ügynökség (Tekes, Finnvera, Sitra) is indított finanszírozási programokat innovatív vállalkozások támogatására a 2000-es évek második felében. A finn programok egyik kiemelt célja volt, hogy magánpiaci közvetítőket is bevonjanak az implementációba, de közvetlen befektetésekre is sor került. Utóbbi tekintetében több finn elemzés is kiemeli, hogy amennyiben az állam mégis közvetlen befektetéseket végez, akkor annak menedzselését célszerű piaci alapon működő és javadalmazott szereplőkre bízni köztisztviselők és egyéb kormányzati szervek helyett.

97

2016.04.01.

Az alábbi táblázatban az állami alapkezelő működése kapcsán mutatjuk be a működéséhez köthető kockázatokat, illetve ezeknek a kockázatoknak a lehetséges kezelését. Működési kockázat 







Az alapkezelő nem kellően profitorientált, ezért az alap várható megtérülése alacsonyabb lehet. Amennyiben az alapkezelő nem rendelkezik megfelelő döntési jogkörrel és erőforrással, tehát az üzleti, beleértve a befektetési döntéseket nem önállóan hozza meg, akkor feltételezhető, hogy a tőke felhasználása nem lesz megfelelően hatékony. A magánforrást nem tartalmazó állami alap kiszoríthatja a magánforrásokat is tartalmazó alapokat a piacról. Az állami tulajdonú alapkezelő kevésbé kiterjedt üzleti kapcsolatrendszerrel és kevesebb szakmai tapasztalattal rendelkezik, ezáltal nehezebbé válik az alkalmas befektetések kiválasztása.

A kockázat kezelése 







Az alapkezelő ösztönzési rendszerét, javadalmazását úgy szükséges meghatározni, hogy az alapkezelő megfelelően érdekelt legyen a magas hozam elérésében. Az alapkezelő részére biztosítani kell a megfelelő döntési jogkört és a szükséges erőforrásokat, hogy az üzleti, különösen a befektetési döntéseket önállóan hozhassa meg. Az EU-s forrás mellé – például coinvestment struktúrában – érdemes magánforrást is bevonni. Érdemes a piacról nagy tapasztalattal és kiterjedt üzleti kapcsolatrendszerrel bíró szakembereket felvenni.

36. táblázat: Állami kockázati tőkealap létrehozásának kockázatai és azok lehetséges kezelése Forrás: Deloitte

Összefoglalva az előbbieket az állami alapkezelő alapvetően magvető fázisban lévő KKV-k támogatásánál jöhet szóba, különösen, ha kiemelt cél a gyorsabb abszorpció, az innováció serkentése, a hátrányos helyzetű régiók fejlesztése, a gazdaságélénkítés, vagy a nagyobb kockázatú, nem hitel-, illetve tőkeképes startupok támogatása – amit a fent említett külföldi példák is alátámasztanak. Minél inkább az életképes, már érettebb életciklusban lévő kkv-k tőkejuttatása a cél úgy a magán alapkezelő előnyei előtérbe kerülnek. Az állami alapkezelő működtetésénél ugyanakkor körültekintőnek kell lenni a működtetőnek és a fent említett kockázatokat megfelelőképpen kell kezelni. Alapkezelők kiválasztása Amennyiben az alapkezelők kiválasztására közbeszerzési eljárással kerül sor, különösen fontos, hogy a termékparamétereknek már a kiírás szintjén el kell dőlniük, utólag nagyon nehéz lesz módosítani ezeket. Ez különösen abból a szempontból rossz, hogy – ahogy jeleztük korábban is – éppen egy jól körvonalazott rugalmasság bevezetése lenne az egyik legfontosabb szándéka a termékek tervezésének. Az alapkezelők kiválasztása során fontos az előző időszak azon nehézségét szem előtt tartani (mely nem feltétlenül az időszak vagy kiírók hibája volt), hogy olyan alapokhoz kerültek a források, ahol saját maguknak is időbe tellett, míg megismerkedtek a vonatkozó termékekkel. Éppen ezért a pályáztatás során javasolt megkövetelni az alapkezelői, ill. a finanszírozandó célpiacra vonatkozó meglévő szakértelmet, a tervezett kihelyezési ütemnek megfelelő szakértői stáb felállítását. Érdemes külön kiemelni azokat a pályázó alapokat, ahol a piaci szaktudás átadása (szakértők rendelkezésre állása) a befektetési célpontok számára minél inkább nyitva áll. Szintén érdemes megfontolni, hogy a 2007-13-as JEREMIE programokban szerzett tapasztalatot és tudást a kiválasztási folyamat honorálja-e. Közös alap és co-investment struktúra A 2007-13-as időszakban a közös alap struktúra dominált a kockázati tőkealapok körében. Itt alapesetben az alapkezelőnek nagyobb döntési függetlensége van, hiszen a magánbefektető hosszú távra kerül kijelölésre. Ezzel a modellel szemben a co-investment struktúra egyedi, ügyletalapon keres külső befektetőt a finanszírozáshoz. A későbbiekben e kezdeti nehézség ugyanakkor eltűnhet, sőt, előfordult, hogy a társbefektetők egy idő után maguk ajánlanak egy adott céltársaságot. Különböző alapok kínálatának összehangolása Javasolt az alapok elindítása során olyan értékesítési hálózatot megvalósítani, ahol a magvető, a korai és a növekedési alapok egyaránt elérhetőek, a kínálati oldal spektrumát lefedve. Fontos szem előtt tartani ezt

98

2016.04.01.

a szempontot program előrehaladása során is, hogy a magvető fázison túlnövő vállalkozások (projektek, befektetések) számára elérhető legyen tőke pl. növekedési fázisukhoz. Ilyen tekintetben javasolt összehangolni az alapok koncentrálását a 3. tematikus célkitűzés kockázati tőkealapjaival, akik pl. a prototípust, ill. terméket felmutató kutató-fejlesztő vállalatok számára szintén tudnak forrást nyújtani. Befektetési döntést meghatározó tényezők A befektetési stratégiáját minden alapkezelő saját maga alakítja ki. Mégis, lehetőség szerint fontos ösztönözni őket, hogy a vállalati üzleti múltja helyett befektetési döntéseik során alábbi tényezőket helyezzék előtérbe: -

a projekt ötlete és üzleti lehetősége; a vállalat, ill. a projekthez allokált menedzsment képzettsége és felkészültsége; a projektet végrehajtó emberállomány; átgondolt, megalapozott üzleti terv.

A döntést olyan szakértőknek kell meghozniuk, akik ismerik a piacot, a terméket és el tudják dönteni, hogy jó lesz-e a projekt. A kiválasztás során az üzleti szempontok előtérbe kerülését biztosítja az alapkezelő által rendelkezésre bocsátott forrás. Befektetések K+F+I jellege Bár az alapkezelők által alkalmazott befektetések többnyire a K+F+I piachoz köthetőek, az alapok gondolkodását jellemzően nem ez befolyásolja, hanem az adott vállalatban látott potenciál – így egy alapkezelő számára a befektetések K+F+I jellegének biztosítása jellemzően másodlagos szempont, és összességében egyfajta adminisztrációs terhet fog jelenteni. A K+F+I (TC1) megfelelés igazolásának a befektetést megelőzően kell megtörténnie, pl. a 3.3 fejezetben megfogalmazottak alkalmazásával. Különösen a kockázati tőkealapok esetében fontos, hogy az adminisztratív teher kezelésekor intézményrendszer-szintű megoldásra törekedjenek, így pl. nem feltétlenül érdemes minden egyes alapkezelőhöz minősítőt telepíteni, ami nagy erőforrásigénnyel járna, ill. javasolt elkerülni, hogy a teher közvetlenül a céltársaságokra háruljon. A K+F+I megfelelés mellett különösen fontos az S3 Stratégiához, annak nemzeti prioritásaihoz és intelligens technológiáihoz való kapcsolódás biztosítása, igazolása. Kockázatok Korábbi piacelemzésünk során számos kockázatot azonosítottunk a tőkealapokra vonatkozóan: -

túlzott befolyásszerzésnél az eredeti tulajdonosok motivációja csökkenhet; az újonnan induló tőkealapok nem rendelkeznek a szükséges ismeretekkel, gondolkodásmóddal; későbbi tőkeemelés lehetősége esetén a befektető könnyen kiszoríthatja az eredeti tulajdonost, annak szándéka ellenére; a tőkealapok egyre hamarabb akarják látni befektetéseik eredményét, és hajlamosak egyre kevesebb kockázatot vállalni.

Ahhoz, hogy valóban sikeresek lehessenek, a K+F+I tematikus célkitűzés kockázati tőkeprogramjaiban olyan alapkezelőt kell kijelölni, amely be tudja bizonyítani, hogy – szakmai ismeretei, saját befektetési múltja vagy befektetőtársai révén – ismeri a szegmenst és ismeri az uniós tőkeprogramok működési logikáját.

8.7.6.

A kombinált termékek végrehajtási modellje

A kombinált termékek végrehajtási modelljének kulcseleme az egyablakos ügyintézés megvalósítása. Ennek érdekében a korábbi időszak során alkalmazott modellel szemben a jelenlegi tervek szerint eltérés lesz, hogy a pénzügyi eszköz, valamint a vissza nem térítendő elemek igénylésére egyetlen dokumentum benyújtásával kerülne sor. A pénzügyi közvetítő által működtetett értékesítési ponton átvett és az EPTKban rögzített igénylés a háttérben válna szét, a rendszer továbbítaná a megfelelő adatköröket az illetékesek számára (melynek jegyében a közvetítő továbbviszi a hiteloldali folyamatot). A hitelbírálat az Alapok Alapjánál történne, míg a VNT bírálata az IH feladata. Az IT rendszerek kialakítása folyamatban

99

2016.04.01.

van, azonban az interjúkon elhangzottak alapján cél, hogy az alapok alapja rendelkezzen információval a VNT pályázat helyzetéről, illetve az alapok alapja nyilvántartási rendszere képes legyen adatokat továbbítani a központi EUPR rendszernek. A pozitív pályázati döntés feltétele a pozitív hitelbírálat, illetve a VNT-ről való támogatói döntés megléte. Az egyablakos benyújtás mellett a pályázati rendszerrel kapcsolatos alapvető elvárás a teljes folyamat során az ügyfelek felé irányuló egyablakos kommunikáció megvalósítása. Mindez az elvárás szintén elsősorban a kombinált termék esetében jut szerephez, hiszen az egyszerű hiteltermék esetében mindez adottság. Ez magában foglalja az együttes beadás mellett a későbbi értesítések, például hiánypótlások kötegelt kezelését és az ügyfelek egyidejű értesítését mindkét komponens vonatkozásában, ezzel is jelezve azt, hogy a kombinált hitel esetében egy termékről van szó. A VNT összekapcsolása a hitelezési folyamattal mindenképpen többletfeladatot ró a pénzügyi közvetítők által üzemeltetett értékesítői hálózatra.

8.7.7.

Közvetítői díjkalkuláció

8.7.7.1. Közvetítői díjkalkuláció hiteltermékek esetében Tekintettel arra, hogy az 1. tematikus célkitűzéshez tartozó termékek értékesítésére a pénzügyi eszközök közös értékesítő hálózatán keresztül kerül sor, jelen fejezetben a TC3 tanulmány esetében részletesen végigvezetett díjkalkuláció eredményeit foglaljuk össze és egészítjük ki a TC1 vonatkozásaival. TC3 díjszámítás A közvetítők számára jövőben fizetendő díj meghatározására a TC3 ex ante vizsgálata több különböző megközelítéssel becsül: 

működési költségek (OPEX) becslése „top-down” módszerrel; o

működési költségek hitelarányos kalkulációja;

o

módosított hitelarányos működési költség alapú becslés;



működési költségek becslése „bottom-up” módszerrel;



Növekedési Hitel Program összehasonlító profittartalom meghatározása.

Az első top-down megközelítés esetén a működési költségek hitelarányos kalkulációja alapvetően az MNB által kibocsátott Aranykönyv adatbázis 87 adataira építenek és figyelembe veszik a szövetkezeti hitelintézeteket is. Utóbbiak esetén a hitelarányos működési költség magasabb, mint a részvénytársasági formában működő hitelintézeteknél; további díjnövelő tényezőt jelenthet, ha a hitelintézethez kiterjedt vidéki fiókhálózat tartozik. A működési költségekből az elemzés emellett leválasztja a hitelezéshez köthető költségeket, mellyel 1,08%-1,94% közötti arányt kap. Az alternatív top-down módszer alkalmazásának a lényege, hogy az igazgatási költségeket nem a teljes hitelállományra vetíti, hanem a fennálló bruttó hitelállományra, majd ezt az arányt korrigálja az adott intézmény hitel/betét mutatójának arányával. A számítás szintén az Aranykönyv adatbázisára épít, az elemzést ez esetben is kiterjesztve a szövetkezeti hitelintézetekre. Fontos kiemelni, hogy a jövőbeni hiteltermékkel elsősorban a vidéki városokban, ill. kistelepüléseken történő disztribúciót szükséges erősíteni, aminek fenntartása jellemzően drágább fajlagosan a fővárosi/nagyvárosi hálózatnál. Ezt figyelembe véve, az elemzést elvégeztük olyan hitelintézetekre szűkítve, amelyek elsősorban vidéki hálózattal rendelkeznek (takarékszövetkezeti szektor (TKSZ szektor), illetve egyes nagyobb takarékszövetkezetek vagy kisebb bankok). Az ennek megfelelően számított, módosított hitel arányos igazgatási költség 2,92% - 3,1% közé esik. Amennyiben a módosított hitelarányos kalkulációt csak néhány kiemelt szövetkezeti hitelintézetre (nagyobb és hatékonyabb takarékszövetkezetek és kisebb vidéki bankok) végezzük el – ahol jellemzően kiterjedt vidéki fiókhálózatot építettek ki korábban –, abban az esetben a kapott eredmények 2,79% – 3,5%-

87

https://www.mnb.hu/felugyelet/idosorok/v-aranykonyv

100

2016.04.01.

os sávba esnek. A bottom-up módszer számítása során felhasználásra kerültek az MFB által tervezett hitelezési felfutási volumenek, illetve darabszámok az érintett termékre vonatkozóan. A számítás során a fennálló hitelállományra vetített működési költség átlagos éves mértéke 1,93%-2,33% közé tehető, amely már tartalmaz a költségtérítés mellett egy 10%-os profit marzsot is. Ez tartalmazza a teljes jövőben felmerülő bérköltség szintet a különböző típusú közvetítői pontok esetében (a számítás 3 típust különböztetett meg), egyben figyelemmel van az egyéb működési jellegű költségekre is (pl. marketing, oktatás, rezsi, IT, iroda bérleti díj). A felmerülő erőforrásigények meghatározása során az értékesítési és portfoliókezelési feladatokkal összefüggő működési költség különállóan került számításra. Továbbá a feltételezések szerint a költségek egy része kvázi fixnek tekinthető, míg egyes elemek változnak a szükséges létszám – és ezzel együtt a közvetítők – mérete szerint. Alsó sávhatár

Felső sávhatár

Top down hitelarányos megközelítés teljes szektor Top down módosított hitelarányos megközelítés teljes szektor Top down hitelarányos megközelítés TKSZ szektor Top down hitelarányos megközelítés nagy TKSZ szereplők Bottom up megközelítés

1,08% 1,92% 2,92% 2,79% 1,93%

1,94% 1,98% 3,10% 3,50% 2,33%

Konklúzió

2,00%

2,50%

Különböző megközelítések

37. táblázat: Közvetítő díjazásának mértéke különböző módszertanok alapján Forrás: Deloitte

Összességében mindegyik megközelítés alapján az adódik, hogy a közvetítői díj optimális százalékos mértéke valahol 2%-2,5% közötti sávba tehető (a kihelyezett állomány %-ában), ami már nem csak működési költség alapú térítést, hanem egy 10%-os elvárható profit marzsot is tartalmaz. A 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 13. cikke szabályozza az irányítási költségek és díjak küszöbértékeit az alapok alapját végrehajtó szervezetek valamint a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetek vonatkozásában. A 13. cikk (4) bekezdése értelmében amennyiben ugyanaz a szervezet alapok alapját és pénzügyi eszközt is végrehajt, akkor az elszámolható irányítási költségek és díjak, valamint az ezekre vonatkozó korlátok nem vonhatóak össze ugyanazon program-hozzájárulás vagy a program-hozzájárulásból származó ugyanazon újrabefektetett források tekintetében. Ezt figyelembe véve az alapok alapja és pénzügyi közvetítői díjazás közötti választás szükséges. K+F+I hitelek bírálata Ez a közvetítői díj alkalmas lehet a TC1 hitelügyletek kezelési díjazásának meghatározására is. Egy K+F+I üzleti terv ügyintézői scoring-elbírálása – leszámítva a K+F+I tartalom, így pl. az újszerűség megítélését – hasonló mélységű, mint egy normál KKV-hitelterméké, így az újszerűség megítélésén kívül a többi tényező alapvetően hasonló felkészültséget igényel meg a hitelbírálótól. Fontos megjegyezni egyben, hogy a bírálatok során az egyes ügyletek várható scoring eredményei kevés esetben érik el az „A” kategória pontszámát, és arányaiban többnyire a „B” kategóriába fognak esni – azonban ezzel együtt támogatásra jogosultak lehetnek.88 K+F+I tartalom vizsgálatának díja Ahogyan arra az 3.2 fejezetben rámutattunk, a TC1 forrásainak kihelyezése során – a forrásfelhasználás szabályossága és az ellenőrzési kockázatok miatt – kulcsfontosságú lesz az egyes ügyletek közvetlen kapcsolódása a tematikus célkitűzéshez, azaz a K+F+I tartalmuk igazolása. E tartalom igazolása ugyanakkor nem várható el egy értékesítési hálózattól, ebből fakadóan egy központi rendszerben kell megtörténnie (erre tesz javaslatot a 3.3.2 fejezet). A K+F+I tartalom vizsgálata során felmerülő költségek ellentételezésére alapvetően két lehetőség nyílik: -

hitelösszeg-alapú százalékos díj (pl. a közvetlen EU-forrást kihelyező intézményrendszeri

88

Az idézett, TC3 hiteltermékre vonatkozóan tervezett üzleti rating pontozása három kategóriába sorolja az ügyleteket: A (21-30 pont), B (6-15 pont) és C (0-5 pont), melyek közül az A és a B kategóriák jogosultak támogatásra.

101

2016.04.01.

vizsgálat esetében, ld. IH, NKFIH), vagy -

átalánydíjazás, ahol a vizsgálat költsége elszámolható tételt képez a sikeres projektek esetében (pl. a közvetetten kapcsolódó intézményrendszeri vizsgálat esetén, ld. SZTNH, külső piaci szereplők).

Értelemszerűen a költségeket a pályázó maga is állhatja; javasolt ugyanakkor biztosítani a bírálat költségének elszámolhatóságát a projekt során. Konkrét díjösszeg meghatározására a vizsgálati szempontrendszer kidolgozását és a vizsgálati intézményrendszer felépítését (ld. szereplők számossága) követően kerülhet sor, ahol az egyes szereplők által vállalt feltételek is tisztázottak (pl. határidők).

8.7.7.2. Közvetítői díjkalkuláció a kockázati tőke esetében A közvetítői díjazásnak a gyakorlatban két fő forrása az alapkezelési díj (management fee) és a sikerdíj (carried interest), amely a general partnerek (GP) részesedése a befektetésen realizált profitból. Míg az alapkezelői díjak átlagos nagysága az alap teljes értékére vetítve 2 százalék körül mozog, a sikerdíjak mértéke a befektetések hozamának 10-30 százalékát teszi ki. Ez utóbbi díjazás akkor jár, ha az alap hozama meghaladja az előre kitűzött hozamelvárást. Ez utóbbit (hurdle rate) az alapok befektetői határozzák meg és az iparági adatok alapján a jellemző értéke évi 8-9% körül mozog. A 2007-2013 közötti időszak JEREMIE kockázati tőkefinanszírozási struktúrájának főbb ösztönzői a magánbefektető hozamösztönzésén és az első veszteség (first loss) európai uniós átvállalásán alapultak. A maximum 70-30 arányú tőkeáttétellel megvalósuló finanszírozás során jelentkező veszteség első hányadát (a JEREMIE programokban jellemzően 5-10-15% a költségekkel csökkentett jegyzett tőkére vetítve) az Európai Unió állja, ezt követően a vagyoni hozzájárulás arányában osztozik a magánbefektetővel. A 2007-2013-as időszak gyakorlatában az alapkezelési díjat az alap befektetési időszakában a kihelyezési tevékenységtől függetlenül, a jegyzett tőke százalékban határozták meg. Ennek egyik hátránya, hogy nem bírt kellő ösztönző erővel a kihelyezési aktivitás növelésére. Ezért egy olyan díjazási struktúra bevezetésének megfontolása javasolt, amely jutalmazza az aktívabb kihelyezési tevékenységet. Ez alacsonyabb alapkezelési díj kifizetését jelentené a nem kihelyezett források után, míg a kihelyezett rész után magasabb díjazás érvényesülne. A sikerdíj kapcsán egyben érdemes megfontolni, hogy az alapkezelők hozamrészesedésük vonatkozásában adókedvezményekben részesülhessenek. Az ösztönzés irányulhat felfelé (upside leverage), amely esetben a nyereség esetén járó kedvezmény növeli a befektetés hozamát, vagy lehet alulról jövő védelem (downside protection), amely az ügylet sikertelensége esetén csökkenti annak költségeit. Mérlegelni kell azonban, hogy egy ilyen típusú adókedvezmény önmagában nem jelent-e állami támogatást az alapkezelők számára, és ha igen, akkor akár eljárási (notifikációs), akár a támogatáshalmozódás szempontjából miként kezelendő.

8.8. Javaslat: mérföldkő-konstrukció A K+F+I projektek teljes életciklusának hosszú lefutására való tekintettel javasolt egy olyan pályázati konstrukció kialakítása, ahol a pályázó vállalatok hosszú távú, több lépcsőben megvalósítandó projekttel pályázhatnak egyetlen pályázat keretében. Egy ilyen konstrukció előre rögzített mérföldkövek mentén támogatná a projekteket: a vállalat a pályázatában elnyert támogatáshoz mérföldkövenként jutna hozzá: amennyiben egy mérföldkövet teljesít, automatikusan hozzájut a következő szakasz finanszírozásához (pl. prototípus sikeres lefejlesztése esetén a piacra jutás finanszírozásához). Fontos eleme a rendszernek a rugalmasság. K+F+I projekteknél gyakran előfordulhat, hogy egy hosszú távú projekt indításakor még maga a pályázó is bizonytalan a projekt végső kimenetében. A konstrukció erre való tekintettel megadná a lehetőséget arra, hogy amennyiben egy mérföldkő elérésekor az aktuális projekteredmény eltér a projekt indulásakor tervezettől, az elért eredmény figyelembe vételével a további projektterv – az eredeti pályázatkor érvényben lévő feltételek mentén –felülvizsgálatra kerüljön. A

102

2016.04.01.

felülvizsgálat eredményeként lehetőség lenne arra, hogy (szükség esetén a támogatási szerződés módosításával) a projekt hozzá jusson a következő mérföldkőig tartó támogatási egységhez anélkül, hogy a vállalatnak újabb pályázati folyamatban kelljen részt vennie. Azaz, ha egy kutatási szakasz eredménye nem teszi lehetővé az eredetileg tervezett prototípus fejlesztését, azonban egy alternatív prototípus megvalósítására vagy értékelhető eredmény elérésére lehetőséget ad, melynek támogatása szintén illeszkedik az eredeti felhívás és projektelképzelés célkitűzéseihez, akkor a projekt megfelelő módosítására és további támogatására nyíljon lehetőség. A konstrukció egyben egy komplex finanszírozási megközelítést biztosítana, ahol a pályázó az egyes mérföldkövekhez különböző támogatási formákat vehetne igénybe (hitel, kombinált hitel, adott esetben VNT), saját igényeire kombinálva azokat. A mérföldkövek által meghatározott szakaszokhoz egyenként lehetne finanszírozási formát rendelni; így ha egy prototípusfejlesztéshez egy vállalatnak nagyobb igénye van kombinált támogatásra, míg a piacra lépés során egy hitelkonstrukcióra, a pályázati keretrendszer ezt lehetővé tenné. Ezt a lehetőséget ugyanakkor érdemes korlátozni, például a mérföldkövek számának lehatárolásával, és az igénybe vehető konstrukciók számának korlátozásával (pl. kombinált hiteltermék csak egy szakaszra vehető igénybe). Az ilyen fokú, hosszú távú finanszírozási kiszámíthatóság jelentősen megnövelné a vállalatok rendszerbe vetett bizalmát és a hosszú távú fejlesztési projektjeik indítását. Fontos egyben kiemelni, hogy egy ilyen konstrukció nem csak a vállalat, hanem a végrehajtás számára is tervezhetőbbé tenné a program végrehajtását. Egy ilyen rendszer kidolgozása során különösen körültekintően kell eljárni, többek között alábbi tényezők tekintetében: -

-

-

-

Szakmai bírálatra: a projekt elbírálása során, valamint az egyes mérföldkövek módosításának elbírálásánál különös szereppel bír, hogy ne adminisztratív feltételek határozzák meg a folyamatot, hanem a szakmai szempontok értékelése kerüljön előtérbe. Az ehhez kapcsolódó kiemelt humán költségeket igazolhatja a projekt hosszú távú finanszírozásának köszönhető volumen. Projekt megvalósíthatóságának biztosítása: az elbírálás során a projekt tartalma mellett kiemelt szerepet kell játszania a projekt megvalósításában közreműködő kutató-fejlesztő csapatnak, a megvalósításra fordított erőforrásoknak és az üzleti terv első néhány mérföldkőre vonatkozó megalapozottságának. Az ezekben bekövetkező változásokat minden esetben szakmai szempontok alapján kell elbírálni. Következetes elbírálás: fontos egyben, hogy a mérföldkövek esetén csak olyan mértékben legyen lehetőség a módosításra, hogy a projekt előrehaladása igazolt legyen (pl. előrelépés az innovációs ciklus tekintetében) ami a felhívás és a program céljainak való megfelelést teljes mértékben biztosítja, és elkerül olyan visszaéléseket, melyek a projekt végrehajtását veszélyeztetik. Amennyiben egy projektről egy mérföldkőhöz érve – szakmai szempontok alapján – látható, hogy a jövőben nem váltja be az ígért előrehaladást, akkor meg kell szűntetni a finanszírozását. Megfelelő forrás allokáció: komoly tervezési kihívás, hogy hosszabb távú, elhúzódó vagy több egymást követő KFI projektet megvalósító vállalkozások számára az első mérföldkövek után ne „fogyjon el” a rákövetkező mérföldkövekhez elérhető forrás – ez ugyanis a projektek sikeres befejezését (piacra vitel eredményességét) gátolja, és a korábbi mérföldkövekhez kapott támogatások visszafizetését is ellehetetlenítheti.

Egyben meg kell említeni, hogy az egy mérföldköves konstrukción nyertes projektek évekkel előre leköthetnek forrásokat, melyek, amennyiben a mérföldkövek nem kerülnek teljesítésre, később felszabadulnak – így pedig csak később helyezhetőek ki, és időközben nem állnak rendelkezésre más projektek finanszírozására.

103

2016.04.01.

9. A pénzügyi eszköztől várt eredmények és monitoring

9.1.Az indikátorok elfogadásának módszertana A 2014-20-as időszak Európai Beruházási és Strukturális Alapjaiból megvalósuló fejlesztések egységes európai nyomon követése céljából a Bizottság az időszak tervezéséhez átfogó útmutatót, továbbá ún. közös indikátorokat határozott meg. A Bizottság ösztönözte a tagállamokat, hogy az intézkedésekhez kapcsolódóan ebből a készletből válasszanak indikátorokat, nem kizárva annak a lehetőségét, hogy további, kapcsolódó indikátorokat is meghatározzon az adott tagállam. A tervezés során Magyarország törekedett a közös indikátorok használatára, és a TC1 pénzügyi eszközeihez kapcsolódó kimeneti indikátorokat ebből a körből választotta ki. Az indikátorok meghatározását három fő tényező határozta meg. Egyrészt a tervezők törekedtek arra, hogy az említett közös indikátorokból minden releváns indikátort feltüntessenek. Másrészt könnyen mérhető indikátorokat preferáltak, hogy a mérés a későbbiekben ne legyen kérdéses, és így a megfelelés megállapítása is egyértelmű legyen. Harmadrészt az indikátorok kialakítását és elfogadását a Bizottsággal folytatott folyamatos egyeztetések kísérték, így azok kvázi közös egyetértésen alapulnak (pl. van olyan indikátor, ami a Bizottság kérésére lett beemelve). Magyarország mindemellett, más uniós tagállamokhoz hasonlóan, az indikátorok értékeinek meghatározásánál törekedett reálisan megvalósítható célok meghatározására, különösen az időszakban újonnan jelentkező eredményességmérési keret bevezetését követően – mely lehetővé teszi a tagállamok keretben foglalt forrásainak (6%) közvetlen befagyasztását, végső esetben megvonását, amennyiben nem teljesítik az adott mérföldköveket (2018-ban, ill. 2023-ban)89.

9.2.A kimenet indikátorok Az egyes beavatkozások eredményeként elérendő célokat a GINOP a K+F+I pénzügyi eszköz prioritások esetében az alábbiak szerint határozta meg. Prioritási tengely

Azonosító

Egyedi célkitűzés Stratégiai K+I

8.

NEC 4.2

hálózatok számának növelése KKV-k

8.

89

NEC 4.3.

versenyképességének javítása a külső finanszírozáshoz történő

Megnevezés

GINOP hivatkozás

Célérték (2023)

8.4.8. 52. táblázat

130 478 576

8.4.8. 52. táblázat

3 400

8.4.8. 52. táblázat

3 400

A vállalkozásoknak közpénzből nyújtott támogatáshoz illeszkedő magánberuházás (a VNT támogatástól eltérő jellegű támogatás) [EUR] Támogatásban részesülő vállalkozások száma [db] VNT támogatáson kívül más pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma [db]

Ld. 215/2014/EU végrehajtási rendelet

104

2016.04.01.

Prioritási tengely

Azonosító

Egyedi célkitűzés

Megnevezés

GINOP hivatkozás

Célérték (2023)

hozzáférésének javítása révén a KFI területén 38. táblázat: Releváns kimenetindikátorok – GINOP Forrás: GINOP

Azaz a támogatott projektek közvetlen eredményeként mintegy 40 milliárd forintnyi illeszkedő magánberuházással és 3 400 támogatott vállalkozással számolnak. A magánberuházásokra vonatkozó indikátor 90 mértékének meghatározására projekt-szintű önerő-átalány alkalmazásával került sor, melynek értéke a bizottsági egyeztetéseket követően 17%-ban került meghatározásra (közvetítői önrésszel együtt). Ez az érték az egyes projektek szintjén eltérő lehet, és mind a hitel-, mind a kockázati tőketermékek (különösen, ha az ÁCSR 21. cikke szerinti magvető kockázati tőkealapok kerülnek előtérbe) esetén többnyire a 10%-os érték tekinthető reálisabbnak. Ennek ismeretében a célkitűzés ambíciózus, ugyanakkor nem feltétlenül irreális, közvetlen OP-módosítást a jelenlegi ismereteink szerint – ahol a konkrét TC1 termékeket, illetve a korábban jelzett kockázatok (pl. konkurens termékek paraméterei) mértéke még nem ismert – nem igényel. A végső TC2 és TC3 termékparaméterek meghatározását követően az indikátorok célértékeit érdemes ismét megvizsgálni. A támogatásban részesülő vállalkozások számára vonatkozó indikátorokat jelen ex ante vizsgálatunkkal összevetve azt látjuk, hogy amennyiben az intézkedések nem csak a szűk K+F+I vállalati kört célozzák meg, hanem a tág kör vállalatait és azok innovációs projektjeit, akkor ezen indikátorok feltételezhetően elérhetőek91. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy az indikátor meghatározásakor a tervezők mintegy 55 millió forintos átlagos projektmérettel számoltak, ami alacsonyabb, mint az ex ante vizsgálat által (vállalatmérettől függően) becsült 70-500 millió forintos érték 92 . Ugyanakkor, amennyiben a kombinált termékek bevezetésre kerülnek és adott esetben alacsonyabb értékű projektek is támogatásra kerülnek, elérhető lehet a kitűzött célérték. Ezért bár a meghatározott értékek ebben az esetben is ambíciózusnak tekinthetőek, jelenlegi ismereteink szerint – ahol a konkrét TC1 termékeket, illetve a korábban jelzett kockázatok (pl. konkurens termékek paraméterei) mértéke még nem ismert – közvetlen OP-módosítást nem igényelnek. A VEKOP esetén kitűzött kimenetindikátorok együttesen vonatkoznak a K+F+I intézkedésekre, azaz nincsenek külön, a pénzügyi eszközökre specifikált célértékek, hanem a vissza nem térítendő támogatásokkal együttesen kerültek meghatározásra az indikátorok. Az összességében meghatározott 320 támogatott vállalat és 297 kutató ennek tükrében elérhetőnek tekinthető, ugyanakkor az illeszkedő magánberuházások több mint 17 milliárd forintos értéke, ami 30%-os átalányönerőnek feleltethető meg, csak a konstrukciók tartalmának részletesebb elemzését követően ítélhető meg. A Bizottság által javasolt közös indikátorok listáján a K+F+I pénzügyi eszközeihez kapcsolódóan megjelenik még az új kutatók száma a támogatott szervezeteknél [FTE] indikátor. A tervezők ugyanakkor úgy ítélték meg, hogy az indikátor alkalmazása a K+F+I pénzügyi eszközök sikerességét – pl. hiteltermék esetén – jelentősen korlátozná, ezért az elhagyása mellett döntöttek. Összességében a programban szereplő kimenetindikátorok alapvetően jól jellemzik a beruházásokat, további kimenetindikátor meghatározásának szükségét – a jelzett korlátozások és egyéb feltételek hiányának hatását nem ismerve – nem állapította meg jelen vizsgálat.

9.3.Az eredményességmérési keret indikátorai A kimenet indikátorokhoz kapcsolódó eredményességmérési keret 2018-as időközi célértékei prioritás szinten kerültek meghatározásra nem csak a VEKOP, hanem a GINOP tekintetében is. A 2023-as célérték számításakor a TC1 vonatkozásában a fentebb jelzett 3 400 vállalkozás célértéke került beszámításra.

„Egy támogatott projekt magánhozzájárulásainak teljes összege, […] beleértve a projekt nem elszámolható költségeit is.” A két vállalati darabszámra vonatkozó indikátor egymásnak megfeleltethető 92 Teljes K+F+I projektméretre vonatkozóan, ld. részletesen 4.3.2 fejezet 90 91

105

2016.04.01.

Prioritási tengely

Mutató

Támogatásban részesülő vállalkozások száma [db] GINOP 8.

Célérték (2018) 3 500

Célérték (2023)

22 250

Az igazoló hatóság számviteli rendszerébe bekerülő és a hatóság által igazolt elszámolható ráfordítások teljes összege [EUR] Termelő beruházás: támogatásban részesülő vállalkozások száma [db]

VEKOP 2.

352 932 814

2 352 885 425

46

232

37 845 062

189 225 312

Az igazoló hatóság számviteli rendszerébe bevezetett és a hatóság által igazolt támogatható kiadások teljes összege [EUR] 39. táblázat: Releváns eredményességmérési keret-indikátorok – GINOP, VEKOP Forrás: GINOP, VEKOP

Az eredményességmérési indikátorok célértékeinek vizsgálata – tekintettel arra, hogy prioritás szinten került meghatározásra – a GINOP esetén a többi tematikus célkitűzéshez kapcsolódó pénzügyi eszköz termék vizsgálatát is igényli, ezért önálló indikátorértékelés keretében javasolt elvégezni; ugyanakkor a TC1 pénzügyi eszközeinek hozzájárulása az indikátor teljesüléséhez – ha arányaiban összevetjük a 8. prioritás átfogó, ill. TC1-re vonatkozó kimenetindikátorainak 2023-as célértékére – csak korlátozott mértékben várható. A VEKOP esetén – tekintettel a VNT-felhívások hozzájárulására is – az eredményességmérési keret vállalkozások számára irányuló indikátorértéke vizsgálatunk alapján elérhetőnek tűnik. A kiadások összegére vonatkozóan a 2023-as 100%-os kifizetési célkitűzés 20%-át kívánja a prioritási tengely elérni 2018-ra; a 2016-os ÉFK 15,64 milliárd forintnyi forrás meghirdetését célozza, ez alapján az összeg várhatóan teljesíthető, ugyanakkor érdemes fél éven belül felülvizsgálni a felhívások előrehaladását és a célértékek elérését.

9.4.Az eredményindikátorok Az OP-k TC1 eredményindikátoraiként BERD/GDP mutatók kerültek meghatározásra 93. Ezeket országos szinten a korábbi fejezetekben már vizsgáltuk (ld. 2015-es gap elemzés és kiegészítése, ld. 4.5.1 fejezet), az eredményindikátorok ugyanakkor regionális szinten határozták meg, az alábbiak szerint: -

a GINOP a kevésbé fejlett régiók vonatkozásában 2012-es bázison (0,56%) 0,71%-os célértéket határoz meg 2023-ra; a VEKOP a KMR vonatkozásában 2013-as bázison (1,17%) 2,08%-os célértéket határoz meg 2023-ra.

Az OP-ba foglalt kimenetindikátorok közvetlenül hozzájárulnak az eredményindikátorok eléréséhez: a vállalatok fokozott támogatása (különös tekintettel arra, hogy a 2014-20-as időszak során a 2007-13-as időszak forrásainak közel két és félszerese áll a K+F+I projektek támogatásának rendelkezésére) további K+F projektek és kezdeményezések elindítását ösztönzi, serkentve a vállalatok K+F tevékenységét, és így hosszú távon is kihatva a BERD/GDP mutató növekedésére. Az eredményindikátorok várható értékét vizsgálva, amennyiben 1-3%-os GDP-növekedéssel és egyenletes felfutással számolunk, az alábbiakat kapjuk.

A VEKOP esetén meghatározásra került még egy, „a Közfinanszírozású kutatóintézettel vagy kormányzattal együttműködő innovatív vállalatok arányá”-ra vonatkozó eredménymutató is, ez azonban elsősorban a VNT-felhívások eredményeként érhető el, ezért itt nem vizsgáljuk 93

106

2016.04.01.

Éves K+F ráfordítás (milliárd forintban (GDP %-ában)) Kiinduló érték

201495

Éves 2023, 1%-os

2023, 2%-os

2023, 3%-os

éves GDP

éves GDP

éves GDP

növekedés

növekedés

növekedés

esetén96

esetén97

esetén98

OP-ban (konv. r.: 2012; KMR: 2013)94

ráfordítás különbözete (2014 vs. 2023, forintban)

Kevésbé fejlett régiók

83,0 (0,56%)

102,4 (0,61%)99

130,6 (0,71%)

142,8 (0,71%)

155,9 (0,71%)

kb. 30-55

Középmagyarországi régió

169,4 (1,17%)

175,8 (1,15%)100

349,3 (2,08%)

381,7 (2,08%)

416,7 (2,08%)

kb. 175-240

40. táblázat: Éves K+F ráfordítása regionális megoszlásban (GDP %-ban, milliárd forint) Forrás: Deloitte

Az OP-k eredményindikátorai a fenti számítások alapján, amennyiben a ráfordítások 2023-ig történő egyenletes emelkedésével számolunk, akkor a 2014-2023-ig tartó 10 év során a kevésbé fejlett régiók esetében 140-270 milliárd forint, a Közép-magyarországi régió esetében 870-1200 milliárd forint többlet K+F ráfordításnak kell megjelennie101. Tekintettel az előző fejezetben bemutatott kimenetindikátorokra és a korábbi számítások során megállapított piaci gap-re a vizsgálatunk arra enged következtetni, hogy a GINOP eredményindikátora várhatóan teljesíthető; a VEKOP eredményindikátora nagyon magas értéket határoz meg, melynek elérését a beavatkozási logika és az azonosított piaci rés önmagában nem igazolja. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a VEKOP-eredményindikátor a pénzügyi eszközök mellett a VNT-intézkedések kimenetmutatóihoz is kapcsolódik, elérése így nem önállóan a pénzügyi eszköz-beavatkozásoktól várt.

-

9.5. A monitoring rendszer A gyűjtött adatok megfelelőségének teljesítésére mind az alapok alapja oldalán, mind az értékesítői hálózat szintjén, mind pedig az IH-nál IT fejlesztések végrehajtása szükséges. Elemzésünk során a rendelkezésre álló Közvetítők Adatszolgáltatási táblázatának tervezetét 102 , valamint a Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszer (FAIR) tervezet adatnyilvántartását103 vizsgáltuk.

9.5.1.

Pénzügyi közvetítők adatszolgáltatási kötelezettségei

A pénzügyi közvetítő(k)nek az – önálló és kombinált – hiteltermékek kapcsán a végső kedvezményezettől a tervek szerint a következő információhalmazt kéri be és tartja nyilván az ügylettel kapcsolatban: Adat kategória Ügyfél adatok

Adatok Név, cím, KSH törzsszám, adószám, cégjegyzékszám, ÁFA nyilatkozat, TEÁOR kód, Bázel II besorolás, telephely adatok, alapítási dátum, törzstőke, utolsó lezárt évi mérlegfőösszeg, utolsó lezárt évi nettó árbevétel, utolsó éves beszámolóban megadott statisztikai létszám

94

KSH regionális GDP adataival számolva Előzetes GDP-adatokkal számítva 96 2014-es előzetes GDP-adatból kiindulva, 2014-es áron 97 2014-es előzetes GDP-adatból kiindulva, 2014-es áron 98 2014-es előzetes GDP-adatból kiindulva, 2014-es áron 99 Az összes ráfordítás változásának arányával becsült érték 100 Az összes ráfordítás változásának arányával becsült érték 101 Ugyanezzel a felfutási rátával számolva 7 év alatt ennél kevesebb, 2020-ig a konvergencia régiók esetében 65-125 milliárd forint, a közép-magyarországi régió esetében 400-560 milliárd forint többlet K+F ráfordítás szükséges a régiós BERD/GDP mutatók eléréséhez. 102 GINOP_841_kozvetitoi_szerz_adatszolg_melleklet_V2.xlsx 103 adatnyilvantartas_penzugyi_eszkozok_2014_20_V3_KB.xlsx 95

107

2016.04.01.

Adat kategória

Adatok

Ügylet adatok

Hiteligénylés dátuma, saját források aránya, hitelösszeg, de minimis és nem de minimis támogatás összege, támogatás célja, futamidő, kamatláb, biztosítékok piaci és likviditási értéke, adósminősítési kategória, beruházás kezdete, vége, beruházás összköltsége, folyósítási törlesztés ütemterve

Minősítési adatok

Bruttó kitettség tőke és kamat összege, csődvalószínűség, veszteségráta, törlesztési és kamatfizetési késedelem

Ellenőrzés

Közvetítő által végzett helyszíni ellenőrzés időpontja és eredménye

41. táblázat: Pénzügyi közvetítők végső kedvezményezettektől bekérendő adatai Forrás: Közelítők Adatszolgáltatási táblázatának tervezete alapján (GINOP_841_kozvetitoi_szerz_adatszolg_melleklet_V2.xlsx)

Feltehetőleg a pénzügyi eszközök tervezett pénzügyi közvetítők által üzemeltetett értékesítési hálózatában az értékesítők fogják a végső kedvezményezettől a gazdálkodási adatokat bekérni, nyilvántartani, mely nyilvántartási rendszer továbbítja az adatokat az Irányító Hatóság felé. Fontos, hogy a monitoring rendszer kiterjedjen a programhoz tartozó kimenet indikátorokra, hogy azok teljesülése vizsgálható legyen (pl. új kutatók száma a támogatott szervezeteknél); ennek teljesülését vagy a fenti adatbázis szintjén, vagy külön adatszolgáltatás keretében kell nyomon követni. Az így szolgáltatott adatokat integrálni kell a monitoring rendszerbe, hogy azok a fentebb említett szereplők mindegyike számára elérhetőek legyenek. Szintén javasolt kiterjeszteni a monitoring rendszert a projektek K+F+I tartalmi vizsgálatának eredményére, melynek – amennyiben a 3.3.2 fejezet alapján vázoltaknak megfelelő tartalomvizsgálati rendszer kerül kialakításra – javasolt tartalmaznia a tartalmi vizsgálatot végző szervezet megjelölését is. Javasolt lenne továbbá az adatgyűjtést úgy kialakítani, hogy a projekt összköltségét kitevő teljes összeg forrása tételesen azonosítható legyen (pénzügyi eszköz, kedvezményezett saját forrása – megtakarítás, piaci hitel, egyéb -, egyéb támogatás). A kockázati tőke esetén az alapkezelők az eddigi gyakorlat alapján a táblázatban szereplő információkat továbbítják – kiegészítve több, az alapkezelőre vonatkozó információval – a hatóságok irányába. Adat kategória

Adatok

Ügyfél adatok

Név, cím, KSH törzsszám, adószám, cégjegyzékszám, ÁFA nyilatkozat, TEÁOR kód, Bázel II besorolás, gazdasági ágazat, gazdasági szektor, telephely adatok, alapítási dátum, törzstőke, utolsó lezárt évi mérlegfőösszeg, utolsó lezárt évi nettó árbevétel, utolsó éves beszámolóban megadott statisztikai létszám

Ügylet adatok

Finanszírozás funkciója, finanszírozás típusa, finanszírozási forduló, tulajdoni hányad, irányítási jog, biztosíték típusa, befektetés jellege, de minimis és nem de minimis támogatás összege, támogatás célja szerződött tőke összege, szerződött kölcsön összege, igénylés dátuma, szerződéskötés dátuma, első folyósítás dátuma, lezárás dátuma, folyósítás összege, folyósított öszeg, folyósított tőke összege, folyósított kölcsön összege, fennálló kölcsön tartozás, exit típusa, exit időpontja, kilépésből befolyt összeg

42. táblázat: Alapkezelők végső kedvezményezettekről történő adatszolgáltatása Forrás: MNB 2014. évi rendkívüli adatszolgáltatás, Fontium

A 2014-20-as időszakra vonatkozó adatszolgáltatás során javasolt a fentiekből kiindulva meghatározni a monitoring rendszer adattartalmának körét.

108

2016.04.01.

9.5.2.

FAIR adatnyilvántartás Adat kategória

Adatok

Pénzügyi közvetítő alapadatai

Név, adószám, székhely, telephely, finanszírozási megállapodás

Ügylet alapadatok

Név, cím, adószám, ÁFA nyilatkozat, TEÁOR kód

Projektkiválasztás adatai

Igényelt és megítélt támogatás, igénylés és döntés dátuma

Szerződéskötési adatok

Projekt tervezett és tényleges kezdete és vége, projekt bruttó és nettó összköltsége, leszerződött összeg, visszalépés és zárás dátuma

Nyomon követés

Indikátorok megnevezése, bázisérték, Bázis+összes változás terv-, és tényérték

Finanszírozás: AAVSZ szint

Kifizetett és elszámolt előleg, kifizetett utófinanszírozás, kifizetések adatai

Finanszírozás: közvetítői szint

Kifizetett és elszámolt előleg, kifizetett utófinanszírozás, kifizetések adatai, beérkezett és kifizetett számlák száma, szerződés lezárása

Finanszírozás: végső kedvezményezteti szint

Kifizetett és elszámolt előleg, kifizetett utófinanszírozás, kifizetett és visszafizetett visszatérítendő támogatás, beérkezett és kifizetett számlák száma, kifizetések adatai

Ellenőrzés

Helyszíni ellenőrzés oka és eredménye

Kifogáskezelés

Kifogás oka, érintett összeg, elbíráló döntés

Közbeszerzés

Tárgya, típusa, azonosító, beiktatott pályázatok, szerződéskötés dátuma, ajánlatkérő adatai, nyertes szállító neve és adószáma, jóváhagyás dátuma, szerződés nettó összege

Szabálytalanság

Típusa, érintett összeg, döntés

43. táblázat: FAIR adatnyilvántartás és szolgáltatás Forrás: 60/2014. (III. 6.) Kormány rendelet mellékletei

Javasoljuk az adatszolgáltatás tervezése során figyelembe venni a teljes OP irányultságaihoz kapcsolódó releváns célok nyilvántartását (K+F, IKT, energiahatékonyság, turizmus, foglalkoztatás fejlesztés) is. Hasonlóan a fentebb jelzetthez, itt is javasolt a K+F+I tartalom vizsgálatának jelölése, a vizsgálatot lefolytató intézmény feltüntetésével. Továbbá tekintettel a pénzügyi eszköz „visszatérítendő” voltára, továbbá arra, hogy jelen OP-ban a támogatások összege, darabszáma és a foglalkoztatottak száma kerül vizsgálatra, javasolt lenne a hiteltermék megtérülésének, a végső kedvezményezettek visszafizetési hajlandóságának, a bedőlt ügyletek számának, méretének és az aggregált hozzáadott értékének figyelemmel kisérése is. Ez nagyban elősegítené a ciklus során a későbbiekben fontos szerepet játszó, ún. visszafizetett források elemzését, értékelését.

9.6.A programmonitoring során vizsgálandó feltételek meghatározása Mivel az előirányzott pénzügyi eszközök olyan EU-s támogatási forrásokra épülnek, melyek a GINOP-ban illetve a VEKOP-ban jól meghatározott célok elérésére irányulnak, ezért ha az egyes pénzügyi eszközök a tőlük elvárt eredményeket nem érik el, akkor szükséges lehet a felülvizsgálatuk. Az azonnali felülvizsgálatot indokolttá teheti: 

pontatlanság (a tervezett és észlelt eredmények erősen eltérnek egymástól);



elégtelen volumen (az abszorpciós sebesség túl-, ill. alulbecslése, a piac megváltozása);

109

2016.04.01.



a kockázat nem megfelelő kiszámítása (ha a pénzügyi eszköz kockázati profilja a vártnál sokkal magasabb, vagy alacsonyabb).

A fentiek értelmében, ha pénzügyi eszköz nem képes az eredményességmérési keret-indikátorokat hozni, felül kell vizsgálni a pénzügyi terméket. A célértékeknek való meg nem felelés adódhat a piaci környezet megváltozásának, a pénzügyi termék paramétereinek és a működtető intézményrendszernek a hatására. A piaci környezet megváltozását jelentheti a bemutatott trendekben bekövetkező gyökeres változás mellett különösen a további, konkurens termékek, illetve a jelenleg nem ismert paraméterekkel rendelkező, TC2 és TC3 keretében meghirdetésre kerülő pénzügyi eszközök megjelenése a piacon. E jövőbeni konkurens termékek paraméterei kedvezőbbek lehetnek a jelenlegi piaci környezetre tervezett TC1 eszközök paramétereinél, jobb megoldást kínálva adott vállalatoknak a fennálló piaci akadályok leküzdésére, ami csökkentheti a TC1 eszközök iráni keresletet és veszélyeztetheti az indikátorok teljesítését. Többek között ezért valamennyi újabb eszköz megjelentetésénél javasolt figyelembe venni a korábbi eszközök kiszorításának lehetőségét. Jelentős változást hozhat a támogatott pénzügyi eszközök piacán emellett az MNB által 2016-ban indított, az NHP 3., kivezető szakaszát és a Piaci Hitelprogramot magába foglaló, Növekedéstámogató Program (NTP). Az MNB kommunikációja alapján 2016. végén az NHP-t teljesen kivezetik. A 2,5%-os fix kamatmarzs melletti forrás kivezetésével az alternatív pénzügyi eszközök jelentősége érdemben megváltozhat. A garanciatermékek esetében az állam által finanszírozott garanciatermékek jövőbeni paraméterei szintén kulcsfontosságúak a támogatott garanciaeszközök iránti kereslet tekintetében – mint ahogy az a 2007-13as ciklusban is tapasztalható volt. Különösen igaz ez akkor, ha nagyobb mértékű garanciát, illetve kisebb adminisztrációt tudnak nyújtani a támogatott garanciaeszközökhöz képest. Kockázati tőketermék esetében a támogatott kockázati tőketermékek iránti kereslet mértékét a tematikus célkitűzésekhez kapcsolódó adminisztratív elvárások mellett a tőkealapok esetleges felkészületlensége, a külföldi tőkebefektetők megjelenése, valamint a más tematikus célkitűzések alapjain keresztül elérhető források korlátozhatják. A támogatott pénzügyi eszközök piacára jelentős hatással bír a vissza nem térítendő támogatások köre is. Jelenleg a 2016. éves fejlesztési keretek ismertek, azok módosításai, illetve az elkövetkezendő években meghatározott keretek azonban érdemi hatással lehetnek a pénzügyi eszközök felhasználására. Amennyiben az egyes VNT-források keretösszege, meghirdetésének időpontja változik, illetve a jövőben megjelenő VNT források pénzügyi eszközökkel történő összehangolása nem körültekintő módon történik, úgy az egyes pénzügyi eszközök iránti kereslet a jelen tanulmányban meghatározottakhoz képest eltérhet, hátráltatva a kitűzött célok és indikátorok teljesítését. Fontos megvizsgálni a pénzügyi eszköz megvalósításához szükséges intézményrendszer változásainak hatását is a felülvizsgálandó paraméterek azonosítása érdekében. Ahogy korábban már ismertettük, az előirányzott pénzügyi eszköz esetében a források kihelyezésével kapcsolatos tevékenységeket az alapok alapja által közbeszerzési eljárásban kiválasztott pénzügyi közvetítők által működtetett értékesítői hálózat fogja ellátni. Az értékesítési hálózat szerint – mind az önálló, mind a kombinált hiteltermék esetén – egyablakos rendszerben szolgálják majd ki a pénzügyi közvetítők által működtetett értékesítési pontok a végső kedvezményezettek igényeit; kombinált termék esetében a kapcsolódó dokumentumok, adatok leválasztása a háttérben zajlik, elindítva az önálló hitel- és vissza nem térítendő támogatás ügyintézési folyamatát. A végső ügyfelekkel történő kommunikáció is egységesen lesz lebonyolítva. A tervezett viszontgarancia termékek garanciaközvetítőn keresztül jutnak el a hitelintézetekhez és a végső kedvezményezettekhez. A kockázati tőke intézményrendszere, lebonyolítási modellje várhatóan közös alapokat és co-investment alapokat, továbbá állami és piaci alapkezelőket egyaránt tartalmaz. A fentebb ismertetett piaci trendekben és termékparaméterekben történő változások természetesen hatással lehetnek az intézményrendszerre is. Ezen változások jellemzői alapján módosulhat az értékesítők szintje, ezáltal a pénzügyi eszköz kihelyezési szokások, a végső kedvezményezettekkel kapcsolatos problémáknak és egyéb információk áramlása. A szabálytalanságok, így a nem megfelelő célra történő kihelyezések is megnövekedhetnek, ha az intézményrendszer megváltozása következtében a kihelyezések nyomon követése a nem megfelelő paraméterek vizsgálatára korlátozódik.

110

2016.04.01.

Azonban arra figyelemmel kell lenni, hogy ha az adott programszinten definiált feladatkörök gyakran változnak, a végleges szerepkörök lassabban alakulnak ki, ami miatt egy bizonyos döntéshozatal átfutási ideje szélsőséges értéket is felvehet.

9.7.Információk összehangolása Természetesen a felülvizsgálni és frissíteni szükséges tartalom mennyiségét nehéz előre megbecsülni, hiszen a tervezett konstrukciók iránti valós kereslet a termékek bevezetését követően fog megmutatkozni, így a változtatni szükséges paraméterek is ekkor derülnek ki. Ugyanakkor az kijelenthető, hogy a gazdasági környezet drasztikus változása (pl. pénzügyi válság) esetén átfogó felülvizsgálat válhat indokolttá. A kisebb mértékű módosulások a feltételekben, kisebb változtatások megtételét okozhatja az ex-ante elemzés pár lépésének revíziója formájában. Minden felülvizsgálat esetén célszerű összefoglaló megállapításokat készíteni, és ezeket frissíteni szükség esetén, mellékelve a változtatás indokoltságát és pontos mibenlétét leíró konklúziókat.

111

2016.04.01.

Kiegészítő fejezetek részletes elemzések

10.

10.1.

és

K+F+I definíciók

A kutatás-fejlesztési és innovációs definíciók háttere

A kutatás-fejlesztésre és innovációra fordított források szabályszerű felhasználásának biztosítására elengedhetetlen e fogalmak egyértelmű tisztázása. A két fogalmat az Általános Csoportmentességi Rendelet104 (ÁCSR) és a K+F+I tevékenységekre vonatkozó keretszabály105 (Keretszabály) is egységesen definiálja - a kutatás-fejlesztés fogalma tekintetében a Frascati Kézikönyv 106 , az innováció fogalma tekintetében pedig az Oslo Kézikönyv 107 fogalom meghatározása alapján. A hazai szabályozásban a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény 108 (Innovációs törvény) a kutatás-fejlesztés esetén a Frascati-kézikönyvben található fogalom meghatározásból alapján határozza meg, az innováció tekintetében azonban eltér az Oslo-kézikönyvtől, és tágabb értelmezésre nyújt lehetőséget. A jelen elemzésben felhasznált KSH- és Eurostat adatbázisok módszertani útmutatói ugyanakkor egységesen a Frascati, illetve az Oslo kézikönyvek fogalom definícióira hivatkoznak. A 2014-20-as időszak keretszabályaként szolgáló 1303/2013/EU rendelet kimondja, hogy kutatás, fejlesztés és innováció erősítésére allokált források felhasználásának előfeltétele, hogy a tagállam rendelkezzen ún. intelligens szakosodási stratégiával (S3 Stratégiával), mely meghatározza az adott tagállam K+F+I fejlesztési prioritásait és célkitűzéseit. A támogatások felhasználásának egyértelműen igazodniuk kell az S3 Stratégia céljaihoz. Bár a magyarországi S3 Stratégia 109 közvetlenül nem definiálja a kutatás-fejlesztést és az innovációt, az általa hivatkozott KSH- és Eurostat adatforrások alapján vélelmezhető, hogy szintén a kézikönyvekben foglalt definíciókat tekinti irányadónak.

A BIZOTTSÁG 651/2014/EU RENDELETE (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról. 105 Bizottság közleménye – A kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások keretrendszere (2014/C 198/01) 106 Az ún. Frascati Kézikönyv (Javaslat a kutatás és kísérleti fejlesztés felméréseinek egységes gyakorlatára) az OECD tagországok K+F tevékenységek egységes statisztikai célú feldolgozása érdekében született meg 1963-ban. A Kézikönyv mára már általánosan a K+F felmérések szabványává vált az OECD, UNESCO és az Európai Unió számára. Célja a különféle módszertani ajánlások és irányelvek, illetve nemzetközileg elfogadott definíciók és tevékenységi osztályozások rögzítése és megszilárdítása. Legújabb, 400 oldalas kiadása, 2015-ben jelent meg, számos esettel bemutatva a kutatás-fejlesztési tevékenység elhatárolását más tevékenységektől. 107 Az Oslo Kézikönyv az OECD által 1992-től megjelentetett, az innováció értelmezését, mérésének fogalmi rendszerét, és a hozzá kapcsolható eszköztárat magában foglaló útmutató. A Kézikönyv 2005-ös, harmadik kiadása kiszélesítette az innováció fogalmát: a termék- és eljárási innováció mellett a marketing-innováció és a szervezési-szervezeti innováció is bekerült a fogalomtárba. Külön fejezetben kerültek megfogalmazásra az innovációs tevékenységek mérésével kapcsolatos ajánlások. A Kézikönyv eseteken keresztül mutatja be a négy különböző innováció határeseteinek megkülönböztetési lehetőségeit. 108 2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról 109 Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia 104

112

2016.04.01.

Tekintettel arra, hogy a forrásfelhasználás kialakítása során a tervezők kiemelt figyelmet szentelnek az állami támogathatóság igazolására, melynek K+F+I források tekintetében elsődleges jogforrása az ÁCSR, javasoljuk, hogy a pénzügyi eszköz kiírások esetében a – GINOP vissza nem térítendő kiírásainál is használt – ÁCSR-definíciókat használjuk a támogatott tevékenységek (projektek) K+F+I tartalmának vizsgálatára.

10.2.

A 2007-13-as ciklus K+F+I felhívásainak definíciói

Bár a 2007-13-as ciklusban a tematikus célkitűzések rendszerével összevetve egy kevésbé szigorú célkitűzés-megfelelési rendszert alkalmaztak, ekkor is külön figyelmet kellett fordítani a felhívások meghatározása és a projektek elbírálása során a K+F+I tartalom igazolására a vonatkozó prioritások esetén (ld. Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) 1. prioritása, ill. a Közép-Magyarország Operatív Program (KMOP) 1.1 intézkedése). E korábbi K+F+I célú felhívások jellemzően nem a kedvezményezettek, hanem a kedvezményezettek által véghezvitt projektek és tevékenységek szintjén igazolták a támogatások K+F+I jellegét. Így például a GOP 1.1.1-2007-es felhívás a támogatható tevékenységek körében saját maga definiálta az ipari kutatást110 és a kísérleti fejlesztést 111 , melyek tömör, egyszerűsített definíciója összhangban áll a korábban említett nemzetközi definíciókkal 112 . Később, a GOP 1.1.1-2011 felhívásban a lehetséges pályázók körét szélesítették többek között úgy, hogy a támogatható tevékenységek között megjelent az alapkutatás 113 is; egyben pontosították az ipari (alkalmazott) kutatás 114 és a kísérleti fejlesztés 115 definícióját, és egyértelműen elhatárolták őket egymástól. A pályázók körének tekintetében mindkét felhívás keretében a legalább 1 fő statisztikai állománnyal rendelkező vállalatok pályázhattak; a 2007-es felhívás csak KKV-k, a 2008-as már nagyvállalatok számára is elérhető volt. A megvalósítandó projektek K+F+I természetének igazolására támasztott további feltételek között szerepelt, hogy támogatás csak abban az esetben nyújtható egy vállalkozás számára, amennyiben az a normál működésen túlmutató kutatás-fejlesztésre ösztönöz, és a támogatások eredményeként a vállalat K+F+I tevékenységek köre bővül. Az innovációs tevékenységeket is támogató GOP 1.3.1 konstrukció 2007-es felhívásához képest a GOP 1.3.1/A 2011-ben szintén a projekt keretében megvalósuló tevékenységek oldaláról biztosította a projektek K+F+I természetét. Utóbbi esetében a 2007-es támogatható tevékenységekhez, azaz a kísérleti fejlesztés, a KKV-k iparjogvédelmi tevékenysége és a marketing támogatható tevékenységekhez képest jelentős bővülés volt tapasztalható. A kísérleti fejlesztés megtartása (és definíciójának pontosítása 116) mellett a következő tevékenységekhez kapcsolódó költségek váltak elszámolhatóvá: eszközbeszerzés; infrastrukturális és ingatlan beruházás; információs technológia fejlesztés; eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések; piacra jutás; és iparjogvédelemmel kapcsolatos tevékenység. Igaz, utóbbiak körében további feltételek is megjelennek, így pl. regionális beruházási jogcím alatt csak induló beruházások nyerhettek el támogatást.

„új tudásanyag megszerzésére irányuló kutatás, amelynek célja, hogy az így megszerzett tudásanyag felhasználható legyen új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, illetve jelentős javulást eredményezzen a már meglévő termékekben, eljárásokban vagy szolgáltatásokban”. 111 „az ipari kutatás eredményének tervekbe foglalása, azaz új vagy továbbfejlesztett prototípusok, termékek, eljárások, szolgáltatások tervezése, létrehozása, tesztelése”. 112 továbbá támogatható tevékenységként megjelent a KKV-k iparjogvédelme – „a szellemi alkotások jogi védelmére irányuló tevékenységek összessége”. 113 „olyan kísérleti és elméleti munka, amelynek elsődleges célja új ismeretek szerzése a jelenségek alapvető lényegéről és a megfigyelhető tényekről, bármiféle konkrét alkalmazási és felhasználási célkitűzés nélkül”. 114 „új tudásanyag megszerzésére irányuló kutatás, amelynek célja, hogy az így megszerzett tudásanyag felhasználható legyen új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, illetve jelentős javulást eredményezzen a már meglévő termékekben, eljárásokban vagy szolgáltatásokban; magában foglalja az ipari kutatáshoz szükséges komplex rendszerek összetevőinek létrehozását is, kivéve a kereskedelmileg felhasználható prototípusokat”. 115 az alkalmazott (ipari) kutatás eredményének tervekbe foglalása, azaz a kereskedelmi felhasználásra nem kerülő prototípus elkészítése. 116 az alkalmazott (ipari) kutatás eredményének tervekbe foglalása, azaz új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások, szolgáltatások tervezése (ide tartozik a kereskedelmi felhasználásra nem kerülő prototípus elkészítése is), azzal, hogy nem minősül kísérleti fejlesztésnek a termékeken, termelési eljárásokban, folyamatokban, létező szolgáltatásokon végzett rutinszerű változtatás, még ha az az adott termék, eljárás, folyamat vagy szolgáltatás fejlődését is eredményezi, de termékek, eljárások és szolgáltatások kísérleti gyártása és tesztelése szintén ebbe a körbe tartozik, amennyiben azokat nem lehet felhasználni vagy átalakítani ipari vagy kereskedelmi alkalmazás vagy hasznosítás céljából. 110

113

2016.04.01.

A GOP 1.3.1/A-2011 esetén úgy módosították a pályázati felhívást és a lehetséges projekttartalmat, hogy az alábbi támogathatósági előfeltételeknek feleljenek meg a pályázatok: -

10.3.

a vállalkozás legalább egy, innovációs potenciált alátámasztó feltételnek 117 feleljen meg és ezt alátámasztó dokumentumokkal igazolja; a projekt során továbbfejlesztett termék (beleértve az alkatrészt/vagy részegységet), technológia vagy szolgáltatás iránt valós piaci igény várható; a projekt agrár, műszaki, orvosi vagy természettudományi területen valósul meg.

A 2014-20-as ciklus K+F+I felhívásainak definíciói

A GINOP keretében megjelenő felhívások esetében a K+F+I tartalmat – a korábbi programozási időszak kiírásaihoz hasonlóan – az adott projekt keretében megvalósításra kerülő projektek szintjén biztosítják. A K+F+I tartalmat leghangsúlyosabban a támogatható tevékenységek köre támasztja alá, ugyanakkor fontos különbség az előző programozási időszak kiírásaihoz képest, hogy az egyes kutatási kategóriákat a GINOP felhívások egységesen definiálják, a – fentebb idézett – ÁCSR alapján. Az egyes felhívásokon keresztül támogatható tevékenységek köre mindemellett elkülönül. Míg a GINOP2.1.7-15 kiírás esetében kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatási jogcím alatt a kutatási kategóriák közül csak a kísérleti fejlesztés támogatható, a GINOP-2.1.1-15 kiírás keretében a kísérleti fejlesztés mellett az alkalmazott (ipari) kutatás, a GINOP-2.2.1-15 esetében pedig már mindhárom kutatási kategória, tehát az alapkutatás, az alkalmazott (ipari) kutatás és a kísérleti fejlesztés is támogatható tevékenységnek minősül118. A K+F+I jelleget a támogatható tevékenységek mellett az egyes kiírások esetében eltérő tartalmi értékelési szempontok, értékelési előfeltételek és a pályázati kiírás keretében tett kötelező vállalások is meghatározzák. A GINOP-2.2.1-15 esetében például kötelező vállalásként szerepel a K+F ráfordítások szintjének megőrzése, iparjogvédelmi oltalom vagy tesztelt prototípus létrehozása, továbbá az üzleti hasznosíthatóság biztosítása. Az egyes pályázatok K+F+I tartalmának megítélését a fentiekben bemutatottakat követve alapesetben az Irányító Hatóság munkatársai végzik el.

117

Támogathatósági feltétel, hogy az alábbi szempontok közül a vállalkozás legalább egynek megfeleljen, de maximum 5 szempont választható:  A pályázat benyújtását megelőző utolsó lezárt üzleti év fordulónapján a műszaki, természettudományi, orvosi vagy agrár közép- vagy felsőfokú végzettségű, legalább napi 4 órában foglalkoztatott munkavállalók aránya az átlagos statisztikai létszámhoz viszonyítva a max. 25 főt foglalkoztató vállalkozás esetén legalább 20%, a 25-nél több főt foglalkoztató vállalkozás esetén legalább 5 fő.  Iparjogvédelmi oltalom (megszerzett vagy vásárolt vagy bejelentett).  A pályázat benyújtását megelőző két üzleti és/vagy naptári év valamelyikében legalább 15 000 000 Ft-ot elérő tárgyi eszköz(ök) - ide nem értve az immateriális javakat és infrastrukturális/ingatlan elemeket - beszerzésére és üzembe helyezésére került sor a vállalkozásnál úgy, hogy a beszerzéshez, üzembe helyezéshez nem vett igénybe vissza nem térítendő állami támogatást. A 15 000 000 Ft-os értékhatárt maximum három eszköz (gép, berendezés, műszer) beszerzése révén lehet teljesíteni azzal a kikötéssel, hogy valamennyi eszköz üzembe helyezése legfeljebb 6 hónapos időintervallumon belül történt meg.  A pályázat benyújtását megelőző két üzleti és/vagy naptári év valamelyikében a hatályos tevékenysége a TEÁOR ’03 szerint 73.10 (műszaki kutatás, fejlesztés), illetve a TEÁOR ’08 szerint vagy 72.11 (biotechnológiai kutatás, fejlesztés), vagy 72.19 (egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés).  A pályázat benyújtását megelőző két üzleti és/vagy naptári év valamelyikében legalább egy alkalommal K+F adókedvezményt igénybe vett és/vagy legalább egy alkalommal csökkentette az innovációs járulék éves bruttó összegét.  A pályázat benyújtását megelőző két üzleti és/vagy naptári év valamelyikében legalább egy alkalommal kísérleti fejlesztést aktivált.  Vállalja, hogy részt vesz Nemzetközi Innovációs Menedzsment tanácsadásban. 118 Tekintettel arra, hogy a GINOP-2.1.3-15 konstrukció célja elsősorban a szellemi alkotások hazai, illetve nemzetközi iparjogvédelmi oltalmát szolgáló újdonságkutatás, oltalomszerzés és oltalom-fenntartás, a támogatható tevékenységek ennek megfelelően eltérnek az előbbiekben ismertetettektől. E kiírás keretében újdonságkutatási és iparjogvédelmi kutatási szolgáltatások, iparjogvédelmi oltalomszerzéssel és fenntartással kapcsolatos tevékenységek és szellemi vagyon értékelésével, illetve szellemi vagyon audit szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységek támogatása valósul meg.

114

2016.04.01.

11.

11.1.

Gazdasági kontextus

Makrogazdasági környezet119

A válság 2008-as kitörése óta Magyarország gazdasági teljesítménye a GDP volumenét tekintve visszaesett és az elmúlt évek növekedése ellenére sem tudta 2014-re elérni a 2007-08-as érékeket (2014-ben 3,3 millió HUF/fő 120 ). Bár a GDP 2014-es 3,6%-os növekedése a második legnagyobb bővülésnek számított Európában, a Bizottság számításai szerint üteme várhatóan lassul a következő években, ami a csökkenő Uniós forrásoknak121 és a kibocsátási szinttől való elmaradásnak 122 köszönhető. A GDP regionális megoszlásában kiemelkedik Budapest illetve Észak-Nyugat-Magyarország (Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Fejér megyék) teljesítménye, mely meghaladja az országos átlagot.

GDP 2010-es átlagárakon 120

2008=100

115 110 105 100 95 90 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Csehország Lengyelország

Magyarország Szlovákia

26. ábra: GDP 2010-es átlagárakon (2008-2014) Forrás: Eurostat

27. ábra: GDP regionális eloszlása (2012)

119

A Deloitte 2015-ös Investing in Central Europe tanulmánya, a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (S3 Stratégia), valamint az Európai Bizottság 2015-ös szolgálati munkadokumentuma (Magyarország a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról szóló részletes vizsgálat) alapján 120 Eurostat 121 European Commission: European Economic Forecast 2015 Autumn 122 MNB: „Jelentés az infláció alakulásáról”, 2015 szeptember

115

2016.04.01.

A bruttó hozzáadott érték ágazatonkénti megoszlásában meghatározó szerephez jut a feldolgozóipar (22,7%-a), míg a mezőgazdaság részesedése csupán 4,7%. Növekedés tapasztalható ugyanakkor az információ és kommunikáció szektor tekintetében, mely 2012-ben a GDP 5,2%-át termelte ki123. Mindemellett az infláció a 2011-es 5% körüli szintről gyors csökkenésnek indult és 2014-ben 0,5%-ot tett ki. Ez alapvetően a világgazdasági környezet megváltozásának köszönhető, melynek az olajár drasztikus csökkenése és a külső kereslet mérséklődése voltak az elsődleges mozgatórugói 124 . Az infláció csökkenésével párhuzamosan a hazai irányadó kamatláb is jelentősen csökkent: 2016 elején 1,35%-on állt.

Infláció 10% 8% 6% 4%

Az ország külső egyenlege stabilnak 2% tekinthető: az államadósság devizában denominált aránya csökkent és a 0% devizahitelesek helyzete is rendeződni látszik. A magánszektor hitelállományának leépítése a -2% külső egyenleg többletében tükröződött, bár az ország exportteljesítménye elmarad a válság előtti szinttől (101 milliárd euró 2014-ben): az 28. ábra: Infláció (%) (2004-2015) exportpiaci részesedés 2009 és 2013 között Forrás: Eurostat folyamatosan csökkent, annak ellenére, hogy javult a költség-versenyképessége az országnak, valamint a közelmúltban a kereskedelmi többlete magas volt. Így a visszaesés elsősorban a nem költségalapú versenyképességi tényezők romlásának tulajdonítható125.

Áruk és szolgáltatások exportja és importja, millió euró 120000 100000

10000

80000 60000

5000

40000 20000 0 -20000

0 2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

-40000

2014 -5000

-60000 -80000 -100000

-10000 Export

Import

Nettó pozíció (jobb tengely)

29. ábra: Áruk és szolgáltatások exportja és importja, millió euró Forrás: Eurostat

123

KSH: A gazdasági folyamatok regionális különbségei, 2012 A Monetáris Tanács állásfoglalása a decemberi inflációs jelentésben: https://www.mnb.hu/monetaris-politika/a-monetaristanacs/kozlemenyek/2014/a-monetaris-tanacs-allasfoglalasa-a-decemberi-inflacios-jelentesben letöltés dátuma: 2016.01.13 125 2015. évi országjelentés – Magyarország a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról szóló részletes vizsgálattal 124

116

2016.04.01.

A Bizottság számításai szerint a gazdasági növekedés fő mozgatórugója a várakozások szerint a belső kereslet élénkülése lehet.

11.2.

GDP várható növekedése

A magyar gazdaság jelenlegi makrogazdasági környezetének bemutatása után érdemes kitekintenünk a GDP növekedéshez kapcsolódó előrejelzésekre. Az IMF, az Európai Bizottság 126 , a Magyar Nemzeti Bank 127 és Magyarország Kormánya által elkészített Nemzeti Reform Program 128 alapján elmondható, hogy a 2016-os év GDP volumennövekedése várhatóan mérsékeltebb ütemet fog felvenni 2015-höz képest, ugyanakkor a bővülés továbbra is 2% felett maradhat, a hazai előrejelzések alapján pedig megközelítheti a 2,5 százalékos értéket is. A csökkenés alapvetően az Uniós források lassulása következtében alakulhat ki, míg a 2% feletti növekedés motorja az erősödő belső kereslet és a külkereskedelmi mérleg további bővülése lehet. A 2016-os év után egy újabb lendületet vehet a gazdaság, és 2,5-3% közé érkezhet meg a növekedés üteme, mindez elősegítheti Magyarország gazdasági felzárkózását. A 2017 utáni előrejelzések már egyre nagyobb szórást mutatnak, de mindvégig az éves 2%os növekedési ütem felett maradnak. Éves GDP növekedés 2015

2016

2017

2018

MNB

3,2%

2,5%

n/a

n/a

Nemzeti Reform Program

3,1%

2,5%

3,1%

2,9%

Európai Bizottság

2,9%

2,2%

2,5%

n/a

IMF

3,0%

2,5%

2,3%

2,1%

44. táblázat: Várható éves GDP növekedés (%) (2015-2018) Forrás: MNB, Nemzeti Reform Program, Európai Bizottság, IMF

11.3.

Költségvetési és finanszírozási egyensúly

Magyarország a túlzottdeficit-eljárás alóli 2013as kikerülése óta a hiánycél alatt tartotta az államháztartási hiányt, ugyanakkor az államadósság magas szintje – mely csak mérsékelt csökkenést mutatott rövid távon – a magyar gazdaság sérülékenységének egyik forrása. Az államadósság fokozatos csökkentésének terve szerint az adósság 2015-ben eléri a GDP 74,9%-át, 2018-ra pedig tovább csökken a GDP 68,9%-ig – ugyanakkor az adósságpályát költségvetési kockázatok veszélyeztethetik, mivel az ország érzékeny a makrogazdasági sokkokra, amely az ország gazdasági nyitottságából és a forint volatilitásából fakad. Az adósság fenntarthatósága érdekében a Bizottság kiemeli a költségvetési konszolidáció fenntartásának és a növekedésösztönző gazdaságpolitika követésének fontosságát.

Bruttó államadósság a múltbéli adatok és a rövidtávú előrejelzés alapján, GDP %-ban 85 80 75 70 65 60 55 50

30. ábra: Bruttó államadósság a múltbéli adatok és a rövidtávú előrejelzés alapján (GDP %-ban) (2004-2015) Forrás: Eurostat

A nettó külső kötelezettségek a GDP 80%-a feletti állománya a kockázatos tartományban helyezkedik el, annak ellenére, hogy a folyó fizetési és a tőkemérleg több alkalommal is többletet mutatott; Magyarország sérülékeny pontja a negatív nettó

126

European Commission: European Economic Forecast 2015 Autumn MNB: „Jelentés az infláció alakulásáról”, 2015 szeptember 128 Magyarország 2015 év Nemzeti Reform Programja, 2015 április 127

117

2016.04.01.

befektetési pozíció és a magas refinanszírozási igény. A nettó nemzetközi befektetési pozíció 2009-től általános javulást mutatott és várhatóan tovább fog javulni az elkövetkezendő időszakban, ahogy a folyó fizetési mérlegen belül is hasonló kilátásokra van esély, így többek között az uniós pénzügyi transzferek hozzájárultak a folyó fizetési mérleg többletéhez és a nettó külső finanszírozási képesség javításához. A bejövő közvetlen működőtőke-befektetések tekintetében hullámzóan alakultak a válság utáni évek. A 2008as értéket csak a 2012-es és 2014-es esztendő volt képes felülmúlni. Az elmúlt 7 év vizsgálata alapján ugyanakkor 2014 fordulópontot jelenthet, a tisztított FDI beáramlás esetében tapasztalt kiemelkedő adatokkal; az újrabefektetés mértéke megközelítette a 2004-es EU-s csatlakozási év kiugró eredményét129.

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

Bejövő FDI „nyers”

4 192

1 477

1 668

4 137

11 184

2 476

5 334

Kimenő FDI „nyers”

1 781

1 324

906

3 165

9 090

1 448

2 613

Nettó FDI

2 411

153

762

972

2 095

1 028

2 721

417

740

811

1 023

1 727

925

1 714

1 994

-587

-49

-52

367

103

1 007

Banki tőkepótlás Nettó FDI „tisztított”

45. táblázat: Közvetlen működőtőke mozgása (millió euró) (2008-2014) Forrás: MNB, Portfolio

11.4.

Beruházási ráta

A legfrissebb kimutatások alapján a vállalati szektor beruházási szintje várhatóan 2015-2016 során sem fogja elérni a válság előtti értékeket – stabil, 13% körüli teljesítményre lehet számítani 130. A vállalatok egy jelentős része, és ennek megfelelően a KKV-k jelentős hányada, a válságot közvetlenül követő években elhalasztotta beruházási tevékenységét. Ennek következtében 2010-2013 során a beruházási ráta a vállalati szektorban visszaesett 12,7-13,1%-os szint közé, habár a 2011-es év kiugrónak számít ebben a tekintetben a maga 13,3%-os értékével. Maga a ráta jelenleg az elmúlt évek legmélyebb pontjára, 12,2%-ra süllyedt. Az elhalasztott beruházások mértéke különösen az éves amortizációs ráták mellett látványos, a kettőt összehasonlítva ebben az időszakban a beruházások 2010 óta még a meglévő tárgyi eszköz állományt sem pótolták vissza.

%

Beruházási ráta alakulása a vállalati szektorban 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0

16,6 15,0

14,2 13,8 14,4 14,9 14,2 13,5 13,7 13,9

12,7 13,3 12,7 13,1 13,2 12,2 12,8 12,7

31. ábra: Beruházási ráta a vállalati szektorban (%) (2000-2017) Forrás: MNB inflációs jelentés 2015. december

Látható, hogy 2000 óta nem mutattak jelentős változást az amortizációs ráták, míg a beruházási ráta a válság utáni években visszaesett. Ennek tükrében látványosnak tekinthető az elhalasztott beruházások

129 130

MNB: Fizetési mérleg jelentés, 2015 szeptember Beruházási ráta a GDP arányában

118

2016.04.01.

mértéke az éves amortizációs ráták mellett, a kettőt összehasonlítva ebben az időszakban a beruházások 2010 óta még a meglévő tárgyi eszköz állományt sem pótolták vissza. 131

Amortizációs ráták 7,0 6,0

%

5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 MNB Lakás nélkül

MNB Teljes

32. ábra: MNB amortizációs ráták, lakás nélkül és teljes (%) (2000-2015) Forrás: MNB Növekedési Jelentés 2014

A beruházási ráta 2014-es emelkedését elsősorban a keresleti tényezők emelkedése, illetve az Uniós források növekvő ütemű felhasználása vezérelte. Ugyanakkor még várhatóan 2016-ban sem éri el a gazdasági alappálya a 2008-as szintet, éppen emiatt a vállalati beruházási ráta további növekedése lenne szükséges. Az vállalatok elmúlt évekbeli elhalasztott beruházásainak várható megvalósulása és a kínálati oldal erősítése következtében további bővülés is várható.

11.5.

Pénzügyi szektor

A gazdaságban zajló aktív hitelállomány-leépítés hatására a magánszektor eladósodottsága csökkent. Ugyanakkor a pénzügyi ágazat helyzete továbbra is kihívásokkal teli, elsősorban a magas szintű adó- és szabályozási terhek, valamint a problémás hitelek miatt. Az ágazat tőkeellátottsága megfelelő (9%-os szabályozói minimum kétszerese körül mozog), a likviditási pozíció erős. A hitelportfóliót érintően a vállalati (45%) és a lakossági (47%) hitelek hasonló súllyal szerepelnek a bankok összesített mérlegében; a lejárt követelések aránya csökkent az utóbbi két évben (2013-ban 23,9%, 2014-ben 22,3%).

Nettó hitelnyújtás/hitelfelvétel ágazatonként a GDP%-ban 10% 5% 0% -5% -10% -15% Állami szektor

Pénzügyi szektor

Nem pénzügyi szektor

Teljes gazdaság

33. ábra: Nettó hitelnyújtás/hitelfelvétel ágazatonként (GDP %-ban) (19992014)

A vállalati piac hitelkeresletében az alacsony kamatkörnyezet, és a piaci Forrás: Eurostat likviditás folyamatos jelenlétének, valamint a termékek konstrukciójának köszönhetően az utóbbi évben is emelkedő keresleti összetevőket lehetett látni. Ugyanakkor fontos kiemelni, az utóbbi időszakban a KKV-k részéről csökkent, illetve stagnált a beruházási hitelek iránti kereslet, és ezzel párhuzamosan megnőtt az igény a rövid távú finanszírozásra. Mivel a kínálati oldal adottságaiban kevés mozgástér tapasztalható az alacsony kamatszintet és a

131

MNB: Növekedési jelentés, 2014.

119

2016.04.01.

különböző, elsősorban refinanszírozott hiteltermék konstrukciókat figyelve, a vállalati piac legmeghatározóbb eleme – mind rövid-, mind középtávon – a keresleti görbe alakulása lehet. Amennyiben a beruházási ráta képes emelkedni, fennmarad a támogató kamatkörnyezet, és tovább enyhülnek a hitelezési feltételek, akkor folytatódhat a KKV-k által igényelt hitelek növekedési üteme. A Bizottság munkadokumentumában több kockázatot is megfogalmaz a pénzügyi közvetítés fenntartható helyreállításához kapcsolódóan, köztük a bankszektor prociklikus működését az elmúlt években. A magánszektor hitelállományának magas devizaaránya a még teljesítő hitelek esetében is káros következménnyel járhat, mivel devizahitellel rendelkező vállalkozások beruházási rátája 4–5 százalékponttal alacsonyabb volt a válság idején, mint lett volna devizahitel nélkül. A hitelállomány leépítéséhez a 2009-2013-as időszakban a vállalati hitelpiacon a keresleti és kínálati oldal azonos mértékben járult hozzá. A dokumentum szintén kockázatként azonosítja – elsősorban az üzleti környezet javításához kapcsolódóan – a szabályozási környezet kiszámíthatóságának kérdéseit, a korrupció jelenlétét, a közbeszerzések szabályozását, a magas adminisztratív terheket és az uniós alapok végrehajtásának rendszerét. Fontos egyben kiemelni, hogy a vállalati hitelezés terén jelentős szerepet töltött be az elmúlt években a Magyar Nemzeti Bank által indított Növekedési Hitelprogram.

11.6.

Munkaerőpiac

A fentebb említett alacsony inflációs környezet növeli a bérek reálértéken való értékállóságát, ami teret biztosíthat a vállalatok számára a foglalkoztatásuk bővítésére. Ugyanakkor az elmúlt évek trendjeit vizsgálva kirajzolódik, hogy a csökkenő munkanélküliség mellett egyre magasabb a betöltetlen állások száma (mely képet árnyalja, hogy a költségvetésben közel kétszer annyi ezeknek az aránya, mint a versenyszférában). Ráadásul a betöltetlen álláshelyek száma a húzóágazatokban (pl. autóipar, elektronikai ipar, gépgyártás, stb.), az építőiparban, és a magas hozzáadott értékű / innovatív ágazatokban, illetve egyéb vállalkozásoknál (pl. szoftverfejlesztés, vegyészet) egyaránt magas. Az álláskeresők száma is csökkent a 2012-es csúcsértékről, habár a képet torzítja a közfoglalkoztatottak növekvő száma.

Üres álláshelyek aránya összesen (%)

%

3,0

2,5

2,1

2,1

2,4

2,0 1,0

0,6

1,0

0,9

1,2

0,8

1,2

0,8

1,2

1,0

1,4

2,6

2,5

2,0 1,2

1,6

1,4

1,8

0,0 2009

2010

versenyszféra

2011

2012

költségvetés

2013

2014

2015

Nemzetgazdaság összesen

34. ábra: Üres álláshelyek aránya összesen (%) (2009-2015) Forrás: KSH

A foglalkoztatási ráta mindemellett 2014-ben 61,8%-os volt, a munkanélküliségi ráta 7,7%-on állt132. A felsőfokú végzettségűek iránt nagy a munkaerő-piaci kereslet és tovább fog növekedni a magasan képzett szakemberek számára elérhető munkalehetőségek száma is különösen a természettudományi, technológiai, mérnöki és matematikai végzettségű szakemberek iránt, ahol a pályakezdők iránti kereslet is gyakran meghaladja a kínálatot.

132

KSH

120

2016.04.01.

Foglalkoztatottság és munkanélküliség, 2006-2014 70

12

65

10

60 8

55 50

6 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Foglalkoztatottság

Munkanélküliség

35. ábra: Foglalkoztatottság és munkanélküliség (%) (2006-2014) Forrás: Eurostat

Emellett az iskolaelhagyás és a hátrányos helyzetű tanulók problémájának kezelése továbbra is fontos, hogy fókuszban maradjon – különös tekintettel az OECD-összehasonlításban kiugró magyar adatra133. Szintén, Magyarország az Európai Unió több más tagországához hasonlóan küzd a népesség fogyásával párhuzamosan az időskorúak arányának növekedésével, ami további kihatással van a munkaerőpiacra.

11.7.

Európa 2020 célkitűzés

A kutatás-fejlesztési és innovációs szakpolitikát meghatározó legfontosabb országos, kormányzati szinten meghatározott célmutató az Európa 2020 célkitűzés keretében rögzített kötelezettségvállalás: Magyarország vállalta, hogy K+F tevékenységek GDP arányos ráfordítását 2020-ig 1,8%-ra, 2030-ig 3%ra emeli134. Kiegészítő célként Magyarország vállalta, hogy a vállalati K+F ráfordítások (BERD/GDP) 2020ig elérik a GDP 1,2%-át. Utóbbi értelmezését ugyanakkor nehezíti, hogy a statisztikai adatbázisokban fellelhető K+F-költésekre vonatkozó forráselemzések alapvetően négy kategóriát különböztetnek meg: vállalkozási, állami költségvetési, egyéb hazai, illetve a külföldi forrásokat. Utóbbiak közé értendőek többek között az Európai Unió által társfinanszírozott források is, ugyanakkor ezek nagy részét az itthon működő vállalatok anyavállalataitól származó – azaz vállalati – tételek teszik ki135. Ezek nem minden esetben tisztán K+F megrendelések, ide kerülhetnek ugyanis olyan tételek is, melyet tényleges költést nem eredményeznek, pusztán számviteli jelentőséggel bírnak. Éves K+F ráfordítás (milliárd forintban (GDP %-ában))

2014136

2020, 1%-os éves GDP növekedés esetén137

2020, 2%-os éves GDP növekedés esetén138

2020, 3%-os éves GDP növekedés esetén139

Éves ráfordítás különbözete (2014 vs. 2020, forintban)

Összesen

441,1 (1,38%)

610,7 (1,8%)

647,9 (1,8%)

687,0 (1,8%)

kb. 170-245

Vállalkozások

213,0 (0,67%)

407,2 (1,2%)

431,9 (1,2%)

458,0 (1,2%)

kb. 195-245

Vállalkozások és külföld

290,3 (0,91%)

407,2 (1,2%)

431,9 (1,2%)

458,0 (1,2%)

kb. 115-170

133 OECD PISA 2012 (II.2.4a táblázat alapján) 134 Nemzeti Reform Program, 2011; Nemzeti Kutatási és Innovációs Stratégia, 2013 135 Külföld megoszlása: vállalkozások – saját vállalat csoport, vállalkozások – más külföldi vállalkozás, állami költségvetés, felsőoktatás, nonprofit szervezetek, Európai Uniós pályázatok, nemzetközi szervezetek, egyéb források 136 Előzetes GDP-adatokkal számítva 137 2014-es áron 138 2014-es áron 139 2014-es áron

121

2016.04.01.

Éves K+F ráfordítás (milliárd forintban (GDP %-ában))

2014136

2020, 1%-os éves GDP növekedés esetén137

Külföld

77,4 (0,24%)

nem releváns

Külföld (EU)

15,4 (0,05%)

nem releváns

Állami költségvetési és egyéb hazai (együtt)

150,7 (0,47%)

nem releváns

2020, 2%-os éves GDP növekedés esetén138

2020, 3%-os éves GDP növekedés esetén139

Éves ráfordítás különbözete (2014 vs. 2020, forintban)

46. táblázat: Éves K+F ráfordítás (GDP %-ban, milliárd forint) Forrás: Deloitte

A táblázatból látható, hogy amennyiben szűken – a jelenlegi statisztikai kategóriák szerint – értelmezzük a vállalkozások K+F ráfordításait, akkor kizárólag az ő ráfordításaik 1,2%-ra növelésével (és az egyéb kategóriák változatlan K+F ráfordítását feltételezve 140) Magyarország teljesíti a kitűzött célt – ami a vállalati szféra részéről éves szinten 2020-ra mintegy 195-245 milliárd forintos K+F ráfordításnövelést jelent. Amennyiben a ráfordítások emelkedésének egyenletes felfutással számolunk, akkor a 2014-es adathoz képest a 2020-ig tartó időszakban ez a mostani bázisértékhez képest 680-860 milliárd forint többletforrás bevonását jelenti. A mutató kapcsán fontos kiemelnünk, hogy ez a többletforrás országos szinten jelentkezik. Amennyiben azonban a külföldi tulajdonú vállalatok jelenleg „külföldi”-ként megjelenő, anyavállalattól érkező ráfordításaikat szintén a hazai K+F ráfordításuk között tudnák számon tartani, úgy a hét év során 410-460 milliárd forint többletforrás bevonására lenne szükség a mostani éves szinthez képest. Ugyanakkor ez nem lenne elegendő az ő 1,2%-os célelérésükhöz (és az országos mutató 1,8%-os céljának teljesítéséhez). Érdekesség, hogy a publikált adatsor a „külföld” kategórián belül immár külön kiemeli az EU-s pályázati forrásokat: 2014-ben 15,4 milliárd forintnyi közvetlen K+F költés forrása származott közvetlen EU-s pályázatból.

140

Ami az elmúlt évek trendjeit tekintetve megalapozott feltételezés, ld. 4.1.2fejezet

122

2016.04.01.

12.

12.1.

Piaci korlátok

A K+F+I szektor jellemző korlátai nemzetközi összehasonlításban

Az Európai Bizottság a kutatás, fejlesztés és innovációs támogatásához fűzött, keretszabályként funkcionáló közleményében141, a korábban idézett Módszertanban142, az OECD a Science, Technology and Industry Outlookban143, míg a Bizottság kutatási központja (JRC) által az ipari kutatás és innováció témájában kétévente megrendezésre kerülő Concordi konferencián 144 különböző szempontok szerint azonosítják ezeket a piaci korlátokat. Ezek kezelésére rendszerint állami beavatkozások szükségességét azonosítják, hiszen azokat egyébként a piac önmagában nem tudja megszüntetni, így az optimális piaci teljesítmény önmagában nem érhető el. Jellemzően a következő piaci korlátok akadályozzák a piac rendeltetésszerű működését: 

Ezen korlátokon kívül a finanszírozási lehetőségekhez való korlátozott hozzáférés is negatívan befolyásolhatja a piac rendeltetésszerű működését, amely egy központi probléma mind az innovatív vállalatok, mint a politikai döntéshozók szempontjából. Sok estben az információs aszimmetriának köszönhetően tájékozatlanok maradnak a vállalatok, illetve a befektetők, támogatók, aminek köszönhetően elmaradnak K+F+I beruházások, kapacitásbővítések, vagy fejlesztések, pusztán azért, mert a projektek és a rendelkezésre álló források nem találkoznak.



A pozitív externáliák és a tudás szervezetek közötti átszivárgások. Bár a K+F+I projektek a társadalom szempontjából számos pozitív, tovagyűrűző hatást érnek el, sok esetben a magánszféra szempontjából a projektek kevéssé vonzó megtérülést mutatnak. Így az állami támogatások hozzájárulhatnak olyan, társadalmi és/vagy gazdasági szempontból előnyökkel járó projektek végrehajtásához, amelyek egyébként nem valósulnának meg. Mindazonáltal amennyiben meg is valósul egy-egy projekt az új termékekhez, szolgáltatásokhoz kapcsolódó szellemi tulajdon védelme sokszor tökéletlen, melyek ugyancsak állami beavatkozást igényelhetnek.



A megfelelő infrastruktúra hiánya is problémát jelenthet a K+F+I projekteket végző vállalkozások számára, hiszen korlátozza a fejlesztési lehetőségeit, a megszerzett tudás megosztását és az új befektetők megszerzését. Mindez növeli a tranzakciós költségeket a szektoron belül.



Szintén a K+F+I terület problémájaként definiálható a K+F+I projektekből származó előnyök bekövetkezésével és mértékével kapcsolatos bizonytalanság és kockázati tényező a projektek indulásakor. Egyrészt a projekteknek gyakran bizonytalan a kimenetelük, és önmagában nehéz meghatározni, hogy egy adott ráfordítás bármilyen aránya egyáltalán megtérül-e belátható időn belül; másrészt gyakran tökéletlen és aszimmetrikus módon áll rendelkezésre információ a K+F+I projektben részt vevők és a magánbefektetők, finanszírozók között, ami miatt utóbbiak vonakodhatnak e projektek finanszírozásától.



Koordinációs és hálózati hiányosságok, valamint a tapasztalt „K+F+I menedzserek” hiánya is hátráltathatja a vállalatokat abban, hogy összehangolt K+F+I projekteket végezzenek, interakcióba lépjenek és bizalmas információkat osszanak meg egymással. Ez elsősorban az

Bizottság közleménye – A kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások keretrendszere (2014/C 198/01) 142 Ex-ante assessment methodology for financial instruments in the 2014-2020 programing period, Volume II; April 2014 143 OECD (2014): Science, Technology and Industry Outlook. Government financing of business RD and I 144 Conference on Corporate R&D and Innovation 141

123

2016.04.01.

eltérő érdekek által vezérelt partnereknek, a szerződések kidolgozásával kapcsolatos problémáknak, illetve az együttműködés összehangolásából fakadó nehézségeknek köszönhető. 

A politikai stabilitás hiánya komoly piaci korlátok kialakulását gyorsíthatja fel. A támogató közeg fontos szempont az üzleti környezet és a felsőoktatás szempontjából. A stabil politikai környezet segíthet megőrizni, mind a hazai, mind külföldi vállalatok és befektetők számára a vállalkozásuk, kitettségük értékállóságát, védelmét, amellett, hogy kiszámítható vállalkozói környezetet biztosít. Ezen felül a felsőoktatás tekintetében is fontos a tervezhetőség, elsősorban az állami egyetemek számára, hiszen a felsőoktatásra fordított költségek csökkentése szakemberhiányt idézhet elő.



Az adópolitika bonyolultsága, és a fizetendő adó nagysága komoly piaci korlátokat eredményezhet. Nem csak a magas társasági adó, hanem a magas személyi jövedelemadó esetében is. Mindez meghatározhatja a K+F+I projekteket végző vállalat személy politikáját és befektetési magatartását is.

12.2.

Az Eurostat-CIS felmérés által azonosított korlátok

Az Eurostat 2012-es Közösségi Innovációs Kutatásának (CIS145) nemzetközi eredményei bár nem a szoros értelemben vett piaci korlátokat mutatják be, de jó képet adnak arról, mit emelnek ki az innovatív vállalatok előttük álló legfontosabb akadályként. A felmérés alapján Magyarországon az első számú akadály kiemelkedően az erős árverseny a hazai innovatív vállalatok életében. Ezt követi a termékek minősége terén folytatott verseny, az alacsony kereslet, a szabályozási megfelelőség magas költsége, és a versenytársak domináns piaci részesedése. Érdemes felhívni a figyelmet, hogy a – későbbiekben részletezett – vállalati interjúk során tapasztalt szakemberhiányt ebben a felmérésben nem emelték ki a megkérdezett vállalatok. Összes vállalat

10-49 fő

50-249 fő

250+ fő

Erős árverseny

59,7%

58,8%

63,6%

55,8%

Erős verseny a termék minőségének tekintetében

34,5%

33,8%

35,6%

36,9%

Termékek iránti kereslet hiánya

32,3%

33,6%

28,8%

31,9%

Szabályozási megfelelőség magas költsége

27,8%

29,8%

22,2%

26,4%

Versenytársak domináns piaci részesedése

27,3%

27,9%

26,8%

23,1%

Új piacokhoz való hozzáférés költsége

25,7%

28,6%

20,8%

14,8%

Megfelelő finanszírozás hiánya

22,6%

24,3%

18,7%

18,8%

Versenytársak által bevezetett innovációk

10,5%

10,4%

10,1%

12,6%

9,3%

9,4%

9,0%

9,0%

Szakképzett munkaerő hiánya

47. táblázat: Eurostat-CIS felmérés által azonosított korlátok (2012, Magyarország) Forrás: Eurostat

145

Eurostat (2012): Results of the community innovation survey 2012. (http://ec.europa.eu/eurostat/cache/metadata/en/inn_cis8_esms.htm letöltve: 2016. január 22.) – Európai szinten harmonizált, országonként azonos időszakra vonatkozik a Közösségi Innovációs Kutatása (Community Innovation Survey, továbbiakban CIS). A felmérés célja az innovatívnak tekinthető vállalatok szektor szerinti bontásban történő bemutatása, az innováció különböző típusainak és aspektusainak felmérése és az innovatív tevékenységek forrásainak azonosítása. A felvétel 1993 óta készül, ám nemzetközileg összehasonlítható adatok az 1997-es felvételtől állnak rendelkezésre. 1997-et követően 2 évente kerül sor adatgyűjtésre az EU, az EFTA és néhány EU-tagjelölt országban. Az adatok standardizált kérdőív és az Oslo kézikönyv alapján készült módszertani útmutató szerint kerülnek felvételre. A felmérés a legalább 10 főt foglalkoztató, iparban és a szolgáltatási szektorban működő gazdálkodási szervezetekre terjed ki. A 100 vagy annál többet foglalkoztatókra az adatfelvétel teljeskörű, az azoknál kisebbekre, de legalább 10 fősekre mintavételes. Az innovációs kérdőív hosszú, az alapkérdések magukban is 8-10 oldal terjedelműek, a törzskérdés sort modul rendszerűen, a felmérésenként változó, éppen a legnagyobb érdeklődésre számot tartó terület vizsgálatával bővítik. (Ld. Szunyogh Zsuzsanna (2010): Az innováció mérésének módszertani kérdései. Statisztikai Szemle 88. évfolyam 5. szám.)

124

2016.04.01.

12.3.

Az NKIS által azonosított korlátok

A Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia (NKIS) négy csoportot különböztet meg a piaci korlátok tekintetében. 

Az első csoportot a tudásbázisok szakmai és forrás oldali korlátai képezik: a versenyképes tudásközpontok hiánya, korszerűtlen tudományos oktatás, erodált K+F infrastruktúra, valamint elégtelen és hullámzó kutatásfinanszírozás.



A második csoport a tudásáramlás, a vállalatok, technológiai transzferek és egyéb kapcsolódási pontok korlátait elemzi: gyenge szektorközi kapcsolatok érhetőek tetten, elégtelen az inkubáció, a kockázati tőke lassan indul be Magyarországon, hiányoznak a nemzetközi K+F+I menedzserek és az állami innováció menedzsment szolgáltatások.



A harmadik csoportban a tudásfelhasználás tekintetében a kevés csúcstechnológiai kisvállalat, a gyenge középvállalati szektor, a spin-off folyamatok elakadása, a kevés piacvezérelt fejlesztés, a szűk kereslet és a nagyvállalatok dominanciája érhetőek tetten.



Mindezeket horizontális szinten erősíti a területi egyenlőtlenségek növekedése, a KMR régió támogatási szabályai, az innováció-tudatosság és az innovációs szemlélet gyengesége, a K+F+It támogató intézményi struktúra és szabályozási környezet alacsony hatékonysága, valamint a kevésbé tudatos regionális specializáció.

Számos, fentebb felsorolt területet a stratégia elkészülése óta célzott intézkedések támogatták: így például a tudásközpontok fejlesztésére és az inkubáció támogatására több program indult; a kockázati tőkeprogramok egyre kiterjedtebbek; a K+F+I-t támogató intézményi struktúra pedig átalakításra került. Ennek ellenére látható, hogy a kutatás-fejlesztési és innovációs terület az optimális működésének eléréséhez további támogatást igényel, így az innovatív kisvállalati és középvállalati szektor erősítése, a spin-off vállalatok létrehozása, vagy akár az innovációs szemlélet terjesztése tekintetében.

125

2016.04.01.

13. Keresleti oldal részletes elemzése

13.1.

Vállalati kör

13.1.1. A szűken értelmezett K+F+I vállalati kör A szűken értelmezett K+F+I vállalati kört több intézményrendszeri szereplővel – köztük az NKFIH-val és a KSH-val – egyeztetve az NKFIH Kaleidoszkóp K+F vállalati regiszterében (NKFIH regiszter) szereplő entitáslista alapján határoztuk meg 146. Ez az adatbázis tartalmazza mindazon vállalatokat, akik kutatásfejlesztést végeznek vagy házon belül volt innovációs projektjük. A NKFIH regiszter nyilvánosan elérhető információi alapján az adatbázisban szereplő vállalatok számát 8 000-re becsüljük 147 . Ahhoz, hogy e vállalatok jellemzőit részletesen vizsgálni tudjuk, megpróbáltuk őket minél nagyobb körben azonosítani az Opten vállalati adatbázisban. A 8 000 vállalat közel háromnegyedét, mintegy 6 000 vállalatot sikerült is beazonosítottunk az adatbázisban148, e vállalatok adatainak vizsgálata alapján a szűken értelmezett K+F+I vállalati körre vonatkozóan alábbi jellemzőket tudtuk meghatározni.

13.1.1.1.

Vállalatok száma méret alapján

A teljes vállalati körhöz képest a szűken értelmezett K+F+I vállalati kör esetében a mikrovállalatok túlsúlya valamelyest visszaszorul: a legalább 1 fő foglalkoztatottal rendelkező vállalatok nem egészen felét teszik ki. A teljes vállalati körhöz képest a szűken értelmezett K+F+I vállalati körben nagyobb súlyt képviselnek a kis- és középvállalkozások; a nagyvállalatoknak pedig harmada található a szűken értelmezett K+F+I vállalati körben. Összes vállalkozás

% (teljes sokaság)

% (ismert létszámú vállalatok)

Ebből NKFIH regiszter

% (teljes sokaság)

% (ismert létszámú vállalatok)

0 fő

158 080

27,8%

-

944

16,5%

-

Ismeretlen

22 837

4,0%

-

8

0,1%

-

Mikrovállalkozás

349 333

61,4%

90,0%

2 335

40,8%

48,9%

Kisvállalkozás

32 451

5,7%

8,4%

1 397

24,4%

29,2%

Középvállalkozás

5 361

0,9%

1,4%

710

12,4%

14,9%

997

0,2%

0,3%

335

5,8%

7,0%

569 059

100%

100%

5 729

100%

100%

Nagyvállalat Összesen

48. táblázat: K+F+I vállalatok száma méret alapján Forrás: Opten, Kaleidoszkóp

A fentiekből látszik, hogy a NKFIH regiszter beazonosított vállalatai között is találunk 0 fő foglalkoztatottal rendelkező cégeket, mintegy ezres nagyságrendben. Ha ezeket a vállalatokat a teljes, 8 000 elemszámú

146

http://kaleidoszkop.nih.gov.hu/, hozzáférés: 2015.12.17-21. Adattisztítást követően – A Kaleidoszkóp teljes, 8 649-es sokasága számos duplikációt tartalmaz, valamint projektet, vállalati formában nem működő szervezeteket, személyeket, illetve több vállalat adata hiányosan (az Opten adatbázisban nem beazonosíthatóan) szerepel. 148 A vállalatok azonosítására a vállalatok elnevezésein keresztül került sor; egyértelmű megfeleltetést lehetővé tevő adatok (pl. adószám) nem álltak rendelkezésünkre. 147

126

2016.04.01.

vállalati körből levonjuk, megállapíthatjuk, hogy összesen kb. 7 000 vállalat alkotja a szűken vett K+F+I kört. Ha a fentiekben beazonosított K+F+I vállalati arányt felvetítjük az így megállapított sokaságra, a szűk K+F+I vállalati kört az alábbiak mentén becsülhetjük: Szűk K+F+I vállalati kör (beazonosított vállalatok) 0 fő

Szűk K+F+I vállalati kör (teljes, becsült érték)

944

1000

Mikrovállalkozás

2 335

4 300 – 4 600

Kisvállalkozás

1 397

1 400 – 1 500

Középvállalkozás

710

700 – 800

Nagyvállalat

335

300 – 400

Összesen

5 729

8 000

Legalább 1 fő foglalkoztatottal bíró vállalatok

4 785

7 000

49. táblázat: Szűk értelemben vet K+F+I vállalatok száma méret alapján Forrás: Deloitte

13.1.1.2.

Regionális eloszlás

A vállalatok megoszlásának régiók szerinti vizsgálata rámutat arra, hogy Közép-Magyarország kiemelkedő szerepet tölt be a magyar gazdaságban. Mindez igaz a K+F+I projekteket indító cégekre is, arányaiban többnyire az összes vállalkozással egybevágó mértékben – kivételt a nagyvállalatok jelentenek, az adatok alapján ugyanis a kevésbé fejlett régiók nagyvállalatai a szűk K+F+I körben nagyobb súlyt képviselnek, mit az összes vállalat arányát vizsgálva. Összes vállalkozás

Ebből NKFIH regiszter

Közép-Magyarország

188 590

54,0%

1 311

56,1%

Kevésbé fejlett régiók

160 743

46,0%

1 024

43,9%

Közép-Magyarország

15 871

48,9%

691

49,5%

Kevésbé fejlett régiók

16 580

51,1%

706

50,5%

Közép-Magyarország

2 493

46,5%

308

43,4%

Kevésbé fejlett régiók

2 868

53,5%

402

56,6%

Közép-Magyarország

458

45,9%

124

37,0%

Kevésbé fejlett régiók

539

54,1%

211

63,0%

Közép-Magyarország

323 212

56,8%

3 042

53,1%

Kevésbé fejlett régió

245 847

43,3%

2 687

46,9%

Mikrovállalkozás

Kisvállalkozás

Középvállalkozás

Nagyvállalat

Teljes vállalati kör 50. táblázat: K+F+I vállalatok regionális megoszlása Forrás: Opten, NKFIH

13.1.1.3.

Ágazati besorolás

Az NKFIH regiszter vállalatainak ágazati megoszlását a TEAOR besorolás mentén vizsgáltuk: ez alapján látható, hogy a NKFIH regiszterben található leggyakoribb 10 ágazatba 149 tartozik a vállalkozások több mint 80%-a – szemben a teljes vállalati sokasággal, ahol a vállalatok 63%-át ölelik fel ezek az ágazatok. Külön kiemelendő a tudományos kutatás és fejlesztés alágazat: egyrészt az NKFIH regiszter vállalatainak közel 27%-a ide tartozik, másrészt az összes, ebbe az ágazatba tartozó vállalatnak a 38%-a a regiszterben

149

A feldolgozóipar alkategóriák mentén bontásra került

127

2016.04.01.

is szerepel. Kimagasló K+F+I intenzitást mutat emellett a gép, gépi berendezés gyártása ágazat, 5,4%-os mutatójával. Összes vállalkozás

Ágazat Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (M) Ebből: Tudományos kutatás, fejlesztés (MB) Információ, kommunikáció (J) Kereskedelem, gépjárműjavítás (G) Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (CH) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (A)

Ebből NKFIH regiszter

91 169

2 133

2,3%

4 012

1 522

37,9%

34 920

761

2,2%

136 067

514

0,4%

8 371

255

3,0%

13 641

205

1,5%

6 839

187

2,7%

51 884

168

0,3%

Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása (CG)

4 003

153

3,8%

Gép, gépi berendezés gyártása (CK)

2 734

147

5,4%

Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása (CA) Építőipar (F)

7 663

130

1,7%

Egyéb

211 768

1076

0,5%

Összesen

569 059

5 729

1,0%

Egyéb feldolgozóipar (CM)

51. táblázat: K+F+I vállalatok megoszlása ágazat szerint Forrás: Opten, NKFIH

13.1.2. Tágan értelmezett K+F+I vállalati kör A potenciális K+F+I vállalati kört egy tágabb értelmezésben felülről, a teljes vállalati körből 150 kiindulva határozzuk meg. Ennél a körnél a K+F+I szektor jellemzőit bemutató fejezetben (4.1.5 fejezet) leírt tényezők alapján számolunk, és az innovációt tágan értelmezzük, azaz a termék- és eljárás innováció mellett a szervezési- és marketing innovációt is számításba vesszük. Az innovatív vállalatok számának becsléséhez első lépésben a vállalatméretre vetített innovációs mutatókkal számolunk megközelítő értékeket a legalább 10 fő foglalkoztatottal rendelkező vállalatok esetében151.

Összes vállalat 152

Termékvagy eljárásinnovációt végzők (KSH)

Szervezésivagy marketinginnovációt végzők (KSH)

Innovatív vállalat (EurostatCIS)

Adatok alapján becsült innovációs ráta

Innovatív vállalatok becsült száma

10-49 fő

32 451

12,2%

23,5%

28,4%

18-22%

6 200 – 7 500

50-249 fő

5 361

26,6%

33,8%

42,8%

35-39%

1 700 – 1 900

997

53,9%

53,9%

67,2%

59-63%

560 – 600

250+ fő Összesen

38 809

8 400 – 10 000

52. táblázat: Tágan értelmezett K+F+I vállalatok becsült száma munkavállalói létszám alapján Forrás: Opten, KSH, Eurostat-CIS, Deloitte becslés

A fenti számítás alapján a kis-, közép- és nagyvállalatok körében összesen mintegy 8 400 – 10 000 innovatív vállalat található. Ez a becslés ugyanakkor nem tartalmazza a mikrovállalatokat. Ezért második lépésben a mikrovállalatokra vonatkozó, megközelítő becslés használatára az NKFIH regiszterben tapasztalt vállalati arányból indulunk ki: ez alapján a szűken értelmezett K+F+I vállalatoknak 48,9%-a mikrovállalat. A számítás pontosításához egyben számításba vesszük a korábbi, GOP-os K+F+I

Opten, legalább 1 fő létszámmal rendelkező társas vállalkozások KSH (2012), Eurostat-CIS (2012) 152 Opten, legalább 1 fő létszámmal rendelkező társas vállalkozások 150 151

128

2016.04.01.

pályázatokon résztvevő vállalatok arányának megoszlását egyrészt a teljes GOP-körben, másrészt a legnépszerűbb felhívások körében, melyeken egyaránt pályázhattak mindegyik vállalatkategóriából.

Teljes vállalati sokaság

NKFIH regiszter

GOP 1. prioritás (teljes)

388 142

4 777

2 947

Mikrovállalkozás

90,0%

48,9%

Kisvállalkozás

8,4%

Középvállalkozás Nagyvállalat

Összesen (db)

GOP 1.1.111

GOP 1.3.1/A11

GOP 1.3.1/C11

357

310

1 404

33,6%

30,3%

14,2%

41,2%

37,0%

29,2%

45,0%

44,3%

40,3%

46,3%

39,3%

1,4%

14,9%

15,2%

19,3%

18,1%

12,2%

15,5%

0,3%

7,0%

6,0%

5,9%

27,1%

0,1%

8,0%

Becslés153

53. táblázat: Tágan értelmezett K+F+I vállalatok becsült száma vállalatméret alapján Forrás: Opten, Kaleidoszkóp, EMIR, Deloitte számítás

Az így kapott számítások alapján a tágan értelmezett K+F+I körben a mikrovállalkozások aránya 37,0%, ami a fenti adatsorral összevetve összesen 4 900 – 5 900 mikrovállalatot jelent. Ez alapján a tágan értelmezett K+F+I vállalati kört összesen 13 300 – 15 900 vállalat alkotja. Ez a szám nagyságrendileg megfelel az NKFIH bővebb adatbázisában szereplő vállalati sokaságnak (ld. 4.1.4.2 fejezet), ami alátámasztja a számítás megközelítésének helyességét. Érdekes megfigyelni, hogy a GOP-1.1.1-11 felhívás esetén is, mely K+F tevékenységet támogatott, a megvalósított projektek több mint 30%-ánál mikrovállalkozás volt a kedvezményezett; sőt, a nagy volumenű innovációt előtérbe helyező GOP-1.3.1/A-11 felhívás esetén is a kedvezményezettek 14%-a mikrovállalat volt.

13.1.3. Legtágabban értelmezett K+F+I vállalati kör A legtágabban értelmezett vállalati kör esetén szintén a KSH és az Eurostat (CIS) 2012-es innovatív vállalatokra vonatkozó mutatóból indulunk ki, azonban azoknak egy részletesebb bontását elemezzük. A jelzett adatbázisok az innovatív vállalatok arányára ugyanis tartalmaznak ágazati szintű mutatókat is; és bár igaz, hogy ezek a mutatók is a kis-, közép- és nagyvállalatokra vonatkoznak, részletezett bontásuk megteremti a lehetőségét annak, hogy mikrovállalatokra történő kiterjesztését vizsgáljuk. Mint azt ugyanis a GOP 1. prioritásának pályázói esetén az előző fejezetben bemutattuk, bár kisebb mértékben, de a mikrovállalkozások is megjelennek a K+F+I felhívások sikeres pályázói között. Amennyiben ezeket a mutatókat rávetítjük a teljes vállalati sokaságra, alábbi számokat kapjuk.

Összes vállalat154

Bányászat, kőfejtés (B)

373

Élelmiszergyártás (CA)

4 691

Textília (CB)

2 538

Termékvagy eljárásinnovációt végzők (KSH)

Szervezésivagy marketinginnovációt végzők (KSH)

12,0%

20,5%

17,6%

25,2%

Innovatív vállalat (EurostatCIS)

Adatok alapján becsült innovációs ráta

Innovatív vállalatok becsült száma

26,5%

19-21%

70-80

30,4%

23-25%

1 100-1 200

20,0%

20-22%

500-550

153

A becslés során az NKFIH regiszter arányát, valamint a GOP 1. prioritásának teljes arányát háromszoros súllyal vettük figyelembe; a teljes vállalati sokaság aránya nem része a számításnak, csak illusztrációként tüntettük fel 154 Opten, legalább 1 fő létszámmal rendelkező társas vállalkozások

129

2016.04.01.

Összes vállalat154

Termékvagy eljárásinnovációt végzők (KSH)

Szervezésivagy marketinginnovációt végzők (KSH)

Innovatív vállalat (EurostatCIS)

Adatok alapján becsült innovációs ráta

Innovatív vállalatok becsült száma

Fafeldolgozás, papírtermék (CC)

5 118

29,3%

23-25%

1 200-1 300

Vegyi anyag (CE)

558

57,7%

32-34%

180-190

87

61,0%

34-36%

30

Gumi-, műanyagtermék (CG)

3 004

40,3%

27-29%

810-870

Fémalapanyag (CH)

6 187

22,2%

21-23%

1 300-1 400

Számítógép, elektronika (CI)

1 158

39,5%

26-28%

300-325

Villamosberendezés (CJ)

702

43,8%

28-30%

195-210

Gép, gépi berendezés (CK)

2 075

38,0%

26-28%

540-580

Közúti jármű (CL)

605

46,9%

29-31%

175-190

Egyéb feldolgozóipar (CM + CD)

5 715

40,8%

27-29%

1 500-1 600

Gyógyszer (CF)

Energia (D)

543

29,0%

32,3%

39,5%

33-35%

180-190

1 544

13,7%

22,1%

29,7%

21-23%

325-355

Kereskedelem, gépjárműjavítás (G)

91 642

11,0%

30,4%

33,6%

24-26%

22 00024 000

Szállítás, raktározás (H)

13 160

5,9%

15,3%

18,3%

12-14%

1 600-1 850

Információ, kommunikáció (J)

21 111

32,2%

38,1%

48,5%

39-41%

8 300-8 700

Pénzügyi, biztosítási tevékenység (K)

8 462

23,5%

39,0%

42,7%

34-36%

2 900-3 000

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (M)

56 114

21,7%

26,4%

37,5%

28-30%

16 00017 000

Vízellátás (E)

Összesen

59 00063 000

54. táblázat: Legtágabban értelmezett K+F+I vállalatok száma ágazat alapján Forrás: Opten, KSH, Eurostat-CIS, Deloitte számítás

Mint ahogy azt jeleztük, a fenti számok több tényező vonatkozásában is torzítanak. Mégis, ha megvizsgáljuk, hogy ezen innovációs mutatók mikrovállalatokra történő alkalmazását milyen tényezők befolyásolják, azt látjuk, hogy azok két irányból is kihatnak az innovatív mikrovállalkozások esetleges számosságára. A fentiekben elvégzett számítás 59-63 ezer vállalatot azonosított. A kiemelt kockázatok mellett ugyanakkor fontos figyelembe vennünk, hogy bár a feldolgozóiparra a többi ágazathoz képest még részletesebb becslést tudunk adni, ők együttesen is ebből a körből csupán 7 800 – 8 500 vállalatot adnak.

130

2016.04.01.

A magasabb érték elérésében jelentős szerepet játszanak a kereskedelem és gépjárműjavítás (22-24 000), valamint a szakmai, tudományos és műszaki tevékenység (16-17 000) kategóriák, melyek közül különösen előbbi jelentős torzító hatással bír a K+F+I tekintetében. Az ebből fakadó bizonytalanságot ugyanakkor ellensúlyozhatja, hogy az itt vizsgált kör csak azokra a vállalatokra terjed ki, melyek statisztikai csoportjaihoz a hazai és nemzetközi felmérések innovációs mutatókat rendelnek – e vállalatok a vizsgált sokaságnak az 58%-át teszik ki (225 ezer vállalat), azaz van további több mint 150 ezer vállalat, mely ugyan jellemzően nem innovatív iparágban tevékeny, de nem kizárható, hogy a jövőben végez innovációt. Szintén érdemes figyelembe venni, hogy amikor az innovatív mikrovállalatokra vonatkozóan teszünk becslést, akkor bár a régóta működő mikrovállalatok esetén jóval kisebb az innovációs potenciál, addig a kifejezetten újító jellegű startupok mindegyike a mikrovállalati kategóriába esik. A fentieket összefoglalva az innovációs ráták mikrovállalatokra való vetítésekor többek között alábbi módszertani megfontolásokat szükséges figyelembe vennünk: A kapott értéknél több innovatív mikrovállalkozás lehet, mert:

A kapott értéknél kevesebb innovatív mikrovállalkozás lehet, mert:

A mikrovállalkozás kategóriába tartozó startupok körében az innovációs ráta kimagasló

A régóta működő mikrovállalkozások körében korlátozott az innováció

A mutató nem érint minden iparágat, az összes vállalkozásnak csak az 58%-át fedik le, 150 ezer vállalatot nem tartalmaznak

Egyes, nagy vállalatszámú iparágak felülreprezentáltak és felfelé torzíthatják a becslés értékét

55. táblázat: Innovatív ráták mikrovállalkozásokra való vetítésének módszertani megfontolásai Forrás: Deloitte

Mindezen túl az innovatív vállalatok ekként meghatározott legbővebb körét alátámaszthatja, hogy a kockázati tőkepiac felmérése során folytatott interjúkon az iparági szakértők azoknak a magyarországi cégeknek a számát, amelyek kockázati tőkebefektetésre alkalmasak lehetnek, 10 000 – 30 000 közé tették. Igaz, ez a becslés több szempontból korrekcióra szorulhat: egyrészt az innovatív vállalatok köre a kockázati tőkebefektetők gyakorlatában jellemzően egyes ágazatokra koncentrálódik, másrészt a kockázati tőkebefektetőek innovációs fogalomhasználata nem egységes, harmadrészt a jellemzően K+F projekteket tervező, megvalósító vállalatok jelentős része nem kerül a kockázati tőkebefektetők fókuszába. Mindebből látszik, hogy az innovatív vállalatok ilyen megközelítésű, kibővített becslése bár számos torzító tényezőt tartalmaz, azok vélelmezhetően ellensúlyozzák egymást, lehetőséget adva a K+F+I vállalati kör legfelső határának becslésére. Az így megfogalmazott legbővebb K+F+I vállalati kör 59 000 – 63 000 vállalata között, amennyiben a kibővített számítás eredményeként a kis-, közép- és nagyvállalatok előző fejezetben bemutatotthoz képest különösen nagy, 50-75%-os innovációs rátájával számolunk, összesen 39 000 – 41 000 mikrovállalkozást találunk. Összes vállalat155

Innovációs ráta (becsült)

Vállalatok száma (db)

10-49 fő

32 451

50-55%

16 000 – 18 000

50-249 fő

5 361

60-65%

3 000 – 3 500

997

70-75%

700 – 750

250 fő+ Összesen

19 700 – 22 300

Legtágabb kör

59 000 – 63 000

1-9 fő

39 000 – 41 000

56. táblázat: K+F+I mikrovállalatok becsült száma Forrás: Deloitte

155

Opten, legalább 1 fő létszámmal rendelkező társas vállalkozások

131

2016.04.01.

13.2.

Projektméret

Tekintettel arra, hogy jelen számítások elvégzése során több esetben elemzünk múltbeli statisztikákat, melyek esetén az elemzéshez a későbbiekben nem csak az átlagos projektméret lesz releváns, egyúttal ebben a fejezetben térünk ki a szorosan kapcsolódó projektjellemzők vizsgálatára is.

13.2.1. Projektjellemzők a 2007-13-as pénzügyi eszközök esetében A 2007-13-as ciklusban tapasztalható, EU által finanszírozott pénzügyi eszközök iránti keresletet hozzájárul ahhoz, hogy a vállalkozások várható hitelkeresleti pozíciójáról teljesebb képet kapjunk. A 20072013-as ciklus tekintetében a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) és a Közép Magyarországi Operatív Program (KMOP) pénzügyi eszközeit egyenként elemezzük; így külön fejezetben kerülnek vizsgálatra a hitelek, a kombinált hitelek, a garancia eszközök, és a kockázati tőke termékek.

13.2.1.1.

Hitelek

A hitel kihelyezések esetében figyelhető meg a legnagyobb aktivitás 2007-13 vonatkozásában. A lentiekben a GOP alatt bevezetett összes hitelterméket (UMFOR, KKV hitel, Új Magyarország Mikrohitel, Új Széchenyi Hitel) – hasonló jellegűkre való tekintettel – együttesen vizsgáljuk. Míg a kedvezményezettek számosságának tekintetében mindkét programon belül (GOP, KMOP) a mikrovállalkozások domináltak, az átlagos felvett hitelösszeg tekintetében a középvállalkozások sorolhatók az első helyre. A futamidő tekintetében is tapasztalhatóak eltérések: a GOP-hitelek esetében átlagosan 89 hónap (kb. 7,5 év) volt az időszak hossza, azonban mind a kis-, mind a középvállalkozásoknál valamivel rövidebb átlagos periódus található. A KMOP esetében ugyanakkor a középvállalkozások rendelkeztek a leghosszabb átlagos futamidővel (97 hónap), míg a kis- (92), és mikrovállalkozások (93) nem mutattak nagy szóródást (átlag: 92). A GOP hiteleknél a 2015 végi adatsort vizsgálva közel 1 százalékponttal alacsonyabb átlagos kamatszint volt, mint a KMOP program keretében – ez nagy valószínűséggel a GOP hosszabb kifutásának és az ennek köszönhetően jóval kedvezőbb kamatkörnyezetben történő zárásának köszönhető.

Hiteltermék – GOP Teljes hitelö. (mrd. forint)

Átl. hitelö. (mill. forint)

Ügyletek darabszáma

Ügyletek átl. kamata (%)

Átl. futamidő (hónap)

Mikrovállalkozás

74,4

16,1

4 616

6,22

89

Kisvállalkozás

12,3

28,2

435

5,99

77

Középvállalkozás

3,6

43,5

82

5,96

86

n/a

7,7

26,9

285

5,77

103

Összesen

97,9

18,1

5 418

6,17

89

Hiteltermék – KMOP Mikrovállalkozás

19,1

13,8

1 388

7,10

93

Kisvállalkozás

2,4

31,5

75

6,63

92

Középvállalkozás

0,2

36,0

5

7,83

97

n/a

0,3

16,8

16

5,40

77

Összesen

21,9

14,8

1 484

7,06

92

57. táblázat: GOP és KMOP hiteltermékek jellemzőinek megoszlása vállalatméret alapján Forrás: Fontium 156

156

Elbírált, szerződött, folyósított és lezárt ügyletek; szerződéskori hitelösszeggel számolva

132

2016.04.01.

13.2.1.2.

Kombinált hiteltermékek

A kombinált hitelek esetében a kihelyezett összeg tekintetében látható nagyobb eltérés a régiókategóriák között: a GOP program keretében több mint 5-ször nagyobb összeget helyeztek ki a közvetítők, mint a KMOP keretében. Az átlagos kamat és futamidő ennél a terméknél volt a legmagasabb a korábban elemzettekhez képest: jellemzően 8% körüli kamaton tudtak 100 hónapos futamidőre felvenni hitelt a KKVk. Kombinált hiteltermék – GOP Teljes hitelö. (mrd. forint)

Átl. hitelö. (mill. forint)

Ügyletek darabszáma

Ügyletek átl. kamata (%)

Átl. futamidő (hónap)

Mikrovállalkozás

49,2

6,7

7 394

7,83

96

Kisvállalkozás

0,4

7,3

57

7,92

91

Középvállalkozás

0,01

13,0

1

8,50

72

n/a

2,3

6,7

346

7,82

98

Összesen

51,9

6,7

7 798

7,83

96

Kombinált hiteltermék – KMOP Mikrovállalkozás

9,9

6,7

1 476

7,72

98

Kisvállalkozás

0,06

7,1

8

7,31

67

n/a

0,04

7,3

6

7,17

106

Összesen

10,0

6,7

1 490

7,71

98

58. táblázat: GOP és KMOP kombinált hiteltermékek jellemzőinek megoszlása vállalatméret alapján Forrás: Fontium 157

13.2.1.3.

Garancia eszközök

A garancia hitelek esetében a portfólió és hitelgarancia eszközöket együtt vizsgáljuk, azon belül is a garanciaeszközökbe bevont hitelek jellemzőit. Jelentős eltérés a GOP és KMOP programok hitelei között nem figyelhető meg, kivéve az átlagos hitelösszeg tekintetében, ahol jól látható, hogy a KözépMagyarországon tevékenykedő vállalkozások lehívott összege meghaladta a GOP-ban résztvevő vállalkozásokét. Az adatsorban kiemelkedik a középvállalatok által a KMOP-n belüli átlagos hitelméret, valamint jól látszik, hogy a középvállalkozások kedvezőbb kamattal jutottak hiteleikhez. Garancia eszközök – GOP Teljes hitelö. (mrd. forint)

Átl. hitelö. (mill. forint)

Ügyletek darabszáma

Ügyletek átl. kamata (%)

Átl. futamidő (hónap)

Mikrovállalkozás

11,1

23,3

475

5,15

75

Kisvállalkozás

10,8

37,7

287

5,00

62

Középvállalkozás

2,5

52,9

47

3,81

62

0,004

4,5

1

2,50

59

n/a

0,3

12,4

21

3,57

69

Összesen

24,7

29,7

831

4,98

70

Nagyvállalat

157

Elbírált, szerződött, folyósított és lezárt ügyletek; szerződéskori hitelösszeggel számolva

133

2016.04.01.

Garancia eszközök – KMOP Teljes hitelö. (mrd. forint)

Átl. hitelö. (mill. forint)

Ügyletek darabszáma

Ügyletek átl. kamata (%)

Átl. futamidő (hónap)

Mikrovállalkozás

5,8

33,4

175

4,57

74

Kisvállalkozás

7,1

43,2

165

4,69

48

Középvállalkozás

2,7

116,1

23

3,69

51

n/a

0,3

57,6

6

3,41

109

Összesen

16,0

43,3

369

4,55

62

59. táblázat: GOP és KMOP garancia eszközök jellemzőinek megoszlása vállalatméret alapján Forrás: Fontium 158

Viszontgarancia A viszontgarancia tekintetében az egyszerű garanciákhoz hasonlóan szintén a bevont hitelek jellemzőit vizsgáljuk, ami alapján látható, hogy az ügyletek átlagos kamata a KMOP-n belül valamivel magasabb volt. Az adatok részletes elemzéséhez ugyanakkor túl magas a vállalati besorolással nem rendelkező ügyletek aránya. Viszontgarancia GOP Teljes hitelö. (mrd. forint)

Átl. hitelö. (mill. forint)

Ügyletek darabszáma

Ügyletek átl. kamata (%)

Átl. futamidő (hónap)

Mikrovállalkozás

0,6

24,8

24

4,69

67

Kisvállalkozás

0,1

29,6

2

1,70

102

Középvállalkozás

0,2

33,8

6

1,50

33

n/a

8,4

23,2

364

2,55

90

Összesen

9,3

23,5

396

2,66

88

Viszontgarancia KMOP Mikrovállalkozás

0,6

116,8

5

6,13

68

Kisvállalkozás

0,1

20,1

6

5,99

42

Középvállalkozás

0,02

16,8

1

9,00

30

n/a

1,0

18,0

58

2,72

94

Összesen

1,8

25,2

70

3,34

87

60. táblázat: GOP és KMOP viszontgarancia termék jellemzőinek megoszlása vállalatméret alapján Forrás: Fontium 159

13.2.1.4.

Kockázati tőke

A 2007-2013-as fejlesztési ciklus során több kockázati tőkealap programot indítottak a GOP-on és KMOPn belül. A GOP keretében hat programot indítottak, melyek közül egy számított magvetőnek, a többi alapvetően növekedési alap volt.

158 159

Elbírált, szerződött, folyósított és lezárt ügyletek; szerződéskori hitelösszeggel számolva Elbírált, szerződött, folyósított és lezárt ügyletek; szerződéskori hitelösszeggel számolva

134

2016.04.01.

Ügyletek Szerződött ügylet (magántőkével együtt; mrd. forint)

Programok db

Uniós forrás összege (mrd. forint)

Átl. forrás (magántőkével együtt; mill. forint)

GOP Kockázati Tőkeprogram I

89

40,6

27,3

306,3

Kockázati Tőkeprogram II - magvető

49

2,5

1,7

35,6

Kockázati Tőkeprogram II - növekedési

36

18,4

12,8

355,4

Kockázati Tőkeprogram III

38

19,7

13,8

362,3

Kockázati Tőkeprogram IV

19

5,5

3,9

203,5

Kockázati Tőkeprogram V

6

2,3

1,6

270,6

237

89

61,1

255,6

9,7

3,9

203,3

98,7

65

248,1

GOP összesen

KMOP Kockázati Tőkeprogram I

19 Összesen

GOP-KMOP összesen

256

61. táblázat: GOP és KMOP kockázati tőkeprogramok jellemzőinek megoszlása (magántőkével együtt) Forrás: Fontium (2015.12.04.)

Tőkekihelyezések összege vállalatméret alapján Milliárd forint

Az egyes alapokat vizsgálva látható, hogy a GOP-on belül elsőként létrejött Kockázati Tőkeprogram I keretében alakult ki a legtöbb szerződött ügylet, és ehhez használták fel a legtöbb JEREMIE forrást is. Egyben fontos kiemelni, hogy bár a magvető alap keretében kihelyezett pénzösszeg relatíve alacsony, itt található a második legtöbb szerződött ügylet. Mindez annak köszönhető, hogy a magvető státuszban lévő vállalkozások számára egy kis tőkeinjekció is nagyobb eredményt érhet el.

35 30 25 20 15 10 5 0

Az elemzés során, ha a folyósítás összege alapján hasonlítjuk össze az egyes programok keretében kihelyezett pénzeket, akkor megállapítható, hogy a legtöbb forrás mikrovállalkozásokba került kihelyezésre (ugyanakkor a nem besorolt (n/a) 36. ábra: Tőkekihelyezések összege vállalatméret alapján folyósított összeg is magas értéket ér el). Az alapok (milliárd forint) részletes vizsgálata során megállapítható, hogy a Kockázati Tőkeprogram I esetében a legtöbb Forrás: Fontium megkötött ügylet a mikrovállalkozások között található, míg a követő tőkeprogramok körében találjuk a legtöbb nem besorolt vállalatot. A kihelyezett források regionális vizsgálatakor megállapítható, hogy a legtöbb ügylet ÉszakMagyarországon és a Közép-Dunántúlon valósult meg, és a legtöbb forrás is ezekre a területekre áramlott. Azonban az átlagos folyósított összeg alapján a Dél-dunántúli régió kiemelkedően szerepelt.

135

2016.04.01.

Az egyes befektetések típusának vizsgálata során kirajzolódik, hogy elsősorban a kezdeti fázisában történnek a tőkebevonások: ez az a stádium, amikor már valamilyen formában elindult a vállalkozás, azonban a gyorsabb növekedéshez tőkeinjekcióra van szükségük. A későbbi fázisban kihelyezett források tekintetében nagyobb arányban találunk kisvállalkozásokat, ami a fázis kihelyezett összegének 75%-át fedi le160. A befektetett források vállalati életszakaszonkénti bontásából kitűnik, hogy a JEREMIE program keretében kihelyezett összegek jelentős hányada (65 milliárd forint) a kezdeti fázisban lett befektetve, a korai és későbbi fázisokban 7, illetve 3 milliárd forint került kihelyezésre a vizsgált időszakban.

Milliárd forint

Befektetés összege és típusa vállalatméret alapján 30 25 20 15 10 5 0

Korai Kezdeti Későbbi

37. ábra: Befektetések összege és típusa vállalatméret alapján (milliard forint) (magántőkével együtt) Forrás: Fontium

13.2.2. Projektjellemzők a 2007-13-as pénzügyi eszközök esetében a szűken értelmezett K+F+I körben Hasonló összevetésben megvizsgáltuk, hogy azok a pályázók, akik a szűken értelmezett K+F+I körbe tartoznak – ld. 13 fejezet – milyen mértékben és feltételekkel vettek igénybe pénzügyi eszközt a 2007-13as időszak programjában161. A 24 861 darab hitel- és garanciaügylet közül162 összesen 474 (1,9%) kapcsolódik a szűk K+F+I kör projektjeihez. Az aktív 163 hiteltermékek vizsgálata során szembeötlő az átlagos hitelösszeg tekintetében tapasztalt különbség, elsősorban a GOP-projektek tekintetében: itt a teljes kör által megvalósított 18 millió forintos projektmérettel szemben a K+F+I tevékeny vállalatok 40 millió forintos projekteket valósítottak meg átlagosan – az eltérés különösen a mikrovállalatok körében figyelhető meg (36 millió forint 16 millióval szemben). Hiteltermék – GOP Teljes hitelö. (mrd. forint)

Átl. hitelö. (mill. forint)

Ügyletek darabszáma

Ügyletek átl. kamata (%)

Átl. futamidő (hónap)

Mikrovállalkozás

2,5

36,4

69

5,73

88

Kisvállalkozás

1,0

34,5

29

5,89

77

Középvállalkozás

1,8

49,7

36

5,42

107

Összesen

5,3

39,6

134

5,68

91

Hiteltermék – KMOP Mikrovállalkozás

0,2

16,5

13

7,29

83

Kisvállalkozás

0,1

39,3

3

6,27

44

Összesen

0,3

20,8

16

7,10

76

62. táblázat: GOP és KMOP hiteltermékek jellemzőinek megoszlása szűken értelmezett K+F+I vállalatok vállalatmérete alapján Forrás: Fontium 164, NKFIH

160

Az egyes fázisok feltüntetésére a Fontium adatbázis besorolásai alapján került sor. Jelen esetben míg korai fázisú befektetésnek a KKV-kba fektetett magvető tőke minősül, a kezdeti fázisú (a társaság árbevétele a befektetést megelőzően egyik évben sem érte el az 50 millió forintot) befektetés alatt a növekedési tőkebefektetéseket értjük, a későbbi fázisú befektetések pedig értelemszerűen az előző kategóriákba nem besorolható, jellemzően érettebb vállalkozásokba befektetett tőkét jelentik. 161 Az NKFIH regiszterében azonosított vállalati kört adószám alapján vezettük össze a rendelkezésre álló Fontium adattáblával 162 Összes ügylet, beleértve az igényelt, hibás igénylésű, felmondott, meghiúsult, behajtás és beváltás alatti ügyleteket is 163 Elbírált, szerződött, folyósított és lezárt ügyletek; szerződéskori hitelösszeggel számolva 164 Elbírált, szerződött, folyósított és lezárt ügyletek; szerződéskori hitelösszeggel számolva

136

2016.04.01.

A kombinált termékek esetén is azt látjuk, hogy a GOP-on belül a K+F+I tevékeny mikrovállalatok jobban kihasználták a felhívás kereteit, és magasabb átlagos hitelösszeget vettek igénybe (8,1 millió forint értékben, szemben a teljes vállalati sokaság 6,7 millió forintos átlagos hitelösszegével). Kombinált hiteltermék – GOP Teljes hitelö. (mrd. forint)

Átl. hitelö. (mill. forint)

Ügyletek darabszáma

Ügyletek átl. kamata (%)

Átl. futamidő (hónap)

Mikrovállalkozás

0,7

8,1

86

7,75

93

Kisvállalkozás

0,03

9,9

3

8,40

96

n/a

0,03

6,9

5

8,02

89

Összesen

0,8

8,1

94

7,79

93

7,85

89

Kombinált hiteltermék – KMOP Mikrovállalkozás

0,2

6,7

33

63. táblázat: GOP és KMOP kombinált hiteltermékek jellemzőinek megoszlása szűken értelmezett K+F+I vállalatok vállalatmérete alapján Forrás: Fontium 165, NKFIH

A garanciaeszközök igénybevételének vizsgálatakor szembetűnő, hogy míg a teljes támogatott projektkörre teljes hitelösszeggel számolva a garanciaügyletek száma a hitelügyletek számának 15%-át éri el, úgy a vizsgált K+F+I vállalati kör esetén elérik a 40%-át – azaz a K+F+I körben a garanciatermékek igénybevétele gyakoribbnak mondható. További kiugró adat az ügyletek átlagos futamideje: a K+F+I vállalati kör esetén rövidebb futamidőket találunk, különösen a KMOP esetén, ahol a 19 ügylet átlagos futamideje közel fele a teljes vállalati körben tapasztalt értéknek. Garancia eszközök – GOP Teljes hitelö. (mrd. forint)

Átl. hitelö. (mill. forint)

Ügyletek darabszáma

Ügyletek átl. kamata (%)

Átl. futamidő (hónap)

Mikrovállalkozás

0,1

29,6

4

4,15

81

Kisvállalkozás

1,5

44,0

33

5,27

67

Középvállalkozás

0,6

76,5

8

5,70

57

Összesen

2,2

48,5

45

5,24

67

Garancia eszközök – KMOP Mikrovállalkozás

0,1

90,0

1

9,0

24

Kisvállalkozás

0,9

62,1

15

7,0

28

Középvállalkozás

0,6

188,3

3

2,3

54

Összesen

1,6

83,5

19

6,4

32

64. táblázat: GOP és KMOP garancia eszközök jellemzőinek megoszlása szűken értelmezett K+F+I vállalatok vállalatmérete alapján Forrás: Fontium 166, NKFIH

A viszontgarancia eszköz tekintetében a K+F+I kör csupán 26 ügyletet bonyolított le; az alacsony mintaszám nehezíti megbízható következtetések levonását. Viszontgarancia GOP Teljes hitelö. (mrd. forint)

165 166

Átl. hitelö. (mill. forint)

Ügyletek darabszáma

Ügyletek átl. kamata (%)

Átl. futamidő (hónap)

Mikrovállalkozás

0,05

15,8

3

6,7

57

n/a

1,3

57,1

22

2,1

82

Összesen

1,3

52,2

25

2,6

79

Elbírált, szerződött, folyósított és lezárt ügyletek; szerződéskori hitelösszeggel számolva Elbírált, szerződött, folyósított és lezárt ügyletek; szerződéskori hitelösszeggel számolva

137

2016.04.01.

Viszontgarancia KMOP Teljes hitelö. (mrd. forint) n/a

Átl. hitelö. (mill. forint)

0,01

Ügyletek darabszáma

9,7

Ügyletek átl. kamata (%)

1

Átl. futamidő (hónap)

7,1

24

65. táblázat: GOP és KMOP viszontgarancia jellemzőinek megoszlása szűken értelmezett K+F+I vállalatok vállalatmérete alapján Forrás: Fontium 167, NKFIH

A kockázati tőke esetében összesen 22 ügylet jelent meg a szűken értelmezett K+F+I vállalati körnél; ebből 2 jött létre a KMOP keretében. Jól látható a kisvállalkozások túlsúlya, átlagos közel 500 millió forintot tett ki, de a mikrovállalkozások esetében is magas ez az érték. A középvállalkozói kategóriába tartozó cégek közül csupán egy cég számára folyósítottak kockázati tőkehitelt. Kockázati tőke GOP és KMOP Forrás összege (milliárd forint)

db

Átlagos forrás (millió forint)

Mikrovállalkozás

7

0,9

131,8

Kisvállalkozás

14

7,0

499,7

Középvállalkozás

1

0,4

407,0

Összesen

22

8,3

378,4

66. táblázat: GOP és KMOP kockázati tőkeprogramok jellemzőinek megoszlása szűken értelmezett K+F+I vállalatok vállalatmérete alapján (magántőkével együtt) Forrás: Fontium, NKFIH

A teljes kockázati tőkekihelyezések figyelembe vételekor érdemes kiemelni, hogy a kisvállalkozások esetében befektetett teljes összegnek több, mint 50%-a a szűk K+F+I kör vállalatai esetében került befektetésre.

Befektetés összege és típusa vállalatméret alapján Milliárd forint

A vállalatok regionális eloszlását vizsgálva látható, hogy nem a Közép-magyarországi, hanem a Közép-dunántúli régió dominált a maga 7 vállalkozásával; ugyanakkor az is elmondható, hogy mindegyik régióból került ki cég. A befektetések típusát vizsgálva látható, hogy a kezdeti fázisban lévő vállalatokba fektették a legnagyobb összeget. Azonban, fontos megjegyezni, hogy a földrajzi lehatárolás a kockázati tőkeprojekteknél nem minden esetben egyértelmű.

6 5 4 3 2 1 0

Korai Kezdeti Későbbi

38. ábra: Befektetések összege és típusa szűken értelmezett K+F+I vállalatok vállalatmérete alapján (milliard forint) Forrás: Fontium

13.2.3. Projektjellemzők a GOP 1. prioritásában A GOP 1 prioritáson belül a hatályos szerződések vizsgálata alapján a legtöbb pályázat a GOP 1.3.-ra érkezett be (2 344 db.)168, amely a vállalkozások önálló innovációs és K+F tevékenységének ösztönzését kívánta előmozdítani. A programon belül a GOP 1.3.1.-11/C jelű komponens keretében volt a legmagasabb a hatályos szerződések aránya, összesen 1 404, melynek célja az innovációs eredmények hasznosításának támogatása. Darabszámban ezt követte a vállalati innováció ösztönzése (GOP 1.3.109/A, 334 db.), és a vállalat komplex technológiai innovációjának támogatása (GOP 1.3.1-11/A, 310 db.). Ugyanakkor a GOP 1.1 intézkedéshez tartozik a legmagasabb leszerződött támogatási összeg a hatályos szerződések alapján, közel 149 milliárd forint, mely 559 pályázat között oszlott meg; ezen belül is a

167 168

Elbírált, szerződött, folyósított és lezárt ügyletek; szerződéskori hitelösszeggel számolva palyazat.gov.hu – EMIR, lekérdezés: 2016.01.25.

138

2016.04.01.

piacorientált kutatás fejlesztés ösztönzését támogató konstrukcióban (GOP 1.1.1) van a legtöbb hatályos szerződés; a 2011-es felhíváshoz 357, a 2009-es felhíváshoz 113 szerződés tartozik. Az átlagos támogatási összeg az alapvetően K+F fejlesztéseket támogató GOP 1.1 (266 millió forint) és a többnyire innovációt támogató GOP 1.3 (52 millió forint) esetén ugyanakkor alacsonyabb, mint a GOP 1.2 intézkedésnél, mely az innovációs technológiai parkok és hídképző intézmények fejlesztését támogatja (48 szerződés átlagos összege: 637 millió forint). A teljes prioritásra vetítve az átlagos támogatási összeg 103 millió forint volt169. Vállalatméretre lebontva a teljes prioritás tekintetében mindez az alábbiakat jelenti: Átlagos támogatás (millió forint)

Átlagos projektméret (millió forint)

5

160,9

246,5

989

71,1

112,9

1 326

78,5

132,0

Középvállalkozás

449

107,8

202,8

Nagyvállalat

178

440,4

807,8

2 947

102,5

177,4

GOP 1. prioritás

Projekt db szám

Nem besorolható Mikrovállalkozás Kisvállalkozás

Összesen

67. táblázat: GOP 1. prioritás jellemzői vállalatméret szerinti bontásban Forrás: EMIR

Érdekes eredményeket kaphatunk akkor, ha adott felhívásokat vizsgálunk. A piacorientált kutatásfejlesztést támogató GOP 1.1.1-2011 felhívás esetén például az átlagos támogatási összeg mikro-, kis- és középvállalkozások esetében nem tér el jelentősen, egyedül a nagyvállalatok támogatása emelkedik ki kisebb mértékben (a felhívás keretében pályázható támogatási összeg: 40-700 millió forint). GOP 1.1.1-2011

Projekt db szám

Átlagos támogatás (millió forint)

Átlagos projektméret (millió forint)

Nem besorolható

1

585,2

784,2

Mikrovállalkozás

108

247,5

356,7

Kisvállalkozás

158

254,3

363,9

Középvállalkozás

69

252,3

393,2

Nagyvállalat

21

300,0

545,2

Összesen

357

255,4

379,3

68. táblázat: GOP 1.1.1-2011 felhívás jellemzői vállalatméret szerinti bontásban Forrás: EMIR

Más felhívások, így a vállalati innovációt támogató GOP 1.3.1/A-2011 esetében már jobban elkülönülnek a támogatási összegek és projektméretek (a felhívás keretében pályázható támogatási összeg: 15-1000 millió forint).

169

Átlagos támogatás (millió forint)

Átlagos projektméret (millió forint)

GOP 1.3.1/A-2011

Projekt db szám

Nem besorolható

1

50,9

129,1

Mikrovállalkozás

44

47,4

100,3

Kisvállalkozás

125

80,6

173,2

Középvállalkozás

56

179,1

400,2

Nagyvállalat

84

305,6

759,7

További részletes táblázatokat a melléklet tartalmaz

139

2016.04.01.

Projekt db szám

GOP 1.3.1/A-2011 Összesen

Átlagos támogatás (millió forint)

Átlagos projektméret (millió forint)

154,6

362,6

310

69. táblázat: GOP 1.3.1/A-2011 felhívás jellemzői vállalatméret szerinti bontásban Forrás: EMIR

Érdemes ugyanakkor megfigyelni, hogy a legnépszerűbb, KKV-k számára dedikált GOP 1.3.1/C-2011 felhívás éppen az volt, amelyikben a támogatás összege alacsonyabb összegben volt meghatározva170. Bár látható különbség az átlagos projektméretek között, a GOP 1.1.1-2011-hez hasonlóan kiugró eltérés a mikro-, kis- és középvállalatok projektjei között nincsen (a felhívás keretében pályázható támogatási összeg: 5-25 millió forint). Átlagos projektméret (millió forint)

GOP 1.3.1/C-2011

Projekt db szám

Nem besorolható

2

20,5

31,6

Mikrovállalkozás

579

17,8

27,9

Kisvállalkozás

650

20,5

33,5

Középvállalkozás

171

21,6

34,6

2

25,0

39,2

1 404

19,5

31,3

Nagyvállalat Összesen

Átlagos támogatás (millió forint)

70. táblázat: GOP 1.3.1/C-2011 felhívás jellemzői vállalatméret szerinti bontásban Forrás: EMIR

13.3.

Projektmegvalósítási ráta

13.3.1. Vállalatok árbevétele és hitelpozíciója171 Amennyiben a teljes vállalati sokaság, illetve az NKFIH regiszterben szereplő vállalatok árbevételét vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy minden méretkategória esetében rendre nagyobb a K+F+I projekteket indító vállalkozások átlagos árbevétele – míg a legtöbb esetben ez az érték mintegy kétszeres, a mikrovállalkozások esetében több mint kilencszeres a K+F regiszter vállalatainak átlagos árbevétele a K+F regiszterben nem szereplő mikrovállalatok átlagos árbevételéhez képest. Ebből NKFIH regiszter

Összes vállalkozás Vizsgált vállalkozások (db) 0 fő Ismeretlen Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalat Összes

Átlagos árbevétel (millió forint)

Vizsgált vállalkozások (db) 816

Átlagos árbevétel (millió forint) 30,9

Eltérés (szorzó)

108 584

16,1

n/r

4 017

14,0

-

-

n/r

265 863

50,3

2 167

478,2

9,5

27 950

529,4

1 362

1 173,5

2,2

4 826

3 435,6

694

6 828,7

2,0

833

33 078,1

275

59 757,7

1,8

412 073

179,8

5 314

4 484,8

n/r

71. táblázat: Vállalatok árbevétele vállalatméret szerinti bontásban Forrás: Opten, Kaleidoszkóp

Még figyelemreméltóbb eredményre jutunk, ha a vállalatok átlagos hitelpozícióját 172 vizsgáljuk. Azon túl, hogy abszolút értékben szembetűnő a nagyvállalatok különösen kiugró átlagos kötelezettségállománya,

E kiírás ugyanakkor eltért más K+F felhívásoktól abban, hogy a támogatás jogcíme csekély összegű (de minimis) támogatás volt, és 65%-os támogatásintenzitás mellett került kihelyezésre 171 A nettó hitelpozíció és árbevétel vizsgálatához az Opten adatbázisban több esetben hiányoztak szükséges adatok: az NKFIH regiszter vállalkozásainak tekintetében ez a beazonosított vállalatok mintegy 10%-ának kiesését jelentette 172 Követelések és kötelezettségek alapján meghatározott eladósodottsági pozíció 170

140

2016.04.01.

azt láthatjuk, hogy a K+F+I projekteket indító vállalkozások jellemzően nagyobb hitelkitettséggel rendelkeznek. Az adatokból egyben az rajzolódik ki, hogy a vállalatméret növekedésével az olló a két vállalatkategória között csökken, azaz az árbevétel-arányhoz hasonlóan a mikrovállalatok között látható a legnagyobb eltérés; ez arra engedhet következtetni, hogy a K+F+I-ben aktív mikrovállalkozások hajlamosabbak kitettséget vállalni a többi mikrovállalkozáshoz képest. Ebből NKFIH regiszter174

Összes vállalkozás173 Vizsgált vállalkozások (db) 0 fő

Átlagos hitelpozíció (ezer forint)

Eltérés (szorzó)

-52,9

789

-514

n/r

2921

-21,9

-

-

n/r

261 465

-20,6

2 155

-97,5

4,7

27 803

-106,2

1361

-301,2

2,8

4 823

-392,4

694

-656,1

1,7

830

-9 457,5

274

-11 681,2

1,2

400 321

-58,9

5 273

-887,9

n/r

Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalat Összesen

Vizsgált vállalkozások (db)

102 479

Ismeretlen Mikrovállalkozás

Átlagos hitelpozíció (ezer forint)

72. táblázat: Vállalatok átlagos hitelpozíciója vállalatméret alapján Forrás: Opten, Kaleidoszkóp

A vállalatok tőkeáttételének vizsgálatakor is kirajzolódik, hogy a szűken értelmezett K+F+I vállalkozások, ha nem is jelentősen, de jellemzően magasabb kockázatot vállalnak az összes vállalkozáshoz képest. A legnagyobb eltérés ebben az esetben is a mikrovállalkozások esetében tapasztalható; ugyanakkor megfigyelhető, hogy a cégméret szerinti növekedésnél ez a kockázati faktor csökkenő tendenciát mutat, és nagyvállalatoknál már az összes vállalkozás tőkeáttétele magasabb, mint a szűk K+F+I kör esetében. Ugyanakkor az összes vállalkozás esetében az is látható, hogy a nagyvállalatok rendelkeznek a legnagyobb tőkeáttétellel. Tőkeáttétel Összes vállalkozás

Ebből NKFIH regiszter

0 fő

1,70

1,96

Ismeretlen

3,62

n/a

Mikrovállalkozás

2,16

3,03

Kisvállalkozás

2,34

2,44

Középvállalkozás

1,90

2,21

Nagyvállalat

2,33

2,25

Összesen

2,06

2,26

73. táblázat: Vállalatok tőkeáttétele vállalatméret alapján Forrás: Opten, Kaleidoszkóp

13.3.2. Eurostat-CIS felmérés Az Eurostat Közösségi Innovációs Kutatásának (CIS – ld. még 12.2 fejezet) felmérésének legutolsó körében 2012-ben vettek fel adatokat. Ezek alapján egy igen aktív kép rajzolódik ki a hazai vállalatokról: önálló K+F tevékenységet végez folyamatosan vagy esetenként a legalább 10 főt foglalkoztató vállalatok 51,2 százaléka, míg innovációban aktív e vállalatok 32-42 százaléka.

173 174

Azon vállalkozások, melyekhez rendelkezésre állnak a kapcsolódó adatok Azon vállalkozások, melyekhez rendelkezésre állnak a kapcsolódó adatok

141

2016.04.01.

10-49 fő

26,6%

25,8%

Innovációs eredmények piaci bevezetését végző vállalatok aránya 32,7%

50-249 fő

21,8%

24,9%

30,6%

38,1%

250+ fő

34,2%

21,3%

31,3%

51,7%

Összesen

26,2%

25,0%

31,9%

41,7%

Önálló K+F tevékenységet folyamatosan végző vállalatok aránya

Önálló K+F tevékenységet esetenként végző vállalatok aránya

Innovációs tevékenységet végző vállalatok aránya 41,3%

74. táblázat: Vállalatok K+F+I tevékenysége az Eurostat-CIS felmérés alapján, vállalatméret szerinti bontásban Forrás: Eurostat

Bár ez a mutató nem közvetlenül azt mutatja, a vállalatok mekkora aránya valósít meg ténylegesen projektet is, arra enged következtetni, hogy valamilyen mértékű kutatási, ill. innovációs tevékenység a vállalatok harmadánál-felénél rendszeresen jelentkezik.

13.3.3. Deloitte vállalati K+F felmérés175 A Deloitte Magyarország K+F és Állami Támogatások üzletága évente elvégzi regionális – közép-kelet európai – Vállalati K+F felmérését, melynek során megvizsgálja a hazai és regionális vállalatok kutatásfejlesztési tevékenységét és várakozásait. A K+F ráfordítások alakulására vonatkozó kérdésre a válaszadók pozitívan válaszoltak: mind 1-2, mind 35 éves távlatban a vállalatok több mint 80%-ának legalább szinten marad a K+F költése, sőt, 3-5 éves távlatban a válaszadók közel 60%-a a K+F költéseik növelését tervezik. Várhatóan hogyan változik a K+F ráfordítások mértéke az elkövetkezendő

a K+F ráfordítás mértéke 2014-hez képest

Növekedni fog

Nagyságrendileg a 2014-es szinten marad

Csökkenni fog

Nem tervez K+F ráfordítást

1-2 évben?

38,6%

45,6%

5,3%

10,5%

3-5 évben?

59,3%

24,1%

5,5%

11,1%

75. táblázat: Vállalatok K+F ráfordításainak várható változása Forrás: Deloitte, K+F vállalati felmérés, 2015

A felmérés egyben rákérdezett, hogy hogyan befolyásolná az adott vállalat pályázói hajlandóságát, ha a kapott támogatási összeget részben vagy egészben vissza kellene térítenie a támogató részére egy meghatározott időtartam után. A K+F projektek esetében a visszatérítendő támogatások várhatóan jelentősen megosztják a pályázói kört, és erősen befolyásolhatják a pályázói hajlandóságot: a válaszadók 11%-a – többségében budapesti székhellyel rendelkező vállalatok – ítéli meg úgy, hogy a támogatás vissza nem térítendő jellege és a visszatérítés mértéke nem érinti a pályázói hajlandóságát. A válaszadók mintegy 20%-a egyáltalán nem pályázna, további 25%-uk pedig nem pályázna, ha K+F projekt megvalósítására kapott támogatási összeg egészét vagy egy részét vissza kellene téríteni. A visszatérítendő támogatás jellegét, tehát azt, hogy a támogatás kezességvállalás, kedvezményes kamatozású hitel vagy egyéb formában történik mindössze a válaszadók 2%-a tartotta fontos szempontnak.

A felmérés során megkeresett vállalatok a K+F szektorban aktív szereplők közül kerülnek ki, ugyanakkor a felmérés statisztikailag nem reprezentatív: a 2015. évi felmérés írásbeli részére mintegy 60 vállalat válaszolt, melyek közel kétharmada budapesti székhellyel rendelkezik; a KKV-k aránya mintegy 50% a válaszadók között. 175

142

2016.04.01.

Hogyan befolyásolná pályázói hajlandóságát, ha a kapott támogatási összeget részben vagy egészben vissza kellene térítenie a támogató részére egy meghatározott időtartam után?

Válaszok aránya a válaszadók között

Nem pályázok K+F támogatásokra, függetlenül a támogatás visszatérítendő vagy nem visszatérítendő jellegétől

20%

Nem pályáznék, ha K+F projekt megvalósítására kapott támogatási összeg egészét vissza kellene téríteni

18%

Nem pályáznék, ha K+F projekt megvalósítására kapott támogatási összeg egy részét vissza kellene téríteni

7%

Pályáznék, ha a visszatérítés a K+F projekt eredményes befejezésétől függ (azaz ha a K+F projekt megvalósult, de nem érte el a kívánt eredményt, akkor nincs visszatérítés)

11%

Pályáznék, ha a visszatérítés a K+F projekt eredményéből származó bevétel nagyságától és felmerülésének időpontjától függ

14%

Pályáznék, ha visszatérítés csak a kapott támogatás kisebb részét érinti

9%

Pályáznék, ha a visszatérítendő támogatás jellege (pl. kezességvállalás, kedvezményes kamatozású hitel, stb.) számomra megfelelő

2%

A támogatás vissza nem térítendő jellege és a visszatérítés mértéke nem érinti a pályázói hajlandóságomat Egyéb Összesen

11% 9% 100%

76. táblázat: Vállalatok pályázati hajlandósága a visszatérítendő források tekintetében Forrás: Deloitte, K+F vállalati felmérés, 2015

Bár a válaszadók 25%-a bizonyos feltételek teljesüléséhez kötötte, összességében elmondható, hogy a megkérdezett vállalatok mintegy harmada (36%) nyitottságot mutat arra, hogy projektje finanszírozásához pénzügyi eszközt igénybe vegyen.

13.3.4. A MFB beruházási felmérése176 Beruházási tervek A Magyar Fejlesztési Bank 2015 őszi vállalati felmérése alapján elmondható, hogy a magyarországi cégek jövőre vonatkozó beruházási kedve az elmúlt évben érdemben csökkent. Azoknak a vállalkozásoknak az aránya, melyek biztosan terveznek beruházást a következő 12 hónap során, korábban nem tapasztalt mélypontra süllyedt, és jelenleg 28,5%-on áll. Ezzel együtt a „valószínűleg” beruházók aránya kiugró, rekord értéket ért el (32,8%), továbbá a beruházásaikkal kivárók aránya is több mint megduplázódott az elmúlt év során (jelenleg 17,6%).

A Magyar Fejlesztési Bank 2015 őszén tizenkettedik alkalommal készítette el rendszeresen ismétlődő vállalati felmérését (MFB-INDIKÁTOR). A kérdőívet ezúttal 723 vállalat töltötte ki és küldte vissza, az eredmények kiértékelése 652 vállalkozás 47 kérdésre adott válaszai alapján történt. A vállalati felmérés célja, hogy a válaszok elemzésével átfogó képet adjon a magyarországi vállalatokat érintő legfontosabb makrogazdasági és piaci trendekről, valamint a cégek forrásszerzési és beruházási igényeiről, a vállalatok e téren szerzett tapasztalatairól, jövőre vonatkozó terveiről és a forrásbevonás korlátairól. 176

143

2016.04.01.

A következő 12 hónapra vonatkozó beruházási tervek 100,0% 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0%

13,5% 19,3% 17,7% 17,0% 22,5% 7,4% 6,4% 8,6% 11,4% 12,5% 11,5% 16,2% 19,0% 16,2% 12,5% 21,7% 16,5% 18,2% 16,8% 17,9%

8,6% 8,0% 6,8% 15,0% 18,8% 12,9% 10,2% 6,3% 6,9% 6,5% 14,2% 7,6% 7,6% 12,4% 13,9% 7,2% 13,5% 11,1% 13,8% 17,6% 14,6% 15,1% 19,3% 25,6% 18,4% 18,6% 32,8%

17,6%

30,0% 20,0%

41,6% 36,5% 38,7%

44,8%

35,5% 34,1% 40,8%

63,2%

50,0% 54,9%

47,4% 28,5%

10,0% 0,0% 2009. nyár

2009. tél

2010. 2011. 2011. 2012. 2012. 2013- 2013. 2014. 2014nyár tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz

Biztosan tervez beruházást

Valószínűleg tervez beruházást

Kivár a beruházással

Valószínűleg nem tervez beruházást

2015. ősz

Nem tervez beruházást 39. ábra: Vállalatok következő 12 hónapra vonatkozó beruházási tervei Forrás: MFB

Amennyiben a fentebb kiemelt mutatók egymáshoz viszonyított, idősoros arányát nézzük, alábbiakat láthatjuk: 2012 ősz

2013 ősz

2014 ősz

2015 ősz

1

Biztosan tervez beruházást

40,8%

54,9%

47,4%

28,5%

2

Valószínűleg tervez beruházást

18,6%

15,1%

25,6%

32,8%

2/1

Valószínűleg beruházók aránya a biztosan beruházókhoz képest

46%

28%

54%

115%

3

Kivár a beruházással

14,6%

13,5%

12,4%

17,6%

77. táblázat: Vállalatok beruházási tervei (2012-2015) Forrás: MFB, Deloitte számítás

Azaz bár többéves összevetésben nincs egyértelmű trend, de a biztosan beruházók számához képest ténylegesen többéves átlaggal számolva további 60%-os beruházási potenciál azonosítható. Ezt a mutatót tovább növelheti, amennyiben a beruházásukkal kivárókat is figyelembe vesszük. Amennyiben ágazati szinten vizsgáljuk az adatokat, akkor három kiemelten innovatív (ld. 13.1.3 fejezet) ágazat esetében az adatok tovább erősítik a fenti trendeket. 2014. ősz

2015. ősz

IKT szolg.

Energ.

Va. gyárt.

IKT szolg.

Energ.

Va. gyárt.

1

Biztosan tervez beruházást

53,3%

54,5%

51,9%

33,3%

40,0%

36,4%

2

Valószínűleg tervez beruházást

20,0%

36,4%

25,9%

52,4%

20,0%

40,9%

2/1

Valószínűleg tervezők aránya a biztosan beruházókhoz képest

38%

67%

50%

157%

50%

112%

3

Kivár a beruházással

20,0%

9,1%

11,1%

4,8%

20,0%

4,5%

78. táblázat: Vállalatok beruházási tervei ágazat szerinti bontásban (2014-2015) Forrás: MFB, Deloitte számítás

144

2016.04.01.

Ez alapján azokban az ágazatokban, ahol kiemelt K+F+I aktivitás tapasztalható, a valószínűleg beruházók aránya még magasabb, átlagosan 70%-át teszi ki a biztosan beruházóknak. Ezek alapján, amennyiben a fentieket kiegészítjük a beruházásukkal kivárók egy részével, becslésünk alapján a biztosan beruházókhoz képest kedvező feltételű eszközök mellett a vállalatok további 75%a hajthat végre beruházást. A tervezett és tényleges beruházás volumene A tanulmányban egyben elérhetőek a 2014 őszére tervezett beruházások tényleges adatai, amit a tanulmány – első ízben – összevetett az egy évvel korábbi, tervmutatóval. A vállalkozásoknál a cégek 13,5%-a az előzetes terveknél nagyobb, 39,9% a tervvel megegyezően, míg 26%-a a tervekkel ellentétben alacsonyabb összegben valósított meg beruházásokat. Összességében a vállalatok a tervezettnél kisebb volumenben hajtottak végre beruházást: az előrevetített átlagnak 70-85%-át. A 2014. őszi terveikhez képest ugyanakkor csak a mikrovállalatok derűlátóbbak: mind a kis-, közép- és nagyvállalatok kevesebb beruházást terveznek, mint egy évvel ezelőtt. Tervezett és végrehajtott beruházások összege (medián)177 Mikrovállalkozás

2014. ősz terv (millió forint)

2014. ősz tény (millió forint)

2014. ősz tény/terv

2015. ősz terv (millió forint)

2

1,5

75%

2,9 22,5

Kisvállalkozás

28

19,5

70%

Középvállalkozás

100

83

83%

62

Nagyvállalat

268

222

83%

220

Összes

10

7

70%

10

79. táblázat: Vállalatok tervezett és végrehajtott beruházásainak összege (2014-2015) Forrás: MFB

K+F+I beruházások A 2015-ös MFB vállalati felmérése alapján a vállalatoknak összesen 7,8%-a tervez K+F+I beruházást a következő 12 hónapban. Ez az érték nagyságrendileg egybevág a 2014 őszi felmérés eredményeivel, ahol a vállalatok 8,2%-a jelezte, hogy az azt megelőző 12 hónapban beruházásainak, fejlesztéseinek tárgya K+F+I volt. A felmérés szerint az exportorientált, középméretű és ipari beruházást tervező cégek fognak az élen járni a K+F+I beruházások tekintetében. Ha a 7,8%-os értéket cégméret alapján vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a középvállalkozások járnak a K+F+I beruházások élén (18,8%-uk tervez ilyen beruházást), míg az érték a nagyvállalatok esetében a legalacsonyabb (5,5%). A fejlesztési összeg mediánja szintén a középvállalkozásoknál a legnagyobb (130 millió forint), de mikrovállalkozások esetében is eléri a 10 millió forintot. A K+F+I-hez tervezett önerő esetében azonban egyhangú a társaságok válaszai, 50% körüli önerő bevonását tervezik a beruházásaikhoz. A következő 12 hónapban K+F+I-t tervező cégek, cégméret szerinti bontásban A fejlesztési összeg mediánja (millió forint) 10

A fejlesztések tervezett önereje

Cégméret

Arány

Mikrovállalkozás

7,0%

Kisvállalkozás

8,3%

50

54,3%

Középvállalkozás

18,8%

130

53,8%

Nagyvállalat

5,5%

122

49,2%

Összes

7,8%

20

51,8%

51,0%

80. táblázat: A következő 12 hónapban K+F+I-t tervező cégek, cégméret szerinti bontásban Forrás: MFB

Ha a 7,8%-os arányt régiós bontásban vizsgáljuk meg, azt láthatjuk, hogy a fejlesztési összeg mediánja jelentősen nagyobb a kevésbé fejlett régiókban, mint Közép-Magyarországon, ugyanakkor a

177

Az MFB a számítás során a cégek által megadott összes beruházási összeget figyelembe vette, így a 0 forintosakat is. Ennek tükrében a medián érték kiszámításával pontosabban lehet meghatározni a tényleges makroszintű beruházási folyamatokat.

145

2016.04.01.

fejlesztésekhez tervezett önerő aránya alacsonyabb a kevésbé fejlett régiókban. Utóbbi típusú adatok helytállósága azonban több szempontból elgondolkodtató; így például figyelemmel kell lenni a szórás nagyságára is, ugyanis a kisebb fejlesztési összeg nem feltétlenül áll ellentétben a nagyobb fejlesztési összeg mediánnal, amennyiben a minta jobbra elnyúló eloszlást mutat, azaz számosságát tekintve több a medián érték alatti összeg. A következő 12 hónapban K+F+I-t tervező cégek, régió szerinti bontásban A fejlesztési összeg mediánja (millió forint) 10

A fejlesztések tervezett önereje

Régió

Aránya

Közép-Magyarország

8,8%

Nyugat-Magyarország

5,3%

50

43,9%

Kelet-Magyarország

9,2%

35

39,1%

Összes

7,8%

20

51,8%

73,7%

81. táblázat: A következő 12 hónapban K+F+I-t tervező cégek, régió szerinti bontásban Forrás: MFB

A vállalatok 29,5%-a szinte kizárólag önerőből tervezi finanszírozni beruházásait a következő 12 hónap során; hasonló volument ér el a 0-20% (31,8%), illetve a 20-50% (29,5%) közötti önerő bevonását tervező vállalkozások aránya. A következő 12 hónapban tervezett K+F+I beruházások önereje 90-100%

29,5%

50-90%

9,1%

20-50%

29,5%

0-20%

31,8%

82. táblázat: A következő 12 hónapban tervezett K+F+I beruházások önereje Forrás: MFB

146

2016.04.01.

14. Kínálati elemzése

14.1.

oldal

részletes

Hitelintézeti termékek

Az elmúlt években a magyar vállalati hitelfinanszírozási piacra egy lassú növekedés volt jellemző, mely elsősorban az MNB égisze alatt futó Növekedési Hitelprogramnak (NHP) volt köszönhető; a 2013 októberétől 2015 decemberéig tartó második szakasz során mintegy 1 425 milliárd forintnyi hitelszerződés jött létre, amellett, hogy az NHP+ keretein beül is 23 milliárd forint került kihelyezésre. Öt Magyarországon is működő bank 178 magyarországi vállalati hitelkínálatának konkrét vizsgálata megerősítette, hogy jelenlegi vállalati hitelkínálatukban az NHP és néhány speciális hitelkonstrukció mellett nem szerepel több termék, ami többek között az alacsony keresletnek és a bankrendszer válság utáni lassú magára találásának is köszönhető. Az említett hitelintézetek esetében nem található olyan hitelkonstrukció a piacon, ami célzottan (vállalati) K+F+I projekteket finanszírozna. Az elérhető államilag támogatott vállalati hiteltermékek további leírásához ld. még az 15.4 fejezetet.

14.2.

Adóösztönzők

A K+F+I vállalkozások tevékenységét a magyarországi szabályozás több adó-, ill. adóalap kedvezménnyel ösztönzi: -

-

-

-

178

a társasági adóalap csökkentése, melyet a saját tevékenységi körben végzett K+F+I tevékenységek közvetlen költségével a felmerülés adóévében, vagy – az adózó választása szerint, ha a költséget kísérleti fejlesztés aktivált értékeként (szellemi termékként) állományba veszi – legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegéig az értékcsökkenés elszámolásának adóévében csökkenthető. E meghatározott összeg háromszorosát, de legfeljebb 50 millió forintot vehet figyelembe az adózó, amennyiben államháztartási kutatóintézettel működik együtt, melynek 19%-a de minimis támogatásnak minősül. az állandó iparűzési tevékenységet végző cég esetében az iparűzési adó alapja csökkenthető az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés elszámolt közvetlen költségével; az innovációs járulék alapja az Innovációs járulékról szóló törvény alapján megegyezik a helyi iparűzési adó alapjával, így az adott pénzügyi évre fizetendő innovációs járulék alapját a K+F tevékenységek közvetlen költségével szintén csökkenteni lehet (ide nem értve az adóévben – visszafizetett kötelezettség nélkül – kapott támogatás, juttatás összegét); a 2003-ban vagy az azt követő években vásárolt szellemi termék és kísérleti fejlesztés aktivált értéke esetében 50 százalék értékcsökkenési leírás is érvényesíthető; mindezeken felül 2016. január 1-től kezdve a helyi iparűzési adóból az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségéből 10%-knak megfelelő adókedvezmény érvényesíthető (feltéve, hogy az adott önkormányzat ezen adókedvezmény bevezetése mellett dönt); azok a vállalkozások, amelyek Ph.D fokozattal rendelkező K+F+I tevékenységet végző munkavállalót alkalmaznak, járulékkedvezményt vehetnek igénybe; az adókedvezmény mértéke a szociális hozzájárulási adó teljes összege, de legfeljebb havi 500 ezer forint, emellett a szakképzési hozzájárulás alapja is csökkenthető a bruttó bérrel, de legfeljebb havi 500 ezer forinttal.

MKB Bank. Budapest Bank, K&H Bank, Erste Bank és UniCredit Bank

147

2016.04.01.

A rendelkezésünkre álló információk szerint – bár a fenti adóösztönzőkkel kapcsolatban notifikáció nem történt – ezen intézkedéseket állami támogatási szempontból ún. általános intézkedésként kezelik.

14.3.

Kockázati tőkebefektetések

Hazai piac áttekintése A 2008-ban globális gazdasági recesszióvá alakuló amerikai jelzálogpiaci válság a kockázati- és magántőke-befektetések európai piacán is éreztette hatását mind a befektetések, mind az eladások terén. A kelet-közép-európai régióban, így Magyarországon is tovább súlyosbította a helyzetet, hogy a befektethető tőke szignifikáns része Nyugat-Európából áramlik a térségbe, akik a válság hatására mérsékelték kihelyezéseiket ezért a helyi kínálati piacnak komoly kihívásokkal kellett szembenéznie. A 2007-2013 közötti időszak forráseloszlásának vonatkozásában értelemszerűen az európai uniós támogatások kiemelt szerepe tapasztalható, amely többek között az intézményi befektetők hiányára, valamint a magánbefektetőktől érkező források alacsony volumenére is felhívja a figyelmet. Ahogyan azt a fentiekben is láttuk, a program során létrehozott 28 alapból csupán 4 fókuszált a magvető szakaszban levő vállalatok finanszírozására (6 milliárd forintos európai uniós keretösszeggel); a ciklusban felálló további 24 alap elsősorban a növekedési fázisban levő vállalkozásokra összpontosított. Az így létrehozott közös alapokban meghatározott befektetői kör jelenik meg magánbefektetőként. Bár a közös alap modellje egyszerűbb megvalósítási struktúrát ígér, a co-investment struktúrát követő hazai tőkealap pozitív tapasztalatokat szerzett: kezdeti (1-1,5 éves) üzletfejlesztést követően el tudta érni azokat a magánbefektetőket, akik eseti alapon rendre támogatják befektetéseiket. Ezek jellemzően egyenként szakosodtak valamelyik piaci szegmensre, aminek révén így a kockázatosabb ügyletek finanszírozására is nagyobb lehetőség nyílik. Egy jól beinduló co-investment alap esetén ugyanakkor egy idő után a korábbi befektetésekhez csatlakozó befektetők maguk hoznak újabb befektetési célpontokat az alaphoz. Iparági szakértők véleménye szerint a csekély számú magvető finanszírozás hátterében egyértelműen az ilyen befektetéshez kapcsolódó magasabb kockázatok álltak. A korlátozottan rendelkezésre álló információk megléte, valamint a magvető szakaszban levő vállalkozások gazdasági múltjának hiánya miatt a szektorismeret és iparág-specifikus szaktudás ebben a fázisban a legfontosabb. Mivel a tapasztalatok szerint a JEREMIE programban részt vevő alapok induláskor azonos know-how-val rendelkeztek és jellemzően hasonló befektetési méretben gondolkodtak, az alapok specializációjára csak néhány esetben és évekkel az alapok indulása után került sor – ekkor mind iparág, mind életszakasz szerinti szakosodás megfigyelhető volt. Piaci kihívásként jelent meg továbbá az ún. follow-up befektetési források hiánya. Szükség lenne arra a folyamatra, hogy a magvető alapokból finanszírozott projekteket idővel növekedési alapok vásárolják fel, ezzel biztosítva a befektetések továbbvitelét, azaz a megvalósult befektetések továbbvitele, további forrásbevonás, követő tőkeprogramok segítségével. A magyarországi magántőke befektetések éves értéke komoly változékonyságot mutatott az elmúlt években. EVCA elemzések alapján az alábbi volumenben került sor magántőke befektetésre az időszakban (nominális értéken). Fontos megjegyezni, hogy a magántőke nem egyenértékű a kockázati tőkével. 2009 Magántőke befektetés Magyarországon (millió euró)

214

2010

2011

65

195

2012

103

2013

2014

56

170

83. táblázat: Magántőke befektetés Magyarországon (2009-2014) Forrás: EVCA

148

2016.04.01.

Regionális összevetés A kínálati oldali forrásbőség regionális vizsgálata azt mutatja, hogy 2014-ben a Cseh Köztársaságot követően Magyarországon találhatjuk a legnagyobb GDP-arányos magántőke befektetési arányt, amely számos nyugat-európai ország hasonló mutatójához képest is magasabb – többek között Ausztriáénál (0,088%), Olaszországénál (0,113%) vagy Spanyolországénál (0,151%) is. A legmagasabb érték Szerbiában volt (0,986%), őt követte Norvégia (0,586%), Dánia (0,487%), míg az európai átlag 0,277%, amely szintén magasabb a hazai mutatónál. Magántőke befektetések / GDP aránya 2010-2014 között az egyes országokban 2010

2011

2012

2013

2014

Csehország

0,13%

0,09%

0,07%

0,09%

0,19%

Magyarország

0,07%

0,19%

0,10 %

0,06%

0,16%

Lengyelország

0,19%

0,19%

0,13%

0,10%

0,06%

Szlovákia

0,02%

0,01%

0,14%

0,00%

0,02%

„V4” átlag

0,12%

0,11%

0,08%

0,06%

0,09%

84. táblázat: Magántőke befektetések GDP-hez viszonyított aránya (2010-2014) Forrás: EVCA

A fenti adatok alapján kirajzolódik, hogy csak Lengyelország esetén fedezhetünk fel trendszerű eseményeket, ahol évről évre alacsonyabb a magántőke befektetések aránya a GDP százalékában. A többi ország tekintetében több kiugró eredménnyel is találkozhatunk, amely egy-egy nagyobb volumenű befektetésre vezethető vissza. Összehasonlítva a régiós szereplőkkel az látszik, hogy a vezető Csehországtól (299 millió euró magántőke befektetés 2014-ben), illetve a második helyezett Lengyelországtól (251 millió euró befektetés 2014-ben) elmaradunk ugyan, de a kihelyezett források értéke bőven meghaladja a soron következő román (78 millió euró), horvát (42 millió euró), illetve szlovák (12 millió euró) értéket. A teljes kelet-közép-európai régióban 2014 során kihelyezett magántőke értéke 1 328 millió euró volt. Az egy főre vetített fajlagos mutató alapján Magyarország még inkább előkelőbb helyen áll a régiós rangsorban a 2014. év adatai alapján. Ugyancsak megvizsgáltuk az ugyanezen időpontra vonatkozó, nominális értéken vett GDP adatokat, elemeztük a magántőke befektetések arányát a bruttó hazai össztermékre vetítve. Magyarország ezen megközelítés alapján is a második helyet foglalja el a régiós versenytársak közül. Az alábbi táblázat a főbb mutatókat foglalja magában:

Lakosságszám (millió fő)

Csehország

Magántőke befektetés (millió euró)

Egy főre jutó magántőke befektetés (euró/fő)

Magántőke befektetés/GDP

10,74

299

27,84

0,193%

Magyarország

9,93

170

17,12

0,164%

Horvátország

4,27

42

9,84

0,098%

Lengyelország

38,22

251

6,57

0,061%

Románia

21,64

78

3,60

0,052%

Szlovákia

5,45

12

2,20

0,016%

85. táblázat: Magántőke befektetés régiós rangsora Forrás: EVCA, Eurostat

149

2016.04.01.

Tőkebefektetések jellemzői Befektetés K+F+I jellege A kockázati tőkealapok jellemzően innovatív vállalatokat, projekteket támogatnak. A később induló JEREMIE alapok pályázataiban szerepelt feltételként az innovatív befektetések terén egy adott részarány elérése, a megkérdezett befektetők 75-85%-ban ide sorolják befektetéseiket. Domináns szektor az IT, de más iparágak is (pl. biotechnológia, orvosi műszergyártás, gyógyszeripar) is szerepel a célpontok között. A 2014-20-as időszak szigorúbb megfelelési szabályai miatt célszerű már a befektetések kezdetekor bemutatni, hogy mely projektek minősülnek K+F+I-nek, melyek pedig nem. Hozam, megtérülés Bár a legtöbb esetben még nem történt meg az exit, az átlagos megtérülés vegyes képet mutat. A 30%-os elvárt hozam mellett a piaci szereplők szerint jellemzően nehéz olyan kilépéseket véghezvinni, amik ellensúlyoznák a veszteségeket, és 10% körüli átlagos tényleges alaphozam tapasztalható. Magvető alapoknál ugyanakkor a befektetők a nagyobb kockázat miatt gyakran nagyobb (akár többszörös) hozamot is elvárnak. A kilépések esetén realizált hozamráta szórása természetesen nagy: a hazai piacon is volt már példa tízszeres megtérülésre. Tulajdoni hányad A befektetések célpontjai érthetően alacsonyabb befektetői tulajdonhányadot preferálnak: a megkérdezett vállalatok 25%-os maximumot jeleztek elfogadhatónak. Ennek az aránynak az elfogadhatóságát a megkérdezett kockázati tőkealapok részükről részben megerősítették, részben alacsonynak találták. Egyes alapkezelők ugyanakkor a 25%-ot lényegesen meghaladó tulajdoni hányadot igényelnek, aminek következtében a projektgazdák már az első körben kisebbségi tulajdonba kerülnek, vagy akár kihígulnak a projektből. Átlagos projektméret A kockázati tőkebefektetések átlagos méretét a 13.2.1.4 fejezetben összegeztük. Ellenőrzések, szabálytalanságok A többi tematikus célkitűzésnél talán még erősebben jelentkezik a K+F+I kockázati tőkealapok esetén a területi lehatárolás kérdésköre többször jelentkezik. A GOP esetében több esetben sor került e tekintetben szabálytalan forrásfelhasználásra, ami miatt fontos, hogy a következő időszakban kiemelt figyelmet kapjon a kérdéskör, már a projektkiválasztás során. Egy másik célterülete a jövőbeni várható ellenőrzéseknek, hogy a társaságok gyakran nem közvetlenül, hanem holdingcégeken keresztül valósították meg a befektetéseket. Ennek következtében ugyanis gyakran nem látszott az ellenőrzések során a végső kedvezményezett. Bár a Bizottság által végül elfogadásra került ez a fajta megvalósítás, a projektek ellenőrzése során nehezítő körülményt jelent, és bár alapvetően jóhiszeműen alkalmazzák, lehetőséget nyithat a jogszerűtlen forrásfelhasználásra.

14.4.

Inkubátorok

Az egyéb, kockázati tőkebefektetéseket kiegészítő, vagy azokat speciális formában ötvöző forrásnyújtók közül az inkubátorok alapvetően kapcsolati tőkére és tudáshalmazra fókuszáló vállalkozások, amelyek segítenek az általuk támogatott projekteknek a piaci viszonyokat megismerni és a kiaknázható lehetőségeiket feltárni. Az Európai Bizottság által használt meghatározás szerint az üzleti inkubátor egy olyan szervezet, amely rendszerbe foglalja és élénkíti a vállalkozások létesítésének folyamatát, számos átfogó és integrált szolgáltatást nyújtva, úgy, mint inkubációs tér kialakítása, kedvezményes üzleti szolgáltatások nyújtása, továbbá a klaszteresedés és a hálózatba szerveződés elősegítése179. Jellemzően kisebb forrásigényű projektekbe is beszállnak, és a tervezett exit időpontját későbbi időszakra is kitolják a hagyományos kockázati tőkebefektetésekhez képest, továbbá más jellegű szolgáltatásokat is nyújt(hat)nak. A nemzetközi tapasztalatok szerint az inkubátorok jellemezhetőek földrajzi vagy iparági fókusszal, továbbá a kockázatvállalás mértéke és a rendelkezésre álló infrastruktúra tekintetében is

179

CEC: Benchmarking of Business Incubators. Final Report. Centre for Strategy & Evulation Services. Commission of the European Communities, Brussels, 2002

150

2016.04.01.

eltérőek lehetnek. A különbözőségeknek köszönhetően az inkubátorok a vállalatok széles skálája számára kínálnak növekedési lehetőséget. Magyarországon a 2013-ban kiírt Gazella program (start-up_13, lásd: 15.3 fejezet) keretében az inkubátoroknak összesen 2,1 milliárd forintos forrásra lehetett pályázni és a támogatás 20%-át kitevő magán- vagy kockázati tőkebefektetést kellett végrehajtaniuk a betelepült startup vállalkozások számára. 2013-ban összesen négy technológiai inkubátort akkreditáltak, ám a 2014-ben tervezett indulásuk csak 2015-ben valósult meg. Az inkubátor maga választhatta ki a támogatásra érdemes társaságokat, amelyekbe saját tőkét fektetett, maximum 24 százalékos részesedés szerzése mellett. Az innovációs ökoszisztéma fejlesztését célzó GINOP-2.1.5-15 felhívás készítése során a tervezők figyelembe vették a 2013-as Gazella program tapasztalatait, így a döntési, felelősségi körök még teljesebben az inkubátorházakhoz kerülnek telepítésre. A program jelenleg a második szakaszában tart (ld. GINOP 2.1.515), melybe a tervezők lehetőség szerint beépítették a korábbi felhívás tapasztalatait, köztük elsősorban a döntési és felelősségi körök inkubátorhoz történő kiutalását. Elsősorban a magvető életszakaszban levő vállalkozások támogatását szolgálja az inkubátor rendszer megerősítése, amelynek keretében az állam – támogatás formájában – magára vállalja a beruházási projektek magánbefektetők számára leginkább kockázatos részének finanszírozását. A szakmai döntéseket a magánbefektető hozza meg, hiszen jellemzően ő rendelkezik a megfelelő szakértelemmel, illetve szintén a magánbefektető látja el üzletfejlesztési, stratégiai és egyéb vállalkozási ismeretekkel a társaságokat. Az inkubátor mindemellett szakmai tudást és működési infrastruktúrát is biztosít a vállalkozásoknak. A lehetőségek biztosításán túl az inkubátor bizonyos követelményeket is támaszt a vállalkozásokkal szemben. Fontos, hogy a vállalat olyan megvalósító csapattal rendelkezzen, amely motivált személyekből áll, képes együttműködni és a vállalkozás növekedéséhez valóban hozzájárulni. A projektgazdák irányában elvárt, hogy tudatosak legyenek, az ötlettel kapcsolatban kellő objektivitással rendelkezzenek. A projektötlet, ill. termék minimális szintű igazolása, tesztelése mindenhol elvárt, amivel a termék piacképes voltát lehet bizonyítani. Egyes inkubátorok három kategóriába sorolják a startupokat: ötlet szint, prototípus szint, piacképes szint. A 2014-es adatok szerint a magyarországi inkubátorok az alábbi táblázatban található jellemzőkkel bírtak: Inkubátor neve

Jellemzők

Aquincum Inkubátor

Angyal befektetők és intézményi projektbefektetők találkozási helye Graphisoft Park

  

AVEC Inkubátor 180

3 alapkezelő (Bonitás, Day One, Portfolion) által menedzselt 5 kockázati tőkealap áll mögötte Mobilitás és Multimédia Klaszterrel kapcsolat Belső képzési rendszer (AVEC Academy)

 design  med-tech  ICT  biotech (érettebb projektek)

3-6 hónap (ideális esetben meghosszabbítha tó)

DBH SeedStar

Holland-magyar DBH csoporthoz tartozik Kockázati tőkealap (JEREMIE I.) áll mögötte Regionális Több egyetemmel működik együtt

 

6-18 hónap

Digital Factory

n/a

iCatapult181

Regionális Belső képzés

Incubo

Üzleti angyalokkal állnak kapcsolatban

(érettebb projektek)

Projekt típusától függ. Néhány hónaptól, a több éves stratégiai együttműködésig terjed a skála.

InQbator

A támogatott vállalat operatív vezetésében is részt vesznek

(érettebb projektek)

24-60 hónap

n/a

(kezdeti fázis)

6 hónap

Kitchen (KIBU)

Budapest

MyCo Incubation

180 181

„EIT Climate-KIC EU” inkubációs és regionális szerződött partnere Workshopok, egyedi konzultációk

Iparágak med-tech ICT biotech

élettudomány klímatechnológia

n/a 



Inkubálás időtartama 6-18 hónap

3-12 hónap ICT

fenntartható fejlődés

3-24 hónap

10 hét x 3 stage

Ismereteink szerint jelenleg nem működik. Tulajdonosa a Primus Capital Zrt. (JEREMIE)

151

2016.04.01.

Inkubátor neve

Jellemzők

Iparágak 

Traction Tribe182

Az akcelerátor és a magvető kockázati tőkealap között helyezkedik el Nemzetközi mentorcsapat és üzleti angyalok

n/a

Inkubálás időtartama

CO2 kibocsátás csökkentése 8-12 hónap

86. táblázat: Magyarországi inkubátorok egyes jellemzői Forrás: BDO, Inkubátor jelentés, 2014

A 2014-es jelentésben foglaltak mellett további inkubátorok is működnek, így például a Colabs, az OXO Labs vagy a Connect East.

14.5.

Kilépési (exit) stratégiák

A hazai piacon tapasztalható eddigi exitek, a piaci felmérés során folytatott interjúkon, a piaci szereplők elmondása szerint gyakran a szerencsés helyzetnek tudhatóak be. A végső vállalatméretek gyakran nem érik el a szakmai befektetők által elvárt szintet; nemzetközi összevetésben a növekedést finanszírozó alapok eltolódtak a magasabb szintekre, ahol hasonló hozam alacsonyabb kockázat mellett is elérhető. Az emellett tapasztalható kiélezett verseny, és gyakran alacsonyabb ismertség tovább nehezíti a nemzetközi piacokon való értékesítést. Kiemelt szerepet játszhat a vállalat, ill. az alapkezelő nemzetközi értékesítés jelenléte, K+F+I vonatkozásban különösen a Szilícium-völgyben. Az exiteket szintén nehezíti, hogy a vállalatok a befektetés által ösztönzött növekedés ellenére nem érik el a tőzsdei bevezetéshez szükséges méretet. Különösen magvető befektetések esetén ezért különösen fontos egy következő körös befektetés elérése. Ha az EVCA 2014. évre vonatkozó adatbázisa alapján vizsgáljuk az exitek típus szerinti megoszlását is, akkor azt tapasztaljuk, hogy a trade sale-ek domináltak: a kelet-közép-európai régióban az összes exit 29%-át, míg európai viszonylatban a 26,5%-át adták. Ez rávilágít arra, hogy az alapok a vállalkozásban levő részesedésüket jellemzően ugyanabban az iparágban működő harmadik fél számára értékesítették, amelynek előnye, hogy a befektetés teljes egészében és azonnal értékesíthető adott vevő részére. Ez jóval gyorsabb és hatékonyabb exitet tesz lehetővé szemben például egy nyilvános forgalomba hozatallal (IPO), amely amellett, hogy költséges, hosszabb időt vesz igénybe, jóval több kockázatot is magában rejt és jellemzően az alapok ez irányú tapasztalata is korlátozottabb. Ennek tükrében nem meglepő, hogy ugyanezen időszakban az IPO-k aránya mindössze 5,4%-ot tett ki kelet-közép-európai szinten, igaz európai viszonylatban már magasabb a mutató (18,9%). A nemzetközi exit stratégiák jellemző eleme továbbá a részvénycsere: a vállalat felvásárlása ellenében a korábbi tulajdonos (egy kisebb) részesedést kap az új vállalatból. Ezt azonban nem minden esetben felel meg az európai uniós támogatási jogszabályoknak, ahogy arra korábbi ellenőrzési példák rámutattak. Jó kilépési stratégia lehet emellett egy sikeres befektetés esetén a vállalat által fejlesztett terméket licencelhető technológiai szintig elvinni, és előbb a licencet, később a teljes technológiát értékesíteni.

182

Tulajdonosa a PBG FMC Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt..(JEREMIE)

152

2016.04.01.

14.6.

Akcelerátorok

Ugyancsak pozitív hatással van az induló, nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalatokra az akcelerátor programok térnyerése, amelyek nem csak forrást és know how-t biztosítanak a vállalkozások számára, de egyúttal egy aktív közösséget is, akik segítenek egymásnak a legjobb gyakorlatok megosztásában, amelyek révén a vállalkozások később képessé válnak potenciális tőkebefektetők bevonzására. Számuk növekedésének hátterében alapvetően az áll, hogy számos kockázati tőkebefektető nincs felkészülve a nagy volumenben, de kis összeggel történő finanszírozásra, valamint költséges számukra a potenciálisan jó befektetésnek minősülő cégek felkutatása is.

14.7.

Üzleti angyalok

A viszonylag kötöttebb konstrukciójú JEREMIE tőkealapok mellett működnek a jellemzően kisebb összegű beruházásokra összpontosító, saját tőkéjüket befektető üzleti angyalok, akik lazább keretek közt működő támogató rendszerben is összehangolják tevékenységüket. A 2007-2010 közötti időszakban az INNOSTART közreműködésével megvalósuló Üzleti Angyal Klubok egy rövid szünet után 2012-től újraindultak, mivel 2008-tól Magyarországon felgyorsult a startup ökoszisztéma fejlődése. A klubok deklarált célja, hogy elősegítsék a befektetésre alkalmas startup cégek és üzleti angyalok egymásra találását. Az üzleti angyalok a hazai gyakorlatban is gyakran töltenek be közvetítő szerepet a befektetési célpontok és a (JEREMIE) tőkealapok között. . Ugyanakkor Magyarországon nagyon kevés üzleti angyal van, és a JEREMIE programok többnyire elszívták a rendelkezésre álló angyal befektetői forrást a piacról; ilyen forrás önállóan már csak nagyon korlátozottan áll a piac rendelkezésére. Kiemelendő, hogy az üzleti angyalok magyarországi számáról és tevékenységéről nagyon korlátozott mennyiségű és minőségű adat érhető el. Mindemellett nincs specifikus hazai adózási szabályozás az üzleti angyal általi befektetésekre vonatkozóan.

15. További elérhető K+F+I támogatások

15.1.

Közvetlen európai uniós források

Tekintettel arra, hogy a K+F+I projektek támogatása kiemelt célkitűzése az Európai Uniónak, a tagállami programok mellett számos, közvetlenül EU-s szinten elérhető támogatás áll a vállalatok rendelkezésére. Program típusa

Program neve

Forrás összege (2014-2018 között) (millió euró)

Kifejezetten K+F+I projektek támogatására

Horizon 2020

2 915

Euratom Kutatási és Képzési Program (RTP)

1 603

Szén és Acél Kutatási Alap (RFCS) Részben K+F+I projektek támogatására

Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EAFRD) Európai Tengerügyi és Halászati Alap (EMFF) Európai Strukturális és Beruházási Alap183 Copernicus

183

74 800

Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor (ITER)

319 95 557 6 397 ~ 280 000 4 291

Tagállami szinten dedikált, Magyarországra vonatkozóan ld. pl. 15.2fejezet

153

2016.04.01.

Program típusa

Program neve

Forrás összege (2014-2018 között) (millió euró)

Érintőlegesen K+F+I projektek támogatására

Galileo

7 072

COSME (Competitiveness of Enterprises and Small and

2 298

Medium-sized Enterprises) Erasmus+

14 774

Connecting Europe Facility

21 937

Life Health

3 457 449

87. táblázat: Közvetlen európai uniós források K+F+I tekintetében Forrás: Európai Parlament (2015): Overview of EU Funds for research and innovation.

Horizon 2020 A Horizon 2020 az Európai Unió kutatás-fejlesztési és innovációs politikáját 2014-2020 között meghatározó program, közel 79 milliárd eurós költségvetéssel. A program az Európa 2020 stratégia „Innovatív Unió” kiemelt kezdeményezés egyik alappillére. Három fő pillérre épít: 

Kutatási Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogram;



Versenyképességi és Innovációs Keretprogram;



Európai Innovációs és Technológiai Intézet.

A Horizon 2020 program kiválósági alapon, nemzetközi versenyben, közvetlen brüsszeli elbírálás útján elnyerhető pályázati forrás. A forrás az alábbi pillérek szerint oszlik meg:

154

2016.04.01.

Horizont 2020

Felosztás

Költségvetési keret* (millió Euró)

I. Kiváló tudomány

31,73%

24 441

17,00%

13 095

Jövőbeni és Feltörekvő Technológiák (FET)

3,50%

2 696

Marie SkŁodowska Curie Akciók

8,00%

6 162

Kutatási Infrastruktúrák

3,23%

2 488

22,09%

17 016

Európai Kutatási Tanács (ERC)

II. Ipari vezető szerep Vezető szerep az alap- és ipari technológiák területén

17,60%

13 557

Kockázatfinanszírozáshoz jutás

3,69%

2 842

Innováció a KKV-k számára

0,80%

616

38,53%

29 679

Egészség, demográfiai változások és jólét

9,70%

7 472

Élelmezésbiztonság, fenntartható mezőgazdaság, tengerkutatás és tengerhasznosítási célú kutatás, valamint a biogazdaság

5,00%

3 851

7,70z

5 931

Intelligens, környezetkímélő és integrált közlekedés

8,23%

6 339

Éghajlatváltozás, erőforrás-hatékonyság és nyersanyagok

4,00%

3 081

Európa a változó világban - inkluzív, innovatív és reflektív társadalmak

1,70%

1 309

Biztonságos társadalmak

2,20%

1 695

A részvétel szélesítése

1,06%

816

Tudomány a társadalommal a társadalomért

0,60%

462

Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT)

3,52%

2 711

A Közös Kutatóközpont (JRC) nem nukleáris cselekvései

2,47%

1 903

100,00%

77 028

III. Társadalmi kihívások

Biztonságos, tiszta és hatékony energia

Teljes EU rendelet szerinti költségvetés Euratom

1 603

Teljes Horizon 2020 költségvetés

78 631

88. táblázat: Horizon 2020 forrásai Forrás: h2020.gov.hu

Fontos ugyanakkor megjegyeznünk, hogy míg a fenti forrásösszegek igen nagy volumennel bírnak, azok európai uniós szinten kerülnek meghirdetésre, tagállami dedikált keretek nélkül. Az így kialakult pályázati rendszerben (mely a korábbi keretprogramok (pl. FP7) közvetlen folytatása) a kutatás-fejlesztési és innovációs kiválóság kiemelt értékelési szempontként jelenik meg. A Horizon 2020 alapvetően nemzetközi konzorciumok jelentkezését támogatja; KKV-k önállóan csak egy felhívás keretében tudnak pályázni (Innováció a KKV-k számára (SME Instrument)). Atomenergia programok Az Euratom kutatási és képzési program (Euratom Research and Training Programme – RTP) három területre fókuszál: 

a nukleáris biztonság, védelem és a szabványosítás, szakpolitika támogatás elsősorban a Közös Nukleáris Kutatóközpont által,



maghasadás, nukleáris rendszerek, a nukleáris hulladék kezelése, sugárvédelem és orvosi alkalmazás,



magfúzió, a magfúzió energiaforrásként való hasznosítása, kutatás támogatása.

Az Euratom Szerződés alapján a program 2014 és 2018 között fut, várhatóan 2019-20-ban kerül

155

2016.04.01.

elfogadásra a kiegészítése. Az Európai Unió részt vesz a Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor projektben. 2014 és 2020 között önálló program keretében, 2,9 milliárd euró keretösszeggel támogatja Szén és Acél Kutatási Alap A Szén és Acél Kutatási Alap (Research Fund for Coal and Steel - RFCS) magas színvonalú kutatási projekteknek biztosít finanszírozást az európai szén- és acéliparban, már 2002 óta. A program kiterjed alapvető termelési folyamatokra, új termékekre és alkalmazásokra, minőség-ellenőrzésre, erőforrások átalakítására és felhasználására, munkahelyi biztonságra, környezetvédelemre és az ezekkel kapcsolatos társadalmi kérdésekre. Az évente kb. 55 millió euró keretből egyetemek, kutató központok és vállalatok projektjeit támogatja. Űrprogramok A Galileo és Kopernikusz programok a Horizon 2020 űrkutatási forrásait egészítik ki. A Galileo európai kezdeményezés a globális műholdas navigációs rendszer fejlesztésére. A fejlesztés 1999-ben kezdődött és várhatóan 2020-ban kezdi meg a rendszer a működését. A Galileo a műhold-rendszerrel kapcsolatos K+F tevékenységeket támogatja, költségvetése 100 millió euró a 2014-20-as időszakban. A Kopernikusz program 2010-ben jött létre az EU és az Európai Űrügynökség együttműködésében. A program célja, hogy pontos és megbízható információkat nyújtson a környezet és biztonság területén az űr és lokális infrastruktúrák felhasználásával. A program szabályzata engedélyezi, hogy a Föld megfigyelésével kapcsolatos kutatási tevékenységeket támogassanak, kiegészítve a Horizon 2020 programot.

15.2. Európai Strukturális és Beruházási Alapok keretében elérhető vissza nem térítendő támogatások A K+F+I területen bevezetésre kerülő támogatott pénzügyi eszközök és a vissza nem térítendő támogatások konzisztenciájának vizsgálata a támogatások közötti versengés és párhuzamosság elkerülése érdekében szükséges. 2014-2020-as fejlesztési ciklus A 2016-os hatályos Éves Fejlesztési Keret (ÉFK) szerint, melyet a GINOP esetében az 1006/2016. (I.18) Korm. határozat, VEKOP esetében az 1011/2016. (I.20) Korm. határozat, a Vidékfejlesztési Program (VP) esetében az 1012/2016. (I.20) Korm. határozat állapított meg, az alábbi felhívások várhatóak K+F+I tekintetében.

156

2016.04.01.

Felhívás azonosító jele

Felhívás neve

Felhívás keretösszege (Mrd Ft)

Felhívás meghirdetésének módja

Felhívás meghirdetésének tervezett ideje

GINOP-2.1.1-15

Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása

50,00

standard

Meghirdetve 2015. augusztusban

GINOP-2.1.3-15

Iparjog

1,00

egyszerűsített

Meghirdetve 2015. augusztusban

GINOP-2.1.4-15

Innovációs voucher

3,00

egyszerűsített

2015. december

GINOP-2.1.5-15

Innovációs ökoszisztéma építése (start-up és spin-off)

5,00

standard

2015. december

GINOP-2.1.7-15

Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés

20,00

standard

Meghirdetve 2015. októberben

GINOP-2.2.1-15

Versenyképességi és kiválósági együttműködések

50,00

standard

Meghirdetve 2015. szeptemberben

GINOP-2.2.3-16

Kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés

1,00

standard

2016. november

GINOP-2.3.1-16

Nemzetközi K+F kapcsolatok fejlesztése

3,50

egyszerűsített

2016. március

GINOP-2.3.2-15

Stratégiai K+F műhelyek kiválósága

40,00

standard

Meghirdetve 2015. szeptemberben

GINOP-2.3.3-15

Kutatási infrastruktúra erősítése – nemzetköziesedés, hálózatosodás

20,00

standard

Meghirdetve 2015. augusztusban

GINOP-2.3.4-15

Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ – kutatási infrastruktúra fejlesztése

25,00

standard

2015. december

40,05

kiemelt

Meghirdetve 2015. márciusban

5,00

standard

2016. január

2,0

standard

2016. január

GINOP-2.3.6-15

ELI lézer kutatóközpont megvalósítása (ELI-ALPS) nagyprojekt, 2. fázis

VEKOP-2.1.1-15

Vállalatok K+F+I tevékenységének

VEKOP-2.1.7-15

Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés

VEKOP-2.2.1-16

Versenyképességi és Kiválósági Együttműködések

2,64

standard

2016. október

VEKOP-2.3.2-15

Stratégiai K+F műhelyek kiválósága

4,00

standard

2016. január

VEKOP-2.3.3-15

K+I infrastruktúra megerősítése – nemzetköziesedés, hálózatosodás

2,00

standard

2016. január

Az agrár-innovációs operatív csoportok innovatív projektjeinek megvalósításához szükséges beruházások megvalósítása

9,08

standard

2016. július

3,34

standard

2016. május

VP2-4.1.5-16

VP3-16.1.1-16 Agrárinnovációs operatív csoportok támogatása 89. táblázat: GINOP, VEKOP és VP 2016-os éves fejlesztési kerete Forrás: 1006/2016. (I.18) Korm. határozat, 1011/2016. (I.20) Korm. határozat, 1012/2016. (I.20) Korm. határozat

157

2016.04.01.

A GINOP 2. prioritása a kutatás, technológiai fejlesztés és innováció célú vissza nem térítendő forrásokat tartalmazza. 2015-ben 10 felhívás került meghirdetésre, melyet a tervek szerint további 2 követ 2016-ban. 2015-ben összesen 254,05 milliárd forint támogatást allokáltak így a K+F+I területre és 2016-ban további 4,5 milliárd forintot fognak. A kiírások közül mindösszesen egy kiemelt felhívás van, mely a Szegeden megvalósuló ELI lézerkutató központot támogatja. A 2015. évben kiírásra került GINOP 2. prioritás felhívásokat nagy érdeklődéssel fogadták a vállalatok. Előzetes információk alapján a GINOP 2.1.1-15 Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása című felhívás (jelenleg felfüggesztve) különösen sikeres pályázat volt, az 50 milliárd forintos keretösszegre többszörös túljelentkezés történt. A pályázat keretében KKV-k és nagyvállalatok önállóan, illetve konzorciumi formában pályázhattak. Kötelező vállalás volt, hogy a pályázó K+F+I tevékenység eredményéből származó árbevétele a projekt pénzügyi befejezési évét követően a fenntartási időszak utolsó két évéig bármely 2 egymást követő üzleti évben érje el a támogatási összeg legalább 30%-át. -

A támogatható tevékenységek közül K+F jogcím alatt került támogatásra az ipari kutatás és kísérleti fejlesztés, melyek támogatási intenzitás az elszámolható költségek 50, ill. 25%-a, mely egyes feltételek teljesítése esetén tovább növelhetőek voltak 80%-ra.

-

De minimis jogcím alatt (támogatási intenzitás az elszámolható költségek 50%-a) projekt előkészítési, projektmenedzsmenti tevékenység, tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos szolgáltatás igénybevétele valamint a projekt megvalósításához kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele valósulhatott meg.

-

Emellett regionális beruházási támogatás (támogatási intenzitás területenként eltérő) vagy kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás (támogatási intenzitás az elszámolható költségek 50%-a) keretében eszközbeszerzés, infrastrukturális fejlesztések, immateriális javak beszerzése és a beruházásra aktivált szolgáltatási tevékenységek kerülhettek elszámolásra.

-

Az eljárási innováció támogatása esetén a vállalatmérettől függően az elszámolható költségek 10 és 50% közötti volt a támogatási intenzitás, míg a KKV-k vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás esetén a támogatás mértéke az elszámolható költségek 50%-a volt.

A GINOP 2.1.7-15 Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés c. felhívás a K+F tevékenységeket és a piacra vitelt támogatja KKV-k esetében, 20 milliárd forintos keretösszeggel. A pályázat keretében a pályázó vállalat tesztelt prototípust hoz létre és a projekt eredményéből származó árbevétele a projekt pénzügyi befejezési évét követően a fenntartási időszak utolsó évének végéig bármely 2 egymást követő üzleti évben összesen eléri a támogatási összeg legalább 30%-át. -

A pályázat esetében K+F jogcím alatt kísérleti fejlesztés támogatható (támogatási intenzitás az elszámolható költségek 25%-a, mely egyes esetekben növelhető).

-

De minimis jogcím alatt (támogatási intenzitás az elszámolható költségek 70%-a) projekt előkészítési és projektmenedzsment tevékenység, iparjogvédelmi tevékenység, kiállításon vagy vásáron való részvétel, valamint piacra jutás tevékenység és kötelező nyilvánosság biztosítása támogatható.

-

Regionális beruházás jogcím alatt (támogatási intenzitás területenként eltérő) eszközbeszerzés és immateriális javak beszerzése valósulhat meg. Emellett tanácsadási szolgáltatások igénybevétele is támogatható (támogatási intenzitás az elszámolható költségek 50%-a).

A VEKOP 2. prioritása szintén a kutatás, fejlesztés és technológiai innovációt támogatja, a GINOP kiírások tükörképeként. 2016-ban várhatóan 5 felhívás jelenik, 15,64 milliárd forint keretösszegben. 2016 januárjában megjelent a fentebb is hivatkozott GINOP 2.1.1-15 felhívással közel azonos, a Középmagyarországi régióra vonatkozó Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása felhívás, 5 milliárd forint keretösszeggel. A keretösszeg a GINOP keretében meghirdetésre került összegnél jelentősen kevesebb, azaz ez esetben is várható a túljelentkezésre. Emellett minimálisan módosult a támogatott tevékenységek köre. A VP keretében 2016-ban várhatóan kettő olyan felhívást hirdetnek meg, amely agrár-innovációs csoportokat támogat, egyrészről a projektekhez szükséges beruházások, másrészről működési költségek finanszírozása révén, összesen 12,42 milliárd forint keretösszegből. A speciális támogatás kiemelten fontos, mivel Magyarországon az agrárvállalkozások K+F teljesítménye alacsony. A kutatás-fejlesztés

158

2016.04.01.

erősítése mellett, az újítások átvételi és alkalmazási feltételeinek kiépítése is szükséges. Az integrált élelmiszerláncban ezért szerepe kell, hogy legyen a termékhez kapcsolódó kutatónak is, mely a magas minőségű termék előállítását is szolgálja. Mindezért olyan agrár-innovációs projektek kidolgozása a cél, melyek alkalmasak nemzetközi együttműködésben való részvételre is. 184 A GINOP és VEKOP 2. prioritás keretében, valamint a VP-ben meghirdetésre kerülő VNT forrásokhoz tanácsos illeszkednie a pénzügyi eszközöknek, mind a feltételek kialakításában, mind a meghirdetés idejében, annak érdekében, hogy a két forrás egymást kiegészítve koherens rendszert alkosson, elkerülve az egyes támogatási formák versenyzését.

15.3.

Hazai források

NKFI Alap A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innováció Alap (továbbiakban NKFI Alap) jelen formájában 2015-ben jött létre a Kutatási, Technológiai és Innovációs Alap (KTIA) jogutódjaként 185. Az alap a hazai gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulékból képzett, a K+F+I projekteket támogató elkülönített állami pénzalap; célja, hogy kiszámítható forrást biztosítson a K+F+I projekteket indító szervezetek számára. 2013-ban a Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenységet (PIAC_13) is támogatta 20 milliárd forint keretösszeggel, melynek célja volt olyan kutatás-fejlesztési tevékenységek támogatása, amelyek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó új, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák, ill. ezek prototípusainak kifejlesztését eredményezik. Elősegítette az Európai Unió 7. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjában (2007-2013) való részvételt az EU 7. keretprogramba és egyéb közös EU-s kezdeményezésekbe való bekapcsolódás támogatása (NEMZ_12 2013) c. programján keresztül, 900 millió forint keretösszeggel. Mindemellett az alábbi, igen sokszínű, támogatások is megjelentek a 2013-as évben:    

EUREKA Programban való magyar részvétel támogatása (EUREKA_HU_13), K+F+I ernyőprojektek támogatása (ERNYO_13), Technológiai start-up ökoszisztéma építés (Start-up_13), Nemzeti Agykutatási Program támogatása „A” alprogram (KTIA_NAP_13).

A 2014. évi K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések program 2014 végén 7,2 Mrd forint keretösszeggel került meghirdetésre. Nemzetgazdasági szinten jelentős méretű, a kutatás-fejlesztés és az ipar számára kiemelkedő fontosságú, elsősorban felülről kezdeményezett pályázatok kaphatnak támogatást. Az Alap az úgynevezett TÉT programok keretén belül kétoldalú tudományos és technológiai együttműködést ösztönöz annak érdekében, hogy a Horizon 2020 keretprogramjában történő magyar részvételek bővítését elősegítése, másrészt a fiatal kutatók bevonását elősegítése az aktuális kutatási folyamatokba. A források felhasználásának összehangolása a strukturális alapokkal a 2007-13-as időszak során kezdődött. Ekkor az alap jogelődjét elsősorban a Közép-magyarországi régióban kimerült forráskeretek pótlására használták, tekintettel arra, hogy a konvergencia régiókban továbbra is elegendő forrás állt rendelkezésre. Az összehangolás 2015 után is megmaradt, és jelenleg az alábbi tervezett keretet követi 2016 végéig: Támogatott célok (keretösszeg, milliárd forint)

Pályázatok

GINOP

VEKOP

NKFIA

50

5

-

Iparjog

1

-

0,3

Innovációs Voucher

3

-

1

Innovációs Ökoszisztéma

5

-

1,5

Vállalatok önálló K+F+I tevékenységének támogatása Vállalati K+F+I (88,8)

184 185

Megpályázható keretösszeg (milliárd forint)

Vidékfejlesztési Program További jogelődje az Oktatási Minisztérium (OM) alapja (2000-2003)

159

2016.04.01.

Támogatott célok (keretösszeg, milliárd forint)

Tudástranszfer (91,74)

Pályázatok

GINOP

Kutatási témapályázatok (7,55)

VEKOP

NKFIA

Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés

20

2

0

K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések és nemzeti K+F+I programok

50

2,64

9,1

Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ és nemzeti K+F+I programok

25

-

4

1

-

-

Stratégiai K+F műhelyek kiválósága

40

4

-

Kutatási infrastruktúra megerősítése nemzetköziesedés, hálózatosodás

20

2

-

ELI lézer kutatóközpont

40

-

-

Kutatási témapályázatok

-

-

5,98

Posztdoktori pályázatok

-

-

1,57

Kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés Infrastruktúra (106)

Megpályázható keretösszeg (milliárd forint)

Az EUREKA programban való magyar részvétel támogatása (EUREKA_15)

0,4

Horizont 2020 KKV fejlesztési eszköz rásegítő pályázat (KKV_15) Nemzetközi K+F+I kapcsolatok fejlesztése (6,49)

Európai Kutatási Tanács (ERC) kutatók számára meghirdetett pályázataihoz kapcsolódó hazai támogatások

0,06 0,45 3,5

-

Közös EU-s kezdeményezésekbe való bekapcsolódás támogatása

1,38

Kétoldalú Tudományos és Technológiai (TéT) Együttműködés támogatása

0,7

ERA-NET Infect-ERA Joint Transnational Call 2016 Összesen

258,5

15,64

26,44

90. táblázat: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal forrásai Forrás: nkfih.gov.hu

Amint a táblázatban is jól látható, számos esetben az NKFI Alap mintegy rásegítő forrásként funkcionál a GINOP és VEKOP forrásokhoz képest, mivel elsősorban a K+F+I projektek előkészítését és a kapcsolati hálózat kialakítását, fenntartását támogatja. Magyar Tudományos Akadémia A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tudományos köztestület, melynek egyik feladata a kutatások támogatása. Ennek keretében 2014-től két K+F+I programot is indított: Lendület-kutatócsoportok létrehozását támogatja az MTA kutatóközpontjaiban, kutatóintézeteiben és a hazai egyetemeken. A felhívás a befogadó kutatóhelyeken új téma kutatására alakuló csoportok számára 5 éves időszakra biztosít támogatást. A Nemzeti Agykutatási Program (NAP) 2014-től kezdődően 12 Mrd forint keretösszeggel gazdálkodik. Az "A" alprogram stratégiai célja a már nemzetközi élvonalba tartozó kutatóhelyek megerősítése új kutatási témák, technológiák bevezetésével, melyet NKFI Alapból finanszíroznak, míg a „B" alprogram célkitűzése az agyelszívás visszafordítása külföldön dolgozó kutatók meghívásával és alkalmazásával, melyet az MTA finanszíroz.

15.4.

Vállalati hitelprogramok

Több állami hitelprogram is elérhető vállalatok számára, mely forrásoknak bár nem kifejezett célja a K+F+I projektek támogatása, de nincsenek is kizárva a támogatottak köréből. Ezért röviden áttekintjük a kapcsolódó programokat, melyeket részletesen a 3. tematikus célkitűzésre vonatkozó ex ante elemzés mutat be.

160

2016.04.01.

15.4.1. Növekedési Hitelprogram A Növekedési Hitelprogramot (NHP)186 a Magyar Nemzeti Bank 2013. június 1-jén indította el, a KKV-k hitelezésében megfigyelt zavarok enyhítésének, a pénzügyi stabilitás megerősítésének, valamint az ország külső sérülékenységének csökkentése érdekében. 2015 végéig a programnak két szakasza zárult le (két-két pillérrel), 2016-tól pedig elindult az NHP harmadik szakaszát és a Piaci Hitelprogramot (PHP) magába foglaló Növekedéstámogató Program (NTP) 187. Bár az NHP nem célozza meg közvetlenül a K+F+I projektek finanszírozását, közvetve megjelenik ezen a piacon is és jelentős hatással bír az érintett KKV-k kínálati várakozásaira, például a termékparaméterek tekintetében, illetve konkurens termékként minden esetben figyelembe kell venni. A jelenlegi információk alapján 2017-től NHP-konstrukciók már nem lesznek elérhetők, így a KKV-szektor finanszírozásában várhatóan jelentős szerephez juthatnak a tanulmányunk fókuszában levő, 2014-2020-as programozási időszakban elérhető európai uniós források.

15.4.2. További támogatott eszközök Széchenyi Kártya Program Komoly forrásszerzési alternatívát jelent a KKV-knak a 2002-ben indított Széchenyi Kártya program, mely a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási lehetőségeinek javítását célozza. A Széchenyi Kártya Konstrukció 2010-ben, a Forgóeszközhitel és a Beruházási hitel bevezetésével bővült Programmá, melynek elemei teljesen egymásra épülnek és akár egyidejűleg, egyszerre is felhasználhatóak. A termék ugyanakkor paramétereire és célcsoportjára való tekintettel csak korlátozottan alkalmas K+F+I projektek finanszírozására. EXIM termékek A Magyar Export-Import Bank Zrt. által működtetett belföldi beruházási hitel célja a hazai vállalkozásoknál felmerülő

új

beruházások

megvalósításához

szükséges

finanszírozási

igény

biztosítása

a

versenyképesség növelése érdekében. Ez a hiteltermék hosszú futamidejű, kedvezményes kamatozású hitel. A hitelprogram keretében a végső kedvezményezett a piaci kamatnál kedvezőbb feltételekkel kaphat hitelt, melynek kamata a hitel devizaneme alapját képező referencia alapkamatláb és a kamatfelár összege. Az ügylet kamata az Európai Unió által közzétett, referencia kamatlábról szóló 2008/C 14/02 Bizottsági Közleményben rögzített referencia alapkamat függvényében kerül meghatározásra. A kamatfelár a végső kedvezményezett, az ügylet kockázata és a biztosíték függvényében kerül kiszámításra. Szintén az EXIM által megvalósuló forgóeszköz hitel keretein belül a vállalkozások a termelési és/vagy szolgáltatásnyújtási szakaszban szükséges forgóeszköz finanszírozási igényekhez szükséges forrást kaphatják meg. Ez a hitelpiaci termék rövidebb futamidejű, de a beruházási hitelhez hasonlóan kedvezményes kamatozású, az ügyfél kamat az alapkamatláb és kockázatoktól és biztosítékoktól függő kamatfelár összege. TLTRO Az EKB által meghirdetett TLTRO (targeted long-term refinancing operations) program hasonló refinanszírozási célú eszközt biztosít. A 2014 júniusában bejelentett program lényege, hogy európai szinten olcsó, fix kamatozású és hosszú távú finanszírozási lehetőséget nyújtson a bankok számára. Célja a teljes magánszektor hitelezési állományának helyreállítása, illetve növelése (lakáscélú hitelek nélkül). A TLTRO eszközök igénybe vétele negyedévente lehetséges. Az utolsó tervezett meghirdetés 2016 júniusában lesz, valamennyi eszköz végső lejárata 2018 szeptemberében esedékes. A TLTRO programokra rendelkezésre álló keretösszeg mintegy 400 Mrd euró.

186

Az NHP-konstrukciók, mint monetáris politikai eszközök, általánosságban a KKV hitelezésre irányulnak, nincs iparági vagy régiós fókuszuk. 187 Az NHP-konstrukciók termékparamétereit ld. a mellékletben.

161

2016.04.01.

15.5.

Garanciaprogramok

15.5.1. Garantiqa Hitelgarancia A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. termékei számos bank különböző konstrukciójához hozzákapcsolhatóak. Alapvetően dologi, vegyes biztosítékú hitelek, természetes személy kezességvállalásával biztosított folyószámlahitelek, természetes személy kezességvállalásával biztosított forgóeszközhitelek és a Széchenyi Kártya Program termékei érhetőek el a garanciaintézménynél. Az egyszerűsített eljárású hitelek mellett lehetőség van egyedi elbírálásban is garanciáért folyamodni. A jelenlegi portfolióban nem jellemzőek a K+F+I célú projektek. Az alábbi táblázat a KKV-knak minősülő ügyfelek részére – állami támogatást nem tartalmazó – garanciaügyletek díjait 188 tartalmazza (díjak a garantált összeg százalékában):

KKV-k részére, költségvetési viszontgaranciával

KKV-k részére költségvetési viszontgaranciával, egyedi bírálatra benyújtott hitelszerződéshez (100 millió Ft felett)

Beruházási hitel EU-s támogatás önrészhez és előfinanszírozáshoz biztosítéktól függetlenül

1,3125%

1,3125%

Forgóeszközhitel függetlenül

biztosítéktól

1,5625%

1,5625%

Folyószámlahitel, forgóeszközhitel függetlenül

hitelkeret, rulírozó biztosítéktól

1,7%

1,5-2,1%

Folyószámlahitel természetes személy kezességvállalással biztosítva

1,80%

-

Forgóeszközhitel (korábbi hitel kivezetésére) természetes személy kezességvállalásával

2,00%

-

1,3%

1,1%-1,7%

1,8%

1,12%-1,6%

1,5625%

1,5625%

Garancia, garanciakeret függetlenül

biztosítéktól

Faktoring Pénzügyi lízing

91. táblázat: A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. garancia eszközeinek díjai (terméktájékoztatók, kondíciós listák alapján) Forrás: Garantiqa Hitelgarancia Zrt.

A 2007-2013-as fejlesztési időszak időszakban a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány nyújtott száz százalékos állami viszontgarancia mellett készfizető kezességet. Az éves költségvetési törvényekben a programkezdés és a programmódosítás éveit tekintve az alábbi garanciakonstrukciók szerepeltek. Költségvetési törvény 2007. év

Intézmény Garantiqa



Hitelgarancia Zrt. 2011. év

MV Zrt.

 

Viszontgarancia

Hitelszerződések

Garancia-

mértéke társaságot terhelő fizetési kötelezettség 70% visszavonhatatlan a társaságot  terhelő fizetési

lejárata

vállalás mértéke

max. 25 éves

max. 10 éves

Állomány 400 000 millió Ft

kötelezettségek

100 000 millió Ft

max. 85%-ig

188

Bár a többi terméknél kizárólag a kedvezményes konstrukciókat vettük vizsgálat alá, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. jelentőségénél és az Új Széchenyi Viszontgarancia Programban betöltött szerepénél fogva szükségesnek láttuk ez esetben a piaci konstrukciók kondícióinak feltüntetését is.

162

2016.04.01.

Költségvetési

Intézmény

törvény



Viszontgarancia

Hitelszerződések

Garancia-

mértéke kötelezettségek 100%-a visszavonhatatlan

lejárata

vállalás mértéke 



a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 100%-a  visszavonhatatlan  a társaságot 2016. MFB Zrt. terhelő fizetési kötelezettségek 100%-a  visszavonhatatlan 92. táblázat: Állami garanciakonstrukciók (2007-2016) 2013. év

MV Zrt.

Állomány Garantiqa Hitelgarancia Zrt. esetén 150 000 millió Ft

max. 25 éves



kötelezettségek max. 85%-ig 

300 000 millió Ft. Garantiqa Hitelgarancia Zrt.: nincs megkötés

max. 25 éves



kötelezettségek max. 80%-ig 

300 000 millió Ft. Garantiqa Hitelgarancia Zrt.: nincs megkötés

Forrás: IH tájékoztatás (2016. január 25.)

További két terméktípus érdemel említést, ezek díjai az alábbiak: 



az Új Széchenyi Viszontgarancia program alapján az MFB Zrt. viszontgaranciájával vállalt ügyletek esetén: beruházási, forgóeszköz és támogatást megelőlegező hitel esetében is a garantált összeg 0,3%-a. a saját kockázatra vállalt bármilyen típusú hitel, garancia, garanciakeret esetén a garantált összeg 0,625-1,875%-a.

15.5.2. InnovFin Az „InnovFin – uniós finanszírozás innovátoroknak”című támogatási konstrukció az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EBB) közös finanszírozásával valósul meg. Az InnovFin garanciáit és kölcsöneit a Horizon 2020 keretében, valamint az EBB csoport által a K+F+I beruházások támogatására elkülönített alapokból finanszírozzák. A termékek a KKV-k, a nagyvállalatok, valamint a kutatási infrastruktúrák kutatási és innovációs tevékenységeit támogatja. A beruházások jellegükből adódóan kockázatosabban és nehezebben értékelhetők, mint a tárgyi beruházások. Előzetesen nincsenek felosztva ágazatok, országok vagy régiók között a források. Az innovFin az alábbi termékekkel szolgálja az Innovatív Unió kiemelt kezdeményezést: Termék neve

Jellemzők

Termék értéke

Forrás

InnovFin nagy projektek

K+I projektek kockázati finanszírozáshoz juttatása

7,5 millió € és 300 millió € közötti összegben

Európai Beruházási Bank

InnovFin növekedésfinanszírozás közepes tőkeértékű vállalatoknak

Elsőbbségi és alárendelt kölcsönöket vagy garanciákat biztosít

7,5 millió € és 25 millió € közötti összegben

Európai Beruházási Alap

InnovFin garancia közepes tőkeértékű vállalatoknak

Garanciát vagy hitelgondoskodást nyújt különösen az innovatív nagy piaci tőkeértékű vállalatoknak

7,5 millió € és 25 millió € közötti összegben

Európai Beruházási Bank pénzügyi közvetítőkön keresztül

InnovFin garancia kkv-knak

Garanciát és viszontgaranciát nyújt hitelfinanszírozásra

25 000 € és 7,5 millió € között

Európai Beruházási Alap pénzügyi közvetítőkön keresztül

InnovFin tanácsadó

Nagy projektek „bankképességének” és befektetésre való felkészültségének javítása

legfeljebb 28 millió €

Európai Beruházási Bank

93. táblázat: InnovFin K+F+I forrásai Forrás: InnovFin (http://europa.eu/rapid/press-release_IP-14-670_hu.htm, letöltve: 2016. január 15.)

163

2016.04.01.

Az InnovFin KKV-k számára nyújtható garanciatermékére az alábbiak jellemzőek: Jellemzők

INNOVFIN Garancia KKV-knak Az Európai Bizottság és saját nevében az EIF jár el

Lebonyolítás

KKV-k és kis mid-cap cégek hitelhez jutásának elősegítése

Cél Pénzügyi eszközök

 

Hitelek, lízingek, garanciák (közvetlen és viszontgarancia egyaránt) Nincs maximum-előírás Helyi bankok, lízingcégek, garanciaintézmények

Pénzügyi közvetítők  Végső kedvezményezettek

 

Az EIF garanciát nyújt egy pénzügyi közvetítő számára, ezzel részben fedezi a garantált portfólióba bevont, kkv-k vagy kis mid-cap cégek számára újonnan kihelyezett hitelekhez, pénzügyi lízinghez kapcsolódó hitelkockázatokat (tőketartozásra és kamatra vonatkozóan)

Működési modell

Maximum 10 év

Futamidő

Garanciavállalási arány

Erőteljes kutatási tevékenységet végző, innovatív cégek (Kkv-k és kis midcap cégek) EU tagállamban működjenek Tevékenységük ne ütközzön etikai elvekbe és ne végezzenek az EIF által tiltott szektorbeli tevékenységet

 

A garanciavállalási arány maximum 50% (minden tranzakcióra) Viszontgarancia esetén az alapul szolgáló garancia maximum 80%-os lehet

Maximális garancia arány

-

Maximális összeghatár

-

Díjazás

A garanciadíj fix, mértéke attól függ, hogy kkv vagy kis mid-cap számára történik-e a folyósítás

Lebonyolítás

A kritériumoknak megfelelő tranzakciókat negyedévente történik jelentéstétel

Alkalmassági kritériumok

4 szinten: • Innovativitás igazolására • Kedvezményezett vállalatra • Kedvezményezett tranzakcióra • Portfólióra

Jellemzők

automatikusan

fedezik,

A pénzügyi közvetítők • független kockázatértékelést végeznek és belső scoring/rating rendszert alkalmaznak • Igazolják a kedvezményezettek megfelelését az alkalmassági kritériumoknak • Biztosítják, hogy a pénzügyi előnyök eljutnak a kedvezményezettekhez • Negyedévente információt szolgáltatnak • Minden, a portfólióba bevont tranzakció legalább 20%-ának hitelkockázati kitettségét maguk viselik • A biztosítékokból pari passu részesednek

94. táblázat: InnovFin garanciatermékének jellemzői Forrás: InnovFin

Az InnovFin bevezetési lehetősége korábban már felmerült, mivel ezzel a kkv-fogalomnál szélesebb (mid cap) kör is megcélozható lett volna. Az 50 bázispontnyi díjjal járó termék esetében a de minimis korlátot nem kellett volna figyelembe venni (ami a támogatástartalom következtében folyamatosan szűkíti a tevékenységet). A termék bevezetésére többek között végül azért nem került sor, mert feltételei a

164

2016.04.01.

K+F tartalom megragadására olyan paramétereket írtak elő, amelyek ellenőrzése nagyon nehéz lett volna.

15.5.3. EFSI A KKV-khez kapcsolódó projektek finanszírozásában jelentős szerepet játszhat az elkövetkező időszakban az EFSI alap (European Fund for Strategic Investments ill. magyarul ESBA, Európai Stratégiai Beruházási Alap). Az EFSI alapot az EIB, EIF és az Európai Bizottság közösen hozta létre, az Európai Beruházási Terv (Juncker-terv) három pillérjének egyikeként az európai stratégiai projektekbe történő beruházásokat hivatott elősegíteni; megvalósítására várhatóan elsődlegesen garanciaeszközökön keresztül kerül sor. Három éves periódus alatt a kezdeményezéstől legalább 315 milliárd euró addicionális beruházást várnak. Az EFSI támogatásával jelentős hozzáadott értékkel bíró, ám az átlagosnál kockázatosabb, gazdaságilag életképes projektek támogatása fog megvalósulni annak érdekében, hogy az elmaradottabb országokban és szektorokban létrejövő projektek által ezen országok gazdasági növekedését stimulálják. Az alap által támogatott fő szektorok:

-

stratégiai infrastruktúra (beleértve a digitalizációt, közlekedést, energiát), oktatás és K+F+I, megújuló energiahasználat kiterjesztése és erőforrás-hatékonyság.

Mindezek során kiemelt szerepet szánnak a KKV-k és mid-cap (3 ezernél kevesebb teljes munkaidős alkalmazottal rendelkező) vállalati projektek támogatásának. 2015 nyarán elfogadták az EFSI-hez kapcsolódó szabályozást és intézkedéscsomagokat, ennek megfelelően elindultak az első, EFSI forrásból folyósított támogatások többek között Spanyolországban, Olaszországban, Dániában és az Egyesült Királyságban.

15.6.

További termékek és potenciális források

További lehetőség nyílik a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és borászat területén innovatív projektek megvalósítására, melyekhez a Vidékfejlesztési Program (VP) nyújt támogatást. A VP 16.1.1 műveletének, ill. a kapcsolódó beruházási műveletek keretében támogatott K+F+I projektek elsősorban olyan innovációs projektek, melyek valamilyen új termékre, szolgáltatásra, gyakorlatra, termelési eljárásra, technológiára, vagy szervezési folyamatra irányulnak. Kizárólag olyan projektek kaphatnak támogatást, melyek új, a piacon még nem kapható technológia, szolgáltatás vagy rendszer bevezetését szorgalmazzák. A projektek támogatási intenzitása 100%-os, lehetséges időtartamuk 2-4 év, a maximális támogatási összeg 150 000 euró projektenként 189. A támogatás keretében alapvetően a működési, szervezési és promóciós költségek számolhatók el. Megjelenhetnek továbbá innovációt (részben) támogató felhívások a TC3 felhívásai alatt, különösen a TC3 pénzügyi eszközei esetében190. Alternatív lehetőséget kínál a piaci források bevonására a GINOP 2.1.5-15 Innovációs ökoszisztéma című felhívás, ahol a konstrukció keretében a vállalatok inkubátorházakat hoznak létre és a kapott támogatást meghaladó mértékben maguk is finanszírozzák az induló vállalkozások projektjeit. A koncepció előnyeit javasolt figyelembe venni a kockázati tőkealapok kialakítása során is: a tőkealapokba adott esetben bevonhatóak meghatározó nagyvállalatok is, akik a szakmai támogató (mentor) szerepet piaci tapasztalatuk alapján jól be tudják tölteni.

189

A Vidékfejlesztési Program kezikonyvek/3128--50/file 190 Ld. Módszertan 38. oldal

2015-os

kézikönyve

alapján,

http://www.nak.hu/hu/egyseges-kerelem-gazdalkodoi-

165

2016.04.01.

16. Állami támogatási szabályok

16.1.

Az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés

Az Európai Strukturális és Beruházási Alapok költségvetéséből származó közforrások terhére nyújtott támogatások állami támogatásnak minősülnek, amennyiben teljesülnek az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek. Ennek következtében az állami támogatási szabályoknak való megfelelés elemzése a pénzügyi eszközök vizsgálata során kiemelten fontos. Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerint: „a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.” Ez alapján a támogatások a következő feltételek együttes teljesülése esetén minősülnek uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásnak: 

a támogatást állami forrásból nyújtják, vagy az az államnak betudható (pl. vissza nem térítendő támogatás, kamattámogatás, garancia, stb.),



a támogatás kedvezményezettje gazdasági tevékenységet végez, így uniós versenyjogi értelemben vállalkozásnak minősül,



a támogatás kedvezményezettje szelektív előnyben részesül (pl. a támogatást csak bizonyos vállalatoknak, ipari szektoroknak vagy meghatározott régióban működő vállalatoknak, stb. nyújtják),



a támogatás a piaci verseny torzulását okozza, vagy okozhatja



a támogatás érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

Bár az ilyen állami támogatások általános tilalom alatt állnak az EU-n belül, kivételt képeznek azok, amelyek az uniós állami támogatási szabályok értelmében összeegyeztethetőnek minősülnek. Állami támogatás – főszabály szerint – abban az esetben nyújtható, ha: 



az a 2015/1589/EU tanácsi rendelet értelmében létező támogatásnak minősül, vagy az valamely csoportmentességi szabály (pl. de minimis rendelet, általános csoportmentességi rendelet, a közszolgáltatások ellentételezéséről szóló bizottsági határozat) hatálya alá tartozik, vagy azt az Európai Bizottság előzetesen jóváhagyta.

Az EUMSZ 108. cikk (3) bekezdése értelmében az előzetes jóváhagyási és bejelentési kötelezettség (notifikáció) alá eső támogatási intézkedéseket azok jóváhagyásáig nem lehet végrehajtani. A notifikációs eljárás alapos felkészülést igényel és időigényes, így célszerű az egyes állami támogatási intézkedéseket valamelyik csoportmentesség keretében megalkotni. Az Irányító Hatóság álláspontja szerint – aki a 1018/2016. (I.22.) Korm. határozat alapján a kidolgozott pénzügyi eszköz termékek jóváhagyója minden esetben – az OP-k megvalósítása során csak olyan pénzügyi eszköz termékeket szabad meghatározni, melyek notifikációs eljárás nélkül bevezethetőek. Egy notifikációs eljárás legalább fél – de adott esetben másfél – évig elhúzódhat, ami a 2014-20-as időszak pénzügyi eszközeire vonatkozóan a jelenlegi időzítési tervet figyelembe véve további nem kívánt, és ezért elkerülendő időbeni csúszást eredményezne.

166

2016.04.01.

16.2.

De minimis szabályozás

Az állami támogatások odaítélése során figyelembe kell venni a de minimis szabályozás (Bizottság 1407/2013/EU Rendelete) által meghatározott követelményeket is. A de minimis rendeletet – néhány speciális kivételtől eltekintve 191 – valamennyi ágazat vállalkozásai részére odaítélt, csekély összegű meghatározott támogatásra alkalmazni kell. Általános szabály, hogy a csekély összegű támogatás bruttó támogatástartalmának felső határa 200 000 euró lehet, amelyben az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások tagállamonként három pénzügyi éves időtartamon belül részesülhetnek 192. A de minimis rendelet csak olyan támogatásokra alkalmazandó, amelyeknél előzetesen pontosan kiszámítható a bruttó támogatási egyenérték anélkül, hogy kockázatértékelést kellene végezni (átlátható támogatás). Átlátható támogatásnak minősülnek az alábbi támogatási formák a hozzájuk tartozó feltételrendszer teljesítése esetén. Támogatás formája

Átláthatóság feltétele a)

a kedvezményezett nem tartozik kollektív fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá, és nem felel meg a rá vonatkozó nemzeti jog azon feltételeinek, amelyek alapján hitelezői kérelmére kollektív fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá vonható lenne. Nagyvállalkozások esetében a vállalkozásnak legalább B- hitelminősítésnek megfelelő helyzetben kell lennie; és

b)

legalább a hitel 50%-ára biztosíték nyújt fedezetet, továbbá a hitel összege 1 000 000 euró (vagy közúti árufuvarozási tevékenységet folytató vállalkozások esetében 500 000 euró) és lejárati ideje öt év, vagy a hitel összege 500 000 euró (vagy közúti árufuvarozási tevékenységet folytató vállalkozások esetében 250 000 euró) és lejárati ideje tíz év; amennyiben a hitel összege a fentieknél alacsonyabb és/vagy öt, illetve tíz évnél rövidebb időtartamra nyújtják, bruttó támogatási egyenértékét az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott felső határ arányos részeként kell kiszámítani; vagy

c)

a bruttó támogatási egyenértéket a támogatás odaítélésekor érvényes referenciakamatláb alapján számították ki.

a)

a kedvezményezett nem tartozik kollektív fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá, és nem felel meg a rá vonatkozó nemzeti jog azon feltételeinek, amelyek alapján hitelezői kérelmére kollektív fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá vonható lenne. Nagyvállalkozások esetében a vállalkozásnak legalább B- hitelminősítésnek megfelelő helyzetben kell lennie; és

b)

kezességvállalás nem haladja meg a hozzá kapcsolódó hitel 80 %-át, továbbá a garantált összeg 1 500 000 millió euró (vagy közúti árufuvarozási tevékenységet folytató vállalkozások esetében 750 000 euró) és a kezességvállalás lejárati ideje öt év,

Hitel (csekély

összegű

kockázatfinanszírozási támogatást is ideértve)

Kezességvállalás

vagy a garantált összeg 750 000 euró (vagy közúti árufuvarozási tevékenységet folytató vállalkozások esetében 375 000 euró) és a kezességvállalás lejárati ideje tíz év; amennyiben a garantált összeg ezeknél az összegeknél alacsonyabb és/vagy öt, illetve tíz évnél rövidebb időtartamra nyújtják, bruttó támogatási egyenértékét a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott vonatkozó felső határ arányos részeként kell kiszámítani; vagy c)

a bruttó támogatási egyenérték bizottsági közleményben meghatározott mentesülési díjak alapján került kiszámításra; vagy

d)

a támogatás végrehajtását megelőzően i)

a kezességvállalás bruttó támogatási egyenértékének értékelésére használt módszert a Bizottságnak bejelentették egy az állami támogatásokra vonatkozó és az abban az időben hatályban levő más bizottsági rendelet alapján, és amely módszert a Bizottság a kezességvállalásokról szóló közleménnyel vagy azt felváltó valamely közleménnyel összhangban levőként elfogadott; és

ii)

az elfogadott módszer kifejezetten olyan típusú kezességvállalásra és annak alapjául szolgáló olyan típusú műveletre vonatkozik, amelyről e rendelet alkalmazása szempontjából szó van.

191

a) az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó, a halászati és akvakultúra ágazatban tevékenységet végző vállalkozásoknak nyújtott támogatás; b) a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás; c) a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás, a következő esetekben: i. amennyiben a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre; ii. amennyiben a támogatás feltétele az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbadás; d) a harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez nyújtott támogatás, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás; e) az importáruval szemben belföldi áru használatához kötött támogatás 192 A csekély összegű támogatás összegének felső határa 100 000 euró a közúti árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében.

167

2016.04.01.

Támogatás formája

Átláthatóság feltétele

a)

Tőkeinjekció Tulajdonviszonyt,

részben

az állami tőkeinjekció teljes összege nem haladja meg a csekély összeg felső határát.

a) az intézkedés az egy és ugyanazon vállalkozásnak csupán az adott csekély összeg felső határáig nyújt tőkét

tulajdonviszonyt megtestesítő

befektetések

formájában

megvalósuló

kockázatfinanszírozás 95. táblázat: Egyes támogatási formák átláthatóságának feltételei a De minimis alapján Forrás: De minimis rendelet

Amennyiben a csekély összegű támogatási rendszer pénzügyi közvetítők közbeiktatásával valósul meg, biztosítani kell, hogy az utóbbiak ne részesüljenek állami támogatásban. Ez például oly módon valósítható meg, hogy az állami kezességvállalás előnyeit élvező pénzügyi közvetítőktől megkövetelik, hogy a piaccal összeegyeztethető díjakat fizessenek, vagy, hogy az előnyöket teljes mértékben átruházzák a végső kedvezményezettekre, illetve hogy a közvetítők szintjén is tartsák be a csekély összegű támogatás felső határát és e rendelet egyéb feltételeit.

16.3.

Általános csoportmentességi rendelet

Az általános csoportmentességi rendeletet (651/2014/EU rendelet) az Európai Bizottság 2014. június 17én fogadta el, a 994/98/EK tanácsi rendelet felhatalmazása alapján (a 994/98/EK tanácsi rendelet által mentesíthető támogatási kategóriák körét a 733/2013/EU tanácsi rendelet kibővítette.) A 651/2014/EU rendelet alapján amennyiben egy támogatási intézkedés megfelel az általános csoportmentességi rendeletben foglalt feltételeknek, akkor az – annak ellenére, hogy az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül – mentesül az EUMSZ 108. cikk (3) bekezdése szerinti előzetes bejelentési kötelezettség alól, és az tagállami hatáskörben végrehajtható. Támogatási kategóriák Az ÁCSR hatálya az általa meghatározott támogatási kategóriákra terjed ki. ÁCSR hatálya alól kizárt egyes kategóriák és elemeik Kategóriák Támogatások

Elemek 

Regionális támogatási, KKV-knak nyújtott támogatási, KKV-knak nyújtott finanszírozási eszközökhöz való hozzáférést elősegítő támogatási, K+F+I támogatási, környezetvédelmi támogatási és széles sávú infrastruktúrára irányuló támogatási programok esetében a hatálybalépését követő 6 hónaptól, ha az átlagos éves állami támogatási kiadás meghaladja a 150 millió EUR-t.



A rendelet által meghatározott támogatási programok módosításai.



A

harmadik

országokba vagy a

tagállamokba irányuló exporttal

kapcsolatos

tevékenységek támogatása.

Ágazatok



Az importtermékekkel szemben hazai termékek felhasználásához kötött támogatás.



Halászati és akvakultúra-ágazat, kivéve képzési támogatást, a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését elősegítő támogatást, a K+F+I területén nyújtott támogatást, a kkv-knak nyújtott innovációs támogatást, valamint a hátrányos helyzetű és a megváltozott munkaképességű munkavállalókra irányuló támogatást;



Az elsődleges mezőgazdasági termelés ágazat, kivéve legkülső régiókban felmerülő szállítási költségektől eltérő kiegészítő költségek, kkv-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatást, a kockázatfinanszírozási támogatást, a K+F+I támogatást, a kkv-knak nyújtott innovációs támogatást, a környezetvédelmi támogatást, a képzési támogatást, valamint a hátrányos helyzetű és a megváltozott munkaképességű munkavállalókra irányuló támogatást.

168

2016.04.01.

ÁCSR hatálya alól kizárt egyes kategóriák és elemeik Kategóriák

Elemek

Vállalatok



A mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának ágazata.



Versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő támogatás.



A regionális támogatás kizárt kategóriái.



Vállalat, amellyel szemben teljesítetlen visszafizetési felszólítás van érvényben olyan korábbi bizottsági határozat nyomán, amely valamely támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított.

Feltételek



Az előző pontban szereplő vállalatnak nyújtott ad hoc támogatás.



Nehéz helyzetben lévő vállalkozás



a kedvezményezett székhelye az adott tagállamban legyen vagy a kedvezményezett elsődlegesen abban a tagállamban végezze üzleti tevékenységét.



a kedvezményezett



belföldön előállított termékeket, illetve belföldi szolgáltatásokat vegyen igénybe



korlátozzák a kedvezményezettek azon lehetőségét, hogy a K+F+I eredményeit más tagállamokban hasznosítsák

96. táblázat: ÁCSR hatálya alól kizárt egyes kategóriák és elemeik Forrás: ÁCSR

Támogatási határértékek Amennyiben a támogatás meghaladja a következő határértékeket, szintén nem alkalmazható rá a rendelet és notifikációs eljárás során kell elbírálni az adott intézkedés belső piaccal való összeegyeztethetőségét. Támogatás

Határ

Kutatás-fejlesztési támogatás Alapkutatás

40 millió euró

Alkalmazott kutatás

20 millió euró

Kísérleti fejlesztés

15 millió euró

EUREKA projekt vagy közös vállalkozás útján való végrehajtás esetében Visszafizetendő előleg

A fenti összegek kétszerese A fenti összegek 50%-kal emelkednek

Megvalósíthatósági tanulmány

7,5 millió euró

Kutatási infrastruktúra támogatás

20 millió euró

Innovációs klaszter támogatás KKV-knak nyújtott innovációs támogatás Eljárási és szervezési innováció támogatás

7,5 millió euró/klaszter 5 millió euró/kedvezményezett/projekt 7,5 millió euró/kedvezményezett/projekt 0,8 millió euró

Innovatívnak minősülő induló vállalkozás támogatása

1,2 millió euró (EUMSZ 107. cikk (3) bek. c))193 1,6 millió euró (EUMSZ 107. cikk (3) bek. a))194

Az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben. 194 Az olyan térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott támogatás, ahol rendkívül alacsony az életszínvonal vagy jelentős az alulfoglalkoztatottság, valamint a 349. cikkben említett térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott támogatás, ezek strukturális, gazdasági és társadalmi helyzetére tekintettel. 193

169

2016.04.01.

Támogatás

Határ (bruttó támogatási egyenérték)

Kockázatfinanszírozási támogatás

15 millió euró

97. táblázat: Egyes támogatásokhoz tartozó bejelentési határértékek az ÁCSR-ben Forrás: ÁCSR

Átláthatóság és ösztönző hatás Általános feltétel, hogy a támogatásnak átláthatónak és ösztönző hatásúnak kell lennie. Átlátható támogatási formának minősül a vissza nem térítendő és kamattámogatás, a kölcsön (irányadó referenciakamatláb alapján), kezességvállalás (közleményben megállapított mentesülési díj alapján), adókedvezmény (felső korlát alkalmazásával), regionális városfejlesztési támogatás, kockázatfinanszírozási célú intézkedések, induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás, energiahatékonysági projekthez nyújtott támogatás, piaci áron felüli felár formájában nyújtott támogatás és a visszafizetendő előleg formájában nyújtott támogatás. Ösztönző hatású az a támogatás, amennyiben a kedvezményezett még a projekttel kapcsolatos munka megkezdését megelőzően támogatási kérelmet nyújtott be. Ugyancsak ösztönző hatásúnak kell tekinteni önmagában például a regionális működési támogatást, a KKV-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését segítő támogatást (ideértve az innovatív induló vállalatok számára nyújtott támogatás) amennyiben az ÁCSR-ben rögzített, egyes támogatási formákra vonatkozó feltételeknek megfelel. Támogatáshalmozás A támogatási intenzitás és a később ismertetésre kerülő bejelentési határértékek kiszámításánál a támogatott tevékenységre, projektre vagy vállalkozásra irányuló állami támogatások teljes összegét figyelembe kell venni. Az ÁCSR-ben meghatározott támogatások elszámolható költségei más állami támogatás nem azonos elszámolható költségeivel halmozhatóak. Halmozhatóak más állami támogatás részben vagy egészben azonos elszámolható költségeivel is, ha az nem vezet a támogatási intenzitás vagy összeg túllépéséhez. A kockázatfinanszírozási és az induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás, melyek nem rendelkeznek azonosítható elszámolható költségekkel, más, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással, illetve más, nem azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező támogatások esetén a teljes finanszírozási határértékig halmozhatók. Fontos kitétel, hogy a csekély összegű támogatás a maximális támogatási intenzitás mértékéig halmozható ugyanazon elszámolható költségek esetén. Megváltozott munkaképességűek javára nyújtott és egyéb állami támogatás halmozódása esetén ugyanazon elszámolható költség 100%-át nem meghaladó támogatási intenzitás engedhető meg. Induló vállalkozások támogatása jogcím Az ÁCSR külön rendelkezést tartalmaz az induló vállalkozásoknak nyújtott támogatásról is. Amennyiben ezt a támogatást ráadásul innovatív kisvállalkozásnak nyújtják, úgy az előírt maximális összegek megkétszereződnek – a táblázatban már így szerepelnek a feltüntetett értékek. Innovatív induló kisvállalkozásnak nyújtott támogatás

Tőkebefektetés, kvázisajáttőke-befektetés

Kölcsön

Kezességvállalás

(ÁCSR 22. cikk (5) bek.) Támogatás összege

Bruttó egyenértéke:

támogatási

0,8 millió euró 1,2 millió euró (EUMSZ 107. cikk (3) bek. c) pont)195

Névértéke: 2 millió euró 3 millió euró (EUMSZ 107. cikk (3) bek. c) pont) 4 millió euró (EUMSZ 107. cikk (3) bek. a) pont)

Kezességvállalással biztosított összeg: 3 millió euró 4,5 millió euró (EUMSZ 107. cikk (3) bek. c) pont) 6 millió euró (EUMSZ 107. cikk (3) bek. a) pont)

Az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben. 195

170

2016.04.01.

Innovatív induló kisvállalkozásnak nyújtott támogatás

Tőkebefektetés, kvázisajáttőke-befektetés

Kölcsön

Kezességvállalás

(ÁCSR 22. cikk (5) bek.) 1,6 millió euró (EUMSZ 107. cikk (3) bek. a) pont)196      

Támogatható vállalkozások

Feltételek

vissza nem térítendő

Kisvállalkozás Legfeljebb 5 éve bejegyzett Tőzsdén nem jegyzett Még nem osztott nyereséget Nem összefonódás útján jött létre Innovatív vállalkozás nem piaci kamatozású

nem piaci díj ellenében kezességvállalás max. az alapul szolgáló kölcsön 80%-a

 

max. 10 év 5 és 10 év közötti futamidő esetén a kölcsön/kezességvállalás összege kiegészíthető  5 évnél rövidebb futamidő esetén a támogatás összege az ötéves kölcsönre/kezességvállalásra vonatkozó összeg  Támogatási eszközök ötvözése esetén az egyik támogatási eszközt figyelembe veszik Támogatáshalmozódás az ötvözött eszközben.  Egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható  Egyéb, nem azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással a legmagasabb vonatkozó finanszírozás határértékéig halmozható 98. táblázat: Innovatív induló kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás egyes feltételei az ÁCSR-ben Futamidő

-

Forrás: ÁCSR

Az ÁCSR K+F jogcímeit, valamint a kockázatfinanszírozási jogcímet a tanulmány 5.4 fejezete tartalmazza.

16.4.

K+F+I Keretszabály

A 2014/C 198/01 számú K+F+I keretszabály (a továbbiakban: Keretszabály) értelmében amennyiben a támogatás túllépi az általános csoportmentességi rendeletben meghatározott határokat vagy nem átlátható támogatásnak minősül, úgy notifikációs eljárás lefolytatása szükséges. Tekintettel arra, hogy az Irányító Hatóság csak olyan termék bevezetését javasolja, mely nem igényel notifikációt, az alábbiakban csak röviden mutatjuk be ennek az esetnek a kereteit. A keretszabály meghatározza azokat a közös értékelési elveket, amelyeket a notifikációs eljárás során alkalmazni kell. 

Jól meghatározott közös érdekű célkitűzésekhez való hozzájárulás, mivel az állami intézkedéseknek közös érdekű célkitűzést kell szolgálniuk.



Az állami beavatkozás szükségessége, mivel az állami támogatásoknak olyan esetre kell irányulniuk, amikor a támogatás olyan lényegi fejlődést eredményez, amelyet a piac önmagában nem tud megvalósítani.



A támogatási intézkedés megfelelősége, mivel a tervezett támogatási intézkedéseknek megfelelő szakpolitikai eszközként kell funkcionálniuk.



Ösztönző hatás, mivel a támogatásoknak oly módon kell megváltoztatniuk az érintett vállalkozás(ok) magatartását, hogy azok olyan többlettevékenységbe kezdjenek, amelyeket támogatás hiányában nem, vagy csak korlátozott mértékben, másképpen vagy más helyszínen végeznének.



A támogatás arányossága, mivel a támogatások összegét és intenzitását arra a szintre kell korlátozni, amely az érintett vállalkozás(ok) kiegészítő beruházásának vagy tevékenységének

Az olyan térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott támogatás, ahol rendkívül alacsony az életszínvonal vagy jelentős az alulfoglalkoztatottság, valamint a 349. cikkben említett térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott támogatás, ezek strukturális, gazdasági és társadalmi helyzetére tekintettel. 196

171

2016.04.01.

elindításához minimálisan szükséges. 

A tagállamok közötti versenyre és kereskedelemre gyakorolt indokolatlan negatív hatások elkerülése, mivel a támogatások negatív hatásait korlátozni kell annak érdekében, hogy az intézkedések pozitív hatásai kerüljenek túlsúlyba.



A támogatás átláthatósága, mivel a tagállamoknak, a Bizottságnak, a gazdasági szereplőknek és a nyilvánosságnak könnyen hozzá kell férniük a vonatkozó jogszabályokhoz és az azok alapján odaítélt támogatásokkal kapcsolatos lényeges információkhoz.

Amennyiben a támogatás nem felel meg a fenti kritériumoknak és az uniós jog megsértésével járnak, úgy a támogatás nem nyilvánítható a belső piaccal összeegyeztethetőnek.

16.5.

Támogatástartalom vizsgálata

Támogatási tartalom meghatározása A támogatási tartalom kiszámítására eltérő módon történik a hitel, a kezességvállalás, tőkejuttatás és vissza nem térítendő támogatásnál. 197 A vissza nem térítendő támogatás támogatási tartalmának kiszámítása a támogatáshalmozódás szempontjából fontos jelen ex ante tanulmányban. Támogatástartalom

Fogalom

Vissza nem térítendő

Direkt

támogatás

pénztranszfer, amelyet

Támogatástartalom

Képlet

A kapott támogatás teljes összegének jelenértéke

nem

terhel visszafizetési kötelezettség Kedvezményes kamatú

és

A piaci kamatnál

A

kedvezőbb

ténylegesen

kedvezményes

kamattal

feltételekkel

kamatelemek

vagy kölcsön, változó

(alacsonyabb

elemek

kamatlábon

kamatláb mellett)

levonva a piaci kamatlábbal számított

nyújtott hitelt

elvi kamatelemek és tőketörlesztési

kamatmentes

hitel

alapuló

kamattámogatás

többlépcsős:

megfizetendő és

tőketörlesztési

jelenértékeinek

összege

elemek jelenértékeinek összegéből. Számítás formái: 

többlépcsős198,



egylépcsős199. egylépcsős:

197

37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről 2. melléklet 198 Olyan hitel esetén alkalmazandó, ahol a törlesztő részletek nem fix összegűek, hanem a tőketartozás csökkenő mértékének megfelelően csökkenő törlesztéseket tartalmaznak, vagy amely szabálytalan ütemezésű. 199 Sok elemből álló sorozatok esetén, amennyiben a - tőketörlesztést és kamatfizetést is tartalmazó - törlesztő-részletek egyenlő nagyságúak és azonos időközönként követik egymást, a támogatást nyújtó döntése szerint használható az alábbi - annuitások számításából levezetett - összevont képlet. Amennyiben a tőketartozás nagysága minden kamatfizetési időpontban ismert, a támogatást nyújtó döntése szerint ilyen hitelek esetében is alkalmazható a többlépcsős módszer.

172

2016.04.01.

Támogatástartalom Kezességvállalás

Fogalom

Támogatástartalom

A

A

kezességvállaló

kamatláb mellett jut hitelhez, ezenkívül

kötelezettséget

a

vállal arra, hogy

kezességvállalási díjnál alacsonyabb

a

díjat is kiköthet

kezesség

jogosultja

kamatlábnál

támogatást

alacsonyabb

nyújtó

a

piaci

A kezességvállalással fedezett hitel

részére

a

kezességvállalá s

piaci

Képlet

mértékének

megfelelően

törlesztő

részletei,

valamint

ugyanennek a hitelnek az egyéni referencia

kamatlábbal

számított

törlesztő részletei közötti különbség,

helyt áll, ha a kezesség

jelenértékre

számítva,

kezességvállalásért

illetve

a

feltételesen

kedvezményezet

fizetendő piaci (számított) díj és a

tje

ténylegesen fizetendő díj különbsége

a

fizetési

kötelezettségén ek

nem

jelenértékének összege.

tesz

eleget Tőkejuttatás

Tőkejuttatást biztosít

A tőkejuttatás megfelelően diszkontált az

értékéből (beleszámítva a nyújtott

államháztartás

tőkét és a tőkejuttatással kapcsolatban

alrendszeréhez

felmerült költségeket) le kell vonni a

tartozó

tőkejuttatással megszerzett befektetés

annak

szerv, ellenére,

diszkontált

értékét.

A

befektetés

hogy a juttatást a

értékénél közvetlenül a befektetésből

piaci

származó,

magánbefektető

eredményeket

elvével

nyereséget) kell figyelembe venni,

nem

a

jövőben

elvárt

(veszteséget

vagy

lehet

amelyeket a várható kockázattal kell

alátámasztania

módosítani. A befektetés költségeinek, illetve eredményének diszkontálása a vissza nem térítendő támogatáshoz hasonlóan

történik,

majd

a

diszkontálással kapott két értéket kell kivonni egymásból. 99. táblázat: Egyes támogatási formák támogatástartalmának kiszámítása Forrás: 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet

Hiteltermék A kölcsön formájában nyújtott támogatás abban az esetben minősül az ÁCSR 5. cikk (2) bekezdés b) pontja szerint átláthatónak, amennyiben a bruttó támogatási egyenérték kiszámítása a támogatás odaítélésekor irányadó referencia-kamatláb alapján történik. A de minimis szabályozás a korábban bemutatott, táblázatban szereplő feltételek esetén minősíti a hitel formájában nyújtott támogatást átláthatónak. A 794/2004/EK bizottsági rendelet 10. cikkének megfelelően az Európai Bizottság 2016. február 12-én közzétette az állami támogatás visszatérítésére 28 tagállamban 2016. március 1. után alkalmazandó aktuális referencia- és leszámítolási kamatlábakat. A Magyarországra vonatkozó alapkamatláb 2016. március 1-től változatlanul 1,37%. 200 A hitelek támogatástartalma a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet mellékletében található módon, az alábbi mutatók segítségével számolható ki: a kihelyezett hitel; az egyedi referencia kamatláb a támogatás odaítélésének napján, a kedvezményes kamatláb a hitel odaítélésének napján, a diszkont kamatláb a hitel odaítélésének napján, a hitel futamideje (év, beleértve a türelmi időt is, tört év is lehet), a türelmi idő (év,

200

http://ec.europa.eu/competition/state_aid/legislation/base_rates_eu28tris_en.pdf

173

2016.04.01.

tört év is lehet), az évenkénti kamatperiódusok száma. Amennyiben tehát a hitel támogatástartalma nem haladja meg a de minimis rendeletben és ÁCSR rendeletben meghatározott küszöbértéket és megfelel az adott jogcím egyéb feltételeinek, úgy a hitel ún. átlátható támogatásnak minősül és nincs szükség a notifikációs eljárásra. A diszkont kamatláb a több részletben nyújtott támogatás elemeinek jelenérték meghatározása szolgál, mely a referencia-kamatláb 100 bázisponttal növelt értéke. Az egyedi referencia-kamatláb, mely a piaci kamatláb helyettesítésére szolgál, a referencia-kamatláb kamatfelárral növelt értéke. A kamatfelár mértéke a kedvezményezett hitelminősítési kategóriája és biztosítékokkal való fedezettsége által meghatározott bázispont. Az alábbiak szerint minél kedvezőtlenebb helyzetben van az adott vállalat, annál nagyobb egyedi referencia-kamatlábbal kell számolnia, mely növeli a hitel támogatástartalmát.

Biztosítékokkal való fedezettség

Hitelminősítési kategória

Magas

Általános

Alacsony

Kiváló (AAA-A)

60

75

100

Jó (BBB)

75

100

220

Kielégítő (BB)

100

220

400

Gyenge (B)

220

400

650

Rossz/Pénzügyi nehézségek (CCC és ennél alacsonyabb)

400

650

1000

100. táblázat: Bázispontban kifejezett kamatfelárak Forrás: 2008/C 14/02 sz. Közlemény

Olyan hitelfelvevők esetében, akik nem rendelkeznek hitelfelvevői múlttal vagy mérlegszemléletű megközelítésen alapuló hitelminősítéssel, mint például bizonyos meghatározott célra létrehozott vállalkozások vagy új vállalkozások, az alap-kamatlábat (a rendelkezésre álló biztosítéktól függően) legalább 400 bázisponttal kell megemelni, és a kamatfelár nem lehet alacsonyabb, mint amit az anyacége esetében alkalmaznának.201 A hivatkozott közlemény feltételezi, hogy a nagy mértékű biztosítékok 30% alatti, illetve azzal egyenlő, az átlagos mértékű biztosítékok 31 % és 59 % közötti, és az alacsony mértékű biztosítékok 60 %-kal egyenlő, illetve annál magasabb nemteljesítéskori veszteséggel járnak. 202 Az alábbiakban 3 lehetséges szcenáriót mutatunk be táblázatos formában. a)

szcenárió

Az első szcenárió egy kiváló hitelminősítésű és magas szintű fedezettséggel rendelkező vállalatra vonatkozik, melyre vonatkozó egyedi referencia-kamatláb 1,97% (a referencia-kamatláb 60 bázisponttal növelt értéke). A hitel konstrukciója szerint futamidő 5 év, türelmi idő nincs meghatározva. A támogatástartalom meghatározásához a diszkont kamatláb mértéke 2,37% (referencia-kamatláb 100 bázisponttal növelt értéke. Hitel összege (Ft)

Kedvezményes kamatláb 0,1%

0,5%

1,0%

1,5%

50 000 000

2 276 913

1 795 635

1 189 624

578 716

250 000 000

11 384 567

8 978 173

5 948 122

2 893 580

500 000 000

22 769 134

17 956 347

11 896 245

5 787 161

2 000 000 000

91 076 534

71 825 386

47 584 979

23 148 642

A Bizottság közleménye a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról című, 2008/C 14/02 sz. Közlemény 202 A Bizottság közleménye a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról című, 2008/C 14/02 sz. Közlemény 201

174

2016.04.01.

101. táblázat: Támogatott hitelek támogatástartalma a) szcenárió esetén Forrás: Deloitte

b)

szcenárió

A második szcenárió egy kielégítő hitelminősítésű és általános szintű fedezettséggel rendelkező vállalatra vonatkozik, melyre vonatkozó egyedi referencia-kamatláb 3,57% (a referencia-kamatláb 220 bázisponttal növelt értéke). A hitel konstrukciója szerint futamidő 10 év, türelmi idő 1 év. A támogatástartalom meghatározásához a diszkont kamatláb mértéke változatlanul 2,37%. Hitel összege (Ft)

Kedvezményes kamatláb 0,1%

0,5%

1,5%

2,5%

50 000 000

9 013 295

8 010 575

5 462 317

2 854 979

250 000 000

45 066 473

40 052 876

27 311 587

14 274 897

500 000 000

90 132 946

80 105 752

54 623 174

28 549 794

2 000 000 000

360 531 783

320 423 006

218 492 698

114 199 176

102. táblázat: Támogatott hitelek támogatástartalma b) szcenárió esetén Forrás: Deloitte

c)

szcenárió

A harmadik szcenárió egy gyenge hitelminősítésű és alacsony szintű fedezettséggel rendelkező vállalatra vonatkozik, melyre vonatkozó egyedi referencia-kamatláb 7,87% (a referencia-kamatláb 650 bázisponttal növelt értéke). A hitel konstrukciója szerint futamidő 10 év, türelmi idő 2 év. A támogatástartalom meghatározásához a diszkont kamatláb mértéke változatlanul 2,37%. Hitel összege (Ft)

Kedvezményes kamatláb 0,1%

2,5%

4,5%

6,5%

50 000 000

22 630 093

15 934 319

10 152 265

4 188 524

250 000 000

113 150 466

79 671 596

50 761 324

20 942 619

500 000 000

226 300 933

159 343 192

101 522 648

41 885 238

2 000 000 000

905 203 732

637 372 767

406 090 593

167 540 953

103. táblázat: Támogatott hitelek támogatástartalma c) szcenárió esetén Forrás: Deloitte

E szcenárió bázispontjának meghatározásakor a korábban említett, hitelfelvevői múlttal nem rendelkező vállalkozásokra vonatkozó legalább 400 bázispont mértékű kamatfelár szabályt nem érvényesítettük. Garanciatermék A kezességvállalás formájában nyújtott támogatás abban az esetben minősül az ÁCSR 5. cikk (2) bekezdés c) pontja szerint átláthatónak, amennyiben a bruttó támogatási egyenérték kiszámítása közleményben meghatározott mentesülési díj vagy Bizottság által jóváhagyott módszertan alapján történik. A de minimis szabályozás a korábban bemutatott, táblázatban szereplő feltételek esetén minősíti a kezességvállalás formájában nyújtott támogatást átláthatónak. E feltételek teljesülése esetén a notifikációs eljárásra nincs szükség. A kezességvállalási közlemény203 értelmében az állami kezességvállalás állami támogatásnak minősül, amennyiben a kezességvállaláshoz társuló kockázatot az állam viseli és az ellentételezéséért díj egészéről vagy egy részéről az állam lemond. A támogatás nyújtása már a kezesség elvállalásának időpontjában megtörténik. A kezességvállalás formájában nyújtott támogatás elsődleges kedvezményezettje a hitelfelvevő, ugyanakkor bizonyos esetekben a hitelező is lehet kedvezményezett (pl. amennyiben növekszik a

Bizottsági közlemény az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról (2008/C 155/02) 203

175

2016.04.01.

biztosítékok köre, így a vállalt hitel vagy egyéb pénzügyi kötelezettség tekintetében az állam utólagosan vállal kezességet az adott hitel vagy pénzügyi kötelezettség feltételeinek kiigazítása nélkül) 204. Ez esetben azonban szükséges figyelmet fordítani arra, hogy az ilyen támogatás fő szabályként működési támogatásnak minősülhet. A kezességvállalás háromoldalú jogviszonyszerkezetéből kifolyólag szükséges előzetesen kezelni, hogy a támogatás jogellenessége mennyiben és hogyan hat ki a harmadik személy hitelezőre, illetve a hitelező és hitelfelvevő viszonyára. A kezességvállalások támogatástartalma a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet mellékletében található módon, az alábbi mutatók segítségével számolható ki: diszkont kamatláb az állami támogatás odaítélésének napján, (számított) százalékos piaci kezességvállalási díj, tényleges százalékos (kezességvállalási szerződés szerinti) garanciadíj, a kezességvállalásért az első évben fizetendő piaci (számított) díj, a kezességvállalásért az első évben ténylegesen fizetendő díj, a kezességvállalásért az n. évben fizetendő piaci (számított) díj, a kezességvállalásért az n. évben ténylegesen fizetendő díj. Ez alapján ellenőrizhető, hogy a támogatás valamelyik egyedi állami támogatási mentességi ok alapján összeegyeztethetőnek tekinthető-e a belső piaccal. Korábban a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. nyújtott be kérelmet a Bizottsághoz kezességvállalási programjával kapcsolatban, melynek módszertana a Bizottság megítélése szerint megfelelő volt, mivel egy támogatásnak nem minősülő program keretében felszámítandó elméleti, ám a piaci díjat jól megközelítő, díjon alapult. Figyelembe vette a bukásra és behajtásra vonatkozó múltbeli adatokat, a működési költségeket, valamint a tőke díjazását. Az így számított piaci díjak mértéke – a kkv-k számára a kezességvállalásról szóló közleményben előírt mentesülési díjakkal is összehasonlítva – megfelelően magas volt. Mindezért a módszertan alkalmazható volt az ÁCSR és a de minimis alatt kezességvállalás formájában nyújtott támogatásokra, amennyiben azok támogatástartalma nem haladta meg a küszöbértékeket.205 Ugyanakkor a közleményben meghatározott mentesülési díjak alkalmazására is lehetőség van, mely esetben nincs szükség előzetes eljárásra a Bizottság előtt. A közleményben meghatározott éves díjszinteket meghaladó állami kezességvállalás nem tekinthető támogatásnak. A kezességvállalás mértéke a közlemény alapján maximum 80%-os lehet, annak érdekében, hogy a hitelező is viselje a kockázat egy részét és körültekintően járjon el. Általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtó vállalatok esetében 80% fölötti kezességvállalás is alkalmazható, amennyiben kezességet a megbízást keletkeztető hatóság nyújtja. Egyéb esetben a tagállamnak be kell jelentenie a Bizottság irányába a magasabb kezességvállalási arányt, megfelelő indokolással alátámasztva. Kockázat tőke A tőke, illetve kvázi sajáttőke formájában nyújtott támogatás nem szerepel az ÁCSR 5. cikk (2) bekezdésében meghatározott, átláthatónak minősített támogatási formák között. A Preambulum (17) bekezdése szerint, a rendelet csak olyan támogatási formákra alkalmazható, ahol a bruttó támogatási egyenérték kockázatelemzés nélkül előre, pontosan kiszámítható. A tőkeinjekció nem tekinthető átlátható támogatásnak, kivéve amennyiben megfelel a kockázatfinanszírozásra és az induló vállalkozásoknak nyújtott támogatásra vonatkozó különös feltételeknek vagy a tőkeinjekció névértéke a de minimis és ÁCSRben meghatározott, egyes jogcímek küszöbértéke alatt található. Ezekben az esetekben a megállapított küszöbértékek figyelmen kívül hagyására nincs lehetőség, mivel a tőkeinjekció a küszöbérték alatt van, annak ellenére, hogy a bruttó támogatástartalom nem számolható ki előre. Így notifikációs eljárásra sincs szükség. A tőkeinjekció támogatástartalma a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet mellékletében található módon, az alábbi mutatók segítségével számolható ki: az első évben nyújtott tőkejuttatás részösszege (az 1. év az állami támogatás megítélésének éve), a második évben nyújtott tőkejuttatás részösszege, az n. évben nyújtott tőkejuttatás részösszege, az első évben a tőkejuttatással közvetlen kapcsolatban felmerülő egyéb költségek, az n. évben a tőkejuttatással közvetlen kapcsolatban felmerülő egyéb költségek, a támogatott vállalkozás tőkejuttatásból származó, kockázattal módosított első évi eredménye, a támogatott vállalkozás

Ennek kapcsán fontos figyelembe venni, hogy garancia és hitel pénzügyi eszközből ugyanarra a projektelemre nem adható N 201/a/2007. számú állami támogatás – Magyarország. Módszertan a Hitelgarancia Zrt. által nyújtott kezességvállalás támogatástartalmának kiszámításához 204 205

176

2016.04.01.

tőkejuttatásból származó, kockázattal módosított második évi eredménye, a támogatott vállalkozás tőkejuttatásból származó, kockázattal módosított n. évi eredménye, diszkont kamatláb. Ez alapján ellenőrizhető, hogy a támogatás valamelyik egyedi állami támogatási mentességi ok alapján összeegyeztethetőnek tekinthető-e a belső piaccal.

16.6.

Összegzés

A pénzügyi eszközök kialakítása és megvalósítása során végig szem előtt kell tartani a vonatkozó jogszabályi előírásokat, így a belső piaccal való összeegyeztethetőséget, valamint – a notifikációs eljárás szándékolt elkerülésének céljából – a de minimis és általános csoportmentességi rendeleteket.

177

2016.04.01.

17. További addicionális hatás

17.1.

Nemzeti társfinanszírozás

Bár nem tőkebevonásnak minősül, érdemes megemlíteni az OP-k nemzeti társfinanszírozását. A hazai társfinanszírozási összegek az EU-s források (adható támogatás) összegét növelik és ezáltal a multiplikátor hatás (a tőkebevonás is) nagyobb lehet – hiszen minél magasabb a rendelkezésre álló támogatási összeg, az annál magasabb összeget vonz be. Mivel a GINOP 8. prioritása teljes egészében pénzügyi eszközökön keresztül kerül megvalósításra, Magyarország élt a szabályozás nyújtotta lehetőséggel, és 10%ponttal csökkentett társfinanszírozási rátával, 5%-os nemzeti önrész mellett nyújtja a K+F+I pénzügy eszközöket206.

17.2.

Kedvezményezettek szintjén megjelenő források

A korábban és jelenleg is piacon jelenlévő hitelprogramok 10-20%-os önerőt írtak elő a végső kedvezményezettek szintjén. Ezen belül különösen az Új Széchenyi Hitel termék 20%-os önerőelvárása több esetben is magasnak bizonyul az érdeklődő vállalatok számára, különösen a K+F+I tevékenységet tervező mikrovállalkozásoknak. Az Új Széchenyi Viszontgarancia esetében a garanciához kapcsolódó hitelnél a saját erőre vonatkozó előírás nem volt, azok a hitelnyújtó elvárásai szerint kerültek meghatározásra. Ezzel szemben az Új Széchenyi Hitelgarancia esetében rögzítették a saját forrásra vonatkozó elvárást, melyet az eredeti, 20%os szintről 2013 áprilisában csökkentettek 10%-ra. Mindezen túl K+F+I projektek esetében a multiplikátor hatás kimutatása önmagában is megjelenik: a létrehozott új tudással a kedvezményezettek további fejlődésüket tudják megalapozni, horizontálisan (projekteredmények értékesítése) és vertikálisan (projekteredmények alapján további kutatás, fejlesztés és innováció útján) egyaránt. Tekintettel arra, hogy a korlátozott finanszírozási lehetőségekkel bíró kedvezményezettek szintjén, különösen a kockázatos K+F+I projektek tervezése esetén, az addicionális források bevonása (pl. önerő, fedezet) piacelemzésünk alapján jelenleg az egyik kiemelkedő piaci korlátként jelentkezik, ilyen irányból nem várható jelentős piaci forrásbevonás. Bár a nagyvállalatoknál felmerülhet a saját források bevonásának konstrukció-szintű ösztönzése, ez ugyanakkor szintén nem biztos, hogy el tudja érni a kívánt célt, tekintettel arra, hogy e célcsoportnál kisebb a valószínűsége a pénzügyi eszközök alkalmazásának. Kedvezményezetti szinten elsősorban a megvalósított projektek közvetett, a megvalósuló K+F+I projektekből eredő hatásra érdemes figyelemmel lenni.

1303/2013. EU rendelet 120. cikk (5) bekezdése alapján „egy prioritási tengely szintjén a maximális társfinanszírozási arányt (85%) tíz százalékponttal meg kell növelni, amennyiben a teljes prioritási tengely megvalósítása pénzügyi eszközök vagy a közösségvezérelt helyi fejlesztés révén történik.” 206

178

2016.04.01.

18. A korábbi tapasztalatok részletes elemzése

18.1.

K+F+I projektek támogatásának tapasztalatai

18.1.1. Nemzetközi tapasztalatok A 2008-as gazdasági válság hatására az innovatív projekteket támogató források elapadtak, ugyanakkor high-tech startupok és innovatív KKV-k növekedése a pénzügyi erőforrásoktól nagyban függ. A finanszírozási lehetőségek közül kockázati és magvető tőke, az üzleti angyalok és a tömegfinanszírozás esetében a K+F tevékenységek vezető szerepet töltenek be. 207 A pénzügyi korlátok az egyik kiemelkedő akadályai a K+F+I folyamatoknak – lásd a piaci korlátokkal foglalkozó fejezetet - az európai vállalatok esetében. Bár az innováció pénzügyi finanszírozásának nehézségei az új termék és szolgáltatás kialakítása után folytatódnak a bevezetés korai szakaszaiban is, a különböző fejlődési fázisban levő vállalatok további, létszakaszukból fakadó kihívásokkal néznek szembe (például: a hosszú lejáratú hitelekhez való hozzáférés, tőke-befektetés mértéke).208 Az innováció pénzügyi finanszírozásának nehézségei az új termék és szolgáltatás kialakítása után folytatódnak a bevezetés korai szakaszaiban is. A KKV-k esetében igen erős a verseny, ráadásul likviditási problémák és biztosítéki eszközök hiányával is számolni kell. A K+F tevékenységek finanszírozása az OECD elemzése szerint is kiemelten fontos, főként az üzletfejlesztés korai szakaszaiban. A kormányzati eszközök mérlegelésénél figyelemmel kell arra lenni, hogy a K+F költségek bizonytalansága, a befektetés megtérülésének ideje, a tudáseltulajdonítás lehetősége gyakran csökkentik a befektetés várható hasznát a magánbefektetők részéről. Mindemellett a közfinanszírozás túlsúlya is megkérdőjelezhető, mivel a kormányzati finanszírozás kiszoríthatja a magánbefektetőket, olyan projektek finanszírozása valósulhat meg, amelyek megvalósítása a közfinanszírozás hiányában is megtörténne, saját erőforrásból, illetve a kormányzat kevésbé hatékonyan tudja allokálni a befektetéseket, mint a piaci erők. Így az egyik legfőbb probléma, hogy hogyan lehet növelni és szélesíteni a magánforrásokhoz való hozzáférést a közelmúlt pénzügyi és államadósság kríziseire valamint a befektetők egyre inkább rövid távú szemléletére tekintettel. A vállalatok mérete, iparági elhelyezkedése és jellemzői (innováció mértéke, nemzetköziesedés) döntőek a K+F+I támogatások pozitív hatásai tekintetében. A nagyvállalatoknak és a high-tech szektornak nagyobb előnyére szolgál, amennyiben már az ismeretek létrehozásának korai fázisában és kockázatosabb projektek esetében célba ér a támogatás. Ráadásul a K+F támogatások pozitív irányban befolyásolják a vállalatok együttműködési hajlandóságát más entitásokkal. Egy fejlett piac esetében a magán kockázati tőke hatásosabb, mint az állami kockázati tőke az új és innovatív vállalkozások esetében. A vállalatok mindemellett szívesen kombinálják a különböző finanszírozási formákat, amennyiben lehetséges. Az adókedvezmények és támogatások együttes alkalmazása hatékonyan növeli a vállalatok K+F ráfordításainak összegét – ugyanakkor a hatás mértéke eltérő lehet a K+F folyamatok függvényében.

207

Európai Bizottság (2013): 4th European Conference on Corporate R&D and Innovation (Concordi 2013). Summary Report; Európai Bizottság (2014): Financing R&D and Innovaton for Corporate Growth: What new evidence should policymakers know? Policy Brief; és Európai Bizottság (2015): Industrial Research and Innovation: Evidence for Policy. Policy Brief alapján 208 Európai Bizottság (2013): 4th European Conference on Corporate R&D and Innovation (Concordi 2013). Summary Report

179

2016.04.01.

A Bizottság korábban már idézett szolgálati munkadokumentuma 209 kiemeli, hogy bár a K+F intenzitás többéves visszatekintésben növekedő tendenciát mutat (2014-ben a GDP 1,38%-a210) Magyarországon, ám a közszektorbeli K+F intenzitás alacsony aránya gyengítheti a kvalifikált emberi erőforrás kínálatát és elősegítheti az agyelszívást. Különféle támogatási rendszerek megvalósítása ellenére a KKV-k innovációs kapacitása az elmúlt években nem javult és jellemzően külföldi befektetések állnak a magyarországi K+F beruházások mögött. Tekintettel arra, hogy az exporttermékek 22%-át technológia-intenzív áruk adják, az export egyre erősebben támaszkodik a magas hozzáadott értékű termelésre. E termékeket elsősorban a globális nagyvállalatok állítják elő és saját értékesítési láncukon keresztül szállítják. Ennek ellenére a globális nagyvállalatok Magyarországon való jelenléte nincs kellő mértékben kiaknázva, e vállalatok nincsenek ösztönözve arra, hogy a hazai innovatív KKV-kat is tartalmazó K+F ökoszisztémát építsenek ki. A globális nagyvállalatok pozíciójának megerősítésére és a magyar gazdaságba való integrálásuk érdekében is szükséges a K+F+I tevékenységek erősítése, többek között támogatáspolitikai eszközök alkalmazásával.211 A piaci problémák és a finanszírozási nehézségek miatt szükséges a direkt (például: adóintézkedések) és az indirekt (például: intézményi segítség a kockázati tőkének, állami tulajdonú kockázati tőke) beavatkozás a politika részéről. A terület jelenleg nagyon érzékeny és kiforratlan, nem szisztematikus, ezért a politika aprólékos megtervezése és a különböző politikák közötti összhang megteremtése szükséges az eredményesség eléréséhez: az adózási kedvezmények és támogatások különböző hatásokat érnek el a vállalatok méretétől, szektorától, projekt-specifikációitól (kockázatosság, újdonság tartalom), növekedési fázisától, illetve a termék vagy szolgáltatás jellegétől függően.212

18.1.2. Vissza nem térítendő támogatások A K+F+I tevékenység állami finanszírozás egy meghatározó része vissza nem térítendő támogatás formájában jutott el a kedvezményezettekhez. Közös eleme ezeknek a támogatásoknak, hogy a K+F+I szempontok értékelése a projekt és nem a kedvezményezett szintjén jelentkezett. A kiválósági szempontok érvényesítését lehetővé tevő rendszer jellemzője, hogy döntően tömeges pályázatokból állt. A 2007-2013-as fejlesztési ciklusban az alábbi GOP és KMOP felhívások támogatták a K+F+I projekteket, melyek által meghatározott támogatható tevékenységi körök az egyes kiírások éveiben változtak. A GOP 1. prioritása keretében, mely a K+F+I projekteket támogatta, a vállalatok 2007-től kezdődően nyújthatták be pályázataikat. Összesen 5 569 db pályázat érkezett be, átlagosan 113 millió forintot igényelve. A teljesülési arány, mely a kifizetések számát viszonyítja a beérkezett pályázatok számához, 56%-ot tett ki. Ennek keretében közel 297 milliárd forint támogatást folyósítottak K+F+I projektek indítására213. A prioritáson belül 4 intézkedés érintette a K+F+I területet, nevezetesen az 1.1. Piacorientált K+F támogatása és a kutatási-technológiai együttműködések ösztönzése, 1.2. Innovációs klaszterek támogatása, 1.3. A vállalkozások önálló innovációs és K+F tevékenységének ösztönzése és 1.5. Projekt előkészítés (az ELI nagyprojektre vonatkozóan) intézkedések felhívásaira. A GOP tervezésekor felállított helyzetelemzésében a K+F+I projektek tekintetében az alábbi problémákat azonosította:214 • • • • • • •

Alacsony teljes és vállalati K+F ráfordítás, stagnáló K+F beruházás. A kutatási és innovációs aktivitás vállalatmérettől függetlenül alacsony. Egyenlőtlenségek a K+F és az innováció ágazati és területi megoszlásban. A közfinanszírozású kutatóhelyek tevékenysége nem hasznosítás-orientált. Szétaprózott kutatási és innovációs folyamatok, gyenge együttműködés. Egyenlőtlen színvonalú K+F alapinfrastruktúra. Fejletlen inkubáció és tőkeprogramok.

Európai Bizottság (2015): Bizottsági szolgálati munkadokumentum, 2015. évi országjelentés – Magyarország makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról szóló részletes vizsgálattal 210 KSH 211 Partnerségi Megállapodás 209

212

Európai Bizottság (2014): Financing R&D and Innovaton for Corporate Growth: What new evidence should policymakers

know? Policy Brief. 213 palyazat.gov.hu, lekérdezés: 2016.01.25. 214 Értékelés a Gazdaságfejlesztési Operatív Program Kutatás-fejlesztés és innovációt célzó beavatkozásairól, 2013 alapján

180

2016.04.01.

•

A K+F és innováció humán erőforrás feltételei korlátozottak.

A prioritás előzetes értékelése kiemelte, hogy a 2007-2013-as tervezési ciklus tapasztalatai szerint az uniós források elősegítették a vállalkozások K+F+I ráfordításainak növekedését, a kutatóhelyek és a vállalati szféra közötti együttműködést, továbbá támogatták a közszféra K+F+I tevékenységét. A GOP 1. prioritásának keretében a működő, stabil, fejlődés alatt álló vállalkozásokat (mikro-, kis- és közép- valamint nagyvállalatok egyaránt), az innovatív fiatal vállalkozásokat, a magyar akkreditált klasztereket, egyetemeket és közhasznú kutatóhelyeket egyaránt támogatták a kapcsolódó forrásokból. A fejlesztési ciklus folyamán részben új célcsoport kijelölése (fogászat, beszállítók), részben a feltételrendszer módosulása miatt ugyanakkor bővítették a támogatható szervezetek körét. A felépített rendszer a visszajelzések és tapasztalatok alapján a fejlesztési ciklus során is képes volt önmaga felülvizsgálatára és módosítások beiktatására. A támogatható tevékenységek között mind a szűken, mind a tágan értelmezett K+F+I tevékenységek, továbbá az infrastruktúra és ingatlan-beruházások szerepeltek. Ugyanakkor mind a kedvezményezettek, mind az értékelők véleménye szerint a szakmai menedzsment tevékenység elszámolhatóságának hiánya hátráltató tényezője volt a pályázati konstrukcióknak A GOP K+F+I prioritásában támogatott projektek területileg koncentráltan valósultak meg: elsősorban DélAlföld és Közép-Dunántúl rendelkezett a legnagyobb megítélt támogatással, a KMOP által támogatott Közép-magyarországi régió mellett. E régiókban is kiemelten az egyetemi nagyvárosok részesültek a támogatásokból. A Partnerségi Megállapodás erre vonatkozóan kiemeli, hogy a vállalatok területi koncentráltságából és a Közép-magyarországi régióra jutó K+F+I források szűkösségéből fakadóan a forrásfelhasználás a 2007-13-as ciklus során hátráltatva volt.215 A tapasztalatok szerint a projektmegvalósítás átlagos ideje két-három évet vett igénybe (eltérő ettől az Innováció a fogászatban beavatkozás, ahol átlagosan fél év volt szükséges). Az intézkedések tekintetében kiemelendő továbbá, hogy az igényelhető maximális támogatási összeg növelése nem minden esetben eredményezett magasabb forráslekötést: a tapasztalatok alapján elsősorban a támogatási intenzitás bizonyult a legfőbb ösztönzőnek. A pályázati támogatás keretében a vállalatok a „Piacorientált K+F tevékenység támogatása” és a „Vállalatok komplex technológiai innovációja támogatás” pályázatokra jelentkeztek. E kiírások továbbvitele mellett az értékelések rávilágítottak arra, hogy a termékek piacra vitelének támogatása is indokolt a K+F+I projektek vonatkozásában. A GOP 1. prioritás keretében meghirdetett felhívások közül az innovációs tevékenységeket is támogató felhívások voltak a legnépszerűbbek. Az egyes, korábban szűk tevékenységi kört támogató felhívások módosításának köszönhetően, a támogatott tevékenységi körök bővülésével minden kiírás esetében megugrott a pályázatok száma, ami általánosságban együtt járt a kifizetésre kerülő kumulált összegek emelkedésével is. E tapasztalatok alapján a döntéshozók a később kiírásra kerülő felhívások esetében már jelentősen tágabb támogatható tevékenységi kört határoztak meg. Az értékelésben megállapításra került, hogy bizonyos beavatkozások kedvezményezettei jelentős aktivitást mutatnak más pályázati konstrukciókban is. A 2011-től elérhető GOP-1.3.1/C (Innovációs eredmények hasznosításának támogatása KKV-k részére) kiírás esetében például a projektek 61%át olyan szervezet valósította meg, amely rendelkezik támogatott projekttel a GOP-2.1.1/A (Mikroés kis- és középvállalkozások technológiafejlesztése) konstrukcióban is. Ez utóbbi konstrukció esetében egyébiránt jelentős kedvezményezetti aktivitás figyelhető meg szinte az összes vizsgált GOP 1 és GOP 2 pályázati konstrukcióban-komponensben. Szoros kapcsolat fedezhető fel továbbá a GOP-1.3.3 (Vállalkozások technológiai innovációjának ösztönzése tartós beszállítóvá válás vagy a státusz megőrzése érdekében) és a GOP-1.3.1/A (Vállalati innováció támogatása) pályázati konstrukció között is: az előbbi konstrukció kedvezményezettjeinek több mint 60%-a GOP-1.3.1/A kiírás keretein belül is sikeresen pályázott. Az értékelés külön kiemeli azt az ellentmondást, hogy a Kutatás és Technológiai Innovációs Alapból elérhető támogatásokat 2011-ig sem területileg, sem tematikusan nem határolták el a Gazdaságfejlesztési Operatív Programtól, így a két forrás kiírásai gyakorlatilag versenyeztek egymással – ez ellentmondás a későbbiekben feloldásra került, ami mindkét program későbbi sikeréhez jelentősen hozzájárult.

215

Partnerségi Megállapodás, 2014.

181

2016.04.01.

Összességében a korábbi tapasztalatokból kiindulva a PM a források nagyobb mértékű és koncentráltabb felhasználását célozza meg. Az innovatív hazai vállalatokat támogatását az innovációs lánc piaci közeli szakaszára javasolja fókuszálni, ahol indokolt a támogatási eszközöktől a visszatérítendő eszközök irányába történő elmozdulás.

18.1.3. Kockázatmegosztási pénzügyi finanszírozási eszköz 216 RSFF A Kockázatmegosztási Finanszírozási Eszköz (Risk Sharing Finance Facility – RSFF) az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank (jelen fejezetben Bank) közös együttműködésében jött létre 2007-ben. Az eszköz javítja a hozzáférést az adósságfinanszírozáshoz minden típusú és méretű vállalat és közintézmény számára, amennyiben hosszú távú K+F+I projektet végez. Az RSFF az alap-, alkalmazott (ipari) kutatást, a kísérleti fejlesztést, a megvalósíthatósági tanulmányok, kísérleti és demonstrációs tevékenységeket, illetve európai kutatási kezdeményezéseket támogat. Az RSFF két modult foglalt magában, melyek eltérő jogosultsági kritériumokat határoztak meg: -

EU modul: olyan K+F tevékenységeket támogatott, amelyek megfeleltek az FP7 Együttműködés és kapacitás témának;

-

EBB modul: olyan K+F+I tevékenységeket támogatott, amelyek megfeleltek a Bank Tudásalapú Gazdaság hitelezési prioritásainak.

A teljes tőke a kezdeti 2 milliárd euróról 2,42 milliárd euróra növekedett az együttműködési megállapodás módosítása által. Az EBB által lehívott összeg az addicionális kockázatok fedezésére szolgált, melyek a nem ajánlott finanszírozást vállaló támogatók számára nyújtott hitelekből fakadt. Az ilyen jellegű kockázatmegosztási lehetőségek csak az EU modul keretében voltak elérhetőek, mivel az EBB modulban a Bank a saját tőkéjéből finanszírozott. 2011-ig a hitel értékelések a Bank hitelkockázati politikájára vonatkozó útmutató alapján történtek. A program köztes értékelése szerint mindez ahhoz az egyenlőtlenséghez vezetett, hogy az EBB modul teljesen kimerült, míg az EU modul nagyrészt kihasználatlan maradt. Mindezért az EU modulban fennmaradó összeget egy speciális célcsoport számára nyújtott hitelekből származó előre meghatározott mértékű veszteségre, ún. első veszteség korláthoz használták fel. Így az EU modulból finanszírozott projekteknél az első veszteség korlát megközelítésre volt szükség, a hitelek egy portfólión belüli összekapcsolásával. Az első veszteség megközelítésnek köszönhetően az EU modul két elkülönített megközelítést tartalmazott: -

Junior adósság részt, mely elnyeli a portfólió által elsőként felmerült veszteségeket, a potenciális veszteség előre meghatározott százalékát;

-

Szenior adósság részt (vagy reziduális kockázati rész), mely az első rész kimerülése után fedezi a további veszteségeket. Azaz a második részlet profitált a tőkeáttétel javulásából.

216

Európai Beruházási Bank (2013): Second Evaluation of the Risk Sharing Finance Facility (RSFF) (letöltve: 2016. február 1. http://www.eib.org/attachments/ev/ev_second_evaluation_of_rsff_en.pdf )

182

2016.04.01.

40. ábra: Az RSFF tőkeáttétel és katalizátor hatása modell Forrás: Európai Beruházási Bank (2013): Second Evaluation of the Risk Sharing Finance Facility (RSFF) (letöltve: 2016. február 1. http://www.eib.org/attachments/ev/ev_second_evaluation_of_rsff_en.pdf )

Míg a tőkeáttételi hatás 5-szörös, a katalizátor-hatás, mely az addicionális finanszírozások mozgósítását jelenti, 3-szoros volt a programban. A két hatás összekapcsolásával átfogóan egy 15-szörös hatás volt elérhető a finanszírozott K+F+I projektek teljes költsége (30 milliárd euró) és az EU és EBB hozzájárulás (2 milliárd euró) aránya alapján. Az RSFF célcsoportja a következőképpen alakult: -

-

EU modul: o

Normál kockázatmegosztási finanszírozási eszköz (főként nagyvállalatok),

o

Innovatív és kutatás orientált KKV-k kockázatmegosztási finanszírozási eszköze,

o

Kutatási infrastruktúrák kockázatmegosztási finanszírozási eszköze,

o

Régebbi kockázatmegosztási finanszírozási eszköz.

EBB modul: o

K+F+I tevékenységet végző vállalatok kockázatmegosztási finanszírozási eszköz a Bank Tudásalapú Gazdaság hitelezési prioritásainak megfelelően.

A finanszírozási eszköz összesen 237 jelentkező projektből 129 projektet fogadott be; a projektekkel a támogatási szerződéseket 2007 és 2012 között kötötték. A célcsoport tekintetében a teljes aláírt hitelösszeg 74%-át a több, mint 3 000 alkalmazottat foglalkoztató vállalatok adják, míg a közepes tőkésítettségű vállalkozások, a KKV-k és kutatási infrastruktúrák alulreprezentáltak a portfólióban. Az EBB kommunikációja és korábbi gyakorlata, a közvetítői hitelezés elégtelensége és a keresleti tényezők hatása miatt a nagyvállalatok kerültek túlsúlyba a portfólióban. A kutatási infrastruktúrák, mely a legnagyobb kihívást jelentő célcsoportot öleli fel, elsősorban támogatásokból tartják fent magukat, és nem képesek pénzügyi többletet produkálni, a magas kockázató kutatási projektjeikből kifolyólag. Annak ellenére, hogy az RSFF program meglehetősen sokszínű megközelítésre ad lehetőséget, az alapvető portfólió egyenlőtlenül oszlik meg a szektorok között. A mérnöki, ipari szektor részesedése 2009től kezdődően kb. 40% körül mozgott, ahogy az élettudományok is 20% fölötti részt képviseltek. Ezzel szemben, az energia iparág részesedése folyamatosan csökkent. Leginkább a kutatási infrastruktúrák szektor alulreprezentált a szektorok között. Az egyes modulok eltérő jellegű projektek finanszírozását segítették elő. Míg az EU modul elsősorban a kísérleti fejlesztést támogatta, legnagyobb mértékben a piachoz közeli szinten. A kutatás és innováció területén elsősorban a kísérleti fejlesztéshez közeli fázisokban emelkedett meg a források összege. Az EBB által finanszírozott hitelek az innovációs projektek esetén helyezték ki a legnagyobb összegeket, még igen kis mértékben jutatták forráshoz a kutatással és kísérleti fejlesztéssekkel foglalkozó projekteket.

183

2016.04.01.

RSI A kockázatmegosztó eszköz (Risk Sharing Instrument – RSI) az Európai Beruházási Alap és az Európai Beruházási Bank által 2007 és 2013 között, az FP7 alatt működtetett garancia program. A program célja az adósságfinanszírozáshoz való hozzáférés javítása az innovatív KKV-k és a kis- és közepes mértékben tőkésített vállalkozások K+F+I projektjeinek tekintetében. A program az RSFF része volt. Az RSI forrásai már teljesen kiépített pénzügyi közvetítői hálózaton keresztül jutottak el a kedvezményezettekhez, melyek hitelt, pénzügyi lízinget, hitelgaranciát kínáltak. Jelen programozási időszakban az EBA kezeli az InnovFin KKV garanciakeretet a Horizon 2020 program keretében (ld. még 15.1, 15.5.2 fejezetek). A program 2015-ben 18 országban volt jelen, köztük Magyarországon is, összesen 18 milliárd euró értékű garanciát vállalva. 217

18.2.

Kockázati tőke tapasztalatok

A K+F+I tevékenységek finanszírozása az OECD elemzései szerint kiemelten fontos, főként az üzletfejlesztés korai szakaszaiban. Figyelemmel kell arra lenni, hogy a K+F+I költségek bizonytalansága, a befektetés megtérülésének ideje, a tudáseltulajdonítás lehetősége gyakran csökkentik a befektetés várható hasznát a magánbefektetők részéről.218 Így az egyik legfőbb probléma, hogy hogyan lehet növelni és szélesíteni a magánforrásokhoz való hozzáférést a közelmúlt pénzügyi és államadósság krízisei és a befektetők egyre inkább rövid távú szemlélete ellenére. A kockázati tőke megfelelő külső finanszírozási forrás lehet, mivel csökkenti a piacelérés idejét, illetve az ötletek piacosítását, ami a befektető rövid távú profitorientáltságának köszönhető. Európa ugyanakkor a kockázati tőke szempontjából elmarad az USA mögött: a rendszer kiforratlan és még nem történt meg a kockázati tőke hiányosságainak feltárása a különböző szektorokban és a vállalatok eltérő életszakaszaiban. A kockázati tőke egyre kisebb mértékű és egyre inkább rövidtávú. Mindez azzal a következménnyel jár, hogy az állami K+F+I eszköz, pl. kockázati tőke finanszírozza a magas kockázatú és hosszú távú lekötést igénylő területeket (alapkutatás és alkalmazott (ipari) kutatás). Ugyanakkor a kockázati tőke esetében a K+F+I területén történő beruházások a leggyakrabbak, a megkérdezett hazai befektetők 75-85%-ban ide sorolják befektetéseiket. A HVCA adatbázisa219 alapján a hazai tőkebefektetési piacról elmondható, hogy relatíve alacsony a private equity szempontjából tradicionálisnak tekinthető intézményi befektetők (nyugdíjalapok, biztosítói portfóliók) száma, ugyanakkor a banki források jelen vannak, melyek több esetben is állami háttérrel rendelkeznek. Finanszírozás szempontjából a források kis hányada fokuszál a magvető szakaszban lévő vállalatokra. Legnagyobb részben a startup vállalkozások jutnak tőkéhez, mely a JEREMIE alapok pályázati kiírásában szereplő feltételeknek köszönhető. A piacra érkező forrásokról megállapítható, hogy elsősorban néhány ágazatra koncentrálódik. Ilyen az élettudományok (biotechnológia, orvostudomány, gyógyszerkutatás), az IT-jellegű és az egyéb fogyasztói szolgáltatások. A finanszírozási formák esetében a venture capital (korai stádiumú befektetések) érvényesül. 2014 Q1 - 2015 Q3 Korai stádiumú befektetések (VC)

Egyéb befektetés (PE)

156

15220

160,8

12 567,7

25,1

188,5

Ügyletek darabszáma Átlagos ügylet méret (millió forint) Teljes kihelyezett tőkebefektetés (milliárd forint) 104. táblázat: Kockázati tőkeprogramok jellemzői (2014-2015) Forrás: HVCA

A projekt során elvégzett szakértői interjúk során elhangzott becslés szerint a tipikus, Magyarországon kockázati tőkéből finanszírozott, növekedési projekt mérete 200-400 millió forint között mozog. Ahhoz,

217

Risk Sharing Instrument (letöltve: 2016. február 1. http://www.eif.org/what_we_do/guarantees/RSI/ ) OECD (2014): Science, Technology and Industry Outlook. Government financing of business RD and I alapján 219 http://www.hvca.hu/hu/statisztika/ alapján, hozzáférés: 2016.01.06. 220 2 ügylet esetében még nem nyilvános a folyósított összeg 218

184

2016.04.01.

hogy egy alap jól diverzifikáltnak legyen tekinthető, legalább 14-16 befektetéssel kell rendelkeznie; egy kezelő alapmérete mindemellett 4-10 milliárd forint körül tekinthető optimálisnak, mely méretet (különösen a kevésbé fejlett régiókban) várhatóan a projektméret növelésével érdemes elérni. Az EU-ban létrejövő átlagos kockázati tőke alapméret 10 és 40 millió euró között mozgott (beleértve a magántőkét is), Magyarországon az elmúlt időszakban a 10 millió euró körüli alapok voltak a jellemzőek. Ugyanakkor a Partnerségi Megállapodás (PM) szerint valódi áttörés nem történt meg a kockázati tőkepiacon és az érettebb fázisúnak számító buyout szegmens működése sem tekinthető optimálisnak. Így egyrészről a startup ökoszisztéma kiépítése, valamint a K+F+I jellemzőkkel bíró nagyvállalatok támogatását javasolja, amelyek az innovációs értékláncon keresztül erősíthetik a KKV-k K+F+I aktivitását, hozzájárulva az KKV-k integrálásához az érték- és innovációs láncokba. A PM szerint továbbá a vállalkozásfejlesztési területen már korábban sikeresnek bizonyult pénzügyi eszközöket indokolt kiterjeszteni és továbbfejleszteni a K+F+I vonatkozású területekre is. Nem csupán az eddigi beavatkozások folytatása szükséges, hanem kívánatos, hogy pótlólagos erőforrások is belépjenek a K+F+I területére, hiszen csak így lehet létrehozni a kritikus tömegű változásokat, amelyek a K+F+I területen elvártak. A Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia mindezért kiemeli, hogy a korábbiakhoz képest nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tőkeprogramokra, amelyek segítségével a K+F+I tevékenységgel foglalkozó vállalatok magvető vagy kockázati tőkebefektetésekhez juthatnak. (A 2007-13-as ciklusban a támogatott JEREMIE tőkealapokról ld. 18.3.4 fejezet.)

18.3.

Hazai támogatott pénzügyi eszközök tapasztalatai

A 2007-2013-as fejlesztési ciklusban a K+F+I tevékenységek támogatására nem állt rendelkezésre hitel, illetve kombinált hitel termék, ezért a GOP KKV-kat támogató pénzügyi eszközeinek elemzéseire hagyatkozunk. A 2007-2013-ban megjelent konstrukciók jellemzőit – külön tekintettel a szűken értelmezett K+F+I vállalati körre – a 13.2 fejezetben megtettük, ezért jelen fejezetben az intézményrendszeri, ill. a lebonyolítási vonatkozásokat elemezzük. Az egyes konstrukciókról további részletek a mellékletben találhatóak. A pénzügyi eszközök kihelyezésének érdekében Magyarországon az alapok alapja rendszerű lebonyolító intézményi felépítés került megvalósításra. Az MV Zrt.-t az MFB alapította 2007-ben azzal a céllal, hogy a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet alapján forráskezelő szervezetként a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási lehetőségeit bővítő pénzügyi programokat alakítson ki és működtessen.

18.3.1. Hiteleszközök A hiteleszközöket közvetítő intézményrendszer három fő csoportra osztható: -

pénzügyi vállalkozások;

-

helyi vállalkozásfejlesztési alapítványok (HVA-k);

-

bankok és takarékszövetkezetek.

Az egyszerű hiteltermékek kialakított értékesítési hálózata alapján az MV Zrt. kizárólag a vele szerződéses jogviszonyban lévő pénzügyi közvetítőkkel állt kapcsolatban, a végső kedvezményezettekkel nem, ezáltal csak közvetetten gyakorolt hatást utóbbiakra. A pályázati felhívásokban és az egyedi közvetítői szerződésekben rögzítésre került, hogy a lebonyolítás során a kedvezményezettek kiválasztása, velük történő szerződéskötés, a megvalósítási projektek nyomon követése, a kivitelezés ellenőrzése a Pénzügyi közvetítő feladatköréhez tartozott. Az egyes közvetítők közötti egyik leglényegesebb megkülönböztető elem a refinanszírozási ráta volt. A kezdeti hiteleszközök esetében 80%-os refinanszírozási arány vonatkozott a pénzügyi vállalkozásokra és a HVA-kra, míg a hitelintézetekre 50%; ennek aránya a konstrukciók módosításával folyamatosan emelkedtek, kezdetben 90%, ill. 75%-ra, majd 2011-től 100%-ra minden pénzügyi közvetítő esetén. Később (Új Széchenyi Hitelprogram) a refinanszírozási ráta a hitelintézetek esetében újra lecsökkent 75%ra. A hiteleszközök tekintetében a pénzügyi vállalkozások voltak a legaktívabb közreműködők a hiteltermékek közvetítésében: tevékenységük során gyakorlatilag kizárólag a GOP pénzügyi eszközök terjesztésére

185

2016.04.01.

koncentráltak. Sikerükhöz alapvetően hozzájárult a program által lehetővé tett 100%-os refinanszírozási ráta; ennek bevezetése előtt csak korlátozottan tudtak bekapcsolódni a hitelezési folyamatba. A pénzügyi vállalkozások mellett ügyletszámok tekintetében a HVA-k voltak aktívak, bár ők elsősorban kisebb összegű hiteleket közvetítettek, ezért a leszerződött hitelösszegek tekintetében nem emelkednek ki. Szerepük a programidőszak végére visszaszorult. A bankok és takarékszövetkezet szerepe a szerződött ügyletek számában nem meghatározó – esetükben a portfoliójuk további vállalatfinanszírozási termékei (pl. MFB vállalkozásfejlesztési program) nagyobb szerepet játszottak. Különösen a bankokhoz koncentrálódtak ugyanakkor a nagyobb volumenű befektetések, ami miatt a szerződött hitelösszeg tekintetében megközelítik a HVA-k eredményét. A hitelintézetek tapasztalata alapján ugyanakkor a 75%-os refinanszírozási ráta nem bizonyult érdemi korlátozó tényezőnek.

Milliárd forint

Önálló hiteltermékek és közvetítők megoszlása leszerződött hitelösszegek alapján 140 120 100 80 60 40 20 0

Vállalkozásfejlesztési alapítvány Takarékszövetkezet Pénzügyi vállakozás Bank

41. ábra: Önálló hiteltermékek és közvetítők megoszlása leszerződött hitelösszegek alapján (forint) Forrás: Fontium

18.3.2. Kombinált hitel eszközök A 2007-2013-as időszakban egyetlen vissza nem térítendő támogatással kombinált hiteleszköz jelent meg a hazai piacon, a Kombinált Mikrohitel. Az első kihelyezésekre 2011 elején került sor, majd 2012 januárjában jelentősen módosították a konstrukció feltételeit, többek között változtatva mind a hitel-, mind a vissza nem térítendő támogatás összeghatárát (2011-ben 8 millió / 4 millió forint, 2012-ben 20 millió / 10 millió a hitel/VNT arány), mely tovább fokozta a kombinált termékre irányuló jelentős keresletet. Az eszköz esetében a saját erő 10%-ot tett ki, míg a futamidő maximum 10 év volt. A program kifutását tekintve, a KMOP pályázati kiírást 2012. március 31-i hatállyal (váratlanul) felfüggesztették a nagyszámú beadott pályázat következtében. A GOP-konstrukció pályázati benyújtási lehetőségét 2013. február 8-án függesztették fel. A kombinált mikrohitel 2011-es indulásakor csak pénzügyi vállalkozások és helyi vállalkozásfejlesztési központok jelenhettek meg közvetítőként, 2012 januárjában bővült a kör a takarékszövetkezetekkel. Míg előbbiek a program során végig 100%-os refinanszírozáshoz jutottak, a megújult értékesítési hálózatba belépő takarékszövetkezetek 75%-os refinanszírozás mellett nyújthattak hiteleket. Megállapítható, hogy a kombinált termék úgy lett sikeres, hogy közvetítésében bankok egyáltalán nem vehettek részt. A kombinált konstrukció esetén a pályázó visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásának lebonyolítása elvált egymástól. Pozitív pályázati döntés csak akkor születhetett, ha a vissza nem térítendő támogatás és a visszatérítendő támogatás megszerzésére is jogosultságot szerzett a pályázó. A pénzügyi közvetítő feladatkörébe döntően a nem támogatott pénzügyi források kezelése tartozott: a hitelbírálatok

186

2016.04.01.

elvégzése, nyilvántartások vezetése és adatszolgáltatás, a hitelminősítés, értékvesztés elszámolása és a támogatástartalom igazolása. A vissza nem térítendő támogatáshoz kapcsolódó pályázati adatlapokat és mellékleteiket a pénzügyi közvetítő átvette a támogatást igénylőktől és ellenőrizte azokat formai szempontból, ám a folyamat többi elemét, köztük a pályázatértékelést a MAG Zrt. végezte el. (A MAG Zrt. mint közreműködő szervezet a vissza nem térítendő támogatások kihelyezését irányította.) A kombinált hiteltermék csekély összegű támogatásnak minősült, melynek kihelyezéséről könnyített elbírálásban döntöttek. A MAG Zrt. ugyanakkor a támogató okirat kiállítása után a kifizetésig, továbbá a fenntartási időszakban elsődlegesen a kedvezményezettel kommunikált, ami a pénzügyi közvetítők szempontjából nehezítette az információáramlást. A termék sikeréhez jelentősen hozzájárult, hogy induló vállalatot illetve infrastrukturális és ingatlan beruházást (beleértve az infrastruktúraépítést, fejlesztést, az ingatlan építést, bővítést, fejlesztést, átalakítást továbbá az ingatlanvásárlást) is támogatott. Emellett a pénzügyi eszköz irányulhatott eszközbeszerzésre, valamint információs technológia fejlesztésére (ide értve új hardverek és szoftverek beszerzését, az egyedi fejlesztésű szoftverek kivételével). A kombinált hiteltermék esetében a Közép-magyarországi régióban jelentős túlsúlyban voltak a közvetítők között a pénzügyi vállalkozások, míg a többi régió tekintetében a HVA-k helyezték ki a legtöbb pénzügyi eszközt. Takarékszövetkezetek csak később, 2012-től jelenhettek meg pénzügyi közvetítőként, míg bankok egyáltalán nem vettek részt a kihelyezésben.

Milliárd forint

Kombinált hiteltermékek és közvetítők megoszlása leszerződött hitelösszeg alapján 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Vállalkozásfejlesztési alapítvány Takarékszövetkezet Pénzügyi vállakozás Bank Új Széchenyi Kombinált Mikrohitel (GOP 4.1)

Új Széchenyi Kombinált Mikrohitel (KMOP 1.3.1)

42. ábra: Kombinált hiteltermékek és közvetítők megoszlása leszerződött hitelösszegek alapján (forint) Forrás: Fontium

A kombinált hitelekhez átlagosan magasabb kamattal lehetett hozzájutni minden régióban, mind az egyszerű konstrukciókhoz.

18.3.3. Garanciatermékek Az Új Magyarország Portfóliógarancia Program 2012. július 1-től az Új Széchenyi Hitelgarancia Program keretében átalakítva működött tovább, mely konstrukció 2013 végén lett lezárva. Az új Széchenyi Viszontgarancia Program 2011 márciusától 2015. augusztusi lezárásáig működött. Az említett három garancia konstrukció – többszöri módosítások utáni, végleges változatát – a mellékletben található táblázat összegzi. Az Új Magyarország Portfóliógarancia Program és az Új Széchenyi Hitelgarancia Program keretében az MV Zrt. irányította a garanciatermékeket. A közvetítőként megjelenő hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások által nyújtott hiteleken keresztül bocsátotta a végső kedvezményezettek rendelkezésére. A két hitelgarancia konstrukció lebonyolítási modelljében kizárólag annyi volt a különbség, hogy míg a portfóliógarancia esetében minden pénzügyi vállalkozás megjelenhetett közvetítőként, addig a hitelgarancia esetében kizárólag a többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő pénzügyi

187

2016.04.01.

vállalkozások végezhették ezt a tevékenységet (és ők sem a teljes időszak alatt, hanem 2013 áprilisától kezdve). A közvetítők részére nyújtott garancia maximum a garantált követelés 80%-nak megfelelő mértékű lehetett. A viszontgarancia esetében egy plusz szereplő lépett be a lebonyolítás modellbe: az MV Zrt. egy garantőr szervezet (Garanitqa Hitelgarancia Zrt.) támogatásával biztosította a hitelintézetek által kihelyezett hiteleket. A közvetítő szintén 80%-ban vállalt készfizető kezességet, míg a forráskezelő által 100%-os viszontgaranciában részesült. A portfóliógarancia és hitelgarancia esetében, függetlenül a közvetítőtől a garanciavállalás mértéke átlagosan a hitel 78-80%-a, míg viszontgarancia esetén 98-99%. További lehetőségeket teremtettek a Kombinált Hitel Garanciával elnevezésű (komplex vállalati technológia-fejlesztésre valamint logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztésére irányuló) konstrukciók. E konstrukciók esetében egyablakos rendszerben történt a – három elemből álló - ügylet hitel-, garancia- és vissza nem térítendő támogatás komponenseinek ügyintézése. A zárt rendszer egyik előnyét az képezte, hogy a VNT-komponens közvetlenül a bank részére került kifizetésre. Az eljárásrend alapján az egyes ügyletkötések hosszú időt vettek igénybe, és végül elenyésző számú ügylet köttetett.

18.3.4. Kockázati tőke A JEREMIE Kockázati Tőke Program az európai uniós, az állami és a magánforrások ötvözésén alapult. A tőkealapokat 5 forduló során választották ki: 25 pénzügyi közvetítő 28 alapot jegyzett le, ebből 27 közös alap konstrukcióban, míg egy co-investment struktúrában jött létre – utóbbi a Közép-magyarországi régióban volt elérhető, ahol közös alap nem is került felállításra. Az alapok túlnyomórészt a növekedési szakaszra koncentráltak, összesen 4 magvető alap jött létre. A befektethető összegre és a potenciális társaságokra is szigorú megkötések vonatkoztak: a 12 hónap alatt befektetett összeg a 2,5 millió eurós összeget nem haladhatta meg, illetve a céltársaságok nem lehettek öt évnél idősebbek. Az így kialakult struktúra ugyanakkor elaprózódottnak tekinthető és a nagyszámú, kisméretű alap nem volt gazdaságosan kezelhető. A jellemzően 3-5 fős portfólió menedzseri csapatok bővítése nem volt kivitelezhető a meghatározott díjazás keretein belül. Kevesebb, ugyanakkor egyenként nagyobb tőkével gazdálkodó tőkealapok kialakítása célravezetőbb lehet (ld. még 18.2 fejezet). A közös alap esetében legfeljebb 70% európai uniós forrás és 30% magánbefektetői megoszlást tettek lehetővé a felhívások, míg a co-investment alap vagyona 100%-ban európai uniós forrásból származik, de csak magánbefektető bevonása mellett fektethet be, akinek részesedése a tranzakción belül el kell, hogy érje a 30%-ot. A co-investment alapon működő alapok sajátossága, hogy a magánbefektetőnek nem kell az alapba történő beszálláson keresztül közvetett finanszírozást nyújtania, hanem közvetlenül az alapok mellett léphet be az adott vállalkozásba történő befektetéssel. Ennek előnye, hogy az adott magánbefektető így maga dönthet mely vállalkozásokat kívánja támogatni. A co-investment finanszírozásban megvalósuló befektetések további hozzáadott értéke, hogy a magánbefektetők kisebb tőkével is részt tudnak venni a programban és kockázatviselésük nem az egész portfólióra terjed ki. A közös alapok egyik hátránya az úgynevezett abszorpciós probléma: miután a magánbefektető előre meghatározott arányban tőkével hozzájárult a befektetéshez előfordulhat, hogy további jó befektetési lehetőségek hiányában bent ragad a konstrukcióban, mivel tőkéje felszabadításához az egész portfólió eladására lenne szükség. Korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy megfelelő iparági tapasztalattal rendelkező, „minőségi” társbefektetők megjelenése időigényes folyamat, akár évekig is eltarthat. Amennyiben azonban egy ilyen együttműködés létrejön, az az alapkezelők számára is komoly előnyt jelenthet: egyes példák azt mutatják, hogy az ügyletet jelentős részét társbefektetők szállították az alapnak, finanszírozáshoz juttatva ezzel olyan innovatív társaságokat, amelyek a magánbefektető közbenjárása nélkül nem biztos, hogy pénzt kaptak volna. A co-investment struktúrában megjelenő magánbefektetők jellemzően nem is törődnek portfóliójuk diverzifikálásával, jellemzően csak abba a szektorba fektetnek pénzt, amelyben szakértelemmel bírnak. A co-investment struktúra hátránya a közös alappal szemben, hogy előbbi esetben az egyedi befektetések miatt a résztvevők igényeinek részletesebb összehangolása szükséges, mint a közös alap esetében.

188

2016.04.01.

18.4.

Azonosított tapasztalatok a hiteltermékek esetében

Program szint (OP, Akciótervi szint, a konstrukciók megszületése) −

A 2007-13-as programozási időszak során többször módosult a hitelkonstrukciókhoz kapcsolódó Intézményrendszer, aminek köszönhetően lassan alakultak ki a végleges szerepkörök. Ennek hatására egyes esetekben a döntéshozatal, a nem egyértelmű feltételek tisztázásának átfutási ideje szélsőséges értéket is felvehetett.

−

A programozási időszakban többször változott a termékek feltételrendszere. Az új konstrukciók alkalmazkodtak a hitelpiaci helyzethez és ennek köszönhetően nagyobb lett a népszerűségük.

−

A feltételrendszer hatására a hitelezési feltételek jellemzően egyre tágabbak lettek (pl.: kihelyezhető maximális hitelösszeg növekedése, ügyleti kamat csökkentése, refinanszírozás mértékének növekedése). Különösen igaz ez a kombinált mikrohitelekre, melyek esetében a 2011-es induló konstrukcióhoz képest 2012-től magasabb hitel-, és vissza nem térítendő támogatási korlátokat állapítottak meg, ezáltal jelentős ugrást idéztek elő a keresletükben.

−

Más szempontból viszont a verzióváltozások az egyes konstrukciók rövid élettartamát jelentették. Egyes pénzügyi eszközök hirtelen lezárása néhány esetben bizalmatlanságot keltett a vállalatok esetében a környezet kiszámíthatatlansága miatt.

−

A vizsgált pénzügyi eszköz konstrukciók „de minimis” támogatások körébe tartozó hitelek, ezért erős korlátként jelent meg a kihelyezhető hitel felső határa és a három éven belül kapott egyéb állami támogatások léte. A konstrukciók emiatt (pl.: projekt feldarabolás) több esetben is jogosulatlan forrás felhasználást eredményezhetnek. Nehézséget okozhatott az egyéb állami támogatások beazonosítása, és a teljes támogatástartalom kiszámítása.

−

Az EU támogatott pénzügyi eszközök feltételrendszere a végző kedvezményezettek és egyes esetekben a pénzügyi közvetítők számára is nehezen értelmezhető, kezelhető. A nem egyértelmű hitelezési feltételekből félreértelmezésekből jogosulatlan forrás felhasználások származhatnak. Az időközi változásokról szóló információk áramlása sem bizonyult hatékonynak. Például az értelmezésbeli problémákat szakági IH állásfoglalások formájában hozták meg, melynek elkészítése egyes esetekben hosszú időt vett igénybe.

−

A programozási időszakban elvált egymástól a „vissza nem térítendő” és „visszatérítendő” támogatást igénylő pályázatok elbírálása. A kombinált termékek esetében nem volt egyszerű a pályázás, egyes esetekben a döntéshozatal időben jelentősen elkülönült, ami félreértéseket, bonyodalmakat eredményezett. Ugyanakkor a végső kedvezményezett felé esetlegesen megvalósuló egyablakos rendszer kialakítása során figyelembe kell venni, hogy a kombinált eszköz két önálló műveletet és ehhez kapcsolódó nyilvántartást tartalmaz.

Pályázati felhívási szint (Pénzügyi közvetítők pályáztatása, kiválasztás, feladataik) -

Az egyes pénzügyi közvetítőket egy kiválasztási folyamatot követően az MV Zrt. felterjesztése alapján az IH hagyta jóvá. A program előrehaladásával könnyítették a pénzügyi közvetítőkkel szembeni elvárásokat (pl.: a közvetítői önerő csökkentése), ami a pénzügyi közvetítői kör kiszélesedését eredményezte és kevésbé tőkeerős pénzügyi közvetítők is megjelentek a rendszerben.

−

A széles közvetítői kör eltérő tapasztalatokkal rendelkezik a vállalatok hitelezésében és az EU támogatások szétosztásában. A hitelintézetek esetében pl. a hitelkérelmek értékelése során figyelembe kell venniük a már meglévő belső és külső szabályozásokat (Basel II, Basel 2.5, Basel III AML, Takarékszövetkezetek közös szabályzatai), ami miatt a gyakorlatban szinte csak azoknak az ügyfeleknek adnak hitelt, akik amúgy is hitelképesek lennének. Eltérő értékesítési technikákat alkalmaztak pl.: a pénzügyi vállalkozások, akik aktív, házhoz menő értékesítést is folytatnak (akár ügynökökön keresztül is). A bankok és takarékszövetkezetek esetében a vizsgált pénzügyi eszközök csak egy terméket jelentenek a sok közül, amit csak akkor ajánlanak, ha az teljes mértékben egyezik az ügyfél érdekeivel.

−

A végső kedvezményezettel kapcsolatos feladatokat (hitelbírálat, szerződés, projekt nyomon követés, ellenőrzés, visszafizetés figyelése, zárás) a pénzügyi közvetítő látta el, ezért a végső

189

2016.04.01.

kedvezményezettekkel kapcsolatos problémák (néhány egyedi kivételtől eltekintve), nem jutottak el az MV Zrt. szintjére. Ebből eredően azonban a pénzügyi közvetítő félreértelmezéséből is adódhattak nem megfelelő célra történő kihelyezések (pl.: agrártevékenység, projektdarabolás kérdéskörben). Helyszíni ellenőrzés, személyes kapcsolatfelvétel jellemzően csak akkor valósult meg, ha valamelyik hitelezési paraméternél többletkockázat jelentkezett. −

Az egyes pénzügyi közvetítők eljárásrendjei, IT háttere, adminisztratív folyamatai jelentősen eltértek egymástól. Az MV Zrt. és a külső hatóságok által lefolytatott helyszíni ellenőrzések alapján megállapítható, hogy a pénzügyi közvetítőknél nagy számban találtak adatrögzítési, adatszolgáltatási hibát. Ez különösen fontos észrevétel, tekintettel arra, hogy az MV Zrt. az adatszolgáltatásai során a pénzügyi közvetítők által a Fontiumba feltöltött adatokat auditált adatként fogadja el.

Projekt szint (projektek támogathatósága (pl.: fedezeti, önerő, stb.) A projekt szintű vizsgálat során az önálló hiteltermékre valamint a kombinált termékre vonatkozó ellenőrzési tapasztalatokat és a hiteltermékek státuszát külön jelenítjük meg. Az önálló hiteltermék esetében a végső kedvezményezetti pályázatok elbírálása a pénzügyi közvetítők feladata volt, a közvetítő szervezetek eltérő belső eljárásrendjének eredményeként a pályázatok elvárt minősége, a rendelkezésre álló fedezet igazolása, az üzlet megtérülésének vizsgálata nem volt egységes. − A kombinált hiteltermékek esetében ez annyiban módosult, hogy kizárólag a hitel komponens bírálata tartozott a pénzügyi közvetítők feladatkörébe, a vissza nem térítendő támogatással kapcsolatos döntést a MAG Zrt. hozta meg. A végső kedvezményezetek nyilatkozatai valamint az MV Zrt. és a külső hatóságok által lefolytatott helyszíni ellenőrzések alapján megállapítható, hogy a javítandó észrevételek jelentős részaránya köthető a támogatás felhasználásához kapcsolódó jogosultságok igazolásának nem megfelelőségéből, ami hosszú távon jogosulatlan forrásfelhasználást eredményezhet. − A folyósított hitelek mennyisége ugrásszerűen megnőtt a közvetítői és pályázói feltételek enyhítésével. A pénzügyi közvetítők eltérő hozzáállásából adódóan a támogatott projektek kockázta széles skálán mozog. Figyelembe véve a már kihelyezett, de még le nem zárt konstrukciók arányát feltételezhető, hogy üzleti megtérülésnek és támogatási feltételeknek való nem megfelelések nagyobb számban az elkövetkező 2-3 évben fognak jelentkezni. A jogosulatlan forrás felhasználási eljárások során azonosított szabályozásbeli hiányosságok az alábbiak szerint csoportosíthatóak:  A pénzügyi eszköz és VNT feltételeinek különbözőségéből adódó szabálytalanságok: például projektcél meghatározása illetve előzetes IH engedélyezésének kérdése ingatlan bérbeadás, használatba adás és megterhelés esetében.  Tájékoztatatás elégtelenségéhez köthető hiányosságok: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 3002/2013. útmutató értelmezi a készpénzben történő teljesítés szabályait, melynek összege egy naptári hónapban nem haladhatja meg az 1,5 millió forintot. Ennek ellenére a kedvezményezettek körében bizonytalanság tapasztalható a készpénzben történő kifizetés maximumát illetően, illetve azzal kapcsolatban, hogy a kifizetésről milyen módon kell az adásvételi szerződésben rendelkezni. Két támogatási típus együttes érvényesítése: a Kedvezményezettek nem tájékozottak annak kapcsán, hogy a két támogatás típust csak együttesen lehet érvényesíteni, illetve, hogy az „együttes biztosítás” megszűnése esetén mi az alkalmazható következmény.  Megvalósítási határidők: 2014-2020-as időszakra vonatkozó éves záráshoz köthető, éven belül nem megvalósuló hitelek lejelentésének problémássá válása.  Pénzügyi eszközök igénybevétele VNT-vel is támogatott projekteknél, melynek során egyazon projektelem kerül támogatásra. A fent bemutatott vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a kombinált hitelekhez kapcsolódó belső, közvetítői szintű ellenőrzések hiánya, nem elégséges szintje, például a szükséges alátámasztó dokumentumok meglétének ellenőrzése, az egyes ügyletekhez kapcsolódó jogosulatlan forrásfelhasználásoknak és a támogatások visszavonásának kockázatát hordozza magában. Az is feltételezhető, hogy sok esetben a nem egyértelmű hitelezési feltételek, illetve az azokhoz -

190

2016.04.01.

kapcsolódó nem elégséges tájékoztatás, például kettős finanszírozásra vonatkozóan, vezethetett jogosulatlan forrásfelhasználáshoz.

18.5.

Azonosított tapasztalatok a garanciatermékek esetében

-

A programozási időszakban a kínált garanciatermékek feltételrendszere többször változott. Mindegyik vizsgált termék, a portfóliógarancia-hitelgarancia és a viszontgarancia tekintetében is igaz, hogy a kihelyezési tapasztalatok, visszajelzések alapján folyamatosan finomodtak a termékek feltételrendszerei. Ez néhány esetben a konstrukció előírásainak pontosítását, egyértelmű definiálását jelentette, más esetekben pedig könnyítésekre került (pl. mérsékelték a kezességvállalási díjat, a viszontgarancia mértékét 85%-ról 100%-ra emelték, növelték a maximális hitelösszeget, csökkentették az elvárt önerőt).

-

A vizsgált pénzügyi eszközök keretében nyújtott támogatások a „de minimis” támogatások körébe tartoztak. Jelentős szerepet kapott a támogatástartalom számszerűsítése, valamint a három éves periódusban kapott egyéb állami támogatások fokozott figyelemmel kísérése.

-

A támogatott pénzügyi eszközök feltételei gyakran az értékesítési hálózat több szintjén is nehezen értelmezhetőek. Az aktuális konstrukcióknak, feltételeknek való megfelelés a szabályozás, közlemények folyamatos figyelemmel kísérését igényelte.

-

Az Új Széchenyi Hitelgarancia közvetítőjeként eredetileg kizárólag hitelintézetek léphettek fel, melyet 2013 áprilisától bővítettek ki a többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban álló pénzügyi vállalkozásokkal, ez esetben, a hitelgarancia kapcsán a közvetítői kör bővítése hozzájárult a termékek szélesebb körben való eléréséhez.

-

Az Új Széchenyi Viszontgarancia esetében 2011 óta kizárólag pénzügyi vállalkozások nyújthattak be közvetítői pályázatokat. Tekintettel arra, hogy a viszontgarancia termék közvetítőjeként kizárólag a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. lépett fel és a termék 2014-ben indult felfutásnak, feltehetőleg a 2011es módosítás erre nem volt komoly hatással.

-

A garancia programokba való csatlakozás jelentős többlet dokumentációt rótt a közvetítőkre. A garanciatermékek megjelenése egyrészt a kapcsolódó de minimis támogatás miatt, másrészt pedig a gyakori adatszolgáltatási igények kielégítésének köszönhetően jelentett addicionális terhet a közvetítők számára. Az elvárt, EMIR-alapú nyilvántartás és a garancia-adatoknak a Garantiqa rendszerében való nyilvántartása nem volt összehangolva, így többszörös adatrögzítést tett szükségessé.

18.6. -

Azonosított tapasztalatok a kockázati tőke esetében A JEREMIE programban részt vevő kockázati tőkealapok által elért éves átlagos hozam nagysága jelenleg nem meghatározható, ugyanis ezt a hozamot a kockázati tőkealap teljes futamidejére kell kiszámolni és a programban részt vevő alapok még nem értek futamidejük végére. A programban részt vevő alapok eddigi sikeres exitjei alapján négy nyereséget tudott felmutatni, ami összhangban van iparági normákkal (jellemzően 10-ből 1-2 befektetés termel valódi nyereséget):

191

2016.04.01.

Végső kedvezményezet t neve

Szerződöt t összeg (millió Ft)

Folyósítv a (millió Ft)

Befoly t össze g (millió Ft)

Kihelyezé s éve

Befekteté s időtartam a (hónap)

Cryo Management Kft.

250,0

250,0

465,6

2010

23

Euroventure s

Medimass Kft.

266,0

132,0

384,8

2011

34

Euroventure s

The Trust Worx Kft.

158,2

73,5

90,3

2014

10

Euroventure s

SequenceIQ Kft.

68,6

67,9

455

2014

8

Pénzügyi közvetítő neve

Portfolion

105. táblázat: A 2007-2013-as időszak JEREMIE programjának sikeres exitjei Forrás: MFB interjú

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Az abszorpció gyorsaságának tekintetében a pénzügyi közvetítők az összesen közel 135 milliárd forint (ebből 90 milliárd forint EU-s forrás) nagyjából 70%-át (95 milliárd Ft) képesek voltak leszerződni, összesen mintegy 250 végső kedvezményezettel. A befektetések révén kialakulóban van egy startup ökoszisztéma, melynek kiemelhető pozitív hatása és nemzetgazdasági jelentősége. A pénzügyi közvetítők végső kedvezményezettekbe való befektetéseinek mértéke ugyanakkor gyakran nem az adott projekt igényeihez, hanem az alap feltételeihez kötődtek, ami a K+F+I tőkealapok esetében különösen fontos tényező. A piaci korlátok fejezetben említett információs aszimmetria a befektető és a céltársaság között szintén különösen érinti a K+F+I befektetéseket (ld. még: 4.2 fejezet). Az alapok befektetései gazdaságilag egymással összefüggenek, tevékenységeik közvetlenül egymásra épülnek, így az összes befektetési összeg a végső kedvezményezett szintjén meghaladná a program által lehetővé tett maximális befektetési összeget. Mivel a maximális befektetési összeg nem haladható meg, mindez finanszírozási szempontból hátráltathatja a vállalatok K+F+I tevékenységének innovációs szakaszok közötti zökkenőmentes átmenetét. A benyújtott üzleti tervek alapján az alapok olykor olyan befektetést valósítottak meg, melyeknél részesedésük értékesítése az alap futamideje alatt nem tűnik valószínűnek, holott a befektetéseikből legkésőbb az alap élettartamának végén ki kell lépniük. Az EU-s szabályok nem teszik lehetővé, hogy az alapok JEREMIE forrásból kivásárolják az inaktív vagy ellenérdekeltté vált alapítót. A növekedést finanszírozó alapok eltolódtak a nagyobb társaságok irányába, mert az alapkezelők úgy látják, hogy ezen a területen is elérhető a kisebb társaságokra jellemző hozam, viszont a vállalt kockázat mértéke alacsonyabb. A pénzügyi befektető kockázati tőkealap részesedése olykor túl magas volt, ami a következő körös befektetést (tőkeemelést) megnehezítette, mert már nem állt rendelkezésre a következő körös befektető számára megfelelő volumenű részesedés. Részvénycserével járó exit esetében az eladó könyveiben megjelentek a külföldi vevő részvényei, azonban mivel a vevő a program által nem támogatott régióban található, a forrásfelhasználás jogosulatlannak minősül. A JEREMIE programban a részvénycserével járó kivásárlás ugyanakkor nem megengedett, annak elkerülése érdekében, hogy más tagállam vállalkozásai részesüljenek támogatásban. A céltársaságok befektetéseinek szűrése és a befektetési folyamat során nem minden esetben készült üzleti terv, ill. az nem volt kellően megalapozott, mert az elkészített üzleti terv összhangja a projektek ténylegesen valószínűsíthető tőkeigényével nem összeegyeztethető. Az egyes befektetéshez készített üzleti tervek megvalósíthatósága adott esetben megkérdőjelezhető (pl. további tőkebevonást tartalmaz, melynek forrása nem látszik), igaz, az üzleti tervek a megvalósításig módosíthatóak.

192

2016.04.01.

-

-

-

A 2007-13-as időszakban nehézségként jelentkezett, hogy több esetben a céltársaságok tulajdonosi háttere, menedzsmentje és az alapkezelő menedzsmentje, tulajdonosai, illetve az alap tulajdonosa között személyi összefonódás merült fel. A céltársaságok a befektetési szerződés alapján szolgáltatásokat vettek igénybe az alap tulajdonosának üzleti vállalkozásaitól. A kiválasztási folyamat során a megkeresések (pipeline) elsősorban az alap tulajdonosának üzleti érdekeltségeitől érkeznek, az üzleti terv alapján pedig vélelmezhető, hogy nem fogják eladni külső félnek. A programba bevont tőkealapok gyakran újonnan indultak, ami két tényező mentén is hátráltatta a tőkeprogramot: o egyrészt a tőkealapok ismeretlenek voltak a piacon; o másrészt a tőkealapok szakemberei nem minden esetben voltak megfelelően felkészülve, és a kezdeti időszak során egy tanulási folyamaton kellett átesniük.

193

2016.04.01.

19. A befektetési háttere

19.1.

stratégia

Pozíciós Papír

A 2014-20-as tervezés előkészítésének megalapozásául 2012-ben a Bizottság megküldte Magyarországnak az ún. Pozíciós Papírt (PP) 221 , melyben összefoglalta a tervezéshez kapcsolódó országspecifikus észrevételeit, javaslatait. Ebben többek között javasolják, hogy a K+F finanszírozás tekintetében kitűzött a 2020-as cél (GDP 1,8%-a K+F ráfordítás) eléréséhez a K+F, a KKV és az IKT szektorra eső relatív arányú finanszírozást jelentősen növelje Magyarország. A pénzügyi eszközöknek sokkal nagyobb a tőkeáttétele, szemben a hagyományos támogatási formákkal, ezért javasolt fokozott figyelembe vételük. Ahhoz, hogy a pénzügyi eszközök a vállalatok – különösen a KKV-k – innovációját és nemzetköziesedését testre szabottan szolgálják, az alapoknak az egész innovációs ciklust kell támogatniuk, a kutatástól egészen a kereskedelmi bevezetésig. Az alapok felhasználásának a klasszikus támogatásoktól eltérő rendszerben kell történnie, ezért speciális támogatási formák létrehozása is szükséges: a pénzügyi eszközöknek rugalmassá, innovatívabbá és célzottabbá kell válniuk, illetve növelni kell a választékot. A PP ennek körében a hitelt (és mikrohitelt), a garanciát, a kockázati tőkét, a magvető tőkét, a kombinációs termékeket, valamint a visszaforgó alapokat említi.

19.2.

Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia

A Kutatás, Fejlesztés és Innovációs Stratégia elemzése alapján a K+F+I specifikus pénzügyi eszközök tervezését illetően az alábbi szempontokat emeli ki:        

a nagyvállalatok igen nyitottak a kutatás-fejlesztési tevékenységekre, melyekre nagy tőkeerőt allokálnak; a kutató elit hozzáfér a nemzetközi forrásokhoz is; a jogszabályi és adókörnyezet kedvező a K+F+I tevékenységeket illetően Magyarországon; ugyanakkor elégtelen és hullámzó a kutatás finanszírozása; a K+F intézményi finanszírozás igen alacsony szintű; az innováció-politikai eszközrendszer nem kellően harmonizált; alacsony szintű a magvető tőke aránya; és a KKV-k K+F aktivitása alacsony.

A K+F+I tevékenység állami finanszírozása tekintetében korábban a hazai K+F célú állami finanszírozás döntő részben vissza nem térítendő támogatás formájában jutott el a kedvezményezettekhez. A kiválósági szempontok érvényesítését lehetővé tevő rendszer jellemzője, hogy döntően tömeges pályázatokból áll, amely nem minden esetben segíti elő a nemzeti K+F+I célok érvényesítését. Emellett a 2014-2020-as időszakban a stratégia szerint hangsúlyosabb szerepet kapnak a tőke és hitel típusú pénzügyi eszközök, arányuk növekszik a 2007-2013-as fejlesztési ciklushoz képest. Mindemellett a kereslet és kínálati oldal összehangolása érdekében egyéb, ún. soft innováció-támogatási eszközök alkalmazása célszerű, melyre jó példák a két szféra együttműködését, a tudástranszfer folyamatát támogató programok (lásd pilot projektek). Az egyes vállalati célcsoportok tekintetében az alábbi táblázatban foglalhatóak össze a stratégia által javasolt pénzügyi eszközök.

221

Európai Bizottság (2012): Position of the Commission Services on the development of Partnership Agreement and programmes in HUNGARY for the period 2014-2020

194

2016.04.01.

Tőkepiaci eszközök Célcsoport

Kockázati tőke típusú eszköz

Garanciavállalás, hitel

Innovatív kezdő vállalkozások

Magvető tőke

termék piaci bevezetéséhez kapcsolódó garanciavállalás és hitel

Növekedésorientált csúcstechnológiai kisvállalatok

Növekedési kockázati tőke

garancia kedvezményes hitel

Innoválni és növekedni képes középvállalatok

Kockázati tőke

garancia kedvezményes hitel

106. táblázat: Nemzeti Kutatási-fejlesztési és Innovációs Stratégia által javasolt tőkepiaci eszközök célcsoport szerinti bontásban Forrás: Nemzeti Kutatási-fejlesztési és Innovációs Stratégia, 2014.

19.3.

Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia

A Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (továbbiakban: S3) kiemelten kezeli a vissza nem térítendő támogatások körét, mivel jellegükből adódóan célzottan lehet K+F+I célra forrást juttatni, a kockázatok ésszerű értékelése mellett. Ebben a tekintetben az S3 szerint három programban szükséges a megfelelő keretrendszer kidolgozása (EU-társfinanszírozott operatív programok, hazai finanszírozású Nemzeti Kutatási és Innovációs Alap, Horizon 2020 támogató intézményrendszer), melyek kiegészülnek a hazai, egyedi kormánydöntésen alapuló támogatási struktúrával. A közvetlen eszközökön túlmenően az adóösztönzőkön keresztül is befolyásolható a K+F+I rendszer szereplőinek viselkedése. Az S3 a korábbi tapasztalatokra építve, a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a piaci eszközökre, így a tőkeprogramokra is, amelyek segítségével a K+F tevékenységgel foglalkozó vállalatok magvető vagy kockázati tőkebefektetésekhez juthatnak. Az exportgaranciát mint „félpiaci” termék kezeli, mely elsősorban a közepes és nagyvállalatok részére kínál hitelfedezeti bankgaranciát. A kedvezményes hitel speciális K+F tevékenységet támogató konstrukcióként mutatható be. Speciális hitel, az exportcélú beruházási hitel, mely olyan belföldi, export árualap létrehozását támogató beruházásokhoz adható, amelynek hatására a vállalat export árbevétel növekszik. Az S3 kiemeli, hogy a 2014-2020-as időszakban a közvetlen vissza nem térítendő források aránya csökkent a pénzügyi és követett eszközök arányához képest. Emellett jelentős kihívásként kezeli az üzleti és akadémiai szféra elégtelen együttműködési intenzitását, melynek eredményeként az ipari kutatás és az egyetemek által preferált kutatási irányok nincsenek összhangban. Ennek kezelésére ún. soft-innováció támogatási eszközök bevezetését tartja célszerűnek, melyekre példa lehet a tudástranszfert támogató programok, azaz pilot projektek támogatása. Ugyancsak kiemeli ehhez kapcsolódóan az S3 a szellemitulajdon-védelemhez kapcsolódó jogi környezet javítását, a menedzsment-képességek, az információáramlás és a hálózatosodás elősegítését is. Az S3 kiemeli, hogy az egyes eszközök tervezése során az egész innovációs folyamat figyelembe kell venni, így az innovációs lánc több szakaszán, összehangoltan javasolt beavatkozni. Azaz a kutatás mellett a vállalatindítás, termékfejlesztés, piaci bevezetés, marketing és gyártókapacitások bővítésére is hangsúlyt kell fektetni, ám egyes szakaszokban eltérő eszközök alkalmazása indokolt. Különösen igaz ez arra tekintettel, hogy Magyarország az alapkutatások tekintetében jól teljesít, ám azok társadalmi-gazdasági hasznosításában már elmarad az EU átlagához képest. Az S3 koncepciója szerint a kockázatos kutatásintenzív szakaszokat K+F támogató eszközökkel, míg a kevésbé kockázatos szakaszokat már vállalkozások támogatását célzó eszközök is segíthetik. Az S3 stratégia nyomatékosítja, hogy az egyes innovációs szakaszok között a zökkenőmentes átmenetet biztosítani szükséges. Így a kezdeti fázisban levő ötleteket elsősorban nagy kockázatot eltűrő támogatási eszközökkel, azaz vissza nem térítendő forrásokkal javasolt segíteni. A startup és spin-off vállalkozásokat, amelyek már gazdasági eredményekké konvertálják a tudást, az inkubátorok, kockázati tőkeprogramok, garancialapok segíthetik. Az innovációs lánc későbbi szakaszaiban már nagyobb szerep juthat a visszatérítendő és kombinált támogatási formáknak.

195

2016.04.01.

19.4.

Szakpolitikai intézmények

19.4.1. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (továbbiakban NKFIH) a 2014. évi LXXVI. törvény (KFItv.) alapján alakult meg. Az alapítás célja volt, hogy megvalósuljon a hazai K+F+I kiszámítható finanszírozásának stabil intézményi háttere, mely végrehajtja a K+F+I-re allokált források hatékony és átlátható felhasználását. Az NKFIH a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap és az Országos Kutatási Alapprogramok jogutódjaként hozta létre és kezeli a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapot (NKFI Alap), mely elkülönített állami pénzalap. Az NKFIH szervezetét miniszterelnök által kinevezett elnök vezeti, akinek munkáját elnökhelyettesek segítik. A Hivatal a K+F+I szakpolitikai és finanszírozó intézménye. E tekintetben a Kormány részére elsődleges javaslattevő, a pályázati finanszírozások tekintetében pedig egyik fő intézmény. A K+F+I programok és pályázatok koncepciójának kialakításához, a programok és pályázatok valamint a beszámolók értékeléséhez szakterületi kollégiumokat, Innovációs Testületet és szakértői csoportokat hoz létre. Az NKFIH feladatai különösen: 



 

az NKFI Alap terhére finanszírozott K+F+I pályázatokat kezelő szervi feladatai keretében o pályázati kiírást tesz közzé, ellátja a pályázati kiírás szerinti értékelés és döntéshozatal megszervezését és lebonyolítását, dönt a támogatásról, o támogatói okiratot ad ki, támogatási szerződést köt, o nyomon követi és ellenőrzi a nyertes pályázatokat, dönt az NKFI Alap terhére hazai közfinanszírozású támogatás odaítéléséről törvény, kormányrendelet, kormányhatározat, nemzetközi szerződés és egyedi támogatási kérelem alapján, részt vesz a 2007-2013 közötti programozási GOP monitoring bizottságában, közreműködik a GINOP és a VEKOP K+F+I célkitűzését szolgáló költségvetési támogatásával kapcsolatos egyes feladatok ellátásában, így különösen o a pályázati kiírások előkészítésében, meghirdetésében, módosításában és felfüggesztésében, o a támogatási igények formai és tartalmi értékelésében, o a támogatási döntés előkészítésében, o a támogatói okirat kibocsátásában, visszavonásában, a támogatási szerződés megkötésében, megszüntetésében és a szerződés megszűnésével összefüggő feladatokban, a támogatói okirat és a támogatási szerződés módosításában, o a támogatási cél megvalósulását követő feladatok körében az értékelésben és monitoringban, o a beszámolók, részbeszámolók alapján történő kifizetések megalapozottságának megítélésében, o az ellenőrzéssel összefüggő feladatok végrehajtásában, o a szabálytalanságok kivizsgálásában, o a követelések nyilvántartásában és kezelésében.

Az NKFIH aktívan részt vesz az NKFI Alap és az Európai Unió Strukturális Alapjaiból finanszírozott támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátásában, így feladatkörében a GINOP és VEKOP támogatási igények értékelésében is szerepet vállal bizonyos esetekben. A szervezet bevonása a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos támogatási igények elbírálása során adott, azonban jelenleg még nem kidolgozott. Emellett kiemelt figyelmet kell fordítani ez egységes módszertan kidolgozására, illetve az elbírálási időszak minél rövidebb idő alatt történő befejezésére. A várhatóan megnövekedő munkateher több szakember segítségével végezhető el azonos színvonalon. A bemutatott két hivatal egymáshoz való viszonyát is rendezni szükséges. Míg az SZTNH kizárólag K+F tevékenységek megítélésével foglalkozik és vizsgálódásának eredményét jogerős határozatban bírálja el, addig az NKFIH az operatív programok tekintetében rendelkezik szakmai tartalom vizsgálatának jogkörével. Fontos a hatásköri összeütközés elkerülése érdekében a két szerv működését és feladatait elhatárolni a támogatott pénzügyi eszközök vonatkozásában is.

196

2016.04.01.

19.4.2. Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatal, mely a Kormány irányítása alatt áll. Az SZTNH feletti felügyelet a miniszterelnök által kijelölt igazságügyi miniszter látja el. A szervezet élén egy, a miniszterelnök által kinevezett elnök áll, akinek két helyettesét az elnök javaslatára a miniszter nevezi ki. Az SZTNH feladatköre igen széles, a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (továbbiakban Szt.) alapján a következő feladatokat látja el:       

az iparjogvédelmi hatósági vizsgálatok és eljárások lefolytatása; a szerzői és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokkal összefüggő egyes feladatok ellátása; az állami dokumentációs és információs tevékenység a szellemi tulajdon területén; a szellemi tulajdon védelmét szabályozó jogszabályok előkészítésében való részvétel; a szellemi tulajdon védelmére irányuló kormányzati stratégia kidolgozása és érvényesítése, az ehhez szükséges állami intézkedések kezdeményezése, illetve végrehajtása; a szellemi tulajdon területén folyó nemzetközi, illetve európai együttműködés szakmai feladatainak ellátása; a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével kapcsolatos hatósági és szakértői feladatok ellátása.

A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény alapján az SZTNH látja el a kutatás-fejlesztési tevékenységek minősítésével kapcsolatos feladatokat is. Ennek keretében előzetes minősítési eljárást folytat le a vállalatok önkéntes kezdeményezése alapján, illetve szakértőként működik közre egyes tevékenységek kutatás-fejlesztésként történő minősítésében. Az előzetes minősítés eljárás során az SZTNH a vállalat által benyújtott dokumentációk alapján minősíti a projektet vagy projektrészt, melyet jogi kötőerővel bíró határozatban bírál el. Egyes hatósági eljárásokban, mint pl. a K+F tevékenység minősítését is igénylő feltételes adó-megállapítási kérelem esetében kötelezően csatolandó az SZTNH előzetes minősítést tartalmazó határozat másolata. Az adóhatóság, más hatóságok, illetve a bíróságok megkeresésére az SZTNH szakértőként jár el olyan szakkérdések eldöntése kapcsán, amelyek a tevékenység kutatás-fejlesztésnek való minősítését érintik. Harmadik személyek megkeresésére is készít szakvéleményt. A szervezet szakértőként való integrálása a pénzügyi eszközök odaítélésének elbírálási folyamatában növelné a források szakmai szempontból hatékony felhasználását. Az SZTNH a K+F tevékenységek megítélésére jogosult hatósági szerv, meghatározott módszertant alkalmaz, így megfelelő szakértelemmel képes megítélni az egyes projektek és projektrészek szakmai tartalmát. A szakmai tartalom igazolása hozzájárul olyan projektek kivitelezéséhez, amelyek tartalma nem megkérdőjelezhető és valóban az Európa 2020 célkitűzéseit szolgálja. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy az elbírálás gyakorta több hónapot is igénybe vesz, az előkészületi munkálatok számítása nélkül is, ami a pénzügyi eszközök elbírálási folyamatának elhúzódásához vezethet. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy ez a minősítési eljárás csak K+F tevékenységekre vonatkozik, a hivatal nem vizsgálja az innovációs projekteket, tevékenységeket. A szervezet elbírálási folyamatba történő beépítése esetén a megnövekedő munkateher várhatóan több szakember segítségével végezhető el.

19.5.

Hiteleszközök lehetséges támogatási jogcímei

Támogatási jogcím Ahogy az a fentiekből is kirajzolódik, a piaci igények kielégítésére javasolt megfontolni megfelelően ösztönző kamatlábak mellett a korábbinál magasabb támogatási összegek elérhetővé tételét. Egyben fontos figyelembe venni az állami támogatási szabályokat, melyek ennek korlátot szabhatnak. Az alábbiakban az 5.4 és a 16. fejezet alapján három jogcím kapcsán vizsgáljuk meg a lehetséges támogatási lehetőségeket. Fontos kiemelni, hogy akár egy hitelkonstrukció keretében, a K+F+I projekt egyes elszámolható költségeire különböző támogatási jogcímek vehetők igénybe. A következőkben egy-egy gyakorlati példán keresztül szemléltetjük az egyes hitelkonstrukciók állami támogatási szabályoknak való megfelelését. A bemutatás során felhasznált szcenáriókat és az értelmezést megkönnyítő további táblázatokat az 16.5fejezet tartalmazza.

197

2016.04.01.

De minimis jogcím A De minimis jogcím esetében a bruttó támogatástartalom felső határa 200 000 euró lehet 222, amelyben az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások tagállamonként három pénzügyi éves időtartamon belül részesülhetnek. A de minimis jogszabály keretében nyújtott hitel csak akkor minősül átláthatónak, ha a vállalat nem tartozik kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá, illetve nem vonható ilyen eljárás alá és nagyvállalat esetén legalább B hitelminősítéssel rendelkezik. Ez esetben alapvetően 2 módszer alkalmazására nyílik lehetőség:  

a bruttó támogatási egyenérték a támogatás odaítélésekor érvényes referencia-kamatláb alapján került kiszámításra vagy 5 éves futamidő esetén a hitel összege 1 millió euró vagy 10 éves futamidő esetén 0,5 millió euró és legalább a hitel 50%-ra biztosíték nyújt fedezetet, ez esetben feltételezett, hogy a támogatástartalom nem haladja meg a 200 000 eurót. a) szcenárió Egy kiváló hitelminősítéssel és magas szintű biztosítékkal rendelkező vállalkozás esetén a támogatott hitelek támogatástartalma igen alacsony, hiszen akár egy 2 milliárd forintos hitel támogatástartalma, 1%-os kedvezményes kamatláb esetében sem haladja meg a de minimis-ben meghatározott határértékét. A legkisebb vizsgált kedvezményes kamatláb (0,1%), 5 éves futamidő és türelmi idő nélkül adott vállalat maximum 1,35 milliárd forint (kb. 4,35 millió euró) hitelt igényelhet de minimis jogcím alatt. b) szcenárió A kielégítő hitelminősítéssel és általános mértékű fedezettel rendelkező vállalkozás, a de minimis jogcím alatt, jelentősen nagyobb kamat mellett (kb. 2,5%) igényelhet 2 milliárd forint összegű, azonos feltételű hitelt, mint a kiváló minősítéssel bíró vállalat. Amennyiben a hitel futamideje 10 év és 1 év türelmi idő is a vállalkozás rendelkezésére áll, úgy 2 milliárd forint összegű hitelt már 3%-os kedvezményes kamatlábon tud igénybe venni de minimis jogcím alatt, mely a piaci kamathoz közeli mértéket jelent. A legkisebb vizsgált kedvezményes kamatláb (0,1%) alkalmazása esetén a legnagyobb hitelösszeg az ilyen feltételekkel rendelkező vállalkozás esetén maximum 345 millió forint (1,2 millió euró) lehet. c) szcenárió A gyenge hitelminősítéssel és alacsony mértékű fedezettel rendelkező vállalkozások esetén 10 éves futamidő és 2 éves türelmi idő alkalmazásakor, ahhoz, hogy 2 milliárd forint hitelösszeghez jussanak hozzá de minimis jogcím alatt, 7,4%os kamatot kell teljesíteniük. A 0,1%-os kamatláb mértéke mellett maximum 135 millió forint (435 ezer euró) hitelt igényelhetnek a korábban meghatározott feltételek mellett.

A de minimis jogcím keretében igénybe vehető hitelek esetén a vállalkozások részéről fontos előnyt jelent, hogy e jogcím alkalmazásában bármilyen projektköltséget elszámolhatnak. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a támogatható keretet három üzleti évre kell vonatkoztatni. Így a de minimis keret kimerítése egyetlen hiteltermékkel egyben azt is jelenti, hogy az adott vállalat nem pályázhat a következő években ilyen jogcím alá eső támogatásra (pl. előfordulhat, hogy GINOP 2. prioritás alatt futó projektjében nem tud elszámolni projektmenedzsment költséget), ami különösen gyakran, illetve nagyobb támogatási összegekre pályázó vállalatok esetén jelenthet érdemi korlátot (pl. nagyvállalatok). Induló vállalatok jogcím (ÁCSR 22. cikk) Innovatívnak minősülő, induló kisvállalkozások esetén a kölcsön névértéke általános esetben maximum 2 millió euró (0,62 milliárd forint), Pest megye egyes területein 3 millió euró (0,93 milliárd forint), a GINOP által lefedett területeken 4 millió euró (1,24 milliárd forint) lehet. Az innovatív vállalkozás definícióját a 3.1.3 fejezetben bemutattuk. Az innovatív induló vállalkozások jogcím keretében kihelyezett hitelek esetében

222

Melynek értéke 62 050 000 Ft (2016.02.08. MNB árfolyam: 310,25 forint)

198

2016.04.01.

érdemes szem előtt tartani, hogy a jogcím csak 5 évnél fiatalabb, innovatív vállalkozásokra vonatkozik. E jogcím esetén az elszámolható költségek köre nincs korlátozva, bármilyen projektköltség elszámolható. Mivel a jogcím a támogatásnak minősülő hitelt névértéken határozza meg, ezért támogatástartalmának vizsgálata nem indokolt. K+F jogcím (ÁCSR 25. cikk) A kölcsön formájában nyújtott támogatás abban az esetben minősül az ÁCSR 5. cikk (2) bekezdés b) pontja szerint átláthatónak, amennyiben a bruttó támogatási egyenérték kiszámítása a támogatás odaítélésekor irányadó referencia-kamatláb alapján történik. A támogatástartalom kiszámítását az 16.5 fejezetben mutatjuk be. K+F jogcím keretében alap-, alkalmazott (ipari) kutatás és kísérleti fejlesztés támogatására is lehetőség nyílik. Ez esetben az elszámolható költségek, a támogatási intenzitás és a hitel támogatástartalom összege közötti összefüggés vizsgálata szükséges. Feltételezhető, hogy a hitelfelvevő maximum a projekt elszámolható költségeinek 100%-ra kap hitelt, így az alábbi szcenárióvizsgálatban ennek megfelelően abból indulunk ki, hogy a hitel összege és az elszámolható költségek mértéke megegyezik. Az elszámolható költségek kiszámításánál fontos figyelemmel lenni a jogcímben meghatározott elszámolható költségek körére. Fontos megjegyezni, hogy a K+F jogcímek közül alapkutatás esetén a tevékenység jellegéből (kimeneti bizonytalanság) fakadóan nem várható hitelfelvétel. a) szcenárió Kiváló hitelminősítéssel és magas szintű biztosítékkal rendelkező vállalkozás esetén 0,1%-oskedvezményes kamattal, 10 éves futamidővel és türelmi idő nélkül számolva. a hitelösszeg 4,6%-a minősül állami támogatásnak. Mindez azt jelenti – a fenti feltétellel élve –, hogy az elszámolható költségek 4,6%-a kerül fedezésre a hitel támogatástartalmából, így a fennmaradó részre, az adott támogatási intenzitás mértékéig további támogatások vonhatóak be. A kiváló minősítéssel rendelkező adós esetén így például a kísérleti fejlesztés támogatási intenzitásának fennmaradó 20,4%-ra más forrást vonhat be e jogcím alatt. b) szcenárió Kielégítő hitelminősítéssel és általános mértékű fedezettel rendelkező vállalkozás esetén a legkisebb kedvezményes kamattal, 10 éves futamidővel és 1 év türelmi idővel számolva, a hitel 18%-a a támogatástartalom mértéke. Mindezek alapján, e vállalkozások csak abban az esetben léphetik át a kísérleti fejlesztési jogcím esetén meghatározott támogatási intenzitást – a hitel és elszámolható költségek összegének egyezése esetén –, ha változatlanul kedvezményes kamatláb (0,1%) mellett a kiinduló helyzethez képest például a futamidő 15 évre növekszik vagy a türelmi idő egészen 6 évre kitolódik. c) szcenárió A gyenge hitelminősítéssel és alacsony mértékű fedezettel rendelkező vállalkozások esetén a legkisebb vizsgált kedvezményes kamattal (0,1%), 10 éves futamidővel és 2 év türelmi idő esetén a hitel 45%-a támogatástartalom mértéke. Ahhoz, hogy a támogatástartalom 25%-ra csökkenjen és a hitelfelvevő kísérleti fejlesztést is finanszírozhassa hitelből, a kamat mértékét 4%-ra kell emelni, vagy csökkenteni kell a türelmi időt és futamidőt.

19.6.

Földrajzi rugalmasság

Főszabályként a Közös Rendelet 223 96. cikkének (1) pontja alapján a GINOP kizárólagos földrajzi célterülete Magyarország kevésbé fejlett régiói, amely az összes Budapesten és Pest megyén (Középmagyarországi régió, KMR) kívüli megyét jelenti (együtt: kevésbé fejlett régiók). A Közös Rendelet 70. cikkének (2) b) pontja szerint ugyanakkor, ha egy projekt ténylegesen és 223

Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról

199

2016.04.01.

kimutathatóan a kevésbé fejlett régiók hasznát szolgálja, akkor – a TC1 forrásait is biztosító ERFAforrásoknál – indokolt esetben a prioritás 15%-ának erejéig a program földrajzi hatókörén kívül eső kedvezményezettek is támogathatóak (ún. földrajzi rugalmasság). A projekt hasznosságát, majd a projekt összköltségét a haszon-arányok alapján meg kell osztani a régiókategóriák között: például, ha egy KMRben megvalósuló fejlesztés 70%-ban egy kevésbé fejlett régióban hasznosul, a projektet 70%-ban támogathatja a GINOP, és a fennmaradó 30% esik a VEKOP-ra. Ezen túlmutatóan, ha egy projekt hasznosulása legalább 95%-os mértékben ténylegesen és kizárólag a kevésbé fejlett régióban jelentkezik, akkor az adott projekt KMR-re eső része is 100%-ban finanszírozható GINOP-ból. A rugalmassági keret abban az esetben vehető igénybe, amennyiben a projekt a GINOP terület számára ténylegesen előnyös, a KMR pedig legfeljebb a projekt pozitív hatásaiból 5%-os mértékig részesedhet. Így a projekt megvalósítás helyszíne számít és nem a kedvezményezett székhelye, ezért a KMR-ben székhellyel rendelkező szervezet projektjei is támogathatóak, amennyiben a projekt maga GINOP területen valósul meg. A projektek így megosztott, GINOP-ra eső finanszírozási részeit aggregálva az nem lehet magasabb, mint a finanszírozó GINOP prioritás 15%-a. A K+F+I-hez kapcsolódóan a Partnerségi Megállapodás is kiemelte, hogy a KMR területén megvalósuló K+F+I projektek támogatása lehetőség szerint a kevésbé fejlett régiók forráskeretéből is indokolt lehet, annak tovagyűrűző és pozitív hatása miatt. Ismereteink szerint ugyanakkor a jelenlegi tervek szerint a GINOP 8. prioritási tengelyének pályázati felhívásai nem kívánnak élni a földrajzi rugalmasság által kínált lehetőséggel.

200

2016.04.01.

20.

20.1.

Mellékletek

Adatbázisok letöltési, rendelkezésre állási dátumai

Opten adatbázis: 2014 december 31. állapota alapján Fontium adatbázis: 2015 november 31. állapota alapján Kaleidoszkóp adatbázis: 2015 december 17-21. állapota alapján EMIR adatbázis: 2016 január 25. állapota alapján

20.2.

K+F+I jogszabályi definíciók

„alkalmazott kutatás”224: tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat, amelynek célja új ismeretek és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű fejlesztésének elősegítéséhez. Magában foglalja komplex rendszerek összetevőinek létrehozását, és beletartozhat a prototípusok laboratóriumi környezetben vagy létező rendszerekhez szimulált interfésszel rendelkező környezetben történő megépítése, valamint kísérleti sorozatok gyártása, amennyiben ez az alkalmazott kutatáshoz és különösen a generikus technológiák ellenőrzéséhez szükséges.

„kísérleti fejlesztés”225: a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb, vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, megosztása és felhasználása új vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások kidolgozása céljából. Idetartozhatnak például az új termékek, eljárások és szolgáltatások fogalmi meghatározását, megtervezését és dokumentálását célzó tevékenységek is. A kísérleti fejlesztéshez tartozhat az új vagy javított termékek, eljárások és szolgáltatások prototípusainak és kísérleti modelljeinek kidolgozása, illetve kiállítása, az ilyen termékeknek a tényleges működési körülményeket reprezentáló környezetben történő tesztelése és jóváhagyása abban az esetben, ha e tevékenységek elsődleges célja a véglegesnek még nem tekinthető termék, eljárás vagy szolgáltatás technikai továbbfejlesztése. Idetartozhat a kereskedelmileg felhasználható olyan prototípusok és kísérleti modellek kifejlesztése, amelyek kereskedelmi végterméknek minősülnek, mert előállításuk túlságosan költséges ahhoz, hogy az kizárólag demonstrációs és hitelesítési céllal történjen. A kísérleti fejlesztésbe nem tartoznak bele azok a szokásos vagy időszakos változtatások, amelyeket meglévő termékeken, gyártósorokon, előállítási eljárásokon, szolgáltatásokon és egyéb folyamatban lévő műveleteken eszközölnek, még akkor sem, ha e változtatások fejlesztésnek minősülnek.

„alapkutatás”226: kísérleti vagy elméleti munka, amelyet elsősorban a jelenségek vagy megfigyelhető tények hátterével kapcsolatos új ismeretek megszerzésének érdekében folytatnak, anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok üzleti alkalmazását vagy felhasználását.

„ipari kutatás”227: tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat, amelynek célja új ismeretek és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű fejlesztésének elősegítéséhez. Magában foglalja komplex rendszerek összetevőinek a létrehozását, és beletartozhat a prototípusok laboratóriumi környezetben vagy

A BIZOTTSÁG 651/2014/EU RENDELETE (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról. 225 A BIZOTTSÁG 651/2014/EU RENDELETE (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról. 226 A BIZOTTSÁG 651/2014/EU RENDELETE (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról. 227 2014/C 198/01 sz. bizottság közlemény – A kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások keretrendszere 224

201

2016.04.01.

létező rendszerekhez szimulált interfésszel rendelkező környezetben történő megépítése, valamint kísérleti sorozatok gyártása, amennyiben ez az ipari kutatáshoz – nevezetesen a generikus technológiák ellenőrzéséhez – szükséges.

„szervezési innováció”228: új szervezési módszer alkalmazása egy vállalkozás üzleti gyakorlatában, munkahelyi szervezetében vagy külső kapcsolataiban; nem tartoznak ide az olyan változtatások, amelyek a vállalkozásban már alkalmazott szervezési módszereken alapulnak, a vezetési stratégia megváltoztatása, az összefonódások és felvásárlások, egy eljárás alkalmazásának beszüntetése, az egyszerű tőkepótlás vagy tőkenövelés, a kizárólag a tényezőárak megváltozásához köthető változások, az egyedi igényekhez igazítás, a helyhez kötöttség, a rendes szezonális és egyéb ciklikus változások, valamint az új vagy jelentősen továbbfejlesztett termékekkel folytatott kereskedelem.

„eljárási innováció” 229 : új vagy jelentős mértékben javított termelési vagy szolgáltatási módszer alkalmazása (ideértve a technikákban, felszerelésekben vagy szoftverekben eszközölt jelentős változtatásokat is); nem minősülnek innovációnak a kisebb változtatások vagy fejlesztések, a termelési vagy szolgáltatási képesség növelése olyan gyártási vagy logisztikai rendszerek bevezetése révén, amelyek nagyban hasonlítanak a már használatban lévőkhöz, egy eljárás alkalmazásának beszüntetése, az egyszerű tőkepótlás vagy tőkenövelés, a kizárólag a tényezőárak megváltozásához köthető változások, az egyedi igényekhez igazítás, a helyhez kötöttség, a rendes szezonális és egyéb ciklikus változások, valamint az új vagy jelentősen továbbfejlesztett termékekkel folytatott kereskedelem.

„K+F projekt” 230: az e keretrendszerben meghatározott kutatási és fejlesztési kategóriák közül egyet vagy többet érintő tevékenységeket magában foglaló olyan művelet, amely egy adott gazdasági, tudományos vagy műszaki jellegű, előre világosan meghatározott céllal rendelkező oszthatatlan feladat végrehajtására irányul. A K+F projekt több munkacsomagból, tevékenységből vagy szolgáltatásból állhat, és tartalmazza az egyértelmű célkitűzéseket, az e célok végrehajtásához szükséges intézkedéseket (ideértve azok várható költségét), valamint a konkrét eredményeket, ami lehetővé teszi az említett tevékenységek kimenetelének azonosítását és összehasonlítását a releváns célkitűzésekkel. Amennyiben két vagy több K+F projekt nem választható el egyértelműen egymástól és különösen amikor a technológiai siker valószínűsége az érintett projektek tekintetében nem független egymástól, azok egyetlen projektként tekintendők.

„innovatív vállalkozás”231: az a vállalkozás:

a)

amely független szakértő által készített értékeléssel alá tudja támasztani, hogy a belátható jövőben új, az iparági technika mindenkori állásához képest jelentős javulást jelentő, ugyanakkor technológiai vagy ipari problémák kockázatát hordozó termékeket, szolgáltatásokat vagy folyamatokat fejleszt majd ki; vagy

b)

amelynek kutatás-fejlesztési költségei az összes működési költség legalább 10 %-át teszik ki a támogatás nyújtását megelőző három év legalább egyikében, illetve pénzügyi előzményekkel nem rendelkező induló vállalkozás esetében ugyanezen arányt a folyó pénzügyi időszak független könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi kimutatásában kell kimutatni.

„innováció”232: a gazdasági tevékenység hatékonyságának, jövedelmezőségének javítása, a kedvező társadalmi és környezeti hatások elérése érdekében végzett tudományos, műszaki, szervezési, gazdálkodási, kereskedelmi műveletek összessége, amelyek eredményeként új vagy lényegesen módosított termék, eljárás, szolgáltatás jön létre, új vagy lényegesen módosított eljárás, technológia

A BIZOTTSÁG 651/2014/EU RENDELETE (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról. 229 A BIZOTTSÁG 651/2014/EU RENDELETE (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról. 230 2014/C 198/01 sz. bizottság közlemény – A kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások keretrendszere 231 A BIZOTTSÁG 651/2014/EU RENDELETE (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról. 232 2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról 228

202

2016.04.01.

alkalmazására, piaci bevezetésére kerül sor, ideértve azokat a változásokat, amelyek csak adott ágazatban vagy adott szervezetnél minősülnek újdonságnak.

203

2016.04.01.

20.3.

GOP K+F+I felhívások Pályázat rövid leírása

GOP 1.1.1-2007

A konstrukció célja: - olyan K+F projektek támogatása,

Pályázók köre KKV-k, legalább 1 fő statisztikai állománnyal

amelyek kutatási eredményekre

Támogatható tevékenységek

1. Ipari kutatás

1. Csak olyan projekt támogatható,

2. Kísérleti fejlesztés

- amely során új vagy továbbfejlesztett prototípus, termék, technológia,

3. KKV-k iparjogvédelmi

támaszkodva prototípusok, piacképes

tevékenysége

termékek, eljárások és szolgáltatások

Egyéb K+F+I utalás a felhívásban

köre

szolgáltatás jön létre (K+F+I eredmény) és - amely esetében a projektjavaslat célját jelentő K+F+I eredmény reálisan és időben

létrejöttét eredményezik;

megvalósítható.

- a K+F iránti vállalati kereslet kutatóhelyek számára történő visszacsatolásának elősegítése;

2. A pályázónak vállalnia kell, hogy az ipari kutatás és kísérleti fejlesztésre

- a technológiatranszfer előmozdítására

kapcsán elszámolni

alkalmas – egyetemek/kutatóintézetek és

kívánt összes költség 25 %-át elérő kutatási tevékenység elvégzésével

vállalatok közötti – együttműködések

költségvetési

támogatása. vagy non-profit kutatóhelyet bíz meg. GOP 1.1.1-2011

A konstrukció célja olyan K+F projektek

Vállalkozások (KKV-k és

támogatása, amelyek kutatási

nagyvállalatok egyaránt),

eredményekre támaszkodva korszerű,

legalább 1 fő statisztikai

magas innovációs értéket képviselő

állománnyal

prototípusok létrejöttét eredményezik.

1. Alapkutatás

1. Kizárólag olyan projekt támogatható,

2. Alkalmazott (ipari) kutatás

- amely keretében a K+F tevékenység kizárólag az ötlet műszaki-

3. Kísérleti fejlesztés

tudományos szempontból való megvalósíthatóságának, működőképességének bizonyítására irányul, azaz a létrehozott K+F eredmény elkészült prototípusnak felel meg; - amely esetében a projektjavaslat célját jelentő K+F+I eredmény reálisan és időben megvalósítható és - amely agrár, műszaki, orvosi vagy természettudományi területen valósul meg.

204

2016.04.01.

Pályázat rövid leírása

Pályázók köre

Támogatható tevékenységek

Egyéb K+F+I utalás a felhívásban

köre

2. A támogatás kifejti az alábbi hatások legalább egyikét: a) növeli a projekt méretét, ideértve a projekt összköltségét, illetve a K+F+I és innovációs tevékenységekben részt vevő személyek számát; b) bővíti az alkalmazási kört, ideértve a várható projekt eredményeket; c) csökkenti a projekt végrehajtásának időtartamát, növeli a végrehajtás ütemét; d) növeli a kedvezményezett által a K+F+I-re és innovációra fordított teljes összeget. GOP 1.3.1-2007

A konstrukció célja - olyan innovatív vállalkozások K+F+I

KKV-k, legalább 1 fő statisztikai állománnyal

tevékenységeinek támogatása, amelyek új vagy jelentősen javított, korszerű, magas értéket képviselő, piacképes termékek,

1. Kísérleti fejlesztés

1. Csak olyan projekt támogatható,

2. KKV-k iparjogvédelmi

- amely során új vagy továbbfejlesztett prototípus, termék, technológia,

tevékenysége

szolgáltatás jön létre (K+F+I eredmény) és

3. Marketing

- amely esetében a projektjavaslat célját jelentő K+F+I eredmény reálisan és időben megvalósítható.

szolgáltatások, technológiák kidolgozását, piaci bevezetését vállalják; - innovatív vállalkozások növekedési potenciáljának erősítésének, versenyképes termékeik piaci megjelenésének elősegítése. GOP 1.3.1/A-2011

A konstrukció célja olyan vállalkozások

Vállalkozások (KKV-k és

(beleértve az innovatív beszállítókat)

nagyvállalatok egyaránt),

technológiai innovációs tevékenységeinek

legalább 1 fő statisztikai

támogatása, amelyek meglévő, piacképes

állománnyal

termékek (beleértve az alkatrészt és/vagy

1. Kísérleti fejlesztés

Támogathatósági feltétel, hogy

2. Eszközbeszerzés

- a vállalkozás legalább egy, innovációs potenciált alátámasztó feltételnek

3. Infrastrukturális és ingatlan beruházás

megfelel és ezt alátámasztó dokumentumokkal igazolja; - a projekt során továbbfejlesztett termék (beleértve az alkatrészt/vagy részegységet), technológia vagy szolgáltatás iránt valós piaci igény várható;

205

2016.04.01.

Pályázat rövid leírása

Pályázók köre

Támogatható tevékenységek

Egyéb K+F+I utalás a felhívásban

köre

részegységet), szolgáltatások,

4. Információs technológia

- a projekt agrár, műszaki, orvosi vagy természettudományi területen valósul

technológiák továbbfejlesztését vállalják.

fejlesztés

meg.

5. Eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések 6. Piacra jutás 7. Iparjogvédelemmel kapcsolatos tevékenység GOP 1.3.1/B-2011

A konstrukció célja olyan vállalkozások

Kizárólag az akkreditált

(beleértve az innovatív beszállítókat)

klaszterek tagvállalkozásai

1. Alapkutatás:

Támogathatósági feltétel, hogy

technológiai innovációs tevékenységeinek

által megvalósított

2. Alkalmazott (ipari) kutatás

- a vállalkozás legalább egy, innovációs potenciált alátámasztó feltételnek

támogatása, amelyek meglévő, piacképes

projektekhez igényelhető

termékek (beleértve az alkatrészt és/vagy

támogatás: a pályázó

részegységet), szolgáltatások,

valamely érvényes

technológiák továbbfejlesztését vállalják.

akkreditációval rendelkező

5. Infrastrukturális és ingatlan

klaszter tagvállalata.

beruházás

3.Kísérleti fejlesztés 4. Eszközbeszerzés,

megfelel és ezt alátámasztó dokumentumokkal igazolja; - a projekt során továbbfejlesztett termék (beleértve az alkatrészt/vagy részegységet), technológia vagy szolgáltatásiránt valós piaci igény várható; - a projekt agrár, műszaki, orvosi vagy természettudományi területen valósul meg.

6. Információs technológia fejlesztés 7. Eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések 8. Piacra jutás 9.Iparjogvédelemmel kapcsolatos tevékenység

206

2016.04.01.

Pályázat rövid leírása

GOP 1.3.1/C-2011

Pályázók köre

A konstrukció célja innovációs

KKV-k, legalább 1 fő

eredmények hasznosításának támogatása

statisztikai állománnyal

mikro-, kis és középvállalkozások részére.

Támogatható tevékenységek köre 1. Munkatársak alkalmazása 2. Eszközbeszerzés

Egyéb K+F+I utalás a felhívásban

Támogathatósági feltétel, hogy a vállalkozás legalább három, innovációs potenciált alátámasztó feltételnek megfelel és ezt alátámasztó dokumentumokkal igazolja.

3. Iparjogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 4. Információs technológiafejlesztés 107. táblázat: GOP K+F+I kiírások egyes jellemzői Forrás: Deloitte gyűjtés

207

2016.04.01.

Hatályos szerződések átlagos összeg (millió forint)

Hatályos szerződések (db)

Hatályos szerződések összege (milliárd forint)

2 954

304,3

103,0

559

148,7

266,0

GOP-1.1.1-07/1.

36

3,3

92,5

GOP-1.1.1-09/1.

113

13,2

116,9

GOP-1.1.1-11.

357

91,2

255,4

GOP-1.2.

49

31,2

637,2

GOP-1.3.

2 344

122,0

52,0

GOP-1.3.1-07/1.

48

2,4

49,9

GOP-1.3.1-09/A.

125

5,0

40,2

GOP-1.3.1-09/B.

15

1,8

118,8

GOP-1.3.1-11/A.

310

48,3

155,9

GOP-1.3.1-11/C.

1 407

27,5

19,5

2

2,4

1217,2

GOP-1. GOP-1.1.

GOP-1.5.

108. táblázat: GOP K+F+I kiírások projektjeinek egyes jellemzői Forrás: EMIR

208

2016.04.01.

20.4.

OECD: K+F+I finanszírozás típusai Főbb jellemzők

Finanszírozási eszköz Közvetlen

Állami támogatás, szubvenció

közfinanszírozás

Legáltalánosabb finanszírozási eszközök. Kezdő-finanszírozásként

Példák -

ANR subsidies (Argentína) Central Innovation Programme for SMEs (Németország) K+F Alap (Izrael) Small Business Innovation Research Programme(US)

használatosak start-upok és innovatív KKV-k esetében. Verseny és néhány esetben magán társfinanszírozás alapján nyújtják. Általában nem visszatérítendő. Kínálat-oldali, diszkrecionális eszközök. Adósság-

Hitel kölcsön

Államilag támogatott hitel. Biztosítékot és garanciát követel meg. Adósság szerint visszatérítendő. A kölcsönadó nem részesül a tőkéből.

finanszírozás

Visszatérítendő

Visszatérítendő részben vagy teljesen, néha jogdíj formájában. Magán

támogatás

társfinanszírozás esetén nyújtható.

Hitel, garancia és

Széles körben alkalmazott eszközök. a pénzügyi akadályok csökkentése

kockázat-

érdekében. Az egyedi hitel-elbírálás előzetesen jelzi a vállalati hitelképességét

megosztás

a bank számára. Számos esetben kombinálják kiegészítő jellegű

mechanizmusok

szolgáltatásokkal (információ, asszisztencia, tréning).

Sajáttőke/Adósság-

Nem banki

Új finanszírozási lehetőségek. Innovatív hitelezési platformok, nem-banki hitel

finanszírozás

finanszírozás

vagy tőke-részesedés.

Mezzanine-

Egy befektetésben számos, különböző kockázatú és megtérülési rátájú hitel és

finanszírozás

sajáttőke finanszírozási eszköz kombinálása. A vállalatok későbbi fejlődési fázisában alkalmazott forma. Leginkább a pénzügyileg erős és mérsékelt

-

Novallia (Belgium) High-Tech Gründerfonds (Németország) Public Investment Bank (Franciaország) Microfinance Ireland (Írország) Slovene Enterprise Fund (Szlovénia) British Business Bank (UK) Repayable Grants for Start-Ups (Új-Zéland)

-

Small Business Financing Program (Kanada) Mutual quarantee schemes (Olaszország) Loan Program (US) R&I Loans Services (European Commission)

-

Business Finance Partnership (UK)

-

Guarantees for Mezzanine Investments (Ausztria) PROGRESS Programme (Csehország) Industrifonden and Fouriertransform (Svédország) Small Business Investment Company (US)

-

Innpulsia (Kolumbia) Seed Fund Vera (Finnország) France Investment 2020 (Franciaország) Yozma Fund (Izrael) Scottish-Co-investment Fund (UK)

növekedési fázisban levő vállalatok számára alkalmas. Sajáttőke-

Kockázati tőke

Intézményi befektetők (bankok, nyugdíjalapok) által nyújtott alap, amely a korai

finanszírozás

alapok, alapok

fázistól a terjeszkedés időszakában levő vállalatok számára alkalmas.

alapja

Jellemzően a kevésbé kockázatos periódusokban nyújtják. Türelmes tőkének is nevezik a befektetési idő hossza miatt (10-12 év: befektetés – érlelés – kilépés). A befektető tőkerészesedést szerez.

209

2016.04.01.

Főbb jellemzők

Finanszírozási eszköz Üzleti angyalok

Közbeszerzés

Példák

upokat és korai fázisban levő vállalatokat finanszíroznak.

-

Seraphim Fund (UK) Tech Coast Angels (US) Common ANGELS (US)

Keresletet támaszt olyan technológiák és szolgáltatások iránt, amelyek még

-

Small Business Innovation Research Program (US)

-

Manufacturing Extension Partnerships (US)

Finanszíroz, szakértelmet, mentorálást és hálózati lehetőségeket nyújt. Start-

nem léteznek vagy K+F szolgáltatások vásárlása a célja (kereskedelem előtti). Korai fázisban levő, kockázatos, innovatív technológia-alapú kis vállalatok támogatása, kereskedelmi ígérettel. Technológiai tanácsadás, terjeszkedési

A létező technológia terjedésének és adoptációjának növelése, és a célzott

programok

vállaltok abszorpciójának erősítéséhez való hozzájárulás a cél. Információ, technikai asszisztencia, konzultáció és tréningek nyújtása. Az alacsony bevételű országokban fontos. Kis hitelkeretek a KKV-k számára a tudásközvetítő szervezetek

Innovációs voucherek

-

Innovation vouchers (Ausztria, Kína, Dánia stb.)

szolgáltatásainak igénybevétele céljából, annak érdekében, hogy saját vállalatukban is bevezessék az innovációkat. Közvetett

Adó-kedvezmények

közfinanszírozás

Társasági adó-

A legtöbb országban alkalmazott. Közvetlen, nem diszkriminatív.

kedvezmények Személyi

Számos országban elérhető. Közvetlen, nem diszkriminatív.

jövedelemadó és más adókedvezmények 109. táblázat: OECD K+F+I finanszírozás típusai Forrás: OECD

210

2016.04.01.

20.5.

KKV-kat célzó hitelkonstrukciók paraméterei Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogram KMOP-2009-1.3

Keretösszeg (milliárd Ft) Refinanszírozás

19.6

14

120.4

86

25

50% MV - 50% MFB

36% MV - 64% MFB

50% MV - 50% MFB

50% MV - 50% MFB

évi 0,5%

Lejárat Zárás Egyéb

•Tárgyi eszközbe történő beruházás •Immateriális javak •Forgóeszköz finanszírozás

1 millió Ft - 200 millió Ft

Saját erő

10 millió Ft - 100 millió Ft

Saját erő nem szükséges.

Nettó bekerülési érték min. 15%-a.

9/14* 1 havi BUBOR + 1,464% + legfeljebb 4%/év

1/2* 1 havi BUBOR + 1,25% + legfeljebb 4%/év

9/14* 1 havi BUBOR + 1,464% + legfeljebb 4%/év

1/2* 1 havi BUBOR + 1,25% + legfeljebb 4%/év

Szerződéskötéstől számított max.1 év.

Szerződéskötéstől számított max. 3 hónap.

Szerződéskötéstől számított max. 1 év.

Szerződéskötéstől számított max. 3 hónap.

kizárólag 1 év + 1 nap 2009. december 31

1 év + 1 nap 2010.december 31

kizárólag 1 év + 1 nap 2009. december 31

•Rendelkezésre tartási díj: legfeljebb 0,25%/év. •Kezelési költség: egyszeri, a teljes hitelösszeg legfeljebb1%-a. •Törlesztés ütemezése: havonta

Új Széchenyi Hitel Programok GOP-2007-4.1/13

2 év + 1 nap 2010. december 31

3 havi EURIBOR*0,75+ 0,75%+ legfeljebb 5%/év

Szerződéskötéstől számított max. 2 év

Új Széchenyi Hitel Programok KMOP-2007-1.3.1/13

48.595 A Közvetítő által kihelyezett hitelek teljes összegét az MV refinanszírozza a Közvetítő számára.

17.8

•HVK&PV: 100 % •HI: 75 %

3 havi EURIBOR * 0,5 éves kamatláb

Forgóeszköz finanszírozás.

Hitel összege

Rendelkezésre tartási idő

Új Magyarország kis- és középvállalkozói Hitelprogram GOP-4.1

36% MV - 64% MFB

Refinanszírozási kamat Felhasználhatóság

Ügyfél kamat

Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogram GOP--4.1

•HVK&PV: 100 % •HI: 75 %

0,4% éves kamatláb

évi 0,4%

•immateriális javak, gépek, berendezések, egyéb tárgyi-eszközök •meglévő üzleti tulajdon vagy bérelt infrastruktúra bővítése és/vagy fejlesztése, •gazdasági tevékenység elindításához, tevékenységbővítéshez, beruházáshoz finanszírozások, beleértve forgóeszköz beszerzések finanszírozását is. •HVK: o forgóeszközhitel: max. 6 millió Ft, o beruházási hitel: max. 10 millió Ft, •PV: 50 millió Ft, •HI: 50 millió F Megvalósítási költség max. 20%-a.

Max. 50 millió Ft

•HVK: o forgóeszközhitel: max. 6 millió Ft, o beruházási hitel: max. 10 millió Ft, •PV: 50 millió Ft, •HI: 200 millió Ft Megvalósítási költség max. 10%-a.

kapcsolódó

•HVK: o forgóeszközhitel: max. 6 millió Ft, o beruházási hitel: max. 10 millió Ft, •PV: 50 millió Ft, •HI: 500 millió Ft Megvalósítási költség max. 20%-a.

legfeljebb 9%

•Forgóeszközhitel max. 36 hónap; •Beruházási hitel max.120 hónap

legfeljebb 6,5%

•immateriális javak, gépek, berendezések, egyéb tárgyi-eszközök •meglévő üzleti tulajdon vagy bérelt infrastruktúra bővítése és/vagy fejlesztése, •gazdasági tevékenység elindításához, tevékenységbővítéshez, beruházáshoz kapcsolódó finanszírozások, beleértve forgóeszköz beszerzések finanszírozását is. •forgóeszközhitel max. 6 millió Ft, •beruházási hitel max.10 millió Ft,

•HVK: o forgóeszközhitel: max. 6 millió Ft, o beruházási hitel: max. 10 millió Ft, •PV: 50 millió Ft, •HI: 50 millió Ft Megvalósítási költség max. 20%-a.

•HVK: o forgóeszközhitel: max. 6 millió Ft, o beruházási hitel: max. 10 millió Ft, •PV: 50 millió Ft, •HI: 500 millió Ft Megvalósítási költség max. 10%-a.

legfeljebb 9%

legfeljebb 6,5%

Szerződéskötéstől számított max 1 év.

Szerződéskötéstől számított legfeljebb 10 év. 2013. december 31

•Forgóeszközhitel max. 36 hónap; •Beruházási hitel max.120 hónap 2015. december 31

•Forgóeszközhitel esetén maximum 36 hónap; •Beruházási hitel esetén maximum 120 hónap 2015. december 31

•Folyósítási jutalék: legfeljebb egyszeri 1%, amely az első folyósításkor kerül felszámításra. •Projektvizsgálati díj: egyszeri díjként kerül felszámításra: legfeljebb 25 eFt+a hitelösszeg 0,1 %-a •Módosítási díj: a fennálló hitelösszeg legfeljebb 0,1 %-a, de legalább 10 ezer Ft. •Törlesztés ütemezése: negyedévente •Türelmi idő: szerződéskötéstől számított max. 2 év. •Megkezdett beruházás is finanszírozható.

•Türelmi idő: szerződéskötéstől számított max. 2 év.

Türelmi idő: szerződéskötéstől számított legfeljebb 2 év.

110. táblázat: KKV-kat megcélzó hitelkonstrukciók

Forrás: Deloitte gyűjtés

211

2016.04.01.

20.6.

2007-13-as felhívások paraméterei

Új Széchenyi Kombinált Mikrohitel GOP-2.1.1/M KMOP-1.2.1./M 2011. január 2012. január Elemei Kedvezményes kamatozású kölcsön (VT) + visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (VNT) Közvetítők Pénzügyi vállalkozások, vállalkozásfejlesztési alapítványok Pénzügyi vállalkozások, vállalkozásfejlesztési alapítványok, szövetkezeti hitelintézetek Refinanszírozás PV, VA: 100% SZH: 75% PV, VA: 100% Refinanszírozási kamat 0,4% Hitel összege 1 – 8 m HUF VA: 1 – 10 m HUF Maximum a Pályázati Projektérték 60%-a PV, SZH: 1 – 20 m HUF Maximum a Pályázati Projektérték 60%-a Vissza nem térítendő támogatás 1 – 4 m HUF 1 m – 10 m HUF összege Maximum a Pályázati Projektérték 45%-a A VNT a Hitel összegénél nem lehet magasabb. Saját erő 10% Ügyfél kamat Maximum 9% Tranzakciós díj A hitel bírálatával és folyósításával kapcsolatos valamennyi költség ellenértékét magában foglaló egyszeri bruttó összeg, • 36 hónapnál hosszabb futamidő esetén 50.000 Ft • 12-36 hónap közötti futamidő esetén a szerződött hitelösszeg 3%-a • 12 hónap alatti futamidő esetén a szerződött hitelösszeg 5%-a. Regisztrációs díj Ha a hitelbírálatot a Közvetítő elvégezte, de Hitelszerződés nem jött létre, maximum bruttó 10.000 Ft regisztrációs díj számítható fel. Szerződéskötés A VNT-ről hozott támogatói döntéstől számított 90 napon belül (max. 60 nappal hosszabbítható) Megvalósítás: A projekt kezdetét, illetve a Hitelszerződés hatálybalépését (ezek közül a későbbit) követő 12 hónapon belül köteles befejezni a Kedvezményezett a támogatott projekt megvalósítását. Futamidő Maximum 10 év Rendelkezésre tartási idő A Hitel a támogatott projekt kezdetéig, de maximum a Hitelszerződés aláírásától számított legfeljebb 12 hónapig tartható rendelkezésre (díjmentesen). Türelmi idő A Hitel folyósításától számított maximum 24 hónappal halasztható el a tőketörlesztés kezdő időpontja. Előtörlesztés Előtörlesztés bármikor lehetséges. 2011 júniusában előtörlesztési díjakat vezettek be, az előtörlesztéssel érintett összeg százalékában kifejezve ezek az alábbiak: • maximum 5% a projekt megvalósítási időszakában • maximum 3% a projekt fenntartási időszakában Pénzügyi elszámolás: Határideje a projekt befejezésétől számított 90 naptári nap. Biztosítékok A hitel komponens esetében a Közvetítő saját, bemutatott fedezetértékelési szabályai alapján meghatározott típusú és értékű biztosíték kérhető, a VNT-re nem szükséges biztosítékot nyújtani. Kötelező vállalások A projekt befejezését követő 2 üzleti év személyi jellegű ráfordításainak összege eléri az elnyert vissza nem térítendő támogatás összegének 50%-át. Az ellenőrzés a projekt befejezési évét közvetlenül követő 2. üzleti év végén történik. 111. táblázat: Kombinált mikrohitel konstrukció Forrás: Deloitte gyűjtés

212

2016.04.01.

Bevezetésének dátuma Státusz Közvetítők köre

Kedvezményezettek Támogatás típusa Támogatható projektek

Új Magyarország Portfóliógarancia Program 2007.11.07.

Új Széchenyi Hitelgarancia Program 2012.07.01.

Új Széchenyi Viszontgarancia Program 2011.03.25.

2012.07.01. Átalakítva Új Széchenyi Hitelgarancia Programmá Hitelintézetek Pénzügyi vállalkozások

2013.12.31. Lezárva Hitelintézetek Többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban álló pénzügyi vállalkozások KKV De minimis Kizárólag újonnan kihelyezett hitelek, az alábbi hitelcélokra: Immateriális javak, gépek, berendezések, egyéb tárgyieszköz beszerzések, egyéb beruházások finanszírozása Meglévő üzleti tulajdon vagy bérelt infrastruktúra bővítése, fejlesztése

2015.08.01. Lezárva Pénzügyi vállalkozások

Gazdasági tevékenység elindításához, tevékenységbővítéshez vagy meglévő tevékenység fejlesztéséhez, erősítéséhez, beruházáshoz kapcsolódó finanszírozás, ideértve a feltételeknek megfelelő forgóeszköz-beszerzés finanszírozását is Közvetítők által nyújtott hitelkondíciók

Gazdasági tevékenység elindításához, tevékenységbővítéshez, beruházáshoz vagy meglévő tevékenység fejlesztéséhez, erősítéséhez kapcsolódó finanszírozás, ideértve a feltételeknek megfelelő forgóeszköz-beszerzés finanszírozását is233 Közvetítők által vállalt készfizető kezességek fedezetével nyújtott hitelkondíciók 500 millió Ft 15 év -

KKV De minimis Kizárólag újonnan kihelyezett hitelek, az alábbi hitelcélokra: Gépek, berendezések, egyéb tárgyi-eszköz beszerzések, egyéb beruházások finanszírozása Meglévő üzleti tulajdon vagy bérelt infrastruktúra bővítése, fejlesztése Gazdasági tevékenység elindításához, tevékenységbővítéshez, beruházáshoz kapcsolódó finanszírozás

Kondíciók

Közvetítők által nyújtott hitelkondíciók

Maximális összeg Maximális futamidő Biztosíték

200 millió Ft 10 év Minimum a teljes hitelösszeg portfóliógarancia mértékével csökkentett összegének megfelelő értékben -

Önerő

500 millió Ft 15 év Minimum a teljes hitelösszeg hitelgarancia mértékével csökkentett összegének megfelelő értékben Önerő: a projekt megvalósítási költségének minimum 10%-a

Az alapul szolgáló hitel kamatát a hitelezők szabadon állapítják meg A garantált összeg maximum 0,3%-a

Hitelkamat Közvetítői kezességvállalás éves díja Közvetítő kezességvállalása Kezesség típusa Alapja Maximális mértéke Egyéb Díjazása

KKV De minimis Kizárólag újonnan kihelyezett hitelek, az alábbi hitelcélokra: Immateriális javak, gépek, berendezések, egyéb tárgyieszköz beszerzések, egyéb beruházások finanszírozása Meglévő üzleti tulajdon vagy bérelt infrastruktúra bővítése, fejlesztése, ingatlan vásárlása

-

-

MV által vállalt kezesség A fennálló tőke-, és kamattartozás, járuléktartozások (maximum a fennálló tőketartozás 110%-a) 80% Portfóliógarancia-limit működik Kezességvállalás évi 1%-a

MV által vállalt kezesség Tőkekövetelés 80% Partnerlimit működik Kezességvállalás évi 0,5%-a

A tőkeösszeg és maximum a tőkeösszeg 20%-át kitevő kamat együttes összegének legfeljebb 80%-a MV által vállalt viszontgarancia A közvetítő által kalkulált kezességvállalás összege 100% (viszontgarancia) Ügyletenként, évenként 15.000 Ft

112. táblázat: A garancia programok legfőbb jellemzői Forrás: Deloitte gyűjtés

233

Beruházási- és a beruházáshoz kapcsolódó forgóeszközhitel esetén a forgóeszközhitel aránya a teljes hitelösszeg 30%-át nem haladhatja meg.

213

2016.04.01.

Program meghirdetése Uniós keretösszeg (milliárd Ft) Magánforrással együtt (milliárd Ft) Létrejött alapok (db) Végső kedvezményezetti kör Max. befektetési méret

Átlagos kihelyezések száma (db/év) Átlagos kihelyezések mérete (millió Ft/db) Veszteségkezelés

JEREMIE I. 2009. június 15.

JEREMIE II. (Magvető)

JEREMIE II. (Növekedési)

JEREMIE II. (összesen) 2012. június 11.

31,5

6

22,5

28,5

JEREMIE III. + IV. 2013. április 9. 2013. június 17. 30 (24+6)

48

8,56

32,1

40,66

42,8 (34,24+8,56)

8 5 évnél fiatalabb, 1.5 milliárd Ft (később 5 milliárd Ft) forgalom alatti KKV-k Egy 12 hónapos időszakon belül max. 1,5 millió EUR (max. 3 egymást köve-tő évben); összesen max. 4,5 millió EUR (később 2,5 millió EUR/12 hó) 3-4

4 3 évnél fiatalabb, 200 millió Ft forgalom alatti KKV-k

6 5 évnél fiatalabb, 5 Mrd Ft forgalom alatti KKV-k

10

10 (8+2) 5 évnél fiatalabb, 5 milliárd Ft forgalom alatti KKV-k

Egy 12 hónapos időszakon belül max. 150 ezer EUR, amelyet egy alkalommal további 150 ezer EUR követhet pénzkölcsön formájában

Egy 12 hónapos időszakon belül max. 2,5 millió EUR, amely többször megismételhető

Egy 12 hónapos időszakon belül max. 2,5 millió EUR, amely többször megismételhető

3-4

3-4

3-4

37,5-50

375-500

375-500

10%, majd a vagyoni hozzájárulás hányadában

10%, majd a vagyoni hozzájárulás hányadában

375-500

5%, majd a vagyoni hozzájárulás 15%, majd a vagyoni hozzájárulás arányában hányadában 113. táblázat: A 2007-2013 közötti JEREMIE programok legfőbb karakterisztikái Forrás: MFB Invest Zrt interjú

214

Ügyletek Programok

Db

Szerződött ügylet (milliárd forint)

JEREMIE forrás összege (milliárd forint)

Átlagos JEREMIE forrás (millió forint)

GOP KOCKÁZATI TŐKE PROGRAM I

89

40,61

27,26

306,26

KOCKÁZATI TŐKE PROGRAM II magvető KOCKÁZATI TŐKE PROGRAM II növekedési KOCKÁZATI TŐKE PROGRAM III

49

2,50

1,74

35,57

36

18,40

12,80

355,44

38

19,74

13,77

362,29

KOCKÁZATI TŐKE PROGRAM IV

19

5,54

3,87

203,47

KOCKÁZATI TŐKE PROGRAM V

6

2,32

1,62

270,60

KMOP KOCKÁZATI TŐKE PROGRAM I

19

9,69

3,86

203,34

114. táblázat: Kockázati tőke ügyletek adatai Forrás: Fontium

Régió

Befektetések száma (db)

Átlagos folyósított

Teljes folyósított

JEREMIE forrás (millió

JEREMIE forrás (milliárd

forint)

forint)

Dél-Alföld

31

352,25

10,92

Dél-Dunántúl

24

459,34

11,02

Észak-Alföld

29

330,13

9,57

Észak-Magyarország

56

275,47

15,43

Közép-Dunántúl

54

261,21

14,11

Közép-Magyarország

18

285,79

5,14

Nyugat-Dunántúl

22

284,47

6,26

n/a

18

141,08

2,54

Összesen

252

297,58

74,99

115. táblázat: Kockázati tőkebefektetések regionális eloszlása Forrás: Fontium

A Deloitte név az Egyesült Királyságban “company limited by guarantee” formában alapított Deloitte Touche Tohmatsu Limited („DTTL”) társaságra, tagvállalatainak hálózatára és kapcsolt vállalkozásaira utal. A DTTL és valamennyi tagvállalata önálló, egymástól elkülönülő jogi személy. A DTTL (vagy „Deloitte Global”) nem nyújt szolgáltatásokat ügyfelek számára. A DTTL és tagvállalatai jogi struktúrájának részletes bemutatását a következő link alatt találja: www.deloitte.hu/magunkrol. Magyarországon a szolgáltatásokat a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (Deloitte Kft.), a Deloitte Üzletviteli és Vezetési Tanácsadó Zrt. (Deloitte Zrt.) és a Deloitte CRS Kft. nyújtja (melyek közös neve "Deloitte Magyarország"). Mindhárom társaság a Deloitte Central Europe Holdings Limited tagvállalata. A Deloitte Magyarország négy szakmai területen - könyvvizsgálat, tanácsadás, adó- és jogi valamint kockázati tanácsadási területeken - tölt be kiemelkedő szerepet az országban, és kínál szolgáltatásokat több mint 500 hazai és külföldi szakértője segítségével. (Ügyfeleinknek együttműködő ügyvédi irodánk, a Deloitte Legal Szarvas, Erdős és Társai Ügyvédi Iroda nyújtja a jogi tanácsadási szolgáltatásokat.) A jelen dokumentum és a benne foglalt valamennyi információ a Deloitte Magyarország társaságaitól származik és célja, hogy bizonyos témakör(ök)ben általános információkkal szolgáljon, de nem tárgyalja az adott témakör(öke)t annak teljességében. A jelen dokumentumban megadott információk nem minősülnek számviteli, adóügyi, jogi, befektetési, tanácsadási illetve egyéb szakmai szolgáltatásnak. Ezek az információk nem képezhetik ügyfeleink üzleti döntéseinek kizárólagos alapját. Ügyfeleinket arra kérjük, hogy pénzügyeiket vagy üzletvitelüket befolyásoló bármely döntésük meghozatala, vagy a döntésnek megfelelő magatartás tanúsítása előtt kérjék képzett szakmai tanácsadóink véleményét. Jelen anyagok és a bennük foglalt információk tájékoztató jellegűek és esetlegesen hibákat is tartalmaznak, amelyekért a Deloitte Magyarország sem kifejezetten, sem hallgatólagosan nem vállal felelősséget, és amelyek nem minősülnek a Deloitte Magyarország állásfoglalásának. Az előzőek érintése nélkül a Deloitte Magyarország nem garantálja az anyagoknak és / vagy a bennük foglalt információknak a hibamentességét, továbbá a teljesítés vagy a minőség valamennyi egyedi kritériumának való megfelelőséget sem. A Deloitte Magyarország cégei nem felelnek a szolgáltatásaik piacképességére, vagy adott célra való alkalmassága, jogtisztasága, versenyképessége, biztonsága és pontossága vonatkozásában. Ügyfelünk a jelen anyagot és a benne foglalt információkat a saját felelősségére használja, és teljes mértékben felelősséget vállal a jelen dokumentum és a benne foglalt információk használatából eredő következményekért, esetleges veszteségekért. A Deloitte Magyarország cégei nem vonhatók felelősségre jelen dokumentum, vagy a benne foglalt információk felhasználásával kapcsolatosan felmerülő közvetlen, közvetett, járulékos, következményes, büntető jellegű vagy bármilyen egyéb kárért, valamint egyéb veszteségért sem, legyen az szerződéses, jogszabály szerinti vagy magánjogi (például gondatlanságból fakadó). Ha a fenti rendelkezések bármelyike bármilyen okból nem érvényesíthető, a többi rendelkezés továbbra is hatályban marad és alkalmazandó. © 2016 Deloitte Magyarország