az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai keretében kiírt pályázatokhoz

Fenntartható Fejlődési Útmutató

az ÚMFT operatív programjaihoz

Útmutató a fenntartható fejlődés érvényesítéséhez az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai keretében kiírt pályázatokhoz

2007. július



Tartalomjegyzék AZ ÚTMUTATÓ CÉLJA........................................................................................................ 2 I. RÉSZ: A fenntarthatóság feltételeinek biztosítása mint horizontális elvárás ............... 3 Mit jelent a „Fenntartható fejlődés” mint horizontális elv? ................................................................ 3 Mi a fenntartható fejlődés? ................................................................................................................. 3 A fenntartható fejlődéshez való hozzájárulás biztosítása az EU és hazai stratégiai és fejlesztési dokumentumokban.............................................................................................................................. 4

II. RÉSZ: A fenntarthatóság feltételeinek biztosítása a pályázatokban ............................ 5 Milyen jogosultsági kritériumok vannak a fenntarthatósággal kapcsolatosan? .................................. 5 A pályázó milyen területeken tudja biztosítani a fenntarthatósághoz való hozzájárulását? ............... 5 Kötelező vagy önkéntes a „fenntarthatóság feltételeinek biztosítása” a pályázatban? ....................... 7 Miért fontos és hasznos a pályázónak a „fenntarthatóság” horizontális szempontjainak érvényesítése? ..................................................................................................................................... 8 Jár-e többletköltséggel a környezeti szempontok beépítése a projektbe? ........................................... 8 Hogyan kell bemutatni a vállalt fenntarthatósági szempontokat?....................................................... 9 Mikortól meddig kell biztosítania a pályázónak a vállalt fenntarthatósági szempontot?.................. 11 Jár-e pont a már megvalósított fenntarthatósági szempontokért? ..................................................... 11 Hogyan vizsgálják és ellenőrzik a fenntarthatósági többletvállalásokat? ......................................... 12

III. RÉSZ: Fenntarthatósági szempontok............................................................................ 13 I. Környezettudatos menedzsment és tervezés .................................................................................. 13 II. Fenntartható fejlődést szolgáló megvalósítás és fenntartás .......................................................... 24

IV. RÉSZ: A pályázat értékelésének menete ...................................................................... 35 1. MELLÉKLET: Fogalommagyarázat ............................................................................. 36 2. MELLÉKLET: Hasznos Információforrások ............................................................... 37 FÜGGELÉK: További hasznos tippek a fenntartható fejlődés érvényesítéséhez.......... 40

1



AZ ÚTMUTATÓ CÉLJA Az Európai Unió Bizottsága, valamint a Magyar Kormány rendelkezései alapján minden pályázatot úgy kell megvalósítani, hogy az a fenntartható fejlődést, valamint a környezet védelme és állapotának javítását előmozdítsa. A pályázónak a pályázati adatlap megfelelő részében ezen hozzájárulását be kell mutatnia. A fenntartható fejlődési útmutató 1 célja, hogy segítsen a pályázóknak a pályázati adatlap ezen pontjának kitöltésében, tájékoztassa a szükséges információkról és iránymutatást adjon arról, hogy hogyan tud megfelelni a megadott fenntarthatósági szempontoknak.

Javaslat az Útmutató gyors használatához – 4 lépésben: 1. lépés:

Kérjük tekintse át az I. rész segítségével azt, hogy mit értünk fenntarthatóság alatt, miért fontos a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítése!

2. lépés:

A II. részben találja meg azt, hogy a pályázónak milyen módon kell a szükséges információkat megadnia és mit kell figyelembe vennie a pályázati adatlap kitöltésekor.

3. lépés:

A III. részben részletes leírást talál az egyes fenntarthatósági szempontok tartalmáról.

4. lépés:

A IV. részben tájékoztatást kap arra vonatkozóan, miként kerül egy pályázat elbírálásra a „fenntarthatóság feltételeinek” biztosítása vonatkozásában.

Az útmutató könnyebb megértését szolgálja a „Fogalommagyarázat” (1. melléklet), amelyben megtalálja azon fogalmak magyarázatát, amely a szövegben aláhúzottan jelennek meg. Word formátumban ezekre rákattintva közvetlenül jut el a fogalommagyarázathoz. A „Hasznos információforrások” (2. melléklet) fejezetben további értelmező forrásokat talál a fenntarthatósági szempontok vonatkozásában.

1

Jelen útmutató épít a 2004-2006 EU támogatási időszakban alkalmazott környezeti fenntarthatósági elv megvalósításának tapasztalataira és ezen időszakra vonatkozó „Környezeti Fenntarthatósági Útmutató – EU támogatásokra pályázók és értékelők számára” (2005. április) anyagára.

2



I. RÉSZ: A FENNTARTHATÓSÁG FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA MINT HORIZONTÁLIS ELVÁRÁS Mi t jelent a „Fenntartható fejlődés” mi nt horizontális elv? A Tanács 1083/2006/EK Rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról (továbbiakban: Általános Rendelkezések) a támogatások egyik horizontális alapelveként (17. cikk) határozta meg a fenntartható fejlődés biztosítását. „Az alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés keretében, valamint a környezet védelme és állapotának javítása céljának a Közösség általi előmozdítása keretében kell megvalósítani, a Szerződés 6. cikkében megállapítottak szerint.” A horizontális elv, mint nevesített uniós elvárás lényege, hogy a támogatási források felhasználása során a horizontális elvnek abban az esetben is meg kell felelni, ha azokat a támogatások céljai közvetlenül nem tartalmazzák. A pályázónak ennek alapján tehát figyelmet kell fordítania a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulás biztosítására, függetlenül attól, hogy az a pályázat célkitűzései közt megjelenik-e vagy sem! Az Útmutató ezen elvárásnak való megfelelésben segíti a pályázót. Mi a fenntartható fejlődés? Az emberiség, az egyes emberek és társadalmak közvetlenül vagy a gazdaság révén szükségleteik kielégítése érdekében természetes környezetükből veszik el azokat a javakat, amelyeket a földi rendszer létezése óta felhalmozott. A fenntarthatóság biztosítása azt kívánja tőlünk, hogy a jelen és jövő generációk létfeltételeihez szükséges természeti és épített környezet minőségét, értékeit megőrizzük. Ettől a rendszertől az ember annyit és olyan körülmények között vehet el, hogy ne sértse saját létkielégítésének jövőbeli esélyeit. A fenntartható fejlődés célja mindezek értelmében az emberi társadalom fenntartása. Ebben az állandó feladatban a környezet feltételként jelenik meg, amely azt jelenti, hogy addig a mértékig használhatjuk természetes környezetünk erőforrásait, amíg nem sértjük annak megújulási lehetőségét, azaz eltartó-képességét. A gazdaság a társadalom fenntartásának, és ezen keresztül a környezet használatának eszköze. Ezt az eszközt bölcsen, a társadalom hasznára, a környezet sérelme nélkül kell használnunk. Nem lehet megengedni, hogy a gazdaság öncélúvá váljon olyan mértékig, hogy működésével sértse társadalmi, környezeti érdekeinket. A fenntartható fejlődés célja a növekedéssel ellentétben nem az, hogy nagyobbak legyünk, hanem az, hogy „jobbak”. Amíg a fejlesztés megvalósítása visszahat a környezet minőségére, addig a környezetünk erőforrásai, és állapota meghatározza, hogy az emberiség mit és mennyit vehet el a környezetből fejlődéséhez. A fenntartható társadalom alapvető követelményei: szociális igazságosság, amelynek az alapja a lehetőségekhez való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítása, és a társadalmi terhekből való közös részesedés; az életminőség javítására való törekvés; a természeti erőforrások fenntartó használata, amelynek megvalósításához a társadalom környezettudatos és környezet-etikus magatartása szükséges; és a környezetminőség megőrzése.

3



Mindez azt üzeni a számunkra, hogy a környezet jó minőségét a fejlesztések közben kell garantálni, s arról nem utólag kell gondoskodni, amikor a károsodást már létrehoztuk. Még érthetőbben, a környezet károsodását a jól megfontolt fejlesztésekkel meg tudjuk előzni. Mindaddig ugyanis, amíg az egyes szereplők csak állandó beavatkozások (szabályok) révén terelhetők a megfelelő magatartás irányába, fennáll a környezeti és társadalmi katasztrófák kockázata. A fenntartható fejlődés az önkéntes, gondos és megelőző magatartás megvalósításával képes megőrizni a környezet, társadalom és gazdaság dinamikus egyensúlyát. A fe nn tar th ató fejlődéshez v aló h ozzájárulás biz tosítása az E U és hazai s tr atégiai és fejlesz tési dokumen tumokban A fenntartható fejlődés célkitűzéseit és megvalósítását szolgáló feladatokat az Európai Uniós és a hazai szabályozás stratégiai dokumentumokban rögzíti. Az Európai Unió 2006. június 16i csúcstalálkozóján elfogadta az Unió megújított Fenntartható Fejlődési Stratégiáját, amely alapján hazánk 2007. júniusáig elkészítette a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiáját (NFFS), ami a nemzeti feladatok kerete. Az ebben foglalt feladatok teljesítését az EU támogatásokat szabályozó Általános Rendelkezések alapján az EU támogatási források felhasználása során is biztosítani szükséges. Az EU támogatási források felhasználását szabályozó Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) ezért stratégiai céljaként jelöli meg a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulás biztosítását, és a horizontális szempontokhoz való hozzájárulást minden projektjavaslat vonatkozásában kötelező befogadhatósági feltételként határozza meg 2 . Az ÚMFT operatív programjai tartalmazzák a horizontális elv érvényesítésének adott operatív programra vonatkozó feladatait, azok akciótervei pedig annak gyakorlati kezelését. A fenntartható fejlődés horizontális elv érvényesítése tehát a támogatási rendszer egészében a beavatkozások tervezésétől, a megvalósításon át a nyomon követésig megjelenik. Az ÚMFT mintegy hétezer-milliárd forint támogatás felhasználására ad keretet 2007-13 között. A megvalósuló projekteknek hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a társadalom minden tagja részesülhessen a források nyújtotta előnyökből. A fenntartható fejlődés feltételeinek biztosításával hosszú távra lehetünk képesek előnyöket biztosítani a helyi közösségek és az egész ország számára. A fenntartható fejlődéshez való hozzájárulás projektszinten több módon is megjelenik. Egyrészt egyes fenntartható fejlődési szempontok önálló fejlesztési célként (konstrukcióként, pályázatként) megjelennek, míg mások közvetett módon kiválasztási vagy jogosultsági szempontok az egyes pályázatok elbírálása során. Egyes pénzügyi-gazdaságossági fenntarthatóságot biztosító szempontokat, illetve a társadalmi szempontok közül az esélyegyenlőség javításának horizontális szempontjait a pályázati adatlap külön fejezetében, illetve a pályázathoz kapcsolódó egyéb dokumentumokban (pl. költség-haszon elemzések kockázatelemzési fejezetei) kell mutatni. A horizontális fenntarthatósági értékelés a fenntartható fejlődési szempontoknak csak a fentiek szerint nem vizsgált részét érinti. A fenntartható fejlődési útmutató több környezeti, kevesebb társadalmi, és csak néhány gazdasági szempontot (például energiafogyasztási szempontokat) tartalmaz, mert nem kívánja ismétlődővé tenni a máshol figyelembe vett, bár valóban horizontális szempontokat. Az ÚMFT támogatási feltételei között szerepel, hogy a pályázó jogkövető magatartást tanúsítson, ezért a horizontális fenntarthatósági szempontok nem a kötelező jogi megfelelést, hanem azokon felüli horizontális teljesítményt értékelik. 2

Lásd ÚMFT 3.1.4. Horizontális politikák fejezet és 6.2.3. Horizontális elvek érvényesülése fejezet.

4



II. RÉSZ: A FENNTARTHATÓSÁG FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA A PÁLYÁZATOKBAN Mil yen jogosultsági kri tériumo k vannak a fenntarthatósággal kapcsolatosan? A pályázaton való részvétel feltétele (jogosultsági kritériuma), hogy a pályázó 5 fenntarthatósági indikátorra vonatkozóan adatokat szolgáltasson, amelyek a következők: a) Fajlagos vízfelhasználás mértéke (teljes vízfelhasználás [m3] / termelés egysége [változó]) b) Fajlagos energiafelhasználás mértéke (teljes energiafelhasználás [kWh] / termelés egysége [változó]) c) Üvegházhatású anyagok kibocsátásának mértéke (CO2e) [t/év] d) Ártalmatlanításra kerülő hulladék mértéke (ártalmatlanításra kerülő hulladék [t] / összes hulladék mennyisége [t]) e) A kistérségben élők foglalkoztatottságának mértéke (kistérségben élő foglalkoztatottak száma [fő] / a foglalkoztatottak száma [fő]) f) A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók száma [fő] Ezen fenntarthatósági indikátorokat a pályázati adatlapon található táblázat „Kötelezően megadandó fenntarthatósági indikátorok (jogosultsági kritérium)” blokkjában kell megadni. Az indikátor értelmezéséhez segítséget az azonos tartalmú fenntarthatósági szempontoknál talál a III. részben (ezen fenntarthatósági szempontok dőlttel szedettek). Egyes pályázatok esetében nem mindegyik fenntarthatósági indikátor értelmezhető (ez esetben az adott indikátor a táblázatban nem jelenik meg, illetve nem kitölthető). A pályázat benyújtásakor a pályázat benyújtásakor érvényes értéket kell megadni a projektet megvalósító szervezetre vonatkozóan. A projekt megvalósulása során a projekt előrehaladási jelentésekben (PEJ) ezen indikátorok aktuális értékét a pályázati kiírásnak megfelelően, egy vagy több alkalommal meg kell majd adni. A fenntarthatósági indikátorok értékét feltétlenül adja meg, mert ennek hiányában a pályázatot nem értékelik és elutasításra kerül! A pál yázó mil yen területe ken tudja biztosí tani a fenntarthatósághoz v aló hozzájárulását? Fenntarthatósági kategóriák A projekt fenntarthatóságnak való megfelelése akkor biztosítható, ha a projekttevékenység minden fázisa megfelel a fenntarthatóság szempontjainak, így a fenntarthatóság szempontjait szem előtt kell tartani a projekt tervezésében, a projekt kivitelezésekor (telepítés, létesítés, építés) a projekt eredményeinek fenntartásában (működtetés), illetve a projekt 5



tevékenység felhagyásakor. (Mivel az EU támogatások felhasználásának alapvető feltétele a projekt eredményeinek meghatározott ideig történő fenntartása, a projekt tevékenység felhagyásának fenntarthatósági szempontjait jelen Útmutató nem tartalmazza.) A pályázónak a horizontális szempont érvényesítését a projektciklushoz kapcsolódó mindkét fenntarthatósági kategóriában kell erősítenie (lásd pályázati adatlapban kitöltendő táblázat 1. oszlop): I. Környezettudatos menedzsment és tervezés II. Fenntartható fejlődést szolgáló megvalósítás és fenntartás I. Környezettudatos menedzsment és tervezés eljárásai gondoskodnak arról, hogy a jelentős negatív környezeti hatásokat felbecsüljék, s ha ilyeneket meghatároztak, akkor azokat elkerüljék, csökkentsék, vagy kompenzálják. Ennek módja a környezetvédelem megfelelő integrálása a szervezet gazdálkodásába, a tevékenységek során az alternatívák megfontolása, főleg a lehetséges helyszínek és tevékenységek mérlegelésével. Fontos, hogy a szervezet vezetése erőfeszítéseket vállaljon a szervezetnél végzett tevékenységek, folyamatok környezeti hatásainak megismerésére, amely első és legfontosabb lépése a káros hatások elkerülésének. II. Fenntartható fejlődést szolgáló megvalósítás és fenntartás szempontjai segítenek abban, hogy a természeti és humán erőforrásokat bölcsen, takarékosan használjuk, funkcióikat megőrizzük és károsodásukat megelőzzük. Ezért a szervezet a termékek, szolgáltatások, közszolgáltatások fejlesztése, előállítása vagy nyújtása során saját anyag-áramlásait felülvizsgálja a kedvezőtlen környezeti hatások elkerülése érdekében. A tevékenység végzéséhez felhasználandó anyagok, erőforrások (inputok) mennyiségét, rendelkezésre állását, környezeti kockázatát figyelembe veszi, illetve a végtermékként kibocsátott anyagok környezeti terhelését, a melléktermékként kibocsátott anyagok (outputok) mennyiségét, veszélyességét csökkenti. A szervezet önkéntes, együttműködő kapcsolatot tart fenn a társadalmi szereplőkkel, illetve a tevékenységeivel érintett szereplőkkel környezetvédelmi és szociális ügyekben. A pályázónak a fenti fenntarthatósági kategóriák mindegyikében meg kell vizsgálnia a fenntarthatóság feltételeinek biztosítását, illetve annak lehetőségét. Fenntarthatósági szempontok A pályázati adatlap listát ad arról, hogy a pályázónak milyen lehetőségei vannak a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulás biztosítására az egyes fenntarthatósági kategóriákhoz kapcsolódóan. Ezek az ún. fenntarthatósági szempontok. A fenntarthatósági szempontok információt adnak a pályázónak arról, hogy e területen milyen többletteljesítményt nyújthat. A szempontok nem tartalmaznak jogilag kötelező tevékenységeket, mivel a kötelező elemek teljesítése jogosultsági szempont, ezeket a Pályázó a Pályázati Adatlapon a Nyilatkozatok aláírásával is igazolja. Az egyes fenntarthatósági kategóriákhoz tartozó fenntarthatósági szempontokat a táblázat 2. oszlopa tartalmazza. Az Útmutató III. része pedig segíti a pályázót abban, hogy a szempont tartalmát megismerje, és tájékoztatást kapjon arról, hogy miként kell megvalósítani azt.

6



Mivel a különböző pályázatok tevékenységi területe nagyon eltérő (legyen szó beruházásról, vagy közlekedési infrastruktúra fejlesztésről, vagy oktatás tartalmi fejlesztéséről stb.), ezért az egyes kategóriákban a pályázók fenntartható fejlődéssel kapcsolatos lehetséges teljesítményei is különbözőek. A különböző konstrukcióknál (pályázati felhívásoknál) ezért a fenntarthatósági kategóriák azonos fenntarthatósági szempontokra speciális részleteket tartalmazhatnak, illetve jelen Útmutatóban szereplő szempont nem mindegyike vállalható. Összefoglalva: A fenntarthatóság szempontjai az életciklus szemléletnek megfelelően „át kell hassák” a szervezet teljes tevékenységét: a pályázónak menedzsmentjében, mindennapi szervezeti működésében, és a projektmegvalósítás során kell a fenntarthatósági szempontokat érvényesítenie. Kötelező vagy pál yázatban?

önkéntes

a

„ fenntarthatóság

fel tételei ne k

biztosí tása”

a

A fenntarthatósági szempontok vállalásáért a pályázó pontokat szerezhet. Mivel a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása az EU támogatások horizontális célja, a támogatás megítélésének kötelező feltétele hogy a pályázó legalább 1 pontot elérjen! A pályázó természetesen további részpontszámokért többletvállalásokat tehet, amelyek összegéből legfeljebb 5 pontot 3 vesznek figyelembe a pályázat értékelésekor. Minél több pontra értékelnek egy pályázatot, annál nagyobb az esélye nyerni. Az elkötelezett pályázók összegzett részpontszámai a figyelembe vehető maximum felett lehetnek. A Koordinációs Irányító Hatóság közülük választja majd ki a fenntarthatósági szempontból legjobb gyakorlatot bizonyító projekteket. Összefoglalva: A pályázónak legalább annyi fenntarthatósági szempont teljesítését kell vállalnia, hogy 1 pontot elérjen! A fenntarthatóság feltételeinek biztosítása iránti elkötelezettségüket további önkéntes vállalásokkal igazolhatják, melyek révén további többletpontokat, de legfeljebb 5 pontot szerezhet. Belső küszöbként (jogosultsági kritériumként) a pályázónak minimum 0,5-0,5 pontot el kell érnie a két fenntarthatósági kategóriában ahhoz, hogy a pályázatot az értékelő, majd a Bíráló Bizottság támogatásra javasolhassa: Fenntarthatósági kategória I. II. Összesen

3

Minimum vállalás 0,5 pont 0,5 pont 1 pont

Maximum figyelembe vehető vállalás 2,5 pont 2,5 pont 5 pont

Egyetlen kivétel a KEOP 4.1.1. konstrukciója, mely a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos fejlesztések jogosultsági és szakmai értékelési szempontjai közé az ÚMFT összes fenntarthatósági szempontjának több mint egyharmadát beépítette, integrálta. Ennél a konstrukciónál a fenntarthatósági értékelésben minimum 0,2-0,2 pontot kell elérni a két kategóriában, legfeljebb azonban 1-1 pontot. A konstrukció pályázatainak esélyegyenlőségi értékelése nem változik (5 pontos).

7



Amennyiben a pályázó nem éri el a minimális 1 pontot fenntarthatósághoz hozzájáruló vállalásaival, a pályázat elutasításra kerül ! Mié rt fontos és hasznos a szempontjai nak é rvényesítése ?

p ályázónak

a

„ fenntarthatóság”

horizontális

A pályázó a fenntarthatósági szempontok érvényesítéséért pontokat kap (maximálisan 5 pontot), amelyekkel az értékelés során nagyobb az eséllyel indul a támogatás megszerzéséért. A fenntarthatóság feltételeinek biztosítása ugyanakkor további gyakorlati előnyöket jelent a pályázó számára: − A most még önkéntesen vállalható szempontok egy része a közeljövőben kötelezővé válik (pl. épületeknél a jobb összesített energetikai jellemzők, vagy közbeszerzéseknél a zöld közbeszerzés) – most megszerzett jártasságunk, a most teljesített szempontok a közeljövőben közvetlen előnyt jelentenek. − Sokkal könnyebb és hatékonyabb a fenntartható fejlődés szempontjait kezdettől fogva szem előtt tartani, tervezni és alkalmazni, mint azokat utólagosan, drága pénzért beépíteni a projektbe, vagy – még rosszabb esetben – a környezetben okozott károk felszámolására költeni. Így e szempontok figyelembe vétele csökkenti a szervezet tevékenységével járó kockázatokat. − A többletvállalások gazdasági előnyt (pl. beszállítói követelményeknek való megfelelés), többlet megtakarítást, költséghatékonyságot eredményezhetnek. − A fenntartható fejlődés szempontjainak figyelembevétele biztosítja a társadalmi elfogadottságot, csökkenti a kockázatokat, növeli a fejlesztő jó hírét, valamint erősíti a társadalmi és területi kohéziót. − A projekt példaként szolgálhat más pályázók számára a helyes és követendő fenntarthatósági gyakorlat vonatkozásában. − A projekt megvalósítása során kifejlesztett képességek, megszerzett tapasztalatok segítséget adhatnak közép- és hosszú távú tervei létrehozásához, más projektek megvalósításához, további támogatások megszerzéséhez is. A fenntartható fejlődés érvényesítése nem pusztán növeli a támogatás megszerzésének esélyét, hanem a pályázó közép- és hosszú távú érdekeit, céljait is támogatja. J ár-e tö b ble tkö ltsé g g el a kö r nye z e ti s z emp on tok b e ép í té s e a p roje ktbe ? A fenntarthatósági szempontok biztosítása némely esetben nem jár többletköltséggel: csupán szemléletváltást, rugalmasságot, nagyobb figyelmet igényel a szervezet vezetősége, illetve alkalmazottjai részéről. Egyes esetekben a fenntarthatóságot szolgáló tevékenységek még költségmegtakarítást is eredményezhetnek a napi működés során (pl. energiahatékonyság fokozása, közeli erőforrás hasznosítása). Más esetekben viszont forrásigényes, lehet egy-egy vállalt szempont teljesítése (pl. kibocsátás csökkentési többletvállalás vagy gyakoribb kockázatmérés). Ezekben az esetekben a vállalt szempont megvalósítása növeli a direkt és azonnali kiadásokat, hosszabb távon azonban ezek is gazdasági megtakarításokat jelentenek. Az ökológiailag hatékony

8



megoldások helyzeti és gazdasági előnyt adnak azokkal szemben, akik nem valósították meg ezeket a szempontokat. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az egyes projektekhez kapcsolódó, a fenntarthatósági szempontok megvalósulását szolgáló beruházások – az adott projekttípus elszámolható költségkategóriáiba illő, betervezett és a pályázat értékelése során a Bíráló Bizottság által elfogadott – költségei elszámolhatóak. Elszámolható például a fenntartható fejlődést szolgáló szempontok figyelembe vételének tervezése is, mint előzetes projekttevékenység, a projekt költségének 6%-áig. A fenntartható fejlődést biztosító tevékenységek, beruházások tervezésére is érdemes tehát figyelmet fordítani, mert azok költségeinek támogatásával a pénzügyi tervezéskor már számolni lehet. Összefoglalva: A fenntarthatósági szempontok beépítése a projektbe egyes esetekben megtakarítást, máskor többletköltséget jelenthet. Ezen költségek egy része beépíthető a projekt költségvetésébe, azaz csak az önrész erejéig terhelik a pályázót. További előny, hogy a környezeti és társadalmi gondosság közép- és hosszútávon általában gazdaságilag is megtérül. Hogyan kell bemu tatni a v állalt fenntarthatósági szempontokat? a pályázati adatlapon található táblázatban a pályázat benyújtásakor érvényes érték és a projektzáráskor érvényes érték megadásával kell jeleznie a pályázónak, hogy mely fenntarthatósági kategóriában milyen fenntarthatósági szempont esetében vállal többletteljesítményt. A vállalással kapcsolatos részletes követelményeket a III. rész tartalmazza. Amennyiben a pályázó valamely szempont teljesítését vállalta, ügyeljen arra, hogy az azzal kapcsolatos részletes információkra a projekt bemutatásakor a pályázati adatlapon és a csatolandó dokumentumokban is térjen ki. Például a projektmenedzsment szervezet bemutatásakor a fenntarthatósági/környezetvédelmi megbízott megadása, vagy megvalósíthatósági tanulmányban a fenntarthatósági szempontok elemzése, a költséghaszon elemzés megfelelő fejezeteiben a szükséges környezeti, társadalmi adatok megadása; a költségtáblában a vállalt tevékenység költségeinek megfelelő szerepeltetése stb. Általános szabály, hogy a fenntarthatósági szempontok értékét a projektet megvalósító szervezetre (szervezetekre) vonatkozóan kell megadni, amely egyes esetekben a kedvezményezettől eltérő lehet. Például iskolafelújítási pályázatnál nem a pályázatot benyújtó fenntartó intézménynek saját szervezetére (pl. polgármesteri hivatalra), hanem az iskolára érvényes adatokat kell megadja (az iskola segítségével). Ezen eltéréseket a III. részben külön jelöljük. Bármely szempont vállalásakor az a cél, hogy a pályázó valamilyen javulást érjen el. Ez a javulás az adott szempont jellegétől függően lehet növekedés (pl. Megújuló energiafelhasználás arányának növelése), illetve csökkenés (pl. Veszélyes hulladék arányának csökkentése). Bizonyos esetekben a már megvalósított szempontok szinten tartása is megfelelő (ld. a „Jár-e pont a már megvalósított fenntarthatósági szempontokért?” fejezetet).

9



A többletvállalás megítéléséhez a pályázónak meg kell adnia a fenntarthatósági szempont pályázat benyújtásakor érvényes értékét és ehhez képest a projektzáráskor várható értéket. Általános szabályként az értéknek egy évre vonatkozó (éves) értéket kell megadni. A fenntarthatósági szempontok megadásánál az alábbiakra ügyeljen: − A fenntarthatósági szempontok vállalásakor szükséges mind a pályázat benyújtásakor érvényes érték (4. oszlop), mind a projektzáráskor várható érték megadása (5. oszlop). Ha nem adja meg mindkét értéket, a többletvállalás nem állapítható meg! Egyes esetekben – ahol valamely érték nem értelmezhető – ott értelemszerűen a táblázatnak csak egy, a fehér cellája tölthető csak ki. − Amennyiben a vállalás Forintra vonatkozik, a projektzáráskor várható értéket a pályázat benyújtásának évére diszkontált árakon kell megadni. − A fenntarthatósági szempontok közül néhány ún. fajlagos mutató. Ez azt jelenti, hogy a többletvállalást egy vetítési egységre kell megadni pl. a fajlagos energiafelhasználás csökkentése szempont esetében a teljes energiafelhasználást pl. a termelésre vagy az ingatlanok összköbméterére vetítve. A fajlagos mutatók jellemzője, hogy két adatból származtathatók, a példánál maradva: 1) a vetítés alapja: teljes energiafelhasználás (KWh), 2) a vetítés egységének teljes mennyisége: termelés összmennyisége (tonna). A két számot elosztva kapjuk meg a vetítési hányadot (százalékban, %): A fajlagos mutató a vetítés 1 egységére jutó értéket mutatja meg. − A táblázatban bizonyos adatokat többször is meg kell adni. Ügyeljen arra, hogy ezen adatok megegyezzenek! Ha ugyanarra vonatkozóan a pályázó két eltérő adatot ad meg, a pályázó értékelője az elsőként megadott adatot fogja figyelembe venni. A fajlagos mutatók megadásánál két dologra feltétlenül figyeljen: A pályázó két alapadatot kell megadjon, nem a %-os értéket! (A pályázat értékelője a két adat elosztása után vizsgálja meg a vállalt javulás tényét, a jelenlegi és projekt fenntartás végéig vállalt érték között. • A többletvállalást a két mutató elosztásával kapott vetítési hányadra (%-os értékre) kell megadni! Pl. 20%-os javulás az adott mutató tekintetében a hányados értékének változását jelenti, nem a vetítési alapét: •

Példa a helyesen megadott többletvállalásra: Pályázat Projekt fennt. Mérték- benyújtásakor végéig várható Fenntarthatósági szempont egység érvényes átlagos érték érték teljes energiafelhasználás kWh 1500 1600 Fajlagos energiafelhasználás csökkentése termelés t 100 110

A példában bár a teljes energiafelhasználás növekedett, ha megvizsgáljuk a vetítési hányadot, az energiafelhasználás hatékonysága tekintetében csökkenés adódik. A pályázat benyújtásakor érvényes érték 15 kWh energiafelhasználás tonnánként, míg a projektfenntartás végén már csak 14,5 kWh/tonna.

10



Példa a hibásan megadott többletvállalásra: Pályázat Projekt fennt. Mérték- benyújtásakor végéig várható Fenntarthatósági szempont egység érvényes átlagos érték érték teljes energiafelhasználás kWh 1500 1400 Fajlagos energiafelhasználás csökkentése termelés t 100 80

A példában bár a teljes energiafelhasználás csökkent, ha megvizsgáljuk a vetítési hányadot, az energiafelhasználás hatékonysága tekintetében növekedés adódik. A pályázat benyújtásakor érvényes érték 15 kWh energiafelhasználás tonnánként, míg a projektfenntartás végén ez már 17,5 kWh/tonna. Ez esetben a többletvállalás nem teljesül, a szempont vállalása nem fogadható el. Pontosan tartsa be a kitöltési útmutatóban foglaltakat, mert a helytelen vagy nem megfelelő adatok esetében a választott fenntarthatósági szempontot nem tudják értékelni, és a pályázó nem kapja meg rá a pontot! Mi kortól meddig kell biztosítania a pál yázónak a vállal t fenntarthatósági szempontot? A pályázónak a vállalt szempontot - ha a pályázó elnyeri a támogatást - meg kell valósítania és a megvalósulás tényét az ellenőrzések során igazolnia kell tudni! Az igazolás módjáról részletesen lásd a fenntarthatósági szempontokat bemutató III. részben (Igazoló dokumentumok). A többletvállalást a pályázat benyújtásakor érvényes értéktől kell számítani. Egy fenntarthatósági szempont akkor tekinthető teljesítettnek, ha a pályázó a projekt zárásának évéig (projektzáráskor várható érték) megvalósította a többletvállalást, és annak eredményét a projekt fenntartás időszakának végéig (3-5 évvel a projekt zárását követően) kötelezően fenntartja. Természetesen a pályázónak a kötelező projekt fenntartás időszakán túl is érdemes megőriznie vagy javítania az elért eredményeket, hiszen azok nemcsak a környezet és társadalom számára képviselnek értéket, hanem a szervezet számára is. Jár-e pont a m ár megvalósí tott fenntarthatósági szempontokért? Egyes fenntartható fejlődést szolgáló szempontok esetében, ha azokat már jelenleg is érvényesíti, azok a fenntarthatóság értékelése során elfogadásra kerülnek. A vállalás jelenlegi értékének elismeréséhez szükséges feltételeket a III. rész tartalmazza. Ebben az esetben a projektzáráskor várható érték megadásakor legalább a jelenlegi helyzet fenntartását kell biztosítani, és a projektzáráskor várható értéknek a pályázat benyújtásakor érvényes értéket kell megadni. Ebben az esetben is mindkét értéket meg kell adni!

11



Ezen fenntarthatósági szempontok a következők: − A szervezet környezeti szempontú tanúsítás szerint működik − Fenntarthatósági tervvel rendelkezik vagy vállalja elkészítését − Rendelkezik önkormányzati környezetvédelmi alappal vagy vállalja annak létrehozását − Környezetvédelmi/fenntarthatósági megbízott vagy környezeti nevelési, fenntarthatóság-oktatási felelős, munkacsoport kijelölése (ha erre nem kötelezett) − A szervezet rendszeres környezeti teljesítmény értékelésének bevezetése − Környezeti auditok lefolytatása − A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vesz a munkavállalók száma − Nyilvánosság számára aktuális környezeti információkhoz való hozzáférés rendszeres és a kötelező mértéken felüli biztosítása − Előnyben részesíti a BAT technológiákat beszerzései során − A projekt megvalósulás helye társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű kistérségben található − Jobb összesített energetikai jellemzőkkel rendelkező épületek száma − Megújuló erőforrások arányának növelése a teljes energiafelhasználáson belül − Kombinált valamint anyag- és energia-takarékos irodatechnikai készülékek beszerzése és alkalmazása − Újrahasznosított papír használat az irodai és nyomdai munkák során − Rendszeres környezet-egészségügyi kockázat értékelések önkéntes készítése − Egészséges, helyi- vagy bio-élelmiszerek alkalmazása az étkeztetésben − Többletszolgáltatások, kedvezmények nyújtása a helyi lakosságnak − Önkéntes gondnokság: a működési területen a kulturált, tiszta környezet fenntartásának segítése − Környezeti szponzorálások Hogyan vizsgálják és ellenő rzik a fenntarthatósági többletv állalásokat? A nyertes pályázó támogatási szerződésének része lesz a fenntartható fejlődési táblázat is. A vállalt és szerződött többletvállalások megvalósulását az alábbi módon vizsgálják: − A többletvállalások megvalósításának állásáról a projekt előrehaladási jelentésekben (PEJ) be kell számolni. − A projekt megvalósulásának helyszíni ellenőrzésekor kérhetik a többletvállalások igazolását. A vállalt célértéktől való eltérés esetén a pályázóval kötött támogatási szerződésben foglaltak szerinti szabályok érvényesek. Felhívjuk a pályázó figyelmét, hogy a többletvállalások megvalósulását az ellenőrzések során vizsgálhatják!

12



III. RÉSZ: FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK Fenntarthatósági A szempont értelmezése szempont I. Környezettudatos menedzsment és tervezés I./A Környezeti menedzsment eszközök 1. Környezeti Gazdálkodó és egyéb szervezet / önkormányzat esetén: szempontú tanúsítás A környezeti menedzsment rendszer: Nemzetközileg szerint működik használt szabvány szerint - hitelesítő szervezet által tanúsított - kiépített rendszer a szervezetek jó környezeti [ Igen/nem ] teljesítményének biztosítása érdekében. Az irányítási rendszer egészének része, amely tartalmazza a környezeti célok mellett a környezeti politikát meghatározó, végrehajtó, felülvizsgáló szervezeti struktúrát, tervezési tevékenységeket, felelősségi köröket, alkalmazásokat, eljárásokat, folyamatokat és erőforrásokat. Ezek: EMAS, ISO 14001:2004 Közoktatási intézmény esetén: A fenntarthatóság elveinek az oktatási intézményekben való minél hatékonyabb megjelenése érdekében az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közösen létrehozta az „Ökoiskola” és a Zöld Óvoda címet. A cím azoknak az iskoláknak, óvodáknak adható, amelyek átgondoltan, intézményesítetten, rendszerszerűen foglalkoznak a fenntarthatóság tanulásának gyakorlati megvalósításával.

Javaslatok a szempont bevezetéséhez

Igazoló dokumentumok (ellenőrzéseken vizsgálhatók)

Pontszerzés feltétele

Gazdálkodó és egyéb szervezet / Tanúsítvány (hazai és/vagy EU- Amennyiben a pályázó vállalja, önkormányzat esetén: s bejegyzésű akkreditált hogy a projekt megvalósító A rendszer kiépítéséhez szükséges induló tanúsító szervezet által szervezet(ek) megszerzi(k) a feltétel a menedzsment (felső vezetés) kiállítva), tanúsítást elkötelezettsége. Irányítási rendszert szabályozó A rendszer bevezetése költséggel jár, ezt e dokumentumok, feljegyzések szempont választásánál figyelembe kell venni. Magyarországon több akkreditált szervezet létezik, amelyek a tanúsítást végzik. Bővebb információ: ld. 2. melléklet [ 1 ], [ 2 ]

Közoktatási intézmény esetén: A nemzetközi kritériumok alapján kialakított magyar ökoiskola vagy zöld óvoda kritériumrendszer az intézmény megkülönböztető minőségjelzője, mely vonzóvá teheti az iskolát, óvodát a diákok számára. A Cím elnyerője az adott hálózat tagja lesz, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere bővül, a Hálózat programjai segítik szakmai fejlődését. Bővebb információ: 2. melléklet [ 3 ] 2. Fenntarthatósági Gazdálkodó és egyéb szervezet esetén: Gazdálkodó és egyéb szervezet esetén: tervvel vagy Gazdálkodó szervezet esetében a fenntarthatósági terv A fenntarthatósági tervnek nincsenek előírt programmal (Local (program) készítésének célja a fenntarthatósági formai és tartalmi követelményei. Használhatja Agenda 21) rendelkezik szempontok és megfontolások szervezeti az „Útmutató fenntarthatósági jelentések vagy vállalja tevékenységébe történő integrálhatóságának felmérése készítéséhez” nemzetközi ajánlást, vagy az elkészítését és ütemterv készítés azok megvalósítására. A Terv nem ISO 14001szabványban [ 18 ] meghatározott tanúsított belső dokumentum, amelyben a szervezet [ Igen/nem ] programot (kiegészítve a jelen útmutató által saját maga számára határoz meg erőfeszítéséket a ajánlott fenntarthatósági szempontokkal). fenntarthatóság szempontjainak érvényesítésére. Bővebb információ: 2. melléklet [ 4 ]

13

Közoktatási intézmény esetén: Az „ökoiskola” cím vagy a „Zöld Óvoda” cím megszerzését igazoló dokumentumok

Amennyiben a pályázó vállalja, hogy a projektben résztvevő közoktatási intézmény(ek) megszerzi(k) az ökoiskola vagy a zöld óvoda címet

Gazdálkodó szervezet esetén: Fenntarthatósági terv megléte (cég vezetés által elfogadott és legalább - belső nyilvánossággal megosztott dokumentum)

Amennyiben a pályázó vállalja, hogy valamennyi megvalósításban résztvevő szervezet készít fenntarthatósági tervet

Fenntartható Fejlődési Útmutató Fenntarthatósági szempont


A szempont értelmezése

Önkormányzat esetén: Az önkormányzatok számára lehetőség a fenntartható fejlődés helyi programjának (Local Agenda 21 - LA 21) elkészítése. Az LA 21 nem azonos a környezetvédelmi programmal, több annál. A fenntarthatóság lokális, kis regionális programja komplex program, amely a természeti környezet fejlesztésével összhangban tervezi el az épített környezet, infrastrukturális rendszer, energiaellátás, közlekedés, hulladékkezelés, agrárium stb. jövő orientált alakítását. 3. Környezettudatos tevékenységek 3.a) Környezetvédelmi Önkormányzat, kistérség esetén: programjának A környezet védelmének általános szabályairól szóló felülvizsgálatát és 1995. évi LIII. törvény előírja, hogy az önkormányzat megvalósulásának illetékességi területére önálló települési dokumentálását vállalja környezetvédelmi programot (KP) dolgozzon ki. (46. §) A programot szükség szerint, de legalább kétévente felül [ Igen/nem ] kell vizsgálni. A szempont célja, hogy ösztönözze az önkormányzatokat a vonatkozó jogszabály betartására.

Közoktatási intézmény esetén: A közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény 48.§ (3) bekezdése értelmében az iskoláknak – nevelési programjuk részeként – 2004. június 30-ig el kellett készíteniük környezeti nevelési programjukat. A környezeti nevelési program (KNP) a közoktatási intézmény pedagógiai programjához illeszkedik, és az intézmény környezeti neveléssel kapcsolatos alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait részletezi.

Javaslatok a szempont bevezetéséhez Önkormányzat esetén: Az önkormányzatok számára a LA21 program készítése jól összpontosított helyi politikát eredményezhet. A Local Agenda 21 megvalósításának nincs olyan szigorú, szabványban rögzített menete, mint pl. az EMAS előírásnak, de létezik erre vonatkozóan javasolt nemzetközi megvalósítási algoritmus. Bővebb információ: 2. melléklet [ 5 ] Önkormányzat, kistérség esetén: A KP-val szemben elvárt jogszabályi követelményeket a környezetvédelmi törvény határozza meg, részletes szabályokat megállapító végrehajtási rendelet nem készült. A települési környezetvédelmi programot célszerű a jelenleg hatályos második Nemzeti Környezetvédelmi Program szellemében elkészíteni, alapvetően a települési környezetminőséget meghatározó tényezőkre koncentrálva. Bővebb információ: 2. melléklet [ 6 ] Közoktatási intézmény esetén: Célszerű önállóan megjelenő környezeti nevelési programot készíteni, amely a nevelési program önálló fejezetét képezi. A program elkészítésekor kiemelten kell figyelni arra, hogy a környezeti nevelési program összhangban legyen a pedagógiai program minden tartalmi egységével, így tehát a helyi tantervvel is. A környezeti nevelési program ugyanakkor konkrétabb a pedagógiai program által megfogalmazottaknál. Bővebb információ: 2. melléklet [ 7 ]

14

Igazoló dokumentumok (ellenőrzéseken vizsgálhatók) Önkormányzat esetén: Fenntarthatóság helyi programjának megléte (önkormányzat által elfogadott és nyilvánosságra hozott dokumentum)

Önkormányzat, kistérség esetén: Az önkormányzat képviselőtestülete (közgyűlése) által jóváhagyott, és érvényes (két éven belül létrehozott vagy felülvizsgált) környezetvédelmi program. Pályázó kistérség esetén a kistérségi környezetvédelmi program (és felülvizsgálata) elfogadható. Közoktatási intézmény esetén: A környezeti-nevelési program felülvizsgálatának dokumentációja, a környezetinevelési programból megvalósultak igazoló dokumentumai

Pontszerzés feltétele Amennyiben az önkormányzat (több résztvevő esetén az összes önkormányzat) területére érvényes ”Fenntarthatóság helyi programja” elkészül

Amennyiben az önkormányzat a kétéves rendszerességű felülvizsgálatot is vállalja. Amennyiben az 1. szempontot teljesíti, itt nem kaphat részpontot.

Amennyiben a közoktatási intézmény vállalja a Környezeti Nevelési Program megvalósításának dokumentálását és 2 évenkénti felülvizsgálatát. Amennyiben az 1. szempontot teljesíti, itt nem kaphat részpontot.





Egyéb szervezetek: Azon intézmények, szerveztek, melyek számára jogszabály szerint nem kötelező fenntarthatósági, környezetvédelmi, vagy környezeti nevelési program készítése, mégis készítenek, ezt a szempontot bejelölhetik, amennyiben igazolni tudják annak végrehajtását és rendszeres felülvizsgálatát. 3.b) Rendelkezik önkormányzati környezetvédelmi alappal vagy vállalja annak létrehozását [ Igen/nem ]

A környezet védelméről szóló l995. évi LIII. törvény (Ktv.) 58. § (1) bekezdése értelmében az önkormányzati környezetvédelmi alapot hozhat létre az önkormányzat környezetvédelmi feladatainak ellátására. Akkor tekinthető működőnek a környezetvédelmi alap, amennyiben van meghatározott bevételi forrása és kiadási célja.

A környezetvédelmi alap bevételeit kizárólag környezetvédelmi feladatok megoldására lehet fordítani, felhasználásáról önkormányzati rendeletben kell intézkedni. A forráshiánnyal küszködő települési önkormányzatok számára az önálló környezetvédelmi alap megteremtése a környezeti problémák megoldásának az egyik legfontosabb eszköze. 3. c) Környezetvédelmi / fenntarthatósági megbízott, felelős a Javasolt szakirányú végzettséggel rendelkező Környezetvédelmi/fennt szervezetnél környezetvédelemmel/fenntarthatósággal munkatárs alkalmazása, de lehet arthatósági megbízott kapcsolatos feladatokat (hatósági bejelentések, alvállalkozóis, és a feladatot partnerségben is vagy környezeti nyilvántartások, adatszolgáltatás, szelektív lehet teljesíteni, amennyiben erről nevelési, hulladékgyűjtés, haváriák, stb. kezelése, zöld beszerzés együttműködési, partnerségi megállapodás fenntarthatóságvezetése, beruházás környezetvédelmi szempontú van. oktatási felelős, irányítása, ellenőrzése, belső képzések, tájékoztatások) munkacsoport rendszeresen ellátó személy (megbízott munkatárs vagy kijelölése (ha erre nem alvállalkozó). Oktatási, művelődési intézményeknél a fenntarthatósági, kötelezett) [ Igen/nem ] vagy környezeti nevelési felelős, munkacsoport, aki(knek) az oktatás, tudásmegosztás, kultúraközvetítés fenntarthatósági tartalma mellett a környezetbarát működtetés (ld. fent) is feladata. 3. d) A szervezet A környezeti teljesítmény a szervezet tevékenysége A KTÉ számos módszere ismert: öko-mérleg, rendszeres környezeti során a fenntarthatóságra, környezetre és az emberi grafikus módszerek, környezeti teljesítmény egészségre gyakorolt hatások és azok csökkentésére költségszámítás, környezeti minősítés, értékelésének tett intézkedések összessége rendszerint környezeti teljesítmény index, ökohatékonysági bevezetése mutatószámokkal kifejezve. A környezeti értékelés, EPE (ISO 14031) stb., de alkalmas teljesítményértékelés (KTÉ) alapvetően önkéntes lehet e fenntarthatósági értékelési tábla [ Igen/nem ] eszköz, célja ésszerűbb és környezetkímélőbb alapján végzett vizsgálat is. gazdálkodás Bővebb információ: 2. melléklet [ 8 ], [ 9 ] A szempont vállalása esetén ezt a vizsgálatot évente meg kell ismételni.

15

Igazoló dokumentumok Pontszerzés feltétele (ellenőrzéseken vizsgálhatók) Egyéb szervezetek: Amennyiben a szervezet vállalja Dokumentum, ami a program megvalósítását, és 2 megalapozottan igazolja a évenkénti felülvizsgálatát. program meglétét és felülvizsgálatát, dokumentumok vagy média megjelenések annak végrehajtásáról. Önkormányzati rendelet a környezetvédelmi alapról, beszámoló (a zárszámadás részeként) az alap bevételeiről és forrásainak felhasználásáról

Amennyiben a kedvezményezett önkormányzatnak működő környezetvédelmi alapja van, vagy vállalja ilyen létrehozását.

Munkaköri leírás vagy e feladat ellátására vonatkozó szerződés, szervezeti szabályozások, dokumentumok

Amennyiben dokumentumokkal igazolni tudja a felelős/ munkacsoport létét, feladatait. Amennyiben az 1. szempontot teljesíti, itt nem kaphat részpontot. Csak akkor választható, ha a szervezet erre jogszabályban nem kötelezett.

Környezeti teljesítményeket igazoló feljegyzések (mérési jegyzőkönyvek, szolgáltatói számlák) és az ezek alapján készült fajlagos és abszolút mutatószámokról készült értékelő feljegyzések, melyek legfeljebb egy évesek.

Amennyiben a szervezet vállalja, hogy valamely elfogadott mérési módszer segítségével évente legalább egyszer elvégzi a KTÉ-t Amennyiben az 1. szempontot teljesíti, itt nem kaphat részpontot.


3.e) Környezeti auditok lefolytatása [ db/év ]

3.f) A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók száma [ fő/összlétszám/év ]


A szempont értelmezése Oktatási, nevelési, művelődési intézmény, szervezet esetén az oktatás tartalmára vonatkozóan: A szempont az intézményben dolgozók (tanárok és kiszolgáló személyzet) és tanulók környezettudatosságának megismerését és nyomon követését szolgálja, megmutatja a növekedést. A szempont akkor tekinthető elfogadhatónak, ha valamely elfogadott mérési módszer segítségével az oktatási intézmény a projekt kezdetekor és annak zárásakor, többéves projekt esetén évente az intézményre reprezentatívan vagy teljeskörűen elvégzi a környezettudatosság mérését. Átfogó, független és objektív vizsgálat a vállalaton/szervezeten belüli tevékenységek, folyamatok környezeti szempontjainak tekintetében. Az ISO 19011:2002 definíciója: az auditbizonyítékok nyerésére és ezek objektív kiértékelésére irányuló módszeres, független és dokumentált folyamat annak meghatározására, hogy az auditkritériumok milyen mértékben teljesülnek. A szempont értéke az adott évben lefolytatott környezeti kérdéseket vizsgáló auditok darabszáma. Audit alatt értendő az adott évben lefolytatott teljeskörű vagy részleges (a szervezet egy részére vonatkozó) felülvizsgálat is. A környezeti, környezeti nevelési, fenntartható fejlődéssel kapcsolatos oktatáson, továbbképzésen vagy képzésben évenként átlagosan résztvevő munkavállalók száma a szervezet összlétszámához viszonyítva. A tudásmegosztásba azok a saját munkavállalók is beleszámíthatók, akik a képzéseket tartják, vagy a fenntarthatósági tartalmú tanulási folyamatot szervezik.

Igazoló dokumentumok (ellenőrzéseken vizsgálhatók) Oktatási, nevelési, művelődési intézmény, Oktatás, nevelési, művelődési szervezet esetén: intézmény, szervezet esetén: Ajánlott környezettudatosság mérési eljárások: A felmérés dokumentációja, környezeti attitűdskálák módszere, mérőeszköz személytelen környezettudatosság skálák, környezettudatos viselkedés skálák, vagy bármely nemzetközi vagy hazai kutatási eredményeken alapuló eljárás. Bővebb információ: 2. melléklet [ 10 ]

Amennyiben az intézmény, szervezet vállalja a szempontot, és annak teljesítését betervezte éves munkatervébe. Amennyiben az 1. szempontot teljesíti, itt nem kaphat részpontot.

A megbízott felelősnek a szervezet tevékenységére, funkciójára vonatkozó éves audittervet kell készítenie, amely alapján meghatározott kérdéslisták segítségével a kijelölt felelősök környezeti felülvizsgálatokat végeznek a meghatározott területeken és meghatározott időpontokban.

Dokumentumok, feljegyzések: auditterv, auditprogram, auditori megbízások, ellenőrzési lista, audit feljegyzések, audit jelentés

Amennyiben a szervezet vállalja az éves auditok számának növelését vagy szintentartását és ezt igazolni is tudja. Amennyiben az 1. szempontot teljesíti, itt nem kaphat részpontot.

Oktatási jegyzőkönyv, napló, jelenléti ív, oktatásokat szabályozó dokumentum, továbbképzési, képzési szerződés, tanfolyami, részvételi igazolás

Amennyiben a szervezet vállalja, hogy évente munkavállalóinak legalább 50%a részt vesz valamilyen fenntarthatósági képzésen. Amennyiben az 1. szempontot teljesíti, itt nem kaphat részpontot.



Bővebb információ: 2. melléklet [ 8 ], [ 11 ]

A szervezet meghatározott rendszerességgel, a különböző munkakörökhöz illeszkedően környezetvédelmi, környezeti nevelési, fenntarthatósági kérdésekben oktatásokat tarthat – belső munkatársa vagy külső szakértő segítségével, valamint külső továbbképzésekre küldheti munkatársait.

16

Fenntartható Fejlődési Útmutató Fenntarthatósági szempont 3.g) Nyilvánosság számára aktuális környezeti információkhoz való hozzáférés rendszeres, és a kötelező mértéken felüli biztosítása [ db/év]


Igazoló dokumentumok (ellenőrzéseken vizsgálhatók) Gazdálkodó és egyéb szervezet esetében: A nyilvánosság számára elérhető számos Környezeti jelentés, valamint az Környezeti jelentés készítése, amelynek célja, hogy hazai szervezet környezeti nyilatkozata, ismeretterjesztő csatornákon környezeti információkat nyújtson az érdekelt felek jelentése. való közzététel tényének (hatóság, lakosság, partnerek stb.) számára a szervezet Iránymutatást adhat a jelentés kialakításához a dokumentációja környezeti teljesítményével, hatásaival kapcsolatban. Az GRI Útmutató nemzetközi standard. Külső kommunikációs EMAS rendszert bevezetett szervezetek számára Bővebb információ: 2. melléklet [ 1 ] , [ 4 ], [ eszközként elfogadható kötelező, de bármely szervezet önkéntesen is tájékoztató kiadvány készítése, 8] nyilvánosságra hozhat környezeti jelentést. honlapon való elérhetőség. A nyilvánosságra hozott információtartalom akkor megfelelő, ha az EMAS szabvány, az „Útmutató fenntarthatósági jelentések készítéséhez” nemzetközi ajánlás, vagy ezen Útmutató releváns fenntarthatósági szempontjait objektíven tartalmazza. A szempont értelmezése

Önkormányzat, önkormányzati intézmény esetén: A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. §. (1) e) pontja alapján az önkormányzat köteles illetékességi területén a környezet állapotát elemezni és értékeli, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer a lakosságot tájékoztatni. A szempont tehát akkor fogadható el, ha a jogszabályi előíráson túli évi egy tájékoztatáson felül a pályázó további aktualizált tájékoztatást vállal és igazolja a tájékoztatás megtörténtét. I./B Fenntartható fejlődést szolgáló tervezési eljárások 4. A termék-, Amennyiben a projekt termék-, termelés vagy szolgáltatásfejlesztés szolgáltatás fejlesztésére irányul a pályázó olyan során a várható termék-, termelés vagy szolgáltatás fejlesztését vállalja, környezeti hatások amelynek során a várható környezeti hatásokat elemzése megtörténik és értékelik, a negatív hatások elkerülésének vagy a fejlesztés ezek minimalizálásának lehetőségeit a fejlesztés során figyelembevételével figyelembe veszi. valósul meg A szempont akkor elfogadható, ha a fejlesztés során az alábbi eljárások valamelyikét a pályázó alkalmazza: [ Igen/nem ] − Az életciklus-szemlélet alkalmazása, életciklus elemzés − Környezettudatos terméktervezés (öko-design)


Pontszerzés feltétele Amennyiben a megfelelő információtartalom évente legalább egyszer frissül, és rendszeres vagy folyamatos nyilvánossága biztosított. Amennyiben az 1. szempontot teljesíti, itt nem kaphat részpontot.

Az időszakosan készülő környezet állapot értékeléseket célszerű az önkormányzatnál rendelkezésre álló frissebb adatokkal, információkkal rendszeresen aktualizálni. Külső kommunikációs eszköz lehet tájékoztató füzetek, prospektusok készítése vagy a honlapon való elérhetőség biztosítása. Ezen információkkal kiegészített elemzést ismeretterjesztő csatornákon (honlap, helyi újság, tv, szórólap, lakossági fórum stb.) keresztül nyilvánosságra kell hozni. (Honlap esetében a tartalmak aktualizálásának számát kell megadni.)

A környezet állapot bemutatását tartalmazó dokumentum, valamint az ismeretterjesztő csatornákon való közzététel tényének dokumentációja

Amennyiben a megfelelő információtartalom évente legalább kétszer frissül és legalább két kommunikációs csatornán elérhető a megfelelő, és nyilvános információ, valamint a hozzáférhetőség nem csökken. Amennyiben az 1. szempontot teljesíti, itt nem kaphat részpontot.

Az MSZ EN ISO 14040:1998 szabvány tartalmazza azokat a pontokat, melyeket számításba kell venni az életciklus elemzés során. Nemzetközi szinten a Nemzetközi Szabványügyi Testület foglalkozik az ökodesign irányelveinek kidolgozásával. (ISO/TR 14062:2002 technikai jelentés) A TTinfo adatbázis megvalósult tisztább termelési projekteket bemutató esettanulmányokat tartalmaz, szabadon letölthető formában.

A felsorolt eljárások, szempontok tervezéskori alkalmazását és figyelembe vételét igazoló dokumentumok, valamint a fejlesztés során a megvalósulást igazoló dokumentumok.

A pályázat benyújtásakor és zárásakor is igen-nel kell válaszolni, azaz a pályázó a fejlesztés közvetlen és közvetett környezeti hatásait értékelte, és a fejlesztés részletes terveibe ezeket a szempontokat a pozitív hatások maximalizálása, a negatív hatások minimalizálása érdekében figyelembe vette.

17







Megvalósíthatósági tanulmány, környezeti hatásvizsgálat, elemzések, melyek megalapozzák a kiindulási adatot; elemzések és szükség esetén adatfelvételek a projekt végén.

A pályázat benyújtásakor és zárásakor is igen-nel kell válaszolni, ha a pályázó dokumentumokkal igazolni tudja a szempont figyelembe vételét tervezéskor és fejlesztés végén is, valamint a kedvezőbb helyzetbe kerülő hatásviselők számának növekedését a beruházást eredményeképpen.

Számviteli nyilvántartás, számlák vagy költségkalkuláció. A támogatási szerződésben elszámolható költségnek elfogadott környezeti költségek esetében: a projekt elfogadott pénzügyi jelentései.

Amennyiben a pályázó vállalja, hogy a projekt összköltségének legalább 5%-ának megfelelő összeget fordít a környezeti, környezetegészségügyi, környezettudatosságot erősítő feladatokra.

− A tisztább termelés elveinek alkalmazása, az ökohatékonyság növelése − Minőségfejlesztési biztosítási vagy teljesítményértékelési rendszer környezeti szempontú értékelése, kiegészítése − Képzési, kutatási programok előzetes fenntarthatósági szempontú értékelése, lektorálása.

A megvalósuló képzések, humán fejlesztések hosszú távon határozzák meg a társadalom viszonyát, hozzájárulását a fenntartható fejlődéshez, ezért valamennyi tervezett képzésnek, rendszerfejlesztésnek (intézmény, hálózat- ,szervezetfejlesztésnek) és működtetésnek hozzá kell járulnia a környezeti tudatosság erősítéséhez, a természeti erőforrásokkal való takarékoskodást szolgáló életvitel kialakításához. 5. A fejlesztés a környezeti A beruházás, vagy a beruházás következtében A káros környezeti hatások csökkentése hatások tekintetében a megnövekvő közlekedés az emberi egészségre jelentős elsősorban járművek sebességének és a hatásviselők számára kedvezőtlen hatást is gyakorol (levegőszennyezés, zaj-, fogalom nagyságának mérséklésével, zajforrás kedvezőbb helyzetet rezgés). Ezek között azon fejlesztések értékelhetőek és az érintett lakosság mesterséges vagy eredményez ezen szempont mentén, amelyek a várható hatások természetes létesítményekkel való elkerülésére, vagy a meglévők csökkentésére hatékony elszigetelésével, illetve az épületek [ fő] intézkedéseket tartalmaznak, kivéve azokat a hangszigetelésével érhető el. fejlesztéseket, ahol a konstrukció fejlesztési célja ezt Az elsősorban tömegközlekedéssel elérhető kötelezővé teszi (összes környezetvédelmi fejlesztés, szolgáltatásfejlesztések, és sokféle építés), vagy ahol szakmai értékelésben közlekedéscsökkentő átszervezések szintén érvényesítik a szempont vállalását. A szempont idetartoznak. Egyes zöldfelület fejlesztő, vagy esetében vizsgálandó, hogy összességében a területrendező fejlesztések azzal csökkentik a beruházás által érintett területeken hogyan változik a környékbeliek terhelését, hogy a parlagok, káros hatásoknak kitett lakosság száma. elhagyott telkek allergén pollentermelését csökkentik. 6. A fejlesztés Az adott fejlesztésre nyert támogatási összeg egy részét Ilyen, a pályázatban elszámolható költségek időszakában az a fejlesztés tárgyát képező termék vagy szolgáltatás például a környezetvédelmi mérések, ökohatékonyságra, vonatkozásában környezetvédelmi, környezeti nevelési, környezetbarát anyag előállításához környezetegészségügyi, környezetegészségügyi célú fejlesztésre használják fel. szükséges speciális alapanyagok, környezettudatosságot Tételesen kimutatható vagy becsült adat. környezetvédelmi programok, oktatási erősítő feladatokra Számítás: Környezeti kiadás/projekt összköltsége modulfejlesztések, környezetegészségügyi fordított kiadások célú fejlesztések. Ld. az Elszámolható költségek útmutatót is! [ eFt/eFt ]

18

Fenntartható Fejlődési Útmutató Fenntarthatósági szempont 7. A létrejövő terméket /szolgáltatást minősíti valamely elfogadott környezeti, fenntarthatósági minősítési rendszer szerint [ Igen/nem ]

8. A projekt kiterjed a környezeti, fenntarthatósági ismeretek bővítésére [ Igen/nem ]

9. A tudásmegosztás (képzések, műhelyek, konferenciák, megbeszélések stb.)




A szempont akkor választható, ha a projekt eredményeként előállított termék esetében a pályázó vállalja a felsorolt minősítési tanúsítványok valamelyikének megszerzését (termékcímkék neve és tanúsítója): − Környezetbarát Termék védjegy (Környezetbarát Termék Kht.) − Európai Öko-címke (Környezetbarát Termék Kht.) − Hu-Öko-01 (Biokontroll Hungária Ellenőrző és Tanúsító Kht.) − Hu-Öko-02 (Hungária Öko Garancia Kft.) − Öko-Tex Standars 100 (Innovatext/Textilipari Műszaki Fejlesztő és Vizsgáló Intézet Zrt.) − Zöld Szálloda (Magyar Szállodaszövetség) − Erdei Iskola Szolgáltatás (OKM, KvVM, KOKOSZ) − Ökoiskola, Zöld Óvoda – csak oktatási intézményfejlesztés esetén A tudásmegosztásra irányuló vagy azt tartalmazó projektek esetén a tudásmegosztás tartalma, módszere kiterjed: − a környezettudatos menedzsment eszközökre − az oktatott tevékenységgel kapcsolatban a fenntarthatóságot biztosító célkitűzésekre − a zöld beszerzés lehetőségeire − az ipari ökoszisztéma megoldásokra, anyag-, energia- és erőforrás- hatékonyság lehetőségeire − a kibocsátás csökkentésre − a szállítási igények csökkentésére − környezet-egészségügyi vonatkozásokra − a társadalmi felelősségvállalásra − a jövő generációk jogaira − az elővigyázatosság elvére − a fenntarthatósághoz szükséges kompetenciák fejlesztésére A tudásmegosztásra irányuló vagy azt tartalmazó projektek, tevékenységek tervezése és megvalósítása során annak helye és módja tekintetében is gondoskodnak:

Már a terméktervezés során érdemes figyelni ezen tanúsítványok feltételeire és beépíteni a termékfejlesztésbe. Ezen tanúsítványok független, nyilvános feltételek mellett zajló tanúsítási rendszerek. Bővebb információ: 2. melléklet [ 22, 26, 27, 28 ]

Igazoló dokumentumok Pontszerzés feltétele (ellenőrzéseken vizsgálhatók) A tanúsítvány vagy cím Amennyiben a pályázó vállalja dokumentációja és tervezi fejlesztett terméke/szolgáltatása minősítését és a minősítés fenntartását.

A fenntarthatóság kérdése az élet minden Képzési jegyzőkönyv, szakmai területét áthatja, ezért minden projekt anyagok, tananyagok, esetében, amelynek része valamely tanulmányok, értékelő lapok tudásmegosztás (oktatás, képzés, tanácsadás, együttműködés, információ terjesztés stb.) e szempont érvényesíthető, és alkalmazása hosszú távon pozitívan befolyásolja a fenntarthatóság irányába történő elmozdulást. Közoktatási, tanárképzési projektek esetén a fenntarthatóság eléréséhez szükséges kompetenciák fejlesztése javasolt (rendszergondolkozás, interdiszciplináris megközelítés, felelős döntéshozatal, együttműködés, jövőre irányuló gondolkodás, környezettudatos életvitel, emberi jogok stb.)

Amennyiben a pályázó vállalja és tervezi, hogy a projekt a tudásmegosztás a felsorolt ismeretek közül legalább kettő terjesztésére kiterjed.

A szempont egy része szorosan kapcsolódik a zöld beszerzéshez, és a szolgáltatás vásárlás során érvényesíthető, míg másik részük a közösségi helyek tervezésekor érvényesíthető

Amennyiben a pályázó vállalja, hogy a projekthez kapcsolódó összes tájékoztatási, egyeztetési, oktatási

19

Tervdokumentáció, vonatkozó számlák, beszerzési dokumentációk, tájékoztatók stb.

Fenntartható Fejlődési Útmutató Fenntarthatósági szempont választott körülményei környezettudatosságot tükröznek[ Igen/nem ]

10. BAT technológiát alkalmaz [ db ]

11. Előnyben részesíti a környezeti szempontból előnyösebb eszközöket, termékeket, alapanyagokat a beszerzéseinél [ Igen/nem ]

12. Előnyben részesíti a környezeti menedzsment


A szempont értelmezése − A hulladékminimalizálásról − Az helyszínül választott intézményben a szelektív hulladékgyűjtésről − Az energiatakarékosságról − Egészséget kímélő foglalkoztatásról (világítás, monitorok kiválasztása, zöld növények, szellőzés stb.) − Az egészséges táplálkozásról − Pihenéshez szükséges zöldfelületről − A kiadványok, oktatási, képzési stb. anyagok újrahasznosított papírra nyomtatásáról − Kerékpártárolásról A termelőtevékenységek és szolgáltatások egy részére (tevékenységtípustól és intenzitástól függően) kötelező a BAT alkalmazása (erre a szempontra ők pontot nem kaphatnak). Akik számára nem kötelező a legjobb elérhető technikát (BAT) követni, azok számára is elérhetőek ezek a módszerek technológia fejlesztésnél vagy korszerűsítésénél. A pályázónak a BAT technológiának megfelelő technológiáinak számát kell megadnia. Amennyiben a pályázó már önkéntesen rendelkezik BAT-tal, adja meg ezen technológiáinak számát a 4. oszlopban, mert a pályázat értékelésekor a meglévő BAT technológiákat is figyelembe veszik! Környezeti szempontból előnyösebb eszköz, termék, alapanyag (továbbiakban: eszköz): azon eszköz, amely erre irányuló védjeggyel rendelkezik vagy olyan eszköz, amelynek előnyös környezeti tulajdonságai a termékismertetőből egyértelműen megállapíthatók. A pályázó vállalja, hogy projekthez kapcsolódó beszerzéseiben környezeti szempontot alkalmaz. Amennyiben csak papírigényénél érvényesíti a környezeti szempontot, akkor zöld beszerzési gyakorlatát ne itt, hanem a 32. szempontnál értékelje.




szempont.

tevékenységének körülményei a felsoroltak közül legalább négynek-négynek megfelelnek, és a választás környezetkímélő szempontjait tudatosítják az érintettekben (résztvevők, szervezők, képzők, szolgáltatók).

Az egységes környezetvédelmi engedély Technológia műszaki hatálya alá tartozó tevékenységekre írják elő a dokumentációja legjobb elérhető technika (BAT) megvalósítását, amelyet referencia dokumentumok biztosítanak (BREF). Ha az Ön tevékenysége nem tartozik ebbe a körbe, akkor is jó, ha tájékozódik az adott tevékenység legjobb megvalósíthatóságáról. Ezzel minimalizálhatja környezet terhelését, versenyelőnyre tehet szert, s megtakarításokat is elérhet. Bővebb információ: 2. melléklet [ 17 ]

Amennyiben a pályázót környezetvédelmi engedélye nem kötelezi BAT alkalmazására (önkéntes alkalmazó), mégis vállalja, hogy BAT technológiát vezet be. Pont adható önkéntesen meglévő BAT technológiák fenntartása esetében is.

A pályázó a környezeti szempontból előnyösebb eszközök, termékek, alapanyagok kiválasztásához környezeti minősítés meglétét mint bírálati, súlyozási szempontot alkalmazza, vagy kötelezően teljesítendő általános (megfelelési) szempontokat fogalmaz meg (műszaki leírásában, szerződés feltételeiben) beszerzéseinél. A pályázat benyújtását megelőzően tájékozódnia kell a piacon elérhető ilyen termékekről, hogy a pályázat költségtervénél figyelembe vehesse a piaci információkat. Bővebb információ: 2. melléklet [ 18 ], [ 19 ] A projekt megvalósítása során történő beszerzéseknél A pályázó a beszállítók, alvállalkozók (eszközbeszerzés, igénybe vett tanácsadás, oktatás) a kiválasztásához a közbeszerzési törvény

20

Pályázati/közbeszerzési felhívás, közbeszerzés és/vagy belső szabályozó dokumentum a beszerzés értékelésére vonatkozóan, termék, alapanyag ismertetők, szerződések vonatkozó részei

Amennyiben a pályázó vállalja, hogy projekthez kapcsolódóan beszerzendő eszközök beszerzésénél környezeti szempontot alkalmaz, valamint a beszerzés környezetkímélő szempontjait tudatosítja az érintettekben (munkavállalók, beszállítók, partnerek, célcsoport stb.).

Közbeszerzési pályázati felhívás

Amennyiben a pályázó vállalja, hogy a projekthez kapcsolódó

Fenntartható Fejlődési Útmutató Fenntarthatósági szempont rendszerrel rendelkező beszállítókat az eszközbeszerzés során /tanácsadó, oktató szervezeteket a szolgáltatásvásárlás során [ db ] 13. Előnyben részesíti a helyi beszállítókat beszerzéseinél [ Igen/nem ]



pályázó a bevonni kívánt szervezeteket (beszállítókat, alvállalkozókat stb.) minősíti abban a tekintetben, hogy rendelkezik-e valamely környezeti menedzsment rendszerrel (EMAS, ISO 14001). A környezeti menedzsment rendszer meglétét, mint súlyozási szempontot alkalmazó beszerzéseinek tervezett számát kérjük megadni. A szempont célja, hogy ösztönözze a pályázót a szervezethez legközelebbi beszállítók kiválasztásában. A fenntarthatósági szempont a szállítási igények csökkentésén túlmenően elősegíti a „helyi” beszállítói kör fejlesztését, amely hozzájárul az adott térség gazdasági és társadalmi erőforrásainak fennmaradásához, a térség kohéziójához és fejlődéséhez. Helyi beszállító: a pályázóval megegyező kistérségben van az állandó lakóhelye, székhelye vagy telephelye, vagy a szomszédos kistérségben, de 30 km-nél közelebb. 14. Az igénybe vett A tervezett projekttevékenységekhez kapcsolódó tanácsadás, képzés, kiegészítő képzések, tanácsadások, vagy humán emberi erőforrás erőforrás fejlesztések nemcsak a projekt közvetlen fejlesztés kiterjed a céljairól, hanem közvetlen vagy közvetett környezeti, környezeti, fenntartható- fenntarthatósági céljairól és teljesítményeiről is sági ismeretek bővítésére szólhatnak. [ Igen/nem ]

Javaslatok a szempont bevezetéséhez szerinti értelemben legalább az Ajánlattevő, és esetleg beszállítója vagy alvállalkozója meglévő környezeti menedzsment rendszerét (EMAS, ISO 14001) összes közbeszerzésénél kötelező elemként (alkalmassági szempont) vagy előnyként (bírálati szempontként) megjeleníti. A beszállítók (újbóli) megválasztásánál a döntést befolyásoló tényezők között „a két vállalat közötti távolság” figyelembe vétele. Ez nem csak környezetvédelmi szempontból hasznos, hanem költségkímélő is. A közúti szállítással szemben azon beszállítók előnyben részesítése, vagy csak ilyenek várása, amelyek vasúti, vízi illetve kombinált szállítást alkalmaznak.

15. A projekt egyéb fenntarthatóságot szolgáló fejlesztéseket tartalmaz [ Igen/nem ]

A projekt olyan támogatott tevékenységet tartalmaz, amelynek célja környezetbarát, környezetkímélő, illetve a fenntartható megoldások, termékek, eljárások, szolgáltatások létrehozása, megvalósítása. Ezt a szempontot a kifejezetten környezeti célú konstrukciók horizontális értékelésében nem alkalmazzuk, mert ez ott feltétel, elsődleges fejlesztési cél.

Fontos, hogy a projekt keretében igénybe vett képzés/ kiterjedjen környezetvédelmi témákra (környezettudatos magatartás, fenntartható fejlődés, környezetvédelmi szempontok az adott tevékenység kapcsán, környezeti menedzsment stb.), amelyek elősegítik a környezetkímélő megoldások megvalósulását a projekt keretében. Konstrukció specifikus (példák): − Közoktatási intézmény fejlesztés esetén pl. sportlétesítmény, iskolabusz beszerzést vállal a támogatható tevékenységek közül − Úthálózat fejlesztés esetén: új nyomvonalak kialakításával szemben előnyt élvez a meglévő utak fejlesztése, vagy kerékpár út fejlesztést tartalmaz stb.

16. Partnerség építés a projekttervezés és végrehajtás során

A projekt egyik sikere, hogy az érintettek bevonásával határozzák meg a célokat, a megoldandó problémákat, és a célközönséget folyamatosan bevonják a projekt

A kapcsolattartás formáját az alábbi érintettekre vonatkozóan be kell mutatni: helyi közösségek, társadalmi szervezetek. Célszerű

21


Pontszerzés feltétele összes közbeszerzésében előnyben részesíti a környezeti menedzsment rendelkező beszállítókat, ajánlattevőket.

Nyilvántartás a beszállítók és a szervezet közötti távolságról, a beszállítók által alkalmazott közlekedési módozatokról, valamint a beszerzési dokuemntációk.

Amennyiben a pályázó vállalja, hogy beszerzései során a beszállítókat a szervezettől való távolság, illetve az alkalmazott közlekedési mód szempontjából is értékeli és előnyben részesíti a közelieket. Vállalja, hogy beszállítóinak legalább 30%-a helyi beszállító.

Képzési jegyzőkönyv, szakmai anyagok, tanulmányok

Helyi közösségek, helyi társadalmi szervezetek esetében csak a formalizált

Amennyiben a pályázó vállalja, hogy a projekt során igénybe vett képzési, tanácsadási, ismeretterjesztési szolgáltatásokban, tevékenységekben környezeti, fenntarthatósági tartalom kerül megfogalmazásra. Amennyiben a pályázó vállalja, hogy a projekt keretében, a fő cél szerrinti tevékenységhez szervesen kapcsolódva fenntarthatósággal kapcsolatos fejlesztésre is sor kerül. A pályázat benyújtáskori és záráskori értékénél is igen-nel kell válaszolni. A szempont nem választható, ha részpontot kapott az 5.-12. szempontoknál. Amennyiben a pályázó vállalja, hogy bevon legalább egy társadalmi szervezetet a

Projekt tervek, megvalósíthatósági tanulmány, a projekt megvalósulását igazoló dokumentáció, műszaki leírások

Fenntartható Fejlődési Útmutató Fenntarthatósági szempont [ Igen/nem ]


A szempont értelmezése tervezésébe, monitoringjába, értékelésébe. A szempont vállalása esetén a bevont társadalmi szervezetnek helyi és a térség fenntartható fejlődését szolgáló társadalmi szervezetnek kell lennie, amelyet legalább 2005 dec. 31-e előtt bejegyeztek.

I./C Természetes térszerkezet megőrzése 17. A projekt A hátrányos helyzetű kistérségek pontos meghatározása megvalósulás helye a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek társadalmi-gazdasági jegyzékéről szóló 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendeletben szempontból hátrányos található.Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű helyzetű, ha a projekt a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben (3. melléklet), hátrányosabb helyzetű [ Igen/nem ] kistérségekben (4. melléklet), leghátrányosabb kistérségek közé nem tartozó, leghátrányosabb helyzetű településekben (5. melléklet) valósul meg. 18. A beruházás A természeti értékek megóvása, a biológiai sokféleség természetvédelmi megőrzése érdekében minden nem természetvédelmi értéket, vagy célú beruházás helyszínének kijelölésekor elkerülendők természetvédelmi oltalom az országos és helyi védelem alatt álló területek, alatt álló területet nem természeti értékek, Natura 2000 területek. A szempont érint csak akkor választható, ha a beruházás során ennek lehetősége valós alternatívaként felmerül, és [ Igen/nem ] semmiképpen nem alkalmazható természetvédelmi célú projektekre! 19. A fejlesztés A szempont akkor választható, ha a pályázó hozzájárul a tájképi/ igazolja, hogy a projekt eredményeként a projekt településképi/ természeti/ megvalósulásának helyén vagy hatásterületén kulturális /építészeti érték található értékek megőrzéséhez vagy vagy értékek fennmaradásához közvetlenül vagy közvetve megőrzéséhez hozzájárul. Értéknek tekinthető helyi vagy országos védelem alatt [ Igen/nem ] álló vagy veszélyeztetett természeti terület/érték, műemlék vagy műemlék jellegű épület, utcakép, amelyet hatóság annak nyilvánít vagy érdekvédők annak tekintenek, mint helyi kulturális értékek, szokások, hagyományőrzés, hagyományos kézműves, gazdálkodási módok.

Javaslatok a szempont bevezetéséhez következő szereplőkkel is élő, párbeszédes kapcsolatot kialakítani: vevők, beszállítók, munkavállalók valamint azok szakszervezetei, kormányzat és hatóságok, célközönség (pl. tanulók, hallgatók, munkanélküliek, ellátottak, lakosok) stb.

Igazoló dokumentumok (ellenőrzéseken vizsgálhatók) partnerség fogadható el (pl. együttműködési megállapodás). A többi érintett bevonására alkalmazott témák és módszerek dokumentációja, hogy mely érintett csoporttal milyen módon és gyakorisággal folytat párbeszédet a szervezet.

A vonatkozó jogszabály pályázati útmutató által meghatározott mellékleteiben meghatározott valamennyi kistérség, település releváns a pályázat igennel való megválaszolása szempontjából, amennyiben ott található a pályázó székhelye, telephelye vagy fióktelepe és a projekt itt valósul meg. A beruházási helyszín / nyomvonal alternatívák közötti választás esetében figyelembe kell venni a közvetlen és közvetett környezeti költségeket is (élőhely pusztulása vagy táj természetes alapfunkcióinak, ezzel fennmaradási biztonságának sérülése stb.), amely alapján értékelhető az egyes alternatívák tényleges előnyei és hasznai. Javasolható alternatívák vizsgálata a telepítés helyével és a tevékenység módjával kapcsolatban. A projektben is célszerű bemutatni: a projekt táji, településképi harmóniájának megteremtése érdekében tett lépéseket vagy a projekthez tartozó látványtervet, a hagyományos értékek megőrzését szolgáló kutatási, oktatási, vagy művelődési tervet, programot. Javasolt, hogy a pályázó saját érdekében kérdezze meg az érintettek véleményét a tervezett tevékenységről, lehetőleg még a tervezés első lépéseként, hogy megtudja,

22

Pontszerzés feltétele tervezésbe és a megvalósításba, és információt szolgáltat az érintettekkel való formalizált kapcsolattartásról. A pályázat benyújtáskori és záráskori értékénél is igen-nel kell válaszolni. Amennyiben a projekt megvalósulás teljes helyszíne a 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendeletben meghatározott területen helyezkedik el

A projekthez készült megvalósíthatósági tanulmány vagy egyéb dokumentáció tartalmazza a szempontot, és érvényesíti az elemzés eredményét a megvalósítandó alternatíva kiválasztásában.

Amennyiben a pályázó a projekttervben (pályázatban) megalapozottan igazolja, hogy a természetvédelmi értékeket a fejlesztés (a projekt végéig) nem érinti hátrányosan, és a projekt megvalósulása nem érint természeti oltalom alá rendelt területet. A projekthez készült Amennyiben a pályázó a megvalósíthatósági tanulmány, projekttervben (pályázatban) fejlesztési terv, amely bemutatja megalapozottan igazolja, hogy a a megőrzendő/fejlesztendő projekt milyen elismert helyi értéket vagy azok megóvására érték fennmaradását segíti, és irányuló terveket, alternatíva ezt hogyan fogja megvalósítani. vizsgálatot. Az érték fennmaradását segítő, vállalt tevékenység megvalósulását pl. kiviteli dokumentáció, fotódokumentáció, oktatási, képzési, művelődési terv, együttműködési jegyzőkönyv,




Értelemszerűen környezeti célú fejlesztéseknél csak a kulturális és építészeti emlékek megőrzése, míg kulturális vagy városrehabilitációs, településközponti fejlesztéseknél csak a tájképi, természeti emlékek megőrzése számítható be többletvállalásnak. 20. Barnamezős A szempont célja, hogy a fejlesztések a települések beruházás, vagy az (elsősorban a nagyvárosok) körüli értékes zöldterületek igénybe vett terület igénybevételét elkerüljék. Csak az építési jelenlegi hasznosítása tevékenységgel is járó fejlesztéseknél lehet a gazdasági célú szempontot érvényesíteni. Barnamezős beruházás: Meglévő vagy felhagyott [ Igen/nem ] iparterületek, vagy korábban beépített és jelenleg is beépíthető területek újrahasznosítása. Gazdasági célú területek: amelyet a települések szabályozási terve (ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi stb.) területnek jelöl. 21. A projekt során Építési beruházás esetében az építési engedélyben többlet zöldfelület meghatározásra kerül az előírt minimális zöldfelület fejlesztés valósul meg az nagysága. Az ennél nagyobb terület zöldfelületi előírt minimális fejlesztését vállalók többletpontot kapnak. zöldfelületi arányhoz Fontos az is, hogy az építési és felvonulási területek képest foglalása ne járjon meglévő zöldfelület igénybevételével. [m2/m2] 22. A zöldfelület A szempont célja, hogy ne az idegen, és általában kialakítás során előnyben magas fenntartási költségű és magas növényvédelmi részesíti az őshonos igényű zöldfelületek, hanem a a táj környezeti növényfajokat, a feltételeihez és a helyi éghajlathoz alkalmas, tájegységnek megfelelő hagyományos és a területek kulturális jellegét is fajkompozíciókat megőrző zöldfelületek terjedjenek. Egy település „zöldfelületi vagyonát” csak a természeti adottságok és a [ Igen/nem ] környezeti terhelés figyelembe vételével kialakított növénytelepítés gyarapíthatja. A szempont akkor választható, ha a projekt során zöldfelület fejlesztés is megvalósul, illetve a pályázó igazolni tudja, hogy a növényalkalmazás a helyi természeti adottságok, kulturális értékek és környezeti terhelés figyelembe vételével történt. 23. A fenntartható A szállítási és közlekedési igények növekedésének mobilitás biztosítása a egyik oka a különféle települési funkciók egyre nagyobb települési funkciók arányú térbeli eltávolodása egymástól.


Igazoló dokumentumok (ellenőrzéseken vizsgálhatók) napló stb igazolhatja.

elképzelése nem ütközik-e majd a helyiek ellenállásába, vagy nem sért -e valamilyen fontos környezeti, kulturális érdeket, illetve, hogy érdeklődésre, befogadásra, támogatásra talál-e a célközönség körében. A természettől elvett tér csökkenti életterünket: Vonatkozó szabályozási terv a rendelkezésünkre álló erőforrásokat és a Építési dokumentáció, természetes flóra és fauna rendelkezésére álló engedélyek helyet. Például a szakképzést folytató intézmény korábbi major átalakításával, műszaki gépállomás átalakításával tervezi fejlesztését.


Amennyiben a pályázó vállalja, pályázatában részletesen tervezi, és fejlesztése során dokumentumokkal igazoltan a projektet barnamezős vagy gazdasági célú területen valósítja meg. A pályázat benyújtásakor és zárásakor is igen-nel kell válaszolni

Fenntarthatósági szempontból pozitívum, amennyiben a pályázó nem építi be 100%-ig a maximálisan beépíthető területet. Példa: Ha az előírt minimális zöldfelületi arány 40%, a pályázónak minimálisan 45%-ot kell vállalnia.

Építési engedély, valamint a megvalósulás dokumentációi

Amennyiben a pályázó dokumentumokkal igazoltan zöldfelület fejlesztést valósít meg és a létrehozandó zöldfelület az előírt százaléknál legalább 5%-kal nagyobb.

A természeti és kulturális adottságok alapján célszerű növényalkalmazási és zöldfelületi karakterterületeket lehatárolni és az adott területre javasolható növényalkalmazásokat meghatározni, szakember(ek) segítségével. A helytelen növényalkalmazás öntözési, tápanyagpótlási, egyedpótlási, növényvédelmi többletköltségeket okozhat, valamint szűkíti a helyi környezetnek megfelelő fajok életterét, azaz kockáztatja a táj és a tájfunkciók fennmaradását.

A terület karakterét és az ahhoz illeszkedő növényalkalmazások meghatározását igazoló tervezési dokumentumok valamint ezen fajok alkalmazását igazoló bizonylatok, számlák, jegyzőkönyvek, dokumentáció.

Amennyiben a pályázó dokumentumokkal igazolni tudja, hogy a zöldfelület 100%ában őshonos, és a tájegységnek megfelelő fajkompozíciókat telepít be.

Mobilitási terv készítésének célja a lakosság Mobilitási terv a pályázati valamint a szolgáltató, ipari és közintézmények dokumentációban, melynek közötti közlekedési kapcsolatok feltárása, megállapításait érvényesítették

23

Amennyiben a pályázó a projektre vonatkozó mobilitási tervvel rendelkezik a pályázat

Fenntartható Fejlődési Útmutató Fenntarthatósági szempont megfelelő tervezésével (településtervezés) [ Igen/nem ]

24. Helyszínválasztáskor környezetbarát közlekedési (elérhetőségi) szempontok érvényesítése [ Igen/nem ]


A szempont értelmezése Alapvető fontosságú elsősorban a nagyobb települések, városok térbeli szerveződésének szabályozása, kezelése a városi infrastruktúra hatékony elosztásával és megfelelő területhasználati struktúrákkal. Csak a személyforgalmat befolyásoló (gerjesztő), a napi 5000 fő vagy 500 tonna áruforgalmú helyeken történő és három hónapnál hosszabb építéssel, vagy a majdani működtetés idején is rendszeres áruszállítással járó fejlesztéseknél releváns a szempont.

Közösségi igényeket kiszolgáló létesítmények / központok környezetében a forgalomnövekedés várható. Fontos szempont, hogy a megközelítés környezetkímélő lehetőségeit a projekt biztosítsa. A szempont magába foglalja az intézményhez eljutást szolgáló utak, útszakaszok felülvizsgálatát és fejlesztését a megfelelő mértékű és minőségű gyalogos- és kerékpárforgalom, illetve a tömegközlekedés biztosítása érdekében stb. Fejlesztendő útvonalak esetében a szempont célja, hogy ne csak az egyedi szállítási igények kielégítését szolgálják, hanem a tömegközlekedés illetve a kerékpár közlekedés lehetőségeit is bővítsék. Előnyt kell élvezzenek ezért az olyan fejlesztések, ahol az úthálózat fejlesztés elsődleges célja mellett a tömegközlekedéssel való elérhetőség javítására is gondot fordítanak, illetve az elsődleges cél mellett a projekt tartalmaz kerékpár út fejlesztést is. Azoknál a közlekedési fejlesztéseknél, ahol a szempont figyelembevétele kötelező, vagy a fejlesztés kifejezetten ezeket célozza, horizontálisan nem értékeljük. II. Fenntartható fejlődést szolgáló megvalósítás és fenntartás II./A Természeti erőforrások megőrzése 25. Fajlagos Teljes vízfelhasználás számításánál nem csak a pályázó vízfelhasználás tevékenységénél (termelésnél/kivitelezésnél) közvetlenül csökkentése felhasznált vízfogyasztást kell beszámítani, hanem a közvetett vízfogyasztást is. Ilyen az irodákban, [ m3/termelés vagy külterületen stb. használt vízmennyiség. szolgáltatás egysége]

Igazoló dokumentumok Pontszerzés feltétele (ellenőrzéseken vizsgálhatók) optimalizálása, amely elsősorban az alábbiakat a változatelemzésben. benyújtásakor. tartalmazza: a forgalmas utak feltérképezése, a forgalom okainak feltárása, az intézmények helyének és nyitvatartási idejének felülvizsgálata, az intézmények környezetkímélő közlekedési eszközökkel történő elérésének feltérképezésére (gyalogutak, kerékpárutak, tömegközlekedés), a közlekedésirányítási rendszer felülvizsgálatára és átalakítási lehetőségeire stb. Bővebb információ: 2. melléklet [12], [13], [14] A telephely, beruházási-, képzési- helyszín A pályázati dokumentációban és Amennyiben a pályázó kiválasztás során részesítsük előnyben a a kiviteli tervekben a szempont dokumentumokkal igazolni tudja környezetbarát közlekedési módokkal érvényesítésének igazolása a szempont figyelembe vételét (gyalogos, kerékpár, tömegközlekedés) Tervdokumentációk, kiviteli terv, tervezéskor és projektzáráskor megközelíthető helyszíneket, az alternatív engedélyek is. szállítási módok igénybevételét elősegítő Szolgáltatási (képzési) helyszín A pályázat benyújtásakor és fejlesztéseket (ne csak autóúton tudják esetén alternatív helyszínek zárásakor is igen-nel kell megközelíteni a területet). értékelése válaszolni. Közút fejlesztés tervezésekor érdemes vizsgálni a kerékpárút fejlesztés lehetőségét és a tömegközlekedéshez szükséges beruházásokat (pl. buszöblök kialakítása stb.) Fontos vizsgálandó és érvényesítendő szempont, hogy azonos útvonalon a közúti tömegközlekedés fejlesztése ne rontsa a vasúti tömegközlekedés gazdaságosságát (fennmaradásának biztonságát). Egyéb építési tevékenységeknél: kerékpártároló, zuhanyozó, öltöző létesítése. Bővebb információ: 2. melléklet [ 24] Javaslatok a szempont bevezetéséhez

A vízfelhasználás fajlagos mutatóinak Vállalati nyilvántartások, csökkentése technológia korszerűsítéssel, szolgáltatói vízdíj számlák, erre technológia folyamatba való vonatkozó számítások vízvisszaforgatással, szivárgások megszüntetésével, folyamatracionalizálással, a

24

Amennyiben a pályázó a pályázat benyújtáskor működésére érvényes fajlagos vízfogyasztásának legalább 5%os csökkentését vállalja (ha a




A vetítés alapja az egyes pályázatoknál eltérő: − Termelő szervezetnél: termelés egysége lehet tonna, m3, üzemóra, db, m ((m3)/termelés egysége) − Nem termelő/szolgáltató szervezetnél: a szolgáltatás egysége lehet a dolgozói létszám, ellátotti (beteg-, diák-, látogatói létszám) ((m3)/fő) 26. Fajlagos A szempont célja, hogy a pályázó minimalizálja az energiafelhasználás energia igényét, ezzel biztosítva az ökohatékonyságot: csökkentése legalább az egységnyi termékre jutó energiafelhasználást. [ kWh/termelés vagy A vetítés alapja az egyes pályázatoknál eltérő: szolgáltatás egysége] − Termelő szervezetnél: a termelés egysége lehet a tonna, m3, üzemóra, db, m ((kWh)/termelés egysége) − Nem termelő/szolgáltató szervezetnél: a szolgáltatás egysége lehet az ingatlan légköbmétere (kWh/m3) 27. Jobb összesített A szempont választása esetén a kedvezményezett energetikai tulajdonában lévő, a projekttel közvetlen jellemzőkkel rendelkező összefüggésben lévő azon épületek számát kell megadni, amelyek már megfelelnek az épületek épületek száma [ db ] energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletben foglaltaknak. 28. Energiatakarékos A központi világítótestekben, az egyéni fényforrásokkal, valamint megvilágításokban a nagyobb élettartalmú, jobb A vagy A+ hatásfokú energiatakarékos izzók alkalmazása a cél. energiahatékonysági A szempont számítása: A pályázó (kedvezményezett minősítéssel bíró szervezet) tulajdonában lévő épületekben alkalmazott eszközökkel elért energiatakarékos fényforrások teljesítményei összegének és a kiváltott hagyományos fényforrások megtakarítás [ kWh ] teljesítményei összértékének különbözetét kell meghatározni adott évre. A belső tér világosságát nemcsak a mesterséges fényforrások, de a természetes fény is adja; ennek elősegítését nem itt, hanem a 23., 24. és 49. szempontnál lehet értékelni. 29. Fajlagos anyagA fenntarthatósági szempont célja az felhasználás csökkentése anyagtakarékosság. A mutató kiszámításánál a (tonna /termelés vagy gyártásba/szolgáltatási tevékenységbe bevitt teljes anyagmennyiséget (összalapanyagok mennyisége szolgáltatás egysége]




munkahelyi mosdók, konyhák vízellátó eszközeiként vagy ezekhez feleszerelt különböző, takarékosságot elősegítő eszközökkel (aerátoros csapvég, áramláskorlátozó, egykaros keverőcsap stb.) általában egyszerű, és mindig látványos (vízdíj számla csökkentő) eredményt ad. Nyilvánvaló, hogy a takarékosság a pályázó Vállalati nyilvántartások, gazdasági érdeke is, valamint az szolgáltatói energia számlák, energiafelhasználás minimalizálásával erre vonatkozó számítások csökkennek a környezeti káros anyag kibocsátások is. A fajlagos energiafelhasználás csökkentése csak az első lépés a fenntarthatóság irányába. Cél a minél energiahatékonyabb berendezések alkalmazása.

hányados csökken). Új funkció fejlesztésekor igazolni kell, hogy fejlesztés eredményeként legalább ennyivel jobb az adott ágazatban használatos megoldásoknál.

Kompakt, valamint a nevezett minősítéssel bíró fénycsöveket, világítótesteket szerzünk be, használunk hagyományos izzók helyett. Világítótesteket tisztán tartjuk. Irányítható fényforrást alkalmazunk. (Közvetett módon a fal színe is segíti a fogyasztás csökkentését.)

Műszaki leírással igazolható korszerű berendezések számlái, és az erre vonatkozó számítások

Amennyiben a benyújtáskori értéknél a projektzárás idejére várt érték nagyobb, és a pályázó vállalja energiatakarékos fényforrások alkalmazását, a későbbi megtakarítások számításokkal való igazolását.

Ezen fajlagos mutató csökkentésében a technológia korszerűsítés mellett a belső (saját) másodnyersanyagok felhasználásának növelése lehet fontos eszköz.

Az anyagáramlásra vonatkozó számítások, dokumentumok, termelési nyilvántartások

Amennyiben a pályázó a pályázat benyújtáskori értékének legalább 5%-os csökkentését vállalja (ha a

Amennyiben a pályázó a pályázat benyújtáskori értékének legalább 5%-os csökkentését vállalja a projektzárásra (ha a hányados csökken). Új funkció fejlesztésekor igazolni kell, hogy fejlesztés eredményeként legalább ennyivel jobb az adott ágazatban használatos megoldásoknál. Épület műszaki dokumentációja, Amennyiben a pályázathoz Összesített energetikai jellemző: az épület építési engedély kapcsolódik épület, és ez vagy energiafelhasználásának hatékonyságát ezek a projekt végére jellemző számszerű mutató, amelynek megfelel(nek) a szempontnak. kiszámítását a vonatkozó rendelet tartalmazza.

25


30. Fajlagos csomagolóanyag mennyiség csökkentés [ tonna/ttermelés vagy szolgáltatás egysége ]

31. Megújuló erőforrások arányának növelése a teljes energiafelhasználáson belül [ kWh/kWh ]


A szempont értelmezése tonnában) kell elosztani a létrehozott termék, áru, szolgáltatás mennyiségével. Összes alapanyag: A termelési/szolgáltatási folyamatban a termékek előállításához közvetlen szükséges, a termékbe kerülő anyagok összessége tonnában kifejezve. A vetítés alapja az egyes pályázatoknál eltérő: − Termelő szervezetnél: termelés egysége lehet tonna, m3, üzemóra, db, m ((tonna)/termelés egysége) − Nem termelő/szolgáltató szervezetnél: a szolgáltatás egysége lehet a dolgozói, ellátotti vagy látogatói létszám, árbevétel, munkaidő ((tonna)/ szolgáltatás egysége) A fenntarthatósági szempont célja a hulladékok mennyiségének csökkentése. A mutató kiszámításánál az adott évben felhasznált teljes csomagolóanyag mennyiséget (csomagolóanyag mennyiség, tonnában) kell elosztani a megtermelt termék, áru teljes mennyiségével (termelés tonnában). A vetítés alapja az egyes pályázatoknál eltérő: − Termelő szervezetnél: termelés egysége lehet tonna, m3, üzemóra, db, m ((tonna)/termelés egysége) − Nem termelő/szolgáltató szervezetnél: a szolgáltatás egysége lehet a dolgozói, ellátotti, látogatói létszám, árbevétel, munkaidő ((tonna)/ szolgáltatás egysége) stb. A szempont célja a lehetőségekhez mérten a megújuló energiák használatának növelése, mert a megújuló erőforrások a természetben rövid távon újratermelődnek. A szempont csak sajátfelhasználású rendszereknél választható (ahol nem vagy nem teljes egészben hálózatról vásárolják az energiát). Számítása: megújuló erőforrás felhasználás (kWh) / teljes energia felhasználás (kWh)



Pontszerzés feltétele hányados csökken). Új funkció fejlesztésekor igazolni kell, hogy fejlesztés eredményeként legalább ennyivel jobb az adott ágazatban használatos megoldásoknál.

E szempont figyelembe vételével a pályázó felelősséget vállal a termék további életciklusára vonatkozóan is. Fontos vállalati költség, mert a csomagolóanyag termékdíj köteles. Ezért e szempont vállalása a pályázónak közvetlen költségmegtakarítást eredményez. A csökkentési lehetőségek esetén érdemes figyelembe venni a vonatkozó jogszabályokat. Bővebb információ: ld. 2. melléklet [ 7 ]

Vállalati nyilvántartások, számítások

amennyiben a pályázó csomagolási munkafolyamatot végez, és a pályázat benyújtáskori és adatokkal, számításokkal megalapozott értékének legalább 5%-os csökkentését vállalja. Új funkció fejlesztésekor igazolni kell, hogy fejlesztés eredményeként legalább ennyivel jobb az adott ágazatban használatos megoldásoknál.

Megújuló erőforrásokon alapul pl. termál vizes fűtés, napelemes áramfejlesztés, szolártermikus áramfejlesztés, hőszivattyúk, hőkollektorok, szélenergia, folyóvízi erőmű, biomassza, árapály erőmű.

Az energiafelhasználásról szóló adatok, számlák

amennyiben a pályázó a pályázat benyújtáskori és adatokkal, számításokkal megalapozott értékének legalább 5%-os növelését vállalja. Amennyiben a szempont jelenlegi értéke eléri a 15%-ot, akkor a szempont jelenlegi értéke is elfogadható (új funkció fejlesztésekor is ezt a feltételt kell alkalmazni).

26

Fenntartható Fejlődési Útmutató Fenntarthatósági szempont 32. Kombinált valamint anyag- és energiatakarékos irodatechnikai készülékek beszerzése és alkalmazása [ db ]


Igazoló dokumentumok (ellenőrzéseken vizsgálhatók) A készülékek (személyi számítógépek, monitorok, Kombinált (nyomtató-fénymásoló egyben) A szempontot tartalmazó nyomtatók, lapolvasók, faxok, másológépek, projektorok) irodatechnikai készülékek használata, melyek beszerzési dokumentációk, beszerzésekor az energiafogyasztás, berendezés alkalmas kétoldalas nyomtatásra és használt vagy műszaki leírással anyagösszetétele, kétoldalas nyomtatás, újrapapír papír alkalmazására, ATX szabványnak igazolható korszerű használhatóság, stand-by üzemmód szempontjainak megfelelő számítógépek (stand-by üzemmódra berendezések számlái, az figyelembevétele. képes, amikor a fogyasztás felére esik.) irodatechnikai gépek e szempontú értékelésének dokumentációja 33. Hasznosításra átadott A termelés, szolgáltatás, közszolgáltatás, vagy rendes A szervezetnek érdemes vizsgálnia a Értékesítési számlák, hulladék arányának projekttervezés vagy a tevékenysége során napi működés során keletkező hulladék más termék szállítólevelek, SZ-jegyek növelése keletkező hulladék összetételét és a alapanyagául szolgálhat, ezzel csökkentve a hasznosító piac meglétét. Az értékesített lerakásra/égetésre kerülő hulladék mennyiségét. [ t/t ] hulladék a szervezet számára bevételt jelent, Figyelembe vehető a hasznosító koordináló amely javítja a szervezet költség-haszon szervezetnek átadott hulladék is. Számítása: újrahasznosítható hulladék mennyisége/ a szervezetnél mutatóit. Étel előállítása során a keletkező szerves hulladékot továbbhasznosítóhoz vagy termelt összes hulladék mennyisége komposzttelepre lehet juttatni. A szempont értelmezése

34. Másodlagos alapanyag felhasználás arányának növelése a teljes alapanyag felhasználáson belül [ t/t ]

Másodlagos alapanyag: termelés, szolgáltatás, napi működés során keletkező hulladék újbóli felhasználása alapanyagként a szervezet célja szerinti tevékenységekben. Lehet saját termelésből származó vagy más által megtermelt és megvásárolt hulladék. Az irodai, nyomdai papírhasználatot ne itt, hanem a 31. szempontnál értékelje. Összes alapanyag: (Lásd a fajlagos anyagfelhasználás csökkentése szempontnál). Számítása: másodlagos alapanyag/ összes alapanyag (t/t) 35. Újrahasznosított A káros környezeti hatások csökkentése a papír- és papír használat papírtermékek fogyasztásának csökkentése mellett az bevezetése és/vagy újrapapír használatával is csökkenthető. A beszerzésre növelése az irodai és kerülő termék újrahasznosított rostanyagból nyomdai munkák során (másodnyersanyagból) készül, a fehérítéséhez klórmentes vegyszert alkalmaznak. [Igen/nem] II/B Jó környezet- és egészség állapot megőrzése 36. Közúti szállítás A szempont célja a szervezet közúti gépjárművei által intenzitásának megtett szállítási távolság csökkentése az összes csökkentése áruszállításának (közúti, vízi, vasúti stb.) hányadában.


A tevékenység során keletkező hulladék sok esetben újból felhasználható alapanyagként, amennyiben eleget tesz az összetétellel és felhasználással szemben támasztott követelményeknek. A pályázó nemcsak saját termelésében keletkező hulladékokat használhat fel, hanem a másodnyersanyag piacon vásárolható alapanyagokat is.

Beszerzési számlák, nyilvántartások

Nem hivatalos dokumentumok nyomtatását már egy oldalon használt papírra tesszük. Papír vásárlásakor előnyben részesítjük a környezetbarát termékjelekkel ellátottakat. Pl.: Kék Angyal, Északi Hattyú, FSC (fenntartható erdőgazdaság). Bővebb információ: 2. melléklet [ 18 ]

Szállítójegyek, beszerzési dokumentációk, gyűjtőedények

A fejlesztési lehetőségre példa a nagyobb Adatokkal megalapozott szállítóeszköz használata, más termékkel való számítások; menetlevelek, együttes szállítás, vagy közeli vállalkozásokkal üzemanyagszámlák

27

Pontszerzés feltétele amennyiben a pályázó vállalja korszerű irodatechnikai eszközök jelenlegi számának növelését, vagy a legalább 75%-os jelenlegi arány esetén annak fenntartását. Amennyiben a pályázó a benyújtáskori érték legalább 5%-os növelését vállalja (ha a hányados nő). Amennyiben a szempont jelenlegi értéke eléri a 60%-ot, akkor a szempont jelenlegi értéke is elfogadható (új funkció fejlesztésekor is a 60%-os feltételt kell alkalmazni). amennyiben a pályázó a benyújtáskori érték legalább 5%-os növelését vállalja (ha a hányados nő). Új funkció fejlesztésekor igazolni kell, hogy fejlesztés eredményeként legalább ennyivel jobb az adott ágazatban használatos megoldásoknál. Amennyiben a pályázó vállalja, hogy az újrahasznosított papír aránya eléri a teljes papírfelhasználás 15%-át, és ez időben nem csökken.

Amennyiben a pályázó a benyújtáskori, adatokkal alátámasztott érték legalább

Fenntartható Fejlődési Útmutató Fenntarthatósági szempont [ km/km]


Igazoló dokumentumok Pontszerzés feltétele (ellenőrzéseken vizsgálhatók) Összes szállítási távolság: a szervezet teljes adott évi nyilvántartása 5%-os, megalapozott való együttműködés fejlesztése, a üzemanyag felhasználása és a járműveinek átlagos csökkentését vállalja. Új funkció gépjárművek útiterv-logisztikájának fogyasztásából (menetlevél alapján) járművenként fejlesztésekor ha vállalja, hogy átformálása, tömegközlekedési eszközök az összes árutonna km-nek preferálása, alternatív szállítási módok (vasút). számított összegzett érték [ km ]. legfeljebb a fele történik Szállítási intenzitás számítása: közúti árutonna km/ közúton. összes árutonna km. 37. Gépkocsi használat A szempont célja, hogy az egyéni szgk. közlekedés A szempont megvalósítható környezettudatos Beszerzési és üzembe Amennyiben a pályázó csökkentése rovására a tömegközlekedés részaránya növekedjen. elhatározással, a munkavállalók helyezési dokumentáció szervezetnek a projekt Szervezeti megvalósulásában nemcsak a gépkocsipark kompenzálásával (bérlet, egyéb kifizetés) vagy benyújtásakor van gépkocsi [ db ] csökkentése, hanem például a távfelügyelet is műszaki megoldással pl. távfelügyelet. A állománya, és vállalja gépkocsi alkalmazható. távfelügyelet célja az ipari/mérő stb. állomások állományának csökkentését. távolból történő ellenőrzése és vezérlése és ezzel a gépkocsi használat csökkentése. A rendszer elemei a terepen elhelyezett mérőeszközök, az adatgyűjtő berendezések, a modemek, és a felhasználó felügyeleti központjában lévő számítógépek, amelyek a GSM hálózaton keresztül informálják a felhasználókat. 38. Élő utcák fejlesztése Élő utcák fejlesztése belterületen: „Élő utca”: forgalomtól visszahódított sétáló Az élő utcák kialakíthatóságára Amennyiben a pályázó a belterületen, külterületen A szempont célja, hogy a megvalósuló fejlesztések utca. vonatkozó vizsgálat vagy terv „Kiáltvány az élő utcákért” 10 a közutak mentén az részeként vagy azzal egyidejűleg az intézmények A szempont során figyelmet fordíthatunk a megléte, végrehajtás szempontja közül legalább 2 előhelyek védelmét és a figyelmet fordítsanak az intézmény környezetbarát megfelelő méretű, és környezeti minőségű (pl. dokumentációi. szempont (lásd 2. melléklet) környezetszennyezés módon történő megközelíthetőségére. A szempont utcabútorok, forgalomcsillapítás), Fásítási terv és végrehajtásának megvalósítását vállalja. mérséklésének megfelelő magába foglalja az intézményhez eljutást szolgáló utak, akadálymentes gyalogos járdák és dokumentációi. erdősávok és cserjék útszakaszok felülvizsgálatát és fejlesztését a megfelelő kerékpárutak kialakítására, a biztonság telepítése (ha nem mértékű és minőségű gyalogos- és kerékpárforgalom, fokozására, a pihenést szolgáló funkciók kötelező) illetve a tömegközlekedés biztosítása érdekében stb. fejlesztésére stb. [ km ] Bővebb információ: 2. melléklet [ 15 ], [ 24 ] Építési dokumentáció, Amennyiben a pályázó Külterületen a közutak mentén az élőhelyek védelmét és Érdemes figyelembe venni a vonatkozó engedélyek, számlák beruházása esetén önkéntesen a környezet-szennyezés mérséklésének megfelelő ajánlásokat, eljárásokat. Fontos a vállalja a 2. mellékletben erdősávok és cserjék telepítése szegélynövényzet faj- és elegyösszetétele. A meghatározott ajánlásoknak Az út környezetétől való elszigetelésére egyaránt faji összetételnél tekintettel kell lenni a hely megfelelő és legalább egyoldali rendelkezésre állnak természetes és mesterséges ökológiai tulajdonságaira (nedvesség, kitettség 100%-os fejlesztés megoldások. Az előbbi előnye jobb elnyelő képessége stb.), illetve a kérdéses faj tűrőképességére. megvalósítását a megadott és természetesebb módon illeszkednek a környezethez. Az elegyarányt a legjobb elnyelő képességre szakaszra. A szempont esetén a művi és természetes környezet kell tervezni. védelmét szolgáló megfelelő erdősávok és cserjék Bővebb információ: 2. melléklet [ 16 ] telepítését kell vállalni, ezen védelemmel ellátott útszakasz hosszát km-ben kell megadni. A szempont értelmezése


28

Fenntartható Fejlődési Útmutató Fenntarthatósági szempont 39. A létesítés, építés ideiglenes helyigényét és hatásterületét minimalizálja [ Igen/nem ]

40. A létrejövő létesítmény környezetében a forgalomnövekedést okozó útvonalakon terheléscsillapító intézkedések történnek [ Igen/nem ] 41. Felhasznált veszélyes anyag mennyiség csökkentése, helyettesítés nem veszélyes, kevésbé veszélyes anyagokra [kg/év]

42. Ártalmatlanításra kerülő hulladék


Igazoló dokumentumok (ellenőrzéseken vizsgálhatók) A létesítmények maguk, és építésük - még ha rövidebb Az épületek helyigényének csökkentése Pályázati dokumentáció, amely ideig is -, jelentős mértékben megterhelhetik a egyszerre gazdaságossági és környezeti tartalmazza a szempontot és környezetet, gyakran súlyos, maradandó károkat fenntarthatósági érdek. Az ideiglenes érvényesülésének részleteit a okozva. Ezért a fejlesztések tervezése során érdemes területfoglalás gondos tervezése segít az kivitel tervezésében; építési helytakarékosságra törekedni, és célszerű végiggondolni építési munkák (a munkagépek és közlekedési napló, esetleges lakossági az építés, felújítás során alkalmazandó környezetkímélő eszközök megnövekedett száma) okozta panaszok kezelése. építéstechnikai folyamatokat, eljárásokat. környezetterhelés (zaj, por, pollen, elhagyott hulladék stb.) lehető legteljesebb megelőzésében. Az út anyagainak kinyerési illetve beszerzési helye meghatározza a szállítási útvonalat és a kinyerési helyre gyakorolt környezeti hatásokat. Fontos az igénybe vett munkaterület korlátozása és szükséges az igénybe vett munkaterület megfelelő helyreállítása. Bővebb információ: 2. melléklet [ 14 ] A létesítmény környezetében és a létesítmény miatt az A forgalomnövekedést okozó közúti A pályázati dokumentációban és építkezés, fejlesztés utáni időszakban útvonalakon zaj- és rezgéscsillapító a kiviteli tervekben a szempont forgalomnövekedés várható. A közúti közlekedés intézkedések megtétele lehet szükséges. E érvényesítésének igazolása útvonalain fontos szempont, hogy a pályázó vállaljon hatások felmérését és a megteendő felelősséget az esetleges károkozásért és azok intézkedések lehetőségeit érdemes már a csökkentésének/elkerülésének költségét építse be projektterv időszakában figyelembe venni. projektjébe. Bővebb információ: 2. melléklet [ 23 ] A szempont értelmezése


Az EU 6. Környezetvédelmi Akciótervben bevezetett helyettesítés elvének megfelelően az alacsonyabb veszélyfokozatú, vagy környezetbarát anyagok felé történő elmozdulás a cél. Veszélyes anyagok, készítmények beszerzését megelőzően figyelembe kell veszi a vonatkozó rendeletekben és mellékleteiben (pl. 220/2004.(VII.21.) Korm. r., 41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM e. r.) felsorolt veszélyes anyagokra vonatkozó korlátozásokat.

Toxikus anyagok környezetbe való Vállalati, szervezeti kibocsátásának elkerülése elsődleges. A nyilvántartások veszélyes anyagokkal (készítményekkel) történő tevékenység megkezdése előtt az azonos célra alkalmas veszélyes anyagok közül - lehetőség szerint - a kevésbé veszélyes anyagot kell kiválasztani. A szervezet ehhez szakmai szervezettől (OKK-tól) segítséget kérhet. A kiválasztás indokolására kockázatbecslést, költség-haszon elemzést célszerű végezni.

A szempont célja a hulladék keletkezés csökkentése, illetve a keletkező hulladékok hasznosítása.

A szervezet működése minél kevesebb hulladékkal járjon, illetve ahol elkerülhetetlenül

29

Pontszerzés feltétele Amennyiben a pályázó a pályázati dokumentációban bemutatja a környezeti terhelések ellen megtett és a kivitelezés idejére tervezett intézkedéseket.

Amennyiben a pályázó vállalja és dokumentumokkal igazolja a terheléscsillapító intézkedések megtételét.

Amennyiben a pályázó veszélyes anyagot jelenleg felhasznál, és vállalja a veszélyes anyag mennyiség benyújtáskori értékének csökkentését (a hányados csökken), feltéve, ha a csökkenés mértéke legalább 5%. Új funkció fejlesztésekor igazolni kell, hogy fejlesztés eredményeként legalább ennyivel jobb az adott ágazatban használatos megoldásoknál. Hulladék nyilvántartások, Amennyiben a pályázó vállalja szállítólevelek, SZ-jegyek, belső az ártalmatlanításra kerülő

Fenntartható Fejlődési Útmutató Fenntarthatósági szempont arányának csökkentése [ t/t ]


Igazoló dokumentumok Pontszerzés feltétele (ellenőrzéseken vizsgálhatók) A hulladék nyilvántartások év végi összesítéséből hulladék keletkezik, az lehetőség szerint anyagforgalmakat leíró és hulladék mennyiségének meghatározható a veszélyes és nem veszélyes újrahasznosításra kerüljön. A mégis keletkező ellenőrző dokumentumok. csökkentését a benyújtáskori hulladékok esetében a hasznosításra, égetésre, hulladék egy további része lehet olyan értékes érték legalább 80%-ára. lerakásra átadott hulladékok mennyisége. A termelési anyag, aminek kiválogatása csökkenti a Amennyiben a projekt végén folyamatba nem visszavezethető hulladékokat lerakásra vagy égetésre kerülő hulladék nem (és esetleg jelenleg sem) ártalmatlanítani kell (lerakással vagy hőhasznosítással mennyiségét. keletkezik semmilyen hulladék, nem járó égetéssel). illetve nem keletkezik Számítás: ártalmatlanításra (lerakásra, égetésre) kerülő újrahasznosítható hulladék, a hulladék/ összes hulladék mennyisége (t/t) szempont akkor is elfogadható. 43. Összes keletkezett A hulladékkeletkezés megelőzése a legmagasabb rangú Hulladék keletkezését gondos Vállalati, szervezeti hulladék Amennyiben a pályázó a mutató hulladék mennyiségének környezeti célkitűzés a hulladékhierarchiában. A folyamattervezéssel kell elsősorban megelőzni. nyilvántartások, vagy benyújtáskori értékének szempont célja, hogy a pályázó fordítson figyelmet a Ahol lehet, rendszeren (szervezeten) belüli szállítólevelek és számlák legalább 20%-os csökkentését csökkentése [ t ] hulladékok keletkezésének megelőzésére. anyaghasznosítási lehetőségeket kell keresni, vállalja, vagy A fejlesztést végrehajtó szervezet egyéves működése ezek a telepen belüli másodnyersanyag amennyiben a projekt végén során keletkező szilárd, és hasznosítónak vagy hasznosítások ugyanis csökkentik a keletkező nem (és esetleg jelenleg sem) ártalmatlanítónak (akár szállítón keresztül) átadott, azaz hulladék mennyiségét. A folyamattervezéshez keletkezik semmilyen hulladék, a szervezet területét elhagyó szilárd hulladék kapcsolódó hulladékszegénységet (is) célul a szempont elfogadható. Új mennyiségét kell megadni a pályázat benyújtását kitűző anyagforgalmi, teljesítményértékelési, funkció fejlesztésekor igazolni megelőző évre, valamint a projektzárás évére. beszerzési tervek segíthetnek a napi kell, hogy fejlesztés működésben. eredményeként legalább Kisebb szervezeteknél is a házon belüli ennyivel jobb az adott anyaghasznosítás, valamint az egyszerű ágazatban használatos takarékossági intézkedések a megoldásoknál. leghatékonyabbak. 44. Veszélyes hulladék Veszélyes hulladéknak minősülő hulladékok listáját a A hulladékok megfelelő vállalati, szervezeti 164/2003. (X. 18.) Amennyiben a pályázónál arányának csökkentése a 16/2001.(XII.18.) KöM rendelet tartalmazza. nyilvántartása biztosítja a veszélyes és nem Kormányrendeletnek megfelelő keletkezik veszélyes hulladék, keletkezett összes A hulladék tömegének meghatározása szervezeten belül veszélyes hulladékok adatainak rendelkezésre vállalati nyilvántartások és vállalja a mutató hulladék mennyiségének gyakran becsült (térfogat*lemért térfogategység tömeg), állását. A veszélyes hulladékot elkerülni vagy benyújtáskori értékének vagy szállítói visszaigazolások valós adatokon alapul csökkenteni kívánó pályázó legalább 10%-os csökkentését. arányában [ t/t ] (SZ-jegy, szállítólevél). technológiakorszerűsítéssel, új termékek Új funkció fejlesztésekor Számítása: veszélyes hulladék mennyisége/összes keresésével, vagy szakértői segítségre építve igazolni kell, hogy fejlesztés hulladék (t/t) azonosíthatja lehetőségeit. A BAT kivételével eredményeként legalább (ld. 9. szempont) szinte minden esetben ennyivel jobb az adott egyedi megoldások születnek. ágazatban használatos megoldásoknál. 45. Üvegházhatású A légszennyező anyagok közül kiemelten fontos a Számítása: Vagy a vonatkozó jogszabály Követelmény a meglévő Amennyiben a pályázó a anyagok kibocsátásának globális felmelegedést fokozó gázok, elsősorban a szén- alapján vagy a (fogyasztott áram (kWh) x 0,52 jogszabályok alapján ismert pályázat benyújtáskori csökkentése (CO2e) dioxid (CO2) kibocsátás csökkentése. A kibocsátás kg + fogyasztott üzemanyag (liter) x A x 3,664, számítási szabályok szerinti és értékének legalább 10%-os mértéke kötelezően megadandó indikátora az ÚMFTahol A = az üzemanyag szénintenzitása 1 liter évente megismételt kibocsátás csökkentését vállalja. [ t/év] nek, míg horizontális értékelési szempontként csak üzemanyagban számítás. Új funkció fejlesztésekor A szempont értelmezése


30


46. Fajlagos szennyvízkibocsátás csökkentése [m3/ termelés vagy szolgáltatás egysége ]

47. Szennyvizek szennyezőanyag (nehézfémek, veszélyes anyagok, szerves anyagok és tápanyag) tartalmának csökkentése [ kg ]

48. Rendszeres környezetegészségügyi kockázat értékelések készítése vagy gyakoriságának növelése [ Alkalom/év ]


A szempont értelmezése akkor választható, ha a pályázó saját tüzelőberendezéssel rendelkezik (amely lehet saját célú, de akár szolgáltató is), és csökkentést vállal. Azoknál a fejlesztéseknél, ahol a pályázat értékelésének más elemeiben (jogosultság, szakmai értékelés) ez a szempont már érvényesül, horizontálisan nem értékelik. Az összes szennyvíz mennyiség alatt a technológiai és a kommunális szennyvíz is értendő. A vetítés alapja az egyes pályázatoknál eltérő: − Termelő szervezetnél: termelés egysége lehet tonna, m3, üzemóra, db, m ((m3)/termelés egysége) − Nem termelő/szolgáltató szervezetnél: a szolgáltatás egysége lehet a dolgozói, ellátotti, látogatói létszám, árbevétel, munkaidő ((tonna)/ szolgáltatás egysége) Számítása: Összes szennyvíz (m3) / termelés vagy szolgáltatás egysége A szennyvizek előbb-utóbb, tisztítva vagy tisztítatlanul a befogadó víztestbe (felszín alatti vagy felszíni vízbe) jutnak. Az erősen és/vagy veszélyes összetevőkkel terhelt szennyvizek nagyobb környezeti és gazdasági kockázatot jelentenek (akár mert tisztítatlanul jutnak a környezetbe, akár mert veszélyesebb és több az ártalmatlanítandó szennyvíziszap, akár mert mindezek közvetve és közvetlenül növelik a vízdíjat és csökkentik a megfelelő minőségű vizek mennyiségét). A szempont értékelésekor a pályázó szervezet területét elhagyó (átadott vagy befogadóba engedett) szennyvíz, tisztított szennyvíz szennyezőanyag tartalmában elért csökkenést lehet figyelembe venni. Szennyvízkezelést célzó fejlesztéseknél a szempontot horizontálisan nem értékelik. Valamennyi szervezet, de elsősorban azok, amelyek szennyező anyagokat bocsátanak ki a környezetükbe, károsíthatják dolgozóik és a szomszédságukban élő emberek egészségét. A pályázó feladata, hogy eljárást dolgozzon ki és alkalmazzon a környezetszennyezési kockázatok egészségügyi hatásainak elemzésére és



A CO2 kibocsátás csökkentés elsősorban energia-megtakarítás révén vagy a felhasználás hatékonyságának növelésével érhető el. Bővebb információ: 2. melléklet [ 21 ]

Pontszerzés feltétele igazolni kell, hogy fejlesztés eredményeként legalább ennyivel jobb az adott ágazatban használatos megoldásoknál.

A keletkező szennyvíz mennyiségét például víztisztító technológia alkalmazásával és a helyben tisztított víz termelési folyamatba visszaforgatásával lehet csökkenteni. Csökkenhet a keletkező szennyvíz mennyisége technológia korszerűsítéssel, segéd- és adalékanyag racionalizálással, tudatos munkavállalói takarékossággal stb.

Szolgáltatói számlák, nyilvántartások

Amennyiben a pályázónál van szennyvízkibocsátás, és vállalja a mutató benyújtáskori értékének csökkentését legalább 5%-kal. Új funkció fejlesztésekor igazolni kell, hogy fejlesztés eredményeként legalább ennyivel jobb az adott ágazatban használatos megoldásoknál.

A szerves anyagok és tápanyagok a szennyvizek öntisztulásának és tisztításának folyamatát lassítják azáltal, hogy egyrészt szennyező mikroorganizmusok számára teremtenek kedvező feltételeket, másrészt növelik a tisztulás oxigénigényét. Pályázói telephelyi előtisztítás, tisztítás esetében homokot, kavicsot, biomasszafaszént vagy aktív szenet, vízi jácintot lehet alkalmazni a szennyezőanyag eltávolítás gyorsítására, vagy növelni lehet a tisztítómedencékben töltött időt.

Átadott szennyvíz vagy telephelyet elhagyó tisztított szennyvíz mérési jegyzőkönyvei, számítások.

Amennyiben a pályázó vállalja a mutató benyújtáskori értékének csökkentését. Új funkció fejlesztésekor igazolni kell, hogy fejlesztés eredményeként legalább ennyivel jobb az adott ágazatban használatos megoldásoknál.

A környezet-egészségügyi kockázat értékelésnek nincsenek előírt formai és tartalmi követelményei. A kockázat értékelésnek általánosságban az alábbi elemeket kell tartalmaznia: - veszélyazonosítás, - kibocsátások előfordulási gyakoriságának

Aktualizált környezetegészségügyi kockázat értékelés megléte (cégvezetés által elfogadott dokumentum)

Amennyiben az erre nem kötelezett pályázó legalább évente 1 kockázatértékelést végeztet, az erre kötelezett a kötelezésnél többet készít, illetve a pályázat benyújtásakor is meglévő önkéntes

31






minimalizálására. A pályázó e szempont választásával vállalja, hogy önkéntesen elkészíti az értékelést és évente legalább egyszer aktualizálja.

meghatározása, - következményértékelés, terjedési és hatásmodellek alkalmazásával, - kockázati mérőszámok előállítása és elfogadható kockázat megállapítása. 49. Egészséges, helyi- Az üzemi étterem alapanyag-beszerzésekor A beszerzés nagy részben helyi piacról vagy bio-élelmiszerek tartósítószer mentes, természetes színezéket történik, friss zöldségek, gyümölcsök és hús alkalmazása az tartalmazó, természetes összetevőkből álló megvételével. Az intézményi étkeztetés étkeztetésben élelmiszereket választ. Az elkészítés során vitamin esetében szükséges ellenőrizni az étkezést megőrző technikát alkalmaz stb. biztosító szervezet alapanyag beszerzését, [ Igen/nem ] igazoló dokumentumait. 50. Béren kívüli A szociális és béren kívüli juttatások pozitív hatással A béren kívüli juttatásokra az aktuális (közérzetjavító) vannak a munkahelyi légkörre, a dolgozók egészségére, adószabályok adókedvezményt biztosítanak. rekreációs, egészségügyi növelik a munkáltató iránti elkötelezettséget, kihatással Emellett fontos „jövedelempolitikai eszköz” is, juttatások mértékének vannak a munkavégzésre és a termelési eredményekre az ösztönzés fontos eszköze (ügyeljünk arra, növelése is. hogy sose egyénileg történjen, illetve a A juttatások fajtáit és azok igénybevételének szabályait juttatásokból ne zárjunk ki senkit). Biztosítsuk [ eFt/fő ] minden munkavállaló számára elérhető módon rögzíteni minden munkavállalónak az kell pl. kollektív szerződés, belső szabályzat, szervezeti egészségfejlesztés lehetőségét! és működési szabályzat formájában. A szempont vállalásakor az egy főre jutó átlagos béren kívüli juttatások vállalt mértékét kell megadni. 51. Egészségmegőrző A pályázó vállalja, hogy felméri a dolgozók A pályázónak a jogszabályoknak megfelelően munkahelyi feltételek munkakörülményeit és gondoskodik a dolgozók (1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről) javítása érdekében a egészséges, magas komfortérzetet biztosító munkahelyi kockázatértékelést kell készítenie, jogszabályi előírásokon munkakörülményeiről, munkabiztonságáról és amely során érdemes a biztonságos felül munkaegészségügyi munkaegészségügyéről. Ennek érdekében tett munkavégzés érdekében intézkedéseket és -biztonsági tárgyi eszközberuházás, fejlesztés. Költségekbe beleértendő: azonosítani, és felmérést végezni a dolgozók eszköz beszerzés világítási, ergonómiai, beltéri levegőminőség javító, körében. A szükséges fejlesztésekre egészségmegőrző munkagépek, eszközök ütemtervet készíteni. Irodai munkahelyek [ eFt/fő ] beszerzésének költsége stb. esetében érdemes a Zöld Iroda program ellenőrző listáját alapul venni. II/C. Társadalmi felelősségvállalás 52. Tömegközlekedést A szempont célja a légszennyezés, a forgalmi zsúfoltság Ez jelentheti a bérlettámogatásban részesülő használó (támogatott) és az utak túlterhelésének csökkentése érdekében a dolgozókat és/vagy a szervezet által a munkavállalók számának tömegközlekedés használatára ösztönzés. dolgozók szállítására fogadott magán növelése a helyi Számítása: Azon munkavállalók, vagy (ESzA buszjáratok által szállított dolgozók számát is. munkavállalók arányának projekteknél) végső kedvezményezettek száma, akiknek a szervezet kedvezményes tömegközlekedést biztosít. szintentartásával [ fő ]

32

Pontszerzés feltétele teljesítmény esetén ennek gyakorisága nem csökken.

Szállítólevél, számla a helyi őstermelőtől, helyi termelőtől vagy biotermelőtől, biotermelői (terméktanúsítási) igazolás A béren kívüli juttatások fajtáit és azok igénybevételének szabályait tartalmazó, a dolgozók számára nyilvános dokumentum, és az e célra felhasznált összeg nyilvántartása

Számlák, munkahelyi kockázatértékelés és intézkedési terv, pénzügyi kimutatások a jogszabályi előíráson felül tett munkavédelmi intézkedésekről

Amennyiben a pályázó vállalja, hogy a szervezeti étkeztetésben az élelmiszerek legalább 15%-a egészséges, helyi eredetű vagy bio élelmiszer. Amennyiben a pályázó vállalja a mutató pályázat benyújtáskori értékének növelését legalább 10%-kal.

Amennyiben a pályázó vállalja a mutató benyújtáskori értékének növelését legalább 20%-kal, 0 kiindulási éték esetén legalább évente 10000Ft/fő értékkel.

Nyilvántartás a helyi (kistérségi) Amennyiben a pályázó vállalja a és a tömegközlekedésben támogatott munkavállalók támogatott munkavállalókról, számának növelését. vagy a programokban résztvevő és tömegközlekedésében támogatott végső kedvezményezettekről

Fenntartható Fejlődési Útmutató Fenntarthatósági szempont 53. Többletszolgáltatások, kedvezmények nyújtása a helyi lakosságnak [ Igen/nem ]




A fejlesztéssel olyan szolgáltatások jönnek létre, melyek eddig nem, vagy nem ezen a színvonalon álltak a helyi lakosság rendelkezésére; illetve a fejlesztéskor felhasznált környezeti, természeti erőforrások kisajátítását vagy a növekvő környezetterhelést a pályázó – a helyi lakossággal egyeztetve és általuk elfogadott mértékben - kompenzálja.

Igazoló dokumentumok (ellenőrzéseken vizsgálhatók) Többletszolgáltatásokat, kedvezményeket biztosító egyeztetések jegyzőkönyvei, dokumentumok, szerződések

A szociálisan érzékeny fejlesztés hasznából közvetve, vagy közvetlenül a helyi lakosság is részesedik. Például a térség lakói számára kedvezményesen hozzáférhető egészségügyi, képzési szolgáltatás, díjkedvezmények, hozzáférés-kedvezmények, speciális programok a helyiek (legfeljebb kistérségiek) számára. 54. A kistérségben élők A fenntartható társadalom fontos eleme a helyi A pályázó szervezet munkavállalóinak Munkaügyi nyilvántartások foglalkoztatottságának munkaerő foglalkoztatása, a helyi igények kielégítése. kiválasztásánál célszerű előnyben részesíteni növelése A szempont számítása: A pályázó szervezet a helyi munkaerőt a távolabbi régiók kistérségében állandó lakhellyel rendelkező és a pályázó munkavállalóival szemben, arányuk [ fő/fő ] szervezettel munkaviszonyban lévő emberek aránya a növelésére kell törekedni. A helyi munkaerő teljes munkavállalói létszámhoz viszonyítva. közlekedési igénye kisebb, ami kedvezően hat a környezetre. A közeli munkahely segít megtartani a helyi lakosságot, és jelentős szerepet tölt be a helyi közösség fenntartásában is. 55. Az átlagos fizetés Az életminőség javításában kiemelt szerepe van a A szempont választhatósága jelentős Bérlapok, munkaügyi növelése a munkabéreknek. A fenntartható társadalomban a mértékben függ a szervezet nyilvántartások minimálbérhez szervezet által megtermelt jövedelem igazságosabb jövedelmezőségétől, a fennálló adórendszertől, elosztása valósul meg. A szempont az élet minőségének inflációtól stb. A mutató ugyanakkor jelzi, hogy viszonyítva [ eFt ] javítása iránti elkötelezettséget méri. Csak cég vagy a reálbérek miként alakulnak a szervezet vállalkozó esetében lehet a szempontot értékelni. életében. A szempont számítása: A szervezetnél állandó munkaviszonyban lévő beosztott munkatársak bruttó átlagkeresete és a mindenkori minimálbér közötti eltérést kell megadni (az átlag jogszabály szerint nem lehet kisebb a minimálbérnél). 56. Önkéntes A szempont vállalása esetén az önkéntesen ellátott Az önkormányzat / intézmény / szervezet Az ellátott tevékenységeket gondnokság: működési (gondozott), vagy a kötelezően ellátott de a kötelező működési területén önkéntes környezet tervező és igazoló területen a kulturált, mértéken felül gondozott terület nagyságát kell megadni. fenntartási tevékenységet végez pl. elhagyott dokumentumok, számlák tiszta környezet Működési területnek legfeljebb a projekt hatásterületébe szemét rendszeres gyűjtése vagy illegális fenntartásának segítése legalább félig beletartozó kisrégiók érthetők, hulladéklerakó felszámolása, közterület gondozás, környezettudatos útkarbantartás, [ m2 ] szemétszedés, parlagfű mentesítés, virágültetés stb. 57. Helyben (max. A szempont célja, hogy a helyi erőforrások elsősorban a Ez jelentheti a helyi termelést megújuló Vállalati nyilvántartások, kistérségi szinten) helyi érdeket szolgálják, így a villamos energia energiaforrásból (pl. biomassza, napelem), szolgáltatói energia számlák

33

Pontszerzés feltétele Amennyiben a pályázó vállalja a fejlesztéssel közvetlenül kapcsolódóan többletszolgáltatás nyújtását, vagy ilyeneket már a pályázat benyújtásakor is nyújt, és ennek szintjét fenntartja. Amennyiben a pályázó vállalja a mutató pályázat benyújtáskori értékének 10%-os növelését, vagy a legalább 30%-os szint eléréséig (új funkciók fejlesztésekor is ez a feltétel érvényes).

Amennyiben a pályázó vállalja a mutató benyújtáskori értékének növelését legalább 20%-kal.

Amennyiben a pályázó vállalja a mutató benyújtáskori értékének növelését, vagy ha ez eléri vagy meghaladja a 1000m2-t, ezen tevékenység fenntartását.

Amennyiben a pályázó vállalja a mutató benyújtáskori értékének

Fenntartható Fejlődési Útmutató Fenntarthatósági szempont rendelkezésre álló energia használata [ kWh/kWh ]

58. A társadalmi bizalom szintjének növekedését szolgáló megoldások száma [ db ]

59. Környezeti szponzorálások [ eFt/év ] 60. Partnerei vagy társadalmi környezete számára szervezett környezettudatos vagy fenntarthatóság tanulásával kapcsolatos akciók, események száma [ db/év ]


A szempont értelmezése szükséglet kielégítése a lehetőségekhez mérten helyi erőforrásból történjen. Helyinek tekinthető az egy statisztikai kistérségben megtermelt és felhasznált energia. A szempont csak saját felhasználású rendszereknél választható (aki nem vagy nem teljes egészben hálózatról vásárol energiát). Számítása: helyi erőforrás felhasználás/ összes erőforrás felhasználás Az adott szervezettel kapcsolatos társadalmi bizalom erősíthető, ha a szervezet a társadalom számára biztosítja az átláthatóságot a „tiszta” működésével kapcsolatban, és elkötelezettségét saját társadalmi és természeti környezete iránt. A szempont vállalásakor a pályázó valamely választott megoldás(ok) megvalósítása és fenntartása iránt kötelezi el magát. A szempont vállalásakor a megoldások számát kell megadni. A pályázó részéről felajánlott olyan pénzügyi támogatás, amely a fenntarthatóság tanulását vagy a környezetvédelmet hatékonyan segítő tevékenységre, célra fordítódik a szervezeten kívül. Csak árbevétellel rendelkező szervezetek esetében alkalmazható. A pályázó vállalja, hogy szervezete profiljához illeszkedően vagy egyéb területen a társadalom számára környezettudatos vagy fenntarthatóság tanulásával kapcsolatos akciókat, képzést, eseményeket, programot szervez. A szempont vállalásakor az évente vállalt akciók, események számát kell megadni.



vagy közeli termelési helyről való vételt (mind megújuló, mind nem megújuló forrásból).

Pontszerzés feltétele a: fenntartását, ha az már ekkor eléri a 30%-ot, vagy b: növelését legalább 10%-kal a projektzárásig.

A társadalmi bizalmat erősítő megoldások lehetnek: pl. nyílt nap, kollektív szerződés, üvegzseb, panaszkezelés, korrupcióellenes intézkedések stb.

A társadalmi bizalom erősítését szolgáló megoldások dokumentációja, az ezekkel kapcsolatos információk nyilvánosságának és elérhetőségének igazolása

Amennyiben a pályázó vállalja a mutató benyújtáskori értékének növelését. A szempont elfogadásához legalább 1 megoldás vállalása szükséges.

Pénzügyi támogatások például rendezvényekre, akciókra, diákversenyekre, vagy nem címkézett módon helyi vagy környezetvédő civil szervezeteknek stb.

Számviteli nyilvántartás az éves árbevételről és a szponzorálásokról, feljegyzések, nyilatkozatok, jegyzékek, egyéb dokumentáció Meghívók, helyi újság felhívásai, egyéb dokumentumok (pl. fotók, cikkek), számlák

Amennyiben a pályázó vállalja, hogy legalább éves árbevételének 0,5%-át meghaladó összeget fordít e célra. Amennyiben a pályázó vállalja a mutató benyújtáskori értékének növelését. A szempont elfogadásához legalább évente 1 megoldás vállalása szükséges.

Környezettudatos vagy fenntarthatóság tanulásával kapcsolatos akció lehet pl. veszélyes hulladékgyűjtés, egészséges lakókörnyezet ünnep, ingyenes vagy kedvezményes mérések, nyílt nap környezeti tartalommal stb.

34



IV. RÉSZ: A PÁLYÁZAT ÉRTÉKELÉSÉNEK MENETE Az egyes fenntarthatósági szempontok teljesítésének vállalása esetén a pályázó 0,1-1 pontot kaphat a fenntarthatósági szempont súlyától függően. Ezeket konstrukciófüggően, a lehetséges kedvezményezettek és a támogatható tevékenységek ismeretében, valamint a szakmai álláspont figyelembe vételével konstrukciókként határozza meg a pályázat kiírója. Az egyes fenntarthatósági szempontokra adható pontszám tehát konstrukciótól függ, és azokat a pályázati adatlapon található táblázat tartalmazza. A fenntarthatósági vállalás akkor fogadható be és arra pont abban az esetekben adható, ha a III részben a vonatkozó szempontra meghatározott feltétel teljesül. A pályázónak – egyetlen pályázati konstrukciót, a KEOP 4.1.1. intézkedését kivéve, ld. II. fejezet – minimum 1 pontot el kell érnie jogosultsági kritériumként: − legalább 0,5 pontot a I. Környezettudatos menedzsment és tervezés fenntarthatósági kategóriában meghatározott fenntarthatósági szempontok vállalásával kell elérnie, − a további 0,5 pontot pedig a II. Fenntartható fejlődést szolgáló megvalósítás és fenntartás kategóriában meghatározott fenntarthatósági szempontok vállalásával. 1,0 pontnál kevesebbet elérő pályázónak az értékelők tisztázó kérdéseket tesznek fel, és szükség esetén további segítséget kaphat a fenntarthatóság szervezeten vagy projekten belüli helyzetének javítására. A belső küszöböt elérő pályázatok értékelésénél a kerekítési szabályok szerint egész számjegyre kerekített pontszám kerül rögzítésre. A pályázó a fenntartható fejlődés érvényesítésére összesen legfeljebb 5 pontot, kategóriánként 2,5-2,5 pontot kaphat. Ha a pályázó ennél több pont értékben tesz többletvállalást, azt a pályázat értékelése során más módon ismerik el (pl. két azonos pontszámú pályázat esetében előnyben részesül, a projekt kiemelt fenntarthatósági mintaprojektként népszerűsítő kampányban vesz részt stb.), és a program értékelése során (pl. legjobb fenntarthatósági gyakorlatként kiemelik és további, például kommunikációs segítséget kap 4 ). A pontozás menete: − Az értékelő ellenőrzi az adott fenntarthatósági kategóriában a pályázó által megadott fenntarthatósági szempont jelenlegi helyzetre vonatkozó és a projekt zárásakor vállalt érték megadásának és vállalásának megfelelőségét. − Megállapítja az adott fenntarthatósági kategóriában elért pontszámot. − A részpontszámok összegzésével megállapításra kerül az elért összpontszám, amelyből legfeljebb 5 pontot lehet figyelembe venni a pályázat fenntartható fejlődéshez való horizontálisan értékelt hozzájárulásával kapcsolatban.

4

Lásd ÚMFT 6.2.3. Horizontális elvek érvényesülése fejezet.

35



1. MELLÉKLET: FOGALOMMAGYARÁZAT Fenntarthatósági kategória: A szervezet tevékenységének egyes életciklusaihoz kapcsolódó azon területek, amelyekben a pályázónak a fenntarthatóság feltételeinek biztosítását vizsgálnia szükséges. Fenntarthatósági szempont: Az egyes fenntarthatósági kategóriákban meghatározott azon szempontok, amelyekre vonatkozóan a pályázó vállalást tehet. A fenntarthatósági szempontban vállaltak (fenntarthatósági teljesítmény) hozzájárulnak a szervezet fenntartható fejlődéshez való hozzájárulásához. Igazoló dokumentumok: Azon dokumentumok összessége, amelyek alapján az ellenőrzések során vizsgálható a vállalt fenntarthatósági szempontok tényleges megvalósulása. Részletesen lásd az egyes fenntarthatósági szempontok teljesítéséhez szükséges igazoló dokumentumokat a III. Rész: Fenntarthatósági szempontok c. fejezetben. Pályázat benyújtásakor érvényes érték: A vállalt fenntarthatósági szempont értékét a megadott mértékegységben a pályázat benyújtást megelőző teljes lezárt évre kell megadni. Projektzáráskor várható érték: A vállalt fenntarthatósági szempont várható értékét a megadott mértékegységben a projektzárás évére vonatkozó teljes lezárt évre kell megadni. (A vállalt fenntarthatósági szempont teljesítését tehát nem a projekt zárás időpontjáig, hanem a projektzárás évének végéig kell vállalnia. A projektzáráskor vállalt értéket a projekt fenntartás évét megelőző teljes lezárt évig – legalább az évek átlagában - fent kell tartani (általában a projekt lezárását követő 5. év, KKV-k esetében 3. év) Példa: a projekt 2007. februárban kezdődik 2009. júliusában fejeződik be, a projekt eredmények fenntartásának határideje 2014. július. A projektzáráskor várható értéket 2009. évtől kezdve 2013. évig (lezárt teljes év) az évek átlagában kell biztosítani. PÉLDA A dolgozók környezeti oktatása, környezeti szemléletük alakítása Mértékegység (fő/év) év Pályázat benyújtásakor érvényes érték 2006 Projekt benyújtásának időpontja 2007 február Projekt fenntartás végéig várható átlagos érték (vállalt) Projekt benyújtásának éve 2007 2008 Projekt zárás időpontja 2009. július 2009 2010 2011 2012 2013 Átlag 2009-2013 Projekt fenntartás vége 2014. július

36

fő 2 1 5 3 4 4 5 4 6 6 4 5 3



2. MELLÉKLET: HASZNOS INFORMÁCIÓFORRÁSOK Hivatkozott információforrások [1]

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 761/2001/EK RENDELETE (2001. március 19.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetővé tételéről Követendő legjobb példák: http://www.emasnetwork.org/hu/projectinfo

[2]

MSZ EN ISO 14001:2005, Környezetközpontú irányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási irányelvek

[3]

Ökoiskolák hálózatának honlapja – www.okoiskola.hu

[4]

Útmutató a fenntarthatósági jelentések elkészítéséhez: www.globalreporting.org (magyar nyelven)

[5]

Turchanyi Gyula - Szlávik János (2002): Útmutató a Fenntartható Fejlődés Helyi Programjai (Local Agenda 21) elkészítéséhez BM Önkormányzati Tájékoztató különszám, 2002 www.prof-turchany.eu/documents/Helyi_Agenda_21_utmutato.pdf

[6]

Az Országgyűlés 132/2003. (XII.11.) OGY határozata a 2003-2008. közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról

[7]

Segédlet az iskolák környezeti nevelési programjának elkészítéséhez. Oktatási Minisztérium kiadványa, 2004. ftp://ftp.oki.hu/kornyezeti/kornyezeti-mintaprogramoksegedlet.pdf

[8]

Környezet-menedzsment (szerk. Kósi Kálmán – Valkó László), Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Budapest, 2006

[9]

Tóth Gergely: Környezeti teljesítményértékelés. Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület. Budapest, 2001

[ 10 ] Fenntarthatóság pedagógiája. A remény paradigmája a 21. század számára. www.korlanc.uw.hu A környezettudatosság mérésének papír-ceruza módszerei. Ökoiskolák hálózata. www.okoiskola.hu [ 11 ] MSZ EN ISO 19011:2003, Útmutató minőségirányítási és/vagy környezetközpontú irányítási rendszerek auditjához [ 12 ] Fenntartható városi közlekedési irányelvek. SMILE – Towards Sustainable Urban Transport Policies: Recommendations for Local Authorities. May, 2004 c. Európai Uniós kézikönyv kivonatos összefoglalása. http://www.mut.hu/dok/06korelo.doc [ 13 ] Munkába, iskolába – környezetbarát módon! Tanácsok és hasznos információk a 2005. évi Európai Mobilitási Hét megszervezéséhez. Európai kézikönyv helyi önkormányzatok számára. http://www.kvvm.hu/cimg/documents/emh_kezikonyv.doc

37



[ 14 ] Szántó K. – F.Holényi M: Ökologikus településfejlesztés. Ybl Miklós Főiskola, Magasépítészeti Tanszék kiadványa. A TEMPUSSJEP- 09015/95 program. http://www.pannonmuhely.hu/pdf/telepules.pdf [ 15 ] Kiáltvány az élő utcákért. Gyalogosok Szövetsége. Nagy-Britannia, 2001. www.livingstreets.org.uk Magyarul elérhető: a Lélegzet c. kiadvány XII. évfolyam 78. számában. www.lelegzet.hu [ 16 ] Dr. Fi István: Utak és környezetük tervezése. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Építőmérnöki Kar. Út és vasútépítési Tanszék. Budapest, 2002. http://www.uvt.bme.hu/targyak/utterv/fi_uk.pdf [ 17 ] www.ippc.hu [ 18 ] Zöld közbeszerzés! A környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés kézikönyve. Az EU Bizottság belső munkadokumentuma SEC(2004) 1050 Brüsszel 2004.8.18. www.kozbeszerzes.hu [ 19 ] Zöld beszerzési kézikönyv önkormányzatok számára. Készült a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat támogatásával. Környezettudományi Központ. Budapest, 2003. [ 20 ] 10/1995.(IX.28.)KTM rendelet A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. Tv. végrehajtásáról 94/2002.(V.5.)Korm. rendelet A csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól [ 21 ] 213/2006. (X..27.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. Törvény végrehajtásának egyes szabályairól [ 22 ] A magyar „Környezetbarát Termék” minősítési rendszer és egyéb minősítő szervezetek honlapjai: www.kornyezetbarat-termek.hu, www.biokontroll.hu, www.okogarancia.hu, www.innovatext.hu [ 23 ] Közlekedésbiztonsággal kapcsolatos információk: eu/my_environment/road_safety/index_hu.htm

http://ec.europa.eu/health-

[ 24 ] Mészáros Péter: A kerékpározás fejlesztésének szükségessége és lehetőségei – a holland tapasztalatok tükrében. Magyar Közlekedési Klub, 2006 www.mkk.zpok.hu/dok/kerparoskozlekedes.pdf [ 25 ] Őshonos fák listája a Független Ökológiai Központ honlapján http://www.foek.hu/programok/oshonos.html [ 26 ] Zöld Szállodák bírálati szempontjai a Magyar Szállodaszövetség holapján http://www.hah.hu/articles/index.php?id=52&sid=ajca14281185974176&lang=hu&typ e_id=0&first= [ 27 ] Az OKM és a KvVM kidolgoztatta Zöld Óvoda kritériumrendszert, és minősítési adatlapot: http://www.omai.hu/main.php?folderID=715; http://www.zoldovoda.hu/index.php [ 28 ] Az OKM és a KvVM által kialakított Erdei Iskola Szolgáltatások minősítési rendszere: http://www.kokosz.hu/html/m311.htm [ 28 ] Zöld Iroda program a KÖVET honlapján: http://www.kovet.hu/view/main/147.html

38



Bővebb információ a fenntarthatóságról A fenntartható fejlődés honlapja – www.ff3.hu A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégiája (tervezet) honlapja - www.fenntarthatóság.hu Az Európai Unió VI. Környezetvédelmi Akcióprogramja (angolul) www.ff3.hu/upload/6_action_plan_en.pdf Európai Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiája – www.europa.eu.int/comm/environment/eussd/index.htm Autonóm település, autonóm kistérség: http://www.foek.hu/nyomtatottkiadv/autonomkisregio.pdf; http://epiteszforum.hu/hu/node/5233 További kapcsolódó jogszabályok elérhetők az alábbi honlapokon www.nfu.gov.hu – Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja www.kvvm.hu – Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapja www.magyarorszag.hu www.kawe.hu - Környezetvédelmi aktív weboldal (Environment protection website)

39



FÜGGELÉK: TOVÁBBI HASZNOS TIPPEK A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ A projekt tervezése során rendkívül fontos, hogy a pályázó a projekt teljes életciklusában biztosítsa a fenntartható fejlődésnek való megfelelését. Az útmutató erre vonatkozóan két fenntarthatósági kategóriát határoz meg, amelyben a pályázónak vizsgálnia kell a fenntarthatósághoz való hozzájárulását. A fenntarthatósági kategóriák azonban további részkategóriákra bonthatók, amelyekben egyenként is érdemes vizsgálni, hogy e területeken a projekt milyen előrelépéseket tehet. Egy projekt annál inkább járul hozzá a fenntartható fejlődés megvalósításához, hogyha minél több, a termék vagy szolgáltatás egyes életciklusai által hatással bíró területen (részkategóriában) vállal fenntarthatósági szempontot. A fenntarthatósághoz szükséges feltételek biztosítása nem zárul le a tervezéssel, bár kétségkívül ez a legjelentősebb szakasz, hiszen itt nyílik lehetőség az alternatívák megfontolására, a nyilvánosság bevonására, s ezáltal a környezeti problémák megelőzésére. A menedzsment átfogja a projektet a tervezéstől a fenntartáson át a felhagyásig, ha úgy tetszik a jó menedzsment és tervezés a folyamat horizontális eszköze. Az I. kategóriába tartozó szempontok tehát nem hagyhatók figyelmen kívül a II. kategória szempontjainál, az abban meghatározott szempontoknak a II. kategóriában meghatározott szempontok megvalósítására kell irányulnia. I. Környezettudatos menedzsment és tervezés I./A. Környezeti menedzsment eszközök I/B. Fenntartható fejlődést szolgáló tervezési eljárások I./C. Természetes térszerkezet megőrzése II. Fenntartható fejlődést szolgáló megvalósítás és fenntartás II./A. Természeti erőforrások megőrzése II/B. Jó környezet- és egészség állapot megőrzése II/C. Társadalmi felelősségvállalás Az ÚMFT szintű útmutató III. Része és szempontlistája tartalmazza ezen részkategóriákat, annak érdekében, hogy a pályázót segítse e részkategóriák esetleges alkalmazásában a projekttervezés során. Az életciklus szemlélet elfogadását szolgálja továbbá, ha már a tervezésnél gondolunk arra, hogy milyen környezeti hatása lesz annak, ha felfüggesztjük a projekt tevékenységet (pl. mi lesz az infrastruktúrával, mi lesz egy elhasználódott termékkel?). E szempont érvényesítésére az Útmutató nem tér ki, mivel a vállalt szempontok által elért eredményeket a szerződésben vállalt projekt fenntartás időszakának végéig meg kell őrizni, ugyanakkor e ciklus hatásainak elemzése is befolyásolhatja a projekt megvalósítását, ezért a projekt tervezésekor e szempontra is érdemes figyelmet fordítani. Végeredményében a projekt abban az esetben tekinthető teljes egészében fenntarthatónak, ha a projektre értelmezhető horizontális (és nem horizontálisan meghatározott) fenntarthatósági szempontok mindegyikét érvényesíti.

40

az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai keretében kiírt pályázatokhoz

Recommend Documents