AZ ÖRKÉYI PÁLÓCZI HORVÁTH ISTVÁ SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM MIŐSÉGIRÁYÍTÁSI PROGRAMJA
„A nevelés egyet jelent azzal, hogy segítünk a gyereknek valóra váltani a lehetőségeit.” / Erich Fromm /
TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Az intézmény bemutatása 2.1. Küldetésnyilatkozat 2.2. Az intézmény rövid története 2.3. Az intézmény szervezeti felépítése 3. Fenntartói minőségpolitika intézményünkre vonatkozó része 4. Az intézmény minőségpolitikája 4.1. Az intézmény képzési irányai 4.2. Az intézmény nevelési elvei 4.3. Intézményünk minőségpolitikai nyilatkozata 4.4. Intézményünk minőségi céljai 5. Az intézmény minőségirányítási rendszere 5.1. Tervezés 5.1.1. Stratégiai tervezés 5.1.1.1. Éves munkaterv 5.1.1.2. Jogi megfelelés 5.1.1.3. Belső működési rend biztosítása 5.2. Ellenőrzés, mérés, értékelés 5.2.1. Vezetői ellenőrzés, értékelés 5.2.2. Belső- és külső mérés 5.2.3. Folyamatos fejlesztés eszközrendszere 5.2.4. Irányított önértékelés 5.2.5. Intézményi működés értékelése 5.2.6. Ösztönzőrendszer 5.3. Vezetés 5.3.1. Nevelés-oktatás 5.3.1.1. Módszertani eszköztár és kultúra 5.3.1.2. Tanulás támogatása 5.3.1.3. Pedagógusok együttműködése 5.3.1.4. Éves pedagógiai tervezés 5.3.2. Emberi erőforrások biztosításának fejlesztése 5.3.2.1. Továbbképzési rendszer 5.3.3. Egyéb erőforrás 5.3.3.1. Gazdasági és pénzügyi erőforrások biztosítása 5.3.3.2. Infrastruktúra 5.3.3.3. Munkakörnyezet biztosítása 5.3.3.4. Biztonságos intézmény 5.3.3.5. Intézményműködtetés 5.4. Kapcsolattartás
4 6 6 8 11 12 14 14 14 17 19 25 29 30 30 31 34 34 37 41 48 50 50 54 55 55 56 57 57 57 57 57 58 58 58 59 59 60 60
2
5.4.1. Partneri azonosítás 5.4.2. Kommunikáció a partnerekkel 5.4.3. Igény és elégedettségmérés 5.4.4. Panaszkezelés 6. Teljesítmény értékelés szempontja és az értékelés rendje 6.1. Általános alapelvek 6.2. Általános cél 6.3. Az értékelés szempontjai 6.4. Vezetőértékelés 6.5. Pedagógusértékelés 6.5.1. Alapelvek és az ezekből következő elvárások 6.5.2. A teljesítményvizsgálat célja és jellege 6.5.3. Az értékelés tárgya, szempontjai, módszerei és menete 6.5.4. Felelősök és feladatköreik 6.5.5. A vizsgálat dokumentálása és az adatok felhasználása 6.5.6. Eljárási szabályok 6.6. IMIP-értékelés 7. Záró rendelkezések Táblázatok Mellékletek
61 62 67 69 71 71 71 72 73 75 75 77 78 85 87 89 91 92 93 98
3
1. Bevezetés Az Intézményi Minőségirányítási Program elkészítésének jogszabályi alapját a közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény 40. §-a az alábbiak szerint határozza meg: „(10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának
folyamatos
minőségpolitikáját.
A
javítása,
fejlesztése
minőségpolitika
céljából
végrehajtása
meghatározza érdekében
minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési
rendszert
a
közoktatási
intézmény
minőségirányítási
programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék (Kt. 60-61. §) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat (Kt. 63. §) véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési,
ellenőrzési,
mérési,
értékelési
feladatok
végrehajtását.
A
minőségirányítási program végrehajtását a nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) évente értékeli. Az értékelést meg kell küldeni a fenntartónak és a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. Az
Intézményi
minőségirányítási
Minőségirányítási rendszer
Program
kiépítése,
célja
egy
működtetése
olyan és
önálló
folyamatos
továbbfejlesztése, amely a partnerek igényeink, elvárasainak felmérésével és figyelembe vételével meghatározza az iskola működésének hosszú, közép, és rövid távra szóló elveit. Tartalmazza a megvalósításra vonatkozó elképzeléséket, amelyek biztosítják az iskola tevékenységének hatékonyságát. 4
Az Intézményi Minőségirányítási Program meghatározza az intézmény minőségpolitikáját, minőségcélokat, és ezek megvalósításának érdekében kiépít és működtet egy olyan minőségfejlesztési rendszert, amely meghatározza a működést szabályozó folyamatokat. Intézményünk vezetése és kollektívája elkötelezte magát a minőségügyi célok és minőségkezelési feladatok megvalósítása mellett. Partnereink igényeinek, elvárásainak felmérése után iskolánk a következő minőségi célok megvalósítását tűzte ki: • A hozzáadott pedagógiai értékkel csökkenteni a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőtlenségét, és javítani a gyerekek neveltségi szintjét; • A
tanulás
folyamán
megszerzett
ismereteket
legyenek
képesek
hatékonyan alkalmazni és felhasználni; • Iskolánk külső- és belső környezetének rendezettségét tovább fejlesztjük; • Tovább erősítjük a tanulói fegyelmet. Ezeket a minőségi célokat és feladatokat alapul véve készült el a Minőségirányítási Program, amely egyre hatékonyabban és magasabb színvonalon igyekszik kielégíteni az intézmény használói szükségleteket, valamint biztosítja: • az intézmény saját küldetésének megvalósítását; • a szaktárca és a fenntartó elvárásainak való megfelelést; • az intézmény hosszú távú jövőjének megalapozását; • a szűkebb környezethez történő létfontosságú alkalmazkodást; • az ismeretek, a tudás, az alapvető emberi értékek ápolását és megőrzését; • új eszközök, módszerek bevezetésével és felhasználásával tudatos, tervszerű célratörő munkával a felnövő generáció felkészítését a kor elvárásainak teljesítésére. A MIP stratégiai alapdokumentuma a Pálóczi Horváth István Szakképző Iskola és Kollégium működésének.
5
2.
Az intézmény bemutatása
2.1. Küldetésnyilatkozat „A nevelés egyet jelent azzal, hogy segítünk a gyereknek valóra váltani a lehetőségeit.” / Erich Fromm /
A Pálóczi Horváth István Szakképző Iskola és Kollégium többcélú intézmény, szakiskola, szakközépiskola és kollégium. A szakközépiskolában és a szakiskolában a vendéglátó-idegenforgalom, illetve a mezőgazdasági szakmacsoportban versenyképes, jó minőségű képzési kínálattal várjuk a hozzánk
jelentkező
tanulókat,
hogy
képességeiknek,
érdeklődésüknek,
személyiségüknek megfelelően tanulhassanak. A szakképzés tartalmi, szerkezeti és módszertani fejlesztésének megvalósítása érdekében részt veszünk a Kecskeméti Térségi Integrált Szakképző Központ munkájában. A szakközépiskolában, az ifjúsági és felnőttoktatásban is, elsődleges feladatunk az általános műveltséget megalapozó, az érettségi vizsgára és a szakmai vizsgára, valamint a felsőfokú iskolai tanulmányokra felkészítő nevelés és oktatás biztosítása, továbbá az ifjúsági képzésben, a munkába álláshoz és az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek nyújtása. A felnőttoktatással hozzájárulunk, a munkaerőpiac változó elvárásaihoz szükséges tudás megszerzéséhez, az élethossziglani tanulás kialakításához. A szakiskolában, az alapműveltséget megalapozó képzés után, a mezőgazdasági és a vendéglátó szakmacsoportban, felkészítjük a tanulókat a szakmai vizsgára, a sikeres munkaerő-piaci beilleszkedésre. A kollégiumunk működése biztosítja a szabad iskolaválasztás alkotmányos elvének érvényesülését mindazoknak a megye kistelepülésein élő fiataloknak a számára, akiknek lakóhelyén hiányzik a választott iskolatípus. A kollégiumra és az iskolára jellemző családias légkör segíti tanulóink fizikai és lelki egyensúlyának megteremtését, képességeik kibontakoztatását, személyiségük fejlődését.
6
Nevelési
koncepciónk
a
konstruktív
életvezetési,
magatartási
és
tevékenységformák fejlesztését szorgalmazza. Arra törekszünk, hogy diákjaink megtanulják a társadalmi együttélés és konfliktusmegoldás alapvető szabályait. Az
oktató-nevelő
munka
színvonalát
a
pedagógusok
rendszeres
továbbképzésével, önképzésével biztosítjuk. Nyitottak
vagyunk
tanulóink,
tanáraink,
munkatársaink
és
a
szülők
közösségének véleménye iránt. Igényeljük, hogy véleményükkel segítsék az intézmény nevelő-oktató munkáját, céljaink meghatározását és megvalósítását. Nyitottak vagyunk az általános iskolák felé szakmai, pedagógiai jellegű együttműködéssel, nyílt napok, pályaválasztási programok szervezésével. Nyitottak vagyunk a KETISZK partneriskolái, a régió középiskolái, kollégiumai felé a szakmai, a pedagógiai és a szabadidős tevékenységeken keresztül. Nyitottak vagyunk a szakmai és a szolgáltató szervezetek felé képzésünk folyamatos megújítása érdekében. Nyitottak vagyunk a Pest Megyei Munkaügyi Központ felé a régió munkaerő-piaci igényének ismerete érdekében. Nyitottak vagyunk a különböző adottságokkal, készségekkel, képességekkel rendelkező tanulók fogadására. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a gyermekvédelmi feladatokra, az egyéni tanulási utak támogatására, a tehetséggondozásra, a lemorzsolódás megelőzésére és csökkentésére. A kompetenciaalapú fejlesztéssel arra törekszünk, hogy tanulóink a biztos alapkészségek birtokában korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert, és képesek legyenek boldogulni a munkaerőpiacon, a szűkebb és tágabb környezetükben. Az iskolában és a kollégiumban a nevelés és oktatás gyermekközpontú. Az intézményben, az ismeretközvetítés magas színvonalú, a munkaerőpiac igényeihez
rugalmasan
alkalmazkodó,
az
oktatás
változásaira
nyitott,
eredményes és hatékony nevelő-oktató munka folyik. Ennek eredményeként kreatív, művelt, a magyar és az európai értékeket ismerő és tiszteletben tartó, 7
kommunikatív, a változásokra nyitott, toleráns és erkölcsös, demokratikus elveket követő, az egészségüket és a természetet megóvó, erős érdekérvényesítő és együttműködő képességekkel rendelkező állampolgárokat nevelünk. 2.2. Az intézmény rövid története Intézményünket Pálóczi Horváth István és felesége Katona Ilona örkényi földbirtokosok alapították mint a Vitézi Rend Gazdaképző Iskoláját. 1926. november 20-án indult meg a mezőgazdasági jellegű oktatás. A szűkebb-tágabb régió kisgazdáinak gyermekeit készítették fel a korszerű gazdálkodásra és arra, hogy beszerzéseiket és értékesítéseiket a szövetkezeti mozgalom révén meg tudják valósítani. Az alapítók saját birtokukból 4 kat. hold 225 négyszögöl belső telket és épületeket, valamint földbirtokukból 15 kat. holdat ajánlottak fel az iskolának, Fülöp Józsiás Szász Coburg és Gothai királyi herceg pedig 200 kat. hold területet bocsátott az iskola rendelkezésére Pusztavacs határában. Örkény község is ajándékozott 1 kat. hold belső telket, és a Földművelésügyi Minisztérium is segítette az iskolai oktatás beindulását tanárok és különböző tanszerek, taneszközök biztosításával. Az iskola történetének ez a szakasza 1944. november 2-ig tartott. 1947-1949 Szervezett
felnőttoktatás
folyik
a
különböző
mezőgazdasági
szaktanfolyamokon. 1949-1954 A Mezőgazdasági Gépészképző Iskolában 800 hallgató szerzett mezőgazdasági gépész és gépszerelő szakképesítést. 1954-1962 Érettségizett hallgatók szerezhettek mezőgazdasági gépszerelő szakképesítést. Az ország különböző részeiről érkezett tanulók közül sokan itt telepedtek le, és a végzett 340 hallgató közül többen a megyei és az országos szervek munkatársai lettek. 1962-1965 Szervezett felnőttoktatás keretében 607 dolgozó kapott képesítést a traktoros tanfolyamokon és a gépszerelő szakmában.
8
1965
Elindult a hagyományos értelemben vett ifjúsági képzés a növénytermesztő szakmában, 6 osztállyal.
1977
Megkezdődött az oktatás a Szakmunkások Szakközépiskolája 3 éves levelező tagozatán.
1980
Az ifjúsági képzés keretében megindult a tanítás a mezőgazdasági gépszerelő szakmában is. Az oktatás két szakmában, 12 osztályban folyt. Az iskola ekkor kapta meg a volt általános iskola épületét.
1989
A MATÁV támogatásával a telefon- és hálózatszerelő szakmával bővült az oktatás (1995-ben megszűnt). Megkezdődik az ifjúsági szakközépiskolai képzés a mezőgazdasági gépszerelő szakmában.
1990
Átadták az új, korszerűen felszerelt 120 férőhelyes kollégiumot.
1994
Elindult az oktatás a Szakmunkások Szakközépiskolája két éves intenzív nappali tagozatán.
1995
Az intézmény felvette egyik alapítója, Pálóczi Horváth István nevét.
1996
Pálóczi Horváth István Alapítvány létrehozása.
1997
Kapcsolat felvétele és diákcsere kapcsolat a Quintanes-i Escola Familiar Agraria (katalán) mezőgazdasági iskolával.
1998
Sikeres pályázat az ifjúsági szakképzés korszerűsítésére kiírt Világbanki Projekten. Képzési
profil
bővítése:
a
vendéglátó-idegenforgalom
szakmacsoportos képzés beindítása. A szakképzésben új szakmák indítása: szakács; pincér; falusi vendéglátó; mezőgazdasági gépész (10 osztályra épülő). Érettségire épülő szakképzés: vendéglátó technikus; idegenforgalmi technikus; mezőgazdasági technikus. Külföldi testvériskolai kapcsolat kialakítása- mezőgazdasági- Grupul Scolar Agricol, Székelyudvarhely (Románia). Elkészül a Pedagógiai Programunk. 1999
Diákcserekapcsolat a katalán mezőgazdasági testvériskolával. 9
2000
Elkészült a világszínvonalú tanéttermünk és tankonyhánk.
2001
Elkészült az új Pedagógiai Programunk.
2002
Külföldi testvériskolai kapcsolat kialakítása- vendéglátás- La Escuela Joviat, de Manresa (Spanyolország). Diákjaink szakmai tanulmányi útja.
2003
A szakképzési kínálat bővülésével 15 nappali tagozatos osztályunk van. A tanulói létszám öt év alatt megduplázódott.
2004
Az
intézmény
alapdokumentumainak
(Pedagógiai
Program,
Házirend) módosítása és az Intézményi Minőségirányítási Program elfogadása. 2005
Fontosnak tartjuk a szakképzés tartalmi, szerkezeti és módszertani fejlesztését.
Ennek
megvalósítása
érdekében
–
a
fenntartó
hozzájárulásával – nyertesként veszünk részt a Humánerőforrásfejlesztés Operatív Program keretében kiírt „Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozása és infrastrukturális feltételeinek javítása” című pályázatban, a „Kecskeméti Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozása” pályázatban való részvétellel. 2006
Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása.
2007
Pedagógiai
Programunk
kiegészítése.
Három
osztályunk
kapcsolódott be a KeTISZK-ben folyó nevelő-oktató munkába.
10
2.3. Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény (iskola és kollégium) sajátos szervezet. Az intézményben mindenki vezető, vagy tanulnia kell a vezetői szerepet. A vezetés itt elsősorban a folyamatok irányítását jelenti. Az intézményt tanuló- és önfejlesztő rendszerként definiáljuk. A VEZETÉS SZITJEI
ITÉZMÉYI SZÉK
ITÉZMÉYVEZETÉS
DÖK
MIŐSÉGÜGYI CSOPORT
SZÜLŐI MUKAKÖZÖSSÉG
MUKAKÖZÖSSÉG VEZETŐK
EVELŐTESTÜLET
EGYÉB ALKALMAZOTTAK
OSZTÁLYOK KOLLÉGIUMI TAULÓCSOPORTOK
11
3. Fenntartói minőségpolitika intézményünkre vonatkozó része • Az intézménynek hozzá kell járulnia az élethossziglani tanulás olyan rendszerének a kialakításához – együttműködve a felnőttoktatás és a munkaerőpiac szereplőivel -, amely biztosíthatja a megye tanulói és adófizetői számára a munkavállaláshoz és helytálláshoz szükséges tudásés kompetenciák folyamatos és hatékony elsajátítását. Cél, az új ismeretek, új technológiák és módszerek alkalmazása és beépítése
a
pedagógiai
szakmai
munkába
az
ifjúsági-
és
a
felnőttképzésben; széleskörű, konvertálható szakmai tudásra való felkészítés a munkaerő szabad áramlásának biztosítása érdekében. • Az intézménynek, az Európai Unióhoz történő csatlakozás részeként, fel kell készülnie a Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban való részvételre, a megye fejlesztése érdekében a szükséges projektekben való aktív megjelenésre, a sikeres fejlesztésekhez szükséges partnerhálózat kialakítására a szociális partnerekkel. Az intézménynek el kell sajátítania a sikeres pályázáshoz és a projektmegvalósításhoz szükséges készségeket, és ki kell alakítania a fenntartóval közös pályázatfigyelési és projekttervezési rendszert. A fejlesztési pályázatok során kiemelt figyelmet kell fordítania a tehetséggondozásra, az esélykiegyenlítésre, valamint az informatikai és nyelvi képzés feltételeinek javítására. • Az
intézménynek
egyre
komolyabb
szerepet
kell
betöltenie
a
munkaerőpiacra történő felkészítés rendszerében. Ennek keretében sikeressé kell tenni a végzett tanulók munkaerőpiaci beilleszkedését, a sikeres munkavállalói léthez szükséges kulcskompetenciák fejlesztésével. A pályaorientációs szakaszban biztosítani kell a szakmacsoportok, a szakmai
alapozó
képzési
szakaszban
a
szakmák
bemutatását,
választhatóságát.
12
Hosszú távon szükséges összehangolni a szakmai, tartalmi munkát a megye iskolarendszerű szakképzést folytató szakképző intézményei között annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a szabad szakma- és iskolaváltást, az átjárhatóságot. A megyében szorosabban együtt kell működni a szakmai szervezetekkel, a hasonló profilú iskolákkal, különösen a gyakorlati képzés területén a közös bázistanműhelyek kialakításával, a munkaerő-piaci igények kielégítése érdekében a gazdasági kamarákkal, munkaadói szervezetekkel. • Az intézménynek különös figyelmet kell fordítania a gyermekvédelem feladataira, az egyéni tanulási utak támogatására, a lemorzsolódás megelőzésére
és
csökkentésére.
Ennek
megvalósítása
érdekében
fejlesztenie szükséges: • A prevenciós tevékenységek alkalmazott módszertanát. • A veszélyeztetett, tanulási- és egyéb problémákkal küzdő tanulók időbeni előrejelzési, felismerési rendszerét. • A számukra szükséges megfelelő ellátást, a deviáns viselkedés kialakulásának megelőzését. • A gyermekvédelmi munka belső szabályozottságát. • Az
intézmény és
más
gyermekvédelmi
szervezetek közötti
együttműködést. • A kommunikációt és az információáramlást. • Prioritásként kell kezelni a gyermekvédelmi felelősök és az osztályfőnökök szakmai továbbképzését. • Az intézménynek partnerei növekvő megelégedettségére kell működnie. Úgy kell kialakítania és működtetnie a minőségirányítási rendszerét, hogy az biztosítsa a megfelelő szabályozottságot és a partneri igények és visszajelzések beépítését az intézményi működésbe.
13
4.
Az intézmény minőségpolitikája
4.1. Az intézmény képzési irányai Intézményünkben két szakmacsoportban folyik az érettségire történő felkészítés: • vendéglátó- idegenforgalom szakmacsoport; • mezőgazdasági szakmacsoport. Tanulóink a sikeres érettségi vizsga után, szakképzési évfolyamokon, az alábbi szakokon tanulhatnak tovább: • vendéglátó technikus
52 7822 02
• idegenforgalmi technikus
52 7872 02
• mezőgazdasági technikus
52 6201 01
Tanulóink a szakiskolában, a 10. évfolyam eredményes elvégzése, illetve az alapműveltségi vizsga letétele után, a szakképzési évfolyamokon, a következő szakokon tanulhatnak tovább: • pincér
33 7822 01
• szakács
33 7826 02
• falusi vendéglátó
31 7822 01
• növénytermesztő gépész
31 6280 07
• mezőgazdasági gépész
33 6280 01
4.2. Az intézmény nevelési elvei A tudatos nevelési értékközvetítés és a színvonalasan szervezett ismeretátadás adja pedagógiai alapvetésünk gerincét. Nevelési céljaink a társadalomban
széleskörűen
elfogadott,
humanisztikus
normák
köré
szerveződnek. Az intézményben folyó nevelőmunka értékközpontú. Az értékek létrehozásában és érvényesítésében teret kapnak: • a közoktatási törvényben megfogalmazott normák; • a gyermekek jogairól szóló ENSZ Egyezmény; • az egyetemes és a nemzeti kultúra értékei; • az emberi együttélés általánosan elfogadott szabályai. 14
Intézményünk az értéktisztelet a gyermekszeretet, a diákok személyiségének tiszteletben tartása jegyében felelősséggel neveli és oktatja a tanulókat. Célunk, az erkölcsi értékeket tisztelő és elfogadó, a széles ismeretekkel rendelkező, egyénileg sikeres, közösségi szempontból értékes, társadalmi szerepeit ismerő és vállaló, szellemileg, erkölcsileg, testileg és lelkileg egészséges nemzedék nevelése. • Hangsúlyt helyezünk a tanulók jogainak teljes körű érvényesítésére és védelmére, a kölcsönösen gyümölcsöző tanár-diák kapcsolat kialakítására. • Tiszteletben tartjuk a szülők gyermekeik nevelése iránti felelősségét és jogait, törekszünk a szülők által is helyesnek ítélt normák közvetítésére. • Következetesen megvalósítjuk az életkorhoz illeszkedő terhelés feltételeit, az egészséges, biztonságos intézményi körülményeket. • Azonos fontosságúnak tekintjük a szabadságot és a rendet, hogy valóságosan működjön intézményünkben a tolerancia, a személyiség tisztelete. • Fontos szerepet kap az emberi méltóság, az egyéniség tiszteletben tartása, a kreativitás kibontakoztatása. • A tanulók magatartásáról, tanulmányi munkájáról a közoktatási törvényben foglaltak szerint tájékoztatjuk a szülőket. • A tanulók rendszeres és teljes körű információkat kapnak a személyüket és tanulmányaikat érintő kérdésekben. Szervezett formában,
a
diákönkormányzatokon
keresztül
gyakorolhatják
egyetértési, döntési, véleményezési és javaslattételi jogaikat. • Minden kollégista tanulónk számára biztosítjuk a lakhatást, az alapellátást, a szociális és az un. érzelmi védőhálót.
15
• Minden tanulónk megkapja a szeretetteli nevelést, a tanuláshoz a támogatást, a problémáinak megoldásához a segítséget. • Mindannyian
felelősek
vagyunk
az
intézmény
egészének
fejlődéséért, az intézmény értékeinek, jó hírnevének megőrzéséért, a ránk bízott feladatok felelősségteljes elvégzéséért. • A nevelőtestület minden tagja példamutatással, illetve különböző pedagógiai módszerekkel, eszközökkel segíti tanulóink helyes szemléletének kialakítását. • Elősegítjük és értékeljük a kiváló teljesítményt. A következetes értékeléssel motiváljuk a jobb eredmények elérését. • Az intézményi értékelés alapja az egyenlő elbírálás elve. • Figyelembe vesszük a tanulók egyéni és életkori sajátosságait. Az eredményesség
növelése
érdekében
biztosítjuk
a
megfelelő
feltételeket az átlagos és az átlag alatti képességű diákok számára is. • Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy minden tanulónk képességeit kibontakoztathassa és hasznosíthassa helyi és társadalmi szinten is. • Az intézmény segíti a tanulók társadalomba történő beilleszkedését és nagy hangsúlyt helyez az általános emberi-, európai-, nemzeti- és helyi értékek elfogadására, a hazaszeretet erősítésére és környezeti nevelésre. Nevelési elveinknek a tanulók érdekében történő alkalmazása csak akkor éri el a kívánt eredményt, ha az intézmény és a szülők kétirányú- és folyamatos kapcsolata biztosított, ezért ennek folyamatos fejlesztésére törekszünk.
16
4.3. Intézményünk minőségpolitikai nyilatkozata A Pálóczi Horváth István Szakképző Iskola és Kollégium nagy hagyományokkal és 80 éves szakképzési múlttal rendelkező intézmény. Az intézmény vezetése és minden dolgozója elkötelezett a minőségi munka, a folyamatos intézményi fejlesztés, a partnerközpontú működés iránt. A sikeres működés és fejlesztés érdekében széleskörű partnerkapcsolatot építünk ki. Partnereinkkel folyamatos kapcsolattartásra és információcserére törekszünk. Együttes igényüknek megfelelő nevelési, oktatási, szakképzési kínálatot biztosítunk. Intézményünk, az iskolai és a kollégiumi dokumentumokban megfogalmazott értékeknek, alapelveknek megfelelően működik. Az értékek közvetítése az iskolai, kollégiumi nevelő-oktató munka egészén keresztül történik. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák körébe sorolták be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások
befolyásolásához,
saját
sorsuk
alakításához.
Mindegyik
kulcskompetencia egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban.
17
Kiemelt célunk: • az idegen nyelvi szociális, életvitel, vállalkozói kompetencia fejlesztése; • a hagyományos oktatási folyamatot váltsa fel a hatékony önálló tanulás folyamata,
a
pedagógusok
módszertani
kultúrájának
folyamatos
fejlesztésével; • a szövegértési és a matematikai kulcskompetencia folyamatos fejlesztése, méréssel történő folyamatos ellenőrzése értékelése; • az életkornak megfelelő ismeretek képességek, attitűdök (figyelem, emlékezet, kommunikáció, gondolkodás stb.), valamint szociális és életviteli kompetenciák (önismeret, kooperáció, konfliktuskezelés, stb.) kialakítása; • az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése, az érzelmi intelligencia fejlesztése; • a
digitális
kompetencia
fejlesztése,
a
meglévő
információs-
kommunkikációs technikai feltételek, eszközök alkalmazásra kerüljenek a napi gyakorlatban, valamint folyamatos továbbfejlesztésük valósuljon meg a kötelező eszközfejlesztés és pályázatok keretében. Ennek eredményeképp lehetővé váljon: a mindennapi internetes kapcsolattartás, információáramoltatás a fenntartó és intézményei között; az intézményi dokumentumok, statisztikák, stb. egységes formátumú, számítógépes elkészítése, továbbíthatósága; az IKT által támogatott tudásközvetítés, szemléltetés, többcsatornás információátadás minél több tantárgy oktatásában; a tantárgyközi, gyakorlatban is alkalmazott tudás kialakulása, a kreatív készségek fokozott fejlesztése az oktatás teljes rendszerében, új munkaformák (pl. projektmunka, kooperatív tanulás) megismerésével és alkalmazásával.
18
Nevelőmunkánk
célja
olyan
értékek
közvetítése,
amelyek
a
tanulók
személyiségére, tanulmányi eredményére, jövőjére pozitív hatást gyakorolnak. Célunk, hogy tanulóink művelt, testileg és lelkileg is egészséges tagjai legyenek a társadalomnak. Szakképzésünkben a munkaerő-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó ismereteket közvetítünk, és nyitottak vagyunk a szakképzési kínálat folyamatos bővítésére. Korszerű, magas színvonalú szakmai, vállalkozási ismeretekkel, konvertálható és továbbfejleszthető tudással rendelkező szakembereket képzünk. A tanulókkal szemben magas követelményeket támasztunk. Intézményünkben az iskolai és a kollégiumi nevelés és oktatás gyermekközpontú és humánus. Intézményünk nyitott a társadalmi és az oktatáspolitikai változásokra. Kapcsolatot tartunk a külföldi testvériskolákkal. Intézményünk tevékenységének középpontjában a minőségi nevelő-oktató munka áll, amely biztosítja tanulóink továbbhaladását a szülők elvárásainak és a tanulók képességeinek megfelelően. Fontosnak tartjuk, hogy a kollégium a kollégista diákok második otthona legyen. Felelősséget vállalunk diákjaink fizikai és mentális egészségéért. Az iskolában és a kollégiumban a szülők és a tanulók igényeinek, elvárásainak megfelelő szabadidős tevékenységeket kínálunk. 4.4. Intézményünk minőségi céljai • Megfelelő
minőségügyi
képzettségű
szakemberek
a
MIP
irányításában. Sikerkritérium: Akkreditált képzésben részt vesz 2 fő; Minőségügyi szakértő képzésben 1 fő; Külső szakértő biztosítása. Megvalósítás időtartama: 2006-2008.
19
Indikátor: A MIP elkészítése és elfogadása az alkalmazottak és a partnerek részéről. A MIR teljes kiépítése. • Megfelelő képzettségű alkalmazotti kör kialakítása. Sikerkritérium: Újabb szakmai kompetenciák, végzettségek megszerzése. 100%-os szakos ellátottság a nevelőtestületben. Továbbképzési terv teljesítése. Megvalósítás időtartama: 3 év. Indikátorok: A többdiplomások számának aránya a tantestületben. Az alkalmazottak megfelelő képesítése. A hiányzó szakemberek száma. • Új ismeretek, új technológiák és módszerek alkalmazása és beépítése a szakmai munkába. Sikerkritérium: A könyvtár állományának bővítése szakmai kiadványokkal. Tudományos tanácskozások; módszertani továbbképzések. Belső
szakmai
informatika).
képzések Bemutató
szervezése
(idegen
foglalkozások
nyelv;
tartása
(új
módszerekkel, technológiákkal). Megvalósítás időtartama: Folyamatosan. Indikátorok: A
könyvtár
szakmai
beszerzéseire
fordított
összeg,
a
kölcsönzések gyakorisága. A külső és a belső előadók száma. Konferenciákon való részvétel, új eljárások, ismeretek beépítése az intézményi folyamatokba. Bemutató foglalkozások száma. • A partnerek igényeinek megismerése, elvárásaik beépítése a nevelőoktató munkába, folyamatos információcsere az elért eredményekről. Sikerkritérium: Hiteles és bevált mérőeszköz elkészítése és alkalmazása a méréshez.
20
Tanévenkénti
partneri
igény
és
elégedettségvizsgálat
mérőlapokkal; partner-party rendezvényekkel, irányított beszélgetésekkel. A partnerek 60%-a visszajelez. Az erőforrások, értékek figyelembe vételével a visszajelzett igények
beépítése,
illetve
tervezése
a
nevelő-oktató
munkába. Megvalósítás időtartama: 3 év. Indikátorok: A partneri visszaadott mérési lapok számának változása. A partnerek megjelenése a rendezvényeinken. A megkérdezettek válaszadási hajlandósága. Elvárások, megvalósítható elvárások aránya. • A nevelő-oktató munka feladatainak olyan színvonalon történő ellátása, hogy a 9. évfolyamra minden tanévben túljelentkezés legyen. Sikerkritérium: Legalább másfélszeres túljelentkezés legyen. Megvalósítás időtartama: Folyamatosan. Indikátorok: A jelentkezési lapot beadott tanulók száma, és a felvett tanulók számának aránya. • A testvériskolákkal történő kapcsolatok ápolása és fejlesztése. Sikerkritérium: 1,5-2 évente diákcsere programok, szakmai programok szervezése. Folyamatos kapcsolattartás a külföldi iskolákkal. Megvalósítás időtartama: 3 év. Indikátorok: A cserekapcsolatok száma, a résztvevők száma. Az egy főre jutó saját költségek csökkenése. • Értékek
közvetítése,
beépítése
a
nevelési-oktatási
folyamatba
(kulturális értékek; egészséges élet; környezetvédelem; nyitottság; igény kialakítása az élethossziglani tanulásra).
21
Sikerkritérium: A mérések, értékelések során kimutatható pozitív változások bekövetkezése. Megvalósítás időtartama: Folyamatosan. Indikátorok: Az értékek bekerülése a tanmenetekbe; az elemzésekről készült adatok összevetése. • Az érettségi vizsgák eredményességének szinten tartása. Sikerkritérium: A tanulók vizsgaátlaga a 3,00 átlaghoz közelítsen. Megvalósítás időtartama: Folyamatos (évenként június 30-ig). Indikátorok: Az érettségi vizsgák eredménye a jegyzőkönyvek alapján. • Az ifjúsági tagozaton minden érettségizett tanulónk tanuljon tovább vagy felsőfokú oktatási intézményben, vagy szakképzési évfolyamon. Sikerkritérium: A tanulók 80%-az érettségi után továbbtanul. Megvalósítás időtartama: Folyamatos. Indikátorok: Az érettségi vizsga után továbbtanulók száma. A technikus képzésre beiratkozottak száma, illetve a kiküldött visszajelző lapok alapján. • A szakmai vizsgákon tanulóink 75%-a sikeres vizsgát tegyen. Sikerkritérium: A sikeres vizsgát tett tanulók száma a fenti értéket eléri. Megvalósítás időtartama: Folyamatos (évenként június 30-ig). Indikátorok: Az OKJ-s vizsgaeredmények a jegyzőkönyvek alapján. • Az iskolai tanulmányi átlag legalább 0,5%-os javítása. Sikerkritérium: A tanulmányi átlagok növekedése. Megvalósítás időtartama: 2 tanév. Indikátorok: Az osztálynaplók statisztikája. • Olyan eredményes és hatékony nevelő-oktató munka végzése, hogy a tanulóink 80%-a a szakiskolai évfolyamokon be tudjon kapcsolódni a szakképzésbe.
22
Sikerkritérium: A szakiskolai osztályokba felvett tanulók 80%-a sikeresen eljut a szakképzési évfolyamra. Megvalósítás időtartama: 2 tanév. Indikátorok: A lemorzsolódott tanulók, és a továbblépő tanulók száma az osztálynaplók adatai alapján. • A 9-10. évfolyamos tanulóink sikeres felkészítése az Országos Kompetencia mérésre. Anyanyelvi és matematikai kompetencia fejlesztése. Sikerkritérium: A
szakiskolai
és
szakközépiskolai
10.
osztályok
a
jogszabályban előírt minimum felett teljesítsenek. Megvalósítás időtartama: Folyamatos. Indikátorok: Az OH-OKÉV által megküldött mérési eredmények. • Tehetséges tanulóink felkészítése és eredményes részvétele a megyei és az országos versenyeken. Sikerkritérium: A
legjobb
versenyeredményeink
a
megyei
szintű
versenyeken az első tíz közé kerülés; az országos versenyeken, az országos döntőbe jutás. Megvalósítás időtartama: Folyamatos. Indikátorok: Legjobb versenyeredmények; a legsikeresebb tanuló vagy csapat eredménye, akár tanulmányi, akár a sport területén. • A
munkaerő-piaci
igényeknek
megfelelő
felnőttképzések
(gazdatanfolyam, számítógépes tanfolyam, hegesztői tanfolyam) indítása. Szociális és életpálya kompetencia fejlesztése. Sikerkritérium: Az indított tanfolyamokon végzők száma legalább 15 fő legyen. Megvalósítás időtartama: Folyamatos. Indikátorok: A tanfolyamot sikeresen elvégzők száma, a vizsgaeredmények alapján.
23
• Hasznos szabadidős és tanórán kívüli tevékenységek kínálata. Sikerkritérium: A szabad sávok érdeklődésnek megfelelő hasznosítása. Versenyek, szabadidős programok, szakkörök szervezése az intézményben. Megvalósítás időtartama: 1 év. Indikátorok: A szakkörök, szabadidős programok, tevékenységek számának növekedése. A résztvevők számának változása. A partneri igények kimutatása adatokkal. • Esztétikai kompetencia fejlesztése, fejlesztő környezet kialakítása a kollégium körül. Sikerkritérium: Környezetvédő csoport létrehozása. A kollégista diákok 70%-a részt vesz a környezetszépítő (parkosítás, fák ültetése) akciókban. Megvalósítás időtartama: Folyamatos. Indikátorok: A résztvevő tanulók száma, az elvégzett munka, feljegyzések. • A tanulók viselkedésének fejlesztése. Sikerkritérium: A
tanulói
dicséretek
számának
növekedése,
a
figyelmeztetések számának csökkenése. Megvalósítás időtartama: 1 év (év vége). Indikátorok: A naplóba beírt dicséretek és figyelmeztetések száma az év végén. • Együttműködés a helyi és a kistérségi intézményekkel, szervezetekkel. Sikerkritérium: Működő kapcsolat a kistérség intézményeivel, szervezeteivel. Megvalósítás időtartama: Folyamatos. Indikátorok: A közös programok, rendezvények száma. Együttműködési megállapodások száma, jellege.
24
• Intézményi szintű értékelési rendszer működtetése. Sikerkritérium: Az értékelési, mérési rendszer jól működik, a tapasztalatok hasznosíthatóak, beépíthetőek. Megvalósítás időtartama: 5 év. Indikátorok: Az értékelések, mérések száma. Az elemzésről készült dokumentumok. Az intézményvezető irányításával, a nevelőtestület az önértékelésre alapozva fejlesztési irányokat, konkrét minőségügyi célokat határoz meg. 5. Az intézmény minőségirányítási rendszere Intézményünk nem rendelkezik minőségügyi múlttal, ezért nem tudja azonnal felvállalni a teljes minőségirányítási rendszer kiépítését, működtetését. Intézményünk vállalja, hogy kiépíti partnerközpontú minőségfejlesztési rendszerét a Comenius I. intézményi modell alapján. A modell négy fő eleme: 1. Tervezés 2. Megvalósítás 3. Ellenőrzés 4. Beavatkozás
25
A partnerközpontú működés modelljének alkalmazása: 1.
Tervezés
1.1. Nyitott önértékelésen alapuló intézményi helyzetfelmérés Kérdőíves felmérés, amelyben az intézmény teljes munkatársi köre részt vesz. A nyitott önértékelés kiterjed a belső és külső intézménykép felmérésére. 1.2. A partnerek (közvetlen, közvetett) azonosítása Az azonosított partnereket képviselő személyek írásban történő rögzítése. Az
azonosított
partnerlista
felülvizsgálati
módjának,
idejének
meghatározása. 1.3. A partnerek igényének és elégedettségének felmérése Kérdőíves felmérés a partnerek teljes körére kiterjedően. A közvetlen partnerek esetében évente, a közvetett partnerek esetében két évente. Feladatunk, olyan kérdőív kidolgozása, amely megfelel az ismételhetőség és az összehasonlíthatóság kritériumainak. 1.4. Az igények elemzése A nyitott önértékelés és a partnerek igényei és elégedettségi vizsgálatának összehasonlító elemzése (írásos összefoglaló készítése) a kollégák bevonásával. Az elvárásoknak megfelelő, illetve az elégedettséget növelő célok meghatározása. 1.5. Célok és prioritások meghatározása Sorrend felállítása a tanulói-, szülői igények; a belső humánerőforrásfejlesztés; az országos és helyi szabályozás; a fenntartói igények; a rendelkezésre álló erőforrások (emberi; pénzügyi stb.) alapján. Rövid, közép és hosszú távú célok meghatározása, a kollégák, munkatársak bevonása a team munkába. 1.6. Intézkedési terv készítése
26
Ebben határozzuk meg a célok eléréséhez vezető cselekvési sort, a szükséges erőforrásokat és az időtartamot, a felelősöket, az elvárt eredményt, és annak mérési, illetve értékelési módját. 2.
Megvalósítás
2.1. Intézkedési tervek megvalósítása Ezáltal a gyakorlatban is reagálunk az érdekelt felek elvárásaira. 3.
Értékelés, ellenőrzés
3.1. Az intézkedési tervek megvalósításának elemzése Kitűzött céljaink elérését elemezzük, értékeljük. 4.
Beavatkozás
4.1. Korrekciós terv készítése és megvalósítása Amennyiben az elemzés eredménye arra utal, hogy nem történt meg az elvárásoknak megfelelő változás, a tervezési folyamattól újragondoljuk, hogy mit kell másképpen csinálnunk. A partnerközpontú működés bevezetésével az a célunk, hogy a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő nevelési-oktatási szolgáltatást nyújtsunk és kialakítsuk a partnerközpontú működéshez szükséges szervezeti kultúrát. A modell megvalósítása során alkalmazzuk a PDCA-SDCA ciklust. Az irányított önértékelés segítségével pedig megállapíthatjuk, hogy működésünk a kitűzött szándéknak, a partnerek igényének megfelel-e. Célunk, hogy a partnerközpontú működés kiépítése után, a Comenius II. modell alapján a teljes körű minőségirányítási rendszer kiépítésével képessé váljunk folyamataink szabályozására, a szervezeti kultúra fejlesztésére, a folyamatos fejlesztés képességének kialakítására. Intézményünk vezetése a minőségfejlesztési rendszer kiépítésével, és a minőségpolitikánkban megfogalmazott célok megvalósításának irányításával a Minőségügyi Csoport tagjait bízta meg. Az intézmény vezetése, a törvény értelmezése után, megvitatta és a következő előterjesztést javasolta a MIR struktúrájára vonatkozóan: 27
MIŐSÉGFEJLESZTÉSI REDSZER 1. Tervezés • Stratégiai tervezés • Éves munkaterv • Jogi megfelelés • Belső működési rend biztosítása 2. Ellenőrzés, mérés, értékelés • • • • • • • • •
Vezetői ellenőrzés, értékelés Belső- és külső mérés Folyamatos fejlesztés eszközrendszere Irányított önértékelés Tanulók értékelése Pedagógusok és alkalmazottak értékelése Vezetők értékelése Intézményi működés értékelése Ösztönzőrendszer
3. Vezetés • evelés-oktatás • Módszertani eszköztár és kultúra • Tanulás támogatása • Pedagógusok együttműködése • Éves pedagógiai tervezés • Emberi erőforrások biztosításának fejlesztése • Továbbképzési rendszer • Egyéb erőforrások • Gazdasági és pénzügyi erőforrások biztosítása • Infrastruktúra • Munkakörnyezet biztosítása • Biztonságos intézmény • Intézményműködtetés 4. Kapcsolattartás • • • •
Partnerek azonosítása Kommunikáció a partnerekkel Igény és elégedettségmérés Panaszkezelés
28
A vezetés szerepe a minőségirányítási rendszerben Az intézmény vezetése elkötelezi magát a minőségbiztosítás intézményi rendszerének kiépítésében. Ennek megvalósítása érdekében: • Az intézmény vezetése kinyilvánítja elkötelezettségét a minőség, a minőségfejlesztés terén. • Személyes példamutatással erősíti a minőségi munkavégzést, segíti ebben a teljes alkalmazotti kör mindennapi tevékenységét. • A
stratégiai
tervezés
területén
biztosítja
az
intézmény
alapdokumentumainak elkészítését, azok folyamatos felülvizsgálatát. • Szervezi a közvetlen és a közvetett partnerekkel történő együttműködést, a velük kialakított kommunikáció folyamatosságát. • Betartja az intézmény működését szabályozó külső és belső jogrendszert, a szabályozók előírásait. A jogszerű működés érdekében összehangolja azon dokumentumok tartalmát, amelyek az intézmény működését szabályozzák. • Elkészíti az intézmény küldetésnyilatkozatát, Pedagógiai Programját – ezt megfelelő időközönként felülvizsgálja – minőségpolitikáját és a minőségi célokat. • Kinevezi az intézmény minőségügyi vezetőjét, minőségfejlesztési csoportot működtet. • Elkészíti
az
intézményi
és
munkatársi
értékeléseket,
szükséges
beavatkozásokat kezdeményez. • Biztosítja mindezekhez a szükséges erőforrásokat. 5.1. Tervezés Cél: Az intézménynek, mint szervezetnek a munkája kiszámítható, egymásra épülő, ellenőrizhető tevékenységek sora legyen.
29
Feladat:Érvényesüljön a stratégiai tervezés. Operatív tervek (munkaterv, továbbképzési terv, ellenőrzési terv stb.) készüljenek. Az elfogadott tervek mindenki számára hozzáférhetőek legyenek. Pedagógiai Programok (iskolai; kollégiumi); SZMSZ (és
Meglévő elemek: mellékletei);
Éves
tervek
(iskolai,
kollégiumi,
munkaközösségi
munkatervek; diák-önkormányzati munkatervek; továbbképzési terv; ellenőrzési munkaterv; stb.); Házirend; Kollektív Szerződés. Fejlesztendő elem: MIP. A tervezési szintek meghatározása, az operatív tervezés tartalmi kidolgozása. 5.1.1. Stratégiai tervezés 5.1.1.1. Éves munkaterv Az
intézményvezetés
legfőbb
feladata
a
stratégiai
tervezés.
Az
intézményben folyó nevelő-oktató munkát meghatározó alapdokumentumok az iskola és a kollégium Pedagógiai Programja. A Pedagógiai Programokban rögzített alapelvekre épül az intézmény minőségpolitikája és az ehhez kapcsolódó minőségcélok rendszere. A Pedagógiai Program alapján történik a helyi képzési kínálat tervezése. A stratégiai terveket az éves munkatervek bontják le operatív feladatokra. Az iskola és a kollégium kiemelt céljai, alapfeladatai egyedivé, mássá, az intézményhasználók számára megkülönböztethetővé teszik a többi intézménytől. Az intézményi célokból eredő, a nevelő-oktató munkánkkal összefüggő feladatokat rövid- (1 év), közép- (2-3 év) és hosszú távon (3 éven túl) valósítjuk meg. A feladatok megvalósításának színterei a tanítási órák; a tanítási órán kívüli
foglalkozások;
a
felzárkóztató
foglalkozások;
a
differenciált
képességfejlesztések; az osztályfőnöki órák; a kollégiumi csoportfoglalkozások; a szabadidős foglalkozások; az egyéni törődést biztosító foglalkozások; a diákönkormányzatok tevékenységei; az iskolai és a kollégiumi rendezvények, kirándulások.
30
5.1.1.2. Jogi megfelelés Az intézményvezetés fontosnak tartja, hogy az iskola és a kollégium életét szabályozó jogi dokumentumok (törvények, különböző szintű rendeletek, a fenntartó, vagy az intézmény belső szabályzói) minden munkatárs számára hozzáférhetőek legyenek, azokat mindenki ismerje meg. Munkaköri feladatuk az ezekben foglaltak betartása. Minőségbiztosítási dokumentáció A minőségbiztosítással kapcsolatos dokumentáció a központi számítógépen található. A dokumentumokhoz való hozzáférés szigorú. A minőségügyi csoport vezetőjének van írásjoga, minden más munkatársnak csak olvasási joga van. A működés során bekövetkező változásokat, a szükséges módosításokat a minőségügyi vezető, a tantestületi és az igazgatói jóváhagyás után vezeti be a megfelelő helyre. A minőségügyi vezető felelős a dokumentumok határidőre történő elkészítéséért; a dokumentumok szükséges továbbításáért, illetve intézményi
megőrzéséért;
szükség
esetén
a
dokumentumok,
adatok
nyilvánosságra hozataláért. Dokumentumok kiadása, kezelése A dokumentumok kiadása, kezelése az intézmény iratkezelési szabályzata alapján történik. 1. Az intézménybe érkező hivatalos küldeményeket az igazgató vagy az általa megbízott dolgozó bontja fel. 2. Minden beérkezett hivatalos iratot (ügyiratot), valamint az intézményben hivatalból kezdeményezett intézkedést igénylő ügyiratot, jegyzőkönyvet iktatóbélyegző alkalmazásával iktatni kell. 3. Az iktatás az iktatókönyvben, naptári évenként újra kezdődő növekvő sorszámos rendszerben, az iratok beérkezése sorrendjében történik.
31
4. Az iktatás során az iktatókönyv rovatait pontosan ki kell tölteni. Az ügyirat tárgyát úgy kell megállapítani, hogy az ügy lényegét röviden és szabatosan fejezze ki, és annak alapján a helyes mutatózás elvégezhető legyen. A naptári év végén az igazgató az iktatókönyvet az utolsó iktatás után aláhúzással, keltezéssel, az iskola kerek bélyegzőjével és névaláírásával lezárja. Az iktatókönyvet, ha arra elegendő hely van, több éven át lehet használni. 5. A bizalmas iratokat az igazgató vagy megbízottja beérkezési sorrendben külön iktatja. 6. Az iskolában az iratkezelési szabályzat alapján történik az ügyiratok csoportosítása. 7. Az iratok elintézése és továbbítása • Postabontáskor, a beérkezés dátumával, a postabontást végző személy az iratot láttamozza. Ráírja az elintézésért felelős személyt, a határidőt, az ügyintézési teendőket. • Az iskolatitkár a beérkezett iratokat iktatja. Az elintézésért felelős személyeknek az ügyiratot kiadja, az irat határidőre történő elintézését figyelemmel kíséri. Végzi az iratok irattári rendezését. • Az ügyiratokat kézbesítőkönyvvel vagy postakönyvvel továbbítja. A Közlönyökre és szabályzatokra vonatkozó előírások Intézményünkbe az alábbi közlönyök járnak: Magyar Közlöny – felelős:
gazdasági vezető
Oktatási Közlöny – felelős:
igazgató
A Magyar Közlöny példányát a gazdasági vezető részére az iskolatitkár adja át, és ezt dokumentálja az e célra rendszeresített naplóban. A közlönyben megjelent változásokról a felelősök értesítik az érintetteket, melynek módja a következő: • Az érintettek tájékoztatása egy héten belül történjen meg.
32
• Sürgős esetekben az érintetteket fénymásolattal azonnal, vagy a következő munkanapon tájékoztatják. • Mindenkit érintő esetben, a heti (hétfői) vezetői megbeszélésen szóban közölni kell, majd egy-egy példányt két hétre ki kell tenni a faliújságokra (elmélet; gyakorlat; kollégium; gazdasági hivatal), melynek figyelemmel kísérése mindenki számára munkaköri kötelesség. • A technikai dolgozókat is érintő tételek esetén, előre megbeszélt időpontban szóbeli tájékoztatás történik. A közlönyökhöz a felelős személyek betekintést biztosítanak a könyvtári kölcsönzés lehetősége mellett. A különböző jogszabályokat az alábbi helyen lehet megtekinteni, kölcsönözni: Könyvtárban: • Iskolai és Kollégiumi Pedagógiai Program • MIP • Házirend • Kollektív szerződés • Szervezeti és Működési Szabályzat (és mellékletei) Igazgatónál: • Közoktatási Törvény • Szakképzési Törvény • Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendeleteik Gazdasági vezetőnél: • Munka Törvénykönyve Kölcsönzési füzetben vezetve maximum három napra kikölcsönözhetők azzal a feltétellel, hogy a kölcsönzés ideje alatt szükség esetén bármikor visszakérhetők.
33
A jogi követelmények betartását vezetői ellenőrzésekkel támogatja az intézményvezetés. 5.1.1.3. Belső működési rend biztosítása Az intézmény belső működési rendjének szabályait az intézményi SZMSZ és mellékletei együttesen tartalmazzák. A minőségirányítási rendszer működtetése a minőségügyi csoport feladata. Ennek irányítása a minőségügyi vezető feladata, akit az igazgató nevez ki az igazgatótanács véleményének figyelembevételével. A minőségügyi vezető a feladatait munkaköri leírása alapján végzi. A minőségügyi vezető a minőségügyi munkába szükség esetén dolgozói teameket von be. A minőségügyi csoport többi tagját az igazgató nevezi ki a nevelőtestület, illetve az alkalmazotti közösség véleményének a figyelembe vételével. 5.2. Ellenőrzés, mérés, értékelés Az intézményben folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere: Ellenőrzés és értékelés A fogalmak között jelentős átfedés van, azonban mégsem azonosak. Az értékelést az alábbiak különböztetik meg az ellenőrzéstől: • Az értékelés középpontjában minden esetben az eredményesség és a minőség áll, célja ezek javítása, az intézmény egészének vagy egyes elemeinek, funkcióinak a fejlesztése. • Az értékelés az ellenőrzéssel szemben nem a szabályoknak való megfelelés, hanem az eredményesség és a minőség vizsgálatára irányul. • Az értékelés eredményei nem csak néhány felelős vezető személy érdeklődésére tarthatnak számot, mint az ellenőrzés esetében, ezért az értékelés gyakran nyilvános.
34
Értékelés és minőségbiztosítás Az értékelés legfontosabb funkciója a minőség biztosítása és fejlesztése, mégsem azonos fogalmak. A minőségbiztosítás tágabb fogalom: Minőségbiztosítás az intézmény egyes elemeinek működésébe beépülve folyamatosan elősegíti a minőségi elvek érvényre jutását. Azaz ne csak vizsgák idején értékeljünk, hanem a szervezeti működés és a pedagógiai folyamat minden pontján.
Ennek
érdekében
az
intézménynek
el
kell
készítenie
az
indikátorrendszerét. Mérés Az intézményi munka ellenőrzésének, értékelésének egyik legfontosabb eszköze. A tantárgyi mérések mellett egyre több lehetőség van kipróbált mérési eszközökkel pedagógiai mérések elvégzésére is. Több ponton elvégzett méréssel becsülhető az ún. hozzáadott pedagógiai érték. Ellenőrzés Az intézményi szabályoknak (normáknak) való megfelelés. Értékelés A kitűzött célok és az elért eredmények összevetése. Színterei: Tanulók tanulmányi munkája tanórai és tanórán kívüli tevékenységek; alap, érettségi és szakmai vizsgák; tanulmányi versenyek. Tanulók magatartása, szorgalma (a helyi tantervben leírtak szerint) Pedagógusok, technikai dolgozók munkája önértékelés (évente, munkaközösségenként); vezetői ellenőrzés, értékelés; • tervezett (munkatervi); • eseti; külső, szakmai vizsgálat. 35
Intézményi szintű fenntartói, és egyéb vizsgálatok; • szakmai tevékenységre vonatkozó; • gazdasági, pénzügyi szempontú; vizsgák; irányított önértékelés. Ellenőrzési-értékelési rendszerünk Rövid távú céljai: • a pillanatnyi teljesítmény javítása az erősségek kihasználásával, a gyengeségekre utaló visszajelzésekkel és annak megvitatásával, hogyan lehet ezeken úrrá az egyén, a testület; • az egyéni képességek felszínre hozása és hasznosítása, az ehhez szükséges oktatási-képzési szükségletek és lehetőségek összhangba hozása. Hosszú távú céljai: • az intézmény céljainak eredményes megvalósítását, az optimális emberi erőforrás kihasználását segíti; • pontos,
tárgyilagos
adatokat
biztosít
a
minőségi
munka
elismeréséhez. Egyéb céljai: • a felelősség-hatáskör pontos meghatározása alapján az elvárások egyértelműbb megfogalmazását segíti; • megbízható információt nyújt a tényleges teljesítményekről, a meglévő tartalékokról; • javítja a munkahelyi légkört a hitelesebb kommunikációval, az információáramlás
minőségének
javításával,
fokozódik
az
együttműködési készség és mindezekkel együtt az egyéni és az intézményi stratégiai célok összhangját biztosítja. 36
5.2.1. Vezetői ellenőrzés, értékelés Intézményünkben külső ellenőrzést a törvényben megfogalmazottak szerint az OM és a fenntartó végezhet, szakértők bevonásával. Belső, intézményi szintű ellenőrzési rendszerünk az alábbi elemekből épül fel: Ellenőrzést végző vezetők: • igazgató; • igazgatóhelyettes; • kollégiumvezető; • gazdasági vezető; • gyakorlati oktatásvezető; • munkaközösségek vezetői. Az ellenőrzés területei: Az intézmény működése: • a személyi, tárgyi, biztonságos munkafeltételek megléte; • működési
dokumentumokban
(SZMSZ,
Házirend
stb.)
foglaltak
végrehajtása; • a tankötelezettségről szóló törvény érvényesülése; • a tervezési és beszámolási feladatok teljesítése, • a gazdálkodási, ügyviteli és adminisztrációs tevékenység ellátása. Pedagógiai tevékenység: • a munkabeosztással és a tantárgyfelosztással kapcsolatos tervező munka; • a tanítási órák, foglalkozások, osztályfőnöki, kollégiumi tanulócsoportvezetői teendők; • a kulcskompetenciák fejlesztése; • tanórán kívüli tevékenységek, versenyek; • tanulmányi eredmények értékelése, mérése; • munkatervi feladatok határidőre történő teljesítése; • munkaközösségi tevékenység, team munka; 37
• minőségirányítás rendszere; • a pedagógiai programok végrehajtása. Az ellenőrzés módszerei: • dokumentumok, adatok elemzése; • óralátogatások, megbeszélések; • munkafolyamatok ellenőrzése; • beszámoltatás, tájékoztató kérése. A vezetői ellenőrzések eseti, illetve ez ellenőrzési munkatervben meghatározott időpontokban történnek. Értékelés A vezetői értékelés kiterjed a tanulók teljesítményére, a pedagógus és nem pedagógus munkakört ellátók munkájára, az intézmény egészének működésére. Tanulók értékelése „A tanulói értékelések célja, elsősorban a tanulók egyéni, személyes fejlődésének elősegítése, másodsorban a tanulók félévi és év végi minősítése (osztályozása). Az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek
meg
az
iskola
pedagógiai
programjában
megfogalmazott
célkitűzéseknek. Alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai
tevékenységének
helyességét,
vagy
feltárja
a
hibákat,
hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő és oktató munka fejlesztésére.” A tanuló minősítése, jelzés a gyermek, a szülő és az intézmény számára. Általános érvényű szempontok, módszerek az értékelés és az osztályozás tekintetében: minden esetben figyelembe kell venni, hogy a hagyományos oktatási rendszerben az értékelés és az osztályozás nem azonosítható, mivel sajátos jegyek alapján elkülönülnek. Az értékelés egy folyamat vagy tevékenység, az osztályzat pedig ennek eredménye és egyezményes, formális 38
tükrözése. Az értékelés alapján jöhet létre az osztályzat. Az a kérdés, hogy mit értékelünk, hogyan megy végbe ez a folyamat, hogyan jön létre az osztályzat? Mit értékelünk? A hagyományos oktatási formában a tanulók ismereteit, jártasságait, készségeinek szintjét értékeljük szóban és írásban. Az oktatás valamely szakaszában egybevetjük a tanulási folyamat eredményét a tantervben rögzített követelményekkel. Az értékelés egyfajta orientációs tevékenység, mely tájékoztatja a tanárt és a diákot az elért eredményről és bizonyos útmutatást ad a továbbiakra. Lényeges, hogy azonos iskolatípuson belül a szempontok közelítsenek, és a tanulók előtt ismertek legyenek. A szaktanárok összehangolt tevékenységét igényli ez a folyamat, hogy az értékelés betöltse eredeti célját. Kétségtelen, hogy vannak szubjektív elemei is. A tanár-diák kapcsolat minősége lényegesen befolyásolja az értékelés eredményességét pozitív és negatív irányban egyaránt. Szubjektív elem továbbá a tanulók képességeinek, szorgalmának, egyéb sajátos körülményeinek eltérő volta (pl. előképzettség; pszichikum, stb.). Mivel az értékelés ilyen összetett eljárás, az osztályozás nagyfokú pedagógiai körültekintést igényel. Értékeljük a tanulóknak a fenti célok elérése érdekében tett erőfeszítéseinek mértékét, magatartásukat, viselkedésüket, mindezt a tanulók egyéni, személyes fejlődésének elősegítse érdekében. Az értékelés szempontjai A tanulók munkájának ellenőrzése, értékelése a tanulási-tanítási folyamat fontos része. A tanulók részéről, mint az elvégzett munka elismerésének igényeként, a tanárok részéről pedig, mint oktatómunkájuk visszacsatolásaként jelentkezik. A jól elvégzett illetve hiányosan vagy rosszul végzett munkáért járó elismerés vagy elmarasztalás természetesen nem redukálható a tudás vagy nem tudás számszerű értékelésére, hanem mint motiváló erő átszövi az oktató-nevelő munka egészét. A magatartás és a szorgalom minősítésén keresztül erősíti a nevelés-oktatás kapcsolatát. 39
A tanulói tudás értékelése a jogszabályokkal összhangban történik: • A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. • A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. • Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. • A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló
teljesítményének,
szorgalmának
értékelésekor
nem
lehet
fegyelmezési eszköz. • Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott jegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érintett pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. Az ellenőrzés, értékelés alapelvei, az osztályozás gyakorlata: • Az ellenőrzés és értékelés legyen szinkronban a tanítás minőségével, a tanárok-diákok együttműködésével. Serkentsen folyamatos tanulásra, egyben az értékelés alapjául szolgáló elsajátítandó tananyag tanulására fordítandó idő legyen arányban a diákok életkori sajátosságaival. • Adjon visszajelzést a tanulóknak, a szülőknek, a pedagógusoknak a követelmények teljesítéséről, a munka minőségéről. 40
• Járuljon hozzá a tanulás, a pozitív teljesítmény rangjának erősítéséhez, a tanulók személyiségének formálásához, értékrendjük alakításához. • Törekedjen objektivitásra, kiszámíthatóságra elsősorban tanév végén; de tanév közben, a folyamatban figyeljen a tanuló helyzetére, önmagához viszonyított előrehaladására; legyen teljesítményre, munkára, sikerre motiváló. • A lehető legkomplexebb eljárásokkal (témazárók, különböző szóbeli produktumok, év végi felmérések, tanórai és tanórán kívüli teljesítmények figyelembe vételével) törekedjünk a követelmények és a tanulói teljesítmények
közötti
viszony
lehetőség
szerinti
optimális
meghatározására. Az értékelés ideje és módja Az
iskolai
beszámoltatás,
az
ismeretek
számonkérésének
formái
és
követelményei, a tanuló tudása értékelésének és minősítésének módja tanév közben, illetve tanév végén azonos. Az intézmény ellenőrzési és értékelési rendszerét a 2.sz. táblázat, a kollégiumértékelés területeit és módjait a 3.sz táblázat tartalmazza. 5.2.2.
Belső- és külső mérés
Belső mérések: A tanítási-tanulási folyamat eredményességének meghatározását, a hiányosságok feltárását belső méréseink alapján végezzük. A belső tantárgyi méréseink módjának, eszközeinek meghatározása a munkaközösségek feladata. Elsősorban diagnosztikus, félévi és tanév végi időszakos írásbeli méréseket alkalmazunk (feladatlapok, tesztek, gyakorlati mérések). Tanulóink neveltségi szintjének mérését szükség szerint, de legalább négyévente elvégezzük az osztályfőnöki munkaközösség vezetésével. A fentiek mellett nagy szerepet szánunk a pedagógiai méréseknek, amelyek a tanulók szocio-kultúrális hátterét, a káros szenvedélyeik alakulását stb. vizsgálják.
41
A tanulók állóképességének vizsgálata
Tantárgyi formatív és szummatív mérések
Témazáró dolgozatok, röpdolgozatok, szóbeli feleletek. Teszt
Tanév során folyamatosan
Folyamatos, a PP-nak megfelelően
Minden év október 30-ig. Év végén április 30-ig.
Minimumszintű tantárgyi mérések Matematika; Magyar; minden évfolyamon
Tesztlap
Sikerkritérium
A 40± 10%-os javulás egyénenként is kimutatható legyen Az év végi mérés eredménye javulást mutasson
Minden év A mérés szeptember 30- elvégzése, ig. dokumentálás
Idő
Következő év március
Mérésmód
Bemenet mérések Tesztlap - Kulcskompetenciák; - Alapkészségek állapota; - Visszamérés a problémás tudáselemeknél;
A TAULÓK értékelése - belső mérések
Mérési-értékelési célfeladat
yilvánosság, dokumentáció Fejlesztések kijelölése
Testnevelő tanárok; Iskolaorvos;
Igazgatóhelyettes; Munkaközösségvezetők;
Igazgatóhelyettes; MÉMCS-vezető; Munkaközösségvezetők;
Munkaközösségvezető, igazgató; MÉMCS-vezető;
Ellenőrzés
Írásban, munkaIgazgató; közösségi megbeszélésen; MunkaközösségNevelési értekezleten; vezető; Év végi beszámolókban.
Szóban, írásban, munkaközösségi megbeszélésen. Fejlődési napló tanulónként. Egyénekre, csoportokra szabott fejlesztési tervek. Fejlesztési tervek értékelése. Nevelési értekezleten. Írásban: - szülő; Érintett osztályfőnökök - tanuló; és a szaktanárok - pedagógus; Nevelési értekezleten. Év végi beszámolókban. Minden osztály Szaktanár konferencia
Szaktanárok, Munkaközösség -vezetők MÉMCS-vezető
Felelős
Tanulók fejlődését nyomon követő mérési, értékelési folyamatok szabályozása
42
Dolgozatok; szóbeli feleletek;
Dolgozatok; szóbeli feleletek; gyakorlat;
Május-június
Tesztlap
Tanulók figyelmének, emlékezetének vizsgálata a tanulás tanulásához 9. évfolyamon Érettségi vizsga
Szakmai vizsga
Minden év októberében
Tesztlap
Tanulói motivációk, attitűdök vizsgálata 9. 11. évf.
Az elemzés megtörténte.
Május-június
Az elemzés megtörténte, a fejlesztés kijelölése.
Az elemzés megtörténte, a fejlesztés kijelölése.
A mérés megtörténte, a fejlesztés kijelölése.
Minden év A mérés novemberében megtörténte, a fejlesztés kijelölése.
Szépirodalmi Minden év szövegen; márciusában ismeretterjesztő szövegen;
Funkcionális helyesírás vizsgálata a 9. évfolyamon
Vizsgáztató tanárok; mk. vezetők.
Érettségiztető tanárok; mk. vezetők.
Osztályfőnöki munkaközösség Osztályfőnökök Kollégiumi nevelők. Osztályfőnökök, szaktanárok, kollégiumi nevelők. Szóban, írásban, munkaközösségi megbeszélésen és nevelőtestületi értekezleten; év végi beszámolókban. Szóban, írásban, munkaközösségi megbeszélésen és nevelőtestületi értekezleten; év végi beszámolókban.
A mérés megtörténte, a fejlesztés kijelölése.
Szóban, írásban, munkaközösségi megbeszélésen és nevelőtestületi értekezleten.
Munkaközösség Szóban, írásban, munka-vezető. közösségi megbeszélésen és nevelő-testületi értekezleten.
Igazgató
Igazgató
Igazgató
Igazgató
Igazgató
43
eveltségi szintfelmérés célja: • A kitűzött célok teljesítésére való ösztönzés; • A munkavégzés hatékonyságának javítása; • A problémák, eredmények feltárása; • Az iskola belső légkörének javítása; Témája
Módszer
Szociális kompetencia A személyközi kompetenciákhoz tartoznak mindazok a viselkedésformák, amelyeket az egyénnek el kell sajátítania ahhoz, hogy képes legyen hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén meg tudja oldani a konfliktusokat. A személyközi kompetenciák nélkülözhetetlenek a hatékony személyes és csoportos érintkezésben és mind a közmind a magánélet területén. Életpálya kompetencia Önismeret, Önbemutatás, Stratégiaalkotás, Stratégia megvalósítás; Hatékony önálló tanulás A „tanulás tanulása” a saját tanulás önállóan és csoportban történő szervezésének és szabályozásának a képességét foglalja magában. Részét képezi a hatékony időbeosztás, a problémamegoldás, az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek különböző kontextusokban – otthon, a munkahelyen, az oktatásban és képzésben – történő alkalmazásának képessége. az iskolához való viszony: - tanítás megítélése; - iskola megítélése. konfliktuskezelés: megoldások száma, javítások elemzése;
Gyakoriság
Felelős
Pedagógiai Osztályfőnöki helyzetteremtés; Minden év elején munkaköz. vez. és SWOT analízis a tanulók 9-10. évfolyam a külső szakértő körében;
- kooperatív technikák; - produktum ellenőrzése; - megfigyelés; - beszélgetés;
Minden év elején
Mk.-vezetők; osztályfőnökök;
Kérdőíves felmérés
Minden év elején
Mk.-vezetők; osztályfőnökök;
Írásbeli felmérés, Kérdőív;
Minden év elején Osztályfőnökök;
Pedagógiai helyzetteremtés; megoldási Drámapedagógia módszerei;
Osztályfőnökök; Minden év elején tanárok;
44
kreativitás vizsgálata: - fantázia; Produktumok vizsgálata - kreativitás és közösség vizsgálat; közösség vizsgálata: - a közösségi tevékenység Munkaterv vizsgálat rendszere; Írásbeli felmérés - társas kapcsolatok; - DÖK működése.
Rajz szakos tanár; Minden év elején közismereti munkaközösség; DÖK vezető; Minden év elején osztályfőnökök; igazgatóhelyettes;
Külső mérések: Nagyon fontosnak tartjuk a külső (nemzetközi, országos, megyei szintű) mérésekben való részvételt. Ezáltal lehetőségünk nyílik elért eredményeinket összehasonlítani a standardokkal. Az OKÉV által megküldött Országos Kompetenciamérés eredményeit az igazgató által megbízott Mérési Munkacsoport elemzi. Az országos mérés eredményeit a Mérési Munkacsoport elemzése, valamint az Iskolai Szülői Munkaközösség véleménye alapján a nevelőtestület értékeli. A nevelőtestület és az Iskolai Szülői Munkaközösség az éves munkatervükben meghatározott időpontokban a Mérési Munkacsoport elemzése és a kapcsolódó dokumentumok alapján készíti el értékelését. Az értékelés alapján a nevelőtestület határozza meg azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy az intézmény szakmai célkitűzései és működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet értékelését, valamint a javasolt intézkedéseket az intézmény írásban megküldi a fenntartónak. Intézményünk, külső szakértő bevonásával, a 2006. évi kompetenciamérés eredményei alapján elkészítette a 2008/2009-es tanévre vonatkozó fejlesztési tervét (5. sz. melléklet).
45
10. évfolyam
Országos kompetenciamérés: olvasás-szövegértés és matematika eszközhasználat.
TAULÓK értékelése külső mérések
Mérési-értékelési célfeladat
Tesztfüzet
Mérésmód
Minden év május vége.
Idő
Minden iskolatípusban elérni a térség azonos típusú iskoláinak eredményét, majd elérni a 450 pontot. Az egyes és egyes alatti szinten lévő tanulók magasabb szintre fejlesztése.
Sikerkritérium
Szaktanárok, Osztályfőnökök, MÉMCSvezető;
Felelős
A központi elemzés lemezen. Tantestületi fórumon elemzés. Fejlesztések kijelölése.
yilvánosság, dokumentáció Fejlesztések kijelölése
Tanulók fejlődését nyomon követő mérési, értékelési folyamatok szabályozása
Igazgató
Ellenőrzés
46
Az országos kompetenciamérés eljárásrendje 1. A mérést megelőző eljárásrend Feladat Az érintett tanulók, szülők írásos tájékoztatása
Felelős Iskolai koordinátor
A felmérésvezetők felkészítése, a felkészítés dokumentálása A tesztanyagokat tartalmazó doboz átvétele, ha szükséges, jegyzőkönyv felvétele A felmérés előkészítése: terembiztosítás, helyettesítések megszervezése Az iskolai kérdőív átadása az igazgatónak
Iskolai koordinátor
Az iskolai kérdőív kitöltése
Igazgató
A tanulók adatainak átvezetése a jelenléti ívekre
Felmérésvezetők
Határidő Mérést megelőző héten Mérést megelőző héten Amikor a mérés megérkezik Mérést megelőző nap Amikor a mérés megérkezik Mérést megelőző nap Mérést megelőző nap
Iskolai koordinátor Igazgatóhelyettes Iskolai koordinátor
2. A mérés eljárásrendje Feladat A jelenléti ívek és a tesztanyagok kiosztása a felmérésvezetők részére A felmérés lebonyolítása, a kódszámok kezelése A felmérési jegyzőkönyvek vezetése, kezelése A kitöltött és rendezett felmérési anyagok összegyűjtése A tanulói háttérkérdőívek kiosztása A felmérés menetének ellenőrzése
Felelős Iskolai koordinátor
Határidő Mérés napján
Felmérésvezetők Felmérésvezetők Iskolai koordinátor Felmérésvezetők Iskolai koordinátor
Mérés napján Mérés napján Mérés napján Mérés napján Mérés napján
3. A mérés utáni eljárásrend Feladat A tesztek, kódszámok ellenőrzése, a jelenléti ívek, jegyzőkönyvek összegyűjtése, ellenőrzése, javítása Az iskolai jegyzőkönyv kitöltése a felmérési jegyzőkönyvek alapján A kitöltött iskolai kérdőív átvétele A tanulói háttérkérdőívek összegyűjtése A tesztek, kérdőívek és egyéb dokumentumok összegyűjtése, becsomagolása, lezárása
Felelős Iskolai koordinátor
Határidő Mérés napján
Iskolai koordinátor
Mérést követő nap
Iskolai koordinátor Osztályfőnökök Iskolai koordinátor
Mérést követő nap Mérést követő nap Mérést követő nap
4. A mérési eredmények feldolgozásának eljárásrendje Feladat
Felelős
A mérési eredmények ismertetése a szaktanárokkal
MÉMCS- vezető
Módszerek, eszközök Értekezlet
Az erősségek és gyengeségek meghatározása Stratégiai célok megfogalmazása, ezek
MÉMCS- vezető
Értekezlet
Szaktanárok
Probléma
Határidő A mérési eredmény megérkezését követő 30 napon belül Adott tanév végéig Mérést
47
megvalósításához szükséges feladok, módszerek meghatározása
specifikus
A célkitűzésekből származó aktuális feladatok beépítése a munkatervekbe, az intézkedési tervbe
Munkaközösség vezető
A kitűzött feladatok megvalósulásának nyomon követése Az eredmények ismertetése a szaktanárokkal
MÉMCS- vezető
Tematikus mérés
MÉMCS- vezető
Értekezlet
követő tanév szept. 30-ig Mérést követő tanév szept. 30-ig Folyamatos an Tanévzáró értekezlet; Mk. ért.
5.2.3. Folyamatos fejlesztés eszközrendszere Cél: A minőségirányítási rendszer folyamatainak, beválásának, eredményeinek mérése,
szükség
szerinti
beavatkozás,
korrekció
az
eredmények
ismeretében. Feladat:Az ellenőrzési, mérési rendszer folyamatba szabályozása belső auditok segítségével. A PDCA ciklus működtetése. A folyamatos fejlesztés intézményi szabályozása. A minőségügyi csoport fejlesztése. Annak érdekében, hogy az intézmény sikeresen tudjon alkalmazkodni a folyamatosan változó külső és belső elvárásokhoz, kidolgozza a folyamatos fejlesztés módszerét, amely a partnerektől és a folyamatok szabályozásából származó adatokra, és ezek elemzésére épül; és a munkatársak bevonásán alapuló minőségfejlesztési munkát jelent. A folyamatos fejlesztés szisztematikus adatgyűjtésre alapozott tervszerű tevékenység. A mérés, elemzés és fejlesztés terület részleteit a következő ábra mutatja:
48
Az adatgyűjtés, az ehhez szükséges információs csatornák működtetése, a döntést előkészítő elemzés a minőségügyi vezető feladata. Az adatok elemzését követően a minőségügyi vezető a intézményvezetés heti ülésein, az intézményvezetéssel egyeztetve hozza meg döntéseit, melyek a következők lehetnek: • Intézkedés: amikor a probléma megoldása vezetői intézkedést igényel. • Intézkedési terv: amikor a probléma megoldása ismert, de a megoldáshoz vezető út összetett, több lépésből áll. • Fejlesztő tevékenység (probléma megoldás): amikor a probléma megoldása további elemzést, okkeresést, megoldási lehetőségek kidolgozását igényli, melyet minden esetben egy fejlesztő team végez. • Prevenciós elemzés: mely az adott probléma más helyen, más időben történő bekövetkezésének lehetőségeit, ennek elkerülését vizsgálja. Minden fejlesztő beavatkozást ellenőrzés kísér és értékelés követ. Intézkedés esetében az ellenőrzésért felelős személyt, az intézkedést elrendelője jelöli ki, és ő végzi a beavatkozás értékelését is. Intézkedési terv esetén annak tartalmaznia
49
kell az ellenőrzés (időpont, felelős) és a végrehajtás értékelésének megtervezését is. A fejlesztő tevékenység mindig egy szisztematikus problémamegoldó módszer alkalmazását jelenti, amely team munkában, a team és a minőségügyi vezető által közösen elkészített terv alapján zajlik. A tervnek kell tartalmaznia az ellenőrzés és értékelés tervezését is. 5.2.4. Irányított önértékelés Az irányított önértékelést az Európai Kiválóság Modell (EFQM) filozófiájára építettük. Célja az intézmény fejlesztésének, fejlődésének elősegítése, a szervezet erősségeinek és fejlesztendő területeinek feltárása útján. Az önértékelés végrehajtását az intézmény vezetője rendeli el legalább 2,5 éves rendszerességgel. Az értékelés szempontjai: • a vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében • az intézmény stratégiájának meghatározása és megvalósítása • a meglévő folyamatok szabályozottsága • a szabályozási rendszer teljes körűsége • az erőforrások figyelembevételének módja • a partneri igények figyelembevételének módja Az önértékelés területeit, módszereit, folyamatát az intézmény Irányított Önértékelési Szabályzata tartalmazza. Eredményéről összefoglaló készül, melyben az értékelés területeit minősíteni kell, azonosítva az erősségeket és a fejlesztendő területeket. Az összefoglalót a teljes munkatársi körrel ismertetni kell. 5.2.5. Intézményi működés értékelése Az intézményértékelés az iskola mint egész értékelésére irányul, azaz kiterjed az intézmény közvetlen környezetének valamennyi, az oktatás szempontjából fontos adottságára vagy jellemzőjére. Az intézményértékelés az 50
intézménynek mindazon adottságaira, jellemzőire irányul, amelyek az intézmény eredményességét, minőségét befolyásolják. Az eredményességet a következő indikátorokkal mérhetjük: Iskolai stratégia • Az intézményértékelés egyik első célja, hogy megfelel-e az intézmény a küldetésnyilatkozatában
megfogalmazott
stratégiai
elképzelésnek,
önmeghatározásnak. Az iskola környezete, iskolahasználók • Az iskola közvetlen társadalmi környezete; • A tanulók és családjuk társadalmi-gazdasági jellemzői, jövedelmi viszonyok, iskolázottság, foglalkozási csoportok, munkanélküliség; • Az iskolába lépő tanulók felkészültsége, a tanuláshoz való viszonya; • Speciális csoportok a tanulók között. Anyagi feltételek • A kitűzött célok és az anyagi feltételek kapcsolata; • Költségvetési eszközökkel való gazdálkodás ésszerűsége; • Az iskola saját bevételei és bevételi lehetőségei; • Az iskolaépület és a közvetlen környezet fizikai állapota; • Taneszközökkel való ellátottság. Szervezeti-vezetési jellemzők • A vezetés stílusa és minősége; • Belső értékelési és minőségbiztosítási mechanizmusok; • Belső információáramlás; • Innováció; • A tanulók aktivitása a szervezetben; • A tanulók és a pedagógusok közötti kapcsolatok; • Az iskola légköre, szervezeti kultúrája; • Tanulók, tanárok, szülők elégedettsége;
51
• Az iskolát övező nyilvánosság. Személyi feltételek • A pedagógusok végzettsége, szakmai felkészültsége; • A minőségi munka elismerése; • A pedagógusok továbbképzése, az önképzés támogatása; • A pedagógusok által kezdeményezett innovációk; • Az oktatást segítő egyéb személyzet. Tantervi programok, taneszközök, tevékenységek • Szakmai szolgáltatások igénybevétele; • Alkalmazott pedagógiai módszerek, tanulásszervezési megoldások; • A tanulók motiválása, aktivizálása, érdeklődésük felkeltése; • Differenciálás, felzárkóztatás; • Választási lehetőségek; • Tanórán kívüli programok; • Tanulói teljesítmények, tanulói viselkedés; • A hozzáadott pedagógiai érték kimutatása (bemeneti, kimeneti mérések); • Továbbtanulási adatok; • Évismétlések, lemorzsolódások; • Fegyelmi problémák, deviancia. Jogszerűség • Alapvető dokumentumok megléte (alapító okirat, SZMSZ, pedagógiai program, házirend, különböző szabályzók, munkatervek); • A jogszabályi változások nyomon követése a dokumentumokban. Az értékelés szempontjai Az intézménynek törvényesen működve úgy kell elérnie a kitűzött céljait, hogy alapelveit érvényesítve vívja ki a partnerek elégedettségét. Ennek megfelelően az
intézmény
értékelése
a
törvényességre,
a
dokumentumok
és
az
iskolaműködés koherenciájára, valamint a partnerek elégedettségére irányul.
52
A referens – elérendő – mutatók három viszonyítási értéket képeznek: • az intézmény korábbi eredménye / teljesítménye / állapota; • a vezetés, a tantestület intézményi eredményekkel / teljesítményekkel / állapotokkal kapcsolatos elvárásai; • az
intézmény
tanítási
eredményeinek
viszonya
középértékekhez
(Országos Kompetencia Mérés). Az értékelés területei: • Törvényesség: Dokumentumok szintjén Működés szintjén • Az intézmény pénzügyi gazdálkodása: Bevételek Kiadások • Humánerőforrás gazdálkodás: Végzettségek Létszám Fluktuáció • Célok teljesítettsége: pedagógiai program IMIP éves munkaterv ÖMIP • Feladatok teljesítettsége: pedagógiai program IMIP éves munkaterv ÖMIP • Biztonságos működés • Innováció – PR • Oktatás: Tanulmányi eredmények Versenyeredmények Továbbtanulás minősége Beválás
53
Felzárkóztatás Tehetségfejlesztés Az országos mérés (OKM) A kulcskompetenciák fejlesztése • Nevelés: Magatartás Szorgalom Hiányzások Rongálások Fegyelmik • Partnerelégedettség: Tantestületi klíma Tanulók Szülők Az intézményértékelés technikája Belső önértékelést végzünk az alábbi módszerekkel: • A már meglévő dokumentumok, értékelések, mérési eredmények elemzése; • Új adatok és információk begyűjtése: számszerűsíthető adatok ( pl. tanulólétszám, kérdőívek adatai); nem számszerűsíthető információk (interjúk, élmények, események). Az önértékelést a pedagógusok erre megbízott tagjai végzik, az eredményt megvitatja a tantestület, majd elfogadja. Az értékelés hasznosulása Az értékelés akkor lehet eredményes, ha arra olyan cselekvési program épül, amely a jövőben megteendő lépéseket is rögzíti. 5.2.6. Ösztönzőrendszer A munkaköri leírásokban nem szereplő feladatokat, a munkatársak egyéni megbízás alapján végzik.
54
A minőségi bérpótlék elosztása két részletben történik. Az első rész decemberig, a második rész augusztusig kerül felosztásra a jóváhagyott szempontok alapján. Erről az igazgató javaslata alapján vezetőségi átvizsgálás során születik meg a döntés. A helyi, megyei, országos pedagógiai díjakra történő felterjesztés az igazgató feladata. Javaslatát az intézményvezetéssel és az érdekvédelmi szervezetekkel egyezteti. Az igazgató javasolja, véleményezésével támogatja a kollégák országos szakmai szervezetekbe, vizsgáztatói, szakértői névjegyzékbe történő pályázatát. Az igazgató ösztönzi, és az intézményi lehetőségekhez képest, anyagilag is támogatja a kollégák részvételét a hazai és külföldi szakmai programokon. Az igazgató ösztönzi és jutalmazza a kollégákat, a saját készítésű oktatási segédletek készítésében. 5.3.
Vezetés
5.3.1. evelés-oktatás Cél: Az
intézményi
dokumentumokban
megfogalmazott
értékeknek,
alapelveknek megfelelően működjön az intézmény. A társadalmi, szülői igényeknek
megfelelő
képzési
kínálatot
biztosítsunk.
A
biztos
alapkészségek birtokában korszerű, konvertálható tudásra tegyenek szert tanulóink, és legyenek képesek boldogulni szűkebb-tágabb környezetükben. Sokirányú érdeklődéssel bíró, toleráns, beilleszkedni és együttműködni képes személyiség formálása a nevelőmunkában. Az intézményünkbe járó tanulók fizikai és lelki egyensúlya összhangjának megteremtésére törekszünk. Feladatunk: Egyeztetés
után,
az
együttes
partneri
igényeknek
és
a
lehetőségeinknek megfelelő képzési kínálat kialakítása.
55
A szülőknek és a tanulóknak tetsző hasznos, a nevelés-oktatás célját szolgáló szabadidős, tanórán kívüli tevékenységkínálat biztosítása. A pedagógusok közötti együttműködés folyamatának biztosítása, a nevelési-oktatási közös követelmények érvényesítésére. A
tanulás
támogatása
érdekében
megfelelő
körülmények
biztosítása. A pedagógusok célirányos továbbképzése. A meglévő folyamataink azonosítása, működtetése, fejlesztése, bővítése. Fejlesztendő elemek: Munkaközösségek
működése,
szerveződése;
osztályfőnökök kiválasztása; konfliktuskezelés folyamata; gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység folyamata; tehetséggondozás;
felzárkóztatás;
beiskolázás;
rendezvények szervezése; tankönyvkiválasztás folyamata; 5.3.1.1. Módszertani eszköztár és kultúra Az oktatási-nevelési folyamatban felhalmozódott módszertani tapasztalatok és eszközök gyűjtésének és átadásának fórumai, a szakmai munkaközösségek értekezletei. Munkájukat munkaközösség vezetők irányítják. Tevékenységüket a munkaköri leírásuk és az elfogadott munkatervük szabályozza.
56
5.3.1.2.
Tanulás támogatása
Feladatunk: Intézményünknek
összegeznie
kell
azokat
az
alkalmazott
tanulásszervezési eljárásokat, eszközöket, amelyekkel támogatja a tanulóink önálló ismeretszerzését. Ki kell dolgoznunk azt a rendszert, amellyel végigkísérjük tanulóink egyéni tanulási útját. 5.3.1.3. Pedagógusok együttműködése A pedagógusok együttműködésének formáit, szabályait a Pedagógiai Programok, a SZMSZ és a munkaköri leírások tartalmazzák. A pedagógusok együttműködésének formái: •
Az egy osztályban tanítók pedagógusok értekezletei (havonta).
•
Munkaközösségi értekezletek (hetente).
•
Nevelőtestületi értekezletek (havonta).
Az értekezletekről emlékeztető készül, az elvégzett munkáról írásbeli beszámolót készítenek a közösségek vezetői. 5.3.1.4. Éves pedagógiai tervezés A Pedagógiai Programok és a Helyi Tantervek alapján az iskolai tanárok és a kollégiumi nevelőtanárok kidolgozzák tanmenetüket, illetve nevelési, foglalkozási tervüket. Meghatározzák közös követelményeiket, amelyeket elvár az intézmény. A tanmenetek, nevelési tervek, foglalkozási tervek elkészítésének határideje minden tanévben szeptember 15-e. 5.3.2. Emberi erőforrások biztosításának fejlesztése 5.3.2.1. Továbbképzési rendszer A munkakörök betöltéséhez szükséges végzettségeket jogszabályok rögzítik. Ezen felül a pedagógus kollégák egyéni karriertervet készítenek jövőképükről,
a
személyes
fejlődésüket
biztosító
képzési
igényükről.
Intézményünk elkészítette öt éves pedagógus továbbképzési tervét, valamint az előírásoknak megfelelően az éves beiskolázási tervet, melyben központi helyet
57
foglalnak el a kulcskompetenciák fejlesztését támogató kötelezően előírt, illetve szabadon választott képzések. A szakmai elméleti és gyakorlati tanárok bekapcsolódnak a KETISZK közös továbbképzési programjába. A nem pedagógus dolgozók esetében a gazdasági vezető egyeztet a munkatársakkal, a képzési igényeikkel kapcsolatban. Feladatunk: A jogszabályi kötelezettségekből, vezetői döntésekből, egyéni igényekből adódó külső és belső képzések szervezésének és nyomon követésének folyamatát elkészíteni. 5.3.3. Egyéb erőforrások Cél: A nevelő-oktató munka eredményes elvégzéséhez szükséges erőforrások és feltételek rendelkezésre álljanak. Feladat: A nevelési-oktatási tevékenységhez közvetlenül és közvetve szükséges feltételek biztosításának folyamatait szabályozni. 5.3.3.1. Gazdasági és pénzügyi erőforrások A Pedagógiai Programok megvalósításához szükséges gazdasági, pénzügyi tervezést az igazgató és a gazdasági vezető végzi a többi vezető állású munkatárs
bevonásával
(ig.
helyettesek;
kollégiumvezető;
gyakorlati
oktatásvezető). A működéshez szükséges, de hiányzó vagy fejlesztendő infrastruktúra és tárgyi eszközök biztosítását, a költségvetés készítésekor tervezi meg az intézményvezetés, melynek felelőse az igazgató. Az igazgató kapcsolatot tart azokkal a vállalkozásokkal, akik anyagilag is támogatják az intézményben folyó szakképzést. 5.3.3.2. Infrastruktúra A működéshez szükséges, de hiányzó vagy fejlesztendő infrastruktúra és tárgyi eszközök biztosítását a költségvetés tervezésekor tervezi meg az intézményvezetés. Ennek felelőse az igazgató. Az elfogadott költségvetés alapján történhet meg a beszerzés.
58
5.3.3.3. Munkakörnyezet biztosítása A hatékony működéshez szükséges rend, tisztaság biztosításának fontos eszköze a vezetői, tanári és tanulói ügyelet, valamint a portai, éjjeliőri szolgálat. Ezek
szabályozása
a
Pedagógiai
Programokban,
az
SZMSZ-ban
és
mellékleteiben található. 5.3.3.4.
Biztonságos intézmény
A rendszeres intézményi bejárás során a területek vezetői személyesen, a munkavédelmi vezetővel és a gondnokkal együtt ellenőrzi az épületek, eszközök állagát, biztonságát. A tanulók és a munkatársak fizikai biztonságának érdekében az intézmény kidolgozza azokat a módszereket, amelyekkel folyamatosan figyeli az eszközök, az infrastruktúra állapotát ( intézménybejárás; vezetői, tanári, tanulói ügyelet; tanári, tanulói hibabejelentő lapok rendszere). A tanulói egészség és mentálhigiéné vonatkozásában, az intézményben a következő eljárásokat működtetjük: • Iskolaorvosi szolgálat. Az iskolaorvos, a fogorvos, a gyermekorvos, az üzemorvos és az iskolai védőnő tevékenységét az érintettek és az intézmény közötti megállapodás tartalmazza. Az osztályfőnökök és a kollégiumi nevelőtanárok feladatait és kapcsolattartását az iskolaorvossal, a fogorvossal, a gyermekorvossal és a védőnővel szabályzatban kell rögzíteni. Az üzemorvossal az igazgató tartja a kapcsolatot. • Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége. • Osztályfőnöki, kollégiumi tanulócsoport-vezetői munka. Az egészséggel és a mentálhigiénével kapcsolatos témákat minden évfolyamon a tantervekben, illetve a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjában foglaltak szerint kell feldolgozni. • A
társadalom
szemléletformáló
egészséges és
működése
prevenciós
érdekében
tevékenység
szükséges
elsősorban
az 59
osztályfőnökök, és a csoportvezető nevelőtanárok irányításával az osztályfőnöki órákon, illetve a kollégiumi csoportfoglalkozásokon folyik. E témák közé kell beépíteni a tanulói szemléletformálást, a szükséges prevenciós tevékenységet. Fejlesztendő feladat a fenti tevékenységek szabályzatba foglalása; az intézmény egészségnevelési programjának megvalósítása; és egy mentálhigiénés csoport létrehozása az intézményben. 5.3.3.5. Intézményműködtetés Az intézmény gazdasági és pénzügyi folyamatai az igazgató és a gazdasági vezető irányításával, az érvényes pénzügyi és számviteli törvények, a fenntartói rendeletek alapján működnek. Az intézménybe beérkező és kimenő iratok kezelésének, illetve irattározásának rendjét az intézmény iratkezelési szabályzata tartalmazza. 5.4. Kapcsolattartás A partnerközpontú tevékenység az intézmény működésének lételeme. Egyik oldalról partnereink biztosítják számunkra a működéshez a tárgyi, szellemi forrásokat. Partnereinktől kapunk motivációt újabb projektekhez, tevékenységekhez, illetve segítséget az új utak felkutatásához, az eszközök biztosításához. Másik oldalról partnereink igényei, visszajelzései útmutatók számunkra munkánk értékeléséhez, a kudarcok felszámolásához, illetve a sikeres tevékenységek folytatásához. Célunk a partnerközpontú működés kialakítása, fenntartása, fejlesztése. A partnerek igényeinek folyamatos figyelemmel kísérése. Az együttesen, több partnertől jelentkező igények koordinálása, a prioritási sorrend megállapítása. Erőforrásaink, lehetőségeink, értékeink figyelembe vételével az igények kielégítése. Feladatunk a partnerazonosítás folyamatának rögzítése, a partneri igények mérésének rendje, illetve a partnerekkel folytatott kommunikáció szabályozása. 60
5.4.1.
Partneri azonosítás
Célunk, hogy az intézmény a minél eredményesebb működése érdekében határozza meg az érdekelt partnereket és azok képviselőit. Ez a szabályzás az intézmény teljes körű nevelési-oktatási tevékenységére vonatkozik. A Pálóczi Horváth István Szakképző Iskola és Kollégiumban a minőségügyi csoport az a team, amely az intézményvezetés támogatásával összefogja, felügyeli a minőségirányítási program kiépítését és gyakorlati működtetését. Közvetlen partnerek: • A tanulási-tanítási és nevelési folyamat elsődleges szereplői (a gyermekek, tanulók -diákönkormányzatok-, a pedagógusok és a pedagógiai munkát segítő munkatársak). • A tanulási-tanítási és nevelési folyamat közvetlen megrendelői, akik elvárásokat támasztanak és/vagy forrásokat biztosítanak az intézmény számára (pl. a szülők; a fenntartó Pest Megye Önkormányzata; Intézményi Szék; Pálóczi Alapítvány). • A tanuló életútjának, illetve tanulási útjának megelőző, illetve következő állomásai (pl. a megelőző és a következő oktatási szint; a gazdálkodó szervezetek, ahol végzett diákjaink elhelyezkednek). Közvetett partnerek: • Mindazon megrendelők, akik társadalmi és szakmai igényeket fogalmaznak meg és/vagy közvetítenek az intézménynek (pl. OKM; OKÉV; FVM; NSZI; ASZI; KETISZK; kamarák stb.). • Azok a partnerek, akik együttműködésükkel és/ vagy anyagi támogatásukkal segíthetik az intézményt céljai elérésében (pl. Örkény Nagyközség Önkormányzata; Szabadidő Központ; civil szervezetek; szociális
szervezetek;
kulturális
szervezetek;
társintézmények;
gazdasági szervezetek, szponzorok; magánszemélyek; egyházak; sportintézmények; külföldi testvériskolák).
61
• Azok a szervezetek és közösségek, amelyek elvárásokat fogalmaznak meg a tanulási-tanítási és nevelési tevékenység folyamatával és/vagy eredményével szemben (pl. szakmai szervezetek; kamarák; civil szervezetek; egyházak; munkaadói szervezetek). Az 1. sz. táblázatban felsoroltuk partnereinket. A felsorolás logikai sorrendet követ. A partnerlista módosítására, kiegészítésére az intézményben dolgozók közül bárki javaslatot tehet az igazgatónak, vagy a minőségügyi csoportnak szóban és írásban egyaránt. Az elbírálás után a minőségügyi csoport vezetője egészíti ki a javaslattal az 1. sz. táblázatot. A partnerlista aktualitás felülvizsgálatának módja: Az intézményvezetés az összeállított partnerlistát minden tanév kezdetekor, szeptemberben felülvizsgáltatja. Az aktualitást ellenőrző személy a minőségügyi csoport vezetője, aki partnerenként ellenőrzi, hogy naprakészek-e még az ott felsorolt információk vagy sem. A módosítások elvégzése után a minőségügyi csoport elkészíti az új listát, és az igazgató aláírásával hitelesítve kiadja. Az új lista, melynek érvényessége egy tanév, tájékoztatás végett a korábbiak helyére kerül. Amennyiben valamely esemény következtében felmerül a tanév közbeni változtatás szükségessége, a minőségügyi csoport év közben is elvégzi a módosítást a fent leírtak szerint. 5.4.2. Kommunikáció a partnerekkel Az eljárás célja a partnerekkel való kommunikáció, az ezzel kapcsolatos panaszkezelés és az intézmény népszerűsítése. A közvetlen partnereinkkel való kommunikáció szabályozása: Pedagógusokkal: Az intézmény vezetősége minden tanítási hét hétfőjén vezetői értekezletet tart, melyen megbeszélik, értékelik az elmúlt hét munkáját és a következő hét feladatait. Ennek felelőse az igazgató.
62
Fenti értekezletről minden tanítási hét keddjén a munkaközösségi értekezleteken rövid tájékoztatást ad a vezetőség. Erről az általános igazgatóhelyettes és a kollégiumvezető kivonatot készít (Hétfői megbeszélések kivonata) és az iskolai, a gyakorlati, illetve a kollégiumi tanáriban a faliújságra kihelyezik a következő értekezletig, utána a kivonatot iktatják. Ennek felelőse az általános igazgatóhelyettes és a kollégiumvezető. Minden hónap első keddjén 1400-tól nevelőtestületi értekezletet tartunk, melyen a tantestület az intézményt érintő feladatokat megbeszéli, szükség esetén dönt. Az
értekezletről
jegyzőkönyv
készül
(Keddi
nevelőtestületi
értekezlet
jegyzőkönyve). Ennek felelőse az igazgató. Indokolt esemény miatt, az igazgató kezdeményezésére, az igazgatóhelyettesek rendkívüli nevelőtestületi megbeszélést hívhatnak össze. Az információáramlást szolgáló kommunikációs csatornák: a körözvények (aktuális információk közlése); a faliújság (ügyeleti rend; helyettesítési rend; havi programok, felhívások; rendezvények stb.). em pedagógus munkatársakkal: A hétfői vezetői értekezleteken a nem pedagógus munkakörben dolgozó munkatársakat érintő feladatokról, munkájuk értékeléséről a következő napon 830-kor tartanak tájékoztatót az illetékes vezetők, kizárólag az érintett csoport számára az alábbiak szerint: Általános igazgatóhelyettes: • Titkárság; • Könyvtáros. • Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. • Nevelő-oktató munkát segítő csoport (rendszergazda; oktatás technikus); Gyakorlati oktatásvezető: • Tanyagazda;
63
Gazdasági vezető: • Gazdasági, ügyviteli csoport (könyvelés; munkaügy; raktár; gondnok; pénztár). • Élelmezési csoport (élelmezési vezető, konyhai dolgozók); • Karbantartói csoport (karbantartók, kertész); • Takarítói, mosodai csoport (takarítók, mosoda); • Portai, éjjeliőri csoport; A vezetők az egyes csoportok tájékoztatásáról kivonatot készítenek (Hétfői megbeszélés kivonata a nem pedagógus munkakörben dolgozó munkatársak részére), melyet a következő értekezletig az érintett helyeken kifüggesztenek, majd a kivonatot iktatják. Az igazgató a gazdasági vezető és a gondnok bevonásával, minden hónap első keddjén 9 órától munkaértekezletet tart a nem pedagógus munkatársak részére. Ennek felelőse az igazgató. A távollévő dolgozókat az első munkanapon a gazdasági vezető és a gondnok tájékoztatja. Az információáramlást szolgáló kommunikációs csatornák: a körözvények (aktuális információk közlése); a karbantartó füzetek (az érintettek az épületekben észlelt hibákat jegyzik be). Diákokkal: A keddi munkaközösségi értekezleteken felmerült, a tanulókat érintő ügyeket az osztályfőnökök, illetve a csoportvezető nevelőtanárok továbbítják. Felelősök az osztályfőnökök, csoportvezető nevelőtanárok. Kiemelten fontos eseményekről, tanítási napokon a 3. szünetben az iskolarádión keresztül értesítjük a tanulókat, a kollégiumban pedig délután a kollégiumi rádión keresztül. Felelős az igazgatóhelyettes, illetve a kollégiumvezető. Ellenőrző könyvbe az osztályfőnökök, illetve a csoportvezető nevelőtanárok írják be: a szülői értekezlet, a fogadónap időpontját, a dicséreteket, a büntetéseket. Felelős az igazgatóhelyettes, illetve a kollégiumvezető.
64
A szülőkkel: Fogadónapok Évente kétszer az éves munkatervben meghatározott napokon, 14-16 óra között várjuk a szülőket az iskolában és a kollégiumban. A munkaközösségek, és a csoportvezető nevelőtanárok külön termekben fogadják az érdeklődőket. Az igazgatóhelyettes, illetve a kollégiumvezető az általuk készített terembeosztás rendjét a tanári szobák előtti folyosórészre és a megfelelő terem ajtajára kifüggesztik. A fogadóórán minden pedagógusnak (az óraadóknak és részmunkaidőben dolgozóknak is) részt kell vennie. A távolmaradást, indokolt esetben az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyezhetik előzetes kérelem alapján. Szülői értekezletek Minden évben, két alkalommal szülői értekezletet kell tartani szeptember és február hónapokban. A szeptemberi szülői értekezletet egyszerre kell megtartani minden évfolyamon. A 9. évfolyamon tartott szülői értekezlet témája: mit adunk a tanulóknak; mit várunk el a tanulóktól és a szülőktől. Ennek felelőse az igazgató. A 11. és 12. évfolyamon tartott szülői értekezlet témája: felvételi tájékoztató. Ennek felelőse a pályaválasztási felelős. A kollégiumban első alkalommal az augusztusi előkészítő tábor alatt tartunk szülői értekezletet a 9. évfolyamos tanulók szülei részére. Ennek felelőse a kollégiumvezető. Tanári fogadóóra Minden tanárnak meg kell jelölnie egy tanórát, amelyben hetente fogadni tudja a szülőket. Az igazgatóhelyettes és a kollégiumvezető ezeket az időpontokat összegyűjtik, és kifüggesztik a tanári szobák faliújságjára. A kifüggesztett lista alapján, az osztályfőnökök és a csoportvezető nevelőtanárok beíratják a
65
tanulókkal az ellenőrzőbe az adott osztályban tanítók, illetve a nevelőtanárok fogadóórájának időpontjait. Intézményi Székkel, ISZMK-val Az intézmény vezetése az ISZMK-val és az Intézményi Székkel működési szabályzata alapján tartja a kapcsolatot. Ennek felelőse az igazgató és az igazgatóhelyettes. Fenntartóval Az intézmény vezetője és a gazdasági vezető tartja a rendszeres kapcsolatot. Pálóczi Alapítvány Az igazgató tartja a rendszeres kapcsolatot. Általános iskolák Az igazgatóhelyettes tartja a kapcsolatot. Részt vesz a pályaválasztási szülői értekezleteken. Meghívja az iskolákat a nyílt napokra. Tájékoztató anyagot küld az intézményről minden olyan általános iskolának, ahonnan tanulók érkeznek az intézménybe. Felsőoktatási intézmények Az igazgatóhelyettes tartja a kapcsolatot. Gazdálkodó szervezetek Azokkal a vállalkozásokkal, ahol végzett tanulóink munkába állnak a gyakorlati oktatásvezető tartja a kapcsolatot. Közvetett partnereinkkel történő kommunikáció: Szóban, írásban és a személyes találkozások alkalmával történik a kommunikáció. Kétévenként, a partneri igény és elégedettségvizsgálat mérésekor, partner-party rendezvényeken, értekezleteken, rendezvényeken stb.
66
Feladatunk: A közvetett partnerekkel történő kommunikáció szabályozásának kidolgozása. 5.4.3. Igény és elégedettségmérés A partneri igény és elégedettségmérés célja, hogy minden tanévben felmérjük a partnereink igényeit, elégedettségét és elégedetlenségét, valamint, hogy a mérési eredmények alapján elvégezzük a szükséges beavatkozásokat. Az eljárás magában foglalja: • A partnerazonosítás frissítését. • A felmérés lebonyolítását. • Az intézkedési terv elkészítését. • A beavatkozás ellenőrzését. Az intézkedési terv: a partnerközpontú működés biztosítása érdekében szükséges beavatkozások listája. A folyamat leírása: • Minden tanévkezdéskor az igazgató, a minőségügyi vezetővel közösen megszervezi a minőségügyi eljárás lebonyolításáért felelős minőségügyi csoportot, szeptember 15-ig. A minőségügyi csoport megbízása egy tanévre szól. • A partnerlista aktuális felülvizsgálata. A minőségügyi csoport szeptember 30-ig átnézi az intézmény partnerei táblázatot, és elvégzi a szükséges változtatásokat, frissítéseket. A módosítások elvégzése után a minőségügyi csoport elkészíti az új listát és az igazgató aláírásával hitelesítve kiadja. • A minőségügyi csoport, az „intézmény partnerei” táblázat alapján, ütemezi az adott évre vonatkozó felméréseket, és október 15-ig elkészíti a partneri igény és elégedettségvizsgálat tervét. Az igény és elégedettségi vizsgálatot közvetlen partnereink esetében teljes körűen évente, míg a közvetett partnereinknél kétévente végezzük el. A felmérésekre
67
november-január időszakban kerül sor. A terv tartalmazza a konkrét időpontokat, az egyes felmérésekért felelős team tag nevét, a visszajelentés
módját,
időpontját.
A
partneri
igény
és
elégedettségvizsgálat tervét, a tantestület hagyja jóvá a minőségügyi vezető előterjesztése alapján. • A tantestületi jóváhagyás után a minőségügyi csoport elkészíti a szükséges mérőeszközöket, kérdőíveket. A kérdőíveket úgy kell elkészíteni,
hogy
azok
megfeleljenek
az
ismételhetőség
és
az
összehasonlíthatóság kritériumainak. • A felmérések lebonyolítását a minőségügyi csoport felelős tagjai végzik. • A beérkezett eredmények feldolgozása és elemzése a minőségügyi csoport feladata. Az elemzésnek ki kell terjednie a különböző partnercsoportok véleményének egymással, és a nyitott önértékelés eredményeivel történő összehasonlítására (a jövőben, pedig az előző évek mérési eredményeinek összehasonlítására is). A minőségügyi csoport „Összefoglaló jelentést” készít a partneri elégedettségvizsgálatról. Ez alapján készíti el a minőségügyi
team
az
„Intézkedési
tervet”,
amely
a
javasolt
beavatkozásokat a következő csoportosításban tartalmazza: Igazgatói utasítással megoldható feladatok. Fejlesztő tevékenységet igénylő feladatok. Az adott tanévben elvégezhető feladatok. A következő tanévre áthúzódó feladatok. Az „Összefoglaló jelentést” és az „Intézkedési tervet” félévi tantestületi értekezlet hagyja jóvá. Az egyes partnercsoportok felé történő visszajelzés megszervezése a team felelős tagjainak a feladata, a visszajelzések ellenőrzése, pedig a minőségügyi csoport vezetőjének a feladata. • Az intézkedési terv végrehajtása, a végrehajtás ellenőrzése. A minőségügyi csoport a tanév folyamán figyelemmel kíséri az intézkedési terv végrehajtását. A tanévzáró értekezletre elkészíti az 68
„Összefoglaló
jelentést”
az
intézkedések
végrehajtásáról.
Ebben
bemutatja a tantestület számára a végrehajtott, illetve a következő tanévre áthúzódó intézkedéseket. A jelentés megismertetése a nem pedagógus munkatársakkal a minőségügyi csoport ezzel megbízott tagjának a feladata. 5.4.4. Panaszkezelés Szülői panaszok esetén a panaszkezelés lépcsőfokai a következők: 1. A problémát a szaktanár, illetve a kollégiumban a nevelőtanár kezeli, vagy előterjeszti az osztályfőnöknek, illetve a csoportvezető nevelőtanárnak. 2. Az osztályfőnök, illetve a csoportvezető nevelőtanár kezeli a problémát, vagy előterjeszti az igazgatóhelyettesnek, illetve a kollégiumvezetőnek. 3. Az igazgatóhelyettes, illetve a kollégiumvezető kezeli a problémát, vagy előterjeszti az igazgatónak. 4. A
szülő
a
problémával
közvetlenül
az
igazgatóhoz,
illetve
a
kollégiumvezetőhöz fordul. A szülő a fentieken kívül panaszt tehet még az ISZMK-nál, az Intézményi Széknél, akik az igazgatóhoz viszik a panaszt. Az igazgató 30 napon belül választ ad a panasz kezeléséről szóban, vagy írásban. Tanulói panaszok esetén a panaszkezelés lépcsőfokai a következők: 1. Szaktanárhoz, nevelőtanárhoz, szakoktatóhoz fordul. 2. Osztályfőnökhöz, csoportvezető nevelőtanárhoz fordul. 3. Igazgatóhelyetteshez, kollégiumvezetőhöz, gyakorlati oktatásvezetőhöz fordul. 4. Igazgatóhoz fordul. A tanuló panaszt tehet egyénileg, vagy a diák-önkormányzatokon keresztül. Az illetékes írásban vagy szóban ad tájékoztatást a panasz kezeléséről 30 napon belül. A pedagógusoknak a felmerült tanulói és szülői panaszok megoldásáról, tájékoztatniuk kell a felettes vezetőiket.
69
Panaszkezelési eljárásrend az alkalmazottak részére: A panaszkezelési eljárás célja, hogy az iskolában történő munkavégzés során esetlegesen felmerülő problémákat, vitákat a legkorábbi időpontban a legmegfelelőbb szinten lehessen feloldani, megoldani. Az alkalmazott panaszát szóban vagy írásban eljuttatja ahhoz a személyhez, aki a felelőse annak a területnek, ahol a probléma felmerült. A felelős megvizsgálja 3 napon belül a panasz jogosságát. Ha a panasz nem jogos, akkor a felelős tisztázza az ügyet a panaszossal. Ha a panasz jogosnak minősül, akkor a felelős 5 napon belül egyeztet a panaszossal. Ezt követően a felelős és a panaszos az egyeztetést, megállapodást írásban rögzítik és elfogadja az abban foglaltakat. Ebben az esetben a probléma megnyugtatóan lezárult, rögzítés feljegyzésben. Amennyiben a panasz megoldásához türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után közösen értékeli a panaszos és a felelős a beválást. Ha a türelmi idő lejártával a probléma nem oldódott meg a felelős közreműködésével, akkor a felelős az igazgató felé jelez. 15 napon belül az iskola igazgatója megvizsgálja a panaszt, javaslatot tesz a probléma kezelésére. Ezután az igazgató egyeztet a panaszossal, a megállapodást írásban rögzítik. Amennyiben türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után közösen értékelik a beválást. Ha ekkor a probléma megnyugtatóan lezárult, a megoldást írásban rögzítik az érintettek.
70
6. Teljesítmény értékelés szempontja és az értékelés rendje 6.1. Általános alapelvek • a nyilvánosság: azaz az érintettek számára az értékelési rendszer, valamint az értékelés folyamatában kialakult értéklet, értékítélet az eredmény tartalmától (előjelétől) függetlenül hozzáférhetők. • a szakszerűség: azaz megbízható, érvényes, objektív mind a rendszer, mind az alkalmazott módszerek, eszközök. validitás = érvényesség reliabilitás
= megbízhatóság
objektivitás
= tárgyszerű, pártatlan, tárgyilagos, elfogulatlan
• a norma- és kritériumorientáltság: azaz normákhoz, és kritériumokhoz történő viszonyítás, értékletképzés megjelenik. • a fejlesztő célú értékítélet alkotás: azaz az értékelés az objektív tények, adatok alapján a történő tervszerű javítás, fejlesztést szolgálja. • a nyitottság: azaz minden olyan - nem kötelező külső értékelés, vizsgálat befogadható, integrálható az iskola értékelési rendszerébe, melynek célja, tartalma megfelel értékelési alapelveinknek, céljainknak. • az egységesség: azaz az értékelési alrendszerek alapelvei, céljai, módszerei és eszközei koherensek. 6.2. Általános cél Az értékelés céljait a Pedagógiai Program és az IMIP prioritásai (alapelvei, céljai) határozzák meg. Az értékelés általános érvényű – azaz minden alrendszerre érvényes - célja, az, hogy a meghatározott pedagógiai szakaszra, illetve annak szereplőire fejlesztési javaslatokat tartalmazó értéklet készüljön. • Összegzés (szummatív értékelés): azaz az értékelés egy értékelési ciklus lezárásakor annak fejlesztő célú, összegző (szummatív) értékelését adja.
71
• Diagnosztizálás (diagnosztikus értékelés): azaz az értékelés egy értékelési ciklus lezárásaként egyben egy új étékelési szakaszhoz szolgáltat bemeneti jellemzőket. • Folyamatkorrekció támogatása (formatív értékelés): azaz az értékelés egy értékelési ciklus lezárásakor egyben egy hosszabb értékelési szakaszon belül szolgáltat folyamatközi jellemzőket. 6.3. Az értékelés szempontjai Az értékelés az értékelendőt – intézményt, vezetőt, pedagógust, tanulót, programot – magába foglaló háromdimenziós értékelési térben történik. Az értékelési tér egyes dimenziói értékelendő területekre, a területek alterületekre bomlanak. A területekhez, alterületekhez kritériumok, referens – azaz elérendő - és referáló – azaz elért – mutatók rendelődnek. A referens – elérendő – mutatók három viszonyítási értéket képeznek: az értékelt korábbi eredménye / teljesítménye / állapota; az értékelőnek az értékelttel szembeni elvárása (elvárt eredménye / teljesítménye / állapota); az értékelt eredményének / teljesítményének / állapotának viszonya valamely csoportközéphez. Az értékletképzés a referens és a referáló mutatók összevetéséből képződik. Ha a referáló mutató megegyezik vagy jobb, mint a referens mutató, akkor az „elvárásoknak való megfelelés”, mint értéklet fogalmazódik meg Ha a referáló mutató alacsonyabb, rosszabb, mint a referens mutató, akkor az „elvárásoknak való meg nem felelés”, mint értéklet fogalmazódik meg fejlesztési javaslattal kiegészítve.
72
6.4. Vezetőértékelés A vezetőértékelés a pedagógiai programmal, az intézményi minőségirányítási programmal koherens, a tantestület által elfogadott alapelvekre épül. A értékelési rendszer alapelve az értékelés általános alapelveinek megfelelően: • a nyilvánosság: azaz az érintettek számára az értékelési rendszer, valamint az értékelés folyamatában kialakult értéklet, értékítélet az eredmény tartalmától (előjelétől) függetlenül hozzáférhetők. • a szakszerűség: azaz megbízható, érvényes, objektív mind a rendszer, mind az alkalmazott módszerek, eszközök. validitás = érvényesség reliabilitás
= megbízhatóság
objektivitás
= tárgyszerű, pártatlan, tárgyilagos, elfogulatlan
• a norma- és kritériumorientáltság: azaz a vezetőértékelésben mind normákhoz, mind kritériumokhoz történő viszonyítás, értékletképzés megjelenik. • a fejlesztő célú értékítélet alkotás: azaz az értékelés az objektív tények, adatok alapján a történő tervszerű javítás, fejlesztést szolgálja. • a nyitottság: azaz minden olyan - nem kötelező külső értékelés, vizsgálat befogadható, integrálható az iskola vezetőértékelési rendszerébe, melynek célja, tartalma megfelel értékelési alapelveinknek, céljainknak. • az egységesség: a) azaz az iskola vezetőértékelési rendszerének alapelvei, céljai, módszerei és eszközei koherensek az iskola intézmény - pedagógus, tanuló - értékelési alrendszereivel. b) azaz a vezetőértékelési rendszer minden egyes vezetőre azonos módon érvényes. A vezetőértékelés működtetésének céljai Az értékelés céljai a Pedagógiai Program és az IMIP prioritásai (alapelvei, céljai) alapján tűzhetők ki. 73
• A vezetők objektív értékletet kapjanak. • Az értékelés mind az eredményeket, mind a fejlesztendő területeket objektív mutatók alapján jelölje ki. A vezetőértékelési rendszer az alábbi funkcióknak felel meg: • Összegzés (szummatív értékelés): azaz a vezetőértékelés egy értékelési ciklus lezárásakor annak fejlesztő célú, összegző (szummatív) értékelését adja. • Diagnosztizálás (diagnosztikus értékelés): a vezetőértékelés egy értékelési ciklus lezárásaként egyben egy új étékelési szakaszhoz szolgáltat bemeneti jellemzőket. • Folyamatkorrekció támogatása (formatív értékelés): a vezetőértékelés egy értékelési ciklus lezárásakor egyben egy hosszabb értékelési szakaszon belül szolgáltat folyamatközi jellemzőket. Az értékelés szempontjai A területeket egyrészt norma-, másrészt kritériumorientált metodikával értékeljük. Mind a kritériumok, mind a normák tartalmazzák a várt (referencia) és az elért, teljesített (referencia) mutatókat. Az értékelt területek referáló mutatóit egyrészt a korábbi értékeléskor mért/elért mutatóval, másrészt az elvárt mutatóval vetjük össze. Az egyes területekről ennek alapján fogalmazódnak meg az értékletek / értékítéletek: korábbi eredmény < elért eredmény => javult korábbi eredmény = elért eredmény => változatlan korábbi eredmény > elért eredmény => romlott várt eredmény ≤
elért eredmény => megfelelő
várt eredmény >
elért eredmény => nem megfelelő
Módszerek, eszközök Az értékeléshez területenként rendeljük hozzá a módszert és annak eszközét. Az alkalmazott módszerek között kulcsszerepet kap a kérdőíves vizsgálat (a vezetői értékelő és önértékelő lap), a statisztikai adatgyűjtés és elemzés. 74
Az értékelés területei A vezető értékelése a következő fő területekre terjed ki: Az intézmény jogszerű működésének biztosítása dokumentumok szintjén működés/cselekvés szintjén Forrásteremtés és elosztás humánerőforrás tárgyi erőforrás pénzügyi erőforrás A szervezeti struktúra és kultúra szervezeti célok feladat- és munkamegosztás A pedagógiai folyamatok vezetése, fejlesztése Minőségirányítás, minőségfejlesztés 6.5. Pedagógusértékelés 6.5.1. Alapelvek és az ezekből következő elvárások A fejlesztő szándék elve Mivel alapvető célja az egyéni és intézményi szintű munka minőségének javítása: • legyen alkalmas a sikeres teljesítmény és az eredményes munka kimutatására; • legyen alkalmas a problematikus területek azonosítására és a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölésére; • egyértelműen mutassa ki a különböző területeken elért jó és a gyenge teljesítmények közötti különbséget; • legyen alkalmas az egyéni teljesítmény változásának kimutatására; • segítse a pedagógusok és az iskolavezetés közötti információcserét, segítsen az iskolavezetésnek abban, hogy jobban megismerje a tanárok véleményét.
75
A sokoldalúság elve Mivel a pedagógustevékenység rendkívül összetett, és az oktató-nevelő munka minőségének számos különböző aspektusa van: • tegye egyértelművé, hogy az adott közösség milyen aspektusok vizsgálatával és milyen kritériumrendszer alapján ítéli meg pedagógusainak teljesítményét; • vegye figyelembe mind a szaktárgy(ak) tanításával összefüggő (nevelési és oktatási),
mind
pedig
az
iskolai
élet
szervezésével
kapcsolatos
tevékenységeket; • minden munkaközösség külön vitassa meg, majd a speciális tantárgyi követelmények figyelembevételével pontosítsa az egyes mérőeszközöket és a bennük foglalt kritériumokat. A méltányosság elve Mivel nagyon kényes kérdésről van szó: • a tantestület vitassa meg, a helyi körülmények figyelembevételével módosítsa, majd hagyja jóvá az értékelési rendszert; • kezeljen minden egyénre vonatkozó adatot bizalmasan, teljes mértékben zárja ki a megszégyenítés/megszégyenülés lehetőségét; • törekedjen objektivitásra; • csak olyan területeket vizsgáljon, amelyekről megfelelő adatok állnak rendelkezésre; • a lehető legegyszerűbb és legegyértelműbb legyen; • minden részletében átlátható legyen; • lehetőség szerint minél jobban vonja be az érintettet az értékelési folyamatba; • az érintett számára minden róla felvett adat hozzáférhető legyen; • adjon lehetőséget az értékeltnek, hogy kifejthesse a véleményét a róla gyűjtött adatokkal kapcsolatosan;
76
• segítsen a fejlődés lehetséges útjainak megtalálásában, de az ezzel kapcsolatos egyéni döntések meghozatalát bízza az értékelt pedagógusra; • ne keltsen érdekellentétet és ellenségeskedést a tantestület tagjai között. Az elméleti megalapozottság elve A rendszer csak olyan elemeket tartalmaz, • amelyeket a nemzetközi irodalom bevált, általánosan elfogadott elemnek tekint; • amelyekre a nemzetközi irodalomban általánosan elfogadott, a gyakorlatban bevált mérőeszközök állnak rendelkezésre. A kivitelezhetőség elve Mivel sem idő, sem pénz, sem pedig korlátlan energia nem áll rendelkezésre: • legyen a lehető legkevésbé pénz-, idő- és munkaigényes; • ne legyen szükség külső szakemberek bevonására. 6.5.2. A teljesítményvizsgálat célja és jellege A pedagógusi teljesítmény vizsgálatának legáltalánosabb célja az, hogy – mintegy hidat képezve az iskola Pedagógiai Programjában megfogalmazott intézményi szintű célok és az iskolában dolgozó egyes pedagógusok munkateljesítménye között – hozzájáruljon az iskolai munka színvonalának emeléséhez. E cél elérése egyrészt közvetlenül az egyes pedagógusok oktatónevelő munkájának színvonalát javító, másrészt pedig az iskolai munka szervezésével-irányításával összefüggő (vegyesen egyéni és intézményi szintű) alcélokon keresztül valósulhat meg, azaz mindkét cél alapvetően fejlesztő és nem minősítő jellegű. Az oktatás-nevelés szakmai színvonalának emelésére irányuló célok • segíteni abban, hogy minden pedagógus képet alkothasson arról, hogy teljesítménye hogyan ítéltetik meg kívülről, egy tantestületi konszenzus alapján létrehozott és a pedagógus közösség egésze által elfogadott mérce (kritériumrendszer) szerint;
77
• nyugtázni és méltányolni az elért egyéni teljesítményeket és a kimutatható fejlődést; • segíteni az esetleges egyéni problémák feltárásában, és erre épülő tanácsadással és egyéni célok kitűzésével – végső soron azonban az érintett döntéseire hagyatkozva - elősegíteni a pedagógus szakmai fejlődését. Az igazgatás színvonalának emelésére irányuló célok • elősegíteni a színvonal emeléséhez szükséges iskolai tárgyi/igazgatási feltételekkel kapcsolatos problémák azonosítását és megoldását; • elősegíteni az iskolai feladatok jobb elosztását; • elősegíteni
az
egyéni
igények/szükségletek
és
a
továbbképzés
összehangolását; • adatokat szolgáltatni az intézményi Pedagógiai Program aktualizálásához; • javítani a pedagógusok és az iskolavezetés közötti kommunikációt; • adatokat, információkat szolgáltatni a beosztással kapcsolatos személyi döntésekhez; • adatokat, információkat szolgáltatni a bérezéssel, jutalmazással kapcsolatos döntésekhez. 6.5.3. Az értékelés tárgya, szempontjai, módszerei és menete A követelményrendszer alapjai és összetevői A követelményrendszer három egymást kiegészítő alapon nyugszik: • az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített, a pedagógus munkakör általános elemeket tartalmazó munkaköri leírásán; • egy, a munkaköri leírás többnyire formális minimumkövetelményein túlmutató, a pedagógusi munka különböző szerepszintjeit és az ezeknek megfelelő
képességeket
és
készségeket
átfogó
norma-
vagy
kritériumrendszeren;
78
• az
előző
értékelési
ciklus
végén
született,
egyénekre
vonatkozó
megállapításokon, amelyek rögzítik a kiemelkedően sikeres területeket és fejlesztési célok formájában kijelölik a jövőben fejlesztendő területeket. A vizsgálandó területek A fenti összetevők – a pedagógusi munka komplexitásából adódóan – egy rendkívül összetett, szerteágazó követelményrendszert alkotnak, amelyről első látásra megállapítható, hogy a maga teljességében praktikusan aligha vizsgálható. Éppen ezért feltétlenül szükség van valamiféle szelekcióra, bizonyos prioritások kijelölésére. Az értékelési rendszer a következő területek rendszeres vizsgálatát tartja szükségesnek: • a pedagógus oktató-nevelő munkájának értékelése; • a kulcskompetenciák fejlesztésén alapuló oktatás bevezetése a tanórákon; • a pedagógus tanórán kívüli iskolai tevékenységének értékelése; • a pedagógus képzettségének és felkészültségének értékelése; • a pedagógus által tanított tanulók kiemelkedő tanulmányi eredményeinek értékelése; • a pedagógus teljesítmény egymást követő ciklusokban tapasztalt javulásának értékelése; • a pedagógus hozzáállásának és munkafegyelmének értékelése; • a pedagógus tanórán/iskolán kívüli szakmai tevékenységének értékelése.
79
Az értékelés szempontjai • Általános szempontok:
Példamutató tanári magatartás - hitelesség Egymás munkájának elismerése, segítése Óralátogatásokon való részvétel szakmai munkaközösségeken belül Kollégiumi foglalkozásokon való részvétel Módszertanilag igényes munkavégzés
Intézményvezetés felelőse igazgató, illetve a kollégiumban a kollégiumvezető igazgató ill. kollégiumvezető igazgatóhelyettes kollégiumvezető igazgató, ill. kollégiumvezető igazgató, ill. kollégiumvezető igazgató
A házirendben foglaltak következetes betartása, betartatása Értekezleteken való aktív részvétel A nevelés hatékonyságát segítő tevékenységek, pl.: beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséigazgató, gek enyhítését szolgáló új pedagógiai módszerek igazgatóhelyettes, ill. alkalmazása; differenciált foglalkozások kollégiumvezető elterjesztése; Ügyeleti feladatok pontos ellátása (reggeli- esti-, igazgatóhelyettes, ill. folyosó ügyelet) kollégiumvezető Helyettesítési feladatok ellátása (gyakoriság, igazgatóhelyettes, ill. minőség) kollégiumvezető Pontos órakezdés, befejezés Munka-, környezet-, tűzvédelmi szempontok betartása, betartatása
igazgatóhelyettesek, ill. kollégiumvezető igazgatóhelyettes, ill. kollégiumvezető
Bevont felelősök tantestület munkaközösség vezetők munkaközösség vezetők nevelőtanárok munkaközösség vezetők tantestület tantestület
tantestület
a megbízott tanár, nevelőtanár a megbízott tanár, nevelőtanár, szakoktató tantestület munkavédelmi felelős
• Óralátogatások, foglalkozások látogatása − A tanítási – tanulási folyamat tervezettsége; − Korszerű oktatási módszerek használata; − Szervezési módok, eszközök, technikák; − Motiválás, kölcsönhatás, eredményesség; − Ellenőrzés, értékelés. Felelősök: igazgatóhelyettes; munkaközösség vezetők; ill. kollégiumvezető.
80
• Részvétel a tantestület munkájában, feladatok vállalása:
Versenyeken való részvétel (versenyre való felkészítés, tehetséggondozás) Felzárkóztatás, korrepetálás (helyettesítés) DÖK munkájában való részvétel Részvétel az intézményi és a helyi rendezvényeken Szabadidős és sportprogramok szervezése, lebonyolítása Változatos szabadidős foglalkozások tartása a kollégiumban Ünnepségekre való felkészítés; faliújság készítés. Az intézmény hagyományainak megőrzése érdekében végzett munka Az iskola állagának megőrzését szolgáló tevékenység (osztály, szaktanterem, szemléltető eszközök rendben tartása) A kollégium állagának megőrzését szolgáló tevékenységek(háló-szobák; dekorációk stb.) Részvétel a beiskolázási programokban (nyílt nap; pályaválasztási szülői értekezlet stb.)
Intézményvezetés felelőse igazgatóhelyettes, ill. a kollégiumban a kollégiumvezető igazgatóhelyettes, ill. kollégiumvezető igazgató
Bevont felelősök szaktanárok munkaközösség vezetők megbízott tanár, nevelőtanár DÖK vezető
igazgató
tantestület
igazgató, ill. kollégiumvezető
osztályfőnökök, testnevelő, csop.vez. nevelőtanárok
kollégiumvezető
nevelőtanárok
igazgatóhelyettes, ill. kollégiumvezető
megbízott tanár, nevelőtanár
igazgató
tantestület
igazgató
tantestület
kollégiumvezető
nevelőtanárok
igazgató
vezető munkatársak
• Részvétel a pályázati munkában. • Továbbképzéseken való részvétel, és az elsajátított új módszerek bevezetése, átadása. • A KETISZK központi képzőhely kialakításában, oktatástechnikai eszközeinek megismerésében, az innovációban nyújtott teljesítmény. • Osztályfőnöki munka; csoportvezető nevelőtanári munka
Programszervezés az osztály tanulóinak Közösségépítés Kapcsolattartás a szülőkkel Kapcsolattartás az iskolai DÖK-kel Továbbtanulás előkészítése
Intézményvezetés felelőse igazgató igazgató igazgató igazgató igazgatóhelyettes
Bevont felelősök osztályfőnök osztályfőnök osztályfőnök osztályfőnök 10.,12. évfolyam osztályfőnökei 81
Az osztály érdekeinek képviselete Naplóvezetés, statisztika, anyakönyv pontos vezetése Programszervezés a kollégista tanulóknak
igazgató
osztályfőnök
igazgatóhelyettes
osztályfőnök
Közösségépítés a kollégiumban
kollégiumvezető
Kapcsolattartás a kollégista diákok szüleivel
kollégiumvezető
Ügyeleti, foglalkozási és csoportnapló vezetése.
kollégiumvezető
kollégiumvezető
csoportvezető nevelőtanárok csoportvezető nevelőtanárok csoportvezető nevelőtanárok csoportvezető nevelőtanárok
• Az intézmény hírnevének, külső képének javítását szolgáló tevékenységi formák:
Kapcsolattartás más oktatási intézményekkel
Tanulmányi-, sportversenyeken való eredményes részvétel Médiákban való megjelentetés Iskolai honlap készítése
Intézményvezetés felelőse igazgató, igazgatóhelyettes, kollégiumvezető
Bevont felelősök munkaközösség vezetők
igazgatóhelyettes
szaktanárok
igazgató
megbízott tanár számítástechnika tanárok
igazgató
Az információgyűjtés eszközei Az értékelés részletes követelményrendszere a vizsgálandó területeken nyújtott teljesítmény értékelésére kidolgozott mérőeszközökben rögzített kritériumokban fogalmazódik meg. Ez a rendszer öt különböző eszköz segítségével gyűjti be a kritériumokra vonatkozó információkat: • Óralátogatási/foglalkozás látogatási Lap • Tanulói Kérdőív • Önértékelő Lap • Véleménykérő Lap • Értékelési Beszélgetés (és a vizsgálat tanulságait összegző Értékelési Összesítő Lap). Egy-egy eszköz egyszerre az értékelés több komponensét (vagyis a pedagógusi munka különböző szerepszintjeit és az ezeknek megfelelő képességeket és 82
készségeket átfogó kritériumrendszert, a munkaköri leírásban foglaltakat és az előző ciklus végén kijelölt egyéni fejlesztési célokat) is lefedheti, azaz egy-egy komponens vizsgálata több különböző eszközön keresztül történhet. (Pl. a Tanulói Kérdőív egyes kritériumai a tanár tanórai oktató nevelő munkáján kívül vizsgálják a hozzáállást és munkafegyelmet is, ugyanakkor az előbbi terület terítékre kerül az Óralátogatási Lapon, az Önértékelő Lapon, a Véleménykérő Lapon és az Értékelési Beszélgetésen is, míg az utóbbival foglalkozik még az Önértékelő Lap és az Értékelési Beszélgetés is.) Az értékelés lebonyolítói Az értékelést az értékelt pedagógus munkaközösség-vezetőjéből (vagy több tárgy
tanítása
esetén
munkaközösség-vezetőiből)
és
az
igazgatóság
(igazgatóhelyettes; kollégiumvezető; gyakorlati oktatásvezető) egy tagjából álló Értékelő
Csoport
véleménynyilvánítás,
végzi vita
az
érintett
formájában
pedagógus történő)
aktív
(önértékelés,
közreműködésével.
(A
munkaközösség-vezetők értékelésénél, az Értékelő Csoportban helyettük a legnagyobb tanítási tapasztalattal rendelkező munkaközösségi tag vesz részt.) Az információszolgáltatásban egy kérdőív kitöltésével a tanulók is részt vesznek. A mérőeszközök közül az Óralátogatási Lap kritériumaival kapcsolatos információgyűjtés az Értékelő Csoport tagjainak feladata, a Tanulói Kérdőívben foglalt kritériumokról értelemszerűen maguk a diákok alkotnak ítéletet, míg az Önértékelő Lapon, a Véleménykérő Lapon megfogalmazott kritériumokkal összefüggő információk az érintett pedagógus és a Csoport tagjainak konszenzusával születnek meg az Értékelési Beszélgetés keretében, ahol az értékeltnek módja van a nem konszenzus útján keletkezett információkkal kapcsolatban is véleményt nyilvánítani.
83
Az értékelési ciklus A vizsgálat folyamatosan zajlik, és egy pedagógus esetében egy kétéves ciklus után zárul. A ciklus során • az értékelt pedagógus által tanított minden tárgy/vagy foglalkozás munkaközösség-vezetője évente legalább egyszer, az igazgatósági tag pedig ciklusonként legalább egyszer meglátogat és a megadott kritériumok alapján értékel
egy-egy
teljes
tanórát/vagy
foglalkozást.
Az
óralátogatásokat/foglakozás látogatásokat (csak a látogató és az értékelt részvételével) óramegbeszélések követik; • egy alkalommal a pedagógus által tanított összes csoport tanulói kérdőívek segítségével értékelik a pedagógus teljesítményét; • a ciklus vége felé az érintett pedagógus (az adott év májusában-júniusában) két különböző típusú – egy önértékelő és egy véleményekre kérdező – kérdőívet tölt ki; • a ciklus legvégén (az adott év májusában-júniusában), az összes adat birtokában, (az érintett pedagógus és az Értékelő Csoport tagjainak részvételével) egy Értékelő Beszélgetésre (ún. interjúra) kerül sor, amely során megbeszélik az összegyűjtött adatokból következő tanulságokat és kijelölik a következő két éves ciklusra vonatkozó egyéni célokat; • a ciklus legvégén - minden érintett által egyetértően aláírt - Értékelési Összesítő Lapon rögzítik a tapasztaltakat és a kijelölt egyéni célokat; • minden év szeptemberében az Értékelési Felelős tájékoztatást ad a tantestületnek az intézmény egészére vonatkozó eredményekről. Az értékelés részletes kritériumrendszerét és az információgyűjtés eljárásait az intézmény Pedagógusok Teljesítmény Értékelési Szabályzata (4. sz. melléklet) tartalmazza.
84
6.5.4. Felelősök és feladatköreik Az Értékelési Felelős Intézményi szinten a vizsgálatot az igazgató, azaz az Értékelési Felelős felügyeli. Feladatai: • a kétéves ciklusok egyénekre szóló megtervezése; • az Értékelő Csoportok beosztása; • az év eleji tájékoztató/megújító értekezletek lebonyolítása, amelyen beszámol az egész tantestületre vonatkozó előző év végi összesített adatokról – ahol lehetséges –, a tantestületi átlagokról, valamint összegzi a Pedagógiai Programmal kapcsolatos tanulságokat és előterjeszti az Igazgatóság mindezzel kapcsolatos esetleges javaslatait, intézkedéseit; • az értekezletre a fenti dolgokról rövid, összegző írásbeli feljegyzést is készít; • a Tanulói Kérdőívek feldolgozása, valamint az egyéni visszajelzések elkészítése a tanév végén. Ezt a feladatot az igazgató a közismereti munkaközösség-vezetőre ruházza át; • a vizsgálat egységességének a biztosítása; • bizalmas tanácsadás minden érintett számára a folyamat során. Az Értékelő Csoport Egy pedagógus értékeléséről az Értékelési Felelős által kijelölt Értékelő Csoport gondoskodik. A Csoport igazgatósági tagja • felelős ciklusonként legalább egy óralátogatás/foglalkozás látogatás és az azt követő megbeszélés lebonyolításáért; ő választja ki a meglátogatandó csoportot; • felelős
a
vizsgált
pedagógus
teljesítményére
vonatkozó
adatok
összegyűjtéséért, összesítéséért (óra/foglalkozás látogatási lapok, tanulói kérdőívek eredményei, az önértékelő ívből és véleménykérő lapból származó információk);
85
• felelős az Értékelési Beszélgetés előkészítéséért és lebonyolításáért; • felelős az Értékelési Összesítő Lap véglegesítésért, majd az Értékelési Felelősnek való átadásáért. A Csoport munkaközösség-vezető tagja vagy tagjai • felelősek tárgyanként évente legalább egy óralátogatás és az azt követő óramegbeszélések lebonyolításáért; ők választják ki a meglátogatandó csoportot; • részt vesznek az Értékelési Beszélgetésen; • aláírják az Értékelési Összesítő Lapot. A közismereti munkaközösség-vezető • felelős a tanulói vélemények összegyűjtésének megszervezésért. Az érintett pedagógus • fogadja a látogatók által kiválasztott csoport egyik óráján az Értékelő Csoport tagját; beleszólása van a látogatás időpontjának kiválasztásába; • az óralátogatás után lehetőleg azonnal, de mindenképpen a lehető legrövidebb időn belül óramegbeszélésen vesz részt. A látogatás utáni két munkanapon belül megkapja a kitöltött Óralátogatási Lap másolatát – ahol szükséges, konkrét indoklásokkal; • minden júniusban tájékoztatást kap az év végi tanulói visszajelzések személyére vonatkozó eredményéről; • minden év szeptemberében szóbeli és írásbeli tájékoztatást kap az Értékelési Felelőstől az iskola összesített eredményeiről; • önértékelő lapon ad tájékoztatást a konkrét tanórai munkán túlmenő tevékenységéről; • véleménykérő lapon ad tájékoztatást arról, hogy hogyan látja a saját iskolai helyzetét, lehetőségeit, munkakörülményeit stb.; • a ciklus végén Értékelési Beszélgetés keretében hangot adhat minden a vizsgálattal összefüggő véleményének, valamint tanácsot, segítséget kérhet. 86
Ugyanitt részt vesz az egyénre szabott, következő ciklusra vonatkozó célok kijelölésében; • a ciklus végén Értékelési Összesítő Lapot kap, amelyen rögzítik a vizsgálat eredményeit, tanulságait és a következő ciklusra vonatkozó célokat; ehhez egyetértő aláírása szükséges; • panaszt tehet az Értékelési Felelősnél az eljárás bármely momentumával kapcsolatban, és ezt a panaszt köteles a Felelős az erre kijelölt bizottsággal kivizsgáltatni. A tantestület egésze • a rendszer bevezetése előtt többségi szavazással dönt az egyes elemek és a rendszer egészének használhatóságáról, azaz elfogadja az iskola Értékelési Szabályzatát; • minden szeptemberben szóbeli és írásbeli tájékoztatást kap az Értékelési Felelőstől az egész tantestületre vonatkozó összesített adatokról, ahol lehetséges, a tantestületi átlagokról (amelyeket összevethet a saját teljesítményével),
valamint
az
Igazgatóság
ezekkel
kapcsolatos
intézkedéseiről; • ugyanitt bármely tagja javaslatokat tehet módosításokra; ebben az esetben azonban mindenképpen új szavazás is szükséges. 6.5.5. A vizsgálat dokumentálása és az adatok felhasználása A dokumentumok kezelése és az adatokhoz való hozzáférés Az adatok bizalmas és biztonságos kezelése a vizsgálat egyik kulcskérdése, így erre különös figyelmet kell fordítani. Az érintett pedagógus a megbeszélések után megkapja a kitöltött látogatási ívek másolatát, megkapja a tanulói visszajelzések összesítését, és maga tölti ki az Önértékelő és Véleménykérő lapokat. Az Értékelési Összesítő Lap megírása után ezek a dokumentumok a Lap mellékleteként a következő ciklusig megőrizendők. Az Értékelési Összesítő Lapok és mellékleteik biztonságos 87
tárolása az Értékelési Felelős kötelessége. Az Értékelési Összesítő Lap mindaddig nem selejtezhető, amíg a tanár az iskolában tanít. Ha a tanár munkaviszonya megszűnik, a lapot a tanár kérésére át kell neki adni, amennyiben nem kéri, meg kell semmisíteni. Az Összesítő Lap más munkáltatónak nem adható át. Az adatok felhasználása Az érintett pedagógus • megismerhet minden róla gyűjtött információt és adatot (kivéve a tanulói kérdőív); • az igazgatóhoz fordulhat a feltárt problémák megoldásával kapcsolatban, aki vagy továbbképzés engedélyezésével vagy egy mentor kijelölésével köteles segíteni; • amennyiben – az értékeléstől függetlenül, hiszen erre a rendszer nem alkalmazható – valamiért elbocsátást kezdeményeznének ellene, álláspontja védelmében érvként felhasználhatja az értékelés tapasztalatait; • kérheti, hogy referenciák írásakor a munkáltató használja fel az értékelésből származó információkat. A munkaközösség-vezető • a ciklus zárásakor megismerheti minden, az adott munkaközösségbe tartozó tanár Értékelési Összesítő Lapját; • egy – de nem kizárólagos – adatforrásként felhasználhatja a vizsgálat során megismert információkat a hatáskörébe tartozó, (munkaközösségen belüli) feladatkijelöléssel kapcsolatos döntéseinek meghozatalához; A munkáltató • bármikor hozzáférhet minden pedagógus személyes Értékelési Összesítő Lapjához; • egy – de nem kizárólagos – adatforrásként felhasználhatja a vizsgálat során szerzett információkat a pedagógusok beosztását érintő személyi döntések,
88
valamint a bérezéssel és jutalmazással kapcsolatos döntések meghozatalára, amennyiben ezeket a döntéseket az igazgató egy személyben vagy helyettesének és az érintett pedagógus munkamunkaközösség-vezetőinek körében hozza meg; • felhasználhatja a vizsgálat során szerzett adatokat az iskola vezetési gyakorlatának javítására (jobb munkamegosztás, az eszközök jobb elosztása stb.), ha ezzel kapcsolatos döntéseit a fenti személyi körben hozza meg; • felhasználhatja a szerzett információkat a továbbképzésekkel kapcsolatos döntéseiben, ha ezeket a fenti személyi körben hozza meg; • az összesített iskolai adatokat felhasználhatja PR/marketing célokra; • a pedagógus kérésére köteles megfelelő továbbképzést engedélyezni vagy kijelölni egy kollégát, aki segít a feltárt problémák megoldásában. Az igazgató nem használhatja fel, viszont a vizsgálat során szerzett névszerinti, személyes adatokat és információkat: • érvként a fenti személyi körnél tágabb körben meghozandó döntések befolyásolására; • fegyelmi eljárás kezdeményezéséhez vagy az értékeléssel összefüggésben nem álló, egyéb ok miatt indított fegyelmi eljárás során érvként a hozandó döntés befolyásolásához; • elbocsátás kezdeményezéséhez; • információszolgáltatási célból sem iskolán belülre, sem iskolán kívülre, kivéve referenciákhoz, a tanár kifejezett kérésére. 6.5.6. Eljárási szabályok 1. Az értékelési rendszer működése minden vonatkozásban a tantestület által elfogadott Értékelési Szabályzatban megfogalmazott elvek, módszerek és eszközök alapján történik. Mivel adatgyűjtés kizárólag a Szabályzatban leírt területekről lehetséges, nem gyűjthető és nem használható fel olyan adat,
89
• amely az értékelt által nem ismert vagy névtelen forrásból származik (kivétel a Tanulói Kérdőív); • amely az érintett pedagógus tudta nélkül keletkezett; • amely nem a pedagógus szakmai munkájával kapcsolatos; • amelyről nem kap tájékoztatást a pedagógus az Értékelési Beszélgetés előtt. 2. Az Értékelési Szabályzatot bevezetése előtt a tantestület tagjai egy erre a célra összehívott Értékelési Értekezleten többségi szavazással érvényesítik. 3. A Szabályzat bármely részletének módosítása a továbbiakban minden év szeptemberében megtartandó Értékelési Értekezleten kezdeményezhető a tantestület bármely tagja által. Minden módosítás a tantestület többségi szavazatával lép érvénybe, de egy adott pedagógusra vonatkozóan egy cikluson belül a ciklus kezdetekor érvényes szabályok szerint történik az értékelés. 4. Az Értékelő Csoport tagjai egyszemélyes ítéletet csak az óra/foglalkozás látogatási lap kritériumaival kapcsolatosan alkotnak, és ezt elfogultság nélkül, kedvezőtlen ítélet esetén kellően indokolva kell megtenniük. Az összes többi kritérium esetében az Értékelési Beszélgetés keretében a Csoport tagjainak és az érintett pedagógusnak konszenzusra kell jutnia. Ha ez nem sikerülne, a beszélgetés összes résztvevőjének többségi szavazatával kell a kérdést eldönteni, úgy, hogy szavazategyenlőség esetén a pedagógus szavazata legyen döntő. 5. Az adatok kezelése a 6.5.5. fejezetekben leírtak szerint történik, ezen túlmenően minden egyéni adat bizalmasan kezelendő. Az Értékelési Felelős egész tantestületre vonatkozó összesítésén kívül semmilyen más lista vagy rangsor nem készül, és az adatok egészéhez az Értékelési Felelősön, valamint helyettesén kívül senki sem férhet hozzá. Minden résztvevő erkölcsi felelőssége, hogy a személyes adatokat titokként kezeli, és ezekről senkivel nem beszél. Ez alól csak az igazgató, helyettese és az érintett pedagógus vezetője kapnak felmentést, de ők is kizárólag egymás között. A pedagógusok saját eredményeiket sem közölhetik senkivel sem.
90
6. A pedagógus – az Értékelési Összesítő Lap aláírása előtt – bármikor panasszal élhet az értékelés bármilyen aspektusával kapcsolatosan. A panaszt írásban kell benyújtani az Értékelési Felelősnek, aki annak elbírálására egy bizottságot állít fel. Ennek tagjai: • az Értékelési Felelős, amennyiben nem tagja az érintett Értékelési Csoportnak. Ha igen, akkor az igazgatóság egyik nem érintett tagja; • egy, a panaszos által megnevezett tantestületi tag; • a tantestület egyik sorsolással kiválasztott tagja; A bizottság bizalmasan tárgyal, majd – tartózkodási tilalom mellett – titkos többségi szavazással dönt a panaszról. 6.6. IMIP-értékelés Az értékelés szempontjai A törvény szerint „a minőségirányítási program végrehajtását” kell értékelni. Az IMIP végrehajtása az alapelvek szerinti iskolaműködésben, a célok elérésében, a feladatok teljesítésében, a dokumentum és ismertségében és a hatásában realizálódik. Vagyis az IMIP végrehajtásának értékelése egyrészt a dokumentum és az iskolaműködés koherenciájára, másrészt a dokumentum ismertségére, harmadrészt a működtetéssel való elégedettségre irányul. A dokumentum és az iskolaműködés koherenciája az IMIP-ben megjelölt alapelveknek való megfelelés mértékével, a célok elértségével, a feladatok teljesítettségével fejezhető ki. A dokumentum ismertsége a tantestületben az IMIP alapelveiről, céljairól tájékozott kollégák arányával jellemezhető. A dokumentum működtetésével való elégedettséget az elégedett és az elégedetlen partnerek megoszlása mutatja meg. Ennek alapján alkalmazható három fő értékelési skála az IMIP értékelésére, nevezetesen a koherencia-, az ismertségi- és az elégedettségi skála.
91
Az értékelés módszerei Az értékeléshez területenként rendelődik adekvát módszer és eszköz. Prioritást kap a kérdőíves vizsgálat és a leíró-statisztikai elemzés. Az intézmény Minőségirányítási Programjának végrehajtását az igazgató által megbízott
Minőségügyi
Csoport
elemzi.
A
program
végrehajtását
a
Minőségügyi Csoport elemzése, valamint az Iskolai Szülői Munkaközösség véleménye alapján a nevelőtestület értékeli. A nevelőtestület és az Iskolai Szülői Munkaközösség az éves munkatervükben meghatározott időpontokban a Minőségügyi Csoport elemzése és a kapcsolódó dokumentumok alapján készíti el értékelését. Az értékelés alapján a nevelőtestület határozza meg azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy az intézmény szakmai célkitűzései és működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet értékelését, valamint a javasolt intézkedéseket az intézmény írásban megküldi a fenntartónak. 7. Záró rendelkezések A program felülvizsgálatát a jogszabályok változása, vagy az önkormányzati minőségirányítási program változása esetén kötelező elvégezni. Ezen kívül a vezetőségi átvizsgálások során merülhetnek fel olyan szempontok, melyek a program
felülvizsgálatát
eredményezhetik,
de
ötévenként
átvizsgálás
munkájában
egyenrangú
mindenképpen szükséges. A
minőségirányítási
vezető
az
iskolavezetés
partnerként vesz részt. Feladata a MIP-ben meghatározott folyamatok koordinálása és felügyelete. A munkaköri leírásában előírtaknak megfelelően végzi a MIP működtetésének feladatát.
Örkény, 2008. április 3.
Nyíri Lajos igazgató 92
1. sz. táblázat Az intézmény partnerei Intézményi kapcsolattartója
Partner neve
Közvetlen partnereink TAULÓK DIÁKÖKORMÁYZATOK PEDAGÓGUSOK TECHIKAI DOLGOZÓK SZÜLŐK, SZMK ITÉZMÉYI SZÉK PEST MEGYE ÖKORMÁYZATA PÁLÓCZI ALAPÍTVÁY ÁLTALÁOS ISKOLÁK ÖRKÉNY DABAS-GYÓN DABAS DABAS-SÁRI LAJOSMIZSE FELSŐLAJOS TÁBORFALVA TATÁRSZENTGYÖRGY PUSZTAVACS HERNÁD ÚJHARTYÁN ÚJLENGYEL INÁRCS KAKUCS DÁNSZENTMIKLÓS ALBERTIRSA FELSŐOKTATÁSI ITÉZMÉYEK SZF SZIE GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSOK MEZŐSZOLG KFT DÁN-FARM KFT VEDÉGLÁTÓIPARI VÁLLALKOZÁSOK SARLÓSPUSZTA KFT, TATÁRSZENTGYÖRGY TANYACSÁRDA KFT, LAJOSMIZSE EZÜSTFENYŐ 2002. BT., LAJOSMIZSE NAUTILUSZ VENDÉGLŐ, DABAS KORONA ÉTTEREM, LAJOSMIZSE PANNONIA HOTELS RT. NOVOTEL, BUDAPEST
osztályfőnökök diákmozgalmat segítő tanár igazgató gazdasági vezető igazgató igazgató igazgató igazgató igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes
gyakorlati oktatásvezető gyakorlati oktatásvezető gyakorlati oktatásvezető gyakorlati oktatásvezető gyakorlati oktatásvezető gyakorlati oktatásvezető gyakorlati oktatásvezető gyakorlati oktatásvezető
93
gyakorlati oktatásvezető gyakorlati oktatásvezető gyakorlati oktatásvezető gyakorlati oktatásvezető gyakorlati oktatásvezető
SZÉL CSÁRDA KFT., LAJOSMIZSE LET’S GO ÉTTEREM, DABAS MIKLÓS ÉTEREM, ALSÓNÉMEDI BAGOLYVÁR ÉTTEREM, INÁRCS MUSKÁTLI MOTEL, ÚJHARTYÁN Közvetett partnereink MIISZTÉRIUM OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FVM KETISZK ÉS TAGITÉZMÉYEI GÁSPÁR ANDRÁS SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM KANDÓ KÁLMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA KOCSIS PÁL MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SZÉCHENYI ISTVÁN IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PETŐFI SÁNDOR GÉPÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM MÓRICZ ZSIGMOND ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM, SZAKISKOLA, DIÁKOTTHON ÉS PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT SZAKMAI SZERVEZETEK OKÉV NSZI ASZI FVM FALUGAZDÁSZ HÁLÓZAT KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELET MAGYAR AGRÁRKAMARA PEST MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA PEST MEGYEI MUNKAÜGYI KÖZPONT KOLLÉGIUMI SZAKMAI ÉS ÉRDEKVÉDELMI SZÖVETSÉG OKTATÁSI ITÉZMÉYEK TÁNCSICS MIHÁLY GIMNÁZIUM, DABAS BOLYAI JÁNOS GIMNÁZIUM ÉS KERESKEDELMI SZAKKÖZÉPISKOLA, ÓCSA KOSSUTH ZSUZSANNA SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM, DABAS EÖTVÖS JÓZSEF KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA, GYÁL PILISCSABAI MEZŐGAZDASÁGI SZAKÖZÉPISKOLA, PILISCSABA DÓZSA GYÖRGY KÖZÉPISKOLAI KOLLÉGIUM, CEGLÉD
igazgató igazgató igazgató igazgató igazgató igazgató igazgató igazgató igazgató
igazgatóhelyettes gyakorlati oktatásvezető gyakorlati oktatásvezető gyakorlati oktatásvezető gyakorlati oktatásvezető gyakorlati oktatásvezető gyakorlati oktatásvezető igazgató kollégiumvezető igazgató igazgató igazgató; kollégiumvezető igazgató igazgató kollégiumvezető
94
CZIFFRA GYÖRGY ZENEISKOLA, ÖRKÉNY KÜLFÖLDI TESTVÉRISKOLÁK ESCOLA FAMILIAR AGRÁRIA, QUINTANES, SPANYOLORSZÁG LA ESCUELA JOVIAT DE MANRESA, SPANYOLORSZÁG GRUPUL SCOLAR AGRICOL, SZÉKELYUDVARHELY, ROMÁNIA SZOCIÁLIS SZERVEZETEK CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOK ANTSZ ISKOLAORVOS FOGORVOS VÉDŐNŐ ÜZEMORVOS KULTURÁLIS SZERVEZETEK ÖRKÉNYI SZABADIDŐ KÖZPONT SZPOZOROK MONOR TELEFON TÁRSASÁG, BUDAPEST HERCSI-SZOLG KFT, HERNÁD ÖRKÉNYI TAKARÉKSZÖVETKEZET, ÖRKÉNY RAIFFEISEN BANK RT, BUDAPEST POLITUR VEGYIPARI SZÖVETKEZET, BUDAPEST OKTÁN GÉPJÁRMŰVEZETŐ-KÉPZŐ KFT, DABAS K+M KFT, KAKUCS VITAFORT RT, DABAS VÍZSZOLGÁLTATÓ KFT, HERNÁD FÉG KONVEKTORGYÁRTÓ RT, ÓCSA
igazgató igazgató igazgató igazgató gyermek és ifjúságvédelmi felelős igazgató igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes igazgató igazgató igazgató igazgató igazgató igazgató igazgató igazgató igazgató igazgató igazgató igazgató
EGYÉB SZERVEZETEK ÖRKÉNY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA CIGÁNY KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT ORSZÁG KÖZEPE ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KATOLIKUS EGYHÁZ, ÖRKÉNY REFORMÁTUS EGYHÁZ, ÖRKÉNY
igazgató igazgató igazgató igazgató igazgató
95
TANULÓK
munkaterv szerint
munkatevékenységek ellátása, beszámoltatás
szept.15. febr.15.
munkaterv szerint
munkaterv szerint
munkaterv szerint
Tankönyv, taneszköz
Of.-i, munkaközösség-vezetői tevékenység, munkaközösségi szakmai munka
Pedagógusok munkája
folyamatos
ig. utasítás szerint
Ügyeleti rendszer
SZMSZ, Pedagógiai Programok végrehajtása
MIR
folyamatos
Házirend
irányított önértékelés
iskolabejárás óralátogatás dokumentumelemzés dokumentumelemzés beszámoltatás jogszabály és dokumentum elemzés
munkaterv szerint
óralátogatás dokumentumelemzés
szept.15..
Tanmenet, program
évente
2 évente
folyamatos
folyamatos
munkaterv szerint
félévente
évente
esetenként
Külső mérések
jegyzőkönyv
feljegyzés
feljegyzés
feljegyzés
feljegyzés
feljegyzés napló
2 évente
igazgató koll.vez. minőségügyi vezető
évente
igazgató ig.h. koll.vez.
félév, évvége
ig. ig.h. gazd.vez. gondnok
évente
félév évvége
igazgató ig.h., koll.vez. mkv.
igazgató ig.h. koll.vez.
félév évvége
félév évvége
esetenként félév évvége
tanmenet szerint
félév, évvége
félév, évvége
félév, évvége
félév, évvége
vizsga
versenyek
folyamatos tanmenet szerinti félév, évvége
mérési pont
igazgató ig.h.-
ig.h.
rendelések, leltári jegyzőkönyv
feljegyzés, napló
ig.h.
tanmenet
ig.h.
ig.h.
napló jegyzőkönyv jegyzőkönyv
folyamatos évente esetenként
tanmenet
Belső mérések
igazgató ig.h. mkv
feljegyzés napló
munkaterv szerinti
feljegyzés
rendszeres
igazgató ig.h.
of. ig.h. igazgató igazgató igh. mkv. igazgató ig.h..
igh. igh. koll.vez.
feljegyzés feljegyzés
jegyzőkönyv
összesítések, jegyzőkönyvek
napló, ellenőrző
jegyzőkönyv
havonta
esetenként
folyamatos félévente
évente
havonta
felelős
beszámoló
beszámoló
évente
2 évente
évente
évente
félévente
beszámoló beszélgetés, dokumentumelemzés beszámoló
félévente
félévente
félévente
félévente
rendszeres évente eseti
félévente
félévente
félévente
félévente
évente
évente
eseti tanmenet szerinti, félévente
ÉRTÉKELÉS gyakoriság
beszélgetés, dokumentumelemzés
beszámoló önértékelés
beszámoló
beszámoló
megbeszélés megbeszélés dok. elemzés önértékelés dokumentumelemzés írásbeli szóbeli írásbeli
önértékelés megbeszélés
írásbeli, szóbeli, gyakorlati írásbeli, szóbeli, gyakorlati
szóbeli írásbeli
módszer
jegyzőkönyv
jegyzőkönyv
jegyzőkönyv
jegyzőkönyv
jegyzőkönyv
feljegyzések
jegyzőkönyv
jegyzőkönyv
jegyzőkönyv
napló jegyzőkönyv jegyzőkönyv
jegyzőkönyv
feljegyzés
jegyzőkönyv
napló
jegyzőkönyv
jegyzőkönyv
ellenőrző, napló, bizonyítvány
vizsgáztató
szaktanár
szaktanár
felelős
96
minőségügyi vezető
igazgató, koll.vez.
igazgató koll.vez.
igazgató, koll.vez.
igazgató gazd.vez.
igazgató
igazgató
igazgató
igazgató
szaktanár munkaköz. vez. ig. h.
igazgató, ig. h.
DÖK segítő tanár
igazgató
osztályfőnök
dokumentáció
dokumentáció
ELLEŐRZÉS gyakoriság
Jutalmazások (motiváció)
dok. elemzés elemzés, beszélgetés óralátogatás dokumentumelemzés dokumentumelemzés írásbeli dokumentumelemzés dokumentumelemzés megbeszélés óralátogatás, elemzés dok.-elemzés megbeszélés
óralátogatás megbeszélés
elemzés
dokumentumelemzés
módszer
esetenként
folyamatos, osztályozó értekezlet esetenként
évvége
belső ell. m. terv, esetenként tanévvégi értékelés
mérési pont
2. sz. táblázat
Az intézmény ellenőrzési, értékelési rendszere
DÖK munka
Fegyelmi ügyek
Magatartás, szorgalom
Vizsgák
Versenyeredmények
Tanulmányi munka
TERÜLET
Nem pedagógus munkatársak munkája
PEDAGÓGUSOK
ISKOLA-KOLLÉGIUM
5.sz. melléklet
3. sz. táblázat A kollégiumi értékelés területei és módjai Időszak
Naponta
Hetente
Havonta
Időszakonként
Félévkor
Feladat
Módszer
Felelős
Az értékelés módja
Napirend, Házirend betartása
Megfigyelés, beszélgetés
Nevelők
Hónap végén a csoportban
Hálórend, Szekrényrend
Pontozás
DÖK megbízott és a nevelők
Naponta pontozás, Kiírás a faliújságon, félévkor és év végén jutalmazás
Megfigyelés, jelentés készítése
Ügyeletes tanulók ügyeletes nevelő
Napi ügyeletesi jelentés a kollégium közössége előtt
Megbeszélés, megfigyelés
Ügyeletes nevelő
Megbeszélés, feljegyzések
Csoportvezető nevelő, DÖK megbízott
Sportversenyek
Eredmények, helyezések kiírása
Segítő tanár, DÖK megbízott
Szakköri, diákköri munkák
Megfigyelés, beszélgetés
DÖK vezetőségi munka
Tevékenységek elemzése
Dekorációs verseny
Pontozás
Kollégiumi élet főbb eseményeinek értékelése Ügyeleti munka /kollégiumi, ebédlői/ Tanulmányi munka és az eredményesség
Közösségi munka Magatartás, viselkedés Foglalkozások, versenyek, rendezvények Fegyelmi ügyek Félévkor és év végén
Pedagógusok munkája
Megfigyelés, elemzés Megfigyelés, beszélgetés Foglalkozások látogatása, megfigyelés, elemzés megbeszélés Beszélgetés dokumentum elemzés
Nevelő-oktató munka körülményei
Megfigyelés, elemzés
Az értékelési szempontok együttese alapján
Megfigyelés, tesztek, viselkedéselemzés
A féléves és éves munka alapján
Rendszerezés
Szakkörvez. tanár, DÖK megbízott DÖK segítő tanár, DÖKvezetők DÖKvezetők Csop.vez. nevelő, koll.vez. Csop.vez. nevelő, koll.vez.
Hónap végén a csoport előtt, hetente a kollégium közössége előtt Hónap végén a csoport előtt és írásban a nevelőtestület előtt Kiírás a faliújságon, jutalmazás a kollégium közössége előtt A tevékenység végén kiállítás, jutalmazás Kollégiumi közösség előtt félévkor és év végén elismerés Kiírás a faliújságon, jutalmazás Csoportban, illetve a kollégiumi közösség előtt Csoportban, illetve a kollégiumi közösség előtt
Kollégiumvezető
Kollégiumi, illetve iskolai nevelőtestület előtt
Kollégiumvezető
Jegyzőkönyv
Kollégiumvezető
Feljegyzés
Kollégiumvezető
Feljegyzés
Csoportvezető tanár, kollégiumvezető Csoportvezető tanár, DÖKvezetők, kollégiumvezető
Kollégiumi közösség előtti elismerés
A szülők értesítése az elismerésekről, tárgyjutalom
Mellékletek 1. Az
alkalmazotti
értekezlet
jegyzőkönyve
a
MIP
módosításának
elfogadásáról. 2. Az Intézményi Szék véleménye a MIP módosításáról. 3. Az iskolai és a kollégiumi diákönkormányzat véleménye a MIP módosításáról. 4. Az intézmény Pedagógusok Teljesítmény Értékelési Szabályzata. 5. Fejlesztési terv.
98
Pálóczi Horváth István Szakképző Iskola és Kollégium
PEDAGÓGUSOK TELJESÍTMÉY ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA
99
TARTALOMJEGYZÉK
1. BEVEZETÉS 3 Az értékelési rendszer alapvonásai..................................................................3 2. A SZABÁLYZAT HATÁLYA.......................................................................5 3. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK Az értékelési rendszerrel kapcsolatos alapelvek és az ezekből következő elvárások..........................................................................................................6 A fejlesztő szándék elv................................................................................6 A sokoldalúság elv ......................................................................................6 A méltányosság elve....................................................................................6 Az elméleti megalapozottság elve...............................................................7 A kivitelezhetőség elve................................................................................7 4. RÉSZLETES SZABÁLYOK ..........................................................................8 4.1. A teljesítményvizsgálat célja és jellege....................................................8 4.2. Az értékelés tárgya, módszerei és menete................................................9 A követelményrendszer alapjai és összetevői .............................................9 A vizsgálandó területek ...............................................................................9 Az információgyűjtés eszközei ...................................................................10 Az értékelés lebonyolítói.............................................................................11 Az értékelési ciklus......................................................................................11 4.3. A értékelés részletes kritériumrendszere és az információgyűjtés eljárásai............................................................................................................12 Az Óralátogatási Lap...................................................................................12 A Tanulói Kérdőív.......................................................................................14 Az Önértékelő Lap ......................................................................................15 A Véleménykérő Lap ..................................................................................16 Az Értékelési Beszélgetés és az Értékelési Összesítő Lap..........................17 4.4. Felelősök és feladatköreik ........................................................................18 Az Értékelési Felelős...................................................................................18 Az Értékelő Csoport ....................................................................................19 4.5. A vizsgálat dokumentálása és az adatok felhasználása............................21 A dokumentumok kezelése és az adatokhoz való hozzáférés.....................21 Az adatok felhasználása ..............................................................................21 4.6. Eljárási szabályok.....................................................................................23
MELLÉKLETEK..............................................................................................25
100
1. BEVEZETÉS Az értékelési rendszer alapvonásai Egy értékelési rendszer elméletileg számos különböző célt szolgálhat: például alkalmas lehet a kiemelkedően sikeres vagy éppen a kiemelkedően gyenge teljesítmények azonosítására egy pedagógus munkájának különböző területeit tekintve, alapul szolgálhat a tantestületen belül az egyes pedagógusok teljesítményének összehasonlításához, a pedagógusok teljesítményének egy országos normarendszerrel való összevetéséhez (lehetővé téve így egyes iskolák – és akár pedagógusok – teljesítményének összehasonlítását), segíthet a továbbképzések ésszerű megtervezésében stb. Bár mindegyik felsorolt cél – függően attól, hogy kinek az érdekében történik az értékelés – értelmes és indokolt lehet, az nyilvánvaló, hogy egyetlen értékelő rendszer sem lehet képes arra, hogy mindegyiket egyszerre és azonos hatásfokkal kezelni tudja. A célok egy rendszeren belüli harmonizálása a szakirodalom szerint is az értékelés egyik legproblematikusabb aspektusa. Az alapvető kérdés az, hogy egy adott értékelő rendszer elsődlegesen fejlesztő vagy minősítő jellegű célokat fogalmaz-e meg. Egyrészt, mert ez a jelleg
messzemenően
meghatározza
a
rendszer
elemeit,
eljárásait
és
felhasználási lehetőségeit, másrészt pedig közvetlenül befolyásolja az érdekeltek viszonyát, hozzáállását az egész folyamathoz. A szakirodalom tanulságai azt mutatják, hogy több okból is célszerű a két jelleget a lehető legszigorúbban elkülöníteni egymástól. Nem tagadható, hogy a minősítő vagy fejlesztő jelleg – bár mindkettő proponálói elsősorban egy harmadik fél, a fogyasztók, magyarul a diákok és szülők érdekeire hivatkoznak, és az sem kétséges, hogy vannak a két célrendszer között átfedések – alapvetően a „Kinek az érdeke?” kérdés mentén válik el. A két fél itt egyrészt a pedagógusokat, másrészt az oktatási kormányzatot (amely
101
viszont
az
„elszámoltathatóságban”
érdekelt)
jelenti,
úgy,
hogy
az
intézményvezetés mintegy „beszorul” a két érdekcsoport közé. Mindebből az következik, hogy feltétlenül választani kell a két meglehetősen nehezen összeegyeztethető jelleg között, mégpedig úgy, hogy alaposan mérlegeljük, hogy szerintünk melyik érdek a fontosabb és melyik kecsegtet több haszonnal minden érintett számára. A tapasztalatok szerint a minősítés igényének elsődlegessége – mivel elkerülhetetlenül félelmet gerjeszt és önvédelmi reflexeket vált ki – törvényszerűen kioltja az értékelő rendszerekben rejlő fejlesztési potenciált, míg a fejlesztő jelleg elsődlegessége azért hagy némi szerepet a minősítésre is. A következtetés tehát az, hogy ha igény tartunk a fejlesztő hatásokra – márpedig ez áll leginkább minden érintett érdekében –, akkor csak olyan rendszert vehetünk számításba, amely az ilyen célokat tekinti elsődlegesnek. A vizsgálat alapvetően fejlesztő szándékú célkitűzéséből következik, hogy nem ellenőrző, hanem értékelő funkciót tölt be. Mivel az a cél, hogy az értékelés szempontjai - szemben az ellenőrzéssel - ne egy központilag, előre meghatározott
normarendszerre,
hanem
az
intézményi
sajátosságok
figyelembevételével létrehozott kritériumokra épüljenek, kulcsfontosságú, hogy a vizsgálat egésze, illetve annak minden eleme a tantestület minél aktívabb közreműködésével nyerje el végső formáját.
102
2. A SZABÁLYZAT HATÁLYA Pálóczi Horváth István Szakképző Iskola és Kollégium (2377 Örkény, Fő út 57.) intézménynél pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozók teljesítmény értékelésének szabályzata. Ezen szabályzat: • a Közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXXIX. törvény; • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet; • a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet; rendelkezésein alapul. A szabályzat hatálya kiterjed a Pálóczi Horváth István Szakképző Iskola és Kollégium intézményre, valamint az intézménynél foglalkoztatott pedagógusokra.
103
3. ÁLTALÁOS ELŐÍRÁSOK Az értékelési rendszerrel kapcsolatos alapelvek és az ezekből következő elvárások A fejlesztő szándék elve Mivel alapvető célja az egyéni és intézményi szintű munka minőségének javítása: • legyen alkalmas a sikeres teljesítmény és az eredményes munka kimutatására; • legyen alkalmas a problematikus területek azonosítására és a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölésére; • egyértelműen mutassa ki a különböző területeken elért jó és a gyenge teljesítmények közötti különbséget; • legyen alkalmas az egyéni teljesítmény változásának kimutatására; • segítse a pedagógusok és az iskolavezetés közötti információcserét, segítsen az intézményvezetésnek abban, hogy jobban megismerje a pedagógusok véleményét. A sokoldalúság elve Mivel a pedagógus-tevékenység rendkívül összetett, és az oktató-nevelő munka minőségének számos különböző aspektusa van: • tegye egyértelművé, hogy az adott közösség milyen aspektusok vizsgálatával és milyen kritériumrendszer alapján ítéli meg pedagógusainak teljesítményét; • vegye figyelembe mind a szaktárgy(ak) tanításával összefüggő (nevelési és oktatási), mind pedig az intézményi élet szervezésével kapcsolatos tevékenységeket; • minden munkaközösség külön vitassa meg, majd a speciális tantárgyi követelmények figyelembevételével pontosítsa az egyes mérőeszközöket és a bennük foglalt kritériumokat. A méltányosság elve Mivel nagyon kényes kérdésről van szó:
104
• a tantestület vitassa meg, a helyi körülmények figyelembevételével módosítsa, majd hagyja jóvá az értékelési rendszert; • kezeljen minden egyénre vonatkozó adatot bizalmasan, teljes mértékben zárja ki a megszégyenítés/megszégyenülés lehetőségét; • törekedjen objektivitásra; • csak olyan területeket vizsgáljon, amelyekről megfelelő adatok állnak rendelkezésre; • a lehető legegyszerűbb és legegyértelműbb legyen; • minden részletében átlátható legyen; • lehetőség szerint minél jobban vonja be az érintettet az értékelési folyamatba; • az érintett számára minden róla felvett adat hozzáférhető legyen; • adjon lehetőséget az értékeltnek, hogy kifejthesse a véleményét a róla gyűjtött adatokkal kapcsolatosan; • segítsen a fejlődés lehetséges útjainak megtalálásában, de az ezzel kapcsolatos egyéni döntések meghozatalát bízza az értékelt pedagógusra; • ne keltsen érdekellentétet és ellenségeskedést a tantestület tagjai között. Az elméleti megalapozottság elve A rendszer csak olyan elemeket tartalmaz, • amelyeket a nemzetközi irodalom bevált, általánosan elfogadott elemnek tekint; • amelyekre a nemzetközi irodalomban általánosan elfogadott, a gyakorlatban bevált mérőeszközök állnak rendelkezésre. A kivitelezhetőség elve Mivel sem idő, sem pénz, sem pedig korlátlan energia nem áll rendelkezésre: • legyen a lehető legkevésbé pénz-, idő- és munkaigényes; • ne legyen szükség külső szakemberek bevonására.
105
4. RÉSZLETES SZABÁLYOK 4.1. A teljesítményvizsgálat célja és jellege A pedagógusi teljesítmény vizsgálatának legáltalánosabb célja az, hogy – mintegy hidat képezve az intézmény Pedagógiai Programjában megfogalmazott intézményi szintű célok és az intézményben dolgozó egyes pedagógusok munkateljesítménye között – hozzájáruljon az intézményi munka színvonalának emeléséhez. E cél elérése egyrészt közvetlenül az egyes pedagógusok oktatónevelő munkájának színvonalát javító, másrészt pedig az intézményi munka szervezésével-irányításával összefüggő (vegyesen egyéni és intézményi szintű) alcélokon keresztül valósulhat meg, azaz mindkét cél alapvetően fejlesztő és nem minősítő jellegű. Az oktatás-nevelés szakmai színvonalának emelésére irányuló célok • segíteni abban, hogy minden pedagógus képet alkothasson arról, hogy teljesítménye hogyan ítéltetik meg kívülről, egy tantestületi konszenzus alapján létrehozott és a pedagógus közösség egésze által elfogadott mérce (kritériumrendszer) szerint; • nyugtázni és méltányolni az elért egyéni teljesítményeket és a kimutatható fejlődést; • segíteni az esetleges egyéni problémák feltárásában, és erre épülő tanácsadással és egyéni célok kitűzésével – végső soron azonban az érintett döntéseire hagyatkozva - elősegíteni a pedagógus szakmai fejlődését. Az igazgatás színvonalának emelésére irányuló célok • elősegíteni a színvonal emeléséhez szükséges intézményi tárgyi/igazgatási feltételekkel kapcsolatos problémák azonosítását és megoldását; • elősegíteni az intézményi feladatok jobb elosztását; • elősegíteni
az
egyéni
igények/szükségletek
és
a
továbbképzés
összehangolását; • adatokat szolgáltatni az intézményi Pedagógiai Program aktualizálásához; 106
• javítani a pedagógusok és az intézményvezetés közötti kommunikációt; • adatokat, információkat szolgáltatni a beosztással kapcsolatos személyi döntésekhez; • adatokat, információkat szolgáltatni a bérezéssel, jutalmazással kapcsolatos döntésekhez. 4.2. Az értékelés tárgya, módszerei és menete A követelményrendszer alapjai és összetevői A követelményrendszer három egymást kiegészítő alapon nyugszik: • az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített, a pedagógus munkakör általános elemeket tartalmazó munkaköri leírásán; • egy, a munkaköri leírás többnyire formális minimumkövetelményein túlmutató, a pedagógusi munka különböző szerepszintjeit és az ezeknek megfelelő
képességeket
és
készségeket
átfogó
norma-
vagy
kritériumrendszeren; • az
előző
értékelési
ciklus
végén
született,
egyénekre
vonatkozó
megállapításokon, amelyek rögzítik a kiemelkedően sikeres területeket és fejlesztési célok formájában kijelölik a jövőben fejlesztendő területeket. A vizsgálandó területek A fenti összetevők – a pedagógusi munka komplexitásából adódóan – egy rendkívül összetett, szerteágazó követelményrendszert alkotnak, amelyről első látásra megállapítható, hogy a maga teljességében praktikusan aligha vizsgálható. Éppen ezért feltétlenül szükség van valamiféle szelekcióra, bizonyos prioritások kijelölésére. Az értékelési rendszer a következő területek rendszeres vizsgálatát tartja szükségesnek: • a pedagógus oktató-nevelő munkájának értékelése; • a pedagógus tanórán kívüli intézményi tevékenységének értékelése; • a pedagógus képzettségének és felkészültségének értékelése; 107
• a pedagógus által tanított tanulók kiemelkedő tanulmányi eredményeinek értékelése; • a pedagógus teljesítmény egymást követő ciklusokban tapasztalt javulásának értékelése; • a pedagógus hozzáállásának és munkafegyelmének értékelése; • a pedagógus tanórán/intézményen kívüli szakmai tevékenységének értékelése. Az információgyűjtés eszközei Az értékelés részletes követelményrendszere a vizsgálandó területeken nyújtott teljesítmény értékelésére kidolgozott mérőeszközökben rögzített kritériumokban fogalmazódik meg. Ez a rendszer öt különböző eszköz segítségével gyűjti be a kritériumokra vonatkozó információkat: • Óra/foglalkozás látogatási Lap • Tanulói Kérdőív • Önértékelő Lap • Véleménykérő Lap • Értékelési Beszélgetés (és a vizsgálat tanulságait összegző Értékelési Összesítő Lap). Egy-egy eszköz egyszerre az értékelés több komponensét (vagyis a pedagógusi munka különböző szerepszintjeit és az ezeknek megfelelő képességeket és készségeket átfogó kritériumrendszert, a munkaköri leírásban foglaltakat és az előző ciklus végén kijelölt egyéni fejlesztési célokat) is lefedheti, azaz egy-egy komponens vizsgálata több különböző eszközön keresztül történhet. (Pl. a Tanulói Kérdőív egyes kritériumai a tanár tanórai oktató nevelő munkáján kívül vizsgálják a hozzáállást és munkafegyelmet is, ugyanakkor az előbbi terület terítékre kerül az Óralátogatási Lapon, az Önértékelő Lapon, a Véleménykérő Lapon és az Értékelési Beszélgetésen is, míg az utóbbival foglalkozik még az Önértékelő Lap és az Értékelési Beszélgetés is.)
108
Az értékelés lebonyolítói Az értékelést az értékelt pedagógus munkaközösség-vezetőjéből (vagy több tárgy
tanítása
esetén
munkaközösség-vezetőiből)
és
az
igazgatóság
(igazgatóhelyettes; kollégiumvezető; gyakorlati oktatásvezető) egy tagjából álló Értékelő
Csoport
véleménynyilvánítás,
végzi vita
az
érintett
formájában
pedagógus történő)
aktív
(önértékelés,
közreműködésével.
(A
munkaközösség-vezetők értékelésénél, az Értékelő Csoportban helyettük a legnagyobb tanítási tapasztalattal rendelkező munkaközösségi tag vesz részt.) Az információszolgáltatásban egy kérdőív kitöltésével a tanulók is részt vesznek. A mérőeszközök közül az Óralátogatási Lap kritériumaival kapcsolatos információgyűjtés az Értékelő Csoport tagjainak feladata, a Tanulói Kérdőívben foglalt kritériumokról értelemszerűen maguk a diákok alkotnak ítéletet, míg az Önértékelő Lapon, a Véleménykérő Lapon megfogalmazott kritériumokkal összefüggő információk az érintett pedagógus és a Csoport tagjainak konszenzusával születnek meg az Értékelési Beszélgetés keretében, ahol az értékeltnek módja van a nem konszenzus útján keletkezett információkkal kapcsolatban is véleményt nyilvánítani. Az értékelési ciklus A vizsgálat folyamatosan zajlik, és egy pedagógus esetében egy kétéves ciklus után zárul. A ciklus során • az értékelt pedagógus által tanított minden tárgy/foglalkozás munkaközösségvezetője évente legalább egyszer, az igazgatósági tag pedig ciklusonként legalább egyszer meglátogat és a megadott kritériumok alapján értékel egyegy teljes tanórát/foglalkozást. Az óralátogatásokat/foglakozás látogatásokat (csak a látogató és az értékelt részvételével) óramegbeszélések követik; • egy alkalommal a pedagógus által tanított összes csoport tanulói kérdőívek segítségével értékelik a pedagógus teljesítményét;
109
• a ciklus vége felé az érintett pedagógus (az adott év májusában-júniusában) két különböző típusú – egy önértékelő és egy véleményekre kérdező – kérdőívet tölt ki; • a ciklus legvégén (az adott év májusában-júniusában), az összes adat birtokában, (az érintett pedagógus és az Értékelő Csoport tagjainak részvételével) egy Értékelő Beszélgetésre (ún. interjúra) kerül sor, amely során megbeszélik az összegyűjtött adatokból következő tanulságokat és kijelölik a következő két éves ciklusra vonatkozó egyéni célokat; • a ciklus legvégén - minden érintett által egyetértően aláírt - Értékelési Összesítő Lapon rögzítik a tapasztaltakat és a kijelölt egyéni célokat; • minden év szeptemberében az Értékelési Felelős tájékoztatást ad a tantestületnek az intézmény egészére vonatkozó eredményekről. 4.3. Az értékelés részletes kritériumrendszere és az információgyűjtés eljárásai Az Óralátogatási Lap A kétéves ciklus során a munkaközösség-vezetője vagy munkaközösség-vezetői évente legalább egy teljes, 45 perces órát látogatnak meg, az igazgatóságot képviselő Csoport-tag pedig legalább egyet. (Azaz egy tárgy esetén három, két tárgy esetén öt látogatásra kerül sor.) Ha a látogató úgy ítéli meg, hogy egy órán nem kapott elég információt a lap megalapozott kitöltéséhez, tetszőleges számú látogatást tehet. A látogató dönti el, hogy milyen csoportot akar meglátogatni, de a látogatás időpontjában legalább egy héttel a tervezett időpont előtt meg kell egyeznie a látogatónak és az érintett pedagógusnak. A látogatók csak az íven szereplő szempontok szerint értékelhetnek, úgy, hogy egy ötös skála alapján ítélik meg ez egyes kritériumokban mutatott teljesítményt: A = kiváló, átlagon felüli B = jó, de nem rendkívüli
110
C = közepes D = gyenge, de nem elfogadhatatlan E = külön figyelmet kell rá szánni (nagyon gyenge, elfogadhatatlan) X = nem értékelhető, mert nincs elég adat Minden esetben rendelkezésre áll egy “nincs elegendő információ ennek megítéléséhez” (X) választás is. Ha ezek aránya az íven meghaladja a kritériumok 25%-át, mindenképpen újabb látogatásra van szükség. Az íven szereplő kritériumok közül a Speciális tantárgyi szempontokat (alaphelyzetben a 27. 28. és 29. kritériumok) a Csoport igazgatósági tagja nem értékeli (akkor sem, ha szakos tanár, ez a munkaközösség-vezető(k) kompetencia-körébe tartozik). Az egyes minősítésekhez – kizárólag az egyes kritériumok, illetve az egymást követő értékelő ciklusok közötti teljesítménykülönbségek szemléletessé tételének céljából – utólag pontszámokat kell rendelni a következő séma szerint: A=5 B=3 C=1 D = mínusz 2 E = mínusz 4 A D-s és az E-s minősítést a látogatónak (szóban az óramegbeszélés során és a lapon írásban is) indokolni kell, mégpedig az órán tapasztalt konkrétumokkal alátámasztva. Az így kapott pontszámokból átlagot is számítunk (természetesen ilyenkor a nem értékelhető kritériumokat figyelmen kívül hagyjuk). Az óralátogatás után a lehető legrövidebb időn belül (lehetőleg közvetlenül az óra után) óramegbeszélést kell tartani. Az Óralátogatási Lap 7. sz. kritériuma értelemszerűen az itt tapasztaltak alapján, utólag értékelendő. A látogatás utáni két munkanapon belül a tanár megkapja a kitöltött Óralátogatási Lap másolatát – ahol szükséges, konkrét indoklásokkal. 111
Az Értékelő Beszélgetés előtt a ciklus összes látogatásának laponkénti átlagpontszámaiból ismét átlagot számítunk, és ez kerül az Értékelési Összesítő Lapra. Az Értékelési Beszélgetés során a résztvevők megvitatják a levonható következtetéseket, és az Összesítő Lapon rögzítik a kiemelkedően sikeres és a még fejlesztendő területeket. A Tanulói Kérdőív A kérdőíveket minden, a pedagógus által tanított csoportban ki kell töltetni, mégpedig név nélkül. Az előkészítés a közismereti munkaközösség-vezető feladata, aki az utolsó előtti tanítási héten minden csoport részére egy felcímkézett, leragasztatlan borítékba teszi a megfelelő számú kérdőívet, majd a pedagógus beviszi az órára, amelynek vége előtt tizenöt perccel átadja a borítékot egy tanulónak, akit megbíz azzal, hogy kicsengetéskor gyűjtse össze a kitöltött kérdőíveket, tegye őket vissza a borítékba, ragassza azt le, majd a szünetben jutassa el a titkárságra. A pedagógus a kérdőívek kitöltésére szánt tizenöt percet ne a tanteremben, hanem az előtt töltse. Az egyes kritériumokhoz, az Óralátogatási Laphoz hasonlóan, itt is – kizárólag az egyes kritériumok és csoportok, valamint az egymást követő értékelő ciklusok közötti különbségek szemléletessé tételének céljából – pontszámokat kell rendelni a következő séma szerint: A = az állítással maradéktalanul egyetértek = 5 pont B = az állítással jórészt egyetértek = 3 pont C = az állítással többnyire nem értek egyet = 1 pont D = az állítással egyáltalán nem értek egyet = mínusz 2 pont A kérdőívek kiértékelése az Értékelési Felelős feladata, és a pedagógus visszajelzést kap a csoportonkénti átlageredményekről, az összes csoport összesített eredményéről és a kritériumok szerinti összesített eredményekről. Maguk a kérdőívek nem kerülnek a pedagógus kezébe.
112
A
tanulságokat
az
eredmények
ismeretében
elsősorban
magának
a
pedagógusnak kell levonnia, de az Értékelő Beszélgetésen is szóba kerül a megfelelő következtetések levonása. Az Értékelési Összesítő Lapra a kiemelkedően sikeres és a különösen problémás területek felsorolása és a két év során született összes lap átlagpontszámának átlaga kerül, a visszajelző lapok pedig az Összesítő Lap mellékletét képezik. Az Önértékelő Lap Az Önértékelő Lapot ciklusonként egyszer, a kétéves ciklus vége felé, legkésőbb két héttel az Értékelési Beszélgetés megtartása előtt kell az értékeltnek kitöltenie. A lap értékelése az Értékelési Beszélgetés keretében történik, ahol a résztvevők közösen megvitatják az egyes kritériumokat, majd megegyeznek abban, hogy az értékelt teljesítménye az adott kritériumban a tantestület átlagához képest kiemelkedően sikeres (ezt a lapon + jellel jelölik), az átlagnak megfelelő (ilyenkor vagy üresen hagyják a rubrikát, vagy egy pipát tesznek oda) vagy elmarad attól, tehát javításra szorul (ezt – jellel jelölik). Ezután közösen levonják a megfelelő konklúziókat, azaz rögzítik az Értékelési Összesítő Lapon a kiemelkedően sikeres területeket, valamint a fejlesztésre szoruló aspektusokat. A jelek pontokká konvertálására és laponkénti összesítésére itt nincs szükség, a tantestületi átlagok e nélkül is kiszámíthatók. Megjegyzések a Lapon szereplő egyes kritériumok értelmezéséhez: 1. kérdés: Itt nyilvánvalóan – jel nem szerepelhet. + jelet kap az, aki rendelkezik valamilyen posztgraduális végzettséggel vagy éppen most vesz részt ilyen képzésben. Az hogy a fejlesztendő célok közé ezt a tételt felveszik-e, közösen döntik el az Értékelési Beszélgetés résztvevői. 2. kérdés: Mint az 1. kérdésnél. 3. kérdés: Jelentős intézményi szintű feladatok, mint például intézményi ünnepélyek/rendezvények szervezése, fontos intézményi dokumentumok/
113
pályázatok elkészítése, az iskolai órarend elkészítése, az intézmény évkönyvének
szerkesztése,
külföldi
diákcsere
programok,
túrák
szervezése, érdekképviseleti tevékenység stb. tartoznak ide, ha nem jár értük külön bérezés vagy órakedvezmény. 4. kérdés: Jelentős, fizetett és/vagy órakedvezménnyel járó, intézményi szintű feladatok tartoznak ide, mint például osztályfőnökség, kollégiumi csoport vezetés, szakkörök, korrepetálások, felzárkóztató és szabadidős foglalkozások,
önképző
körök
vezetése,
munkaközösség-vezetés,
igazgatóságban való részvétel, ünnepélyek, rendezvények szervezése stb. 5.
kérdés:
Főleg,
de
nem
feltétlenül,
az
osztályfőnökséggel/
csoportvezetéssel kapcsolatos, de a kötelezőn felüli, osztályszintű tevékenységek tartoznak ide, mint például ünnepélyek, rendezvények szervezése, extra osztálykirándulások/táborozások szervezése, tanórán kívüli színház/mozi és múzeumlátogatások szervezése stb. 6. kérdés: Olyan a hétköznapi pedagógusi tevékenységen túlmenő (intézményi vagy intézményen kívüli, fizetett vagy nem fizetett) szakmai tevékenységek tartoznak ide, mint tanulmányi versenyek szervezése, vizsgabizottságokban
való
részvétel,
tananyagírás,
publikáció,
továbbképzés tartása, előadás tartása szakmai konferencián stb. 7. kérdés: Olyan mulasztások tartoznak ide, mint a késés, adminisztratív teendők
(naplóbeírás,
leadási
határidők)
elmulasztása,
ügyeleti
kötelezettség elhanyagolása stb. A Véleménykérő Lap A kérdőív alapvető célja az, hogy • lehetőséget adjon az értékelt pedagógusnak arra, hogy átgondolja és kifejtse nézeteit saját intézményi szerepével, teljesítményével és az értékelés feltételeivel kapcsolatban;
114
• segítsen az intézményvezetésnek a szervezés hiányosságainak feltárásában és a javítás lehetőségeinek kidolgozásában; • segítsen a következő ciklusra vonatkozó egyéni célok kijelölésében. A Véleménykérő Lapot is ciklusonként egyszer, a kétéves ciklus vége felé, néhány nappal az Értékelési Beszélgetés megtartása előtt kell az értékeltnek kitöltenie. A lapot a Csoport Igazgatósági tagja kapja meg és felhasználja az Értékelési Beszélgetésre való felkészülés során. A felmerült kérdéseket az Értékelési Beszélgetés keretében vitatják meg, konszenzust alakítanak ki velük kapcsolatban, majd levonják és rögzítik a megfelelő konklúziókat. Az Értékelési Beszélgetés és az Értékelési Összesítő Lap A ciklus tapasztalatait áttekintő és összegző Értékelési Beszélgetésre a ciklus második évében, a tanév vége felé kerülhet sor, amikor már rendelkezésre állnak az óralátogatások, a tanulói visszajelzések, az önértékelés tapasztalatai, és az értékelt kitöltötte a Véleménykérő Lapot is. A Beszélgetést, amelyen az érintetten kívül az Értékelési Csoport tagjai vesznek részt, – a fenti dokumentumok alapján – a Csoport igazgatósági tagja vezeti. A tipikus napirend a következőképpen nézhet ki: 1. Áttekintik, megvitatják a következő dolgokat, majd konszenzust alakítanak ki a teljesítmény megítéléséről. a. Az előző ciklus végén kijelölt egyéni célok megvalósulása; b. A Tanulói Kérdőív alapján született eredmények, különös tekintettel az előző ciklusban elért eredményekhez képest történt változásokra és a kiemelkedően sikeres vagy problematikus területekre; c. Az Óralátogatási Lapok alapján született eredmények, különös figyelemmel az előző ciklusban elért eredményekhez képest történt változásokra és a kiemelkedően sikeres vagy problematikus területekre; d. Az Önértékelő Lapon szereplő területeken mutatott teljesítmények, különös figyelemmel az előző ciklusban elért eredményekhez képest
115
történt változásokra és a kiemelkedően sikeres vagy problematikus területekre; 2. Megvitatják a Véleménykérő Lapon felvetett kérdéseket; 3. Megegyeznek a kijelölendő új egyéni célokkal kapcsolatosan. Ezek a célok – lehetőleg konkrét teendők formájában megfogalmazva (továbbképzés, hospitálás, mentor kijelölése stb.) – mintegy összefoglalják az Értékelési Összesítő Lap „Több figyelmet érdemlő területek” rovataiban felsorolt, fejlesztésre szoruló aspektusokkal kapcsolatos tennivalókat. Legkésőbb egy héttel a Beszélgetés után az értékelt megkapja a Csoport igazgatósági tagja által véglegesített Értékelési Összesítő Lapot, amelyet mind az érintett, mind pedig a Csoport tagjai aláírásukkal hitelesítenek. 4.4. Felelősök és feladatköreik Az Értékelési Felelős Intézményi szinten a vizsgálatot az igazgató, azaz az Értékelési Felelős felügyeli. Feladatai: • a kétéves ciklusok egyénekre szóló megtervezése; • az Értékelő Csoportok beosztása; • az év eleji tájékoztató/megújító értekezletek lebonyolítása, amelyen beszámol az egész tantestületre vonatkozó előző év végi összesített adatokról – ahol lehetséges –, a tantestületi átlagokról, valamint összegzi a Pedagógiai Programmal kapcsolatos tanulságokat és előterjeszti az Igazgatóság mindezzel kapcsolatos esetleges javaslatait, intézkedéseit; • az értekezletre a fenti dolgokról rövid, összegző írásbeli feljegyzést is készít; • a Tanulói Kérdőívek feldolgozása, valamint az egyéni visszajelzések elkészítése a tanév végén. Ezt a feladatot az igazgató a közismereti munkaközösség-vezetőre ruházza át; • a vizsgálat egységességének a biztosítása; • bizalmas tanácsadás minden érintett számára a folyamat során.
116
Az Értékelő Csoport Egy pedagógus értékeléséről az Értékelési Felelős által kijelölt Értékelő Csoport gondoskodik. A Csoport igazgatósági tagja • felelős ciklusonként legalább egy óralátogatás/foglalkozás látogatás és az azt követő megbeszélés lebonyolításáért; ő választja ki a meglátogatandó csoportot; • felelős
a
vizsgált
pedagógus
teljesítményére
vonatkozó
adatok
összegyűjtéséért, összesítéséért (óra/foglalkozás látogatási lapok, tanulói kérdőívek eredményei, az önértékelő ívből és véleménykérő lapból származó információk); • felelős az Értékelési Beszélgetés előkészítéséért és lebonyolításáért; • felelős az Értékelési Összesítő Lap véglegesítésért, majd az Értékelési Felelősnek való átadásáért. A Csoport munkaközösség-vezető tagja vagy tagjai • felelősek tárgyanként évente legalább egy óralátogatás és az azt követő óramegbeszélések lebonyolításáért; ők választják ki a meglátogatandó csoportot; • részt vesznek az Értékelési Beszélgetésen; • aláírják az Értékelési Összesítő Lapot. A közismereti munkaközösség-vezető • felelős a tanulói vélemények összegyűjtésének megszervezésért. Az érintett pedagógus • fogadja a látogatók által kiválasztott csoport egyik óráján az Értékelő Csoport tagját; beleszólása van a látogatás időpontjának kiválasztásába; • az óralátogatás után lehetőleg azonnal, de mindenképpen a lehető legrövidebb időn belül óramegbeszélésen vesz részt. A látogatás utáni két munkanapon
117
belül megkapja a kitöltött Óralátogatási Lap másolatát – ahol szükséges, konkrét indoklásokkal; • minden júniusban tájékoztatást kap az év végi tanulói visszajelzések személyére vonatkozó eredményéről; • minden év szeptemberében szóbeli és írásbeli tájékoztatást kap az Értékelési Felelőstől az iskola összesített eredményeiről; • önértékelő lapon ad tájékoztatást a konkrét tanórai munkán túlmenő tevékenységéről; • véleménykérő lapon ad tájékoztatást arról, hogy hogyan látja a saját iskolai helyzetét, lehetőségeit, munkakörülményeit stb.; • a ciklus végén Értékelési Beszélgetés keretében hangot adhat minden a vizsgálattal összefüggő véleményének, valamint tanácsot, segítséget kérhet. Ugyanitt részt vesz az egyénre szabott, következő ciklusra vonatkozó célok kijelölésében; • a ciklus végén Értékelési Összesítő Lapot kap, amelyen rögzítik a vizsgálat eredményeit, tanulságait és a következő ciklusra vonatkozó célokat; ehhez egyetértő aláírása szükséges; • panaszt tehet az Értékelési Felelősnél az eljárás bármely momentumával kapcsolatban, és ezt a panaszt köteles a Felelős az erre kijelölt bizottsággal kivizsgáltatni. A tantestület egésze • a rendszer bevezetése előtt többségi szavazással dönt az egyes elemek és a rendszer egészének használhatóságáról, azaz elfogadja az iskola Értékelési Szabályzatát; • minden szeptemberben szóbeli és írásbeli tájékoztatást kap az Értékelési Felelőstől az egész tantestületre vonatkozó összesített adatokról, ahol lehetséges, a tantestületi átlagokról (amelyeket összevethet a saját
118
teljesítményével),
valamint
az
Igazgatóság
ezekkel
kapcsolatos
intézkedéseiről; • ugyanitt bármely tagja javaslatokat tehet módosításokra; ebben az esetben azonban mindenképpen új szavazás is szükséges. 4.5. A vizsgálat dokumentálása és az adatok felhasználása A dokumentumok kezelése és az adatokhoz való hozzáférés Az adatok bizalmas és biztonságos kezelése a vizsgálat egyik kulcskérdése, így erre különös figyelmet kell fordítani. Az érintett pedagógus a megbeszélések után megkapja a kitöltött látogatási ívek másolatát, megkapja a tanulói visszajelzések összesítését, és maga tölti ki az Önértékelő és Véleménykérő lapokat. Az Értékelési Összesítő Lap megírása után ezek a dokumentumok a Lap mellékleteként a következő ciklusig megőrizendők. Az Értékelési Összesítő Lapok és mellékleteik biztonságos tárolása az Értékelési Felelős kötelessége. Az Értékelési Összesítő Lap mindaddig nem selejtezhető, amíg a tanár az iskolában tanít. Ha a tanár munkaviszonya megszűnik, a lapot a tanár kérésére át kell neki adni, amennyiben nem kéri, meg kell semmisíteni. Az Értékelési Összesítő Lap más munkáltatónak nem adható át. Az adatok felhasználása Az érintett pedagógus • megismerhet minden róla gyűjtött információt és adatot (kivétel a tanulói kérdőívek); • az igazgatóhoz fordulhat a feltárt problémák megoldásával kapcsolatban, aki vagy továbbképzés engedélyezésével vagy egy mentor kijelölésével köteles segíteni; • amennyiben – az értékeléstől függetlenül, hiszen erre a rendszer nem alkalmazható – valamiért elbocsátást kezdeményeznének ellene, álláspontja védelmében érvként felhasználhatja az értékelés tapasztalatait; 119
• kérheti, hogy referenciák írásakor a munkáltató használja fel az értékelésből származó információkat. A munkaközösség-vezető • a ciklus zárásakor megismerheti minden, az adott munkaközösségbe tartozó tanár Értékelési Összesítő Lapját; • egy – de nem kizárólagos – adatforrásként felhasználhatja a vizsgálat során megismert információkat a hatáskörébe tartozó, (munkaközösségen belüli) feladatkijelöléssel kapcsolatos döntéseinek meghozatalához; A munkáltató • bármikor hozzáférhet minden pedagógus személyes Értékelési Összesítő Lapjához; • egy – de nem kizárólagos – adatforrásként felhasználhatja a vizsgálat során szerzett információkat a pedagógusok beosztását érintő személyi döntések, valamint a bérezéssel és jutalmazással kapcsolatos döntések meghozatalára, amennyiben ezeket a döntéseket az igazgató egy személyben vagy helyettesének és az érintett pedagógus munkamunkaközösség-vezetőinek körében hozza meg; • felhasználhatja a vizsgálat során szerzett adatokat az iskola vezetési gyakorlatának javítására (jobb munkamegosztás, az eszközök jobb elosztása stb.), ha ezzel kapcsolatos döntéseit a fenti személyi körben hozza meg; • felhasználhatja a szerzett információkat a továbbképzésekkel kapcsolatos döntéseiben, ha ezeket a fenti személyi körben hozza meg; • az összesített iskolai adatokat felhasználhatja PR/marketing célokra; • a pedagógus kérésére köteles megfelelő továbbképzést engedélyezni vagy kijelölni egy kollégát, aki segít a feltárt problémák megoldásában. Az igazgató nem használhatja fel, viszont a vizsgálat során szerzett névszerinti, személyes adatokat és információkat:
120
• érvként a fenti személyi körnél tágabb körben meghozandó döntések befolyásolására; • fegyelmi eljárás kezdeményezéséhez vagy az értékeléssel összefüggésben nem álló, egyéb ok miatt indított fegyelmi eljárás során érvként a hozandó döntés befolyásolásához; • elbocsátás kezdeményezéséhez; • információszolgáltatási célból sem iskolán belülre, sem iskolán kívülre, kivéve referenciákhoz, a tanár kifejezett kérésére. 4.6. Eljárási szabályok 1. Az értékelési rendszer működése minden vonatkozásban a tantestület által elfogadott Értékelési Szabályzatban megfogalmazott elvek, módszerek és eszközök alapján történik. Mivel adatgyűjtés kizárólag a Szabályzatban leírt területekről lehetséges, nem gyűjthető és nem használható fel olyan adat, • amely az értékelt által nem ismert vagy névtelen forrásból származik (kivétel a Tanulói Kérdőív); • amely az érintett pedagógus tudta nélkül keletkezett; • amely nem a pedagógus szakmai munkájával kapcsolatos; • amelyről nem kap tájékoztatást a pedagógus az Értékelési Beszélgetés előtt. 2. Az Értékelési Szabályzatot bevezetése előtt a tantestület tagjai egy erre a célra összehívott Értékelési Értekezleten többségi szavazással érvényesítik. 3. A Szabályzat bármely részletének módosítása a továbbiakban minden év szeptemberében megtartandó Értékelési Értekezleten kezdeményezhető a tantestület bármely tagja által. Minden módosítás a tantestület többségi szavazatával lép érvénybe, de egy adott pedagógusra vonatkozóan egy cikluson belül a ciklus kezdetekor érvényes szabályok szerint történik az értékelés. 4. Az Értékelő Csoport tagjai egyszemélyes ítéletet csak az óra/foglalkozás látogatási lap kritériumaival kapcsolatosan alkotnak, és ezt elfogultság nélkül,
121
kedvezőtlen ítélet esetén kellően indokolva kell megtenniük. Az összes többi kritérium esetében az Értékelési Beszélgetés keretében a Csoport tagjainak és az érintett pedagógusnak konszenzusra kell jutnia. Ha ez nem sikerülne, a beszélgetés összes résztvevőjének többségi szavazatával kell a kérdést eldönteni, úgy, hogy szavazategyenlőség esetén a pedagógus szavazata legyen döntő. 5. Az adatok kezelése a 6.5.5. fejezetekben leírtak szerint történik, ezen túlmenően minden egyéni adat bizalmasan kezelendő. Az Értékelési Felelős egész tantestületre vonatkozó összesítésén kívül semmilyen más lista vagy rangsor nem készül, és az adatok egészéhez az Értékelési Felelősön, valamint helyettesén kívül senki sem férhet hozzá. Minden résztvevő erkölcsi felelőssége, hogy a személyes adatokat titokként kezeli, és ezekről senkivel nem beszél. Ez alól csak az igazgató, helyettese és az érintett pedagógus vezetője kapnak felmentést, de ők is kizárólag egymás között. A pedagógusok saját eredményeiket sem közölhetik senkivel sem. 6. A pedagógus – az Értékelési Összesítő Lap aláírása előtt – bármikor panasszal élhet az értékelés bármilyen aspektusával kapcsolatosan. A panaszt írásban kell benyújtani az Értékelési Felelősnek, aki annak elbírálására egy bizottságot állít fel. Ennek tagjai: • az Értékelési Felelős, amennyiben nem tagja az érintett Értékelési Csoportnak. Ha igen, akkor az igazgatóság egyik nem érintett tagja; • egy, a panaszos által megnevezett tantestületi tag; • a tantestület egyik sorsolással kiválasztott tagja; A bizottság bizalmasan tárgyal, majd – tartózkodási tilalom mellett – titkos többségi szavazással dönt a panaszról.
Örkény, 2007. március 28. Nyíri Lajos igazgató
122
Záradék: A tantestület 2007. március 27-én tartott ülésén a szabályzatot megvitatta és 22 szavazattal, 1 ellenszavazat és 4 tartózkodás mellett elfogadásra javasolta.
Örkény, 2007. március 28. Nyíri Lajos igazgató
Mellékletek 1. sz. melléklet: Óralátogatási Lap 2. sz. melléklet: Tanulói Kérdőív 3. sz. melléklet: Önértékelő Lap 4. sz. melléklet: Véleménykérő Lap 5. sz. melléklet: Értékelési Összesítő Lap
123
1. sz. mellélet: ÓRALÁTOGATÁSI LAP Tanár: ________________________________ Osztály: ________________________________ Értékelő: ________________________________ Dátum: ________________________________ A = kiváló/átlagon felüli B = maradéktalanul jó, de nem rendkívüli C = közepes/nem rossz, de lehetne jobb D = gyenge, de nem teljesen elfogadhatatlan E = nagyon gyenge, elfogadhatatlan X = itt most nem megállapítható/nem tudom megítélni indoklás (D és E esetén) pont SZEMÉLYES TULAJDO.SÁGOK: 1. a tanításhoz, a tantárgyhoz, a tananyaghoz való hozzáállás 2. fellépés, megjelenés, hangnem, stílus, kapcsolat a tanulókkal 3. a figyelem és a fegyelem fenntartásának képessége 4. a tanári figyelem terjedelme 5. a tanulók kognitív szintjéhez való alkalmazkodás képessége 6. a tanulói teljesítmények objektív értékelésének képessége 7. a saját teljesítmény objektív értékelésének képessége ÓRATERVEZÉS MI.ŐSÉGE: 8. célok egyértelműsége, megválasztásuk indokoltsága 9. megfelelő számú és jellegű feladat kitűzése 10. a feladatok kidolgozottsága, előkészítettsége 124
11. feladattípusok és munkaformák változatossága, egyensúlya 12. időbeosztás 8. célok egyértelműsége, megválasztásuk indokoltsága 9. megfelelő számú és jellegű feladat kitűzése TA.ÍTÁS MI.ŐSÉGE: 14. óravezetés, a munka szervezése, átmenetek a fázisok között 15. gazdálkodás az idővel, az óra dinamikája 16. az egyes óraelemek/feladatok lebonyolítása 17. a tanítási anyagok/oktatási eszközök használata 18. az utasítások világossága 19. magyarázatok érthetősége, színessége 20. kérdezési technikák/kommunikáció a tanulókkal 21. a tanulók bevonása a munkába 22. a tanulók hibáinak kezelése 23. a kitűzött célok megvalósítása 24. a tanulók munkájának értékelése 25. a váratlan helyzetek kezelése 26. az óra hangulata, munkalégkör SPECIÁLIS TA.TÁRGYI SZEMPO.TOK: 27. szaktárgyi ismeretek: nyelvtudás, nyelvismeret 28. az adott nyelvi szinthez való alkalmazkodás képessége 29. a magyar nyelv órai használata.
125
MEGJEGYZÉSEK: ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. PO TSZÁM ÁTLAG:
126
2. sz. mellélet: TAULÓI KÉRDŐÍV A TAÁR EVE: __________________________________ OSZTÁLY/CSOPORT: _____________________________ DÁTUM: _________________________________________ A = az állítással maradéktalanul egyetértek B = az állítással jórészt egyetértek C = az állítással többnyire nem értek egyet D = az állítással egyáltalán nem értek egyet
Ez a tanár véleményem szerint ... 1. kiválóan tudja a tárgyát. 2. jól tud fegyelmet tartani. 3. láthatóan élvezettel, lelkesen tanít. 4. meg tudja szerettetni a tantárgyát a tanulókkal. 5. ritkán hiányzik. 6. az órákra pontosan érkezik, és pontosan fejezi be őket. 7. nyilvánvalóan készül az órákra. 8. a rendelkezésre álló időt hasznos munkával tölti ki. 9. magas, de teljesíthető követelményeket támaszt a tanulókkal szemben. 10. ideális légkört teremt az órán a munkához. 11. érdekes és/vagy nyilvánvalóan hasznos órai feladatokat alkalmaz. 12. ésszerű mennyiségű és jellegű házi feladatot ad. 13. a számonkérésben igazságos és kiszámítható. 14. a dolgozatokat elfogadható idő alatt kijavítja. 15. a diákokat partnerként kezeli a munkában; véleményüket kikéri/meghallgatja. 16. egyenlően kezeli a diákokat, nem kivételez. 17. a diákokra mint egyénekre is tud figyelni. 18. kiszámítható, viselkedése nem pillanatnyi hangulatától függ. 19. olyan tanár, akinek a tantárgy tanulásával kapcsolatos tanácsaiban megbízok. 20. olyan ember, akinek a véleménye nem tanulmányi ügyekben is mérvadó számomra. 21. kiváló tanár; az iskola büszke lehet rá.
127
3. sz. mellélet: ÖÉRTÉKELŐ LAP
Ciklus:______________________ év: _______________________ Ennek az Önértékelő Lapnak egyrészt az a célja, hogy a benne foglalt kérdésekkel mintegy deklarálja,hogy a tantestület a konkrét tanórai tevékenységen túl milyen egyéb pedagógiai és az iskolai élet szervezésével kapcsolatos tevékenységeket és általában milyen tanári hozzáállást tart értékesnek és fontosnak, másrészt pedig az, hogy rögzítse, dokumentálja az ezeken a területeken elért eredményeket.
1. Rendelkezik-e valamilyen posztgraduális képesítéssel vagy rész vesz-e jelenleg olyan képzésben, amely újabb felsőfokú vagy a mostaninál magasabb képesítéshez vezethet? ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... 2. Részt vett-e vagy adott-e be kérelmet az iskolában akkreditált továbbképzésre az elmúlt két év során? ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... .......................................................................................................................
128
3. Milyen külön bérezéssel/kedvezménnyel nem járó (az ezekért kapott esetleges pénzjutalom itt nem számít), nem órarendi, iskolai szintű feladatokat látott el az elmúlt két év során? (Iskolai szintű ünnepélyek/rendezvények szervezése, iskolai dokumentumok készítése, érdekképviseleti tevékenység, órarendkészítés stb.) ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... 4. Milyen külön bérezéssel/kedvezménnyel járó, nem órarendi, iskolai szintű feladatokat látott el az elmúlt két év során? (Osztályfőnökség, szakkörök vezetése, munkaközösségvezetés, iskolai szintű ünnepélyek/rendezvények szervezése stb.) ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... 5. Milyen külön bérezéssel/kedvezménnyel nem járó, nem órarendi, osztályszintű tevékenységeket végzett az elmúlt két év során? (Ünnepélyek rendezése, extra kirándulások, színház-/mozi-/múzeum-látogatások, egyéb.) ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... .......................................................................................................................
129
6. Részt vett-e bármilyen iskolán belüli vagy iskolán kívüli eredetű/szervezésű, nem tanórai jellegű szakmai tevékenységben az elmúlt két év során? (Tananyagírás, vizsgáztatás, előadás konferencián, publikáció, vezetőtanári munka, továbbképzés tartása stb.) ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... 7. Bejutott-e olyan tanuló az iskolai tanulmányi verseny első öt helyezettje közé az elmúlt két évben, akit Ön az adott tárgyból ebben az iskolában valaha is tanított? (Adja meg a tanuló nevét és az évet.) ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... 8. Bejutott-e olyan tanuló valamilyen országos tanulmányi verseny első húsz helyezettje közé, akit Ön ebben az iskolában valaha is tanított? ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... .......................................................................................................................
130
9. Kapott-e valamilyen szóbeli elmarasztalást az elmúlt két évben munkafegyelemmel kapcsolatos mulasztás miatt (késés, adminisztratív teendők elmulasztása, ügyeleti kötelezettség elhanyagolása stb.)? ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... 10. Kapott-e az elmúlt két évben valamilyen írásbeli fegyelmi büntetést? ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... .......................................................................................................................
131
4. sz. mellélet: VÉLEMÉYKÉRŐ LAP
Ciklus: ___________________________ év: _____________________________ Ennek az egyéni Véleménykérő Lapnak egyrészt az a szerepe, hogy segítsen átgondolni a munkakörrel kapcsolatos személyes és szakmai kérdéseket, másrészt pedig, hogy információkat szolgáltasson az Iskolavezetésnek a fejlesztendő területekről – az egyes tanár szemszögéből. Ha úgy gondolja, hogy a kérdések nem fednek le minden fontos területet, kérjük szabadon fejtse ki véleményét az Egyéb észrevételek pontban. 1. Írja le (a legfontosabbnak tartottal kezdve a sort), hogy iskolai munkájának mely aspektusait tartja a legfontosabbnak. ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... 2. Ön szerint milyen területeken járult hozzá leginkább az iskola összteljesítményének magas színvonalon tartásához/emeléséhez? Iskolai munkájának mely területeire a legbüszkébb? ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... .......................................................................................................................
132
3. Megítélése szerint egyénileg milyen területeken fejlődött legtöbbet az utóbbi két évben? ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... 4. Milyen haladást ért el az előző ciklus végén rögzített egyéni fejlesztési célok tekintetében? ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... 5. Van-e olyan területe az iskolai munkának, ahol javítani szeretne a teljesítményén? Milyen segítségre/feltételekre lenne szüksége ahhoz, hogy ez megtörténhessen? ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... 6. Van-e olyan tényező vagy jelenség, feltétel, amely az Ön meglátása szerint akadályozza/hátráltatja azt, hogy munkája igazán magas színvonalú vagy hatékony legyen? ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... .......................................................................................................................
133
7. Van-e olyan egyéni erőssége/szakismerete/képessége, amelyről úgy érzi, hogy nem kellően hasznosul az iskolában? ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... 8. Véleménye szerint az iskola egészének működésében mely területeken lenne leginkább szükség javulásra? ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... 9. Ha az iskola szabadon felhasználható - egyszeri, de mondjuk húszmilliós összeghez jutna, Ön mire fordítaná ezt a pénzt? ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... 10. Ha az iskola szabadon felhasználható – havonta rendelkezésre álló, mondjuk kétmilliós - összeghez jutna, Ön mire fordítaná ezt a pénzt? ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... .......................................................................................................................
134
11. Egyéb észrevételek: ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... .......................................................................................................................
135
5. sz. mellélet: BIZALMAS! BIZALMAS! BIZALMAS! BIZALMAS! BIZALMAS! BIZALMAS! ÉRTÉKELÉSI ÖSSZESÍTŐ LAP Ciklus:______________________ év: ________________________
1. AZ ÓRALÁTOGATÁSOK EREDMÉYE POTSZÁM
a. KIEMELKEDŐEN JÓ TERÜLETEK ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. b. FIGYELMET IGÉNYLŐ TERÜLETEK ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. 2. A TAULÓI KÉRDŐÍVEK EREDMÉYEI POTSZÁM
a. KIEMELKEDŐEN JÓ TERÜLETEK ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. b. FIGYELMET IGÉNYLŐ TERÜLETEK ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. .................................................................................................................................
136
3. AZ EGYÉB TERÜLETEK ÉRTÉKELÉSE a. KIEMELKEDŐEN JÓ TERÜLETEK ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. b. FIGYELMET IGÉNYLŐ TERÜLETEK ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. 4. EGYÉI CÉLOK A KÖVETKEZŐ ÉRTÉKELÉSI CIKLUSRA ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. 5. MEGJEGYZÉSEK ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. .................................................................................................................................
Kelt: ....................................., .................................................
....................................... aláírás
...................................... aláírás ...................................... aláírás
137
Pálóczi Horváth István Szakképző Iskola és Kollégium
FEJLESZTÉSI TERV
138
Bevezetés A 2006. évi Országos Kompetenciamérés eredményei alapján intézményünk matematika eredményének átlaga 448 pont, szövegértés átlaga pedig 449 pont volt. Az eredmények tükrében, a fenntartó támogatásával, szakértő bevonásával fejlesztési tervet dolgoztunk ki annak érdekében, hogy az intézményünkbe 2008. szeptemberében belépő 9. évfolyamos tanulókat eredményesen fel tudjuk készíteni a következő országos mérésre. A Pálóczi Horváth István Szakképző Iskola és Kollégium többcélú intézmény, szakiskola, szakközépiskola és kollégium. A szakközépiskolában és a szakiskolában a vendéglátásidegenforgalom, illetve a mezőgazdasági szakmacsoportban versenyképes, jó minőségű képzési
kínálattal
várjuk
a
hozzánk
jelentkező
tanulókat,
hogy
képességeiknek,
érdeklődésüknek, személyiségüknek megfelelően tanulhassanak. A szakképzés tartalmi, szerkezeti és módszertani fejlesztésének megvalósítása érdekében részt veszünk a Kecskeméti Térségi Integrált Szakképző Központ munkájában. A szakközépiskolában, az ifjúsági és felnőttoktatásban is, elsődleges feladatunk az általános műveltséget megalapozó, az érettségi vizsgára és a szakmai vizsgára, valamint a felsőfokú iskolai tanulmányokra felkészítő nevelés és oktatás biztosítása, továbbá az ifjúsági képzésben, a munkába álláshoz és az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek nyújtása. A felnőttoktatással hozzájárulunk, a munkaerőpiac változó elvárásaihoz szükséges tudás megszerzéséhez, az élethossziglani tanulás kialakításához. A szakiskolában, a mezőgazdasági és a vendéglátó szakmacsoportban, felkészítjük a tanulókat a szakmai vizsgára, a sikeres munkaerő-piaci beilleszkedésre. A kollégiumunk működése biztosítja a szabad iskolaválasztás alkotmányos elvének érvényesülését mindazoknak a megye kistelepülésein élő fiataloknak a számára, akiknek lakóhelyén hiányzik a választott iskolatípus. A kollégiumra és az iskolára jellemző családias légkör segíti tanulóink fizikai és lelki egyensúlyának megteremtését, képességeik kibontakoztatását, személyiségük fejlődését. A tanulók családi szociális helyzete: Az iskola tanulóifjúságának 55 %-a fiú, 45 %-a lány. Az iskolatípusonkénti megoszlást tekintve a diákok 34 %-a a szakiskolai, 56 %-a a szakközépiskola nappali, 10 %-a pedig a szakközépiskola levelező tagozatának tanulója. Tanulóink 17 %-a kollégista. A diákok 76 %-a Pest megyéből, 19 %-a Bács-Kiskun megyéből, 5 %-a Budapestről és más megyéből érkezett. Települések szerinti megoszlásban a tanulók 44 %-a községekből, 38 %-a városokból, 18 %-a apró településekről és tanyákról került az iskolába.
139
A kétféle iskolatípusban különböző képességű és felkészültségű diákok tanulnak, akiknek családi háttere is jelentős eltéréseket mutat. Tanulóink közül sokan veszélyeztetett, hátrányos, illetve többszörösen hátrányos helyzetben vannak. Ide tartoznak a csonka családból származó, a család alacsony jövedelme, valamint a szülők életvitele miatt hátrányban levő, továbbá az állami gondozott tanulók. Főleg közülük kerülnek ki azok, akik a közösségbe nehezen illeszkednek be. Viselkedésük visszahúzódó, szorongó vagy éppen durva. Tanulóink 25 %-át egy szülő, 7 %-át gondviselő, 15 %-át nagyszülő neveli, 1 %-a állami gondozott. A családok 17 %-ában az egyik, 3 %-ában mindkét szülő munkanélküli. A társadalmi különbségekből adódó hátrányok a gyermekek 15 %-ánál halmozottan jelentkeznek. A szülők egy része gyermeke nevelését is az iskolától várja el, és nem működik együtt az iskolával. A rendezett családi háttérrel rendelkezők között is sok a kiegyensúlyozatlan, érzelmileg labilis gyermek. Szociális kompetencia fejlettsége: A szociális kompetencia olyan szociális ismeretek, motívumok, képességek és készségek rendszere, amely elősegíti a szociális viselkedést (Nagy József 2003). A szociális kompetencia a tanuló attitűdjeit, készségeit és képességeit jelzi, amelyek hozzájárulnak harmonikus életviteléhez, és meghatározzák közösségi beilleszkedését. A kompetencia elemei között megtalálható a tanuló önismerete, saját magával szembeni elvárásai, az ezeket meghatározó önbizalom, a pozitív szemléletmód, a másokkal szembeni viselkedés, például a tolerancia, a fejlett kommunikáció. Mindezek kiérlelése érdekében az egyénnek reális képet kell kialakítania önmagáról és környezetéről, a társadalom fejlesztésében tudatosan kell részt vennie, felelősségteljes, környezettudatos magatartást kell gyakorolnia. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján megállapíthatjuk, hogy az általános iskolából intézményünkbe belépő tanulók szociális kompetencia fejlettsége nem megfelelő. Önismeretük nem reális, mert nem reális Én-képre épül. Nem ismerik erősségeiket és gyengeségeiket,
így
bizonytalanság,
önbizalomhiány
jellemzi
személyiségüket.
Az
önbizalomhiány meghatározza a másokkal szembeni viselkedést, részben ez is oka a tolerancia, a fejlett kommunikáció hiányának. Gyengeségeik nem kellő ismerete eredményezi a reális önértékelés hiányát, az önmagukkal szembeni túlzó elvárásokat. Attitűdjeik, készségeik és képességeik alacsony szintje nehezíti a közösségi beilleszkedést, mert nem ismerik a konfliktuskezelés technikáit, és nem képesek eredményesen együttműködni a közösségben. Tanuláshoz való viszonyuk:
140
A gyermekek tanulási szokásait, a tanulás, a tantárgyak iránti attitűdjeit a következők jellemzik: •
naponta legfeljebb 1 órát tanulnak, hétvégén pedig többségük egyáltalán nem tanul;
•
a tantárgyak tanulási sorrendje tetszőleges, nem tudatosan meghatározott;
•
a tanulásban, a házi feladatok elkészítésében többségüknek senki sem segít;
•
a szülők általában nem ellenőrzik gyermekük tanulását;
•
gyakran készületlenül mennek órára;
•
a szülők az ötösnek örülnek, de akkor sem történik semmi, ha elégtelent visznek haza;
•
kevesek készülnek tudatosan a továbbtanulásra;
•
többségük szerint a tanárok nem osztályoznak igazságosan, túl nagyok az elvárásaik.
Tanulmányi eredményük, az anyanyelvi és matematikai kompetencia területén: Anyanyelv szakiskola
szakközépiskola
Jeles
3 fő
6 fő
Jó
13 fő
19 fő
Közepes
9 fő
16 fő
Elégséges
9 fő
21 fő
Elégtelen
0 fő
2 fő
szakiskola
szakközépiskola
Jeles
2 fő
2 fő
Jó
0 fő
8 fő
Közepes
4 fő
13 fő
Elégséges
13 fő
28 fő
Elégtelen
18 fő
14 fő
Matematika
2006. évi kompetenciamérés eredményei Szövegértés kompetencia Átlag eredmény viszonyítva az azonos iskolatípushoz: Országos átlag
Iskolai átlag
Összesített
501 pont
449 pont
Szakiskola
399 pont
400 pont
141
496 pont
Szakközépiskola
476 pont
Képességszintek alapján elért %-os eredmények 1. szint alatti: szakiskola: 21,4 %;
szakközépiskola: 7,1 %;
Az 1. szint alatt a tanuló egyetlen információt sem volt képes azonosítani a szövegből. Ez az adat a legalapvetőbb szövegértési képesség hiányáról árulkodik.
1. szint: szakiskola: 53,6 %;
szakközépiskola: 28,6 %;
Az 1. képességszintű teljesítmény természetesen nem jelenti azt, hogy ezek a diákok nem tudnak olvasni, de társaikhoz képest súlyos hátránnyal indulnak majd, mert szövegértési képességüket nem tudják tudás- és információszerzésre használni. Azok a diákok, akik nem érték el az első szintet, nem rendelkeznek azokkal a rutin jellegű képességekkel, amelyeket pl. a PISA-vizsgálat mér.
2. szint: szakiskola: 25 %;
szakközépiskola: 39,3 %;
E meglehetősen gyenge szinten álló diákok elsősorban egyszerű információ-visszakeresési műveleteket tudnak végrehajtani, vagy egyszerű szövegbeli kapcsolatokat képesek felismerni. Csak egyszerű, világos elrendezésű anyagok feldolgozásával tudnak megbirkózni, amelyek nem igényelnek bonyolult feladatmegoldást. Az alacsony képességszint megnehezíti számukra, hogy az új, szokatlan szövegeknek jelentést tulajdonítsanak, és nagy valószínűséggel alkalmatlanok az új ismeretek önálló elsajátítására is.
3. szint: szakiskola: 0 %;
szakközépiskola: 21,4 %;
Nagyjából ilyen szintű képességekre van szüksége a diáknak a középiskola sikeres befejezéséhez. Akárcsak a felsőbb szintek, ez is megkívánja a különböző forrásokból származó információk integrálását és a bonyolultabb problémák megoldását. Ezen a szinten a tanulók képesek az olvasott információk és mindennapi életük összefüggéseit felismerni.
4. szint: szakiskola: 0 %;
szakközépiskola: 3,6 %;
A 4. képességszinten teljesítő diákok képesek nehezebb gondolkodási műveletek elvégzésére, megtalálnak beágyazott információkat, valamint képesek a szöveg egyes jegyeinek kritikai jellegű megítélésére. Képesek egy-egy történetszereplőinek az érzelmei és cselekedetei közötti kapcsolatot megtalálni, motivációjukat értelmezni vagy a szöveg stiláris eszközeiről véleményt alkotni.
Matematika kompetencia Átlag eredmény viszonyítva az azonos iskolatípushoz: Országos átlag
Iskolai átlag
Összesített
499 pont
448 pont
Szakiskola
408 pont
417 pont
Szakközépiskola
493 pont
465 pont
Képességszintek alapján elért %-os eredmények 1. szint alatti: szakiskola: 25 %;
szakközépiskola: 14,3 %;
Az 1. szint alatt a tanuló nem tudja megoldani az alapvető matematikai ismereteket igénylő feladatokat, és az egyszerű számításokat sem képes elvégezni
142
1. szint: szakiskola: 39,3 %;
szakközépiskola: 39,3 %;
A diákok képesek olyan ismerős helyzetekre vonatkozó, könnyen érthető kérdésekre válaszolni, amelyekhez minden szükséges információ a rendelkezésükre áll. Közvetlen utasítások alapján végre tudják hajtani a feladat kontextusából következő rutinszerű eljárásokat.
2. szint: szakiskola: 25 %;
szakközépiskola: 21,4 %;
A diákok képesek átlátni és értelmezni a feladatban szereplő szituációkat, egyetlen információforrásból megszerezni a szükséges információt, egyszerű algoritmusokat, képleteket, eljárásokat és szokványos megoldási technikákat alkalmazni; érvelni, és az eredményeket értelmezni.
3. szint: szakiskola: 10,7 %;
szakközépiskola: 21,4 %;
A diákok képesek elvégezni olyan egyértelműen megfogalmazott feladatokat, amelyekben sorozatos döntéseket kell hozni; egyszerű megoldási stratégiákat kell kiválasztani és alkalmazni; ábrázolásokat kell értelmezni és felhasználni, majd ezek alapján érvelni, és röviden leírni a megoldás gondolatmenetét.
4. szint: szakiskola: 0 % szakközépiskola: 3,6 % A diákok hatékonyan alkalmazzák a konkrét problémákat egyértelműen leíró modelleket, amelyek megalkotása szükségessé teheti a modellek alkalmazhatóságának meghatározását. Képesek kiválasztani és egyesíteni különböző ábrázolásokat, és közvetlenül összekapcsolni azokat a valóságos helyzetekkel. Rugalmasan érvelnek, értelmezik a szituációkat, pontosan megfogalmazzák a probléma értelmezésére és megoldására teendő lépéseket.
Hozzáadott érték Intézményünk 10. évfolyamos tanulóinak várható és tényleges teljesítménye a családi háttérindex (CSH-index) alapján a következő volt (2006. évi eredmények): Matematika Szakközépiskola A várható eredmény a regressziós egyenes alapján 418 pont volt, a tényleges eredmény 465 pont, amely szignifikánsabb jobb. Szakiskola A várható eredmény a regressziós egyenes alapján 391 pont volt, a tényleges eredmény 417 pont, amely nem különbözik szignifikánsan. Szövegértés Szakközépiskola A várható eredmény a regressziós egyenes alapján 419 pont volt, a tényleges eredmény 476 pont, amely szignifikánsabb jobb. Szakiskola A várható eredmény a regressziós egyenes alapján 391 pont volt, a tényleges eredmény 400 pont, amely nem különbözik szignifikánsan. A mérési eredmények elemzése Milyen okok vezettek erre az eredményre:
143
•
Nem azt mérjük, mint az országos kompetenciamérés.
•
Nem épül be a tantárgyi mérésekbe a szövegértés és a matematikai kompetenciák mérése.
•
Nincsenek előzmények az iskolában a kompetenciamérés gyakorlatára.
•
Nincsen tudatos csoportos és egyéni fejlesztés, nincsenek fejlesztési tervek és nyomon követési rendszer.
•
Nem jók a tankönyvek.
•
A tanulók felkészültsége 9. évfolyamon nem megfelelő.
•
Tanulók fegyelmi helyzete.
•
A tanulók nem motiváltak.
•
A tanárok módszertani kultúrája fejlesztésre szorul.
•
A helyi tanterv alkalmas-e a kompetencia fejlesztésre?
144
Minőségfejlesztés Kiemelt minőségcéljaink: •
Az oktatási intézmények az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák körébe sorolták be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere.
•
A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék
azokat
a
kulcskompetenciákat,
amelyek
elengedhetetlenek
a
változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk
alakításához.
Mindegyik
kulcskompetencia egyformán
fontos,
mivel
mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. •
A hagyományos oktatási folyamatot váltsa fel a tanulás megtanításának folyamata, a pedagógusok módszertani kultúrájának folyamatos fejlesztésével.
•
A kulcskompetenciák (kiemelten az anyanyelvi kommunikáció és matematikai kompetencia) méréssel történő folyamatos ellenőrzése értékelése.
•
Az
életkornak
megfelelő
ismeretek,
képességek,
attitűdök,
azaz
kulcskompetenciák fejlesztését, a kompetencián alapuló oktatás elterjesztését. •
A szociális és életviteli, vállalkozói kompetenciák fejélesztése kiemelve: önismeret, stratégiaalkotás és megvalósítás, a kooperáció, az érzelmi intelligencia vizsgálatát.
•
Fejlesztési csoport létrehozása, a kompetencián alapuló oktatás bevezetése, valamint a kompetenciamérés eredményeinek javítására.
•
A közoktatási szolgáltatást nyújtó intézmények nyújtsanak segítséget a szülőknek és a tanulóknak
a
tájékozódásban,
hogy
az
oktatás
milyen
időtávon,
milyen
szolgáltatásokkal és minőségben biztosított. • A minőségelvű, partnerközpontú működés legyen a jellemző, melynek alapja az intézmények minőségirányítási, minőségfejlesztési rendszere, programja. • Minden rászoruló gyermeknek segítséget tudjunk nyújtani a mentális problémák
145
kezeléséhez (testi-lelki egészség)., a középfokú képzés befejezéséhez, a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz. •
Célunk, hogy iskolánk pedagógiai közösségét az egységesen kialakított és elfogadott norma szerinti működés jellemezze.
•
Kollégáink a társadalmi változások iránt fogékony, innovatív, önmagát fejleszteni képes pedagógus közösséget alkossanak.
•
Iskolánk szervezeti hatékonysága érdekében, folyamataink folyamatos fejlesztése, szabályozása működésünk része kell, hogy legyen.
•
Jó mérési gyakorlatok megismerése.
•
Kompetenciák mérésére alkalmas mérőeszközök kialakítása az iskolában. Mérési feladatbank létrehozása tantárgyanként.
•
Minden tantárgyi mérésben jelenjen meg a szövegértési-, és bizonyos szintű matematikai kompetencia.
•
Egyéni fejlesztési terv sémák, melyeket a pedagógusok tudnak értelmezni és használni.
146
A nevelőtestület által elfogadott rendszer működik.. Partnerközpontú működés, az oktatásnevelés és a vezetői tevékenység folyamatainak működtetése. A stratégiai céloknak való megfelelés. 2008. május 31-ig elkészül az átdolgozott PP.
eredmények
Határidő
Felelős
Igazgató
147
Igazgató; mk. vezetők; szaktanárok;
Igazgató
Igazgató; munkacsopo rtok
Folyamatszabályozások, eljárás- 2008. március 14. Igazgató rendek, ellenőrzési értékelési folyamatok dokumentációjának vizsgálata, elemzése.
Mit? Hogyan? Ki?
értékelése, elemzése.
Eredmények ellenőrzése,
A II. félév elején kialakított 2008. május 31. munkacsoportok kidolgozzák a PP fejezeteit, a helyi tanterveket és a szükséges eszközök jegyzékét. A kompetencia alapú oktatás bevezetése, A tanulók értékelése, mérése tervszerű, Fejlesztő team létrehozása. 2008. szept 1., valamint a kompetenciamérések egyéni legyen. illetve 2008. eredményeinek javítása érdekében május 31. fejlesztő csoport létrehozása. Motivációs szint emelése a tanulás A tanulók érdeklődése a tantárgyak Vezetői, mk. vezetői 2008. szept. 1-től. érdekében a pedagógusok változatos iránt, ami a tanulmányi eredmény óralátogatások jegyzőkönyvei módszertani kultúráján keresztül. javulásával, a bukások számának alapján készült intézményi Fontos feladat a tanulók tanulási csökkenésében és a szakmai beszámoló. Statisztika elemzése, technikáinak fejlesztése, a hatékony kompetencia erősödésében tanulók motivációjának önálló tanulás fejlesztése. mutatkozzon meg. A vizsgálata kérdőíves módszerrel kompetenciamérésekben elért a 9. és 10. évfolyamon eredmények javuljanak. októberben. Trendvizsgálatok. Az 1. szint, illetve az alatti tanulók Belső továbbképzés, ötletbörze. elérjék 2. szintet. A 2. szintet elérők pedig a 3. szintet. Az oktatás tartalmának és kínálatának A változó elvárásoknak való Innovációs programok elemzése. 2008. szept. 1-től fejlesztése. megfelelés, alkalmazkodás. A Pályázatokon való részvétel. kompetencián alapuló oktatás Továbbképzésen való részvétel. feltételeinek kialakítása
Az intézményi minőségpolitika és minőségfejlesztési rendszer működtetése. Az IMIP átdolgozása, különös tekintettel a kompetencián alapuló oktatásra és a mérésre. A pedagógiai program (nevelési program, helyi tanterv) átdolgozása KT-nek megfelelően. A kompetencia alapú oktatás bevezetésének előkészítése.
Feladatok
Sikerkritériumok várható
Sikeres pályaválasztás. A szakiskolában tanulók 70-80 %-a tanuljon tovább szakképző évfolyamon. Az érettségi után a szakközépiskolások 10 % a felsőoktatásban, 85 % szakképző évfolyamon folytassa tanulmányait. Szociális kompetencia fejlesztése. A szolidaritás, szociális érzékenység az együttműködés, az empátia, kooperáció fejlődjön. A közösségi magatartás formálása. A pedagógiai program céljai Az iskolai munkatervek tartalmazzák a megvalósításához kapcsolódó feladatok, tevékenységek formáit, a költségek tevékenységek. forrását. A partneri visszajelzések elégedettségi mutatója legalább 80%-os legyen.
Életpálya kompetencia fejlesztése.
Szakmai mk. vezetők
Munkatervek, beszámolók, 2009. június partneri visszajelezések elemzése. ISZM ülések jegyzőkönyve.
Igazgató
148
2008. szept. 1-től Osztályfőnö kök
statisztika 2009. június
Drámapedagógiai módszerei. Kérdőíves módszer, SWOT analízis.
Pályaválasztási elemzése.
A feltételek biztosítása mellett a Intézményvezetői beszámoló, 2008. szept. 1-től Szaktanárok tanárok, diákok eszközként használják. statisztika elemzése.
10. 2008. szept. 1-től Szaktanárok
Digitális kompetencia fejlesztése.
9.
Igazgató; mk. vezetők; szaktanárok;
Versenyeken való eredményes Tudásszint-mérés részvétel. évfolyamon. Alapfokú, középfokú nyelvvizsgát tett tanulók száma növekedjen
Statisztika elemzése (bukások 2008. szept. 1-től száma, okai, kitűnő tanulók száma, versenyzők száma, eredmények). Tehetséges tanulók képességeinek, készségeinek vizsgálta, feladatok kijelölése. Felzárkóztató programok kidolgozása
Idegen nyelvi kompetencia fejlesztése.
Tehetségekkel és a hátrányos Egyéni tanulási út biztosítása. helyzetűekkel való egyenrangú törődés. Versenyeken eredményes szereplés. Az esélyegyenlőséget, biztosító oktatási, Integrációs terv elkészítése. nevelési programok.
Szervezeti kultúra fejlesztése, ezen belül Az együttműködés a nevelőtestületen Szervezeten belüli csoporta szervezeti kohézió erősítése. belül javuljon. foglalkozások szervezése. Egymás munkájának megismerése. Közös óralátogatások. A humán erőforrás újabb, hosszú távú Pedagógusok kompetenciájának Továbbképzési terv, beiskolázási tervének elkészítése. növekedése. terv elemzése, újragondolása. A szülőkkel való kapcsolattartás Egységes szemlélet alakul ki a szülők ISZM vezetők beszámolója. erősítése. és iskola között. A taneszköz-ellátottság fejlesztése, Funkcionális fejlesztéssel a teljes Taneszköz ellátottság áttekintése. beszerzési terv készítése a kompetencia ellátás elérése. Igények felmérése. alapú oktatás bevezetése érdekében. Igazgató
149
2008. szept. 1-től Of.-i mk. vezető 2008. május Igazgató; mk. vezetők;
2008. aug. 15.
2008. szept. 1-től Igazgató, mk. vezetők;
A fejlesztő team tagjai: − Minőségügyi csoport − Mérési munkacsoport − Közismereti munkaközösség − Egészségfejlesztési munkaközösség − Osztályfőnöki munkaközösség 1 fő
1 fő 2 fő 1 fő 1 fő
Időtartam: A fejlesztési terv a 2008/2009-es tanévre szól. Erőforrások:
Humán:
• • •
Az intézmény vezetője (ellenőrzési feladatok); Az intézményben működő munkaközösségek vezetői (koordináció); Az intézmény pedagógusai (mérőeszközök fejlesztése); MÉMCS (fejlesztés és koordináció); Fejlesztési munkacsoport (tervezés, koordináció); A MÉMCS tagjainak anyagi elismerése;
• • •
Számítógépek internet elérési lehetőséggel, nyomtató; Állandó helyiség a műhelymunkára; Közös idő biztosítása;
•
A szükséges továbbképzések finanszírozása;
• • •
Infrastrukturális:
Dologi:
150
Elvárt eredmény
Időigény, Határidő Kompetenciamérés eredményeinek javítása : 2008. március 1. - 2009. június 15. Tervezés A fejlesztő csoport megalakulása Elkötelezett csapattagok Határidő: minden 2008. április és a tervező munka elvégzése 30. • Az országos kompetencia munkaközösségből mérés 2006 és 2007. évi (munkacsoport vezetők; mk. vezetők; v. innovatív eredményeinek összehasonlítása, elemzése, szaktanárok). értékelése, trendvizsgálat; • A célok meghatározása; • Ötletbörze a lehetséges tevékenységekről; • Az ötletek szelektálása, véglegesítése; • Az egész iskolára vonatkozó fejlesztési terv elkészítése, a munka menetének körvonalazása; Megvalósítás Teljes képet kapni arról, Határidő: A tantárgyi munkaközösségekkel hogy mi a cél, mit-mikorra 2008. május való megbeszélés. kell elkészíteni, hogyan 10. zajlik majd a munka menete. Pontos feladatmeghatározások.
Feladat/ tevékenység
Egyéb erőforrás
Résztvevők: munkacsoportok tagjai Felelősök: mk. vezetők Fejlesztő munkacsoport vezetője
Műhelymunkára alkalmas helyiségek; Flip-chart papír, filctoll a tervezőmunkához ; Számítógép; Nyomtató;
151
Jelenléti ívek, emlékeztető az mcs. megbeszélésről;
ív,
Ellenőrzési pont
Műhelymunkára Résztvevők: Jelenléti Munkacsoport vezetők, alkalmas jegyzőkönyv; mk, vezetők; szaktanárok; helyiség, Flip-chart; papír, filctoll, a tervezőmunkához Felelős: MÉMCS vezető ; Számítógép, Nyomtató;
Feladat résztvevői Felelős
Résztvevők: Számítógép, Feladatlapok gyűjtése: internet; Minden pedagógus. Felelősök: munkacsoport vezetők; Szoftverek és korábbi mérőlapok beszerzése: MÉCS vezető; Számítógép Határidő: Résztvevők: pedagógus 2008. június Minden egyénileg. 15. Felelősök: Kivonatokat összegzik: munkacsoport vezetők Programok adaptációs, ill. megvásárlási lehetőségeiről tájékoztat: MÉCS vezető
Számítógép Feladat résztvevői: Minden pedagógus; Felelősök: Munkacsoportvezetők;
Mérőeszköz minták állnak Határidő: rendelkezésre. 2008. május Fellelhető szoftver demók; 31. Korábbi kompetencia-, ill. PISA mérések feladatlapjai.
Mindenki ismeri a fellelt dokumentumokat, a feladattípusokat, tudja azonosítani, hogy miben tér el az általa szokásos „dolgozattípusoktól”, a mérőeszközökben lévő instrukciók és az értékelés miben térnek el „szokásostól”. A tankönyvválasztást a célokhoz igazítják. Rövid írásos kivonat a tapasztalatokról. Tantárgyankénti Határidő: feladattípusok állnak 2008. június rendelkezésre értékelési 29. szempontokkal együtt.
Kutatómunka A fellelhető jó gyakorlatok, a piacon forgalomban lévő mérési szoftverek tanulmányozása, a korábbi kompetenciamérési lapok összegyűjtése és továbbítása munkacsoportok felé.
A fellelt feladatlapok, feladatsorok áttanulmányozása (feladatbank készítés első lépése) munkacsoportonként. (Párhuzamosan zajló folyamat: A tankönyvrendelés szervezése a céloknak megfelelően.)
Feladatbank készítés második lépése: Egyénileg, vagy páros munkában típusfeladatok készítése és a feladatok értékelésének leírása összhangban a kompetencia alapú mérések feladatainak értékelésével. Továbbá annak megjelölése, hogy melyik évfolyamon, mikor
152
Kész feladatok.
Összegző „jelentések”.
Dokumentumlista arról, amit sikerült fellelni, illetve a szoftverek elérhetőségéről.
A mérőeszközök megrendelése és Kész eszközök, amelyek betanulása. használatára kiképzett szakember van az iskolában. Szakember előadása az egyéni Minden kolléga tudja, fejlesztési tervről és a fejlesztés miről szól az EFT, hogyan dokumentálásáról, nyomon érdemes készíteni, milyen követéséről. együttműködés kell hozzá stb. A 2007. évi országos mérésének A következő tanévre alapján a 9. évfolyamon, csoport- és vonatkozóan minden egyéni szinten a fejlesztési célok kolléga tudja, melyik meghatározása, csoportra és osztályban, melyik egyénekre vonatkozó fejlesztési tanulóval milyen tervek készítése, hogy a 2010. kompetenciafejlesztést kell májusában megírandó országos felerősíteni, és ez bekerül
Emlékeztető.
Számítógép
Számítógép
Határidő: 2008. okt. 30.
Feladat résztvevői: A teljes nevelőtestület Felelős: MÉMCS vezető
Számítógép, projektor, előadóterem.
Határidő: Feladat résztvevői: 2008. május Szakértő; A teljes nevelőtestület. 31.
153
Csoportos és egyéni fejlesztési tervek.
Emlékeztető PPT-s előadásanyag. Jelenléti ív.
Számítógép Szerződés. pénzügyi források a programra.
Számítógép, Lista. internet elérési lehetőség.
Javított, kiegészített feladattípusok.
Számítógép, hálózati elérések
Határidő: Felelős: igazgató, 2008. június MÉMCS vezető 29.
alkalmazhatjuk. Feladatok „köröztetése” egymás Minden kolléga ismeri az Határidő: Feladat résztvevői: között a munkacsoportban, adott tantárgy összes 2008. június Minden pedagógus véleményezés, újabb ötletek. elkészült feladattípusát. 29. Felelősök: Munkacsoportvezetők; A feladatokból feladatlapok készítése Feladatlapok Határidő: Résztvevők/felelősök: évfolyamonként 3 mérési időpontra. Munkacsoport-vezetők és évfolyamonként 2008. informatikus a egységesített szerkezetben szeptember szerkesztéshez és és dokumentálva a 10. dokumentáláshoz. megfelelő könyvtárakba. Tanulási stílus és tanulási motivációt Mérőeszközök minták. Határidő: Felelős: MÉMCS vezető mérő eszközök feltérképezése. Mérőeszközt fejlesztő 2008. május cégek listája. 31.
Helyzetelemzés a 2008/2009. tanévben a 9. évfolyamon tanulók körében: • diagnosztikus mérés szövegértés és számolási kompetencia területén, • a tanulók problémamegoldó képességének, vizsgálata, • figyelmi és emlékezet vizsgálata; • tanulási attitűd vizsgálat, • közösség vizsgálata és a tanulók önismeretének vizsgálata;
Ellenőrzés beépítése az intézmény működésébe – pl. egy tanévre vonatkozó folyamatszabályozással; A fent vázolt folyamat megvalósításának ellenőrzése, értékelése a tanév végi beszámolókban.
mérések már jobban sikerüljenek
tanévi
Mindenki világosan látja, mit sikerült megvalósítani a fejlesztési tervből, érti, hogy ennek alapján hogyan használhatja a saját fejlesztési tervét a PDCA ciklus szerint. Bemeneti mérés, amely alapján 9. év végén az ismételt mérések után vizsgálható a hozzáadott érték. Kognitív kompetenciák fejlesztése.
a következő munkatervekbe is.
2008. szeptember
Határidő: 2009. június
2008.szept.15.
Számítógép
Osztályfőnökök; Számítógép szaktanárok; MÉMCS; munkaközösség-vezetők; Felelős: igazgató;
Feladat résztvevői: A teljes nevelőtestület; Felelős: igazgató;
154
Dokumentáció megléte; csoportos és egyéni fejlesztési tervek.
Tanév végén: igazgatói és munkaközösségi elemzés, értékelés (a beszámoló részeként).
Kiemelt területek intézkedési terve Anyanyelvi kompetencia fejlesztése A kommunikáció fejlesztése (kulcskompetencia, mely személyes- kognitív-szociális aspektusokkal egyaránt rendelkezik) •
A különféle közlési helyzetekben és szövegtípusokban való kommunikáció tudatos stratégiáinak felépítése.
•
A kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és normatív használata.
•
A nyelvi problémaészlelés képességének folyamatos fejlesztése, a szövegértési és szövegalkotási automatizmusok kialakítása az egyes szövegtípusok szerkezeti és jelentéstani
jellemzőinek
felfedeztetésével.
A
kommunikáció
f e jl e s z t és e
(kulcskompetencia, mely személyes- kognitív-szociális aspektusokkal egyaránt rendelkezik) elsajátítása. A kommunikációs képességfejlesztés feltétele a szövegértésszövegalkotás kompetencia fejlesztésének. A kommunikációs helyzetek megfelelő értelmezése Olvasás, írott szöveg megértése. Az értő, kritikai és kreatív olvasási képesség, az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító hangos és néma olvasás, különféle szövegeknek az olvasási célnak (információszerzés, tanulás, kedvtelés) megfelelő stratégiával való olvasása és értelmezése (szövegértés): •
Az olvasás iránti igény felkeltése.
•
Szövegelemzési eljárások alkalmazása (a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok-okozati kapcsolat felismerése).
•
Az írott információk, adatok és fogalmak gyűjtése és feldolgozása tanulás és a tudás szisztematikus rendezése céljából.
Szóbeli szövegek megértése •
Különféle közlések megértése különféle helyzetekben, és a közlés másokkal való megértetése.
•
A nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfigyeltetése, felfogása.
•
A közlésekből ismeretek, információk szerzése.
•
A verbális és nem verbális kódok feldolgozása.
155
•
Huzamosabb és rövidebb ideig tartó figyelemösszpontosítás és reflektálás az adott anyagra.
Részvétel a kommunikációs folyamatban Kultúrált nyelvi magatartásra, a köznapi kommunikációs helyzetekben való biztonságos eligazodásra való felkészítés: •
Beszédkészség, az értelmes beszéd fejlesztése, az aktív szókincs gazdagítása.
•
Nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntés fejlesztése.
•
Kifejezőképesség. A szóban és írásban megnyilvánuló önkifejezést elősegítő kommunikáció formálása, fejlesztése - gondolatok, olvasmányélmények, érzelmek, információk érthető közlése a beszédhelyzetnek megfelelően – kérdések megfogalmazása, a hallottak kiegészítése, tömör és világos kifejezésmód.
•
Különböző célt szolgáló, különböző típusú szövegek megírása, az írás folyamatának ellenőrzése.
•
A szituációhoz, címzetthez, témához való rugalmas alkalmazkodás.
•
A köznyelvi normákhoz alkalmazkodó szabatos kifejezésmód kialakítása.
•
Az anyanyelvi írásbeliség normáinak megismerése, alapvető szövegtípusok elsajátítása.
•
Rendezett, olvasható, esztétikai íráskép, az életkornak megfelelő írástechnika.
•
A helyesírási készség elsajátítása és fejlesztése.
156
Önálló munkák feldolgozása.
Szókincsbővítés
Feladat A szövegfeldolgozás legfontosabb technikáinak beépítése az egyes tárgyak oktatásába (pl.: matematika, stb.).
Cél: A szövegértés javítása
- hon- és népismereti órák; - nyelvi játékok alkalmazása szakórákon - önálló vélemény alkotására nevelés - képzőművészeti alkotások elemzése - gyűjtőmunkák alkalmazása az egyes szaktárgyaknál; - vázlat írásának megtaníttatása; - a diákok nagyobb számának bevonása az iskolarádió, iskolaújság készítésébe;
- adott tárgyakból év eleji és év végi mérés; - tapasztalatok megfogalmazása az év végi beszámolókban; - kötelező olvasmányok feldolgozása; - könyvtári órák szervezése.
- megjelenítés a foglalkozási tervekben; - tapasztalatok átadása munkaközösségi megbeszéléseken;
Tevékenység - szöveges feladatok, szövegértési feladatok alkalmazása minden tanítási területen; - felkészülés tantestületi keretben (tanfolyam szervezése); - megbeszélés munkaközösségi keretben
2008. szept. 1-től
2008. szept. 1-től
Határidő 2008. szept. 1-től
- tanmenetek ellenőrzése; - év végi beszámoló ellenőrzése;
- szaktanárok; -DÖK vezetősége; - osztályfőnökök;
157
- foglalkozási tervek elemzése, ellenőrzése;
- tanmenetek ellenőrzése;
- tanmenetek; - foglalkozási tervek;
- felmérések elemzése; - év végi beszámolók;
- foglalkozási tervek; - a tervek elemzése, értékelése; - óralátogatások;
- tanfolyam tapasztalatainak alkalmazása; - munkaközösségi tervek;
- tanmenetek;
Ellenőrzés - értékelés módja
- szaktanárok; - könyvtárszakos kolléga; - szaktanárok; - szaktanárok; - szaktanárok; - szaktanárok; - szaktanárok;
- munkaközösségvezetők; - szaktanárok; - szaktanárok, munkaközösségvezetők; - igazgatóhelyettes, munkaközösségvezetők, szaktanárok;
- igazgató;
Felelős - szaktanárok;
Kötelező olvasmányok feldolgozása.
- az osztálytermekben lévő faliújságokon tematikus témakörök feldolgoztatása; - színházlátogatások, mozi látogatások szervezése; - a tanulók érdeklődésének megfelelő olvasmányok választása; - a korosztály ill. csoport összetételének megfelelő olvasmány választása; - feldolgozás módjának megváltoztatása; - dráma az órákon, az olvasmányok egyes részeinek feldolgozása; 2008. szept. 1-től
- szaktanárok; - szaktanárok;
- szaktanárok;
- magyart tanító szaktanárok, osztályfőnökök; - szaktanárok;
158
- tanmenetek ellenőrzése;
-éves munkaterv ellenőrzése - osztályfőnöki tanmenetek ellenőrzése; - munkatervek ellenőrzése
- tervek ellenőrzése;
Matematika kompetencia fejlesztése „A matematikai kompetencia a „matematikai tantárgyi ismeretek, a matematika-specifikus készségek és képességek, általános készségek és képességek, valamint motívumok és attitűdök együttese" (Vidákovich Tibor, 2004).
A matematika tantárgy keretében, a kulcskompetenciák fejlesztéséhez szükséges speciális kompetenciák: Az elsajátítás képességének fejlesztése: - Tanulási módszerek a matematikában; - A nyelv logikai elemeinek helyes használata (szaknyelv – köznyelv); - Rendszerelmélet fejlesztése; - Megfigyelő- és elemzőképesség; Értő, elemző olvasás fejlesztése: - Változatos tartalmú szövegek; szöveges feladatok; - Szaknyelv használat – precíz fogalom kialakítás; - Matematikatörténeti kapcsolódások.; - Információ gyűjtése a feladatmegoldáshoz (adathalmazokból, elektronikus eszközökből);
könyvtárból,
Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése: - Matematikai logika (biztos, lehetséges, lehetetlen fogalma, relációk); - Valószínűség előzetes becslése; Halmazszemlélet fejlesztése: - Konkrét dolgok adott szempontok szerinti rendezése; - Testek, síkidomok csoportosítása; - Természetes-, egész-, racionális számkör; Kombinatikus gondolkodás fejlesztése: - Elemek sorbarendezése; - Elemek kiválasztása adott szempont szerint; - Fadiagram, útdiagram, táblázatok; Függvényszemlélet fejlesztése: - Összefüggések felismerése, felírása, sorozatok készítése, ábrázolása; - Adatok gyűjtése grafikonról, diagrammokról; - Geometria transzformációk, - Arányossági kapcsolatok felismerése, ábrázolása; - Grafikus megoldási módszerek alkalmazása; Térszemlélet fejlesztése: - Testek építése, ábrázolása; - Testek hálója; tulajdonságok megfigyelés (pl. szimmetria, konvexitás, térelemek kölcsönös helyzete); - Adott tulajdonságú pontok keresése;
159
Következtetési képesség fejlesztése: - Egyszerű szöveges feladatok, egyenletek megoldása következtetéssel, lebontogatással, „visszafelé okoskodással”, - Arányos következtetések, - Százalékszámítás; - Fontos és felesleges adatok; Tervezés, önellenőrzés: - Megoldások megtervezése; - Eredmények következetes ellenőrzése (szöveges és numerikus feladatokban egyaránt); - Becslés, kerekítés, fejszámolás, számolási eljárások; - Nyitott mondatok, szöveges feladatok; - Szerkesztési vázlat készítése; Összefüggés – felismerő képesség fejlesztése: - Változó mennyiségek közti kapcsolatok; - Grafikonok olvasása; - Táblázatok, diagrammok elemzése, felismert szabályok alapján ilyenek készítése; Becslés képességének fejlesztése: - Számítási feladatokban; - Mértékváltással, mérések a gyakorlatban; - 10 hatványainak használatával; - Hatványozás azonosságainak alkalmazása; Kommunikáció fejlesztése: - Megoldás helyességének igazolása; - Szöveges feladatok készítése; - Adatok alapján összefüggések megfogalmazása; - Csoportmunka segítségével; - Megoldás bizonyítása, érvelés;
160
Változatos tartalmú szövegek, szöveges 2008. szept. 1-től feladatok. Gyakorlati életből vett szövegek, újságcikkek, reklámanyagok elemzése. A tankönyvi szöveg órai elemzése, lényegkiemelés. A megtanulandók kiemelése. Információgyűjtés a feladatmegoldáshoz (adathalmazból, könyvtárból, elektronikus adathordozókból) Szaknyelv.
Értő, elemző olvasás fejlesztése.
szaktanárok
szaktanárok
2008. szept. 1-től
Szakszavak, fogalmak értelmezése, lefordítása köznyelvre (amennyire lehetséges). Megfigyelőképesség fejlesztése, lényegkiemelés megtanítása szövegek elemzésével. Összefüggések felismertetése. Vázlat írásának megtanítása.
Tanulási módszerek a matematikában.
Felelős szaktanárok
Határidő 9. évfolyamon év vége
Tevékenység A feltárt hiányosságok kiscsoportos, differenciált rendszeres gyakorlása. A foglalkozási tervekben jelenjen meg Tapasztalatok átadása munkaközösségi megbeszéléseken
Feladat A biztonságos számés műveletfogalomra épülő számolási készségek hiányosságainak felszámolása, a készség fejlesztése.
161
tanmenetek; felmérések elemzése; év végi beszámolók;
Ellenőrzés-értékelés módja tanmenetek; munkaközösségi tervek; foglalkozási tervek; tervek elemzése, értékelése; óralátogatások ; felmérések elemzése; év végi beszámolók; tanmenetek; felmérések elemzése; év végi beszámolók;
Tervezés, önellenőrzés- becslés képességének fejlesztése.
Térszemlélet fejlesztése.
Függvényszemlélet-következtetési képesség fejlesztése.
Összefüggések felismerése az adott szövegben, felírása néhány szóval, jelekkel, ábrázolása (rajz). Adatgyűjtés gyakorlása szövegből, ábráról, grafikonról. Szükséges, felesleges adatok. Arányossági kapcsolatok felismerése. Mértékváltás- arányosság kapcsolatának megfigyeltetése, gyakorlása. Becslési képesség fejlesztése gyakorlati mérések során. Szakma bevonása. Gyakorlati példákon arányossági és százalékszámítási feladatok megoldása (pl. receptek, anyagszükséglet, akciók, kölcsönfelvétel…) Testek építése (manuális képességek bevonása), tulajdonságainak megfigyeltetése, ábrázolása- rajz, szakrajz, tárgyakkal való kapcsolat erősítése, összedolgozás. Műtárgyak, épületek szimmetriáinak, különböző aspektusokból való látképeinek, alaprajzának elemzése órán (gyűjtőmunka, kirándulás, fotók, albumok) A munkamenet, megoldás megtervezése algebrai és geometriai feladatoknál. Tervkészítés gyakorlása csoportban, párban- munkamegosztás. 2008. szept. 1-től
2008. szept. 1-től
2008. szept. 1-től
szaktanárok
szaktanárok
szaktanárok
162
tanmenetek; felmérések elemzése; év végi beszámolók;
tanmenetek; felmérések elemzése; év végi beszámolók;
tanmenetek; felmérések elemzése; év végi beszámolók;
Kommunikáció fejlesztése.
Eredmények összehasonlítása különböző csoportok közt. Eredmények közös és egyéni elemzése, vita. Konszenzus. A megoldások helyességének igazolása, érvelés. Vitakészség fejlesztése, egymás érveinek elfogadása. Szaknyelv fejlesztése, precíz megfogalmazások erősítése. 2008. szept. 1-től
szaktanárok
163
tanmenetek; felmérések elemzése; év végi beszámolók;
A kognitív kompetenciák fejlesztése •
Az önművelésnek igényének, az élethosszig tartó tanulás, az önálló ismeretszerzés képességeinek kialakítása.
•
A kreatív, kritikus, problémamegoldó, fogalmi gondolkodás, a nyelvi problémamegoldás, a logikai viszonyok felismerésének, az értelmezés, az indoklás, a bizonyítás képességének fejlesztése.
•
Az alkotóképesség, a képzelet fejlesztése.
•
Az emlékezet fejlesztése.
•
A tanulás képességének fejlesztése, ismeretfeldolgozási technikák megtanítása: -
Ismeretek, adatok, információk gyűjtése, célszerű, gondos elrendezése.
-
Jegyzetkészítés tanári irányítással a szövegértés elemző műveleteire építve.
-
Lényegkiemelés.
-
Vázlatkészítés, ill. vázlatfelhasználás.
-
Tömörítés, összefoglalás megértése és készítése adott szempont alapján.
-
Gyakorlottság a felelet, beszámoló, összefoglalás elkészítésében.
164
Tanulás tanítása program tervezet Feladat 1.
Tevékenység
Határidő
Felelős
Ellenőrzés, dokumentáció
Tanulási
szokások A jelen állapot tanulási szokásai. Énkép, önismeret.
A tanulási szokások feltárása, kérdőíves módszerrel. Önismereti kérdőívek elemzése, értékelése egyénileg és kooperatív csoportmunkában. Új szokások megfogalmazása. Az önálló tanulás A tanulás tervezési tervezése. szintjeinek helyzetelemzése. Napi, heti, hétvégi tanulási tervek készítése. A tervek elemzése, összehasonlítása. A relaxáció. A tanulási tervekhez Testi lelki relaxációs egészség. tevékenységek tervezése. 2. Beszédművelés Légzéstechnikai - Szókincsfejlesztési és artikulációs gyakorlatok gyakorlatok; kézikönyvek Helyes ejtési alkalmazásával. gyakorlatok; Tudományos, Szókincsfejlesztő irodalmi és gyakorlatok; történelmi szövegek Olvasási olvasása. Irodalmi és gyakorlatok; történelmi beszédek, levelek felolvasása. 3. Tanulási technikák Rendszerezés; Szakszövegek vázlatkészítés; feldolgozásával a A bevésés bevésés technikája; technikájának Összehasonlító gyakorlása és vázlat elemzés; készítése. Különböző
2008. okt. Osztályfőnökök; kérdőívek, 30. szaktanárok; osztályonként mk. vezetők; beszámoló;
2008. okt. Osztályfőnökök; tanulási 30. szaktanárok; tervek; mk. vezetők;
2008. okt. Osztályfőnökök; relaxációs 30. szaktanárok; tervek; mk. vezetők;
2008. szeptember 1-től
Szaktanárok
tanmenetek
2008. szeptember 1-től
szaktanárok
tanmenetek
165
A kérdezés technikája.
Problémamegoldó gondolkodás.
Tanulási formák Egyéni tanulás. Énkép, önismeret. Páros tanulás
Kooperatív tanulás
rendszerezési technikák alkalmazása egyéni és páros munkában, történelmi és természettudományos szövegek feldolgozásával. Adatok keresése, rendszerezése, feldolgozása diagramok, grafikonok, történelmi és földrajzi atlaszokból. A kérdések funkciói, csoportosításuk. Kérdéseket helyettesítő eszközök. Terméketlen kérdések. A feladat megértése. Megoldási terv. Alternatívák. A terv végrehajtása. A megoldás ellenőrzése. A matematikai problémamegoldó gondolkodás alkalmazása különböző feladatok megoldásával. Tanulási program tervezése, szerkesztése. Önértékelés. A tanulási módszerek alkalmazása különböző feladatok megoldásával. A módszerek megismerése és alkalmazása különböző feladatok megoldásával 3-4 fős csoportban.
2008. szeptember 1-től
szaktanárok
tanmenetek
2008. szeptember 1-től
szaktanárok
tanmenetek
2008. szeptember 1-től
szaktanárok
tanulási programok
2008. szeptember 1-től
szaktanárok
tanmenetek
2008. szeptember 1-től
szaktanárok
tanmenetek
166
Követelmények • • • • • • • • •
Ismeri a tanulás motivációs tényezőit, a tanulási stílusokat. Képes új stratégia megfogalmazására, kialakítására. Képes önálló tanulási terveket készíteni. Helyesen alkalmazza a légzéstechnikai és artikulációs gyakorlatokat. Képes az olvasás szabályainak megfelelő olvasásra. Alkalmazni tudja a rendszerezési technikákat. Vázlatot tud készíteni a vázlatjelölések alkalmazásával. Alkalmazni tudja az adatkeresési, adatrendszerezési eljárásokat. Képes összehasonlító elemzések leírására, megjelenítésére. A páros és a kooperatív tanulási formákban együtt tud tanulni diáktársaival.
167
