. Az óvodai környezeti nevelési program rendszere
1
A belső környezet megismerésének modellje
A KÖRNYEZETI NEVELÉSRE ALAPOZOTT PROGRAM FELADATRENDSZERE 2.1. Tudatformálás a környezeti nevelésben Szükséges, hogy tudatában legyünk annak, mennyire fontos számunkra a környezetünk egésze (globális) és helyi része (lokális). A lokális környezetünkkel mindennapos kapcsolatban vagyunk. Átéljük állapotát, változásait. Részesei, alakítói, felelősei és hatásának szenvedői is vagyunk! A globális környezetünknél látnunk kell, hogy nem zárkózhatunk el a Föld egy kis zugába, politikai határok mögé, mert az is része az egésznek, és a környezeti ártalmak terjedése nem ismer határokat. Holisztikus látásmód szükséges, amely ráirányítja a figyelmet arra, hogy nincs a környezetben elhanyagolható, lényegtelen, felesleges elem, tényező. Hálószerűen kapcsolódik össze minden. Mindezt nekünk, nevelőknek kell elfogadnunk, neveltjeinkben kialakítanunk, nekünk, akiknek korábbi tanulmányaiban felosztási alap volt a káros és hasznos élőlények
2
csoportosítása, és az emberiség vívmányaként tanultuk a természet leigázását. Ez mindannyiunk számára lelki és gondolati probléma is. 2.2. Ismeretszerzés a környezeti nevelésben A környezeti nevelés ismeretrendszerének kialakítása ökológiai szemléleten alapuló ismeretszerzéssel történjék! Törekedjünk arra, hogy az ismeretek segítsék elő a környezet egészének megértését! Tartalmazzanak alapvető tényeket, összefüggéseket, problémákat, és az ezzel kapcsolatos megoldásokat! Az ismeretek legyenek valódiak, realisztikusak és a célzott korosztálynak megfelelőek. Tartalmazzák a világkép, a kultúra és az értékrend elemeit! Az ismereteket a megfelelő ökológiai és humánökológiai könyvekből, szakfolyóiratokból gyűjthetjük össze. 2. 3. Készségek kialakítása a környezeti nevelésben Ki kell alakítani a környezeti problémák felismerésének, megoldásának jártasságait, készségeit. Történetekkel, helyzetmegbeszélésekkel, kereső, tapasztaló magatartásmóddal gazdagítható a problémaérzékenység és a problémamegoldó képesség. Ezt már az óvodáskorú gyermekeknél elkezdhetjük. Konkrét környezeti problémák (pl. füstös levegő) sajnos mindenütt vannak, beszéljünk róla, hogy mit tehetünk a tisztább levegőért, illetve hol találunk ilyet. 2. 4. Attitűdök kialakítása, formálása a környezeti nevelésben A környezettel pozitív érzelmi kapcsolatot kell kialakítani! A pozitív érzelmi kapcsolat nem azonos a szeretettel, más viszonyulásokat is tartalmaz. Nem lehet mindent szeretni! Alkalmazhatjuk az élőlények szeretete helyett az elfogadást, a tiszteletet. Így valódibb lehet a viszonyalakításunk. Ennek a folyamatnak fontos a kezdésideje. Kodály Zoltán, a nagy zenepedagógus a zenei nevelés megkezdését a gyermek megszületése előtt kilenc hónappal javasolja. Mi sem tehetjük későbbre! Tudjuk, az attitűd egy összetett pszichés képződmény. Különböző dolgokhoz különböző módon, más-más pozitív vagy negatív fokozattal viszonyulunk. Alapvetően a szociális tanulással, mintakövetés alapján alakulnak a gyermekekben az attitűdök. Felelősek érte a szülők, nevelők és a társadalmi környezet. Közoktatási rendszerünk első láncszeme az óvoda. Itt is szükséges és lehetséges az érzelmi viszonyulásokat alakítani, formálni. 2. 5. Értékrend és az értékelés kialakítása a környezeti nevelésben A gyermek értékrendje szűk körű és szubjektív. A neki érzelmileg közelálló személyek, tárgyak adják az értékeket. A helyes értékrend kialakítása a környezeti nevelés kiemelt feladata. Megalapozza viszonyulásainkat, cselekedeteinket. Rávilágít környezetünk összetettségére és összefüggéseire, a legkisebb elem fontosságára. Az értékeket mindennapjaink döntési folyamataiban alkalmazzuk. A felnőtt számára természetes döntéssorozatot – a megfigyelések szerint – a gyermek sokáig képtelen végrehajtani. Az 5–7 éves gyermeket már kevésbé jellemzi az aktuális feszültségi állapot, élményeinek indulati töltése, egyre inkább magyarázó, értelmező szempontok érvényesülnek a problémamegoldó tevékenységeiben, de egyszerre egy nézőpontot vesz figyelembe a kisgyermek, viszont egyenként és egymástól függetlenül mérlegeli a különböző szempontokat. Előfordulhat, hogy a gondolkodásának egymásra következő lépéseiben más és más helyzetet lát vagy képzel el a gyermek, egy és ugyanarról a szituációról többféle ítélet alakul ki benne. A gondolkodásnak az a tulajdonsága, hogy egy helyzet egyidejűleg több szempontból is mérlegelhető, és
3
mindezek a szempontok egyidejűleg érvényesek – tehát a viszonylagosság szemlélete – igen lassan bontakozik ki. Ennek ellenére a mindennapokban folyamatosan dönt a gyermek. Elfogad vagy elutasít, azaz értékel valamilyen cselekedetet vagy jelenséget. Mint tudjuk, alapvetően érzelemvezérelten teszi. Ki kell alakítanunk a gyermekben a helyes, elemzésen alapuló elismerést, bírálatot! 2. 6. A cselekvések és az aktív részvétel fontossága a környezeti nevelésben A környezeti nevelés interaktív, folyamatos összefogással működő tevékenységrendszer. Nem lehet elsajátítani „elmondás”, prédikáció alapján, csak átéléssel. A környezeti nevelés nem csak a pedagógiai folyamat által, hanem az egész életvitel révén valósulhat meg. Az életvitelünk a környezethez, élőlényekhez, gazdálkodáshoz való viszonya is fontos. A kert, az udvar, a hulladékkezelés, a táplálkozás, a vízzel és energiával való ésszerű takarékosság, a természetes anyagok használata egyaránt pedagógiai eszköz lehet Az oktatás prioritásai a XXI. században: globalizálódás (gazdaság, információ, bűnözés) Szükséges egy újfajta humanizmus (erkölcs, tudás,más-más civilizációk szellemi értékeinek tisztelete, ellensúlyozva a gazdasági és technokrata szemléletet) a szocializáció erősítése - ma jellemző a társadalmi kapcsolatok válsága, a kirekesztettség, - cél - a társadalmi kötődések létrejötte, tiszteletben tartva az embercsoportok sokféleségét, a demokratikus társadalmi keretek biztosítják a tevékeny polgárrá válást a humánfejlődés előtérbe kerülése ne csak a gazdaság - probléma az az egyenlőtlen elosztás (gazdasági és humán javak) - cél - „meg kell tanítani az emberiséget saját fejlődésének kézbentartására” az oktatás alappillérei: - megtanulni megismerni - a tudás mint a világ megértésének eszköze jelenik meg, az információk közötti szelektálás képessége, a gondolkodás képessége, a globalitás. - megtanulni dolgozni - a szakmai képzettség mellett, a szociális viselkedés, csapatmunkára alkalmasság, kezdeményezőkészség, kockázatvállalás. - megtanulni együtt élni másokkal - a konfliktusok békés feloldása, erőszak elkerülése, önmaga és a társ megismerése, közös célok, - meg kell tanulni élni - „a megszerzett autonómia és felelőségérzet alapján hatékony cselekvés”, ehhez kell innováció, fantázia, kreativitás A környezet értelmezése: külső, belső, természetes, emberalkotta rendezőelvekkel felosztva. Védelme - ki-ki a maga területén kulcsszavak - megelőzés - technológia - jogszabályozás - kárelhárítás - értékek
emberalkotta
4
A környezeti nevelés értelmezése
ötvöződik az ökológia és a humánökológia, így alakítható az értékrend, az erkölcs és az életvitel Az értékek kérdései: életviteli döntéseknél - „létezni vagy birtokolni” tudni mi kell a létezéshez, térben és időben a távlatosság, a környezet uralma helyett, a megértés és kímélet, a Természet és Társadalom törvényeinek tiszteletben tartása, harmonizáló magatartás, az élet tisztelete, a létezés csodája, a külső és belső világ összekapcsolása, mérsékletes, önkorlátozó fogyasztás, a környezetkárosítás megelőzése a jövő nemzedéke érdekében. A társadalmi összefogás szükségessége, az oktatás - nevelés megalapozó szerepe. A családban kezdődik, 3-12 éves alapozó szakasz, majd a kialakítás, befejezése az elmúláskor. Tanulásértelmezés 1. •A tágan értelmezett tanulást az egyén és a környezete kölcsönhatásában értelmezzük, ahol az egyénnek aktív befogadó, konstruáló szerepe van. • Eredményét tekintve a tanulás az egyénben nem elsősorban az ismeretszintjére, hanem a viselkedésére, a magatartására, az értékrendjére, az attitűdjére irányul. • Ebben a tanulási folyamatban fokozatosan megismerik önmagukat és társaikat. Tanulásértelmezés 2. •Meghatározó - hogy a tanulási folyamatban jól érezze magát a gyermek. •Biztosítják - a kíváncsiság, az érdeklődés, a motiváltság, a bizalom, a jókedv, a humor, az érzékeik használata, a cselekedtetés, a találgatás lehetősége, a tévedés szabadsága, felfedezés, a megtalálás, az alkotás, az együttmunkálkodás öröme, a játékmotívumok és a játék. •Megismerik a siker örömét, függetlenül attól, hogy milyen képességekkel rendelkezik. Tanulásértelmezés 3. •A tanulás és a társaskapcsolatok •Kooperáció a tanulásban •A kooperáció kialakulásának feltételei: ∗Olyan helyzetek alakítása, ahol közösen keresnek, építenek, gyűjtenek és problémát oldanak meg. ∗A bizalmi légkör kialakításával, ahol az óvodapedagógus bizalommal fordul a gyermekekhez, ők ezt a bizalmat viszonozzák és átviszik egymás viszonyaira is. ∗A vezető szerepek kiadása a rátermetteknek, főként a vegyescsoportokban. Tanulásértelmezés 4. A kooperáció folyamata nem azonnal alkalmazható technika, de kifejlesztése szükségszerű. A kooperatív technikának a kortárscsoportokban a modellkövető tanulásnál jelentős szerepe van. Tanulásértelmezés 5. •A szociális tanulás –tartalomfüggő, általában modellkövető •A szociális tanulás és a megerősítés –a tiltás mint megerősítés •A kortárs csoportok és a szociális tanulás –a gyermek és a felnőtt megítélése
5
Tanulásértelmezés 6. •A játékban tanulás •A játékban optimális körülmények között ∗fejlődik megismerő tevékenységük, bővül a valóságról alkotott képzetük; ∗megfigyelnek szerepeket és utánzással megvalósítják; ∗alakulnak a normák, szokások és a szabályok; ∗megvalósulnak a konfliktuskijátszások; Tanulásértelmezés 7. ∗fejlődik mikromozgásuk a manipulációban; ∗alkotásokat valósít meg spontán és tervezett konstrukciókban; ∗megismerheti és gyakorolhatja a csoportos játék során −a másik segítését és a segítés elfogadását; −az együttműködést; −a bizalmat; •a siker vagy kudarc elviselését és megosztását. A gyermeki világkép •Sajátosság - az emberiség fejlődéstörténete fellelhető a gyermeki világkép alakulásánál •animizmus - megelevenítő gondolkodás •artificializmus -mesterségesen előállított jelenségmagyarázat •finalizmus - cél -ok - haszon •értelemháló fejlődése, esetek Kooperativitás - individualitás jól megférnek egymás mellett ebben a módszerben, éppúgy, mint a rombolás - építés, hiszen a projekt lerombolja az iskola és az élet közti láthatatlan falat. Erre szükség is van, mert az információk mind iskolán kívülről valók. A projekt módszer pont ezekre az életközeli problémákra épül, s igénybe veszi az intézményen kívüli szakemberek véleményét is.
PROJEKT
1. A probléma megfogalmazása célkitűzések - rögzíteni a tevékenység célját 2. Segédanyagok - résztvevők - időtartam - költségek meghatározása 3. Anyaggyűjtés a témához - helyzetelemzés 4. A tevékenység megtervezése - altémák - helyszínek tervezése - munkaformák - koncentráció - munkamegosztás 5. A projekt megszervezése - működési feltételek - irányítás -
6
6. A végrehajtás - folyamatos korrekció 7. Záró értékelés Lényeges jegyei: tanulási mód - középpontban a probléma áll - feltárja konkrétan a probléma kapcsolatait, összefüggéseit - információt szervez - tanulói tevékenységet szervez ez a cél és nem az ismeret' - komplex - eltérő képességstruktúrák egyenértékű szerepben működnek - konkrét és egyedi - téma, hely, személy determinálja - megvalósítás kooperatív technikával " Arra való, hogy a nevelőt emlékeztesse azokra az utakra, amelyek nyitva vannak a gyermek elõtt."2 Dewey tapasztalatait hasznosította W. H. Kilpatrick, s dolgozta ki az úgynevezett projekt módszert. A projekt egy sajátos tanulási egység: itt nincs tantárgy, nincs tanóra, hanem egy-egy komplex feladat, probléma áll a projekt középpontjában, mely adott valóságos élettevékenységhez kötött. Ezt a problémát nem egyszerűen megoldani, megoldatni kell, hanem a hozzá kapcsolódó lehető legtöbb vonatkozást és összefüggést is fel kell tárni. A projekt tudatos tervezést igényel, mely két fő dimenzióban történik: 1.: az egész folyamatra vonatkozik, amelynek során meghatározott ismeretekhez, képességekhez kívánjuk eljuttatni a gyermekeket, 2.: az egyes projekteknek a megtervezése. A projekt mindig komplex - megszűnik a verbalitás fölénye: a szó mellett a megfigyelés, a manipulálás jut jelentős szerephez. Észrevétlenné lesz a pedagógus irányító szerepe, s mindenki számára lehetővé válik az egyéni hozzájárulás, hiszen a projekt nem mindenkitől ugyanazt az algoritmust várja el a probléma megoldásakor. Részfeladatok vállalásával minden gyermek a maga tudása, ismerete, tapasztalata alapján segíti a közös munkát.
Óvodai projektek Mi a projekt? A projekt egy cél által meghatározott tapasztalatgyűjtés, céltudatos cselekvés, amelynél az uralkodó szándék (a cél elérése,) mint belső hajtóerő meghatározza a cselekvés célját, szabályozza annak lefolyását, a motivációhoz erőt ad. (Kilpatrick,1918) Fő részei: a cselekvés céljának meghatározása, a folyamat menetének meghatározása, a késztetés, a motiváció megteremtése. A projektoktatás, egy tanulási-tanítási stratégia, a tanulók által elfogadott, vagy kiválasztott probléma, téma feldolgozása, amely egyénileg vagy csoportban történik, megszüntetve, feloldva a hagyományos kereteket…(Hegedűs, 2002) Miért célszerű az óvodában? MERT… A projekt: az óvodai nevelés sajátosságaira épülő, a gyermekközpontúságot biztosító, a gyermeki sajátosságok figyelembe vevő, (pl. kooperáció), 7
a komplexitás lehetőségét felhasználó, az adódó helyzetek kihasználhatóságára épülő, a célokban és tevékenységekben rugalmasabb megközelítést vállaló, élményszerű, élethelyzeteket feldolgozó tevékenység. SAJÁTOSSÁGAI: a tanulásnak nem tárgya az egyén, hanem hatékony résztvevője. meghatározónak tartom, hogy ebben a tanulási folyamatban jól érezheti magát a gyermek. a kíváncsiság, a motiváltság, a bizalom, a jókedv, a humor, az érzékeik használata, a cselekedtetés, a találgatás lehetősége, a tévedés szabadsága, felfedezés, a megtalálás, az alkotás, az együttmunkálkodás öröme, a játékmotívumok és a játék biztosítják ezt a jó érzést. megismerik a siker örömét, függetlenül attól, hogy milyen képességekkel rendelkezik. A projektalkalmazás néhány kérdése 1. a gyermek számára az élethelyzeti tapasztalatok fontosabbak, mint az ismeretanyag, a foglalkozási ágak helyébe a tevékenység-központú tanulás kerüljön, így kiküszöböljük a formális ismeretszerzést, fontos, hogy a tevékenységformák rendezzék maguk köré az ismereteket, a projektek általában nem adnak szilárd, rendsze-rezett tárgyi ismereteket, de a kisgyermeknek nincs is szüksége rá, (de ez nem zárja ki annak lehetőségét érdeklődéséből eredően, szülőtől, vagy más forrásból elmélyült ismeretet értően birtokoljon). A projektek mindig tartalmaznak választási lehetőségeket, egyéni ütemet, önállóságot, kreatív megoldási lehetőséget a gyermekeknek, így sajátos differenciálást is elérhetünk. Az együttes tevékenység, a kooperálás lehetősége a gyermek jellemvonásaiban jelentős fejlődést eredményezhet, (elfogadja a másik segítségét, ő maga is képes segíteni, fejlődik empátiája, tolarenciája, önismerete, szociális technikákat tanulhat. A pedagógus a segítő szerepet kell hogy vállalja, az indirekt irányítást alkalmazza. Ezekkel teret enged a gyermeki önmegvalósításnak, egy jó játéknak.
Ünnepi Ünnepiterítés terítés szokáselem szokáselem-Rajzok, hajtogatások
Ünnepelt Ünnepelt––
Ajándékok Ajándékok készítése készítése
Életútja Életútja –– szülők-tesók, szülők-tesók, kiscipő, kiscipő,ruha, ruha, fénykép… fénykép…
kiválasztottság… kiválasztottság… gyertya… gyertya…
Köszöntés Köszöntés–– dal, dal, vers, vers, jókívánságok. jókívánságok.
Örülök, Örülök,mert mert megszülettél.. megszülettél..
Egyéni Egyénivélemények vélemények meghallgatása.. meghallgatása..
KECSKEMÉTI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR
8
A tevékenységek tervezése • Célok – kognitív - affektív - motorikus • Feladatok – mit tehetünk? Mivel? Hogyan? Mikor? • Tevékenységek – személyes tapasztalás, vizsgálat – kötetlen szemlélődés – kötött megfigyelések, keresések – érzékelési játékok – hasonlóság és különbségek keresése – ítéletek, relációk, oksági kapcsolatok.. – elemi tudományos megismerés módszerei • megfigyelés vizsgálat összehasonlítás – konkrét és félabsztrak fogalmak • mérés kísérlet modellezés – mimetikus, szimulációs, imaginációs, szerep és konstrukciós játékok – bábozás, dramatizálás – mese, vers, mondóka, ének – vizuális technikák
ÉN-kép • •
Mi az énkép? Hogyan alakul? – Testséma ismerete • külső tulajdonságok • testtájak, testrészek • érzék- és belső szervek – Belső tulajdonságok ismerete • szokásaik, cselekedeteik – Interakcióik - társaikkal - a családban AZ “ÉN” – Rogers – elképzelések - észlelések – értékek, amelyek • jellemeznek …Mi vagyok?…Mit tehetek? • - amilyen szeretnék lenni • amilyen vagyok • önmagunkra figyelés –éntudatosság Szokások • A szokástanulás sajátosságai - a modell • Csoportosítás pozitív-negatív – önellátás, egészséges életmód, játéktevékenység, társas kapcsolat, munka… • Szokásrend tervezése - szülők bevonása • Táblázat - kezelés - értékelés • Hagyományok - évkör – kultúrhagyományok - nemzeti - vallási - helyi – az óvoda hagyományteremtése Víz J Á T É K O K - megfigyelések • Vizes élmények - úszás, hajózás, sport 9
• • • • • • • • • •
Mire használjuk? - ötletroham A víz útja - cseppecske kalandja A víz és az élet - élet a vízben, locsolás Az eső - hangulat, hangzás Halmazállapotok - szimuláció Folyók, tavak, tengerek A víz védelme -víztisztítás Víztakarékosság Játék a vízzel
levegő • • • • • • • •
megmutatása - víz, léggömb… mozgása, mozgatása - szél,hang, zene.. repülés - repülő, ejtőernyő... az élet feltétele - légzés… hőmérséklete - légáramlás… súlya - léggömbökkel… a levegő tisztasága, ipari-háztartási- természeti, szennyezettsége, vizsgálata játék a levegővel... Talaj • kiskert, kerti munka - megfigyelések • homokozó - építés, száraz, nedves • agyag - alakítás, gyúrás.. • tapasztalatok - viszonyalakítás.. • Különbözőségek - szín, szemcse - talajminták gyűjtése.. • ásványok, kavicsok… • miből lesz a talaj?…. • élet a talajban - tápanyagok - tartás.. • vízelnyelés… • talajszennyezés... Élővilág- alapelv az élet tisztelete • Élő - élettelen, • Élőhely - életmód - megfigyelés • Az ember kapcsolata - gondozás, – termesztés, tenyésztés – hasznos -káros helyett – mire használjuk? -tápláléklánc • Attitűd alapozása - nincs káros! • Kiindulás - közvetlen környezet • állatok növények Természetvédelem • Cél- értékőrzés, fenntartás, bemutatás - víz, levegő,talaj, - ne legyen természetet terhelő beavatkozás, - a vadon élő növény- és állatállomány fenn.. - veszélyeztetett fajok és term. értékek védelme, védett terület.. - az üres területekkel való gazdálkodás • Földtani - víztani - növénytani - állattani - tájképi - kultúrtörténeti értékek, Irodalom: Háncs Péter: VIII. TERMÉSZETVÉDELEM – JOGSZABÁLYISMERET 10
Emberalkotta • • •
Épített környezet Közlekedés Környezetünk technikája – biztonságos életmód veszélyhelyzetek - óvodában - otthon elektromosság, vegyi anyagok, tűz, hulladék • Az információs környezet • Vásárlói szokások • A hulladék kezelése Hogyan éljünk együtt mindezzel?…
11
