Az OTT szolgáltatások hatása a távközlési piacokra dr. Bartóki-Gönczy Balázs
Távközlési Világnap Győr
2015.05.13.
Szabályozói szemszögből
Tartalomjegyzék
1) Mit értünk OTT szolgáltatás alatt? 2) Mobil hírközlési piacok és OTT 3) Tartalomszolgáltatási piacok és OTT
2
Az OTT szolgáltatás fogalma, fajtái „ (…)azokat a szolgáltatásokat nevezzük OTT-szolgáltatásnak, amelyeknél az interneten keresztül szolgáltatást nyújtó szolgáltató nem felelős a végfelhasználóhoz, fogyasztóhoz történő jelátvitelért: a felhasználó a „nyílt interneten” keresztül éri el az OTT-szolgáltatást. Az OTT-szolgáltató ennélfogva az internetszolgáltatótól elkülönült, azzal szerződéses kapcsolatban nem álló szolgáltató.”
Hang és üzenet szolgáltatás
Tartalomszolgáltatás Audiovizuális
Facebook Messenger Skype
WhatsApp
Audio
3
A piac reakciója A definíció túl általános, széleskörű, mivel rendkívül sokféle szolgáltatást takarhat; gyakorlatilag minden internetes tartalomszolgáltatás OTT szolgáltatásnak minősül, amelynél a szolgáltató és a felhasználó között folyamatos vagy hosszabb ideig műszaki kapcsolat, de a szolgáltató jeltovábbítási felelősségének hiánya áll fenn. Az elektronikus hírközlési szolgáltatás és OTT szolgáltatás elhatárolása kapcsán a fő kérdés, hogy a jelenlegi definíciók alapjául szolgáló és a felhasználóig tartó jelátviteli felelősség az OTT szolgáltatóknál nem áll fenn.
Az internet szolgáltató sem vállal az internetes jelek általános eljuttatásra 100% felelősséget és biztonságot, hiszen ez sok olyan hálózaton megy át, amelyek működését nem ismeri és nem monitorozza, illetve egyes OTT szolgáltatások vállnak QoS-t is. A piac alapvetően kétféle OTT szolgáltatást különböztet meg: Standalone OTT TV Everywhere
4
5
Mobil hírközlési piacok és OTT
Egyenlő játéktér? Egy a pálya egyáltalán?
6
Egyenlő játéktér? Egy a pálya egyáltalán?
7
„elektronikus hírközlési szolgáltatás”: olyan, általában díjazás ellenében nyújtott szolgáltatás, amely teljes egészében vagy nagyrészt elektronikus hírközlő hálózaton történő jelátvitelből áll, (…)”
„a szolgáltatás jellegének minősítése szempontjából nincs jelentősége annak a körülménynek, hogy a jelátvitel nem a [szolgáltató] infrastruktúrája révén történik. Ezzel összefüggésben ugyanis kizárólag annak van jelentősége, hogy a végfelhasználók felé a [szolgáltató] tartozik felelősséggel a jelátvitelért, amely biztosítja azon szolgáltatás nyújtását, amelyre az utóbbiak előfizettek.” EuB (NMHH v. UPC Dth.)
Egyenlő játéktér? Egy a pálya egyáltalán? „Az elektronikus hírközlési fogalmunk teljesen idejétmúlt”
szolgáltatás
(2015.05.11.)
Fatima Baros (BEREC Chair)
Tom Wheeler (FCC Chair)
„A versenyélénkítés kulcseleme, hogy az FCC technológia-semleges szabályokat alkosson. Ezért szükséges az, hogy a műsorterjesztési tevékenység meghatározásakor a szolgáltató által nyújtott szolgáltatásra kell a hangsúlyt helyezni és nem arra, hogy a szolgáltatás miként éri el a nézőt. A 21. századi fogyasztókat nem verhetik bilincsbe olyan szabályok, melyek csak a 20. századi technológiát ismerik.” (2015.04.28.)
8
Milyen irányban fejlődik az uniós szabályozás ?
9
Milyen irányban fejlődik az uniós szabályozás ?
10
Hálózatsemlegesség kérdése (negatív diszkrimináció)
11
Hálózatsemlegesség kérdése (QoS megállapodások)
12
Hálózatsemlegesség kérdése (zero rating)
13
14
Tartalomszolgáltatási piacok és OTT
A korábban „zárt” tartalomterjesztés „nyitottá” válik
Műsorterjesztő „walled garden” tartalom
Dedikált infrastruktúra
A „zárt” Pay TV ökoszisztéma
Online tartalom
OTT tartalomszolgáltatások
Nyílt internet
Feltételes hozzáférési rendszer (STB)
15
Hazai „klasszikus” szolgáltatók stratégiája
Nagyobb szolgáltatók
Kisebb szolgáltatók
16
Nyilvános konzultáció Az NMHH célja, hogy proaktívan kövesse a piaci folyamatokat, különös tekintettel azokra a területekre, amelyek esetlegese szabályozói beavatkozást igényelnek A hatóságnak kiemelt célja, hogy az esetleges szabályozói kérdésekre, kihívásokra adott válaszok megalapozottak, lehetőség szerint konszenzuson alapulóak legyenek. Nyilvános konzultáció 2014. november 30. 12 kérdés, 15 válaszadó
17
Helyettesítő vagy kiegészítő viszony?
Elérhetőek-e ugyanazok a tartalmak? Hagyományos műsorterjesztők, multi-screen szolgáltatók és standalone OTT szolgáltatók eltérő feltételekkel jutnak hozzá a tartalmakhoz: a status quo, a piac struktúra fenntartása az érdek. A magas licencdíjak miatt nem lehet csak VoD szolgáltatással sikeresnek lenni. Milyen a felhasználói élmény (műszaki helyettesíthetőség)?
A megfelelő sávszélesség lényeges ugyanahhoz a fogyasztói élményhez (EU 2020 program, SZIP projekt, TSM rendelet javaslat)
Alapvetően kiegészítő viszony középtávon
18
Milyen piacralépési korlátok vannak az OTT szolgáltatások előtt? Horizontális korlátok 1. Méretgazdaságosság hiánya 2. Alacsony mobilinternet penetráció 3. Hazai online fizetési hajlandóság alacsony szintje
Szektor specifikus korlátok 4. Nyelvi és kulturális korlátok 5. Kizárólagos közvetítési jogok megszerzése 6. Médiaszolgáltatók ellenállása a) szabályozatlan jogi helyzet, b) nézettség mérési problémák, c) a médiaszolgáltatók a bundled értékesítést preferálják 7. VoD árazása 8. Műszaki feltételeknek való megfelelés forrásigénye
19
20
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
