Az OTP Bank helyi fiókja és a Kunépszolg Kft. jóvoltából ismét fel és le tudunk szállni a buszról az OTP előtti (Miska Csárda) megállónál a Dózsa

Az OTP Bank helyi fiókja és a Kunépszolg Kft. jóvoltából ismét fel és le tudunk szállni a buszról az OTP előtti (Miska Csárda) megállónál a Dózsa György úton. Eddig mindezt – ahogy a képek mutatják – igen nehézkesen, szó szerint a baleset kockázatát vállalva tudtuk csak megtenni. Jobb érzésű sofőr nem is a megállóban állt meg, hanem kicsit előtte vagy utána, mert bokaficam nélkül nehéz volt lelépni. Ráadásképp a pavilon üvege is útjában állhatott valakiknek, ami ugye azért van, hogy a várakozót óvja az esőtől, széltől… A szemétnek sem volt kulturált helye, így aztán a sok „kulturált” utazni vágyó nem is foglalkozott azzal, hogy elbucskázzon a kukáig… A megálló mögött lakók sokat dolgozhattak azért, hogy a házuk előtt ne legyen folyamatos szemétdomb… Most ismét kulturált a környezet, használható a megálló, baleseti kockázatot nem jelentenek a gödrök, árkok, tócsák. Köszönet illeti az OTP helyi fiókját és a Kunépszolg Kft.-t mindezért a jótékony felajánlásért, munkáért! Köszönjük a Leier Hungária Kft. hozzájárulását is, a munkálatokhoz ők ajánlották fel a térkövet. Az OTP Bank kiskunlacházi fiókjának felajánlása: (térkő, beton, sóder, sitt elszállítása) Leier Hungária Kft. felajánlása kb.: (térkő ára)

100 000 Ft 60 000 Ft

Kunépszolg Kft. munkája kb.: 150 000 Ft (pavilon felújítása, térkövezés, munkavégzés és egyéb felmerült költségek) Vigyázzunk rá, mert sokan utaznak és nagy szükség van a megállóra! Gy. M.

Szombat este volt. Úgy 8.45 lehetett, amikor megcsendült a szolgálati telefonom. Nem szeretem, ha ez a telefon cseng, ilyenkor általában rendkívüli eseményt, sürgős munkát vagy bajt jelent. Így volt ez most is. Amikor felvettem, egy idős női hang szólt bele sírva, hogy „Jöjjön azonnal a Duna-partra, a Vesszős-szigettel szembe, mert egy tacskó jött ki a vízből, erősen vérzik és hangosan sír! Én nem leszek itt, mert nem bírom nézni!” – mondta, és letette a telefont. Azonnal kocsiba vágódtam és indultam a megadott helyszínre. Tudtam, hogy nem egy tacskó került bajba. Istenem, csak ne közülük legyen valaki..! Az Angyali-sziget és a Vesszős-sziget közti lagúnában évek óta él egy vidranőstény, aki rendszeresen újabb utódokat nevel fel évről évre. Mintha Fekete István nagysikerű, Lutra című regénye játszódna újra Kiskunlacháza partjainál, bár az a könyv egy hímről szól. Az idén is láttam már Őt két kicsivel úszkálni a környéken. Az elmúlt évben sajnos az egyik kicsi elpusztult, mert egy motorcsónak elgázolta. Megérkeztem a helyszínre. Összeszorult torokkal lépkedtem a parton, hallgatózva. Ekkor hallottam meg a halk, erőtlen nyöszörgést. Megtaláltam. Félelmem beigazolódott, sőt még rosszabb volt a helyzet, mint amit képzeltem. Egy gyönyörű, kifejlett nőstény vidra feküdt a parti fövenyen, az anya volt az! A nyakán és a hátán borzalmas, halálos sérülésekkel, szinte biztos, hogy egy motorcsónak ütötte sebek. Erősen vérzett, egyre lassúbb ütemben lélegzett. Láttam rajta,

hogy már csak percei lehetnek hátra. Ilyen sérülésekkel esély sem volt megmenteni, csupán meg kell váltani a szenvedéstől… Állatorvos barátom, tudom, azonnal indult volna telefonomra és elaltatta volna, de nagyon valószínű, hogy még a hívás idejét sem élte volna túl. Elborzadtam. Éreztem, nekem kell megtennem… Közelebb léptem néhányat. Életem legnehezebb lépései voltak ezek. Megmarkoltam a vadásztőrt… Ekkor azonban – feltehetően meghallhatta lépteimet – felemelte fejét és rám nézett. Igen, pontosan a szemembe fúrta tekintetét! Földbe gyökerezett a lábam, nem tudtam mozdulni sem, minden erőm elszállt. Tudtam, tudja, hogy mire készülök és nem akarta! Nem így, nem most, még nem… Éles, sipító hangot hallatott, közben a víz felé fordult egy kicsit. És ekkor megláttam őket! Lehet, sőt biztos, hogy ott voltak eddig is, de nem rájuk figyeltem. A két kicsi vidra tőlünk 10-12 méterre lebegett a vízben és minket figyelt. Éreztem, sejtettem, hogy mi következik, ezért egy közeli fatörzs felé indultam és lerogytam rá, a vadásztőr a tokjában maradt… Mire visszafordultam, a kicsik már a parton voltak, sérült anyjuk mellett. Bizonytalanul, értetlenül topogtak, szaglászták anyjukat, orrukkal böködték, közben halk, sippogó hangokat véltem hallani. Amíg a búcsúzó vidrákat néztem, végiggondoltam, hogy mi is történhetett. A vidracsalád – szokásához híven – az esti órákban jött elő rejtekéből és kezdte el a táplálko-

zást a Dunán. A fiatalok oktatása ezekben a hetek ben zajlik. Megtanulják anyjuktól a halfogás csínjátbínját. Ők is nyilván ezt gyakorolták, anyjuk óvó tekintete mellett. Ekkor a mindig éber anyavidra meghallotta a zajt. A hajótest alatt surrogó víz, az erős motor által keltett, semmi mással össze nem téveszthető zajt, amely veszélyt sugallt. Azonnal kiadta a vészfüttyöt, amelyre a kicsiknek csak egyféle reakciója kell hogy legyen, a merülés, a menekülés. A két kicsi azonnal el is merült. A nőstény meggyőződött arról, hogy mindketten biztonságban elmerültek, és követte őket, ám elkésett. Néhány tized másodpercet, de elkésett! A megérkező hajó gerince és a hajtóműve elérte testét, és halálosan megsebezte. Annyi ereje maradt csupán, hogy a fulladástól menekülve a partra evickélt és a fövenyre kúszott. Így történt, így történhetett… A lényegen nem változtat. Előttem a haldokló nőstény a kicsinyeivel. Torokszorító, könnyfacsaró érzés. Már nem tudtam parancsolni az érzelmeimnek, nem is akartam. Nem szégyellem, sírtam, mint egy gyerek. Könnyeimmel küzdve néztem a búcsúzó családot. Állítom, hogy ilyet még soha nem fényképezett le senki, mert soha, sehol nem láttam ilyen tárgyú képeket. Én se fotóztam. Noha néhány méterre a kocsiban ott volt a gép, de annyira bensőséges és megrendítő volt az esemény, hogy

eszembe se jutott elővenni. Egyszer csak vége lett… A nőstény egy kicsit felemelte a fejét és egy igen halkat sikkantott, légzése abbamaradt, feje lehanyatlott. Elment. A kicsik tudták, hogy mi történt, mert a hullámok közé futottak és úszni kezdtek a túlparti lagúna irányába. Néha-néha valamelyikük visszafordult felénk, mintha anyjukat várták volna. Odaléptem az elpusztult vidrához és karjaimba vettem. Már valóban nem élt, de legalább el tudott búcsúzni a kicsiktől. Álltam ott vele a parton, a lenyugvó nap utolsó sugaraiban. A lagúna előtti vízterületet fürkésztem. Megláttam őket. A két kicsi egymás mellett úszott. Nem játszottak, nem hancúroztak, mint máskor, csendben beúsztak a nádasba és eltűntek a szemem elől. Ekkor Ráckeve felől egy motorcsónak érkezett. Teli volt a nyárnak, a Dunának, a hajónak örvendő fiatallal. Hangosan szólt a zene, nevetésük messze hangzott. Talán ők voltak, talán nem, most már teljesen mindegy… Megjelenésük rádöbbentett arra, hogy nekem még tennivalóm van itt! A közelben, a parton temettem el, vászonzsákban. Jeltelen sírban nyugszik, szeretett Dunája és övéi közelében. Tudom, Ő is ezt akarná! Büszke vidra nőstény volt Ő, fajtájának remek példánya. Megannyi kisvidra anyja és felnevelője volt, átadva tudását, tapasztalatát készítette fel őket az életre, mely Neki most véget ért. Remélem, hogy halban gazdag, tiszta égi vizekben úszkálsz, nyugodj békében… Pfeifer Rikárd

II Hille Alfred Karl és Nagy Lajos kiskunlacházi lakosok is betöltötték 90. életévüket. Ehhez a tisztes korhoz sok szeretettel gratulálunk, a továbbiakban is jó egészséget, sok boldog esztendőt és örömet kívánunk!

Borverseny: Nevezni 3 fajta borral lehet: fehér, vörös és rosé. Nevezési díj: 500 Ft/fő. Minimum mennyiség: 5 dl fajtánként. Szörpverseny: Nevezni bármilyen szörppel lehet (málna, meggy, bodza... stb.). Nevezési díj: 500 Ft/fő. Minimum mennyiség: 1 dl fajtánként.

Hille Alfred Karl

Nagy Lajos

Pálinkaverseny: Nevezni bármilyen pálinkával lehet. Nevezési díj: 500 Ft/fő. Minimum mennyiség: 2,5 dl fajtánként. Zsűri: mind a bornál, mind a szörpnél és a pálinkánál 5 tagú a zsűri. Erre a feladatra lehet jelentkezni. Bor és pálinka: 18 éves kortól bárki lehet zsűritag, több jelentkező esetén sorsolás útján döntjük el a zsűri tagjait. Szörp: 6-18 éves kor között bárki lehet zsűritag, több jelentkező esetén sorsolás útján döntjük el a zsűri tagjait.

Döntési szempontok A bornál: szín, illat, íz. A szörpnél: szín, illat, az íz a hígítás után lesz kiválasztva 1/6 arányú hígításnál. A pálinkánál: illat, íz. Nevezni lehet szeptember 30. éjfélig. A nevezés az alábbi elérhetőségeken lehetséges: www.kis-kunneptanc.eoldal.hu [email protected] [email protected] +36 70 325 1273 (Simon Zoltán) A borokat, szörpöket és a pálinkákat Kiskunlacházán, október 1-5. között 20.00 óráig gyűjtjük össze. A nevezett borok, szörpök, pálinkák számot kapnak, hogy a zsűrit a név ne befolyásolja a döntésben. A versenyre regisztrálók nevét, települését megjelenítjük oldalunkon. Eredményhirdetés: október 6. Kiskunlacháza, a szüreti felvonuláson a művelődési központ előtt. (Kinizsi u. 1.) A verseny támogatója: Petőfi Művelődési Központ és Könyvtár.

Bányai Gábor, iskolánk kerámia művész-tanára több mint tíz év áldozatos munka után a budapesti lakhelyéhez közel kapott új állást. Emiatt oktatói munkáját iskolánkban nem tudja folytatni. Számos versenyre, többek között a Csepel-sziget ifjú tehetségei című pályázatra készítette fel növendékeit. A pályaművek mindegyike díjazott lett. 2011

lacháza Nagyközség Önkormányzata megbízásából emlékplaketteket. Áldozatos munkáját köszönjük, és egyben sok sikert kívánunk a továbbiakban! A Bányai Gábor megüresedett álláshelyére kiírt pályázatot az iskolavezetőség egyhangú határozata alapján Filotás Viktóra nyerte el. A tanárnő a kiskunlacházi székhelyen, az áporkai, vala-

októberében a Petőfi Művelődési Központban saját kiállítást rendezett, ,,10 év a művészetoktatásban” címmel. Számos alkalommal, legutóbb a 2012. évi pedagó gusnapra készített Kiskun-

mint szigetújfalui tagintézményben oktat. Filotás Viktória a Képző- és Iparművészeti Gimnázium elvégzését követően a Pécsi Tudományegyetem rajz vizuális nevelőtanár szakán szerzett dip-

Többek kérésének engedve, beszámolok a Mezőőri Szolgálat ez évi ügyszámairól röviden, statisztikaszerűen. Szolgálatunk 2012. 01. 01-jétől 2012. 08. 20-ig (lapzártáig) az alábbi ügyekben indított hivatalos eljárást: – Lopás (tulajdon elleni szabálysértés, bűncselekmény): 12 ügyben, 22 elkövető ellen. – Szemétlerakás (köztisztasági szabálysértés): 14 ügyben, 16 elkövető ellen. – Szabálytalan favágás (fás szárú növények védelmi szabályainak megsértése, szabálysértés): 2 ügyben, 2 elkövető ellen. – Veszélyeztetés kutyával (állattartásról szóló rendelet megsértése, szabálysértés): 1 ügyben, 1 elkövető ellen. – Tilosban legeltetés (mezei szabálysértés): 1 ügyben, 1 elkövető ellen. – Tűzokozás: 1 ügyben, 1 elkövető ellen. Összesen tehát 31 ügyben, 43 elkövetővel szemben kezdeményeztünk eljárást, melyek megalapozottak, kellően alátámasztottak voltak és jogerős határozatokkal vagy helyszíni bírságokkal végződtek. A mezőőrök számtalan esetben jártak el saját hatáskörükben, amikor figyelmeztetéssel küldték el a területről a tilosban járó, potenciális elkövetőket. Ezen esetekben nem indult eljárás, mivel a lopás ténye még nem valósult meg. A megelőzés ilyenkor szintén sok tízezres, akár százezres kártól óvja meg a gazdálkodókat. A lopások egyértelműen „legnépszerűbb” célpontja a burgonya, bár a többi termény, termés is vonzó „ügyfeleink” számára, de a legtöbb tettenérésünk a krumpliföldeken volt. Külön öröm számunkra, hogy a régóta keresett éjszakai robogós különítményt is sikerült végre eljárás alá vonni. A két fős egység az

lomát. Eddig az ország különböző pontjain tartott nagy sikerrel önálló kiállítást. Emellett műveit kiállították Olaszországban, Észtországban és Németországban. Művészeti tevékenységéről korábban több beszámolót készített a Duna TV, valamint az RTL Klub. 2005 óta a XXII. kerületi Artér Művészeti Egyesület elnöke. 2010 júniusában a XXII. kerületi önkormányzat ,,A hónap művésze” címet adományozta neki. Munkájához sok sikert és örömet kívánunk iskolánkban! Felhívom a tisztelt szülők figyelmét, hogy pótbeiratkozásra 2012. szeptember 3. és 7. között van lehetőség a Volly AMI titkárságon reggel 8 és délután 16 óra között. Sok szeretettel meghívjuk a művészeti iskola növendékeit, valamint szüleit tanévnyitó ünnepélyünkre, mely 2012. szeptember 10-én 18 órai kezdettel kerül megrendezésre a Petőfi Művelődési Központ színháztermében. Az ünnepély után órabeosztásra kerül sor a főtárgytanárok vezetésével.

Az első félév tervezett eseményei iskolánkban: 2012. október 1., 18 óra, Petőfi Művelődési Központ, színházterem: A Zene világnapja, valamint a közalkalmazotti nap alkalmából megrendezésre kerülő ünnepi hangverseny, melyen művésztanáraink közreműködnek. 2012. november 17., 18 óra, Petőfi Művelődési Központ, színházterem: A Kiskunlacházi Ifjúsági Fúvószenekar immár hagyományos fúvószenekari hangversenye. 2012. december 3–11., Petőfi Művelődési Központ Volly Galéria: Első félévi tanszaki hangversenyek és meghallgatások, illetve első félévi képző- és iparművészeti kiállítás. 2012. december 14., 18 óra, Petőfi Művelődési Központ, színházterem: Karácsonyi hangverseny valamennyi művészeti ág részvételével. Minden érdeklődőt sok szeretettel várunk rendezvényeinkre! Zólyomi Árpád Volly AMI igazgatóhelyettes

éjszaka óráiban, általában 22 órától indult begyűjtő körútra a határban. Kiskunlacháza belterületén, éjjel 23 órakor, rendőrségi intézkedéssel sikerült őket zsákmányuk (kb. 80 kg hagyma) szállítása közben elfogni. Noha pontosan tudtuk, hogy kiket keresünk, jó volt látni, amikor lekerültek a bukósisakok róluk. Igen, végre ők is megvannak! A rendőrség tulajdon elleni szabálysértés miatt fejenként 50.000 Ft helyszíni bírsággal sújtotta őket. Jó drága hagyma volt! A nyárutó és az ősz hátralévő részében a még földben lévő burgonya és a kukorica ültetvények vannak kitéve a rossz szándékú kezeknek. Ezért kérjük az ilyen vetemények tulajdonosait, hogy segítsék munkánkat és jelezzék, ha nem odaillő eseményt tapasztalnak. A legkisebb árulkodó jelről, akár egy-két szem, az útra pottyant burgonyáról értesítsenek, mert lehet, hogy egy komolyabb lopássorozatot tudunk idejekorán megállítani! Tudjuk, hogy az idei esztendő nem hoz túlságosan jó eredményt sem a gyümölcsösök tulajdonosainak, sem a szántóföldi növények termelőinek, hiszen a kései fagyok, illetve az aszály jócskán visszavetette a termést. Szolgálatunk teljes energiával azon dolgozik továbbra is, hogy ami azért mégis megtermett, azt a gazdája vihesse haza! Pfeifer Rikárd

A legutóbbi számban az ún. Hatház úti perrel kapcsolatos tájékoztató és összefoglaló talán nem volt teljesen érthető minden kedves olvasó számára. Ezért most a meghatározó döntéseket, változásokat röviden összefoglalom, remélve, hogy biztosítja az ügy jobb megértését. Az önkormányzat döntései: 1997-ben: (Ekkor a polgármester Kocsis Mihály volt, a jegyző dr. Kovács János) – Az egykori TSZ-szántó táblát képező ingatlanok korábbi tulajdonosai kérelmezték ingatlanaik belterületbe vonását. Ezt az Önkormányzat Képviselő-testülete meg is tette, a hatályban volt, az általános rendezési terv végrehajtásáról szóló 1977. évi I. tanácsrendeletnek a 6/1997. (XII. 1.) sz. önkormányzati rendelet általi módosításával, az addig külterületi, szántó művelési ágú ingatlanokat belterületbe vonta. A rendelet előírta, hogy a területek beépítésére a Részletes Rendezési Terv és a hatályos OÉSZ előírásai az irányadók. 1999-ben: (Ekkor a polgármester: Kiss Imre, a jegyző: dr. Lovász László) – Az I-III. r. felperesek és egy magánszemély, mint tulajdono-

sok telekmegosztási kérelmet terjesztettek elő, mely engedélyt – feltételekkel – a jegyző 2902/1999. sz. határozatával megadta. Ezen engedélyben – egyebek mellett – feltételként szerepeltek a következők: – kötelezték a kérelmezőket, hogy a közművesítés szerződéseit megkötésük előtt az Önkormányzat ellenjegyezze; – a közműtervek elkészíttetése kérelmezők feladata; – a benyújtott vázrajz szerinti ingatlanok tovább nem oszthatók; – részletes rendezési tervben arculattervet is kellett készíteni. 2005-ben: (Ekkor a polgármester: Kiss Imre, jegyző: Szarvákné dr. Garai Ágnes) – Az Önkormányzatnak a Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2005. (IV. 15.) számú rendelete (HÉSZ) a belterületbe sorolt ingatlanokat Má-1. jelű általános mezőgazdasági terület övezetbe sorolta, de tekintettel az ingatlanok belterületi elhelyezkedésére, azokra szabályozási terv-készítési kötelezettséget írt elő. E rendeletet a Kiss Imre polgármester vezette képviselő-testület alkotta meg, melynek – több más mostani képviselőtársamhoz hasonlóan, akik közül egy ezt elfelejti megemlíteni, mikor erről nyilatkozik – magam is tagja voltam, a

döntésben részt vettem. A rendeletet és a határozatokat az akkori képviselő-testület egyhangúan szavazta meg, ellenszavazat és tartózkodás nélkül. – Ugyanezen képviselő-testület a 86/2005. (IV. 14.) és 87/2005. (IV. 14.) sz. határozataival, amelyek a településszerkezeti tervet jelentik, az ingatlanokat Lf-1 falusias lakóterületű terület-felhasználási kategóriába sorolta, azzal, hogy a területre szabályozási terv készítendő. A fenti önkormányzati rendelet 2005-ös hatálybalépéséhez kötik felperesek a kár bekövetkezésének idejét. Nem igaz tehát az a vádaskodás, hogy az általam vezetett testület hozta meg azokat a döntéseket, melyek a kártalanítási kötelezettség okaként szerepelnek, vagy hogy az én „személyes bosszúm” idézte elő a fennálló helyzetet. Természetesen elődeink döntéseinek következményeit is felelősséggel viselnünk kell, és – néhány képviselőtársamtól eltekintve, akik a felelősséget el-, illetve át akarják hárítani – a testület többségével vállaljuk is az ebből adódó felelősséget, de amíg lehet, minden rendelkezésünkre álló törvényes eszközzel küzdeni fogok, hogy településünket hátrány ne érje.

Egyezségi ajánlatok Több ízben, több helyen – nyilvánvalóan a hangulatkeltés céljával, de vegytiszta félretájékoztatásként – elhangzott az, hogy az egyik felperes több alkalommal felajánlotta, hogy a peres Hatház úti ingatlanok 2005-ös önkormányzati rendelet hatályba lépése előtti helyzetének helyreállítása esetén eláll a követelésétől, ám az önkormányzat nem ült le tárgyalni, nem vette figyelembe ezeket az egyezségi ajánlatokat. A közvélemény tájékoztatására közlöm, hogy egyetlenegy olyan ajánlat sem jött ettől a felperestől (nem mellesleg a többitől sem), hogy eláll a követelésétől, ha az Önkormányzat e feltételt teljesíti. Minden kedves olvasó meggyőződhet erről a Polgármesteri Hivatal irattárában. Ellenkezőleg, az Önkormányzat ajánlotta fel a felpereseknek, hogy saját költségén elkészítteti a szabályozási tervet és a szükséges övezeti módosításokat. A felperesek ezt – a jogerős ítélet birtokában – elutasították, nem kívántak megegyezni. Tájékoztatom a tisztelt lakosságot, hogy jogi képviselőnk útján kértük a Kúriától az ítélet végrehajtásának felfüggesztését, valamint az ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtottunk be. Dr. Répás József polgármester

Kedves Olvasók! Többen valószínűleg meglepődnek majd alábbi írásaim hangnemén. Megértem. Sok bírálatot kapok mostanában amiatt, hogy a kommunikációm nem elég kemény, túl finoman és gyakran érthetetlenül fogalmazok, nem „csapok keményen és egyértelműen” az asztalra. Sokan pedig azt sérelmezik, hogy mostanában nagyon elfajultak a dolgok, és a közéletben – mi, politikusok és képviselők – olyan hangot ütünk meg, ami elfogadhatatlan, és elöljárókhoz méltatlan. Mindkét elvárásnak és kritikának nem tudok megfelelni, és bevallom, jómagam nem az alábbi hangvételnek vagyok a híve, legalábbis eddig nem kényszerültem arra, hogy ilyen stílusban kelljen megnyilatkoznom. Sajnos azonban oda jutottam, hogy a „szép szó” és udvarias kommunikáció falra hányt borsó, akihez szólok, semmiképp sem érti. Ha pedig azt akarom, hogy végre értse, kénytelen vagyok az ő nyelvén beszélni, így most nem látom értelmét a hiábavaló, udvarias fogalmazásnak. Dr. R. J.

/Dr. Szabó Attila képviselő, Kiskunlacháza, 2012. augusztus 14./ Általános iskolában azt tanítják, a jó cím rövid, tömör és lényegre törő. Eredetileg más címet terveztem írásom elé, de ez az idézet annyira megfelel eme kritériumoknak, hogy ha egy betűt sem írok hozzá, magában is elmond mindent. De hadd ne legyek ilyen nagyvonalú, tekintve, hogy a fenti mondat dr. Szabó Attila képviselő száját hagyta el!

Egy pillanatig magam sem hittem el, mikor Szabó doktor a legutóbbi testületi ülés után kézfogás közben mások jelenlétében ezt találta nekem mondani. Bár arra vonatkozólag már voltak jelek, hogy Szabó képviselő úr „nem felhőtlenül boldog”, mikor a település életében valami pozitív történik. Gondolok itt pél-

dául arra, amikor pert nyertünk egy tolvaj ellen, aki beperelte az A Mi Újságunkat személyiségi jogokra hivatkozva. Szabó doktor úr és társai végig azt szorgalmazták, egyezzünk meg peren kívül a tolvajjal, így ez nem volt meglepő. Ezek után már az sem, hogy képviselő úr nem is tudta leplezni letörtségét, amikor bejelentettem,

hogy nyertünk a szennyvízpályázaton, több mint 1,8 milliárd forint támogatást szereztünk a falunak. Az elmúlt két évben Ön folyamatosan arról beszél és ír, hogy csőd van, csőd lesz. Azonban valahogy csak nem akar az a fránya csőd összejönni. Bár lehet, hogy Ön ennek örülne.

Tisztelt Képviselő Úr! Nem gondolja, hogy az lett volna a tisztességes, ha ezt a tényt már képviselőjelölti indulásakor közli a választópolgárokkal? Gondolja, hogy él ebben a faluban 1400 lakos, aki örülne, ha Kiskunlacháza csődbe jutna? Nem hiszem. Valamennyi biztos akad, de nem 1400! Nem gondolja, hogy ez a választópolgárok szándékos félrevezetése volt? (Igaz, vállalt céljai közt kiemelten szerepelt a kisebbségek támogatása. De pont ezé a kisebbségé?) És mi a helyzet a képviselői esküjével? Emlékszik még? „megbízatásomhoz híven, pártatlanul, lelkiismeretesen járok el, és a legjobb tudásom szerint, minden igyekezetemmel Kiskunlacháza javát szolgálom." Hát... sajátos formája ez a szolgálatnak. Biztosan sokan emlékeznek még, hogy 2006-ban a kampányzárómon Ön is korteskedett mellettem. A barátomnak tartottam Önt, nem véletlenül volt jelen házasságkötésemkor. Majd egyik pillanatról a másikra barátból ellenség lettem. Gondolkodtam, hogy leírjam-e az ellenség szót, de miután az Ön gyűlölete irányomban olyan mértékű, hogy az egész települést képes lenne feláldozni azért, hogy én is bukjak vele együtt, nem tehettem mást. Ön gyakran hivatkozik Veresegyháza polgármesterére, Pásztor Bélára, az Ön rokonára. Mikor itt volt Kiskunlacházán, a következőket mondta (bizonyára emlékezik rá, hiszen Ön hívta meg). „Egy képviselő ne azzal foglalkozzon mit csináltak az elődei, hanem hogy Ő mit tud tenni a településéért.” Itt lenne az ideje elkezdeni dolgozni és valamit letenni az asztalra. Ha nem a hangfelvételek készítésével és a múltban történő kutakodással töltené az idejét, talán sikerülne valami eredményt is felmutatnia. Tudja, Képviselő Úr, mi, akik azért dolgozunk, hogy ez a település fejlődjön, gazdagodjon, nem vagyunk boldogok, hogy mindezért erőlködnünk kell. Sajnos kellett már az előző ciklusban is, pedig akkor még 13 képviselő volt a testületben. Most, hogy csak 8 van, még jobban össze kellene fognunk, mert a gond és a munka nem lett kevesebb. De ha ebből a 8 képviselőből 3 az ellenkező irányba húzza a szekeret, akkor tényleg az erőlködés jut a többieknek osztályrészül.

Megbocsásson, de mi, a Képviselő-testület többsége és hivatali kollégáim a felszólítása ellenére is tovább fogunk „erőlködni”, és remélem, hogy nem hiába! Azt gondolom, hogy egy ilyen kijelentés után Önnek egy választása van – ha nem akar Velünk „erőlködni” – hogy lemond a képviselői mandátumáról.

Válasz Balogh Zoltán képviselő úrnak Tisztelt Képviselő Úr! Gondolkodtam egy ideig, hogy a tájékozatlanság és a hozzá nem értés, vagy az olvasók szándékos félrevezetésének célja vezette önt a honlapjukon megjelent kirohanására. Sajnos a mai napig nem tudom eldönteni, hogy a kettő közül melyik súlyosabb egy képviselőnél. Az azonban biztos, hogy mind a kettő nagy szégyen. Mivel megszólíttattam, és Ön kérdéseket intézett hozzám, válaszolok. 1. Ön azt kérdezi tőlem, hogy meg tudnám-e számolni, hogy az elmúlt 2 évben Cser Kálmán és felperes társai hányszor jelezték írásban és személyesen azt, hogy eltekintenek minden nemű pertől, minden nemű kárigénytől, csak annyit kérnek, hogy állítsuk vissza eredeti állapotba a Hatház utcai telkeket. Igen, kedves képviselő úr, meg tudom számolni, mivel jártam óvodába, és már akkor is tudtam nulláig számolni. A nullához, mint eredményhez több úton is eljuthatunk. Az első, hogy próbálunk visszaemlékezni az elmúlt évek testületi üléseire. Mivel részt veszek a döntéshozatalban, és nem csak a legyeket hajkurászom szavazáskor, nekem ez nem szokott gondot okozni, Önnek pedig még nálam is könnyebb dolga van, hiszen az ön esetében csak 2 évre kell visszaemlékezni. Előtte nem hiszem, hogy figyelemmel kísérte településünk életét, mert akkor nem lenne ennyire tájékozatlan. Szóval, ha visszatekint az elmúlt két évre, valószínűleg feltűnik, hogy ilyen téma nem került a testület elé. Márpedig ilyen kérdésben a testületnek kell döntenie. De ezt Ön is tudja, gondolom. (Tudja???) Ha a memóriájában nem bízik, nyu-

godtan menjen be a Hivatalba, és nézzen utána, érkezett-e a felperesektől bármiféle egyezségi ajánlat. Ne lepődjön meg, ha nem talál ilyet. 2. Ön azt is kérdezi, hogy az elmúlt két hétben a felperesek hányszor hívtak engem azzal, hogy nem szeretnének Kiskunlacházának kellemetlenséget okozni, és próbáljunk meg egyezségre jutni. A válasz bizonyára meglepő lesz. A 4 felperes közül 2 egyetlen egyszer sem, Szarka József pedig egyszer ült le velem tárgyalni a kérdésről, de a második megbeszélésre már ő sem jött el. Nem tudom, ajánlatnak lehet-e nevezni Cser Kálmánnak azt a felvetését, miszerint kéri a teljes összeget kamatokkal együtt, az első felét most azonnal, a másodikat év végéig… Meghatóan gáláns ajánlat, ugye..? Ígérem, ha a településnek lesz követelése vele szemben, mi is hasonlóan nagyvonalúak leszünk! Mellesleg Cser úr ezt az ajánlatát vissza is vonta... A múlt héten pedig ügyvédeik is megerősítették, hogy nem tudnak egyezségi ajánlatról. (Az ő informátoruk biztosan más volt, mint az Öné…) 3. Ön nem érti, hogy miért kellett volna igennel szavaznia arra, hogy a testület tegyen meg mindent azért, hogy a települést minél kevesebb kár érje, hiszen ez plusz költséget jelentett volna. A mai napig nem tudom megérteni, hogy egy képviselő, aki arra esküdött fel, hogy a település érdekeit képviselje, hogyhogy nem hajlandó ügyvédeket fogadni annak érdekében, hogy a településnek ne kelljen 140 milliót kifizetnie egy olyan perben, amiben több erősen megkérdőjelezhető és egymásnak ellentmondó kérdés is van. Ön szerint a helyes döntés ebben az esetben az, ha szó nélkül beleroppanunk, és kifizetjük ezt az összeget??? Mondja képviselő úr, ha Önnek ki kellene fizetnie mondjuk 10 millió forintot, és lenne még remény, hogy ez az összeg jelentős mértékben csökkenjen, akkor nem fogadna ügyvédet, mert az pénzbe kerül? És mondja, képviselő úr, ha az ügyvédeink sikerrel járnak, és nem áll a 140 millió forint, akkor Ön nyilvánosan bocsánatot fog kérni a település lakóitól?

Ön azt állítja, hogy én vagyok az, akinek semmi sem drága. Ezek után jó lenne, ha ezt megmagyarázná! Hogy mennyire vagyok képes feláldozni a községet? Ön is jól tudja, hogy nem vagyok hajlandó! Ezért teszek meg mindent én, és a Képviselő-testület nagy része, hogy ne kelljen semmit feláldozni. Ellenben Ön és két társa maximálisan elégedett a helyzettel, és a legnagyobb gondja, hogy bugyuta leveleket irkáljon az interneten. Nagyon szép és jó dolog, ha az ember megbízik a barátaiban. Már ha azok a barátok tényleg barátok, és nem csak kihasználják a másik hiszékenységét és tudatlanságát. Az Ön „Barátai” már mással is próbálták eljátszani ugyanezt, amit most Önnel. Fél-információkkal, valótlanságokkal tömik az Ön fejét, mivel tudják, hogy úgysem jár utána a hallottaknak. Ez nem új keletű dolog. Igaz, ön nem emlékezhet erre, hiszen már megvan annak vagy 3 éve is, Önt pedig akkor még nem érdekelte a politika. Gerecz Attila képviselő úrral is próbálták ugyanezt a játékot eljátszani. Ígértek neki támogatást, ha indul „a Répás” ellen a választásokon, kiokosították a Sportcsarnoktémából csupa hamis információval. Egyvalamivel azonban nem számoltak, mégpedig azzal, hogy Gerecz Attilát nem ejtették a fejére, és elég rövid időn belül átlátott rajtuk. (Ajánlom egyszer, ha a büszkeségét sikerül félretennie, beszélgessen el vele erről! Tanulságos lesz. Állítólag más hibájából tanul az okos…) Másodszorra már tudták, hogy ezt a hibát nem követhetik el újra. Megkeresték a tökéletes alanyt. Az már csak hab a tortán, hogy Szabó képviselő úr is bekerült a testületbe. (Majd ha Gerecz Attilával leül tényfeltáró beszélgetést folytatni, vigye magával Szabó képviselő urat is, és kérdezze meg, hogy az elmúlt két évben hányszor kellett a doktor úrnak bocsánatot kérnie, mert kiderült, hogy valami nem úgy volt, ahogy azt „mondták” neki. Az ő szótárában a második leggyakoribb szó a „bocsánat”, szorosan az „anomália” mögött.) És még ön nevezi képviselőtársaimat csatlósnak...? (Bár gondolom, az Ön szemében csatlós mindenki, aki együtt dolgozik velem Községünkért, legyen az képviselő, önkormányzati dolgozó, vagy egyszerű választópolgár.)

Az újság feletti hatalomról csak annyit, hogy a kommunikáció „hatalma” azé, aki él vele. Ez ebben az esetben annyit jelent, hogy írni kellene cikkeket, véleményeket – pl. beszámolót az eddig végzett munkáról! –, azokat elküldeni a főszerkesztőnek, és akkor megjelennének az újságban. De ezt felesleges is mondanom, hiszen ha ez így lenne, nem lehetne többé élni a félrevezetés azon eszközével, hogy telesírják a falut azzal, hogy nem jelenhetnek meg a cikkeik, hogy az

újság a „Répás” újságja! Több alkalommal is megtettem, és megteszem ismét: felszólítom Önt, Foki Vilmost és Dr. Szabó Attilát, hogy hitelt érdemlően jelöljék meg, hogy mikor milyen témában küldtek írást A Mi Újságunk szerkesztőségébe, és ezek közül mi nem jelenhetett meg! Azt meg hadd nevezzem megmosolyogtatónak, hogy azt írja, besároztam a nevét. Mivel? Azzal, hogy megírtam, hogy nem szavazta meg a jogi lépések megtételét a Hatház úti telkek

ügyében? Képviselő úr! Ez olyan információ, amihez minden választópolgárnak joga van. Másrészt ez nem feltételezés, hanem TÉNY. Ön pedig, mint közszereplő ennél többet is köteles eltűrni. (Mellesleg jegyzem meg, ha ez besározás volt, akkor az, amit Ön művelt írásában, az vajon micsoda? Becsületsértés.) Örülök, hogy nagyon bántja Önt, hogy nem tudunk megmérkőzni a polgármesteri székért 2014-ben. Fontos, hogy az ember tisztában legyen képességeivel és

korlátaival. Ezek szerint úgy kell értenem írását, hogy a mostani baklövése arra is rádöbbentette, hogy nem csak a polgármesteri feladat, hanem a képviselői is meghaladja képességeit? Engedje meg, hogy befejezésül tolmácsoljam Önnek Gandhi gondolatait: „Önmagunk megtalálásának az a legjobb módja, ha elveszünk mások szolgálatában.” Kiskunlacháza, 2012. augusztus Dr. Répás József polgármester

„Kenyeret és cirkuszt!” – hangoztatta egykoron Néró császár... és fölégette Rómát! /miután liberálisan felvilágosodott…/ Hát, közös kenyerünk eddig se volt fontos némelyeknek, ezután meg ki tudja, kinek mi jut az „aratásból”… Bezzeg cirkusz az volt, van és lesz is... – mert ez létfontosságú Lacházának, még ha nem is kért belőle… Néró őrült volt, mondják sokan, s ez a szállóigéje ugyanúgy őrült a mai napig is, bár elgondolkodtató. Mert ez a mondat az embereket lealacsonyítja agymosottá, de lássuk be, van benne némi igazság. Hogyha néha jóllakhatunk, és még „szórakoztatnak” is, akkor lesz majd rend és nyugalom?

Néhány képviselőnk is inkább ezt a hitvány cirkuszt választotta a jövőnk mindennapi kenyere helyett. Először a homályban, halkan suttogni „nagy igazságokról”, korrupciót és koholmányokat rebesgetni úton-útfélen, csődről és összeomlásról, hozzá nem értésről mesélni itt-ott, majd mindenfelé, és az így felkavart hullámokat lovagolva „népszerűséget” kaparintani, az „igazság lovagjaként”. Egy felelősségteljes képviselőt viszont választóinak tett esküje és lelkiismerete nem erre kötelezi. De mit ér az az eskü, ha kibogozhatatlan érdekek szolgálatába áll, lelkiismeretlenül? Mire célzok? Jó néhány képviselőtársammal minden követ megmozgattunk, hogy járási központ lehessünk, fejlődhessünk, hogy ne kelljen munkahelyeket megszüntetni – artistáink szerint inkább „merjünk kicsik lenni”! Mindent megtettünk és teszünk azért, hogy ne kelljen intézményeinket bezárni, a dolgozói létszámot csökkenteni, embereket utcára tenni – zsonglőreink „megfontolásból” ezt nem támogathatják. A falu eddigi legnagyobb ajándékpénzét nyertük meg csatornázásra – késdobálóink szerint ez felettébb kockázatos! Én és jónéhány társam mindent elkövettünk, hogy rend és fegyelem, biztonság legyen, legyenek szervezetek, akik segítenek megóvni a lakosság vagyonát, terményét – tűznyelőink szerint ez magánügy, de el is lehet innen menni. „Liberalizálták” viszont pl. azt a tolvajt, aki hosszú évek óta dézsmálta mások gyümölcsösét. Azért dolgozunk, hogy a közösség vagyonát védjük egyes magánemberek érdekével szemben, de – mágusaink privát számí-

tások mellé állnak a közérdekkel szemben. A többség sorsa nekik nem fontos. Mára már olyan alpári stílusú megnyilatkozásokat olvashatunk egyes honlapokon és hallunk testületi üléseken, ami egy képviselő tollából és szájából – aki elvileg elöljáró ugye – egyenesen botrányos. Hová vezet ez a gyűlölködő és önromboló cirkusz? Ez már egy vak – merő kötéltáncosnak is hajmeresztő! Én azt vallom: „Discere non est vitiosum, sed ignorare!” (Nem a tanulás szégyen, hanem a tudatlanság!) Képviselő urak! A tájékozatlanság még nem bűn! Az azonban már igen, ha jártasságot sugallva titkon, személyes érdekektől és ambícióktól vezérelve önmaguk helyett az egész települést akarják kötéltáncra kényszeríteni. Ha tenni akarnak a közösségért, ne a „cirkusszal” éljenek! Az öntelt artisták pályafutása kockázatos és rövid, hamar „kiöregszenek” és gyorsan elfeledik őket! Javaslom, helyezzék a hangsúlyt a „kenyérre”! És most jöjjön némi tény közérthetően. Van községünknek egy vállalkozója, akit nevezzünk jelen esetben K. úrnak. K. úr pert indított az önkormányzat ellen egy 2005-ös döntés miatt, vélt jogsérelmeit orvosolandó. Több fórum is az önkormányzatnak adott igazat, de a legfelsőbb bíróság homlokegyenest ellentétes döntésében érthetetlen végzéssel elmarasztalta az önkormányzatot és kötelezték 92 MFt és kamatai megfizetésére!!! ??? A K. úr és társai által pár millió forintért megszerzett ingatlan a mai napig bezárólag – a gazdasági világválság ellenére – értékéből 92

millió forintot vesztett. Ez minden kamatot számítva, a község pénzéből közel 150 milliós kiadást jelent. K. úr több „pártfogót” is talált a képviselő-testületben igazának alátámasztása érdekében, kik szerint mindent fizessünk ki! Már ezen a ponton felmerül bennem a kérdés, képviselői eskünkben a köz vagy az egyén szolgálata van-e benne? Vajon kiderül-e, mennyire lett divat vidéken is a „nokiásdoboz”? K. úr és barátai úgy parádéznak, mint az igazság szent lovagjai, arról egy szót sem ejtve, hogy nem titkolt céljuk annak a községnek teljes tönkretétele, ahol élnek és dolgoznak. Csak a pontosság kedvéért jegyzem meg: a követelés a fizetésképtelenség határára sodorhatná önkormányzatunkat. Több intézmény teljes bezárását, elbocsátásokat, szolgáltatások felfüggesztését vonná maga után. Ám a szemfényvesztőknek semmi sem drága! Amíg a kivénhedt, rühes oroszlán és a reumás, fogatlan óriáskígyó a legnagyobb szenzáció, addig az elhízott, ráncos légtornász primadonnának, a baltaképű aszott törpe meg góliátnak hiszi magát. Hiszen ilyen a köpönyegforgató, képmutató cirkusz világa… Ahol a semmitmondó üres csillogást, a hazug siker látszatát a hiszékeny polgár fizeti meg bőségesen. Aztán utólag mindig megbánja. A „vándorcirkuszosok” meg a kasszírozás után elégedetten eltűnnek, szemetet és mocskot hagyva maguk után, mit se törődve azzal, amit tönkretettek. Gyökértelenül. Inkább kenyeret, NE cirkuszt!

„Kenyeret és cirkuszt!” Jómagam a „kenyér” híve vagyok, de mostanában egyre gyakrabban eszembe jut ez a hibbant mondat. Mintha az élet kenyere helyett fontosabbá válna a csillogó, álszent és semmitmondó cirkusz számító világa. Kiknek lehet érdeke ez a silány ripacsok csinnadrattája? Felelőtlenül, öncélúan, a közös jövőnk árán! Amikor a nyomorúságos és törtető bohóc meg a sunyi, fondorlatos bűvész szövetkezik a kiöregedett kötéltáncossal a cirkuszigazgató megbuktatására, még olyan áron is, hogy a sátor végképp összeomlik. A hatalomra éhes, bokorarcú kígyóbűvölő és az alattomosan törtető féllábú kardnyelő a háttérben a markukba röhögnek a cselszövésük sikerén, míg az átvert publikum önfeledten tapsol a „sátáni produkciónak”. A manipulált világszám bűvöletében, korgó hassal ugyan, de telítve ígéretekkel és hamis információkkal…

Gerecz Attila

Még május elején az intézkedő rendőrök a Duna-parti úton személygépkocsit találtak az árokban. Megkeresték a tulajdonost, aki elmondta, hogy CD-lemezeit kereste, figyelmetlenül vezetett és árokba hajtott, a mentés nem sikerült, mert feltehető, hogy kitört a jármű futóműve. Alkoholfogyasztás gyanúja nem merült fel, személyi sérülés nem történt, helyszíni bírsággal rendezte a balesetet a rendőr. A Sellő utca és Pipacs utca kereszteződésében két személygépkocsi ütközött, anyagi kár keletkezett, kicsi volt a két jármű sebessége. Elismerte az okozó a vétkességét, helyszínbírsággal rendezték a balesetet. Budapest irányából Baja irányába haladt egy személygépkocsi a Dózsa György úton, eddig ismeretlen okból lehaladt az úttest jobb oldalán és egy jelzőtáblát kidöntött, a buszmegállóban a padot feldöntötte. Folyik a szabálysértési eljárás az ügyben. Május közepén a hajnali órákban a Gárdonyi úton egy helyi lakos nem jól választotta meg a személygépkocsija sebességét és kerítésnek ütközött, anyagi kár keletkezett, személyi sérülés nem történt. Elismerte a vétkességét a balesetben, helyszínbírsággal rendezték az ügyet. A Kálmán Imre úton hasonló baleset történt, a szakközépiskola kerítésének ütközött a személygépkocsijával egy figyelmetlen sofőr. Anyagi kár keletkezett, folyik a szabálysértési eljárás. Június elején Ráckevéről Kiskunlacháza irányába tartott egy személygépkocsi, megelőzte a vele azonos irányban haladó elektromos kerékpárost, de az előzés után azonnal befordult jobbra. A kerékpáros nekiütközött a személygépkocsinak. Megsérült a kerékpáros, folyik a szabálysértési eljárás. Június közepén egy tehergépkocsis szerelvény Budapest irányából Baja irányába haladt. Figyelmetlenül vezetett és nekiütközött az előtte megálló személygépkocsinak, amely emiatt nekiütközött az előtte álló másik személygépkocsinak. Anyagi kár keletkezett, helyszínbírsággal rendezte a balesetet az intézkedő rendőr. Június végén Baja irányából Budapest irányába közleke-

dett egy személygépkocsi, és jobbról kívánt megelőzni egy éppen jobbra kanyarodó másik személygépkocsit. Összeütköztek, anyagi kár keletkezett, helyszínbírságot szabott ki a rendőr. Több esetben intézkedtünk ittas vezetésnél, apróbb szabálysértések elkövetőivel szemben. Példaként megemlítem, hogy a Tesco üzletből csokilopás történt pár száz forint értékben, de az ügyet nem követi szabálysértési eljárás, hanem a helyszínen helyszínbírságot szabott ki a rendőr. Ja igen, a helyszínbírság nagyságát a rendőr a helyszínen dönti el, odaadja, a megbírságolt átveszi és azzal vége az eljárásnak, be kell fizetni, esetleg közmunkában ledolgozni vagy büntetés-végrehajtási intézetben letölteni… Az intézkedő rendőrök nem szívbajosak, az 50.000 Ft-os helyszínbírság egy ilyen csokilopásnál megszokott dolognak számít, hátha visszatartja a jól szituált édesség- és kleptomániást a szabálysértés elkövetésétől. Mindenki érzi és tudja, hogy nagy a hőség, éjszakára nyitva hagyjuk az ajtót, bukónyílásra állítjuk az ablakot, és bizony a besurranó tolvajok kihasználják az adódó lehetőségeket. Reggelre ébredvén az előszobából hiányzik a táska, a szekrények feldúlva, besurranó tolvaj járt a házban. Kérem, hogy zárják be a nyílászárókat, és kérem, óvják, védjék értékeiket a tolvajok ellen, mert minden tulajdonos elsőrendű feladata, hogy a saját kis vagyonát megóvja, megőrizze… Bűncselekményekről Április végén a Vásártéri dűlőben egy zárt udvaron parkoló tehergépkocsi vezetőfülkéjéből övtáskát loptak ki. Megkíséreltek betörni a Sirató Csárdába, a MÁVtelepen pedig betörtek egy bérelt lakásba, és onnan műszaki cikkeket loptak el. Május elején a Lasselsberger bányából gázolajat loptak, a MÁV-állomás területéről, vagonokról 6 db ütközőt loptak el (kb. 3 mázsa vas), a Mező utcában egy családi ház udvaráról kapafejet, szivattyút és akkumulátort tulajdonítottak el. Az önkormányzat tett feljelentést, hogy május közepén a Rákóczi úton

lévő buszmegálló ablaküvegét ismeretlenek kitörték. Május végén a Duna utcában súlyos bűncselekmény történt. Egy idős férfitől elvették a pénzét a saját lakásában úgy, hogy bántották is a sértettet. Sikerült a tettes kilétét megállapítani, de kiderült, hogy gyermekkorú elkövetőről van szó, ezért büntethetőségi megszüntető ok miatt az eljárás befejezésre kerül. A cselekményét a 13 éves fiú elismerte, a rablott pénzből Budapestre ment szórakozni. Május végén az Arany János utcában törtek be egy családi házba, műszaki cikkeket tulajdonítottak el. A YORKS bányából kotróhajóról kábeleket, réz vezetékeket loptak el. Két darab gázpalackot loptak el egy Bányász utcai családi ház nyári konyhájából. A Pesti dűlőn elhalálozott egy idős férfi, és hozzátartozója a szekrényben pisztolyokat és fegyvert talált, folynak az ügyben a szakértői vizsgálatok, a halál oka természetes, a fegyvereket fegyverszakértő vizsgálgatja. A Petőfi utcában egy garázsajtót kifeszítve ismeretlen tettes gázolajat és motorolajat lopott. A Szent Imre utcában egy családi házból porcelánokat és gázpalackokat vittek el. A Tátra utcában egy családi ház garázsából szerszámgépeket és gázpalackot tulajdonítottak el. Június elején a József Attila utcában a zöldséges boltba kíséreltek meg betörni, szerencsére a tulajdonos éber volt, és az intézkedő rendőrök elfogták és eljárás alá vonták a betörőket. A Rákóczi Ferenc úton hosszabbítót loptak ki egy garázsból. A MÁV-telepen egy szolgálati lakásból az összes elektromos vezeték kábelét levágták és eltulajdonították, elég fura bűncselekmény. A Bercsényi utcában egy nyári konyhából cipőt, készpénzt és laptopot loptak el. Hosszabbítót, kerékpárt és fűnyírót loptak a Kert utcában egy családi ház műhelyéből. Június közepén a Völgyi úton egy családi házból gáztűzhelyet, fűnyírót vittek el. Július hónap elején terménydarálót loptak a Rákóczi utcában egy családi házhoz tartozó melléképületből. Építési anyagokat loptak a Szent Imre utcában egy építés alatt álló családi házból. Külterü-

leten sóderbányából kisgépeket és gázolajat vittek el ismeretlen tolvajok. A Szabadság u. 12. sz. elől elloptak egy LADA 1500 típusú személygépkocsit. Július közepén a Jókai Mór utcában egy nem lakott családi házból rézcsöveket tulajdonítottak el. Körözés A Budapest Környéki Törvényszéki Bíróság BV Csoportja viszszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel bcs. elkövetése miatt körözi Kovács József 42 éves Kiskunlacháza, Táncsics u. 4. sz. alatti lakost. Tartózkodási helyének megállapítását kéri a Buda Környéki Bíróság Bálint Anikó 35 éves Kiskunlacháza, Kertész u. 2. sz. alatti lakosnak. Pataky András Sándor 32 éves Kiskunlacháza, Dömsödi u. 50. sz. alatti lakos ellen a Budapest Környéki Törvényszéki Bíróság BV Csoportja adott ki körözést. Közokirat-hamisítás miatt keresi a Bp. VIII. és XIX. ker. Bíróság Katona István Zsolt 37 éves Kiskunlacháza, Zöldfa u. 20. sz. alatti lakost. A Budakörnyéki Bíróság és a BRFK VIII. ker. Rendőrkapitányság tartózkodási helyének megállapítását kéri Sztojka Diána 18 éves Kiskunlacháza, Petőfi u. 32. sz. alatti lakosnak. Bujdosó József 58 éves Kiskunlacháza, Bankháza puszta 628. alatti lakost a Kunszentmiklósi Városi Bíróság keresi. A Budapest Környéki Törvényszéki Bíróság keresi tartózkodási helyének megállapítása végett Balogh Gina 23 éves Kiskunlacháza, Bem u. 8. sz. alatti lakost. Ngang Awung Columbus 44 éves kameruni állampolgárt a Kiskunlacháza, Bethlen G. u. 12. sz. alatt a Buda Környéki Bíróság körözi. Bakó Tamás 30 éves Kiskunlacháza, Kossuth u. 77. sz. alatti lakost a Kiskunhalasi Rendőrkapitányság keresi bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt. Információ vagy egyéb adat esetén értesíthetik a körözési előadót is vagy bármelyik rendőrt. A Ráckevei Rendőrkapitányság telefonszámai: 06-24-518-680; 06-24-518-690; 06-20-444-1268. Szabó Sándor r. alezredes

Özv. Vella Pálné – született Orbán Mária 1930 – még nagyon jól emlékszik az 1956-os jeges árvízre. 1952-ben ment férjhez, majd férjének a szüleihez költöztek, akik a Ráckevei és a Kis1 utca sarkán laktak, a peregi Völgy szomszédságában. Itt hagyja el Pereget a Ráckeve felé vezető országút. A lakóépületük árvíz szempontjából viszonylag biztonságos helyen állt. Az udvar viszont belenyúlt a Völgybe. A községet Ráckeve felé elhagyó közút felügyelete és a védelmi munkának egy jelentős pontja lett. A régi községháza meg a posta is ott volt a közelben, ezért első kézből tájékozódhattak a környéken lakók az árvízi helyzetről. „Kora reggel már a faluban szóbeszéd tárgya volt a várható áradat. Piaci nap lehetett Ráckevén, mert két buszt vártak abból az irányból. A délelőtti órákban már keresztülcsapott a Völgynél a Dömsöd felől hömpölygő víz az országúton. Amikor az első busz jött, már nem látszottak a Völgynél az út szélét jelző fehérre meszelt, fekete csíkos betonkarók. A busz tömve volt utassal. A víz pedig óriási erővel ömlött át

az úttesten. Az utat csak sejteni lehetett, mert mindenütt sík víz volt. Csak vaktában, jó helyismerettel lehetett az úton haladni. A legmélyebb rész a Völgy ráckevei sarkától a falu széléig tartott. Ráadásul egy kanyar is van az útban. Itt egy pillanatig megállt a busz, a vezetője felmérte a helyzetet, majd nekivágott a veszélyes szakasznak. Eléggé inogott a busz – félő volt, hogy lesodorja az áradat az útról – de végül is szerencsésen átverekedte magát a vízen. Mi az udvarból láttuk az esetet. Amikor beért a faluba, már dombon volt, biztonságba került. Megállt az Anti-kocsma előtt. A sofőr, akit Gabinak hívtak, halálsápadt volt, folyt róla az izzadtság. Kiugrott a buszból és szaladt a postára, hogy telefonáljon Ráckevére. A másik busz vezetőjét figyelmeztette, hogy ne induljon útnak, mert már lehetetlen a Völgynél járművel az átkelés. Úgy tudom, hogy a taksonyi híd felé került a másik busz. Később mentem a boltba, és a postán telefonált valaki. Azt mondta, hogy átvágják a gátat, ha a katonaságot nem küldik segíteni. A segélykérés meghallgatásra került. Hamarosan Csepel teher-

A peregi völgy látképe Vella Pálék udvarából, 1956. A drótkerítés és a villanykaró között, a víz alatt található a Ráckevére vezető műút. A kép közepénél egy megfeneklett szalmakazal látszik ki a vízből. Távolabb a fák koronája látszik. A fasor a peregi völgy Ráckeve felé eső partját jelzi 1 Kis

utca – Petőfi Sándor utca a mostani elnevezése. Ennek párja volt a vele párhuzamos, Nagy utca, melyet neveztek egy ideig Kossuth Lajos utcának is. Jelenleg Szent Imre utca a neve 2 Marx Károly utca – 1945 előtt és jelenleg Felsőkereszt utca 3 Sörház utca – Sérház utcának is mondják az idősebbek. Az Ady Endre utcának volt a régebbi neve 4 buzgár – árvíz során a töltések mentett oldalán megjelenő vízfeltörés. A buzgár alulról felfelé irányuló szivárgásból alakul ki, és magával viszi a vízáteresztő réteg finom szemcséjű anyagát. Folyóink gátjainál árvíz esetén gyakori jelenség [http://hu.wikipedia.org/wiki/Buzg%C3%A1r]

A levonulóban levő árvíz Vella Pálék udvarából, 1956. A jeges ár nyoma még nyár végén is látható volt. A visszavonuló víz nagyon sok szemetet hagyott maga után. A laposokban a gyerekek még halakat is foghattak autókkal és kétéltű járművekkel megérkeztek a katonák. Három helyre emlékszem, ahol az embereket láttam dolgozni a védőtöltéseken. Hozzánk közel, a Petőfi Sándor utcában, tőlünk mintegy százötven méterre, a Marx Károly2 utcával szemben – Meszes Józsi bácsiéktól a Sörház3 utcáig – volt egy gát. Előttünk is az utcán oda hordták napokig a földet lovaskocsikkal. A lakosságot is kivezényelték segíteni. Én akkor voltam terhes, de mentem a gáthoz segíteni. A kocsikról húztam le kapával a földet. A Szabadság utcában – a Védgáton – is magasították a korábbi árvízből visszamaradt töltést. Itt Vella Imre vette észre, hogy átereszti a gát egy helyen a vizet. Egy egérlyuk volt a töltésben, és ezen keresztül folyt a víz. Ez azért veszélyes, mert átázik a gát, és a vízáram egyre nagyobb lyukat mos magának. Végül gátszakadást is okozhat. Különösen este kell éberen figyelni, mert a sötétség miatt nem lehet észrevenni kellő időben a kisebb szivárgásokat. A Kert utca és a Felsőkereszt utca sarkánál volt egy esővízlevezető akna. Az 51-es főútról a Völgybe vezető csatornába csatlakozott. Normális esetben ez vezette el az esővizet az utcáról. Az árvíz idején itt egy buzgár4 keletkezett. Ez azt jelenti, hogy a csatornából az utcára folyt a víz. Homokzsákokkal zárták el a víz útját. A katonaság nagyon sokat segített a kárelhárításban. Két

katona mindig ott volt az apósoméknál, és figyelte a Ráckevei úton, az udvarunk végénél, a homokzsákokból emelt gátat. Egy katonatiszt kétóránként ellenőrizte a vízszint alakulását. A kertünk végénél helyezték el a mérőlécet, mivel az udvarunk egy részét elöntötte az árvíz. Már a pincénkben is feljött a víz. Nagy megkönnyebbülést jelentett számunkra, amikor egyszer azt mondta a tiszt, hogy megállt az áradás, mert a Nagy-Dunával egy szintben vagyunk. Igaza is volt, mert néhány nap után megindult az apadás. Elég sokáig kint volt a víz. Erekben, laposokban hosszú ideig nyoma maradt az áradásnak. A gyerekek még nyáron is halásztak ezekben a mesterséges tavakban. A ráckevei út is eléggé tönkrement. Kőrakásokat helyeztek el az út szélén. Ezek sokáig ott éktelenkedtek, mert nem került sor az útjavításra. Egy motorost is baleset ért emiatt. Limbek doktort kellett hívni, mert eléggé megsérült szerencsétlen ember.” A mellékelt képeket Vella Pálné férje készítette a padlásról. A félelmetesen nagy kiterjedésű árvíz nagyon jól látható a fényképeken. A víztükör a Völgyet, az országutat, a laposokat, a dombokat eltérő sajátosságaikra való tekintet nélkül egy síkba hozta. A félelmet az okozza, hogy nem lehet tudni a víz mélységét. Az utókor nevében hálásan köszönjük Pali bácsinak, hogy megörökítette az elöntött határt. dr. Szijártó József

Az alábbi kedves tájékoztató nemrég érkezett hozzám. Fontos a helytörténettel foglalkozók és minden itt lakó számára, hogy az emlékezet ezt is megőrizze! „A Kiskunlacháza nagyközségről készült wikipédiában az ott születettek között nem szerepel Ács Károly neve, pedig számos írásban megjelent már, hogy ő Bankháza szülöttje. A hely konkrétan Bankháza 36. szám, a volt Grabarits család háza. Jelenleg is a ház pincéjében egy tőle származhatott falba vésett jel olvasható. Az épület egyébként a Návay birtokhoz tartozott, intézői ház volt. A századforduló (1900) körül a ház Grabarits István, akkori ráckevei kovácsmester tulajdonába került. A család további két generáción át ott élt, előbb bérlőként a Návay birtokon, majd apránként megvásárolva azt. Mi hárman, Grabarits testvérek is ott születtünk, de az „élet más területre szólított minket”. (Egyébként bátyám, dr. Grabarits István tegnap, augusztus 20-án Kalocsa egészségéért kapott elismerést.) Csak ennyit szerettem volna közölni Önökkel, hátha ezzel is kiegészülhet a nagyközség története.

• 75 éves a „hazai” kőolajbányászat Budapesten 1933. június 8-án jött létre az egyezmény a m. kir. pénzügyminiszter és az European Gas and Electric Company (EUROGASCO) között, amely koncessziót adott a Dunántúl területén kőolaj, földgáz és más ásványolajfélék kutatására és bányaművelésre ötéves opciós időszakon belül. Három év múlva a bécsi irányítású EUROGASCO magyarországi és ausztriai vállalattá alakult, s a magyar cég részvényeit megvásárolta a Standard Oil Company of New Jersey. Hamarosan pedig létrejött a Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaság, a (MAORT) [Honismeret 2012/3]. A Zalában folytattak sikeres kutatásokat. 1937-ben kezdték meg a bányászatot. A munkálatok vezetésében dr. Pávai-Vajna Ferenc és dr. Papp Simon vett részt. 1952. november 7-én megkezdte működését Zalaegerszegen a kőolajfinomító. Az olajbányászattal kapcsolatos néhány településnév a Zalában: Bázakerettye, Gellénháza, Kistolmács, Kútfej, Lispeszentadorján, Lovászi, Mihályi, Nagykanizsa, Nagylengyel, Szentmargitfalva, Újlengyel. Sz. J.

Üdvözlettel: Ivanics Istvánné született: Grabarits Ilona Zsófia”

Postaládánkba az alábbi történet érkezett. Egy idősebb hölggyel történt az eset, a lánya vetette papírra, és kérték nevük elhallgatását. Szolgáljon tanulságul mindenki számára az eset, még így, név nélkül is! Gy. M. „Augusztus 15-én vagy 16-án reggel fél 9 tájékán történt egy bankautomata előtt. A 80. évében járó anyukám esete a Spar üzlet bejárata mellett, szinte az ajtóban… Bevásárlókocsiját kitolva, kezében a pénztárca. Kissé telt alkatú férfi nyújtja a kezét, hogy: – Váltsa fel ezt a 200-ast! – Nincs apróm – válaszolta anyukám. – De váltsa fel, nézze meg! – erőszakoskodott tovább a férfi. Ő kinyitotta a pénztárcáját, a férfi kikapta belőle a pénzt. Anyukám ijedtében nagyot kiáltott, a férfi elejtette a zsákmányt és elszaladt. Bár a pénz megmaradt, de a sokk és az ijedtség sokáig meglátszott idős édesanyámon. A kamerák felvételén valószínűleg jól látható az eset. Jó volna, ha számonkérés történhetne, az újabb esetek elkerülése érdekében. Vigyázzunk egymásra és vigyázzunk értékeinkre!”

Az új kamarai törvény szerint minden őstermelőnek az új mezőgazdasági kamara tagjává kell válni. Regisztrálni a Magyar Agrárkamara internetes oldalán kell 2012. szeptember 30-ig! A regisztrációhoz segítséget nyújtanak: • falugazdászok • kamarai tanácsadók • Peregi Gazdakör (Németh Mihály, 06-30-416-7805)

A Közép-magyarországi Ipartestületek Szövetsége Közhasznú Nonprofit Kft. (melynek tagja a Dömsödi Általános Ipartestület) a Kiskunlacházi Szakközép- és Szakképző Iskolával együttműködve a térségben közösen végzi a szakmunkásképzést festő-mázoló és kőműves szakmákban (és még több szakmában is lehetséges, hogy együttműködés jön létre). Szervezetünk a gyakorlati képzést szervezi és irányítja a Dömsödi Általános Ipartestülettel közösen. A képzőhelyekről levesszük az összes adminisztrációs terhet, mivel mi kötjük a tanulószerződést, és egyben fizetjük a költségeket is. A gyakorlati képzőhely feladata csak a konkrét szakmai képzés, oktatás. Szeretnénk 2012 szeptemberétől egy olyan új képzési formát beindítani, hogy csak akkor helyeznénk ki a tanulót a képzőhelyre (vállalkozáshoz), ha annak konkrét munkája van. A gyakorlati idő többi részét a tanuló a tanműhelyünkben tölti el. Természetesen lehetőség van az egész gyakorlati idő lekötésére a képzőhelynek. Az új rendszer kialakítását a térségben önökkel közösen szeretnénk kialakítani. Kérem az érintett vállalkozásokat, iparosokat, hogy érdeklődjenek, segítsék a térség sajátosságait figyelembe vevő rendszer kialakítását, mert csak így nyílik lehetőség a szakmai színvonal emelésére, ami mindannyiunk érdeke. Ha a témával kapcsolatban kérdése van, kérem, a [email protected] e-mail címre írjon, vagy a 06/30/9340-138 telefonszámon érdeklődjön. Dömsöd, 2012. 08. 23. Dömsödi Általános Ipartestület

Tóth Sándor

Közép-magyarországi Ipartestületek Szövetsége Nonprofit Kft. Skribek Pál

Múlik az idő, mondja az Ember. Múlik az ember, mondja az Idő. A váltó és hasonlók A pénzügyi eszközöket az egészséges gazdasági élet céljaira találták ki, nem bajkezelésre. Kedves Olvasó! Beszélgessünk most egy hírhedett pénzügyi jószágról, a váltóról. A 19. század második fele és a 20. század első fele regényeiben a sorsdöntő fordulatok egyike volt, amikor a főhős aláírt egy váltót, s ettől fogva szörnyű sorsa meg volt pecsételve. Mit is írtak alá ezek a jobb sorsra érdemes hősök? „E váltó alapján fizetek Kiss Gáspárnak, Pereg Fő utcza 24-ben, 100 Koronát, 1908. december 2-án. Kelt: Pereg, 1908. július 14-én, aláírás: Nagy Péter.” Akkor dőlt össze a világ Kiss Gazsi számára, ha december 2-án nem volt 100 koronája, amit ki kellett fizetnie Nagy Petinek. A szűkszavú váltó nem szól arról, hogy egy mulatós éjszaka utáni kártyadósság-e ez, vagy egy megvett tehén ára, vagy kölcsönkapott összeg, hanem: ki, kinek, mikor, hol és mennyit tartozik fizetni. Nem lehet megmondani, hogy a váltót milyen régen használja az emberiség. Annyi bizonyos, hogy régebbi, mint a pénz, és ő lehet minden értékpapírok őse. Az emberi leleményesség csodája. Az egymással kereskedő-üzletelő emberek gyakorta kerültek abba a helyzetbe, hogy a fizetés nem volt sürgető, vagy az eladó inkább a váltóval akart fizetni valamelyik vevőjének. Az utóbbi gondolatra fel kell figyelni! A váltóval a kifizetésének időpontjáig fizetni lehet. A pénz előtti időkben és a mindenkori pénz világában ez nagy előny volt, ma is az, és előny lesz a belátható jövőben is. Amennyiben a váltó aláírója a polgári és üzleti életben megbízható ember vagy vállalat hírében áll, az általa aláírt váltót teljes összegében ugyanúgy vagy jobban elfogadják fizetésre, mint egy ugyanolyan értékű bankjegyet. Kedves Olvasó! Ön bárkinek a fizetési ígéretében bízna-e? Ugye, nem? A váltó kik között jöhetett szóba? Akiknek ígéretében mindig meg lehetett bízni. A játékszenvedéllyel megvert ember fizetési ígéretét ugye nem lehet túl komolyan venni? Ugyanígy problémás a szenvedélyes kölcsönkérő. Végül is a váltóban az a veszedelmes, hogy – a váltótörvény szigora következtében –

a váltót mindenáron ki kell fizetni. Mit látunk itt, ha figyelmesek vagyunk? A váltó által az egymásban bízó emberek és vállalatok pénzt teremtenek. Ez maga a csoda. Államot játszanak, a kölcsönös bizalom államát, a váltó eszköze által egymás számára pénzt bocsátanak ki. A váltó világának kulcsfogalma a forgatás. Vagyis mindaddig fizethetnek a váltóval az egymással bizalmi viszonyban levők, amíg azt a kibocsátója (aláírója) annak kifizetésével vissza nem veszi az utolsó váltóbirtokostól. A polgárok és vállalataik tehát pénzt teremthetnek? Igen. Például a váltóval. Nem az aláírt váltó szövege tesz csodát, hanem a bizalom, a megbízhatóság megbecsülésének és élvezésének légköre. Ez nem más, mint a Széchenyi István megálmodta hitel (hitelesség, hitesség, hit, bizodalom) áldott állapota. Gyermekkoromban nem egy olyan telek, föld adásvételről hallottam, hogy a vevő évtizedek múlva fizette ki. „Jöttünk fizetni. – Ráért volna még. Jó helyen volt nálatok a pénz, de fizessetek, ha így határoztatok.” – hangzottak el az őszinte szavak. Ebben nem volt semmi különös. Az emberek inkább megtakarítók voltak, mint pénzköltők. A kamatszedés a peregiek között nem dívott, ezért jó helyen volt a megtakarítás más megbízható embernél. Az ilyen tartozásokat az egész falu tudta. Nem volt okuk az embereknek titokban tartani, szégyellni, mert a bizalom volt a természetes. A szóbeli ígéret hátránya viszont, hogy nem alkalmas igazán láncszerű fizetések lebonyolítására. A derék peregiek nem is tették ezt. Nem fizettek másoknak mások tartozásával: „Menj el a Józsihoz, úgyis pont ennyivel tartozik nekem.” Az üzleti élet pontosan a forgathatóság, az egyszerű továbbadhatóság, a sorozatfizetések érdekében alkalmazza a tömör írásbeliséget, a váltót. A váltóhoz kísértetiesen hasonlít annak méltó örököse, a helyi pénz. Ez is elég régi találmány, és sok ezer helyen élnek is vele a világon. A helyi pénz is a bizalom világának terméke. A pénzügyi bizalmat – akár egymás számára teljesen ismeretlen emberek között is – meg tudja teremteni azzal a rendszerrel, ahogyan az alapítók létrehozzák,

s ahogyan a működtetésére létrehozott szervezet folytonosan gondoskodik a zavartalan forgalmáról. A helyi pénz tehát olyan váltónak tekinthető, amelyben egymást nem ismerő emberek is nyugodtan megbízhatnak, elfogadhatják és forgathatják azt (fizethetnek vele). A közösségi pénzteremtés helyi, szintén nem állami eszköze. A helyi pénz célja, hogy biztosítsa a gazdasági erőforrások helyben forgását, s ez által erősítse a helyi gazdasági életet. A helyi gazdasági élet felpörgetése az által valósul meg, hogy a helyi pénz folytonosan visszatér a helyi gazdaságba, nem tudja azt elhagyni, mert csak helyben fogadják el. Ezzel kialakul egy az elektrongyorsítóhoz hasonló gazdasági gyorsító: minél több a helyi vásárlás, annál több a helyi gazdaság bevétele, a több bevétel lehetővé teszi a helyi üzlet fejlesztését. A fejlődő helyi üzleti élet helyben egyre több jövedelmet teremt, több alkalmazottat vesz fel, a több jövedelem és a több munkahely több vásárlót és vásárlást eredményez, és így tovább pörögnek-forognak a gyorsítóban a helyi gazdaság erőforrásai. A helyi pénz alkalmas arra, hogy egy életképes, boldogulni vágyó körzetben gazdasági virágzást teremtsen. A jótékony hatása azon alapul, hogy megakadályozza a jövedelmek körzetből kiáramlását, állami pénzek általi kiszivattyúzását. Az egymásrautaltság vállalásának mértéke fejeződik ki a helyi pénz elterjedtségének arányában. Eszköze lehet egy teljesen természetes és egészséges szülőföldszeretetnek is. A fejlett gazdaságú országokban nagyon elterjedt ezért a helyi pénz, bár ezzel ők nem dicsekednek, csak szép csendben csinálják. Elgondolkodhatunk azon, hogy melyik van előbb, a szülőföldünk-szülőhelyünk szeretete, vagy annak anyagi és lelki-szellemi gazdagsága. Amennyiben jelentős számú külső szereplő is használja a helyi pénzt (turisták, kirándulók, szomszédos körzetek lakói, átutazók), ez arra mutat rá, hogy a helyi pénz körzetében jobb minőségűek és előnyösebb árúak a termékek és szolgáltatások, mint másutt. Kedves Olvasó! Szeretnék most is kissé kiábrándító lenni, mint eddig mindig. Láthattuk,

hogy a váltó nem csodaszer. Hiába alkalmazzuk, ha hitványan intézzük saját és (üzlet)feleink közötti közös ügyeinket. Megalapozott és sok próbát kiállt kölcsönös bizalom kell hozzá az alkalmazók között, máskülönben értelmetlen. A helyi pénzzel is ugyanez a helyzet, csak még több embert érintően, közbizalom kell, még ismeretlenek között is. Önmagában a helyi pénz bevezetése csak lehetőség a helyi gazdaság fellendítésére, de nem maga a megoldás. Amennyiben a helyi pénz bevezetését követően azt tapasztalják az emberek, hogy a helyi pénzzel előnyök járnak a helyben vásárlásnál, a helyben megrendelésnél, több év után már az is látszódik, hogy helyben egyre jobb és előnyösebb élni, mert javul a gazdaság, bővülnek boldogulási lehetőségeik, akkor a helyi pénz alkalmazásának aránya megállíthatatlan növekedésnek indul. A sikerhez tehát az kell, hogy a vevők akarják a sikert a helyi pénz alkalmazásával, az eladók meg ne nézzék a helyi pénzt lelkesedéssel használni kezdő embereket „palimadárnak”. Amennyiben helyben – továbbra is – minden jelentősen drágább lesz, mint például Budapesten; a helybeli termelők és szolgáltatók ugyanannyiért kívánnak eladni, mint a közvetítők és a külsők; a helybeliek nem törekednek a minél teljesebb választékra, hanem „eszi, nem eszi, nem kap mást”; akkor helyi pénz ide vagy oda, semmi sem fog változni, a helyi pénz bukása is bekövetkezhet. Nem változik tehát a világ, ha mi nem változunk, hanem tükörként olyannak igazol vissza bennünket, amilyenek vagyunk. A marakodók és egymást semmibe vevők, egymást átverők egyre szegényebbek lesznek. A belátók és változtatók, az önmaguk is változók, a vállvetve küzdők, az egymást komolyan vevők pedig a boldogulás-gyarapodás – ugyancsak rögös, de kellemesebb – útjára léphetnek. Nem csodaszerekről írtam tehát most sem, hanem a csodákra törekedők alkalmas és segítségül hívható két eszközéről. Tudjunk róluk, s ha találkozunk velük, akkor ismerjük őket, annak amik. Isten áldja a Kedves Olvasót! Kátai István József

Idén augusztus 20-án a református templomban ünnepeltük államalapításunk és az új kenyér ünnepét. Köszönjük a református közösségnek, hogy lehetőséget biztosítottak arra, hogy ezen ünnepünk a templomban kerüljön megrendezésre. Külön köszönöm Tamás Balázs lelkész úrnak igehirdetését, melyben szépen és tartalmasan foglalta össze nemzeti ünnepünk jelentőségét és fontosságát. Köszönjük a közreműködőknek és a szereplőknek, hogy emelték részvételükkel az ünnep fényét, és külön köszönet a gazdáknak, akik megtermelték az idei gabonát, valamint elhozták nekünk az új kenyeret! dr. Répás József

Részlet dr. Répás József ünnepi beszédéből: Ha Szent István munkásságát nézzük és próbáljuk értékelni, azt kell mondanunk, hogy szilárd alapokat lerakva épített fel egy feudális államot. Művének erejét mutatja, hogy a halálát követő trónviszályok, pogánylázadások és német támadások sem tudták Magyarországot összeroppantani. Az ősei, népe iránti feltétlen tisztelet legékesebb bizonyítéka fiához intézett intelmeinek azon része, melyben ezt írja: „Ősenk követése foglalja el a királyi méltóságban a nyolcadik helyet. A legnagyobb királyi ékesség, az én tudásom szerint, a királyi elődök után járni, szülőket utánozni.”

Véget ért a hosszú nyári szünet. Megkezdődött az iskola. Ilyenkor jó viszszagondolni a kellemes emlékekre. Július 9-13-ig táboroztunk 18 tanulóval Dömsödön. Remek időnk volt, sokat fürödtünk a dömsödi strandon és a kunszentmiklósi fürdőben. Budapestre, a Margitszigetre kirándultunk, ahol a sok szép látnivaló után jót játszottunk a játszótéren. A táborhelyünkön mindenki remekül érezte magát, köszönhető a sok számháborúnak, a „ki mit tud vetélkedőnek”, pingpongozásnak, és nem utolsósorban a finom ennivalóknak, amiért szeretnénk köszönetet mondani a Pencz családnak. Természetesen köszönet illeti a szülőket is, akik bőven elláttak bennünket finomságokkal, táborzárásunkra pedig rengeteg palacsintát sütöttek nekünk, amit az utolsó darabig jóízűen elfogyasztottunk. Jövőre is sok szeretettel várjuk régi és új táborozóinkat! Szőke Gáborné és Csabai Irén táborvezetők

Duttyán Andrásné augusztus 31-én ünnepelte 80. születésnapját. Ez alkalomból szeretettel köszönti őt egész családja, Brigi unokája, ismerősei, barátai. Sok örömet és jó egészséget kívánunk!






    

A Képviselő-testület 2012. július 26-i ülésén hozott határozatok 311/2012. (VII. 26.) határozat Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete jegyzőkönyv hitelesítőnek elfogadja dr. Galambos Eszter képviselő személyét. Határidő: azonnal. Felelős: Dr. Répás József polgármester 312/2012. (VII. 26.) határozat Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete jegyzőkönyv hitelesítőnek elfogadja Gerecz Attila képviselő személyét. Határidő: azonnal. Felelős: Dr. Répás József polgármester 313/2012. (VII. 26.) határozat Kiskunlacháza Nagyközség Önkormány-

zatának Képviselő-testülete elfogadja a meghívóban szereplő napirendi pontokat az alábbiak szerint: 1., Vagyonrendelet elfogadása Előadó: dr. Répás József polgármester dr. Galambos Eszter JÜB elnöke Gerecz Attila PÜF elnöke 2., Egyebek 314/2012. (VII. 26.) határozat Kiskunlacháza Nagyközség Önkormány zatának Képviselő-testülete elfogadja, hogy dr. Szabó Attila képviselő által feltett javaslatról név szerinti szavazással döntsön. Határidő: azonnal Felelős: dr. Répás József polgármester

315/2012. (VII. 26.) határozat Kiskunlacháza Nagyközség Önkormány zatának Képviselő-testülete nem fogadja el, hogy a Vagyonrendelet 15. §-ban megjelölt értékhatár nettó 15 millió Ft legyen. Határidő: azonnal Felelős: dr. Répás József polgármester 316/2012. (VII. 26.) határozat Kiskunlacháza Nagyközség Önkormány zatának Képviselő-testülete napirenden kívül szót ad Cser Kálmán kiskunlacházi lakos felszólalásához. Határidő: azonnal Felelős: dr. Répás József polgármester

A Képviselő-testület 2012. augusztus 2-i ülésén hozott döntések 317/2012. (VIII. 02.) határozat Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete jegyzőkönyv hitelesítőnek elfogadja dr. Vancsura Tamás képviselő személyét. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Répás József polgármester 318/2012. (VIII. 02.) határozat Kiskunlacháza Nagyközség Önkormány zatának Képviselő-testülete jegyzőkönyv hitelesítőnek elfogadja Foki Vilmos képviselő személyét.

Határidő: azonnal Felelős: Dr. Répás József polgármester 319/2012. (VIII. 02.) határozat Kiskunlacháza Nagyközség Önkormány zatának Képviselő-testülete elfogadja a meghívóban szereplő napirendi pontokat az alábbiak szerint: 1., Bankházi repülőtér területén kivágott fák értékesítésére beérkezett ajánlat megvitatása Előadó: dr. Répás József polgármester 2., Egyebek

320/2012. (VIII. 02.) határozat Kiskunlacháza Nagyközség Önkormány zatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a bankházi repülőtér önkormányzati tulajdonú részén kivágott fákat Kácser Zoltán vállalkozónak értékesíti az alábbi eladási áron, azzal a feltétellel, hogy a favágás területét rendbeteszi. Akácfa: br. 1.600.- Ft/q Nyár- és vegyes fa br. 1.050.- Ft/q Határidő: azonnal Felelős: dr. Répás József polgármester

A Képviselő-testület 2012. augusztus 14-i ülésén hozott határozatok 321/2012. (VIII. 14.) határozat Kiskunlacháza Nagyközség Önkormány zatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a jegyzőkönyv hitelesítőnek elfogadja dr. Fábián Miklós alpolgármester személyét. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Répás József polgármester 322/2012. (VIII. 14.) határozat Kiskunlacháza Nagyközség Önkormány zatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a jegyzőkönyv hitelesítőnek elfogadja Petőné Horváth Éva képviselő személyét. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Répás József polgármester 323/2012. (VIII. 14.) határozat Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy elfogadja az alábbi tárgyalandó napirendi pontokat: Zárt ülés: 1. Tájékoztatások a) a 300/2012. (VII. 17.) számú határozatban foglaltak végrehajtásáról, valamint

b) a pénzmaradvány ügyében a MÁK részére küldött levél kapcsán érkezett válaszról. Előadó: dr. Répás József polgármester dr. Balsai Szabolcs ügyvéd Pénzes Andrásné pénzügyi osztályvezető Nyílt ülés: 1. 2012. évi költségvetési előirányzat módosítása Előadó: dr. Répás József polgármester 2., Döntés szennyvízpályázattal kapcsolatosan EU Önerő Alapra történő pályázat benyújtásáról. Előadó: dr. Répás József polgármester 324/2012. (VIII. 14.) határozat Kiskunlacháza Nagyközség Önkor mány zatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy név szerinti szavazással dönt, dr. Répás József polgármester által előterjesztett határozati javaslatokról. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Répás József polgármester

325/2012. (VIII. 14.) határozat Kiskunlacháza Nagyközség Önkormány zatának Képviselő-testülete meghatalmazza és megbízza dr. Balsai Szabolcs ügyvédet (1126 Budapest, Beethoven u. 2/B.) Budapest Környéki Törvényszék előtt 9.K.27.306/2011. számon folyamatban volt peres ügyben a felülvizsgálati eljárás és a végrehajtás felfüggesztése iránti eljárás során történő, az ügyvédi törvényben foglaltak szerinti teljes képviseletre. A megbízás visszavonásig érvényes. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Répás József polgármester

326/2012. (VIII. 14.) határozat Kiskunlacháza Nagyközség Önkormány zatának Képviselő-testülete meghatalmazza és megbízza dr. Balsai Szabolcs ügyvédet (1126 Budapest, Beethoven u. 2/B.) a kiskunlacházi 0414/15. helyrajzi számot érintő, a Cser-Ép Kft.-vel szembeni, használati díjkövetelés ügyében az ügyvédi törvényben foglaltak szerint teljes képviseletre,

és ezúton is megerősíti a polgármester által korábban aláírt ügyvédi meghatalmazást és a kibocsátott fizetési meghagyást. A megbízás kiterjed az esetleges peres és végrehajtási eljárásra is. A megbízás visszavonásig érvényes. A megbízási szerződés kidolgo zásával megbízza a Polgármesteri Hivatalt és a megbízott ügyvédet. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Répás József polgármester 327/2012. (VIII. 14.) határozat Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy határoz, hogy név szerinti szavazással dönt a 2012. évi költségvetés előirányzatának módosításáról. Határidő: azonnal

Felelős: Dr. Répás József polgármester 328/2012. (VIII. 14.) határozat Kiskunlacháza Nagyközség Önkormány zatának Képviselő-testülete dönt a 2012. évi költségvetési előirányzat módosításáról és átcsoportosításáról. Az önkormányzat költségvetésében a bevételek főösszegét csökkenti az érdekeltségnövelő pályázati pénzeszköz címén előirányzott 525 e Ft-tal, a kiadások főösszegét csökkenti az érdekeltségnövelő pályázatból megvalósuló beruházás címén előirányzott 525 e. Ft-tal, s ezen a címen a fennmaradó 525 e Ft-ot átcsoportosítja dologi kiadások közé, fizetendő ügyvédi és per kiadásokra. Kéri a Képviselő-testület a Hivataltól, hogy a

2012. évi költségvetési rendelet módosítására készítsen előterjesztést. Határidő: 2012. szeptember 30. Felelős: Dr. Répás József polgármester 329/2012. (VIII. 14.) határozat Kiskunlacháza Nagyközség Önkormány zatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a KEOP-1.2.0/09-11-2011-0012 azonosító számú „Kiskunlacháza szennyvízcsatornázása V. ütem, szennyvíztelep-rekonstrukció, és szennyvíziszap komposztáló megvalósítása” projekt saját forrás biztosítására pályázatot nyújt be EU Önerő Alap támogatásra. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Répás József polgármester

Tisztelt Lakosok! Az ez évi LOMTALANÍTÁST Kiskunlacháza területén 2012. szeptember 10-14. között, a rendszeresen végzett szemétszállítás napján végezzük. Kérjük Önöket, hogy a lomokat lehetőleg csak a szemétszállítás előtti este, vagy aznap 07.00 előtt helyezzék ki a saját ingatlanjuk elé! A lomtalanításkor zöld-, elektronikus és veszélyes hulladékot ne tegyenek ki, mert azokat a hulladéklerakó nem veszi át, ezért elszállítani nem tudjuk! Kérjük, tegyen Ön is településünk tisztaságáért!

A Mi Újságunk Alapítva 1992 áprilisában

A megjelenõ anyagokért szerzõink felelnek, azok nem minden esetben tükrözik a szerkesztõség véleményét.

Lapzárta minden hó 20-án!

Volly István Alapfokú Művészetoktatási Intézmény – Kiskunlacháza a „Közalkalmazottak jogállásáról szóló” 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. § alapján pályázatot hirdet Volly István Alapfokú Művészetoktatási Intézmény – Kiskunlacháza Mélyrézfúvós tanár (harsona-tuba) munkakör betöltésére. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozott idejű, 2013. június 15-ig tartó közalkalmazotti jogviszony. Foglalkoztatás jellege: Részmunkaidő, heti 11 órás. A munkavégzés helye: Pest megye, 2340 Kiskunlacháza, Kinizsi út 1. A munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatok: Művészetoktatás, mélyrézfúvós tagozat pedagógus munkakör az intézmény székhelyén és telephelyein. Illetmény és juttatások: Az illetmény megállapítására és a juttatásokra a „Közalkalmazottak jogállásáról szóló” 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései az irányadók. Pályázati feltételek: • Főiskola, harsonaművész-tanár, tubaművész-tanár A pályázat elbírálásánál előnyt jelent: • Főiskola, harsonaművész-tanár • Koncertfúvószenekari gyakorlat A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások: • 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány • Végzettséget igazoló okiratok • Szakmai önéletrajz A munkakör betölthetőségének időpontja: A munkakör a pályázatok elbírálását követően azonnal betölthető. A pályázat benyújtásának határideje: 2012. szeptember 22. A pályázati kiírással kapcsolatosan további információt Breznyán István nyújt, a 06 30 253 1923-as telefonszámon. A pályázatok benyújtásának módja: • Postai úton, a pályázatnak a Volly István Alapfokú Művészetoktatási Intézmény – Kiskunlacháza címére történő megküldésével (2340 Kiskunlacháza, Kinizsi út 1.). Kérjük a borítékon feltüntetni a pályázati adatbázisban szereplő azonosító számot: 2459/2012., valamint a munkakör megnevezését: Mélyrézfúvós tanár (harsona-tuba). • Elektronikus úton Breznyán István részére a [email protected] e-mail címen keresztül. • Személyesen: Breznyán István, Pest megye, 2340 Kiskunlacháza, Kinizsi út 1. A pályázat elbírálásának határideje: 2012. szeptember 23. A pályázati kiírás további közzétételének helye, ideje: • Kiskunlacháza Polgármesteri Hivatal hirdető – 2012. szeptember 7. • Helyi közéleti lap – 2012. szeptember 7. A munkáltatóval kapcsolatban további információt a www.vollyami.uw.hu honlapon szerezhet.

HIRDETMÉNY „Aki befogad egy ilyen kis gyermeket az én nevemben, engem fogad be” (Mt. 18,5 V.ö.lz.1.17) Jézus Krisztus szavait követve, a Váci Római Katolikus Egyházmegye nevelőszülői hálózatába

Ú J N EVE LŐ SZ Ü LŐ K jelentkezését várja. A Váci Római Katolikus Egyházmegye célja, hogy családi keretek között, békés, nyugodt, biztonságos és szakszerű ellátást adjon a saját otthonukat, szüleiket hosszabb-rövidebb ideig nélkülözni kényszerülő gyermekek számára.

A jelentkezés alapfeltételei: – 24. életévnél idősebb életkor – büntetlen előélet – fizikai és pszichés egészség (szenvedélybetegség, stabil életvitelt akadályozó krónikus betegség kizáró ok) – állandó, biztos jövedelem; a jelentkező kiadásait, kölcsöneit önállóan fedezni tudja – rendezett családi körülmények; a jelentkező párkapcsolatban él, saját gyermekét példásan neveli – rendezett, a gyermekellátás szakmai követelményeinek megfelelő lakáskörülmények; a jelentkező saját tulajdonú, megfelelő állapotú és méretű lakóingatlannal rendelkezik – a gyermekek szeretete, gyermeknevelés iránti elkötelezettség – a jelentkező önmaga és családtagjai ügyeinek intézésében, életének, programjainak szervezésében önálló

Érdeklődni, jelentkezni lehet: Kocsis Beáta intézményvezetőnél: 06-30-298-0304 vagy, Barátné Balogh Ildikó szakmai vezetőnél: 06-30-461-4299 telefonszámokon, vagy levélben a következő címre: Otthon Szociális Szolgáltató Nevelőszülői és Helyettes Szülői Hálózat 1182 Budapest, Királyhágó u. 83. III. 302. E-mail: [email protected]