mmm
IX. Évfolyam.
Budapest 1899. julius hó 19.
58. (812.) s z á m .
09
&1R. m a o j
AZ ORSZÁGOS MACYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Aa országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési dij: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.
AZ OMGE. K Ö Z L E M É N Y E I . Az I. mezőgazdasági országos kiállítás bejelentési határideje lejárt. A bejelentések rendes határideje az I., II/, III., IV., V., VI. csoportra junius hó 30-án lejárt. A bejelentések oly nagy tömegben érkeztek, hogy a rendelkezésre álló kiállítási területet ujabb terület hozzávételével meg kell nagyobbítani. Épp erre való tekintettel pótbejelentések csakis különös tekintetekből s illetve a késedelem elfogadható indokolása s kétszeres térdij fizetése mellett fogadtatnak el. A kétszeres térdij fizetését az ujabb terület költséges földmünkálatai és a tervezett épület kibővítése s illetve ujaknak siettetett s így költségesebb építése teszi indokolttá és szükségessé. A kertészeti csoport bejelentési határideje augusztus 1. Különösen is felhívjuk gyümölcstermelőink figyelmét e határidőre, miután később érkező bejelentések s e m m i e s e t r e sem fognak elfogadtatni. A. kiállítás igazgatósága.
M e g j e M m M e i szerdái és szoiiiatoi
Szerkesztőség és kiadóhivatal: R n d n p Ü l l ő i - * * S5. • i á m . Kéziratokat a szerkesztSség nem küld
A kongresszus napirendje : Az első ülése szeptember 4-én, hétfőn délelőtt 9 órakor nyilik meg, a következő tárgysorozattal : 1. A kongresszus megalakulása. 2. Elnöki megnyitó. 3. Bernát István előadása az I.—IV. országos gazdakongresszusok határozatairól és ezek révén elért eredményekről. 4. Majláth József gróf: a falusi jólét emeléséről. Ugyaneznap délután 3 órakor: 1. Az uj földtehermentesitésről. Előadó György Endre. 2. Az uzsoratörvény reformjáról. Előadók : Mcűcfalvay Géza és dr. Csillag Gyula. Szeptember 5-én délelőtt 9 órakor: 1. Malcomes Jeromos báró : a szövetkezeti ügy fejlődéséről. Szakelőadások szövetkezeti dolgokról: 2. Bujanovics Gyula: a fogyasztási szövetkezetekről. 3. Meskó Pál: a gabonaértékesitő szövetkezetekről. 4. Gróf Széchenyi Imre: a tüz- és jégbiztosításról. 5. Gróf Károlyi Sándor : az életbiztosításról. 6. Sierbán János : a tejszövetkezetekről. Kedvezmények. Kongresszusi tagok az összes állam vasutakon II. oszt. jegygyei első osztályon, III. oszt. jegygyei : a II. osztályon utazhatnak ugy a gyors-, mint személyvonatokon. A kongresszusi jegy egyúttal állandó belépti jegy a kiállításra.
A kongresszus szabályzata. 1. §. Ideje : 1899. szeptember hó 4. és 5-én, helye : Szegeden a városháza nagyA Gazdasági Egyesületek Országos Szö- termében. 2. §. Tagjai lehetnek mindazok, akik f. vetsége az általa rendezendő szegedi országos mezőgazdasági kiállítással kapcsolatosan f. évi évi augusztus hó 20-áig a kiállítási irodánál szeptember hó 4. ős 5-ik napjain, a mező- (Budapest, Köztelek) jelentkeznek s a tagságidijat 3 frtot az Országos Magyar Gazdasági gazdaság legégetőbb, aktuális kérdéseinek előkészítése végett az V. Országos Gazdalcon- Egyesület, pénztárába lefizetik. 3. §. Gazd. egyletek és szövetkezetek gressmst rendezi:
V. országos gazdakongresszus.
MAGYAR
MEZŐGAZDÁK
SZÖVETKEZETE,
BUDAPEST,
titkár.
A borsodmegyei gazdasági egyesület az OMGE.-vel úgyis, mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének központjával karöltve s a miskolczi kereskedelmi és iparkamara és a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete közreműködésével 1899. évi augusztus hó 28-án országos sörárpavásárt rendez Miskolczon. A vásáron résztvenni akaró eladó, a Borsod vármegyei gazd. egyesület titkári hivatalába eladó sörárpájából faj- és minőségenként 5 kg. mintát tartozik legkésőbb augusztus hó 24-ig beküldeni. A vásár teljesen szabad. Áruját tetszése szerint kiki maga vagy bármely megbízottja által eladhatja, mint hivatalos közvetítő azonban a Magyar Mezőgazdáh Szövetkezete szerepel. A vásár iránt érdeklődőknek részletes tájékozást nyújt és bejelentési iveket küld a Borsod vármegyei gazdasági egylet. A rendező-bizottság.
V, ALKOTMÁNY-UTCZA
villefranchei gyár világhírű
" Í Z T „Adriance" és |
F p I n j p" y j t b l d l l
p c r o n o s p o r a - f e c s k e n d ő i n e k , ,,Excels i o r " s z é n k é n e g e z ő és „Ica T o r p i l l e " kénvirágfuvó gépeinek
magyarországi kizárólagos képviselete.
Minden a mezőgazdaság keretébe tartozó • szükségletek, mint: vetőmagvak, míítrágják, anyagok, szerszámok, gépek stb. a gazdákra nézve legelőnyösebb beszerzési forrása. A szövetkezet alapszabályait és havonként kétszer megjelenő „ÜZLETI ÉRTESITÖ"-jét, bárkinek ingyen és. bérmentve megküldi.
Mai számunk 3 0 oldal.
elnök. .
Országos sörárpavásár.
A V. Vermorel-féle
Az Adriance, Platt és Co.
kévekötő-, marokrakó-, aratófűkaszáló-gépeinek
tagokul szintén föl vehetők s magukat kiküldötteik által képviseltethetik. 4. §. A tagok névre szóló igazolványt kapnak, amely a tanácskozásokban való részvételre, a vasúton kedvezményes utazásra s a kiállításon szabad belépésre jogosít. 5. §. A kongresszust az előkészitő-bizottság elnöke nyitja meg s fölhívja a jelenlevő tagokat a szervezkedésre. Az előadások tárgya és sorrendje, valamint előadói tekintetében az előzetesen megállapított programm irányadó. 6. §. Az előadások tartama legfeljebb 40, perez, minden felszólaló 10 perczet vehet igénybe, rövidebb helyreigazítások és személyes felszólalások 2 perczet vehetnek igénybe. 7. §. A kongresszus szavazás esetén szótöbbséggel határoz. 8. §. Munkálatai ki fognak nyomatni és minden tagnak megküldetni. 9. §. Az itt nem érintett kérdések tekin-: telében, ha ennek szüksége fölmerül, a kongresszus elnöksége határoz. A kongresszus előkészítő bizottsága nevében; • Bernát István Gróf ZselénsH Bóbert
31.
KÖZTELEK, 1899. JULIUS HO 19.
1106
Agrária. Néhány napilap közlése szerint Csáky Sándor grófnak sikerült belga tőkepénzeseket megnyerni arra, hogy Magyarországon egyelőre 22,000 hold bérelt uradalomban nagyobb mértékű befektetéseket tegyenek és e bérletet ne majorságilag kezeljék, hanem 50 holdas tanyákra osztva hosszú — 40 éves — időtartamra kiadott albérlet utján értékesítsék. Az „Agrária" nevű bérlötársaság minden tanyán 6—8 személyre való lakóházat, 12 darab számos marhának szükséges istállót, megfelelő sertés és baromfiólat, nyitott szint és tengerigórét épitene, a tanyát 3 hold belsőséggel és gyümölcsöskerttel látná el. Ezenkívül a bérlötársaság a tanyabérlönek előlegképpen körülbelül 2000 frt értékű élö és holt felszerelést adna át, melynek árát a tanyabérlö nyolcz év alatt 3°/o-os évi kamattal törlesztené; úgyszintén az első három év alatt törlesztené a tanyabérlö természetben az első évi mintegy 120 frt értékű vetőmagot és 10 év alatt 5%-os kamattal az első 200—300 frtnyi forgó tökét. Ezzel szemben a tanyabérlö nem pénzben fizeti a tanya haszonbérét, hanem a szántóföldi termények felét köteles a bérlötársaságnak használati dij fejében beszolgáltatni; valamint a tanyabérlöt illető felerészből fenmaradó fölöslegét kizárólag a bérlötársaságnak eladni. Az állati, valamint a kerti termények kizárólag a tanyabérlö tulajdonát képezik, de ezeket is a nagybani értékesítés végett a tanyabérlö az „Agrária" bérlötársaságnak köteles eladni, illetve a nagybani értékesítés végett beszolgáltatni. Hogy a termények értékesítése nagyban és a lehető legelőnyösebben történ-
T Á R CZ A Sziget a nádasban. Irta Bársony István.
Bent voltunk ketten a b—i rét szivében. A rétet egy mesterségesen vágott szük csatorna szeli. így akadálytalanul haladhatott a csónak, evező kellett, nem tolórud. Kétoldalt meglehetősen magas nádfal emelkedett.Aviz sima s mozdulatlan volt előttem; a nap rátűzött a csöndes tükörlapra s csillogó fehér folttal égette bele arczát. Ez a fényes arcz aztán ott siklott velünk előre, amerre a vizi uton mentünk. Gyönyörű volt a rét. Nekem olyan misztikus, mint a nagy láp, mégis ugyanazok az érzések szállottak meg, a hajlós sürü náderdő közt surranva beljebb-beljebb, mint az őslápokon. Az elhagyatottság érzése ezek közt az első. Csakhogy a rét nem ijeszt ugy, mert sem labirintjai, sem mélységei nem igen fenyegetnek. A b—i rétnek a határait is látni felerészben, homokdomb vonul körülötte. Ennek a rétnek elég az eső- s a talajvíz, hogy éljen. Állandó vizömlést, például folyóból, meg nem birna. Attól tóvá válnék, szétterülne, kiáradna. így, ha jön a meleg nyár : még el is sorvad. Összezsugorodik. Lábalni lehet a legtöbb helyen.
hessék, valamint hogy a tanyabérlök mindennapi gazdasági és háztartási czikkeiket a nagybani árakon olcsón szerezhessék be, a bérlötársaság központokat létesít, ahol a megfelelő raktárakat, gazdasági ipari telepeket felállítja és ezeket a központokat a tanyákkal villamos vasúti hálózattal fogja összekötni, amely az összes szállítási forgalmat lebonyolítja. Főbb vonásaiban ez az a tervezet, amelyet már mint kész ajánlatot terjesztett az „Agrária" bérlötársaság nevében Csáky Sándor gróf a kormányhoz, hogy ennek alapján egy alkalmas állami birtokot negyven évre bérbe vegyen. A tervezet ilyformán tehát nemcsak komolyságánál fogva érdemel figyelmet, hanem különösen a benne lefektetett eszméknél fogva, melyet hazánkban • a gyakorlat terén megvalósítani a nemes grófnak jutott első osztályrészéül. Lehetetlen nem a legnagyobb elismeréssel nyilatkoznunk a tervezet szép és helyes alapeszméje iránt, amelytől egy igen nagy és égető kérdésnek: a nagybirtokok helyes gazdasági megosztásának gazdasági, szocziális és nemzeti szempontból a legszerencsésebb megoldását várhatjuk. Gazdasági szempontból előnyösnek kell tartanunk a tervezet megvalósítását, mert a nagybirtokoknak és első sorban az állami birtokoknak a majorsági kezelése, azoknak teljes kihasználása és a legmagasabb jövedelmezőségre való emelése, sajnos hazánkban a megfelelő beruházásokra szükséges töke hiánya vagy elégtelensége miatt sem lehetséges. A jelen tervezetnél a beruházási tőke a legnagyobb könnyűséggel és a legteljesebb mértékben rendelkezésre áll. De a majorsági kezelés a legtöbb esetben nehézkességével és szükséges formalitásaival, ezek folytán megkötöttségével sohasem lehet képes, még a legteljesebb tökeböség mellett sem kifejteni azt az Akkor a legbujább. Akkor a réti fü buján sűrűsödik mindenütt, ahol a szikkadás beissza a vizet. Az uj nád szinte rengetegnek látszik a mélyebb pontokon, de ahol még a tocsogót is beissza a föld: ott csupa zöld mező van. A tóság ilyenkor sok helyen eltűnik, beborítja azt a mocsár növényzete. Itt-ott van közte egy kis víztükör: abban nézegeti magát a fent úszó felhő. A barna réti viz fölséges kékséget tud mutatni, ha rámosolyog a tiszta nyári ég. Lassan siklott tovább a csónakunk. Biczó, a "pákász, csak éppen hogy megsimogatta a vizet az evezőjével. Alig okozott vele annyi neszt, mint a kecskebéka, amikor a zsombikról beugrik a vizbe. Egyszer csak megáll a csónak ott, ahol alig néhány lépésnyire fordult a csatorna. Féloldalt fordulva kérdeztem a szememmel: mi baj Biczó ? A pákász súgva mondta: „vigyázzon itt, ez a nagy vöcskök tanyája/ Valami mozgást, halk zajt, mintha lehetett volna is hallani. Szárnycsapkodást, lubiczkolást. A csónak újra elkezdett ringani. Csak annyi erővel surrant tovább, mint amikor a szellő segiti, semmi más. Araszonkint nyilt ki az ut előttem s egyszer csak egy kerek tavacskává szélesedett, a
58. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. eredményt, amit a tervezett tanyabérleti rendszer mellett a kellő eszközökkel ellátott, megfelelő vezetéssel rendelkező és kellő felügyeletes ellenőrzés mellett gazdálkodó egyes érdekelt tanyabérlökkel elérni majdan lehetséges lesz. A tervezet szerint a tanyabérlet nagyon helyesen olvhosszu időre köttetik, hogy a tanyabérlö egész családjával, mintegy a tanya tulajdonosának tarthatja magát, hiszen munkálatai egy emberöltőre lesznek kihatással és a családfő elhunytával utódjaiknak ugyanazon tanyán van megadva a lehetőség boldogulásuk érdekében a megkezdett módon tovább működhetni. Ez a tanyás család minden érdekével tanyájához van kötve. Mint tulajdonát kell szeretnie, gondoznia, talaj értékét, épületeit konzerválnia. Érdekei pedig azt parancsolják, hogy minél szorgalmasabban, minél jobban gazdálkodjék, mert hiszen a nagyobb és jobb eredmény első sorban is tanyás javára szolgál. Ilymódon a nagybirtok kezelése ideális tökéletességre emelhető, annál is inkább, mert az „Agrária" bérlötársaság még azon termények kedvező értékesítéséről is gondoskodik, a melyeket a nagybirtokon majorsági kezelés mellett tömegesen előállítani sohasem lehetséges, de amelyeknek felkarolása és kihasználása a birtok legintenzívebb kihasználását eredményezi. Mindezek következtében a tanyabérleti rendszer meghonosítása a nagybirtokok legmagasabb jövedelmezőségét idézheti elő, mert akár, mint a jelen esetben, egy külön erre a czélra alakult bérlötársaság teszi meg a szükséges beruházásokat és mint főbérlő szerepel, akár pedig a nagyobb birtokosok maguk rendezik be ' hasonló módon tanyabérletekre birtokaikat, a tanyabérleti ezen rendszernél méltán várhatnak és követelhetnek magasabb haszonbéreket, amelyeket minden körülmények között meg is fognak kapni. Emellett pedig a melynek egyik oldala, szemközt velem, széles zöld árnyékba hajlott bele. Az árnyékot a sürü nád vetette a szigetre. Ebben a perczben fekete koboldok surrantak be a tó széléről a nádba. Egy pár szárcsa. Fejőket minduntalan előre bökve, szakgatott uszótempóval igyekeztek eltűnni szemem elől. Mire oda értünk, hol az imént hűsöltek, már csak egy-két halk, de . mégis éles sikkantásukból lehetett sejteni, hogy merre bujdoshatnak. A tavacska árnyékos szélén megállíttattam a csónakot. A hallgató rét csöndjében belenéztem abba a feneketlenségbe, a mit a barna viz mutatott. Ott is volt egy fehér felhő, éppúgy,'mint az égen. A felhő egészen lent látszott á tó fenekén s mint valami nagy opálkő, ugy tündöklött tejszinü fodraival. Mintha belől tűz emésztette volna; szinte még a sistergését is vártam, a mint a hullámok ringó játékkal látszottak beléje furakodni. Alighogy átúszott a felhő a fejünk fölött, vége volt a nagy látványosságnak. Le lehetett nézni a tó maszatos fenekére, a csiborok hazáját már elérhettem a tolóruddal is. A pákász letért a csatorna vonaláról s a járhatatlan zsombik felé fordult a csónakkal. A magas, buján,, benőtt földpupok közt ugyancsak nehéz volt haladni. Az evezőrud már nem segített. Egyet gondolt a pákász s csön.
'58 SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1899. JULIUS H ö 19.
ííof
birtok értéke nemcsak azáltal emelkedik, hogy a magasabb .béreknek megfelelőleg nagyobb tökeértéket fog képviselni, hanem azáltal is, hogy a kellő és belterjes miverés, jő trágyázás és gondos kezelés által a talajerő megkíméltetik és a birtok termékenysége okvetlenül emelkedni fog, A szocziális érdeket a tanyabérleti rendszer megvalósulásával a legkedvezőbb módon látjuk kielégítve. A nagybirtokok természetszerű konzervativsága ahaladő kornak máris szemet szúrt. A hamisan értelmezett liberalizmus könynyelmü jelszavai tele torokból kiabálva, valódi szükségleteknek kezdenek feltűnni. És bár a nagybirtokok ellen intézett támadások teljesen igaztalanok is, e támadásoknak a további tétlenséggel és mozdulatlansággal táplálékot nyújtani sokáig már nem lehet. Jól tudjuk, hogy nagybirtokosaink hazafiassága régen keresi a módokat, amelylyel eddigi történelmi tradiczióit és helyzetét megtartva, a szocziális igényeknek megfelelőleg, miképp hasznosíthatná a legszélesebb néprétegekre kiterjesztve nagy birtokainak áldását. A tanyabérleti rendszerrel ez tökéletesen meg van oldva. A föld birtoka, tehát az ezzel egybekötött összes befolyás és a természetes gazdasági, politikai, szocziális és nemzeti vezetés a birtokos kezében marad; csak a föld használata és megélhetést nyújtó eszközei osztatnak meg az eddig birtok nélkül szűkölködő széles néprétegekkel. De ez is oly módon, hogy a tanyabérlök a birtokossál szemben érvényesülő függésüknél fogva nemcsak igényt tarthatnak, de meg is fogják nyerni a birtokos atyai gondoskodását. Ez által helyreáll a birtokos és a szegényebb néposztályok között teljesen megszűnt patriarkális viszony, a melynek megsemmisülése okozta a társadalmi békének az utóbbi időben tapasztalt megzavarását is. És a tanyabér-
leti rendszernek szocziális szempontból azon gazdasági viszonyok között tényleg nem azt az eredményét tartjuk legelső- beválik és azoknak alkalmazása neki nek, hogy néhány száz, vagy ezer csa- tényleg hasznára van. Az ilyen középládnak a biztos megélhetést nyújtja, ha- nagyságú bérleteknek kerületenkint való nem azt, hogy a tanyabérlöket és ezek létesítése már azért is szükségesnek látutján a legszélesebb munkásrétegeket a szik, hogy a tanyabérlőkkel egy sorban birtokoshoz közelebb hozva, gátat emel levő intelligens egyének közöttük a társadalmi béke elleni agitáczíónak és élve, a társadalmi tevékenység terén a földmives népet természetes vezetői természetes vezetői legyenek a tanyakörébe, a birtokosokhoz visszavezeti és bérlőknek. De a középnagyságú emott állandóan meg is tartja. Mert hiszen lített bérleteken kívül még törpe taegy-egy birtokparczellázás is ideig-óráig nyáknak a létesítése is szükségesnek erre alkalmas, azonban mihelyt a par- látszik, nemcsak a jobb gazdasági kihaszczellás birtokok gazdát cserélnek, meg- nálás szempontjából, hanem azért is, indul a telekspekuláczió és a másod- hogy a tanyák belterjesebb gazdálkodákézből drágán vásárló földmives már sának fejlődése esetére szükséges idegen nem jóit evőjét látja abban, akinek révén munkás kéz birtokosainak is a megélheföldbirtokhoz jutott, hanem az egyszerű tés legszükségesebb eszközei ott a helyüzérkedőt, aki miatt kis földecskéjéhez színén megadassanak és a szocziális béke csak nagyon drága áron tudott hozzá- állandóan biztositassék a tömeges idegen jutni. A tanyabérleti rendszernél ez tel- munkások kizárásával és az érdekek jesen ki van zárva, annál is inkább, közösségének szoros kapcsolatba hozamert a pénzgazdálkodás a lehető leg- talával. kisebb mértékre van szorítva és mindig A tanyabérleti rendszertől végül nem* a tényleges termésnek megfelelő terhet zeti szempontból is igen nagy eredmévisel a tanyabérlő, rossz esztendőben a nyeket várunk. Egyrészt azért, mert a magas bérleti összeg nem szorítja, jó birtokosoknak ezáltal módjukban lesz esztendőben a beszolgáltatott több terbérlőiket megválogatva, az intelligens, mény hiányát nem érezi. Nem szabad szorgalmas és óriási munkaképességgel ezek mellett megfeledkezni arról a bebiró magyar faj további terjeszkedését és folyásról sem, amit a birtokos, — ebben szaporodását megélhetésének biztosítása az esetben a bérlő-társaság — gazdasági által előmozdítani, másrészt pedig a birtokos oktatás és szocziális képzés tekintetében kezében levő befolyással odahatni, hogy a tanyabérlökre gyakorol oktató közegei a tanyabérlök között, még ha azok által. Bár a tervezetben a gyakorlati példaesetleg idegen nyelvűek volnának is, a adás lehetőségének módját sajnosan magyar nemzeti eszme tért hódítson, nélkülözzük. És ez az, hogy szükséges erősödjék és a magyar nemzet törzse az idenek tartanok, kivált ily nagyszámú tanyagen nemzetiségekközött is megszilárduljon. bérlő mellett 250—300 holdas középAz elmondottak annyi előnyét tárbérleteknek is minden egyes tanyakerülelben való megalakítását, hogy az ezen ják fel a tanyabérleti rendszernek, hogy annak eszméjét általánosságban a legbérleteken gazdálkodó tanult és intelligens bérlöknél lássa a tanyabérlő, hogy nagyobb örömmel üdvözölhetjük és csak mindaz a gazdasági ujitás és javítás, kívánnunk lehet, hogy ez a gazdálkodási amelyet neki oktatói ajánlanak ugyan- rendszer minnél hamarább és minél szélesebb körökben hódítson tér-t. Söt
desen ereszkedett le a langyos vizbe, ott aztán nekifeküdt a csónaknak hátulról s nagy vigyázattal szorította át a sekélyesen, amig újra könnyebben nem lendült. Jó félóra telt el, amig vagy száz lépést haladtunk igy. Mialatt Biczó izzadva mesterkedett, mozdulatlanul leshettem a csónak orrában, hogy ugyan mikor rebben már fel előlem egy hüsülő gácsérka. Nagy szürkéskék szitakötők zörögtek körülöttem, kergették egymást s bekalandozták a környéket. Egy kicsi fehér molyhos pille szállt ki egy árván. álló nádcsomó közül; arra oly hirtelen vétette rá magát az egyik ezerszemű rabló, mint a sólyom a galambra. Elfogta s leszállt vele a puskám hegyére; de onnan rögtön tova röppent, meleg lehetett neki a napsütötte cső. Most hirtelenében másodszor is megállott a csónak. Biczó' letette a tolórudat. — Itt volnánk mondta. Ez itt a gémsziget.
laki a sovány érdes füvet, a mi itt sással vegyest terem s boglyába gyűjtötte. De aztán nem tudta kivinni, mert itt nincsen ut. Télen, ha minden befagy, rosszabb tán, mint nyáron, mert a zsombikon akkor lehetetlen járni. A fonnyadt fü, ami ráhajlik, akkor sikos és nem türi meg magán az embert. Ám a nagy elhagyatottság, ami ezt a gémszigetet jellemzi, éppen nekem való. Ó' be' szeretem az olyan napfényes magányt, aminő itt van! Kimondhatatlan gyönyörűséggel tudom lopni a napot az ilyen buja, meleg párákat lehelő zöld területen. Amikor lefekszem a füre, alig érzem, hogy föld van alattam, olyan puhaságot érint a hátam. A sürü zöld közül furcsa dohos meleget hajt ki a szél; a hátam pedig kezd hűvösödni, átnedvesedni lassan, amint testem .súlya kiszorítja a nyirkosságot a szivacsos talajból. Más ember tán belebetegednék; nekem maga az egészség az, ugy üdülök tőle. Megszoktam, szeretem. Ha nagyon süt rám a nap, fordítok egyet a sorsomon, nedves gerinczemet mutatom neki. Amire az megszikkad, már'megint a mellem kivánja a jó meleget. Valami madár ül a dohos penészes boglyán. Nagy réti héjjának nézem, csak az a csudálatos, hogy olyan zománczos a tolla . . . Ni, most megmozdul; lendülő mozdulattal hull
Vágytam ide. Akárhányszor a b—i rétre elkerülök, mindig felkeresem ezt az elrejtett szigetet. Itt megtalálom a tökéletes magányt. Itt el lehet mondani, hogy olyan világ ez, a hol még a madár se igen jár. Hossza nyúlik el a rét szivében és nincs rajta más, mint egy roskadt, vihartépte boglya. Esztendők óta gubbaszkodik az ott. Valamikor lekaszálta va-
le a fü közé, s egy pillanat múlva ismét elfoglalja előbbi helyét. íme, mit nem tesz az érzéki csalódást Hisz az én héjjám csak ártatlan zöldcsóka, amelyet nagyítva mutatott a rezgő levegő. A szép madár is egyedül van, mint én! Ketten remetéskedtünk a szigeten, amely lehet hosszában vagy négyszáz lépés, szélességében pedig talán ha félannyi. Ez a kis külön ország most egészen a mienk, de még sokkal inkább a zöld csókáé. Megyek a boglya irányába, A zöldcsóka csudálkozva bámul: ki háborgatja őt ebben a szelid nyaralásban? Látom, hogy arrábbállni készül, de az egész szigeten nincs más hely, a hol megülhetne, hát vár még, nem mozdul. Milyen vad máskor s máshol! Most ugy megközelítem, hogy könnyen lelőhetném. Nagy kár lenne. Hisz olyan itt, a réti pusztaságban, mint egy élő disze az egyhangúságnak. Most hirtelen elszáll. Szinte ugy úszik, ugy lendül előre. A zöld s a kék egymásba folyik rajta. Nézem, nézem: vájjon meddig látom? Valami megzavarta 1 ni milyen ijedten csap el oldalt s gyorsan térül ki irányából. Abban a perczben egy fekete árnyék villan arra a pontra, a hol az imént a zöld csóka volt. Egy sólyom az, a mely fölülről csap le. Remek hajsza 1
1108 készek vagyunk ezen rendszer meghonosítása érdekében, az állami és társadalmi segítségnek minden rendelkezésre álló eszközét használatba vétetni. így mindenekelőtt szükségesnek tártahók, hogy a tanyabérleti rendszert alkalmazni óhajtó birtokosok, vagy az erre alakult pénzintézet ugyanazon adó és illetékkedvezményt élvezzék ezen üzleteik után, amelyet az 1897. évi XXXII. törv. czikk a birtokok parczellázásával foglalkozó intézeteknek ezen üzleteikre nézve engedélyez. Továbbá szükségesnek tartanók, hogy azon földbirtokos, aki ilyen tanyabérleté gazdálkod á s i rendszert birtokán berendez, a haszonbérleti összeg után esö jövedelmi adóktól mentesítve legyen, vagy ezen adók legalább is mérsékeltessenek, a tanyabérlők pedig a közmunka adók alól felmentessenek. Mert hiszen az állam mit sem vészit ezzel, mivel a földbirtokos mind eme terheket egész birtokterülete után úgyis megfizeti, holott az állam az egyes tanyabérlök személyes kereseti adójában egészen uj jövedelmekhez jutna. Ha szükséges egy ilyen törvényhozási intézkedés, amely az államnak semmiféle direkt anyagi áldozatát nem igényli, a tanyabérleti rendszer meghonosítását már ez a csekélység is igen nagy mértékben elősegítené és a külföldi vállalkozásnak igen jelentékeny ösztönző erőt nyújtana. Bár tehát ezek szerint a tanyabérleü rendszert fölötte hasznosnak és meghonosítását és elterjedését a legfontosabb gazdasági, szocziális és nemzeti szempontból kívánatosnak tartjuk, az „Agrária" tervezetével szemben gyakorlati szempontból néhány aggodalmunk van, a melyeknek elmondását éppen az ügy teljes sikere érdekében kötelésségünknek tartjuk. Az egyik megjegyzésünk az, hogy tanyák tervezett 50 holdnyi területét álA sólyom valóságos : villám ; ugy csap, ugy czikázik. Vérszomjas dühvel fordul vissza, a mint elhibázta az első rohamot. Neki feszül a levegőnek, látszik mohóságán, hogy koplalt még ma. A kilőtt golyó is alig gyorsabb, mint uj támadása, a mit a vérszomj vezet. A szegény zöld csóka kétségbeesve menekülne. Hiába minden! A sólyom szörnyű légtornával. penderül nyomába s bukfenczezve vágódik le hozzá. Egyre közelebb jönnek; már látom a sólyom fekete pofa-sávját. A zöldcsóka nem birja a hajszát, fárad, röpülése egyre tétovázóbb, a halálos ijedtség megbénítja szárnyát. A rabló most éppen fölötte van. Már nem siet, nem szeleskedik. Most már biztos a dolgában. Uj rohamot jelent, amint hátraszegzi a szárnyát. Ennek a rohamnak nem lehet ellentállni, ez elől nem lehet kitérni. Mint egy kődarab, ngy vágódik a sólyom a vergődő tarka madárra. Abban a perezben e&ygyé válnak. Egy pillantig mintha lefelé esnének. Egyszerre csak a sólyom két szárnya mereven, biztosan terpeszkedik szét s a rabló emelkedőben van. Karmai közt már mozdulatlanul piheg a szegény zöldcsóka. Nincs többé számára menekülés. A' sólyom odábbállott zsákmányával. Most vagyok csak igazán egyedül.
KÖZTELEK, 1899. JULIUS HO 19. talában nagynak kell tartanunk. 50 holdnyi birtokterületet egy család csak kissé okszerű gazdálkodás és belterjésebb rendszer mellett nem képes magában ellátni. Idegen munkáskézre lesz reászorulva, a tanyás tehát készpénzt kénytelen kiadni oly munkálatok teljesitéseért, melyekért ö pénzt nem kap, illetőleg a melyeknek eredményét csak egy későbbi és bizonytalan eredményű leszámolásban fogja megkapni. Ezáltal a pénzgazdálkodás egy oly mértéke vezettetik be, ami az egész rendszer szellemével ellentétben áll és ami okvetlenül nagyobb forgó tőkét is feltételez a tervezettnél s ennek következtében a tervezetnek azon főelőnye válik illuzoriussá, amelyre a tervezők is igen nagy súlyt helyeznek, hogy t. i. teljesen vagyontalan egyének is vállalhassanak tanyabérletet. A tanyák nagyságát az illető birtokrészek talajminősége, fekvése, termelési képessége, használhatósága szerint kell megállapítani ugy, hogy azok legalább akkora terjedelműek legyenek, hogy azon egy család jól megélhessen és összes munkálatait maga a család elvégezhesse. Erre a legtöbb esetben 25—30 hold elegendő. Ezáltal ellehetne azt is érni, hogy a tanyabérleti rendszer áldásaiban a tervezettnél jóval nagyobb számú család részesednék. Hogy az átlagos tanyák mellett középnagyságú bérletek és törpe tanyák létesítése is mennyire kívánatos, aztfön tebb már bővebben megindokoltuk. Másik megjegyzésünk a tanyabérlök által haszonbér fejében beszolgáltatandó féltermés megállapítására vonatkozó alapotilleti. A tervezet szerint minden gazdasági tekintetben különböző viszonyokkal bíró tanyák csoportjában egy-egy mintatanya állíttatik föl; a mely nemcsak az illettö viszonyok közölt igazolt helyes gazdálkodást van hivatva gyakorlatilag a többi tanyásnak bemutatni, hanem a A buja fü közt apró bogarak vándorolnak ugyan, de ez az alsóbbrendű élet nem jelent itt most népességet. Pedig egyetlen egy madár elég lenne, hogy ne érezzem magamat egyedül. A réti magány most egészen az enyém. Messze a dombtetőn látok valami kunyhót, az ott alkalmasint pásztortanya. Ha éjjel itt tüzét gyújtanék a korhadó boglya reves szalmájából, hogy néznék onnan ! S kérdeznék egymást a pásztorok: ki jár vájjon a réti gémszigeten, ahol még a pákásznak sincs mit keresni. Süt a meleg nap a gémszigetre; a haragos zöld füvet hullámosra fésülgeti egy-egy haldokolva született szellőcske. A megrogygyant boglyának nincsen már vendége. Oda ballagok hát s meghúzódom az árnyékában. A fényes rét fölött egy pár vadkacsa kóvályog; a sásos táján egy réti ölyv tart szemlét; lesi, hol lelhetne tokos vadruezafiókat. A pák ász ott maradt a csónakban, stilinkózik. Ebben a nagy csöndben, ahol a szúnyog zümmögésen kivül nincs semmi nesz, olyan andalító az a lágy trillázás. A rét madarai, a szárcsák, a vöcskök, felelgetnek rá halkan. Közelebb úsznak a csónakhoz, ugy leskelődnek, láthatatlanul, elbújva a nád közt.
58. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. mintatanyán elért termések az irányadók a beszolgáltatandó féltermésre nézve olyképen, hogy a mintatanyán elért termés felének megfelelő mennyiséget köteles a tanyabérlő, mint termésének felét haszonbér fejében a bérlötársaságnak beszolgá!-1 tatni. Ezt igazságtalannak tartjuk. A bérlőtársaság ugyanis már a maga érdekében is a legjobb talajú és legkedvezőbb viszonyokkal biró területen f o g j a a m i n l a tanyát létesíteni, oda a legmegfelelőbb egyént fogja kikeresni, ezenkívül ezen a tanyán jobb állatokat, eszközöket, nagyobb mennyiségű trágyát adhat a tanyásnak, nagyobb felügyelet alatt tartja és több tanácscsal togja elláthatni. Az] eredmény az lehet, hogy a mintatanya termése felével is több lehet egyes rosszabb viszonyok között gazdálkodó tanyásokénál, de az átlagnál mindenesetre magasabb. Hogy ezek a terméskülömbségek éppen az Alföldön mekkorák lehetnek, arra minden alföldi gazda tanulságot tehet. A bujább földön hamarább megdűli gabona, a körülmények folytán később vetett tér? mény esetleg felével is kevesebb termést ád. Szerintünk hogy a bérlő-társaság érdekei is megvédve . legyenek és az igazságnak és méltányosságnak megfelelő elszámolás történhessék, csakis az egy csoportba tartozó tanyák átlagtermésének meghatározásával lehet helyesen az elszámolás alapját megállapítani. Az átlagtermés a helyes alap, amelynél ugy a tanyabérlöt, valamint a bérlötársaságot károsító szélsőségek teljesen kiküszöbölhetők. Hisszük, hogy az a jóakarat és az a nemes törekvés, mely a tanyabérleti rendszer tervezőjét eddig is vezette, a részletekben tapasztalható hibák mellőzésére is reá fogja bírni és ha «z megtörténik, nemcsak mint egy helyes és nemes eszme kezdeményezőjének, de mint egy a magyar földbirtok uj czélja és szélesebb hivatása megteremtőjének nevét hazai történelmünk lapjai hálásan fogják megörökíteni. Sz. Z.
ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Monostori Károly.
Erdélyi-magyarfajta marha elsatnyulása. A A jelen század elején a Nagy-MagyarAlföld, a hol az erdélyi-magyar szarvasmarhafajta kiválóképpen tenvésztetik, legnagyobbrészt legelőkből állott, á melyeken honi legkiválóbb szarvasmarhánk, a gulyabeli tenyésztés legkülterjesebb alakjában tenyésztetett. Ezen legelőkön elég jó fü termett és rajtuk a marha kora távasztől késő őszig_ dus táplálékot talált. A jobbágyság felszabadulásával a helyzet gyökeresen megváltozott; a földesurak, hogy az elvesztett tized és dézsmáért kárpótolják magukat, legelőik nagy részét feltörték és azt gabonatermő szántókká alakították át, a mely kultúrnövények termelése az akkori magas gabonaárak" mellett jövedelmezőbb volt, bármely állattenyésztési ág felkarolásánál. Ugyanezt telte a félszabadult jobbágy a neki jutott földdel, hogy kis birtokát felszerelhesse.
'58 SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM. Legelőnek rendesen csak az a kis terület maradt meg, a, melyet az úrbéri rendezés fel nem osztott és a mely azután mint községi legelő hivatva van az egész község állatállományát táplálni. így következett be azon sajnálatos körülmény, hogy Alföldünk jő rétekben, legelőkben fölöttébb szűkölködik. A közégi gulya nyáron künn van a legelőn és milyen legelőn! A község határától sokszor távol esve az utak odáig járatlanok, a legelő gondozásban pedig sehol sem részesül. Mi a következménye ennek ? Az, hogy a tövises, kórós, túlságosan kihasznált legelőn a marha jól nem lakik, sőt sokszor az ott termő savanyu füvekhez hozzá sem nyúl, igy azután egész nap kóborol a kisült vagy mocsaras réten, árnyékot delelőre sem találva. Ha este azután hazahajtják, otthon, hisz egész nap legelt, szintén nem kap semmit. Sok helyen nincs is községi legelő ; itt a forgó kényszerben fentartott háromnyomásu gazdaság ugarát, vagy nyár végén a tarlót használják fel legelőül. Mondani sem kell, hogy mennyi és milyen táplálékot talál itt a marha. Az átmenet a nyári takarmányozásról a télire minden fokozat nélkül történik, a legtöbb esetben. A marha legel addig, mig a hó a legelőről be nem szorítja, akkor azután lekötik az istállóba. A kisgazda istállója rendesen hideg, ugy, hogy a marha a felvett takarmány nagy részét hőfejlesztésre kénytelen fordítani, vagy ha nem, ugy rosszul szellőztetett, egészségtelen gázokkal telt; itt veszi azután magába a különféle bántalmak csiráját. A téli takarmányozás Alföldönkön még rosszabb a nyárinál. Kisgazdánknak rendesen nincs rétje, a mi szénát pedig esetleg részben való kaszálásnál szerez, az a lovának kell, ugyanígy a lónak kell a részben szerzett zab is, mig az árpát disznóhizlalásra-használja fel. Kisgazdánk, talán minimális kivétellel, szántóját hármas-nyomásban kezeli, vagy kettes-nyomásban, különösen a minket kiválóbban érdeklő Alföldön, a mindőn is szántóján a tengeri és buza váltják fel egymást: mesterséges takarmánya tehát nincs. Marad ezek után, téli takarmányul a szarvasmarha részére a szalma, törek, polyva és tengeriszár. Evvel a takarmánynyal kénytelen megelégedni az a "marha egész télen át, a mely nyáron át a rossz legelőn sok esetben lesoványodott. Ez a rossz tartás, , a melyet itt rövid vonásokban megkisérlettem ecsetelni, nagyban hozzájárul, a mennyiben ezen viszonyok leginkább Alföldünkön találhatók fel, a hol a magyar marha nagyban tenyésztetik, a községi állományt képező marha elsatnyulásához, sőt az elsatnyulás egyik fő okozójának mondhatjuk. Kötudomásu, hogy a tenyésztésnél kiváló gond fordítandó a szülők, a bika és a tehén helyes megválasztására. Nézzük már most, hogy mennyiben felelnek meg a községi szarvasmarhaállomány tenyészállatai, az okszerű tenyésztés követelményeinek. A tenyésztésnél a bikának sokkal nagyobb befolyása van az utódokra, mint a tehénnek, mert a mig a bika 30—40 utódot nemz, ugyanazon idő alatt a tehén csak egy borjúnak ad életet" Kiváló fontos volna különösen a községi bika helyes megválasztása, mert ily tenyészetekben annak feltétlenül az a hivatása, hogy az állományt javítsa, mig uradalmi tenyészetekben sokszor elegendő az, ha a bika a már jó állományt előbbi állapotában fentartja. Mindennek daczára azonban a községek bikáikat olcsó pénzért, vásáron szerzik be, a helyett, hogy valamely megbízható tenyésztőhöz fordulnának. Vagy saját tenyésztésű bikákat használnak fel fedeztetésre : hogy milyen bika kerül ki a már ugy is rossz tenyészetből, az könnnyen elképzelhető.
KÖZTELEK, 1899. JULIUS Hö 19.
ííof
A tenyésztés szabályai szerint a bika és bika saját anyját, vagy leányát hágja meg, a tehén közötti arány akkor helyes, ha egy bikára rokontenyésztés káros, mondhatni pusztító kö30—35—40 darab tehén esik. Ha mármost a sta- vetkezményei nem is maradhatnak el. tisztikaiadatokat vizsgáljuk aztfogjuk találni, hogy Helytelen a párzás akkor is, ha a két van hazánkban az erdélyi-magyar szarvasmarha- szülő ugyanazon átöröklődő külemi vagy szervi fajtához tartozó 3 éven felüli tehén 2,545,906, hibával bir. Igy pl. két hajlott hátú vagy csaugyanily idős, tehát tenyészképes bika van pott faru, agárhasu stb. áílatt majdnem mindig 32,529. Esik tehát 1 bikára átlag 78 drb tehén. oly utódot nemz, a melynek a szülők átörökDe azon statisztikai adatok az egész erdélyi- lődő hibái szintén sajátjai lesznek. Az ily pármagyar szarvasmarhaállományra vonatkoznak, zások természetesen a községi tenyészetekben bele vannak tehát számítva az urasági tenyé- nem akadályoztatnak meg: senki sem törekszik szetek is, mivel pedig ezen tenyészeteknél a arra, hogy pl. hajlott hátú tehenét egy egyenes helyes arányt a legtöbb esetben be szokták hátú bika által utódjában megjavítsa. Sokszor tartani, nyilvánvaló, hogy a községi tenyésze- előfordul azután az u. n. ellentétek párzása, tekben az állapotok még sokkal rosszabbak, sőt az ily párzásokat a tudatlan gulyás sokszor mintsem azt a statisztika kimutatni képes. elő is segiti és hajlott hátú tehenet pontyhátu Hogy a bikát olcsóbban szerezhessék be bikával,, tánczmesterállást hegytipróval, tornyos a községek, rendesen lVa—2 éves bikákat fart csapottal igyekszik javítani, hogy az utód egyenes háttal, lábbal és farral birjon. vásárolnak és azokat mindjárt tenyésztésre is használják, oly korban tehát, a midőn azok Természetes, hogy ezt a czélt el nem ivarérettek ugyan, tenyészképeseknek azonban éri, hanem igenis azt, hogy az utód részint az egyáltalában nem nevezhetők. apa, részint az anya hibáit örökölve aránytaUgy a bika és tehén közötti, előbb vázolt lan lesz. helytelen számarány, mint a bikának hágatásra Öröklődő szervi betegséggel bíró állatot való tulkorai használása azt eredményezi, hogy a bika gyors pusztulásán kívül, a meddőség a tenyésztésből ki kellene zárni. Ez természeigen nagy lesz, az utódok pedig satnyák. tesén szintén nem történik és igy a betegség az utódban folytatódik ós mindjobban elUgyanez az eredménye annak is, ha a bikát nem megbízható helyről, hanem olcsón, vásáron terjed. Ezek azok a hibák, a melyek a magyar szerzik be. A tehénnek, a mint azt a legtöbb szak- marha tenyésztésénél a hágatás körül, a közember állítja, egyenlő befolyása van az utódra, ségi tenyészetekben előfordulhatnak és a meegyenlő átörökítő képesség mellett, mint a lyek nagyban hozzájárulnak valamely tenyészet bikának. Igen fontos tehát, hogy a tehén erő- degenerálódásához. A vemhesség előrehaladottabb stádiumáteljes, egészséges, jól táplált legyen, hogy egészséges, erőteljes borjut hozzon világra és ban, a tehén kezd a gulyától elmaradni. Ilyenazt jól is táplálja. Ez pedig nem igen szokott kor azután helyes volna istállóba állítani s a kisgazda kezén levő tehénnél igy lenni, még jobb takarmányozásban részesíteni, mert hisz pedig azért nem, mert a legtöbb paraszt azt tartja, ji most nemcsak önmagát, hanem vehemét is hogy ez is csak a tehén, az is csak tehén, ha kénytelen táplálni. E helyett azonban a tehén pedig akarna is jobb tehenet bevásárolni, arra egész az ellésig a csordánál marad, itt azután, pénze rendesen nincs. mivel a többit követni és egyszersmind legelni Ezek azok a hibák, a melyek a községi nem képes, vagy éhes marad vagy elmarad a tenyészetekben a tenyészállatok kiválasztása többitől, mire a gulyás ügetve hajtja vissza a körül előfordulnak; (ha ugyan beszélhetünk itt csordához. Hogy ezen dolgok sem az anyának, egyáltalán tenyészállatkiválasztásról). Az apa- sem a magzatnak előnyére nem válnak, az állat épp ugy mint az anyaállatok satnyák, természetes. Sokszor azután ott künn a gurosszul tápláltak: mivel pedig minden lény lyánál elli le a borjut a tehén, néha télen a hóban magához hasonlót nemz, a borjak is satnyák (dicsekednek és a magyar fajta szarvasmarha lesznek. igénytelenségével és edzettségével, mely a hóA gulyabeli tartásnál, ha mindennemű és ban elli le a borját, még sincs semmi baja!?) korú állatok vannak, majdnem elkerülhetetlen a melyet azután este a gulyás ugy hátán az, hogy az üszők egyike vagy másika a bika visz haza. Az ellésnél is sok hiba történik az által tulkorán ne űzessék fel. Ha az üsző már ivarérett, ugy vemhet fog és sokszor már há- úgynevezett balhiedelmek következtében. A roméves korában, vagy még előbb is, borját tehéntől elfejik a fecstejet és azt vele kap, tehát oly időben hágatik meg, midőn megitatják vagy kiöntik, pedig tudjuk, hogy talán még csak felét érte el várható testnagy- épp ez a fecstej az, a mely nagy ásványtartalságának. Ily fiatal állat természetes, hogy nagy, mánál fogva a borjúnál hasmenést idéz elő és egészséges borjúnak életet adni nem lesz ké- igy a bélszurok kiküszöböltetik. A borjú manpes. Ha tehát borját minden baj nélkül le is csairól lefaragják a rajta levő kocsonyaszerü elli, ez satnya lesz, a tulíiatal anya a gyenge anyagot, a mely arra van hivatva, ren delelve borjut kellően táplálni szintén nem lesz képes, a természet által, hogy a még nem egész a kisgazdának persze eszébe sem jut, sőt kemény szarut megvédelmezze, lefaragják pedig gyakran módjában sem állana a hiányzó anya-, oly czélból, hogy a „pata jobban fejlődjék." A tejet más tehén tejével pótolni. Igy azután az sok hibás és rossz mancs részben innen veszi úgyis gyenge borjú fejlődésében még jobban eredetét. hátramarad, de hátramarad az anyaállat is A magyar-erdélyi fajta borjut gulyabeli és sohasem fog oly nagy, oly erőteljes lenni, tenyésztésnél addig szokták szoptatni mig az mint a milyen különben lett volna. anyja el nem rúgja, a mi 6 hónapos korában A másik, nagy és lényeges hiba, a melyet a szokott bekövetkezni. A kisgazda e helyett külterjes gulyabeli tartás magával hoz, az, hogy sokszor már 31/2—4 hónapos korában elvonja a tenyészkiválasztás még ha egynél több bikája az anyatejet, hogy a tejet saját czéljaira haszis van valamely községnek, teljesen lehetetlen. nálja fel; a hiányzó tejet pedig abraktakarEz pedig az okszerű tenyésztés egyik főköve- mánynyal nem pótolja. Az elválasztást pedig telménye. Lehetetlen a tenyészkiválasztás azért, nem teljesiti fokozatosan, hanem egyszerre mert először is nincs a községeknél szakértő, minden átmenet nélkül. Pedig a hirtelen áta ki azt eszközölné, másodszor mert az állo- menetet az egyik takarmányozásról a másikra mány nincs kellő felügyelet alatt. Hisz a legtöbb még a nagy állat is megsínyli, hát még az a községnél, néha 150—200 drb marhához is fiatal borjú, mely még más táplálékot az anyacsak 1 gulyás van, legfeljebb 1—2 bojtárral. tejnél alig ismer! A borjuk tulkorai elválasztása Oly gulyás természetesen a ki, mint „községi egyik főokozója lehet valamely tenyészet elhivatalnok" felügyelet alatt alig áll és kinek satnyulásának. ennek folytán a legkisebb gondja is nagyobb j! Az elválasztott borjú azután megy nyáron annál, mint hogy a bikákat figyelemmel kisérje. a gulyával a legelőre és eszik télen szalmát, Itt azután napirenden van az, hogy valamely töreket és kukoriczaszárat.
1110 Ebből áll a parasztgazdánál az Alföldön a borjunevelés! A magyar fajta igás ökörnek állandóan ' igen jó piacza van. Ez az oka annak, hogy a kisgazda szebb bikaborjuit kiherélteti, hogy azokat mint igás ökröket adja el. Ha tehát valamely községben egy szép bikaborja van egy gazdának, azt már nem használja fel hágatásra, "hanem kiherélteti, hogy vagy a maga igásállatszükségletét fodezze, vagy azokat vásáron értékesítse.
KÖZTELEK, 1899. JULIUS HO 19.
GAZDASÁGI NÖVÉNYTAN. Rovatvezető: Mezej Gyula.
Rothadó búza.
# ,E czimmel Mezey Gyula ur tollából e lapok julius hó 1-i számában egy igen érdekes czikk jelent meg, melyben Mezey ur a Bihar-Üdvariból és Uj-Szállásról beküldött Mveszésben tevő búzára vonatkozólag nézetét fejA szarvasmarhatenyésztés egyik legna- tegeti. E fejtegetés végeredménye az, hogy a gyobb ellensége az a számos járvány, a mely- kiveszést nem az Ophiobolus graminis Sacc., nek ez az állatfaj ki van téve. Igen messze illetve O. herpotrichus Sacc. okozza, hanem havezetne, ha mindezen betegségekről külön tározottan azon véleményének ad kifejezést, külön emlékezném meg s igy csak röviden hogy a pusztulás oka a talaj átázottságára veakarok egy-kettőről megemlékezni. Ilyen beteg- zetendő vissza, valamint a hesszeni légy általi ségek pl. a szájr és körömfájás, a gümőkór stb. károsítás sem tartandó kizártnak. Nézetét megerősíti saját tapasztalataival: Ezen betegségek ellen védekezni igen nehéz, a gazdának a feladata csak az lehet, .hogy 1897-ben hozzá beküldött búzák vizsgálata kellőképpen dezinficzáljon és a betegségen által, melyeken más elismert kártevő nyomaira átment állatokat kiváló gondozásban része- akadt, továbbá mert az ilyen búzákat mindig sítse, hogy azok ismét feljavuljanak. Mit látunk nehéz, kötött talajokról kapta, a melyeken, ezek helyett a kisgazdák kezén levő marhánál? mint betegségokozót, a talajnedvességet vehette Különös ápolásban, a kellő szakértelem és gyanúba. pénz hiányában nem részesülnek a betegség Jelen soraimmal egyidejűleg van szerenalatt sem, a betegség elmultával pedig ismét csém egy ilyen kiveszőfélben levő tábláról kihajtják a községi legelőkre, a hol azután buzatöveket béküldeni. Ezen vetésről én elejénem birnak ismét feljavulni, ugy hogy egy től egész mostanáig, julius hó 4-ig pontos adailyen betegség hatása hosszú évek multán is tokkal szolgálhatok, melyeket alábbiakban előészlelhető valamely község .szarvasmarhaállo- adni és nézetemmel egyetemben fejtegetni mányán. akarnám. Gazdaságunk talaja középnehézségü és Ha már most sorra veszszük az eddig elmondottakat, azt fogjuk találni, hogy az elsatnyu- kötöttségű agyag (40% kimosható alkatrésznél lásnak fő okozói lehetnek a rossz takarmányo- ez 10% burnusz) felülete legnagyobbrészt hullázás, helytelen vagy hanyag tenyészkiválasztás, mos, dombos, csak egynehány tábla teljesen a borjuk tulkorai elválasztása, párosulva ke- sik fekvésű. Ilyen lejtős tábla az is, amelyekvés gondozással. Ezek majdnem kivétel nélkül ről a mellékelt búzákat beküldőm, az egyenelőfordulnak a legtöbb községi tenyészetben. A letesen keletfelé lejt. A buza előveteménye tavaszi árpa volt, többi felsorolt hiba nincs oly általánosságban elterjedve, de ott, a hol előfordul szintén igen julius hő második felében a tarló hántoltatott rossz hatással van. Mindnyáját összevéve okai és lehengereztetett, szeptemberben keverő annak, hogy az erdélyi-magyar szarvasmarha szántást kapott a tábla, a vetőszántás után pedig mindjárt oklóber 10—12-iki napjaiban a legtöbb községi tenyészetben elsatnyult. vetés mondhatni a legjobb körülmények között Pedig a magyar-erdélyi szarvasmarha eszközöltetett. A 12-én délután beállt nagyfajta a természet által igen kiváló tulajdonokkal mérvű esőzés miatt egy öt kat. holdat kitevő van felruházva, akár külemét tekintjük, akár sáv bevetetlen maradt, mely a hosszú esőzés pedig termelési képességét. Bátran mondhatjuk, folytán csak október 22-én volt bevethető. hogy honi fajtánk nagy testalkatával, gyönyörű Az árpa nem jó előveteménye a búzácsákós szarvával, izmos végtagjaival és arányos nak; de megemlítem, hogy a tábla jó talajtestével a föld legszebb szarvasmarhája, az erőben van, ezen körülménytől eltekintve, azt pedig elvitázhatatlan, hogy igavonóképessége lehet mondani, hogy e földnek a lehetőleg páratlan edzettsége, igénytelenség tekintetében legjobb munka adatott. A vetés szépen, egyenpedig bármely fajrokonával kiállja a versenyt. letesen kikelt, fejlődése arányos és minden Hizodalmassága igen jó, jobb mint általában tekintetben kielégítő volt május hó második elismerik, mert hiszen nálunk az igában kime- feléig. Ezen időben vidékünkön általában rült ökröket, az elvénült teheneket szokták ki- fellépett a lévélrozsda és mint a többi vetésehizlalni, nem pedig az erőteljes 6—7 éves- ket, ugy ezt is megtámadta. éves egyedeket és ezen elcsigázott marha is A levélrozsda fellépésével mégis külöaránylag rövid idő alatt teljesen kihizlalható. nösnek tünt fel nekem a szóbanforgó vetés. Az egyedüli dolog, a mit a magyar mar- Ha t. i. a lejtő alsó szélén végig haladtam hának szemére vethetnek az, hogy rossz te- s igy, amint mondani szokásos, beleláttam a jelő és fejlődése lassú. Igaz ugyan, hogy a vetésbe, a rozsda okozta sárgulástól egész magyar marha jelenlegi állapotában rossz te- eltérő színváltozást vettem észre; e jelenségjelő, de bebizonyított tény az, hogy okszerű nek utána járva, ki is derítettem, hogy itt a tenyészkiválaszlás által, jobb takarmányozás rozsda mellett más tényező is működik által a magyar marha is hozható oly állapotba, közre. Ezidőben kezdődött a kalász kihányása hogy az 1800—2000 1. tejet adjon évenként. . is és innét fogva a pusztulás menete is sokPélda erre báró Jósika tehenészete, a hol a kal szembetűnőbb volt, a buza napról napra megvizsgálva magyar tehenek 3000 1. tejet adnak átlagban. jobban megdűlt. Behatóan Lassú fejlődése is gyorsítható a magyar- a buzatöveket, — a mennyiben kézi nagyimikroskóppal erdélyi szarvasmarhának, amint azt a gróf tóval ős egy kisebbszerü Teleki és Sperker-féle tenyészetek bizonyít- erről szó lehet — átlapozgatva a paraziták ják. Vegyék hát figyelembe, akiket illet, az irodalmát, az ophiobolus megállapításáig juitt mondottakat s igyekezzenek az elsat- tottam. Itt egyszersmind megjegyzem, hogy én nyuláshoz vezető és itt felsorolt főbb oko- is azon nézethez csatlakozom, mely szerint az kat megszüntetni, akkor egészen más, neve- ophiobolus graminis és oph. herpotrichus pezetesen örvendetesebb képe lesz a magyar ritheciuma között, amint azokat Prillieux és Frank rajzban bemutatja és leírja, 'lényeges marhatenyészeteknek a kisgazda kezében. különbség nem található. Schrecker János. Addig, ameddig tehát a buza kalászát ki nem hányta, a pusztítás nem volt oly szembetűnő, ámbár megengedem, hogy behatóbb vizsgálattal az ophiobolus már akkor is meglett volna állapitható; ezt konczedálom, csakhogy
58. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. először is én a bajjal most első ízben ismerkedtem meg a természetben, másodszor pedig azt hiszem, hogy a buza kalászának kihányása után, a szem fejlődésével párhuzamosan, a kalász súlyánál fogva már kisebb eső vagy szél közreműködésével is ledöntetett, mivel a szár alsó része e parazita állal meg volt támadva és igy állóképessége a minimumra leszoríttatott. Figyelmem arra is kiterjedt, hogy nem e a hesszeni légy bántotta a vetést? De erre nemmel kellett válaszolnom, mert először is őszszel nem találtam álczákat, a vetésnek egész májusig kitűnő kinézése volt; tavaszszal sem igen lehetett álczákat találni, a kár pedig rohamosan haladt előre, holott általában a tavaszi legyekből eredő álczák nem szoktak oly érzékeny károkat okozni mint őszi rokonaik.*) Tudtommal és az irodalmi fejtegetések szerint*) a hesszeni légy tavaszi álczái által okozott kár aképpen nyilvánul, hogy a gabonaszár a bütyök fölött az álczák szívásától, kivált ha számosan vannak, összeaszik, a felső rész elszárad és ha] szél jár, a bütyöknél megtörik és lekonyul. Az ilyen erősen megtámadott tábla azután juniusban olyan, mintha jégeső verte volna le, vagy pedig marha taposta össze. Jelen esetben azonban a szár nem a bütyök fölött törik és nem konyul le, hanem az, mihelyest a föld színét elhagyja, szépen egyenletesen a földön elterül, mig az egészséges tövek fennállanak, a mennyiben ezen fennállást a körülötte levő megtámadott tövek megengedik. Megemlítem még, hogy az október 22-ikén elvetett öt holdnyi területen ugyanazon arányban konstatálható a rothadás, mint a 12 nappal előbb eszközölt vetésben. Á hesszeni légy károsítása tehát ki van zárva. Vizsgáljuk most meg a talaj átázottsága által okozott kár eshetőségét. Mint emiitettem, a szóban forgó vetés lejtős területtel bir, az esővíz tehát ott meg nem állhat, a természetes lefolyása meg van adva. E gabona rothadása a gabona átázottsága folytán — daczára azon ténynek, hogy rengeteg sok esőnk volt, (májusban 167"7 mm., juniusban 130'6 mm.) — eszerint ki van zárva, mert ugyanazon időbeli vetésben más táblában, mely majdnem teljesen sik és mely vetés legnagyobbrészt megdűlt, rothadás nem vehető észre. Összegezve már most fentebbieket, azt mondhatom, hogy a szóban forgó buzavetésben fellépett a rozsda, és ha különbséget akarnak vonni, ugy a foltos gabonarozsda (Puccinia Bubigo verd), mint a polyvarozsda (Puccinia glumarum); találhatók a Thrips frumentaria. álczái, a hesszeni légy (Gecidomia destructor) álczái imitt-amott és nagy mértékben megállapítható az ophiobolus, legyen az Oph. graminis vagy Oph. herpotrichus, tény az, hogy megvan. De mig a rozsda tulajdonképpeni kártétele csak most, az érés utolsó napjaiban juthat érvényhez, szintúgy, mig a Thrips-álczák is csak most garázdálkodhatnak javában, mig végre a hesszeni légy álczái csekély számban vannak jelen, addig az ophiobolust már körülbelül öt hete állapítottam meg és szintén ezen idő óta a buza napról-napra nagyobb mértékben pusztul. Én tehát a kártétel okozójául ezen parazitát, az ophiobolust állítom fel. Van azonban egy megjegyzésem, melynek fontosságát azt hiszem nem lehet megtagadni. Szemlélve vidékünk összes vetéseit, az ősziekben mindenhol kisebb-nagyobb mértékben, hol szálanként, hol csoportonkint, hol pedig foltokban- vagy sávokban észleltem a rothadást. De csakis búzában, rozsban már nem. Gazdaságunkban a szóbanforgó tábla az egyedüli, hol kalászos (tav. árpa) után megint kalászos van vetve és egyedül ezen táb!), 2) Lásd „Természettudományi Közlöny" 1894-ik évi májusi fűzet: Sajó Károly, a hessseni légy, 247. oldal.
58
SZAM. 9-ÍK ÉVFOLYAM.
Iákban fordul elő ily nagy mértékben az ophiobolus is. Vájjon nem-e ezen körülmény az oka annak, hogy a pusztulás oly szembetűnő módon ment véghez ? A tulnedves időjárás pedig csak fokozta ezen parazitagomba fejlődési feltételeit. Igazán érdekes és háladatos feladat volna a kalászosokat ezen iványban folytatni. Jaensch Emil.
A buzatő gombája (Ophiobolus graminis) Somogyban. Én nem a magam igazát, hanem az igazságot keresem. Éppen ezért feltétlenül szószerint közöltem volna — mint azt most tettem — Jaensch ur czikkét akkor is, ha e czikk az Ophiobolus graminis nevü gomba kártételeit illető ismeretes álláspontomat valóban megczáfo ja. Ez esetben megnyugodtam volna annak tudatában, hogy kétkedésemmel és érveimmel ón is hozzájárultam a kérdés tisztázásához : az igazság kiderítéséhez. Nagy, igazi nagy tudósok is tévedtek már sokszor, a nélkül, hogy ez nagyságukból levont volna valamit. Miért ne nyugodhatnám én is be ilyesmibe, még hazánkban is apró embere a tudományért küzködőknek. Sok elmondani valóm volna már ebben a nagy port felvert kérdésben, de egyelőre megint csak a szóban forgó somogymegyei esetre, arra, amelyet Jaensch ur tárgyal, szorítkozom. Kissé nehéz lett volna feladatom, ha Jaensch ur csupán a czikket küldi be, beteg búzát pedig nem. De ő lelkiismeretesen a beteg növényekből is mellékelt 3 kis bokrot, a miért fogadja hálás elismerésemet. Ez a 3 bokor nemcsak hogy nem mellette, hanem határozottan ellene bizonyít. Tény az, hogy a 3 bokor búzának majdnem minden szárán ott volt az Ophiobolus ; tény az, hogy a buzatövek rothadásba indultak ; tény az, hogy a kalászok fejletlenek, nagyrészt üresek: de az is tény, hogy esetében a kárt nem szalad az Ophiobolus rovására Írnunk. íme a bizonyítékok: A beküldött néhány szál búzán találni gombát is, állatot is szépen, még pedig olyakat, a melyek parazitizmusához kétség nem fér, és olyakat, a melyek parazitizmusa gyanús, épp ugy, mint gyanús, bizonytalan, az Ophiobolusé. A gombák közül először is a rozsdát emlitem. A beküldött növényeken 3 féle rozsda van. Legnagyobb mennyiségben a foltos galwnarozsda (Puccinia Rubigo vera), mely az elszáradt levéllapokat meglehetősen belepi; kisebb mennyiségben, a száron, a sávos gabonarozsda (Puccinia graminis), és ugyancsak kisebb mennyiségben a kalászokban a polyvarozsda (Puccinia glumarum). Több száron, főleg a szárat körülfogó hüvelyen, az Erysiphe graminis nevü gomba, mely a gabona lisztharmat betegségét okozza, konstatáJható. E gomba meglehetős vastag, fehér, penészszerű csomókat alkot, melyekben itt-ott fekete, apró pettyek, a perithecium-ok találhatók.. Górcső alatt vizsgálva e peritheciumokat, kitűnik, hogy bennük már a spórák képződése megindult, a spórák körvonalai kivehetők. Ezt a dolgot, habár a szóban forgó kérdéshez nem tartozik, mint a gabonalisztharmat-gomba hazai fejlődéséhez egyik adatot feljegyzem, mert tudvalevőleg az Erysiphe graminis peritheeiumaiban a spórák csak a szalmán, tavaszszal szoktak megérni. Ez a két betegség, a rozsda és a lisztharmat, maga is előidézheti a Ophiobolus graminis-nek tulajdonított kárt: a buza fejletlenségéiaz üres, vagy gyér- és gyenge szemű kalászokat. Igaz, hogy sem a rozsda, sem a lisztharmat nagy mértékben nem mutatkozik. De
KÖZTELEK, IB99 JÜLIUS HÖ 19.
1111
hiszen ez nem zárja ki annak lehetőségét, már burkát is elkészítette, a másik kettő még hogy mindkét betegség már megelőzőleg na- nem. Megjegyzem még, hogy a somogyi buza gyobb mértékben volt található a búzán. gyökérzete nagyrészt ép, csak itt-ott látni a Hányszor fordul elő hazánkban, hogy a vékonyabb gyökereket (az Ophiobolus minden foltos gabonarozsda (Puccinia Rubigo vera) már nyoma nélkül) elrothadva. Az egyik a szalmaőszszel támadja meg és gyengíti el a vetése- darázs által megtámadott búzán azonban a ket s aztán a rákövetkező nyáron alig talál- gyökerek tövei is erősen rothadtak, de szinható jelentékeny mennyiségben? A rozsda a tén Ophiobolus nélkül. vetéseken megjelenik, majd eltűnik a vegeMár a tövek vizsgálatánál a talajban nétáczió folyamatában, a szerint, a mint az hány narancssárga ugy IVa mm. hosszú élénidőjárás kedvez fejlődésének, vagy nem. ken mozgó légyálczára s ugyancsak több piA lisztharmat is a már megérett, sárga ros Thripsálczára akadtam. Ezeket az álczágabonán nagy tömegben nem látható akkor kat azután megtaláltam az üres, illetve fejletsem, ha a zöld vetés erősen meg volt támadva. len kalászok többjében is. Ha az Erysiphe graminis fejlődése már megEzeket a narancssárga légyálczákat tavaly akadt (a mi a gabona érése felé áll be), nagyugyancsak koraérett fejletlen buzakalászokban része leporzik a lombozatról. E két parazita betegségen kivül nagy- találtam s akkor alapos vizsgálat alá véve őket, Taschenberg Ieirása után a Diplosis mértékben találni a somogyi búzán a kormos gabonagombát, Cladosporium herbarumot; to- aurantiaca nevü légynek határoztam meg. vábbá mint apró fekete pettyeket két gombát: Felnevelni próbálta az álczákat, de nem a Leptosphaeria Tritici Pass. nevűt és a Sep- sikerült.*) •toria graminumot, az előbbit mint perithéciuMind e narancssárga légyálczák, mind a mokat lehet megtalátni, az utóbbit mint na- Tripsálczák ugyanolyan jelenségeket okozhatgyobbrészt kiürült pyknidiumokat. nak, mint a minő az Ophiobolusnak tulajA Cladosporium herbarum a somogyi búzákdonított kár. összes részein fellelhető tehát a kalászokon éppÉs én hiszem is, hogy a somogyi buzaúgy, mint a leveleken és a száron. A rothadó buza tövén az Ophiobolus társaságában ren- kárban a Trips frumenlaria is rés,zes. Hogy desen megtaláltuk a Cladosporium herbaru- miért? majd elmondom később megjelenő, mot is s egyik tövén az egyik, másik tövön a az Opisbolus kártételeit összefoglalóan tárgyalandó ezikkeimben. másik van túlsúlyban. A Cladosporium herbarumot, daczára'annak, Most, hogy végére járjak a dolognak, még hogy a legtöbb esetben csak szaprofitának te- felemlítem, hogy közvetlen a buzatövén, a kintik a fltopatológusok, egyes kísérletek, mint gyökérzeten, számos fehér férget találtam, parazitát, a betegségeket okozó gombák közé melyek górcsői vizsgálata azt mutatta, hogy e is állították. férgek az Enchtyrem-ok csoportjába tartoznak Én ugy a Cladosporiumot, mint az előbb s hogy egy neves kutató, Stoklasa a prágai említett apró fekete pettyekben mutatkozó két műegyetem tanára a férgeket is azzal gyanúsítja, gombát, a jelen esetben szaprofitának tekin- hogy a buza s más növény pusztításuk miatt tem ugyan, de határozottan kimondhatom, fejletlen maradt**) s hogy végül az egyik hogy a somogyi kárt legalább is olyan joggal bokor gyökértövén még 5 darab ismeretlen, lehetne a Cladosporium terhére irni, mint a lábatlan, jól kifejlődött fejjel bíró álczára minő joggal az az Ophiobolus terhére Íratott. akadtam. Ez álczákat a hesszeni légygyei együtt Most térjünk át a somogyi búzán talált szintén Jablonowski barátomnak küldtem el, ki az felelte, hogy többször találta már ez állatokra. A 3 kis bokron először is a hesszeni álczákat mindig a búzaföldekben, de felnevelnie légynek akadtam két bábtokjára. Az egyik egy eddig nem sikerült őket s igy nem ismeri. oldalhajtás tövén, a másik ugyancsak egy ola gombákkal s az állatokkal, dalhajtás izén, a tőtől jó távolra bukkant elő. még Végezve csak azt kell hangsúlyoznom, hogy a Az egyiket, mely a hajtás bonczolgatásá- somogyi buza megdülése és az Opiobolus között nál meg is sérült, vizsgálat közben szétszedtem, semmi összefüggés nincs, mit azonban tér és a másikat elküldtem sértetlenül, a hajtással idő hiányában majd legközelebb fejtek ki. együtt, ugy a hogy volt a helyén, Jablonoivski Befejezésül még rá akarok mutatni kedves barátomnak és kartársamnak. Többször volt alkalmam már hesszeni Jaensch ur egyik adatára. Alaposságára törekvő legyet vizsgálni és meg is voltam arról győződve, czikkéből látjuk, hogy május és juniusban hogy a mit találtam, az hesszeni légy. De mert 300 milliméternyi csapadékuk volt. A ki ismeri a meggyőződés is téves lehet, kedves barátom Magyarország csapadékviszonyait, a ki tudja, múltkori czikke után*) szükségesnek találtam hogy hazánk nagyrészében 500—700 millileletemet az ő gyakorlottabb szemének bírálata méternyi az évi. csapadék, az mint tényezőt alá bocsátani. Amennyire ismertem kedves kar- ki nem fogja felejteni a növények rothadásánál társamat, bizonyos voltam benne, hogy őszinte azt, hogy egy félév esőmennyisége esett le feleletet kapok. Ami ugy is lett, Jablonowski ebben, a gabonaféléink fejlődésére oly fontos két megírta, hogy nem tévedek, s hogy ez az első hónapban. hessszeni légybáb, amit az idén látott. Az előadottak alapján, daczára annak, A hesszeni légyen kivül két oldalhajtás hogy egyes tényekre, a melyeket bőven kellett alján, a levélhüvely mögött, ugyancsak a frit- volna fejtegetnem, csak rámutattam, határozottan légy 2 darab, élénken mozgó, fehér álczájára kimondhatom, hogy a somogyi buzakárt még akadtam. A fritlégy álczái oly jellegzetesek, altkor sem szabadna, sőt nem is lehetne az hogy a tévedést kizártnak találom, daczára Opiobőlus graminis nevü gomba támadásának annak, hogy szokatlan valami az, hogy az ál- tulajdonitani, ha e gomba parazitizmusa kétségczák (a nyári generáczió álczái) a buza hajtá- telenül be lenne bizonyítva. ' sain jelennek meg. De tudva azt, hogy a fritA vizsgálati anyag kezeim közt van, a légy nem válogatós, hogy mindenféle, még mit mondtam annak bizonyítékait bárkinek zöld állapotban levő füre (hol levelére, hol kalászába vagy búzájába) berakja petéit, nem vagy bárkiknek bemutathatom. fogunk azon csodálkozni éppen nagyon, hogy Mezey Gyula. az elkésett, fejlődésében gyenge hajtásokban a fritlégy álczájára akadtunk. *) Lásd a „Köztetek* Í8Ő8. évfolyamának . 60. Bonczolgatva, vagdosgatva a töveket, 3 szárat a szalmadarázs (Cephus pygmaeus) ál- számában a „ffirtelenérett asfzottszcmü buzakalászok" czái által láttam megrongálva; az álczák már czimtt czikkemet, továbbá tasenberg : „Praktisehe írnekmindannyian a szár tövébe húzódtak, egyik tenkunde" czimü müvének 4. részét a 18. tápon. *) Lásd a „'Köztelek" f. é. 55 számát.
**) Lásd a „Köztelek" 1897. évfolyamának 40. számában „A búzát káros'tó férgek" czimü czikkemet.
KÖZTELEK, 1899. JULIUS HQ 19.
1112
ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY. Rovatvezető : Dr. Hntyra Ferencz.
Az ellesi bénulás uj gyögyitásmódja.
Az ellés után fellépő betegségeket sokan általában „ellesi láz" neve alatt foglalják össze teljesen helytelenül, mert igy lényegükben egészen különböző bántalmak kerülnek össze egy elnevezés alatt. Az ellési láz mindig a szülőutakon történő fertőzésből ered, ennélfogva a nemzőrészeken minden esetben súlyos gyuladásos átváltozások észlelhetők, ezenkívül, mint neve is mutatja, az ellési láz mindig lázzal jár. Főképpen ezen két tünet különbözteti meg az ellési lázat az ellési bénulástól. Az ellési bénulás az esetek túlnyomó többségében puhább szervezetű, intenzivebben táplált teheneken fordul elő. Leginkább könnyű ellések után és pedig a 3—5-dik ellés után szokott jelentkezni. Kivételes esetekben az ellés alatt, sőt az ellés előtt néhány nappal is észlelték. A bántalom az étvágy csökkenésével kezdődik, egyúttal a tehén minden kimutatható ok nélkül izgatott, nyugtalan lesz, ide-oda tipeg, bőg. Nemsokára a hátulsó testrész gyengesége fejlődik ki, reszket, inog, roskadozik, elülső lábait szétterpesztve tartja. Utóbb lefekszik, fekvő helyzetéből többször sikertelenül felkelni készül, mig végre erőtlenül, látszólag élettelen állapotban fekve marad. Fektében fejét vagy előre nyújtva, vagy bal vállára hajtva tartja, lábait többnyire maga alá szedi, némelykor azonban egyenesen kifeszíti. A bőr majdnem teljesen érzéketlen, szúrás vagy csípésre nem reagál az állat. A szemek beesettek és félig vagy egészen csukottak, a szaruhártya bágyadt fényű, érzéketlen, a pupillák erősen tágultak és fény behatására sem szűkülnek. A beteg tehén környezete iránt abszolúte nem érdeklődik, eszméletlenül, mozdulatlanul fekszik. A félig nyitott szájból a szintén érzéketlen nyelv lóg ki, a szájszögletekből pedig nyúlós nyál folyik. A lélekzés lassú, á bántalom későbbi szakában a gége hüdése következtében hörgő és nagyon nehezített. A sziv verése szapora, gyenge. A hőmérséklet kezdetben kevéssel emelkedik (39—40oCeIs._) a bénulások kifejlődése után a rendesnél is alacsonyabb. A hő elosztódása a test felületén egyenlőtlen, fülek, szarvak, lábak, feltűnően hidegek. A bénulás az emésztő szervek izomzatára is kiterjed, ennek következtében sem a bendő és a többi a gyomor, sem a belek nem mozognak. A kérődzés és a bélsár üritése szünetel; a vizelés is késedelmes. A fent ismertetett tünetek rohamosan néhány óra alatt fejlődnek és 2—3 napon keresztül változatlanul megmaradnak. A kedvező kimenetelű esetekben a javulás szintén ily rohamosan szokott bekövetkezni, minden átme•net nélkül néhány negyed óra alatt. A beteg tehenek szemeiket kinyitják, fejüket emelik, nyelvüket mozgatják, nyelnek, majd bélsarat s vizeletet ürítenek, lábra állnak s evéshez készülnek. Ezután csak ritkán szokott némi bágyadtság vagy a hátulsó testrész gyengesége visszamaradni. Az esetek más részében a halál csaknem észrevétlenül áll be, az amúgy is mozdulatlan állat lélekzése, szívverése mindinkább ritkábbá válik, mig egyszerre teljesen szünetel. Végül vannak esetek, midőn a betegek már a javulás utján vannak, de egyszerre magas láz és fokozatosan nehezitettebb lélekzés lép fel; ilyen esetekben a torok bénulása folytán a felvett tápszer a szájból az érzéketlen gégébe s innen a légcsövön és hörgőkön keresztül a tüdőbe jutott, ahol üszkösödésbe átmenő lüdőgyuladást hoz létre. Az esetek 40—50%-ában ilyen, félrenyelés okozta tüdőgyuladás képezi a halál okát.
A betegség kezelésénél eddig követett eljárások egyike sem mondható kielégítőnek, miután a még néhány év előtt összegyűjtött statisztikai adatok azt mutatják, hogy a kezelt betegeknek csaknem oly százaléka hullott el, mint azon teheneké, melyek semmiféle kezelésben sem részesüllek. Az eddigi eljárások a betegek élénkítését és az ürítések szabályozását czélozták. Előbbi czélra szolgáltak: a bőr erélyes ledörzsölése, borszesz, veratrin, coffein stb. bőr alá fecskendezve (belsőleg a szájon át nem ajánlatos ily betegeknek gyógyszereket beadni, tekintettel a félrenyelés veszélyére), az ürítések szabályozására leginkább az eserin vált be. Ezenkívül a bő almozás sohasem hagyható figyelmen kivül. Hogy az ellési bénulás kezelése .eddig oly kevés eredménynyel járt, azt első sorban annak kell tulajdonítani, hogy a bántalom lényege ezideig ismeretlen volt s igy a kezelés tisztán tüneti lehetett. A régebben felállított elméletek egyike sem képes a betegség fejlődésének megfelelő magyarázatát adni. Franek a bántalom okát az agyvelő kevésvérüségében és heveny vizenyőjében, Noguet, Laake, Violet éppen ellenkezőleg az agyvelő bővérüségében kereste. Schmidt-Mühlheim ptomain-mérgezésnek tekinti, mely ptomainok a méh belsejében keletkeznének. Azonban a vérkeringés zavarain alapuló elméletek nem állják meg helyüket, mert az ellési bénulás elég gyakran több nappal az ellés után lép fel, mikor a vérnyomási különbözetek már kiegyenlődtek. SchmidtMühlheim elmélete ellen pedig az a tény szól, hogy az ellési bénulás könnyű ellések után szokott kifejlődni és a bonczolás alkalmával a méhben elváltozások, melyek ptomain-képződésre engednének következtetni, nem állapithatók meg. Sokkal elfogadhatóbb Sehmidt koldingi (dán) állatorvos elmélete, melyet két év előtt ismertetett s amelyen alapu'ó kezelési eljárás minden tekintetben bevált. Sehmidt az ellési bénulást autointoxicatió-nak fogja fel. Miután a betegség mindig csak a tejelválasztás megindulása után (akár az ellés előtt, alatt vagy után) észleltetett, Sehmidt abból indult ki, hogy ennek, t. i. a tejelválasztásnak, befolyással kell birnia az ellési bénulás keleikezésére. Ö feltételezi, hogy a fecstej, a colostrum képződésekor egy toxin, egy méreg keletkezik, mely a vérkeringés utján a középponti idegrendszerbe jut s a bénulási tüneteket létesíti. Tehát a méreg magában a szervezetben képződik a levált régi tőgyhámsejtekből, az u. u. colostrum-testecskékből. Erre alapította Sehmidt kezelési eljárását is, mely nagyjában a következőkben áll: A tőgyet kifejetjük, vagy fejőcsövet vezetünk be a bimbócsatornába s azon bocsátjuk ki a tejet. Utána a tőgyet langyos meleg szappanos vizzel alaposan megmossuk; némelyek ezen czélra szódásvizet használtak. Ezután irrigátorhól fejőcső segélyével mindegyik togynegyedbe egyenkint 250 gr. 1%-os jódkáliumoldatot fecskendezünk be, mi alatt a tőgyet folytonosan masszáljuk. Az egész eljárás a legnagyobb tisztaságot igényli: a fejőcsőnek, az irrigátornak, a befecskendő oldatnak abszolúte tisztának, sterilnek kell lenni. Ezért a jódkáliumoldat forró vizzel készítendő, a műszerek pedig használat előtt szintén forró vizzel tterilizálandók. A fejőcső helyeit JRieger libatollat használ, melynek lelkét kiszedte s a tollat alapo san dezinficziálta. A fejőcsövet, hogy könnyebben^legyen bevezethető, olajjal lehet sikamlósabbá tenni. Az oldat igen lassan hatol be a tőgybe, az eljárás gyorsítása czéljából lehet irrigátor helyett fecskendőt is használni. Ezen kezelési eljárás alkalmazása után a beteg tehén rendszerint már az első 18 órában magától felkel, állapota annyira rohamosan javul. Amióta Sehmidt eljárását alkalmazzák, az ellési bénulás következtében be-
58. SZÁM. 9-ik ÉVFOLYAM. állott elhullási százalék 12°/o-ra szállt alá. (Friedberger-Fröhner azelőtt 40—50°/o-ra tették ellési bénulásnál az elhullási százalékot.) A kedvező eredményt nagyrészben az okozza, hogy nem áll be félrenyelés okozta tüdőgyuladás, mert a bénulások megszűntével a nyelés akadálytalanul megy végbe. Németországban és Dániában már kiterjedten alkalmazzák ezen kezelési eljárást. Az irodalomban eddig közölt esetek száma túlhaladja a 3000-t. Egy-két szerző kivételével, kik nem ragaszkodtak szigorúan Sehmidt utasításaihoz, valamennyien kedvező eredményről számolnak be, ugy hogy kétséget nem szenved, hogy a jódkáliumkezelés az ellési bénulásnál oly eredménynyel jár, amilyent az eddig alkalmazott kezelési eljárások egyikével sem értek el, mivel az elhullási százalék tetemesen csökkent, a javulás és gyógyulás pedig sokkal gyorsabban következik be. Zimmermann Ágoston.
GAZDASÁGI IPAR. BovatvezetS: Zalka Zsigmond.
A borkészítésnél nyert melléktermények értékesítéséről, i.
A borkészítésnél különböző melléktermények nyerhetők. Ezen melléktermények azonban sajnos nálunk egyáltalán nem, vagy csak tökéletlenül használtatnak ki. Azzal pedig, hogy a melléktermékeket veszendőbe hagyjuk menni, igen nagy hibát követünk el, minthogy e melléktermékek értéke Magyarországon évenkinttöbb mint egy millió forintot képvisel. Azzal, ha a mellékterményeket kereskedelmi áruvá alakítjuk át, természetesen a szőlő jobb, tökéletesebb kihasználását érjük el, a miből önként következik, hogy a termelő jövedelme emelkedik. Annak okát, hogy a borkészítésnél nyert melléktermények nálunk ezideig csak igen kis mérvben használtattak ki, abban vélem rejleni, hogy a melléktermények egyes szőlőbirtokosoknak csak kisebb mennyiségben állván rendelkezésére, azokat majdnem érték nélküli anyagoknak tekintették, másrészt azonban, minthogy a k'sebb mennyiségben való feldolgozás kevés tisztahasznot nyújt, sajnálták azon befektetést, a melyet a feldolgozás megkíván. Tényleg, a melléktermékeknek kicsiben való feldolgozása nem is adhat nagyobb anyagi hasznot. Hasznossá a feldolgozás csak akkor válik, ha nagyobb tömegek értékesítéséről van szó. A mi tehát nem fizeti ki magát egyes termelőknek, ha a feldolgozás szövetkezeti alapon történik, nagyon jövedelmező lehet. Most, hogy a borértékesitési szövetkezetek létesülése a megvalósulás küszöbén áll, kifejezhetjük azon reményünket, hogy a szövetkezetek nem fogják veszendőbe menni hagyni a melléktermékeket, hanem működésük körébe bevonják ezeknek értékesítését is. Hisz a szövetkezetek már nagyobb mennyiségű mellékterméket dolgozhatnak fel s a nagybani feldolgozás igen szép hasznot fog hozni a szövetkezet tagjainak annál is inkább, mert a melléktermények feldolgozása nagyobb befektetést nem igényel. Ezen körülmény indit arra, hogy a figyelmet a melléktermékek értékesítésére felhívjam s teszi ezzel kapcsolatban úgyszólván kötelesé'
5 8 SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. gémmé, hogy azoknak feldolgozását egy czikksorozatban megismertessem. A borkészítésnél ^melléktermékül nyeretik a must kisajtolásánál vissza maradó törJcöly, a must kierjedésével képződő seprű s a hordók belső falain a lerakodó borkő. De maga a kész bor is felhasználható borsprit és cognac készítésére. Lássuk már most az egyes melléktermények feldolgozásának módjait, és értékesítését.
KÖZTELEK, 1899 JULIUS HO 19
Nem közömbös azonban az, hogy a törkölybor készítéséhez milyen czukrot és milyen vizet használunk fel. A hivatkozott miniszteri rendelet értelmében borkészítésre csakis raffinált répa- vagy gyarmatczukor (nádczukor), kandiszczukor használható fel, mig ellenben a külföldi mazsolaszőlő használata tilos, hasonlóképpen tilos magából a mazsolaszőlőből, vagy ennek törkölyéből vizzel borhoz hasonló italt készíteni. A viz befolyással bírván a bor minőségére, tudnunk kell, hogy minő viz lesz legalkalmasabb törkölybor készítésére. Legjobb a lágy viz, minthogy a kemény viz mész- és I. A szölőtörköly feldolgozása. magnéziatartalma^ a szabad savak egy részét A szőlőtörköly a must kisajtolása után a leköti, s igy a bornak savanyu izét nagyban sajtó kosarában visszamaradó anyag, a mely a csökkentheti. A viz ne tartalmazzon lebegő szőlő kocsányából, héjából és magjából, továbbá szerves részeket, mert az ilyen vizzel készült a szem belső húsos részének sejtanyagából áll. törkölybor nehezen derül. Ne tartalmazzon a A törköly ezenkívül a legerősebb kisajtolás viz kénhydrogent, sok salétromsavat vagy után is tartalmaz még mustot, a melyben salétromossavat és ammoniákot, mert az ilyen czukor, borkősavas sók és más extraktiv' viz az egészségre ártalmas szerves anyagokat tartalmazhat. annyagok vannak feloldva. A törkölyborok készítésénél egyik legfőbb Daczára annak, hogy 100 suly rész érett szőlőbogyóban átlagosan 95 sulyrész must kellék, hogy a törköly a levegővel minél kevefoglaltatik, mégis 100 sulyrész szőlő után nem sebbet érintkezzék. A levegővel érintkező törigen várhatunk több mustot 60—85%-nál, mig kölyből készült bor u. n. törkölyizt kap, sőt a törköly mennyisége 15—40%-ót tesz ki. hosszabb ideig tartó érintkezés folytán eczetEzen arány változik a szőlő fajtája, a must kés bort nyerünk. Ez okból tehát legjobb, ha a borkészítésre szánt törkölyt a kisajtolás után czukortartalma s a kisajtolás mérve szerint. Minthogy a törkölyben — különösen jó években — nagyobb mennyiségű czukor marad vissza s ez a czukor, valamint a must egyéb alkotó része is viz által kivonhatók, ez okból a törköly felhasználható silányabbb minőségű bornak, az u. n. törkölybornak előállítására. A törkölyben visszamaradt czukor kierjeszthető s a kierjedt szeszt lepárolva, nyerjük a törkölypálinkát. Kivonható a törkölyben lévő borkősav' is s igy a törkölyből előállítható a borkősav. Ha a kierjedt törkölyt meghagyjuk eczetesedni, kapjuk a törkölyeczetet, s ugyancsak a megeczetesedett törköly felhasználható rézrozsda (Grünspan) -előállítására. Végül a törkölyt felhasználhatjuk takarmányul és tüzelöszerül. 1. A törkölybor készítése. A mesterséges borok készítésének és azok forgalombahozatalának tilalmazásáról szóló 1893. XXIII. t.-czikk végrehajtása tárgyában kiadott 53.850—1897. számú kereskedelemügyi miniszteri rendelet 4. §-ának c) pontja a törkölybort következőkép definiálja: „Törkölybor (csiger vagy lőre) az az ital, a mely a friss és egészséges szőlő-törkölyből, az illető törköly kitaposása, vagy kisajtolása után legkésőbb három nap alatt, a törkölyben maradt bor86. ábra. Erjesztőkád. alkatrészeknek vizzel vagy czukros vízzel való kivonása utján, erjesztéssel házilag állíttatik a kosárból kivéve, azonnal széttépetjük, s a elő. Ellenben a törkölyből iparszerüleg nagy- már készen lévő czukros vizzel leöntjük. ban előállított borhoz hasonló italok, úgyszinHogy a czukros viz a szőlőben lévő tén a három naposnál régibb, valamint az extraktiv anyagokat kioldja, ez okból a czukeczetesedésnek indult, vagy bármiképpen meg- ros vizet a törkölyön hagyjuk erjedni fehér romlott törkölyből készült borszerü italok boroknál 3—5 napig, vörös boroknál, hogy a mesterséges bornak tekintendők." bor festő anyaga jobban kivonassék 5—8 E szerint tehát a friss törkölyből törköly- napig. Minthogy pedig az erjedés alatt a töribort kél féleképp lehet előállítani: a) vizzel, b) kölynek a levegővel érintkeznie nem szabad, czukrosvizzel. nehogy a képződő szesz eczetsavvá alakuljon át, A törkölyből vizzel törkölybort előállítani ez okból gondoskodni kell arról, hogy a törköly iigen egyszerű eljárás, a mely abban áll, hogy állandóan az erjedő folyadék alá legyen merülve a kisajtolt törkölyt a sajtó kosarából kiveszik, E czélra legalkalmasabb a mellékelt 86. számú >egy kádban széttépik, s azután körülbelől ábrában fellüntetett erjesztő kád, a melyben annyi vizet öntenek reá, mint a mennyi mustot 6-nél egy rács van behelyezve, a mely a ^kisajtoltak. A törkölyt a vizzel néhány óra törkölynek felszinre emelkedését meggátolja. Ihosszáig állani hagyják és kisajtolják. A nyert A kád fedővel van ellátva, a mely a levegőnek a kádba jutását meggátolja. A szénsav mustot hordókba töltve kierjesztik. Az igy nyert törkölybor azonban egy elvezetésére g erjesztő tölcsér szolgál. A rács gyenge . alkoholtartalmú folyadék, a mennyi- közepén egy kis ajtó van, a melyen át a ben is a szesztartalom különösen rosszabb törköly a kád belsejébe tölthető. A kádba években alig 3—4%, a miért is az ilyen borok mindég annyi törkölyt kell tenni, hogy a czukros könnyen megromlanak, sjfőképp a megeczetese- viz hozzáadása után a rács felszíne a folyadékdésnek vannak kitéve. Ez okból a törkölybor- ban álljon. A megtöltés után a kád fedelét nak ily módoni előállítása nem ajánlható, légmentesen le kell zárni. Az erjedő must hanem tanácsos a törkölyt czukros vizzel ki- leeresztése a kád aljára alkalmazott csapon át áztatni, a midőn erősebb szesztartalmu, ízle- történik. tesebb, s a megromlásnak jobban ellentálló A czukros viz mennyisége „ körülbelül bort kapunk. ugyanannyi legyen, mint a mennyi a törköly-
11 í 3 ből kipréselt must volt. A vizben feloldandó czukor mennyisége attól függ, mily szesztartalmu bort óhajtunk előállítani. Egy 18% czukortartalmu oldat a legtöbb esetben megfelel, minthogy ebből 9% szesztartalmu törkölybort nyerünk, 18% czukortartalmu oldatot nyerünk, ha 100 liter vizben 20 kg. süvegczukrot oldunk fel. Ha p. o. könnyebb bort akarunk előállítani, ugy 16%-os czukoroldat| elegendő, ezt pedig előállíthatjuk, ha 100, liter vizben 17 kg. süvegczukrot feloldunk. A czukor feloldása ugy történik, hogy a czukrot feldarabolván, ónozott rézüstben vizet melegítünk s ebbe adjuk bele a feloldandó czukormenyiséget s ezt a szükségelt viz mennyiségével egy nagyobb kádban elkevervén, ezt öntjük reá a törkölyre. Minthogy az erjedés alacsony hőfoknál lassan megy végbe, czélszerü a czukoroldat készítésénél a feloldásra használt vizet annyira felmelegíteni, hogy a czukros viz hőfoka 24—28° legyen. Ha a törköly czukros vizzel 3—5, vörös, boroknál 5—8 napig erjedt, ugy az erjedésben lévő mustot leeresztjük az erjesztő hordókba, és azokban épp ugy kezeljük, miut a természetes bort. A törkölyborok rendszerint kissé fanyar izüek. Ezen fanyar iz, a mely a feloldott tannintól ered, derítés által mérsékelhető., A szőlőlörköly törkölybor készítésére a fentebb hivatkozott rendelel értelmében csak egyszer használható fel. A kisajtolt törköly takarmányul vagy kíszáritva tüzelőanyagul használható fel. Zalka Zsigmond. T
Heremag-aukcziók. A kik az OMGE. növénytermelési szakosztályának a folyó év tavaszán folytatott tárgyalásait figyelemmel kisérték, emlékezni fognak, hogy ott beható megvitatás tárgyát képezte az a kérdés, mily eszközökkel lehetne' nálunk a fü- és kertimagvak, czukorrépamag és egyes ipari növények termésének nágyobbmérvü felkarolását biztosítani s emlékezni fognak azon intézkedésekre is, melyek ennek érdekében megállapittattak. Ezek közül természetesen legfontosabbak azok, melyek a szóbanforgó terményeknek az eddiginél előnyösebb és jobb értékesítését vannak hivatva biztosítani, mert az értékesítés bizonytalansága s az e terményekért elérhető aránylag csak csekély és ki nem elégítő ár okozzák, hogy e termelési ágak nálunk annyira elvannak hanyagolva. Minden kétségen felül áll az, hogy az esetben, ha az értékesítés kérdését megoldani 1 sikerül, akkor számítani lehet arra, hpgy gazdáink e különben rentábilis növények ter-. melését nagyobb arányokban fogják felkarolni. Tekintettel már most az értékesítési viszonyok ezidőszerinti felette kedvezőtlen voltára, elsősorbán szükségesnek látszott: egy oly szervezetet létesíteni, a mely a termelőt lehetőleg közvetetlen összeköttetésbehozzaa fogyasztóval. Ennek érdekében intézkedés történt egy úgynevezett vetőmagközvetitő osztály létesítésére, a m®ly az OMGE. közreműködésével a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete kebelében már szervez teteit is s a melynek lényegét az intézmény neve eléggé érthetővé teszi. A Magyar Mezőgazdák Szövetkezete : kebelében létesített ezen vetőmagközvetitő osztály működését azzal kezdi meg, hogy elsősorban a léheremagvak biztosabb és jobb értékesítése acéljából lóheremag-aukcziók rendezésére tette meg az előkészületeket, melyeket ha a kormány részéről á nélkülözhetetlen támogatásban részesittetni fog, még ez év folyamán: életbe fog léptetni. Hogy mily rendkívül jelentőségteljessé válhatnak a tervbe vett lóheremag-aukcziók minálunk, leginkább megítélhető abból, ha lóhere- és luczernatermelésünk nagyságát s a lóheremag,
r
1114 kereskedelem terén ma divó állapotokat mérlegeljük. Ösmeretes, hogy a hazánkban termelt magféleségek között az első helyet a lóherefélék foglalják el, a mi kitűnik abból, hogy lóhere- és luezernatermésünk átlagban 80—100 ezer métermázsát tesz ki, a mely mennyiségből körülbelül 50—65 ezerq kivitetik külföldre. Az értékesítési viszonyok azonban e terménynél meglehetősen kedvezőtlenek, mert a közvetítő kereskedelem, mint egyebütt, ugy a lóheremagkereskedelemben is egészen magának foglalja le a tért és ez is három-négy kézen megy keresztül addig, a mig a termelőtől a fogyasztóhoz jut, ami végeredményében azt jelenti, hogy a termelő termelt áruját csak jelentékenyen csekélyebb áron képes értékesíteni, mint az esetben tehetné, ha közvetlenül a fogyasztóval juthatna érintkezésbe. Ezideig az értékesítés módja az volt, hogy részben a budapesti és vidéki magkiviteli czégek vették meg és adták el külföldre a magvakat, részben pedig a nagyobb osztrák és külföldi czégek utazták be az országot és vásárolták meg a termelt árut. Ugy a budapesti, mint a külföldi czégek által űzött ezen vásárlási mód s az áruknak csaknem kivétel nélkül ügynökök által történt felkutatása azonban tetemes költséggel jár s miután az ár megajánlásánál ezen körülményt a kereskedők figyelmen kivül nem hagyhatják, ennek hátrányait természetszerűleg a termelők kénytelenek viselni. Ennek folytán a termelők egyrészt az említett kötséges utazások és magas ügynöki járulék — métermázsánkint 1 — 1 Va frt — másrészt a közvetítő kereskedelem által felszámított haszon folytán heremag-termésüket a tényleges napiárnál csak jóval olcsóbban képesek értékesíteni. Ez az állapot csak oly módon szüntethető meg, ha a termelő közvetlen összeköttetésbe hozatik a fogyasztóval, mert a termelő érdekei csak akkor érvényesülhetnek teljes mértékben, ha a kereslet és kínálat minden közbeeső költséges tényezők kizárásával közvetlenül találkozik, ami egyedül az aukcziók intézményének segélyével érhető el. Azonban nem csupán a termelő érdekeit vannak hivatva előmozditni ez aukcziók, de lehetővé teszik a kereskedelemnek is, hogy a költséges és fáradságos utánjárás mellőzésével megfelelő árut szerezhessenek be s az ügynöki s egyéb költségeket megtakarítván, magasabb árakat is fizessenek az áruért. Ezek a tapasztalati tények indították arra a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetét, hogy a lóheremag-aukcziókat életbeléptesse. S bizonyára minden kétségen felül áll az, hogy ha itt Budapesten nagyobb mennyiségű tételből megbízható nagy minták vagy áruk fognak rendelkezésre állani és az aukcziókra ugy a budapesti, mint a vidéki, továbbá az osztrák és külföldi magkereskedők meg fognak hivatni, ezek az aukcziókat bizonyára nagyszámmal fogják látogatni, annyival inkább, mert itt minden mennyiségben feltalálhatják azt a mennyiséget, amelyre szükségük van. Hogy a tervbe vett aukcziók életbeléptethetők legyenek, elsősorban a kereskedelemügyi kormány támogatására van szükség; szükséges pedig, hogy első sorban a kormány megadja az engedélyt és jogot a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének ezen aukcziók rendezésére és pedig a kizárólagos jogot, továbbá, hogy az aukcziókra felküldendő termények elhelyezésére megfelelő ingyen raktárhelyiségeket bocsásson rendelkezésére, végül pedig, hogy á kormány szállítási kedvezményeket engedélyezzen az aukcziókra felküldendő árura, olyképpen, amint hasonló kedvezményeket biztosított más ilynemű intézmények részére. Az aukcziók rendezésének kizárólagos jogát a M. M. Szövetkezete részére a kormány annyival inkább engedélyezheti, mert a szövetkezet kötelezettséget vállalt arra, hogy az aukcziók intézményét Budapesten
KÖZTELEK, 1899. JULIUS HQ 19. kivül Kolozsvár és esetleg más nagyobb vidéki városokra is ki fogja terjeszteni. Azt hiszem, hogy gazdáink, daczára minden uj dolog iránti ellenszenvüknek, a lóheremag-aukcziók rendezésének eszméjét örömmel fogják üdvözölni. Számolva azonban gazdáink konzervativizmusával, az aukcziók oly módon fognak szerveztetni, hogy ne csak teljes télelekben és nagyobb mennyiségben felhozott kész áru képezhesse az eladás tárgyát, de nagyobb minták utján is történhessenek eladások. Hogy pedig a minták alapján történő eladásoknál gyakran felmerülő utólagos kellemetlenségek a lehetőségig elkerültessenek, az aukcziókat rendező szövetkezet oly esetekben, amikor egy vidékről többen jelentkeznek áruiknak minták alapján történendő eladására, saját hivatalnokát fogja a minta vételére kiküldeni, mely intézkedéssel az esetleges kellemetlenségeknek eleje vétetik. Évenként két heremag-aukczió rendezése van tervbe véve és pedig az egyik október hó végén, vagy november hó elején, mivel ezen idő pontban a világtermésről, úgyszintén az árképződésről már megbízható adatok állanak rendelkezésre, a másik pedig január hó első felében rendeztetnék, amely időben a fogyasztókkal közvetlen összeköttetésben álló kereskedők szokták szükségletüket fedezni. Mint fentebb emiitettük, az összes előkészületek a heremag-aukcziók rendezése érdekében megtétettek s meg van már állapítva azüzletszabályzat is, melynek főbb határozmányait a következőkben ismertetjük. Az árverésre kizárólag belföldi termésű here mag bocsájtható. Az aukcziót megelőzőleg egy 4 tagu bizottság megvizsgálja a beküldött árukat és mintákat s megállapítja, vájjon azok az árverésre bocsájthatók-e s ez esetben megbecsüli értéküket. A becslő-bizottság az OMGE. által kiküldendő két tag és a Magyar Mezőgazdák Szövetkezeté által megnevezendő két tagból alakittatik meg; az aukcziót rendező szövetkezet a beraktározott heremagra a becslő-bizottság által megállapított érték 80%-ig a termelőnek előleget nyújt, mely után az Osztrák-Magyar Bank kamatlábánál 1%-kal magasabb kamatot számit. Ugyanezen feltételek mellett a szövetkezet saját férték megállapítása alapján már a heremag beküldése napjától is nyújt előleget a termelő kívánatára. A M. M. Szövetkezete tartozik a termelőt három nappal az aukczió napja előtt a becslőbizottság ármeghatározásáról értesíteni. Az árverés a beküldött készáru, vagy minta alapján történik. Amennyiben készáru küldetik az aukczióra, az esetben az jól megrostálandó, jól összekeverendő 100 kg. teljsulyra mérve, uj zsákokba töltendő és bevarrandó s minden zsák lehetőleg ólomzárral, vagy a beküldő pecsétjével látandó el. Ha csupán minta küldetik az aukcziókra s az árverés ennek alapján történik, az esetben a minta a már teljesen kész, rostált és jól átkevert áruból több helyről veendő; a minta mennyisége legkevesebb 5 kg. A heremag-aukcziókat| rendező szövetkezet a következő dijakat számítja fel: a) árverési jutalék czimén1 az árverés alá került heremag értékének /2°/o-át; b)1 bizományi dijért az alkuszdijat beleértve 1 /a°/o-át. Az árverésen eladott áruról a szövetkezet legkésőbben 8 nappal az áru átadása után (melyet vevő 10 nap alatt átvenni köteles) elszámolni s az esedékes összeget a termelőnek megküldeni köteles. Az aukcziókat rendező czég és az árverésre heremagot beküldő termelő között felmerülő vitás esetekben kompromisz bíróság ítél. Az előbbiekben felsorolt határozmányok képezik lényegét a tervbe vett aukczióknak. Nagyban és egészben a heremag-aukcziók szervezete megegyezik a néhány év előtt életbeléptetett gyapju-aukcziókkal, amelyek az ellenük gördített nehézségek daczára ma már megerősödtek, prosperálnak s hivatásukat jól betöltik.
58. SZÁM. 9-ik ÉVFOLYAM. Kétségtelen, hogy ennek az uj intézménynek is meg fog kelleni küzdeni a kezdet nehézségeivel, de hogy az u. n. gyermekbetegségeken hamarosan tul fog esni, az nem szenvedhet kétséget, mert gazdáink az aukcziók előnyeit ma már ismerik. A tervbevett heremag-aukcziók szervezése tudtunkkal az első ilynemű kezdeményezés egész Európában s nálunk, ahol a luczematermelós ezidőszerint is eléggé számottevő, rendkívüli fontosággal bir s hivatva van az értékesítési viszonyok javítása mellett a lóheremagvak termelésének felkarolását is nagyobb mérvben elősegíteni. Mindezen okokra való tekintettel a kormány kétségkívül a leg- • messzebbmenőleg támogatni fogja a megkezdett aukcziót és lehetővé fogja tenni, hogy az első heremagárverés még a folyó év őszén meg legyen tartható. Meg kell még jegyeznünk^ hogy az aukcziókon nemcsak a M. M. Szövetkezetének tagjai, de minden termelő részt vehet s óhajtandónak tartjuk, hogy gazdáink az érdekükben szervezett intézményt kellőképpen igénybe is vegyék. Jeszenszky Pál.
VEGYESEK. Mai számunk tartalma:
Oldal.
Az OMGE. közleményei. . — 1105 Agrárja. Sz. Z. 1106 Heremag-aukcziók. Jeszenszky Pál 1113 Tárcza. Sziget a nádasban. Bársony István. _ 1106 Állattenyésztés. Erdélyi-magyarfajta marha elsatnyulása. SchreckerJ. í 108 , Gazdasági növénytan. Rothadó buza. BlantzJenö. — ... ... 1110 A buzatő gombája (Ophiobolus graminis) Somogyban. Mezey Gyula 1111 Állategészségügy. Az ellésibénulásuj gyógyitásmódja. Zimmermann A. 1112 Gazdasági Ipar. A borkészítésnél nyert melléktermények értékesítéséről. Zalka Zsigmond. — 1112 Vegyesek. 1114 Kereskedelem, tőzsdei _ 1115—1116
Burgouyaiizlet Hamburgban. Mint onnan irják, néhány görczí termelő 2—3 évvel ezelőtt kísérletképpen burgonyát szállított az ottani piaczra; a bevitel azonban nem volt megfelelő és azóta, úgymint azelőtt is, Málta szigete, a kanadai szigetek, Jersei, Algír és Olaszország (Flórencz) látják el a márczius—juniusi idényben burgonyával a hamburgi piaczot és jórészben Hollandiát, Angolországot és Skandináviát. Ez évben a hamburgi piacz annyira tulhalmoztatott burgonyával és emellett még folyton ujabb küldemények érkeznek Olaszországból és Jerseyből, hogy ezek nagy részét Hollandia felé kellett irányítani. S minthogy e hó elején már a németországi termést is piaczra hozták, csélszerünek tartjuk, ha termelőink az idén való burgonyaszállitásról lemondanak és csakis a jövőben eszközlendő szállításokra teszik meg előkészületeiket. A külföldi burgonyát csak a legritkább esetben veszik meg fix számlára, mert rendszerint nyílt vásáron leendő árusításra veszik azt az ottani kereskedők, kik a befolyt összegből vásárdíj, bizományidij ós egyéb költségek czimén mintegy 5°/o-ot vonnak le. A burgonyát csomagolással számítják netto-árakon; csomagolás gyanánt legjobban kedvelik a kis kosarakat. A hamburgi vásáron elért árak a következők voltak: a máltai, kanári szigeti és algiriai burgonyák ára az érkezett nagy mennyiség következtében 50 kgr-ként IOV2 márkáról 8 márkára csökkent; mig az olaszországi kerek, sárga burgonya 50 kgr-jáért 8—93/t márkát fizettek. A friss burgonya idénye a hamburgi piaczon junius hó végéig tart. A németországi burgonyáért rendesen 21/2—3 márkát fizetnek és ezt a kereskedők fix számlára veszik. A németországi első szedést (bosszú vagy vesés burgonya) junius 20-ka táján, a második szedést (tojásdad burgonya) julius 15-ke
'58
SZAM. 9-IK
ÉVFOLYAM.
körül és a Magnum bonum-ot augusztusban hozzák a piaezra. L o n d o n b ó l pedig a következő tudósítást vettük : A friss burgonyát nagyobb mennyiségben Angliába leginkább a kanári szigetekről, Málta szigetéről, Spanyolországból, Portugáliából; DélFrancziaországból és a csalornaszigetekről szállítjuk. A jobb minőségű és szép idei burgonya ára jelenleg angol mázsánként (mintegy 55 kg.) 6—7 shilling, a kereslet lanyha, úgy hogy az ár a következő 2 — 4 hét alatt csökkenni fog, annál is inkább, miután a következő hetekben m á r maguk az angol termelők is piaezra hozzák saját idei termésüket. A régi termésű burgonya t o n n á j á é r t (== 20 angol mázsa = 1 0 Í 6 0 4 7 5 4 kg.) 50—90 shillinget fizettek. Angliában csakis az olyan lehetőleg sima és lisztes burgonyát kedvelik, melyen kevés és sekély csiramélyedés van, ezenkívül az angol vevők megkívánják, hogy az egyes darabok nagyok, lehetőleg egyformák és kézzel válogatottak legyenek, mert csakis az ép, egészséges burgonyát fogadják el. A burgonya 51 kgos (nettó) zsákokba csomagolva kerül a piaezra és az árak zsákkal együtt értendők. Bizományidij 5 % ; az elért árakból a bizományos ezt azt 5°/o-ot, valamint az általa esetleg előzetesen fedezett szállítási és egyéb költségeket, valamint a piaczí dijakat levonja és az így megmaradó tiszta értéket 14 n a p o n belül cheque utján megküldiamegbizó exportőr nek. Burgonyaexportőrjeink a rendes termésű időben nehezen vehetnék fel a versenyt a régi eladókkal, ha azonban — mint az a kevés esőzés következtében ezidén várható — a burgonyatermés ismét gyönge lesz, akkor nagymennyiségű magyarországi burgonya lenne Angliában értékesíthető, feltéve persze, hogy a piaeznak teljesen megfelelő áru küldetnék ki. A m e z ő g a z d a s á g i s z e s z t e r m e l ö k állásf o g l a l á s a a k o n t i n g e n s u j f e l o s z t á s á v a l szemb e n . A Magyar Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Egyesületének igazgató-választmánya julius hó 1-én tartott ülésén szükségét látta annak, hogy a kontingens felosztásáról intézkedő u j törvényjavaslattal szemben, amely már csak szentesítésre vár, állást foglaljon s kifejezésre jutiassa a pénzügyminiszter előtt mindazon aggodalmait, amelyeknek eloszlatását most m á r csakis egy törvényes intézkedés u t j á n remélheti. Ezen, a pénzügyminiszterhez intézett felterjesztés előtiltakozás azon eljárással szemben, amely a mezőgazdasági szesztermelőkre s általában a mezőgazdaságra oly kiváló fontosságú törvényjavaslat megszerkesztésénél s tárgyalásánál követtetett. Mert bár a pénzügyminiszter a törvényjavaslatot egy ankettanácskozmány elé bocsátotta, ez azonban oly módon történt, hogy az érdekelt körök állásfoglalása a törvényjavaslattal szemben kifejezésre nem juthatott. Ennek 'tulajdonitható az, hogy a képviselőház n e m foglhlkozott a törvényjavaslattal ugy, amint ez megérdemelte volna s az minden vita nélkül fogadtatott el. Az u j törvényjavaslat állandó s é r . l m é t fogja képezni a magyar mezőgazdaságnak s káros következményei évről-évre mind érezhetőbbekké válnak, a minthogy az u j szeszgyárak alakulása is megneheziltetik. Védekezés a h e s s z e n i légy s a búza t o r s g o m b á j a ellen. A földmivelésügyi miniszter ez évben is rövid utmutatást dolgoztatott ki a hesszeni légy ellen csalogató vetések alk a l m a z á s á v á való védekezésre nézve. Ezt az eljárást mult év folyamán és ezt előzőleg is tüzetesen ismertettük. Ezúttal eltekintünk tehát az utmutatás közlésétől, a melyet különben a iri. kir. rovartani állomás az érdeklődőknek készséggel megküld. Egy másik u t m u t a t á s a buza torsgombája (ophiobolus graminis) (talán „torzsájánál gombája" magyarosabb volna. Szerk.) ellen való védekezést tárgyalja s a m. kir. növényélet- és kórtani állomás kiadványa (M.-Óvár). Erre az u j buzabetegségre vonatkozólag azonban a tudományos és gyakorlati életben
KÖZTELEK, 1899. JULIUS
Hö
még mindég eltérők a nézetek, a mint ez a „Köztelek'-ben ez irányban megjelent czikksorozatból is kifejezésre jut. Éperi ezért b á r az egész magyar irodalomban mi voltunk az elsők, akik még 1897-ben ezen betegségről először hírt adtunk, még sem tartjuk helyesnek azt, hogy ezen betegség kártételeit alapos vizsgálatok nélkül túlzott módon híresztelik és á gazdaközönséget egyelőre fölöslegesmódon megijesztik. A földmivelésügyi miniszter mindenesetre aktuálisan és hasznosan irányította a szakférfiak figyelmét a m a g a részéről is erre a fontos kérdésre és hiszszük, hogy a gomba elleni védekezésként a tarlónak ajánlott fölégetése egyelőre elegendő is.
Ponyvák. Kocsi- kazal és repezetakarók, gőzmozdony- és cséplőgép-ponyvák vitorlavászonbői, természetszinüen, feketén v a g y s á r g á n telítve, l e g j o b b m i n ő s é g b e n , s legolcsóbb á r a k o n :
SCHQTTOLA
ííof
19.
ERNŐnél
BUDAPESTEN F o n c i é r e - p a l o t a . A n d r á s s y - u t sarkán.
Ponyvák javítása es telítése olcsón eszközöltetik. M i n t a g y ű j t e m é n y kívánatra küldetik.
KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde. (Guttmann és Viahl budapesti terménybizományi c ég jeientése.J Budapest, 1899. julius 15. 1 Az időjárás e héten nagyobbára száraz és derült, a hőmérséklet, pedig tartósan magas volt. Csapadék és zivatarok azonban az ország különböző részeiben gyakrabban fordultak elő. A buza aratása az egész országban folyamatban van és a beérkező jelentések nagyobbára kedvezőek, habár egyes vidékeken a próbacséplési eredmények nem elégítenek ki. Ennek ellenében tagadhatatlan azonban, hogy a terméseredmény egyes helyeken jobb, mint remélték. A buza minőségi súlya nehéz és szinte jó, habár oly minták is akadnak elég bőven, melyek sárga szinük mellett a gyakoribb esőzés által nyirkos árut mutatnak. A rozs minőségét ugyancsak dicsérik. Az utóbbi esztendőben bekövetkezett tikkasztó meleg, mely zivatarokkal és esős idővel váltakozik, mindenesetre hátrányos, mert már is panaszkodnak, hogy a buza kicsírázik és megsárgul. A külföldön a terméskilátások nem rosszabbodtak. Amerikában a washingtoni hivatalos jelentés télibuzában 1-7% visszaesést konstatál, mig a tavaszi buza állása a mult hónaphoz viszonyítva változatlan. Az összes termést 560 millió bushellre taksálja. A külföldi piaczoK üzletmenetét illetőleg a hangulat mérsékelt forgalom mellett nagyobbára csendes maradt és az árakban alig mutatkozik változás. A spekuláczió ugy látszik előbb a világtermés eredményét akarja bevárni és az üzletben nagyon gyenge mérvben vesz részt. Az Egyesült-Államokban a hozatalok még mindig tetemesek és a látható készletek ismét tekintélyesen gyarapodtak. Inkább lokális jellegű befolyásra az árfolyamok gyakrabban változtak ugyan, egyenlegképpen a hét végével 2—2Va c. olcsóbbak. Angliában az irányzat általában nyugodt volt és tulajdonosoknak kisebb árengedményeket kellett konczedálni. A franczia piaezokou nincs jelentékenyebb változás ; az esős időjárás megszűntével a hangulat is nyugodtabbra fordult. A többi kontinentális piaezokon a fogyasztás mérsékelt beszerzéseket eszközöl ugyan, az rányzat is kellemesebb, az árakban azonban változás nem mutatkozik. Nálunk a kereslet az összes gabonaczikkek iránt korlátolt és a hangulat csendes, minélfogva az árak sem tartottak. Egyedül tengeri talált jobb érdeklődésre.
Az üzleti hét részleteiről következőket jelenthetjük: Buza kellemes irányzatban indult. A forgalom ugyan szerény maradt, a kínálat azonban szintén gyenge volt és így ama néhány malom, melyek beszerzésekre voltak utalva, tekintettel a megszilárdult határidőpiaezra, kénytelenek voltak a tulajdonosok körülbelül 10 krral felemelt árköveteléseit megadni. Az üzlet későbbi folyamán azonban ellanyhulás állott be. Az ámugy is korlátolt forgalom a legszűkebb körre szorítkozott, a malmok áltatában, tekintettel a tisztüzlet kedvezőtlen voltára, tartózkodóak lettek és minthogy a határidőpiacz is ismét csökkenő volt, az éhét elején nyert árelőny újból elveszett. Az összes forgalom alig több 50-00 Kmétermázsánál, közötte néhány tétel szerb áru. Uj búzában nagyobbára csak minták voltak piaezoh, . melyek részben sárgák és nyirkosak, részben azonban aczélos piros búzákat mutattak. Készáru eladások csak szórványosan történtek. Elkelt 78 kilós szolnoki, mely színre jó volt, 9 35 frton, fűzes-abonyi 80 kilós sárga 9'27V2—9-25 forintos 3 hóra helyben. Rozs még e hét elején szállítási czélokra teljes árakon 7-15 frtig helyben talált elhelyezést, a kereslet azonban rövidesen megszűnt és az árak 10 krral csökkentek. A hét végével alig jegyezhetünk 6-90—7-05 írtnál többet helyben és budapesti paritásra. Uj rozsban a kínálat még szórványos, az e hét elején uralkodott érdeklődés azonban szintén csökkent, miáltal kezdetben juliusi szállításra 7-20 frtig budapesti paritásra fizetett árak ellenében a hét végével 7-05 frtnál többet nem jegyezhetünk. Augusztusra a kínálat jobb és a folyó határidő árában, budapesti paritásra értékesíthető. Árpa (takarmány és hántolási czélokra) csak szórványosán kerül a piaezra és változatlan árakon 6.15 frtig értékesíthető helyben. Uj áruban csupán néhány waggon téli árpa kerül eladásra, melyekért 5.50— 5-70 frt között fizet ek helyben. Z'ib elég bőven van kínálva, míg a kereslet mérsékelt maradt. Áz árak nyomottak ugyan jelentékenyebb visszaesés azonban e héten nem következett be. Középminőségüáru— és ez képezteja forgalom zömét— 5.50—5.75 frt, príma áru 5-90 frtig helyben volt értékesíthető. Tengeri főleg elszállítási czélokra találkozott érdeklődésre és már a hét elején körülbelül 15-20 krral emelkedett. Később a kereslet csökkent ugyan, az árak azonban tartottak maradtak és helyben kocsira téve •4-75—80 frt között mozognak. Szeszégetők csak kisebb mennyiségeket vettek át, mig továbbszállitá ra nagyobb hajótételek mentek el. Olajmagvak. Készáru káposztarepeze és bánáti repezében' e héten csak mérsékelt üzlet fejlődött, mi mellett az árak alig változtak. Káposztarepeze helyben 12.50 frtig. Bánáti repeze helyben 12 frtig ért el. Káposztarepeze 1899. aug.-ra 12-50—12 65—12-50 frt között köttetett és 12.45-12.55 frton zárul. Ó vadrepeze 5-50—6-25 frt helyben. Q-omborka és lenmag üzlettelen. Hüvelyesek : Bab (uj) kináltatik ugyan, eladások m csak szórványosan történtek, mert érdeklődés e czikk iránt még nem mutatkozik. A mult heti jegyzések 7-75 frt aprószemü babért Gyöngyösön 6-75 frt, gömbölyű babért Zomborban 6-75 frt, barna babért Kalocsa, Baján változatlanok. Ó-áruban esak szórványosan fordult elő üzlet. Dunavidéki állomásokon Baja-Zombor 6.— frtot fizettek. Napi jelentés 1899. julius 18 A beérkező folyton kedvezőbb cséplés! hírek az időjárás kedvezővé fordulta a külföld teljes ellanyhulása.nem maradhattak hatás nélkül sem a készáru sem a határidőpia ezon. Készbuza 25—30 "krral októberi 35—40 krral szállt le 2 nap óta s ha így maradt ez árcsökkenéseknek még folytatása várható. Ma búzát mérsékelten kínáltak, a hangulat teljesen ellanyhult a malmok csak 10 — 15 k r árengedménnyel vásároltak, a forgalom, melyben már néhány kocsi uj buza is résztvett mintegy 6 —8000 mm.-t tesz ki. Rozsban még mindig gyér a forgalom 0 rozsért 6-70—6-85 uj rozsért 6-9o—7 frtig prima áruért 7'10-ig fizettek helyben. Árpa üzlettelen 10 krig olcsóbb. Tengeri a határidőüzlet szilárdsága folytán továbbra is ártartó helyben 4'70—4"77V2-ig fizetik tiszavidéki áruban a forgalom gyér 4-50—4'75-ig ér el ab állomás. Zab az erős hozatalok következtében tovább lanyhult, helyben 5-50-^5'75-ig ér el minőség szerint. Határidők a már fennt közölt okoknál fogva teljesen ellanyhultak. Déli 12 órakor következőképp áll: Buza októberre . . Rozs okt. . . . Tengeri juliusra . , augusztusra . „ májusra . Zab okt. . . . Káp.-repcze aug.
0" O-t— 0.—•—'' 00.— 0•— *'
Déli zárlát. 8-39—50 6-98—70 4-74—75 - 4-75—77 • -
5-50—51 12-20—-30
58. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1899 JlTl.tUS HO Í9. Szeszüzlet. Siest. (Qoldfinger Gábor szeszgyári képviselő tudósítása.) A szeszüzletben e héten az üzletmenet korlátolt volt és nagyobb üzlet csak élesztőszeszben létesült, míg finomított szeszben csekélyebb volt a forgalom és csak kisebb tételek kerültek forgalomba változatlan árak mellett. Kikelt finomított szesz 54 7 5 - 5 5 frtig. Élesztőszesz 55—55.50 .frtig azonnali és juliusi szállításra. Kxkontingens és denaturált szesz változatlanul jegyeztetett. Mezögazdasáai steszgyárak által kontingens riyefsszesz gyéren volt kínálva és azonnali szállításra üzlet alig létesült. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 17.50— 17.75 forint. Bécsi jegyzés 18.60—18.80 frt kontingens nyersszeszért. A kivitel e hétnek elején néhány tétel finomított szeszt vásárolt. Vidéki szeszgyárak változatlanul jegyeznek. Arad , Lúgos 25 krral drágábban. Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szetz 5475—55 25 frt, élesztőszesz 55 55 25 frt, nyersszesz adózva 53 75—5425 frt, nyersszesz adózatlan (exkontingens) 14' 14 25 frt, denaturált szesz 18 50 — 19-75 frt. Kontingens nyersszesz —.;—.
A központi vásárcsarnok árajegyzése nagyban (en grog) eladott éleltmczikkeb árairól. Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezetén- k jelentése. 1809. julius hó 15-ről. „ Üzleti forgalmunk a hét második felében, a jelenlegi holt szezont tekintve,, kielégítő - volt. A beérkezett küldemények,: melyek egynehány tojás-, vadés-rákküldemény ek kivételével. nagyobbára zöldség-, gyümölcs- és tejtermékekre szorítkoztak, . mint kisméretűek, a nagybani eladásra riem alkalmasak, azonban elég .sürün érkeztek, .miért ,is naponként könnyen elhelyezhetők voltak. Nagyra felhalmozódott vajkészletünk tetemesen megapadt ; úgy hogy a naponként érkező ilynemű küldemények- most már sorjában eladás alá bocsájthatók. A mi az árakat illeti, ugy a tojás és silányabb gyümölcs kivételével, melyeknél árcsökkenés konsta• álható, a többi áruk szilárd áron keltek. Eladatott: Marhahús {helybeli vágás, eleje 46--50, hátulja 50—56 i r kgkint ..nagyobb lételekben;, borjúhús, helybeli. 46—54, vidéki 40—48 kr kgkint egészbeni eladásnál ; sonka hazai, csonttal 60—80 kr kgja. Szarvas-30 32, : őz 60^70, vaddisznó 25—40 kr; kgkint egészbeni eladásnál;" y • -.Theavaj 80—100, főzővaj 60—75, tehéntúró 6—12; trapista sajt 90—100 kr kgként. Tojás 28—29-— frt eredeti, ládánként, teatojás 2.20 frt, kajszin baraczk 15—32, - megy 8—25, cseresznye 10—25 minőség szerint, pöszméte 4—10, 4—10, ribizke 8—20,. málna 35—50 kr kgkint, zöldségfélék az előző jelentésünkben jelzett áron keltek el.
Gyümölcs. Fajalma 1 q frt 12—16, köz. alma 8—10 fajkörte , közönséges körte 18—20, szilva magvaváló 0.—0.—, vörös 18—20, meggy faj 25—FO, közönséges 8—12, ringló - , baraczk kajszin 12—26., őszi 30 - 40, dinnye görög nagy 1 drb : —, kicsi , sárga faj 0. 0.—, 1 kg. közönséges . szőlő 1 kg. 0. 0.—, csemege , dió (faj papirhéju) 18—24, közönséges 14.0—20.—, mogyoró 28—32, gesztenye magyar 0 , olasz , narancs messiási 100 db 0' •—, pugliai —•—•—, mandarin 0-00— 0 00, czitrom 12-—, füge hordós 1 q 18—20, koszorús 18-—20—, datolya 38—42, mazsolaszőlő 38—70 egres 1 fit. Ö-C4-C10, eper 1 kg. 0-15—6 39 kr. Fűszerek Italok. Paprika és í. rendű 1 q. frt 30—60, II. rendű 20—30, csöves , (szárított) . köménymag —, borsókra a j a . mák 1 q. frt 25—30, méz csurgatott 0*30— 0-40, sejtekben 1 kg. —• •—, szappan szin 20—25, közönséges , fehérbor asztali palaczkban 1 lit. 0-40—0-50, vörös asztali palaczkban 0-40—0-50, házi pálinka püaczkban —• •—, ásványvíz palaczkbf r Bodapestl takarmámyvásár. (IX. kerület Mesteratcza, 1899. julius 18 A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a .Köztelek' részére). Felhozatott a szokott községekből 170 szekér réti széna, — szekér muhar20 zsupszalma, 5 szekér alomszalma, 0 szekér takarmányszalma, — szekér tengeriszár, 40 szekér egyéb takarmány (lóhere, luczerna, zabosbükköay, köles stb,), 500 zsák szecska, A forgalom lanyha. Árak q-ként a következők: réti széna 180—280, mubar uj "— , zsupszalma 170—200, alomszalma 140—150, egyéb takarmány , lóhere —— , takarmányszelrca —0—0—, tengeriszár . luczerna , garju , szalmaszecska 210—220, széna - — , uj , zabosbükköny 180-270. össze! tocsiszám 240. suly 264000 kg.
Az alsó-ausztriai helytartóság elrendelte, hogy az eddig minden hét hétfőjén níegtártott vesztegvásár ezentúl szombaton tartassák meg. A vesztegvásárra félhajtandó állatok a vásárt megelőző pénteken kell, hógt rendeltetésük helyére megérkezzenek. Az eddig elzárt megyék közül a következő vármegyék vannak tüdővész miatt zár alá helyezve és csakis ezen vármegyékből nem hajthatók fel állatok a vásárra és pedig: Árva, Liptó, Nyitra és Trencsénmegyék és Nagy-Mihályról (Zemplénmegye). Bécsi sznrómarhavásár. 1899. julius 11-ém Felhozatott: 3661 bórju, 1448 élő sertés, 1050 kizsigerelt sertés, £24 kizsigerelt juh, Í2Ő bárány. öyenge kérésiét következtében a hangülát ígeíl nybmbtt völt és árak kgkint Ö - 4 kíral hanyatlottak. Kizsigerelt sertések üzleté szintén gyenge volt. Árak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 40—— kr., prima — kr., primissima kr., élő böfjü 26 kr., prima 3 2 - 4 2 kr., primissima 4 4 - 5 0 (—) kr., fiatal sertés 36 kr., kizsigerelt sertés nehéz 46—50 kr., süldő 50—56 kr., kizsigerelt juh 32—42 kr., bárány páronkint 4—11 kr. Bécsi sertésvásár. 1899. julius 18 á i . (Schleiffelder és társai bizományi czég távirati jelentése a .Köztelek" részére). Felhajtás : 4006 lengyel, 5422 magyar sertés, összesen 9428 drb. A forgalom lanyha volt. Ára kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkül : prima 37—38 kr, kivételesen 38.50 kr, közepes 36—38-0 kr, könnyű •—. kr, süldő 34—43 kr. Bécsi juhvásár. 1899. julius hó 13-án. Felhajtál Az üzlet meglehetős élénk volt. Árak: export juh páronként 23/50—26—, kivét. —, raczka —• , selejtes juh párkint 19'—22'— frt
Allatyásárok. Bed* pesti sznrómarhavásár. Julius hó 11-én. á izéleet fővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság Felhajtatott: 632 drb belföldi, — db galicziai, drb tiroli, 54 db növendék élő borjú, — db élő bárány; — drb belföldi, — drb galicziai, — drb tiroli, — drb bécsi, — drb növendék borin. — drb ölött bárány, - drb élő kecske, — drb ölött A vásár vontatott lefolyású volt. Arak a következői!: Elő borjuk: belföldi —•—•— frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 27—38 frtig, kivételesen 40 frtig súlyra, növendék borjú 20-0—22 frtig, kivételesen — frtig dbonkint, •— frtig súlyra Ölött borjú : belföldi frtig, tiroli frt, galicziai frtig, növendék borjú frtig dbkint, ölött bárány 0 0 - 0 — frtig, bécsi ölött borjú , kiv. — frtig súlyra. Elő bárány 0 —• frtig, kivételesen írtig élő kecske —•—•— frtig páronkint. Hizlalt ürü — Budapesti juhvásár. 1899. julius hó 17-én. (A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság jelentése a "Köztelek' részére). Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü 376, feljavított juh 731, kisorolt kos 250, kiverő juh —, bárány —, kecske —, boszniai , szerbiai 204, angol keresztezés —, romániai — durvaszőrü — db. Birkavásár élénk lefolyású volt. Arak a következők: Belföldi hizlalt ürü 17 5 0 - 2 1 frtig páronkint, 21-0—22.—frtig 100 kiló élősúly szerint, kiv. —•— frtig, feljavított juhok 14-—17 0 páronkint, 19-75 20'50 frtig súlyra, kisorolt kosok — "— pár., kiv. frtig, raczka juh 14-0—17— páronkint, —•—, kiv. frtig súlyra, bárány -0, kecske —, kiv. frt pár. anya juh 0'—'pár., suly, szerbiai 12 75— 15"— anyajuh • frtig páronkint, 100 kiló ulán 20 frt
(A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelent se. Budapest, 1899. július 17-ről. Hns. Marhahús hátulja L oszt. 1 q frt 62—54, U. oszt. 48—52, III. oszt. 42—48 eleje I. oszt. 48- 50, II. oszt. 4 4 - 48, III. oszt. 42—44, borjúhús hátulja 1. oszt. 5 4 - 5 6 , II. oszt. 5 0 - 5 4 , eleje I. oszt. 5 0 - 5 2 , II. oszt.'48—&0, birkahús hátulja I. oszt. 42—44, II. oszt. 40—42, eleje I. oszt. 36—38, n. oszt. 3.4—36, bárány eleje ldbO. 0-—.hátulja • •—, sertéshús magyal szalonnával elsőrendű 1 q 47-48-0, vidéki 36—44, szalonna nélkül elsőrendű 52—54, - vidéki 36—44, sertéshús pörkölt — 1 -0—, sertéshús szerb szalonnával — , szalonna nélkül — , sertéshús füstölt magyar — ' t - ' - , idegen (vidéki) , sonka nyers 1 kg. 5 6 - 6 0 , füstölt belf. csonttal 0-60—0"75, csont nélkül 0'75 —Q-85, sonka füstölt külf. osont nélkül —• •—, szalonna sózott 1 q 43 0—44 0, füstölt 50"—52', sertészsír bordóval SO 0—51-0, hordó nélkül 48-0-48-0, kolbász Bécsi vágóiiiarliavásár. 1899. julius 17. A bécsi nyers 1 kg. , füstölt 7 2 - 8 0 , szalámi belföldi 125 marha- és huspénztár jelentése. —165, külföldi —r*s malacz szopós élő 1 db 2"4"— tisztított 0-90—1 — összes felhajtás 5082 db. Ebből magyar 3607 db, Baromfi. a) Élő. Tyúk l~pár frt 1-iO—1 40 galicziai 595 db, bukovinai 158, németországi 722 db, csirke 0 60—0 70, kappan bízott 0-— -0"—, sovány 0"— hizott 3043 db, legelő 513 db, fiatal 1526 db, ökör 0.—, rucza hizott 2 -—-2 80, sovány 1-20—1-60, lud 3358 db, bika 831 db, tehén 624 db, bivaly 269 db. hízott 5 00—6-—. sovány 2 00—2 80( pulyka hizott 0"— Árak: prima magyar 32—34 50 (—•—) frt, szekunda - 0 —, sovány 0 - — 0 " - . b) Tisztított. Tyúk 1 db frt 27—31 frt, tertia 24—26 frt. Galicziai piima 3337 — 0 6 0 - 0 75, 1 kg. , csirke 1 db 040—0'50, 1 kg. (——) frt, szekunda 29—32 frt, tertia 26—28 frt. Német , kappan hizott 1 db 0" 0-—, 1 kg. —• , primá 35—37-50 (—.—), szekunda 31—34 tertia 2 6 - 3 0 récze hizott 1 db 11 30, 1 kg. 5 0 - 6 0 , félkövér 1 db . frt. Konzervökrök . 22 —28-— é. s., rosszabb minőségű o0"—, lud hizott 1-db 1 8 0 - 3 - ^ , 1 kg. 50—0-62, frt é. s. Bika 24—33-—0 frt é. s„ tehén 21—33 félköv. 1 db 0-—-0-—, d kg. , pulyka hízott 1 db 0"-—-0 —, 1 kg. .félkövér 1 db 0 5 0 - 0 50, frt és bivaly 17—22'— frt é. s. (Kizárólagosan élősúlyra 1 kg. , ludmáj 1 db 30-0-90 1 kg. 1. 1"30, minden °/o levonás nélkül történnek. Az értékesítésben kitüntetett árak ugy értelmezendők, hogy egy és ugyanlud zsír 1 kg. 0-8—1-00, idei liba 1 db •——•—. azon eladó, a jobb minőségű állatok kg.-jáért p. o. 40 llal. Elő. Harcsa- 1 kg. frt "0-70—0 90, csuka 0 — — 0 —,, ponty (dunai) Ö'60—0 93, süllő —• •—, ke- frt, a kiverésért pedig 35 krt kap.) Szombaton a vesztegvásárra 197 drb volt felcsege 0-—O'O, máma —• ••—, czompó 030—0"45. hajtva. A kis felhajtás következtében az üzlet igen angolna 0" 0 —, apró kevert 0-20—0-20, lazacz , élénken kezdődött és árak 100 kgkint Va—1 Írttal japisztráng 00"—. vultak. Ezen árjavulás azonban csak kezdetben tartott, Hüvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 7—9, stokemert a vásár ideje felé, különösen a bikák árai, 10j raui 24—35, borsó héjas magyar 4-00— 5"—, koptatott kgkint 1 forinttal csökkentek. Egy néhány eladatlan magyar 13—15, külföldi 13-17, bab fehér apró 6 - 7 , nagy ( - 6, i: i t t U - i 0. *
Szerkesztői üzenetek. B. 1'. urnák. Tessék az illető gyáros czimét megadni, akkor lehet választ adni. Én.'mácsonya kaszáló gépet nem is ismerek. H. 0. urnák. Tenyészállatok kedvezményes szállítására a földmivclésügyi minisztérium, vagy annak megbízásából az egyes állattenyésztési kerületi felügyelőd állítják ki a szükséges igazolv/ányók'at. Minden küldeményhez két igazolvány szükséges. Tessék tehátvagy a' földmivelésügyi minisztériumtól, vagy a legközelebbi állattenyésztési felügyelőtől ily szállítási igazol vány kiállítását kérni, megjelölve, hogy az állat mely állomáson adatik fel és mely állomásra szállíttatik, megjelölendő továbbá az állattulajdonos neve, valamint ! annak neve is, akitől az^felfát vásároltatott. A s ©írsa. raagry. s * i á . ® g y c s ő l « t t n l * j « e M » . Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő él kiadásért felelős: Forster Géza az 0 . M. G. S. igaigatójs. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán ».J 0. ML G. E. szerkesztő-titkára. — Társszerkesztő -. Bwfej Barnabás, az 0. M. G. E. titkára.
\E!sőrangu hazai gyártmány^
/^úiim * Mzdasági GÉPGYÁR 1 /
RÉSZVÉNY-TÁRSULAT I V l i P E i T . gasdaságl
H
gépgyára,
T Ssszois
mely a gozd&lkodishox szükségei
gazdasági gépeket gyártja. t « n
U
Randelíssk megtétele ílőtt kérjük EÍndei ixkkbavifé kérdésnél 1 kouini fordulni,
MémUtm
jegyzékkel
m t» MAkszarl ftfrflágetltáMil tfljMiatMM c u t ÍJ Bitok.
|
I
58. SZÁM. 9-ik
KŐZTELEK,
ÉVFOLYAM.
ftu perfoszfátok a legmegbízhatóbb,
a legjobban
bevált
és a
IilITZ-féle valódi, t e l j e s e n ólommentes
legolcsóbb
trágyaszerek, minden talajra alkalmasak. Tartalmaznak 10—20°/o vízben oldható foszforsavat. Vegytartalomért feltétlenül szavatolt nk. Tekintettel e m ű t r á g y á k gyors h a t á s á r a s igen n a g y h o z a m k é p e s s é g é r e
vetéseknél.
Kétannyi mennyiségű czitrátban oldható foszforsavvaí ssm pótolható hatása. Ajánlok továbbá: Csontlisztet, Chilisalétromot, kénsavas ammoniáliot, k á l i s ó t , k a i n i t o t , k ü l ö n l e g e s m ű t r á g y á k a t k a p á s és kalászos n ö v é n y e k alá, t h e m e n a u i s z a b . s z u p e r f o s z f á t g y p s z e t herések trágyájául és az istállótrágya k o n z e r v á l á sára; t a k a r m á n y m e s z e t stb. - b á r h o v a versenyképes áron szállít: Kénsav- és 1 Xft1 1 S S tTi I H í ¥ 3 ? Ék "RyQ" Ludenburg-Themenau rtiíítrágyagyár ^ ^ és Lissek Rostok m.
Prága,
Központi i r o d a :
h a l a d ó
m
N é h a i Steinfeld Mihály ú r | k e r e s z t e z e t t Nónius-törzsménesét
H e i n r i c h s g a s s e 27.
é
n
e
s
macsi,
. magas
angollal í
f a l a k o n é s m e n n y e z e t e k é n oly mosható, igen elegáns és évekig tartó mázolat éretik el, melyen penész és gembaképződés teljesen lehetetlen. — Gazdasági üzemekben, uradalmakban, tejgazdaságokban, évek óta kitűnően bevált, tej- és vajkezelési helyiségek, gépházak, konyhák, fürdőszobák, klosetek, istállók stb. részére, valamint mindott, ahol tisztaságra nagy gondot fordítana'. — Alkalmazása rendkívül egyszerű és olcsó. Szakkörökből való számos elismerő nyilatkozattal, mintával, színkártyával és prospektussal szívesen szolgálnak az egyedüli gyárosok
Lutz Ede és Társa Pozsony, Gyár-ut 20. Pályázat gazdasági gyakornoki állásra. Gazdasági akadémiát sikkerrel végzett egyén
alkalmazást
nyerhetgyakornok
a p a n n o n h a l m i S z t.-B e n e d e t r e n d " zalavári uradalmában. Évi fizetése lakáson és teljes ellátáson kivül 200 frt. Két próba év leteltével érdemességéhez képest, remélheti végleges kineveztetését évi 300 frt tize-. téssel; további kifogástalan szolgálat esetén pedig, érdemességéhez képest. számithat nyugdij-igénynyel járó gazdatiszti álláshoz való fokozatos előléptetésre. A pályázni szándékozók keresztlevéllel, képesítő okmánynyal és eshetöleg szolgálati bizönyitványnyal felszerelt, sajátkezüleg irt és Méltóságos F e h é r I p o l y pannonhalmi főapát úrhoz czimzett folyamodványukat f . é r i a u g u s z t u s liő terjesszék be alulírotthoz. Zala-Apáti, 1899. julius hó 12-én.
15-ig
Dr. H a u d e k Á g o s t o n ,
f. évi a u g u s z t u s hó 13-án jf ( a d e b r e e z e n i v á s á r v a s á r n a p j á n ) $ résen eladóvá tesszük.
lííf
19.
Porcellán-zománcfestékkel
•UK
foszforsavas
n é l k ü l ö z h e t e t l e n az ő s z i
1899. JULÍUS HÓ
8209
jószágkormányzó.
d. u. 5 ó r a k o r nyilt á r v e - \ 91162/C-II-99. szám.
% Fogataink jelzett, időben Macs állomáson H érdeklődök r e n d e l k e z é s é r e fognak állani. If'8215
Macsi
Magy. kir. államvasutak.
a tisztelt }
uradalom.
Délnémet-osztrák-magyar; Osztrák-magyar-bajor; Osztrák-magyar-francia; Oszítrák-' magyar-svájezi vasúti kötelék; Rajna-majna átrakodási forgalom: Svájcz-osztr.-magy, Genf átmeneti forgalom. (A győr-sopron-ebenfurti va,sut Győr-rábaparti-rakodóhely állomásra van átkozó határosmányok módosítása,) A fenti kötelékforgalomnak díjszabásaiban Cyő-rábaparti rakodóholy állomásra kitüntetett közvetlen dijtétélek csupán azon küldeményekre nyernek alkalmazást, melyek Györtt (Gy. S. E. V.) helyben fel-vagy kiadatnak illetőleg fuvarszekereken az állomásra hozatnak vagy onnan elvitetnek. A hsjóról a vasúti kocsiba vagy viszont átrakatott szállituányokért a Győrrábaparti rakodóhely állomásra kitüntetett díjtételeken felül 100 kg-kint 1"5 -fillért illetve 1'3 fenninget vagy 1-6 centimes szedetik be. Budapest, 1899. július hó 6. A magy. kir. államvasutak < igazgatósága a részes vasutak nevében. (Utánnyomás .nem dijaztatik.)
Budapest, Útbaigazítással,
Köztelkek.
felvilágosítással szolgál műszaki
Hivatalos
m i n d e n adózási
vagy
Szesztermelő"
tagdíj
egy
TERMELŐ"
évre
MtvmuMJuM
kapják.
10 f r t . A „MAGYAR
előfizetési
ára
egy
évre
Magy. kir. államvasutak
Hirdetmény. Román dél-német vasúti kötelék. I. pótlék a díjszabási H. rész 2. füzetéhez. Folyó évi július 1-éveí a díjszabási II. rész 2 füzetéhez az I. pótlék lép érvénybe, mely a veespeditianalis kedvezményben részes tárházak kiegészítését, továbbá a bajor kir. államvasutak egyes állomásainak a díjszabásba való bevonását tartalmazza. Ezen jjótlék példányai a részes pályák igazgatóságainál 20 fillér = 15 pfennig. «= 20 Centimesért szerezhetők meg. Budapest, 1899. június hó 22. Az igazgatóság.
B
e
n A/V
d
e
r
fogói
h i b á t l a n u l
m i i k ö d n e k
A
1
patkányok
I
T
^
UesinyíSéri.
Ma-p^ar Gazdasági (Budap<mt KteteUfy.
miért
Arm nagyban w a g g o n - r a k o m á i ty ó n k é n t ab L e o p o l d s h a l l - S t a s s f W t , ö m l e s z t e t t á l l a p o t b a n 1 0 6 frt, z s á k b a n s z á l l í t v a 1 3 0 f r t A t í t uti s z á l l i t á s i k ö l t s é g a külíénbözS t á v o l s á g ú rendeltetési á l l o m á sok s z e r i n t 1 3 0 — 1 4 0 frt k ő t ó t t váltakozák. Kissinyfesn m m . - k é n t z s á k k a l e g y ü t t b u d a p e s t i r a k t á r u n k b a e g y e sületi t a g o k részére 2 frt 8 0 k i \ , n e m t a g o k n a k 8 frt. A m a g r e n d e l é s s e l e g y i d e p l e g a k a i n i t árát e g y e s ü l e t ü n k p é n a t á r á h e s b e k ü l d e n i kérjük, & s s á i i t á s i k ö l t s é g e k r k ü l d e m é a y átvételénél featfflnsiők.
szúnyogok stb. ellen. vakondok muszkák csótányok egerek
N éa
aa Országot Mv&talúnáS
SZESZ5 frt. 7144
88748/99. sz.
K
nagyban
nélkülözhetlen
támasza a gyakorlatnak. Egyesületi tagok ingyen Egyesületi
^
kérdésben.
lapja a „ M a g y a r
Egyszeri kiadás, Állandó védelem! Több ezer fényes elismerés, Kérjen prospectust! K
a
r
i
B
e
n
d
w i f x iv/i t,.
e
r
I.,
mmmmm
KŐZTELEK,
58. SZAM. 9-ik ÉVFOLYAM.
1118
1899. JÜLIÚS HO 10.
Földmivelésiigyi m. kir. miniszter.
Kapható
egész éven át legelső rendű fiatal nehéz
Hirdetmény.
erdélyi igás ökör
A mezöhegyesi czukorgyárban a gyártás után visszamaradó
Papp Antalnál, Szamosujvárt. A készlet egész éven át állandóan 800—1000 darab. 8061
'100978/99. szám. A/IV.
—
Magy. kir. államvasutak.
Hirdetmény. • Személyszállító vonatoknak Dorog állomásig való közlekedése. A Budapest ny. p. udvarról délután 12 óra 50 perozkor Pilis-Csabára induló 4106. és a Pilis-Csabáról Budapest ny. p. udvarra reggel 7 óra 25 perczkor érkező 4165. sz. személyszállító vonatoknak forgalmai, é. julius hó 15-étől kezdve folytatólag Dorogig fog kiterjesztetni. Az előbbi-vonat Dorogra délután 3 óra 4 perozkor fog érkezni, az utóbbi vonat pedig Dorogról reggel 4 óra 33 perozkor fog indulni. Budapest, 1899. junius hó 30. Az igazgatóság. (Utánnyomás nem dijaztatiL)
ELAD0
HAJ0.
Egy hat lóerejü, két hengeres, petróleminotoros, 16 személyre való, 3 év előtt Martin-aczél lemezből készült hajó eladó teljes felszereléssel. Sebessége őránkint 100 Kim. Mély járata teljes megterheltetéssel 90 cím. A hajó kitünö karban van, á r a : 3000 frt. Megpróbálható és üzemben átvehető a mogyorósi révben, (Szabolcsim) a Tiszán. Bővebb felvilágosítást ad
100428 sz. A/1V./99.
HIRDETÉSEK
8186
felrétetnek a kiadóhivatalban BUDAPEST, fillíi-wt 8 5 - í l k
isim
-
M. kir. államvasutak.
Hirdetmény.
gépész, (Szabolcsm.)
—
Földmivelésiigyi miniszter.
Bartha Endre M á n d ó k o n ,
m e s z - i s z a p
mennyiség a f o l y ó é v i g y á r t á s i i d ő s z a k t ó l kezdődöleg első sorban a c z u k o r r é p á t t e r m e l ő g a z d á k részére díjtalanul kiadatik. A kivánt mésziszap mennyiség, a mely a jelentkezések sorrendje szerint fog kiszolgáltatni, minden évi augusztus hó 1-éig a mezőhegyesi ménes birtok igazgatóságnál bejelentendő. Egy gyártási időszak alatt egy birtokos részére 10,000 q-t meghaladó mennyiség csak abban esetben fog kiadatni, ha a bejelentett szükséglettel és a rendelkezésre álló készlettel szemben felesleg mutatkozik. A mésziszap waggonirozási költségei a ménes birtok igazgatóságának megtérítendők, valamint a vasúti szállítási költségeket is a kedvezményt igénybe vevő gazdák tartoznak viselni. Közelebbi felvilágosítások a mezőhegyesi ménesbirtok igazgatóságától szerezhetők. 82io Budapest, 1899. julius hó 1-én
Uj vonatoknak forgalomba helyezése. F. évi julius hó 15-től kezdve Aranyos-Gyéres és Torda között a jelenlegi személyszállító vonatokon kivül mindkét irányban még egy-egy uj személyvonat fog kisérletképen forgalomba helyeztetni. \ Ezen uj vonat Aranyos-Gyéresről csatlakozással a személyvonathoz Brassó felől reggel 5 óra 40 perczkor fog indulni és Tordára reggel 6 óra 2 perczkor fog érkezni, illetőleg Tordáról reggel 6 óra 40 petekor fog indulni és Aranyos-Gyéresre reggel 7 órakor fog érkezni, hol Brassó felé a gyorsvonathoz közvetlen csatlakozást létesitend. Továbbá f. é. julius hó 14-étel kezdve a Brassóból d. u. 2 óra 10 perczkor induló 581. számú tehervonat minden pénteken II. és III. osztályú utasok részére Ágostonfalváig, hová e vonat d. u. 4 óra 51 perczkor érkezik, személyszállításra fog berendeztetni. Budapest, 1899. junius 28. Az igazgatóság. (Utánnyómat nem dijaztatik.)
MAESCHA1L A.f kocsi-, hajtó-, lovagló- és istállószergyár, gözfürésze és fahajlitó telepe P o z s o n y b a n , III., Grössling-utcza 16. sz.
Ajánlja: landauer broom, félfedeles, nyitott vadászkocsijait és hintóit, igen könnyű és elegáns kivitelben és a legkülönfélébb alakokban. 5 elsőrangú éremmel kitűntetve. T i s z t i
és
p o l g á r i
l o v a g l ó
e s z k ö z ö k !
Géphajtószijak. Lószerszámok, uri fogatok és gazdasági lovak részére. Mintaraktár a kereskedelmi muzeum állandó kiállításában Budapesten, Városliget. KÉPES ÁRJEGYZÉK INGYEN ÉS BÉRMENTVE.
58. SZÁM. 9-ik ÉVFOLYAM
1119
KÖZTELEK 1899, JULIUS HO 19
KIS HIRDETÉSEK. d ő l j ü k , hogy ezáltal
U D A P E S T. I. C. Sehmidt, Erfurt Kérünk mintázott I
BETÖLTENDŐ ÁLLÁS.
kráktiM
növendék ökör és üsző borjakat
KLEIN ÉS SPITZER
I K O H N C S S T E I N
SSIpi
FAL®
1120
KÖZTELEK, 1899. JULIUS HQ 19.
GÓZMIVELÉS.
A „SZEGEDI KENDERFONÓGYÁR R.-T," SZEGEDEN ajánlja saját készitményii tiszta előállított
Nagyobb területek szántását gözekével
melyek a hasonló elnevezés alatt forgalomba hozott,
tszölő-telepítésekhez.
Érdeklődök kéretnek, hogy alanti ezimemhez forduljanak.
W
A | r U L r
r r
e D ÉJ n t I I N II,
gíízszántási vállalkozó BUDAPEST-KELENFÖLD,
1Ó4256. szám. C l. '
kemderfoiialaklból
IW valódi kender zsákjait,
hajlandó vagyok elválallni; ípúgy
mély r i g o l o z ás
58. SZÁM. 9-ik ÉVFOLYAM.
Magyar királyi államvasutak.
Hirdetmény.
Lapunk bekötési táblája
A magyar kir. államvasutak közlekedése alatt álló h. é. vasutakon 1897, évi augusztus-hó 15-től. érvényes hetyi áru díjszabás 27 oldalán B. fejezet IV. qontja alatt a Luczíabánya állomáson feladásra kerülő vasércz küldemények- után megállapított 100 kgkint 5 fillérnyi pótilleték felszámítása f. évi julius hó 1-ével beszüntettett, Budapest, J899. julius hó 6-án. Az igazgatóság.
í
f p t
S S k p é p t
(portómeatesen)
kapható kiadóhivatalunkban. Egy és több vasú aczó/okóim
egyetemes és
talajmiielé eszközeim olcsó ár, e l s ő r e n d ű m i n ő s é g és czélszerü szerkezetüknél fogva országszerte legjobb hirnévnek és kelendőségnek örvendenek. 'EperjeT^X
Árjegyzékekkel és árajánlattal szívesen szolgálok.
Bacher Rudolf
I október 1—3. \ legelső dij , \állami arany-/
erem.
/
^
é s kir.
kizárólagos
©kegyára
Budapest, VI. ker., Nagymező-utcza 68. Magyarországi vezérképviselő: S z ű c s :
A z
Zsigmondi.
:
|
lUnlcnm-Diill'
egyetemes sorbavetőgép sokoldalú használhatóságánál, czélszerü szerkezeténél fogva egész Európában a l e g j o b b h í r n é v n e k és a legnagyobb k e l e n d ő s é g e örvend, ezeknélfogva az összes eddigi között az e l s ő h e l y e t f o g l a l j a el. Árjegyzék és bővebb felvilágosítással
Melicliar Ferenc® cs. és kir. szabadalmazott k i z á r ó l a g o s
vetőgépgyára
Budapest, VI. ker., Nagymező-utcza 68. ,Pátria* irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest. (Köztelek).
