Az Országos Építésügyi és Településrendezési Tanács (OÉTT) megalakulásáról és munkájáról 2012.szeptember Rövid áttekintést szeretnék adni az Országos Építésügyi Fórumról és az Országos Építésügyi és Településrendezési Tanácsról, az előttünk álló feladatokról, sorrendben: A Belügyminiszter 3/2011. (II.23.) BM rendeletével intézkedett az Országos Építésügyi Fórum (OÉF) létrehozásáról és működtetéséről. Az OÉF feladata az építésügyi szakmai érdekképviseletek és a kormányzati szervek közötti együttműködés és párbeszéd kialakítása, megerősítése, az építési beruházások megvalósításának elősegítése, az egységes és következetes szakmapolitikai irányítás létrehozása. Az OÉF az építésügyért felelős miniszternek az építésügyet közvetlenül érintő döntései előkészítésében közreműködő, konzultatív, javaslattevő és véleményező testülete. Az OÉF 2011 március 22.-én tartotta alakuló ülését, melyen a testület elfogadta ügyrendjét a tervezett munka ütemezését. Az egyes munkabizottságok kamarán belüli szakmai munkáját az MMK vezető tisztségviselői koordinálták. Az Országos Építésügyi Fórum megfogalmazott célja volt, hogy: •
az építési, a településrendezési követelményeket, a hatósági (szakhatósági) munka, az építési folyamat szereplőinek hatáskörét és felelősségét meghatározó jogszabályi előírásokat korszerűsíteni kell,
•
a jogszabályi előírások betartatásának intézményi hátterét úgy kell kialakítani, hogy azok képesek legyenek munkájukat hatékonyan végezni.
Az OÉF almunkabizottságaiban a Magyar Mérnöki Kamara tagozatai által delegált tagjai aktívan részt vettek írott javaslatokkal és az üléseken tett javaslataikkal. A javaslatok egy része koncepcionális, másik része konkrét szövegjavaslat volt. Ez utóbbi elsősorban a követelmények megfogalmazására, illetve a Fórum által előterjesztett jogszabály tervezetekre vonatkozott. 2012 június 22.-én tartotta az OÉF záró ülését, melyen a minisztérium beszámolt az elvégzett munkáról. Megítélésem szerint: •
Az OÉF működésével elősegítette a jogszabály-előkészítés társadalmi kontrolját, a szakmai véleményeket figyelembevevő megalapozott kormányzati döntések meghozatalát.
•
Kamaránk számára nagy jelentőséggel bírt az a tény, hogy a jogszabály-alkotás kezdeti szakaszában megadhattuk a tapasztalati szegmenseket.
•
Az OÉF munkáját eredményesnek ítéljük, amit az Étv tervezett módosítása is alátámaszt, láthatjuk, hogy javaslataink jelentős része elfogadásra került és beépült a törvénycsomag tervezetébe.
Az Országos Építésügyi Fórumot a 1158/2011. (V.23.) Kormányhatározat értelmében át kellett alakítani és újraszabályozásra került. Az OÉTT lényegében az OÉF jogutódja. Véleményeztük az Országos Építésügyi és Településrendezési Tanács létrehozásáról szóló a Kormány részére készült BM-6253/2012 számú (2012. május 29.-i) előterjesztést 1
és javaslatokat is megfogalmaztunk az OÉTT részére, kiemelve az építési beruházásokkal kapcsolatos EU-s források jobb felhasználását.
Az OÉTT munkatervére vonatkozóan a következő előzetes javaslatokat fogalmaztuk meg: 1. a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról (mára eléggé kiüresedett), a 193/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről és a 291/2007. (X. 31.) Kormányrendelet az építés-felügyeleti tevékenységről kerüljön összevonásra egy kormányrendeletbe, ezáltal átláthatóbbá teszi és egy rendeletben találhatóan az engedélyezési eljárásokat a mérnökök számára. Célszerűnek tartanánk – korábban is tett javaslatunk szerint – jogszabályban rögzíteni, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeit a szakmai kamarák, nevesítetten a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építészkamara határozza meg tervfajtánkként. 2. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet módosítása szükséges az Étv változása miatt is. Lényegesnek tartanánk, hogy egy valódi „Kivitelezési Kódex” kerüljön megalkotásra, amely átláthatóan, rendszerbe foglalva, egyértelműen határozza meg az építési folyamat szereplőinek feladatait, hatáskörét és felelősségét. 3. Az építtetői magatartás, az építtető (megrendelő) feladata, felelőssége mind jogi, mind pénzügyi szempontból kapcsolata a műszaki feladatokat végzőkkel kerüljön precíz szabályozásra. Lehetségesnek tartanánk a fent említett „Kivitelezési Kódexben” rögzíteni. Megítélésünk szerint ez a lánctartozás kialakulását megelőzné. 4. A mérnök képzés és továbbképzés, a kamarai jogosultságok kapcsolati rendszere – átfogóan – kerüljön felülvizsgálatra, beleértve a kimeneti követelmények összefüggéseit. Az Országos Építésügyi és Településrendezési Tanács, alakuló ülését 2012. július 18.-án tartotta. A Magyar Mérnöki Kamarát a Tanács tagjaként Kassai Ferenc alelnök a BPMK elnöke képviseli. A Tanács létrehozott 6 munkabizottságot, amelybe az MMK képviselőket delegált. A tagozatoktól és a területi kamaráktól pedig belső szakértők megnevezését kértük. Az OÉTT munkabizottságai: I. Településrendezési munkacsoport vezetője: dr. Hajnóczy Péter főosztályvezető, Területrendezési és Településügyi Főosztály
2
MMK delegált tagjai: Zajovics András Babós Gyula II. Építési követelmények munkacsoport vezetője: Szabó Zsuzsanna osztályvezető, Szabályozási Osztály MMK delegált tagjai: Rónay István Pintér Imre Keszthelyi Tibor III. Építési termékek és beépítési feltételek vezetője: Soltész Ilona főosztályvezető helyettes, Építésügyi Európai Uniós Osztály MMK delegált tagjai: Dr. Fekete András Dr. Bánhidi László Molnár Dénes IV. Építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárások munkacsoport vezetője: Dr. Bedő Katalin főosztályvezető helyettes, Építésügyi Igazgatási Osztály MMK delegált tagjai: Zalavári István Takács Zsuzsa V. Építőipari tervezési és kivitelezési munkacsoport vezetője: Magyar Mária főosztályvezető Építésügyi Főosztály MMK delegált tagjai: Pintér Imre Molnár Dénes Keszthelyi Tibor
3
VI. Szakmagyakorlás, oktatás-képzés munkacsoport vezetője: Dr. Kapuváry Magdolna főosztályvezető helyettes, Szakmagyakorlási és Oktatási Osztály MMK delegált tagjai: Dr. Csenke Zoltánné Szőllőssy Gábor A Tanács tagjainak feladata és felelőssége A tanácstagok feladata és felelőssége, hogy a Tanács, a munkacsoportok munkájára vonatkozó információkat rendszeresen figyelje. A portál minden szintjén az egyes események történésekor (hír, anyag, meghívó, stb. kerül fel a portálra) erről értesítő tartalmú elektronikus levél generálódik. E felhívásra kötelességük a portál tartalma változásának vizsgálata és erről az egyes munkacsoporti képviselőik tájékoztatása, valamint e tartalomtól függően képviselő delegálása. A Tanács munkájának 2012. – 2013. évi ütemezése •
Törvénymódosítási csomag országgyűlési vitájának figyelése, módosító indítványok véleményezése 2012. augusztus 31-ig
•
Végrehajtási kormányrendeletek módosításának Tanács általi véleményezése több szakaszban 2012. július 17-től
•
Jogszabálycsomag közigazgatási egyeztetése 2012. augusztus 10-től
•
Jogszabálycsomag megtárgyalása a közigazgatási államtitkári értekezleten 2012. szeptember végén
•
2013. évi jogszabály-módosítások előkészítésének munkacsoporti tárgyalásai 2012. októbertől
•
Jogszabálycsomag megtárgyalása Kormányülésen 2012. október végéig
•
Jogszabálycsomag hatályba lépése 2013. január 1.
•
„Új termékrendelet”, új szakmagyakorlási kódex előkészítése 2013. márciusig
Eddig az OÉTT-ben végzett munkánkról: 2012. július 24.-i határidővel véleményeztük „az építésüggyel kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló un. saláta csomagot. 2012 augusztus 27.-i határidővel véleményeztük: 1. Az építésüggyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról (4/2012OÉTT)
4
2. A településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök tartalmának, elkészítésének és elfogadásának részletes szabályairól, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről, (vélemény még 2012. 09. 14-én is 6/2012-OÉTT) 3. Az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról,(2/2012-OÉTT) szóló előterjesztéseket a kormány részére. Az Országos Építésügyi és Településrendezési Tanács 2012. szeptember 20-i OÉTT ülésén: Tájékoztatást kaptunk a törvénycsomag parlamenti elfogadásának helyzetéről, menetéről, a fentebb idézett három kormányrendeleti csomagra beérkezett tárca és OÉTT tagvélemények elfogadásáról. Lényegesnek tartjuk a BM legutóbbi felhívását: „Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) T7675 módosításához kapcsolódó kormányrendelet csomagban, az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló kormányrendelet tervezet közigazgatási egyeztetése során több vélemény fogalmazott meg adathozzáférési, illetve adatszolgáltatási, valamint díjmentességi igényt az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ illetve az Országos Építésügyi Nyilvántartás (továbbiakban: nyilvántartások ) adatállományaival kapcsolatosan. Figyelemmel ezekre a jelzésekre, szükséges konkretizálni, és részletesebben szabályozni a kérdéskört.” A Belügyminisztérium kérte, hogy a feladatkörünket érintően vizsgáljuk meg és ennek eredményeképpen nevezzük meg, hogy: •
mely közfeladatot ellátó szerv részére
•
mely jogszabály felhatalmazása alapján,
•
mely építésüggyel kapcsolatos hatósági tevékenységéhez
•
milyen adattartalomhoz kérik korlátozott hozzáférés biztosítását illetve
•
jogszabályi felhatalmazás hiányában, vagy nem építésügyi tevékenységéhez mely szerv, milyen adattartalom díjmentes szolgáltatására tartana igényt.
A fentiekről a tájékoztatás határideje: 2012. szeptember 14. volt. A Magyar Mérnöki Kamara közfeladatainak ellátásához ezt rendkívül fontosnak tartottuk, ezért a megyei kamarák és tagozatok bevonásával alakítottuk véleményünket és állítottuk össze igényünket. Budapest, 2012.szeptember 27. Kassai Ferenc OÉTT tag MMK alelnök BPMK elnök 5
Az Építésügyi Nyilvántartási központról és az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló kormányrendelete alapján a Magyar Mérnöki Kamara adatigénye • mely közfeladatot ellátó szerv részére Magyar Mérnöki Kamara Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara Baranya Megyei Mérnöki Kamara Bács-Kiskun Megyei Mérnöki Kamara Békés Megyei Mérnöki Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mérnöki Kamara Csongrád Megyei Mérnöki Kamara Fejér Megyei Mérnöki Kamara Győr-Moson-Sopron Megyei Mérnöki Kamara Hajdú-Bihar Megyei Mérnöki Kamara Heves Megyei Mérnöki Kamara Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara Nógrád Megyei Mérnöki Kamara Somogy Megyei Mérnöki Kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mérnöki Kamara Tolna Megyei Mérnöki Kamara Vas Megyei Mérnöki Kamara Veszprém Megyei Mérnöki Kamara Zala Megyei Mérnöki Kamara • mely jogszabály felhatalmazása alapján - A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény - A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény - A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény - Az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól szóló 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet - A műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet - Az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet - Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet - Az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 192/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 6
-
-
Az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet A munkabiztonsági szakértői tevékenységről szóló 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet A közlekedési területeken végzett szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeiről, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokról szóló 14/2010. (II. 5.) Korm. rendelet A közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről szóló 176/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet Az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértőről szóló 247/2011. (XI. 25.) Korm. rendelet A tűzvédelmi szakértői tevékenység szabályairól szóló 47/2011. (XII. 15.) BM rendelete A tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól szóló 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011.(IX.6.) BM rendelet
• mely építésüggyel kapcsolatos hatósági tevékenységéhez - a fenti jogszabályokban szabályozott, az egyes szakmagyakorlási jogosultságokhoz, engedélyekhez, ellenőrzéshez kapcsolódó tevékenységekhez (pl. névjegyzék vezetése, nyilvántartás vezetése, továbbképzés, jogosultság ellenőrzése… stb.) -
a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 3. § (1)-(2) bekezdései alapján a területi kamarák közfeladatainak, valamint érdekképviseleti feladatainak ellátásához
-
a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 11. § (2)-(3) bekezdései alapján a területi kamarák közfeladatainak, valamint érdekképviseleti feladatainak ellátásához
• milyen adattartalomhoz kérik korlátozott hozzáférés biztosítását Az előző pontban leírt, a megyei kamarák esetében elsőfokú és az országos kamara másodfokú hatósági tevékenységeinek hatékony elvégzése céljából az alábbi adattartalomhoz kérjük a hozzáférés biztosítását: -
A Magyar Mérnöki Kamara tagjai által készített tervdokumentációkba való betekintés biztosítása a tervezői jogosultság és a terv tartalmi követelmények betartásának ellenőrzése érdekében.
-
A Magyar Mérnöki Kamara által nyilvántartott szakmagyakorlók (építési műszaki ellenőr, felelős műszaki ellenőr) által végzett munkák nyilvántartott dokumentációiba (pl. építési naplók, beruházási szerződések, a megvalósulási dokumentációk) való betekintés biztosítása.
7
-
A kamarák nyilvántartási kötelezettségének és szankcionálási kötelezettségének (pl. névjegyzékből való törlés) teljesítése érdekében az építésfelügyeleti bírságokkal kapcsolatos adathozzáférés biztosítása.
-
A kamarák részére a tervezői, illetve a szakértői jogosultság iránti kérelmek elbírálásához elengedhetetlenül szükséges az előírt szakmai gyakorlati idő igazolásához a referenciák ellenőrzése. A referenciák ellenőrzéséhez adathozzáférés szükséges a referenciákat igazoló tervezők személyének azonosításához, a referenciaként feltűntetett tervezett létesítmény nagyságrendjének megállapításához, valamint létesítmény terveihez.
-
A kamarák részére a feladatkörébe tartozó jogszerűséget ellenőrző tevékenységük körében (pl. hatóságoknál történő eljárás) adatok szükségesek az engedélyezett létesítmény terveinek és a benyújtott (terv)dokumentáció előírásoknak megfelelő tartalmának megismeréséhez, továbbá a tervezők személyének azonosításához.
-
A szakmagyakorlási jogosultsági kérelmek elbírálásához a kamarák számára szükséges a kérelmező erkölcsi bizonyítványának bekérése. A jogosultság elbírálása szempontjából ellenőrizendő, hogy a kérelmező nem áll-e a szakmagyakorlástól való eltiltás hatálya alatt. Ennek érdekében szükséges az ezt tartalmazó nyilvántartáshoz való hozzáférés.
-
Tervezés során mérnökeinknek szüksége van a Katasztrófavédelmi Igazgatóságok birtokában lévő releváns adatok, információk, adatbázis megismerésére a településszerkezeti tervek tartalmi elemei között szereplő „a településveszélyeztető hatások alapján készített kockázatértékelése, a település veszélyeztető hatások alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei” témakör, valamint a helyi építési szabályzat tartalmi követelményei között szereplő: „Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei” szabályozási elemek vonatkozásában.
• jogszabályi felhatalmazás hiányában, vagy nem építésügyi tevékenységéhez mely szerv, milyen adattartalom díjmentes szolgáltatására tartana igényt. -
A kamarák a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény tervezett módosítása értelmében a főtevékenység szerint mérnöki tevékenységet végző egyéni vállalkozókról és társas vállalkozásokról nyilvántartást vezetnek. A tervezet értelmében a társas vállalkozás és az egyéni vállalkozó köteles tevékenységét bejelenteni a megyei mérnöki kamarához. A jogszabályi rendelkezés teljesülésének ellenőrzése érdekében szükséges, hogy a kamarák a bejelentésre kötelezettek körét ellenőrizhessék, ezért hozzáférés szükséges a bejelentésre kötelezettek cégnyilvántartás szerinti adataihoz, legfőképpen: Ø a cég neve, Ø a vállalkozás székhelye, Ø a vállalkozás tagjainak, vezetőinek személyazonosító adatai, Ø a mérnöki tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkező alkalmazottak, vagy tagok személyazonosító adatai, névjegyzéki száma, Ø a cégjegyzékbe vétel és törlés időpontja, Ø a vállalkozói igazolvány kiadásának és visszavonásának időpontja 8
-
A zúg mérnöki tevékenység ellenőrzése és kiszűrése érdekében szükséges lenne a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által nyilvántartott, a jelzett tevékenység ellenőrzéséhez elégséges adattartalom elérése. A Magyar Mérnöki Kamara belső eljárásrendje az Országos Építésügyi és Településrendezési Tanács (OÉTT) munkájához kapcsolódóan Bevezető rendelkezések 1) Az eljárásrend célja, hogy az Országos Építésügyi és Településrendezési Tanácsban (a továbbiakban Tanács) és annak munkacsoportjaiban a Magyar Mérnöki Kamara (a továbbiakban: MMK) által delegált tagok hatékonyan és szabályozott keretek között fejtsék ki tevékenységüket. 2) A Tanácsban az MMK első helyi delegált tagja Kassai Ferenc MMK alelnök. 3) A Tanács mind a hat munkacsoportjába az MMK Alelnöki Tanácsa 2-2 tagot kér fel és delegál. 4) A munkacsoportokba delegált tagok munkáját az MMK belső szakértői csoportjai segítik. 5) Az MMK belső szakértői csoportjai a megyei elnökök, valamint a szakmai tagozatok elnökeinek javaslatai alapján kerülnek kialakításra. 6) A Tanácsban, valamint a munkacsoportokban részt vevő, MMK által delegált tagok, valamint a delegált tagok munkáját segítő MMK belső szakértői csoportok munkájának szakmai titkári feladatait Makra Magdolna okl. építőmérnök, okl. közműépítő szakmérnök, építési műszaki szakértő látja el. Az adminisztratív titkári feladatokat Csóka Ildikó látja el. A munkacsoport tagjainak feladata és felelőssége 7) A tagok felelőssége, hogy a munkacsoportokban az MMK érdekei képviselve legyenek. 8) Az adott munkacsoportba delegált tagok gondoskodnak egymás helyettesítéséről. 9) A munkacsoport ülésein legalább egy tag részvétele kötelező. 10) A tagok feladata és felelőssége, hogy naprakészen figyelemmel kísérjék a Tanács http://oett.e-epites.hu/ honlapján megtalálható dokumentumokat és információkat, ugyanis abban jelennek meg a munkához kapcsolódó legfontosabb adekvát tudnivalók. 11) A tagoknak törekedniük kell arra, hogy a munkacsoportban megtárgyalt témáknak legyen felelős jelentéstevője, aki elkészíti a témához kapcsolódó MMK álláspontot tartalmazó dokumentumokat, és szükség szerint beszámol az MMK Alelnöki Tanácsának. Működéssel kapcsolatos rendelkezések 12) A Tanács honlapjára az elfogadott OÉTT ügyrend szerint kizárólag a Tanács tagjai tölthetnek fel dokumentumokat, ezért a munkacsoportok tagjainak az MMK állásfoglalását tartalmazó dokumentumokat a Tanács tagjának és Szakmai Titkárának kell eljuttatni. 13) A Tanács honlapjára való feltöltésre az engedélyt a Tanács tagja, szükség szerint az Alelnöki Tanács jóváhagyásával a Szakmai Titkár adja meg az adminisztratív titkárnak. 14) A munkacsoport tagjaival a Tanács Tagja és a Szakmai Titkár lép kapcsolatba, és küldi meg számukra a szükséges dokumentumokat.
9
15) Az MMK belső szakértői csoportjait a munkacsoport tagjai működtetik, a részt vevő tagok egymással elsősorban elektronikus levelezés és telefon útján tartják a kapcsolatot. 16) Az MMK a munkacsoportokban, valamint az MMK belső szakértői csoportjaiban részt vevő tagok dologi kiadásaihoz - amennyiben ilyen van - költségvetést rendel. 17) A dologi kiadások elszámolására vonatkozó tudnivalókat a tagok egyedileg kapják meg. 18) A kamarai belső szakértő feladata a megküldött szakanyagokra minden alkalommal érdemben reagálni. 19) A Tanács Tagja és Szakmai Titkára szükség szerint haladási jelentést készít, valamint javaslatot tehet a szakmai munka színvonalának folyamatos megőrzésére, amit az Alelnöki Tanács megtárgyal, tájékoztatja az Elnökséget. Budapest, 2012. július 23. Barsiné Pataky Etelka sk. elnök, Magyar Mérnöki Kamara
10
