AZ ÓBUDAI SZENT PÉTER ÉS PÁL SZALÉZI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
Tartalomjegyzék
I. Bevezető ................................................................................................................... 4 I.1. Az intézmény működésének törvényi alapja ....................................................... 4 I.2. A pedagógiai program törvényi háttere ............................................................... 5 I.3. Az intézmény bemutatása .................................................................................... 6 II. Az iskola és az óvoda nevelési programja ........................................................... 9 II.1. Az iskolában és az óvodában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai ................................................ 9 II.2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok az iskolában ........................... 14 II.3. Személyiségfejlesztés az iskolában .................................................................. 17 II.4. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység az iskolában ....................................................................................................... 19 II.5. Egészségnevelési program az iskolában .......................................................... 25 II.6. Az iskolai élet szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok .......... 26 II.7. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ........................................................... 28 II. 8. A pedagógusok helyi, intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma ............................................................................................................. 28 II.9. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban részvételi jogai gyakorlásának rendje ........................................................................................ 29 II.10. A közösségi életre történő felkészítés és a differenciált fejlesztés lehetőségei az óvodában ...................................................................................................... 30 II.11. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység az óvodában ........................................................................................................... 31 II.12. A szülő, a gyermek és a pedagógus együttműködésének formái az óvodában ........................................................................................................... 32 II. 13. Kétnyelvűség az óvodában ............................................................................ 32 III. Az iskola helyi tanterve ..................................................................................... 33 III.1. Az iskola tantárgyi rendszere, óraterve .......................................................... 33 III.2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ........................................................................................ 36
2
III.3. A mindennapos testnevelés megvalósításának módja iskolánkban ................ 37 III.4. Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elvei és a tanárválasztás .................................................................................................... 38 III.5. Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái és rendje az ellenőrzés és értékelés módjai. A tanulók tudása, magatartása és szorgalma értékelésének követelményei. .................................................................................................. 39 III.6. Az otthoni (napközi és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ....................................... 40 III.7. A gyermek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ...................... 41 III. 8. A tanulók felvételének és átvételének szabályai............................................ 41 III. 9. A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elveket az iskolai házirend tartalmazza ......................................................................................... 42 III. 10. A tanulmányok alatti vizsga követelményei és az értékelés szabályai ........ 42 IV. Az óvoda programja .......................................................................................... 43 IV.1. Az óvodai nevelés feladatai ............................................................................ 43 IV.2. Az óvodai élet megszervezésének elvei ......................................................... 45 IV.3. Az óvodai élet tevékenységi formái ............................................................... 47
3
I. Bevezető I. 1. Az intézmény működésének törvényi alapja: az Alapító Okirat Az intézmény neve: Óbudai Szent Péter és Pál Szalézi Általános Iskola és Óvoda Az intézmény fenntartója: Szalézi Intézmény Fenntartó Az alapító címe: 1032 Budapest, Bécsi út 173. A módosított működési engedély száma: BPB/012/03327-5/2014. Az intézmény feladatellátási helyei: Az intézmény székhelye: 1036 Budapest, Tímár utca 10-16. A tagintézmény címe: 1034 Budapest, Tímár utca 13/b. Az intézmény felügyeleti szerve: a szakmai és törvényességi felügyeletet a Fenntartó gyakorolja a fenntartói tevékenység törvényességi felügyeletét Budapest Főváros Kormányhivatala (1056 Budapest, Váci u. 62-64.) gyakorolja. Az intézmény típusa: 8 évfolyamos általános iskola és napköziotthonos óvoda Az intézmény jogállása, gazdálkodási jogköre: önálló gazdálkodású Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: Gyermek- és tanulólétszám összesen: 410 fő Óvoda: 110 fő Általános Iskola: 300 fő Évfolyamok és csoportok száma: Óvoda, öt csoport Általános Iskola 1-8., évfolyamonként 1-2 osztály Az intézmény feladata: óvodai nevelés, teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások, a gyermekek 3 éves korától öt csoportban, általános iskolai alapfokú nevelő-oktató tevékenység keresztény szellemben, a katolikus egyház és a közösség szalézi hagyományai szerint. 4
I. 2. A pedagógiai program törvényi háttere 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 1102012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 2012. évi CXXIV. Törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítása 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról Egyházi törvény A Gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. tv. 363/2012. (XII. 17.) Korm. Rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról
5
I. 3. Az intézmény bemutatása A Szeretet Leányai Páli Szent Vincéről nevezett Irgalmas Nővérek Társulata a szerzetesrendek
1948-as
feloszlatása
előtt
leányiskolát
működtetett
Óbuda
központjában. Az államosítás óta ebben az épületben működik a Martos Flóra, majd az Óbuda Gimnázium. A rendszerváltás után a nővérek éltek az egyházi javak visszaigénylésének lehetőségével, és a gimnázium épülete helyett a Tímár utcában működő állami iskola épületének egy részét kapták vissza. Itt szervezte meg dr. Khirer Vilmos, az Óbudai Szent Péter és Pál Főplébánia plébánosa és Kenessey László 1996-ban az Óbudai Szent Péter és Pál Katolikus Általános Iskolát. Az egy osztállyal induló, és felmenő rendszerben bővülő általános iskola fenntartója ekkor az Esztergom-Budapest Főegyházmegye volt. 2001-ben megtörtént a Vincés nővérek államosított épületének végleges kárpótlása, amelynek során a katolikus iskola ugyanazon épülettömb nagyobb részébe költözhetett. 2001 szeptemberétől fenntartóváltás történt. A gyermeklétszámban, tantestületben és felszerelésben is szépen gyarapodó katolikus általános iskola a Szalézi Szent Ferenc Társaság fenntartói irányítása alá került. Ez a szerzetesrend a két világháború között telepedett le Óbudán, a Bécsi úton. 1948-ban ezt a szerzetesrendet is feloszlatták, majd a rendszerváltás után Havasi József tartományfőnök irányításával szerveződött ujjá. A Szalézi Rend hagyományosan a középfokú oktatással, azon belül is a szakoktatással, és az ott tanuló diákok lelki gondozásával foglalkozott. A rendszerváltás után is ezen a területen, illetve középiskolai kollégiumok működtetésében találta meg a helyét. Az Óbudai Szent Péter és Pál Szalézi Általános Iskola a rend által működtetett közoktatási intézmények közül az egyedüli, amely alapfokú, és alsó középfokú képzést adó 8 évfolyamos iskola. Intézményünk tanulói létszáma hosszabb távon 200-250 fő között prognosztizálható: alsó fokon két-két 20-25 fős, alsó középfokon egy-egy 30 fős osztállyal. Az iskola felett a törvényességi felügyeletet a Budapest Főváros Kormányhivatala, a szakmai felügyeletet az egyházi fenntartók megbízásából a KPSZTI gyakorolja. 2001/2002-es tanévtől kezdve iskolánk fenntartója a Szalézi Szent Ferenc Társasága. Ettől kezdve ismerkedik a tantestület Don Bosco nevelési elveivel, és foglalkozunk
6
azzal a kérdéssel, hogyan lehet ezeket az elveket a mai kor és a mai iskolarendszer keretei között megvalósítani. A
szalézi
nevelési
módszer
lényege,
hogy
kedvességgel
nevel,
szerető
gondoskodással segít a diáknak betartani az előírásokat és megteremti számára az ehhez szükséges feltételeket. Ez a megelőző (preventív) módszer lényegi különbséget mutat attól a megtorló (represszív) módszertől, amely megfélemlíti a gyermeket, és a büntetést tartja az elsődleges nevelési eszköznek. A megelőző módszer egy olyan pedagógusi szemléletet igényel, amelyben a pedagógus a diák mellé áll, és minden eszközzel segíti őt az akadályok leküzdésében. Megóvja a tanulókat a negatív tapasztalatoktól, és a pozitív benyomásokat erősíti. Ennek a nevelési módszernek az alapjai Don Bosco szerint az ésszerűség, a vallásosság és a szeretet. Az ésszerűség az értelemnek a nevelésében áll. Ennek a legfontosabb eszközei a párbeszéd, és az állandó jelenlét diákjaink körében. A pedagógus ésszerű viselkedése a gyermekben is ugyanazt ébreszti, vagyis azt, hogy az eszünk, és nem az indulataink irányítanak bennünket. Fontos, hogy az iskolai élet keretei között minden lehetőséget kihasználva a tanulók között legyünk. Az óraközi szünetek, a közös délutáni programok, a sport, a kirándulás, mind-mind lehetőséget nyújtanak arra, hogy diákjainkat megszólíthassuk. Don Bosco a nevelőket így buzdította: „Szerető atyaként szóljatok hozzájuk, minden helyzetben határozottan vezessétek és szeretetteljesen figyelmeztessétek őket, s ha kell, adjatok nekik jó tanácsokat!” A nevelői módszer másik eleme a vallás. „A nevelés a szív dolga. A szív egyedüli ura Isten. Mi saját erőnkből semmire sem vagyunk képesek, ha Isten nem tanít meg minket a nevelés művészetére, és nem adja ide nekünk a szívek kulcsát”- állítja Don Bosco. A pedagógus vallásos élete nemcsak hiteles példa a tanítványok szemében, hanem lehetőség arra, hogy a tanítványokért mondott imákban Isten segítségére is számíthatunk nevelő munkánkban. El kell érnünk, hogy a természet és a társadalom törvényeit, és minden más ismeretanyagot a hit fényében lássák tanítványaink. A vallás gyakorlásának szokásait - így az imádkozást is - a szülői házban tanulják meg a diákok. Nekünk, pedagógusoknak a hit átadásában mértékletesnek és életszerűnek kell lennünk, hogy kedvüket ne veszítsék. A szeretet a legfontosabb keresztény erény. Általában a keresztény nevelésnek, így a szalézi megelőző módszernek is a legfontosabb eleme. A kedves, barátságos hozzáállás a gyermektől is hasonló viselkedést vált ki. Nem elég szeretni 7
tanítványainkat, ezt ki is kell tudni mutatni, sőt alkalomadtán el is kell tudni mondani. A szeretet megnyilvánulásai legyenek: a jókedv, a játék és a humor. „Az, aki tudja, hogy szeretik, viszontszeret, és az, aki szeret, elér mindent - főleg a fiúknál.” (Don Bosco) A szalézi megelőző módszer speciális pedagógusi attitűdöt igényel: türelmes szeretetet és egyéni odafigyelést. Nehezíti munkánkat, hogy igen sok azoknak a tanulóknak a száma, akik iskolánkba is már a társadalomból és a családból hozott sebekkel
érkeznek.
Fenntartó
rendünk nevelési
elveinek megvalósításában
tantestületünk egységes, ugyanakkor kiemelt szerep hárul ebben a feladatban az osztályfőnökökre. A 2008. év folyamán lehetőség nyílott arra, hogy az iskola közelében lévő, önkormányzati fenntartású Tímár utcai óvodát átvegye a katolikus egyház. A megállapodások értelmében 2008. szeptember 1-től a 8 évfolyamos általános iskola és az óvoda közös irányítású közoktatási intézményként működik tovább Óbudai Szent Péter és Pál Szalézi Általános Iskola és Óvoda néven, fenntartója az átvételkor a Szalézi Szent Ferenc Társasága.
Az óvoda története, működése Az óvoda – a főváros óvodaépítési programja keretében – 1900-ban, a Tímár utca 17.629 helyrajzszámú telkén, Őry Gyula főmérnök tervei alapján épült. A „Községi Kisdedóvó” átvételére 1901. július 2-án, megnyitására 1901. szeptember 1-én került sor. A patinás épület kívülről ma is őrzi eredeti formáját, belülről azonban többször átalakították. Az évek során több lépcsőben korszerűsítették, és az óvónői lakásokból csoportszobákat alakítottak ki. Az emeletes bérházak között található épület viszonylag nagy, (1107m 2 ) zárt területű gesztenyefás udvarral is rendelkezik. Az intézménybe Óbuda – Békásmegyer egész területéről érkeznek gyerekek. Egy részük keresztény, többgyermekes, más részük nem hívő családokból. Az utóbbiak nem elkötelezetten vallásosak, de tudatosan választják gyermekeik számára ezt az óvodát abban a reményben, hogy a kicsik olyan értékek mentén nevelődnek, amelyek fejlődésük szempontjából a legmegfelelőbb.
8
Az óvodai csoportok szerkezetét a jelentkező gyerekek létszáma és életkora határozza meg. Az intézmény reggel 7 órától este 18 óráig tart nyitva. A gyermekek reggel héttől délután ötig a csoportjukban, öttől hatig a földszinti ügyeleti csoportban tartózkodnak. A nap többi részében a gyerekekkel – a saját termükben – két óvodapedagógus és egy dajka foglalkozik váltott műszakban.
II. Az iskola és az óvoda nevelési programja II. 1 Az iskolában és az óvodában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai Istenszeretet
Az ember legfontosabb jegye, hogy Isten teremtménye és hasonmása. Amikor Istenről beszélünk, akkor az ember vonásairól is beszélünk. És fordítva: ha az ember vonásait vizsgáljuk, akkor Istenről mondunk valamit. Isten felfoghatatlan, de szándéka szerint mégis megismerhető. Megismerhető szava és teremtményei által. Isten igaz, jó, szép és szent, ezért imádásra méltó.
Feladatok: Tanulják meg a gyerekek a természet törvényszerűségeit, vegyék észre annak szépségeit és a természetben fellelhető célszerűségeket. Ismerjék meg az egyházi év rendjét, vegyenek részt szívesen szentmiséken, lelkigyakorlatokon. Célok: A 8. osztály végére a helyi tanterv követelményeinek megfelelő tudással rendelkezzenek, beleértve a hittan tantárgyat is. Alakuljon ki érzelmi kötődés a katolicizmushoz.
9
Eszközök, eljárások: Ezen nevelési alapelv megvalósításának területei: az óvodai foglalkozások, az iskolai hittanórák és a szakórák, a tanulmányi kirándulások és egyéb közös programok (pl.: iskolamisék, lelki napok, egyházi ünnepek stb.)
Az ember teljes testi-lelki egység
Isten teremtménye az ember, az anyagi világ része. A test és lélek elválaszthatatlan egység, szellem az anyagban. Minden ember egyedi, megismerhetetlen, esetleges. Feladatok: A gyermek adottságait meg kell ismerni, nem szabad uniformizálni. Meg kell tanítani a gyerekeknek, hogy az egészség érték, amelyet ápolni kell, amelyért áldozatot kell hozni. Az egészséges életmód kialakítása megtanít a betegségek megelőzésének módjára, az egészséges állapot örömteli megélésére, a harmonikus élet értékként való tiszteletére. Fel kell készíteni a gyerekeket arra, hogy önálló életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni. A beteg vagy sérült gyermekekkel különös gonddal kell bánni. Célok: A gyerekek érezzék jól magukat az óvodában és az iskolában. Érezzék, hogy együtt és egyenként is fontosak, figyelnek rájuk a pedagógusok. Fejleszteni kell a gyerekek kudarc- és sikertűrés készségeit. Amennyire a kamaszkor vihara megengedi, lelkileg kiegyensúlyozott gyermekek hagyják el iskolánkat. Eszközök, eljárások: Megfelelő
gyermek-óvónő,
gyermek-tanár
kapcsolat.
Egyénre
odafigyelés. Közös játékok, beszélgetések. Kapcsolat a lelki vezetővel.
10
szabott
A boldogság, az öröm és a szeretetre nevelés
A boldogság a teljesség megélése, Isten birtoklása. Az ember hivatása a boldogság. A boldogságot mindenki keresi, de kevesen találják meg. Az öröm a boldogság átélése. Szeretet és öröm nélkül torzul a személyiség. Feladatok: A boldogságra, szeretetre meg kell tanítani a gyerekeket. Az óvoda és az iskola nevelője legyen jó ember, tudja a szürke hétköznapokat is örömtelivé tenni. A nevelők jó szakemberek is legyenek, és humorukkal az amúgy unalmas foglalkozásokat, órákat is érdekessé tudják tenni. Jöjjön létre az óvodában, iskolában olyan szellemi arculattal rendelkező közösség (osztály), ahol a gyerek fejleszteni tudja önismeretét, akaratát, segítőkészségét és empátiáját. Célok: Értsék meg a gyerekek, hogy mi a szép, a harmonikus, és miért az. Tudjanak gyönyörködni egy szép alkotásban és ez a tetszés váljon alkotó erővé. Alakuljon ki gyermekeinkben a kulturált szórakozás igénye. Eszközök, eljárások: Szeretetadás! Közös örömélmények (karácsony, egyéb egyházi ünnepek, farsang, kirándulások stb.). Kulturált viták, véleménycserék, programok, hangversenyek, bemutatók. Különös hangsúlyt fektetünk a művészeti nevelésre. (ének, néptánc, rajz órák szakköri keretben is) A jutalmazás és a büntetés formái ösztönzőek legyenek.
A szabadság
Isten az embert szabadságra teremtette, de nem erőszakolja ránk a boldogságot. Szabadságunk korlátozott, hiszen az ember része az anyagi világnak. Az üdvösséget szabadon választhatjuk, amelynek az alapja a hit. Naponta átéljük szabadságunk fogyatékosságát: tudásban, akaratban, érzelmekben.
11
Feladat: A gyermeket szabadságra kell nevelni: a hívő ember szabad, szabaddá pedig az igazság tesz. Az értelem nevelése mellett fontos feladat az akarat fejlesztése. Az önismeret és helyes önértékelés sok nyugtalanságtól óvja meg a gyerekeket. A szabadság szélsőséges értelmezésétől meg kell óvni gyermekeinket. Világossá kell tenni, hogy a hagyományokkal szakító liberalizmus az embert kiszolgáltatja, a stabil értékekhez kötődés pedig szabaddá teszi. Cél: A nevelésünk célja az a szabadságfelfogás, amelyben ez nem adottság, hanem feladat. Ne hagyják el az iskolát személyiségzavarral küszködő gyerekek! Eszközök, eljárások: Elsősorban a hittan és osztályfőnöki órák a területei ennek a nevelésnek. A délutáni sportfoglalkozások, szakkörök és a napközi helyes időbeosztásra tanítanak, és megtaníthatnak tanulni! A meggyőzés és a tudatosítás módszere a példaképállítás és a beszélgetések legyenek.
A hazaszeretetre nevelés
Az óvoda és az iskola életét, a nevelés folyamatát áthatja a hazaszeretet. A hazaszeretetre nevelés alapja a nemzeti érzés, identitástudat, helyes nemzeti önismeret, az egyházi és nemzeti hagyományok tisztelete. Feladat: Rendelkezzenek a gyermekek jogosan büszke nemzeti öntudattal. Ismerjék nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Legyenek tájékozottak Magyarország földrajzában, irodalmában, történelmében és mindennapi életében. Ismerjék a kiemelkedő magyar államférfiak, tudósok és sportolók tevékenységét. Tanuljanak meg élni a demokrácia vívmányaival és az általános emberi jogokkal.
12
Cél: Legyenek a tanulók magyar nemzetünk sorsáért felelősséget érző, tenni akaró állampolgárok. Becsüljék meg saját kultúránkat. Tiszteljék más országok állampolgárait. Eszközök, eljárások: Az óvodában versek, éneke, népdalok, mondókák megismerése. Az iskolában a magyar történelem, földrajz, művelődéstörténet és irodalom ismerete. (Címerünk, zászlónk, jelképeink, a folyosók, tantermek díszítése) Nemzeti ünnepeinkhez kötődő méltó megemlékezések.
Felkészülés a keresztény házasságra
Az iskola feladata, hogy a gyermekeket felkészítse az Isten szándéka szerinti keresztény házasságra. A szexuális deviancia a személyiség zavara. Feladat: A felmerülő kérdések nyílt, őszinte kezelése sok fölösleges lelkiismeret furdalástól
menti
meg
a
gyerekeket.
A
családokkal
egyetértésben
beszélgessünk az osztállyal, vagy egyenként a tanulókkal az aktuális kérdésekről. Cél: A lányokat nőkké, a fiúkat férfiakká nevelni. Ismerjék helyüket és feladataikat saját családjukban. Alakuljon ki helyes fiú-lány kapcsolat osztályainkban. Eszközök, eljárások: Szakórákon, osztályfőnöki- és hittanórákon, kirándulásokon, és egyéb közös programokon őszinte, nyílt, gátlásoktól mentes beszélgetések a felmerülő kérdésekről. Közös együttlét, szórakozás osztály-, ill. iskolai közösségben. (farsangi mulatságok)
13
Az óvodai nevelés célkitűzései, feladatai Célok: Az óvodáskor végére – az egyéni adottságokat figyelembe véve – elérjék a gyerekek az iskolába lépéshez szükséges szociális, érzelmi és értelmi fejlettségi szintet. Koruknak megfelelően elvárható szinten ismerjék a katolikus hitélet szokásrendjét és erkölcsi elvárásait. Ismerjék, tiszteljék nemzeti értékeinket, hagyományainkat.
Feladatok: Olyan szeretetteljes, derűs, érzelmi biztonságot nyújtó óvodai légkört teremteni, amelyben a gyermek sokoldalúan, harmonikusan fejlődhet. Figyelembe véve a kisgyerek sajátos érzelmi vezéreltségét, olyan napirend (étkezés,
pihenés,
foglalkozások,
játék,
stb,)
összeállítása,
amelyben
fokozatosan fejlődik a gyermeki személyiség. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy egyéni sajátosságokkal rendelkező, és az eltérő ütemben fejlődő gyermek is időben iskolaérett legyen. Az óvodában a gyerekekkel foglalkozó felnőttek elsősorban viselkedésükkel közvetítsék a katolikus nevelés erkölcsi elvárásait. (Szeretetteljes szigor, türelem, következetesség, beszédstílus, stb.)
II. 2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok az iskolában Ha az iskola közösség, akkor a tanulók szívesen járnak oda, azt a második otthonuknak érzik, ahol védelemre, megértésre, bizalomra, útmutatásra, érdekes feladatokra, a munkában segítségre, barátokra találnak. A tanulóközösségek nevelő hatása igen jelentős: fejleszti a növendék akaratát, feladatokat állít elé, önbizalomra, a közösséghez való alkalmazkodásra buzdít. Szelídségre, türelemre, alaposságra, felelősségre, valamint Istenhez és embertársainkhoz való hűségre, alázatra nevel.
14
Iskolánkban található közösségek: FELNŐTT:
tantestület
alsós munkaközösség,
felsős munkaközösség,
technikai dolgozók közössége. Közösséggé formáló lehetőségeink:
lelki napok, lelkigyakorlatok a tantestület számára évente
tantestületi kirándulás legalább egyszer évente,
egyházi és állami ünnepekhez kötődő összejövetelek.
DIÁK:
alsó tagozat,
felső tagozat,
osztályok,
szakköri csoportok a szülők igényei és az iskola lehetőségeivel összhangban,
alkalmi csoportok: énekkar,
sportversenyek résztvevői,
osztálytitkárok közössége: a legjobb tanulókból válogatva, harmadik évfolyamtól osztályonként kettő.
Óvodánkban található közösségek: FELNŐTT:
óvónők közössége dajkák GYERMEK:
5 óvodai (lehetőleg nem vegyes) csoport Egyházi ünnepeink és szokásaink a tanévet közös, ünnepélyes szentmisével kezdjük és fejezzük be (Veni Sancte, Te Deum) iskolamisék évente négy alkalommal Szent Miklós dec.6. - Mikulás ünnepély, együtt az óvodásokkal
15
adventi gyertyagyújtás dec. - osztályonként Rorate a kápolnában Pásztorjáték, az énekkar ünnepi hangversenye – szülőkkel és óvodásokkal együtt Iskolanap januárban, a rend alapítójának ünnepe, kulturális bemutató (Don Bosco Gála) Nagyböjt febr.-márc., Keresztút péntekenként a kápolnában Húsvét Lelki napok, lelkigyakorlatok - gyónási alkalmak (évente kétszer) Heti rendszerességgel péntekenként reggeli ima a kápolnában Napi ima: a tanítás kezdetén és végén a tanulók az órát tartó pedagógussal közösen imádkoznak, és ebéd előtt. Savio Szent Domonkos máj. - szalézi szentek – szentmise Nemzeti ünnepeink okt. 6. Az aradi vértanúk- megemlékezés osztályonként okt. 23. Az 1956-os forradalom és szabadságharc - iskolai ünnepély márc. l5. Az 1848-as forradalom és szabadságharc - iskolai ünnepély Egyéb iskolai családos zarándoklat szeptemberben – 1 napos iskolai sportnap - évente egy alkalommal zenei bemutató karácsonykor farsang osztálykirándulások június elején nyolcadikosok búcsúztatása a tanítási év végén nyári táborozások: lehetőség szerint hittantábor és egy kerékpártúra szabadidős foglalkozások az év folyamán: múzeum-, színház-, opera-, állatkerti látogatások (osztályonként, félévente egy) Iskolánk jelképei zászló címer- fehér és színes pólókra nyomtatva
16
II. 3. Személyiségfejlesztés az iskolában Az emberi személyiség kialakulása a gyerekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjúkorig hosszú folyamat. Két fő színtere a család és az iskola. Nevelésünk célja, hogy a diákok személyisége helyes irányban fejlődjön, alakuljon. E munka során egyes tulajdonságokat erősítenünk kell, míg másokat lefaragnunk, helyre tennünk. E tevékenység elképzelhetetlen szeretet és empátia nélkül. Minden
gyermeknek
joga
van
ahhoz,
hogy
adottságai
kibontakozzanak
(kézügyesség, mozgás, zenei tehetség, szellemi képesség stb.). A tanulók abban nyerjenek megerősítést, biztatást, amihez kedvük van, és amiben sikerélményhez jutnak. Célunk, hogy - segítve a pályaválasztást - gyerekek adottságaik kibontakoztatásával a legmegfelelőbb középiskolába kerüljenek. Az iskolának a nevelés mellett az értelem „nevelése” a legfontosabb feladata. Az általános iskolában a tárgyi tudás átadása mellett a logikus gondolkodásra nevelés elengedhetetlen. A „tényanyag” átadásakor fontos figyelembe venni a tanulók életkorának megfelelő elvonatkoztató képességet is. Gyakran nehézséget okoz, hogy ez egyes tanulóknál igen eltérő módon fejlődik. Ez a jelenség indokolhatja a csoportbontásokat matematika, illetve idegen nyelvi órákon. Sokszor még az egy csoportban dolgozó tanulók differenciált foglalkoztatása is kívánatos. A tanulók értelmi fejlesztésének célja, hogy a középiskolába kellő tárgyi tudással, az ott elvárható logikával és absztrakciós képességgel érkezzen a tanuló. Ennek a fejlesztésnek „otthona” valamennyi tanítási óra, iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők. Fontosak a korrepetálások és a tehetséggondozó szakkörök. Az akarat fejlesztése is fontos feladata a katolikus iskolának. Az akarat fejlesztésére a legmarkánsabb tulajdonságok: a szorgalmas, kitartó munka, kötelességteljesítés, felelősség, megbízhatóság, pontosság, következetesség, önuralom, kudarcviselés, engedelmesség
központi
jelentőségűek.
Célunk,
hogy gyermekeink
önálló
gondolkodású, tudatosan élő kamaszok, majd felnőttek legyenek. Tudjanak nemet mondani, ha arra szükség van, de kitartóan harcoljanak a hitünk által megfogalmazott pozitív értékekért. Az irodalom, osztályfőnöki órák, kirándulások alkalmat teremtenek a jó hangulatú beszélgetésekre és a pozitív példák bemutatására. Fontos vigyázni arra, hogy az erős akaratú gyermeket ne törjük le, hanem megfelelő mederbe terelve jó irányt mutassunk neki.
17
A helyes önértékelés sok nyugtalanságtól óvja meg az embert, hiánya azonban személyiségzavarhoz vezet. Feladatunk, hogy segítsük abban tanulóinkat, hogy helyes képet alakítsanak ki önmagukról. Így elkerülhető a kudarcélmény és sok olyan deviáns szokás kialakulása, amelynek elsősorban a figyelemfelkeltés a célja (kihívó magatartás és öltözködés, később drogok használata). A helyes önismeret segíti a pályaválasztást is. Feladat: a gyermek igazságérzetének tiszteletben tartása. Meg kell tanítani a tanulókat
a
kompromisszumok
keresésére
a
konfliktushelyzetekben,
a
teljesítményeiket pedig igazságosan kell értékelni. Ennek megvalósítása a feladat az iskolai élet minden pillanatában, személyes beszélgetések és családlátogatások alkalmával. Az érzelem nevelése a művészetek művelésével, a sokszor és folyamatosan átélt esztétikai élményekkel történhet. A szépség jobbá tesz. Az érzelem igazi forrása a gyermeki tevékenység, amely szorosan összefonódik a képzelettel is. E fontos nevelési feladat elsősorban a magyar, történelem, rajz, technika, a zene és néptánc órákon történik. A színház és múzeumlátogatások is ezt a célt szolgálják. Fegyelem nélkül egyetlen iskola sem működhet. A tanórai fegyelem alapfeltétele a komoly szellemi munkának. Az óraközi szünetek fegyelmét pedig a súlyosabb balesetek elkerülése érdekében kell megkövetelni. A modern reformpedagógiai irányzatok teljesen mellőzik a fegyelmet. Úgy gondolják, hogy az a személy szabad kibontakozásának az akadálya. Ez tévedés. A katolikus iskolákban a fegyelmet fontos értéknek kell tekinteni, az önfegyelmet pedig erénynek. Feladatunk, hogy megköveteljük a fegyelmet a gyermekektől, a nevelőktől és a szülőktől egyaránt. El kell érnünk, hogy a gyermekek koruknak megfelelő önfegyelemmel rendelkezzenek. Ennek
meg
kell
mutatkozni
öltözködésükben,
külső
megjelenésükben,
viselkedésükben és beszédstílusukban. A fegyelemmel összefügg a fegyelmezés. A katolikus pedagógus elsősorban élete példájával fegyelmez. A testi fenyítés természetesen tilos! A szóbeli megalázás nem fegyelmezési eszköz, mert lelki sérülést okozhat. A fegyelmezés és büntetés módjait, fokozatait a Házirend tartalmazza.
18
II. 4. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység az iskolánkban
a.) Különleges bánásmódot igénylő gyermek aa) Iskolánk alapító okirata szerint sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésére, oktatására nincsen engedélyünk; ehhez nem rendelkezünk sem személyi, sem tárgyi adottságokkal. ab) A gyermekek magatartási nehézségeivel összefüggő pedagógiai tevékenység az intézményünkben: Minden évben ismerkedő foglalkozásokat tartunk azon óvodások számára, akik a következő tanévben nálunk kívánják megkezdeni tanulmányaikat. Ezeken a foglalkozásokon, illetve a beíratást megelőző egyéni beszélgetések alkalmával a gyermekek ismerkednek az iskola légkörével, a leendő tanító nénikkel, az iskolában elvárható viselkedési normákkal, mi pedig igyekszünk tájékozódni a családok hitbeli elkötelezettségéről. Ezt követően az érintett kollégák bevonásával az igazgató dönt a gyermekek felvételéről. Az első évben az osztályfőnök feladata, hogy az osztályban tanító kollégákkal egyeztetve, felismerje a magatartási nehézségekkel küzdő gyermekeket. Ezekben az esetekben fokozatosan alkalmazzuk az iskola és a pedagógus kezében lévő lehetőségeket a gyermek fejlesztéséhez, beilleszkedésének elősegítéséhez. Az osztályfőnök egyéni beszélgetéseket folytat a tanulóval. Azokon az évfolyamokon, ahol az órarendben osztályfőnöki óra van, annak keretében osztályszinten is időt fordít a beszélgetésre. Az osztályfőnök az érintett szaktanárok és/vagy diákok bevonásával „többszemközti” beszélgetések során igyekszik a nehézségeket tisztázni. A gyermeket a szaktanárához, az igazgatóhoz irányítja. A házirendben rögzített szóbeli és írásbeli fegyelmezési eljárások fokozatának megfelelően tájékoztatjuk a szülőket. A szülőkkel való kapcsolatfelvételt és annak gyakoriságát megfelelő módon alkalmazza (fogadó órák, rendkívüli fogadó órák, családlátogatások).
19
A gyermekvédelemmel megbízott kolléga segítségével külső szakember bevonását kezdeményezi. Az osztályfőnök kérheti a család lelki vezetőjének, illetve az iskolánkban tevékenykedő atyáknak a segítségét is. A szülőkkel való kapcsolatfelvétel és az együttműködés lehetőségeinek felmérése után át kell gondolni a gyermekre vonatkozó fejlesztési tervet. Csak abban az esetben tudunk eredményt elérni, ha a szülők képesek és hajlandóak ebben partnerként viselkedni. Amennyiben a szülő ellenáll az iskola javaslatának, nem tudja, vagy nem akarja a gyermek számára a javulását elősegítő körülményeket megteremteni, ha a gyermek önmagára vagy társaira nézve veszélyt jelent, hátráltatja a munkát, társai fejlődésének gátat szab, és a szülőkkel való egyeztetés sem vezet eredményre, úgy a hivatalos gyermekvédelmi szervektől (kormányhivatal, jegyző, gyámhatóság) kell segítséget kérni, és dönteni a gyermek további sorsáról. A tanulási nehézséggel küzdő gyermekeket segítő pedagógiai tevékenység elsődleges feladata az okok feltárása. Ha a lemaradás oka a sok hiányzás, a szülő és a pedagógusok feladata a hiányzó tudás pótlása. Az első osztályba beíratott gyermekek már az óvodából úgy érkeznek, hogy szükség esetén logopédus foglalkozik velük, hiszen az óvoda elsődlegesen kiszűri a zavarokra utaló jeleket és megkezdi azok kezelését. Amennyiben ez mégsem történik meg, az első osztályban a pedagógus kezdeményezésére - az igazgató egyetértésével – a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat III. kerületi Tagintézményének vizsgálatát kérjük. A felzárkóztatáshoz, hátránykompenzációhoz megfelelő számú korrepetáló órára van szükség. 2007 óta az alsós tanítókat ebben a munkában iskolánk fejlesztőpedagógusi végzettségű tanítója segíti. Alsó tagozaton osztályonként (osztálylétszámtól függően) heti 1-2 órában, a felső tagozaton a matematika, magyar
és
idegen
nyelv
tantárgyakból
tartunk
korrepetálásokat
a
tantárgyfelosztás szerint. Amennyiben ennyi felzárkóztatás nem elegendő a tanulmányi eredmények javulásához, úgy a szülőkkel további egyeztetéseket
20
folytatunk annak érdekében, hogy a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat III. kerületi Tagintézménye külső segítségét vegyük igénybe. ac) A kiemelten tehetséges gyermek képessége kibontakoztatását elősegítő pedagógiai tevékenység az intézményünkben: Minden szükséges körülményt biztosítani kell ahhoz, hogy talentumait a mi iskolánkban minden gyermek úgy kamatoztathassa, hogy „sokszoros termést” hozzon. A tanárok feladata, hogy szorgalmazzák a tanulók szellemi energiáinak kifejlesztését, Istentől kapott adottságaik hasznosítását. A tehetség fölismerése elsődleges pedagógiai feladat. A tehetségek és a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységekkel segítjük: Iskolán belül: A
tanórákon
a
lehetőségekhez
mérten
differenciált
tanulás,
szakköri
foglalkozások, sportkörök, melyek a kötelező órákon kívüli képzést biztosítják a tanulóknak. Itt kapnak lehetőséget arra, hogy tudásukat továbbfejlesszék, képességeiket kibontakoztassák. A szülők és a diákok igényeinek, valamint az iskola lehetőségeinek figyelembevételével a következő szakköröket tervezzük indítani: természetbarát, sport, rajz és néptánc; a kerületi Zene és Művészeti Iskolával együttműködve hangszeres képzést biztosítunk. Házi tanulmányi versenyek:
vers és mesemondó (1-4.oszt.)
olvasás-szövegértés (2-4.oszt.)
nyelvtan-helyesírás (2-4.oszt.)
matematika (1-4.oszt.)
Iskolai sport versenyek:
sor és váltóverseny 1., 2. osztályosoknak
pingpong bajnokság 3., 4. osztályosoknak
atlétikaverseny 2-4. osztályosoknak
kidobós labdabajnokság 3., 4. osztályosoknak
21
Vetélkedők, pályázatok, melyek írásáról a munkaközösségek döntenek az adott év céljainak, kiemelkedő eseményeinek figyelembevételével, Könyvtár, valamint az iskola más létesítményének használata (pl. tornaterem, számítástechnika terem), Szabadidős foglalkozások (Múzeum, színház, Állatkert,). Iskolán kívül: Kerületi, vagy a KPSZTI szervezésű szaktárgyi versenyein mérhetik össze tudásukat az iskolai versenyeken eredményesen szereplő, illetve kiemelkedően tehetséges tanulók. Kerületi versenyek
vers és mesemondó (1-4.oszt.)
szépkiejtési (4.oszt.)
nyelvtan-helyesírás (3-4.oszt.)
matematika (3-4.oszt.)
diákolimpia
angol (felső tagozat)
matematika (felső tagozat)
Katolikus iskolák közötti versenyek
„Rügyecske” levelezős verseny (1-4.oszt.)
KIDS (Katolikus Iskolák Diák Sportversenye)
Országos versenyek
Bolyai Anyanyelvi Csapatverseny
Bolyai Matematika Csapatverseny
Zrínyi Matematika Verseny
b) Óvodánkban és iskolánkban kevés a hátrányos, és évek óta nincs halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. Az egy-két hátrányos helyzetű gyermek a kerületi jegyző megállapítása alapján rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, tehát anyagi veszélyeztetettségről van szó.
22
Ifjúságvédelmi tevékenységünkben a prevencióra igyekszünk hangsúlyt fektetni. Ennek első eleme a helyzetfelmérés. Az óvodáskorú gyerekeket karácsonytól szombatonként játékos foglalkozások keretén belül igyekszünk megismerni. A már iskolánkba járó tanulók szociális körülményeit az osztályfőnökök az első év folyamán családlátogatások során ismerik meg. A problémák okainak feltárása után a gyermekvédelem évekig tartó, összetett folyamat. Ezt a munkát a gyermekvédelmi felelős irányítja, akinek legfőbb segítői az osztályfőnökök, a napközis nevelők, a hitoktatók és a szaktanárok. A gyermekvédelmi felelős lépéseket tud tenni a rászoruló családok anyagi gondjainak enyhítése érdekében. Veszélyeztetettségről akkor beszélünk, ha a gyermek fejlődése szellemileg, testileg és erkölcsileg is fokozottan akadályozva van. Ilyen eset ritkán fordul elő iskolánkban. Szükség esetén a Gyermekjóléti Szolgálat dolgozóit keresheti fel a gyermekvédelmi felelős. Az örökbefogadott gyermekek megfelelő fejlődése érdekében a Gyermekvédő Intézettel tartjuk a kapcsolatot. Iskolánk drogprevenciós tevékenységének része, hogy a művészetek oktatására különös gondot fordítunk. A színjátszás és a kézműves szakkörök lehetőséget adnak a tanulók önkifejező készségének fejlesztésére, a sportkör és a természetjárás a szabadidő hasznos eltöltésére szoktatja diákjainkat. Komoly segítségre számíthatunk az iskolánkat fenntartó Szalézi Rend Bécsi úti rendházában szervezett oratóriumi foglalkozásokban, amelyeken igen sok diákunk vesz részt. Intézményünkben a nevelés kiemelt feladat. A problémákkal küzdő tanulók nevelésére, oktatására különös gondot fordítunk mindaddig, amíg tartósan nem veszélyeztetik a többi gyermek tanulását és fejlődését. A szociális hátrányok kezelése Iskolánk az óbudai lakótelep szélén található, tanulóink jelentős része itt lakik. A szülők döntő többsége bérből, fizetésből tartja el családját. Részben a szociális környezet, részben a többgyermekes családok nagy száma az oka annak, hogy jelentős az anyagi nehézségekkel küzdő családokból kikerülő gyermekek száma.
23
A következő lehetőségeink vannak:
Az állami normatív támogatás a diákok étkezési költségeit csökkenti, illetve a tankönyveket ingyen biztosítja az érvényben lévő rendelkezések alapján. Az igények jogosságát a gazdasági vezető vizsgálja.
Az önkormányzat a kerületben állandó lakhellyel rendelkező tanulóknak
rászorultság
esetén
további
támogatást
nyújt
az
étkezéshez. Egyéb, nem anyagi jellegű segítségek:
fokozott odafigyelés, egyéni beszélgetések a tanulóval,
kapcsolattartás a családokkal,
korrepetálási lehetőségek biztosítása,
segítségnyújtás a továbbtanulásban.
A gyermekek nevelésében elsődleges szerepe az iskola és a társadalom előtt a családoknak lenne. Azt tapasztaljuk, hogy igen sok család - esetleg önhibáján kívül nem tudja ezt a domináns szerepet betölteni. Iskolánk igyekszik ezt pótolni, de nem tudjuk a családi légkör hiányát ellensúlyozni. Különös figyelmet fordítunk és segítjük a nehezebb körülmények között élő gyerekeket, és a többi tanulót is arra buzdítjuk, segítsék beteg, vagy szegényebb társaikat.
24
II. 5. Egészségnevelési program az iskolában Iskolánkban a mindennapos testmozgást a tanrendbe épített testnevelésórákon kívül az ugyancsak órarendben szereplő néptánc órák, valamint sportkör szervezésével oldjuk meg. A felső tagozatos tanulók bevonásával természetjáró szakkört szervezünk, amely a tanév elején elfogadott éves program alapján működik. A természetjáró szakkör és osztálykirándulások programjának kialakításában célunk, hogy a tanulók minél több időt töltsenek a zöld természetben, megismerjék hazánk tájait, és így szülőföldünket és a természetet szerető és védelmező polgárokká váljanak. A tanulók 4.és 5. évfolyamon úszásoktatásban részesülnek. Intézményünkben nem működik büfé. Az ebédet a JUNIOR szállítja. Az étrend összeállításánál figyelembe veszik az iskolavezetés kéréseit. A kerületi gyermekorvosi ellátással a törvényi előírásoknak megfelelően tartjuk a kapcsolatot. A kötelezően előírt vizsgálatokban, védőoltásokban a tanulók időben részesülnek, ezek időpontjait a féléves programban rögzítjük. Iskolánkban hetente egy alkalommal gyógytestnevelő foglalkozik a rászoruló tanulókkal. Az elsősegélynyújtáshoz szükséges ismereteket diákjaink az osztályfőnöki és a biológia órákon szerezhetik meg. A cél az, hogy a 12-13 éves gyermekek a korosztálynak megfelelő szinten ismerjék a leggyakoribb vészhelyzeteket, és ezek elkerülésének lehetőségeit a háztartásban, a közlekedésben, az iskolában, a sportban és a szabadidő eltöltése közben. Az elsősegélynyújtás részeként ismerjék a vérzés, égés, sebellátás, törés, mérgezés és a ficam ellátását, és tudjanak szükség esetén mentőt hívni. A testnevelő vezetésével a tanulók fizikai állapotának karbantartása érdekében a következő eljárásokat alkalmazzuk: a tanulók fizikai állapotát az 1-8 évfolyamon szeptemberben és májusban mérjük fel. Az aerob állóképesség mérésére a Cooper tesztet alkalmazzuk. Ez 12 perc tartós, egyenletes tempóval végzett futást jelent. A mért adatokat táblázatban rögzítjük. Évente egy alkalommal sportnapot szervezünk, ennek időpontját az éves munkatervben rögzítjük.
25
délutánonként
a
tanulók
igényei,
és
a
tanárok
óraszámainak
figyelembevételével sportszakköröket szervezünk.
1-4. évfolyamig órarendbe építve néptáncot tanulnak a diákok. NETFIT felmérés, és annak adminisztrálása évenként az előírásoknak megfelelően Elsősorban a megfelelő szakórákon nyílik lehetőség a környezettudatos nevelésre, (környezetismeret, földrajz, biológia, kémia, fizika, osztályfőnöki stb.) Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók egységben lássák és kezeljék az ehhez a témához tartozó ismereteket. Törekszünk arra, hogy a pedagógusok és a felnőtt dolgozók személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel terjesztői. Az iskola épületének, környezete tisztaságának és épségének megóvása közös célunk. A vízzel, villannyal való takarékoskodás és ennek ellenőrzése folyamatos feladatunk.
II. 6. Az iskolai élet szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A gyermek nevelésének két fő színtere a család és az iskola. Iskolánk pedagógiai programja tanár, szülő, diák szoros együttműködésével valósítható meg. Az iskola a szülőktől elvárja, hogy megismerje pedagógiai programját, azonosuljon vele, felmerülő gond esetén pedig együttműködő viselkedésre számítunk. Az iskola a szülőkkel igyekszik mindjobban megismertetni szellemiségét, nevelési alapelveit. Ezt a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartással igyekszik elérni, amelynek formái: Szülői értekezlet Ideje: Tanév elején és a második félév elején. Pontos idejét az iskolai munkaterv határozza meg. Rendkívüli szülői értekezlet Szükség estén az igazgató tudtával hívható össze.
26
Fogadóórák Ideje: Félévente kettőt tartunk, melynek pontos idejét az iskolai munkaterv határozza meg. Rendkívüli fogadóóra A szülőt külön írásban is behívhatjuk, ha aktuális problémát kell vele megbeszélni. A szülő is kérhet rendkívüli megbeszélést, melyet előre egyeztetett időpontban biztosítunk. Családlátogatások Minden osztályfőnök – szükség esetén gyermekvédelmi felelőssel – a napközis nevelővel együtt meglátogatja a családokat, lehetőleg az első tanévben, de négy év alatt legalább egyszer. Külön gondot fordítunk a problémákkal küzdő gyerekekre. Nyílt nap Idejét az iskolai munkaterv határozza meg: beiratkozás előtt, csak az alsó tagozaton, egy délelőtt. Körlevél Az e- naplón keresztül, havonta egyszer, írásos formában tájékoztatja a szülőket az aktuális eseményekről. E-napló Iskolánkban 2013/14-es tanévtől e-napló működik. Ez tartalmazza a diákok nyilvántartásához szükséges személyi adatokat. A szülő ezen keresztül kap írásos tájékoztatást gyermeke tanulmányi, magatartási előmeneteléről. Minden egyéb igazgatói és osztályfőnöki tájékoztató levelet is ezen a felületen olvashatnak a szülők. Szülői Szervezet Minden osztályból egy-két választott szülő alkotja. Feladatuk a szülők és az igazgató közötti kapcsolattartás. Félévente egy alkalommal üléseznek, ennek időpontjáról az igazgató dönt. Osztálytitkárok közössége Tagjai a 3-8. osztályokból 2-2 tanuló. Az osztályközösségek választása alapján kerülnek ki. Közös programok: Ezeken a tanárok, diákok, szülők közösen vehetnek részt. (Az éves programban rögzítettek szerint: iskolamisék, őszi családos zarándoklat, sportnap, Don Bosco Gála, ballagás, stb. 27
II. 7. A tanulmányok alatti vizsgák szabályait, azok rendjét a házirend, tartalmukat a helyi tanterv szabályozza.
II. 8. A pedagógusok helyi, intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma Intézményünk pedagógusaitól elvárjuk, hogy elfogadják a Katolikus Egyház alapigazságait, törekedjenek a keresztény erkölcsiség megélésére, és elfogadják azt a tényt, hogy a személyes példamutatás az elsődleges nevelői eszköz. A nevelés összmunka, ezért fontos, hogy minden pedagógus ismerje, és vállalja intézményünk nevelési programját, és ennek megvalósítása érdekében együttműködjön kollégáival és a szülőkkel; óvodánkban és iskolánkban a munkát hivatásnak tekinti, és annak minél tökéletesebb elvégzése állapotbeli kötelessége. Intézményünk pedagógusaitól elvárható, hogy amennyiben nem tudnak, vagy nem akarnak a keresztény értékrend szerint élni és dolgozni, önként távoznak erről a munkahelyről. A pedagógusok konkrét szakmai, szervezési, és adminisztratív feladatait a munkaköri leírásuk tartalmazza. Az osztályfőnököt iskolánkban az igazgató jelöli ki, és bízza meg osztálya diákközössége felelős vezetőjének. Az a pedagógus, aki ezt a megtisztelő feladatot kapja, Don Bosco megelőző lelkiségének megfelelően figyelemmel kíséri a tanulók személyiségfejlődését, alapvető jogaik érvényesülését és tanulmányi előmenetelét. Különös gondot fordít a rábízottak lelki fejlődésére, magaviseletére, és a különleges bánásmódot igénylő tanulókra. Látogatja osztálya kötelező szentmiséit, kapcsolatot tart a hitoktatóval. Az intézmény nevelési programja szellemében koordinálja a diákok, és az osztályban tanító pedagógusok munkáját, és aktív pedagógiai kapcsolatot tart a szülőkkel, pszichológussal, gyermekvédelmi felelőssel, és a lelki vezetővel. Konkrét feladatait a munkaköri leírása tartalmazza.
28
II. 9. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban részvételi jogai gyakorlásának rendje Minden iskolánkba járó gyermek valamelyik osztály közösségének tagja, ezért napi kapcsolata van az osztályfőnökével. Ő felügyeli, és gondoskodik első sorban arról, hogy a rá bízott gyermekek jogai, különösképp emberi méltósága ne sérüljön. Iskolánkban minden tanítási év elején a harmadik, és annál magasabb osztályba járó tanulók titkos szavazással osztálytitkárt és egy helyettest választanak. (Közülük a mindenkori nyolcadikos osztálytitkár az iskola diákjainak a képviselője.) Az osztálytitkárok és helyetteseik képviselik az adott tanulóközösséget, és kapcsolatot tartanak közöttük, és a pedagógusok között. Az osztálytitkárok feladatai különösen:
az osztályfőnök által fölvetett problémákkal kapcsolatban a tanulói vélemények összegyűjtése
a tanulói vélemények rendszerezése, és továbbítása az osztályfőnök, vagy az igazgató felé
szervezőmunka a diákok között (kirándulás, sportnap, farsang, tablókészítés, stb.)
magasabb iskolai fórumokon az osztály képviselete
a jogszabályokban előírt véleményezési jog gyakorlása.
Az osztálytitkárok közösségét az intézmény vezetője félévente összehívja, és tájékoztatja őket az iskolát érintő főbb változásokról. Ezeken a fórumokon a diákok is elmondhatják az iskolai élet bármely területével kapcsolatos véleményeiket.
29
II. 10. A közösségi életre történő felkészítés és a differenciált fejlesztés lehetőségei az óvodában Az óvodában megfelelően kialakított szokásrend segíti a gyermeket abban, hogy a családi közösségen kívül egy kortárs közösségbe is beilleszkedjen. A kicsi gyerek jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége, ezért az óvodában biztonság, otthonosság, szeretetteljes légkör veszi körül. Az új gyerekek beilleszkedésének segítése különös jelentőségű feladat az óvoda életében. Augusztus hónap
utolsó
heteiben
a
két
óvodapedagógus
családlátogatás
alkalmával
megismerkedik a kiscsoportba jövő gyermekkel és szüleikkel. A gyerekek otthonról kedvenc játékaikat is magukkal hozhatják. Ilyen módon a kicsiknek a felnőttekhez fűződő kapcsolatuk fokozatosan a társak felé fordul, és kialakul az együttjátszás igénye. Az óvodás társas kapcsolata jellemzően a játék tevékenységben fejlődik, alakul. A szerep – és szabályjátékok fejlesztik a gyerek szellemi képességeit, akaratát, önfegyelmét, felelősségtudatát. A szocializációs folyamatban fontos szerepet kap a beszéd, az önkifejezésnek, és a környezettel való érintkezésnek az eszköze. Az élménybeszámoló beszélgetéseken túl a mesehallgatás, mondókázás, verselés és a bábozás, mind az anyanyelvi kommunikációs nevelés színterei. Óvodánkban már hagyományosan kiemelt hangsúlyt kap a gyerekek művészi adottságainak (zene, rajz, kézművesség, tánc) fejlesztése. E tevékenységek során lehetőség nyílik
arra,
hogy az
eltérő képességű
gyerekekkel
differenciáltan foglalkozzanak az óvónők. Az óvoda rendszeres, a közösségi életérzés kialakítását segítő szokásai:
csendes percek, napi ima
tevékenységek kezdeményezése (terv szerint)
kirándulások, színházlátogatások
ajándékkészítés
ünnepek, megemlékezések, esetleg a szülőkkel együtt
30
egyénileg,
II. 11. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység az óvodában Az óvodának jelentős szerepe van abban, hogy az eltérő szocializációs szokásokkal rendelkező családokból érkező gyerekek mindegyike időben megkezdhesse általános iskolai tanulmányait. A családokkal együttműködve igyekszünk az anyagi, vagy erkölcsi szempontból elhanyagolt gyermekek magatartászavarait, antiszociális viselkedésének tüneteit enyhíteni, esetleg félelmeit, szorongásait oldani. Az okok feltárásában és a családokkal való együttműködésben az óvónőket a gyermekvédelmi felelős segíti. (Ezzel a feladattal a vezető minden évben egy óvónőt bíz meg.) Jelentős szerepe van a segélyezések és térítéskedvezmények elbírálásában, ő tartja a kapcsolatot a nevelést segítő
intézményekkel:
Fővárosi
Pedagógiai
Szakszolgálat
III.
kerületi
Tagintézménye, Gyermekjóléti Szolgálat, Gyámügyi Hivatal. Az óvónők iskolára felkészítő munkáját óraadó logopédus segíti. A hátrányos helyzetű, vagy veszélyeztetett gyerekeket segítő tevékenységek:
családlátogatás – környezettanulmány készítése
anamnézis felvétele
gyakorlott beszélgetés a szülőkkel
fogadóóra
kapcsolatfelvétel a védőnővel és az óvodai orvossal
a gyermekek megfigyelése az óvodai tevékenységek közben
A szociális hátrányok kezelésének lehetőségei:
állami normatív étkezési támogatás
önkormányzati szociális támogatás a kerületben lakó gyerekeknek
az
Önkormányzat
Szociális
támogatása
31
Ügyosztály
rendkívüli
anyagi
II. 12. A szülő, a gyermek és a pedagógus együttműködésének formái az óvodában
A kisgyermek nevelésének két színtere a család és az óvodai közösség. A gyermekek egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen e két fél nevelési elveinek összehangolása, és a mind szorosabb, rendszeres együttműködés. Az óvodában dolgozó felnőttek közössége:
óvodapedagógusok (1 vezető, 10 óvodapedagógus)
technikai dolgozók (5 dajka, 1 kertész-karbantartó, 1 pedagógiai asszisztens)
A szülők közösségének az óvodával történő együttműködés lehetőségei:
szülői értekezlet évente két-három alkalommal
fogadóóra az éves munkaterv szerint
egyes ünnepeken, jeles napokon jelen lehetnek a szülők
közös kézműves délutánok
a Szülői Szervezet évente két megbeszélést tart. Jogszabályban meghatározott módon kapcsolódik be az óvoda életébe.
II. 13. Kétnyelvűség az óvodában Óbuda-Békásmegyer újkori történetében nagy szerepet játszottak a magyarországi németek. 1994-ben megalakult az Óbuda-Békásmegyer Német Kisebbségi Önkormányzat, és több közoktatási intézményben kezdődött két tannyelvű oktatás. Évekkel ezelőtt a Tímár utcai óvodában először egy, majd két német nemzetiségi csoport indult, amelyek a 2012. évtől „németbarát” csoporttá alakultak. A német nyelvvel való ismerkedés egész nap folyamán, a napirendhez igazodva, a következő formában történik:
játékos
formában,
alkalmanként
német
nyelvi
tevékenység
kezdeményezése (ének, énekes körjáték, vers, mondóka kiszámoló, alkalmanként mese)
a tevékenységek alatt a beszélgetések német nyelven is folynak
ima, étkezés előtt, után, és alvás, pihenés előtt
32
A németbarát csoportokban elsődleges szempont a gyerekek szókincsbővítése, és gyakori ismétlés során a mindennapi élet leggyakoribb kifejezéseinek, a rövid utasításoknak megtanítása német nyelven. Az óvodások a német nyelvvel való ismerkedésüket folytathatják az Óbudai Szent Péter és Pál Szalézi Általános Iskolában már évek óta működő „németbarát” első osztályában.
III. Az iskola helyi tanterve
III. 1. Az iskola tantárgyi rendszere, óraterve
Iskolánk tantárgyi rendszerét és óratervét a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 1. és 2. számú mellékleteiben szereplő kerettantervek alapján állítottuk össze. A szabadon választható órakeretek elosztásánál figyelembe vettük, hogy iskolánkba a katolikus értelmiségi szülők küldik gyermekeiket gimnáziumi továbbtanulásra való felkészítés céljából. Ezért heti két alkalommal a délelőtti órakeretbe hittan (katolikus és protestáns) órákat építettünk be. A matematika, a magyar és idegen nyelvi tantárgyak óraszámait a gimnáziumi továbbtanulás igénye indokolja. Iskolánk művészeti orientáltságával a tanulók lelki, érzelmi fejlődését igyekszünk elősegíteni. Ez indokolja az 5. és 6. évfolyamokon a vizuális kultúra 1-1 plusz óraszámát, és a délutáni, a tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkeret terhére szervezett szakköröket. A kerületi zeneiskolával együttműködve szervezzük meg az alsó tagozaton a diákok szolfézs oktatását. Szintén alsó tagozaton a két párhuzamos osztály közül az egyikben első osztálytól kezdve heti egy órában a német idegen nyelvvel ismerkednek tanulóink. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása a tanítandó tananyag és a nevelési feladatok hármas szintű szabályozáson keresztül valósul meg. (NAT, kerettanterv és a helyi tanterv.) A nevelési feladatokat az intézmény nevelési programja, és bizonyos tantárgyak (hittan, osztályfőnöki, stb.)
33
helyi tanterve tartalmazza, az oktatandó tananyagot a tantárgyak helyi tanterve, majd a tanárok által használt tanmenetek tartalmazzák. A kerettanterv kötelező –, és szabadon választható tantárgyait és órakereteit a következő táblázatok tartalmazzák: Óraterv a helyi tantervhez az 1-4. évfolyamokon A bevezetés éve
2013/14
2014/15
2015/16
2016/17
Tantárgyak
1. évf.
2. évf.
3. évf.
4. évf.
Magyar nyelv és irodalom
8
8
8
8
8
8
3
3
1
Matematika
4
5
4
5
4
5
4
4
Hittan
2
2
2
2
2
2
2
2
Környezetismeret
1
1
1
1
1
1
1
1
Ének-zene
2
2
2
2
2
2
2
2
Vizuális kultúra
2
2
2
2
2
2
2
2
Életvitel és gyakorlat
1
1
1
1
1
1
1
1
Testnevelés és sport
4
4
4
4
4
4
4
4
Néptánc
1
1
1
1
1
1
1
1
órakeret
26
1
8
Idegen nyelv
Rendelkezésre álló
1
8
26
26
28
Amennyiben az alsó tagozaton két párhuzamos osztály indítására nyílik lehetőség, az egyiket „német nyelv-barát” csoportnak tervezzük. Ők iskolai keretek között (+ heti egy tanóra) folytatnák az óvodában elkezdett ismerkedést a német nyelvvel. A másik osztályban 4. évfolyamon kezdenék az angol nyelvet tanulni a diákok. Az első három évfolyamon a +1 óra matematika óraszám a tehetséggondozásra adna lehetőséget. Egy első osztály indítása esetén csoportbontásokkal törekednénk ugyanezen lehetőségek kiaknázására. A mindenkori első évfolyamon a kerületi zeneiskolával együttműködve, minden tanuló közvetlenül ebéd után heti +2 óra ének oktatásban részesülne, amely megalapozná a zeneoktatás elkezdéséhez szükséges szolfézs ismereteket. A második évfolyamtól a hatodik évfolyamig ezen a koradélutáni 2 énekórán már csak a zenét is tanuló diákok vennének részt. Amennyiben az alsó tagozat délelőtti ének óráit is a
34
zeneiskolai szolfézs tanár tanítja, ebben a szervezésben biztosítani tudjuk a zeneoktatáshoz szükséges szolfézs ismeretek elsajátítását iskolánk szervezésében. Óraterv a helyi tantervhez az 5-8. évfolyamokon A bevezetés éve
2013/14 2014/15 2015/16 2016/17
Tantárgyak
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
Idegen nyelv
4
4
4
4
Matematika
4
4
4
4
2
2
2
2
Hittan
2
2
2
2
Természetismeret
2
2
Biológia-egészségtan
1,5
1,5
Fizika
1,5
1,5
Kémia
1,5
1,5
Földrajz
1,5
1,5
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
Ének-zene
1
1
1
1
Vizuális kultúra
2
2
1
1
Dráma és tánc
1 1
1
1
1
1
1
4+1
3+2
3+2
3+2
1
1
1
1
28+1
27+2
30(32)
30(32)
Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret
A felső tagozaton két párhuzamos osztály esetén az egyik németet, a másik angolt tanul. Amennyiben egy osztály lesz egy évfolyamon, az idegen nyelveket csoportbontásban
tanulják
a
diákok.
Az
osztályok
létszámától
függően
csoportbontásra kerülhet sor a néptánc, rajz, magyar, matematika és a számítástechnika tantárgyak oktatásánál is. Az óratervekben szereplő tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga évfolyamonként és tantárgyanként a mellékletben található.
35
III. 2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyveket és munkafüzeteket a munkaközösség-vezetőkkel egyeztetve a tanítók és szaktanárok rendelik a tankönyvfelelős koordinálásával. A szülőkkel való egyeztetés után kerül az igénylés a Könyvtárellátóhoz. A tanítók és szaktanárok tankönyvválasztásának
szabadságát
tiszteletben
tartva
iskolánkban
a
tankönyvválasztás szempontjai a következők: nem elsődleges, de fontos szempont a tankönyvek elfogadható ára, tartalmában és külső megjelenésében esztétikus, és minél tartósabb legyen, hogy a többgyermekes családokban éveken keresztül használni tudják, minél könnyebb legyen, példatárakat a tanulók lehetőleg ne vegyenek. Szükség esetén az iskolai könyvtár rendelkezzen kellő példányszámmal, munkafüzeteket csak indokolt esetben rendelünk, az ingyenes tankönyvben részesülő tanulók matematika, fizika, földrajz, hittan, angol, német, kémia, biológia és ének tankönyvei könyvtári állományba kerülnek. A tanítási év elején a könyvtárból kölcsönzött könyveket a tanulók használják, és megkímélt állapotban, júniusban ismét könyvtári állományba kerülnek a felsorolt tankönyvek. Az elhasználódástól függően selejtezünk, és rendelünk új példányokat a könyvtár számára. a köznevelési törvény 46.§ (5) és a tankönyvtörvény 8/A (1) előírásain túl, intézményünk egyéb kedvezményt nem tud adni a tankönyvek árából. Iskolánkban az alábbi kiadók könyveit használjuk: OFI: Apáczai Könyvkiadó Kft. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Mozaik Kiadó Kft. Oxford University Press Pedellus Tankönyvkiadó Cartographia Kft.
36
A számítástechnika oktatását tanulónként egy számítógépen valósítjuk meg. A természetismereti tantárgyak oktatásához 3 tanulóból álló csoportokhoz tudunk tanulókísérleti eszközöket biztosítani. Terveink között szerepel, hogy a kötelező (helyi tantervben szereplő) olvasmányok mindegyikéhez, és a matematika példatárakhoz hozzájussanak a diákok könyvtárból történő kölcsönzéssel.
III. 3. A mindennapos testnevelés megvalósításának módja iskolánkban A mindennapos testnevelés megvalósításának módját iskolánkban az infrastruktúra biztosította lehetőségek határozzák meg. A nem szabványos méretű, oszlopokkal szabdalt tornaterem mellett az évek során néptánc termet sikerült kialakítani. Reményeink szerint nemsokára egy szabadtéri sporteszközökkel ellátott iskolaudvart is a testnevelés szolgálatába tudunk állítani.
Lehetőségeinket figyelembe véve iskolánkban a mindennapos testnevelést az Nkt. 27.§ (11) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a következő módon tervezzük megvalósítani:
évfolyam
délelőtti órák
néptánc
sportkör
1-4
3 (4.-ben ú)
1
1
5-6
3(5.-ben ú)
1 vagy
1 vagy
7-8
3
1 vagy
1 vagy
37
egyesület
III. 4. Csoportbontások, és egyéb foglalkozások szervezési elvei és a tanárválasztás Amennyiben az első évfolyamon két első osztály indul, a szülők kérését figyelembe vesszük a tanító néni választásakor, de 100%-ban nem tudunk minden igényt kielégíteni. A két osztályba sorolás elsődleges szempontja a szülők által választott idegen nyelv; angol, vagy német. A csoportbontásokra is e két idegen nyelv oktatása miatt lehet szükség akkor, ha adott évfolyamon csak egy osztály működik. A számítástechnika-, a rajz- és a néptánc szakterem befogadóképessége is indokolhatja a csoportbontásokat e két tantárgy oktatásakor, ezt azonban a mindenkori osztálylétszámok döntik el.
A felső tagozaton bizonyos tantárgyakat (matematika, magyar, idegen nyelv, rajz, néptánc és úszás) csoportbontásban tanítunk, ha ezt az alsó tagozat után összevonásra kerülő 5.-es osztály létszáma indokolja.
A tanórán kívüli foglalkozásokat a finanszírozott órakeret terhére szervezzük az iskola profiljának, és a szülői igényeknek megfelelően: énekkar, sportkörök tagozatonként, rajz szakkörök tagozatonként, természetjárás havonként éves program szerint, és a néptánc szakkör.
A rendelkezésre álló órakereten kívül gondoskodunk a lemaradó gyerekek felzárkóztatásáról alsó tagozaton osztályonként heti 2-2 órában. Ezeken a korrepetálásokon az eredményes munka elérése miatt csak 1-2 gyerek van jelen, tehát egyéni foglalkozásoknak számítanak. Felső tagozaton hatodik évfolyamig matematika, magyar és idegen nyelvekből biztosítunk korrepetálásokat. Nyolcadikos diákjainknak az igényeknek megfelelően felvételi előkészítőt szervezünk matematika és magyar tantárgyakból.
38
III. 5. Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái és rendje, az ellenőrzés és értékelés módjai. A tanulók tudása, magatartása és szorgalma értékelésének követelményei Az intézményi nevelő és oktató munka egyik fontos feladata a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzése és értékelése. Iskolánkban a diákok tudásának számonkérése rendszeres. Ennek formája lehet szóbeli, vagy írásbeli beszámoltatás, egyes tantárgyak esetén gyakorlati munka értékelése. A számítástechnika tantárgyat kivéve nem elfogadható az interneten feladatokat feladni, vagy számon kérni érdemjegyre. Csak az a helyi tanterv által előírt tananyag értékelhető, amit a tanár az órán „leadott”. A fő hangsúly a szóbeli számonkérésen van, de ennek, és az írásbeli beszámoltatásnak az aránya a felsőbb évfolyamokon fokozatosan az utóbbi felé tolódik. Az írásbeli számonkérés formái: diagnosztikus mérés, röpdolgozat (előzetes bejelentés nélkül is), és a témazáró dolgozat (előzetes bejelentés és közös készülés után). Ezek száma tanítási évenként és tantárgyanként legalább a tantárgy heti óraszáma, de legfeljebb évente négy. Az
előírt
követelmények
teljesítését
a
nevelők
az
egyes
szaktárgyak
jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzi és értékeli. Az első évfolyamon és a második évben félévkor minden tantárgy esetén csak szöveges értékelést alkalmazunk. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:
kiválóan teljesített
jól teljesített
megfelelően teljesített
fejlesztésre szorul
A második évfolyam végétől a nyolcadik évfolyam végéig a tanulók teljesítményét év közben és a tanítási év végén minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) és elégtelen (1). Elvárás a pedagógusoktól, hogy minden tanuló tantárgyanként havonta legalább egy érdemjeggyel rendelkezzen.
39
A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében az írásbeli dolgozatok, feladatlapok, tesztek (szódolgozat kivétel) értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő ajánlás alapján végzik a tanárok: Teljesítmény
Érdemjegy
0-33%
elégtelen (1)
34-50%
elégséges (2)
51-75%
közepes (3)
76-90%
jó (4)
91-100%
jeles (5)
Iskolánk tanulóinak magatartását havonta, félévkor és év végén is minden évfolyamon a következő kifejezésekkel értékeljük: példás (5), jó (4), változó (3) és rossz (2). A tanulók szorgalmát azonos gyakorisággal: példás (5), jó (4), változó (3) és hanyag (2) érdemjegyekkel minősítjük. A különböző minősítések követelményeit az 1. számú Melléklet tartalmazza.
III. 6. Az otthoni (napközi és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Alsó tagozatos tanulóink túlnyomó többsége a napköziben készül föl a másnapi tanórákra. A napközis csoportokat évfolyamonként szervezzük, élükön 1-1 tanítóval. Tanulásra az ebéd és a levegőzés után ½ 3 – 4-ig, naponta másfél óra áll rendelkezésre. A felső tagozatos diákok részére egy tanulószobai csoportot szervezünk, ahol egy óra pihenés után, délután 2-4-ig készülhetnek a másnapi tanórákra. Ezeken a foglalkozásokon 20-25, zömmel ötödikes, kevés hatodikos tanuló tartózkodik naponta. A diákok délutáni szóbeli és írásbeli feladatokkal való ellátását fontosnak tartjuk, mert a tananyag délelőtti megértését a tudás szükséges, de nem elégséges feltételének gondoljuk. Az iskola vezetésének elvárása, hogy a délelőtti tanórákon a tanítók és a szaktanárok tanítsanak, együttgondolkodásra késztessék a tanulókat (ne előadásokat 40
tartsanak). Legalább 80%-ban délelőtt szerezzék meg a diákok a szükséges ismereteket, készségeket, képességeket.
Tantárgyanként szóbeli és írásbeli
feladatokat is adhatunk a következő tanórára, az egyre magasabb évfolyamokon a szóbeli feladatok felé növelve az arányt. Mindezeket figyelembe véve tantárgyanként 15-20 percnél többet nem készülhetnek a következő tanórára a diákok. Elvárás a tantestület felé, hogy minden házi feladatot – írásban, szóban, egyénileg vagy frontálisan – ellenőrizzenek. Lecke a hét végére és a szünetekre is adható, de nem több, mint egyik tanóráról a másikra.
III. 7. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A katolikus erkölcs alapelvei mentén történő nevelő-oktató munka az iskolai élet minden területén (egyenlő bánásmód az iskolában és szabadidőben, magatartási problémák kezelése, diákok munkájának értékelése, stb.) biztosítja a diákok esélyegyenlőségét. Amennyiben ezekkel az alapelvekkel minden pedagógus azonosul, nem szükségesek külön intézkedések.
III. 8. A tanulók felvételének és átvételének szabályai Iskolánknak nincsen beiskolázási körzete, a szabad iskolaválasztás elve alapján bárki jelentkezését fogadjuk. Jelentkezési lap a honlapunkon, és az iskola portáján található. A szülőkkel (felsőbb évfolyamokon a diákokkal is) folytatott rövid tájékozódó beszélgetés után születik döntés a gyerekek fel-, vagy átvételéről. A felvételt
megelőző
beszélgetések
során
elsősorban
a
családok
hitbéli
elkötelezettségét vizsgáljuk. Tanítási év közben történő átvételkor türelmi időt adunk (egyéni egyeztetés után 2-4 hét) a tanulói számonkérésben a hiányok pótlására, és az új környezethez való alkalmazkodásra. Fel,- és átvételkor a prioritások sorrendje: hitüket gyakorló katolikus (keresztyén) család gyermeke, óvodánkba járt, testvérek iskolánkba járnak, megismerik, elfogadják a keresztény hitigazságokat és az erkölcsi tanítást, és támogatják az ebből fakadó iskolai nevelési elveket.
41
III. 9. A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elveket e dokumentum 1.sz. melléklete tartalmazza.
III. 10. A tanulmányok alatti vizsga követelményei és az értékelés szabályai A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításának rendjét a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet részletesen szabályozza. Ennek a jogszabálynak megfelelően, iskolánkban osztályozó, és (64.§ (3)) és javítóvizsga ((64.§ (7)) megszervezésére lehet igény. A tanítási év végén elégtelen osztályzatot kapott tanuló a bizonyítványába külön pótlapon gépelve megkapja a vizsga időpontját, és azt a törzsanyagot, amelyből az adott tantárgyból augusztusban javítóvizsgát tehet. Az írásbeli és szóbeli feladatok értékelésének szempontjai hasonlóak az előzőekben leírtakhoz azzal a kiegészítéssel, hogy az évfolyamismétlésre – a szülői kérést kivéve - csak igen indokolt esetben kerüljön
sor.
A
jogszabályi
előírásoknak
megfelelően
a
javítóvizsga
megszervezéséről az igazgató gondoskodik. Iskolánkban osztályozó, vagy különbözeti vizsgát a külföldön tartózkodó, és iskolánkba beírt tanulók szülei szoktak kérni abból a célból, hogy összemérjék, gyermekük idegen országban szerzett tudása mennyire felel meg az itthoni elvárásoknak. Az osztályozó vizsgák tantárgyi követelménye a helyi tanterv, értékelése hasonló a javítóvizsgához. A tanulmányok alatti vizsgákról jegyzőkönyv készül, és jogszabályban előírtaknak megfelelően kell adminisztrálni.
42
IV. Az óvoda programja
IV.1. Az óvodai nevelés feladatai
Az egészséges életmód alakítása
Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés
Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása
Az egészséges életmód alakítása Célja: a gyermek gondozása, természetes testi és lelki szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése, az egészséges életvitel igényének alakítása a családok együttműködésével. Feladata:
Egészséges, tiszta, balesetmentes esztétikus környezet kialakítása.
A gyermek testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése, testi képességeinek fejlesztése.
Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása.
A környezettudatos magatartás megalapozása.
Csoportszobáink eltérő méretűek, vannak családias kisebbek, és vannak tágas nagyobbak, melyek a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően berendezettek. A tornaszoba és az udvar adta lehetőségeket maximálisan kihasználjuk a tervszerűen szervezett, a mindennapos frissítő mozgás és egyéb tevékenységek alakalmával. Az udvari játék alakítása során ugyanazok az elvek érvényesülnek, mint a csoportszobában, a gyermeki játék szabadsága, önálló választása, testi épségük megóvása mellett. A folyamatos tízórai szervezésével a napi tevékenységek zavartalanságát biztosítjuk.
43
Az érzelmi az erkölcsi és a közösségi nevelés Célja: Az óvoda egyszerre segítse elő a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődésének, éntudatának alakulását és engedjen teret önkifejező törekvéseinek. Kapcsolatai során pozitív, kedvező hatások, élmények érjék. A családok nevelési, vallási szokásainak megismerése, közelítése az óvodai nevelési szokásokhoz, erkölcsi normákhoz. Feladata:
A
gyermek
szociális
érzékenységének
fejlesztése,
erkölcsi
tulajdonságainak, szokás-és normarendszerének megalapozása.
A hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés erősítése.
Olyan életteret, közös tevékenységeket, biztosítunk a gyermek számára, amelyben fejlődnek társas kapcsolatai. Óvodai nevelésünk támaszkodik a családi nevelésre, a család és az óvoda együttműködésére. Fontosnak tartjuk óvodába lépés előtt az előzetes
családlátogatást,
hogy
megfigyelhessük
a
gyermeket
megszokott
környezetében, tájékozódjunk a család nevelési elveiről, szokásairól. Lehetőséget biztosítunk a szülőknek nyílt nap alkalmával, az óvodai élettel való ismerkedésre, a folyamatos, szülővel történő beszoktatásra. A közös óvodai, egyházi, nemzeti ünnepek, hagyományos programok is elősegítik az összetartozás érzését, a családokkal való szorosabb együttműködést, nevelési elveink közelítését. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Célja: a gyermek személyiségének, gondolkodásmódjának, értelmi képességeinek, kompetenciáinak fejlesztése. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés. Feladata:
A gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése.
A
gyermek
spontán
és
tervezetten
szerzett
tapasztalatainak,
ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben, élethelyzetekben való gyakorlása. 44
Az egyéni fejlődési ütemnek megfelelően az ismeretek, jártasságok, készségek alapozása.
Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységforma keretében megvalósul, nagyobb hangsúllyal a mindennapos mondókázás, verselés, mesélés, spontán beszélgetés, bábozás, nyelvi játékok, csendes percek, alkalmával. A szabad játékban fejlődik legjobban a gyermek értelmi képessége /életkori sajátosságából adódóan/, ezért tartjuk a legfontosabbnak a játékba integrált tanulást, mint tanulási formát. Eközben lehetőségünk van egyéni, differenciált fejlesztésre, felzárkóztatásra, a tehetséges gyermekek fejlesztésére.
IV. 2. Az óvodai élet megszervezésének elvei Személyi feltételek Óvodánk öt csoportos. Csoportonként 2 szakképzett óvodapedagógus látja el a feladatokat, 1 csoportos dajka segítségével, heti váltásban. Az óvodapedagógusok közül, néhányan a kötelező képesítés mellett szakvizsgával is rendelkeznek. A zökkenőmentes működést 1 pedagógiai asszisztens és 1 kertész-karbantartó segíti. Tárgyi feltételek Az óvoda berendezése, megfelel a gyermekek változó testméretének, szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, egészségük megőrzését. Felszereltségünk, eszköztárunk a minimális előírásoknak megfelel, az elhasználódott eszközök cseréjét folyamatosan biztosítjuk, ill. fejlesztjük. Az óvodai élet megszervezése Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekek tevékenységét óvodapedagógus irányítja. A gyermekek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket. A napirendben feltüntetett tevékenységek időtartama korcsoportonként változik, melyeket az óvodapedagógusok terveznek meg. A folyamatos és rugalmas napirendben a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítására törekszünk. A napirend állandó tevékenységeit a házirend tartalmazza.
45
A TEVÉKENYSÉGEK SZERVEZETI FORMÁI Tervezetten
szervezett Párhuzamosan is végezhető differenciált és
tevékenységek
csoportos tevékenységek szervezése
Hitre nevelés
Játék
Mozgás
Verselés, mesélés
Mozgásos
játék Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
(mindennapos mozgás)
Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése, azon belül matematikai tartalmú tapasztalatok
Az óvoda működési rendje Az óvoda működési rendje szintén a házirendben található. Az óvoda kapcsolatai Szoros kapcsolatot ápolunk a családokkal. Szalézi Intézmény Fenntartó, mint fenntartó Kormányhivatalok és Tankerületek Óbudai Szent Péter és Pál Szalézi Általános Iskola KPSZTI Szülői Szervezet A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat III. kerületi Tagintézménye A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság A III. Ker. Gyámügyi, Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Kp. Szalézi Segítő Szűz Mária Lelkészség Óbuda- Békásmegyer Védőnői Szolgálat Gyermekorvos: Dr. Tóth Katalin
46
IV. 3. Az óvodai élet tevékenységi formái Hitre nevelés Célja: a katolikus hitélet megismertetése által megalapozódjon a gyermekekben a keresztény erkölcsi és viselkedési norma. Feladata:
A gyermekek megismertetése bibliai történetekkel, szentekkel, egyházi énekekkel, imákkal, versekkel.
A katolikus hitélet megtapasztalása az óvodai élet során;
A teremtett világra való rácsodálkozás képességének kialakítása, fejlesztése (öröm, hála, megbecsülés, védelem, óvás, felelősség, stb.).
A hitre nevelés átszövi az óvodai élet egészét, a lelki beszélgetések, gyertyagyújtások, imádságok tanulása, a templomlátogatások, a liturgikus év, és egyéb eseményein keresztül. Csendes pecek, vagy közös áhítat formájában heti rendszerességgel, alkalmanként lelki vezető segítségével történik. Játék Célja: a gyermekek alapvető viselkedési normákat, szokásokat sajátítsanak el, ismerkedjenek a világgal, tökéletesedjen mozgásuk fejlődjenek pszichikus funkcióik, kreativitásuk, gazdagodjon kommunikációjuk. Feladata:
Az élményszerzés lehetőségének megteremtése, amely alap a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus játékokhoz, a konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz.
Váljék a játék a pszichikumot, kreativitást fejlesztővé, erősítővé és élményt adóvá,
Alakuljon a társas kapcsolatok szintje, minősége, alapvető viselkedési szokásokat sajátítsanak el.
Az óvodapedagógus jelenlétével tegye lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását.
47
Az óvodánkban előtérbe helyezzük a szabadjáték érvényesülését, melyre megfelelő élményszerzési lehetőségeket, időt, biztosítunk a napirendben. A gyakorló, a szerep, a szabály, a konstrukciós, a dramatikus játékokon keresztül komplexen fejlesztjük a gyermeki személyiséget. Támogatjuk, segítjük, ösztönözzük a gyermeki kreativitás kibontakozását. Verselés, mesélés Célja: irodalmi élménynyújtás a klasszikus, a kortárs, a népi-irodalmi, és az egyházi műveken keresztül. Feladata:
A mindennapos mondókázás, verselés, mesélés biztosítása
Érzelmi, esztétikai nevelés, mesetudat, közösségi élmény erősítése.
Önálló versmondásra, mesélésre ösztönzés. Nemzeti, keresztényi tudat alakítása.
Az óvodai élet során bármikor lehetőségünk van verselésre, mesélésre, mondókázásra, és az ehhez szükséges nyugodt körülményeket, megfelelő tárgyi feltételeket megteremtjük. Az óvodapedagógusok törekszenek a tervező és szervező munkájukban a környezeti neveléshez és egyházi ünnepekhez kapcsolódó irodalmi művek megfelelő kiválasztására. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Célja: a gyermek zenei érdeklődésének felkeltése, zenei ízlésének esztétikai fogékonyságának formálása, a közös éneklés örömének átélése. Feladata:
Az énekes népi játékokon, és igényesen válogatott zeneműveken keresztül fejlesztjük a gyermek zenei képességeit /egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás/. Ismerkedjenek az egyházi ünnepekhez kapcsolódó dalokkal, énekekkel.
Zenei kreativitás, improvizáció fejlesztése.
48
A gyermekek mindennapi tevékenységében jelen van az éneklés, mozgás, zenélés, zenehallgatás, élő zenével is. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során, felfedezik a dallam, a ritmus a mozgás szépségét. A családokkal közösen szervezett táncházi programjaink elősegítik a gyermekek zenei élményeinek gazdagodását. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Célja: a tevékenység öröme, valamint az igény kialakítása az alkotásra, a kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Feladata:
A tevékenység által a gyermekek ismerkedjenek meg a különböző anyagokkal, az eszközök használatával, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival.
Tér-forma és szín képzetük, képi gondolkodásuk fejlesztése.
Térbeli tájékozódó képesség, finommotorika fejlesztése.
A tevékenység által a gyermekek megismerkednek a különböző anyagokkal, az eszközök használatával, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. Az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán
alkalmat
teremtünk.
Lehetőséget
adunk
a
népi
kismesterségek
megismerésére, kipróbálására is. Mozgás Célja: a gyermek mozgásigényének kielégítése, testi képességek fejlesztése, melyet derűs légkörű megfelelő intenzitású, testmozgással biztosítunk. Feladata:
Pszichomotoros képességek, készségek fejlesztése.
Harmonikus, összerendezett mozgás elősegítése.
Egészséges életmódra nevelés.
Szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, önkontroll, pozitív énkép fejlesztése.
49
Az óvodai nevelés minden napján az irányított mozgásos tevékenységek mellett, megjelenik a spontán, a szabad játék kereteiben végzett egészségfejlesztő testmozgás is. Arra törekszünk, hogy minél több alkalommal a mozgást a szabadlevegőn szervezzük. A külső világ tevékeny megismerése Célja: Harmóniában éljen a gyermek a természettel. Szerezzen tapasztalatokat a szűkebb és tágabb természeti- emberi-tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. Alakuljon ki a pozitív érzelmi viszonya a természethez, védje, óvja a természetet. Feladat:
Ismerjék meg, védjék, óvják a környezetüket.
Környezettudatos magatartás alapozása, alakítása;
A természetbeni változások folyamatos megfigyelése felfedezése.
Matematikai tartalmú tapasztalatok, ismeretek szerzése és alkalmazása a tevékenységekben.
Az önálló véleményalkotás és döntési képesség fejlődésének elősegítése.
A gyermekek a szimulációs játék során szereznek tapasztalatot a környezeti társadalmi
változásokról.
A
tevékenységek
során
matematikai
tartalmú
tapasztalatokat, ismereteket is szereznek /tér – sík - mennyiség, alaki és nagyságbeli viszonyok,/. Séták, kirándulások alkalmával megismerkednek a szűkebb és tágabb természeti környezetükkel, gyűjtőmunkát végeznek. A spontán és szervezett ismeretszerzés közben környezettudatos magatartásuk is formálódik. Munka jellegű tevékenységek Célja: a gyermekek örömmel és szívesen végezzék, közben szerezzenek tapasztalatokat, ismereteket. Alakuljanak ki a munkához szükséges készségek, szokások, közösségi kapcsolatok, felelősségérzet, kötelességteljesítés.
50
Feladata:
Az adott gyerekre, csoportra szabott munka jellegű tevékenység és hozzá a megfelelő eszköz biztosítása, használatának megtanítása.
A gyermeki munka konkrét, reális, önmagához mért értékelése.
A munkavégzéshez szükséges képességek, készségek, tulajdonságok, mint a kitartás, az önállóság a felelősség a céltudatosság alakítása.
A gyermek tapasztalja a saját személyét érintő tevékenység szükségességét (önkiszolgálás), később a másokért végzett munka (naposság, különböző megbízatások) felelősségét. Kellő időt, rendszeres és folyamatos lehetőségeket biztosítunk a nap folyamán a gyakorlásra. Eközben konkrét, reális, önmagához mért értékelést adunk, saját és mások elismerésére neveljük gyermekeinket. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Célja: a gyermek cselekvő aktivitása által képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése, kreativitásának erősítése. Feladata:
A gyermek előzetes tapasztalataira, ismereteire építve a tanulást támogató környezet megteremtése.
A gyermek cselekvése által sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása.
Képességek
és
készségek
fejlesztése.
(figyelem,
emlékezet,
gondolkodás, megfigyelés, beszéd, mozgás, magatartás, viselkedés minta, társas kapcsolatok, stb.) Az óvodai tanulás nem csupán ismeretszerzés. Az utánzásos mintán át a spontán, játékos, cselekvéses tanulás, az irányított, tudatosan tervezett megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés lehetőségének biztosítása a nap folyamán állandóan, folyamatosan jelen van. Kellő mértékű cselekvő helyzet által gondolkodásra ösztönözzük gyermekeinket, új, érdekes tapasztalatszerzési, felfedezési lehetőségeket kínálunk, felébresztjük tudásvágyukat.
51
Német nyelv Célja: a gyermekek és az idegen nyelv közötti érzelmi kötődés kialakítása. Feladata:
Gondozási és néhány tevékenység közbeni német nyelvű utasítások adása.
Német nyelvi szókincs bővítése játékos feladatokkal és különböző szemléltető eszközök segítségével.
Játékos formában, alkalmanként német nyelven is beszélünk a gyermekekhez. Versek, mondókák, kiszámolók és körjátékok elsajátítása közben ismerkednek a német nyelvvel. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A gyermek belső érése, a családi és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a gyermekek többsége óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki, szociális érettség. Testi: a testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró, mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes, viselkedését, testi szükségleteit irányítja. Lelki: a lelkileg egészségesen fejlődő gyermek nyitott, érdeklődő, tanuláshoz szükséges képességei kialakultak, különösen a testséma, a téri tájékozódás, a vizuális, akusztikus emlékezet, a szándékos bevésés, felidézés, növekszik figyelmének időtartama, kialakulóban van az elemi, fogalmi gondolkodása. Érthetően,
tisztán,
folyamatosan
beszél,
minden
szófajt,
különböző
mondatszerkezeteket, mondatfajtákat használ. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait. Szociális: a szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító
elfogadására.
együttműködésre, kialakulóban
van,
Egyre
több
szabályhoz
kapcsolatteremtésre ami
a
feladat
tud
gyermekkel, megértésében, 52
alkalmazkodni, felnőttel,
képes
feladattudata
feladattartásban,
egyre
eredményesebb, kreatívabb elvégzésében nyilvánul meg. Ebben segíti kitartása, munkatempója, önállósága, önfegyelmének alakulása. Az új köznevelési törvény alapján a gyermek abban az évben válik tankötelessé, amelynek augusztus 31. napjáig a 6. életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben. Az iskolaérettséget alapesetben az óvoda igazolja, amennyiben azonban kétség merülne fel ebben a kérdésben, az óvodavezető engedélyezhet további egy év óvodában maradást, ill. ha a szülő nem ért ezzel egyet, akkor a szakértői bizottság dönt az iskolai alkalmasságról. (Nkt.2011.CXC törvény 45. § 2-4.bekezdés) A pedagógiai program mellékletei. 1.sz. A tanulók magatartása és szorgalma minősítésének elvei 2.sz. Az alsó tagozat tantárgyainak kerettantervei 3.sz. A felső tagozat tantárgyainak kerettantervei
Az iskola Pedagógiai Programját az intézmény vezetője és a Fenntartó jóváhagyta. Budapest, 2013. április 16.
…………………………
………………………..
igazgató
fenntartó
53
1. sz. melléklet Az iskolában a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:
Példás (5) az a tanuló, aki: o a házirendet betartja; o a tanórán, a tanórán kívül és az iskolán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; o kötelességtudó, feladatait teljesíti; o önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; o tisztelettudó; o társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; o az osztály és az intézményi közösség életében aktívan részt vesz; o óvja és védi az intézmény felszerelését, a környezetet; o nincs írásbeli elmarasztalása. Jó (4) az a tanuló, aki: o a házirendet betartja; o tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; o a felnőttekkel és társaival szemben őszinte, tisztelettudó, de magatartáskultúrája néha kifogásolható; o feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; o feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; o az osztály- vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; o nincs írásbeli elmarasztalása. Változó (3) az a tanuló, aki. o az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; o a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik, indulatait nem mindig képes fékezni; o feladatait nem minden esetben teljesíti; o előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva, hangneme gyakran kifogásolható; o a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, a közösség által szervezett programokon nem vesz részt; o igazolatlanul mulasztott; o a figyelmeztető fegyelmező intézkedések súlyosabb fokozati valamelyikében részesült. Rossz (2) az a tanuló, aki: o a házirend előírásait sorozatosan megsérti; o feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; o magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; o társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; o viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; o több alkalommal igazolatlanul mulaszt; o több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.
54
Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:
Példás (5) az a tanuló, aki: o képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; o tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; o a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; o munkavégzése pontos, megbízható; o a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; o taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. Jó (4) az a tanuló, aki: o képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; o rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; o a tanórákon többnyire aktív; o többletfeladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem, vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; o taneszközei tiszták, rendezettek. Változó (3) az a tanuló, akinek: o tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; o tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; o felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; o érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; o önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. Hanyag (2) az a tanuló, aki: o képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; o az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; o tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; o feladatait többnyire nem végzi el; o felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; o a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül.
55
1. Azt a tanulót, aki képességihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az intézmény jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. Az iskolai jutalmazás formái: Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: o szaktanári dicséret, o napközis-nevelői dicséret, o osztályfőnöki dicséret, o igazgatói dicséret, Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén o példamutató magatartásért, o kiemelkedő szorgalomért, o példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kaphatnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. Péter-Pál Díj (ld.: Melléklet!). 2. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések formái: szaktanári figyelmeztetés, napközis nevelői figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés, tantestületi intés. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. 56
