Az Önkormányzat évi költségvetési koncepciója. Az anyagot látta: Dr. Korsós Ágnes

 

 

Iktatószám: Címzett:

Tárgy:

/ 2010.

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése

Az Önkormányzat 2011. évi költségvetési koncepciója

Az anyagot készítette:

Közgazdasági Iroda

Az anyagot látta: Dr. Korsós Ágnes

Véleményezésre megküldve:

Valamennyi Bizottságnak

Sokszorosításra érkezett: Napirend kapcsán meghívandó személyek:

 

Varga Jánosné könyvvizsgáló

1

Száma: ……….. /2010.

Tárgy : 2011. évi költségvetési koncepció

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Helyben

Tisztelt Közgyűlés! Az Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény előírja, hogy az önkormányzat meghatározza gazdasági programját és költségvetését. Az önkormányzatok költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az önkormányzati költségvetés az állami költségvetéstől elkülönül, ahhoz az állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik. Az önkormányzati költségvetés elkészítésének szabályait az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvény, és annak végrehajtásáról szóló 217/1998.(XII.30.) Kormányrendelet tartalmazza. Az önkormányzat éves költségvetése elkészítésének alapjául a Közgyűlés által elfogadott gazdasági program szolgál, melynek alapján a helyi önkormányzat elkészíti éves költségvetési javaslatát, a költségvetési koncepciót. A koncepciót a helyben képződő bevételek, valamint az ismert kötelezettségek figyelembe vételével kell összeállítani. Összeállítása előtt a jegyző áttekinti az önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, az önkormányzat bevételi forrásait, és ennek alapján kialakítja a költségvetés koncepcióját, amelyet a polgármester terjeszt a Közgyűlés elé. 2011. évi költségvetés rendező elvei • • • •

 

Stabilitás fenntarthatóság minőségi szolgáltatás folyamatos fejlesztés

2

2011. évi költségvetéssel szemben támasztott általános követelmények Továbbra is fenn kell tartani az elmúlt évek gyakorlatát, vagyis működési célú hiány nem keletkezhet, a működési bevételeknek fedezniük kell, a működési célú kiadásokat. Ennek teljesülése érdekében ¾ Át kell világítani jelenlegi intézmény hálózatunkat, és optimalizálni kell a foglalkoztatotti létszámot, folyamatosan hozzáigazítva az ellátotti létszámhoz! ¾ Vizsgálni kell az egyes épületek kihasználtságát, törekedni kell a gazdaságtalan telephelyek összevonására, az elavult intézményi ingatlanok pályázati pénzből történő korszerűsítésére, felújítására! ¾ Át kell tekinteni az Önkormányzat nem kötelező feladat vállalásait, a korábbi erre irányuló kötelezettségvállalásokat felül kell vizsgálni! ¾ Fő rendezőelvként dönteni kell a nem kötelezően fenntartott intézmények további működtetéséről. Le kell szögezni, hogy az Önkormányzat a továbbiakban is hosszú távon számol a Kórház fenntartásával, fejlesztésével, ugyanakkor nem számol hosszú távon a nem kötelező, megyével párhuzamosan működő intézmények fenntartásával! ¾ A már meghozott takarékossági intézkedéseket következetesen végre kell hajtani! ¾ Erősíteni kell a társadalmi felelősségvállalást, növelni kell az intézmények működésébe, illetve a városi rendezvények kapcsán a szponzorok bevonását! A város kiemelt fejlesztéseit folytatni kell. A lehetőségekhez mérten újabb fejlesztések csak abban az esetben vállalhatóak, amennyiben az önerő szükséglet minimális. A takarékosság jegyében maximálisan ki kell használni a pályázati forrásokat. Törekedni kell energia hatékony beruházások pályázati megvalósítására, külön vizsgálni kell az új, induló pályázati forrás megszerzése esetén a várható beruházás fenntartásának költségeit, és gazdaságosságát. Önerős beruházás nem indítható! A jelenleg hatályban lévő megállapodás szerint a 2011-es évben esedékes a kötvény első törlesztő részlete. Az Önkormányzat érdekeinek messzemenő érvényesítése mellett folyamatos tárgyalást kell folytatni a pénzintézettel. Kiemelten kell kezelni a Kormány azon megkeresését, amelyet az Önkormányzatok pénzügyi-, gazdasági helyzetének áttekintése érdekében állított össze, és juttatott el valamenynyi érintett település részére.

 

3

I. A Kormány a Magyar Köztársaság 2011. évre vonatkozó költségvetéséről szóló törvényjavaslatot október 30-án benyújtotta az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés december 7-én meghatározza összegszerűen - az előterjesztés és az ahhoz érkező módosító indítványok alapján – a fejezetek, az alapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai bevételi és kiadási főösszegét, a hiány mértékét. Ezt követően a kiadási főösszegek már nem módosíthatóak. A törvény javaslatának vitáját az Országgyűlés jelenleg is folytatja, és feltehetően december 23-án fogadja azt el. Az Önkormányzat költségvetési koncepciójának összeállításánál a Kormány előterjesztéseire és annak szöveges indokolására, az Állami Számvevőszéknek a tervezet kapcsán kiadott jelentésére, az önkormányzati érdekszövetségek és érdekegyeztető fórumok véleményére, javaslataira támaszkodtunk. A Koncepció elkészítésével irányt szabunk következő évi terveinknek, számba vesszük az ehhez elérhető pénzeszközeinket, próbáljuk meghatározni legfontosabb feladatainkat, és rendező elveket állítunk fel amelyek megteremtik a lehetőséget a Város működéséhez és fejlődéséhez.

Makrogazdasági kilátások Az előző kormány által vállalt idei és jövő évi államháztartási hiánycélokról kiderült, hogy azokat kőbe vésettnek kell tekinteni. A hiány további lefaragását és az adócsökkentéseket egyszerre csak nem szokványos gazdaságpolitikai eszközökkel - a nyugdíjpénztári befizetések eltérítésével és a válságadókkal - tudja a kormány megvalósítani. Utóbbiaknak ugyan rosszízű lehet az üzenete, de jelentősebb makrogazdasági károkra elemzők sem számítanak - az adórendszer régóta kívánatos átalakítása messze ellentételezi azokat. Idén és jövőre nagy valószínűséggel teljesülnek a hiánycélok és Magyarország jó eséllyel kikerülhet a túlzott deficit eljárás alól. A második nemzeti akcióterv jelentős mértékben rendezi át a jövedelmeket a gazdaságban. Pénzt vesz el a szolgáltató-szektortól (elsősorban külföldi tulajdonban lévő nagyvállalatoktól), eltéríti a magánnyugdíj-pénztári befizetéseket, költségcsökkentést hajt végre a közszférában. Államháztartási hiány: jó eséllyel teljesíthető mind az idei, mind a jövő évi államháztartási hiánycél. Ezzel Magyarország képes lesz kikerülni a túlzott deficiteljárás alól. De vajon fenntartható-e az alacsony hiány figyelembe véve, hogy 2013-ban folytatódik az SZJA csökkentés, miközben a különadók az ígéretek szerint akkorra kifutnak? Akkor lesz fenntartható, ha lesznek szerkezeti reformok és a gazdasági növekedés gyorsulni tud. Elemzők mindkettőt valószínűnek tartják. Az irány egyértelműen az olcsóbb és hatékonyabb állam. Számítások szerint néhány százmilliárd forinttal csökkenteni lehet az állami működés költségeit 3 év leforgása alatt. A gazdasági növekedés pedig 2012-től 4% körülire emelkedhet. Adópolitika: a hazai adórendszer rendkívül rosszul működött - ennek az átalakítására égető szükség van. A magyar gazdaság beszorult egy rossz adórendszerrel, alacsony adómorállal,

 

4

magas adócsalással és adóelkerüléssel jellemezhető állapotba. Ebből mutat kitörést a 2011-től bevezetendő egykulcsos SZJA, és a 10%-os társasági nyereségadó. Az optimális adórendszerrel kapcsolatos elvárásainknak sokkal inkább megfelelő adórendszer felé haladunk. A szolgáltató ágazatokra kivetett extra tehernek kétségkívül lesznek kedvezőtlen hatásai. Amennyire lehet igyekeznek az egyes érintett vállalatok áthárítani a fogyasztókra a költségeket (ezzel az inflációt is gerjesztve) és visszafogni a beruházásaikat. Makrogazdasági szinten ez minimális inflációs többletet és minimális növekedési áldozatot jelent 3 év távlatában. Nyugdíjrendszer: a magánnyugdíjpénztári befizetések eltérítése meghökkentő intézkedés. Akik részt vesznek a rendszerben (a munkavállalók többsége), azokat 14 hónapnyi befizetésétől fosztja meg – átmenetileg - az állam. A nyugdíjjárulékunk egy része a felosztó-kirovó állami nyugdíjrendszerbe megy (ebből fizeti ki az állam a mai nyugdíjasok járandóságát) egy másik része, pedig az általunk választott magánnyugdíj-pénztárba érkezik meg. Ebből következik az, hogy a magán pénztári befizetés miatt hiány keletkezik az állami rendszerben, amiből államháztartási hiány lesz (illetve majd államadósság). Az embereknek általában nem sok okuk lehet panaszra, rosszabbul kevesen járnak majd. A piaci fogadtatás egyelőre vegyes. Mindazonáltal, ha Magyarország valóban teljesíti az idei hiánycélját, és a jövő évit is (márpedig ez tűnik valószínűnek) akkor már csak az a kérdés, hogy fenntartható-e az alacsony hiány. Az intézkedések következtében valószínűnek egy fokozatosan és lassan javuló ország-kockázati megítélés várható. Magyarország ellen a 2004-es EU csatlakozás óta érvényben van a magas államháztartási hiány miatt az úgynevezett túlzott deficit eljárás. Amennyiben jövőre 3% alá kerül az államháztartási hiány Magyarországon (és 2012-ben is ott marad), akkor megszűnik ellenünk ez az eljárás. Ez kedvezőbb befektetői megítélést, javuló adósságminősítést, azaz olcsóbban finanszírozható államadósságot, alacsonyabb hazai kamatot, olcsóbb forinthiteleket jelent a háztartásoknak és a vállalatoknak. Még tovább gondolva: nagyobb gazdasági növekedést, több munkahelyet, emelkedő életszínvonalat. Tehát nagyon sokat jelent ez számunkra, de nagyon fontos az EU-nak is. 2009 végére értük el a válság mélypontját, a magyar gazdaság teljesítménye idén már nem zsugorodik tovább. Pontosabban fogalmazva, már vannak olyan vállalatok, és olyan szektorok, ahol a tavalyi szintnél többet termelnek. A külkereskedelem többlete idén megközelítheti a GDP 6%-át. Mindeközben idén a hazai piacok továbbra is zsugorodnak, a belső kereslet egyelőre nem állt talpra. A beruházások továbbra is visszaesőben vannak, a háztartások fogyasztása meredeken tovább csökken, jövőre azonban enyhe emelkedés várható. A munkaerőpiacon az év első felében jelentős javulásra került sor: a munkanélküliségi ráta 12% közeléből 11%-ra csökkent. Az idei első kilenc hónapban 7000 ember veszítette el a munkáját csoportos létszámleépítés során - ez a szám tavaly négy és félszer nagyobb volt (33ezer fő), de tavalyelőtt is kétszer ekkora (14600). Az év elejéhez képest nyár közepére 70 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma a versenyszektorban és 50 ezerrel a közszférában (itt alapvetően a közmunkaprogramoknak köszönhető a javulás). A februári csúcshoz képest 116 ezer fővel kevesebben voltak szeptemberben a regisztrált álláskeresők (az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint). Idén az első kilenc hónapban 295 ezer új munkahely jött létre, 34 ezerrel több, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Viszont az is igaz, hogy ezeknek az új állásoknak több mint a fele (54%-a) államilag támogatott konstrukcióban jött létre. Bár ked-

 

5

vezőek az adatok a közelmúltból, valószínű, hogy az előttünk álló negyedévekben lelassul a javulás a munkaerőpiacon.

 

6

A 2. akcióterv várható hatásai  (MKB)   

  intézkedések 

   

költségvetési hiány‐ ra gyakorolt pótló‐ lagos hatás (Mrd Ft) 

gazdasági hatás 

16%‐os egységes SZJA‐kulcs beve‐                     200     lakossági jövedelem nő, a fogyasztás és a megtakarítás is  zetése  nő. Az átlagjövedelemnél többet keresők és a gyermeke‐ családi adókedvezmény növelése                      150     sek hitelképessége jelentősen javul, itt beindulhat a  hitelezés is. Az átlagjövedelem alatt kereső gyermekte‐ elkülönülten adózó jövedelmek  adója 16 %‐ra csökken                        50     lenek jövedelmi helyzete és hitelképessége romlik kissé.  adójóváírás szűkítése 

‐                  150    

jövedéki adó emelése 

‐                     20     magasabb infláció 

Beruházások halasztása, elbocsátások, béremelés csök‐ kentése, áthárítás magasabb árakon keresztül. Az áthárí‐ tást nagyrészt a beruházások és a béremelés halasztásán  szektorális különadók bevezetése  ‐                  160     keresztül várjuk.  költségvetési beruházások vissza‐ fogása (PPP‐szerződések felül‐ vizsgálata) 

A beruházások csökkenése a GDP‐t is visszafogja átme‐ ‐                     50     netileg 

50 ezer fős elbocsátás a közszfé‐ rában 

Nő a munkanélküliség, a béremelkedés üteme nyomott  marad. A második évtől a költségvetési megtakarítás  ‐                     40     mintegy kétszeresére emelkedik. 

dologi kiadások nominális befa‐ gyasztása a közszférában 

‐                  150     A közösségi fogyasztás csökkenése visszafogja a GDP‐t 

összesen: 

‐                  170     a hiánypálya tartható 

 

 

 

Hiánycélok tartása, EDP (túlzott deficiteljárás) alól kikerülünk, az adósság csökkenő pályára kerül  Kissé alacsonyabb GDP és magasabb infláció 

 

Árfolyam erősítő és hozamcsökkentő hatás 

 

 

II. A költségvetési törvényjavaslat A törvényjavaslat a Nemzeti Együttműködés Programjában, illetve az akciótervekben meghirdetett programoknak, bejelentett intézkedéseknek egyfajta pénzügyi esszenciája. A 2011. évre vonatkozó költségvetés az új Kormány első költségvetése. Egyszerre kell válaszokat adnia a nemzetközi gazdasági válság jelentette kihívásokra és az eddigi gazdaságpolitika okozta problémákra. Mindeközben olyan irányt kell mutatnia, amely újra bizalmat kelt Magyarország iránt, mind a hazai, mind a nemzetközi piacokban.

 

7

A költségvetés prioritásai: − Családok támogatása, foglalkoztatás növelése: a 2011. évi költségvetés jelentős előnyt biztosít a munkát vállaló, egy vagy több gyermeket nevelő családok számára – az adórendszer átalakításán keresztül, az elmúlt húsz év legjelentősebb adócsökkentésével. − Segíti az üzleti szféra szereplőit, ezen belül is kiemelten a kis- és középvállalkozásokat – ezek nagyobb pénzügyi mozgástérhez, mintegy levegőhöz jutnak a versenyképességet növelő adócsökkentések és az - főként a KKV-kat segítő - Új Széchenyi Terven keresztül. − Növeli a közfoglalkoztatottak számát – a célt segíti a Nemzeti Közfoglalkoztatási Program elindítása. − Növeli a közrendet és a közbiztonságot – a költségvetésben ezekre a feladatokra a korábbinál többet szán a kormány. − A határon túli magyarok kedvezményes honosítási lehetőség kapnak és nő a támogatásuk is. − Modernizálja a közoktatást, támogatja a kistelepülési kisiskolákat. A szakképzésben megerősíti a duális képzést, amelyben az oktatás szorosan illeszkedik a munkaerőpiac igényeihez. − Átalakítja az állami szervezetrendszert – leképezi a korszerű minisztériumi struktúrát, s megteremti a költségvetési alapjait a kidolgozás alatt álló fővárosi és területi kormányhivatali rendszernek, valamint az adó- és adójellegű bevételek teljes körű kontrollját és védelmét megvalósító Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak. − 2011-ben megkezdi az egészségügy átalakítását - amelyben a szükséges forrásokat a járulékok mellett nagyon nagymértékben (44%-ban) a központi költségvetés bocsájtja rendelkezésre. − Átalakítja és biztonságossá teszi a nyugdíjrendszert – az állami nyugdíjkassza hiányának pótlására, a kormány 2010. november elejétől 14 hónapra felfüggesztette a magánnyugdíj-pénztári tagdíjfizetéseket. A bruttó jövedelem 8%-át kitevő befizetések ezzel az állami Nyugdíjbiztosítási Alapba kerültek át. Az Országgyűlés már a költségvetési törvényjavaslat benyújtása előtt lehetőséget adott arra is, hogy a magánynyugdíj-pénztári tagok átléphessenek az állami nyugdíjrendszerbe, valamint megszűntette a pályakezdők kötelező magánynyugdíj-pénztári tagságát is. A Kormány azzal számol, hogy 2011 végére a magánynyugdíj-pénztárak közel 3 milliós tagságának akár 90%-a (de legalább 50-60%-a) - felismerve annak előnyeit – visszalép az állami nyugdíjrendszerbe. A döntések eredményeként a költségvetésben kialakított államháztartást kiegyensúlyozó alapba jövőre 1000 és 2000 milliárd forint közötti eszközérték folyik be. Ennek döntő része a Nyugdíjbiztosítási Alapba kerül, de megteremti az államadósság csökkentésének alapjait is, ami szintén kiemelt kormányzati prioritás. A nyugdíjak kifizetését a nyugdíjrendszer átalakítása semmilyen módon nem veszélyezteti, azokat a törvény garantálja. A közszféra létszáma, kereseti viszonyai A közszférában növeli a hatékonyságot, strukturális átalakításokat és karcsúsítást alapoz meg – az államigazgatási intézményeknél 5, ezek háttérintézményeinél 10 százalékos mértékű létszámcsökkentés megvalósítása. A benyújtott törvényjavaslat szerint a közszférában a bérek nominálisan az idei szinten maradnának és 5 százalékos dologi kiadáscsökkentés kerülne végrehajtásra. Az igazgatási és igazgatási jellegű szervek nem egészen 58 ezer fős létszámából a tervezett 5%-os létszámcsökkentés mintegy 2 900 főt, míg a nem egészen három és fél ezres háttérintézményi kör 10%-os csökkentése körülbelül 340 főt érint.

 

8

A közintézmények működésének hatékonyságát szolgálja, hogy egyes területeken további, a teljes közszférában összességében mintegy 25-30 ezer főre becsült létszámcsökkenés valósulhat meg. Ez elsősorban a „természetes fogyásból” adódik: nyugdíjba vonulók, pályaelhagyók stb. helyének fel nem töltése. Az intézményeknek a létszámcsökkentés költségeit saját költségvetésükből kell kigazdálkodni. A létszámcsökkentés nem a teljes közszférára vonatkozik; nem érinti például az egészségügy és az oktatás területét. A Kormány irányítása alá tartozó szervezeteknél is célirányos, feladatközpontú felülvizsgálatra kerül sor és egyes területeken létszám-növelés, illetve az adott szerv megerősítése történik. (Lásd rendőrség létszám-növelése, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal létrehozása.) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló T/1494. számú, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló T/1497. számú önálló képviselői törvénymódosítási javaslatok mozgásteret teremtenek a munkáltatók, így a fenntartók számára is, hogy ésszerűbb munkaszervezéssel valósítsák meg a szakmai feladatokat mind a különféle ágazati közszolgáltatások, mind a közigazgatás területén. Amennyiben a helyi önkormányzatok – mérlegelve feladataik és forrásaik összhangját – létszámcsökkentéssel járó helyi szervezési intézkedésekről hoznak döntést, a központi költségvetés az ehhez kapcsolódó többletkiadásaikat a költségvetési törvényben meghatározott módon téríti meg. A kormányzat a költségvetési szférában dolgozók körében eleget kíván tenni annak a követelménynek, hogy az adóváltozások következtében 2011-ben senki nem járhat rosszabbul. Az erre vonatkozó javaslatok kidolgozásának előkészületei megkezdődtek. A nyugellátások emelése 2011-ben 2011. januárban a hatályos jogszabályi előírások értelmében 3,8%-kal emelkednek a nyugellátások. Az emelés hozzávetőleg 2,7-2,8 millió nyugdíjast érint.

Adóreform Az adó-törvények változtatásával az elmúlt 20 év legnagyobb mértékű adócsökkentésére kerül sor. Személyi jövedelemadó − Bevezetésre kerül az arányos, egykulcsos 16%-os adózás, − Kibővül, szélesebb körben igénybe vehetővé válik a családi kedvezmény, − Átalakul a nem pénzbeli, illetőleg béren kívüli juttatások adózása. Társasági adó − A társasági adózás területén 2010 júliusától 250 millió forintban rögzített értékhatárról 2011-től 500 millió forintra emelkedik azon adóalaprész, amelyre 10%-os adókulcs alkalmazható. − A társasági adó év végi feltöltésére vonatkozó árbevételi szint 50 millióról 100 millió forintra emelkedik. Általános forgalmi adó − Elsősorban jogharmonizációs célú módosításokra kerül sor.

 

9

Jövedéki adó − Érdemi bevételi hatással járó szabályozásváltozás a dohánytermékek esetében történik. Helyi adók − Csökken az adófajták száma, − Megszűnik a vállalkozók kommunális adója és az építményekre kivetett idegenforgalmi adó, − Egyszerűsödik az ideiglenes jellegű iparűzési adókötelezettséggel összefüggő adózói és adóhatósági adminisztráció. Illetékek − A szabályok 2011-től hatályba lépő módosítása egyrészt az eljárások egyszerűsítésére (a bírósági eljárási illeték esetében), − A fizetési határidők egységesítésére (az illetékfizetési határidők összehangolása az egyéb adófizetési kötelmek megfizetésére vonatkozó szabályokkal) irányul, másrészt, − Könnyebbé teszi az adózók számára a személyes illetékmentesség igénybevételét (egyes esetekben a nyilatkozattételi kötelezettség eltörlése az érintett szervezetek vagyonszerzése esetén). Válság miatti pénzügyi szervezetek különadója, és ágazati különadók − A bankok, biztosítótársaságok és pénzügyi lízingcégek 2011-ben 200 milliárd forintot fizetnek a költségvetésbe. − A távközlési és telekommunikációs ágazat, az energiaszektor és a kereskedelmi láncok pedig mintegy 160 milliárd forint befizetést teljesítenek. III. Önkormányzatok a költségvetési törvény tervezetében A helyi önkormányzatok forrásszabályozása A 2011. évi költségvetési törvényjavaslat az önkormányzati forrásszabályozás rendszerében, főbb elveiben, módszerében alapvető változásokat nem tartalmaz. A 2011. évi költségvetési törvényjavaslat szerint a helyi önkormányzatok forrásszabályozásában tervezett változások - a rendszer alapvető elemeinek változatlansága mellett - a jogcímrendszer egyszerűsítését szolgálják. A szociális alapszolgáltatások jogcímrendszere - a 2010-ben bevezetett „Otthon közeli ellátások" jogcím megszűnésével, a „Szociális étkeztetés", a „Házi segítségnyújtás", valamint az „Időskorúak nappali intézményi ellátása „ szerinti megbontás ismételt bevezetésével - az igénybevétel szabályai áttekinthetőbbé válnak. A közoktatásban az alapfokú művészetoktatáshoz, a kollégiumok működtetéséhez kapcsolódó összes hozzájárulás az ágazat alapnormatívájában jelenik meg. A támogatások jobb áttekinthetősége érdekében korábban pályázati úton igényelhető, központosított előirányzatok között szereplő „Szakmai, informatikai fejlesztési támogatás", az „Érettségi és szakmai vizsgák lebonyolításának támogatása", „Óvodáztatási támogatás" a javaslat szerint normatív módon jut el az önkormányzatokhoz.

 

10

Folytatódik az önkormányzatok közös feladatellátásának szorgalmazása, a többcélú kistérségi társulások támogatása 3,5 Mrd Ft-tal (11,9%-kal) emelkedik. A helyi önkormányzatok 2011-ben - hitel, értékpapír műveletek nélkül -3118,3 Mrd Ft bevételből gazdálkodhatnak, amelynek 41,4%-a saját folyó és egyéb, átengedett gépjárműadó, felhalmozási és tőke jellegű bevétel, valamint 58,6%-a állami támogatások, hozzájárulások és személyi jövedelemadó, támogatásértékű működési bevételek, uniós támogatás és ahhoz kapcsolódó, valamint egyéb támogatásértékű felhalmozási bevételek. A feladatváltozások (a közfoglalkoztatás Munkaerőpiaci Alapból történő finanszírozása, a 2010. évi keresetkiegészítés megszűnése) miatt a központi költségvetési kapcsolatból származó állami hozzájárulások és támogatások, valamint személyi jövedelemadó részaránya 1,7%ponttal csökken a 2010-2011 évi irányszámok alapján. A központi költségvetésből származó források javasolt előirányzata1134,0 Mrd Ft, amely a - feladatváltozás és megszűnés miatt 79 Mrd Ft-tal csökkentett a 2011. évi bázishoz képest 48,6 Mrd Ft (4,5%-os) növekedést tartalmaz. Ezen belül a személyi jövedelemadó 47,3 Mrd Ft-tal (7%-kal) csökken, amelyből 9,5 Mrd Ft a települési önkormányzatoknál helyben maradó, szabad rendelkezésű személyi jövedelemadó, 37,8 Mrd Ft a normatívan elosztott személyi jövedelemadó. A szabályozás logikájának megfelelően az szja csökkenést országosan ellensúlyozza az állami támogatások és hozzájárulások növekedése. A lakóhelyen maradó szja 9,5 Mrd Ft-os visszaesésének pótlására a javaslatban hasonló összeggel növekszik a települési önkormányzatok üzemeltetési, igazgatási, sportés kulturális feladatai jogcímen javasolt normatív hozzájárulás előirányzata a fajlagos összeg 42%-os emelésével. Az illetéktörvény változása (az egyenes ági öröklés és ajándékozás illetékmentessé tétele) miatt kieső 1,2 Mrd Ft illetékbevétel ellensúlyozására az igazgatási, sportés kulturális feladatai jogcímen javasolt normatív hozzájárulás előirányzata 1,6 Mrd Ft-tal növekszik a javaslat szerint. A gyermekétkeztetés, a szociális ellátás területén a létszámbővülés forrását támogatásnövekmény biztosítja 1,8 Mrd Ft összegben. A helyi önkormányzatok forrásszabályozásában megjelenik a közfoglalkoztatás rendszerét felváltó Nemzeti Közfoglalkoztatási Program elgondolások szerinti pénzügyi hatása. Az eddigi háromféle közfoglalkoztatási forma egységesedik, így megszűnik az önkormányzati közcélú foglalkoztatás, a munkaügyi központok által szervezett közhasznú foglalkoztatás és a hagyományos központi önkormányzati közmunkaprogram. A munkaügyi központok döntenek az önkormányzatok közfoglalkoztatási pályázatairól, és új elemként a kis és közepes vállalkozások is bevonásra kerülnek a leghátrányosabb munkanélküliek közfoglalkoztatásába. A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében megvalósuló foglalkoztatás mellett a valóban munkaképes, de munkával nem rendelkezők bérpótló járandóságot (BPJ) kapnak. Az ellátásra való jogosultságot az önkormányzat állapítja meg és a juttatást folyósítja. A közfoglalkoztatás támogatása 2011-ben a Munkaerőpiaci Alapból történik, az önkormányzati saját erőt a pénzbeli szociális juttatások normatíva tartalmazza. A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program megvalósítására a rendelkezésre álló forrás 2011-ben 64,0 Mrd Ft, a rendelkezésre állási támogatás helyébe lépő bérpótló járandóságra 48,0 Mrd Ft jut. Az önkormányzatok számára a szakmai (ágazati) törvényekben előírt kötelezettségek és a rendelkezésre álló bevételek közötti összhang javítására a költségvetési konszolidáció miatt 2011-ben sem áll rendelkezésre többletforrás. A kötelező feladatok finanszírozásába a helyi források további - a korábbiaknál mérsékeltebb ütemű - bevonásával számolnak az önkormányzatoknál. Normatív és egyéb állami hozzájárulások, támogatások A központi költségvetésből származó normatív hozzájárulások, támogatások és a normatívan elosztott személyi jövedelemadó - a köz 

11

foglalkoztatás átalakítása miatt báziskorrekciót figyelembe véve - a korrigált bázishoz képest 21,7 Mrd Ft-tal (2,6%-kal) emelkednek a javaslat szerint. A növekmény 53%-a az ún. globális támogatásoknál (önkormányzatok településüzemeltetési, igazgatási, sport- és kulturális feladatai, üdülőhelyi feladatok és a megyei önkormányzatok szja részesedése jogcímeken), 23%-a az oktatási, 8%-a a szociális, 16%-a a kistérségi normatíváknál jelentkezik. A körzeti igazgatási feladatokhoz biztosított normatív hozzájárulások tervezési, elszámolási szabályai a 2011. évi költségvetésben a javaslat szerint -egy jogcím kivételével - érdemben nem változnak. A gyámügyi igazgatási feladatoknál a hozzájárulás alapja módosul, a támogatás a korábbinál jobban igazodik a ténylegesen ellátott feladatokhoz. A gyámügyi igazgatási feladatok normatív állami hozzájárulása 2010-ben lakosságszám arányosan került meghatározásra. Ez a módszer nem követte a feladatok tényleges eloszlását, ezért a támogatás alapja a 2011. évi javaslatban az ellátási körzetben gyámság alatt álló gyermekek és gondnokság alatt álló felnőttek együttes száma. A szociális ellátásokat érintő központi költségvetésből származó hozzájárulások, támogatások 2010. évi előirányzata 274,4 Mrd Ft volt, amely a javaslat szerint végrehajtott báziskorrekció következtében 241,0 Mrd Ft-ra csökken, és ez az előirányzat képezi a 2011. évi tervezés alapját. A közfoglalkoztatási programokról a munkaügyi központok döntenek, a későbbiekben a célkitűzések megvalósítását a képzések terén EU-s források is segítik. Új elemként a kis és közepes vállalkozások is bevonásra kerülnek a leghátrányosabb helyzetű munkanélküliek közfoglalkoztatásába. A 2011. évi költségvetési javaslatban szereplő szociális normatívák előirányzata a korrigált 2011. évi bázis adatokhoz viszonyítva, összességében alig változik (0,7%-kal, 1,7 Mrd Ft-tal nő), ezen belül az egyes jogcímcsoportokon belül van elmozdulás, növekedés, illetve csökkenés. Az előirányzatok kimunkálása során a takarékossági szempontok érvényesítése, a költségvetési hiánycél tarthatósága következtében a normatívák fajlagos összegeinek emelésére nem került sor, ugyanakkor a feladatmutatók tervezése a rendelkezésre álló szakmai dokumentumok, felmérések adatai alapján reálisan történt. A pénzbeli szociális juttatások (3. számú melléklet), valamint egyes jövedelempótló ellátások és az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása (8. számú melléklet) 2011. évi előirányzatainak változása alapvetően a közfoglalkoztatás rendszerének módosulása idézte elő. A pénzbeli szociális juttatások 2011. évi költségvetési előirányzata 12,7%-kal (8,8 Mrd Ft-tal) csökkent. Az előirányzat csökkenése abból adódik, hogy a közcélú munka keretében kifizetett munkabér és közterheinek 5%-ához ebből a támogatási keretből csak a 2010. december hóra járó összeghez járulnak hozzá (a kifizetés áthúzódik januárra), a 2011-ben nem kell forrást biztosítani. Emellett a változásban tükröződik a Szoctv. 43/B. §-ának (1) bekezdésében szabályozott ápolási díj és nyugdíjjáruléka kifizetéséhez kapcsoltan az ápolási díj összegének tervezett minimális (1000 Ft-os) emelése. A költségvetési törvényjavaslat normaszövege alapján a települések szo-

 

12

ciális jellemzőiből képzett mutatószám kimunkálásánál tervezett változás az, hogy hangsúlyosabb szerepet kapnak (20%-os súllyal szerepelnek) a lakásfenntartási támogatásban részesülők, emellett 5%-kal csökken a közcélú foglalkoztatottak súlyaránya. A szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás feladatainak normatív támogatása a költségvetési javaslat szerint 27,3 Mrd Ft, ez a bázis előirányzatot 0,6 Mrd Ft-tal haladja meg. A jogcímcsoporton belül az igénylési, elszámolási feltételek, a fajlagos összegek érdemben nem változtak, azonban a rendszer egyszerűsödött, valamint a költségvetési javaslatban biztosított a bővülő ellátotti létszám támogatásának növekménye. A 2010-ben bevezetett „Otthon közeli ellátások" visszarendeződtek, azok egyes elemei („Szociális étkeztetés", „Házi segítségnyújtás", „Időskorúak nappali intézményi ellátása") ismét önálló igénylési jogcímet képeznek. A „Szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti elhelyezés" normatív hozzájárulása a költségvetési javaslat szerint 0,3 Mrd Ft-tal nő az előző évi bázis előirányzathoz viszonyítva. A jogcímcsoporton belül az igénylési feltételekben, a normatívák fajlagos összegében érdemi módosítást nem terveztek, a növekmény a feladatmutatók változásának hatása. Szakmai számítások alapján nő a gyermekvédelmi különleges és speciális ellátottak, a fogyatékos, pszichiátriai és szenvedélybetegek lakóotthonaiban élők, valamint a demenciában szenvedők, kissé mérséklődik az időskorúak ápoló-gondozó otthonaiban, az emelt színvonalú bentlakásos ellátásban részesülők száma. A hajléktalanok átmeneti intézményeinek támogatási feltételei, előirányzata kisebb mértékben változik, a bázis szállások biztosításához nyújtott támogatási jogcím kikerül a javaslat szerint, mivel az önkormányzatok az utóbbi években ezen a címen támogatást nem igényeltek. A „Gyermekek napközbeni ellátása" jogcímcsoport javaslatban szereplő 2011. évi költségvetési előirányzata 1,1 Mrd Ft-tal nő a bázis előirányzathoz viszonyítva. A támogatás igénylési feltételei, elszámolási módja, fajlagos összegei alapvetően nem változnak, ugyanakkor a bölcsődei ellátásban részesülőknél, valamint az ingyenes és kedvezményes intézményi étkeztetésre jogosultak számánál a javaslat szerint számottevő növekmény várható. A bölcsődében ellátottak feladatmutatója mintegy 2300 fővel nő. Ez egyrészt az utóbbi kéthárom évben, a Regionális Operatív Programokban, továbbá a központosított támogatások között nevesített infrastrukturális fejlesztéseket lehetővé tevő pályázati források felhasználásával létrejövő mintegy 1700 új, másrészt a csoportlétszámokat érintő jogszabályi változások hatásaként jelentkező férőhelyek bővülésével indokolható. (A bölcsődei csoportokban ellátható kisgyermekek számának 10-ről 12-re, illetve 14-re történő emelése). Az „Ingyenes és kedvezményes intézményi étkeztetés" normatívája 4,6%-kal emelkedik, a javaslat szerint (68 ezer Ft/fő/év), ezen túlmenően mintegy 600 fővel nő a támogatásban részesülők száma. (A szakmai számítások szerint az újonnan bekerülő ellátottak közel 30%-a jogosult a kedvezményes étkeztetés igénybevételére.) A helyi önkormányzatok normatív, kötött felhasználású támogatásai között nevesített II. egyes szociális feladatok támogatása előirányzat a korrigált bázishoz viszonyítva 10,6%-kal (8,5 Mrd Ft-tal) nő.

 

13

Az egyes jövedelempótló ellátások és a közcélú foglalkoztatás előirányzatának 2010. évi várható teljesítése 185,8 Mrd Ft, amely a tervezett eredeti előirányzathoz viszonyítva 73,4 Mrd Ft-os túllépést jelent. (Ezt az előirányzatot a 2010. évi költségvetésben irreálisan alacsony összegben tervezték.) A várható teljesítési adatok alapján a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó kifizetések mintegy 96 Mrd Ft-ot tesznek ki. A 2011. évi előirányzat kimunkálásánál a várható teljesítések összegéből indultak ki, melyet a közcélú munkavégzés szabályainak változásával, valamint a 2010 decemberében kifizetett összegek 2011. év januárjában jelentkező áthúzódó hatásaival összhangban korrigáltak. A jogcímen belül kisebb változás, hogy a rendelkezésre állási támogatás elnevezése bérpótló járandóságra módosul, erre a célra az előirányzati keretből az önkormányzatoknál 48 Mrd Ft forrás jut. A többcélú kistérségi társulások által igényelhető feladatmutatóhoz kötött szociális támogatások szabályrendszerében nem terveztek változást. A támogatási előirányzat a javaslat szerint összességében mintegy 0,9 Mrd Ft-tal nő (7,8 Mrd Ft) az előző évihez viszonyítva, ez az ellátotti létszám növekedéséből, valamint a feladat-ellátás kereteinek változásából adódik. Az egyes jogcímek részletezett tervezési adatai igazolják, hogy egyre szélesebb körben vállalják fel a kistérségi társulások az intézmények fenntartását, melynek oka elsősorban a kedvezőbb finanszírozás. Ennek hatásaként csökken az intézményi társulásban fenntartott intézményekben ellátottak száma, míg egyre többen veszik igénybe az ellátásokat a kistérségi társulás által működtetett intézményekben. A 2011. évi költségvetési törvényjavaslatban szereplő közoktatási célú hozzájárulások és támogatások összevont 410,5 Mrd Ft előirányzata nem változik jelentősen, a 2011. évi bázist csupán 0,2 Mrd Ft-tal haladja meg. Ezen belül a közoktatási célú normatív hozzájárulások, támogatások előirányzata és a kistérségi társulások közoktatási feladatainak támogatása 7,4 Mrd Ft-tal (1,9%-kal) emelkedik. Ennek belső átcsoportosítás a fedezete (pályázati úton igényelhető központosított előirányzat helyett normatív módon történik a támogatás felhasználókhoz történő eljuttatása). A közoktatás normatív támogatásának 74%-a a „teljesítménymutatóval" finanszírozott közoktatási alap-hozzájárulás. A 2011-re tervezett mutatóhoz rendelt fajlagos hozzájárulási összeg megegyezik a 2010. évi támogatás összegével. A teljesítménymutató alapján finanszírozott feladatok közül kettőnél megváltoztatták az intézmény-típus együtthatót. A változás támogatás összegére gyakorolt hatásának vizsgálatáról nem álltak rendelkezésre számítások. Az alapfokú művészetoktatás területén további változás, hogy csak a minősített intézmények kaphatják meg a támogatást. Pontosításra került az óvodai nevelésben részesülő gyermekek után járó támogatás elszámolása, így a közoktatási törvénnyel az összhang biztosított, a módosítás csak kis összeggel változtatja a támogatást úgy, hogy az egyik módosítás növeli, a másik csökkenti annak korábbi összegét. Új elem, hogy nemcsak az egyesített óvoda, bölcsőde, hanem az óvoda is kap támogatást a 2,5 éves életkort betöltött és ellátott óvodás után.

 

14

A közoktatási normatív támogatások második nagy csoportja a kiegészítő hozzájárulásokat tartalmazza, amely előirányzatok hat jogcímnél változtak kisebb mértékben, a módosítások a jogszabályokkal összhangban vannak. A sajátos nevelési igényű tanulók kiegészítő támogatásának fajlagos összege nem változik, de a sokat vitatott besorolású csoport (a megismerő funkció, vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességét mutató sajátos nevelési igényűek) megbontása megszűnik, a támogatás egységes mértékű lesz. Az egyes pedagógiai programok támogatása előirányzatból lehetett támogatást igényelni és elszámolni az Arany János programok keretében ellátásban részesülő tanulók után, a feladatellátáshoz a tervezet szerint normatív hozzájárulás helyett a központosított előirányzatokból igényelhető támogatás. A középszintű érettségi vizsga és a szakmai vizsga lebonyolítása a normatív hozzájárulások közé kerül. A szakmai, informatikai fejlesztési feladatok támogatása is normatív alapon igényelhető. Az intézményi társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek, tanulók normatív támogatása megszűnik, ezzel egyidejűleg - ösztönző jelleggel - a többcélú kistérségi társulások közoktatási feladatainak támogatása emelkedik. A kedvezményes óvodai, iskolai étkeztetés rendszere úgy változik, hogy az ingyenesen étkezők kiegészítő támogatása megszűnik, a kedvezményesen étkezőkével összevonásra kerül. A tankönyvtámogatás is átalakításra kerül, megszűnik az általános támogatás és emelkedik az ingyenes tankönyvtámogatás fajlagos összege. A részben, vagy egészben közoktatáshoz kapcsolódó központosított támogatások az előző évhez képest csökkennek, miután több jogcím átkerült a normatív támogatások közé. A normatív módon történő elosztás jobban szolgálja a feladatellátók érdekeit. A normatív hozzájárulásba az érettségi és szakmai vizsgák lebonyolítását, az osztályfőnöki feladatok ellátását, az alapfokú művészetoktatást és a közoktatási informatikai fejlesztést szolgáló előirányzat. Az egyes jövedelempótló támogatások között került megtervezésre az óvodáztatási támogatás. A normatív, kötött felhasználású támogatásokon belül 8,9 Mrd Ft-ra (157%-kal) emelkedett az egyes közoktatási feladatok kiegészítő támogatása. A törvényjavaslat szerint 20%-kal emelkedik a pedagógiai szakszolgálatok támogatása, a szolgálatok bővítését lehetővé téve. A kistérségek intézményeiben ellátottak kiegészítő támogatásainak fajlagos összege - a társulásokban meghatározó jelleggel ellátott feladatok esetében emelkedik a törvénytervezet alapján, ami ösztönzi a feladatellátás e formában történő megszervezését. A kistérség által fenntartott intézménybe bejárók esetében a támogatás 98 ezer Ft/fő/évről 100 ezer Ft/fő/évre nő. A társulás intézményébe bejáró óvodások és 1-4 osztályosok esetében szinten marad a 70 ezer Ft/fő/év támogatás, az 5-8. osztályosok esetében 78 ezer Ft/fő/évről 90 ezer Ft/fő/évre emelkedik. További pozitív változás, hogy a társulás székhelyén lakó, illetve tartózkodási hellyel rendelkezőknek járó 50%-os támogatást nem csak a nem székhely településről bejárók létszámáig lehet igénybe venni, hanem valamennyi ellátottra. Az autóbusszal utaztatott tanulók támogatásának fajlagos összege 70 ezerről 80 ezer Ft-ra emelkedik.

 

15

A pedagógiai szakszolgálatok közül a továbbtanulás és pályaválasztási tanácsadás változatlanul hagyása mellett a nevelési tanácsadás1 1 ezer Ft/fő/év támogatása 14 ezer Ft/fő/évre emelkedik.

Átengedett bevételek A helyi önkormányzatok 2011. évi költségvetésében az előző évhez képest az átengedett bevételek köre, valamint a központi költségvetés és az önkormányzatok közötti megosztásának aránya nem változik. A lakóhelyen beszedett személyi jövedelemadó 40%-a, a gépjárműadó, és a termőföld bérbeadásából származó adó 100%-a illeti meg az önkormányzatokat 2010. évben is. A minden települési önkormányzatot egységesen megillető (helyben maradó) személyi jövedelemadó hányad változatlanul 8%. A helyi önkormányzatokat megillető gépjárműadóból 73 Mrd Ft, az előző évi irányszámmal azonos bevétellel számoltak. Termőföld bérbeadásával kapcsolatos adóból évek óta csökken a bevétel, a számítások szerint csupán 100 M Ft bevétellel számolhatnak az önkormányzatok 2011-ben.

Saját bevételek A központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételekből a dologi kiadások emelésére nincs fedezet, a 3,5%-os várható 2011. évi infláció mellett különös jelentőséggel bír az önkormányzatok saját bevételeinek tervezhetősége. A költségvetési törvényjavaslathoz tájékoztatási célból készített önkormányzati mérleg adatokban számított saját folyó bevételek az előző évi várhatóhoz képest csupán 2,6%-kal növekednek. Ezen belül az intézményi tevékenység bevételei (térítési díjak) a térítési díjak és az ellátottak számának emelkedése eredményeként az inflációt 1,7% ponttal meghaladó mértékben növekedhetnek. Az önkormányzatok betétállományának csökkenése miatt a kamatbevételek már 2010-ben is 43%-kal alacsonyabbak voltak, mint az előző évben. Ez a tendencia várhatóan folytatódik 2011ben is, így csökken az ilyen címen tervezhető előirányzat. A helyi adókra vonatkozóan tervezhető bevételek számítások szerinti 5,1%-os növekedése újabb adónemek önkormányzatok általi bevezetése, az adómértékek emelése és a hátralékok csökkentése esetén tekinthető csak megalapozottnak. Az illetékbevételekre a jogszabályváltozás és az ingatlanforgalom alakulása csökkentőleg hat. A központi költségvetés 1,2 Mrd Ft-tal kompenzálja az önkormányzatok számára az egyenes ági öröklés és ajándékozás illetékmentessé tétele miatt kieső önkormányzati bevételeket, azonban a 2010. évi várható teljesítés alapján az illetékbevételek csökkenése ezt meghaladó mértékű lesz. Az APEH által beszedett illetékből a központi költségvetést és az önkormányzatokat 2011. évben megillető bevétel megosztása változatlan elvek szerint történik. A felhalmozási és tőke jellegű bevételek 329,6 Mrd Ft-os számított előirányzata az európai uniós támogatások, és az ehhez kapcsolódó hazai társfinanszírozás, valamint egyéb támogatásértékű (államháztartáson belülről átvett) felhalmozási bevételek előző évi várhatóhoz képest 42,8 Mrd Ft-os növekedést tartalmaz. A tárgyi eszközök (ingatlanok)

 

16

és részvények, részesedések értékesítéséből (privatizációból) származó bevételek csökkennek, és 52,8 Mrd Ft-tal növekszik az EU-s támogatás és hazai társfinanszírozás összege. A felhalmozási bevételek és kiadások teljesítését jelentős mértékben befolyásolja az ÚMFT keretében igénybe vehető uniós támogatások pénzügyi teljesítése (a tervezett felhalmozási bevételek 86%-a az EU-tól átvett pénzeszköz illetve hazai társfinanszírozás és egyéb támogatásértékű felhalmozási bevétel). Az uniós források 2010. első félévi 84 Mrd Ft-os teljesítése jelzi a tervezésben, az igénybevételben rejlő kockázatokat. A támogatásértékű működési célú bevételek, benne az egészségügyi ellátásokat finanszírozó Egészségbiztosítási Alapból és a Munkaerőpiaci Alapból átvett pénzeszközök súlyaránya a 2010. évi számítotthoz képest 1,6% ponttal emelkedik. A helyi önkormányzatok fejlesztési támogatása A 2011. évi költségvetési törvényjavaslatban az önkormányzatok fejlesztési célú támogatásának összevont előirányzata 65,8 Mrd Ft, amely az előző évit 37,0 Mrd Ft-tal (128,1%-kal) haladja meg. Az előirányzat növekedés jelentős, azonban ez az önkormányzatok egésze számára nem jelent általános fejlesztési kondíciójavulást. A növekmény 47,8%-át a budapesti 4-es metróvonal megépítésének többlettámogatása, 18,7%-át a vis maior helyzetek kezelésére szánt előirányzat szükségszerűen megemelt összege okozza. A 2009. évi jövedelemdifferenciálódás mérséklésénél beszámítással érintett önkormányzatok támogatásának fejlesztési források között való figyelembevétele a tervezett növekmény 24,7%-os részarányát jelenti. A három alföldi megye 9 települését érintő belterületi vízrendezésre szánt előirányzat tárgyévi növekménye a többlettámogatás 7,3%-a. Címzett- és céltámogatások, vis maior tartalék A 2011. évi költségvetésben a címzett- és céltámogatások javasolt előirányzata 0,4 Mrd Ft, amely a folyamatban lévő céltámogatások áthúzódó kiadásain túl, az új induló céltámogatásokra csak 0,2 Mrd Ft fedezetet biztosít, az előző évivel azonos összegben. Az Országgyűlés korábbi döntései értelmében címzett támogatás már 2007-től kezdődően nem indítható. A helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 21. § (2) bekezdése alapján pedig az Országgyűlés új induló beruházásokhoz 2011-2012. években sem nyújt címzett támogatást. A vis maior tartalékra 8,0 Mrd Ft-ot, az előző évinek több mint hétszeresére emelt összeget tartalmaz a 2011. évi költségvetési javaslat. A jelentősen megemelt előirányzat tervezését az elmúlt időszak gyakoribbá váló és súlyosabb károkkal járó vis maior eseményei, valamint a vis maior tartalék részletes felhasználásáról szóló 8/2010. (I. 28.) Korm. rendelet módosításai indokolják. A jogszabály módosítása értelmében a helyreállítások támogatása utólagosan számlák alapján történik, így minden jogszerű támogatás kifizetését az önkormányzati tartalék működési mechanizmusa biztosítja. A keret a korábbi évekhez hasonlóan az egyes természeti károkból adódó indokolt és szükséges védekezési kiadások részbeni vagy teljes megtérítése, valamint az önkormányzati tulajdonban lévő építményekben a vis maior események okozta károk helyreállításának részbeni vagy teljes támogatása címén áll rendelkezésre.

 

17

Egyéb önkormányzati fejlesztéseket szolgáló előirányzatok A helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatására, ezen belül a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztések folytatására a 2011. évi költségvetési törvényjavaslat nem tartalmaz nevesített támogatási előirányzatot. Hazai fejlesztési forrásokból nem folytatódik a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása sem. Ez azt jelenti, hogy a 2010. évi költségvetésben az államháztartás egyensúlyi helyzetének javítására figyelemmel elrendelt fejlesztési kiadásokat érintő kiadáscsökkentő intézkedések 2011-ben is érvényesülnek. Az önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatására – az előző évi összeggel azonosan - 10,6 Mrd Ft-ot tartalmaz a 2011. évi költségvetési javaslat. Az előirányzat 11,7%-a (1,2 Mrd Ft) a korábbi években megítélt és támogatási szerződésben rögzített fizetési kötelezettségek 2011. évi ütemének fedezetéül szolgál. A tervezett forrás nagyságrendje arra utal, hogy sikeres uniós pályázatok esetén az önerő hiánya a támogatott önkormányzati körben nem lesz akadálya a fejlesztések megvalósításának. Az EU Önerő Alap terhére támogatási szerződés 2011-ben kizárólag azon beruházásokat érintően köthető, amelyek esetében - támogatási szerződés tényleges megkötésétől függetlenül - az uniós forrásról szóló támogatói döntés legalább 2010-ben megszületett. A támogatási jogcímek köre szűkült, miközben kiegészült a bölcsődei infrastrukturális fejlesztések támogatásával, kikerült a rendszerből a szociális és a gyermekjóléti ellátást biztosító intézmények, a kulturális intézmények, a helyi közutak, kerékpárutak és közterületek támogatása. Új elem ugyanakkor, hogy Magyarország európai uniós derogációs kötelezettségének határidőben történő megvalósítása érdekében az egészséges ivóvíz beruházásokra ígérvény adható. A 2011-ben csak azon beruházásokhoz adható támogatás - kivéve az LHH-s önkormányzatokat - amelyeknél a saját forrás mértéke eléri a 10%-ot. A többcélú kistérségi társulások egyéb, nem intézményi fejlesztéseinél csak a hátrányos helyzetű településeken megvalósuló beruházások vehetők figyelembe. Az EU Önerő Alap támogatás továbbra is vissza nem térítendő támogatás formájában áll rendelkezésre, amely a fejlesztés teljes időtartamára vonatkozóan kerül megállapításra. Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések címén 5,5 Mrd Ft támogatást tartalmaz a költségvetési javaslat. A jogcím - amely a bölcsődék és a közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztéseihez, valamint a közösségi buszok beszerzéséhez kapcsolódó, előző években rendelkezésre álló központosított előirányzatot felváltva - két területre irányul. A társult formában működtetett, kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztése, felújítása címen támogatást igényelhet az intézményi társulás székhely önkormányzata, továbbá a többcélú kistérségi társulás kötelező feladatot ellátó intézménye fejlesztésére, felújítására, maximum 0,03 Mrd Ft erejéig. Előnyben azok a pályázók részesülnek, amelyek a vis maior támogatásból el nem ismert kötelező önkormányzati feladat ellátáshoz kapcsolódó fejlesztésre kívánják a támogatást felhasználni.

 

18

Az iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesztés, felújítás céljait szolgálóan a helyi önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások a tulajdonukban lévő sportlétesítmények fejlesztésére legfeljebb 0,02 Mrd Ft támogatást igényelhetnek. A belterületi belvízrendezési célok támogatásának 2011. évi költségvetési javaslat szerinti tervszáma 2,8 Mrd Ft, amely biztosítja a 2010-ben megkötött támogatási szerződések 2011. évi ütemének fedezetét. A helyi közösségi közlekedés támogatása A helyi közösségi közlekedés normatív támogatására - az elmúlt négy évben tervezett és felhasznált összegekkel azonosan -35,2 Mrd Ft támogatást irányoz elő a 2011. évi költségvetési javaslat. A támogatás - az elmúlt évekhez hasonlóan - a tárgyévet megelőző évben ténylegesen teljesített - környezetvédelmi szempontból súlyozott - személyszállítási teljesítmények (férőhely-kilométer) és a közlekedési ágazatok fajlagos ráfordításaira figyelemmel kerül elosztásra azok között az önkormányzatok között, amelyek a településen a tárgyév egészében helyi közforgalmú közlekedést tartanak fenn.

IV. Önkormányzatunkat megillető központi források Elkészítettük a 2010. évi Költségvetési Törvény és a 2011. évi Költségvetési törvényben meghatározott, Önkormányzatunkat megillető normatívák összehasonlítását, a helyi költségvetési koncepció tervezése érdekében. A 2011. évet érintő számítás alapját egyrészt a közoktatási intézmények által megküldött, 2011. évre vonatkozó mutatószám felmérés alapjául szolgáló adatlapok, a 2010. évben megállapított helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó, a 2010. január 01-jei népességadat, feldolgozott ügyiratszámok, döntések határozzák meg. 2010.évben a normatív hozzájárulások és normatív, kötött felhasználású támogatások összesen 4.099.636.926 Ft-ot tettek ki. A jelenlegi (T/1498. számú) költségvetési törvényjavaslat alapján ez a támogatás 4.040.050.734 Ft, mely 59.586.192 Ft-tal kevesebb a tavalyi évhez képest, melyet a gyermek és tanulólétszám csökkenése befolyásol, amely a közoktatási alapnormatív hozzájárulásuknál 110.214 e Ft kiesést jelent. (Részletesen ld. 1. sz. melléklet)

Közoktatási alap-normatív hozzájárulás alakulása a gyermek és tanulólétszám változásainak függvényében: Intézménytípus

Óvodák (Exner Leoval) Általános Iskolák Középiskolák Kollégium Összesen:

 

2010.évi átlaglétszám (fő):

2011.évi átlaglétszám (fő):

Gyermek, tanulólétszám változás 2010.évhez (fő):

Közokt-i alap norm.hjár.változás 2010.évhez képest (e Ft)

965 2 076 2 346

642 2 040 2 176

-323 -36 -170

-61 413 -20 288 -37 052

218

199

-19

8 539

5 605

5 057

-548

-110 214

19

Fontos kiemelni, hogy a normatív finanszírozás fajlagos mutatói az előző évhez képest pozitív irányban változtak, azaz változatlan ellátotti létszám mellett, idén 1,37%-kal közel 30 millió Ft-tal magasabb finanszírozást kaphatnánk. Az óvodákat érintően átlagosan több mint 300 fő ellátotti létszám csökkenésével számolhatunk 2011.évben, mely egyrészt az Exner Leó Óvoda Többcélú Kistérségi Társulásnak való intézmény átadásának, valamint az egyre csökkenő gyermeklétszámnak tudható be. Az általános iskolák tanulólétszámát tekintve átlagban 36 fővel, a középiskolák tekintetében pedig átlagosan 170 fővel kevesebb tanulólétszámmal tervezhetünk a tavalyi évhez képest. A kollégiumi nevelésben részesülő iskolai rendszerű nappali oktatásban résztvevő tanulók átlaglétszáma a tavalyi évhez viszonyítva 19 fővel kevesebb (2010.évi átlaglétszám: 218 fő, 2011.évi átlaglétszám: 199 fő), viszont a közoktatási teljesítmény-mutatók növekedésével amely az oktatás-szervezés költségigényét meghatározó paraméterekre (csoport/osztály átlaglétszám, foglalkoztatási időkeret, pedagógus kapacitás a heti kötelező pedagógus óraszámok figyelembevétele) épül-, 32,06 %-kal több közoktatási alap hozzájárulásban részesül önkormányzatunk, mely a jelenlegi számítások alapján 8.538 e Ft-tal több támogatást jelent. A szociális juttatások és egyéb jogcímen belül a kollégiumi, diákotthoni lakhatási feltételek megteremtéséhez csak az első 8 hónapban részesül normatív támogatásban az intézmény, mely 14.000 e Ft-tal kevesebb állami támogatást jelent. Összességében, a Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium mind az alap-normatíva, mind a szociális juttatásokon belül adható állami támogatást figyelembe véve 5.462 e Ft-tal kevesebb állami támogatásban részesül 2011.évben. Az alapfokú művészetoktatásban a közoktatási teljesítmény-mutatók, és 43 fő átlaglétszám növekedés figyelembe vételével 15.275 e Ft-tal több közoktatási alap hozzájárulás vehető igénybe. Viszont, az egyes pedagógiai programok, módszerek támogatása jogcímen belül, a kollégiumhoz hasonlóan csak az első 8 hónapot támogatja az állam a zene-, képző-és iparművészeti ágon, mely 9.422 e Ft-tal kevesebb normatív hozzájárulást jelent. A kollégiummal ellentétben a növekedéseket, csökkenéseket figyelembe véve közel 5.853 e Ft-tal több állami támogatást tudunk érvényesíteni a művészetoktatás területén. Az egyéb közoktatási, nevelési - oktatási feladatokon belül közel 1 millió Ft-tal több állami támogatásban részesülünk az iskolaotthonos oktatás bevezetése végett. A közoktatási célú normatív hozzájárulásoknál - szakmai gyakorlati képzések, illetve a nemzeti, két tanítási nyelvű, nyelvi előkészítő oktatás területén -, szintén a tanuló létszám csökkenése végett átlagosan 1,8 %-os normatív támogatás kieséssel számolhatunk, mely összességében – a két jogcímet tekintve - közel 1.765 e Ft-tal kevesebb állami támogatást jelent. A sajátos nevelési igényű tanulók, nevelése, oktatása jogcím alatt, a jelenlegi kvtv. javaslat alapján 5.000 e Ft-tal több normatív támogatást vehetünk igénybe, mely az organikus okokra vissza nem vezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók után adható fajlagos összeg százalékos hozzájárulás növekedésének, valamint új jogcím bevezetésének (beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos gyermekek, tanulók után igényelhető normatív támogatás) tudható be.  

20

A normatív kedvezményre jogosult étkezőket tekintve, a fajlagos támogatás az elmúlt évhez képest 3.000 Ft-tal nőtt, mely jelenleg 68.000 Ft/fő/év, viszont a jelenlegi kvtv.javaslat nem ad lehetőséget a kedvezménnyel étkezők kiegészítő hozzájárulására, mely végett az étkezés területén 16.568 e Ft-tal kevesebb állami támogatásban részesülünk. (Megjegyzés: a gyermek és tanulólétszámok csökkenése a kedvezményre jogosult étkezők körénél is megfigyelhető.) A tavalyi évvel ellenben csak az ingyenes tankönyvellátáshoz nyújt támogatást az állam, mely 2.000 Ft-tal több, mint a tavalyi évben adott fajlagos támogatás. Az általános tankönyvekre adott támogatás megszűntetésével, az ingyenes tankönyvekre adott támogatás növelésével 960 e Ft –tal kevesebb támogatásban részesülünk. Önkormányzatunk, a hátrányos helyzetű tanulók iskolai program, valamint a hátrányos helyzetű tanulók kollégiumi nevelése az Arany János kollégiumi program keretén belül 30 %-os normatív kiesésben részesül, mert az állam, hasonlóan, mint a szociális juttatások és egyéb jogcímen belül a kollégiumi, diákotthoni lakhatási feltételek megteremtéséhez csak az első 8 hónapban részesíti normatív támogatásban intézményeinket (Németh László Gimnázium és Általános Iskola, Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium). A normatíva kiesés pótlására a jelenlegi 2011.évi kvtv.javaslat 5.sz.melléklet 11/c. pontja lehetőséget ad. Új jogcím a középszintű érettségi és szakmai vizsgák lebonyolítására, valamint a szakmai informatikai fejlesztési feladatok támogatására adott állami támogatás, melynek révén közel 19.935 e Ft többlet állami támogatásban részesülünk. Idén, a pedagógus továbbképzésre igényelhető állami támogatás 5.810 e Ft. A pedagógus továbbképzésre eddig majdnem minden évben igényelhettünk normatívát, mindig a jelenlegi költségvetési törvények határozták meg igénylési és feltételrendszerüket. Tavaly, a 2010.évi kvtv. 5.sz.melléklet alapján lehetett pedagógus továbbképzésre támogatást igényelni, mely a 2011.évi kvtv.javaslat alapján jelenleg a 8.sz.mellékletben található. Szintén új jogcím az egyes pótlékok kiegészítésére (osztályfőnöki, gyógypedagógiai pótlék) igényelt normatív támogatás, mely 7.809 e Ft többletbevételt jelent. 2011. évben, a települési önkormányzatok üzemeltetési, igazgatási, sport-és kulturális feladat jogcím alatt 2.769 Ft/fő fajlagos támogatás került megállapításra. Önkormányzatunk esetében ez 38.269.209 Ft-tal több állami támogatást jelent. A pedagógiai szakszolgálatra adott fajlagos támogatás 300 e Ft-tal nőtt a tavalyi évhez képest, mely 11.400 e Ft-tal többletbevételt jelent. A Körzeti igazgatási feladatoknál közel 355 e Ft-tal csökkent az okmányirodák működésére és gyámügyi igazgatási feladatokra adott támogatás összege. Önkormányzatunk, a lakott külterülettel kapcsolatos feladatok ellátására 165 e Ft-tal több támogatásban részesül, mely a külterületen meg növekedett lakosságszámnak tudható be. A helyi önk-i hivatásos tűzoltóság éves szinten közel 675 e Ft-al többet tervezhet dologi kiadásokra (költségvetési törvényjavaslat 8.sz.mell.).

 

21

Állami támogatások évenkénti alakulását 2002-2011. években az alábbi diagram mutatja:

Költségvetéssel szemben megfogalmazott célok, a 2011. évi költségvetés várható forrásai 1./ Saját bevételek Intézményi bevételek: • étkezési térítési díjbevételek • szakképzési hozzájárulás (TISZK-en keresztül) működési célokra nem fordítható • létesítmény üzemeltetésből származó bevétel Helyi adók: Az építményadó adókulcsok a korábbi években nem változtak, az infláció szintjét nem követték, így az adóbevételek reálértéke csökkent. Az infláció változásaihoz közelítő fokozatos adó mérték módosítás (valorizáció) az előző évvel ellentétben elkerülhetetlennek bizonyul. Építményadó tekintetében a multinacionális vállalkozásokat a kereskedelmi és bank övezetben továbbra is a valorizált adómaximum mértékkel adóztatja a város. Az iparűzési adó bevétel kismértékű növekedésével kell számolni a helyi adókról szóló 1990. évi törvény módosításával, mely szerint a távközlési szolgáltatók a számlázási helyen kell, hogy helyi iparűzési adót fizessenek. Ez előreláthatóan hat millió forint plusz bevételt jelent. A vállalkozók kommunális adója 2010. december 31-i hatállyal megszűnik, helyette új adónem bevezetésére nem kerül sor. A kieső adóbevételek miatt elkerülhetetlen lesz az évek óta biztosított kedvezmények felülvizsgálata.

 

22

Az építményadó és telekadó vonatkozásában szükséges felülvizsgálni a kiemelt (kereskedelmi, banki) övezetekben lévő ingatlanok jelenlegi adómértékét, és ahol az nem éri el a jogszabály szerinti értéket, szükség szerint ahhoz igazítani. A lakosság adóterheit nem kívánjuk súlyosbítani, ugyanakkor kiemelt figyelmet fordítunk kintlévőségeink behajtására. Bérleti díjak: Lakás és helyiségbérleti díjak. Az elmúlt években jelentősen bővült a Város bérlakás állománya, melyek karbantartásához, felújításához, a közös költségek megfizetéséhez egyre nagyobb összegben kell Önkormányzatunknak hozzájárulnia, ezért elkerülhetetlen lesz a bérleti díjak korrekciója. Az Önkormányzat a jövőben nem vállalja át a lakóktól a közös költség megfizetését, a lakások után a társasházaknak fizetendő felújítási alapot, mint tulajdonos megfizeti ezután is. Felhalmozási és tőke jellegű bevételek: Épületek építmények értékesítését tervezzük a következő évben. Várhatóan csökkenni fog a gazdasági recesszió hatása, és nőni fog a befektetések utáni érdeklődés. Az értékesítésből befolyt bevételeinket tervezett beruházásaink önerejéhez kívánjuk felhasználni. 2./ Központi költségvetésből származó források Központi költségvetési támogatás • személyi jövedelemadó helyben maradó része, ami változatlanul 8%,várhatóan alatta marad az elmúlt évinek. • normatív hozzájárulások és támogatások. Az idei évi csökkenés után jövőre – változatlan ellátotti létszámmal számolva –önkormányzati szinten 1,3%-kal kapnánk többet, mint ez évben. Tekintettel azonban arra, hogy a normatíva igénylés alapjául szolgáló ellátotti létszám az elmúlt évhez képest 600(!!) fővel csökkent, központi támogatásunk is ennek megfelelően csökkeni fog. • Hivatásos tűzoltóság támogatása az előző évinek megfelelő mértékű lesz. OEP finanszírozás A Kórház működőképességét hivatott biztosítani, közvetlenül a Kórház részére érkezik meg. Mértéke jelenleg nem ismert, várhatóan a 2010. évi szinten marad. A tényleges finanszírozási adatokat az OEP még nem közölte. Adóerő képességgel összefüggő jövedelem differenciálás mérséklése • Szabályozása az elmúlt évhez képest nem változott, de még nem ismert a számításhoz szükséges település kategóriánkénti értékhatár. A képlet függvényében a „gazdagabb” településektől elvonnak, a „szegényebbek” támogatására. Az előző évi előirányzathoz képest nagyságrendileg szűkülni fognak a megszerezhető támogatások. Átengedett, megosztott bevételek • • •

 

gépjármű adó mértékében az előző évhez képest változás nem várható, az adóalanyok számában sem lesz növekedés. föld bérbeadásból származó jövedelem után fizetett adó mértéke nem változik, talajterhelési díj, környezetvédelmi bírság összege nem változik, mértéke a költségvetésünk szempontjából nem meghatározó jelentőségű

23

Működési célú bevételek várhatóan: alatta maradnak a tervezett kiadások összegének. Ennek oka egyrészt a központi finanszírozásban – az előbbiekben felsoroltak következményeként – keresendő, másrészt a gazdasági recesszió miatt várhatóan csökkenni fognak adó és illetékbevételeink is. Bérleti díjból származó bevételeket ugyanakkor megemelni szükséges, az előzőek ellensúlyozásaként. Fejlesztési célú bevételeink tekintetében: Jövőre Uniós és hazai fejlesztési források igénybe vételére is lesz pályázati lehetőség. Uniós pályázatokhoz szükséges önerő megszerzésére is biztosít pályázati lehetőséget a Központi költségvetés. Plusz önerőként a kötvény visszafizetésének moratóriuma alatt felszabaduló adóbevételekből, illetve a helyi vagyon hasznosításából származó bevételek szolgálnak. V. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város költségvetésével szemben megfogalmazott igények – várható kiadásaink Polgármesteri Hivatal Működési költségeit illetően az elmúl években jelentős megtakarítások történtek. A jelenlegi Iroda rendszerben megszervezett feladatellátás a folyamatos szervezeti és létszám racionalizálási megoldásoknak köszönhetően jóval kisebb számú, ugyanakkor magasabb iskolai végzettséggel rendelkező köztisztviselővel látja el a hatósági és funkcionális feladatokat. Továbbra is célunk a folyamatos és zökkenőmentes működés biztosítása, a működési költségek minimális szinten tartása mellett. A Közgyűlés döntésének megfelelően 15%-os létszám leépítést hajtunk végre a köztisztviselői állományban. A Hivatal kötelező feladatainak ellátásához szükséges dologi kiadás mértékét a 2010. évi teljesítésnél 5%-kal kisebb mértékben kell meghatározni. Pályázati források felkutatásával törekedni kell a Városháza épületének energiahatékony felújítására. Ugyanígy a kell megtervezni a városüzemeltetésre, és a központi irányításra fordítandó jövő évi kiadásainkat is. Településfejlesztési műszaki feladatokra, elsősorban azokra az építési tervezési feladatokra, tanulmányok, koncepciók kidolgozására, amelyek hosszú távú fejlesztési koncepciók, stratégiák kidolgozására irányulnak, hangsúlyt kell fektetni, hiszen ezek előfeltételei lesznek az Unióból érkező fejlesztési források lehívásának. (A már jóváhagyott, Városfejlesztési elképzelésekre folyamatban lévő pályázatainkat illetve előkészületben lévő pályázatok felsorolását a 2. számú melléklet tartalmazza.) Egészségügy Az új kormányzat stratégiai szerepet ad a szakellátásnak, nagyobb teret ad az egynapos beavatkozásoknak, valamint tehermentesíti a kórházi ellátást. Mindez a várólisták hosszának csökkentéséhez is hozzájárul. A finanszírozás javításával kell elérni, hogy a járóbeteg-ellátás működőképessége és fejlesztése biztosítva legyen

 

24

GYÓGYÍTÓ-MEGELŐZŐ ELLÁTÁSOK ZETT ELŐIRÁNYZATAI

TERVE-

adatok millió forintban 2010

2011

Többlet előirányzat

1

Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás

77 915,90

81 115,90

3 200,00

2

Védőnői szolgáltatás, anya-, gyermek és ifjúságvédelem

17 965,20

17 966,20

1,00

3

Fogászati ellátás

22 264,40

23 470,40

1 206,00

4

Gondozóintézeti gondozás Betegszállítás és orvosi halottszállítás

2 300,00

2 300,50

0,50

5 780,20

5 780,20

0,00

22 932,20

23 171,10

238,90

5

rendelvényű

8

Művesekezelés

9

Otthoni szakápolás

3 678,10

4 404,80

726,70

11

Működési költségelőleg

1 000,00

1 000,00

0,00

13

Célelőirányzatok

425,90

1 744,40

1 318,50

15

Mentés

22 469,00

24 561,40

2 092,40

17

Laboratóriumi ellátás

20 538,90

20 893,00

354,10

18

Összevont szakellátás

557 362,30 563 712,10

6 349,80

21

Gyógyító-megelőző ellátás céltartalék Összesen:

3 000,00

0,00

-3 000,00

757 632,10 770 120,00

12 487,90

Létszámgazdálkodás A Kórház 2011. évben is – az előző éveknek megfelelő – racionális létszámgazdálkodást kíván folytatni. Engedélyezett státuszhelyek száma 499,73; statisztikai állományi létszám 2010. I. félévi költségvetési beszámoló alapján 420 fő. A két szám közötti különbség is jól mutatja intézetünk racionális létszámgazdálkodását, melyet 2011. évben is folytatni kívánunk. Létszámbővítés 2011. II. félében, a SO 2 osztály megindításakor várható az alábbiak szerint: Megnevezés

Létszám (fő)*

orvos

12

szakdolgozó

25

Összesen

37

A 12 fő orvos 8 fő szakorvost (mely magába foglalja a 2 fő kardiológus és a 2 fő traumatológus szakorvost), és 4 fő nem szakorvost jelent; A 25 fő szakdolgozó összetétele 2 fő diplomás ápoló, 6 fő asszisztens/szakasszisztens, 8 fő szakképzett ápoló, 2 fő diszpécser, 2 fő orvosírnok, 5 fő beteghordó)

 

25

Az SO2 szintű sürgősségi osztály személyi feltételeinek fentiek szerinti biztosításához a jelenlegi szabályozásnak megfelelően 10,2 M Ft havi többlet bérköltséggel kell az Intézetnek számolni. Dologi kiadások Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program támogatási rendszerébe benyújtott „ A hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház – Rendelőintézet struktúraváltó infrastruktúrális fejlesztése” című TIOP 2.2.4 – 09/1-2010-0033 jelű pályázatának elbírálása folyamatban van, ezen projekt beindulására többletkiadást nem tervezünk. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program támogatási rendszerébe benyújtott „A hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház – Rendelőintézet sürgősségi fogadóhelyének fejlesztése sürgősségi osztállyá (SO2) című TIOP 2.2.208/2-2009-0027 azonosító számú pályázatot a bíráló bizottság 2010. februárjában támogatásra érdemesnek ítélte. jelenleg folyik a beruházás műszaki kivitelezésére kiírt közbeszerzési eljárás, melynek munkálatai várhatóan 2011. II. félévére fejeződnek be, így a dologi kiadások tekintetében mindezek megvalósulását figyelembe véve kell a költségeket megtervezni. Támogatás értékű működési bevételek TB alapoktól Az Erzsébet Kórház – Rendelőintézet bevételeinek közel 90%-át az ellátott betegek után kapott teljesítményfinanszírozás jelenti. A koncepció összeállításának idején folyik a 2011. évi költségvetési törvény vitája, ezért nem ismertek a finanszírozási évre vonatkozó szabályok. A folyamatos betegellátás érdekében az aktív fekvőbeteg szakellátásra, és a járóbeteg szakellátásra szerződött szolgáltatók részére a költségvetés elfogadásáig 2010. november és december hónapokra a 2010. évre megállapított teljesítmény volumen-korlát időarányos része került kiközlésre Tervezett bevételek a kiközölt bevételek alapján Kiközölt értékek 2010. november 2010. december

Járó

Fekvő

Egynapos

Labor

Összesen

54 768 949 54 768 949

48 422 360 48 422 360

5 945 120 6 276 540

4 672 064 4 672 064

113 808 494 114 139 914

Saját bevételek Az intézet saját bevételeit a térítési díj ellenébe igénybe vehető szolgáltatások, a bérleti díjak ,és az intézeti gyógyszertár közforgalmat lebonyolító részlegének tevékenységéből befolyt díjak jelentik. Egészséges Vásárhely Program Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése 2008. január 24-i rendkívüli, nyílt ülésén a 2/2008. (01. 24.) Közgyűlési határozatában fogadta el Egészséges Vásárhely Programot. Az immáron 2. éve sikeresen működő program eddigi eredményeit és továbbfejlesztését a városvezetés és a vásárhelyi polgárok összefogása tette és teszi lehetővé.

 

26

Az EVP programjainak tervezését és a szerteágazó programok megvalósítását 3 főállású alkalmazott – EVP programigazgató és 2 prevenciós nővér – és egy szakmai koordinátor segíti, utóbbi Megbízási szerződés keretében. Az egyik prevenciós nővér teljes bér és járulék-költségét a BMS pályázat fedezi 2011-ben. A 2011. évre csak olyan szűrőprogramok, projektek megvalósítását kívánjuk betervezni, melynek fedezete biztosított. Fő cél a jövőre vonatkozóan az előző költségvetési időszakokban meghozott döntések során elért eredmények megtartása illetve javítása, a likviditás stabilitásának megőrzése mellett. Keresni kell továbbra is a költségcsökkentésre irányuló megoldásokat, az újabb bevételi forrásokat, és

a kihasználatlan erőforrások hasznosításának lehetőségét. Meg kell tenni minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy kintlévőségeiket minimálisra csökkentsük. A kötelezően ellátandó feladatainkat lehetőség szerint fenntartói támogatások igénybe vétele nélkül kell megvalósítani. Törekedni kell a közforgalmat lebonyolító gyógyszertár magas szintű működtetésére. Az Egészséges Vásárhely Program folytatására minél több külső forrást kell bevonni. Az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet vonatkozásában a 2007-ben történt drasztikus ágyszám csökkentést követően kialakult kórházi és járóbeteg struktúra fenntartásán túl, mindent meg kell tenni a Kórház fejlesztése érdekében. Ezt az Önkormányzat hosszútávon és kiemelten kívánja támogatni a következő költségvetési években. Oktatás Oktatási területen tovább folytatódik a gyermek létszám csökkenése, döntően a középiskolás korosztályban. Szükséges az intézmény hálózat strukturális áttekintése, és az oktatási ágazatban foglalkoztatottak létszámának az ellátott gyermekek számához és a normatív finanszírozáshoz igazítása. Folytatódik a TÁMOP 3.5.5. pályázaton támogatást nyert Tanoda program 2011-ben is, mely lehetőséget nyújt a hátrányos helyzetű gyermekek iskolán kívüli foglalkoztatásához. A Tanoda működtetése érdekében 7 évre szóló megállapodást kötöttünk a nyertes pályázó, Délalföldi Regionális Társadalomtudományi és Kutatási Egyesülettel. Oktatási területen az előző években jelentős támogatási forrásokat nyert Önkormányzatunk. Jövőre a referencia intézmények létrehozására és működtetésére kiírt TÁMOP 3.1.7 pályázaton kívánunk részt venni. Új pályázatok kiírására csak a 2011. január - március időszakban kerül sor. Pályázni előreláthatóan az Arany János Kollégiumi Program, Felzárkóztató oktatás lebonyolítása, Pedagógus szakvizsga, továbbképzés lebonyolítása, Iskolai gyakorlati oktatás támogatása, és Pedagógiai szakszolgálatok támogatása tárgykörökben kívánunk. Önkormányzat által támogatott pályázatok: • Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjpályázat, kifutó rendszerben, csak B évi kategóriában kerül folyósításra, éves 520.000 Ft keret összegben. • Bakay Lajos Ösztöndíjpályázat szintén kifutó rendszerben krül tovább folyósításra, évi előirányzat: 480.000 Ft (A nyertes hallgatók havi 20.000 Ft. támogatásban részesülnek tanulmányaik befejezéséig. Az alapító okirat szerint 30 hallgató vehető fel a programba. Kifutó rendszerben pályázat részletes költségei az alábbiak szerint alakulnak:2009. költségvetési év: 1.940.000 Ft. (12 fő)  

27

• Országos Arany János Tehetséggondozó Program: A programban szociálisan és a Közoktatási Tv-ben előírtaknak megfelelően halmozottan hátrányos helyzetű tanulók vehetnek részt. A diákok a korábbi években havi 5.000 Ft., az 2009. évtől csatlakozók pedig havi 6.000 Ft. támogatásban részesülnek. Jelenleg 6 tanuló részesül támogatásban. Kifutó rendszer esetén 2011. évi költségvetési évben megközelítőleg 370.000 Ft-ot folyósítunk részükre.

Fejlesztési szükségszerűségek az oktatás terén: A gyermek létszám jelentős csökkenése miatt indokolt a jelenleg oktatási célt szolgáló épületek áttekintése, és annak vizsgálata, hogy szükséges-e valamennyi épület további fenntartása. Lehetőség van-e esetlegesen az alacsony kihasználtsággal vagy magas fenntartási költséggel működő telephelyek bezárására a fenntartható, gazdaságos működtetés érdekében. Mindenképpen javasolt a már belülről akadálymentesített intézmények külső akadálymentesítésének elvégzése, hiszen a mozgássérült gyermekek nem, vagy csak nehezen jutnak be ezen épületekbe. Szükséges felmérni a nevelési és oktatási intézmények kötelező helyiség- és eszközigény teljesítésére vállalt törvényi kötelezettség fenntartói teljesítését a 610/2003.(01.04. ) Kgy. határozat alapján. Az esélyegyenlőségi és integrációs törekvések megvalósításához szükséges költségigényt 2011. évben is főleg pályázati forrásokra támaszkodva kívánjuk biztosítani. A pályázatok támogatásáról, önerő biztosításáról minden esetben a Közgyűlés dönt. Sporttámogatás nem kötelező önkormányzati feladat. Az utánpótlás-nevelés, a diáksport, a tömeg- és szabadidősportot továbbra is támogatni kívánja Önkormányzatunk a sportlétesítmények és az iskolabusz kedvezményes használatának biztosításával. Változatlanul megmarad a mindennapos testnevelés, melyet jövő év szeptemberétől a Központi Költségvetés is támogatni fog. Az Országgyűlés megváltoztatta a Társasági adó mértékét, az eddigi 18-ról 10 %-ra csökkentette. A társasági adó max. 70 %-a felajánlható az öt látványsport (jégkorong, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás és vízilabda) első és másodosztályú utánpótlásának támogatására. A felajánlott társasági adót csak első és másodosztályú, a fentebb már említett sportágakban tevékenykedő egyesületek, valamint az utánpótlássport támogatására létrejött alapítványok fogadhatják. A Hódmezővásárhely Városáért Közalapítvány alkalmas lehet ezen összegek fogadására és kezelésére, amennyiben kibővíti a Közgyűlés annak céljait. Az alapítvány már évek óta részt vesz a városi sport finanszírozásában, éves szinten mintegy 25 millió forint értékben. Ha sikerül a vásárhelyi vállalkozásokat a helyi sport mögé állítani, az alapítványon keresztül megoldódhatna az egyesületek finanszírozási problémája.

Szociális terület

 

28

Szociális ellátó rendszerünket a már megszokott színvonalon szeretnénk továbbra is működtetni. Az előzőekben már jelzett lényeges szerkezeti átalakításokra fog sor kerülni a segélyezés eddigi rendszerében. Közfoglalkoztatás, segélyezés A Kormány javaslata az egységes rendszerű Nemzeti Közfoglalkoztatási Program kialakítása, amelynek feladatait a munkaügyi központok koordinálják. Az önkormányzatok (és intézményeik), mint pályázók jelennek meg, és a korábbiakkal megegyező arányú bértámogatás mellett dologi kiadásaikhoz is támogatást kapnak. A program keretében megvalósuló foglalkoztatás mellett a valóban munkaképes, de munkával nem rendelkezők a jövőben bérpótló járandóságot (BPJ) kapnak. Az ellátásra való jogosultság megállapítása és a járandóság folyósítása az önkormányzatok feladata lesz, a részletszabályokat a szaktörvény fogja rögzíteni. A BPJ-hez, a rendszeres szociális segélyhez és az egyéb önkormányzati ellátásokhoz szükséges hozzájárulásokat a korábbiakhoz hasonlóan, „kétcsatornásan" biztosítja a költségvetés: - az ún. pénzbeli szociális juttatások előirányzata - a települések szociális helyzetét tükröző differenciált mutatók alapján - az egyes segélyek kifizetésének „önrészéhez", valamint a közfoglalkoztatás keretében biztosítandó saját erőhöz járul hozzá, - az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése előirányzat a tényleges kifizetések után a költségvetésből visszaigényelhető meghatározott támogatás-hányadot biztosítja. Az egyes pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos fontosabb változások: - az önkormányzatok által nyújtott ápolási díj összege 2011-től „elszakad" a nyugdíjminimumtól, mértékét a mindenkori költségvetési törvény határozza meg. Ennek keretében jövőre az ápolási díj 1000 forinttal, 29 500 forintra emelkedik; az óvodáztatási támogatás 2011-ben nem központosított előirányzatként, hanem az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése előirányzat részeként jelenik meg. A megállapított támogatások 100%-át e forrásból, a kifizetés hónapjában igényelhetik az önkormányzatok; a költségvetési törvény felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy év közben az energiaárkompenzációs előirányzatról az önkormányzati fejezetbe átcsoportosítson, és a forrás felhasználásnak részletszabályait alakítsa ki. Ezzel a lakásfenntartási támogatás funkciója kiegészülne a jelenlegi energiaár-támogatással, amelynek szakmai szabályait a szaktörvény fogja meghatározni. Szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások Az alapszolgáltatások körében jelentősebb változás nem történik, a költségvetési törvény a 2010. évi szabályokhoz hasonló módon, alapvetően változatlan igénylési feltételek mellett biztosítja a hozzájárulásokat az egyes alapellátásokhoz. Egy területen azonban a tapasztalatok alapján módosul a szabályozás: 2011-től ismét különkülön jogcímen jelennek meg a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás és az időskorúak napközbeni ellátásának hozzájárulásai. Az ezen ellátásokat kombináló „otthonközeli ellátás"  

29

jogcím bevezetése ugyanis feleslegesen bonyolította mind az igénylést, mind az adminisztrációt, így jövő évtől ez kivezetésre kerül. A szakellátások finanszírozási szerkezete lényegében szintén nem változik: az ápolásigondozási szükséglet mértékétől függően különböző mértékű fajlagos összegekkel ismeri el a költségvetés az eltérő szakmai tartalmú szolgáltatásokat. Az igénylési szabályok csupán a gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás tekintetében változnak, pontosodnak. Az eltérő jogalkalmazói gyakorlat elkerülése érdekében a költségvetési törvényjavaslat egyértelműen rendelkezik arról, hogy a hozzájárulás nem csak a kizárólag különleges/speciális ellátást nyújtó intézményben, hanem az olyan intézményben elhelyezett gyermekek után is jár, akiknek a különleges és/vagy speciális szükségletét integráltan elégítik ki. Nyári gyermekétkeztetés A gyermekszegénység elleni program keretében 2011. évben is 2,4 milliárd forint központosított előirányzat biztosítja a rászoruló gyermekek nyári étkeztetésének megszervezését. Ez a keretösszeg 2 hónapra teszi lehetővé az ellátást. Az előirányzatból támogatásra azok a települési önkormányzatok jogosultak, akik vállalják, hogy a nyári időszakban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek számára étkeztetést biztosítanak. A szociális törvényben meghatározott, alanyi jogon járó juttatásokat meghaladóan Önkormányzatunk előreláthatóan támogatást nyújtani nem tud. Várhatóan megmarad ugyanakkor a szociálisan rászorult 65 év felettiek szemétszállítási díjkedvezménye. Továbbra is lehetősége lesz a szociálisan rászorultaknak természetbeni támogatások igénybevételére (tüzelő, élelmiszer csomag).

Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás támogatása A Kapcsolatközpont jövő évi normatív finanszírozása előreláthatóan 86,6 millió Ft-tal csökken az idei évhez képest. Feladatellátását Önkormányzatunknak – a növekvő saját bevételek és költségcsökkentő intézkedések ellenére – legkevesebb 117,5 millió Ft-tal kell támogatnia. A hatékonyabb működés érdekében a Kapcsolatközpont racionalizálási intézkedések megtételét kezdeményezi, mellyel csökkenthető lesz az önkormányzati szerepvállalás mértéke. Önkormányzati gazdasági társaságok támogatása Az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok támogatása az elmúlt évben az alábbiak szerint alakult. Jól látható, hogy a korábban közhasznú társaságként működő és önkormányzati kötelező feladatot ellátó cégek támogatása évről-évre csökkent. • Hód-Menza Kft részére a következő évben támogatást nem nyújt az Önkormányzat. A szociális és a diákétkeztetés biztosítása érdekében az Önkormányzattól kapott díjon felül vállalkozási tevékenységének bevételeiből egészíti a közhasznú tevékenység ellátásához szükséges forrásokat. • Hódfó Kft részére a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához pályázati önerőként nyújt támogatást az Önkormányzat

 

30

•

•

• • • •

•

Városellátó és Beszerzési Kft vonatkozásában a közhasznú megállapodásban vállalt feladatok ellátásához támogatást nyújt az Önkormányzat. Ezt meghaladóan közhasznú tevékenységét vállalkozási célú bevételeiből (piac működtetés, parkoló automaták üzemeltetése, szakipari munkák stb.) kell fedeznie. Szerdahelyi József Kft működéséhez a következő költségvetési évben sem nyújt támogatást az Önkormányzat. Közhasznú tevékenységét vállalkozási célú bevételeiből (reklám, műsorkészítés, stb.) kell fedeznie. Likviditása megőrzése érdekében részére az Önkormányzat – költségvetésében – rövid lejáratú kölcsön előirányzatot biztosít. Nyugdíjas Lakópark Kft működéséhez sem nyújt támogatást Önkormányzatunk. A Lakópark költségeit szolgáltatásai díjbevételeiből kell fedeznie. Zsigmondy Béla Zrt működése kiegyensúlyozott, nyereséges, önkormányzati támogatására nincs szükség. HVSZ Zrt részére az önkormányzat támogatást nem nyújt. Likviditása megőrzése érdekében részére az Önkormányzat – költségvetésében – rövid lejáratú kölcsön előirányzatot biztosít. Hód-Fürdő Kft .A fürdő beruházás project cégeként létrehozott társulás várhatóan csökkenő mértékű önkormányzati támogatással tud működni, melyet kiegészít a HVSZ Zrt-től kapott távhő, és termálvíz szolgáltatás, valamint a Zsigmondy Béla Zrttől kapott víz-és csatorna szolgáltatás. Városfejlesztési Kft a Tornyai János Város rehabilitációs beruházás project cégeként létrehozott gazdasági társulás. Önkormányzati támogatását nem tervezzük.

Az egyes önkormányzati cégek támogatására vagy más módon történő finanszírozására a Közgyűlés által jóváhagyott üzleti tervekben foglaltaknak megfelelően kerül sor. Közüzemi díjak Az ármegállapításról szóló törvény jelentős közszolgáltatási területeken biztosít Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése részére ármegállapító jogkört. Ezen jogkör keretében a Közgyűlés általános díjképzési elvként érvényesíti az egyes szolgáltatások tekintetében a következő elveket, követelményeket: - a szolgáltatás fenntarthatóságának biztosítása; - költséghatékonyság prioritásának érvényesítése, azaz folyamatos racionalizálás, költségcsökkentés a díjak mérséklése érdekében; - nyereségorientáltság mellőzése, illetve a hatályos megállapodás keretein belül tartása; - a nyereség visszaforgatása fejlesztésekre; - folyamatos szolgáltatási színvonalemelés; - a fejlesztésekhez szükséges forrásalap képzése, az ezt pótló beruházási források pénzügyi költségeinek képzése; - a lakossági díjelőny fokozatos növelése más településekhez képest. Az Önkormányzat tulajdonában lévő közüzemi cégek díjainak infláció közeli emelése elengedhetetlen lesz az elkövetkező évben. A lakossági díjak előreláthatóan 5-7%-kal, a közületi díjak ezt meghaladó mértékben emelkedhetnek. A szolgáltató cégek várhatóan nem tudják a jövőben átvállalni a postai csekkes befizetések költségeit, ezért annak részbeni, vagy teljes áthárítása várható a szolgáltatást igénybevevők részére.

 

31

Beruházások: Jelenleg folyamatban lévő, de a következő költségvetési évet is érintő beruházásaink: 1. Mindennap kultúra! PMK felújítása és bővítés 2. Tornyai Városrehabilitációs program I. ütem 3. Hódmezővásárhely szennyvíz tisztítása és Kishomok városrészeinek szennyvíz elvezetése 1. forduló 4. Kreatív klaszterek alacsony népességszámú területeken – pályázat 5. Erzsébet Kórház-Rendelőintézet sürgősségi fogadóhelyének fejlesztése sürgősségi osztállyá (SO2) 6. Erzsébet Kórház-rendelőintézet struktúraváltó infrastrukturális fejlesztése 7. Belterületi gyűjtőutak korszerűsítése a Belvárosban és Csúcs városrészben 8. Belterületi belvíz és csapadékvíz elvezetés problémáinak megoldása Tarján városrészben és az Ipari Parkban 9. Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése Hódmezővásárhelyen a kertvárosi kerékpárút megépítésével 10. Central Europe Energiahordozók távmérése, adatgyűjtése, energia gazdálkodást támogató ineligens rendszer fejlesztéssel 11. Ipari Park belső útjainak megvilágítása napelemes lámpákkal 12. Hódtó-Kistiszai Főcsatorna belterületi szakaszának rekonstrukciója I. ütem 13. Kodály Zoltán és Zrínyi utcákat összekötő belterületi gyűjtőút felújítása és építése 14. Tornyai János Múzeum látogatóbarát fejlesztése 15. Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti ellátások fejlesztése a hódmezővásárhelyi kistérségben (Gondozási Központ) 16. Oldalkosár utcai bölcsőde fejlesztése Benyújtott, elbírálás alatt lévő projectek(4. sz. melléklet): 1. Közösségi közlekedés feltételrendszerének és infrastruktúrájának komplex fejlesztése 2. Teljes közvilágítási területen közvilágítás korszerűsítés, korszerű energiatakarékos lámpákkal (LED, DML) 3. Németh László Általános Iskola és Gimnázium Árpád utcai Tagintézmény energetikai korszerűsítése 4. Kórház „A” épület energetikai korszerűsítése 5. Kakasszéki Mozgásszervi Rehabilitációs Centrumtevékenységéhez integrált 15 ágyas rehabilitációs Nappali Kórház létesítése 6. Szivárvány Szakosított Szociális Otthon energetikai korszerűsítése 7. Szabadég – iskola: a természet zöld tantermében 8. Orosháza-Kakasszék közötti kerékpárút építés Lakásügyek Lakáscélú támogatást elsősorban a panel épületek szigeteléséhez, az épületek energiatakarékos átalakításához kíván a Közgyűlés nyújtani. Az elmúlt évben 21 db társasház pályázott a panelprogram keretében, valamennyi társasházat értesítettek arról, hogy nyert. A panel programra beadott pályázatok vonatkozásában az Önkormányzatra eső támogatási összeg 303.883.207 Ft. A finanszírozás tekintetében olyan közgyűlési döntés született, hogy a panelprogramban érintett társasház hitelként vegye fel az önkormányzatot terhelő 1/3 részt is, amit havonta törlesztünk. Ezzel költségvetésünket a hosszú lejáratú hitel csak az éves törlesztő részletekkel terheli meg. A panel program keretében ezidáig 15 társasház felújítása valósult meg, a fennmaradó 6 épület 2011. évben elkészül.

 

32

Panel programra jelenleg érvényes pályázati kiírás nincs. Amennyiben a jövő évben kiírásra kerülne, úgy Önkormányzatunk a pályázó társasházakat a jövőben is támogatni kívánja. A Közgyűlés döntött arról, hogy a Tornyai projectben érintett társasházak részére a panel programban nyújtott önkormányzati támogatással azonos mértékű támogatást biztosít az épületek külső homlokzatának a felújításához. A fenti finanszírozásokat meghaladóan lakáscélú helyi támogatás folyósítására a következő évben forrást biztosítani nem tud az Önkormányzat. Kultúra, közművelődés Az idei évben megkezdődött a városközpont teljes rehabilitációja a Tornyai projekt keretében, amely a múzeum és a környező épületek teljes felújítását illetve szükség szerinti bővítését eredményezi. A projekthez kapcsolódóan magánvállalkozások is jelentős beruházások (szálloda, bevásárló központ, lakás, irodaház, garázs, stb.) megvalósítására nyertek pályázati forrásokat. Nyertes pályázatunkat követően megindult az Agóra program keretében a „BMK” épületének és a mellette lévő görögkeleti parókia épületének teljes felújítása is. Közművelődési intézményeink felújítása, bővítése lehetőséget ad az épületek racionalizált kihasználására, multifunkcionális terek kialakítására. Így helyet kaphat benne a tánciskola és a Péczely Attila Alapfokú Művészetoktatási Intézmény is. Elhelyezésükkel lehetőség nyílik a jelenlegi, gazdaságtalanul fenntartható telephelyeik bezárására. Civilszervezetek, kisebbségek Önkormányzatunk az elkövetkező évben pályázati források felkutatásával és a pályázatok megírásában való közreműködéssel tudja támogatni az öntevékeny civil szerveződéseket (nyugdíjas klubok, olvasókörök). A történelmi egyházak támogatására a jövő évben is - az idei évhez hasonlóan - közhasznú munkavégzéssel tudunk hozzájárulni. Nem tudjuk azonban a jövőben átvállalni valamennyi egyházi oktatási intézménytől a vásárolt élelmezés rezsi költségét, azt maguknak kell megfizetniük a szolgáltatást nyújtó Hód-Menza részére. Felhalmozási kiadások A felhalmozási kiadásokat felhalmozási célú bevételeink erejéig az alábbi kötelező sorrendiség betartása mellett javasolom végrehajtani: • Fejlesztési célú hitelek esedékes tőke és kamat visszafizetés (az erre a célra lekötött óvadéki betét terhére), • Kezességvállalásból, garanciavállalásból eredő kötelezettségek teljesítése, • Megkezdett és áthúzódó beruházások, fejlesztések kifinanszírozása, • Korábbi évekre vállalt kötelezettségek finanszírozása: - szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítéséhez fedezet biztosítása, - kiírt közbeszerzési pályázatokhoz fedezet biztosítása; - benyújtott pályázatokhoz önerő biztosítása, • Hosszú távú fejlesztési koncepcióban 2011. évre meghatározott feladatok megvalósítása érdekében benyújtott pályázatok önerejének biztosítása. A jövőben is csak olyan pályázat nyújtható be, melyben az önkormányzati saját forrás (önerő) mértéke nem haladja meg a teljes bekerülési költség 25%-át. A központi költségvetéstől kapott források csökkenése miatt várható bevételeink előre láthatóan nem fogják fedezni szükséges kiadásainkat, ezért működési kiadásaink és nem kötelező

 

33

feladataink drasztikus csökkentése mellett meg kell tenni mindent saját bevételeink növelése érdekében is: Kiadásaink csökkentése érdekében 1./ A jogszabály szerint kötelezően előírt bér és bérjellegű juttatások kerüljenek megtervezésre minden intézmény típusnál azzal, hogy valamennyi esetében átvilágítást kell végrehajtani és meg kell találni azt a szervezeti, működési formát, amely feladatait a legkisebb ráfordítás mellett a leghatékonyabban tudja ellátni. Intézmény típusonként vizsgálni kell a kihasználtságot, ahol lehet további összevonásokat, tagintézmény bezárásokat kell végrehajtani. 2./ A nem kötelező feladatot ellátó intézmények működtetését felül kell vizsgálni. A jelentős Önkormányzati támogatással működő Szivárvány Szakosított Szociális Otthon további működtetését át kell adni a fenntartásra kötelezett Csongrád Megyei Önkormányzatnak, hiszen az ellátottak több, mint fele nem hódmezővásárhelyi illetőségű személy. Meg kell találni annak a módját, hogy az országban is egyedül álló Emlékpont Múzeum további működtetéséhez állami forrásokat tudjunk bevonni, ennek érdekében meg kell kezdeni a tárgyalásokat a Kormánnyal. 3./ A PPP beruházásban épített Balogh Imsi Sportcsarnok önkormányzati tulajdonba adását kell kezdeményezni a Kormánynál. A tulajdonba adással megszűnne a havi szolgáltatási díjfizetési kötelezettségünk, helyette a lényegesen alacsonyabb működtetési költséget kellene csak biztosítanunk. 4./ Jelentős önkormányzati szerepvállalással megvalósult sportlétesítményeink hatékony működtetése érdekében keresni kell annak lehetőségét, hogy akár bérbeadás, akár közös működtetés révén fenntartásuk nyereségessé váljon. 5./ A dologi kiadások vonatkozásában az egyes intézmények vezetői által előzetesen tervezett 15%-os költségcsökkentést végre kell hajtani. A költségvetés tervezésekor működési költségeik meghatározásánál benyújtott terveik az irányadóak. (3. sz. melléklet) 6./ Minden intézménynek növelnie kell saját bevételeit legalább a 2010. évi várható teljesítés 10%-ával. 7./ Csak a jogszabályban alanyi jogon megállapított cafeteria juttatás nyújtható, melynek mértéke nem haladhatja meg személyenként a törvényben meghatározott mértéket. 7./ Intézményeknél felújításra, fejlesztésre – a közoktatási intézmények fejlesztési koncepciójában meghatározottakon túl - csak pályázati források bevonásával kerülhet sor. Bevételeink növelése érdekében: 1./ Meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy követeléseinket beszedjük, a hátralékos összegeket behajtsuk, kintlévőségeinket minimalizáljuk. 2./ A Közgyűlés 2011. évtől kezdődően rákényszerül, hogy növelje a lakásbérleti díjakat, illetve áthárítsa a lakások bérlőire a társasházi közös költségeket.

 

34

3./ A nyersanyag árak várható drasztikus emelése miatt szükséges lesz az étkezési térítési díjak emelése, aminek mértékéről a szolgáltatást végző HÓD-MENZA Kht előterjesztése alapján dönt a Közgyűlés. (Ez a szociális étkeztetés vonatkozásában a nyersanyag normával azonos mértéket jelent). 4./ A szegény családok leszakadásának megakadályozása érdekében szükség van társadalmi felelősségvállalásra. Ki kell dolgozni annak rendszerét, hogy a gazdagabb, jobb körülmények között élő családok arányosan nagyobb terhet vállaljanak magukra az egész közösséget érintő kötelezettségekből. (pl. étkezési térítési díjak sávossá tétele). 5./ Az energia árak emelkedése miatt emelni szükséges a közüzemi díjakat. 6./ Meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy a CHF alapon kibocsátott kötvényünkből eredő árfolyam ingadozásokat úgy tudjuk korrigálni, hogy az árfolyamveszteségét a lehető legkisebb mértékűre szorítsa a város. 7./ Kötvény törlesztés: A kötvényt lejegyző Bankkal jelenleg érvényben lévő megállapodásunk értelmében a kötvény törlesztését 2011. évben meg kell kezdeni. Az éves törlesztő részlet kamataival együtt 670 MFt. A törlesztés akadálytalan teljesíthetősége érdekében fokozott takarékossági intézkedéseket kell bevezetni. 8./ Önkormányzati ingatlanok, értékpapírok értékesítése: Folytatnunk kell mindazon, az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanoknak az értékesítését, amelyek közösségi célokat nem szolgálnak, és amelyek önkormányzati rendeletünkben értékesítésre kijelöltek. Meg kell vizsgálni azon megüresedett intézményi ingatlanok hasznosításának szükségességét, illetve értékesítésük lehetőségét, hogy ne eredményezzenek értékvesztést. Bevételeink növelése érdekében szükséges annak vizsgálata, hogy a helyi rendeletben meghatározott értékpapírjaink milyen kondíciókkal lennének értékesíthetőek, kedvező piaci viszonyok mellett élni kell ennek lehetőségével is. Tisztelt Közgyűlés! A Koncepció elkészítésével irányt szabunk következő évi terveinknek, számba vesszük az ehhez elérhető pénzeszközeinket, próbáljuk meghatározni legfontosabb feladatainkat és rendező elveket állítunk fel amelyek segítenek az évről-évre szűkülő bevételek mellett is lehetőséget teremteni a Város működéséhez és fejlődéséhez. Az Önkormányzat 2011. évre vonatkozó költségvetési koncepcióját azzal terjesztem Önök elé, hogy az abban foglalt jövő évi célok megvalósításához szükséges források a 2011. évi költségvetésről szóló törvény elfogadását követően lesznek pontosan tervezhetőek. Ismerve országunk jelenlegi helyzetét, tudnunk kell hogy az előttünk álló gazdasági év költséghatékony, szigorú és racionális gazdálkodást kíván tőlünk. Kérem Önöket, hogy az előterjesztést megvitatni és elfogadni szíveskedjenek! Hódmezővásárhely, 2010. november 24. Tisztelettel: Dr. Lázár János polgármester

 

35

Határozati javaslat 1./ Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának közgyűlése a 2005. szeptember 15-én 564/2005.(09.15.) Kgy.h. számú határozatával elfogadott hosszú távú gazdaság fejlesztési stratégiai programjában foglaltakat megerősíti azzal, hogy annak végrehajtása során 2011. évben a költségvetési koncepcióban megfogalmazott prioritások végrehajtására kell törekedni. 2./ a 2011. évre vonatkozó költségvetési koncepciót a beterjesztett javaslatnak megfelelően elfogadja. 3./ A Közgyűlés utasítja a jegyzőt, hogy a 2011. évi költségvetés összeállítása során a koncepcióban foglaltakat – a törvényi lehetőségek figyelembe vétele mellett - építse be a város költségvetési rendeletébe. 4./ A.) A Közgyűlés utasítja az önállóan működő, valamint az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek vezetőit, hogy a kidolgozott racionalizálási intézkedéseiknek megfelelően készítsék el intézményük 2011. évi költségvetési tervezetét! B.) Amennyiben a racionalizálási intézkedések hatásaként tagintézmény bezárása, létszám leépítés vagy egyéb, a Közgyűlés hatáskörébe tartozó intézkedés válik szükségessé, úgy azt terjesszék a Képviselő-testület elé. C.) Az általuk vezetett intézmények 2011. évi költségvetési tervezeteit a jelen költségvetési koncepcióban rögzített főbb tervezési irányelvek és saját racionalizálási intézkedéseik alapján a jegyzővel együttműködve készítsék el, kiegészítve azt az időközben elfogadott központi irányelvekkel és útmutatásokkal, figyelembe véve a költségvetési törvényt megalapozó egyes jogszabályok tervezett módosításainak elfogadásával jelentkező feladatokkal. 5./ Az elkészített költségvetési tervezeteket írásban a jegyzőhöz kell benyújtani 2011. január 10. napjáig. 6./ A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a fenti koncepcióban megtárgyalt és elfogadott elveknek megfelelően gondoskodjon a szükséges rendeletmódosítások elkészítéséről és Közgyűlés elé terjesztéséről, a pályázatok benyújtásához szükséges tervek és szerződések elkészüléséről, a pályázatok határidőben történő benyújtásáról, a kapcsolódó közbeszerzések kiírásáról. A Közgyűlés felkéri a polgármester, hogy a megtett intézkedésekről folyamatosan adjon tájékoztatást. Határidő: folyamatos Felelős: 2-3-4-5.) pont vonatkozásában: Intézményvezetők, Jegyző, Aljegyző 6.) pont vonatkozásában: Polgármester Határozatot kapja: SZMSZ szerintiek Hódmezővásárhely, 2010. november 24. Dr. Lázár János

 

Dr. Korsós Ágnes

36

polgármester

jegyző

Határozati javaslat Tárgy: Intézkedési terv készítése középfokú oktatási intézményekben 1./ Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának közgyűlése a 2011. évben várható, a középfokú oktatást érintő gyermeklétszám nagyarányú csökkenése miatt, utasítja az érintett intézmények vezetőit, hogy a.) tegyenek javaslatot az intézmények épületei, illetve telephelyei kihasználtságának optimalizálására, a lehetséges összevonásokra, b.) készítsenek intézkedési tervet annak érdekében, hogy a foglalkoztatotti létszámot a gyermeklétszámhoz, és a normatív finanszírozáshoz alakítsák. 2./ Az elkészített intézkedési tervet terjesszék a 2011. márciusi rendes ülés elé. Hódmezővásárhely, 2010. november 24. Felelős: Érintett intézményvezetők A határozatot kapja: SZMSZ szerintiek.

Dr. Lázár János polgármester

 

Dr. Korsós Ágnes jegyző

37

 

 

38

 

 

39

 

40

 

   

42 

   

43 

   

44 

   

45 

 

 

 

46