Bánfalvi Győző, Dr. Béres Csaba
Az önkéntesség szerepe a hátrányosság mérséklésében – egy bihari kistérségi projekt tapasztalatai Tanulmány
Készült az „Önkéntesség elterjesztése Biharban” című, TÁMOP 5.5.2-11/2-2012-0148. számú projekt keretében
Bihar Fejlődéséért Egyesület 2015.
Tartalom
Bevezetés
3
Az önkéntesség fejlesztése egy hátrányos helyzetű térségben
4
Az önkéntes projektünk helyszíne: a berettyóújfalui járás
7
Az önkéntesség szerepe a hátrányos helyzet mérséklésében
10
Az önkéntes munka sajátos területe: az önsegítés
14
Az önkéntes munka, mint a katalizátor a lokális gazdaság és közösség fejlesztésében
15
A kultúragazdaság konceptualizációja, és jelei a Berettyóújfalui járásban
17
Összefoglalás
29
Irodalomjegyzék
30
2
Bevezetés Az Európai Tanács határozata alapján az Európai Unióban a 2011. évet az Önkéntesség Európai Évének nyilvánították. A tanácsi határozat ösztönözte a tagállami, regionális szintű és helyi hatóságokat, hogy növeljék erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy az önkéntes tevékenységek számára jobb feltételek jöhessenek létre és egyben teremtődjön nagyobb átláthatóság ebben a szférában. Az európai év célkitűzései közé tartozott, hogy olyan társadalmi-gazdasági és politikai környezet jöjjön létre, amely ösztönzőleg hat az önkéntes munkára, és részét képezi a civil részvétel előmozdításának. További célkitűzés volt az, hogy képessé tegye az önkéntes munkának kereteket biztosító szervezeteket arra, hogy növelhessék a társadalom javára, anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenységek hatékonyságát. Fontosnak tartották azt is, hogy az európai év járuljon hozzá az önkéntes munka nagyobb társadalmi elismeréséhez és növekedjen a társadalmi tudatosság az önkéntesség fontosságával és értékeivel kapcsolatban. Az önkéntesség 2011-es európai évnek megrendezésére akkor került sor, amikor még erőteljesen érződtek a globális gazdasági válság jelei és annak társadalmi következményei. Ez a társadalmi-gazdasági helyzet ráébresztette az állampolgárokat a közösségi szolidaritás fontosságára, egyben elfogadóbbá vált a társadalom azon eszmék iránt, miszerint a társadalmi szolidaritást erősítő önkéntesek elkötelezettsége alapvető értéket jelent, az önkéntesség civil részvételt növelő szerepe pedig nélkülözhetetlen. Egyre többen ismerték fel, hogy az önkéntes munka az állampolgárok közötti szolidaritás kifejeződése, amely hozzájárul a társadalmi jólét növekedéséhez és ellensúlyt képez a társadalmi kirekesztés, a szegénység, az intolerancia, az idegengyűlölet és a
3
jogtalanság megnyilvánulásaival szemben. Ez azt is jelenti, hogy az önkéntesség 2011-es európai éve logikus folytatása volt a szegénység és szociális kirekesztés elleni harc 2010-es európai évének. Az önkéntesség 2011-es európai éve során 7.700 eurót fordítottak uniós és tagállami szinten az önkéntes munka fellendítését szolgáló tevékenységekre, kampányokra, rendezvényekre. Elsősorban olyan projekteket támogattak, amelyek a civil társadalom és az állami szervezetek hosszabb távú partneri kapcsolatának az erősítését szolgálták, illetve ehhez biztosítottak új és innovatív kereteket. Különösen támogatták azokat a projekteket, amelyek ösztönözték a munkáltatókat arra, hogy támogassák az önkéntes munkát. Prioritást kaptak azok a törekvések is, amelyek a fiatalok és az idősebb korosztálybeliek önkéntes munkáját ösztönözték, illetve a szociális kirekesztés visszaszorítására irányultak. Az önkéntesség európai évének egyik jelentős felismerése volt az, hogy az önkéntes tevékenységet alapvetően helyi szinten, a lokális közösség fejlesztésében lehet hasznosítani, illetve regionális szinten is működhetnek eredményes projektek. (European Commission 2012)
Az önkéntesség fejlesztése egy hátrányos helyzetű térségben Az önkéntesség európai évéhez kapcsolódóan került Magyarországon meghirdetésre a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében Az önkéntesség elterjesztése a konvergencia régiók területén (TÁMOP5.5.2.B-11/2) című pályázat. Meghirdetésének a célja az volt, hogy a felnőtt lakosság körében növeljék az önkéntes munka végzésének hajlandóságát, emeljék az önkéntes tevékenység társadalmi megbecsülését, a településeken és kistérségekben népszerűsítsék az önkéntesség eszméjét. További cél volt az is, hogy az egészségügyi és szociális ellátás, valamint az oktatás területén a civil szervezetek, az önkormányzatok, az állami és 4
önkormányzati intézmények szolgáltatásait bővítsék az önkéntesek bevonása révén. A pályázat kiemelten fontos célkitűzése volt a hátrányos helyzetű munkavállalók munkaerő-piaci és társadalmi integrációjának az elősegítése, valamint a hátrányos helyzetű csoportok (idősek, nők, kisgyermekes anyák, romák, fogyatékkal élők, hátrányos helyzetű településeken lakók, stb.) helyzetének a javítása a szociális ellátó rendszerhez és szolgáltatásaihoz való jobb hozzáférés lehetővé tétele révén. A pályázatok által elnyerhető támogatások rendeltetése az volt, hogy lendületet kapjanak azok a helyi és kistérségi, alulról szerveződő kezdeményezések, amelyek az önkéntes munkára alapozva javítják a helyben lakók életminőségét, erősíthetik a lokális közösség kohézióját, ösztönözhetik a hátrányos helyzetű csoportok önkéntes tevékenységét, előmozdítva ezzel társadalmi integrációjukat is. (TÁMOP-5.5.2.-11/2) A Bihar Fejlődéséért Egyesület is indult ezen a pályázaton. Az egyesület projektje tartaléklistás támogatásban részesült. A projekt költségvetése 17,46 millió forint volt, a projekt időtartama 2014. július 1-től, 2015. június 30-ig tartott. A projekt a zárását követően sem fejeződött be teljesen, bizonyos elemei további három éves időszakban is megmaradnak. A projekt megvalósítása során heti rendszerességgel voltak projektmenedzsment megbeszélések, havi rendszerességgel kibővített projekt megbeszélések, melyeken a szakmai vezetőn kívül az önkéntes mentor is részt vett. A projekt keretében egy önkéntes munkát koordináló irodát hoztunk létre Nagykerekiben, melyet a fenntartási időszakban is tovább működtet az egyesület. A projekt során kilenc együttműködni szándékozó önkormányzattal sikerült szerződést kötni, ezen önkormányzatok a következők voltak: Ártánd, Nagykereki, Kismarja, Bojt, Berettyóújfalu, Körösszegapáti,
5
Körösszakál, Esztár, Újiráz. Továbbá öt, önkénteseket fogadó szervezettel is sikerült együttműködési megállapodást kötnünk: Berettyóújfalui Református Egyházközség, Kismarja Közösségéért Egyesület, Gondoskodási Központ (Újiráz), Dél-Bihari Szociális Szolgáltató Központ és a Berettyóújfalui Értelmi Fogyatékosok és Pszichiátriai Betegek Otthona. A projekt eredményeként 243 fő regisztrált önkéntesként az irodában, és a projekt keretén belül 3046 önkéntes munkaórát sikerült teljesíteni. A projekt komoly a nyilvánosságot kapott a kötelező elemek mellett (nyitó és záró konferencia, sajtótájékoztatók, C és D típusú táblák), havi rendszerességgel voltak beszámolók a megyei napilapban, valamint a debreceni Campus, és a térségi Berettyó Rádióban. A projekt megvalósítása során a jelentősebb eseményekhez, rendezvényekhez kapcsolódóan sajtótájékoztatók is voltak, összesen öt alkalommal. A projektet nyomon követő weboldal és online önkéntes-regisztrációs felületet került elhelyezésre az egyesület biharfejlodeseert.hu honlapján, valamint egy projektfilm is elkészült, mely szintén elérhető a weboldalról. A projekt során öt alkalommal tartottunk tudásbővítő rendezvényeket, melyekre helyi és megyei önkéntes szervezeteket, érdeklődőket hívtunk meg (2 alkalommal Berettyóújfalu, 2 alkalommal Komádi, 1 alkalommal Kismarja volt a helyszín). Továbbá az önkéntesek felkészítése Komádiban négy csoportban, Berettyóújfaluban egy csoportban történt, a csoportok létszáma 15 fős volt, a felkészítésben összesen 75 önkéntes vett részt. A felkészítések akkreditáltak és 30 órás időtartamúak voltak, melyek végén az önkéntesek tanúsítványt kaptak. A fogadószervezetek képviselőinek két felkészítőt tartottunk, egyet Komádban és egyet Berettyóújfaluban, a két alkalommal 5-5 képviselő vett részt a fogadó szervezetek részéről. A projektben önkéntesként regisztráltak munkaruházatként „ÖNKÉNTES” felirattal ellátott pólót kaptak, amelyben a későbbiekben az önkéntes
6
munkát is végezhetik. Azok az önkéntesek, akik a projekt keretében önkéntes munkát végeztek, utazási költségtérítésben részesülhettek. A projekt keretein belül önkéntesek segítségével megvalósított akció volt a berettyóújfalui és debreceni ruhagyűjtés a Nagykerekiben, szegénységben élő családok számára. Az összegyűjtött nagy mennyiségű ruha a nagykereki várban került szétosztásra 2014. december 17-én, ezzel párhuzamosan - szintén önkéntes munka eredményeként - teát és saját készítésű mézeskalácsot kaptak a résztvevők. Ki kell emelnünk még egy szemétszedési akciót is, melyre a „Te szedd!” néven szervezett országos önkéntes akció keretében került sor Komádiban. A projekt megvalósítása során az önkéntesek főként szociális segítésben vettek részt, továbbá oktatási feladatokat láttak el Komádiban és Berettyóújfaluban. A legtöbb önkéntest foglalkoztató fogadó szervezetek a projekt során a Dél-Bihari Szociális Szolgáltató Központ, a Berettyóújfalui Református Egyházközség, valamint a Berettyóújfalui Értelmi Fogyatékosok és Pszichiátriai Betegek Otthona voltak.
Az önkéntes projektünk helyszíne: a berettyóújfalui járás A járás az Észak-alföldi régióban, Hajdú-Bihar megye déli részén, a Berettyó folyó mentén található. A járást keletről a román-magyar határ, délről Békés-megye szegélyezi, míg északon a Hajdúsággal és a Sárréttel határos. A térség közigazgatásilag egy járásba tartozik, melynek központja Berettyóújfalu, amelyen kívül még két alközpontja van e térségnek: Komádi és Biharkeresztes. A városi lakosság aránya a járásban 56%. A járás 25 településéből csupán négy 500 fő alatti apró település, az ilyen településeken élők aránya a járásban 3%. 500-1500 fős lakosságú községeken él a járás lakosságának
7
30%-a, ám ilyen méretű települések teszik ki a járás 60%-át. Nagyközségből (1500-2500 fő) a járás területén három található Zsáka, Csökmő és Berekböszörmény, ők az térség lakosságának 12%-át teszik ki. Az iparosodottság szintje alacsony, az ipar szerkezete korszerűtlen, a technológia jórészt elavult. A térséget a gyenge vállalkozói aktivitás jellemzi, a vállalkozók jelentős része kényszervállalkozó, akik tőkeszegények, innovációra képtelenek. A szolgáltatói szektor színvonala, és a térség életminőség mutatói is messze elmaradnak az országos átlagtól. Összességében tehát elmondható, hogy a térség jellemzően a rurális, falusi jellegű, a gazdasági visszamaradottság számos jelével terhelt. A járás nemcsak megyei vagy regionális, hanem országos szinten is nagyon rossz gazdasági és társadalmi mutatókkal rendelkezik. A vállalkozási aktivitás alatta van mind az Észak-alföldi Régió, mind az országos átlagnak (az országosnak fele). Elsősorban a mikro- és kis vállalkozások száma jelentős, amíg a közepes vállalkozások (legalább 50 főt foglalkoztatók) száma kevés. Ezt mutatja az egyéni vállalkozások magas aránya, ez a járásban található vállalkozások 72%-a, míg az országos átlag 56%. A mikro– és kisvállalkozások többsége kényszervállalkozás. (KSH 2012) A Bihar a magyar történelem folyamán kiemelt jelentőséggel bírt, azonban a XX. századi történelmi és gazdasági események hatására a kistérség egyike lett a leghátrányosabb helyzetű kistérségeknek. Országos kitekintésben a Berettyóújfalui járás a 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet besorolása szerint az ország 174 kistérsége közül a 17. legrosszabb társadalmi-gazdasági mutatókkal rendelkező kistérségben fekszik. (Béres Csaba 2012) A járásban a munkanélküliségi ráta a régiós szint felett van 1%-al, az országos értéknél pedig 5%-al több, közel másfélszerese annak. A munkanélküliség az aktív korú roma lakosság körében jóval magasabb, akik foglalkoztatottak a körükben, azok zömmel az alacsony 8
jövedelmezőségű szektorokban dolgoznak. A regisztrált munkanélküliek aránya a megyei átlag felett van 3%-al, továbbá itt is elmondható, hogy Berettyóújfalui járás a megye három legrosszabb értékkel bíró járása között szerepel. A tartósan munka nélkül maradók aránya eléri a regisztrált munkanélküliek 22%-át, vagyis kialakult a munkanélkülieknek egy olyan stabil magja, amelynek a munkaerőpiacra történő visszajuttatása egyre nehezebb feladatot jelent. A különböző nyugdíj- és nyugdíjszerű ellátásban is az országos átlag felett részesülnek az itt lakók. Magas az időskorúak járadékában, hozzátartozói nyugdíjban részesülő lakosok aránya, valamint a korbetöltött és a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjasok száma. A legtöbb ellátás összege alacsonyabb, mint az országos átlag, tovább nehezítve az időskorúak megélhetését. Nagyon magas azok aránya is, akik korábban nem szereztek megfelelő szolgálati időt - például napszámosként dolgoztak -, ezért nem jogosultak az ellátásokra. A gyermekszegénység mértékéről területi szinten átfogó képet ad a rendszeres kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma. A támogatott családok száma közel kétszerese az országos átlagnak (KSH, 2011). A lakásfenntartási támogatási adatok vizsgálata alapján látható, hogy csakúgy, mint számos más juttatás és segély esetében, az országos átlagot jóval meghaladó arányban vannak a támogatásban részesülő személyek. Az elvándorlás mértéke igen jelentős, elsősorban a fiatal, jól képzett munkaerő megy el a térségből. A járáson belüli sajátos népességmozgást jellemzi, hogy bizonyos lakosság csoportok, akik egzisztenciális okokból lakóhelyet kénytelenek váltani, a kisebb, alacsonyabb megélhetési költségű lakókörnyezet irányába mozognak. A helyben maradók többnyire perspektívátlanok, mert hiányoznak azok a példák és azok az öngerjesztő folyamatok, amire jövőképet lehet formálni. (Bánfalvi Győző 2014) 9
A munkanélküliség, a rossz életkörülmények, valamit az elöregedés következtében a térségben lakók az országos átlagnál rosszabb egészségi állapotban vannak, a rossz jövedelmi viszonyok miatt legtöbbjük közgyógyellátásban részesül. A járás központjában, Berettyóújfaluban működik a városi önkormányzat által üzemeltetett Gróf Tisza István Kórház, amely a megyeszékhelyen, Debrecenen kívüli egyetlen járó- és fekvőbeteg ellátó intézmény. A háziorvosi ellátás minden településen biztosított, jellemzően vállalkozásba adva. Önálló házi gyermekorvosi ellátás viszont a települések jelentős részén nem megoldott, a védőnői ellátás azonban mindenütt működik.
Az önkéntesség szerepe a hátrányos helyzet mérséklésében Az önkéntes munka számos olyan lehetőséget teremt, amelyek kihasználása jelentős mértékben csökkentheti a szociális kirekesztődést, mérsékelheti a hátrányos társadalmi helyzet, a szegénység, az egészségkárosodás, a fogyatékosság negatív hatásait. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a hátrányos helyzetben levők ne csupán elfogadják az önkéntes munka által biztosított segítséget, hanem maguk is aktívan kivegyék részüket az önkéntes tevékenységekből. Az önkéntes munkával foglalkozó kutatások azt mutatják, hogy elsősorban a képzettebbek és a tanulók, valamint a középkorúak körében elterjedtebb az önkéntes munka vállalása, az idősebbek, a hátrányos helyzetűek alulreprezentáltak az önkéntes aktivisták között. (Dr. Czike Klára – Szabóné Ivánku Zsuzsanna, 2010) A civil szervezetek számára alapvető kihívást jelent, hogy az általuk segített hátrányos helyzetű embereket kihúzzák a segélyezési csapdából, visszaadják önbizalmukat, saját képességeikbe vetett hitüket, hogy ki tudnak törni csapdahelyzetükből. Erre ad lehetőséget az, ha a hátrányos
10
helyzetű csoportokhoz tartozókat be tudják vonni az önkéntes munkába. Az önkéntes munka alábbi adottságai adnak lehetőséget a hátrányos helyzet mérséklésére:
Az önkéntes munka növeli a társadalmi tőkét, erősíti a civil társadalmat és a helyi közösségeket (Haski-Leventhal, Debbie 2009) A hátrányos helyzetben levők társadalmi kapcsolatai beszűkülnek, a szociális kirekesztődés veszélye fenyegeti őket. Az önkéntes munkába való bekapcsolódással erősödhet a helyi közösségekhez való kapcsolódásuk, növekedhet kapcsolati tőkéjük, javulhat érdekérvényesítő képességük.
Az önkéntes munka javítja egy lakóközösségben élők életminőségét. (Dr. Czike Klára – Szabóné Ivánku Zsuzsanna, 2010) A hátrányos helyzetű csoportok sokszor olyan lakókörnyezetben élnek, amelynek állapota időről-időre közegészségügyi veszélyhelyzetet is teremthet. Önkéntes munkával maguk az ott élők is lényegesen javíthatnak lakókörnyezetük állapotán, ami nem csupán jobb életminőséget teremthet számukra, de akár a megélhetőségi lehetőségeiket is növelheti (pl. a turizmus révén), ha ismét egészségesebbé és vonzóbbá válik településük. (L. pl. Bódvalenke, a freskófalu példáját.)
Az önkéntes munkavégzés tanulási, képességfejlesztő folyamat is. Különösen a hátrányos helyzetű fiatalok számára jár jelentős előnnyel az önkéntes munka végzése. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az önkéntes munka révén a hátrányos helyzetű fiatalok jobban meg tudnak birkózni a serdülőkor megannyi problémájával, bővülhet kapcsolatrendszerük, csökkenhet a
11
magányosság, a feleslegesség érzése, növekedhet önbizalmuk, erősödhet önértékelésük, számos olyan készségre tehetnek szert, ami megkönnyíti a társadalomba való beilleszkedésüket. (HaskiLeventhal, Debbie et al. 2009)
A lakóközösségekben a családok – szülők és gyerekek – együtt is végezhetnek önkéntes munkát. (Hamilton, Cordelia, é.n.) Külön előnnyel jár, ha a család egésze bekapcsolódik a közösségért végzett munkába (pl. a lakóterület megtisztítása a hulladékoktól, az elvadult növényzettől, a parlagfűtől, stb.). A gyermekek számára különösen hasznos az, hogy munka-tapasztalatra tehetnek szert, fejleszthetik manuális vagy akár kommunikációs képességeiket is.
A fentiekből következően az önkéntes munka jelentős szerepet játszhat a hátrányos helyzet következményeinek a mérséklésében. Vannak azonban olyan akadályok, amiket le kell győzniük azoknak a civil szervezeteknek, akik arra vállalkoznak, hogy bevonják a hátrányos helyzetben lévőket az önkéntes tevékenységekbe és ez által segítik őket abban, hogy újra integrálódjanak a munka világába és megszűnjön szociális kirekesztődésük. Az egyik ilyen akadály a hajlandóság hiánya az önkéntes munka végzésére. A szociális kirekesztődés egyik következménye a társadalmi kapcsolatok beszűkülése, ami gyakran vált ki ellenséges érzületet a szűkebb és tágabb társadalmi környezet iránt. Tipikusnak mondható az a vélemény, hogy: „Miért segítsek én másokon, rajtam sem segít senki.” Egy másik akadály az önkéntes munkavégzéshez szükséges képességek hiánya. (Haski-Leventhal, Debbie et al. 2009) Ez részben a fogyatékos ismeretekből adódik, de sokszor hiányzik az a pszichés energia, ami bármilyen aktivitás elkezdésének alapvető feltétele. A hátrányos helyzetű emberek gyakran szenvednek önbizalomhiánytól, a sorozatosan elszenvedett kudarcélmények hatására kételkednek abban, hogy képesek lennének bármilyen hasznos tevékenységet végezni. Sokszor az egészségi 12
állapot valóban korlátozó tényező lehet, de ha valaki nem is képes fizikai aktivitást kifejteni, számos lehetősége adódik arra, hogy egy civil szervezetben szervező, vagy adminisztrációs munkát végezzen, intézze pl. egy projekt levelezését, vállaljon telefonszolgálatot, tájékoztatást, stb. (Abbes, Elizabeth é.n.) Mindezen akadályok legyőzéséhez a civil szervezeteknek ki kell alakítaniuk egy olyan stratégiát, ami az adott közösségben működőképes lehet. Az első lépés olyan rendezvények szervezése, ami az adott közösségben vonzó lehet a többség számára is. Ez lehet pl. egy falunap keretében főzőverseny, családok játékos vetélkedője, gyermekek számára szervezett programok, valamilyen sportesemény, vagy akár egy esküvő is. Különösen hasznosak lehetnek azok a rendezvények, amelyek az adott település kulturális (pl. kulináris) hagyományainak felelevenítését vagy ápolását szolgálják. (Pl. káposztás napok, lecsó, gomba, stb. fesztivál.) A tapasztalatok szerint az ilyen rendezvényeken szívesen vesznek részt a hátrányos helyzetű csoportokhoz tartozók is. Közöttük is vannak olyanok, akik az átlagosnál nagyobb aktivitással rendelkeznek, szívesen mozognak emberek között és szervező képességekkel is rendelkeznek. Őket kell először megnyerni az önkéntes munkára épülő projektek számára és aktivistákká képezni őket. Természetesen az első időkben ez nem jelenthet formális képzést, hanem az önkéntes munkavégzés közbeni informális tanulást. Az önkéntes munka világába ilyen módon integrálódott emberek aztán pozitív példával szolgálnak a többiek számára is, és egyre több embert aktivizálhatnak a hólabda effektus révén. A hátrányos helyzetű csoportokhoz tartozók önkéntes munkába való bevonásának hatékony eszköze lehet az önsegítés eszméjének a terjesztése körükben. A hátrányos helyzetű családok kölcsönösen segíthetik egymást, az önsegítés révén számos olyan nehézséget küzdhetnek le, amivel egyedül
13
nem tudnának megbirkózni. A családok kölcsönös segítése növeli a szolidaritás, az összetartozás érzését, a lakóközösség kohézióját.
Az önkéntes munka sajátos területe: az önsegítés A hasonló élethelyzetben levők önsegítése és kölcsönös támogatása szerte a világban kiterjedt mozgalommá vált. Az önsegítés jelentős mértékben hozzájárulhat a hátrányos helyzet negatív hatásainak mérsékléséhez. Az önsegítés és támogatás a legtöbbször pszichés segítséget jelent, ami különösen fontos pl. egyes súlyos, vagy krónikus betegségekben szenvedők számára, vagy a fogyatékkal küzdőknek, mert segíthet állapotuk elviselésében, sőt a tapasztalatok átadása – átvétele állapotjavulást is eredményezhet. (Buda Béla é.n.) A szenvedélybetegek önsegítő csoportjai jelentős pszichés támogatást tudnak nyújtani a csapdahelyzetből való kitöréshez, ugyanakkor a résztvevők között kialakuló szolidaritás alapján effektiv, önkéntes munkavégzésben is megnyilvánuló segítésre is sor kerülhet. A különböző fogyatékkal élők (látás és hallás károsodottak, cukorbetegek, lisztérzékenyek, mozgáskorlátozottak, stb.) önsegítő és érdekvédő szervezeteinek fenntartása alapvetően aktivistáinak önkéntes munkájára épül, ezt csak kiegészíti az esetleges állami, vagy önkormányzati támogatás. Az önsegítés a pszichés támogatáson túlmenően effektív segítségnyújtást, önkéntes munkavégzést is jelent. Pl. amikor kisgyermekes családok segítik egymást gyermekfelügyelettel az anya hivatalos teendőinek intézése esetén, vagy amikor a gyerekek kinőtt, de még használható ruháit kicserélik egymás között. Szomszédok, rokonok, barátok önsegítő akciói közé tartozik a különféle szerszámok, gépek kölcsönzése, vagy pl. mezőgazdasági termékek betakarításában való segítés (szüret). A 14
kölcsönös segítés lehet pl. a termés (pl. gyümölcs) egy részének a megosztása is másokkal, vagy olyan nagyobb munkákban való segítés, mint pl. a lakóház építése, felújítása, festése, stb. Az önsegítés területe lehet pl. a közösségi kertek létesítése, művelése, ami nagyon sok olyan önkéntes munkát is tartalmazhat, amit az egész közösség javára, és egymás hasznára végeznek. A civil szervezetek az önsegítés eszméjének a terjesztésével, az első lépések megtételével segíthetik a hátrányos helyzetben levőket abban, hogy feladják passzivitásukat és elinduljanak a szegénységből való kitörés útján. Ezen az első lépés az önellátásra való törekvés lehet, pl. a kertművelés segítségével. Ennek sikeressége nagyban függ a pozitív példaadástól, a tapasztalatok átadásától. A civil szervezetek önkéntes munkája révén kialakítható a hátrányos helyzetű csoportok tagjai között egy olyan aktív mag, amely kristályosodási pontként funkcionálhat a helyi közösségben.
Az önkéntes munka, mint a katalizátor a lokális gazdaság és közösség fejlesztésében A segélyezett állapotból az önellátásig való eljutás sok-sok önkéntes munka révén lehetséges. Azok a falvak, amelyek sikereket értek el a munkanélküliség felszámolásában, a szegénység enyhítésében, azok egy sajátos fejlesztési modellt alakítottak ki. Ilyen település pl. a keletmagyarországi Rozsály, a dunántúli Cserdi, vagy a dél-alföldi Cserkeszőllő. E modell lényege, hogy az adott településen szoros együttműködés alakult ki a az önkormányzat és az ott tevékenykedő civil, lokálpatrióta szervezetek között. Ezek az önkéntes szerveződések biztosítják a település fenntartható fejlődésén munkálkodó kulcsszemély, a polgármester számára a társadalmi támogatást. Ezek gyakran kulturális szervezetek, amelyek a település hagyományainak feltárására és 15
megőrzésére vállalkoznak, illetve szervezik az ott élők – köztük a fiatalok szabadidejének hasznos eltöltését, vagy akár sporttevékenységét, amivel hozzájárulnak a lakosság megtartásához, a helyi közösség integrációjához, ezen túlmenően – mint azt később látni fogjuk – a lokális gazdaság megerősítéséhez is. Így lesz az önkéntes munkából – ami a kezdeti, indító társadalmi energiát szolgáltatja – a munkanélküliséget, a nélkülözést felszámoló, a segélyezési szükségletet kiiktató professzionális, piacképes termékeket és szolgáltatásokat produkáló gazdasági tevékenység. A lokális gazdaság fejlesztésének alapfeltétele a helyi erőforrások (természeti, gazdasági, társadalmi, kulturális) számbavétele és a fejlődés szolgálatába való állítása. A logikája ennek az, hogy miként lehet a hátrányból előnyt kovácsolni. Pl. az ipari fejlődés elmaradása következtében a környezet állapota kedvező lehet a bio élelmiszerek termeléséhez, vagy a turizmus fejlesztéséhez. A lokális gazdaság fejlődéséhez járulhatnak hozzá a természeti erőforrások, mint pl. a termálvíz, amire alapozva indult el Cserekeszőllő az intenzív és a fenntartható fejlődés útján. Ilyen lehet a jó minőségű termőföld, amit sikerült a rendszerváltás után az önkormányzatnak megszerezni, amely bázison sikerült felépíteni egy olyan mezőgazdasági kultúrát, amely nem csupán a helyi iskolát és más közintézményt lát el jó minőségű élelmiszerrel, hanem piacra is képes termelni. Ez a mezőgazdasági termelés tette lehetővé Rozsály és a zömmel romák lakta Cserdi esetében a munkanélküliség, sőt a szociális kirekesztődés, a hátrányos helyzet felszámolását is. A helyi gazdaság fellendítésében jelentős szerepet játszhat a helyi kulturális örökség, egyes mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek előállításának olyan hagyományai, amelyek különleges minőséget biztosítanak és ezáltal biztos piaccal rendelkeznek. Azt a stratégiát, ami a helyi kulturális örökséget, mint erőforrást a településfejlesztés szolgálatába állítja, Christopher Ray kultúragazdaság alapú vidékfejlesztési koncepciónak nevezzük. 16
nyomán
A kultúragazdaság konceptualizációja, és jelei a Berettyóújfalui járásban A neoliberális kapitalizmus társadalmi-gazdasági polarizációs hatása számos szerző által bizonyított tény. A politika - intervenciós technikáival - nem állandó jelleggel, de megpróbál ezekkel ellentétes hatásokat kifejteni. Elmondható azonban, hogy sajnos mind két folyamat (polarizáció, intervenció) különösen a vidéken lakók gazdasági kitettségét növeli, ezért a társadalomban egyre nagyobb az igény a gazdasági folyamatok helyi szintű befolyásolására, a kitettség csökkentésére. Jelen tanulmányunkbanban
a
továbbiakban
a
kultúra-gazdaság
alapú
vidékfejlesztés lehetőségét és előremutató példáit próbáljuk bemutatni a Berettyóújfalui kistérségben, és rámutatni az önkéntesség szerepére ebben a folyamatban. A helyi vidékfejlesztést Ray minden esetben endogén (belső) és exogén (külső) erők dinamikus kapcsolatának képzeli el, vagyis külső erőforrások megteremtése nélkül (fogyasztók) lehetetlen eredményes vidékfejlesztést végezni. A kultúragazdaság modelljét, és kialakulását három a nagyobb forrás támogatja: 1)
A posztindusztriális társadalmak jellemzői és szellemi irányzatai, mint (a) Neotribalizmus vagy újtörzsiség fogalma (Maffesoli, 1996)
17
(b) Fogyasztói esztétikai reflexivitás, és a termelői dizájn (Lash – Urry, 1994) (c) Szervezetlen tőke, ahol a személyek és a tárgyak áramlását nem korlátozzák az országhatárok (Lash – Urry, 1987) 2) Az európai uniós vidékfejlesztési politika, ahol a szektoriális alapú támogatásokról a területi alapú támogatásokra váltottak, ennek jellemző példája a LEADER, de kedvez a helyi fejlesztéseknek a homogén egységes európai tér megteremtésének politikája is. 3)
Regionalizmus jelensége és a patriotizmus, amikor az európai kulturális régiók szüntelenül reklámozzák magukat azért, hogy megerősítsék
identitásukat,
élénkítsék
gazdasági-társadalmi
életüket. A régiók valójában ezeken a reklámokon keresztül próbálnak fordítani perifériás helyzetükön és visszaintegrálódni a globális gazdaságba (Smith, 1981).
18
1. ábra: A kultúra gazdaság konceptualizációja 2.
(Forrás: Ray, 2006 - Saját ábra)
Az ábra jól mutatja az egyes működési módokba foglalt folyamatok nagyfokú komplexitását, egymásra épülését. Az eszköz jellegű végponton állnak végül a termelt szolgáltatások, termékek és az előállásukhoz szükséges infrastruktúra, míg a normatív végponton állnak a nemzeti és az
19
európai legitimációs folyamatok, melyek védelmet nyújthatnak a helyi vidékfejlesztési folyamatok eredményeinek, segítik azok fennmaradását. A negyedik működési út önmagában hordozza az alternatív fejlődési utak bejárását is, így az önellátás lehetőség is. A kistérségben ilyen jellegű próbálkozásokra is találunk számtalan példát, ilyen alternatív működési mód a Toldon a bio-brikett gyártás, ahol a falu lakossága kalákákba tömörülve saját maga számára le tudja gyártani a téli tüzelőanyagot. 1. kép: A szomszédos településről érkezők a bio-brikett gyártása után érdeklődnek Toldon.
(Forrás: Igazgyöngy Alapítvány, 2013)
Egyelőre az önfenntartásra való törekvésnek fogható fel a Bojti önkormányzat
által
működtetett
szociális
szövetkezetben
folyó
élelmiszertermelés is, ahol eredetileg csak gyógynövénytermesztéssel 20
foglalkoztak volna, azonban az évek multán egy megüresedett, és az önkormányzatnak ajándékba adott porta révén a fő profil az állattatás irányába tolódott el. Jelenleg száz tojótyúkot és negyven mangalicát nevelnek a szövetkezetben, de konyhakerttel és melegházzal is rendelkezik már a szövetkezet, tyúkok által tojt tojásokból pedig tésztát készítenek. Tervezik, hogy közeljövőben juhokat és galambokat, lovakat is tartanak, valamint egy a településen működő szociális boltot is létre akarnak hozni. Akár a toldi, akár a bojti példákban létrejött eredmények elképzelhetetlenek lettek volna jelentős önkéntes munka bevonása nélkül. 2. Kép: Kukoricát darálnak a bojti Bojtár Szociális Szövetkezetben.
(Fotó: Matey István, 2015)
21
A negyedik működési mód felépítésének klasszikus példája látszik megvalósulni Esztáron, ahol a szociális szövetkezet több termékkel (száraztészta, konzervek, paradicsomlé, zakuszka, lecsó, zöldparadicsom lekvár, kecsketejes szappan stb.) épp most készül piacra lépni a közeli nagyvárosban, Debrecenben, ahol mintabolt nyitását tervezi. Itt tehát végbe ment az egyes működési mód, vagyis megtörtént a helyi erőforrások áruvá tétele. Továbbá a hármas működési mód keretein belül is felkészültek a helyiek, és hisznek abban, hogy képesek értékes terméket előállítani és értékesíteni. Jelenleg pedig a kettes működési mód befejező szakászában, kívülre irányuló marketing segítségével esztári termékmárkát próbálnak felépíteni, keresik leendő fogyasztóikat, így hamarosan a helyi erőforrásokat hasznosító működőképes lokális gazdaság épül majd ki a településen. Az esztári szociális szövetkezet pályázati és piaci forrásokból képes arra, hogy állandó alkalmazottakat foglalkoztasson, azonban az indulást jelentős mértékben segítette itt is az önkéntesen végzett munka. 3. kép: Egy termék az esztári szociális szövetkezet termékpalettájából (ecetes almapaprika)
(Forrás: esztarizejava.hu, 2015)
22
Esztárnak azonban más tekintetben is sikerült helyi erőforrását áruvá alakítania, 2015-ben harmadik alkalommal rendezik meg a lecsófesztivált, évről évre színesebb és jelentősebb programokkal. Ezen fesztivál gasztronómiai és kulturális jellegénél fogva szorosan kapcsolható az előzőekben felvázolt termékpaletta piacra viteléhez, így felfogható külön turisztikai termékként, de felfogható egy nagy települési stratégia részeként, annak kívülre irányuló marketing elemeként is. A rendezvényen, mely az év legjelentősebb eseménye a településen, több mint kétszáz önkéntes dolgozik. A turisták igényeinek kiszolgálására 2014-2015-ben Darányi Ignác terv keretein belül „Esztár-ízek” háza néven a helyi turizmus támogatását és a helyi termékek és értékek piacra vitelét segítendő bemutató és rendezvényházat hoztak létre. 4. kép: Lecsófőzés az esztári lecsófesztiválon
(Forrás: Haon, 2013)
Egy másik megközelítésben a kultúragazdaságot felfoghatjuk úgyis, mint a helyben fellelhető lokálistudás felfedezését, felismerését és kiaknázását. 23
Ez az értelmezés a hangsúlyt a helyben már megtalálhatók endogén erők és a lokális tudás kapcsolatára helyezi, melyek egymással kölcsönhatásban folyamatos fejlődésben vannak. Az innováció motorját, az endogén erők és a lokális tudás kölcsönhatásának eredményét képező szellemi termékek és az extralokális erők kapcsolata adja. A kistérség bővelkedik a meglévő, felfedezésre vagy éppen kiaknázásra váró lokális tudásban, és adottságokban. A kistérség hagyományait tekintve állattartó mezőgazdasági terület volt, melyhez jelentősebb feldolgozó ipar társulhat (pl. tejföl, túró, sajt, húsipari termékek, stb. előállítása). A kistérség jelentős része a Natura2000 természetvédelmi területen fekszik, ebből következik, hogy szép madár és vadállománnyal rendelkezik, ami a vádászok és természetjárók körében élvezhet nagyobb népszerűséget. De történelmi emlékekben is bővelkedik a kistérség, így Nagykerekiben található Bocskai István, későbbi erdélyi fejedelem várkastélya. Innen indult 1604-ben a fejedelem az Álmosdi csatába, ezzel pedig kezdetét vette a magyar történelem egyetlen győztes szabadságharca. A közeli Kismarjában, mint a család legősibb birtokainak központjában, a Bocskai család kriptája található. A már meglévő a lokális tudásra és jelentős önkéntes munkára épül a Kismarja Közösségéért Egyesület képzőművészeti úgynevezett „Örömfestészet” tábora, ahová közel harminc képzőművész jön el minden évben, az itt készített műveinek egy részét pedig felajánlja a település és az egyesület számára. Ezek értékesítése támogatja többek között az egyesület működését, ami üzemelteti a teleházát és szervezi a település közösségi életét (nyugdíjas klub, kiállítások, bálok, stb.).
24
5. kép: Képzőművészeti kiállítás Kismarján
(Forrás: Kismarja Közösségéért Egyesület, 2014)
Azonban az elmúlt években, az európai uniós pályázatok által is számtalan „új” lokális tudást szerzetek a helyben lakók, így 2011 nyarán Bedőben és Nagykerekiben húsz ember végzett OKJ-s gombatermesztői tanfolyamon, egy tervbe vett gombaüzem létrehozásának reményében. Azóta a közmunkaprogramok
keretében
szervezett
tanfolyamokon
sokan
ismerkedtek meg állattartási és fóliasátrakban történő növénytermesztési módszerekkel is. Ezekre a frissen szerzett ismeretekre is építeni lehetne a helyi szociális szövetkezetek létrehozásakor, ahol az elején akár önkéntes munkában, akár a feltételeket biztosítva a terményátvételi rendszer keretein belül is indulhatna a termelés.
25
2. ábra: A kultúragazdaság, mint a lokális tudásra épülő helyi gazdaság.
(Forrás: Ray, 2006 - Saját ábra)
A kultúragazdaság elméletben a kulturális identitás az endogén erők belső, pszichológiai szükségleletként jelentkezik, függetlenül attól, hogy a hagyományokon, vagy választott identitáson alakul, mivel azonban a terület fejlődése, a külső (extralokális) erők nélkül elképzelhetetlen, a választott identitás valamilyen külső erő igényeihez kell, hogy alkalmazkodjon. Fontos tehát, hogy felismerjük: az általunk nyújtott szolgáltatások milyen típusú fogyasztók igényeit fogják majd kielégíteni? Ezek után tudatosan célozhatjuk meg ezeket a csoportokat. Attól függően, hogy a fogyasztók mely csoportja igényeinek kielégítésre épül az adott terület kulturális identitása, aszerint fejlődik majd tovább, és jelenik meg a későbbiekben a külvilág számára a terület kultúragazdasága: etikus gazdaságként,
lokálpatriotizmusként
gazdaságként.
26
vagy
éppen
környezetbarát
3.
ábra: A kulturális identitás szükséglet, és a lokális és extralokális elemeinek kapcsolata
(Forrás: Ray,2066 - Saját ábra)
Ezen tipológia szerint láthatunk példát a kistérségben például az etikus gazdaságra, amikor az Igazgyöngy Alapítvány romák által készített képzőművészeti termékeket értékesít budapesti közép- és felső osztálybeli fogyasztók számára, ezzel juttatva bevételhez Toldon a hátrányos helyzetű családokat.
27
6. kép: Az Igazgyöngy Alapítvány által árult kézműves termékek egyike.
(Forrás: shop.igazgyongy-alapitvany.hu, 2015)
A fagyasztók, mint lokálpatrióták felismeréséhez nyújthatna lehetőséget a korábban említett történelmi múltra történő visszautalás fesztiválok, vagy akár termékek nevében (pl. Fejedelmi pálinka, stb.). A környezetbarát gazdaság fogyasztói pedig azok a városi lakosok lehetnének, akik igényesek a táplálkozásra, ezért rendszeresen háztáji, biotermékeket vásárolnának.
28
Összefoglalás Összességében elmondható, hogy a kistérség számtalan fejlesztéspolitikai tervvel rendelkezik, melynek kidolgozása a teljesség igény nélkül: Bihari Térség Komplex Területfejlesztési Koncepció, Bihari Vállalkozási Övezet kialakítása,
Berettyóújfalui
Ipari
Park,
Agrárstruktúra
program,
Vidékfejlesztési operatív program, LEADER, LHH - program, a járást érintő kiemelt kormányprogramok – M4 autópálya. Van közöttük olyan, melynek megvalósítása évek óta várat magára, és vannak olyanok is, melyek a megvalósítást követően nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Ezek jobbára nagyobb, térségi vagy országos szintű fejlesztési koncepciók, melyek nem a kultúragazdaság körébe sorolhatóak. Azonban a kistérségben fellelhető és fentebb felsorolt civil és önkormányzati kezdeményezésekről kezdeményezések,
elmondhatók, felismerhető
rajtuk
hogy a
azok
alulról
kultúragazdaság
jövő elemei,
valamennyi a helyben meglévő tudáson és erőforrásokon nyugszik, és a helyi lakosság önkéntes, áldozatos és kitartó munkájának köszönhetően sikeresek lettek, vagy lehetnek a jövőben.
29
Irodalomjegyzék Abbes, Elizabeth é.n. Where can I volunteer if I’m handicapped? http://money.howstuffworks.com/economics/volunteer/informatio n/where-handicapped-can-volunteer.htm Bánfalvi Győző (2014) Az adósság paradoxon, és az ekvivalens helyettesítésre épülő fogyasztói preferencia sorrend és hierarchia. In: Metszetek,1. sz.: 301-3015 Béres Csaba (2012) Kistérségi kilábalás. Bihar Fejlődéséért Egyesület, Berettyóújfalu Bihar-Sárrétért Vidékfejlesztési Egyesület (2013) „Együtt az élhetőbb Bihar-Sárrétért” - helyi vidékfejlesztési stratégia http://www.bsve.hu/index.php/dokumentumtar?download=33:jova hagyasra-varo-hvs Buda Béla é.n. A család segítésének útjai http://www.magyarpaxromana.hu/kiadvanyok/csalad/buda.htm Dr. Czike Klára – Szabóné Ivánku Zsuzsanna, 2010 Online kutatás az önkéntességről a lakosság körében. http://www.onkentes.hu/sites/default/files/attachment/3/onlinekuta tasazonkentessegrolzarotan.pdf DG EAC 2010 VOLUNTEERING IN THE EUROPEAN UNION Educational, Audiovisual & Culture Executive Agency (EAC-EA) Directorate General Education and Culture (DG EAC) Final Report submitted by GHK 17 February 2010 http://ec.europa.eu/citizenship/pdf/doc1018_en.pdf
30
EUROPEAN COMMISSION 2012 Brussels, 19.12.2012 COM(2012) 781 final REPORT FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE COUNCIL, THE EUROPEAN ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE AND THE COMMITTEE OF THE REGIONS on the implementation, results and overall assessment of the 2011 European Year of Volunteering http://www.europarl.europa.eu/RegData/docs_autres_institutions/c ommission_europeenne/com/2012/0781/COM_COM(2012)0781_ EN.pdf Hamilton, Cordelia, é.n.
How Family Volunteer Opportunities Work http://money.howstuffworks.com/economics/volunteer/opportuniti es/family-volunteer-opportunities.htm Haski-Leventhal, Debbie et al. 2009 Haski-Leventhal, Debbie – Meijs, Lucas C.P.M. and Hustinx, Lesley:The Third-party Model: Enhancing Volunteering through Governments,Corporations and Educational Institutes Jnl Soc. Pol., 39, 1, 139–158 Cambridge University Press 2009 https://www.academia.edu/1115590/The_Thirdparty_model_enhancing_volunteering_through_governments_corp orations_and_educational_institutes_Macquarie_University_Resea rchOnline KSH 2012 Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve 2011. KSH, 2012. Lash, Scott - Urry, John (1987) The End of Organized Capitalism. Cambridge: Polity Books Lash, Scott - Urry, John (1994) Economies of Signs and Space. London: TCS/Sage
31
Maffesoli, Michel (1996): The Time of the Tribes: The Decline of Individualism in Mass Society. London: Sage. Ray, Christopher (2006): Kultúra, intellektuális tulajdon és a területi alapú vidékfejlesztés, In: Czibere – Kovách (2013): Fejlesztéspolitika –Vidékfejlesztés, Debreceni Egyetemi Kiadó Smith, Anthony D. (1981): The Ethnic Revival. Cambridge University Press. TÁMOP-5.5.2.-11/2 Az önkéntesség elterjesztése a konvergencia régiók területén. Pályázati felhívás http://palyazat.gov.hu/doc/3197
32
