Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként

Zárótanulmány LEKTORÁLTA: DR. BERKI ERZSÉBET

B u da p est , 20 1 1 . d e c e m b e r 1 5 .

A kutatást a TÁRKI Zrt. 2011. október-decemberében a Foglalkoztatási Hivatal megrendelésére készítette

AZ ELEMZÉST KÉSZÍTETTE: MELLES ÁGNES

TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. 1112 Budapest, Budaörsi út 45. Tel.: 309 7676, Fax: 309 7666 E-mail: [email protected] Internet: www.tarki.hu

AZ NFSZ ISMERTSÉGÉNEK, A FELHASZNÁLÓI CSOPORTOK ELÉGEDETTSÉGÉNEK VIZSGÁLATA

Tartalomjegyzék Táblázatjegyzék ............................................................................................................................................... 4 Ábrajegyzék...................................................................................................................................................... 8 1

Összefoglaló

2

Executive Summary

11

3

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat mőködési kerete

13

4

Az NFSZ ismertsége, tevékenységével való elégedettséggel kapcsolatos lakossági közvélemény-kutatás eredményei 15 4.1 4.2 4.3 4.4 4.4.1 4.4.2 4.5 4.5.1 4.5.2 4.5.3 4.5.4 4.5.5 4.5.6 4.5.7 4.6 4.6.1 4.6.2 4.6.3 4.7 4.7.1 4.7.2 4.8 4.9 4.10

5

A minta összetétele.......................................................................................................................... 15 Az aktív korúak közelmúltbeli munkanélküliségi tapasztalata........................................................ 17 Álláskeresési stratégiák ................................................................................................................... 19 Az NFSZ ismertsége........................................................................................................................ 23 Az NFSZ szervezeti egységeinek ismerete...................................................................................... 23 Az információk forrásai................................................................................................................... 26 Kapcsolat az NFSZ-szel .................................................................................................................. 29 Szolgáltatások igénybevétele a népesség különbözı csoportjaiban................................................. 29 A távolmaradás okai ........................................................................................................................ 32 Regisztráció és szerzıdéskötés a kirendeltségeken ......................................................................... 36 A szolgáltatások igénybevételének gyakorisága.............................................................................. 38 A munkaügyi kirendeltségen tett utolsó látogatás idıpontja ........................................................... 39 A kapcsolattartás módja és gyakorisága .......................................................................................... 41 A kapcsolattartó személye ............................................................................................................... 43 Az ügyfelek elégedettsége az igénybe vett szolgáltatásokkal.......................................................... 46 Egyes szolgáltatások igénybevétele és értékelése............................................................................ 46 Lehetıségek és körülmények........................................................................................................... 51 Az állásra jelentkezés különbözı aspektusai ................................................................................... 55 Az ügyfelek elégedettsége a kirendeltségek munkatársainak tevékenységével............................... 57 Általános és specifikus elégedettség különbözı szempontok alapján ............................................. 57 Elégedettség a kirendeltség munkatársaitól különbözı módokon kapott tájékoztatással ................ 62 Összesített ügyfél-elégedettség........................................................................................................ 63 A munkaügyi központ szolgáltatásaival kapcsolatos lakossági panaszok ....................................... 65 Az NFSZ internetes honlapjának látogatottsága és értékelése......................................................... 68

Az NFSZ ismertsége és a tevékenységével való vállalati elégedettség 5.1 5.2 5.3 5.4 5.5 5.6 5.7 5.8 5.9

9

69

A felmérési minták szerkezete......................................................................................................... 70 A munkaerı biztosításának gyakorlata ............................................................................................ 76 Az NFSZ és intézményeinek ismertsége a vállalkozások körében .................................................. 78 Az NFSZ szolgáltatásait igénybe nem vevık motivációi ................................................................ 82 Az NFSZ szervezeti egységei és a vállalatok kapcsolatai ............................................................... 85 Az NFSZ mőködésével kapcsolatos általános elégedettség ............................................................ 94 Az NFSZ szolgáltatásaival kapcsolatos elégedettség ...................................................................... 97 A területileg illetékes munkatársak teljesítményének értékelése..................................................... 99 Javaslatok az NFSZ tevékenységének javítására ........................................................................... 101

Irodalomjegyzék........................................................................................................................................... 103 Függelék........................................................................................................................................................ 104

Tárki Zrt.

3


Táblázatjegyzék 1. táblázat A munkanélküliség mértéke régiónként ........................................................................................ 17 2. táblázat A munkanélküliség idıtartama – 3. hullám ................................................................................... 18 3. táblázat A munkanélküliség idıtartama, 2., 1. hullám ................................................................................ 18 4. táblázat „Amennyiben Ön állást keresne, az alábbi lehetıségek közül melyeket venné igénybe mindenképpen, melyiket talán és melyik semmiképpen?” – 3. hullám ........................................... 19 5. táblázat Amennyiben Ön állást keresne, az alábbi lehetıségek közül melyeket venné igénybe mindenképpen, melyiket talán és melyik semmiképpen?” – mindenképpen válaszok .................... 20 6. táblázat Álláskeresés esetén a területileg illetékes munkaügyi kirendeltségek valószínősített igénybevétele régiónként, 3. hullám ....................................................................................................................... 21 7. táblázat Álláskeresés esetén a területileg illetékes munkaügyi kirendeltségek valószínősített igénybevétele – mindenképpen válaszok régiónként.............................................................................................. 21 8. táblázat „Amennyiben Ön állást keresne, az alábbi lehetıségek közül melyeket venné igénybe mindenképpen, melyiket talán és melyik semmiképpen?” .............................................................. 22 9. táblázat „Hallott-e valaha a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat alábbi szervezeti egységeirıl?” ................ 23 10. táblázat „Hallott-e valaha a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat alábbi szervezeti egységeirıl?”- régiónként ......................................................................................................................................................... 23 11. táblázat „Kérem, minısítse 1-10-ig terjedı skálán, hogy milyen mértékben ismeri a szervezeti egységek tevékenységét?” ............................................................................................................................... 24 12. táblázat „Kérem, minısítse 1-10-ig terjedı skálán, hogy milyen mértékben ismeri a szervezeti egységek tevékenységét?” - hullámonként...................................................................................................... 25 13. táblázat „Kérem, minısítse 1-10-ig terjedı skálán, hogy milyen mértékben ismeri a szervezeti egységek tevékenységét?” - régiónként........................................................................................................... 25 14. táblázat „Honnan szerezte ismereteit a szervezeti egységek tevékenységérıl?”........................................ 26 15. táblázat „Honnan szerezte ismereteit a Foglalkoztatási és Szociális / Foglalkoztatási Hivatalról?”......... 27 16. táblázat „Honnan szerezte ismereteit a Regionális/Megyei Munkaügyi Központról?” ............................. 27 17. táblázat „Honnan szerezte ismereteit a területileg illetékes munkaügyi kirendeltségrıl?” ........................ 28 18. táblázat „Honnan szerezte ismereteit a regionális képzı központokról?”.................................................. 28 19. táblázat „Igénybe vette-e Ön az elmúlt 3 évben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (munkaügyi kirendeltség) bármely szolgáltatását?” ............................................................................................ 29 20. táblázat „Igénybe vette-e Ön az elmúlt 3 évben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (munkaügyi kirendeltség) bármely szolgáltatását?” - munkanélküliek ............................................................... 30 21. táblázat „Igénybe vette-e Ön az elmúlt 3 évben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (munkaügyi kirendeltség) bármely szolgáltatását?” – régiónként, 3. hullám ...................................................... 30 22. táblázat „Igénybe vette-e Ön az elmúlt 3 évben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (munkaügyi kirendeltség) bármely szolgáltatását?” – régiónként, hullámonként................................................ 31 23. táblázat „Miért nem vette fel a kapcsolatot a munkaügyi kirendeltséggel?” – 3. hullám........................... 32 24. táblázat „Miért nem vette fel a kapcsolatot a munkaügyi kirendeltséggel?” – 2., 1. hullám...................... 33 25. táblázat „Miért nem vette fel a kapcsolatot a munkaügyi kirendeltséggel?” - régiónként ......................... 35 26. táblázat „Regisztrálták-e (felvették-e az adatait) az elmúlt három évben valamelyik munkaügyi kirendeltségén?” .............................................................................................................................. 36 27. táblázat „Regisztrálták-e (felvették-e az adatait) az elmúlt három évben valamelyik munkaügyi kirendeltségén?” – régiónként, 3. hullám ........................................................................................ 37

TÁRKI Zrt.

4


28. táblázat „Regisztrálták-e (felvették-e az adatait) az elmúlt három évben az Állami Foglalkoztatási Szolgálat valamelyik kirendeltségén?” – régiónként, 2., 1. hullám ................................................. 37 29. táblázat „Kötöttek-e önnel szerzıdést bizonyos szolgáltatások nyújtására?” ............................................ 38 30. táblázat „Milyen gyakorisággal járt az elmúlt három évben munkaügyi kirendeltségen vagy vette igénybe más módon a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat valamely szolgáltatását?” - 3. hullám................. 38 31. táblázat „Milyen gyakorisággal vette igénybe az elmúlt három évben az Állami Foglalkoztatási Szolgálat bármely szolgáltatását?” – régiónként, 2., 1. hullám ....................................................................... 39 32. táblázat „Mikor kereste fel legutóbb a kirendeltséget?” – 3. hullám ......................................................... 40 33. táblázat „Mikor kereste fel legutóbb a kirendeltséget?” – régiónként, 2., 1. hullám.................................. 40 34. táblázat „Az elmúlt egy év során hány alkalommal érintkezett a területileg illetékes kirendeltséggel telefonon, e-mailen, személyesen vagy faxon keresztül?” .............................................................. 41 35. táblázat „Az elmúlt egy év során hány alkalommal érintkezett a területileg illetékes kirendeltséggel telefonon, e-mailen vagy személyesen?” – munkanélküliség szerint .............................................. 41 36. táblázat „Az elmúlt egy év során hány alkalommal érintkezett a területileg illetékes kirendeltséggel telefonon, e-mailen vagy személyesen?” - hullámonként................................................................ 42 37. táblázat „A kapcsolat említett gyakorisága mennyiben felelt meg igényeinek?”....................................... 42 38. táblázat „A kapcsolat említett gyakorisága mennyiben felelt meg igényeinek?” – hullámonként............. 43 39. táblázat „Általában kivel tartja a kapcsolatot a kirendeltségnél?” ............................................................. 43 40. táblázat „Általában kivel tartja a kapcsolatot a kirendeltségnél?” – hullámonként.................................... 44 41. táblázat „Általában kivel tartja a kapcsolatot a kirendeltségnél?” – régiónként, 3. hullám ....................... 44 42. táblázat „Általában kivel tartja a kapcsolatot a kirendeltségnél?” – régiónként, 2., 1. hullám .................. 45 43. táblázat „Igénybe vette-e az alábbi szolgáltatások valamelyikét az elmúlt 3 évben? Ha igen, kérem, értékelje azokat egy 10-fokú skálán.” – 3. hulllám.......................................................................... 46 44. táblázat „Igénybe vette-e az alábbi szolgáltatások valamelyikét az elmúlt 3 évben? Ha igen, kérem, értékelje azokat egy 10-fokú skálán.” – 2., 1. hullám...................................................................... 47 45. táblázat Elégedettség az egyes szolgáltatásokkal régiónként, 3. hullám .................................................... 48 46. táblázat Elégedettség az egyes szolgáltatásokkal régiónként, 2. hullám .................................................... 49 47. táblázat Elégedettség az egyes szolgáltatásokkal régiónként, 1. hullám .................................................... 50 48. táblázat „Kérem, értékelje a munkaügyi kirendeltség tevékenységét az alábbi szempontok szerint.”...... 51 49. táblázat „Kérem, értékelje a munkaügyi kirendeltség szolgáltatásait az alábbi szempontok szerint.” – régiónként, 3. hullám ....................................................................................................................... 52 50. táblázat „Kérem, értékelje a munkaügyi kirendeltség szolgáltatásait az alábbi szempontok szerint.” – régiónként, 2. hullám ....................................................................................................................... 53 51. táblázat „Kérem, értékelje a munkaügyi kirendeltség szolgáltatásait az alábbi szempontok szerint.” – régiónként, 1. hullám ....................................................................................................................... 54 52. táblázat „Mennyire elégedett a munkaügyi kirendeltség tárgyi körülményeivel?”.................................... 55 53. táblázat Az állásra jelentkezés értékelése három szempont alapján........................................................... 55 54. táblázat Az állásra jelentkezés értékelése három szempont alapján – régiónként, 3. hullám..................... 56 55. táblázat Az állásra jelentkezés értékelése három szempont alapján – – régiónként, 2. hullám.................. 56 56. táblázat Az állásra jelentkezés értékelése három szempont alapján – régiónként, 1. hullám..................... 57 57. táblázat A kirendeltség munkatársainak értékelése különbözı szempontok szerint .................................. 58 58. táblázat A kirendeltség munkatársainak értékelése különbözı szempontok szerint – régiónként, 3. hullám ......................................................................................................................................................... 59

TÁRKI Zrt.

5


59. táblázat A kirendeltség munkatársainak értékelése különbözı szempontok szerint – régiónként, 2. hullám ......................................................................................................................................................... 60 60. táblázat A kirendeltség munkatársainak értékelése különbözı szempontok szerint – régiónként, 1. hullám ......................................................................................................................................................... 61 61. táblázat A kirendeltség munkatársai által különbözı formákban adott tájékoztatással való elégedettség 62 62.

táblázat „Összességében mennyire elégedett a munkaügyi kirendeltség tevékenységével?” (összelégedettség) ............................................................................................................................ 63

63. táblázat Az ügyfél-elégedettségi index értéke régiónként, 3. hullám......................................................... 64 64. táblázat Az ügyfél-elégedettségi index értéke régiónként, 2. hullám......................................................... 64 65. táblázat Az ügyfél-elégedettségi index értéke régiónként, 1. hullám......................................................... 65 66. táblázat Az összelégedettség és az ügyfél-elégedettségi index értéke a munkanélküliség tapasztalata szerint .............................................................................................................................................. 65 67. táblázat „Az elmúlt 6 hónap során érzett-e késztetést panasztételre a munkaügyi központ szolgáltatásaival kapcsolatban?” – 3. hullám.............................................................................................................. 66 68. táblázat „Az elmúlt 6 hónap során érzett-e késztetést panasztételre a munkaügyi központ szolgáltatásaival kapcsolatban?” – 2. hullám.............................................................................................................. 66 69. táblázat „Az elmúlt 6 hónap során érzett-e késztetést panasztételre a munkaügyi központ szolgáltatásaival kapcsolatban?” – 1. hullám.............................................................................................................. 66 70. táblázat „Az alábbiak közül mivel kapcsolatban volt problémája?” .......................................................... 67 71. táblázat „Milyen gyakran használja az NFSZ/NFSZ internetes honlapjának szolgáltatásait?” ................. 68 72. táblázat Elégedettség az NFSZ/ÁFSZ honlapjának információtartalmával – régiónként .......................... 68 73. táblázat....................................................................................................................................................... 70 74. táblázat A válaszadók megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint – 3. hullám .......................................... 71 75. táblázat A válaszadók megoszlása foglalkoztatottak száma szerint – 3. hullám........................................ 72 76. táblázat A válaszadók megoszlása régiók szerint – 3. hullám ................................................................... 73 77. táblázat A válaszadók megoszlása település-típusonként .......................................................................... 74 78. táblázat A válaszadók megoszlása a 2009/2010-ben realizált nettó árbevétel szerint................................ 75 79. táblázat Kérem, jelölje meg soronként, hogy az Önök cégénél az egyes foglalkoztatotti kategóriáknál általában a munkaerı biztosításának mely módszereit alkalmazzák, hogyan keresnek új munkavállalókat? – 3. hullám.......................................................................................................... 76 80. táblázat Kérem, jelölje meg soronként, hogy az Önök cégénél az egyes foglalkoztatotti kategóriáknál általában a munkaerı biztosításának mely módszereit alkalmazzák, hogyan keresnek új munkavállalókat? – 2., 1. hullám..................................................................................................... 77 81. táblázat Mennyire ismeri az NFSZ/ÁFSZ szervezeti egységeinek tevékenységét? ................................... 80 82. táblázat Honnan szerezte ismereteit a szervezeti egységek tevékenységérıl?/1. ....................................... 81 83. táblázat Honnan szerezte ismereteit a szervezeti egységek tevékenységérıl?/2. ....................................... 82 84. táblázat Miért nem szokták igénybe venni az NFSZ/ÁFSZ szolgáltatásait a munkaerı-szükségleteik biztosítása során?............................................................................................................................. 83 85. táblázat Az állami munkaerı-közvetítéssel kapcsolatos régebbi rossz tapasztalatokat illetve az NFSZ/ÁFSZ szakmai felkészületlenségét említı válaszadók arányai ágazatonként és régiónként. 84 86. táblázat Igénybe vette-e az NFSZ bármely szolgáltatását az elmúlt egy évben?– foglalkoztatottak száma szerint, 3. hullám ............................................................................................................................. 85 87. táblázat Igénybe vette-e az NFSZ/ÁFSZ bármely szolgáltatását az elmúlt egy évben? – nemzetgazdasági ág szerint.......................................................................................................................................... 86

TÁRKI Zrt.

6


88. táblázat Milyen gyakorisággal vette igénybe a cég az elmúlt egy évben a Nemzeti/Állami Foglalkoztatási Szolgálat bármely szolgáltatását? .................................................................................................... 87 89. táblázat Az NFSZ/ÁFSZ mely szolgáltatásait vette az Önök cége igénybe az elmúlt egy év során? (az egyes szolgáltatásokat igénybe vevık százalékos aránya azok körében, akik az elmúlt egy évben az NFSZ/ÁFSZ bármely szolgáltatását igénybe vették) ...................................................................... 88 90. táblázat Mennyire volt elégedett az igénybe vett szolgáltatásokkal? ......................................................... 89 91. táblázat Az elmúlt egy év során hány alkalommal érintkezett a cég a területileg illetékes kirendeltséggel telefonon, e-mailen vagy személyesen?........................................................................................... 90 92. táblázat A kapcsolat említett gyakorisága mennyiben felelt meg a cég igényeinek?................................. 91 93. táblázat Általában kivel/kikkel tartják a kapcsolatot a területileg illetékes kirendeltségnél?..................... 91 94. táblázat Ajánlott-e Önöknek NFSZ/ÁFSZ-kirendeltség munkaerıt az elmúlt egy évben?........................ 92 95. táblázat Az Önök által jelentett üres álláshelyekre általában milyen arányban képes a kirendeltség megfelelı álláskeresıt biztosítani? .................................................................................................. 92 96. táblázat Éreztek-e bármi fajta problémát a kirendeltség tevékenységében az üres álláshelyek betöltése során?............................................................................................................................................... 93 97. táblázat Milyen gyakran használja az NFSZ/ÁFSZ internet-platformjának szolgáltatásait? ..................... 93 98. táblázat Az NFSZ/ÁFSZ-szel való együttmőködése alapján hogy látja, a szolgálat az Ön cége számára egy értékes partner? ......................................................................................................................... 96 99. táblázat Az NFSZ/ÁFSZ szolgáltatásainak értékelése............................................................................... 98 100. táblázat Mely területeken lenne szükség az NFSZ/ÁFSZ tevékenységének javítására?........................ 102

TÁRKI Zrt.

7


Ábrajegyzék 1. ábra A válaszadók megoszlása gazdálkodási formánként – 2., 1. hullám .................................................... 71 2. ábra A válaszadók megoszlása nemzetgazdasági áganként – 2., 1. hullám.................................................. 72 3. ábra A válaszadók megoszlása a foglalkoztatott létszám szerint – 2., 1. hullám.......................................... 73 4. ábra A válaszadók megoszlása régionként – 2., 1. hullám ........................................................................... 74 5. ábra A munkaügyi intézmények ismertsége és a velük kialakult kapcsolatok ............................................. 79 6. ábra Igénybe vette-e az ÁFSZ bármely szolgáltatását az elmúlt egy évben? – foglalkoztatottak száma szerint, 2., 1. hullám ........................................................................................................................ 86 7. ábra Az NFSZ/ÁFSZ tevékenységével kapcsolatos általános elégedettség ................................................. 94 8. ábra Az NFSZ/ÁFSZ tevékenységével kapcsolatos általános elégedettség ágazatonként ........................... 95 9. ábra Az NFSZ/ÁFSZ tevékenységével kapcsolatos általános elégedettség és az NFSZ/ÁFSZ szolgáltatásainak igénybe vételének gyakorisága közötti kapcsolat ................................................ 96 10. ábra Mennyire ért egyet az alábbi, az NFSZ/ÁFSZ munkaerı-közvetítı tevékenységét az alábbi állításokkal? ..................................................................................................................................... 99 11. ábra A területileg illetékes kirendeltség munkatársainak teljesítményének értékelése ............................ 100 12. ábra Általában hogyan értékeli a területileg illetékes kirendeltség munkatársainak tevékenységét? ....... 101

TÁRKI Zrt.

8


1

Összefoglaló

A kutatás célja A Társadalmi Megújulás Operatív Program 1.3.1. projektjének 3.2. alprojektjén belül kiírt kutatási pályázat a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat magyar társadalomban és gazdaságban való ismertségének, a munkaerı-közvetítési piacon megszerzett piaci részesedésének, illetve az NFSZ munkájával, tevékenységével való elégedettségnek a mérését célozta. A pályázat kiírásának, illetve az ez alapján megvalósuló projektnek a fı célkitőzése az NFSZ tevékenységének megítélésérıl elsısorban empirikus úton adatokat, információkat győjteni, majd ezeket az egyéb forrásokból rendelkezésre álló ismeretekkel összevetni, értelmezni és egységes keretbe illeszteni. A pályázat harmadik hullámának adatfelvételére és annak a korábbi eredményekkel való összevetésére a Tárki Zrt. kapott lehetıséget. A korábban az Ipsos Zrt. által megvalósított, 2010 márciusában, majd 2010 decemberében-2011 januárjában történt reprezentatív lakossági és vállalati felmérést 2011 novemberében követte a Tárki Zrt. által vezetett felmérés. A kutatás tartalma A tanulmány szerkezete az alábbi: • Az összefoglaló fejezet szintetizálja a kutatás eredményeit. • Ezután a lakossági felmérések eredményeit és az ezekbıl levonható fı következtetéseket mutatjuk be. • Ezt követi a vállalkozások körében végrehajtott felmérések eredményeinek közreadása. A kutatás eredményei, következtetései A három kutatás eredményei alapján egyre jobban körvonalazódik egy olyan adatbázis létrejötte, amely alapján mind idıbeli, mind strukturális kérdésekben egyre pontosabb és átfogóbb választ kaphatunk a munkaerı közvetítési piac állapotáról, az érintettek szerepérıl, súlyáról, véleményérıl. Jelen kutatás is rámutatott, hogy az informális kapcsolatok szerepe egyre nı, a harmadik hullámban szinte nem volt olyan válaszadó, aki ne említette volna a személyes kapcsolati háló mozgósítását mint elsıdleges álláskeresési stratégiát. A magyar vállalati szférában a szükséges munkaerı biztosításának legfontosabb módja ugyancsak a személyes kapcsolatok útján történı felvétel. Az álláskeresés/felvétel céljából történı internet-felhasználása is kölcsönös, a lakossághoz hasonlóan a cégek eszköztárában is egyre kiemeltebb szerepet tölt be. Másik oldalról a hirdetések feladásán keresztül történı toborzás/jelentkezés egyre csökkenı hatékonyságú. A lakosság az intézményes segítséggel történı álláskeresés terén továbbra is egyértelmően leggyakrabban a munkaügyi kirendeltségek szolgáltatásait veszi, venné igénybe. Ennek említési gyakorisága jelentısen megelızi akár a magán munkaerı-közvetítık, akár a fejvadász

TÁRKI Zrt.

9


cégek megfelelı adatait. A vizsgált populáció 6% jelenlegi is igénybe veszi az NFSZ szolgáltatásait, míg további 11% ugyan jelenleg nem, de az elmúlt három évben igénybe vette azokat. Az elızı számbavételhez képest valamelyest csökkent azok aránya, akik a szolgáltatásokat a kérdezés idıpontjában igénybe vették, és azoké is, akik úgy nyilatkoztak, hogy a megelızı három évben igénybe vették. A harmadik hullám esetében az NFSZ szolgáltatásaival való lakossági elégedettség további növekedését tapasztaltuk, annak ellenére, hogy a gazdasági körülmények nem javultak és nagy a bizonytalanság. A vállalati elégedettség korábbi negatív irányú változása megfordult, jelentıs javulás állt be. A kedvezıbb megítélésben szerepet játszhat, hogy az érintettek megfelelınek ítélik a szervezeti átalakulásokat, még ha konkrétan nem is látják át azt minden részletében. A munkatársak tevékenységével való elégedettség ugyancsak javult, mind a lakosság, mind a munkaadók körében, a lakosság körében elérte, a vállalatoknál meg is haladta az elızı hullámokban mért értékeket. A munkatársak alkalmazkodtak a megnövekedett munkamennyiséghez, az ügyintézés egyszerősítése meggyorsította a munkát, és igaz, hogy egy ügyintézıre jutó ügyfélszám tartósan megnıtt, kevésbé érzik ezt kényelmetlennek az ügyfelek. Másrészrıl viszont a lakosság elégedettsége még mindig meglehetısen alacsony az NFSZ közvetítıi tevékenységével kapcsolatban. Az összesített adatok alapján képzett mutató stabil átlag feletti elégedettséget tükröz, ami sokra értékelhetı eredmény, mert a mérések a krízis mélypontján kezdıdtek és a második, illetve a harmadik hullám idején sem beszélhetünk a foglalkoztatási helyzet jelentıs javulásáról. Minden szempontot mérlegelve elmondható, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat erıfeszítéseit a piaci szereplık kedvezıen ítélték meg (a több elemet magába foglaló ügyfélelégedettségi index egyre növekvı tendenciát mutat a három hullám során), az elégedettségi szint megırzése, illetve további javulás elérése kemény munka elé állítja a szervezetet a jövıben. Ebben nagy segítséget nyújthat az igények és vélemények megismerése, ami további kutatásokkal elérhetı.

TÁRKI Zrt.

10


2

Executive Summary

The Purpose of the Research The research project, proposals for which were called for as part of Sub-Project 3.2 of Project 1.3.1 of the Social Renewal Operational Program aims to assess the level of the public’s awareness in Hungarian society and economy of the existence of the National Employment Service (NES), its market share on the job search market as well as satisfaction with its work and various activities. The main objective of the call for proposals and of the project that is hence being implemented is to collect data and information, primarily in an empirical way, on the assessment of NES’s operation and then to compare these collected information with knowledge available from other sources, interpret them and place them in a coherent framework. Tárki Zrt. has been entrusted with the data collection of the third wave of the project and the comparison of these data with the earlier results. The representative surveys of the general population and of corporations, originally conducted by Ipsos Zrt. in March 2010, December 2010 and January 2011 were followed by the Tárki Zrt. survey in November 2011. The Content of the Survey The structure of the study is the following: • The summary chapter synthesizes the results of the research. • The results of the surveys among the general population and the main conclusions are presented. • Finally, the results of the corporate surveys are published. The Results and Conclusions of the Research On the basis of the three surveys a database is taking shape that would help us formulate a more and more precise and comprehensive answer, in both time- and structure-related questions, as to the state of the job search market, as well as the roles, weight and opinions of those affected. This research points out that the importance of the role of informal relations is growing, in fact, there was hardly and respondent in the third wave who would not mention the mobilization of his personal relations network as a primary job seeking strategy. Similarly, in the corporate sector hiring on the basis of personal relations is also the most important way of securing the needed workforce. The use of the Internet for job seeking/hiring purposes is also mutual, and is playing an ever increasing role among the tools of companies. On the other hand, recruitment and application via job advertizing is becoming less and less effective. Private citizens continue to prefer or would prefer to make use of the services of primarily the regional or local labor offices as far as institutionalized job search is concerned. This option is mentioned significantly more frequently than private job search companies or head hunting ventures. 6% of the population surveyed is using NES services at present, while another 11%

TÁRKI Zrt.

11


is not using it as now but has in the past 3 years. The ratio of those who were using the services at the time of the data collection has decreased somewhat compared to the previous wave’ survey, and so has of those who claimed they have made use of the services at some point in the past three years. In the case of the third wave we have experienced a further rise in the satisfaction level of the population with NES services, despite the fact that the economic circumstances have not improved and there is a substantial feeling of insecurity. The negative satisfaction level trend of corporations has reversed, and a significant improvement has been registered. One element of the more favorable opinion may be that those affected regard the organizational changes as adequate, even though they are not necessarily aware of all the details. Satisfaction with NES personnel has also improved, both among the population and employers, with satisfaction levels reaching the values measured in the previous waves in the case of the general population, while in terms of the employers, exceeding them. NES personnel have adapted to the increased workload, and the simplification of administration has accelerated work, and although the number of clients per employee has increased permanently, clients do not perceive that as an inconvenience. Still, population satisfaction with NES’ intermediary role continues to be fairly low. The index created on the basis of the aggregated data reflects a stable, above the average satisfaction, which is definitely laudable, as measurements started at the bottom of the crisis, and we cannot speak of a significant improvement of the employment situation in the case of the second or third waves either. Considering all aspects we can state that the efforts of the National Employment Service are favorably evaluated by the market actors (the client satisfaction index, which comprises several elements, shows a continually growing tendency during the three waves). The keeping up of the satisfaction levels or further improvement will pose a real challenge to the organization. A deep understanding of needs and opinions through further research may provide valuable help in those efforts.

TÁRKI Zrt.

12


3

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat mőködési kerete

A kutatás korábbi tanulmányai részletesen bemutatta Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat mőködési keretét, szervezeti felépítését, jelen tanulmányban az azóta beállt szervezeti változásokat szeretnénk csupán rögzíteni. A nemzetgazdaság mőködésének szervezeti rendje 2011-tıl megváltozott, folyik az áttérés az ún. egyablakos ügyintézésre, s ennek megvalósítása érdekében a munkaügyi kirendeltségek is integrálódnak a megyei kormányzati hivatalokba, miközben a szakmai irányítás a Foglalkoztatási Hivatal feladata marad. A szervezeti felépítés változása érintette a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat hatókörét, az általa irányított és felügyelt szervezetek körét. Jelenleg az NFSZ a Foglalkoztatási Hivatalból (FH) és a megyei munkaügyi központokból áll. A Foglalkoztatási Hivatal a munkaerı-piaci szervezet része, amely szervezet 1997 óta többször is átalakult. 2000. január elsejétıl a Munkaügyi Kutatóintézet az Országos Munkaügyi és Módszertani Központba épült be, ezzel együtt az elnevezése is megváltozott, Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központ lett. Mivel 2001. júliusától a Központ hatásköre ismét bıvült, új feladatokat kapott, így létrehoztak egy középszintő irányító szervet, a Foglalkoztatási Hivatalt, melynek elnevezése 2007. január 1-jétıl Foglalkoztatási és Szociális Hivatalra változott, és amely 2011. január 1-jétıl a Hivatal ismét a Foglalkoztatási Hivatal nevet viseli. A Foglalkoztatási Hivatal foglalkoztatáspolitikai, munkaügyi feladatokat ellátó központi hivatal, jogi személy, önállóan mőködı és gazdálkodó központi költségvetési szerv, amelyet a - foglalkoztatáspolitikáért felelıs - nemzetgazdasági miniszter irányít. A Hivatal élén a fıigazgató áll, aki felett a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja. A munkaügyi központok jogállását és szervezetét illetıen elmondható, hogy 2011. január 1jétıl a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szervezetrendszere a Foglalkoztatási Hivatalból, valamint a fıvárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveként mőködı munkaügyi központokból áll, és - a Kormány kijelölése alapján - látja el a foglalkoztatási szervre törvényben vagy más jogszabályban telepített feladatokat. A munkaügyi központ szakmai irányítását a Foglalkoztatási Hivatal fıigazgatója látja el, de a munkaügyi központ vezetıjének kormánymegbízott általi kinevezéséhez a foglalkoztatáspolitikáért felelıs - nemzetgazdasági miniszter egyetértése szükséges. A regionális munkaügyi központok kizárólag megyei szervezetekbıl, vagy - a kiemelt hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı munkaügyi központ - megyei (fıvárosi) szervezetekbıl és kirendeltségekbıl állnak. A területileg illetékes kirendeltség a munkaügyi központ önálló feladat- és hatáskörrel rendelkezı szervezeti egysége. A kirendeltség nevében a közigazgatási hatósági eljárásokban a kirendeltség vezetıje vagy kiadmányozási jogkörrel rendelkezı ügyintézıje jár el. A kirendeltségek a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium alá vannak rendelve.

TÁRKI Zrt.

13


A Regionális Képzı Központok ugyancsak kikerültek a NFSZ fennhatóság alól, jelenleg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelıs államtitkárságához tartoznak. A jelentıs szervezeti átalakítások mellett munkaerıpiaci szolgáltatások jogi feltételei is módosulnak, ez ugyancsak hatással lesz az igénybevételre, különösen a lakossági ügyfelek esetében. A területet érintı fıbb jogszabályi változások számos területet érintenek: • • •

Az közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról tervezett1, illetve már hatályba lépett módosításai2 A Munkaerı-piaci Alap átalakítása3 Az álláskeresési ellátás feltételeinek szigorítása

Leghamarabb az álláskeresési ellátás változására vonatkozó jogszabályi módosítás hatásai érezhetık, ugyanis a szeptember 1-jétıl hatályos; az álláskeresık maximum a minimálbért kapják majd meg. Az álláskeresési járadékra az a nyilvántartott álláskeresı lesz jogosult, aki az álláskeresıvé válását megelızıen rendelkezik legalább 360 nap munkaviszonnyal, vagy olyan vállalkozói jogviszonnyal, amely után a munkaerı-piaci járulékát megfizetették, továbbá rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, táppénzben nem részesül, munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre és a munkaügyi kirendeltség sem tud megfelelı munkát ajánlani. További változás, hogy az álláskeresési járadék összege a járadék iránti kérelem benyújtását megelızı négy naptári negyedévben elért átlag járulékalapok 60 százaléka, maximum a jogosultság kezdı napján hatályos legkisebb munkabérnek megfelelı összeg lesz.

1

Forrás: T/3500. számú törvényjavaslat a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról 2 Forrás: 2011. évi CVI. Törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról 3 Forrás: 2012 évi E) Elkülönített állami pénzalap költségvetési tervezete, LXIII. Munkaerı-piaci Alap fejezet

TÁRKI Zrt.

14


4

Az NFSZ ismertsége, tevékenységével való elégedettséggel kapcsolatos lakossági közvélemény-kutatás eredményei

A TÁRKI Zrt. a Társadalmi Megújulás Operatív Programtól elnyert pályázat teljesítéseként 2011 novemberében felmérést végzett a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ismertségérıl, illetve a tevékenységével kapcsolatos elégedettségrıl. Jelen kutatás elızménye az Ipsos Zrt. által 2010 márciusában, illetve 2010 decemberében végzett kutatás volt, ugyanezen dimenziók mentén. Ebben a fejezetben e lakosság körében végzett felmérések eredményeit foglaljuk össze. Az adatfelvétel standard kérdıívvel, telefonos lekérdezés révén történt. Az 5098 fıs minta a 16–62 éves magyar lakosságot reprezentálja nem, életkori csoport, legmagasabb iskolai végzettség, a lakóhely településtípusa és régiója szerint. A megoszlásokat az összes megkérdezett arányában adjuk meg, tehát mindenhol feltüntetjük a „nem tudom”-mal felelık, illetve az egyéb okból keletkezı válaszhiányok gyakoriságát is. Egyes kérdéseket azonban a megkérdezettek csak bizonyos körében kellett feltenni. Ezt a körülményt az adott esetekben jelezzük. Ilyenkor a százalékok a megkérdezettek szóban forgó körére vonatkoznak. 4.1 A minta összetétele (%) nem férfi nı korcsoport 15-17 éves4 18-29 éves 30-39 éves 40-49 éves 50-62 éves legmagasabb iskolai végzettség legfeljebb8 általános szakmunkásképzı érettségi diploma rendszeres jövedelemtermelı tevékenységet folytat igen nem

4

1. hullám

2. hullám

3. hullám

49 51

49 51

49 51

6 27 22 20 26

5 27 22 20 26

5 26 23 20 27

29 25 32 14

29 25 32 14

28 26 32 14

59 41

56 44

53 47

Harmadik hullám: 16-18 éves

TÁRKI Zrt.

15


A minta összetétele táblázat folytatása: gazdasági aktivitás aktív keresı GYES-en, GYED-en, szülési szabadságon lévı (GYÁS) nyugdíjas (saját jogon öregségi, özvegyi) rokkant nyugdíjas munkanélküli tanuló háztartásbeli, egyéb inaktív keresı háztartás nagysága 1 fı 2 3 4 5 6 vagy több fı lakóhely településtípus Budapest megyeszékhely város község lakóhely régiója Közép-Magyarország (Bp-Pest) Közép-Dunántúl (Fejér-Komárom-Veszprém) Nyugat-Dunántúl (Gyır-Vas-Zala) Dél-Dunántúl (Baranya-Somogy-Tolna) Észak-Magyarország (BAZ-Heves-Nógrád) Észak-Alföld (Hajdú-Szabolcs-Szolnok) Dél-Alföld (Bács-Békés-Csongrád)

TÁRKI Zrt.

1. hullám

2. hullám

3. hullám

55

51

53

5

5

4

7 6 8 18 2

7 8 9 17 3

10 6 8 13 6

6 23 28 29 10 4

7 25 26 28 11 3

8 27 26 25 11 4

17 18 33 32

18 18 32 32

17

29 11 10 10 12 15 14

29 11 10 10 12 15 13

28 11 10 10 13 15 13

50 33

16


4.2

Az aktív korúak közelmúltbeli munkanélküliségi tapasztalata

A vizsgált, 16–62 éves populáció 8%-a állította magáról, hogy jelenleg munkanélküli. További 11% pedig azt, hogy az elmúlt három év során volt olyan idıszak, amikor munkanélküli volt – bár most nem az. A megkérdezettek 81%-a nem szembesült ilyen problémával az elmúlt 3 évben. Regionálisan jelentıs eltérések vannak a munkanélküliség megjelenésében: míg a KözépMagyarországon 17%-ot érintett munkájának elvesztése az elmúlt három évben, addig a déldunántúli régióban az arány elérte a 23%-ot. 1. táblázat A munkanélküliség mértéke régiónként (százalékos megoszlások) Jelenleg (2010. 12.) munkanélküli

Az elmúlt 3 év során volt munkanélküli

A közelmúltban (3 év) nem volt munkanélküli és most sem az

Közép-Magyarország (Budapest; Pest megye)

8

9

83

Észak-Magyarország (BAZ; Heves; Nógrád)

8

11

81

Észak-Alföld (Hajdú-Bihar; JNSz; SzSzB)

9

11

79

Dél-Alföld (Bács-Kiskun; Békés; Csongrád)

7

11

82

Közép-Dunántúl (Fejér; KE; Veszprém)

7

10

82

Nyugat-Dunántúl (GyMS; Vas; Zala)

5

12

83

Dél-Dunántúl (Baranya; Somogy; Tolna)

10

12

77

Összesen

8

11

81

A korábbi hullámhoz képest nincs szignifikáns eltérés a munkanélküliség arányaiban. Jelenleg munkanélküli



1. hullám (2010. 03.)

8

14

78

2. hullám (2010. 12.)

9

14

77

3. hullám (2011. 11.)

8

11

81

Akik 2011 novemberében munkanélküliek voltak, azoknak 42%-a egy évnél is hosszabb ideje nem talál állást. 24%-uk több mint féléve, 33%-uk ennél rövidebb ideje keres állást. Akik az elmúlt 3 évben voltak munkanélküliek, azoknak 40%-a hat hónapnál rövidebb ideig volt munkanélküli. egyharmaduk fél-egy évig keresett állást, 27%-uk több mint egy évig.

TÁRKI Zrt.

17


2. táblázat A munkanélküliség idıtartama – 3. hullám (válaszok százalékos megoszlása a jelenleg munkanélküliek és a közelmúltban munkanélküliek voltak körében) Jelenleg (2011. 11. hó) munkanélküli N=409

Az elmúlt három év során volt munkanélküli5 N=540

6 hónapnál rövidebb ideje/ideig

33

40

6 hónap régebben, de egy évnél rövidebb idı óta/6 hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb ideig

24

33

1 évnél hosszabb idı óta/1 évnél hosszabb ideig

42

27

Jellemzı, hogy egyre nı a tartós munkanélküliek aránya, 2011 novemberére azok aránya, akik 1 évnél hosszabb ideje munkanélküliek 42%-ra emelkedett a korábbi 37, ill. 35%-hoz képest. Azok aránya is növekedett, akik 6 hónapnál régebben, de egy évnél rövidebb ideje munkanélküliek. 3. táblázat A munkanélküliség idıtartama, 2., 1. hullám (válaszok százalékos megoszlása a jelenleg munkanélküliek és a közelmúltban munkanélküliek voltak körében; hullámonként)

6 hónapnál rövidebb ideje

Jelenleg munkanélküli 1. hullám 2. hullám 3. hullám (2010. 03.) (2010. 12.) (2011. 11.) (N=411) (N=466) (N=409) 41 46 33

6 hónap régebben, de egy évnél rövidebb idı óta

22

19

24

1 évnél hosszabb idı óta

37

35

42

nem tudja, nem válaszol

6 hónapnál rövidebb ideig

0 0 0 Az elmúlt három év során volt munkanélküli6 1. hullám 2. hullám 3. hullám (2010. 03.) (2010. 12.) (2011. 11.) (N=687) (N=689) (N=540) 50 45 40

6 hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb ideig

32

28

33

1 évnél hosszabb ideig

17

26

27


1

0

0

5 6

Ha többször is volt munkanélküli, akkor a leghosszabb ideig tartóra vonatkozik a kérdés. Ha többször is volt munkanélküli, akkor a leghosszabb ideig tartóra vonatkozik a kérdés.

TÁRKI Zrt.

18


4.3

Álláskeresési stratégiák

A munkaügyi kirendeltségek szerepe az álláskeresési folyamatban jelentıs, a vizsgált 11 álláskeresési stratégia közül a kirendeltségek felkeresése a negyedik helyen szerepel, megelızve nemcsak a magán munkaerı-közvetítık és a fejvadász cégek igénybevételét, de számos más lehetıséget is. Az álláskeresési stratégiák listájának élén a személyes kapcsolatok mozgósítása áll. A megkérdezettek 93%-a mondta, hogy szükség esetén mindenképpen megpróbálkozna ezen a csatornán keresztül munkát keresni. A válaszadók 83%-a jelentkezne önállóan olyan cégeknél, amelyekrıl úgy véli, hogy tudnák foglalkoztatni, 70%-nyian helyi megjelenéső újságok álláshirdetéseire válaszolnának. A válaszadók kétharmada (67%) keresné fel mindenképp a területileg illetékes munkaügyi kirendeltséget. Az internetes álláskeresés is jellemzı: itt megjelent álláshirdetésekre a kérdezettek 57%-a jelentkezne és 40%-nyian mindenképpen regisztrálnának internetes álláskeresı, állásközvetítı oldalakon. A megkérdezettek valamivel több mint egyharmada (37%) jelentkezne országos terjesztéső újságok, folyóiratok álláshirdetéseire, míg 27% adna fel hirdetést helyi lapokban. A lista utolsó harmadába szorultak a magán munkaközvetítık és az fejvadász cégek: elıbbieket 26%a keresné fel mindenképpen, utóbbiakhoz 16% fordulna szükség esetén. Legkevésbé abban bíznak a megkérdezettek, hogy országos megjelenéső sajtótermékben feladott hirdetés révén találnak állást – legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy csak 12%-uk mondta, hogy mindenképpen megpróbálkozna ezzel a stratégiával. 4. táblázat „Amennyiben Ön állást keresne, az alábbi lehetıségek közül melyeket venné igénybe mindenképpen, melyiket talán és melyik semmiképpen?” – 3. hullám (válaszok százalékos megoszlása; a stratégiák a mindenképpen válaszok gyakorisága szerint csökkenı sorrendben) mindenképpen

talán

semmiképpen


Személyes kapcsolatai (család, barátok, ismerısök) segítségével keresne állást

93

5

2

0

Önállóan jelentkezne olyan cégeknél, amelyekrıl úgy gondolja, hogy tudnák foglalkoztatni

83

11

6

1

Jelentkezne helyi megjelenéső újságok álláshirdetéseire

70

15

14

1

Jelentkezne a területileg illetékes munkaügyi kirendeltségen

67

15

16

3

Jelentkezne internetes álláshirdetésre

57

15

27

1

Regisztrálna internetes álláskeresı, állásközvetítı oldalakon

40

20

35

4

Jelentkezne országos megjelenéső újságok, folyóiratok álláshirdetéseire

37

24

38

1

Hirdetést ad fel helyi megjelenéső újságokban

27

20

51

2

Jelentkezne magán munkaközvetítıknél

26

23

46

5

Jelentkezne fejvadász cégeknél

16

16

62

5

Hirdetést ad fel országos megjelenéső újságokban, folyóiratokban

12

17

68

2

TÁRKI Zrt.

19


Az elızı hullámokhoz képest még inkább megerısödött személyes kapcsolatok és az önálló jelentkezés szerepe az álláskeresési stratégiák körében. A munkaügyi kirendeltség szolgáltatásának igénybevételére mutatott hajlandóság is nıtt valamelyest: 65%-ról 67%-ra, viszont ez a megnövekedett arány sem volt elegendı a harmadik hely megtartására: a helyi újságok hirdetéseire való jelentkezési hajlandóság is olyan mértékben nıtt, hogy ez a lehetıség visszakerült a korábbi pozíciójába. A korábbi hullámok eredményeihez képest további jelentıs növekedés figyelhetı meg az internetes álláshirdetésekre való jelentkezés tekintetében (45-46%-ról 57%-ra). 5. táblázat Amennyiben Ön állást keresne, az alábbi lehetıségek közül melyeket venné igénybe mindenképpen, melyiket talán és melyik semmiképpen?” – mindenképpen válaszok („mindenképpen” válaszok százalékos megoszlása hullámonként; a stratégiák a 3. hullám „mindenképpen” válaszai gyakorisága szerint csökkenı sorrendben) 1. hullám (2010. 03.)

2. hullám (2010. 12.)

3. hullám (2011. 11.)


81

82

93


68

75

83

Jelentkeznék helyi megjelenéső újságok álláshirdetéseire

61

61

70


57

65

67

Jelentkeznék internetes álláshirdetésre

45

46

57

Regisztrálnék internetes álláskeresı, állásközvetítı oldalakon

42

43

40

Jelentkeznék országos megjelenéső újságok, folyóiratok álláshirdetéseire

33

36

37

Hirdetést adnék fel helyi megjelenéső újságokban

25

27

27

Jelentkeznék magán munkaközvetítıknél

23

22

26

Jelentkeznék fejvadász cégeknél

16

15

16

Hirdetést adnék fel országos megjelenéső újságokban, folyóiratokban

13

14

12

Az átlagosnál kevesebben, 59%-nyian mondták a Közép-Magyarországon élık közül, hogy mindenképpen jelentkeznének munkaügyi kirendeltségen, ha állást szeretnének keresni. Ezzel szemben Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön és Dél-Alföldön az átlagosnál magasabb (71-72%) az így válaszolók aránya.

TÁRKI Zrt.

20


6. táblázat Álláskeresés esetén a területileg illetékes munkaügyi kirendeltségek valószínősített igénybevétele7 - régiónként, 3. hullám (válaszok százalékos megoszlása régiónként) mindenképpen

talán

semmiképpen


Közép-Magyarország (Budapest Pest megye)

59

18

19

4

Észak-Magyarország (BAZ; Heves;Nógrád)

71

12

15

2


72

12

13

3


71

14

13

2


67

13

17

4


65

16

16

3


69

14

15

2

Összesen

67

15

16

3

A Közép-Magyarországi régióban a korábbi tendenciához hasonlóan tovább erısödött a munkaügyi kirendeltségek szerepe. A Közép-Dunántúlon nagy ingadozás figyelhetı meg: a munkaügyi kirendeltségek igénybevételének aránya az elsı hullámban mért értékhez közelít. A többi régiókban a 2. hullámhoz képest minimális eltérés tapasztalható. 7. táblázat Álláskeresés esetén a területileg illetékes munkaügyi kirendeltségek valószínősített igénybevétele – mindenképpen válaszok régiónként (válaszok százalékos megoszlása régiónként, hullámonként) hullám (2010. 03.)

2.hullám (2010. 12.)

3.hullám (2011. 11.)

mindenképpen

mindenképpen

mindenképpen

Közép-Magyarország (Budapest Pest megye)

43

50

59

Észak-Magyarország (BAZ; Heves;Nógrád)

59

72

71


64

71

72


59

72

71


62

78

67


67

68

65


69

69

69

Összesen

57

65

67

Érdemes összevetni, hogy akiket nem csak elméletileg érint a munkakeresés problémája, hanem vagy jelenleg is munkanélküliek, vagy a közelmúltban azok voltak, hogyan vélekednek az egyes stratégiákról. 7

Az összes vizsgált stratégia valószínősített igénybevétele régiónként megtalálható a Függelék 1.a–1.f táblázataiban.

TÁRKI Zrt.

21


Miközben a vizsgált populációban a területileg illetékes munkaügyi kirendeltség felkeresése a negyedik legfontosabb álláskeresési stratégia volt, addig azok körében, akik jelenleg munkanélküliek, a második legfontosabb álláskeresési mód (85%); akik pedig a közelmúltban voltak munkanélküliek, azok számára a harmadik legfontosabb stratégia (81%). A jelenleg munkanélküli csoportban elsı helyen a személyes kapcsolati háló mozgósítása, harmadik helyen az önálló jelentkezés áll, a válaszadók 95, illetve 84%-a mondta, hogy mindenképpen élne ezekkel a lehetıségekkel. A korábban munkanélkülieknek ugyancsak 95%-a a kapcsolati hálóját mozdítaná, 87%-uk önállóan jelentkezne be cégeknél, és 81%nyian keresnék fel a munkaügyi kirendeltséget. Akiket nem érintett a munkanélküliség problémája, tehát saját tapasztalatuk nincs a helyzetrıl, lényegesen kisebb, 63%-os arányban mondták, hogy mindenképpen felkeresnék a munkaügyi kirendeltséget – leginkább a kapcsolati hálójukra támaszkodnának. 8. táblázat „Amennyiben Ön állást keresne, az alábbi lehetıségek közül melyeket venné igénybe mindenképpen, melyiket talán és melyik semmiképpen?” (a „mindenképpen” válaszok százalékos aránya a jelenleg munkanélküliek, a közelmúltban munkanélküliek és a populáció fennmaradó részében) Jelenleg munkanélküli (2011. 11.)

Az elmúlt három év során volt munkanélküli

A közelmúltban nem volt munkanélküli

Összesen


95

95

93

93


85

81

63

67


84

87

82

83

Jelentkeznék helyi megjelenéső újságok álláshirdetéseire

79

78

68

70

Jelentkeznék internetes álláshirdetésre

70

66

54

57

Regisztrálnék internetes álláskeresı, állásközvetítı oldalakon

48

48

38

40

Jelentkeznék országos megjelenéső újságok, folyóiratok álláshirdetéseire

46

40

35

37


42

28

24

26


28

29

26

27


22

18

16

16

Hirdetést adnék fel országos megjelenéső újságokban, folyóiratokban

15

15

12

12

TÁRKI Zrt.

22


4.4 4.4.1

Az NFSZ ismertsége Az NFSZ szervezeti egységeinek ismerete

Az NFSZ szervezeti egységei közül legtöbben, 73%-nyian a regionális munkaügyi központokról hallottak. De meglehetısen ismertek még a területileg illetékes kirendeltségek is (69%). A regionális képzı központokról már valamivel kevesebben, 46%-nyian tudnak, míg a Foglalkoztatási Hivatalról csak minden ötödik válaszadó hallott. Az elızı hullámhoz képest minden szerv ismertsége csökkent, legkevésbé a területileg illetékes kirendeltségeké, az egyes szervezetek ismertségének belsı megoszlása azonban hasonló mindhárom hullám esetében: leginkább azokat a szervezeteket ismerik a kérdezettek, amellyel személyesen is kapcsolatba kerülhetnek. Az ismertség csökkenések hátterében az elmúlt idıszakban történt névváltoztatások, szervezeti átalakítások állhatnak. 9. táblázat „Hallott-e valaha a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat alábbi szervezeti egységeirıl?” (az egyes szervezeti egységekrıl hallók százalékos aránya, hullámonként) 1. hullám (2010. 03.)

2. hullám (2010. 12.)

3. hullám (2011. 11.)

Foglalkoztatási Hivatal (FH)

34

33

20

Megyei Munkaügyi Központ

84

88

73

Területileg illetékes kirendeltség

69

77

69

Regionális képzı központok

57

59

46

Az Foglalkoztatási Hivatalt leginkább Közép-Magyarországon és az Észak-Alföldön ismerik. A Megyei Munkaügyi Központok ismertsége a Nyugat-Dunántúlon kiemelkedı, míg a középmagyarországi régióban az átlag alatti. A területileg illetékes kirendeltségeket és a regionális képzı központokat ugyancsak a Közép-Magyarország régióban ismerik legkevésbé. 10. táblázat „Hallott-e valaha a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat alábbi szervezeti egységeirıl?”régiónként (az egyes szervezeti egységekrıl hallók százalékos aránya régiónként) Foglalkoztatási Hivatal (FH)





22

62

67

43


19

76

72

49


23

78

68

52


19

75

69

47

TÁRKI Zrt.

23







18

73

71

43


18

84

65

48


17

77

69

45

Összesen

20

73

69

46

Akik hallottak az egyes szervezeti egységekrıl, átlagosan 4,2-re (1–10 skálán), a közepesnél valamivel alacsonyabbra értékelték ismeretük szintjét. Ezt a mértéket a Foglalkoztatási Hivatal és a területileg illetékes kirendeltségek ismerete érte el, illetve haladta meg (4,2, ill. 4,8), a Megyei Munkaügyi Központok és a regionális munkaügyi központok értékei viszont elmaradnak ettıl (4,0, ill. 3,8). A területileg illetékes kirendeltségeket nemcsak a legtöbben, de a legjobban is ismerik a megkérdezettek. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy a magánszemély a tényleges és potenciális ügyfelek elsısorban ezzel a szervezeti egységgel kerülnek közvetlen kapcsolatba, másrészt a korábban említett szervezeti változások szinte ennek az egy szervezetnek a nevét, ill. feladatkörét nem érintették. 11. táblázat „Kérem, minısítse 1-10-ig terjedı skálán, hogy milyen mértékben ismeri a szervezeti egységek tevékenységét?” (válaszok százalékos megoszlása és az érdemi válaszok átlaga, 1=egyáltalán nem ismeri, 10=teljes mértékben ismeri; azok körében, akik hallottak az egyes szervezeti egységekrıl) 3

4

5

6

7

8

9

10

nem tudja

érdemi válaszok átlaga (1–10)

Foglalkoztatási Hivatal (FH) (N=1022)

20 10 13

8

21

7

7

7

2

3

2

4,2

Megyei Munkaügyi Központ (N=3705)

25 12 12

8

16

6

5

6

2

5

2

4,0

Területileg illetékes kirendeltség (N=3495)

18 10 11

7

17

7

6

9

4

10

1

4,8

Regionális képzı központok (N=2350)

25 12 14

7

16

6

5

5

2

4

2

3,8

1

2

A közelmúlt szervezeti változásai követhetık nyomon az ismertség mértékének hullámonkénti összehasonlításában: minden érték csökkent, fıképpen a Megyei Munkaügyi Központok és a regionális képzı központok ismertségét illetıen. Láthattuk, hogy az elızı hullámhoz képest az ismertségük is 13-15%-kal csökkent. Az FH esetében is jelentıs csökkenést tapasztaltunk az ismertség tekintetében az elızı hullámhoz képest, az ismertség mértéke tekintetében azonban nem tapasztalható akkora mértékő csökkenés, mint a korábban említett két szervezeti egység esetében.

TÁRKI Zrt.

24


12. táblázat „Kérem, minısítse 1-10-ig terjedı skálán, hogy milyen mértékben ismeri a szervezeti egységek tevékenységét?” - hullámonként (az érdemi válaszok átlaga, hullámonként; 1=egyáltalán nem ismeri, 10=teljes mértékben ismeri; azok körében, akik hallottak az egyes szervezeti egységekrıl) 1. hullám (2010. 03.)

2. hullám (2010. 12.)

3. hullám (2011. 11.)


4,6

4,6

4,2


5,8

5,3

4,0


5,8

5,5

4,8


4,8

4,6

3,8

Az egyes szervezeti egységeket ismerık értékelése saját ismeretszintjükrıl általában a középmagyarországi régióban a legalacsonyabb és Észak-Alföldön a legmagasabb – kivéve a regionális képzı központokét. Mivel a válaszok a megkérdezettek önértékelését tükrözik, nem feltétlenül jelentenek valós különbségeket ismeretszintjükben. 13. táblázat „Kérem, minısítse 1-10-ig terjedı skálán, hogy milyen mértékben ismeri a szervezeti egységek tevékenységét?” - régiónként (az érdemi válaszok átlaga régiónként, 1=egyáltalán nem ismeri, 10=teljes mértékben ismeri; azok körében, akik hallottak az egyes szervezeti egységekrıl) Foglalkoztatási Hivatal (FH)





3,9

3,5

4,4

3,3


4,4

4,2

4,9

4,2


4,5

4,4

5,3

4,1


4,1

4,1

5,0

3,9


4,4

3,9

4,4

3,8


4,4

3,8

4,5

3,8


4,4

4,3

5,3

4,2

Összesen

4,2

4,0

4,8

3,8

TÁRKI Zrt.

25


4.4.2

Az információk forrásai

Az NFSZ szervezeti egységeirıl való informálódás elsıdleges forrásait a barátok, ismerısök mellett az országos sugárzású televízió, az internet és az országos sugárzású rádiók jelentik – kiegészítve a saját tapasztalatokkal és a helyi napilapok információival. Az NFSZ kiadványok meglehetısen kevesekhez jutnak el. Az információforrások említési gyakoriságában fellelhetı regionális eltéréseket a függelék 2.a–2.d. táblázatai mutatják be. 14. táblázat „Honnan szerezte ismereteit a szervezeti egységek tevékenységérıl?” (az egyes válaszokat említık százalékos aránya azok körében, akik hallottak az egyes szervezeti egységekrıl; több válasz lehetséges; MMK említési gyakoriság szerint rendezve) Foglalkoztatási Hivatal (FH) (N=1022)

Megyei Munkaügyi Központ (N=3705)

Területileg illetékes kirendeltség (N=3495)

Regionális képzı központok (N=2350)

Barátoktól, ismerısöktıl

70

75

76

72

Országos sugárzású televízióból

60

52

45

45

Internetrıl

54

42

40

44

Országos sugárzású rádióból

45

36

32

35

Saját tapasztalatból

36

36

47

29

Helyi napilapokból

42

34

34

36

Országos napilapokból

38

29

26

30

Egyéb országos írott sajtóból (heti, havi lapok)

36

28

25

28

Egyéb forrásból

23

25

27

27

Helyi sugárzású televízióból

28

22

23

24

Helyi sugárzású rádióból

25

20

20

22

NFSZ kiadványokból

11

5

6

8

Az elızı hullámok eredményeivel összevetve látható, hogy az egyes információforrások említési gyakorisága a 2. hullámban rendre alacsonyabbak az 1. hullámban mérteknél. A 3. hullámra az egyes források újra visszanyerték korábbi pozíciójukat az információszolgáltatás területén, sıt legtöbb esetben meg is haladták az 1. hullámban tapasztalt mértéket.

TÁRKI Zrt.

26


15. táblázat „Honnan szerezte ismereteit a Foglalkoztatási és Szociális / Foglalkoztatási Hivatalról?” (az egyes válaszokat említık százalékos aránya azok körében, akik hallottak az egyes szervezeti egységekrıl; több válasz lehetséges; a 3. hullám FH említési gyakoriság sorrendben) 1. hullám (2010. 03.)

2. hullám (2010. 12.)

3. hullám (2011. 11.)


59

52

70


51

40

60

Internetrıl

46

39

54


34

24

45

Helyi napilapokból

39

29

42


38

23

38


38

28

36


28

20

36


20

20

28


20

17

25

Egyéb forrásból

18

13

23

ÁFSZ/NFSZ kiadványokból

n.a.

7

11

16. táblázat „Honnan szerezte ismereteit a Regionális/Megyei Munkaügyi Központról?” (az egyes válaszokat említık százalékos aránya azok körében, akik hallottak az egyes szervezeti egységekrıl; több válasz lehetséges; a 3. hullám MMH említési gyakoriság sorrendben) 1. hullám (2010. 03.)

2. hullám (2010. 12.)

3. hullám (2011. 11.)


62

54

75


48

31

52

Internetrıl

44

33

42


44

33

36


31

20

36

Helyi napilapokból

38

27

34


29

18

29


24

17

28

Egyéb forrásból

15

9

25


21

17

22


21

14

20


n.a.

6

5

TÁRKI Zrt.

27


17. táblázat „Honnan szerezte ismereteit a területileg illetékes munkaügyi kirendeltségrıl?” (az egyes válaszokat említık százalékos aránya azok körében, akik hallottak az egyes szervezeti egységekrıl; több válasz lehetséges; a 3. hullám TIMK említési gyakoriság sorrendben) 1. hullám (2010. 03.)

2. hullám (2010. 12.)

3. hullám (2011. 11.)


62

51

76


44

33

47


41

24

45

Internetrıl

42

28

40

Helyi napilapokból

42

27

34


27

15

32

Egyéb forrásból

17

10

27


28

16

26


22

15

25


21

18

23


20

13

20


n.a.

7

6

18. táblázat „Honnan szerezte ismereteit a regionális képzı központokról?” (az egyes válaszokat említık százalékos aránya azok körében, akik hallottak az egyes szervezeti egységekrıl; több válasz lehetséges; a 3. hullám RKK említési gyakoriság sorrendben) 1. hullám (2010. 03.)

2. hullám (2010. 12.)

3. hullám (2011. 11.)


56

48

72


44

26

45

Internetrıl

39

29

44

Helyi napilapokból

37

24

36


29

17

35


27

19

30


36

24

29


22

18

28

Egyéb forrásból

18

12

27


19

17

24


19

14

22


n.a.

9

8

TÁRKI Zrt.

28


4.5 4.5.1

Kapcsolat az NFSZ-szel Szolgáltatások igénybevétele a népesség különbözı csoportjaiban

A vizsgált populáció 6% jelenlegi is igénybe veszi az NFSZ szolgáltatásait, míg további 11% ugyan jelenleg nem, de az elmúlt három évben igénybe vette azokat. Az elızı számbavételhez képest valamelyest csökkent azok aránya, akik a szolgáltatásokat a kérdezés idıpontjában igénybe vették (7%-ról 6%-ra), és azoké is, akik úgy nyilatkoztak, hogy a megelızı 3 évben igénybe vették (19%-ról 11%-ra). Az elsı hullámban mért eredményekkel azonban megegyezik azok aránya, aki az elmúlt három évben igénybe vették az NFSZ szolgáltatásait, de jelenleg nem. 19. táblázat „Igénybe vette-e Ön az elmúlt 3 évben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (munkaügyi kirendeltség) bármely szolgáltatását?” (válaszok százalékos megoszlása) 1. hullám (2010. 03.)

2. hullám (2010. 12.)

3. hullám (2011. 11.)

Igen jelenleg is igénybe veszi

7

7

6

Igen, korábban igénybe vette, jelenleg nem veszi

11

19

11

Nem vette igénybe

82

74

83

A munkanélküliek fele (49%) jelenleg (2011 novemberében) is igénybe vette az NFSZ valamely szolgáltatását, és további 23%-uk igénybe vette azt az elmúlt 3 év során. Akik jelenleg (2011. 11.) nem munkanélküliek, de az elmúlt 3 évben valamikor azok voltak, azoknak 12%-a jelenleg (2011. 11.) is igénybe vette, míg 59%-a jelenleg (2011. 11) ugyan nem, de korábban igénybe vette az NFSZ szolgáltatásait. Vagyis a munkanélküliséggel kapcsolatba kerülık több mint kétharmada élt a szolgálat nyújtotta lehetıségekkel. Ez a magas arány is azt bizonyítja, hogy a lakosság számára kiemelkedı fontosságúak a szolgáltatások, ha állástalanokká válnak és szeretnének ismételten munkába állni. Hozzá kenni azonban, hogy ez az arány nem azok aránya, akik kifejezetten munkakeresés céljából állnak vagy álltak kapcsolatban az NFSZ-szel. A kérdéses idıszakban éppen munkanélküliek körében a vizsgálat 3. hulláma során valamivel kevesebben vették igénybe az NFSZ szolgáltatásait, mint a korábbi vizsgálatok alatt, azok aránya azonban magasabb lett, akik annak ellenére igénybe veszik az NFSZ szolgáltatásait, hogy jelenleg már nem munkanélküliek (de korábban azok voltak).

TÁRKI Zrt.

29


20. táblázat „Igénybe vette-e Ön az elmúlt 3 évben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (munkaügyi kirendeltség) bármely szolgáltatását?” - munkanélküliek (válaszok százalékos megoszlása) Jelenleg /vizsgált Az elmúlt három A közelmúltban idıszakban év során volt nem volt munkanélkül munkanélküli munkanélküli i

Összesen

3. hullám Igen jelenleg is igénybe veszi (2011. 11.)

49

12

1

6


23

59

4

11

Nem vette igénybe

28

29

96

83

Igen jelenleg is igénybe veszi (2010. 12.)

56

8

1

7


25

67

9

19

Nem vette igénybe

20

25

89

74

Igen jelenleg is igénybe veszi (2010. 03.)

52

6

2

7


7

47

6

11

Nem vette igénybe

41

48

92

82

2. hullám

1. hullám

Két régiót érdemes kiemelni: legkevesebben, 13%-nyian Közép-Magyarországon vették vagy veszik igényben az NFSZ szolgáltatásait, ennél 9 százalékponttal többen, 22%-nyian mondták a Dél-Dunántúlon, hogy éltek vagy jelenleg is élnek a lehetıséggel. 21. táblázat „Igénybe vette-e Ön az elmúlt 3 évben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (munkaügyi kirendeltség) bármely szolgáltatását?” – régiónként, 3. hullám (válaszok százalékos megoszlása régiók szerint) Igen jelenleg is igénybe veszi (2011. 11.)


Nem vette igénybe


4

9

87


7

12

81


5

11

83


6

13

81


5

13

81


4

10

86


10

12

78

Összesen

6

11

83

TÁRKI Zrt.

30


A teljes populációra vetített összefüggések elfednek egy fontos különbséget, mégpedig azt, hogy a különbözı régiókban élık eltérı eséllyel kerülnek olyan élethelyzetbe, hogy az NFSZ segítségére szoruljanak. Ezért az alábbi táblázatban azt mutatjuk be, hogyan alakul a szolgáltatásokat igénybe vevık aránya az egyes régiókban azok körében, akik a közelmúltban munkanélküliek voltak, vagy most is azok. Ebben a körben Dél-Alföld került az elsı helyre, ahol öt volt és jelenlegi munkanélküli közül négy felkereste már segítségért az NFSZ munkaügyi kirendeltségeit. A másik végletet KözépMagyarország képezi, ahol az érintetteknek csak 61% tette meg ezt.

22. táblázat „Igénybe vette-e Ön az elmúlt 3 évben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (munkaügyi kirendeltség) bármely szolgáltatását?” – régiónként, hullámonként (válaszok százalékos megoszlása régiók szerint azok körében, akik a kérdezés idején is munkanélküliek vagy az azelıtti három év során azok voltak) Igen jelenleg is igénybe veszi (2011. 11.)


Nem vette igénybe


23

38

39


35

42

23


22

46

32


31

49

20


28

49

23


25

53

22


39

35

26

28

43

28


16

47

37


20

63

17


44

32

24


42

51

7


22

64

15


7

64

29


43

38

19

27

50

23


22

29

49


20

27

54


27

28

46


29

29

42


18

38

45


31

30

39


13

50

37

23

32

45

3. hullám (N=949) (2011. 11.)

Összesen 2. hullám (N=1155) (2010. 12.)


Összesen

TÁRKI Zrt.

31


4.5.2

A távolmaradás okai

A vizsgált népesség azon része, amely nem vette fel a kapcsolatot az NFSZ-szel, túlnyomórészt, 65%-ban azért nem tette ezt, mert eddig nem volt szüksége az NFSZ szolgáltatásaira. De ebbe a csoportba sorolhatjuk azokat a válaszadókat is, akik arra hivatkoztak, hogy nem akarnak munkahelyet változtatni, vagy munkát vállalni (18%), valamint azokat, akik inkább önállóan keresnek állást (6%). Természetesen az, hogy nem vették igénybe a szolgáltatást, leginkább azokra jellemzı, akik sem 2011 novemberében, sem az elmúlt 3 évben nem voltak munkanélküliek. A munkanélküliek aránya ebben a körben (tehát azok körében, akik nem vették igénybe az NFSZ szolgáltatásait) csak 3%, míg teljes mintán 8%; a korábban munkanélküliek aránya 4%, míg teljes mintán 11%. A jelenleg (2011. 11.) is munkanélküliek 28%-a nem vette igénybe az NFSZ szolgáltatásait. İk 31%-ban indokolták távolmaradásukat azzal, hogy nem volt szükségük az NFSZ szolgáltatásaira. Szinte ugyanennyien (32%) voltak azok, akik azzal érveltek, hogy inkább önállóan keresnek állást, egynegyednyien hivatkoztak arra, hogy nem bíznak abban, hogy a munkaügyi kirendeltség megoldást nyújthat a problémájukra. A kérdezettek 12%-a nem szándékozik munkát vállalni, egyötödnyien (19%) pedig egyéb okokat említettek. A volt munkanélküliek 29%-a nem kereste meg az NFSZ-t. İk 54%-ban hivatkoztak arra, hogy nem volt szükségük erre. Minden ötödik válaszadó által említett indok volt, hogy nem akarnak munkahelyet változtatni (vagy munkát vállalni), illetve hogy önállóan keres inkább állást, 11%-nyian pedig nem bíznak abban, hogy a munkaügyi kirendeltség megoldást nyújthat a problémájukra. A válaszadók 14%-a itt is egyéb okokat említett. Akiket a közelmúltban nem érintett ez a probléma, azok 96%-a nem kereste meg a szolgáltatást – ık 66%-ban mondták, hogy nem volt szükségük az NFSZ segítségére. De 18%-uk jegyezte meg azt is, hogy nem akar munkahelyet változtatni vagy munkát vállalni. 23. táblázat „Miért nem vette fel a kapcsolatot a munkaügyi kirendeltséggel?” – 3. hullám (az egyes válaszokat említık százalékos aránya azok körében, akik nem vették igénybe az NFSZ szolgáltatásait; több válasz lehetséges; N=4245) Jelenleg (2011. 11.) munkanélküli



Összesen

Eddig nem volt szüksége az NFSZ szolgáltatásaira

31

54

66

65

Nem szándékozik munkát vállalni, vagy munkahelyet változtatni

12

20

18

18

Inkább önállóan keres állást

32

20

5

6

Nem bízik abban, hogy a munkaügyi kirendeltség megoldást nyújthat a problémájára

25

11

3

4

TÁRKI Zrt.

32


Jelenleg (2011. 11.) munkanélküli



Összesen

Nem tud arról, hogy regisztrált munkanélküliként juttatásokban részesülhet, és különbözı szolgáltatásokat vehet igénybe

10

2

1

1

Otthonától messze van a legközelebbi munkaügyi kirendeltség

1

1

0

0

Túlzottan körülményesnek találja azt, hogy elmenjen a kirendeltségre

8

2

0

1

Egyéb

19

14

23

22

Nem tudja

3

1

1

1

Az elızı hullámok fıbb eredményei a következık voltak: 24. táblázat „Miért nem vette fel a kapcsolatot a munkaügyi kirendeltséggel?” – 2., 1. hullám (az egyes válaszokat említık százalékos aránya azok körében, akik nem vették igénybe az ÁFSZ szolgáltatásait; több válasz lehetséges) Jelenleg (2010. 12.) munkanélküli



Összesen

Eddig nem volt szüksége az ÁFSZ szolgáltatásaira

36

57

77

75


14

5

2

2

Nem tud arról, hogy regisztrált munkanélküliként juttatásokban részesülhet, és különbözı szolgáltatásokat vehet igénybe

4

7

1

1


4

9

10

10


23

5

3

3

Egyéb

26

27

14

15

Eddig nem volt szüksége az ÁFSZ szolgáltatásaira

55

65

82

80


32

29

11

13

Nem tud arról, hogy regisztrált munkanélküliként juttatásokban részesülhet, és különbözı

11

17

5

6

2. hullám (N=3695)

1. hullám (N=4091)

TÁRKI Zrt.

33


Jelenleg (2010. 12.) munkanélküli



Összesen


12

35

35

34


34

49

24

27

Otthonától messze van a legközelebbi munkaügyi kirendeltség

10

8

5

5

Túlzottan körülményesnek találja azt, hogy elmenjen a kirendeltségre

15

17

6

7

Egyéb

8

4

5

5

szolgáltatásokat vehet igénybe

A munkaügyi kirendeltséggel való kapcsolatfelvétel elmulasztásának okai között ugyan vannak regionális eltérések, de ez nem változtat azon, hogy az elsıdleges ok az, hogy a potenciális ügyfelek úgy értékelik, eddig nem volt szükségük a kirendeltség szolgáltatásaira. Az egyes okok relatív rangsora is összességében hasonlóan alakul.

TÁRKI Zrt.

34


25. táblázat „Miért nem vette fel a kapcsolatot a munkaügyi kirendeltséggel?” - régiónként (az egyes válaszokat említık százalékos aránya régiónként azok körében, akik nem vették igénybe az NFSZ szolgáltatásait; több válasz lehetséges)

Eddig nem volt szüksége az NFSZ szolgáltatásaira



65

5

2


61

4


70



Túlzottan körülményesn ek találja azt, hogy elmenjen a kirendeltségre

Egyéb

23

8

1

16

1

14

5

0

31

4

1

20

6

1

19

68

3

0

14

5

1

23


66

2

0

11

5

0

28


58

5

1

17

5

0

30


65

5

0

19

6

0

22

Összesen

65

4

1

18

6

1

22

Tárki Zrt.

Nem Nem tud arról, szándékozik hogy regisztrált munkát munkanélküliként vállalni, vagy juttatásokban munkahelyet részesülhet változtatni

35


4.5.3

Regisztráció és szerzıdéskötés a kirendeltségeken

Az NFSZ szolgáltatásait a közelmúltban vagy jelenleg (2011. 11.) igénybe vevık több mint négyötöde (84%) regisztráltatta magát az elmúlt három évben munkaügyi kirendeltségen – ık a teljes minta (5098 fı) 14%-át teszik ki. További 2%-uk még nem, de tervezi ezt (a teljes minta 0,4%-a). A regisztráció erıs összefüggésben van a kérdezett helyzetével: a jelenleg vagy korábban munkanélküliek 99 illetve 97%-át már regisztrálták munkaügyi kirendeltségen. Ezzel szemben, akik nem voltak munkanélküliek az elmúlt 3 év során, de igénybe vették az NFSZ valamilyen szolgáltatását, csak 31%-ban lettek regisztrálva. A korábbi felmérések adataihoz képest tovább nıtt azon munkanélküliek, illetve volt munkanélküliek aránya, akik regisztrálva lettek az NFSZ valamelyik kirendeltségén. A nem munkanélküliek regisztráltsága csökkent a korábbi hullámokhoz képest. 26. táblázat „Regisztrálták-e (felvették-e az adatait) az elmúlt három évben valamelyik munkaügyi kirendeltségén?” (válaszok százalékos megoszlása azok körében, akik igénybe vették az NFSZ/ÁFSZ szolgáltatásait) Jelenleg /vizsgált idıszakban munkanélküli

A Az közelmúltban elmúlt/korábbi (3 év) nem volt 3 év során volt munkanélküli munkanélküli és most sem az

Összesen

3. hullám (N=853) Igen

99

97

31

84

Nem, de tervezi

0

1

9

2

Nem, és nem is tervezi

1

1

59

13

Igen

97

96

49

81

Nem, de tervezi

1

10

3


2

4

41

15

Igen

93

80

50

73

Nem, de tervezi

2

4

6

4


6

16

44

23

2. hullám (N=1305)

1. hullám (N=909)

Az NFSZ szolgáltatásait igénye vevık közül Nyugat-Dunántúlon emlékeznek úgy a legtöbben, hogy regisztrálták ıket; a Dél-Alföldön zárkóztak el legnagyobb arányban a lehetıség elıl. A korábbi hullámban pont ellentétes irányú eltérést tapasztaltunk.

TÁRKI Zrt.

36


27. táblázat „Regisztrálták-e (felvették-e az adatait) az elmúlt három évben valamelyik munkaügyi kirendeltségén?” – régiónként, 3. hullám (válaszok százalékos megoszlása régiónként azok körében, akik igénybe vették az NFSZ szolgáltatásait; N=953) Igen

Nem, de tervezi



86

2

13


83

2

15


86

2

11


80

2

18


81

3

17


89

3

8


86

4

10

Összesen

84

2

13

28. táblázat „Regisztrálták-e (felvették-e az adatait) az elmúlt három évben az Állami Foglalkoztatási Szolgálat valamelyik kirendeltségén?” – régiónként, 2., 1. hullám (válaszok százalékos megoszlása régiónként azok körében, akik igénybe vették az ÁFSZ szolgáltatásait) Igen

Nem, de tervezi



80

2

18


82

7

11


82

4

14


87

-

13


83

9

8


64

-

36


78

2

19

Összesen

81

3

15


85

0

15


74

5

21


67

3

30


65

3

31


69

9

22


88

0

12


65

10

25

Összesen

73

4

23

2. hullám (N=1305)

1. hullám (N=909)

TÁRKI Zrt.

37


A kirendeltségen regisztráltak több mint fele (53%) számolt be arról, hogy a kirendeltségen szerzıdést kötöttek vele bizonyos szolgáltatások nyújtására. Az elızı adatfelvételhez képest jelentısen, 12%-kal nıtt a szerzıdéssel is rendelkezık aránya. 29. táblázat „Kötöttek-e önnel szerzıdést bizonyos szolgáltatások nyújtására?” (válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiket regisztráltak az NFSZ/ÁFSZ valamelyik kirendeltségén; hullámonként)

4.5.4

1. hullám (2010. 03) (N=668)

2. hullám (2010. 12.) (N=1062)

3. hullám (2011. 11.) (N=719)

Igen

33

41

53

Nem

63

59

42

Nem tudja

4

-

4

A szolgáltatások igénybevételének gyakorisága

A regisztrált felhasználók fele (51%) jellemzıen évi 3-10 alkalommal jár a munkaügyi kirendeltségen, illetve veszi igénybe az NFSZ valamilyen szolgáltatását. egyharmada ritkábban, mint évente veszi igénybe az NFSZ valamely szolgáltatását. A kérdezettek több mint egynegyedére (28%) válaszolta, hogy havonta legalább egyszer kapcsolatba kerül az NFSZ-szel, 5%-uk pedig még ennél is gyakrabban, havonta többször. Azok aránya, akik évente 1-2-szer vagy ennél ritkábban kerülnek kapcsolatba az NFSZ-szel, 16%.. A jelenleg és a korábbi munkanélküliek igénybevételi gyakorisága között nem látható számottevı különbség, és azok is, akik sem most, sem régebben nem voltak munkanélküliek, tendenciáikban hasonló értékeket mutatnak. 30. táblázat „Milyen gyakorisággal járt az elmúlt három évben munkaügyi kirendeltségen vagy vette igénybe más módon a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat valamely szolgáltatását?” - 3. hullám (válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiket regisztráltak az NFSZ valamelyik kirendeltségén; N=719) Jelenleg (2011. 11.) munkanélküli



Összesen

Ritkábban, mint évente

8

6

13

8

évi 1-2 alkalommal

5

8

16

8

évi 3-10 alkalommal

51

51

47

51

legalább havonta egyszer

28

29

16

28

havonta többször

7

5

4

5

Nem tudja

1

1

4

1

TÁRKI Zrt.

38


Mivel némileg megváltozott a három hullám között a válaszok kérdıívben megadott szerkezete, az összehasonlítás nem indokolt. 31. táblázat „Milyen gyakorisággal vette igénybe az elmúlt három évben az Állami Foglalkoztatási Szolgálat bármely szolgáltatását?” – régiónként, 2., 1. hullám (válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiket regisztráltak az ÁFSZ valamelyik kirendeltségén) Vizsgált idıszakban munkanélküli

A korábbi 3 év során volt munkanélküli


Összesen

Ritkábban, mint évente

18

35

56

33

évi 1-2 alkalommal

15

31

27

24


41

17

4

23


21

14

12

16

havonta többször

6

3

1

4

évi 1-2 alkalommal

36

57

62

51


27

9

5

14


15

11

8

12

havonta többször

9

3

17

8

egyáltalán nem vette igénybe

14

20

8

15

2. hullám (N=1062)

1. hullám (N=668)

4.5.5

A munkaügyi kirendeltségen tett utolsó látogatás idıpontja

A regisztrált ügyfelek többnyire az elmúlt fél évben jártak munkaügyi kirendeltségen: közel egytizedük egy hete, 32%-uk legfeljebb egy hónapja járt ott. Egyötödük ennél régebben, de legfeljebb fél éve. További 12%-uk mondta, hogy 1 éve, 16% járt ott 1–2 éve, 10% pedig 2 évnél régebben járt munkaügyi kirendeltségen. Akik jelenleg munkanélküliek, azok túlnyomó többsége felkereste a kirendeltséget az elmúlt félév során, de legnagyobb részük, 71%-uk legfeljebb egy hónapja járt ott. Akik most már nem munkanélküliek, de nemrég még azok voltak, azok körében értelemszerően távolabbra tolódik a munkaügyi kirendeltség felkeresése: 22% fél éve, 57% ennél is régebben járt a kirendeltségen. Akik a közelmúltban nem voltak munkanélküliek, de regisztrálva vannak, azok körében meglehetısen szórt a legutóbbi látogatás idıtartama, legkevesebben egy hete, legnagyobb arányban több mint egy éve jártak a kirendeltségen.

TÁRKI Zrt.

39


32. táblázat „Mikor kereste fel legutóbb a kirendeltséget?” – 3. hullám (válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiket regisztráltak az NFSZ valamelyik kirendeltségén; N=719) Jelenleg (2011. 11.) munkanélküli



Összesen

Egy hete

20

4

4

10

Egy hónapja

51

16

30

32

Fél éve

16

22

23

20

1 éve

5

18

6

12

Több mint egy éve, de kevesebb, mint 2 éve

6

25

17

16

2 évnél régebben

2

14

19

10

A munkaügyi kirendeltségeken történı látogatások gyakoriságát illetıen a tendenciák megegyeznek a korábbi két hullámmal. A korábbi adatfelvételek eredményei: 33. táblázat „Mikor kereste fel legutóbb a kirendeltséget?” – régiónként, 2., 1. hullám (válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiket regisztráltak az ÁFSZ valamelyik kirendeltségén) Vizsgált Az elmúlt 3 idıszakban év során volt munkanélküli munkanélküli


Összesen

2. hullám (N=1062) (2010. 12.) Egy hete

21

2

6

9

Egy hónapja

56

13

19

29

Fél éve

14

27

20

21

1 éve

3

15

10

10


4

29

19

19

2 évnél régebben

2

14

25

12

Egy hete

22

2

4

9

Egy hónapja

64

13

20

32

Fél éve

14

35

31

27

1 éve

0

22

7

11


0

17

11

10

2 évnél régebben

0

10

21

10

Sohasem kereste fel

0

0

6

1

1. hullám (N=567) (2010. 03.)

TÁRKI Zrt.

40


4.5.6

A kapcsolattartás módja és gyakorisága

A regisztrált ügyfeleket megkérdeztük arról is, hogy hány alkalommal érintkeztek a kirendeltséggel különbözı módokon. A legjellemzıbb kapcsolattartási forma a személyes, ezzel a kérdezettek háromnegyede élt. Ezt követi a telefon, amit 27%-uk használt. Az internet használata ezen a területen minimális, mindössze a kérdezettek 6%-a élt vele, faxon még kevesebbe, 2%-nyian léptek kapcsolatba a kirendeltséggel. A válaszadók átlagosan évi 4 alkalommal keresték fel személyesen a kirendeltséget. Jóval kisebb, átlagosan 1,4 volt a telefonon történı kapcsolatkeresési alkalom, míg e-mailen az érintettek mindössze 0,4 alkalommal vették fel a kapcsolatot a kirendeltséggel. A fax útján történı kapcsolattartás gyakorisága elenyészı (évente átlagosan 0,03). Az átlagszámításba 0 értékkel beleszámítottuk azokat is, akik azon a módon nem kerültek kapcsolatba a kirendeltséggel. 34. táblázat „Az elmúlt egy év során hány alkalommal érintkezett a területileg illetékes kirendeltséggel telefonon, e-mailen, személyesen vagy faxon keresztül?” (érdemi válaszok átlaga a regisztrált ügyfelek körében; N=719) Alkalom (átlag; 0=egyszer sem)

Egyszer sem (%)

telefonon

1,4

73

e-mailen

0,4

94

személyesen

4,0

25

faxon

0,03

98

A személyes érintkezés elsısorban a jelenleg (2011. 11.) is munkanélküli megkérdezettekre jellemzı, ık átlagosan 5,6 alkalommal keresték fel a kirendeltséget. A telefonon történı kapcsolattartást viszont leggyakrabban azok választották, akik nem voltak munkanélküliek és most sem azok (átlagosan évi 3,2 alkalom). 35. táblázat „Az elmúlt egy év során hány alkalommal érintkezett a területileg illetékes kirendeltséggel telefonon, e-mailen vagy személyesen?” – munkanélküliség szerint (érdemi válaszok átlaga a regisztrált ügyfelek körében; N=719) Jelenleg (2011. 11.) munkanélküli



Összesen

telefonon

1,5

1,1

3,2

1,4

e-mailen

0,4

0,3

0,5

0,4

személyesen

5,6

2,8

3,7

4,0

TÁRKI Zrt.

41


Mivel az 1. hullám adatfelvételben a kapcsolattartás számára vonatkozó kérdéseket csak azok körében kérdezték, akik legalább évente felkeresték az ÁFSZ-t, az átlagokat erre a körre vonatkozóan is megadjuk. Körükben a személyes megkeresés átlagos mennyisége 4,2, a telefonos megkeresésé 1,4, az emailben történt megkeresésé 0,4. A korábbi adatfelvételekhez képest csökkent mind a személyes, mind a telefonos kapcsolatfelvételek átlagos száma. 36. táblázat „Az elmúlt egy év során hány alkalommal érintkezett a területileg illetékes kirendeltséggel telefonon, e-mailen vagy személyesen?” - hullámonként (érdemi válaszok átlaga azok körében, akik az elmúlt egy évben voltak NFSZ/ÁFSZkirendeltségen; hullámonként) 1. hullám (2010. 03.) (N=449)

2. hullám (2010. 12.) (N=735)

3. hullám (2011. 11.) (N=656)

telefonon

2,2

1,3

1,4

e-mailen

0,3

0,4

0,4

személyesen

5,3

5,0

4,2

Az egyes kapcsolati formák gyakoriságával az érintettek túlnyomó többsége (72-86%) elégett volt. Amennyiben mégsem voltak azok, akkor a telefonon és e-mailen keresztüli történı kapcsolattartást inkább túl gyakorinak értékelték, míg a személyes érintkezést ugyanolyan arányban találták túl gyakorinak, mint túl ritkának. 37. táblázat „A kapcsolat említett gyakorisága mennyiben felelt meg igényeinek?” (válaszok százalékos megoszlása azon regisztrált ügyfelek körében, akik használták kapcsolattartásra a kérdéses formát) megfelelı gyakoriságú volt

túl gyakori volt

túl ritka volt

nem tudja

telefonon (N=195)

77

14

4

6

e-mailen (N=44)

72

15

9

5

Személyesen (N=543)

86

7

6

2

Az 1. hullám (2010. 03.) adatfelvételében a kérdést csak azoknak tették fel, akik legfeljebb egy éve keresték fel a kirendeltséget. Így megadjuk ugyanezen válaszok megoszlását azon ügyfelek körében, akik az elmúlt egy évben kapcsolatba kerültek a kirendeltséggel és éltek az adott kapcsolattartási móddal, a következı táblázat mutatja. A 2. hullám adatfelvételhez képest minden kapcsolattartási mód esetében nıtt azok aránya, akik azt megfelelı gyakoriságúnak ítélték.

TÁRKI Zrt.

42


38. táblázat „A kapcsolat említett gyakorisága mennyiben felelt meg igényeinek?” – hullámonként (válaszok százalékos megoszlása az ÁFSZ/NFSZ-kirendeltséggel az elmúlt egy évben adott módon érintkezık körében) megfelelı gyakoriságú volt

túl gyakori volt

túl ritka volt

nem tudja

telefonon

79

12

4

5

e-mailen

70

15

10

5

személyesen

87

6

5

2

telefonon

70

11

17

3

e-mailen

40

19

25

15

személyesen

77

11

8

4

telefonon

76

2

18

4

e-mailen

74

–

17

9

személyesen

80

9

9

2

3. hullám (2011. 11.)

2. hullám (2010. 12.)

1. hullám (2010. 03.)

4.5.7

A kapcsolattartó személye

A munkaügyi kirendeltséggel történı kapcsolat nagyobbrészt (53%) kijelölt állandó kapcsolattartó útján valósult meg, de ugyanennyien számoltak be arról, hogy alkalmanként más-más ügyintézıvel találkoznak. A felmérés jelenlegi hullámában külön kérdésben tudakoltuk meg, hogy a kérdezettek használják-e az önkiszolgáló ügyfélteret – 16%-nyian válaszoltak igenlıen (a válaszadók 11%-a jelezte, hogy azon a kirendeltségen, ahova ı jár, nincs önkiszolgáló ügyféltér). Az, hogy valaki a kirendeltség vezetıjét említette volna ebben a kontextusban nagyon ritka (2%). 39. táblázat „Általában kivel tartja a kapcsolatot a kirendeltségnél?” (az egyes válaszokat említık százalékos aránya a regisztrált ügyfelek körében; több válasz lehetséges; N=719)

8

A kirendeltség vezetıjével

2

Kijelölt állandó kapcsolattartóval

53

Alkalmanként más-más ügyintézıvel

53

Az önkiszolgáló ügyfélteret használja, ahol önállóan vagy segítséggel számítógépet használhat a munkahelykereséshez

168

A 3. hullámban külön kérdésként lett feltéve, hogy használja-e az önkiszolgáló ügyfélteret

TÁRKI Zrt.

43


Jelen kérdés kapcsán nemcsak a felmérés második hullámában történtek változtatások a kérdıív struktúrájában, hanem a 3 hullámban is. A 2. hullámban annak érdekében történtek, hogy a további kérdések esetében ugyanazon ügyfélkörre vonatkozzanak az adatok és így egymással könnyebben összevethetıek legyenek, a 3. hullámban az önkiszolgáló ügyféltérrel kapcsolatban történtek pontosítások. A közvetlen összehasonlítás a 2. és 3 hullám esetében az elsı három válaszlehetıség esetében ad statisztikailag megbízható információt, a többi eredményt tájékozató jelleggel közöljük. 40. táblázat „Általában kivel tartja a kapcsolatot a kirendeltségnél?” – hullámonként (az egyes válaszokat említık százalékos aránya a regisztrált/megerısítetten9 kapcsolatban lévı ügyfelek körében; több válasz lehetséges) 1. hullám (2010. 03.) (N=521)

2. hullám (2010. 12.) (N=1062)

3. hullám (2011. 11.) (N=719)


1

5

2


43

53

53


38

40

53

Az önkiszolgáló ügyfélteret használom, ahol önállóan vagy segítséggel számítógépet használhatok a munkahelykereséshez.

6

6

1610

Regionális sajátosság, hogy az Észak-Magyarországon élı ügyfelek másoknál ritkábban számoltak be arról, hogy kijelölt állandó kapcsolattartóval tartják a kapcsolatot a kirendeltségen, így nekik tipikusan alkalmanként más és más ügyintézı segít problémáik megoldásában – a Nyugat-Dunántúl és Dél-Alföld régiókban élıkrıl ennek pont az ellenkezıje mondható el. Az önkiszolgáló ügyfélteret a Dél-Dunántúli régióban használják a legtöbben, legkevésbé Közép-Dunántúlon. 41. táblázat „Általában kivel tartja a kapcsolatot a kirendeltségnél?” – régiónként, 3. hullám (az egyes válaszokat említık százalékos aránya régiónként a regisztrált ügyfelek körében; több válasz lehetséges; N=719) A kirendeltség vezetıjével



5

48

58

14


1

44

65

10


2

51

56

17

Alkalmanként Az önkiszolgáló más-más ügyfélteret ügyintézıvel használja

9

Mivel a válaszadók egy kis része a kapcsolattal és a szolgáltatások igénybevételével összefüggésben inkonzisztens válaszokat adott (pl. azt állította, hogy regisztrálták valamelyik kirendeltségen, majd azt, hogy sosem kereste fel még a kirendeltségeket), a továbbiakban az elemzést azokra szőkítettük, akiknek több kérdésre adott konzisztens válasza megerısíti, hogy valóban kapcsolatba kerültek munkaügyi kirendeltséggel. 10 A 3. hullámban külön kérdésként lett feltéve, hogy használja-e az önkiszolgáló ügyfélteret

TÁRKI Zrt.

44





0

61

47

19

Közép-Dunántúl (Fejér; KomáromEsztergom; Veszprém)

2

59

44

8


0

65

40

19


2

50

55

28

Összesen

2

53

53

16


A korábbi adatfelvételek regionális adatai a következık voltak: 42. táblázat „Általában kivel tartja a kapcsolatot a kirendeltségnél?” – régiónként, 2., 1. hullám (az egyes válaszokat említık százalékos aránya régiónként a regisztrált ügyfelek / megerısítetten kapcsolatba kerültek körében; több válasz lehetséges) A kirendeltség vezetıjével



2

55

40

8


5

43

52

5


9

49

37

5


6

62

33

6


3

50

47

3


-

59

31

10


4

54

38

4

5

53

40

6


0

41

32

7


4

35

43

6


0

55

34

5


4

51

38

4


0

8

62

10


0

53

35

6


0

46

34

0

1

43

38

6


2. hullám (N=1062) (2010. 12.)


Összesen

TÁRKI Zrt.

45


4.6 4.6.1

Az ügyfelek elégedettsége az igénybe vett szolgáltatásokkal Egyes szolgáltatások igénybevétele és értékelése

A munkaügyi kirendeltségek ügyfelei jellemezıen három szolgáltatást vesznek igénybe: adminisztratív segítséget, információnyújtást és tanácsadást, valamint munkaközvetítést. E három tipikusan igénybe vett szolgáltatás közül leginkább az adminisztratív segítséggel (nyilvántartásba vétellel, pénzbeli ellátások folyósításával kapcsolatos ügyintézéssel) elégedettek a válaszadók, legkevésbé pedig a munkaközvetítéssel. A regisztrált ügyfelek négyötöde (79%) igényelte a munkanélküli pénzbeli ellátások folyósításával kapcsolatos ügyintézést. 59-59% állította ezt a tanácsadásról valamint a munkaerı-piaci és foglalkoztatási információ nyújtásáról. Lényegesen kevesebben, 17, ill. 15%-nyian állították, hogy megismerkedtek az NFSZ felnıttképzési, valamint mentori szolgáltatásával (is). A kirendeltségek szolgáltatásaival átlagosan inkább elégedettek az azokat igénybe vevık. Elégedettségük átlagos mértéke az 1–10 skálán 7,5. Az átlagosnál is kedvezıbb, 8,4–8,3 pontos értékelést kaptak a kirendeltségek a regisztráció folyamatára és a munkanélküli pénzbeli ellátások folyósításával kapcsolatos ügyintézésre. A tanácsadással kapcsolatos elégedettség szintén magasnak mondható, tízfokú skálán 7,4 átlaggal. Kedvezı értékelés született még a felnıttképzéssel és a mentori szolgáltatással kapcsolatban is (7,7, ill. 7,9), míg a munkaerı-piaci és foglalkoztatásai informálással kapcsolatban valamivel alacsonyabb elégedettséget regisztráltunk (6,8). A tízfokú skála közepét jelentı 5,2 pont körüli átlag jelzi, hogy a munkaközvetítéssel közepes mértékben elégedettek az ügyfelek. 43. táblázat „Igénybe vette-e az alábbi szolgáltatások valamelyikét az elmúlt 3 évben? Ha igen, kérem, értékelje azokat egy 10-fokú skálán.” – 3. hulllám (az egyes szolgáltatásokat igénybe vevık százalékos aránya, valamint értékelésük átlaga 1– 10, ahol 1=egyáltalán nem elégedett, 10=nagyon elégedett; a regisztrált ügyfelek körében; több válasz lehetséges; N=719) Igénybe vette (%)

Elégedettség mértéke (átlag; 1–10)

Regisztráció, nyilvántartásba vétel

100

8,4

Munkanélküli ellátások pénzbeli folyósításával kapcsolatos ügyintézés

79

8,3

Tanácsadás

59

7,4

Munkaerı-piaci és foglalkoztatási információ nyújtása

59

6,8

Munkaközvetítés

52

5,2

Felnıttképzés

17

7,7

Mentori szolgáltatás

15

7,9

Igénybe vett szolgáltatásokkal való átlagos elégedettség (2011. 11.)

TÁRKI Zrt.

7,5

46


A 2. hullámhoz képest a munkaközvetítési szolgáltatást kevesebben vették igénybe, és az azzal való elégedettség is alacsonyabb. Az ellátások pénzbeli folyósításával kapcsolatos ügyintézést viszont nagyobb arányban vették igénybe a regisztrált ügyfelek, és elégedettebben is nyilatkoztak felıle, mint korábban. A felnıttképzés és a mentori szolgáltatás igénybevétele erıteljesen csökkenı tendenciát mutat, azonban azok akik rendelkeznek tapasztalattal e két szolgáltatás felıl, elégedettebbek, mint korábban. Az elızı hullámok eredményei a következık voltak: 44. táblázat „Igénybe vette-e az alábbi szolgáltatások valamelyikét az elmúlt 3 évben? Ha igen, kérem, értékelje azokat egy 10-fokú skálán.” – 2., 1. hullám (az egyes szolgáltatásokat igénybe vevık százalékos aránya, valamint értékelésük átlaga 1– 10, ahol 1=egyáltalán nem elégedett, 10=nagyon elégedett; a regisztrált ügyfelek/ megerısítetten kapcsolatba kerültek körében; több válasz lehetséges) Igénybe vette (%)

Elégedettség mértéke (átlag; 1–10) 1. hullám 2. hullám (N=521) (N=1062)

1. hullám (N=521)

2. hullám (N=1062)


96

100

8,0

8,0

Munkanélküli pénzbeli ellátások folyósításával kapcsolatos ügyintézés

79

67

5,2

8,2

Tanácsadás

75

58

5,6

7,0

Munkaerı-piaci és foglalkoztatási információ nyújtása

74

56

8,0

6,2

Munkaközvetítés

70

56

4,6

5,7

Felnıttképzés

44

32

6,2

6,2


43

31

5,6

6,1

6,5

7,2

Igénybe vett szolgáltatásokkal való átlagos elégedettség

Az igénybe vett szolgáltatásokkal való átlagos elégedettség mértéke nagyjából kiegyenlített a régiókban. A regisztrációval leginkább az Észak-Alföldön elégedettek az érintettek. A munkanélküli pénzbeli ellátások folyósításával kapcsolatos ügyintézéssel a Nyugat-Dunántúlon élık elégedettebbek az átlagosnál nagyobb mértékben. A legkevesebb pozitív értékelést kapó szolgáltatással (munkaközvetítés) ugyancsak a nyugat-dunántúliak elégedettebbek az átlagosnál nagyobb mértékben. A munkaerıpiaci és foglalkoztatási információnyújtással, valamint a tanácsadással a dél-alföldiek elégedettebbek. A tanácsadással a nyugatdunántúliak, a mentori szolgáltatással kapcsolatban az észak-alföldiek értékelése a legkedvezıbb, a felnıttképzés pedig Észak-Magyarországon kapta a legkedvezıbb értékelést.

TÁRKI Zrt.

47


45. táblázat Elégedettség az egyes szolgáltatásokkal régiónként, 3. hullám (az egyes szolgáltatásokkal való elégedettség átlaga régiónként 1–10, ahol 1=egyáltalán nem elégedett, 10=nagyon elégedett; azok körében, akik az elmúlt 3 évben megerısítetten kapcsolatba kerültek munkaügyi kirendeltséggel; több válasz lehetséges; N=719)


Munkanélküli pénzbeli ellátások folyósításával kapcs. ügyintézés


8,7

7,7

4,7

6,6

7,4

6,7

7,3

7,3

Közép-Dunántúl (Fejér; Komárom-Esztergom; Veszprém)

8,5

8,5

5,6

6,7

7,3

8,2

7,0

7,6


8,5

8,7

6,6

6,8

7,5

7,4

7,1

7,8


8,5

8,3

4,6

6,5

7,4

8,6

7,5

7,3


8,3

8,2

5,2

7,5

8,0

7,6

8,1

7,6


8,2

8,2

5,3

6,6

7,7

8,4

8,0

7,4


7,9

8,4

5,6

6,8

6,9

7,7

8,4

7,5

Összesen

8,4

8,3

5,2

6,8

7,4

7,9

7,7

7,5

Tárki Zrt.

Munkaerıpiaci és Munkaközfoglalkoztatási Tanácsadás vetítés információ nyújtása

Mentori Felnıttszolgáltatás képzés


48


Az második hullám (2010. 12.) regionális adatai a következık voltak: 46. táblázat Elégedettség az egyes szolgáltatásokkal régiónként, 2. hullám (az egyes szolgáltatásokkal való elégedettség átlaga régiónként 1–10, ahol 1=egyáltalán nem elégedett, 10=nagyon elégedett; azok körében, akik az elmúlt 3 évben megerısítetten kapcsolatba kerültek munkaügyi kirendeltséggel; több válasz lehetséges; N=1602)




9,0

8,7

7,7


8,7

8,5


8,2


Munkaerıpiaci és Munkaközfoglalkoztatá vetítés si információ nyújtása

Tanácsadás

6,7

8,8

5,0

7,6

7,0

7,4

6,8

7,3

7,8

8,3

6,4

7,5

8,0

6,4

7,4

7,6

8,3

8,8

5,5

6,0

6,7

6,3

5,8

7,4

Közép-Dunántúl (Fejér; Komárom-Esztergom; Veszprém)

7,4

8,9

4,3

7,0

7,0

6,5

5,8

7,1


7,8

7,5

5,1

5,8

6,6

5,7

6,0

7,0


7,3

7,6

4,0

4,5

6,2

5,3

4,6

6,3

Összesen

8,0

8,2

5,7

6,2

7,0

6,1

6,2

7,2

TÁRKI Zrt.

Felnıttképzés



8,3

49


Az elsı hullám (2010. 03.) regionális adatai a következık voltak: 47. táblázat Elégedettség az egyes szolgáltatásokkal régiónként, 1. hullám (az egyes szolgáltatásokkal való elégedettség átlaga régiónként 1–10, ahol 1=egyáltalán nem elégedett, 10=nagyon elégedett; azok körében, akik az elmúlt 3 évben megerısítetten kapcsolatba kerültek munkaügyi kirendeltséggel; több válasz lehetséges; N=521)




7,6

7,4

3,6

4,7

5

5,2

5

5,9


8,3

8,8

4,7

4,6

4,9

6,7

6,1

6,4


8,7

9,1

7,5

7,8

8,2

6,8

7,6

8,1


8,6

8,7

4,5

4,8

5,4

6,1

5,7

7,0

Közép-Dunántúl (Fejér; K-E; Veszprém)

7,8

8,2

3,2

4,4

5,5

5,3

8,4

6,2


6,4

6,2

3,9

3,7

4,3

4,4

4,6

5,0


8,1

7,8

4,2

5,5

5,6

4,9

6

6,7

8

8

4,6

5,2

5,6

5,6

6,2

6,5

Összesen

TÁRKI Zrt.

Munkaerıpiaci és Munkaközfoglalkoztatási Tanácsadás vetítés információ nyújtása

Mentori Felnıttszolgáltatás képzés


50


4.6.2

Lehetıségek és körülmények

A munkaügyi kirendeltségek nyújtotta lehetıségek és a szolgáltatásnyújtás körülményeinek több szempontú vizsgálata során a válaszadók átlagosan 6,9 pontos értékelést adtak az 1-10 skálán. A kirendeltségek elérhetıségével az átlagosnál is elégedettebbek voltak a megkérdezett. A kirendeltségek megközelíthetıségét 8,6 pontra, akadálymentességét 8,5 pontra értékelték a válaszadók, és hasonlóan elégedettek voltak a kirendeltség irodájában történı kiigazodás lehetıségével is (8,4). Az átlagosan jó értékelésekhez hasonlóan alakult az elégedettség mértéke a munkatársak telefonos elérhetıségével (8,0) a megkötött szerzıdések precíz betartásával (7,8) és a kirendeltség légkörével (7,1) is. Ennél kedvezıtlenebb, de a közepesnél jobb értékelést kaptak még a kirendeltségek az általuk nyújtott információk mennyisége alapján (6,0). Gyenge értékelést tükröz a válaszadók véleménye a képzési lehetıségek választékával kapcsolatban (4,1), és az álláslehetıségek választékával kapcsolatban (3,5). Vagyis ezen a két területen van jelentıs hiányérzete a megkérdezetteknek. Ez utóbbi két szempont szerint jelentısen kedvezıtlenebb a kép a korábbi kutatási eredményekhez képest, az általános elégedettségét tekintve összességében azonban nem tapasztalható változás a korábbi hullámok képest. A vizsgált szempontok alapján a a Nyugat-Dunántúlon a legmagasabb az ügyfelek átlagos elégedettségi szintje, és a közép-magyarországi régióban a legalacsonyabb. 48. táblázat „Kérem, értékelje a munkaügyi kirendeltség tevékenységét az alábbi szempontok szerint.” (az érdemi válaszok átlaga 1–10, ahol 1=nagyon gyenge, 10=kiemelkedıen jó; a regisztrált ügyfelek körében) 1. hullám (N=506)

2. hullám (N=1062)

3. hullám (N=719)

A kirendeltség megközelíthetısége

8,4

8,4

8,6

A kirendeltség akadálymentessége

7,6

8,1

8,5

Kiigazodási lehetıség a kirendeltség irodájában

7,8

7,9

8,4

A munkatársak elérhetısége telefonon

7,5

7,4

8,0

A megkötött szerzıdések precíz betartása

7,8

7,7

7,8

A kirendeltség légköre

6,8

7,1

7,1

A fontos információk mennyisége

6,6

5,9

6,0

A képzési lehetıségek választéka

5,3

5,3

4,1

Az álláslehetıségek választéka

4,2

4,5

3,5

Átlagos elégedettség

6,8

6,9

6,9

TÁRKI Zrt.

51


49. táblázat „Kérem, értékelje a munkaügyi kirendeltség szolgáltatásait az alábbi szempontok szerint.” – régiónként, 3. hullám (az érdemi válaszok átlaga régiónként 1–10, ahol 1=nagyon gyenge, 10=kiemelkedıen jó; a regisztrált ügyfelek körében; N=719) Az A képzési A fontos álláslehelehetıségek információk tıségek választéka mennyisége választéka

A A Kiigazodási A A A megkötött kirendelt lehetıség a kirendeltség kirendeltség munkatársak Átlagos szerzıdések ség kirendeltség megközelítakadályelérhetısége elégedettség precíz légköre irodájában hetısége mentessége telefonon betartása

Közép-Magyaro. (Budapest; Pest megye)

3,0

3,5

5,7

7,5

6,8

8,2

8,4

8,1

7,1

6,5

Észak-Magyaro. (BAZ; Heves; Nógrád)

3,7

4,1

5,6

8,1

7,5

8,4

8,7

8,8

8,7

7,0


3,6

4,9

6,5

7,5

7,0

8,7

8,9

8,6

8,2

7,2

Dél-Alföld (BácsKiskun; Békés; Csongrád)

3,8

4,5

6,6

8,1

7,4

8,5

8,4

8,7

8,3

7,2


3,6

3,6

5,7

8,2

6,6

8,0

8,3

8,1

7,8

6,6


4,6

4,6

6,2

8,0

7,4

8,5

8,9

9,0

8,3

7,3


2,9

4,2

5,7

7,8

7,4

8,4

8,7

8,2

8,0

6,8

Összesen

3,5

4,1

6,0

7,8

7,1

8,4

8,6

8,5

8,0

6,9

Tárki Zrt.

52


50. táblázat „Kérem, értékelje a munkaügyi kirendeltség szolgáltatásait az alábbi szempontok szerint.” – régiónként, 2. hullám (az érdemi válaszok átlaga régiónként 1–10, ahol 1=nagyon gyenge, 10=kiemelkedıen jó; a regisztrált ügyfelek körében; N=1062) Az A kapott A álláslehe- A képzési fontos megkötött tıségek lehetıségek információ szerzıdése választék választéka k k precíz a mennyisége betartása

Kiigazodás A A i lehetıség A A kirendeltsé munkatársa kirendeltsé a Átlagos kirendeltsé g k g akadályelégedettség kirendeltsé g légköre megközelítelérhetısége mentessége g hetısége telefonon irodájában


3,5

3,9

4,9

6,9

5,7

6,9

8,2

7,3

6,2

6,0


4,4

5,4

6,1

7,9

6,6

7,9

8,3

9,1

7,6

7,1

Észak-Alföld (HajdúBihar; JNSz; SzSzB)

4,4

5,1

6,0

7,8

7,7

8,2

8,2

8,1

7,8

7,0


5,7

6,2

6,8

8,5

8,5

8,4

8,5

8,8

8,3

7,7


4,3

4,8

5,3

6,5

7,5

8,1

8,8

7,3

7,3

6,7


5,4

6,8

7,8

9,0

7,1

8,3

8,8

8,0

8,4

7,7


4,6

5,9

5,9

7,7

7,2

8,1

8,6

7,8

7,6

7,1

Összesen

4,5

5,3

5,9

7,7

7,1

7,9

8,4

8,1

7,4

6,9

TÁRKI Zrt.

53


51. táblázat „Kérem, értékelje a munkaügyi kirendeltség szolgáltatásait az alábbi szempontok szerint.” – régiónként, 1. hullám (az érdemi válaszok átlaga régiónként 1–10, ahol 1=nagyon gyenge, 10=kiemelkedıen jó; azok körében, akik az elmúlt 3 évben megerısítetten kapcsolatba kerültek munkaügyi kirendeltséggel és legalább egy szolgáltatását igénybe vették; N=506) Az A kapott A álláslehe- A képzési fontos megkötött tıségek lehetıségek információ szerzıdése választék választéka k k precíz a mennyisége betartása

Kiigazodás A A i lehetıség A A kirendeltsé munkatársa kirendeltsé a Átlagos kirendeltsé g k g akadályelégedettség kirendeltsé g légköre megközelítelérhetısége mentessége g hetısége telefonon irodájában


4,3

5,4

7,1

7,7

5,8

7,6

8,1

6,8

5,9

6,5


3,1

3,8

6,3

7

6,6

7,8

8,2

7,6

7,6

6,4


4,4

5,7

6,7

7,6

7,7

8,2

8,7

8

8,7

7,3


5,8

6,8

7,7

8,5

7,6

8,3

8,9

8,4

8,7

7,8


3,7

5,7

6,5

8,1

5,7

7,3

8,3

7,4

7,4

6,6


3,5

4,4

5,6

8,4

6,8

7,4

8,1

6,9

8,4

6,4

4

5

6

7,1

7,5

8,3

8,8

8,4

6,6

6,9

4,2

5,3

6,6

7,8

6,8

7,8

8,4

7,6

7,5

6,8

Dél-Dunántúl (Baranya; Somogy; Tolna) Összesen

TÁRKI Zrt.

54


A munkaügyi kirendeltségek tárgyi körülményeinek értékelése, hasonlóan más szempontok értékelésével, kedvezı (7,2 pontos) értékelést eredményezett. Ezen belül inkább elégedettek a megkérdezettek a kirendeltségek infokommunikációs eszközökkel való felszereltségével, az ügyfélváróban elhelyezett eszközök és információk nyújtotta segítséggel, a telefonos elérhetıségével, az ügyfélfogadás kulturáltságával, kényelmességével – viszont csak közepesen elégedettek a várakozási idı hosszúságával. 52. táblázat „Mennyire elégedett a munkaügyi kirendeltség tárgyi körülményeivel?” (az érdemi válaszok átlaga 1–10, ahol 1=nagyon elégedetlen, 10=nagyon elégedett; a regisztrált ügyfelek körében) 1. hullám (N=506)

2. hullám (N=1062)

3. hullám (N=719)

6,8

6,8

7,3

6,9

7,2

8,0

6,7

6,9

7,9

Várakozási idı hosszúsága

5,0

5,3

5,8

Telefonon történı elérhetıség

7,0

6,9

7,4

A kirendeltség tárgyi körülményeinek átlagos értékelése

6,4

6,6

7,2

Az ügyfélfogadás/váróterem kulturáltsága, kényelmessége Infokommunikációs/technikai eszközökkel való felszereltsége (telefon, számítógép, internet) Ügyfélváróban elhelyezett eszközök és információk által biztosított segítség

A munkaügyi kirendeltségek tárgyi körülményeivel való elégedettség regionális eltéréseit a Függelék 4. táblázata tartalmazza. 4.6.3

Az állásra jelentkezés különbözı aspektusai

A kirendeltség szolgáltatásai között kiemelt jelentısége van az állásközvetítésnek. E téren is az átlagost valamivel meghaladó az ügyfél-elégedettség mértéke. A vizsgált aspektusok közül leginkább az állásra jelentkezés korrektségével vannak megelégedve a válaszadók, valamelyest kevésbé a bonyolultságával, és legkevésbé a gyorsaságával elégedettek – de még ez utóbbi szempont szerint is átlagosan közepes feletti (6,9) értékelés adtak. A munkaügyi kirendeltségeken folyó állásközvetítés, állásra jelentkezés minden kérdéses aspektusainak megítélése tekintetében egyre kedvezıbb értékeket figyelhetünk meg a kutatás egyes hullámainak adatait összehasonlítva. 53. táblázat Az állásra jelentkezés értékelése három szempont alapján (az érdemi válaszok átlaga 1–10, ahol 1=nagyon bonyolult/egyáltalán nem korrekt/nagyon hosszú, nehézkes; 10=nagyon egyszerő/nagyon korrekt/nagyon gyors, gördülékeny; a regisztrált/megerısített kapcsolatban lévı ügyfelek körében) 1. hullám (N=506) 5,8

2. hullám (N=1062) 6,5

3. hullám (N=719) 7,0

Korrektség

6,0

6,8

7,7

Gyorsaság

5,5

6,1

6,9

Bonyolultság

TÁRKI Zrt.

55


Regionálisan az észak-magyarországiak ítélték meg legkedvezıtlenebbül a bonyolultság tekintetében a kirendeltségeken folyó munkaközvetítést, állásra való jelentkezést, az északalföldiek pedig a legkedvezıbben. İk a korrektég tekintetében is az átlagosnál kedvezıbb értékelést adtak. Az állásközvetítés gyorsasággal a Dél-Alföldön élık bizonyultak a leginkább elégedettnek. 54. táblázat Az állásra jelentkezés értékelése három szempont alapján – régiónként, 3. hullám (az érdemi válaszok átlaga régiónként 1–10, ahol 1=nagyon bonyolult/egyáltalán nem korrekt/nagyon hosszú, nehézkes; 10=nagyon egyszerő/nagyon korrekt/nagyon gyors, gördülékeny; a regisztrált ügyfelek körében; N=719) Bonyolultság

Korrektség

Gyorsaság


6,9

7,4

6,4


6,3

7,5

7,1


7,5

8,0

6,7


7,1

7,8

7,4


6,6

7,3

6,5


7,1

7,8

7,2


7,3

7,9

7,1

Összesen

7,0

7,7

6,9

A korábbi adatfelvételek regionális adatai a következık voltak (az 1. hullám során azok körében, akik az elmúlt 3 évben megerısítetten kapcsolatba kerültek munkaügyi kirendeltséggel és legalább egy szolgáltatását igénybe vették) 55. táblázat Az állásra jelentkezés értékelése három szempont alapján – – régiónként, 2. hullám (az érdemi válaszok átlaga régiónként 1–10, ahol 1=nagyon bonyolult/egyáltalán nem korrekt/nagyon hosszú, nehézkes; 10=nagyon egyszerő/nagyon korrekt/nagyon gyors, gördülékeny; a regisztrált ügyfelek körében; N=1062) Bonyolultság

Korrektség

Gyorsaság


6,1

6,3

4,7


6,6

6,8

5,9


6,7

6,9

6,9


6,6

7,2

7,1


6,3

6,6

5,9


8,0

6,8

6,3


6,7

6,7

6,4

Összesen

TÁRKI Zrt.

6,5

6,8

6,1

56


56. táblázat Az állásra jelentkezés értékelése három szempont alapján – régiónként, 1. hullám (az érdemi válaszok átlaga régiónként 1–10, ahol 1=nagyon bonyolult/egyáltalán nem korrekt/nagyon hosszú, nehézkes; 10=nagyon egyszerő/nagyon korrekt/nagyon gyors, gördülékeny; azok körében, akik az elmúlt 3 évben megerısítetten kapcsolatba kerültek munkaügyi kirendeltséggel és legalább egy szolgáltatását igénybe vették; N=506) Bonyolultság

Korrektség

Gyorsaság


6,2

6,2

6,1


5,2

5,5

5,5


6,4

6,6

6,4


6,2

6,5

5,9


6,1

5,1

4,2

5

5,3

4


5,6

6,6

5,7

Összesen

5,8

6

5,5


4.7 4.7.1

Az ügyfelek elégedettsége a kirendeltségek munkatársainak tevékenységével Általános és specifikus elégedettség különbözı szempontok alapján

A kirendeltségek munkatársait és tevékenységüket összességében jónak értékelték a válaszadók, erre utal, hogy az 1–10 skálán a különbözı szempontokat együttesen figyelembe véve átlagosan 7,4 pontot adtak. Az átlagosan kedvezı értékelések közül is kiemelkedik három terület: az értékelésre vállalkozó ügyfelek nagyon jellemzınek tartják a kirendeltségek munkatársaira, hogy betartják a titoktartási kötelezettséget, kedvesek, elızékenyek, segítıkészek és felkészültek. (A bizonytalanok aránya a különbözı szempontok esetében 1-3% volt, kivéve a titoktartási kötelezettség betartását, ahol 34%.) Vagyis a kirendeltségek munkatársairól a megkérdezettek úgy vélik, hogy rendelkeznek a munkához szükséges szakmai kvalitásokkal. A konkrét ügymenet idıigényével sem sokkal kevésbé elégedettek a válaszadók: az ügyükre fordított idı mennyisége (7,7 átlaggal) és gyorsasága (7,3 átlaggal) ugyancsak kedvezı értékelésben részesült. Minimálisan csökkenı, de közepesnél még mindig magasabb elégedettséggel értékelték az ügyei iránti érdeklıdést (6,6), a segítségnyújtás hatékonyságát (6,4) és a kapott információk hasznosságát (6,1). A kutatás 2. hullámához képest szinte minden területen kedvezıbb a kirendeltségek munkatársainak megítélése, az 1. hullámot követı, az ahhoz képest kedvezıtlenebb eredmények után újra pozitívabb az ügyfelek megítélése. Egyedül a kapott információk hasznosságának megítélése tekintetében figyelhetünk meg egyre kedvezıtlenebb értékelést az egyes hullámokban.

TÁRKI Zrt.

57


57. táblázat A kirendeltség munkatársainak értékelése különbözı szempontok szerint (az érdemi válaszok átlaga 1–10, ahol 1=nem megfelelı, 10=nagyon jó; a regisztrált ügyfelek/megerısített kapcsolatban lévık körében, a 3. hullám átlagértékeinek sorrendjében) 1. hullám (N=506)

2. hullám (N=1062)

3. hullám (N=719)

Titoktartási kötelezettség betartása

8,8

7,1

9,1

Kedvesség, elızékenység, segítıkészség

7,9

6,6

8,5

Felkészültek, rendelkeznek a szükséges szakmai tudással

8,1

6,9

8,3

Az Ön ügyére fordított idı mennyisége

7,1

6,7

7,7

Az ügyek gyors elintézése

6,9

6,5

7,3

Érdeklıdnek az Ön igényei felıl

6,2

5,9

6,6

A nyújtott segítség hatékonysága

7,3

6,2

6,4

A tılük kapott információk hasznossága

6,8

6,4

6,1

A kirendeltség munkatársainak átlagos értékelése11

7,4

6,6

7,4

Régiónként a közepesnél jobb átlagos értékelést kaptak a kirendeltség munkatársai az ügyfelektıl, de a kedvezı értékelések közül is kiemelkedik a Dél-Alföld, ahol az értékelések átlaga 7,7. Régiónként általában a közepesnél jobb, illve jó értékelést kaptak a kirendeltség munkatársai a munkájukat illetıen.

11

Az átlagos értékelés tartalmazza a tájékoztatás különbözı módjaival kapcsolatos elégedettséget is, ami a következı alfejezetben kerül bemutatásra.

TÁRKI Zrt.

58


58. táblázat A kirendeltség munkatársainak értékelése különbözı szempontok szerint – régiónként, 3. hullám (az érdemi válaszok átlaga 1–10, ahol 1=nem megfelelı, 10=nagyon jó; a regisztrált ügyfelek körében; N=719) Felkészült, A tılük rendelkezik A nyújtott Érdeklıdnek Kedvesség, kapott a szükséges segítség az Ön igényei elızékenység, információk szakmai hatékonysága felıl segítıkészség hasznossága tudással

A kirendeltség Titoktartási Az ügyek Az ügyére munkatársainak kötelezettség gyors fordított idı átlagos betartása elintézése mennyisége értékelése


8,5

6,1

6,5

5,9

8,5

9,4

7,1

7,6

7,4


8,0

6,7

6,3

6,3

8,7

9,3

7,7

7,9

7,6


8,5

6,0

7,0

5,8

8,8

8,9

6,8

7,6

7,4


8,5

6,9

7,4

6,6

8,5

8,7

7,6

7,9

7,7


8,2

6,4

6,4

6,3

8,4

9,1

7,3

7,7

7,4


8,5

7,0

6,8

6,6

8,5

9,3

7,9

7,8

7,6


7,8

6,3

5,9

5,9

8,3

8,9

7,3

7,9

7,2

Összesen

8,3

6,4

6,6

6,1

8,5

9,1

7,3

7,7

7,4

Tárki Zrt.

59


59. táblázat A kirendeltség munkatársainak értékelése különbözı szempontok szerint – régiónként, 2. hullám (az érdemi válaszok átlaga 1–10, ahol 1=nem megfelelı, 10=nagyon jó; a regisztrált ügyfelek körében; N=1062) Felkészült, A tılük rendelkezik A nyújtott Érdeklıdnek Kedvesség, kapott a szükséges segítség az Ön igényei elızékenység, információk szakmai hatékonysága felıl segítıkészség hasznossága tudással

A Titoktartási Az ügyek Az ügyemre kirendeltség kötelezettség gyors fordított idı munkatársa betartása elintézése mennyisége inak átlagos értékelése


6,6

5,7

5,7

6,3

6,3

6,9

5,9

6,4

6,2


6,4

5,5

5,3

6,0

6,2

7,1

6,2

6,4

6,2


7,1

6,8

6,3

6,6

6,9

7,1

6,8

7,0

7,0


7,7

7,0

7,2

7,4

7,4

7,7

7,2

7,1

7,3


6,4

5,3

4,8

5,5

6,3

7,1

6,9

6,7

6,4


5,6

5,7

6,0

5,0

5,3

4,8

4,7

5,2

5,9


7,7

6,9

5,6

6,8

6,9

7,3

6,8

7,0

7,0

Összesen

6,9

6,2

5,9

6,4

6,6

7,1

6,5

6,7

6,6

TÁRKI Zrt.

60


60. táblázat A kirendeltség munkatársainak értékelése különbözı szempontok szerint – régiónként, 1. hullám (az érdemi válaszok átlaga 1–10, ahol 1=nem megfelelı, 10=nagyon jó; azok körében, akik az elmúlt 3 évben megerısítetten kapcsolatba kerültek munkaügyi kirendeltséggel és legalább egy szolgáltatását igénybe vették; N=506) Felkészült, A tılük rendelkezik A nyújtott Érdeklıdnek Kedvesség, kapott a szükséges segítség az Ön igényei elızékenység, információk szakmai hatékonysága felıl segítıkészség hasznossága tudással

A Titoktartási Az ügyek Az ügyemre kirendeltség kötelezettség gyors fordított idı munkatársai betartása elintézése mennyisége nak átlagos értékelése


8,7

7,6

6,4

7,3

7,9

9

6,3

6,5

7,6


6,9

6,5

5,3

6

7,8

8,9

7,3

7,1

6,9


8,2

7,8

6,9

7,5

8,4

9,5

6,9

7,2

7,8


8,7

9

7,9

7,9

8,1

9,4

8,2

8,1

8,4


7,4

7,2

6,3

6,7

7,9

8,6

6,6

6,8

7,1

8

6,8

5,1

6

7,7

7,7

5,9

7,3

6,9


8,4

6,4

5,5

5,8

7,8

8,7

7,2

7,3

7,3

Összesen

8,1

7,3

6,2

6,8

7,9

8,8

6,9

7,1

7,4


TÁRKI Zrt.

61


4.7.2

Elégedettség a tájékoztatással

kirendeltség

munkatársaitól különbözı módokon kapott

Az ügyfelek összességében elégedettek a kirendeltségek munkatársaitól kapott tájékoztatás minıségével. Elégedettebbek, mint a kapott információk hasznosságával. Az érintettek átlagosan jó értékelést adtak a tájékoztatás mindhárom formájára: a szóbeli tájékoztatás pontosságát, megbízhatóságát 7,7-re, a telefonos tájékoztatást ilyen szempontból 7,5-re értékelték. A kutatás korábbi szakaszaiban az írásos információk körét csupán az e-mailen történı kommunikációra szőkítve vizsgáltuk, jelen esetben azonban kiterjesztettük bármilyen úton (pl. személyesen) kapott írásos információkra. Ezen információk megítélése is kedvezı (7,6), ám nem összevethetı a korábbi hullámok eredményeivel. A kirendeltség munkatársai által adott szóbeli és a telefonon keresztüli tájékoztatás pontosságának, megbízhatóságának megítélése nem változott a korábbi vizsgálathoz képest. 61. táblázat A kirendeltség munkatársai által különbözı formákban adott tájékoztatással való elégedettség (az érdemi válaszok átlaga 1–10, ahol 1=nem megfelelı, 10=nagyon jó; a regisztrált/megerısített kapcsolatban lévı, az adott kapcsolati módot igénybevett ügyfelek körében)

a feltett kérdésekre adott szóbeli tájékoztatás pontossága, megbízhatósága a telefonon keresztül adott tájékoztatás pontossága, megbízhatósága az írásos információk minısége és érthetısége

1. hullám (N=506)

2. hullám (N=1062)

3. hullám (N=719)

8,0

7,712

7,713

7,4

7,614

7,515

7,7

8,116

7,617

A regionális eltéréseket a Függelék 3. táblázata tartalmazza.

12

N=782 N=545 14 N=332 15 N=195 16 N=65 17 N=543 13

Tárki Zrt.

62


4.8

Összesített ügyfél-elégedettség

Mindent egybevetve a megkérdezettek összelégedettsége inkább jó, mint közepes. Az 110 skálán mindez egy 7,0 pontos értékelés képében jelenik meg. Leginkább elégedettnek a Nyugat-Dunántúlon élı ügyfelek vallották magukat. Legkritikusabbak az észak-alföldi ügyfelek voltak, pedig ık a korábbi hullámokban az átlagosnál elégedettebben nyilatkoztak. Mindazonáltal még az ı értékelésük is meghaladta a közepest. 62. táblázat „Összességében mennyire elégedett a munkaügyi kirendeltség tevékenységével?” (összelégedettség) (az érdemi válaszok átlaga régiónként 1–10, ahol 1=nagyon elégedetlen, 10=nagyon elégedett; a regisztrált/minısített kapcsolatba lévı ügyfelek körében) 1. hullám (N=506)

2. hullám (N=1062)

3. hullám (N=719)


6,1

5,6

6,7


5,9

6,9

7,2


7,4

7,7

6,6


8,1

7,8

7,1


7,4

6,7

7,1


6,9

7,6

7,6


7,3

7,5

7,3

Összesen

6,9

7,0

7,0

A válaszadók által adott explicit összelégedettségi mutató mellett a kutatás során felvett elégedettségi adatokból elıállítottunk egy ügyfél-elégedettségi indexet is18. Ennek átlagos, 6,9 pontos értéke gyakorlatilag megegyezik a válaszadók által mondott elégedettség mértékével, és összességében ugyanazt sugallja: az ügyfelek a közepesnél egyértelmően elégedettebbek. A két mutató által adott eredmények regionális megoszlása között sem mutatható ki lényegi eltérés.

18

Az elıállítás módját a Függelék tartalmazza.

Tárki Zrt.

63


63. táblázat Az ügyfél-elégedettségi index értéke régiónként, 3. hullám (átlag régiónként 1–10, a regisztrált ügyfelek körében; N=719) Elégedettség Közép-Magyarország (Budapest; Pest megye)

6,5


6,9


6,8


7,2


7,0


7,1


7,0

Összesen

6,9

A második hullám (2010. 12.) ügyfél-elégedettségi index átlagai régiónként a következık voltak: 64. táblázat Az ügyfél-elégedettségi index értéke régiónként, 2. hullám (átlag régiónként 1–10, a regisztrált ügyfelek körében; N=1062) Elégedettség Közép-Magyarország (Budapest; Pest megye)

6,3


6,9


6,9


7,5


6,4


7,0


6,6

Összesen

6,7

Az elsı hullám (2010. 03.) ügyfél-elégedettségi index átlagai régiónként a következık voltak:

Tárki Zrt.

64


65. táblázat Az ügyfél-elégedettségi index értéke régiónként, 1. hullám (átlag régiónként 1–10, azok körében, akik bármilyen szempont alapján értékelték a munkaügyi kirendeltségeket, illetve az ott dolgozókat; N=1570, valamint azok körében, akik az elmúlt 3 évben megerısítetten kapcsolatba kerültek munkaügyi kirendeltséggel és legalább egy szolgáltatását igénybe vették; N=506) Akik bármilyen szempont alapján értékelték a munkaügyi kirendeltségeket, illetve az ott dolgozókat

Akik az elmúlt 3 évben megerısítetten kapcsolatba kerültek munkaügyi kirendeltséggel és legalább egy szolgáltatását igénybe vették


6,2

6,5


6,4

6,3


6,6

7,2


6,5

7,8


6,4

6,5


6,7

6,5


6,6

6,8

Összesen

6,5

6,8

A három hullám elégedettségi mutatóiban nincs érdemi eltérés. 66. táblázat Az összelégedettség és az ügyfél-elégedettségi index értéke a munkanélküliség tapasztalata szerint (átlag az egyes ügyfélcsoportokban, 1–10 fokú skálán)

4.9

1.hullám (2010. 03.) (N=506)

2. hullám (2010. 12. (N=1062)

3. hullám (2011. 11. (N=719)

Összelégedettség

6,9

7,0

7,0

Ügyfél-elégedettségi index

6,8

6,7

6,9

A munkaügyi központ szolgáltatásaival kapcsolatos lakossági panaszok

Egy intézmény mőködésével való ügyfél-elégedettséget jól jellemzi, hogy ügyfelei milyen gyakran vagy milyen arányban éreznek késztetést arra, hogy panaszt tegyenek az intézményre. A munkaügyi központos esetében elenyészı ez az arány. A munkaügyi kirendeltségek ügyfeleinek mindössze 4%-a mondta, hogy az elmúlt hat hónap során érzet késztetést panasztételre a központ szolgáltatásaival kapcsolatban. Akik az elmúlt 6 hónapban felkeresték a munkaügyi kirendeltségen, azok 6%-a nyilatkozott így. Az alábbi táblázatból látszik, hogy akik fél évnél régebben jártak a kirendeltségen, azok egyike sem érzett késztetést panasztételre.

Tárki Zrt.

65


67. táblázat „Az elmúlt 6 hónap során érzett-e késztetést panasztételre a munkaügyi központ szolgáltatásaival kapcsolatban?” – 3. hullám (válaszok százalékos megoszlása és a válaszadók száma a regisztrált ügyfelek körében; N=719; valamint az elıbbi csoporton belül azok körében, akik az elmúlt hat hónapban jártak munkaügyi kirendeltségen; N=444) Regisztrált ügyfelek

Akik az elmúlt 6 hónapban jártak munkaügyi kirendeltségen.

%

n

%

n

Igen

4

25

6

25

Nem

96

689

93

575

Nem tudja

1

5

1

5

A korábbi hullámokhoz képest valamelyes csökkenés tapasztalható a panasztétel felmerülésében. Az elızı két hullám vonatkozó adatai a következıek: 68. táblázat „Az elmúlt 6 hónap során érzett-e késztetést panasztételre a munkaügyi központ szolgáltatásaival kapcsolatban?” – 2. hullám (válaszok százalékos megoszlása és a válaszadók száma a regisztrált ügyfelek körében; N=1062; valamint az elıbbi csoporton belül azok körében, akik az elmúlt hat hónapban jártak munkaügyi kirendeltségen; N=629) Akik az elmúlt 6 hónapban jártak munkaügyi kirendeltségen.

Regisztrált ügyfelek %

n

%

n

Igen

6

62

9

54

Nem

94

1000

91

575

69. táblázat „Az elmúlt 6 hónap során érzett-e késztetést panasztételre a munkaügyi központ szolgáltatásaival kapcsolatban?” – 1. hullám (válaszok százalékos megoszlása és a válaszadók száma azok körében, akik az elmúlt 3 évben megerısítetten kapcsolatba kerültek munkaügyi kirendeltséggel és legalább egy szolgáltatását igénybe vették; N=506; valamint az elıbbi csoporton belül azok körében, akik az elmúlt hat hónapban jártak munkaügyi kirendeltségen; N=361) Az elmúlt 3 évben megerısítetten kapcsolatba kerültek munkaügyi kirendeltséggel és legalább egy szolgáltatását igénybe vették.

Az elmúlt 3 évben megerısítetten kapcsolatba kerültek munkaügyi kirendeltséggel és legalább egy szolgáltatását igénybe vették és az elmúlt 6 hónapban jártak munkaügyi kirendeltségen.

%

n

%

n

Igen

6

32

8

28

Nem

94

474

92

333

Tárki Zrt.

66


Akik gondolkodtak panasztételen, legnagyobb arányban (54-53%-os) a szolgáltatások színvonalával, a várakozással, sorban állással, valamint az üres állásokkal, munkakereséssel kapcsolatban éreztek problémát. Többen érezték sérelmesnek az alkalmazottak hozzáállását (48%), valamint fontosnak tartották kiemelni, hogy gondot okozott számukra a jelentkezés folyamata (47%). A korábbi hullámokban kevésbé jelent meg a munkáltatókra vonatkozó diszkriminációs panasz, ebben a hullámban 35%-nyian érezték sérelmesnek. Ennél a kérdésnél az elemszámok azonban annyira kicsit, hogy az adatok nem összehasonlíthatók, csupán tájékoztató jellegőek. 70. táblázat „Az alábbiak közül mivel kapcsolatban volt problémája?” (az egyes problémákat említık százalékos aránya azok körében, akik éreztek késztetést panasztételre; N=25; több válasz lehetséges) 1. hullám (2010. 03.) (N=32)

2. hullám (2010. 12. (N=62)

3. hullám (2011. 11. (N=25)

-

8

13

13

-

34

Alkalmazott hozzá nem értése

25

6

34

Alkalmazott hozzáállása, modora

38

15

48

Jelentkezési folyamat

59

13

47

Szerzıdéskötési folyamat

25

-

35

-

6

26

Várakozás, sorban állás

75

32

53

Üres állások, munkakeresés

63

48

53

Különbözı, munkanélküliség által veszélyeztetett lakossági csoportok számára szervezett programok

25

-

25

A szolgáltatások általános színvonala

41

13

54

-

8

22

13

-

-

-

24

20

Diszkrimináció az alkalmazottak részérıl (kor, nem, etnikai hovatartozás stb.) Diszkrimináció a munkáltatók részérıl (kor, nem, etnikai hovatartozás stb.)

Kifizetési folyamat

Kirendeltség irodájának tárgyi körülményei Nem elérhetık telefonon Egyéb

Akik az elmúlt félév során eltöprengtek azon, hogy panaszt tesznek valamilyen érzékelt probléma miatt (N=25), azoknak 24%-a (6 fı) élt is a panasztétellel – ık a regisztrált ügyfelek 1%-át teszik ki. Egy fı említette, hogy ugyan még nem tett panaszt, de meg fogja tenni, egyvalaki pedig még nem döntötte el, hogy tesz-e panaszt.

Tárki Zrt.

67


4.10 Az NFSZ internetes honlapjának látogatottsága és értékelése A vizsgált populáció mindössze 6%-a látogatja viszonylag rendszeresen, legalább havonta egyszer az NFSZ honlapját. Ezzel szemben a válaszadók 83%-a egyáltalán nem használja az NFSZ internetes honlapjának szolgáltatásait, közülük 11% azért, mert egyáltalán nem használja az internetet. A kutatás 2. hullámában 74, az 1. hullámában 76% volt azok aránya, akik egyáltalán nem vették igénybe az internetes lehetıséget, vagyis a korábbi hullámokhoz képest csökkent azok aránya, akik bármilyen gyakorisággal, de felkeresték az NFSZ/ÁFSZ honlapját. 71. táblázat „Milyen gyakran használja az NFSZ/NFSZ internetes honlapjának szolgáltatásait?” (válaszok százalékos megoszlása) 1. hullám (2010. 03.)

2. hullám (2010. 12.)

3. hullám (2011. 11.)

Egyáltalán nem használja az internetet

22

26

11

Naponta

2

3

1

Heti több alkalommal

3

4

1

Heti egy alkalommal

3

3

1

Havi több alkalommal

4

2

1

Havi egy alkalommal

6

3

2

Ritkábban

12

11

10

Soha

49

48

73

Akik legalább alkalmanként felkeresik az NFSZ honlapját, átlagosan 6,6 pontot adtak annak információtartalmára, ami inkább jó, mint közepes értékelésnek számít. A regionális adatokat hullámonként az alábbi táblázat tartalmazza: 72. táblázat Elégedettség az NFSZ/ÁFSZ honlapjának információtartalmával – régiónként (érdemi válaszok átlaga 1-10, ahol 1=nagyon elégedetlen, 10=nagyon elégedett, az NFSZ/ÁFSZ honlapját ismerık, használók körében; hullámonként) 1. hullám (N=1443)

2. hullám (N=1325)

3. hullám (N=846)


6,3

6,5

6,3


6,8

7,4

6,2


6,8

7,2

6,3


6,4

7,5

6,8


6,6

6,2

6,8


7,1

6,9

6,9


7,0

6,5

6,9

Összesen

6,7

6,9

6,6

Tárki Zrt.

68


5

Az NFSZ ismertsége és a tevékenységével való vállalati elégedettség

A lakossági felméréshez hasonlóan a TÁRKI Zrt. a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ismertségérıl, illetve a tevékenységével kapcsolatos elégedettségrıl a magyar gazdálkodó szférát alkotó vállalkozások körében is felmérést végzett (tehát nem szerepelnek a megkérdezettek között például az oktatási, egészségügyi és államigazgatási intézmények). Jelen kutatás elızményét is az Ipsos Zrt. által 2010 márciusában illetve 2010 decemberében végzett kutatása jelenti. Ebben a fejezetben a vállalati, vállalkozói felmérések eredményeit foglaljuk össze. Mindhárom megkérdezés során az alábbi fı témakörök vizsgálatára került sor: -

a vállalatok számára szükséges munkaerı biztosításának módszerei az NFSZ tevékenységének, szervezeti egységeinek ismertsége az NFSZ szolgáltatásainak ismertsége, az ezekkel kapcsolatos vállalati tapasztalatok az NFSZ által nyújtott szolgáltatásokkal való elégedettség az NFSZ munkájával kapcsolatos problémák és javaslatok.

A megkérdezések során (a korábbi módszert és mintanagyságot tartva) elektronikus úton kerestük meg a vállalatokat. A kitőzött határidıkre 5069 vállalkozás válaszolt, ami a hazai empirikus kutatási gyakorlatban igen nagy mintákat eredményezett, s egyben megfelelı alapot jelent a kitőzött téma alapos, részletekbe menı elemzéséhez. A válaszadás, azaz a kérdıív kitöltése on-line módon történt. Az alábbiakban e felmérések legfontosabb eredményeit és az azokból levonható tanulságokat mutatjuk be. A korábbi kutatási fázishoz képest mintegy tíz hónap telt el, mint ahogy az a korábbi két hullám során is történt. Mindhárom felmérés társadalmi-gazdasági értelemben mozgalmas idıszakban történt – s témánkat érintı - változásokat tesztelte. Az eredmények értelmezésekor mindenképpen szükséges szem elıtt tartani, hogy a három felmérés idıpontjában a vállalatok számára külsı gazdasági környezet némileg eltérı milyenségő volt. A felmérés elsı hulláma a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság hazai mélypontja körül készült. A vállalati szféra ekkor éppen defenzívában volt, azaz jellemzıen egy leépülı munkaügyi helyzet vége felé tartott. A második megkérdezésre javuló gazdasági kilátások, a magyar gazdaság növekedési pályára állásának kezdetén került sor. A gazdasági növekedés folyamata megindult, de még nem terjedt szét a teljes gazdaságban (különösen nem a kis- és középvállalkozások körében). A harmadik hullám újra egy nehéz gazdasági helyzetben készült, számos külsı és belsı tényezı nehezíti a vállalatok életét, a növekedési kilátások rosszak. Az iparra erıtejesen lassuló növekedés jellemzı, mely alacsonyabb növekedés részben a külpiaci kereslet várható lanyhulásával magyarázható, amely az exportra különösen ráutalt magyar gazdaságban számottevıen visszavetheti a növekedés ütemét. A másik kedvezıtlen hatás a belföldi gazdaságpolitikai lépésekkel, elsısorban az SzJA változtatások negatív növekedési hatásaival függ össze. Az adójóváírás kivezetése, a minimálbér drasztikus emelése olymértékben emeli a vállalkozások bérköltségét, s ezzel rontja a nemzetközi versenyképességüket – éppen az egyre élesebb világpiaci verseny körülményei között – ami romló foglalkoztatással, alacsonyabb termelési és beruházási aktivitással fog együtt járni.19 A TÁRKI Zrt. Konjunktúrajelentése szerint a magyar vállalatok teljesen egységes csoportot alkotnak, és az ország gazdasági kilátásait szinte egyhangúan negatívan ítélik meg. Jelen helyzetben az a furcsa párosítás állt elı, hogy Magyarország jelenlegi helyzetét ugyanolyan 19

Forrás: http://www.kopint-tarki.hu/kiadvanyaink/konjteszt/kteszt11okt.pdf

Tárki Zrt.

69


rossznak ítélik, mint kilátásait. Mindez azt a drámai képet vetíti elıre, hogy, amennyiben ez a tendencia folytatódik, néhány hónap múlva a vállalatok jobbnak ítélhetik meg majd az ország akkori jelenlegi helyzetét, mint annak jövıjét, amire eddig még csak 2006-ban volt példa.20 A jelen fejezetben közölt adatok, a TÁRKI Zrt 2011. november felmérésébıl, illetve az Ipsos Zrt. 2010. márciusi, illetve 2011, januári felmérésébıl valók. A megoszlásokat az összes megkérdezett arányában adjuk meg, tehát mindenhol feltüntetjük a „nem tudom”-mal felelık, illetve az egyéb okból keletkezı válaszhiányok gyakoriságát is. Egyes kérdéseket azonban a megkérdezettek csak bizonyos körében kellett feltenni. Ezt a körülményt az adott esetekben jelezzük. Ilyenkor a százalékok a megkérdezettek szóban forgó körére vonatkoznak. Az elızı hullámokkal kapcsolatos mélyebb összefüggések elemzésére nem volt lehetıségünk, mivel a korábbi adatbázisok nem álltak rendelkezésünkre. 5.1

A felmérési minták szerkezete

A felmérés alapsokaságához tartozónak tekintettük a vállalati formában Magyarországon mőködı cégeket, függetlenül cégformájuktól illetve tulajdonosi szerkezetüktıl. Mint fentebb említettük, a nem cégformában mőködı szervezetek egyik hullámban sem szerepeltek a megkeresettek között. A mintavételi keret kialakításához a CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Céginfó21 adatbázisát használtuk fel (korábban a minta a Központi Statisztikai Hivatal nyilvános cégregiszterébıl készült). A mintavételi keret definiálásakor a gazdálkodási forma, a vállat nagysága valamint a nemzetgazdasági ág szerinti megoszlás rétegzés módszerét alkalmaztuk annak érdekében, hogy a válasz-minta és a nemzetgazdaság ebbıl a szempontból a lehetı legnagyobb mértékben hasonlítson egymásra. A korábbi kutatási hullámokhoz képest igyekeztünk az egyéni vállalkozások, illetve kis- és mikrovállalkozások minél szélesebb körő bevonására. Az adatfelvétel során az egyéni vállalkozókból és a kisebb cégekbıl valódi arányuknál kevesebbet, a közepes és nagyvállalatokból tényleges arányuknál többet sikerült elérnünk, ezt a torzítást utólagos súlyozással korrigáltuk, így az elemzett minta reprezentativitása megmaradt és az egyes válaszadói csoportok sajátos attitődjeinek vizsgálatára is sor kerülhetett. 73. táblázat A válaszadók megoszlása gazdálkodási forma szerint – 3. hullám (esetszámok, százalék) Nemzetgazdaság 200922

Minta 3. hullám

N

%

N

%

Jogi személyiségő társaság

233 280

33,9

1716

33,9

Jogi személyiség nélküli társaság

141 829

20,6

1043

20,6

Egyéni vállalkozás

313 887

45,6

2309

45,6

Összesen

688 996

100,0

5069

100,0

20

Forrás: http://www.kopint-tarki.hu/sajto.pdf http://www.complex.hu/Ceginfo@52_840_kiadvany.html 22 Forrás: KSH: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qvd002b.html 21

Tárki Zrt.

70


A korábbi hullámok mintájának megoszlása a következıképpen alakult: 1. ábra A válaszadók megoszlása gazdálkodási formánként – 2., 1. hullám (százalék) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Minta (1. hullám)

Minta (2. hullám)

Jogi személyiségő társaság

Nemzetgazdaság

Jogi személyiség nélküli társaság

Egyéni vállalkozó

Forrás: az Ipsos Zrt. 2010. márciusi illetve 2011. januári felmérése, KSH

A válaszadó vállalatok, vállalkozások nemzetgazdasági ágakhoz való tartozása esetében kialakított minta és a nemzetgazdaság szerkezete sem tér el érdemben egymástól. 74. táblázat A válaszadók megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint – 3. hullám (esetszámok, százalék) Nemzetgazdaság 200923

Minta 3. hullám

N

%

N

%

% adathiány nélkül

Mezıgazdaság

22 744

3,3

205

4,0

4,4

Ipar, építıipar

122 362

17,8

1529

30,2

32,9

Kereskedelem

139 254

20,2

717

14,2

15,4

Szállítás, raktározás, távközlés

96 459

14,0

442

8,7

9,5

Üzleti szolgáltatások

202 008

29,3

1187

23,4

25,6

Közösségi és személyi szolgáltatások

106 169

15,4

565

11,2

12,2

Adathiány

-

-

423

8,3

-

Összesen

688 996

100,0

5069

100,0

100,0

23

Forrás: KSH: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpg002b.html

Tárki Zrt.

71


A korábbi hullámok mintájának megoszlása a nemzetgazdasági ágakat tekintve a következıképpen alakult: 2. ábra A válaszadók megoszlása nemzetgazdasági áganként – 2., 1. hullám (százalék) 30

27.5

27

25

25

23 22.4

23

22 22

21.9

20

18

17

17.9

15

9

10

5

5

5

4.2

6.1 4

0 Mezıgazdaság

Ipar, építıipar

Kereskedelem

Minta (1. hullám)



Minta (2. hullám)


Nemzetgazdaság


Az alkalmazott létszám szerinti minta-szerkezet a kutatás harmadik hullámában nem tér el a valóságos létszámszerkezettıl sem. 75. táblázat A válaszadók megoszlása foglalkoztatottak száma szerint – 3. hullám (esetszámok, százalék) Nemzetgazdaság 200924

Minta 3. hullám

N

%

N

%

% adathiány nélkül

1-4 fı

620 029

90,0

4562

90,0

92,0

5-9 fı

37 073

5,4

233

4,6

4,7

10-19 fı

17 202

2,5

97

1,9

2,0

20-49 fı

9076

1,3

41

0,8

0,8

50 fı felett

5616

0,8

25

0,5

0,5

Adathiány

-

-

110

2,2

-

Összesen

688 996

100,0

5069

100,0

100,0

24

Forrás: KSH: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpg001b.html

Tárki Zrt.

72


A felmérés korábbi hullámaiban a mintákban jelentısen felülreprezentáltak voltak az 5 fı felett foglalkoztató vállalkozások. Viszont értelemszerően alulreprezentáltak voltak az 5 fı alatti cégek. 3. ábra A válaszadók megoszlása a foglalkoztatott létszám szerint – 2., 1. hullám (százalék) 100 89.3

90 80 70 60 50

48

40

34 27

30 20 10

15

12

10

16

5.7

12 2.7

15

11 1.4

0.9

0 0-5 fı

6-9 fı

Minta (1. hullám)

10-19 fı

20-49 fı

Minta (2. hullám)

50 fı felett

Nemzetgazdaság


A kutatás harmadik hullámának mintája a területi szerkezet szempontjából is jónak mondható, a statisztikai régiók valódi súlyuknak megfelelıen jelennek meg az elemzett mintákban. 76. táblázat A válaszadók megoszlása régiók szerint – 3. hullám (esetszámok, százalék) Nemzetgazdaság 200825

25

Minta 3. hullám

N

%

N

%

Közép Magyarország

277 669

39,6

1992

39,3

Közép Dunántúl

71 402

10,2

710

14,0

Nyugat Dunántúl

69 455

9,9

393

7,8

Dél Dunántúl

59 823

8,5

584

11,5

Észak Magyarország

61 090

8,7

430

8,5

Észak Alföld

81 169

11,6

482

9,5

Dél Alföld

80 782

11,5

478

9,4

Összesen

701 390

100

5069

100,0

Forrás: KSH: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qvd004.html

Tárki Zrt.

73


A kutatás korábbi adatfelvételeinek mintája az alábbiak szerint alakult: 4. ábra A válaszadók megoszlása régionként – 2., 1. hullám (százalék) 14.4 13 14

Dél-Alföld

11 12

Észak-Alföld

8 8

Észak-Magyarország

15.1

9.1

33.7

Közép-Magyarország

8 8

Dél-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

8

41 40

9.1

9.6 9 9.1 10 10

Közép-Dunántúl 0

5

10

15

Minta (1. hullám)

20

25

30

Minta (2. hullám)

35

40

45

Nemzetgazdaság


Ha a válaszadó vállalkozások székhelyéül szolgáló települések milyensége szerinti megoszlást vizsgáljuk, megállapítható, hogy a megkérdezés három hulláma kötött ebbıl a szempontból sincs érdemi különbség. 77. táblázat A válaszadók megoszlása település-típusonként (százalék) 1. hullám (2010. március)

2. hullám (2011. január)

3. hullám (2011. november)

Budapest

32

32

28

Megyeszékhely

27

26

Város

29

28

Község

12

14

51 21

A realizált nettó árbevétel alapján készült megoszlások különbözısége a korábbi hullámokhoz képest a minta szerkezeti változását tükrözi, mint fentebb látható jelen esetben a nemzetgazdasági átlagnak megfelelıen kerültek a mintába a kisebb cégek, egyéni vállalkozók.

Tárki Zrt.

74


78. táblázat A válaszadók megoszlása a 2009/2010-ben realizált nettó árbevétel szerint (százalék) 1. hullám (2010. március)

2. hullám (2011. január)

14

16

5 millió alatt 5-10 millió

3. hullám (2011. november) 45,0 15,9

10-20 millió

6

7

11,5

20-50 millió

9

9

7,5

50-100 millió

9

11

3,8

100-200 millió

9

10

1,8

200-500 millió

9

10

0,9

500-1000 millió

5

5

0,3

1-2 milliárd

6

6

0,2

2-5 milliárd

3

5

0,3

5 milliárd felett

4

5

0,1

Nem válaszolt

26

18

12,8

Minta összesen

100

100

100,0

Míg a felmérés két hulláma során begyőjtött információkat tartalmazó minták belsı szerkezete jelentısen hasonlított egymásra (azaz a két megkérdezés során kapott válaszok esetleges eltérései a két vizsgálat során eltelt idıben megváltozott válaszadói attitődöket tükrözték, nem pedig a két minta szerkezeti különbségeibıl adódó differenciák következményei voltak), addig jelen esetben az adatok értelmezésénél számolnunk kell azzal a lehetıséggel, hogy a minta különbözısége is befolyásolhatja az eredmények különbözıségét. A 3. hullám kérdezésének elıkészítésekor kiemelt cél volt, hogy a munkáltatói minta elsısorban a szervezeti méretre legyen reprezentatív.

Tárki Zrt.

75


5.2

A munkaerı biztosításának gyakorlata

A magyar vállalati szférában a szükséges munkaerı biztosításának messze legelterjedtebb módja a személyes kapcsolatok útján történı felvétel. E módszer említési gyakorisága kiemelkedı az összes munkaerı-csoportot illetıen – a teljes minta átlagában a 2010 márciusi megkérdezés esetében a vizsgált munkaerıtípusok között 37-40% közötti, a 2011 januári felmérés esetében 39-61%, 2011 novemberében pedig még magasabb, 48-65% közötti volt. A három adatfelvétel során között tehát e módszer alkalmazási gyakorisága, népszerősége folyamatosan növekedett is. A 2011. novemberi felmérés eredményei arra utalnak, hogy a második legnépszerőbb toborzási módszer az interneten való munkaerı keresés hirdetések feladása (17-35%). Korábban nem jelentkezett ez a mód ilyen markánsan, a korábbi hullámok válaszadói közül csak körülbelül minden tízedik vállalkozás használta ezt az eszközt (is) Ez az mód elsısorban a szakmunkás mesterek és középfokú végzettségő ügyviteli dolgozók toborzása során gyakori. A korábban második leggyakrabban használt módszer, a hirdetés útján történı keresés harmadik helyre szorult a 3. hullámban, a cégek körülbelül egytizede használja ezt. 2010 márciusában e módszer népszerősége még nagyon erıs volt, 2011 januárjára említési gyakoriságai csökkentek, de a rangsor második helyét még akkor is megırizte. 79. táblázat Kérem, jelölje meg soronként, hogy az Önök cégénél az egyes foglalkoztatotti kategóriáknál általában a munkaerı biztosításának mely módszereit alkalmazzák, hogyan keresnek új munkavállalókat? – 3. hullám (az egyes válaszokat említık százalékos aránya azon vállalatok körében, ahol alkalmaznak ilyen munkaerıt; több válasz lehetséges)

Hirdetést adunk fel

Spontán jelentkezıket veszünk fel

Magán munkaerıközvetítık szolgáltatásait vesszük igénybe

Fejvadász céget veszünk igénybe

3

8

4

0

0

25

58

3

12

3

0

1

35

48

4

13

2

1

1

30

50

2

10

2

1

2

25

56

Középvezetı

2

6

1

1

2

17

65

Felsı vezetı

1

4

0

1

2

16

65

Az NFSZ szolgáltatásait vesszük igénybe

Személyes Internekapcsolaten keretok alapján sünk veszünk fel

3. hullám Segédmunkás, betanított munkás Szakmunkás, mester Középfokú végzettségő ügyviteli dolgozók Beosztott diplomás ügyintézık

Tárki Zrt.

76


80. táblázat Kérem, jelölje meg soronként, hogy az Önök cégénél az egyes foglalkoztatotti kategóriáknál általában a munkaerı biztosításának mely módszereit alkalmazzák, hogyan keresnek új munkavállalókat? – 2., 1. hullám (az egyes válaszokat említık százalékos aránya azon vállalatok körében, ahol alkalmaznak ilyen munkaerıt; több válasz lehetséges)

Hirdetést adunk fel

Spontán jelentkezıket veszünk fel

Magán munkaerıközvetítık szolgáltatásait vesszük igénybe

Fejvadász céget veszünk igénybe

21

34

17

4

1

5

40

15

35

11

5

2

8

42

12

40

7

3

7

9

42

8

40

7

7

12

11

40

Középvezetı

6

36

10

3

13

10

39

Felsı vezetı

4

33

3

1

12

5

37

26

27

16

0

0

5

53

6

30

4

1

0

5

61

6

35

7

1

0

9

52

5

32

4

2

3

9

47

Középvezetı

2

23

2

4

4

5

41

Felsı vezetı

2

20

2

3

6

4

39

Az ÁFSZ szolgáltatásait vesszük igénybe

Személyes Internekapcsolaten keretok alapján sünk veszünk fel



Az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat munkaerı közvetítési szolgáltatásait az összes munkakört figyelembe véve igen alacsony igénybevételi rátát figyelhetünk meg 2011 novemberében: a cégek mindössze 1-3%-a keresett ily módon új munkatársat. A korábbi hullámokhoz képest csökkenés látható: a válaszadók mintegy 11%-a vette igénybe 2010 márciusában és hozzávetıleg 8%-a 2011 januárjában az ÁFSZ szolgáltatásait. Már sem a segéd- és betanított munkások iránti igény biztosításában nincs jelentıs szerepe az NFSZ-nak, mint ahogy a korábbi hullámokból az kiderült. A beosztott diplomások és a vezetık esetében korábban is kisebbek voltak az arányok, mára viszont szinte

Tárki Zrt.

77


elenyészıek. Lényegében az NFSZ munkaerı-piaci közvetítı szerepe jócskán csökkent, a munkaerıcsoport közvetítését illetıen egyértelmően teret vesztett. Mindhárom felmérés közös tanulsága, hogy az NFSZ szolgáltatásainak igénybevétele terén erıs területi és ágazati különbségek érezhetıek, igaz, ezek a sajátosságok az idı elıre haladásával némileg módosultak. Észak-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon az átlagosnál magasabb volt az NFSZ említési gyakorisága A nem szakképzett fizikai munkakörök és a szakmunkások esetében az ipari, építıipari valamint a kereskedelmi cégek jelezték a legmagasabb arányban az NFSZ szolgáltatásainak igénybe vételét. A személyi és közösségi szolgáltatók is az átlagosnál jóval gyakrabban fordulnak igényeikkel az NFSZ-hez, amennyiben középfokú végzettségő ügyviteli dolgozóra, beosztott diplomás ügyintézıre, középvezetıre vagy felsıvezetıre van szükségük. A foglalkoztatott létszám alapján képzett csoportok közül a 10 és 19 fı között foglalkoztatók fordulnak leggyakrabban az NFSZ-hez. Spontán jelentkezı alkalmazásának aránya is csökkent a korábbi hullámokhoz képest, viszonylag ritkává vált, a tendencia azonban megmaradt, miszerint ez a fajta munkáltatói magatartás elsısorban a segéd- és betanított valamint a szakmunkás munkakörök esetében jellemzı. Spontán jelentkezık felvételérıl elsısorban a mezıgazdaságban és az iparban, segédmunkások és betanított munkások felvétele során, valamint az 5 fınél többet foglalkoztató cégek (ugyancsak az alacsonyabb végzettséget igénylı munkakörök esetében) számoltak be az átlagosnál jóval gyakrabban. A fejvadász cégek és a magán munkaerı-közvetítık szerepe nem jelentıs, a cégek mindössze 1-2%-a veszi ezeket igénybe. A fejvadász cégek szerepe a korábbi hullámokban erıteljesebben jelent meg a közép- és felsıvezetıi munkakörök esetében, ám a mostani felmérés alkalmával kisebb arányban szerepelnek. A magán munkaerı-közvetítı cégeket korábban is elenyészı arányban vettek igénybe. 5.3

Az NFSZ és intézményeinek ismertsége a vállalkozások körében

A korábbi tapasztalatokhoz hasonlóan a kutatás jelenlegi szakaszában is munkaügyi központok ismertsége a legmagasabb. Az elızı hullámhoz képesti majd 10%-os csökkenés a közelmúltban lezajlott, a szervezeti átalakítást kísérı névváltoztatásnak tudható be. A mezıgazdaság, az ipar és a kereskedelem területén tevékenykedı cégek körében az a munkaügyi központok ismertsége az átlagosnál magasabb. A területileg illetékes kirendeltségekrıl is a kérdezettek túlnyomó többsége (82%) hallott már (a korábbi kutatásokhoz hasonlóan). A regionális képzı központok is ismertek, ám a korábbi kutatások során tapasztalt növekedı tendenciájú ismertség (a megkérdezettek 69%-a hallott felılük 2010 márciusában, s ez az arány 72%-ra nıtt 2011 januárjára), csökkenıbe fordult, 2011 novemberében a kérdezettek 64%-a jelezte, hogy hallott már a regionális képzı központokról. Ezen intézmények esetében már nagyobb a szóródás az elemzett csoportok esetében. Ismertségük a szállítással, raktározással foglalkozó cégek körében a legalacsonyabb, míg a mezıgazdaságiak körében a legnagyobb. A nagyobb cégek általában magasabb arányban számoltak be a képzı központok ismeretérıl, mint a kisebbek, de a különbségek nem szignifikánsak.

Tárki Zrt.

78


A Foglalkoztatási Hivatal (korábbi nevén Foglalkoztatási és Szociális Hivatal) ismertsége tekintetében növekedés tapasztalható: korábban a válaszadók körülbelül egyharmada (az 1. hullámban 34%-a, a 2. hullámban 29%-a) rendelkezett tudomással, most 44%-nyian jelezték, hogy hallottak már róla. Ágazat szerint nézve az üzleti szolgáltatásokkal foglalkozó cégek ismerik leginkább az FH-t, létszámot tekintve pedig az tőnik ki, hogy a mikro- és kisvállalatok körében az FH ismertsége jóval kisebb, mint a közép- és nagyvállalati körben. A foglalkoztatottak számának növekedésével párhuzamosan nı a Foglalkoztatási Hivatal ismertsége. Az egyéni vállalkozók körében a Foglalkoztatási Hivatalon kívül minden szervezet esetében az átlagosnál nagyobb ismertséget regisztráltunk. A megkérdezés két hulláma eredményeinek ismeretében elmondható, hogy az egyes intézmények ismertsége valamint a vállalatok és intézmények közötti kapcsolatok elıfordulási gyakorisága összefügg, az e két tényezı mentén képzett rangsorok tökéletesen megegyeznek. De ez utóbbiak nyilván nem kizárólagosan hatnak az elıbbire, hiszen a munkaügyi intézményrendszerrıl szóló ismeretek megszerzésben és kialakításában egyáltalán nem elhanyagolható a napi üzleti gyakorlatból, az ismerısöktıl és a kapcsolati hálókból származó információk szerepe illetve a média hatása sem. 5. ábra A munkaügyi intézmények ismertsége és a velük kialakult kapcsolatok (említési gyakoriság, százalék) 4 2 Foglalkoztatási (és Szociális) Hivatal

7 29

44 34

19

36 40

Megyei/Regionális Munkaügyi Központ

89 26 30

Területileg illetékes munkaügyi kirendeltségek

38 82 79 80

7 8 Regionális képző központok

18 64

0 Kapcsolatban volt vele 3. hullám Hallott róla 3. hullám

98 94

20

40

Kapcsolatban volt vele 2. hullám Hallott róla 2. hullám

60

72 69 80

100

Kapcsolatban volt vele 1. hullám Hallott róla 1. hullám

Míg a korábbi felmérések során az ÁFSZ egyes szervezeti egységei tevékenységének a vállalatok általi ismertsége közelítıleg normális eloszlást követtett (azaz a kapott válaszok középtájon (4-es, 5-ös, 6-os értékelés) sőrősödtek), addig a 2011. novemberi eredményeknél ez csak a legismertebb szervezetekre, a Megyei Munkaügyi Központokra és a területileg

Tárki Zrt.

79


illetékes kirendeltségekre igaz. A Foglalkoztatási Hivatal és a Regionális Képzı Központok esetében nagyobb arányú az alacsony ismeretszinttel rendelkezık aránya. Az ismertség mértékét jelzı adatokból képzett átlagértékekbıl is látszik, hogy a legszélesebb körben ismert szervezetekrıl (Megyei Munkaügyi Központok illetve a területileg illetékes kirendeltségek) a legmélyebbek a vállalatok ismeretei – azaz ezek tevékenységét ismerik a legjobban (5,4-es, ill. 6,1-es átlagérték). A korábbi hullámokhoz hasonlóan megfigyelhetı, hogy a Regionális Képzı Központok valamint a Foglalkoztatási Hivatal kissé „messzebb áll” a vállalati szférától (4,4-es, ill. 3,6-os átlag). A Foglalkoztatási Hivatallal kapcsolatos ismeretek mértéke jelentısen csökkent az elızı hullámokhoz képest, amiben szerepet játszhat a korábban már említett, a közelmúltan történt névváltoztatás. A munkaügyi intézmények tevékenységérıl szóló legmélyebb ismeretekrıl kereskedelem területén tevékenykedı vállalkozások számoltak be, míg mezıgazdaság területén az átlagosnál jóval felszínesebb ismeretekkel rendelkeznek csupán. A mikro- és kisvállalkozások általában kevésbé informáltak, mint a közép- és nagyvállalatok. A területi értékelések különbségei a három megkérdezés során nem mutattak egymáshoz hasonló képet. 81. táblázat Mennyire ismeri az NFSZ/ÁFSZ szervezeti egységeinek tevékenységét? (a válaszok százalékos megoszlása és az érdemi válaszok átlaga, 1=egyáltalán nem ismeri, 10=teljes mértékben ismeri; azok körében, akik hallottak az egyes szervezeti egységekrıl) nem érdemi válaszok tudja átlaga (1–10)

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10


29

12

16

8

13

6

3

3

2

4

5

3,6


11

8

11

8

16

8

8

10

6

11

2

5,4


7

6

8

10

14

7

10

14

7

16

1

6,1


19

10

17

7

14

6

6

7

5

7

3

4,4

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal

8

5

6

28

13

20

8

3

2

2

5

4,7

Regionális Munkaügyi Központ

3

5

7

6

21

10

22

13

6

4

3

5,9


12

2

5

12

22

10

12

13

6

3

2

5,4


18

15

5

20

14

7

2

6

5

3

4

4,1

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal

4

7

8

10

26

6

10

6

6

8

10

5,5

Regionális Munkaügyi Központ

5

6

15

5

18

7

8

13

6

14

4

5,9


4

3

11

8

18

10

9

11

8

15

3

6,1


6

9

8

8

20

11

4

7

3

16

8

5,6

3. hullám

2. hullám

1. hullám

Tárki Zrt.

80


Mindhárom felmérés adatai arra utalnak, hogy az NFSZ/ÁFSZ szervezeti egységeirıl szóló információk elsıdleges forrásai a vállalatok számára az internet és az egyéb források. Az internet említési gyakoriságai – az FSZH kivételével – a második hullámban némileg magasabbak voltak, mint az elsı hullámban, a harmadik hullámban azonban újra az elsı hullámhoz közelítı értékeket mértünk. Az internet, mint információforrás a legfontosabb az egyéni vállalkozók és a kereskedelmi, valamint az üzleti szolgáltató cégek számára. Az internet szerepe az ismeretek szerzésében a cégnagyság növekedésével párhuzamosan nı. Viszonylag lényeges információ-közvetítési szerepe a televíziónak és a nyomtatott sajtónak. Az országos napilapokból és országos sugárzású televízióban leginkább az FH tevékenységérıl lehet információt szerezni, a többi szervezet esetében a helyi napilapok kapnak jobban szerepet az információk átadásában. Az NFSZ tájékoztató tevékenységének eredménye a korábbi kutatási hullámokhoz hasonlóan meglehetısen behatárolt, elmozdulás nem tapasztalható a téren. Legnagyobb arányban az üzleti szolgáltatással foglalkozó cégek jelezték, hogy az egyes szervezetekrıl az NFSZ kiadványaiból (is) informálódtak. További jellemzı tendencia, hogy az NFSZ információs anyagai inkább a közép- és nagyvállalatokat éri el, miközben a legnagyobb információs deficittel éppen a mikro- és kisvállalkozások küzdenek. 82. táblázat Honnan szerezte ismereteit a szervezeti egységek tevékenységérıl?/1. (az egyes válaszokat említık százalékos aránya azok körében, akik hallottak az egyes szervezeti egységekrıl; több válasz is lehetséges volt) Foglalkoztatási (és Szociális) Hivatal (FH/FSZH)

Megyei/Regionális Munkaügyi Központ

1. hullám

2. hullám

3. hullám

1. hullám

2. hullám

3. hullám


9

10

13

7

4

7


4

5

9

4

6

7


0

0

7

2

2

5


10

16

13

4

4

6

Internetrıl

30

28

27

20

28

20

Helyi napilapokból

6

3

8

9

11

12


0

0

2

3

1

4


0

0

3

1

1

4

NFSZ/ÁFSZ kiadványokból

5

10

7

4

3

4

Egyéb forrásból

24

19

18

28

17

22

Tárki Zrt.

81


83. táblázat Honnan szerezte ismereteit a szervezeti egységek tevékenységérıl?/2. (az egyes válaszokat említık százalékos aránya azok körében, akik hallottak az egyes szervezeti egységekrıl; több válasz is lehetséges volt) Területileg illetékes kirendeltség


1. hullám

2. hullám

3. hullám

1. hullám

2. hullám

3. hullám


4

4

5

4

3

8


4

4

5

4

3

7


1

2

4

1

2

4


3

3

6

4

5

7

Internetrıl

20

27

19

18

20

21

Helyi napilapokból

12

7

14

11

4

10


2

1

6

3

1

5


4

2

6

4

2

5

NFSZ/ÁFSZ kiadványokból

3

3

4

3

3

4

Egyéb forrásból

28

28

26

26

15

20

5.4

Az NFSZ szolgáltatásait igénybe nem vevık motivációi

Az NFSZ valamelyik szervezetével a cégek 36%-ának volt valamilyen kapcsolata a 2011 novemberét megelızı 3 évben, vagyis 64%-uk az adott idıszakokban nem került kapcsolatba a munkaügyi intézményrendszerrel. Az NFSZ szolgáltatásait igénybe nem vevı, az NFSZ szervezeteivel semmilyen kapcsolatba nem került cégek legfontosabb motivációja az, hogy elégedettek a saját maguk által alkalmazott munkaerı-biztosítási módszerekkel, s alapvetıen emiatt nem igényelnek munkaerı-piaci szolgáltatásokat (65%). Az elsı hullám esetében a válaszadók 68, a másodikban 77%-uk nyilatkozott így. A kereskedelem és a szállítás, raktározás, távközlés területén tevékenykedı cégek, valamit az 5-8 fıt foglalkoztatók esetében ez a tényezı az átlagosnál nagyobb arányban bizonyult az NFSZ elkerülése legfontosabb motivációjának. További jellemzı indok volt az információhiány: 54%-nyian nyilatkoztak úgy, hogy nincsenek információik az NFSZ szolgáltatásairól. Az NFSZ-szel kapcsolatos információhiányra hivatkozók aránya a korábbi hullámokhoz képest növekvı tendenciát mutat. Az információhiány az átlagosnál nagyobb arányban jellemzı a mezıgazdaság és a szállítmányozás, raktározás, távközlés területén tevékenykedıkre, valamint 10 fınél kevesebbet foglalkoztató cégekre. Az információhiánynak több oka is lehet. Származhat egyfelıl az információ-szolgáltatási mechanizmus problémáiból, de másfelıl az információt befogadó közeg hiányosságai is meghúzódhatnak a háttérben. Látható, hogy a korábbi kutatásokhoz képest megnövekedett azok aránya is, akiknek nincs ideje elolvasni, tanulmányozni az NFSZ információs Tárki Zrt.

82


anyagait (30-30%-ról 36%-ra). Elsısorban az 5-9 fıt foglalkoztató cégek hivatkoztak ez utóbbira (51%), a legalább 50 fıt foglalkoztatók esetében azért ezt jóval kevesebben említették (rendre 22%). Ugyancsak növekedett az elızı hullámokhoz képest azok aránya, akik azt állították, nincs szükségük az NFSZ szolgáltatásaira a munkaerı szükségleteik biztosítása során(45-44%-ról 50%-ra). Ez leginkább a kereskedelemmel foglalkozó cégekre jellemzı, valamint azokra a mikro-vállalkozásokra, amelyek 5 fınél kevesebbet foglalkoztatnak. A kutatás korábbi eredményei szerint az ÁFSZ szolgáltatásait elutasítók második legjelentısebb érve az volt, hogy állami segítség nélkül kívánják biztosítani a szükséges munkaerıt. Akkor válaszadók 51 illetve 55%-a nyilatkozott így, azonban ez az attitőd némiképp háttérbe szorult, jelenleg 48%-nyian indokolták ezzel az NFSZ-tıl való távolmaradásukat. Ugyanakkor jelen esetben is megfigyelhetı, hogy ez a vélekedés inkább a kisebb cégekre jellemzı, semmint a közepesekre és nagyokra. 84. táblázat Miért nem szokták igénybe venni az NFSZ/ÁFSZ szolgáltatásait a munkaerıszükségleteik biztosítása során? (az egyes válaszokat választók aránya azok körében, akik cége semmilyen típusú munkaerı biztosítása során nem veszi igénybe az NFSZ/ÁFSZ szolgáltatásait és az NFSZ/ÁFSZ egyik szervezeti egységével sem volt kapcsolatban az elmúlt 3 év során; több válasz lehetséges) 1. hullám (N=2144)

2. hullám (N=2528)

3. hullám (N=3198)

Nincs szükségünk az NFSZ/ÁFSZ szolgáltatásaira

45

44

50

Nincsenek információink az NFSZ/ÁFSZ szolgáltatásairól

42

51

54

Nincs idınk az NFSZ/ÁFSZ anyagok tanulmányozására

30

30

36

Régebbrıl rossz tapasztalataink vannak az állami munkaközvetítésrıl

13

17

13

Az NFSZ/ÁFSZ nem elég felkészült ahhoz, hogy nekünk munkaerıt közvetítsen

11

14

9

Más céggel szoktunk együttmőködni a munkaerı biztosítása érdekében

26

29

15

Meg vagyunk elégedve az általunk eddig alkalmazott módszerekkel

68

77

65

Állami segítség nélkül kívánjuk biztosítani a szükséges munkaerıt

51

55

48

Nem akarjuk az álláshelyeinket munkanélküliekkel betölteni

16

24

20

Egyéb ok

16

4

12

A felmérés elızı hullámához képest csökkent azok aránya, ahol a munkáltató mereven elzárkózik a munkaerı-piacról korábban kiszorult, azaz munkanélküli személyek alkalmazásától (24%-ról 20%-ra), de még mindig felette van az elsı hullám értékének (16%). Ez az elıítélet jelenleg is különösen a mikro- és kisvállalkozási körben elterjedt.

Tárki Zrt.

83


Az elızı hullámokhoz képest nagymértékő csökkenés figyelhetı meg azon cégek arányában, akik más céggel (is) szokott együttmőködni a munkaerı biztosítása érdekében (26, ill. 29%-ról 15%-ra). Ez a hozzáállás leginkább a minimum 50 fıt foglalkoztató cégekre jellemzı (44%). 2011 novemberében a válaszadók 13%-a számolt be korábbi rossz tapasztalatokról az állami munkaközvetítéssel kapcsolatban, és 9% állította, hogy az NFSZ nem elég felkészült ahhoz, hogy nekik munkaerıt közvetítsen. A második hullámokhoz képest ezen indokok említési gyakorisága kisebb, sıt az NFSZ felkészültségét vitató kijelentések az elsı hullámhoz képest is kisebb arányban fordulnak elı. Az NFSZ megítélése tehát ebben a tekintetben valamelyest javult, ezek elıfordulási régiónkénti és ágazati arányait mutatja be a következı táblázat. 85. táblázat Az állami munkaerı-közvetítéssel kapcsolatos régebbi rossz tapasztalatokat illetve az NFSZ/ÁFSZ szakmai felkészületlenségét említı válaszadók arányai ágazatonként és régiónként (az egyes válaszokat választók százalékos aránya azok körében, akik cége semmilyen típusú munkaerı biztosítása során nem veszi igénybe az NFSZ/ÁFSZ szolgáltatásait és az NFSZ/ÁFSZ egyik szervezeti egységével sem volt kapcsolatban az elmúlt 3 év során; több válasz lehetséges) Rossz tapasztalataik vannak az állami munkaerı-közvetítéssel

Az NFSZ/ÁFSZ szakmailag nem felkészült a közvetítésre

1. hullám 2. hullám 3. hullám 1. hullám 2. hullám 3. hullám (N=2144) (N=2528) (N=3198) (N=2144) (N=2528) (N=3198) Mezıgazdaság

0

0

27

0

0

5

Ipar, építıipar

18

3

15

11

6

7

Kereskedelem

14

14

14

10

3

8


6

0

15

2

2

17


14

23

11

15

19

12


7

18

9

8

27

7


9

10

11

7

15

9

Közép-Dunántúl

17

18

24

17

2

12

Nyugat-Dunántúl

5

33

14

4

26

10

Dél-Dunántúl

28

38

10

3

25

5


4

28

9

4

28

15

Észak-Alföld

19

0

12

27

1

13

Dél-Alföld

22

18

15

16

1

7

Összesen

13

17

13

11

14

9

Tárki Zrt.

84


5.5

Az NFSZ szervezeti egységei és a vállalatok kapcsolatai

A felmérések harmadik hullámában a válaszadók 89%-a az elmúlt egy évben nem vette igénybe az NFSZ egyetlen szolgáltatását sem. Az elsı hullám 82, a másodikban 81% a vonatkozó arány, ami azt mutatja, hogy az eltelt egy évben számottevıen csökkent a szolgálatot igénybevevık aránya. 2011 novemberében 4% azok aránya, akik korábban igen, de az adatfelvétel idején már nem vették igénybe ezeket, és 3% azoké, akik a megkérdezés idıpontjában is ügyfelek voltak. 2010 márciusában 9-9%, 2011 januárjában ugyanez a két arány rendre 6 és 13% volt. Jelen kérdezés tapasztalata, hogy a vállalatméret növekedésével nı az NFSZ szolgáltatásainak igénybe vétele. Ez érthetı jelenség, hiszen ez utóbbiak már nagymérető gazdálkodó szervezetek s a munkavállalók körében tapasztalható fluktuáció miatt szinte állandóan keresnek új munkaerıt. 86. táblázat Igénybe vette-e az NFSZ bármely szolgáltatását az elmúlt egy évben?– foglalkoztatottak száma szerint, 3. hullám (százalékos arányok) Igénybe vették az elmúlt 1 év során, de jelenleg nem veszik igénybe

Jelenleg i igénybe veszik

Nem veszik igénybe

Nem tudja

1-4 fı

4

3

90

3

5-9 fı

9

7

79

4

10-19 fı

7

16

67

10

20-49 fı

5

9

78

8

50 fı felett

12

11

71

8

Adathiány

8

11

72

9

Összesen

4

3

89

3

A korábbi hullámok hasonló eredményei alábbi ábrában láthatók. Mint korábban említettük, a használt létszám kategóriák különbözısége miatt az eredmények közvetlenül nem, csak tendenciáikban összehasonlíthatók.

Tárki Zrt.

85


6. ábra Igénybe vette-e az ÁFSZ bármely szolgáltatását az elmúlt egy évben? – foglalkoztatottak száma szerint, 2., 1. hullám (százalékos arányok) 25 22

22

20

19

18 16

15

10

14

14

14

1010

10

11

9

7 4

5

4

5

6

11

10

11

13 10

11

9 9

6 5

4 2

3

2

13

12

6

3

Összesen

100 fı felett

50-99 fı

20-49 fı

10-19 fı

6-9 fı

2-5 fı

1 fı

Nincs alkalmazott

0

igen, igénybe vették az elmúlt egy év során, de jelenleg nem (1. hullám) igen és jelenleg is igénybe veszik (1. hullám) igen, igénybe vették az elmúlt egy év során, de jelenleg nem (2. hullám) igen és jelenleg is igénybe veszik (2. hullám)

A mezıgazdasági vállalkozások a korábbi hullámokhoz hasonlóan jelenleg is aktívabbak a többieknél, de az eredmények az ı esetükben is csökkentek a múltkori kutatásokhoz képest (14%, míg a korábbi két hullám során kapott említési gyakoriságok 37 és 48% voltak). Különösen alacsony szintő érdeklıdést mutatnak a szállítás, raktározás, távközlés területén érdekelt cégek (1%). 87. táblázat Igénybe vette-e az NFSZ/ÁFSZ bármely szolgáltatását az elmúlt egy évben? – nemzetgazdasági ág szerint (említési gyakoriságok, százalék) Igen, igénybe vettük az elmúlt egy év során, de jelenleg nem vesszük igénybe

Igen, és jelenleg is igénybe vesszük

1. hullám

2. hullám

3. hullám

1. hullám

2. hullám

3. hullám

Mezıgazdaság

1

3

3

37

45

14

Ipar, építıipar

7

5

5

8

1

3

kereskedelem

7

5

6

2

2

6


1

8

2

5

11

1


13

7

3

6

3

3


11

10

5

14

10

4

Tárki Zrt.

86


Az egyes régiók közül a mintaátlagnál nagyobb arányban vettek igénybe NFSZ szolgáltatásait az észak-magyarországi vállalkozások (7% korábban, 9% jelenleg is). Az NFSZ szolgáltatásait igénybe vevık fele (52%) évente 1-2 alkalommal fordult a munkaügyi intézményrendszerhez (az elsı hullámban 48, a másodikban 87%-uk). Más szavakkal: az igénybe vevık többsége csak alkalmi kapcsolatba került az NFSZ intézményeivel. A legalább havonta egyszer az NFSZ-szel kapcsolatba lépık aránya 6% volt (korábbi hullámokban rendre: 17 és 5%). 88. táblázat Milyen gyakorisággal vette igénybe a cég az elmúlt egy évben a Nemzeti/Állami Foglalkoztatási Szolgálat bármely szolgáltatását? (válaszok százalékos megoszlása azok körében, akik igénybe vették az elmúlt egy évben az NFSZ/ÁFSZ bármely szolgáltatását) 1. hullám (N=911)

2. hullám (N=941)

3. hullám (N=565)

1-2 alkalommal

48

87

52

3-8 alkalommal

28

8

7


6

2

5

havonta többször

11

3

1

nem tudja

7

0

36

Az NFSZ-szolgáltatásokat igénybe vevı vállalatok körében a legnépszerőbb szolgáltatásnak jelenleg is a támogatott álláshelyekre történı munkaerı-közvetítés bizonyult. Ezt a tényezıt az elsı hullámban öt igénybe vevıbıl csaknem négy jelezte, a második hullámban háromból kettı, a 2011 novemberi hullámban pedig minden második válaszadó. Ha a teljes válasz-mintákat tekintjük 100%-nak, akkor ennek a szolgáltatásnak az igénybe vételi aránya 6% (az elızı két hullám esetében rendre 14 és 12% volt az arány). A korábbi hullámokban különösen erıs volt az igény e szolgáltatás iránt a mezıgazdaságban, jelen hullámban azonban nem látható szignifikáns különbség sem az ágazati besorolás szerint, sem regionálisan. Ettıl lényegesen lemaradva következik a foglalkoztatást segítı támogatásokról és a munkaerı-piaci képzésekrıl szóló információ-nyújtás, valamint a normál álláshelyekre történı munkaerı-közvetítés (30, ill. 28%). Az információnyújtás területén erıteljes csökkenést tapasztaltunk a korábbi hullámokhoz képest (akkor a kérdezettek csaknem fele igénybe vette), a normál álláshelyekre való munkaközvetítés területén az eredmények megegyeznek a 2. hullámban mértekkel. Az átlagosnál gyakoribb az erre vonatkozó igény az iparban, építıiparban (35%), valamint az 5-9 fıt foglalkoztató cégek körében (54%). Általánosságban elmondható a többi szolgáltatás igénybevételérıl, hogy erıteljesen csökkenı tendenciát mutat az igénybevételük: például míg az elsı hullámban csaknem minden harmadik, az ÁFSZ-hez forduló válaszadó kért információkat az adott régió munkaerı-piaci helyzetérıl, ez az arány a második hullámra 11%-ra, a harmadik hullámban 8%-ra esett vissza. Azaz a két felmérés között eltelt idıszakban leértékelıdött a munkaerı-piaci

Tárki Zrt.

87


információk jelentısége, ami a jelenlegi magyarországi foglalkoztatási helyzetében alapvetıen nem érthetetlen fejlemény. Mindazonáltal ez a szolgáltatás sokkal inkább a nagyobb cégeket érdekli, semmint a kisebbeket – a cégméret növekedésével lényegében párhuzamosan nı az ezek iránti érdeklıdés is. Hasonló a helyzet a jogi tanácsadással kapcsolatban is: míg 2010 márciusában és 2011 januárjában hozzávetıleg minden negyedik ÁFSZ-szel kapcsolatba került cég (azaz az összes válaszadó mintegy 5%-a) kért jogi tanácsadást, addig jelenleg mindössze 7%-nyian nyilatkoztak így (a teljes minta kevesebb, mint 1%-a). Még drasztikusabb a csökkenés a munkaviszonyban állók átképzését tekintve: az elızı hullámokban minden negyedik-ötödik ÁFSZ-hez forduló válaszadó jelezte, hogy vett igénybe ilyen jellegő szolgáltatást, addig a 2011. novemberi hullámban ez az arány csupán 3%. A csökkenés hátterében a szervezeti átalakítással járó változások állhatnak, tudniillik az NFSZ szolgáltatási körébıl lényegében kikerültek a képzési szolgáltatások. A munkaerı-kiválasztás, toborzás, az alkalmassági tesztek (azaz egyfajta elıszőrés) végrehajtása, a nagy létszámot érintı leépítésekhez nyújtott segítség valamint a külföldi munkaerı felvételének lebonyolításában való közremőködés említési gyakoriságai már a második hullámra szignifikánsan csökkentek. A harmadik hullámban is 2011. januári értékekhez hasonló eredményeket kaptunk, vagyis továbbra is igaz, hogy a magyar gazdálkodó szféra foglalkoztatási gyakorlatában manapság a kivárás a jellemzı, a gazdasági kilátások javulásával egyelıre nem dinamizálódnak a létszám-bıvítési tervek s így az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások is „parkoló pályán vannak”. 89. táblázat Az NFSZ/ÁFSZ mely szolgáltatásait vette az Önök cége igénybe az elmúlt egy év során? (az egyes szolgáltatásokat igénybe vevık százalékos aránya azok körében, akik az elmúlt egy évben az NFSZ/ÁFSZ bármely szolgáltatását igénybe vették) Igénybe vette (%) 1. hullám (N=911)

2. hullám (N=941)

3. hullám (N=565)

Támogatott álláshelyekre munkaerı-közvetítés

79

67

50

Információnyújtás foglalkoztatást segítı támogatásokról és munkaerı-piaci képzésekrıl

46

48

30

Normál álláshelyekre munkaközvetítés

56

27

28

Munkaerı-kiválasztás, toborzás

21

8

11

Képzés, átképzés lebonyolítása

18

16

9

Információnyújtás a régió munkaerı-piaci helyzetérıl

32

11

8

Jogi tanácsadás

28

27

7

Alkalmassági tesztek

23

2

4

Egyéb szolgáltatások

1

1

4

Munkaviszonyban állók átképzésének segítése

21

25

3

Nagy létszámot érintı leépítésekhez nyújtott segítség

14

7

2

Külföldi munkaerı felvételének lebonyolítása

8

1

2

Tárki Zrt.

88


Az egyes szolgáltatásokkal való elégedettséget mutatja az alábbi táblázat, itt csupán tájékoztató jelleggel közöljük, részletes elemzését a késıbbiekben adjuk. 90. táblázat Mennyire volt elégedett az igénybe vett szolgáltatásokkal? (az elmúlt egy évben az NFSZ/ÁFSZ bármely szolgáltatását igénybe vevık értékelésének átlaga 1–10, ahol 1=egyáltalán nem elégedett, 10=nagyon elégedett) Elégedettség mértéke (átlag; 1–10) 1. hullám (N=911)

2. hullám (N=941)

3. hullám (N=565)


6,3

5,8

7,3


7,7

7,7

7,9


7,3

2,6

7,0


7,0

7,0

7,0


8,0

7,9

6,7

Információnyújtás foglalkoztatást segítı támogatásokról és munkaerı-piaci képzésekrıl

7,1

7,3

7,2


6,5

3,4

6,8

Jogi tanácsadás

7,9

6,3

8,2


8,3

6,1

7,2


7,5

6,7

7,0


8,2

5,2

7,3


8,9

9,9

8,5


6,9

6,7

7,6

Az NFSZ valamely szolgáltatását igénybe vevı megkérdezettek 11-28%-a nem tudott felvilágosítást adni arról, hogy a felmérést megelızı egy évben milyen sőrőn létesített kapcsolatot a területileg illetékes munkaügyi kirendeltség képviselıjével telefonon, elektronikus úton, személyesen vagy faxon keresztül. Az e-mailen keresztüli kontaktusok gyakorisága csak mintegy harmada a telefonos és a személyes kapcsolatfelvétel gyakoriságának. Az elızı hullámokhoz képest nagymértékben lecsökkent az e-mailen keresztüli kapcsolatfelvétel gyakorisága, ezen a területen folytatódott leginkább a korábbi hullámok során tapasztalt tendencia, miszerint a vállalatok és a munkaügyi intézményrendszer kapcsolatai a felmérés elsı és második hulláma között érdemben ritkultak.

Tárki Zrt.

89


91. táblázat Az elmúlt egy év során hány alkalommal érintkezett a cég a területileg illetékes kirendeltséggel telefonon, e-mailen vagy személyesen? (érdemi válaszok átlaga azon vállalatok körében, amelyeknek volt kapcsolata kirendeltséggel és igénybe vették az elmúlt egy évben az NFSZ/ÁFSZ bármely szolgáltatását) Alkalom

nem tudja (%)

Telefonon

7,9

18

e-mailen

2,4

27

személyesen

6,8

11

faxon

1,0

28

Telefonon

9,6

21

e-mailen

17,6

35

személyesen

7,6

27

Telefonon

22,4

26

e-mailen

20,4

32

személyesen

10,1

23

3. hullám (N=443)

2. hullám (N=700)

1. hullám (N=662)

A kapcsolat gyakoriságát az azzal élık túlnyomó többsége megfelelınek ítélte, ez igaz mindegyik kommunikációs lehetıséget tekintve (86-91%). A korábbi kutatásokhoz képest lényeges változás, hogy harmadik hullámban jóval kevesebb volt a bizonytalanság, hiszen korábban a válaszadók negyede-fele (elsı hullámban körülbelül az egyötöde) nem vállalata a minısítést. E bizonytalanság a harmadik hullámra szinte eltőnt. A második és harmadik hullámban közös, hogy alig található olyan cég a mintában, amely az NFSZ-szel/ÁFSZ-szel való kapcsolatba kerülést tehernek érzi.

Tárki Zrt.

90


92. táblázat A kapcsolat említett gyakorisága mennyiben felelt meg a cég igényeinek? (válaszok százalékos megoszlása azok vállalatok körében, amelyeknek volt kapcsolata kirendeltséggel és igénybe vették az elmúlt egy évben az NFSZ/ÁFSZ bármely szolgáltatását) megfelelı gyakoriságú volt

túl gyakori volt

túl ritka volt

nem tudja

Telefonon

90

3

6

1

e-mailen

86

0

11

3

személyesen

91

4

4

1

Telefonon

35

1

8

56

e-mailen

28

0

40

32

személyesen

61

1

9

28

Telefonon

63

11

21

5

e-mailen

65

10

11

14

személyesen

56

7

14

22

3. hullám (N=443)

2. hullám (N=700)

1. hullám (N=662)

A vállalatok és a területileg illetékes munkaügyi kirendeltségek kapcsolata abban az értelemben esetleges, hogy a cégek majd fele alkalmanként más-más ügyintézıvel kerül kapcsolatba. Ez az arány a három hullám során csaknem ugyanakkorának adódott. A cégek ugyancsak fele kijelölt, állandó kapcsolattartóval áll kapcsolatban, 13%-nyian pedig a kirendeltség vezetıjével. Ez a nagyobb cégekre jellemzı inkább. 93. táblázat Általában kivel/kikkel tartják a kapcsolatot a területileg illetékes kirendeltségnél? (válaszok százalékos megoszlása azon vállalatok körében, amelyeknek volt kapcsolata kirendeltséggel és igénybe vették az elmúlt egy évben az NFSZ/ÁFSZ bármely szolgáltatását) 1. hullám (N=662)

2. hullám (N=700)

3. hullám (N=443)


11

3

13


38

44

50


50

52

45

Nem tudom

2

1

3

A megkérdezés elsı hullámában az ÁFSZ-szel kapcsolatba került vállalkozások 58%-ának a munkaügyi kirendeltség az elmúlt egy évben ajánlott ki munkaerıt, 36%-uknak nem s a fennmaradó 6% nem tudott errıl érdemben nyilatkozni. Valójában tehát a hazai cégek 10%-a vette igénybe ezt a szolgáltatást. A második hullámban 25% számolt be kiajánlásról, 72% nem kapott kiajánlást s 3% nem tudott errıl érdemben nyilatkozni. Ez a teljes minta mindössze 4%-ának felelt meg.

Tárki Zrt.

91


A harmadik hullámban újra növekedett azok aránya, akik arról számoltak be, hogy az NFSZkirendeltség ajánlott nekik munkaerıt az elmúlt egy évben (40%). Ez a teljes minta 4%-a (hasonlóképpen a második hullámhoz). A munkaügyi a kirendeltségek Nyugat-Dunántúlon és Észak-Alföldön voltak a legaktívabbak. 94. táblázat Ajánlott-e Önöknek NFSZ/ÁFSZ-kirendeltség munkaerıt az elmúlt egy évben? (válaszok százalékos megoszlása azon vállalatok körében, amelyeknek igénybe vették az elmúlt egy évben az NFSZ/ÁFSZ bármely szolgáltatását) 1. hullám (N=911)

2. hullám (N=941)

3. hullám (N=565)

Igen

58

25

40

Nem

36

72

52

Nem tudja

6

3

8

A kiközvetített álláskeresık minıségének átlagos értékelése egy tízfokozatú skálán 6,7 volt az elsı hullám során, 6,4 a második alkalmával és 7,2 a harmadik hullámban. A harmadik hullám eredménye már jónak mondható. A vállalatok által jelentett üres álláshelyeknek átlagban 68%át képesek betölteni a munkaügyi kirendeltségek által kiközvetített munkaerı révén (a korábbi hullámokban ez az arány rendre 64, ill. 60% volt). Az elsı két hullám tapasztalati átlagértéke nem mutat szignifikáns idıbeni romlást, a harmadik hullám aránya viszont már érdemi javulást mutat. 95. táblázat Az Önök által jelentett üres álláshelyekre általában milyen arányban képes a kirendeltség megfelelı álláskeresıt biztosítani? (érdemi válaszok átlaga százalékban azok körében, akiknek közvetített ki az NFSZ/ÁFSZkirendeltség munkaerıt az elmúlt egy évben, százalék) 1. hullám (N=527)

2. hullám (N=237)

3. hullám (N=226)

Mezıgazdaság

80

87

24

Ipar, építıipar

70

46

69

Kereskedelem

42

81

57


85

56

24


59

60

68


51

50

82


32

50

72

Közép-Dunántúl

32

29

42

Nyugat-Dunántúl

56

72

84

Dél-Dunántúl

74

61

43


71

72

71

Észak-Alföld

69

85

69

Dél-Alföld

83

45

73

Összesen

64

60

68

Tárki Zrt.

92


Az üres álláshelyek betöltése során a vállalat és a munkaügyi kirendeltség kapcsolatát az elsı hullám során 78, a második alkalmával 75, a harmadik során pedig 72% problémamentesnek ítélte. Mindemellett rendre 14, 15, ill. 14% érzékelt problémákat, s 8-14% nem tudott errıl nyilatkozni. A 2011. novemberi hullámban a problémát érzékelık fele jelezte, hogy a kirendeltség tett javaslatot a felmerült probléma megoldására (51% - 16 fı) (az arány az elızı hullámokban mindössze 12 illetve 37% volt), és 9%-ban meg is kereste ıket a kirendeltség a kiközvetítést követıen az eredményesség, illetve a kudarc okainak felmérése érdekében. Természetesen, még jobb volna, ha a munkaügyi intézmények ennél magasabb arányban tennének kísérletet a felmerült problémák tisztázására, de a viszonylag alacsony mintaelemszám miatt ebben a tekintetben nem vonhatók le túlságosan sarkos következtetések. 96. táblázat Éreztek-e bármi fajta problémát a kirendeltség tevékenységében az üres álláshelyek betöltése során? (válaszok százalékos megoszlása azon vállalatok körében, amelyeknek igénybe vették az elmúlt egy évben az NFSZ/ÁFSZ bármely szolgáltatását) 1. hullám (N=527)

2. hullám (N=237)

3. hullám (N=226)

Igen, voltak problémák

14

15

14

Nem, problémamentes volt az együttmőködés

78

75

72

Nem tudja

8

10

14

A munkaközvetítés gyorsaságával való elégedettség 2010 márciusában 7,0-as, 2011-ben 7,4-es, 2011 novemberében pedig 7,7-es átlagos értékelést kapott, ami megerısíti az elızı hullámokban is tapasztalt növekvı elégedettséget. Valamilyen gyakorisággal az érintett vállalatok mindössze 39%-a használja az NFSZ internetplatformjának szolgáltatásait. Nagymértékő csökkenés ez az elızı hullámokhoz képest, ahol még azt tapasztaltuk, hogy a vállalatok és az ÁFSZ intézményei kapcsolatában az internetes platform fontos közvetítı közeg, a cégek csaknem kétharmada használta. Igaz az elsı és a második hullám között is csökkenı gyakoriságot figyelhetünk meg, mostanra viszont nagymértékben megnıtt azok aránya, akik egyáltalán ne használják az internetes lehetıséget. 97. táblázat Milyen gyakran használja az NFSZ/ÁFSZ internet-platformjának szolgáltatásait? (válaszok százalékos megoszlása azok körében, akik igénybe vették az elmúlt egy évben az NFSZ/ÁFSZ bármely szolgáltatását) 1. hullám (N=911) 1

2. hullám (N=941) 0

3. hullám (N=565) 1

Heti több alkalommal

20

4

4

Heti egy alkalommal

8

0

1

Havi több alkalommal

22

7

13

Havi egy alkalommal

13

61

21

Soha

19

25

41

Nem tudja

17

3

19

Összesen

100

100

100

Naponta

Tárki Zrt.

93


5.6

Az NFSZ mőködésével kapcsolatos általános elégedettség

Mindent egybevetve, 2011 novemberében a munkaügyi szolgáltatásokat igénybe vevıknek a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat tevékenységével való átlagos elégedettsége jónak mondható, az átlagos értékelés egy tízfokozatú skálán a teljes minta átlagát tekintve 6,9. (Ez az értékelés abszolút közepes akkor lenne, ha az átlag 5,5-et tenne ki.) Az elsı hullámban, 2010 márciusában 6,0-os, 2011 januárjában 6,3-os átlagos értékeléssel találkoztunk. Ha kisebb lépésekben is, de a javulás szemmel látható, a szolgálattal való elégedettség növekvı tendenciát mutat. 7. ábra Az NFSZ/ÁFSZ tevékenységével kapcsolatos általános elégedettség (érdemi válaszok átlaga 1–10, ahol 1=egyáltalán nem elégedett, 10=nagyon elégedett; azon vállalatok körében, ahol igénybe vették az elmúlt egy évben az NFSZ/ÁFSZ bármely szolgáltatását) 30

28 24 22

25

20

20 16 14 12

15 11

10

10 5

3 2 3

14 11

9 7 5

17

15

8

7 6

11 9 5

3

6 2

1 1

0 Egyáltalán nem vagyunk elégedettek

2

3

4

1. hullám (N=911)

5

6

2. hullám (N=941)

7

8

9

Nagyon elégedettek vagyunk

3. hullám (N=565)

A korábbi két felmérési hullám során a vállalati értékelések jelentıs szóródást mutattak. 2010 márciusában a megkérdezettek 13%-a kifejezetten gyengére értékelte (azaz 1-est vagy 2est adott) az ÁFSZ teljesítményét, s ezt éppen elégségesnek minısítette (azaz 3-ast vagy 4-est adott) 19%-uk. A skála másik végén találhatók az abszolút és teljes mértékben elégedettek (azaz akik 9-est vagy 10-est adtak), ezek aránya 26%, és a nagyrészt elégedettek (azaz akik 7est vagy 8-ast adtak), az ı arányuk 24%. 2011 januárjában a kapott válaszok egyfajta középre húzódást mutattak, azaz csökkent a szélsıségesen gyenge és kiváló értékelések aránya: az elıbbiek 13%-ról 3%-ra, ez utóbbiak 26%-ról 7%-ra. 2011 novemberére többségbe kerültek a felsı harmadban lévı válaszadók, kiemelkedıen nıtt a 10-es értékelést adók aránya (17%, a korábbi 6, ill. 2%-hoz képest). Összességében ez is azt a javuló tendenciát támasztja alám, amelyet az átlagértékek elemzése során tapasztaltunk..

Tárki Zrt.

94


8. ábra Az NFSZ/ÁFSZ tevékenységével kapcsolatos általános elégedettség ágazatonként (érdemi válaszok átlaga 1–10, ahol 1=egyáltalán nem elégedett, 10=nagyon elégedett; azon vállalatok körében, ahol igénybe vették az elmúlt egy évben az NFSZ/ÁFSZ bármely szolgáltatását) 6,5 6,3

Mezőgazdaság Ipar, építőipar

6,0 5,6

6,9 7,2

kereskedelem

5,3


5,3 5,5


5,2 4,8

8,4

7,1 7,4 6,9 7,3 6,4

Közösségi és személyi szolgáltatások 0 3. hullám (N=565)

9,2

2 2. hullám (N=941)

4

6

8

10

1. hullám (N=911)

A 2011. novemberi hullámban az ágazatok szerinti eredményekbıl látszik, hogy az értékelés kiegyenlítıdik, koránt sincsenek olyan ágazati különbségek, mint az elızı hullámokban. Jelen felmérés során regisztrálható volt, hogy Észak-Magyarországról és Nyugat-Dunántúlról az átlagosnál szignifikánsan kedvezıbb megítélések érkeztek. Ezzel szemben a középdunántúli és az észak-alföldi körzetbıl az átlagosnál jóval kedvezıtlenebb megítélés jött. Azon cégek körében, amelyek a felmérést megelızı egy évben igénybe vették az NFSZ/ÁFSZ szolgáltatásait, de a megkérdezés idıpontjában már nem, az áltagos értékelés az elsı hullám esetében 5,1-et, a második során 5,2-ıt, a harmadik hullám esetében 6,6-ot tett ki, míg azok körében, amelyek még a felmérés idıpontjában is aktív kapcsolatban álltak az NFSZ/ÁFSZ valamely intézményével, ugyanezek az értékek rendre 7,1, 7,3, ill. 7,7. Tehát mindhárom hullámra jellemzı, hogy utóbbiak jóval elégedettebbek az NFSZ/ÁFSZ tevékenységével, mint az elıbbiek – vélhetıen ezért voltak az adott megkérdezéskor is kapcsolatban vele. Az NFSZ szolgáltatásainak igénybe vételi gyakorisága és az általános elégedettség is érdekes összefüggést mutat. A szolgáltatások igénybe vételének gyakoriságának növekedésével csaknem párhuzamosan növekszik az NFSZ-szel kapcsolatos általában vett elégedettség is. Ugyan ennek az összefüggésnek az intenzitása a harmadik hullámban is megfigyelhetı, és jól jelzi, hogy az NFSZ gyakori ügyfelei nem kényszerbıl fordulnak a munkaügyi intézményekhez, hanem saját meggyızıdésüktıl – általában korábbi kedvezı tapasztalataiktól - vezetve.

Tárki Zrt.

95


9. ábra Az NFSZ/ÁFSZ tevékenységével kapcsolatos általános elégedettség és az NFSZ/ÁFSZ szolgáltatásainak igénybe vételének gyakorisága közötti kapcsolat (érdemi válaszok átlaga 1–10, ahol 1=egyáltalán nem elégedett, 10=nagyon elégedett; azon vállalatok körében, ahol igénybe vették az elmúlt egy évben az NFSZ/ÁFSZ bármely szolgáltatását) 10,0 9,0 8,0

7,6

7,5 6,9

7,0 6,0 6,0 6,0

7,1 6,5

6,4

8,0 7,5

6,2

5,7

5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 1-2 alkalommal

3-8 alkalommal

1. hullám (N=911)


2. hullám (N=941)

havonta többször

3. hullám (N=565)

2011 novemberében az NFSZ szolgáltatásait igénybe vevı vállalatok 30%-a úgy érzi, hogy a szolgálat számára értékes partner, és a cégek 18%-a véli ellenkezıképpen. Az elsı hullám során a cégek 55%-a, a második hullámban 19%-a látta úgy, hogy az ÁFSZ értékes partnerként tekint rá. Amellett, hogy a második hullámhoz képest nıtt azok aránya, kik értékesnek találják a kapcsolatot, a kérdés megítélése tekintetében jelentıs elbizonytalanodás következett be az egymást követı hullámok során. 2010 márciusában 23%, 2011 januárjában már 42% nem tudott válaszolni a kérdésre, 2011 novemberében pedig már a kérdezettek több mint fele (52%) volt bizonytalan. A cégméret növekedésével együtt nı azok aránya, akik úgy érzik, a szolgálat értékes partnerként tekint rájuk. A régiók közül a közép- és az északi-magyarországi régiókból érkeztek az átlagosnál kedvezıbb jelzések. 98. táblázat Az NFSZ/ÁFSZ-szel való együttmőködése alapján hogy látja, a szolgálat az Ön cége számára egy értékes partner? (válaszok százalékos megoszlása azok körében, akik igénybe vették az elmúlt egy évben az NFSZ/ÁFSZ bármely szolgáltatását)

Igen

1. hullám (N=911) 55

2. hullám (N=941) 19

3. hullám (N=565) 30

Nem

22

39

18

Nem tudja

23

42

52

Tárki Zrt.

96


5.7

Az NFSZ szolgáltatásaival kapcsolatos elégedettség

Az igénybe vett NFSZ-szolgáltatásokkal való összesített elégedettség egy tízfokozatú skálán 2011 novemberében 7,6-ot ért el. Az érték meghaladja a 2010 márciusában mért 6,9-es és a 2011 januárjában mért 6,7-es átlagértéket. A növekedés szignifikáns, vagyis az NFSZ szolgáltatásaival kapcsolatos elégedettség a harmadik hullámban magasabb, jó szintőnek mondható. A régiók közül felfelé Észak-Magyarország (8,9), lefelé a észak-alföldiek (6,4) lógnak ki. Leginkább elégedettnek az üzleti szolgáltatásokkal foglalkozó (8,2) valamint az 1-4 fıt foglalkoztató cégek (7,9) bizonyultak, legkevésbé a mezıgazdasági területen tevékenykedık (6,6). Mindkét megkérdezés során igen kedvezı átlagos értékelést kaptak az egyéb szolgáltatások. A harmadik felmérés során valamelyest csökkent ugyan az átlagos értékelés, de még mindig az elsı helyen áll ez a szolgáltatás. Az átlagosnál jobban szerepelt és az elızı hullámhoz képest nagymértékő javulást mutathat fel a jogi tanácsadás (8,2-es átlag, a 2. hullámban: 6,3). Ugyancsak jó értékelést kapott a támogatott álláshelyekre történı munkaerıközvetítés (7,9). A többi szolgáltatás értékelése átlag alatti, de a kapott értékek még mindig jónak mondhatók. Jóval kedvezıbben értékelték a cégek a normál álláshelyekre történı munkaközvetítést és a képzés, átképzés lebonyolítását, mint a korábbi hullámban, és a munkaviszonyban állók átképzésének segítése is jobb ítéletben részesült. A nagylétszámot érintı leépítésekhez nyújtott segítséggel kapcsolatos elégedettség kirívóan nagyot esett a második hullám során az elsıhöz képest, és mostanra visszanyerte ugyan kedvezıbb értékelését, de mindezzel együtt az utolsó elıtti helyre került csak. Az alkalmassági tesztek értékelése során tapasztalhatunk csupán romlást az elızı hullámokhoz képest, a visszaesés azonban jelentıs: A korábbi hullámban második helyre pozícionált szolgáltatás most az utolsó helyre került (az átlagérték 8,0-ról 7,9-re, majd 6,7-re csökkent). Összevetve az NFSZ/ÁFSZ tevékenységének általában vett értékelését (a három hullámban rendre 6,0, 6,3, ill. 6,9) az általa nyújtott szolgáltatások konkrét értékelésének átlagával (6,9, 6,7, 7,6), megállapítható, hogy a vállalatok az elıbbi esetben kissé „szigorúak” voltak. Az NFSZ/ÁFSZ munkájáról a szolgáltatásokat igénybe vevı vállalkozások körében kialakult általános kép szignifikánsan kedvezıtlenebb, mint a nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettség. Ennek mértéke a harmadik hullámra ismét növekedett. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a munkaügyi intézményrendszernek a gazdálkodó szféra közvéleményében kialakult imázsa – tevékenységének színvonala alapján – indokoltnál valamivel kedvezıtlenebb. Ebbıl értelemszerően adódik a feladat, hogy a jövıben az arculatépítés igen fontos tevékenység, ha az NFSZ-rıl kialakult általános képet javítani szeretnék.

Tárki Zrt.

97


99. táblázat Az NFSZ/ÁFSZ szolgáltatásainak értékelése (a szolgáltatások értékelésének átlaga 1–10-es skálán mérve, ahol 1=egyáltalán nem elégedett, 10=nagyon elégedett; azok körében, akik igénybe vették az elmúlt egy évben az NFSZ/ÁFSZ bármely szolgáltatását, a 3. hullám értékeinek sorrendjében) 1. hullám (N=911) 8,9

2. hullám (N=941) 9,9

3. hullám (N=565) 8,5

Jogi tanácsadás

7,9

6,3

8,2


7,7

7,7

7,9


6,3

5,8

7,3


8,2

5,2

7,3

Információnyújtás foglalkoztatást segítı támogatásokról és munkaerıpiaci képzésekrıl

7,1

7,3

7,2


8,3

6,1

7,2


7,3

2,6

7,0


7,0

7,0

7,0


7,5

6,7

7,0


6,5

3,4

6,8


8,0

7,9

6,7

Összesített mutató

6,9

6,7

7,6


Egyértelmően kedvezı, hogy a munkaügyi szolgáltatásokat igénybe vevı cégek csaknem mindegyike nagymértékben elégedett az NFSZ szerzıdéses kötelezettségeinek teljesítésével (8,6). Valamelyest kedvezıtlenebb az értékelés az elızı két hullámhoz képest (9,7-9,7), de ez az átlagérték is nagyon jó megítélést tükröz. Relatíve jó értékeléseket kapott a munkaügyi intézményrendszer dolgozóinak figyelme, gyorsaság, megértése, ismeretei, valamint a rugalmasság. A többi tényezı értékelése átlagos vagy átlag alatti. Ha a fenti kilenc tényezı értékeléseinek átlagait tekintjük 6,6-es értéket kapunk. Ez az érték 2010 márciusában 6,6 volt, 2011 januárjában 6,9.

Tárki Zrt.

98


10. ábra Mennyire ért egyet az alábbi, az NFSZ/ÁFSZ munkaerı-közvetítı tevékenységét az alábbi állításokkal? (érdemi válaszok átlaga 1–10, ahol 1=egyáltalán nem értek egyet, 10=teljes mértékben egyetértek; azon vállalatok körében, ahol igénybe vették az elmúlt egy évben az NFSZ/ÁFSZ bármely szolgáltatását)

8,6

Mindig betartják a céggel történt megállapodásokat Mindig figyelemmel kísérik a folyamatban lévő ügyeket

7,4

5,1

6,4

Gyorsan kiközvetíti a megfelelő munkaerőt a bejelentett igényekre

7,4 6,7 7,0

Közvetítői, tanácsadói mindig megértik, hogy milyen képzettségű személyekre van szükség

7,3 7,1 6,6

Rugalmas

6,4

7,1 7,1

A velünk kapcsolatban álló munkatársnak megfelelő ismeretei vannak az ágazatunk helyzetéről és…

6,9 7,2 6,4

Jó teljesítményt képes nyújtani az előválogatásban

6,7 7,1

6,1 5,0

Inkább a munkanélküliekkel törődik, mint a mi cégünk igényeivel (fordított skála) 4,3

Munkatársai nem eléggé kvalifikáltak ahhoz, hogy a mi cégünk együttműködő partnerei legyenek…

4,5 1

3. hullám (N=565)

2

2. hullám (N=941)

3

4

5

9,7 9,7

6,3 5,9 5,8 6

7

8

9

10

1. hullám (N=911)

Az elsı hullám során a válaszadó cégek 9%-a jelezte, hogy vállalkozások és az ÁFSZ a törvényi kötelezettségen túlmenı szerzıdést kötött egymással. Ez az arány a második hullámra 3%-ra esett vissza, majd a harmadik hullámban nem változott, ugyancsak 3%-nyian jelezték, hogy a törvényi kötelezettségen túlmenı szolgáltatásokról megállapodást kötöttek az NFSZ-szel. 5.8

A területileg illetékes munkatársak teljesítményének értékelése

Az NFSZ-szel kapcsolatba kerülı vállalkozások összességében a korábbi hullámokhoz hasonlóan kifejezetten jó értékelést adtak a személyes vagy telefonos beszélgetés útján megvalósult kommunikáció során kapott információk pontosságára és megbízhatóságára (8,2-

Tárki Zrt.

99


8,2). Az írásos információk minısége, megbízhatósága terén a 2011. novemberi felmérés során hasonló kedvezı eredményeket kaptunk, mint a többi kommunikációs forma esetében. Ennek a hátterében az áll, hogy jelen esetben, a kérdıívben nem szőkítettük le az írásos információk körét az e-mail útján történt kapcsolattartásra, hanem értékeltettünk minden írásos információt, amihez az ügyfelek hozzájutottak. Az eredményeket közvetlenül nem lehet tehát összehasonlítani a két elızı hullám vonatkozó adataival. 11. ábra A területileg illetékes kirendeltség munkatársainak teljesítményének értékelése (az érdemi válaszok átlaga 1–10, ahol 1=nem megfelelı, 10=nagyon jó; azon vállalatok körében, amelyeknek volt kapcsolata kirendeltséggel és igénybe vették az elmúlt egy évben az NFSZ/ÁFSZ bármely szolgáltatását, valamint kapcsolatban voltak a megadott módon az NFSZ-szel/ÁFSZ-szel) 8,2 8,0 8,3

A személyesen feltett kérdésekre adott szóbeli tájékoztatás pontossága, megbízhatósága

8,2 Az írásos információk minősége és érthetősége

5,9 7,3

8,2 8,1 7,7

A telefonon keresztül adott tájékoztatás pontossága, megbízhatósága

1 3. hullám (N=443)

2

3

2. hullám (N=700)

4

5

6

7

8

9

10

1. hullám (N=622)

A területileg illetékes munkaügyi kirendeltségek munkatársait illetı összesített értékelés 2010 márciusában 7,2, jó közepesnek volt mondható, s ez icipicit emelkedett 2011 januárjára, 7,5-re, 2011 novemberére pedig 7,9-re nıtt, amely már meglehetısen kedvezı megítélést tükröz. A válaszadó vállalkozások mindhárom hullámban a leginkább elégedettek a megbeszélések hangulatával (az ezt érintı átlagos értékelés 7,6, 8,1, ill. 8,2). Jelen felmérésben második helyre a munkatársak tudása, szakmai ismerete került, nagyfokú elégedettséget mutat a 8,1-es átlagérték (a 2. hullámhoz képest nagymértékő javulás látható – 7,0). A többi szempontból is kedvezı a kirendeltségek munkatársaival való elégedettség, mind a pontosság, mind a problémamegoldó képesség, mind rendelkezésre állás tekintetében. Összességében az ipar, építıipar és a közösségi és személyi szolgáltatások területén tevékenykedık, valamint a 10-19 fıt foglalkoztató cégek megítélése a legkedvezıbb a kirendeltségek munkatársainak tevékenységét illetıen. Összességében a területileg illetékes kirendeltségek munkatársait az Észak-Magyarországon tevékenykedı cégek ítélték meg legkedvezıbben (9,0), az észak-alföldiek pedig a legkedvezıtlenebbül (6,0).

Tárki Zrt.

100


12. ábra Általában hogyan értékeli a területileg illetékes kirendeltség munkatársainak tevékenységét? (érdemi válaszok átlaga 1–10; ahol 1=nagyon rossz, 10=nagyon jó; azon vállalatok körében, amelyeknek volt kapcsolata kirendeltséggel és igénybe vették az elmúlt egy évben az NFSZ/ÁFSZ bármely szolgáltatását)

8,2 8,1 7,6

a megbeszélések hangulata, atmoszférája

a munkatársak tudása, szakmai ismeretei

7,0 7,5

a feltett kérdésekre adott válaszok pontossága

6,8

1

5.9

7,8 7,7

7,7 7,6 7,3

elérhetőség, rendelkezésre állás

3. hullám (N=443)

7,9

7,0 7,0

probléma-megoldó képessége

8,1

2

3

2. hullám (N=700)

4

5

6

7

8

9

10

1. hullám (N=622)

Javaslatok az NFSZ tevékenységének javítására

Az NFSZ és intézményeinek munkájával való elégedettség – mely a három felmérési hullám közötti idıszakban folyamatosan javult – összességében lassan eléri már a jó szintet. Ennek megfelelıen e tevékenység javítására irányuló vállalati, vállalkozói javaslatok egyre kevésbé intenzívek, intenzitásuk a második hullámhoz képest csökkent. Mindhárom hullám esetében a legnagyobb igény az internet adta lehetıségek jobb kihasználásara, az on-line felületek gyakoribb alkalmazásával kapcsolatban érezhetı (6,7). A válaszadó cégvezetık tehát világosan érzékelik egyrészt a technikai, technológiai fejlıdésbıl adódó lehetıségeket, illetve az információk iránti igények folyamatosan növekvı tendenciáját. Az internet fontosságára hívja fel a figyelmet, hogy a második hullámhoz hasonlóan a második legfontosabb igénynek jelen esetben is a – nyilvánvalóan e-mailek formájában terjeszthetı – hírlevelek készítése és küldése bizonyult (5,9). A többi változtatási lehetıség szükségességét a közepesnél gyengébbnek, nem annyira fontosnak ítélték a kérdezettek, a munkáltatók személyes felkeresését mondhatjuk akár szükségtelennek is.

Tárki Zrt.

101


100. táblázat Mely területeken lenne szükség az NFSZ/ÁFSZ tevékenységének javítására? (érdemi válaszok átlaga 1–10, ahol 1=nincs szükség változtatásra, 10=igen jelentıs javításra van szükség; azon vállalatok körében, ahol igénybe vették az elmúlt egy évben az NFSZ/ÁFSZ bármely szolgáltatását) 1. hullám (N=911)

2. hullám (N=941)

3. hullám (N=565)

Online felületek alkalmazása

6,2

7,9

6,7

Hírlevelek készítése, küldése

5,1

7,8

5,9

Vállaltvezetıi klub mőködtetése

4,8

5,7

5,3

Tömegkommunikációs eszközök fokozott alkalmazása

6,0

7,6

5,1

Témák szerinti tanácskozások szervezése a munkaadók számára

5,6

7,1

5,0

A telefonon történı kapcsolattartás javítása

5,0

6,8

5,0

A munkáltatók személyes felkeresése

5,6

6,2

4,7

Tárki Zrt.

102


Irodalomjegyzék

•

315/2010. (XII. 27.) Korm. Rendelet a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatról

•

T/3500. számú törvényjavaslat a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról

•

2011. évi CVI. Törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról

•

2012 évi E) Elkülönített állami pénzalap költségvetési tervezete, LXIII. Munkaerıpiaci Alap fejezet

•

A feldolgozóipari vállalkozások helyzete és rövid távú kilátásai 2011 októberében A KOPINT-TÁRKI negyedéves konjunktúratesztjének eredményei (2011/IV.)

•

Konjunktúrajelentés. A világgazdaság és a magyar gazdaság helyzete és kilátásai 2011 ıszén (2011/3)

•

A munkaerıpiactól távol maradó 15–61 éves népesség jellemzıi, Statisztika Tükör V. évfolyam 74. szám, 2011. november 28.

•

Fıbb munkaügyi folyamatok, 2011. I. félév, Statisztikai Tükör, V. évfolyam 62. szám 2011. szeptember 20.

Tárki Zrt.

103


Függelék

Tárki Zrt.

104


1.a táblázat „Amennyiben Ön állást keresne, az alábbi lehetıségek közül melyeket venné igénybe mindenképpen, melyiket talán és melyik semmiképpen?” (válaszok százalékos megoszlása régiók szerint)

Mindenképpen

Talán

Semmiképpen

Nem tudja, nem válaszol

Hirdetést adnék fel országos megjelenéső újságokban, folyóiratokban Közép-Magyarország (Budapest; Pest megye)

11

19

66

3


10

17

71

1


12

16

71

1


12

16

71

1


15

17

67

1


13

16

67

4


14

18

67

1

Összesen

12

17

68

2


21

21

56

2


25

19

54

2


27

20

51

1


25

20

52

3


32

21

45

1


33

18

47

2


30

20

47

3

Összesen

27

21

51

2


Tárki Zrt.

105


1.b táblázat „Amennyiben Ön állást keresne, az alábbi lehetıségek közül melyeket venné igénybe mindenképpen, melyiket talán és melyik semmiképpen?” (válaszok százalékos megoszlása régiók szerint)

Mindenképpen

Talán

Semmiképpen


Jelentkeznék országos megjelenéső újságok, folyóiratok álláshirdetéseire Közép-Magyarország (Budapest; Pest megye)

45

22

31

2


37

23

39

1


32

22

46

1


29

27

43

1


40

23

36

1


31

23

43

3


30

27

43

0

Összesen

37

24

38

1

Jelentkeznék helyi megjelenéső újságok álláshirdetéseire Közép-Magyarország (Budapest; Pest megye)

64

17

17

1


74

12

14

1


76

13

10

1


67

18

13

1


76

13

11

0


68

15

15

1


71

15

13

1

Összesen

70

15

14

1

Tárki Zrt.

106


1.c táblázat „Amennyiben Ön állást keresne, az alábbi lehetıségek közül melyeket venné igénybe mindenképpen, melyiket talán és melyik semmiképpen?” (válaszok százalékos megoszlása régiók szerint)

Mindenképpen

Talán

Semmiképpen


Önállóan jelentkeznék olyan cégeknél, amelyekrıl úgy gondolom, hogy tudnának foglalkoztatni engem Közép-Magyarország (Budapest; Pest megye)

80

13

7

0


88

8

3

0


85

9

4

2


80

14

5

1


83

10

6

1


85

9

6

1


82

12

5

1

Összesen

83

11

6

1

Jelentkeznék a területileg illetékes munkaügyi kirendeltségen Közép-Magyarország (Budapest; Pest megye)

59

18

19

4


67

13

17

4


65

16

16

3


69

14

15

2


71

12

15

2


72

12

13

3


71

14

13

2

Összesen

67

15

16

3

Tárki Zrt.

107


1.d táblázat „Amennyiben Ön állást keresne, az alábbi lehetıségek közül melyeket venné igénybe mindenképpen, melyiket talán és melyik semmiképpen?” (válaszok százalékos megoszlása régiók szerint)

Talán

Semmiképpen


24

28

43

6


26

23

48

3


26

21

49

4


24

20

48

7


32

20

44

4


31

20

43

5


19

22

53

7

Összesen

26

23

46

5


20

21

55

4


16

15

66

4


14

15

69

2


11

12

71

6


18

14

61

7


17

16

58

9


14

14

69

4

Összesen

16

16

62

5

Mindenképpen




Tárki Zrt.

108


1.e táblázat „Amennyiben Ön állást keresne, az alábbi lehetıségek közül melyeket venné igénybe mindenképpen, melyiket talán és melyik semmiképpen?” (válaszok százalékos megoszlása régiók szerint)

MindenTalán képpen

Semmiképpen


Jelentkeznék internetes álláshirdetésre Közép-Magyarország (Budapest; Pest megye)

67

14

18

1


52

17

30

1


57

15

27

1


51

18

30

1


52

17

31

1


55

13

32

1


52

15

32

1

Összesen

57

15

27

1

Regisztrálnék internetes álláskeresı, állásközvetítı oldalakon Közép-Magyarország (Budapest; Pest megye)

48

20

27

4


37

23

38

2


37

24

35

4


34

23

38

4


42

18

38

2


36

16

41

7


37

19

39

5

Összesen

40

20

35

4

Tárki Zrt.

109


1.f táblázat „Amennyiben Ön állást keresne, az alábbi lehetıségek közül melyeket venné igénybe mindenképpen, melyiket talán és melyik semmiképpen?” (válaszok százalékos megoszlása régiók szerint) Mindenképpen

Talán

Semmiképpen

NT/NV

Személyes kapcsolataim (család, barátok, ismerısök) segítségével keresnék állást Közép-Magyarország (Budapest; Pest megye)

93

4

2

0


92

5

2

0


92

6

2

0


92

6

1

0


93

5

2

0


94

4

2

0


94

3

2

0

Összesen

93

5

2

0

Tárki Zrt.

110


2.a táblázat „Honnan szerezte ismereteit a Foglalkoztatási Hivatal (FH) tevékenységérıl?” (az egyes válaszokat említık százalékos aránya régiónként azok körében, akik hallottak az egyes szervezeti egységekrıl; több válasz lehetséges) Országos napilapokból

Egyéb országos írott sajtóból




NFSZ kiadványok -ból



Egyéb forrásból


37

35

45

59

59

28

14

18

10

33

60

23


39

36

45

53

47

53

29

26

10

37

79

20


36

44

47

59

52

62

38

34

15

37

79

26


45

32

47

66

56

54

28

39

14

42

74

27


33

32

43

60

50

35

25

29

14

34

68

18


37

32

42

64

51

47

33

36

10

38

74

23


47

44

48

62

56

48

29

30

11

34

77

25

Összesen

38

36

45

60

54

42

25

28

11

36

70

23

Tárki Zrt.

Országos Helyi sugárzású Internetrıl napilapok televízió-ból ból

111


2.b táblázat „Honnan szerezte ismereteit a Megyei Munkaügyi Központ tevékenységérıl?” (az egyes válaszokat említık százalékos aránya régiónként azok körében, akik hallottak az egyes szervezeti egységekrıl; több válasz lehetséges) Országos napilapokból








29

25

33

51

47

19

11

14

5

31

67

23


33

32

37

53

41

46

26

27

4

34

75

23


29

30

36

55

42

48

24

25

6

33

75

30


25

22

33

50

39

33

18

23

5

44

83

27


33

34

40

55

38

33

26

27

5

34

74

25


26

23

34

50

43

40

24

27

6

41

81

23


29

29

39

52

43

34

20

21

7

34

79

27

Összesen

29

28

36

52

42

34

20

22

5

36

75

25

Tárki Zrt.

Országos Helyi sugárzású Internetrıl napilapok televízió-ból ból

Barátoktól, Egyéb ismerısökforrásból tıl

112


2.c táblázat „Honnan szerezte ismereteit a területileg illetékes kirendeltség tevékenységérıl?” (az egyes válaszokat említık százalékos aránya régiónként azok körében, akik hallottak az egyes szervezeti egységekrıl; több válasz lehetséges) Országos napilapokból




25

22

29

44

45

20


27

26

32

48

35


29

30

36

49


22

21

29


27

28


24

Dél-Alföld (Bács-Kiskun; Békés; Csongrád) Összesen

Tárki Zrt.

Országos Helyi Helyi sugárzású Internetrıl napilapok- sugárzású televízióból rádióból ból





Egyéb forrásból

11

14

4

44

67

24

39

24

27

3

43

72

27

47

53

27

28

8

42

80

33

41

35

33

20

23

7

57

83

28

32

45

35

32

22

27

5

44

77

27

22

31

43

39

40

25

28

8

49

80

25

28

28

36

46

39

37

20

22

6

50

83

28

26

25

32

45

40

34

20

23

6

47

76

27

113


2.d táblázat „Honnan szerezte ismereteit a regionális képzı központok tevékenységérıl?” (az egyes válaszokat említık százalékos aránya régiónként azok körében, akik hallottak az egyes szervezeti egységekrıl; több válasz lehetséges) Országos napilapokból







27

24

31

45

48

19

12

15

7

29

65

29


29

29

34

41

41

47

25

26

6

27

65

24


33

32

39

48

46

51

30

29

9

23

74

33


32

26

34

45

41

36

19

23

9

31

76

26


28

29

34

44

40

33

24

26

5

27

74

22


28

27

35

48

45

44

27

30

11

35

79

26


35

34

42

46

44

43

27

27

9

28

78

27

Összesen

30

28

35

45

44

36

22

24

8

29

72

27

Tárki Zrt.

Helyi Internetrıl napilapokból

NFSZ Saját Barátoktól kiadványok- tapaszta- ismerısök ból latból -tıl

Egyéb forrásból

114


3. táblázat A kirendeltség munkatársai által különbözı formákban adott tájékoztatással való elégedettség (az érdemi válaszok átlaga régiónként 1–10, ahol 1=nem megfelelı, 10=nagyon jó; a regisztrált, az adott kapcsolati móddal élı ügyfelek körében)

Közép-Magyarország (Budapest; Pest megye) Közép-Dunántúl (Fejér; KE; Veszprém) Nyugat-Dunántúl (GyMS; Vas; Zala) Dél-Dunántúl (Baranya; Somogy; Tolna) Észak-Magyarország (BAZ; Heves; Nógrád) Észak-Alföld (HajdúBihar; JNSz; SzSzB) Dél-Alföld (Bács-Kiskun; Békés; Csongrád) Összesen

Tárki Zrt.

A feltett kérdésekre adott szóbeli tájékoztatás pontossága, megbízhatósága (N=545)

A telefonon keresztül adott tájékoztatás pontossága, megbízhatósága (N=195)

Az írásos információk minısége és érthetısége (N=543)

8,2

8,1

8,1

8,0

7,5

7,4

7,9

8,3

7,6

7,3

6,2

7,1

7,8

7,9

8,0

7,3

7,4

7,5

7,6

7,4

7,0

7,7

7,5

7,6

115


4. táblázat „Mennyire elégedett a munkaügyi kirendeltség tárgyi körülményeivel?” (az érdemi válaszok átlaga régiónként 1–10, ahol 1=nagyon elégedetlen, 10=nagyon elégedett; a regisztrált ügyfelek körében; N=719) Ügyfélváróban Az ügyfél- Infokommunielhelyezett fogadás kációs Várakozási Telefonon eszközök és kulturáltsága, eszközökkel idı történı információk kényelmesvaló felhosszúsága elérhetıség által biztosított sége szereltsége segítség KözépMagyarország (Budapest; Pest megye) Közép-Dunántúl (Fejér; KE; Veszprém) Nyugat-Dunántúl (GyMS; Vas; Zala) Dél-Dunántúl (Baranya; Somogy; Tolna) Észak-Magyarország (BAZ; Heves; Nógrád) Észak-Alföld (Hajdú-Bihar; JNSz; SzSzB) Dél-Alföld (BácsKiskun; Békés; Csongrád) Összesen

Tárki Zrt.

6,9

7,5

7,5

5,2

6,2

7,1

7,8

7,7

5,2

7,4

7,5

8,1

7,8

6,2

7,9

7,9

8,4

8,4

6,3

7,7

7,4

8,4

8,0

6,0

8,0

6,9

8,0

7,9

5,8

7,8

7,8

8,4

8,1

6,2

7,8

7,3

8,0

7,9

5,8

7,4

116


A lakossági ügyfél-elégedettségi index tartalma A lakossági ügyfél-elégedettségi index értékét az alábbi értékelések számtani átlaga adja26. A válaszok minden esetben 1–10 skálán helyezkedhettek el, az 1 nagyon negatív véleményt, értékelést jelentett, a 10 a nagyon pozitívot. Munkaügyi kirendeltségen igénybe vett szolgáltatásokkal való elégedettség Regisztráció, nyilvántartásba vétel Munkanélküli pénzbeli ellátások folyósításával kapcsolatos ügyintézés Munkaközvetítés Munkaerı-piaci és foglalkoztatási információ nyújtása Tanácsadás Mentori szolgáltatás Felnıttképzés Munkaügyi kirendeltség munkatársainak értékelése a feltett kérdésekre adott szóbeli tájékoztatás pontossága, megbízhatósága a telefonon keresztül adott tájékoztatás pontossága, megbízhatósága az írásos információk minısége és érthetısége felkészült, rendelkezik a szükséges szakmai tudással a nyújtott segítség hatékonysága érdeklıdnek az Ön igényei felıl a tılük kapott információk hasznossága kedvesség, elızékenység, segítıkészség titoktartási kötelezettség betartása az ügyek gyors elintézése az ügyemre fordított idı mennyisége Munkaügyi kirendeltség szolgáltatásaival való elégedettség Az álláslehetıségek választéka A képzési lehetıségek választéka A kapott fontos információk mennyisége A megkötött szerzıdések precíz betartása A kirendeltség légköre Kiigazodási lehetıség a kirendeltség irodájában A kirendeltség megközelíthetısége A kirendeltség akadálymentessége A munkatársak elérhetısége telefonon Az állásra jelentkezés folyamatának értékelése Bonyolultság Korrektség Gyorsaság A munkaügyi kirendeltség tárgyi körülményeivel való elégedettség Az ügyfélfogadás kulturáltsága, kényelmessége Infokommunikációs eszközökkel való felszereltsége Ügyfélváróban elhelyezett eszközök és információk által biztosított segítség Várakozási idı hosszúsága Telefonon történı elérhetıség Az NFSZ honlapjának információtartalmával való elégedettség 26

Minden válaszadó esetében a rendelkezésre álló válaszok átlagáról van szó, vagyis különbözı válaszadók esetében eltérı számú értékelés szolgál az elégedettségi index alapjául.

Tárki Zrt.

117

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Recommend Documents