A MEGLÉVŐ, NFSZ TERÜLETRE VONATKOZÓ

0

A NEMZETI MUNKAÜGYI HIVATAL

„A TÁMOP 1.3.1-12/1-2012-0001 AZONOSÍTÓSZÁMÚ, „A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT FEJLESZTÉSE II.” CÍMŰ KIEMELT PROJEKT „3. SZERVEZETI CÉLRENDSZEREK FEJLESZTÉSE” CÍMŰ ALPROJEKTJE KERETÉBEN „STRATÉGIAI MENEDZSMENT MEGVALÓSÍTÁSA” TÉMAKÖRÉBEN KÉSZÜLT

A MEGLÉVŐ, NFSZ TERÜLETRE VONATKOZÓ STRATÉGIA FELÜLVIZSGÁLATA, AKTUALIZÁLÁSA ÉS KIEGÉSZÍTÉSE, VALAMINT A JÖVŐKÉP ÉS PRIORITÁSI RENDSZER ÚJRAFOGALMAZÁSA

V2.0

2014. január 31.

-1-

0

TARTALOMJEGYZÉK 1.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ............................................................................................................ 5 1.1 KONTEXTUS .......................................................................................................................................... 5 1.2 CÉL, IDŐTÁV ......................................................................................................................................... 5 1.3 A STRATÉGIA FELÜLVIZSGÁLATI FOLYAMAT.................................................................................. 5 1.4 ELŐKÉSZÍTÉS ........................................................................................................................................ 5 1.5 A STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT KERETEI, ELŐFELTÉTELEZÉSEK, ÉRVÉNYESSÉG.................. 6 1.6 AZ AKTUALIZÁLT STRATÉGIAI ELEMEK: KÜLDETÉS, JÖVŐKÉP, STRATÉGIAI CÉLTÉRKÉP .... 6 1.7 PRIORITÁSOK AZ AKTUALIZÁLT, KIEGÉSZÍTETT STRATÉGIÁBAN ............................................. 8 1.7.1 A 2014-15-ös periódus prioritásai a jövőképben ......................................................... 8

2.

EXECUTIVE SUMMARY ................................................................................................................ 10 2.1 CONTEXT ............................................................................................................................................. 10 2.2 GOAL, TIME FRAME ........................................................................................................................... 10 2.3 PROCESS OF THE STRATEGY REVISION......................................................................................... 10 2.4 PREPARATION .................................................................................................................................... 10 2.5 FRAME, ASSUMPTIONS AND VALIDITY OF THE STRATEGY REVIEW ........................................ 11 2.6 ACTUALIZED STRATEGIC ELEMENTS: MISSION STATEMENT, VISION, STRATEGY MAP ...... 11 2.7 PRIORITIES IN THE UPDATED, EXPANDED STRATEGY ............................................................... 12 2.7.1 Priorities of the vision for the period of 2014-2015 .................................................. 13

3.

BEVEZETŐ ......................................................................................................................................... 15 3.1 3.2

A DOKUMENTUM CÉLJA..................................................................................................................... 15 A DOKUMENTUM FELÉPÍTÉSE .......................................................................................................... 15

4.

STRATÉGIA FELÜLVIZSGÁLAT CÉLJA, FOLYAMATA ÉS RÉSZTVEVŐI................... 16

5.

ELVÁRÁSOK, ÚJ HATÁSOK, SZEMPONTOK, FELVETÉSEK ÖSSZEGYŰJTÉSE ...... 17

6.

A STRATÉGIA FELÜLVIZSGÁLAT IDŐTÁVJA ÉS KERETEI........................................... 19 6.1 6.2

7.

A STRATÉGIA FELÜLVIZSGÁLATÁNAK IDŐTÁVJA ........................................................................ 19 A STRATÉGIA FELÜLVIZSGÁLATÁNAK KERETEI ........................................................................... 19

HELYZETELEMZÉS ......................................................................................................................... 25 7.1 7.2

A HELYZETELEMZÉS CÉLJAI ............................................................................................................. 25 A 2010-ES STRATÉGIA-ALKOTÁS ÓTA TÖRTÉNT SZERVEZETI VÁLTOZÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA .......................................................................................................................................... 25 7.3 ÖSSZEFOGLALÁS ÉS ÉRTÉKELÉS AZ ELŐZŐ STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL ...................... 28 7.4 SZERVEZETI HELYZETELEMZÉS (CAF KERETRENDSZER SZERINT) ......................................... 31 8.

A STRATÉGIA FELÉPÍTÉSE ........................................................................................................ 32 8.1 8.2

9.

A BALANCED SCORECARD MÓDSZERTAN ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA ...................................... 33 AZ NFSZ CÉLTÉRKÉPÉNEK KIALAKÍTÁSA .................................................................................... 34

AZ NFSZ AKTUALIZÁLT STRATÉGIÁJA ................................................................................ 37 9.1 AKTUALIZÁLT KÜLDETÉS .................................................................................................................. 37 9.2 AKTUALIZÁLT JÖVŐKÉP.................................................................................................................... 39 9.2.1 A 2014-15-ös periódus prioritásai a jövőképben ....................................................... 40 9.3 AKTUALIZÁLT CÉLTÉRKÉP ................................................................................................................ 40 9.3.1 Az NFSZ az ügyfelek szemében ........................................................................................ 42 9.3.1.1 9.3.1.2

Az NFSZ értéke és imázsa a munkakeresők/munkavállalók körében ....................... 42 Az NFSZ értéke és imázsa a munkáltatók körében .......................................................... 43

-2-

0

9.3.1.3

9.3.2

9.3.2.1 9.3.2.2 9.3.2.3

9.3.3

Munkakeresőkkel/munkavállalókkal kapcsolatos célok .................................................. 46 Munkáltatókkal kapcsolatos célok ........................................................................................... 46 Egyéb munkaerő-piaci szereplőkkel kapcsolatos célok ................................................... 47

Az NFSZ belső működésével, folyamataival kapcsolatos célok ............................ 48

9.3.3.1 9.3.3.2 9.3.3.3 9.3.3.4

9.3.4

Az NFSZ értéke és imázsa egyéb munkaerő-piaci szereplők körében ...................... 44

Az NFSZ ügyfelekkel kapcsolatos céljai ......................................................................... 46

A munkakeresőkkel/munkavállalókkal kapcsolatos folyamati célok .......................... 48 A munkáltatókkal kapcsolatos folyamati célok .................................................................. 49 Munkakeresők/munkavállalók és munkáltatók közös folyamati céljai..................... 51 Egyéb munkaerő-piaci szereplőkkel kapcsolatos folyamati célok ............................... 52

A szervezeti tanulással, fejlődéssel kapcsolatos célok ............................................. 53

9.3.4.1 9.3.4.2 9.3.4.3 9.3.4.4

Alkalmazottak készségei, képzettségei ................................................................................. 54 Adatok, információ, technológia .............................................................................................. 55 Szervezet, kultúra ......................................................................................................................... 56 Infrastruktúra ................................................................................................................................. 59

9.3.5 Költséghatékonysággal kapcsolatos célok .................................................................... 60 9.3.6 A 2014-15-ÖS PERIÓDUS PRIORITÁSAI AZ AKTUALIZÁLT CÉLTÉRKÉPEN ......................... 60 10.

IRODALOMJEGYZÉK ............................................................................................................... 65

11.

MELLÉKLETEK ............................................................................................................................ 67

11.1 11.2

A 2010-ES STRATÉGIA KÜLDETÉSE ÉS JÖVŐKÉPE ................................................................ 67 A 2014-15-RE SZÓLÓ STRATÉGIA FELÜLVIZSGÁLATÁNAK FOLYAMATA ÉS RÉSZTVEVŐI ........................................................................................................................................................... 71 11.3 A STRATÉGIA FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ELVÁRÁSOK, ÚJ HATÁSOK, SZEMPONTOK, FELVETÉSEK ......................................................................................................................... 74 11.3.1 Felsővezetői elvárások ...................................................................................................... 75 11.3.1.1 A stratégia felülvizsgálat folyamatával kapcsolatos elvárások ..................... 75 11.3.1.2 A stratégia tartalmával kapcsolatos elvárások ....................................................... 75

11.3.2 Releváns ajánlások, irányelvek, programok fejlesztési irányainak összefoglalása .......................................................................................................................................... 77 11.4 A SZERVEZETI FELÉPÍTÉS VÁLTOZÁSAI .................................................................................... 80 11.5 SZERVEZETI HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEI (CAF KERETRENDSZER SZERINT) ............ 81 11.5.1 Vezetés ................................................................................................................................... 82 11.5.2 Stratégia és tervezés ........................................................................................................ 83 11.5.3 Emberi erőforrás gazdálkodás ....................................................................................... 83 11.5.4 Együttműködés és erőforrások ...................................................................................... 84 11.5.5 Folyamatok ............................................................................................................................ 85 11.5.6 Ügyfélközpontú eredmények .......................................................................................... 85 11.5.7 Munkatársakkal kapcsolatos eredmények ................................................................. 86 11.5.8 A társadalmi környezetre gyakorolt hatásokkal kapcsolatos eredmények ... 86 11.5.9 Az alapvető teljesítménycélokkal kapcsolatos eredmények ............................... 87 11.6 MUNKAERŐ-PIACI HELYZETKÉP, A MUNKAERŐPIAC VÁRHATÓ ALAKULÁSA ..................... 87

-3-

0

KIADÁSOK Verzió

Dátum

Módosítás rövid leírása

Módosítás végrehajtója

1.0

2014.01.20.

Tanulmány tervezet

Vialto

2.0

2014.01.31.

Véglegesített tanulmány

Vialto

-4-

0

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1.1

Kontextus

A dokumentum a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által az Új Széchenyi Terv keretében megvalósított, TÁMOP 1.3.1-12/1-2012-0001 azonosítószámú kiemelt projekt „3. Szervezeti célrendszerek fejlesztése” című alprojekt keretében „Stratégiai menedzsment megvalósítása” témakörében készült. Célja a meglévő, NFSZ területre vonatkozó stratégia felülvizsgálata, aktualizálása és kiegészítése; a jövőkép, prioritási rendszer újrafogalmazása során elvégzett tevékenységek, megállapítások, meghatározott irányok, prioritások és feladatok strukturált összegzése. 1.2

Cél, időtáv

A stratégia felülvizsgálatának célja a küldetés, jövőkép, stratégiai céltérkép aktualizálása az elvárások és a helyzetelemzés eredményei alapján, a meghatározott keretek figyelembe vételével: megfogalmazásra kerüljön az NFSZ hosszú távú küldetése (mi a létezésének legfőbb célja), felülvizsgálatra kerüljön a 2020-ra előretekintő jövőkép, valamint meghatározásra kerüljenek azok a 2014-2015-os időszakra vonatkozó célok, melyek alapját képezik a következő két év fejlesztési terveinek. 1.3

A stratégia felülvizsgálati folyamat

A stratégia felülvizsgálati folyamat a fent említett alprojekt keretében készült megelőző tanulmányban rögzített, stratégia-alkotásra és nyomon követésre irányuló módszertanhoz illeszkedik, az abban foglalt lépések mentén történt: Előkészítés: Elvárások, új hatások, szempontok, felvetések Helyzetelemzés; Az előző stratégia megvalósulásának értékelése

összegyűjtése;

A stratégiai felülvizsgálat kereteinek rögzítése Küldetés, jövőkép és stratégiai céltérkép aktualizálása, kiegészítése Stratégiai dokumentum összeállítása, véleményezése, elfogadása 1.4

Előkészítés

A 2010-es stratégia-alkotás óta az NFSZ környezete számos változáson ment keresztül.

szervezete és tágabb

szakmapolitikai

A stratégia felülvizsgálatát befolyásoló elvárások, új hatások, szempontok, felvetések összegyűjtése és a jelenlegi helyzet elemzése az alábbiak szerint történt: A szervezet, illetve a stratégia szempontjából kulcs érintettekkel, így az NMH vezetésével, a kijelölt megyei központok vezetőivel, a szakképzési ág vezetésével, valamint az NGM foglalkoztatáspolitikában érintett szereplőivel folytatott interjúk, A releváns áttekintése.

irányelvek,

programok,

-5-

fejlesztési

irányok

dokumentumainak

0

1.5

A stratégiai felülvizsgálat keretei, előfeltételezések, érvényesség

A dinamikusan változó környezet figyelembe vételével a stratégiai célok aktualizálásának megállapított két éves időtávlatára való tekintettel, a kitűzött célok és meghatározott feladatok megvalósíthatóságának biztosítása érdekében fontos rögzíteni a felülvizsgálat időtávjára vonatkozó feltételeket, amelyek behatárolják a tervezés kereteit. A dokumentum kitér a felülvizsgálat stratégiai, finanszírozási, szervezeti és kapacitásokra vonatkozó kereteire, amelyek a stratégia felülvizsgálati kick-off workshopon kerültek rögzítésre. A jelenleg felülvizsgált stratégia abban az esetben tekinthető aktuálisnak a vonatkozó időtávban, amennyiben a foglalkoztatáspolitika irányai nem fognak drasztikusan változni, továbbá amennyiben a fentebb definiált pénzügyi és kapacitás keretek nem fognak drasztikusan változni. Ellenkező esetben szükségessé válik a stratéga újbóli felülvizsgálata / új stratégia alkotása. 1.6

Az aktualizált céltérkép

stratégiai

elemek:

Küldetés,

jövőkép,

stratégiai

A küldetés és a jövőkép felülvizsgálatát követően az aktualizált jövőkép céltérképpé alakítása a Balanced Scorecard (BSC) módszertan segítségével lehetővé teszi a különböző szempontok szerint történő strukturált tervezést, és az összefüggések, prioritások áttekinthetőségét. A stratégia aktualizálása során azért is előnyös a fenti módszertan alkalmazása, mivel a 2020-as jövőkép 2011-2014-es szakaszára is Balanced Scorecard módszertan szerint készült a stratégiai céltérkép, és ily módon megtartható a folytonosság és jól áttekinthetővé válik az egyes fejlesztési területek fejlődési, alakulási pályája. A céltérkép kialakításának logikáját az alábbi ábra szemlélteti:

1.Ábra: A stratégiai céltérkép logikai szerkezete

-6-

0

A céltérkép egyes céljai ok-okozati összefüggésben állnak egymással, azaz mindegyik jövőkép elemről megmondható, mely stratégiai célok támogatják annak elérését, illetve minden cél valamilyen összefüggésben van a többi céllal. Küldetés és jövőkép A küldetés és a jövőkép a stratégiai céltérkép iránytűjének tekinthető: a célok kitűzése során szem előtt kell tartani, hogy azok a misszió és a vízió megvalósulását szolgálják. A 2014-2015-ös időszakra vonatkozó stratégiai célrendszer összeállítása a következő BSC nézőpontok mentén történt. 1. Ügyfél nézőpont Ezen a nézőponton belül kerülnek meghatározásra az ügyfélkör változásához kapcsolódó stratégiai célok, és átgondolásra kerül, hogyan látják az ügyfelek az NFSZ-t, azaz milyen értéket képvisel az NFSZ az ügyfelek szemében a jövőkép szerint, mind termék- és szolgáltatásjellemzők, mind ügyfélkapcsolat, mind pedig imázs szempontjából. 2. Folyamatok nézőpont A folyamatok nézőpontba azok a stratégiailag fontos célok kerülnek, amelyek a jövőképben, illetve az ügyfél nézőpontban megfogalmazott célok megvalósulását segítik elő. Két fő szempont szerint vizsgáltuk a folyamati célokat: a) Új termék vagy szolgáltatás kifejlesztéséhez, termékportfólióhoz kapcsolódó célok b) Ügyfeleknek történő szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó célok 3. Tanulás-fejlődés nézőpont A tanulás-fejlődés nézőpont foglalja magában mindazokat a szervezeti stratégiai célokat, melyek kulcsfontosságúak annak érdekében, hogy a folyamati célok megvalósulhassanak, illetve a szervezet képes legyen a fejlődésre a jövőben is. A nézőpont legfőbb elemei, melyek szerint meghatároztuk a célokat: a) Az alkalmazottak készségei, képességei b) Rendelkezésre álló adatok, információk, technológia (például informatikai rendszerek) c) Szükséges szervezeti, illetve kulturális változások d) Rendelkezésre álló infrastruktúra 4. Költséghatékonyság, finanszírozás nézőpont A költséghatékonyság, finanszírozás nézőpont arra a kérdésre keresi a választ, hogy adott forrásból hogyan tudja az NFSZ a lehető legmagasabb szintű szolgáltatásokat nyújtani. Az aktualizált stratégiai célrendszert (Küldetés, Jövőkép, Céltérkép) a 2. Ábra foglalja össze. -7-

0

1.7

Prioritások az aktualizált, kiegészített stratégiában

Az aktualizált stratégia megvalósíthatóságának egyik kritikus sikertényezője a kitűzött célok megvalósításához szükséges kapacitások biztosítása. Következésképpen a stratégia aktualizálás során kiemelt figyelmet kapott a prioritások meghatározása, amely a jövőkép elemeire és a kitűzött célokra vonatkozóan egyaránt megtörtént. A magas prioritású jövőkép elemeket és stratégiai célokat a stratégiai céltérképen a 2. Ábra színkiemeléssel szemlélteti. Az alábbi alpont a magas prioritású jövőkép elemek részletesebb kifejtését tartalmazza. 1.7.1

A 2014-15-ös periódus prioritásai a jövőképben

A 2014-2015-ös években az NFSZ a következő aktualizált jövőkép elemekre fókuszál: A foglalkoztathatóság és a munkaerő-piaci alkalmazkodóképesség fejlesztését célzó programok első számú menedzsere: Az NFSZ a munkakeresők munkaerő-piaci átmeneteit kezelő ügynökség, a foglalkoztathatóság és a munkaerő-piaci alkalmazkodóképesség fejlesztését célzó programok első számú menedzsere. Hatékonyan növeli a munkára való alkalmassági szintet a munkakeresők körében, melynek célja, hogy a tartósan munkanélküliek egyre nagyobb mértékben megállják a helyüket az elsődleges munkaerőpiacon, magasabb szintet érjen el az általános munkakultúra. Speciális foglalkoztatási lehetőségek bővítése, gyakorlóhelyek létrehozásának támogatása:

átmeneti

munkahelyek

és

Az NFSZ aktívan közreműködik a munkahelyteremtésben, a speciális foglalkoztatási lehetőségek bővítésében, az átmeneti munkahelyek és gyakorlóhelyek létrehozásának támogatásában, beleértve a helyi közösségeket fejlesztő, értékteremtő közfoglalkoztatást és az atipikus munkahelyteremtést. Kompetencia alapú állásközvetítés: Az NFSZ a munkáltatók igényeire szabott, kompetencia alapú állásközvetítést végez. Országosan egységes és önálló szervezet: Az NFSZ az ügyfelek és partnerek felé országosan egységes szervezetként jelenik meg, egységes irányítással, összehangolt folyamatokkal, termék- és szolgáltatásportfolióval, valamint arculattal.

-8-

szolgáltató működéssel,

NFSZ jövőkép 2020 (J2) Munkaerőpiac szervezője, proaktív szereplője Aktivitási mutatók

Foglalkozási szint övelése 75%-os alkoztatás nt (20-64 vesek)

(J3) Munkakeresők munkaerőpiaci átmeneteit kezelő ügynökség

(J4) Munkaerőpiac legszélesebb és legmélyebb ismerete Munkaerőforrástérkép

Munkakeresők / munkavállalók

(J5) Foglalkoztathatóság és munkaerő-piaci alkalmazkodóképesség fejlesztését célzó programok első számú menedzsere

(J6) Speciális foglalkoztatási lehetőségek bővítése, átmeneti munka- és gyakorlóhelyek létrehozásának támogatása (értékteremtő közfoglalkoztatás, atipikus munkahelyek)

(Ü03) Gyors reagálás

(Ü04) Széles körű és magas minőségű támogatási és szolgáltatási eszközök

(Ü05) Munkanélkülivé válás esélyének csökkentése

(Ü17) A munkáltatói igényeknek megfelelő szolgáltatások és munkaerő biztosítása

(Ü18) Naprakész, gyors munkaerőpiaci információk biztosítása

ugalmas, személyre szabott

Konduktori szerep, mint alap-


(Ü21) Díjmentes

(Ü12) Profiling alapú, egyénre szabott szolgáltatást kínál minden munkakereső számára

(Ü13) Elektronikus csatornákra terelés

(Ü14) A munkaerő közvetítésben elsősorban a munkára alkalmas álláskeresőkre fókuszál

(Ü23) Segítő

(Ü11) Kulturált

(Ü25) Egyszerű, könnyen hozzáférhető

(Ü26) Rugalmas

(Ü16) Elismertség növelése (brand építés)

(Ü28) Foglalkoztatási kérdések megoldásában az NFSZ a munkáltatók kiemelt partnere

(F03) Átmeneti munka- és gyakorlóhelyek létrehozásának támogatása (pl. értékteremtő közfoglalkoztatás, atipikus munkahelyek)

(F07) Ügyfél-elégedettség és minőségirányítási eredmény alapú folyamatfejlesztés

zsgálat, esélymérés ,összhangvizsgálat, elekvési terv, életút/életpálya napló)

(F06) Munkaerőpiaci átmeneteket kezelő képesség megújítása

(Ü37) Partnerkapcsolatok azonosítása, csoportosítása

(Ü31) Nagyvállalatok körében a proaktív együttműködések számának növelése

(Ü32) A KKV szektorból érkező állásbejelentések számának növelése

(F14) Kompetencia alapú állásfeltárás és munkaerőközvetítés megvalósítása

(F12) Egységesen definiált munkáltatói szolgáltatás portfólió kialakítása: (Fókusz: Jogi, HR és pályázati tanácsadás, információnyújtás)

(F09) Nyilvántartásba vett külső szolgáltatók megbízása

(F10) Egységes szolgáltatási színvonal megvalósítása a kirendeltségekben

(F16) Munkaerőforrástérkép kialakítása

(F17) Munkáltatói ügyfélkapu (EIFA/VMP) (F18) Munkáltatói szegmensek (KKV, nagyvállalat) szerinti szolgáltatási szintek kialakítása

(F08) Egyszerűsítés, hatékonyság-javítás

(F19) Határokon átnyúló együttműködések kialakítása a munkáltatókkal (EURES)

(F11) A kirendeltségek együttműködésének fejlesztése

(Ü38) K előnyök, együtt jellegéne

(Ü39) Kétirányú információáramlá

Egyéb munkaerő-piaci sze

Munkáltatók

Szolgáltatások nyújtása (Munkakeresők és munkáltatók közösen)

álláskeresők pontos ismerete, sa, szolgáltatási igények szerinti ás, és differenciált szolgáltatások nyújtása

Ügyfél ttartás nciált a terelése élyes, internet)


Új termék, szolgáltatásfejlesztés

(F02) Differenciált szolgáltatás és támogatás portfolió egyértelmű kommunikálása az munkakeresők felé

ások nyújtása

(Ü36) Kiszámítható, együttműkö

(Ü27) Partnerség

(Ü30) Szolgáltatás-portfólió bővítése

szolgáltatásfejlesztés

séges, profiling differenciált ás és támogatás ó eredményes vezetése

(Ü24) Legkiterjedtebb hálózat

(Ü29) Közvetítés minden betöltetlen álláshelyre

Folyamati célok


(Ü34) Legitimáció elismertség

(foglalkoztatás javítása)

Munkáltatók

Ügyfél célok

(Ü15) Fiatalok munkanélküliségének csökkentése

(Ü33) Kölcsönös együttműködés közös célok irányába

Az NFSZ imázs:

(Ü22) Ötletadó, iránymutató, proaktív


(J11) Szerv céljaiva feladata összhangba finanszíroz forráskoord

Az NFSZ szolgáltatása, mint ügyfélé

(Ü19) Forrásfeltáró, forrást nyújtó (akár „pénzt is hoz”)

(Ü08) Kiszámítható

(Ü10) Szakértő

(J10) Nemzetközi és európai közvetítő hálózat aktív és elismert tagja (EURES)


Az NFSZ imázs: (Ü07) Megbízható

olgáltató szemléletű

a, gá

Munkáltatók

Az NFSZ szolgáltatása, mint ügyfélérték-teremtés:

mázs:

g

(J9) Országosan egységes és önálló szervezet Irányítás, működés, folyamatok, termékés szolgáltatás portfólió, arculat

Működési hatékonyság, mint alap-stratégia

olgáltatása, mint ügyfélérték-teremtés: (Ü02) Állásvesztés esetén az átmeneti időszak lerövidítése

(J7) Kompetencia alapú állásközvetítés

Hogyan jelenünk meg ügyfeleink szemében?

Ügyfél-központúság, mint alap-stratégia

01) özpontú, csadói léletű tatások

(J8) Differenciált, egyénre szabott, több csatornás kiszolgálás

(F13) Speciális munka-és gyakorlatihely teremtés támogatása Fókusz: - Gyakornoki mh. - Zöld munkahelyek - Atipikus foglalkoztatási formák - Termelő típusú közfogl. programok

(F15) Vállalatok foglalkoztató képességéne k növelése

Új termék, szolgáltatásfejlesz

Szolgáltatás

Szolgáltatások nyújtása (F20) Munkáltatók kiszolgálására fordított kapacitás ráfordítások növelése. Fókusz: - szolgáltatásvásárlás (támogatás) - saját hálózat bővítése (EU-s forrásokból) - eljárások egyszerűsítése, egységes pénzügyi adminisztráció kialakítása - E-szolgáltatások, e-ügyintézés arányának növelése

(F22) tevék portfóliójá tevékenysé partnerek együttm koncepció

(F21) Ifjúsági Garanciához kötődő együttműködések kialakítása

(F23) Szervezeti felelősségek meghatározása, erőforrások biztosítása

(F kom e

(F2 (F25) Partnerkapcsolatok, együttműködések tudatos és egységes kezelése

együt („gyo móds fel test

Tanulás-fejlődési célok

ttak készségei, gei

ciahhez dő épzési r sa

atott is rsak ása

(T02) Szervezeti kohézió és rugalmasság erősítése (T04) Új szolgáltatásokhoz, új (tanácsadói és mentori) szerepekhez kapcsolódó kompetenciák, szolgáltatói attitűd fejlesztése

Szervezet, kultúra

Adatok, információ, technológia (T05) Elektronikus, interaktív csatornák kialakítása, fejlesztése (VMP, CC)

(T06) Munkaügyi rendszerek technológiai fejlesztése (EIFA, workflow)

(T10) A folyamatok hatékony informatikai támogatása, egy IT szállítótól való függőség optimalizálása

(T07) Interoperabilitás

(T11) Alkalmazás portfólió optimalizálása

(T08) Teljes körű munkaerőforrás-térkép üzemeltetése, adatvagyon létrehozása, megosztása külső szereplőkkel

(T12) IT fejlesztések priorizálása, finanszírozás tervezhetősége

(T09) Felhasználók IT támogatásának fejlesztése

(T13) Költséghatékonyság az informatikai fejlesztésekben

(T14) Stratégiai menedzsment megvalósítása (T16) Minőségirányítási rendszer kiterjesztése a teljes szervezetre

(T15) Teljesítménymenedzsment rendszer továbbfejleszté se (T17) Szakmai, irányítás erősítése

(T18) Országos feladatkataszter és kapacitás szükséglet, Sztenderd szervezeti modellek és paraméterek kialakítása

(T19) Megvalósítási képesség növelése (felelősök, monitoring, döntéshozói fórumok, változásmenedzsment) (T20) Foglalkoztatásfejlesztési Centrum - első lépések: - Közvetítő szerep erősítése - Hatósági és szolgáltatási folyamatok szétválasztása - Kirendeltségek feladatrendszerének újragondolása, hatékonyság növelése

Infrastruk

(T21) S európai meg infras kialakítá háló

(T22) Új csatorn szolgált szük infras fejlesztése elektroniku

Költséghatékonysági célok (K01) Az NFSZ szervezete adott forrásból a lehető legmagasabb szolgáltatási színvonal és legmagasabb hatásfok mellett látja el feladatait.

(K02) A 2014-2020-as költségvetési ciklusra történő felkészülés; az egyszerűsített elszámolásra való átállás előkészítése

0

2. EXECUTIVE SUMMARY 2.1

Context

This document is delivered for the National Labor Office within the TÁMOP 1.3.1A-12/12012-0001 project (3rd subproject for Development of Organizational Objectives). It aims to revise and update the strategy covering the whole system of the National Employment Service; to redefine the vision with its priorities; to summarize the directions to follow and to plan the tasks ahead. 2.2

Goal, time frame

The goal of the strategy revision is to update the mission, vision and strategy map of the National Employment Service (NES) based on the expectations of the main stakeholders, the as-is analysis and the defined frames, in detail: to define the long term mission statement of the National Employment Service (NES) (the aim of its existence), to revise the vision of 2020; to define the strategic goals for the period of 2014-15, which will serve as the basis of the Development Plans for the same two years. 2.3

Process of the strategy revision

The process of the strategy revision is based on the methodology delivered earlier in the above mentioned project; containing the following steps: Preparation: Analysis of expectations, new impacts, new viewpoints, and the current situation; evaluation of the realization of the last strategy Definition of the frames of the strategy revision Revision of the mission statement, vision and strategy map Elaboration of the strategic document, review and approval 2.4

Preparation

Since the strategy development in 2010 the organization of NES has undergone many policy and environmental changes. The data collection (elements, viewpoints influencing the strategy revision and the analysis of the current situation) happened as follows: Interviews with key stakeholders: the management of the National Labor Office, management of National Institute of Vocational and Adult Education, selected regional directors and important stakeholders at the Ministry for National Economy - State Secretariat for Employment Policy, Review of documentation connected to relevant directions, programs and development plans.

- 10 -

0

2.5

Frame, assumptions and validity of the strategy review

Concerning the dynamically changing environment and the two-year-long planning period, it was important to set frames for the strategy review so that the goals and tasks set were realizable. The document examines strategic, financial, organizational and capacity frames which were discussed on the kick-off meeting of the strategy revision. The now revised strategy can only be perceived actual and up-to-date if there are no drastic changes to the Labor Policy, financial resources or in capacity plans in the timeframe set. Otherwise, the strategy needs to be revised and updated once again.

2.6

Actualized strategic elements: Mission statement, vision, strategy map

After the revision of the mission statement and the vision, the framework of Balanced Scorecard (BSC) helped to transform the vision into a goal-map, considering various viewpoints in a structured and prioritized way. It is practical to use the Balances Scorecard framework when revising the strategy since the 2010 strategy (with a vision upto 2020 and goals set for the 2011-2014 period) was also based on this methodology. Therefore the development of each field is easier to follow through time and the continuity is kept up. The logic of the goal map is as follows:

Mission - Vision Stakeholders Value for the Clients, objectives among clients

Internal processes New product and service development

Service delivery

Learning and growth Organization, competences, technology and infrastructure

Financial perspective Image Nr.1: Logical Structure of Strategy Map The goals of the map are causally related to each other, meaning that it becomes clear how the elements are interconnected and how they relate to the vision. Mission and vision The mission and the vision serve as the compass of the strategy map: all set goals have to serve the mission’s and vision’s realization. - 11 -

0

The 2014-2015 strategy map was developed along the following BSC criteria: 1. Client perspective Strategic objectives connected to change of clientele are defined in this field. It is updated how the clients see the organization, what values the NES represent in their eyes based on the vision, concerning products and services, customer relations and image. 2. Process perspective This perspective represents those processes which enable the realization of the strategically important goals in the Client perspective and Vision part. The process goals were grouped into two categories: c) Goals concerning new product and service development, and product portfolio d) Goals concerning providing services for the clients 3. Learning and growth perspective This perspective incorporates all objectives that support the realization of process goals and enable the future development of the organization. The main elements of this perspective are: e) Competences and skills of employees f)

All data, information, technology available (such as IT systems)

g) Organizational and cultural changes necessary h) Available infrastructure 4. Cost-efficiency, financial perspective This perspective shows how NES can provide the highest quality services by using given resources, and contain all goal elements related to it. The updated strategy map (mission, vision, goals) is shown in Image Nr 2.

2.7

Priorities in the updated, expanded strategy

One of the most important critical success factors of implementing the strategy is the availability of resources. Therefore, setting priorities among the goals was highly important both for the vision and the strategic goals of the next 2 years. High priority elements of the map are highlighted on Image Nr 2. In the next paragraph we elaborate on the high priority elements of the vision.

- 12 -

0

2.7.1

Priorities of the vision for the period of 2014-2015

During the next two years NES will focus on the following elements of the updated vision: First manager adaptability:

of

programs

developing

employability

and

labor

market

NES behaves as an agent for labor market transition changes (anticipatory role) of clients and acts as the Nr1 manager of programs aiming to develop employability and labor market adaptability. It effectively develops the level of work-competence among job seekers in order to increasingly enable the permanently unemployed to find their place in the primary labor market and to further develop the general level of working culture. Broadens the possibilities of special employment, supports creation of temporary training and workplaces: NES actively cooperates in workplace creation, and supports the broadening of the possibilities of special employment; supports the creation of temporary training and workplaces, including value-generating public employment, which develops local communities, as well as atypical workplace creation. Competency based job matching and placement: NES does a competency based job matching and placement tailored to employers’ needs. Sovereign and (across the country) unified organization: NES appears to its clients and partners as a unified organization with unified leadership, harmonized operation, processes, product and service portfolio, as well as image.

- 13 -

equal access.

VISION 2020

V1) easing el of oyment

ment level (among ear olds)

(V3) Agency of labor market transition changes of job seeker’s (anticipatory role)

(V2) Proactive organizer of the labor market Activity indicators

(V4) Widest and deepest knowledge of the labor market

(V5) Nr1 manager of programs developing employability and labor market adaptability

Labor resource map

Job seekers / employees

(V6) Broadening the possibilities of special employment and supporting creation of temporary training and workplaces (value-generating public employment and atypical workplaces)

(C04) Wide-range and high-quality service and subvention tools

(C05) Decreasing the probability of becoming unemployed

(C17) Ensuring services and labor force tailored to employer needs

(C18) Ensuring up-to-date and fast labor market information

ervice centered

ble, tailor-made

(C07) Reliable

(C08) Predictable

(C10) Professional

(C11) Pleasant conditions

(C25) Simple and easily accessible


(C12) Tailormade services based on profiling for all job seekers

(C21) Free services

(C13) Directing customers to electronic channels

(C14) Focusing on employable job seekers during job placement

(C15) Reducing youth unemployment

(Ü16) Raising recognition (building a brand)

(C24) Widest network

(C26) Flexible

(C27) Partner

Employers

(C28) Most important partner of the employers in employment issues

Other actors of the labor m

(C37) Identifying and classifying partnerships

(C29) Job placement to all unfilled positions

(C30) Broadening the service portfolio

(C31) Increasing the number of proactive cooperations among large enterprises

(C32) Increasing the number of declared jobs in SME sector

(P12) Competency based job exploration and placement

(P13) Developing a unified employer services portfolio (Focus: Legal, HR and tender counselling, information provision)

(F14) Developing a labor resource map

(C38) Clarify source of m advantages, exp and ways of co

(C39) Fostering two-way informat


Employers New product and service development

(F03) Supporting creation of temporary training- and workplaces (eg. valuegenerating public employment and atypical workplaces)

(C34) Legitimate, recognized

(C36) Reliable, cooperating par

Process goals

(P02) Clear communication of the differentiated service and subsidy portfolio to job seekers

(C33) Cooperation towards common goals (enhancing employment)

(C23) Helpful

Customer goals


uccessful tion of a d service and olio based on a iling system

(P15) Supporting creation of special work and training places Focus: - Internship - Green workplaces - Atypical employment forms - Public employment

(P16) Increasing the employers’ employment capabilities

New product and service dev

(P22) Dev cooper concep partners p similar act NES po

(P21) Developing cooperation related to Youth Guarantee Program

programs in manufacturing

rvices

Providing services (Job seekers and employers)

se knowledge of job seekers, rements based segmentation, ifferentiated servicing

k, empl. probability measurement, jobndividual action plans, career journal)

ng client hips to d channels phone, via et)

(P06) Renewing the capability of coping with labor market transitions

(P09) Assign registered service providers

(P07) Develop processes based on client satisfaction and quality management

(P08) Simplification, increasing efficiency

(P10) Reach an equal service level in branches

(P11) Develop cooperation between branches

(P18) Develop different service levels by employer segments (SME-s, large enterprises) (P19) Develop cooperation with employers across borders (EURES)

Providin

Providing services

(P17) Employers client portal (EIFA/VMP)

(P20) Increase capacity to serve employers by focusing on: - purchasing services (subsidy) - broadening own network (from EU resources) - simplifying procedures, unifying financial administration methods - increasing the ratio of e-services, eadministration

(P23) Define responsibilities and ensure resources in the organization

(P25) Manage partnerships and cooperation consciously and coherently

(P24) St ext commu

(F26) R ta metho goal-o coop

Learning and growth goals

s and skills of employees

nd ees

(C20) Quick reactions

The NES image

(C22) Inspiring, guiding, proactive

t and service development

ing ing on map

NES services as creating value for the

(C19) Unfolding and delivering financial resources („might bring in money”)

The NES image

age

(V11) Finan based on goals and t of the organizati resource coordinat

Conductor role as strategy

NES services as creating value for the client:

(C03) Quick reaction time

(V10) Active and recognized member of the international and European placement network (EURES)


Process excellence as strategy

as creating value for the client: (C02) Shortening the transition time at job loss

(leadership, operation, processes, product and service portfolio and image)

Employers

How do our customers see us?

Client focus as strategy

tomer unselling ervices

(V9) Sovereign and (across the country) unified organization

(V8) Differentiated, tailor-made and multi channel services

(V7) Competency based job matching and placement

(L02) Strengthen the organizational cohesion and flexibility

(L04) Develop the competencies related to the new (mentor and counselling) roles and the serviceoriented attitude

Organization, culture

Data, information, technology (L05) Develop electronic, interactive channels (VMP, CC)

(L06) Develop the technology of the core support systems (EIFA, workflow)

(L10) Efficient IT support of processes and optimized supplierdependency

(L07) Interoperability

(L11) Optimize application portfolio

(L08) Operate a solid labor resource map, develop the database and share it with external players

(L12) Prioritize IT developments and enable a more predictable financing

(L09) Develop the support of IT users

(L13) Cost-efficiency in IT developments

(L14) Implement strategy management (L16) Extend the quality management system to the whole organization

(L15) Develop the performance management system (L17) Strengthen professional leadership

(L18) Develop a countrywide task register with capacity needs and standard organizational models with parameters

(L19) Strengthen the ability to execute (responsibles, monitoring, decision-making forums, change management) (L20) Employmentdevelopment Centre – first steps: - Strengthen the intermediary role - Seperate administrative proceedings and service processes - Rethink the tasks of branches, increase efficiency

Infrastructu

(L21) Dev standard infr by European the whole

(L22) Deve infrastructu channels (c and elec chann

Financial goals

01) NES strives to do its task with the highest quality and effectiveness possible while using a given amount of resources.

(F02) Preparation for the new financial cycle of 2014-2020 and the adaptation of simplified accounting

0

3. BEVEZETŐ 3.1

A dokumentum célja

A dokumentum célja a meglévő, NFSZ területre vonatkozó stratégia felülvizsgálata, aktualizálása és kiegészítése, valamint a jövőkép és prioritási rendszer újrafogalmazása során elvégzett tevékenységek, megállapítások, meghatározott irányok, prioritások és feladatok strukturált összegzése. 3.2

A dokumentum felépítése

A dokumentum a stratégia felülvizsgálati folyamat eredményeit tömören összefoglaló vezetői összegzést követően a folyamat főbb lépéseinek sorrendjében tartalmazza az eredmények áttekintő leírását. A stratégia felülvizsgálati folyamat a TÁMOP 1.3.1-12/1-2012-0001 azonosítószámú, „A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése II.” című kiemelt projekt „3. Szervezeti célrendszerek fejlesztése” című alprojektje keretében „Stratégiai menedzsment megvalósítása” témakörében készült megelőző dokumentumban rögzített, stratégiaalkotásra és nyomon követésre irányuló módszertanhoz illeszkedik, az abban foglalt lépések szerint elvégzett tevékenységek eredményeit tartalmazza:

Előkészítés: Elvárások, új hatások, szempontok, felvetések összegyűjtése; Helyzetelemzés; Az előző stratégia megvalósulásának értékelése A stratégiai felülvizsgálat kereteinek rögzítése Küldetés, jövőkép és stratégiai céltérkép aktualizálása, kiegészítése Stratégiai dokumentum összeállítása, véleményezése, elfogadása Fentiek alapján a dokumentum főbb elemei: A stratégia felülvizsgálatának leírását (cél, folyamat, résztvevők, eszközök) tartalmazó rész A stratégia felülvizsgálatát megalapozó elvárások, új hatások, szempontok, felvetések összefoglalását, az előző stratégia megvalósulásának státuszát és a kiindulási helyzet rögzítését tartalmazó leírás A stratégia felülvizsgálati folyamat eredményeinek összefoglalása (aktualizált küldetés, jövőkép, stratégiai céltérkép, priorizált célrendszer) A dokumentum felépítése során arra törekedtünk, hogy annak törzsét alapvetően az aktualizált stratégia alkossa, a felülvizsgálati folyamat és az előkészítés eredményeinek részleteit a mellékletek tartalmazzák.

- 15 -

0

4. STRATÉGIA FELÜLVIZSGÁLAT CÉLJA, FOLYAMATA ÉS RÉSZTVEVŐI A stratégia felülvizsgálatának célja a küldetés, jövőkép, stratégiai céltérkép aktualizálása az elvárások és a helyzetelemzés eredményei alapján, a meghatározott keretek figyelembe vételével: Megfogalmazásra kerüljön az NFSZ hosszú távú küldetése (mi a létezésének legfőbb célja), Felülvizsgálatra kerüljön a 2020-ra előretekintő jövőkép, Valamint meghatározásra kerüljenek azok a 2014-2015-os időszakra vonatkozó célok, melyek alapját képezik a következő két év fejlesztési terveinek. A stratégiai felülvizsgálat folyamatát az alábbi lépésekben végeztük el: Stratégiai felülvizsgálat előkészítése

Stratégiai felülvizsgálat kereteinek rögzítése A küldetés, jövőkép, stratégiai céltérkép aktualizálása az elvárások és a helyzetelemzés eredményei alapján, a meghatározott keretek szerint Az aktualizált stratégiai elemek egységes szerkezetű dokumentumba foglalása A stratégiai dokumentum véleményezése és elfogadása Az egyes lépések során elvégzett tevékenységeket, az alkalmazott eszközöket és az eredménytermékeket az alábbi ábra foglalja össze. Az egyes lépésekbe, tevékenységekbe bevont résztvevők körét a 11.2-es Mellékletben ismertetjük.

- 16 -

0

3. Ábra: A stratégiai felülvizsgálat folyamata

5. ELVÁRÁSOK, ÚJ HATÁSOK, SZEMPONTOK, FELVETÉSEK ÖSSZEGYŰJTÉSE Az elvárások összegyűjtése a vezetőkkel és kulcs érdekeltekkel folytatott interjúk, és a releváns irányelvek, programok, fejlesztési irányok dokumentumainak áttekintése alapján történt meg. A stratégiaalkotó workshopot megelőzően interjúkat folytattunk a szervezet, ill. a stratégia szempontjából kulcs érintettekkel, így az NMH vezetésén túl összegyűjtöttük a kijelölt megyei központok vezetőinek, a szakképzési ág vezetésének, valamint az NGM foglalkoztatáspolitikában érintett szereplőinek elvárásait is. Az előkészítési fázis során az elsődleges célok a következők voltak: A stratégia felülvizsgálat mozgatórugóinak megértése (az előző stratégiaalkotás óta történt változások felmérése), Érdekeltek körének feltérképezése, Valamennyi, a stratégiát befolyásoló elvárás, iránymutatás, hatás, szempont összegyűjtése, Stratégia felülvizsgálat kereteinek rögzítése. A stratégia felülvizsgálatához kapcsolódó elvárások és mozgatórugók összefoglalását a 11.3-as Melléklet tartalmazza, az alábbi bontásban: Felsővezetői elvárások A stratégia felülvizsgálat folyamatával kapcsolatos elvárások - 17 -

0

A stratégia tartalmával kapcsolatos elvárások Releváns ajánlások, irányelvek, programok fejlesztési irányainak összefoglalása

- 18 -

0

6. A STRATÉGIA FELÜLVIZSGÁLAT IDŐTÁVJA ÉS KERETEI A stratégia aktualizálás során kitűzött célok és meghatározott feladatok megvalósíthatóságának biztosítása érdekében fontos rögzíteni a felülvizsgálat időtávjára vonatkozó feltételeket, amelyek behatárolják a tervezés kereteit. Az alábbiakban megmutatjuk a küldetésre, jövőképre, a stratégiai célrendszerre és a fejlesztési tervekre vonatkozó felülvizsgálati időtávot, majd ismertetjük a felülvizsgálat stratégiai, finanszírozási, szervezeti és kapacitásokra vonatkozó kereteit, amelyeket a stratégia felülvizsgálati kick-off workshopon rögzítettünk.

6.1

A stratégia felülvizsgálatának időtávja

A stratégiai elemek felülvizsgálata az alábbi időtávokra vonatkozóan történik meg:

4.Ábra: A stratégia felülvizsgálatának időtávja

6.2

A stratégia felülvizsgálatának keretei

A stratégia felülvizsgálat keretének tekintjük mindazokat a tényezőket, melyek külső vagy belső irányt vagy határt szabnak a céloknak. A stratégia ezen irányok mentén, vagy ezen határokon belül kerül újragondolásra. a) Stratégiai keretek – főbb irányvonalak •

A Nemzeti Együttműködés Programjának történő megfelelés

•

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat irányelveknek történő megfelelés

•

PES2020 Stratégia irányába történő elmozdulás - 19 -

2014.

évi

tevékenységére

vonatkozó

0

•

A 2014-2020-as időszak strukturális és kohéziós politikájára vonatkozó szabályozás szerint a tagállamok által, a programok elfogadásához, illetve a források folyósításához teljesítendő, foglalkoztatáshoz kapcsolódó feltételek (exante kondíciók) megteremtése.

•

A vonatkozó, érvényben lévő jogszabályi kereteknek történő megfelelés (pl. 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról)

b) Finanszírozási keretek A fejlesztésekre fordítható források össz-volumene (a forrástípusok konkretizálása nélkül, melyek nagyságrendje és aránya eltérhet) nagyságrendileg nem fog változni a következő 2 évben. Előre láthatóan az alábbi források állnak rendelkezésre a stratégia megvalósítására, melyek egy része már megtervezett, illetve futó projekthez kapcsolódik: Forrás (20142015)

Tervezés / felhasználás státusza

Stratégia megvalósításához történő átcsoportosítás mozgástere

10 futó projekt: TÁMOP 1.3.1-12/1-2012-0001, NFSZ fejlesztése II, 2015.06.30-ig TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001, Szakképzés és felnőttképzés fejlesztése, 2014. 07. 31-ig TÁMOP 2.2.2-12/1-2012-0001, Pályaorientáció rendszer fejlesztése, 2015. május 31-ig TÁMOP 2.1.6-12/1-2012-0001, Újra tanulok!, 2015.04.22-ig TÁMOP 5.6.3-12/1-2012-0001, Fogvatartottak reintegrációja és utógondozási modellje, 2015. január 31ig TÁMOP 1.1.2 és 1.1.4, „A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia és KMR régiókban)”, 2014. 04. 30-ig (Újraindult projekt) TÁMOP 2.4.8-12/1-2012-0001, A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése, 2015. június 30-ig TÁMOP 2.4.3.D-3-13/1, Foglalkoztatási szövetkezet – Híd a munka világába, 2015. július 31-ig TÁMOP 2.2.7.A-13/1-2013-0001, Út a szakmaválasztáshoz, 2015. szeptember 15-ig

Elhanyagolható

Uniós Források Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP)

- 20 -

0

Forrás (20142015)

Tervezés / felhasználás státusza

Stratégia megvalósításához történő átcsoportosítás mozgástere

1 futó projekt: TIOP3.2.1-12/1-2012-0001, Integrált rendszer megteremtése a foglalkoztatási szolgálat infrastruktúrájának fejlesztésével, 2015. június 30-ig 1 futó projekt: ÁROP1.A.4 – 2012-0010, Adattisztítás, migráció, 2013. december 31-ig 2 futó projekt: EKOP 1A2-2012-0047, Irat és dokumentumkezelő rendszer bevezetése, 2014. június 30-ig EKOP 2.A.2-2012-0020, Portál konszolidáció, 2014. június 30-ig Kialakítás alatt

Elhanyagolható

Uniós Források Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) Államreform Operatív Program (ÁROP) Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP)

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 2014-2020

Elhanyagolható

Elhanyagolható

Teljes

Költségvetési források Intézményi költségvetés 2014 Intézményi költségvetés 2015 Egyéb források Nemzeti Fejlesztési Alap (NFA)

Tervezett

Alacsony

Kialakítandó

Részleges

2014-re kialakított, 2015-re tervezett

Részleges

- 21 -

0

A 2014-2015-ös stratégiához szorosan kapcsolódó főbb futó fejlesztési projektek:

TÁMOP 1.3.1-12/1-2012-0001 NFSZ fejlesztése II

TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001 Szakképzés és felnőttképzés fejlesztése TÁMOP 2.2.2-12/1-2012-0001 Pályaorientáció rendszer fejlesztése

EKOP 1A2-2012-0047 Irat és dokumentumkezelő rendszer bevezetése

EKOP 2.A.2-2012-0020 Portál konszolidáció

•2015. június 30-ig •Szolgáltatásfejlesztés (munkáltatók és álláskeresők) •Munkaerő-piaci információs rendszer fejlesztés •Partnerség-fejlesztés, szervezetfejlesztés •Átmenetkezelő képesség megújítás •2014. július 31-ig •Munkaerő-piaci igényekhez igazodó képzési rendszer fejlesztése

•2015. május 31-ig •Szolgáltatásfejlesztés és átmenetkezelés fejlesztés a teljes szakmai pályafutás mentén •Hálózatépítés, összehangolás az európai stratégiákkal •2014. június 30-ig •Belső működési folyamatok korszerűsítése, informatikai támogatás: •A szolgáltatói szemlélet, ügyfél-orientáltság, menedzsmentszemlélet, hatékonyság és rugalmas változáskezelés erősítéséhez •2014. június 30-ig •Ügyintézés hatékonyságának fejlesztése •Integrált szolgáltatásnyújtás, szinergikus szolgáltatások •Egyszerűbb kezelőfelület

c) Kapacitásokra vonatkozó keretek •

Az NFSZ által irányított, a stratégia megvalósításában résztvevő kapacitás nagyságrendileg nem fog változni a jelenlegihez képest.

•

Az alábbi (engedélyezett) kapacitástömeggel számolunk1: •

NMH központ (Foglalkoztatás) Összesen: 602 fő •

1

kapacitása

Szakmai területek összesen 205 fő2

Forrás: Humánpolitikai Főosztály, 2013.12.16

- 22 -

(engedélyezett

létszám)

0

• •

20 megyei kormányhivatal munkaügyi központ kapacitása (engedélyezett létszám): Összesen 1509 fő •

•

Projektvégrehajtás: 397 fő

810 fő + 699 uniós projekt létszám

168 járási hivatal munkaügyi kirendeltség kapacitása (engedélyezett létszám): Összesen 1866 fő •

1752 fő + 114 uniós projekt létszám

Kapacitásmegoszlás 602

Járási hivatalok munkaügyi kirendeltségei (szolgáltatás nyújtás)

722

Járási hivatalok munkaügyi kirendeltségei (hatósági feladatok)

500

1509

Járási hivatalok munkaügyi kirendeltségei (Közfoglalkoztatás)

380

Járási hivatalok munkaügyi kirendeltségei (egyéb)

264

5.Ábra: A kapacitások megoszlása

•

A kapacitások tekintetében a stratégia megvalósítására történő átcsoportosításhoz lehetséges mozgásteret adhatnak az alábbi eszközök: •

in/outsourcing megvalósítása,

•

ügyfelek kiszolgálásának elektronikus csatornákra terelése,

•

folyamatok egyszerűsítése, csökkentése

informatikai

támogatása,

adminisztráció

d) Egyéb keretek •

Környezet kiszámíthatatlansága, gyorsan változó minisztériumi/kormányzati elvárások; cél ennek megfelelő rugalmasság kiépítése a szervezetben

2

A 205 fős létszám csak a Foglalkoztatási területre vonatkozik, a Munkavédelem és Munkaügyi valamint a Szak- és Felnőttképzéshez tartózó létszámokat nem tartalmazza, azonban ezen területek gazdasági és informatikai kiszolgálóit igen, mivel utóbbit létszám szerint nehéz elkülöníteni.

- 23 -

0

e) A stratégia felülvizsgálat előfeltételezései A jelenleg felülvizsgált stratégia abban az esetben tekinthető aktuálisnak a vonatkozó időtávban, amennyiben a foglalkoztatáspolitika irányai nem fognak drasztikusan változni, továbbá amennyiben a fentebb definiált pénzügyi és kapacitás keretek nem fognak drasztikusan változni. Ellenkező esetben szükségessé válik a stratéga újbóli felülvizsgálata / új stratégia alkotása.

- 24 -

0

7. HELYZETELEMZÉS 7.1

A helyzetelemzés céljai

A helyzetelemzés célja, hogy felső szinten, a stratégia kialakítását és megvalósulását leginkább befolyásoló tényezők, szempontok mentén áttekintést adjon az alábbiakról: Az előző stratégiában megfogalmazott célok megvalósulásának értékelése, Átfogó szervezeti helyzetkép alkotása arról, hogy a stratégiát meghatározó kihívásokra a szervezet mennyire van felkészülve, Felső szintű jelenlegi és várható munkaerő-piaci helyzetkép felvázolása. A vezetői interjúk és a stratégiai elemeket leíró dokumentumok áttekintése alapján a fenti elemzések összegzése alábbiak szerint foglalható össze.

7.2

A 2010-es stratégia-alkotás összefoglalása

óta

történt

szervezeti

változások

Az alábbiakban rövid, felsorolásszintű összefoglalást adunk arról, milyen változások történtek az előző stratégiaalkotás óta a szervezetben, melynek fényében a következő fejezetben értékeljük a stratégia mentén történő előrelépéseket. A fejezetnek nem célja a változások értékelése, vagy részletes kifejtése. Legfőbb szervezeti változások: Változások 2011. január 1-jétől: a regionális államigazgatási hivatalok helyett a kormány újraszervezte a fővárosi és a megyei közigazgatási hivatalokat (315/2010. Korm. rendelet); ezzel egyidejűleg a létrejött munkaügyi központokat a fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti egységeként működő ágazati szakigazgatási szervekként betaglalta a 2011. január 1-től működésüket megkezdő a fővárosi, megyei kormányhivatalok szervezetébe (288/2010. Korm. rendelet); a kormányhivatalok kialakítása számottevő mértékű funkcionális státusz átadását tette szükségessé munkaügyi központoktól a kormányhivatalok részére. a megyésítés két szakaszban valósult meg: o 2010. január 1-től kiemelt és a nem kiemelt megyei munkaügyi központok jöttek létre, a kiemelt hatáskörrel és illetékességgel rendelkező munkaügyi központok a korábbi regionális munkaügyi központok bázisán, irányításuk alá került a korábbi regionális munkaügyi központok valamennyi kirendeltsége, és továbbvitték azok valamennyi szakmai feladatát. A nem kiemelt munkaügyi központok csak megyei szervezettel rendelkeztek, kirendeltségekkel nem, - 25 -

0

hatáskörökkel való felruházásuk pedig több lépcsőben, 2010. január 1től, illetve 2011. július 5-től valósult meg. o 2011. október 1-jétől megszűntek a kiemelt hatáskörrel és illetékességgel rendelkező munkaügyi központok, és kialakult a munkaügyi központok végleges, egységes rendszere, amelyben valamennyi munkaügyi központ azonos hatáskörrel rendelkezik. a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal általános és egyetemes jogutóda 2011. január 1-jével a Foglalkoztatási Hivatal lett; a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok, a foglalkoztatási rehabilitáció, a rehabilitációs akkreditációs ügyek, valamint a Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat feladatai 2011. január 1-től átadásra kerültek a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) részére, ezzel egyidejűleg az egykori Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Szociális Főosztálya is távozott és csatlakozott az NRSZH-hoz; az Állami Foglalkoztatási Szolgálat bázisán létrejött a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, a korábbi Állami Foglalkoztatási Szolgálat részét képező regionális képző központok kiváltak a Szolgálatból és átkerültek a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium irányítása alá, majd Türr István Képző és Kutató Intézet néven átszervezték őket országos hatáskörű központi szervvé; a közfoglalkoztatás rendszere 2011. január 1-jével szintén átalakult, az ezzel kapcsolatos feladatok koordinálására a Belügyminisztériumot jelölték ki, ennek keretében jelentős létszám-átcsoportosításra került sor a Hivataltól, illetve a munkaügyi központoktól és kirendeltségeiktől (a kirendeltségi státuszok 50%a került átadásra). A szervezet megújítása a 2012-es évben is folytatódott: a Foglalkoztatási Hivatal, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, valamint az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség egyesülésével 2012. január 1-től, új központi hivatalként létrejött a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (1413/2011. Kormányhatározat); 445 fős, koordinációs és szakmai irányító feladatokkal felruházott csúcsszerv jött létre, amely integrálta magában a foglalkoztatáspolitikán kívül a korábban önálló szervezetrendszer keretében működő munkaügy-és munkavédelem, munkahigiénés és foglalkoztatás-egészségügyi feladatok, valamint a szak-és felnőttképzés szakmai területeit is; a munkaügy, munkavédelem, munkahigiénia és foglalkozás-egészségügy területét a Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság mint a Hivatal önálló feladat és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége látja el, a Hivatal egyesüléssel érintett másik szervezeti egysége, a Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság nem kapott önálló feladat-és hatáskört (323/2011. Kormányrendelet); 2012. január 1-jétől tagozódtak be az új kormányhivatali struktúrába a rehabilitációs szakigazgatási szervek, amelyek ezt megelőzően a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szervezetében tevékenykedtek, a korábban - 26 -

0

a munkaügyi kirendeltség által is végzett rehabilitációs feladatokat a rehabilitációs szakigazgatási szervek átvették a kirendeltségektől; járási hivatalok felállítása a 2012. évben, de már 2013-ra átnyúlóan a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 2013. január 1-től a járási/fővárosi kerületi hivatalok szakigazgatási szerveként a járási hivatalokhoz csatolta a munkaügyi kirendeltségeket. A szervezeti változások során a szervezeti struktúra is átalakult. A 2010. decemberében, illetve a 2014.januárjában érvényes szervezeti felépítést a 11.4-es Melléklet tartalmazza. Változások a finanszírozásban: Vezetői információk alapján a szervezet számára elérhető összes forrás nem csökkent (humán, pénzügyi), de a támogatási eszközrendszer megváltozott: o

a hazai finanszírozás aránya csökkent,

o

míg az EU-s források aránya növekedett.

A megyei munkaügyi központok és járási kirendeltségek pénzügyi-gazdasági önállósága a Kormányhivatalok és Járási hivatalok létrejöttével a funkcionális irányítás szempontjából megszűnt. Főbb szakmai változások: A közfoglalkoztatás rendszerének átalakulása: 2011.01.01-től a közhasznú, közcélú és közérdekű foglalkoztatást felváltotta a közfoglalkoztatás új rendszer. A közfoglalkoztatási programok irányító hatósága a Nemzetgazdasági Minisztériumtól a Belügyminisztériumhoz került. Az eddig közfoglalkoztatásra fordított kapacitás ráfordítás aránya jelentősen megnövekedett. Az ellátások aránya csökkent: 2011. szeptember 1-től az álláskeresési járadék folyósításának időtartama 90 napra csökkent, ebből adódóan csökkent a járadékban részesülők száma, és aránya a regisztrált álláskeresők között. Szolgáltatások: o A szolgáltatás nyújtása a kiszervezés irányába mozdult el (belső erőforrás ráfordítás szűkült, a belső kompetenciaszint csökkent). o Az elhelyezkedés érdekében nyújtott munkaerő-piaci szolgáltatások aránya összességében nőtt a szervezet által ellátott összes feladaton belül.

Az ügynöki hálózat átalakult: az állásügynöki rendszer megszűnt, helyette munkáltatói kapcsolat tartás hatékonyságának növelése érdekében állásfeltáró munkatársak alkalmazására került sor. A bejelentett állások között nőtt a támogatott állások aránya. A szakmai irányítás eszközrendszere a közigazgatás átalakításával együtt megváltozott. Az átalakítás következtében a munkaügyi központok a kormányhivatal szakigazgatási szerveiként működnek - 27 -

0

A belső ellenőrzés átalakult, az Alap tekintetében a Nemzeti Munkaügyi Hivatal látja el a felügyeleti ellenőrzési feladatokat. A jövőben a szakképzésnek nagyobb jelentősége lesz. A megváltozott munkaképességű személyek ellátórendszerének változásából adódóan, 2012. július 1-ét követően ügyfeleink egy része a rehabilitációs szakigazgatási szervhez került. Ezzel egyidejűleg újfajta együttműködés kialakítása vált szükségessé a NRSZH-val. 2012. április 16-án életbe lépő a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény az állami foglalkoztatási szervet és annak megyei hatáskörű szerveit, a munkaügyi központokat jelölte ki a szabálysértési büntetésként alkalmazható közérdekű munka végrehajtására. Ennek érdekében nyilvántartást kell végeznie a közérdekű munkára kijelölhető foglalkoztatókról, valamint a közérdekű munkára kötelezett elkövetőkről. 7.3

Összefoglalás és értékelés az előző stratégia megvalósításáról

A 2010-ben elkészült stratégiai céltérkép alapján megvizsgáltuk, hogy milyen területeken történt előrelépés, milyen fejlesztések valósultak meg, vagy vannak éppen folyamatban. Elkészült a 2010-es stratégiának az ún. hőtérképe, amely színekkel jelzi, hogy milyen szintű előrelépés történt az 2010-ben kitűzött célok terén. A különböző színek meghatározása felsővezetői konszenzus alapján történt és elsősorban iránymutatásként értelmezendő, annak érdekében, hogy egy általános, felső szintű státuszt kapjunk a 2010-ben megfogalmazott célok megvalósításában történt elmozdulásról.

A térkép színei a következőképpen értelmezendők:

Megvalósult Jelentős előrelépés történt Részlegesen valósult meg Megvalósítása folyamatban (munka zajlik rajta) Megvalósítás tervezett (pl. projektben) Nem kezdődött el / visszalépés történt

- 28 -

0

ÁFSZ jövőkép 2020 (J3) Foglalkoztatási szint növelése

(J2) Munkaerőpiac legszélesebb és legmélyebb ismerete

(J1) Munkaerőpiac motorja, proaktív szereplője

Közreműködés 10 év alatt 1 millió új munkahely teremtésében, 75%-os foglalkoztatási szint (20-64 évesek)

Munkaerőforrástérkép

Piaci részesedés

(J5) Kompetencia alapú állásfeltárás és állásközvetítés

(J4) Munkára való alkalmassági szint növelése

Közreműködésével betöltött állások száma

(Ü02) Széles körű és magas minőségű támogató és szolgáltató eszközök

Arculat, működés, folyamatok, termékés szolgáltatás portfólió

(J9) Átlátható és kiszámítható forrásfelhasználás és forráskoordináció

(J8) Ügyfelek és partnerek felé egységes szolgáltató szervezet

(J10) Európai hálózat elismert tagja

Munkáltatók

Az ÁFSZ szolgáltatása, mint ügyfélérték-teremtés:

(Ü03) Tanácsadó szolgáltatások

(Ü04) Biztos, referenciával bíró elhelyezkedés

(Ü30) Széles körű, komplex, szolgáltatások, a munkáltatói igényeknek megfelelő munkaerő biztosítása

(Ü05) Gyors elhelyezkedés

(Ü31) Tanácsadó, foglalkoztatáshoz kapcsolódó testreszabott szolgáltatások


(Ü33) Gyors reagálású

Az ÁFSZ imázs:

Az ÁFSZ imázs: (Ü06) Legkiterjedtebb hálózat (könnyű hozzáférés)

(J7) Munkáltatók igényeinek megfelelő differenciált szolgáltatások


Álláskeresők Az ÁFSZ szolgáltatása, mint ügyfél-érték teremtés: (Ü01) Országban fellelhető munkahelyek legszélesebb ismerete

(J6) Országosan egységes szervezet

(Ü07) Szolgáltató szemléletű

(Ü08) Megbízható

(Ü09) Eredményes

(Ü10) Díjmentes

(Ü11) Szakértő

(Ü12) Kulturált

(Ü13) Rugalmas, személyre szabott


(Ü34) Legkiterjedtebb hálózat (könnyű hozzáférés)

(Ü35) Ötletadó

(Ü36) Segítő

(Ü37) „Vállalati munkaügy”

(Ü38) Rugalmas

Ügyfél célok

Álláskeresők

(Ü39) Díjmentes

Munkáltatók

(Ü40) Az ÁFSZ célja, hogy a munkáltatók fejében az ÁFSZ legyen az első gondolat

(Ü15) Az ÁFSZ célja megfelelő munkalehetőséget vagy szolgáltatást kínálni minden álláskereső számára (bele értve az inaktívakat és nem munkanélküli álláskeresőket is).

foglalkoztatási kérdésekben. (Ü41) Magyarország minden 10 főnél több munkavállalót foglalkoztató munkáltatója az

(Ü16) A munkaerő közvetítésben elsősorban a munkára alkalmas álláskeresőkre fókuszál, mindemellett cél a foglalkoztathatóság javítása.

ÁFSZ partnerévé váljon. (Ü42) Ennek érdekében kezdeményező ügyfélkapcsolatot ápol a munkáltatókkal.

Folyamati célok

Álláskeresők Új termék, szolgáltatásfejlesztés


(F01) Az ÁFSZ teljes eszközrendszerének fejlesztése és hatékony kihasználása (támogatások és szolgáltatások)

(F02) Értékteremtő közfoglalkoztatás szervezése

Vevői érték maximalizálás

(F20) Egységes, definiált munkáltatói szolgáltatásportfólió kialakítása

(F03) Differenciált szolgáltatásportfolió egyértelmű kommunikálása az álláskeresők felé

(F06) Differenciált csatornák kialakítása

(F07) Ügyfél kapcsolattartás (személyes, telefonos, internet) számának és minőségének optimalizálása

(F21) Tanácsadás munkáltatók számára (F22) Forrás-tanácsadási szolgáltatás kialakítása

Vevői érték maximalizálás

(F04) Az álláskeresők pontos ismerete, alkalmazása, szolgáltatási igények szerinti kategorizálás

Szolgáltatások nyújtása (F05) Kategorizálás alapján differenciált szolgáltatások nyújtása

Munkáltatók (F23) Kompetencia alapú állásfeltárás és munkaerő-közvetítés megvalósítása (F24) A törvényi alapfeladatokon túlmutató szolgáltatások kialakítása (fizetős szolgáltatások is)

(F25) Egységes munkáltatói kapcsolattartói hálózat kialakítása (egy csatorna, egy irányítás)

(F30) Kapacitások felszabadítása az adminisztráció csökkentésével

(F31) Sztenderd folyamatok kialakítása

(F32) Forráskoordináció megvalósítása

(F33) Ügyfélelégedettség és minőségirányítási eredmény alapú folyamatfejlesztés

(F34) Akkreditált külső szolgáltatók megbízása

(F35) A kirendeltségek együttműködése (határokon átnyúlóan is)


(F37) Partnerség a szolgáltatásnyújtásban (beszállítókkal, civil szervezetekkel, munkaközvetítőkkel)

Szolgáltatások nyújtása (F38) Partnerség kialakítása a megrendelővel állami és EU-s programok megvalósításában, munkaközvetítésben

(F26) Munkáltatói szegmensek szerinti szolgáltatási szintek kialakítása (F27) Munkáltatói ügyfélkapu

Tanulás-fejlődési célok Alkalmazottak készségei, képzettségei (T01) Új szolgáltatásokhoz kapcsolódó kompetenciák fejlesztése (T02) Kompetenciatérkép és ehhez illeszkedő képzési rendszer kialakítása

(T03) Helyzetfüggő magatartásformák kialakítása (együttműködés, kreativitás, innováció, eredményesség, szolgáltatói attitűd)

(T04) Elhivatott és lojális munkatársak

Adatok, információ, technológia

Szervezet, kultúra



(T14) Adminisztrációra fordított idő csökkentése


(T13) Teljes körű munkaerőforrástérkép üzemeltetése, adatvagyon létrehozása, megosztása külső szereplőkkel

(T15) Elektronikus, interaktív csatornák kialakítása, fejlesztése (VMP, CC)

(T20) Szakmai, stratégiai irányítás megvalósítása

(T21) Teljesítménymenedzsment rendszer működtetése

(T22) Tudásmenedzsment és tudásmegosztás (T23) Kirendeltségek feladatrendszerének újragondolása, hatékonyság növelése

Infrastruktúra (T30) Sztenderd, európai normáknak megfelelő infrastruktúra kialakítása a teljes hálózatban (T31) Kezdeményező megkereséseket támogató infrastruktúra kialakítása

Költséghatékonysági célok Az ÁFSZ szervezete adott forrásból a lehető legmagasabb szolgáltatási színvonal mellett látja el feladatait.

6.Ábra: A 2010-es stratégia megvalósulásának értékelése - Hőtérkép - 29 -

0

Jelen felülvizsgálatban csupán a jövőkép elemeinek megvalósulási szintjére térünk ki részletesebben, azonban általánosságban az alábbiak állapíthatók meg: A szervezet nagyon sok, különböző típusú fejlesztést végez párhuzamosan, melyek legtöbbje folyamatban van. Sok fejlesztés koncepciója elkészült, azonban a bevezetés maga nem történt meg. o

A szervezet megvalósító-képességét növelni kell a jövőben.

o

A szervezet fókuszálási, priorizálási képességét növelni kell a jövőben.

Megállapítható, hogy a munkáltatók felé történő nyitás és szolgáltatás kevésbé haladt előre az elmúlt három évben az álláskeresők szegmenséhez képest. Ennek oka elsősorban a kirendeltségi kapacitáshiány és más munkaerő-piaci programok előtérbe kerülése (pl. közfoglalkoztatás) körül keresendő. A 2010-ben megalkotott jövőkép 2020-ig tekintett előre, ahogy a jelenleg aktualizálandó jövőkép is. A jövőkép elemek eddigi megvalósulásának felülvizsgálata elősegíti, hogy egyértelműen lássuk, mely irányok fontosak továbbra is, illetve milyen téren történt már mostanra is számottevő előrelépés. A jövőkép első három elemében történt pozitív, azonban csupán részleges előrelépés. Az NFSZ volumenben a munkaerőpiac (J3) (J2) (J1) motorjának mondható és a munkaerőFoglalkoztatási Munkaerőpiac Munkaerőpiac piaci ismerete is elsőszámú szint növelése legszélesebb és motorja, Közreműködés 10 év alatt legmélyebb Magyarországon. (Bár objektívnek proaktív 1 millió új munkahely ismerete teremtésében, szereplője tekinthető mérőszámok ebben az esetben Munkaerő75%-os foglalkoztatási Piaci részesedés forrástérkép szint (20-64 évesek) nincsenek.) A jövőben még várnak a szervezetre ezen a téren fejlesztések. A szervezet jelentős lépéseket tett a foglalkoztatási szint növelése érdekében és jelenleg is folyamatban vannak ilyen célú programok, ez a szervezet legfőbb célja, ennek változása a jövőben sem várható. A munkára való alkalmassági szint növelése kulcsfontosságú jövőkép elem, melyen a munka folyamatos. Nehézséget okoz a foglalkoztathatóság fejlesztése azoknál a csoportoknál, akik hosszú ideje nem érintkeztek a munkaerőpiaccal és sokszor a képzések és egyéb szolgáltatások sem hozzák a várt sikert. A fejlesztések és új megközelítések kidolgozása jelenleg is folyamatban van. A

(J4) Munkára való alkalmassági szint növelése

kompetencia

alapú állásfeltárás és állásközvetítés megvalósítása projektben (J7) tervezett. Egyelőre a tervezett lépéseken kívül még nem (J5) Kompetencia Munkáltatók alapú történt konkrét fejlesztés, azonban a 2020-ig tervezett igényeinek állásfeltárás és megfelelő időszakra egyértelműen beütemezett akcióként szerepel. A állásközvetítés Közreműködésével differenciált betöltött állások száma munkáltatók igényeinek megfelelő differenciált szolgáltatások szolgáltatások kialakítása egyelőre szintén nem történt meg, azonban projektben eltervezett, így az első lépések megtétele a következő 2 évben várható. A jövőkép egyetlen olyan eleme, amelyben inkább hátralépés, mintsem fejlődés következett be, az az - 30 -

(J6) Országosan egységes szervezet Arculat, működés, folyamatok, termékés szolgáltatás portfólió

(J8) Ügyfelek és partnerek felé egységes szolgáltató szervezet

0

egységes országos szervezet kialakítása, mind arculat, működés, folyamatok, termékek és szolgáltatások terén. A szervezet működése és irányítása területenként eltérő, egységes szervezetről nem beszélhetünk. Az ügyfelek és partnerek felé közvetített egységesség kialakítása szintén folyamatban van. A forrásfelhasználás és forráskoordináció átláthatóvá és kiszámíthatóvá tétele olyan cél, melyen folyamatosan szükséges dolgozni, ez a jövőben is így marad. A forrásfelhasználás jelenleg is átláthatóan működik, a kiszámíthatósága változásban van. A forráskoordináció egyelőre nem valósult meg, azonban abban egyetért a szervezet, hogy feltétlenül cél, hogy az ügyfelek igénye és ne a forrás határozza meg a nyújtandó szolgáltatásokat.

(J9) Átlátható és kiszámítható forrásfelhasználás és forráskoordináció

A szervezet az európai foglalkoztatási szolgálatok között elismert tagnak számít, rendszeresen és jól szerepel nemzetközi konferenciákon. Ebben a jövőkép elem tekintetében egyértelműen pozitív elmozdulás történt.

7.4

(J10) Európai hálózat elismert tagja

Szervezeti helyzetelemzés (CAF keretrendszer szerint)

A szervezeti helyzetelemzés célja, hogy felső szinten, a stratégiát leginkább befolyásoló tényezők, szempontok mentén áttekintést adjon arról, hogy a stratégiát meghatározó kihívásokra a szervezet mennyire van felkészülve. A stratégiaalkotásra és nyomon követésre irányuló módszertani leírásban foglaltaknak megfelelően, a szervezeti helyzetértékelést a CAF keretrendszer mentén végeztük el, az alábbi szempontok szerint: Vezetés

Szervezeti adottságok

Szervezeti eredmények

Stratégia és tervezés Emberi erőforrás gazdálkodás Együttműködés és erőforrások

1. Vezetés

Folyamatok

2. Stratégia és tervezés

6. Ügyfélközpontú eredmények

3. Emberi erőforrás gazdálkodás

7. Munkatársakkal kapcsolatos eredmények

5. Folyamatok

8. Társadalmi környezetre gyakorolt hatással kapcsolatos eredmények

4. Együttműködés és erőforrások

Ügyfélközpontú eredmények Innováció és tanulás

Munkatársakkal kapcsolatos eredmények

A társadalmi környezetre gyakorolt hatásokkal kapcsolatos eredmények Az alapvető teljesítménycélokkal kapcsolatos eredmények A szervezeti helyzetelemzés eredményeit a 11.5-ös Melléklet ismerteti.

- 31 -

9. Az alapvető teljesítménycélokkal kapcsolatos eredmények

0

8. A STRATÉGIA FELÉPÍTÉSE Az alábbiakban bemutatjuk, hogy alkalmazott megközelítésünk és módszertanunk szerint a stratégiai elemek (a küldetés, a jövőkép és a stratégiai célok) hogyan épülnek egymásra és alkotnak összefüggő stratégiai rendszert. Küldetés A stratégia alapja a küldetés, amely azt a kérdést válaszolja meg, hogy miért létezik a szervezet, mi létezésének legfőbb és legátfogóbb célja és értelme. Jövőkép A vízióalkotás meghatározott időtávjára előretekintő jövőképe azt a kérdést válaszolja meg, hogy hogyan látja magát a szervezet az időtáv végén, azaz hova akar eljutni, mit akar elérni a legnagyobb célok tekintetében, amelyek a küldetését valósítják meg. Stratégiai célok, céltérkép A jövőkép teljesülése érdekében a stratégiai tervezés során meghatározandók azok a célok, amelyeket a szervezetnek teljesíteni kell a jövőkép megvalósításához. E célok nyújtanak konkrét iránymutatást ahhoz, hogy milyen irányú fejlesztések szükségesek a szervezetben a stratégiai tervezés időtávlatában.

Küldetés Mi az NFSZ létezésének célja?

Jövőkép Milyen Foglalkoztatási Szolgálatot akarunk 2020-ra?

Stratégiai célok (2014-2015) A jelenlegi környezetben, a jelenlegi adottságok/keretek között hogyan tudja a legjobbat kihozni magából a szervezet? Hogyan tud a jövőkép megvalósítása felé indulni? Mik a célok és prioritások az első 2 évben?

7.Ábra: Az egymásra épülő stratégiai elemek Az aktualizált jövőkép céltérképpé alakítása a Balanced Scorecard (BSC) módszertan segítségével lehetővé teszi a különböző szempontok szerint történő strukturált tervezést, és az összefüggések, prioritások áttekinthetőségét. A stratégia aktualizálása során azért is használjuk ezt a módszertant, mivel a 2020-as jövőkép 2011-2014-es szakaszára is Balanced Scorecard módszertan szerint készült a stratégiai céltérkép, és ily módon megtartható a folytonosság és jól áttekinthetővé válik az egyes fejlesztési területek fejlődési, alakulási pályája. - 32 -

0

A következőkben röviden bemutatjuk a Balanced Scorecard módszertant. 8.1

A Balanced Scorecard módszertan általános bemutatása

A Balanced Scorecard (BSC modell) kiegyensúlyozott célrendszeren és teljesítménymutatókon alapuló stratégiai irányítási és teljesítménymérési rendszer. A szervezetek teljesítményét – alapesetben – négy szempontból (pénzügyi, ügyfél, belső folyamatok, illetve tanulás-fejlődés) közelíti meg, és rendezi a négy szempontnak megfelelően logikailag összefüggő, áttekinthető rendszerré a szervezet szakmai– stratégiai céljait, feltárva a célok közötti ok-okozati kapcsolatokat. Az ilyen módon rendszerezett célokhoz kapcsolódnak a teljesítménymutatók, melyek a teljesítménymérési és értékelési rendszer alapját képezik. A nem profitorientált területeken a BSC alap nézőpontjai nem minden esetben egyeznek meg az üzleti alapmodellel. Az alábbi ábra bemutatja a célok négy nézőpontját és azoknak a költségvetési szervezetekre adaptált magyarázatát.

8.Ábra: BSC nézőpontok struktúrája az NFSZ stratégiaalkotás során

A Balanced Scorecard rendszer kiépítésével elérhető eredmények többek között a következők: a) A stratégiát kézzelfogható, mérhető célokká fordítja le.

- 33 -

0

b) A felsővezetés olyan stratégiai menedzsment és kontrolling eszközhöz jut hozzá, melynek segítségével folyamatosan nyomon követhető a stratégia és az intézményi célok megvalósulása. c) Az éves költségvetés-tervezési alku könnyebbé válik: a BSC felhasználható a stratégiai kezdeményezések (projektek) rangsorolására és az erőforrásallokációra.

8.2

Az NFSZ céltérképének kialakítása

A céltérkép a Balanced Scorecard rendszer alapja, mely egyben egy könnyen átlátható, jól kommunikálható eszköz. A céltérkép tartalmazza az összes olyan felső szintű célt, ami a jövőkép megvalósításához szükséges, amit a szervezet a jövőben mérni fog, és ami mentén a fejlesztési akciók a jövőben indulni fognak. Ideális esetben fejlesztés vagy akcióterv csak olyan tevékenységeket érintően indulhat, mely valamely céltérképen lévő célt valósít meg. A céltérkép kialakításának logikáját az alábbi ábra szemlélteti:

1.Ábra: A stratégiai céltérkép logikai szerkezete

Küldetés és jövőkép A küldetés és a jövőkép a stratégiai céltérkép iránytűjének tekinthető: a célok kitűzése során szem előtt kell tartani, hogy azok a misszió és a vízió megvalósulását szolgálják. A következő BSC nézőpontok a stratégiát 2 évre előretekintve fogalmazzák meg, azaz a 2014-2015-ös időszakra vonatkozóan. - 34 -

0

1. Ügyfél nézőpont Ezen a nézőponton belül kerülnek meghatározásra az ügyfélkör változásához kapcsolódó stratégiai célok, és átgondolásra kerül, hogyan látják az ügyfelek az NFSZ-t, azaz milyen értéket képvisel az NFSZ az ügyfelek szemében a jövőkép szerint, mind termék- és szolgáltatásjellemzők, mind ügyfélkapcsolat, mind pedig imázs szempontjából. A hívókérdések a következők: •

Kik a cél ügyfélszegmensek?

•

Mik az alapvető ügyfélstratégiák az egyes szegmensekben?

•

Hogyan jelenjünk meg az egyes cél ügyfélszegmensek szemében?

•

–

Mi az az érték, amit az NFSZ számukra nyújt?

–

Mi az az imázs, ahogy az NFSZ meg akar jelenni a szemükben? Milyen imázs elemekre kell fókuszálni a következő 2 évben?

Mik a legfőbb ügyfélcélok az egyes cél ügyfélszegmensekben, amelyeket az NFSZ el szeretne érni a következő 2 évben?

2. Folyamatok nézőpont A folyamatok nézőpontba azok a stratégiailag fontos célok kerülnek, amelyek a jövőképben, illetve az ügyfél nézőpontban megfogalmazott célok megvalósulását segítik elő. Három fő szempont szerint vizsgáltuk a folyamati célokat: e) Új termék vagy szolgáltatás kifejlesztéséhez, kapcsolódó célok – meghatározásuk hívókérdése:

termékportfólióhoz

(MIT) Milyen új termék- és szolgáltatásfejlesztésre (ellátás, támogatás, szolgáltatás) helyezzük a hangsúlyt a következő két évben ahhoz, hogy elérjük az ügyfélcélokat? f)

Ügyfeleknek történő szolgáltatás meghatározásuk hívókérdései:

nyújtásához

kapcsolódó

célok

(HOGYAN) Hogyan nyújtjuk ügyfeleink felé a termékeinket szolgáltatásainkat (ellátás, támogatás, szolgáltatás)?

– és

Milyen folyamatokat és hogyan kell változtatni annak érdekében, hogy az ügyfél-célok teljesüljenek?

- 35 -

0

3. Tanulás-fejlődés nézőpont A tanulás-fejlődés nézőpont foglalja magában mindazokat a szervezeti stratégiai célokat, melyek kulcsfontosságúak annak érdekében, hogy a folyamatok működni tudjanak, illetve a szervezet képes legyen a fejlődésre a jövőben is. A nézőpont legfőbb elemei, melyek szerint meghatároztuk a célokat: i)

Az alkalmazottak készségei, képességei – a célmeghatározás hívókérdése: Az ügyfél- és folyamati célok elérése érdekében mit/hol kell fejleszteni az alkalmazottak kompetenciáit, készségeit illetően a következő 2 évben?

j)

Rendelkezésre álló adatok, információk, technológia (például informatikai rendszerek) – a célmeghatározás hívókérdése: Az ügyfél- és folyamati célok elérése érdekében milyen célok mentén szükséges az IT-t fejleszteni a következő 2 évben?

k) Szükséges szervezeti, illetve kulturális változások– a célmeghatározás hívókérdése: Az ügyfél- és folyamati célok elérése érdekében milyen szervezeti és kulturális változásokat, fejlesztéseket kell megvalósítani a következő 2 évben? l)

Rendelkezésre álló infrastruktúra– a célmeghatározás hívókérdése: Az ügyfél- és folyamati célok elérése érdekében milyen célok mentén szükséges az infrastruktúrát fejleszteni a következő 2 évben?

4. Költséghatékonyság, finanszírozás nézőpont A költséghatékonyság, finanszírozás nézőpont arra a kérdésre keresi a választ, hogy adott forrásból hogyan tudja az NFSZ a lehető legmagasabb szintű szolgáltatásokat nyújtani. A célmeghatározás hívókérdése: •

Milyen pénzügyi, finanszírozási, költséghatékonysági elvárások jelennek meg az NFSZ felé a következő 2 évre vonatkozóan?

A céltérkép egyes céljai ok-okozati összefüggésben állnak egymással, azaz mindegyik jövőkép elemről megmondható, mely stratégiai célok támogatják annak elérését, illetve minden cél valamilyen összefüggésben van a többi céllal, önmagában álló cél nincs. A céltérkép vizuális megjelenítésén túl az egyes célok bővebb kifejtését a következő fejezetek tartalmazzák.

- 36 -

0

9. AZ NFSZ AKTUALIZÁLT STRATÉGIÁJA 9.1

Aktualizált küldetés

Az NFSZ küldetése azt a kérdést válaszolja meg, hogy miért létezik a szervezet, mi létezésének legfőbb és legátfogóbb célja és értelme. Az NFSZ aktualizált küldetése a következő: A FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT A MUNKAERŐPIAC SZERVEZŐJE. KÜLDETÉSE A TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI FEJLŐDÉST SZOLGÁLÓ FOGLALKOZTATÁS ELŐSEGÍTÉSE ÉS A MUNKANÉLKÜLIVÉ VÁLÁS MEGELŐZÉSE A MUNKAERŐ-PIACI IGÉNYEK ÉS SZAKMAPOLITIKAI CÉLOK SZOLGÁLATÁVAL. A FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT A KERESLETI ÉS KÍNÁLATI OLDAL ÖSSZEHANGOLÁSÁVAL ELŐSEGÍTI

A

MUNKAKÉPES

KORÚ

MUNKAKERESŐK

SZÁMÁRA

A

MEGFELELŐ

ÁLLÁSHELY

MEGTALÁLÁSÁT, VAGY ÁTMENETI KOMPENZÁCIÓT BIZTOSÍT.

FOGLALKOZTATÁSI ELŐMOZDÍTJA

A

PROGRAMOK KÖLCSÖNÖS

MEGVALÓSÍTÁSÁVAL

ELŐNYÖKÖN

ALAPULÓ,

ÉS

DÍJMENTES

ÖNKÉNTES

SZOLGÁLTATÁSAIVAL

EGYÜTTMŰKÖDÉSEKET

A

MUNKAERŐPIAC SZEREPLŐI KÖZÖTT, AZ ÜGYFELEK LEGNAGYOBB MEGELÉGEDETTSÉGÉRE.

KONDUKTORKÉNT SZERVEZI A MUNKAERŐPIACOT, SEGÍTI A TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓT, ESÉLYEGYENLŐSÉGET ÉS EGYENLŐ HOZZÁFÉRÉST BIZTOSÍT. A küldetés legfőbb elemei: Munkaerőpiac szervezője – Az NFSZ konduktorként, karmesterként összefogja és koordinálja a munkaerőpiac egyes szereplőit, valamint saját eszközeivel befolyásolja a szakképzési, oktatási, felsőoktatási irányítási rendszereket. Foglalkoztatás elősegítése, és a munkanélkülivé válás megelőzése – Új munkahelyeket nem az NFSZ, hanem a vállalkozások, munkaadók teremtenek. Az NFSZ küldetése a munkakeresők helyzetbe hozásával a munkaadók támogatása a megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő rendelkezésre bocsátása által, növelve azok versenyképességi potenciálját, valamint a prevenció erősítése oktatással, képzéssel és egyéb programokkal. A munkaerő-piaci igények és szakmapolitikai célok szolgálata - Az NFSZ célja a munkaerőpiac szolgálata és az állami, szakmapolitikai célok eredményes megvalósítása. A keresleti és kínálati oldal összehangolása - A munkaerőpiac keresleti oldalát a munkáltatók jelentik, míg a kínálati oldalon a mindenkori munkakeresők/munkavállalók vannak. Az NFSZ célja, hogy mindkét szegmens igényeinek és változásainak figyelembe vételével, saját eszközrendszerével segítse a piac kiegyensúlyozott mozgását, növelje a sikeres közvetítések arányát. - 37 -

0

Munkaképes korú – A mindenkori törvényi szabályozásoknak megfelelő munkaképes korba tartozó emberek csoportja. Megfelelő munkahely3 vagy átmeneti kompenzáció – Cél, hogy az emberek többségének biztos, rendszeres fizetéssel/juttatással rendelkező munkahelye legyen, vagy ha ilyen átmenetileg nem áll rendelkezésre, úgy az állam ideiglenes kompenzációt biztosítson számára, biztosítási alapon. Ez alól vannak bizonyos célok megvalósítását figyelembe véve kivételek (például közfoglalkoztatás), azonban a fő cél a munkavégzés lehetőségének megteremtése. Foglalkoztatási programok – A foglalkoztatás növelése céljából indított projektek összessége, melyek hozzájárulnak az NFSZ küldetésének megvalósításához Díjmentes nyújtott szolgáltatások – Az NFSZ törvényben meghatározott szolgáltatásait díjmentesen nyújtja, ez azonban nem zárja ki, hogy a jövőben ezeken felül ellentételezésért nyújtson szolgáltatásokat. Kölcsönös előnyökön alapuló, önkéntes együttműködések a munkaerőpiac szereplői között - Az NFSZ működésével segíti a munkaerőpiaci szereplők együttműködéseit, valamint saját kapcsolataiban törekszik az önkéntes és kölcsönösen előnyös együttműködések kialakítására. Ügyfelek legnagyobb megelégedettségére – Az NFSZ évente ügyfélelégedettség mérést végez, melynek eredményéből tanulva, a megfelelő változtatásokat megvalósítva az ügyfél-elégedettség folyamatos növelésére törekszik. Konduktorként – Karmesteri szerepet tölt be a munkaerőpiacon, vagyis folyamatos kapcsolatban van az összes érintettel, összehangolja a munkaerőpiaci szereplők tevékenységeit annak érdekében, hogy biztosítsa a munkaerőpiac hatékony szervezéséhez szükséges feltételeket: a kapcsolódó információk gyűjtését, a szereplők és kapcsolódó folyamatok, kihívások ismeretét, a változások gyors felmérését, átlátását és az azokra történő gyors reagálást. Társadalmi integráció – A faji vagy etnikai alapú deszegregáció, a társadalom faji vagy etnikai alapú belső ellentéteinek megszüntetése, a mindenki számára elérhető egyenlő lehetőségek, a sokszínű, különböző hagyományokon alapuló kultúrák fenntartása és békés együttélése érdekében. Esélyegyenlőség - Mindennemű, a nemi, a faji, az etnikai hovatartozáson, az életkoron, a vallási, és a lelkiismereti érdeklődésen alapuló diszkrimináció leküzdése érdekében tett intézkedés, azaz egyenlő esélyek biztosítása mindenki számára. Az NFSZ törekszik a képzettségtől, egészségi állapottól, 3

decent work, ILO ajánlás szerint törekedni kell az álláskeresők képzettségüknek és tapasztalatuknak megfelelő munkahelyen való elhelyezésére.

- 38 -

0

társadalmi és szociális helyzettől, földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül minden állampolgár számára megfelelő foglalkoztatási szolgáltatások biztosítására. Egyenlő hozzáférés – Földrajzi, társadalmi, egészségügyi vagy bármilyen más helyzettől függetlenül mindenki azonos eséllyel férhessen hozzá az NFSZ szolgáltatásaihoz.

9.2

Aktualizált jövőkép Az NFSZ 2020-ig szóló, azaz 6 évre előretekintő jövőképe azt a kérdést válaszolja meg, hogy hogyan látja magát a szervezet 2020-ban, azaz hova akar eljutni, mit akar elérni a legnagyobb célok tekintetében, amelyek a küldetését valósítják meg. Az NFSZ jövőkép elemeinek összefoglalása a következő, melyből a 2014-15-ös prioritásokat a szürkével megjelölt jövőkép elemek jelentik: NFSZ jövőkép 2020 (J1) Foglalkoztatási szint növelése 75%-os foglalkoztatás i szint (20-64 évesek)

(J2) Munkaerőpiac szervezője, proaktív szereplője Aktivitási mutatók









(J11) Szervezet céljaival és feladataival összhangban lévő finanszírozás és forráskoordináció

A Foglalkoztatási Szolgálat a magyarországi munkaerőpiac szervezője, proaktív szereplője, aki karmesterként összefogja és koordinálja a munkaerőpiac egyes szereplőit, valamint saját eszközeivel befolyásolja a szakképzési, oktatási, felsőoktatási irányítási rendszereket, amellyel hosszú távon képes a foglalkoztatási szintet a legoptimálisabb irányba terelni. Az országban a munkaerőpiac legmélyebb és legszélesebb ismeretével rendelkezik, munkaerő forrástérképre alapozott professzionális szolgáltatásaival és a munkaerőpiacra gyakorolt hatásával első számú helyet foglal el mind a munkakeresők, mind a munkáltatók irányában. Legfőbb célja a foglalkoztatási szint növelése, közreműködik a 20-64 éves korosztályra vonatkozó 75%-os foglalkoztatási szint elérésében, együttműködésben a mindenkor felelős államigazgatási szervekkel, valamint a mindenkori nemzeti fejlesztéspolitikai programok megvalósításában való részvétellel. Az NFSZ a munkakeresők munkaerő-piaci átmeneteit kezelő ügynökség, a foglalkoztathatóság és a munkaerő-piaci alkalmazkodóképesség fejlesztését célzó programok első számú menedzsere. Hatékonyan növeli a munkára való alkalmassági szintet a munkakeresők körében, melynek célja, hogy a tartósan munkanélküliek egyre nagyobb mértékben megállják a helyüket az elsődleges munkaerőpiacon, magasabb szintet érjen el az általános munkakultúra.

- 39 -

0

Aktívan közreműködik a munkahelyteremtésben, a speciális foglalkoztatási lehetőségek bővítésében, az átmeneti munkahelyek és gyakorlóhelyek létrehozásának támogatásában, beleértve a helyi közösségeket fejlesztő, értékteremtő közfoglalkoztatást és az atipikus munkahelyteremtést. Munkáltatók igényeire szabott, kompetencia alapú állásközvetítést végez. Mind a munkakeresői / munkavállalói, mind a munkáltatói ügyfeleinek szegmensenként differenciált, igényre szabott, több csatornán is igénybe vehető szolgáltatásokat nyújt. Az ügyfelek és partnerek felé országosan egységes szolgáltató szervezetként jelenik meg, egységes irányítással, összehangolt működéssel, folyamatokkal, termékés szolgáltatásportfolióval, valamint arculattal. A nemzetközi és európai közvetítői hálózatok elismert tagja, aktív résztvevője a nemzeti foglalkoztatási szolgálatok határokon átnyúló együttműködési programjainak. Az NFSZ a legfőbb céljaival és feladataival összhangban lévő kapacitásokkal és finanszírozással rendelkezik. A foglalkoztatást elősegítő különböző források esetében megvalósítja a forráskoordinációt.”

9.2.1 A 2014-15-ös periódus prioritásai a jövőképben A 2014-2015-ös években az NFSZ fókusza a következő: A foglalkoztathatóság és a munkaerő-piaci alkalmazkodóképesség fejlesztését célzó programok első számú menedzsere; Speciális foglalkoztatási lehetőségek bővítése, átmeneti gyakorlóhelyek létrehozásának támogatása (értékteremtő atipikus munkahelyek);

munkahelyek és közfoglalkoztatás,

Kompetencia alapú állásközvetítés; Országosan egységes és önálló szervezet.

9.3

Aktualizált céltérkép

A 6 évre előretekintő jövőkép teljesülése érdekében a szervezet meghatározta középtávú céljait, melyek rövidebb, 2 éves távlatban vázolják fel azokat a célokat, amelyeket az NFSZ-nek teljesíteni kell a 2020-as jövőkép megvalósításához. E célok nyújtanak konkrét támogatást ahhoz, hogy milyen irányú fejlesztések szükségesek a szervezetben a 2014-2015-ös periódusban.

- 40 -

együttműködéseket a munkaerőpiac szereplői között, az ügyfelek legnagyobb megelégedettségére. Konduktorként szervezi a munkaerőpiacot, koordinálja annak szereplőit, segíti a társadalmi integrációt, esélyegyenlőséget és egyenlő hozzáférést biztosít.


(J1) Foglalkoztatási szint növelése 75%-os foglalkoztatás i szint (20-64 évesek)












Konduktori szerep, mi


(Ü21) Díjmentes




(Ü23) Segítő

(Ü11) Kulturált


(Ü26) Rugalmas




otiváció vizsgálat, esélymérés ,összhangvizsgálat, egyéni cselekvési terv, életút/életpálya napló)













(F17) Munkáltatói ügyfélkapu (EIFA/VMP) (F18) Munkáltatói szegmensek (KKV, nagyvállalat) szerinti szolgáltatási szintek kialakítása (F19) Határokon átnyúló együttműködések kialakítása a munkáltatókkal (EURES)

j

(Ü39) Kétirányú informáci

Egyéb munkaerő-p

Munkáltatók


(F04) Az álláskeresők pontos ismerete, kalmazása, szolgáltatási igények szerinti egorizálás, és differenciált szolgáltatások nyújtása

(F05) Ügyfél kapcsolattartás differenciált atornákra terelése (személyes, lefonos, internet)

Egyéb munkaerő-p



lgáltatások nyújtása

(Ü36) Kiszámítható, egy

(Ü27) Partnerség


ermék, szolgáltatásfejlesztés

F01) Egységes, profiling alapú, differenciált olgáltatás és támogatás portfólió eredményes bevezetése



Folyamati célok


Leg eli


Munkáltatók

Ügyfél célok



Az NFSZ imázs:



(J1 c f össz fin forr

Az NFSZ szolgáltatása, mint



(Ü10) Szakértő


Egyéb munkaerő-p



ompetencia, filing,szolgá ltatások)

Munkáltatók


NFSZ imázs:

(Ü11) oglalkozathatóság javítása



NFSZ szolgáltatása, mint ügyfélérték-teremtés: (Ü02) Állásvesztés esetén az átmeneti időszak lerövidítése




(Ü01) Ügyfélközpontú, tanácsadói szemléletű szolgáltatások




Új termék, szolgáltatás


ko

Szolg


po te p

(F23) Szervezeti felelősségek meghatározása, erőforrások biztosítása (F25) Partnerkapcsolatok, együttműködések tudatos és egységes kezelése


almazottak készségei, zettségei

(T01) ompetenciarkép és ehhez illeszkedő ységes képzési rendszer kialakítása

03) Elhivatott és lojális munkatársak megtartása


Szervezet, kultúra













(T19) Megvalósítási képesség növelése (felelősök, monitoring, döntéshozói fórumok, változásmenedzsment)

Infr

(T20) Foglalkoztatásfejlesztési Centrum - első lépések: - Közvetítő szerep erősítése - Hatósági és szolgáltatási folyamatok szétválasztása - Kirendeltségek feladatrendszerének újragondolása, hatékonyság növelése

fe el

Költséghatékonysági célok (K01) Az NFSZ szervezete adott forrásból a lehető legmagasabb szolgáltatási színvonal és legmagasabb hatásfok mellett

(K02) A 2014-2020-as költségvetési ciklusra történő felkészülés; az egyszerűsített elszámolásra va

0

9.3.1 Az NFSZ az ügyfelek szemében Ezen a nézőponton belül kerülnek meghatározásra az ügyfélkör változásához kapcsolódó stratégiai célok, és átgondolásra kerül, hogyan látják az ügyfelek az NFSZ-t, azaz milyen értéket képvisel az NFSZ az ügyfelek szemében a jövőkép szerint, mind termék- és szolgáltatásjellemzők, mind ügyfélkapcsolat, mind pedig imázs szempontjából. A hívókérdések a következők: •

Kik a cél ügyfélszegmensek?

•

Mik az alapvető ügyfélstratégiák az egyes szegmensekben?

•

Hogyan jelenjünk meg az egyes cél ügyfélszegmensek szemében?

•

–

Mi az az érték, amit az NFSZ számukra nyújt?

–

Mi az az imázs, ahogy az NFSZ meg akar jelenni a szemükben? Milyen imázs elemekre kell fókuszálni a következő 2 évben?

Mik a legfőbb ügyfélcélok az egyes cél ügyfélszegmensekben, amelyeket az NFSZ el szeretne érni a következő 2 évben?

Alapvetően 3 cél ügyfélszegmenst különböztetünk meg: 1. munkakeresők/munkavállalók 2. munkáltatók 3. egyéb munkaerő-piaci szereplők A következőkben a cél ügyfélszegmensek szerint bontottuk szét az ügyfél-, illetve folyamati célokat.

9.3.1.1

Az NFSZ értéke és imázsa a munkakeresők/munkavállalók körében

A munkakeresők körében, mint alap ügyfélstratégia az NFSZ az ügyfélközpontúságot határozta meg. Ez alapján az NFSZ a külső elvárások közül az ügyfél oldali elvárásokat kiemelten kezeli szolgáltatásainak és folyamatainak kialakításakor és működtetésekor.

KÜLDETÉS Küldetése a társadalmi és gazdasági fejlődést szolgáló foglalkoztatás elősegítése és a munkanélkülivé válás megelőzése a munkaerő-piaci igények és szakmapolitikai célok szolgálatával. A foglalkoztatási szolgálat a keresleti és kínálati oldal összehangolásával elősegíti a munkaképes korú munkakeresők számára a megfelelő álláshely megtalálását, vagy átmeneti kompenzációt biztosít. Foglalkoztatási programok megvalósításával és díjmentes szolgáltatásaival előmozdítja a kölcsönös előnyökön alapuló, önkéntes együttműködéseket a munkaerőpiac szereplői között, az ügyfelek legnagyobb megelégedettségére. Konduktorként szervezi a munkaerőpiacot, összehangolja a keresleti és kínálati oldalt, segíti a társadalmi integrációt, esélyegyenlőséget és egyenlő hozzáférést biztosít.

NFSZ jövőkép 2020 (J3) Foglalkoztatási szint növelése

(J1) Munkaerőpiac szervezője, proaktív szereplője

75%-os foglalkoztatási szint (20-64 évesek)

Aktivitási mutatók


(J6) Speciális foglalkoztatási lehetőségek bővítése, átmeneti munka- és gyakorlóhelyek létrehozása (értékteremtő











(Ü34) Díjmentes

(Ü09) Megbízható


(Ü36) Segítő


(Ü12) Kulturált



(Ü38) Rugalmas

(Ü39) Partnerség





Munkáltatók

Ügyfél célok (Ü17) Elektronikus csatornákra terelés



(Ü34) Díjmentes információ

(Ü34) Kiszámítható, együttműködő partner

Egyéb munkaerő-piaci szereplők





Folyamati célok

Munkakeresők / munkavállalók Új termék, szolgáltatásfejlesztés

(Ü34) Legitimáció, elismertség



(Ü11) Szakértő

(Kompetencia, profiling,szolg ál-tatások)


Az ÁFSZ imázs:

Az ÁFSZ imázs:


(Ü18) Foglalkoztat -hatóság javítása


Konduktori szerep, mint alap-stratégia

Az ÁFSZ szolgáltatása, mint ügyfélérték-teremtés: (Ü05) Állásvesztés esetén az átmeneti időszak lerövidítése

Az ÁFSZ imázs:




Az ÁFSZ szolgáltatása, mint ügyfélérték-teremtés: (Ü03) Ügyfélközpontú, tanácsadói szemléletű szolgáltatások

(J7) Országosan egységes és önálló szervezet Irányítás, működés, folyamatok, termék- és szolgáltatás portfólió, arculat

Munkáltatók






közfoglalkoztatás, atipikus munkahelyek)


(Ü34) Kölcsönös előnyök, elvárások, együttműködés jellegének tisztázása

(Ü34) Kétirányú információáramlás elősegítése


Munkáltatók


Új termék, szolgáltatásfejlesztés (F23) Kompetencia alapú állásfeltárás és munkaerőközvetítés megvalósítása

(F23) Hasonló tevékenységet folytató partnerekkel történő együttműködési koncepció kidolgozása

Az értékek, amiket az NFSZ nyújtani kíván a munkakeresők körében: Az országban az NFSZ rendelkezik a munkaerő piac legszélesebb ismeretével, amelyre alapozva nyújtja ügyfélközpontú, tanácsadó szemléletű és díjmentes szolgáltatásait. A munkát keresők számára kiemelten fontos állásvesztés esetén az átmeneti időszak lerövidítése, amelyet egyrészt az NFSZ gyors reagálása, másrészt a széles körű és magas minőségű támogatási és szolgáltatási eszközök igénybevétele tesz lehetővé. Az állásvesztést követő időszak leghatékonyabb (F03) Differenciált szolgáltatás és támogatás portfolió egyértelmű kommunikálása az munkakeresők felé

(F01) Egységes, profiling alapú, differenciált szolgáltatás és támogatás portfólió eredményes bevezetése

Szolgáltatások nyújtása

(F04) Átmeneti munka- és gyakorlóhelyek létrehozása (pl. értékteremtő közfoglalkoztatás, atipikus munkahelyek)

megismerés, életút/életpálya napló, egyéni cselekvési terv, motivációs szint)

(F07) Ügyfél kapcsolattartás differenciált csatornákra terelése (személyes, telefonos, internet)

(F20) Egységesen definiált munkáltatói szolgáltatás portfólió kialakítása:

(Fókusz: Jogi, HR és pályázati tanácsadás, információnyújtás)

Szolgáltatások nyújtása (Munkakeresők és munkáltatók)

(F04) Az álláskeresők pontos ismerete, alkalmazása, szolgáltatási igények szerinti kategorizálás, és differenciált szolgáltatások nyújtása (Összhangvizsgálat, esélymérés, ügyfél



(F20) Speciális munkahely és gyakorlati-hely teremtés (Fókusz: - Gyakornoki munkahelyek - Zöld munkahelyek - Atipikus foglalkoztatási formák - Termelő típusú közfoglalkoztatási programok)

(F27) Munkáltatói ügyfélkapu (EIFA/VMP)





(F26) Munkáltatói szegmensek (KKV,

nagyvállalat) szerinti szolgáltatási szintek kialakítása


(F24) Vállalatok foglalkoztató képességének növelése


(F24) Munkaerő-forrástérkép kialakítása



(F27) Munkáltatók kiszolgálására fordított kapacitás ráfordítások növelése. Fókusz: - szolgáltatásvásárlás (támogatás) - saját hálózat bővítése (EU-s forrásokból) - eljárások egyszerűsítése, egységes pénzügyi adminisztráció kialakítása - E-szolgáltatások, e-ügyintézés arányának növelése

(F23) Külső kommunikáció erősítése


(F23) Partnerkapcsolatok, együttműködések tudatos és egységes kezelése

(F23) Célhoz kötött együttműködések („gyors reagálás”) módszertanának felélesztése, testreszabása


Alkalmazottak készségei, képzettségei (T01) Kompetenciatérkép és ehhez illeszkedő egységes képzési rendszer kialakítása (T03) Elhivatott és lojális munkatársak megtartása

(T02) Szervezeti kohézió és rugalmasság erősítése

(T04) Új szolgáltatásokhoz, új (tanácsadói és mentori) szerepekhez kapcsolódó kompetenciák, szolgáltatói attitűd fejlesztése

Szervezet, kultúra


(T14) Munkaügyi rendszer technológiai fejlesztése (workflow)



(T5) Felhasználók IT támogatásának

fejlesztése (adatokhoz való hozzáférés, oktatás, gép beszerzés)




(T12) Költséghatékonys ág az informatikai fejlesztésekben

(T23) Minőségirányítási rendszer továbbfejlesztése


(T23) Stratégiai menedzsment megvalósítása

(T20) Szakmai, irányítás erősítése

(T20) Országos feladatkataszter lés kapacitás szükséglet Sztenderd szervezeti modellek és paraméterek kialakítása


(T20) Foglalkoztatásfejlesztési Centrum - első lépések: - Közvetítő szervezet funkcióinak átvétele - Hatósági és szolgáltatási folyamatok szétválasztása - Kirendeltségek feladatrendszerének újragondolása, hatékonyság növelése

Infrastruktúra

(T30) Sztenderd, európai normáknak megfelelő infrastruktúra kialakítása a teljes hálózatban (T31) Új kiszolgálási csatornákhoz és szolgáltatásokhoz szükséges infrastruktúra és HR kapacitás fejlesztése (telefonos, elektronikus csatornák)

Költséghatékonysági célok

Az NFSZ szervezete adott forrásból a lehető legmagasabb szolgáltatási színvonal és legmagasabb hatásfok mellett látja el feladatait.

- 42 -

A költségvetési ciklusra való felkészülés - egyszerűsített elszámolás előkészítése

0

lerövidítése a munka-nélkülivé válás esélyének csökkentése, a proaktív szolgáltatások biztosításával, mely szintén értéket jelent a munkakereső ügyfelek szemében. A szervezet a következő két évben az alábbi imázs elemekre fog kiemelten koncentrálni a munkakeresők szegmensében: az NFSZ ügyfélkapcsolatait a szolgáltatói személet jellemzi, a munkakeresők megbízható, kiszámítható szolgáltatóként tekintenek rá, rugalmas, személyre szabott szolgáltatásokat nyújtó szervezet, az ügyfelek szakértőként tekintenek rá munkaerő-piaci kérdésekben, szolgáltatásait kulturált – a kor igényeinek megfelelő – infrastrukturális körülmények között nyújtja ügyfeleinek, az ország bármely pontjáról elérhető földrajzi közelségben, mindemellett az NFSZ takarékosan bánik ügyfelei idejével és gyorsan reagál megkereséseikre.

9.3.1.2

Az NFSZ értéke és imázsa a munkáltatók körében

A munkáltatók irányába, mint alap ügyfélstratégia az NFSZ a működési kiválóságot határozta meg. Ez alapján a szervezet a munkáltatók kiszolgálása és a velük való együttműködés során a folyamatok hatékonyágára, a sztenderden magas minőségre és költséghatékonyságra fókuszál. Ez a szemlélet meghatároz egy összességében követendő irányt. KÜLDETÉS

Küldetése a társadalmi és gazdasági fejlődést szolgáló foglalkoztatás elősegítése és a munkanélkülivé válás megelőzése a munkaerő-piaci igények és szakmapolitikai célok szolgálatával. A foglalkoztatási szolgálat a keresleti és kínálati oldal összehangolásával elősegíti a munkaképes korú munkakeresők számára a megfelelő álláshely megtalálását, vagy átmeneti kompenzációt biztosít. Foglalkoztatási programok megvalósításával és díjmentes szolgáltatásaival előmozdítja a kölcsönös előnyökön alapuló, önkéntes együttműködéseket a munkaerőpiac szereplői között, az ügyfelek legnagyobb megelégedettségére. Konduktorként szervezi a munkaerőpiacot, összehangolja a keresleti és kínálati oldalt, segíti a társadalmi integrációt, esélyegyenlőséget és egyenlő hozzáférést biztosít.

NFSZ jövőkép 2020

(J3) Foglalkoztatási szint növelése












(J7) Országosan egységes és önálló szervezet

Irányítás, működés, folyamatok, termék- és szolgáltatás portfólió, arculat

Munkáltatók







(Ü05) Állásvesztés esetén az átmeneti időszak lerövidítése




(Ü34) Díjmentes





Az ÁFSZ imázs:

Az ÁFSZ imázs:

Az ÁFSZ imázs:





Az ÁFSZ szolgáltatása, mint ügyfélérték-teremtés: (Ü02) Széles körű és magas minőségű támogatási és szolgáltatási eszközök







(Ü09) Megbízható


(Ü36) Segítő


(Ü11) Szakértő

(Ü12) Kulturált



(Ü38) Rugalmas

(Ü39) Partnerség


Arra a kérdésre, hogy az NFSZ milyen értéket nyújtson a munkáltatók számára, alapvetően öt célt fogalmazott meg a szervezet. A munkáltatók számára a legfőbb érték, hogy a munkáltatói igényeknek megfelelő szolgáltatásokat és munkaerőt biztosít számukra az NFSZ. Ennek fontos eleme a szolgáltatások igényre szabása, valamint a pontos, gyors, megfelelő munkaerőt biztosító közvetítés is. További érték a munkáltatók számára a naprakész, gyors munkaerő-piaci információk biztosítása, melyet csak az NFSZ-től kaphat meg az ügyfél. További érték a munkáltatók szemében a forrásfeltárás és forrás nyújtás, amely azt a szemléletet erősíti, miszerint a foglalkoztatási szolgálat akár „pénzt is hoz”, financiális is támogatást ad, tehát ezért is érdemes az NFSZ-t felkeresni. A munkáltatói szegmens számára kiemelt értéket képvisel a szervezet gyors reagálása, ami megkönnyíti az Munkakeresők / munkavállalók





























Munkáltatók





Folyamati célok




Munkáltatók

Ügyfél célok



(F20) Speciális munkahely és gyakorlati-hely teremtés

(Fókusz: - Gyakornoki munkahelyek - Zöld munkahelyek - Atipikus foglalkoztatási formák - Termelő típusú közfoglalkoztatási programok)

(F27) Munkáltatói ügyfélkapu (EIFA/VMP) (F26) Munkáltatói szegmensek (KKV,




(F24) Vállalatok foglalkoztató képességének növelése















Szervezet, kultúra


















Infrastruktúra




A költségváltási ciklusra való felkészülés - egyszerűsített elszámolás előkészítése

- 43 -

0

ügyfelek számára az együttműködést. A díjmentesség továbbra is egy fontos és megtartandó érték. A szervezet a következő két évben az alábbi imázs elemekre fog kiemelten koncentrálni a munkáltatók szegmensében: ötletadó, iránymutató, proaktív szervezet, foglalkoztatási kérdésekben segítő attitűddel rendelkezik, a legkiterjedtebb hálózattal rendelkezik, így fizikailag könnyen elérhető, egyszerű, könnyen hozzáférhető, vagyis egyszerűek a folyamatok, alacsony az adminisztrációs teher, könnyű ügyet intézni (akár elektronikusan, akár kirendeltségen), rugalmas, könnyen igazodik a munkáltatók igényeihez és elvárásaihoz, valamint partnerség, azaz munkáltató ügyfeleit partnereiként kezeli.

9.3.1.3

Az NFSZ értéke és imázsa egyéb munkaerő-piaci szereplők körében

Az aktualizált jövőkép szerint az NFSZ a munkaerőpiac szervezője. Ez a jövőkép elem összhangban áll az európai szintű stratégiai dokumentumokban megfogalmazott elvárásokkal, melyek szerint az NFSZ intenzív kapcsolatot épít és tart fenn a munkaerőpiac valamennyi szereplőjével (a munkakeresőkön és a munkáltatókon túlmenően mindazon állami szereplőkkel, szociális partnerekkel, civil szervezetekkel, képző szervezetekkel), amelyek hatással vannak a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összehangolására.



















(Ü34) Díjmentes

(Ü09) Megbízható


(Ü36) Segítő


(Ü11) Szakértő

(Ü12) Kulturált



(Ü38) Rugalmas

(Ü39) Partnerség













(F04) Az álláskeresők pontos ismerete, alkalmazása, szolgáltatási igények szerinti kategorizálás, és differenciált szolgáltatások nyújtása (Összhangvizsgálat, esélymérés, ügyfél megismerés, életút/életpálya napló, egyéni cselekvési terv, motivációs szint) (F10) Munkaerőpiaci átmeneteket kezelő képesség megújítása









(F26) Munkáltatói szegmensek (KKV, nagyvállalat) szerinti szolgáltatási szintek kialakítása (F33) Határokon átnyúló együttműködések kialakítása a munkáltatókkal (EURES)

(F23) Kompetencia alapú állásfeltárás és munkaerőközvetítés megvalósítása (F24) Vállalatok foglalkoztató képességének növelése

Rehabilitációs szakigazgatási szervek Kamarák Munkaerő kölcsönző és –közvetítő szervezetek Innovációs ügynökségek Vállalkozási központok Szakigazgatási szervek - 44 -










Tanulás-fejlődési célok Alkalmazottak készségei, képzettségei (T01) Kompetenciatérkép és ehhez illeszkedő egységes képzési rendszer kialakítása (T03) Elhivatott és lojális munkatársak megtartása


Szervezet, kultúra





(T5) Felhasználók IT támogatásának fejlesztése (adatokhoz való hozzáférés, oktatás, gép beszerzés) (T11) A folyamatok hatékony informatikai támogatása, egy IT szállítótól való függőség optimalizálása









(T22) Megvalósítási képesség növelése (felelősök, monitoring, döntéshozói fórumok, változásmenedzsment) (T20) Foglalkoztatásfejlesztési Centrum - első lépések: - Közvetítő szervezet funkcióinak átvétele - Hatósági és szolgáltatási folyamatok szétválasztása - Kirendeltségek feladatrendszerének újragondolása, hatékonyság növelése

Infrastruktúra (T30) Sztenderd, európai normáknak megfelelő infrastruktúra kialakítása a teljes hálózatban (T31) Új kiszolgálási csatornákhoz és szolgáltatásokhoz szükséges infrastruktúra és HR kapacitás fejlesztése (telefonos, elektronikus csatornák)

Költséghatékonysági célok Az NFSZ szervezete adott forrásból a lehető legmagasabb szolgáltatási színvonal és legmagasabb hatásfok mellett látja el feladatait.


Az NFSZ az alábbi szervezeteket azonosítja az egyéb munkaerő-piaci szereplői szegmensbe tartozónak (a teljesség igénye nélkül): Foglalkozás-egészségügyi szervezetek




Munkáltatók






Új termék, szolgáltatásfejlesztés (F03) Differenciált szolgáltatás és támogatás portfolió egyértelmű kommunikálása az munkakeresők felé




Folyamati célok



Munkáltatók







Az ÁFSZ imázs:

Az ÁFSZ imázs:






Az ÁFSZ imázs:







Munkáltatók






0

Az egyéb munkaerő-piaci szereplők szegmensében az NFSZ alapstratégiája a konduktori (karmesteri) szerep betöltése, azaz a munkaerőpiaci szereplők tevékenységeinek összehangolása annak érdekében, hogy biztosítsa a munkaerőpiac hatékony szervezéséhez szükséges feltételeket: a kapcsolódó információk gyűjtését, a szereplők és kapcsolódó folyamatok ismeretét, a változások gyors felmérését, átlátását és az azokra történő gyors reagálást. Az NFSZ szolgáltatásaival az alábbi értékek megteremtését célozza meg az egyéb munkaerő-piaci szereplők számára: Kölcsönös együttműködés közös célok irányába (foglalkoztatás javítása) A munkaerő-piaci szereplők széles körének tevékenysége egyazon célt szolgál: a foglalkoztatás javítását. A szereplők számára értéket jelent valamennyi szereplő és tevékenység összehangolása, közös cél irányába terelése oly módon, hogy kölcsönös együttműködéssel eredményesek lehessenek. Legitimáció, elismertség A munkaerő-piaci szereplők számára értéket: legitimációt, elismertséget, pályázatok esetén előnyt jelent az NFSZ-szel (és a többi szereplővel) működő partneri viszony. Széles körű, speciális információk A munkaerő-piaci szereplők számára értéket jelent az NFSZ által biztosított széles körű, ugyanakkor specializálható munkaerő-piaci információ, amelynek segítségével hatékony és eredményes munkát végezhetnek saját szakterületeiken.

A szervezet a következő két évben az alábbi imázs elemre fog kiemelten koncentrálni az egyéb munkaerő-piaci szereplők szegmensében: Kiszámítható, együttműködő partner Az NFSZ munkaerő-piaci szervezői szerepét akkor tudja hatékonyan betölteni, ha kiszámítható, együttműködő partnerként jelenik meg a munkaerő-piaci szereplők szemében.

- 45 -

0

9.3.2 Az NFSZ ügyfelekkel kapcsolatos céljai 9.3.2.1

Munkakeresőkkel/munkavállalókkal kapcsolatos célok

Az NFSZ hat olyan területet jelölt ki, amelyet a következő két évben meg szeretne valósítani a munkakeresőkkel, illetve munkavállalókkal kapcsolatosan: KÜLDETÉS


NFSZ jövőkép 2020

(J3) Foglalkoztatási szint növelése



Az NFSZ célja hosszú foglalkoztathatóság javítása.

távon

a











(Ü34) Díjmentes

(Ü12) Kulturált





(Ü36) Segítő




(Ü38) Rugalmas

(Ü39) Partnerség






















Munkáltatók










Folyamati célok



Munkáltatók




(Ü09) Megbízható



Az ÁFSZ imázs:

Az ÁFSZ imázs:

(Ü11) Szakértő





Az ÁFSZ szolgáltatása, mint ügyfélérték-teremtés: (Ü06) Munkanélkülivé válás esélyének csökkentése










Munkáltatók







Az ÁFSZ imázs:

Az NFSZ egyénre szabott szolgáltatásokat nyújt minden munkakereső számára. Az egyénre szabottságot a profiling alkalmazásával éri el, mely alapján differenciált ügyfélkiszolgálásban részesíti ügyfeleit.
















Szervezet, kultúra


















Cél, hogy szegmentált ügyfél csoportok igényeinek és képességeinek megfelelő csatornákon nyújtsa szolgáltatásait. Cél, hogy a lehető legtöbb ügyfélcsoportot átterelje elektronikus ügyintézési csatornákra az ügyfél (és NFSZ) oldali erőforrás csökkentés érdekében. A munkaerő közvetítésben álláskeresőkre fókuszál.

elsősorban

Emellett kiemelt célja speciális csoportok, munkanélküliségének csökkentése.

a

munkára

így

például

alkalmas a

fiatalok

Az ügyfél oldali megelégedettség járul hozzá a bizalom és az elismertség növeléséhez, melyet aktív brand építéssel is megerősít.

9.3.2.2

Munkáltatókkal kapcsolatos célok













Munkáltatók








(Ü34) Díjmentes

(Ü09) Megbízható


(Ü36) Segítő


(Ü12) Kulturált



(Ü38) Rugalmas

(Ü39) Partnerség













(F04) Az álláskeresők pontos ismerete, alkalmazása, szolgáltatási igények szerinti kategorizálás, és differenciált szolgáltatások nyújtása (Összhangvizsgálat, esélymérés, ügyfél megismerés, életút/életpálya napló, egyéni cselekvési terv, motivációs szint)










Munkáltatók










Folyamati célok



Munkáltatók

Ügyfél célok





(Ü11) Szakértő



Az ÁFSZ imázs:

Az ÁFSZ imázs:







Az ÁFSZ imázs:

























Szervezet, kultúra







Az NFSZ öt olyan területet jelölt ki, amelyet a következő két évben meg szeretne valósítani a munkáltatókkal kapcsolatosan.










Elérendő cél, hogy a munkáltatók fejében az NFSZ előkelő helyen szerepeljen, mint olyan partner, aki munkavállalókkal kérdésekben segíteni tud, vagyis cél, hogy foglalkoztatási kérdések megoldásában az NFSZ a munkáltatók kiemelt partnere legyen.

Az NFSZ alapvető célja, hogy minden betöltetlen álláshelyre közvetítsen kompetens munkavállalót. Költséghatékonysági célok


A költségváltási ciklusra való felkészülés - egyszerűsített elszámolás előkészítése

A munkáltatók számára bővíti a jelenlegi szolgáltatás portfóliót, hogy a munkavállalók széles körét és igényeit magas minőségben tudja kiszolgálni. - 46 -

0

A munkáltatók körében két célcsoportot különböztet meg, melyekkel különbözőképpen tartja a kapcsolatot és eltérő célokat tűz ki: o

a nagyvállalatok körében a proaktív együttműködések számának növelése a cél, azaz az ügyfél direkt, koordinált felkeresése, és együttműködés kialakítása, folyamatos követése

o

a KKV szektorban a vállalatoktól érkező állásbejelentések számának növelése a cél¸ melyeket a megyék illetve kirendeltségek kezelnek. Azt szükséges elérni, hogy a KKV ügyfelek maguktól keressék fel az NFSZ-t (különböző csatornákon), és ezeket a szervezet hatékonyan ki tudja szolgálni.

9.3.2.3

Egyéb munkaerő-piaci szereplőkkel kapcsolatos célok




















(Ü09) Megbízható

(Ü11) Szakértő

(Ü12) Kulturált









(Ü34) Díjmentes

(Ü36) Segítő (Ü38) Rugalmas

(Ü39) Partnerség

Munkáltatók









• Partnerkapcsolatok azonosítása, csoportosítása Az érintett szervezetek jellegének sokféleségét és nagy számát tekintve az egyéb munkaerő-piaci szereplők széles körű ügyfélszegmenst alkotnak. Fontos és elsődleges cél valamennyi partnerszervezet azonosítása és csoportosítása.


Munkáltatók










Folyamati célok



Az ÁFSZ imázs: (Ü34) Legkiterjedtebb hálózat






Ügyfél célok





Az ÁFSZ imázs: (Ü13) Rugalmas, személyre szabott



Működési hatékonyság, mint alap-stratégia Az ÁFSZ szolgáltatása, mint ügyfélérték-teremtés:

Az ÁFSZ imázs:



Munkáltatók


Ügyfél-központúság, mint alap-stratégia Az ÁFSZ szolgáltatása, mint ügyfélérték-teremtés: (Ü02) Széles körű és magas minőségű támogatási és szolgáltatási eszközök








• Kölcsönös előnyök, elvárások, együttműködés jellegének tisztázása Valamennyi ügyfélcsoportra vonatkozóan kialakítandó az együttműködések definíciója, amely kitér az együttműködés jellegének meghatározására, a kölcsönös előnyök, nyújtott / vásárolt szolgáltatások / termékek, elvárások tisztázására és rögzítésére. Szolgáltatások nyújtása




























Szervezet, kultúra


















Infrastruktúra





• Kétirányú információáramlás erősítése A munkaerő-piaci szereplők tevékenységeinek hatásos összehangolásához erősíteni szükséges a kétirányú információ-áramlást: a bejövő oldalon rendszeresen meg kell jelenniük a partnerek igényeivel és eredményeivel kapcsolatos információknak, hogy a kimenő oldalon az NFSZ a partnerek számára valóban értékes információkat biztosíthasson.

- 47 -

0

9.3.3 Az NFSZ belső működésével, folyamataival kapcsolatos célok A folyamatok nézőpontba azok a stratégiailag fontos célok kerülnek, amelyek a jövőképben, illetve az ügyfél nézőpontban megfogalmazott célok megvalósulását segítik elő. Két fő szempont szerint vizsgáltuk a folyamati célokat: a)

Új termék vagy szolgáltatás kifejlesztéséhez, termékportfólióhoz kapcsolódó célok – meghatározásuk hívókérdése: (MIT) Milyen új termék- és szolgáltatásfejlesztésre (ellátás, támogatás, szolgáltatás) helyezzük a hangsúlyt a következő két évben ahhoz, hogy elérjük az ügyfélcélokat?

b) Ügyfeleknek történő szolgáltatás meghatározásuk hívókérdései:

nyújtásához

kapcsolódó

(HOGYAN) Hogyan nyújtjuk ügyfeleink felé szolgáltatásainkat (ellátás, támogatás, szolgáltatás)?

a

célok

termékeinket

–

és

Milyen folyamatokat és hogyan kell változtatni annak érdekében, hogy az ügyfél-célok teljesüljenek?

9.3.3.1

A munkakeresőkkel/munkavállalókkal kapcsolatos folyamati célok

Új termékek, szolgáltatásfejlesztés (munkakeresők/munkavállalók) KÜLDETÉS Küldetése a társadalmi és gazdasági fejlődést szolgáló foglalkoztatás elősegítése és a munkanélkülivé válás megelőzése a munkaerő-piaci igények és szakmapolitikai célok szolgálatával. A foglalkoztatási szolgálat a keresleti és kínálati oldal összehangolásával elősegíti a munkaképes korú munkakeresők számára a megfelelő álláshely megtalálását, vagy átmeneti kompenzációt biztosít. Foglalkoztatási programok megvalósításával és díjmentes szolgáltatásaival előmozdítja a kölcsönös előnyökön alapuló, önkéntes együttműködéseket a munkaerőpiac szereplői között, az ügyfelek legnagyobb megelégedettségére. Konduktorként szervezi a munkaerőpiacot, összehangolja a keresleti és kínálati oldalt, segíti a társadalmi integrációt, esélyegyenlőséget és egyenlő hozzáférést biztosít.













Munkáltatók







(Ü34) Díjmentes

(Ü09) Megbízható


(Ü36) Segítő


(Ü12) Kulturált



(Ü38) Rugalmas

(Ü39) Partnerség

















Munkáltatók






Folyamati célok



Munkáltatók





(Ü11) Szakértő



Az ÁFSZ imázs:

Az ÁFSZ imázs:






Az ÁFSZ imázs:










A következő két évben a foglalkoztatási szint növelése érdekében cél az NFSZ egységes, profiling alapú, differenciált szolgáltatás és támogatás portfóliót fejleszt és vezet be. Cél, hogy a kirendeltségek ennek megfelelően működjenek.






A szolgáltatásokkal kapcsolatban az NFSZ célja a differenciált szolgáltatásportfolió megismertetése a munkanélküli vagy munkaviszonyban álló álláskeresők minél szélesebb körével. Ennek érdekében a szervezet aktív kommunikációs tevékenységet folytat. Szolgáltatásainak megismertetése érdekében felhasználja a marketingkommunikáció változatos eszközrendszerét (például plakátok, szórólapok, sajtó-, ill. média-megjelenések, helyi rendezvényeken való részvétel).

















(F24) Vállalatok foglalkoztató képességének növelése (F24) Munkaerő-forrástérkép kialakítása












Szervezet, kultúra


















Infrastruktúra





A szervezet célja a leghátrányosabb álláskeresői réteg minél szélesebb körének visszavezetése a munka világába, amelynek egyik eszköze lehet az átmeneti munkaés gyakorlóhelyek létrehozásának támogatása (pl. értékteremtő közfoglalkoztatás, atipikus munkahelyek). Ennek érdekében az NFSZ aktív szerepet vállal a közfoglalkoztatás helyi és országos szervezésében. - 48 -

0

Szolgáltatások nyújtása (munkakeresők/munkavállalók) A NFSZ szolgáltatási portfóliójának fejlesztéséhez és működtetéséhez kiemelten fontos az álláskeresők pontos ismerete, szolgáltatási igények szerinti kategorizálása, és az egyes csoportoknak differenciált szolgáltatások nyújtása. o

Cél, hogy az NFSZ az ügyfél megismerés módszertanában alkalmazza a motivációs szint felmérését, az esélymérést és a munkaerő-piaci összhangvizsgálatot,

o

az ügyfél megismerés eredményeire alapozva kerüljön összeállításra az egyéni cselekvési terv,

o

az ügyfélkapcsolatból és az ügyfélmegismerési folyamatból származó adatok és információk kerüljenek rögzítésre az életút/életpálya naplóban.

Az ügyfél oldali erőforrások hatékony felhasználása érdekében az ügyfélmegismerési módszertan része az ügyfél kapcsolattartás differenciált csatornákra terelése (személyes, telefonos, internet), az ügyfél képességei és igényeinek megfelelően. Az ügyfélkezelés megújításának kiemelt célja a munkaerő-piaci átmeneteket kezelő képesség megújítása, melyben a fókusz egyrészt a munkanélkülivé válás megelőzése oktatással, átképzéssel vagy munkáltatókkal való szoros együttműködések által, másrészt az állásvesztést követő időszak teljes körű támogatása (átmeneti munkahelyek, képzések, stb.)

9.3.3.2

A munkáltatókkal kapcsolatos folyamati célok

Új termék-, szolgáltatásfejlesztés (munkáltatók) KÜLDETÉS Küldetése a társadalmi és gazdasági fejlődést szolgáló foglalkoztatás elősegítése és a munkanélkülivé válás megelőzése a munkaerő-piaci igények és szakmapolitikai célok szolgálatával. A foglalkoztatási szolgálat a keresleti és kínálati oldal összehangolásával elősegíti a munkaképes korú munkakeresők számára a megfelelő álláshely megtalálását, vagy átmeneti kompenzációt biztosít. Foglalkoztatási programok megvalósításával és díjmentes szolgáltatásaival előmozdítja a kölcsönös előnyökön alapuló, önkéntes együttműködéseket a munkaerőpiac szereplői között, az ügyfelek legnagyobb megelégedettségére. Konduktorként szervezi a munkaerőpiacot, összehangolja a keresleti és kínálati oldalt, segíti a társadalmi integrációt, esélyegyenlőséget és egyenlő hozzáférést biztosít.















Munkáltatók








(Ü34) Díjmentes


(Ü09) Megbízható


(Ü36) Segítő


(Ü11) Szakértő

(Ü12) Kulturált



(Ü38) Rugalmas

(Ü39) Partnerség


























Munkáltatók











Folyamati célok



Munkáltatók

Ügyfél célok (Ü19) Elismertség növelése (brand építés)







Az ÁFSZ imázs:

Az ÁFSZ imázs:

Az ÁFSZ imázs:























Szervezet, kultúra

















Az NFSZ-nek továbbra is az egyik legfontosabb eszköze a betöltetlen állások széles körű ismerete. Ezt az eszközt akkor tudja legsikeresebben alkalmazni, ha a közvetítés során nem csupán képzettségre fókuszál, hanem felméri a munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciákat és ehhez kapcsolódóan keres alkalmas, potenciális munkavállalót. Ennek érdekében az NFSZ a következő két évben a kompetencia alapú állásfeltárás és munkaerő-közvetítés megvalósítására fog fókuszálni.


Ahhoz, hogy a munkáltatókat minél hatékonyabban tudja kiszolgálni a szervezet, egységesen definiált munkáltatói szolgáltatás portfóliót alakít ki. Ezen belül két területre helyezi a hangsúlyt: o

a jogi, HR és pályázati tanácsadás, valamint - 49 -

0

o

az információnyújtás.

A gyors és pontos információnyújtást a munkaerő-forrástérkép kialakítása támogatja. Az NFSZ célja egy olyan teljes körű munkaerő forrástérkép üzemeltetése, amely egységes informatikai rendszerben kezeli az elérhető összes szabad munkahelyet és a munkakeresők teljes populációját. A foglalkoztatási ráta tényleges növelésének egyik legeredményesebb eszköze a munkahelyteremtés, ennek elérése érdekében az NFSZ szorosan együttműködik a munkáltatókkal. A munkakeresők érdekében a szervezet speciális munkahelyek és gyakorlati helyek teremtését támogatja. Ezen belül több fókuszt is kijelöl: o

gyakornoki munkahelyek,

o

zöld munkahelyek,

o

atipikus foglalkoztatási formák, valamint

o

termelő típusú közfoglalkoztatási formák.

A foglalkoztatási ráta tényleges növelésének másik fontos eszköze lehet a vállalatok foglalkoztató képességének növelése is, vagyis olyan információk, kompetenciák (szemlélet és tudás) biztosítása, amelyek segítségével minden eszköz a munkáltatók rendelkezésére áll ahhoz, hogy a munkahelyteremtésen túlmenően is tudják javítani a foglalkoztatást (pl. foglalkoztathatóság szempontjából preferált korcsoportok alkalmazásából származó előnyök, kedvezmények ismerete; adott feladatokra leginkább alkalmas és a foglalkoztatás szempontjából kiemelt célcsoportok alkalmazására való törekvés – gyakornokok, fogyatékkal élők, nők, idősek).

Szolgáltatások nyújtása (munkáltatók) Az NFSZ célja a munkáltatói ügyfélkapu kiépítése és bevezetése, a munkáltatók egyszerű és egységes kiszolgálása érdekében. A korábbiakban részletezettek szerint a KKV és a nagyvállalati ügyfélszegmensek külön ügyfélcsoportként kezelendők, külön kiszolgálási folyamatokkal. Ennek megfelelően cél a munkáltatói szegmensek szerinti szolgáltatási szintek kialakítása. A külföldi programok támogatása érdekében (pl. EURES) cél a határokon átnyúló együttműködések kialakítása a munkáltatókkal. Ahhoz, hogy a munkáltatók felé való nyitás eredményesen megtörténhessen, elengedhetetlen, hogy a munkáltatók kiszolgálására fordított kapacitás-ráfordítás nőjön. Hogy ez megvalósulhasson, a szervezet a következő két évben az alábbi feladatokra koncentrál:

- 50 -

0

o

szolgáltatásvásárlás – továbbra is cél, hogy megfelelő hatékonyságú és hatásfokú szolgáltatásokkal legyen jelen a munkaerőpiacon az NFSZ, így a támogatásokból továbbra is jelentős forrást szán szolgáltatásvásárlásra. Emellett azonban kiemelten figyel arra, hogy az egyes szolgáltatásokhoz kapcsolódó kompetenciák ne tűnjenek el a szervezetből.

o

saját hálózat bővítése – cél, hogy EU-s forrásokból saját hálózat bővítésre is legyen pénz annak érdekében, hogy megfelelő kapacitást és szakértelmet tudjon fordítani a munkáltatói igények kiszolgálására

o

eljárások egyszerűsítése, egységes pénzügyi adminisztráció kialakítása - fontos cél a folyamatok, eljárásrendek és adminisztráció egyszerűsítése, mind az ügyfelek, mind a kirendeltségek dolgozói számára annak érdekében, hogy a folyamatok gyorsabbak legyenek, és ezzel hatékonyabb legyen a kiszolgálás. Az eljárásrendek egyszerűsítésével felszabadult kapacitás a munkáltatók kiszolgálására fordítható. Cél továbbá az egységes pénzügyi adminisztráció kialakítása és hatékony, egyszerűsített elszámolás bevezetése.

o

elektronikus-szolgáltatások és elektronikus-ügyintézés arányának növelése – mind hatékonysági szempontból fontos, mind pedig ügyféligény az elektronikus szolgáltatások, elektronikus ügyintézés lehetősége. A következő 2 év célja az elektronikus csatornán elérhető munkáltatói szolgáltatások arányának erőteljes növelése mind a szolgáltatástípusok számának, mind az eszolgáltatások volumenének tekintetében.

9.3.3.3

Munkakeresők/munkavállalók és munkáltatók közös folyamati céljai














Munkáltatók







(Ü34) Díjmentes

(Ü09) Megbízható


(Ü36) Segítő


(Ü12) Kulturált



(Ü38) Rugalmas

(Ü39) Partnerség


























Munkáltatók










Folyamati célok



Munkáltatók





(Ü11) Szakértő



Az ÁFSZ imázs:

Az ÁFSZ imázs:






Az ÁFSZ imázs:























Szervezet, kultúra









A szolgáltatások nyújtása során a szervezetnek általános céljai is vannak, a kiszolgálandó ügyfélszegmenstől függetlenül, illetve mindkét szegmensre egyaránt vonatkozóan.








Az NFSZ folyamatosan fejleszti a folyamatait, amely során támaszkodik az ügyfél-elégedettségi felmérések visszajelzéseire, valamint minőségirányítási rendszer eredményeire.


Az ügyfél-elégedettség mérés kapcsán cél, hogy a megfogalmazott javaslatok becsatornázása megtörténjen a szolgáltatások, a folyamatok, a szervezet, a támogató rendszerek, és a teljesítménymérési/ösztönzési rendszer fejlesztésébe. Az NFSZ szervezete adott forrásból a lehető legmagasabb szolgáltatási színvonal és legmagasabb hatásfok mellett látja el feladatait.


- 51 -

0

A folyamatok fejlesztésénél cél az egyszerűsítés és az ügyintéző oldali hatékonyság javítás is, az ügyfelek gyorsabb, hatékonyabb kiszolgálása érdekében. Cél továbbá a hatékony, egyszerűsített elszámolás bevezetése is. Az NFSZ külső szolgáltatókat vesz nyilvántartásba, hogy ezáltal hatékonyabban tudja szervezni a szolgáltatásnyújtást, valamint biztosítani tudja a külső szolgáltatások minőségét. Az NFSZ célja, hogy szervezete a munkaerő-piaci és munkáltatói szolgáltatások esetében egységes szolgáltatási színvonalat biztosítson a munkaügyi kirendeltségeken. A hatékonyság fejlesztése szempontjából fontos, hogy a kirendeltségek együttműködése során folyamatos legyen az információk megosztása, illetve az egymástól való tanulás.

9.3.3.4

Egyéb munkaerő-piaci szereplőkkel kapcsolatos folyamati célok

Új termék-, szolgáltatásfejlesztés (egyéb munkaerő-piaci szereplők): Ifjúsági Garanciához kötődő együttműködések kialakítása

















Munkáltatók









(Ü34) Díjmentes


(Ü09) Megbízható


(Ü36) Segítő


(Ü12) Kulturált



(Ü38) Rugalmas

(Ü39) Partnerség





























Munkáltatók









Folyamati célok



Munkáltatók

Ügyfél célok




(Ü11) Szakértő



Az ÁFSZ imázs:

Az ÁFSZ imázs:






Az ÁFSZ imázs:



















Szervezet, kultúra


















A következő évek magas prioritású és jelentős kapacitásigényű feladata az Ifjúsági Garanciaprogram megvalósítása. Fontos cél tehát a kapcsolódó partnerek azonosítása és a szükséges együttműködések definiálása, kialakítása. Ez lehet az első olyan munkaerő-piaci szegmens, ahol a partnerségek és együttműködések kialakítási fázisától kezdve az NFSZ a konduktori szerep betöltésére törekedhet.

Az NFSZ tevékenységi portfóliójához hasonló tevékenységet folytató partnerekkel történő együttműködési koncepció kidolgozása A munkaerő-piaci szereplők tevékenységei összehangolásának és kölcsönös együttműködési alapokra helyezésének első lépése a hasonló tevékenységet folytató partnerekkel történő együttműködésre vonatkozó koncepció kidolgozása.

Szolgáltatások nyújtása (egyéb munkaerő-piaci szereplők): Szervezeti felelősségek meghatározása, erőforrások biztosítása Meghatározandók és kijelölendők a munkaerő-piaci szereplők tevékenységeinek összehangolásához és az egyes ügyfél-, partnercsoportokkal kialakítandó tervezett, tudatos együttműködések működtetéséhez kapcsolódó NFSZ szervezeti felelősségek – vezetői, megvalósítói és monitoring szinteken. Fontos cél továbbá a szükséges erőforrások biztosítása. - 52 -

0

Külső kommunikáció erősítése Erősítendő a munkaerőpiac szervezői szereppel kapcsolatos általános, átfogó külső kommunikáció, valamint a kialakított partnercsoportok felé is specifikus kommunikációs akciók fogalmazhatók meg az együttműködések kölcsönös előnyeinek hangsúlyozásával kapcsolatban. Partnerkapcsolatok, együttműködések tudatos és egységes kezelése Az egyes partnercsoportokkal történő együttműködési koncepciók kialakítását követően fontos azok tudatosítása a szervezeten belül, kapcsolódó szabályozás, tájékoztatás és képzés segítségével. Kialakítandó az együttműködésekkel kapcsolatos tapasztalatok megosztásának mechanizmusa, a folyamatos fejlesztés és az egységes kezelés biztosítása érdekében. Célhoz kötött együttműködések („Gyors reagálás”) módszertanának felélesztése, testre szabása A korábban kidolgozott, hirtelen kialakuló foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére szolgáló, partnerségre alapuló, „Gyors reagálás” módszertant célszerű hasznosítani a célhoz kötött együttműködések megvalósításához, így annak testre szabása és szervezeten belüli megismertetése szükséges.

9.3.4 A szervezeti tanulással, fejlődéssel kapcsolatos célok A tanulás-fejlődés nézőpont foglalja magában mindazokat a szervezeti stratégiai célokat, melyek kulcsfontosságúak annak érdekében, hogy a folyamatok működni tudjanak, illetve a szervezet képes legyen a fejlődésre a jövőben is. A nézőpont legfőbb elemei, melyek szerint meghatároztuk a célokat: a)

Az alkalmazottak készségei, képességei – a célmeghatározás hívókérdése: Az ügyfél- és folyamati célok elérése érdekében mit/hol kell fejleszteni az alkalmazottak kompetenciáit, készségeit illetően a következő 2 évben?

b) Rendelkezésre álló adatok, információk, technológia – a célmeghatározás hívókérdése: Az ügyfél- és folyamati célok elérése érdekében milyen célok mentén szükséges az IT-t fejleszteni a következő 2 évben? c)

Szükséges szervezeti, illetve kulturális változások – a célmeghatározás hívókérdése: Az ügyfél- és folyamati célok elérése érdekében milyen szervezeti és kulturális változásokat, fejlesztéseket kell megvalósítani a következő 2 évben?

d) Rendelkezésre álló infrastruktúra – a célmeghatározás hívókérdése: Az ügyfél- és folyamati célok elérése érdekében milyen célok mentén szükséges az infrastruktúrát fejleszteni a következő 2 évben?

- 53 -

0

9.3.4.1

Alkalmazottak készségei, képzettségei Kompetencia-térkép és ehhez illeszkedő egységes képzési rendszer kialakítása

















Munkáltatók









(Ü34) Díjmentes


(Ü09) Megbízható


(Ü36) Segítő


(Ü12) Kulturált



(Ü38) Rugalmas

(Ü39) Partnerség























Munkáltatók










Folyamati célok



Munkáltatók

Ügyfél célok (Ü19) Elismertség növelése (brand építés)





(Ü11) Szakértő



Az ÁFSZ imázs:

Az ÁFSZ imázs:






Az ÁFSZ imázs:

















A munkatársak tudatos és hatásos fejlesztéséhez vezető fontos célkitűzés a meglévő kompetenciák feltérképezése, a kitűzött célok megvalósításához szükséges hiányzó kompetenciák azonosítása, és azok lefedését biztosító egységes képzési rendszer kialakítása.



Szervezet, kultúra
















Szervezeti kohézió és rugalmasság erősítése



Biztosítani szükséges, hogy az NFSZ a folyamatos szervezeti és irányítási változások mellett is magas színvonalon tudja ellátni feladatait. A szervezet eredményességét alapvetően befolyásolja – ezért folyamatos fejlesztésük kulcsfontosságú - a munkatársak csapatmunkára való képessége, rugalmassága, alkalmazkodó képessége. Fontos szervezetfejlesztési cél a közös gondolkodás, közös szervezeti kultúra, közös célok elérésére való törekvés, együttműködés, összetartás erősítése a szervezet különböző funkcionális területei (szakmai, projekt), szintjei (vezetők, munkatársak) és területi egységei (központ, megyék) között. Elhivatott és lojális munkatársak megtartása A munkatársak lojalitása és elhivatottsága a szervezet kiemelt erőssége. Akciók meghatározása és megvalósítása szükséges ennek megtartására vonatkozóan, különös tekintettel a folyamatban lévő és várható szervezeti és környezeti változásokkal járó bizonytalanságok csökkentésére. Új szolgáltatásokhoz, új (tanácsadói és mentori) szerepekhez kapcsolódó kompetenciák, valamint szolgáltatói attitűd fejlesztése Az új szolgáltatások megjelenése, az új ügyfélkör, a stratégiák által megkövetelt új szolgáltatatói szemlélet, és az ezzel természetesen együtt járó új partnerségek megkövetelik a munkatársak készségeinek, képzettségének folyamatos fejlesztését. A következő két év fókuszában a következő fejlesztések állnak: o

új szolgáltatásokhoz, folyamatokhoz, eljárásokhoz kapcsolódó szakmai kompetenciák fejlesztése (pl. profiling alapú kiszolgálás, kompetencia alapú közvetítés)

o

új szerepek (pl. tanácsadói és kapcsolódó kompetenciák fejlesztése

- 54 -

mentori

szerepek)

betöltéséhez

0

o

szolgáltatói attitűd erősítése – mely biztosítja az eltávolodást a hatósági attitűdtől, és megalapozza a szolgáltatói szemléletet, ügyfélorientált gondolkodást.

9.3.4.2

Adatok, információ, technológia KÜLDETÉS

Az említett folyamati célok megvalósítása elképzelhetetlen hatékony információkezelés nélkül. Az informatikai fejlesztések tekintetében a legfőbb stratégiai célok az alábbiak: Az elektronikus, interaktív csatornák a munkahelyfeltárás és közvetítés, valamint a differenciált ügyfél kiszolgálás fontos eszközei, így azok kialakítása, illetve fejlesztése kiemelt cél. Legfontosabbak a VMP továbbfejlesztése, valamint a Call Center megvalósítása.















Munkáltatók







(Ü34) Díjmentes

(Ü09) Megbízható


(Ü36) Segítő


(Ü12) Kulturált



(Ü38) Rugalmas

(Ü39) Partnerség

























Munkáltatók











Folyamati célok



Munkáltatók






(Ü11) Szakértő



Az ÁFSZ imázs:

Az ÁFSZ imázs:






Az ÁFSZ imázs:






















Szervezet, kultúra


















A folyamatok kellő támogatottsága érdekében cél a munkaügyi rendszerek technológiai fejlesztése, informatikai támogatása, mely egy workflow rendszer segítségével valósulhat meg (EIFA). Az EIFA keretében valósul meg az új ügyfélkezelési modell keretében munkaerő-piaci összhangvizsgálat, az esélymérő program és a profiling rendszer informatikai támogatása. A EIFA működéséhez hozzátartozik a CRM alapműködését biztosító életútéletpálya napló megvalósulása. Az egyes állami adatbázisok közötti információáramlás megkönnyítése, valamint a kiszolgálási folyamatok redundanciájának csökkentése végett az NFSZ célja az interoperabilitás elérése, az állami adatbázisok összekapcsolása (pl. NAV, OEP, KEK KH adatbázisok). További cél egy teljes körű munkaerő forrástérkép üzemeltetése, adatvagyon létrehozása és megosztása külső szereplőkkel. A forrástérkép egységes informatikai rendszerben kezeli az elérhető összes szabad munkahelyet és az álláskeresők összességét. A legfőbb foglalkoztatási célkitűzések megvalósulását az NFSZ oly módon is tudja támogatni, hogy a rendelkezésére álló adatvagyont tudatosan építi és megosztja más szervezetekkel. Jó példa erre a szakképzési beiskolázási irány-arányok meghatározása, hiszen a teljes körű munkaerő forrástérkép gazdájaként az NFSZ rendelkezik a legpontosabb információkkal a munkaerőpiac keresleti oldaláról. Pontos előrejelzések készítésével az NFSZ hatékonyan tudja támogatni a strukturális munkanélküliség felszámolását. Az adatvagyon ilyen jellegű megosztása elősegítheti a belső (és ágazati) döntéshozatalt, valamint kiszolgálhatja számos külső szereplő – minisztériumok, statisztika, média, munkaadók, befektetők – információs igényét. - 55 -

0

Az informatikai folyamatok tekintetében a legfőbb prioritások a követezők: Az NFSZ célja a felhasználók IT támogatásának fejlesztése. Az IT-nak egy olyan támogató funkciót kell ellátnia, amely teljes körűen tudja támogatni a felhasználókat. Ezt elsősorban alkalmazástámogatással, szoftverfejlesztéssel és infrastruktúra fejlesztéssel tudja megvalósítani, a következő két évben prioritást élvez az adatokhoz való könnyű hozzáférés fejlesztése, az oktatás és a gépbeszerzés. Fontos cél az egy IT szállítótól való függőség optimalizálása. Az NFSZ informatikájának reagálnia kell a szakmai területek folyamatosan változó igényeire, amit az informatikai szervezet akkor tud (költség)hatékonyan biztosítani, ha az egyes fejlesztési feladatok elvégzésére több szállítót tud versenyeztetni, bevonni. Jelenleg szigetszerűen működik több rendszer a szervezetben, ami nagyban megnehezíti a működést, hiszen az egyes rendszerek között nehéz az átjárás, egyes felhasználóknak több különálló, azonban egymással összefüggő rendszerben kell dolgozniuk. Ennek orvoslására a szervezet célja az alkalmazás portfólió optimalizálása. Az informatikai fejlesztések átláthatóbbá tétele érdekében az NFSZ célja az IT fejlesztések priorizálása, a finanszírozás tervezhetőbbé tétele, illetve az informatikai fejlesztésekben a költséghatékonyságra való törekvés.

9.3.4.3

Szervezet, kultúra

Stratégiai menedzsment megvalósítása KÜLDETÉS

Kiemelt cél annak megvalósítása, hogy a szervezeti működés, a döntések, a tervezés, az irányítás, a mindenkori célkitűzések és fejlesztési területek meghatározása a stratégia által megszabott irányban történjenek. Ehhez a stratégia mentén való, reflektált és szisztematikus tervezési-felülvizsgálati rendszer alkalmazására van szükség. Fontos, hogy kijelölésre kerüljön a stratégiai menedzsment felsővezetői szintű felelőse és kialakításra kerüljön a kapcsolódó feladatokat ellátó szervezeti egység.



















(Ü34) Díjmentes

(Ü09) Megbízható


(Ü36) Segítő


(Ü12) Kulturált



(Ü38) Rugalmas

(Ü39) Partnerség



























Munkáltatók











Folyamati célok



Munkáltatók





(Ü11) Szakértő



Az ÁFSZ imázs:





Az ÁFSZ imázs:

Az ÁFSZ imázs:




Az ÁFSZ szolgáltatása, mint ügyfélérték-teremtés: (Ü03) Ügyfélközpontú, tanácsadói szemléletű szolgáltatások


Munkáltatók





















Szervezet, kultúra


















Teljesítmény- menedzsment rendszer továbbfejlesztése Cél a teljesítménymenedzsment eszközeinek továbbfejlesztése és alkalmazása a szerezeti hatékonyság növelése, a munkatársak munkájának fejleszthetősége és az eredményesség mérhetővé tétele érdekében. A stratégiaalkotás folyamatát össze kell kötni a teljesítménymenedzsment rendszerrel és az ösztönzési rendszerrel, megvalósítva a stratégiai célok lebontását mutatókra és célértékekre. - 56 -

0

Minőségirányítási rendszer kiterjesztése a teljes szervezetre A minőségirányítási rendszer felülvizsgálatának és megújításának célja, hogy a szervezet szakmai szolgáltatásai a hatósági eljárási feladatokhoz hasonlóan országos szinten egységesen és kiváló minőségben szolgálják ki az ügyfeleket. Partner- és folyamatközpontú minőségirányítási modell kiterjesztése szükséges a teljes szervezetre, valamennyi kirendeltségre. Szakmai irányítás erősítése Az NFSZ számára a megfelelő minőségű feladatellátáshoz, a szervezeti célok meghatározásához, a kapcsolódó erőforrás-allokációhoz és kommunikációhoz elkerülhetetlen az egységes szakmai irányítás szervezeti feltételeinek megteremtése. A szakmai irányítás és együttműködés koncepciójának kialakítása szükséges. A szervezeti feltételek megteremtése során a feladatok és felelősségek, irányítási, döntési és utasítási hatáskörök egyértelmű meghatározására, valamint a végrehajtásban részt vevő szereplők hatáskörének egyértelmű azonosítására van szükség, beleértve a szakmapolitikai irányítást (direkt irányítás, forrásbiztosítás), a koordinációt, ellenőrzést, és az együttműködési kötelezettségeket. Országos feladatkataszter és kapacitás szükséglet meghatározása (figyelembe véve az új kiszolgálási csatornákat és szolgáltatásokat is); Sztenderd szervezeti modellek és paraméterek kialakítása A kataszterrel láthatóvá válik a jelenleg rendelkezésre álló erőforrás mennyisége és annak meglévő kompetenciái, illetve láthatók lesznek a legfontosabb változtatási területek, ahol be kell avatkozni a hatékonyabb feladatellátás érdekében. (Az új szolgáltatások és kiszolgálási csatornák létrehozásához fejleszteni kell a HR kapacitást is. Az elektronikus és telefonos csatornákra való átállás kezeléséhez átmenetileg megnövekedett emberi erőforrás igényre lehet számítani.) Szükséges olyan sztenderd elemek definiálása, amelyek a változatos, földrajzi, gazdasági, társadalmi környezet ellenére biztosítják, hogy az egyes kirendeltségek azonos besorolású ügyfélnek azonos minőségű szolgáltatást tudjanak nyújtani. Megvalósítási képesség növelése (felelősök, monitoring, döntéshozói fórumok, változásmenedzsment) Biztosítani szükséges az NFSZ szervezeti képességeit arra vonatkozóan, hogy a különböző fejlesztési forrásokból kidolgozott koncepciók, javaslatok, célkitűzések, fejlesztések a gyakorlatban is bevezetésre kerüljenek, megvalósuljanak, teljesítve a kijelölt eredményességi, hatásossági, hatékonyságfejlesztési elvárásokat. - 57 -

0

Ez egy olyan rendszert feltételez, amelyben az összefüggő elemek - működési modell (szolgáltatási portfólió és folyamatok), az irányítási rendszerek (stratégia-, teljesítmény-, minőség menedzsment, vezetői kommunikáció), valamint a kapcsolódó dokumentumok (eljárásrendek, az ügyviteli folyamatok) - folyamatosan aktualizálásra kerülnek. Rövidtávon a szervezeti és a szakmai változások tudatos és tervezett kezelése, közép és hosszabb távon a szervezeti alkalmazkodóképesség javítása és a versenyképesség növelése érdekében cél a változásmenedzsment meghonosítása a szervezetben. Foglalkoztatásfejlesztési Centrum megalapozása A jövőkép egy országosan egységes és önálló, valamint szolgáltatásokra fókuszáló szervezet vízióját vetíti az NFSZ elé, amelyben a foglalkoztatási támogatások és szolgáltatások élesen elválasztódnak a hatósági, ellátás-típusú tevékenységektől. Ennek eléréséhez a 2014-15-ös periódusban az alábbi főbb lépések megtétele szükséges: o

Közvetítő szerep erősítése

A szervezet átalakításának stratégiai iránya az NFSZ, mint az aktív munkaerő-piaci politikákra fókuszáló közvetítő szervezet bevonása az európai uniós programok lebonyolítási rendszerébe. A közvetítő szerep a közvetlen támogatásokon keresztül konkrét, kizárólag az aktív munkaerő-piaci beavatkozások szervezésében és továbbpályáztatásában részt vevő feladatokat foglal magában. A közvetítő szervezet a pályázat egy részének irányítását vállalja át annak érdekében, hogy a végső kedvezményezettek mentesüljenek a végrehajtás bonyolultsága alól. Ez a fejlesztéspolitikai szerep hozzásegítené a munkaügyi intézményrendszert a vele szemben támasztott hazai és Uniós elvárásoknak történő megfeleléshez, illetve tágabban a foglalkoztatáspolitikai célkitűzések sikeres megvalósításához. o

Hatósági és szolgáltatási folyamatok szétválasztása

A szervezet-átalakítás elsődleges lépése a profiltisztítás, mely az NFSZ esetében leginkább a munkaerő-piaci kompetenciába tartozó, szolgáltatási típusú tevékenységek tudatos elválasztását jelenti a hatósági ellátási körbe tartozó tevékenységektől. o

Kirendeltségek feladatrendszerének újragondolása, hatékonyság növelése

A fenti két cél megvalósulásával összhangban szükségessé válik a kirendeltségek feladatrendszerének, folyamatainak újragondolása, melynek kiemelt fókusza a hatékonyság növelése.

- 58 -

0

9.3.4.4

Infrastruktúra KÜLDETÉS

Az NFSZ célja, hogy sztenderd, európai normáknak megfelelő infrastruktúrát alakítson ki a teljes hálózatban.












Munkáltatók







(Ü34) Díjmentes

(Ü09) Megbízható


(Ü36) Segítő


(Ü11) Szakértő

(Ü12) Kulturált



(Ü38) Rugalmas

(Ü39) Partnerség

























Munkáltatók











Folyamati célok



Munkáltatók








Az ÁFSZ imázs:

Az ÁFSZ imázs:






Az ÁFSZ imázs:










További cél a telefonos és elektronikus kiszolgálási csatornák működtetéséhez szükséges infrastruktúra és fejlesztése.

















Szervezet, kultúra

















- 59 -


0

9.3.5 Költséghatékonysággal kapcsolatos célok A költséghatékonyság, finanszírozás nézőpont arra a kérdésre keresi a választ, hogy adott forrásból hogyan tudja az NFSZ a lehető legmagasabb szintű szolgáltatásokat nyújtani. A célmeghatározás hívókérdése:

•

Milyen pénzügyi, finanszírozási, költséghatékonysági elvárások jelennek meg az NFSZ felé a következő 2 évre vonatkozóan? KÜLDETÉS Küldetése a társadalmi és gazdasági fejlődést szolgáló foglalkoztatás elősegítése és a munkanélkülivé válás megelőzése a munkaerő-piaci igények és szakmapolitikai célok szolgálatával. A foglalkoztatási szolgálat a keresleti és kínálati oldal összehangolásával elősegíti a munkaképes korú munkakeresők számára a megfelelő álláshely megtalálását, vagy átmeneti kompenzációt biztosít. Foglalkoztatási programok megvalósításával és díjmentes szolgáltatásaival előmozdítja a kölcsönös előnyökön alapuló, önkéntes együttműködéseket a munkaerőpiac szereplői között, az ügyfelek legnagyobb megelégedettségére. Konduktorként szervezi a munkaerőpiacot, összehangolja a keresleti és kínálati oldalt, segíti a társadalmi integrációt, esélyegyenlőséget és egyenlő hozzáférést biztosít.















Munkáltatók








(Ü34) Díjmentes


(Ü09) Megbízható


(Ü36) Segítő


(Ü11) Szakértő

(Ü12) Kulturált



(Ü38) Rugalmas

(Ü39) Partnerség



























Munkáltatók











Folyamati célok



Munkáltatók







Az ÁFSZ imázs:

Az ÁFSZ imázs:

Az ÁFSZ imázs:























Szervezet, kultúra

















Általánosan megfogalmazva az NFSZ célja, hogy a szervezet adott forrásból lehető legmagasabb szolgáltatási színvonal és legmagasabb hatásfok mellett lássa el a feladatait. A forrás mértéke a szervezet számára gyakorlatilag adottság, célja a forrás leghatékonyabb és leghatásosabb felhasználása.


További, konkrét cél a 2014-2020-as költségvetési ciklusra történő felkészülés, valamint az egyszerűsített elszámolásra való átállás előkészítése.

9.3.6 A 2014-15-ös periódus prioritásai az aktualizált céltérképen Az aktualizált stratégia megvalósíthatóságának egyik kritikus sikertényezője a kitűzött célok megvalósításához szükséges kapacitások biztosítása. Következésképpen a stratégia aktualizálás során kiemelt figyelmet kapott a prioritások meghatározása, amely a jövőkép elemeire és a kitűzött célokra vonatkozóan egyaránt megtörtént. Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a stratégiai célokat, amelyek a stratégia aktualizálása során magas prioritást kaptak.

- 60 -


1) Foglalkoztatási szint növelése 75%-os oglalkoztatás szint (20-64 évesek)











) Rugalmas, személyre szabott

Konduktori szerep, mint al


(Ü21) Díjmentes




(Ü23) Segítő

(Ü11) Kulturált


(Ü26) Rugalmas




ió vizsgálat, esélymérés ,összhangvizsgálat, ni cselekvési terv, életút/életpálya napló)














(Ü3 előny egy jelleg

(Ü39) Kétirányú információáram

Egyéb munkaerő-piaci

Munkáltatók


Az álláskeresők pontos ismerete, azása, szolgáltatási igények szerinti zálás, és differenciált szolgáltatások nyújtása

5) Ügyfél olattartás erenciált ákra terelése emélyes, os, internet)




atások nyújtása

(Ü36) Kiszámítható, együttm

(Ü27) Partnerség


ék, szolgáltatásfejlesztés

Egységes, profiling pú, differenciált tatás és támogatás ólió eredményes bevezetése



Folyamati célok


(Ü34 Legitimá elismert


Munkáltatók

Ügyfél célok



Az NFSZ imázs:



(J11) Sz célja felada összhang finansz forrásko

Az NFSZ szolgáltatása, mint ügyf



(Ü10) Szakértő




Szolgáltató szemléletű

encia, szolgá ok)

Munkáltatók


Z imázs:

1) kozóság ása



szolgáltatása, mint ügyfélérték-teremtés: (Ü02) Állásvesztés esetén az átmeneti időszak lerövidítése




(Ü01) élközpontú, nácsadói emléletű gáltatások




Új termék, szolgáltatásfejle

Szolgálta


(F2 te portfól tevéken partne egy koncep


(F23) Szervezeti felelősségek meghatározása, erőforrások biztosítása (F25) Partnerkapcsolatok, együttműködések tudatos és egységes kezelése

k

eg („g m


azottak készségei, ségei

01) tenciaés ehhez kedő s képzési dszer kítása

lhivatott ojális atársak artása


Szervezet, kultúra













(T19) Megvalósítási képesség növelése (felelősök, monitoring, döntéshozói fórumok, változásmenedzsment) (T20) Foglalkoztatásfejlesztési Centrum - első lépések: - Közvetítő szerep erősítése - Hatósági és szolgáltatási folyamatok szétválasztása - Kirendeltségek feladatrendszerének újragondolása, hatékonyság növelése

Infrastr

(T21 európ m inf kiala h

(T22) csa szolg s inf fejlesz elektro

Költséghatékonysági célok (K01) Az NFSZ szervezete adott forrásból a lehető legmagasabb szolgáltatási színvonal és legmagasabb hatásfok mellett látja el feladatait.

(K02) A 2014-2020-as költségvetési ciklusra történő felkészülés; az egyszerűsített elszámolásra való átá előkészítése

0

A magas prioritású célok megvalósításához szükséges erőforrások biztosításának körültekintő tervezése érdekében megjelenítjük, hogy az adott célnak volt-e előzménye az előző stratégiai ciklusban, vannak-e kapcsolódó megvalósult eredmények. A prioritások tisztább követhetősége érdekében megjelenítjük továbbá a magas prioritású célok kapcsolódásait a jövőkép magas prioritású elemeihez.

Magas prioritású cél megnevezése (Ü03) Gyors reagálás

Cél típusa

Előzménye

(Hol helyezkedik el a céltérképen)

(2010-es stratégiában)

Munkakeresők munkavállalók, valamint

/

Munkáltatók ügyfélszegmens

A Munkakeresők munkavállalók szegmensben új elem

Mely jövőkép elem megvalósítását támogatja /

Munkáltatók szegmensben az előző stratégiában is megjelent

Ügyfélérték teremtés


Megvalósulás értékelése: Részlegesen meg (Ü04) Széles körű és magas minőségű támogatási és szolgáltatási eszközök

Munkakeresők munkavállalók ügyfélszegmens

/


Előző stratégiában megjelent célként

is

Megvalósulás értékelése:



valósult

Folyamatban zajlik rajta)

(munka

/

Új elem

/




(Ü11) Foglalkoztathatóság javítása (Kompetencia, profiling, szolgáltatások)


is


Ügyfél cél


Folyamatban (munka zajlik rajta)

(J5) Foglalkoztathatóság és munkaerő-piaci alkalmazkodóképesség fejlesztését célzó programok első számú menedzsere (J7) Kompetencia állás-közvetítés



/

Új elem

Ügyfél cél


(F01) Egységes, profiling alapú, differenciált szolgáltatási és támogatási portfólió eredményes bevezetése


/

Előző stratégiában is megjelent (új szolgáltatásfejlesztési célként)



Folyamati cél

- 62 -

Megvalósítás tervezett (pl. projektben)

alapú

alapú


alapú

0

Magas prioritású cél megnevezése

Cél típusa

Előzménye



(F04) Az álláskeresők pontos ismerete, alkalmazása, szolgáltatási igények szerinti kategorizálás, és differenciált szolgáltatások nyújtása (Összhangvizsgálat, esélymérés, ügyfél megismerés, életút/életpálya napló, egyéni cselekvési terv, motivációs szint)


(F13) Speciális munkahely és gyakorlati-hely teremtés támogatása

Munkáltatók ügyfélszegmens

(Fókusz:


Gyakornoki munkahelyek

/

Folyamati cél Szolgáltatás nyújtása


Mely jövőkép elem megvalósítását támogatja is

Megvalósulás értékelése: Részlegesen meg

valósult


Folyamati cél

Az értékteremtő közfoglalkoztatás az előző stratégiában is megjelent Megvalósulás értékelése:

Zöld munkahelyek

Megvalósult

Atipikus foglalkoztatási formák

A többi fókuszterület új elem

alapú

(J6) Speciális foglalkoztatási lehetőségek bővítése, átmeneti munkaés gyakorlóhelyek létrehozásának támogatása (értékteremtő közfoglalkoztatás, atipikus munkahelyek)

Termelő típusú közfoglalkoztatási programok) (F20) Munkáltatók kiszolgálására fordított kapacitás ráfordítások növelése. Fókusz:

Munkáltatók ügyfélszegmens Folyamati cél Szolgáltatások nyújtása

A kapacitások felszabadítása az adminisztráció csökkentésével az előző stratégiában is megjelent

Szolgáltatásvásárlás (támogatás)


Saját hálózat bővítése (EUs forrásokból)

(munka zajlik rajta)

(J6) Speciális foglalkoztatási lehetőségek bővítése, átmeneti munkaés gyakorlóhelyek létrehozásának támogatása (értékteremtő közfoglalkoztatás, atipikus munkahelyek)

Folyamatban

Eljárások egyszerűsítése, egységes pénzügyi adminisztráció kialakítása E-szolgáltatások, eügyintézés arányának növelése (F25) Partnerkapcsolatok, együttműködések tudatos és egységes kezelése

Egyéb munkaerőpiaci szereplők ügyfélszegmens Folyamati cél Szolgáltatások nyújtása


A partnerség erősítése a szolgáltatásnyújtásban az előző stratégiában is megjelent Megvalósulás értékelése: Folyamatban


(munka zajlik rajta) (T02) Szervezeti kohézió és rugalmasság erősítése


Tanulás-fejlődési cél Alkalmazottak készségei, képzettségei célcsoport


is

Megvalósulás értékelése: Folyamatban (munka zajlik rajta)

Tanulás-fejlődési cél Adatok, információ, technológia célcsoport


Megvalósulás értékelése: Folyamatban zajlik rajta)

- 63 -

is

(munka

(J9) Országosan egységes és önálló szervezet Irányítás, folyamatok, szolgáltatás arculat

működés, termék- és portfólió,



0

Magas prioritású cél megnevezése (T08) Teljes körű munkaerőforrás-térkép üzemeltetése, adatvagyon létrehozása, megosztása külső szereplőkkel

Cél típusa

Előzménye



Tanulás-fejlődési cél Adatok, információ, technológia célcsoport


Mely jövőkép elem megvalósítását támogatja is


valósult



(J5) Foglalkoztathatóság és munkaerő-piaci alkalmazkodóképesség fejlesztését célzó programok első számú menedzsere (T09) Felhasználók IT támogatásának fejlesztése (adatokhoz való hozzáférés, oktatás, gép beszerzés)

Tanulás-fejlődési cél Adatok, információ, technológia



célcsoport

is

(munka



(J5) Foglalkoztathatóság és munkaerő-piaci alkalmazkodóképesség fejlesztését célzó programok első számú menedzsere (T18) Országos feladatkataszter és kapacitás szükséglet Sztenderd szervezeti modellek és paraméterek kialakítása (T20) Foglalkoztatás-fejlesztési Centrum - első lépések: Közvetítő szervezet funkcióinak átvétele

Tanulás-fejlődési cél Szervezet, kultúra


célcsoport


Tanulás-fejlődési cél Szervezet, kultúra célcsoport

Hatósági és szolgáltatási folyamatok szétválasztása Kirendeltségek feladatrendszerének újragondolása, hatékonyság növelése

(T22) Sztenderd, európai normáknak megfelelő infrastruktúra kialakítása a teljes hálózatban

is

(munka

Irányítás, folyamatok, szolgáltatás arculat


A Kirendeltségek feladatrendszerének újragondolása, hatékonyság növelése az előző stratégiában is megjelent




Folyamatban zajlik rajta)

(munka

A többi fókuszterület új elem Tanulás-fejlődési cél


Infrastruktúra


célcsoport


is

valósult

Irányítás, folyamatok, szolgáltatás arculat





- 64 -

0

10. IRODALOMJEGYZÉK 1. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat hosszú távú stratégiája – Vialto Consulting (2010. november) 2. PES 2020 Stratégia 3. EU 2020 Stratégia 4. Új Széchenyi Terv 5. Az Európai Tanács ajánlása (2012) 6. Magyary Program 7. SZEÜSZ - 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról 8. Irányelvek a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 2014. évi szakmai tevékenységéhez, 2013 9. Tervezési segédlet MEV indikátorokhoz, NMH, 2011 10. Integrált rendszerek az Európai Unió hátrányaik, Dr. Frey Mária, 2010. január

országaiban

-

Előnyeik

és

11. Az NFSZ fejlesztések EU2020 stratégiával történő koherenciavizsgálata, Zárótanulmány, Medeia Tanácsadó és Szolgáltató Kft., 2012 12. Az ÁFSZ ismertségének, a felhasználói csoportok elégedettségének, az ÁFSZ munkaerő-forgalmi részesedésének vizsgálata (2010 márciusában végzett reprezentatív lakossági és vállalati, 2010 decemberében végzett lakossági, 2011 januárjában végzett vállalati felmérések alapján), IPSOS Zrt 13. Az NFSZ ismertségének, a felhasználói csoportok elégedettségének vizsgálata, Zárótanulmány, Tárki Zrt, 2011 14. Az Ipsos Zrt. által megvalósított, ciusában, majd 2010 decemberében2011 januárjában történt reprezentatív lakossági és vállalati elégedettségmérés 15. Cseh, a Lengyel és a Szlovák Foglalkoztatási Szolgálat. Uniós elvárások, fejlesztési stratégiák. Kutatás, dr. Berde Éva, 2010 16. Szintetizáló tanulmány az Állami Foglalkoztatási Szolgálat hosszú távú stratégiájának nemzetközi kutatási tapasztalatokkal való alátámasztásához. Javaslatok a fejlesztési irányok aktualizálására, Dr. Frey Mária, 2010 17. „Megváltozott szervezeti struktúra és feladatrendszer összhangjának vizsgálata”, tanulmány, Készítették: Szőke István, Lőrincz Leó, dr. 65

0

Stadinger Csaba, dr. Ganczer Tamás, Mátyás Tibor, Rodler Tamás, Matécsa Katalin. 2010 18. ISO 9001:2008 szabványnak megfelelő minőségirányítási rendszer bevezetésének tapasztalatai és továbbfejlesztési lehetőségek a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalnál, Liverton Kft, 2011. január 5. 19. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Minőségirányítási Kézikönyve, 2013/2502/F Főigazgatói Utasítás, 2013. április 17

66

0

11. MELLÉKLETEK 11.1

A 2010-es stratégia küldetése és jövőképe

Küldetés A FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT A MUNKAERŐPIAC MEGHATÁROZÓ SZEREPLŐJE. KÜLDETÉSE A TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI FEJLŐDÉST SZOLGÁLÓ FOGLALKOZTATÁS ELŐSEGÍTÉSE, A MUNKAADÓI IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉVEL. A foglalkoztatási szolgálat minden dolgozni kívánó, munkaképes korú és munkára alkalmas állampolgár számára elősegíti a megfelelő munkahely megtalálását, vagy átmeneti kompenzációt biztosít. Ezt kívánja előmozdítani állami szervezetként mind a munkáltatók, mind az álláskeresők oldaláról, díjmentesen nyújtott szolgáltatásaival, foglalkoztatási programok működtetésével, az ügyfelek legnagyobb megelégedettségére. Segíti a munkaerőpiac aktivizálását, a társadalmi esélyegyenlőséget és egyenlő hozzáférést biztosít.

integrációt,

A küldetés legfőbb elemei: foglalkoztatás elősegítése, a munkaadói igények kielégítésével – új munkahelyeket nem az ÁFSZ, hanem a vállalkozások, munkaadók teremtenek. Az ÁFSZ legfontosabb célja a munkaadók munkaerő igényeinek kielégítése a megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő rendelkezésre bocsátásával. munkaképes korú – a mindenkori törvényi szabályozásoknak megfelelő munkaképes korba tartozó emberek csoportja. munkára alkalmas – a munkára való alkalmasság nem statikus állapot, a munkaalkalmasság növelésében számos tényező játszik szerepet, többek között az írni és olvasni tudás, képzettség, stb. A munka alkalmasság növelése önmagában is célja az ÁFSZ-nek (lásd Jövőkép 2020). megfelelő munkahely4 vagy átmeneti kompenzáció – cél, hogy az emberek többségének biztos, rendszeres fizetéssel/juttatással rendelkező munkahelye legyen, vagy ha ilyen átmenetileg nem áll rendelkezésre, úgy az állam ideiglenes kompenzációt biztosítson számára, biztosítási alapon. Ez alól vannak bizonyos célok

4

decent work, ILO ajánlás szerint törekedni kell az álláskeresők képzettségüknek és tapasztalatuknak

megfelelő munkahelyen való elhelyezésére.

67

0

megvalósítását figyelembe véve kivételek (például közfoglalkoztatás), azonban a fő cél a munkavégzés lehetőségének megteremtése. állami szervezet – az ÁFSZ feladatait (jogszabályok) és költségvetését az állam határozza meg, így a szervezet nem függ anyagilag vagy egyéb módon a gazdaság többi szereplőjétől. mind a munkáltatók oldaláról – az ÁFSZ aktívan kívánja elősegíteni a munkahelyteremtést meglévő vállalatoknál, felhasználva erre termékeit, szolgáltatásait, munkatársi és infrastrukturális hálózatát. mind az álláskeresők oldaláról – az ÁFSZ minden munkakereső embernek segít munkát találni, felhasználva erre termékeit, szolgáltatásait, munkatársi és infrastrukturális hálózatát. díjmentes nyújtott szolgáltatások – az ÁFSZ törvényben meghatározott szolgáltatásait díjmentesen nyújtja, ez azonban nem zárja ki, hogy a jövőben ezeken felül ellentételezésért nyújtson szolgáltatásokat. foglalkoztatási programok – indított projektek összessége, küldetésének megvalósításához.

a foglalkoztatás növelése céljából melyek hozzájárulnak az ÁFSZ

ügyfelek legnagyobb megelégedettségére – az ÁFSZ évente ügyfélelégedettség mérést végez, melynek eredményéből tanulva, a megfelelő változtatásokat megvalósítva az ügyfél-elégedettség folyamatos növelésére törekszik. munkaerőpiac aktivizálása – az Európa 2020 jövőkép a 75%-os foglalkoztatási szintet irányozza elő a 20-64 évesek körében. Ennek eléréséhez a munkaképes korú, munkavégzésre alkalmas, mégis inaktív emberek aktivizálására van szükség (az állami támogatások helyett munkavégzéssel legyen biztosított a megélhetésük). társadalmi integráció – a faji vagy etnikai alapú deszegregáció, a társadalom faji vagy etnikai alapú belső ellentéteinek megszüntetése, a mindenki számára elérhető egyenlő lehetőségek, a sokszínű, különböző hagyományokon alapuló kultúrák fenntartása és békés együttélése érdekében. esélyegyenlőség - mindennemű, a nemi, a faji, az etnikai hovatartozáson, az életkoron, a vallási, és a lelkiismereti érdeklődésen alapuló diszkrimináció leküzdése érdekében tett intézkedések, azaz egyenlő esélyek biztosítása mindenki számára. (Ahhoz, hogy ez a gyakorlatban érvényesüljön, szükség lehet akár pozitív diszkriminációra is.) Ezen felül az ÁFSZ törekszik a képzettségtől, egészségi állapottól, társadalmi és szociális helyzettől, földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül 68

0

minden állampolgár számára megfelelő foglalkoztatási szolgáltatások biztosítására. egyenlő hozzáférés – földrajzi, társadalmi, egészségügyi vagy bármilyen más helyzettől függetlenül mindenki azonos eséllyel férhessen hozzá az ÁFSZ szolgáltatásaihoz.

69

0

Jövőkép Az ÁFSZ 2020-ig szóló, azaz 10 évre előretekintő jövőképe azt a kérdést válaszolja meg, hogy hogyan látja magát a szervezet 10 év múlva, azaz hova akar eljutni, mit akar elérni a legnagyobb célok tekintetében, amelyek a küldetését valósítják meg. Az ÁFSZ jövőképe a következő: „Az ÁFSZ a magyarországi munkaerőpiac motorja, proaktív szereplője. Az országban a munkaerőpiac legmélyebb és legszélesebb ismeretével rendelkezik, munkaerő forrástérképre alapozott professzionális szolgáltatásaival és a munkaerőpiacra gyakorolt hatásával első számú helyet foglal el mind az álláskeresők, mind a munkáltatók irányában. Legfőbb célja a foglalkoztatási szint növelése, közreműködik az egymillió új munkahely megteremtésében, illetve a 20-64 éves korosztályra vonatkozó 75%-os foglalkoztatási szint elérésében, együttműködésben a Nemzetgazdasági Minisztériummal és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (illetve a mindenkor felelős államigazgatási szervekkel), valamint az Új Széchenyi Terv (illetve a mindenkori nemzeti fejlesztéspolitikai programok) megvalósításában való részvétellel. Aktívan közreműködik a munkahelyteremtésben, amely magában foglalja az ÁFSZ közreműködésével betöltött állások növekvő számát eredményező kompetencia alapú állásfeltárást és az atipikus munkahelyteremtést, valamint a helyi közösségeket fejlesztő, értékteremtő közfoglalkoztatás irányítását és a közfoglalkoztatásba bekapcsolódók számának növelését is. A fellelhető szabad álláshelyek betöltésére a munkáltatói igények szerint kialakított differenciált szolgáltatásokat nyújt. Hatékonyan növeli a munkára való alkalmassági szintet az álláskeresők körében, melynek célja, hogy a tartósan munkanélküliek egyre nagyobb mértékben megállják a helyüket az elsődleges munkaerőpiacon, magasabb szintet érjen el az általános munkakultúra. Az ügyfelek és partnerek felé országosan egységes szolgáltató szervezetként jelenik meg, összehangolt arculattal, működéssel, folyamatokkal, termék- és szolgáltatásportfolióval. Az ÁFSZ a legfőbb céljainak elérése érdekében rendelkezésre álló forrásokat a lehető legátláthatóbban, leghatékonyabban és legkiszámíthatóbban használja fel, a foglalkoztatást elősegítő különböző források esetében megvalósítja a forráskoordinációt. Saját eszközeivel – a pályaorientáció fejlesztésével, prevencióval – befolyásolhatja a szakképzési, oktatási, felsőoktatási irányítási 70

0

rendszereket, amellyel hosszú távon képes a foglalkoztatási szintet a legoptimálisabb irányba terelni. Az európai hálózatok elismert tagja, aktív résztvevője a nemzeti foglalkoztatási szolgálatok határokon átnyúló együttműködési programjainak.”

11.2

A 2014-15-re résztvevői Lépés

Stratégiai felülvizsgálat előkészítése: Elvárások, új hatások összegyűjtése Helyzetelemzés

szóló

stratégia

felülvizsgálatának

Módszerek, eszközök Vezetői és kulcs érdekeltekkel folytatott interjúk az alábbi témákról: Stratégiához elvárások, felvetések

kapcsolódó szempontok,

A felülvizsgált stratégiai elemek megvalósulásának értékelése Szervezeti helyzetkép alkotása arról, hogy a stratégiát meghatározó kihívásokra a szervezet mennyire van felkészülve Dokumentumelemzés – a releváns dokumentumok áttekintése, amelyek kijelölik a következő évek súlypontjait és így hatással vannak a stratégiai irányokra. A dokumentumok listája az irodalomjegyzékben olvasható.

folyamata

és

Bevont személyek köre Bálint István (NMH - Foglalkoztatási Igazgatóság – foglalkoztatási főigazgatóhelyettes) Keller Anikó (NMH - Befektetés Ösztönzési Főosztály – főosztályvezető) Molnárné dr. Nagy Ágnes (NMH - Felügyeleti, Ellátási és Társadalmi Párbeszéd Főosztály – főosztályvezető) Busch Irén (NMH - Kutatási és Elemzési Főosztály – főosztályvezető) Dósa Gábor (NMH - Projekt-végrehajtási Főosztály – főosztályvezető) Kiss Imre (NMH - Projekt-végrehajtási Főosztály – tanácsadó) Varga Péter (NMH - Projekt-végrehajtási Főosztály – osztályvezető) Gulrich Csaba (NMH – Koordinációs Igazgatóság – főigazgató-helyettes) Szarvas Sándor (NMH - Projekt-végrehajtási Főosztály – tanácsadó) Gerő György (NMH- Informatikai Főosztály – főosztályvezető) Farkas Judit

71

0

Lépés

Módszerek, eszközök

Bevont személyek köre (NMH - Informatikai Főosztály, Főosztályvezető-helyettes) Pásztor Tibor (NMH - Képzési Főosztály, Főosztályvezető) Rácz Rita (NMH - Képzési Főosztály, Munkaerő-piaci Képzések Módszertani Osztálya, Osztályvezető) Borsos József (Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ – Igazgató) Pántya Imre (Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ – Igazgatóhelyettes) Tamási Ildikó (Nógrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ – Igazgató) Danajka Noémi (Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatási Programok Főosztály – Főosztályvezető) Ádám Sándor (Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatási Programok Főosztály, Tervezési és Monitoring Osztály –Osztályvezető) Kósa István (Nemzetgazdasági Minisztérium – Foglalkoztatás-stratégiai Főosztály – főosztályvezető)

Stratégiai felülvizsgálat kereteinek rögzítése

Stratégiai workshop:

kick-off

vezetői

A vezetőkkel és érintettekkel folytatott interjúk alapján összeállított stratégiai keretés feltételrendszer rögzítése Az aktualizálást lényeges kérdések, áttekintése

érintő témák

Bálint István (NMH - Foglalkoztatási Igazgatóság – foglalkoztatási főigazgatóhelyettes) Keller Anikó (Nemzeti Munkaügyi Hivatal Befektetés Ösztönzési Főosztály – főosztályvezető) Busch Irén (NMH - Kutatási és Elemzési Főosztály – főosztályvezető) Dósa Gábor (NMH - Projekt-végrehajtási

72

0

Lépés


Bevont személyek köre Főosztály – főosztályvezető) Almási Erzsébet (NMH - Projekt-végrehajtási Főosztály - 3. alprojekt szakmai koordinátor) Kasznai Adél (NMH - Projekt-végrehajtási Főosztály - 3. alprojekt koordinátor) Kelemen Csaba (NMH - Projekt-végrehajtási Főosztály - szakmai koordinátor) Kulcsár Ferenc (NMH - Projekt-végrehajtási Főosztály - 3. alprojekt vezető) Turai Andrea (NMH - Projekt-végrehajtási Főosztály - szakmai főreferens)

A küldetés, jövőkép, stratégiai céltérkép aktualizálása az elvárások és a Helyzetelemzés eredményei alapján, a meghatározott keretek szerint

Stratégia aktualizálási workshop:

vezetői

Küldetés és jövőkép felülvizsgálata, kiegészítése, megvitatása és elfogadása A felülvizsgálandó céltérkép frissítése: az aktualizált jövőkép stratégiai céltérképpé alakítása

Almási Erzsébet (NMH - Projekt-végrehajtási Főosztály - 3. alprojekt szakmai koordinátor) Bálint István (NMH - Foglalkoztatási Igazgatóság – foglalkoztatási főigazgatóhelyettes Borsos József (Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ – Igazgató) Tajti József (NMH - Kutatási és Elemzési Főosztály - kutatási főreferens) Dósa Gábor (NMH - Projekt-végrehajtási Főosztály – főosztályvezető Janovics László (Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ – Igazgató) Kelemen Csaba (NMH - Projekt-végrehajtási Főosztály - szakmai koordinátor) Keller Anikó (NMH - Befektetés Ösztönzési Főosztály – főosztályvezető) Kisné Kocka Tünde (NMH – Projekt-végrehajtási Főosztály) TÁMOP 1.3.1 – 1.

73

0

Lépés


Bevont személyek köre alprojekt vezető) Kiss Viktória (NMH – Projekt-végrehajtási Főosztály) TÁMOP 1.3.1 alprojekt koordinátor) Komáromi Róbert (NMH – főigazgató) Kulcsár Ferenc (NMH - Projekt-végrehajtási Főosztály - 3. alprojekt vezető) Molnárné dr. Nagy Ágnes (NMH - Felügyeleti, Ellátási és Társadalmi Párbeszéd Főosztály – főosztályvezető) Pántya Imre (Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ – Igazgatóhelyettes) Szarvas Sándor (NMH - Projekt-végrehajtási Főosztály – tanácsadó) Szikra László (Somogy Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ – Igazgató) Tamási Ildikó (Nógrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ – Igazgató) Varga Péter (NMH - Projekt-végrehajtási Főosztály – osztályvezető)

Az aktualizált stratégiai elemek egységes szerkezetű dokumentumba foglalása

Dokumentum összeállítása tanácsadói háttérmunka

A stratégiai dokumentum véleményezése és elfogadása

Vélemények személyes formában

11.3

és

–

egyeztetése elektronikus

-

Busch Irén (NMH - Kutatási és Elemzési Főosztály – főosztályvezető) Bartal Attila (külső tanácsadó, minőségbiztosító)

A stratégia felülvizsgálatához kapcsolódó elvárások, új hatások, szempontok, felvetések

74

0

11.3.1 Felsővezetői elvárások A stratégia aktualizálásával kapcsolatos elvárásokat két fő kategóriára bontottuk: 1) A stratégia felülvizsgálat folyamatával kapcsolatos elvárások, valamint 2) A stratégia tartalmával kapcsolatos elvárások. Az utóbbiakat a stratégiai céltérkép szerkezeti felosztása alapján mutatjuk be.

11.3.1.1 A stratégia felülvizsgálat folyamatával kapcsolatos elvárások Az interjúk és a stratégiai workshopok során is felmerültek olyan elvárások, melyek a stratégia elfogadási folyamatával, illetve a stratégia megvalósításához kapcsolódtak. Ezek a következők: A stratégiában olyan célok jelenjenek meg, melyeket a szervezet reálisan meg tud valósítani és tudja, hogy ezeket a célokat hogyan érheti el. A stratégia illeszkedjen az aktuális külső körülményekhez és adjon iránymutatást a változó környezetben. A stratégia mutassa meg a prioritásokat, fókuszokat a következő 2 évre. A stratégia tükrözze az NFSZ vezetőinek konszenzusos véleményét. Olyan felülvizsgált, aktualizált stratégia készüljön, amely a későbbiekben legitimizálható, elfogadtatható az NFSZ-en felettes, irányító szervezetei által is.

11.3.1.2 A stratégia tartalmával kapcsolatos elvárások A stratégia tartalmával kapcsolatos vezetői elvárásokat a stratégiai céltérkép struktúrája mentén mutatjuk be, így először az ügyfelekkel kapcsolatos célokra és elvárásokra térünk ki, majd ismertetjük a működési folyamatokkal, ill. a tanulásfejlődési célokkal összefüggő elvárásokat. Az alábbi elvárások részben vezetői interjúkon hangzottak el, részben pedig a stratégiát felülvizsgáló és aktualizáló workshopon. Ügyfélcélokkal kapcsolatos elvárások: 1) Munkakeresők és munkavállalók Személyre szabott szolgáltatásokra fókuszálás Szociálisan hátrányos helyzetűek figyelembe vétele Foglalkoztathatóság fejlesztése

2) Munkáltatók Határozott nyitás a szegmens felé Munkaerő-piaci igények felmérése 75

0

Közvetítés fejlesztése, minden betöltetlen álláshelyre közvetítés Ügyfélközpontúság erősítése 3) Egyéb munkaerő-piaci szereplők Munkahely-teremtésre való fókuszálás – információszolgáltatás az egyes szereplők számára Gazdasági reálfolyamatokhoz való kapcsolódás Különböző munkaerő-piaci szereplők összehozása Folyamatokkal kapcsolatos elvárások: 1) Munkakeresők és munkavállalók Európai Uniós elvárások teljesítése: például profiling rendszer bevezetése és támogatások nyomon követése Munkakeresők teljes életútjára tervezés, átmenetek kezelése Szolgáltatásszemlélet erősítése Felhasználói visszajelzések beépítése a működésbe Stratégiai célok priorizálása 2) Munkáltatók Kompetencia alapú közvetítés megvalósítása Szolgáltatás-portfólió kialakítása Stratégiai célok priorizálása

3) Egyéb munkaerő-piaci szereplők A kormányablakokkal való együttműködési stratégia kialakítása Tanulás-fejlődéssel kapcsolatos elvárások: 1) Alkalmazottak készségei, képzettségei Egységes képzési rendszer kialakítása Belső képzések biztosítása új kollégák számára 2) Adatok, információ, technológia Folyamattámogató workflow rendszer bevezetése IT fejlesztések tervezhetőbbé tétele Csatornastratégia kialakítása és megvalósítása Interoperabilitás megvalósítása 3) Szervezet, kultúra Egységes, önálló szervezet kialakítása Hatósági feladatok leválasztása a szolgáltatási feladatokról Kapacitásvizsgálat a teljes szervezetre (mit tud maga megcsinálni a szervezet és mihez kellenek külső szereplők?) 76

0

4) Infrastruktúra Fizikai infrastruktúra (épületek) kialakítása, fejlesztése

11.3.2 Releváns ajánlások, irányelvek, programok fejlesztési irányainak összefoglalása A környezeti feltételeken és a vezetői elvárásokon túlmenően, fontos figyelembe venni olyan nemzetközi és hazai célkitűzéseket, melyek hatással lehetnek a szervezet stratégiájára. Az alábbi dokumentumok alapján összefoglaltuk ezeket az ajánlásokat, követendő irányokat:5: PES 2020 Stratégia EU 2020 Stratégia Új Széchenyi Terv Az Európai Tanács ajánlása (2012) Magyary Program Ügyfelekkel kapcsolatos irányok: 1) Kiemelt célcsoportok támogatása A nők munkavállalásának elősegítése; a nemek közötti egyenlőség növelése Az idősebb munkavállalók nagyobb mértékű foglalkoztatásának elősegítése; az aktív öregedés új formáinak népszerűsítése A fiatalok foglalkoztatási lehetőségeinek javítása a vállalkozói készségek erősítése és mobilitási programokat népszerűsítő módszerek révén, valamint munkatapasztalat szerzése révén A különösen veszélyeztetett csoportok (pl. egyszülős családok, idős nők, kisebbségek, romák, fogyatékkal élők és hajléktalanok) konkrét körülményeinek kezelésére irányuló intézkedések kidolgozása és végrehajtása A legsérülékenyebbeket segítő szociális innovációkat lehetővé tévő programok kialakítása és végrehajtása, innovatív oktatás, képzés és munkalehetőségek biztosítása a nélkülöző közösségek számára Diszkrimináció elleni küzdelem előmozdítása

2) A munkanélküliek munkaerő-piacra történő visszavezetésének támogatása Profiling rendszer továbbfejlesztése és működtetése A szolgáltatások javítása informatikai rendszerek által támogatott felmérések, kezdő és nyomon követő interjúk; és személyes cselekvési tervek kidolgozása által 5

A Medeia Tanácsadó És Szolgáltató Kft Zárótanulmányának Felhasználásával, TAMOP 1.3.1 Az NFSZ Fejlesztések EU2020 Stratégiával Történő Koherenciavizsgálata, 2012

77

0

Kockázatfelmérések támogatása informatikai és önsegítő rendszerek által A munkába állást segítő komplex szolgáltatások fejlesztése, helyben eldönthető, modulárisan felépített, rugalmas szolgáltatási elemek egymásra épülésével Szakmai gyakorlat, gyakornokság vagy egyéb a munkaerő-piacra történő belépést támogató megoldások segítése, valamint egy – többek között az irányítást, tanácsadást és szakmai gyakorlatot felölelő – integrált fellépés kialakítása Pályaorientáció rendszerének erősítése Nemzetközi mobilitás ösztönzése 3) Munkavállalók támogatása A jelenlegi munkavállalóknak nyújtott megelőző szolgáltatások kidolgozása, és végrehajtása (pl. outplacement szolgáltatások; vagy alacsonyan képzettek foglalkoztathatóságának fenntartása) A rugalmas biztonság elveinek végrehajtása Rugalmas foglalkoztatási formák elterjedésének ösztönzése A munka és a magánélet egyensúlyának növelése; családbarát kezdeményezések támogatása 4) Kiterjedt partnerségek és együttműködések kiépítése A szociális párbeszédből fakadó eredmények hatékony végrehajtásának ösztönzése és ellenőrzése Az oktatás/képzés és a munka világa közötti partnerségek létrehozása, különösen a szociális partnereknek az oktatási és képzési igények tervezésébe való bevonása révén A tagállamok állami foglalkoztatási szolgálatai közötti együttműködés erősítése Helyi partnerségek erősítése (munkaadókkal, képző cégekkel) Alvállalkozók bevonásának erősítése Az egyablakos szolgáltatói rendszer kialakítása

78

0

Folyamatokkal kapcsolatos irányok 1) A munkaerő-kereslet ösztönzése Önfoglalkoztatás, és induló vállalkozások ösztönzése Munkahelyteremtő potenciállal rendelkező kulcsszektorok lehetőségeinek kiaknázása (az informatikai terület, zöldmunkahelyek, egészségügyi és szociális rendszerben dolgozók támogatása) Értékteremtő foglalkoztatás támogatása a non-profit szektorban (pl. szociális vállalkozások) 2) A munkaerő-közvetítés hatékonyságának növelése Csatornastratégia kialakítása (többcsatornás elérhetőség) E-szolgáltatások kialakítása Határontúli álláskeresők és álláslehetőségek találkozásának koordinációja 3) A fenntarthatóság elősegítése A környezeti fenntarthatóság érdekében létrejövő „zöldgazdaság” támogatása a „zöldmunkahelyek” foglalkoztatottainak támogatásával A környezeti fenntarthatóság elemeinek beépítése az NFSZ működésébe, és az általa nyújtott munkaerő-piaci szolgáltatásokba Az üzleti élet szereplői körében a vállalati szociális felelősség erősítése Tanulás – fejlődéssel kapcsolatos irányok 1) A gazdaság igényeihez igazodó képzési rendszerek megteremtése Az oktatási rendszerek nyitottságának és relevanciájának növelése egyrészt nemzeti képesítési keretrendszerek kialakítása, másrészt a tanulási kimenet és a munkaerő-piaci igények egymáshoz való közelítése révén Új készségek elsajátításának lehetővé tétele, amelyek lehetővé teszik a jelen és a jövő dolgozóinak, hogy könnyebben alkalmazkodjanak az új feltételekhez, illetve szükség esetén pályát váltsanak Az oktatás/képzés és a munka közös nyelvének és eszközének, a készségek, kompetenciák és foglalkozások európai keretének (ESCO) kidolgozásában történő részvétel Nemzeti képesítési keretrendszerek létrehozása révén az európai képesítési keretrendszer alkalmazásának jelentős előmozdítása Annak biztosítása, hogy a szakképzés, az általános, a felső- és a felnőttoktatás – beleértve a nem formális és az informális tanulást is – lehetővé tegye a továbbtanuláshoz és a munkaerő-piaci részvételhez szükséges készségek elsajátítását

79

0

2) Belső szervezetfejlesztés Munkatársak képzése és fejlesztése Az NFSZ szerepének újradefiniálása: az állami foglalkoztatási szolgálatok elsődleges és központi feladatainak újbóli meghatározása szolgáltató funkciókat ellátó átmenetkezelő ügynökségekké.

11.4

A szervezeti felépítés változásai

Az alábbi ábra a 2010. decemberében érvényes szervezeti felépítést mutatja be.6

9.Ábra: Szervezeti felépítés, 2010. december

6

Forrás: ISO 9001:2008 szabványnak megfelelő minőségirányítási rendszer bevezetésének tapasztalatai és továbbfejlesztési lehetőségek a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalnál, Liverton Kft, 2011. január 5.

80

0

A 2014. januárjában érvényes szervezeti felépítést az alábbi ábra szemlélteti7:

10.Ábra: Szervezeti felépítés, 2014. január

11.5

Szervezeti szerint)

helyzetelemzés

eredményei

(CAF

keretrendszer

Az alábbiakban a stratégia szempontjából fontosnak ítélt elemeit emeljük ki a szervezeti helyzetelemzésnek.

7

Forrás: A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Minőségirányítási Kézikönyve, 2013/25-02/F Főigazgatói Utasítás, 2013. április 17

81

0

11.5.1 Vezetés A Vezetés kritérium megvizsgálja a szervezet vezetési struktúráját, annak egyedi jellemzőit, és ezek hatásait magára a vezetési-irányítási folyamatra. A 2010-es állapot óta sok szervezeti változás történt, többek között a területi irányítási rendszer régiós irányításból megyeivé alakult és az irányítási struktúrába beléptek a Kormányhivatalok. Az NFSZ szervezetét és jelenlegi irányítási struktúráját az alábbi ábra szemlélteti. Egyértelműen látható, hogy a szervezet irányítási struktúrája sokszereplős és a szakmai irányítás elválik a munkáltatói jogkörtől. A megyék három irányító minisztériumtól, valamint az NMH-tól is kaphatnak utasításokat, ami nagymértékben megnehezíti a működésüket. A MEV (megegyezéses eredménycélokkal való vezetés) rendszer segíti az elvárások kommunikációját, azonban azok teljesítésének értékelése nem a MEV mutatók szerint történik, mert a Kormányhivatalok ebbe a rendszerbe nincsenek integrálva, így a megyei és járási vezetőket nem a MEV-ben meghatározott célok szerint értékeli foglalkoztatójuk. A fentiekből adódóan a szervezet eredményes működéséhez a jelenlegi irányítási struktúra nem biztosítja az optimális feltételeket.

11.Ábra: Az NFSZ irányítási struktúrája

82

0

11.5.2 Stratégia és tervezés A második kritériumban a vizsgálat tárgya, hogy a stratégia és a tervezés mennyire épül az érintettek igényeire és a teljesítményeken alapuló információra, hogyan történik a kulcsfolyamatok rendszerén keresztül a stratégia megvalósítása és lebontása, valamint hogyan valósul meg a stratégia kialakítása, felülvizsgálata és aktualizálása. Az elmúlt három év során a foglalkoztatáspolitikai prioritások gyakran változtak és folyamatosan lehetett jogszabály módosításokkal számolni, melyekhez az NFSZ-nek alkalmazkodnia kellett, nem csupán az operatív végrehajtás szintjén, de kapacitási és szakmai irányítási kérdésekben is. A stratégiai tervezés az elmúlt években folyamatos, melynek a jelenlegi felülvizsgálat is részét képezi. A stratégiai prioritásokra való fókuszálás az említett foglalkoztatáspolitikai irányváltozások miatt nehézségekbe ütközött, azonban a stratégiához kapcsolódó fejlesztési projektek tervezése és végrehajtása folyamatosan zajlik. Az NFSZ szervezetében a stratégiai menedzsmentnek nincs felsővezetői szintű felelőse és szervezeti egysége. Ezáltal korlátozottan biztosítottak a feltételei annak, hogy az NFSZ működése, fejlesztése tudatosan a stratégia által meghatározott célok mentén történjék.

11.5.3 Emberi erőforrás gazdálkodás Az emberi erőforrás gazdálkodás kritérium megmutatja, hogy: hogyan működik az erőforrások tervezése, irányítása és továbbfejlesztése, bevonása és felhatalmazása, milyen a munkatársak és a szervezet közötti kommunikáció, milyen a jutalmazási és teljesítmény-elismerési rendszer. A Nemzeti Foglalkozatási Szolgálat gazdag humán tőkével rendelkezik, amelynek megfelelő módon történő gondozása, nyilvántartása, fejlesztése és hasznosítása szakszerűbb és hatékonyabb kereteket kíván. Az NFSZ személyre szabott humán szolgáltatásokat is nyújt, amelyek esetén a munkatársak személyes részvétele és szaktudása adják a munka hozzáadott értékét. A szervezeten belül ezért természetes módon megjelenik a fejlesztés iránti igény, azonban megfelelő erőforrás és lehetőség hiányában nem, vagy csak részlegesen került sor a humánerőforrás gazdálkodás szervezett keretek között történő megújítására, egységesítésére. Általánosságban elmondható, hogy a szervezet több helyen rendelkezik korszerű és előremutató HR eszközökkel, melyeket a vezetők és a munkatársak is nagyra értékelnek. A legjobb gyakorlatok a szervezeten belül történő megosztása és 83

0

egységesítése az egész szervezeten belül növelné a vezetők és munkatársak megelégedését. A hatékony emberi erőforrás gazdálkodás megvalósításához szükséges lenne a jelenleg rendelkezésre álló erőforrás mennyiségének és a meglévő kompetenciák pontosabb ismerete, a hatásos fejlesztések meghatározásához pedig szükséges azon változtatási területek azonosítása, ahol be kell avatkozni a hatékonyabb feladatellátás érdekében. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a szervezeti változások megnehezítették a folyamatos szakmai képzések megvalósítását, ezt a helyzet stabilizálása során erősíteni szükséges. A teljesítmény alapú ösztönzési rendszer kialakítása, azaz a stratégiai célok lebontása mutatókra és célértékekre, egyéni célértékek és éves feladatcélok meghatározása, illetve egyéni szintű teljesítményértékelés és ösztönzési rendszer kialakítása az NFSZ kitűzött és elvégzendő feladatai között szerepel.

11.5.4 Együttműködés és erőforrások A kritérium azt vizsgálja, hogy a szervezet hogyan menedzseli külső partnerkapcsolatait, pénzügyi erőforrásait, ingatlanjait, berendezéseit és készleteit, valamint hogy a technológia, az információ és a tudás menedzselése hogyan történik. A külső partnerkapcsolatok menedzselése jelenleg kevésbé tudatosan és tervezetten, valamint nem egységes módon történik. A szervezet felé azonban erőteljesen megfogalmazott igény, hogy a foglalkoztatási szint növelése érdekében fogja össze és koordinálja a munkaerőpiac szereplőit, melyre a jövőben nagyobb hangsúlyt szükséges helyezni. Az NFSZ modernizációja során a humán kapacitások felszabadítása és az informatikai fejlesztésekre fordítható források hatékony felhasználása érdekében fontos kihívás, hogy az információgyűjtés, információnyújtás, kapcsolattartás és a szolgáltatások nyújtása terén maximálisan kihasználja az információs technológiai fejlődés teremtette új lehetőségeket. Ennek érdekében az informatika fejlesztésének és működtetésének tudatos, tervezett, stratégiailag megalapozott módon történő megvalósítására van szükség. Az NFSZ rendelkezik kidolgozott tudásmenedzsment koncepcióval, amellyel összhangban szükséges volna tudásbázis kialakítása - elsősorban a munkatársak számára. A jelenlegi, részben rejtett szervezeti tudás formalizálásával, elérhetővé tételével, megosztásával a szervezet javíthatja működési hatékonyságát, szolgáltatásainak minőségét és ezzel erősítheti szerepét a munkaerőpiacon. Rendkívül fontos azonban, hogy a tudás megosztását megfelelő szervezeti kultúra 84

0

támogassa és a munkatársak erre ösztönözve legyenek, mind a motivációs rendszer, mind a belső kommunikáció kellően erősítse a rendszert. 11.5.5 Folyamatok A Folyamat kritériumban megvizsgáljuk, hogy hogyan tervezik, menedzselik és fejlesztik tovább a folyamatokat, milyen mértékű az innováció, hogyan fejlesztik a vevői igényeknek megfelelő szolgáltatásokat, hogyan menedzselik az ügyfél kapcsolatokat. Fontos szempont továbbá a minőségirányítás és a teljesítményértékelés szintje, az értékelések eredményeinek becsatornázása. Tudatos és tervezett folyamatfejlesztés nem jellemző. A folyamatokkal kapcsolatban a hatékonyság növelése, az egységesítés és az informatikai támogatás erősítése jelenik meg célként. Az ügyfélközpontú szolgáltató szervezetként történő működés közép- és hosszú távon megköveteli az ügyféligények visszacsatolása mentén történő folyamatos fejlesztést.

11.5.6 Ügyfélközpontú eredmények Az ügyfél és állampolgár központú eredménymutatók az NFSZ esetében azt tükrözik, hogy az álláskeresők, a vállalkozások és a foglalkoztatottak mennyire elégedettek, hogyan vélekednek az NFSZ szervezetéről és teljesítményéről. Az IPSOS 2011-es (akkor még) ÁFSZ-nek készült kutatásában a piaci szereplők elégedettségét vizsgálta, az NFSZ szolgáltatásaival, a kirendeltségeken dolgozó munkatársakkal kapcsolatosan és az adatokból elégedettségi mutatót számoltak. Az alábbi táblázatban láthatók a két hullámban felmért eredmények.

Lakosság Vállalkozások

1. hullám (2010. 03.) 6,5 6,9

2. hullám (2010.12.) 7,2 6,7

1. táblázat - A piaci szereplők elégedettsége az NFSZ-től igénybe vett szolgáltatásokkal8

A válság közepén készült az első adatfelvétel, amikor is nagy számban jelentkeztek munkanélküliek az NFSZ-nél munka reményében. Ezt figyelembe véve a 6,5-ös index érték (1-10-es skálán) jónak tekinthető. A második mérés időpontjára valamelyest nőtt az elsődleges munkaerő-piaci kereslet és a támogatott álláshelyek száma, amit a kedvezőbb 7,2-es index is jelez.

8

Az ÁFSZ ismertségének, a felhasználói csoportok elégedettségének, az ÁFSZ munkaerő-forgalmi részesedésének vizsgálata – Ipsos Zrt.

85

0

A vállalkozások tekintetében egy ellentétes trend mutatkozik, amit az IPSOS az elérhető álláskeresők képességeinek alacsony szintjével és területi anomáliákkal magyaráz. Jelenleg az NFSZ dolgozóinak és ügyfeleinek (munkakeresők, munkáltatók) elégedettség mérése kérdőívek segítségével zajlik, azonban az eredmények becsatornázása nem / vagy nem megfelelő mértékben történik meg a szolgáltatások, a folyamatok, a szervezet, a támogató rendszerek, és a teljesítménymérési/ösztönzési rendszer fejlesztésébe.

11.5.7 Munkatársakkal kapcsolatos eredmények Ezen belső teljesítménymutatók bemutatják, hogy vélekednek a szervezetről és annak teljesítményéről.

a

munkatársak

hogyan

A 2010-es dolgozói elégedettség felmérés alapján elmondható, hogy a dolgozók általában elégedettek munkahelyükkel, feladataikkal és a munkavégzés körülményeivel. Az általános elégedettség mellett azonban kevesebbszer vonják be őket a döntés előkészítésbe, valamint ritkábban kapnak visszajelzést munkájukról, ugyanakkor általában megbecsültnek érzik magukat. A dolgozók szerint az információáramlás megfelelő munkatársak között és a vezetőkkel is, azonban nagy részük nem bízik abban, hogy észrevételeik is eljutnak a döntéshozók szintjére (erről ugyanis alig kapnak visszacsatolást). Még kisebb részük van meggyőződve arról, hogy az elégedettség felmérése után sor kerül a problémák javítására.

11.5.8 A társadalmi környezetre gyakorolt hatásokkal kapcsolatos eredmények Ez az eredménymutató megmutatja, hogy a szervezet az elsődleges tevékenységén túl milyen (másodlagos) hatásokkal bír a társadalomra nézve. A 2010-ben kidolgozott, „Az NFSZ társadalmi szerepvállalásának növelése” címet viselő fejlesztési tervben megfogalmazottak szerint a foglalkoztatási szolgálat társadalmi szerepvállalásának fontossága abban rejlik, hogy a szervezet tudatos tervezéssel, fejlesztéssel olyan értékteremtő tevékenységeket is végez, amely más ágazat, vagy terület működését segíti, közvetetten járul hozzá a foglalkoztatási szint növeléséhez. A fejlesztési irány alapvetően azt célozta, hogy az NFSZ minél inkább ki tudja használni a (hazai és nemzetközi) partnerségben rejlő előnyöket, oly módon, hogy az együttműködés a foglalkoztatás növeléséhez és a hátrányos helyzetű rétegek felzárkózásához vezessen. Mindezek mellett cél a partnerek, és tágabb értelemben az egész társadalom számára egységes szervezeti megjelenés, arculat és kommunikáció kialakítása is. 86

0

Az egységes szervezeti megjelenés, arculat és kommunikáció kialakításában nem történt jelentős előrelépés, azonban a 2010 óta megjelent, az NFSZ stratégiáját meghatározó nemzetközi és hazai irányelvek új perspektívákat adnak a foglalkoztatási szolgálat társadalmi környezetre gyakorolt hatásának értelmezéséhez. Ide kapcsolódnak azok az irányok, amelyek elsődlegesen a foglalkoztatás javítását célozzák, közvetett módon hozzájárulnak a társadalmi környezet alakításához, jobbá tételéhez: Zöldmunkahelyek támogatása Szociális gazdaság támogatása Önfoglalkoztatás elősegítése Atipikus foglalkoztatási formák elterjesztése Rugalmas biztonság támogatása Mobilitás elősegítése Speciális célcsoportok kiemelt kezelése (fiatalok, nők, hátrányos helyzetűek) Megelőzés-centrikus szolgáltatások nyújtása A fenti irányok egyértelműen megjelennek az NFSZ elképzelései, törekvései, tervei között, így ez a terület új lendületet kap a következő stratégiai periódusban.

11.5.9 Az alapvető teljesítménycélokkal kapcsolatos eredmények Az alapvető teljesítménycélokkal kapcsolatos eredményeket tükrözik vissza a pénzügyi és nem pénzügyi eredmények, a folyamatok, külső erőforrások, eszközök, technológia kulcsmutatói, vagy az információ és tudás mutatói. Az elmúlt években nőtt a foglalkoztatottak száma és további siker, hogy a tartósan álláskeresők száma kismértékben, de csökkent. Ezzel szemben, jelentősen csökkent a tartósan állást keresők aránya a közfoglalkoztatottak körében, mivel a nyilvántartott álláskeresők közül bárkit be lehet vonni, így nagyobb az alkalmas, bevonható álláskeresők száma.

11.6

Munkaerő-piaci helyzetkép, a munkaerőpiac várható alakulása

A 2008-as pénzügyi válsághatásai egyre kevésbé érezhető a munkaerőpiacon, az akkor megszűnt 130 000 munkahelyet 2012. harmadik negyedévére sikerült visszaállítani. Noha a GDP 2012-ben az előző évi növekedéshez képest mérséklődött, a foglalkoztatottak száma emelkedett. Így 2012-ben a foglalkoztatottak átlagos száma 3842 ezer fő volt. A foglalkoztatási ráta növekedése az EU-ban a 4. legmagasabb volt 2012-ben, noha a ráta szintje az EU-ban még mindig az egyik legalacsonyabb. 87

0

Forrás: Munkaerő-piaci helyzetkép, 2012 A pályakezdő álláskeresők száma 2011-ben stagnált, azonban 2012-ben jelentősen megnőtt (16%-kal), így 2012-ben átlagosan 61 500-an voltak, ami az álláskeresők 11%-a. A nyilvántartott álláskeresők száma 2006 óta folyamatosan növekedett, egészen 2011-ig, amikor is csökkeni kezdett, 2011-hez viszonyítva összesen 4,1%-kal kevesebb álláskeresőt tartottak számon. 2012 év végére azonban ismét meghaladta az előző év azonos időszakában mért adatot.

Forrás: Munkaerő-piaci helyzetkép, 2012 88

0

A pályakezdők körében nő az álláskeresők száma, minden iskolai végzettségi csoportban egyaránt, azonban az alacsonyabb végzettségűek és a diplomások körében figyelhető meg a legnagyobb növekedés. 2012 decemberében 66 841 főt tartottak számon pályakezdő álláskeresőként. A megváltozott munkaképességűek csoportjában nőtt az álláskeresők száma, 2012ben 31 700 főt tartottak számon. Egy további fontos csoport a tartós álláskeresők, akiknek száma 2012-ben kis mértékben, de csökkent (2011-hez viszonyítva 0,4%-kal), így összesen 143 700 főt tartottak több, mint 12 hónapja számon. Az elmúlt pár évben jelentősen csökkent a tartósan állást keresők aránya a közfoglalkoztatottak körében, mivel a nyilvántartott álláskeresők közül bárkit be lehet vonni, így nagyobb az alkalmas, bevonható álláskeresők száma.

Forrás: Munkaerő-piaci helyzetkép, 2012 2012-ben az újonnan bejelentett állások száma csökkent 2011-hez képest, még pedig 67 100-zal. Így összességben 482 000 darab betöltetlen munkahelyet jelezett 45 000 foglalkoztató a munkaügyi kirendeltségeken.

89

A MEGLÉVŐ, NFSZ TERÜLETRE VONATKOZÓ

Recommend Documents