1
OECD Gazdasági Felmérés- Magyarország 2012 Befogadó munkaerőpiac Fontosabb ajánlások az NFSZ és NMH szemszögéből 1. 2012. március 13-án jelent meg az OECD Magyarországról szóló kétévenkénti soros gazdasági jelentése. A kötet harmadik fejezete a magyar munkaerőpiacra koncentrál. 2. Az OECD és az ILO az EU rugalmas-biztonság (flexisecurity) elnevezésével szemben mostanában a befogadó munkaerőpiac (ILM-inclusive labour market) kifejezést alkalmazza. 2.1. A munkaerőpiacon alulreprezentált csoportok (leginkább a munkavállalási korú nők, fiatalok, romák, idősebbek) esetében strukturális lépésekre van szüksége munkakínálatuk növelése érdekében. 2.1.1. Ide sorolt intézkedések: az egész életen át tartó tanulás (LLL) szerepének erősítése (idősebbek) 2.1.2. Korai nyugdíjba menetel csökkentése (idősebbek). A 2013-tól várható nyugdíjrendszerbeli változások szisztematikus átvezetése a korábbi nyugdíjakra is, így azok személyi jövedelemadóztatásának megteremtése. 2.1.3. Flexibilis munkavégzési/szerződési lehetőségek kialakítása (nők) 2.1.4. Oktatási kibocsátás és a munkaerő-piaci igények összehangolása (romák) 3. A minimálbéremelés hatására a munkanélküliségi ráta további növekedését prognosztizálja az OECD. (2011: 11,0%;2012: 11,9%; 2013: 11,8%) 4. Az alacsony hatásfokú állami szektor teljesítményének javításával, valamint a foglalkoztatottak közel 20%-át (~ 750 ezer fő, amely a 6. legnépesebb az OECD országok között) alkalmazó állami szektor szerepének csökkentésével jelentős teljesítményjavulást lehetne elérni. Különösen jellemző az állam helyi szintű túlfoglalkoztatása. A megoldás a létszám csökkentésében és nem a bérek csökkentésében van, mert így nem lehet az állami szektor teljesítményét érdemben javítani. 5. Máig jellemző a magyar piacra a munkanélküliség erős regionális eltérése, az alacsony belső mobilitás és tartós munkanélküliség (50%) magas aránya. 6. Az állásközvetítés hatásfoka továbbra is igen alacsony. A járadék három hónapra mérséklése a hátrányos helyzetű csoportokat hozza majd nehezen kezelhető helyzetbe és nem segíti elő a munkaerőpiac rugalmasságának javítását. 7. Az alacsonyan képzett és munkára nem kész állapotban lévő állampolgároknál a PES (NFSZ) „munkát elsőként” doktrínája nem célravezető. Mélyebb, szakmailag jobban
2 szervezett, összefogottabb támogatást kellene nyújtani, amelyből hiányoznak a lakhatást, országon belüli földrajzi mobilitást támogató hatékony eszközök. 8. A három hónapra csökkentett ellátás messze áll az OECD 15 hónapos átlagától. S feltehetően negatív társadalmi következményei lesznek egy olyan munkaerőpiacon, ahol a kereslet alacsony fokú. 9. A közfoglalkoztatás erőteljes támogatása az OECD országok gyakorlatában jellemzően erőteljes bennragadási problémához vezetett, azaz a közfoglalkoztatottak nem tudtak kilépni az elsődleges piacra. A jelenlegi közfoglalkoztatási gyakorlat átalakítását javasolja a jelentés. A közfoglalkoztatás keretei között a képzésre kellene nagyobb hangsúlyt helyezni, így garantálva a bevontak elődleges munkaerőpiacra történő kilépését. 2011-ben 220 000 főt érintett a lényegében részmunkaidős közfoglalkoztatás, amelyre a GDP 0,2%-át fordította az ország, a 2012-re tervezetett 0,5% azt jelenti, hogy kétszer akkora forrás fordítódik majd a közfoglalkoztatásra, mint az összes preventívtámogató eszközre együttvéve. 10. A START programcsaládot a hátrányos helyzetű célcsoportokra nézve jól célzottnak tekinti a jelentés. Az ezeket felváltó Start Bónusz (2012) rendszer kereteit nem részletezi az anyag. 11. A minimálbér esetleges további emelése ügyében a jelentés felhívja a figyelmet annak inflációgerjesztő hatására (a 2012-es prognózis 5%) s ezzel az átlagbér és a minimálbér értékének összecsúszására. (2012: bruttó minimálbér: 93,000 Ft, garantált bérminimum 108,000 Ft; 2011: 213,000 Ft (KSH teljes munkaidőben alkalmazásban állók) azaz 2,3szoros csak a különbség) 12. Az OECD javasolja és a magyar munkaügyi kormányzat fontolgatja az alacsonyabb ifjúsági minimálbér bevezetésének lehetősét. 13. A munkaadókat terhelő 22%-os TB teher még mindig jelentősen magasabb, mint a 14%os OECD átlag. 14. Az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése tovább rontotta az alacsonyan képzett és más hátrányos helyzetű munkaerő-piaci csoportok jövedelmi helyzetét, így megjelenésüket a formális munkaerőpiacon. Ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak közel harmada (1,2 millió fő) minimálbérre van bejelentve. 15. Az idősebb munkaerő tekintetében Magyarország a harmadik legalacsonyabb adatot produkálja az OECD országok között (55-64 35%, OECD 2010). Ezzel összefüggésben ki kellene alakítani a már középkortól (34-45) elérhető felnőttképzési rendszert, amelynek főként az alacsonyan képzettek számára kellene elérhetőnek lennie. 16. Miközben a magyar fertilitási ráta (1,33 OECD 2009) a harmadik legalacsonyabb az OECD országok körében a szülőképes korú nők munkaerő-piaci részvétele rendkívül alacsony, amely jelentős és rossz hatásfokú közkiadásokkal párosul. A három év alatti gyerekek intézményesített ellátása – a munkaidőt is figyelembe véve – kevéssé kiépült. A három év alatti gyerekek 10%-át íratják be bölcsődébe az OECD átlag 30% és az EU 33%-os átlagaival szemben, ennek eredményeként a kisgyermekes anyák 15%-a jelenik meg a munkaerőpiacon.
3 17. Az ifjúsági szakképzés és felsőoktatás kapcsán nagy elmaradás az úgynevezett kettős státuszban van az OECD (35%) áltaghoz képest. A hazai 10%-os adat az jelenti, hogy csak minden 10. fiatal dolgozik s szerez munkatapasztalatot, a tanulmányai mellett. 18. A munkaképes korú lakosság 10%-át érintő rokkantsági ellátásokkal Magyarország a második helyen áll az OECD országok között. A Magyar Kormány tervezett intézkedései, miszerint az 57 év alatti ellátottak közül 110-220.000 főt visszavezet a munkaerő-piacra, támogatandó lépés. Az azonban fontos része a helyzetértékelésnek, hogy erről teljesen más makrogazdasági és munkaerő-piaci környezetben döntött 7 évvel ezelőtt a Magyar Kormány, e feltételek ma aligha kedvezőek olyan emberek számára, akik évtizedek óta nem dolgoztak és nem rendelkeznek hasznosítható formális képesítésekkel sem. 19. A romák közel 40%-os foglalkoztatási szintjének elmaradása a magyar átlaghoz a rendszerváltás öröksége, de érdemben két évtized alatt nem sikerült csökkenteni a lemaradást. A romák ma a népesség 7%-át teszik ki. 20. Az egészségügyben az elődleges ellátásra (háziorvosok) és prevencióra az ország keveset költ, amely erősen befolyásolja a munkaerő állapotát.
Budapest, 2012. március 14.
BPTB
4
1. számú melléklet – Ajánlások (befogadó munkaerőpiac) A rövidtávú szakpolitikai prioritásokra vonatkozó ajánlások STRUKTURÁLIS MUNKANÉLKÜLISÉG ELKERÜLÉSE Az elsődleges munkaerőpiacra való belépés elősegítése a közmunkaprogramok olyan irányú átalakításával, hogy azok jelentősen nagyobb mértékű képzési és képességfejlesztő szolgáltatásokat tartalmazzanak. Annak biztosítása, hogy a minimálbér további növekedése ne haladja meg a fogyasztói árakra vonatkozó infláció mértékét, ezáltal csökkentve a bérek minimummedián arányát. A középtávú szakpolitikai prioritásokra vonatkozó ajánlások A MUNKAERŐ-PIACI RÉSZVÉTEL NÖVELÉSE A végzettségi szint növelése, valamint az oktatási utak változatosabbá tétele a gyakornoki és a kötelező gyakorlati képzésekkel, amelyek elősegítik az oktatás és a munkavégzés helyszínén történő képzések megfelelő arányát. Az egész életen át tartó tanulás fejlődésének elősegítése, és fenntartása egyéni képzési számlák bevezetésével, valamint az alacsony végzettségű dolgozókkal kapcsolatos szubvenciós lehetőségekkel. A szülés utáni GYES/GYED idejének csökkentése, és a közkiadások pénzbeli és adóbeli kedvezmények irányából a magas színvonalú kora-gyermekkori oktatás és három év alatti gyermekekkel kapcsolatos gondozás irányába történő eltolásával. Ajánlások a munkaerő-piaci befogadás erősítéséhez A MUNKAERŐ-PIACI FELLENDÜLÉS BIZTOSÍTÁSA • A közmunka programok újragondolása a tréningek és a készségfejlesztő programok arányos bővítése révén. • A minimálbér csökkentése az átlagkeresetnek megfelelően időről időre, figyelembe véve a régiós és a helyi munkaerő-piaci jellemzőket. • A foglalkoztatási adójóváírás újra bevezetése, mialatt az adóterhek csökkentésre kerülnek azáltal, hogy egy alacsonyabb jövedelemszint alapján kerülnek megállapításra. A RÉSZMUNKAIDŐS FOGLALKOZTATÁS ERŐSÍTÉSE • A szabályozás egyszerűsítése azért, hogy a munkáltatóknak kevesebb indoka legyen a részmunkaidős foglalkoztatás elutasítására, valamint a jog biztosítása, hogy szükség esetén automatikusan vissza tudjanak térni a teljes munkaidős foglalkoztatáshoz. A
CSALÁDHOZ KÖTŐDŐ SZAKPOLITIKAI KONCEPCIÓK ÚJRAGONDOLÁSA A NŐK MUNKAERŐ-PIACI RÉSZVÉTELÉNEK
ERŐSÍTÉSE ÉRDEKÉBEN
• A családi szakpolitikai koncepciók teljes újragondolása a szülési szabadság markáns lerövidítésével; a közkiadások (pénzbeli ellátások, adókiadások) újraszervezése a korai gyermekkori képzés színvonalának fejlesztése, valamint a három éves kor alatti gyermekeknek nyújtandó szolgáltatások színvonalának emelése érdekében. AZ AKTÍV KORÚ MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEK MUNKAERŐ-PIACI BEFOGADÁSÁNAK FOKOZÁSA
5 • Szükséges egy közvetlen terv kidolgozása az 57 év alatti rokkantnyugdíjasok munkaerőpiacra történő visszavezetéséhez. Ehhez szükséges egy átfogó stratégia kidolgozása, melynek alapja a kiterjedt képzés és készségfejlesztés, valamint a munkatanácsadás a megváltozott munkaképességűeknek. • Megfontolandó, hogy egy eredményalapú finanszírozási mechanizmusra alapozva a reintegrációs szolgáltatásokat ki lehetne szervezni a magán szektorban szolgáltatást nyújtó szervezeteknek. A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK FOKOZÁSA AZ OKTATÁSI RENDSZER MEGÚJÍTÁSA RÉVÉN • Az oktatás elérésének növelése és a tanulási utak változatosságának fokozása alternatív tanulási lehetőségek és on-the-job tréningek révén akár gyakornoki programokon, akár kötelező szakmai gyakorlatokon keresztül. AZ IDŐKORÚAK RÉSZVÉTELÉNEK TÁMOGATÁSA • A munkaerő-piaci aktivitás fenntartásának biztosítása érdekében szükséges az élethosszig tartó tanulás támogatása. Ezt az életpálya közepén szükséges elkezdeni és biztosítani kell fennmaradását egyénre szabott tanulási tervek kidolgozásával. Az alacsonyan képzett és képesített dolgozók esetében fokozni kell a felzárkóztató beavatkozásokat különféle támogatások (utalványok, egyedi juttatások) biztosításával. A ROMÁK MUNKAERŐPIACI KIREKESZTETTSÉGÉNEK ORVOSLÁSA • A romák tanulási hatékonyságának növelése az iskolai oktatást megelőző színvonalas felkészítésen való részvételi arány növelésével, a korai lemorzsolódás elkerülésével, valamint a lemaradó gyerekek tanulási támogatásával. • A roma és a nem roma tanulók integrált oktatásának fokozása. • Szakiskolák egyesítése a szakközépiskolákkal.
6
2. számú melléklet – A Foglalkoztatási Szolgálat intervenciós képességének biztosítása A nem foglalkoztatottak csoportja heterogén, ezért elengedhetetlen a Foglalkoztatási Szolgálat által végzett megfelelő minőségű profiling, illetve a szolgáltatások egyéni igényekhez való igazítása - ezzel is korlátozva a korai munkanélküliség okozta feszültségeket A munkára kész állampolgárok esetében az álláskeresési asszisztencia a leghatékonyabb eszköz. Az „először dolgozz” megközelítés eltolása az „először tanulj” megközelítés irányába figyelembe veendő azok esetében, akik nehezen találnak munkát és alacsonyan képzettek, különösen annak fényében, hogy egy gyenge gazdasági fellendülés csökkenti a képzések alternatívaköltségét. Mindezeknél mélyebb beavatkozás szükséges a leghátrányosabb csoportok esetében, akiknél sokszor különböző szociális kockázati tényezők adódnak össze, és akik átfogó újrafoglalkoztathatósági segítséget igényelnek, beleértve a felzárkóztató oktatást, a jövedelemtámogatást és a (mobilitási és lakhatási támogatási is magába foglaló) álláskeresési asszisztenciát. A juttatásokra vonatkozó korlátozások veszélye erősíthetné az aktivációs intézkedések hatékonyságát. A közelmúlt munkanélküli ellátásra vonatkozó szigorításai - 3 hónapos maximális jogosultság (az OECD átlag 15 hónap), minimálbér nagyságában való maximalizálás – negatív társadalmi következményekkel járhatnak olyankor, amikor a munkaerő-kereslet alacsony és nem hatékony munkaerő-eloszlást eredményezhetnek, hisz a polgároknak nincs elegendő idejük a megfelelő állást megtalálni. Ez a ciklikus munkanélküliséget strukturális munkanélküliségbe fordíthatja, ami szükségessé teheti a munkanélkülieknek szánt juttatások időtartamának növelését. Mellékleteket fordította: RR és KT
