az Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Agrár-környezetgazdálkodási intézkedéséhez kapcsolódó kötelező képzéshez

OKTATÓI SEGÉDANYAG az Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Agrár-környezetgazdálkodási intézkedéséhez kapcsolódó kötelező képzéshez

- a 2006. évi képzési tananyag aktualizált változata -

2008. július 15.

Aktualizálta: Galambos Annamária Makovényi Anna

Tartalomjegyzék 1. Modul - Általános kérdések, jogszabályok, eljárásrend ................................................... 4 Agrár-környezetgazdálkodás Magyarországon ...................................................................... 4 A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) agrár-környezetgazdálkodási fejezete................... 7 A támogatás általános rendszeréről :...................................................................................... 9 A támogatás mértéke ............................................................................................................ 11 Jogosultsági feltételek .......................................................................................................... 11 A célprogramok előírásai és kötelezettségei ........................................................................ 11 Agrár-környezetgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok és azok módosításai................. 12 2. Modul - A Gazdálkodási Napló kitöltésével kapcsolatos gyakorlati információk ....... 17 Gazdálkodási napló kitöltési útmutató ................................................................................. 17 3. Modul - Talaj tápanyag-gazdálkodás............................................................................... 24 Talajmintavétel..................................................................................................................... 25 A talajvizsgálat ..................................................................................................................... 26 A trágyázási szaktanácsadás................................................................................................. 26 Tápanyag gazdálkodás ökológiai gazdálkodás esetén.......................................................... 29 Helyes trágyázási gyakorlat figyelembevétele ..................................................................... 29 Tápanyagmérlegek ............................................................................................................... 30 4. Modul - Gyakran ismétlődő kérdések .............................................................................. 33 A támogatás rendszerével kapcsolatos kérdések.................................................................. 33 Eljárásrendi kérdések ........................................................................................................... 33 A támogatás igényléséről ..................................................................................................... 35 Földhasználati bérleti szerződés........................................................................................... 36 Talajvizsgálat, tápanyag gazdálkodási terv:......................................................................... 37 Alapszintű szántóföldi célprogram....................................................................................... 38 Tanyás gazdálkodási célprogram ......................................................................................... 38 Integrált szántóföldi célprogram .......................................................................................... 39 Ökológiai szántóföldi célprogram ........................................................................................ 39 ÉTT szántóföldi célprogramok:............................................................................................ 40 Füves élőhelyek kezelése (gyepgazdálkodási) célprogram.................................................. 40 Gyeptelepítés célprogram..................................................................................................... 42 ÉTT gyepgazdálkodási célprogramok.................................................................................. 42 Integrált ültetvény célprogram ............................................................................................. 42 Ökológiai ültetvény célprogram........................................................................................... 43 Extenzív halastavak fenntartása célprogram ........................................................................ 43 Állatalapú támogatások ........................................................................................................ 43 Helyes Gazdálkodási Gyakorlathoz kapcsolódó kérdések ................................................... 44

MELLÉKLETEK................................................................................................................... 46 1. melléklet: Az NVT agrár-környezetgazdálkodási célprogramjai....................................... 47 2. melléklet: A 150/2004 (X.12.) FVM rendelet módosításokkal aktualizált változata......... 50 3. melléklet: A 4/2004 (I.13.) FVM rendelet módosításokkal aktualizált változata.............. 92 4. melléklet: Az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok talajvizsgálatokkal kapcsolatos követelményei......................................................................................................................... 107 5. melléklet: Tápanyag-mérleg számítási táblázatok............................................................ 110

1. Modul - Általános kérdések, jogszabályok, eljárásrend Agrár-környezetgazdálkodás Magyarországon A XXI. század eleje, az EU-tagság új kihívást jelent hazánk mezőgazdaságának, hiszen jelentős átalakulások, reformok kezdődtek el a közelmúltban. Az Európai Unió a XX. század végével egy új mezőgazdasági modell kialakítását tűzte ki célul. A vidéken élő emberek problémái és életfeltételeinek javítási igénye, az európai vidéki társadalom jellemzően mezőgazdasághoz való kapcsolódása és a mezőgazdaságnak a vidéki környezetre, a tájra és a természetre gyakorolt hatása együttesen a korábbiakban alkalmazott agrárpolitika felülvizsgálatára késztette az EU irányító testületeit. Új irányokat, célokat és megoldásokat kerestek, új eszközöket és támogatásokat vezettek és vezetnek be a célok eléréséhez. A környezet, a gazdaság és a társadalom céljait egyszerre kell szolgálnia az új agrárpolitikának, hosszú távon is „fenntarthatónak” kell lennie. A vidéki – az agráriumhoz ezer szállal kötődő – társadalomnak új célokat, feladatokat kell adni, a vidék gazdasági, társadalmi és környezeti megőrzését együtt kell kezelni. Ennek különös jelentősége van Magyarországon, ahol kiválóak a természeti, agro-ökológiai adottságok. Az ország mezőgazdasági hagyományai gazdagok, ugyanakkor termelési, földhasználati struktúrája megújításra szorul, vidéki térségei pedig jelentős problémákkal küzdenek. Magyarország a csatlakozó országok közül elsőként kötelezte el magát az EU agrár-környezetgazdálkodási támogatási rendszerének teljes körű átvétele és alkalmazása mellett. Az uniós támogatási rendszer hazai megismertetése céljából indult el 2002-ben a hazai költségvetésből finanszírozott Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP), az Európai Unió „A környezet védelmét és a táj megőrzését szolgáló mezőgazdasági termelési módok támogatásáról” szóló 2078/92 számú EU-tanácsi rendeletével, illetve 1999-től az e rendeletet integráló 1257/1999-es vidékfejlesztési EU tanácsi rendeletével összhangban. A csatlakozást követően a Nemzeti Vidékfejlesztési Terven (továbbiakban NVT) belül nyílt lehetőség az agrár-környezetgazdálkodási program elindítására, az NAKP-ban szerzett tapasztalatok alapján a program bővítésére. Mindezek eredményeként Magyarországon a mezőgazdasági termelés jelentős része környezetbarát módszerekkel folyhat, hozzájárulva a vidéki környezet és társadalom megőrzéséhez, fejlődéséhez. A NVT agrár-környezetgazdálkodási intézkedése keretében 2004. november 30-ig volt lehetőség az agrár-környezetgazdálkodási támogatási kérelmek benyújtására, az agrárkörnyezetgazdálkodási programba való belépésre. Fontos megjegyezni, hogy bár 2004. évben nem minden célprogram került meghirdetésre az „érdeklődés” az új eszmék és támogatási lehetőségek felé mégis kimagasló volt. Az agrár-környezetgazdálkodásban meghirdetett célprogramok „népszerűségét”, vagyis az azokkal kapcsolatban felmerült igényt a 1. táblázat mutatja be. Az agrár-környezetgazdálkodási programba kérelmet benyújtóknak lehetőségük volt őshonos, illetve magas genetikai értéket képviselő állatokra is támogatást igényelniük. Az alábbi táblázat az extenzív állattartásra vonatkozó igénylési adatokat nem tartalmazza.

4

1. táblázat Az agrár-környezetgazdálkodási igénylések 2004-ben Célprogramok Alapszintű szántóföldi célprogram Méhlegelő célú növénytermesztés Tanyás gazdálkodás Integrált szántóföldi növénytermesztés Ökológiai szántóföldi növénytermesztés ÉTT szántóföldi növénytermesztés Integrált ültetvény Ökológiai ültetvény Füves élőhelyek kezelése Ökológiai gyepgazdálkodás ÉTT gyepgazdálkodási célprogramok Nádgazdálkodás Extenzív halastavak fenntartása Füves mezsgye létesítése Összesen

területalapú

Igényelt terület (ha) 1 092 048 209 5 021 291 191 38 860 59 523 41 645 2 098 177 683 30 603 66 232 8 456 19 874 262 1 833 705

célprogramokra

történt

Benyújtott kérelmek száma (db) 17 232 41 773 4 082 737 1 339 5 873 238 3 804 323 1 063 187 154 9 35 855

Forrás: 2004. évi MVH adatok alapján

Az agrár-környezetgazdálkodási programba való bekerüléshez – a korábbi évekhez hasonlóan – pontozási rendszer kapcsolódott. A beérkezett támogatási kérelmek pontozásra kerültek, majd országos rangsorolást követően a rendelkezésre álló pénzügyi források keretéig – célprogram csoportonkénti ponthatárok megállapítása mellett – kerültek kiválasztásra a programban résztvevők. A pontozási szempontok közül az alábbiak kiemelendők:
a célprogramba bevinni kívánt földterület aránya a gazdaság összes, ugyanahhoz a hasznosítási irányhoz tartozó földterületéhez képest
a programba bevinni vízbázisvédelem)

kívánt

terület

környezeti

korlátai

(nitrátérzékenység,


a választott célprogram gazdálkodási előírásainak környezetre gyakorolt hatása.
korábbi részvétel a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programban Az alábbi táblázat a pontozás és rangsorolást követően a támogatott kérelmeket, a programba bevont terület, valamint állatállomány nagyságát ismerteti. Célprogramok Alapszintű szántóföldi célprogram Méhlegelő célú növénytermesztés Tanyás gazdálkodás Integrált szántóföldi

Támogatott terület (ha) / állatlétszám (db) 745.964

11.061

86

23

3.083 250.267

438 3.234

5

Támogatott kérelemszám (db)

növénytermesztés Ökológiai szántóföldi növénytermesztés ÉTT szántóföldi növénytermesztés Integrált ültetvény Ökológiai ültetvény Füves élőhelyek kezelése Ökológiai gyepgazdálkodás ÉTT gyepgazdálkodási célprogramok Nádgazdálkodás Extenzív halastavak fenntartása Füves mezsgye létesítése Összesen: Lófajták Szürke marha Mangalica Őshonos baromfi Őshonos juh Forrás: MVH adatok alapján

39.038

774

56.238

1.216

44.264 1.564 207.012 35.034 62.897

6.051 268 4.335 295 892

12.139 23.193

174 167

874 1.481.650

243 29.171

2.542 4.603 4.758 40.805 9.639

534 115 98 5 60

Az NVT agrár-környezetgazdálkodási intézkedésének összehasonlítása a korábbi évek támogatási lehetőségeihez képest ( Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program) Igénylők száma (db) Igényelt terület nagysága (ha) Támogatottak száma (db) Támogatott terület nagysága (ha)

2002 5 321 271 751

2003 7 503 301 383

2004 35 855 1 833 705

2 493

5 056

23 840

148 627

234 631

1 481 000

A több mint 35.000 kérelem által igényelt terület meghaladja a 1.800.000 hektárt, a támogatott gazdálkodók száma meghaladja a 25 ezret, az általuk lefedett terület nagysága majdnem eléri a 1.5 millió hektárt, minek köszönhetően hazánk a tagállamok között az előkelő 7. helyet foglalja el az agrár-környezetgazdálkodásba vont terület nagyságával. A szántóföldi célprogram csoport kivételével valamennyi célprogram csoport – ültetvények, gyepek, vizes élőhelyek, valamint állattartási – jogosultsági kritériumoknak megfelelő kérelem támogatásra került. Látható, hogy az alapszintű szántóföldi célprogramba jelentkezett be az igénylők több mint fele, és az igényelt területek majdnem kétharmadát is ez a célprogram tette ki. A szántóföldi programokra olyan mértékű igénylés mutatkozott, hogy forráshiány miatt elutasításra került a kérelmek egy része. Mindezek ellenére a szántóföldi célprogramok aránya az agrár-környezetgazdálkodási programba támogatott és bevont területek esetében is jelentős aránnyal bír, de sokkal inkább kiegyenlített képet tükröz.

6

Visszatekintve a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programra, az elmúlt évek agrárkörnyezetgazdálkodási tapasztalataira, valamint az uniós mezőgazdasági irányokra, megállapítható, hogy a 2004-ben meghirdetett agrár-környezetgazdálkodási intézkedés sikeresnek bizonyult. A program eddigi tapasztalatai uniós szinten is komoly példaértékkel bírnak azzal kapcsolatban, hogy hazánkban a gazdálkodók növekvő számban fordítanak figyelmet az árutermelés mellett a környezet és a természet állapotának védelmére, megőrzésére is.

A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) agrár-környezetgazdálkodási fejezete Ebben a fejezetben röviden támogatásainak rendszerét.

összefoglaljuk

az

NVT

agrár-környezetgazdálkodási

Az agrár-környezetgazdálkodási támogatások (pontosabban kifizetések) különböző környezetkímélő módszerek alkalmazásáért vehetők igénybe, legalább 5 éves (a művelésből való környezetvédelmi célú területpihentetés esetében 20 éves) periódusra történő önkéntes vállalás keretében. Az Érzékeny Természeti Területek célprogramjaitól eltekintve az agrárkörnyezetgazdálkodási intézkedések az egész ország területére kiterjednek. Az intézkedés számos, különböző szintű vállalásokat előíró célprogramon keresztül valósítható meg, melyek az alábbi csoportokat alkotják (részletesebben lásd 1. ábra):
szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport,
gyepgazdálkodási agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport,
ültetvényekre vonatkozó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport,
vizes élőhelyekhez kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport,
extenzív állattartáshoz kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport,
kiegészítő agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport.

7

ÉTT és egyéb természetvédelmi célprogramok

Érzékeny Természeti Területek

Ritka növényfajták termesztése

Ökológiai gyepgazdálkodási célprogram

Ökológiai ültetvény célprogram

Hosszútávú területpihentetés

Szántóföldi programok

Ökológiai állattartás

Integrált ültetvény célprogram

Extenzív halastavak

Őshonos fajták tartása Gyepgazdálkodási alapprogram

Szántóföldi alapprogram

Tanyás gazdálkodás

Erózió-védelem

Integrált szántóföldi növénytermesztés

Méhlegelő

Alapszintű célprogramok

Ökológiai szántóföldi célprogram

Cserjeirtás gyepterülteken

Integrált célprogramok

Kiegészítő akg célprogramok

Ökológiai célprogramok

Tábla szegély

Ritka növényfajták termesztése

Gyepgazdálkodási programok

8

Ültetvénykezelési programok

Nádgazdálkodás

Érzékeny Természeti Területek

Zsombékok, mocsarak, lápok gondozása

Az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok szerkezete

Vizes élőhelyek létrehozása

1. ábra

Vizes élőhely programok

Extenzív állattenyésztési programok

A vállalások szintjei szerint a célprogramok az alábbiak szerint csoportosíthatók: 1. agrár-környezetgazdálkodási alapprogramok, amelyek korlátozott növényvédőszer kijuttatást engedélyeznek, illetve az extenzív állattartást és a hozzá kapcsolódó gyepgazdálkodást támogatják (pl.: alapszintű szántóföldi célprogram, tanyás gazdálkodás célprogram, méhlegelő célú növénytermesztési célprogram, alapszintű gyepgazdálkodási célprogram, valamint őshonos és magas genetikai értéket képviselő állatok tartásának támogatása célprogram) és egyéb élőhely programok (vizes élőhelyekhez kapcsolódó célprogramok); 2. integrált növénytermesztési célprogramok, amelyek még további korlátozásokkal engedélyezi növényvédőszerek kijuttatását {pl.: integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram (szántóföldi- és zöldségnövények termesztése), integrált ültetvény célprogram}; 3. ökológiai gazdálkodási célprogramok, amelyek az ellenőrzött ökológiai gazdálkodásban termelt növények termelését, és állatok tartását segíti elő {pl.: ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram (szántóföldiés zöldségnövények), ökológiai gyepgazdálkodási célprogram, ökológiai ültetvény célprogram, ökológiai állattartás célprogramok}; 4. Érzékeny Természeti Területek célprogramjai (ÉTT), amelyek a speciális, alacsony ráfordítású, a biológiai sokféleség megőrzését és javítását elősegítő gazdálkodási módszereket támogatják jelenleg az ország 18 Érzékeny Természeti Területén (elsősorban szántóföldi és gyepgazdálkodási művelési módok); 5. kiegészítő agrár-környezetgazdálkodási intézkedések, amelyek elsősorban az alapprogramokhoz kapcsolódóan, továbbá az integrált és az ökológiai célprogramok kiegészítésére vehetők igénybe. (pl.: füves mezsgye célprogram)

A támogatás általános rendszeréről : Az agrár-környezetgazdálkodási kifizetés terület-, azaz hektáralapú, illetve állatlétszám alapján járó vissza nem térítendő támogatás, amelyet valamely agrár-környezetgazdálkodási célprogram(ok) végrehajtásának ellentételezéséül biztosítunk, a gazdálkodó által vállalt, valamely célprogramba bevitt terület mértéke / állatállomány nagysága alapján, legalább 5, legfeljebb 20 éves időtartamra. A programba való belépéshez támogatási kérelmet kell benyújtani, majd a támogatás kifizetését minden évben kifizetési kérelem benyújtásával lehet igényelni – az első év kivételével, amikor a támogatási kérelem egyben kifizetési kérelmet is jelentett. A kifizetés mértéke a vállalás jellegétől, tartalmától függ, de alapvetően a vállalt célprogram végrehajtása kapcsán felmerülő kieső jövedelem és elmaradt haszon kompenzálása alapján került meghatározásra. Az agrár-környezetgazdálkodási kifizetés nem zárja ki, hogy egyidejűleg, ugyanazon területre az alábbi területalapú támogatások is igényelhetők legyenek, amennyiben a kérelmező a különböző támogatás jogosultsági feltételeinek megfelel: a) az EMOGA Garancia Részlegéből finanszírozott adott évi egységes területalapú támogatás (ún. „SAPS”);

9

b) az EMOGA Garancia Részlegéből finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódó adott évi kiegészítő nemzeti támogatás (ún. „TOP-UP”); c) az EMVA társfinanszírozásában megvalósuló kedvezőtlen adottságú területek kompenzációs támogatása (ún. „KAT”). Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy egy parcellán csak egy agrár-környezetgazdálkodási célprogram alkalmazható a kiegészítő agrár-környezetvédelmi célprogramok kivételével. Egy célprogramhoz csak egy kiegészítő célprogram választható és egy állategyedre is csak egy állatalapú célprogram alapján igényelhető támogatás.

10

A támogatás mértéke A Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben foglaltaknak megfelelően, az egyes agrárkörnyezetgazdálkodási támogatási célprogramokhoz meghatározott kifizetési (támogatási) összegeket az 1. melléklet tartalmazza. A támogatási összegek euróban kerültek megállapításra, és minden évben egy európai uniós jogszabály által meghatározott időpont forint/euró átváltási árfolyama alapján kerülnek forintban kifizetésre.

Jogosultsági feltételek Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás valamely területalapú célprogramjára vonatkozó támogatást az a földhasználó veheti igénybe, aki:
Ügyfélregisztrációs számmal rendelkezik, a 141/2003. (IX.9.) FVM rendelet alapján
mezőgazdasági tevékenységből származó bevétellel rendelkezik,
megfelel az egyes célprogramok jogosultsági feltételeinek,
a teljes támogatási időszak alatt gazdaságának teljes területén betartja a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásait. Amennyiben a támogatást nem a tulajdonos veszi igénybe, a fentieken túl a támogatás igénybevételéhez a földhasználónak a támogatási kérelem benyújtásakor írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a támogatható területre érvényes haszonbérleti szerződéssel rendelkezik. Amennyiben a haszonbérleti szerződés nem a támogatás teljes időtartamára szól, a bérlőnek rendelkeznie kell egy olyan nyilatkozattal, amelyben a föld tulajdonosa írásban hozzájárul ahhoz, hogy a földhasználó a támogatható területre vonatkozóan a támogatási időszak teljes időtartama alatt az előírások teljesítésére kötelezettséget vállal. Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás valamely állatlétszám alapú célprogramjára vonatkozó támogatást az az állattartó veheti igénybe, aki a kérelem benyújtásának időpontjában a kérelem alapját képező állatok vonatkozásában:
Ügyfélregisztrációs számmal rendelkezik, a 141/2003. (IX.9.) FVM rendelet alapján
mezőgazdasági tevékenységből származó bevétellel rendelkezik,
szarvasmarha, juh, kecske esetében teljesíti a 99/2002. (XI.5.) FVM rendelet (ENAR rendelet) szerinti előírásokat,
egyéb állatfajok esetében megfelel az egyes célprogramokban külön meghatározott feltételeknek,
a teljes támogatási időszak alatt gazdaságának teljes területén betartja a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásait.

A célprogramok előírásai és kötelezettségei A gazdálkodónak teljesítenie kell a 4/2004 (I. 13) FVM rendelet 2. számú mellékletét képező „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” előírásait. Ezen felül be kell tartania az egyes célprogramoknál részletezett előírásokat, amelyek elsősorban az alábbi környezetbarát módszerekre, agrotechnikai, technológiai elemekre vonatkoznak. Így például:
a területi adottságokhoz igazított vetésforgó alkalmazása,

11


egyes növényvédő szerek alkalmazásának korlátozása,
talajvizsgálatra alapozott, környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás alkalmazása,
táblaszélek gyepesítése (füves mezsgyék),
előrejelzésre és megelőzésre alapozott növényvédelem,
erózió elleni védekezés különböző módszerei,
természetvédelmi szempontokat figyelembe vevő szántóföldi és gyepgazdálkodás. A célprogramonkénti részletes előírásokat a 150/2004. (X.24.) FVM rendelet 18-57. § paragrafusai tartalmazzák. Lsd.: 2. számú melléklet.

Agrár-környezetgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok és azok módosításai A Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben az Európai Unió Bizottsága által is elfogadott agrárkörnyezetgazdálkodási célprogramokat hazai jogszabályba kellett átültetni, hogy a többi NVT intézkedéshez hasonlóan az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok támogathatósága is megkezdődhessen. 2004. október 15-én hatályba lépett „a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes szabályairól” szóló 150/2004. (X.12.) FVM rendelet, melynek támogatásra való jogosultságra vonatkozó rendelkezéseit 2004. szeptember 1-jétől kell alkalmazni. A rendelet elsődlegesen az NVT-ben szereplő agrár-környezetgazdálkodási támogatás alapvető szabályait, valamint a célprogramok előírásait tartalmazza, másodsorban számos szakmai és eljárásrendi szabályokat rögzít. (Pl.: növényvédőszer hatóanyagok listája, a támogatási és kifizetési kérelmek elbírálására vonatkozó végrehajtási szabályok). A 150/2004. (X.12.) FVM rendeleten kívül az agrár-környezetgazdálkodási támogatásokkal kapcsolatosan elengedhetetlen követelmény a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásainak ismerete is, melyet a gazdaság teljes területén be kell tartani. A HGGy előírásai szintén az NVT dokumentum alapján kerültek a hazai jogszabályba - az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”, illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I.13.) FVM rendelet - , kiegészítve néhány végrehajtási és eljárási kérdéssel. pl.: szankcionálási rendszer, Gazdálkodási Napló formanyomtatvány) Lsd: 3. sz. melléklet. Az elmúlt évek gyakorlata alatt számos – az agrár-környezetgazdálkodási intézkedésben meghatározott előírással, azok végrehajtásával kapcsolatos – szakmai és eljárásrendi kérdés merült fel. Azon kérdések, melyek szabályozását a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben foglaltak alapján kerültek a hazai jogszabályanyagokba, módosításuk csak a tervdokumentum módosítását követően lehetséges. Számos ugyanakkor az olyan szakmai és eljárásrendi kérdések szabályozása is, amely csak a hazai jogszabályokon keresztül történt, így a felmerülő problémás kérdések és pontosítások a hazai, vonatkozó jogszabályok módosításával valósult meg. A módosításokban foglaltak betartása és figyelembevétele kötelező. A gyakorlatban – a jogalkalmazás során – legtöbb probléma a hatályba lépő jogszabály módosítások nyomon követésével, bevezetésének időpontjával (hatályba lépésével) és az új előírások betartásával kapcsolatban tapasztalható. A 150/2004 (X.12.) FVM rendelet, valamint a 4/2004 (I.13.) FVM rendelet módosításokkal aktualizált változatai a 2. és 3. mellékletekben találhatók. Az alábbi táblázatok e két rendelet módosításait foglalják össze.

12

150/2004 (X. 12.) FVM rendeletet érintő jogszabály módosítások Módosító rendelet száma 11/2005. (II. 28.) FVM rendelet 34/2005. (IV. 15.) FVM rendelet

71/2005. (VIII. 11.) FVM rendelet

107/2005. (XI. 24.) FVM rendelet

20/2006. (II.7.) FVM rendelet 40/2006 (V. 24.) FVM rendelet

6/2007 (I. rendelet

24.)

FVM

Módosítás tartalma A támogatási kérelem beadási ideje 2006-ban március1-31-ről május 1-31-re módosult. Fogalmak értelmezése (gazdaság, ugar, ). Engedélyezett növényvédőszer hatóanyagok listájának módosítása. (összes célprogramnál). Túligénylés esetén alkalmazandó eljárási szabályok. Parcellák száma, mérete és elhelyezkedése változhat. Talajvizsgálat és a talajmintavétel szabályait tartalmazza. A támogatásra jogosult 2 egymást követő gazdálkodási éven belül legalább egyszer köteles a minisztérium által szervezett képzésen részt venni. A képzés elmulasztása esetén alkalmazandó szankció mértéke is rögzítésre került. A 2004. január 1. és 2005 december 31. között végezhetők el a 2004-es gazdálkodási évre vonatkozó talajvizsgálatok. A célprogramba bevitt teljes földterület mérete a támogatási időszak alatt csak egy alkalommal, maximum 3%-kal csökkenhet, de nem haladhatja meg a 2 hektárt. Továbbá megállapításra került, hogy mik nem minősülnek jogosulatlanul igénybevett támogatásnak. Kifizetési kérelmek beadása: 2006. február 1-28-ig. A talajminták akkreditált talajlaboratóriumba való leadásának kezdő időpontja 2004. január 01., utolsó időpontja 2005. december 31. (talajminta leadásáról szóló igazolás dátuma). Növényvédőszer hatóanyagok listájának módosítása. (integrált zöldség, integrált szőlő és gyümölcs ültetvény célprogramoknál) Célprogram váltásra vonatkozó kérelmek beadási időpontjának meghatározása Növényvédőszer hatóanyagok listája teljes felülvizsgálatra került és módosult. Célprogramba bevitt terület/állatállomány csökkentésével kapcsolatos tennivalók meghatározása Célprogramok közti váltás lehetősége,határidők, eljárás meghatározása Célprogram váltási kérelmek részletes pontozási szempontrendszerének bevezetése Növényvédőszer hatóanyagok listája teljes felülvizsgálatra került és módosult. Állatalapú célprogramog kötelezettségátadásának pontosabb szabályozása, a kérelmek beadási határidejének meghatározása (gazdálkodási év első naptári évének utolsó napja) Kifizetési kérelmek benyújtási határidejének módosítása (minden év április 1. – május 15. között; 2005/2006. gazd. évben február 1. –február 28. között)

13

P4 szankció bevezetése (az elkövetett szabálytalanság esetén az érintett parcella az adott célprogram támogatási időszakának lejártáig a programból kizárásra kerül); az ökológiai gazdálkodási célprogramok szankciórendszerének módosítása. 51/2008 (IV. 24.) FVM Növényvédőszer hatóanyagok listája teljes felülvizsgálatra rendelet került és módosult. Nitrátérzékeny terület fogalmának módosítása, termelő tó és nem termelő tó fogalmak bevezetése. A támogatásra jogosult a kötelezettságválallási időszak alatt legalább két alkalommal, képzési időszakonként egy-egy alkalommal köteles a minisztérium által szervezett képzésen részt venni. A képzés elmulasztása esetén alkalmazandó szankció mértéke módosításra került. Támogatásba bevitt földterület csökkentésére vonatkozó kérelem beadásának határideje módosult. Hasznosítási kód módosításának határideje, valamint a késedelmes kérelem benyújtás szankciója meghatározásra került. Kifizetési kérelmet jóváhagyó határozat meghozatalának határidejének meghatározása. Ugyanazon területre vonatkozó egységes területalapú támogatás, AKG, KAT, NATURA 2000 támogatások igénybevételének feltételei. Az AKG-ben támogatott, de a 2005/2006. gazdálkodási évben a 110/2005 (XI. 24.) FVM rendelet alapján kivágott szőlőültetvények esetén a támogatottakkal szembeni alkalmazandó eljárások meghatározása. Integrált ültetvény, ökológiai ültetvény és ökológiai szántóföldi gazdálkodás célprogram támogatási összegeinek emelkedése; a 2007/2008. gazdálkodási évtől kezdődően történő alkalmazása. Extenzív halastavak fenntartása célprogram egyes jogosultsági feltételeinek módosítása, pontosítása.

4/2004. (I. 13.) FVM rendeletet érintő jogszabály módosítások Módosító rendelet száma Módosítás tartalma 156/2004. (X. 27.) FVM Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásainak tartalmi rendelet változtatása a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben foglaltak alapján, kibővítése, állategység számításának módosítása, szankcionálási szempontrendszer ismertetése. 16/2005. (III. 08.) FVM Gazdálkodási Napló – hivatalos nyomtatvány. (2004-2005, rendelet illetve 2005-2006. gazdálkodási évre vonatkozóan) 85/2005. (IX. 27.) FVM Gazdálkodási Napló beküldési határidejének módosítása. rendelet (Általában minden év augusztus 31-től december 31-ig, kivéve a 2004-es gazdálkodási évet, amikor 2006. január 31. a határidő.) 67/2006 (IX. 15.) FVM Gazdálkodási Napló módosítása

14

rendelet 157/2007 rendelet

50/2008 rendelet

Gazdálkodási Napló kezelésére, adatainak feldolgozására vonatkozó felhatalmazáshely közlése. (XII. 22.) FVM Gazdálkodási Napló beküldési határidejének módosítása. (2007/2008. gazdálkodási évtől kezdve minden év augusztus 31.-től október 31-ig.) Eljárásrend a Gazdálkodási Napló be nem küldése esetére (hiánypótlás, szankció) (IV. 24.) FVM Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot hatályon kívül helyezése

15

Nitrát rendelet módosítása A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV. 3.) Kormány rendelet több pontjában is érinti az AKG intézkedés talajvédelemmel és tápanyag gazdálkodással kapcsolatos területeit. E rendelet az Európai Közösségeknek a vizek mezőgazdasági forrásból származó nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv hazai jogrendszerbe történő illesztését szolgálja. A 27/2006. (II. 7.) Kormány rendelet tovább pontosítja a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelemről szóló eljárásrendjét, valamint meghatározza az új nitrátérzékeny területek listáját – a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet 2. melléklete hatályát veszti. A rendelet hatálya azokra a mezőgazdasági tevékenységet folytatókra, illetve azokra a tevékenységekre terjed ki, akik/amelyek a felszíni és felszín alatti vizekre hatással vannak. A nitrát érzékeny területen gazdálkodóknak egy országos cselekvési program mentén, valamint a „helyes mezőgazdasági gyakorlatnak” megfelelő előírások szerint kell gazdálkodniuk. Tevékenységükkel kapcsolatban külön adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségük van. A korlátozások, előírások megszegése 50 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedő bírság kiszabását vonja maga után, míg az adatszolgáltatás mulasztása 10 000 Ft-tól 100 000 Ft-ig terjedő bírságot jelenthet. A 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet módosítja a trágyatárolók kialakítására vonatkozó határidőket, illetve rögzíti, hogy legeltetéses állattartás esetében csak az istállózott időszak arányában kell meghatározni a trágyatároló méretét. Fontos megemlíteni, hogy 2007. évben a pontosításra került a nitrátérzékeny területek lehatárolása. A nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről szóló 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet megjelenését követően már nem település szinten, hanem fizikai blokk szinten határozták meg a nitrátérzékeny területeket.

16

2. Modul - A Gazdálkodási Napló kitöltésével kapcsolatos gyakorlati információk A gazdálkodónak gondoskodnia kell a gazdálkodási napló folyamatos vezetéséről, figyelemmel az egyes gazdálkodási évek elkülöníthetőségére. E tekintetben a 150/2004. (X. 12.) FVM rendelet 2.§ (m) pontját kell iránymutatónak tekinteni, mely szerint „gazdálkodási év: szeptember 1-jén kezdődő és a következő év augusztus 31-éig tartó időszak”. Emellett tekintettel kell lenni az évenkénti adatszolgáltatás rendjére, időpontjára a többszörösen módosított 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet 2.§ (6) bekezdése alapján a 2007/2008. gazdálkodási évtől kezdődően minden év augusztus 31. és október 31. között kell eljuttatni a gazdálkodási napló másolati példányát a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ (a továbbiakban: MgSzH Központ) címére (1118 Budapest, Budaörsi u. 141-145.). .E rendelet szerint a gazdálkodási napló másolati példányára vonatkozóan:
a gazdálkodási napló valamennyi oldalát ellátja aláírásával a gazdálkodó, vagy
a gazdálkodó az összefűzött gazdálkodási napló címoldalát „Az eredeti gazdálkodási naplóval megegyező másolati példány” nyilatkozattal és aláírásával látja el. A gazdálkodási naplót a hozzá kapcsolódó dokumentumok (pl. számlák, bizonylatok) másolatai nélkül kell megküldeni, ugyanakkor a kötelező nyilvántartásokra vonatkozó előírások szerint a kapcsolódó dokumentumokat legalább 5 évig meg kell őrizni. A 157/2007 (XII. 22.) FVM rendelettel történt módosítás alapján, amennyiben a gazdálkodó az adott gazdálkodási évre vonatkozó beküldési határidő végéig nem küldi meg a gazdálkodási napló másolatát az MgSzH Központ részére, az MVH egyszeri alkalommal hiánypótlásra szólítja fel. A hiánypótlásra a gazdálkodónak 15 napos határidő áll rendelkezésére. A 2006/2007. gazdálkodási évtől kezdve, ha a gazdálkodó az előírt adatszolgáltatási kötelezettségének a hiánypótlási felszólítás ellenére sem tesz eleget, úgy a) az első alkalom esetén az 5. évre jutó támogatási összeg 25%-ára, b) a második alkalom esetén az 5. évre jutó támogatási összeg 50%-ára, c) a harmadik alkalom esetén az 5. évre jutó támogatási összeg 100%-ára nem jogosult. Ha a gazdálkodó már felvette az 5. évre jutó támogatási összeget, úgy köteles azt visszafizetni. Az alábbi kitöltési útmutató a gazdálkodási napló egyes oldalainak kitöltésére vonatkozóan ad iránymutatást, ezért vannak benne olyan oldalak is, amelyek kitöltetlenül maradtak (GN4 és GN5), mivel azokat egy másik (a GN4 és GN5 esetén például a GN 3) oldal alapján kell kitölteni.

Gazdálkodási napló kitöltési útmutató Általános információk az adatlapok kitöltésére vonatkozóan Valamennyi adatlap igény szerint másolható, illetve nyomtatható. Azokat a rovatokat, amelyekbe nem kerültek adatok, átlós vonallal húzza át. A kitöltésre nem kerülő adatlapo(ka)t

17

– mert pl. a gazdaságban nem található szántó, halastó stb. – egy példányban, keresztben történő áthúzással (1. ábra) hagyja meg a helyén a gazdálkodási naplóban. Amennyiben a műveleti lapokon valamelyik munkafolyamat több napot vesz igénybe, azt elegendő egy soron feltüntetni, az „ideje” oszlopba pedig a hónap/nap – hónap/nap időintervallumot kell beírni. Amennyiben egy menetben több anyagot juttat ki, azokat több soron is feltüntetheti úgy, hogy csak a kijuttatott anyag megnevezése és a mennyiség rovatokat tölti ki a további sorokban (feltéve, hogy ugyanazzal az eszközzel történt a kijuttatás és ugyanarra a területre). Az időpontnál a sorokat kapcsos zárójellel kösse össze Részletes információk az adatlapok kitöltésére vonatkozóan A gazdálkodási naplóból csak azok az oldalak kerültek ábra formában is megjelenítésre a kitöltési útmutatóban, amelyekkel kapcsolatban értelmezési problémák merülhetnek fel. GN01 – Gazdálkodási napló címlap A „Gazdálkodási év” rovatot a szeptember 1. – augusztus 31. közötti időszaknak megfelelően, csak az évszámok beírásával kell kitölteni (pl.: 2006/07). A „Kapcsolattartó adatai” részt csak abban az esetben kell kitölteni, amennyiben a „Támogatott adatai” attól eltérnek. A „Megjegyzés” rovatban a meghatározottaktól eltérően nem több csak egy, azaz a talajvizsgálati jegyzőkönyv másolati példányát kell dokumentumként csatolni a beküldendő gazdálkodási naplóhoz. Amennyiben a csatolandó dokumentumok számában változás történik, arról a gazdálkodókat közleményben tájékoztatja a minisztérium. A „Nyilatkozat” rész alatti dátumot és aláírást a gazdálkodó a gazdálkodási év végének lezárásakor töltse ki, illetve hitelesítse. GN02 – Összesítő adatlap A „Földhasználati összesítő” rész értelemszerűen kerüljön kitöltésre. Az „Állatállomány összesítő” részre vonatkozó adatokat a GN14, azaz az állatállományváltozási nyilvántartás(ok) tartalmára alapozva kell kitölteni. A korcsoportok megnevezése, valamint az állategység értéke (2. ábra) a HGGY rendelet 3. számú mellékletében található „Állategység számítási táblázat” alapján kerüljön kitöltésre. GN03 – Parcellaösszesítő adatok Az előző évi (2. oszlop) egységes parcellasorszám alatt az(oka)t a parcellasorszámo(oka)t kell érteni, amely(ek)ből a tárgyévi (1. oszlop) egységes parcellasorszám került kialakításra (pl. tavalyi évben az 5. és 6. egységes parcellasorszámmal ellátott parcellák összevonásra kerültek, ezért a tárgyévben 5. egységes parcellasorszámon kerülnek nyilvántartásra). A 4. oszlopban levő parcellasorszám alatt a parcellához tartozó támogatási kérelmen feltüntetett sorszámot kell megadni. Az 5. oszlopban a helyrajzi szám rovatban előfordulhat, hogy valamely parcellához több helyrajzi – 1245/12; 1245/13, 1245/17 és 1248/2 – szám is tartozik. Ebben az esetben a megfelelő rovatba * jelet és a megjegyzés időpontját (hónap és nap) – pl. *09.01. – kell tenni és a GN16 Megjegyzések adatlapon kell „megjegyzés” oszlop megfelelő sorában felsorolni a helyrajzi számokat megadva a GN adatlap számát, lapszámát stb. (lásd GN16 alatti ábrát). Az 6. oszlopban a hektárt két tizedes jegy pontossággal kell megadni.

18

A 7. oszlopban a hasznosítási irányt a GN02-es adatlap „Földhasznosítási összesítő” részben felsorolt hasznosítási irány megnevezések melletti sorszámokkal kell jelölni (pl. gyep esetében2). A 8. oszlopban a „támogatási programok megnevezése” rovatban az alábbi rövidítések valamelyikét kérjük feltüntetni: - egyszerűsített területalapú támogatás = SAPS; - agrár-környezetgazdálkodási támogatás = AKG; - kedvezőtlen adottságú terület támogatás = KAT. A 4. oszlop rovataiban a parcella sorszámokat az ebben a rovatban feltüntetett sorrendnek megfelelően, egymástól pontosvesszővel elválasztva kell megadni (Pl. 4. oszlopban 2; 4; 4, a 8. oszlop megfelelő sorában pedig SAPS; AKG; KAT). A 9. oszlopban az adott területre vonatkozó - valamely jogszabályban meghatározott – területi érzékenységet kell feltüntetni az alábbi rövidítések alkalmazásával: - nitrátérzékeny terület = NÉT; - sérülékeny vízbázisú területek = SVT; - NATURA 2000 = N2000. A 10. oszlopban a talajvizsgálat típusokat a következő rövidítésekkel kell jelölni: - szűkített = SZ; - bővített = B; - teljes = T. Az „ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosultság” (11.) oszlopba a következő változatok lehetségesek az alábbiakban felsorolt rövidítések valamelyikének alkalmazásával: - tulajdonos és egyben használó = T; - használó (bérleti szerződés) = H; - egyéb (pl.: használó a kezelési jog alapján) = E. Ha például időközben változás következik be az adott parcella tulajdonviszonyában, pl. bérelt terület megvételre kerül, annak jelölése úgy történik, hogy az adott rovatba, ebben az esetben a H betű mellé (3. ábra) kerül a * jel dátummal – *11.15 –, mivel az adásvételi szerződés időpontja november 15-e. A GN16 adatlapon pedig megadva a megfelelő helyet bekerül az írásos megjegyzés (lásd 7. ábra). GN04 – Parcella alapadatok – szántó A „Tápanyag-gazdálkodási terv” részt a rovatoknak megfelelően kérjük kitölteni. A 4. oszlopban nemcsak a műtrágyaféleségek, hanem a szerves trágyák, illetve a hígtrágya is felsorolásra kerülhetnek a megfelelő mértékegység jelöléssel. „A parcellát érintő termelés biztonságát veszélyeztető tényezők” részt az adott parcella elhelyezkedésének sajátosságai alapján kell kitölteni (pl. belvíz esetén drénezést hajtott végre 2005-ben). GN05 – Parcella alapadatok – ültetvény Lásd a GN04 adatlap alatti megjegyzéseket a „Tápanyag-gazdálkodási terv”, valamint „A parcellát érintő termelés biztonságát veszélyeztető tényezők” részt illetően. GN06 – Parcellaművelési adatok A „parcella hasznosítási iránya” melletti üres részbe kell beírni az adott parcellának megfelelő hasznosítási irányt (szántó, gyep stb.). Az adatlapot a fejlécben lévő megnevezéseknek megfelelően kell kitölteni úgy, hogy az öntözéssel, a trágya és a növényvédő szerek kijuttatásával kapcsolatos adatok itt ne kerüljenek megjelenítésre, mivel azok rögzítésére külön adatlapok (GN08, GN09 és GN10) állnak rendelkezésre a gazdálkodási naplóban.

19

Amennyiben valamelyik munkafolyamat több napot vesz igénybe, azt a műveleti lapokon elegendő egy soron feltüntetni, az „ideje” oszlop rovataiba pedig az (hónap/nap tól-ig) időintervallumot kell beírni. Abban az esetben, ha az adott parcellán több növényfajta található és valamelyik fajta esetében a bejegyzettől eltérő munkafolyamat kerül megvalósításra (pl. korai érésű almafajta betakarítása), akkor a „művelet megnevezése” oszlop megfelelő rovatába a művelet megnevezése után kell feltüntetni a parcella alapadatok adatlap alapján az érintett fajta sorszámát is. Pl.: A GN05 adatlapon a 4. sorban Vista Bella korai szüretelésű almafajta található (4. ábra), aminek a betakarítása történt. GN07 – Adatlap növényvédelmi megfigyeléshez Ezt az adatlapok csak azokra a parcellákra kötelező vezetni – illetve vezettetni, amennyiben a gazdálkodónak nincs megfelelő szakismerete az adott kultúra károsító köréről –, amelyek az integrált vagy ökológiai gazdálkodási programokban vesznek részt. Az adatlapot csak az adott parcellá(ko)n termesztett kultúrán védekezésre okot adó mértékben megjelenő károsítás jeleinek észlelésekor kell vezetni (5. ábra). GN08 – Nyilvántartás növényvédő szeres kezelésekről (permetezési napló) Az adatlap tartalma (6. ábra) megegyezik a növényvédelmi tevékenységről szóló 5/2001. (I.16.) FVM rendelet 2. számú mellékletében közzétett adatlap tartalmával. Azoknak a gazdálkodóknak, akik a gazdálkodási naplóban ezt az adatlapot is vezetik, nem szükséges az említett jogszabály által előírt mellékletet is vezetni. GN09 – Öntözési nyilvántartás (öntözési napló) Az adatlapot a táblázat fejlécében található paraméterek megadásával értelemszerűen kell kitölteni. Amennyiben az öntözővízzel együtt valamilyen szer (pl.: műtrágya, növényvédő szer) is kijuttatásra kerül, abban az esetben a 8-10. oszlopok rovatait is ki kell tölteni. GN10 – Tartásmód összesítő Az adatlap tartalmát tekintve – a GN12 adatlappal együtt – részadatokat tartalmaz a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védeleméről szóló 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének a „mezőgazdasági tevékenységet folytatók kötelező adatszolgáltatásához szükséges adatlap” tartalmával összhangban. GN11 – Trágyázási napló A permetezési napló mintájára került kialakításra ez az adatlap. A tápanyag-utánpótlással kapcsolatos valamennyi tevékenységnek a rögzítésére ez az adatlap szolgál. GN12 – Szervestrágya-mérleg A GN10 adatlappal együtt ez az adatlap is részadatokat tartalmaz a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védeleméről szóló 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének a „mezőgazdasági tevékenységet folytatók kötelező adatszolgáltatásához szükséges adatlap”-hoz. A GN10 és a GN12 adatlap kitöltése megegyezik a Korm. rendelet adatlapjának megfelelő részeire vonatkozó kitöltési útmutatóban foglaltakkal. GN13 – Legeltetési nyilvántartás A legeltetési nyilvántartást, azaz a legeltetési naplót a táblázat fejlécének megfelelő paraméterek alapján kell kitölteni. Ha a gazdálkodó a legeltetési időszak alatt egynél több parcellán legelteti állatait egyidejűleg, akkor valamennyi legeltetett parcella egységesített sorszámát kell feltüntetni a 4. számú oszlop rovataiban, a percellák összes területeivel együtt.

20

GN14 – Állatállomány-változási nyilvántartás A GN14 adatlapból annyit kell kitöltenie a gazdálkodónak amennyi fajú, fajtájú és korcsoportú állattal rendelkezik. A korcsoportok megnevezése az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő HGGY rendelet 3. számú mellékletében található „Állategység számítási táblázat”-tal azonos tartalommal kell kitölteni. GN15 – Halastavi nyilvántartás (tótörzskönyv) Az alkalmazott technológia rovatban röviden ismertetni kell a halgazdaságban alkalmazott technológiát halastavanként. Az adatlap többi részét (kihelyezés, lehalászás stb.) a gazdálkodási év alatti időtartamra vonatkoztatva, összesítve kell kitölteni. GN16 – Megjegyzések Az adatlapot naplósorosan kell kitölteni a gazdálkodási naplóban bekövetkező megjegyzések időrendjében. A megjegyzés időpontja mellett fel kell tüntetni az adott GN adatlap számát, lapszámát, a megjegyzéshez kapcsolódó rovat oszlop- és sorszámát. Pl. Az 12345-H-05 blokkban található, 12451/11 hrsz., 23,12 ha területű gyep 2. egységes parcella sorszámmal ellátott bérlemény 2006. november 15-én adásvételi szerződés alapján saját tulajdonba került (7. ábra). GN17 – Szaktanácsadási adatlap Amennyiben a gazdálkodó a mezőgazdasági tevékenysége során valamely szakterülettel kapcsolatban nem rendelkezik megfelelő szakismerettel (pl. növényvédelmi tevékenység), lehetősége van szaktanácsadó alkalmazására. A szaktanácsadó személye egy gazdálkodási éven belül is változhat. A változás okát (pl. elégtelennek találta a szaktanácsadó munkavégzését, ezért egy másik szakemberhez fordult) a megjegyzés rovatban kell rögzíteni. Az új szaktanácsadó alkalmazásakor a következő, vagy többszöri váltás esetében további adatlapot kell kitölteni. A gazdálkodási napló elérhetősége A hatályos gazdálkodási napló hivatalos formanyomtatványát a HGGY rendelet 5. számú melléklete tartalmazza, amely a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapjáról a www.fvm.hu helyről letölthető, illetve kinyomtatható.

21

22

23

3. Modul - Talaj tápanyag-gazdálkodás A talaj tápanyag-gazdálkodását három tényező határozza meg:
A tápanyagtőke, ami a növények számára fontos tápanyagok vagy egy tápelem mennyiségének összessége, ez talajonként más és más. A tápanyagtőke gyarapodhat biológiai felhalmozódás, ráhordás vagy trágyázás, csökkenhet mállás, kilúgozás, erózió, valamint a termelt növényekkel elszállított tápanyagok által.
A felvehető tápanyagtartalom, ami a tápanyagtőkének a növény által hasznosítható része.
A talaj tápanyag-szolgáltató képessége, amely meghatározza, hogy a felvehető tápanyagtartalom milyen hosszú ideig biztosított a terméshozam csökkenése nélküli növénytermesztéshez. A szakszerű tápanyag-visszapótlás környezeti hatását tekintve kedvező lehet, mivel:
A trágyázás következtében növekszik a zöld növényi produkció. Ez a természeti feltételek jobb kihasználását jelenti, amely a környezet energia- és anyagforrásaival való ésszerű gazdálkodást segíti.
A nagyobb zöldtömeg által létrehozott nagyobb asszimilációs felület a légkör széndioxid-tartalmát csökkenti, és oxigéntartalmát növeli. Az iparosítás, közlekedés és urbanizáció hatására növekszik a levegő szennyezettsége, jelentős szerepet kap a levegő tisztán tartásában a növényzet.
A vízhasznosulás-vizsgálatok azt az összefüggést tárták fel, hogy minél kedvezőbb a növény tápanyagellátása, annál kevesebb vizet használ el egységnyi szárazanyag előállításához. A túlzott, esetleg szakszerűtlen (a talaj szerkezetét, tápanyagkészletét, a termesztett kultúra tápanyagigényét figyelembe nem vevő) trágyázás (műtrágyázás) környezeti hatása, különösen hosszú távon kedvezőtlen lehet az alábbiak miatt:
A környezetre, itt elsősorban a talajból kimosódott és a talajvízbe vándorló nitrogén károsan hat, a kutak és az ivóvíz nitrát tartalmát növelve;
A vízerózióval a felszíni vizekbe kerülő talaj foszfor és nitrogén tartalma fokozott eutrofizációt eredményez;
A nagy adagú műtrágyázás a kalcium kilúgozásának fokozásával a talaj elsavanyodásához vezethet hosszabb távon, egyúttal megrövidíti a meszezett talajoknál a talajjavítás tartamhatását;
A műtrágyázás hatására a növények beltartalmában, minőségében kedvezőtlen hatások is jelentkezhetnek;
A nagy adagú, vagy egyoldalú műtrágya-használat kedvezőtlenül hat a talaj mikroelem-tartalmára és annak felvehetőségére is
A trágyázott területeken a gyomnövények is jobban fejlődnek, emiatt intenzívebbé és gyakoribbá válik a mechanikus növényápolás, ill. a kémiai növényvédelem.

24

Talajmintavétel A pontos szaktanács, szakvélemény alapját képező megbízható laboratóriumi talajvizsgálati eredmények elengedhetetlen feltétele a szakszerű talajmintavétel. A mintavétel célja az adott területre jellemző átlagminta felvétele, mely a talajtulajdonságok és a tápanyagtartalom meghatározására alkalmas. Egy átlagminta maximum 5 hektárnyi területet jellemezhet. Amennyiben egy parcella területe meghaladja az 5 hektárt, úgy a parcellát 5 hektáros lehetőleg homogén - mintavételi területekre kell bontani, illetve az egy termelő által azonos művelésben részesített, egymással összefüggő kisebb parcellák 5 ha-ig egy mintavétellel jellemezhetők. A mintavételi területek (parcellák) kijelölését 1:10 000 léptékű térkép alapján ajánlatos elvégezni, ennek hiányában használhatók az egyedi blokktérképek másolatai is. Ezen a térképlapon kell rögzíteni a mintavétel helyszíneit és a minták azonosítóját. A térképnek tartalmaznia kell a parcellák határait, azonosítóit, területét. Az átlagmintát talajtanilag egységes (homogén) területről, azonos szintből és egységes módszerrel szabad venni:
szántóföldi kultúráknál, a művelt rétegből (általában a 0-30 cm-es) parcellánként, de maximum 5 ha-onként veszünk egy átlagmintát,
rét-legelő kultúránál, a 2-20 cm mélységből (a 0-2 cm-es gyepréteget eltávolítva) parcellánként, de maximum 5 ha-onként veszünk egy átlagmintát,
állókultúráknál, maximum 5 ha-onként veszünk egy átlagmintát. A részmintákat gyümölcs ültetvényeknél a 0-30, 30-60 cm, bogyósoknál 0-20, 20-40 cm szőlő ültetvényeknél 0-30, 30-60 cm mélységből kell venni. A mintázandó területről részmintákat átló mentén vagy zig-zag vonalban ajánlatos venni, úgy, hogy legalább 20, vagy rét-legelő esetén 30 ponton veszünk azonos tömegű talaj-részmintát. A részmintákat alaposan összekeverjük, és ebből az összekevert mintából 1-1,5 kg tömegű átlagmintát kell a laboratóriumba küldeni elemzésre. A mintavételnél ügyelni kell arra, hogy tilos mintát venni:
szántóföldi kultúra esetén a tábla szélen 20 m-es sávban,
a forgókban,
szalmakazlak helyén,
műtrágya, talajjavító anyag, szerves trágya depók helyén,
állatok delelő helyén. A mintavétel optimális időpontja a termés betakarítása után, még trágyázás előtt, ha a talaj művelhető (nem túl nedves, nem túl száraz). Vehető még minta:
az ősszel alapműtrágyázott területekről a következő évben, de a trágyázástól számított legalább 100 nap elteltével
tavasszal műtrágyázott területről a betakarítás után, de legalább az utolsó trágyázás után 100 nap elteltével
szervestrágyázás esetén 6 hónap elteltével. A talajvizsgálatokon alapuló trágyázási szaktanácsadásnál a legnagyobb hiba lehetősége a helytelen mintavételben van.

25

A talajvizsgálat A hazai trágyázási szaktanácsadási elvek a talajvizsgálati eredmények ismeretére épülnek. A talajvizsgálatokat szántó- és ültetvényterületeken 5 évente, gyep esetében 10 évente kell megismételni ahhoz, hogy a talajok tulajdonságában, tápanyagtartalmában beállt változásokat megismerjük, ill. figyelemmel kísérjük. A talajvizsgálat során meghatározzák a könnyen oldódó, növények által felvehető tápanyagtartalmat, valamint a tápanyagforgalmat, és a tápanyagok hasznosulását befolyásoló egyéb talajparamétereket. A mezőgazdasági termelés támogatásának jogi szabályozása során került bevezetésre, hogy a különböző támogatások igénybe vételének részletes szabályai között meghatározzák az elvégzendő talajvizsgálati paraméterek körét is. A rendeletek a vizsgálandó paraméterek körét bővítve három különböző szintű talajvizsgálatot írnak elő. Ezek a következők:
Szűkített talajvizsgálat esetén az alábbi vizsgálatokat kell elvégezni: pH, humusz tartalom, KA (Arany-féle kötöttség), vízoldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O5, K2O.
A bővített talajvizsgálat a következő vizsgálatokat tartalmazza: pH, humusz tartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O5, K2O, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu.
A teljeskörű talajvizsgálat a következő vizsgálatokat tartalmazza: pH, humusz tartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O5, K2O, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu és a toxikus elemek: Cd, Cu, Ni, Pb, Zn, Hg, Cr, As, A toxikus elemvizsgálat csak a felszíni talajrétegből szedett mintákból szükséges.

A trágyázási szaktanácsadás A tápanyag-gazdálkodás, és ezen belül a trágyázás tervezése bonyolult, sok összetevőből álló feladat. Magyarországon több szaktanácsadási program, rendszer alakult ki és használatos. A hazánkban leginkább elterjedt trágyázási szaktanácsadási rendszereknél a 2. ábrán szemléltetett alap-összefüggéseket veszik figyelembe. 2. ábra

A trágyázási szaktanácsadás alap-összefüggései

26

A szaktanácsadási módszernek a következő feltételeket kell kielégítenie:
Vegye figyelembe a terület környezeti érzékenysége szerinti besorolást.
A szaktanács vegye figyelembe az adott termőhely ökológiai adottságainak megfelelő, gazdaságosan elérhető termésszintet, a növény fajlagos tápelem igényét, a talaj tápelem szolgáltatását.
Terjedjen ki a makro- (N,P,K), mezo- (Ca, Mg) és mikroelemek (Cu, Zn, Mn), tápelemek utánpótlására.
A legkritikusabb a nitrogén mennyiségnek a meghatározása, mivel az nagyon mobilis, nem kötődik meg a talajban. •

A rendszeresen adott N-fölösleg felhalmozódik a gyökérzóna alsó szintjén, majd a csapadékos években egyre mélyebbre mosódik.

•

Az ammónium nagyon jól adszorbeálódhat a talajkolloidok felületén, megkötődhet az agyagásványok rácsaiban, de levegős talajban nitráttá alakul, e miatt a nitrogén lemosódás megszüntetése ammónium formájú nitrogén trágyázással sem oldható meg. A karbamid átalakulása azonban lényegesen lassabb.

•

Denitrifikációs nitrogén-veszteséggel viszont levegőtlen talaj esetén sem kell számolni, mert az élő talajban az átmeneti levegőtlenség olyan gyors és erős redukciós folyamatot indít be, ahol a nitrát nem nitrogénné, hanem ammóniává redukálódik.


Kritikus területen javasolja az ásványi nitrogén meghatározását.
A nitrogén műtrágya kijuttatásának időpontja lényeges eleme a szakszerű tápanyag-gazdálkodásnak. Az ősszel kijuttatott nitrogénnek nagyobb a kimosódási veszélye.
A környezetkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszer talajvizsgálatokon, esetenként diagnosztikai célú növényvizsgálatokon, tápelem mérlegeken alapuljon.
A szaktanácsnak tartalmaznia kell a jó mezőgazdasági gyakorlat tápanyaggazdálkodással összefüggő elemeit, pl. az adott területen mikor nem szabad trágyázni, a lejtőviszonyokat, felszíni vizek közelségét a trágyaadagok megállapításakor hogyan kell figyelembe venni stb.
Használja ki a vetésforgó, illetve vetésváltás előnyeit.
Pillangós elővetemény esetén a nitrogén szükséglet 50-100 kg/ha-ral csökkenthető. A tarlómaradványok lebontásához adott nitrogén-mennyiséget nem többlet igényként, hanem a következő növény alá előre kiadott tápanyagként kell kezelni. A pillangósok alá pedig csak indító N-műtrágya szükséges, 20-40 kg/ha mennyiségben.
Tegyen javaslatot a trágyázás optimális időpontjára és dózisára.
A széles választékból a talaj tulajdonságainak, illetve a növény igényének legjobban megfelelő trágyaszert javasolja.
Segítse elő a szerves anyagoknak a termelési körforgalomba való minél teljesebb visszajuttatását. A rendelkezésre álló források ismeretében tegyen konkrét javaslatot a szervestrágyázás módjára és mennyiségére.

27


A felhasználandó szervestrágyák (almos, komposzt, hígtrágya stb.) dózisát beltartalmi vizsgálatokra alapozva adja meg. Amennyiben nem áll rendelkezésre trágyavizsgálati adat az alábbi irodalmi adatokat kell figyelembe venni: Vizsgálati paraméter

Kiválóan kezelt szarvas- sertés marha 27 25,5

Szervesanyag (%) N (%) P2O5 (%) K2O (%)

1,2 0,7 1,3

juh

1,1 0,8 0,8

Jól kezelt

Közepesen kezelt

sertés

juh

28,8

szarvasmarha 22,5

sertés

24,1

szarvasmarha 18,5

18,4

1,1 0,3 2,4

1,0 0,3 1,1

0,8 0,6 0,7

0,8 0,3 1,2

0,7 0,3 0,9

0,8 0,3 0,8

juh

16,3 0,7 0,3 1,1


A szervestrágyák hasznosulásánál figyelembe kell venni annak időbeni megoszlását, ami nitrogén esetében különböző irodalmak szerint az első évben átlagosan 50-60 %, a második évben 30-25 %, a harmadik évben 20-15 %. Ezt a mérleg számításánál is így kell figyelembe venni.
A „Jó Mezőgazdasági Gyakorlat” érvényesítéséhez, ellenőrzéséhez a Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Növény- Talaj- és Agrárkörnyezet védelmi Igazgatóságának a szerves trágyák átlagos nitrogéntartalmát az alábbiak szerint adta meg. N-tartalom % (eredeti Szarvasmarha nedvességtartalomra 0,5 számított)

Szervestrágya típus Sertés Juh Baromfi

0,6

0,7

Vegyes

1,0

0,8


A gyenge, a közepes, illetve a jó minőségű istállótrágya tápanyag-szolgáltatása homok és homokos vályog ( KA < 36) talajokon (ÁRENDÁS, 2004) N Tartamhatás gyenge közepes 1. év 2. év 3. év Összesen

12 8 4 24

15 15 6 36

P2O5 jó gyenge közepes jó gyenge istállótrágya minőség mellett (kg/10 t) 20 10 15 20 20 20 7 10 15 15 8 3 5 5 5 48 20 30 40 40

K2O közepes 30 20 10 60

jó 40 25 15 80


A gyenge, a közepes, illetve a jó minőségű istállótrágya tápanyag-szolgáltatása vályog, agyagos vályog és agyag ( KA > 36) talajokon (ÁRENDÁS, 2004) TartamN hatás gyenge közepes jó

K2O közepes

jó

1. év 2. év 3. év 4. év Összesen

20 18 12 10 60

30 25 15 10 80

10 8 6 0 24

14 11 7 4 36

P2O5 gyenge közepes jó gyenge istállótrágya minőség mellett (kg/10 t) 18 8 10 15 15 14 6 10 11 10 9 3 5 7 8 7 3 5 7 7 48 20 30 40 40

28


Szükség esetén (például talajsavanyodás esetén) tegyen javaslatot talajjavításra (kémiai, mechanikai, biológiai)
Öntözött körülmények között a szaktanács vegye figyelembe a tápanyag hasznosulásból, a tápelem kilúgozásból adódó eltéréseket.
Csak forgalomba hozatali és felhasználási engedély okirattal rendelkező trágyák, illetve termésnövelő anyagok felhasználását javasolhatja.
A tisztított szennyvizek, szennyvíziszapok, hígtrágya és egyéb nem veszélyes hulladékok alkalmazása csak az egyéb jogszabályokban előírtak betartásával megengedett.
Csak olyan szaktanácsadás működhet, amely biztosítja a talaj termékenységének megőrzését, illetve növelését.

Tápanyag gazdálkodás ökológiai gazdálkodás esetén Az Európai Unióhoz való csatlakozástól kezdődően az ökológiai gazdálkodást az ökológiai gazdálkodásról és a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek vonatkozó jelöléséről szóló 2092/1991/EGK rendelet szabályozza. E rendelet többek között tápanyag gazdálkodásra vonatkozó szabályokat is tartalmaz. A talaj termékenységét és biológiai aktivitását elsősorban hüvelyesek, zöldtrágya, vagy mélyen gyökerező többéves növények termesztésével és az ökológiai gazdálkodás követelményeinek megfelelő üzemből származó szervesanyag (komposztált vagy nem komposztált) felhasználásával lehetséges. Csak olyan üzemből származó istállótrágya, vagy egyéb állattartásból származó melléktermék használható fel, amely megfelel az ökológiai állattartás hazai szabályozásának. Szerves és ásványi trágyák csak olyan mértékben használhatók fel, amennyire a vetésforgóban termelt növény tápanyagigényének kielégítése megkívánja. A rendelet II. melléklete tételesen felsorolja az ökológiai gazdálkodásban felhasználható anyagok körét. Ezt a mellékletet az alábbi rendeletek módosították: 1) Az EU-Bizottság 2381/1994/EK rendelete; 2) Az EU-Bizottság 1488/1997/EK rendelete; 3) Az EU-Bizottság 1073/2000/EK rendelete; 4) Az EU-Bizottság 436/2001/EK rendelete; A módosítások a felhasználható anyagok körének szigorítását és az egyes anyagok összetételére, valamint felhasználására vonatkozó követelmények megállapítását tartalmazza. Amennyiben ezen anyagok felhasználása, forgalmazása Magyarországon engedélyhez kötött, úgy természetesen meg kell felelnie a hazai jogszabályokban előírt követelményeknek is. Az ökológiai gazdálkodás folytatásakor elengedhetetlen a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által bejegyzett minősítő szervezet által lefolytatott ellenőrzés és tanúsítás. A szakszerű tápanyag gazdálkodás tervezéséhez érdemes az FVM által bejegyzett, ökológiai gazdálkodással is foglalkozó szaktanácsadók segítségét igénybe venni.

Helyes trágyázási gyakorlat figyelembevétele A "Helyes gazdálkodási gyakorlat" előírásai között az alábbi kiegészítő táblázat formájában került megadásra a hektáronként kiadható maximális nitrogén (N) hatóanyag mennyisége különböző adottságú és érzékenységű területeken.

29

Kedvezőtlen adottságú térségekben nitrátérzékeny nem nitrátérzékeny területen területen ebből: ebből: kiadható kiadható kiadható kiadható maximális maximális maximális maximális szerves szerves N N (kg/ha) eredetű N (kg/ha) eredetű N (kg/ha) (kg/ha) 170 170 200 200

Nem kedvezőtlen adottságú térségekben nitrátérzékeny nem nitrátérzékeny területen területen ebből: ebből: kiadható kiadható kiadható kiadható maximális maximális maximális maximális szerves szerves N N (kg/ha) eredetű N (kg/ha) eredetű N (kg/ha) (kg/ha) 220 170 300 220

A 4. melléklet a), b), és c) táblázataiban pedig bemutatjuk az agrárkörnyezet-gazdálkodási intézkedések tápanyag-gazdálkodási előírásaihoz tartozó talajvizsgálatokkal kapcsolatos követelményeket célprogramonként.

Tápanyagmérlegek A rendelet is előírja a tápanyagmérleg készítését, és ez a fenntarthatóságnak is alapkövetelménye, de az ehhez szükséges segédletek nem állnak a termelők rendelkezésére. Minden trágyázási szaktanácsadó forrásmunkában a növények által felvett tápelemek nem főés melléktermék bontásban vannak megadva, hanem összevontan, az egységnyi főtermékre vonatkoztatva (kg/t), mint fajlagos tápelemigény, növényfajonként egy-egy számadattal jellemezve, vagy a talaj ellátottsága szerinti differenciáltsággal. Ezek azonban nem tápanyagmérlegek készítésére készültek, arra nem is alkalmasak, mert egyrészt ma már többnyire csak a főterméket viszik el a területről, másrészt a termésátlagok növekedésével a főtermék aránya (harvest-index) is emelkedik, ennek következtében csökken az 1 t/ha főtermékre jutó összes tápanyagtartalom (fajlagos igény), aminek számításba vételét takarékossági és környezetvédelmi szempontok is indokolják. Ezért a termelők számára olyan segédletek szükségesek, amelyekkel - a fentieket is figyelembe véve - egyszerűen kiszámíthatják a terméssel a tábláról elvitt tápanyagok mennyiségét, ennek ismeretében pedig - a kiadott tápanyagok mennyiségével egyeztetve - minden évben (nem csak 5 évenként) táblánként is elkészíthetik a tápanyagmérleget. A fenntartható tápanyag-gazdálkodás legfontosabb, és legmegbízhatóbb alapja a tápanyag mérleg (az elvitt és a visszajuttatott tápanyagok különbségének) nyomon követése, évről évre való halmozása, különösen a foszfor és a kálium vonatkozásában. A tudományos eredmények és a gyakorlati tapasztalatok tanúsága szerint ugyanis a növények foszfor és kálium igényének kielégítésében a talaj tápanyag-ellátottságának van döntő szerepe. Jó ellátottságú talajokon néhány évig még a P és K pótlás teljes elhagyása sem okoz jelentős terméskiesést, amivel azonban nem célszerű visszaélni, mert a készletek csökkenése miatt később a terméssel elvitt tápanyagok teljes pótlása sem lesz kielégítő a magas termésátlagok eléréséhez. Szerencsére Magyarországon a szántóterületeknek- Csathó (2004) becslése szerint 2000-ben a foszforral és káliummal jól, és igen jól ellátott területek aránya 40-40 % körül volt és feltehetőleg jelenleg is ennek közelében van. Irodalmi adatok (Kádár I. 2000, Szalóki-Szalókiné 2006) szerint, amit tartamkísérletek eredményei is igazolnak, ezeken a területeken a foszfor és kálium trágyázás leegyszerűsíthető a mérleg módszerre, akár úgy is, hogy a betakarítás után ismertté vált, a terméssel elvitt foszfor- és kálium mennyiséget juttatjuk vissza a talajba, és nem számolunk

30

trágyaszükségletet, mert az ilyen módon fenntartott jó tápanyag-ellátottságú talaj bármilyen növény foszfor és kálium igényét kielégíti. Az 5. melléklet a) részében néhány szántóföldi növény - fő- és melléktermékében található – tápanyagmennyiségek számítására szolgáló egyenleteteket közlünk. Az alapadatokat a szabadföldi – liziméterekkel kiegészített – öntözési és trágyázási tartamkísérletek eredményei szolgáltatták. A módszert már több éve alkalmazzák (Szarvas). Ezek az egyszerű számítási módok egyrészt lehetővé teszik a melléktermék sorsától függő tápelem mérleg becslését, másrészt érvényre jut bennük a fent említett másik fontos szempont, hogy a termésátlagok növekedésével csökken a melléktermékek és az azokban lévő tápanyagok mennyiségének aránya, vagyis az 1t/ha főtermékre jutó mennyisége és az egész növény fajlagos tápanyagtartalma is. Az egyenletekkel a számítás nagyon egyszerű, mert az „x” helyébe a betakarított termésátlagot (t/ha) kell beírni, és eredményként megkapjuk a fő- vagy a melléktermékben, valamint az egész termésben lévő tápanyagok mennyiségét kg/ha-ban. Például a kukorica 3t/ha termésátlaga esetén a kálium hatóanyag a szemtermésben 3,7*3+7=18 kg, a szárban pedig 12*3+36=72-, összesen 90 kg/ha, a fajlagos érték pedig 30 kg/t. Ugyanakkor 12t/ha termésátlag esetén a szemtermésben 3,7*12+7=51 - a melléktermékben 12*12+36=180-, összesen 231 kg/ha, a fajlagos érték 19 kg/t. Ha csak a főterméket visszük el a területről, akkor csak az abban lévő tápanyagok mennyiségét kell számításba venni. Például 8t/ha kukorica szemterméssel elviszünk 113 kg nitrogént, 60 kg P2O5 (foszfor)- és 37 kg K2O (kálium) hatóanyagot. Ha tehát ennyi foszfort és káliumot visszajuttatunk, akkor a talaj készlete azonos szinten marad, és a termésátlag alakulását a foszfor vagy kálium hiánya nem fogja korlátozni. A mai gyakorlat sajnos még ettől a mérsékeltebb foszfor és kálium visszajuttatástól is messze elmarad. A melléktermékben lévő foszforral és káliummal nem kell foglalkozni, csak abban az esetben, ha a mellékterméket is elvisszük a területről (mint ahogyan a gyökérzet tápanyagtartalmát sem vesszük figyelembe soha). Abból a tényből, hogy a P és a K trágyázás elsősorban a talaj tápanyag-szolgáltató képességének fenntartása érdekében fontos, de a növények a közvetlenül kiadott foszfornak és káliumnak csak egy kis hányadát veszik fel (az igényük többi részét a talaj készletéből elégítik ki) az a következtetés is levonható, hogy ezen tápanyagok kijuttatásának ideje és módja jobban igazítható a többi művelethez, és az elkerülhetetlen szórás-egyenetlenség az évek során kiegyenlítődik, ezért annak kedvezőtlen hatása is mérsékeltebb, mint a nitrogénnél. Más a helyzet a nitrogén-trágyázásnál, több ok miatt is (lemosódás, levegőből származó nitrogén megkötés, tarlómaradványok gyors bomlásának átmeneti nitrát csökkentő hatása stb), amelyek jelentősen módosíthatják a talaj nitrogén forgalmát és a növények ellátottságát. Összefoglalva: a tápanyag-gazdálkodás színvonala ellenőrzésének egyik módja a termelőegység egyszerűsített tápanyagmérlegének időszakos elkészítése. Nitrogén esetében évente, foszfor és kálium esetében pedig legalább 5 évente célszerű az elmúlt időszakra vonatkozó (kumulált) tápanyagmérleget meghatározni. Az egyszerűsített mérleg beviteli oldalán szerepel a nitrogén, a foszfor (P2O5-ben kifejezve), a kálium (K2O-ban kifejezve) hatóanyag bevitel, melybe beleértendő a műtrágyákkal, szerves trágyákkal, hígtrágyával, szennyvízzel, szennyvíziszappal és nem veszélyes hulladékokkal bevitt, valamint az előveteménynek a táblán maradó bemunkált melléktermékével bekerült tápanyag. Az egyszerűsített mérleg kivonási oldalán szerepel a nitrogén, a foszfor (P2O5-ben 31

kifejezve), a kálium (K2O-ban kifejezve) hatóanyag kivonás, amely a betakarított és a tábláról lekerült fő illetve melléktermékkel történik. Az 5 év alatt bevitt és kivont hatóanyagok mérlegének segítségével állapíthatjuk meg, hogy a talajt tápanyagban gazdagítottuk, vagy talajzsarolás történt. Az 5. melléklet b) és c) részében a számítás segítéséhez közöljük a terméssel felvett átlagos tápanyag tartalmakat. o–o–o Összefoglalásul megállapíthatjuk, hogy a tápanyag-gazdálkodás szempontjai, prioritásai az elmúlt idő során többször változtak, gondoljunk az istállótrágyázás háttérbe szorulására és a műtrágyázás előretörésére az 1980-as évek második felében. Manapság a környezetkímélő trágyázás kap hangsúlyt, azáltal, hogy általános, jogszabályokban is előírt elvárás az, hogy bármilyen tevékenység, köztük a mezőgazdasági művelés esetén is a környezetre gyakorolt káros hatásokat a még elviselhető szintre kell csökkenteni. Ezt segítik elő a támogatásokhoz kapcsolódó elvárások is. Azt azonban észre kell vennünk, hogy az alapelvek nem változtak, és máig időtállóak: a tápanyag-gazdálkodást a talaj tulajdonságainak és a növény igényének megfelelően kell megterveznünk, ahogy 1953-ban Ballanegger Róbert is megfogalmazta a Talajvizsgálati módszerkönyvében. „A kellő körültekintéssel vett talajminták vizsgálata alapján megismerjük a talaj fizikai, kémiai és biológiai jellemzőit, s ezek birtokában, összevetve őket a helyszíni vizsgálat eredményeivel, véleményt alkothatunk arról, hogy milyen módon fokozhatjuk a föld termését. A kellő részletességgel végzett talajvizsgálat alapján eldönthetjük, hogy milyen növényeket termeljünk, melyik adott trágyázási rendszer az, amelyik az adott körülmények között leginkább megfelel a föld természetének, hogyan járjunk el a növény táplálásánál, s milyen módon javítsuk meg a földet, ha javításra szorul.”

32

4. Modul - Gyakran ismétlődő kérdések A támogatás rendszerével kapcsolatos kérdések Kérdés: A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv csak 2006-ig tartalmaz pénzügyi tervet. Biztosítotte az 5 éves programok pénzügyi kerete (utolsó két év)? Válasz: Igen, természetesen. A korábban vállalt kötelezettségek továbbra is fennállnak, a 2007-2013 közti időszak vidékfejlesztési ÚMVP) a támogatások kifizetésre kerülnek az NVTben vállalt euró/ha értékeken. Kérdés: A támogatás vállalása 5 évre szól. Minden évben újra be kell nyújtani kérelmet? Válasz: Igen, minden évben be kell nyújtani kérelmet, de csak a programba való belépéskor kell támogatási kérelmet benyújtani. A támogatási időszak további éveiben kifizetési kérelmet kell benyújtani. Kérdés: A támogatási időszakon belül lehet-e szigorúbb követelményű programba átjelentkezni? Mikor és hol kell ezt a szándékot jelezni? Válasz: Át lehet lépni szigorúbb követelményű célprogramba, illetve NVT - erdőtelepítési intézkedésre, de az célprogramba történő átjelentkezésről szóló kérelmet a kérelemre vonatkozó gazdálkodási év megkezdése előtt, de legkésőbb június 30-ig lehet benyújtani az MVH által rendszeresített formanyomtatványon. A célprogram váltási kérelmekvonatkozásában lehetőség van az Érzékeny Természeti Területeken alkalmazható szántóföldi növénytermesztési célprogramok közül a Lucernatermesztés túzok élőhelyfejlesztési előírásokkal célprogramból a Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogramba történő célprogram váltásra. Kérdés: A támogatási időszakon belül van-e lehetőség arra, hogy a támogatásba bevont terület egy részét kivonjuk a támogatás alól? Mikor és hol kell ezt a szándékot jelezni? Válasz: Igen, van lehetőség az egy adott célprogramba bevitt teljes földterület méretének csökkentésére. A területcsökkentést az MVH által rendszeresített formanyomtatványon, minden esetben be kell jelenteni az MVH-nak. A kérelmet legkésőbb az adott gazdálkodási évre vonatkozó kifizetési kérelem beadási határidejéig lehet benyújtani, amely egyidejűleg a támogatási határozat módosítását vonja maga után. Figyelni kell azonban arra, hogy a területcsökkentés után a célprogramban maradó terület nagysága ne legyen kisebb, mint a támogathatósági feltételként meghatározott minimális támogatható terület.

Eljárásrendi kérdések Kérdés: Mit kell tenni akkor, ha a kifizetési kérelemben megjelölt növényt a talajállapot miatt nem tudtuk időben elvetni, és ezért eltérő növényi kultúrát vetettünk el? Válasz: Be kell jelenteni a területileg illetékes MVH kirendeltségen a változást 15 napon belül. Figyelni kell arra, hogy csak az adott célprogramban jogosult növény termeszthető. Fontos, hogy a gazdálkodási naplót a változásnak megfelelően, a valós növény vonatkozásában naprakészen vezesse a gazdálkodó. Kérdés: Van-e lehetőség a kifizetési kérelemben feltüntetett hasznosítási kód módosítására? Válasz: A kifizetési kérelemben feltüntetett hasznosítási kód módosítására, pontosítására a a kérelem benyújtási határidejének lejárta után legfeljebb 25 napig van lehetőség. Ez alatt az időszak alatt a kérelem benyújtása már késedelmes benyújtásnak minősül. A késedelmes 33

benyújtásról a 796/2004/EK Bizottsági rendelet 21. cikke rendelkezik. Figyelni kell arra, hogy csak az adott célprogramban jogosult növény termeszthető. Fontos, hogy a gazdálkodási naplót a változásnak megfelelően, a valós növény vonatkozásában naprakészen vezesse a gazdálkodó. Kérdés: Mi történik akkor, ha a kifizetési kérelemben megjelölt növény termeszthetőségi akadályai miatt a kifizetési kérelemben feltüntetett parcellaszám megváltozik? Válasz: Be kell jelenteni a területileg illetékes MVH kirendeltségen. Figyelni kell arra, hogy csak az adott célprogramban jogosult növény termeszthető. Fontos, hogy a gazdálkodási naplót a változásnak megfelelően, a valós növény vonatkozásában naprakészen vezesse a gazdálkodó. Kérdés: Várhatóan mikor kezdődnek a helyszíni ellenőrzések? Válasz: A helyszíni ellenőrzések a kifizetési kérelmek feldolgozását követően, az adminisztratív ellenőrzések után kezdődnek Kérdés: Hogyan kell vis maior esetet bejelenteni? Válasz: Az MVH-nál rendszeresített formanyomtatványon, amit a megyei MVH kirendeltségeknél lehet beszerezni. Fontos feltüntetni, hogy kíván-e a gazdálkodó a vis maior helyzet megszűnése után az érintett parcellán valamilyen növényt termeszteni. Vis-maior bejelentését a kiváltó ok megszűnését követő 10 napon belül kell megtenni, javasoljuk ugyanakkor, hogy a bejelentést mielőbb tegyék meg a helyszíni ellenőrzések elvégzése előtt. Kérdés: Vis maior esetnek számít-e a belvíz? Válasz: Igen, vis maior esetnek számít a belvíz, az árvíz és az aszály is. A vis maior eseteket a 44/2007. (VI.8.) FVM rendelet szabályozza. A vis maior eseteket az MVH által erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell bejelenteni, amin fel kell tüntetni a vis maior megszűnése után termeszteni kívánt növényt is, amennyiben van ilyen. Kérdés: Mikor várható a 2007/2008-os gazdasági évre az AKG kifizetési kérelmek alapján a támogatás folyósítása? Válasz: A támogatások folyósítása a helyszíni ellenőrzések elvégzése, illetve azok kiértékelését követően kezdődhet meg. Kérdés: A célprogramba bevont terület értékesítésre került. Ha az új tulajdonos folytatni kívánja a célprogram előírásait, hogyan kell jelenteni a földhasználó változást az MVH-nak? Mi történik akkor, ha egy gazdálkodási év közepén történt a földhasználó váltás? Válasz: A földhasználó váltást be kell jelenteni a területileg illetékes MVH-nak. Az új földhasználónak meg kell felelnie az agrár-környezetgazdálkodási jogosultsági előírásoknak: • regisztrált gazdálkodónak kell lennie • mezőgazdasági árbevétellel kell rendelkeznie • teljesítenie kell az adott célprogramhoz tartozó jogosultsági előírásokat Csatolni kell továbbá egy nyilatkozatot arról, hogy az új földhasználó vállalja a kötelezettségek betartását. A korábbi földhasználó nyilatkozik a támogatás, illetve az azzal kapcsolatos kötelezettségek átadásáról. Az MVH a nyilatkozatot követő gazdálkodási évtől vezeti át a földhasználó változást. A kötelezettség átadásra vonatkozó kérelmet egy eredeti példányban az MVH által rendszeresített formanyomtatványon, postai úton vagy személyesen, a kérelmező székhelye vagy lakhelye szerinti illetékes megyei MVH kirendeltségére a gazdálkodási év első naptári évének utolsó napjáig lehet benyújtani.

34

Kérdés: Mi történik akkor, ha az ültetvény elöregedés miatt kivágásra kerül és megtörténik az újratelepítés? Hova kell ezt bejelenteni, illetve milyen következmények várhatók? Válasz: A területileg illetékes MVH-hoz kell bejelenteni. A terület jogosulatlanná válik a további támogatásokra, hiszen csak termő ültetvény támogatható. A szankcionálás mértéke a kivágással érintett terület nagyságától függ. Amennyiben a kivágott ültetvény helyére a gazdálkodó szamócát telepít, a terület nem esik ki a támogatott területek közül, mert a szamóca már a telepítés évében termő ültetvényként van nyilvántartva. Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha a gazdálkodó a támogatási kérelemben rossz blokkban tüntette fel a területeit? Válasz: A rossz blokkban feltüntetett területek nem jogosultak a támogatásra, a blokk azonosító módosítására lehetőség nincs. A rossz blokkban feltüntetett területek arányában változik a szankcionálás mértéke. Kérdés: Milyen jogorvoslati lehetőség áll a földhasználó rendelkezésére, amennyiben adatrögzítési hiba miatt (pl.: tizedesvessző elütés) jelentős terület eltérés van a támogatási kérelem és a kiállított közigazgatási határozat között? Válasz: Amennyiben ilyet tapasztal a földhasználó, a megfelelő formában jelentse be a területileg illetékes MVH kirendeltségnek, ahol ezt korrigálják. Ez alapján a kifizetés mértékét visszamenőlegesen korrigálni fogják. Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha a MePAR térképen feltüntetett terület és a helyszíni ellenőr által mért terület között eltérés van? Válasz: Amennyiben a területcsökkenés mértéke 3 % alatti, úgy a jogosulatlan területre nem jár támogatás, amennyiben 3-20% között van, a szankcionálás mértéke a tényleges területcsökkenés kétszerese, illetve a jogosulatlan területre nem jár támogatás. 20%-nál nagyobb területcsökkenés esetében az adott célprogramba bevont összes területére adott évben nem történik kifizetés.

A támogatás igényléséről Kérdés: Hova kell benyújtania a kérelmezőnek a támogatási vagy kifizetési kérelmet, illetve a különböző adatváltozást bejelentő nyilatkozatokat? Válasz: A természetes személy a lakhely, míg jogi személy esetén székhely szerinti területileg illetékes MVH megyei kirendeltségéhez. Fontos, hogy ne a terület alapján, hanem a lakhely alapján illetékes kirendeltséghez adják be a kérelmet és egyéb más nyilatkozatot. Kérdés: A támogatási rendelet alapján a programba bevitt földterület elhelyezkedése és mérete nem változhat, azonban a parcellák határai módosulhatnak. Értelmezhető-e ezek alapján helyesnek az alábbi példa? A gazdálkodó összes szántó területe 12 hektár, melybőlcsak 10 hektárt hozott be a programba, azaz vállalja a gazdálkodó a program kötelezettségeit. Megteheti-e a gazdálkodó, hogy minden évben – az adott 12 hektáros területen belül – máshol hagyhatja ki a 2 hektáros területet, és a fennmaradó 10 ha-on tartja be a program előírásait? Válasz: Az értelmezés nem helytálló. A terület mérete, illetve elhelyezkedése nem változhat (pl.: a célprogramba bevinni kívánt 10 ha-nak mindig ugyanott kell lennie), csak azon belül a különböző növényfajtákat tartalmazó parcellák határai változhatnak.

35

Kérdés: A kifizetési kérelem benyújtásakor a későbbi években kell-e nyilatkozni a parcellák állapotáról, az aktuális helyzetről? Pl.: ha egy parcella kiesik a támogatható körből, ezt elég-e a kifizetési kérelmen feltüntetni? Válasz: A kifizetési kérelem tartalmazza a parcellák adatait, így minden évben kell nyilatkozni a parcellák állapotáról. A támogatási kérelmet jóváhagyó határozatban szereplő állapothoz viszonyított egyéb változásokat – indoklással együtt - az MVH-nak kell jelenteni, az általa rendszeresített formanyomtatványon, a rendeletben meghatározott határidő betartásával. Fontos, hogy a kifizetési kérelem beadási határidejéig a kérelem mellett egy nyilatkozatot is kell csatolni a változásról. Nyilatkozat nélkül a módosítás nem fogadható el. Kérdés: Megtehetem-e azt, hogy kihagyok egy évet a támogatási összeg igénylésekor és így a hozzá kapcsolódó előírásokat sem teljesítem? Válasz: Megteheti, hogy egy évben nem igényli kifizetési kérelemben az éves támogatást, ám ennek ellenére kötelezettségei a kimaradó évben is fennállnak. Kötelezettséget ugyanis a támogatási időszak teljes 5 évére vállalt, így annak értelemszerűen következményei is vannak. Kérdés: Egyik alapprogramból át lehet-e menni egy másik alapprogramba? Válasz: Nem. Egyik célprogramból csak ugyanolyan hasznosítási irányon belül és csak szigorúbb előírásokat alkalmazó célprogramba lehet átlépni. (példák: alap szántó → integrált szántó) Kérdés: Az 5 éves kötelezettség vállalási periódus leteltével választható-e alacsonyabb fokozatú program? Válasz: Igen.

Földhasználati bérleti szerződés Kérdés: Olyan földhaszonbérleti szerződés is megfelel, amely nem a teljes támogatási időszakra szól? Válasz: Igen, de ebben az esetben rendelkezzen a gazdálkodó a tulajdonos hozzájárulási nyilatkozatával arról, hogy a területre agrár- környezetgazdálkodási kötelezettség vállalást tesz és ehhez a tulajdonos hozzájárul a teljes támogatási időszak alatt. A tulajdonosnak ezt a nyilatkozatot legkésőbb az Ön támogatási kérelme benyújtásának napjáig kell megtennie. A nyilatkozat meglétét a helyszínen ellenőrzi az MVH. Kérdés: Ha egy fizikai blokkon belül - amely osztatlan közös tulajdon – a tulajdonos is és a bérlő is benyújt támogatási kérelmet, a terület egy vagy több parcellának felel meg? Válasz: Akkor minősül 1 parcellának, ha a támogatási kérelmet benyújtó tulajdonos és bérlő azonos növényt termeszt a területen. Ugyanakkor értelemszerűen mivel a tulajdonos és a bérlő külön-külön nyújtják be a kérelmüket, így külön kérelem szempontjából külön kezelendő a két terület. Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha a tulajdonos a tulajdonosi nyilatkozat ellenére a bérleti idő és a támogatási szerződés lejárata előtt felmondja, vagy nem hosszabbítja meg a bérleti szerződést a bérlővel? Válasz: Ezt mindkét esetben a két fél közötti polgári jogviszony rendezi, támogatás a bérleti szerződés megszűnésétől nem folyósítható. A támogatás alapja a termőföld megléte, és annak használata.

36

Kérdés: Van-e jogkövetkezménye annak, ha a program egy adott évének letelte után a termőföld tulajdonosa akár használóként, akár bérbeadóként kivonja a területet a programból még az 5 év letelte előtt? Válasz: Igen, mert a programba való belépéskor a gazdálkodó a kötelezettségeket 5 évre vállalta.

Talajvizsgálat, tápanyag gazdálkodási terv: Kérdés: Milyen típusú jegyzőkönyvet kell csatolni a gazdálkodási naplóhoz a talajvizsgálatok elvégzéséről? Válasz: A részletes, kiadott tájékoztató útmutatóban felsorolt akkreditált talajlaborok jegyzőkönyvei fogadhatók el. Kérdés: Ki végezheti el a talajvizsgálatot? Kizárólag a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal megyei Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság vizsgálatát fogadják el, vagy más szervezetét is? Válasz: Valamennyi, talajvizsgálatra szakosodott, akkreditált labor vizsgálata elfogadható. Kérdés: A támogatási időszak végén talajvizsgálat ismételten szükséges. Amennyiben ez a vizsgálat azt bizonyítja, hogy valamilyen szempontból nem teljesítette a gazdálkodó a kötelezettségeit, jár-e szankcióval, és ha igen, ez milyen mértékű? Válasz: Ha nem készíti el a talajvizsgálatot a gazdálkodó a program utolsó évében az szankcióval sújtható – az egyes célprogramok szankcionálási táblázatai alapján pontlevonással jár. A talajvizsgálati adatok alapján azonban a földhasználó nem szankcionálható, ezek az adatok talajvédelmi szempontból kerülnek értékelésre. A gazdálkodó saját érdeke, hogy a talajvizsgálat alapján elkészített tápanyag gazdálkodási terv ajánlásait figyelembe vegye, és a szerint gazdálkodjon. Kérdés: A kötelezettségvállalási időszak 5. évében ismételten szükséges talajvizsgálat. A vizsgálathoz szükséges talaj mintavételére mikor kerülhet sor? Válasz: A támogatási időszak utolsó évében a talajvizsgálathoz szükséges talajminták akkreditált talajlaboratóriumba való leadásának kezdő időpontja 2008. szeptember 1., végső időpontja 2009. május 31., tehát a talajmintákat is ebben az időszakban kell megvenni. Azon talajminták esetén, melyek leadása a megadott határidőn belül történt meg, de a talajvizsgálati eredmény 2009. május 31-ig nem készült el, a talajminták határidőre történő leadásáról az akkreditált laboratórium igazolást/átvételi elismervényt ad ki a gazdálkodónak. Ezt az igazolást/átvételi elismervényt az MVH a földhasználó által önkéntesen vállalt célprogram(ok) előírásainak ellenőrzésekor a talajvizsgáló laboratórium vizsgálati eredményének kiadásáig teljesítésként fogadja el. Tápanyag-gazdálkodási tervet az első gazdálkodási évben végzett talajvizsgálati eredmények alapján kell készíteni. Talajvizsgálati eredmény nélkül is kötelező tápanyag-gazdálkodási terv készítése. Kérdés: Ki készítheti el a tápanyag-gazdálkodási tervet? Mi a kötelező tartalma, formája? Melyek a szabályai? Válasz: Bárki készítheti, aki annak tartalmi és formai követelményeit pontosan ismeri és alkalmazza. Segítségként a szaktanácsadókhoz lehet fordulni. Kérdés: Amennyiben a tápanyag-gazdálkodási tervben szereplő hatóanyag-mennyiségnél kevesebbet juttat ki a gazdálkodó, számíthat-e valamilyen szankcióra?

37

Válasz: Nem, a tápanyag-gazdálkodási terv csupán tervezet, amelyet a valós kijuttatás nem haladhat meg.

Alapszintű szántóföldi célprogram Kérdés: Vetőmagot lehet-e termeszteni a szántóföldi célprogramban? Válasz: Igen, ezt az ESZ01, egyéb szántóföldi növények kategóriában kell feltüntetni. Kérdés: Fóliasátor beszámítható-e a zöldség területbe? Válasz: Nem, csak a szántóföldi zöldségtermesztés támogatható. Kérdés: Meg lehet-e úgy bontani a gazdaság teljes területét, hogy egyik része az alapszintű szántóföldi célprogramban, másik része az integrált célprogramban van? Válasz: Igen. Kérdés: Biotermesztés bevihető-e az alapprogramba anélkül, hogy ki kellene lépni az ökológiai gazdálkodásból? Válasz: Igen, az ökológiai gazdálkodás területe bevihető a programba és nem kell az ökológiai gazdálkodást abbahagyni. Kérdés: A csemegekukoricát szántóföldi zöldségnövényként tartják számon? Érinti-e a monokultúra rendelkezés, ha takarmánykukoricával van vetésváltásban? Válasz: Kifizetés szempontjából ugyan eltér a két kukorica, vetésváltás szempontjából azonban nem, vagyis monokultúrának számít a takarmánykukorica és a csemegekukorica egymást követő termesztése. Kérdés: A támogatási kérelemben feltüntetett terület 20%-án zöldségtermesztést folytattunk. A következő évben eltérhet-e a zöldségtermesztés mértéke, akár az érintett blokkok, akár a terület vonatkozásában? Válasz: Igen.

Tanyás gazdálkodási célprogram Kérdés: A tanyás gazdálkodó gyepterületekkel is részt vehet a célprogramban, vagy azokra külön kell kérelmet benyújtani? Válasz: Külön kell kérelmet benyújtani, mivel a tanyás gazdálkodási célprogramot szántóföldi hasznosítási irányra dolgozták ki. Kérdés: A gazdálkodó csak abban az esetben jogosult a célprogram igénybevételére, ha a tanyára van állandó, vagy ideiglenes lakcímen bejelentve? Válasz: Nem, ilyen jogosultsági feltétel nincs. Kérdés: Hogyan kell nyilvántartásban lennie a kérelem alapját képező területnek az ingatlannyilvántartási rendszerben? Válasz: Az ingatlan-nyilvántartásban vagy a tulajdoni lapon tanyaként, vagy külterületen lévő mezőgazdasági termelés céljára létesített lakó- és gazdasági épület, épületcsoporthoz és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó terület jogosult a támogatásra.

38

Integrált szántóföldi célprogram Kérdés: Beléphet-e valaki az integrált célprogramba ökológiai gazdálkodási területtel? Válasz: Nem, ezt a rendelet kizárja. Kérdés: Az integrált növénytermesztési célprogramban felsorolt szántóföldi kultúrnövények alapvetően jó termőképességű területeken termelhetők. A Duna-Tisza-közi Homokhátság 100 településén biztonsággal termelhető növények (pl.: rozs, triticalé, cirokfélék, muhar, stb.) miért nincsenek a listán? Válasz: Az integrált szántóföldi célprogramban csak olyan növények termeszthetők, melyekre van elfogadott integrált termesztés technológia. A rendeletben ezek a növények szerepelnek. A rendeletben nem szereplő növényekre nincs még elfogadott integrált növénytermesztési technológia. Kérdés: Ha a területen másodvetésben termesztenek valamilyen növényt, annak is a felsorolt támogatható növények köréből kell kikerülnie? Válasz: Igen. Kérdés: Kell-e az integrált gazdálkodást folytatóknak igazolást kérniük ökológiai ellenőrző szervezettől arra, hogy a célprogramba bevinni kívánt területek nem állnak ökológiai ellenőrzés alatt? Válasz: Csak abban az esetben, ha ugyanabban a hasznosítási ágban ökológiai és integrált termesztést is kívánnak folytatni. Kérdés: A mellékletben felsorolt nem engedélyezett növényvédőszer hatóanyagok tiltása a kombinációkra is érvényes? Válasz: Igen, a tiltott hatóanyag kombinációként sem lehet benne a kijuttatott növényvédőszerben.

Ökológiai szántóföldi célprogram Kérdés: A biodiverzitás megőrzése érdekében a parcellák öt százalékát ökológiai kompenzációs területté kell alakítani, mit jelent ez? Válasz: Füves mezsgye célprogram kezelési előírásainak betartását, vagy zöld ugar alkalmazását. A ökológiai támogatás ezekre a területekre is jár. Kérdés: A 150/2004. (X.12.) FVM rendelet 22.§ (3) bekezdés d) pont alatt az áll, hogy az ökológiai kompenzációs területekre a füves mezsgye előírásait kell alkalmazni. Ennek értelmében 4m szélességben kell gyepterületet létesíteni? Válasz: Nem, mérettől függetlenül kell a kompenzációs területen a fenti célprogram gazdálkodásra vonatkozó előírásait, módszereit alkalmazni. Kérdés: Ökológiai kompenzációs területekké az egyes parcellák öt százalékát, vagy a teljes terület öt százalékát kell kialakítani? Válasz: Az egyes parcellák öt százalékát kell kompenzációs területté kialakítani. Kérdés: Az „ökológiai kompenzációs terület”-be beleszámít-e az izolációs távolságként előírt 10 méteres sáv teljes területe? Válasz: Igen, beleszámít.

39

Kérdés: Amennyiben ökológiai gazdálkodásba kívánom bevinni a 3000 m² nagyságú parcellámat és teljesítem a kompenzációs területre vonatkozó előírást, akkor a parcellám területe kisebb lesz, mint 3000 m². Kiesik-e a jogosult területből az adott parcella vagy sem? Válasz: Nem, mert a kompenzációs terület beletartozik a teljes területbe, a támogatás arra is vonatkozik. Kérdés: Kizárhatók-e a támogatásból egyes parcellák? Válasz: Igen, amennyiben a program előírásait nem teljesíti a gazdálkodó.

ÉTT szántóföldi célprogramok: Kérdés: Az ÉTT vetésszerkezetre vonatkozó előírásokat a rendelet értelmében az 5 éves támogatási időtartam alatt kell megvalósítani. Az öt éves időtartam alatt az 5 év átlagát, vagy az 5 évet összességében kell érteni. Válasz: A vetésváltási előírásokat az 5 éves támogatási időszak alatt kell teljesíteni, tehát az öt évet összességében kell érteni. Például egy 10 ha összterületű gazdaságban az 5 év alatt 50 ha területen kell a %-os előírásokat betartani. Kérdés: Az ÉTT vetésszerkezetben meghatározott 10% ugar lehet-e ugyanazon a területen az 5 év alatt? Válasz: A változtatás nem mindig kötelező, 1-3 évig lehet ugar ugyanazon a területen. Kérdés: A 150/2004. (X.12.) FVM rendelet 28. § c) pontjában 90 kg/ha/év kijuttatható nitrogén hatóanyagot határoz meg a rendelet. Ugyanezen pont szerint ez a mennyiség istállótrágyával, vagy zöldtrágya-növény termesztésével pótolható. Helyes-e az az értelmezés, hogy csak istállótrágyával, zöldtrágyával juttatható ki a 90 kg/ha/év hatóanyag és műtrágya nem használható? Válasz: Igen, a „szántóföldi növénytermesztés élőhely-fejlesztési előírásokkal” célprogram esetében N hatóanyag csak istállótrágyával, vagy zöldtrágya növény termesztésével juttatható ki.

Füves élőhelyek kezelése (gyepgazdálkodási) célprogram Kérdés: Amennyiben a tartásomban lévő állatállomány meghaladja a vállalt célprogramban megadott állatsűrűség mértékét, de csak az engedélyezett létszámot kívánom legeltetni, (az állatok másik része istállózott tartásban van) jogosult vagyok-e a programban való részvételre? Válasz: A kérelemben az összes állatlétszámot fel kell tüntetni, mely alapján a jogosultsági feltételnek való megfelelést - a minimum 0,2 állategység meglétét - ellenőrzi az MVH. A célprogram előírása legeltetett állományra vonatkozik, a legeltetési állatsűrűséget csak a valóban legelőn tartott állomány alapján számítják ki. Kérdés: A jogosultsági feltételként megjelölt 0,2 állategység/hektár minimális állatállományt az összes gyepterületre vonatkozóan kell teljesíteni? Válasz: Nem, mivel a feltétel csak a programba bevitt gyepterületre vonatkozik. A helyszíni ellenőrzéskor történik a programba bevitt gyepterületre vonatkozó állatlétszám feltételek ellenőrzése.

40

Kérdés: Lehet-e bérlegeltetni, ha nincs állat a gazdaságban, lehet-e erről az állattartó teleppel együtt szerződést kötni? Válasz: Nem, csak saját állatállomány fogadható el. Kérdés: Ki határozhatja meg a legeltethető napok számát? Válasz: A gazdálkodó határozza meg a gyeptípus várható hozama alapján, ÉTT területeken a Nemzeti Park Igazgatóság eseti korlátozásokat hozhat. Kérdés: Ellenőrzik-e a tényleges legeltetési időt? Hogyan? Válasz: Helyszíni ellenőrzéskor, valamint a gazdálkodási naplóból. Kérdés: Lehetséges-e a gyepterület egy részének legeltetéssel, más részének kaszálással való hasznosítása? Válasz: Igen. Kérdés: Kötelező-e a legeltetés, vagy a meglévő előírásoknak megfelelő számú állatállománynak kaszálással is biztosítható a takarmány? Válasz: Nem kötelező a legeltetés, de a 0,2 állategység/ha saját tulajdonú minimális állatlétszám megléte kötelező. Kérdés: Ha értékesítésre termesztünk takarmányt, kell-e hozzá állatlétszám? Válasz: Igen, a rendeletben előírt minimum 0,2 állategység/hektár megléte jogosultsági feltétel. Kérdés: Milyen állatokkal lehet a kaszálással történő hasznosításkor a minimális állatlétszámot biztosítani? Válasz: Bármilyen állattal lehetséges. Kérdés: A füves élőhelyek gondozása célprogram esetében a gyep típusonként megállapított felső állatsűrűség csak a legeltetés esetére vonatkozik-e vagy kaszálás esetében is betartandó, illetve felső korlátot is megállapít-e a gazdaság egészére nézve? Válasz: Csak a legeltetés esetében van az állatsűrűség felső korlátja meghatározva az egyes gyeptípusoknál. Ennek betartása helyszíni ellenőrzéssel történik. Kérdés: Legeltetéssel történő hasznosítás esetén – az 5 éves idő intervallum keretén belül – egy bizonyos időszakra, vagy időszakokra vonatkoztatva előfordulhat-e, hogy az állatsűrűség meghaladja a rendeletben szabályozott mértéket? Válasz: A legeltetési sűrűséget a teljes legeltetési időszak alapján számítjuk ki. Kérdés: Mi alapján lehet eldönteni a legelő (szikes, száraz, fás) állategység követelmények szerinti besorolását? Válasz: A területileg illetékes Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- Talaj- és Agrárkörnyezet- védelmi Igazgatóságához kell fordulni tájékoztatásért. Kérdés: Kell-e vezetni legeltetési naplót? Válasz: Igen kell, a gazdálkodási napló részeként. Kérdés: Hogyan kell értelmezni a legelő besorolását? Válasz: Legelő (REL01) – legeltetéses állattartást kell folytatni, rét (REL02) – legeltetéssel és kaszálással hasznosítható. Kérdés: Gyepterületre is kell szűkített talajvizsgálatot készíteni? 41

Válasz: Nem, a szűkített talajvizsgálat csak szántó és ültetvény területekre vonatkozik a HGGY alapján.

Gyeptelepítés célprogram Kérdés: Az AGK rendelet 30.§ szántó fajgazdag gyeppé alakítása célprogramnál a támogatás mértéke 290,200 euró/ha. A program öt éves, ez így azt jelenti hogy mind az öt éven át évente 74 000 Ft lesz a támogatás összege? Válasz: A 30.§ (3) bekezdés (g) pontja alapján a program 2. évétől kezdődően a gyepet legeltetéssel vagy kaszálással kell hasznosítani a gyepgazdálkodási célprogramnak megfelelően, így a támogatás mértéke is csak azzal lehet egyenlő, azaz 58.82 euró/ha.

ÉTT gyepgazdálkodási célprogramok Kérdés: ÉTT terület bevihető-e a füves élőhelyek kezelése célprogramba? Válasz: Igen, a gazdálkodó választhat, hogy a területet milyen célprogramba kívánja behozni: füves élőhelyek kezelése célprogramba, vagy másik alapszintű célprogramba, vagy esetleg az egyes ÉTT területeken igénybe vehető valamely gyepgazdálkodási célprogramba. A gazdálkodó ugyanarra a területre csak egyfajta támogatást vehet fel, ezért választania kell. Pl. Őrség-Vendvidék ÉTT-n gazdálkodó személy 2004 évi támogatási kérelem benyújtásakor a következő gyepgazdálkodási célprogramok közül választhat a támogatási rendelet értelmében: • Gyepgazdálkodás élőhely fejlesztési előírásokkal célprogram, • Füves élőhelyek kezelése célprogram, • Ökológiai gyepgazdálkodási célprogram. Kérdés: A program előírásai között szerepel, hogy felülvetés nem lehetséges. Kipusztulás esetén hogyan pótolható a növényzet? Válasz: Az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság tud szakmai segítséget nyújtani. Kérdés: Lehet-e bérlegeltetni, ha nincs állat a gazdaságban, lehet-e erről az állattartó teleppel szerződést kötni? Válasz: Nem, csak saját állatállomány fogadható el. Kérdés: Lehet-e a korábbi ökológiai gazdálkodás keretein gyepgazdálkodásról, a jelenlegi Érzékeny Természeti Területek célprogramba átlépni? Válasz: Igen, lehetséges.

belül folytatott gyepgazdálkodási

Integrált ültetvény célprogram Kérdés: Kell-e igazolást kérniük az integrált gazdálkodást folytatóknak az ökológiai ellenőrző szervezettől arról, hogy a célprogramba bevinni kívánt területek nem állnak ökológiai ellenőrzés alatt? Válasz: Nem, csak a szántóföldi növénytermesztésnél nem engedélyezett a párhuzamos gazdálkodás folytatása.

42

Kérdés: A program előírásában meghatározott alacsony intenzitású öntözőrendszer alatt konkrétan mit kell érteni? Válasz: Csepegtető, mikroszórófejes, vagy ún. izzadócsöves öntözési rendszert. Kérdés: A növényvédelmi előrejelzés azt jelenti, hogy a kérelmezőnek erre a célra műszert kell beszereznie? Válasz: Saját műszerrel is mérhető az előrejelzés, de elfogadott a jelenlegi szolgáltatók (pl.:NTSZ, hegyközségek) által biztosított előrejelzési adatok gyűjtése és felhasználása. Kérdés: Ki végezheti a rügyvizsgálatot és hogyan kell ezt dokumentálni? Válasz: A gazdálkodó saját maga is végezheti, eredményét a gazdálkodási naplóban kell rögzíteni.

Ökológiai ültetvény célprogram Kérdés: Ökológiai ültetvényre is vonatkozik-e a párhuzamos gazdálkodás tiltása? Válasz: Nem. A gazdálkodó támogatásra jogosult, ha pl: ökológiai gazdálkodásból származó körte, valamint integrált alma termesztésre egyidejűleg nyújt be kérelmet. Kérdés: Állami támogatást vettem igénybe ültetvénytelepítésre. Az OMMI igazolása alapján az ültetvény termőre fordult, ugyanakkor számviteli szempontból még nem. Jogosult vagyoke a támogatásra? Válasz: Igen, mivel a termőre fordulás szakmailag igazolható.

Extenzív halastavak fenntartása célprogram Kérdés: Hogyan tudom feltüntetni a halállományt a gazdaság állatállománya között? Válasz: A támogatási és a kifizetési kérelemben kell feltüntetni az állatok nyilvántartására szolgáló adatlapon. A gazdálkodási naplóban a Halastó műveleti adatai között talál helyet erre. Hal esetében ne darabszámot, hanem tömeget (tonna) jelöljön meg.

Állatalapú támogatások Kérdés: Magas genetikai értéket képviselő lovak célprogram esetében, a hidegvérű lónál elismert fajtájú ménnel kell fedeztetni? Válasz: Nem kötelező a fedeztetés, amennyiben viszont a ló fedeztetésre kerül, az csak fajtaazonos ménnel történhet. Kérdés: Egy fajtába tartozó állatállományom öt év távlatában nagy mértékben változhat a piaci viszonyoknak megfelelően. Ennek ellenére bevihetem-e a jelenlegi teljes állatállományomat a célprogramba? Válasz: Igen, beviheti, de állattartási kötelezettsége a teljes támogatási időszakra szól. Az állatállomány folyamatos biztosítása érdekében célszerű akkora állatállományt behozni a programba, amekkorát öt éven keresztül fenn tud tartani. Kérdés: Mangalica törzstenyészet esetén a támogatási kérelemben megjelölt állatlétszámból eladhat-e a gazdálkodó, vagy az átlag állatlétszámot kell biztosítani? Válasz: Az átlaglétszámot kell biztosítani. 43

Helyes Gazdálkodási Gyakorlathoz kapcsolódó kérdések Kérdés: A Helyes Gazdálkodási Gyakorlat (HGGy) előírása, hogy a vetésváltásban ötévente egyszer pillangóst, vagy zöldtakarmányt kell termeszteni, beleértve a másodvetést is. Mit jelent ez a kitétel? Mekkora területen, mennyi ideig? Válasz: A gazdaság teljes területének megfelelően kell az előírást alkalmazni az 5 év alatt, beleértve a másodvetésként vetett pillangóst is. Kérdés: „A vetésforgóban a kalászosok és a kukorica együttes részaránya nem haladhatja meg a hetvenöt százalékot”. Ezt az előírást adott gazdasági évben, vagy a támogatási időszak teljes egészét tekintve kell betartani? Válasz: A támogatási időszak teljes egészét tekintve. Kérdés: A vetésforgót parcellánként, vagy a gazdaság teljes területén kell betartani. Válasz: A gazdaság teljes területén kell betartani. Kérdés: Minden parcellán kell-e az öt év alatt pillangóst, vagy zöldtakarmányt termeszteni? Válasz: Nem feltétlenül, mivel a HGGy előírásait a teljes gazdaság területére vonatkozóan kell alkalmazni. Kérdés: Másodvetés alkalmazása teljesítettnek tekinthető-e abban az esetben, ha azt zöldtrágyaként hasznosítom? Válasz: Igen. Kérdés: Fontos-e, hogy a zöldtakarmány növény takarmányként hasznosuljon, vagy beforgatható zöldtrágyának is? Válasz: Beforgatható zöldtrágyának is. Kérdés: A kérelmezőnek ültetvénye és szántója is van, de csak az ültetvényt kívánja bevinni a célprogramba. Be kell tartania a HGGY-t a szántó 100 %-ára? Válasz: Igen, a HGGY-t a gazdaság teljes területén be kell tartania. Kérdés: A Helyes Gazdálkodási Gyakorlatot csak a célprogramba bevitt területen kell alkalmazni? Válasz: Nem, a 150/2004. FVM rendelet 10. § (2) bekezdésének értelmében a teljes támogatási időszak alatt, gazdaságának teljes területén köteles a gazdálkodó betartani a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” előírásait. Kérdés: A gyepgazdálkodási előírások között meghatározott 1,8 illetve 1,4 állategység/hektár értékek csak legeltetés esetében érvényesek, vagy a kérelmező gazdaságában lévő legelő állatok gyepre vetített állatsűrűségének felső határát is jelenti? Válasz: A korlátozás a legeltetett állatfajokra vonatkozik. Kérdés: Táblatörzskönyv vezetéséről át kell-e térni a gazdálkodási napló vezetésére? Válasz: Nem, a táblatörzskönyvet a továbbiakban is vezetheti a gazdálkodó, azonban a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásai alapján a gazdálkodási napló vezetése kötelező az agrárkörnyezetgazdálkodási támogatás igénybevételekor a gazdaság egész területére. Kérdés: Adva van egy parcella, amely az egyszerűség kedvéért legyen 100 ha támogatható területű, mind AKG, mind SAPS alá bejelentve. Az előző évben a területen kukorica volt, tehát szeptember elsején a 2007/2008-os gazdálkodási naplómat ezzel nyitom, és 100 ha-ról takarítom be a kukoricát. November végén az egyik bérbeadó jelzi, hogy az adott földterületet

44

kivinné, természetesen folytatva rajta az addigi gazdálkodási gyakorlatot, hisz az ő földjei is AKG-s terültetek. Ezek után mekkora területtel nyithatom a gazdálkodási naplót, és mekkorával zárhatom? Válasz: A gazdálkodási napló a 100 hektár terület vezetésével indul, és november végétől az átruházott területek vezetése az új földhasználó gazdálkodási naplójában jelenik meg. Kérdés: Hogyan kell vezetni a gazdálkodási naplót, amennyiben most vettem új földterületet? Válasz: Az új földterület vásárlásától kezdődően a gazdálkodási naplót ezen területekre is vezetni kell. Kérdés: A nitrátérzékeny területen maximum 170 kg-os hektáronkénti N mennyiség az egész gazdaságra vetítendő, vagy csak arra a területre vonatkozik, amelyikre kiszórták? Válasz: Értelemszerűen csak arra a területre vonatkozik, amelyikre kijuttatták. Ugyanakkor a Helyes Gazdálkodási Gyakorlatban (HGGy) foglaltak alapján a teljes gazdaság területén be kell tartani a HGGY-ben foglalt határértékeket. Kérdés: Az MVH ellenőrei előzetesen megkapják az ellenőrizendő gazdák gazdálkodási naplóit, vagy azt a gazdának kell odaadnia az ellenőrzés során? Válasz: A gazdálkodási naplót a helyszíni ellenőrzés során tekinti meg az ellenőr. A gazdálkodási naplót nem az MVH-hoz kell beküldeni, hanem a jogszabályok alapján az FVM illetékes főosztályára.

45

MELLÉKLETEK 1. melléklet: Az NVT agrár-környezetgazdálkodási célprogramjai 2. mellékelt: A 150/2004 (X.12.) FVM rendelet módosításokkal aktualizált változatának törzsszövege és 2. sz. melléklete 3. melléklet: A 4/2004 (I.13.) FVM rendelet módosításokkal aktualizált változata 4. melléklet: Az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok talajvizsgálatokkal kapcsolatos követelményei 5. melléklet: Tápanyag-mérleg számítási táblázatok

46

Szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport

1. melléklet: Az NVT agrár-környezetgazdálkodási célprogramjai Kifizetés

Célprogramok

Leírás

Alapszíntű szántóföldi célprogram

Szántóföldi művelés Zöldségtermesztés

98,04 172,55

24.528 43.169

Tanyás gazdálkodás célprogram

Szántóföldi művelés Zöldségtermesztés

145,10 215,69

36.302 53.962

Méhlegelő célú növénytermesztési célprogram

74,51

18.641

Integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram Ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram

Szántóföldi művelés Zöldségtermesztés

133,33 223,53

33.357 55.923

Szántóföldi művelés – átállási Szántóföldi művelés – átállt Zöldségtermesztés – átállási Zöldségtermesztés – átállt

192,00 349,00 220,00

48.035 36.277 87.314 55.040

Hosszú távú 1 év területpihentetési célprogram 2 évtől

376,47 133,33

94.186 33.357

Ritka szántóföldi növény és zöldség-fajták termesztési célprogram Érzékeny Természeti Területeken alkalmazható szántóföldi növénytermesztési célprogramok

129,41 231,37

32.376 57.885

euró/ha

Szántóföldi művelés Zöldségtermesztés 1. Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram 2. Szántóföldi növénytermesztés madár élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram 3. Lucernatermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram 4. Szántóföldi növénytermesztés élőhelyfejlesztési előírásokkal célprogram

47

145,00

Ft/ha*

250,98

62.791

203,92

51.017

266,67

66.716

192,16

48.075

Célprogramok

Kifizetés

Leírás

Ft/ha*

Vizes élőhelyekhez kapcsolódó agrárkörnyezetgazdálkodási célprogram csoport

Ültetvényekre vonatkozó agrárkörnyezetgazdálko dási célprogram csoport

Gyepgazdálkodási agrárkörnyezetgazdálkodási célprogram csoport

Alapszíntű gyepgazdálkodási célprogramok

Füves élőhelyek kezelése célprogram Szántó fajgazdag gyeppé alakítása (gyeptelepítés) célprogram Ökológiai gyepgazdálkodási célprogram

Ft/ha*

Ft/ha* 14.716 72.603

58,82

14.716

125,49

31.395

109,80

27.470

98,04

24.528

294,12

73.584

4. Gyeptelepítés célprogram Integrált ültetvény célprogram

420,00

105.077

Ökológiai ültetvény célprogram

435,00 322,00

108.830 80.559

Ritka szőlő és gyümölcs- Gyümölcs-, szőlőültetvények fajták termesztése célprogram

231,37

57.885

Extenzív halastavak fenntartása célprogram

203,92

51.017

Vizes élőhelyek létrehozása célprogram

Szántóföld átalakítása vizes élőhellyé célprogram (1 év) Szántóföld átalakítása vizes élőhellyé célprogram (2 évtől) Ívóhelyek kialakítása célprogram Zsombékosok, mocsarak, lápok gondozása célprogram

317,65

79.471

133,33

33.357

117,65

29.434

101,96

25.509

Nádgazdálkodási célprogram

86,27

21.583

Érzékeny Természeti Területeken alkalmazható gyepgazdálkodási célprogramok

1. Gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram 2. Gyepgazdálkodás haris élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram 3. Gyepgazdálkodás élőhelyfejlesztési előírásokkal célprogram

Átállási időszakban Átállt

48

Extenzív állattartáshoz kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport

Leírás

Őshonos és magas genetikai értéket képviselő állatok tartásának támogatása célprogramok

Magyar szürke szarvasmarha célprogram Magas genetikai értéket képviselő lovak célprogram Mangalica célprogram Őshonos juh célprogram Őshonos tojótyúk Pecsenyetyúk Liba Pulyka Szarvasmarha célprogram Sertés célprogram Kecske célprogram Tojótyúk Pecsenyetyúk/gyöngytyúk Liba/kacsa Pulyka 1. Vízerózió elleni védelem célprogram

Ökológiai állattartás célprogramok

Erózió védelmi célprogramok Kiegészítő agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport

Kifizetés

Célprogramok

a) Ültetvények vízerózió elleni védelme célprogram (1 év) Ültetvények vízerózió elleni védelme célprogram (2 évtől) b) Szántóföldek vízerózió elleni védelme célprogram – tavaszi vetés Szántóföldek vízerózió elleni védelme célprogram – őszi vetés 2. Szélerózió elleni védelem célprogram 1 év 2 évtől

euró/ha 113,67

Ft/ha* 28.438

119,80

29.972

78,43 20,59 0,69 0,33 1,10 1,53 74,62 58,82 18,82 0,49 0,25 0,78 1,04

19.622 5.151 173 83 275 383 18.669 14.716 4.708 123 63 195 260

231,37

57.885

39,22

9.812

98,04

24.528

39,22

9.812

98,04

24.528

Füves mezsgye 462,75 115.772 létesítése 39,22 9.812 célprogram Gyepterületeken 1 év 168,63 42.188 történő cserjeirtás 2 évtől 62,75 15.699 célprogram 1. * a támogatás összege forintban 250,183 Ft/euró átváltási árfolyamon került megállapításra

49

2. melléklet: A 150/2004 (X.12.) FVM rendelet módosításokkal aktualizált változata utolsó módosítás: 51/2008 (IV. 24.) FVM rendelettel

150/2004. (X. 12.) FVM rendelet a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes szabályairól A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: MVH tv.) 45. § (2) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

I. Fejezet Általános rendelkezések A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya az Európai Bizottság által jóváhagyott Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (a továbbiakban: NVT) alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 131/2004. (IX. 11.) FVM rendelet (a továbbiakban: NVT rendelet) 1. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott támogatási célok szerint az agrár-környezetgazdálkodás támogatásaira terjed ki.

Fogalommeghatározás 2. § E rendelet alkalmazásában: a) földhasználó: aki a földterületek hasznosításával összefüggésben felmerülő költségeket, illetve kockázatot viseli; b) kérelmező: támogatási és kifizetési kérelmet benyújtó földhasználó/állattartó; c) támogatásra jogosult: a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 131/2004. (IX. 11.) FVM rendelet 3. §-a szerinti földhasználó/állattartó; d) ugar: e rendelet alkalmazásában egytől három évig tartó zöld növényi borítottságot jelent, melyet legalább három fajból álló magkeverékkel úgy kell kialakítani, hogy abból legalább egy pillangós faj legyen. Az ugaroltatás ideje alatt tilos a műtrágya és növényvédő szer alkalmazása. Kaszálást vagy szárzúzást csak június 15-ét követően lehet végezni magas tarló (min. 15 cm) alkalmazása mellett. A (zöld)ugart csak július 30. után lehet feltörni. A (zöld)ugarként hasznosított területen nem lehet legeltetni, takarmányt készíteni és magot fogni, a termesztett növényeknek csak méhészeti célú felhasználása lehetséges; e) mezőgazdasági tevékenység: a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszeréről szóló 9003/2002. (SK 6.) KSH közlemény (a továbbiakban: TEÁOR) szerinti Magyarország területén végzett növénytermesztési, állattenyésztési, vegyes gazdálkodási termék-előállítási (TEÁOR 01.1-01.3), növénytermelési, állattenyésztési szolgáltatás (TEÁOR 01.4), vadgazdálkodási (TEÁOR 01.50, kivéve a vadgazdálkodási szolgáltatást), illetve halgazdálkodási (TEÁOR 05.0, kivéve a halászati szolgáltatást) tevékenység; f) gazdaság: a támogatásra jogosult által mezőgazdasági tevékenység céljából hasznosított mezőgazdasági parcellák, állatok, épületek és eszközök összessége; g) fizikai blokk: a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló 115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet (a továbbiakban: MePAR rendelet) 1. § a) pontjában meghatározott terület;

50

h) mezőgazdasági parcella: a MePAR rendelet 1. § e) pontjában meghatározott terület; i) földterület hasznosítási iránya: a mindenkor aktuális MePAR adatbázis alapján a fizikai blokkon belül különböző mezőgazdasági hasznosítások (pl. szántó, gyep, ültetvény, halastó, mozaikos művelés) megnevezése; j) halastó: az a műszaki létesítményekkel körülvett (zsilip, gát) vagy természetes határvonalakkal rendelkező halgazdálkodási, környezetvédelmi és természetvédelmi funkciókat ellátó terület, amelynek paramétereit érvényes vízjogi engedélyben rögzítették; k) támogatott terület: a rendelet alapján a támogatási kérelmet jóváhagyó határozatban megjelölt terület; l) támogatási időszak: a támogatási kérelem benyújtásának évében kezdődő gazdálkodási évtől számított legalább öt év, amennyiben az egyes célprogramok előírásai másként nem rendelkeznek; m) gazdálkodási év: szeptember 1-jén kezdődő és a következő év augusztus 31-éig tartó időszak; n) célprogram: agrár-környezetvédelmi célkitűzések megvalósítását elősegítő egyes gazdálkodási előírások összessége; o) Helyes Gazdálkodási Gyakorlat: az egyszerűsített terület alapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”, illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet 2. számú mellékletében foglalt előírások összessége; p) nitrátérzékeny terület: a nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről szóló 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet mellékletében felsorolt fizikai blokkok; q) sérülékeny vízbázis védőterület: a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerint, a 2003. december 31-ig lezárult vízbázisvédelmi beruházások a MePAR tematikus rétegének megfelelően lehatárolt terület; r) állattartó: aki a tartási helyen tartott állatok tartásával összefüggő költségeket, illetve kockázatot viseli; s) tartási hely: területileg elkülöníthető, földrajzilag azonosított, az állatok tartására állandó jelleggel kialakított állattartó egység, illetőleg azon állatfajták esetében, ahol az ENAR rendszer kiépítésre került, az ott nyilvántartott tartási hely a megfelelő állattartó egység; t) állategység: a jogosult állatlétszám meghatározására szolgáló, az egyszerűsített terület alapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”, illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet 3. számú melléklete alapján meghatározott technikai mértékegység; u) Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programban (a továbbiakban: NAKP) részt vevő gazdálkodó: az agrárgazdasági célok 2002. évi költségvetési támogatásáról szóló 102/2001. (XII. 16.) FVM rendelet, valamint az agrárgazdasági és vidékfejlesztési célok 2003. évi költségvetési támogatásáról szóló 3/2003. (I. 24.) FVM rendelet alapján támogatásban részesült földhasználó/állattartó, aki a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) agrár-környezetgazdálkodási támogatásokkal kapcsolatos 2003. évi nyilvántartásában szerepel, mint jogosan támogatásban részesült; v) Érzékeny Természeti Terület (a továbbiakban: ÉTT): az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet alapján a MePAR-ban fizikai blokk szinten lehatárolt terület; w) párhuzamos gazdálkodás: a 2092/91/EGK Tanácsi rendelet előírásainak megfelelő ökológiai gazdálkodás és az ettől eltérő más gazdálkodási mód egyidejű folytatása ugyanolyan hasznosítási irány mellett, egy gazdaságon belül; x) termelő tó: olyan halastó, amelyben élő hal előállítása étkezési céllal folyik; y) nem termelő tó: olyan halastó, amelyben élő hal előállítása nem étkezési céllal folyik.

A támogatás célja 3. § Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés célja a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, a környezettudatos gazdálkodás és a fenntartható tájhasználat kialakítása, és ennek függvényében a környezet állapotának javítása, valamint a gazdaságok életképességének és gazdasági hatékonyságának növelése a jelen rendelet alapján meghatározott célprogramok által előírt kötelezettségvállalások megvalósításával.

A támogatás forrása 4. § A támogatás forrása: a) A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 4. alcím, 5. jogcímcsoport, 1. jogcím NVT Agrár-környezetgazdálkodás előirányzat maradványa, valamint b) 2005. évben a központi költségvetésben a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2004. évi CXXXV. törvény XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési

51

Minisztérium fejezet 10. cím, 11 alcím, 1. jogcímcsoport alatt elkülönített előirányzatból a törvény 18. számú mellékletében az agrár-környezetgazdálkodási intézkedésre vonatkozó kötelezettségvállalási keretelőirányzatnak megfelelő összeg. Ezt követően a központi költségvetésben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetében e célra elkülönített pénzösszeg, valamint c) az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (a továbbiakban: EMOGA) Garancia Részlege terhére a Bizottság által az NVT-ben meghatározott célok megvalósításának támogatására elfogadott pénzösszeg.

Agrár-környezetgazdálkodási célprogramok 5. § (1) A rendelet alapján az alábbi agrár-környezetgazdálkodási célprogramokhoz nyújtható támogatás: a) szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogramcsoport: aa) alapszintű szántóföldi célprogram, ab) tanyás gazdálkodás célprogram, ac) méhlegelő célú növénytermesztési célprogram, ad) integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram, ae) ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram, af) hosszú távú területpihentetési célprogram, ag) ritka szántóföldi növény- és zöldségfajták termesztési célprogram, ah) Érzékeny Természeti Területeken alkalmazható szántóföldi növénytermesztési célprogramok: 1. szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram, 2. szántóföldi növénytermesztés madár élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram, 3. lucernatermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram, 4. szántóföldi növénytermesztés élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram; b) gyepgazdálkodási célprogramcsoport: ba) alapszintű gyepgazdálkodási célprogramok: 1. füves élőhelyek kezelése célprogram, 2. szántó fajgazdag gyeppé alakítása (gyeptelepítés) célprogram, bb) ökológiai gyepgazdálkodási célprogram, bc) Érzékeny Természeti Területeken alkalmazható gyepgazdálkodási célprogramok: 1. gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram, 2. gyepgazdálkodás haris élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram, 3. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram, 4. gyeptelepítés célprogram; c) ültetvényekre vonatkozó agrár-környezetgazdálkodási célprogramcsoport: ca) integrált ültetvény célprogram, cb) ökológiai ültetvény célprogram, cc) ritka szőlő- és gyümölcsfajták termesztési célprogram; d) vizes élőhelyekhez kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási célprogramcsoport: da) extenzív halastavak fenntartása célprogram, db) vizes élőhelyek létrehozása célprogramok: 1. szántóföld átalakítása vizes élőhellyé célprogram, 2. ívóhelyek kialakítása célprogram, dc) zsombékosok, mocsarak, lápok gondozása célprogram, dd) nádgazdálkodási célprogram; e) kiegészítő agrár-környezetgazdálkodási célprogramcsoport: ea) erózióvédelem célprogramok 1. vízerózió elleni védelem célprogramok 1.1. ültetvények vízerózió elleni védelme célprogram 1.2. szántóföldek vízerózió elleni védelme célprogram 2. szélerózió elleni védelem célprogram, eb) füves mezsgye létesítése célprogram, ec) gyepterületen történő cserjeirtás célprogram; f) extenzív állattartáshoz kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási célprogramcsoport: fa) őshonos és magas genetikai értéket képviselő állatok tartásának támogatása célprogramok: 1. magyar szürke szarvasmarha célprogram, 2. magas genetikai értéket képviselő lovak célprogram, 3. mangalica célprogram, 4. őshonos juh célprogram, 5. őshonos baromfi célprogram, fb) ökológiai állattartás célprogramok:

52

1. szarvasmarha célprogram, 2. sertés célprogram, 3. juh célprogram, 4. baromfi célprogram. (2) Az (1) bekezdés szerinti célprogramokhoz kapcsolódó támogatások igénybevételének részletes feltételeit e rendelet II. fejezete tartalmazza. (3) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti kiegészítő agrár-környezetgazdálkodási célprogramcsoporton belüli célprogramok közül: a) az (1) bekezdés ea) pontja szerinti erózió elleni védekezés célprogramhoz kapcsolódó célprogram csak aa) az (1) bekezdés aa) pontja szerinti szántóföldi célprogrammal, ab) az (1) bekezdés ad) pontja szerinti integrált szántóföldi növénytermesztés célprogrammal, ac) az (1) bekezdés ae) pontja szerinti ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogrammal, ad) az (1) bekezdés ca) pontja szerinti integrált ültetvény célprogrammal, ae) az (1) bekezdés cb) pontja szerinti ökológiai ültetvény célprogrammal együtt támogatható; b) az (1) bekezdés eb) pontja szerinti füves mezsgye létesítése célprogram csak az (1) bekezdés a) pontja szerinti szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogramcsoporttal együtt támogatható, kivéve az ae) pont szerinti ökológiai szántóföldi növénytermesztés célprogramcsoport esetében; c) az (1) bekezdés ec) pontja szerinti gyepterületen történő cserjeirtás célprogram csak az (1) bekezdés b) pontja szerinti gyepgazdálkodási célprogramcsoporthoz tartozó célprogramokkal együtt támogatható.

A támogatás jellege és tárgya 6. § (1) E rendelet alapján a) az 5. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott célprogramcsoportokhoz tartozó célprogramok esetében terület alapú, b) az 5. § (1) bekezdés f) pontja szerinti célprogramcsoporthoz tartozó célprogramok esetében állatlétszám alapú vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe. (2) A terület alapú célprogramok esetében azon területek után vehető igénybe támogatás: a) ahol a támogatási kérelem által érintett mezőgazdasági parcellát a célprogramban előírtaknak megfelelően hasznosítják, b) ahol az egyes mezőgazdasági parcellák területe legalább 0,3 hektár, c) ahol az egy célprogramba bevitt földterület mérete eléri a célprogramonként meghatározott minimálisan támogatható terület nagyságát. (3) Az állatállomány alapú célprogramok esetében azon állatok után vehető igénybe támogatás, ahol az egy célprogramba bevitt állatok száma eléri a célprogramonként meghatározott minimálisan támogatható állatlétszámot.

A támogatás igénybevételének feltételei 7. § (1) A területalapú támogatást az a földhasználó veheti igénybe, aki/amely a) az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételről szóló 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nyilvántartási rendelet) alapján nyilvántartásba került, b) mezőgazdasági tevékenységből származó bevétellel rendelkezik, c) megfelel a II. fejezetben részletezett, az általa önkéntesen vállalt egyes célprogramok jogosultsági feltételeinek. (2) Amennyiben nem a tulajdonos a földhasználó, az (1) bekezdésben foglaltakon túl a támogatás igénybevételének feltétele, hogy a földhasználó a támogatási kérelem benyújtásakor írásban nyilatkozzon arról, hogy a támogatható területre a támogatási időszak teljes időtartamára érvényes haszonbérleti szerződéssel rendelkezik. (3) Amennyiben a földhasználó támogatható területre vonatkozóan a támogatási időszak nem teljes időtartamára érvényes haszonbérleti szerződéssel rendelkezik, úgy a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat helyett arról kell nyilatkoznia, hogy a benyújtáskor érvényes haszonbérleti szerződéssel rendelkezik, és a föld tulajdonosa írásban hozzájárult ahhoz, hogy a földhasználó a támogatható területre a támogatási időszak teljes időtartamára a rendeletben foglaltak teljesítésére kötelezettséget vállaljon.

53

8. § Az állatlétszám alapú támogatást az állattartó veheti igénybe, aki/amely a kérelem benyújtásának időpontjában a kérelem alapját képező állatok vonatkozásában: a) a Nyilvántartási rendelet alapján nyilvántartásba került, b) mezőgazdasági tevékenységből bevétellel rendelkezik, c) szarvasmarha fajra vonatkozóan a 12/2004. (I. 31.) FVM rendelettel módosított, a szarvasmarha fajok egyedeinek jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet, juh és kecske fajra vonatkozóan az egyes állatfajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 29/2000. (VI. 9.) FVM rendelet szerinti előírásokat teljesíti, d) az egyéb állatfajok esetében teljesülnek az egyes célprogramokban külön meghatározott feltételek. 9. § (1) A rendelet alapján igénybe vehető támogatás nem zárja ki, hogy egyidejűleg ugyanazon területre az alábbi terület alapú támogatások is igényelhetőek legyenek, amennyiben a kérelmező a jogosultsági feltételeknek megfelel: a) az EMOGA Garancia Részlegéből finanszírozott adott évi egységes terület alapú támogatás; b) az EMOGA Garancia Részlegéből finanszírozott egységes terület alapú támogatásokhoz kapcsolódó adott évi kiegészítő nemzeti támogatás; c) az EMOGA Garancia Részlegének társfinanszírozásában megvalósuló kedvezőtlen adottságú területek kompenzációs támogatás. (2) Egy mezőgazdasági parcellára csak egy agrár-környezetgazdálkodási célprogram alapján igényelhető terület alapú támogatás, kivéve, ha ugyanazon mezőgazdasági parcellához kiegészítő agrárkörnyezetgazdálkodási célprogramcsoportban szereplő célprogram [5. § (1) bekezdés e) pontja] is kapcsolható. Ebben az esetben a támogatásra jogosult mindkét vállalt célprogram támogatását igénybe veheti. (3) Egy állategyedre csak egy agrár-környezetgazdálkodási állat alapú célprogram alapján igényelhető állatalapú támogatás. (4) Egy gazdaságon belül több agrár-környezetgazdálkodási célprogram megvalósítása is támogatható. (5) Az egyes agrár-környezetgazdálkodási célprogramcsoportokon belüli gazdálkodási előírások szigorúsága alapján felállított rangsorát az 1. számú melléklet tartalmazza. (6) Az egyes agrár-környezetgazdálkodási célprogramok esetében az adott kultúrában engedélyezett növényvédő szerek közül használható, illetve tiltott növényvédő szer hatóanyagok jegyzékét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Az egyes agrár-környezetgazdálkodási célprogramokban szereplő hatóanyagok engedélyezett csávázó szerként való szakszerű felhasználása az igen alacsony területi dózisok miatt egyik célprogram esetében sem esik korlátozás alá. (7) Kultúrtörténeti és genetikai szempontból kiemelkedő jelentőségű veszélyeztetett ritka növényfajták jegyzékét szántóföldi növényekre a 3. számú melléklet, zöldség növényekre a 4. számú melléklet, valamint a szőlő- és gyümölcsfajtákra az 5. számú melléklet tartalmazza. (8) Az Érzékeny Természeti Területek fizikai blokkazonosító szinten meghatározott listáját az irányító hatóság a) 2008. évben május 1-jéig, b) ezt követően minden év április 1-jéig, a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 14. § (1) bekezdés c) pontjának cg) alpontja alapján kiadott közleményben teszi közzé. (9) A 2. számú melléklet aa), ab), ac) és b) pontjában szereplő hatóanyagokra vonatkozó felhasználási tilalom a vetőmagcsávázásra nem vonatkozik. (10) A 2. számú mellékletben fel nem sorolt növények esetében nincs növényvédő szer hatóanyag korlátozás. (11) Azon területalapú támogatások esetén, ahol a program előírásai között szerepel talajvizsgálat elvégzése, ott a talajvizsgálathoz szükséges átlag talajmintákat kell venni. Egy átlagminta legfeljebb öt hektár nagyságú területet fedhet le. A talajmintavételt a szakmai szempontok betartásával bárki elvégezheti, a talajvizsgálatot csak akkreditált talajlaboratóriumok. Az öt hektárnál kisebb, területileg összefüggő parcellák esetében, amennyiben azok földterület hasznosítási iránya megegyezik, egy mintavétel elegendő.

Kötelezettségek vállalása 10. § (1) A támogatásra jogosultnak a II. fejezetben részletezettek szerinti, az általa önkéntesen vállalt egyes célprogram(ok) előírásait a támogatási időszak teljes időtartama alatt be kell tartani. (2) A támogatásra jogosultnak a teljes támogatási időszak alatt gazdaságának teljes területén be kell tartania a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” előírásait. (3) A támogatásra jogosult a kötelezettségvállalási időszak alatt legalább két alkalommal, képzési időszakonként egy-egy alkalommal köteles a minisztérium által szervezett agrár-környezetgazdálkodási képzésen részt venni. Képzési időszakok a meghirdetett jogcímek esetén: a) a 2004/2005. és a 2005/2006. gazdálkodási év; b) a 2006/2007. és a 2007/2008. gazdálkodási év;

54

c) a 2008/2009. gazdálkodási év. (4) Az 5. § (1) bekezdésének ah) és bc) pontjaiban az Érzékeny Természeti Területek célprogramok keretében a támogatásra jogosult a támogatási kérelmet jóváhagyó határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül az arra rendszeresített formanyomtatványon köteles bejelentkezni a támogatott terület elhelyezkedése szerint illetékes Nemzeti Park Igazgatóságnál.

A támogatásra jogosult által vállalt kötelezettségekben bekövetkező változás 11. § (1) A támogatási időszak alatt a) egy adott célprogramba bevitt teljes földterület mérete csökkenthető azzal, hogy a területcsökkentést az MVH által rendszeresített formanyomtatványon, minden esetben be kell jelenteni az MVH-nak. A támogatási határozatban feltüntetett területek csökkentésére irányuló kérelmet legkésőbb az adott gazdálkodási évre vonatkozó kifizetési kérelem beadási határidejéig lehet benyújtani, amely egyidejűleg a támogatási határozat módosítását vonja maga után, b) a célprogramba bevitt földterület nagysága csak új támogatási kérelem benyújtásával növelhető, c) a földterület elhelyezkedése nem változhat. (2) A 817/2004/EK rendelet 21. cikk 1. pontjának megfelelően az adott célprogramba bevitt földterületet a támogatási időszak alatt kizárólag akkor lehet másik, 2004. évben meghirdetett célprogramba átvinni, ha az új célprogram szigorúbb gazdálkodási előírásokat határoz meg - kivéve a (11) bekezdésben foglalt rendelkezést - és ugyanolyan hasznosítási irányhoz tartozik az 1. számú mellékletben foglaltak alapján, továbbá az új célprogram jogosultsági feltételeinek megfelel. Ebben az esetben a támogatottnak a korábbi agrár-környezetgazdálkodási támogatásra való jogosultsága az új célprogram keretében támogatott terület vonatkozásában megszűnik, a támogatottat azonban a korábbi agrár-környezetgazdálkodási támogatás vonatkozásában támogatás-visszafizetési kötelezettség nem terheli. Célprogram váltás esetén az eredeti vállalási támogatási időszak nem szakad meg, az a már teljesített kötelezettség vállalási időtartam figyelembevételével folytatódik az új célprogram keretében. (3) A 817/2004/EK rendelet 21. cikk 1. pontjának megfelelően a támogatottnak lehetősége van agrárkörnyezetgazdálkodási célprogram keretében támogatott területét a megkezdett gazdálkodási év befejeztével mezőgazdasági erdősítési intézkedésbe bevonni. Ebben az esetben az erdősített terület agrárkörnyezetgazdálkodási támogatásra való jogosultsága megszűnik, a támogatottat azonban támogatásvisszafizetési kötelezettség nem terheli. (4) A támogatott a választott célprogram keretében vállalt kötelezettségét kizárólag a támogatásra való jogosultsággal együtt ruházhatja át. Amennyiben a támogatás alapját képező terület tulajdonosa megváltozik és a célprogramba bevitt területen továbbra is a támogatott teljesíti a vállalt kötelezettségeket, a támogatás folyósítását a változás nem érinti. Átruházni csak azt a támogatott létszámú állatállományt, illetve támogatott területet lehet, amely megfelel a célprogram minimális jogosultsági feltételeként előírt minimális feltételeknek. Egy adott terület, illetve állatállomány a támogatási időszakban - a vis maior esetek kivételével - legfeljebb egyszer ruházható át. A kötelezettség átadásra vonatkozó kérelmet egy eredeti példányban az MVH által rendszeresített formanyomtatványon, postai úton vagy személyesen, a kérelmező székhelye vagy lakhelye szerinti illetékes megyei MVH kirendeltségére a gazdálkodási év első naptári évének utolsó napjáig lehet benyújtani. A 2006/2007. gazdálkodási évre vonatkozó kérelmek benyújtási határideje 2007. február 15. (5) Kötelezettségátruházás esetén az átruházó összes joga és kötelezettsége, valamint az alkalmazott jogkövetkezmények, amely az MVH és az átruházó között a támogatási határozat eredményeképpen létrejött jogi kapcsolatból származik, az átruházás kedvezményezettjére szállnak át. (6) Amennyiben a támogatott a támogatásra jogosult terület egy részét úgy ruházza át, hogy az átruházott részre eső kötelezettség teljesítését átvállalják, a továbbiakban csak a támogatás arányos része folyósítható. (7) Adott célprogramba bevitt földterületen elhelyezkedő parcellák határai a támogatási időszak alatt módosíthatók. A parcellák száma gazdasági évenként változhat. (8) A támogatási időszak alatt a támogatási kérelmet jóváhagyó határozatban szereplő állatállomány nagysága csökkenthető. Az állatállomány csökkentést - ide nem értve a természetes állománycsere időszakát - minden esetben be kell jelenteni az MVH-nak. A támogatási határozatban feltüntetett állatállomány csökkentésére irányuló kérelmet legkésőbb az adott gazdálkodási évre vonatkozó kifizetési kérelem beadási határidejéig lehet benyújtani, amely egyidejűleg a támogatási határozat módosítását vonja maga után. (9) A célprogramban szereplő állatállomány csak új támogatási kérelem alapján növelhető. (10) A (2) bekezdésben foglalt új célprogramba történő átjelentkezésről szóló kérelmet a kérelemre vonatkozó gazdálkodási év megkezdése előtt, de legkésőbb június 30-ig lehet benyújtani az MVH által rendszeresített formanyomtatványon. A célprogram váltási kérelmeket az MVH a benyújtási határidő lejárta után, a rendelkezésre álló pénzügyi keret terhéig - rangsor felállítását követően - bírálja el. A célprogram váltási kérelmek részletes pontozási szempontrendszerét a 9. számú melléklet tartalmazza. Pontegyezőség esetén a célprogram váltási kérelem beérkezésének időpontja a meghatározó. Amennyiben a pénzügyi keret kimerül, úgy

55

a célprogram váltási kérelem benyújtójának a korábban vállalt célprogramra vonatkozó támogatási jogosultsága fennmarad. (11) A támogatási időszak alatt egy alkalommal lehetőség van az Érzékeny Természeti Területeken alkalmazható szántóföldi növénytermesztési célprogramok közül a Lucernatermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogramból a Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogramba történő célprogram váltásra.

A támogatás mértéke 12. § A célprogramok támogatási összegeinek évenkénti mértékét célprogramonként a II. fejezet tartalmazza.

Támogatási kérelem benyújtása 13. § (1) A támogatási kérelmet egy eredeti példányban az MVH által rendszeresített formanyomtatványon, postai úton, a kérelmező székhelye vagy lakhely szerinti MVH területileg illetékes megyei kirendeltségéhez: a) 2004. október 15. és november 26. között, b) lehet benyújtani. (2) (3) A támogatási kérelemhez mellékelni kell: a) a blokktérkép eredeti példányát, melyen be kell jelölni, hogy mely parcella után igénylik a kompenzációs támogatást, b) amennyiben a támogatási kérelem benyújtásakor nem áll rendelkezésre a blokktérkép eredeti példánya, akkor a kitöltött egyedi blokktérkép-igénylő lap másolatát kell a kérelemhez csatolni, mely utóbbi esetben az egyedi blokktérképet a kézhezvétel után haladéktalanul be kell nyújtani az MVH-hoz, c) a II. fejezetben részletezett, az egyes célprogram(ok) igénybevételéhez szükséges kötelezően csatolandó igazolásokat, d) a gazdálkodási formát igazoló dokumentumokat. (4) Az állatlétszám alapú támogatásnál a támogatási kérelemhez csatolni lehet a 14. § (4) bekezdés d) pontjában foglalt pontszám eléréséhez a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság igazolását a természetvédelmi oltalom alatt álló terület állattartással történő hasznosításáról. (5) Egy kérelmező egy adott támogatási kérelem benyújtási időszakban egy támogatási kérelmet nyújthat be.

Támogatási kérelem elbírálása 14. § (1) A támogatási kérelmeket az MVH a benyújtási határidő lejárta után, pontozási rendszer alapján bírálja el. A pontozási rendszer az 5. § (1) bekezdése szerinti célprogramcsoportonként külön-külön történik. (2) A támogatási kérelmek országos rangsorának összeállítása az 5. § (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti egyes célprogramcsoportokon belül külön-külön történik. (3) A terület alapú támogatási kérelmek pontozása mezőgazdasági parcellánként történik. A pontozása során az alábbi szempontok kerülnek figyelembevételre: a) a kérelmező lakhelyén/székhelyén a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya, b) a célprogramba bevinni kívánt földterület aránya a gazdaság összes, ugyanahhoz a hasznosítási irányhoz tartozó földterületéhez képest, c) a kérelem alapját képező földterületek átlagos távolsága a kérelmező lakhelyétől/székhelyétől, d) a kérelmezőnél a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya, e) korábbi részvétel a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programban, amennyiben a földhasználó/állattartó mint jogosult támogatott a minisztérium 2003. évi nyilvántartásában szerepel, f) a terület vízbázisvédelmi szempontból való besorolása, g) a terület nitrátérzékenysége, h) a választott célprogram gazdálkodási előírásainak környezetre gyakorolt hatása. (4) Az extenzív állattartáshoz kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási célprogramokra benyújtott támogatási kérelmek pontozása során az alábbi szempontok kerülnek figyelembevételre: a) a kérelmező lakhelyén/székhelyén a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya, b) a kérelem alapját képező állat tartási helyének átlagos távolsága a kérelmező lakhelyétől/székhelyétől, c) tenyésztőszervezeti tagság, d) védett természeti terület állattartással történő hasznosítása, e) legeltetés módja, f) a trágyaelhelyezés biztosításának módja,

56

g) korábbi részvétel a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programban, amennyiben a földhasználó/állattartó, mint jogosult támogatott a minisztérium 2003. évi nyilvántartásában szerepel, h) a választott célprogram jellege. (5) A (3)-(4) bekezdések a)-g) pontjaiban szereplő szempontokra az összpontszám 80%-a, a (3)-(4) bekezdésének h) pontja szerinti szempontra az összpontszám 20%-a adható. (6) A támogatási kérelmek (3)-(4) bekezdésekben foglaltak szerinti részletes pontozási szempontrendszerét a 7. számú melléklet tartalmazza.

A támogatás folyósítása 15. § (1) A támogatás egy összegben történő folyósítása a kifizetési kérelmet jóváhagyó határozatban foglaltak alapján évente, forintban történik. (2) A kifizetési kérelmet egy példányban, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott egységes területalapú támogatással együtt az MVH által rendszeresített formanyomtatványon, a kérelmező székhelye, illetve lakhelye szerint illetékes MVH megyei kirendeltséghez postai úton lehet benyújtani a) a 2005/2006. gazdálkodási évben február 1. és február 28. között, b) a 2006/2007. gazdálkodási évtől kezdődően évente április 1. és május 15. között. (3) A kifizetési kérelemhez abban az esetben, ha a támogatási kérelemben megjelölt parcellák határai módosulnak, mellékelni kell a blokktérkép eredeti példányát, melyen be kell jelölni, hogy mely parcella után igénylik a kompenzációs támogatást. (4) A kifizetési kérelemben feltüntetett hasznosítási kód módosítására, pontosítására a kérelmezőnek a kérelem benyújtási határidejének lejárta után legfeljebb 25 nap áll rendelkezésére, mely időszak alatt a kérelem benyújtása már késedelmes benyújtásnak minősül. A késedelmes benyújtásról a 796/2004/EK Bizottsági rendelet 21. cikke rendelkezik. (5) A kifizetési kérelmet jóváhagyó határozat meghozatalára a kifizetési kérelem keresztellenőrzését követő 60 napon belül kerül sor. (6) Az MVH a kifizetési kérelem adatait a MePAR rendelet szerinti adatbázis adataival összeveti és a kimutatott túligénylések esetén az érintett földhasználókat a túligénylés tisztázására szólítja fel. (7) Adott területre vonatkozóan ugyanazon ügyfél jogosult az egységes területalapú, az agrárkörnyezetgazdálkodási, a kedvezőtlen adottságú területek, valamint a NATURA 2000. támogatásának igénybevételére. Az MVH a kifizetési kérelem adatait a fenti területalapú támogatások adatbázisával összeveti, és amennyiben ugyanazon terület vonatkozásában a kérelmezők személye nem azonos, az ügyfeleket egyszeri alkalommal a földhasználati jog tisztázására szólítja fel.

Ellenőrzés 16. § (1) A jogosultsági feltételek és a kötelezettségvállalások teljesítését az MVH az adott célprogramok lebonyolításában megbízás alapján közreműködő illetékes szakhatóságok bevonásával évente ellenőrzi. (2) A támogatásra jogosult köteles a helyszíni ellenőrzés során igazolni, hogy az általa haszonbérbe vett, támogatott terület hasznosítására jogosult.

Jogkövetkezmények 17. § (1) A támogatható területre, illetve állatállományra vonatkozó szempontok teljesítését a 8. számú mellékletben szereplő táblázat pontrendszere alapján kell értékelni. A táblázat tartalmazza az egyes szempont teljesítése, illetve nem teljesítése esetén adandó pontszámot, attól is függően, hogy a nem teljesítés hány alkalommal fordult elő és az milyen mértékű volt. A kapott pontok összegzésével állapítható meg a szankcionálás mértéke. A táblázatban megjelölt egyes esetekben a kapott pontszámtól függetlenül a mezőgazdasági termelő az adott gazdálkodási évben az érintett parcellák után nem jogosult támogatásra (P1 szankció) vagy a mezőgazdasági termelőt a célprogramból egy gazdálkodási évre (P2 szankció) vagy véglegesen ki kell zárni (P3 szankció) vagy az érintett parcellák után az adott célprogram támogatási időszakának lejártáig nem jogosult támogatásra (P4 szankció). (2) Az agrár-környezetgazdálkodási támogatásoknál a 8. számú melléklet mellett a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásainak a gazdálkodási tevékenységéhez kapcsolódó szankcióit is alkalmazni kell, melyet külön jogszabály határoz meg. (3) Az (1)-(2) bekezdésekben foglaltak szerinti értékelést követően megállapított szankcionálási mértékek közül a magasabb százalékos arányú szankció jogkövetkezményeit kell érvényesíteni.

57

(4) Amennyiben a támogatásra jogosult a kötelezettségvállalási időszak alatt agrár-környezetgazdálkodási képzésen: a) egy alkalommal vesz részt, nem jogosult az utolsó gazdálkodási évre jutó támogatási összeg 50%-ára; b) egy alkalommal sem vesz részt, nem jogosult az utolsó gazdálkodási évre jutó teljes támogatási összegre. (5) Amennyiben a kötelezettségvállaló személyében a 10. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott képzési időszak alatt változás történik, és így a jogutódnak már csak egy képzési időszak áll rendelkezésére, azon a képzésen kötelezően részt kell vennie. Amennyiben a képzésen nem vesz részt, nem jogosult az utolsó gazdálkodási évre jutó támogatási összeg 50%-ára. (6) A (4) vagy (5) bekezdésben foglalt esetekben, amennyiben a támogatásra jogosult már felvette a támogatási összeget, azt vissza kell fizetnie. (7) A támogatás alapjául szolgáló terület méretének meghatározásánál, illetve az igényelt, valamint az ellenőrzés alapján megállapított valós terület méretéből adódó eltérések esetén az egyes közösségi támogatási programokra vonatkozóan a 796/2004/EK bizottsági rendelet a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról 51. cikk (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (8) A támogatás alapjául szolgáló állatok létszámának meghatározásánál, illetve az igényelt, valamint az ellenőrzés alapján megállapított valós állatlétszámból adódó eltérések esetén, a szarvasmarha, juh, kecske, sertés és ló állatfajok esetében értelemszerűen alkalmazni kell a 796/2004/EK rendelet 57., 59. és 60. cikkében foglaltakat. (9) Amennyiben a támogatási időszak alatt második alkalommal szükséges a tárgyévre vonatkozó támogatás teljes egészének visszavonása, az a programból való végleges kizárást jelenti. (10) Amennyiben az a támogatásra jogosult, aki külön jogszabály alapján a 2005/2006. gazdálkodási évben szőlőkivágásra irányuló támogatási kérelmet nyújtott be és a szőlőterületének kivágásának támogatására jogosult a) eleget tesz a 11. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak, abban az esetben a szőlőterület kivágása területcsökkentésnek minősül; b) nem tesz eleget a 11. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak, de a 2006/2007. gazdálkodási évtől kezdve már nem nyújt be kifizetési kérelmet, ba) a célprogramba bevitt területének legfeljebb 25%-os területcsökkentése esetén a gazdálkodó a területcsökkentéssel érintett parcellák után az adott célprogram támogatási időszakának lejártáig nem jogosult támogatásra (P4 szankció), bb) a célprogramba bevitt területének 25,1-50%-os területcsökkentése esetén a gazdálkodót a célprogramból egy évre ki kell zárni (P2 szankció), bc) a célprogramba bevitt területének 50,1-100%-os területcsökkentése esetén a gazdálkodót a célprogramból az adott célprogram támogatási időszakának lejártáig ki kell zárni (P3 szankció); c) nem tesz eleget a 11. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak, és a 2006/2007. gazdálkodási évtől kezdve kifizetési kérelmet nyújt be, az a gazdálkodó által szándékosan tett hamis nyilatkozatnak minősül, és vele szemben a 817/2004 EK rendelet 72. cikke alapján kell eljárni. (11) A (10) bekezdés a)-c) pontjában foglaltak fennállta minden esetben a támogatási határozat módosítását vonja maga után. (12) A 11. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a területcsökkenéssel érintett terület nagyságához, valamint a 11. § (8) bekezdése alapján a csökkentéssel érintett állatlétszám nagyságához kapcsolódó korábban igénybe vett támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, amely az adott gazdálkodási év támogatási összegéből történő levonással is teljesíthető. (13) Nem minősülnek jogosulatlanul igénybe vett támogatásoknak a területcsökkenést eredményező vis maior eseteken túl az alábbi esetek, melyeket az ügyfélnek minden esetben hatósági igazolással vagy az ügyben eljáró más szerv által kiadott irattal kell bizonyítania az MVH felé a jogerőre emelkedett határozat kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül: a) a földterület állami kisajátítása (útépítés, gátépítés stb.), amennyiben az a kötelezettségvállalás időpontjában nem volt előre látható, b) osztatlan közös tulajdon kimérése után - a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 63/2005. (IV. 8.) Korm. rendelet 3. §-ának (4) bekezdésében meghatározott ok miatt - a földterület nem egyezik a korábbi földterület méretével. (14) Amennyiben a 15. § (4) bekezdése alapján meghatározott határidőn túl történik meg a hasznosítási kód módosítására, pontosítására vonatkozó kérelem benyújtása, úgy a határidőn túli módosítással érintett parcellák után a gazdálkodó az adott gazdálkodási évben nem jogosult a támogatásra (P1 szankció). (15) Amennyiben a 15. § (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelő hiánypótlási eljárás során megállapítható, hogy nem a 7. § (2)-(3) bekezdése szerinti földhasználó igényelte a támogatást, abban az esetben a gazdálkodó az adott gazdálkodási évben az érintett parcellák után nem jogosult támogatásra (P1 szankció).

58

(16) Amennyiben a támogatásra jogosult a 796/2004/EK Bizottsági rendelet 68. cikkére hivatkozik az MVH eljárása során, abban az esetben az ezzel összefüggő bizonyítási kötelezettség őt terheli.

II. Fejezet Az egyes támogatások igénybevételének részletes szabályai 1. Cím Szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogramcsoport Alapszintű szántóföldi célprogram 18. § (1) A támogatás célja a növényvédő szerek használatából és a műtrágyázásból eredő környezeti terhelés csökkentése, valamint a talajállapot védelme és javítása. (2) Jogosultsági feltételek: a) a legkisebb támogatható szántóterület 1 ha, b) jogosult növények: minden szántóföldi növény és zöldségféle. (3) A program előírásai: a) a program első és utolsó gazdálkodási évében bővített (pH, K , vízben oldható sók, humusz, CaCO , A 3 P O , K O, NO +NO , Na, Mg, SO , Mn, Zn, Cu elemekre kiterjedő) talajvizsgálat elvégzése, 2 5 2 2 3 4 b) a talajvizsgálati eredmények alapján tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása, c) a tápanyag-utánpótlás során a kijuttatott N-hatóanyag mértéke nem haladhatja meg a 170 kg/ha/év mennyiséget, d) magas környezetterhelési kockázattal járó, a 2. számú melléklet aa) pontjában meghatározott növényvédő szer hatóanyagok használata tilos. (4) A támogatás mértéke: a) szántóföldi zöldségnövények esetén a programba bevitt terület után 172,55 euró/ha, b) egyéb szántóföldi növények esetén a programba bevitt terület után 98,04 euró/ha.

Tanyás gazdálkodás célprogram 19. § (1) A támogatás célja a hagyományos, alacsony ráfordítású gazdálkodási rendszerek megőrzése, a kultúrtörténeti tájkép megőrzése, illetőleg a növényvédő szerek használatából és a műtrágyázásból eredő környezeti terhelés csökkentése. (2) Jogosultsági feltételek: a) a támogatott szántóterület nagysága 0,5 és 20 ha között lehet, b) az egyes parcellák mérete legfeljebb 2 ha lehet, c) a kérelem alapját képező területhez tartozó lakott terület tanyaként van regisztrálva az ingatlannyilvántartásban, vagy a tulajdoni lapon külterületen lévő, mezőgazdasági termelés céljára létesített lakó- és gazdasági épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó földterület együttese szerepel. (3) A program előírásai: d) mozaikos, kisparcellás növénytermesztés folytatása, b) a program első és utolsó gazdálkodási évében bővített (pH, K , vízben oldható sók, humusz, CaCO , A 3 P O , K O, NO +NO , Na, Mg, SO , Mn, Zn, Cu elemekre kiterjedő) talajvizsgálat elvégzése, 2 5 2 2 3 4 c) a talajvizsgálati eredmények alapján tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása, d) a tápanyag-utánpótlás során a kijuttatott N-hatóanyag mértéke nem haladhatja meg a 120 kg/halév mennyiséget, e) magas környezetterhelési kockázattal járó, a 2. számú melléklet ab) pontjában meghatározott növényvédő szer hatóanyagok használata tilos, f) talajjavítás nem engedélyezett. (4) A támogatás mértéke: a) szántóföldi zöldségnövények esetén a célprogramba bevitt terület után 215,69 euró/ha, b) egyéb szántóföldi növény esetén a célprogramba bevitt terület után 145,10 euró/ha.

59

(5) A támogatási kérelemhez mellékelni kell a tulajdoni lap harminc napnál nem régebbi másolatát arról, hogy a pályázott területhez tartozó lakott terület az ingatlan-nyilántartásban a (2) bekezdés c) pontjában meghatározottak szerint van nyilvántartva.

Méhlegelő célú növénytermesztés célprogram 20. § (1) A támogatás célja az alacsony termőképességű területek alternatív hasznosításának ösztönzése, valamint a növényvédő szerek használatából és a műtrágyázásból eredő környezeti terhelés csökkentése. (2) Jogosultsági feltételek: a) a legkisebb támogatható szántóterület 1 ha; b) a területen termesztett növény méhészeti célú felhasználásából származó bevételen kívül a termesztett növényből egyéb bevétel nem származhat; c) a támogatásban részesített terület nem jogosult a 797/2004/EK Tanácsi rendeletben meghatározott méhészeti termékek fejlesztése céljából alkalmazott termelési és marketing támogatásra; d) a következő méhlegelő célra (méztermelésre) alkalmas növények, vagy azok valamely keverékének termesztése: da) fehér somkóró (Melilotus albus), db) közönséges mézontófű (Phacelia tanacetifolia), dc) bíbor here (Trifolium incarnatum), dd) fehér here (Trifolium repens), de) vörös here (Trifolium pratense), df) baltacim (Onobrychis viciifolia), dg) káposztarepce (Brassica napus), dh) pohánka (Fagopyrum esculentum), di) fehér mustár (Sinapis alba). (3) A program előírása szerint műtrágya és növényvédő szerek használata nem megengedett. (4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 74,51 euró/ha.

Integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram 21. § (1) A támogatás célja a növényvédő szerek használatából és a műtrágyázásból eredő környezeti terhelés csökkentése, illetve a talaj állapotának védelme és javítása. (2) Jogosultsági feltételek: a) a legkisebb támogatható szántóterület 1 ha, b) a támogatás az alábbi szántóföldi kultúrnövényekre igényelhető: őszi búza, árpa, kukorica, napraforgó, cukorrépa, őszi káposztarepce, burgonya, lucerna és szója, valamint a következő zöldségfélék termesztése esetén igényelhető: hagyma, fokhagyma, káposzta, kelkáposzta, kelbimbó, brokkoli, karfiol, karalábé, uborka, tökfélék, fűszerpaprika, zöldpaprika, paradicsom, zöldborsó, csemegekukorica, görögdinnye, sárgadinnye, c) a terület Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet által nyilvántartott ökológiai átállási vagy átállt szántóterületek között nem szerepel. (3) A program előírásai: a) a program első és utolsó gazdálkodási évében teljes körű (pH, K , vízben oldható sók, humusz, CaCO , A 3 P O , K O, NO +NO , Na, Mg, SO , Mn, Zn, Cu, toxikus elemek: Cd, Cu, Ni, Pb, Zn, Hg, Cr, As elemekre 2 5 2 2 3 4 kiterjedő) talajvizsgálat elvégzése, b) a talajvizsgálati eredmények alapján tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása, c) a tápanyag-utánpótlás során a kijuttatott N-hatóanyag mértéke nem haladhatja meg a 170 kg/ha/év mennyiséget, d) a szántóföldi kultúrnövényeknél, valamint a zöldborsó és csemegekukorica termesztése esetén a magas környezetterhelési kockázattal járó, a 2. számú melléklet b) és d) pontja szerinti növényvédő szer hatóanyagok használata tilos, e) a zöldborsón és a csemegekukoricán kívül a (2) bekezdés b) pontjában felsorolt zöldségfélék termesztése esetén az engedélyezett növényvédő szerek közül csak a „korlátozás nélkül engedélyezett” (zöld) és a „mérsékelt korlátozásokkal engedélyezett” (sárga) minősítésűek használhatók, amelyeket a rendelet 2. számú melléklet c) pontja tartalmazza, f) a termesztett növényfajtának legalább egy jelentős betegséggel szemben ellenállónak kell lennie, g) növényvédelmi előrejelzés szükséges. (4) A támogatás mértéke: a) szántóföldi zöldségnövények esetében a célprogramba bevitt terület után 223,53 euró/ha,

60

b) egyéb szántóföldi növények esetében a célprogramba bevitt terület után 133,33 euró/ha. (5) Azon kérelmezőknek, akinek valamely szántóterülete Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezetnél nyilvántartásban van, azoknak a támogatási kérelemhez mellékelni kell a Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet igazolását arról, hogy a célprogramba bevinni kívánt szántóterület nincs a nyilvántartásukban.

Ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram 22. § (1) A támogatás célja a növényvédő szerek használata és a műtrágyázásból eredő környezeti terhelés csökkentése, valamint a talaj állapotának védelme és javítása. (2) Jogosultsági feltételek: a) a legkisebb támogatható szántóterület 1 ha, b) jogosult növények: minden szántóföldi növény és zöldségféle, c) párhuzamos gazdálkodás nem megengedett, d) a gazdaság teljes szántóterülete Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet által nyilvántartásban van. (3) A program előírásai: a) a 2092/91/EGK Tanácsi rendelet ökológiai termelésre vonatkozó szabályainak betartása, b) a program első és utolsó gazdálkodási évében teljes körű (a pH, K , vízben oldható sók, humusz, CaCO , A 3 P O , K O, NO +NO , Na, Mg, SO , Mn, Zn, Cu, toxikus elemek: Cd, Cu, Ni, Pb, Zn, Hg, Cr, As elemekre 2 5 2 2 3 4 kiterjedő) talajvizsgálat elvégzése, c) a talajvizsgálati eredmények alapján tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása, d) a biodiverzitás megőrzése, növelése érdekében a parcellák legalább 5%-ának „ökológiai kompenzációs terület”-té kell átalakítani, ahol a kiegészítő célprogramcsoporton belül a 47. §-ban foglalt füves mezsgyére vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, vagy zöld ugart kell kialakítani, e) a mezőgazdasági parcellák és autópályák, illetve első és másodrendű utak között legalább tíz méteres izolációs távolságot kell tartani, ahol az ökológiai kompenzációs területre vonatkozó előírások alkalmazhatók, és az izolációs távolságon belül növénytermesztés nem folytatható, f) növényvédelmi előrejelzés szükséges. (4) A támogatás mértéke szántóföldi művelés esetében: a) szántóföldi zöldségnövények esetében az átállási időszakban a célprogramba bevitt terület után 349 euró/ha, illetőleg b) szántóföldi zöldségnövények esetében az átállási időszak után, már átállt időszakban a célprogramba bevitt terület után 220 euró/ha, c) egyéb szántóföldi növények esetében az átállási időszakban a célprogramba bevitt terület után 192 euró/ha, d) egyéb szántóföldi növények esetében az átállási időszak utáni, már átállt időszakban a célprogramba bevitt terület után 145 euró/ha. (5) A támogatási kérelemhez mellékelni kell azt az igazolást, amely tanúsítja, hogy a Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet nyilvántartásában mekkora szántóterület szerepel, valamint tartalmazza, hogy abból a célprogramba bevinni kívánt területek ökológiai gazdálkodásra történő átállási időpontja (év) mikor kezdődött. (6) Csak a 2092/91/EGK Tanácsi rendelet alapján átállásra bejelentett terület jogosult átállási támogatásra. A támogatásra jogosult legfeljebb 2 egymást követő gazdálkodási évben vehet igénybe átállási időszakra vonatkozó támogatást. Amennyiben a támogatási kérelem benyújtásának naptári évében kezdte meg átállását, az átállási támogatásra 2 alkalommal jogosult. Amennyiben a támogatási kérelem benyújtásának naptári évet megelőző évben kezdte meg átállását akkor csak egy alkalommal jogosult átállási támogatásra. Az átállási idő meghosszabbítása nem lehetséges. Amennyiben egy parcella átállási időszaka újra kezdődik, abban az esetben az a parcella a programból kizárásra kerül.

Hosszú távú területpihentetési célprogram 23. § (1) A támogatás célja a mezőgazdasági eredetű vízszennyezés kockázatának megszüntetése a sérülékeny vízbázisok területén, a növényvédő szerek használatából és a műtrágyázásból eredő környezeti terhelés csökkentése, valamint a zöld folyosó rendszer fejlesztése. (2) Jogosultsági feltételek: a) a támogatás sérülékeny vízbázisok védőterületén lévő szántóterületen vehető igénybe, b) a legkisebb támogatható terület 1 ha, c) a program előírásait legalább húsz évig be kell tartani.

61

(3) A program előírásai: a) a helyi adottságoknak megfelelő legalább három fajból álló fűmag keverék vetése, b) a gyep ápolása évente legalább két mulcsozással vagy kaszálással, c) a kaszálás (mulcsozás) során vadriasztó láncot kell alkalmazni, d) a mulcsozás vagy a kaszálás minden év május 1-je után engedélyezett, e) műtrágya, istállótrágya és növényvédő szerek alkalmazása nem megengedett, f) a legeltetés tilos. (4) A támogatás mértéke: a) az első évben a programba bevitt terület után 376,47 euró/ha, b) második évtől a programba bevitt terület után 133,33 euró/ha.

Ritka szántóföldi növény- és zöldségfajták termesztése célprogram 24. § (1) A támogatás célja a kultúrtörténeti, genetikai és nemesítési szempontból kiemelkedő jelentőségű ritka növényfajták megőrzése. (2) Jogosultsági feltételek: a) a legkisebb támogatható terület: szántóföld esetében 0,5 ha, szántóföldi zöldség esetében 0,3 ha, b) a 3. számú mellékletben, illetve a 4. számú mellékletben szereplő növényfajta. (3) A program előírásai: a) a program első és utolsó gazdálkodási évében bővített (pH, K , vízben oldható sók, humusz, CaCO , A 3 P O , K O, NO +NO , Na, Mg, SO , Mn, Zn, Cu elemekre kiterjedő) talajvizsgálat elvégzése, 2 5 2 2 3 4 b) a talajvizsgálati eredmények alapján tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása, c) a tápanyag-utánpótlás során a kijuttatott N-hatóanyag mértéke nem haladhatja meg a 120 kg/ha/év mennyiséget, d) csak az ökológiai növényvédelemben engedélyezett növényvédő szerek alkalmazhatók, melyek listáját a 2092/91/EGK Tanácsi rendelet II. melléklet B pontja tartalmazza, e) csak a mechanikai gyomirtás engedélyezett. (4) A támogatás mértéke: a) szántóföldi zöldségnövény esetén a célprogramba bevitt területek után 231,37 euró/ha, b) egyéb szántóföldi növény esetén a célprogramba bevitt terület után 129,41 euró/ha. (5) A támogatási kérelemhez mellékelni kell az Agrobotanikai Intézet igazolását a fajta jogosultságáról és meglétéről.

Érzékeny Természeti Területeken alkalmazható szántóföldi növénytermesztési célprogramok 1. Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram 25. § (1) A támogatás célja a területi mezőgazdasági földhasználat, a környezet- és természetvédelmi szempontok harmonizációjának elősegítése, valamint olyan gazdálkodási módok elterjesztése, amelyek megfelelnek a régiók természeti értékfenntartó képességének. A célprogram kiemelt célja a túzok, az ugartyúk, a szalakóta és a fokozottan védett ragadozó madarak (parlagi sas, kerecsensólyom, kék vércse, hamvas rétihéja) természetes élőhelyeknek védelme. (2) Jogosultsági feltételek: a) legalább 1 ha szántóterület az alábbi érzékeny természeti területeken: Dévaványa környéke, Békés-Csanádi sík, Mosoni sík, Hevesi sík, Dunavölgyi sík, Borsodi Mezőség, b) egy parcella mérete nem lehet nagyobb negyven hektárnál. (3) A program előírásai: a) a program első és utolsó gazdálkodási évében bővített (pH, K , vízben oldható sók, humusz, CaCO , A 3 P O , K O, NO +NO , Na, Mg, SO , Mn, Zn, Cu elemekre kiterjedő) talajvizsgálat elvégzése; 2 5 2 2 3 4 b) a talajvizsgálati eredmények alapján tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása; c) a tápanyag-utánpótlás során a kijuttatott N-hatóanyag mértéke nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mennyiséget; d) magas környezetterhelési kockázattal járó, a 2. számú melléklet ac) pontjában meghatározott növényvédő szer hatóanyagok használata tilos;

62

e) az alábbi vetésszerkezetre vonatkozó előírásokat a célprogramba bevitt területre vonatkozóan az ötéves támogatási időtartam alatt kell megvalósítani: ea) minimum 20% gabona, eb) minimum 20% pillangós takarmánynövény (lucerna, fehérhere, vöröshere, somkóró, bükköny stb.), ec) minimum 10% repce, ed) maximum 20% egyéb kultúra, ef) minimum 20% ugar; f) rovarölő szerek nem alkalmazhatók (kivéve repce esetében); g) mélyművelés ötévente egyszer engedélyezett; h) sorközművelés csak május 1-je előtt engedélyezett; i) minimum hat méter széles növényvédőszer-mentes parcellaszegélyeket kell hagyni; j) pillangós takarmánynövények esetén: ja) a terület legalább 50%-án az első kaszálást június 15. után lehet elkezdeni (az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság írásos véleménye alapján), jb) a többi területen az első kaszálást április 25-éig kell elvégezni, jc) minden kaszálás esetén legalább 5% kaszálatlan területet kell hagyni, jd) fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének megtalálása esetén a fészek körül kaszálatlan területet kell kialakítani a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság írásos véleménye alapján, je) kaszálás esetén vadriasztó lánc használata kötelező; k) repce esetén a terület 10%-án a Nemzeti Park Igazgatóság írásos kijelölése alapján a madarak téli táplálékának biztosítása céljából a hóeltakarítás kötelező. (4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 250,98 euró/ha.

2. Szántóföldi növénytermesztés madár élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram 26. § (1) A támogatás célja a természeti értékekre káros hatások csökkentése a kevésbé ártalmas növényvédő szerek alkalmazása, illetve a növényvédőszer-mentes parcellaszegélyek kialakítása, a megfelelő betakarítási és növényápolási technológiák, valamint a kevesebb műtrágya felhasználása érdekében. A támogatás célja továbbá a parlagi sas, a fürj és a fogoly élőhelyének és életfeltételeinek biztosítása. (2) Jogosultsági feltétel: a) a legkisebb támogatható szántóterület 1 ha; b) Észak-Cserehát, Bodrogköz, Szatmár-Bereg, Békés-Csanádi sík, Beregi ártér Érzékeny Természeti Területeken. (3) A program előírásai: a) a program első és utolsó gazdálkodási évében bővített (pH, K , vízben oldható sók, humusz, CaCO , A 3 P O , K O, NO +NO , Na, Mg, SO , Mn, Zn, Cu elemekre kiterjedő) talajvizsgálat elvégzése; 2 5 2 2 3 4 b) a talajvizsgálati eredmények alapján tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása; c) a tápanyag-utánpótlás során a kijuttatott N-hatóanyag mértéke nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mennyiséget; d) magas környezetterhelési kockázattal járó, a 2. számú melléklet ac) pontjában meghatározott növényvédő szer hatóanyagok használata tilos; e) az alábbi vetésszerkezetre vonatkozó előírásokat a célprogramba bevitt területre vonatkozóan az 5 éves támogatási időtartam alatt meg kell valósítani: ea) minimum 30% gabona, eb) minimum 20% pillangós takarmánynövény (lucerna, fehérhere, vöröshere, somkóró, bükköny stb.), ec) maximum 25% egyéb kultúra, ed) minimum 10% ugar; f) gabonafélék betakarítását követően zöldugar vagy másodvetés alkalmazása kötelező; g) gyomirtó szerek évente legfeljebb egyszeri, a haszonkultúrát érintő használata; h) Észak-Cserehát Érzékeny Természeti Terület esetében a termőtalajnak csak a felső 8-10 cm-ét érintő agrotechnika alkalmazása; i) növényvédő szerek alkalmazásának mellőzése a parcellaszegélyeken (3 méteres sávban); j) pillangós takarmánynövény kaszálása esetén vadriasztó lánc használata kötelező. (4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 203,92 euró/ha.

3. Lucernatermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram

63

27. § (1) A támogatás célja a térségi mezőgazdasági földhasználat, valamint a környezet- és természetvédelmi szempontok harmonizációjának elősegítése, valamint olyan gazdálkodási módok elterjesztése, amelyek megfelelnek a térség természeti értékfenntartó kapacitásának. A célprogram kiemelt célja a túzok, az ugartyúk, a szalakóta és a fokozottan védett ragadozó madarak (parlagi sas, kerecsensólyom, kék vércse, hamvas rétihéja) természetes élőhelyeinek védelme. (2) Jogosultsági feltételek: a) a legkisebb támogatható szántóterület 1 ha, b) Hevesi sík, Dévaványa környéke, Békés-Csanádi sík, Dunavölgyi sík, Mosoni sík, Borsodi Mezőség Érzékeny Természeti Területeken. (3) A program előírásai: a) a program első és utolsó gazdálkodási évében bővített (pH, K , vízben oldható sók, humusz, CaCO , A 3 P O K O, NO +NO , Na, Mg, SO , Mn, Zn, Cu elemekre kiterjedő) talajvizsgálat elvégzése, 2 5, 2 2 3 4 b) a talajvizsgálati eredmények alapján tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása, c) magas környezetterhelési kockázattal járó, a 2. számú melléklet ac) pontjában meghatározott növényvédő szer hatóanyagok használata tilos, d) rovarölő szerek alkalmazása tilos, e) a harmadik év során lucerna felülvetés kötelező, 50%-os vetőmagmennyiséggel, f) csak a felülvetéskor, maximum 90 kg/ha/év N-hatóanyag kijuttatása engedélyezett, g) 6 méter széles növényvédőszer-mentes parcellaszegélyeket kell hagyni, h) a terület legalább 50%-án az első kaszálást június 15. után lehet elvégezni a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság írásos véleménye alapján, i) a többi területen az első kaszálást április 25-éig kell elvégezni, j) minden kaszálás esetén legalább 5% kaszálatlan területet kell hagyni, k) fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének megtalálása esetén a fészkek körül kaszálatlan területet kell kialakítani a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság írásos véleménye alapján, l) kaszálás esetén vadriasztó lánc használata kötelező. (4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 266,67 euró/ha.

4. Szántóföldi növénytermesztés élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram 28. § (1) A támogatás célja a tájszerkezet megőrzése, a növényvédő szerek és műtrágyák talajba mosódásának elkerülése, valamint a környezetterhelés korlátozása mellett a védett állatfajok részére a megfelelő életkörülmények kialakítása. (2) Jogosultsági feltételek: a) legalább 1 hektár szántóterület az alábbi Érzékeny Természeti Területeken: Marcal medence, ŐrségVendvidék, Baranya, Turjánvidék, Szentendrei sziget, b) a Marcal medence Érzékeny Természeti Terület esetén a füves mezsgye kiegészítő programban való részvétel kötelező. (3) A program előírásai: a) a program első és utolsó gazdálkodási évében bővített (pH, K , vízben oldható sók, humusz, CaCO , A 3 P O , K O, NO +NO , Na, Mg, SO , Mn, Zn, Cu elemekre kiterjedő) talajvizsgálat elvégzése, 2 5 2 2 3 4 b) a talajvizsgálati eredmények alapján tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása, c) a tápanyag-utánpótlás során a kijuttatott N-hatóanyag mértéke nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mennyiséget, amit istállótrágyával vagy zöldtrágya növény termesztésével lehet pótolni, d) magas környezetterhelési kockázattal járó, a 2. számú melléklet ac) pontjában meghatározott növényvédő szer hatóanyagok használata tilos, e) gyomirtás csak mechanikai úton végezhető, f) mélyművelés öt évente csak egyszer engedélyezett, g) betakarítás után késleltetett (legalább harminc nap) tarlóhántás kötelező, h) a terület legfeljebb 20%-án tókák, régóta meglevő vízállások, belvizek megőrzése kötelező, i) zöldségtermesztés esetén hazai nemesítésű fajták termesztése kötelező. (4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 192,16 euró/ha.

2. Cím Gyepgazdálkodási célprogramcsoport

64

Alapszintű gyepgazdálkodási célprogramok 1. Füves élőhelyek kezelése célprogram 29. § (1) A támogatás célja a növényfajokban és azokhoz kötődő állatfajokban gazdag rétek fenntartása és fejlesztése a különböző gyeptípusokon, a helytelen gondozás miatt csökkenő állományú ritka növények, madarak és gerinctelen állatok védelme, valamint a növényvédő szerek használatából és a műtrágyázásból eredő környezeti terhelés csökkentése. (2) Jogosultsági feltételek: a) legkisebb támogatható terület 1 ha, b) a gyep hasznosításához legalább 0,2 állategység/ha állatállomány megléte. (3) A program előírásai: a) legeltetés esetén: aa) legeltethető állatfajok: szarvasmarha, juh, kecske, bivaly, ló, dám- és gímszarvas, szamár, ab) a legelőt az alábbi gyeptípusonként megadott alsó és felső állatsűrűségi határok figyelembevételével kell hasznosítani: Gyeptípusok szerint homoki gyepek szikes legelők és gyepek dombvidéki gyepek száraz, fás legelők nedves rétek, üde gyepek ártéri gyepek

Állatsűrűség (állategység/ha) 0,2-0,5 0,2-0,5 0,2-1,0 0,2-1,0 0,2-1,0 0,2-1,0

ac) pásztoroló vagy szakaszolt legeltetést kell alkalmazni (az egy területen legeltethető napok számát a fűhozam alapján kell meghatározni, de az a 10 napot nem haladhatja meg), ad) a füves élőhelyeken növényvédő szer használata, felülvetés, műtrágyázás és öntözés nem engedélyezett; b) kaszálás esetén: ba) nedves időszakban, amikor az élőhely károsulhat, a kaszálás tilos, bb) a rétek/legelők kaszálása során vadriasztó láncot kell alkalmazni, és csak természetvédelmi szempontból kedvező kaszálási módszerek alkalmazhatók (kaszálás a parcella közepétől kifelé haladva, a parcellaszegélyeket utoljára kell lekaszálni). (4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 58,82 euró/ha.

2. Szántó fajgazdag gyeppé alakítása (gyeptelepítés) célprogram 30. § (1) A támogatás célja a növényfajokban és azokhoz kötődő állatfajokban gazdag rétek kialakítása, élőhelyek biztosítása ritka növények, madarak és gerinctelen állatok számára, illetőleg a növényvédő szerek használatából és a műtrágyázásból eredő környezeti terhelés csökkentése. (2) Jogosultsági feltételek: a) a legkisebb támogatható gyepterület 1 ha, b) a területileg illetékes Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) igazolása arról, hogy a szántóterület gyepesítése indokolt. (3) A program előírásai: a) gyepes élőhely kialakítása gyeptelepítéssel, b) a telepítéstől eltekintve, amikor legfeljebb 80 kg/ha N-hatóanyag kijuttatása megengedett, műtrágyázás és növényvédő szerek alkalmazása tilos, c) termőhelyi adottságoknak megfelelő, legalább 6 fajból (fajtából) álló fűmagkeverék vetése, d) egyetlen faj (fajta) aránya sem haladhatja meg a 30%-ot, e) gyomok, betelepülő cserje-, fafajok irtása csak mechanikai úton végezhető, f) az első évben két kaszálás engedélyezett, a legeltetés nem, g) a második évtől a kialakított gyepet legeltetéssel vagy kaszálással lehet hasznosítani, a termőhelyi adottságok (gyeptípus) figyelembevételével és a 29. § (3) bekezdésében megadott előírások betartásával. (4) A támogatás mértéke az első évben a programba bevitt terület után 290,20 euró/ha, a második évtől a programba bevitt terület után 58,82 euró/ha. (5) A támogatási kérelemhez mellékelni kell a területileg illetékes MgSzH igazolását arról, hogy a szántóterület talajvédelmi célból vagy a talajadottságok alapján a terület gyepesítése indokolt.

65

Ökológiai gyepgazdálkodási célprogram 31. § (1) A támogatás célja a növényfajokban és azokhoz kötődő állatfajokban gazdag rétek fenntartása és fejlesztése, a helytelen gyepgazdálkodás miatt csökkenő állományú ritka növények, madarak és gerinctelen állatok védelme, a növényvédő szerek használatából és a műtrágyázásból eredő környezeti terhelés csökkentése, valamint a fészkelő területek és élőhelyek biztosítása a védett madár- és emlősfajok számára. (2) Jogosultsági feltételek: a) a legkisebb támogatható terület 1 ha, b) a gyep hasznosításához legalább 0,2 állategység/ha állatállománnyal kell rendelkeznie, c) a gyepterület Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet által nyilvántartásba vették. (3) A program előírásai: a) a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről szóló 1991. június 24-i 2092/91/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2092/91/EGK rendelet) gyepgazdálkodásra vonatkozó szabályainak betartása; b) legeltetés esetén: ba) legeltethető állatfajok: szarvasmarha, juh, kecske, bivaly, ló, dám- és gímszarvas, szamár, bb) a legelőt az alábbi gyeptípusonként megadott alsó és felső állatsűrűségi határok figyelembevételével kell hasznosítani: Gyeptípusok szerint homoki gyepek szikes legelők és gyepek dombvidéki gyepek száraz, fás legelők nedves rétek, üde gyepek ártéri gyepek

Állatsűrűség (állategység/ha) 0,2-0,5 0,2-0,5 0,2-1,0 0,2-1,0 0,2-1,0 0,2-1,0

bc) pásztoroló vagy szakaszolt legeltetést kell alkalmazni (az egy területen legeltethető napok számát a fűhozam alapján kell meghatározni, de az a tíz napot nem haladhatja meg), bd) a legelőn csak a legeltetett állatok szerves trágyájára alapozott tápanyag-utánpótlás engedélyezett, növényvédő szer használata, felülvetés, műtrágyázás, öntözés nem engedélyezett; c) kaszálás esetén: ca) nedves időszakban, amikor az élőhelyet károsíthatja, a kaszálás tilos, cb) a rétek (legelők) kaszálása során vadriasztó láncot kell alkalmazni, és csak természetvédelmi szempontból kedvező kaszálási módszerek alkalmazhatók (kaszálás a parcella közepétől kifelé haladva, a parcella szegélyeket utoljára kell lekaszálni). (4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 58,82 euró/ha. (5) A támogatási kérelemhez mellékelni kell azt az igazolást, mely tanúsítja, hogy a célprogramba bevinni kívánt gyepterület Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet nyilvántartásában szerepel.

Érzékeny Természeti Területeken alkalmazható gyepgazdálkodási célprogramok 1. Gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram 32. § (1) A támogatás célja a környezetbarát gazdálkodás módszereinek alkalmazása, az Érzékeny Természeti Területek természetes élőhelyeinek és értékeinek fenntartása, valamint a következő madárfajok állományainak védelme, élőhelyeinek fenntartása és kialakítása: túzok, ugartyúk, szalakóta, parlagi sas, kerecsensólyom, kék vércse, hamvas rétihéja. (2) Jogosultsági feltételek: a) legalább 1 ha gyep az alábbi Érzékeny Természeti Területeken: Hevesi sík, Borsodi Mezőség, Dévaványa környéke, Békés-Csanádi sík, Dunavölgyi sík, b) a gyep hasznosításához legalább 0,2 állategység/ha állatállománnyal kell rendelkezni. (3) A program előírásai: a) felülvetés, műtrágyázás nem engedélyezett, tápanyag-utánpótlás csak a legelő állatok által elhullatott trágyából származhat,

66

b) gyomirtó szerek alkalmazása nem engedélyezett, c) kaszálás esetén vadriasztó lánc használata szükséges, d) a gyepterületet szarvasmarha, juh, ló, bivaly legeltetésével vagy kaszálással lehet hasznosítani, legeltetés során az állatsűrűség 0,2-1 állategység/ha, e) a legeltetést a tavaszi felszáradás után lehet megkezdeni és az őszi esőzések beálltával fel kell függeszteni. A túzok költőhelyein csak június 15. után folytatható legeltetés, f) legeltetni csak pásztoroló vagy szakaszoló legeltetéssel lehet, g) a gyep mechanikai ápolása (pl. fogasolás) nem engedélyezett, h) kamillagyűjtés nem engedélyezett, i) az első kaszálás csak június 15. után engedélyezett, a Dunavölgyi sík esetében csak egy kaszálás engedélyezett július 1-je és október 1-je között a Nemzeti Park Igazgatóság írásos véleménye alapján, j) kaszáláskor 5% kaszálatlan területet kell hagyni, kaszálásonként eltérő területen, k) fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének megtalálása esetén a fészkek körül kaszálatlan területet kell kialakítani a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság írásos véleménye alapján, l) a k) pont szerint kialakított védőzónák a kaszálatlan területbe beszámíthatók. (4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 125,49 euró/ha.

2. Gyepgazdálkodás haris élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram 33. § (1) A támogatás célja a haris élő-, illetve fészkelőhelyének fejlesztése nedves rétek kialakításával, valamint olyan védett fajok élőhelyének biztosítása, mint a kockás kotuliliom (Fritillaria meleagris), a szibériai nőszirom (Iris sibirica), kígyógyökerű keserűfű (Polygonum bistorta), illetve vérfűboglárka (Maculinea teleius). (2) Jogosultsági feltételek: a) legalább 1 ha gyep az alábbi Érzékeny Természeti Területeken: Észak-Cserehát, Bodrogköz, SzatmárBereg, Beregi ártér, Marcal medence, b) a gyep hasznosításához legalább 0,2 állategység/ha állatállománnyal kell rendelkezni. (3) A program előírásai: a) felülvetés, műtrágyázás nem engedélyezett, tápanyag-utánpótlás csak a legelő állatok által elhullatott trágyából származhat, b) gyomirtó szerek alkalmazása nem engedélyezett, c) kaszálás esetén vadriasztó lánc használata szükséges, d) időjárástól függően legalább egy, legfeljebb kétszeri kaszálás szükséges, e) a gyepterületet szarvasmarha, juh, ló, bivaly legeltetésével vagy kaszálással lehet hasznosítani, f) legeltetni csak pásztoroló vagy szakaszoló legeltetéssel lehet, g) legeltethető állatsűrűség 0,2-1 állategység/ha, h) a legeltetést a tavaszi felszáradás után lehet megkezdeni és az őszi esőzések beálltával fel kell függeszteni, i) a gyep fogasolása nem engedélyezett, j) kaszálást a terület legalább 50%-án, a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság írásos véleménye alapján kijelölve, augusztus 1-je után engedélyezett, k) felszíni vizek elvezetése nem megengedett. (4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 109,80 euró/ha.

3. Gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram 34. § (1) A támogatás célja a régió természetes vízháztartásának helyreállítása, amely korábban az intenzív mezőgazdálkodás miatt károsodott, valamint pufferzónák kialakítása az Érzékeny Természeti Területek körül, amelyek biztosítják a védett madarak élőhelyeinek, illetve fészkelőhelyeinek zavartalanságát, valamint hozzájárulnak a védett növények állományainak növeléséhez. (2) Jogosultsági feltételek: a) legalább 1 ha gyep az alábbi Érzékeny Természeti Területeken: Őrség-Vendvidék, Szentendrei sziget, Baranya, Turjánvidék, b) a gyep hasznosításához legalább 0,2 állategység/ha állatállománnyal kell rendelkeznie. (3) A program előírásai: a) felülvetés, műtrágyázás nem engedélyezett, tápanyag-utánpótlás csak a legelő állatok által elhullatott trágyából származhat, b) gyomirtó szerek alkalmazása nem engedélyezett, c) kaszálás esetén vadriasztó lánc használata szükséges,

67

d) kaszálni csak száraz időben szabad, belvizes területeken kaszálás csak július 15-e után lehetséges, a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság írásos engedélye alapján a kaszálás engedélyezett időpontja ettől eltérhet, e) a gyepterületet szarvasmarha, juh, ló, bivaly legeltetésével vagy kaszálással lehet hasznosítani, f) legeltetni csak pásztoroló vagy szakaszoló legeltetéssel lehet, g) legeltethető állatsűrűség 0,2-1 állategység/ha, h) a legeltetést a tavaszi felszáradás után lehet megkezdeni és az őszi esőzések beálltával fel kell függeszteni, a Turjánvidéken a legeltetés tilos, i) két kaszálás engedélyezett, de az első kaszálás csak június 15. után lehetséges, j) kaszáláskor 10% kaszálatlan területet kell hagyni, kaszálásonként eltérő területen, k) felszíni vizek elvezetése nem megengedett, belvizes területek, tókák megőrzése, l) a kiszáradt fákat őshonos fafajokkal kell pótolni. (4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 98,04 euró/ha.

4. Gyeptelepítés Érzékeny Természeti Területeken célprogram 35. § (1) A támogatás célja az Érzékeny Természeti Területeken található nagy biodiverzitású gyepterületek növelése speciális, az adott területre jellemző fűmagkeverék vetésével. A természetvédelem szempontjából kímélő technológia lehetővé teszi a környező természetes gyepterületek meghatározó (karakter) fajainak betelepülését az átalakítandó szántóra, ezáltal viszonylag rövid időn belül a természeteshez nagyon hasonló gyeptársulás alakul ki, emelve a terület természetvédelmi értékét. (2) Jogosultsági feltételek: a) legalább 1 ha szántóterület 32-34. §-ban felsorolt Érzékeny Természeti Területen, b) a gyep hasznosításához második évtől legalább 0,2 állategység/ha állatállománnyal kell rendelkezni. (3) A program előírásai: a) gyeptelepítés végrehajtása a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság javaslata alapján meghatározott vetőmagkeverék alkalmazásával, b) a telepítéstől eltekintve, amikor legfeljebb 80 kg/ha N-hatóanyag kijuttatása megengedett, műtrágyázás és a vegyszeres növényvédelem tilos, c) az első évben két kaszálás engedélyezett, a legeltetés nem engedélyezett, d) kaszálás esetén vadriasztó lánc használata szükséges, e) a gyep mechanikai ápolása (pl. fogasolás) nem engedélyezett, f) az első kaszálás legkorábbi ideje július 15., g) a gyeptelepítés második évétől a beállt gyepet legeltetéssel vagy kaszálással lehet hasznosítani, a termőhelyi adottságok (gyeptípus) figyelembevételével az adott Érzékeny Természeti Területre vonatkozó gyephasznosítási célprogram előírásainak betartásával. (4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 294,12 euró/ha.

3. Cím Ültetvényekre vonatkozó agrár-környezetgazdálkodási célprogramcsoport Integrált ültetvény célprogram 36. § (1) A támogatás célja a növényvédő szerek használatából és a műtrágyázásból eredő környezeti terhelés csökkentése, a biodiverzitás fenntartásához való hozzájárulás, valamint a kedvező talajállapot megőrzése és javítása. (2) Jogosultsági feltételek: a) a legkisebb támogatható terület 0,5 ha, b) az integrált szőlő- és gyümölcstermesztési támogatásra jogosult fajok a következők: alma, körte, birs, naspolya, őszibarack, sárgabarack, mandula, dió, mogyoró, gesztenye, cseresznye, meggy, szilva, fekete-, pirosribiszke, málna, egres, szeder, szőlő, c) a támogatás termőre fordult ültetvényre igényelhető, d) a célprogramba bevinni kívánt ültetvényterület Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet által nyilvántartásba vett ökológiai átállási vagy átállt ültetvényterületek között nem szerepel. (3) A program előírásai:

68

a) a program első és utolsó gazdálkodási évében teljes körű (pH, K , vízben oldható sók, humusz, CaCO , A 3 P O , K O, NO +NO , Na, Mg, SO , Mn, Zn, Cu, toxikus elemek: Cd, Cu, Ni, Pb, Zn, Hg, Cr, As elemekre 2 5 2 2 3 4 kiterjedő) talajvizsgálat elvégzése, b) a talajvizsgálati eredmények alapján tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása, c) metszés előtt rügyvizsgálat végzése a termőegyensúly fenntartása miatt, valamint kártevők, betegségek felmérése céljából, d) a növényvédő szerek hatékonyságát „zöldmunkák” végzésével kell javítani, e) az engedélyezett növényvédő szerek közül csak a „korlátozás nélkül engedélyezett” (zöld) és a „mérsékelt korlátozásokkal engedélyezett” (sárga) minősítésűek használhatók, amelyeket a rendelet 2. számú melléklet e) pontja tartalmazza, f) a „korlátozott” („piros”) minősítésű növényvédő szerek használatát az MgSzH csak a járványelhárítás során, illetve a zárlati intézkedésekkel elrendelt védekezések esetében külön eljárásban, előzetesen engedélyezi, g) az áttelelő fertőzési források eltávolítása, h) növényvédelmi előrejelzés szükséges, i) a talajszerkezet védelme érdekében - a fagyvédelmi öntözés kivételével - csak alacsony intenzitású (pl. csöpögtető) öntöző rendszer használható. (4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 420 euró/ha. (5) Azon kérelmezőknek, akinek valamely ültetvényterülete Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezetnél nyilvántartásban van, azoknak a támogatási kérelemhez mellékelni kell a Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet igazolását arról, hogy a célprogramba bevinni kívánt ültetvényterület nincs a nyilvántartásukban.

Ökológiai ültetvény célprogram 37. § (1) A támogatás célja a növényvédő szerek használatából és a műtrágyázásból eredő környezeti terhelés csökkentése, a biodiverzitás fenntartásához való hozzájárulás, valamint a kedvező talajállapot megőrzése és javítása. (2) Jogosultsági feltételek: a) a legkisebb támogatható terület 0,5 ha, b) a célprogramba bevinni kívánt terület ültetvényterület Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet által nyilvántartásban van, c) jogosult növények: minden gyümölcs- és szőlőfaj, d) a támogatás csak termőre fordult ültetvényre igényelhető. (3) A program előírásai: a) a 2092/91/EGK Tanácsi rendelet ökológiai termelésre vonatkozó szabályainak betartása, b) a program első és utolsó gazdálkodási évében teljes körű (pH, K , vízben oldható sók, humusz, CaCO , A 3 P O , K O, NO +NO , Na, Mg, SO , Mn, Zn, Cu, toxikus elemek: Cd, Cu, Ni, Pb, Zn, Hg, Cr, As elemekre 2 5 2 2 3 4 kiterjedő) talajvizsgálat elvégzése, c) a talajvizsgálati eredmények alapján tápanyag-gazdálkodási terv készítése, végrehajtása, d) metszés előtt rügyvizsgálat végezése a termőegyensúly fenntartása miatt, valamint a kártevők, betegségek felmérése céljából, e) a növényvédő szerek hatékonyságát „zöldmunkák” munkák végzésével kell javítani, f) az áttelelő fertőzési források eltávolítása, g) növényvédelmi előrejelzés szükséges. (4) A támogatás mértéke: a) az átállási időszakban a programba bevitt terület után 435 euró/ha, b) átállás után, már átállt időszakban, a programba bevitt területek alapján 322 euró/ha. (5) A támogatási kérelemhez mellékelni kell azt az igazolást, mely tanúsítja, hogy a célprogramba bevinni kívánt ültetvényterület Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet nyilvántartásában szerepel, valamint tartalmazza, hogy az érintett területek ökológiai gazdálkodásra történő átállási időpontja (év) mikor kezdődött. (6) Csak a 2092/91/EGK Tanácsi rendelet alapján átállásra bejelentett terület jogosult átállási támogatásra. A támogatásra jogosult legfeljebb 3 egymást követő gazdálkodási évben vehet igénybe átállási időszakra vonatkozó támogatást. Amennyiben a támogatási kérelem benyújtásának naptári évében kezdte meg átállását, az átállási támogatásra 3 alkalommal jogosult. Amennyiben a támogatási kérelem benyújtásának naptári évet megelőző évben kezdte meg átállását akkor 2 alkalommal jogosult átállási támogatásra. Amennyiben a támogatási kérelem benyújtásának naptári évét megelőző 2 évben kezdte meg átállását akkor csak egy

69

alkalommal jogosult átállási támogatásra. Az átállási idő meghosszabbítása nem lehetséges. Amennyiben egy parcella átállási időszaka újra kezdődik, abban az esetben az a parcella a programból kizárásra kerül.

Ritka szőlő- és gyümölcsfajták termesztése célprogram 38. § (1) A támogatás célja a kultúrtörténeti és genetikai szempontból kiemelkedő jelentőségű, veszélyeztetett szőlő- és gyümölcsfajták megőrzése. (2) Jogosultsági feltételek: a) a legkisebb támogatható terület 0,3 ha, b) az 5. számú mellékletben felsorolt szőlő-, gyümölcsfajták termesztése, c) az Agrobotanikai Intézet igazolása a fajta jogosultságáról, meglétéről. (3) A program előírásai: a) csak a mechanikai gyomirtás engedélyezett, b) csak az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett rovar- és gombaölő szerek alkalmazhatók, amelyek listáját a 2092/91/EGK Tanácsi rendelet II. melléklet B. pontja tartalmazza, c) tápanyag-utánpótlás nem engedélyezett, d) a gyümölcsfasorok hiányosságait a rendelet az 5. számú mellékletében szereplő fajtalistából kell pótolni, e) a fákat októbertől áprilisig lehet metszeni, fajtától függően 3-5 éves ciklussal. (4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 231,37 euró/ha. (5) A támogatási kérelemhez mellékelni kell az Agrobotanikai Intézet igazolását a fajta jogosultságáról, meglétéről.

4. Cím Vizes élőhelyekhez kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási célprogramcsoport Extenzív halastavak fenntartása célprogram 39. § (1) A támogatás célja a biodiverzitás szempontjából fontos gazdálkodási rendszerek fenntartása (Ramsari Egyezmény, Natura 2000), valamint a táplálkozó és költőhelyek, szaporodóhelyek biztosítása rovarok, kétéltűek és madarak számára. (2) Jogosultsági feltételek: a) vízjogi engedélyenként legalább 1 ha nyílt vízfelületű halastó, b) az a) pont szerinti terület halastóként van nyilvántartva az ingatlan-nyilvántartásban. (3) A program előírásai: a) a termelő tavakat április 1-jéig fel kell tölteni, b) a szaporodási időszakban a tó feltöltését követően a - tervezett lehalászási időszakoktól eltekintve - a tó vízszintje legfeljebb 20 cm-t ingadozhat, c) nem termelő tó esetében a gazdálkodó a vízfeltöltési kötelezettségét abban az esetben teheti meg április 1jétől eltérő időpontban, amennyiben a tóban az év valamely időszakának összefüggő részében legalább 45 napon keresztül vízborítás található, d) a halastóra a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság által jóváhagyott „madárriasztási tervet” kell készíteni és alkalmazni, e) csak a keskeny nádszegéllyel rendelkező, illetve nádszegéllyel nem rendelkező tavakat szabad tavasszal és nyáron leereszteni, illetve feltölteni a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság előzetes, írásos hozzájárulásával, f) a természetes hozam javítására a tavakban csak istállótrágya alkalmazható. A tó leeresztését megelőző egy hónapos időszakban istállótrágya nem alkalmazható. (4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 203,92 euró/ha. (5) A támogatási kérelemhez mellékelni kell a) a területileg illetékes körzeti földhivatal által kiadott, harminc napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatot, melynek értelmében az érintett terület halastóként szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, és b) a területre vonatkozó érvényes üzemeltetési vízjogi engedélyt.

Vizes élőhelyek létrehozása célprogramok 1. Szántóföld átalakítása vizes élőhellyé célprogram

70

40. § (1) A támogatás célja az erre alkalmatlan területek kivonása a szántóföldi művelésből, ezáltal a vizes élőhelyek területének növelése és fejlesztése, valamint a környezeti terhelés csökkentése. (2) Jogosultsági feltételek: a) a legkisebb támogatható terület 0,5 ha, b) űrfotók alapján kiadott igazolás a szántóföld rendszeresen belvizes (öt év alatt három esetben előforduló) állapotáról. (3) A program előírásai: a) a szántóföldek állandóan belvizes területeit fokozatosan, öt év alatt kell vizes élőhellyé, vagy ha a területen nád található, nádassá kell alakítania, b) mindennemű vízelvezetés tilos, c) növényvédő szerek, műtrágya és istállótrágya alkalmazása nem megengedett, d) a terület átalakítása során a gyomok agresszív terjedését évente legalább két alkalommal elvégzett kaszálással, vagy aprítással kell megakadályozni. A tarlót legalább 15 cm magasan meg kell hagyni. (4) A támogatás mértéke: a) az első évben a programba bevitt terület után 317,65 euró/ha, b) a második évtől a programba bevitt területek után 133,33 euró/ha. (5) A támogatási kérelemhez mellékelni kell a Földmérési és Távérzékelési Intézet által űrfotók alapján kiadott igazolását arról, hogy a szántóföld rendszeresen belvizes (öt év alatt három esetben előforduló) állapotú terület.

2. Ívóhelyek kialakítása célprogram 41. § (1) A támogatás célja a vizes élőhelyek biodiverzitásának növelése és fejlesztése, a környezeti terhelés csökkentése, valamint a természetközeli szaporodóhelyek kialakítása a vizes élőhelyek, álló- és folyóvizek halállományának fejlesztése céljából. (2) Jogosultsági feltételek: a) legalább 0,3 ha terület, b) vízi élőhelyekhez, álló- vagy folyóvizekhez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó gondozott felületű gyepterületek (vízellátás/elárasztás lehetséges). (3) A program előírásai: a) időszakos, sekély (0,4-0,6 m) vízborítás biztosítása az árhullám okozta vízszintemelkedés kihasználásával a halak szaporodási időszakában (április-május) és lehetőleg az azt megelőző és azt követő hónapban is, b) a vízvisszatartás - ha szükséges - kisebb csatornákkal, zsilipekkel és gátakkal biztosítható, c) június vége után gondoskodni kell a víz levezetéséről, d) a terület lehalászása nem megengedett, a teljes halállomány élővízbe való jutását biztosítani kell, e) a víz levonulását követően kaszálás és legeltetés engedélyezett, amennyiben az a gyep károsításával nem jár, f) az ívóhelyek területén és azok 15 m-es körzetében növényvédő szerek, műtárgya, szervestrágya alkalmazása nem megengedett. (4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 117,65 euró/ha.

Zsombékosok, mocsarak, lápok gondozása célprogram 42. § (1) A támogatás célja a vizes élőhelyek megőrzése és fejlesztése, táplálkozó- és költőhely biztosítása rovarok, kétéltűek és madarak számára, valamint a környezeti terhelés csökkentése. (2) Jogosultsági feltétel szerint a legkisebb támogatható terület 0,5 ha mocsár, láp, zsombékos terület. (3) A program előírásai: a) ezeken a területeken a lecsapolás és a vízelvezetés nem megengedett, b) trágyázás, növényvédő szerek használata nem megengedett, c) nedves időszakokban a legeltetés tilos, d) kaszálásra csak a víz visszahúzódása után kerülhet sor, megfelelően száraz talajviszonyok között, e) a kaszálást és aprítást a lehető legmagasabb (legalább 15 cm) tarlót meghagyva kell végezni, f) a kaszálás során vadriasztó lánc használata szükséges, és természetbarát betakarítási módszereket kell alkalmazni. (4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 101,96 euró/ha. (5) A támogatási kérelemhez mellékelni kell a területileg illetékes körzeti földhivatal által kiadott 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatot, mely szerint a terület mocsárként, lápként vagy zsombékként van nyilvántartva.

71

Nádgazdálkodási célprogram 43. § (1) A támogatás célja a náddal borított vizes élőhelyek megőrzése és fejlesztése, táplálkozó- és költőhely biztosítása rovarok, kétéltűek és madarak számára, valamint a környezeti terhelés csökkentése. (2) Jogosultsági feltétel szerint a legkisebb támogatható terület 1 ha, amely nádasként szerepel az ingatlannyilvántartásban. (3) A program előírásai: a) a nád aratása, és egyéb tevékenység végzése (szállítás, kihúzás stb.) kizárólag december 15. és február 15. között engedélyezett, úgy, hogy az a lehető legkisebb taposási kárt okozza, b) az aratás során a Vízügyi Igazgatóság által a szezonra tervezett vízszint felett legalább 10 cm magas tarlót kell hagyni, c) a nádaratást teljesen megfagyott talajon (jégen) kell végezni, d) az aratás során mozaikos nádszerkezetet kell kialakítani, a nádas 20%-át, évente más-más helyen, kaszálatlanul kell hagyni, e) ideiglenes vagy állandó náddepót csak olyan helyen szabad kialakítani, ahol védett növényfajok nem élnek. (4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 86,27 euró/ha. (5) A támogatási kérelemhez mellékelni kell a területileg illetékes körzeti földhivatal által kiadott harminc napnál nem régebbi földhasználati nyilvántartó lapot, mely szerint a terület nádasként van nyilvántartva.

5. Cím Kiegészítő agrár-környezetgazdálkodási célprogramcsoport Erózióvédelmi célprogramok 1. Vízerózió elleni védelem célprogramok A) Ültetvények vízerózió elleni védelme célprogram 44. § (1) A támogatás célja a talajerózió csökkentése, a talaj lemosódásának csökkentése, a talajminőség fenntartása, valamint a vízszennyezés csökkentése. (2) Jogosultsági feltételek: a) a legkisebb támogatható terület ültetvényterület 0,5 ha, b) igazolás arról, hogy a parcella legalább 5%-os lejtőn fekszik, illetve erózió által veszélyeztetett, c) valamely ültetvény célprogramban való részvétel (36-38. §-ban foglaltak alapján). (3) A program előírásai: a) a sorköz és művelő utak zöld növényi borításának kialakítása vetéssel, pl. őszi árpával, gyepesítéssel, pillangós növényekkel, pillangós növények keverékével vagy mulccsal, azaz aprított növényi anyaggal (fakéreg, szalma, széna), b) árkok (vízelvezetők) füvesítése. (4) A támogatás mértéke: a) a telepítés évében a programba bevitt terület után 231,37 euró/ha, b) a második évtől a programba bevitt területek után 39,22 euró/ha. (5) A támogatási kérelemhez mellékelni kell a területileg illetékes MgSzH igazolását arról, hogy a parcella legalább 5%-os lejtőn fekszik, illetve erózió által veszélyeztetett.

B) Szántóföldek vízerózió elleni védelme célprogram 45. § (1) A támogatás célja a talajerózió csökkentése, a talaj lemosódásának csökkentése, a talajminőség fenntartása, valamint a vízszennyezés csökkentése. (2) Jogosultsági feltételek: a) a legkisebb támogatható terület 1 ha szántóterület, b) igazolás arról, hogy a parcella legalább 5%-os lejtőn fekszik, illetve erózió által veszélyeztetett, c) valamely szántóföldi célprogramban való részvétel (18-28. §-ban foglaltak alapján). (3) A program előírásai: a) őszi vetésű növények esetén: aa) betakarításkor legalább 10-15 cm-es tarlót kell hagyni,

72

ab) a teljes nyári borítottság fenntartása érdekében nyári betakarítás után a tarlót fenn kell tartani és ápolni (gyomszabályozás) kaszálással vagy szárzúzással az őszi vetés idejéig, ac) a vetést október 15-ig be kell fejezni; b) tavaszi vetésű növények esetén: ba) tavaszi vetésű növények előtt a téli/tavaszi talajtakarás biztosítása érdekében az őszi kalászost 60%-os vetőmagmennyiséggel kell vetni, bb) a takarónövényt a következő év március 20. és április 20. között alá kell szántani. (4) A támogatás mértéke: a) a programba bevitt terület után őszi vetésű növények esetében 39,22 euró/ha, b) tavaszi vetésű növények esetében 98,04 euró/ha. (5) A támogatási kérelemhez mellékelni kell a területileg illetékes MgSzH igazolását arról, hogy a parcella legalább 5%-os lejtőn fekszik, illetve erózió által veszélyeztetett.

2. Szélerózió elleni védelem célprogram 46. § (1) A támogatás célja a talajerózió csökkentése, a defláció csökkentése, a talajminőség fenntartása. (2) Jogosultsági feltételek: a) a legkisebb támogatható szántóterület 1 ha, b) igazolás arról, hogy a parcella szélerózió elleni védelme indokolt, c) valamely szántóföldi célprogramban való részvétel (18-28. §-ban foglaltak alapján). (3) A program előírásai: a) téli/tavaszi talajtakarás biztosítása őszi kalászosokkal (árpa, rozs vagy tritikálé), a teljes területen 60%-os vetőmagmennyiséggel, b) a talajtakaró növényeket a következő év március 20. és április 20. között alá kell forgatni, c) a fő haszonnövény betakarítása után 10-15 cm magas tarlót kell hagyni, és azt rendszeres kaszálással gyommentesíteni kell, d) csak mechanikus gyomirtás engedélyezett, ezt a gyomok virágzása előtt kell elvégezni. (4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 98,04 euró/ha. (5) A támogatási kérelemhez mellékelni kell a területileg illetékes MgSzH igazolását arról, hogy a parcella szélerózió elleni védelme indokolt.

Füves mezsgye létesítése célprogram 47. § (1) A támogatás célja a zöld folyosó rendszer parcella szintű elemeinek megteremtése, növényvédő szerekkel való terhelés és növényvédő szer elsodródás csökkentése, szélerózió és vízerózió csökkentése, továbbá az élő szervezetek életfeltételeinek biztosítása. (2) Jogosultsági feltételek: a) a támogatás legalább 1 ha méretű szántóterületekre vehető igénybe, b) a füves mezsgye területe nem haladhatja meg a parcella területének 10%-át, c) részvétel valamely szántóföldi célprogramban (18-28. §-ban foglaltak alapján). d) a mezsgye területére a szántóföldi célprogram támogatása nem vehető igénybe. (3) A program előírásai: a) 4 m széles gyeptelepítéssel létrehozott gyepsáv a parcella szélén, b) a gyepsáv nem legeltethető, és nem égethető, c) mulcsozás, kaszálás a telepítés évében kétszer, majd azt követően évente legalább egyszer, május 1. után, d) trágyázás, növényvédő szerek alkalmazása nem megengedett. (4) A támogatás mértéke: a) a telepítés évében a programba bevitt terület után 462,75 euró/ha, b) a második évtől a programba bevitt terület után 39,22 euró/ha.

Gyepterületen történő cserjeirtás célprogram 48. § (1) A támogatás célja a legeltetés elmaradásából származó nagyfokú cserjésedés megszüntetése, valamint értékes gyep élőhelyek rehabilitációja. (2) Jogosultsági feltételek: a) legkisebb támogatható terület 1 ha, b) valamely gyepgazdálkodási célprogramban való részvétel (29-35. §-ban foglaltak figyelembevételével), c) igazolás arról, hogy a célprogram bevezetése indokolt. (3) A program előírása a becserjésedett terület gépi vagy kézi irtásának elvégzése.

73

(4) A támogatás mértéke: a) az első évben a programba bevitt terület után 168,63 euró/ha, b) a második évtől a programba bevitt terület után 62,75 euró/ha. (5) A támogatási kérelemhez mellékelni kell a területileg illetékes MgSzH igazolását arról, hogy a becserjésedés foka alapján a cserjeirtás indokolt.

6. Cím Extenzív állattartáshoz kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási célprogramcsoport Őshonos és magas genetikai értéket képviselő állatok tartásának támogatása célprogramok 1. Magyar szürke szarvasmarha célprogram 49. § (1) Jogosultsági feltétel: a) legalább 3 darab, tárgyév szeptember 30-áig 3. életévét betöltött vagy annál idősebb az elismert fajtaegyesület törzskönyvi nyilvántartásában szereplő fajtatiszta tehén tartása, b) a kérelem benyújtója az állat tartója. (2) A program előírása: szabadtartásos állattartás folytatása. (3) A támogatás mértéke: 113,67 euró/egyed. (4) A támogatási kérelemhez mellékelni kell: a) a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének igazolását arról, hogy az állat tartója mekkora támogatásra jogosult állatállománnyal rendelkezik, b) amennyiben az állat nem az állattartó tulajdonában van, igazolás csatolása kötelező, melyben a tulajdonos nyilatkozik arról, hogy az állat tartója a tulajdonos beleegyezésével veszi igénybe a támogatást. Ebben az esetben a kérelem benyújtója vállalja az előírások betartását, illetve a támogatási határozatban vállalt kötelezettségeket.

2. Magas genetikai értéket képviselő lovak célprogram 50. § (1) Jogosultsági feltétel: a) legalább 1 darab, tárgyév december 31-éig a 3. életévét betöltött, vagy annál idősebb fajtatiszta és törzskönyvezett kanca tartása: Gidrán, Hucul, Magyar hidegvérű, Lipicai, Shagya arab, Nóniusz, Kisbéri-félvér, Furioso-North Star fajtákból. Amennyiben a kanca a fajtájában nem elfogadott ménnel lett fedeztetve, abban az esetben a következő támogatási évben támogatásra nem jogosult, b) a kérelem benyújtója az állat tulajdonosa. (2) A program előírása: szabadtartásos/félszabad tartásos állattartás folytatása. (3) A támogatás mértéke: 119,80 euró/egyed. (4) A támogatási kérelemhez mellékelni kell: a) a fajta elismert országos tenyésztő szervezetének igazolását arról, hogy az állat tulajdonosa mekkora támogatásra jogosult állatállománnyal rendelkezik. Az igazolásnak tartalmaznia kell a kancák egyedi azonosító számát és nevét a lóútlevél alapján, b) amennyiben nem a tulajdonos az állat tartója, abban az esetben a tulajdonosnak biztosítania kell, hogy a támogatásra jogosult állat olyan helyen van tartva, ahol a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásai betartásra kerülnek, azok megszegése az állat tulajdonosát terhelik felelősséggel.

3. Mangalica célprogram 51. § (1) Jogosultsági feltétel: a) legalább 20 db nőivarú, tárgyév szeptember 30-áig az 1. életévét betöltött vagy annál idősebb az elismert fajtaegyesület törzskönyvi nyilvántartásában szereplő fajtatiszta mangalica koca tartása, b) a kérelem benyújtója az állat tartója. (2) A program előírása: szabadtartásos/félszabad tartásos állattartás folytatása. (3) A támogatás mértéke: 78,43 euró/egyed. (4) A támogatási kérelemhez mellékelni kell:

74

a) a fajta elismert országos tenyésztő szervezetének igazolását arról, hogy az állat tartója mekkora támogatásra jogosult állatállománnyal rendelkezik, b) amennyiben az állat nem saját tulajdonban van, igazolás csatolása kötelező, melyben a tulajdonos nyilatkozik arról, hogy az állat tartója a tulajdonos beleegyezésével veszi fel a támogatást. Ebben az esetben a kérelem benyújtója vállalja az előírások betartását, illetve a támogatási határozatban vállalt kötelezettségeket.

4. Őshonos juh célprogram 52. § (1) Jogosultsági feltételek: a) legalább 10 db nőivarú, tárgyév szeptember 30-áig az 1. életévet betöltött vagy annál idősebb az elismert tenyésztő szervezet törzskönyvi nyilvántartásában szereplő fajtatiszta anyajuh tartása: Hortobágyi racka (fehér, fekete), Gyímesi racka, Cigája vagy Cikta fajtákból, b) a kérelem benyújtója az állat tartója. (2) A program előírása szerint szabadtartásos állattartás folytatása. (3) A támogatás mértéke: 20,59 euró/egyed. (4) A támogatási kérelemhez mellékelni kell: a) a fajta elismert országos tenyésztő szervezeti igazolását arról, hogy az állat tartója mekkora támogatásra jogosult állatállománnyal rendelkezik, b) amennyiben az állat nem saját tulajdonban van, igazolás csatolása kötelező, melyben a tulajdonos nyilatkozik arról, hogy az állat tartója a tulajdonos beleegyezésével veszi fel a támogatást. Ebben az esetben a kérelem benyújtója vállalja az előírások betartását, illetve a támogatási határozatban vállalt kötelezettségeket.

5. Őshonos baromfi célprogram 53. § (1) Jogosultsági feltételek: a) a keltetési napló alapján kiállított származási igazolás alapján a tenyésztő szervezet által igazolt állomány megléte fajonként: Faj

Minimális állatlétszám (egyed/év)

tojó hasznosítású (sárga magyar, kendermagos magyar, fehér magyar, erdélyi kopasznyakú, elismerést követően fogolyszínű magyar tyúk) vegyes ivar pecsenyecsirke a fenti fajtákból vegyes ivar pulyka (bronz, réz) vegyes ivar fodrostollú magyar lúd (elismerést követően magyar lúd) vegyes ivar

200 500 100 100

b) a kérelem benyújtója az állat tulajdonosa. (2) A program előírása szerint szabadtartásos/félszabad tartásos állattartás folytatása. (3) A támogatás mértéke: a) tojó tyúk esetében 0,69 euró/egyed, b) pecsenyecsirke (tyúk és kakas) esetében 0,33 euró/egyed, c) pulyka esetében 1,53 euró/egyed, d) fodrostollú magyar lúd esetében 1,10 euró/egyed. (4) A támogatási kérelemhez mellékelni kell: a) a fajta elismert országos tenyésztő szervezet által kiállított származási igazolást, ami igazolja, hogy az állat tulajdonosa mekkora támogatásra jogosult állatállománnyal rendelkezik, b) a származási igazoláson fel kell tüntetni az I-II. törzskönyvi osztályt (elit vagy nagyszülő).

Ökológiai állattartás célprogramok 1. Szarvasmarha célprogram 54. § (1) Jogosultsági feltételek: a) legalább 3 db, ökológiai ellenőrző szervezet által ellenőrzött állat, b) Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet általi nyilvántartásba vétel,

75

c) a kérelem benyújtója az állat tartója. (2) A program előírása szerint a 2092/91/EGK rendelet ökológiai állattartásra vonatkozó szabályainak betartása. (3) A támogatás mértéke 74,62 euró/egyed. (4) A támogatási kérelemhez mellékelni kell: a) államilag elismert tenyésztő szerv igazolását az állatállomány meglétéről, b) elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet által kiállított igazolást az állatállomány nyilvántartásba vételéről.

2. Sertés célprogram 55. § (1) Jogosultsági feltételek: a) legalább 20 db, ökológiai ellenőrző szervezet által ellenőrzött állat, b) Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet általi nyilvántartásba vétel, c) a kérelem benyújtója az állat tartója. (2) A program előírása szerint a 2092/91/EGK rendelet ökológiai állattartásra vonatkozó szabályainak betartása. (3) A támogatás mértéke 58,82 euró/egyed. (4) A támogatási kérelemhez mellékelni kell: a) államilag elismert tenyésztő szerv igazolását az állatállomány meglétéről, b) elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet által kiállított igazolást az állatállomány nyilvántartásba vételéről.

3. Juh célprogram 56. § (1) Jogosultsági feltételek: a) legalább 10 db, ökológiai ellenőrző szervezet által ellenőrzött állat tartása, b) Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet általi nyilvántartásba vétel, c) a kérelem benyújtója az állat tartója. (2) A program előírása szerint a 2092/91/EGK rendelet ökológiai állattartásra vonatkozó szabályainak betartása. (3) A támogatás mértéke: 18,82 euró/egyed. (4) A támogatási kérelemhez mellékelni kell: a) államilag elismert tenyésztő szerv igazolását az állatállomány meglétéről, b) elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet által kiállított igazolást az állatállomány nyilvántartásba vételéről.

4. Baromfi célprogram 57. § (1) Jogosultsági feltételek: a) Magyarországon az elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet általi nyilvántartásba vett állatállomány megléte fajonként: Faj tojó tyúk pecsenyecsirke pulyka lúd kacsa gyöngytyúk

Minimális állatlétszám (egyed/év) 200 500 100 100 100 100

b) a kérelem benyújtója az állat tartója. (2) A program előírása szerint a 2092/91/EGK rendelet ökológiai állattartásra vonatkozó szabályainak betartása. (3) A támogatás mértéke: a) tojó tyúk esetében 0,49 euró/egyed,

76

b) pecsenyecsirke és gyöngytyúk esetében 0,25 euró/egyed, c) pulyka esetében 1,04 euró/egyed, d) lúd és kacsa esetében 0,78 euró/egyed. (4) A támogatási kérelemhez mellékelni kell az elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet által kiállított igazolást az állatállomány nyilvántartásba vételéről.

Záró rendelkezés 58. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba azzal, hogy a támogatásra való jogosultságra vonatkozó rendelkezéseit szeptember 1-jétől kezdődően kell alkalmazni.

Európai Unió jogának való megfelelés 59. § Ez a rendelet a Tanács 1999. május 17-i 1257/1999/EK rendelete az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről szóló rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

1. számú melléklet a 150/2004. (X. 12.) FVM rendelethez Egyes agrár-környezetgazdálkodási célprogramcsoporton belüli célprogramok fokozatai a gazdálkodási előírások szigorúsága alapján Célprogramcsoport szántóföldi agrárkörnyezetgazdálkodási célprogramcsoport

Szigorúság mértéke 1.

2. 3. 4.

gyepgazdálkodási célprogramcsoport

1. 2. 3.

ültetvényekre vonatkozó agrárkörnyezetgazdálkodási célprogramcsoport

1. 2. 3.

vizes élőhelyekhez kapcsolódó agrárkörnyezetgazdálkodási

1.

77

Célprogram alapszintű szántóföldi célprogram tanyás gazdálkodás célprogram méhlegelő célú növénytermesztési célprogram integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram hosszú távú területpihentetési célprogram ritka szántóföldi növény- és zöldségfajták termesztése célprogram Érzékeny Természeti Területeken alkalmazható szántóföldi növénytermesztési célprogramok alapszintű gyepgazdálkodási célprogramok ökológiai gyepgazdálkodási célprogram Érzékeny Természeti Területeken alkalmazható gyepgazdálkodási célprogramok integrált ültetvény célprogram ökológiai ültetvény célprogram ritka ültetvény fajták termesztése célprogram extenzív halastavak fenntartása célprogram

Célprogramcsoport

Szigorúság mértéke

Célprogram

célprogramcsoport 2.

extenzív állattartáshoz kapcsolódó agrárkörnyezet-gazdálkodási célprogramcsoport

1. 2.

nádgazdálkodás célprogram vizes élőhelyek létrehozása célprogramok zsombékosok, mocsarak, lápok gondozása célprogram őshonos állatok tartásának támogatása célprogramok ökológiai állattartás célprogramok

2. számú melléklet a 150/2004. (X. 12.) FVM rendelethez Az egyes agrár-környezetgazdálkodási célprogramok esetében az adott kultúrában engedélyezett növényvédő szerek közül használható, illetve tiltott növényvédő szer hatóanyagok jegyzéke aa) Az alapszintű szántóföldi célprogramban nem használható növényvédő szer hatóanyagok őszi búza gombaölő szer hatóanyagok rovarölő szer hatóanyagok

gyomirtó szer hatóanyagok megjegyzés

gombaölő szer hatóanyagok rovarölő szer hatóanyagok

gyomirtó szer hatóanyagok megjegyzés

árpa

kukorica

napraforgó

repce

fenitrotion fenitrotion fenitrotion karbofurán fenitrotion karbofurán karbofurán karbofurán karboszulfán karbofurán klórpirifosz klórpirifosz karboszulfán klórpirifosz klórpirifosz**** oxidemeton-metil oxidemeton-metil klórpirifosz* oxidemeton-metil cipermetrin**** glifozát** glifozát** glifozát*** glifozát*** klórszulfuron klórszulfuron * Csak mikrokapszulázott formulációban vagy kukurbitacinnal kombinálva használható. ** Használata kizárólag vetés előtt és tarlókezelésre engedélyezett. *** Kizárólag vetés előtt és állományszárítás céljára hidas traktorral kijuttatva használható. *** Kizárólag ősszel, egy alkalommal kijuttatva alkalmazható. burgonya

cukorrépa

lucerna

szója

borsó

karbofurán karboszulfán klórpirifosz metilazinfosz

fenitrotion karbofurán karboszulfán metilazinfosz klórpirifosz oxidemeton-metil

fenitrotion

karbofurán

fenitrotion klórpirifosz

glifozát* * Kizárólag vetés előtt használható.

ab) A tanyás gazdálkodás célprogramban nem használható növényvédő szer hatóanyagok

gombaölő szer hatóanyagok

őszi búza karbendazim klórtalonil mankoceb metiram

árpa karbendazim klórtalonil mankoceb metiram

78

kukorica

napraforgó karbendazim

repce karbendazim

rovarölő szer hatóanyagok

gyomirtó szer hatóanyagok

megjegyzés

gombaölő szer hatóanyagok rovarölő szer hatóanyagok

gyomirtó szer hatóanyagok

megjegyzés

proquinazid proquinazid fenitrotion fenitrotion karbofurán karbofurán klórpirifosz klórpirifosz oxidemeton-metil oxidemeton-metil

fenitrotion karbofurán karboszulfán klórpirifosz*

foszalon karbofurán karboszulfán klórpirifosz oxidemeton-metil glifozát** alaklór bifenox diquat-dibromid*** glufozinátammónium*** bromoxinil***

2,4-D glifozát** dikamba diquat-dibromid*** flumetszulam imazamox tifenszulfuronmetil topramezon tembotrion * Csak kukurbitacinnal kombinálva használható. ** Használata kizárólag vetés előtt és tarlókezelésre engedélyezett. *** Földi géppel kijuttatva alkalmazható.

fenitrotion foszalon karbofurán klórpirifosz

2,4-D glifozát** klórszulfuron triaszulfuron dikamba metszulfuronmetil flupirszulfuronmetiltifenszulfuron-metil

2,4-D glifozát** klórszulfuron triaszulfuron dikamba metszulfuronmetil flupirszulfuronmetiltifenszulfuron-metil

burgonya

cukorrépa karbendazim

lucerna kaptán

szója karbendazim

borsó karbendazim

foszalon karbofurán karboszulfán klórpirifosz metam-nátrium metilazinfosz diquat-dibromid

fenitrotion karbofurán karboszulfán klórpirifosz metilazinfosz oxidemeton-metil

fenitrotion foszalon

cihexatin karbofurán

fenitrotion klórpirifosz

diquat-dibromid* glifozát** diuron diquat-dibromid* tifenszulfuronimazaquin tifenszulfuronmetil glufozinátmetil ammónium* glufozinátammónium*

diquat-dibromid*** glufozinátammónium*** bromoxinil***

diquat-dibromid* glufozinátammónium*

* Földi géppel kijuttatható. ** Kizárólag vetés előtt használható.

ac) Az Érzékeny Természeti Területeken alkalmazható szántóföldi növénytermesztési célprogramokban nem használható növényvédő szer hatóanyagok

gombaölő szer hatóanyagok

rovarölő szer hatóanyagok

őszi búza karbendazim klórtalonil mankoceb metiram tiofanát-metil TMTD pikoxistrobin*** azoxistrobin*** proquinazid alfametrin béta-ciflutrin cink-foszfid cipemetrin

árpa karbendazim klórtalonil mankoceb metiram tiofanátmetil TMTD pikoxistrobin*** azoxistrobin*** proquinazid alfametrin béta-ciflutrin cink-foszfid cipermetrin

79

kukorica TMTD

napraforgó TMTD karbendazim

repce karbendazim

alfametrin cink-foszfid cipermetrin dimetoát

alfametrin béta-ciflutrin cink-foszfid cipermetrin

alfametrin cink-foszfid cipermetrindiklórfosz

gyomirtó szer hatóanyagok

megjegyzés

gombaölő szer hatóanyagok rovarölő szer hatóanyagok

gyomirtó szer hatóanyagok

megjegyzés

dimetoát dimetoát eszfenvalerát dimetoát eszfenvalerát eszfenvalerát eszfenvalerát fenitrotion foszalon fenitrotion fenitrotion fenitrotion karbofurán karbofurán foszalon karbofurán karbofurán karbofurán karboszulfán karboszulfán klórpirifosz klórpirifosz klórpirifosz* klórpirifosz klórpirifosz oxidemeton-metil oxidemeton-metil pirimifosz-metil oxidemeton-metil pirimifosz-metil zeta-cipermetrin zeta-cipermetrin zeta-cipermetrin zeta-cipermetrin alaklór diquat-dibromid 2,4-D 2,4-D 2,4-D glifozát** glifozát** glifozát** glifozát** klomazon klórszulfuron klórszulfuron dikamba bifenox glufozináttriaszulfuron diquat-dibromid diquat-dibromid ammónium triaszulfuron dikamba flumetszulam glufozinátdikamba bromoxinil metszulfuronimazamox ammónium metszulfiurontifenszulfuronmetil metil bromoxinil metil flupirszulfuronflupirszulfuronmetil metil topramezon tifenszulfurontifenszulfurontembotrion metil metil * Csak mikrokapszulázott formulációban vagy kukurbitacinnal kombinálva használható. ** Használata kizárólag vetés előtt és tarlókezelésre engedélyezett. *** Évente egy alkalommal, a zászlós levél megjelenése előtt juttatható ki. burgonya tiofanát-metil alfametrin béta-ciflutrin cink-foszfid cipermetrin eszfenvalerát foszalon fosztiazat karbofurán karboszulfán klórpirifosz metam-nátrium metilazinfosz oxamil diquat-dibromid klomazon

cukorrépa karbendazim tiofanát-metil alfametrin béta-ciflutrin cink-foszfid cipermetrin dimetoát eszfenvalerát fenitrotion karbofurán karboszulfán klórpirifosz metilazinfosz oxidemeton-metil zeta-cipermetrin

lucerna

szója karbendazim

borsó karbendazim

cink-foszfid dimetoát fenitrotion foszalon metomil

cihexatin cink-foszfid diklórfosz karbofurán

cink-foszfid diklórfosz dimetoát eszfenvalerát fenitrotion klórpirifosz metomil teflutrin

diquat-dibromid diuron tifenszulfuronmetil glufozinátammónium

glifozát* diquat-dibromid imazaquin tifenszulfuronmetil klomazon glufozinátammónium

diquat-dibromid klomazon glufozinátammónium

* Kizárólag vetés előtt használható.

b) Az integrált szántóföldi növénytermesztési célprogramban nem használható növényvédő szer hatóanyagok

gombaölő szer hatóanyagok rovarölő szer hatóanyagok

őszi búza árpa flutriafol flutriafol fluzilazol fluzilazol pikoxistrobin**** pikoxistrobin**** alfametrin alfametrin béta-ciflutrin cink-foszfid cink-foszfid cipermetrin cipermetrin dimetoát

80

kukorica

napraforgó

repce

alfametrin cink-foszfid cipermetrin dimetoát

alfametrin béta-ciflutrin cink-foszfid cipermetrin

alfametrin cink-foszfid cipermetrin***** eszfenvalerát

gyomirtó szer hatóanyagok megjegyzés

gombaölő szer hatóanyagok rovarölő szer hatóanyagok

gyomirtó szer hatóanyagok megjegyzés

dimetoát eszfenvalerát eszfenvalerát dimetoát karbofurán eszfenvalerát karbofurán klórpirifosz***** karbofurán karbofurán karbofurán klórpirifosz karboszulfán karboszulfán zeta-cipermetrin klórpirifosz oxidemeton-metil klórpirifosz* klórpirifosz oxidemeton-metil zeta-cipermetrin zeta-cipermetrin oxidemeton-metil zeta-cipermetrin glifozát** glifozát** flumetszulam glifozát*** klórszulfuron klórszulfuron glifozát***’ alaklór * Csak mikrokapszulázot formulációban vagy kukurbitacinnal kombinálva használható. ** Használata kizárólag vetés előtt és tarlókezelésre engedélyezett. *** Kizárólag vetés előtt és állományszárítás céljára hidas traktorral kijuttatva használható. **** Évente egy alkalommal, a zászlós levél megjelenése előtt juttatható ki. ***** Kizárólag ősszel, egy alkalommal juttatható ki. burgonya

cukorrépa

lucerna

szója

borsó

alfametrin béta-ciflutrin cink-foszfid cipermetrin eszfenvalerát fosztiazat karbofurán karboszulfán klórpirifosz metam-nátrium metilazinfosz oxamil

béta-ciflutrin cink-foszfid cipermetrin dimetoát eszfenvalerát karbofurán karboszulfán klórpirifosz metilazinfosz oxidemeton-metil zeta-cipermetrin

cink-foszfid dimetoát metomil

cihexatin cink-foszfid diklórfosz karbofurán

alfametrin béta-ciflutrin cink-foszfid cipermetrin deltametrin diklórfosz eszfenvalerát fenitrotion klórpirifosz metomil

glifozát* * Kizárólag vetés előtt használható.

c) Az integrált zöldségtermesztésben felhasználható növényvédő szer hatóanyagok Káposztafélék vetőmagcsávázás

tő- és gyökérrothadás, palántadőlés peronoszpóra

lisztharmat talajlakó kártevők

házatlan csigák lótücsök hernyókártevők, földibolhák

zöld iprodion kaptán TMTD TMTD Streptomyces griseoviridis azoxistrobin rézhidroxid rézoxid rézoxiklorid rézszulfát (tribázikus-rézszulfát) kén diazinon (legfeljebb 2008. december 6-ig használható) fenitrotion + malation (legfeljebb 2008. november 25-ig használható) teflutrin

sárga

ftálimid származékok: folpet** ftálimid származékok: kaptán** ditiokarbamátok és kombinációik: mankoceb** mankoceb** + rézoxiklorid

metaldehid fenitrotion + malation (legfeljebb 2008. november 25-ig használható) Bacillus thuringiensis v. Kurstaki indoxakarb

81

diazinon* (legfeljebb 2008. december 6-ig használható)

levéltetvek

gyomnövények

egyéb

megjegyzés

Fokhagyma vetőmagcsávázás

gombabetegségek

talajlakó kártevők

lótücsök

lufenuron dimetoát* spinozád* klórpirifosz-metil* teflubenzuron malation* (legfeljebb 2008. december tiametoxám 6-ig használható) Trichogramma pintoi + T. evanescens diazinon* (legfeljebb 2008. december 6-ig használható) dimetoát* malation* (legfeljebb 2008. december 6-ig használható) pirimikarb** tiametoxám** fluazifop-P-butil trifluralin* pendimetalin* napropamid* klomazon* etoxilált montánsav heptametiltrisziloxán-polialkoxilát poliakrilamid-poliakrilsav-kopolimer vas-III-hidroxi-komplex alkil-aril-polietoxi-etanol fehérje-cink-komplex troklosen-Na * Kizárólag felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező szaktanácsadó írásbeli javaslatára alkalmazhatók. Az így jelzett hatóanyagokkal (a hatóanyagcsoport más tagjaival együttesen) károsító csoportonként (kártevők, kórokozók) legfeljebb két kezelés végezhető a tenyészidőszakban. ** E hatóanyagok (a hatóanyagcsoport más tagjaival együttesen) károsító csoportonként (kártevők, kórokozók) összesen három alkalommal használhatók a tenyészidőszakban. zöld mankoceb tiofanát-metil TMTD azoxistrobin kén rézhidroxid rézoxid rézoxiklorid rézszulfát (tribázikus-rézszulfát) diazinon (legfeljebb 2008. december 6-ig használható) fenitrotion + malation (legfeljebb 2008. november 25-ig használható) teflutrin fenitrotion + malation (legfeljebb 2008. november 25-ig használható)

házatlan csigák állati kártevők (lombkártevők)

gyomnövények egyéb

sárga

mankoceb**

metaldehid dimetoát* fenitrotion* (legfeljebb 2008. november 25-ig használható) pendimetalin S-metolaklór etoxilált montánsav heptametiltrisziloxán-polialkoxilát poliakrilamid-poliakrilsav-kopolimer

82

megjegyzés

Vöröshagyma vetőmag, szaporítóanyag csávázás

baktériumos betegségek

gombabetegségek

talajlakó kártevők

lótücsök

vas-III-hidroxi-komplex alkil-aril-polietoxi-etanol fehérje-cink-komplex troklosen-Na pinolén * Kizárólag felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező szaktanácsadó írásbeli javaslatára alkalmazhatók. Az így jelzett hatóanyagokkal (a hatóanyagcsoport más tagjaival együttesen) károsító csoportonként (kártevők, kórokozók) legfeljebb két kezelés végezhető a tenyészidőszakban. ** E hatóanyagok (a hatóanyagcsoport más tagjaival együttesen) károsító csoportonként (kártevők, kórokozók) összesen három alkalommal használhatók a tenyészidőszakban. zöld himexazol kaptán mankoceb tiofanát-metil TMTD rézoxid rézoxiklorid rézhidroxid rézszulfát (tribázikus-rézszulfát) cimoxanil + rézoxiklorid azoxistrobin benalaxil + rézoxiklorid cimoxanil + rézoxiklorid dimetomorf + rézoxiklorid iprovalikarb + rézoxiklorid metalaxil-M (mefenoxam) + réz propamokarb rézhidroxid rézoxiklorid rézszulfát rézoxid diazinon (legfeljebb 2008. december 6-ig használható) fenitrotion + malation (legfeljebb 2008. november 25-ig használható) teflutrin fenitrotion + malation (legfeljebb 2008. november 25-ig használható)

házatlan csigák állati kártevők (lombkártevők)

gyomnövények

kletodim propaquizafop fluazifop-P-butil quizalofop-P-tefuril haloxifop-R-metilészter linuron propaklór propizoklór

83

sárga

ditiokarbamátok és kombinációik: benalaxil + mankoceb** dimetomorf + mankoceb** mankoceb** foszetil-Al (efozit-Al) + rézoxiklorid** metalaxil-M(mefenoxam) + folpet** fluazinam

oxamil*

metaldehid dimetoát* fenitrotion* (legfeljebb 2008. november 25-ig használható) klórpirifosz-metil* malation* (legfeljebb 2008. december 6-ig használható) tiametoxám** oxifluorfen klopiralid pendimetalin

egyéb

megjegyzés

Paprika vetőmagcsávázás

palántadőlés

talajlakó kártevők

talajlakó gombák lótücsök házatlan csigák alternáriás és szeptóriás levélfoltosság

fenmedifam + dezmedifam + etofumezát ioxinil S-metolaklór etoxilált montánsav heptametiltrisziloxán-polialkoxilát poliakrilamid-poliakrilsav-kopolimer vas-III-hidroxi-komplex alkil-aril-polietoxi-etanol fehérje-cink-komplex troklosen-Na pinolén * Kizárólag felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező szaktanácsadó írásbeli javaslatára alkalmazhatók. Az így jelzett hatóanyagokkal (a hatóanyagcsoport más tagjaival együttesen) károsító csoportonként (kártevők, kórokozók) legfeljebb két kezelés végezhető a tenyészidőszakban. ** E hatóanyagok (a hatóanyagcsoport más tagjaival együttesen) károsító csoportonként (kártevők, kórokozók) összesen három alkalommal használhatók a tenyészidőszakban. zöld himexazol kaptán TMTD metiram propamokarb Streptomyces griseoviridis TMTD diazinon (legfeljebb 2008. december 6-ig használható) fenitrotion + malation (legfeljebb 2008. november 25-ig használható) teflutrin Coniothyrium minitans propamokarb fenitrotion + malation (legfeljebb 2008. november 25-ig használható) azoxistrobin iprodion rézoxid rézoxiklorid rézhidroxid rézszulfát (tribázikus-rézszulfát)

lisztharmat

azoxistrobin kén

baktériumos betegségek

rézhidroxid rézhidroxid + növényi olaj rézoxiklorid rézszulfát (tribázikus-rézszulfát) rézoxid indoxakarb lufenuron Trichogramma pintoi + T. evanescens

bagolylepkék

84

sárga

metaldehid ftálimid származékok: kaptán** kaptán + rézoxiklorid ditiokarbamátok és kombinációik: mankoceb** mankoceb** + rézoxiklorid metiram** propineb** azolok: miklobutanil** penkonazol** mankoceb** + rézoxiklorid

diazinon* (legfeljebb 2008. december 6-ig használható) dimetoát* malation* (legfeljebb 2008. december

levéltetvek

atkák

gyomnövények

egyéb

megjegyzés

Paradicsom vetőmagcsávázás

palántadőlés

talajlakó gombák talajlakó kártevők

lótücsök

alifás zsírsav etilalkoholos növényi kivonat növényi olaj paraffinolaj paraffinolaj + Atplus 300 F paraffinolaj + rézoleát zsírsav flonikamid

6-ig használható) acetamiprid** diazinon* (legfeljebb 2008. december 6-ig használható) dimetoát* imidakloprid** malation* (legfeljebb 2008. december 6-ig használható) pirimikarb** tiametoxám** piridaben** tebufenpirad**

alifás zsírsav fenbutatin-oxid propargit trifluralin klomazon* pendimetalin napropamid propaquizafop fluazifop-P-butil quizalofop-P-tefuril quizalofop-P-etil kletodim etoxilált montánsav heptametiltrisziloxán-polialkoxilát poliakrilamid-poliakrilsav-kopolimer vas-III-hidroxi-komplex 5-nitroguajakol Na-só + o-nitro-fenol Na-só + p-nitro-fenol Na-só alkil-aril-polietoxi-etanol fehérj e-cink-komplex troklosen-Na * Kizárólag felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező szaktanácsadó írásbeli javaslatára alkalmazhatók. Az így jelzett hatóanyagokkal (a hatóanyagcsoport más tagjaival együttesen) károsító csoportonként (kártevők, kórokozók) legfeljebb két kezelés végezhető a tenyészidőszakban. ** E hatóanyagok (a hatóanyagcsoport más tagjaival együttesen) károsító csoportonként (kártevők, kórokozók) összesen három alkalommal használhatók a tenyészidőszakban. zöld himexazol kaptán mankoceb TMTD himexazol mankoceb propamokarb Streptomyces griseoviridis TMTD Coniothyrium minitans diazinon (legfeljebb 2008. december 6-ig használható) fenitrotion + malation (legfeljebb 2008. november 25-ig használható) teflutrin fenitrotion + malation (legfeljebb 2008. november 25-ig használható)

házatlan csigák

sárga

metaldehid

85

gombabetegségek

azoxistrobin benalaxil + rézoxiklorid cimoxanil + rézoxiklorid dimetomorf + rézoxiklorid iprodion kén klórtalonil metalaxil-M (mefenoxam) + rézoxiklorid rézoxid

baktériumos betegségek

rézhidroxid rézoxid rézoxiklorid rézszulfát (tribázikus-rézszulfát) indoxakarb Trichogramma pintoi + T. evanescens alifás zsírsav etilalkoholos növényi kivonat zsírsav

bagolylepkék levéltetvek

atkák burgonyabogár gyomnövények

egyéb

megjegyzés

ditiokarbamátok és kombinációik: benalaxil + mankoceb** dimetomorf + mankoceb** mankoceb** mankoceb** + rézoxiklorid mankoceb** + zoxamid metalaxil-M (mefenoxam) + mankoceb** metiram** propineb** csoportot nem képező egyéb hatóanyag-kombinációk: foszetil-Al (efozit-Al)** + rézoxiklorid trifloxistrobin + cimoxanil ciazofamid kaptán + rézoxiklorid mankoceb** + rézoxiklorid

acetamiprid** dimetoát* imidakloprid** malation* (legfeljebb 2008. december 6-ig használható) pirimikarb** tiametoxám** piridaben**

alifás zsírsav fenbutatin-oxid Bacillus thuringiensis v. tenebrionis acetamiprid** fluazifop-P-butil haloxifop-R-metilészter kletodim metribuzin napropamid pendimetalin quizalofop-P-etil S-metolaklór trifluralin etoxilált montánsav heptametiltrisziloxán-polialkoxilát poliakrilamid-poliakrilsav-kopolimer vas-III-hidroxi-komplex 5-nitroguajakol Na-só + o-nitro-fenol Na-só + p-nitro-fenol Na-só alkil-aril-polietoxi-etanol fehérje-cink-komplex troklosen-Na * Kizárólag felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező szaktanácsadó írásbeli javaslatára alkalmazhatók. Az így jelzett hatóanyagokkal (a hatóanyagcsoport más tagjaival együttesen) károsító csoportonként (kártevők, kórokozók) legfeljebb két kezelés végezhető a tenyészidőszakban. ** E hatóanyagok (a hatóanyagcsoport más tagjaival együttesen) károsító csoportonként (kártevők, kórokozók) összesen három alkalommal használhatók a tenyészidőszakban.

86

Kabakosok vetőmagcsávázás

palántadőlés talajlakó kártevők

lótücsök házatlan csigák peronoszpóra

zöld himexazol kaptán TMTD Streptomyces griseoviridis diazinon (legfeljebb 2008. december 6-ig használható) fenitrotion + malation (legfeljebb 2008. november 25-ig használható) teflutrin fenitrotion + malation (legfeljebb 2008. november 25-ig használható) benalaxil + rézoxiklorid cimoxanil + rézoxiklorid dimetomorf + rézoxiklorid klórtalonil propamokarb rézhidroxid rézoxiklorid rézszulfát (tribázikus-rézszulfát) rézszulfát + kén rézoxid

lisztharmat

kén

baktériumos betegségek

rézhidroxid rézoxid rézoxiklorid rézszulfát (tribázikus-rézszulfát) Coniothyrium minitans rézhidroxid rézoxid rézoxiklorid rézszulfát (tribázikus-rézszulfát) Trichoderma harzianum

egyéb gombabetegségek

87

sárga

metaldehid ditiokarbamátok és kombinációik: benalaxil + mankoceb** dimetomorf + mankoceb** mankoceb** + rézoxiklorid metalaxil-M (mefenoxam) + mankoceb** miklobutanil + mankoceb** foszfonsavszármazékok: foszetil-Al (efozit-Al)** + rézoxiklorid foszetil-Al (efozit-Al)** ftálimid származékok: folpet** kaptán** kaptán + rézoxiklorid strobilurinok és kombinációik: azoxistrobin** trifloxistrobin** + cimoxanil strobilurinok és kombinációik: azoxistrobin** krezoxim-metil** krezoxim-metil + metiram** trifloxistrobin** + cimoxanil azolok, pirimidinek: fenarimol** (hajtatott uborka kivételével legfeljebb 2008. június 30ig használható) miklobutanil** penkonazol** csoportot nem képező egyéb hatóanyagok: dinokap** (legfeljebb 2008. június 30-ig használható) tiofanát-metil** mankoceb** + rézoxiklorid

azoxistrobin** mankoceb** mankoceb** + rézoxiklorid ftálimid származékok: kaptán** folpet **

levéltetvek

alifás zsírsav növényi olaj paraffinolaj paraffinolaj + Atplus 300 F paraffinolaj + rézoleát

tripszek

bagolylepkék atkák

gyomnövények egyéb

megjegyzés

acetamiprid** diazinon* (legfeljebb 2008. december 6-ig használható) dimetoát* imidakloprid** malation* (legfeljebb 2008. december 6-ig használható) pirimikarb** tiametoxám** zeta-cipermetrin diklórfosz* (legfeljebb 2008. december 6-ig használható) malation* (legfeljebb 2008. december 6-ig használható)

indoxakarb lufenuron alifás zsírsav abamektin*** fenbutatin-oxid piridaben** flufenzin (ess. use) S-metolaklór klomazon etoxilált montánsav heptametiltrisziloxán-polialkoxilát poliakrilamid-poliakrilsav-kopolimer vas-III-hidroxi-komplex 5-nitroguajakol Na-só + o-nitro-fenol Na-só + p-nitro-fenol Na-só alkil-aril-polietoxi-etanol fehérje-cink-komplex troklosen-Na természetes gyanta + réz-szappan * Kizárólag felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező szaktanácsadó írásbeli javaslatára alkalmazhatók. Az így jelzett hatóanyagokkal (a hatóanyagcsoport más tagjaival együttesen) károsító csoportonként (kártevők, kórokozók) legfeljebb két kezelés végezhető a tenyészidőszakban. ** E hatóanyagok (a hatóanyagcsoport más tagjaival együttesen) károsító csoportonként (kártevők, kórokozók) összesen három alkalommal használhatók a tenyészidőszakban. *** Kizárólag görög- és sárgadinnyében maximum két alkalommal használható.

d) Az integrált zöldségtermesztésben nem használható növényvédő szer hatóanyagok csemegekukorica* gombaölő szer hatóanyagok rovarölő szer hatóanyagok

alfametrin cink-foszfid cipermetrin dimetoát eszfenvalerát fenitrotion karbofurán karboszulfán klórpirifosz** zeta-cipermetrin

gyomirtó szer hatóanyagok

88

zöldborsó* karbendazim alfametrin béta-ciflutrin cink-foszfid cipermetrin deltametrin diklórfosz eszfenvalerát fenitrotion klórpirifosz metomil imazamox klomazon lenacil linuron

megjegyzés

MCPB * A jelölt kultúrák esetén csak a nem használható hatóanyagok kerültek meghatározásra. A be nem sorolt, de az adott kultúrában engedélyezett hatóanyagot tartalmazó készítményeket az engedélyokiratoknak megfelelően kell alkalmazni. ** Csak mikrokapszulázott formulációban vagy kukurbitacinnal kombinálva használható.

e) Az integrált ültetvény célprogramban felhasználható növényvédő szer hatóanyagok

gombaölő szer hatóanyagok

zöld strobilurinok és analógok: azoxistrobin** trifloxistrobin** famoxadon*** fenamidon*** anilinprimidinek: ciprodinil** pirimetanil** dikarboximidek: iprodion** procimidon** (legfeljebb 2008. június 30-ig használható) réztartalmú hatóanyagok: rézoxiklorid** rézszulfát* (tribázikus-rézszulfát) rézhidroxid* rézoleát* rézoxid* csoportot nem képező egyéb hatóanyagok: dimetomorf*** bupirimát** fenhexamid** cimoxanil*** fluazinam klórtalonil***** zoxamid*** kalcium-poliszulfid* poliszulfidkén* meptildinokap metrafenon

89

sárga strobilurinok: piraklostrobin** krezoxim-metil** azolok, pirimidinek: difenokonazol** dinikonazol** fluquinkonazol** fluzilazol** (legfeljebb 2008. június 30-ig használható) hexakonazol** (legfeljebb 2008. május 22-ig használható) miklobutanil** penkonazol** proquinazid** propikonazol** prokloráz** tebukonazol** triadimenol** tetrakonazol** trifiumizol** fenarimol** (legfeljebb 2008. június 30-ig használható) ditiokarbamátok, diszulfidok: metiram***** mankoceb***** propineb***** TMTD***** ftálimid származékok: folpet***** kaptán***** fenilamidok: benalaxil*** metalaxil-M (mefenoxam)*** csoportot nem képező egyéb hatóanyagok: (foszetil-Al) efozit-Al** dodin** spiroxamin** kén* Trichoderma harzianum T-39 ditianon***** tiofanát-metil**** iprovalikarb*** boscalid**

piros karbendazim dinokap tiofanát-metil

megjegyzés

quinoxifen** bentiavalikarb * Réz vagy kén érzékenység figyelembevételével alkalmazható. ** A hatóanyag, a hatóanyagcsoport más tagjaival együttesen évente legfeljebb három alkalommal használható (a szürkepenész és monília elleni hatóanyagok két alkalommal). *** Eltérő hatásmechanizmusú készítményekkel kombinálva kell alkalmazni. **** Csak csonthéjasokban használható. ***** Évente legfeljebb négy alkalommal használható. A szőlőültetvényekben réz hatóanyagú készítmények a tenyészidőszak alatt (lemosó permetezésekkel együtt) legfeljebb 6 kg/ha fémréz hatóanyag mennyiségben használhatók összesen. zöld alifás-zsírsav Bacillus thuringiensis diflubenzuron etilalkoholos növényi kivonat fenoxikarb indoxakarb flonikamid kalcium-poliszulfid lufenuron metoxifenozid novaluron növényi olaj (repceolaj) paraffinolaj pimetrozin pirimikarb poliszulfidkén spinozád* teflubenzuron triflumuron vazelinolaj

sárga piros rovarölő szer hatóanyagok neonikotinoidok: alfametrin ásványolaj acetamiprid* béta-ciflutrin tiakloprid* bifentrin tiametoxám* cipermetrin klotianidin szerves deltametrin foszforsavészterek: imidakloprid diazinon* (legfeljebb 2008. diklórfosz december 6-ig használható) foszalon* (legfeljebb 2008. dimetoát június 22-ig használható) eszfenvalerát klórpirifosz**** etofenprox klórpirifosz-metil* fenitrotion malation* (legfeljebb 2008. klórpirifosz december 6-ig használható) lambda-cihalotrin rovarnövekedést metamidofosz szabályozók: metám-ammónium flufenoxuron* metilazinfosz spirodiklofen* metomil fenoxikarb + lufenuron* orsóolaj piretroidok: oxidemeton-metil deltametrin*** zeta-cipermetrin lambda-cihalotrin*** tau-fluvalinat* teflutrin csoportot nem képező egyéb hatóanyagok: abamektin** metaldehid tebufenpirad* megjegyzés * A hatóanyag a hatóanyagcsoport más tagjaival együttesen évente legfeljebb három alkalommal használható. ** Csak körtében évente legfeljebb három alkalommal használható. *** Csak cseresznye és meggy kultúrában használható évente egy alkalommal az érési időszak folyamán kizárólag cseresznyelégy ellen. **** Csak mikrokapszulázott formulációban, a hatóanyagcsoport más tagjaival együttesen évente legfeljebb három alkalommal használható

atkaölő szer hatóanyagok

zöld fenbutatin-oxid flufenzin (ess. use) hexitiazox kalcium-poliszulfid napraforgóolaj növényi olaj (repce) paraffinolaj poliszulfidkén propargit

sárga fenazaquin* fenpiroximat* flufenoxuron* piridaben* spirodiklofen* tebufenpirad*

90

piros abamektin ásványolaj cihexatin orsóolaj

vazelinolaj * Évente 1 alkalommal használható

megjegyzés

gyomirtó szer hatóanyagok

megjegyzés

egyéb szerek (hatóanyagok)

megjegyzés

zöld glifozát* glufozinát-ammónium* haloxifop-R-metilészter fluazifop-P-butil quizalofop-P-etil propaquizafop

sárga piros diklobenil acetoklór diquát-dibromid* diuron flazaszulfuron MCPA flumioxazin fluroxipir terbutilazin linuron S-metolaklór napropamid oxifluorfen pendimetalin * Gyomfoltok kezelésére, terelőlemez használatával alkalmazható.

zöld Vulneron (naftil ecetsav + karboxi-metil-rutin) Frigocur (alfa-naftil-ecetsav) Dendrocol 17 SK (természetes gyanta + rézszappan) Vadóc (Dendrocol 17 SK + Silvacol T + merkaptán + adalék) Vadicell (Dendrocol 17 SK + Silvacol T + mavicell) Fabalzsam (perubalzsam + ichtiol) Fadoktor (perubalzsam + ichtiol + glicerin) Fagél (akrilsavészter-sztirol kopolimer) Nevibes (kinin-hidroklorid) Nevirol (ftalanilsav) (ess. use) Phyl-set (gibberelinsav + naftoxiecetsav) Florasca (huminsav + gyógynövénykivonat) Dirigol N (2-(1-naftil)-acetamid) Silwet L-77 (trisiloxan) Agrocer 010 (etoxilált montánsav) Agrofix (poliakrilamid-poliakrilsav-kopolimer vas-III-hidroxikomplex) Antivad (kátrány + gyanta + olaj + gyapjúzsír) Atonik (5-nitroguajakol Na só + o-nitro-fenol Na só + p-nitro-fenol Na só) Bio-Film (alkil-aril-polietoxi-etanol) Biokoll E (fehérje-cink-komplex) Buvad H (kvarchomok + denaturált szesz + ragasztóanyag) Buvad R (kvarchomok + denaturált szesz + ragasztóanyag) Fitosept (troklosen-Na) Regalis WG (prohexadion-kalcium) Nonit (dioktil-szulfo-szukcinát-Na) * Évente legfeljebb két alkalommal használható. ** Érésszabályozásra és gépi betakarítás elősegítésére használható.

91

sárga Hyspray* (etoxilált zsíramin) etefon**

3. melléklet: A 4/2004 (I.13.) FVM rendelet módosításokkal aktualizált változata utolsó módosítás: 50/2008 (IV. 24.) FVM rendelettel

4/2004. (I. 13.) FVM rendelet az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”, illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerének meghatározásáról A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény 45. §-a (2) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 1. § (1) E rendelet célja, hogy jogszabály vagy pályázati felhívás erre vonatkozó rendelkezése esetén - az abban meghatározottak szerint - az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból finanszírozott a)-b) c) a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben foglalt vidékfejlesztési támogatások igénybevétele feltételeként szükséges, egyes nemzeti és európai uniós jogszabályokban előírt minimális gazdálkodási és környezetvédelmi követelményeit meghatározza. (2) Az egyszerűsített területalapú támogatások igénybevételéhez szükséges „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” feltételrendszerét az 1. számú melléklet tartalmazza. (3) A vidékfejlesztési támogatások igénybevételéhez szükséges „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerét a 2 számú melléklet tartalmazza. A „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” előírásait az 1. számú mellékletben meghatározott feltételekkel együtt kell alkalmazni. (4) A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a 2. számú mellékletben meghatározott előírásokon kívül további feltételeket is megállapíthat az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott támogatások igénybevételéhez. 2. § (1) A rendelet hatálya az 1. § (1) bekezdése szerinti támogatást igénybe vevő mezőgazdasági termelőre terjed ki. (2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a 2. számú mellékletekben foglalt követelményeket a gazdálkodók gazdaságuk teljes területén kötelesek alkalmazni a vonatkozó támogatás igénylése esetén. (3) A „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszer előírásainak teljesítését e rendelet 4. számú mellékletét képező táblázat pontrendszere alapján kell elbírálni és értékelni. A táblázat tartalmazza az egyes szempont teljesítése, illetve nem teljesítése esetén adandó pontszámot, attól is függően, hogy a nem teljesítést hány alkalommal állapították meg, és az milyen mértékű volt. (4) Ha a szempontok teljesítése esetén a programban elérhető és az elért pontszám különbségének a programban elérhető pontszámhoz viszonyított százalékos aránya nem nulla, és a) az legfeljebb 10%, akkor a mezőgazdasági termelőnek figyelmeztető levelet kell küldeni; b) az legfeljebb 20%, akkor az adott évi támogatási összegből 10%-ot le kell vonni; c) az legfeljebb 30%, akkor az adott évi támogatási összegből 20%-ot le kell vonni; d) az legfeljebb 50%, akkor az adott évi támogatási összegből 50%-ot le kell vonni; e) az legfeljebb 70%, akkor az adott évi támogatási összegből 100%-ot le kell vonni; f) az meghaladja a 70%-ot, akkor a mezőgazdasági termelőt a programból ki kell zárni. (5) A táblázatban megjelölt egyes esetekben az elért pontszámtól függetlenül a mezőgazdasági termelő az adott gazdálkodási évben az érintett (P1), vagy valamennyi (P2) parcella után nem jogosult támogatásra, illetve a mezőgazdasági termelőt a programból ki kell zárni (P3). (6) Az agrár-környezetgazdálkodási támogatásban részesülő gazdálkodó a helyes gazdálkodási gyakorlatra vonatkozó előírások, valamint a kedvezőtlen adottságú területek kompenzációs, illetve a Natura 2000 területek kompenzációs támogatásaiban részesülő mezőgazdasági termelő a helyes mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások teljesítésének ellenőrzése, valamint a nevezett támogatások monitoringja érdekében a gazdasága teljes területén végzett tevékenységekről e rendelet 5. számú melléklete szerinti gazdálkodási naplót naprakészen köteles vezetni. Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás igénybevétele esetén a gazdálkodási

92

napló naprakész vezetése abban az esetben is kötelező, amennyiben a talajvizsgálati eredmény és tápanyaggazdálkodási terv még nem készült el. Az agrár-környezetgazdálkodási támogatásban részesülő gazdálkodó köteles a 2007/2008. gazdálkodási évtől kezdődően a gazdálkodási napló egy aláírt másolatát - a hozzá kapcsolódó dokumentumok (pl. számlák, bizonylatok) másolatai nélkül - elküldeni minden év augusztus 31. és október 31. között a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ (a továbbiakban: MgSzH Központ) címére (1118 Budapest, Budaörsi u. 141145.). A 2006/2007. gazdálkodási évre vonatkozó gazdálkodási napló egy aláírt másolatát 2007. augusztus 31. és 2007. december 31. közötti időszakban kell beküldeni az MgSzH Központ címére (1118 Budapest, Budaörsi u. 141-145.). A gazdálkodási naplót a kötelező nyilvántartásokra vonatkozó előírások szerint a kapcsolódó dokumentumokkal együtt legalább 5 évig meg kell őrizni. (7) A gazdálkodási napló formanyomtatványát a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) honlapján közzéteszi. (8) A gazdálkodási naplók kezelését, adatainak feldolgozását az Agrár-környezetgazdálkodási Információs Rendszer (AIR) működtetéséért felelős, a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 131/2004. (IX. 11.) FVM rendelet 18. §-ának (3) bekezdésében meghatározott szervezet végzi. (9) Amennyiben a gazdálkodó az adott gazdálkodási évre vonatkozó beküldési határidő végéig nem küldi meg a gazdálkodási napló másolatát az MgSzH Központ részére, az MVH egyszeri alkalommal, 15 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra szólítja fel. (10) A 2006/2007. gazdálkodási évtől kezdve, amennyiben a gazdálkodó a (6) bekezdésben előírt kötelezettségének a hiánypótlási felszólítás ellenére sem tesz eleget, úgy a) az első alkalom esetén az 5. évre jutó támogatási összeg 25%-ára, b) a második alkalom esetén az 5. évre jutó támogatási összeg 50%-ára, c) a harmadik alkalom esetén az 5. évre jutó támogatási összeg 100%-ára nem jogosult. (11) Amennyiben a gazdálkodó már felvette az 5. évre jutó támogatási összeget, úgy a (10) bekezdésben foglaltak szerint köteles azt visszafizetni. 3. § (1) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: „A Tanács 2003. szeptember 29-i, 1782/2003/EK rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról” (2) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

1. számú melléklet a 4/2004. (I. 13.) FVM rendelethez 2. számú melléklet a 4/2004. (I. 13.) FVM rendelethez A „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” előírásai Szempont 1. Szántóföldi növénytermesztés

1.

2.

Előírás Monokultúrás termesztés alkalmazása nem lehetséges, kivéve az évelő takarmánynövényeknél, a méhlegelőnél és a zöldtrágyázás céljából vetett növények esetében. A vetésforgó kialakításában a következő irányelveket kell figyelembe venni: a) cukorrépa, cékla, takarmányrépa, burgonya, lóbab, szója és csillagfürt négyévente csak egyszer kerülhet ugyanarra a táblára; b) napraforgó ötévente egyszer kerülhet ugyanarra a táblára; c) legalább ötévente egyszer pillangós vagy zöldtakarmány növényt kell termeszteni a vetésváltásban, beleértve a másodvetést is; d) szárazborsó hétévente csak egyszer termeszthető;

93

3. 4. 5. 2. Gyepgazdálkodás

1.

2. 3. 4.

3. Tápanyag-gazdálkodás

5. 6. 1.

2.

3.

4.

5.

e) kukoricát csak alacsony nitrogénigényű növény követhet; f) két nem évelő pillangós növény termesztése között minimum két év szünetet kell tartani; g) lucerna után nem következhet egyéb pillangós növény, illetve lucerna után az utóveteménynek jelentős nitrogénigényűnek kell lenni; h) szója, napraforgó és olajrepce nem követhetik egymást; i) a vetésforgóban a kalászosok és a kukorica együttes részaránya nem haladhatja meg a hetvenöt százalékot. A mechanikus gyomirtást a gyomok virágzása előtt el kell végezni. Évente eltérő mélységű talajművelés alkalmazása. A szalmabálákat egy hónapon belül le kell hordani a területről a betakarítást követően. Szarvasmarha, juh, kecske, dám- és gímszarvas, szamár, ló és bivaly (egyéb állat nem legeltethető) esetében az állatsűrűség mértéke nem haladhatja meg: - az 1,8 állategység/hektár értéket a nem nitrátérzékeny területeken; - az 1,4 állategység/hektár értéket a nitrátérzékeny területeken. A bálázást és a széna lehordását legfeljebb egy hónapon belül el kell végezni. Gyepek égetése tilos. A legeltetési időszak végén tisztító kaszálást kell végezni minden évben. A téli legeltetés tilos. Minden gépi munkát a gyepterület károsítása nélkül kell végezni. Ötévente szűkített talajvizsgálat (pH, humusztartalom, K , A vízoldható összes só, CaCO , NO +NO , P O , K 0). 3 2 3 2 5 2 Tisztított szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya kijuttatás és talajjavítás a talajvédelmi hatóság engedélye alapján végezhető, betartva a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásokat. A gazdálkodó a nitrogéntrágyázás során nem lépheti túl a kedvezőtlen és nem kedvezőtlen adottságú, továbbá a nitrátérzékeny és nem nitrátérzékeny területekre megadott határértékeket (lásd a kiegészítő táblázatot). A nitrátérzékeny területeken az akcióprogram előírásait kötelező betartani [a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 8. § (1)-(3) bekezdései, illetve 9. § (1)-(2) és (4) bekezdésében foglaltak mellett]. A nem nitrátérzékeny területeken az alábbi előírásokat kell betartani: a) Meredekebb lejtésű területeken trágyát kijuttatni csak azonnali bedolgozás mellett lehet. b) Trágya nem juttatható ki felszíni víztől, forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól tízméteres sávban, valamint hullámtereken, parti sávokban és vízjárta területeken. c) Gyors hatású, könnyen oldódó nitrogéntrágya, trágyalé, hígtrágya betakarítás után csak akkor juttatható ki a szántóterületre még az adott évben, ha a trágyázás és a megfelelő talajfedettséget biztosító növény vetése közötti idő nem több mint tizennégy nap. d) Tilos a trágya kijuttatása december 1. és február 15. között. Nem juttatható ki trágya fagyott (a talaj öt centiméter vagy annál nagyobb mélységig tartósan fagyott), vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra. e) A gazdálkodó istállótrágyát csak szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornával és aknával ellátott,

94

4. Növényvédelem

1,

2.

3.

4.

5. Természet- és tájvédelem (a védett területeken és az Érzékeny Természeti Területek célprogramoknál)

1.

2.

3. 4. 5.

6. 7.

8. 9.

legalább nyolchavi trágyamennyiség tárolására alkalmas trágyatelepen, hígtrágyát legalább négyhavi trágyamennyiség tárolására alkalmas szigetelt tartályban, medencében tárolhat. A nem nitrátérzékeny területen az állattartó gazdálkodónak a híg- és istállótrágya tárolókra vonatkozó előírásokat az alábbi határidőktől kezdődően kell teljesíteni az akcióprogram előírásainak megfelelően: - hígtrágya tároló 50 állategység/gazdaság felett 2006. január 1jétől; - hígtrágya tároló 50 állategység/gazdaság alatt 2010. január 1-jétől; - istállótrágya tároló 50 állategység/gazdaság felett 2010. január 1jétől; - istállótrágya tároló 50 állategység/gazdaság alatt 2014. január 1jétől. A mezőgazdasági tevékenység során kizárólag hatóságilag engedélyezett növényvédő szert és termésnövelő anyagot lehet felhasználni a technológiai és a felhasználásra való jogosultsági előírások maradéktalan betartása mellett. Növényvédő szert emberi és állati tartózkodásra, valamint élelmiszer és takarmány tárolására szolgáló helyiségtől elkülönített és biztonságosan zárható raktárban vagy szekrényben, tűz- és robbanásveszélyt kizáró, egészséget és környezetet nem veszélyeztető módon szabad tárolni [a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet előírásai szerint]. Tilos növényvédő szert tárolni egy kilométeres távolságon belül a) a Balaton, a Velencei-tó, a Tisza-tó és a fürdőzésre kijelölt vizek partvonalának teljes hosszában, b) a vízművek, víznyerőhelyek védőterületén belül. Gondoskodni kell a növényvédelmi tevékenység során kiürült csomagoló burkolatok, göngyölegek szakszerű összegyűjtéséről, kezeléséről, ártalmatlanításáról (vonatkozó jogszabálynak megfelelően). A növényvédelmi tevékenység során csak megfelelő műszaki állapotú növényvédelmi gépek és növényvédő szer kijuttatására szolgáló berendezések használhatók. A gazdálkodónak kerülni kell a természetes vagy természet közeli élőhelyek károsítását a mezőgazdasági tevékenység (kiszántás, trágyázás vagy vegyszerezés, tájelemek elmozdítása stb.) során is. A gazdálkodónak kerülni kell a gazdaság területén elhelyezkedő történelmi és építészeti szempontból értékes műemlékek és területek károsítását, rongálását a mezőgazdasági tevékenység során. A gazdálkodó nem változtathatja meg a kialakított parcellaméretet. Melioratív meszezés, drénezés és öntözés nem engedélyezett. Csak természetvédelmi szempontból kedvező kaszálási módszerek és technológiák alkalmazhatók (kaszálás a tábla közepétől kifelé haladva, a táblaszegélyeket utoljára kell lekaszálni). Ideiglenes vagy állandó épületek létesítését csak az illetékes Nemzeti Park Igazgatóságának jóváhagyásával lehetséges. Az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakembereinek bevonásával egyedileg kell meghatározni a kaszálás időpontját az ex lege védett lápokon. A meglévő fasorokat, erdősávokat, idős fákat meg kell őrizni. A termesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depónia (trágyaszarvas, bálakazal, szalmakazal stb.) csak

95

10.

11. 12.

6. Állattartás

13. 1.

2.

3. 4.

7. Talajerózió

1. 2. 3. 4. 5. 6.

8. Talaj szervesanyag-tartalma 9. Talajszerkezet

1. 2. 1. 2.

10. A művelés minimális szintje

3. 1. 2. 3. 4.

5.

11. A gazdaság területének rendben tartása

1.

a művelt területen hozható létre. Fokozottan védett madárfajok fészkének megtalálása esetén a gazdálkodónak haladéktalanul értesíteni kell az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakembereit. Az állatok éjjeli szálláshelyének kialakításánál csak természetes anyagokat lehet (fa, nád) felhasználni. A pásztorok szálláshelyének kialakítását tájba illően, a hagyományos építészeti anyagok és módszerek felhasználásával kell elvégezni. A tókák, belvizes foltok megőrzése kötelező. A gazdálkodónak az állattartás során gondoskodnia kell az állat számára olyan életkörülmények biztosításáról, amelyek megfelelnek az állat fajának, fajtájának, nemének, korának jellemző fizikai, élettani, tenyésztési, viselkedési és szociális sajátosságainak, valamint egészségi állapotának. Az állat etetése és itatása során csak olyan takarmányt és ivóvizet, illetve egyéb itatásra alkalmas folyadékot szabad felhasználni, amely az állat, illetve közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti. Az állattartó köteles állatának rendszeres állatorvosi ellátásáról gondoskodni. Az állattartónak az állatok tartása, szállítása és forgalmazása során gondoskodnia kell az állat-egészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi előírások betartásáról. Eróziónak kitett területeken, tavaszi vetésű növények vetéséig talajfedettség biztosítása. Erózióval veszélyeztetett területeken szintvonalas talajművelés alkalmazása. Erózió ellen kialakított teraszok megőrzése. Tizenkét százaléknál nagyobb lejtésű területen kapás kultúrák termesztése tilos. Természetes talajvédelmet szolgáló meglévő zöld sávok (sövények, táblaszegélyek stb.) megőrzése. Talaj megnyitását eredményező művelést követően talajlezáró művelet alkalmazása. Betakarítást követő tarlóhántás, illetve tarlóápolás alkalmazása. A tarló égetése tilos. Termőföld hasznosításának megfelelő gépek, eszközök alkalmazása. A termőföld művelése a nedvességtartalomnak megfelelő műveletés menetszám mellett úgy történjen, hogy a talajszerkezet romlása, tömörödése elkerülhető legyen. Periodikus (ötévente egyszer) mélyművelés alkalmazása. Szántóterületek művelésben tartása, gyommentes állapot biztosítása mellett. A tájképet alkotó természetes elemek megőrzése. Biztosítani kell a természetes gyepterületek megőrzését. A mezőgazdasági területeken a hasznosítás szempontjából nem kívánatos lágy- és fásszárú növények megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni. A gyepterületen a megfelelő állatsűrűséggel kell biztosítani az alul-, illetve túllegeltetés elkerülését, vagy legalább évente egyszeri tisztító kaszálást kell végezni. A gazdálkodónak a gazdaságot és annak környezetét rendben, hulladékmentesen kell tartani a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásoknak megfelelően.

96

2.

12. Kötelező nyilvántartások

1.

2.

3.

4.

A gazdálkodónak gondoskodni kell a használatában lévő gazdasági utak jó állapotának fenntartásáról, valamint a csapadékos idő okozta úthibák kijavításáról. A gazdálkodónak a mezőgazdasági parcellán végzett tevékenységeiről naprakész nyilvántartást kell vezetni az FVM által rendszeresített formanyomtatványon, a gazdálkodási naplóban, amely tartalmazza a tápanyag-gazdálkodásra vonatkozó részleteket is. A gazdálkodónak a gazdálkodása során felhasznált növényvédő szerekről, valamint azokkal kapcsolatos tevékenységéről permetezési naplót kell vezetnie. A gazdálkodónak az állattartás során vezetnie kell az állategészségügyi, illetve állatjóléti jogszabályokban részletezett nyilvántartásokat. A gazdálkodónak a nyilvántartásokat és azok dokumentációit legalább a vállalt agrár-környezetgazdálkodási célprogramnak megfelelő időtartamig meg kell őrizni.

Kiegészítő táblázat a 2. számú melléklethez

Hektáronként kiadható maximális nitrogén (N) hatóanyag mértékei különböző adottságú és érzékenységű területeken Kedvezőtlen Adottságú Térségekben nitrátérzékeny területen nem nitrátérzékeny területen ebből: kiadható ebből: kiadható maximális N kiadható maximális N kiadható maximális maximális (kg/ha) (kg/ha) szerves szerves eredetű N eredetű N (kg/ha) (kg/ha) 170 170 200 200

(Mértékegység: kg/ha) Nem Kedvezőtlen Adottságú Térségekben nitrátérzékeny területen nem nitrátérzékeny területen kiadható ebből: kiadható ebből: maximális N kiadható maximális N kiadható maximális maximális (kg/ha) (kg/ha) szerves szerves eredetű N eredetű N (kg/ha) (kg/ha) 220 170 300 220

Megjegyzés: Ha az előírt talajvizsgálatokon alapuló tápanyag-gazdálkodási terv az adott területre vonatkozóan a fenti határértékeket meghaladó mennyiségben határozná meg a hektáronként kiadható nitrogén hatóanyag mennyiséget, akkor is a táblázatban megadott mértékig lehet nitrogén hatóanyagot kijuttatni a termőföldre.

3. számú melléklet a 4/2004. (I. 13.) FVM rendelethez Állategység (ÁE) számítási táblázat Állatfajok megnevezése Kérődzők szarvasmarha/bivaly borjú 6 hónapos korig 6-24 hónapos korú növendék 24 hónaposnál idősebb állat juh (vegyes korcsoport) kecske (vegyes korcsoport) dámszarvas (vegyes korcsoport) gímszarvas (vegyes korcsoport)

97

Mennyiség (db)

Állategység (ÁE)

1 1 1 1 1 1 1

0,4 0,6 1 0,15 0,15 0,15 0,3

Sertésfélék tenyészkoca malacok nélkül malac 25 kg-ig hízósertés 25-110 kg kan Lófélék ló (vegyes korcsoport) öszvér, szamár (vegyes korcsoport) Baromfifélék pecsenyetyúk és kakas, valamint gyöngytyúk és kakas (vegyes korcsoport) tojótyúk és kakas (vegyes korcsoport) pulyka (vegyes korcsoport) Víziszárnyasok lúd (vegyes korcsoport) kacsa (vegyes korcsoport) Egyéb állatok nyúl (vegyes korcsoport)

1 1 1 1

0,5 0,03 0,2 0,5

1 1

1 0,6

1 1 1

0,01 0,02 0,03

1 1

0,03 0,02

1

0,02

Az állategység a különböző állatfajok állományának együttes számbavételére alkalmas egyenérték. Az állategység, mint mérőszám a Nemzeti Vidékfejlesztési Terven belül az állatok létszámához kötött (állatállomány alapú) támogatások igénylésére és kifizetésére, valamint a gazdálkodók által szolgáltatott adatok egységes feldolgozására és ellenőrzésére szolgál.

4. számú melléklet a 4/2004. (I. 13.) FVM rendelethez A Helyes Gazdálkodási Gyakorlatra vonatkozó előírások ellenőrzési szempontjai Ellenőrzési szempontok

Helyes Gazdálkodási Gyakorlat 1. Szántóföldi növénytermesztés Monokultúrás termesztés alkalmazása nem lehetséges, kivéve az évelő takarmánynövények, méhlegelő vagy zöldtrágya céljából vetett növények esetében

Az előírástól való eltérés, illetve annak mértéke

10

Az összterület kevesebb, mint 20%án nem tartották be az előírást

9

8

7

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást A gazdálkodási napló és a jelenlegi vetésszerkezet alapján az előírt vetésforgó irányelveit nem tartották be Az összterület kevesebb, mint 20%án nem tartották be az előírást

8

7

5

8

7

5

9

8

7

8

7

5

9

8

7

A vetésforgó irányelveit nem tartották be a támogatás időtartama alatt

10

A mechanikus gyomirtást a gyomok virágzása előtt el kell végezni

10

Évente eltérő mélységű talajművelés alkalmazása

Eltérés esetén adandó pontérték Első Második Többszöri alkalom alkalom alkalom

A szempont teljesítése esetén adandó pontérték

10

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást Az összterület kevesebb, mint 20%án nem tartották be az előírást

98

A szalmabálákat egy hónapon belül le kell hordani a területről a betakarítást követően 2. Gyepgazdálkodás Szarvasmarha, juh, kecske, gímés dámszarvas, szamár, ló és bivaly (egyéb állat nem legeltethető) esetében az állatsűrűség mértéke nem haladhatja meg az 1,8, illetve nitrátérzékeny területeken az 1,4 állategység/ha értéket

A bálázást és a széna lehordását legfeljebb egy hónapon belül el kell végezni

Gyepek égetése tilos

A legeltetési időszak végén tisztító kaszálást kell végezni minden évben A téli legeltetés tilos

Minden gépi munkát a gyepterület károsítása nélkül kell végezni

3 Tápanyag-gazdálkodás 5 évente szűkített talajvizsgálat megléte (pH, humusztartalom, K , A vízoldható összes só, CaCO , NO +NO , P O , K O) 3 2 3 2 5 2

Tisztított szennyvíz, szennyvíziszap kijuttatás a talajvédelmi hatóság engedélye alapján végezhető, betartva a

10

10

10

10

10

10

10

10

10

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást Az összterület kevesebb, mint 20%án nem tartották be az előírást

8

7

5

9

8

7

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

Az állatsűrűség meghaladta az 1,8, de nem lépte túl a 2,0 értékeket, illetve nitrátérzékeny területeken az állatsűrűség meghaladta az 1,4, de nem lépte túl az 1,6 állategység/ha értékeket

8

7

5

Az állatsűrűség a 2,0, illetve nitrátérzékeny területeken az 1,6 állategység/ha értékeket is meghaladta A széna lehordása csak a kaszálást követő 40 napon túl történt meg, ugyanakkor a késedelem indoka elfogadható volt A széna lehordása nem történt meg a kaszálást követő 40 napon túl sem Az összterület kevesebb, mint 20%án nem tartották be az előírást Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást Az összterület kevesebb, mint 20%án nem történt tisztító kaszálás

7

5

4

8

7

5

7

5

4

8

7

5

7

5

4

9

8

7

8

7

5

9

8

7

8

7

5

9

8

7

8

7

5

Az összterület kevesebb, mint 20%a esetében nem rendelkezik talajvizsgálati eredményekkel

8

7

5

Az összterület több, mint 20%-a esetében nem rendelkezik talajvizsgálati eredményekkel Engedély nélküli szennyvíz, szennyvíziszap kijuttatás történt

7

5

4

7

5

4

Az összterület több, mint 20%-án nem történt tisztító kaszálás Az összterület kevesebb, mint 20%án nem tartották be az előírást Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást A gyepterület kevesebb, mint 20%án károsodott a gépi munkavégzés következtében A gyepterület több, mint 20%-án károsodott a gépi munkavégzés következtében

99

vonatkozó jogszabályban foglalt előírásokat Hígtrágya kijuttatás a 10 Engedély nélküli hígtrágya talajvédelmi hatóság engedélye kijuttatás történt alapján végezhető, betartva a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásokat Talajjavítás a talajvédelmi 10 A talajjavítás engedély nélkül, vagy hatóság engedélye alapján nem az előírásoknak megfelelően végezhető, betartva a vonatkozó történt jogszabályban foglalt előírásokat A gazdálkodó a nitrogén 10 A kijuttatott N hatóanyag trágyázás során nem lépheti túl a mennyisége meghaladja a kedvezőtlen és nem kedvezőtlen határértéket adottságú, továbbá a nitrátérzékeny és nem nitrátérzékeny területekre megadott határértékeket A nitrátérzékeny területeken az 10 Nem tartották be az akcióprogram akcióprogram előírásait kötelező előírásait betartani A nem nitrátszegény területeken az alábbi előírásokat kell betartani: Meredekebb lejtésű területeken 10 Nem tartották be az előírást trágyát kijuttatni csak azonnali bedolgozás mellett lehet Trágya nem juttatható ki felszíni 10 Nem tartották be az előírást víztől, forrástól, emberi fogyasztásra, ill. állatok itatására szolgáló kúttól 10 m-es sávban, valamint hullámtereken, parti sávokban és vízjárta területeken Gyors hatású, könnyen oldódó 10 A trágyázás és a megfelelő nitrogéntrágya, trágyalé, talajfedettséget biztosító növény hígtrágya betakarítás után csak vetése között eltelt idő több volt, akkor juttatható ki a mint 14, kevesebb, mint 20 nap szántóterületre még az adott évben, ha a trágyázás és a megfelelő A trágyázás és a megfelelő talajfedettséget biztosító növény talajfedettséget biztosító növény vetése közötti idő nem több, mint vetése között eltelt idő több volt, 14 nap mint 20 nap Tilos a trágya kijuttatása 10 Az összterület kevesebb, mint 20%december 1-je és február 15-e a esetében történt trágya kijuttatás a között tiltott időszakban Az összterület több, mint 20%-a esetében történt trágya kijuttatás a tiltott időszakban Nem juttatható ki trágya fagyott 10 Az összterület kevesebb, mint 20%(a talaj 5 cm, vagy annál nagyobb án nem tartották be az előírást mélységig tartósan fagyott), vízzel telített, összefüggő hótakaróval Az összterület több, mint 20%-án borított talajra nem tartották be az előírást A gazdálkodó istállótrágyát csak 10 A trágya tárolása trágyatelepen szigetelt alapú, a csurgalékvíz történik, de a telep paraméterei összegyűjtésére szolgáló kisebb mértékben eltérnek a gyűjtőcsatornával és aknával megadottaktól, apróbb ellátott, legalább 8 havi hiányosságok előfordulnak trágyamennyiség tárolására alkalmas trágyatelepen tárolhat

100

7

5

4

8

7

5

7

5

4

6

P2

P3

7

5

4

7

5

4

8

7

5

7

5

4

8

7

5

7

5

4

8

7

5

7

5

4

8

7

5

A gazdálkodó hígtrágyát csak legalább 4 havi trágyamennyiség tárolására alkalmas szigetelt tartályban, medencében tárolhat

4. Növényvédelem A mezőgazdasági tevékenység során kizárólag hatóságilag engedélyezett növényvédő szert és termésnövelő anyagot lehet felhasználni a technológiai és a felhasználásra való jogosultsági előírások maradéktalan betartása mellett Növényvédő szert emberi és állati tartózkodásra, valamint élelmiszer és takarmány tárolására szolgáló helyiségtől elkülönített és biztonságosan zárható raktárban, vagy szekrényben, tűz- és robbanásveszélyt kizáró, egészséget és környezetet nem veszélyeztető módon szabad tárolni; 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet alapján Tilos növényvédő szert tárolni egy kilométeres távolságon belül a Balaton, a Velencei-tó, a Tiszató, a fürdőzésre kijelölt vizek partvonalának teljes hosszában és a vízművek, víznyerő helyek védőterületén belül Gondoskodni kell a növényvédelmi tevékenység során kiürült csomagoló burkolatok, göngyölegek szakszerű összegyűjtéséről, kezeléséről, ártalmatlanításáról A növényvédelmi tevékenység során csak megfelelő műszaki állapotú növényvédelmi gépek és növényvédő szer kijuttatására szolgáló berendezések használhatók

10

A trágya tárolása teljesen szabálytalanul történik A hígtrágya tárolása szigetelt tartályban történik, de a tartály paraméterei kisebb mértékben eltérnek a megadottaktól, apróbb hiányosságok előfordulnak A hígtrágya tárolása teljesen szabálytalanul történik

7

5

4

8

7

5

7

5

4

10

Nem tartották be az előírást

6

P2

P3

10

Nem tartották be az előírást

7

5

4

10

Nem tartották be az előírást

7

5

4

10

Nem tartották be az előírást

7

5

4

10

A növényvédelmi gépek műszaki állapota kisebb hiányosságokat mutat, ugyanakkor a hiányosságok olyan mértékűek, hogy nem vezetnek környezetterheléshez

8

7

5

Egyes növényvédelmi gépek olyan 7 5 rossz műszaki állapotban vannak, a hiányosságok olyan mértékűek, amelyek már egyértelműen környezetterheléshez vezethetnek 5. Természet- és tájvédelem (a védett természeti területeken és a meghirdetett ÉTT célprogramoknál) A gazdálkodónak kerülni kell a 10 A természetes vagy természet 7 5 természetes vagy természet közeli közeli élőhelyek a tevékenységek élőhelyek károsítását a során minimális mértékben mezőgazdasági tevékenység károsodtak, de károsodás csak a (kiszántás, trágyázás vagy gazdálkodással összefüggő indokolt

101

4

4

vegyszerezés, tájelemek elmozdítása stb.) során is

A gazdálkodónak kerülni kell a gazdaság területén elhelyezkedő történelmi és építészeti szempontból értékes műemlékek és területek károsítását, rongálását a mezőgazdasági tevékenység során Melioratív meszezés nem engedélyezett Drénezés nem engedélyezett

Öntözés nem engedélyezett

esetben következett be

10

10

10

10

Csak természetvédelmi szempontból kedvező kaszálási módszerek és technológiák alkalmazhatók (kaszálás a tábla közepétől kifelé haladva, a táblaszegélyeket utoljára kell lekaszálni) Ideiglenes vagy állandó épületek létesítése csak az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság jóváhagyásával lehetséges

10

Az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakembereinek bevonásával egyedileg kell meghatározni a kaszálás időpontját az ex lege védett lápokon

10

A meglévő fasorokat, erdősávokat, idős fákat meg kell őrizni

A termesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depónia (trágyaszarvas, bálakazal, szalmakazal stb.) csak a művelt területen hozható létre

10

10

10

A természetes vagy természet közeli élőhelyek a tevékenységek során indokolatlan esetekben is károsodtak A gazdaság területén elhelyezkedő történelmi és építészeti szempontból értékes műemlékek és területek szemmel láthatóan károsodtak a gazdálkodási tevékenység során

6

P2

P3

8

7

5

9

8

7

8

7

5

9

8

7

8

7

5

9

8

7

8

7

5

7

5

3

A gazdálkodó az épületek kialakításakor az engedélyben szereplő paraméterektől kissé eltért

9

8

7

A gazdálkodó engedély nélkül alakított ki épületet vagy épületeket a területen Az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei a kaszálás időpontjának meghatározásába be lettek vonva, de a gazdálkodó a megállapított dátumoktól eltért Az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei a kaszálás időpontjának meghatározásába nem lettek bevonva Kisebb kivágások történtek, de az elvégzett munkálatok nem okoztak jelentős, minőségi változást A fasoroknak több, mint 10%-a indokolatlanul, pótlás nélkül került kivágásra Elhanyagolható területnagyságon 2 (100 m alatt), nem tartós jelleggel a művelt területen kívül is létesítettek depóniát, ugyanakkor az

8

7

5

8

7

5

7

5

4

8

7

5

7

5

4

9

8

7

A meszezés az összterületnek kevesebb, mint 10%-át érintette A meszezés az összterületnek több, mint 10%-át érintette A drénezés az összterületnek kevesebb, mint 10%-át érintette A drénezés az összterületnek több, mint 10%-át érintette Az öntözés az összterületnek kevesebb, mint 10%-át érintette Az öntözés az összterületnek több, mint 10%-át érintette A természetvédelmi szempontból előírt kaszálási technológiák nem kerültek betartásra

102

igénybe vett területen komolyabb szennyeződés nem történt

Fokozottan védett madárfajok fészkének megtalálása esetén a gazdálkodónak haladéktalanul értesíteni kell az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakembereit

Az állatok éjjeli szálláshelyének kialakításánál csak természetes anyagokat (fa, nád) lehet felhasználni A pásztorok szálláshelyének kialakítását tájba illően, a hagyományos építészeti anyagok és módszerek felhasználásával kell elvégezni Tókák, belvizes foltok megőrzése kötelező 6. Állattartás A gazdálkodónak az állattartás során gondoskodnia kell az állat számára olyan életkörülmények biztosításáról, amelyek megfelelnek az állat fajának, fajtájának, nemének, korának jellemző fizikai, élettani, tenyésztési, viselkedési és szociális sajátosságainak, valamint egészségi állapotának Az állat etetése és itatása során csak olyan takarmányt és ivóvizet, illetve egyéb itatásra alkalmas folyadékot szabad felhasználni, amely az állat, illetve közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti Az állattartó köteles állatának állatorvosi ellátásáról rendszeresen gondoskodni Az állattartónak az állatok tartása, szállítása és forgalmazása során gondoskodnia kell az állategészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi előírások betartásáról 7. Talajerózió Eróziónak kitett területeken, tavaszi vetésű növények vetéséig

2 Jelentős területnagyságon (100 m felett) vagy tartós jelleggel a művelt területen kívül is létesítettek depóniát, ebből kifolyólag esetleg komolyabb szennyeződés is történt Az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakembereit nem, vagy csak késve értesítették, ugyanakkor a fészkekben nem keletkezett kár Az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakembereit nem értesítették, és a fészkekben kár keletkezett Az éjjeli szálláshelyek kialakításánál jelentős mennyiségű mesterséges anyagot is felhasználtak

8

7

5

8

7

5

7

5

4

8

7

5

10

A pásztorok szálláshelyének kialakítása nem az előírt módon történt

8

7

5

10

Az összterület kevesebb, mint 20%án nem tartották be az előírást Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

7

5

4

10

Az állatok számára biztosított életkörülmények a vonatkozó állatjóléti előírásoknak nem felelnek meg

8

7

5

10

Az állatok etetése, itatása során szemmel látható szabálytalanságok történtek

8

7

5

10

Az állatok nem állnak rendszeres állatorvosi ellenőrzés alatt (az állatorvosi igazolások hiányoznak) Nem tartották be az előírást

8

7

5

7

5

4

9

8

7

10

10

10

10

Az összterület kevesebb, mint 20%án nem tartották be az előírást

103

talajfedettség biztosítása Erózióval veszélyeztetett területeken szintvonalas talajművelés alkalmazása Erózió ellen kialakított teraszok megőrzése 12%-nál nagyobb lejtésű területen kapás kultúrák termesztése tilos Természetes talajvédelmet szolgáló meglévő zöld sávok (sövények, táblaszegélyek stb.) megőrzése

Talaj megnyitását eredményező művelést követően talajlezáró művelet alkalmazása szükséges 8. Talaj szervesanyag tartalma Betakarítást követő tarlóhántás, illetve tarlóápolás alkalmazása A tarló égetése tilos

9. Talajszerkezet Termőföld hasznosítási irányának megfelelő gépek, eszközök alkalmazása

A termőföld művelése a nedvességtartalomnak megfelelő művelet- és menetszám mellett történjen úgy, hogy a talajszerkezet romlása, tömörödése elkerülhető legyen

10

10

10

10

10

10

10

10

10

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást Az összterület kevesebb, mint 20%án nem tartották be az előírást

8

7

5

9

8

7

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást Az összterület kevesebb, mint 20%án nem tartották be az előírást Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást Az összterület kevesebb, mint 20%án nem tartották be az előírást

8

7

5

9

8

7

8

7

5

9

8

7

8

7

5

9

8

7

8

7

5

9

8

7

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

Az összterület kevesebb, mint 20%án nem tartották be az előírást Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást Az összterület kevesebb, mint 20%án nem tartották be az előírást Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

9

8

7

8

7

5

8

7

5

7

5

4

9

8

7

8

7

5

7

5

4

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást A táblaszegélyek, zöld sávok kevesebb, mint 20%-a, indokolt gazdálkodással kapcsolatos okok miatt megszüntetésre került, ugyanakkor ebből kifolyólag eróziós problémák nem keletkeztek A táblaszegélyek, zöld sávok kevesebb, mint 20%-a, indokolatlanul megszüntetésre került, ennek következtében a területek eróziós veszélyeztetettsége nőtt Az összterület kevesebb, mint 20%án nem tartották be az előírást

Kisebb, a talajszerkezetre különösebb veszélyt nem jelentő hiányosságok előfordulnak A meglévő erő- és munkagépek nem teszik lehetővé a termőföld hasznosítási irányának megfelelő talajművelést, azok használata a talajszerkezet károsodásához vezethet A talajszerkezet egyértelműen a nem megfelelő művelésnek köszönhetően tömörödött, leromlott szerkezetű

104

Mélyművelés egyszeri elvégzése az ötéves időszak alatt 10. Művelés minimális szintje Szántóterületek művelésben tartása, gyommentes állapot biztosítása A tájképet alkotó természetes elemek megőrzése

Biztosítani kell a természetes gyepterületek megőrzését A mezőgazdasági területeken a hasznosítás szempontjából nem kívánatos lágy- és fásszárú növények megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni A gyepterületen a megfelelő állatsűrűséggel kell biztosítani az alul-, illetve túllegeltetés elkerülését A gyepterületen legalább évente egyszeri tisztító kaszálást kell végezni

10

10

10

10

10

10

10

11. A gazdaság területének rendben tartása A gazdálkodónak a gazdaságot és 10 annak környezetét rendben, hulladékmentesen kell tartani a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásoknak megfelelően A gazdálkodónak gondoskodni 10 kell a használatában lévő gazdasági utak jó állapotának fenntartásáról, valamint a csapadékos idő okozta úthibák kijavításáról 12. Kötelező nyilvántartások A gazdálkodónak a mezőgazdasági parcellán végzett tevékenységeiről gazdálkodási

10

Az összterület kevesebb, mint 20%án nem tartották be az előírást Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

9

-

-

8

-

-

Az összterület kevesebb, mint 20%án nem tartották be az előírást

9

8

7

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást Csak minimális mértékben, a területen folyó mezőgazdasági munkák szempontjából nézve különösen indokolt esetben történt változtatás a természetes tájelemekben A tájképet alkotó természetes elemekben jelentős változtatások történtek Az összterület kevesebb, mint 20%án nem tartották be az előírást Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást Az összterület kevesebb, mint 20%án nem tartották be az előírást

8

7

5

9

8

1

8

7

5

9

8

1

8

7

5

9

8

1

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást Az összterület kevesebb, mint 20%án nem tartották be az előírást

8

7

5

9

8

1

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást Az összterület kevesebb, mint 20%án nem tartották be az előírást

8

7

5

9

8

7

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

A gazdálkodás rendezetlen, szemetes körülmények között zajlik, a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásokat nem tartják be

7

5

4

Az összterület kevesebb, mint 20%án nem tartották be az előírást

9

8

7

Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást

8

7

5

A meglévő gazdálkodási napló tartalmaz apróbb pontatlanságokat, de azok a gazdálkodás egészének a

7

5

4

105

naplót kell vezetni, amely tartalmazza a tápanyaggazdálkodásra vonatkozó részleteket is A gazdálkodónak a gazdálkodása során felhasznált növényvédő szerekről, valamint azokkal kapcsolatos tevékenységéről permetezési naplót kell vezetnie

A gazdálkodónak az állattartás során vezetnie kell az állategészségügyi, illetve állatjóléti jogszabályokban részletezett nyilvántartásokat (állatlétszám, elhullások és azok okai, alkalmazott kezelések, állatállomány-változás adatai stb.)

A gazdálkodónak a nyilvántartásokat és azok dokumentációit legalább a vállalt agrár-környezetgazdálkodási célprogramnak megfelelő időtartamig meg kell őriznie

szakmai nyomon követését és megítélhetőségét nem akadályozzák

10

10

10

A gazdálkodó nem vezet gazdálkodási naplót A meglévő permetezési napló tartalmaz apróbb pontatlanságokat, de azok a növényvédő szerek felhasználásának szakmai nyomon követését és megítélhetőségét nem akadályozzák A gazdálkodó nem vezet permetezési naplót A meglévő nyilvántartás tartalmaz apróbb pontatlanságokat, de azok az állategészségüggyel, állatjóléttel kapcsolatos tevékenységek szakmai nyomon követését és megítélhetőségét nem akadályozzák

6

P2

P3

7

5

4

6

P2

P3

8

7

5

A gazdálkodó nem vezet az állategészségügyi, ill. az állatjóléti jogszabályokban meghatározott tevékenységekről nyilvántartást Apróbb hiányosságok előfordulnak, de azok a gazdálkodás egészének szakmai megítélését nem akadályozzák

7

5

4

9

8

7

A gazdálkodó nem, vagy alig őrzi meg a gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartásokat és azok dokumentációit, azokból a gazdálkodás egészének szakmai megítélése nem lehetséges

8

7

5

106

4. melléklet: Az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok talajvizsgálatokkal kapcsolatos követelményei 4. a.) Szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogram-csoport célprogramok talajvizsgálat tápanyagN hatóanyag típusa gazdálkodási korlátozás terv kötelező kg/ha/év A.1. szántóföldi bővített a igen 170 gazdálkodás program első és utolsó évében A.2. Tanyás bővített a igen 120 gazdálkodás program első és utolsó évében A.3. Méhlegelő célra nincs nem nem növénytermesztés megengedett A.4. Integrált teljes körű a igen 170 szántóföldi program első növénytermesztés és utolsó évében A.5. Ökológiai teljes körű a igen (külön szántóföldi program első szabályozás) növénytermesztés és utolsó évében A.6. Hosszútávú nincs nem trágyázás nem területpihentetés megengedet A.7. Ritka bővített a igen 120 szántóföldi növény és program első zöldségfajták és utolsó termesztése évében A.8.1. ÉTT bővített a igen 90 szántóföldi program első növénytermesztés és utolsó túzok évében élőhelyfejlesztési előírásokkal A.8.2. Szántóföldi bővített a igen 90 növénytermesztés program első madár és utolsó élőhelyfejlesztési évében előírásokkal A.8.3. bővített a igen 90 csak Lucernatermesztés program első felülvetéskor túzok és utolsó élőhelyfejlesztési évében előírásokkal A.8.4. szántóföldi bővített a igen 90, csak növénytermesztés program első istállótrágyával élőhelyfejlesztési és utolsó vagy előírásokkal évében zöldtrágyával , műtrágyázás nem

107

trágyafajta korlátozás nincs

nincs

talajjavításra vonatkozó korlátozás nincs

nem engedélyezett

Nem nincs engedélyezett Nincs nincs

(külön szabályozás)

nincs

trágyázás nem nincs megengedett nincs nincs

nincs

nincs

nincs

kizárólag mélylazítás megengedett 5 évente

nincs

nincs

nincs

mélyművelés 5 évente csak egyszer

megengedett 4.b.) Gyepterületek agrár-környezetgazdálkodási intézkedései célprogramok

talajvizsgálat típusa

B.1.a. Füves élőhelyek kezelése

nincs

tápanyaggazdálkodási terv kötelező Nem

B.1.b. Szántó fajgazdag gyeppé alakítása (gyeptelepítés)

nincs

nem

B.2. Ökológiai gyepgazdálkodás

nincs

nem

B.3.1 Gyepgazdálkodás túzok élőhelyfejlesztési előírásokkal

nincs

nem

B.3.2. Gyepgazdálkodás haris élőhelyfejlesztési előírásokkal

nincs

nem

B.3.3. Gyepgazdálkodás élőhelyfejlesztési előírásokkal

nincs

nem

B.3.4. Gyeptelepítés ÉTT nincs területeken

nem

108

N hatóanyag trágyafajta korlátozás korlátozás kg/ha/év nincs műtrágyázás nem megengedett, legelőn csak a legeltetett állatok trágyájával 90 műtrágyázás csak telepítéskor engedélyezett (külön műtrágyázás szabályozás) nem megengedett, legelőn csak a legeltetett állatok trágyájával nincs műtrágyázás nem megengedett, legelőn csak a legeltetett állatok trágyájával nincs műtrágyázás nem megengedett, legelőn csak a legeltetett állatok trágyájával nincs műtrágyázás nem megengedett, legelőn csak a legeltetett állatok trágyájával 80 műtrágyázás csak telepítéskor megengedett

talajjavítás nincs

nincs

nincs

4. c.) Ültetvényekre vonatkozó agrár-környezetgazdálkodási intézkedések célprogramok

talajvizsgálat típusa

tápanyaggazdálkodási terv kötelező C.1. Integrált teljes körű igen ültetvény talajvizsgálat a program első és utolsó évében

N hatóanyag trágyafajta korlátozás korlátozás kg/ha/év nincs Nincs

C.2. Ökológiai teljes körű igen ültetvény talajvizsgálat a program első és utolsó évében

(külön szabályozás)

109

(külön szabályozás)

talajjavítás fagyvédelmi öntözés kivételével csak alacsony intenzitású öntözés megengedett nincs

5. melléklet: Tápanyag-mérleg számítási táblázatok 5/a): A fő- és a melléktermékek tápanyagtartalmának kiszámítására szolgáló egyenletek, a termésátlag (x); t/ha, behelyettesítésével hatóanyag (kg/ha)

főtermékben

melléktermékben

összesen

kukorica nitrogén (N) foszfor (P2O5) kálium (K2O)

szem N=14x + 1 P2O5 =7,3x + 2 K2O = 3,7x + 7

szár N = 3x + 24 P2O5 = 1x + 21 K2O = 12x + 36

N = 17x + 25 P2O5 = 8x + 23 K2O = 15,7x + 43

őszi búza nitrogén (N) foszfor (P2O5) kálium (K2O)

szem N = 16x + 7 P2O5 = 8x + 7 K2O = 4,2x + 1

szalma N = 4x+ 10 P2O5 = 2x + 5 K2O = 10x + 17

N = 20x + 17 P2O5 = 10x + 12 K2O = 14x + 18

csemegekukorica nitrogén (N) foszfor (P2O5)

cső N = 4,5x + 3 P2O5 = 2,1x + 3

szár N = 4x + 7 P2O5 = 1,7x + 20

N = 8,5x + 10 P2O5 = 3,8x + 23

kálium (K2O)

K2O = 3x + 6

K2O = 12x + 32

K2O = 15x + 38

burgonya nitrogén (N) foszfor (P2O5)

gumó N = 2,3x + 27 P2O5 = 1,6x + 8

szár N =0,92x +12 P2O5 = 0,25x + 8

N = 3,2x + 39 P2O5 = 1,9x +15

kálium (K2O)

K2O = 5,7x + 14

K2O = 2,7x + 16

K2O = 8,4x + 30

cukorrépa nitrogén (N) foszfor (P2O5)

répa N = 1,8x + 14 P2O5 = 0,9x + 6

levél + fej N = 0,8x + 6 P2O5 = 0,3x + 5

N = 2,6x + 20 P2O5 = 1,2x + 11

kálium (K2O)

K2O = 2,2x + 15

K2O = 1,9x + 20

K2O = 4,1x + 35

napraforgó nitrogén (N) foszfor (P2O5)

szem N = 24x + 8 P2O5 = 18x + 5

szár N = 6x + 8 P2O5 = 3x + 6

N = 30x + 16 P2O5 = 21x + 11

kálium (K2O)

K2O = 10x + 3

K2O = 39x + 24

K2O = 49x + 27

szárazborsó nitrogén (N) foszfor (P2O5)

szem N = 25x + 12 P2O5 = 8x + 4

szár N = 15x + 10 P2O5 = 3x + 3

N = 40x + 22 P2O5 = 11x + 7

kálium (K2O)

K2O = 18x + 13

K2O = 10x + 4

K2O = 28x + 17

110

5/b): A zöldségnövények fajlagos NPK tartalma a tervezett termésszint figyelembe vételével1 Növényfaj 1. Fejes saláta 2. Spenót 3. Sóska (4 évre) 4.a. Fejes káposzta-korai 4.b. Fejes káposzta-középkorai 4.c. Fejes káposzta-kései 5.a. Vöröskáposzta-középkorai 5.b. Vöröskáposzta-kései 6.a. Kelkáposzta-korai 6.b. Kelkáposzta-középkorai 6.c. Kelkáposzta-kései 7.a. Karfiol-korai 7.b. Karfiol-középkorai 7.c. Karfiol-kései 8. Brokkoli 9.a. Karalábé-korai 9.b. Karalábé-középkorai 9.c. Karalábé-kései 10. Bimbós kel 11. Étkezési paprika 12. Paradicsom 13. Csemege kukorica (csőtermés) 14. Gumós édeskömény 15. Uborka 16. Sárgadinnye 17. Görögdinnye 18. Spárgatök 19. Sütőtök 20. Spárga-halványító (15évre) 21. Fűszerpaprika (friss tömegre) 22. Cékla 23. Sárgarépa 24. Petrezselyem 25. Pasztinák 26. Zeller 27. Téli retek 28. Hónapos retek 29. Torma 30. Dughagyma 31. Vöröshagyma (dughagymáról) 32. Vöröshagyma (magról) 33. Fokhagyma 34. Póréhagyma 35. Korai burgonya 36. Zöldbab 37. Zöldborsó

Fajlagos NPK tartalom, kg/t** N P2O5 K 2O 4.0 5.0 4.8 3.15 3.5 3.85 6.0 6.6 3.6 4.0 4.4 4.0 4.0 4.0 4.1 5.0 5.0 5.5 3.3 2.4 2.4 10.0 2.9 3.0 3.3 2.4 3.7 4.2 30 4.8 4.3 4.3 5.0 3.8 6.5 6.0 5.0 6.0 3.4 3.8 3.4 4.3 3.2 5.9 12.0 16.0

1.8 1.6 1.5 1.2 1.3 1.4 1.7 1.9 1.8 2.0 2.2 1.6 1.6 1.6 1.6 4.0 4.0 4.4 1.0 0.9 1.0 4.0 1.3 1.5 1.2 1.1 0.9 1.0 12 1.6 1.5 1.8 2.4 1.5 2.5 3.0 2.0 2.4 1.3 1.2 0.9 1.6 0.9 2.2 4.0 5.6

5.0 7.0 6.8 3.9 4.3 4.7 7.0 7.7 4.5 5.0 5.5 5.0 5.0 5.0 6.0 8.0 8.0 8.8 3.4 3.5 4.5 11.0 9.7 4.0 6.0 5.6 4.0 6.6 36 6.5 8.0 6.0 6.0 5.5 8.0 5.0 5.0 10.2 4.0 4.2 3.5 4.2 3.8 8.0 13.0 15.2

Az a tervezett termésszint, amelyhez a szakirodalomban talált átlagos fajlagos tápelem-tartalmakat rendeltük. ** Átlagos fajlagos N–P2O5–K2O tartalmak.

 1

Forrás: Terbe, I., Csathó, P., Árendás, T., Németh, T., Marth, P., Cserni, I., Takácsné Hájos M., Kapitány, J., Kruppa, J., Barnóczki, A., Varga, I. Kappel, N. és Slezák, K. 2004: Új, költség- és környezetkímélő növénytáplálási szaktanácsadási rendszere szántóföldi zöldségnövényekre. Hajtatás, korai termesztés, XXX.évf.2004. 2..

111

5/c): Különböző gyümölcsfajok tápanyagkivonása a terméshez tartozó fanövedék és levélzet beszámításával2 Gyümölcsfajok Alma Körte Kajszi Őszibarack Szilva Cseresznye Dió Mandula Gesztenye

N-t kg 0,2 0,2 0,4 0,3 0,4 0,5 1,1 1,5 1,4

100 kg termés a talajból kivon P2O5-ot kg 0,06 0,06 0,13 0,16 0,15 0,14 0,27 0,2 0,21

K2O-ot Kg 0,3 0,3 0,6 0,9 0,7 0,6 1,7 2,2 0,8

 2

Forrás: A zöldség és gyümölcstermő növények tápanyagellátásának új rendszere. Fekete Z, 1971

112