Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2015. évi gazdálkodására vonatkozó összevont (konszolidált) éves beszámolóról szóló jelentés

Statisztikai számjel: 10644371-6419-114-01

MFB MAGYAR FEJLESZTÉSI BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Konszolidált pénzügyi kimutatások és független könyvvizsgálói jelentés az EU által befogadott IFRS standardok alapján a 2015. december 31-ével záruló évre

Tartalomjegyzék Független könyvvizsgálói jelentés ....................................................................................................................... 1 Konszolidált pénzügyi kimutatások Konszolidált pénzügyi helyzet kimutatás ........................................................................................................ 3 Konszolidált átfogó jövedelem kimutatás........................................................................................................ 4 Konszolidált saját tőke változásainak kimutatása ............................................................................................ 6 Konszolidált cash flow kimutatás ................................................................................................................... 7 Megjegyzések: 1. A Csoport tevékenysége .................................................................................................................................. 8 2. A pénzügyi kimutatások összeállításának alapelvei ........................................................................................ 10 3. A számviteli politika lényeges elemei ............................................................................................................ 12 4. Pénzügyi kockázat kezelése .......................................................................................................................... 24 A. Hitelkockázat .................................................................................................................................... 24 B. Likviditási kockázat ........................................................................................................................... 31 C. Piaci kockázat ................................................................................................................................... 32 D. Tőkemegfelelés .................................................................................................................................. 37 5. Pénzeszközök és egyenlegek a magyar nemzeti banknál................................................................................. 39 6. Hitelintézetekkel szembeni követelések ......................................................................................................... 39 7. Ügyfelekkel szembeni követelések ................................................................................................................ 40 8. Értékpapírok ................................................................................................................................................. 40 9. Részesedések................................................................................................................................................ 41 10. Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök ....................................... 45 11. Kockázatkezelési célú pénzügyi eszközök ................................................................................................... 45 12. Tárgyi eszközök.......................................................................................................................................... 45 13. Immateriális javak ...................................................................................................................................... 46 14. Egyéb eszközök .......................................................................................................................................... 47 15. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek .................................................................................................. 48 16. Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek ......................................................................................................... 48 17. Kibocsátott értékpapírok ............................................................................................................................. 49 18. Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek .............................. 50 19. Kockázatkezelési célú pénzügyi kötelezettségek .......................................................................................... 50 20. Céltartalékok .............................................................................................................................................. 51 21. Egyéb kötelezettségek ................................................................................................................................. 51 22. Jegyzett tőke és Tőketartalék ....................................................................................................................... 51 23. Kötelező tartalékok ..................................................................................................................................... 51 24. Függő és jövőbeni kötelezettségek............................................................................................................... 51 25. Nettó kamatbevétel ..................................................................................................................................... 52 26. Nettó jutalék és díjbevétel ........................................................................................................................... 52 27. Értékvesztések változásai ............................................................................................................................ 53 28. Céltartalékok változásai .............................................................................................................................. 54 29. Általános és adminisztratív költségek .......................................................................................................... 54 30. Egyéb bevételek/ráfordítások ...................................................................................................................... 55 31. Adózás ....................................................................................................................................................... 56 32. Megszűnt tevékenységek ............................................................................................................................. 57 33. Kapcsolt felekre vonatkozó közzétételek...................................................................................................... 59 34. Működési szegmensek ................................................................................................................................ 60 35. Valós érték ................................................................................................................................................. 62 36. Tulajdonosi joggyakorlás ............................................................................................................................ 65 37. Beszámolási időszak vége utáni események ................................................................................................. 66 38. Még nem alkalmazott új standardok és értelmezések .................................................................................... 66

MFB Zrt. Konszolidált átfogó jövedelem kimutatás (millió forintban)

Megjegyzés

Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások Nettó kamatbevétel

2015. január 1december 31.

2014. január 1december 31.

25

46.913 (35.284) 11.629

47.160 (33.452) 13.708

Kapott jutalékok és díjjellegű bevételek Fizetett jutalék és díjjellegű ráfordítások Nettó jutalék és díj bevétel

26

587 (542) 45

1.169 (661) 508

Várható hitelezési veszteség utáni értékvesztés képzés Befektetések várható veszteségére képzett értékvesztés

27 27

(6.016) (151)

(3.269) (513)

Befektetések értékesítésének eredménye Társult és közös vezetésű vállalati kör változásának hatása Leányvállalati kör változásának hatása

9 9 9

217 165 (1.880)

125 (1.228) (2.284)

Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok eredménye

18

238

163

243 781 1.175 37.429 39.628

379 37.625 38.004

(23.024) (13.584) (36.608)

(24.062) (2.244) (10) (11.952) (38.268)

Társult vállalatokon keletkezett eredmény

1.915

1.198

Adózás előtti eredmény

9.182

8.144

Osztalék bevétel Deviza kereskedelem és átértékelés nettó nyeresége Egyéb céltartalék feloldás Egyéb bevételek Egyéb működésből származó bevétel Általános és adminisztratív költségek Deviza kereskedelem és átértékelés nettó vesztesége Egyéb céltartalék képzés Egyéb ráfordítások Egyéb működési ráfordítások

Társasági és halasztott adó

28 30

29 28 30

31

Folytatódó tevékenységből származó nettó eredmény Megszűnt tevékenységből származó nettó eredmény Nettó eredmény

32

(85)

(1.440)

9.097

6.704

9.265

-

18.362

6.704

A 8-67. oldalon található megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik

4

MFB Zrt. Megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz

1. A CSOPORT TEVÉKENYSÉGE

A Bank Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ”a Bank” vagy „MFB Zrt.”) a magyar törvényi előírásoknak megfelelően bejegyzett egyszemélyes, zártkörű részvénytársaság formájában működő szakosított hitelintézet. A Bank jogállását és tevékenységét a többször módosított Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: „az MFB törvény”) szabályozza, amely 2001. június 15-én lépett hatályba. Az MFB Zrt. feladata, hogy a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítása érdekében, részben önállóan, részben más hazai és nemzetközi szervezetekkel közösen részt vegyen a) a gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges közép- és hosszú lejáratú hazai és külföldi források, illetőleg támogatások bevonásában és közvetítésében; b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyel összefüggő beruházások, valamint egyéb állami, önkormányzati fejlesztések és beruházások, továbbá az ezekhez kapcsolódó, illetve ezek bővítéséhez szükséges fejlesztések, beruházások hitel- és tőkefinanszírozásában; c) a magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezetek - ezen belül elsődlegesen a kis- és középvállalkozások, valamint törvénnyel létrehozott vagyonkezelést is végző pénzalapok, továbbá a mezőgazdasági őstermelők és a családi gazdálkodók tevékenységének hitel- és tőkefinanszírozásában; d) az európai uniós tagsághoz kapcsolódó állami és önkormányzati fejlesztések, beruházások pénzügyi lebonyolításában, valamint az Európai Közösség pénzeszközeinek igénybevételéhez kapcsolódó feladatok (ideértve a támogatás közvetítést, illetve a nemzetközi gazdasági vagy pénzügyi intézménytől történő forrásbevonást és közvetítést is) ellátásában; e) az egyes állami, közösségi, illetőleg nemzetközi fejlesztési kifizetésekhez kapcsolódó feladatok (így különösen a fejlesztési célú kiadások, illetőleg támogatások közvetítésének, felhasználásának előkészítését, összehangolását, a kapcsolódó közreműködői feladatok ellátását, valamint a kifizetések felhasználásának elszámolását és értékelését) ellátásában; f) európai uniós források közvetítésében és ezen feladatához kapcsolódó hitel- és tőkefinanszírozásban, garancia nyújtásában és kezesség vállalásában; g) az állam nevében a tulajdonosi jogok gyakorlásában a törvényben meghatározott állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek esetében nemzetgazdasági szempontból jelentős fejlesztések, beruházások megvalósítása, bővítése, hatékonyságának növelése, valamint a versenyképesség javítása érdekében (lásd 36. Megjegyzés), valamint egyéb, az MFB törvényben részletesen meghatározott feladatok ellátásában. A Bank székhelye Budapesten, a Nádor u. 31. szám alatt található. A Bankban az állam 100%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik. Az államot, mint részvénytulajdonost 2015. évben a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter képviselte. A konszolidált pénzügyi kimutatásokban a Bank és leányvállalatai együttesen a „Csoport”.

A Csoport tagjai (leányvállalatok) MFB Innovációs Tőkealap Az Alap tőkebefektetési tevékenységet végez, különös tekintettel az innováció körében megjelenő, kisebb tőkeigényű, akár külföldi piacokra is kilépni kívánó társaságokra fókuszálva, főként az IT/mobil, elektronika, műszertechnika, innovatív gyártás, alkalmazott biotechnológia, hulladékfeldolgozás és zöld energia területeken. 8


1. A CSOPORT TEVÉKENYSÉGE (FOLYTATÁS) MFB Zöldgazdaság Tőkealap Az Alap elsősorban a gyors fejlődés előtt álló, fejlett technológiát meghonosító vállalkozásokban hajt végre közép- és hosszú távú kockázati tőkebefektetéseket. MFB Fejlesztési Tőkealap Az Alap a Csoport portfoliójában nyilvántartott, meghatározott közép- és hosszú távú, elsősorban fejlesztési célú tőkebefektetések megvalósításával és a kapcsolódó tagi kölcsönök refinanszírozásával kialakított tőkebefektetési és kölcsön portfolió vagyonkezelését végzi. MFB Növekedési Tőkealap Az Alap kezeli az ötévesnél idősebb kis-, közép és esetenként nagyvállalatok későbbi életciklusába eső (expanzió, kivásárlás) tőke- és tartós forgóeszköz finanszírozási igényeit, ha azok a hagyományos iparágakban (gyártó-és feldolgozóipar, élelmiszeripar, gépipar, vegyipar, turizmus, szolgáltatások, stb.) terveznek fejleszteni, illetve mezzanine jellegű (minimális tulajdonszerzés mellett jelentős tőkekölcsön nyújtása) finanszírozást nyújt. FŐGÁZ Csoport A Fővárosi Gázművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság földgáz kereskedelmi és egyetemes szolgáltatási tevékenységet végez. A csoport további tagjai: - Flogiston Gázmérőgyártó, Javító, Hitelesítő és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság - FŐGÁZ CNG Korlátolt Felelősségű Társaság - FŐGÁZ Földgázelosztási Korlátolt Felelősségű Társaság - Kapos CNG Korlátolt Felelősségű Társaság - Zugló-Therm Energiaszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság - GDF SUEZ Energia Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság1 MFB-Ingatlanfejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság A Társaság tevékenységének középpontjában az MFB Bankcsoport meglévő ingatlan portfoliójának kezelése, illetve hasznosítása áll, mint kompetencia központ. MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság Az MFB csoport befektetési kompetencia központjaként a Társaság tevékenységi körébe tartozik a portfólió kezelés, a számviteli szolgáltatások, az üzletviteli tanácsadás, a fejlesztési tőkebefektetés kiemelt, illetve nemzetgazdasági szempontból fontos projektekhez, valamint a közepes és nagyvállalkozások részére piaci alapon egyedi döntések alapján megvalósítható befektetések nyújtása (nagy projektek). MKK Magyar Követeléskezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság A Társaság pénzügyi vállalkozás, saját speciális tevékenységi területén olyan kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat nyújt (követelésvásárlás, követeléskezelés, faktoring tevékenység, stb.), amelyek közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódnak az MFB Zrt. által kitűzött gazdaságfejlesztési célokhoz. Az MFB csoport követelés kezelési kompetencia központjaként a csoporttagoktól átvett problémás követelések kezelését végzi. MMBF Földgáztároló Zártkörűen Működő Részvénytársaság A Társaság a törvényi előírásoknak megfelelően földgáz biztonsági készletezési szolgáltatást nyújt, kereskedelmi földgáztárolási tevékenységet végez, valamint szénhidrogén kitermeléssel foglalkozik.

A Társaság neve 2016. január 1-től ENKSZ Észak-Dél Regionális Földgázszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaságra változott. 1

9


2. A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK ALAPELVEI

IFRS-eknek való megfelelés A konszolidált pénzügyi kimutatások a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal („IFRS”) összhangban készültek, ahogyan azokat az EU befogadta, amelyeket a Nemzetközi Számviteli Standard Testület („IASB”) állított össze, és amelyeket magyarázatokkal az „IFRIC” Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság lát el. A konszolidált pénzügyi kimutatásokkal a Bank 2006. január 1-jétől a Számviteli törvény 10. § (3) alapján a konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettségének is eleget tesz. A konszolidált pénzügyi kimutatásokat az Igazgatóság 2016. április 21-én jóváhagyta.

Értékelési elvek A konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítésekor a Csoport amortizált bekerülési értéken vagy bekerülési értéken mutatja ki az eszközöket és a kötelezettségeket, kivéve azokat, amelyeket valósan értékel. A Csoport a következő eszközöket és kötelezettségeket értékeli valós értéken: - a derivatív pénzügyi instrumentumokat, - a nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket, valamint - az értékesíthető pénzügyi eszközöket (kivéve a nem jegyzett tőkeinstrumentumokat, amelyek nem valós értéken értékeltek, mert a valós értéket nem lehetett megbízhatóan meghatározni). A konszolidált pénzügyi kimutatásokban minden összeg bemutatása millió magyar forintban történik.

Funkcionális pénznem A konszolidált pénzügyi kimutatásokban szereplő tételek értékelése az elsődleges gazdasági környezet pénzneme szerint magyar forintban történt (funkcionális pénznem). A konszolidált pénzügyi kimutatásokban alkalmazott árfolyamok a következők voltak:

EUR USD JPY GBP PLN CHF

2015. december 31. (HUF)

2014. december 31. (HUF)

313,12 286,63 2,3812 424,96 73,46 289,38

314,89 259,13 2,1686 403,75 73,88 261,85

Beszámolási időszak A konszolidált pénzügyi kimutatások a 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti beszámolási időszakra készültek.

10


2. A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK ALAPELVEI (FOLYTATÁS)

A számviteli politikában alkalmazott számviteli becslések A Csoport becsléseket és feltételezéseket alkalmaz, amelyek hatással lehetnek a számviteli politika alkalmazására és az eszközök, források, bevételek, ráfordítások, valamint a kapott biztosítékok és egyéb hitelminőség-javítási lehetőségek valós értékére. Ezen becslések és megítélések –, amelyeket a Csoport folyamatosan felülvizsgál – múltbeli tapasztalatokon, illetve jövőbeni eseményekkel kapcsolatos várakozásokon alapulnak. A Csoport a hitelekből eredő kintlévőségeket és befektetéseket az értékvesztés elszámolására utaló objektív bizonyítékok megléte esetén, illetve a törvényi előírások miatt negyedévente minősíti. Az értékvesztés átfogó jövedelem kimutatásban való elszámolásának meghatározásakor a Csoport mérlegeli, hogy van-e olyan megfigyelhető adat, amely azt jelzi, hogy a hitelállomány becsült jövőbeni cash flow-jában csökkenés következett be, bár a csökkenés még nem mutatható ki egyedi szinten az adósnál. Ilyen jelzések lehetnek az adósok fizetési helyzetében, ágazatában bekövetkezett kedvezőtlen változások, vagy olyan országos, illetve helyi gazdasági körülmények változása, amelyek együtt mozognak a csoportba tartozó eszközökkel kapcsolatos nem teljesítéssel. A jövőbeni cash flow-k meghatározásához a Csoport becsléseit egyrészt a hitelezési kockázatokkal terhelt eszközökkel kapcsolatos múltbeli veszteségekre, másrészt a portfolió hasonló eszközeinek objektív veszteségeire alapozza. A Csoport a jövőbeli cash flow-k idejének és összegének meghatározására alkalmazott eljárást és becslést rendszeresen felülvizsgálja, ezzel csökkentve a különbséget a tervezett és a tényleges veszteség között. A lejártan megvásárolt követelések cash-flow előrejelzése során a Csoport a modelljeiben 24-40 negyedéves periódust használ a megvásárolt követelésállomány típusától függően. A Csoport által alkalmazott behajtási eljárás során a követelések átlagosan hozzávetőlegesen 2-10 év alatt futnak ki, a megtérülés is ezen időszakban jelentkezik. A pénzbefolyások nagyságára és időbeliségére a mindenkori piaci viszonyok, a hatályos jogszabályi előírások, valamint a bíróságok, felszámolók, végrehajtók munkája és a felszámolási, végrehajtási eljárások ügymenete van döntően kihatással. A követelések megvásárlását követő első időszakban (mely jellemzően a 12-36 hónap) a jól teljesítő adósok ügyleteinek gyorsabb kifutása okán magasabb a térülési arány, melyet általában a behajtási folyamat és a folyamatban lévő felszámolási, végrehajtási eljárások sajátossága miatt egy kisebb térülési arányú periódus követ. A Csoport vezetése folyamatosan vizsgálja, és szükség esetén módosítja, illetve évente egyszer, fordulónapkor teljes körűen felülvizsgálja és frissíti a jövőbeli pénzáramlásokra vonatkozó várakozásait. A felülvizsgálat során figyelembe vesz minden olyan rendelkezésre álló múltbeli információt és jövőre vonatkozó várakozást, amelyek befolyással lehetnek az egyes megvásárolt követeléscsomagok megtérülésére. A céltartalékként kimutatott összeg a meglévő kötelem rendezéséhez a fordulónapon szükséges ráfordításra vonatkozó legjobb becslés, amelyet a Csoport negyedévente felülvizsgál. A céltartalék mértékére vonatkozóan, amennyiben hitelekből eredő kintlévőséghez, illetve befektetéshez kapcsolódó függő tételről van szó, alapul szolgálhat a negyedéves minősítés eredménye. A Csoport által a követelés behajtása érdekében indított bírósági eljárásból származó peresített követelések, illetve peres ügyek miatti függő kötelezettségek esetében a minősítés során a céltartalék, értékvesztés állomány megállapítása a perösszeg és a pernyerési esélyek együttes mérlegelése alapján történik. A környezetvédelmi kötelezettségekre képzett céltartalékok összege a társaságok, illetve szükség esetén a külső szakértők által a helyreállítási, ártalmatlanítási költségekre készített legjobb becslések. A halasztott adó követelések kimutatása esetén becslési bizonytalanságot okoz a jövőbeni adóköteles nyereség megléte, amelyre az elhatárolt veszteség felhasználható lesz. A Bank az elfogadott közép-, illetve hosszú távú stratégiában kimutatott jövőbeni nyereségek alapján határozza meg a kimutatható halasztott adó követelést. 11


3. A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEI

a) A konszolidáció alapja Leányvállalatok A leányvállalatok körébe a Bank által ellenőrzött társaságok tartoznak. Ellenőrzés abban az esetben áll fenn, ha a Bank hatalommal rendelkezik a befektetést befogadó felett, a befektetést befogadóban való részvételből származó változó hozamoknak van kitéve vagy ezzel kapcsolatos jogokkal rendelkezik és képessége van arra, hogy a befektetést befogadó feletti hatalmát ezen hozamok összegének befolyásolására használja. A konszolidált pénzügyi kimutatások az ellenőrzés kezdetétől az ellenőrzés megszűnésének dátumáig terjedő időszakra vonatkozóan tartalmazzák a leányvállalatok pénzügyi kimutatásait. Társult vállalkozások A társult vállalkozás olyan gazdálkodó egység, amely felett a befektető jelentős befolyással rendelkezik. A Bank a társult vállalkozásokban lévő részesedéseket tőkemódszerrel számolja el, amelynek alkalmazása során a befektetést kezdetben bekerülési értéken kell kimutatni, majd módosítani kell a befektetőnek a befektetést befogadó nettó eszközeiben való részesedésében az akvizíció óta bekövetkezett változásokkal. A befektető eredménye tartalmazza a befektetőnek a befektetést befogadó eredményéből való részesedését és a befektető egyéb átfogó jövedelme tartalmazza a befektetőnek a befektetést befogadó egyéb átfogó jövedelméből való részesedését. A konszolidáció során kiszűrt tranzakciók A konszolidált pénzügyi kimutatások összeállítása során a Bank kiszűri a Csoporton belüli tranzakciókból származó követeléseket, kötelezettségeket, hozamokat, ráfordításokat és költségeket, valamint a közbenső eredményt. Goodwill A felvásárláskor keletkező goodwill az átadott ellenérték, a felvásároltnál fennálló bármilyen nem ellenőrző részesedés és a felvásároló által a felvásároltban korábban birtokolt tőkerészesedések akvizíció időpontjára vonatkozó valós értéke összegének a megszerzett azonosítható eszközöknek és átvállalt kötelezettségeknek az akvizíció időpontjára vonatkozó nettó összegét meghaladó része. A goodwill után a Bank amortizációt nem számol el, azt évente értékvesztés teszt alá veti. Negatív goodwill A felvásárláskor keletkező negatív goodwill a megszerzett azonosítható eszközöknek és átvállalt kötelezettségeknek az akvizíció időpontjára vonatkozó nettó összegének az átadott ellenérték, a felvásároltnál fennálló bármilyen nem ellenőrző részesedés és a felvásároló által a felvásároltban korábban birtokolt tőkerészesedések akvizíció időpontjára vonatkozó valós értékének összegét meghaladó része. A tárgyévben keletkezett negatív goodwillt a Bank azonnal kivezeti az eredménnyel szemben. Tulajdonosi joggyakorlás Az MFB törvény 1. számú mellékletében meghatározott gazdálkodó szervezetek állami tulajdonú részesedései tekintetében a tulajdonosi jogokat – az MFB törvény erejénél fogva – az állam nevében az MFB Zrt. gyakorolja (lásd 36. Megjegyzés). Az állami vagyonnal való gazdálkodásból származó bevételek/kiadások a központi költségvetés bevételét/kiadását vagy finanszírozási bevételét/kiadását képezik, ezért a tulajdonosi joggyakorlás alá vont társaságok nem tartoznak a Bank konszolidációs körébe.

12


3. A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEI (FOLYTATÁS)

b) Külföldi fizetőeszközök átváltása forintra A Csoport a külföldi devizában lebonyolított ügyleteket a funkcionális pénznemre számítja át az ügylet napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által közzétett devizaárfolyam alapján. A pénzügyi teljesítésből, vagy a külföldi pénznemben nyilvántartott pénzügyi eszközök és kötelezettségek év végi átértékeléséből származó árfolyam nyereségeket illetve veszteségeket a Csoport az átfogó jövedelem kimutatásban számolja el, kivéve a cash flow fedezeti ügyleteket, amelyek elszámolása a tőkével szemben történik. A külföldi devizában nyilvántartott eszközök és források átértékelése a mérleg fordulónapján érvényes Magyar Nemzeti Bank által közölt árfolyammal történik.

c) Pénzügyi eszközök és kötelezettségek Besorolás A nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök vagy kötelezettségek azok a kereskedési célú pénzügyi eszközök vagy pénzügyi kötelezettségek, amelyeket a Csoport főként rövid távú profitszerzés céljából tart, valamint azok a származékos termékek, amelyek nem megjelölt és nem hatékony fedezeti instrumentumok, illetve olyan pénzügyi eszközök, amelyeket a kezdeti megjelenítéskor a Csoport ekként sorolt be. A nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok közé tartoznak a fedezeti ügyletben nem megjelölt származékos ügyletek. A keletkeztetett kölcsönök és követelések olyan nem származékos pénzügyi eszközök, amelyek meghatározott vagy meghatározható kifizetésekkel rendelkeznek, és amelyeket nem jegyeznek aktív piacon. A keletkeztetett kölcsönök és követelések közé tartoznak a pénzeszközök és egyenlegek a Magyar Nemzeti Banknál, a hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések, valamint a megvásárolt követelések. Azokat az ügyfelekkel szembeni követeléseket, amelyek kamatkockázatát kamat swap ügylet fedezi, a Csoport amortizált bekerülési értéken értékeli és valós érték különbözettel korrigálva mutatja ki. A lejáratig tartandó pénzügyi eszközök olyan fix vagy meghatározható kifizetésekkel, illetve fix lejárattal bíró nem származékos pénzügyi eszközök, amelyeket a Csoport határozottan szándékozik és képes a lejáratig megtartani és nem teljesítik a kölcsönök és követelések definícióját. A lejáratig tartandó pénzügyi eszközök közé állampapírok, valamint hitelintézetek által kibocsátott kötvények tartoznak. Az értékesíthető pénzügyi eszközök olyan nem származékos pénzügyi eszközök, amelyeket bekerülésükkor értékesíthetőként jelöltek meg, vagy amelyeket nem soroltak be a fenti kategóriákba. Az értékesíthető pénzügyi eszközök közé a részesedések, állampapírok és hitelintézetek által kibocsátott kötvények tartoznak. Az egyéb kötelezettségek kategóriájába tartozik minden nem nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettség. Az egyéb kötelezettségek közé tartoznak a hitelintézetek, illetve az ügyfelek által elhelyezett betétek, a kibocsátott kötvények fedezeti kapcsolatba be nem vont része, valamint az alárendelt kölcsöntőke.

13


A pénzügyi instrumentumok besorolását és valós értékét a 35. Megjegyzés tartalmazza. 3. A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEI (FOLYTATÁS)

Bekerülés A Csoport a pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket a teljesítési napon, a származékos eszközöket a kötésnapon veszi fel a könyveibe. A pénzügyi eszközöket vagy pénzügyi kötelezettségeket kezdeti megjelenítéskor a Csoport valós értékén értékeli, növelve – amennyiben a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség nem nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt – azon tranzakciós költségekkel, amelyek közvetlenül a pénzügyi eszköz vagy a pénzügyi kötelezettség kibocsátásának vagy megszerzésének tulajdoníthatóak.

Kikerülés A pénzügyi eszközök kikerülnek a könyvekből, ha a Csoport többé nem jogosult a pénzügyi eszközből származó cash flow-ra, illetve ha a Csoport átruházta lényegében az összes tulajdonlással kapcsolatos kockázatot és előnyt.

Átsorolás A Bank a beszámolási időszakok összehasonlíthatóságának érdekében – amennyiben szükséges – átsorol egyes korábbi években bemutatott tételeket. A tárgyévben nem történt átsorolás.

Értékelés A nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközön vagy pénzügyi kötelezettségen keletkező nyereséget vagy veszteséget az eredményben kell elszámolni. Az értékesíthető pénzügyi eszközökön keletkező nyereséget vagy veszteséget – az értékvesztés miatti veszteségek, valamint az árfolyam nyereségek és veszteségek kivételével – közvetlenül a saját tőkében kell megjeleníteni a pénzügyi eszköz kivezetéséig, amelynek időpontjában a korábban a saját tőkében elszámolt halmozott nyereséget vagy veszteséget az eredményben kell elszámolni. Az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek esetében nyereséget vagy veszteséget számol el a Csoport az átfogó jövedelem kimutatásban, amikor a pénzügyi eszközt vagy pénzügyi kötelezettséget kivezeti, vagy arra értékvesztést számol el, valamint az amortizációs folyamaton keresztül.

Valós érték meghatározása A Csoport a valós érték meghatározásához az alábbi hierarchiát alkalmazza: 1. szint: A pénzügyi instrumentumok valós piaci értékének alapja a mérleg fordulónapján érvényes jegyzett piaci ár az azonos eszközök vagy kötelezettségek aktív piacán, amelyekhez a Csoport az értékelés időpontjában hozzáférhet. 2. szint: A pénzügyi instrumentumok valós értékének alapja a jegyzett piaci áron kívüli egyéb, közvetlenül vagy közvetetten mérhető adat. Az értékelésnél alkalmazhatóak: a hasonló eszközök vagy kötelezettségek aktív piacokon jegyzett árai, azonos vagy hasonló eszközök vagy kötelezettségek nem aktív piacokon jegyzett árai, valamint egyéb értékelési technikák, amelyek a közvetlenül vagy közvetetten mérhető piaci adatokon alapulnak. A diszkontált cash flow technikák használata során a becsült jövőbeli pénzáramlások a Csoport közgazdasági becslésein alapulnak és a felhasznált diszkontráta a hasonló feltételű eszközök piacán a mérleg fordulónapján érvényes ráta. Az árazási modellek használata során a forrásadatok a fordulónapon érvényes piachoz köthető értékeken alapulnak.

14


3. A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEI (FOLYTATÁS) 3. szint: A pénzügyi instrumentumok valós értékének alapja valamilyen egyéb, nem mérhető piaci adat. Az értékeléshez a Csoport hasonló pénzügyi instrumentumok jegyzett árait alkalmazza, amelyhez jelentős, nem mérhető módosítások és feltételezések szükségesek a pénzügyi instrumentumok közötti eltérések miatt.

Amortizált bekerülési érték meghatározása A pénzügyi eszközök vagy pénzügyi kötelezettségek amortizált bekerülési értéke a kezdeti megjelenítéskor meghatározott érték, csökkentve a tőketörlesztésekkel, növelve vagy csökkentve az ezen eredeti érték és a lejáratkori érték közötti különbözet effektív kamatláb módszerrel kiszámolt halmozott amortizációjával, és csökkentve az esetleges értékvesztéssel vagy behajthatatlanság miatti leírással. Az effektív kamatláb az a kamatláb, amely a pénzügyi instrumentum várható élettartama alatti, vagy amennyiben alkalmazható, egy ennél rövidebb időszak alatti becsült jövőbeni pénzkifizetéseket vagy pénzbevételeket pontosan a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség nettó könyv szerinti értékére diszkontálja. Az effektív kamatláb kiszámításakor a Csoportnak a pénzügyi instrumentum valamennyi szerződéses feltételét figyelembe véve kell felbecsülnie a cash flow-kat, ugyanakkor nem kell figyelembe vennie a jövőbeni hitelezési veszteségeket.

Pénzügyi eszközök értékvesztése Amennyiben objektív bizonyíték van arra, hogy az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott kölcsönökön, követeléseken, megvásárolt követeléseken, vagy lejáratig tartandó befektetéseken értékvesztés miatti veszteség keletkezett, a veszteség összegét az eszköz könyv szerinti értéke, valamint a becsült jövőbeni cash flow-knak a pénzügyi eszköz eredeti effektív kamatlábával diszkontált jelenértéke közötti különbözetként kell meghatározni. A veszteség összegét a nyereségben vagy veszteségben kell elszámolni. Objektív bizonyíték lehet egy pénzügyi eszköz értékvesztésére az adós késedelme vagy mulasztása, egy hitel vagy előleg átstrukturálása olyan feltételek mellett, amelyeket a Csoport egyébként nem fogadna el, az adós, vagy kibocsátó csődjére utaló jelzések, egy értékpapír aktív piacának megszűnése, vagy egyéb, az eszközök egy csoportjához kapcsolódóan észlelt olyan információ, mint például az adós vagy a kibocsátó fizetési helyzetében beállt kedvezőtlen változás, vagy olyan gazdasági körülmények, amelyek együtt mozognak a csoportba tartozó eszközökkel kapcsolatos nem teljesítéssel. Emellett a tőkeinstrumentumba történő befektetések esetében a valós érték bekerülési érték alá történő jelentős vagy hosszan tartó csökkenése is objektív bizonyíték az értékvesztésre. Ha a későbbi időszakban az értékvesztés miatti veszteség csökken, és a csökkenést objektív módon egy olyan eseményhez lehet kapcsolni, amely az értékvesztés elszámolása után következett be, az előzőleg elszámolt értékvesztés miatti veszteséget a nyereségen vagy veszteségen keresztül vissza kell írni. Amikor egy értékesíthető pénzügyi eszköz valós értékében bekövetkezett csökkenésének elszámolása közvetlenül a saját tőkében történt, és objektív bizonyíték áll fenn arra vonatkozóan, hogy az eszköz értékvesztett, a saját tőkében közvetlenül elszámolt veszteség halmozott értékét ki kell vezetni a saját tőkéből, és azt a nyereségben vagy veszteségben kell elszámolni annak ellenére, hogy a pénzügyi eszközt nem vezette ki a Csoport. A saját tőkéből kivezetett és a nyereségben vagy veszteségben elszámolt halmozott veszteség összege az akvizíció költsége, valamint a jelenlegi valós érték közötti különbözet, csökkentve az adott pénzügyi eszközre vonatkozóan korábban az eredményben elszámolt értékvesztés miatti veszteséggel. 15


3. A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEI (FOLYTATÁS) Az értékesíthetőként besorolt tőkeinstrumentumba történő befektetésre vonatkozóan, a nyereségben vagy veszteségben elszámolt értékvesztés miatti veszteségeket nem lehet a nyereségen vagy veszteségen keresztül visszaírni. Amennyiben egy későbbi időszak során az értékesíthetőként besorolt adósságinstrumentum valós értéke növekszik, és e növekedés objektív módon hozzárendelhető egy olyan eseményhez, ami azután következett be, hogy az értékvesztés miatti veszteséget a Bank a nyereségben vagy veszteségben elszámolta, az értékvesztés miatti veszteséget vissza kell írni, és a visszaírt összeget a nyereségben vagy veszteségben kell elszámolni. A pénzügyi eszközök minősítése jelentős pénzügyi eszköz egyedi csoportos minősítés alá tartoznak eszközök, amelyek egyedileg nem hitelprogramokhoz kapcsolódnak.

történhet egyedileg, illetve csoportosan. Minden egyedileg minősítés alá tartozik. Kockázattípusonként csoportosítva az olyan (amortizált bekerülési értéken értékelt) pénzügyi jelentősek, vagy a Bank belső szabályzatában meghatározott

Nem pénzügyi eszközök értékvesztése Amennyiben jelzés van arra, hogy egy – az IAS 36 hatálya alá tartozó - nem pénzügyi eszköz könyv szerinti értéke meghaladja annak megtérülő értékét, a Csoport becsléseket végez az eszköz megtérülő értékére. Az értékvesztés mértékének meghatározásakor a Csoport külső és belső információkat vesz figyelembe. A Csoport összeghatártól függetlenül, minden esetben egyedi vizsgálat alapján határozza meg a nem pénzügyi eszközök értékvesztésének, értékvesztés visszaírásának elszámolását. Az IAS 2 hatálya alá tartozó készleteket a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbon kell értékelni. A Csoport negyedévente becsléseket készít a nettó realizálható értékre, amely alapján az értékvesztést, illetve az értékvesztés visszaírását elszámolja. Ha az eszközök könyv szerinti értéke/bekerülési értéke a megtérülő értéknél/nettó realizálható értéknél magasabb, akkor értékvesztést kell elszámolni, ha alacsonyabb, akkor az értékvesztés visszaírásával kell az eszköz nettó könyv szerinti értékét növelni. A visszaírt értékvesztés után az eszköz könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az eredeti, értékcsökkenéssel csökkentett könyv szerinti értéket.

d) Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek A pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek közé a bankjegyek és pénzérmék, a központi banknál elhelyezett, szabadon felhasználható bankbetétek és az olyan magas likviditású pénzügyi eszközök tartoznak, amelyeknek eredeti lejárata három hónapnál kevesebb. Ide sorolandóak a látra szóló hitelintézetekkel szembeni követelések, amelyek közé a belföldi hitelintézeteknél, a külföldi jegybankoknál, valamint a külföldön hitelintézetként bejegyzett vállalkozásoknál forintban és devizában vezetett pénzforgalmi és egyéb látra szóló számlák állománya tartozik. Ezen eszközök valós érték változásának kockázata alacsony, és a Csoport rövidtávú kötelezettségeinek kiegyenlítésére szolgálnak. A Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek kimutatása a pénzügyi helyzet kimutatásban amortizált bekerülési értéken történik.

16



e) Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések A Bank hitelezési tevékenysége a hitelezés módja szerint kereskedelmi bankokon keresztül kihelyezett refinanszírozási, illetve közvetlen folyósítású hitelekre; a hitelek típusa szerint hitelprogramokra, illetve programokon kívüli kihelyezésekre bontható. A Bank 2015-ben hitelprogramjai keretében három célcsoport számára biztosított hitelfelvételi lehetőséget:  kis- és középvállalkozások,  önkormányzatok,  agrárvállalkozások. A Hitelintézetekkel szembeni követelések egyenlegének jelentős részét képezték a hitelprogramok keretében, kereskedelmi bankok közvetítésével folyósított hosszú lejáratú refinanszírozási hitelek. Itt kerül kimutatásra továbbá a likviditáskezelési célokat szolgáló bankközi kihelyezések állománya. Az Ügyfelekkel szembeni követelések soron – a megvásárolt követelések kivételével - kizárólag jogi személyeknek nyújtott ügyfelekkel szembeni követelések szerepelnek. Ide tartoznak a túlnyomórészt fix kamatozású, kedvezményes agrárhitelek. A Bank részt vesz az MNB növekedési hitelprogramjában. Az MNB a hitelprogram keretében refinanszírozási hitelt nyújt a programban részt vevő hitelintézetek számára, amelyet a Bank kölcsön, illetve pénzügyi lízing nyújtásával adhat tovább a kis- és középvállalkozások számára. A hitelintézetekkel és az ügyfelekkel szembeni követeléseket, valamint a megvásárolt követeléseket a Csoport a kölcsönök és követelések kategóriába sorolja és amortizált bekerülési értéken mutatja ki a pénzügyi helyzet kimutatásban.

Megvásárolt követelések A Csoport a megvásárolt követelések várható megtérülésének vételár feletti részét effektív kamatláb módszerrel kiszámítva, időarányosan mutatja ki múltbeli behajtási statisztikák vagy amennyiben rendelkezésre áll független értékbecslések alapján. A Csoport a megvásárolt követeléseket változó kamatozású pénzügyi instrumentumnak tekinti, így a várható megtérülések és az effektív kamatláb újrabecslését minden fordulónapra vonatkozóan elvégzi. A kamatlábváltozásból adódó hatások a későbbi időszakok elszámolt eredményében jelennek meg. Amennyiben a könyv szerinti értéket meghaladó jövőre vonatkozó pénzáramlások becslésében jelentős negatív/pozitív irányú változás következik be, akkor a megvásárolt követelések esetében a követelés könyv szerinti értékét a Csoport az eszköz nyilvántartási értékének és a becsült jövőbeni cash-flow-knak a pénzügyi eszköz fordulónapi effektív kamatlábával diszkontált jelenértékének különbségével csökkenti/növeli.

17



f) Értékpapírok Az értékpapírok közé tartoznak a Magyar Állam által kibocsátott kötvények és egyéb hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó, illetve diszkont értékpapírok, valamint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – beleértve a rögzített kamatozásúakat is - amelyek a tőzsdei vagy jogszabály, illetve a tőzsde által szabályozott forgalomban résztvevő, elismert piacon forgalmazott kamatozó vagy diszkontkötvények, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, függetlenül egyedi elnevezésüktől, ideértve a követelések fejében, veszteségminimalizálási céllal átvett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat is. A nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékeltként besorolt értékpapírok értékelése valós értéken, eredménnyel szemben történik. Az értékesíthetőként besorolt értékpapírok értékelése valós értéken, tőkével szemben történik. A valós érték meghatározásához a Csoport az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság honlapján közzétett, az adott fordulónapra érvényes legjobb vételi és eladási árfolyam átlagát alkalmazza. A lejáratig tartandó értékpapírok értékelése amortizált bekerülési értéken, effektív kamatláb módszerrel történik. Az effektív kamatláb módszert a lejáratig tartandó kategóriába történő átsorolás miatti megváltozott bekerülési értékre tekintettel kell alkalmazni (lásd 8. Megjegyzés). Az MFB Zrt. jegybankképes eszközeinek megterhelései alapvetően a likviditáskezelés folyamatosságának biztosítása – ideértve a giroforgalom folyamatos biztosítását, illetve szükség esetén fedezett hitel felvételének lehetőségét az MNB-től -, valamint a Növekedési Hitelprogramban (NHP) lehívott források fedezetének biztosítása céljával történnek. A megterhelt eszközöknek két típusa van, Államkötvény és jelzáloglevél. Külön biztosítéki megállapodások megkötése ennél a típusú eszközterhelésnél nem szükséges. A folyósított hitelek mögötti óvadékba kapott értékpapírok, valamint a repo ügyletek során esetlegesen kapott értékpapírok nincsenek megterhelve. A gyakori zárolás és feloldás elkerülése céljából a terhelt eszközállományt egyrészt az NHP konstrukcióban már folyósított, valamint a rendelkezésre tartott állomány figyelembe vételével, másrészt pedig a Bank működéséből adódó múltbeli tapasztalatok és jövőbeni várható giroforgalmi adatok alapján alakítja ki a Bank. Bizonyos mértékű túlfedezés a folyamatokat tekintve szükségszerű. Az MNB a jegybankképes értékpapírok fedezeti értékét naponta frissíti, a zárolt értékpapírok esetében a Bank ezt folyamatosan követi a megfelelő mértékű fedezet biztosítása érdekében. A megterhelt eszközök MNB ajánlás alapján kalkulált könyv szerinti értéke a Bankra vonatkozóan 2015. december 31-én 45.788 millió forint 2014. december 31-én 38.010 millió forint volt. Az MMBF Zrt. teljes eszközállománya (2015: 120.917 millió forint, 2014: 125.706 millió forint) megterhelt eszköznek minősül a felvett banki hitel miatt.

g) Részesedések A meghatározó részesedések (leányvállalatok) esetében a Bank hatalommal rendelkezik a befektetést befogadó felett, a befektetést befogadóban való részvételből származó változó hozamoknak van kitéve vagy ezzel kapcsolatos jogokkal rendelkezik és képessége van arra, hogy a befektetést befogadó feletti hatalmát ezen hozamok összegének befolyásolására használja. A konszolidált pénzügyi kimutatásokban ezeket a részesedéseket a Bank kiszűri. A befolyásoló részesedések (társult vállalatok) esetében a közvetlen módon birtokolt részesedéseken keresztül a Bank jelentős befolyással bír a társaság pénzügyi és működési politikájával kapcsolatos döntésekben, de nem ellenőrzi azokat. Ezeket a részesedéseket a Bank tőkemódszerrel számolja el. Az egyéb részesedések olyan befektetéseket foglalnak magukban, amelyek nem felelnek meg az előbbi feltételeknek. 18


3. A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEI (FOLYTATÁS) A Csoport befektetési célú portfoliója azokat a részesedéseket tartalmazza, amelyeket hosszú távon kíván portfoliójában tartani. Az MFB törvény meghatározza azon társaságok körét, amelyekben a Bank többségi tulajdonrészt szerezhet. A Csoport kereskedési céllal nem tart részesedéseket. A Csoport az egyéb részesedéseket az IAS 39 standard előírásai alapján, valós értéken értékeli, kivéve az olyan tőkeinstrumentumokba történő befektetéseket, amelyeknek nincs jegyzett piaci ára valamely aktív piacon, és amelyek valós értékét nem lehet megbízhatóan meghatározni. Az ilyen befektetéseket a Csoport értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken mutatja ki.

h) Származékos pénzügyi instrumentumok A hitelezői és befektetői tevékenységből származó deviza- és kamatlábkockázatok kezelésére a Csoport kamat- és devizacsere ügyleteket, valamint határidős és azonnali devizaműveleteket végez. A származékos ügyletek bevételeit és ráfordításait piaci jegyzés (mark-to-market) alapján kell megállapítani, az értékváltozásokat az átfogó jövedelem kimutatásban azonnal el kell számolni. Az MFB tv. értelmében a Banknak nem kell alkalmaznia a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a deviza árfolyamkockázat és a nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló előírásokat. A Csoportnak kereskedési célú kockázati kitettsége nincs, a megkötött ügyletek fedezeti,likviditáskezelési,- illetve limit karbantartási célú ügyleteknek minősülnek. A piaci eszközök kizárólag a portfolióból adódó kockázatok fedezésére alkalmazhatók, a Csoport spekulációs céllal nem köt származékos ügyletet. A kamat swap ügylet a fix kamatozású pénzügyi instrumentumok változó kamatozásúra történő cseréje a kamatkockázat mérséklése céljából. A kamat swap ügyleteket a Bank valós érték fedezeti ügyletként számolja el. A fedezeti instrumentumon keletkezett valós érték különbözetek kimutatása a Kockázatkezelési célú pénzügyi eszközök vagy kötelezettségek soron történik (lásd 11. és 19. Megjegyzés). A deviza swap ügylet különböző devizák előre meghatározott árfolyamon történő el-, illetve visszacserélése. A Csoport deviza swap ügyleteket kizárólag likviditáskezelési és kockázatkezelési céllal köt, ezeket az ügyleteket a Kockázatkezelési célú pénzügyi eszközök, illetve kötelezettségek soron mutatja ki (lásd 11. és 19. Megjegyzés). A cross currency interest rate swap (CCIRS) ügylet során egyszerre történik a kamat és deviza csere ügylet kötése. A CCIRS ügyletek a kezdeti megjelenítéskor nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékeltként lettek besorolva. Az ügyletek bevonhatóak a 4. C. a) Megjegyzésben bemutatott árfolyam-garanciára vonatkozó megállapodás hatálya alá, ezért a kiértékelés miatt keletkező nyereség vagy veszteség az eredményt nem érinti (lásd 10. Megjegyzés). A Bank részt vett az MNB növekedési hitelprogramjának III. pillér konstrukciójában, amelynek keretében az MNB devizacsere ügyletekkel EUR likviditást nyújtott forint ellenében. Az ügyletek a kezdeti megjelenítéskor nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékeltként lettek besorolva. Az ügyletek nem tartoztak az árfolyam-garanciára vonatkozó megállapodás hatálya alá (lásd 18. Megjegyzés). Az áru fedezeti ügyleteket célja, hogy a jövőben beszerzendő termékek (olaj) vételára és a termékek előre fixált vagy indexhez kötött áron történő értékesítése során keletkező esetleges veszteség jellegű különbözeteket fedezze (lásd 11. és 19. Megjegyzés). 19



i) Tárgyi eszközök A tárgyi eszközök közé tartoznak a beruházásokon túl azok a pénzügyi tevékenységet, banküzemi célt közvetlenül, vagy közvetetten szolgáló rendeltetésszerűen használatba vett (aktivált), tárgyiasult (dologi) eszközök, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, amelyek a vállalkozási tevékenységet rendszeres használat mellett tartósan, legalább egy éven túl szolgálják. Jelentős értéket képviselnek továbbá a leányvállalatoknál lévő termelési jogok, a tevékenységhez (földgáz tárolás, szénhidrogén kitermelés, elosztói rendszer üzemeltetés, stb.) kapcsolódó speciális tárgyi eszközök, stratégiai és kereskedelmi tárolási szerződések. A Csoportnál meglévő környezetvédelmi tevékenységet szolgáló tárgyi eszközök értéke nem jelentős. A tárgyi eszközök beszerzési értéken szerepelnek a könyvekben, a halmozott értékcsökkenés, illetve a halmozott terven felüli értékcsökkenés levonása után. Az értékcsökkenés elszámolása a tárgyi eszközök hasznos élettartama alatt az átfogó jövedelem kimutatásban történik, lineáris módszerrel. A Csoport nem számol értékcsökkenést a földterületekre, képzőművészeti alkotásra, befejezetlen beruházásra. A tárgyi eszközök hasznos élettartama a következő: Tárgyi eszköz típusa Épületek, építmények Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog Bérelt ingatlanon végzett beruházás Stratégiai és kereskedelmi tárolási szerződések Termelő gépek, berendezések Műszaki berendezések Egyéb berendezések és felszerelések Mobiltelefonok Gépjárművek Számítástechnikai eszközök

Hasznos élettartam (év) 2 – 50 2 – 100 10 – 17 42 2 – 42 2–7 3 – 10 2 3–5 2–6

j) Immateriális javak Az immateriális javak között mutatja ki a Csoport az olyan vagyoni értékű jogokat, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, a szellemi termékeket (ideértve a szoftvereket és egyéb szellemi termékeket), a cégvásárlás során felmerülő üzleti vagy cégértéket. Az immateriális javak amortizációval csökkentett beszerzési értéken szerepelnek a könyvekben. A Csoport nem rendelkezik határozatlan élettartamú immateriális javakkal. Az immateriális javak időközönkénti felülvizsgálata során az értékkel már nem rendelkező immateriális javakat a Csoport teljes egészében amortizálja. Egyes gázkereskedelemhez kapcsolódó szerződéses jogok esetében a Csoport nem számol el amortizációt, de minden év végén értékvesztés tesztet készít, hogy meghatározza az értékvesztésre utaló objektív bizonyítékok meglétét. Az immateriális javak hasznos élettartama a következő: Immateriális jószág típusa Szoftverek Egyéb immateriális javak

Hasznos élettartam (év) 3–8 2–6

20



k) Egyéb eszközök Az egyéb eszközök között a FŐGÁZ Csoport 2014. évi bekerülése miatt jelentős tételt képviseltek a vevőkövetelések. A gázszolgáltatáshoz kapcsolódóan kimutatott követelések nagyfogyasztókkal és kisfogyasztókkal szemben állnak fenn, a minősítés a nagyfogyasztók esetében egyedileg, az egyetemes szolgáltatásban és a kisfogyasztóknál pedig csoportosan történik.

l) Kibocsátott kötvények Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettség a HUF, EUR és USD kibocsátott kötvényekből származó forrás. A Csoport a kibocsátott kötvényeket amortizált bekerülési értékeli. A Csoport a kibocsátott EUR kötvények azon részét, amelynek kamatkockázatát kamatcsere ügyletekkel fedezi, valós érték különbözettel mutatja ki.

m) Céltartalékok A Csoport céltartalékot mutat ki, ha egy múltbeli esemény következtében meglévő (jogi vagy vélelmezett) kötelme áll fenn, valószínű, hogy a kötelem teljesítéséhez gazdasági hasznokat megtestesítő erőforrások kiáramlására lesz szükség, és a kötelem összegére megbízható becslés készíthető. A Csoport a céltartalékokat negyedévente felülvizsgálja, és úgy helyesbíti, hogy azok a meglévő kötelem rendezéséhez szükséges ráfordításra vonatkozó mindenkori legjobb becslést tükrözzék. Ha már nem valószínű, hogy a kötelem teljesítéséhez gazdasági hasznokat megtestesítő erőforrások kiáramlására lesz szükség, a céltartalékot fel kell oldani. A céltartalékot csak azokra a ráfordításokra lehet felhasználni, amelyekre azt eredetileg képezték. A Csoport céltartalékot képez a környezetvédelemmel kapcsolatos jövőbeni kötelezettségekre, valamint a szénhidrogén termelési mezőkön a termelés felhagyását követő, jövőbeni kötelezettségekre (mezőfelhagyási céltartalék). A céltartalék összege a várhatóan felmerülő jövőbeli költségek diszkontált jelenértéke. A tárgyi eszközök bekerülési értékeként kerül aktiválásra az a megképzett céltartalék összeg, amely a bányászatról szóló törvény alapján a bányászati tevékenység felhagyásakor az eszközök felépítésével és eltávolításával okozott károk helyreállításával kapcsolatban fog felmerülni. A tárgyi eszközként aktivált rekultivációs költség diszkontált jelenértékét havi amortizáció elszámolásával csökkentjük.

n) Kötelező tartalékok Általános tartalék A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 83.§ értelmében az adózott nyereség tíz százalékának megfelelő általános tartalékot kell képezni. A magyar jogszabályok értelmében megképzett és felhasznált általános tartalék a Nemzetközi Beszámolóban közvetlenül az eredménytartalékot érinti, így nincs hatása az adott évi eredményre.

21



Általános kockázati céltartalék A Csoport hitelintézeti tagja általános kockázati céltartalékot a kockázatvállalásukkal összefüggő, előre nem látható, illetőleg előre nem meghatározható lehetséges veszteségek fedezetére 2013-ig képezhetett. A magyar jogszabályok értelmében a korábbi években megképzett általános kockázati céltartalék kizárólag a jövőbeni veszteségek fedezésére történő felhasználása a Nemzetközi Beszámolóban közvetlenül az eredménytartalékot érinti, így nincs hatása az adott évi eredményre.

o) Pénzügyi eszközök és kötelezettségek nettósítása A Csoport az ISDA és a Treasury keretszerződések alapján nemzetközi bankokkal kötött CSA megállapodások, illetve előző évben az NHP III. pillér keretében a mark-to-market kiértékelésből származó egyenlegeket a minimum utalandó összegek, illetve threshold figyelembe vételével nettó módon mutatja be a pénzügyi kimutatásokban, a Hitelintézetekkel szembeni követelések és kötelezettségek között, illetve a Pénzeszközök között, mivel az IAS 32.42. bekezdés mindkét kritériuma teljesül. Ezekhez a tranzakciókhoz kapcsolódóan a Csoport kizárólag pénzeszköz fedezetet kap, illetve ad.

p) Függő és jövőbeni kötelezettségek A függő és jövőbeni kötelezettségek között mutatja ki a Csoport - az olyan lehetséges kötelmet, amely múltbeli eseményekből származik, és amelynek létezését csak egy vagy több, nem teljesen a Csoport ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése erősíti meg, - valamint az olyan meglévő kötelmet, amely múltbeli eseményekből származik, de a Csoport nem mutatta ki, mert nem valószínű, hogy a kötelem kiegyenlítése gazdasági hasznot megtestesítő erőforrások kiáramlását igényli vagy a kötelem összege nem mérhető megfelelő megbízhatósággal.

q) Kapott/Fizetett kamatok és kamatjellegű bevételek/ráfordítások A kamatbevételek és ráfordítások az alábbi tételeket tartalmazzák: - az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök és kötelezettségek után elszámolt összegeket (ide értve a hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelésekhez illetve kötelezettségekhez kapcsolódóan elszámolt kamatokat, az értékpapírok után járó illetve fizetendő kamatokat), - a valós értéken értékelt pénzügyi eszközök és kötelezettségek után elszámolt összegeket (ide értve az értékpapírok után járó illetve fizetendő kamatokat).

r) Kapott/Fizetett jutalék és díjjellegű bevételek/ráfordítások A Csoport által folytatott minden olyan pénzügyi szolgáltatásból származó banküzemi bevétel, illetve ráfordítás, amely nem tartozik a kamat és kamatjellegű bevételek, illetve ráfordítások közé. Ilyenek például a lebonyolítási és pénzforgalmi jutalékok, postaforgalmi díjak, garancia- és kezességvállalási díjak, hitelvizsgálati díjak, egyéb pénzügyi szolgáltatások után felszámított díjak, befolyt, illetve fizetett késedelmi kamatok.

s) Tranzakciós költségek Tranzakciós költség minden olyan járulékos költség, amely közvetlenül egy pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség megszerzéséhez, kibocsátásához vagy elidegenítéséhez kapcsolódóan merült fel.

22



t) Osztalékbevétel Az osztalékbevételeket a Csoport abban az időszakban számolja el, amelyben az osztalék meghatározása és jóváhagyása megtörtént.

u) Társasági és egyéb adók Az évente fizetendő társasági adó mértéke a magyar törvények alapján meghatározott adókötelezettségen alapul, amelyet a Csoport a halasztott adóval korrigál. A társasági adót és a halasztott adót az átfogó jövedelem kimutatás tartalmazza azon esetek kivételével, amikor olyan tételekre vonatkozik, amelyek elszámolása közvetlenül a tőkében történik. Ezen esetekben a vonatkozó halasztott adó közvetlenül a tőkében jelenik meg. A fizetendő társasági adó meghatározása a tárgyév adóköteles jövedelme és a magyar törvények szerint megállapított adókulcsok segítségével történik. A társasági adó alapja a növelő, csökkentő tételekkel korrigált adózás előtti eredmény, mértéke 2015. és 2014. években 500 millió forintot meg nem haladó összegig 10%, az e fölötti összegre 19%. A tárgyévi társasági adó összegét módosítja az előző évi halasztott adó kivezetett, illetve a tárgyévben elszámolt halasztott adó összege. A halasztott adó összegének megállapítása mérleg módszerrel történik, az eszközök és források számviteli és az adóalapban elszámolható értékének átmeneti különbségei alapján. Halasztott adó elszámolására akkor kerül sor, ha valószínűsíthető, hogy az átmeneti eltérések a belátható közeljövőben visszafordulnak. A halasztott adó mértékének meghatározása a magyar törvény szerint megállapított, a beszámolás időpontjában érvényben lévő adókulcs segítségével történik, amely 2015. december 31-re vonatkozóan 19% (2014. december 31-re vonatkozóan 19%). Az egyéb költségek között szerepel a pénzügyi szervezetek különadója, amely 2010-től hatályos. Az adó alapja a 2009. évi korrigált mérlegfőösszeg, mértéke az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15%, az e feletti részre 0,53% volt 2015. évben (2014. évben 0,15% illetve 0,53%).

v) Cash flow kimutatás A cash flow információk alapot szolgáltatnak a felhasználók számára ahhoz, hogy felmérjék a Csoport pénzeszköz és pénzeszköz-egyenértékes termelésre vonatkozó képességét, valamint azt, hogy a Csoport ezen cash flow-kat mire használta fel. A cash flow kimutatásban a pénzeszközök magukban foglalják a készpénzt, valamint a Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett számlapénzből és a három hónapnál rövidebb lejáratú betétekből származó egyenlegeket.

w) Beszámolási időszak vége utáni események A beszámolási időszak vége utáni események olyan kedvező vagy kedvezőtlen események, amelyek a beszámolási időszak vége és a pénzügyi kimutatások jóváhagyásának dátuma között következnek be. Ezek az események lehetnek módosító és nem módosító események. A Csoport minden, beszámolási időszak vége utáni módosító eseményt figyelembe vett a konszolidált pénzügyi kimutatásainak összeállításakor. A 2015. évre vonatkozó jelentős, nem módosító beszámolási időszak vége utáni eseményeket a 37. Megjegyzés tartalmazza.

23



x) Működési szegmensek A Csoport működési szegmensei - stratégiai üzleti egységei - különböző termékeket és szolgáltatásokat tartalmaznak és kezelésük is egymástól elkülönítve történik. A Csoport működési szegmenseit a 34. Megjegyzésben mutatja be, amelyek az alábbiak: Tevékenység

Szegmens Hitelezés:

Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni hitelek nyújtása, betétek gyűjtése és egyéb ügyletek és egyenlegek.

Befektetés:

Értékpapírokkal és befektetésekkel kapcsolatos tevékenység.

Követeléskezelés:

Követelésvásárlás, követeléskezelés és faktoring tevékenység.

Kockázati tőkebefektetés:

Kockázati tőkebefektetéssel kapcsolatos tevékenység.

Ingatlanhasznosítás:

A Csoport tulajdonában lévő ingatlanok kezelésével kapcsolatos tevékenység.

Gáz üzletág:

Gáztárolással, gázkereskedelemmel kapcsolatos tevékenység.

Egyéb:

A fenti szegmensekbe be nem sorolt tevékenységek.

4. PÉNZÜGYI KOCKÁZAT KEZELÉSE A Csoport a következő fő üzleti kockázatokkal szembesül tevékenysége során: hitelkockázat, kamatkockázat, likviditási kockázat és deviza árfolyamkockázat. A kockázatkezelés elveit a Bank Igazgatósága határozza meg a hatályos jogszabályok és a Magyar Nemzeti Bank által megszabott korlátokon belül. Az így kialakított elvek alkalmazását és betartását az Igazgatóság felügyeli. A Bank olyan jelentéstételi rendszereket alakított ki, amelyek lehetővé teszik a kockázatos területek ellenőrzését. A. HITELKOCKÁZAT

a) Kockázatkezelés elvei A hitelkockázat lényege, hogy a Csoport adott ügyfele nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit. Hitelkockázat többnyire a hitelezési és befektetési tevékenységek során merülhet fel. A Csoport a hitelekből eredő kintlévőségeket és befektetéseket az értékvesztés elszámolására utaló objektív bizonyítékok megléte esetén, illetve – a törvényi előírások miatt - negyedévente minősíti. A Csoport a stratégiájának megvalósítása érdekében a kockázatvállalások megalapozottságát, áttekinthetőségét, a kockázatok felmérésének ellenőrzését és csökkentését lehetővé tevő Igazgatóság által elfogadott - belső szabályzatokat dolgozott ki, illetve alkalmaz. A Csoport biztonságos gazdálkodása és prudens működése érdekében kialakított kockázatvállalási előírások és szabályzatok a nemzetközi és hazai szakmai gyakorlatra, a vonatkozó jogszabályokra és a korábbi felügyeleti útmutatásokra épülnek.

24


4. PÉNZÜGYI KOCKÁZAT KEZELÉSE (FOLYTATÁS)

Ügyfélminősítés Az ügyfél-, illetve partnerminősítést a döntés-előkészítés alatt el kell végezni minden olyan ügyfélre, amellyel szemben a Csoport kockázatot vállal. Ezen túl a Csoport ügyfeleit évente legalább egyszer minősíti, illetve indokolt esetben rendkívüli minősítést végez. Az ügyfelek az objektív és a szubjektív tényezők alapján a megszerzett pontszám szerint kategóriákba sorolandóak. A Bank által alkalmazott ügyfélminősítési eljárások: - projekttársaságok ügyfélminősítése, - működő vállalkozások ügyfélminősítése, - önkormányzatok ügyfélminősítése, - egyszerűsített ügyfélminősítés objektív és szubjektív szempontok alapján (50 millió forint alatt, új vállalkozásnak vagy projekttársaságnak nem minősülő vállalkozás esetén), - egyszerűsített ügyfélminősítés csak szubjektív szempontok alapján (új vállalkozások vagy éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló készítésére nem kötelezett ügyfelek esetén).

Fedezetértékelés A Csoport által elfogadott főbb fedezettípusok:  kezesség (állam (központi költségvetés) által vállalt kezesség, garanciaintézmények kezessége, készfizető kezesség),  garancia,  óvadék (pénz, értékpapír),  jelzálogjog ingó és ingatlan vagyontárgyakon,  zálogjog jogon és követelésen. Az ügyfelekkel szembeni követelések esetében a Csoport által elvárt fedezettség a Bank stratégiájából következően a kockázatvállalás nagyságrendjétől, illetve az ügylet típusától függetlenül a jóváhagyás pillanatában érvényes tőke és az egy éves kamat összegének 100%-a. Azon biztosítéktípusok esetében, amelyek fedezeti kockázatot nem jelentenek – például az állami garancia -, az elvárt fedezettség a tőke és a fél éves kamat összegének 100%-a. A biztosíték forgalmi értékét a fedezeti szorzóval kell korrigálni. A korrekciós tényező juttatja kifejezésre, hogy a biztosíték érvényesítésekor milyen értékű megtérülés valószínűsíthető, egyben ez a korrigált érték képezi a fedezet-nyilvántartás alapjául szolgáló, továbbá az eszközminősítés során figyelembeveendő fedezeti értéket is. Az eszközminősítésekhez kapcsolódóan a kockázatvállalások mögött álló fedezetek áttekintését, indokolt esetben újraértékelését és a fedezet-nyilvántartáson történő átvezetését a Csoport negyedévente végzi el.

Ügyfél, illetve Ügyfélcsoport limit, ágazati limit Az ügyféllimit annak meghatározását jelenti, hogy az ügyféllel szemben milyen mértékű a vállalható legmagasabb kockázat összege. A nagykockázat-vállalási korlát az egy ügyféllel, illetve ügyfélcsoporttal kapcsolatosan megállapított limit felső határa. A limit meghatározása többek között az ügyfél-, illetve partnerminősítés eredményétől, a vállalkozás könyvvizsgálattal igazolt beszámolója szerinti saját tőke és nettó árbevétel nagyságától és a kamatozó kötelezettségek állományától, valamint a vállalkozás ágazatának pénzügyi helyzetétől függ.

25

MFB Zrt. Megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz (millió forintban)

4. PÉNZÜGYI KOCKÁZAT KEZELÉSE (FOLYTATÁS) A Csoport az ágazatokat pénzügyi helyzetük alapján nyolc kockázati csoportba sorolja és az így kialakított ágazati kockázati csoportokra szintén limitet állapít meg. Az ágazati kockázati csoportlimit az egyes ágazat kockázati csoportokba tartozó ügyfelekkel szemben összesen vállalható legmagasabb kockázat mértéke.

Ügyletminősítés Amennyiben objektív bizonyíték van arra, hogy az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott kölcsönökön és követeléseken, lejáratig tartandó befektetéseken vagy mérlegen kívüli kötelezettségeken értékvesztés / céltartalék miatti veszteség keletkezett, a veszteség összegét az eszköz könyv szerinti értéke, valamint a becsült jövőbeni cash flow-knak a pénzügyi eszköz eredeti effektív kamatlábával diszkontált jelenértéke közötti különbözetként kell meghatározni. A Csoport jelentéskészítési célokból a kintlévőségeket és mérlegen kívüli vállalt kötelezettségeket az értékvesztés / céltartalék mértéke alapján az alábbi minősítési kategóriákba sorolja: Problémamentes (PM) Külön figyelendő (KF) Átlag alatti (ÁA) Kétes (K) Rossz (R)

0% 1 – 10 % 11 – 30 % 31 – 70 % 71 – 100 %

b) Hitelkockázati kitettség A kockázatkezelés elveinél bemutatott módszerek szerint minősített hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni hitelállomány bruttó hitelkockázati kitettsége minősítési kategóriák szerinti bontásban a következő:

2015. december 31.

Hitelintézetekkel szembeni követelések

Hitelek és előlegek

Összesen

%

Problémamentes Külön figyelendő Átlag alatti Kétes Rossz

311.684 94

407.517 21.738 12.844 49.132 57.639

719.201 21.738 12.844 49.132 57.733

83,56% 2,53% 1,49% 5,71% 6,71%

Összesen :

311.778

548.870

860.648

100,00%


Összesen

%

2014. december 31.


Problémamentes Külön figyelendő Átlag alatti Kétes Rossz

170.063 94

284.784 17.343 7.277 46.688 54.893

454.847 17.343 7.277 46.688 54.987

78,27% 2,99% 1,25% 8,03% 9,46%

Összesen :

170.157

410.985

581.142

100,00%

26



b) Hitelkockázati kitettség (folytatás) A hitelkockázati kitettséget bemutató táblázatban alkalmazott csoportok tartalma a következő:

Értékvesztett (egyedileg, csoportosan) Értékvesztettnek minősülnek az olyan kintlévőségek, amelyeknél a Csoport valószínűsíti, hogy nem lesz képes beszedni az összes esedékes szerződés szerinti tőkét és kamatot.

Késedelmes, de nem értékvesztett Olyan kintlévőségek, amelyek késedelmesek, de a Csoport értékvesztés elszámolását még nem tartotta indokoltnak, mert a teljes kitettségre vonatkozóan rendelkezésre álló biztosítékok fedezik a várható teljes veszteséget. A késedelmes, de nem értékvesztett kategória tartalmazza az MKK Magyar Követeléskezelő Zrt. megtérülési értéken megvásárolt lejárt, de még nem értékvesztett követeléseit.

Átstrukturált A Csoport a kintlévőséget átstrukturáltnak minősíti, ha az ügyfél vagy partner pénzügyi problémáinak, hitelképességének romlása következtében a kockázatvállalásra vonatkozó szerződést módosítani kellett. Ha egy kintlévőség egyszer átstrukturáltnak minősült, a későbbiekben már nem kerülhet át másik kategóriába az átstrukturált kategóriából, csak a szerződés felmondása esetén.

Hitelkockázati kitettség és kapcsolódó fedezetek - hitelintézetek

Hitelintézetekkel szembeni kitettségek

2015. december 31. kitettség

Könyv szerinti érték Egyedileg értékvesztett Rossz Bruttó könyv szerinti érték Értékvesztés Nettó könyv szerinti érték

311.684

94 94 (94) -

2014. december 31.

fedezet 42.236

-

kitettség 170.063

94 94 (94) -

fedezet 34.900

-

Nem késedelmes, nem értékvesztett Nettó könyv szerinti érték

311.684

42.236

170.063

34.900

Összes bruttó könyv szerinti érték Összes értékvesztés Összes nettó könyv szerinti érték

311.778 (94) 311.684

42.236 42.236

170.157 (94) 170.063

34.900 34.900

27



Hitelkockázati kitettség és kapcsolódó fedezetek – ügyfelek Ügyfelekkel szembeni kitettségek

2015. december 31. kitettség fedezet


Könyv szerinti érték

466.998

375.911

334.894

205.393

Egyedileg értékvesztett Külön figyelendő Átlag alatti Kétes Rossz Bruttó könyv szerinti érték Értékvesztés Nettó könyv szerinti érték

18.501 8.488 34.023 48.235 109.247 (64.495) 44.752

3.855 6.283 12.112 6.241 28.491 28.491

9.784 1.409 31.490 24.922 67.605 (41.124) 26.481

3.504 184 13.202 3.282 20.172 20.172

Csoportosan értékvesztett Problémamentes Külön figyelendő Átlag alatti Kétes Rossz Bruttó könyv szerinti érték Értékvesztés Nettó könyv szerinti érték

3.946 1.481 2.499 23 297 8.246 (890) 7.356

3.733 1.467 1.359 172 6.731 6.731

5.672 1.893 1.955 28 587 10.135 (1.107) 9.028

4.415 1.868 1.846 6 512 8.647 8.647

7.834

5.621

15.311

581

-

32 46 424 12 14.797

-

Késedelmes, de nem értékvesztett Nettó könyv szerinti érték Késedelmes napok száma: 1-9 10 - 15 16 - 30 31 - 60 180 +

6 2 2 7.824


395.467

323.068

263.671

156.452

Átstrukturált Problémamentes Külön figyelendő Átlag alatti Kétes Rossz Bruttó könyv szerinti érték Értékvesztés Nettó könyv szerinti érték

266 1.740 1.659 15.304 9.107 28.076 (16.487) 11.589

266 1.682 1.012 6.985 2.055 12.000 12.000

216 5.580 3.955 15.334 29.178 54.263 (33.861) 20.402

130 5.098 2.777 6.844 4.692 19.541 19.541


548.870 (81.872) 466.998

375.911 375.911

410.985 (76.092) 334.894

205.393 205.393

28



Hitelkockázati kitettség és kapcsolódó fedezetek –mérlegen kívüli tételek Mérlegen kívüli kitettségek Könyv szerinti érték

2015. december 31. kitettség fedezet 125.296


6.152

124.285

35.071

Egyedileg értékvesztett Külön figyelendő Kétes Bruttó könyv szerinti érték Értékvesztés Nettó könyv szerinti érték

-

-

800 360 1.160 (320) 840

Csoportosan értékvesztett Bruttó könyv szerinti érték Értékvesztés Nettó könyv szerinti érték

-

-

-

736 118 854 854

36

35 -

36

35


125.296

6.152

123.409

34.182


125.296 125.296

6.152 6.152

124.605 (320) 124.285

35.071 35.071

c) Kapott biztosítékok és egyéb hitelminőség-javítási lehetőségek A táblázat a kapott biztosítékok és egyéb hitelminőség-javítási lehetőségek becsült valós értékét tartalmazza a követelés erejéig. A projekthitelek esetében a fedezet jelentős része a projekt folyamatában a hitel folyósításával párhuzamosan jön létre, így a fedezet csak a projekt megvalósulását, aktiválását követően kerül figyelembe vételre fedezeti értéken. Fedezetek a hitelintézetekkel szembeni követelések után 2015 2014

Fedezetek az ügyfelekkel szembeni követelések után 2015 2014

Ingatlan Értékpapír Állami kezesség Óvadéki betét Bankgarancia Egyéb

1.217 41.019 -

3.411 31.489 -

27.172 281.154 2.513 146 64.926

46.466 91.967 3.532 1.026 62.402

Összesen

42.236

34.900

375.911

205.393

29



d) Kapott biztosítékok és egyéb hitelminőség-javítási lehetőségek A Költségvetési Törvény a Bank eszköz oldali kockázatvállalásaira, valamint forrás oldali kötelezettségvállalásaira állami garancia keretet határozott meg. A garancia keret és annak kihasználtsága az alábbiak szerint alakult:

Eszköz oldali garancia keret Eszköz oldali garanciakeret kihasználtsága Kapcsolódó fedezetek Forrás oldali garancia keret Forrás oldali garanciakeret kihasználtsága Kapcsolódó fedezetek

2015

2014

750.000 248.288 322.447

600.000 56.740 137.216

1.800.000 1.800.000 1.006.493 772.922 995.768 768.873

e) Átstrukturált ügyletek Bruttó

Értékvesztés

Nettó

Nyitó (2013. december 31.)

31.771

(12.630)

19.141

Új ügylet Kivezetett ügylet Megtérült/törlesztett Minősítés miatti változás Átértékelés hatása

26.882 (4.449) (1.342) 1.401

(19.515) 333 197 (1.523) (723)

7.367 (4.116) (1.145) (1.523) 678

Záró (2014. december 31.)

54.263

(33.861)

20.402

797 (25.721) (1.133) (130)

(153) 18.636 216 (1.402) 77

644 (7.085) (917) (1.402) (53)

28.076

(16.487)

11.589

Új ügylet Kivezetett ügylet Megtérült/törlesztett Minősítés miatti változás Átértékelés hatása Záró (2015. december 31.)

f) Kockázatok koncentrációja Ügyfelekkel szembeni követelések 2015 2014 Pénzügyi tevékenység Ingatlanfejlesztés Egyéb szolgáltatások (önkormányzat, egészségügy, egyéb) Építőipar (autópálya finanszírozás) Ipar Mezőgazdaság Szállítmányozás, raktározás, posta, távközlés Kereskedelem Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás

261.466 26.825 41.239 45.580 22.391 9.249 51.668 3.584 4.996

62.410 41.520 72.269 49.413 27.526 10.818 62.062 5.313 3.563

Összesen:

466.998

334.894

A Hitelintézetekkel szembeni követelések részletezése a 6. Megjegyzésben szerepel.

30


4. PÉNZÜGYI KOCKÁZAT KEZELÉSE (FOLYTATÁS) B. LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT

a) Kockázatkezelés elvei A Csoport alapvető célja a biztonságos, megalapozott üzletmenet megvalósítása, az olyan likviditási helyzetek megelőzése, amelyek fenyegetnék a Csoportot kötelezettségei teljesítésében. A Csoport likviditáspolitikáját meghatározza tevékenységének jellege, stratégiája és éves üzleti terve, a jogszabályi környezet és a Magyar Nemzeti Bank szabályozó tevékenysége. A likviditás a vállalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénzeszközök mennyiségi és időbeni rendelkezésre állását jelenti. A likviditási igény a fizetési kötelezettségek esedékessé válásakor jelentkezik. A likviditási kockázat a pénz befolyások és kifizetések időbeni ütemeinek és összegeinek eltéréséből adódik. A Csoportnak a mindenkori fizetőképesség (szolvencia) fenntartása és a kötelezettségek teljesíthetősége érdekében az általa végzett pénzügyi szolgáltatás kockázatának mindenkor megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie és legalább 8%-os tőkemegfelelési mutatót kell folyamatosan fenntartania. A Csoport jelentős összegű, állampapírban megtestesülő likviditási tartalékkal, valamint jelentős likviditást biztosító, elsősorban intézményi hitelkerettel rendelkezik a pénzpiacokon, ezért a jövőbeni cash flow kiáramlások fedezete az eszköz oldalon folyamatosan biztosított. A Csoport a likviditási kockázatot elsősorban preventív módon kezeli, azaz arra törekszik, hogy a hitelprogramok és saját hitelezés esetében is olyan forrással történjék a finanszírozás, amely lejárati, tőketörlesztési és kamatfizetési szempontból is a leginkább megfelelő összhangot biztosítja. A pénzügyi, illetve bizalmi válság a többi piaci szereplőhöz hasonlóan jelentős mértékben csökkentette a Csoport forrásszerzési lehetőségeit, amely helyzet azonban folyamatosan javul, a Bank forrásbevonási lehetőségei kitágultak, viszont a forrásköltségek még mindig jóval a válság előtti szint felett vannak. Havi gyakorisággal készül teljes körű cash flow kimutatás, amelyben a banki könyvekben szereplő cash flow tételeken kívül a hitelezési és befektetési területek által prognosztizált folyósítások és egyéb cash flow-t érintő ügyletek szerepelnek, különböző megvalósulási scenáriókat figyelembe véve. A folyamatos likviditásmenedzseléshez heti rendszerességgel likviditási prognózis készül.

31



b) Pénzügyi kötelezettségek szerződés szerinti lejárati elemzése 2015. december 31.

Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok Kockázatkezelési célú pénzügyi kötelezettségek Összesen:

Könyv szerinti érték 441.336 41.264 689.867 1.251 1.173.718

2014. december 31.

Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek beáramlás kiáramlás Kockázatkezelési célú pénzügyi kötelezettségek Összesen:

Könyv szerinti érték 515.996 33.946 397.835

Összes beáramlás/ (kiáramlás)

0-1 hónap

1-3 hónap

3 hónap - 1 év

1-5 év

5 éven túl

(461.075) (41.349) (788.634) (1.251)

(51.891) (34.284) (40.260) -

(8.216) (191) 611 (1.251)

(38.280) (65) (180.160) -

(242.344) (3.026) (450.924) -

(120.344) (3.783) (117.901) -

(1.292.309)

(126.435)

(9.047)

(218.505)

(696.294)

(242.028)

Összes beáramlás/ (kiáramlás)

0-1 hónap

1-3 hónap

3 hónap - 1 év

1-5 év

5 éven túl

(566.201) (34.264) (562.869)

(81.029) (12.094) -

(33.307) (13.734) 565

(53.582) (2.954) (40.389)

(199.191) (3.238) (264.535)

(199.092) (2.244) (258.510)

499 (2.749) (2.250) (5.758)

(291) (291) (600)

129 129 (3.696)

370 370 (1.350)

(2.458) (2.458) (112)

-

(1.171.342)

(94.014)

(50.043)

(97.905)

(469.534)

(459.846)

2.250

5.758 955.785

C. PIACI KOCKÁZAT

a) Deviza árfolyamkockázat – kockázatkezelés elvei A Csoport pénzügyi helyzet kimutatásában, illetve mérlegen kívüli tételei között szerepelnek különböző, külföldi devizákban nyilvántartott eszközök és források. Deviza árfolyamkockázat akkor merül fel, ha egy adott devizában nyilvántartott tényleges vagy előre jelzett eszközállomány több vagy kevesebb az ugyanabban a devizában nyilvántartott forrásállománynál. A Csoport a pénzügyi helyzet kimutatásban szereplő és a mérlegen kívüli eszközök és források devizaszerkezetét határidős devizaügyletek és egyéb fedezeti ügyletek segítségével alakítja. A Csoport politikája, hogy nem végez devizaspekulációt és szigorúan korlátozott szabályokon belül nyit devizapozíciót. A Bank Igazgatósága a törvényben előírt, valamint az általa elfogadott stratégia alapján határozza meg az egyes szabályzatokat és ellenőrzi azok betartását. Ezeknek a limiteknek a betartását a Csoport folyamatosan figyeli. A Bank devizaforrásaiból származó árfolyamkockázatait a Bank és a Pénzügyminisztérium között 2004-ben aláírt, majd 2014-ben a Nemzetgazdasági Minisztériummal aláírt módosított árfolyamfedezeti megállapodás fedezi, ennek értelmében az EUR források más devizában történő kihelyezéséből származó árfolyamveszteségeket az Állam a Banknak, míg az árfolyamnyereséget a Bank az Államnak a futamidő végén vagy az EUR-ra történő átállással egyidejűleg, egy összegben fizeti meg. Az árfolyam-fedezeti megállapodás miatti Állammal szembeni követelés bemutatása a 14. Megjegyzésben található.

32


4. PÉNZÜGYI KOCKÁZAT KEZELÉSE (FOLYTATÁS) A Költségvetési Törvény a Bank részére 2.000 milliárd forint árfolyam-garancia keretet határozott meg 2015. évre (2014. évre: 1.800 milliárd forint). 2015

2014

681.218

726.067

Árfolyam-fedezeti megállapodás miatti árfolyamveszteség Kamat árfolyam-fedezeti megállapodás miatti árfolyamveszteség

(111.904) (18.667)

(143.595) (17.465)

Átváltott összegen keletekezett árfolyamveszteség összesen Származékos ügyletek hatása miatti korrekció Kimutatott összeg a konszolidált IFRS pénzügyi kimutatásokban

(130.571) 11.824 (118.747)

(161.060) 7.850 (153.210)

Átváltott összeg nyitó árfolyamon

Az átváltott összegen keletkezett árfolyamkülönbség árfolyamváltozás és az Állammal történő pénzügyi elszámolás miatt 30.489 millió forinttal csökkent. A havi gyakorisággal elkészített stressz-tesztek számszerűsítik a devizaárfolyamok esetleges elmozdulását (EUR/Ft esetében +/- 10%-os, illetve +/- 30%-os elmozdulás, EUR/USD esetében az elmúlt 2 év alsó és felső szintje). A Bank saját kockázatára vállalt nyitott pozíciója a teljes nyitott pozíció csökkentve az árfolyamgarancia alá eső pozíciókkal. A nyitott pozíció iránya USD, JPY, CHF, GBP és PLN esetében long, EUR esetében short volt 2014-ben. 2015-ben a nyitott pozíció iránya valamennyi deviza esetében long pozíció volt. Az összesített deviza pozíció tekintetében a HUF gyengülése, az USD pozíció tekintetében pedig az USD erősödése lenne pozitív hatással a Bank eredményére. 2015. december 31. EUR USD Egyéb devizák

2014. december 31. EUR USD Egyéb devizák

Short pozíció

Long pozíció

Abszolút értéke

Nettó pozíció

-

2.328 1.065 17

2.328 1.065 17

2.328 1.065 17

-

3.410

3.410

3.410

Short pozíció

Long pozíció

Abszolút értéke

Nettó pozíció

4.661 -

1.168 19

4.661 1.168 19

(4.661) 1.168 19

4.661

1.187

5.848

(3.474)

A stressz-teszt adataiból megállapítható, hogy 10%-os mértékű forint árfolyam erősödés 341 millió forinttal, míg 30%-os mértékű forint árfolyam erősödés 1.023 millió forinttal rontaná a Bank átértékelési eredményét a saját deviza nyitott pozíció tekintetében (2014. december 31-re vonatkozóan 347 millió forinttal, illetve 1.041 millió forinttal javítaná a Bank átértékelési eredményét).

33



b) Deviza árfolyamkockázat elemzése 2015. december 31. Eszközök Pénzeszközök és egyenlegek a Magyar Nemzeti Banknál Hitelintézetekkel szembeni követelések Ügyfelekkel szembeni követelések Értékesíthető értékpapírok Lejáratig tartandó értékpapírok Részesedések társult vállalatokban Részesedések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalatokban Megszűnt tevékenységhez kapcsolódó eszközök Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök Kockázatkezelési célú pénzügyi eszközök Tárgyi eszközök Immateriális javak Tényleges adó követelés Halasztott adó követelés Egyéb eszközök Eszközök összesen (1)

Forint

EUR

Egyéb deviza

Összesen

113.112 268.242 394.365 42.980 77.445 15.764

1.026 43.003 72.633 3.131 953

1 439 -

114.139 311.684 466.998 46.111 77.445 16.717

2.103 166.232

467 7.615

3.760

2.570 177.607

(57.503) 130.237 2.052 267 931 123.857 1.280.084

60.389 2.858 192.075

Kötelezettségek Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok Megszűnt tevékenységhez kapcsolódó kötelezettségek Kockázatkezelési célú pénzügyi kötelezettségek Céltartalékok Halasztott adó kötelezettség Egyéb kötelezettségek Kötelezettségek összesen

108.353 41.002 218.260 86.196 3.222 1.397 4.838 463.268

325.615 262 254.758 3.128 1.251 926 585.940

7.368 216.849 505 6 224.728

441.336 41.264 689.867 89.829 1.251 3.222 1.397 5.770 1.273.936

Saját tőke összesen Források összesen (2)

254.647 717.915

585.940

224.728

254.647 1.528.583

NETTÓ POZÍCIÓ (1) - (2)

562.169

(393.865)

(168.304)

Függő és jövőbeni kötelezettségek NETTÓ DEVIZA POZÍCIÓ 2015. DECEMBER 31-ÉN

98.847 661.016

1.651 (392.214)

54.483 (2.525) 266 56.424

-

54.483 361 130.237 2.052 267 931 126.981 1.528.583

100.497

(168.304)

100.497

Az egyéb devizában kimutatott nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök és kibocsátott értékpapírok USD-ben denominált tételek.

1.101.889

119.480

Egyéb deviza 39.527

Kötelezettségek összesen Alárendelt kölcsöntőke Saját tőke összesen Források összesen (2)

263.805 140 242.955 506.900

546.397 546.397

207.599 207.599

NETTÓ POZÍCIÓ (1) - (2)

594.989

(426.917)

(168.072)

Függő és jövőbeni kötelezettségek NETTÓ DEVIZA POZÍCIÓ 2014. DECEMBER 31-ÉN

152.784

2014. december 31. Eszközök összesen (1)

Forint

747.773

EUR

1.725 (425.192)

(168.072)

Összesen

1.017.801 140 242.955 1.260.896

1.260.896

154.509 154.509

34



c) Kamatláb-kockázat – kockázatkezelés elvei A kamatláb-kockázat annak a hatásnak a mértékével mérhető, amelyet a piaci kamatlábak változása gyakorol a kamatrésekre és a nettó kamatjövedelemre. A kamatláb-kockázat az adott időszakban lejáró vagy átárazódó eszközök, források és mérlegen kívüli tételek nyitott pozíciójának függvénye. A Csoport a kamatláb-kockázat kezelése során alapvető fontosságot tulajdonít a preventív kockázatkezelésnek. Ennek megfelelően a Csoport arra törekszik, hogy a hitelek és azok forrásainak összhangját már a forrásbevonás során megteremtse nem csupán lejárati, hanem kamatbázis és átárazódási periódus tekintetében is, ezzel elkerülve, hogy jelentősebb átárazódási különbségek keletkezzenek. A Csoport spekulációs céllal nem vállal fel kamatkockázati nyitott pozíciót. Amennyiben a forrásbevonás és hitelezés között a kamatozás (fix, változó) tekintetében nincs meg a szükséges összhang, a Csoport kamat swap ügyleteket köt, amelyekkel biztosított a pozíció megfelelő zárása. A Bank havi gyakorisággal elemzést készít a kamatláb-kockázati kitettségekről. Rendszeresen készülő jelentések a kamatláb-kockázat kezelése során:  Átárazódási mérleg a teljes körű banki eszköz és forrásállományra,  GAP, DGAP, illetve Duration számszerűsítése,  Stressz-tesztek a kamatláb kockázati kitettség mérésére,  Stressz-teszt alkalmazása a kamatlábak drasztikus elmozdulására,  Kamatbázisok alkalmazásának számszerűsítése a kamatozó eszközök és források tekintetében.

d) Kamatkockázat elemzés A kamatkockázat elemzés bemutatása a konszolidált pénzügyi kimutatásokban csak a Bankra vonatkozóan történik, mivel a Csoporton belül a Bank rendelkezik a legnagyobb kitettség állománnyal. A kamatkockázati jelentések, elvégzett stressz-tesztek alapján a Banknak a piaci referencia kamatok (EURIBOR, LIBOR, BUBOR) tekintetében vett kamatkockázati kitettsége alacsony, az átárazódási összhang következtében a piaci kamatok nagyobb mértékű, bármely irányú elmozdulása sincs jelentős negatív hatással a Bank eredményére. A stressz-tesztek eredménye szerint 1% mértékű BUBOR és 0,25% mértékű EURIBOR egyidejű, azonos irányú elmozdulása 2.024 millió forint (2014. december 31.: 581 millió forint), míg 3% BUBOR és 1% EURIBOR változás 5.279 millió forint (2014. december 31.: 1.101 millió forint) hatással van a Bank egy éves kamatjövedelmére. A Bank DGAP módszerével havonta számszerűsíti, hogy a kamatlábak különböző irányú és mértékű változása milyen potenciális hatással van a Bank portfoliójának értékére, illetőleg tőkéjére.

35



e) Piaci kockázat A piaci kockázat kezelés elveinek és a kockázat elemzésének bemutatása a konszolidált pénzügyi kimutatások csak a Bankra vonatkozóan történik, mivel a Csoporton belül a Bank rendelkezik a legnagyobb kitettség állománnyal. Piaci kockázati szempontból fontos megemlíteni, hogy a Bank nem rendelkezik befektetési szolgáltatási engedéllyel, illetve nem vállal fel spekulációs pozíciókat. A kereskedési pozíciót a likviditáskezelés keretében a forgatási célú állampapírok, valamint a saját deviza nyitott pozíció alkotják. Kereskedési könyv vezetése és jelentés készítése alól a Bank felmentést kapott. A Bank piaci kockázatkezelő rendszerének segítségével a kereskedési könyvi pozíciók vezetése mellett a teljes FX pozícióra vonatkozó VAR számításokat végez. A portfolió adataiból, 99%-os konfidencia szinten, 10 napos tartási idővel kiszámolt VAR alacsony értéket mutat, 2015. december 31-én a szavatoló tőke 0,03%-a volt (2014. december 31-én 0,06%-a). Ez azt jelenti, hogy mindössze 1% az esélye annak, hogy a Bank a meglévő deviza pozícióján 10 napos „tartás” mellett 71 millió forintnál (2014. december 31-én 127 millió forintnál) nagyobb összeget veszítsen. VAR számítás – 2015. december 31. 99 %-os konfidencia szint 10 napos tartási idő Szavatoló tőke (millió forint):

Abszolút kockázati mutatók

204.036

Deviza

Nettó eszközérték Parametrikus VAR

3.410 99

Diverzifikáció -

Teljes

VAR a szavatóló tőke %-ában

3.410

(28)

71

0,03

VAR számítás – 2014. december 31. 99 %-os konfidencia szint 10 napos tartási idő Szavatoló tőke (millió forint):

Abszolút kockázati mutatók Nettó eszközérték Parametrikus VAR

205.704

Deviza (3.474) 127

Diverzifikáció -

Teljes

VAR a szavatóló tőke %-ában

(3.474) 127

0,06

36


4. PÉNZÜGYI KOCKÁZAT KEZELÉSE (FOLYTATÁS) D. TŐKEMEGFELELÉS A Bank az MFB törvény 1. § (7) bekezdése értelmében – derogáció ellenére – a prudenciális követelmények tekintetében a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CRR) szerint jár el az MFB törvényben foglalt eltérésekkel. A Csoport tagjai közül csak a Bank esik a CRR hatálya alá. A Bank jegyzett tőkéje az MFB törvény alapján legalább 100 milliárd forint. A CRR előírásai alapján a hitelintézeteknek - a mindenkori fizetőképesség fenntartása és a kötelezettségek teljesíthetősége érdekében - a végzett tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor biztosító megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, valamint legalább 8 százalékos tőkemegfelelési mutatót kell folyamatosan fenntartania. A tőkemegfelelésre vonatkozó előírások betartásának ellenőrzését a Magyar Nemzeti Bank végzi. A Bank működése során a jogszabályi és prudenciális követelményeknek folyamatosan eleget tett, az előírt limiteket folyamatosan betartotta, a tőkemegfelelési mutató a minimálisan előírt 8 százalékos követelményt jelentősen meghaladta. A Bank az Igazgatóságot negyedévente tájékoztatja az adott időszak tevékenységéről és saját tőkéjének alakulásáról. A Bank a szavatoló tőkéjét havonta számítja ki és figyeli a jogszabályokban meghatározott limitek betartását. Az alábbi táblázat a Csoportra vonatkozó 2015. és 2014. évi éves szavatoló tőke és a tőkemegfelelési mutató számítását mutatja be.

37


4. PÉNZÜGYI KOCKÁZAT KEZELÉSE (FOLYTATÁS) D. TŐKEMEGFELELÉS (FOLYTATÁS) 2015

2014

Jegyzett tőke Tőketartalék Felhalmozott eredmény és Eredménytartalék Általános tartalék Értékelési tartalék Levonások előtti elsődleges alapvető tőke

114.500 83.696 26.851 495 (88) 225.454

114.500 82.696 16.702 452 960 215.310

Levonások (-) Immateriális javak Levonások az elsődleges alapvető tőkéből

(33.185) (33.185)

(31.936) (31.936)

Elsődleges alapvető tőke (CET1)

192.269

183.374

I. Szavatoló tőke számítás

Kiegészítő alapvető tőke (AT1) Alapvető tőke (Tier1 vagy T1)

-

-

192.269

183.374

6.594 6.594

8.188 8.188

198.863

191.562

Összes tőkekövetelmény a hitelezési kockázatra Összes tőkekövetelmény a devizaárfolyam kockázatra Összes tőkekövetelmény a működési kockázatra Hitelértékelési korrekció tőkekövetelménye

67.618 899 3.501 2.437

67.843 2.466 3.719 2.482

Összes tőkekövetelmény

74.455

76.510

930.688

956.375

Általános kockázati céltartalék Járulékos tőke (T2) Szavatoló tőke(T1+T2) II. Tőkekövetelmény számítása

Kockázattal súlyozott kitettség III. Tőkemegfelelési mutató

21,37%

20,03%

38


5. PÉNZESZKÖZÖK ÉS EGYENLEGEK A MAGYAR NEMZETI BANKNÁL 2015

2014

Készpénz és pénzeszköz egyenértékesek

25.049

15.857

Egyenlegek a Magyar Nemzeti Bankkal: Rövid lejáratú betét Elszámolási betétszámla

87.080 2.010

118.184 3.043

114.139

137.084

Összesen:

A Magyar Nemzeti Bank előírásai alapján a kötelező tartalékráta mértéke 2015-ben 2% volt (2014: 5%). A kötelező tartalék állomány havi átlagos értéke 2015. december 31-re vonatkozóan 1.934 millió forint, 2014. december 31-re 3.070 millió forint volt. A CSA megállapodásokban rögzített minimum utalandó összegek, illetve threshold figyelembe vétele nélkül kalkulált 31.497 millió forint követelés és 29.665 millió forint kötelezettség egyenlegeként 1.832 millió forint nettósított követelés állomány volt kimutatva az MNB-vel szemben 2014. december 31-én. 2015-ben a Pénzeszközök között nem volt nettósított állomány. A pénzeszközök deviza árfolyamkockázat elemzése a 4.C.b) Megjegyzésben található. 6. HITELINTÉZETEKKEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK 2015

2014

Éven belüli lejáratú Éven túli lejáratú

202.879 108.899

40.120 130.037

Összesen:

311.778

170.157

Értékvesztés (Lásd 27. Megjegyzés) Összesen:

(94) 311.684

(94) 170.063

A hitelintézetekkel szembeni követelések jelentős részét képezik a refinanszírozási konstrukcióban nyújtott, kereskedelmi bankok ügyfélhitelei forrásául szolgáló, hosszú lejáratú hitelek 100.037 millió forint összegben, valamint az egyéb refinanszírozási hitelek 31.314 millió forint összegben 2015. december 31-ére vonatkozóan (2014. december 31.: 124.647 millió forint, valamint 31.494 millió forint). Az ezen felüli rész a 2015. évben jelentősen megnövekedett egyéb bankközi kihelyezésekből (2015. december 31.: 177.559 millió forint, 2014. december 31.: 9.447 millió forint), valamint elszámolási számlákból és egyéb tételekből áll (2015. december 31.: 2.774 millió forint, 2014. december 31.: 4.475 millió forint). A CSA megállapodásokban rögzített minimum utalandó összegek, illetve threshold figyelembe vétele nélkül kalkulált 7.957 millió forint követelés és 7.334 millió forint kötelezettség egyenlegeként 623 millió forint nettósított követelés állomány volt kimutatva 2015. december 31én. 2014-ben a Hitelintézetekkel szembeni követelések között nem volt nettósított állomány. A hitelintézetekkel szembeni követelések deviza árfolyamkockázat elemzése a 4.C.b) Megjegyzésben található.

39


7. ÜGYFELEKKEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK 2015

2014

135.355 413.515

104.987 305.998

548.870

410.985

Értékvesztés (Lásd 27. Megjegyzés)

(81.872)

(76.091)

Összesen:

466.998

334.894

Éven belüli lejáratú Éven túli lejáratú

Az ügyfelekkel szembeni követelések bruttó állománya a jelentős összegű hitelnyújtás hatására növekedett. Az ügyfelekkel szembeni követelések deviza árfolyamkockázat elemzése a 4.C.b) Megjegyzésben található. 8. ÉRTÉKPAPÍROK 2015. december 31. Magyar államkötvények Egyéb értékpapírok

Besorolás

AFS AFS

Valós Bekerülési Bekerülési érték Kamat értékelés Amortizáció érték változás hatása 37.488 7.379

-

742 134

370 (2)

-

38.600 7.511

AFS összesen Magyar államkötvények Egyéb kötvények

46.111 HTM HTM

40.130 34.374

1.045 -

1.573 2.676

-

(847) (1.506)

HTM összesen

Egyéb értékpapírok

(891) 169

Besorolás

AFS

364 (69)

(527) 100 (427)

Valós Bekerülési Bekerülési érték Kamat értékelés Amortizáció érték változás hatása 3.758

-

-

4

-

AFS összesen Magyar államkötvények Egyéb kötvények

Könyv szerinti érték 3.762 3.762

HTM HTM

63.649 48.824

2.655 -

2.896 2.986

-

(452) (851)

HTM összesen Értékelési tartalék hatás Halasztott adó hatás

41.901 35.544 77.445

Értékelési tartalék hatás Halasztott adó hatás

2014. december 31.

Könyv szerinti érték

68.748 50.959 119.707

(1.329) 254

(2) -

(1.331) 254 (1.077)

2013. évben az értékpapír portfolió felülvizsgálata után a Bank egyes értékpapírokat átsorolt az értékesíthetőből a lejáratig tartandó kategóriába. Az értékpapírok módosított bekerülési értéke a 2012. december 31-i valós érték volt. Az átsorolás az IAS 39.54-nek megfelelően történt. A korábban elszámolt valós érték növekményt az értékpapírok hátralévő futamideje alatt az eredményen keresztül amortizálja a Bank, így csökkentve az értékelési tartalékban kimutatott összeget (lásd 3. Megjegyzés f) pont).

40


9. RÉSZESEDÉSEK 2015 Társult vállalatok Egyéb részesedések


2014

17.486 12.725

15.295 14.531

30.211

29.826

(10.924)

(12.546)

19.287

17.280

2015. év folyamán a Bank a Corvinus Első Innovációs Kockázati Tőkealap nevét MFB Innovációs Tőkealapra változtatta, az ELAN European Tőkealap MFB Informatikai Kockázati Tőkealapba történő beolvadása során létrejött társaságot MFB Zöldgazdasági Tőkealapnak nevezte el, valamint létrehozta az MFB Növekedési Tőkealapot. Bekerülő társaságok A Bank 2015. július 30-án 890 millió forint tőkével megalapította az MFB Növekedési Tőkealapot. A be nem jegyzett tőkeemelés összege 8.010 millió forint. A FŐGÁZ Zrt., mint vevő és a GDF International S.A.S., mint eladó 2015. szeptember 4-én részvény adásvételi szerződést kötöttek egymással a GDF SUEZ Energia Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaságban meglévő 99,936%-os részesedés adásvétele tárgyában, amelynek sikeres zárására 2015. szeptember 28-án került sor. A GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. Konszolidáció során bekerült - PPA értékelésen alapuló - eszközei Tétel megnevezése Eszközérték Immateriális javak 1.334 Tárgyi eszközök 434 Halasztott adó követelés Készletek Követelések 3.538 Egyéb eszközök 4.398 Összes eszköz 9.704 NCI Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Céltartalékok Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Halasztott adó kötelezettség

4 273 13 2.592 -

Nettó akvirált eszközérték

6.822

FŐGÁZ Zrt-re jutó nettó akvirált eszközérték FŐGÁZ Zrt. Részesedés értéke a GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt.ben (fizetett pénzeszköz) Goodwill

6.822 6.822 -

41


9. RÉSZESEDÉSEK (FOLYTATÁS) Nem ellenőrző részesedések FŐGÁZ Csoport 2015 2014

MMBF Zrt. 2015 2014 Nem ellenőrző részesedés aránya Nem ellenőrző részesedésre jutó saját tőke Nem ellenőrző részesedésre jutó eredmény

49,00% 49,00%

0,00%

0,17%

22.559 18.892 5.006 3.645

-

565 -

Összesen 2015 2014

22.559 5.006

19.457 3.645

A FŐGÁZ Csoport bekerülésének időpontja miatt a 2014. évben keletkezett eredmény teljes egészében a korábbi tulajdonost illette meg. 2015-ben a Bank megvásárolta a Főgáz Zrt.-ben lévő külső tulajdonosokra jutó részesedést, így év végén a társaság 100%-os tulajdonosa lett. Egyéb közzétételek A Csoport szempontjából lényeges nem ellenőrző részesedéssel rendelkező leányvállalatnak minősül az MMBF Zrt., valamint lényeges társult vállalatnak minősül a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. A társaságok összesített pénzügyi adatait az alábbi táblázat tartalmazza. 2015. december 31. Befektetett eszközök Forgóeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek (értékesítés nettó árbevétel) Bevétel (jutalék-, díj-, kamatbevétel) Adózás utáni eredmény Egyéb átfogó jövedelem Teljes átfogó jövedelem Nem ellenőrző részesedésnek fizetett osztalék 2014. december 31. Befektetett eszközök Forgóeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek (értékesítés nettó árbevétel) Bevétel (jutalék-, díj-, kamatbevétel) Adózás utáni eredmény Egyéb átfogó jövedelem Teljes átfogó jövedelem Nem ellenőrző részesedésnek fizetett osztalék

MMBF Zrt. 115.918 4.999 10.736 64.059 26.488 10.217 10.217 MMBF Zrt. 120.721 4.985 13.468 73.682 29.049 7.440 7.440 -

Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 30.545 8.451 2.486 3.806 6.499 4.091 4.091 Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 42.448 8.188 2.058 19.965 6.584 2.559 2.559 -

42


9. RÉSZESEDÉSEK (FOLYTATÁS) Konszolidációba bevont társaságok Leányvállalatok

Fejlesztési tőkebefektetés Portfolió kezelés Kockázati tőkebefektetés Portfolió kezelés Kockázati tőkebefektetés Kockázati tőkebefektetés Követeléskezelés Földgáztárolás

Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest

Csoportra jutó tulajdoni arány 2015 2014 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 51,00% 51,00%

Egyetemes földgáz szolgáltatás Gázmérő gyártás Sürített földgáz üzemanyag előállítás és forgalmazás Földgáz elosztás Gázelosztás, -kereskedelem Gépjárműüzemanyagkiskereskedelem Fűtőerőmű üzemeltetés

Budapest Szentendre

100,00% 67,00%

99,83% 100,00% 67,00% 67,00%

99,83% 67,00%

32.245 110

32.245 32.245 110 74

32.190 74

38.774 218

36.102 38.774 218 146

36.041 146

Budapest Budapest Szeged

100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 99,94% - 99,94%

100,00% 100,00% -

105 22.451 4.981

105 105 22.451 22.451 - 4.978

105 22.451 -

177 22.710 6.633

138 177 22.710 22.710 - 6.629

138 22.710 -

51,00%

218 902

460

220 72

Társaság neve 1 2 3 4 5 6 7 8

Tevékenység

MFB Fejlesztési Tőkealap MFB-Ingatlanfejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság MFB Innovációs Tőkealap MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság MFB Növekedési Tőkealap MFB Zöldgazdasági Tőkealap MKK Magyar Követeléskezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság MMBF Földgáztároló Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Főgáz Csoport 9 Fővárosi Gázművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság 10 Flogiston Gázmérőgyártó, Javító, Hitelesítő és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság 11 FŐGÁZ CNG Korlátolt Felelősségű Társaság 12 FŐGÁZ Földgázelosztási Korlátolt Felelősségű Társaság 13 GDF SUEZ Energia Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság 14 KAPOS CNG Korlátolt Felelősségű Társaság 15 Zugló-Therm Energiaszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság

Székhely

Budapest Budapest

99,00% 51,00%

51,00%

Csoportra jutó szavazati arány 2015 2014 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 51,00% 51,00%

99,00% 51,00%

Társaság jegyzett tőkéje 2015 2014 4.600 13.500 7.400 7.300 5.000 5.000 13.818 27.388 890 5.500 3.000 8.900 2.400 24.570 24.570

Csoportra jutó jegyzett tőke 2015 2014 4.600 13.500 7.400 7.300 5.000 5.000 13.818 27.388 890 5.500 3.000 8.900 2.400 12.531 12.531

902

216 460

Társaság saját Csoportra jutó tőkéje saját tőke 2015 2014 2015 2014 780 9.667 780 9.667 7.219 7.071 7.219 7.071 5.143 5.382 5.143 5.382 14.928 30.324 14.928 30.324 797 797 5.670 916 5.670 916 9.942 3.442 9.942 3.442 46.121 38.555 23.522 19.663

715

218 37

365

Társult vállalkozások Társaság neve 1 Garantiqa Hitelgarancia Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2 "Gerecse" Gázvezeték Építő és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság 3 Hunguest Hotels Montenegro 4 Meditcom Első Magyar Egészségügyi Rendszerház Korlátolt Felelősségű Társaság 5 NEG Nemzeti Energiagazdálkodási Zártkörűen Működő Részvénytársaság 6 Odin Technologies Budapest Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság *

Tevékenység

Pénzügyi tevékenység Ingatlan bérbeadás és üzemeltetés Szállodaüzemeltetés *

*

Székhely

Budapest Tatabánya Montenegro

Informatikai szolgáltatás Budapest Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás Budapest Mérnöki tanácsadás

Budapest

Könyv szerinti érték 2015 2014

Csoportra jutó tulajdoni arány 2015 2014

15.318 13.402 46,84%

Csoportra jutó szavazati arány 2015 2014

Társaság jegyzett tőkéje 2015 2014

Csoportra jutó jegyzett tőke 2015 2014

Társaság saját tőkéje 2015 2014

46,84%

46,84%

46,84%

7.840

7.840

3.672

3.672

Csoportra jutó saját tőke 2015 2014

32.704 28.613

15.318 13.402

121 952

- 49,00% 952 29,67%

29,67%

49,00% 29,67%

29,67%

610 4.133

4.157

299 1.226

1.233

463 1.713

1.828

227 508

542

-

- 37,50%

37,50%

37,50%

37,50%

500

500

188

188

-

549

-

206

451

- 49,00%

-

49,00%

-

270

-

132

-

861

-

422

-

-

- 49,00%

49,00%

49,00%

49,00%

300

300

147

147

-

-

-

-

A társaság nem készített 2015. évi beszámolót, ezért a konszolidációba az utolsó ismert saját tőke adatok alapján került bevonásra.

43


9. RÉSZESEDÉSEK (FOLYTATÁS) Kikerülő társaságok 2015-ben beolvadás vagy összeolvadás miatt megszűnő leányvállalatok Társaság neve ELAN European Tőkealap MV Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Tevékenység Kockázati tőkebefektetés Támogatásközvetítés

Csoportra jutó Csoportra jutó Társaság Csoportra jutó Társaság Csoportra jutó tulajdoni arány szavazati arány jegyzett tőkéje jegyzett tőke saját tőkéje saját tőke 2014 2014 2014 2014 2014 2014 100,00% 100,00% 6.298 6.298 4.969 4.969 100,00% 100,00% 1.000 1.000 2.425 2.425

2015-ben a konszolidációs körből kikerült leányvállalatok Társaság neve Szalók Holding Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság"f.a."

Tevékenység

Szálloda üzemeltetés

Csoportra jutó Csoportra jutó tulajdoni arány szavazati arány 2014 2014 100,00%

100,00%

Társaság Csoportra jutó Társaság Csoportra jutó jegyzett tőkéje jegyzett tőke saját tőkéje saját tőke 2014 2014 2014 2014 1.768

1.768

(8.356)

(8.356)

2015-ben a konszolidációs körből kikerült társult vállalkozások Társaság neve Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Tevékenység Élelmiszeripar

Csoportra jutó Csoportra jutó Társaság Csoportra jutó Társaság Csoportra jutó tulajdoni arány szavazati arány jegyzett tőkéje jegyzett tőke saját tőkéje saját tőke 2014 2014 2014 2014 2014 2014 23,92% 23,92% 3.135 750 2.080 498

Az MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozás Zrt. 2015. június 30-al beolvadt a Bankba. A beolvadás saját tőkére gyakorolt hatása 46 millió forint volt (lásd 6. oldal). A tárgyév során kikerült a konszolidált leányvállalatok köréből a Szalók Holding Zrt. „f.a.”, mivel a Csoport üzleti terveiben már nem szerepelt a társaság körön belüli megvásárlása.

44


10. NYERESÉGGEL VAGY VESZTESÉGGEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK A Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök soron a Bank USD kibocsátott kötvényéhez kapcsolódó CCIRS ügyletek kiértékelése miatt 54.483 millió forint szerepel (2014. december 31.: 28.592 millió forint kötelezettség, valamint a nem fedezeti ügyletnek minősülő nyitott ügyletek értékeléséből származó 43 millió forint). 11. KOCKÁZATKEZELÉSI CÉLÚ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK A Kockázatkezelési célú pénzügyi eszközök soron a devizacsere ügyletek kiértékelésének hatása 272 millió forint, a fedezeti célú kamat swap ügyletek kiértékelésének hatása pedig 89 millió forint volt 2015. december 31-én (2014. december 31.: a devizacsere ügyletek kiértékelésének hatása 1.390 millió forint volt, valamint a nyitott cash flow fedezeti ügyletek átértékeléséből származó 1.517 millió forint szerepelt).

2015. december 31.

Fedezeti instrumentum

Fedezett kockázatok jellege

Fedezett tétel

kamat swap

kamatláb

ügyfél hitel

cash flow

készlet

2014. december 31. árufedezeti ügylet

Fedezeti instrumentum valós értéke

Fedezett tétel valós értéke

89

10.411

1.517

9.720

A fedezett kockázat miatt fennálló nyereség/veszteség a fedezeti fedezett instrumentum tétel 89 (89) 1.517

(2.775)

Devizacsere ügyleteket a Csoport a forrástól eltérő devizanemben felmerülő ügyletekre köt, kizárólag rövid lejáratra, napi likviditáskezelési célból. 12. TÁRGYI ESZKÖZÖK Ingatlanok

Berendezések

Bruttó érték Nyitó Konszolidációs kör változás Növekedés Csökkenés Záró

187.458 (66.074) 5.106 (32) 126.458

28.742 (7.807) 478 (148) 21.265

216.200 (73.881) 5.584 (180) 147.723

Értékcsökkenés Nyitó Konszolidációs kör változás Növekedés Csökkenés Záró

7.325 (923) 4.146 (27) 10.521

5.953 (1.008) 2.135 (115) 6.965

13.278 (1.931) 6.281 (142) 17.486

Értékvesztés Nyitó Növekedés Csökkenés Záró

4.944 (4.944) -

1.179 (1.179) -

6.123 (6.123) -

Nettó könyv szerinti érték 2014. december 31. 2015. december 31.

175.189 115.937

21.610 14.300

Összesen

196.799 130.237

A tárgyi eszközök konszolidációs kör változása miatti tárgyévi csökkenését a FŐGÁZ Csoport eszközeinek megszűnt tevékenységhez kapcsolódó eszközként történő kimutatása okozta.

45


12. TÁRGYI ESZKÖZÖK (FOLYTATÁS) Ingatlanok

Berendezések

Bruttó érték Nyitó Konszolidációs kör változás Növekedés Csökkenés Záró

132.288 54.805 1.337 (972) 187.458

24.991 3.441 528 (218) 28.742

157.279 58.246 1.865 (1.190) 216.200

Értékcsökkenés Nyitó Konszolidációs kör változás Növekedés Csökkenés Záró

3.148 (116) 4.360 (67) 7.325

4.271 (1.365) 3.251 (204) 5.953

7.419 (1.481) 7.611 (271) 13.278

Értékvesztés Nyitó Növekedés Csökkenés Záró

4.944 4.944

1.179 1.179

6.123 6.123

124.196 175.189

19.541 21.610

143.737 196.799


Összesen

A tárgyi eszközök konszolidációs kör változása miatti előző évi növekedését a FŐGÁZ Csoport bekerülése okozta. 13. IMMATERIÁLIS JAVAK Vagyoni értékű jogok

Szellemi termékek

Egyéb

Goodwill

Összesen

Bruttó érték Nyitó Konszolidációs kör változása Növekedés Csökkenés Záró

30.426 (29.635) 214 1.005

6.293 (350) 549 (7) 6.485

41 (30) 11

471 (299) 172

37.231 (30.015) 763 (306) 7.673

Amortizáció Nyitó Konszolidációs kör változása Növekedés Csökkenés Záró

389 (28) 93 454

4.711 (136) 422 (2) 4.995

3 (3) -

-

Goodwill értékvesztés Nyitó Növekedés Csökkenés Záró

-

-

-

192 (20) 172

30.037 551

1.582 1.490


38 11

279 -

5.103 (167) 515 (2) 5.449

192 (20) 172

31.936 2.052

Az immateriális javak konszolidációs kör változása miatti tárgyévi csökkenését a FŐGÁZ Csoport eszközeinek megszűnt tevékenységhez kapcsolódó eszközként történő kimutatása okozta.

46


13. IMMATERIÁLIS JAVAK (FOLYTATÁS) Vagyoni értékű jogok

Szellemi termékek

Bruttó érték Nyitó Konszolidációs kör változása Növekedés Csökkenés Záró

2.053 28.178 211 (16) 30.426

6.989 (7) 161 (850) 6.293

Amortizáció Nyitó Konszolidációs kör változása Növekedés Csökkenés Záró

1.390 (1.184) 196 (13) 389

5.291 (29) 273 (824) 4.711

-

-

-

-

663 30.037

1.698 1.582

Goodwill értékvesztés Nyitó Növekedés Csökkenés Záró Nettó könyv szerinti érték 2013. december 31. 2014. december 31.

Egyéb

Goodwill

Összesen

4

804 (568) 279 (44) 471

9.850 27.603 689 (911) 37.231

38 (1) 41

3

-

3

-

760 (568) 192

1 38

44 279

6.684 (1.213) 469 (837) 5.103

760 (568) 192

2.406 31.936

Az immateriális javak konszolidációs kör változása miatti növekedését a FŐGÁZ Csoport bekerülése okozta. 14. EGYÉB ESZKÖZÖK

Árfolyam-fedezeti megállapodás miatti Állammal szembeni követelés Egyéb elhatárolások Követelés fejében átvett eszköz Készlet Vevők Egyéb


2015

2014

118.747 4.804 1.401 723 1.683 1.562

153.210 8.406 1.245 15.129 36.162 10.571

128.920

224.723

(1.939) 126.981

(9.771) 214.952

Az árfolyam garanciával kapcsolatos elszámolások részleteit a 4. C. a) Megjegyzésben találhatóak. A készletek és a vevők egyenlegének csökkenését a FŐGÁZ Csoport egyenlegeinek megszűnt tevékenységhez kapcsolódó eszközként történő kimutatása okozza.

47


15. HITELINTÉZETEKKEL SZEMBENI KÖTELEZETTSÉGEK 2015

2014

7.545 90.015

43.534 102.787

Éven túli lejáratú: Forintban Devizában

100.807 242.969

85.173 284.502

Összesen:

441.336

515.996

Éven belüli lejáratú: Forintban Devizában

A hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek soron szerepelnek a nemzetközi hitelintézetektől felvett hosszú lejáratú források, a Növekedési Hitelprogram miatti MNB-vel szembeni kötelezettségek, valamint a CSA megállapodások alapján kimutatott összegek. A CSA megállapodásokban rögzített minimum utalandó összegek, illetve threshold figyelembe vétele nélkül kalkulált 1.749 millió forint követelés és 60.187 millió forint kötelezettség egyenlegeként 58.438 millió forint nettósított kötelezettség állomány volt kimutatva 2015. december 31-én (2014. december 31.: 316.413 millió forint követelés és 349.374 millió forint kötelezettség egyenlegeként 32.961 millió forint kötelezettség). 16. ÜGYFELEKKEL SZEMBENI KÖTELEZETTSÉGEK

Éven belüli lejáratú: Forintban Devizában Éven túli lejáratú: Forintban Devizában Összesen:

2015

2014

34.358 -

28.075 247

6.644 262

5.458 166

41.264

33.946

A Bank lakossági betétgyűjtést nem végez, a nem lakossági ügyfelek által elhelyezett rövid lejáratú betétek állománya 2015. december 31-én 32.514 millió forint volt (2014. december 31.: 21.632 millió forint).

48


17. KIBOCSÁTOTT ÉRTÉKPAPÍROK 2014

Kibocsátás

Felhalmozott kamat

Diszkont/ prémium

Lejárat

Fedezett Árfolyamügylet valós változás érték változás

2015

HUF EUR USD kötvény

39.989 161.973 195.873

189.686 93.936 -

340 101 281

(1.755) 86 70

(10.000) -

(453) -

(885) 20.625

218.260 254.758 216.849

Összesen

397.835

283.622

722

(1.599)

(10.000)

(453)

19.740

689.867

2013

Kibocsátás

Felhalmozott kamat

Diszkont/ prémium

Lejárat

Fedezett Árfolyamügylet valós változás érték változás

2014

HUF EUR kötvény USD kötvény

30.010 153.396 162.902

30.000 -

50 311 396

(71) 74 (20)

(20.000) -

(798) -

8.990 32.595

39.989 161.973 195.873

Összesen

346.308

30.000

757

(17)

(20.000)

(798)

41.585

397.835

Deviza kötvények Megnevezés MFB BOND EUR 500M MFB BOND USD 750M MFB BOND EUR 300M

Névérték millió HUF 156.560 214.973 93.936 465.469

Kibocsátás dátuma 2011.05.31. 2013.10.21. 2015.12.08

Kamatozás fix 5,875% fix 6,25% fix 2,375%

Kamatfizetés gyakorisága 1év 6hó 1év

Lejárat 2016.05.31 2020.10.21 2021.12.08

Forint kötvények Megnevezés MFB201610/1 MFB201612/1 MFB201612/1-1 MFB201612/1-2 MFB201706/1 MFB201706/1-1 MFB201706/1-2 MFB202006/1 MFB201706/1-3 MFB202006/1 MFB201804/1 MFB201804/1-1 MFB202101/1 MFB201804/1-2 MFB202101/1-1 MFB201804/1-3 MFB202101/1-2

Névérték millió HUF 5.000 5.000 10.000 10.000 25.000 25.000 10.000 10.000 10.000 40.000 10.000 14.500 5.000 14.000 7.500 11.186 7.500 219.686

Kibocsátás dátuma 2014.10.08. 2014.10.08. 2014.10.29. 2014.12.17. 2015.04.29 2015.05.27 2015.06.24 2015.06.24 2015.07.15. 2015.07.15. 2015.09.30. 2015.10.21. 2015.10.21. 2015.11.11. 2015.11.11. 2015.12.16. 2015.12.16.

Kamatozás fix 2,40% BUBOR3M+0,34% p.a. BUBOR3M+0,34% p.a. BUBOR3M+0,34% p.a. BUBOR3M+0,34% p.a. BUBOR3M+0,34% p.a. BUBOR3M+0,34% p.a. BUBOR3M+0,5% p.a. BUBOR3M+0,34% p.a. BUBOR3M+0,5% p.a. fix 1,875% fix 1,875% fix 2,400% fix 1,875% fix 2,400% fix 1,875% fix 2,400%

Kamatfizetés gyakorisága 1év 3hó 3hó 3hó 3hó 3hó 3hó 3hó 3hó 3hó 1év 1év 1év 1év 1év 1év 1év

Lejárat 2016.10.19 2016.12.14 2016.12.14 2016.12.14 2017.06.28 2017.06.28 2017.06.28 2020.06.24 2017.06.28 2020.06.24 2018.04.16 2018.04.16 2021.01.20 2018.04.16 2021.01.20 2018.04.16 2021.01.20

A Bank és a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. 2014 márciusában megbízási szerződést kötött 150 milliárd forint összegű kötvény-kibocsátási sorozat lebonyolítására. A megbízási szerződés alapján 2015. évben 120 milliárd forint összesített névértékben valósultak meg zártkörű kötvénykibocsátások. A kötvény-kibocsátási sorozat keretében kibocsátott 150 milliárd forint összesített névértékű zártkörű kötvényeket az MFB Zrt. 2015. szeptember 4-i értéknappal nyilvánossá alakította át és bevezette a Budapesti Értéktőzsdére.

49


17. KIBOCSÁTOTT ÉRTÉKPAPÍROK (FOLYTATÁS) 2015 szeptemberében az MFB Zrt. 200 milliárd HUF keretösszegű nyilvános belföldi kötvénykibocsátások sorozatát indította el. Ennek keretében 2015. december 31-ig tőzsdei aukciókon 69.686 millió forint összesített névértékben bocsátott ki kötvényeket, amelyek bevezetésre kerülte a Budapesti Értéktőzsdére. A Bank a 2011-ben kibocsátott 500 millió EUR, fix kamatozású kibocsátott kötvényéből 300 millió EUR értékűt, valamint a 2015-ben kibocsátott 300 millió EUR fix kamatozású kötvényének teljes összegét változó kamatozásúra cserélte. Ezeket a kamat swap ügyleteket a Bank valós érték fedezeti ügyletként számolja el. 18. NYERESÉGGEL VAGY VESZTESÉGGEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK A Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek soron előző évben a Bank MNB-vel kötött CCIRS ügyleteinek kiértékelése miatt 1.959 millió forint, valamint a nem fedezeti ügyletnek minősülő nyitott ügyletek értékeléséből 291 millió forint szerepelt. 2015-ben az MNB-vel kötött ügylet lezárásra került, a nem fedezeti ügyletnek minősülő nyitott ügyletek pedig a Megszűnő tevékenységek miatti kötelezettségek soron szerepelnek. A CCIRS ügyletek kikerülésének hatása 238 millió forint nyereség volt 2015. december 31-én (2014. december 31-én a valós értékelésének eredményhatása 163 millió forint nyereség volt). 19. KOCKÁZATKEZELÉSI CÉLÚ PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK A Kockázatkezelési célú pénzügyi kötelezettségek soron a fedezeti célú kamat swap ügyletek kiértékelésének hatása 1.251 millió forint volt 2015. december 31-én (2014. december 31.: fedezeti célú kamat swap ügyletek kiértékelése miatt 798 millió forint, a devizacsere ügyletek kiértékelése miatt 2.185 millió forint, valamint a nyitott cash flow fedezeti ügyletek átértékelése miatt 2.775 millió forint szerepelt).

2015. december 31.

Fedezeti instrumentum

Fedezett kockázatok jellege

Fedezett tétel

Fedezeti instrumentum valós értéke

kamat swap

kamatláb

EUR kötvény

(1.251)

190.009

cash flow kamatláb

készlet EUR kötvény

(2.775) (798)

16.943 96.938

2014. december 31. árufedezeti ügylet 2014. december 31. kamat swap

Fedezett tétel valós értéke

A fedezett kockázat miatt fennálló nyereség/veszteség a fedezeti fedezett instrumentum tétel (1.251) 1.251 (2.775) (798)

1.517 798

50


20. CÉLTARTALÉKOK 2015

2014

Környezetvédelmi kötelezettség Jogi perek Adott garancia Munkaügyi perek Egyéb

1.732 1.447 29 14

7.669 2.061 320 79 891

Összesen:

3.222

11.020

A környezetvédelmi kötelezettségekre képzett céltartalékok között előző évben az MMBF Zrt.-nél és a FŐGÁZ Csoportnál, tárgyévben csak az MMBF Zrt.-nél kimutatott helyreállítási, ártalmatlanítási költségekre képzett céltartalékok szerepelnek. A FŐGÁZ Csoport tárgyévi céltartalékai a megszűnt tevékenységhez kapcsolódó kötelezettségek soron szerepelnek. A jogi perekre képzett céltartalék felszabadítására vagy felhasználására várhatóan a beszámolási időszakot követő tizenkét hónapon túl kerülhet sor. 21. EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEK 2015

2014

Egyéb elhatárolások Szállítók Előlegek Egyéb

2.298 2.040 1.168 264

13.243 15.698 848 9.290

Összesen:

5.770

39.079

A szállítókkal szembeni kötelezettségek és az egyéb elhatárolások csökkenését a FŐGÁZ Csoport egyenlegeinek megszűnt tevékenységként történő kimutatása okozza. 22. JEGYZETT TŐKE ÉS TŐKETARTALÉK A Bank részvényeinek 100%-a a Magyar Állam tulajdonában áll. A 114.500 darab, egyenként 1 millió forint névértékű törzsrészvény összértéke 114.500 millió forint volt 2015-ben és 2014-ben. Az MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. 2015. június 30-i beolvadása miatt a Bank tőketartaléka 1.000 millió forinttal növekedett. A beolvadás saját tőkére gyakorolt hatása 46 millió forint volt. 23. KÖTELEZŐ TARTALÉKOK 2015

2014

Általános tartalék Általános kockázati céltartalék

495 6.594

452 8.188

Összesen:

7.089

8.640

A kötelező tartalék terhére a Bank osztalékot nem fizethet.

51


24. FÜGGŐ ÉS JÖVŐBENI KÖTELEZETTSÉGEK

Ki nem használt hitelkeret Adott garanciák Le nem zárt peres ügyek EIF részvényjegyzési kötelezettség Egyéb függő és jövőbeni kötelezettség Összesen:

2015

2014

35.802 54.510 1.917 1.252 7.016

48.223 91.258 4.634 1.260 9.134

100.497

154.509

25. NETTÓ KAMATBEVÉTEL 2015

2014

Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek Ügyfelek Magyar Nemzeti Bank Egyéb bankok Értékpapírok Egyéb

15.742 2.142 19.049 9.979 1

14.027 2.859 17.745 12.528 1

Összesen:

46.913

47.160

Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ügyfelek Magyar Nemzeti Bank Egyéb bankok Értékpapírok

(344) (76) (12.868) (21.996)

(3.244) (73) (12.275) (17.860)

Összesen:

(35.284)

(33.452)

11.629

13.708

Kamatkülönbözet

26. NETTÓ JUTALÉK ÉS DÍJBEVÉTEL 2015

2014

Kapott jutalék- és díjbevételek Garancia és kezességvállalás díja Lebonyolítási díj Támogatásközvetítési díj Egyéb jutalékok, díjak

459 5 123

574 6 554 35

Összesen:

587

1.169

Fizetett jutalék- és díjráfordítások Ügynöki jutalékok, díjak Garancia és kezességvállalás díja Lebonyolítási és pénzforgalmi jutalékok Egyéb jutalékok, díjak

(348) (47) (20) (127)

(522) (79) (20) (40)

Összesen:

(542)

(661)

45

508

Nettó jutalék- és díjbevétel

52


27. ÉRTÉKVESZTÉSEK VÁLTOZÁSAI Hitelintézetekkel szembeni követelések


Egyéb eszközök

Összesen

Részesedés

(76.091) (405) (8.240) 2.864 2.324 285 255 (81.872)

(9.771) 7.617 (105) 320 5 315 (1.939)

(85.956) 7.212 (8.345) 3.184 2.329 600 255 (83.905)

(12.546) (2.006) (178) 3.806 27 3.777 2 (10.924)

7.832

2.051

1.622

1. Nyitó egyenleg 2015. január 1-jén 2. Konszolidációs kör változása 3. Képzés 4. Felszabadítás és felhasználás összesen 4.a. Felszabadítás 4.b. Felhasználás 4.c. Árfolyam változás 5. Átsorolás 6. Átsorolás céltartalékok közül 7. Záró egyenleg 2015. december 31-én

(94) (94)

Nettó mozgás (7.-1.)

-

(5.781)

Átfogó jövedelem kimutatásban (3.+4.a.)

-

(5.916)



(100)

(6.016)

(151)

Egyéb eszközök

Összesen

Részesedés

(2.240) (7.501) (216) 232 14 218 (46) (9.771)

(76.675) (7.538) (6.008) 4.315 2.739 4.290 (2.714) (50) (85.956)

(10.171) (2.233) (696) 554 183 377 (6) (12.546)

1. Nyitó egyenleg 2014. január 1-jén 2. Konszolidációs kör változása 3. Képzés 4. Felszabadítás és felhasználás összesen 4.a. Felszabadítás 4.b. Felhasználás 4.c. Árfolyam változás 5. Átsorolás 6. Átsorolás céltartalékok közül 7. Záró egyenleg 2014. december 31-én

(1) (94) 1 1 (94)

(74.434) (37) (5.698) 4.082 2.724 4.072 (2.714) 46 (50) (76.091)


(93)

(1.657)

(7.531)

(9.281)

(2.375)

Átfogó jövedelem kimutatásban (3.+4.a.)

(93)

(2.974)

(202)

(3.269)

(513)

A konszolidációs kör változása miatti 2015. évi csökkenést a FŐGÁZ Csoport eszközeinek megszűnt tevékenységhez kapcsolódó eszközként történő kimutatása okozta.

53


28. CÉLTARTALÉKOK VÁLTOZÁSAI Egyéb céltartalékok

Mérleg alatti tételek

Összesen

(203) 162 40 40 (1)

(10.817) 6.925 (2.567) 785 2.453 2.755 (302) (3.221)

(11.020) 6.925 (2.567) 947 2.493 2.795 (302) (3.222)


202

7.596

7.798

Átfogó jövedelem kimutatásban (3.+4.+5.b)

202

973

1.175

Mérleg alatti tételek

Összesen

1. Nyitó egyenleg 2015. január 1-jén 2. Konszolidációs kör változása 3. Képzés 4. Felszabadítás 5. Felhasználás 5.a. Átsorolás hitelek értékvesztéséhez 5.b. Felhasználás ráfordítás ellentételezésre 5.c. Árfolyam változás 6. Záró egyenleg 2015. december 31-én

Egyéb céltartalékok 1. Nyitó egyenleg 2014. január 1-jén 2. Konszolidációs kör változása 3. Képzés 4. Felszabadítás 5. Felhasználás 5.a. Átsorolás hitelek értékvesztéséhez 5.b. Felhasználás ráfordítás ellentételezésre 5.c. Árfolyam változás 6. Záró egyenleg 2014. december 31-én

(39) (202) 38 38 (203)

(4.585) (6.472) (1.182) 1.319 103 50 17 36 (10.817)

(4.624) (6.472) (1.384) 1.319 141 50 55 36 (11.020)


(164)

(6.232)

(6.396)

Átfogó jövedelem kimutatásban (3.+4.+5.b)

(164)

154

(10)

A konszolidációs kör változása miatti 2015. évi csökkenést a FŐGÁZ Csoport eszközeinek megszűnt tevékenységhez kapcsolódó eszközként történő kimutatása okozta. 29. ÁLTALÁNOS ÉS ADMINISZTRATÍV KÖLTSÉGEK 2015 Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb költség Összesen:

2014

(8.321) (6.797) (7.906)

(8.237) (8.080) (7.745)

(23.024)

(24.062)

Az egyéb költségek között szerepel a pénzügyi szervezetek különadója, amelynek összege 2015. évben 3.289 millió forint volt (2014: 3.289 millió forint). 2015. évben a dolgozók átlagos állományi létszáma 1.865 fő volt (2014: 1.708 fő). Munkaviszony megszűnése utáni kifizetés mértéke nem volt jelentős a Csoportnál 2015. és 2014. években.

54


30. EGYÉB BEVÉTELEK/RÁFORDÍTÁSOK 2015

2014

Egyéb bevételek Vállalkozások árbevétele Követelés megtérülés Kapott költségtérítés (Állam) Kapott költségtérítés (EU) Követelés értékesítés eredménye Egyéb bevételek

27.287 6.599 300 965 22 2.256

31.574 3.258 600 102 2.091

Összesen:

37.429

37.625

2015

2014

(6.652) (537) (1.539) (1.769) (538) (2.549)

(8.399) (888) (1.135) (458) (85) (987)

(13.584)

(11.952)

Egyéb ráfordítások Anyagjellegű ráfordítások Behajthatatlan követelés Véglegesen átadott pénzeszköz HTM értékpapír amortizáció Peres ügyek Egyéb ráfordítások Összesen:

A Csoport nem pénzügyi vállalatainak nettó árbevétele az egyéb bevételek között jelenik meg. A követelés megtérülés soron a követeléskezelési tevékenység során a vételár felett befolyt összegek szerepelnek. A 2007-13-as és a 2014-20-as EU programozási időszakok feladatainak ellátásért a Bank által elszámolható költségtérítés 965 millió forint volt. A Bank 2015. évben a Költségvetési törvény XLIII. fejezetében szereplő, a rábízott vagyonnal kapcsolatos feladatok ellátásáért 300 millió forint költségtérítést kapott (2014. évben 600 millió forintot) (lásd 36. Megjegyzés).

55


31. ADÓZÁS 2013

átsorolás

Társasági adó

P&L

OCI

2014

átsorolás P&L OCI

(1.278)

Pénzügyi instrumentumok Függő kamat Elhatárolt negatív adóalap Tárgyi eszköz PPA módosítások miatti halasztott adó Halasztott adó követelés Általános kockázati céltartalék Függő kamat Pénzügyi instrumentumok PPA módosítások miatti halasztott adó Halasztott adó kötelezettség

199 246 10 1.784 2.239 (1.568) (16) (478) (1.369) (3.431)

(106) 110 (138) 1 -

-

12 (41) 254 (162) 254

-

Összes adókötelezettség az átfogó jövedelem kimutatásban

Effektív adókulcs számítás

Effektív adókötelezettség

-

93 94 108 11 2.571 2.877 (1.556) (265) (9.715) (11.536)

(1.440)

2015 Adókulcs Összeg

Adózás előtti eredmény Hatályos törvények szerinti adó Adóalap módosító tételek hatása Konszolidációs tételek hatása Halasztott adóhatás

(200)

(16) -

16

2015

(42) 38 (94) (108) (3) 94 42 -

-

303 (115) 100 115 100

89 8 834 931 (1.253) (21) (123) (1.397)

(85)

2014 Adókulcs Összeg

9.182

8.144

19,00%

(1.745) 809 736 115

19,00%

(1.547) (219) 488 (162)

0,92%

(85)

17,68%

(1.440)

A társasági adó számítás során a korábbi években keletkezett elhatárolható, fel nem használt negatív adóalap tárgyévben 1.902 millió forinttal csökkent, így az állomány 2015. december 31-én 65.898 millió forint volt (2014. december 31.: az utólagos korrekciók utáni állomány 67.800 millió forint volt). A Bank 2012. évben elfogadta középtávú üzleti tervét, amely alapján középtávon nem képződik olyan mértékű nyereség ami az általános kockázati céltartalék halasztott adó hatását eliminálná, ezért a Bank az általános kockázati céltartalék után 2012. évben 1.782 millió forint halasztott adó kötelezettséget, az elhatárolt negatív adóalap után 430 millió forint halasztott adó követelést számolt el. Az általános kockázati céltartalék után elszámolt halasztott adó kötelezettség állománya 2013. évben 214 millió forinttal, 2014. évben 12 millió forinttal, 2015. év során pedig 303 millió forinttal csökkent. Az elhatárolt negatív adóalap után elszámolt halasztott adó követelés 2013. évben 184 millió forinttal, 2014. évben 138 millió forinttal csökkent, a pénzügyi kimutatások elfogadásáig a Bank még nem rendelkezett elfogadott középtávú tervvel, így az elhatárolt negatív adóalap utáni halasztott adó követelés állománya kivezetésre került, egyenlege év végén nulla. A fennmaradó elhatárolt negatív adóalap jövőbeni realizálhatósága a pénzügyi kimutatások elkészítésekor még nem volt alátámasztható, az ezzel kapcsolatos el nem számolt halasztott adó követelés összege 2015. december 31-én 12.521 millió forint volt (2014. december 31.: 12.882 millió forint).

56


32. MEGSZŰNT TEVÉKENYSÉGEK Az MFB Zrt. 2016. évi üzleti tervében elfogadott értékesítésre vonatkozó stratégia alapján a FŐGÁZ Csoport egyenlegei az IFRS 5 standard alapján megszűnt tevékenységhez kapcsolódó egyenlegekként lettek kimutatva. A folyamatban lévő megszűnő tevékenységgel kapcsolatos eszközöket, kötelezettségeket, valamint eredményeket az alábbi táblák tartalmazzák: Pénzügyi helyzet kimutatás 2015. 2014. december 31. december 31. Pénzeszközök és egyenlegek a Magyar Nemzeti Banknál Ügyfelekkel szembeni követelések Részesedések társult vállalatokban Részesedések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalatokban Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

1.699 314 121 20

1.667 278 20

3.111 58.155 31.133 416 5.893 76.465 177.327

43 2.878 60.782 29.627 362 2.149 53.666 151.472

Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek Kockázatkezelési célú pénzügyi kötelezettségek Céltartalékok Halasztott adó kötelezettség Egyéb kötelezettségek Kötelezettségek összesen

35.616

17.881

72 7.791 7.349 5.679 33.158 89.665

291 4.960 6.938 9.581 28.735 68.386

Jegyzett tőke Tőketartalék Felhalmozott eredmény Lekötött tartalék Értékelési tartalék Tulajdonosra jutó Saját tőke Nem ellenőrző részesedés Saját tőke összesen

32.245 1.947 12.399 260 40.647 87.498 164 87.662

32.245 1.947 4.146 260 44.060 82.658 428 83.086

177.327

151.472

Kockázatkezelési célú pénzügyi eszközök Tárgyi eszközök Immateriális javak Tényleges adó követelés Halasztott adó követelés Egyéb eszközök Eszközök összesen

Kötelezettségek és saját tőke összesen

57


32. MEGSZŰNT TEVÉKENYSÉGEK (FOLYTATÁS) Átfogó jövedelem kimutatás 2015. 2014. január 1január 1december 31. december 31. Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások Várható hitelveszteség utáni értékvesztés képzés Befektetések várható veszteségére képzett értékvesztés visszaírása Osztalék bevétel Egyéb bevételek Általános és adminisztratív költségek Egyéb ráfordítások Adózás előtti eredmény Társasági és halasztott adó Nettó eredmény

47 (316) (82) 406 11 215.862 (14.539) (194.879) 6.510 2.755 9.265

-

(621)

-

(2.149) (1.859) (4.629)

-

Teljes átfogó jövedelem

4.636

-

Nettó eredmény Tulajdonosra jutó eredmény Nem ellenőrző részesedésre jutó eredmény

9.469 (204)

-

Teljes átfogó jövedelem Tulajdonosra jutó eredmény Nem ellenőrző részesedésre jutó eredmény

4.840 (204)

-

Egyéb átfogó jövedelem A későbbiekben átsorolásra kerülnek az eredménybe Értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelése A későbbiekben nem kerülnek átsorolásra az eredménybe Halasztott adó Átértékelési különbözet amortizációja Nettó egyéb átfogó jövedelem

A Csoport 2014 decemberében szerezte meg a FŐGÁZ Csoport feletti ellenőrzést, ezért a 2014. évi eredmény teljes mértékben a korábbi tulajdonost illette meg.

58


33. KAPCSOLT FELEKRE VONATKOZÓ KÖZZÉTÉTELEK A konszolidált pénzügyi kimutatásokban kapcsolt vállalkozásnak tekintjük azon feleket, ahol az egyik fél a másik fél felett ellenőrzést, illetve jelentős befolyást képes gyakorolni. 2015. december 31.

Anyavállalat

Eszközök Pénzeszközök és egyenlegek a Magyar Nemzeti Banknál Ügyfelekkel szembeni követelések Értékesíthető értékpapírok Lejáratig tartandó értékpapírok Részesedések Egyéb eszközök Kötelezettségek Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Egyéb kötelezettségek Átfogó jövedelem kimutatás Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások

Kapcsolt vállalkozások

2.837 37

30.879 149.293 1.122

28.192 2.042

2.864 24

260 (701)

Állam 38.600 41.901 119.014

-

851 (270)

3.916 -

Anyavállalat

Kapcsolt vállalkozások

Eszközök Pénzeszközök és egyenlegek a Magyar Nemzeti Banknál Hitelintézetekkel szembeni követelések Ügyfelekkel szembeni követelések Lejáratig tartandó értékpapírok Részesedések Egyéb eszközök

21.531 44

1 15.901 166.153 67

68.748 153.210

Kötelezettségek Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Céltartalék Egyéb kötelezettségek

13.018 399

23.477 190 13.053

381

2014. december 31.

Átfogó jövedelem kimutatás Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások

423 (734)

Állam

805 (448)

7.474 -

Kulcspozícióban lévő vezetők javadalmazása A Bank kulcspozícióban lévő vezetőinek Csoporton belüli tisztségei után kapott 2015. és 2014. évi bruttó kompenzációjának összegét a következő táblázat tartalmazza: 2015

2014

Igazgatóság tagjai Felügyelő Bizottság tagjai Vezérigazgatók és vezérigazgató-helyettesek

39 48 158

9 30 90

Összesen:

245

129

A kulcspozícióban lévő vezetők részére nem történt hitelfolyósítás, végkielégítéssel és munkaviszony megszüntetéssel kapcsolatok kifizetés sem. Munkaviszony megszüntetés nem történt.

59


34. MŰKÖDÉSI SZEGMENSEK 2015.december 31. Szegmensek teljes bevételei Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek Kapott jutalékok és díjjellegű bevételek Befektetés értékesítésének eredménye Egyéb tartalék feloldás Egyéb működésből származó bevétel Gazdálkodó egység részesedése a kapcsolt vállkozások nyereségéből Equity tőkekonszolidáció hatása Társult és közös vezetésű vállalati kör változásának hatása Szegmensek közti bevételek Összes nettó szegmens bevétel

Hitelezés

Követeléskezelés

Befektetés

Kockázati tőkebefektetés

32.964 587 1.206 2.888 37.645

10.526 (11) 15 899 243 1.915 13.587

1.048 186 6.765 7.999

Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások Fizetett jutalékok és díjjellegű ráfordítások Banküzemi költségek Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Leányvállalati kör változásának hatása

(21.631) (542) (6.828) (330) (1.432) -

(8.372) (2.992) (128) (3.309) (1.880)

(754) (3.338) (162) (840) -

Szegmens eredménye értékvesztés elszámolás előtt Szegmens részesedése az összes eredményből :

6.882 44,84%

(3.094) -20,16%

(5.198) 1.684 18,34%

Várható hitelveszteség utáni értékvesztés (képzés)/feloldás Befektetések várható veszteségére képzett értékvesztés Szegmens adózás előtti eredménye Szegmens részesedése az összes eredményből : Társasági és halasztott adó Folytatódó tevékenységből származó nettó eredmény Megszűnő tevékenységből származó nettó eredmény Nettó eredmény

-

Gáz üzletág

Egyéb

Összesen

1 (11) 644 634

52 (185) 26.728 26.595

2.134 461 2.595

46.913 587 217 1.175 38.448 243 1.915 165 89.663

(6) (712) -

(48) (238) (230) (367) -

(2.628) (1.223) (5.869) (6.588) -

(1.851) (1.602) (78) (336) -

(35.284) (542) (16.227) (6.797) (13.584) (1.880)

2.905 18,93%

(110) -0,72%

(249) -1,62%

10.287 67,02%

(1.272) -8,29%

15.349 100,00%

(77)

(775) -

(74)

(43) -

-

-

(3.171) -34,54%

2.130 23,20%

(184) -2,00%

(292) -3,18%

-

188 228 (36) 63 165 608

Ingatlanhasznosítás

-

-

-

-

10.287 112,03%

9.265

(1.272) -13,85%

-

(6.016) (151) 9.182 100,00% (85) 9.097 9.265 18.362

Szegmens eszközök Szegmens részesedése az összes eszközből :

890.346 58,25%

152.619 9,99%

20.555 1,34%

12.309 0,81%

11.802 0,77%

297.975 19,49%

142.977 9,35%

1.528.583 100,00%

Szegmens kötelezettségek Szegmens részesedése az összes kötelezettségből :

836.820 65,70%

248.350 19,49%

2.701 0,21%

1.136 0,09%

168 0,01%

164.355 12,90%

20.406 1,60%

1.273.936 100,00%

32.964 16.863 9.879 2.703 1.749 1.747 19 4 587 587

10.526 10.526 -

1.048 1.048 -

188 179 9 -

1 1

52 52 -

2.134 2.134 -

46.913

Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek Magyarország Anglia Németország Franciaország Hollandia Ausztria Belgium Montenegro Kapott jutalékok és díjjellegű bevételek Magyarország

-

587

60


34. MŰKÖDÉSI SZEGMENSEK (FOLYTATÁS) 2014. december 31.

Szegmensek teljes bevételei Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek Kapott jutalékok és díjjellegű bevételek Befektetés értékesítésének eredménye Egyéb működésből származó bevétel Gazdálkodó egység részesedése a kapcsolt vállkozások nyereségéből Equity tőkekonszolidáció hatása Szegmensek közti bevételek Összes nettó szegmens bevétel

Hitelezés

Befektetés

Követeléskezelés

31.302 1.169 1.444 33.915

13.115 78 822 374 1.199 15.588

955 3.439 4.394

Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások Fizetett jutalékok és díjjellegű ráfordítások Banküzemi költségek Értékcsökkenési leírás Egyéb tartalékképzés Egyéb ráfordítások Leányvállalati kör változásának hatása Társult és közös vezetésű vállalati kör változásának hatása

(19.696) (661) (7.285) (345) 342 (250) -

(9.402) (3.795) (163) 2 (1.192) (2.284) 1.300

(831) (1.757) (109) (147) (1.042) -

Szegmens eredménye értékvesztés elszámolás előtt Szegmens részesedése az összes eredményből :

6.020 50,48%

54 0,45%

(3.173) 2.847 34,96%

Várható hitelveszteség utáni értékvesztés (képzés)/feloldás Befektetések várható veszteségére képzett értékvesztés Szegmens adózás előtti eredménye Szegmens részesedése az összes eredményből :

Kockázati tőkebefektetés

442 47 374 5 (1) 867

Ingatlanhasznosítás

Gáz üzletág

Egyéb

Összesen

5 2.491 2.496

32 29.077 29.109

(3) (165) (683) (2.528)

(876) (475) (2.225) -

(3.523) (1.306) (6.942) (42) (8.629) -

(960) (46) (175) -

(33.452) (661) (15.982) (8.080) (10) (14.196) (2.284) (1.228)

508 4,26%

(2.512) -21,06%

(1.080) -9,05%

8.667 72,67%

269 2,25%

11.926 100,00%

5 (433)

(104) -

(80)

-

-

(374) -4,60%

404 4,96%

(2.592) -31,82%

-

3 (1.077) -13,22%

8.667 106,42%

1.309 141 1.450

269 3,30%

Társasági és halasztott adó Nettó eredmény

47.160 1.169 125 37.788 379 1.198 87.819

(3.269) (513) 8.144 100,00% (1.440) 6.704

Szegmens eszközök Szegmens részesedése az összes eszközből :

645.061 51,15%

139.146 11,04%

22.915 1,82%

12.752 1,01%

13.227 1,05%

276.497 21,93%

151.298 12,00%

1.260.896 100,00%

Szegmens kötelezettségek Szegmens részesedése az összes kötelezettségből :

585.993 57,57%

245.995 24,17%

4.426 0,43%

397 0,04%

833 0,08%

155.153 15,24%

25.144 2,47%

1.017.941 100,00%

31.302 16.854 8.713 1.643 2.362 105 1.605 10 9 1.169 1.169

13.115 13.115 -

955 955 -

442 442 -

5 5

32 32 -

1.309 1.309 -

47.160

Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek Magyarország Anglia Franciaország Németország Belgium Hollandia Ausztria Montenegro Kapott jutalékok és díjjellegű bevételek Magyarország

-

1.169

61


35. VALÓS ÉRTÉK a) Pénzügyi instrumentumok besorolása és valós értéke

2015. december 31.

Egyéb Pénzügyi eredménnyel instrumentumok szemben valós (valós érték opció) értéken értékelt

Pénzeszközök és egyenlegek a Magyar Nemzeti Banknál Hitelintézetekkel szembeni követelések Ügyfelekkel szembeni követelések Értékesíthető értékpapírok Lejáratig tartandó értékpapírok Részesedések társult és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalatokban Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök Kockázatkezelési célú pénzügyi eszközök

Hitelek és követelések

Értékesíthető

Egyéb amortizált bekerülési érték

114.139 311.684 456.587

10.411

46.111 77.445 19.287 54.483 361

Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok Kockázatkezelési célú pénzügyi kötelezettségek

2014. december 31.

Lejáratig tartandó

441.336 41.264 499.859

190.008 1.251 Egyéb Pénzügyi eredménnyel instrumentumok szemben valós (valós érték opció) értéken értékelt

Pénzeszközök és egyenlegek a Magyar Nemzeti Banknál Hitelintézetekkel szembeni követelések Ügyfelekkel szembeni követelések Értékesíthető értékpapírok Lejáratig tartandó értékpapírok Részesedések társult és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalatokban Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök Kockázatkezelési célú pénzügyi eszközök Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek Kockázatkezelési célú pénzügyi kötelezettségek

Lejáratig tartandó

Hitelek és követelések

Értékesíthető

Egyéb amortizált bekerülési érték

137.084 170.063 334.894 3.762 119.707 17.280 28.635 2.907 515.996 33.946 300.897

96.938 2.250 5.758

Mérlegérték

Valós érték

114.139 311.684 466.998 46.111 77.445

114.139 311.684 466.695 46.111 80.561

19.287

19.287

54.483 361

54.483 361

441.336 41.264 689.867 1.251

441.336 41.264 709.497 1.251

Mérlegérték

Valós érték

137.084 170.063 334.894 3.762 119.707

137.084 170.063 334.909 3.762 124.046

17.280

17.280

28.635 2.907

28.635 2.907

515.996 33.946 397.835

515.996 33.946 417.512

2.250 5.758

2.250 5.758

b) A valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek bemutatása a valós érték hierarchia megfelelő szintjére történő besorolás alapján 2015. december 31. Értékesíthető értékpapírok Részesedések társult és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalatokban Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök Kockázatkezelési célú pénzügyi eszközök

Valós értékelés 1. szint

Értékesíthető értékpapírok Részesedések társult és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalatokban Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök Kockázatkezelési célú pénzügyi eszközök Kibocsátott értékpapírok Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek Kockázatkezelési célú pénzügyi kötelezettségek


46.111

19.287

54.483

54.483 361

190.008 1.251

190.008 1.251

361


Összesen 46.111

19.287

Kibocsátott értékpapírok Kockázatkezelési célú pénzügyi kötelezettségek

2014. december 31.




3.762

Összesen 3.762

17.280

17.280

28.635

28.635 2.907

96.938

96.938

2.250 5.758

2.250 5.758

2.907

62


35. VALÓS ÉRTÉK (FOLYTATÁS) Az értékesíthető értékpapírok esetében a valós érték meghatározása az Államadósság Kezelő Központ Zrt. által közzétett, a fordulónapra érvényes legjobb vételi és eladási árfolyam átlagán történik. A részesedések értékelése részletesen a c) pontban található. A kockázatkezelési célú pénzügyi eszközök értékelése a piaci kockázatkezelő rendszer adatai alapján történik. A fedezeti kapcsolatba bevont kibocsátott értékpapírok és a nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok valós értékének meghatározása a Bloomberg rendszer adatai alapján történik. A valós érték hierarchia egyes szintjei között nem történtek átvitelek. c) A valós érték hierarchia 3. szintjébe besorolt valós értéken történő értékelések nyitóegyenlege és záró egyenlege közötti egyeztetés A részesedések értékvesztésének meghatározásakor a Csoport a várható megtérülést, a tétel továbbértékesíthetőségét, mobilizálhatóságát (a piaci kereslet-kínálati viszonyok és az elérhető piaci árak, a kibocsátó saját tőkéjében való részesedés a befektetés arányában), valamint a veszteség valószínűségét és nagyságát veszi figyelembe. A minősítés objektív elemei a gazdálkodási adatokból származó pénzügyi mutatók segítségével kerülnek kiszámításra. A szubjektív elemek a társadalmi, gazdasági környezetről, illetve az adott vállalkozásnak abban elfoglalt szerepéről beszerezhető formális és informális adatokon, az üzleti kockázatok értékelésén alapulnak. Mindazon befektetések esetében, ahol a rendelkezésre álló, minősítés alapját képező utolsó havi adatok szerint, a cég eszközállományán belül a nem piaci kamatozású, hozamú követelések aránya meghaladja az 50%-ot, vagy értékben az 500 millió forintot, az üzleti terv alapján legalább öt évre vonatkozóan el kell végezni a diszkontált cash flow számítást. A Csoport tulajdonában lévő kockázati tőkealap-jegyek minősítése a kockázati tőkealap-kezelő társaságok által negyedévente megállapított nettó eszközérték alapján történik. Részesedések társult és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalatokban 2015. 2014. december 31. december 31. Egyenleg január 1-jén Eredményben elszámolt nyereség vagy veszteség - értékesítés - árfolyamváltozás - értékvesztés elszámolás Teljes átfogó jövetedelemben elszámolt nyereség vagy veszteség Vásárlások Tőkeemelés Elszámolások Valósérték-hierarchia 3. szintjéről vagy arra átsorolt összegek Egyenleg december 31-én

17.280

33.232

(1.498) (3) 539

(14.549) 27 (2.798)

300 652 2.017 19.287

146 24 1.198 17.280

63


35. VALÓS ÉRTÉK (FOLYTATÁS) d) A nem valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek bemutatása a valós érték hierarchia megfelelő szintjére történő besorolás alapján 2015. december 31. Pénzeszközök és egyenlegek a Magyar Nemzeti Banknál Hitelintézetekkel szembeni követelések Ügyfelekkel szembeni követelések Lejáratig tartandó értékpapírok



12.113

Pénzeszközök és egyenlegek a Magyar Nemzeti Banknál Hitelintézetekkel szembeni követelések Ügyfelekkel szembeni követelések Lejáratig tartandó értékpapírok

114.139 311.684 466.695 80.561

441.336 41.264

441.336 41.264 519.489

519.489 Valós értékelés 1. szint


2.811


320.574

Összesen

137.084 170.063 332.098

137.084 170.063 334.909 124.046

515.996 33.946

515.996 33.946 320.574

124.046

Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok

Összesen

114.139 311.684 454.582

80.561

Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok

2014. december 31.


A csoportos minősítés alá tartozó agrárhitelek túlnyomó részt fix kamatozásúak, amit a Csoport nem minősít piacinak, ezért a hitelek valós értékét diszkontált cash flow módszerrel határozza meg. A lejáratig tartandó értékpapírok esetében a valós érték meghatározása az Államadósság Kezelő Központ Zrt. által közzétett, a fordulónapra érvényes legjobb vételi és eladási árfolyam átlagán történik. A fedezeti kapcsolatba nem bevont kibocsátott értékpapírok valós értékének meghatározása a Bloomberg rendszerből nyert adatok alapján történik. A valós érték hierarchia egyes szintjei között nem történtek átvitelek. Az értékelési technikákban nem történt változás az előző évhez képest.

64


36. TULAJDONOSI JOGGYAKORLÁS Az MFB törvény 1. számú mellékletében meghatározott gazdálkodó szervezetek állami tulajdonú részesedései tekintetében a tulajdonosi jogokat – az MFB törvény erejénél fogva – a Magyar Állam nevében az MFB Zrt. gyakorolja. Az állami vagyonnal való gazdálkodásból származó bevételek/kiadások a központi költségvetés bevételét/kiadását vagy finanszírozási bevételét/kiadását képezik. A tulajdonosi joggyakorlás alá vont társaságok a következők: Társaság megnevezése Corvinus Nemzetközi Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Szektor Támogatásközvetítés

Szavazati arány

Jegyzett tőke

95,00%

1.015

100,00%

300

Diákhitel Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Egyéb hitelnyújtás

Garantiqa Hitelgarancia Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység

30,70%

7.840

Hungarofest Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

Rendezvényszervezés

100,00%

4

Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Egyéb pénzügyi közvetítés

90,91%

2.200

NEG Nemzeti Energiagazdálkodási Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás

51,00%

270

Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Autópálya üzemeltetés

100,00%

13.115

Regionális Fejlesztési Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Gazdaságfejlesztési szolgáltatás

100,00%

17.542

65


37. BESZÁMOLÁSI IDŐSZAK VÉGE UTÁNI ESEMÉNYEK 2016. januárban a Bank megvásárolta a csoporton belüli MFB Invest Zrt.-től a NEG Zrt.-ben lévő 49%-os tulajdonrészét. A Bank január hónapban összesen 123,3 millió EUR (38,8 milliárd forint) összegű devizakötvényt vásárolt vissza, a 2016. májusban lejáró 500 millió EUR névértékű kötvénycsomagból. 38. MÉG NEM ALKALMAZOTT ÚJ STANDARDOK ÉS ÉRTELMEZÉSEK Az alábbiakban kerülnek bemutatásra azok az új standardok, standard módosítások és értelmezések, amelyeket a Csoport nem alkalmazott az egyedi pénzügyi kimutatások összeállításakor, mert bár az EU által történő befogadásuk megtörtént, de csak a 2015. január 1-je után kezdődő beszámolási időszakokra vonatkozóan lesznek hatályosak, illetve az EU által történő befogadásuk még nem történt meg. 

IAS 27 módosítások: Tőkemódszer alkalmazása az egyedi pénzügyi kimutatásokban (kibocsátva 2014. augusztus 12-én) hatályos 2016. január 1-től



IAS 1: Közzététel kezdeményezése (kibocsátva 2014. december 18-án) hatályos 2016. január 1-től



Módosítások az IAS 16 és IAS 38 standardokhoz: Módosítások, amik tisztázzák az elfogadható értékcsökkenési és amortizációs módszereket (kibocsátva 2014. május 12-én) hatályos 2016. január 1-től



IFRS 11 Módosítások a közös tevékenységben való részesedés szerzés elszámolásának tisztázására, amikor a tevékenység üzletnek minősül (kibocsátva 2014. május 6-án) hatályos 2016. január 1-től



Módosítások az IAS 16 és IAS 41 standardokhoz: Módosítások a mezőgazdasági évelő növényekkel kapcsolatos elszámolások tisztázására (kibocsátva 2014. június 30-án) hatályos 2016. január 1-től



IAS 19 módosítás: Meghatározott juttatási programok: Munkavállalói hozzájárulások (kibocsátva 2013. november 21-én) hatályos 2015. február 1-től



IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok (kibocsátva 2014. július 24-én) hatályos 2018. január 1től



IFRS 14 Szabályozói elhatárolások (kibocsátva 2014. január 30-án) hatályos 2016. január 1-től



IFRS 15 Vevőkkel kötött szerződésekből (kibocsátva 2014. május 28-án) együtt az IFRS 15 módosítással: Hatályba lépés napja (kibocsátva 2015. szeptember 11-én) hatályos 2018. január 1-től



IFRS 16 Lízingek (kibocsátva 2016. január 13-án) hatályos 2019. január 1-től



Módosítások az IFRS 10 és IAS 28 standardokhoz: Eszközök eladása, illetve átadása a befektető és annak társult vagy közös vezetésű vállalata között (kibocsátva 2014. szeptember 11-én) hatályos 2016. január 1-től

66

ÜZLETI TITOK BANKTITOK

Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2015. évi konszolidált vezetőségi jelentése

Budapest, 2016. április 21.

Az MFB Zrt. 2015. évi konszolidált vezetőségi jelentése Tartalom

1. Bevezetés........................................................................................................................3 2. 2015. évi üzleti események .................................................................................................6 2.1. MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság .........................7 2.2. Konszolidációs körbe bevont főbb társaságok tevékenységének bemutatása .................9 2.3. A vállalatcsoport belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszereinek főbb jellemzői 14 3. A konszolidált beszámoló főbb jellemzői .......................................................................... 16 3.1. Mérlegfőösszeg .......................................................................................................... 16 3.2. Saját tőke ................................................................................................................... 17 3.3. Adózás utáni eredmény .............................................................................................. 17 3.4. Az MFB konszolidált működését bemutató lényeges mutatók .................................... 18 4. Az MFB csoport 2016. évi üzletpolitikai koncepciója ....................................................... 20 5. Egyéb kiemelt folyamatok ................................................................................................ 22 5. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett fontosabb események ...................................... 23

2

Az MFB Zrt. 2015. évi konszolidált vezetőségi jelentése

1. Bevezetés Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban Bank, MFB Zrt.) tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvénynek és a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség részletes szabályairól 24/2008. (VIII. 15.) PM rendeletnek megfelelően készítette el a 2015. évi konszolidált adatait tartalmazó vezetőségi jelentését. Az üzleti környezet főbb jellemzői 2015-ben: 

2015-ben a nemzetgazdasági beruházások 2014-hez képest összességében 0,6%-kal bővültek. A fejlesztésekben jelentős szerepet játszottak az elsősorban EU-s forrásokból finanszírozott költségvetési beruházások és a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) Növekedési Hitelprogramjából finanszírozott vállalati fejlesztések.



2015. évben a vállalati bruttó hitelállomány 12,0%-kal csökkent, az önkormányzati hitelállomány az

állami

adósságátvállalás

révén

bekövetkezett

esést

követően

dinamikusan, 18,1%-kal bővült. Összességében a bankszektor bruttó, ill. nettó hitelállománya 2015-ben éves szinten 7,9, illetve 6,8%-kal csökkent. 

2015-ben a vállalati szférában és az önkormányzati szegmensben is folytatódott a nem teljesítő hitelek arányának csökkenése.



Az MNB 2015 márciusában újraindította a kamatcsökkentési ciklust, júliusig havi 15 bázispontos lépésekben, összesen 75 bázisponttal 1,35%-ra csökkentette irányadó kamatlábát, ennek hatására rekordszintre zuhantak a vállalati forinthitelek kamatai, összességében tovább szűkült a devizahitelek kamatelőnye. A csökkenő kamatszint a Bank jövedelmezőségét is érintette.

Az MFB Csoport működését jelentősen befolyásoló jogszabályi változások Az MFB Csoport 2015-ben kormánydöntések alapján az alábbi feladatokat látta el: 

1019/2015. (I. 22.) Korm. határozat a nemzeti közműszolgáltatási rendszer megszervezése érdekében szükséges intézkedésekről: A Kormány döntése értelmében az MFB Zrt. és csoportja szerepvállalásával jön létre a nemzeti közmű szolgáltatási rendszer a földgáz-, a villamosenergia- és a távhőszolgáltatás tekintetében, amely előkészítési fázisban van.

3

Az MFB Zrt. 2015. évi konszolidált vezetőségi jelentése 

1023/2015. (I. 29.) és 1027/2015. (I. 29.) Korm. határozatok a Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó társaság és az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság

megalapítása

érdekében

szükséges

intézkedésekről,

illetve

a

megalapítás érdekében a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő előirányzat-átcsoportosításról: A Bank 2015 februárjában az állam nevében megalapította a Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó Zrt.-t (KAF) és az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt.-t (ENKSZ). A KAF és az ENKSZ feletti tulajdonosi jogokat a Bank a 7/2015. (II. 18.) NFM rendelet és a 8/2015. (II. 20.) NFM rendelet alapján 2015 szeptemberéig gyakorolta, majd a 48/2015. (IX. 10.) NFM rendelet értelmében átadta azt a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter részére. 

1114/2015. (III. 6.) Korm. határozat a Zöldbank koncepció megszervezése érdekében szükséges intézkedésekről, 27/2015. (V. 28.) NFM rendelet a NEG Nemzeti Energiagazdálkodási Zártkörűen Működő Részvénytársaság állami tulajdonban álló társasági részesedése felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló szervezet kijelöléséről: A NEG Zrt. államot megillető 51%-os tulajdonosi részesedése felett az állami tulajdonosi jogokat 2015. szeptember 24-től az MFB Zrt. gyakorolja.



1050/2015. (II. 13.) Korm. határozat a Budapest Bank Zrt. tevékenysége feletti befolyás megszerzése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1708/2014. (XII. 4.) Korm. határozat 7. pontja szerinti kezességvállalásról: Az MFB Zrt. hitelt nyújtott a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-nek a Budapest Bank Zrt. megvásárlásához.



2015. évi CXXVIII. törvény, amely kibővítette az MFB törvény 2.§ -ban található feladatsort az európai uniós források közvetítésével: Az európai uniós források közvetítéséhez kapcsolódóan az MFB végrehajtotta a szükséges szervezeti átalakítást (új szervezeti egységek kialakítása, meglévők átalakítása), és informatikai fejlesztéseket, illetve megkezdte a pénzügyi termékek előkészítését, elindítását.



1807/2015. (XI. 10.) Korm. határozat az „MFB pontok kialakítása és pénzügyi közvetítői szolgáltatások nyújtása” tárgyú közbeszerzési eljárás részvételi felhívása és az ahhoz kapcsolódó kiegészítő irat jóváhagyásáról:

4

Az MFB Zrt. 2015. évi konszolidált vezetőségi jelentése Az MFB értékesítési hálózatának kialakításáról szóló Kormányhatározat értelmében a Bank elindította az MFB Pontok hálózatának kialakítását. A pénzügyi közvetítők kiválasztására az uniós szabályozással összhangban közbeszerzési eljárást írt ki. 

1792/2015. (XI. 10.) Korm. határozat a „Földet a gazdáknak!” Program keretében az állami tulajdonú földek földművesek részére történő értékesítéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1666/2015. (IX. 21.) Korm. határozat és az MFB Földvásárlási Hitelprogram bevezetéséről szóló 1765/2015. (X. 16.) Korm. határozat módosításáról: A Bank bevezette az MFB Földvásárlási Hitelprogramot, amely 150 milliárd keretösszegre 2016. december 31. napjáig biztosítja a hitelszerződés-kötési lehetőséget a földműves őstermelők és egyéni vállalkozók számára.

5


2. 2015. évi üzleti események Az MFB Zrt. a tartósan állami tulajdonban lévő komplex szolgáltatásokat nyújtó cégcsoport vezető hitelintézete. A konszolidációs körbe bevont társaságok magját az MFB Zrt. stratégiai befektetései, azaz az MFB csoportba (továbbiakban Csoport) tartozó azon társaságok alkotják, amelyekben – az MFB törvény előírásai értelmében – a Bank közvetlen szavazati aránya nagyobb, mint 50%. 2015-ben is az MFB volt a Csoport meghatározó intézménye mind a tőkeerőt, mind a mérlegfőösszeget tekintve. A 2015. év során a Bank stratégiai portfoliójának konszolidációs körbe vont leány- és társult vállalkozásai a következők szerint változtak. -

A Bank megvásárolta az MFB Invest Zrt. és a kisrészvényesek tulajdonában lévő Főgáz részvényeket, közvetlen tulajdoni aránya 100%-ra nőtt.

-

A Bank ázsiós tőkeemelést hajtott végre az MFB Ingatlanfejlesztő Zrt.-ben.

-

A Bank a Főgáz részvények megvásárlásával párhuzamosan tőkeleszállítást hajtott végre az MFB Invest Zrt.-nél.

-

Az MV Zrt. MFB-be olvadásával az MV Zrt. kikerült a konszolidációs körből.

-

A Szalók Holding Zrt. kikerült a konszolidációs körből, mivel nem várható a társaság csoporton belüli értékesítése.

-

Az MFB 2.0 – MFB Csoport új működési modellje értelmében a Bank átalakította tőkealapjainak és alapkezelőinek rendszerét. Ennek keretében az MFB FTA esetében tőkeleszállításra került sor, míg az ELAN tőkelap beolvadt az MFB Informatikai Kockázati Tőkealapba és névváltoztatással létrejött az MFB Zöldgazdaság Tőkealap, továbbá a Bank megalapította az MFB Növekedési Tőkealapot.

A Csoport (MFB nélkül) összevont (konszolidálás előtti) adózás előtti eredménye a 2015. évben 11.424 millió Ft volt, amely az előző évihez viszonyítva 3.250 millió Ft összegű javulást jelent, amely főként az MMBF Zrt. és az MKK Zrt. 2015. évi nyereségéből adódik.

6

Az MFB Zrt. 2015. évi konszolidált vezetőségi jelentése Az MFB 2016. évi üzleti tervében elfogadott értékesítésre vonatkozó stratégia alapján a FŐGÁZ Csoportban lévő befektetés az IFRS 5 standard alapján megszűnt tevékenységként lett kimutatva, így a FŐGÁZ Csoport 2015. évi eredményét (9.265 M Ft) a megszűnt tevékenységeknél vesszük figyelembe. A továbbiakban – a társaságok eltérő alaptevékenysége miatt – a Csoport tagjainak működését emeljük ki. 2.1. MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság A Bank főbb adatai A 2015. év főbb IFRS standardok szerinti (nem konszolidált) számviteli adatait a következő táblázat foglalja össze:

adatok millió Ft-ban Mérlegfőösszeg Saját tőke Bruttó hitelállomány* Bruttó részesedés állomány Nettó kamatbevétel Általános és adminisztratív költségek Egyéb és rendkívüli tételek Adózás előtti eredmény Teljes átfogó jövedelem

2015.tény 1 314 309 206 142 675 321 159 440 13 504 -11 395 -2 713 -604 -951

* A bruttó hitelállományok között mutatjuk ki az egyéb kötvények értékét is

Üzleti folyamatok Hitelezés 2015-ben a Bank összesen 275 milliárd Ft-ot meghaladó összértékű hitelkérelmet fogadott el. Ebből egyedi nagy ügyletekre 252 milliárd Ft-ot (ezen belül a legnagyobb tétel a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-nek (a továbbiakban: Corvinus Zrt.) a Budapest Bank megvásárlására jóváhagyott hitel volt). Hitelprogramokra 23 milliárd Ft-ot meghaladó összértékű hitelkérelmet hagyott jóvá a Bank. 2015-ben az új hitelfolyósítások értéke meghaladta a 318 milliárd Ft-ot. 2015 végén a Bank összes hiteleinek állománya 675 milliárd Ft-ot tett ki, a hitelprogramokra kihelyezett hitelek állománya 135 milliárd Ft, míg az egyedi hiteleké 540 milliárd Ft volt. 7

Az MFB Zrt. 2015. évi konszolidált vezetőségi jelentése Részesedések A Bank 2015-ben közel 22 milliárd Ft 1 befektetést eszközölt, míg a végrehajtott értékesítések, egyéb kivezetések és tőkeleszállítások 31 milliárd Ft-tal csökkentették az állományt. Az év folyamán a Bank megvásárolta az MFB Invest Zrt. tulajdonában lévő Főgáz részvényeket, tőkét emelt az MFB Ingatlanfejlesztő Zrt.-ben, illetve az MFB Zöldgazdasági Tőkealapban és megalapította az MFB Növekedési Tőkealapot. EU forráskezelés Alapítói határozat írta elő az MFB és az Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (a továbbiakban: MV Zrt.) beolvadás útján történő egyesülését. A beolvadás 2015. június 30-i határnappal megvalósult, az MV Zrt. által ellátott EU forráskezelési feladatokat ezen határnaptól kezdve az MFB végzi: egyrészt jogutódként átvette az MV Zrt.-nek a 2007-2013as programozási időszakban ellátott forráskezelői szerepét, másrészt ellátja az alapok alapját végrehajtó szervezet feladatait a 2014-2020-as programozási időszakban. Forrásgazdálkodás 2015-ben az MFB 303,7 milliárd forint összegben vont be közép- és hosszúlejáratú idegen forrásokat. A bevont források devizaneme 69%-ban forint, 31%-ban EUR volt, az új források 63%-át a belföldi kötvények tették ki, a nemzetközi kötvény 31%-os, a kétoldalú hitelek 6%os részarányt képviseltek. Gazdálkodás A Bank kamatkülönbözete kisebb az előző évi értéknél, ami részben az általános piaci kamatcsökkenésből,

részben

a

megnövekedett,

kamatbevételt

nem

termelő

részesedésállományból adódik. A banküzemi költségek az MFB tevékenységi körének bővülése ellenére az előző évi szinten maradtak. A személyi jellegű költségek az átlaglétszám mérséklődésével párhuzamosan csökkentek. Banküzemi beruházásokra a Bank 2015-ben 361 millió Ft-ot fordított. A megvalósult beruházások az infrastrukturális háttér biztosítására, a bővülő feladatok ellátásához szükséges fejlesztések megvalósítására, valamint az elavult eszközök pótlására irányultak.

1

Tartalmazza az átutalt, de be nem jegyzett tőkeemeléseket is.

8

Az MFB Zrt. 2015. évi konszolidált vezetőségi jelentése Összességében a Bank a jelentős feladatbővülés mellett a tervezettnek megfelelően zárt a 2015. évet. A nettó kamatbevétel csökkenését ellentételezte a részesedések után kapott osztalékbevételek növekménye és a csökkenő nettó (költségtérítéssel korrigált) banküzemi költségek. Mérlegfőösszege bővült, ami a hitelállomány növekedésével és a 2016. évi várható jelentős aktivitásbővülésre való felkészüléssel függ össze. A Bank sikeresen integrálta az EUs forráskezelési tevékenységet, 2015-től új feladatként ellátja az alapok alapját végrehajtó szervezet feladatait a 2014-2020-as programozási időszakban. 2.2. Konszolidációs körbe bevont főbb társaságok tevékenységének bemutatása A 2015. december 31-én a konszolidációs körbe bevont leányvállalati befektetésekre vonatkozó legfőbb információk az alábbiak voltak: MMBF Földgáztároló Zrt. A Társaság a törvényi előírásoknak megfelelően földgáz biztonsági készletezési szolgáltatást nyújt, kereskedelmi földgáztárolási tevékenységet végez, valamint szénhidrogén kitermeléssel foglalkozik. A Társaság alaptevékenységére a piaci körülmények (csökkenő kőolajár, csökkenő kereskedelmi kereslet a tárolói kapacitásokra) és a szabályozói környezet változása negatív hatást gyakoroltak. A Társaság azonban a törvényi kötelezettségeinek és a szerződött vevőpartnereivel szemben vállalt kötelezettségeit a tároló műszaki állapotának vonatkozásában teljesítette, fenntartotta. A Társaság a finanszírozó bankokkal szemben vállalt kötelezettségeit kielégítően teljesítette, így megfizette az esedékes tőketörlesztéseket, időszaki díjakat és kamatokat. A Társaság a működési környezetének objektív nehézségei ellenére is hatékonyan működött, az árbevétel arányos EBITDA-szintű nyereség mind a bázishoz, mind a tervhez képest javult. Az MMBF Zrt. 2015. évi adózás előtti eredménye 10.287 millió Ft. MKK Magyar Követeléskezelő Zrt. A Társaság pénzügyi vállalkozás, saját speciális tevékenységi területén olyan kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat nyújt (követelésvásárlás, követeléskezelés, faktoring tevékenység, stb.), amelyek közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódnak az MFB Zrt. által kitűzött gazdaságfejlesztési célokhoz. Az MFB csoport követelés kezelési kompetencia központjaként a csoporttagoktól átvett problémás követelések hatékony kezelését végzi. 9

Az MFB Zrt. 2015. évi konszolidált vezetőségi jelentése A 2015. évi gazdálkodási eredményt leginkább befolyásoló tényezők az alábbiak voltak: 

Üzleti tevékenységében egyre jelentősebb az MFB Csoporttól vásárolt és a lakossági követelések állománya, de továbbra is meghatározó az egyéb saját tulajdonú követeléskezelési profil. A Társaság piaci jelenlétét és részarányát fokozatosan növelte 2015-ben.



Bevételek: 2015. évben az összbevétel 90,2%-a az alaptevékenységhez kötődő területek hozamaiból és bevételeiből származott, ebből a meghatározó részt (83,7%) az egyedi követelések hozama jelentette.



A működési költségek és ráfordítások: A követelések megnövekedett száma szükségessé tette a Társaság számára, hogy új munkavállalókat alkalmazzon. Ennek ellenére a tervhez képest, mintegy 19%-os megtakarítás keletkezett, alapvetően az egyéb működési költségek alacsonyabb szintje miatt, amelynek oka a tervezett követelésvásárlások, valamint a végrehajtási eljárások feldolgozásának időbeli csúszása 2016. évre.



A Társaság likviditási helyzete stabil volt.

Az MKK Zrt. 2015. évi adózás előtti eredménye 2.187 millió Ft.

MFB Invest Zrt. A Társaság lett a bankcsoport befektetési kompetencia központja, a Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-vel (CKTA Zrt.) és az általa kezelt tőkealapokkal egységben. A Társaság működésében az MFB Csoporton belüli befektetések – elsősorban a CKTA Zrt. által kezelt tőkealapok – portfoliójának kezelése mellett lényeges szerepet kapott egyes kiemelten kezelt állami projektek megvalósítását szolgáló társaságokba történt előző évi tőkebefektetések működéséhez kapcsolódó tulajdonosi feladatok teljesítése. Az Invest 2014-ben megvásárolt a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) FŐGÁZ-ban fennálló részesedéséből 18,23%-os részesedést megtestesítő részvénycsomagot. A Társaság a FŐGÁZ Zrt. részvényeit 2015-ben értékesítette az MFB Zrt. részére. A tranzakció lebonyolításának keretében sor került az Invest jegyzett tőkéjének 13,5 Mrd Ft összegű csökkentésére. További lényeges részét képezte a tevékenységnek a tanácsadói munka bővítése, a tőkebefektetések bonyolítása. A Társaság adózás előtti eredménye -419 millió Ft-ot ért el 2015. évben.

10

Az MFB Zrt. 2015. évi konszolidált vezetőségi jelentése MFB-Ingatlanfejlesztő Zrt. Az MFB Zrt. Igazgatósága által elfogadott, a stratégiai csoportot érintő új működési modell (MFB 2.0) bevezetése keretében 2015-ben ez a társaság lett a bankcsoport ingatlan kompetencia központja. A Társaság ingatlan kompetencia központként ellátja a bankcsoport ingatlankezelési, -fejlesztési, -hasznosítási, -értékesítési feladatait, az ingatlanportfolió fokozatos, piackonform tranzakciókon alapuló megszerzésével. 2015. év az ingatlanok átvételi folyamatának és működtetésük kialakításának az éve volt. Mindez azt is jelenti, hogy a bevételi- és költségstruktúra lényegesen eltért az előző évitől. 2015-ben az MFB Zrt. ázsiós tőkeemelést hajtott végre a Társaságban. 2015-ben a Társaság portfoliójában öt vagyonelem található: a Tatabánya Pláza ingatlan, a Szalók Holding Zrt. 100% tulajdoni részesedés, a Soproni Diákotthon Kft-ben szerzett 51%os részesedés, a Párisi Nagy Áruház és a szentgotthárdi 148 szobás Gotth’art Hotel. A 2015. évet a Társaság 209 millió Ft adózás előtti veszteséggel zárta, amit az ingatlan hasznosításából származó bevételek szintje és a tevékenységek kapcsán felmerülő költségek és ráfordítások nagysága magyaráz. Az MFB Csoportba tartozó kockázati tőkealapok Az MFB csoporton keresztül működtetett hazai kis- és középvállalkozási finanszírozási programok kockázati tőkealap-programmal is kiegészültek. A mikro-hitelektől a fejlesztési hiteleken keresztül a nagyléptékű fejlesztési tőkebefektetésekig terjedő finanszírozási vertikum kezdeti szakaszára pozícionált

kockázati tőkealap-program elsősorban a

„finanszírozási résbe” szorult azon magas növekedési potenciált mutató innovatív kisvállalkozásokat célozza, amelyek kezdeti fejlettségi stádiumuk miatt alkalmatlanok az egyéb, elsősorban hitelekből történő forrásbevonásra, ugyanakkor külső forrás igénybevétele nélkül képtelenek az elindulásra vagy továbbfejlődésre. Az MFB 2.0 – MFB Csoport új működési modellje értelmében a Bank 2015-ben átalakította tőkealapjainak és alapkezelőinek rendszerét. Ennek keretében az MFB Fejlesztési Tőkealap esetében tőkeleszállításra került sor, míg az ELAN tőkelap beolvadt MFB Informatikai Kockázati Tőkealapba és névváltoztatással létrejött az MFB Zöldgazdaság Tőkealap, továbbá a Bank megalapította az MFB Növekedési Tőkealapot.

11

Az MFB Zrt. 2015. évi konszolidált vezetőségi jelentése MFB Fejlesztési Tőkealap A Csoport tőkebefektetési portfoliójának egységes és költséghatékony kezelése érdekében a Bank 2008. év végén, 15 milliárd Ft alaptőkével hozta létre az MFB Fejlesztési Tőkealapot (FTA). A Tőkealap kezelését a Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. (CKTA) végzi. A Tőkealap új befektetést nem létesít, célja az egyesített rendszerű csoportszintű vagyonkezelés a Csoporton belül már meglévő portfolióra. A Bank, mint befektetési jegy tulajdonos 2015.07.01-vel döntött az Alap jegyzett tőkéjének névértéken történő 8,9 milliárd Ft összegű csökkentéséről. 2015-ben a Tőkealap egy részesedését értékesítette. Így 2015. december 31-én befektetési portfoliója 7 befektetésből állt, amelyek bruttó nyilvántartási értéke 3.780 millió Ft. Az Alap a stratégiai döntéseknek megfelelően értékesítette a kétes tagi kölcsön követeléseit az MKK Zrt-nek. Az FTA 2015. évi gazdálkodása nyereséges volt, az adózás előtti eredménye 13 millió Ft. MFB Innovációs Tőkealap Az MFB Zrt. 2008-ban adásvételi szerződéssel vásárolta meg a Corvinus Első Innovációs Kockázati Tőkealap (CELIN) 5 milliárd Ft névértékű tőkejegyeit. Az Alap kezelését a CKTA Zrt. végzi. A Bank, mint befektetési jegy tulajdonos 2015.07.01-vel döntött az Alap nevének (új név: MFB Innovációs Tőkealap) és befektetési politikájának (új befektetési fókusz: az innovatív

fejlesztések,

információs

és-kommunikációs

technológia,

elektronika,

biotechnológia, orvosi műszer, kreatív iparágak) megváltoztatásáról. Az új befektetési stratégia nagyobb lehetőségeket nyit az Alap számára a hatékonyabb kihelyezésre és piaci helyzetének erősítésére. 2015. év folyamán három befektetés végrehajtására került sor, az előkészített további új befektetések az alapító kérésének megfelelően 2016-ra kerültek átütemezésre. A MFB Innovációs Tőkealap (ITA) befektetési portfoliójának bruttó értéke 1.519 millió Ft. Az ITA 2015. évi gazdálkodása veszteséges volt, az adózás előtti eredménye -239 millió Ft. MFB Növekedési Tőkealap A Bank 2015.07.13-án aláírta az MFB Növekedési Tőkealap (MFB NTA) kapcsán a 8,9 Mrd Ft összegű jegyzési nyilatkozatot, mellyel az alap 100%-os tulajdonosa lett. Az MFB NTA-t a Magyar Nemzeti Bank, mint felügyeletei szerv 2015.07.30-án nyilvántartásba vette. Az alap kezelését a CKTA Zrt. végzi.

12

Az MFB Zrt. 2015. évi konszolidált vezetőségi jelentése Az MFB NTA kezeli az ötévesnél idősebb kis-, közép és esetenként nagyvállalatok későbbi életciklusába eső (expanzió, kivásárlás) tőke- és tartós forgóeszköz finanszírozási igényeit, ha azok a hagyományos iparágakban (gyártó-és feldolgozóipar, élelmiszeripar, gépipar, vegyipar, turizmus, szolgáltatások, stb.) terveznek fejleszteni. A tőkealap elsődleges földrajzi fókuszában a konvergencia régiók, másodlagos földrajzi fókuszában a Közép-Magyarországi Régió áll. Az Alap befektetést még nem hajtott végre, a 2015. évi adózás előtti eredménye -93 millió Ft. MFB Zöldgazdaság Tőkealap Az MFB Zrt. Stratégiai csoportjának részstratégiájával összhangban 2012. december 28-án vásárolta meg az Informatikai Kockázati Tőkealap (IKTA) tőkejegyeit. Az MFB új stratégiája alapján az alap kezelése átkerült a CKTA Zrt.-hez és megkezdődött az alap portfoliójának tisztítása (befektetések és követelések eladása a kijelölt MFB csoporttagok számára). A Bank, mint befektetési jegy tulajdonos 2015.07.01-vel döntött az ELAN European Tőkealap IKTAba történő beolvadásáról, valamint az Alap nevének (új név: MFB Zöldgazdaság Tőkealap (ZTA))

és

befektetési

hulladékfeldolgozás,

politikájának

(új

energiahatékonyság,

befektetési

fókusz:

környezetvédelmi

megújuló és

energia,

zöldtechnológia)

megváltoztatásáról. A Magyar Nemzeti Bank, mint az alapok felügyeleti szerve 2015.08.27-i határozatával 2015.08.31-i dátummal jóváhagyta a beolvadást. A Tőkealap portfoliójába 2015. december 31-én nyolc befektetés tartozott, amelyek bruttó értéke 1.257 millió Ft volt. A ZTA 2015. évi adózás előtti eredménye -103 millió Ft volt. Fővárosi Gázművek Zrt. A FŐGÁZ Zrt. földgáz szabadpiaci kereskedelmi engedéllyel és 2015. április 1-jétől országos földgáz egyetemes szolgáltatási (ESZ) engedéllyel rendelkezik. 2015. év folyamán – az országos egyetemes szolgáltatási engedély birtokában – a FŐGÁZ Zrt. pályázatot nyújtott be az E.On, a TIGÁZ és a GDF Suez ESZ fogyasztóinak ellátására. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a Társaságot jelölte ki az ESZ fogyasztók átvételére. Az E.On és TIGÁZ fogyasztók átvétele 2016-ban valósul meg, míg a GDF Suez 754.000 ESZ fogyasztójának átvétele a 2015. szeptember 4-én a GDF International S.A.S féllel, mint eladóval aláírt részvény adásvételi szerződéssel, a GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. megvásárlásával történt meg. A tranzakció zárására 2015. szeptember 28-

13

Az MFB Zrt. 2015. évi konszolidált vezetőségi jelentése án került sor. A 2015. év kiemelt feladata volt még, hogy a Társaság felkészült a 607.000 E.On fogyasztó 2016. január 1. napjával történő zavartalan átvételére. A Társaság működése 2015-ben nyereséges volt, a FŐGÁZ Csoport IFRS szerinti konszolidációba behozott adózás előtti eredménye 6.510 millió Ft. A Társaság MFB konszolidációba bevont leányvállalatai az alábbiak: 

FŐGÁZ Földgázelosztási Kft.



GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. (a társaság neve 2016. január 1-től ENKSZ ÉszakDél Regionális Földgázszolgáltató Zrt.)



KAPOS CNG Kft.



Zugló–Therm Energiaszolgáltató Kft.



FŐGÁZ CNG Kft.



Flogiston Gázmérőgyártó, Javító, Hitelesítő és Kereskedelmi Kft.

2.3. A vállalatcsoport belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszereinek főbb jellemzői A számviteli törvény (2000. évi C. tv.) összevont (konszolidált) üzleti jelentésre vonatkozó 134. § (3) bekezdésének értelmében amennyiben a konszolidálásba bevont valamely vállalkozás átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, az összevont (konszolidált) üzleti jelentésben be kell mutatni a vállalatcsoport belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszereinek főbb jellemzőit az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésével összefüggésben. Tekintettel

arra,

hogy az

MFB

Magyar

Fejlesztési

Bank

Zártkörűen

Működő

Részvénytársaság által kibocsátott kötvényeket a londoni tőzsdén kereskedésre befogadták, az alábbiakban bemutatjuk a vállalatcsoport belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszereinek főbb jellemzőit az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésével összefüggésben: 

Az MFB Zrt. konszolidációs körbe bevont vállalatait független könyvvizsgáló által ellenőrzött magyar éves beszámoló és IFRS korrekciókat tartalmazó adatszolgáltatási csomagok, illetve a konszolidációs körbe újonnan bekerülő leányvállalatok esetén független tanácsadó cég által készített purchase price allocation (PPA) értékelés alapján konszolidálja.

14

Az MFB Zrt. 2015. évi konszolidált vezetőségi jelentése 

A

Bank

konszolidációs

számviteli

politikájában

rögzíti

a

konszolidációs

adatszolgáltatás határidejét és tartalmát. 

Az MFB Zrt. Igazgatósága dönt a 2001. évi XX. Törvény (MFB törvény) mellékletében felsorolt társaságok üzletpolitikájáról, üzleti tervéről, valamint jóváhagyja az ezen társaságokra vonatkozó alapítói határozatokat és közgyűlési mandátumokat, beleértve ebbe a személyi kérdéseket és a társaságok első számú vezetőjének megválasztását.



A Bank valamennyi, a Stratégiai csoportba tartozó társaság Felügyelőbizottságába delegál banki képviselőt.



A Bank Ellenőrzési Igazgatósága a Bank Felügyelőbizottsága által elfogadott éves ellenőrzési terv alapján ellenőrzi a Stratégiai csoport tagjait.



Az MFB Zrt. az MFB törvény 8. § (2) bekezdése értelmében mentesül az összevont felügyelet alól. Ennek ellenére a Bank Igazgatósági utasításban határozza meg a csoportszintű kockázatvállalás szabályait, amely iránymutatásokat tartalmaz az MFB Csoport kockázatvállalási hajlandóságára mind hitelezési, piaci és működési kockázat szempontjából. A Csoport tagjai a csoportszintű szabályzat előírásait saját szabályzataikba beépítették.



A Bank a Csoport tagjai felett havi és negyedéves adatszolgáltatás keretében gyakorolja monitoring tevékenységét, amelyet szintén Igazgatósági utasítás szabályoz.

15


3. A konszolidált beszámoló főbb jellemzői A Bank 2015. évről szóló konszolidált éves beszámolójának nemzetközi számviteli szabványok szerinti főbb adatai a következők:  A konszolidált mérlegfőösszeg 2015. december 31-én 1.528.583 millió Ft volt.  A konszolidált saját tőke értéke 2015 végén 254.647 millió Ft-ot tett ki.  A konszolidált adózás utáni eredmény 2015. évi értéke 18.362 millió Ft, melyből a tulajdonosra jutó eredmény 13.560 millió Ft, a nem ellenőrző részesedésre jutó eredmény 4.802 millió Ft. Az MFB Zrt. 2015. évi konszolidációs körébe 21 vállalkozás tartozott, amelyből 15 leányvállalat és 6 társult vállalkozás volt. A konszolidációs körbe bevont vállalkozások száma a bázishoz, 2014-hez képest összességében egy vállalkozással csökkent. A konszolidált beszámoló jelentősebb számszaki jellemzőihez tartozó magyarázatok a következők: 3.1. Mérlegfőösszeg A nemzetközi számviteli szabványok szerinti mérlegfőösszeg változása az alábbi: Mérlegfőösszeg (IFRS) 1.800.000 1.528.583

1.600.000 1.314.309

millió Ft

1.400.000

1.200.000

1.260.896

1.084.199

1.000.000 800.000 600.000 400.000 200.000 0 Nem konszolidált

2014.12.31

Konszolidált

2015.12.31

2015-ben a csoportszintű mérlegfőösszeg 1.529 milliárd Ft volt, 21%-kal haladja meg a 2014. évi értéket. Az MFB Zrt 1.314 milliárd Ft-os mérlegfőösszege a csoportszintűnek 86%-a, amely megegyezik a 2014. évi értékkel. Mindez azt jelenti, hogy az MFB Zrt.

16

Az MFB Zrt. 2015. évi konszolidált vezetőségi jelentése mérlegfőösszegének bővülése döntően meghatározta az MFB csoport mérlegfőösszeg növekedését is. 3.2. Saját tőke A csoportszintű tőkeellátottság biztosítja a feladatok biztonságos ellátását. A nemzetközi számviteli szabványok szerinti saját tőke értéke, illetve éves változása az alábbi: Saját tőke (IFRS) 300.000 242.955

250.000

millió Ft

207.017

254.647

206.142

200.000 150.000 100.000 50.000 0 Nem konszolidált 2014.12.31

Konszolidált 2015.12.31

Az MFB Zrt. konszolidált saját tőkéje 2015. december 31-én 5%-kal volt magasabb a 2014. év végi értéknél. A magasabb érték döntően a Bankra jutó felhalmozott eredmény és a nem ellenőrző részesedésekre jutó tőkenövekedéséből adódott. A saját tőke növekményből 3,1 milliárd Ft külső tulajdonosra jut, amely nélkül a növekmény csak 4%. 3.3. Adózás utáni eredmény Az MFB Zrt. nemzetközi számviteli szabványok szerinti nem konszolidált 2015. évi adózás utáni eredménye -532 millió Ft volt. Figyelembe véve a társult vállalkozások eredményét is, valamint a konszolidáció miatti változásokat, az MFB Zrt. 2015. évi konszolidált adózás utáni eredménye 18.362 millió Ft volt. A konszolidált eredmény a konszolidációba bevont vállalatok összesített eredményével figyelembe véve a FŐGÁZ Csoport eredményét is (2014-ben a FŐGÁZ eredmény teljes mértékben a korábbi tulajdonost illette meg, 2015-ben megszűnt tevékenységből származó

17

Az MFB Zrt. 2015. évi konszolidált vezetőségi jelentése eredményként szerepel az átfogó jövedelem kimutatásban) - kedvezőbb az egyedi eredmény értékénél: IFRS, millió Ft 2014.

2015.

Változás

Egyedi nettó eredmény

1.024

-532

-1.556

Konszolidált nettó eredmény

6.704

18.362

11.658

- ebből: Tulajdonosra jutó eredmény

3.059

13.560

10.501

Az egyedi és konszolidált eredményadatok (IFRS) változását a következő ábra szemlélteti: Nettó eredmény (IFRS) 20.000

18.362

millió Ft

15.000 10.000 6.704 5.000 1.024

-532

0

Nem konszolidált

Konszolidált

-5.000 2014.

2015.

3.4. Az MFB konszolidált működését bemutató lényeges mutatók ROA 2014. 1. Nettó eredmény 2. Mérlegfőösszeg 3.=1/2 Eszközarányos eredmény (ROA)

6 704 1 260 896 0.5%

2015. 18 362 1 528 583 1.2%

millió Ft, % Index 273.9% 121.2% 225.9%

2015. 18 362 254 647 7.2%

millió Ft, % Index 273.9% 104.8% 261.3%

ROE 2014. 1. Nettó eredmény 2. Saját tőke 3.=1/2 Tőkearányos eredmény (ROE)

6 704 242 955 2.8%

A 2015. évi nagyobb eredmény következtében a ROA értéke 1,2%-ra, a ROE értéke 7,2%-ra nőtt, az egyedi értéket mindkét érték meghaladja. 18

Az MFB Zrt. 2015. évi konszolidált vezetőségi jelentése Költség/bevétel arány

1. Működési ráfordítások* 2. Működési bevételek** 3.=1/2 Cost/Income ratio

2014. 36.014 52.220 69,0%

2015. 36.608 58.611 62,5%

millió Ft, % Index 101,6% 112,2% 90,6%

*Általános és adminisztratív költségek, egyéb ráfordítások **Nettó kamat- és díjbevétel, osztalékbevételek, megszűnt tevékenységgel kapcsolatos bevételek (Főgáz), egyéb bevételek

2015-ben a működési ráfordítások összege közel azonos az előző évi értékkel, míg az árbevétel - a Főgáz eredményének figyelembe vételével (2014-ben az eredmény teljes mértékben a korábbi tulajdonost illette meg, 2015-ben megszűnt tevékenységből származó eredményként szerepel az eredménykimutatásban) - emelkedett, így a mutató értéke jelentősen kedvezőbb a 2014. évihez képest. Tőkeáttétel

1. Mérlegfőösszeg 2. Saját tőke 3.=1/2 Tőkeáttátel mutató

2014. 1.260.896 242.955 5,2

2015. 1.528.583 254.647 6,0

millió Ft, % Index 121,2% 104,8% 115,7%

A mérlegfőösszeg bővülése meghaladta a saját tőke növekedését, így a Bank tőkeellátottsága kismértékben romlott, azonban a csoport középtávon így is megfelelő tőkeértékkel rendelkezik működésének biztonságos ellátásához. Likviditási mutató 2014. Likvid eszközök (pénzeszközök, MNB betétek, hitelintézeti betétek, értékesíthető 1. értékpapírok) 2. Összes eszköz 3.=1/2 Likviditási mutató

154.768 1.260.896 12,3%

2015.

340.583 1.528.583 22,3%

millió Ft, % Index

220,1% 121,2% 181,5%

2015-ben az anyacég MFB intenzív forrásbevonási tevékenysége jelentős mértékben a későbbi aktív tevékenység alapját szolgálja, vagyis az év utolsó negyedévében bevont új források átmenetileg a likvid eszközök értékét növelték. Így az év végén a Csoport jelentős likviditással rendelkezett, amelyből azonban a várható kihelyezések volumene miatt a szabad likviditás jelentősen kevesebb, mint a mérlegben szerepelő összeg. 19

Az MFB Zrt. 2015. évi konszolidált vezetőségi jelentése 4. Az MFB csoport 2016. évi üzletpolitikai koncepciója Az MFB csoport szerepével kapcsolatos új kormányzati elvárások teljesítése érdekében 2014. év végén szükségessé vált a csoport működési modelljének részleges újragondolása. Külső tanácsadó cég bevonásával új csoportszintű működési modellt dolgozott ki a Bank. Az új működési modell kialakítása 2015-ben folyamatosan zajlott, de a feladatok egy része 2016-ra is tervezett módon áthúzódik. A 2015-ben elért legfontosabb eredmények közé tartozik a hitelezési, tőkebefektetési, EU forráskezelési kompetenciák végleges elhelyezése a csoportban, a párhuzamosságok, nem hatékony szervezeti megoldások és folyamatok megszüntetése. Ezen változásoknak köszönhetően az MFB csoport az új és fennmaradó feladatokat hatékonyan lesz képes ellátni. Kiemelt esemény 2015-ben, hogy az MFB Zrt. integrálta az MV Zrt. EU forráskezelői tevékenységét saját szervezetébe. 2016. év során a csoportszintű folyamatok további, mélyebb konszolidációjának és integrációjának előkészítése a cél, melynek eredményeképpen az MFB a holdingszerű struktúra helyett egységes és központosított funkciókat hoz létre, kihasználva az ebben rejlő működési szinergiákat. 2016-ban a Bank üzleti aktivitásának egyik legnagyobb feladatát az EU-s forráskezelői tevékenység jelenti majd. Ennek legfontosabb mérföldkövei a sikeres termékfejlesztés, a kb. 400 értékesítési pontból álló MFB pont hálózat felépítése, valamint a kapcsolódó közvetítői folyamatok felállítása. Ezen felül az MFB finanszírozóként támogatja majd 2016-ben a kormányzati energetikai szerepvállalást is: ebben finanszírozói vagy garanciaügyletek lebonyolításával lesz jelen, és az ügyleteket finanszírozó nemzetközi forrásbevonást valósít meg. Az MFB-NHP Földvásárlási Hitelprogram keretében 2016-ban az MFB finanszírozza a pályázók földhöz jutását, terméket vezet be az ügynöki partnerhálózatban, gondoskodik arról, hogy megtörténjen a kapcsolódó igények befogadása, adminisztratív feldolgozása, végül pedig kampányszerű folyósítási tevékenységet lát el.

20

Az MFB Zrt. 2015. évi konszolidált vezetőségi jelentése A fentiek mellett az MFB csoport a következő évben a piaci igény mértékében tovább folytatja eddigi tevékenységeit, vagyis a jelenlegi refinanszírozási programok működtetését vagy új programok kidolgozását, illetve egyedi hitelek nyújtását fejlesztéspolitikailag releváns ügyletekhez és az ehhez kötődő finanszírozási tevékenységet.

21


5. Egyéb kiemelt folyamatok Az MFB és csoportja környezetvédelmi feladatait a környezetvédelmi előírásoknak, jogszabályoknak megfelelően látta el, környezetre ártalmas tevékenység finanszírozásában nem vesz részt, környezetkárosító tevékenységet nem végez. Környezetvédelmi feladatok a konszolidációba bevont társaságnál a FŐGÁZ Zrt. és az MMBF Zrt. esetében merülnek fel, mindkét Társaság a magyar és az EU környezetvédelmi jogszabályokban meghatározott kereteken belüli végzi a tevékenységét, a veszélyes anyagok és veszélyes hulladékok kezelése a jogszabályi előírások szerint történik. A Társaságok rendelkeznek a működéséhez szükséges összes hatósági engedéllyel. A Bank és a konszolidációba bevont társaságok önálló kutatási és kísérleti fejlesztési tevékenységet nem folytatnak. Telephellyel az alábbi Társaságok rendelkeznek: 

MKK Zrt. – 2015-ben bekövetkezett létszámbővülés miatt újabb irodahelyiségek bérlésére került sor az új bérelt rész átnyúlik a másik épületrészbe, így más címen található.



MFB-Ingatlanfejlesztő Zrt. – A Társaságnak két fióktelepe, 2800 Tatabánya, Bárdos László utca 2. (Tatabánya Pláza), 9970 Szentgotthárd, Füzesi út 3/b (Gotth’art Hotel) és egy telephelye 1061 Budapest, Andrássy út 39. (Párisi Nagy Áruház) van.



MMBF Zrt.- a Társaság egy fiókteleppel rendelkezik a Szeged melletti Algyőn.



FŐGÁZ Zrt. – a Társaság nyolc budapesti telephellyel és 25 vidéki fiókteleppel rendelkezik

Az anyacég MFB és a csoport többi tagja telephellyel nem rendelkezik

22

Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Recommend Documents