Az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek. Szent Margit Gimnáziumának. Szervezeti és Működési Szabályzata 2013

Az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Szent Margit Gimnáziumának Szervezeti és Működési Szabályzata 2013.

1

TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Elöljáróban 2. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja 3. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése 4. A gimnázium célja II. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 1. Az intézmény adatai, jogállása, alaptevékenysége 2. Az intézmény azonosító számai 3. Intézményi bélyegzők 4. Az intézmény vagyona és gazdálkodása 5. Az intézmény működésének, fejlesztésének forrása 6. Az intézmény gazdasági szervezete 7. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai III. A GIMNÁZIUM SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 1. Az intézmény szervezeti egységei és felépítése 2. Az intézmény felelős vezetője az igazgató 3. Az igazgatóhelyettesek 4. Az intézmény vezetőinek helyettesítési rendje 5. Az iskolatitkárok 6. Gazdasági vezető 7. Technikai dolgozók 8. A nevelőtestület működése 9. Pedagógusok 10. Az osztályfőnöki munkaközösség, osztályfőnökök 11. Szakmai munkaközösségek 12. Az iskolai közösségek: tanulók közösségei 13. Szülői Munkaközösség - SZMK (szülői szervezet) 14. A vezetők és a szülői szervezet kapcsolattartási formái 15. Az iskola-egészségügyi ellátása 15. Panaszkezelési eljárás 16. Külső kapcsolatok rendszere, formája 17. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 18. A hit- és vallásoktatás rendje IV. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI SZABÁLYAI 1. A működés rendje 2. A vezetők iskolában való tartózkodásának rendje 3. Belépés és benntartózkodás rendje a nem jogviszonyban állók számára 4. Az intézményi védő-óvó előírások 5. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 6.. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának rendje 7. Ifjúságvédelmi felelős 8. Ünnepélyek és hagyományépítés 9. A tanuló felvételének feltételei, eljárási rendje 10. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolása 11. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 12. A tanulószobai foglalkozásra való felvétel rendje 13. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái

2

4 5 5 6 6 7 7 8 8 8 9 11 11 12 13 13 14 15 15 16 18 20 20 22 22 22 23 23 23 25 26 27 27 27 28 28 29 32 32 32 33 34 34

14. A Diákönkormányzat és a vezetők közötti kapcsolattartás formái 36 15. Térítési díjak visszafizetése 36 16. A mindennapos testedzés 37 17. A szociális támogatás megállapítása 38 18. A tanulók véleménynyilvánításának formái 39 V. A TANULÓ MEGÍTÉLÉSE 1. Az iskola magatartási és szorgalmi minősítő rendszere 39 2. A tanulók jutalmazásának elvei és formái 40 3. A tanulókra vonatkozó fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei 41 4. A tanulók által előállított dolgok díjazása 44 5. Adatkezelés az iskolában 44 6. A tankönyvellátásról szóló intézkedések. 45 V) Záró rendelkezések 46 1) Elfogadás, jóváhagyás 2) Mellékletek 3) Záradékok

3

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Elöljáróban KEDVES MUNKATÁRSAK! A Szent Margit Gimnázium munkatársai, (tanárok, takarítók, karbantartók, irodai dolgozók, stb.) egy nagy múltú közösséghez, Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Kongregációja köré szerveződő közösséghez tartoznak. Azok a szabályok, amelyek a munkánkat és életünket meghatározzák, nem egyszerűen csak a közös munka és élet menetét biztosítják, hanem egy nagy múltú, magyarságát és kereszténységét megélő közösség értékeit és szellemiségét bízzák ránk, és azt kell közvetíteni a diákok felé. Célunk és feladatunk szintézist teremteni egyfelől a műveltség és a keresztény értékrend, másfelől a hit és az élet pólusai között. Olyan közösséget építeni, amelyben kibontakozhat a magyar szellemiség. Olyan személyiségek formálását kell elősegíteni, akik felelősséget éreznek egymás iránt, a közösségük és a magyar nemzet iránt. „Az oktatási rendszer csak annyira jó, amennyire a tanárok, akik alkotják.” „Az eredményes tanulás elképzelhetetlen színvonalas tanítás nélkül.” „A kiváló teljesítményhez gyermekek többségének sikere szükséges!”

Bizalom és felelősségtudat!

4

2. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A Szervezeti és Működési Szabályzat a kialakított célés feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A Szervezeti és Működési Szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011./CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2012./ I. törvény a munka törvénykönyvéről 1997./XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1992./ XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 2011./CXCV. törvény az államháztartásról 2003./ CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 3. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése A jogszabályban meghatározottak szerint az SZMSZ-t a nevelőtestület fogadja el, a Diákönkormányzat (DÖK) véleményének kikérésével. Az SZMSZ azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba, határozatlan időre szól, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az iskola előző Szervezeti és Működési Szabályzata. Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok betartása az iskola valamennyi tanulójára és azok törvényes képviselőire, illetve az iskola minden munkavállalójára és az iskola létesítményeit bármilyen jogcímen igénybe vevőkre nézve kötelező. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013. augusztusi határozatával fogadta el. Módosításra akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban változás áll be, vagy az igazgató, a szülők, a nevelőtestület vagy a DÖK erre javaslatot teszt. Jelen SZMSZ felülvizsgálata minden tanév elején történik, az esetleges jogszabály módosításokat beépítjük. A hatályba lépett SZMSZ-t meg kell ismertetni: - a gimnázium azon alkalmazottaival, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, - valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, és meghatározott körben használják a helyiségeit.

5

Az SZMSZ-t nyilvánosságra kell hozni és közzé kell tenni a hatálybalépést követő első szülői értekezleten. A SZMSZ hatálya kiterjed: - a gimnáziumba beírt tanulók közösségére, - a tanulók szüleire, illetve törvényes képviselőire, - a nevelőtestület tagjaira, - az igazgatóra és helyetteseire, - a nevelő – oktató munkát segítőkre, - a gimnáziumban egyéb munkakörben dolgozókra, - az épület termeit használókra. 4. A gimnázium célja A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján, a gimnáziumi nevelési és oktatási célok vállalása mellett, feladata a tanulókat vallásos és hazafias szellemben erkölcsös állampolgárrá nevelni, valamint az átlagosnál magasabb általános műveltséget, legalább két idegen nyelvben való jártasságot és lehetőleg középfokú nyelvvizsgát biztosítani részükre. Célunk magas szintű oktatással felkészíteni tanulóinkat a felsőfokú oktatási intézményekben történő továbbtanulásra és helytállásra. A gimnázium sajátossága, hogy minden tanuló egy vagy két tantárgyból emelt szintű oktatásban részesülhet, melynek során a tantárgyakat magasabb óraszámban, elmélyültebben tanulhatja. Másik jellegzetességünk, hogy az idegennyelv-választás lehetősége szélesebb skálájú az átlagosnál. Tanulhatnak angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol és latin nyelvet. Feladatunk, hogy a tanulókat módszeresen és kritikusan megismertessük a tudomány és a kultúra alapjaival. Gimnáziumunk ezen kívül biztosítja a vallásos nevelést a katolikus, református és evangélikus diákok egyháza szerinti hitoktatás keretei között. Olyan tanulókat akar nevelni, akik igyekeznek elsajátítani a sajátos keresztény erényeket: mint a megbocsátás, alázat, szolgálatkészség, szelídség, türelem, kitartás, a lelkiismeret érzékenysége, az önnevelés igénye. Életük céljának tekintik Isten róluk alkotott tervének megvalósítását, szeretetük növekedését. A testileg és lelkileg egészséges, művelt ember nevelésére törekszik, aki érti és értékeli a szépet, az igazat, a jót, a szentet, és tehetségéhez mérten igyekszik mindezt megvalósítani életében. Nyitott akar lenni a kor kihívásaira, modern műveltségű és egyszersmind az Egyházhoz, a benne élő Krisztushoz hű nemzedékeket akar nevelni. A gimnázium Árpád-házi Szent Margit nevét viseli. Szent Margit élete példájával nevelt az embertársaink tiszteletére, a szociális érzékenységre, hálaérzetre a szülők, tanárok, nevelők iránt. Tanít a szeretetre, szerénységre, egyszerűségre és kötelességtudatra.

6

II. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 1. Az intézmény adatai, jogállása, alap tevékenysége Elnevezése: Szent Margit Gimnázium Székhelye: 1114. Budapest, Villányi út 5-7 Levelezési címe: 1518. Bp. Pf. 41. A gimnázium OM azonosítója: 035 239 Alapítási éve 1996. augusztus 1. A gimnázium alapítója és fenntartója: Az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Kongregációja. (Rövid neve: Megváltós Nővérek) Címe: 1085. Budapest, Horánszky utca 17. Az alapító okiratot 1901 /1996. 06. 27. / 22 szám alatt alkotta meg 1996. augusztus elsején, a Kongregáció Tartományfőnöknője. 2011. április 5. egységes szerkezetbe foglalta a fenntartó. Bírósági lajstromszám: 16 Működési engedélyének száma: FPH 038/860-7/2011. Fenntartója és felügyeleti szerve: Isteni megváltóról Nevezett Nővérek Kongregációja – Magyar Tartomány Rövid neve: Megváltós Nővérek Címe: 1085. Budapest, Horánszky utca 17. A gimnázium típusa: négyosztályos gimnázium, ötosztályos gimnázium, hatosztályos gimnázium, maximum 26 osztály (150 fő 7-8. osztály és 765 fő 9-12 osztály). A gimnázium jogi személy. A fenntartó önálló gazdálkodással és bérgazdálkodással ruházta fel. A gimnázium képviseleti joga az igazgatót illeti meg. A gimnázium működési területe: Budapest és vonzáskörzetéből érkező tanulók. A gimnázium alaptevékenysége: 8531 általános középfokú oktatás 7-8. évfolyam, az általános alapfokú nevelést és oktatást befejező része, tanulószobai foglalkozás. 9. Ny nyelvi évfolyamon az angol és német nyelvet megalapozó szakasz. 9-12. évfolyam általános műveltséget megalapozó, valamint az érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányok megkezdésére előkészítő nevelés és oktatás folyik, amely magába foglalja az emelt szintű érettségire történő felkészítést. A gimnázium kiegészítő tevékenysége: 5629 Egyéb vendéglátás (iskolai étkeztetés) 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása (részleges hasznosítás –terembérlet) 8551 Sport, szabadidős képzés (sport-, úszótanfolyam) 8552 Kulturális képzés (tánctanfolyam, művészeti képzés, irodalmi-, drámatanfolyam) 8559 Máshová nem sorolt egyéb oktatás (számítógépes tanfolyam, nyelvtanfolyamok, stb.) A gimnázium igazgatóját a Tartományfőnök Nővér bízza meg, felette a munkáltatói jogokat gyakorolja. 2. Az Intézmény azonosító számai Statisztikai számjele: 1822 8342-8531-552-01 A gimnázium adószáma: 1822 8342-2-43 Bankszámlavezetője: CIB Bank ZRT Számlaszáma: 1110 2106 – 1822 8342 -3600 0001

7

3. Intézményi bélyegzők hosszú /fej/bélyegző: Szent Margit Gimnázium 1114. Budapest, XI. Villányi út 5/7 1518. Bp. Pf. 41. Tel/fax: 4810904 OM: 035 239 körbélyegző: Szent Margit Gimnázium 1114. Bp, Villányi út 5/7 1.- 5. érettségi bélyegző: Szent Margit Gimnázium mellett működő érettségi vizsgabizottság 1. v 2. v. 3. Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak: (igazgató, igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető, iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, a gondnok, az osztályfőnök és az érettségi vizsgabizottság jegyzője az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor, igazgatói engedéllyel.) 4. Az intézmény vagyona és gazdálkodása A gimnázium feladatellátást szolgáló vagyona: a Fenntartó ingyenes használatba adja a tulajdonában levő vagyontárgyakat (ingatlan és ingóságok) az intézmény számára; az intézmény vagyona felett az igazgató rendelkezik. A gimnázium vagyon feletti rendelkezési joga: A Fenntartó ingyenes használatba adja a tulajdonában levő vagyontárgyakat (ingatlan és ingóságok) az iskola számára, de a vagyontárgyak fölötti rendelkezési jog a Fenntartóé. A Gimnázium a saját vagyona felett az igazgató rendelkezik. A gimnázium gazdálkodási jogviszonya: A gimnázium önállóan gazdálkodó egyházi fenntartású közoktatási intézmény. 5. A gimnázium működésének és fejlesztésének forrása - központi költségvetésből; - a Fenntartó költségvetéséből; - az önkéntes szülői hozzájárulásokból; - saját bevételekből. Saját bevétel, amely a gimnázium tevékenységével összefüggésben lehet: - Alaptevékenységből származó bevétel, az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke (étkezés), az intézményi ellátás díja, az alkalmazottak térítése, a más dolgozók részére nyújtott ellátás körébe tartozó szolgáltatás ellenértéke. - Az alapítványoktól, köztestületektől, egyéb szervezetektől származó juttatás. - A kiegészítő tevékenységből származó bevétel (a gimnázium igénybevételének térítése, feleslegessé vált eszközök és tárgyak értékesítése, tanulók kártérítése, kamat, kötbér, bírság, dolgozók kártérítése, terembérlet, stb. - Külföldi segély és adomány. A kiegészítő tevékenység keretében végzett szolgáltatásból származó bevételnek teljes egészében fedezni kell a tevékenységet terhelő összes kiadást, beleértve az üzemeltetési és fenntartási arányos részt is. Az iskola helyiségeiben, területén párt, politikai mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet. 6. Az intézmény gazdasági szervezete A gazdálkodásra, munkamegosztásra és a felelősségvállalásra vonatkozó rendelkezéseket a munkaköri leírások tartalmazzák.

8

A gazdálkodás megszervezésének módja szerint önállóan gazdálkodó: a gimnázium gazdasági egysége ellátja mindazokat a feladatokat (költségvetés tervezése, bérszámfejtés, társadalombiztosítással kapcsolatos ügyintézés, könyvelés, üzemeltetés, utalványozás, stb.) melyek az önálló működéshez szükségesek. A gazdasági vezetőt a gimnázium igazgatója felé beszámolási kötelezettség terheli, valamint rendszeres és időszakos adatszolgáltatásra kötelezett mind az igazgató és az igazgatón keresztül a Fenntartó felé, igény szerinti gyakorisággal. A gimnáziumban a gazdasági vezető pénzügyi – gazdasági adminisztratív feladatokat lát el, a pénztárosi tevékenységet a pénztáros végzi, a bérszámfejtést és társadalombiztosítási tevékenységet más munkatárs látja el. A költségvetéssel, gazdálkodással összefüggő ügyekben az igazgató egy személyben is aláírhat, ilyen esetben azonban a gazdasági vezető ellenjegyzése szükséges. A költségvetési bankszámla feletti rendelkezés minden esetben az igazgató és a gazdasági vezető joga, bármelyiküket akadályoztatása esetén a kijelölt személy helyettesíti. Az igazgató akadályoztatása esetén a gazdasági vezetőt illeti meg a döntés gazdasági ügyekben, oktatási ügyekben helyetteseit. 7. Törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai A gimnázium törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: - az alapító okirat, - a szervezeti és működési szabályzat, - a pedagógiai program, - az éves munkaterv, - a házirend, - az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje. A gimnázium tervezhető és elszámoltatható működésének részeként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje). Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza a gimnázium legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. A gimnázium alapító okiratát a Fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja. A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelőoktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Nemzeti Köznevelési Törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. A gimnázium pedagógiai programja meghatározza: a gimnázium pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat; a gimnázium tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket; az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét; a gimnáziumban alkalmazott beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit;

9

a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. Továbbá: - a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, - a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, - a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, - a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, - a középszintű érettségi vizsga témaköreit, - a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a Fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető a könyvtárban, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. Az éves munkaterv A tanév általában szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A szorgalmi időszak ünnepélyes tanévnyitó Veni Sancte-val kezdődik és Te Deummal, hálaadó szentmisével és ünnepélyes tanévzáróval ér véget. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, amit a munkatervben rögzítenek. A tanévnyitó értekezleten döntenek a nevelő és oktató munka lényeges tartalmi változásairól /házirend, pedagógiai program stb./, iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek, tantestületi értekezletek időpontjáról, a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról. A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. Az éves munkatervet a Fenntartó hagyja jóvá. A munkatervet a diáknaptár tartalmazza, de egy példánya az informatikai hálózaton is rendelkezésre áll. A tanév helyi rendjét az intézmény honlapján is el kell helyezni. A házirend Az intézményi rendszabályok (házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint az iskola belső rendjének, életének részletes szabályozását. A rendszabályok betartása kötelező, erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és a beosztott tanulók ügyelnek. Az ügyeleti rend megszervezése az igazgatóhelyettesek feladata. A házirendet, melyet az intézményvezető készít el, a nevelőtestület fogadja el a törvényben meghatározottak egyetértésével. A házirendet a Fenntartó hagyja jóvá. A házirendet a diáknaptár tartalmazza, de egy példánya az informatikai hálózaton is rendelkezésre áll. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:

10

az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása – ideiglenesen – az iskola e célra használatos szerverén történik, a frissítés legalább egyórányi gyakorisággal történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni vagy a diáknaptárba beírni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek. A tanév végén a digitális napló által generált haladási és osztályozó naplókat le kell menteni, majd jogszabályban megadott ideig az irattárba kell helyezni és évenként frissíteni. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben. III. A GIMNÁZIUM SZERVEZTI FELÉPÍTÉSE 1. Az intézmény szervezeti egységei és felépítése Az oktató-nevelő munka szervezeti egységei: vezetője az igazgató. Az igazgató közvetlen munkatársai: a rendi igazgatóhelyettes az általános igazgatóhelyettes, az oktatási igazgatóhelyettes, a gazdasági vezető (igazgatóhelyettes). Munkaközösségek: - osztályfőnöki - hittan – filozófia – etika - magyar és ének-zene - angol nyelv - idegen nyelvi - történelem és rajz - matematika - fizika- informatika - természettudományos - testnevelés és tánc A gazdasági iroda: pénzügyek tervezése, irányítása, pénztár, számfejtési, élelmezési, karbantartási, takarítási tevékenységek. A működtetésért felelős a gazdasági vezető.

11

Az eltérő tevékenységű szervezeti egységek munkáját az igazgató hangolja össze. 2. Az intézmény felelős vezetője az igazgató A gimnázium egyedüli felelős vezetője az igazgató. Az igazgató megbízása a Fenntartó joga és kötelessége. Az igazgató vezetői tevékenységét két igazgatóhelyettes, rendi igazgatóhelyettes és a gazdasági vezető (igazgatóhelyettes) közreműködésével látja el. Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott személyekre vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az igazgatónak az iskola vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Fenntartó megbízási dokumentuma és a hatályos törvények állapítják meg. Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – át nem ruházott – feladatokat. Felelős a gimnázium szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a gimnázium munkavállalói felett a munkáltatói jogokat. Képviseli a gimnáziumot állami és egyházi szervek és más harmadik természetes vagy jogi személy előtt. Iskolaképviseleti jogkörét átruházhatja az igazgatóhelyettesekre és a gazdasági vezetőre. Megszervezi a tanulók zavartalan munkavégzéséhez szükséges feltételeket. Megszervezi a gimnáziumi munka folyamataiban az ellenőrzéseket. Jogköre és feladatai: - a gimnázium katolikus szellemének megőrzése, - a gimnázium működésének tervezése, szervezése és ellenőrzése, - a nevelőtestület vezetése, jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk megszervezése és vezetése, - a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, - a Pedagógiai Programban, az SZMSZ-ben, a házirendben a módosítások előkészítése, - a tanév helyi rendjének elkészítése, - a nevelőtestületi értekezletek előkészítése, - bizonyítványok és hivatalos iratok aláírása, - diákokkal kapcsolatos fegyelmi ügyekben eljárás, - a helyettesek és gazdasági vezető megbízása, - munkaközösség-vezetők megbízása, - az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, - utalványozási jogkör, - kiadmányozási jogkör, - a beiskolázás megszervezése és lebonyolítása, - jutalmazási és fegyelmi kérdésekben döntés, - a panaszok és a közérdekű bejelentések kivizsgálása, - óralátogatások végzése, - az évenkénti lelkigyakorlat biztosítása, - döntés a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kérdésekben (felvétel, vizsgaengedélyek, felmentések, fegyelmi ügyek), - felelős a nemzeti és iskolai ünnepek méltó megszervezéséért, - felelős a gimnázium évkönyvének szerkesztéséért, - felelős az oktatási hatóságok részére kiadott jelentésekért, - a javaslattevés kitüntetések adományozására, - kapcsolattartás a szülőkkel, - költségvetés elkészíttetése és felterjesztése - a sajtóügyekben eljárás, - a külföldi kiküldetés engedélyezése, ill. jóváhagyása.

12

3. Az igazgatóhelyettesek A gimnáziumban több igazgatóhelyettes van: rendi igazgatóhelyettes, általános igazgatóhelyettes, oktatási igazgatóhelyettes és gazdasági vezető (igazgatóhelyettes). Az intézményvezető-helyettesek megbízása során a Fenntartó egyetértési jogot gyakorol. Rendi igazgatóhelyettes A rendi igazgatóhelyettes feladatkörét, jogait és kötelességeit a Rend Tartományfőnöknőjével egyeztetve határozza meg az Igazgató. Általános igazgatóhelyettes Jogai és kötelezettségei: - távollétében a helyettesítési rend szerint helyettesíti az igazgatót, - a tantárgyfelosztás megtervezése, - felügyeli és szervezi az órarendkészítést, - a digitális napló előkészítése, évközi karbantartása és ellenőrzése, - helyettesítés és óracserék szervezése és lebonyolítása, - segíti lebonyolítani a felvételit a gimnáziumban, - segíti lebonyolítani a gimnáziumban az érettségi vizsgákat, - segíti a javító és az osztályozó vizsgák megszervezését és lebonyolítását, - félévente ellenőrzi a nevelő-oktató munkával kapcsolatos feladatok határidejének betartását, - ellenőrzi az anyakönyvek vezetését, - statisztikai adatszolgáltatást elvégzi, - szervezi az óralátogatásokat, - tanórák látogatása, - a tanóravédelem elvének érvényesítése, - a szakmai munkaközösségek munkájának ellenőrzése, - koordinálja az ünnepélyek és iskolai megmozdulások megszervezésével megbízottak munkáját, - segíti az iskola munkatervében nem rögzített, évközben adódó feladatok megoldását, - részt vesz az Igazgató mellett a nevelőtestületi és osztályfőnöki konferenciák előkészítésében és a szükséges tudnivalókról tájékoztatja a nevelőtestület tagjait. Oktatási igazgatóhelyettes Jogai és kötelezettségei: - távollétében a helyettesítési rend szerint helyettesíti az igazgatót - segíti az adatszolgáltatásokat, - segíti a javító és az osztályozó vizsgák megszervezését és lebonyolítását, - szervezi, lebonyolítja a fegyelmi tárgyalásokat, - szervezi és segíti lebonyolítani a felvételit a gimnáziumban, - szervezi és segíti lebonyolítani a gimnáziumban az érettségi vizsgákat, - szervezi és segíti lebonyolítani az önkéntes munkát a gimnáziumban, - szervezi és segíti lebonyolítani az emelt szintű és a nyelvi választásokat, - segíti koordinálni a tanórákon kívüli foglalkozásokat, - az évenkénti lelkigyakorlat biztosítását segíti, - részt vesz a nevelői-oktatói munka eredményességének ellenőrzésében, - a munkafegyelem vizsgálata, tanóra látogatás, - a nemzeti és iskolai ünnepek méltó megszervezését elősegíti, - a tanóravédelem elvének érvényesítése, - segít az Igazgató mellett a nevelőtestületi és osztályfőnöki konferenciák előkészítésében és azokon részt vesz, - segíti az iskola munkatervében nem rögzített, évközben adódó feladatok megoldását. 4. Az intézmény vezetőinek helyettesítési rendje

13

Hatáskörük és illetékességük kiterjed mindazon területekre, amelyet a jelen szabályzat tartalmaz. Az igazgatót távollétében, illetve akadályoztatása esetén az azonnali döntést igénylő kérdésekben az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Együttes akadályoztatásuk esetén az oktatási igazgatóhelyettes látja el a helyettesítői feladatokat. Tartós távollét (két héten túli időtartam) esetén a Fenntartó határozza meg a helyettes személyét. Az igazgatót döntései előkészítésében véleményükkel, javaslatukkal segítik az igazgatóhelyettesek és a munkaközösségek vezetői. Az operatív vezetési ügyekben az igazgató, az igazgatóhelyettesek heti rendszerességgel, az osztályfőnökökkel havonta (a hónap második keddjén) találkozik és megbeszélést tart. 5. Az iskolatitkárok Az iskola operatív ügyintézői. Feladatuk: - irodai adminisztráció, - a tanulók személyes adatainak naprakész nyilvántartása, - tanulói jogviszonyról szóló igazolások kiállítása, - beírási napló vezetése, - törzskönyvek gondozása, illetve másodlatok kiadása, - diákigazolványok és pedagógusigazolványok intézése, - az adminisztrációs határidők (érettségi jelentkezés, tanulmányi versenyek, stb.) - iratok iktatása és irattárazása, - felvételivel kapcsolatos feladatok, - az érettségivel kapcsolatos feladatok, - telefonügyelet a tanítás alatt, - gimnázium működésének elősegítése (csengetések), - segítik az iskola munkatervében nem rögzített, évközben adódó feladatok megoldását. Feladatuk az iskolavezetés munkájának és a tanárok adminisztrációs tevékenységének segítése. A munkájuk végzése során fokozottan kell ügyelniük a szolgálati titok megtartására, és a személyiségi jogok tiszteletben tartására. 6. A gazdasági vezető Az iskola gazdasági vezetőjét az igazgató nevezi ki a Fenntartó egyetértésével, ő állapítja meg a tanárok törvényes illetményét, elősegíti a munkáltatói jogok törvényes gyakorlását. Beszámolási és tájékoztatási kötelezettséggel tartozik az iskola igazgatójának. Az iskola igazgatója mellett aláírási jogot gyakorol a gazdasági egység pénzgazdálkodása területén. Felelősség terheli a gazdasági egység elfogadott költségvetésének, az azzal kapcsolatos pénzgazdálkodásnak és a számviteli rendnek a Számviteli Törvény szerinti maradéktalan törvényes végrehajtásáért. A gazdasági vezető felelőssége: felelős a gazdasági egység Számviteli Törvényben előírt számlatükrének elkészítéséért, szükség szerinti módosításáért, betartásáért és betartatásáért, felelős az éves költségvetés törvények szerinti elkészítéséért, az éves költségvetés maradéktalan végrehajtásáért, felelős az Adótörvényben előírt adatok nyilvántartásáért, és az adóhatóságnak előírás szerinti közléséért,

14

felelős a gazdasági egység munkavédelmi, tűzvédelmi, balesetvédelmi előírásaival kapcsolatos gazdasági feladatok figyelemmel kíséréséért, felelős a gazdasági egység időszaki és éves költségvetési beszámolójának elkészítéséért, felelős az igazgató által felvett dolgozók munkaszerződések előkészítésért. Feladatai: elkészíti a gazdasági egység éves költségvetését, és azt jóváhagyásra előterjeszti az iskola igazgatójának, a költségvetést érintő évközi törvény- és rendeletmódosulásról azonnal tájékoztatja az iskola igazgatóját, figyelemmel kíséri az iskola vagyonállagát és szükség esetén javaslatot tesz annak állagmegóvására, költséggazdálkodást illető megoldhatóságára, gondoskodik a gazdasági egység dolgozói bérszámfejtésének időben történő elkészítéséről, figyelemmel a TBK és SZJA előírásokra, az éves jóváhagyott költségvetés alapján végzi a gazdasági egység pénzgazdálkodásával kapcsolatos teendőket, a Számviteli és Adótörvények alapján gondoskodik a főkönyvi és analitikus könyvelés vezetéséről, a költségvetés évközi módosítását /szükség szerint/ kidolgozza és jóváhagyásra előterjeszti az iskola igazgatójának, elkészíti az időszakos jelentéseket, beszámolókat és azokat az igénynek megfelelően továbbítja, elkészíti a Számviteli és Adótörvények alapján szükséges éves költségvetést érintő könyvelési feladatokat és gondoskodik azok lekönyveléséről, ellenőrzi a házipénztárból kifizetésre kerülő pénzeszközök jogosságát, az ezzel kapcsolatos bizonylatok alaki, tartalmi és formai előírásainak betartását, időszakos és éves zárási és leltározási feladatok elvégzése, ellenőrzi az irányítása alá tartozó alkalmazottak munkaidejének, munkájának és munkarendjének betartását, gondoskodik arról, hogy a gazdasági egység munkafolyamataiban a kapcsolódó ellenőrzés biztosítva legyen /folyamatba épített ellenőrzés/, elkészíti az évközi és éves adóbevallásokat, és az iskola igazgatójának jóváhagyó aláírása után benyújtja az adóhatósághoz, gondoskodik a gazdasági egység valamennyi dolgozójáról, ügyeiről vezetett nyilvántartása naprakész vezettetéséről, elkészíti és jóváhagyásra előterjeszti a gazdasági egység éves költségvetési beszámolóját, és gondoskodik a felügyeleti szervhez történő továbbításáról és elfogadtatásáról. Segíti, a gimnázium munkatervében nem rögzített, évközben adódó feladatok megoldását. A gazdasági vezető munkatársai: konyhai vezető, műszaki vezető, munkaügyi előadó, a pénztáros, az iskolatitkár, a technikai alkalmazottak, (a karbantartó, a portás, takarítók, stb.) feladataikat a mindenkori munkaköri leírásuk alapján látják el. 7. Technikai dolgozók Munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a megfelelő jogszabályok szabályozzák. A jelenléti ívet érkezéskor és távozáskor a portán alá kell írni. A letöltött munkaidőt a gazdasági vezető igazolja. Ettől eltérni csak az igazgató engedélyével lehet. Munkájukat a munkaköri leírás és a vezetők beosztása szerint végzik. 8. A nevelőtestület működése

15

A nevelőtestület – a Nemzeti Köznevelési Törvény 70. § alapján – a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola életével, hivatalos ügyeivel kapcsolatos intézkedések, viták és minden más adat – a tájékoztatás célját szolgáló anyagok kivételével (azaz a diákoknak szóló hirdetések és a faliújságra kihelyezett anyagok) – szolgálati titok, ezt a nevelőtestület minden tagja köteles megőrizni. A nevelőtestület döntéseit értekezleten, nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott eseteket. A nevelőtestület rendes és rendkívüli értekezleteket tart. A nevelőtestület rendes értekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: tanévnyitó, tanévzáró, félévi és év végi osztályozó, minden hónap negyedik keddjén nevelőtestületi értekezlet. Amennyiben a nevelőtestület tagjainak egyharmada vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja, rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze, az intézmény lényeges problémáinak megoldására. A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. A nevelőtestület döntései és határozatai az intézmény iktatott anyagába kerülnek. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre bizottságot, úgynevezett ad hoc bizottságot hozhat létre. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja és dönt a következőkben: szervezeti és működési szabályzat, pedagógiai program, házirend, munkaterv, tanév rendje, fegyelmi ügyek, tanulók osztályozó vizsgára bocsátása, iskolai munkáról szóló átfogó beszámoló elfogadásáról, nevelőtestületi jogok átruházásáról. 9. A pedagógusok Az iskolában foglalkoztatott munkavállalók munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a hatályos törvények szabályozzák. A munkavállalók egy része oktató-nevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő alkalmazott, illetve egyéb alkalmazott. Iskolánk minden tanára elsősorban élete példájával nevel. Ez egyaránt igaz az iskolai és az iskolán kívüli magatartására is. Iskolánk katolikus, szerzetesi iskola. Legyen a pedagógus is olyan hívő, vallását gyakorló, keresztény ember, akire tanítványai felnézhetnek, akit nemcsak szakmai, de emberi példának tekinthetnek. A rájuk bízottakat hitükből fakadó szeretettel vezessék, amely állandó megbocsátásra képes. A hivatali titok megőrzésére az iskola minden dolgozója köteles. Az iskolai élet egészére figyelve – saját munkakörén túl is – segítse a közösség tagjainak emberi és keresztény kibontakozását. Esetleges akadályoztatását időben jelezze! Óra elhagyására vagy

16

cseréjére csak komoly ok miatt kerülhet sor. Személyi ügyekben a szeretetről és a diszkrécióról soha ne feledkezzék meg! Az iskola tanulóitól és szüleitől jogtalan előnyt, illetve – a mindennapi életben szokásos figyelmesség kivételével – ajándékot, kölcsönt nem fogadhat el. Az iskola tanulótól olyan tevékenységért nem kérhet pénzt, melyet az iskola célként és feladatként a pedagógiai programjában kitűz. A pedagógusok munkaköri kötelességei: Szakmai hivatásbeli elvárások: - a Római Katolikus Egyház hivatalos tanítását képviseljék, azzal ellenkezőt ne tanítsanak; - a kötelező óraszámuknak meg kell lenni, amely a tanítás, a nevelés, a tanulókkal való egyéb közvetlen foglalkozásból áll, melyek a pedagógus szakértelmét igénylik; - nevelő munkájukhoz azokat a módszereket válasszák ki, melyek tevékenységüket leginkább hatékonnyá és eredményessé teszik; - rendszeres önképzéssel, a továbbképzéseken való részvétellel és a munkaközösség munkájába történő bekapcsolódással fejlesszék szaktárgyi és általános műveltségüket; határidőre megszerezzék a kötelező minősítéseket; - öltözködésük, megjelenésük legyen rendezett, tiszta, amellyel példát mutathatnak diákjaiknak. Adminisztrációs teendők: - az iskolai adminisztrációt gondosan vezessék: statisztikák készítése stb.; - az elektronikus haladási és osztályozó naplót naprakészen vezessék; - tanévi munkájukat tanmenetben tervezzék meg. Személyes törődés: - legyen külön gondjuk a gyöngébb tanulókra, és segítsék elő a tehetségesebb tanulók hatékonyabb fejlődését; - tanulók feleleteit nyilvánosan értékeljék, az érdemjegyet közöljék a tanulóval; - a témazáró dolgozatokat legalább egy héttel a tervezett időpont előtt jelentsék be; - az írásbeli dolgozatokat, felmérőket 10 tanítási napon belül javítsák ki, nyilvánosan értékeljék, adják ki úgy, hogy azokat a gondviselő is láthassa. Jelenlét az iskolában: - A tanítási, foglalkozási beosztás szerinti órájuk előtt 10 perccel a munkahelyen, illetve tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt 10 perccel annak helyén kötelesek megjelenni. Iskolába való be és kilépéskor használják a beléptető rendszert. - Órájukat pontosan és szakszerűen tartsák meg. - A munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 7.30-ig kötelesek jelenteni a titkárságon keresztül, vagy közvetlenül az igazgatónak vagy helyetteseinek, hogy helyettesítésükről intézkedhessenek. - Előre látható esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 1 nappal előbb a feladata (tanóra; foglalkozás; felügyelet stb.) elhagyására. A tanmenettől eltérő tartalmú foglalkozás megtartását, a tanóra elcserélését az igazgatóhelyettesek engedélyezik. - Az iskola ünnepélyein és a diák lelkigyakorlaton beosztás szerint vegyenek részt. - A tanterem rendjére felügyel és bármilyen balesetveszélyes helyzetet, károkozást tapasztal, akkor legkésőbb a következő szünetben a titkársági füzetbe beírja. - A tanítás végeztével fölpakoltatják a székeket és a könnyen összeszedhető szemetet összeszedetik a teremben.

17

Kapcsolat tanárokkal, szülőkkel: - A tanév rendjében meghatározott fogadóórákon, konferenciákon, értekezleteken vegyenek részt. - Szakmai értekezleteken vegyenek részt. - Rendszeres kapcsolatot tartsanak az osztályfőnökkel és szülőkkel. - A szülőket tájékoztassák, a tanuló érdemjegyeiről a digitális naplón keresztül, ellenőrizzék a Diáknaptárt, ha üzenetet írtak be. Programok, felügyeletek: - A lelkigyakorlatok, sportnapok, tanítás nélküli munkanapok idején tehát a pedagógus köteles megbízás szerint részt venni az azokhoz kapcsolódó kirándulásokon, iskolai programokon. - Megbízás esetén pontosan lássák el az ebédlői, tanulószobai, vagy más felügyeletet. - Megbízás esetén lássák el a különböző versenyeken, felvételin, javító és osztályozó vizsgán, érettségin, stb. történő felügyeletet. - Segítsék az iskolán kívüli programok, osztálykirándulások, táborok és túrák lebonyolítását. - Segítsék, az iskola munkatervében nem rögzített, évközben adódó feladatok megoldását. A munkaidő: A pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A teljes munkaidő ötvenöt–hatvanöt százalékában (a továbbiakban: nevelésseloktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelésoktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között. A pedagógusok a tanévzáró konferencia megkezdése előtt adják le a megfelelő iratokat az iskola vezetésének, a rájuk bízott termeket, szertárakat tegyék rendbe, azok leltárát az igazgató helyettessel együtt ellenőrizzék. Tanítási szünetek A tanítási szüneteket a pedagógusok úgy kezdhetik meg, hogy feladataikat befejezték. A nyári szünet után, augusztus 21-től készen kell állniuk arra, hogy az iskolában adódó munkákat elvégezhessék, jelen lehessenek a konferenciákon, pótvizsgákon, egyéb tanévkezdési feladatokon. 10. Az iskolai közösségek: osztályfőnöki munkaközösség, osztályfőnök Az osztályfőnöki munkaközösség Az osztályfőnöki munkaközösség az iskola nevelési kérdéseiben az igazgató döntés előkészítő és tanácsadó testülete. Konferenciáin megtárgyalja az aktuális feladatokat, a nevelési problémákat és azokra lehetőség szerint megoldási javaslatot tesz. Az osztályfőnök Az osztályok életét az osztályfőnök vezeti és fogja össze. Feladatának elvégzésére az igazgatótól kap megbízást úgy, hogy osztályát – lehetőleg – érettségiig végigvezesse. Munkáját az osztályban tanító tanároktól, a tanulók szüleitől és az igazgatótól kapott információk figyelembevételével végzi. Javaslattevő és intézkedési jogköre kiterjed az osztállyal kapcsolatos minden kérdésre. A keresztény pedagógia elvei és gyakorlata szerint neveli tanítványait. Összehangolja osztályában a nevelési tényezőket, mindent megtesz azért, hogy osztálya jó közösséggé

18

váljon. Tanítványai családi hátterének és személyiségének alapos megismerésére törekedve a gimnázium nevelési céljainak megfelelően, azokkal azonosulva - formálja diákjai személyiségét, segíti önismeretük, hivatástudatuk fejlődését. Megkülönböztetetten figyel azokra, akik képességeikhez mérten gyengébben teljesítenek, felderíti az okokat és segít kiküszöbölni azokat. Keresi a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók megsegítésének módjait, támaszkodva problémás esetekben az iskolapszichológusra. A hivatali titokra és a személyiségi jogokra, diszkrécióra különösen ügyel munkája és diákokról adott véleménye során. Az osztályfőnök feladatai különösen: Adminisztrációs teendők, amelyeket el kell végeznie: - az osztályra vonatkozó hivatalos iratok, digitális napló, törzskönyv napra kész vezetése, bejegyzésekkel történő ellátása; - bizonyítványok időben történő pontos vezetése, kitöltése, bejegyzésekkel történő ellátása; - az ellenőrző könyvek (Diáknaptár része) kitöltetése, vezetésük számonkérése, beírások aláírásának számontartása; - osztályozó vizsgára történő jelentkezések számontartása, jelentése; - a tanulók hiányzásainak rögzítése, a mulasztott órák igazolásainak ellenőrzése, és a szükséges lépések megtételére figyeljen igazolatlan órák esetén; - egyéb adminisztrációs teendők elvégzése. Személyes törődés, amelyeket meg kell tennie: - a szülőkkel és az osztályban tanító tanárokkal együttműködve törekszik arra, hogy minél jobban megismerje és fejlessze tanítványai személyiségét; - folyamatosan figyelemmel kíséri és értékeli az osztályközösség alakulását, és az osztály tanulmányi munkáját; - ismerje tanítványai családi hátterét, iskolán kívüli elfoglaltságait; - figyelemmel kíséri és irányítja a tanulók tanítási órán kívüli iskolai elfoglaltságát; figyelje és segítse a hátrányos helyzetű tanulókat; - hivalkodó megjelenés esetén intézkedik (miniszoknya, arcfestés, testékszer, rasszista és vallásellenes pólók, stb.), - különösen sokat kell figyelnie a sokat mulasztó tanulókra. Ahol, és amikor jelen kell lennie: - az osztályban igyekezzen minden nap legalább egyszer megjelenni, - a lelkigyakorlaton ő gondozza osztályát és jelen van a programokon, - jelen van az osztály közös szentmiséin, - ünnepélyeken igyekszik az osztályával részt venni, ha órája nem akadályozza, - jelen van és felügyel osztályának tanításon kívüli iskolai programjain. Hivatalos osztályfőnöki teendők, amelyeket el kell végeznie: - legyen kidolgozott nevelési terve, osztályfőnöki tanmenete. Az osztályteremmel kapcsolatos feladatai, amelyeket meg kell tennie: - legyen gondja arra, hogy osztályának terme ízlésesen díszített legyen; - legyen gondja, hogy az osztályteremben bármilyen balesetet okozó eszközt észlel vagy rongálást tapasztal, akkor minél hamarabb elhárítsuk, - tanév elején átveszi és végén átadja az osztálytermet, - törődjék azzal, hogy a diákok a tanítás végeztével fölpakolják a székeket és könnyen összeszedhető szemetet ne hagyjanak a teremben: padjaikban, földön. Osztályában tanító tanárokkal kapcsolatos feladatai, amelyeket meg kell tennie: - legyen velük olyan kapcsolatban, hogy diákjairól általuk pontos képet kaphasson, azok nem titkos ügyeit megbeszélhesse;

19

- látogatja az osztálya tanítási óráit; - előkészíti az osztályozó értekezleteket, és azon áttekinti az osztály munkáját, valamint értékeli az osztály munkáját, amennyiben szükséges, az egyes tanulókat. Szülőkkel történő kapcsolattartása, amelyeket el kell végeznie: - szülői értekezleten beszámol az osztály neveltségi, és tanulmányi helyzetéről, ismerteti elgondolásait, kikéri a szülők véleményét; - tájékoztatja a szülőket a tanuló személyiségének fejlődéséről, tanulmányi munkájáról, magatartásáról és hiányzásairól; - családokat igyekezzék meglátogatni, amennyiben szükséges; - a pályaválasztást segíti és megbeszéli a szülőkkel; - félévente legalább egy alkalommal – ez benne van a tanév rendjében is - szülői értekezletet tart; - „fehér-asztalt”, azaz szülőtalálkozót szervezhet. Osztály-diákbizottsággal kapcsolatos feladatai, amelyeket el kell végeznie: - segíti az osztály-diákbizottság és az iskolai DÖK munkáját; - az osztályozó konferenciák előtt kikéri véleményüket a magatartás- és szorgalomjegyekről. A vallásos élettel kapcsolatos teendői, amelyeket el kell végeznie: - jelen van osztályának diákmiséin; - a lelkigyakorlat – nem lelki vezetőre tartozó részét - megszervezi, és programon jelen van. A programokkal kapcsolatos feladatai, amelyeket el kell végeznie: - szervezi osztálya tanulmányi kirándulásait, felkéri arra a kísérő tanárt; - segíti a tanulókat programok szervezésében; - igyekezzék rendszeresen programot szervezni a diákjainak; - igyekezzék évente legalább két osztály szinten meghirdetett túrát, programot szervezni az osztályának. 11. A szakmai munkaközösségek A köznevelési törvény 71.§ szerint: a nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. Az iskolában a már felsorolt munkaközösségek működnek. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelésioktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A szakmai munkaközösségek javaslattételi és véleményezési jogkörük gyakorlásával kapcsolódnak be az iskola életébe. A szakmai munkaközösség munkájának irányítását munkaközösség-vezetők végzik. A munkaközösség-vezetőket a munkaközösség tagjainak javaslata alapján az igazgató bízza meg. A munkaközösség-vezető feladatai: - összeállítják a munkaközösség éves programját, - megbeszélik velük a tankönyvválasztást, és azt a törvény szerint jóváhagyatják, - összehangolják az azonos területen működő tanárok munkáját, a szakkörök, fakultációk indításával kapcsolatos javaslataikat, az érettségi tételeket, - óralátogatásokat végeznek, - szervezhetnek bemutató órákat, melynek tervét az éves munkaterv tartalmazza, - szervezik a pedagógusok továbbképzését, - figyelemmel kísérik a szakmai versenyek kiírását, gondoskodnak a nevezésről és a helyi versenyek lebonyolításáról, - törekednek az iskolán belüli egységes értékelés megvalósítására, - összeállítják az osztályozó és javító vizsgák feladatait,

20

- feltárják a tantárgyak közötti koncentráció, a tantárgy oktatása fejlesztésének lehetőségeit, - javaslatokat tesznek a szaktantermek fejlesztésére, - a munkatervben előirányzott időben beszámolnak a munkaközösség munkájáról, - javaslatot tehetnek kitüntetésre, jutalmazásra. A szakmai munkaközösségek tevékenysége: A szakmai munkaközösségek feladatait a közoktatási intézmény pedagógiai programja és éves munkaterve irányozza elő. A szakmai munkaközösségek az alábbi tevékenységeket folytatják: - javítják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét, - fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, - végzik a tantárgy-csoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését, - kialakítják a közel egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét, - összehangolják az intézmény számára a felvételi, javító és osztályozó vizsgák írásbeli és szóbeli feladat- és tételsorait, - az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek, - javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, - figyelemmel kísérik és támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját. 12. Az iskolai közösségek: A Diákönkormányzat: A Diákönkormányzatra vonatkozó és vele kapcsolatos feladatok és kötelességek akkor lépnek érvénybe, ha a diákönkormányzat megalakult a jogi szabályozásnak megfelelően. A Nemzeti Köznevelési Törvény (2011/CXC. tv.) 48.§ alapján valamennyi tanulónak jogában áll – megfelelő módon és formában – véleményt nyilvánítani az iskola életét érintő kérdésekben. Ez Diákönkormányzaton keresztül történhet szervezett formában. A tanulók jogainak érvényesítésére és érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A Diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjedhet. A Diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint tevékenykedik. Feladatai: - a diákság (tanulócsoport, diákkör, stb.) érdekeit képviseli az igazgató, nevelőtestület előtt; - igény szerint, lehetőségeihez mérten szervezi a tanórán kívüli diákéletet, - évente diákközgyűlést szerveznek, - meghatározó szerepet vállal a diákok közösségformálásában. A Diákönkormányzat tevékenységét a saját SZMSZ-ük szerinti vezetőség koordinálja, a Diákönkormányzatot a nevelőtestület, az igazgató, illetve a Szülői Szervezet irányába a Diákönkormányzat elnöke, vagy az arra felkért személy képviseli. A Diákönkormányzat munkájának segítésére az igazgató a diákok véleményének figyelembe vételével segítő pedagógust bíz meg. A Diákönkormányzat tevékenységének kereteit a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. Véleményezési joga van: - az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt; - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt; - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor; - a házirend elfogadása előtt; - a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál;

21

- a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítésénél, elfogadásánál; - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésénél, megszervezésénél; - az iskolai sportkör működési rendjének megállapításánál; - az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásánál; - a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításánál; - az adatkezelési szabályzat elkészítésénél; - az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben. A Diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: - saját működési szabályzatáról; - Diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról; hatáskörei gyakorlásáról; - egy tanítás nélküli munkanap programjáról; - a Diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről. A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetve SZMSZ-ének jóváhagyását, a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével az igazgató útján kéri. A Diákönkormányzat működési feltételei: Az iskola tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a Diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A Diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. Az osztályközösségek. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség megválasztja az osztály diákbizottságának tagjait és titkárát. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Tanulói csoportok: Az iskolai munka szervezésekor, pl. idegen nyelv, emelt szintű képzések, informatika tárgyak esetén kisebb létszámú csoportokat szervezünk az osztályközösségekből. Tanulói közösségek: Az iskolai munka elmélyítésére tanulói közösségek szerveződhetnek, ilyenek pl.: az irodalmi kávéház, ITDK, sportkör, diákszínpad, énekkar, KeCsap, stb. tárgyakhoz kapcsoló szakköri csoportok. Szülői Munkaközösség - SZMK (szülői szervezet) Az igazgató kéri ki az írásos anyagok átadásával a véleményüket azokban a kérdésekben, amelyekben a jogszabály véleményezési jogot biztosít. A szülői szervezet képviselőjét a nevelőtestületi értekezletre, véleményezéssel érintett pontjának tárgyalásához meg kell hívni. Szabályzatát a Szülői Munkaközösség fogadja el. A szülői szervezetnek véleményezési joga van: - a működési szabályzatban a szülőket is érintő rendelkezéseiben; - a házirend megállapításaiban; - a szülőket anyagiakban is érintő ügyekben; - az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában; - a pedagógiai programot illetően; - a Munkatervnek a szülőket is érintő részében. A SZMK vezetője havi rendszerességgel tanácskozni hívja a szülői szervezet tagjait: az aktuális ügyek és a hosszabb távú stratégia egyeztetése érdekében, részt vesz az igazgató, DÖK vezető tanár és DÖK diák elnöke, ha szükséges. A tanácskozásra az SZMK elnök jogosult vendéget meghívni. Az iskolavezetés, a szülői szervezet tagjai, DÖK képviselők felvethetnek kérdéseket.

22

A szülői szervezet tagjait az osztályok szülői munkaközösségei az osztályfőnökök vezetésével választja ki minden tanév első szülői értekezletén. A szülői szervezet tagjainak tagsága addig tart, amíg osztályok szülői közösségei megbízzák. 13. A vezetők és a szervezeti egységek kapcsolattartási rendje Az iskola közösségeinek kapcsolattartási formái különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, iskolagyűlések, nyílt napok. Az iskola közösségeinek tevékenységét, a kapcsolattartás rendszeres formáit a megbízott pedagógusvezetők, és a választott diákképviselők segítségével az igazgató fogja össze. Az iskola közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres időpontokat az iskola munkaterve tartalmazza. A feladatok, a programok a munkaterv mellékleteként, havi ütemben kerülnek kiírásra. Az igazgató évente egy alkalommal beszámol a nevelőtestületnek, értékeli a nevelőtestület és a saját munkáját. A szakmai munkaközösségek és az igazgatóság kapcsolata folyamatos. 14. Az iskola egészségügyi ellátása A diákok orvos-egészségügyi ellátását, az iskolaorvos végzi, amelyet az önkormányzat biztosít. Az iskolaorvos és védőnő meghatározott időpontokban a tanulók rendelkezésére áll. 15. Panaszkezelési eljárás Az igazgató és a pedagógusok előre meghatározott és az éves Munkatervben rögzített időpontban fogadóórát tartanak. Erre a digitális naplón keresztül kétszer öt perces időtartamra időpontot is foglalhatnak. Előzetes telefonos vagy írásbeli egyeztetés alapján ettől eltérő időpontban is fogadnak a pedagógusok. Az igazgató köteles a hozzá szóban vagy írásban érkezett panaszokat kivizsgálni, vagy illetékesség hiányában a megfelelő szervnek továbbítani. Az írásban érkezett panaszokat az iskola ügyirat-kezelési szabályzatának megfelelően iktatni kell, ezekre az igazgató, vagy az általa megbízott iskolai dolgozó köteles 30 napon belül írásban válaszolni. 16. Külső kapcsolatok rendszere, formája Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettesek a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak rendszeres kapcsolatot a külső szervekkel. A külső kapcsolatok a következők: Esztergom - Budapesti Főegyházmegye, Fenntartó rend Tartományfőnöksége, KPSZTI: értekezletek, továbbképzések, igazgatói értekezletek, Szent Imre Plébánia, Újbuda Önkormányzat, Tehetségpontok, az iskolát támogató alapítvány: kuratóriumi ülések, katolikus általános iskolák és gimnáziumok – nyílt napok, értekezletek, más felekezetű – vagy ökumenikus iskolák – versenyek, értekezletek, területi általános iskolák és gimnáziumok – nyílt napok, közművelődési intézmények – szabadidős programok, ifjúsági szervezetek – versenyek, közös programok, gyermekvédelem – családlátogatás, gondozás, megbeszélés, gyermekjóléti szolgálat – megbeszélés, látogatás – iskola egészségügyi szolgálat, fogorvosi ellátás lehetővé tétele, stb. 17. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzés elvei:

23

A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az iskolában folyó pedagógiai tevékenység eredményességének, hatékonyságának mérése. Biztosítja az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a Nemzeti Alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola Pedagógiai Programja szerint előírt) működését. Az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltat a pedagógusok munkavégzéséről, valamint megfelelő számú adatot és tényt szolgáltat az iskola nevelő - és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések, minősítések elkészítéséhez. Az igazgató és helyettesei az ellenőrzési ütemterv, illetőleg írásban rögzített munkamegosztás alapján, a pedagógiai munka eredményessége és az iskola zavartalan működése érdekében ellenőrzik, értékelik az alkalmazottak munkáját. Az ellenőrzési ütemterv az iskolai Munkaterv része. Az igazgató közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek és szakmai munkaközösségek vezetőjének nevelő-oktató munkáját. Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetekben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az ellenőrzés kiterjed: - munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének, módjának, minőségére, - az iskola Pedagógiai Programjában kitűzött célok teljesítésére, - feladatok megvalósulására, - az iskola éves Munkatervében foglalt feladatok ellátásra, - a szakmai dokumentumok ellenőrzésére, - a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő – oktató munka belső ellenőrzése során: - a pedagógusok munkafegyelme, - a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, - a nevelő – oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, - a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja. - a tanár – diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, -a nevelő – oktató munka színvonala a tanítási órákon. Ezen belül különösen: - előzetes felkészülés, tervezés, - a tanítási óra felépítése és szervezése, - a tanítási órán alkalmazott módszerek, - a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, - az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése (tantárgyi eredménymérések). A tanítási órák elemzésének további iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg. A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai nevelő-oktató, gazdálkodási munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működésért az igazgató felelős. Az ellenőrzés módszerei (Az Ellenőrzési Terv tartalmazza): - tanítási órák látogatása, - beszámoltatás szóban, vagy írásban, - írásos dokumentációk vizsgálata, - tanulói munkák vizsgálata.

24

Az ellenőrzés módszere és technikája az ellenőrzés céljaihoz és szempontjaihoz igazodik. Az iskola igazgatója minden pedagógus munkáját legalább egy alkalommal értékeli a nevelési év folyamán. Az egyes területek ellenőrzésébe bevonhatja: - a vezető helyetteseket, valamint a szakmai munkaközösség vezetőit. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett pedagógusokkal ismertetni kell, akik arra írásban észrevételt tehetnek. Az ellenőrzés fajtái: - tervszerű, munkatervben rögzített időtartamban és szempontok alapján, - alkalomszerű ellenőrzés. Az ellenőrzés célja: - eredményesség mérése, - a napi felkészültség mérése, - a problémák feltárása, megoldása, - a minősítő értékelések előkészítése. A belső ellenőrzés rendje: Az ellenőrzés célja az éves ellenőrzési tervben szerepel. A helyettesek és a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az igazgató készíti el a pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét. Az ellenőrzési ütemterv az iskolai Munkaterv része, végrehajtásáért az igazgató és helyettesei a felelősek. Az egyes szakterületek belső ellenőrzésének irányításával szakmai munkaközösségek vezetőit kell megbízni. A belső ellenőrzés általában meghatározott munkaterv szerint folyik, de az igazgató rendelkezése alapján rendkívüli ellenőrzés is elrendelhető. Rendkívüli ellenőrzés megtartását kérheti a szakmai munkaközösség, vagy a Szülői Szervezet is. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés: - területeit, - módszerét és - ütemezését. Az ellenőrzési tervet az iskolában a faliújságra kell kifüggeszteni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az igazgató dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: - az igazgató, - az igazgatóhelyettesek, - szakmai munkaközösség és - a Szülői Szervezet. A tanítási évzáró értekezletén értékeljük a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, további feladatokat. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai Munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. 18. A hit- és vallásoktatás rendje Hozzánk érkező diákok nem mind vallásos családból érkeznek, de mindannyian vállalták, hogy katolikus iskolai nevelésbe részesülnek. Ebből adódó feladataikat és kötelességeit fogalmazzuk meg. Mivel katolikus, református, evangélikus, más vallásban felnőtt, sőt meg nem keresztelt fiatalokat is felveszünk, ezért vallásos nevelésünk összetett (ökumenikus) feladatot jelent.

25

Diákjaink vallásos életre neveléséből adódó feladataink és kötelességeink messze túlnyúlnak a szokásos iskolai kereteken. Minden hívő számára természetesen adódik vallásának külső jelekben is megnyilvánuló kifejezése. Iskolánk alkalmat és lehetőséget biztosít ehhez, és valljuk, hogy diákjaink közössége nem csupán a katedra, de a vallásos közösségekbe tömörülő fiatalok közössége is. A vallásos élet külső gyakorlásának formái ezért szorosan hozzátartoznak mindennapjainkhoz. Olyan kötelezettségek ezek, melyek egyben a vallásos élet természetes velejárói is. A tanévet Veni Sancte szentmisével kezdjük, és Te Deum-mal zárjuk, megünnepeljük Szent Margitot, iskolánk névadóját, ezen minden tanulónak jelen kell lenni. A tanulók számára évenként legalább két egynapos lelkigyakorlatos alkalmat szervezünk. Ez tanórán kívüli kötelező foglalkozás. Szervezéséről az igazgatóság, a hittanár és az osztályfőnök gondoskodik. Tanítás előtti és után ima: az osztály első közös órája előtt illetve utolsó óra végén mondják a diákok a tanár vezetésével. Katolikus diákjaink számára vasárnaponként 9.30 órától diákmisét tartunk. A vasárnapi diákmiséken a tanulók és tanárok ünneplőben legyenek. A diákmisék rendje a Diáknaptárban olvasható. A hétköznapi diákmisére a tanulók 7.20-ra érkezzenek meg. A diákmiséknek mindig van egy felelős osztálya. A felelős osztály adja a ministránsokat, olvasókat. Minden hónapban egyszer közös diákmisét szervezünk, ebben az időben a református és evangélikus testvéreinknek istentiszteletet szervez egyházuk. A ballagók számára ballagási misét tartunk. Szentmiséink ünnepélyessé tételére asszisztenciát és éneklést szervezünk. Heti két órában hittant tanítunk (katolikus és református) a diákoknak, mely része a Helyi Tantervnek is. Évente bűnbánati liturgiát szervezünk a tanulóknak, melyet az iskolai órarendbe (lehetőleg hittanórába) illesztünk bele egy tanórában. Szervezéséről a hittanári munkaközösség gondoskodik. Nagyböjtben keresztutat szervezünk a fiataloknak. A fiatalok részére több olyan közösségi megmozdulást szervezünk, amelyek vallásos elmélyülésüket elősegítik (KeCsap, gitáros éneklés, szentségimádás, rózsafüzér, stb.) IV.) AZ ISKOLA MŰKÖDÉS SZABÁLYAI 1. A működés rendje Nyitva tartás 6-22 óra között van nyitva a porta. 7-16 óra között van nyitva az iskola. A heti tanítás rendjét az órarend rögzíti. A megtartott órákat sorszámmal ellátva a digitális naplóba vezeti a szaktanár. A tanulók felügyeletét óraközi szünetekben az arra kijelölt pedagógus látja el. A tanítási óra védelme mindenkinek kötelessége. A tanítási órát zavarni nem lehet. Tanárt és tanulót óráról csak az igazgató engedélyével lehet kihívni. Órát látogatni az ellenőrzési renden kívül felsorolt idők és személyeken kívül csak igazgatói engedéllyel lehet. A tanév rendjét a munkaterv rögzíti. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, vagy a nyitva tartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt.

26

Az első tanítási óra 8.00-kor kezdődik. A tanítási óra ideje 45 perc. A szünetek 15 percesek. A szünetekben a folyosókon és az ebédeltetés alatt az ebédlőben tanári ügyelet működik. A tanítási idő a tanuló számára az órarendben meghatározott első órája előtt 10 perccel kezdődik, és az utolsó órájáig tart, az iskola számára pedig a 1. óra kezdetétől a 7. óra végéig. A tanulók a rájuk vonatkozó tanítási idő után csak az osztályfőnök tudtával, annak felelősségére maradhatnak az osztályteremben. A tanuló a rá vonatkozó tanítási idő alatt csak az igazgató, az igazgatóhelyettesek, távollétük esetén az osztályfőnök írásos engedélyével hagyhatja el az iskolát. Hivatalos ügyek intézése a titkárságon történik. Iskolai ügyelet az irodában: 7.00-tól 15.30-ig tart. Az iskolában a tanítási idő alatt a tanulókon és az alkalmazottakon kívüli személyek csak az igazgató engedélyével tartózkodhatnak. Tanítási szünetben az ügyeleti időn kívül csak beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. A nyári szünet ügyeleti rendjét az igazgató határozza meg. Létesítmények használata Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. Az iskola helyiségeinek használati rendjét a házirend tartalmazza. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: - az iskolai tulajdon védelméért és állagának megőrzéséért; - a tűz- és balesetvédelmi szabályok megtartásáért; - a munkavédelmi szabályok betartásáért. A károkozó az okozott kárt köteles jelenteni osztályfőnöknek és gondnoknak, távollétük esetén a titkárságon, az okozott kárt meg kell téríteni. A tanulók az iskola helyiségeit és létesítményeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után a tanuló csak külön engedéllyel vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskola területén. A részleteket a házirend tartalmazza. A helyiségeket, épületek berendezéseit, felszereléseit, eszközeit csak az igazgató engedélyével és átvételi elismervény ellenében lehet elvinni. Az üresen hagyott termeket zárni kell. Az iskola helyiségeit külső személyek csak az igazgató vagy gondnok írásbeli engedélyével és megállapodás szerinti időben használhatják. A berendezésekért azonban ők is kártérítési felelősséggel tartoznak. Az iskola helyiségeinek bérbeadását az igazgató megbízásából a gondnok intézi és engedélyezi. Karbantartás Az igazgatóság felelős az iskola helyiségeinek balesetmentes használhatóságáért, szükség esetén az intézkedés megtételéért. Az eszközök, berendezések meghibásodását, a balesetveszélyes területek jelzését a tanteremért felelős osztályfőnök illetve a problémát észlelő szaktanár köteles a gondnok tudomására hozni és a titkárságon levő füzetbe beírni. 2. A vezetők iskolában való tartózkodásának rendje Az iskola nyitva tartása idején belül az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. Ha mindhárman távol vannak, akkor a helyettesítési rendben meghatározott dolgozó felelős intézkedni. Ügyelet idején és a nyitva tartáson túl az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az iskola működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. 3. Belépés és benntartózkodás rendje a nem jogviszonyban állók számára

27

Az osztálytermekben szülő csak az engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat (fehérasztalos találkozó, értekezletek, stb.). Idegennek minősül az a személy, aki nem az iskola dolgozója, nem a tanuló családtagja, ill. aki írásos engedéllyel nem rendelkezik a tanuló elvitelével kapcsolatban. A tanórák látogatását tanárjelöltek számára is csak az igazgató engedélyezheti. Az iskola dolgozói, ügynökök, üzletszerzők, vagy más személyek az iskola területén kereskedelmi tevékenységet csak előzetes igazgatói engedély esetén folytathatnak. Az iskolatitkár a feladatkörét meghaladó ügyek esetén a jelentkező külső személyeket az igazgatóhoz vagy helyetteseihez irányítja. 4. Az intézményi védő-óvó előírások Az épületbe csak a beléptető rendszeren keresztül lehet bejutni és távozni. Az épületben az iskola az alagsorban, a földszinten és az 1-2-3. emeleten található. Az 4. emeleti részre – a református hittanterem kivételével - és a kupolába a tanulók csak előzetes igazgatói engedéllyel mehetnek. A 4. emeleten lévő teraszon a második szünetben a diákok csak tanári jelenlét esetén tartózkodhatnak, a Házirendben leírt balesetvédelmi szabályokat kötelesek betartani. Idegen személy érkezését a szolgálatban levő portás jelzi az illetékeseknek. Iskolai foglalkozás, tanítás látogatása csak előzetes igazgatói engedéllyel lehetséges. Az iskola helyiségeit bérlők teljes felelősséggel tartoznak a vagyonvédelemért. A bérbeadás nem gátolhatja az iskola munkáját. A pedagógusoknak, technikai, adminisztratív dolgozóknak a törvény által előírt, munkakörében szükséges orvosi vizsgálatot el kell végeztetni. A munkavédelmi oktatáson egyszer egy évben minden dolgozó köteles részt venni. Évente egyszer biztonsági szemlét és tűzvédelmi riadót kell tartani. A tapasztalatokat, a szükséges javításokat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A tanulók engedély és felügyelet nélkül az iskolában nem tartózkodhatnak. A tanítási órákon a pedagógus által megkövetelt védő-óvó előírásokat be kell tartani. A szaktantermekben és szertárakban tanuló csak tanári jelenlét esetén tartózkodhat. Vegyszer, műszer, kísérleti készülék nem maradhat szabadon. A vegyszeres szekrények és a méregszekrény kulcsai csak a kémia szakos tanárnál lehetnek. A kísérletek bemutatásánál a tanulók a kísérlet fajtájának megfelelő távolságra helyezkednek el. A számítógépteremben a gépeket bekapcsolni csak a tanár jelenlétében és engedélyével lehet. A biztonságtechnikai előírásokat be kell tartani. A fizika, kémia, biológia oktatás, testnevelés és közétkeztetés tekintetében az iskola balesetvédelmi szabályzatát a kollégák aláírásukkal igazoltan átvették. Betartásuk és betartatásuk számukra kötelező. 5. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Tűz esetén a tüzet észlelő személynek: - értesítenie kell a tűzoltókat és az iskola vezetését, - tűzjelzést kell adni (a hangosbemondó és szaggatott csengetés használatával) az automata jelzőrendszer jelzésén túl, - értesíteni kell az épületüzemeltetést, hogy a tűriadó tervben leírt intézkedéseket megtehessék; - az épület gyors, szakszerű kiürítéséről gondoskodni kell – a folyosókon elhelyezett levonulási rend alapján (ezeket ld. a IV. mellékletben is), - évente egyszer tűzriadó gyakorlatot tart az iskola. Bombariadó esetén a bombariadót vevő személynek értesítenie kell:

28

- a rendőrséget és az igazgatóságot, - riadójelzést kell adni: (3 rövid csengetéssel) a hangosbemondón jelezni kell a diákok és a tanárok felé a kiürítés megkezdését, - jelezni az épületüzemeltetési osztálynak, hogy a szükséges óvintézkedéseket megtehessék, - az épület gyors és szakszerű kiürítéséről az előírt menekülési útvonal betartásával gondoskodni kell; - az elmaradt tanítási órákat 1 hónapon belül pótolni kell. 6. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának rendje Gyermekvédelem A gyermekvédelem irányítása, összefogása az igazgató feladata. Az igazgató meghatározza a kapcsolattartás formáját, a tájékoztatás rendjét a Gyermekjóléti Szolgálat és az iskola között. Biztosítja a gyermekvédelmi megbízott munkavégzésének feltételeit. Figyelemmel kíséri a hatályos jogszabályok alapján kötelezően iskolába járó gyermekek kimaradásának okait és intézkedik a megfelelő segítségnyújtásról. Szükség esetén kéri a Gyermekjóléti Szolgálat segítségét. Védő- és óvótevékenység a pedagógusok munkaköri kötelessége. A gyermekek életében tapasztalt negatív változásokat azonnal jelenteni kell a gyermekvédelmi megbízottnak, megfelelő intézkedés meghozatala érdekében. A tanítási év kezdetekor a szülőket írásban kell tájékoztatni: - gyermekvédelmi felelős nevéről; - fogadóórájának időpontjáról. A honlapon közzé kell tenni a szülők számára: - Gyermekjóléti Szolgálat címét, telefonszámát; - Gyámügyi Iroda címét, telefonszámát; - Nevelési Tanácsadó címét, telefonszámát. A gyermekvédelmi megbízott (nálunk a diáktanácsadó vagy iskolapszichológus) közvetlen kapcsolatot tart fent a szülőkkel. A gyermekek anyagi veszélyeztetése esetén segítségnyújtást kezdeményez az illetékes állami hivatalnál. A gyermekvédelmi felelős A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres szakmai kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálattal. Segíti a pedagógusok gyermekvédelmi munkáját: - a pedagógusok, a szülők jelzése, a velük folytatott beszélgetés és a veszélyeztetett gyermek megismerése alapján – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson vesz részt; - a gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb, pedagógiai eszközzel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot; - a Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken; - a gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi az az illetékes állami hivatalnál; - a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények – Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Gyámhatóság címét illetve telefonszámát; -a gyermekvédelmi felelős munkáját, az éves iskolai munkatervben rögzítettek alapján végzi. 7. A tanulóbalesetek megelőzésének feladatai: Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint, ha észleli,

29

hogy a tanuló balesetet szenvedett vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartani az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatát, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az osztályfőnöki órán, ennek során ismertetni kell: - az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat; - a Házirend balesetvédelmi, tűzvédelmi előírásait az iskolaépület és a terasz rendeltetésszerű használatát; - az iskolaépület, a kert, a berendezési tárgyak rendeltetésszerű használatát; a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa bekövetkezésekor földrengés, árvíz - ) szükséges teendőket, - a menekülési útvonalat; -a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. Tanulmányi kirándulások, túrák előtt. Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire fel kell hívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek fel kell hívniuk a tanulók figyelmét minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, diákkísérletek végzésekor) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset megelőzési feladatait részletesen Munkaköri leírásuk és a Munkavédelmi szabályzat tartalmazza. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az iskola Munkavédelmi szabályzata tartalmazza. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén: A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: - a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost kell hívnia; - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie; - minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell a titkárságon keresztül az iskola igazgatójának és jegyzőkönyvet kell felvenni róla.

30

A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola Fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskola igény esetén biztosítja a Szülői Szervezet és az iskolai Diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskolai Munkavédelmi szabályzat szabályozza. A gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat a tanév megkezdésekor, valamint szükség szerint, életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetjük. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentáljuk a digitális naplóban. A nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek felügyeletéről, a gyermekbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről. A gyerekek az iskola létesítményeit, helységeit csak a pedagógus felügyelete mellett használhatják. Az iskolán kívül szervezett séták, tanulmányi kirándulások, rendezvények során a pedagógusok kötelezettségei a következők: Az iskolából való távozást szóban és írásban részletesen jelenti a vezetőnek és helyettesének: mi okból hagyja el az iskolát, visszaérkezés időpontja, a gyermekek létszáma, kísérők száma és neve, igénybevett utazási forma. Amennyiben közlekedési eszközt vesznek igénybe, azt a legkörültekintőbben kell kiválasztani és a megfelelő felnőtt kísérő személyzetről gondoskodni szükséges. A tanulócsoportot kísérő dolgozók nem hagyhatják magukra, illetve nem bízhatják szülők felügyeletére a gyermekeket. Gyermekbalesetek esetére vonatkozó szabályok A baleset jellegétől, a sérülés súlyosságától függően kell eljárni (elsősegélynyújtás, orvos, mentő hívása, stb.) A pedagógus kötelessége az azonnali elsősegélynyújtás. Ha a balesetet, vagy veszélyforrást bármely dolgozó észleli, köteles azonnal intézkedni, az igazgatót, vagy a helyettest és az iskola munkavédelmi felelősét értesíteni. A balesetről és a kezelés tényéről, helyéről az iskolai személyzetnek értesítenie kell a szülőt. Jegyzőkönyvet kell felvenni a tanuló- és gyermek balesetekről. Nyilvántartás a tanuló- és gyermek balesetek nyomtatványon történik.

31

A súlyos balesetet az iskolának – telefonon, telefaxon, vagy személyesen – azonnal be kell jelenteni a rendelkezésre álló adatok közlésével a Fenntartónak. Az eset kivizsgálásához legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt be kell vonni. Súlyos az a gyermekbaleset, amely: - a sérült halálát okozta, ill. ha orvosi szakvélemény szerint a baleset bekövetkezésétől számított 90 napon belül a balesettel összefüggésben vesztette életét; - életveszélyes sérülést, egészségkárosodást okoz; - súlyos csonkulást okoz; - a beszélőképesség elvesztést, vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, elmezavart okoz. Minden balesetet követően az igazgató köteles megtenni a szükséges intézkedéseket további balesetek elkerülése érdekében. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az igazgató ellenőrzi. A nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése Az intézményi munka- és balesetvédelmi feladatok irányítását és ellenőrzését a vezető végzi. A munkavédelmi feladatokat a munkavédelmi felelős látja el. Hatáskörét a munkaköri leírás tartalmazza. Takarítási munkákat a gyermekek távollétében kell végezni. Vegyszereket, maró anyagokat a gyermekektől elzárt helyen kell tárolni. A munka-, tűzvédelmi és bombariadóval kapcsolatos elemi szintű, részletes oktatást minden évben egyszer a megbízottak tartanak, erről jegyzőkönyvet készítenek. Az oktatásokon mindenkinek kötelező a részvétel és az ott elhangzottak tudomásul vétele. 8. Ünnepélyek és hagyományépítés Az iskola hagyományainak kialakítása és ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Segítsük elő a vallásos hagyományok ápolását, a bérmálkozásra történő felkészülést, a vasárnapi szentmiséken való részvételt és az egyházi ünnepek megünneplését. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre vonatkozó időpontokat és a felelősök nevét az éves munkaterv tartalmazza. Az iskolaév legnagyobb ünnepe a Szent Margit nap, ünnepi szentmise után műsoros megemlékezést tartunk. A Nyílt nap a szülők, az iskolába pályázók számára alkalom az iskola sokszínű belső munkájának a megismerésére (kiállítások, diákköri foglalkozások, színpadi bemutató, énekkari, zenekari előadás). Az iskola vallásos és hagyományos kulturális ünnepi rendezvényei: Szent Margit, az iskola védőszentjének ünnepe; állami ünnepek; egyházi ünnepek; Veni Sancte; Te Deum; ballagás; szalagavató. A hagyományápolás külsőségei: - az osztálytermekben a keresztet, a magyar címert és a pápa fotóját tesszük ki, - a tantermek ízléses díszítéséért az osztályfőnök a felelős, - a folyosón elhelyezett hirdetőtáblára az igazgató engedélyével helyezhetünk el képet, vagy plakátot (falra ne ragasszunk ilyet!), - a hivatalos hirdetőtáblára csak előzetes igazgatói engedéllyel tehetünk föl hirdetést,

32

- az iskola logóját használjuk a kiadványokon. Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: az egyenruha. A szülőkkel való egyeztetés esetén változtatható meg. 9. A tanuló felvételének feltételei, eljárási rendje Hatodikos és nyolcadikos tanuló jelentkezhet az iskolába az igazgató által meghatározott időben, a felvételi eljárás szabályozási keretein belül. A tanulók felvételéről vagy felvételének elutasításáról az igazgató dönt. Döntéséről a szülőket levélben és az iskola honlapján keresztül értesíti. Felvétele akkor válik hatályossá, ha hatodikos vagy nyolcadikos tanulmányait befejezte és beiratkozott. Diákok átvételét más osztályokba az iskola igazgatója intézi a titkárság segítségével. 10. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolása Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a Gyermekjóléti Szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az iskola igazgatója – a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban a kormányhivatalt és a Gyermekjóléti Szolgálatot értesíti. Az értesítést követően a Gyermekjóléti Szolgálat az iskola bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat. Amennyiben az igazolatlan órák száma meghaladja a 10 órát, a rendelkezések kötelezik az igazgatót, hogy írásban értesítse a szülőt, valamint a tartózkodás helye szerinti illetékes gyámhatóságot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan óráinak száma eléri a harminc órát, tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot. Ha a tanuló igazolatlan óráinak száma eléri a harmincat, és nem tanköteles korú, külön fegyelmi eljárás nélkül törölni kell a tanulók névsorából. Ha a tanulónak a mulasztása egy tanévben összesen meghaladja a 250 órát és a tanév végén nem osztályozható, a jogszabály osztályozó vizsga letételét írja elő. Ha egy adott tantárgyból a hiányzás meghaladja a tanórák számának 30 százalékát, osztályozó vizsgát köteles tenni a tantárgyból. Ha a tanulónak a mulasztása egy tanévben összesen meghaladja a 250 órát, akkor a kötelező érettségi tantárgyakból osztályozó vizsgát kell tennie (magyar, történelem, matematika és idegen nyelv). A szóbeli vagy írásbeli felelés alól – három napnál nem hosszabb hiányzás esetén – csak az igazolt hiányzást követő első napon kaphat felmentést a tanuló. Ilyen irányú kérelmét az óra elején közli a tanárral. Hosszabb mulasztás után az első napon megbeszéli a pedagógussal a pótlás határidejét. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az iskolaorvos heti két-három alkalommal – az aktuális tanév első tanítási napjáig meghatározott időpontban – a tanulók rendelkezésére áll. Az iskolaorvos éves munkafeladatait az év elején átadott munkaterv tartalmazza. Minden osztály a tanév során egyszer általános szűrésen esik át. Az oltásokat az életkornak megfelelő időpontban megkapják a tanulók az előírt időpontok szerint. A feljegyzéseket a védőnő készíti el. A gyermek oltási könyvébe történő bevezetés csak akkor lehetséges, ha a szülő az iskolába

33

beküldi azt. Ha ez nem történik meg, akkor a szülő felelőssége, hogy az oltás igazolása bekerüljön az oltási könyvbe. A gyermekvédelmi felelőst a gyermekek rendszeresen felkereshetik a tanév elején. A szülőket tájékoztatjuk a személyéről, fogadóórájának helyéről, idejéről. Az iskola hirdetőtábláján közzétesszük a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények címét és telefonszámát (Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Ifjúsági Lelki segély, Ambulancia). A gyermekvédelmi felelős a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kell, hogy kezdeményezze az illetékes állami hivatalnál. Az iskolai mentálhigiénés szakember fogadóórája és elérhetősége minden év elején kihirdetésre kerül a diákok és a szülők felé. 12. A tanulószobai foglalkozásra való felvétel rendje A tanulószoba tanítási napokon, hétfőtől csütörtökig 15.00-17.00-ig működik. A tanulószobát a házirendben leírtak alapján bármely tanulónk igénybe veheti, rendszeres jelleggel írásos szülői kérés alapján. A 7-9. évfolyamon a tanulószobai fegyelmi elvárások ugyanazok, mint a tanórán. A 1012. évfolyamon a tanulók számára a tanulószobai szolgáltatás nem felvállalt feladata az iskolának, ezért a tanulószoba szabályzatának megszegése esetén az igazgató dönt a tanulószoba további igénybevételének lehetőségéről. A tanulószobai foglalkozás feladata, hogy segítsen megteremteni a nyugodt felkészülés körülményeit a tanulók számára. Az osztályfőnökök figyelemmel kísérik a gyerekek tanulmányi munkáját, és jelentős romlás, vagy más nyugtalanító körülmény észlelésekor javaslatot tesznek a tanulószobai felvételre. Külön gondot kell fordítani a tanulási nehézségekkel küzdő tanulókra. 13. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Iskola segítse elő, hogy választható tanórai foglalkozásokon vegyenek részt a tanulók az iskolában, és ezekről megfelelő (bizonyítványt, elismerést) kapjanak. Szervezett formái: - tanulószoba - énekkar - diákmise (vasárnapi) - diákmise (hétköznapi) - zarándoklat - lelkigyakorlat - diákszínpad - Irodalmi Kávéház - ITDK - meghívott előadók - szakkör - házi bajnokság - versenyek - kötelező és ajánlott korrepetálás - tanulmányi kirándulás (mindenki számára kötelező) amennyiben nem tud részt venni, akkor iskolai foglalkozáson kell részt vennie - túrák (nem kötelezőek) Az iskolai pedagógiai munka biztosítása érdekében a tanulószobára és a szakkörökre a felvételt írásban kell kérni a szülőnek. Ha a tanulót kérelemre fölvették, akkor a tanév végéig köteles részt venni. A szülők és tanulók figyelmét erre a tanév elején fel kell hívni. A tanórán kívüli, kötelező vagy nem kötelező foglalkozást az értékelés, minősítés, mulasztás és magasabb évfolyamba lépés tekintetében a kötelező tanórai foglalkozásokon

34

való részvétellel azonosnak kell tekinteni, amennyiben azok szabályainak megfelelően jelentkezett rájuk a tanuló, és jelentkezését elfogadták. A szakkörök Az iskola hagyományainak megfelelően humán, természettudományos, nyelvi és művészeti szakköröket hirdet meg. A szakkörök indításáról az igazgató dönt. A foglalkozás időtartama általában 45 perc. Az éves programot az igazgató hagyja jóvá. Énekkar Az iskola énekkara két részből áll: az alsós kórusból (7-8. évf.) és a felsős kórusból (912. évf.). A tanulók énekkarba történő felvételét a Házirend szabályozza. Az énekkar az órarendben rögzített időpontban 45 percig tart. Az énekkar szerepléseit az igazgató engedélyezi. Éves programot az igazgató hagyja jóvá. Iskolai sportkörök Az tanulók jelentkezése önkéntes. Az órarendben rögzített időpontban vannak megtartva. Az éves programot az igazgató hagyja jóvá. Külső versenyeken való részvételt az igazgató hagyja jóvá. A rendszeres testedzés formáit külső sportegyesületekkel való megállapodások is segítik. Versenyek A tanulmányi és kulturális versenyeken való részvételt az éves munkaterv tartalmazza. A versenyek rész- és végeredményét a szaktanárok jelzik az általános igazgatóhelyettesnek. A tanulmányi versenyek miatti hiányzást a szaktanár (legalább egy héttel a verseny előtt) előre jelzi az osztályfőnöknek. Amennyiben országos versenyről van szó, a tanuló az adott napról akkor hiányozhat, ha a verseny tantárgyából az előző év végi vagy félévi jegye „jeles” volt és jár az adott tárgyhoz kapcsolódó szakkörre (amennyiben az működik). Ha az előbbi feltételek nem teljesülnek csak annyi tanítási óráról hiányozhat a tanuló, hogy kényelmesen megebédelhessen a verseny kezdete előtt. Az igazgató gondoskodik arról, hogy a versenyeken és egyéb külső szerepléseken eredményes tanulók teljesítményét az iskolaközösség megismerje. Egyetemi nyílt nap A tanítási időben zajló egyetemi nyílt napokra a tizenkettedik évfolyamon az osztályfőnök engedheti el (egy alkalommal tanítási időben) a diákot: ezt a szülőnek írásban kell kérnie, s utólag írásban is kell igazolnia a hiányzást. Nyelvvizsga A közép- és felsőfokú nyelvvizsga esetén az első próbálkozásnál a vizsga napján és az azt megelőző munkanapon nyelvenként és szintenként, a második próbálkozásnál a vizsga napján nyelvenként és szintenként az osztályfőnök engedheti el a tanulót. Előrehozott érettségi A szülő írásos kérésére hiányozhat az írásbeli és szóbeli vizsga napján. Kirándulások és túrák: A tanév rendjébe illesztett egy napos kirándulás, esetleg több napos. Minden tanuló számára kötelező, ha nem vesz részt, iskolai foglalkozáson kell részt venni. Egyéb túrák A pedagógiai programnak megfelelően iskolánk nem kötelező évközi és nyári túrákat szervez. Ezek formái: - gyalogtúra, - állótábor, - evezős mozgó túra,

35

- evezős állótábor, - kerékpártúra, - sí tábor. Az osztálykirándulásra és az egyéb túrákra vonatkozó közös szabályok: (Kirándulások, túrák: továbbiakban: túrák.) A túrákra a vezető köteles még legalább egy tanárt felkérni – igazgató engedélyével felnőtt kísérőt. A túrákat az igazgató engedélyezi a túrabejelentő aláírásával. A túrabejelentőt két példányban kell elkészíteni, a formanyomtatvány alapján. - a vezető neve; - a túra típusa; - a részt vevő diákok osztályonkénti létszáma; - a segédvezetők neve; - a túra útvonala; - a balesetvédelmi oktatást tartó személy neve; - előzetes költségvetés; - utazások módja, eszközei; - csónakok esetén azok száma, illetve tulajdonosa. A nem engedélyezett túrák nem tarthatók meg. A túrákat nyilvánosan, minden diák számára meg kell hirdetni. A túrákról tájékoztatót kell küldeni a szülőknek. Ez a tájékoztató tartalmazza a következőket: - a túra típusa; - indulási és érkezési időpontok; - indulási és érkezési helyek; - útvonal; - közlekedési eszközök; - vezetők neve; - költségvetés (amennyire lehet, pontosan). A túrák meghirdetésekor a tájékoztató mellett túrajelentkezési papírt kell adni a tanulónak, melyet az kitöltve, gondviselővel aláíratva ad vissza a tanárnak. A túrajelentkezési papír tartalmazza a következőket: - a túra jellege, időpontja, költsége; - a tájékoztató tudomásul vétele; - nyilatkozat a tanuló egészségi állapotáról, túrára való alkalmasságáról; - a törvényes képviselő aláírása. A túráról a túrúra történő indulásig bárkit eltilthat a túra vezetője, függetlenül attól, hogy a jelentkezését elfogadta. A túráról – megfelelő felnőtt kíséret biztosításával – bárkit hazaküldhet a túra vezetője. A túrák megkezdésekor a túrának megfelelő balesetvédelmi tájékoztatást kell tartani. A nyári túrákat május 15-ig meg kell hirdetni. 14. A Diákönkormányzat és a vezetők közötti kapcsolattartás formái Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai Diákönkormányzat közgyűlését, melyen az iskola igazgatójának, vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívását a Diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. Az igazgató rendszeresen egyeztet a Diákönkormányzat vezetőjével vagy annak megbízottjával az aktuális kérdésekről. 15. A térítési díj és visszafizetésére vonatkozó rendelkezések

36

Az étkezési térítési díjak befizetéséről szóló csekket vagy átutalási bizonylatot a gazdasági irodában az igazgató által jóváhagyott befizetési napokon, havonta adják le a tanulók. A díjak megállapításakor adható szociális kedvezményt az aktuális jogszabály határozza meg. A tanulói jogviszony bármely okból történő megszűnése vagy szüneteltetése esetén a többletfizetés visszatérítéséről 1 hónapon belül az iskola intézkedik. Étkezést lemondani az étkezés előtti nap reggel 8.30-ig lehet telefonon vagy személyesen a titkárságon vagy a gazdasági irodán. Az iskola a szabályosan lemondott étkezések befizetését a havi étkezési számlával visszatéríti vagy jóváírja. 16. A mindennapos testedzés A Nemzeti Köznevelési Törvény (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) rendelkezése (27.§ (11)) alapján kötelező lesz a „mindennapos testnevelés”. A heti öt óra testnevelésből egy óra az alábbi formában kiváltható: - valamely egyesületben versenyszerűen sportol; - vagy amatőr sportolói szerződés alapján jár edzésekre; - vagy iskolai sportkörben való sportolással, - vagy 8. órában való részvétellel. A fenti lehetőség közül minden diáknak egyet választani kell, s a részvételt dokumentálni kell, illetve igazolást kell a részvételről hozni. Az iskolai sportkör edzései délután zajlanak. Időpontjait az órarend és a szakköri beosztás alapján hirdetjük meg: igyekszünk, hogy a tanítás végéhez a lehető legközelebbi időpontban legyenek. Az iskolai edzéseket néptánc, aerobik, atlétika, úszás, kosárlabda, röplabda és futball sportágakban hirdetjük meg. Az iskolai edzésen való részvétel dokumentálása a többi tanórához hasonlóan történik, azaz az esetleges hiányzást a szokásos módon igazolni kell. A nem iskolai edzésen való részvételről szeptember végéig és a félév / évvége előtt egy hónappal kérünk szülői és edzői igazolást. Amennyiben a fentiekben változás történik (pl. megváltozik a sportegyesület, a sportág, az edző, az időpont), kötelező ezt az iskola felé bejelenteni. A testnevelés órák, és a tornaterem működése A tornateremben csak tanár jelenlétében lehet tartózkodni. A tornatermet használaton kívül mindig zárva kell tartani. Kulcs a testnevelő tanárnál és az irodában található. Bármilyen rongálás esetén az anyagi kárt az okozója köteles megtéríteni. A szereket rendeltetésüknek megfelelően kell használni, és azokat a használat után a helyükre vissza kell tenni. A tornateremben az iskolai rendezvényeken kívül csak tornacipőben szabad tartózkodni. A tornatermi balesetet esetén legelőször a balesetet szenvedettről kell kielégítően gondoskodni. Azt követően a balesetet jelenteni az igazgatónak, közben jegyzőkönyvet kell felvenni. Testnevelés órára a diákok a szünetben öltöznek át. Az öltözőt minél előbb át kell adni a következő osztálynak. Hiányos, vagy nem megfelelő öltözetben a tornaterembe belépni balesetvédelmi okok miatt szigorúan tilos. Ez esetben a tanuló önhibájából kizárta magát a testnevelés óra alól. Ugyanakkor az iskola felügyeleti kötelezettsége továbbra is kiterjed rá, tehát hollétéről a testnevelő tanár gondoskodik. A testnevelés óra pótlásáról gondoskodik a tömegsport órákon. A tornaterem használatát a délelőtti órák és sportkörök, edzések kivételével az iskola igazgatója engedélyezi.

37

A diákok fölszerelése Öltözet: fehér, Szent Margit feliratú póló, sötét / kék vagy fekete / rövidnadrág, fehér zokni, tornacipő, tisztaságcsomag. Bármiféle ékszer, karóra viselése balesetveszélyes és tilos. Felmentések: gyógytestnevelés, részleges vagy teljes felmentés. Egyszeri alkalommal a szülő igazolhatja a hiányzást az ellenőrzőben. Hosszabb időre szóló felmentést a háziorvos ill. a szakorvos igazolásával fogadunk el, melyet az iskolaorvossal láttamoztatni kell. Az első héten egy, - 6 hétnél nem régebbi – szakorvosi leletet kell leadni az iskolaorvosnál, ő adja a felmentést. A testnevelési órán mindig kötelező a részvétel minden tanulónak. A gyógytestnevelésben résztvevők az első és utolsó órán nem kötelesek jelen lenni. A hiányzók orvosi igazolással, vagy az ellenőrzőbe/Diáknaptár megfelelő oldalán beírással igazolhatják a távollétüket. Akinek az órán nincs felszerelése, annak két héten belül egy tömegsport órán kell részt vennie, ezzel pótolni az elmaradt órát. Amennyiben ezt nem teszi, nem tudjuk igazolni a részvételt. Ha egy diáknak második alkalommal nincsen felszerelése és 8 munkanapon belül nem pótolja az órát/órákat valamelyik délutáni sportfoglalkozáson, szaktanári figyelmeztetést kap testnevelőjétől. Amennyiben ez tovább ismétlődik, és újra nem pótolja a tanuló az órát, a következő beírási fokozatok lépnek életbe. Ez folytatódik egészen addig, míg az Igazgató Úrhoz el nem jut a diák. A digitális naplóba a felszereléshiány továbbra is be fog kerülni. 17. A szociális támogatás megállapítása A szociálisan rászoruló tanulók részére támogatás adható, szülői kérelem, osztályfőnöki, gyermekvédelmi felelősi javaslatra. A szociálisan rászorulók támogatása a Szent Erzsébet alapból történik. Iskolai ebédkedvezményt – szociális alapon – az aktuális jogszabálynak megfelelően tudunk biztosítani tanulóink részére. 18. A tanulók véleménynyilvánításának formái A tanulók véleménynyilvánításának és tájékoztatásának jogszabályban előírt fóruma a Diákönkormányzat gyűlése. Megtartásának idejét a Munkaterv tartalmazza. Az iskolai Diákönkormányzat és az iskolavezetés rendszeres konzultációin is felvethető a diákok aktuális kérdései és javaslatai. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái Az igazgató szeptember elején az iskola egészének életéről, az iskolai Munkatervről, a tervezett feladatokról az iskolai diáknaptárban tájékoztatja a diákokat és a szülőket. A diákokat a rájuk vonatkozó ügyekről az iskolai hirdetőtáblákon, a honlapon és az osztályfőnökön keresztül (kihirdetéssel vagy a Diáknaptár erre rendszeresített részébe történő beíratással) tájékoztatja. Az iskola valamennyi tanulójának jogában áll véleményét megfelelő módon elmondani a saját és az iskola életét érintő ügyekben tanárának, osztályfőnökének, illetve az iskola vezetőinek mások jelenléte nélkül vagy valamely közösség előtt. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg, vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. V. A TANULÓ MEGÍTÉLÉSE 1. A tanulók jutalmazásának elvei és formái A magatartás értékelése: - Példás: Az iskola szellemiségéhez hű, annak szabályait megtartja. Tanáraival és társaival kialakított kapcsolata kiegyensúlyozott, tiszteletre és bizalomra épül. Társait segíti és szívesen vállal közösségi feladatokat.

38

- Jó: Az iskola szellemiségéhez hű, annak szabályait megtartja. Tanáraival és társaival kialakított kapcsolata kiegyensúlyozott, tiszteletre és bizalomra épül. Adottságaihoz képest a közösségben passzív, visszahúzódó. - Változó: Vannak fegyelmi vétségei, de nem túl súlyosak, esetleg könnyen befolyásolható negatív irányban, a közösséget nem építi viselkedésével, írásbeli fegyelmi büntetése van, vagy ötnél több igazolatlan órája. - Rossz: Sok fegyelmi összeütközése van az iskola tanáraival, esetleg társait negatív irányban befolyásolja, súlyos fegyelmi vétséget követett el, vagy tíznél több igazolatlan órája. A szorgalom értékelése: Példás: Kötelességét képességéhez mérten jól végzi, az órákra lelkiismeretesen készül. Bizonyos tárgyakból adottságaihoz képest többletmunkát végez. Az órákon aktívan részt vesz. A többiek előmenetelét elősegíti. Nem áll bukásra egyetlen tárgyból sem. Jó: Kötelességét képességéhez mérten jól végzi, az órákra lelkiismeretesen készül. Többletmunkát nem végez. Az órákon passzív. Nem áll bukásra egyetlen tárgyból sem. Változó: Teljesítménye képességeihez mérten ingadozó, vagy nem törekszik komoly munkára, vagy többször készületlen, felületes. Hanyag: Rendszeresen nem készül az órákra, vagy tanulmányaival alig törődik, vagy lényegesen képességei alatt teljesít. Több tantárgyból bukásra áll. A diákok munkájának fontos mérőeszköze az osztályzási rendszer. A félévi osztályzás az első félév munkáját tükrözi, az év végi pedig a teljes tanévben végzett munkát. A félévi és év végi jegyeket a szaktanár javaslata alapján az osztályozó konferencia dönti el. A témazáró dolgozatok jegyeit duplán számítjuk. Ha a tanuló osztályzatainak átlaga 2.0 alatt van, vagy témazáró dolgozatit nem írta meg vagy elégtelenek, akkor minden komolyabb indoklás nélkül megbuktatható, ha a szülők értesítése a digitális naplóban megfelelő időben (egy hónappal az osztályozó értekezlet előtt) megtörtént. Kiemelkedő tevékenységéért az iskola tanulója vagy közössége jutalmazásban részesülhet. Szaktanári dicséret (szóban vagy írásban) adható: - az egész osztály munkáját elősegítő tantárgyi munkáért - szertári, szakköri munkáért - tanulmányi munka és magatartás javulásáért - tanulmányi versenyen elért eredményért Osztályfőnöki dicséret (szóban vagy írásban) adható: - az osztályban jól végzett közösségi munkáért - megemlékezések, ünnepi osztályfőnöki órák megszervezéséért - megemlékezéseken, rendezvényeken eredményes szereplésért - hetesi kötelesség példamutató teljesítéséért - tanulmányi munkáért Igazgatói dicséret (szóban vagy írásban) adható: - kiemelkedő közösségi tevékenységért - kiemelkedő egyéni teljesítményért (szereplés, közösségi munka az iskoláért, stb.) Tantestületi dicséret adható: - kimagasló tanulmányi eredményért (a bizonyítványban, írásban) - példamutató magatartásért és szorgalomért (a bizonyítványban, írásban) Szent Margit-díj A végzős tanulóknak adható, osztályfőnöki javaslat alapján, példamutató kötelességteljesítésért és négy- illetve hatéves kiemelkedő (4,7 feletti) tanulmányi munkáért és példamutató szorgalomért. (Ezüstözött érem a tanuló nevével és évszámmal.)

39

Szent Margit-érem Bármely tanulónak adható tanév végén, az abban az évben tanúsított példamutató magatartásért és kimagasló szorgalmáért (4,8 feletti) tanulmányi eredményért, az osztályfőnök javaslatára a tantestület döntése alapján. Az iskola sportéletben végzett kiemelkedő munkájáért a 12. évfolyam tanulói kaphatják a testnevelő tanár és az osztályfőnök javaslata alapján. (Sárgaréz érem a tanuló nevével és évszámmal.) Szent Margit-plakett Bármely tanulónak adható tanév végén, az abban az évben tanúsított példamutató magatartásért és kimagasló szorgalmáért, (4,5 feletti) tanulmányi eredményért, vagy valamilyen versenyen elért kiemelkedő teljesítményéért, az osztályfőnök javaslatára a tantestület döntése alapján. (Kerámia vagy más plakett) Regionális, egyházi szervezésű (KPSZTI) vagy országos tanulmányi versenyeken elért kiemelkedő egyéni teljesítményért, illetve több tanéven keresztül elért kitűnő tanulmányi eredményért a versenykiírásnak megfelelően díjakban részesülhet. Az adható jutalmak formái: - Könyvjutalom - Tárgyjutalom - Oklevél 2. A tanulókra vonatkozó fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei A tanulókra vonatkozó fegyelmező intézkedéseket a Házirend szabályozza. A Házirendet a Diáknaptárban megkapják a tanulók. Év elején mind a tanulók, mind a szülők megismerik a Házirendben foglaltakat, és ezt a Diáknaptárban tanúsítják aláírásukkal. Azt a tanulót, aki: - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy - a tanulói Házirend előírásait megszegi, vagy - igazolatlanul mulaszt, vagy - bármely módon árt az iskola jó hírnevének, - iskolai büntetésben, fegyelmi intézkedésben, vagy fegyelmi büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések formái: - írásbeli vagy - szóbeli. A fegyelmi intézkedések formái: - írásbeli, vagy - szóbeli. A fegyelmi intézkedések fokozatai, növekvő sorrendben. Szaktanári, osztályfőnöki vagy igazgatói figyelmeztetés. Szaktanári, osztályfőnöki vagy igazgatói intő. Szaktanári, osztályfőnöki vagy igazgatói rovó. A fegyelmi intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül. Ettől súlyos esetben el lehet térni. Az osztályfőnöki intést általában szóbeli figyelmeztetés előzze meg. Az igazgatói írásbeli intést az osztályfőnök kezdeményezi, súlyos esetben a szaktanár, ebben az esetben az osztályfőnököt az igazgató tájékoztatja. 3. A fegyelmi eljárás szabályai A fegyelmi eljárást a jogszabályokban foglaltak szerint kell lefolytatni, az alábbiak szerint: A nevelőtestület fegyelmi bizottságot hoz létre a nevelőtestület tagjaiból, akik döntést hoznak.

40

Az eljárás során Diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. Értesítés A fegyelmi eljárás megindításának első lépéseként értesítést kell kiküldeni (az oktatási igazgatóhelyettes, mint szervező feladata) azoknak, akiknek jelenlétére a tárgyaláson szükség lehet. Értesíteni kell: - az érintett szülőket - az érintett tanulókat; - az esetlegesen érintett pedagógust; - a szükséges tanúkat; - a Diákönkormányzat képviselőjét; Az értesítésben meg kell jelölni: - a tanuló terhére rótt kötelezettségszegést; - a fegyelmi tárgyalás időpontját; - a fegyelmi tárgyalás helyét; - azt a tájékoztatást, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a szabályszerűen értesített tanuló, szülő nem jelenik meg; - arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy ha ezzel a sértett tanuló szülője hozzájárul, lehetőség van egyeztető eljárás igénybevételére, melyet az értesítés kézhezvételétől számított 5 tanítási napon belül írásban lehet kérni; - amennyiben határidőben nem kérik az egyeztetést, valamint amennyiben az egyeztetési kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül nem vezet eredményre az egyeztetés, akkor a fegyelmi eljárás folytatódik; - a tanulót meghatalmazott – akár ügyvéd – is képviselheti a tárgyaláson. Minden értesített hozza magával az ügyre vonatkozó bizonyítékait, ha lehet, már előre küldje meg az intézmény számára az iratokat. Az értesítést úgy kell kiküldeni, hogy azt a tanuló/szülő/meghatalmazottjuk a tárgyalás előtt legkésőbb 8 naptári nappal megkapja. A kézbesítés igazolhatósága érdekében vagy személyesen kell átadni és átvetetni, vagy tértivevénnyel kell kiküldeni az értesítést, mindezt olyan időpontban, hogy egy esetleges egyeztető eljárás beleférjen, illetve a tértivevény visszaérkezzen, a kézbesítés megállapíthatósága érdekében. Eljárási határidők Eljárás megindítására: a kötelezettségszegéstől számított 3 hónapon belül; (Ha a kötelezettségszegés miatt büntető vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel, akkor ez a 3 hónapos határidő a jogerős határozat közlésétől számít.) Értesítés kiküldése, egyeztetés: lásd fent. Fegyelmi tárgyalás: megindításától (értesítés) számított 30 napon belül, egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás irányai A fegyelmi eljárás alapesetben egy meghallgatás, és nem feltétlenül tárgyalás, melynek célja, hogy kiderüljön, hogy van-e vita, illetve tisztázott-e a tényállás. Ha a tényállás minden érdekelt fél számára egyértelmű és nincs vita sem, akkor az eljárás során fegyelmi tárgyalás nélkül is meghozható a fegyelmi határozat. Amennyiben a tanuló a terhére rótt kötelezettségszegést vitatja vagy amennyiben a tényállás tisztázása egyébként szükséges (ez jelen esetben szükségesnek tűnik), akkor mindenképp tárgyalást kell tartani (kivéve, ha egyezetés van helyette). A fegyelmi tárgyalás nyilvánossága, vezetése, jogász közreműködése A fegyelmi tárgyalás nyilvános, de a fegyelmi jogkör gyakorlója a nyilvánosságot a tanuló vagy képviselője kérésére korlátozhatja, illetve kizárhatja.

41

A fegyelmi tárgyalást a tantestület által megbízott személy vezeti. Ez a személy akár jogász is lehet. Annak sincs akadálya, hogy az eljárás egyéb részeiben a jogász tanácsadóként közreműködjön. A fegyelmi tárgyalás menete A tárgyalás elején a tanulót figyelmeztetni kell az eljárással összefüggő jogaira. A tanuló eljárással összefüggő legfőbb jogai: - az ártatlanság vélelme, - képviselethez való jog, szülő vagy más megbízott (pl. ügyvéd) által, - tisztességes és jogszerű eljáráshoz való jog, ív) jogorvoslathoz való jog. Ismertetni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegést. Bizonyítás. Be kell mutatni a rendelkezésre álló bizonyítékokat. Iratok megtekintése, bizonyítási indítvány. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő és a képviselőjük, az ügyre vonatkozó iratokat megtekinthesse, az abban foglaltakról véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen (ez a jog a fegyelmi eljárás egész menete alatt megilleti őket). Például kérhetik az ügy megtörténtekor jelenlévő tanulók meghallgatását, vagy más egyéb, indokolt bizonyítást. Bizonyíték lehet: tanulók, szülők nyilatkozatai, iratok, tanúvallomások, szemle, szakértői vélemény. A fegyelmi jogkört gyakorló bizottság köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni, ennek érdekében javasolhat bizonyítást maga is. Törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen, illetve a tanuló mellett szól. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy a tanuló, a szülő, ill. a képviselőjük kérelmére bizonyítási eljárást folytat le. Meg kell hallgatni a Diákönkormányzat véleményét a konkrét ügyről. A Diákönkormányzat véleményét legkésőbb a döntéshozatal előtt be kell szerezni. Ezt követi a fegyelmi határozathozatal. A határozathozatal előtt – a bíróság eljárásokhoz hasonlóan – indokolt lehet rövid időre berekeszteni a tárgyalást, megkérni a jelenlévőket, hogy fáradjanak ki egy kis időre, hogy a fegyelmi bizottság tanácskozhasson a döntéshozatal előtt. Végül, ha megszületett a döntés, akkor megtörténik a fegyelmi határozat szóbeli kihirdetése. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és a rövid indokolást. (Ha az ügy bonyolultsága megkívánja, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja.) A határozatot a kihirdetést követő 7 napon belül írásban meg kell küldeni a tanulónak, szülőjének, képviselőjüknek. Megrovás vagy szigorú megrovás esetén nem kell írásban megküldeni a határozatot, ha a büntetést a tanuló és a szülő is tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és a jogorvoslati jogáról lemondott. A tárgyaláson elhangzottakról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni. Fegyelmi büntetés Fegyelmi büntetésként csak az alábbi büntetések szabhatók ki: - megrovás, - szigorú megrovás, - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, - eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, - kizárás az iskolából. Tanköteles tanulóval szemben a kizárás fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható.

42

Ekkor a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát kijelölni számára. Az áthelyezés fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A kedvezmény megvonása fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. Az „eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától” és a „kizárás az iskolából” nem alkalmazható, ha még tanköteles tanulóról van szó. A határozathozatal során követendő elvek A fegyelmi határozat meghozatalakor a következő elvek figyelembevételével kell dönteni. Törvényesség követelménye. A fegyelmi büntetést kizárólag a jogszabályokban előírt szigorú eljárási rend betartásával, a jogszabályokban, illetve jogszabály felhatalmazása alapján a házirendben megállapított kötelesség súlyos és vétkes megszegéséért lehet kiszabni. Személyes felelősség elve. A kötelezettségszegés tényét személyre szólóan kell bizonyítani, mert fegyelmi büntetést egy bizonyos diák valamely bizonyított kötelességszegéséért lehet adni. A „kollektív felelősségre vonás” nem jogszerű. Az ártatlanság vélelme. Senkit sem lehet bűnösnek tekinteni mindaddig, amíg a fegyelmi felelősségét jogerősen meg nem állapították. Bizonyítottság követelménye. Ez a követelmény az ártatlanság vélelméből következik. Ez az elv két kívánalmat foglal magában: egyrészt azt, hogy mindig a vádló kötelessége bizonyítani állítása valódiságát, másrészt a bizonyítás során vitathatatlanná kell tenni azt, hogy a kötelességszegést az ezzel vádolt diák követte el, és azt más nem követhette el. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Törekedni kell a fokozatosság elvének betartására, melyet nem csak a jogszabály, de a Házirend és az SZMSZ is kimond. Jogorvoslat az elsőfokú döntés ellen A tanuló alapjogai közé tartozik, hogy jogainak megsértése esetén az őt ért sérelem orvoslást nyerjen. A jogorvoslat érdekében az elsőfokú fegyelmi határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő nyújthat be ún. eljárást megindító kérelmet. Az eljárás megindító kérelmet a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához (esetünkben: fegyelmi bizottság) benyújtani, melyet az a beérkezéstől számított 8 napon belül továbbít a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához (fenntartó). Az eljárást megindító kérelemnek a törvény szerint két formája van: Felül bírálati kérelem: Ilyen kérelem beadására általában egyéni érdeksérelemre hivatkozással kerül sor, ha a diák, illetve a kiskorú tanuló szülője a felelősségre vonás jogszerűségét nem vitatja, de túl súlyosnak ítéli meg a kiszabott büntetést. Törvényességi kérelem: Az ilyen kérelmet jogszabálysértésre hivatkozással nyújtják be, tehát akkor van helye, ha a diák, illetve a kiskorú tanuló szülője szerint az eljárás során jogszabálysértés történt. A diáknak és a szülőnek joga van ahhoz, hogy a jogorvoslati kérelemben az ügy szempontjából releváns új tényeket és bizonyítékokat is felhozzanak.

43

A másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója az intézmény Fenntartója. A Fenntartó az elsőfokú döntést helyben hagyhatja, megváltoztathatja, illetve az intézményt új eljárás lefolytatására kötelezheti. Jogorvoslat a másodfokú döntés ellen Ha a tanuló és/vagy a szülő nem tudja elfogadni a másodfokú döntést, jogszabálysértésre hivatkozással a döntés bírósági felülvizsgálatát lehet kérni. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési oktatási intézménynek jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. Ebben az esetben a kártérítés mértéke nem haladhatja meg - gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – egyhavi összegének ötven százalékát, - ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – öt havi összegét. 4. A tanulók által előállított dolgok díjazása A tanulói jogviszonyból, az abból eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor előállított dolog feletti vagyoni jog az iskolát illeti − feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót díjazás csak akkor illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át. A megfelelő díjazásban a tizennyolc évnél idősebb tanuló – vagy a tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén a szülő, vagy a tizennégy évnél idősebb, de még nem nagykorú tanuló esetén a szülő és a tanuló – és az iskola állapodik meg, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik. A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelő díjazást a teljes oktatási folyamatban résztvevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell meghatározni. 5. Adatkezelés az iskolában Az iskola jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni az alkalmazottak, valamint a gyermekek adatairól. Az adatok továbbíthatók hivatalos, írásbeli kérésre: - Fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv részére minden adat, - testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékosságra, beilleszkedési - zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok - pedagógiai szakszolgálat intézményeitől, illetve vissza, - az iskolai fejlődéssel kapcsolatos adatok szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, másik iskolának. A pedagógust és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkatársakat titoktartási kötelezettség terheli, a gyermekekkel és családjukkal kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a munkájuk ellátása során szereztek tudomást, vagy tudomást szerezhettek. E kötelezettség határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, melyre a törvényes képviselő írásban felmentést adott. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezletre, a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a gyermekek érdekében történő megbeszélésére. Az iskola dokumentumainak nyilvánossága Az iskola vezetője, és a pedagógusok kérésre kötelesek tájékoztatást adni a szülőknek a Pedagógiai Programról, a Házirendről, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzatról, a szülővel történő előzetes megbeszélés alapján.

44

Az iskola vezetője a Szülői Szervezet tagjait tájékoztatja a Pedagógiai Program alapelveiről, a megvalósítás feltételeiről, későbbiekben, a program céljában, feladatában megfogalmazottak értékeléséről. A Szervezeti és Működési Szabályzatot, a Házirendet olvasható állapotban, elérhető helyen kell tartani az irodán, ahol a szülők az iskola nyitva tartása alatt megtekinthetik, olvashatják. A dokumentumokat teljes terjedelmükben meg lehet tekinteni az iskola igazgatójánál és/vagy az igazgatóhelyettesnél, vagy az interneten, az iskola honlapján. A házirendet a Diáknaptárban a diákok és szülők megkapják. Az SZMSZ és a Pedagógiai Program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: - az iskola fenntartójánál; - az iskola titkárságán; - az iskola honlapján; - az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseknél. Reklámtevékenység Az iskolában bármiféle reklámtevékenységet csakis az igazgató előzetes írásos engedélyével lehet folytatni. A nemdohányzók védelméről szóló intézkedések Az iskola egész területén (épület és kert) tilos a dohányzás. A dohányzási tilalom mindenkire vonatkozik, aki az iskola területén tartózkodik. A dolgozók munkavédelmi eszközökkel történő ellátásáról szóló intézkedések Jogosultak a konyhai dolgozók, takarítók, gondnok, a kémiát, fizikát, biológiát oktató pedagógusok. A mosdó helyiségekben folyékony szappan használata rendszeresített. Részletes szabályozás a munkavédelmi szabályzatban történik. 6. A tankönyvellátásról szóló intézkedések. Mindenkor a hatályos jogszabályoknak megfelelően működik a tankönyvellátás. Az iskola igazgatója minden év január 10-ig köteles felmérni, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történő tankönyvkölcsönzés elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a Nemzeti Köznevelési Törvény 46. § (5) bekezdés alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint a tankönyvrendelet 8. § (4) bekezdés alapján várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van további kedvezmény nyújtására és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. Az iskola az előbbiekben meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanuló esetében kell biztosítani: - a Nemzeti Köznevelési Törvény szerinti ingyenes tankönyveket, - a tankönyvrendelet szerinti normatív kedvezményt. A kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: - a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt); - tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás;

45

- sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; - rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. Az fent leírt felmérés eredményéről az igazgató minden év január 20-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az SZMK-t, az iskolai Diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Az iskola igazgatója az előbbiek véleménye alapján minden év január 25-ig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőt, vagy nagykorú cselekvőképes tanulót. Az iskolai tankönyvellátást a könyvtárosok szervezik. Az iskola tankönyvbörzét szervez, hogy olcsóbban jussanak a diákok használt tankönyvhöz. VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Elfogadás, jóváhagyás Az SZMSZ-t az iskola nevelőtestülete fogadja el. Elfogadáskor és módosításakor a Szülői Szervezet és a Diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol. Az SZMSZ a Fenntartó jóváhagyásával válik hatályossá. A hatályba lépés napja az SZMSZ jóváhagyás napja. Amennyiben az SZMSZ felterjesztésére válasz nem érkezik, a hatályba lépés napja a felterjesztéstől számított 31. nap. Mellékletek I. Iratkezelési szabályzat II. Könyvtári szabályzat III. Közzétételi szabályzat IV. Az intézmény házirendje V. A diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata VI. Pénzkezelési Szabályzat VII. Leltározási Szabályzat VIII. Selejtezési Szabályzat IX. Bizonylati Szabályzat X. Számvitel politika XI. Munkavédelmi Szabályzat XII. Tűzvédelmi Szabályzat XIII. Uszoda Működési Szabályzata XIV. Munkaköri leírások XV. Az iskolák által alkalmazott záradékok XVI. Diákétkeztetés Záradékok Az SZMSZ-t az iskola nevelőtestülete 2013. elfogadta. SZMSZ-t az iskola Diákönkormányzata véleményezte. SZMSZ-t az iskola a Szülői Szervezete véleményezte.

46

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA Ezt a Szervezeti és Működési Szabályzatot az iskola nevelőtestülete 2013. augusztus 29. napján tartott ülésén elfogadta. Görbe László ……………………………………… igazgató

A Szervezeti és Működési Szabályzatot diákönkormányzata véleményezte és elfogadta.

a

Szent

Margit

Gimnázium

Gyarmati Szilvia ……………………………………… az iskolai Diákönkormányzat elnöke A Szervezeti és Működési Szabályzatot, a Szent Margit Gimnázium Szülői Munkaközössége véleményezte és elfogadta.

Fabiánné Lazna Irena ……………………………………… az iskolai szülői közösség képviselője

Az iskola Pedagógiai Programját a Fenntartó 2013. év………………..hó…….napján jóváhagyta. Kuchta Margit ……………………………………. tartományfőnök

47