AZ ISKOLÁRA VALÓ ÉRETTSÉGGEL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATOK EREDMÉNYE, AZ ALKALMASSÁGOT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK BUDAPESTI GYERMEKEKNÉL

AZ ISKOLÁRA VALÓ ÉRETTSÉGGEL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATOK EREDMÉNYE, AZ ALKALMASSÁGOT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK BUDAPESTI GYERMEKEKNÉL VARGÁNÉ TEGHZE-GERBER ZSUZSANNA— DR ŐRY IMRE — DR. SZABÓ PÁL Az iskolára való alkalmasság elbírálása döntő jelentőségű mind az általános iskolai tanulmányait megkezdő gyermek, mind a társa dalom számára. Ahhoz, hogy az iskoláskorú gyermekek megfelelő ha tásfokkal tudják elsajátítatni az új ismereteket, a szakembereknek is merniük kell a leendő elsős tanulással, iskolai beilleszkedéssel kap csolatos problémáit. Ezek vonatkozhatnak úgy pszichológiai, orvos egészségügyi, mint szociodemográfiai tényezőkre. Az általános iskola első osztályába kerülő hatéves gyermekek be iskolázás előtti kötelező orvosi vizsgálatát az Egészségügyi Minisz térium és a Művelődésügyi Minisztérium 16/1964. sz. együttes utasí tása írja elő. Az utasítás azonban nem teszi kötelezővé országosan, ill. nem részletezi a pszichológiai, pedagógiai és a gyermekek környeze tére vonatkozó vizsgálatokat. Ezeknek a beiskolázási vizsgálatoknak az adatai azután ritkán kerülnek összesített elemzésre. 1970-ben Budapesten longitudinális vizsgálat indult a KSH Né pességtudományi Kutató Intézete, az Egészségügyi Minisztérium, a Heim Pál Gyermekkórház, az ELTE Embertani Tanszékének és több szakértőnek bevonásával, melynek során több mint 4000 gyermek testi fejlődésének, szociodemográfiai viszonyainak és egészségi álla potának változásait kezdtük el nyomon követni. A vizsgálat az 1969. okt. 15. és 1970. okt. 15. között Budapesten született gyermekek reprezentatív módszerrel kiválasztott 25% -os mintájára terjedt ki. Minden évben egyszer az évnek ugyanazon eszmei időpontjában (okt. 15-én) a gyermekeknek 12 testméretét mérjük, adatokat veszünk fel szociodemográfiai körülményeikről és orvosegészségügyi vizsgála tokat végzünk.

10

V A R G Á N É

T . - G .- Z S . - Ö R Y

I. — S Z A B Ó

P.

1970-ben 4678 1971-ben 4037 1972-ben 3797 1973-ban 3573 1974-ben 3344 1975-ben 3189 gyermeket vizsgáltunk. Közülük 1976-ban 2922 volt iskoláskorú. A gyermekek számában az évek során bekövetkezett csökkenés okai a következők voltak: vidékre, ill. ismeretlen helyre költöztek, a szülők a mérésre nem hozták el a gyermekeket, vagy csecsemőotthon ba kerültek, meghaltak. Hasonló nemzetközi vizsgálatokkal összeha sonlítva az ilyen arányú lemorzsolódás csekélynek mondható. Meg említjük, hogy a hasonló stockholmi vizsgálatnál 1060 fővel indult a felmérés és a gyermekek száma 6 éves korukra 194 főre csökkent. Vizsgálatunk eddigi eredményei részben a gyermekek szociodemográfiai körülményeire, gondozási, nevelési környezetükre, élet módjukra vonatkoznak, ezenkívül feldolgoztuk a megmért 12 test méret középértékeit, azok szórását, percentilis értékeit háromhónapos korcsoportokra, fiú— leány bontásban az 1— 60 hónapos gyerme keknél. A gyermekek egészségi állapotának vizsgálata, illetőleg az adatok elemzése a veleszületett fejlődési rendellenességekre, a kórházi keze lésre és egyéb morbiditási tényezőkre terjedtek ki.* A vizsgálatban résztvevő gyermekek — mint jeleztük — 1976ban érték el az iskoláskort. így 1976 április— május hónapban a szo kásos méréseken kívül az iskolaérettségi vizsgálatok adatait, eredmé nyeit is rávezettük a gyermekek vizsgálati lapjaira. Ez Budapesten differenciáltabb, mint az iskoláskorba lépő gyermekek országosan kö telező vizsgálata. Az orvosi vizsgálat mellett pszichológiai — pedagó giai vizsgálat is történt. Mivel a felmérésben résztvevő gyermekek testi fejlődését és szociális, demográfiai viszonyait is nyomon követ tük 0 éves koruk óta, részletes elemzésre nyílt lehetőségünk az isko lára való alkalmasságot befolyásoló tényezőket illetően is. Az 1976 áprilisi— májusi vizsgálat eredményeinek értékelésénél a következő körülményekre szeretnénk felhívni a figyelmet. A vizsgálat longitudinális felmérés részét képezte, az évek során megismételt adatfelvételekben ugyanazok a gyermekek vettek részt. Az adatok nagy részét a FGYESZ védőnői vették fel. Lelkiismeretes munkájuknak köszönhető, hogy a lemorzsolódás minimálisnak mond ható, azonban a vizsgálatokból lemaradt gyermekek nagyobb része a „problémások” közül kerültek ki, ezért az iskolaéretlenek aránya a budapesti átlagnál alacsonyabb. A felmérésben résztvevő gyermekek 1969. október 15. és 1970. október 15. között születtek. Az iskolaérettségi vizsgálatban közü lük azok vettek részt, akik 1976. szeptember 1-ig iskoláskorba kerül* E ls ő e r e d m é n y e in k e t a K S H N é p e s s é g t u d o m á n y i K u ta tó In té z e t K ö z le m é n y e i s o r o z a tá n a k 45. k ö t e t é b e n te ttü k k ö z z é (1).

I S K O L A É R E T T S É G I

V I Z S G A L A T O K

11

tek. Az elemzésnél három korcsoportot képeztünk aszerint, hogy az áprilisi— májusi adatfelvételnél milyen idősek voltak. 6 évesnek defi niáltuk az akkor 6 év + 3 hónapos gyermekeket. Az ennél fiatalab bak ill. időisebbek kerültek a másik két csoportba. A vizsgálati eredmények ismertetése Bevezetésként ismételten szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a vizsgálatokat, melyek adatait ismertetjük, nem mi végeztük. A vizsgálati területekre vonatkozó adatokat a felmérésben résztvevő védőnők vezették rá az egyes gyermekek adatlapjaira, a szülők kikér dezése, ill. konkrét vizsgálatok alapján. A beiskolázási vizsgálatot a la kóhely szerint illetékes kerületi szakemberek, nevelési tanácsadók vé gezték, az erre vonatkozó előírásoknak megfelelően. Ennek a vizsgá latnak eredményei kerültek azután az adatlapokra, melyek feldolgo zásunk anyagát képezték. A vizsgálati adatok feldolgozása során két kérdésre kerestünk választ : a) milyennek mutatkoztak a vizsgálatban, résztvett gyermekek az iskolaérettségi vizsgálat tükrében, b) mely tényezők lehetnek befolyással a gyermek iskolaéretté, vagy éretlenné válására. A vizsgálati eredmények alapján a vizsgálatban résztvevőket há rom csoportra lehetett osztani: iskolaérettek, iskolaéretlenek (akiket korrekciós osztályba, vagy felmentésre javasoltak) és az egyéb kate gória (kisegítő iskolába javasolt értelmi fogyatékosok és a képezhetetlennek minősített gyermekek). A legutolsó kategória vizsgálati adatait is közüljük a teljesség kedvéért „egyéb” összefoglaló cím alatt, de értékelésükkel itt nem foglalkozunk. Mielőtt az adatok részletesebb elemzésébe fognánk, úgy véljük, definiálni kell, mit értünk lassúbb fejlődés (retardáció), illetőleg az ebből eredő iskolaéretlenség, és mit értelmi fogyatékosság (oligofrénia) alatt. Az Illyés Gyuláné által szerkesztett „Gyógypedagógiai Pszicho lógia” (2) szerint: „a retardált fejlődés legfőbb jellemzője az, hogy a fejlődési tempóban van a zavar, a lezajlás menete és szerkezete azon ban olyan, mint a normális fejlődésnél. . . Értelmi fogyatékosságnál azonban más a helyzet. Ebben az esetben a fejlődés egész menete és a személyiség struktúrája nemcsak mennyiségileg, hanem minőségi leg is az éptől eltérő képet mutat.” Más megfogalmazásban: „A z iskolaéretlenség . . . az iskolára, a tanulásra való átmeneti alkalmatlanságot jelenti, a fejlettségben való általános vagy részleges elmaradás miatt. Amennyiben a gyermeket megfelelő pszichológiai, pedagógiai módszerekkel segítik, fejlesztik, retardáltsága megszűnik, iskolaéretté válik” (3). Az értelmi fogyatékos esetében viszont „ . . . a központi idegrend szer fejlődési zavaráról van szó, melynek létrejöttében genetikai

12

V A R G Á N É

T . - G .- Z S . -Ö B Y

I. — S Z A B Ó

P.

és/vagy pre-, peri-, postnatalis exogén hatások játszanak szerepet” (4). Ennek következtében az általános értelmi képesség az adott népes ség átlagától számottevően elmarad és emiatt az önálló életvezetés jelentősen akadályozott. Megfelelő gyógypedagógiai oktató-nevelő munka révén azonban el lehet érni, hogy az értelmi fogyatékos is be tudjon illeszkedni a társadalomba különböző szinteken. a) A z iskolaérettségi vizsgálatok eredményei A bevezetőben ismertetett vizsgálatban résztvett gyermekek kö zül összesen 2922 főnél [fiú: 1474 fő (50,4%) — leány: 1448 fő (49,6%)] történt iskolaérettségi vizsgálat. A vizsgálati eredmények alapján iskolaérettnek bizonyult 2799 fő (95,8%). Ebből fiú 1379 (49,9%) leány 1402 (51,1%). A fiúk közül 94,8% minősült iskolaérettnek, a leányok közül pedig 96,8%. Akik nem feleltek meg a beiskolázási vizsgálat követelményeinek (123 gyermek, az összes vizsgált 4,2%-a, közülük 77 (62,6%) fiú, 46 (37,4%) leány, azokat két csoportra osztottuk a feldolgozás során: a) az „Iskolaéretlen” kategória, b) az „Egyéb” jelzésű kategória. Az „Iskolaéretlen” kategóriába 112 gyermek került, az összesen vizsgáltak 3,8%-a. [Ezen belül 70 fiú (62%) és 42 leány (38%)], az „Egyéb” kategóriába pedig 11 fő [7 fiú (63%) és 4 leány (37%)]. A beiskolázási vizsgálat nemcsak orvosi (biológiai) jellegű volt, hanem pszichológiai és pedagógiai vizsgálat is történt a gyermekek nél, a fővárosban 1970/71-ben bevezetett komplex beiskolázási eljá rásnak megfelelően. A pszichológiai-pedagógiai vizsgálat eredményeinek feldolgozása során nyert adatokat bizonyos fokig jellemzőnek tarthatjuk az egész, ilyen életkorú fővárosi gyermekpopulációra, a vizsgált minta repre zentatív volta miatt. (Nemcsak az iskolaéretlenekre vonatkozóan, ha nem általában is.) Az orvosi (biológiai) vizsgálat adatai külön közle ményben kerülnek ismertetésre. (Lásd: 1. sz. tábla és I. sz. ábra.) A beiskolázási vizsgálat eredményei alapján az összes vizsgált vi szonylatában csak 7,3% nem felelt meg értelmi fejlettség szempont jából életkorának. [Az értelmi képességek eloszlása az átlag populá cióban a Gauss-görbe törvényszerűségeit követi. Az IQ alapján való megoszlás esetén teoretikusan a határesetek, ill. a retardált tarto mányba (IQ = 70— 85 között) sorolhatók aránya 13,6% (4)]. Iskolaérett-iskolaéretlen bontásban azonban az iskolaéretlennek minősülők között ez az arány kb. tízszeresére, 66,9%-ra nőtt. Ezenbelül a fiúk—leányok között lényeges, szignifikáns különbség nem volt. A budapesti korrekciós osztályok kétéves működéséről szóló be számoló (3) adataival összevetve a fenti adatot, az 1971/72 tanévben az iskolaéretlenek 30,4%-ánál elsődlegesen az értelmi elmaradás do minált, 14,3%-ánál a szociális magatartás terén volt probléma, 55,2%



13

ánál mindkét területen volt elmaradás. Tehát lényegében a korrekciós osztályba járók, azaz iskolaéretlennek tartott gyermekek 85,6%-ánál volt található értelmi téren retardáció, részben önmagában, elsődleges tünetként, részben magatartási problémákkal együtt. (Lásd: 2. sz. tábla és II. sz. ábra.) Mintegy az értelmi fejlettség kiegészítő adataként ismertetjük a gyermekek általános tájékozottságával kapcsolatos vizsgálati ered ményt. A z egész vizsgálati anyagban a vizsgáltak 10,3%-ának tájékozott ságát találtuk hiányosnak, az életkorhoz képest nem megfelelőnek. Az iskolaéretlenek között viszont a gyermekek 71,4%-ának tájé kozottsága nem felelt meg az életkornak, ill. a vizsgálati követelmé nyeknek. Itt már volt különbség a fiúk és leányok között, méghozzá a leányok hátrányára (68,6%— 76,2%). (Lásd: 3. sz. tábla és III. sz. ábra.) A beszédkészség fejlettsége szorosan összefügg az értelmi fejlett séggel. Ez bizonyos mértékben tükröződött is a kapott vizsgálati ered ményekben, mert a 2922 gyerm eknél hozzávetőleg olyan arányban fordult elő a beszédkészség fejletlensége (9,6%), mint az értelmi fe j lettség területén való (már ismertetett) elmaradás (7,3%). Az iskolaéretleneket kiemelve, a náluk talált beszédfejlettségben való elmaradás előfordulási aránya (62,5%) nagyjából szintén meg egyezik az értelmi fejletlenség (már szintén ismertetett) százalékos arányával (66,9%). Fiú— leány bontásban az egész vizsgálati anyagot nézve, több fiú beszédkészsége volt viszonylag rosszabb (11,3%), mint leányé (7,9%). Az iskolaéretlenek esetében viszont fordított az arány (58,6% — 69,0%). Ez a tény, ill. ennek oka további vizsgálatot igényelne! Lukácsné Mezei Éva (5) a Budapesti XIV. kerületi iskolaérettségi vizsgálatok alkalmával az iskolaéretlenség miatt felmentettek 33% ánál tanasztalt késői beszédfejlődést és 42,3%-nál logopédiai kezelést igénylő beszédhibát. Harmath Ágnes és mtsai (6) a főváros I. kerületében vizsgált kor rekciós osztályba javasolt gyermekek 55%-ánál találtak beszédbeli problémákat, ill. beszédhibát. Papp Józsefné és Szabó Pál (3) által szerkesztett és a korrekciós osztályok tapasztalatait összegező könyv adatai szerint az 1971/72-es tanévben az év eleji felmérés szerint a korrekciós osztályba került tanulók 62,4%-a maradt el a beszédfejlődés terén. (Lásd: 4. sz. tábla és IV. sz. ábra.) Nemcsak az értelmi fejlettség, az általános tájékozottság és a be szédkészség fejlettségéről kaptunk tájékoztatást a beiskolázási vizsgá lat adataiból, hanem egyes részterületek fejlettségéről is. így pl. a fi gyelem milyenségéről. A vizsgálatban résztvett összes gyerm ekre vo natkozó adatok szerint csak 65,8%-nak volt az iskolaérettségi vizsgá lat követelményeinek megfelelő fejlettségű a figyelme. (Erre a tényre azért is fel kell figyelni, mivel a sikeres iskolai munka fontos feltétele a megfelelően fejlett figyelem. Feltehetően

14

V A R G A N É

t

.-

g

.- Z

s

.— О R Y

I. — S Z A B Ó

P.

összefüggésben van a kapott eredmény a gyermekek idegrendszeri állapotával is!) Az iskolaéretlenek esetében a gyermekeknek csak 10,7%-a ren delkezik a vizsgálók szerint kellő fejlettségű figyelemmel. A leányok és fiúk között jelentősebb, szignifikáns eltérés e téren nem mutat kozik. (Lásd: 5. sz. tábla és V. sz. ábra.) A tanulás, az ismeretszerzés folyamatában jelentős szerepe van a tanulékonyságnak, a feladattudatnak, ill. feladattartásnak és a mun katempónak is. Ezen területek fejlettségéről is nyertünk információkat a vizs gálati anyag feldolgozása során. Elgondolkoztató, hogy az összesen vizsgáltak mintegy 1/4 részénél nem megfelelő minősítésű a tanulé konyság. Az egész vizsgálati anyagon belül az iskolaéretlennek talált gyer mekek 81,2%-a (fiú 81,4% — leány 80,8%) csak lassan, segítséggel tud új ismereteket elsajátítani. (Lásd: 6. sz. tábla és VI. sz. ábra.) A feladattudat és feladattartás a személyiség megfelelő érettségé nek fontos jele és kapcsolatban van bizonyos szempontból az akarat fejlettségével is. A vizsgált gyerm ekek legnagyobb része (83,3%) a beiskolázási vizsgálat idejére ezen a téren elérte a megfelelő fejlettségi fokot. Az iskolaéretleneket kiemelve azonban fordított arány jelentke zik: 71,4%-uk feladatvégzés közben állandó segítséget, bíztatást és el lenőrzést igényel. Az összesített vizsgálati anyagot nézve, a leányoknál nagyobb százalékos arányban jelentkezik a feladattudat, feladattartás megfelelő fejlettsége, mint a fiúknál (86,6% — 80,1%). Ugyanakkor az iskola éretlenek esetében nincs különbség a két nem között a feladattudat, feladattartás fejlettségét, ill. fejletlenségét illetően. (Lásd: 7. sz. tábla és VII. sz. ábra.) A munkatempó milyensége igen sok tényező függvénye. Ezért megnyugtatónak látszik, hogy a vizsgált 2922 gyerm ek közül 75.3%munkatempója — a vizsgálók szerint — megfelel a kívánalmaknak. Ugyanakkor érthető, hogy a lassan fejlődő gyermekeknek csak 19,6%-a dolgozik megfelelő munkatempóval. Fiú— leánv bontásban több fiú munkatempója nem megfelelő, mint leányé. (Lásd: 8. sz. tábla és VIII. sz. ábra.) Az iskolaéretlenekre a magatartás labilitása legalább annyira jel lemző, ha nem jobban, mint az értelmi téren való lassúbb fejlődés. Már említettük a budapesti korrekciós osztályokról szóló beszámoló (3) idevonatkozó részét, mely szintén igazolja a mondottakat. Vizsgálati anyagunkban az összes vizsgált 24,3%-ánál fordultak elő különböző magatartási problémák, tehát körülbelül háromszor annyi gyermeknél, mint ahánynál értelmi elmaradás. Az iskolaéretlenek esetében ez az arány 80,3%-ra emelkedik, részben egyedüli tünetként, részben az értelmi elmaradással együttes előfordulásban. A magatartási problémákat „nyugtalan, agresszív — félénk, gá



15

tolt” kategóriákba sorolva az iskolaéretleneknél érdekes módon az utóbbiak teszik ki a többséget (35,7% — 44,6%). Az egész vizsgálati anyagot nézve ez a különbség nem jelentke zik. (Az iskolaéretlenek esetében — éppen éretlenségük folytán — a vizsgálati szituáció — feltehetően — inkább hatott gátlólag, félelmet keltőén, mint az iskolaéretteknél.) Fiú— leány bontásban a nyugta lanok között jóval több az agresszív fiú, mint a leány, a félénk magatartásúaknál pedig a leányok vannak valamivel többen. Összevetés céljából megemlítjük, hogy Lukácsné (5) a XIV. kerü letben az iskolaéretlenek 60%-ánál talált magatartási éretlenséget. (Lásd: 9. sz. tábla és IX. sz. ábra.) A vizsgálat eredményei bizonyos készségek fejlettségéről is tájé koztatnak. így az ábrázolókészség fejlettségéről, mely — a ceruzafo gás biztonságával együtt — bizonyos fokig prognosztikus jelentőségű az írástanulás szempontjából. Lukácsné (5) a vizsgált, iskolaéretlenek nek minősülő gyermekek 55,8%-ánál tapasztalta az ábrázolás fejlet lenségét. A mi adataink majdnem megegyeznek ezzel. A kapott vizsgálati vélemények alapján az iskolaéretlenek 58,0%-ánál volt az ábrázolás fejlettsége az életkornak nem megfelelő. Az iskolaéretlen fiúk ezenbelül jobb teljesítményt nyújtottak, mint a leányok. (Kevesebbnél volt probléma az ábrázolókészséggel.) Az egész vizsgálati anyagot tekintve a gyermekek 91,0%-ának ábrázolókészségét megfelelőnek találta a vizsgálat. (Lásd: 10. sz. tábla és X. sz. ábra.) Az ábrázolás fejlettségén kívül információt nyújtott a beiskolázá si vizsgálat a ceruzafogás biztonságát illetően is. Mind az ábrázoló készség fejlettsége, mind a ceruzafogás biztonsága is megnyugtatónak látszik a vizsgáltak 94,1%-ánál. Még az iskolaéretlen gyermekek 62,5%-ának is biztos a ceruzafogása. Mindez szoros összefüggésben van az óvoda ábrázolókészség-fejlesztő munkájával is. b) A z iskolaérettség kialakulását befolyásoló tényezők A beiskolázási vizsgálat eredményét tükröző adatok feldolgozása után vizsgálat alá vettük azokat a tényezőket (szintén a regisztráló lapok adatai alapján), melyek — feltevésünk szerint — pozitív vagy negatív irányba befolyást gyakorolhatnak a gyermek fejlődésére és a beiskolázhatóságra is. A rendelkezésünkre álló (és értékelhető) adatokat a következő képp csoportosítottuk: 1. biológiai tényezők; 2. kulturális tényezők; 3. szociális tényezők. Megjegyezzük, hogy a regisztráló lapok a feldolgozottakon kí vül még más adatokat is tartalmaztak (így pl. a vizsgálatban résztvett gyermekek betegségeire, kórházi tartózkodásra, stb. vonat kozó adatokat). Ezek azonban nem látszottak eléggé megbízhatónak ahhoz, hogy értékelhetők legyenek. Ezért feldolgozásukat mellőztük.

16

V A R G A N É

T . - G .- Z S . -Ő R Y

I. — S Z A B Ó

P.

1. Biológiai tényezők A vizsgált gyermekeket 3 csoportba osztottuk az iskolaérettségi életkor szempontjából: 6 évesek, 6 évesnél fiatalabbak, ill. 6 évesnél idősebbek. (A bontás alapját a bevezetésben már ismertettük.) A 6 évesnél fiatalabbak csoportjába a július 1-től szeptember 30-ig szüle tett gyermekek tartoztak, a 6 évesekhez a január 1-től június végéig születtek, a 6 évesnél idősebbek közé pedig az október 1— december 31 között születettek. [Lukácsné (5) vizsgálati anyagában 130 iskola éretlen gyermek közül 90 (64%) volt nyári júniusi, júliusi, ill. augusz tusi születésű.] A közölt táblázaton látható, hogy a 6 évesnél fiatalab bak csoportjában az iskolaéretlenek aránya majdnem háromszorosan meghaladja a 6 évesnél idősebbek csoportjában talált arányt (8,0% — 2,3%). Ez az életkorral összefüggő különbség lényegében mindkét nem esetében tapasztalható, de az iskolaéretlen fiúk aránya mindhárom korcsoportban meghaladja a leányokét. Ugyanakkor — érthető mó don — az iskolaérettek száma, illetőleg aránya fokozatosan nő a 6 évesnél idősebbek csoportja felé haladva. (Lásd: 11— 12. sz. tábla és X I— XII. sz. ábra.) A különböző vizsgálatok szerint az anya életkora befolyással le het a születendő magzat fejlettségére, egészségi állapotára és további fejlődésére is. Czeizel és mtsai (4) az értelmi fogyatékosság kóreredetét vizsgál va ugyan azt találták, hogy „ . . . nem mondható egyik kategóriában sem, hogy a szülők kora, mint biológiai tény negatívan befolyásolná a gyermek értelmi képességeit” . Hegedűs T. András (7) viszont — a 0— 3 éves korosztály pszichomotoros fejlettségi szintje és egyes demográfiai tényezők közötti öszszefüggéseket vizsgálva — azt írja, hogy „ . . . az anya szüléskori élet kora a khi-négyzet próba alapján 99,9%-os valószínűségi szinten be folyásolja a gyermek fejlettségét . . . a 36 év feletti szülő anyák gyer mekei szignifikánsan fejletlenebbek a többin él. . . ” . A mi vizsgálati adataink is ezt látszanak igazolni. Ugyanis minél idősebb az anya, an nál magasabb az iskolaéretlenség miatt korrekciós osztályba, illetőleg felmentésre került gyermekek aránya. A megvizsgált 2922 gyermek nél azok közül, akiknél az anya a szüléskor 18 évnél fiatalabb, illető leg 18— 30 éves volt, csak 3,6%, ill. 3,5%-ot találtak iskolaéretlennek. Ugyanez az arány a szülés idején 40 év felett levő anyák gyermekei esetében már 10,2% volt. (Megvizsgáltuk az apa életkorát is a szüle tés idején, de itt nem találtunk számottevő, szignifikáns különbséget.) (Lásd: 13. sz. tábla és XIII. sz. ábra.) Legtöbb szakirodalmi adat szerint minél későbbi terhességből születik egy gyermek, annál inkább értékelhetően csökken az értelmi szint. Hegedűs T. András és mtsai (8) az ún. Funkcionális Fejlődési Teszt (F. F. T.) kidolgozása során végzett vizsgálataik alkalmából azt találták, hogy az elsőszülött gyermekek csoportjának átlagos FQ-ja (Fejlettségi Quotiens) magasabb volt a többinél. A harmadiknak, vagy a még később születettek közül viszont az elméletileg várható 25% helyett már 31% esett az alacsonyabb kategóriába.



17

Vizsgált anyagunkban ez úgy jelentkezik, hogy míg az első ter hességből születettek között az iskolaéretlenek százalékos aránya 3,5% , ez a további terhességek során bizonyos mértékben egyre emel kedik. A hatodik terhességből született gyermekek közül már 8,2% került az iskolaéretlenek közé. (Lásd: 14— 15. sz. tábla és X IV — XV. sz. ábra.) Legrégebben feltételezett összefüggés a szakemberek előtt a szü letési súly és a gyermek fejlődése közötti összefüggés. Alátámasztani látszik ennek tényleges fennállását vizsgálati anyagunkban az is, hogy a 2500 g alatti súllyal született gyermekek (208 fő) közül 9,7% bizo nyult iskolaéretlennek, míg a normál súlyú (2500— 4000 g-mal szüle tett) beiskolázandók között csak 3,3%. Más megfogalmazásban: az is kolaéretlenek közül 22% született 2500 g-nál kisebb súllyal, az iskola érettek közül viszont csak 8%. Részletesebb bontásban a 15. táblázatban ismertetjük a vizsgálati adatokat. Látható, hogy különösen az 1000— 1499 g közötti súllyal szü letettek közül minősültek sokan iskolaéretlennek (30,8%). Hof f er Éva és Kismartoni Bea (9) beszámolója szerint a Buda pest XIII. kerületében 1971-ben végzett beiskolázási vizsgálat alkal mából a koraszülöttek 20%-a bizonyult iskolaéretlennek és így fel mentést kapott, ill. korrekciós osztályba való felvételüket javasolták. Harmath Ágnes és mtsai (6) vizsgálati anyagában a korrekciós osztály iskolaéretlen tanulóinak 35,2%-ánál a születési súly 2500 g alatt volt. Lukácsné Mezei Éva (5) Budapest XIV. kerületében az iskola éretlenség miatt felmentett gyermekek 46,1%-át találta időre vagy súlyra nézve koraszülöttnek. 2. Kulturális tényezők Iskolai végzettség szerint csoportosítva a vizsgált gyermekek szü leit, mindenekelőtt az anya végzettsége, illetőleg hiányos iskolázott sága van befolyással az iskolaérettségre. Azoknak az anyáknak gyer mekei közül, akik nem fejezték be az általános iskola 8. osztályát, 13,5% nem felelt meg a beiskolázási vizsgálatnál, viszont az ált. isko lát befejezőknél már csak a gyermekek 4,1%-a bizonyult iskolaéret lennek. Legkevesebb iskolaéretlen minősítés a főiskolát végző anyák esetében fordult elő, 1,7%. Természetesen az apa iskolai végzettsége sem volt közömbös ebből a szempontból. Ez azt is igazolni látszik, hogy az általános iskolai végzettséggel sem rendelkező apák gyerme kei közül 9,9% volt iskolaéretlen, viszont a főiskolai végzettségűeknél csak 2,4%. Hegedűs T. András (7) és mtsai szintén azt tapasztalták (a 0— 3 éves korosztály pszichomotoros fejlettségét vizsgálva), hogy az anya iskolai végzettsége 99,9%-os valószínűségi szinten befolyást gyako rol a fejlődésre „ a legalacsonyabb iskolai végzettségű anyák gyer mekei között 37% az átlagon alul fejlett és csak 13,63%-uk fejlettebb az átlagnál” . (Lásd: 16— 17. sz. tábla és X V I— XVII. sz. ábra.)

18

V A R G A N É

T . - G .- Z S . - Ő RY

I. — S Z A B Ó

P.

A szülők foglalkozása és az iskolaéretlenség közötti feltételezett összefüggést közvetett hatásúnak ítéljük, mert úgy véljük, hogy a szülők foglalkozása elsődlegesen nem anyagi vonatkozásai miatt gya korolhat befolyást a gyermek fejlődésére, hanem azon keresztül, hogy milyen mértékben függ az előzetes tanulástól, illetőleg szakképzett ségtől. A foglalkozás és az iskolai végzettség között általában szoros kap csolat van és így — vizsgálatunk szempontjából — a szülők foglalko zása inkább sorolható a kulturális, mint a szociális tényezők közé. Fel tevésünket alátámasztani látszik, hogy — a táblázat szerint — a fej lődés szempontjából leghátrányosabb helyzetben azok a gyermekek vannak, akiknek mindkét szülője szakképzetlen fizikai munkás. Ezek közül 8,2% az iskolaéretlen. Olyan szülők esetében viszont, akik mindketten értelmiségi pályán működnek, a gyermekeknek csak 2,3%-a bizonyult iskolaéretlennek. Meg kell említeni azt is, hogy a szakmunkások vizsgált gyermekei közül csak 1,9% került korrekciós osztályba, vagy kapott felmentést iskolaéretlenség miatt. Ez az iskola éretlen gyermekeknek csak 3,5%-a, míg a 22%-uknál mindkét szülő szakképzetlen fizikai munkás. Dr. Harmath Ágnes (6) a korrekciós osztályba járó iskolaéretlen tanulók esetében 63,3%-nál talált fizikai munkást a szülők között, de ezen belül további bontást nem végzett. Hegedűs T. András (7) első sorban az apa foglalkozása és a gyermekek fejlettségi szintje közötti összefüggést vizsgálta. A khi-négyzet próba alapján az apa foglalko zása szerint kialakított gyermekcsoportok fejlettsége szignifikánsan különbözött egymástól. Például az „Igen alacsony fejlettségű” kate góriába a szakképzetlen fizikai munkás apák gyermekeinek 13,36%-a, a szakképzetlen mezőgazdasági fizikai dolgozók gyermekeinek 12,00%-a tartozott. Viszont a szellemi, értelmiségi pályán levő apák esetében csak a gyermekek 7,79%-a, az ipari szakmunkások gyerme keinek 8,42%-a és a szakképzett mezőgazdasági munkások esetében pedig a gyermekeknek csak 7,79%-a tartozott ebbe a kategóriába. Idézzük Csanádi Gábor, Ladányi János és Gerő Zsuzsa (10) egy fővárosi kerület általános iskolába járó gyermekei körében végzett vizsgálatának ide vonatkozó megállapításait is: „A z adatok tanúsága szerint azok a gyermekek, akiknek gondviselője vezető állású vagy értelmiségi, több mint kétszeresen felülreprezentáltak a tagozatos osztályokban, pontosan átlagos súlyuknak megfelelő arányban for dulnak elő az iskolai hierarchia következő lépcsőjén elhelyezkedő normál nem napközis osztályokban, míg a normál napközis osztályok ban már kismértékben alulreprezentáltak . . . A hierarchia alsó lép csőit a korrekciós és kisegítő iskolai osztályok jelentik . . . feltűnő, hogy a vezető állásúak és értelmiségiek gyermekei teljesen hiányoz nak ebből az osztálytípusból” . (Lásd: 18. sz. tábla és XVIII. sz. ábra.) A gondozási-nevelési környezet keretében azt próbáltuk vizsgál ni, kimutatható-e anyagunkban összefüggés az iskolaérettség, ill. is kolaéretlenség és a gyermek iskolába kerülése előtti életformája kö zött. Még pontosabban: mennyire hatott befolyásoló tényezőként az, hogy a vizsgált óvodás volt-e vagy sem. Régóta tudott, hogy a gyer-



19

mek fejlődését erősen befolyásolják azok a környezeti hatások, me lyek részben otthon, részben valamilyen szervezett közösségben, böl csődében érik. Különböző felvételek, vizsgálatok tapasztalatai szerint azon gyer mekek között, akik óvodások voltak, kevesebb az iskolaéretlen, mint a csak otthon nevelkedők között. Anyagunkban ez valóban kimutat ható is. Az otthon élő gyermekek között kb. háromszor annyi isko laéretlent (8,9%) találtunk, mint az óvodába jártak között (3,4%). Ennek magyarázata feltehetően az, hogy az óvodában a gyermekek kel rendszeresen és tervszerűen foglalkoznak, figyelembe véve az is kolai oktatás várható követelményeit is. A gyermeket az otthonában érő ilyen irányú hatások általában csak esetlegesek és előre meg nem tervezettek. 3. Szociális tényezők A szülők családi állapota szerint csoportosítva a vizsgálatban résztvevőket, a bármely okból egyedülálló anyák, ill. apák gyermekei között kb. kétszer annyi az iskolaéretlennek minősülő (7,1 ill. 6,8%), mint a férjezettek, ill. házasok között (3,6, ill. 3,5%). (Lásd: 19— 20. sz. tábla és XIX'—-XX. sz. ábra.) A családtípus szerinti bontásnál kapott adatok mintegy a 19. táb lázat adatainak kontrolljaként is szerepelhetnek. Megerősítik azt a feltételezést, hogy a gyermek fejlődése szempontjából a teljes család az optimális. Azon gyermekek közül, akik szüleikkel élnek, 3,7% volt iskolaéretlen. Ahol csak egy szülő képezi a családot, 11,2%, a nem szüleivel élők közül pedig 20%. Vizsgálati anyagunkban az iskola éretlenek 12,5%-át nevelte egyedülálló szülő, ugyanakkor az iskola érettek között csak 6,5% esetében találtunk egy szülőt. (Lásd: 21. sz. tábla és X XI. sz. ábra.) A kapott adatok szerint a testvérek életkora (idősebb vagy fia talabb) nincs különösebb befolyással az iskolaérettségre ill. iskola éretlenségre. De az, hogy a vizsgáltnak van-e testvére vagy nincs, igen. A szakemberek nagy része szerint az értelmi fejlettség és a test vérek száma között — különböző okokból — fordított az összefüggés. Van, aki ezt a testvérsorban elfoglalt hellyel ill. a születési sorrenddel hozza kapcsolatba. így Hegedűs (6) pozitív korrelációt mutatott ki a szülési sorrend növekedése és a legalacsonyabb fejlettséget jelző rela tív gyakoriság között. Mások szerint az hat hátrányosan a fejlődésre, hogy a testvérek számával arányosan csökken az egy gyermekre for dított szülői gondoskodás, törődés, ill. a fejlesztő hatások mennyisége és minősége. Dieter Scholz (11) nyugatnémet kutató a következőket írja: „K ü lönösen azok a gyermekek vannak veszélyeztetve ebből a szempont ból, akiknél az anyának túl nagy terheket kell vállalnia a gyors egy másutánban bekövetkezett szülések miatt és ennek következtében több gyermeket kell egyidejűleg megfelelő gondoskodással körülven nie . . . ” Bizonyításként pedig a következőkben foglalja össze konkrét

20

v a r g

A

n e

t

. -

g

. -ZS. — ÖRY

I. — S Z A B Ó

P.

vizsgálatának eredményét: „Minél nagyobb volt a testvérek száma, annál kevesebb volt az összes szociális csoportban azoknak a tanulók nak a száma, akik tanulmányaikat a gimnáziumban, a reáliskolában vagy a polgári iskolában befejezték.” Mindezek ellenére saját vizsgá lati anyagunkban azt találtuk, hogy azok között a gyermekek között, akiknek nincs testvére, 8,9% bizonyult iskolaéretlennek, a testvérrel rendelkezők közül pedig csak 0,2%. (Lásd: 22. sz. tábla és XXII. sz. ábra.) A szociális tényezők közül a lakás minőségét is vizsgáltuk. Ada taink szerint az egészségtelen lakással rendelkezők közül 7,0% volt iskolaéretlen, az egészséges lakásban lakó gyermekek között csak 3,4%. Ez azt jelenti, hogy az iskolaéretlenek 77,6%-a él egészségtelen lakásban, az iskolaérettek közül viszont csak 11,2%. Czeizel (4) vizs gálati anyagában a multifaktoranalízis-familiaris kategóriába sorolt családok retardált gyermekeinek csak 40% -a él megfelelő lakásviszo nyok között. A lakás minősége és a gyermek fejlettsége közötti össze függést Hegedűs T. András (7) is vizsgálta, bár elsősorban a lakókör zet jellegével vetette össze a fejlettségi szintet. Azt találta, hogy „ . . . legfejlettebbek azok a gyermekek, akiknek családja vagy tradicionáli san, vagy az utóbbi 10— 15 év során olyan körzetben él, amely a töb binél a populáció összetételét, a kommunális ellátottságot, az infra struktúrát, stb. tekintve jobb.” Ez is megerősíteni látszik az általunk talált összefüggés realitását. A vizsgálat eredményeinek összefoglalása Jelen dolgozatunkban csak a feldolgozott, táblázatokba rendezett vizsgálati anyagot, illetőleg annak bizonyos összefüggéseit kívántuk bemutatni. Mélyebbre menő matematikai-statisztikai elemzést nem tűztünk ki célul, ez egy következő tanulmány témája lesz. A vizsgálat eredménye Az iskolaérettségi vizsgálat eredményeinek feldolgozása számsze rűen is igazolni látszik a következő két hipotézisünket : a) Az iskolaérettséget, ill. az eredményes iskolai munkát nehe zítő, akadályozó tényezők az értelmi fejlettség teréről egyre inkább az érzelmi-akarati téren jelentkező tényezők felé tolód nak el. b) Az egyes vizsgált területeken különbség van a gyermekek kö zött nem szerint is. Van, ahol a leányok, más területen viszont a fiúk vannak hátrányban. Nézzük meg, mely adatok látszottak számszerűen alátámasztani feltevésünket. Első hipotézisünk — konkrétabb megfogalmazásban — úgy hang zott, hogy az iskolaéretlenség napjainkban legtöbb esetben nem any-



21

nyira az értelmi képességek fejletlenségében, illetőleg az ismeretek elégtelenségében jelentkezik, hanem inkább a magatartás problémái ban, a szociális éretlenségben. Ez legszembetűnőbben úgy tükröző dött, hogy az összes vizsgált gyermeknek csak 7,5%-a nem felelt meg értelmi fejlettség szempontjából a vizsgálati követelményeknek, a vizsgálat alatti magatartás szempontjából viszont már 24,3%. Ez az aránytalanság jelentkezett az éretleneknél is, bár a két vizsgált muta tó, a mentális fejlettség és a szociabilitás között mutatkozó különbség nem volt olyan szembetűnő, mint az összes vizsgált esetében. (Az is kolaéretleneknél az értelmi fejlettség területén jelentkező problémák aránya 66,9%-ot tett ki, a magatartás terén viszont már 80,3%-ot.) A magatartási problémáknak a mentális problémákhoz viszonyí tott túlsúlyra jutása az iskolaéretlenség tényezői között sok okra ve zethető vissza. Talán nem tévedünk azonban, ha elsődlegesen a kö vetkezőkben látjuk fő okát: — A gyermekek az óvodában és otthon egyre több információ hoz, ismerethez jutnak, részben a különböző kommunikációs eszközök, így a televízió és a rádió révén is. Az értelmi fejlő dés feltételei ezért optimálisan biztosítva vannak! — Ezzel szemben a felgyorsult, zaklatott élettempó, az otthoni biztonságot, támaszt nyújtó nevelés gyakori hiánya, a külön böző stressz-hatások (szülők válása) egyaránt fokozott terhe ket rónak a fejlődő gyermeki idegrendszerre. Miután nem mindig van mód a fentiek kompenzálására ele gendő mozgás, játék, passzív pihenés (alvás) ill. megfelelő csa ládi légkör, megfelelő otthoni nevelés biztosítása révén, az ellenhatás különböző magatartási problémák formájában je lentkezik. A másik hipotézist alátámasztja, illetőleg valószínűsíti, hogy pél dául a beszéd fejlettségét illetően több iskolaéretlen leány (69%) szó beli kifejezőkészsége fejletlen, mint fiúé (58,6%). Valószínű, hogy ez összefüggésben van a magatartással is. Ugyanis — a vizsgálati adatok szerint — több leány magatartását minősítették félénknek, gátoltnak, mint fiúét (47,6% — 42,8%). A feladattudat, feladattartás viszont több leánynál (86,6%) éri el a megfelelő fejlettséget, mint fiúnál (80,1%). Ez a különbség az „iskolaérett-iskolaéretlen” bontásban azonban nem jelentkezik. Valószí nűleg azért, mivel hiánya általában jellemző az iskolaéretlenekre, nemre való tekintet nélkül. A munkatempó esetében viszont ismét jelentkezik különbség, méghozzá a leányok javára. így az iskolaéretlen leányok közül 23,8% dolgozik egyenletesen, kitartóan, míg a fiúk között csak 17,1%. Külö nösen szembetűnő a különbség a két nem között a nyugtalan maga tartás terén. A nyugtalan magatartásúnak minősített fiúk aránya több mint kétszeresen meghaladja a leányokét.

22

v a r g

A

n é

t

. -

g

. -

z s

. - Ő

r y

i

.—

s z a b ö

p

.

Az iskolaérettséget befolyásoló tényezők Az iskolaérettségi vizsgálat alapján hipotézisünk az volt, hogy az iskolaérett és az iskolaéretlen gyermekek szociodemográfiai adatai egymástól lényeges eltérést mutatnak. Feltevésünk és az eltérések szignifikáns voltának bizonyítására khi-négyzet próbát alkalmaztunk, mely a sztochasztikus kapcsolatok vizsgálatának egyik jó módszere. Nullhipotézisünket a következő formában fogalmaztuk meg: Н 0 : P 1i

—

P2i = 0

ahol P1i az iskolaérettek; P2i az iskolaéretlenek bizonyos szociodemográfiai ismérveinek megoszlása. A nullhipotézis elvetése erősíti meg a különbség fennállására vo natkozó feltevésünket. Adatainkat 5% -os szignifikancia szinten ele meztük és a khi-négyzet vizsgálat eredményeit a következőkben fog laljuk össze: V iz s g á lt is m é r v

T á b lá z a ti a d a t x2

S zá m íto tt x2

5,99 7,81 9,49 5,99 7,81 12,60 7,81 7,81 15,51 7,81 5,99

21,29 16,68 2,94 25,96 46,33 35,85 19,31 4,49 35,29 147,14 10,88

A gyerm ek életkora A z anya életkora Terhességi sorrend Születési súly A n ya iskolai végzettsége Szülők foglalkozása G ondozási-nevelési környezet , jelleg Szülők családi állapota Családtípus Testvérek száma, kora Lakás minősége

A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a vizsgált ismérvek közül a terhességi sorrend és a szülők családi állapota szerint nincs lényeges különbség a két csoport között. A többi ismérv eseté ben azonban a különbség szignifikáns. Rangsorolva a különböző terü leteket, a szignifikancia nagysága szerint az eltérés legjelentősebb a testvérek száma, az anya iskolai végzettsége, majd a születési súly és a gyermek életkora szerint. Ezt követi a szülők foglalkozása, az anya életkora és végül a lakás minősége. A biológiai tényezők tehát épp úgy szerepet játszanak a lassúbb fejlődésben az iskolaéretlenség oka ként, mint a környezeti tényezőnek számító kulturális és szociális té nyezők, ha különböző mértékben is. Az iskolaéretlenség vizsgálatunk alapján multikauzális jellegű. I R O D A L O M 1.

Á c s J olá n , d r. E ib e n O ttó , d r. F a r k a s M á rta , B . L u k á c s Á g n e s , d r. Ő r y I m r e , d r. J u v a n cz I r e n e u s , d r. S á r k á n y J e n ő , V a r g á n é T e g h z e -G . Z s u z s a : A z 1—60 h ó n a p o s b u d a p e s ti g y e r m e k e k testi fe jle t t s é g e , s z o c io d e m o g r á fia i é s m o r b id it á s i v is z o n y a i. K S H N é p e s s é g t u d o m á n y i K u ta tó In té z e t K ö z le m é n y e i, 45. k ö t., 1977/1.



23

2. I l l y é s G y u lá n é , I l ly é s S á n d or, J a n k o v ic h L a jo s n é , L á n y i M i k l ó s n é : G y ó g y p e d a g ó g ia i P s y c h o lo g ia , A k a d é m ia i K ia d ó , B p . 1968. 3. P a p p J ó z s e fn é , S z a b ó P á l (s z e rk .) : A z is k o la é r e t t s é g i v iz s g á la t o k é s a k o r r e k c i ó s 1. o s z t á ly o k m ű k ö d é s é n e k ta p a szta la ta i. F ő v á r o s i P e d a g ó g ia i I n té z e t , B p . 1972. 4. D r. C z e iz e l E n d re, L á n y in é d r. E n g e lm a y e r Á g n e s , R á ta y C s a b a : A z é r te lm i f o g y a t é k o s sá g k ó r e r e d e t e a „ B u d a p e s t -v iz s g á la t ” tü k r é b e n . M e d icin a , B p . 1978. 5. L u k á c s n é M e z e i É v a : I s k o la é r e t le n s é g m ia tt fe lm e n te t t g y e r m e k e k v iz s g á la ta in a k ta p a sz ta la ta i. M a g y a r P s y c h o lo g ia i S z e m le , X X V . (2) 153—168. 1978. 6. H a rm a th Á g n e s dr., S z a b ó M á rta d r., E rh a rd t O ttó n é dr., R o h á ly J á n o s n é d r .: A k o r r e k c ió s o s z t á ly o s ta n u ló k k iv á la s z tá s a és t o v á b b i s o r s á n a k a la k u lá s a 5 é v t a p a s z ta la ta i a la p já n . G y e r m e k g y ó g y y á s z a t , X X V I I . (4) 550—555. 1976. 7. H e g e d ű s T. A n d r á s : V a ló s z ín ű ö s s z e fü g g é s e k a 0—3 é v e s k o r o s z t á ly p s ic h o m o t o r o s f e j le tts é g i s z in tje és e g y e s d e m o g r á fia i t é n y e z ő k k ö z ö t t. D e m o g r á fia , 19 (2— 3). 306—317. 1976. 8. H e g e d ű s T. A n d r á s : A d a t o k a c s e c s e m ő k és k is g y e r m e k e k p s y c h o m o t o r o s fe jle t t s é g i s z in tje és n é h á n y e g é s z s é g ü g y i fa k t o r ö s s z e fü g g é s é h e z . G y e r m e k g y ó g y y á s z a t , X X V I I . (2) 153—156. 1976. 9. H o f f e r É va , d r. K is m a r to n i B e a : I s k o la é r e t t s é g i v iz s g á la t o k . Ó v o d a i N e v e l é s , X X I V . (3) 95— 98., 1971. 10. C sa n á d i G á b o r, L a d á n y i J á n os, G e r ő Z s u z s a : A z á lta lá n o s is k o la i r e n d s z e r b e ls ő r é t e g z ő d é s e és a k is e g ítő is k o lá k . V a ló s á g , X X I . (6) 30—44,, 1978. 11. D ie te r S c h o lz : L á n g s s c h n ittu n te r s u s c h u n g e n ü b e r d ie B e z ie h u n g e n Z w is c h e n d é r K ö r p e r h ő h e , d e m S c h u le r fo lg u n d s o z io lo g is c h e n B e d in g u n g e n . D a s ö ff e n t lic h e G e s u n d h e its w e s e n , 30. (7) 226—234, 1968.

1. Értelmi fejlettség beiskolázhatóság és n em ek szerint У м ст венная развитость по возмож ности пост упления в школу и по полу M ental developm en t b y possibility of enrolm ent to school and sex É rtelm i fe jle t t s é g (1)

I s k o la é r e t le n (2) fiú le á n y e g y ü tt (6) (7) (8)

I s k o la é r e tt (3) e g y ü tt le á n y (7) (8)

fiú (6)

fiú (6)

E g y é b (4) le á n y e g y ü t t (7) (8)

fiú (6)

ö s s z e s e n (5) le á n y (7)

e g y ü tt (8)

4. összesen

21 47 2 70

13 28 1 42

34

75 3 112

1321 71 5

1327 58 17

2648 129 22

1397

1402

2799

—

—

3 1

1 9 1

1343 124 7

1340 89 19

2683 213 26

7

4

11

1474

1448

2922

1 6

Százalék (10)

4. összesen

30,0 67,1 2,9

30,9 66,7 2,4

30,4 66,9 2,7

94,5 5,1 0,4

94,7 4Д 1,2

94,6 4,6 0,8

14,3 85,7 —

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Горизонт альная граф а: (1 ) У м ств ен н а я р а з в и т о ст ь ; (2 ) Н езр ел ы е дл я ш к ол ы ; (3 ) З релы е дл я ш к ол ы ; (4 ) П р о ч и е ; (5 ) В с е г о ; (6 ) М а л ьчи к и ; (7 ) Д е в о ч к и ; (8 ) В м е сте ; (9 ) Ч и сл о детей; (1 0 ) П р оц ен т. В ерт икальная граф а: 1. С о о тв е т ст в у е т в о з р а с т у ; 2. Н е д о ста то ч н а я дл я в о з р а с т а ; 3. Н е и з вестн а я ; 4. В сего. H e a d in g : (l) M en ta l d e v e lo p m e n t ; (2) I n m a tu re f o r s c h o o l ; (3) M a tu re f o r s c h o o l ; (4) O t h e r ; (5) T o t a l ; (6) B o y s ; (7) G ir ls ; (8) T o g e t h e r ; (9) N u m b e r o f c h ild r e n ; (10 P e r c e n t. L a ter a l t e x t : 1. F ittin g t o a g e ; 2. L e s s d e v e lo p e d th a n th e ir a g e ; 3. U n k n o w n ; 4. T o ta l.

_ 75,0 25,0

9,1 81,8 9,1

91,2 8,4 0,4

92,5 6,2 1,3

91,8 7,3 0,9

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

I. — S Z A B Ö

1. K orának m egfelelő 2. Koránál fejletlenebb 3. Ismeretlen

T. - G. - Z S. — Ö R Y

1. K orának m egfelelő 2. Koránál fejletlenebb 3. Ismeretlen

VARGÁNÉ

G yerm ek ek száma (9)

2. Általános tájékozottság beiskolázhatóság és nem ek szerint Общая осведомленность по возможности, пост упления в школу и по полу General know ledge b y possibility o f enrolm ent to school and sex Á lt a lá n o s t á jé k o z o tt s á g (ö n m a g á ra , id ő r e , té rre , k örn y ezetére v on atk ozóa n )

(1)

I s k o la é r e t le n (2) fiú le á n y e g y ü t t (6) (7) (8)

fiú (6)

I s k o la é r e t t (3) le á n y e g y ü tt

(7)

fiú

(8)

(6)

E g y é b (4) le á n y e g y ü tt (8) (7)

fiú

ö s s z e s e n (5) e g y ü tt le á n y

(6)

(7)

(8)

3

1278 114 5

1285 100 17

2563 214 22

112

1397

1402

2799

1. Korának m egfelelő 2. Hiányos 3. Ismeretlen

20 48 2

9 32 1

29 80

4. Összesen

70

42

—

1 2 1

2 8 1

1299 168 7

1295 134 19

2594 302 26

7

4

11

1474

1448

2922

1 6

Százalék (10)

4. összesen

28,5 68,6 2,9

21,4 76,2 2,4

25,9 71,4 2,7

91,5 8,1 0,4

91,7 7Д 1,2

91,6 7,6 0,8

14,3 85,7 —

25,0 50,0 25,0

18,2 72,7 9,1

88,1 11,4 0,5

89,4 9,3 1,3

88,8 10,3 0,9

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Г оризонт альн ая граф а: (1 ) О бщ а я осв ед ом л ен н ость (в отн ош ен и и са м о г о се б я , врем ен и, п р о стр а н ст в а , о к р у ж а ю щ е й ср е д ы ); (2 ) Н езр ел ы е дл я ш к о л ы ; (3 ) З релы е дл я ш к о л ы ; (4 ) П р о чи е; (5 ) В с е г о ; (6 ) М а л ьчи к и ; (7 ) Д е в о ч к и ; (8 ) В м е сте ; (9 ) Ч и сл о д е т е й ; (1 0) П р оцен т. В ерт икальная гр а ф а : 1. С о о тв е т ст в у е т в о з р а с т у ; 2. Н е д о с та то ч н а я ; 3. Н е и з в е ст н а я ; 4. В се го .


1. Korának m egfelelő 2. Hiányos 3. Ismeretlen

I S K O L A É R E T T S É GI


H e a d in g : (l) G e n e r a l k n o w le d g e (re la tin g t o th e c h ild its e lf, tim e , s p a c e , e n v ir o n m en t) ; (2) In m a tu re f o r s c h o o l ; (3) M a tu re f o r s c h o o l ; (4) O t h e r ; (5) T o t a l; (6) B o y s ; (7) G ir ls ; (8) T o g e t h e r ; (9) N u m b e r o f c h ild r e n ; (10) P e r c e n t. L a te r a l t e x t : 1. F ittin g t o a g e ; 2. U n s u ffic ie n t ; 3. U n k n o w n ; 4. T o ta l.

to

сл

3. Beszédkészség beiskolázhatóság szerint és nem enként Речевые навыки по

возмож ности пост упления в школу и по полу

A bility in speaking b y possibility o f enrolm ent to school and sex B e s z é d k é s z s é g (1)

I s k o la é r e t le n (2) le á n y e g y ü tt (6) (7) (8)

fiú

fiú (6)

I s k o la é r e t t (3) le á n y e g y ü tt

(7)

(8)

E g y é b (4) le á n y e g v ü tt (6) (7) (8)

fiú

fiú

ö s s z e s e n (5) le á n y e g y ü tt

(6)

(7)

(8)

4. összesen

70

12

39

1271

1302

2573

1

1

2

1299

1315

2614

29 1

70 3

120 6

84 16

204 22

6 —

2 1

8 1

167 8

115 18

282 26

42

112

1397

1402

2799

7

4

11

1474

1448

2922

Százalék (10)

4. Összesen

100,0

28,6

34,8

91,0

92,9

91,9

14,3

25,0

18,2

88,1

90,8

89,5

69,0 2,4

62,5 2,7

8,6 0,4

6,0 1,1

7,3 0,8

85,7

50,0 25,0

72,7 9,1

11,3 0,6

7,9 1,3

9,6 0,9

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Г оризонт альная граф а: (1 ) Р ечевы е н а вы к и ; (2 ) Н езр ел ы е д л я ш к о л ы ; (3 ) З р ел ы е дл я ш к о л ы ; (4 ) П р о ч и е ; (5 ) В с е г о ; (6) М а л ьчи к и ; (7 ) Д е в о ч к и ; (8 ) В м е сте ; (9 ) Ч и сл о д е те й ; (10) П р оц ен т. В ерт икальная гр а ф а : 1. С о о тв е т ст в у ю т в о з р а с т у (дети в ы р а ж а ю тся св я з н о , я с н о ); 2. Н е д оста точ н ы й навы к в у с т н о м вы р а ж ен и и (бедны й за п а с сл о в , н е со о т в е т ств у ю щ е е п ол ьзов ан и е сл ов а м и и т. п .); 3. Н еи зв ест н ы е; 4. В се г о . H e a d in g : (1) A b ilit y in s p e a k in g ; (2) I n m a tu r e f o r s c h o o l ; (4) M a tu re f o r s c h o o l ; (4) O t h e r ; (5) T o t a l; (6) B o y s ; (7) G ir ls ; (8) T o g e t h e r ; (9) N u m b e r o f c h ild r e n ; (10) P e r ce n t. L a ter a l t e x t : 1. F ittin g t o a g e (th e c h ild e x p r e s s e s its e lf c o h e r e n t ly , c le a r ly ) ; 2. T h e a b ilit y in o r a l e x p r e s s io n is u n d e r d e v e lo p e d (p o o r v o c a b u la r y , in a d e q u a te u s e o f w o r d s e tc .) ; 3. U n k n o w n ; 4. T o ta l.

I. — S Z A B Ó

1. Korának m egfelelő (összefüg gően, értelmesen fejezi ki m a 38,5 gát) 2. Szóbeli kifejező készsége fejlet len (szegényes szókincs, inadek58,6 vált szóhasználat, stb.) 2,9 3. Ismeretlen

T. - G. - Z S. — Ő R Y

1. Korának m egfelelő (összefüg gően, értelmesen fejezi ki m a gát) 27 2. Szóbeli kifejező készsége fejlet len (szegényes szókincs, inadek41 vált szóhasználat, stb) 2 3. Ismeretlen

VABGÁNÉ


4. F igyelem a beiskolázhatóság szerint nem enként Вним ание по возможности пост упления в школу и по полу A ttention b y possibility o f enrolm ent to school and sex F ig y e le m (l)

Is k o la é r e t le n (2) fiú le á n y e g y ü t t (6) (7) (8)

fiú (6)

I s k o la é r e t t (3) le á n y egy ü tt (7) (8)

fiú (6)

E g y é b (4) le á n y e g y ü t t (7) (8)

fiú (6)


egy ü tt (8)

G yerm ek ek száma (9) 4

12

893

1017

1910

901

1022

1923

25

68

454

346

800

500

372

872

12 1

29 3

45 5

24 15

69 20

4 —

1 1

5 1

66 7

37 17

103 24

5. összesen

42

112

1397

1402

2799

7

4

11

1474

1448

2922

70

Százalék (10) 11,4

9,5

10,7

63,9

72,5

68,2

—

25,0

9,1

61,1

70,6

65,8

61,4

59,5

60,7

32,5

24,7

28,6

42,9

25,0

36,4

33,9

25,7

29,9

24,3 2,9

28,6 2,4

25,9 2,7

3,2 0,4

1,7 1,1

2,5 0,7

57,1 —

25,0 25,0

45,4 9,1

4,5 0,5

2,5 1,2

3,5 0,8

5. összesen

100,

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Г оризонт альная граф а: ( t ) В н и м ан и е; (2 ) Н езр ел ы е д л я ш к о л ы ; (3 ) З рел ы е д л я ш к о л ы ; (4 ) П р о ч и е ; (5 ) В с е г о ; (6 ) М а л ьч и к и ; (7 ) Д е в о ч к и ; (8) В м е сте ; (9 ) Ч и сл о д е те й ; (1 0 ) П р оц ен т. Верт икальная граф а: 1. Д л и тел ьн ое (дети сп о со б н ы о б р а щ а т ь вн им ание н а р оч н о п р и м ер н о в течение 10— 1 5 '); 2. П ерем енное, н е у стой ч и в ое (вн им ание детей о тв л е к а е тся б ы ст р о новы м и я в л ен и я м и ); 3. Р а ссея н н ое (дети н есп особн ы к кон ц ен тр ац и и вн им ания даж е за к о р о т к о е в р е м я ); 4 . Н е и з в етсн ое; 5. В се го . H e a d in g : (1) A t t e n t io n ; (2) I n m a tu r e f o r s c h o l l ; (3) M a tu re f o r s e h o l ; (4) O t h e r ; (5) T o t a l ; (6) B o y s ; (7) G ir ls ; (8) T o g e t h e r ; (9) N u m b e r o f c h ild r e n ; (10) P e r c e n t. L a ter a l t e x t : 1. L o n g -la s t in g (a b le t o p a y a tte n tio n v o lu n t a r ily d u r in g a b o u t 10— 15’) ; 2. V a r y in g , la b ile (a tte n tio n is s o o n d r a w n a w a y b y n e w a ttra ctio n s ) ; 3. D is p e r s e d (u n a b le t o c o n c e n t r a t e a tte n tio n e v e n f o r a s h o r t tim e) ; 4. U n k n o w n ; 5. T o ta l.


1. Tartós (kb. 10— 15’-ig akaratla gos figyelem re képes) 2. Változó, labilis (figyelm ét új in gerek ham ar elterelik) 3. Szétszórt (figyelem -koncentrá cióra rövid ideig sem képes) 4. Ismeretlen

I S K O L A É R E T T S É GI

1. Tartós (kb. 10— 15’-ig akaratla gos figyelem re képes) 2. Változó, labilis (figyelm ét új in gerek ham ar elterelik) 43 3. Szétszórt (figyelem -koncentrációra rövid ideig sem képes) 17 4. Ismeretlen 2

to -4

28

5. Tanulékonyság beiskolázhatóság szerint és n em en kén t Переимчивость ко возмож ности пост упления в школу и по полу Docility b y possibility o f enrolm ent to school and sex T a n u lé k o n y s á g (1)

I s k o la é r e t le n (2) fi ú le á n y e g y ü tt (6) (7) (8)

fiú (6)

I s k o la é r e t t (3) le á n y e g y ü tt (7) (8)

f iú (6)


fiú (6)


egy ü tt (8)

< > G yerm ek ek száma (9) 1. Ú j ismereteket gyorsan sajátítja el 2. Csak lassan, segítséggel sajátít ja el az új ismereteket 3. Ismeretlen 4. összesen

W 0

11

7

18

1103

1116

2219

57

34 1

91 3

289 5

271 15

560 20

7

2

70

42

112

1397

1402

2799

7

1114

1123

2237

1

10 1

353 7

308 17

661 24

4

11

1474

1448

2922

3

> a » ■ 0

1 N

С n Ï О

Százalék (10) 1. Ű j ismereteket gyorsan sajátít ja el 2. Csak lassan, segítséggel sajátít ja el az új ismereteket 3. Ismeretlen 4. összesen

Sö <

15,7

16,7

16,1

78,9

79,6

79,3

81,4 2,9

80,9 2,4

81,2 2,7

20,7 0,4

19,3 1,1

20,0 0,7

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Г оризонт альная граф а: (1 ) П ер еи м ч и в ость ; (2 ) Н еоб у ч е н н ы е ; (3 ) О буч ен н ы е; (4 ) П р о ч и е ; (5 ) В с е г о ; (6 ) М а л ьчи ки ; (7 ) Д е в о ч к и ; (8 ) В м е сте ; (9 ) Ч и сл о детей ; (10 Щ р о ц е н т. В ерт икальная граф а: 1. Б ы ст р о у св а и в а ю т новы е зн а н и я ; 2. У св а и в а ю т новы е знания т о л ь к о медленно, с п о м о щ ь ю ; 3. Н еи з в ест н а я ; 4. В се г о . H e a d in g : (1) D o c il i t y ; (2) I n m a tu r e f o r s c h o o l ; 3. M a tu re f o r s c h o o l ; (4) O t h e r ; (5) T o t a l ; (6) B o y s ; (7) G ir ls ; (8) T o g e t h e r ; (9) N u m b e r o f c h ild r e n ; (10) P e r c e n t. L a ter a l t e x t : 1. A c q u ir e s r a p id ly n e w k n o w l e d g e ; 2. A c q u ir e s n e w k n o w le d g e o n ly s lo w ly , w ith h e l p ; 3. U n k n o w n ; 4. T o ta l.

75,6

77,5

76.6

75.0 25.0

90,9 9,1

23,9 0,5

21,3 1,2

22.6 0,8

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Ï Ul N

> td О

6. Feladattudat beiskolázhatóság szerint és nem enként Сознание обязанности по возмож ности пост упления в школу и по полу A w a ren ess of duties b y possibility o f enrolm ent to school and sex F e la d a ttu d a t (1)

Is k o la é r e t le n (2) le á n y e g y ü tt (6) (7) (8)

fiú

fiú (6)

E g y é b (4) le á n y e g y ü tt (6) (8) (7)


fiú

fiú (6)


e g y ü tt (8)

1. A rábízott feladatokat önállóan jól elvégzi 18 2. Feladatvégzés közben állandó segítséget és ellenőrzést igényel 50 3. Ismeretlen 2

11

29

1160

1241

2401

2

1

3

1180

1253

2433

30 1

80 3

230 7

141 20

371 27

5 —

2 1

7 1

285 9

173 22

458 31

4. összesen

42

112

1397

1402

2799

7

4

11

1474

1448

2922

70

1. A rábízott feladatokat önállóan jól elvégzi 25,7 2. Feladatvégzés közben állandó segítséget és ellenőrzést igényel 71,4 3. Ismeretlen 2,9 4. összesen

100,0

26,2

25,9

83,0

88,5

85,8

28,6

25,0

27,3

80,1

86,6

83,3

71,4 2,4

71,4 2,7

16,5 0,5

10,1 1Д

13,2 1,0

71,4 —

50,0 25,0

63,6 9,1

19,3 0,6

11,9 1,5

- 15,6 1,1

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Горизонт альная граф а: (1 ) С ознание о б я з а н н о ст и ; (2 ) Н е о б у ч е н н ы е ; (3 ) О буч ен н ы е; (4 ) П р о ч и е ; (5 ) В с е г о ; (6 ) М а л ьчи ки ; (7 ) Д е в о ч к и ; (8 ) В м е сте ; (9 ) Ч и сл о детей ; (1 0) П р оц ен т. В ерт икальная граф а: 1. С ам остоя т ел ьн о, х о р о н ю вы п о л н я ю т п о р уч ен н ы е им задачи ; 2. П р и вы п ол н ен и и задач дети т р е б у ю т п остоя н н ой п ом ощ и и к о н т р о л я ; 3. Н е и з в е ст н о е ; 4. В се го . H e a d in g : (1) A w a r e n e s s o f d u t ie s ; (2) In m a tu re f o r s c h o o l ; (3) M a tu re f o r s c h o o l ; (4) O t h e r ; (5) T o t a l ; (6) B o y s ; (7) G ir ls ; (8) T o g e t h e r ; (9) N u m b e r o f c h ild r e n ; (10) P e r c e n t. L a ter a l t e x t : l . P e r fo r m s w e ll, in d e p e n d e n t ly th e ta s k s r e c e iv e d ; 2. W h e n d o in g th e t a s k s it r e q u ir e s p e r m a n e n t h e lp a n d c o n t r o l; 3. U n k n o w n ; 4. T o ta l.


Százalék (10)



7. M unkatem pó beiskolázhatóság szerint és nem enként Скорость работы по возмож ности пост упления в школу и по полу Speed of w ork b y possibility o f enrolm ent to school and sex M u n k a te m p ó (1)

I s k o la é r e t le n (2) le á n y e g y ü t t (7) (8)

fiú

fiú

(6)

(6)


fiú (6)


fiú (6)


e g y ü tt (8)

12

10

22

1035

1141

2176

1

1

2

1048

1152

2200

56 2

31 1

87 3

356 6

246 15

602 21

6 —

2 1

8 1

418 8

279 17

697 25

4. összesen

70

42

112

1397

1402

2799

7

4

11

1474

1448

2922

Százalék (10)

4. összesen

17,1

23,8

19,6

74,1

81,4

77,7

14,3

25,0

18,2

71,1

79,6

75,3

80,0 2,9

73,8 2,4

77,7 2,7

25,5 0,4

17,5 1,1

21,5 0,8

85,7 —

50,0 25,0

72,7 9,1

28,4 0,5

19,2 1,2

23,9 0,8

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Г оризонт альная гр а ф а : (1 ) С к о р о сть р а б о т ы ; (2 ) Н езр ел ы е д л я ш к о л ы ; (3 ) З р ел ы е дл я ш к ол ы ; (4 ) П р о ч и е ; (5 ) В с е г о ; (6 ) М а л ьчи к и ; (7 ) Д е в о ч к и ; (8 ) В м е сте ; (9 ) Ч и сл о детей ; (10) П р о цент. В ерт икальн ая гр а ф а : 1. Р а б от а ю т р а вн ом ер н о, дл и тел ьн о; 2. Р а б о т а ю т м едл ен но, н у ж н о п о сто я н н о ст и м у л и р ов а ть , п р о б у ж д а т ь и х ; 3. Н еи з в ест н а я ; 4. В се го . H e a d in g : (1) S p e e d o f w o r k ; (2) I m m a t u r e f o r s c h o o l ; (3) M a tu re f o r s c h o o l ; (4) O t h e r ; (5) T o t a l; (6) B o y s ; (7) G ir ls ; (8) T o g e t h e r ; (9) N u m b e r o f c h ild r e n ; (10) P e rc e n t. L a ter a l t e x t : 1. W o r k s e v e n ly , s t e a d ily ; 2. W o r k s s lo w ly , it r e q u ir e s a p e r m a n e n t sti m u la tio n , e n c o u r a g e m e n t ; 3. U n k n o w n ; 4. T o ta l.

I. — S Z A B Ö

1. Egyenletes, kitartóan dolgozik 2. Lassan dolgozik, állandóan ser kenteni, bíztatni kell 3. Ismeretlen

T . - G . - Z S . - Ő RY

1. Egyenletes, kitartóan dolgozik 2. Lassan dolgozik, állandóan ser kenteni, bíztatni kell 3. Ismeretlen

VAEGANÉ

G yerm ek ek száma (9 )

8. Magatartás beiskolázhatóság és n em ek szerint П оведение по возмож ности пост упления в школу и по полу Behaviour b y possibility of enrolm ent to school and sex M a g a ta rtá s (v iz s g á la t alatt)

(1)

I s k o la é r e t le n (2) fiú le á n y e g y ü t t (6) (7) (8)

fiú

(6)


E g y é b (4) le á n y egy ü tt (6) (7) (8)

fiú

fiú

ö s s z e s e n (5) le á n y

egy ü tt

(6)

(7)

(8)

1. Kiegyensúlyozott, kapcsolat jól 7 felvehető vele 31 2. Nyugtalan, agresszív 30 3. Félénk, gátolt 2 4. Ismeretlen

12 9 20 1

19 40 50 3

1009 240 141 7

1155 68 163 16

2164 308 304 23

70

42

112

1397

1402

2799

5. összesen

—

2 1 1

1 6 3 1

1017 275 173 9

1167 79 184 18

2184 354 357 27

7

4

11

1474

1448

2922

1 4 2

—

1. Kiegyensúlyozott, kapcsolat jól felvehető vele 2. Nyugtalan, agresszív 3. Félénk, gátolt 4. Ismeretlen 5. összesen

10,0 44,3 42,8 2,9

28,5 21,5 47,6 2,4

17,0 35,7 44,6 2,7

72,2 17,2 10,1 0,5

82,4 4,9 11,6 1Д

77,3 11,0 10,9 0,8

14,3 57,1 28,6 —

50,0 25,0 25,0

9,1 54,5 27,3 9,1

69,0 18,7 11,7 0,6

80,6 5,5 12,7 1,2

74,8 12,1 12,2 0,9

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Г ор изонт а льнаяграф а: (1 ) П овед ен и е (в о вр ем я и ссл е д о в а н и я ); (2 ) Н езр ел ы е дл я ш к о л ы ; (3 ) З релы е дл я ш к ол ы ; (4 ) П р о ч и е ; (5 ) В с е г о ; (6 ) М а л ьчи ки ; (7 ) Д е в о ч к и ; (8 ) В м е сте ; (9 ) Ч и сл о д е т ей ; (1 0 ) П р оц ен т. В ерт икальная гр а ф а : 1. У р а в н овеш ен н ы е дети , с к от о р ы м и м о ж н о х о р о ш о за в я за т ь о тн о ш ен и я ; 2. Б есп ок ой н ы е, а гр есси вн ы е д ети ; 3 . Р о б к и е , стесн и тел ьн ы е д ети ; 4 . Н е и зв е ст н о е ; 5 . В се го . H e a d in g : (1) B e h a v io u r (d u r in g th e s t u d y ) ; (2) I m m a t u r e f o r s c h o o l ; (3) M a tu re f o r s c h o o l ; (4) O t h e r ; (5) T o t a l; (6) B o y s ; (7) G ir ls ; (8) T o g e t h e r ; (9) N u m b e r o f c h ild r e n ; (10) P ercen t. L a te r a l t e x t : 1. B a la n c e d , it is e a s y t o c o n t a c t th e c h il d ; 2. U n q u ie t, a g g r e s s iv e ; 3. T im id , in h ib it e d ; 4. U n k n o w n ; 5. T o ta l.


Százalék (10)



9. Ábrázolókészség beiskolázhatóság és nem ek szerint Способность

к

изображ ению

по

возмож ности

пост упления

в школу

и по полу

A b ility in representation b y possibility of enrolm ent to school and sex A b r á z o ló k é s z s é g (1)

I s k o la é r e t le n (2) le á n y e g y ü tt (7) (8)

fiú (6)

fiú (6)

I s k o la é r e t t (3) le á n y egy ü tt

(7)

fiú (6)

(8)

E g y é b (4) le á n y e g y ü tt


(7)

(8)

fiú (6)

1 9 1

1316 150 8

1344 85 19

2660 235 27

11

1474

1448

2922

e g y ü tt

(8)

G yerm ek ek száma (9) 1. Korának m egfelelő 2. Korának nem m egfelelő 3. Ismeretlen

30 38 2

14 27 1

44 65 3

1285 106 6

1330 55 17

2615 161 23

—

3 1

4. összesen

70

42

112

1397

1402

2799

7

4

1 6

Százalék (10) 1. Korának m egfelelő 2. Korának nem m egfelelő 3. Ismeretlen 4. összesen

42,8 54,3 2,9

33,3 64,3 2,4

39,3 58,0 2,7

92,0 7,6 0,4

94,9 3,9 1,2

93,4 5,8 0,8

14,3 85,7 —

__ 75,0 25,0

9,1 81,8 9,1

89,3 10,2 0,5

92,8 5,9 1,3

91,0 8,1 0,9

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Г оризонт альн ая гр а ф а : (1 ) С п о с о б н о с т ь к и з о б р а ж е н и ю ; (2 ) Н езр ел ы е дл я ш к о л ы ; (3 ) З р е лые дл я ш к ол ы ; (4 ) П р о ч и е ; (5 ) В с е г о ; (6 ) М а л ьчи к и ; (7 ) Д е в о ч к и ; (8 ) В м е сте ; (9 ) Ч и сл о детей; В ерт икальная гр а ф а : 1. С оотв ет ст в у ет в о з р а с т у ; 2. Н е со о т в е т ст в у е т в о з р а с т у ; 3. Н е и з в е ст н а я ; 4. В сего. H e a d in g : (1) A b ilit y in r e p r e s e n t a t io n ; (2) I m m a t u r e f o r s c h o o l : (3) M a tu re f o r s c h o o l ; (4) O t h e r ; (5) U n k n o w n ; (6) B o y s ; (7) G ir ls ; (8) T o g e t h e r ; (9) N u m b e r o f c h ild r e n : (10) P e r c e n t. L a ter a l t e x t : 1. F ittin g t o a g e ; 2. N o n -fit t in g t o a g e ; 3. U n k n o w n ; 4. T o ta l.

10. Ceruzafogás beiskolázhatóság és nem ek szerint Х ва т к а карандаша по возмож ности пост упления в школу и по полу Holding of pencil b y possibility o f enrolm ent to school and sex C e ru z a f o g á s (1)

I s k o la é r e t le n (2) le á n y e g y ü tt (6) (7) (8)

fiú

fiú (6)


E g y é b (4) le á n y e g y ü tt (6) (7) (8)

fiú

fiú (6)

ö s s z e s e n (5) egy ü tt le á n y (8) (7)

1. Biztos 2. Bizonytalan 3. Ismeretlen

42 26 2

28 13 1

70 39 3

1328 63 6

1349 36 17

1677 99 23

1 6 —

4. összesen

70

42

112

1397

1402

2799

7

_ 3 1

1 9 1

1371 95 8

1377 52 19

2748 147 27

4

11

1474

1448

2922

Százalék (10)

4. összesen

60,0 37,1 2,9

66,7 30,9 2,4

62,5 34,8 2,7

95,1 4,5 0,4

96,2 2,6 1,2

95,7 3,5 0,8

14,3 85,7 —

75,0 25,0

9,1 81,8 9,1

93,0 6,4 0,6

95,1 3,6 1,3

94,1 5,0 0,9

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Горизонт альная гр а ф а : (1) Х в а т к а ка р а н д а ш а ; (2 ) Н е зр е л ы е дл я ш к о л ы ; (3 ) З релы е для ш к ол ы ; (4 ) П р оч и е; (5 ) В с е г о ; (6 ) М а л ьчи ки ; (7) Д е в о ч к и ; (8 ) В м е ст е ; (9 ) Ч и сл о д е те й ; (1 0 ) П р о цент. В ерт икальная гр а ф а : 1. Р еш и тел ьн ая ; 2. Н ер еш и тел ьн а я ; 3. Н е и з в е ст н а я ; 4. В се г о . H e a d in g : (l) H o ld in g o f p e n c i l ; (2) I m m a t u r e f o r s c h o o l ; (3) M a tu re f o r s c h o o l ; (4) O t h e r ; (5) T o t a l ; (6) B o y s ; (7) G ir ls ; (8) T o g e t h e r ; (9) N u m b e r o f c h ild r e n ; (10) P e r c e n t. L a ter a l t e x t : l . S t e a d y ; 2. U n s t e a d y ; 3. U n k n o w n ; 4. T o ta l.


1. Biztos 2. Bizonytalan 3. Ismeretlen



C CO O

V A R G A NÉ

34

T . - G .- Z S . - Ő R Y

I . - S Z A B Ó P.

11. Beiskolázhatóság a gyerm ek korcsoportja szerint Возмож ност ь пост упления в школу по возрастным группам детей Possibility of enrolm ent to school b y age-groups o f children I s k o la é re tle n (2)

K orcsop ort

(1) 1. 6 évesnél fiatalabb 2. 6 éves 3. 6 évesnél idősebb

1. 6 évesnél fiatalabb 2. 6 éves 3. 6 évesnél idősebb

Százalék (7) 8,0 3,7 2,3 3,8

4. Összesen

(3)

G yerm ek ek száma (6) 321 28 1762 67 716 17 112

4. összesen

I s k o la ére tt

2789

E gyéb (4)

összesen (5)

1 5 5

350 1833 738

11

2922

91,7 96,1 97,0

0,3 0,2 0,7

100,0 100,0 100,0

95,8

0,4

100,0

Горизонт альная гр а ф а : (1 ) В озр а стн ы е г р у п п ы ; (2 ) Н езр ел ые дл я ш к о л ы ; (3) З р ел ы е для ш к ол ы ; (4 ) П р о ч и е ; (5 ) В с е г о ; (6 ) Ч и сл о детей ; (7 ) П р оцен т. В ерт икальная гр а ф а : 1. Н и ж е 6 л ет; 2. В в о з р а ст е 6 л е т; 3. С вы ш е 6 л е т; 4. В се г о . H e a d in g : (1) A g e - g r o u p s ; (2) I m m a tu r e f o r s c h o o l ; (3) M a tu re f o r s c h o o l ; (4) O th e r ; (5) T o t a l ; (6) N u m b e r o f c h ild r e n ; (7) P e rc e n t. L a ter a l t e x t : 1. U n d e r 6 y e a r s ; 2. 6 y e a r s o l d ; 3. O v e r 6 y e a r s ; 4. T o ta l.

12. Beiskolázhatóság az anya korcsoportja szerint Возм ож ност ь пост упления в ш колу по возрастной группе матери Possibility of enrolm ent to school by age-groups of m other A n y a k o r c s o p o r t ja a g y e r m e k s z ü le t é s e k o r (év )

(1) 1. 18 éven alul 2. 18— 30 év 3. 31— 40 év 4. 40 év felett 5. összesen 1. 2. 3. 4.

18 éven alul 18— 30 év 31— 40 év 40 év felett

5. összesen

I s k o la é re tle n

(2)

I s k o la érett

(3)

G yerm ek ek száma (6) 54 2 83 2288 423 23 34 4 112

2799

" E gyéb

(4)

összesen

(5)

6 4 1

56 2377 450 39

11

2922

Százalék (7) 3,6 3,5 5,1 10,2

96,4 96,3 94,0 87,2

0,2 0,9 2,6

100,0 100,0 100,0 100,0

3,8

95,8

0,4

100,0

Г оризонт альн ая гр а ф а : (1) В озр а стн а я гр у п п а м а тер и п р и р ож д ен и и р е бе н к а (г о д ы ); ( 2 ) Н езрел ы е дл я ш к о л ы ; (3 ) З р ел ы е д л я ш к ол ы ; (4 ) П р о ч и е ; (5 ) В с е г о ; (6 ) Ч и сл о детей ; (7 ) П р о цент. Верт икальная г р а ф а : 1. Н и ж е 18 л е т ; 2. В в о з р а ст е 1 8 —30 л е т ; 3. В в о з р а ст е 31—40 л е т; 4. С вы ш е 40 л ет; 5. В се г о . H e a d in g : (1) A g e -g r o u p o f m o th e r a t th e b ir th o f c h ild (y e a rs ) ; (2) Im m a tu re fo r s c h o o l ; (3) M a tu re f o r s c h o o l ; (4) O t h e r ; (5) T o t a l ; (6) N u m b e r o f c h ild r e n ; (7) P e rc e n t. L a ter a l t e x t : 1. U n d e r 18 y e a r s ; 2. 18—30 y e a r s ; 3. 31—40 y e a r s ; 4. O v e r 40 y e a r s ; 5. T o ta l.


13.


35

Beiskolázhatóság a terhességi sorrend száma szerint

Возмож ност ь поступления в школу по ном еру по порядку беременности Possibility of enrolm ent to school by pregnancy order

T e r h e s s é g i s o r r e n d (1)

I s k o la é re tle n (2)

I s k o la érett (3)

-E g v é b

(4)

összesen (5)

G yerm ek ek száma (6) 1 2 3 4 5 6 6— X 1. Ismeretlen 2. Összesen

44 31 18 9 5 4 1

1210 833 403 156 85 44 30 38

1 1 1 —

1260 865 422 165 91 49 31 39

112

2799

11

2922

—

6 1 1 —

Százalék (7) 1 2 3 4 5 6 6— X 1. Ismeretlen

3,5 3,6 4,3 5,5 5,5 8,2 2,6

96,0 96,3 95,5 94,5 93,4 89,8 96,8 97,4

1,1 2,0 3,2 —

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

2. összesen

3,8

95,8

0,4

100,0

—

0,5 0,1 0,2 —

Горизонт альная гр а ф а : ( 1 ) П о р я д о к б ер ем ен н ости ; (2 ) Н езр ел ы е д л я ш к о л ы ; (3 ) Зрелы е для ш к о л ы ; (4 ) П р оч и е; (5 ) В с е г о ; (6) Ч и сл о детей ; (7 ) П р оцен т. В ерт икальная гр а ф а : 1. Н еи звестн ы й ; 2. В се го . H e a d in g : (l) P r e g n a n c y o r d e r ; (2) I m m a tu r e f o r s c h o o l ; (3) M a tu re f o r s c h o o l ; O th e r ; (5) T o t a l ; (6) N u m b e r o f c h ild r e n ; (7) P e r c e n t. L a ter a l t e x t : 1. U n k n o w n ; 2. T o ta l.

(4)

V A R G Á N É T. - G . - Z S. — Ő R Y

36

14.

I. — S Z A B Ó

P.

Beiskolázhatóság a gyerm ek születési súlya szerint

Возмож ност ь поступления в школу по весу при рож ден ии ребенка Possibility of enrolm ent to school b y birth w eight of child

S zü le té s i s ú ly (g r a m m )

I s k o la é re tle n (2)

(1)

I s k o la é re tt (3)

E gyéb (4)

összesen (5)

G yerm ek ek száma (6) 25 81

1. 2500 alatt 2. 2500— 3999 3. 4000 felett 4. összesen

6

229 2408 162

4 6 1

258 2495 169

112

2799

11

2922

Százalék (7) 1. 2500 alatt 2. 2500— 3999 3. 4000 felett

9,7 3,3 3,5

88,8 96,5 95,9

1,5 0,2 0,6

100,0 100,0 100,0

4. összesen

3,8

95,8

0,4

100,0

Горизонт альная граф а: (1) В е с п р и р ож д ен и и (в гр а м м а х ); (2 ) Н езр ел ы е дл я ш к о л ы ; (3) З релы е дл я ш к ол ы ; (4 ) П р оч и е; (5 ) В с е г о ; (6 ) Ч и сл о детей ; (7 ) П р оцен т. В ерт икальная гр а ф а : 1. Н и ж е 2 5 0 0 ; 2. 2500— 3 9 9 9 ; 3. С вы ш е 4 0 0 0 ; 4. В се г о . H ea d in g : (1) B ir th w e ig h t (g r a m s ) ; (2) I m m a t u r e f o r s c h o o l ; (3) M a tu re f o r s c h o o l : (4) O t h e r ; (5) T o t a l; (6) N u m b e r o f c h ild r e n ; (7) P e rc e n t. L a ter a l t e x t : 1. U n d e r 2500; 2. 2500— 3999; 3. O v e r 4000; 4. T o ta l.

I


15.


37

Beiskolázhatóság a g yerm ek születési súlya szerint

Возмож ност ь пост упления в школу по весу при рож дени и ребенка Possibility of enrolm ent to school b y birth w eight of child

Születési súly (gramm) (1)

Iskolaéretlen (2)

Iskola érett (3)

Egyéb (4)

összesen (5)

G yerm ek ek száma (6) 1. 1000 a latt 1000— 1499 1500— 1999 2000— 2499 2500— 2999 3000— 3499 3500— 3999 4000— 4499 2. 4500 fe le tt 3. ö s s z e s e n

__

1 4 6 14 26 40 15 6 —

11 9 50 159 557 1148 703 142 20

4 2 2 2 1 —

12 13 56 177 585 1190 720 149 20

112

2799

11

2922

— —

Százalék (7) 1. 1000 a latt 1000— 1499 1500— 1999 2000— 2499 2500— 2999 3000— 3499 3500— 3999 4000— 4499 2. 4500 fe le tt 3. ö s s z e s e n

8,3 30,8 10,7 7,9 4,5 3,2 2Д 4,0 —

91,7 69,2 89,3 89,8 95,2 96,5 97,6 95,3 100,0

3,8

95,8

_ — — 2,3 0,3 0,3 0,3 0,7 0,4

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

Горизонт альная гр а ф а : (1 ) В е с п р и р ож д ен и и (в гр а м м а х ); (2 ) Н езр ел ы е д л я ш к о л ы ; (3 ) З р ел ы е дл я ш к ол ы ; (4) П р о ч и е ; (5 ) В с е г о ; (6 ) Ч и сл о д ет ей ; (7 ) П р оц ен т. В ерт икальная гр а ф а : 1. Н и ж е 1000; 2. С вы ш е 4 5 0 0 ; 3. В се г о . H e a d in g : (l) B ir th w e ig h t ( g r a m s ) ; (2) I m m a t u r e f o r s c h o o l ; (3) M a tu re f o r s c h o o l ; (4) O t h e r ; (5) T o t a l; (6) N u m b e r o f c h ild r e n ; (7) P e r c e n t. L a ter a l t e x t : 1. U n d e r 1000; 2. O v e r 4500; 3. T o ta l.

V A R G Á N É

38

16.

T. - G. - Z S. — Ő R Y

I. — S Z A B Ó

P.

Beiskolázhatóság az anya iskolai végzettsége szerint

Возмож ност ь пост упления в школу по уровн ю образования матери Possibility of enrolm ent to school b y educational level of mother

A v é g z e tt o s z t á ly o k (é v f o ly a m o k ) sz á m a (1)

I s k o la é r e tle n (2)

I s k o la é re tt (3)

E gyéb

összesen

(4)

(5)

G yerm ek ek száma (6) 0— 7 8 9— 12 13— x 1. Ismeretlen 2. összesen

19 50 36 6 1

120 1167 1153 346 13

2 3 4 2 —

141 1220 1193 354 14

112

2799

11

2922

Százalék (7) 0— 7 8 9— 12 13— x 1. Ismeretlen 2. összesen

13,5 4,1 3,0 1,7 7,1

85,1 95,7 96,7 97,7 92,9

1,4 0,2 0,3 0,6 —

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

3,8

95,8

0,4

100,0

Beiskolázhatóság az apa iskolai végzettsége szerint (8) A v é g z e tt o s z t á ly o k (é v fo ly a m o k ) szá m a (i)

I s k o la -

I s k o la -

(2)

(3)

E gyéb

(4)

összesen (5)

G yerm ek ek száma (6) 0— 7 8 9— 12 13— x 1. Ismeretlen 2. összesen

13 56 24 15 4

117 1171 871 614 26

1 5 2 3

131 1232 897 632 30

112

2799

11

2922

Százalék (7) 0— 7 8 9— 12 13— x 1. Ismeretlen 2. összesen

9,9 4,5 2,7 2,4 13,3

89,3 95,1 97,1 97,1 86,7

0,8 0,4 0,2 0,5 —

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

3,8

95,8

0,4

100,0

Г оризонт альн ая гр а ф а : (1 ) К о л и ч еств о ок он ч ен н ы х к л а ссо в (к у р с о в ); (2 ) Н езр ел ы е для ш к ол ы ; (3 ) З релы е д л я ш к о л ы ; (4 ) П р оч и е; (5 ) В с е г о ; (6 ) Ч и сл о д е т е й ; (7 ) П р о ц е н т; (8 ) В оз м ож н ост ь пост упления в школу по ур овн ю образования от ца. В ерт икальная гр а ф а : 1. Н е и з в ест н ое; 2. В се го . H e a d in g : (1) N u m b e r o f f o r m s (y e a r s ) c o m p l e t e d ; (2) I m m a t u r e f o r s c h o o l ; (3) M a tu re f o r s c h o o l ; (4) O t h e r ; (5) T o t a l; (6) N u m b e r o f c h ild r e n ; (7) P e r c e n t (8) P o s s ib ility o f e n r o lm e n t to s c h o o l b y e d u c a tio n a l l e v e l o f f a th e r . L a ter a l t e x t : 1. U n k n o w n ; 2. T o ta l.


17.


39

Beiskolázhatóság a szülők foglalkozása szerint

Возмож ность поступления в школу по занятию родителей Possibility o f enrolm ent to school b y occupation o f parents

S z ü lő k fo g la lk o z á s a (1)


I s k o la érett

(2)

(3)

E gyéb

összesen

(4)

(5)

G yerm ek ek száma (6) 1. Mindkét szülő értelmiségi vagy egyéb szellemi 2. Szellem i + fizikai 3. M indkét szülő szakmunkás 4. Szakmunkás + egyéb fizikai 5. Mindkét szülő egyéb fizikai 6. Ismeretlen 7. összesen

22 23 4 25 17 21

943 767 205 442 190 252

112

2799

4 3 1 1 2

969 793 209 468 208 275

11

2922

—

Százalék (7) 1. M indkét szülő értelmiségi vagy egyéb szellemi 2. Szellem i + fizikai 3. Mindkét szülő szakmunkás 4. Szakmunkás + egyéb fizikai 5. Mindkét szülő egyéb fizikai 6. Ismeretlen

2,3 2,9 1,9 5,3 8,2 7,6

97,3 96,7 98,1 94,5 91,3 91,7

0,4 0,4 0,2 0,5 0,7

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

7. Összesen

3,8

95,8

0,4

100,0

—

Г оризонт альная гр а ф а : (1) З аня тие р од и тел ей ; (2 ) Н езр ел ы е дл я ш к о л ы ; (3 ) З р ел ы е дл я ш к о л ы ; (4 ) П р о ч и е ; (5) В с е г о ; (6 ) Ч и сл о детей ; (7 ) П р оцен т. В ерт икальная граф а: 1. О ба р оди тел я ин тел л ектуал ьн ы е или п р оч и е ум ств ен н ы е р а б о т н и к и ; 2. Р а б от н и к у м ств ен н ого т р у д а + р а бот н и к ф и зи ч еск ого т р у д а ; 3. О ба р од и те л я к в а л и ф ицированны е р а б оч и е; 4. К ва лиф иц ированны й р а боч и й + п р очи й р а боч и й ф и зи ч еск ого т р у д а ; 5. О ба р оди тел я п р очи е р а боч и е ф и зи ческого т р у д а ; 6. Н е и з в ест н о е ; 7. В се г о . H e a d in g : (1) O c c u p a t io n o f p a r e n t s ; (2) I m m a t u r e f o r s c h o o l ; (3) M a tu re f o r s c h o o l ; (4) O t h e r ; (5) T o t a l; (6) N u m b e r o f c h ild r e n ; (7) P e r c e n t. L a te r a l t e x t : 1. B o th p a re n ts a re p r o fe s s io n a ls o r o t h e r n o n - m a n u a ls ; 2. N o n -m a n u a l + m a n u a l w o r k e r ; 3. B o th p a re n ts a re s k ille d w o r k e r s ; 4. S k ille d w o r k e r + o t h e r m a n u a l w o r k e r ; 5. B o th p a re n ts a re o t h e r m a n u a l w o r k e r s ; 6. U n k n o w n ; 7. T o ta l.

v a r g

40

A

n é

t

. -

. -

g

z s

. - Ő

r y

i

.—

s z a b ó

p

.

18. Beiskolázhatóság a gondozási-nevelési környezet jellege szerint Возмож ност ь пост упления в школу по характ еру среды ухода-воспит ания Possibility of enrolm ent to school by character of the milieu of nursing-rearing I s k o la ére tle n

G o n d o z á s i, n e v e lé s i k ö r n y e z e t je lle g e a b e is k o lá z á s e lő tt (1)

(2)

I s k o la ére tt (3)

E gyéb

(4)

összesen (5)

G yerm ek ek száma (6) 1. Óvodába (állami, vállalati, m a gán) járt 2. Otthon volt (szülővel, rokonnal, fizetett gondozóval) 3. Ismeretlen 4. összesen

89

2559

8

2656

22 1

224 16

2 1

248 18

112

2799

11

2922

Százalék (7) 1. Óvodába (állami, vállalati, m a gán) járt 2. Otthon volt (szülővel, rokonnal, fizetett gondozóval) 3. Ismeretlen 4. összesen

3,4

96.3

0,3

100,0

8,9 5,6

90.3 88,8

0,8 5,6

100,0 100,0

3,8

95,8

0,4

100,0

Горизонт альная граф а: (1 ) Х а р а к т е р среды ух од а -в о сп и та н и я перед п осту п л ен и ем в ш к о л у ; (2) Н езр ел ы е дл я ш к ол ы ; (3 ) З р елы е д л я ш к ол ы ; (4 ) П р о ч и е ; (5 ) В с е г о ; (6 ) Ч и сл о детей ; (7 ) П р оц ен т. Верт икальная граф а: 1. Х о д и л и в детски й са д (госу д а р ств ен н ы й д етски й са д , детск и й сад п р едп р и я ти я , частны й детск и й са д ); 2. Р еб ен ок бы л дом а ( с роди тел ем , р од ств ен н и к ом , о п л а ченн ой с е с т р о й ); 3. Н еи звестн ы й ; 4. В се го . H e a d in g : (1) C h a ra cte r o f th e m ilie u o f n u r s in g -r e a r in g p r io r t o e n r o lm e n t ; (2) I m m a tu r e f o r s c h o o l ; (3) M a tu re f o r s c h o o l ; (4) O t h e r ; (5) T o ta l. (6) N u m b e r o f c h ild r e n ; (7) P e r c e n t. L a ter a l t e x t : 1. F r e q u e n te d k in d e r g a r t e n (s ta te -, e n t e r p r is e -, p riv a te ) ; 2. W a s a t h o m e (w ith o n e o f th e p a re n ts , r e la tiv e s , w it h a p a id n u rse ) ; 3. U n k n o w n ; 4. T o ta l.


19.


41

Beiskolázhatóság az anya családi állapota szerint

Возмож ност ь поступления в школу по семейному состоянию матерей Possibility of enrolm ent to school b y marital status of mother

C sa lá d i á lla p o t (1)

I s k o la ére tle n

I s k o la érett

(2)

(3)

E gyéb

összesen

(4)

(5)

G yerm ek ek száma (6) 1. Egyedülálló (hajadon, elvált, kü lönélő, özvegy) 2. Férjezett 3. Ismeretlen 4. összesen

14 97 1

181 2596 22

1 10

196 2703 23

112

2799

11

2922

Százalék (7) 1. Egyedülálló (hajadon, elvált, kü lönélő, özvegy) 2. Férjezett 3. Ismeretlen

7,1 3,6 4,3

92,4 96,0 95,7

0,5 0,4

100,0 100,0 100,0

4. összesen

3,8

95,8

0,4

100,0

Beiskolázhatóság az apa családi állapota szerint (8) C sa lá d i á lla p o t (1)


I s k o la érett

(2)

(3)

E gyéb

összesen

(4)

(5)

G yerm ek ek száma (6) 1. Egyedülálló (nőtlen, elvált, kü lönélő, özvegy) 2. Házas 3. Ismeretlen 4. összesen

13 94 5

177 2570 52

11

190 2675 57

112

2799

11

2922

Százalék (7) 1. Egyedülálló (nőtlen, elvált, kü lönélő, özvegy) 2. Házas 3. Ismeretlen

6,8 3,5 8,8

93,2 96.1 91.2

0,4

100,0 100,0 100,0

4. összesen

3,8

95,8

0,4

100,0

Горизонт альная гр а ф а : (1 ) Семейное с о с т о я н и е ; (2 ) Н езр ел ы е д л я ш к о л ы ; (3) З р ел ы е для ш к о л ы ; (4 ) П р о ч и е ; (5 ) В с е г о ; (6 ) Ч и сл о д ет ей ; (7 ) П р оц ен т, (8 ) В озм ож ност ь пост уп лен ия в ш колу по сем ейном у сост оянию от цов. В ерт икальная гр а ф а : 1. О д ин ок ие (н еза м уж н и е— неж енаты е, р азведенны е, ж и ву щ и е о т дел ьн о, в д о в ы ); 2. З а м у ж н и е— ж ен аты е; 3. Н еи з в ест н ое; 4. В се г о . H e a d in g : (1) M a rita l s ta tu s ; (2) I m m a t u r e f o r s c h o o l ; (3) M a tu re f o r s c h o o l ; (4) O t h e r ; (5) T o t a l; (6) N u m b e r o f c h ild r e n ; (7) P e r c e n t ; (8) P o s s ib ility o f e n r o l m e n t b y m a ri tal s ta tu s o f f a th e r . L a ter a l t e x t : l. N o n -m a r r ie d (s in g le , d iv o r c e d , liv in g s e p a r a t e ly , w i d o w e d ) ; 2. M a r r i e d ; 3. U n k n o w n ; 4. T o ta l.

V A R G Á N É

42

T . - G .- Z S . - Ő R Y

20.

I. — S Z A B Ó

P.

Beiskolázhatóság családösszetétel szerint

Возмож ност ь пост упления в школу по семейному составу Possibility of enrolm ent to school b y fam ily composition

C s a lá d ö s s z e té te l (1)

I s k o la é r e tle n

I s k o la érett

(2)

(3)

E gyéb

összesen

(4)

(5)

G yerm ek ek száma (6) 1. „Szűk” család 2. Egy szülő 3. Házaspár 4. Rokonnal élő család 5. Egy szülő 6. Házaspár 7. N em szülővel élő gyermek 8. összesen

12 80

95 2105

9

107 2194

2 15 3

87 500 12

1 1 —

90 516 15

112

2799

11

2922

—

Százalék (7) 1. „Szűk” család 2. Egy szülő 3. Házaspár 4. Rokonnal élő család 5. Egy szülő 6. Házaspár 7. N em szüleivel élő gyermek 8. összesen

11,2 3,7

88,8 95,9

— 0,4

100,0 100,0

2,2 2,9 20,0

96,7 96,9 80,0

1,1 0,2 —

100,0 100,0 100,0

3,8

95,8

0,4

100,0

Г оризонт альная гр а ф а : (1 ) Семейный с о с т а в ; (2 ) Н езр ел ы е дл я ш к о л ы ; (3 ) З релы е для ш к ол ы ; (4 ) П р о ч и е ; (5 ) В с е г о ; (6 ) Ч и сл о д ет ей ; (7 ) П р оц ен т. Верт икальная гр а ф а : 1. «У з к а я се м ь я »; 2. Один р од и те л ь ; 3. С у п р у ж е ск а я п а р а ; 4. Ж и в у щ ая с р од ств ен н и к ом сем ь я ; 5. Один р о д и те л ь ; 6. С у п р у ж е ск а я п а р а ; 7. Р е б е н о к , не ж и ву щ и й с р од и тел я м и ; 8. В се г о . H e a d in g : (1) F a m ily c o m p o s i t i o n ; (2) I m m a t u r e f o r s c h o o l ; (3) M a tu re f o r s c h o o l ; (4) O t h e r ; (5) T o t a l ; (6) N u m b e r o f c h ild r e n ; (7) P e r c e n t. L a ter a l t e x t : 1. „ N a r r o w ” fa m i l y ; 2. O n e p a r e n t ; 3. M a r r ie d c o u p l e ; 4. F a m ily liv in g w ith r e la t iv e ; 5. O n e p a r e n t ; 6. M a rr ie d c o u p l e ; 7. C h ild n o t liv in g w ith th e p a r e n t s ; 8. T o ta l.


V I Z S G Á L A T O K

43

21. Beiskolázhatóság a testvérek száma és kora szerint Возмож ность поступления в школу по количеству и возрасту братьев и сестер Possibility of enrolm ent to school b y num ber and age of brothers and sisters , Testvérek kora a vizsgált gyermekhez viszonyítva (1)

Iskolaéretlen (2)

Iskola érett (3)

Egyéb (4)

összesen (5)

G yerm ek ek száma (6) 1. 2. 3. 4.

Nincs testvére Csak fiatalabb testvére van Csak idősebb testvére van Fiatalabb és idősebb testvére is van

5. összesen

109 1 2

1110 649 921

10 — 1

1229 650 924

—

119

—

119

112

2799

11

2922

Százalék (7) 1. 2. 3. 4.

Nincs testvére Csak fiatalabb testvére van Csak idősebb testvére van Fiatalabb és idősebb testvére is van

5. összesen

8,9 0,2 0,2

90,3 99,8 99,7

0,8 — 0,1

100,0 100,0 100,0

—

100,0

—

100,0

3,8

95,8

0,4

100,0

Горизонт альная граф а: (1 ) В о з р а с т бр а т ьев -сестер п о ср а вн ен и ю с иссл едова н н ы м р е бе н к о м ; (2) Н езр ел ы е дл я ш к ол ы ; (3 ) З релы е дл я ш к ол ы ; (4 ) П р о ч и е ; (5 ) В с е г о ; (6 ) Ч и сл о детей ; (7 ) П р оц ен т. В ерт икальная гр а ф а : 1. У р ебен к а н ет б р а т а -с е ст р ы ; 2. У р ебен к а т о л ь к о младш ий б р а т — младш ая с е с т р а ; 3. У р ебен к а т о л ь к о стар ш и й б р а т — ста р ш а я с е с т р а ; 4. У р ебен к а младш ий и стар ш и й б р а т ь я — м ладш ая и ста р ш а я се с тр ы ; 5. В се г о . H e a d in g : (1) A g e o f b r o t h e r s a n d s is te rs as c o m p a r e d to th e c h ild in v e s t ig a te d ; (2) I m m a tu r e f o r s c h o o l ; (3) M a tu re f o r s c h o o l ; (4) O t h e r ; (5) T o t a l ; (6) N u m b e r o f c h ild r e n ; (7) P e r c e n t. L a ter a l t e x t : 1. H a s n o b r o t h e r a n d s is t e r ; 2. H a s o n l y a y o u n g e r b r o t h e r /s is t e r ; 3. H a s o n ly a n o ld e r b r o t h e r /s is t e r ; 4. H a s y o u n g e r a n d o ld e r b r o t h e r s /s is t e r s ; 5. T o ta l.

V A R G Á N É

44

22.

T . - G .- Z S . - Ő RY

I. — S Z A B Ó

P.

Beiskolázhatóság a lakásminőség szerint

Возмож ност ь пост упления в школу по качеству квартиры Possibility of enrolm ent to school b y quality of dwelling L a k á s m in ő s é g (1)


I s k o la ére tt

(2)

(3)

E gyéb

összesen

(4)

(5)

G yerm ek ek száma (6) 1. Egészséges 2. Egészségtelen 3. Ismeretlen 4. összesen

87 24 1

2480 315 4

—

2574 343 5

112

2799

11

2922

7 4

Százalék (7) 1. Egészséges 2. Egészségtelen 3. Ismeretlen 4. összesen

3,4 7,0 20,0

96,3 91,8 80,0

0,3 1,2 —

100,0 100,0 100,0

3,8

95,8

0,4

100,0

Г оризонт альная гр а ф а : (1 ) К а ч ест в о к в а р т и р ы ; (2 ) Н езр ел ы е дл я ш к о л ы ; (3 ) З релы е дл я ш к ол ы ; (4 ) П р оч и е; (5 ) В с е г о ; (6 ) Ч и сл о д ет ей ; (7 ) П р оц ен т. В ерт икальная гр а ф а : 1. З д о р о в а я к в а р т и р а ; 2. Н е зд о р о в а я к в а р т и р а ; 3. Н е и зве стн о е ; 4. В се го . H e a d in g : (1) Q u a lity o f d w e llin g ; (2) I m m a tu r e f o r s c h o o l ; (3) M a tu re f o r s c h o o l ; (4) O t h e r ; (5) T o t a l ; (6) N u m b e r o f c h ild r e n ; (7) P e r c e n t. L a ter a l t e x t : 1. H e a lt h y ; 2. U n h e a lt h y ; 3. U n k n o w n ; 4. T o ta l.

K o rá n ak

m egfelelő

Koránál

fe jle tle n e b b

0/e

1. Értelm i fejlettség beiskolázhatóság és n em ek szerint Ум ст венная развитость по возможности пост упления в школу и по полу M ental developm ent b y possibility of enrolm ent to school and sex


%

K orá na k


H iá n y o s

megfelelő

100r

11.

Általános tájékozottság beiskolázhatóság és nem ek szerint

Общая осведомленность по возможности поступления в школу и по полу General knowledge by possibility of enrolm ent to school and sex

K orának

m egfelelő

Szób eli

kifejező készsége fejletlen

111. Beszédkészség beiskolázhatóság és nem ek szerint Речевые навыки по возможности пост упления в школу и по полу A bility in speaking b y possibility of enrolm ent to school and sex

45



V I. Feladattudás beiskolázhatóság és nem ek szerint (A z iskolázottan iskolaérett és az iskolázatlanon iskolaéretlen g yerm ek ek értendők.) Сознание обязанности по возмож ности поступления в школу и по полу A w a ren ess of duties b y possibility of enrolm ent to school and sex

V II. M unkatem pó beiskolázhatóság és nem ek szerint Скорость работы по возможности пост упления в школу и по полу Speed of w ork by possibility of enrolm ent to school and sex

47

48

о/

100

V A R G Á N É T . -G .-Z S . - Ő R Y

Ki egyensúlyozott, kapcsolat jól felvehető vele

I. — S Z A B Ó

Nyugtalan, a g r e s sz ív

P.

Fé lén k, g á to lt

Leány

V III. Magatartás beiskolázhatóság és nem ek szerint П оведение по возмож ности пост упления в школу и по полу Behaviour b y possibility of enrolm ent to school and sex

IX . Способность

к

Ábrázoláskészség beiskolázhatóság és nem ek szerint изображ ению по возможности поступления в школу и по полу

A bility in representation b y possibility of enrolm ent to school and sex

%


X.


Ceruzafogás beiskolázhatóság és nem ek szerint

Х ва т к а карандаша по возможности пост упления в школу и по полу Holding of pencil b y possibility of enrolm ent to school and sex

Iskolaérett X I.

Iskolaéretlen

Beiskolázhatóság a gyerm ek korcsoportja szerint

Возмож ност ь пост упления в школу по возрастным группам детей Possibility o f enrolm ent to school by age-group of children

49

V A R G A N É

50

T . - G .- Z S . - Ő R Y

I. — S Z A B Ó

P.

%

Iskolaérett

Iskolaéretlen

X ll. Beiskolázhatóság az anya korcsoportja szerint Возмож ност ь пост упления в школу по возрастной группе матери Possibility o f enrolm ent to school b y age-group o f m other



%

Iskolaérett X III.

Iskolaéretlen

Beiskolázhatóság a terhességi sorrend száma szerint

Возмож ност ь пост упления в школу по ном еру по порядку беременности Possibility of enrolm ent to school b y pregnancy order

51

52

V A R G A N Ë T. - G. - Z S. — Ö R Y

I. — S Z A B Ó

P.

% 100

80

60

40

20

2500 alatt

Iskolaérett X IV .

2500-3999

4000 felett Születési súly (gramm)

Iskolaéretlen


Возмож ност ь пост упления в школу по весу при р ож дении ребенка Possibility of enrolm ent to school b y birth w eight o f child

XV.


Возмож ност ь пост упления в школу по весу при рож ден и и ребенка Possibility of enrolm ent to school b y birth w eight of child


%


Az anya iskolai végzettsége szerint

mor

53

% n100

80

80

60^

60

40-

40

20-

20

0 — 7

8

9 — 12

13 —

A végzptt osztályok ( évfolyamok) száma

20 r

20

40

40

60

60

80

100

%

Az apa iskolai végzettsége szerint

Iskolaérett

100

%

Iskolaéretlen

X V I. Beiskolázhatóság az anya iskolai végzettsége szerint Возмож ност ь пост упления в школу по уровню образования матери Possibility of enrolm ent to school b y educational level of mother

V A R G A N É

54

g

.-ZS. — Ö R Y

fizikai

szakmunkás

t

.-

I. — S Z A B Ó

P.

% 100

értelmiségi vagy egyéb szellemi

Iskolaérett X V II.

+ egyéb fizikai egyéb fizikai

Iskolaéretlen

Beiskolázhatóság a szülők foglalkozása szerint

Возмож ность пост упления в школу по занятию родителей Possibility of enrolm ent to school b y occupation o f parents



55

%

100

80

60

40

20

Óvodába (állami, Otthon volt I vállalati, magán) (szülővel, rokonnal fizetett gondozóval ) járt

Iskolaéretlen

Iskolaérett

XV111. Beiskolázhatóság a gondozási-nevelési környezet jellege szerint Возмож ност ь пост упления в школу по характ еру среды ухода-воспит ания Possibility of enrolm ent to school b y the character o f the milieu of nursingrearing

A z anya családi állapota szerint

A z apa

c s a lá d i állapota szerint

H ázas

E g y e d ü lá lló (nőtlen, kü lön é lő,

%

100

80

60

40

20

0

Isk o la é re tt

X IX .

elvált, ö zv e gy )

0

20

30

60

80

Iskola é re tle n

Beiskolázhatóság az anya családi állapota szerint

Возмож ност ь пост упления в школу по семейному состоянию матерей P ossibility o f enrolm ent to school b y marital status o f mother

100 %

56

V A R G Á N É

T. - G . - Z S. — Ő R Y

I. — S Z A B Ó

Egy szülő ! Házaspár

Egy szülő ; Házaspár

,,Szük” család

Rokonnal élő család

Iskolaérett

P.

Nem szüleivel élő gyermek

Iskolaéretlen

XX. Beiskolázhatóság családösszetétel szerint Возмож ност ь пост упления в школу по семейному составу Possibility o f enrolm ent to school by fam ily composition



57

% 100 г

80 i-

60

40

20

Nincs testvére

■ Csak í Csak iiatalabb / idősebb testvére van

Fiatalabb és idősebb testvére is van

Iskolaéretlen X X I. Beiskolázhatóság a testvérek száma és kora szerint Возмож ность поступления в школу по количеству и возрасту братьев и сестер Possibility of enrolm ent to school b y num ber and age of brothers and sisters

58

V A R G A N É

t

.-

g

.- Z

s.

— О R Y

I. — S Z A B Ó

P.

%> 100

80

60

40

20

Egézséges

Iskolaérett

Egézsegtelen

Iskolaéretlen

Х Х П . Beiskolázhatóság a lakás m inőség szerint Возмож ност ь поступления в школу по качеству квартиры Possibility of enrolm ent to school b y quality of dwelling

Р ЕЗУ Л ЬТАТЫ ИССЛЕДОВАНИИ ЗРЕЛОСТИ Д Л Я Ш К О Л Ы . Ф А К ТО РЫ , О К АЗЫ ВАЮ Щ И Е В Л И Я Н И Е Н А ПРИГОДНОСТЬ, У Б У Д АП ЕШ ТСКИ Х ДЕТЕЙ Резюме

Данные исследования поступления в ш колу примерно 3000 будапеш т ски х детей подтверж дают и цифрами следующ ие гипотезы. а) Проблемы, затрудняющ ие, задерживающ ие поступление в ш колу или успеш ную работу в ш коле, все больш е и больше передвигаются с области умственной развитости к возникающ им в области чувств и воли проблемам. В настоящ ее время незрелость для школы — в больш инстве случаев — выраж ается в меньшей мере в недоразвито сти умственных способностей и в большей мере в проблемах поведе ния, в социальной незрелости. б) В отдельных исследованных обл астях имеется разница меж ду не зрелыми для школы детьми и по полу. В некоторы х отнош ениях де вочки находятся в невыгодном полож ении (например, развитость речи, робкое, стеснительное поведение); а в др уги х обл астях имеется больше проблем с мальчиками (например, сознание обязанности, скор ость работы, беспокойное, агрессивное поведение.)



59

П ри исследовании социо-демографических факторов, оказывающ их действие на зрелость для школы, путем испытания x2 данные показывают значительные разницы меж ду группой зрелы х для ш колы и группой не зрелы х для школы детей по количеству братьев и сестер, уровн ю образова ния матери, весу при рождении, возрасту ребенка, занятию родителей и возр асту матери. Разница по семейному состоянию родителей и пор я дку бе ременности не показывается значимой.

RESULTS

OF STUDIES RELATING TO M ATURITY FOR SCHOOL, FACTORS AFFECTING FITNESS OFF CHILDREN LIVING IN BUDAPEST

Sum m ary The data of the study of enrolment to school of about 3000 children living in Budapest confirm the follow ing hypotheses. a) The problems impeding, hindering enrolment to school and the success ful school work respectively, are shifting more and more from the do main of mental development to problems emerging in em otional-voli tional field. A t present im maturity for school — in the m ajority of cases — does not m anifest itself so much in the underdevelopment of mental gifts but rather in the problems of behaviour, in social immaturity. b) In some fields investigated there is a difference between children im m a ture for school by sex, too. In certain domains girls are handicaped (e. g. development of speech, timid, inhibited behavior); in other fields however, there are more problems with boys (e. g. awareness of duty, speed of work, unquiet, aggressive behavior). A t the exam ination of socio-demographic factors affecting maturity for school with x2 test the data show a great difference between the group mature for school and the group im mature for school by the number of brothers and sisters, educational level of mother, birth weight, age of child, occupation of parents and age of mother. There is no significant difference by marital status of parents and by pregnancy order.

AZ ISKOLÁRA VALÓ ÉRETTSÉGGEL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATOK EREDMÉNYE, AZ ALKALMASSÁGOT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK BUDAPESTI GYERMEKEKNÉL

Recommend Documents