AZ IRINYI JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS TAGINTÉZMÉNYEINEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA. Hosszúpályi 2013

AZ IRINYI JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS TAGINTÉZMÉNYEINEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Hosszúpályi

2013.

TARTALOM BEVEZETŐ ................................................................................................................ 0 I.HELYZETKÉP .......................................................................................................... 1 I. 1. Az intézmény adatai ...................................................................................................................................... 1 I.2. Az intézmény szervezeti rendje, irányítása, helyettesítési rendje .............................................................. 2 I.2.1. Az intézmény szervezeti egységei: .......................................................................................................... 2 I.2.2. Az iskola helyzetéről, települési környezetéről ...................................................................................... 2 I.2.3. Az intézmény tárgyi-dologi feltételrendszere ........................................................................................ 4 I.2.4. Oktatástechnikai eszközök állapota ....................................................................................................... 6 I.2.5. Személyi feltételek.................................................................................................................................... 6 II.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ......................................................................................................................................................... 8 II.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................................................. 20 II.3. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ........................................................................... 20 II.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok .................. 31 II.5.A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ...................................................................................................................................................................... 32 II.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenység helyi rendje ...................................... 34 II.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét .......... 38 II.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei, kapcsolattartásának formái ..................... 38 II.9. A tanulmányok alatti vizsgák rendje ......................................................................................................... 40 II.10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai ..................................................................................................... 41 II.11. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ...................................... 42

III. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE ......................................................................... 45 III.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak a kötelező és választható tanórai foglalkozások, azok óraszámai, előírt tananyagok és követelményeik. .................................................................................... 45 III.2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei .............................................................................................................................................................. 62 III.3. A válaszható tantárgyak, foglalkozások választásának szabályai ......................................................... 63 III.4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei .................................................................................... 63 III.5. Atanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus szummatív fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei ..................................................................................................................................... 65 III.5.1. Az iskola helyi értékelési rendszere ................................................................................................... 65 III.5.2. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .................... 66

1

III.5.3. Az otthoni (napközis, iskolaotthonos, egész napos iskolai és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ................................................................ 67 III.5.4. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése .................................................................. 68 III.5.5. A tanuló jutalmazásával összefüggő elvek ........................................................................................ 69 III.5.6. A erkölcstan/ hit- és erkölcstan tantárgy értékelése ........................................................................ 70 III.6. A tanulók fizikai állapotának mérése ...................................................................................................... 70 III.7 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ........................................................... 70 III.9. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ........................................................ 73 IV. 1. A pedagógiai program elfogadása, nyilvánossága ................................................................................. 74 IV. 2. A pedagógiai program mellékletei ........................................................................................................... 74

2

BEVEZETŐ Az 1998-ban elkészített pedagógiai program az intézménytársulás megalakítása, Hosszúpályi-Monostorpályi-Hajdúbagos közös iskolai programjának elkészítése miatt került alaposabb átdolgozásra. A 2012-ben elfogadott, érvényben lévő pedagógiai program módosításának oka a 2011. évi CXC. Törvény a Nemzeti Köznevelésről, a 20/2012. EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, 110/2012. Korm. Rendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, a fenntartóváltás, valamint a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet, ill. fenti törvénynek megfelelő változtatások bevezetése. Pedagógiai programunkban igyekszünk a kezdetektől formálódó iskolakultúránkat fejlesztve, a modernizációs műveltség terjesztését, a közoktatás legújabb kihívásainak (pl. kompetencia alapú oktatás, idegen nyelvi alapozás, integrált nevelés, stb.) való nevelési-oktatási tartalmi szabályozást tervezni a törvény által előírt módosításokkal összhangban. Hosszúpályi – Monostorpályi - Hajdúbagos, 2013. március 30.

Kiss Csaba igazgató

Merkószki András tagint. vez.

Németh Vilmos tagint. vez.

I.HELYZETKÉP I. 1. Az intézmény adatai (az Alapító Okirat szerint)

Az intézmény: Hosszúpályi Irinyi József Általános Iskola 4274 Hosszúpályi, Szabadság tér 30. Általános iskola 4274 Hosszúpályi, Szabadság tér 30. 4274 Hosszúpályi, Szabadság tér 15. Az intézmény tagintézményei és telephelyei: Hosszúpályi Irinyi József Általános Iskola Sinay Miklós Tagiskolája 4273 Hajdúbagos, Iskola u. 18. Neve: Székhelye: Típusa: Az intézmény telephelyei:

Hosszúpályi Irinyi József Általános Iskola Thuolt István Tagiskolája 4275 Monostorpályi, Landler tér 5. Az intézmény fenntartó szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 083007 1055 Budapest, Szalay u. 10-14. Az intézmény felügyeletét gyakorló szerv: Derecske Tankerület 4230 Derecske, Rákóczi u. 12. Az intézmény működési területe: Hosszúpályi Nagyközség közigazgatási területe Hajdúbagos Község közigazgatási területe Monostorpályi Község közigazgatási területe OM-azonosító: 031154 Az iskola szerkezete: 8 évfolyamos általános iskola, mely ellátja a működési területéhez tartozó 6-16 éves tanköteles korú gyermekek nevelését, oktatását. Az általános iskolán belül működik a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását biztosító gyógypedagógiai tagozat, ahol az enyhe- és középfokban sérült, tanulásban és értelmileg akadályozott tanulókat látjuk el.

Az intézmény alaptevékenysége - A tankötelezettség teljesítése elsőtől nyolcadik évfolyamig a többször módosított 1993. évi LXXIX.tv. 6-7., 108-110., 131. §-ai értelmében. - Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése és oktatása az 1-8. évfolyamon (gyógypedagógiai tagozat) - Napközi otthoni, iskolaotthonos és tanulószobai ellátás. - A tanulásban lemaradók tanulási nehézségekkel küzdők nevelése. - Diáksport működtetése. - Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képesség kibontakoztató és integrációs nevelése.

1

I.2. Az intézmény szervezeti rendje, irányítása, helyettesítési rendje I.2.1. Az intézmény szervezeti egységei: A közoktatási intézmény vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően, kimagasló színvonalon. Az intézmény az alábbi egységekre tagolódik: Irinyi József Általános Iskola + iskolaotthon Sinay Miklós Tagintézmény + napközi otthon Thuolt István Tagintézmény + napközi otthon Közoktatási intézményünk magasabb vezetői szintjén az igazgató áll. Felelős beosztású vezetők: tagintézmény-vezetők, igazgatóhelyettesek. Az intézmény szervezeti felépítését, vezetői szintjeit a magas színvonalú tartalmi munkavégzés, az ésszerű és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények érdekében határoztuk meg. I.2.2. Az iskola helyzetéről, települési környezetéről Az intézmény székhelye Hosszúpályi nagyközség. A megyeszékhely, Debrecen vonzáskörzetében fekszik. Lakóinak száma 2012. januári adatok alapján: 5848 fő. Településünk lakóinak száma kis mértékű, de folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. Ennek oka a születések számának emelkedése mellett a Debrecenből illetve Erdélyből történő beköltözés. A község közlekedési lehetőségei jók. A település közművekkel való ellátottsága jó. Folyamatosan fejlődik az infrastruktúra. Víz, gáz, villany 100%-os mértékű, az úthálózat 70%-ban aszfaltozott, a szennyvízelvezetés 40%-os. Az egészségügyi ellátás jó, a szolgáltatások megfelelőek. . Az itt élő lakosság döntő többsége mezőgazdaságból, a helyi szolgáltatások és vállalkozások által biztosított munkalehetőségekből él, valamint debreceni bejáró munkahellyel rendelkezik. A települést, ill. a térséget különösen érzékenyen érintették a gazdasági recesszió hatásai. A debreceni gyárak, nagy vállalatok megszűnése tömeges munkanélküliséget idézett elő. A helyzet nem sokat javult, helyben kevés a munkalehetőség, a helyi kis és közepes vállalkozások nem elég tőkeerősek. A lakosság szociális, anyagi helyzete, kulturális és művelődési igénye igen nagy szóródást mutat. A lecsúszott, egzisztenciát vesztett családok hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, nem ritkán veszélyeztetett gyermekei mellett jelen vannak a középosztály és a tehetős vállalkozók csemetéi is. Ezért intézményünk kettős szorításban vergődik. Egyrészt saját és településünk érdekében folyamatosan végeznünk kell a leszakadók felzárkóztatását, másrészt ki kell szolgálnunk a tehetősebbek magas igényeit is. Ha e kettős elvárásnak nem tudunk megfelelni, felerősödik az elvándorlás, és visszafordíthatatlan lesz az „etnikai szigetté” válás. A lakosság összetételében erőteljesen növekszik a romák aránya. A születések számának emelkedése összefügg az állam szociálpolitikájával, ami a 3 vagy több gyermeket vállaló családok esetében a lakáshoz jutást segítette elő. Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk kezelni e hátrányos, veszélyeztetett gyerekek problémáit: a részképesség-zavarokkal, kulturális hátrányokkal küszködők esetében szakszerű pedagógiai szolgáltatás megszervezésével, megfelelő szociális jelzőrendszer működtetésével. Az iskola folyamatosan alakítja, formálja helyi nevelési rendszerét, új programelemeket illeszt szolgáltatásai körébe. Sajátossá teszi munkáját a gyermekpopuláció hátrányokkal, devianciákkal érkező körének erőteljes növekedése, s ezzel párhuzamban a tehetséges tanulók esélyeinek megteremtése. E szélsőséges igényeknek történő eredményes megfelelés az iskolafenntartótól, a nevelőtestülettől és az iskola alkalmazottaitól egyaránt nagy felelősséget és szakmai felkészültséget igényel.

2

A tagintézmények települési környezetének jellemzői Monostorpályi A település Debrecentől 25 km-re található. Infrastruktúrája közepesnek mondható (ivóvíz, gázvezeték lefedettsége 100%, vezetékes szennyvízelvezetés nincs). Tömegközlekedéssel jól megközelíthető, igaz a vasúti közlekedés 2009 decemberében megszűnt. A település lakosságának száma 2140 fő körül. Elöregedő település, hisz a népesség szintentartását a beköltözők biztosítják. A legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat. A falu lakossága nagyrészt mezőgazdaságból tartja el magát. Kevés helyi vállalkozó ad munkalehetőséget családtagokon kívül másnak. elég sok a munkanélküli. (Bár a közmunka program jelentősen csökkenti ezek arányát.) A település önkormányzata igyekszik a lehetőségeket kihasználva fejleszteni a falut. Monostorpályi nevezetessége a „Tubus magtár” épületegyüttes, a mi műemlék. Az iskola nyolc évfolyamos, 9 tanulócsoportban tanulnak a gyerekek. Iskolaotthonos osztály, napközi és tanulószobai csoport biztosítja másnapra való felkészülést. Hátrányos helyzetű tanulók arány 40%, a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya 15%. Nemzetiség mérhető arányban nincs a településen, így az iskolában sem. A továbbtanulók döntően a debreceni középiskolákat választják. Amíg az önkormányzat látta el az iskola működtetését, minden évben igyekezet korszerűsíteni, felújítani az iskola egyes épületeit. Hajdúbagos Hajdúbagos 20 km-re helyezkedik el Debrecentől. A község infrastruktúrája közepesnek mondható (posta, gázszolgáltatás, jó minőségű ivóvíz, kövezett utak, telefon, kábeltévé). A községben egy oktatási intézmény működik. Az általános iskolában kap helyet a könyvtár, mely összevont községi-iskolai könyvtárként működik. Az iskola a hosszúpályi Irinyi József Általános Iskola tagintézményeként működik, fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, az épületek állagának megőrzését, a vagyon feletti rendelkezés jogát a Hajdúbagosi Önkormányzat gyakorolja. Alaptevékenysége: általános iskolai nevelés és oktatás, napközi otthonos ellátás, diáksport-tevékenység. A tanulócsoportok száma: 8 normál tantervű és 1 összevont eltérő tantervű osztály, valamint 2 napközis csoport. A családok jövedelmi és társadalmi pozíciója a népesség egészéhez képest az elmúlt években romlott, emellett a családok jövedelmi helyzetében igen nagy differenciálódás történt. Magas a tartósan munkanélküli szülők aránya, melynek főbb okai: a debreceni vállalatok, gyárak radikális létszámcsökkentése, illetve bezárása, valamint helyben kevés a munkalehetőség. Ezért sok a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanuló (csonka családban élő, illetve elvált szülők gyermekei), akik különféle szociális támogatásra, ingyenes étkezésre és tankönyvekre jogosultak. A hátrányok enyhítése érdekében a 2005-06-os tanévtől részt veszünk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs programjában. A tehetséges tanulók a 8. évfolyam befejezése után főleg Debrecen és Derecske gimnáziumaiban illetve szakközépiskoláiban folytatják tanulmányaikat. Minden évben egy-egy tanulónk az Arany János Tehetséggondozó Programon belül tanul tovább.

3

I.2.3. Az intézmény tárgyi-dologi feltételrendszere Hosszúpályi Néhány százméteres körzetben, a település központjában találhatók az iskola épületei. A legrégibb épület 1912, a legújabb 1996-ban épült. Valamennyi épületünk teljesen komfortosított, földgázzal fűthető. Tantermei tágasak, az egy tanulóra jutó hasznos terület: 6,6 m2 . Komfortérzetünk hiányait a szertárak és egyéb kiszolgáló helyiségek szűkössége adja. Az iskolához tartozó udvarok parkosítása folyamatos. Halaszthatatlan a központi iskola külső tatarozása, a nyílászárók cseréje, a fűtés, víz-és csatornahálózat korszerűsítése, a konyha és az ebédlő bővítése, és egy fedett rendezvénytér kialakítása. Az önkormányzat 1998-ban szükségmegoldásként egy szolgálati lakást és a hozzá tartozó egy tantermet adta a sajátos nevelési igényű gyermekek elhelyezésére. Ezeknek a szükségtantermeknek a kiváltását is meg kell oldani. Keresni kell a lehetőséget az EU-s iskolafejlesztési támogatásokban, pályázatokban. Gond az iskola udvarainak védelme, különösen a nyári hónapokban. Az épületekben történt rongálás ebben az időben felerősödik. Az évenkénti tanulólétszám emelkedés, a szükségtantermek felszámolása iskolabővítést követel. Az önkormányzat a problémánkat tudomásul vette, és a központi épület bővítését tervezi pályázati forrásból. Az iskolaotthonos nevelési-oktatási forma bevezetésével-2008. szeptemberétől – a tantermek berendezését fokozatosan átalakítottuk, alkalmassá téve az egész napos foglalkoztatásra. A Nkt. elvárásainak megfelelően az iskolaotthont egész napos iskolává kívánjuk átalakítani, felmenő rendszerben. Épületeink elhelyezkedése: Szabadság tér 30. Az 1960-ban épült ún. régi „emeletes iskola” területe 1000 m2, melyet 1979/80-ban vizesblokkal bővítettek. 7 tanterem, 3 fejlesztő szoba és a kiszolgáló helyiségek megfelelő körülményeket biztosítanak az itt tanuló alsós diákok számára. Szükség volt egy tanulócsoport elhelyezése miatt az alsós szertár kiemelésére. Ennek az épületnek a felújítása is elengedhetetlenné vált. A központi épület a régi iskolával egy udvaron található, 1978-ban épült. Területe 2028 m2, 16 tanteremnek, tornateremnek, könyvtárnak, főzőkonyhának, étkezőnek, irodának, nevelői szobának, szertáraknak és kiszolgáló helyiségeknek ad helyet. Állapota folyamatosan romlik, szükséges az évenkénti folyamatos karbantartás. Gondot jelent hosszabb távon a lapos tető, mely folyamatosan beázik, ezért hamarosan fel kell újítani, vagy nyeregtetővel kiváltani. Az étkező és a folyosó szűk, a megnövekedett létszámnak már nem felel meg. A központi épület felújítása is halaszthatatlan, a tornaterem padozatának cseréje a kialakult balesetveszély megszüntetése érdekében indokolt. A vagyonvédelmet itt riasztóberendezés biztosítja. Termeink felszereltsége közepesnek mondható. 14 teremben található interaktív tábla. Ezekhez folyamatosan próbálunk digitális tananyagokat szerezni. A számítógépeink 2 évvel ezelőtt lecserélésre kerültek, a rendszergazdai teendőket az egyik informatika tanárunk látja el. A térképek, valamint szemléltető eszközök egy része cserére szorul. A megnövekedett igénybevétel miatt a fénymásolóink rendszeres karbantartást igényelnek, szükség lenne néhány nagyobb teljesítményű készülék beszerzésére. Szabadság tér 12. 1996-ban épült fel az „új” négy tantermes iskola, melyhez tornaterem és öltözők csatlakoznak. Az épületegyüttes korszerű körülményeket biztosít a nevelő-oktató munkához. A tetőtér hőszigetelése hiányzik, a nyílászárók is megértek egy cserére. Az iskola udvarán fajátékok segítik a szabadidő

4

hasznos eltöltését, de ezek eléggé elhasználódtak, felújításukra rövidesen szükség lesz. Problémát jelent, hogy nem tudtuk megoldani kellő füvesítéssel és fásítással az udvar pormentesítését. Az 1912-ben épített épület egy része szolgálati lakásként működött évtizedeken át. A szükség hozta, hogy itt tantermeket alakíttatott ki az önkormányzat. Ezek a termek nem alkalmasak a tanításra, szükségtanteremnek minősülnek. Alapterületük kicsi, rossz a természetes megvilágítás, nincs folyosó, a gyermeklétszámnak nem megfelelő a WC-k száma, nagysága. Ezeknek a szükségtermeknek a kiváltása az egyik legfontosabb feladat.

A tagintézmények tárgyi feltételei Thuolt István Tagintézmény Az iskola épülete a község centrumában található, így jól megközelíthetőek kerékpárral és gépjárművel egyaránt. Tömegközlekedési eszközök közül az autóbusz megállója 100 m-en belül van. Valamennyi osztály a Landler téren lévő épületekben tanul. A tanítás 12 osztályteremben –melyből 6 szaktanterem -, 1 számítástechnika terem és 1 12X24 m-es tornaterem - zajlik. A legszükségesebb kiszolgáló helyiségek megtalálhatók (szertárak, mosdók, WC-k), bár nem a legkorszerűbbek. A tágas udvar nem csak a sportoláshoz biztosít jó feltételt, hanem a szünetekben is kellő teret nyújt a tanulók mozgásához 1db bitumenes kézilabdapálya, 1 db 30X40 m-es füves pálya, és 1 db 100 mes futópálya kielégíti a testneveléshez szükséges feltételeket. A több éven keresztül történt kisebb felújításokkal (járólapcsere, olajlábazat kiváltása, folyékony szappan- és papírtörölköző adagoló elhelyezése a vizes blokkban) viszonylag korszerű körülmények között tanulhatnak a diákok. További feladatok: A tornaterem nyílászáróinak cseréje, sport burkolatának telje felújítása. Kémia terem padlózatának cseréje. Vizesblokk felújítása. Számítógéppark korszerűsítése. Két régi épület héjazatának cserje. Az épületek energetikai felújítása. A sportpályák burkolatának felújítása. (füves, aszfaltos) Rajz tanterem bútorzatának cseréje. Szaktantermek felszereltsége: Szaktantermeink a hasonló nagyságú iskolákhoz viszonyítva jól felszereltek. Minden terem rendelkezik írásvetítővel, melyeket az elmúlt években újakra cseréltünk. Az oktatást segíti 6 db cd lejátszó, 4 db videó lejátszó és tv készülék, videó kamera, DVD lejátszó, 5 db digitális tábla. A felső tagozatos tantermekben az évek folyamán megújultak az asztalok és a székek. Valamennyi teremben kerámia táblák kerültek felszerelésre, kiváltva a krétával írható fatáblákat. A szertárak felszereltsége megfelelő, mely a pedagógus igényszintjétől függően folyamatosan fejleszthető. Az elavult térképek, diasorok és transzparensek cseréjét folyamatosan meg kell oldani. Sinay Miklós Tagintézmény Az iskola épülete a falu központjában, jól megközelíthető helyen található. A tanítás 1997 óta egy épületben, 8 osztályteremben, 3 szakteremben folyik. 3 szertárunk, 1 tornatermünk és 2 sportpályánk van. Az igazgatói és a titkári helyiség a tetőtérben kapott helyet. Termeink felszereltsége közepesnek mondható. Mindegyikben található digitális tábla vagy írásvetítő. Az oktatást 3 darab CD-s magnó, 4 db tv, 1 db videó és 1 db DVD-lejátszó segíti. 5

A számítógépeink 2 évvel ezelőtt lecserélésre kerültek, de rendszergazdai ellátásuk a mai napig nem megoldott. Szakmai anyagok, személtető eszközök beszerzésére önkormányzati támogatás híján a pályázati lehetőségeket használtuk ki annak érdekében, hogy a hiányzó eszközöket pótolni tudjuk, az elavultakat pedig cserélhessük. A fénymásolást néhány éve bérelt eszközzel látjuk el. Bizonyos alkalmakkor viszont nagy szükségünk lenne egy projektorra. Az iskola udvara nagy, a fajátékok és a pagoda segítik a szabadidő hasznos eltöltését, de ezek eléggé elhasználódtak, felújításukra rövidesen szükség lesz. Problémát jelent, hogy nem tudtuk megoldani kellő füvesítéssel és fásítással az udvar pormentesítését. I.2.4. Oktatástechnikai eszközök állapota A taneszközök fejlesztése állami keretből, pályázati úton, szülői támogatással történik. - Az elavult oktatástechnikai eszközeinket (írásvetítők, magnók, Tv, videó, stb) folyamatosan cseréljük. A legszükségesebbeket anyagi helyzetünkhöz mérten mindig biztosítjuk. - A számítógéppark folyamatos fejlesztés mellett használható. Két tanteremben történik a számítástechnika oktatása. Mindkét teremben hálózati rendszerben működnek a gépeink. Biztosított az internet Sulinetes és szélessávú kábeles kapcsolat révén. - A földrajz és történelem tárgyak oktatásához a megváltozott helyzethez igazodó térképeket vásároltunk. - A természettudományos tárgyak oktatásánál a tanári bemutató kísérletekhez, és tanulói kísérletekhez folyamatosan biztosítjuk az anyagszükségletet. - A napközis csoportok bővülésével igyekszünk az udvari és tantermi játékokat biztosítani a csoportok számára. - Folyamatos az oktatást segítő DVD lemezek, videofilmek beszerzése, audiovizuális-tár kialakítása a könyvtárban. A könyvtár szakirodalmát folyamatosan bővítjük pedagógiai szakkönyvekkel, lexikonokkal, enciklopédiákkal. A kötelező és ajánlott olvasmányok példányszámát folyamatosan bővítjük. - A multimédiás eszközök folyamatos karbantartása szükséges. - A tornatermek és a hozzájuk tartozó szertárak felszereltsége elfogadható, fejlesztésük folyamatos.

I.2.5. Személyi feltételek Tanulói adatok: A társult intézmények tanulóinak száma: 872 fő, akik 46 tanulócsoportban vannak elhelyezve. Dolgozói adatok: Az intézményben dolgozó alkalmazottak száma 114 fő, közülük 84 fő a pedagógusok létszáma 30fő az oktató-nevelő munkát segítők száma. A nevelőtestület megoszlása: Tanár: Tanító: Gyógypedagógus: Fejlesztő pedagógus Pedagógiai asszisztens Gyógypedagógiai asszisztens Könyvtáros pedagógus:

8+7+23 fő 7+8+28fő 1+4 fő 3 fő 2 fő 2 fő 1 fő

6

Egyéb alkalmazottak: Iskolatitkár Takarító Karbantartó: Portás

1+1+2 fő 15 fő 4 fő 1 fő

Továbbtanuló pedagógusok: A nevelők folyamatosan vesznek részt továbbképzéseken. A nevelők nagy számban végeztek számítástechnikai alaptanfolyamot. Továbbá részt vesznek olyan továbbképzéseken, melyeken másoddiplomát kapnak, vagy egyéb szakirányú végzettségekhez jutnak. A kor követelményeinek megfelelően többen mesterképzésben vesznek (vettek) részt és szakvizsgáztak.

7

II. Nevelési program II.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

II.1.1. Az iskola ars poeticája Az Irinyi József Általános Iskola és tagintézményei nyolc évfolyamos alapfokú intézmények. Nevelőtestületünk a gyermeki jogokat tiszteletben tartó, gyermekszerető pedagógusok közössége. Nevelő-oktató munkánk során legfontosabb elvünk, a tanulásra fogékony, új információk befogadására érzékeny, sokoldalúan művelt, tisztességes, becsületes gyermekek nevelése. Mottónk: „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szentgyörgyi Albert)

II.1.2. Pedagógiai alapelvek

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Demokratikus légkör biztosítása Autonómia az intézményegységek és a tanulók önmegvalósításban, fejlődésben Az iskola nyitottsága Gyermekközpontúság Hátránykompenzáció, tehetséggondozás az életesélyek növelése Kulcskompetenciák fejlesztése

Demokratikus légkör biztosítása: Az iskola a szülőkkel közösen állapítja meg a helyi szükségleteket, az iskolán belüli szolgáltatásokat az adott település lehetőségeinek figyelembevételével. A partneri viszony a nevelő – szülő – tanuló együttműködés alapján valósul meg. Biztosítjuk a tanuló tudáshoz való jogát, felelősséggel dolgozunk a tehetségek fejlesztésében, segítséget adunk a hátrányok leküzdéséhez, egyenlő esélyt adunk a tanuláshoz. Az iskola vezetése demokratikus légkört biztosít a nyugodt, kiegyensúlyozott munka végzéséhez.

8

Autonómia: Iskolánk három községben működik. Közös fenntartásban a települések egyéni arculatának megtartásával dolgozunk. Minden intézmény maga dönt hagyományainak megőrzésében, ápolásában, újak kialakításában. Az iskolai autonómia kibontakozásában lehetőséget adunk a pedagógusoknak a szakmai önállóságra, a megfelelő innovatív munka végzésére, az önképzésre, az önmegvalósításra, az alkotásra. Nyitottság: -

Célunk az ismeretanyag megértetése és alkalmaztatása, az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása. Tanulóinkkal megismertetjük az európai és nemzetközi törekvéseket, hogy képesek legyenek más népekkel, népcsoportokkal kapcsolatos toleranciára.

Gyermekközpontúság: Pedagógus közösségünk a gyermekek mindenek feletti érdekeit képviseli. Személyes kapcsolataikkal, egyéni bánásmóddal teremtik meg a feltételeket a tanulók fejlődéséhez, az esélyteremtéshez. – Törekszünk arra, hogy a tanulók jól érezzék magukat az iskolában, érzelmi biztonságot jelentsünk számukra. – Megfelelő környezetet teremtünk a mindennapjainkhoz. Erősítjük bennük a kulturált környezet megóvásának és a környezettudatos magatartás kialakulásának igényét. – Ügyükben méltányosan, humánusan járunk el. – Intézményeinkben biztosítjuk a megfelelő színvonalat, segítséget nyújtunk a gyermekek személyiségének fejlesztéséhez, képességei kibontakoztatásához, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez. – Intézményeinkben sem etnikai, nemzetiségi, szociális, vallási helyzetük, sem egyéb okok miatt a tanulókat nem érheti hátrányos megkülönböztetés. Esélykompenzáció érvényesítése: Az iskola sokféle tevékenységet kínál arra, hogy megismerjük a tudomány mai állását, eredményeit és a kulturális örökségünket. Nevelő-oktató munkánkat úgy alakítjuk, formáljuk, fejlesztjük, hogy a művelődési és szociális hátrányokat kompenzálja. Ennek érdekében fejlesztő foglalkozásokat tartunk, bővítjük nevelőtestület kompetenciáit, a tanuló érdeklődésének megfelelő programokat választhat aszerint, milyen irányú képességeit akarja fejleszteni. Differenciált és kooperatív tanulásszervezéssel, programjainkkal a tehetséggondozást szolgáljuk. Segítjük a tanulók pályaorientációját. Kulcskompetenciák fejlesztése Fejlesztjük azokat a kulcskompetenciákat, amelyekre minden tanulónak szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Sajátos, egyéni és hatékony tanulási módszerek kialakítására törekszünk. Ráneveljük tanulóinkat a különféle kommunikációs csatornákon nyert információk értelmezésére, feldolgozására. Tanulóinkkal megismertetjük szülőföldünk, hazánk kultúráját, hagyományait, történelmi emlékeinket, és ezek megőrzésére, tiszteletben tartására neveljük tanulóinkat.

9

II.1.3. Az iskola legfontosabb céljai A./ Alapkészségek differenciált fejlesztésével, életkori sajátosságaiknak megfelelően fejlődjenek a gyerekek képességei, alakuljon ki helyes ön- és világképük. a) gyermeki kíváncsiságukra alapozva fejlődjön kreativitásuk, mozgáskultúrájuk, manuális, koordinációs képességeik, vizuális befogadó-készségük, kifejező- és beszédkészségük, logikus gondolkodásuk, helyesírás és olvasáskészségük. b) Az önálló ismeretszerzés, önálló tanulás igényének megalapozását, az önálló tanulás technikáinak elsajátítását tűzzük ki célul. Az életkori sajátosságok figyelembevételével kialakítani a tanulási stratégiákat. c) Fontos célunk a gyerekek érzelmi nevelése, a biztonságos, nyugodt munkalégkör kialakítása. Munkafegyelem javítása. d) A részképesség-zavarokkal rendelkező tanulók esetében szakszerű terápiával, egyéni bánásmóddal, differenciált foglalkoztatással igyekszünk az adott évfolyam minimumkövetelményeinek megfelelni, kiugró tevékenységterületeken sikerhez juttatni. e) Alakuljon ki tanulóinkban az önmegvalósítás, önkifejezés iránti igény, valamint a pozitív szemléletre törekvés. f) Fejlesztjük tanulóinkban a kritikus gondolkodás képességét, a kezdeményezőkészséget, problémamegoldást, a kockázatértékelés és döntéshozatal képességét. B./ Váljanak tanulóink az erkölcsi normákat elfogadó, azokat betartó kulturált magatartású egyénekké: a) Az alapvető magatartási szabályok elsajátításával és betartásával. b) A felnőttek és kortársaik személyiségi jogai, ill. a személyes és közösségi tulajdon tiszteletben tartásával. c) Tiszteljék az emberi méltóságot, legyen modelljük, példaképük. d) Rendelkezzenek egészséges éntudattal, váljanak a társadalomért, családjukért, közösségükért felelősséget vállaló autonóm személyiséggé. e) Alakuljon ki egészséges nemzeti identitásuk, hazaszeretetük. C./ Tehetséggondozás: - a tehetség ígéretű tanulók képességeinek kiemelt fejlesztése. Művelt, olvasott a tudásukat folyamatosan gyarapító tanulóifjúság nevelése. Differenciált, az adott csoportra, személyre szabott feladatokkal irányítani a tehetséges tanulók fejlődését. a) Rendelkezzenek korszerű ismeretekkel, a mindennapok során alkalmazható, konvertálható tudással. b) Tanulják meg és alkalmazzák az önálló tanulás technikáit, hasznosítva a könyvtár-, informatika és médiaismeretet is. c) Sajátítsák el az iskola által közvetített alapműveltségi elemeket, ezek között az iskola profiljának megfelelően mélyebb tudásszinttel az anyanyelvi kommunikációt, az adott idegen nyelvek országainak ismeretét, az informatika műveltséget, a modern információhordozók alkalmazását, a hagyományokat, a népi kézműves mesterségek alapjait. d) Készüljenek fel a továbbtanulásra, a középiskolai követelmények teljesítésére, a zökkenőmentes átlépésre. D./ A mindennapi testnevelés feltételeinek megvalósításával az egészséges életmód megalapozását a gyerekek edzettségének, állóképességének javítását tűztük ki célul az iskoláztatás teljes intervallumára.

10

a) A higiénés szokások megszilárdításával alakuljon ki a játék, sport-, testnevelés foglalkozásokat követő tisztálkodás igénye. (Ennek feltételeit bővíteni kell iskolánkban.) b) Szabadidőben játékkal, természetes mozgásokkal (futás, ugrás, gyaloglás, stb.) téli sportokkal, túrákkal, kirándulásokkal, népi gyermekjátékokkal, a néptánc és társastánc elemeinek elsajátításával érjük el a szervezett testnevelésen kívül is a rendszeres testmozgást a gyengébb adottságú gyerekek körében is. c) Váljon rendszeressé a gyógytestnevelésre, gyógyúszásra kötelezett és a részlegesen felmentett tanulók rekreációja. d) Tudatosan készüljön a káros szenvedélyektől mentes egészséges életre. e) A gyerekek időjárási – és terepviszonyokba történő alkalmazkodása kapjon szerepet a testi nevelés, a szabadidős tevékenységek körében: kirándulások, túrák hegyi terepen, télen, tavaszi, őszi időben. f) Kapjon megkülönböztetett figyelmet a gyenge adottságú, rossz mozgáskondícióval rendelkező, az akceleráció következtében ügyetlenné, sikertelen teljesítményt nyújtó gyerekek átsegítése a kudarcokon. E./ Kiemelt célunk a hátrányos helyzetű gyerekek, a tanulási nehézségekkel küzdők esélyeinek növelése, a felzárkóztatás. A sajátos nevelési igényű tanulóinkat segítjük az elvárható alapműveltségi szint elsajátításában, a társadalmi beilleszkedéshez nélkülözhetetlen készségek elsajátításában. Pedagógiai, szociális és mentális eszközökkel enyhítjük nehézségeiket. a) A sajátos nevelési igényű tanulókat külön program alapján, egyénileg alakított rehabilitációs terv szerint kell eljuttatni a társadalmi beilleszkedés lehetséges szintjére. b) Az iskola megfelelő jelzőrendszer segítségével követi a veszélyeztetett tanítványai sorsát és következetes intézkedéseket tesz, eljárásokat kezdeményez a gyermekek és ifjúságvédelem keretében. c) A magatartási devianciák, aszociális megnyilvánulások kezelését kisgyermekkortól fokozottan figyeljük, kezeljük. d) Az általános iskolában az integrált osztályközösségek kialakításával segítjük a hátrányos helyzetű tanulók szocializációját. F./ A tanulókból a társadalomba beilleszkedő, a demokrácia szabályait, közösségi szerepek gyakorlása közben elsajátító emberek váljanak. Ismerjék meg a család, a település, az ország működését, készüljenek fel a rájuk váró állampolgári szerepekre. a) Az iskolába lépő, közösséget váltó gyermek életében meghatározó a zavarmentes beilleszkedés, az új környezet, a változó szabályok és a közösségi kapcsolatok kialakítása. Az óvoda-iskola, alsó-felső tagozat, ill. az iskolafokozatok közötti átmenetek pedagógiai kezelését, az érintett felnőttek (nevelők-szülők) megkülönböztetett figyelemmel kezelik. b) Nyitottan, a társadalom, a gazdaság működését, változásait életkori szintjükön tisztázó oktatással, orientálással, a nemzedékek közötti társadalmi szereposztás értelmezésével tudatosítjuk helyüket a világban. c) Alapozzuk meg a gyerekek felelősségtudatát közösségük, társaik, a vállalt feladatok, megbízások iránt. d) Sajátítsa el a család életének szabályait. Vállaljon részt a család munkájában. Becsülje, tisztelje szüleit és azok munkáját. e) A szocializáció elősegítése érdekében ismerje meg a helyi település önkormányzatát, annak tevékenységét. f) Olyan személyiségjegyek erősítése, alakítása a célunk, melyek lehetővé teszik a kritikus alkalmazkodást, az együttélést, együttműködést a nemzedéki és kortársaikkal: a toleranciát, a kooperációs készséget és képességet, az alkalmazkodóképességet.

11

g) Tanulóink szerezzék meg azokat a kulcskompetenciákat, melyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. G./ Iskolánk tanulói váljanak az épített és természeti környezet megbecsülőivé, a természet értékeinek gondozóivá, az ökológiai egyensúly védelmezőivé. Életük, munkájuk, mindennapi tevékenységük során alkalmazzanak természetbarát technológiákat, eszközöket, anyagokat és eljárásokat. Alakuljon ki környezettudatos magatartás a tanulókban. a) Tartsák tisztán, ápolják, védjék környezetüket, gondozzák az őket körülvevő parkot, udvart, települési környezetet. b) Ha lehet, válasszanak a természetben fellelhető alapanyagokat tárgyaik elkészítéséhez. A keletkezett hulladékokat a háztartásban, iskolában, játékaik, alkotásaik során gyűjtsék szelektív módon. c) Legyenek érzékenyek a földünket érintő globális problémák egyensúlya iránt, figyeljék e tendenciákat. d) Takarékoskodjanak az energiával (víz, villany, gáz). e) Váljanak a társadalom tudatos fogyasztóivá, akik mérlegelni tudják döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot és a költséget. f) Legyen a személyiségnevelés fontos része a pénzzel való gazdálkodás, tudjanak eligazodni a fogyasztási javak és szolgáltatások, valamint a marketinghatások között. H./ Alapvető célunk tanulóink felkészítése a munkavállalói, gazdálkodói szerepekre az öntevékeny, értékteremtő alkotásra. a) Célunk a tanulók munkakultúrájának megalapozása, a közösségen belüli feladat és felelősség megosztás kialakítása. b) Rendelkezzenek a gazdálkodás, a háztartásökonómia elemi ismereteivel. c) Vegyenek részt az iskola, a család munkamegosztásában, végezzenek példamutató munkát a munkacsoportban. (Legyenek kitalálói, szervezői, értékelői, élvezői munkájuknak.) Leljék örömüket a végzett munkában. I./ Tanulóink ismerjék meg a magyar nyelvterület földrajzi, néprajzi tájainak legjellegzetesebb, néphagyományait. a) Minden tanuló ismerje meg települése földrajzi adottságait, természeti környezetét, történetét. Ápolja a meglévő hagyományokat. b) A tanulók ismerjék meg iskolájuknak névadóját (életét, munkásságát). c) Ismeretit bővítse a megye és a régió történelmi, földrajzi tájairól. d) Legyen tájékozott Magyarország földrajzi és történelmi emlékeiről. J./ Az iskola a művészeti nevelésben közvetíti az egyetemes és magyar műveltséganyagot. Célunk a tanulóinkat megismertetni a különböző művészeti ágakkal, vizuális kultúra, zene, tánc, dramatikus játék. (színjátszás) a régió népművészeti értékeinek megismerése, településünk művészeti értékeinek ápolása településünk roma közösségének művészeti (ének, tánc) hagyományainak megismertetése a nem cigány gyerekekkel.

12

Gondoskodni kell: Az alapvető és a széles alapműveltség megalapozásáról,.. A tanulási kudarcok megelőzéséről. A sikeres beilleszkedés elősegítéséről. A szociális hátrányokból adódó nehézségek pedagógiai eszközeinkkel történő kompenzálásáról. Az önismeret fejlesztéséről. A tanuláshoz szükséges szövegértési és szövegalkotási készségek fejlesztéséről. Arról, hogy a tanulók betartsák, megtartsák az alapvető normákat, a tanórák alatti munkafegyelmet, rendszeresen készítsék el a házi feladatokat, tartsák be az iskola házirendjét. Az iskolaotthonos és napközis foglalkozások szervezett keretein belül az önálló tanulás és az e-learning technikáinak megalapozása. a tanulók alapkészségeinek alakítása elsősorban az anyanyelvi, informatikai, idegen nyelvi kompetenciák fejlesztésével II.1.4. Az iskola fő céljai megvalósítását szolgáló eljárások Az óvoda-iskola átmenet A zökkenőmentes átmenet érdekében kölcsönös hospitálásokat, csoportmegfigyeléseket, megbeszéléseket szervezünk az óvónők és a tanítónők között. Tavasszal a leendő első osztályt tanítók, ősszel óvodapedagógusok látogatnak az intézményekhez. Nyílt napot szervezünk az óvónők számára a bevezető szakaszon. Az óvodás csoportoknak lehetőséget adunk az iskolalátogatásokra. Közös ünnepeken, rendezvényeken veszünk részt. Ünnepélyesen fogadjuk az elsősöket a tanévnyitón. Az alapkészségek kialakítását szolgáló programok Az alapkészségek kialakításának folyamatában (1-4. évfolyam) lehetőséget adunk arra, hogy a pedagógus maga válassza ki a neki legjobban tetsző, az általa leghatékonyabban alkalmazható programot. Törekszünk az új modern tanítás-tanulási módszerek megismerésére. Módot adunk ezek kipróbálására, így a kooperatív tanulásra, vagy a projekt módszerre. Az új módszerek bevezetése testületi együttműködést, közös döntést kíván. Az alsó tagozaton már használt módszereink tovább vihetőek a felső tagozatban is. a) NYIK módszer szerinti írás-olvasás tanítás 1-4. évfolyam (1984/85-től) b) Az iskolaotthonos nevelés-oktatás (1-4. évfolyamon) folyamatos átalakítása egész napos oktatássá felmenő rendszerben. c) Hangoztató-elemző-összetevő-szótagoló módszerrel tanítunk, valamint egyéb, a tanár által választott módszerrel. d) Külön tanterv alapján tanulnak: - eltérő tantervű tanulócsoportok Idegen nyelv oktatás: Az idegen nyelv oktatása emelt óraszámban és kötelező tantervi órakeretben valósítható meg. Az Irinyi József Általános Iskolában: a) A 1. osztálytól a nyelvi orientációs osztályban fél osztály angolt, fél osztály németet tanul. b) A 4. osztálytól kötelező idegen nyelvi képzés angol vagy német nyelven. c) Második idegen nyelv tanulásának lehetősége: 7. osztálytól választható fakultatív formában - német, angol (versenyeztetés, továbbtanulás) 13

Tagintézmények esetén Sinay Miklós Tagintézmény a) 4. osztálytól kötelező jelleggel - angol b) 5. osztálytól többletórában - angol. Thuolt István Tagintézmény a) 4. osztálytól kötelező jelleggel - német b) fakultatív formában 5. osztálytól angol Testnevelés Irinyi József Általános Iskola A 1. osztálytól a testnevelés orientációs osztályban kiemelt szerepet kap a labdarúgás, és a kézilabda. Az iskolában működik a Bozsik program, a csoportok 1. osztálytól felmenő rendszerben, négy korcsoportban ismerkednek a labdarúgás alapjaival I. korcsoport: 1-2. osztály II. korcsoport: 3-4. osztály III. korcsoport: 5-6. osztály IV. korcsoport: 7-8. osztály (Óvodás csoportok is bekapcsolódnak a programba) Ezekben a korcsoportokban versenyeztetés is folyik. Informatika Irinyi József Általános Iskola Az informatika emelt óraszámban és kötelező tantervi órakeretben valósítható meg. A 1. osztálytól az informatika orientációs osztályban. Cél: Az informatika oktatásunk célja a praktikus alkalmazói tudás, a készség- és képességfejlesztés mellett a logikus, algoritmikus gondolkodás és a problémamegoldás tanítása. A műveltségi terület fontos feladata, hogy felkészítse a tanulókat az informatikai eszközök, információforrások önálló és csoportos használatára. Tagintézményeknél A kötelező tanórai keretben a kerettanterv szerint. Az önálló életkezdés esélyeit segítő iskolai programok: I. A technika és életvitel, valamint a rajz tantárgyakon belül. - kézműves technikák, manuális készségfejlesztés, - az anyagkezelés, technológiák fokozatossága - háztartásvezetés, háztartásökonómia - egyszerűbb gépek, berendezések ismerete, kezelése, stb. - közlekedés II. Tanórán kívüli tevékenykedtetés - diákönkormányzati munka, - ügyelet. Cél: - a gyakorlatias, praktikus ismeretek közvetítése - természetes alapanyagok, hagyományos, környezetkímélő technológiák alkalmazása - öngondoskodás

14

Eszköz: - önkiszolgáló tevékenységek kiszélesítése, részvétel a diákönkormányzat munkájában, ügyeleti teendők végrehajtása, - környezetgondozás, parkosítás. - az iskola tantermeinek esztétikussá tétele. Helytörténet oktatása: Hajdú-Bihar megye – Debrecen és környéke – a települések (Hosszúpályi, Hajdúbagos, Monostorpályi) történetének megismertetése. A népi életmód bemutatása, a Bődi István Falumúzeum kiállítása alapján, a Hajdúbagosi Élő Tájház valamint a települések helytörténeti emlékei alapján. A helytörténet oktatásának színterei: - alsó tagozat: környezetismeret, anyanyelv - felső tagozat: földrajz, történelem, anyanyelv, idegen nyelv, technika-életvitel, hon- és népismeret, stb. Cél: A tanulók ismeretkörének fokozatos bővítése a településről és annak közvetlen környezetéről, a járásról illetve a megyéről. Módszer: helytörténeti kutatás. A helytörténeti anyagok megismerése, feldolgozása. Szociális gondoskodás  A szociális jelzőrendszer hatékony működtetése.  Iskola – család – családsegítő gyermekjóléti szolgálat – önkormányzat.  Krízisproblémák napi kezelése.  Tanulóink részére a törvény által meghatározott tankönyveket biztosítjuk.  Iskolaotthonos tanulásszervezési formával segítjük 1-4. évfolyamon, felmenő rendszerben a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek hátránykompenzációját  A gyermek- és ifjúságvédelem: a gyermekvédelmi felelősünk foglalkozik a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekekkel, és tartja a kapcsolatot a szülőkkel és a gyermekjóléti szolgálattal. Kulturális funkciók ellátása: a) Hagyományőrzés: - ünnepkörökhöz kapcsolódó népszokások felelevenítése, gyakorlása, ajándékkészítő műhelyek (iskolában, Művelődési Házban: játszóházi programok) - az iskolai élethez kapcsolódó események - az iskolai szolgáltatások: könyvtár nyitvatartási időben áll a tanulók rendelkezésére. számítógép-használat a tanórákon kívül szakköri foglalkozásokon tanári felügyelet mellett internetes hozzáférés: tanítási órákon kívül, tanári felügyelet mellett, szakkörökön b) Névadóink emlékének ápolásához kapcsolódó programok: - megemlékezések, munkásságát megismerő vetélkedők. c) A település felnőtt, ifjúsági és gyermekgenerációit mozgósító műsorok, zenés-táncos rendezvények, előadói estek, kiállítások, színházi előadások szervezése. d) A kábeltelevízió és önálló honlap lehetőségeinek hasznosítása: a lakosság, szülők tájékoztatása az iskola meghatározó programjairól, kulturális rendezvényeiről, nevelésioktatási eredményeiről, terveiről, működési körülményeiről. e) A települések helyi lapjában, rendszeres tájékoztatás az iskola életéről, rendezvényeiről, eredményeiről, sikereiről.

15

Pedagógiai szakszolgáltatások a) A sajátos nevelési igényű gyerekek kezelése az áthelyezést követően gyógypedagógusok közreműködésével, szakszerűen történik. b) A Pedagógiai Szakszolgálat szakembereinek segítségével az óvodáskorú gyerekek, ill. az iskolába lépők körében folyamatos, megelőző logopédiai fejlesztést alkalmazunk. Lehetőleg az írás-olvasás tanításáig a súlyosabb hibák korrekciójára törekszünk. Folyamatosan szűrjük a diszlexiásokat. A felső tagozatban, súlyosabb esetekben ezeket a gyerekeket, szakértői javaslat alapján az idegen nyelv osztályozása alól felmenthetjük. c) A magatartási devianciák – különösen ha az pszichikai, idegrendszeri zavarokkal összefüggő eredetű – kezelése a Pedagógiai Szakszolgálat pszichológusának munkájával történik, rendszeresen. d) Fejlesztő pedagógus alkalmazása a részképességek fejlesztésére. A tagintézményeknél 11 fő alkalmazására lenne szükség. e) Gyógytestnevelés lehetőségének biztosítása igény szerint a szakszolgálat segítségével. A nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai A nevelési módszereket hozzá kell igazítani a nevelés céljaihoz, mégpedig úgy, hogy azok: - igazodjanak a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez az SNI tanulóknál a sérülés típusához, a súlyosság fokához - igazodjanak a nevelők pedagógiai kultúrájához személyiségéhez, felkészültségéhez vezetői stílusához - igazodjanak a mindenkori szituációhoz. Az integráltan nevelt SNI gyermekek számára biztosítsuk az egyéni szükségleteiknek megfelelő fejlesztési feltételeket, pedagógiai módszereket. Ennek érdekében pedagógusaink módszer-specifikus képzéseken vesznek részt. Eljárások, módszerek a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítva a) A meggyőzés, a tudatosítás módszerei: minta, példa, eszménykép, bírálat, önbírálat, előadás, vita, beszámoló stb. b)A tevékenység megszervezésének módszerei: a követelés, megbízás, ellenőrzés, értékelés, gyakorlás stb. c) A magatartásra ható módszerek: - ösztönző módszerek: biztatás, elismerés, dicséret stb. - kényszerítő módszerek: követelés, felszólítás, büntetés stb. - gátlást kiváltó módszerek: felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés stb. d) Az integrált nevelőmunka eszköz-, és eljárásrendszere: - A nevelési módszereket úgy kell megválasztani, hogy igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettséghez, képességeihez, a nevelők személyiségéhez.

16

A nevelő-oktató munka folyamatában alkalmazott módszerek: motiválás, meggyőzés, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés, követelés, elismerés, büntetés. - A magatartásra ható módszerek: helyeslés, biztatás, elismerés, dicséret. - Verbális módszerek: legjelentősebb a beszélgetés, irányított, egyéni vagy csoportos - Szociális képességfejlesztő technikák: minta- és modellnyújtás, megerősítés, buzdítás, jutalmazás, szerepjáték, dramatizált tevekénység. Eszközök, módszerek a nevelés folyamatában, amelyeket a köznyelv gyakran azonosít a) Nyelvi (verbális) eszközök - a beszéd - a beszélgetés - az interjú - érvelés b) Nem nyelvi (non verbális) eszközök: - arckifejezés - szemmozgás, tekintet - testhelyzet, testtartás - gesztusok, mozdulatok - testközelség, térközszabályozás c) Szociális technikák Ezeket a tanulók a felnőttektől tanulják el, kezdetben a családban, majd az iskolai közösségben. Ezért nagyon fontos a minta szerepe. - Technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez, amelyek a tanulók belső, pszichés világát, társas kapcsolatait, egyedi tulajdonságait alakítják (fejlesztő beszélgetés, interjú) - Szociális képességfejlesztő technikák, amelyek a tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő képességeit fejlesztik (minta- és modellnyújtás, megerősítés, szerepjáték). Az egységes alapokra épülő differenciálás Fontos pedagógiai szempont, hogy az integratív és a tantárgyközi tantervi szemlélet a tanulók érdeklődését és tapasztalatait is figyelembe veszi az iskolánkban képviselt értékek, a fejlesztési feladatok és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulóknak – adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán módon szerzett tapasztalataikkal összhangban – minél teljesebben fejlődhessen személyiségük II.1.5. Az iskolai oktató-nevelőmunka színterei, a csoportszervezés elvei Az Irinyi József Általános Iskolában Belépő csoport Az első osztályba lépő csoport kialakításánál figyelünk a roma nemzetiséghez tartozó tanulók és a fiúk-lányok arányának kialakítására. A csoportok kialakításában az intézmény vezetősége dönt. - Az alsó tagozaton elengedhetetlen a differenciált képességfejlesztés az adott osztályközösségen belül. Ebben a szakaszban fejlesztőpedagógust alkalmazunk a részképességek fejlesztésére.

17

az informatika, tanítása csoportbontásban az informatika orientációs osztályban 1. osztálytól osztályonként 2 csoportba, a többi osztályban a 4. évfolyamtól hasonló módon bontunk. Felmenő rendszerben a korábbi csoportalakítás elvei érvényesülnek: 3. és 4. évfolyamon, osztályszinten folyik az oktatás 5. évfolyamtól 8-ig osztályonként 2 csoportba osztjuk a tanulókat. - Az 5-8. osztályban képesség szerinti csoportbontás matematikából és magyarból. Az évfolyamonkénti 3 osztályból 4 csoportot alakítunk ki - haladó, középhaladó, felzárkóztató1, felzárkóztató2. A csoportok kialakítását az alsós osztályfőnökök javasolják az elért matematika és anyanyelvi jegyek alapján. Cél: olyan tanulói kompetenciák fejlesztése, mellyel a gyermek a jövőbeni pályaválasztását alapozza meg. A csoportok között az átjárhatóság biztosított. - Nyelvi csoportok kialakítása tanulói és szülői vélemény kikérésével nyelvi orientációs osztálynál 1. osztálytól két csoport jön létre (1 angol-1 német), nem nyelvi orientációs osztályoknál 4. osztálytól (angol, német tanulócsoportok) évfolyamonként 1-1. Felmenő rendszerben a korábbi csoportalakítás elvei érvényesülnek: Az emelt óraszámú oktatás szervezésével folyik a nyelvoktatása. Az osztálykereteket felbontva az azonos évfolyam osztályaiból képességekhez igazodó csoportokat szervezünk. Indokolt esetben a csoportok összetétele félévkor és tanév végén változhat. A nyelvoktatással kapcsolatban, a második évfolyam végén, az igazgatóhelyettes felméri a szülői igényeket. A kiértékelés után az igazgató dönt. Az emelt óraszámú képzésre felvett tanulók a helyi tantervnek megfelelően tanulják az idegen nyelvet két csoportban (emelt angol és emelt német). Az emelt óraszámú oktatás lehetőséget nyújt a csoportok képességek szerinti szervezéséhez. Az azonos nyelvet tanuló csoportok közötti évenkénti átjárhatóságot, a nyelvtanárok állandó szoros munkakapcsolata garantálja. Az emelt óraszámú nyelvi csoportba felvehetők számát az igazgató által engedélyezett csoportszám és csoportlétszám alapján állapítjuk meg. Azok a tanulók, akik nem kerültek be az emeltszintű nyelvi csoportba, azok a negyedik évfolyamon normál tantervű nyelvi képzést kapnak két csoportban (normál angol - normál német). Lehetőség van a 2. idegen nyelv tanulására 6. évfolyamtól fakultáció keretében tanulói és szülői igény felmérése alapján. -

Tanulószoba, lehetőség szerint osztályonként, de legalább évfolyamonként szülői igény felmérése alapján. Napközi otthon az eltérő tanterv szerint tanulóknak szülői igény felmérése alapján. Szakkör. a tanuló érdeklődési köre szerint. Az iskolai osztályok kialakításánál a jogszabályban előírt létszámhatárokat illetve átlaglétszámokat vesszük alapul. Tagintézményeknél - A Sinay Miklós Tagintézményben Nem alkalmazunk csoportbontást -

A Thuolt István Tagintézményben Az óvodából érkező valamennyi gyereket tudjuk fogadni az iskolában. A csoportbontás elveinél a törvény által előírt létszámhatárokat vesszük figyelembe. Az ettől eltérő megoldásokat az adott tanterem mérete, illetve a szakos ellátottság határozza meg. Így: - informatika: 22 főt meghaladó osztálylétszám esetén. - idegen nyelvi fakultáció: 15 fő feletti csoportlétszám esetén.

18

Tanórán kívüli munkaformák az egész intézményben: -

Szakkörök: tehetséggondozás színterei. Éves programterv alapján működnek. Minimum 10 fő foglalkoztatása kötelező. Szervezésük az iskola hagyományának, a tanulói, szülői igényeknek a függvénye. Formáik: - a tanulók számára ingyenes, költségvetésből működtetett

-

Fakultatív foglalkozások: nyelvi foglalkozások 6. osztálytól, a második idegen nyelv tanulásának lehetősége Napközi otthon vagy tanulószoba: A napközis vagy tanulószobai foglalkozás, a tanórákra való felkészülés, a pihenés, a játék, a szabadidő hasznos eltöltésének színtere. A tanuló felvétele a szülő kérésére történik. A napközi otthon nyitott, a tanulónak joga jelentkezni rá. Évfolyamszintű, ill. összevont tanulócsoportokként működik. A működés rendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

-

-

-

-

-

-

Iskolaotthonos nevelés és oktatás: az oktatás megszervezése a délelőtti és a délutáni tanítási időszakban – melyben a tanulók elsajátítják az új ismereteket, tananyagot, és a következő tanítási napokra is felkészülnek – a kötelező tanórai foglalkozások a nem kötelező tanórai foglalkozások, a napközis foglalkozások, a mindennapos testedzés foglalkozásai időkeretében. Iskolai sportkör: A tanulók alanyi jogon tagja az ISK-nak, mely a testnevelés órákon kívül biztosít lehetőséget a testedzésre, a diáksportolók versenyeztetésére, felkészítésükre. A sportági körök (labdarúgás, lábtenisz, kézilabda, atlétika, torna). Szervezi a tömegsportrendezvényeket, foglalkozásokat. Diákönkormányzat: A diákönkormányzat éves tervében rögzíti programját, amit a DÖK munkáját segítő nevelő és a DÖK vezetősége állít össze. Céljuk: - a közösségi tevékenységük erősítése, - a közösségi nevelés, - a közéletiségre nevelés, - a tanulók szórakoztatása. Iskolai könyvtár: Naponta igénybe vehető szolgáltatás, mely jól szolgálja tanítványaink ismeretbővítését, önképzését, hasznos időtöltését. Megtalálhatók a kötelező olvasmányok, ifjúsági könyvek, audiovizuális eszközök. A könyvtár nyitvatartási rendje biztosítja azt, hogy a tanulók a tanítási órák közötti szünetekben is tudjanak könyveket kölcsönözni. Hit- és erkölcstan oktatás Az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy a tanuló melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán, vagy – az általános iskolában – kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni. A tanulók erkölcsi magatartásának fejlesztésére, a jellemformálásra, a hitélet gyakorlására engedélyezzük az egyházak által szervezett hit- és erkölcstanoktatást, melyen a gyerekek önként vehetnek részt. Településeinken a történelmi egyházak (római katolikus, református, görög katolikus) szerepe a meghatározó, illetve bármely jelentkező egyház szervezhet hit- és erkölcstanoktatást, melynek időpontját heti rendszerességgel iktatjuk be az órarendbe.

19

II.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A különböző szociális környezetből érkező tanulók esetében szükséges a differenciált és az egyéni fejlesztés. Oktató-nevelőmunkánk középpontjában a személyiség védelme és fejlesztése áll. Elsődleges feladat, hogy minden egyes gyermek adottságainak és képességeinek megfelelően a legmagasabb teljesítményt nyújtsa. Fontos feladat, hogy a tanulóink számára biztosítsuk azon tevékenységek körét, melyben minden egyes tanuló sikerélményhez juthat. Lehetőség a kreatív készségek kibontakoztatására (sport, művészet, tánc, stb.) A türelem, a szeretet az egyéni gondoskodás, s az érvényesülési lehetőségek biztosítása megteremti tanulóink számára, hogy magukénak érezzék iskolájukat. A beiskolázás időszakában nagyon fontos azon információk megszerzése, melyek a gyerekek addigi személyiségfejlődését meghatározták az iskolába lépés időszakáig terjedő időben. A problémás esetek korai felismerése lehetővé teszi a megfelelő korrekciós munka megszervezését. A kisiskolások különböző kialakult szokásokkal jönnek az iskolába. Az iskola rendje megváltozott életmódot jelent számukra, megtanulnak alkalmazkodni a kötelező szabályokhoz. - Illemtudó magatartás kialakítása társaikkal és a felnőttekkel. - Szokásrend kialakítása, önkiszolgálás, igényesség önmagával és környezetével szemben. - Munkafegyelem, kötelességtudat, önművelés igénye. - Az együttműködési készségük fejlesztése. - Kifejezőkészségének és kommunikációs képességének gazdagítása. Feladatunk a fejlesztésben, hogy a tudat és a magatartás egyre jobban megfeleljen egymásnak. Serdülőkorban a személyiségfejlesztés fő feladata az önismeret alakítása, az önelemzés, önnevelés helyes irányítása és az akaraterő fejlesztése. A tanulók társas kapcsolatainak gazdagítása a társak (nemek) iránti helyes megítélésére, érdeklődésére nevelés. helyes önértékelésre való törekvés szociális érzékenység, az érzelmi élet fejlesztése a humánus társas kapcsolatok létrejöttének feltételei, erre való felkészítése a másság elfogadása, toleráns magatartás akaraterő, teherbírás állandó fejlesztése A megismerő tevékenység, az értelmi erők fejlődése befolyásolja a jellemfejlődést és az akarati vonások alakulását. Így tanulóinkat a pontos érzékelés, észlelés, megfigyelés fejlesztésén keresztül juttatjuk a logikus, elemi törvényeken nyugvó fogalmi gondolkodás kialakulásáig. Nevelésünk motívumrendszerét úgy alakítjuk, hogy a személyiség szükségleteiben a személyiségfejlesztés perspektíváinak fejlesztése álljon.

különböző

II.3. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

1.) Az egészségnevelő munka feladata: Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális

20

fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítése azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Egészséges életmódra nevelés céljai: - betegségek megelőzésének módja - edzettség, a testi és lelki alkalmazkodás, a fizikai és lelki kondíció fejlesztése - egészséges állapot örömteli megélése, harmonikus élet értékként való tisztelete, - felnőtt életükben legyenek képesek helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. - ismerjék meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit, és készüljenek fel a megelőzésére, kezelésére. - nyújtsunk támogatást a gyerekeknek, a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében, (drogprevenció) - segítsük a krízishelyzetbe jutottakat, - iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki és szociális fejlődést, - pedagógusok példamutatása. Általános célok meghatározása: Általános célunk olyan magatartásminták kialakítása, amelyek az egészség megőrzését célozzák: - helyes táplálkozás - napi rendszeres testmozgás, a fizikai erőnléti állapot megőrzése - lelki kiegyensúlyozottságra való törekvés, függetlenedés a környezeti stresszelő tényezőktől - drogprevenció Részcélok: - Az egészséges napirend összeállítása és megvalósítása - A rendszeres testedzés szokássá alakítása. - A tanulók ismerkedjenek meg a személyes biztonság megőrzésének fontosságával és lehetőségeivel. - A betegségek elleni védekezés szabályainak ismertetése. Célok érdekében végzett tevékenységek

Tanórai tevékenység

Tanórán kívüli tevékenység

Egészségügyi alapismeretek megszerzése környezetismeret, természetismeret és biológia órákon Felvilágosító előadások osztályfőnöki órák keretében Mindenki számára végezhető mozgásformák elsajátításának lehetősége a testnevelés órákon Már kialakult elváltozásoknak, betegségeknek megfelelő, javító jellegű mozgásanyag elsajátítása gyógytestnevelés órákon.

Diáksportköri foglalkozások Iskolaorvosi szűrővizsgálatok, egyéni tanácsadás igény szerint. Tanulmányi séták, osztálykirándulások November hónapban „Fogászati és testápolási” ismeretek átadása, „Egészséges táplálkozás napja” Aktív részvétel a családi napon és a játékos sportnap rendezvényein

21

2.) Állapotfelmérés 2.1. Közegészségügyi feladatok: Feladat megnevezése Közétkezés

Megállapítások Ebből adódó feladatok Javult és folyamatában javítani kell - Változatos étrend az étrendi összeállítás minőségét. összeállítása (több zöldség, gyümölcs stb) Iskolaorvosi ellátás A szűrővizsgálatok rendszeresen . - pszichomotoros történnek. Az eltérések 50%-a - felvilágosítás fejlődés mozgásszervi probléma. A beutalt - családlátogatás - érzékszervi gyerekek csupán - plakátkészítés működés 40%-a megy be a vizsgálatokra - előadások - mozgásszervek Ritka a nagyothallás, rövidlátás, működése kancsalság. A mozgásszegény - sportolási lehetőség - golyva szűrés életmód következtében egyre biztosítása - vérnyomásmérés gyakoribb a túlsúlyosság. Baleset-megelőzés, Minden tanév első tantárgyi óráit - felvilágosítás baleseti ellátás baleset-megelőzéssel kezdjük. - munkafegyelem Ismerje a tanuló a baleset elleni - tanári felügyelettel végzett védekezés lehetőségeit, szabályait és bemutatott foglalkozások és azokat megvalósítani. - Elsősegély-nyújtás Beteg gyerek ellátása, Időben orvosi ellátás - egészségügyi nevelés és fertőző betegek ellátása Elkülönítés felvilágosítás - időszakos vizsgálatok - megelőzés - védőoltások Munkavédelem Minden tanév kezdetekor - munkafegyelem - ismertetés - tanári felügyelet

2.2. Személyi gondozás, szokások kialakításával kapcsolatos állapot felmérése Feladat megnevezése Megállapítások Személyi tisztaság Iskolánkban gyakori a tetűvel, és serkével fertőzések száma - fontos a testünk és környezetünk tisztasága - fogápolás - kéz, köröm tisztántartása Egészséges öltözködés - időjáráshoz alkalmazkodjon - alsóruházat váltása - helyes téli, átmeneti és nyári öltözet - iskolai öltözet (váltó cipő) - kényelmes cipő használata

Ebből adódó feladatok - rendszeres ellenőrzés és kezelés - folyamatos ellenőrzés - felvilágosítás - rászoktatás - példamutatás - folyamatos felvilágosítás - rászoktatás - életkornak megfelelő cipő- és ruhahasználat

2.3. Testi neveléssel kapcsolatos állapotfelmérés Területek Mindennapos testnevelésben résztvevők száma Mindennapos testnevelés formái és színterei

Megállapítás A Nkt. alapján 2012-től bevezetésre került a mindennapi testnevelés tanórán és tanórán kívül

22

osztályonként csoportfoglalkozásonként tornateremben, iskolaudvaron A tanulók mozgásfejlesztésével, - évente 1 alkalommal (ősszel) mérjük állóképességével kapcsolatos mérések testnevelés órákon Felmentett tanulók száma (gyógytestnevelés A gyógytestnevelésre szoruló tanulók aránya adatai) növekszik, ennek fontosságát tudatosítani kell. Testi fejlődés mérési eredményei A mélyszegénységben élő családok gyermekei gyakran testileg elmaradottak.

2.4. A gyermek- és ifjúságvédelem adatai Hátrányos helyzetű tanulók száma Hosszúpályi: 421 fő Monostorpályi: 73 fő Hajdúbagos: 116 fő Iskolán belül működő prevenciós csoportok

A szociális hátrányok enyhítésének elősegítése folyamatos feladatunk. Szükség van felvilágosító programokra. DÖK bevonása a prevencióba

23

3. Az egészségnevelés színterei és módszerei Az iskola egészségnevelési elvei A gyerekek hosszú éveket töltenek az iskolában. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideálokat. A családi környezet mellett itt nyílik mód az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Törekszünk a környezetünk folyamatos fejlesztésére, ezzel szeretnénk elérni, hogy az iskola az élet, a tanulás és munka egészséges színtere legyen. Az egészséges életmódra nevelés keretében kívánjuk fejleszteni – elsősorban osztályfőnöki órákon, másrészt a szociálisan hátrányos helyzetű diákokkal való egyéni foglalkozás alkalmával – az alábbi képességeket és készségeket: stresszkezelés, önismeret, önbecsülés megerősítése, konfliktuskezelés, problémamegoldás, döntéshozás, kortárscsoport nyomásának kezelése, segítségkérés és segítségnyújtás módjának megismerése, Egészségfejlesztési tevékenységünk célja az egészséggel kapcsolatos egyéni és közösségi érzékenység fokozása, az egészséges életstílusok elterjesztése és olyan környezeti körülmények kialakítása, melyek elősegítik az egészség feltételeinek létrejöttét. Az egészségkultúra összetevői, amelyekre nevelőmunkánkban kiemelt figyelmet fordítunk: egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás, higiénés magatartás, tartózkodás az egészségkárosító anyagok szervezetbe juttatásától. Az egészségnevelés célja Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy képesek legyenek folyamatosan nyomon követni saját egészségi állapotukat, érzékeljék a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljanak az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. Egészségnevelési feladatok Az iskolai egészségnevelésnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy egészséges életvitelük konkrét tevékenységekben alapozódhasson meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülni. A tanórai fogalakozásokon a következő témák jelennek meg az életkori sajátosságokat figyelembe véve: - önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, - az egészséges testtartás, a mozgás fontossága, - az értékek ismerete,

24

-

az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe, a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat, a barátság, a párkapcsolatok, az egészséges életritmus megalapozása a szenvedélybetegségek (dohányzás, alkohol, drog…) elkerülése, a tanulási környezet alakítása, a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége.

Az egészségnevelés módszerei: - szituációs játékok, - részvétel a helyi egészségvédelmi programokon, - sport, kirándulás, egészségnap szervezése (Zöldhét keretében), - környezetvédelmi (Zöldszív) szakkör - szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése, - az egészséges életmódra nevelés tantárgyakban történő megjelenítése. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok, A gyerekek hosszú éveket töltenek az iskolában. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat. A családi környezet mellett itt nyílik mód az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Igyekszünk a környezetünk folyamatos fejlesztésére, ezzel szeretnénk elérni, hogy az iskola az élet, a tanulás és munka egészséges színtere legyen. Alapelveink: - érték- és szokásrendszer megalapozása, - a tanulók, a tantestület egészségének védelme, az egészség fejlesztése és az eredményes tanulás segítése, - az együttműködés kialakítása a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, szülők, diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen, - az egészséges étkezés, a testedzés és a szabadidő hasznos eltöltése, - a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programok szervezése, - tolerancia és segítő életmód, Fontos, hogy az egészségfejlesztés, és ennek egyik megvalósulási formája a korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányuljon. Ide tartozik: - az egészséges táplálkozás, - az aktív szabadidő eltöltés, - a mindennapos testmozgás, - a személyi higiénia, - a lelki egyensúly megteremtése, - egészséges, biztonságos környezet kialakítása, - az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, A programban minden pedagógusnak be kell kapcsolódnia, hisz ez a feladat közös problémakezelést és egységes viszonyulást igényel.

25

Az iskolai programok színterei a tanítási óra, órán kívüli munka, mely megvalósulhat az iskolában és iskolán kívül is.

3.1. Tanórai tevékenységek és módszerek

Alsó tagozat Évfolyam Tanóra megnev. Témakör 1.osztály Rajz - család - kedvenc játékaink - öltözködés - portré, önarckép - az ember testfelépítése 2 osztály Rajz - műalkotások elemzése - vizuális kommunikáció - arányok megfigyelése - differenciált tervezés

Módszer - báböltöztetés, - megfigyelés - bemutatás, - szemléltetés

3. osztály

-

Rajz

-

4. osztály

Rajz

-

1. osztály

Technika

-

2. osztály 3. osztály

4. osztály

Technika

-

Technika

-

Technika

-

1, osztály

Környezetismeret

-

nyári élmények, kirándulások téli táj tárgy- és környezetkultúra befogadása fényárnyékhatások, reflexek tárgy- és környezetkultúra életmód által átélt események megjelenítése természetes alapanyagok épített környezetünk, egészséges otthon veszélyhelyzetek felismerése, elkerülése egészséges táplálkozás közlekedés

-

-

megfigyelés, tapasztalatok gyűjtése

-

megfigyelés, tapintás csoportos beszélgetés gyűjtőmunka

-

szituációs játékok, terítés, vendégvárás terepgyakorlat vetítés, megbeszélés varázskezek

biztonságos kerékpározás a forgalomban jeles napok, ünnepek, a nyári szünidő veszélyei az ember és környezetének fejlődése tervezés, építés háztartási ökonómia egészséges napirend testi higiénia

életrend, -

26

csoportmunka csoportok közötti verseny megfigyelés, közös bemutatás élménybeszámolók különféle technikák alkalmazása

szakmai könyvek alkalmazása megfigyelés, gyűjtőmunka gazdasággal kapcsolatos játékok beszélgetés megfigyelés tapasztalat

2. osztály

Környezetismeret

-

megfigyelés kóstolók felvilágosítás plakátkészítés séta egészségügyi intézményekbe

-

megfigyelés, gyűjtőmunka kísérletek

-

egészséges életrend, napirend testünk életműködései, egészség, sport óvjuk egészségünket! helyes fogápolás gyógynövények a növények élete életet adó víz testünk életműködései fertőző betegségek kertben és a szántóföldön (zöldségek, gyümölcsök) állatok a környezetünkben testi-lelki egészségünk, harmónia allergiát okozó növények mesék népszokásaink ismeretterjesztő szövegek cikkek, hírek, interjúk népszokásaink Barátunk a természet Szeretet - az élet családi kör

-

A család Szülőföld Barátunk a természet élőhelyünk a föld

-

-

3. osztály

4. osztály

Környezetismeret Környezetismeret

-

1. osztály

Magyar

2. osztály

Magyar

3. osztály

4. osztály

Magyar

Magyar

27

-

-

-

olvasmányok, megbeszélés, kóstolók gyógyszerismertetés prevenció szövegfeldolgozás dramatizálás szövegfeldolgozás, verselemzés illemszabályok megbeszélése olvasmányok feldolgozása megfigyelés, albumkészítés beszélgetés fogalmazás

Felső tagozat Osztályfőnöki óra Évfolyam 5. osztály

6. osztály 7. osztály

Tartalom - Mi az egészség? Életmód? - Életmód és táplálkozás - Hogyan kell megőrizni az egészséget? - Életmód és kapcsolatok - Hogyan befolyásolhatom az életmódomat? - Mit eszünk? - Mozgás és személyes higiénia

Módszer - tanári előadás - kiselőadás - filmek - megbeszélés - gyűjtőmunka

az -

folyóirat elemzése megbeszélés kiselőadás szituációs játék elbeszélés megbeszélés meghívott előadó szakirodalom elemzése beszélgetés

Hogyan nézek ki? Hogyan érzem magam? Barátok és ellenségek 8. osztály Alternatív étrendek Egészséges életmódok és életminőség - Hogyan képzelem el a családom? - Az emberi szexualitás Egészségre káros szokások megelőzésével kapcsolatos témák (drogprevenció) 6. osztály - Veszélyes anyagok, dohányzás, alkohol- - prevenciós előadás és kábítószer-fogyasztás - tanári előadás - videofilm-vetítés - védőnői előadás 7. osztály - Kihívás, vagy szenvedély 8. osztály - projektkészítés (célkitűzések) - elemző munka, - gyógynövények beszélgetés - önismereti játék -

Természetismeret Évfolyam 5. osztály

6. osztály

Tartalom - Légkör: üvegházhatás - Szmog - Időjárás: fronthatások - Napsugárzás: ultraibolya sugárzása -

Módszer - Tanári magyarázat - megfigyelés - kiselőadás káros

Termesztett növények – korszerű táplálkozás Tenyésztett állatok – egészséges táplálkozás Gyógyfürdők – betegségek gyógyítása Tavak, folyók, hegyek – sport, turizmus Testünk felépítése

28

Tanári magyarázat Tanulói kiselőadás Megfigyelés

Kémia Évfolyam 7. osztály 8. osztály

Tartalom - Egyszerű kísérletek szabályos és biztonságos végrehajtása - A háztartásban található anyagok és azok biztonságos és környezettudatos kezelése - Az egészséges táplálkozással kapcsolatban mennyiségi és minőségi szemlélet elsajátítása - A levegő- és vízszennyező anyagok megismerése

Módszer - Kísérlet

Tartalom - Testünk felépítése - Szervrendszereink felépítése, működése, betegségei - Életfolyamatok szabályozása - Az ember szaporodása, életszakaszai - Szaporodás egészségtana. Fertőzések, járványok.

Módszer - Szemléltetés - Olvasmányok elemzése - Tanári magyarázat - Gyűjtőmunka

Tartalom - Az ember alapvető szükségletei. - Ruházkodás, és anyagai - Táplálkozás és anyagai - Zöldterületek - Élet a településeken - Növekvő és változó emberi szükségletek. - Lakás, mint technikai rendszer - Növények a lakásban - Konyhakultúra - Egészségünk fejlesztése - Hulladékok környezetünkben. - Haszonkerti termesztés - Kellemes közérzet biztosítása - Az ember átalakítja környezetét - Korszerű konyha – modern konyha - A megjelenés higiéniája - Kertkedvelők, kertészkedők

Módszer - Gyűjtőmunka - Olvasmányok elemzése - Bemutatás

-

Projekt

-

Kiselőadás

Biológia Évfolyam 7.-8. osztály

Technika Évfolyam 5. osztály

6. osztály

7. osztály 8. osztály

29

-

Tanári előadás Kiselőadás Ételek készítése

-

Kiselőadás Szakkönyvi feldolgozás

-

Feldolgozás Bemutatás Tanári magyarázat

Testnevelés Évfolyam 1-8.osztály gyógytestnevelés

1-8.osztály testnevelés

Tartalom - Biomechanikailag helyes testtartás kialakítása - Lábboltozat erősítése - Gerinc mobilizálása - Mellkasi deformítások javítása - Légzéskapacitás növelése - Kondicionális képességek fejlesztése - Koordinációs képességek kialakítása - Sportjátékok megismerése és szabályainak alkalmazása

Módszer - Gimnasztika - Kéziszer-gyakorlatok - Légzőgyakorlatok - Speciális gyakorlatok szerekkel -

Magyarázat Bemutatás Sportszerek használata Gyakoroltatás

3.2. Tanórán kívüli tevékenységek A tanulók Program neve csoportjának megnevezése Iskola tanulói labdarúgás Iskola tanulói kézilabda

Program lebonyolításának ideje heti 4 x heti 1 x

Időtartam/alkal Felelős om

Iskola tanulói Iskola tanulói Iskola tanulói Iskola tanulói

heti 3 x heti 2 x

1 óra 1 óra tavasz / ősz nyáron

Technika: Közvetlen környezet szépítése.

mazsorett dzsúdó atlétika osztálykirándulások táborok, erdei iskola Tanulmányi séták közvetlen és tágabb környezetünkben Sportnapok Családi sorversenyek Drogprevenció Tömegsport

2 óra 2 óra

Papp Gyula Kovács Magdolna Lakatos Klaudia Sápi Miklós testnevelők osztályfőnökök

ősszel eseti

évente 1x évente 1x

egész napos egész napos

eseti heti

2 óra 1 óra

3.3. Az egészségnevelési program ellenőrzése, értékelése: Az egészségvédelmi program értékelését évenként végeznénk, az alábbiak szerint: Az ellenőrzés értékelés tartama Felelős Állapotfelmérés a testnevelés órákon Testnevelő tanárok Felvilágosító órák, egészségnevelési iskolaorvos, védőnő előadások az iskolaorvos és védőnő részéről

30

Határidő Aktuális tanév vége Aktuális tanév vége

Drogprevenció, megelőzése

káros

szenvedélyek Ifjúságvédelmi felelős, Aktuális tanév vége osztályfőnök, védőnő

II.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok II.3.1. Közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot alakítja, teremti meg. A már meglévő közösségek fejlesztése, elsősorban önszerveződő módon. A közösség nevelőereje az egyén fejlődésére, a fejlődés irányára és társadalmi cselekvőképességére hat. A közösségi nevelési változatai: 1. Közösségben nevelés 2. Közösségi kapcsolat alakítása 3. A közösségi érzés fejlesztése 4. A közösség szervezeti formáinak nevelőintézményi alkalmazása 5. Nevelés a közösségi tevékenységben való részvétellel A gyermek elsődleges közössége a család, mely érzelmi, gazdasági kisközösség. Szülői értekezleteken, osztályfőnöki órákon hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a gyermek is tagja e közösségnek. Legyenek itt is feladatai és kötelességei, érvényesüljön a demokrácia és a munkamegosztás. A család legyen nyitott, társadalmi problémákra érzékeny közösség. A családhoz való tartozás érzését lehet fejleszteni a családi ünnepek, ajándékozással egybekötött megünneplésével. II.3.2. Közösségeink Gyermekközösségek - szervezett: DÖK, osztályközösségek, napközis közösségek, szakkörök, hittanosok - spontán: baráti társaságok - felkészítenek a felnőtt szerepekre, a demokrácia gyakorlásainak terepei A diákönkormányzat A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Választott vezetőség és a gyermekvezető irányítja a szervezetet, a közösség belső életét, fórumokat, rendezvényeket szervez. A DÖK jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. A gyermekvezető mellett pedagógus segíti a DÖK munkáját. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. Az osztályközösségek Az iskolába felvett gyermekek részére az azonos feladat-ellátási helyre járó gyermekekből, tanulókból meghatározott közös pedagógiai feladatok végrehajtásához legalább egy tanítási évre osztályokat kell szervezni. Az osztályok kialakításánál a rehabilitációs szakbizottság véleménye, javaslata alapján a sajátos nevelési igényű tanulók részére külön osztályt szervezünk. Az osztályszervezéseknél a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat együtt integráltan neveljük a nem hátrányos helyzetűekkel. Az osztályszervezéseknél nem alkalmazzuk az etnikai megkülönböztetést sem. - Az osztályközösség órarend szerint vesz részt a tanítási órákon.

31

-

Megválasztja a diákönkormányzat munkájában résztvevő képviselőit (osztálytitkár és más felelősök) Közösségi életére saját programot készít. Vezetője az osztályfőnök, akit az igazgató, a tagintézményekben a tagintézmény-vezető bíz meg és munkáját a munkaköri leírása alapján látja el. Tevékenysége arra az időre szól, amire az intézmény vezetője vagy a tagintézmény-vezetője megbízza, ez nem lehet rövidebb, mint egy év.

Szakkörök, művészeti- és sportkörök A szakkörök a tanulók azonos érdeklődésének alapján létrejövő kis csoportok. Az indításhoz legalább 10 fő megléte szükséges. Művészeti köröknél (pl.: néptánc, rajz) ennél kisebb létszám is engedélyezett. A szakkörvezetők éves munkatervet készítenek. Év végén beszámolnak a végzett munkáról. Feladatuk: - tehetséggondozás, - versenyeztetés. A szakkörök munkáját felügyelik a munkaközösség-vezetők, igazgatóhelyettesek. Hiányosságok esetén a tagintézmény-vezetőknek, igazgatónak tesznek jelentést. Faluközösség – minden gyerek érezze, hogy része a falu közösségének, ismerje meg problémáit, konfliktusait, ismerje, óvja épített és természeti értékeit - részvétel a falunapon - községi szintű ünnepségek - kapcsolattartás az szociális intézményekkel - kiállításokon, rendezvényeken való részvétel - kábeltévén keresztül ismerjék meg a község vezetőit, képviselőiket, azok munkáját - 8 év alatt minden gyerek jusson el legalább egyszer a tájházhoz, ismerje meg ősei hagyományait, épített és természeti értékeit - közintézmények megismerése II.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai II.5.1. A nevelőtestület minden tagjának feladata legmagasabb szinten a lehetőségeket legjobban hasznosítva nevelni, oktatni iskolánk tanulóifjúságát, a NAT, a kerettantervek, és a pedagógiai program alapelvei, értékei, cél- és feladat rendszerének maradéktalan betartása és teljesítése, szakmailag, pedagógiailag tovább képezni magát, a helyi, iskolai érdekeket szem előtt tartva tevékenykedni. II.5.2. A pedagógusok feladatai - A pedagógusok általános működési feladatait / ügyeleti rend, ügyviteli feladatok, rendezvényszervezés, tanórán kívüli feladatok ,. stb. / az iskola színvonalas működéséhez szükséges mértékben olyan módon határozzuk meg, hogy a tantárgyi szakmai munka elsődlegessége és eredményessége mellett biztosítsuk a tanulók személyiségének optimális fejlődését és az iskola általános működési biztonságát is garantáljuk. - Minden pedagógusi munkamegosztás elvi alapja az arányosság. Az iskola vezetője felelős ezért, hogy a mindenkori oktatási létszámnak megfelelően olyan módon hozza létre a pedagógus munkaköröket és az adott munkakörökhöz olyan mértékben határozza meg az oktatási nevelési általános működtetési feladatokat, hogy azok egymással, az oktatási létszámmal egységes arányban legyenek és biztosítsák a meghatározott feladatok minőségi megoldásának lehetőségét. 32

Minden pedagógus alapvető munkaköri kötelessége az iskolai munka zavartalanságát, eredményességét, a pedagógiai programokban rögzített célok elérését biztosító feladatok teljesítése. A fentiekre a nevelőtestület minden tagját a kiadott törvény, a rendeletek, utasítások és az iskola valamennyi vezetője kötelezheti, illetve utasíthatja. Tételesen: - a tantervek végrehajtása - a pedagógiai etika írott vagy íratlan szabályainak betartása; - a feladatok vállalása önkéntes, kivéve az iskola vezetői által meghatározott feladatokat /pl.: helyettesítés, ügyelet/; - a problémák nyílt, mindenkori megbeszélése történjen meg a megfelelő hangnemben tanulóval - szülővel - kollégával - vezetővel egyaránt; - az egészség, testi épség megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, azok elsajátításáról meggyőződik; - a szükséges intézkedéseket megteszi, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll; - a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységeket megszervezi - a megelőzésével kapcsolatos ellenőrzési tevékenységeinek eleget tesz - a tanulók iskolán kívüli rendezvényein, osztálykirándulásokon a tanulók baleseteinek megelőzése érdekében a szükséges tennivalókat megteszi; - a védő- óvó előírásokat betartja és betartatja rendkívüli események (tűz- és bombariadó, természeti katasztrófák) esetén. - gondoskodik az illetékes szervek értesítéséről, az intézmény gyors és szakszerű kiürítéséről; - kulturált viselkedés, öltözködés / ünnepélyeken az alkalomnak megfelelő öltözködés betartása. II.5.3. Az osztályfőnökök feladatai - Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki. - Munkáját az általános iskola nevelési és oktatási terve, valamint az iskolai munkaterv alapján végzi. - Munkáját előre megtervezi, tanmenetben rögzíti. - Felelős vezetője az osztály közösségének. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése. Munkájában támaszkodik a diákönkormányzat vezetőségére, segíti és figyelemmel kíséri tevékenységüket. - Együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal, napközis nevelőkkel. - Felelős osztálya termének rendjéért, tisztaságáért. - Látogatja az osztálya tanítási óráit, tanórán kívüli foglalkozásait. Észrevételeit megbeszéli az érintett nevelővel. - Vezeti az osztálya osztályozó értekezleteit, és itt értékeli az osztálya helyzetét, neveltségi szintjét, magatartását, tanulmányi munkáját. - Törekszik a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztésére, gondot fordít a gyengébbek felzárkóztatására, a differenciált foglalkoztatásra, tehetséggondozásra. - A tanulók személyiségfejlesztése érdekében összehangolja az iskola és a család nevelőmunkáját, együttműködik a szülőkkel. - A továbbtanulásra jelentkezést megelőzően segíti a pályaválasztási munkát. - Családlátogatást a veszélyeztetett tanulóknál tanév elején ajánlott végeznie a gyermekvédelmi felelőssel együtt. Utána csak akkor, ha az igazgató, a szaktanárok és ő maga szükségesnek tartja a tanulmányi munka, szülői- gondviselői munka elmulasztása, valamint magatartási problémák miatt. Új osztályában a tanév végéig ajánlott minden családot meglátogatni, a családlátogatás időpontját köteles a haladási naplóba jelezni. - Fogadóórát a munkatervben meghatározott rendben tart. - Havonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző jegyeit, a hiányosságokat pótoltatja. -

33

-

-

Az ellenőrző könyvben tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Ellenőrzi, hogy a szülők ezeket az észrevételeit tudomásul vették-e. Elvégzi az ügyviteli, adminisztrációs teendőket, megírja az anyakönyveket, kitölti a bizonyítványokat. Felelős az osztálynapló rendes és folyamatos vezetéséért. Haladási naplóba az órarendet hetenként előre beírja, a bejegyzéseket ellenőrzi, az igazolásokat hetente összeszedi, az osztályzatok számát figyelemmel kíséri. A napló "megjegyzés" rovatában gondoskodik a jutalmazások- büntetések bejegyzéséről ill. bejegyeztetéséről. A tanulói házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon a tanulókkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel ismerteti. Tűz- és bombariadó esetén az intézményben elfogadott intézkedési rend alapján tevékenykedik. Ellenőrzi a tanulók szakkörre, tanfolyamra, sportegyesületbe való jelentkezését, indokolt esetben az engedélyt visszavonhatja. A szülői közösség vezetőjével és felelősökkel irányítja osztálya szülői közösségét. Évente – szülői kérésre - 3 napot igazolhat. II.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenység helyi rendje

Kiemelt figyelmet igénylő tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő aa) sajátos nevelési igényű ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő ac) kiemelten tehetséges: az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló II.6. aa) Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló Iskolánk speciális helyzetéből adódóan az átlagosnál jóval magasabb a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő, ill. sajátos nevelési igényű tanulók száma. Fontosnak tartjuk, hogy eredményessé tegyük a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását. Ennek érdekében, a tanórák kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében kell megvalósítani a felzárkóztatást. A kompetencia alapú oktatás bevezetése a szakrendszerű oktatás kereteiben: - Önálló innovációk megvalósítása az együttműködés kialakítása területén. Az együttműködés támogatja a tanórán kívüli ismeretszerzést, illetve az informális tanulás előterjesztését. - Jó gyakorlatok átvétele együttnevelés megvalósítására, a képesség kibontakoztató programok alkalmazása. - Az intézményi hálózatban együttműködés kialakulása az IPR működtetésére, fejlesztésére. II.6. aa)1. A program elemei alsó tagozaton - A Pedagógiai Szakszolgálat vizsgálata alapján megfelelő irányú beiskolázás, állandó kapcsolattartás a Szakszolgálattal - A tanulási nehézség, mint probléma korai felismerése (bemeneti mérés) - Fejlesztőpedagógusok, gyógypedagógusok egyéni és kiscsoportos fejlesztő tevékenysége - A részképesség-zavarok esetén a következő területeket célozva az alábbi eljárások segítségével végezzük a fejlesztő munkát: beszédfejlesztés, logopédiai foglalkozások 34

-

Osztályon belüli differenciálás A csoportos, páros és egyéni munkaformák előtérbe állítása Tanulópárok kialakítása (jobb képességű-nehezebben haladó), egymás segítése Az állandó pozitív megerősítés (jutalmazás) szerepe Felzárkóztatás korrepetáláson (speciális feladatok, fejlesztő eszközök, játékok, számítógép segítségével)

II.6. aa) 2. A program elemei felső tagozaton - A 4. osztályból 5. osztályba való átmenet megkönnyítése ( követelmények összehangolása) - Értelmi, érzelmi és akarati tényezők számbavétele - Önismeretre nevelés - A másság elfogadására nevelés - Az osztályban tanító pedagógusok team-munkája II.6. aa) 3. Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése: Az Irinyi József Általános Iskola különös gondot fordít a különleges gondozásra igényt mutató gyermekek nevelésére. Ezért csatlakoztunk az integrációs törekvésekhez is. A sajátos nevelési igényű tanulókat (tanulásban akadályozott, beszédfogyatékos, testi fogyatékos és a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési és tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók) a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján, gyógypedagógusok által egyéni fejlesztési terv alapján neveljük. Számukra a rehabilitációs foglalkozásokat intézményen belül igyekszünk biztosítani. Külön tanulócsoportokban foglalkozunk a szakértői bizottság által enyhe fokban értelmi fogyatékosnak nyilvánított tanulókkal, sajátos nevelési igényű tanulók helyi tanterve alapján. Ehhez a személyi és tantárgyi feltételeket megteremtettük, azokat folyamatosan fejlesztjük, vagy a szakszolgálat szolgáltatásait vesszük igénybe. II.6. ab). Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló Cél: A beilleszkedési nehézségek oldásával megelőzni a magatartási zavar kialakulását. Problémakezelés: - Iskolakezdési nehézségek enyhítése, szoktatás, átállás - Személyes törődés, tolerancia - Családi hátterek feltárása a szülő, gyermek megnyerése - Szociális kapcsolatok feltérképezése - Irányított beszélgetések - A tanulói értékrend megismerése Alkalmazott módszerek: - A szülővel való kapcsolat (családlátogatás, fogadóórára meghívás) - Tanulói magatartási zavarok szűrése - Speciális szakemberekkel való együttműködés (pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus) - Egyéni bánásmód, differenciált foglalkoztatás - A tanulót oktató nevelők együttműködése (esetmegbeszélések) - A tanóra és szabadidős tevékenységek arányos elosztása az egyenletes terhelés érdekében a nap folyamán - Kooperatív technikák alkalmazása - Tevékenységközpontú pedagógiák - A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása IKT eszközhasználattal Együttműködés más intézményekkel: - Nevelési Tanácsadó - Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 35

- Gyógypedagógiai Szakértői és Rehabilitációs Szolgáltató Központ A pedagógusok felkészítése a feladatok végzésére: - Szakirodalom keresése, olvasása, feldolgozása munkaközösségi szinteken - Tanulási zavarokat érintő előadásokon, foglalkozásokon való részvétel (pedagógus továbbképzés) - Megfelelő szakemberek alkalmazása (pl.: mentálhigiénés, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, pszichológus). II.6. ac) A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A pedagógus legfontosabb tevékenysége a tehetséggondozás, hiszen a tanulónak joga van a képessége szerinti legtöbb tudás megszerzésére. Iskolánk pedagógiai, tárgyi feltételei biztosítják a tehetségek fejlesztését. A tehetséggondozás során a pedagógusnak lehetősége nyílik a tanuló képességének sokoldalú kibontakoztatására. A tanuló sikeresen készülhet fel szaktárgyi versenyekre, valamint nagyobb eséllyel felvételizhet és folytathatja tanulmányait a középiskolában. Iskolánkban a felzárkóztatás mellett a tehetséggondozásnak kiemelt szerepet kell kapnia. II.6. 1. Indoklás (a helyzetelemzésből adódóan) Tanulóink nagy része hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, tanulási és magatartási zavarokkal küzdő. A velük való foglalkozás jelentős erőfeszítéseket követel az itt dolgozó pedagógusoktól. Ebben a nehéz helyzetben különös gondot kell fordítanunk arra, hogy tehetséges tanítványaink - környezeti és szociális adottságaik miatt - nehogy elkallódjanak. A sok problematikus tanuló mellett kiemelt figyelmet követelnek. Tehetséggondozó programunknak lehetővé kell tennie, hogy speciális adottságaik felszínre kerüljenek. II.6. 2 A tehetséggondozás feladatai iskolánkban Az optimális fejlődés feltételeinek megteremtése, működtetése (hogy minden tanuló eljuthasson adottságai lehetőségeinek legfelső határáig) A folyamatosság biztosítása fontos feladat alsó-és felső tagozatban egyaránt. II.6. 3 Megvalósítási stratégia II.6. 3.1 A tehetség felismerése Tehetséges gyerek az, aki erősen motivált, könnyen és gyorsan tanul, átlagon felüli teljesítményekre képes, kreatív, egy-egy tantárgyból (speciális tehetségű) vagy minden tantárgyból (általánosan jó intellektusú). A korai felismerés meghatározó fontosságú. A kiemelkedő képességűek (megfelelő foglalkoztatás hiányában) gyakran visszafejlődnek, sérülnek, kirekesztődnek. A korai felismerés szakértelmet, körültekintést kíván. II.6. 3.2 A tehetség felismerésének eszközei Konzultáció az óvónőkkel az iskolába lépés előtt. Szoros együttműködés a Nevelési Tanácsadó munkatársaival (tanácsadás, mérések, tesztek, szűrések) Személyi feltételek: a programot végző, vezető pedagógusok át- ill. továbbképzése, a felismerést segítő módszerek elsajátítása. Tárgyi feltételek: a szükséges taneszközök, a szükséges órák biztosítása.

36

II.6. 3.3 A felismert tehetség fejlesztése Tanórán A tanítási órákon és a napköziben differenciált foglalkoztatás, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tevékenység szervezése. A tanítási órákon biztosítani kell a kritikai és logikus gondolkodás, a kreativitást, képességfejlesztő tevékenységeket. Emelt óraszámú tantárgyi oktatás: Irinyi József Általános Iskola - idegen nyelv oktatása - számítástechnika oktatás Tagintézményeknél - idegen nyelv oktatása Irinyi József Általános Iskola Csoportbontásban, kis csoportokban történő foglalkoztatás: - 5-8.évfolyam magyar és matematika - 1. osztálytól idegen nyelv - 1. osztálytól számítástechnika - 1-4. évfolyam iskolaotthonos, majd felmenő rendszerben a hatályos törvény által előírt oktatásinevelési forma Sinay Miklós Tagintézmény - informatika - idegen nyelv Tehetséggondozó foglalkozások Osztályonkénti, évfolyamonkénti tehetséggondozó foglalkozások, ahol a jó képességű tanulók aktív módon felkészülhetnek a tanulmányi versenyekre, gimnáziumi felvételi vizsgákra. Szabadidőben - iskolai, községi, megyei, regionális és országos felmenő rendszerű és levelezős versenyek (fontos személyiségfejlesztő hatásuk van: egészséges versenyszellem, önértékelés, sportszerűség, kudarctűrés) szervezése, illetve a versenyeken való részvétel. - napközis, tanulószobás, szabadidős foglalkozások, ahol a gyerekek „kipróbálhatják” magukat (környezeti- és vizuális kultúra, színjátszás, drámajátékok, bábozás, emberismeret, jellem, kommunikáció, vers- és meseírás, rejtvényfejtés- és készítés, művelődés, önművelés, barkácsolás, kézművesség, számítógépes és programozói ismeretek, sakk, sport, origami, zenei ismeretek) - a továbbtanulás segítése, kapcsolat a középiskolákkal. - második idegen nyelv - informatika - labdajáték (futball, kézilabda…) - Tehetséggondozó foglalkozások, szakkörök, fakultatív foglalkozások. - Iskolai sportkör, néptánc, sakk, mazsorett. - Szabadidős foglalkozások keretében osztálykirándulások, színház- és mozi-látogatások. - Az iskolai könyvtár egyéni vagy csoportos használata. - Ajándékkészítő délutánok ünnepkörökhöz, évszakokhoz kapcsolódóan. - A napközis és iskolaotthonos foglalkozásokon a tehetséges gyermekek egyénre szabott feladatokkal történő foglalkoztatása (a gyermek ismereteit bővítő feladatok, figyelemösszpontosító, térérzékelő és logikai feladatok.

37

II.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét Az intézmény tanulói feladat-ellátási helyenként diákképviselettel diákönkormányzatot alakítanak. A diákönkormányzat az iskola nevelési-oktatási célkitűzéseinek megvalósítását az életkori sajátosságok fegyelembevételével, sajátos eszközökkel, a tanulói aktivitás és öntevékenység fejlesztésével segíti. A diákönkormányzat éves munkaterv alapján dolgozik. Tevékenysége során közreműködik a színvonalas kulturális- és sportélet megszervezésében és a tanulóközösség érdekképviseletében, gyakorolja a tanulóközösség és saját jogosítványait. A diákönkormányzat vezetője beszámolási kötelezettséggel tartozik a végzett munkáról az őt megválasztó közösségnek, tájékoztatási kötelezettsége van iskolavezetés és nevelőtestület felé. II.7.1 A diákönkormányzat tisztségviselői: a) Gyermekvezetők: 4. évfolyamtól osztályonként egy osztálytitkár és egy helyettes; Az önkormányzat gyermekvezetője; aki a megyei diákönkormányzatban képviseli az intézmény diákközösségét. b) Felnőtt segítők, vezetők: önkormányzat vezetője. A gyermekvezetők véleményét, javaslatát, észrevételeit a felnőtt vezetők továbbítják a nevelőtestülethez. II.7.2. A diákönkormányzat működése Az osztálytitkárokból álló diáktanács havonta tart megbeszélést a soros feladatokról. Döntési joga van: a diákság közösségi életének tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében és értékelésében. Egyetértési joga van: a házirend kialakításában, az SZMSZ diákokat érintő kérdéseiben, a tanulók fegyelmi és jutalmazási szabályzatának kialakításában. Véleményezési joga van: a tanév rendjének meghatározásában; a szabadidős, tanórán kívüli programok szervezésében, lebonyolításában, meghirdetett versenyek, pályázatok értékelésben, a tanulók kitüntetésében, jutalmazásában, büntetésében; Javaslattevő joga van: minden, a diákok jogait és kötelességeit érintő kérdésekben. A diákönkormányzat feladata és jogköre rendezvények lebonyolítása néhány területen az ellenőrzés és értékelés is. Ezek a következők: tanulói ügyelet, rendezvények lebonyolítása, osztályönkormányzatok tevékenysége. A végzett munka utáni elismerési módozatok: - Könyv- és tárgyjutalom, - Irinyi zászló (nyolc éven át kitűnő tanulók közül), - Irinyi emléklap, kimagasló sport – közösségi tevékenységért A diákönkormányzat által kiírt pályázatok, versenyek győztesei jutalmat kapnak. II.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei, kapcsolattartásának formái A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: - Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, - a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságán keresztül, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket,

38

véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább évente egyszer a iskolai szintű szülői értekezleten, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein II.8. 1.A tanulás – tanítás folyamatában együttműködő partnerek a tanulók és a pedagógusok.  Az együttműködés formái a nevelőkkel: - kötött, a tanulók és a pedagógus órarendjében meghatározott időben - kötetlen, egyéni, vagy csoportos elbeszélgetéseken, a szünetekben, vagy szabadidőben szervezett találkozások  Osztályfőnökökkel - tanítási órákon - osztályfőnöki órákon - szabadidős tevékenységekben közösen szervezett programokon (kirándulás, mikulásnap, farsang), minden olyan rendezvény, amit az osztályfőnök az osztállyal vagy egy-egy gyermekcsoporttal szervez. Ezek lehetnek az iskolai hagyományokhoz illeszkedők, vagy újabbak, a nevelők és gyermekek ötletéből adódók.  II.8.2. A tanulás – tanítás folyamatában együttműködő partnerek a szülők és a pedagógusok. A sikeres pedagógiai munkában nagyon fontos a pedagógus és a szülő együttműködése. Az együttműködés formái: a.) intézményi szintű: szülői munkaközösség és iskolavezetés kapcsolata b.) osztályszintű: szülői értekezlet, családlátogatás, c.) szaktanári szintű: fogadóórák Valamennyi szintet összefogó lehetőség a kapcsolattartásra a nyílt nap és a családi nap. Kapcsolattartás az IPR keretében Az Integrációs Pedagógiai Program szerinti képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítésben résztvevő tanulók esetében: A felkészítésben részt vevő tanuló egyéni fejlesztési terv alapján történő haladását, fejlődését háromhavonként értékelni kell, melyre meg kell hívni - a tanulót, - a szülőt, - az ifjúságvédelmi felelőst, - indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság, illetve a - nevelési tanácsadó képviselőjét, valamint részt vesz rajta - az osztályfőnök, - a gyereket tanító tanárok - az intézmény vezetője vagy helyettese, illetve - az IPR menedzsment egy tagja (ha nem esik egybe az intézményvezetővel vagy helyettesével). Az értékelésről jegyzőkönyvet, vagy feljegyzést kell készíteni, azt alá kell íratni valamennyi résztvevővel. II.8.3. Az iskola egyéb partnerei - A fenntartó: 2013. január 1-től intézményünk fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A KLIK által kért adatszolgáltatásokat illetve egyéb ügyek iratait a tankerületi

39

-

-

-

-

-

-

-

igazgatón keresztül juttatjuk el. Az intézmény működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáról a tankerületi igazgató gondoskodik. Települési önkormányzat: bár az önkormányzat a fenntartói és működtetési jogokat átadta az államnak, az intézmény tulajdonjoga és állagmegőrzési kötelezettsége továbbra is őt illeti. Ennek érdekében folyamatosan tartjuk a kapcsolatot. Történelmi egyházak: az egyházakkal folyamatosan tarjuk és erősítjük kapcsolatainkat. Látogatjuk egymás rendezvényeit, és együttműködünk a hit- és erkölcstan oktatás megszervezésében, lebonyolításában. Tagintézmények: napi kapcsolatban állunk, közösen végezzük az adatszolgáltatást és az alapdokumentumok átdolgozását, megalkotását. Óvoda: együttműködünk az óvoda-iskola átmenet kérdésében, látogatjuk egymás rendezvényeit. Közös műsorokkal örvendeztetjük meg településünk lakóit. Művelődési ház: A kultúra a művelődés a szabadidő hasznos eltöltése kapcsán működünk együtt. Helyt adnak a rendezvényeinknek, működtetik a tanulóinkat soraikban tudó kis csoportokat. Családi- és gyerekjóléti szolgálat: A krízishelyzetben lévő családok, gyermekek segítése, védelme érdekében építjük kapcsolatainkat. Részt veszünk – jelzőrendszeri megbeszéléseken, estkonferenciákon, megkereséses megbeszéléseken. Pedagógiai szakszolgálat: biztosítja a logopédiai ellátást és az iskolapszichológust, felügyeli a BTM-es gyerekek ellátását. Kérésre tréningeket, pályaválasztási szülői értekezleteket szervez. Roma nemzetiségi önkormányzat: működteti a roma koordinátori rendszert, melynek során jelzéseket küldhetünk a problémás tanulók szüleinek. Rendezvényeket, tehetségkutatókat, versenyeket szerveznek, illetve díjat alapítottak a jó tanuló, jó sportoló roma diákoknak. Iskolarendőr: Segítséget nyújt bűnmegelőzési tevékenységünkben, kerékpáros ügyességi verseny szervezésében és lebonyolításában.

II.9. A tanulmányok alatti vizsgák rendje Az osztályozó-, javító és egyéb vizsgák lebonyolítására vonatkozó helyi szabályok: II.9.1 Alkalmassági vizsga Az emelt tantervű osztályokba történő felvételhez szervezett alkalmassági vizsgára a jelentkezés önkéntes, a szabályait a felvétel, átvétel rendje szabályozza. II.9.2 Tanulmányok alatti vizsga Iskolánkban a helyi tanterv szabályozza a tantárgyi vizsgák rendjét. II.9.3 Osztályozóvizsga Osztályozó vizsgát tehet: - ha felmentést kapott a tanórai foglalkozások alól (magántanuló); - ha tanulmányi kötelezettségeinek az előírtnál rövidebb idő alatt tesz eleget; - ha igazolt és igazolatlan hiányzása több 250 óránál, és a tantestület lehetőséget ad a jogszabályok szerint az osztályozó vizsgára; - ha felkészültségről független vizsgabizottság előtt ad számot. Az osztályozó vizsga időpontját az igazgató jelöli ki. Az osztályozóvizsga előírásai: - Az osztályozó vizsgát bizottság előtt kell tenni - Tagjai: szaktanárok, osztályfőnök, igazgató vagy igazgatóhelyettes. - Az osztályozóvizsgákat a tanítási év utolsó napjáig meg kell szervezni. - A sikertelen osztályozóvizsgát a tanuló a javítóvizsgán a továbbhaladás érdekében kijavíthatja. - Jellegétől függően írásbeli, szóbeli illetve gyakorlati részből áll.

40

-

Az osztályzatot a bizottság állapítja meg

II.9.4 Javítóvizsga Javítóvizsgát a Köznevelési törvény re4ndelkezései szerint tehet a tanuló. A javítóvizsgák előírásai: - A javítóvizsgát az iskola pedagógusaiból alakított bizottság előtt kell tenni. A bizottság tagja: szaktanár, osztályfőnök, igazgató, vagy helyettese; - A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni; - A javítóvizsga időpontja: augusztus 21- 31-ig terjedhet. - Az időpontjáról és helyéről a tanulót illetve a szülőt értesíteni kell; - A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba, a záradékot az osztályfőnök és az igazgató írja alá; - A javítóvizsga helye az az iskola, ahonnan a tanulót javítóvizsgára utasították. - Amennyiben más településre költözik, új iskolájában is tehet javítóvizsgát. - A javítóvizsga nem ismételhető; - Azt a tanulót, aki az osztályozó- ill. javítóvizsgán nem jelent meg, úgy kell tekinteni, mintha sikertelen vizsgát tett volna. II.10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai 2.10.1 A tanuló felvétele, átvétele az iskolai osztályokba Az első osztályos tanulók felvételéről az alsó tagozatos igazgatóhelyettes, az alsós munkaközösség-vezető javaslata alapján az igazgató dönt. Felsőbb évfolyamokra történő tanulói felvételnél az egyedi körülmények mérlegelése alapján az igazgató dönt. - A körzethatáron belül lakó tanulókat fel kell venni! - Körzeten kívüli tanuló csak igazgató engedéllyel írható be a férőhely figyelembevételével. - Más iskolából történő átiratkozás esetén a helyi tantervek különbözőségeiből adódó tantárgyi lemaradást pótolni kell, felkészítéséről a szülőnek kell gondoskodni. Integrált oktatás: Az alapító okirat tartalmazza a fogyatékos tanulók integrált oktatását is. - Az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók szakértői vélemény alapján eltérő tantervű tagozaton végzik tanulmányaikat. Magántanulók. - A Pedagógiai Szakszolgálat javaslata, orvosi szakvélemény alapján az intézményvezető dönt határozat formájában az egyedi foglalkozásokról, felmentésekről, mentesítésekről. - Felmentést a mindennapi iskolába járás alól az igazgató adhat. A magántanulók felkészítéséről, továbbhaladásuk elősegítésének formáiról a munkaközösség vezetők javaslata alapján az intézményvezető dönt. Könnyített és gyógytestnevelés ellátása: - A könnyített és gyógytestnevelési foglalkozásokra besorolás, szakorvosi vélemény alapján történik. A foglalkozások megszervezése az igazgató feladata a Derecske-Létavértes Kistérség Pedagógiai Szakszolgálata történő megállapodás alapján. Külföldről érkező tanuló felvétele: - Külföldi bizonyítvány elismeréséről, a különbözeti vizsgákról az Oktatási Minisztérium véleménye alapján az igazgató dönt.

-

Iskolaotthonba, napközibe, tanulószobai foglalkozásokra történő felvétel Az egész napos foglalkozást igénylő tanulóknak igény szerint iskolaotthonos, napközis és tanulószobai csoportokat szervezünk. A csoportok szervezését igényfelméréssel kezdjük.

41

Igényfelmérés: minden év májusáig felmérjük az igényeket írásban, a felvételről és az esetleges elutasításról a tanév végén tájékoztatjuk a szülőket. Felvétel: lehetőség szerint minden jelentkezőt fel kell venni. Túljelentkezés esetén előnyben kell részesíteni a tanulót, ha - mindkét szülője dolgozik, - a gyermek felügyelete - ellátása nem biztosított, - a tanuló érdeke, iskolai felkészülése szükségessé teszi a felvételt, - nem sérti a csoport, a többi tanuló érdekeit, munkáját, - gyermekvédelmi esetek feltárása után a gyermekvédelmi felelős javaslatára. Felvétel orientációs osztályokba: A nyelvi/informatikai orientációs osztályba a felvétel rendje: Az Irinyi József Általános Iskolájában igény és lehetőség szerint nyelvi és informatika orientációs osztályt indítunk 1. osztálytól a település tehetséges gyermekeinek január – február: felhívással fordulunk a községben élő nagycsoportos óvodás gyerek szüleihez márciusban: nyílt napot tartunk az érdeklődő tanulóknak és szülőknek, elbeszélgetünk a tanulókkal az alsós munkaközösség és a nyelv/informatika szakos kollégák előtt. Felvételt az a tanuló nyer, aki képességei alapján jogosult erre. A testnevelés orientációs osztályba a felvétel rendje: - Az Irinyi József Általános Iskolájában igény és lehetőség szerint testnevelés orientációs osztályt indítunk 1. osztálytól a település kiváló adottságú, tehetséges gyermekeinek január – február: felhívással fordulunk a községben élő nagycsoportos óvodás gyerek szüleihez, ismertetve az alkalmassági követelményeket, márciusban: nyílt napot tartunk az érdeklődő tanulóknak és szülőknek, játékos verseny keretében felmérjük az alkalmasságukat, tájékoztatjuk a szülőket, tanulókat, akik képességeik alapján alkalmasak követelmények teljesítésre. Felvételt az a tanuló nyer, aki képességei alapján jogosult erre, és választja az osztályt. II.11. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását az iskolában feladat-ellátási helyenként az iskolavédőnő segítségével az 6.-7.-os osztályfőnöki órák keretében valósítjuk meg. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek oktatásának célja:. a tanulók ismerjék meg:  a korszerű elsősegély elsajátításának jelentőségét, saját ténykedésük lehetséges életmentő értékét,  az újraélesztés fogalmát és az időhatáraiból folyó emberi kötelezettséget,  az alapvető életműködések biológiai lényegét és funkcionális anatómiai áttekintését,  az alapvető életműködések legfőbb zavarait,  az újraélesztés ABC-jének értelmét,  az elsősegélynyújtás általános szabályait.  sajátítsák el:  az életmentésre és elsősegélynyújtásra irányuló készséget, hozzáállást,  az alapvető életműködések zavarainak felismerését,  az újraélesztés ABC-jéből az „A” és „B” betűkkel kapcsolatos teendőket,  a legfontosabb egyéb elsősegély-nyújtási tudnivalókat,

42

 a segélyhívás helyes módját.  legyenek képesek:  a légút-biztosítás szabályos elvégzésre, hangsúlyozottan beleértve a stabil  oldalfekvés önálló létesítését,  a légzés, illetve a vérkeringés megszűnésének megállapítására,  a szájból-orrba befúvásos lélegeztetés elvégzésére,  egyszerű sebvédelemre és visszeres vérzés csillapítására,  ütőerek nyomáspontjainak felkeresésére és ütőeres nyomókötés alkalmazására, - balesetek, betegek megfelelő ideiglenes nyugalomba helyezésére 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében -

tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;

-

támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.

3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: -

a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

TANTÁRGY biológia

kémia

fizika testnevelés

-

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések sav- és lúgmarás égési sérülések forrázás szén-monoxid mérgezés égési sérülések forrázás áramütés rándulás, ficam, törés

az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegélynyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal a hatodik-hetedik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. 4. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -

-

szakkörök;

-

minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat bevonásával;

43

-

évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projekthét (témahét) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

44

III. Az iskola helyi tanterve III.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak a kötelező és választható tanórai foglalkozások, azok óraszámai, előírt tananyagok és követelményeik.

III.1.1 A NAT bevezetésének szakaszai = A Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv az új szerkezettel NAT2012 = A Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv KNt. T = 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről - mindennapos testnevelés felmenő rendszere HT 2011= a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján – esetlegesen a kerettantervek felhasználásával – elkészített 2011. szeptemberétől érvényes helyi tanterv. NAT2012Ú

TANÉV

ÉVFOLYAM 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

2013/2014

NAT2012Ú

KNt. T

HT 2011

HT 2011

NAT2012

KNt. T

HT 2011

HT 2011

2014/2015

NAT2012Ú

NAT2012Ú

KNt. T

HT 2011

NAT2012

NAT2012

KNt. T

HT 2011

2015/2016

NAT2012Ú

NAT2012Ú

NAT2012Ú

KNt. T

NAT2012

NAT2012

NAT2012

KNt. T

2016/2017

NAT2012Ú

NAT2012Ú

NAT2012Ú

NAT2012Ú

NAT2012

NAT2012

NAT2012

NAT2012

2017/2018

NAT2012Ú

NAT2012Ú

NAT2012Ú

NAT2012Ú

NAT2012Ú

NAT2012

NAT2012

NAT2012

2018/2019

NAT2012Ú

NAT2012Ú

NAT2012Ú

NAT2012Ú

NAT2012Ú

NAT2012Ú

NAT2012

NAT2012

2019/2020

NAT2012Ú

NAT2012Ú

NAT2012Ú

NAT2012Ú

NAT2012Ú

NAT2012Ú

NAT2012Ú

NAT2012

2020/2021

NAT2012Ú

NAT2012Ú

NAT2012Ú

NAT2012Ú

NAT2012Ú

NAT2012Ú

NAT2012Ú

NAT2012U

45

III.1.2. A választott kerettantervek megnevezése

*Készült a NAT2012: 110/2012. (VI.4.) kormányrendelet, valamint az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 1-2. melléklet – Kerettanterv – az általános iskolák 1-8. évfolyamára megnevezésű kerettantervek előírása alapján Hosszúpályi=HP, Hajdúbagos=Hb, Monostorpályi=Mp Alsó

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Történelem Matematika

Felső

Hp.

Hb.

Mp.

Hp.

Hb.

Mp.

*

*

*

„A”

„A”

„A”

-

*

*

* *

* *

*

* * * *

* *

* * * *

*

*

* * „B” „A” „B”

* „B” „B” „B”

* „B” „B” „B”

Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Informatika Testnevelés és sport Hon- és népismeret Erkölcstan Egészségtan Osztályfőnöki

* „A”

„A”

„A”

„A”

A”

„A”

* *

* *

*

* * * *

*

*

*

* * * * * * *

* * * * * *

* * * * * *

*

Saját helyi tanterv alapján

46

III.1.3. A tantárgyi szerkezet és óraháló a társult intézmények iskoláiban Az Irinyi József Általános Iskola tantárgyi és órakerete a 2012-es kerettanterv alapján az új szerkezettel T= testnevelés orientáció I= informatika orientáció Ny = nyelvi orientáció

Alsó tagozat Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

T 8

1. évf. I Ny 8 8

Idegen nyelvek

T 8

2. évf. I Ny 7,5 7,5

1

T 7

3. évf. I Ny 7 6,5

1

T 7

4. évf. I Ny 7 6

2

2

2

4

Matematika

5

4

4

5

4,5

4,5

5

4,5

4

4

4

4

Környezetismeret

1

1

1

1

1

1

2

1,5

1,5

2

2

1

Erkölcstan

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

5

1 5

5

5

1 5

5

5

1 5

5

1 5

1 5

1 5

2

2

2

2

2

2

3

3

3

3

3

3

25

25

25

25

25

25

25

25

25

27

27

27

Informatika Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

Csoportbontásban- 2 csoportra

47

Felső tagozat Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem Hon- és népismeret Idegen nyelvek Matematika

Informatika Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene

5. évf. T I Ny 4 4,5 4,5

2 1 3

2

2

T 4,5

2

6. évf. I Ny 4,5 4,5

2

1 3

1 4

4,5

4,5

4

1

1

1

1

2

2

2

2,5

3 4

2 3

7. évf. I Ny 4 4

T 4

2

2

2

T 4,5

2

8. évf. I Ny 4,5 4,5

2

2

4,5

3

3

4,5

3

3

4,5

4

4

4

3,5

4

4

4

2

1

1

2

1

1

2

1

2,5

2 2 2 1 1

2 2 1 1

2 2 1 1

1 1 2 2

1 1 2 2

1 1 2 2

4

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Erkölcstan/hit- és erkölcstan

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Technika, életvitel

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összes óra Szabadon tervezhető órakeret (+x óra)

5 1 28 2

5 1 28 2

5 1 28 2

5 1 27 3

5 1 28 3

5 1 28 3

5 1 30 3

5 1 31 3

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

28

28

28

28

31

31

Csoportbontásban- 2 csoportra Csoportbontásban: 2 osztályból 3 csoport

48

0,5

0,5

0

5 1 31 3

5 1 30 3

5 1 31 3

5 1 31 3

31

31

31

31

A kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma. 5. évf. Tantárgyak 6. évf. 7. évf. T I Ny T I Ny T I Ny T 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 1 0,5 Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Informatika Természetismeret Technika, életvitel

1 0,5 1

0,5 1

1,5 1

1

1

0,5

1 0,5

1

1

1 1

1,5 0,5

8. évf. I Ny 0,5 0,5

1

1 1

0,5

0,5

1,5 1

Szabadon tervezhető órakeret

2

2

2

3

3

3

3

3

3

3

3

3

Szabadon felhasznált órakeret

2

2

2

2

3

3

2

3

3

2

3

3

Szabadon választható tanórán kívüli foglalkozások Középiskolára felkészítő foglalkozások 8. évfolyamon matematika, magyar, kémi, testnevelés és idegnyelvekből. Szakkörök a - felső tagozaton: számítástechnika, dráma, rajz, KRESZ, környezetvédelmi, idegen nyelv, labdarúgás. - alsó tagozaton: számítástechnika, színjátszó, furulya, KRESZ, Tehetséggondozás: - felső tagozaton: matematika, magyar, számítástechnika, idegen nyelv, kémia, - alsó tagozaton: matematika, magyar Egyéni vagy csoportos fejlesztések: - felső tagozaton: matematika, magyar, számítástechnika, idegen nyelv, természetismeret - alsó tagozaton: matematika, magyar Felső tagozat – új kerettanterv régi szerkezettel 5. 6. Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem Hon- és népismeret Idegen nyelvek Matematika

Informatika Természetismeret

7.

8.

4,5

4,5

4

4,5

2 1 3

2

2

2

3

3

3

4,5

4

4

4

1

1

1

1

2

2,5

49

1

2 2 1 1 1

1 1 2 2 1

1

1

1

1

Erkölcstan

1

1

1

1

Technika, életvitel

1

1

1

0,5

Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összes óra Szabadon tervezhető órakeret

5 1 28 2

5 1 27

5 1 30

5 1 30

Rendelkezésre álló órakeret Nyelvi tehetséggondozás Informatika tehetséggondozás

28

28

31

31

+1

+1,5

+1,5

+1,5

+1

+1

Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene

1

Vizuális kultúra

Csoportbontásban- 2 csoportra Csoportbontásban: 3 osztályból 4 csoport

50

Az Irinyi József Általános Iskola tantárgyi és órakerete a régi kerettanterv alapján a felmenő rendszerű mindennapos testneveléssel kombinálva Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

2. évf.

3. évf.

4. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

8,5

8

7

4

4

4

2

1,5

2

Történelem Idegen nyelvek

+2

3+1

3+2

3+2

3+2

4

4

4

3

3

1

1

1

1+1

1+1

1

1,5

Fizika

1,5

1,5

Biológia

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

Matematika

4,5

Informatika Környezetismeret 1 Természetismeret

2

Ének-zene

1

1

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

1

1

Technika, életvitel

1

1

1

1

0,5

0,5

Testnevelés és sport

5

3 (+2) 3 (+2) 5

Erkölcstan

Osztályfőnöki

1

Hon- és népismeret Egészségtan

0,5

1

0,5

0,5

Etika Mozgókép- és média Összes óra

2,5 2,5 (+2,5) (+2,5)

0,5 0,5 22

20

26+2

25+3

25+3

Rendelkezésre álló órakeret Emelt óraszámú oktatásra, Felmenő rendszerű mindennapos testnevelés, Csoportbontásban- 2 csoportra, Csoportbontásban: 3 osztályból 4 csoport

51

52

A sajátos nevelési igényű tanulók tantárgyi és órakerete a régi kerettanterv alapján a felmenő rendszerű mindennapost testneveléssel kombinálva

Óraháló a sajátos nevelési igényű tanulók részére Tantárgyak

2.

3.

4.

6.

7.

8.

Magyar nyelv és irodalom Média ismeret modul Tánc és dráma modul Matematika Környezetismeret Történelem és társadalmi ismeretek Hon és népismeret modul Természeti ismeretek Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező óraszám

8

8

8

6

5,5

5,5

4 2 0

4 2 0

4 3 0

4 0 2,5

4 0 2,5

4 0 2,5

0 0

0 0

0 0

2 1,5

3 1,5

3 1,5

1 0 1 5 0 22

1 0 1 3 0 20

1,5 0 2 3 0 22,5

0,5

0 24,5

0,5 1 2 3 1 25

0,5 1 2 3 1 25

Habilitációs órák

3

3

3

3

4

4

53

2 5

1-8. évfolyam sajátos nevelési igényű tanulók óraszámai összevont csoportban (foglalkoztató)

Tantárgyak Olvasás-írás előkészítése Olvasás-írás elemei Beszédfejlesztés és környezetismeret Társadalmi ismeretek és gyakorlatok Számolás-mérés előkészítése Számolás-mérés elemei Önkiszolgálás Életvitel és gondozási ismeretek Ábrázolás-alakítás Ének-zene Játékra nevelés,mozgásnevelés Testnevelés Környezet-és egészségvédelem Kötött óraszám Habilitációs órák

1.

2.

3.

4.

5.

.6.

7.

8.

8 0 2 0 4 0

8 0 2 0 4 0

0 8 2 0 0 4

0 8 3 0 0 4

0 6 3 0 0 4

0 6 3 0 0 4

0 6 0 2,5 0 4

0 6 0 2,5 0 4

1 1 1

1 1 1

1 1 1

2 1,5 1

2 2 1

2 2 1

3 3 1

3 3 1

3 0 0 20 3

3 0 0 20 3

3 0 0 20 3

3 0 0 22,5 3

2,5 0 2 22,5 3

2,5 0 2 22,5 3

0 2,5 3 25 4

0 2,5 3 25 4

54

Óraterv a két évfolyamból összevont csoportok számára Évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Tantárgyak

K

Ö

K

Ö

K

Ö

K

Ö

K

Ö

K

Ö

K

Ö

K

Ö

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

4

4

4

4

3

3

3

3

3

2,5

3

2,5

Matematika

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Környezetismeret

1

1

1

1

1

1

1,5

1,5

0

0

0

0

0

0

0

0

Történelem,hon-és népismeret

0

0

0

0

0

0

0

0

1,5

1

1,5

1

1,5

1

1,5

1

1

1

1

1,5

1,5

1,5

1,5

01

0,5

1

0,5

1

0,5

Természetismeret

0

0

0

01

Földrajz

0

0

0

0

Ének-zene

1

1

1

1

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1,5

1,5

1

1

1

Életvitel és gyakorlati ismeretek

1

1

1

2

2

2

2

2

Informatika

0

0

0

0

1

1

Testnevelés

3

3

3

3

2,5

2,5

2,5

2,5

Osztályfőnöki

0

0

0

0

1

0

1

1

Kötelező óraszám

20

20

20

22,5

22,5

22,5

25

25

Habilitációs órák

3

3

3

3

3

3

4

4

55

Tervezett óraterv a két évfolyamból összevont csoportok számára 2013-tól Évfolyam

1.

2.

Tantárgyak

K

Ö

K

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

Idegen nyelv

0

3.

Ö

4

4.

6.

K

Ö

K

Ö

K

Ö

K

4

3

4

4

3

3

3

0

0

0

Matematika

2

2

2

2

2

Erkölcstan

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

Környezetismeret

1

1

1

1

1

1

1

Történelem,

0

0

0

0

0

0

0

5.

2

2

Ö

2

0

2

7.

0

8.

K

Ö

K

Ö

3

2

3

2

1

1

1

1

2

2

2

2

2

2

2

2

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

1

1

1

1

1

1

0,5

Hon-és népismeret

1

0

0

0

Természetismeret

0

0

0

0

Földrajz

0

0

0

0

Ének-zene

2

1

2

2

2

2

1

1

Vizuális kultúra

1

2

2

2

2

2

1

1

Életvitel és gyakorlati ismeretek

2

2

1

2

1

1

2

2

Informatika

0

0

Testnevelés

5

5

5

5

5

5

5

5

Osztályfőnöki

0

0

0

0

1

1

1

1

Kötelező óraszám

25

25

25

27

28

28

31

31

Habilitációs órák

4

4

4

4

4

4

4,5

4,5

0,5

0,5

0,5

56

1

0,5

1

0,5

0,5

1

1

2

2

2

01

1

1

1

1

0,5

0,5

0,5

0,5

2 1

0,5

0,5

Tervezett óraterv a három évfolyamból összevont csoportok számára 2013-tól Évfolyam

1.

Tantárgyak

K

Magyar nyelv és irodalom

3

Idegen nyelv

2.

Ö

K

5

Ö

3

0

3.

5

2

2

2

Ö K

Ö K

3

4

5 2

Erkölcstan

0,5

0,5 0,5

Környezetismeret

1

1

Történelem,

0

0

3

0 2

5.

K

0

Matematika

4.

2

0

6. Ö

K

Ö

4 2 0

7.

3 0

K

Ö

K

Ö

2

3

2

3

0,5

1,5 0,5

1,5

3 1

3

2 2

2 1

3 1

0,5 0,5

0,5 0,5

0,5 0,5

0,5 0,5

0,5 0,5

0,5 0,5

0,5

1

1 1

1 1

1 0

0

0

0

0

0

0 0

0 0

0 0,5

1,5 0,5

Hon-és népismeret

3

8.

0

1 0

0

1,5 1

1,5 1

0

0

1 1

1 1

3 1

3

1

0,5 1

0,5 1

0,5

1

0

1,5

Természetismeret

0

0

0

0

Földrajz

0

0

0

0

0

Ének-zene

2

1

2

2

2

2

1

1

Vizuális kultúra

1

2

2

2

2

2

1

1

Életvitel és gyakorlati ismeretek

2

2

1

2

1

1

2

2

Informatika

0

0

Testnevelés

5

5

5

5

5

5

5

5

Osztályfőnöki

0

0

0

0

1

1

1

1

Kötelező óraszám

25

25

25

27

28

28

31

31

Habilitációs órák

4

4

4

4

4

4

4,5

4,5

0,5

0,5 0,5

57

1

0,5 0,5

0,5 0,5

0,5 0,5

0,5 0,5

0,5

Az Irinyi József Általános Iskola Sinay Miklós Tagintézményének tantárgyi és órakerete

2014-2015

2013-2014 Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem, társ.és állampolg.ism. Hon- és népismeret Idegen nyelv Matematika Informatika Erkölcstan Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia-egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Habilitáció Összesen:

Elt.

1. 2. 8 8,5

5

4

3. 8

4

1 1 1,5 1,5

4. 7

3 3,5 1

5. 6. 4 4 2 2 1 0,5 4 3 4 3 1 0,5 1

3 3 1

1 1 1 3

1 1 1 1,5 1 1 5 5 1 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 0,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1,5 0,5 2,5 0,5

6 6 25

1. 2. 8 8

3.

4. 8

7

5

5

4

3 3,5

1 1

1 1

1,5

2

2 0,5

1 1,5 1 1 1 1 5 3

3 3 1

2 2

2 2 1 5

7. 8. Elt. 4 4 2 2

5. 4 2 1 4 4 1 1

6. 4 2

2

2

4 4 1 1

7.

8. 4 2

4 2

3 3 1

3 3 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1,5 0,5 2,5 0,5 25

2 2 1 5

2 2 1 5

1,5 1 1 4

1 1 1 4

1 1 1 5 1

1 1 1 5 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 0,5

25

25

21

22,5

28

28

25

1

6 22

20

22,5 28

58

25

25

25

6

2016-2017

2015-2016 Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

Tantárgy/évfolyam

Elt.

Magyar nyelv és irodalom Történelem, társ.és állampolg.ism. Hon- és népismeret Idegen nyelv Matematika Informatika Erkölcstan Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia-egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki

1.

2.

3.

8

8

7

7

3 3,5 1

5

5

5

1 1

1 1

1 2

4.

5.

6.

7.

4 2 1 4 4 1 1

4 2

4 2

4 2

4 4 1 1

4 3 1 1

3 3 1

2

2

19. Habilitáció

2 2 1 5

2 2 1 5

1 1 1 3

1 1 1 5 1

1 1 1 5 1

2 2 1 2 1 1 1 5 1

1. 8

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1,5 0,5 2,5 0,5

6 Összesen:

Elt.

2

1

2 2 1 5

8.

2. 8

3. 7

5

5

5

1 1

1 1

1 2

4. 7

2 5 1 1 1

5.

6.

7.

8.

4 2 1 4 4 1 1

4 2

4 2

4 2

4 4 1 1

4 3 1 1

4 4 1 1

2

2 1 1 2 2 1 1 1 5 1 31

2 2 1 5

2 2 1 5

2 2 1 5

2 2 1 5

1 1 1 5 1

1 1 1 5 1

2 2 1 2 1 1 1 5 1

25

25

25

27

28

28

31

1

6

6 25 25 25

59

22,5 28 28 31

25

6

Az Irinyi József Általános Iskola Thuolt István Tagintézményének tantárgyi struktúrája és órakerete

2014-2015

2013-2014 Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem, társ.és állampolg.ism. Hon- és népismeret/ dráma és tánc Idegen nyelv Matematika Informatika Erkölcstan Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia-egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki

1.

2. 8

5

8

4

1 1 1,5

3.

4.

5.

8

7

4

3 4 1

1

6.

4 4 4 2 2 2,5 2 0,5 3 3 3 4 3 3 1 1 1 1

1. 2. 3. 4 2 3 3 1

1 1,5 1 3

1 1 1 5 1

8

8

4.

5.

8

7

5

5

4

3 3,5

1 1

1 1

1

2

2 0,5

1 2 1 3

8.

2 2

2 1 2 1,5 1 1 5 5

7.

1 1 1 5 1

4 4 2 2 2 1 4 4 4 4 1 1 1 1 2

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1,5 1 3 1

19. Mozgókép-,médiaism.

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1,5 1 3 1

2 2 1 5

2 2 1 5

1 1 1 4

1 1 1 4

6.

1 1 1 5 1

7.

8.

4 2,5

4 2

3 3 1

3 3 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1,5 1 3 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1,5 1 3 1

2

1 2 1 5 1

0,5 Összesen:

25

22 20 23,5 28

60

25

27

27 25 25 21 22,5

0,5 28

28

27

27

2016-2017

2015-2016 Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem, társ.és állampolg.ism. Hon- és népismeret/ dráma és tánc Idegen nyelv Matematika Informatika Erkölcstan Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia-egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Mozgókép-,médiaism.

1. 2. 3. 8 8 8

5

5

4

1 1 1 1 1 2

4. 7

3 4 1

5. 6. 7. 4 4 4 2 2 2 2 1 3 3 3 4 4 4 1 1 1 1 1 1

2 2 1 5

1. 2. 3. 4 8 8 8 2 3 3 1

2 2

2 2 2 2 1 1 5 5

8.

1 1,5 1 3

Összesen: 25 25 25 23,5

1 1 1 5 1 28

61

5

5

4

1 1

1 1 1 1 2

4.

5. 7

3 4

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1,5 1 3 1 0,5

28 31

27

1 2 1 5 1

7.

8.

4 2 2 1 3 4 1 1

4 2

4 2

4 3

4 4 1 1 1

3 4 1

3 4 1

2

2

1

2

2 2 2 1 2 1 1 1 5 1

6.

2 2 1 5

2 2 1 5

2 1 1 5

2 1 1 5

1 1 1 5 1

1 2 1 5 1

2 2 1 2 1 1 1 5 1

25

25

21

22,5

28

28

31

1 1 2 2 1 2

31

5 1

III.2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Taneszközök: -

Az iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott, vagy digitális taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a Művelődési és Közoktatási Miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A tankönyvjegyzékben nem szereplő taneszközök beszerzéséhez a szülők jóváhagyását előzetesen írásban be kell szerezni.

A tankönyvek megrendeléséért az igazgató a felelős. A mindenkori tankönyvrendeletnek megfelelően megküldi a megrendelést a Könyvtárellátónak. - Az igazgató a nevelőtestület véleményének kikérésével tankönyvfelelőst bíz meg. A tankönyvfelelős minden év február 15-ig összegyűjti a nevelők által elkészített rendeléseket és kitölti a megrendelő lapokat. - A pedagógus a helyi tanterv alapján a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével választja ki a tankönyveket, a tanulmányi segédeszközöket. - A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra, valamint a technika, életvitel és gyakorlat. - Ahol csak lehet törekedni kell arra, hogy tartóstankönyv kerüljön megrendelésre. - A nevelőtestület határozza meg, hogy a tartóskönyvek vásárlására biztosított 25%-ból az adott évben milyen könyveket, taneszközöket vásárol meg az iskola. - Év közben tankönyvet, taneszközt a nevelő nem változtathat. - A 2. félévi szülőértekezleten tájékoztatjuk a szülőket a következő év taneszközszükségleteiről a támogatás mértékéről. - November 15-ig felmérjük a szociálisan rászoruló tanulók előrelátható számát, a szülőket nyilatkoztatjuk a támogatás igénybevételéről. A tankönyv kiválasztásának szempontjai: -

-

Feleljen meg a helyi tanterv közvetítendő műveltséganyagának, a nevelő tartalmi elvárásainak. Segítse megfelelően a tananyag megértését, legyen korszerű szemléletű, praktikus tartalmú. Csak a kötelező tankönyvjegyzékben szereplő tankönyvek rendelhetők. Figyelembe vesszük a tankönyv térítésmenetes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. A taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre a taneszköz állapotának megóvására. Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket: amelyek több éven keresztül használhatók; amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai; amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkalapok)

62

-

-

amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédeszközökkel; amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a diákok otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal

III.3. A válaszható tantárgyak, foglalkozások választásának szabályai A tantárgyválasztás célja, szabályai Iskolánkban lehetőség van arra, hogy tanulóink a kötelező tanórai tevékenység mellett egyéb szabadon választott tárgyat is tanuljanak: - Felső tagozaton 6. osztálytól második idegen nyelv, 7. osztálytól emelt óraszámú informatika - Alsó tagozaton 3. osztálytól: emelt óraszámú nyelvoktatás Az általános iskolai képzés során választható tantárgyak célja és feladata a középfokú tanulmányokra való eredményes felkészítés. A harmadik évfolyamban emelt óraszámú nyelvoktatás választásának célja a magasabb szintű ismeretekhez való jutás. A tantárgy választásának lehetőségével minden tanuló élhet. A választás önkéntes. A választott tantárgy heti óraszáma max. 2. A választott tantárgyra való jelentkezés hetedikben 2 évre szól, a harmadikban választott nyelv esetén 6 évre, a hatodikban választott 3 évre - szaktanári javaslatra módosítás történhet. Emelt óraszámú felkészítés választhatósága Emelt óraszámú oktatást az a tanuló választhat, akinek az adott tantárgyból az előző tanév végén 4-es vagy 5-ös osztályzata volt. A harmadik évfolyamon választott idegen nyelv esetén, ez akkor lehetséges, ha a tanulónak előző tanév végén a tanulmányi átlaga elérte a 4,7-et. Nyelvi fakultációra az jelentkezhet, akinek a másik tanult nyelvből az előző tanév végén 4-es vagy 5-ös osztályzata volt, illetve az előző tanévben a tanulmányi átlaga elérte a 4-et. A tantárgyválasztás eljárásrendje A szakmai munkaközösségek április 15-éig tájékoztatják a tanulókat a meghirdetésre kerülő választható órákról. A választott órákat oktató tanár személyéről a tanulók a jelentkezéskor tájékoztatást kapnak, de a tantárgyfelosztás csak a tanév elején válik véglegessé. A választott órára való jelentkezés írásban, a tanuló és a szülő együttes aláírásával történik, legkésőbb május 20-áig, a harmadikos nyelvválasztásnál pedig február 20-áig. A csoport maximális létszáma informatikából 13, nyelvből 15 fő, a tantárgy jellege és a hatékony oktató tevékenység érdekében. A választott órán való részvétel a tanítási év végéig kötelező. Az értékelésnél és minősítésnél, a mulasztásnál, továbbá a magasabb évfolyamba lépés meghatározásánál úgy kell eljárnunk, mint a kötelező tanítási óráknál.

III.4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei -

Az iskola az első osztályba történő beiratkozásnál a törvényi előírásokat, az óvodai szakvéleményt, ill. az óvoda által kért Nevelési Tanácsadó, Szakértői Bizottság által kiadott szakértői vélemény alapján, felvételi kritériumok teljesítésének igénye nélkül fogadja tanulóit:

63

-

normál tanulócsoportba emelt óraszámú oktatást biztosító tanulócsoportba, sajátos nevelési igényű tanulócsoportba

Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza két részre tagolódik: 1-4. osztály: alsó tagozat 5-8. osztály: felső tagozat A tanuló az 1. évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Kezdő idegen nyelv tanulásának esetében is ez érvényes az első évben. -

-

A magasabb évfolyamba más iskolából érkező tanuló – akár tanév közben – fogadása esetén nincsenek külön feltételek. Abban az esetben, ha a belépő tanuló a témakörök átcsoportosítása miatt nem tud közvetlenül kapcsolódni a helyi tanulócsoporthoz, a nevelő által meghatározott ideig türelmi időt kap a felzárkózásra. A felzárkózásra tanári segítséget kérhet. Más iskolából érkező tanuló esetén, ha a nálunk tanított tantárgyat nem tanulta, tanév végéig lehetőséget adunk a felzárkózásra és osztályozó vizsgát tehet az adott tárgyból. A tanulók továbblépésének feltétele a helyi tanterv által kialakított tantárgyi minimumkövetelmény teljesítése. A nevelői döntésben a tanév teljesítménye a meghatározó, melyet a folyamatos értékelések alapján a tanító, ill. tanár alakít ki, a nevelőtestület véleményezi. Az a tanuló, aki a tantervi minimumkövetelményt nem teljesítette, 2. osztálytól javítóvizsgát tehet, és osztályismétlésre köteles, ha a javítóvizsgán a tanulmányi követelményeket nem teljesítette. A tanulmányok alatti vizsgák eljárási szabályait a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet tartalmazza. javítóvizsga osztályozóvizsga különbözeti vizsga

-

Az a tanuló, aki a tanítási év alatt 250 órát vagy ennél többet mulasztott és emiatt nem rendelkezik az értékeléshez szükséges érdemjegyekkel, csak osztályozó vizsgán való megfeleléssel léphet magasabb évfolyamba.

-

Rendkívüli – tanévet átlépő – továbbhaladási igény esetén a szülőnek (gondviselőnek) kell kérnie a nevelőtestület támogató döntését. A nevelőtestület támogatása esetén a tehetséges tanuló osztályozóvizsgán bizonyíthatja rendkívüli felkészültségét.

-

Tanulói jogviszony megszűnése az adott intézményben: általános iskolai tanulmányok befejezése után, a tanuló más iskolában folytatja tanulmányait

64

III.5. Atanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus szummatív fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei III.5.1. Az iskola helyi értékelési rendszere A pedagógus a tanuló teljesítményét tanév közben rendszeresen értékeli. Az értékelés kétféle módon történhet: szöveges formában, vagy érdemjeggyel. Ezen felül a nevelő sajátos jelzéseket (piros pont, csillag) is alkalmazhat a gyermek teljesítményének értékelésére. Első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A szöveges értékelésre a minisztérium által kiadott segédanyag nyújt segítséget a nevelő számára. Itt a - kiválóan megfelelt - jól megfelelt - megfelelt - felzárkóztatásra szorul kifejezéseket kell alkalmazni. A „felzárkóztatásra szorul” minősítés esetén az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket és javaslatokat kell tenni azok megszüntetésére. Szövegesen értékelünk még: - A kötelező idegen nyelv oktatásnál 4. osztályban félévkor. - A fakultáció keretében oktatott idegen nyelv esetében 5. osztályban történő bevezetésénél félévkor, 6. osztályban történő bevezetésénél félévkor. - Informatika oktatásnál 4. osztály félévkor. Iskolánkban 2. év végétől 8. év végéig 1-5-ig skála alapján érdemjeggyel határozzuk meg a tanulók teljesítményét. Így: a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen, a tanuló magatartásának példás, jó, változó, rossz, szorgalmának minősítésénél példás, jó, változó, hanyag érdemjegyeket, osztályzatokat alkalmazunk. A kimagasló teljesítmény esetén a tanulót dicséretben részesítjük. A magántanulók félévkor és év végén osztályozóvizsgát tesznek. A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanév közben rendszeresen (legalább havonta egy alkalommal) érdemjeggyel értékeli, félévkor és év végén osztályzattal minősíti. A minősítés együtt jár a félévi és év végi bizonyítvány átadásával. Az integrált oktatásban részesülő tanulók szüleit háromhavonta tájékoztatni kell a tanulmányi, magatartási, szorgalmi helyzetről. A tájékoztatást írásos formában teszik meg a pedagógusok. A jellemzéseket a szülővel aláíratják, ezzel igazolva, hogy a tájékoztatás megtörtént.

65

Az év közbeni értékelés elvei Tanulmányi munkában Legyen rendszeres, lehetőleg havonta egyszer, minden témakör lezárásakor kapjon a tanuló érdemjegyet. Az érdemjegyről a szülőt a tájékoztató füzeten keresztül tájékoztatni kell. A kijavított dolgozatokat, témazárókat a szülők a nevelő fogadóóráján megtekinthetik. Az évközi értékelések során a pedagógusok módszertani szabadságukkal élve szabadon alkalmazhatnak értékelő szimbólumokat, melyeket érdemjegyekre váltanak át a naplóban és a tájékoztató füzetben. A teljesítmény osztályozásakor elsődleges szempont a helyi tantervi követelményeknek való megfelelés. A készségtárgyaknál az egyén adottságait az önmagához viszonyított fejlődését valamint a munkához való hozzáállását is figyelembe lehet venni. Az értékelés célja: - Meggyőződés a tananyag elsajátításának mértékéről, a továbbhaladás lehetőségéről. - A tanuló motiválása - Az adott időpontban a tudásállapot meghatározása, minősítése - Fejlesztési teendők meghatározása - Kötelességtudat formálása - A kommunikációs készség fejlesztése - A lényegkiemelés, az ismeretek szilárd megalapozása. - Meggyőződés a tanulási technikák eredményességéről - A hiányosság, lemaradások feltárása, pótlása A tanulók magatartását, szorgalmát havonta értékelik az osztályfőnökök, az osztály tanulói és az ott tanító nevelők véleménye alapján. III.5.2. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A nevelő a tanítási anyag elsajátításának mértékéről számonkérés formájában győződik meg. A számonkérésnek rendszeresnek kell lennie. Formái: - napi rendszerességű (a.) szóbeli (b.) írásbeli (c) gyakorlati - témazáró feladatok: Egy-egy téma rendszerező összefoglalása után írásban. A témazárók érdemjegyei a tanulói értékelésben súlypontosak. - év végi, félévi felmérések: Egy nagyobb időszak tantervi követelményeinek elsajátításáról adnak számot a tanulók. Legalább egy óra áttekintés előzze meg a megírást. - Országos mérések: Az országos mérésekbe való bekapcsolódás. Érdemjegyeket a tanuló nem kap érte. A nevelő a tanulót külön feladattal is megbízhatja, vagy a tanuló önként vállalhat feladatokat. Az itt végzett munka része lehet a tanulói értékelésnek. A külön feladat formái: - beszámoló készítése az adott témakörben

66

-

gyűjtőmunka egyénre szabott fejlesztő feladat.

A tanulókkal előre kell tudatni a témazáró időpontját. Egy napon két témazárónál, vagy felmérésnél nem írhat többet. A nevelőnek az írásbeli dolgozatok kijavítására maximum két hét áll rendelkezésére. 1. Az érdemjegyről a szülőt a tájékoztató füzeten keresztül tájékoztatni kell. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A kijavított dolgozatokat, témazárókat a szülők fogadóórán vagy a szülői értekezleten kérésre megtekinthetik. III.5.3. Az otthoni (napközis, iskolaotthonos, egész napos iskolai és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Cél: Az önálló tanulás és ismeretszerzés módszereinek elsajátíttatása, az állandó önművelés igényének és készségeinek megalapozása. A tanulás gazdaságos, képességekhez mérten eredményes, kedvvel végzett tevékenység kialakítása. Feladat: - A személyiség optimális fejlesztése. - Az ismeretek megértését előkészítő, rögzítő, megszilárdító, gyakorló tevékenység végzése. - A tanulási szokások, tevékenységek fejlesztése. - Tanulási technikák elsajátítása. - Tanulási módszerek kiválasztása. Az iskolai házi feladat adásával nevelési szándékunk: - A házi feladat adásával erősíteni kívánjuk az órákon megtanultakat. - Fejleszteni akarjuk az adott témában a tanulók készségeit, képességeit. - Az új anyagot, ismereteket kívánjuk a feladattal előkészíteni. - A házi feladat mennyisége csak olyan nagyságú lehet, hogy a tanár a következő órán ellenőrizni tudja. A feladatadás gyakorisága: - Minden egyes tanítási órához kapcsolódóan adható. - Nagyobb terjedelmű írásbeli munkát (fogalmazás készítése, esszéírás) hosszabb határidővel ajánlatos tervezni. - Hétvégére a pénteki házi feladaton túl, valamint a tanítási szünetekre kötelező jelleggel írásbeli házi feladat adható. Az órarend kialakításakor törekszünk a tanulók mindennapos arányos terhelésére. A házi feladatokat a tanár és a tanító saját módszereivel ellenőrzi. A házi feladat elkészítését a napközi otthonban a napközis nevelő ellenőrzi, az iskolaotthonos csoportokban az adott műveltségterületet, tantárgyat tanító nevelő együtt oldja meg a gyerekekkel, házi feladatként csak előzetes felkészüléssel, s gyűjtőmunkával kapcsolatos feladatot adhat. A nagyobb tanítási szünetekben az iskolaotthonos gyerekek is kaphatnak rövidebb otthoni feladatot, kötelező, vagy ajánlott olvasmányt.

67

III.5.4. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése Félévkor és év végén a tanulók magatartásának, szorgalmának értékelése közös nevelői döntésen kell, hogy alapuljon. Szempontok a magatartási érdemjegy eldöntéséhez: Példás (5) - a házirendet betartja, - a tanórán és tanórán kívüli iskolai rendezvényeken rendesen viselkedik, - kötelességtudó, feladatait teljesíti, - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti, - tisztelettudó, - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik, - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz, - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetét, Jó (4) - a házirendet betartja, - a tanórán, vagy tanórán kívüli iskolai foglalkozásokon rendesen viselkedik - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti, - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti, - az osztály vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt, Változó (3) - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be, - a tanórán, vagy tanórán kívüli iskolai foglalkozásokon többször viselkedik fegyelmezetlenül, - feladatait nem teljesíti minden esetben, - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva, - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, - igazolatlanul mulasztott, - osztályfőnöki figyelmeztetése, intője, megrovója van, vagy többszöri szaktanári figyelmeztetőt kapott. Rossz (2) - a házirend előírásait sorozatosan megsérti, - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti, - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen, - társaival, felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlan, durván viselkedik, - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, - több alkalommal igazolatlanul mulaszt, - írásbeli, igazgatói figyelmeztetője, intője vagy megrovása van. Szempontok a szorgalom érdemjegy eldöntéséhez: Példás (5) - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, - tanórákon aktív szívesen vállal többletfeladatokat is, és azokat elvégzi, - munkavégzése pontos, megbízható, - tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz, - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

68

Jó (4) -

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, a tanórákon többnyire aktív, többletfeladatot, tanórán kívüli foglalkozáson, vagy versenyen való részvételt önként nem, vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti, taneszközei tiszták, rendezettek.

Változó (3) - tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől, - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti, - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja, - önálló munkájában figyelmetlen, tanórán többnyire csak figyelmeztetésre felügyelettel dolgozik. Hanyag (2) - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg, - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, - feladatait folyamatosan nem végzi el, - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, - félévi, vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A magatartás és szorgalom elbírálásakor, figyelembe kell venni a büntetés kiszabása óta eltelt időben tanúsított magatartásbeli változásokat, fejlődéseket. III.5.5. A tanuló jutalmazásával összefüggő elvek Azt a tanulót részesíti jutalomban, aki: 1) példamutató magatartást tanúsít és folyamatosan kiváló tanulmányi eredményt ért el 2) az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez; 3) iskolai illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális, művészeti versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt; 4) bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírének megőrzéséhez és növeléséhez; 5) a tanórán kívüli teljesítményeket az adott foglalkozást vezető értékeli és a tanulót az iskola jutalmazási formáiban részesítheti; 6) az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret - napközis nevelői dicséret - osztályfőnöki dicséret - igazgatói dicséret - nevelőtestületi dicséret - diákönkormányzat vezetője dicséret Azt a tanulót, aki három osztályfőnöki dicsérettel rendelkezik, melyből egy nagyrendezvényért vagy járási vagy annál magasabb szintű versenyért járt automatikusan igazgatói dicséret illeti. A tantárgyi dicséreteket az év végén a tanuló bizonyítványába be kell írni!

69

A jutalmazás módja: 1) Az egyes tanévek végén, kitűnő eredményt elért tanulók könyvjutalmat és oklevelet kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. 2) A 8 éven át kitűnő eredményt elért tanulók iskolai díszoklevelet, Irinyi-zászlót, Thuolt-serleget és könyvjutalmat vehetnek át. 3) Az iskolai szintű versenyek helyezettjei oklevelet és tárgyjutalmat kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át. 4) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. 5) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására hozni. III.5.6. A erkölcstan/ hit- és erkölcstan tantárgy értékelése Értékelésük a többi tantárgyhoz hasonlóan történik. III.6. A tanulók fizikai állapotának mérése 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként egy alkalommal május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Andrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. III.7 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések III.7.1. Esélykompenzációs tevékenységek Az iskola elősegíti a község közoktatási esélyegyenlőségi programjának a teljesülését. Különös figyelemmel kíséri a hátrányos helyzetű csoportokba tartozó tanulók helyzetét, folyamatosan kapcsolatot tart, együttműködik a szociális és gyermekjóléti ellátások tekintetében illetékességgel és hatáskörrel bíró intézményekkel, szervezetekkel, részt vesz a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetésében. Megvalósítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű és a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók integrált nevelésének feltételeit. Biztosítjuk a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók közül az együtt nevelhetőek számára a köznevelési törvényben előirt feltételeket. Egyenlő esélyt biztosítunk a községben minden gyermek, tanuló számára a pedagógiai szakszolgálatok igénybe vételére. A szakszolgálaton keresztül biztosítjuk a logopédiai és az iskolapszichológusi ellátást. Segítségükkel felügyeljük a BTM-es gyerekek ellátását, tréningeket és pályaválasztási szülői értekezleteket szervezünk. Intézményünk részt vesz az Integrációs Pedagógiai Programban (IPR). A HHH tanulókat egyéni fejlesztésben részesítjük, a támogatás segítségével szociális hátrányukat enyhítjük. A szülőkkel három havonkénti értékelés keretében rendszeresen tartjuk a kapcsolatot. 70

Nyolcadikos tanulóinknak középiskolai bennmaradást elősegítő foglalkozásokat szervezünk, pályaválasztási kiállításokra, rendezvényekre eljuttatjuk őket. Tovább tanulásukat a lehetőségekhez képest próbáljuk figyelemmel követni. Pedagógusaink rendszeresen részt vesznek IPR képzéseken, jó gyakorlatokon. A kompetenciamérések eredményeit elemezzük, és ennek alapján a HHH tanulók eredményességét/sikertelenségét vizsgáljuk. Az egyéni foglalkozások során kiemelten figyelünk a kulcskompetenciáik fejlesztésére. Célunk az SNI-s és BTM-es tanulók felismerése, szűrése és fejlesztése. Minden érintett gyermeknek a nevelési tanácsadóba, szakértői bizottsághoz való eljutását segítjük. Az SNI és BTM gyermekek fejlesztéséhez megfelelő végzettségű szakembereket (gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus) foglalkoztatunk.

III.7. 2. Gyermek- és ifjúságvédelem 7.2. 1 Törvényi háttér 1997-ben jelent meg a XXXI. törvény, a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló, és az 1998-as a családok támogatásáról szóló törvény. Mindkettő a megelőző tevékenységet helyezi előtérbe. Célja, hogy a gyermeknek alapvetően lakóhelyén, családi környezetében élve kell hozzájutnia a személyiségállapotának és életkorának megfelelő oktatási lehetőségekhez, illetve e gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz. Intézményünk minden telephelyén a 20/2012. EMMI rendelet 171., 172. §-ában meghatározott követelmények és az Oktatási és Kulturális miniszter által kiadott Integrációs Pedagógiai Program (IPR) szerint integrációs felkészítést biztosít. 7.2.2 A programok célja  a gyermekek személyiségének fejlesztése  szociális hátrányok csökkentése  a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése (prevenció)  amennyiben létrejött a veszélyeztetettség, annak megfelelő kezelése. Mindezekhez elengedhetetlen feltétel a szülők, az gyermekvédelemmel foglalkozó szervek együttműködése.  Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat  Pedagógiai Szakszolgálat  orvosi, védőnői hálózat

iskola

dolgozóinak

7.2.3 Feladatok Általános  ingyenes tankönyv biztosítása  ingyenes étkezés biztosítása  napközis foglalkozás biztosítása a rászorulók részére  az Útravaló programban történő bekapcsolódás  fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit  meg kell keresni a problémák okait  segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához  jelezni kell a problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek  a törvényi változásoknak megfelelően kezelni kell az igazolatlan mulasztásokat 71

és

a

A tanulók fejlődését veszélyeztető együttműködik a területileg illetékes:  pedagógiai szakszolgálattal  gyermekjóléti szolgálattal  családsegítő szolgálattal  járási hivatallal  gyermekorvossal

okok

megszüntetésének

érdekében

iskolánk

A felvilágosító munkák a következő területeket érinti a családokban megjelenő nevelési gondok enyhítésére: 7.2.4 Életvezetési minták nyújtása, hogy tanulóink  megismerhessék önmagukat és társaikat, megtanulhassák a csoportszerveződés és a csoportmunka alapjait,  tájékozódjanak a környezetükben, szerezzenek ismereteket a társas kapcsolatokról,  megbizonyosodhassanak az egészséges és biztonságos élet értékeiről,  jártasságot szerezzenek a veszélyhelyzetek felismerésében,  fedezzék fel önmaguk megvédésének lehetőségeit és felelősségét. 7.2.5 A testi egészség érdekében  az egészség és az élet védelmét alapértékké kell tenni valamennyi tantárgy oktatásában,  meg kell ismertetnünk tanulóinkkal a prevenció, mint egészségmegőrzés leglényegesebb elemének jelentőségét,  ki kell alakítanunk a helyes életviteli szokásokat,  az egészséges élet mintáinak tanításával be kell mutatnunk a testi egészséget leginkább veszélyeztető rizikófaktorokat. 7.2.6 A mentális egészség érdekében  el kell sajátítanunk az alkotó és kritikus gondolkodás, a döntéshozatal lépésit,  gyakorolni kell az alapvető kommunikációs formákat,  meg kell tanulniuk levezetni érzelmi feszültségeiket, kezelni a stressz-helyzeteket,  el kell igazodniuk kapcsolatrendszereikben,  ki kell alakítaniuk magabiztos fellépésüket, önbizalmukat, hogy ellen tudjanak állni, nemet tudjanak mondani a negatív befolyásolásnak,  határozott célok megfogalmazását követően képesek legyenek azok megvalósítására, törekedjenek az egészséges és boldog életvitelre. 7.2.7 A gyermekvédelem céljainak megvalósítását szolgáló tevékenységek iskolánk pedagógiai munkájában  felzárkóztató foglalkozások,  tehetséggondozó foglalkozások,  az indulási hátrányok csökkentése,  differenciált oktatás és képességfejlesztés,  a pályaválasztás segítése,  a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),  egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,  a családi életre történő nevelés,  napközis és tanulószobai foglalkozások,  iskolai étkezési lehetőségek,

72

 egészségügyi szűrővizsgálatok,  a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok),  a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás),  szülőkkel való egyeztetés,  tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. II.8.A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 1. Erkölcstan oktatása Iskolánkban a 2013-14-es tanévtől első és ötödik évfolyamon felmenő rendszerben kerül bevezetésre az erkölcstan oktatása. A szülők előzetes igényei alapján a történelmi egyházakkal közreműködve szervezzük meg az erkölcstan oktatást kiváltó, kötelezően választható hit-és erkölcstan oktatását. Mindezek mellett az eddigiekben megszokott fakultatív hittan oktatás, mint tanórán kívüli tevékenységet is biztosítjuk tanulóinknak az igények szerinti egyházak közreműködésével. 2. Egész napos iskola Az általános iskola 1-4.osztályaiban szeretnénk élni az egész napos oktatás lehetőségével. Eddigi hagyományaink alapján az alsó tagozatos osztályaink is ebben a rendszerben tanulnak. A szülők igényei, az iskolánktól megszokott gyakorlat is ezt támasztja alá. Az SNI tagozaton 1-8. osztályig szeretnénk alkalmazni iskolánkban, az egész napos iskola rendszerét. Fő célunk, hogy szegregáltan nevelt SNI tanulóink minél többet legyenek iskolai közösségben, ahol megfelelő pedagógiai módszerek, eszközök segítségével nagyobb eséllyel érhetnek el személyiségükben, képességeikben, fejlődésükben eredményeket. III.9. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. 2. Ennek alapján - az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet:  a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel,  iskolai sportkörben való sportolással,  kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással.

73

III.10. A nemzeti, etnikai kisebbségi történelmi, földrajzi kultúra és népismereti tananyag oktatása Az etnikai tantervi anyagot beépítettük az iskola helyi tantervébe egyes tantárgyakhoz, ezeket a mellékletben szerkesztve. IV. 1. A pedagógiai program elfogadása, nyilvánossága A pedagógiai programot a nevelőtestület minősített többséggel fogadhatja el. Véleményeztetni kell a diákközösséggel és a szülői választmánnyal (SZM). Elfogadást követően a program bármely érdeklődő számára hozzáférhető: - a Derecske Tankerületnél - az Irinyi József Általános Iskola és tagintézményeinek igazgatói irodáiban, ill. a tanári szobákban - az iskolák könyvtárában. - az iskolák weblapjain IV. 2. A pedagógiai program mellékletei 1. A tantárgyak helyi tantervei 2. A fenntartóra háruló többletkötelezettség kimutatását tartalmazó táblázat IV.3. Záradék A Nkt.26. § (1) alapján „A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni.” „(5) Az iskola pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be.” Pedagógiai programunk 2013. 09. 01-től lép hatályba. Érvényességét fenntartja addig, amíg a Köznevelési törvény a Pedagógiai Program módosítását előírja, vagy a fenntartó a program fenntarthatóságát befolyásoló döntést nem hoz. A program módosítását kezdeményezheti a nevelőtestület (legalább 30 %-a), a szülői szervezet, a fenntartó.

74

A pedagógiai programot elfogadta: Előterjesztette az iskola igazgatója: Aláírás:…………………………

2013.03.27.

A Sinay Miklós Tagintézmény megvitatta, kiegészítette: 2013.03. …….

Aláírás:………………………….

A szülői munkaközösség véleményezte: 2013.03…….

Aláírás:………………………….

Diákönkormányzat véleményezte: Aláírás:………………………….

2013.03…….

A Thuolt István Tagintézmény megvitatta, kiegészítette: Aláírás:………………………….

2013.03…... A szülői munkaközösség véleményezte:

Aláírás:………………………….

2013.03…... Diákönkormányzat véleményezte:

Aláírás:………………………….

2013.03…...

Az Irinyi József Általános Iskola nevelői megvitatták, kiegészítették: Aláírás:………………………….

2013.03.27. A szülői munkaközösség véleményezte: 2013.03.27.

Aláírás:………………………….

Diákönkormányzat véleményezte: 2013.03.27.

Aláírás:………………………….

Nevelőtestület elfogadta: 2013……………..

Aláírás:………………………….

Az intézmény igazgatója jóváhagyta a pedagógiai programot: Hosszúpályi, 2013.

Határozat sz:………………… …………………………… intézményvezető

A fenntartó jóváhagyta: 2013……………..

Határozat sz:…………………

Irinyi József Általános Iskola 4274 Hosszúpályi, Szabadság tér 30.

75

MELLÉKLETEK 1. Helyi tanterv Hosszúpályi 2. Helyi tanterv Monostorpályi 3. Helyi tanterv Hajdúbagos 4. Egész napos oktatás helyi tanterve 5. Etnikai oktatás helyi tanterve 6. Nem kötelező tanórai foglalkozások tananyaga - szakkörök - középiskolai felkészítők - fakultációk

76