AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA 2014-2015-re vonatkozóan
Intézményfejlesztési Koncepció 2014-2015. Tartalom Tartalom .............................................................................................................................................. 2 Bevezetés ............................................................................................................................................. 2 I.
A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar létrehozása ........................................................... 3
II.
Az Államtudományi Intézet létrehozása...................................................................................... 7
III.
A Rendészettudományi Doktori Iskola létrehozása................................................................. 8
IV.
A meglévő karok és intézetek képzési struktúrájának korszerűsítése ..................................... 8
V.
Nemzetköziesítés ....................................................................................................................... 13
Összefoglalás ..................................................................................................................................... 14
Bevezetés Az Egyetem megalakulása óta eltelt két és fél év bebizonyította, hogy képes a közszolgálaton belül a polgári közigazgatás, a rendvédelem, a honvédelem és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásrendjének integrált hazai képzési központjává és az államtudomány, a hadtudomány, a katonai műszaki tudomány, a rendészettudomány és a határterületen kapcsolódó tudományágak művelésének szellemi műhelyévé válni. Egyetemünk további fejlődése csakis a nemzetközi térben képzelhető el. A következőkben megfogalmazott szervezetfejlesztési akciók célja az Egyetem képességeinek megteremtése, amelyek lehetővé teszik, hogy a hazai és a nemzetközi tudományos élet meghatározó szereplőjévé váljon az államtudomány, a közigazgatás-tudomány, a hadtudomány, a katonai műszaki tudomány, a rendészettudomány és a kapcsolódó interdiszciplináris tudományok területén, valamint, hogy a közszolgálati hivatásrendek nemzetközi szinten is elismert képzési központja legyen. A tervezett szervezetfejlesztési akciók három csoportba sorolhatók. Az első szervezetfejlesztési lépéssorozat középpontjában az új Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar megalapítása áll, ahol olyan szakemberek képzése fog megkezdődni, akik magas színvonalú nemzetközi jogi, politikai, gazdasági és európai uniós ismeretek birtokában képesek lesznek a nemzetközi kihívások kezelésére a hazai és az európai uniós közigazgatási és biztonságpolitikai intézményrendszer különböző szervezeteiben. A Kar a diplomataképzés megszervezésére is alkalmas szervezeti egységgé fejleszthető. A második szervezetfejlesztési lépéssorozat középpontjában az Államtudományi Intézet létrehozása áll, amellyel lehetővé válik az eddig különböző mélységben kutatott, a hagyományos és modern államtudomány körébe tartozó területeken (így például az alkotmányjog, az államelmélet, a hadtudomány, a rendészettudomány, biztonság- és védelempolitika stb.) egységes, azonos szintű és mélységű kutatási tevékenység
megvalósítása, amely nemcsak a hazai, de a nemzetközi színtéren is kimagasló tudományos eredményekhez vezet. A harmadik szervezetfejlesztési lépéssorozat középpontjában a három kar (HHK, RTK, KTK) képzési struktúrájának korszerűsítése áll, annak érdekében, hogy a hallgatók minden hivatásrendben naprakész, a legújabb nemzetközi kutatások eredményeit is közvetítő tudást kapjanak. Amennyiben Egyetemünk a fenti és a későbbiekben részletezésre kerülő akciókat sikeresen valósítja meg, meghatározó lépést tesz annak irányába, hogy nemzetközileg elismert, integrált képzési struktúrával rendelkező képzési és kutatóműhellyé váljon.
I. A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar létrehozása A Fenntartói Testület több lépcsőben tárgyalta az új kar megalapításának koncepcióját. 2014. április 22-i ülésén „A Nemzetközi Közszolgálati Kar fejlesztésének és alapításának terve” című előterjesztést tárgyalta meg az FT. Az előterjesztés a kihelyezett – mátraházi – FT ülésen megtárgyalt szempontokat figyelembe véve készült. Az FT elfogadta az előterjesztés irányultságát, de kérte a részletes költségvetés hozzárendelését. A 2014. május 29-i FT ülés második olvasatban tárgyalta a Kar létesítési előterjesztést. Megállapodás született arról, hogy bekérik a tárcák írásos véleményét és ezt követően az előterjesztést elvi döntési céllal tárgyalja újra az FT. A 2014. július 23-i FT ülésen elvi döntés született a létesítésről. A 33/2014. (VII. 23.) számú FT határozattal „az FT elvi egyetértését fejezi ki a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) megalakításáról, és felkéri a rektort, hogy haladéktalanul készítse elő a szükséges jogszabályi és intézményi dokumentumok módosítási koncepcióját. Az előkészítő munkálatokba az Egyetem vonja be a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak az egyeztetésekre kijelölt képviselőjét is.” A 2014. augusztus 26-i FT ülésen megtárgyalásra került a Kar alapításával kapcsolatos feladat-és ütemterv. A 36/2014. (VIII.26) számú FT határozattal az FT rögzíti, hogy a „Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar új szervezeti egységként jön létre, nem a Nemzetközi Intézet jogutódjaként.” Az új kar – tervezetten – 2015. február 1-jén kezdi meg működését, ami az Egyetem szervezeti felépítésében is változást hoz. Ez szükségessé teszi az egyetem alapdokumentumainak átalakítását. Így a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítását, az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatnak, az Egyetem Alapító Okiratának, illetve az organogram módosítását. A Szenátus eddigi összetétele módosul, a NETK révén kibővül. A változással járó létszámbővülés paritásos alapon történik a hallgatói önkormányzatok esetében is. A kar rendeltetése a kormányzat, közigazgatási szervek és a rendészeti valamint a honvédelmi szféra diplomáciai és egyéb nemzetközi feladatainak ellátásához szükséges utánpótlás biztosítása, a külképviseleti és európai uniós intézményekben dolgozó szakemberek felsőfokú képzése, valamint szakirányú át- és továbbképzésében való közreműködés. A kar kutatásokat folytat vagy szervez különösen a közigazgatás-tudomány, a biztonságpolitika, a védelempolitika, a hadtudomány és rendészettudomány nemzetközi vonatkozásaiban, továbbá a nemzetközi kapcsolatok, a nemzetközi jogtudomány, az európai tanulmányok, az uniós jog, a külügyi és külgazdasági-, valamint a nemzetközi közszolgálati kapcsolatok, a diplomácia történet és a modern diplomáciai ismeretek vonatkozásában.
Az NETK tervezett felépítése:
Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar / Dékán Dékáni Hivatal
Tanulmányi Osztály
Idegen Nyelvi és Szaknyelvi Központ
Nemzetközi Közpolitikai és Közszolgálati Tanulmányok Tanszék
Nemzetközi Jogi Tanszék
Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék
Európai Köz- és Magánjogi Tanszék
Európa-tanulmányok Tanszék
Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék
Kínai Közigazgatás-, Gazdaság- és Társadalomkutató Központ (Kína Központ)
Stratégiai Védelmi Kutató Központ
Szervezetfejlesztés: A nemzetközi és továbbképzési rektorhelyetteshez tartozó Nemzetközi Intézet (NI) megszűnik. A tervezet szerint nem a meglévő szervezet alakul át, hanem új tanszékek alapításával jön létre. Az új kar oktatási-kutatási egységei a következők: Nemzetközi Közpolitikai és Közszolgálati Tanulmányok Tanszék, Nemzetközi Jogi Tanszék, Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék, Európa Jogi Tanszék, Európa-tanulmányok Tanszék, Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék, Idegen Nyelvi és Szaknyelvi Központ, Kínai Közigazgatás-, Gazdaság- és Társadalomkutató Központ, Stratégiai Védelmi Kutató Központ. Az új kar 6 tanszékből, 2 kutató központból, nyelvi központból illetve dékáni hivatalból, tanulmányi osztályból fog állni. A különböző szervezeti egységek mellett fel kell állítani a kari hallgatói önkormányzatot, amelyet integrálni kell az egyetemi HÖK rendszerébe. Humán-erőforrás fejlesztés: Az új szervezeti egységek létrehozása létszámbővítést tesz szükségessé, amely az egyetemen dolgozók – oktatók, kutatók, adminisztratív munkatársak – számában is változást hoz. Az új kar 41 fős bővítéssel jár, mely a teljes munkaidős álláshelyek szerint 11 fő minősített oktató, 11 fő oktatót, legfeljebb 10 fő oktatásszervező és maximum 9 fő funkcionális munkatárs felvételét eredményezi. Az új kollégák bevonására három opció van: nyílt pályáztatási rendszeren, akadémiai kapcsolatokon keresztül, illetve a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) állományából, lehetőség szerint minősítéssel rendelkezőket toborozva. Az FT 40/2014. (VIII. 26.) számú határozatában az új kar létrehozásával járó létszámbővülésre tekintettel 2015. január elsejétől az Egyetem költségvetési létszámát 759, működési létszámát 997 főben állapította meg.
Infrastruktúra fejlesztés: Az NETK megalapítása az oktatási infrastruktúra terén is újabb változásokat hoz. Ki kell jelölni a karhoz kapcsolódó tanszékek, központok helyét, illetve rendelkezésre kell bocsátani a működésükhöz szükséges technikai eszközöket. Gazdálkodás: A létszámbővítés és az infrastrukturális beruházások többletköltsége 147,4 mFt/év személyi juttatás, 39,8 mFt/év járulék, 64,7 mFt/év dologi és 16,5 mFt/év felhalmozási kiadást jelent. Oktatásfejlesztés: A kar létrehozása és a képzési portfólió átalakítása iránti igény szükségessé tették, hogy a KRK képzési területen már létező képzési ágak mellet egy új, a nemzetközi és európai közszolgálati képzési ág is helyet kapjon. Erről a Fenntartói Testület 42/2014. (IX. 12.) számú határozatában döntött. Ez viszont lehetőséget biztosított arra, hogy a biztonság- és védelempolitikai alapképzés és mesterképzés nevének módosításával a 2015/2016. tanévtől nemzetközi biztonság- és védelempolitika szakként ebben a képzési ágban szerepelhessen. Az új kar képzési portfóliója is ennek a változásnak megfelelően alakul, amely 2 alap (nemzetközi biztonság- és védelempolitika BA, nemzetközi igazgatási BA) és két mesterképzési szakot (nemzetközi biztonság- és védelempolitika MA, nemzetközi közszolgálati kapcsolatok MA) foglal magába. A nemzetközi igazgatási szaknak az új karon történő megvalósítása kormányrendelet módosítást is igényel hosszútávon. A nemzetközi közszolgálati kapcsolatok mesterszak 2014/2015-ös tanévben – túljelentkezés mellett – történő indítása a szak angol nyelven való meghirdetése mellett szól. Az angol nyelvű, MA szintű képzés indítására már megtörténtek az előkészületek, ezen a mesterképzésen a tervek szerint 2015 szeptemberében kezdik meg az oktatást. Az angol nyelvű képzés 3 szemeszteres. Szakmai gyakorlati követelménye is rövidebb: a magyar nyelvű szak 12 hetével szemben mintegy 4 hetes periódust ír elő. További különbség, hogy míg a magyar nyelvű szak esetében 4 szakirány között választhatnak a hallgatók, addig az angol képzés esetében nem indul szakirány. A szakon végzettek okleveles nemzetközi közszolgálati szakértők lesznek (angolul: expert in international public service). A NETK képzési portfóliójába kell integrálni az egyetem 2014 szeptemberében indult Academy of Diplomacy képzését, amely angol nyelven, nem csak magyar állampolgárságú hallgatóknak kínál nemzetközi képzést. Az egy szemeszteres, 50 kredites program két szakirányos specializációt kínál: biztonság- és védelempolitikai, illetve európai tanulmányok szakirányt. A képzés tapasztalatai – az Egyetem első angol nyelvű képzése – a későbbiekben hasznos háttérként szolgálnak a bővülő angol nyelvű képzési portfólió számára. Középtávon, a kari intézményi struktúra megszilárdulása, a szakindítások és az intézményi integráció lezárulása után (megközelítőleg két év) szükségessé válik az oktatási portfólió további fejlesztése, alakítása. Ez a képzési programok bővülésével fog járni, így az új kar részképzéseket, illetve új szakokat is indíthat, amelyek a fenntartók igényeinek megfelelően egy-egy területre koncentrálnak majd. Ezek a folyamatok megkövetelik az önálló, a kar profiljához kapcsolódó doktori iskola indítását is. A nemzetközi kar jellegéből fakadóan ez különböző kutatási területeket jelent, melyek között több, kifejezetten angol nyelvű program is meg kell jelenjen. Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése: A NETK megalapítása hatással van az egyetem nemzetközi kapcsolataira. Az ezek bővítésére – mind minőségi, mind mennyiségi fejlesztésére – épülő stratégiai tervek a következő évekre is megállják a helyüket. Ugyanakkor a partnerek keresése közben a NETK profiljának megfelelő intézmények megtalálásának hangsúlyosan kell érvényesülnie. Ez ugyanúgy igaz a K+F tevékenységekre, mint az Erasmus-kapcsolatok építésére. Az új kar vendégoktatókat és
kutatókat fogadhat, közös részképzéseket indíthat a jövőben, amely a továbbiakban az egyetem nemzetközi kapcsolatainak katalizátora lehet. Ugyanakkor a NETK megalapítása nem jelenti azt, hogy a korábban a Nemzetközi Intézet által indított nemzetközi programok, fórumok a jövőben ne tartozzanak az új kar profiljába. A további nemzetközi kapcsolatépítés, illetve az Egyetem hazai és nemzetközi súlyának növelése érdekében, a hagyományteremtés jegyében is meg kell őrizni a sikeres fórumokat. Az eddigi eredmények alapján elmondható, hogy az Energy Security and Diplomacy konferencia, az Expert Workshop on Capability Development - V4 Countries workshop, illetve a Tom Lantos Institute-tal és a Middlesex University (London) közösen szervezett Global Minority Rights Summer School a továbbiakban is integráns részét képezheti az új Kar portfóliójának. Nemzetpolitikai kapcsolatok fejlesztése: A nemzetközi kapcsolatrendszer speciális területe azok a nemzetközi kapcsolatok, amelyek a határon túlélő magyarokat is érintik. Számos meglévő kapcsolattal rendelkezik az Egyetem ezen a területen, részben a szomszédos országok állami egyetemeivel illetve a határon túli magyar nyelvű felsőoktatási intézményekkel (Sapiencia Egyetem, Selye János Egyetem, Babes-Bolyai Egyetem, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola). Ezen a területen megfelelő érzékenységgel szükséges a kapcsolatépítés. Kiemelt cél lehet az intenzív hallgatói és oktatói mobilizáció megteremtése. Hazai kapcsolatok fejlesztése: Az új kar a nemzetközi kapcsolatok mellett a hazai együttműködésekre is hatással lesz. Így meg kell határozni, milyen együttműködést – akár vendégelőadók fogadása, gyakornoki programok indítása – lehet kialakítani a Balassi Intézettel, amely a magyar kulturális diplomácia, illetve a „public diplomacy” egyik legfontosabb letéteményesének tekinthető. A szakmai gyakornoki program nemcsak a hazai, hanem a külföldi tapasztalatok gyűjtését is lehetővé teszi. Igaz ez a Magyar Külügyi Intézet helyét átvevő, Külügyi- és Külgazdasági Intézetre, amely a legjelentősebb, külkapcsolatokkal foglalkozó intézet az országban. A külkapcsolatokban erősödő gazdasági vonal miatt más intézetekkel, így a Világgazdasági Intézettel is kívánatos a kapcsolatok bővítése. Szolgáltatásfejlesztés: Az új kar megköveteli a saját, az egyetemi könyvtári rendszerbe integrált kari könyvtár létrehozását is, ami további helyigény megjelenésével, és létszámbővítéssel is jár. Hosszabb távon felmerül egy új, a kar profiljához kapcsolódó tudományos folyóirat indítása is. Az egyetemen eddig papíralapon (is) megjelenő 6 periodika közül eddig egy, a Stratégiai és Védelmi Kutató Központ gondozásában megjelenő, „Nemzet és Biztonság” sorolható a kar profiljába, de valamennyi kiadványunk befogad nemzetközi témával foglalkozó publikációkat. Nincs azonban egy, kifejezetten nemzetközi kapcsolatok elméleti kérdéskörére fókuszáló folyóirat, amely a különböző, Európai Unióhoz, a közép-európai régióhoz, a nemzetközi kapcsolatokhoz kapcsolódó tanulmányok fórumává válhatna. A folyóirat megindítása – a témák jellegéből fakadóan – eleve angol nyelven javasolt, amely a korlátozott kínálat miatt nemcsak Magyarországon, de a tágabban vett régiónkban is hiánypótló lenne. Elérendő cél – amely az egyetem más folyóiratai esetében is felmerül –, hogy az új tudományos, nemzetközi kapcsolatok területére fókuszáló periodika a legnagyobb internetes adatbázisokba is bekerüljön, úgymint az EBSCO, SAGE, JSTORE. A diákélet szempontjából a többi karhoz hasonlóan az NETK-nak is tudományos műhellyé kell válnia. Ennek hagyományosan két fóruma van: a szakkollégiumi, illetve a tudományos diákköri mozgalom. Az új kar alapítása és a jövőben bővülő képzési struktúra szükségessé teszi, hogy a jelenleg működő szakkollégiumok kíván-e toborozni, s ha igen, milyen mértékben az új karról. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy hosszabb távon, a
hallgatók részéről megjelenhet egy új, kifejezetten a nemzetközi kapcsolatokra fókuszáló szakkollégium létrehozásának igénye, amelynek jövőbeli támogatása – a tudományos munka javítása, illetve a szakkollégiumi mozgalomban az NKE pozíciójának erősítése miatt – az Egyetem érdeke. A megvalósítás alatt álló új 600 fős civil kollégium lehetőséget nyújt a leendő szakkollégium elhelyezésére. Az új kar megalapítása az eddigi TDK-rendszer átalakítását eredményezi. Létre kell hozni az NETK-hez kerülő tanszékek, központok aktív támogatásával az új, intézet-szintű diákkört, illetve a Kari Tudományos Diákköri Tanácsot, amely a Kari TDK lebonyolításáért lesz felelős. Ezt pedig az egyetemi TDK rendszerébe kell integrálni, így ki kell választani az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanácsba a kar részről delegálandó személyeket. A kari TDK-szervezet felépítése, a kar profiljához kapcsolódóan új szekciók létrehozása minél gyorsabban elvégzendő, hogy az Egyetem sikeresen szerepelhessen az OTDK-n.
II.
Az Államtudományi Intézet létrehozása
Az államnak korunk gyorsan változó kihívásaira reagálni tudó, a nemzeti, regionális és globális érdekek versenyében hatékony, a nemzeti érdeket érvényesíteni tudó szervezeti és működési képességekkel kell rendelkeznie. Az állam megváltozott szerepköre maga után vonja és megköveteli az intézményi és tudományos támogatást. Olyan tudományos apparátust indokolt felsorakoztatni, amely képes az állam stratégiai elemzésére, az államok válságait, sikereit és kudarcait is komplex módon vizsgálja, valamint alkalmas arra, hogy a felmerülő kihívásokra naprakész tudományos információkat nyújtson. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem megalapításával nemcsak a magyar közszolgálati hivatásrendek képzésének helyet adó intézmény jött létre, ahol az oktatás mellett több területen is folyik kutatás, de lehetőséget kell teremteni az államtudományok körébe tartozó különböző területek közötti központi kutatás-intenzív tudástranszfer kialakítására. Az Államtudományi Intézet (ÁTI) megalapítása, melyet 2014. november 1-jei határidővel a Fenntartói Testület 43/2014. (IX. 12.) számú határozatában elfogadott, lehetővé teszi az eddig különböző mélységben kutatott, a hagyományos és modern államtudomány körébe tartozó területeken (például az alkotmányjog, az államelmélet, a hadtudomány, a rendészettudomány, biztonság- és védelempolitika stb.) egységes, azonos szintű és mélységű kutatási tevékenység megvalósítása, amely nemcsak a hazai, de a nemzetközi színtéren is kimagasló tudományos eredményekhez vezethet. Szervezetfejlesztés: Az Államtudományi Intézet struktúrája hálózatos elven alapul, az egyetem karai, intézetei, kutatóprofesszorai, Chair-professzorai, vendégoktatói között, melyet egy szűk létszámú, állandó központ fog össze. Az ÁTI szervezetébe integrálható a már működő kutatóintézetek és műhelyek egy része. Humán-erőforrás fejlesztés: A szűk állandó létszám (adminisztratív személyzettel együtt 5-15 fő) miatt az ÁTI létrehozása nem okoz jelentős létszámbővülést, ugyanakkor a tudományos kutatásokra, projektekbe bevonandó kutatók révén jóval nagyobb, gyorsan bővíthető tudományos háttérrel (szakembergárdával) rendelkezik. A szervezeti felépítésből fakadóan az ÁTI létrehozása elsődlegesen saját erőforrásból történik. Kutatásfejlesztés: A szakterületek széles skáláját lefedő államtudományi kutatások multidiszciplináris, komparatív és alkalmazott megközelítésre épülnek. Az ÁTI keretében megvalósuló kutatási eredmények disszeminációjának különböző fórumokon adunk helyet. Az ÁTI-ban – egy informatív honlap felállítása után – célszerű egy saját nyomtatásban és interneten is elérhető publicitási platformot indítani, amely elsődlegesen a kutatási produktumok fóruma. Mivel az
Államtudományi Intézet nemcsak hazai berkekben, de nemzetközi szinten is mérhető eredményeket kíván elérni, ezért kulcsfontosságú egy angol nyelvű periodika indítása, ahol a külföldi partnerek idegen nyelvű tanulmányai is megjelennek. A kutatási eredmények további bemutatásának, megvitatásának lehetőségét jelenti a konferenciák rendezése. A projekteket lezáró – automatikusnak tekinthető – értekezleteken kívül fontosnak tartjuk egy rendszeres, nemzetközi államtudományi konferencia rendezését is. Ez nemcsak a hazai kutatások megvitatását szolgálja, de más, nemzetközi eredmények fórumaként is szolgálhat, amely segíti az egyetem kutatói presztízsének növelését. Kapcsolatfejlesztés: Az Államtudományi Intézet az egyetem hazai és nemzetközi kapcsolataira is katalizátorként hat. Lehetővé válik a közös projektek révén több, az államtudományok valamely területéhez kapcsolódó intézménnyel a kapcsolatok bővítése. Ennek függvényében az alábbi magyar intézményekkel kell szorosabb együttműködést kialakítani: MTA TKK Jogtudományi Intézet, MTA TKK Politikatudományi Intézet, Magyar Nemzeti Bank, Állami Számvevőszék, MTA Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Központi Statisztikai Hivatal. Képzésfejlesztés: Az ÁTI munkája során folyamatos tananyag- és képzésfejlesztési tevékenységet végezne, amellett hogy az ÁTI részt vesz a képzésben is. Az elérni kívánt eredményeket hasznosítani lehet, az alábbi módokon: bedolgozás BA/MA/PhD kurzusokba, önálló Államtudományi szakirány fejlesztése, önálló MA, esetleg LLM kifejlesztése.
III.
A Rendészettudományi Doktori Iskola létrehozása
A 2012 év végén benyújtott, majd elutasított és visszakapott alapítási okmánnyal kapcsolatos háttérmunkát az egyetem végezte a 2013-as év első felében. Az akkori anyag átdolgozására, a módosítások végrehajtására 2013. augusztus második felétől került sor. Az első újólag elkészített változatot a kidolgozó csoport szeptember 27-én adta le a tudományos rektorhelyettesnek. Elbírálás után módosításokat hajtottunk végre és ez a változat október 15-én került újbóli benyújtásra. Ezt követően az egyetem vezetése az okmányok egyes részeinek (törzstagok személyei, kutatási területek) meghatározó átdolgozását tartotta szükségesnek és a legutolsó anyag november 7-ére készült el és került leadásra. A pályázat beadása – elsősorban a törzstagok minősége miatt – akkor nem realizálódott. A humán erőforrás megteremtése, és a doktori iskola minden szempontból megfelelő – lehetséges – vezetőjének megtalálását követően 2014 őszén az akkreditációs anyag benyújthatóvá válik.
IV.
A meglévő karok és intézetek képzési struktúrájának korszerűsítése
Az Egyetem képzési profilja a fenntartók igényeihez igazodva – várhatóan – a jövőben is több változáson megy keresztül. Ez a képzési struktúra több ponton történő átalakulását, jellemzően új szakok létrehozását teszi szükségessé. Az Egyetem jelenlegi három karán rövid távon is a képzési portfólió bővítésével számolunk. Ennek része új alap- és mesterképzési szakok alapítása, másrészt a továbbképzések körének bővítése. A közszolgálati továbbképzési rendszer, amely unikális jelleggel indult 2014-ben, nagy feladat ellátására vállalkozott, hiszen hozzá kapcsolódik a mintegy 74 ezer kormány- és köztisztviselői személyi állomány ismeretanyagának és tudásának bővítése, illetve a legfrissebb ismeretek átadása, a közszolgálat színvonalának növelése érdekében.
Ennek a munkának fontos része a megfelelő, leghaladóbb szakmai igények mentén kialakított tananyagok, egyetemi jegyzetek, e-learning anyagok elkészítése és rendszeres frissítése. Ennek megfelelően a továbbképzések rendszere fejlesztésének – beleértve a tananyagot és az informatikai hátteret – hosszú távú stratégiai célok mentén kell történnie. Az új uniós fejlesztési időszakban a vonatkozó operatív programban szereplő fejlesztési támogatások nyújtotta lehetőségeket becsatornázzuk a továbbképzési rendszer folyamatos fejlesztésébe. A képzési portfólióban az alábbi változások történnek: a közigazgatás, rendészeti és katonai képzési területen megjelenik a kriminalisztika mesterképzési szak, illetve a kriminalisztika vonalát erősítvén 2015-ben elindul a szakokleveles magánnyomozó szakirányú továbbképzési szak. A Nemzetbiztonsági Intézet képzési portfóliója is bővül, megtörténtek az első lépések a polgári nemzetbiztonsági alapképzés kidolgozására, valamint a katonai nemzetbiztonsági felsővezetői tanfolyam indítására. További fejlesztés, hogy a már létező katasztrófavédelmi alapszakot követő képzési fázisként megindul a katasztrófavédelmi mesterképzési szak is. A továbbképzések terén jelentős változást idéz elő, hogy a honvédelmi igazgatási tanfolyam résztvevőinek köre jelentősen bővül. Vizsgálni kell a közpénzügyi szakirány kidolgozásának lehetőségét is. A közszolgálati életpályamodell létrehozása várhatóan bevezeti bizonyos szakmák, hivatások, illetve felsővezetői beosztások ellátásának előfeltételeként a szakmai felsőfokú végzettséget. Ilyen terület lehet a magánbiztonsági vállalkozás keretében működő személy- és vagyonvédelem, illetve a magánnyomozás is. Ezekhez az igényekhez igazodva, indokolttá válik a biztonsági szakirányra a felvehető hallgatók létszámának növelése a 2015-ös felvételi eljárástól kezdődően, így a jelenlegi 30 fő nappali és 40 fő levelező költségtérítéses hely mellett 20 fő nappali államilag támogatott hely meghirdetése adhat választ erre a kihívásra. Indokolttá vált továbbá, hogy a biztonsági szakirányon meghirdetésre kerülő biztonsági specifikáció elnevezése magánnyomozó és elektronikus információ biztonsági specifikációra módosuljon. Az ezzel járó tantárgy-, óra- és vizsgaterv ennek megfelelő változásainak kidolgozása megkezdődött. A Rendészettudományi Kar biztonsági szervezői mesterképzési szak indítása – a humán erőforrások megteremtése, a tananyagfejlesztés végrehajtása esetén – 2015 őszén megjelentethető a Felvételi Tájékoztatóban.
Strukturális változások Nemzetbiztonsági Intézet Szervezetfejlesztés: 2014 szeptemberétől terrorelhárítási szakcsoport jön létre a Nemzetbiztonsági Intézeten belül, majd 2015. január elsejétől – a feltételek teljesítése esetén – Terrorelhárítási Tanszék alakul, négy fő oktatóval és egy fő adminisztrátorral. Kriminalisztika Intézet A Fenntartói Testület 2014. május 29-i ülésen négy tanszékből kialakítandó Kriminalisztika Intézet mellett döntött. Az Intézet 2016-ra történő felállításával lehetővé válik a kriminalisztika mesterképzés elindítása. Szervezetfejlesztés: A Kriminalisztikai intézet (KI) felállítása új szervezeti egységekkel bővíti az egyetemi struktúrát. Ez szükségessé teszi az egyetemi Szervezeti és Működési Szabályzat, az organogram, illetve a vonatkozó szabályozás megváltoztatását. A Rendészettudományi Karon létrehozandó intézetet a tervek szerint négy tanszék alkotná, így a Bűnügyi Stratégiai Tanszék (elemező- értékelő tevékenység, stratégiaalkotás, nyomozás irányító, vezetői munka, bűnmegelőzés, a Bűnüldözési Tanszék (titkos információgyűjtés), a Krimináltaktikai és Metodikai Tanszék (nyomozástan) és a Krimináltechnikai Tanszék (krimináltechnikai
képzés). A KI intézményi struktúrájának felépítése, illetve az ehhez szükséges oktatói gárda bővítésével a tervezett kriminalisztikai mesterszak megindítása is biztosítottá válik. Humán-erőforrás fejlesztés: Az új Intézet dolgozói javarészt a már meglévő Bűnüldözési és Gazdaságvédelmi Tanszék, illetve a Kriminalisztikai Tanszék személyi állományából kerülnének ki, azonban új tanszék, így a Bűnügyi Stratégiai Tanszék felállítása, illetve a már meglévő kapacitások bővítése érdekében a személyi állomány növelésére van szükség. Ez mintegy 5 fő hivatásos (oktatói), s 5 közalkalmazotti (3 fő oktatói, 2 adminisztrátori) új státusszal jár. Kutatásfejlesztés: A Kriminalisztika Intézet létrehozásával lehetőség nyílik az Egyetem keretében, a szakterületen folyó kutatások hatékonyabb koordinálására és lebonyolítására, illetve az elért eredmények szélesebb körű bemutatására, megvitatására. Az Intézet a különböző hazai és nemzetközi konferenciák, fórumok szervezésével a haza kriminalisztikai kutatások egy központjává válhat. A már megkezdődött tananyagfejlesztés, illetve ismeretanyag összegyűjtése és rendszerezése révén ennek a célnak a végrehajtására jó alapokkal rendelkezünk. Kapcsolatfejlesztés: Az Intézet felállításával szükségessé válik a szakterületen lévő intézményekkel a kapcsolatok kialakítása, amely nemcsak a tudományos kutatásokban, konferenciákon, de a szakmai gyakorlati helyek biztosításában is realizálódhat.
Oktatásfejlesztés Kriminalisztika MA A fenntartói igényeknek megfelelően (2012. október 26-án megtartott belügyminiszteri oktatói állománygyűlésen meghatározott feladatterv illetve a Fenntartói Testület 2014. január 22-én kelt 4/2014. (I. 21.) számú határozata) az Egyetemen 2015, de legkésőbb 2016 szeptemberétől a rendészeti képzési ághoz tartozóan Kriminalisztika mesterszak indul, ennek előkészületei megkezdődtek. A szakon megfelelő minőségű oktatás biztosításához szükséges a Rendészettudományi Karon a Kriminalisztikai Intézet felállítása, amely a személyi állomány bővülésével és az oktatás színvonalának további növelésével jár. Az akkreditációs követelmények teljesítése miatt tisztázni kell a szakfelelős, a szakirányfelelősök, illetve a főbb szakmai témakörök tantárgyfelelőseinek kérdését. Problémaként merül fel, hogy az RTK Kriminalisztikai Tanszékén az oktatói állománydöntő része fiatal, a tanszékvezető mellett csak egy főnek van tudományos fokozata, s a szakirányfelelősi, valamint a tantárgyfelelősi feltételeket az oktatók 6-8 év múltán tudják teljesíteni. Ezt a problémát az oktatói létszám növelésével orvosolni lehet. A szakindításhoz a strukturális és személyi változásokon kívül nélkülözhetetlen a megfelelő tananyag létrehozása. Ez a gyakorlaton, a hazai- és nemzetközi szakirodalmon alapuló ismeretanyag összegyűjtését és rendszerezését teszi szükségessé, amely a kívánt (szak)könyvek, jegyzetek megírásával jár. A mesterszak megalapítását a bűnügyi igazgatási és rendészeti igazgatási alapszakokon folytatott nagy óraszámú kriminalisztikai oktatás alapozza meg. Az új tanmenetet, illetve az oktatandó ismeretanyag kialakítását megkönnyíti, hogy a kriminalisztikai szakértő szakirányú továbbképzési, illetve a korábbi bűnmegelőzési szervező szakirányú továbbképzési szakokon korábban felhalmozott, valamint a képzés során oktatott ismeretanyag egy része felhasználható. A rendelkezésre álló ismeretanyagot bővíti a rendészeti vezető mesterszak
rendészetelméleti, illetve értékelő elemző specializációján, valamint a nemzetközi közszolgálati kapcsolatok mesterszak rendészeti tanulmányok szakirányon oktatott tananyag. A Kriminalisztika mesterszak a tervek szerint kettő, egy rendészeti és egy polgári szakiránnyal indul. A négy féléves, 120 kredites képzés tantárgyi megoszlása szerint az alapozó tárgyak 25-30 kreditet, a szakmai törzsanyaghoz kapcsolódó tantárgyak 55-60 kreditet, a differenciált szakmai anyagú tárgyak, illetve a diplomamunka (12 kredit) összesen 30-35 kreditet, a szabadon választható tárgyak minimálisan 6 kreditet érnek. A gyakorlati ismeretek aránya 40 százalék. A Kriminalisztika MA célja olyan rendészeti szakemberek képzése, akik a tanulmányaik befejezését követően képesek magas szinten részt venni a bűnügyi, felderítő és nyomozati munkában, illetve a hatékonyan tudnak közreműködni a bizonyítási eljárások lefolytatásában. A szak elvégzésének feltétele egy négy hetes szakmai gyakorlat abszolválása. Ezen kívül a diploma kézhezvételéhez a hallgatónak szükséges az Európai Unióban hivatalos nyelvek egyikéből vagy ukrán, szerb-horvát, beás, lovári, orosz, illetve kínai nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél. Katasztrófavédelem mesterképzési szak Az új alapszak sikeres megindítása – a 2013/14-es tanévben 150 fővel, a 2014/15-ös tanévben az elvárások szerint további 250 fővel, majd 550-650 fővel – után megteremtődtek a mesterszak létrehozásának feltételei. A védelmi igazgatási mesterképzés a katasztrófavédelmi alapképzéshez felmenő rendszerben nem kapcsolódik. A jelenlegi védelmi igazgatási mesterképzés a 2016/17-es tanévben lezárható. A mesterszak megindítását a megrendelő BM OKF is igényli. A tervezett, 2016. szeptemberi szakindításhoz nélkülözhetetlen a megfelelő ismeretanyag összegyűjtése és ezekre alapozva az oktatáshoz szükséges jegyzetek, szakirodalom előállítása. Az ismeretek javarészt gyakorlati tapasztalatok, a hazai és nemzetközi irodalom formájában rendelkezésre áll, azonban ezek rendszerezése és tankönyvekben, jegyzetekben történő megjelentetése kulcskérdés. A mesterképzés akkreditációs beadványáig az új jegyzetek egyharmadát el kell készíteni a tervek szerint. A szak indítása nem igényel strukturális változásokat a Katasztrófavédelmi Intézeten belül. Az Intézetben 9 fokozatos oktató dolgozik. A jövőben a három részmunkaidős oktató belépésével – ők várhatóan befejezik a szakindítás idejére a doktori tanulmányaikat –, illetve 4 további oktató doktorandusz státuszba lépésével megoldható a kívánt személyi állomány biztosítása. A szakfelelős személye biztosított, így ezen a téren várhatóan nem lesz szükség további személyi bővítésre. A 4 féléves, 120 kredites képzés tantárgyi megoszlása szerint az alapozó tárgyak 19-25 kreditet, a szakmai törzsanyaghoz kapcsolódó tantárgyak 30-40 kreditet, a differenciált szakmai anyagú tárgyak összesen 30-45 kreditet, a diplomamunka 20 kreditet, a szabadon választható tárgyak minimálisan 6 kreditet érnek. A gyakorlati tárgyak aránya az intézeti tanterv szerint 35-40 százalékos. A mesterszakon műveletirányítási szakirány indul, s az MA-diplomát szerzők „okleveles katasztrófavédelmi vezetővé” válnak. A diploma megszerzésének a tárgyak teljesítése mellett egy négy hetes, összesen 120 órás szakmai gyakorlat teljesítése is feltétel, amelyre a második félévben kerül sor. Továbbá a mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unióban hivatalos nyelvek egyikéből vagy ukrán, szerb-horvát, beás, lovári, orosz, illetve kínai nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. Nemzetbiztonsági képzés
A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat részéről megjelent az igény a nemzetbiztonsági felsőfokú vezetőképzés feltételeinek kialakítására. Az oktatási elképzelés elkészült, a KNBSZ 6 főt vezényel a Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékre, segítve a fejlesztés teljes körű kialakítását. Ezzel párhuzamosan megindult a polgári nemzetbiztonsági szak képzési és kimeneti követelményeinek kidolgozása is. Tanfolyamok, továbbképzések Szakokleveles magánnyomozó szakirányú továbbképzési szak A magánnyomozás iránt fokozódó társadalmi érdeklődés, illetve a szakma részéről megfogalmazott igények miatt indokolttá vált a magánnyomozói ismeretanyag felsőfokú képzés keretében történő oktatása, mellyel a Fenntartói Testület 46/2014. (IX. 12.) számú határozatában egyetértett. Ennek megfelelően az Egyetem 2015-től egy szakirányú továbbképzési szakot indít „szakokleveles magánnyomozó” néven. A létrehozandó képzés a gyakorlati igények miatt több területből tevődik össze, így a legmeghatározóbb kriminalisztikai ismeretek mellett a biztonsági szakirány alapelemeinek, valamint jogi ismeretek oktatása is meg kell, hogy jelenjen a portfólióban. A tervek szerint a két féléves képzés megindításának feltételei jórészt adottak az Egyetemen. A háttértudás és a megfelelően képzett oktatói gárda jórészt rendelkezésre áll, ugyanakkor indokolt néhány, a területen nagy tapasztalattal bíró magánnyomozó szakember oktatóként történő meghívása. Nemzetbiztonsági Intézet tanfolyamai Az Intézet 2015 februárjától egy nemzetbiztonsági és GOV CERT szakemberek részére induló kiberbiztonsági és számítástechnikai tanfolyamot szándékozik indítani – híradóinformatikai szakértőket és a Carinex Kft számítástechnikai szakembereit is bevonva. Honvédelmi igazgatási tanfolyamok A Fenntartói Testület 11-A/2014. (II. 21.) számú határozatában a honvédelmi igazgatási tanfolyamok honvédelmi tárcán kívüli, a honvédelmi feladatokért felelős döntéshozókra és döntés-előkészítésben résztvevő szakértőkre történő kiterjesztésére mellett döntött. A képzés részben a HHK-n, részben kihelyezett tanfolyamok keretében valósul meg. Ez a rendelkezés jelentősen kibővíti a tanfolyam résztvevőinek körét. Ide tartoznak a Hvt. 18. §-ában meghatározott szervek kijelölt állományának képzése, a szervezetek igénye alapján, a 1525/2013 (VIII. 12.) Korm. határozatban létrehozott Honvédelmi Igazgatási Tárcaközi Munkacsoport tagjainak képzése (30) fő, a megyei és a helyi védelmi bizottságok tagjainak felkészítése (1606 fő), a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által kijelölt szervek honvédelmi feladatokkal kapcsolatos területekért felelős döntés-előkészítő, tervező-szervező állomány felkészítése, a honvédelmi igazgatást érintően meghatározó fontosságú települések polgármesterinek és közbiztonsági referenseinek felkészítése (megközelítőleg 2000 fő). Költségvetési oldalról 2014/15-ös tanévtől kezdődően az alapköltségeket (főleg az oktatóra fordítandó kiadásokat) az Egyetem a saját költségvetéséből rendezi. A honvédelmi igazgatási oktatási kabinet fejlesztésével, illetve a kihelyezett oktatással kapcsolatos többletköltségek a védelmi felkészítés éves kormányzati feladattervében, az e célra jóváhagyott központi, illetőleg a megyei védelmi bizottságok részére biztosított keretösszegekből fedezhető, melyet a HM Védelmi Hivatala koordinál. A beiskolázók körének kiterjesztésével járó kiadásokat s saját állomány tekintetében a beiskolázó szerv – minisztérium, országos hatáskörű szerv vagy a honvédelemben közreműködő szerv fedezi az adott minisztérium rendelkezésére álló keretből. Az FT határozatának értelmében a honvédelmi igazgatási felsőoktatási képzésre vonatkozó javaslatot a honvédelmi igazgatási tanfolyamok tanfolyamfelelősének kell 2015. április 30-ig
kidolgoznia. Ennek során egy közös felkészítési (képzési) rendszer megalkotásának lehetőségét is meg kell vizsgálni.
V.
Nemzetköziesítés
Az Egyetem az elmúlt két évben jelentős átalakuláson ment keresztül, azonban az integráció döntő részének megvalósítása után tovább kell fejlődnie, hogy ezzel is biztosítsa pozícióját a magyar felsőoktatásban. Magyarország számára az állam működésének és az államtudományok mélyebb összefüggéseit ismerő közszolgálat létrehozása nem kivitelezhető anélkül, hogy egy nemzetközi versenyben is jó eredménnyel helytálló egyetem jöjjön létre. A karokon folyó képzésnek az adott szakterület legjobb egyetemein elérhető oktatás színvonalához közelítése garantálja a kiemelkedő képzés biztosítását Magyarországon, előkelő helyezést régiós (Közép- és Délkelet-Európa), illetve nemzetközi összehasonlításban. A felsőoktatás nemzetköziesedése – amely viszont nem új keletű folyamat – egyre jobban felgyorsul, amely trendtől a magyar felsőoktatás, így a Nemzeti Közszolgálati Egyetem sem zárkózhat el. Az utóbbi évtizedben is folytatódott a nemzetközi trend, miszerint a hallgatók minél nagyobb része nem szülőföldjén, hanem egy másik állam területén folytatja felsőoktatási tanulmányait. A tehetséges fiatalokért kialakult versenyben a neves, tradicionálisan jól szereplő nyugati – főleg angolszász – egyetemek szerepelnek jól, de egyre több kihívó jelenik meg a fejlődő, kelet-ázsiai országokban is. Az Egyetem több eszközzel kapcsolódhat be ebbe a versenybe. Az angol nyelvű képzési portfólió bővítése ennek a folyamatnak a középpontjában kell, hogy álljon. Az Academy of Diplomacy indítása 2014 őszén egy ígéretes irányvonal első állomása, amelyet 2015 őszétől a nemzetközi közszolgálati kapcsolatok angol nyelvű mesterképzés indítása követ. Noha jellegéből következően a 2015 elején létrejövő NETK a nemzetköziesedés katalizátora lehet, hosszú távon a többi képzési ághoz kapcsolódó képzések is indulhatnak angol nyelven. Ez természetesen újabb oktatás- és tananyagfejlesztési kihívások elé állítja az Egyetemet. Távlatilag joint képzések indítása is elképzelhető. Az idegen nyelvű szakok indítása mellett a hallgatók, az oktatók és az adminisztratív személyzet (lásd Erasmus) cseréje is jótékonyan hathat az Egyetem nevének nemzetközi színtéren történő öregbítésére. Ehhez viszont megfelelő intézményi kapcsolatrendszerrel kell rendelkezni, így érdemes a jelenlegi nemzetközi kapcsolatok minőségének értékelése mellett a jelenleg működő, illetve az inkább csak névleges kapcsolatok feltérképezése. Ennek elvégzése után dönteni kell a túlságos nemzetköziesedést elkerülendő a minőségi kapcsolatok további építésére, a kevésbé ígéretes partnerekkel fenntartott viszonyok átalakítására. A jelenlegi kapcsolatháló ellenőrzése után a nemzetközi színtéren kiemelkedő oktatási-kutatási egyetemekkel való kapcsolatok létesítésére, illetve a már meglévők elmélyítésére kell törekedni. A nemzetköziesedés terén továbbra is jelentős szerepet kell, hogy kapjanak a külhoni magyar felsőoktatási intézményekkel fenntartott kapcsolatoknak. Ezen kapcsolatépítések mellett azonban további jelentős hangsúlyt kell adni a nemzetközi jelenlétre. Így nélkülözhetetlen az Egyetem angol nyelvű honlapjának fejlesztése, távlatilag további nyelvekre történő lefordítása, hiszen ez az, amivel egy nemzetközi kapcsolatokat építeni kívánó intézmény először szembesül. A honlapok jelentőségét mutatja, hogy külön nemzetközi összehasonlítás készült a honlapok, illetve az azokon található anyagok minőségének rangsorolására (Webometrics Ranking). Szintén ehhez kapcsolódik az egyetemi oktatók, kutatók körében az idegen, főleg angol nyelvű publikációk támogatása. Távlatilag egyéb, Magyarországon egyelőre kevésbé, de nemzetközi téren egyre gyakrabban meghirdetett online-kurzusok is bekerülhetnének a képzési portfólióba, természetesen angol nyelven.
Összefoglalás A stratégiai akciók összefoglaló táblázata Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar tekintetében Szervezetfejlesztés
A Nemzetközti Intézet megszűntetése, A NETK megalapítása, A kar szervezeti struktúrájának kiépítése
K+F
Államtudományi Intézet tekintetében Karközi intézet felállítása
Államtudományok tudományterületének meghatározása, a tudományos kutató munka összefogása, integrálása Államtudományokhoz kapcsolódó elméleti irodalom összegyűjtése, rendszerezése, az oktatató kollégák tudományos aktivitásának növelése
Oktatásfejlesztés
Tananyagok kidolgozása, ismeretanyag összegyűjtése, Nemzetközi biztonságés védelempolitika BA és MA Nemzetközi közszolgálati kapcsolatok MA
Humán erőforrás fejlesztés
41 fős létszámbővítés: 11 fő minősített oktató 11 fő oktató 10 fő oktatás-szervező 9 fő munkatárs
Jelentős létszámbővítést nem igényel alapvetően a munkaköri feladatok bővítése szükséges
Infrastruktúra fejlesztés
Szükséges technikai eszközök beszerzése, Létesítménybővítés Nemzetközi és hazai Külügyi és Külgazdasági Intézet, Világgazdasági Intézet, Balassi Intézet
Szükséges technikai eszközök beszerzése, Létesítménybővítés Nemzetközi és hazai MTA TKK Jogtudományi Intézet MTA TKK Politikatudományi Intézet Nemzetgazdasági Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, ÁSZ, MTA KRTK, KSH Jogi karok Honlapfejlesztés (magyar, angol)
Kapcsolatfejlesztés
Szolgáltatás fejlesztés
Kiszolgáló egységek felállítása (Tanulmányi Hivatal, Könyvtár) TDK támogatása szakkollégiumi kezdeményezések támogatása, Honlapfejlesztés (magyar, angol)
A három kar képzési struktúrájának tekintetében Kriminalisztika Intézet felállítása Terrorelhárítási tanszék felállítása
Tananyagok kidolgozása, Kriminalisztika MA, Katasztrófavédelem MA, Polgári nemzetbiztonsági BA Magánnyomozói továbbképzés, Kiberbiztonsági és számítástechnikai tanfolyamok, Nemzetbiztonsági felsővezetői tanfolyam, Honvédelmi igazgatási tanfolyamok 10 fős létszámbővítés (5 fő hivatásos+5 fő közalkalmazott) a Kriminalisztikai Intézetben, 3 fős létszámbővítés (2 oktató+1 admin) a Nemzetbiztonsági Intézetben Szükséges technikai eszközök beszerzése Nemzetközi és hazai
Honlapfejlesztés (magyar, angol)
