SZTEHLO GÁBOR GIMNÁZIUM, 2014
Az internetfüggőség kritériumairól, következményeiről, tulajdonságairól és prevenciós lehetőségeiről röviden
2014. március 28.
Készítette: Kővágó Pál, doktorandusz, Pécsi Tudományegyetem, Pszichológia Doktori Iskola,
[email protected] Márki Gabriella, doktorandusz, Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Pszichológia Doktori Iskola,
[email protected]
Míg néhány évvel ezelőtt még az is vitatott volt, hogy létezik-e internetfüggőség és érdemes-e külön diagnosztikai kategóriát adni ennek a kórképnek, mára már általánosan elfogadott, hogy ez a diagnosztikai kategória igenis megállja a helyét. A közeljövőben megjelenő, pszichológiai kórképeket összefoglaló DSM-V kézikönyv már tartalmazni fogja ezt a kategóriát és annak kritériumait. Bár számítógépfüggőségről nem beszél a szakirodalom (ennek okaira a későbbiekben kitérünk), az internetfüggőség, mint kórkép meglehetősen jól lefedi azt, amit a köznyelvben számítógépfüggőségnek nevezünk. Az internetfüggőség általánosan elfogadott kritériumrendszere a következő: -
-
-
-
-
-
Tolerancia, mely szerint az azonos hatáshoz növekvő idejű használat szükséges, vagy az azonos időtartamú használatkor csökken a hatás. Az egyre növekvő tolerancia minden függőség esetén elmondható, így az internetfüggőség esetén is fennáll, hogy a függőnek egyre több és több internet előtt eltöltött időre van szüksége, ahhoz hogy kielégítse igényeit. Megvonás, melybe beletartoznak az elvonási tünetek. Ha az internetfüggőtől tartós internethasználat után megvonjuk az internetezés lehetőségét, akkor a megvonást követő maximum 3-5 héten belül a következő tünetek jelentkezhetnek: Pszichomotoros nyugtalanság: a személy ingerlékennyé válik, nyugtalanná Szorongás: mivel a személy internetezés iránti igénye nincs kielégítve, ezért jelentős szorongást él át, hasonlóan a drogfüggőhöz Obszcesszív gondolatok: az Internettől megvont személyeknek kényszeres gondolatai vannak az internethasználatról, ezzel kapcsolatban álmodozik, fantáziál. Akaratos vagy akaratlan gépelési mozdulatok o A megvonást követően jelentős distressz éri a függő személyt, mely munkahelyi és magánéleti problémákat eredményez. o Ahogy minden függőség esetén, az Internethasználat engedélyezése, vagy annak lehetőségének megteremtése csökkenti a fenti elvonási tüneteket. A tervezettnél hosszabb, gyakoribb használat: a személy „csak egy e-mailt” akar megnézni és órákat tölt a számítógép előtt, mert újabb és újabb tevékenységeket végez rajta. A használat kontrolljának, csökkentésének kudarca: a függő hiába tesz erőfeszítéseket az internethasználatának csökkentésére, a fenti megvonási tünetek hatására képtelen hatékonyan csökkenteni az internethasználat időtartamát. Egyéb Internettel kapcsolatos tevékenységek folyamatos jelenléte: a személy folyamatosan újabb és újabb programokat, alkalmazásokat, weblapokat stb. nyit meg és böngész. Az internetes tevékenysége ezáltal rendkívül változatos is lehet. Szociális, foglalkozási, rekreációs tevékenységek csökkennek: a személy egyre kevesebb időt tölt el családtagjaival, barátaival, munkájával és egyre kevesebbet foglalkozik más tevékenységekkel az internetezésen kívül.
2
-
-
A használat folytatása a problémák ellenére: a függő számára idővel a függés tárgya értékesebbé válik, mint bármi más, így teljesen érdektelen lesz más tevékenységekkel, személyekkel szemben. Fontos megemlíteni, hogy a kritériumok között nem szerepel az internethasználat gyakorisága és időtartama.
Egyéb rizikófaktorok -
-
-
Érzelmi, pszichiátriai problémák társulhatnak hozzá (depresszió, szorongás) Alacsony önértékelés: magas mértékben együtt jár az internetfüggőséggel, de nem világos, hogy ok-e vagy okozat, ám feltételezhető, hogy mindkettő. Tehát aki alacsony önértékeléssel bír nagyobb eséllyel lesz internetfüggő, illetve maga az internetfüggőség alacsonyabb önértékelést okozhat. Korábbi alkoholizmus, vagy egyéb addikció: az internetfüggőség esetében is elmondható, hogy más függőségekkel küzdő személyek nagyobb kockázattal bírnak az újabb függőség kialakulásának szempontjából. Nincs ez másként az internetfüggőség esetében sem. Identitásváltozás; ideálisnak képzelt személyiség megvalósításának igénye: talán triviálisan hangzik, de fontos megemlíteni, hogy azok a személyek, akik a való életben sikertelennek, alacsony hatékonyságúnak élik meg magukat, nagyobb eséllyel lesznek internetfüggők
Az internetfüggés egyéb hatásai, következményei -
-
Testi tünetek o Látásproblémák o Gerinc- és hátpanaszok o Betegségre való hajlam magasabb o Ízületi panaszok – a folyamatos gépelés miatt Huzamosabb idejű számítógépezés hatására kialakulhat dezorientáció, szédülés, fejfájás, hányinger stb. Társas kapcsolatok zavarai o Házastárs elhanyagolása – cyber-özvegy jelenség: a férj állandóan a számítógép előtt van és minimálisra csökkenti a feleségével való érintkezést, aki kvázi özveggyé válik, hiszen képtelen kirobbantani férjét az Internet elől. o A családi kommunikáció és a társas kapcsolatok csökkenése: az internetfüggő egyre kevesebbet érintkezik hús-vér emberekkel, kapcsolatai elsivárosodnak, megszűnnek. o A depresszió és magányosság érzése nő: az önértékeléshez hasonlóan ez a tényező is lehet ok és következmény egyszerre. Azaz aki magányosnak érzi magát, többet internetezik, de maga az internetezés növeli a magányosság érzését dacára annak, hogy sokkal több emberrel ismerkedhetünk meg az Interneten, mint a való életben. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az Internetes kapcsolatok képtelenek pótolni az olyan bio-pszicho-szociális igényeinket, melyeket más emberekkel való kapcsolatoktól várunk. Az 3
internetes kapcsolatok tehát sekélyesek, sivárak lesznek és hamis kapcsolati sikeresség-érzést hordoznak magukban, mely az önértékelést hosszútávon rombolja, rövidtávon viszont nagymértékben növelheti. Kik érintettek? A kóros internethasználatot kutatók szerint a kóros Internet-használó jellemzői a következők (Ritter és mtsai, 2004) (N = 5617) -
Férfi átlagéletkoruk 3 évvel alacsonyabb a normál felhasználónál (különösen a serdülők, fiatal felnőttek érintettek) közel 50%-uk Budapesten lakik, 92%-uk városi közel 50%-uk dolgozik 2/3-uk tanul is valahol közel 50%-uk 20 évnél fiatalabb a megkérdezettek, több mint a fele szerint nem szükséges az Internet a munkájukhoz 41%-uk keresete 20.000 Ft vagy annál is kevesebb 93%-uk otthon, 40%-uk az iskolában/egyetemen is internetezik 85%-uk 4 órát vagy többet internetezik naponta 77%-uk cseveg, 53%-uk többjátékos számítógépes játékokkal játszik leginkább
Ritter és mtsai által végzett 2004-es felmérés szerint a rendszeresen internetezők 2-7%-a lehet érintett (azaz lehet problémás internethasználó). A fentiekből látszik tehát, hogy a leginkább a serdülők és a fiatal felnőttek érintettek. Kevés szó esett azonban arról, hogy konkrétan mivel foglalkozik egy „átlagos” internetfüggő és miért. A következőkben ezeket vesszük sorra, tipikus példákkal: -
-
Csevegés: a fenti adatokból látható, hogy a problémás internethasználók 77%-a cseveg. A csevegés, vagy más néven chatelés a fiatalok körében a legnépszerűbb. Ennek a kommunikációs médiumnak az előnye, hogy sok emberrel egyszerre lehet beszélgetni, leküzdve a fizikai távolságokat. A chatelők ráadásul azt is megélhetik, hogy közel egyenlő súlya van mindenki szavának, tehát egyenlő esélyekkel indulhatnak, ami a valóságban nem feltétlenül adott. Ehhez kapcsolódik a gátlásnélküliségi hatás, mely az Internetre nagyon jellemző, azaz egy olyan tendencia, mely szerint az Interneten könnyebben felvállaljuk véleményünket, gyorsabban közöljük érzéseinket, könnyebben vagyunk kritikusabbak stb. Érthető tehát, hogy a csevegés egy fiatal számára miért lehet vonzó, de fontos tudni, hogy a csevegés az egyik legmagasabb rizikófaktor. Online játékok: egyre népszerűbbek az ú.n. MMORPG1 játékok, melyekben egy virtuális karaktert kell készítenünk és annak kell élni az életét a játékban. Legyen szó fantáziavilágról (pl. Gyűrűk ura) vagy éppen a valóság szimulációjáról (pl. Second Life), ezek a játékprogramok rendkívüli mértékben képesek függőséget okozni, hiszen
1
Massively Multiplayer Online Role-Playing Game – (szabadfordításban) nagyon sok szereplős online szerepjáték
4
-
a játékosok megalkothatják azt az énjüket, ami szerintük a lehető legtökéletesebb. Ez a virtuális én pedig sikereket érhet el a virtuális térben. Ez a legfőbb oka annak, hogy ezek a típusú játékok ennyire népszerűek és ilyen mértékű függőséget okozhatnak. A játékok talán a fiatalok számára a legvonzóbbak. Ezekkel a játékokkal akár 9-10 évesen vagy még korábban is találkozhatnak a gyerekek, sőt ebben az életkorban már rendszeresen játszhatnak is velük. Online szerencsejátékok: a harmadik legnagyobb függőségi tényező a játékfüggőségek körébe tartozó online szerencsejáték-függőség. A fiatalok ebben a legkevésbé érintettek, ám fontos megemlíteni, hiszen az Interneten sokkal könnyebben bólintunk rá nagyobb kockázatokra, mely okán az internetes szerencsejáték sokkal nagyobb kockázattal bír.
Mivel a számítógépet ezer és egy célra használhatjuk, ezért a számítógépfüggőség, mint diagnosztikai kategória nem talált megerősítésre. Ettől függetlenül a köznyelvben a mai napig él a számítógépfüggőség és sok gyermek egyedül ezzel a kifejezéssel találkozik. Éppen ezért érdemes észben tartani, hogy ez talán érthetőbb a gyerekek számára, de tudni kell azt is, hogy maga a kifejezés tudományos szempontból nem helytálló. Mit lehet tenni az internetfüggőség ellen? Már az elején fontos leszögezni, hogy az iskolának hatalmas prevenciós szerepe és felelőssége van ugyan, de a hatékony prevenció érdekében a szülők bevonása is elengedhetetlen. Fontos továbbá kiemelni, hogy bár számos hasznos tipp és trükk létezik, mely megkönnyíti a prevenciót, illetve a kóros internethasználatot vissza tudja szorítani a gyerekeknél, az igazi internetfüggő szakember segítségére szorul. Ha bárkiről bebizonyosodik, hogy függ az Internettől, a legelső dolog pszichológus segítségét kérni! Következzen néhány ajánlás az iskolák és a szülők számára, mellyel hatékonyan lehet csökkenteni az internetfüggőség kialakulásának veszélyét: -
-
Szociálisan hasznos tevékenységformák megerősítése: az a gyermek, vagy kamasz, aki sokat számítógépezik, feltételezhetően nem érzi úgy, hogy az élet más területein is hasznos tudna lenni, illetve az kellően nagy örömfaktorral bír a számára. Mind az iskolák, mind a szülők partnerek lehetnek abban, hogy tudatosítsák a gyermekekben munkájuk értékét, erőfeszítéseik hasznosságát. Fontos továbbá olyan feladatokkal ellátni a gyerekeket, melyek valóban hasznosak, s ezek hasznosságát ők értik és átélik. Énjük építéséhez rendkívüli mértékű megerősítésre van szükségük és ezt nem szabad figyelmen kívül hagynunk. Célorientált feladatok kitűzése: manapság minden iskolában és szinte minden háztartásban van(nak) számítógép(ek). Az iskolai informatika órákon megtanulhatják a számítógép hatékony kezelését és fontos készségeket sajátítanak el a jövőre nézve. Fontos lenne azonban felhívni a figyelmet és bemutatni, hogy a számítógép még mennyi mindenre használható. A hangsúly a tapasztalatszerzésen van. Ha a gyermek tisztában van azzal, hogy a számítógépeken milyen játékokat lehet futtatni, milyen csevegőprogramok vannak és tudja, hogy ezek hogyan működnek, akkor ezzel együtt fel lehet hívni a veszélyekre is a figyelmet. Az iskola kreativitása elengedhetetlen 5
-
-
-
ebben a kérdésben, hiszen nem csak tananyaghoz kötődő feladatokkal lehet ellátni a tanulókat, hanem számukra talán érdekesebb, őket jobban bevonó feladatokat is kaphatnak, mely akár még az iskola számára is hasznos lehet (pl. iskolai honlap megtervezése) Kanalizált interaktivitás: bár a csevegés és az interakciók a számítógépen keresztül a legnagyobb rizikófaktorok, fontos megismertetni a gyerekekkel ezen programok, weblapok működési elvét és ismertetni azok veszélyeit. Minél tudatosabban és biztosabban mozognak ebben a térben, annál kevésbé vannak kitéve az olyan veszélyeknek, melyek a megtévesztésen, átverésen alapulnak. Felvilágosítás: a korábbi pontokban már volt szó róla, de fontos külön kiemelni, hogy a prevenció fontos részét képezi a felvilágosítás. A felvilágosítás során nagy hangsúlyt kell fektetni a fiziológiás, pszichés és szociális hatásokra, melyek az internetfüggőséggel, illetve a kóros internethasználattal együtt járhatnak. Mentálhigiénés hálózatok: bár ez nem kizárólag a szülők és az iskola felelőssége, de az iskola is szerepet vállalhat olyan mentálhigiénés hálózatokban, melyek segítséget nyújtanak azoknak a gyerekeknek, akik fokozott veszélynek vannak kitéve vagy már talán függők is. Fontos felhívni a gyerekek figyelmét, hirdetni, reklámozni azokat a lehetőségeket, ahol segítséget kaphatnak. A legkézenfekvőbb az iskolapszichológus bevonása, de léteznek olyan online tanácsadói fórumok, ahova akár e-mailt is írhatnak a gyerekek és szakemberek válaszolnak a kérdéseikre, problémáikra. Jó példa erre a www.necc.hu.
Léteznek konkrétabb fortélyok is, melyek inkább szülőknek szólnak: -
-
-
A számítógép helye: sok családban a számítógép bekerül a gyermek szobájába, ahol a gyermek korlátlanul és felügyelet nélkül számítógépezhet. Ez egy bizonyos életkor alatt rendkívül káros lehet. Éppen ezért javallott, hogy a számítógép egy olyan közösségi térben legyen (pl. nappali), ahol szinte mindig van valaki, aki ellenőrizni tudja, hogy a gyermek az életkorának megfelelő tevékenységekkel tölti-e az idejét vagy sem. Számítógépezés, mint társas tevékenység: nagyon sok gyerek egyedül számítógépezik. Sokan a barátaikkal csevegnek az Interneten, barátaikkal játszanak játékokat. Érdemes arra ösztönözni a gyermeket, hogy hívja át a barátait, szervezzenek közös programot. Ne a számítógép legyen a legfontosabb eszköze a kapcsolattartásnak! Akár a számítógépen is játszhatnak közösen, hiszen már ez önmagában is csökkenti a függés kialakulásának kockázatát. A lényeg tehát, hogy ne egyedül számítógépezzenek. Korlátozott használat: manapság egyre több dolgot végzünk a számítógépen. Vannak helyzetek, amikor az iskola, munkahely megköveteli, hogy számítógépen végezzünk munkát. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a számítógép rendkívül érdekes, szórakoztató és fejlesztő eszköz is lehet. Éppen ezért nem célszerű démonizálni azt és túl szigorú korlátozásokat életbe léptetni. Engedni kell, hogy a gyerek bizonyos életkor felett játszhasson, cseveghessen, dolgozhasson stb. a számítógépen. Fontos azonban, hogy a szülők ragaszkodjanak a napi vagy heti óramennyiséghez, melyben a
6
-
gyerekkel megállapodtak. A világos, következetes, de igazságos korlátozás a legcélravezetőbb! Motiváció kérdése az egész: a szülőnek hatalmas szerepe van abban, hogy a gyereket bizonyos dolgokra motiválja. Ha kellően jutalmazzák a számítógéphez nem kapcsolódó tevékenységeket, akkor a számítógép veszíteni fog a vonzerejéből. A jutalmazás akár olyan módon is történhet, hogy ha például bevásárol, kitakarít, vagy akár csak a szabadban olvas, játszik a gyermek, akkor az így eltöltött idejét „leszámítógépezheti”. A gyermek így érdekelt lesz abban, hogy mást is csináljon, ne csak számítógépezzen.
7
Felhasznált irodalom Griffiths, M. (1999). Internet addiction: Fact or fiction. Psychologist, 12, 246–250. Ritter, A., Fábián, Zs., Pillók P., Hoyer M., (2004). Felmérés a magyarországi Internet-használatról: betegség, vagy korosztályra jellemző tünet? Psychiatria Hungarica 2004/02. Young, K. S. (1999). Internet addiction: Evaluation and treatment. Student British Medical Journal, 7, 351–352.
8
