A XXV. Informatikai és Hírközlési Minisztérium feladat- és hatáskörét a Kormány a tudásalapú információs társadalom fejlődése érdekében a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi XI. törvény, továbbá a hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény alapján a 141/2002. (VI.28.) Korm. rendelet állapítja meg. A minisztérium feladatai sokféle szakmai tevékenységben testesülnek meg, amelyek közül a legfontosabbak a következők. Az információs társadalommal összefüggő egységes és átfogó stratégia alapján gondoskodik arról, hogy Magyarországon az állampolgárok számára gyakorolhatóvá váljon az információhoz jutásnak és az információközlésnek, valamint a másokkal való kommunikációnak az alapvető emberi joga. Feladata az is, hogy a kor színvonalának megfelelő tájékoztatással és eszközök, lehetőségek biztosításával felkészítse a társadalmat, az állampolgárokat és a gazdasági élet szereplőit az új eszközök és módszerek alkalmazására a mindennapi életben, a kommunikációban, a gazdaságban, az oktatásban, az egészségügyben, a közlekedésben, a közszolgáltatásban és a közigazgatásban annak érdekében, hogy megvalósuljon a tudásalapú információs társadalom. A minisztérium együttműködik az elektronikus demokrácia fejlesztése érdekében a Miniszterelnöki Hivatallal, a többi érdekelt minisztériummal, a Központi Statisztikai Hivatallal, civil szervezetekkel, önkormányzatokkal. Az esélyegyenlőség megteremtése, az állampolgárok mind szélesebb rétegeinek az információs társadalomba integrálódása, a piaci verseny kibontakoztatása az Európai Unióhoz való felzárkózás céljából a minisztérium gondoskodik: − az Internet-elérés, a digitális média elterjedéséről, a tartalom növeléséről, − a digitális szakadék szélesedésének megállításáról, a digitális írástudás elterjedéséről, − az e-Gazdaság feltételeinek megteremtésével a nemzetgazdaság különböző ágazataiban a magyar gazdaság versenyképességének fokozásáról, − az informatikai, a hírközlési és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások folyamatos bővülését és hatékony működését elősegítő kezdeményezések elősegítéséről, − az elektronikus közbeszerzés feltételrendszerének kidolgozásáról. A minisztérium az informatika és a hírközlés területén: − ellátja az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggő, az informatikai és hírközlési tárgyú szerződésekkel kapcsolatos, továbbá az európai integrációból adódó program-előkészítési és harmonizációs feladatokat, − irányítja az ágazattal összefüggő nemzetközi gazdasági kapcsolatok kialakítását, fejlesztését, nemzetközi szabvány kidolgozását, − gondoskodik az ország területének egyetemes szolgáltatással történő lefedettségéről.
A fejezethez három önálló és egy részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv tartozik. A három önálló intézmény: − az Informatikai és Hírközlési Minisztérium igazgatása, − a Magyar Űrkutatási Iroda, − a Hírközlési Intézmények. A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT), mint részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv finanszírozásáról a fejezet gondoskodik, a miniszter javaslatot tesz az NHIT elnökének és a Kormány által delegált tagjainak a személyére. Az intézmények közül az IHM igazgatása és a Magyar Űrkutatási Iroda teljes egészében (vagy túlnyomó részben) költségvetési támogatásból finanszírozza kiadását. A Hírközlési Intézmények költségvetési támogatásban nem részesülnek, jogszabály alapján megállapított hatósági és eljárási díjakból származó saját bevételeik fedezik a kiadásaikat. A fejezet feladatainak jelentős részét a fejezeti kezelésű előirányzatokból finanszírozza, amelyek döntő többsége költségvetési támogatásból tevődik ki, kisebb részben pedig saját bevételekből. Ezek közül kiemelkedő az Informatikai, távközlésfejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatokkal összefüggő előirányzat. A fejezet 2002. évi összehasonlítható bázis előirányzattal nem rendelkezik, a 2002. évi működéséhez az előirányzatokat: − a X. Miniszterelnökség fejezetéből (38 220,2 millió forint), − a XVII. Közlekedési és Vízügyi Minisztérium fejezetéből (1 199,5 millió forint) való átcsoportosítással, − a többletlétszámhoz kapcsolódóan a központi költségvetés általános tartalékából kapott támogatásból (275,5 millió forint) biztosította. A fejezet a szakmai feladatainak teljesítéséhez 2003. évben 42 351,8 millió forint kiadással, 13 294,0 millió forint saját bevétellel és 29 057,8 millió forint költségvetési támogatással rendelkezik.
2
A fejezet 2003. évi költségvetési előirányzatai összevont jogcímek szerint: Megnevezés
Intézményi előirányzat Fejezeti kezelésű ágazati előirányzat (célprogram nélkül) Központi beruházás Támogatási célprogram (informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok) Fejezet mindösszesen
Millió forintban, egy tizedessel Kiadások Saját bevételek Támogatások
13 835,8
12 018,0
690,0 650,0
1 817,8
-
27 176,0 42 351,8
690,0 650,0
1 276,0 13 294,0
25 900,0 29 057,8
A fejezet 2003. évi előirányzatainak összesítő levezetése Kiadás
2002. évi eredeti előirányzat Minisztériumok átszervezéséből adódó (2002. évi XI. tv.) Gazdaság politikai köv.ből adódó változások Bérpolitikai intézkedések Egyéb szerkezeti változások - általános tartalékból kapott támogatás bázisba építése - fejezetek közötti feladatátadás-átvételhez kapcsolódó átrendezések Szintrehozás Többletek Javasolt előirányzat
0 50 396,4 -34 118,7 3,8
Bevétel
millió forint, egy tizedessel Támogatás Engedélyezett létszámkeret
0 10 628,3 -804,6
0 39 768,1 -33 314,1 3,8
275,5
275,5
400,0 991,7 24 403,1 42 351,8
400,0 991,7 20 932,8 29 057,8
3 470,3 13 294,0
0 695
18 713
A minisztériumok átszervezéséről szóló 2002. évi XI. törvény alapján az IHM igazgatás 200 fős létszámát a 2242/2002. (VIII.12.) Korm. határozat hagyta jóvá. A fejezethez átcsoportosítással 2002. évben a MeH-től 53 fővel, a KöVíM fejezetből 38 fővel összefüggő igazgatási költségek előirányzatát és egyes fejezeti kezelésű előirányzatokat kapott meg. A Miniszterelnökség fejezetéből az Informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok 2002. évi fejezeti kezelésű előirányzat 46 000 millió forint összegű támogatásából az Informatikai és Hírközlési Minisztérium fejezetéhez került át 38 049,7 millió forint. Teljes egészében átkerült a Hírközlési Intézmények valamennyi előirányzata. A KöVíM fejezetéből átkerült a Magyar Űrkutatási Iroda összes előirányzata, 750 millió forint központi beruházási támogatás, továbbá 293,6 millió forint támogatás fejezeti kezelésű előirányzatra. 3
Az egyszeri csökkenések, a szintrehozás, az egyéb szerkezeti változások, valamint a feladatokhoz kapcsolódó többlettámogatások egyenlegeként alakult ki a fejezet 2003. évi 29 057,8 millió forintos támogatási előirányzata. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium fejezet saját bevételének 2003. évi előirányzata 13 294,0 millió forint, amely a bázis előirányzatnál 2 665,7 millió forinttal több. A többlet a Hírközlési Intézményeknél jelentkezik A fejezeti kezelésű előirányzatok a bázis-időszakban - más fejezetektől való átcsoportosítással -293,6 millió forintot tettek ki, a 2003. évi 690,0 millió forint olyan többletfeladatokhoz szükséges, mint: − − − −
védelemszervezési, NATO-val összefüggő feladatok, EU-csatlakozással összefüggő feladatok, nemzetközi tagdíjak, nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő feladatok, kutatási többletfeladatok.
1. Cím: Informatikai és Hírközlési Minisztérium igazgatása Az IHM Igazgatás hatáskörébe tartozik a minisztérium állami feladataival kapcsolatos kiadások pénzügyi finanszírozása, továbbá az igazgatási tevékenységgel kapcsolatos feladatok elvégzése, a minisztériumi intézmény éves költségvetésének tervezése, az éves költségvetés végrehajtásáról előírt beszámolók elkészítése. Gondoskodik a minisztérium székházának üzemeltetéséről, karbantartásáról, felújításáról, Végzi a hivatal működéséhez szükséges eszközök, gépek, berendezések beszerzésével és nyilvántartásával összefüggő feladatokat. Felelős a minisztérium működésével összefüggő pénzügyi és technikai feltételek biztosításáért. Alaptevékenységével összefüggő kormányzati igazgatási feladatait szinte kizárólag költségvetési forrásból fedezi, vállalkozási tevékenysége nincs, saját bevételi forráslehetőségei korlátozottak. millió forint Megnevezés
Kiadás ebből: személyi juttatás dologi kiadás Bevétel Támogatás
2002. évi várható előirányzat
916,5 415,4 364,2 916,5
2003. évi javasolt előirányzat
1 727,6 856,2 555,0 10,0 1 717,6
Az IHM igazgatás létszámát a 2242/2002. (VIII.12.) Korm. határozat 200 főben határozta meg. Az EU-integrációval, a tagállamként való működéssel, valamint az EU Információs társadalom projekt támogatásának, pályázati feltételeinek megteremtése, a projektek technikai-műszaki előkészítése további mintegy 18 fő foglalkoztatását igényli. Az érintett létszám jelenleg az IHM igazgatás létszámánál jelenik meg.
4
A 2003. évi intézményi felhalmozási költségvetés 60 millió forintos felújítási előirányzata a minisztérium informatikai hálózatának, eszközeinek felújítási kiadásait ellentételezi. Az IHM igazgatás 2003. évi előirányzatainak levezetése Kiadás
2002. évi eredeti előirányzat Minisztériumok átszervezéséből adódó (2002. évi XI.tv.) változások éves hatása Egyszeri csökkentések - felújítás Általános tartalékból kapott támogatás bázisba építése Fejezetek közötti feladat átadás-átvételhez kapcsolódó átrendezések Szintrehozás Többletek Javasolt előirányzat
Bevétel
millió forint, egy tizedessel Támogatás Engedélyezett költségvetési létszámkeret
0
0
0
0
589,2
-
589,2
91
-108,9
-
-108,9
275,5
-
275,5
42
400,0 10,0 561,8 10,0 1 717,6
67
400,0 571,8 1 727,6
200
2. Cím: Magyar Űrkutatási Iroda A Kormány 190/2002. (IX.4.) Korm. rendeletével módosított 3/1992. (I.6.) Korm. rendelet szól a Magyar Űrkutatási Iroda létrehozásáról. Az Iroda feladata: − a magyar űrkutatási-alkalmazási munkák elősegítése, − az országos űrkutatási tudományos tevékenység összefogása, − a tudományos eredmények társadalmi hasznosításának minél hatékonyabb alkalmazása, − a nemzetközi űrkutatási együttműködések koordinációja, illetve a fejlett technológiákat igénylő űrkutatás eredményeinek alkalmazását, hasznosítását elősegítő tevékenység ellátása. A hazai komplex űrkutatási tevékenységet két testület segíti, a Magyar Űrkutatási Tanács (tagjai: a minisztériumok képviselői, az MTA elnöke által kijelölt személy, valamint neves hazai szakértők) és az Űrkutatási Tudományos Tanács. A Magyar Űrkutatási Tanács elnöke az informatikai és hírközlési miniszter. Az Iroda koordinátori, összefogó tevékenységét a 2002. évi engedélyezett 4 fő helyett 2003. évben 5 fővel végzi, 5
Az Iroda 2002. évi eredeti támogatási előirányzata 85,6 millió forint volt, amelyet a 2002. évi bérpolitikai intézkedések 3,8 millió forinttal, fejezeten belüli pénzeszközátadás pedig 5,5 millió forinttal növelt. A 2003. évi támogatási és kiadási előirányzat 100,2 millió forint. A 2. cím 2003. évi előirányzatainak levezetését a következő táblázat mutatja be: A Magyar Űrkutatási Iroda (XXV/2. cím) 2003. évi előirányzatainak levezetése Kiadás
2002. évi eredeti előirányzat Bérpolitikai intézkedések Többletek(1 fő létszám fejlesztés) Javasolt előirányzat
85,6 3,8 10,8 100,2
Bevétel
-
millió forint, egy tizedessel Támogatás Engedélyezett költségvetési létszámkeret
85,6 3,8 10,8 100,2
4 1 5
3. Cím: Hírközlési Intézmények A Hírközlési Főfelügyelet és területi szervei költségvetési támogatásban nem részesülnek, kiadásaikat saját bevételeikből (hatósági és eljárási díjbevételek) fedezik. A hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény (Hkt.) alapjaiban változtatta meg a Hírközlési Intézményeket, átalakította szervezetrendszerét, kibővítette feladatait. A 2002. évi - bázisként szolgáló - eredeti előirányzatokat a Hkt. és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek mellett a köztisztviselői törvény módosítása jelentősen megnövelte. Kiadások Személyi juttatások és járulékok A személyi kiadások tervezésének alapját a Hírközlési Felügyelet átalakuló feladatainak hatékony ellátásához megfelelő munkaszervezet 490 fős átlagos statisztikai létszáma jelenti, amelyhez kapcsolódóan a személyi juttatások összege a tervezési köriratban foglalt irányelvek alapján került meghatározásra. Ezen létszám a HÍF átalakítása során végrehajtott szervezeti változások eredményeként már csökkentett köztisztviselői állományt jelenít meg. A jogszabályi változások következményeként egyes, elsősorban hatósági jellegű tevékenységek (pl. berendezésengedélyezés, a távközlési építmény-engedélyezés köréből az antennatornyok engedélyezése) megszűntek, vagy tartalmukban teljesen átalakultak, ezáltal létszámszükségletük is csökkent. Ezzel egyidejűleg több, az info-kommunikációs piac vonatkozásában meghatározó jelentőségű tevékenység indult meg (pl. Hírközlési Döntőbizottság felállítása, az elektronikus aláíráshoz kapcsolódó feladatok ellátása,
6
hatékony és átfogó piacfelügyelet kialakítása), amelyek jelentős humánerőforrást is igényelnek. Dologi kiadások A dologi kiadások 4 828,0 millió forintos 2003. évi előirányzat értéke 939,8 millió forint többletet tartalmaz a 2002. évi eredeti előirányzathoz képest. A dologi kiadások tervezett előirányzatának több mint 40 százaléka áfa-jogcímen jelentkezik. Ennek oka, hogy a HÍF finanszírozását csaknem teljes körűen biztosító frekvenciadíj-bevételek és azonosítók lekötése és használata után fizetett díjak egyaránt adóköteles bevételek. A dologi kiadások körében a működéshez elengedhetetlen – a dologi kiadások mintegy 35 százalékát kitevő - tételek (pl. készletbeszerzés, kommunikációs, szolgáltatási kiadások) mellett racionális gazdálkodási keretek között megjelentek az igénybe veendő, a szakmai tevékenységek magas szintű ellátásához nélkülözhetetlen külső szolgáltatások, szakértői igénybevétel, tanulmányok, kiadványok fedezete is. A dologi kiadások körében az elkövetkező időszak költségvetése tartalmazza a különböző, szakmailag nélkülözhetetlen beruházások kapcsán folyamatosan jelentkező üzemeltetési költségeket is, amely a HÍF által felügyelt ágazat technológia-igényessége következtében meghatározó jelentőségű. Felhalmozási kiadások A HIF részére jogszabályokban az info-kommunikációs piac vonatkozásában meghatározott feladatok ellátása a technológiai fejlődés ütemére is tekintettel jelentős mértékű, sokszor több éven át tartó beruházásokat igényel. Ezen fejlesztések eredményeként lehetővé válik a hírközlési piac működésével kapcsolatos piacfelügyeleti feladatok magas szintű ellátása, a jelentős értéket képviselő korlátos erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás, a jogszabályok által a HIF szervezetrendszeréhez rendelt új típusú tevékenységek infrastrukturális és szakmai hátterének megteremtése. A fejlesztési kiadások biztosítják a megfelelő finanszírozási hátteret a HÍF elé kitűzött, az államigazgatási körben példaértékű elvárások (pl. eközigazgatás, intézményi kontrolling) technikai feltételeinek megteremtésére is. A 2003. évben 4 123,4 millió forint felhalmozási kiadási előirányzat a szükséges nagy beruházásokat valósítja meg. A tervezési időszak során több, az alapvető szakmai tevékenységet segítő, beruházás fedezetét biztosítja az előirányzat. Ezek között jelenik meg a legnagyobb mértékű, egy milliárd forintot meghaladó finanszírozási forrást igénylő beruházás, a spektrummonitoring rendszer kiépítése. Ennek keretében mérőprogramok vásárlására, adatbázisok frissítésére, mérőeszközök vásárlására is sor kerül. Ezen a rendszeren túl a piac-felügyeleti célú mérőeszközök vásárlása, a vizsgáló laboratórium amortizálódott speciális eszközeinek cseréje, a műholdas monitoring rendszer kialakítása igényel jelentős - több száz millió forintot igénylő - erőforrásokat.
7
Az informatikai fejlesztések körében folyamatos a kitűzött célokkal összhangban folyamatos beruházásokat igényel a Web, az IT Security rendszerének további fejlesztése, a hardverek és szoftverek beszerzése. A fejlesztési kiadások összege tartalmazza a működést segítő gépek, berendezések (sokszorosítási, ügyviteli, kommunikációs, vagyonvédelmi eszközök) amortizációhoz illeszkedő cseréjét, kiegészítését évi mintegy 100 millió forint összegben. Járművek beszerzésére az ellátandó feladatokkal összhangban évi 50-80 millió forint összegben kerül sor. Bevételek Intézményi működési bevételek Az intézményi saját bevételek a várható tendenciák figyelembe vételével a 2002. évi várható előirányzat teljesítést öt százalékkal meghaladó mértékűek 2003. évben. A Hkt. elfogadásával átalakult a HÍF finanszírozása: három fő pillért határozott meg a törvény a feladatok fedezetének biztosítására a frekvenciadíjakat, az azonosítók díjbevételeit, illetve a más forrásból nem fedezett kiadások fedezetére az éves nettó árbevétel alapján számított piac-felügyeleti díjat. Ezzel egyidejűleg megszűntek a HÍF egyes hatósági jellegű bevételi jogcímei (berendezés-engedélyezés, minőségfelügyeleti díj), ugyanakkor néhány kisebb, az adott tevékenység közvetlen költségeire fedezetet nyújtó díj (nyomvonalas építmények engedélyezése, HDB eljárási díjai, elektronikus aláírás díjai) is megjelenik a bevételek között. A már korábban is meghatározó frekvencia-lekötési és -használati díjak (7 milliárd forintot meghaladó) összege biztosítja a bevételek döntő részét, melynek legnagyobb hányada a koncessziós szerződések alapján fizetendő frekvenciahasználati díjak jogcímén folyik be. A 2002. évtől folyik be az azonosítók lekötéséért és használatáért fizetendő díjak bevétele, amely pénzforgalmilag egy éves időszakra, teljes összegben először 2003. évben realizálódik (mintegy 1,5 Mrd Ft évente). Piac-felügyeleti díj szedésére így 2003. évben előreláthatólag nem lesz szükség, azonban a tervidőszakon belül – elsősorban a frekvenciadíjakat érintő komplex felülvizsgálat következményeként – sor kerülhet a HÍF finanszírozását a piaci szereplők oldaláról arányosabbá tevő díj alkalmazására. A Hírközlési Intézmények 2003. évi előirányzatainak levezetését a következő táblázat tartalmazza:
millió forintban Megnevezés
2002. évi eredeti előirányzat
Kiadás
Bevétel
10 628,3
10 628,3
Támogatás Engedélyezett költségvetési létszámkeret
556
8
Egyszeri csökkentések - NHIT Iroda - hatékonyságot növelő létszám-racionalizálás változatlan feladatellátás mellett Szintrehozás (tört évi előirányzatok éves szintre való kiegészítése) - 2001. évi Ktv. változások kihatásai - változatlan feladatellátáshoz a létszámváltozás kihatásának felhasználása Többletek - járuléktöbblet - többletbevétel Javasolt előirányzat
-130,0
-130,0
-6
-200,2
-200,2
-60
841,1
841,1
200,2
200,2
16,3 652,3
16,3 16,3
12 008,0
12 008,0
490
5. Cím: Fejezeti kezelésű előirányzatok 1. Beruházások Postai beruházások A 2003. évi 400 millió forint beruházási támogatás rendeltetése az Integrált Posta Hálózat (IPH) megvalósításához állami segítségnyújtás. Az Integrált Posta Hálózat (IPH) célja, hogy a posták működését integrált, egységes rendszerben biztosítsa. Az IPH bevezetése növeli a Magyar Posta piaci értékét és informatikai és technológiai hátrányok felszámolásával hozzájárul az összpostai minőség növeléséhez. Továbbá az információs társadalom igényeihez alkalmazkodó on-line küldemény nyomon-követés bevezetését is elősegíti. IPH létrehozása a hagyományostól minden tekintetben eltérő postahelyek kialakítását igényli, kezdetben mintegy 200-230 helyszínen, kb. 2000-2200 IPH munkahely megteremtésével. Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházása Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium Igazgatás 2003. évi beruházási támogatási előirányzata 250 millió forint. Az IHM Dob utcai székházában kap helyet a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT), az Információs Társadalom Kht. és más, a fejezet, illetőleg az IHM működését segítő szervezet. Az új körülményeknek megfelelően a különböző szervezetek elhelyezéséhez a minisztérium munka- és munkakörülmények színvonalának javítása érdekében van szükség beruházási támogatásra. Az előirányzat szolgál fedezetül a korszerű informatikai, számítástechnikai eszközök beszerzésére, személygépkocsik, bútorok cseréjére. 9
2. Célelőirányzatok Informatikai eszközfenntartás Az 1106/1995. (XI.9.) Korm. határozat 2. pontjában foglaltaknak megfelelően gondoskodni kell a kormányzati szintű eszközök fenntartásáról és a működési feltételeinek megteremtéséről. A 20 millió forintos előirányzat terhére kell megvalósítani a számítógép-hálózat kábelezésének átépítését, a számítógéppark karbantartását, az elhasználódott PC-k lecserélését. Védelemszervezési feladatok A különleges feladatok jellege indokolja a 2003. évi 35,0 millió forint támogatási előirányzatot, amelyből a következő feladatok végezhetők el: − polgári védelmi feladatok, a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény alapján szakmai előírások és útmutatók kimunkálása, továbbképző tanfolyamok szervezése, lebonyolítása, − NATO-tagságból adódó feladatok, így a védelmi erők feladataiból adódó követelményeknek megfelelően a hazai hírközlési és informatikai infrastruktúra teljesítő képességének vizsgálata, részvétel a SCEPC és a CCPC Bizottság és munkacsoport ülésein. Ezeket a feladatokat a 2337/1999. és a 2010/2002. Korm. határozatok írják elő. − nukleárisbaleset-elhárítással kapcsolatos felkészítési és készenléti ágazati feladatok (248/1997. (XII.20.) Korm. rendelet), − ágazati katasztrófavédelmi rendszer és szerveinek működtetése, továbbképzésük megszervezése (a katasztrófavédelemről szóló 1999. évi LXXXIV. tv., illetve a 179/1999. (XII.10.) Korm. rendelet). Kutatási feladatok A kutatási feladatokra rendelkezésre álló előirányzat 200 millió forint. A Magyar Űrkutatási Iroda pályázati rendszerben K+F célokra, hazai kutatásokra és fejlesztésekre, a tudományos szintentartásra, a hazai alkalmazások előkészítésére és a nemzetközi együttműködés kiadásaira fordítja az előirányzatot. A pályázat útján elnyert támogatásból egyetemek, főiskolák, kutatóintézetek szakértői foglalkoztatása történik.
10
Nemzetközi tagdíjak, nemzetközi kapcsolattal összefüggő feladatok Erre a célra a 2003. évi előirányzat 225 millió forint. Az IHM létrehozása az EU tagállamaival és az egyéb, a külkapcsolatok szempontjából kiemelt régiókkal, országokkal való hatékonyabb kormányközi együttműködés kereteit teremtette meg. Ennek köszönhetően a nemzetközi kormányközi és szakmai szervezetekben való közvetlen magyar kormányzati szintű részvétel is lehetővé és szükségessé vált, sőt determinációként jelentkezik. Azon túlmenően, hogy a nemzetközi szervezetek tevékenységében való részvételt számos egyezmény és megállapodás írja elő ez a tevékenység elengedhetetlen Magyarország nemzetközi pozíciójának erősítéséhez is. (A tagdíjfizetésnél figyelembe vett szervezetek: ITU, UPU, ICA, EEMA, eContent, ICA, CEP ERO, CEPT ETO, ERTICO) Az IHM tevékenységében fontos szerepe van a nemzetközi kapcsolatrendszer kiszélesítésének, amelyre a szakterület irányításának kormányzati szintre emelésével számos lehetőség van. Légi riasztási rendszer fenntartási feladatai A 2003. évi előirányzat 20,0 millió forint. A feladatokat és azok finanszírozását a 133/1994. (X.21.) Korm. rendelet és a 196/1996. (XII.22.) Korm. rendelet alapján kell végezni. Az előirányzat növekedése az IHM, mint új minisztérium ezen feladatra való felkészülésének költségeit és az infláció hatást veszi figyelembe. Az EU-csatlakozás informatikai és hírközlési nemzeti programja A tudásalapú gazdaság kiépítése, Magyarország versenyképességének kialakítása szükségessé teszi, hogy kiemelt figyelmet fordítson a tárca a legfontosabb jogharmonizációs feladatokra, a csatlakozási felkészüléssel, a tagállamként való működéssel összefüggő teendőkre, azok elkülönített finanszírozására. − ACQUIS átvételének nemzetközi programja A jogharmonizáció területén mérvadó az Európai Bizottság távközlési és információs technológiák fejezetet taglaló ország-jelentése, mely szerint a magyar jogi szabályozás részben már összhangban van a közösségi vívmányokkal. További még megoldandó feladat a magyar hírközlési piacnyitással kapcsolatban a közösségi vívmányok átvétele az összekapcsolás, a bérelt vonalak, a szolgáltató-választás és a számhordózhatóság révén megvalósuló verseny, valamint az előfizetői hurokhoz való hozzáférés. Ezen feladatokra előirányzat összeg 2003. évben 60 millió forint.
11
− Tagállamként való működés programja A szabályozási kérdések mellett döntő fontosságú az információs társadalom hazai megvalósításokhoz szükséges fejlesztések támogatási rendszerének kidolgozása és működtetése, az EU-támogatások megszerzése. A támogatásokat kezelő intézményrendszer fejlesztését szolgálja a 30 millió forint támogatás. − EU Információs társadalom projekt támogatásának, pályázati feltételeinek megteremtése, a projektek technikai-műszaki előkészítése Az Európai Unió támogatási programjainak költségvetési tervezésével összefüggő feladatok között kiemelt szerepet kap, hogy a 2003. évi központi költségvetésbe a fejezetek biztosítsák a forrást a csatlakozásig teljesítendő alábbi feladatokhoz: − a támogatásokat kezelő intézményrendszer fejlesztése, − a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból finanszírozandó beruházási projektek műszaki-pénzügyi előkészítése. A 2003. évi 350,0 millió forint előirányzat ezen két feladat finanszírozását szolgálja, az előzőekben más említett fejezeti kezelésű előirányzattal (30,0 millió forint) együtt.
Informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok A minisztériumok felsorolásáról szóló 2002. évi XI. törvény, illetőleg az informatikai és hírközlési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 141/2002. (VI.28.) Korm. rendelet alapján a kormányzati informatikai feladatokat a Miniszterelnöki Hivatal, minden más informatikai és rendszereket érintő feladatokat az Informatikai és Hírközlési Minisztérium lát el. A 2003. évi támogatási előirányzat az informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatokra 25 550 millió forint, saját bevétel 1 276,0 millió forint, így a kiadási előirányzat 26 826,0 millió forint. A célelőirányzat mintegy fele megkezdett programok folytatására (pedagógus, köztisztviselő, önkormányzatok számítógépes ellátása, védőnő, gyermekotthon, laktanya informatikai fejlesztése, fele részben pedig új - a Kormány programjának teljesítését szolgáló - feladatokra biztosítja a szükséges forrásokat. Összhangban az EU-hoz történő csatlakozásunk hosszú távú célkitűzéseivel, melyeket a Kormány a „Kreatív Magyarország” elnevezésű forgatókönyv keretében 2012-ig gondolt át, a tudás alapú információs társadalom és a szolgáltató közigazgatás területe egyike a magyar társadalom stratégiai jelentőségű fejlesztési irányainak.
12
Az IHM pályázati célelőirányzatának 2004-2006 közötti felhasználása három fő pilléren nyugszik: az életminőség javítása érdekében pályázatokkal és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységekkel támogatni kívánja az egyének és közösségek, valamint természeti környezetük megújulását, a társadalom, ezen belül a gazdaság versenyképességének javulását, végül a kialakult területi és társadalmi csoportok közötti egyenlőtlenségek felszámolását, illetve csökkentését. A 2003. évi célelőirányzat ebbe az átfogó információstratégiai közép és hosszú távú keretbe illesztve határozta meg az egész társadalomra kiterjedő, meghatározott informatikai prioritásokra épülő, illetve az alapvető informatikai ismeretek elterjedését ösztönző programjait. Minden pályázat, illetve a pályázatok kiírását megalapozó célirányos kutatás, majd a pályázatokat követő hatásvizsgálatok során figyelembe vételre kerül a források információs infrastruktúra igénye, valamint az arra épülő speciális tudás felhalmozási és képzési igénye is. A célprogram alapján megvalósítandó feladatok: • elektronikus tanulás (e-learning), távmunka, e-egészségügy • e-gazdaság, e-kereskedelem • információs műveltség (e-kultúra, ezen belül e-tartalom, illetve nemzeti digitális adatvagyon) • elektronikus hozzáférés és intelligens település (ezen belül e-város és e-falu), valamint informatikai hálózatok (köz-háló) • e-demokrácia (ezen belül e-közigazgatás és elektronikus esély). Fejezeti tartalék A 2003. évi 100,0 millió forint javasolt előirányzat a fejezethez tartozó intézményeknél, illetőleg egyes kiemelt jelentőségű fejezeti kezelésű előirányzatoknál felmerülő, előre nem látható feladatokra, eseti kormánykötelezettségek teljesítésére és az egyéb állami feladatellátás finanszírozására nyújt fedezetet.
Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter
Dr. László Csaba pénzügyminiszter
13
