Az intelligens közlekedés fogalma, külföldi és hazai megjelenése SÁNDOR Zsolt

Az intelligens közlekedés fogalma, külföldi és hazai megjelenése

SÁNDOR Zsolt [email protected]

2014.09.16.

Informatikai, Távközlési és Logisztikai Klub, klubnap

1

Mi az ITS? Az EU „ITS Direktíva” alapján definíció szerint: „Az intelligens közlekedési rendszerek olyan fejlett alkalmazások, melyek tényleges (emberi) intelligencia megtestesítése nélkül biztosítanak innovatív szolgáltatásokat a különböző közúti közlekedési módokhoz és forgalmi menedzsmenthez kapcsolódóan, valamint lehetővé teszik a felhasználók hatékonyabb tájékoztatását, biztonságosabb közlekedését, és a közlekedési hálózatok összehangoltabb és intelligensebb használatát.”

Lássunk ez mit jelent a gyakorlatban! 2014.09.16.


2

2014.09.16.


3

Az ITS-ről összességében  Számos technológia kombinációja (adatgyűjtés, feldolgozás, kommunikáció, információ felhasználás, stb.),  Minden alágazatra kierjed,  Széleskörű adatgyűjtést, feldolgozást és információtovábbítást jelent,  A közlekedésben résztvevők bevonásával működik (aktív és passzív részvétellel),  Kiszolgálja az üzemeltetőket és a végfelhasználókat is valamint a közlekedésben érintett további stakeholdereket is. 2014.09.16.


4

ITS fogalom háttere  Közúti informatika dinamikus fejlődése, 1990-es évek elején közúti telematika.  1994-től használják az ITS = intelligent transport(ation) systems kifejezést.  Ezek szinonimák.  Napjainkban az ITS rendszerek köre folyamatosan bővül, a kifejezés rendszereket és szolgáltatásokat is lefed. >> ITS-S és TICS kifejezések. 2014.09.16.


5

ITS megoldások használói  Állami és önkormányzati szervek,  Útüzemeltetők és a közlekedési hálózatok tulajdonosai,  Flottaüzemeltetők,  Egyéni utazók (járművezetők, közösségi közlekedés használói, stb.),  Járműgyártók,  Ipar és kereskedelem. 2014.09.16.


6

ITS rendszerek célja 1. Közlekedésbiztonság növelése, 2. Közlekedési hálózat forgalmi hatékonyságának növelése, 3. Üzemeltetés hatékonyságának növelése, 4. Környezetvédelem, 5. Utazási komfort növelése. Mai rendszerek a komplex megoldásokon keresztül együttesen több cél párhuzamos elérését biztosítják. 2014.09.16.


7

ITS rendszerek csoportosítása Rendezőelvek:  Cél,  funkció,  közlekedési alágazat,  felhasználók,  üzemeltetők,  elhelyezkedés (járművön kívül / belül; mobil / immobil),  kiterjedés, stb. Rendszerek egzakt besorolása lehetetlen! Alkalmazásokat egymással ötvözték, integrált megoldásokat kialakítva! 2014.09.16.


8

Célok*

Szolgáltatások / Funkciók

Rendszertípusok / Rendszerek

1. Forgalmi tájékoztatás

Forgalmi információs rendszerek

X X X X X

Forgalomirányító és –szabályozó rendszerek

X X X X X

2. Fogalmi folyamatok kezelése

Forgalmi ellenőrző rendszerek Vészhelyzet menedzsment és forgalmi zavarelhárító rendszerek

1. 2. 3. 4. 5.

X X X X

Infrastruktúra fenntartás menedzsment rendszerek

X

3. Közösségi közlekedés támogatása

Közösségi közlekedés szervezését és lebonyolítását támogató rendszerek

4. Áruszállítás és nem közforgalmú személyszállítás támogatása

Áru- és személyszállítás szervezést és irányítását, valamint a tehergépjármű-közlekedést támogató rendszerek

5. Elektronikus díjfizetés

Elektronikus díjfizetést támogató rendszerek

6. Közlekedésbiztonság növelése

Intelligens járművek és járműrendszerek Intelligens infrastruktúra rendszerek Személy és vagyonvédelmi rendszerek

X X X

7. Járművezetési hatékonyságnövelés

Kapacitás és hatékonyság növelő rendszerek

X

8. Kényelemfokozás Járművezetési és utazási kényelmet növelő rendszerek

X X

X

X

X X

X

X X

ITS Fejlődési tendenciák  Koncepció 1939-ben jelent meg.  Első megoldások 60-as 70-es években.  Fejlődési szakaszok: I.

1960-80 kezdeti megvalósítások: központi adatfeldolgozás, VJT. II. 1981-94 digitális forradalom: adatgyűjtés és információfeldolgozás árának csökkenése. III. 1994-2008 integráció: GPS, LED, adatátvitel, közlekedési módok összekapcsolása. IV. 2008-2015 okostelefonok térhódítása. V. 2015-től kooperatív rendszerek megjelenése: C-ITS kialakulása, folyamatos adatcsere a járművek, forgalomirányító központok és az infrastruktúra között. 2014.09.16.


10

Hazai ITS történelem Kezdetben autóutakon és autópályákon:  M3 MAESTRO 1998-99, M0 MARABU 1999  ÚtMET 1998  Navigáció cellaadatok alapján 2001  RDS-TMC 2008  FCD alapú forgalmi információszolgáltatás 2009 Közösségi közlekedés:  BKV: AVM 1994, DIR 1998. Városi forgalomirányítás:  Budapesti forgalomirányító központ (1984), Siemens SICOMP (1990), MIGRA (2010)… Kooperáció: pilot projektek 2007-től >> szabványos adatcsere megvalósítása (DATEX II.) 2014.09.16.


11

Fejlődési szintek a forgalomirányításban hazánkban 1. 2.

3.

4.

Statikus irányítás:

rögzített programok időterv alapú irányítással.

Dinamikus – reaktív irányítás:

forgalomfejlődéssel együtt új programok készítése, manuális beavatkozás.

Dinamikus – real-time irányítás:

forgalmi terhelés változásával a forgalomirányítást biztosító program változtatása, adaptív vezérlés, automata beavatkozás.

Dinamikus – proaktív irányítás:

forgalmi terhelés változását megelőzően szimulációk alapján forgalmi szempontból optimális program készítése automatikusan és alkalmazása.

Magasabb szinteken kooperáció, integráció és széleskörű együttműködés szükséges! 2014.09.16.


12

Integráció és jelentősége Működésben, üzemeltetésben, funkcionalitásban.  Integrációs síkok:

 Jogi / gazdasági,  Fogalmi: célok, feladatok, lehatárolások (stratégiai tervezés),  Logikai: taktikai és operatív tervezés,  Fizikai: operatív intézkedések.

 Integrációs fokozatok: 1. 2. 3. 4. 5.

Előkészületek, Manuális adatcsere (igényvezérelt), Automatikus adatcsere (esemény és / vagy idővezérelt), Közös adatbázis-használat, integrált működés (dinamikus adatok használata), Integráció kiterjesztése (vertikálisan és horizontálisan)

2014.09.16.


13

ITS-t támogató szervezetek Nemzetközi (elsősorban európai):  ERTICO (1991)  DG Move  ITS America Hazai:  Szakmai szervezetek:  ITS-Hungary (2006),  NFM,  KKK.

 Oktatás:

 BME, OE, SZE.

2014.09.16.


14

Az ITS jövője Víziók 2025-re:  Járművek: önműködő járművek elterjedése, „beszélő” autók, jogosítványt nem igénylő autók.  Gépjárműhasználat: csökken a forgalom mérséklése érdekében, egyszemélyes elektromos járművek elterjedése.  Infrastruktúra: megszűnő útmenti infrastruktúra, útburkolatba épített szenzorok.  Informatikai háttér: V2X kommunikáció elterjedése, központi feldolgozás, igényekhez igazodó forgalomszabályozás, hatékony igény és kapacitás összerendelés. 2014.09.16.


15

A jövőbeli sikereket biztosító jelenlegi kezdeményezések  Szabványosítás:

 DATEX II: adatszabvány a közúti forgalomirányító központok közötti adatcseréhez.  Transmodel: adatstruktúra a közösségi közlekedéssel kapcsolatos adatok számára.  GTFS: közlekedési menetrendi adatok beépítése felhasználói alkalmazásokba.

 Információbiztosítás:

 Országos kiterjedésű nagysebességű vezeték nélküli adatátvitel (Wi-Fi, 3G, 4G, stb.)  Open Street Map,  V2X kommunikáció.

2014.09.16.


16

További információk    

ITS-Hungary Ertico DG Move ITS-t megalapozó európai dokumentumok:  ITS Direktíva  ITS Action Plan

 EasyWay projekt 2014.09.16.


17

Köszönöm a figyelmet!

SÁNDOR Zsolt [email protected] 2014.09.16.


18

Az intelligens közlekedés fogalma, külföldi és hazai megjelenése SÁNDOR Zsolt

Recommend Documents