Szórád György
Az informatika oktatásának tapasztalatai és lehetőségei a közgazdasági karokon
1. Bevezető
megjegyzések
A vállalatot, ezt a bonyolult rendszert, a műszaki fejlődés és a tár sadalmi munkamegosztás mai fokán, nap mint nap nehezebb a klasszikus tervezési és irányítási módszerekkel operatív módon egy behangolni. Ezért vált szükségessé olyan munkamódszerek kidolgo zása, melyek a vállalati ügyvitel igen bonyolult és egybefonódó tevékenységét — azok elemzését, tervezését és egybehangolását — teljesen áttekinthetik. Az utóbbi három-négy évtizedben, az új és hatékony rendszerek iránti követelmény, a gazdasági életben is új igényeket támaszt a matematika és a statisztika intenzív alkalma zása iránt, melyeket csak még serkenti egy új tudomány — a kiber netika megjelenése. A kibernetikának, az összetett rendszerek irányítása tudományá nak, két hathatós eszköze van: az elektronikus számítógép és a modern matematikai és statisztikai módszerek. E két eszköz felhasz nálásával a kibernetika lehetőséget nyújt számos kérdés megoldá sára, melyek a vállalat vezetői előtt tornyosulnak. Az említett áramlatok nem kerülhették el a közgazdasági karok tantervét sem. Ez alól a szabadkai Közgazdasági Kar sem kivétel, ahol az ipari, mezőgazdasági és a kereskedelmi vállalatok káder képzése folyik. A korszerű matematikai és statisztikai tantárgyak bevezetésével, majd az 1970/71-es iskolaévben a szervezéstudományi tanszak megnyitásával, illetve a számítástechnikát is felölelő tantár gyak bevezetésével, a Kar olyan szakemberek képzését végezheti, akik a kibernetika igénybevételével végzett vállalatszervezés felté telei mellett is megállják helyüket. Beszámolónk szándéka, egyrészt ismertetni az oktatás korszerű sítését, azaz az oktatás kibernetikával történő nemesítése érdekében tett lépéseket, különös tekintettel a szabadkai Közgazdasági Karra, és betekintést nyújtani az elkövetkező igyekezetekre, valamint tájéjékoztatni az e téren mutatkozó további lehetőségekről és tervek ről is.
2. A szabadkai Közgazdasági Karon szerzett tapasztalatok a számítógépek alkalmazásáról az oktatásban A Közgazdasági Karon, illetve annak Munka- és Ügyvitelszervezési Intézetében két számítógép van: egy Kienzle-6000 16 K és egy Honeywell-1250 32 K memóriaegységgel. A számítógépek nem maradhattak hatás nélkül a Kar tantervére és az oktatási program jára. A Karon három (ipari, mezőgazdasági, bel- és külkereske delmi) irányzat, kétfokozatos oktatás, szervezéstudományi tanszak és posztgraduális tanulmány van. 2.1. I p a r i , m e z ő g a z d a s á g i , b e l külkereskedelmi irányzat
és
Az 1966/67-es iskolaévtől kezdve a Kar mindhárom irányzatának negyedéves tantervében a kibernetika alapismeretei egyszemeszteres közös tantárgy. Ezen belül a hallgatók megismerik a kiberne tika alapvető ismereteit, a számítástechnika gépeit (elsősorban a digitális számítógépeket), azok működését és lehetőségeit, továbbá azokat az eshetőségeket, melyek a számítógépek közreműködését igénylik. Az oktatás a Kienzle-6000 számítógép működésének ver bális és vizuális ismertetéséből és a Honeywell-1250 bemutatásá ból áll. A hallgatók ismereteket szereznek a rendszerekről és azok működéséről, a gazdasági döntésekhez szükséges adatfeldolgozások ról, továbbá a vállalatszervezéshez szükséges számítástechnikai alapismeretekről. A gazdasági matematika módszerei és modellei ugyancsak ne gyedéves tantárgy. Ez öleli fel a lineáris programozás algoritmu sait is, melynek keretében a hallgatók elsajátítják a programozás modelleinek feldolgozását a számítógépen. Megtanulják a szimp lex-algoritmus kódolását és a számítógépen kapott eredmények tol mácsolását. A második éven a statisztikán belül a tantárgyban feldolgozásra kerülő problémák megoldását a Honeywell számítógépen mutatják be a hallgatóknak. Bemutatásra kerülnek az első- és a másodfokú trend, az egyszerű lineáris regresszió és korrelációszámítás már ki dolgozott példái is. 2.2. S z e r v e z é s t u d o m á n y i
tanszak
A szervezéstudományi tanszaknak külön tanterve van. A tanterv összeállításakor figyelembe vették a korszerű gazdasági gyakorlat szükségleteit is, mely mind fokozottabban olyan szakembereket igényel, kiket képessé tettek a korszerű munkaszervezés és a vál lalati ügyvitel, a nemzeti gazdaság keretein belül működő összetett és dinamikus rendszerek modellezésére, tervezésére, gazdasági ered ményességének megvalósítására és ellenőrzésére. A számítógép al kalmazása a tudományban, a gazdasági életben és az oktatásban rohamosan nő, de a számítógép nem alkalmazható, ha kevés az erre képzett szakember. A szervezéstudományi tanszak egyik alapvető feladata éppen ez.
A tanulmányok első fokozatán képzett közgazdász-szervezők egy ben számítógép-programozó képesítést is szereznek. Az első- és a másodévben tanítják a számvitelt (mechanográf gépek segítségével), a vállalatok szervezését és ügyvitelét ugyancsak mechanográf gépek igénybevételével és az elektronikus adatfeldolgozás tantárgyat is. A második fokozaton olyan közgazdász-szervezőket képeznek, akik a számítógép programtervezői, az elektronikus adatfeldolgozás rendszerelemzői és rendszerszervezői lesznek. Harmadéves tantárgy: a bevezetés a rendszerek és a kibernetika elméletébe, az elektro nikus számítógép programozása, a vállalatok megszervezése és ügy vitele számítástechnikai gépekkel. A negyedik évben tanítják az elektronikus számítógépek alkalmazását a vállalatszervezésben. A szervezéstudományi tanszak előadásait csak a rendkívüli hall gatók látogathatják. Mivel a statisztika programja nagyobb anyagot ölel fel, mint a már említett másik három irányzaton, mert itt a VII. félévben a statisztika Il-őt is tanítják, ezért a Honeywell szá mítógép alkalmazásának részletesebb bemutatására is van lehető ség. A tanszak hallgatói elsajátíthatják az első-, másod- és harmad fokú, valamint az exponenciális trend, az egyszerű és a többszörös lineáris regresszió és korrelációszámítás példáinak számítógépes megoldását is. A statisztikai feladványok számítógépes megoldása természetesen már könnyebben megy, mert a harmadéves hallgatók a számítógépek programozását is tanulják. A negyedik éven tanított operációkutatás tantárgyon belül, rész letesen rámutatnak a számítógép alkalmazásának lehetőségeire a gyakorlatban jelentkező problémák megoldásában. 2.3. P o s z t g r a d u á l i s
tanulmányok
A kibernetikát és a korszerű kvantitatív módszereket igénybevevő: Az önigazgatási rendszer vállalatainak kibernetikai megszervezése c. posztgraduális tanulmányok az 1970/71-es iskolaévben kezdődtek. A tanulmányok feladata olyan szakemberek képzése, akik a válla lati döntések megszervezésének folyamatára, irányítására és veze tésére is alkalmasak. A tantervben más tantárgyakkal egyetemben a következők is helyet kaptak: a) Kibernetikai rendszerek és a vállalatok igazgatása (a számító gép és a csatlakozó berendezések alapvető ismereteit és a di gitális számítógép programozását öleli fel); b) Számítógép felhasználása a kvantitatív módszerek alkalma zásában (optimalizálási módszerek, operációkutatás és statisz tikai módszerek); c) Az elektronikus adatfeldolgozás műszaki megoldásai és meg szervezése (az elektronikus adatfeldolgozás célja, útjai és mű szaki elemei, programozás, információs folyamatok, a számí tógép optimális berendezésének kritériumai); d) Az ügyvitel-szabályozás optimális paraméterei meghatározá sának módszerei (egyes modellek számítógépes meghatározá sának tanulmányozása).
A statisztikai módszerek első éven történő tanulmányozása során bemutatásra kerül a Honeywell számítógép alkalmazása az első-, másod-, harmadfokú és az exponenciális trend, valamint az egy szerű és a többszörös lineáris regresszió és korrelációszámítás pél dáinak megoldásában. Az optimalizálási módszerek és az operációkutatás reális prob lémák megoldására irányulnak. Így a mikrogazdálkodás következő problémáinak megoldási lehetőségei kerülnek bemutatásra: — optimális termékválaszték kérdése; — a termelés előkészítése és tervezése a matematikai programo zás igénybevételével; — az optimális technológiai lehetőségek és a termelőgépek op timális megterhelése; — szállítási problémák megoldása; — beruházási döntések meghozatala; — a munkások és a gépek besorolásának problémája stb.
3. További tervek, elképzelések
és lehetőségek
Az elért eredmények természetesen nem elégíthetnek ki bennün ket. Ellenkezőleg, az egyes tudományágak fejlődése, melyek a ki bernetikával közvetve vagy közvetlenül kapcsolatban vannak, kitartásra biztat, sőt hálátlan szerepre — jövőbelátásra — is kényszerít bennünket. Az oktatás célja ugyanis nem merülhet ki kizárólag a gyakorlat időszerű szükségleteinek megoldásában (a kizárólagosan ilyen irányzat, állítjuk, többet árthat mint használ hat), hanem fel kell mérnie, hogy mit vár el a jövendő azoktól a szakemberektől, akiket most képezünk s tíz év múlva lesznek mun kájuk teljében. Hallgatóink oktatását tehát olyan irányban kell módosítani, hogy azokban a helyzetekben is helytállhassanak, me lyeket majd csak az elkövetkező évek teremtenek. Ez a követel mény nem csupán a tananyag, hanem az oktatás módszereinek, sőt a tanárképzésnek a módosítását is igényli. A fenti megjegyzések értelmében néhány fontos momentumra szeretnénk rámutatni, melyeket az új tervek kidolgozásakor okvet lenül szem előtt kell tartani. (A felsorolás nem fontossági sorrend ben történik). Először, a számítógépek műszakilag magasabb szinten vannak, mint alkalmazásuk foka. Ennek oka abban rejlik, hogy elégtelen a hozzáértő szakemberek száma. Jugoszláviában a számítógépek száma mind nagyobb, ezért itt az ideje, hogy ezután ne tanfolya mokon, hanem középiskolákban, főiskolákon, egyetemi szinten tör ténjék a káderképzés. A középiskolák tanterveibe sürgősen be kellene iktatni a gépi programozás elemei c. tantárgyat, ugyanakkor az egyetemi karokat szereljék fel számítógépekkel, hogy az oklevelet szerzett hallgatók (attól függően, hogy ki milyen karon tanult) több vagy kevesebb
tudást szerezhessenek a számítástechnika tárgyköréből. Ez a köve telmény közvetlenül is vonatkozik a közgazdasági karok hallgatóira, hiszen azok a korszerű matematikát és statisztikát is tanulják. A gyakorlat különböző eseteinek megoldása nagymennyiségű adat fel dolgozását igényli, melyet számítógép nélkül megoldani elképzelhe tetlen. Ezért a matematikai és a statisztikai algoritmusok ismerete csak akkor tekinthető tökéletesnek, ha azok számítógépre vitelét is ismerjük. Mivel az adaptálás során éppen a számítógépek kapaci tása szabta határ és más miatt is a modell, illetve az algoritmus, gyakran módosul, ezért a közgazdászoknak kötelezően ismerniük kell az említett tárgykört. A számítógépek káderképzésében a középiskolák szerepe, véle ményünk szerint elsősorban a nézetek kialakításában van, de a kö zépiskolák végezhetnék, mondjuk, egy meghatározott számítógép kezelőinek, a kódolóknak (Cobol, Fortran vagy más programnyel vek tudása, programlapok készítése a kapott blokksémák alapján) és a programozóknak (a programozás ismerete, egyszerűbb algorit musok készítése) képzését is. Az így felépített elképzelés szerint a főiskolák és az egyetemek készítenék elő a programtervezőket és a program-rendszertervezőit (egy meghatározott szakterület problé mája algoritmusainak ismerőit és elkészítőit). Számunkra különösen jelentős a rendszerszervezők képzésének kérdése. Szerintünk a rendszerszervezőnek jól kell ismernie a szak máját, továbbá legyen alapos tudása a számítástechnika (hardware, software) tárgyköréből és tudja a matematikát és a statisztikát is, mert csak így lesz képes irányítani azokat a szakembereket, akik nek feladata, hogy az adott helyzetben az automatizált információs rendszer hibátlanul működjék. A rendszerszervezőknek, akiket a közgazdasági karokon képeznek, a reájuk váró feladatok megoldásá nak érdekében kötelezően tudniuk kellene a következőket: — — — — — — —
szervezéselméletet, információelméletet, rendszerszervezést, gazdasági kibernetikát, hardware-t, software-t, matematikát, (analízis, lineáris algebra, valószínűségszámítás; matematikai logika stb.), — modern statisztikai módszereket, — operációkutatást, — az adatfeldolgozás módszereit és eszközeit.
Természetesen nem szükségesek minden területen a részletes ismeretek, itt-ott megelégedhetünk részleges tudással is. A szabadkai Közgazdasági Kar felismerte az említettek nagy fon tosságát, és az új tantervének tervezetébe már ezek tanítását is be iktatta. A tervek szerint az oktatás nyolc szemeszteres lenne. Az
első négy szemeszterben a tantárgyak azonosak lennének a más szakosításit közgazdászokéval. A harmadik évtől kezdve a rendszer szervezők már a következő szaktantárgyakat is tanulnák: — A vállalat, mint kibernetikai rendszer szervezése; — A számítógépek programozása (Cobol, PL 1, gépnyelv, programbázis alkalmazásának módozatai); — Ügyviteli információs rendszerek tervezése; — A számítógép-egységek kihasználásának megszervezése.
a
A kibernetikai hozzáállással a tanterv-tervezet más tanszakok egyes tantárgyait is korszerűsíti. Ilyen értelemben új tantárgyak is jelentkeznek: Bevezetés a számítástechnikába és a programozásba, Fortran programozási nyelv, Bevezetés a rendszerelméletbe és a közgazdasági kibernetikába. A Bevezetés a rendszerelméletbe és a közgazdasági kibernetikába elnevezésű tantárgy az eddigi Kibernetika alapismeretei c. előadá sokat váltja fel. Amikor a tanterv az említett tantárgyat minden hallgató számára kötelezővé tette, az a szándék vezérelte a terve zőket, hogy a rendszerelméletből, ebből a korszerű tudományos módszerből, minden hallgató kellő alaptudást szerezzen. A másik két újonnan bevezetett tantárgy, a számítástechnika tárgyköréből való. Tanulásuk a II. évben folyna. Alapját képeznék a gyakorlati alkalmazásoknak, melyek a IV. szemesztertől a matematika és a sta tisztika körében érvényesülnek, továbbá azokban a tantárgyakban is, melyek az ügyvitel szervezésével, nyilvántartásával, elemzésével és ellenőrzésével foglalkoznak. Számolni kell azzal az eshetőséggel is, hogy a kezdeti években a számítógépes tantárgyakon belül olyan anyagot is kell tanulmá nyozni, mely később, amint lesz elegendő tanár és munkatárs a szá mítógép alkalmazásának tanítására, fokozatosan más olyan tantárgy keretében kap helyet, mely fundamentális vagy éppen szervezési tudományokkal foglalkozik. Az átalakulás intenzitásával lesz mér hető az a pozitív igyekezet, mely a számítástechnikának, a közgaz dászok e modern eszközének, elismerését és befogadását méri. Tudjuk, hogy a tervezet esetleges pozitív elbírálása, azaz a rend szerszervezők képzésének kezdete még nem végleges megoldás. Egy azonban bizonyos, ha gazdaságunkat fenn akarjuk tartani ebben a kíméletlen harcban, melyben csak azok maradhatnak felül, akik az új vívmányokat nem egyoldalúan értékelik, akkor be kell kapcso lódnunk a korszerű áramlatokba. A korszerű oktatás kérdése nem merül ki csupán a tananyag korszerűsítésében. Az oktatási folyamathoz való viszonyuláson is változtatni kell. Ugyanis, elengedhetetlenül szükséges alkalmazni a programozott oktatást. A számítógép legyen oktatógép is, továbbá vállajon részt a vizsgáztatásban is. A modern audio-vizuális beren dezések alkalmazása is a korszerű oktatás eleme. Végül, nem szabad megfeledkezni a tanárok előkészítéséről sem. A tanárképzés úgy épüljön fel, hogy az megfeleljen az oktatás és
a gyakorlat nem lebecsülendő követelményeinek. Ezért a pedagógus képző karokat fel kellene szerelni megfelelő kibernetikai gépekkel, hogy majd a kikerülő tanárok gyakorlatban is megismerhessék az új tudás világát.
Rezime
Iskustva i mogucnosti nastave informatike na ekonomskim fakultetima Privredna praksa zahteva nove, efikasnije metode za razresavanje svojih probléma, sto nuzno donosi sa sobom sve intenzivniju primenu matematike i statistike u privrednom zivotu. Oslanjajuci se na elektronske racunare i savremene matematicko-statisticke metode, kibernetika pruza mogucnost za resenje mnogih probléma koji se javljaju u preduzecu. Navedene tendencije nisu mogle mimoici ni nastavne planove ekonomskih fakulteta, Sto se odnosi i na Ekonomski fakultét u Subotici, koji priprema kadrove za industriju, trgovinu i poljoprivredu. Uvodenjem savremenih matematicko-statistickih disciplina, odnosno kompjuterski profiliranih disciplina, postavljeni su temelji nastave informatike sa zeljom da se obrazuje takav ekonomista koji je sposoban da odgovori svojim zadacima i u uslovima kibernetske organizacije preduzeca. Ovakva nastojanja su potpomognuta i nabavkom kompjutera „Honeywell-1250", velicine 32K, koji se koristi kako za davanje usluga privredi, tako i za obuku studenata i istrazivacki rad. Pored toga postoji na fakultetu i manji kompjuter firme „Kienzle". U ovom referatu su izlozena iskustva nastave informatike u proteklih nekoliko godina kako na I i II stepenu nastave, tako i na postdiplomskim studijama. Na kraju su izlozeni dalji planovi, zamisli i mogucnosti nastave informatike na ekonomskim fakultetima, sa posebnim osvrtom na ulogu osnovnog i srednjeg obrazovanja u formiranju kibernetskog pogleda buduceg ekonomiste. Narocito je podvucena vaznost novog profila ekonomiste — tzv. organizatora sistema.
Zusammenfassung
Erfahrungen und Möglichkeiten des Unterrichts der Informatik auf wirtschaftswissenschaftlichen Fakultäten De gegenwärtige Wirtschaftspraxis erfordert neue, wirksamere Methoden zur Lösung ihrer Probleme, was andererseits notwendigerweise eine immer inten sivere Anwendung der Mathematik und Statistik in der Wirtschaftspraxis mit sich bringt. In Anlehnung an elektronische Rechenanlagen und zeitge nössische mathematisch-statistische Methoden, bietet sich die Kybernetik als Möglichkeit an, viele in den Unternehmungen auftauchende Probleme zu lösen. Von diesen Tendenzen konnten auch die Lehrpläne der wirtschaftswissen schaftlichen Fakultäten nicht umgangen werden. Dies bezieht sich auch auf die wirtschaftswissenschaftliche Fakultät in Subotica, die Kader für die Industrie, den Handel und die Landwirtschaft ausbildet. Durch die Einführung zeitgenössischer mathematisch-statistischer bzw. rechnerprofilierter Disziplinen, wurde die Grundlage für den Unterricht der
Informatik gelegt, mit dem Wunsch, Ökonomisten auszubilden, die befähigt sein werden, ihren Aufgaben auch unter den Bedingungen der kybernetischen Organisation der Unternehmungen Genüge zu tun. Derartige Bestrebungen wurden auch durch die Anshaffung einer Rechenanlage vom Typ „Honeywell-1250", Speicherkapazität 32K, unterstützt, die sowohl zur Verrichtung bestimmter Dienstleistungen für die Wirtschaft, als auch zur Ausbildung der Studenten und zur verschiedenen Forschungsarbeiten benutzt wird. Ausser dem verfügt die Fakultät auch über eine kleinere Rechenanlage der Firma Kienzle. In diesem Referat wurden die bisher gewonnenen Erfahrungen im Unter richt der Informatik dargelegt, die sowohl auf der I und II Stufe des Nor malstudiums als auch auf den Doktorandenlehrgängen erzielt wurden. Ab schliessend legt der Verfasser die weiteren Pläne, Ideen und Möglichkeiten des Unterrichts der Informatik auf den ökonomischen Fakultäten dar, mit be sonderer Rückschau auf die Rolle des Elementar- und Mittelschulunterrichts in der Gestaltung der kybernetischen Ansicht des künftigen Ökonomisten. Besonders wurde die Bedeutung eines neuen Profils von Ökonomisten un terstrichen, nämlich des sgnt. Systemingenieurs.
