Az ILAC alapelvei a kalibrálás

NEMZETI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET

Nemzeti Akkreditálási Rendszer

Az ILAC alapelvei a kalibrálás bizonytalanságáról NAR-ILAC-P14:12/2010 1. kiadás 2011. november

© Copyright ILAC 2010 Az ILAC támogatja kiadványainak vagy azok egyes részeinek engedélyezett másolását olyan szervezetek számára, amelyek az ilyen szövegeket az oktatással, a szabványosítással, az akkreditálással, a helyes laboratóriumi gyakorlattal vagy az ILAC szakértelmének és törekvéseinek megfelelõ egyéb célokkal kapcsolatos területeken kívánják felhasználni. Az ILAC kiadványokból vett szövegek másolásának engedélyezését kérõ szervezeteknek írásban vagy elektronikus úton, például e-mail-ben, kapcsolatba kell lépnie az ILAC elnökével vagy titkárságával (ILAC Chair or Secretariat). Az engedélykérésnek világosan részleteznie kell: 1. Az ILAC kiadványt vagy annak egy részletét, amelyre az engedélyt kérik; 2. Hol fog megjelenni a felhasznált szöveg és milyen célra fogják használni; 3. Kereskedelmi úton fogják-e terjeszteni az ILAC kiadvány szövegét, hol fogják szétosztani vagy árusítani, és milyen mennyiségben; 4. Bármely egyéb körülményt, ami segít az ILAC-nak az engedély megadásában. Az ILAC fenntartja a jogot, hogy indokolás nélkül elutasítsa az engedély megadását. A felhasznált szöveget tartalmazó kiadványnak nyilatkozatot kell tartalmaznia, amely kinyilvánítja, hogy az ILAC hozzájárult a szöveg megjelentetéséhez. Az ILAC engedélye kiadványának megjelentetéséhez csak az eredeti igénylésben részletezettekre terjed ki. Az ILAC szövegének a megállapított felhasználástól való bármilyen eltérésrõl elõzetesen, írásban kell értesíteni az ILAC-ot, kiegészítõleges engedélyezésért. Az ILAC nem vállal felelõsséget szövegeinek más kiadványokban történõ felhasználásáért. A feni másolási engedély bármilyen megszegése vagy az ILAC kiadványának jogszerûtlen felhasználása szigorúan tilos, és jogi következményeket vonhat maga után. Engedély megszerzése vagy további segítségnyújtás céljából forduljanak a következõ címhez: The ILAC Secretariat PO Box 7507 Silverwater NSW 2128 Australia Fax: +61 2 9736 8373 Email: [email protected]

1. kiadás/2011. november

NAR-ILAC-P14:12/2010

2/11

Tartalom ELÕSZÓ...................................................................................................................4 CÉL...........................................................................................................................4 SZERZÕ....................................................................................................................4 ELJÁRÁS..................................................................................................................5 1.Bevezetés................................................................................................................5 2.Hatály.....................................................................................................................5 3.Fogalmak és meghatározások………..................................................................6 4.Az ILAC alapelvei a mérési bizonytalanság becslésre ………….………........7 5.Az ILAC alapelve a kalibrálólaboratórium akkreditálás hatályáról………………………………………………………….........................7 6.Az ILAC a mérési bizonytalanságnak a kalibrálási bizonyítványban való megadásáról..............................................................................................................9 7.Hivatkozások........................................................................................................11 8. Az irányadó útmutatók példái……..................................................................11 MELLÉKLET........................................................................................................15



3/11

ELÕSZÓ A kalibrálási bizonyítványokban való mérési bizonytalanság kifejezésének és a kalibrálólaboratóriumok akkreditálása hatályának összehangolása céljából az ILAC harmadik közgyûlésén, 1999-ben, Rio de Janeiró-ban határozatot fogadott el arról, hogy kidolgozza a mérési bizonytalanság megadásának döntõ tényezõit (lásd lentebb)*. Ettõl kezdve az ILAC tagok a mérési bizonytalanságról szóló irányelveket vezettek be, a “Guide to the Expression of Uncertainty of Measurement” (GUM) alapján. Az ILAC és a BIPM egyetértési jegyzéket (memorandumot) (MOU) írt alá, és közös nyilatkozatot adott ki különféle témákban való együttmûködésrõl. Az utóbbi években az ILAC és a BIPM megállapodott abban, hogy összehangolják a szakkifejezéseket (terminológiát), nevezetesen a kalibrálólaboratóriumok akkreditálása területén a legjobb mérõképességet (“Best Measurement Capability (BMC)”, valamint a CIPM MRA C. mellékletében a kalibrálási és mérési képességet (“Calibration and Measurement Capability (CMC)”). Jelen, az alapelvekre vonatkozó irányelv az akkreditált laboratóriumok kalibrálási bizonyítványaiban a mérési bizonytalanság becslését és kifejezésének módjá(t)ra, és akkreditálásnál a CMC értékelésé(t)re vonatkozik egybehangzóan az ILAC és a BIPM között egyeztetett elvekkel (lásd a mellékletet). *3.7.6. Az ILAC Megállapodás aláíró(i)nak 2000 júniusától kezdõdõen alapvetõ ismérvekkel kell rendelkeznie, és alkalmaznia kell azokat a kalibrálási mérési bizonytalanság meghatározásánál. Az aláíróknak bizonyítaniuk kell, hogy az ilyen útmutatók) egyenértékûek a GUM Guide-dal. Az EAL-R2 “Expression of the Uncertainty of Measurements in Calibration” [1] irányelvet) használják „mérõpálcaként” ilyen útmutatókhoz) ideiglenes mértékként, amíg a megfelelõ ILAC irányelvet) ki nem dolgozzák.

CÉL Ez az alapelv lefekteti a követelményeket és útmutatásokat a kalibrálási és mérési bizonytalanság becsléséhez, amelyeket az akkreditáló testületeknek, azok akkreditált laboratóriumainak és a kalibrálást és mérést végzõ anyagminta gyártóknak alkalmazniuk kell abból a célból, hogy biztosítsák a GUM összehangolt bevezetését és a CMC-nek az ILAC tagtestületek általi következetes használatát, az ILAC Megállapodás megbízhatóságának erõsítése érdekében. Ez az irányelv 2011 novemberében lép érvénybe, vagyis tizenkét hónappal az ILAC Resolution GA 14.16. határozatának 2010. novemberi közzététele után.

SZERZÕ Ezt a dokumentumot az ILAC Accreditation Issues Committee (AIC) dolgozta ki és az ILAC tagság hagyta jóvá.



4/11

ELJÁRÁS 1. Bevezetés Az ISO/IEC 17025 megköveteli a kalibráló- és vizsgálólaboratóriumoktól, hogy a mérési bizonytalanság becsléséhez eljárásokkal rendelkezzenek és alkalmazzák azokat. Az ISO 15195 [2] és az ISO Guide 34 [3] hasonló követelményeket támaszt a referencia mérõlaboratóriumokkal és az anyagminta gyártókkal szemben. A mérési bizonytalanság értékeléséhez tényleges útmutatások találhatók a “Guide to the Expression of Uncertainty in Measurement” (GUM)-ban, amelyet elsõ ízben 1993-ban adtak ki a BIPM, az IEC, az IFCC, az ISO, az IUPAC, az IUPAP és az OIML neve alatt [4][8]. A GUM általános szabályokat állapít meg a mérési bizonytalanság értékelésére és kifejezésmódjára, amelyeket a fizikai mérések legtöbb területén alkalmazni lehet. A GUM a mérési bizonytalanság értékelésének és megadásának egyértelmû és összhangban levõ módját írja le, és több lehetõséget is kínál a mérési bizonytalanság becsléséhez és megadásához. Hasonlóképpen az ISO Guide 35 [5] is sajátos tanácsokat nyújt az anyagmintáktól származó mérési bizonytalanságjárulékok meghatározásához, beleértve a változékonyságot, az egyenetlenséget (inhomogenitást), a mintaméretet, de több változatot is megenged. Ez azzal jár, hogy a GUM és az ISO Guide 35 különféleképpen értelmezhetõ, és következésképpen az ILAC tagok által akkreditált kalibráló- és referencia mérõlaboratóriumok, valamint anyagminta gyártók eltérõ módon jegyzõkönyvezik a mérési bizonytalanságukat. Ez okból számos akkreditáló testület, valamint területi együttmûködési szervezet, kötelezõ követelményeket tartalmazó utasításokat tett közzé, összhangban a GUM-mal és az ISO Guide 35-tel, hogy segítse a laboratóriumokat a döntõ tényezõk és ajánlások bevezetésében. Ilyen útmutató utasítások példáit sorolja fel jelen, az alapelvekre vonatkozó irányelvnek 8. fejezete.

2. Hatály Ez az irányelv kifejti az ILAC-nak a kalibrálási és mérési bizonytalanság értékelésére, a kalibrálási és mérési képesség (CMC) értékelésére és a bizonytalanság kalibrálási és mérési bizonyítványokban való megadására vonatkozó alapelveit. Ezt az irányelvet a kalibrálólaboratóriumok, az orvosi laboratóriumi referencia mérõlaboratóriumok és a hiteles anyagminta gyártók használhatják, amelyek kalibrálási és mérési szolgáltatásokat nyújtanak, hivatkozva az ILAC MRA szerinti akkreditáltságukra. Ennek az alapelvekre vonatkozó irányelvnek megfelelõ szakaszait olyan vizsgáló-laboratóriumok is alkalmazhatják, amelyek saját kalibrálásaikat végzik.

3. Fogalmak és meghatározások Jelen irányelv céljára az “International Vocabulary of Metrology – Basic and General Concepts and Associated Terms” (VIM) [6][9]-ben megadott fogalmak és meghatározások, valamint a következõk alkalmazhatók:

3.1 Kalibrálólaboratórium (Calibration Laboratory) Ebben az alapelvekre vonatkozó irányelvben a továbbiakban a "kalibrálólaboratórium" olyan laboratóriumot jelent, amely kalibrálási és mérési szolgáltatásokat nyújt. 3.2 Kalibrálási és mérési képesség (Calibration and Measurement Capability = CMC) A CIPM MRA és az ILAC Megállapodás szövegében, és összhangban a CIPM-ILAC Közös Nyilatkozattal, a következõ meghatározás az elfogadott: A CMC olyan kalibrálási és mérõképesség, ami az alábbi körülmények között elérhetõ a fogyasztó számára: a) ahogyan az a laboratóriumnak az ILAC Megállapodás aláírója által adott akkreditálási területben le van írva; vagy b) ahogyan az a BIPM CIPM MRA kulcs-összehasonlítási adatbázisában le van írva. A CMC fogalom részletesebb kifejtését lásd a mellékletben.



5/11

4. Az ILAC alapelvei a mérési bizonytalanság becslésére 4.1 Azok az akkreditáló testületek, amelyek az ILAC Kölcsönös Elismerési Megállapodás (ILAC Mutual Recognition Arrangement (the ILAC MRA)) teljes jogú tagjai, vagy a tagság kérelmezõi, megkövetelik akkreditált laboratóriumaiktól, hogy az akkreditálási területen végzett minden kalibrálás és mérés esetén becsüljék meg a mérési bizonytalanságot. 4.2 Az akkreditáló testületek által akkreditált kalibrálólaboratóriumoknak a “Guide to the Expression of Uncertainty in Measurement” (GUM)-nak megfelelõen kell megbecsülniük a mérési bizonytalanságot, beleértve a mellékleti útmutatókat és az ISO Guide 35-öt is. Annak érdekében, hogy meggyõzõdjön arról, hogy az általa akkreditált laboratóriumok a mérési bizonytalanságot a GUM-nak és/vagy az ISO Guide 35-nak megfelelõen becslik, az akkreditáló testület más szervek által kiadott irányelveket is felhasználhat, esetleg saját kiadványát, amely gyakorlati útmutatásokat és kötelezõ követelményeket tartalmaz. A követelményeknek összhangban kell lenniük a fentebb említett vonatkoztatási irányelvekkel (referencia dokumentumokkal).

5. Az ILAC alapelvei a kalibrálólaboratóriumok akkreditálási területeirõl 5.1 Az akkreditált kalibrálólaboratórium akkreditálási területének tartalmaznia kell a kalibrálási és mérési képességet (CMC), amely a következõkkel van kifejezve: a) Mérendõ mennyiség vagy anyagminta; b) Kalibrálási/mérési módszer/eljárás és/vagy a mérõeszköz/anyag, amit kalibrálni/mérni kell; c) Mérési tartomány és kiegészítõleges jellemzõk, ha szükséges, pl. az alkalmazott feszültség frekvenciája; d) Mérési bizonytalanság. 5.2 Az akkreditálási területen a CMC kifejezésében nem szabad félreérthetõségnek lennie, és következésképpen abban sem, hogy mi a legkisebb mérési bizonytalanság, amirõl elvárható, hogy a laboratórium kalibrálás vagy mérés végzésekor biztosítani tudja. Különös gondot kell fordítani arra, ha a mérendõ mennyiség egész tartományt öleljen fel. Ez általában úgy biztosítható, ha a mérési bizonytalanság kifejezésének a következõkben felsorolt egy vagy több módszerét alkalmazzák: a) Egyedüli érték, amely az egész mérési tartományra érvényes; b) Egy tartomány. Ebben az esetben a kalibrálólaboratóriumnak megfelelõ interpolációs elképzelésekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy meghatározhassa a bizonytalanságot a közbensõ értékeknél; c) A mérendõ mennyiség vagy a jellemzõ egy kifejtett/egyértelmû függvénye; d) Egy mátrix, ahol a bizonytalanságértékek függnek a mérendõ mennyiségtõl és kiegészítõleges jellemzõktõl e) Grafikus ábrázolás, amelynek kellõ felbontása van ahhoz, hogy a bizonytalanságot mindegyik tengelyen legalább két értékes jegyre lehessen megadni. Nyitott intervallumok (pl. “U < x”) a bizonytalanság megadásában nem lehetnek. 5.3 A CMC által lefedett bizonytalanságot kiterjesztett bizonytalanság formájában kell megadni, kiválasztva az adott megbízhatósági valószínûséget, ami közelítõleg 95 %. A bizonytalanság egységének mindig vagy olyannak kell lennie, amilyen a mérendõ mennyiségé, vagy vonatkoztatott (relatív) egységekben, például százalékban kell megadni. Általában a megfelelõ egység megadása megadja a szükséges magyarázatot is. 5.4 A kalibrálólaboratóriumoknak bizonyítékot kell nyújtaniuk arról, hogy a fogyasztók számára az 5.1.b) pontnak megfelelõen tudnak kalibrálást végezni, úgyhogy a mérési bizonytalanságok egyenlõk a CMC által lefedettekkel. a CMC megfogalmazásakor a laboratóriumoknak meg kell adniuk a „legjobb meglévõ mérõkészülék” leírását, amely a kalibrálások adott fajtájának elvégzéséhez rendelkezésre áll. Be kell venni a CMC bizonytalanság összetevõbe a megismételhetõségbõl eredõ bizonytalanság-járulékot, és ha hozzáférhetõ, akkor az újra-elõállíthatóságból (reprodukálhatóságból) eredõ járulékokat is. Másrészt azonban nem lehetnek jelentõs járulékai a CMC bizonytalanság-összetevõnek olyan fizikai hatások, amelyek oka valamilyen tökéletlenségként írható le, akár a legjobb meglévõ készüléknél, a kalibrálás vagy a mérés során. El kell ismerni, hogy bizonyos kalibrálásoknál nincs „legjobb létezõ készülék”, és/vagy hogy a készüléknek tulajdonítható járulékok jelentõsen befolyásolják a bizonytalanságot. Ha a készüléktõl eredõ ilyen járulékok elválaszthatók az egyéb járulékoktól, akkor a készüléknek tulajdonítható járulékokat ki lehet hagyni a CMC nyilatkozatból. Ilyen esetben azonban az akkreditálási területnél világosan meg kell jelölni, hogy a készüléktõl származó bizonytalanság-összetevõk nincsenek figyelembe véve.



6/11

MEGJEGYZÉS: A „legjobb meglévõ készülék” fogalmat úgy kell érteni, mint olyan kalibrálandó készüléket, ami kereskedelembõl vagy más módon hozzáférhetõ a fogyasztó számára, még akkor is, ha különleges mûködésû (állandóság/stabilitás) vagy régóta kalibrálják. 5.5 Ha a laboratóriumok olyan szolgáltatásokat nyújtanak, mint például a referenciaérték adása, akkor a CMC által lefedett bizonytalanságnak általában egy mintán elvégzett tényleges mérési folyamatra vonatkozó tényezõket kell magába foglalnia, például a szokásos mátrixhatásokat, kölcsönhatásokat stb. figyelembe kell venni. A CMC által lefedett bizonytalanságnak általában nem kell tartalmaznia az anyag változékonyságából vagy egynemûtlenségébõl eredõ járulékokat. A CMC-nek a jellemzõen állandó és egynemû mintákon alkalmazott módszer sajátos/bensõ mûködésének elemzésén kell alapulnia. MEGJEGYZÉS: Referenciaérték mérés esetén a CMC által lefedett bizonytalanság nem azonos azzal a bizonytalansággal, amelyet az anyagmintához csatoltan az anyagminta gyártója ad meg. A hiteles anyagminta kiterjesztett bizonytalansága rendszerint nagyobb, mint az anyagmintán végzett referenciamérés CMC-je által lefedett bizonytalanság.

6. Az ILAC alapelve a mérési bizonytalanság megadásáról a kalibrálási bizonyítványokban 6.1 Az ISO/IEC 17025 azt igényli a kalibrálólaboratóriumoktól, hogy a kalibrálási bizonyítványban adják meg a mérési bizonytalanságot, és/vagy nyilatkozzanak valamely azonosított metrológiai elõírásnak vagy elõírásfejezetnek való megfelelõségrõl. Az akkreditált kalibrálólaboratóriumoknak e fejezet 6.2. - 6.5. követelményeinek megfe-lelõen kell közölniük a mérési bizonytalanságot. 6.2 A mérési eredmény rendszerint magába foglalja az y mért értéket és az U kiterjesztett bizonytalanságot. A kalibrálási bizonyítványban a mérés eredményét y ± U formában kell közölni, megadva y és U egységét. A mérés eredménye táblázatos formában is megadható, és megadható az U / |y| relatív kiterjesztett bizonytalanság is, ha alkalmas. A kalibrálási bizonyítványban meg kell adni a kiterjesztési tényezõt és a megbízhatósági valószínûséget. Ehhez egy magyarázatot kell fûzni, aminek a tartalma a következõ lehet: “A jegyzõkönyvezett kiterjesztett mérési bizonytalanságot úgy adtuk meg, hogy az a standard mérési bizonytalanság és a k kiterjesztési tényezõ szorzata, és a megbízhatósági valószínûség közelítõleg 95 %.” MEGJEGYZÉS: Aszimmetrikus bizonytalanságok esetén az y ± U megadásmódtól különbözõ megadások is szükségesek lehetnek. Ez arra az estre is vonatkozik, amikor a bizonytalanságot Monte Carlo szimulációval (eloszlásterjedéssel) vagy logaritmikus egységekben adják meg. 6.3. A kiterjesztett bizonytalanság értékét legfeljebb két értékes jegyre kell megadni. Érvényesek még a következõk: a) A mérési eredmény számértékét a vésõ megadásnál úgy kell kerekíteni, hogy utolsó számjegye megfeleljen a mérési eredménynek tulajdonított kiterjesztett bizonytalanság utolsó értékes jegyének. b) A kerekítési eljárásánál a kerekítés szokásos szabályait kell alkalmazni, a GUM 7. fejezetében írt szabályoknak megfelelõen. MEGJEGYZÉS: A kerekítés további részleteit lásd az ISO 80000-1:2009 [7]-ben. 6.4. A kalibrálási bizonyítványban megállapított bizonytalanság-járulékok között meg kell adni a kalibrálás során fellépõ, vonatkozó rövid idejû járulékokat, és azokat a járulékokat, amelyeket ésszerû a fogyasztó/felhasználó készülékének tulajdonítani. Ha alkalmas, akkor a bizonytalanságnak ugyanazokat a bizonytalanság-járulékokat kell lefednie, mint amelyeket a CMC bizonytalanság összetevõinek értékelésekor figyelembe vettek, azzal az eltéréssel, hogy a meglévõ legjobb készülékre értékelt bizonytalanság összetevõket a fogyasztó készülékére meghatározottakkal kell helyettesíteni. Következésképpen a közölt bizonytalanság általában nagyobb, mint amit a CMC lefed. Az olyan véletlen járulékok, amelyeket a laboratórium nem ismerhet, amilyen például a szállításkor fellépõ bizonytalanság, rendszerint nem szerepelnek a bizonytalanság megállapításában. Ha azonban a laboratórium úgy érzékeli, hogy az ilyen járulékok a laboratórium által megadott bizonytalanságot jelentõsen befolyásolják, akkor a fogyasztót tájékoztatni kell az ISO/IEC 17025-nak a pályázatokra és a szerzõdésfelülvizsgálatra vonatkozó általános szabályainak megfelelõen.



7/11

6.5. Amint az a CMC meghatározásából következik, az akkreditált kalibrálólaboratóriumok nem adhatnak meg kisebb mérési bizonytalanságot, mint a CMC bizonytalanság, amire a laboratórium akkreditálva van. 7. Hivatkozások [1] EA-4/02:1999, Expressions of the Uncertainty of Measurements in Calibration (including supplement 1 to EA-4/02) (previously EAL- R2) [2] ISO 15195:2003, Laboratory medicine - Requirements for reference measurement laboratories [3] ISO Guide 34:2009, General requirements for the competence of reference materia producers [4] ISO/IEC Guide 98-3:2008 – Uncertainty of measurement – Part 3, Guide to the expression of uncertainty in measurement (GUM:1995). [5] ISO Guide 35:2006, Reference materials – General and statistical principles for certification [6] ISO/IEC Guide 99:2007, International vocabulary of metrology - Basic and general concepts and associated terms (VIM) [7] ISO 80000-1:2009, Quantities and units - Part 1: General [8] JCGM 100:2008 GUM 1995 with minor corrections, Evaluation of measurement data – Guide to the expression of uncertainty in measurement. (Available from www.BIPM.org) [9] JCGM 200:2008 International vocabulary of metrology – Basic and general concepts and associated terms (Available from www.BIPM.org), [VIM3] [6] ISO/IEC 17025:2005, General requirements for the competence of testing and calibration laboratories.

8. Irányadó útmutatók példái UKAS M3003, edition 2: January 2007, available from www.ukas.com DAkkS-DKD-3 Angabe der Messunsicherheit bei Kalibrierungen COFRAC document LAB REF 02, paragraph 9.2 ENAC CEA-ENAC-LC/02 Expresión de la incertidumbre de medida en las calibraciones 31-01992/Amd1:2005



8/11

Függelék – tájékoztató jellegû

KALIBRÁLÁSI ÉS MÉRÉSI KÉPESSÉGEK A BIPM/ILAC közös munkacsoportja által készített anyag. 1. Háttér 1. A Regionális Metrológiai Szervezetek és az ILAC 2006. évi, “Nashville-i találkozója” után, a BIPM/ILAC munkacsoport több észrevételt kapott arra a javaslatára, hogy közös szakszókincset (terminológiát) dolgozzanak ki a Legjobb Mérési Képességre (BMC) és a Kalibrálási és Mérési Képességre (CMC). Észrevételek érkeztek arra a javaslatra is, hogy hangolják össze (harmonizálják) a “mérési képesség” (MC) fogalmát. Egyes észrevételezõk, fõleg az RMO-k és a Nemzeti Metrológiai Intézetek (NMI-k) közösségébõl azt kívánták, hogy maradjon meg a CMC fogalma. Azzal érveltek, hogy ez a foglom általánosan elfogadottá vált és széles körben használják a képességeknek abban a leírásában, értékelésében, támogatásában és közzétételében, amit a CIPM MRA Kulcs-összehasonlítások Adatbázisának Kalibrálási és Mérési Képességek fejezete tartalmaz. Más észrevételezõk, mindkét közösségbõl, úgy vélték, hogy a két fogalmat különbözõképpen használták és értelmezték akár a kialakult gyakorlatban, akár a gyenge és nem összehangolt értelmezés során. Õk azon az állásponton voltak, hogy ez a helyzet már önmagában véve is kellõképpen igazolja a harmonizált meghatározás szükségességét. Abban viszont teljes volt az egyetértés, hogy a “Nashville megállapodást” (NS) további munkának kell követnie. 2. Egy további javaslatot vitattak meg egy kétoldalú, a BIPM és az ILAC közötti találkozón 2007. március 8-án, amelyen az ILAC képviselõi azt szorgalmazták, hogy távolodjanak el a BMC-tõl és hangolják össze (harmonizálják) a CMC-t. A kérdést elõterjesztették a Regionális Metrológiai Szervezetek (RMO) és a Regionális Akkreditáló Testületek (RAB) 2007. március 9-i közös ülésére. Az RMO/RAB ülése üdvözölte a javaslatot. Kisebb változtatásokra került sor a Regionális Metrológiai Szervezetek és a BIPM Vegyes Bizottságában (Joint Committee of the Regional Metrology Organisations and the BIPM (the JCRB)) 2007. május 3-án, Johannesburgban. Ezután egy elõadásra (prezentációra) került sor 2007. május 10-én az ILAC Akkreditálási Kérdések Bizottságában (Accreditation Issues Committee of ILAC), ahol elfogadták a dokumentumot. A szöveget június 1-jén körözésre kiadták a munkacsoport tagjainak, úgy idõzítve, hogy további területi (regionális) megbeszéléseket tarthassanak az NCSLI tervezett összejövetele idején, amire augusztus 1-jén, az USA-beli St. Paul-ban került sor. Ez idõ alatt egy kis munkacsoport kidolgozta az "5.a) és 5.b) megjegyzéseket" az anyagminta közösség számára. 3. A BIPM/ILAC munkacsoport véglegesítette a szöveget a St Paul-ban tartott ülés alatt, és jóváhagyásra az ILAC Közgyûlése elé terjesztette 2007. október 7-én, továbbá a Nemzetközi Súly és Mértékügyi Bizottság (International Committee for Weights and Measures (CIPM)) ülése elé 2007 novemberében. A munkacsoport javasolta, hogy a jóváhagyás után a BIPM és az ILAC adjon ki közös nyilatkozatot a témában. Ugyancsak javasolta, hogy az ILAC a kalibrálási mérési bizonytalanság alapelvekre vonatkozó irányelvet úgy fogadja el, hogy vegye figyelembe a munkacsoport ajánlásait és eredményeit. A munkacsoport folytatni fogja egy olyan útmutató közös kidolgozását, amely kiegészítõleges útmutatásokat ad az anyagminta gyártó laboratóriumok és testületek számára. Más útmutatók is tartalmazhatnak egyeztetett kezdeményezéseket az ILAC által az akkreditáló testületektõl begyûjtött, azok tapasztalatairól szóló vélemények alapján. Ahol az NMI fogalma elõfordul, ott az úgy értendõ, hogy magába foglalja a Kijelölt Intézeteket is (Designated Institutes (DIs)) a CIPM MRA keretei között. Ezeket az útmutatókat az RMO/RAB ülése tárgyalja 2008 márciusában.

4. A meghatározás "A CIPM MRA és az ILAC Megállapodás (Arrangement) vonatkozásában, valamint a CIPM-ILAC Közös Nyilatkozat kapcsán a következõ meghatározást egyeztették: a CMC az a kalibrálási és mérési képesség, amely a fogyasztók számára, az alábbi feltételek között, rendelkezésre áll: (a) Ahogyan azt a CIPM MRA kulcs-összehasonlítási adatbázisában (KCDB) a BIPM-ben közzétették, vagy (b) Ahogyan azt az ILAC Megállapodás aláírója által adott laboratóriumi akkreditálási területben leírták. " 5. A meghatározást kísérõ Megjegyzések kulcsfontosságúak, céljuk az, hogy tisztázzák a meghatározás közvetlen alkalmazhatóságának gondjait. Nem terjednek ki minden lehetséges alkalmazásra, vagy a



9/11

kapcsolódó kérdésekre. Lehet azonban ezeket továbbfejleszteni akár a kalibrálási bizonytalanság becslésére vonatkozó, jelen ILAC alapelvekre vonatkozó irányelvben, vagy a CIPM által történõ jóváhagyásra szánt, a JCRB által ez után kidolgozott bármely útmutatóban.

MEGJEGYZÉSEK N1. A Kalibrálási és a Mérési Képesség, a CMC fogalmának jelentése (ahogyan azt a CIPM MRA használja) és a Legjobb Mérési Képesség, a BMC fogalmának jelentése (ahogyan azt történetileg használják az akkreditált laboratórium területén megállapított bizonytalansággal kapcsolatban) azonos. A BMC és a CMC fogalmakat hasonlóképpen és következetesen kell értelmezni az adott alkalmazási területen. N2. A CMC-t illetõen a mérést és a kalibrálást a következõképpen lehet elvégezni: -meghatározott eljárásnak megfelelõen, az NMI vagy az akkreditált laboratórium irányítási rendszerének keretében, megadott bizonytalansági lista mellett; - rendszeresen (az év adott idõszakában, igény és kényelem szerint ütemezve); - és minden fogyasztó számára hozzáférhetõen. N3. El kell ismerni egyes NMI-knek azt a képességét, hogy “különleges (speciális)” kalibrálásokat nyújtsanak kivételesen alacsony mérési bizonytalansággal, amelyek nem tekinthetõk “szokásos (normális) feltételek között” elvégzetteknek, és amelyeket általában csak egy szûk fogyasztói kör számára kínálnak, kutatások vagy nemzetpolitikai célok érdekében. Ezek a kalibrálások azonban nem tartoznak bele a CIPM MRA keretébe, nem vonatkozik rájuk a JCRB által megfogalmazott egyenértékûségi megállapítás, és nem láthatók el a CIPM MRA emblémájával. Nem ajánlhatók fel olyan fogyasztóknak, akik arra használják, hogy kereskedelmi jellegû, közönségesen hozzáférhetõ szolgáltatásokat nyújtsanak. Azokat az NMI-ket, amelyek a CIPM MRA KCDB-ben levõ Kalibrálási és Mérési Képességek Adatbázisában megadottnál kisebb bizonytalanságú szolgáltatásokat ajánlanak, arra kell ösztönözni, hogy terjesszék fel a szolgáltatásokat CMC felülvizsgálatra azzal a céllal, hogy azok, ha célszerû, közönségesen is hozzáférhetõk legyenek. N4. Rendszerint négy olyan mód van, ahogyan a bizonytalanságra vonatkozó teljes megállapítás kifejezhetõ (tartomány, egyenlet, rögzített érték és mátrix). A bizonytalanságoknak mindig meg kell felelniük a Guide to the Expression of Uncertainty in Measurement (GUM)-nak, és tartalmazniuk kell azokat az összetevõket, amelyeket a CIPM Tanácsadó Bizottságainak megfelelõ kulcs-összehasonlítási jegyzõkönyvei tartalmaznak. Ezeket, mint kulcs- vagy kiegészítõleges összehasonlításokat, a CIPM MRA KCDB-ben közzétett összehasonlítási jegyzõkönyvekben lehet megtalálni. N5. A kalibrálási bizonyítványban megadott bizonytalanság összetevõket, és amelyeket a fogyasztó készüléke okozott a laboratóriumban vagy az NMI-ben végzett kalibrálása vagy mérése elõtt vagy után, és amelyek a szállítás közben fellépõ bizonytalanságokat is tartalmazzák, általában ki kell hagyni a bizonytalanságra vonatkozó megállapításból. A kalibrálási bizonyítványban megadotthoz kapcsolódó járulékok magukba foglalják a vizsgálat alá vont készüléknek az NMI-ben vagy az akkreditált laboratóriumban végzett kalibrálása alatt mért mûködését. A CMC bizonytalansági megállapítások számításba veszik ezt a helyzetet azzal, hogy bevonják a legjobb meglévõ készülékre vonatkozó, egyeztetett értékeket. Ez magába foglalja azt az esetet is, amikor egy NMI szolgáltatja az SI egységekre való visszavezetettséget egy másik NMI számára, amihez kereskedelmi úton meg nem szerezhetõ készüléket használ. N5.a) Ha az NMI-k a CMC-iket a fogyasztóknak olyan szolgáltatásokon keresztül származtatják le, mint a kalibrálás, vagy referenciaérték adása, akkor az NMI által adott bizonytalanság megállapításnak általában tartalmaznia kell a mérési eljárásra vonatkozó olyan tényezõket, hogy a mérést milyen mintán végezték, vagyis a tipikus mátrixhatásokat, kölcsönhatásokat és egyebeket figyelembe kell venni. Az ilyen bizonytalanság megállapítások általában nem tartalmazzák az anyag állékonyságából vagy egyenetlenségébõl származó járulékokat. Az NMI-tõl azonban igényelhetõ az ilyen hatások értékelése, mely esetben ennek megfelelõ bizonytalanságot kell megadni a mérési bizonyítványban. Mivel a megállapított CMC nem veszi számításba ezeket a hatásokat, a CMC bizonytalanságot a jellemzõen állékony és egynemû mintákon alkalmazott módszer bensõ mûködésének elemzésére kell alapozni. N5.b) Ha az NMI-k a CMC-iket hiteles anyagminták (CRM-k) révén származtatják át, a CRM-et kísérõ bizonytalanság megállapításnak tartalmaznia kell – amin azt a CMC-ben igénylik – az anyag befolyását a mérési bizonytalanságra (nevezetesen az változékonyság az egyenetlenség és a minta méretének hatását), minden bizonylatolt tulajdonságérték esetében. A CRM bizonyítványának útmutatást kell adnia az anyag felhasználásnak céljáról és a korlátozásairól is.



10/11

N6. A KCDB-ben közzétett NMI CMC-k egyedi, felülvizsgált visszavezetettségi utat jelölnek ki az SI-hez, vagy ha ez nem lehetséges, akkor egyeztetett, elõírt referenciákat vagy megfelelõ magasabb rendû etalonokat. Az akkreditált laboratóriumok minõsítõit arra ösztönözzük, hogy mindig tekintsenek bele a KCDB-be (http://kcdb.bipm.org), ha a bizonytalanság megállapításokat és a laboratóriumi bizonytalanság felsorolását vizsgálják, mert így biztosítható, hogy az igényelt bizonytalanságok összhangban vannak annak az NMI-nek a bizonytalanságaival, amely a laboratórium számára a visszavezetettséget biztosítja. N7. Az NMI-tõl vagy DI-tõl származó CMC-ket alátámasztó nemzeti etalonok vagy maguk is az SI elsõdleges megvalósításai, vagy ilyen elsõdleges SI megvalósításokra vannak visszavezetve (vagy, ha ez nem lehetséges, akkor elõírt, egyeztetett referenciákra vagy megfelelõ magasabb rendû etalonokra) más NMIknél, a CIPM MRA keretei között. Az ILAC Megállapodás által lefedett más laboratóriumok (például olyanok, amelyeket egy ILAC Teljes Jogú Akkreditáló Testület akkreditált ugyancsak elismert utat képeznek az SI-re való visszavezetettséghez olyan NMI-knél való megvalósítások révén, amelyek a CIPM MRA aláírói, visszatükrözve ezzel a CIPM MRA lés a az ILAC Megállapodás kölcsönösen egymást kiegészítõ szerepét. N8. Amennyiben a különbözõ felek megegyeznek abban, hogy az ebben a irányelvben írt meghatározások használatára ösztönöznek, akkor nincs szükség kényszerítésre. Hisszük, megadott fogalmak jelentõs javulást hoznak a korábbiakhoz képest, kiegészítõ útmutatásokat adnak, hogy biztosítható legyen a használatuk, értelmezésük összhangja és világméretû Reméljük ezért, hogy idõvel általánosan elfogadottá és általánosan használttá válnak.

fogalmak és hogy az itt és segítséget alkalmazása.

BIPM/RMO-ILAC/RAB WORKING PARTY V1. AJW, 17 April 2007. V2. Changes agreed during the JCRB meeting (Johannesburg) in May 2007. included by AJW1 June 2007. This version was presented to and agreed by the ILAC AIC on 10 May in Vienna. V3. Including "Note 5". 16 July 2007. V4. 25 July with changes from LM/JMcL/MK. V5. 1 August 2007 agreed during the meeting at St Paul. V6. Drafted by AJW 07 September 2007as a result of comments received on v5.

Proposed path for endorsement is by: 1. BIPM, 2. JCRB (for recommendation to the CIPM for approval) 3. ILAC General Assembly 4. The CIPM



11/11

Az ILAC alapelvei a kalibrálás

Recommend Documents