AZ ÚJ MAGYAR ALKOTMÁNY ALAPELVEI (A megszakadt - legitim - alkotmány jogfolytonosságának helyreállítása és a változó idő követelményeinek megfelelő tökéletesítése.) A magyar nép mindig alkotmányos keretek között élte közösségi, állami életét. Évezrednél hosszabb történelme során a hatalomgyakorlás elveit már a honfoglalás előtt szerződésben rögzítette. A Kárpát-medencében történt letelepedése után a Szeri országgyűlés intézkedésire, a kereszténység felvétele, illetve a koronázás után pedig a Szentkorona-eszmére alapozta jogrendjét, népei rendezett állami életét, egységét és békéjét. Alkotmányunk közel ezeréves múlt tapasztalatait foglalja magában. Ez a jogrend az írott forrásokban, a fölhalmozott, valamint az apáról fiúra szálló hagyományokban, a közjogi küzdelmekben kikristályosodott elveket közvetíti ma is felénk. Alkotmányunk alapelveit az élő jogszokás alapján, a benső meggyőződésből fakadó jogalkotó géniusz formálta ki. A magyarság történelmi küldetését és hivatását tükröző alkotmány sarkalatos elvei, továbbá az alkotmányozás törvényes folyamatát biztosító cogens (kikényszeríthető) eljárásjogi szabályok ma is hatályosak és kötelezőek. 1.§ A történelem tanúsága szerint a magyar népnek volt és van alkotmánya, volt és van a magyar nép történelmi hivatását tükröző jogrendje. (1) A magyar nép alkotmányát az élő szokásjogon, az államot alkotó (politikai) nemzet közmeggyőződésén alapuló törvények, írott források tartalmazzák. Ez a jogalkotó munka kiegészül azokkal a közjogi küzdelmekben szerzett tapasztalatokkal, tanulságokkal, kialakított jogeljárási-formai követelményekkel, amelyek biztosították, hogy az önkényeskedésekkel, az erőszakkal szemben érvényesüljön a nemzet jogérzékének megfelelő törvénykezési munka, amelynek gyümölcse: a törvény az érintetteket lelkiismeretükben is kötelezte. (2) A magyar Alkotmány TÖRTÉNETI. Csak az arra hivatott szervek eljárásjogilag érvényes törvényeivel módosítható. 2.§ (1) A magyar közjog lényege (lásd a Szentkorona-eszme: 1.5.§ és 6.§-ban) HATÁLYTALANÍTHATATLAN, potenciálisan tehát akkor is érvényes, ha a körülmények gyakorlati alkalmazását meggátolják, akár évszázadokon is keresztül. (2) A magyar joggyakorlat szerint TÖRVÉNYSÉRTÉS JOGOT NEM ALAPIT. (3) A törvényes (a törvényalkotó) eljárás szigorú szabályoktól függ. (4) A történelmi tapasztalat szerint a magyar alkotmány jogfolytonossága többször megszakadt és a jogfolytonosságot mindig helyreállították a körülményekhez igazodó, kötelező (cogens) szabályok szerint.
3.§ (1) A magyar alkotmány és jogrend legitimitása, jogfolytonos törvényessége 1944. március 18-án megszűnt. Magyarország katonai megszállása ettől kezdve folyamatos egészen 1991-ig, a megszálló csapatok kivonulásáig. (2) Idegen megszálló csapatok, vagy kényszerítő-fenyegetés közepette hozott "törvények"-nek legitimitása nincs, "ezek" csak az erőszak függvényében kikényszerített időben és mértékben lehetnek hatályosak. Ennek megfelelően az 1945-1991 közötti adottságok és kényszerek között, a lelkünktől idegen alkotmányféle, továbbá ennek a józan ész praktikus okosságával korrigált, kompromisszumokkal kiegészített, a halaszthatatlan feladatokat és a folyamatos életfeltételeket biztosító jogrend nem legitim. A törvénysértések a kényszer, az erőszak, a fortélyos félelem körülményei között, a legjobb esetben a méltányos és ügyeskedés eredményeként kialakított mai alkotmány nem törvényes akkor sem, ha tartalmi elemeiben lehet - később a TÖRVÉNYES FÓRUMOK ÁLTAL IS ELFOGADHATÓ - a magyar jogfelfogással egyező elem. (Ennek eldöntésére a törvényes alkotmányozó eljárás szervei az illetékesek a későbbiek folyamán.) (3) A 2.§. (2)-(4) szakasza értelmében az alkotmány helyreállításának csak egyfajta, kötelező útja van: JOGSZABÁLYNAK ALKOTÁSA, VÁLTOZTATÁSA vagy ELTÖRLÉSE CSUPÁN AZ ALKOTMÁNY ÉRTELMÉBEN ERRE HIVATOTT TÉNYEZŐK ÁLTAL VÉGEZHETŐK TÖRVÉNYESEN: EZ A SZERV A MAGYAR JOGGYAKORLAT SZERINT AZ ALKOTMÁNYOZÓ NEMZETGYŰLÉS. (a) A jogfolytonosság ebből a szempontból tehát azt jelenti, hogy csakis a törvényekben gyökerező erők és hatalmi tényezők hivatottak és képesek valódi törvényt alkotni. A jogfolytonosság 1944 március-1991 június között azért szakadt meg, mert a megszakadás időpontjában érvényes történelmi magyar alkotmányban gyökerező, az alkotmányban rejlő és ezáltal szankcionált törvényalkotó tényezőket félretéve lehetetlenné tették azok munkáját. Az 1990-1995 évek közötti "Szabad" parlamenti, illetve az 1945-1948 közötti parlamenti törvénykezési időszak munkája sem tekinthető e szempontból törvényesnek, mert minden magyar törvényhozási folyamat felett ott lebeg az ősi magyar alkotmányjog, amely magasabb rendű jogforrás, mint az átmeneti idők törvénykezései, amelyek az ősi magyar alkotmányjoggal nem fordulhatnak szemben. Törvényességük kritériuma, hogy annak kiteljesedése irányában hatnak, annak kiterjedését segítik elő. Ezek a kritériumok az említett időszakban pedig hiányoztak. (b) Megszakadt a jogfolytonosság azért is, mert az alkotmányt megsértő kormányok a saját szájuk íze által alkotott választási szabályzatok alapján hívták össze azokat az országgyűléseket, amelyek a jogszerű Országgyűlés (Nemzetgyűlés) félreszorításával biztosították jogellenes szándékának végrehajtását. 4.§ A magyar nemzet kinyilvánítja, hogy a megszakadt jogfolytonosságot helyreállítja, e célból Alkotmányozó Nemzetgyűlést hív össze. (1)
Az alkotmányozás törvényességi követelményének megfelelően, a törvénykezési folyamat biztosítása érdekében ALKOTMÁNYOZÓ NEMZETGYŰLÉST KELL ÖSSZEHÍVNI. E célból törvényt alkotva. kimondja hogy legkésőbb 1998. évi
választások kiírásával egyidőben Országgyűlés helyett Nemzetgyűlés ül össze. A képviselők kötelesek választóik tudomásárára hozni az alkotmánnyal kapcsolatos nézeteiket. (2) Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés egy, vagy több választási ciklusban addig tart, amíg a jogfolytonosság eljárásjogi garanciát biztosítva, a Szentkorona-tan törvénybe iktatásával, továbbá az ősi magyar alkotmányba tartozó törvények átvizsgálásával, korrigálásával, kiegészítésével és törlésével nem végez. Ez utóbbi az alkotmányozás TARTALMI kérdéseit foglalja magában. (3) Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés időszakát PROVIZÓRIKUS időszaknak kell tekinteni. Ennek időszaka a szükséges munkák elvégzésével, általában a Második Kamara kialakításával zárul. Az 1919-ben megszakadt jogfolytonosság néhány hónapig tartott, helyreállítása 1926-ig hat évet vett igénybe. (a) A provizórikus, alkotmányozási időszak hosszabb tartalmára utal, hogy a jelenlegi törvénykezésnek számolnia kell a két Trianon következményével. Mivel a két Trianon miatt határainkat 3-4 millió magyar választópolgár övezi és Ők is jogosan igényt tartanak az érdekeiket kielégítő alkotmányozásra és e célból e munkában részt kívánnak venni, a földrajzi távolság és szétszórtság miatt is (több) időre van szükség. (b) Magyarország nyolcmilliónyi választópolgárából a jelenlegi parlamentbe csak 4,5 millió fő küldött képviselőt, a többi vagy nem szavazott, vagy pártja nem jutott be a parlamentbe. Ezért egy új alkotmány elfogadásához a legitimitás megkívánja valamennyi érintett részvételi lehetőségének biztosítását népszavazás, új választás kiírásával. (c) A magyar történelmi alkotmány fontos eleme volt az u.n. Felsőház működtetése. A magyar nemzet kinyilvánítja, hogy az Országgyűlés intézménye mellett létrehozza, újból működteti a Második parlamenti Ülésszakot: a Felsőházat. Tagjait a tudományos, művészeti, vallási, nemzetiségi, érdekképviseleti szervek kiemelkedő személyiségei alkotják választás vagy (is) kijelölés útján. Az újonnan kialakítandó Felsőház tagjait a korábbihoz képest ki kell egészíteni az elszakított nemzetrészek képviselőivel, továbbá a más országokban élő, magyarsághoz tartozó személyiségekkel. Később törvényhozás során kell megfontolni, hogy esetleg egy Újabb Házzal: a Világ Magyarságának Házával kell-e kiegészíteni a Parlament szerveit, hogy az elszakított nemzetrészek és más országokban élő személyiségek ott kifejthessék tevékenységüket. (4) A jogfolytonosság kimondása következtében Magyarország államformája: KIRÁLYSÁG. Ezt követően népszavazás döntsön az államformáról és annak függvényében kell dönteni arról is, hogy a főhatalom képviselője ki legyen. Ha köztársasági elnök töltené be a főhatalmat, megerősítését népszavazás biztosítsa. 5.§ A Magyar Nemzet törvényt alkot, amelyben kijelenti, hogy a magyar közjog, ezen belül az alkotmányjog alapja a SZENTKORONA-ESZME, A SZENTKORONA-TAN. (1) A magyar közjog, a magyar alkotmány és annak alapja a SZENTKORONA-TAN objektivált: a SZENT KORONÁBAN MINT JOGI SZEMÉLYBEN FEJEZŐDIK KI.
(2) A Szent Korona mint jogi személy a HATALOM TELJESSÉGÉT FOGLALJA MAGÁBAN. Organikus, szerves felfogás szerint a - törvényhozói, végrehajtói, bírói hatalom VÉGLEGESEN MEGOSZTOTT AZ ÁLLAMFŐ (KIRÁLY, VAGY KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ILLETVE HELYETTESÍTŐI) és a mindenkori POLITIKAI NEMZET között. Az állam feje (caput Sacrae Regni Corona) és a (politikai) nemzet, a Szent Korona tagjai (membra Sacrae Regni Coronae) együtt képezik a Szent Korona - a Patria, az ország - egész testét (totum corpus Sacrae Regni Coronae). (3) Az állami teljes hatalom CSAK A SZENT KORONÁT ILLETI MEG. ANNAK EGYIK RÉSZE SEM BIRTOKOLHATJA A TELJES HATALMAT, A SZENT KORONA A FŐ (KIRÁLY, VAGY ... ) ÉS A TAGOK (A NEMZET) FELETT ÁLL! A főt a tagok a SZENT KORONÁVAL TÖRTÉNŐ KORONÁZÁSI AKTUS SORÁN (köztársaság esetében eskü, Kormányzó esetében a Szent Koronára letett esküvel) RUHÁZZÁK FEL AZ ŐT MEGILLETŐ JOGOKKAL! Szuverén állami akarat csak a Szent Koronában megosztott hatalom együttes aktusával nyilvánítható ki, törvényt csak e kettő együttesen alkothat. (4) A Szent Korona birtokolja az ország területét, helységeit, intézményeit. Ezzel alapja a területi integritásnak. Törvényesen szerződést kötni más államokkal, bíráskodni csak a Szent Korona nevében lehet. (a) A föld a Szent Koronáé. A tagok a földet a Szent Koronának tett szolgálatuk fejében kapják. Örökös hiányában a Föld ismét visszaszáll a Szent Koronára. Idegennek, illetve javakért a Föld a Szent Koronától nem idegeníthető el. (b) A Szent Koronáé minden ami a földben van, illetve rejtőzik: ásványkincs, energia stb. A Szent Koronáé minden, ami az élet fenntartásához nélkülözhetetlen és a földön megterem, illetve amit a mezőgazdasági ipar fogyasztásra alkalmassá tesz: növényolajipar, cukoripar, húsipar, tejipar termékei és az azt előállító gazdasági egységek. (c) A Szent Korona birtokolja az állam működéséhez fontos intézményrendszert, övé a pénzverés, a pénzforgalmazás joga, a hitelrendszer feletti teljes hatalom, a bankok, a pénzintézetek stb. (d) A Szent Korona részesedik a feléje irányuló szolgáltatásokban. A Szent Korona ad tagjainak elismerést: belőle fakad minden méltóság. (e) A Szent Korona kiemelkedő jelentősége miatt külön törvénynek kell intézkednie a Szent Korona őrzéséről. Jól bevált gyakorlat szerint létre kell hozni (ismét vissza kell állítani) a KORONAORSÉGET. 6.§ (1) A Szentkrona-elmélet a Szentkorona tagságot NYELVTŐL, VALLÁSTÓL, FAJTÓL, NEMZETISÉGTŐL FÜGGETLENÜL A SZENTKORONA TERÜLETÉN ÉLŐ NÉPEKHEZ KAPCSOLJA. (2) Ma is a Szentkorona tagja lehet az, aki elismeri a Szentkorona főségét, aki kinyilvánítja törvénykezési aktussal, hogy a Szentkoronához tartozik: része annak, legyen horvát, szlovák, vagy román stb. Ezzel a Szentkorona tagság a népek közötti egyenjogúság megalapozója, az emberi nem összetartozásának hirdetője: a Szentkorona eszme univerzális jogelv.
(3) A Szentkorona tagság megnyilvánulhat egyetlen államban, de lehet külön-külön szervezett részek Szentkorona tagsága, mint volt nyolcszáz éven át Horvátország és Magyarország esetében. 7.§ (1) Az Alkotmányozó Nemzetgyűlésnek (a Provizórikus időszakban, vagy előtte) az 1.§-6.§ban foglalt jogalkotó munka mellett felül kell vizsgálnia a jogfolytonosság megszakadásának időszakában hozott törvényeket, nemzetközi szerződéseket is abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e a magyar közjog, az ősi magyar alkotmányjog mindent felülbíráló és megítélő szempontjainak. Ezenkívül el kell végeznie a szükséges módosításokat, az új törvények meghozásával együttjáró feladatokat is. Ez az óriási munka KÜLÖN VÁLASZTHATÓ az 1.§-6.§. bevezetésétől és előreláthatóan hosszú időszakot ölel fel. (2) Új, korszerű, de a magyar alkotmányjoggal összhangban álló alkotmánynak tartalmaznia kell azokat a nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő törvényeket is, amelyeket az ENSZ, az Európai Közösség stb. korábban elfogadott és tagjainak elfogadásra javasolt. (3) A TÖRTÉNETI ALKOTMÁNY mellett, - amely magában az élő szokásjogban és a törvényekben ölt testet - a KARTÁLIS (Deklaratív) Alkotmányféle dekrétum jellegű. Szokásos tematikája, hogy kitér az állam megnevezésére, a szuverenitás, az alapvető alkotmányos elvek és célok felsorolására, az állam területén, az állampolgárság elnyerése feltételinek körvonalazására. Leírja az állam jelképeit. Részletesen szól az állampolgári és emberi jogok köréről, ezek érvényesítésének feltételeiről, korlátairól, továbbá az érvényesítés alkotmányjogi biztosítékáról. Előírásokat ad a jogrendszer, a jogalkotás kérdéseivel kapcsolatosan. Körvonalazza az állam szerepét, ezen belül a választási rendszer működését. Leírja az Országgyűlés szerkezetét, működési szabályait. Ismerteti a Kormány felépítését, a kormány és a közigazgatás kapcsolatát. Vázolja a Bíróság szerkezetét, az ítélkezés és büntetéseljárás hierarchikus kapcsolatát. Szól a "rendkívüli helyzet" kezeléséről, a hadsereg felépítéséről, a külügyi kapcsolatok irányításáról, a köztársasági elnök, a különböző hatalmi ág vezetőinek jogáról, kötelességeiről stb. A MAGYAR TÖRTÉNELMI ALKOTMÁNY MINDEZEKET A KÉRDÉSEKET felöleli, de nem dekrétumban, hanem az ezeket részletező törvénykezésekben, úgy, ahogyan a 7.§ (1) szakasz erre utal is. Az előbbi vázlatos "dekrétum, alkotmány tematikája" tehát már jórészt vagy éppen tökéletesen meg is vannak törvényeinkben. Ezek felülbírálata és kiegészítése a több évre terjedő munka célja!
8. § Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés vallja és magára nézve kötelezőnek ismeri el Szent István közjogilag érvényes Szentkorona fölajánlását a Nagyboldogasszonynak. A Szent István által történt, majd ezt követően a magyarság által egy évezreden át töretlenül vallott és 1987-ben a Szent István téren százszor, 1991-ben a Hősök terén félmillió ember és II. János Pál jelenlétében megújította fölajánlás következtében a Regnum Marianum eszméje ma is érvényes és a következőket jelenti: (1) A Szentkorona eszmei mondandója: az Isten égi és földi országának ÖSSZEFOGLALÓ ESZMÉJE új mozzanattal egészül ki, midőn Szent István fölajánlja a Szentkoronában tárgyilag objektivált teljes magyar valóságot, valamint a Szentkorona tanában
megfogalmazott, megosztott TELJES FŐHATALMAT a Nagyboldogasszonynak. Magyarország ettől kezdve a Boldogasszony öröksége, örökre különös tulajdona. Magyarország Főhatalma ettől kezdve a Boldogasszonyé, konkrét gyakorlását annak adja, akinek akarja, akit erre kiválaszt. (2) A Szentkorona-eszme és annak fölajánlása a Boldogasszonynak a Szentkorona által történelmünkre kiható természetfölötti tényező lesz. Ettől kezdve Magyarország mint KÖZÖSSÉG részesedik abból a feladatból, ami az Istenszülő feladata AZ EMBERISÉG TERMÉSZETES ÉS (FŐLEG) TERMÉSZETFÖLÖTTI, GONDVISELÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉLETÉBEN. (3) Népünk mint KÖZÖSSÉG is találkozik Máriával a konkrét, évszázadokat átölelő történelemben, ezért országunknak már alapításakor is különös isteni kegyelem működött közre, nagyobb mértékben mint más európai államoknál. Magyarországnak Isten az alapítója, conditora is, ezért Magyarország kezdettől fogva nem egyszerű világi, profán állam, hanem sacrosancta respublica. Utóirat: A mellékelt "Alkotmányozás a Szentkorona-tan (-elmélet) függvényében" c. tanulmány a jelen Alkotmánytervezet indoklásának és magyarázatának is tekintendő.
i[i] Csekey István: Magyarország alkotmánya, Bp., 1943. Renaissance Könyvkiadó. ii[ii] Itt és a továbbiakban a szerzők) által használt korabeli szakkifejezéseket használom. iii[iii] Az alkotmánynak (és/vagy) az alkotmányjognak számos "egyéb" meghatározása ismert. Ezekből néhányat az alábbiakban kiemelek. - Csekey István közjogról szóló művében az idézett részek mellett több más vonatkozásban is ad kiegészítést. Ezen kiegészítései szorosan összefüggnek az alkotmány meghatározásával, fogalmával és az alkotmányjogba - éppen specialitásuk, különlegességük miatt - nehezen tárgyalható vonatkozásokkal. Könyvének "Bevezetés" c. része pl. filozófiatörténeti szempontból, továbbá tényleges kialakulásának módszere és feltételrendszere vonatkozásában jelenti ki: "I. A magyar alkotmány a Kárpátmedence népei életének jogi alaprendje." (I. m. 5. o.) Államfilozófiailag pedig így értelmezi Alkotmányunk lényegét: "A történelem a magyarságnak...az öncélúságon felül más, európai hivatást is jelölt ki...vonzerejévé vált a Dunamedence sokféle népének...a nyelv és faj fölött álló állameszme." Továbbá: "e...hivatásának csak olyan méltányos és egyensúlyos államkoncepcióban felelhetett meg, mint amilyen volt A SZENT KORONA KÖZJOGI FOGALMA ÉS A POLITIKAI NEMZETEGYSÉG ELVE." (I. m. 7-8. o.) Ezenkívül a magyar alkotmány másik döntő vonását így körvonalazza: A MAGYAR ALKOTMÁNY LÉTREJÖTTÉNEK SAJÁTOSSÁGA: "II. a magyar alkotmány történelmi jellege.", melynek "rendelkezései a nép közmeggyőződéseként nemzedékről-nemzedékre szállva SZOKÁSJOGKÉNT élnek" egy évezrednél hosszabb ideje. A "történelmi alkotmány hajlékony, mert változtatása egyszerű törvénnyel történik." Belső lényegéből "a magyar alkotmány történelmén vezérfonalként vonul végig a JOGFOLYTONOSSÁG ELVE, AMI AZT JELENTI, hogy alkotmányunk módosítása, a ... békés fejlődésben ment végbe AZ ÉRVÉNYES JOGSZABÁLYOK KERETEI KÖZÖTT." (I. m. 6-12. o.)
Csekey István ezenkívül külön is kiemeli a magyar alkotmány alapeszméjét, A SZENT KORONA TANT, mint a magyar alkotmány alapját. Részletesen taglalja mint magyar különlegességet a Koronaeszmét, az ÁLLAMTESTRŐL VALLOTT KORABELI ORGANIKUS FELFOGÁST, ami nélkül a magyar közjog, a magyar állam jogi személyisége nem érthető meg. - Bánk József a Kánoni jog I. kötetében foglalkozik (bizonyos szempontból) a közjog fogalmával. Így pl. a KÖZJOG "A LEGFŐBB TÁRSADALMI HATALOMNAK - állam, Egyház - ÉS A VELE ALÁRENDELTSÉGI VISZONYBAN LÉVŐ ALATTVALÓINAK A RELÁCIÓIT SZABÁLYOZZA. - A Közjog kiindulópontja és célja a közérdek (bonum commune), ezért szabályai rendszerint kényszeríthetőek (ius cogens), vagyis az érdekeltek akaratára való tekintet nélkül is érvényesülnek." (I. m. 69. o.) - A Magyar Katolikus Lexikon (Szent István Társulat, Bp., 1993.) ALKOTMÁNY címszóban így foglalja össze a lényeget: "AZ ÁLLAMI BERENDEZKEDÉS LEGFONTOSABB NORMAINAK EGYETLEN ALAPTÖRVÉNYBE FOGLALÁSA. Szól az államhatalom gyakorlásának módjáról, az állami szervek működéséről és egymáshoz való viszonyuk alapvető elveiről, a polgárok jogairól és kötelességeiről, AZ ÁLLAM JELKEPEIRŐL." (I. m. 156. o.) "A polgári átalakulást nem forradalmi úton megérő államokban általában nem került sor a fenti értelemben vett u.n. KARTÁLIS (A/ ÍROTT - saját beszúrásom -) ALKOTMÁNYOK MEGALKOTÁSÁRA. Az alkotmányos szabályok itt közönséges TÖRVÉNYEKBEN, vagy rendeletekben jelennek meg. Erre a megoldásra dolgozta ki a polgári, jogbölcselet a (B/ - saját beszúrásom -) a TÖRTÉNETI ALKOTMÁNY fogalmát. (Ilyen a magyar alkotmány, az angol, stb. Saját beszúrásom.) Azaz: az alkotmány nem más, mint az állam JOGI RENDSZERÉNEK SZABÁLYOZÁSÁRA VONATKOZÓ ALAPTÉTELEK ÖSSZESSÉGE, függetlenül megjelenési formájától" ... "a történeti alkotmányt is figyelembe véve minden államnak van alkotmánya ..." (I. m. 157. o.) Itt meg kell jegyeznem, hogy a magyar történeti alkotmánynak van még EGY (csak ránk, magyarokra jellemző sajátos vonása), amit már említettünk ezen jegyzet elején, továbbá Kocsis István idézetében a Szent Korona Eszme ES KOGENS JOGSZOKÁSAINK. Ezért a magyar alkotmánynak ez mindig szerves része, ha kimondja törvény, ha nem. A jogbölcseleti és jogtörténeti könyvek ezt mindig KÜLÖN fejezetben, a közjogi szakmunkák BEVEZETŐJÜKBEN, mint alapvetéseket ismertetik. iv[iv] Erre jó példa Werbőczy István Hármaskönyve. (Bp., Franklin Társulat, 1897.) Érdemes idézni a következő szakaszokat: " 1 §. A jogtudomány AZ ISTENI ÉS EMBERI DOLGOK ISMERETE, AZ IGAZSÁGOSSÁGNAK ÉS IGAZSÁGTALANNAK TUDÁSA...(Előbeszéd 4. czim 1. §) "AZ IGAZSÁG, JOG ÉS JOGTUDOMÁNY pedig különböznek egymástól. I. §. Mert az igazság erény, tudniillik erkölcs. A jog az erénynek végrehajtója. A tudomány ennek a jognak tudása. 2. §. Továbbá, az igazság az erények közt a legfőbb jó, a jog középrendű, a jogtudomány a legkisebb. (Előbeszéd 5. czim. 1-2. §). "Ehhez annyit fűzhet a mai magyar közélet ismertetője: boldog kor, amely tudta mi az erkölcs, a jog és a jogtudomány közötti összefüggés. Es ezt az összefüggést a törvénykönyve rögzítette is! Ebből látható, hová sülyedtünk. v[v] Részletesebben 1. Dr. Molnárú Tibor: A korona. Szent István Társulat, TINI KIADÓ, Kolozsvár (2. kiadás). Főként: 20-41. oldal valamint 85. oldaltól. vi[vi] Kocsis István: A meztelen igazságért. Püski, Bp., 1994. Kocsis István: Történészek a kereszten. Püski, Bp., 1994.
Kocsis István: A Szent Korona Tana (múltja, jelene, jövője) Bp., Püski, 1995. c. könyvében leszögezi: "... a Szentkorona-tan ... kötelező érvénnyel bíró közjogi tan ... A Szent Korona ... a magyar államhatalom alanya ... a történelmi magyar alkotmánynak éppen az a központi elmélete, amely hatálytalaníthatatlansága által legfőbb biztosítéka a magyar közjogfolytonosságnak ... (5. o.) "... A magyar közjogot a Szentkorona-tan fogja össze." (7. o.) "A szentkorona-tan (és a magyar Szent Korona. Beszúrás tőlem) közjogi kényszerhelyzetben - mert a Szent Koronában a hatalomgyakorlásának minden tényezője jelen van - a KÖZJOGI INTÉZMÉNYRENDSZERT ÚJJÁTEREMTŐ EGYETLEN, MEGKÉRDŐJELEZHETETLEN ÉS MEGVÁLTOZTATHATATLAN közjogi tan." (U. o. 7-8. o.) Amint látjuk itt az ALKOTMÁNY ÉS EZZEL A KÖZJOG SZUBSZTANCIÁJÁT, KÖZPONTI LÉNYEGÉT A SZENTKORONA-TAN ÉS A SZENT KORONA MINT JOGI SZEMÉLY ADJA. Minden más ebből következik, ennek részleges kisugárzása (partikuláris emanációja). Ha tehát egy alkotmány (dekrétum, törvény) CSAK a Szent Korona jogi személyiségét mondja ki, EZZEL népünk közösségi célját, értelmét, lényegét fejezi ki (objektiválja). Vállalja egész történelmünket, azonosítja magát történelmünkkel. Kimondja a múltat, a jelent és a jövőt: (Továbbiakban erre a könyvre hivatkozom.) vii[vii] Timon Ákosa Magyar alkotmány- és jogtörténet (Bp., 1903.) c. művében írja: "... az alkotmány az állampolgároknak a közre irányuló jogéletét szabályozó államjogot" foglalja magába. Az államjog pedig tovább oszlik - egymáshoz szervesen kapcsolódva -,a királyságra, a törvényhozásra, a kormányzati, bírói, hadi szervezetre vonatkozó jogokat magában foglaló részre. Ezen belül az alkotmány súlypontját a Szent Korona közjogi fogalma képezi. "A Szent Korona elmélete és a koronázás" c. munkában (Bp.,1920.) kifejti "a Szenkorona személyisége, vagy ami egyet jelent, misztériuma az a kőszikla, amelyre a magyar alkotmány építve van..." (3. o.) "Ez az alkotmány ezeréves folyamatos fejlődés eredménye, s melynek gyökerei, alaptételei még az őshazába nyúlnak vissza." "A magyar alkotmány történeti alkotmány." (U. o. 6. o.)
"A magyar nemzet az államot mint az összesség érdekében szervezett társadalmat, a Szent Koronában látta megtestesítve" ... "a Szent Koronát úgy fogta fel mint egyfelől a magyar államiság szimbólumát, másfelől megszemélyesítve, mint a nemzetben gyökerező, a királyt és nemzetet együtt megillető közhatalom birtokosát." (U. o. 11. o.) "Vagyis a király felett egy magasabb eszmei egész áll, a Szent Korona, mely a királyt és a nemzetet együttesen magába foglalja, mely mint ilyen azonos a PATRIA, A HAZA FOGALMÁVAL..." (U. o. 12. o.) Ezért lesz az államhatalom minden ága közjogi jellegű. viii[viii] Bartoniek Emma: A magyar királykoronázások története. Akadémia Kiadó, 1987. Reprint. ix[ix] Kardos József: A Szentkorona-tan története, 1919-1944. Akadémia Kiadó, Bp., 1987. Kardos József: A Szent Korona és a Szentkorona-eszme története, Bp., 1992. IKVA Kiadó. x[x] Eckhart Ferenc: Magyar Alkotmány- és jogtörténet, Bp., 1946. xi[xi] Lásd a 3/ lábjegyzetet. xii[xii] Lásd a 6/-ban a 6. oldalon. xiii[xiii] Lásd 5/-ben, főként a 28-30. oldalon, továbbá 34-41. oldalon. Anonymus: Gesta Hungarorum, Európa Könyvkiadó,1977. (Bibliotheca Historica, Kossuth Ny.) Fordította: Pais Dezső.
xiv[xiv] Anonymus: Gesta Hungarorum, Európa Könyvkiadó, 1977. (Bibliotheca Historica, Kossuth Ny.) Fordította: Pais Dezső. 5-6. fejezet: (Álmost és nemzetsége tagjait fejedelemmé választják és erre a döntésre esküt tesznek.) Esküjük és esküjük tárgya szerint a HATALOM kérdését rendezik el. Ennek során: 1. A főhatalom képviselőjének megválasztják Álmost és azokat, akik nemzetségéből származnak. (5. fejezet) 2. Szerződésüket esküvel (vérszerződéssel) erősítették meg. 3. Anonymus az eskü tartalmát öt pontban foglalja össze: - Vezér mindig Álmos ivadéka lesz. - A szerzett javakból mindenki fáradalmai (teljesítménye) következtében arányosan részesedik. - A szerződésben résztvevlc és utódaik mindig tagjai lesznek a hatalmat gyakorló tanácsnak. -Ha a szerződő törzsfők közül valaki esküt szeg, annak vére omoljon. - Ha Álmos, vagy utódai közül valaki nem tartaná meg esküjét, azt súlytsa átok. A 40. fejezet ismerteti a Szeri szerződést, ahol Árpád és a nemesek elrendezték az ország SZOKÁSTÖRVÉNYÉT ÉS JOGÁT. Ez: - A viszonyt rendezte véglegesen fejedelem és a honfoglalók között, valamint a főemberek között. - Keretet adott az igazságszolgáltatás rendjének. - Rögzítette az ország felosztását: felosztották az elfoglalt földet és a helységeket. xv[xv] Kocsis István írja (A Szent Korona tana c. művében): ahhoz, hogy a Szent Korona továbbá a Szentkorona-eszme - közjogi fogalommá váljon, azt nem kell törvénybe iktatni. "A magyarok hatalmas művekben fejtik ki a Szentkorona-tant, anélkül, hogy néven neveznék ... (127. o.)" Így fejti ki Karácsony Sándor A magyar észjárásról c. művében: "mellérendelésről vall- és arról a mellérendelésről vall, ami a Szentkorona-tagság velejárója." (127: o.) "Nemcsak a másikat tartja magával egyenrangúnak, hanem magát is egyenrangúnak tartja a másik mellett ... lelkünknek teljes tartalma csak ebben a formában, ezen a formán keresztül fejtheti ki magát gátlástalanul." (128. o.) "A mai kor embere a Szent Korona tanát már nemigen képes felfogni. Aki tanulmányozza, annak több tízezer oldal ... forrásmunkát kell elolvasnia ... A Trianon előtti magyar állampolgár, mondhatni az anyatejjel szívta magába. Beszélni sem kellett róla, minden öntudatos magyar és - magyarországi nem magyar- számára olyan volt mint a levegő." (133. o.) Majd idézi Molnár Kálmán: Alkotmánytörténeti illúzió-e a magyar alkotmány-fejlődés jellegzetes közjogi iránya? Pécs, 1931. c. munkájából az idevágó részt: "Mit is értünk voltaképpen a Szent Korona Tanának jogi konstrukcióján? ... Először is azt kell leszögeznünk - írja -, hogy a Szent Korona tana, vagy elmélete nem jogtétel, NEM JOGSZABÁLY ...HANEM TUDOMÁNYOS RENDSZER, TAN, ELMÉLET. (A két gondolatot lásd részletesebben a B/III. fejezetben, valamint a befejező C/III/3. pontban.) xvi[xvi] Molnár Kálmán: Magyar közjog. Harmadik kiadás. Pécs, 1929. Idézi Kocsis I. 251252. oldalon. xvii[xvii] Lásd 16/-ban, idézi 6/-ban a 282. oldalon. U. a. 283. oldalon. xviii[xviii] U. a. 283. oldalon.
xix[xix] Molnár Kálmán: A jogfolytonosság követelményei és a kibontakozás útja. Eger, 1920. Idézi 6/ a 283. oldalon. xx[xx] Molnár Kálmán: Alkotmánytörténeti illúzió-e a magyar alkotmányfejlődés jellegzetes közjogi iránya? Pécs, 1931., 3-4. o. Idézi 6/ 200-201. oldalon, a 10-13. oldalt a 202-204. oldalon. xxi[xxi] Lásd 6/-ban 204. oldalon. xxii[xxii] Lásd 6/-ban 204. oldalon. xxiii[xxiii] Lásd 20/-ban 55-56. oldalon. Idézi 6/ a 210-211. oldalon. xxiv[xxiv] Lásd 20/-ban a 29-30. oldalon. Idézi 6/ a 206-207. oldalon. xxv[xxv] Lásd 5/-ben a 115. oldalon. xxvi[xxvi] A Szent Korona történetére vonatkozó különböző felfogásokat ismertette 5/, a forrásmunkákat pedig az egyes fejezetek végén található jegyzékek adják meg. Főként az 5455., 90-96. oldal és a 116. oldal. Itt és most az általam elfogadott felfogást ismertetem. xxvii[xxvii] Lásd 5/-ban az 52-84.,. a 90-96. oldalon mondottakat. xxviii[xxviii] Bánk József: Kánoni jog. I. 41. oldal. xxix[xxix] Horváth Sándor O. P.: A természetjog rendező szerepe. Bp.,1941. Jelenkor. 65. o. xxx[xxx] Szigeti István: A Szent Korona titka. Antológia Nyomda. Lakitelek Kiadó, 1995. 13. o. xxxi[xxxi] Lásd 30/-ban az 58. oldalon. xxxii[xxxii] Horváth Sándor O. P.: A katolikus közélet. Bp., "Credó" Kiadó. xxxiii[xxxiii] 28/-ban. xxxiv[xxxiv] 29/-ben. xxxv[xxxv] Lásd bővebben 5/-ben, főként a 42-53. oldalakon. xxxvi[xxxvi] Ezt részletezi 5/, főként a 34-41. oldalakon. xxxvii[xxxvii] Lásd 5/-ben főként a 26-34. oldalakon. xxxviii[xxxviii] Részletesen megtalálható 5/-ben 97-101. oldalakon. xxxix[xxxix] Mindszenty József: Emlékirataim. Szent István Társulat, 1989. 195. o. xl[xl] U. o. 186-187. o.
xli[xli] Hóman-Szekfű: Magyar Történet, I-V. k. Bp., 1936. Idézett rész a IV. kötetből 374375. oldalról. xlii[xlii] A képeket tartalmazza 5/ a I 18-125. és 150. oldalon. http://www.alkotmany.ngo.hu/2003_nyar_molnarfi_1996.htm#alapelvek
