A magyar zenei nevelés alapelvei Kodály szellemében Kodály- koncepció: a zeneszerző írásban és szóban adott útmutatásait, nevelési eszméit, gyakorlatok, zenepedagógiai művek.
Kodály Zoltán (1882- 1967)
1964-es budapesti ISME (International Society for
Music Education: Nemzetközi Zeneoktatási Szervezet) konferencián nevezték „koncepciónak”
Zenei nevelésünk alapelvei A zene képes belső világunk kiteljesítésére, a lélek csak
a zene által megművelhető Ének-alapú, mert: - nincs eszközigénye - tömegeket lehet így megszólítani: eszköze a
közoktatás
a kisgyermekkort jelöli meg mint legfogékonyabb
periódust a fejlesztés számára Hangsúlyt kap az óvodák szerepe a kisgyermekkori
személyiség-és ízlésfejlesztésben
Remekműtől remekműig: csakis művészi értéket játékosság : népzene, népi játékok
a zenei anyanyelv magyar népdal
nemzeti identitás
- A kóruséneklésnek az iskolai nevelésben betöltött
szerepe: - „ a közös erőfeszítésből származó eredmény öröme fegyelmezett, nemes embereket nevel” - társadalmi szolidaritás ; közösségtudat
„célja: egységes magyar alapműveltség kialakítása,
amelyben az óraszámok a kapott műveltség arányát fejezik ki” zenei írás-olvasás - a zenei analfabétizmus felszámolása, - a zeneértő közönség kinevelését.
Eszköz: relatív szolmizáció: szolfézs gyakorlatok
„A gyakorlatok végzése napi rendszerességgel, hangszeres kíséret nélkül, „a cappella” történjék” a felkészült tanár aktív zenei tevékenység, ízlésnevelés
Transzfer –jelenség
a ritmus a koncentráció a dallam az érzésvilág a dinamika a hallásfejlesztés az ének a testi működés ösztönzője
„ a jó zenész” kiművelt hallás, kiművelt értelem, kiművelt szív, kiművelt kéz.
Mind a négynek egyensúlyban kell lennie.
A kodályi elvek lényege zenei nevelésben való részesülés minden gyermek
számára; a fejlesztő tevékenység énekes alapúsága; értékközpontú zenei anyanyelv kialakítása; a zeneértővé válás elengedhetetlen feltételeként megteremtett zenei írás-olvasás elsajátítása relatív szolmizáció segítségével.
Bicinia Hungarica I-IV. (1937-1942) Bevezető a Kodály zenepedagógiai művei
kétszólamú éneklésbe Az első három füzet magyar zenei anyag, a IV. cseremisz (mari) dallamokat tartalmaz. • 15 kétszólamú énekgyakorlat (1941) • Énekeljünk tisztán (1941) Kétszólamú karénekgyakorlatok. • 333 olvasógyakorlat (1943) Bevezető a magyar népzenébe Kottás–betűs kiadás • Ötfokú zene I-IV. (1942-1947) Az I. füzet 100 magyar népdal, a II. 100 kis induló, a III. 100 mari dallam, a IV. 140 csuvas népdal.
• 33 kétszólamú énekgyakorlat (1954) • 44 kétszólamú énekgyakorlat (1954) • 55 kétszólamú énekgyakorlat (1954) • Tricinia (1954) • Kis emberek dalai (1961) • 66 kétszólamú énekgyakorlat (1962) • 22 kétszólamú énekgyakorlat (1964) • 77 kétszólamú énekgyakorlat (1966)
A kodályi elvek motívumrendszere A zene mindenkié.” (Kodály, 1954) 1. személyes indíttatás; Kodály gyermekkori tapasztalatai házi muzsika Galánta: népzene
2. Anglia
(1928/29) Kóruskultúra
3. Átvett módszerek „Merítsünk az eredeti forrásból. Ne legyünk szellemi gyarmata egy országnak sem, de mindegyiktől tanuljuk el, ami a javunkra szolgál.” (Bicinia Hungarica előszava)
3. Átvett módszerek John Spencer Curven
szolmizációs betűk
„Tonic Sol-Fa”
módosított hangok:
i a hézjelek hangszertől független hallás
Johann Rudolf Weber
Emilé Mairce Chevé:
Galin-Paris-Chevé módszer
A „dó” helyének
változtatása A dallam hangjainak
megszámozása Pl. 1 55/ 5 4 / 5 33/2 1 Kis kece lányom A ritmusok elnevezése Titi tá, stb.
Agnes Hundoegger
Az előző három rendszer
ötvözete Dó-kulcs (vö. KodályÁdám Énekeskönyvek)
E.J.-Dalcroze: Dalcroze-euritmia
Ütemezés, tapsolás,
kopogás Egyenletes járás, a dal ritmusának hangoztatása Hangszeres mozgásművészeti tréning
További módszerek C. Orff: Kreativitás,
komplexitás, ritmikai improvizáció
gyermekdalok,
játékdalok: mozgás, grafikusábrázolás, majd Hagyományos notáció Testhangszerek, Orffhangszerek Egyzserű
többszólamúság: osztinátó-kíséret
E. Willems:
Anyanyelvhez hasonlóan
Énekes alapú
Abszolút szolmizáció Diatónia, móduszok, pentatónia Kórus (szülői kórus is) Hangszertanulás, szolfézs Havonta kötelező hangversenylátogatás
A koncepció kiépülése Intézményesülés: - szervezeti keretek - szaklapok - oktatásai intézmények alapítása-zenepedagógiai
művek, tankönyvek megírása, - széles tömegeket megszólító mozgalom megszervezése
oktatási intézmények; „ ének-zene tagozatos általános iskola” Békéstarhos
Kecskemét
1975 Nemzetközi Kodály Társaság Kodály-intézetek Kutatás - Kokas Klára 1965-1969 Rendszeres zenei fejlesztés
hatása az iskolai eredményességre - Dombiné Kemény Erzsébet 1980, 1988, 1992 Részképességek közötti összefüggések - Turmezeyné Heller Erika és mtsai 2005 Zenei képességfejlődés longitudinális vizsgálata Gévayné Janurik Márta 2009-2010 Zenei képesség összefüggése az olvasási és a matematikai képességekkel
Törvényi szabályozás és tantervi keretek http://net.jogtar.hu/
A köznevelés hatályos tartalmi szabályozásának dokumentumai A legfontosabb dokumentumok listája
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény Magyar Közlöny 2011/162. szám – 2011. december 29., a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormány rendelet; illetve annak Melléklete, különös tekintettel a III. részre (Glosszárium) Magyar Közlöny 2012/66. szám – 2012. június 4., a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. EMMI rendelet Magyar Közlöny 2012/115. szám – 2012. augusztus 31. 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről (A kerettantervek képezik a mellékleteket!) 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet mellékletei 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról (irányelv) 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánításról, tankönyvtámogatásról, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről (TKr.) 73/2013. Korm. rendelet az egyes oktatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról 6/2014. (I. 29.) EMMI rendelet az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról
A hazai tantervi szabályozás szintjei és műfajai Kormányrendelet
NAT
Miniszteri rendelet, kerettantervek
Pedagógiai program/ helyi tanterv
KT
HT
KT
HT
HT
A Köznevelési törvény 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
A művészeti tevékenységek szerepe: ízlésfejlesztés, a képzelőerő, Kifejezőképesség figyelemösszpontosítás, kooperációs és kommunikációs készség
A művészeti és művészetpedagógiai tevékenység:
gyakorlat- és tevékenységközpontúság
önkifejezés, tehetséggondozás, közösségépítés
aktív részvétel, öntevékenysége, a kreativitás
képzelőerő, érzelmi intelligencia és alkotókészség
A műveltségterület tantárgyai közötti összefüggések érvényesülését
A Nat struktúrája I. Az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozása és szabályozási szintjei A köznevelés feladata és értékei Fejlesztési területek – nevelési célok Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek
A Nat, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó
szabályok
II. Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés A kulcskompetenciák Műveltségi területek A Nat műveltségi területeinek felépítése
III. A műveltségi területek anyagai 1-4., 5-8. és 9-12. évfolyamokra bontva
NAT
A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok
Az erkölcstan oktatása A hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok Egész napos iskola A mindennapos testnevelés (3+2) A mindennapos művészeti nevelés Az idegennyelv-oktatás Az óvodai nevelés, valamint az iskolai nevelés- oktatás kapcsolata A szakiskolai nevelés A kollégiumi nevelés, valamint az iskolai nevelés-oktatás kapcsolata Az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János Kollégiumi Program és az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei A nemzetiségi nevelés és oktatás elvei
Művészetek Fejlesztési területek II. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség: Eltérések tolerálása,
mások elfogadása a kultúraközvetítés segítségével Fenntartható fejlődés, környezettudatosság: A környezet, különböző kultúrák megismerésén keresztül értékvédő magatartás erősítése Pályaorientáció: Kreatív problémamegoldás erősítése, alkotó képesség kipróbálása és elmélyítése Gazdasági és pénzügyi nevelés: Egyéni és közösségi érdek összefüggéseinek megértése Médiatudatosság: Felelős és tudatos részvétel a média által meghatározott közegben, a különböző médiumok nyelvének pontos megértése (komolyzene) Tanulás tanítása: Alkalmazható megfigyelés erősítése, és az alkotó jellegű tudás gyakorlása (koncentráció - teljes figyelem)
NAT: A hazai tartalmi szabályozás „gyorsmérlege” szűkülés és bővülés
1995
1-10. évfolyam
2003
1-12. évfolyam
2007
1-12. évfolyam
2012
Fejlesztési területek Műveltségterületek
Kulcskompetenciák Kiemelt fejlesztési feladatok Műveltségterületek (műveltségi tartalmak nélkül)
Kulcskompetenciák Kiemelt fejlesztési feladatok Műveltségterületek (műveltségi tartalmak nélkül)
Kiemelt fejlesztési területek 1-12. évfolyam
Kulcskompetenciák Műveltségi területek, közműveltségi tartalmak.
Műveltségterületek
Anyanyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Ember és természet Földünk és környezetünk Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport
Műveltségi területek általános jellemzői • • • • •
kiemelten foglalkoznak az információk gyűjtésével és kritikai értelmezésével; az egyes iskolai fokozatokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő ismereteket tartalmaznak; nem lezárt rendszerként jelennek meg; nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését jelenítik meg; hangsúlyozzák a tudás örömének, a beleélésnek, a személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás különböző formáinak tanulásban betöltött fontos szerepét;
7. Művészetek műveltségi terület 7.1. Ének-zene 7.2. Rajz 7.3. Művészettörténet 7.4. Mozgókép- és médiaismeret 7.5. Dráma és tánc
Művészetek és kulcskompetenciák I. Anyanyelvi kommunikáció Tudatos, érdeklődő, önkritikus, a társas viszonyokra érzékeny magatartás
fejlesztése a művészeten keresztül
Idegen nyelvi kommunikáció Ismerkedés művészeti, kulturális tartalmakkal idegen nyelven is
Matematikai kompetencia A mindennapi problémamegoldás gyakorlása, az elvonatkoztatás, logikus
következtetés képességének fejlesztése alkotó folyamatban és művészeti példákon
Természettudományos és technikai kompetencia A természetes és mesterséges környezet kölcsönhatásainak értelmezése a
művészet formáin keresztül
Digitális kompetencia IKT közvetítette tartalmak értő, érzékeny, kritikus értelezése és felhasználása
Kompetenciák „A kompetencia az ismeretek, képességek és attitűdök egysége” Általános/kulcskompetenciák: Azon kompetenciák összessége, melyeket egy adott képzésben (szakmacsoportban) minden tanulónak el kell sajátítani. Kompetencia struktúra: - Ismeretek, tudás: megszerzett (szakmai) információk, amivel az adott személy - különböző szinten - rendelkezik. - Készségek, képességek: melyek adott fizikai és szellemi feladatok teljesülésének képességét biztosítják. - Tulajdonságok (személyiségvonások): vagyis a pszichikaifizikai jellemzők, és a helyzetekre, információkra adott válaszreakciók.
Művészetek és kulcskompetenciák I. Anyanyelvi kommunikáció Tudatos, érdeklődő, önkritikus, a társas viszonyokra érzékeny magatartás
fejlesztése a művészeten keresztül
Idegen nyelvi kommunikáció Ismerkedés művészeti, kulturális tartalmakkal idegen nyelven is
Matematikai kompetencia A mindennapi problémamegoldás gyakorlása, az elvonatkoztatás, logikus
következtetés képességének fejlesztése alkotó folyamatban és művészeti példákon
Természettudományos és technikai kompetencia A természetes és mesterséges környezet kölcsönhatásainak értelmezése a
művészet formáin keresztül
Digitális kompetencia IKT közvetítette tartalmak értő, érzékeny, kritikus értelezése és felhasználása
A műveltségterületek közös szerkezete Alapelvek, célok Fejlesztési feladatok tantárgyanként Az adott nevelési-oktatási szakaszra (1-4. évfolyam, 5-8. évfolyam, 9-12, évfolyam) Közműveltségi tartalmak tantárgyanként Az adott nevelési-oktatási szakaszra (1-4. évfolyam, 5-8. évfolyam, 9-12, évfolyam)
Új elemek az Ének-zene területén Kulcsot adni az igényes zene egyéni és közös
megismeréséhez és élményt adó megértéséhez (pl: koncertpedagógia) A kronológikus rend helyett erősen ajánlott a zenei készségek természetes fejlődését követő sorrendiség meghatározásai Lehetőség szerinti gyakoriságú hangverseny-látogatás (élőzene) előkészítése, első hangversenyélmény (5-8. évfolyam) Az összefüggések és kapcsolódások hangsúlyozása Befogadást segítő alapvető kottaismeret
Ének-zene fejlesztési feladatai 1. Zenei reprodukció 1.1 Éneklés 1.2 Generatív , kreatív zenei tevékenység 1.3 Felismerő kottaolvasás
2. Zenei befogadás 2.1 Befogadói kompetenciák fejlesztése 2.2 Zenehallgatás
Ének-zene közműveltségi tartalmak Népdalok Történeti dallamok A középkor es a gótika zenéje A reneszánsz zenéje A barokk zene A klasszika zenéje Romantika, nemzeti romantika
A 20. század és korunk zenéje Zenei anyagok: 1–4., 5-8. és 9-12. évfolyamon
Példák a közműveltségi tartalom megfogalmazására / Ének-zene 1-4. évfolyam
Zenei anyag: - Elsősorban népdalok, népi gyermekjátékok - Cselekményes zenék rövid részletei
(Camille Saint-Saëns: Az állatok farsangja, Kodály: Háry János, Prokofjev: Péter és a farkas, Ravel: Lúdanyó meséi, Vivaldi: A négy évszak)
Kerettantervek http://kerettanterv.ofi.hu/
A kerettantervek - törvényi háttér „A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák: • a nevelés és oktatás céljait, • a tantárgyi rendszert, • az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát • a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, • továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, • és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.”
A kerettantervek elemzése – következtetések • Az iskolai felhasználást segítő, gyakorlatorientált kerettantervi formára van szükség, amely törekszik az egységességre és az áttekinthetőségre. • A részletes, de lényegre törő célhierarchia segíti az iskolai adaptálást. • A kerettanterv nem egyenlő a pedagógiai programmal, de alapja a helyi tantervnek. • A differenciálás lehetőségét biztosítania kell a kerettantervnek (pl. alternatívák megjelenítése az órakeretekre, tananyagok variációjának lehetősége). • NAT absztrakciós és részletezettségi szintjét a kerettanterv haladja meg, de ne érjen el egy tanmenetszerű megközelítést és részletezettséget.
A kerettantervek tantárgyi rendszere Képzési szinthez kapcsolódó kerettantervi típusok Tantárgyak minimális óraszámmal Magyar nyelv és irodalom, Idegen nyelv, Matematika, Történelem, Fizika, Biológia, Életvitel és gyakorlat, Ének-zene, Testnevelés stb. Szabad órakeretben választható tantárgyak Dráma és tánc, Hon- és népismeret, Közlekedéskultúra, Médiagyakorlat, Gazdálkodási és pénzügyi kultúra stb. Tagozatos tantervek Informatika, Természettudományi, Idegen nyelv, Matematika, Művészetek (Dráma és tánc, Ének-zene, Rajz…), Testnevelés stb.
Pedagógiai program; Helyi tanterv
Törvényi alapok: 1993. évi LXXIX. Törvény 47.§ , 48.§ 1996. évi LXII. Törvény A PEDAGÓGIAI PROGRAM ALAPJAI 2011. évi Köznevelésről szóló törvény 26.§ A
-1
pedagógiai program követelménye rákényszeríti a pedagógusokat, hogy átgondolják az intézmény: Meglévő adottságait Helyzetét Érték- cél- követelmény és tevékenységrendszerét Intézményi filozófiáját (a tervezésnek fel kell mutatnia, hogy az intézmények között kiéleződő versenyt az adott intézmény milyen plusz szolgáltatásokkal állja) A pedagógiai program készítésével a pedagógusok is aktívan részt vesznek a tervezésben.
Kidolgozásához szükséges alapvető ismeretek: Törvények NAT A települések közoktatási helyzetértékelése, az ezek alapján kidolgozott közoktatási koncepciók Korábban érvényben lévő Nevelési és Oktatási Terv, helyi munkatervek, Közvetlen társadalmi környezet igényei, hatásai Fenntartó igényeinek ismerete Iskolai hagyományok
52
Helyi tantervek
A helyi tantervek A helyi tantervek iránti alapvető követelmény (egyúttal jóváhagyásuk kritériuma is), hogy megfeleljenek a Nat előírásainak és a központi kerettantervnek. o Az iskolák pedagógustestületei helyi tantervet készítenek a kerettanterv által meg nem határozott, a tanterv 10%-át magában foglaló ismeret és tudástartalomra. A helyi tantervi rész megalkotásánál figyelembe kell venni az állami vizsgák követelményeit is. o Az iskolai nevelés-oktatás alapvető célja a kulcskompetenciák fejlesztése, amelyeket a Nat megfogalmaz. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. (Részletesen lásd: 110/2012. (VI. 4. ) Korm. rend. Melléklet: II. rész 1. rész)
Ajánlott irodalom
Benedek-Mezei-Tornyosi Benedek András dr.,-dr. Mezei Gyula,-Tornyosi Éva: Közoktatási rendszer és szervezettan. BME. Budapest. 2009. Berlász-Tallián Iratok a magyar zeneoktatás történetéhez 1945-56. Szerk. Berlász Melinda és Tallián Tibor. MTA Zenetudományi Intézet. Budapest. 1984. Dobszay (1991) Dobszay László: „A Kodály-módszer zenei alapjai.” in Kodály után. Tűnődések a zenepedagógiáról. Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet. Kecskemét. 1991. Feuer (1980) Feuer Mária: „Vita iskolai énektanításunk jelenéről és jövőjéről.” in Muzsika, 23. 12. sz. 1–4. (1980) Golnhofer (2004) Golnhofer Erzsébet: Hazai pedagógiai nézetek.1945-1949. Pécs. 2004. Kodály (2007) Kodály Zoltán (2007): Visszatekintés I. kötet (szerk. Bónis Ferenc). Budapest. 2007.
NAT Nemzeti alaptanterv” in Magyar Közlöny 2012. évi 66. szám: 10657–10847. Németh (1999) Németh András és Ehrenhard Skiera: Reformpedagógia és az iskola reformja. Budapest. 1999
Osvay (1999) Osvay Károlyné: Az ének-zene tanításának módszertana. Nyíregyháza. 1999. Pukánszky (2005) Pukánszky Béla: „Kodály Zoltán zenepedagógiai munkásságának életreform motívumai „ in: Németh András, Mikonya György és Skiera, Ehrenhard (szerk.): Életreform és reformpedagógia – nemzetközi törekvések magyar pedagógiai recepciója. Budapest. 192-213 Szabó (1989) Szabó Helga: A magyar énektanítás kálváriája. Budapest. 1989. Szőnyi (1984) Szőnyi Erzsébet: Kodály Zoltán nevelési eszméi. Budapest. 1984. Szőnyi (1988) Szőnyi Erzsébet: Zenei nevelési irányzatok a XX. században Budapest. 1988. Turmezeyné (2005) Turmezeyné Heller Erika - Máth János - Balogh László: „Zenei képességek és iskolai fejlesztés.” in Magyar Pedagógia. 105. évf. 2. szám 207–236. (2005) Udvari (2002) K. Udvary Katalin: Psalmus humanus. Hagyomány és megújulás a
