A környezetvédelem alapelvei
Alapelvek funkciói Kettős: - iránymutatás a jogalkotás számára - eligazítás a jogi dokumentumok gyakorlati alkalmazásában
Az egzakt megismerés elve A környezet állapotának, állapotváltozásainak megítélése akkor válik megbízhatóvá, ha minél több paraméterrel jellemezzük azt. • a szükséges és elegendő elv • környezeti monitoring
Az élet tiszteletének és védelmének elve A társadalmi, egyéni cselekvések minden területén érvényesíteni kell, - a környezeti etika, erkölcs kialakításának alapja - oktató és nevelő munka eredményeképpen - társadalmak irányítói, tudósok, vallások szerepe fontos megvalósulásában
Károk megelőzésének és megszüntetésének elve Környezeti ártalmak tudatos megelőzése. A termelés és fogyasztás környezetkímélő módon történő szervezése. 1. adott tevékenység még nem kezdődött meg 2. tevékenység folyamatban van 3. tevékenység eredményeként bekövetkezett a kár szennyező fizet elv A környezeti károsodás megelőzése hatékonyabb és gazdaságosabb, mint a bekövetkezett károsodások felszámolása.
Visszaforgatás elve A termelési folyamatokban olyan technológiák bevezetésére törekedni, amelyek a hulladékok termelésbe való visszavezetését lehetővé teszik. Újrafelhasználás (re-use) Közvetlen visszaforgatás (direct recycling) Közvetett visszaforgatás (indirect recycling)
Takarékosság elve A nem megújítható energia- és nyersanyagforrások felhasználásának minimalizására törekvő termelés és fogyasztás
Az alkalmazkodás elve Észszerűbb földi környezetünkhöz alkalmazkodni. Nem szabad kizsákmányolni a természetet.
Az elővigyázatosság elve Káros folyamatok teljes feltárása nem lehetséges, így a káros hatások kivédése elengedhetetlen. Kár fenyegetése esetén környezetvédelmi intézkedések a tudományos bizonyosság ellenére is szükségesek.
A fenntartható fejlődés elve • A szennyezett környezet korlátozza a gazdasági fejlődést és veszélyezteti az emberiséget. • A természeti kincsek korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre meg kell változtatni a természetes erőforrások felhasználási módját.
A környezetvédelem tervszerű alakításának elve A harmonikus fejlesztés velejárója. Tervszerűség, országos, regionális és helyi szinten. Környezetpolitikai koncepció kidolgozását teszi szükségessé.
Az állami felelősség- és kötelezettségvállalás elve Az államnak felelősséget és irányító szerepet kell vállalnia a környezeti érdekek érvényesítése céljából – – – – – – –
az állam a környezetvédelmet saját érdekként értékelje A környezetvédelmi tevékenység legfőbb irányítója Elkülönült szervezetrendszer kialakítása az irányításhoz Környezetvédelmi kutatások irányítása, koordinálása Környezetvédelmi információs rendszer kidolgozása Környezetvédelmi tárgyú oktatás és ismeretterjesztés Nemzetközi együttműködésben való tényleges közreműködés
Egyéni és kollektív társadalmi részvétel elve A környezet védelme nemcsak egy-egy állam feladata, hanem az önkormányzatok és egyének részvételét is megkívánó tevékenység. - Be kell vonni a környezetvédelmi döntések előkészítésébe az állampolgárokat - Önkormányzatok felelőssége ( az önkormányzati döntések közvetlenebbül érintik az állampolgárokat)
Együttműködés elve 1, Állam, a környezetet használó és a társadalom között 2, Társadalmi tevékenységek együttműködnek környezeti problémák megoldásában - hatóságok, szervezetek között - tudományok képviselői között - gazdasági ágazatok között Nemzetközi együttműködés elve Országok közötti együttműködés, érdekek egyeztetése a környezeti problémák megelőzése, megoldása érdekében - probléma ezen elv összehangolása a nemzetek szuverenitásával
Az életminőség javításának elve Társadalmi igények kielégítése, a társadalmi fejlődés biztosítása a fejlődő és fejlett országokban. - egészséges élet - oktatási, kulturális, szórakoztatási igény kielégítése
Távlati gondolkodás elve Az új generáció jobban fogja érezni a gondok súlyát, így a társadalom környezeti gondolkodása előrelátást kíván.
Információk szabad áramlásának elve Minden egyénnek biztosítani kell, hogy hozzáférjen a környezetre vonatkozó információkhoz.
Környezeti nevelés-oktatás kiszélesítése és magasabb szintre emelése Felnövekvő generáció környezeti tudatosságának fejlesztése
Szennyvíz, szennyvíztisztítás • Szennyvíz: Közvetlen, vagy közvetett emberi tevékenységgel összefüggő szennyezési folyamat terméke, amely általában valamilyen szennyező anyagot tartalmaz.
• Szennyvíz eredete – Kommunális (települési, városi) – Ipari – Mezőgazdasági
• Szennyvíztisztítás: emberi tevékenység, amely a szennyvíz ártalmatlanítását, a benne lévő szennyezőanyag eltávolítását valósítja meg.
Szennyvíztisztítás • Elsődleges (mechanikai) • Másodlagos (biológiai) • Harmadlagos Biológiai mesterséges : műtárgyas: eleveniszapos csepegtetős Természet-közeli szennyvíztisztítás: árasztás/öntözés szikkasztás gyökérágyas szennyvíztisztító tavak nádastó
Szennyvíztisztítás Szakaszai - mechanikai - biológiai - fizikai-kémiai tisztítás
Szennyvíziszap kezelése • • • • • •
Mechanikai víztelenítés és szárítás Anaerob rothasztás szikkasztás Égetés Komposztálás Mezőgazdasági hasznosítás deponálás
Ökológiai lábnyom Földön minden élőlény hagy nyomot William Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológusok Ökológiai lábnyom olyan számítási módszer, amellyel kiszámolhatjuk és megérthetjük, hogy a természet forrásainak mekkora részét használjuk
ÖL annak a területnek felel meg, amin egy ember fogyasztási javai előállíthatóak, hulladékai eltüntethetőek. ÖL egyszerűen és szemléletesen írja le az emberiség és az ököszféra közötti biofizikai összefüggés természetét, nagyságát. ÖL elemzés különböző szinteken valósítható meg
Az ökológiai lábnyom nagysága és változása • • • •
1961-ben az egy főre eső ökológiai lábnyom 0.88 ha napjainkra meghaladta a 2.2 hektárt Magyarország ÖL 3.7 ha/fő. A Földön egy emberre 1.8 ha
A tíz legnagyobb és legalacsonyabb ökológiai lábnyommal rendelkező ország (2004) • • • • • • • • • •
Amerikai Egyesült Államok: 9,57 ha Egyesült Arab Emirátusok: 8,97 ha Kanada: 8,56 ha Norvégia: 8,17 ha Új-Zéland: 8,13 ha Kuvait: 8,01 ha Svédország: 7,95 ha Ausztrália: 7,09 ha Finnország: 7,00 ha Franciaország: 5,74 ha
Costa Rica: 1,91 ha Azerbajdzsán: 1,91 ha Panama: 1,89 ha Gabon: 1,87 ha Irán: 1,85 ha Ecuador: 1,77 ha Szíria: 1,74 ha India: 0,76 ha Angola: 0,76 ha Örményország: 0,75 ha Pakisztán: 0,67 ha Etiópia: 0,67 ha Tadzsikisztán: 0,65 ha Burundi: 0,63 ha Kongó: 0,62 ha Haiti: 0,62 ha Nepál: 0,57 ha Mozambik: 0,56 ha Banglades: 0,50 ha
