Arcok a gyülekezetbıl: Rózsa Margit É L İ V Í Z a Békéscsabai Református Egyházközség Hírlevele www.eloviz.eoldal.hu
Az Ige üzenete „Boldogok akik sírnak, mert ık megvigasztaltatnak” Mt5,4. Mikor is csordulnak ki leghamarabb a könnyeink? Ha valami fáj! Fájdalmat okoz mindenkinél a halál. Bármilyen élethelyzetben is ér utol bennünket, egybıl a vesztes oldalra kerülünk. Ahol pedig pusztulás van, ott nem lehet gyıztes, és ez nem csak saját életünkre igaz, hanem egész nemzetünkre is. Pusztították azt az egymásra uszított emberek, de pusztítottuk mi magunk is és lehangoló a látvány: nem csak gazdaságilag mentünk tönkre, hanem lelkileg is. Lelkünkre ült egy korszak, ami mindig az óemberünkben lévı rossz indulatokat hívogatta elı és azon keresztül befolyásolt. Egyre inkább magunkba fordulva növekvı elkeseredéssel egyre kisebb egységekben kezdünk gondolkodni: emberiség és nemzet helyett lakosságban, majd csak a családban és végül csak egyénekben. És a könnyek csak szaporodtak…fıleg akkor, amikor kevesen ugyan, de felismertük, hogy nem csupán rossz vezetık irányítanak, hanem Isten ítéletes keze nehezedett reánk. Megengedte, hogy a többség hazugságra hajló szívét a hazugság csapdába ejtse és azt kapjuk nagyban, ami kicsiben mindnyájunk szívében ott volt: pénzsóvárság, lopás és tisztátalanság. És a mostani népharag oka is ez: amit már az egyszerő embernek nem lehet, ık gátlástalanul megtették. Még kevesebbeknek az is megadatott, hogy az ítélet miatti könnyeinkhez a bőn miatti elkeseredés könnyei is vegyüljenek. A bőnbánat könnyeire szól a boldogmondások második vigasztalása. De ide el kell jutni, nem elég, ha a pusztulás felett kesergünk! Évszázados magyar hagyomány ez és nem vitt még elıre. Még az is kevés, ha felismerjük, hogy „hajh, de bőneink miatt gyúlt harag kebledben”, mert akkor „halálhörgés, siralom” vehet csak körül Isten igazsága miatt… De az ıszinte bőnbánatra van Istennek ígérete: a Szabadítás! İ az, aki elküldte a tökéletes Szabadítót, Jézust, aki a halál, az ítélet és a bőn láncait levette rólunk, és ennek örvendhetünk és ünnepelhetjük a feltámadást minden vasárnap. Ugyancsak ı az is, aki a tökéletesség híjával bíró embereket használ fel a szabadítására, akiket lehet szeretni, de nem szabad imádni! Ezért a szabadításért Istennek adjunk hálát! A szabadítás mindenkori emberi eszközeiért, pedig imádkozzunk, akik a szívekben meglévı jót akarják kihozni nemzetünkbıl és akkor nem fogunk csalódni.
Marti Miklós ref.lp. IV. évfolyam 4. szám
2010. április
„Uram, szeretem a te házadban való lakozást és a te dicsıséged hajlékának helyét.” Zsolt. 26/8 Ezzel az igével köszöntöm sok szeretettel gyülekezetünk tagjait , valamint az Élıvíz szerkesztıit. Engem nagyon sok ember már évtizedek óta ismer, de azonnal kapcsolatot teremtek a frissen konfirmált fiatalokkal is. Életem történetét, bizonyságtételemet, fogadják a 7. versbıl idézettek szerint: „ Hogy hallatós szóval dicsérjelek téged, és elbeszéljem minden csodatettedet.” Zsolt.26/7 Szüleimnek második gyermeke vagyok. Édesapám sok generáció óta református család sarja volt, édesanyám evangélikus vallásban nıtt fel. Apám irataiból tudom, hogy ebbe a templomba járt már fiatal éveiben, legénykorában is. Késıbbi házasságkötését itt áldotta meg Koppányi Gyula nagytisztelető úr, és ide hozta mindhárom gyermekét a református vallásban megkereszteltetni. Az ötvenes évek körülményei ellenére mi jártunk vasárnapi iskolába, melyet a következı lelkész felesége, Szabó Gézáné Erzsike néni tartott. Apám idısebb korában presbiter volt. Templomunk akkori rendje szerint jobb oldalon ültek a férfiak, bal oldalon pediga nıtestvérek. Még él bennem az emlék kislány koromból, hogy állok a sok bácsi között és énekeljük a Himnuszt. 14 éves koromban ebben a gyülekezetben konfirmáltam, ami számomra különleges, szép élmény volt. Lelkesen tanultam a leghosszabb kérdéseket, ma is elmondom az úrvacsora és a keresztelés kiszolgáltatásának igéit. A leírtak alapján úgy tőnik, hogy életem mindvégig ilyen vízszintesen futott, de a felnıtté válás során jöttek a megpróbáltatások. Iskoláimat középszinten végeztem el. Munkahelyem több is volt, fizikai – szellemi. Dolgoztam szövıgyárban, hírlapárusként, Balatonlellén a BM üdülıben, a volt NDK-ban, ahol fénycsöveket gyártottak, majd a MÁV-nál helyezkedtem el. GYES után a Körös Volán alkalmazott statisztikusként, s innen a legelsı alkalommal, 1990-ben munkanélküli státuszba kerültem. Miután az embert nem csak a külsı jegyek határozzák meg, most szeretnék rátérni igazi énem, a belsı tulajdonságok bemutatására. Szeretett édesapám, aki már 25 éve halott, Biharugrán született, mely egy tiszta református falu. Úgy érzem Krisztus ezt a talajt készítette el számomra, hogy megfelelı lelki táplálék és hitbéli jártasság legyen kicsi koromtól biztosítva. Itt élt gyermektelen házasságban egy nagynéni, aki engem sajátjaként szeretett és nagyon bizalmas, mély kapcsolat alakult ki közöttünk, egészen a haláláig. Tıle tanultam a rengeteg szép éneket, mert gyönyörő hangja volt. Vele minden istentiszteletre elmentem, az otthonukban is tartottak összejöveteleket. A faluból elszármazott rokonuk Cseri Kálmán gyülekezetébe járt, így jutottunk hozzá pesti igehirdetésekhez. 2
Bár gyermek fejjel még nem tudtam: - hogy ez milyen nagy örökség - hogy életemben milyen nagy szükség lesz az imádság erejére - hogy az Úr már elıbb szeretett engem és kiválasztott magának - hogy az Úr kegyelmes, mert ad éveket a fejlıdésre. Ma, 2010-ben hálát adok Istennek minden napért, amikor az élet terhei legyőrtek, amikor bőneim miatt nagy mélységekbe kerültem, mert az ígéretekbe kapaszkodhattam. „És kivont engem a pusztulás gödrébıl, és sziklára állította fel lábamat, megerısítvén lépteimet.” Zsolt.40/3 Hálát adok azért is Uramnak Istenemnek, amiért megengedte, hogy édesanyja legyek egy fiúgyermeknek. Köszönöm Istennek, hogy mindvégig velem volt, így a feladatommal közösen végezhettünk. Köszönöm neki családom minden tagját, a ma élı fiatal nemzedéket, idıs édesanyámat. Végül hálát adok mindazokért, akik engem szeretetükkel körülvesznek, akik fogyatkozásom ellenére elhordoznak, és minden kedves jó ismerısért, gyülekezeti tagért.
Eldılt a szívemben Eldılt a szívemben, hogy követem Jézust, Eldılt a szívemben, hogy követem Jézust, Eldılt a szívemben, hogy követem Jézust, Nincs vissza út, nincs vissza út! Ha nincs is társam itt, én követem mégis ıt, Ha nincs is társam itt, én követem Jézust, Ha nincs is társam itt, én követem mégis ıt, Nincs vissza út, nincs vissza út! Mögöttem a világ, elıttem a kereszt, Mögöttem a világ, elıttem Jézus, Mögöttem a világ, elıttem a kereszt, Nincs vissza út, nincs vissza út! (Ifjúsági ének)
Rózsa Margit 3
ANNO Református egyházalapítás Békéscsabán (folytatás) Templomot és iskolát a csabai reformátusoknak A ref. egyház felhívása adakozásra 1905 ıszi hónapjaiban a református leányegyház megalakulásáról adtak hírt a korabeli sajtó cikkei. Az akkori szóhasználat szerint fogalmazom meg a történteket. A református leányegyház és annak hazafias érzelmő, hithő hívei szólnak a nemes szívő társadalomhoz, a keresztény szeretet, a hit alázatos hangján, nemcsak az ı vallásuk, de a magyarság érdekében is, s tudatják, hogy templomot és iskolát akarnak építeni az Úr tiszteletére, a magyar nyelv dicsıségére, terjesztésére. Erre kérnek segélyt. Sem Békés vármegye, sem az ország társadalma nem lehet annyira elfogult, hogy meg ne hallja az esdı szót. Tekintet nélkül hitfelekezetre, anyanyelvre és társadalmi állásra, csak kötelességet teljesít az, aki adakozik, és szőkmarkú, elfogult az, aki nem siet támogatására azoknak, akik arra érdemesek is, rá is szorulnak. 1905 októberében a következı esdı szót (szózatot) fogalmazták meg és e felhívással fordultak a közösséghez. Kegyes Jóltevık! Békéscsabán, mintegy 1300 református egyháztag él, kiknek javarésze beköltözött tisztviselıkbıl, iparosokból és szolgálatban lévı cselédekbıl áll. Nincs közöttük – egy-két családot leszámítva, - birtokos egy sem. Szolgálatuk és mindennapi csekély keresetük után élnek, amibıl még a legjótékonyabb célra sem áldozhatnak. E református szórványnak sem temploma, sem papja, sem tanítója, sem iskolája nincsen, de mert tagjai jórészt idegen ajkú nemzetiség között élnek, immár elkerülhetetlenül szükségét érzik annak, hogy szervezkedjenek s legalább egy olcsó, kicsiny imaházat, vagy templomot építhessenek oly célból, hogy abban saját anyanyelvükön, az édes magyar anyanyelven imádhassák Istenüket, az Áldások Atyját. Ily célból, annak tudatában, hogy „ kölcsön ád az Úrnak, ki kegyelmesen ád a szegénynek és az ı jótéteményét megfizeti néki „ (Pld. XIX. 17. ) zörgetünk, kérünk, esdünk szegény hitsorsosaink nevében és megbízásából a vagyonosabb, régibb gyülekezeteknél, hogy tekintve egyfelıl a hittestvérek, másfelıl a magyarság kettıs, szent ügyére, kegyes adományaikkal ne késsenek segítségére sietni a legszentebb vágy és reménység megvalósíthatásának. Maga az Úr mondá, a hit Fejedelme az örök igazság égi Követe, Apostola és Vértanuja: „ Kérjétek és megadatik néktek „ (Máté VII. 7. ) Mi bízunk szavának, igéjének igazságában s hisszük, hogy kérésünk nem fog pusztába kiáltó szó lenni. Nem! Mert tudjuk, hogy „a jó ember az ı jó szívének jó kincsébıl hoz elı jókat„ ( Máté XII. 35. ) 4
A jó szívek könyörülı szeretetébe ajánljuk magyar és református ügyünket s a jó szívek jó kincsökbıl elı fogják hozni a legnagyobb jót. A legcsekélyebb adományt is szíves hálával és igaz köszönettel fogadunk s aranykönyvünkbe jegyezzük föl. A kegyes adományokat s a győjtıíveket – esetleg adomány nélkül is – kérjük Szathmáry Endre takarékpénztári fıkönyvelı, református missziói pénztároshoz legkésıbb 1906-odik évi január hó 1-ig küldeni. Atyafiságos, szíves szeretettel és tisztelettel vagyunk Békéscsaba, 1905. évi október 15-én Bogár Dániel, az egyház szervezı bizottság elnöke, Debreczeni Lajos dr., az egyház szervezı bizottság alelnöke. Nyárády László, békési ref. s. lelkész, a békéscsabai ref. misszió vezetıje. Megyeri Imre, az egyház szervezı bizottság jegyzıje, Szathmáry Endre, az egyház szervezı bizottság pénztárosa. Offra Gergely, Kalocsa Lajos, Domokos István, Dus Béla, Kabos Bálint, Kelemen János, Kovács Pál, Szabó Sándor, Sebesy Imre, Lırinczy László és Szabados József.
Az elızı részben is említettem már azt az aranykönyvet, melyet létrehoztak a célból, hogy az adományokat, az adakozókat beírják és megırizzék az utókor számára. Ezt a díszes aranykönyvet, melyet Áchim Gusztávné készített és adományozott, gyülekezetünk ma is ırzi. Az aranykönyv piros bársony borítású, kemény táblás, sarkain díszes fémlemezkék, kapcsos, nagy mérető könyv. Borítóján hímzett betőkkel ARANYKÖNYV. Sajnos, a tervezett megalakulási történet megörökítése ismeretlen ok miatt hiányzik belıle. Kisebb-nagyobb adományok és adakozók beírásai olvashatók (20 fillértıl a több ezer koronás adományig), véleményem szerint nem teljes a lista, hiszen a korabeli jegyzıkönyvekben több, nagy összegő adományt adó egyének és asztaltársaságok neve is szerepel. Az adakozóknak minden esetben megköszönték segítségüket, s a jegyzıkönyvekbe bevezették. Az alábbi fotó az aranykönyvrıl készült:
(Folytatjuk) Buzás László 5
Gondolatok Kálvin tiszta forrásaiból Egyházmegyei presbiteri konferencia Sarkadon 2010. április 10-én a Sarkad-belvárosi templomban került megrendezésre a Magyar Református Presbiteri Szövetség Békés Megyei Területi Szervezetének konferenciája. A borongós, hővös idı ellenére örvendetesen nagy létszámú hallgatóság – mintegy 170 fı jelenlétében áhítattal kezdıdött a rendezvény, amelynek szolgálattevıje Mikó László a Presbiteri Szövetség missziói titkára volt. Az áhítat textusa a 4. boldogmondás volt: „Boldogok, akik éheznek és szomjúhoznak az igazságra, mert ık megelégíttetnek” /Máté ev. 5:6/ A szemléletes bevezetıben a magyar népzene hallhatatlan kutatója Bartók Béla egyik híres jelmondatának /”Csak tiszta forrásból”/ szimbolikáján keresztül érthettük meg, hogy életünk vizének forrása Jézus Krisztus lehet. Meggyızı hittel és belsı erıvel hangzott a bizonyságtétel a boldog keresztyén élet feladatáról amit jól érzékelhetıen és tömören lehet összefoglalni: Jézust inni, hinni és vinni kell – így válhat a szomjas életbıl forrás élet. Az elıadások témája a tavaly kezdıdött Kálvin-emlékévek jegyében került kijelölésre. Az elsı elıadásban Dr. Fekete Károly teológiai professzor a református istentiszteleti rend Kálvin által fontosnak tartott elveit és tartalmi elemeit mutatta be. Kálvin a liturgiában a szabadság híve volt abban az értelemben, hogy különbséget kell tenni az üdvösség szempontjából fontos és járulékos dolgok között. Az istentisztelet a legszentebb emberi tevékenység, melynek egyszerőnek, érthetı nyelvezetőnek kell lenni. A három fı pillér az igehirdetés, a nyilvános ünnepélyes imádság /éneklés/ és a sákramentumok kiszolgálása kell legyen. Az áldozat karakterekkel szemben az igehirdetés karakternek kell dominálni – a látható és hallható igének egyensúlyban kell lenni. A mai viszonyokra vonatkoztatva az elıadó szükségesnek tartja, hogy „közbeszéddé” kell tenni az istentisztelet rendjét, több „mőfajt” kell kínálni, meg kell valósítani a kötött és szabad elemek egyensúlyát és növelni kell a gyülekezeti aktivitást A második elıadást Dr. Békefy Lajos, a Presbiter felelıs szerkesztıje Kálvin korrupció ellenes nézeteirıl és gyakorlatáról tartotta. „Mindnyájan korruptak vagyunk, nem kicsit, nagyon, sıt totálisan” – így foglalta össze Kálvin teológiai tételét a korrupcióról. Tudnunk kell, hogy az ember alaphelyzete a romlottság állapota. Szemléletes ó- és újszövetségi példák segítségével utalt a különbözı megjelenési formákra, majd bemutatta Kálvin megoldási lehetıségét, mely Isten segítségével hármas eszközrendszer által valósulhat meg: az isteni szabadítás /Jézus/, az ezt elfogadó emberi akarat és a kegyelem együttmőködése révén. A mai állapotok javítására vonatkozóan a stratégiai feladatokat többek között a következıkben határozta meg: az iskolai hit- és erkölcstan oktatás bevezetése, a vallási közösségek, a keresztyén értékeket elfogadó pártok, csoportosulások közötti összefogás és a média és a nyilvánosság szerepének átgondolása. 6
A konferencia ünnepélyes eseménye volt a békési és a kolozsvári egyházmegyék presbiteri szövetségei közötti együttmőködési nyilatkozat aláírása, aminek külön értéke az, hogy ezzel az elsı hivatalos testvérszervezeti kapcsolatot létesült Erdélyi Egyházkerület területén mőködı szervezettel. A vendégek részérıl Oláh József esperes és Varga György megyei elnök írta alá a nyilatkozatot, békési részrıl pedig Sipos Tas Töhötöm esperes és Dr. Tóth János elnök. Nagy megtiszteltetetés és öröm volt az Erdélyi Egyházkerület presbiteri szövetsége elnökének és titkárának Pályi Józsefnek és Balla Árpádnak, az Érmelléki Egyházmegye esperesének Gellért Gyulának, az Aradi Egyházmegye lelkészértekezleti elnökének Bodnár Lajosnak, a Királyhágómelléki Egyházkerület presbiteri szövetség fıtitkárának /egyben Arad megyei elnök/ Venter Miklósnak, Tóth Zsigmondnak a Harangszó tudósítójának és a Nagyvárad-Réti presbiterek csoportjának részvétele. A köszöntések között értékes gondolatokkal szerepelt Tóth Imre, Sarkad város polgármestere, aki Bihar megye bekapcsolásának lehetıségét vetette fel az együttmőködési láncba. A Himnusz eléneklésével zárult a templomi eseménysor, melyet gazdag tartalmú közös ebéd követett testvéri beszélgetések lehetıségével, ami ebéd után folytatódhatott a gyülekezeti teremben és alkalom nyílt a templom elıterében berendezett értékes és szép kivitelezéső Kálvin kiállítás megtekintésére. Isten áldását éreztük az együttléten és szeretettel köszönjük a vendéglátó gyülekezet lelkipásztorának, Kalmár János nagytisztelető úrnak, gondnokának, presbitereinek és a gyülekezetnek szíves és áldozatos szolgálatát.
A döntés a fiú számára azzal jár, hogy egész nyarát tanulással kell töltenie, de egyedül erre nem képes, ezért segítség után néz. Így jut el Justin Mcleod-hoz, a város szélén magányosan élı, különös férfihoz, aki körül borzasztó legendák keringenek, teste és arca pedig megégett. Chucknak, az apa nélkül felnıtt fiúnak nem csak egy tanárra, de barátra is szüksége van, akihez bármikor fordulhat. A kényszerően egymásra találó, meg nem értett és a számőzött ember elıször csupán a tanulásra szorítkozó kapcsolata lassacskán túllépi a megszokott tanár-diák viszonyt és alakul át ıszinte barátsággá, melyben Chuck és McLeod már nem magányosan, hanem egymást segítve néz szembe sérelmeikkel, sebeikkel és az ıket megérteni képtelen környezetükkel... Ajánlat egy ismeretlen internetes hozzászólásból: ”Szenzációs! Sokaknak ajánlottam ezt a filmet megnézésre! Tehát nem megtekintésre... Mindenkinek azt mondtam, akiknek ajánlottam ezt a filmet, hogy ez a "filmes Bibliám"! Bár megannyiszor láttam, mégsem tudom megunni! Minden alkalommal látok valami újat benne...” Kovács Nóra
KÖNYVAJÁNLÓ Kerekes Szabolcs: Mátrix beszélgetések
Békéscsaba, 2010. ápr.12. Dr. Tóth János
Az arc nélküli ember (The Man Without a Face, 1993)
Nemzet::amerikai Stílus: dráma Chuck a mai divatos szóhasználat szerint hátrányos helyzető gyermek. Édesapja meghalt, édesanyja figyelmét pedig mindig jobban lekötötte az éppen aktuális partnere, mint a gyermekei. Ez a szeretetlenség rányomja bélyegét a fiú iskolai teljesítményére is, de ı meg akarja mutatni, hogy képes elérni azt, amit szeretne. Elhatározza, hogy katona lesz, ám szinte folytonos harcot kell vívnia a tervéért keményen ellenzı anyjával, és állandóan gúnyolódó féltestvérével. 7
„Jézus egy volt az Atyával. Ez volt az élete. Ezt a fajta kapcsolatot, közösséget nagyon nehéz leírni a mi fogalmainkkal. „Én benned, és te énbennem". Ezek a szavak a szeretetközösség olyan formáját fejezik ki, amihez talán a lángoló szerelem hasonlít itt a földön. Jézus szavaiból kiderül, hogy azért jött, hogy ebbe a közösségbe bevonjon minket: „hogy egyek legyenek, ahogyan mi egyek vagyunk: én ıbennük és te énbennem". Ennek megértése talán a legfontosabb ebben a könyvben: Azért jött Jézus, hogy bevonjon bennünket abba a szeretetközösségbe, amiben İ élt az Atyával. Ez a célja a Mátrix-beszélgetéseknek is. Azért imádkozunk, hogy közösséggé váljon ez a kis sokszínő társaság, olyan szeretetközösséggé, amelyben rendszeresen megtapasztaljuk Jézus Krisztus jelenlétét. A nem hívı embereknek semmi bajuk sincs Jézussal, és vágynak egy igazi baráti közösségre. Amitıl félnek, az a lelki erıszak, a képmutatás, a manipulálás. A nyitott szeretetközösség teszi hitelessé a keresztényeket, és ez már maga az evangelizáció.” „Amit tehát láttunk és hallottunk, azt hirdetjük nektek is, hogy nektek is közösségetek legyen velünk: a mi közösségünk pedig közösség az Atyával és az ı Fiával, a Jézus Krisztussal." (1. JÁNOS 1:3) Kerekes Szabolcsnak 2007-ben jelent meg a Mátrix-beszélgetések c. könyve, 8
amiben 10 találkozást mutat be. A találkozások egy közösségépítés céljával jönnek létre különleges formában: egy filmrészlet egy bibliai szakaszhoz kapcsolódik, segítve, elindítva a beszélgetést. Mátrix-beszélgetés, mert mindig a látszat világ és a valódi világ kapcsolódásán indulnak el. A könyv megjelenése óta több városban is indítottak Mátrix-beszélgetéseket keresztény közösségek … „Köszönöm, hogy itt lehettem” – gyakori búcsúzás a Mátrixbeszélgetések után. Tar Krisztián
ESEMÉNYEK 2010. március 28-án családi nap és könyvvásár volt gyülekezetünkben Miklya Luzsányi Mónika vezetésével. A gyermekek Jézus utolsó vacsoráját ízlelhették meg, amikor széder tálat állítottak össze.
ÉNEKKARBA HÍVOGATÓ
Kedves hívı testvér! Ha van kedved csütörtök délután Az istentisztelet után Énekelni egyet, akkor jer velem, Mutatok egy helyet, Ahol vidámság terem! Az imaterem e hely, Mely ismerıs neked. Elıbb itt énekeltél Az Úrnak hálaéneket. Most az énekkar Gyülekezik megint, Ahogy illik: Szólamok szerint. Négy szólam is van: Szoprán, alt, basszus és tenor, Foglalj köztünk bátran te is Helyt valahol. Jókedvően beszélgetünk, Melynek Ildikó vet véget. İ karnagyasszonyunk, Rá néz most minden tekintet. Szigorúan talán Sose tudna nézni, De, hogy ı most itt a fınök Azt minden ember érzi.
2010. április 28-án vendégünk volt Gudor Botond magyarigeni lelkipásztor és felesége, akikkel együtt vehettünk részt Koppányi Gyula szobrának koszorúzásán a családtagok körében.
A lelkesedéssel semmi baj, A hangokkal annál inkább, De a sok gyakorlás során Lesz az ének egyre tisztább. S hirtelen szárnyrakap Hiába a bezárt ablak, Száll, száll fel az égig, Ahol az angyalok laknak. S, hogy tetszik-e nekik énekünk? Egyszer talán elmondják nekünk. Addig is énekeljünk együtt, Míg van rá alkalom, S úgy szeressük egymást, Ahogy Krisztus minket: nagyon.
Utóének: Egy kissé nyers e vers, Mert este faragtam, A rímek és szavak sora Ezért faragatlan. De szekercéjét az Úr E fába is mélyeszti, S lelkünkben a hitet, Ajkunkon a dalt éleszti.
Butyka Zsolt
Beéneklés jön: Szó dót követ, Majd elkezdjük Az elsı éneket.
9 10
KÖZLEMÉNY
HUMOR
0066-os technikai számon a Magyarországi Református Egyházat,
Sorozáson
A Reformációért Alapítvány 18376706-1-04 gyülekezetünket támogathatja. Köszönjük! ANYAKÖNYVI HÍREK
- Hova szeretne kerülni fiatalember? - A vezérkarba. - Maga normális? - Miért, az a feltétel?
Keresztség sákramentumában részesült: Motika Gábor és Gurzó Krisztina Gábor Levente; Sarkadi Ákos és Szalai Szilvia Zalán Botond; Simon Attila és Kiri Ildikó Soma Attila nevő gyermeke Utolsó földi útjára kísértük:
Szabad? - Mondja hölgyem, van már partnere a következı tánchoz? - Még nincsen. - Akkor legyen szíves vigyázzon a sörömre, amíg visszajövök! Nászutasok - Drágám, nem tehetnénk úgy, mintha már régi házasok lennénk? - Dehogynem, kedvesem. De bírni fogod egyedül a bıröndöket?
Hitvesi kérdés - Hová mennél a házassági évfordulónkon? - Valahová, ahol eddig még nem jártam - mondta. - Akkor a konyhát ajánlanám. Salamoni döntés
Salamoni döntés született néhány középkorú hölgy ügyében. A hölgyek egymást vádolták a lakóházukban tapasztalható sorozatos kellemetlenségekért. A tagadhatatlanul salamoni bölcsességgel rendelkezı bíró tanúként hallgatott ki mindenkit: - Rendben van, kezdje önök közül a legidısebb! Az ügyet, illetve az eljárást tanúvallomások hiányában megszüntették. 11
Balogh Mihályt 86 , Pál Lászlót 71, Porcsalmy Istvánné Korda Ilonát 87,Balog Mihályné Csökmei Zsuzsannát 95 éves korában. RENDSZERES GYÜLEKEZETI ALKALMAINK Vasárnap 10 órakor istentisztelet a templomban, vele egyidıben gyermekistentisztelet a gyülekezeti teremben, ifi konyha klub a konyhában. Kedden 18 órakor bibliaóra. Csütörtökön 18 órakor istentisztelet. 18.45-kor a gyülekezeti énekkar próbája. Pénteken 16.30-kor ifjúsági bibliaóra. Minden hónap 1. vasárnapján 18 órakor presbiteri bibliaóra, 2. vasárnapján 16 órakor 20-40 éves fiatal felnıttek bibliaórája. Minden hónap 1. és 3. vasárnapján 14 órakor Mezımegyeren, minden hónap 1. vasárnapján 15.30-kor Telekgerendáson, minden hónap 3. vasárnapján 15.30-kor az Életfa Idısek Otthonában, minden hónap utolsó péntekén 9 órakor az Urszinyi Andor utcai, 9.30-kor a Bankó A. utcai Idısek Otthonában istentisztelet. Minden hónap 1. és 3. szombatján 14 órakor a Református Iszákosmentı Misszió alkalma, minden hónap 1. és 3. szerdáján 9.30-kor baba – mama kör a gyülekezeti teremben. ELÉRHETİSÉGEK Marti Miklós és Marti Márta lelkipásztorok, Balogh László gondnok Békéscsabai Református Egyházközség Lelkészi Hivatala /5600 Békéscsaba, Deák F. u. 4./ Tel.: 66/327-367, 20/222 0828, E-mail:
[email protected] Hivatali idı: hétfı, szerda, csütörtök péntek 9-12 óra és csütörtök 16-17 óra. KEDD SZÜNNAP! /Egyéb idıpont telefonos egyeztetés alapján./ Kiadja a Békéscsabai Református Egyházközség Presbitériuma Szerkesztık: Medvegy Anikó és Dr. Tóth János; lektor: Marti Miklós fotók: Dr. Kürthy Csaba; munkatársak: Marti Márta, Futó Zsolt, Tar Krisztián
