Az I. világháború évei

mikor kitűnt: a pár hónapra tervezett

Az I. világháború évei

"katonai parádéból" négy éves pokol lett.

1914

nyarán

A háború érdes jelei

Pestszentlőrinc

lakosságának is szembesülni kellett a A

szigorú ténnyel: kitört a világháború.

helyi

katolikus

egyház

Ötödik esztendeje élte településünk önálló

krónikájában olvashatjuk, hogy a katonák

életét, és örömmel láthatta a mintegy

mellett a harangok is hadba vonultak. A

tízezres lélekszámú polgárságunk, minden

hadi

a legnagyobb rendben alakul, a lakosság

beolvasztás után ágyúkat öntöttek.

célra

lefoglalt

harangokból

"1916. szeptember 4-én öt katona

száma növekszik, épülnek az új házak. Az I. világháború Pestszentlőrincre

állít be a plébániára azzal az üzenettel,

is azokat a megpróbáltatásokat zúdította,

hogy leszerelik a harangokat. Le is szerelik

melyekkel

és kidobják a toronyablakból a Szent

a

főváros

és

környéke a

Erzsébet harangot és a Szent István

felgyorsított

harangot, amelyek a ledobásnál meg sem

termelésével, a férfiak helyére állított női

csorbultak. Másnap, 5-én a hadba induló

munkaerővel, majd az első sebesültek,

harangoktól ünnepélyesen elbúcsúztak a

nyomorékok

hívők.

lakosságának

kellett

behívásokkal,

a

és

szembesülni:

hadiipar

harctéri

halálhírek

A

leszerelt

harangokat

a

megérkezésével, a nélkülözéssel, az egyre

józsefvárosi teherpályaudvarra szállították,

nagyobb elkeseredéssel.

és ott hivatalos mérlegelés után a 356

Mikor magyar

az

érdekek"

Magyarország

"szent

kilogramm súlyú harangokról elismervényt

szólították

adtak azzal, hogy a megállapított 4

úgynevezett hadba

férfilakosságát,

még

a

koronás

kilogrammonkénti

egységár

lelkesedés is meg-megjelent. Íróink egy

alapján összesen 1408 korona kártérítést

része is hitelt adott a háborús szólamoknak.

fog fizetni a katonai kincstár." (Kubinyi

Ha akadt is józan ellenvélemény, azt

Vilmos: A Pestszentőrinci Római Katolikus

elnyomta a menetszázadokat búcsúztató

Egyházközség története. 28. l.)

rezesbandák hangja.

A helyi üzemek közül a tovább

A gyors "villámháború" reménye a

épülő Lipták-gyár tüzérségi lőszerekkel, az

"mire a levelek lehullanak, visszatértek

Orenstein és Koppel tábori vasutakkal, a

diadalmasan" ígérete a semmibe veszett,

Rényi Oszkár Faárugyár lőszeresládákkal, a Kistext ruhaneművel látta el a frontot.

A háborús esztendők változásai törvényszerűen

eredményezték

Pestszentlőrinc

lakosságának

jelentős

növekedését, hiszen üzemeink felemelt munkáslétszámokkal

dolgoznak,

és

szintén

munkaerőre

a

segélyezés

el." A rendelkezés aláírói Annus Sándor községi bíró és Kuszenda Lajos főjegyző. Az

első

halottainak

Pestszentlőrinc

hogy

nyomban leendő végrehajtását rendelik

volt

szüksége.

arra,

halasztást nem tűr, ezen véghatározatnak

a

Lipták-gyár lőszergyári részlege is felépült, melynek

Tekintettel

világháború

száma

minden

harctéri bizonnyal

mindennapjaiban

túllépte a háromszáz főt. A későbbiek

nemcsak az jelentett változást, hogy a

során 258 halott névsorát állították össze.

férfilakosság jelentős része hadba vonult,

Neveiket a Kossuth Lajos téren álló hősi

illetve az újonnan belépő gyári dolgozók

emlékmű is megörökítette.

közül

egyre

többen

telepednek

községünkben,

hanem

az

megjelennek

a

katonai

is,

le hogy

alakulatok,

A lakosság tiltakozása

a

kiképzőegységek, az átvonuló csapattestek.

A kilátástalan helyzetű 1918-as

A hadi nyomorúság enyhítésére a

esztendőben községünkben is erősödik a

községi vezetés intézkedéseket hozott. A

háború

képviselő-testület

Szociáldemokrata

1918.

február

1-jén

elleni

tiltakozás. Párt

A

helyi egyre

felvett jegyzőkönyve rögzítette a település

határozottabban hallatja hangját, majd

vezetőinek elhatározását:

sztrájkok,

"A mozgósítás folyamán bevonultak tanköteles

gyermekeinek

leginkább

politikai

robbannak ki üzemeinkben. A sztrájkok vezető ereje a haditermelés szempontjából

segítésre szoruló részét azzal kívánja

létfontosságú

segélyezni, hogy részükre cipőt oszt ki. ...E

munkássága volt.

célra

11

lőszergyár

A sztrájkok és megmozdulások

Megállapítja a képviselő-testület, hogy az

közül kettő emelkedett ki. 1918 májusában

immár negyedik éve tartó világháborúban

- az összeomlás küszöbén -, mikor már

a kenyérkereső nélkül maradt családok

csak hetek választanak el attól, hogy az

legnagyobb része a szánalomra legméltóbb

Osztrák-Magyar Monarchia sorsa mind a

nyomorral

harctereken

küzd,

koronát

Lipták-féle

utalványoz...

forrása

400

demonstrációk

legtöbbjének

kimerült,

minden

gyermekeik

lerongyolódtak, s emiatt a tanköteles gyermekek

iskolába

nem

járhatnak...

mind

megpecsételődjék,

a

külpolitikában

a

Lipták-gyár

munkássága erőteljesen hallat magáról.

Akkor lépnek sztrájkba a lőrinci lőszergyáriak,

mikor

parancsnokság

hisztérikus

sürgeti

a

a

Az udvaron összegyűlt munkások

katonai

ezen műhelyek elé csoportosultak, és

idegességgel

fenyegetésekkel követelték a munkahely

hadianyag-utánpótlást

az

elhagyását.

összeomló front számára. A megmozdulás

A

dolgozni

akaró

munkások

jelentőségét mi sem bizonyítja jobban,

kénytelenek voltak engedni, és a munkát

mint hogy arról Budapest főügyésze

beszüntették.

terjedelmes

jelentésben

referál

az

igazságügy miniszternek. "A

Fővárosi

Más műhelyekben a munkavezetők szüntették be a munkát, tekintettel az üzem

Államrendőrség

Főkapitányi Hivatala 1918. évi május hó

veszélyességére és a munkások fenyegető magatartására.

26-án a Pestvidéki Királyi Ügyészségnél

Az összegyűlt, mintegy 1 100 főből

feljelentést tett Antal Erzsébet és társai

álló munkásság az igazgatósági épület felé

ellen magánosok elleni erőszak bűntette

tartott.

címén."

A gyár katonai őrsége kordont vont,

A beterjesztett nyomozási iratok szerint az ügyben a következő tényállás állapítható meg. A

és a munkásokat az igazgatósági épületbe nem akarta beereszteni. A munkásság azonban a kordont

pestlőrinci

Magyar

áttörte, a katonai őrséget bántalmazta, és az

Lőszergyárban a munkások között 1918.

igazgatósági épületbe betört, az ott lévő

május havában bérmozgalom indult meg.

ingókat összetörte és kihajigálta, a gyár

A munkások 1918. évi május hó 21-én reggel munkába álltak ugyan, és

vezetőségét pedig szorongatta. Közben

elvágták

munkájukat meg is kezdték, de a reggel 9

huzalját,

hogy

a

órai szünet után egyes műhelyek munkásai

fordulhasson segítségért.

a

távbeszélő

gyárvezetőség

ne

részben önként, részben más munkások

Végre is a megjelent rendőrség és

felhívására a munkát abbahagyták, és a

katonaság a munkásokat a gyártelepről

gyár

hogy

kiszorította.

igazgatósághoz

állásfoglalás

udvarán

bérkövetelésükkel

gyülekeztek, az

A

korabeli

szerint:

"A

hivatalos Magyar

forduljanak, és annak azonnali teljesítését

Lőszergyár a hadban álló hadsereg egyik

követeljék.

leghatalmasabb éltető szerve, melynek

Egyes műhelyek munkásai nem akarták a munkát elhagyni.

megbénulása a frontra nemcsak károsan, de pótolhatatlanul hat.

Ezért

Királyi

megkezdik, felrobbantják a vagont, amely

szoros

maga alá temeti az irodaépületeket is.

összefüggésénél fogva ... az ügynek a

Perceken belül az egész társaságból egy

Budapesti Királyi Büntető Törvényszékhez

sem volt a gyár területén. A megszálló

való áttételét indítványozta." (A magyar

katonaság is elvonult." (A 100 éves

munkásmozgalom

Kispest)

Ügyészség

a a

Pestvidéki cselekmények

válogatott

dokumentumai. V. k.) Feltűnő,

Ki is volt e rettegett Lukachich hogy

egy

Géza?

hadianyaggyárban, ahol a gépeknél férfiak

1917. február 17-én a kormány a

dolgoznak, a perirat név szerint egyetlen

forradalmi mozgalmak komoly veszélyét

vádlottat említ, Antal Erzsébetet.

konstatálva egy sor megtorló intézkedést

Ennek az a magyarázata, hogy az előzőekben említett

akció

a gyárnak

hozott, majd báró Lukachich altábornagy vezetésével

külön

karhatalmi

úgynevezett asszonyrészlegében robbant

parancsnokságot állított fel a forradalmi

ki, így a vizsgálat joggal jutott el Antal

mozgalmak

Erzsébethez és asszonytársaihoz.

azonban a lőszeres vagon és az általános

Kik voltak ezek az asszonyok, mit csináltak?

Jórészt

olyan

letörésére.

1918

nyarán

politikai helyzet Lőrincen meghátrálásra

lőrinciek

kényszeríti. A gyújtózsinór vége ekkor már

dolgoztak itt, akiknek férjeik a harctérre

a háborútól megcsömörlött, változtatni

kerültek, munkakörük pedig az ágyúhoz

akaró munkásság kezében volt, és ezt

való muníció lőporral történő töltése volt.

Lukachich Géza bölcsen belátta.

Simó Lajos, a gyár főművezetője

Ő volt Pestszentlőrinc "vendége"

1918 nyarának egy másik megmozdulására

1918 nyarán, de a lőszergyáriak nem

is emlékezett.

ijedtek meg tőle. Továbbra is le-leállt a

"Lukachich városparancsnok nagy

szalag, a hüvelyekbe egyre gyakrabban

kísérettel szállt ki a Liptákba, azzal, hogy a

került lőpor helyett homok. Mikor ezért

termelés csökkenése miatt tizedelést fog

egy-egy munkásvezetőt "falhoz állítottak",

végeztetni, ha nem kap garanciát a

a többiek tiltakozva kiáltották "Magatokkal

termelés fokozására. A gyár dolgozói egy

végeztek, urak, ha ránk mertek lőni."

robbanóanyaggal megrakott vagont az

(Mátyás Ferenc: Városszéli szülőföld)

iroda elé toltak, gyújtózsinórral szerelték fel. Közölték velem, hogy jelentsem a katonai parancsok polgári titkárának az esetet:

ha

a

tizedelés

tárgyalását

foganatosítottak. A pedagógus-periratok

A végkifejlet, tanácshatalom

anyagát a PIHGY őrzi. Így jut el a magyar történelem az őszirózsás

forradalom,

majd

a

Trianon helyi következménye,

Tanácsköztársaság időszakába. A Tanácsköztársaság hónapjaiban

az Állami-lakótelep kialakulása és

jelentős, meghatározó katonai események

élete

Pestszentlőrinc területén nem voltak. A helyi változásokról röviden a következőket írja a Pestszentlőrinc krónikája: "A helyi direktórium április 7-én alakult meg Debreczeni Antal elnökletével. Ezt

követően

Birtokrendező

megalakult és

a

Termelést

községi Biztosító

Bizottság. Március végétől folyamatos volt a földosztás. Megindult - Nagy Margit tanítónő vezetésével - az analfabéták oktatása. Befejezték a Wlassics utcai iskola új emeletét (5 tanterem), ami községünkben 22,7 százalékos teremfejlesztést jelentett. A Szemere birtok egyik tanyáján a Vyx alezredes vezetésével állomásozó szpáhi ezredet lefegyverezték. Személyi sérülés nem

történt.

esemény

Egyéb

nem

volt

jelentős

katonai

községünkben.

A

Tanácsköztársaság hadseregében főleg az Orenstein-Koppel

és

a

Lipták-gyár

munkásai szolgáltak." A

Tanácsköztársaság

után

a

direktórium tagjainak nagy részét börtönilletve Pedagógus

fegyházbüntetésre körökben

elbocsátásokat,

ítélték.

felfüggesztéseket, nyugdíjazásokat

Az I. világháború magyar részről lényegében az 1920. június 4-én kötött trianoni békeszerződéssel zárult, melyet a győztesek,

a

Szövetséges

és

Társult

Hatalmak kötöttek a vesztes oldalon álló Magyarországgal. Trianon

következményeként

mintegy félmillió ember menekült az elcsatolt

területekről

Magyarországra,

elsősorban a fővárosba és környékére. Az égető

lakásgondok

enyhítésére

Pestszentlőrincen is lépéseket tettek. Így indul meg az Állami-lakótelep kialakulása. A Trianont követő megrázkódtatást tükrözi otthonunkban az is, hogy lakótelepeinken utcákat neveztek el az elcsatolt területek városairól, így Szemeretelepen, a Szent Imre

Kertvárosban és Ganzkertvárosban

is. A mintegy 130 holdon felépült Állami-lakótelep történelmének fejezete.

élete

Pestszentlőrinc

egyik

legérdekesebb

Az 1921 és 1924 közé eső években a

Lipták-gyár

hajdani

lőszergyártó

volt 18 otthon, szobakonyhás 389, egyetlen szobát lakott 81, szoba-kamrát 300 család.

részlegét leszerelték, és az épületeket,

Érdekes,

műhelyeket lakásokká alakították át. 252

lakásnyomort

épület 1 350 lakásában élt a helyi kisvilág

lakást 569 család bérelt. De az is kiderült

társadalma.

Somogyi László helyzetfelméréséből, hogy

Az

átalakítás

után

hogy

akkoriban

jelentő

korántsem

kétszoba-konyhás

a

csak minden ötödik gyermek aludt egyedül

Belügyminisztérium felügyelete alá került

az ágyában, s nem volt ünneplő ruhája a

e telep.

kisiskolások több mint felének. Hogy bepillanthassunk a sajátos

Somogyi László, aki a szegények

helyi társadalomba, a kiváló író-újságírót,

papja volt, s mindenét megosztotta a

Bajor Nagy Ernőt, és a telep plébánosát,

nélkülözőkkel, méltán lett a rendszerváltás

Somogyi Lászlót hívjuk segítségül.

után elsőül Pestszentlőrinc díszpolgára."

"Ha leírtam az Állami-lakótelep

(Bajor

Nagy

Ernő:

Régi

lőrinciek

nevét, illő, hogy bővebben is emlékezzem

ködfátyolban. Emlékezések, tanulmányok

az ottaniakról. Vagy a nevezetes helyről.

Pestszentlőrinc múltjáról I. k. 26. l.)

Amit,

amikor

megismertem,

a

nép

Somogyi

László

egyik

lőszertelepként emlegetett. Mivelhogy az

visszaemlékezésében – Peremváros 1971 -

első világháborúban hadiüzemnek épült.

tovább árnyalja a képet az Állami-

Fallal kerítették körül a házak regimentjét.

lakótelepről.

A háború után egy-egy épületben -

„Sok volt itt a kitelepített, elesett, a

földszintesekre értem ezt - négy-négy lakást

társadalom perifériájára került ember.

alakítottak

a

Sajátos összetétele volt itt a lakosságnak a

nyomorússág legviharvertebb csapatait.

két háború között. Egy szoba-konyhában

Somogyi László, aki a harmincas évektől

tízen-tizenöten

volt

lelkipásztora,

arisztokrata is, mint báró Barkóczy Ilona

fölmérte a második világháború előtt a

tanítónő, aki 40 évig tanította a telepi

teleplakók

Vizsgálódása

gyerekeket. Működött itt színjátszó csoport,

szerint 6500-an éltek a fallal körülvett, este

volt focicsapat, cserkész egylet. Kevesen

tíz után lezárt kapujú körzetben. Akkor és

tudják, hogy számos híres szülötte van

ott,

ennek a környéknek. Színészek, sportolók

a

ki.

telep

15,5

Betelepítették

katolikus

körülményeit.

százalékos

oda

volt

a

munkanélküliség. Állandó jövedelemmel csak a családfők egyharmada rendelkezett. A lakásméretek szélsőségei: háromszobás

is

laktak,

de

élt

itt

kerültek ki a telepről." A telep szociális gondjairól a korabeli sajtóban is sok szó esett.

„A

pestszentlőrinci

Állami-

vezetésének,

hogy

a

lakások

fele

lakótelep 10 000 lakosa közül csaknem 3

lakhatatlan. Ezért is itt a legtevékenyebb az

000 a nyomorúságban élő társbérleti lakó,

önszerveződésben

vagyis olyanok, akiket összeköltöztettek,

akarás. Az áramszolgáltatás megindítása és

akik konyhában vagy olyan szobában

a lakóterek rendbetétele közös ügy.

megnyilvánuló

élni

laknak, amelyen még vagy három másik

A telep újjáépült. Majd jött 1976-

család jár át. De az egész telepen a

ban az "államitelepi rekonstrukció" néven

legszerencsétlenebbek

ismert határozat. Ezt követően lebontják a

emberek,

akiket

azok

a

szegény

családostól

együtt,

régi telepet.

lakbérhátralék miatt kitettek a szabad ég alá.” (A szabad ég alatt. Népszava 1935. július 6.)

A modern Havanna-lakótelepen két kis épület őrzi a múltat. Az 1935-36-ban

A kilakoltatási értesítések bizony rövidek és kemények voltak.

épült,

puritán

egyszerűségű

unitárius

templom, Pető István alapító lelkész

Lakásfelmondás

emlékét is hirdetve, és a régi Állami-

A M. kir. Belügyminisztérium VIII/C

lakótelep 101. számú négylakásos házából

.

alakított római katolikus templom, mely

Értesítem, hogy a lakásfelmondási pört a mai napon folyamatba tettem.

elválaszthatatlanul

összeforrt

néhai

Somogyi László plébános nevével és

Budapest, 1933. április hó 24-én

tevékenységével.

A miniszter rendeletéből

Olvas el Bajor Nagy Ernő tanulmányát

dr. Hegyi Iván sk.

egészében

is!

Figyelmedbe

ajánlom

továbbá Tekes Sándorné: Az ÁllamiA

szociális

problémáktól,

lakótelep

létrejötte

és

társadalmának

kilakoltatásoktól viharos évtizedek után

kialakulása c. tanulmányát. (Emlékezések,

érkezett el a telep története az 1944-es

tanulmányok Pestszentlőrinc múltjáról I. k.

esztendőhöz, mikor egyik félreeső zugában

122. l.)

a

zsidó

lakosság

szégyenteljes

elkülönítésére gettót telepítettek. Városunk humanista polgárai közül sokan próbáltak segíteni lakóin. Budapest ostromát követően, 1945 telén a legnagyobb háborús károkat az Állami-lakótelep

jelenti

a

város

Jó lenne lefényképezni őket! Ha tabló

Érdeklődők figyelmébe ajánljuk!

készül, feltétlenül helyezzétek rá a fotókat!

Gyűjtögess! 4. A trianoni békekötést követően az országban 1.

Nézzetek

körül

otthon

vagy

a

sok

helyütt

állítottak

országzászlót. Alapjaihoz minden hajdani

rokonságban, akad-e még I. világháborús

magyar

emlék! Dédszüleitek, esetleg nagyszüleitek

maroknyi földet.

"emlékdobozaiban" lehetnek régi katonai

- Kerületünkben is több helyen volt

fényképek, levelezőlapok, igazolások, régi

országzászló. Idősebbek talán tudják, hol.

újságcikkek

megengedik,

Mi is mutattunk régi felvételeket.

az

értékes

- Áll-e még napjainkban ilyen emlékmű a

kordokumentumokat az osztályban! Lehet

lakóhelyünkön? Ha igen, hol? Fotózzátok

tablót is készíteni.

le, helyezzétek el tablótokon!

2. Gyűjtsetek olyan népdalokat, amelyek

5.

az I. világháború idején keletkeztek!

Kertvárosban és a Szemeretelepen! Utcáik

(Kérjetek segítséget énektanárotoktól és

nevei melyik Trianon után elcsatolt terület

magyartanárotoktól!)

földrajzi neveit őrzik? (Ha megnézed a

- Figyeljétek meg a dallamok hangulatát!

nevezett lakótelepek létrejöttének idejét,

- Kimondva vagy a sorok mögé bújtatva

rájössz, mi motiválta az utcák elnevezését.)

mutassátok

stb.

Ha

meg

ezeket

vármegyéből

Nézzetek

körül

elhelyeztek

a

Szent

egy

Imre

mit mondanak nekünk ezek a dalok? - A háborús dalok szövege szerint mely

6. Rajztanárotok segítségével valószínűleg

hadszíntéren harcoltak elsősorban magyar

hozzájuthattok

katonák?

világháborút

-

Ha

többen

összefogtok,

el

is

énekelhetitek e dalokat, szövegét fel is olvashatjátok a tanórán. A dalok szövege a tablóra is felkerülhet. 3. Hol vannak lakóhelyünkön az I. világháború emlékművek?

áldozataira (Lásd:

Krónikája 381-382. l.)

emlékező

Pestszentlőrinc

képeihez.

Vaszary ábrázoló

János

I.

megrendítő

Kispest

Veszélyben az önállóság

és

Pestszentlőrinc

közös

megegyezése esetében. A Az hogy

a

30

000

Magyarország

határozat mögött is ott volt az alispáni

büszkén

emlegették,

szándék: a visszacsatolás. Jegyezzük meg:

lakosú

településük

Kispest

évek

végén

legnagyobb

községe,

Rosszul ilyenkor

azonban meglepő dolgok történtek. déli

peremvárosok:

Pestszenterzsébet, Kispest, Pestszentlőrinc kívánta

bekapcsolni

Budapest

a

vármegye

hálózatába.

rangra

lenni

állt

a

szénánk.

szokott,

Mint

rémhírek

is

hagyta a Kispesttel való egyesülést." A hurokból egy módon bújhat ki Pestszentlőrinc, ha várossá válik. Megindult tehát a harc a megyei

Ez

természetesen anyagilag érintette volna az

városi

születtek: "A belügyminiszter már jóvá is

területét egy közösen építendő "főgyűjtőcsatornával”

1922-ben

emelkedett!

melynek "egy fillér adóssága sincs”. Ekkor A

"demokratikus"

a

1920-as

pestszentlőrinciek

látszólag

városi cím elnyeréséért. Az időpont nem a legalkalmasabb.

említett településeket is. a

A gazdasági világválság éveiben a helyi

költséges munkára - Kispest megítélése

gyáripar is fuldoklik. A munkanélküliség

szerint - "nemtörődöm módon” reagált,

ereszkedőben, mikor kirobban Kuszenda

szomszédaink

Lajos főjegyző és munkatársai körül a

Mivel

Pestszentlőrinc

becsülendő

jelentették

ki:

erre

bátorsággal

”foglalkozni

kell

Pestszentlőrincnek

Kispesthez

történő

visszacsatolásának

lehetőségével".

elgondolást

nyarán

Az

parcellázási botrány, mely végül Kuszenda felmentésével

végződött,

de

a

bizonytalanság érzése itt maradt.

kispesti

Ekkor érkezik községünkbe - a

képviselő-testület határozati rangra emelte.

zavaros ügyek tisztázására - dr. Balogh

Községünk válasza természetesen

Géza főügyész, aki a főjegyzői székbe

csak egy lehetett: „Pestszentlőrinc sem

kerül az önként távozó Kuszenda Lajos

most, sem a jövőben nem kíván Kispesttel

után, és hamarosan a várossá válás

egyesülni.”

élharcosa lesz.

Az

1928

ügy

hamarosan

a

A kispesti mesterkedések mellett

Agorasztó

alispán asztalára került, aki kijelentette: az

újabb

egyesülést

Pestszentlőrincet a várossá válás felé.

a

közterhek

csökkentése

érdekében fontosnak tartja, de csakis

szorító

tényezők

Törvényjavaslat-tervezet

sodorják született

arról, hogy a nagyobb és gazdagabb

községek

anyagiakkal

segítsék

a

szegényebb vidéki társaik kiadásait.

amit végül is a szomszéd kénytelenkelletlen elfogadott.

A városi rangon élő közösségeket ez sem sújtotta.

Az

átadásra

kerülő

terület

a

lakatlan, a község központjától távol eső

A tennivalókat két síkon kellett szervezni.

Ki

kellett

érveléseit

a beolvadás

védeni

Kispest

előnyeiről,

és

fővárosi és Szemere birtok volt. Ennek fejében Kispest minden

területi

véglegesen lemondott igényéről,

egyesítési

bizonyítani kellett - írásos munkákkal is -,

tervéről, mentesítette Pestszentlőrincet a

hogy községünk elégséges anyagi és

főgyűjtő-csatorna építésének költségeitől.

szellemi erőkkel rendelkezik ahhoz, hogy városi rangon intézze ügyeit. Miután

Kispest

Egyenesben volt Pestszentlőrinc, most már csak a városi rang elérése volt a

látta,

hogy

cél.

Pestszentlőrinc - vélhetően városi rangon független marad, még egy akcióba kezdett. Mikor

1910-ben

1933-ban dr. Balogh Géza így írt a főispánnak:

szétvált

"Jelentem, hogy a község minden

Pestszentlőrinc és Kispest, szomszédunk 1

rendű-rangú

400 holdat kapott, mi 3 600 holdat

egyhangúlag a várossá alakulás mellett

tudhattunk magunkénak.

van."

Kispest számára létkérdés volt,

Az

és

pártállású

örömtüzeket

azonban

alakulása előtt - bizonyos területeket

belügyminiszter és a pénzügyminiszter

visszaadjon. Ezt a kispesti kérést a főispán

egyaránt ellenjavaslattal él. Szerencsére

is támogatta, természetesen mosván kezeit,

1935-ben Preszly Elemér, volt megyei

a békés megegyezést hangoztatva.

főispán már belügyi államtitkárként tolja

a

szorításból

már

nem

korai

meggyújtani

hogy Pestszentlőrinc - megyei várossá

Ebből

még

tényezője

lenne.

A

Pestszentlőrinc szekerét.

lehetett veszteség nélkül kibújni. Nem az

Végül megjelent a Belügyi Közlöny

volt a kérdés, adunk-e át területet, csak az,

1935 novemberi száma, és benne a rövid

hogy mennyit. Kispest 1 000 holdas

közlemény: Pestszentlőrinc nagyközség

követelésére 220-230 holdas választ adott

1936. január elsejével megyei várossá

Pestszentlőrinc.

alakulhat.

után

A követelés és az ajánlat megtétele

Sikerült!

rövid

Dr.

állóháború

alakult

ki.

Pestszentlőrinc nem engedett ajánlatából,

Balogh

Géza

immáron

polgármesterként veszi kézbe a város ügyeit.

***

Büszke a fiatal város új iskolájára. A Pestszentlőrinci Újság vastag betűs

A

fejezetben

elmondottakat

címei

hirdetik:

„Pestszentlőrinc

részletesen dolgozza fel Grünvald Mária a

iskolaváros. Ünnepi hangulatban nyitotta

Pestszenntlőrinc Krónikája lapjain.

meg kapuit a gimnázium. Diáksapka-

Érdemes

megfigyelni,

milyen

gazdasági megfontolások dönthetnek egy

avatás a katolikus kultúrotthonban. Pár perc 126 vidám arcú gyerek között.”

település jövőjéről!

Az

első

tanórákat

1936

szeptemberében a Wlassics utcai elemiben 1. Mi robbantotta ki a vitát Kispest és Pestszentlőrinc között? további

ok

2.

Milyen

tartják a gimnazisták. Ám hamarosan beköltözhetnek a Tündérkertbe.

kényszeríthette

Tündérkert! Úgy hangzik, mintha a

Pestszentlőrincet, hogy megpályázza a

mesevilágból lépne ki, pedig ugyancsak

városi rangot?

világi

3. Hogyan dőlt el a végső alku a két

célt

szolgált

1911-ben,

mikor

megjelent Lőrincen.

település között?

Zöldvendéglő volt a Gyöngyvirág utca

elején.

(Ma

a

Dohnányi

Ernő

Zeneiskola működik falai között.) Ide költözött 1936-ban rövid időre a

A fiatal város gimnáziumot kap

gimnázium, majd - kinőve a kis épületet visszatér a Wlassicsba. 1938-ban

felavatják

az

I.

1936-ban városunk nyomban sikert

világháborús hősi emlékművet. A háború

könyvelhet el. 1930 óta hasztalan kéri a

áldozatainak tisztelgett Visnyovszky Lajos

község

műve

a

Vallás

Minisztériumtól

és

Közoktatásügyi

gimnázium

nyitásának

engedélyezését. Ezt a kérést a városnak nyomban teljesítik, és az 1936. június 19én keltezett 34 504 /1936. VKM számú A fiatal gimnáziumot már meglévő köszöntik.

Elemik,

mikor

már

egyre

fenyegetőbben jelent meg az emberiség életében a II. világháború réme. A város békés éveit nagyon rövidre szabta a történelem. 1939 őszén már Pestszentlőrincen

rendelettel szentesítik az akaratot. iskoláink

akkor,

polgári

iskolák és a felsőkereskedelmi iskola.

is légvédelmi gyakorlatokat tartanak. 1940 novemberétől az élelmiszerekre bevezetik a jegyrendszert, és 1941-től a férfiak mind többen indulnak a frontra.

1942

szeptemberében

a

Nevezték földrengésnek, világégésnek, az

Pestszentlőrinci Újság is figyelmeztet:

emberiség őrült mészárszékének, ki-ki a

„Tovább élesedik a helyzet, a hazafias

maga emlékei, élményei szerint.

érzelmű nők jelentkezzenek honvédelmi munkára

ápolónőnek.”

Otthonunk

A második világháború volt az első a

háborúk

történetében,

amely

honvédelmi munkabizottságait a közéletből

hátországok

ismert lányok, asszonyok vezetik.

megsemmisítette, hadszíntérré téve minden

1943 telén már kiürítik a Hősök terén - ma Kossuth Lajos tér - lévő polgári iskolát, hogy 200 ágyas vöröskeresztes kórházat rendezzenek be termeiben. Az

igazi

korábbi

a

talpalatnyi földet, amerre elvonult. Pestszentlőrinc is hadszíntérré lett 1944 telén. Pergessük

megpróbáltatások

esztendeje azonban 1944-ben köszönt ránk.

"védettségét"

most

le

otthonunk

háborús naplóját! Röviden, keményen, mint amilyen az akkori élet volt.

*** 1944 tavasza Az

önállósodások

részletesen

ír

Tomory

eseményeiről Lajos

a

1944.

március

19.

Német

Pestszentlőrinc Krónikája lapjain. Kutatási

megszállás. Pestszentlőrinc polgármesteri

eredményeit jelen könyv is köszönettel

székébe a nyilas Déry Béla kerül, leváltva

felhasználta.

az 1936 óta polgármesteri teendőket ellátó Balogh Gézát. A

németek

kezdik

kiszállítani

gyáraink nyersanyagát és gépeit nyugatra, ezt a dolgozók több gyárban igyekeznek

A II. világháború legnehezebb

megakadályozni, késleltetni. Az üzemek élén katonai parancsnokok

hónapjai

veszik át az irányítást. A FILTEX-gyár helyén létrehozott PIRT-ben (Pestlőrinci Sok kifejezéssel illették már az 1939-től 1945-ig tartó háborút, amely a Föld legtöbb országát magával ragadta, otthonait

földúlta,

fiait

megtizedelte.

Ipartelepek Rt.), a mai Lőrinci Fonó épületében, Junkers típusú repülőgépeket szerelnek össze német ellenőrzéssel. A lajosmizsei vasút Kispest felőli oldalán lévő Hoffherr-gyárban katonai

szállítóeszközök gyártására térnek át. Aki

szerelvényt

itt dolgozik, azt mentesítik a katonai

aláaknázott vágányra tereltek, ahol a vonat

szolgálattól. Hadiüzem. A gyár katonai

kísérőivel együtt felrobbant. Neumann

parancsnoka

Lászlót

élet

és

halál

ura.

Sok

a

Lavocsne

robbanás

határállomáson

ereje

kidobta

a

pestszentlőrinci ember talál itt munkát

vonatból. Mikor eszméletét visszanyerte,

magának, így a gyárban történt események

szökésben

nem

(Feljegyezte:

hagyják

hidegen

a

szentlőrinci

lakosokat sem.

Tekes

menedéket.

Sándorné

Zsebők

Nelli.)

Az 1943/44-es tanévet már 1944. március 31-én befejezik. Állandó

keresett

1944. április 3. Budapest első bombázását éli át.

légoltalmi

készültség

mindenütt. Este 19 órától kijárási tilalom.

1944 nyara

Sötétedéstől kezdve szigorúan ellenőrzött elsötétítési parancs. A

polgári

Budapest-Ferihegy

Sorozatos repülőtérnek repülőtér

épült

kizárólag

katonai célokat szolgál.

Budapest-Ferihegy

repülőtér

bombák

gyakran

is.

Szemtanú

vallomása

Számú

bombatámadás

után

Parancsnokság

ellen.

A

hullanak

a

Ganztelep, Ganzkertváros családi házaira

osztott tejért, kenyérért, húsért. A Négyes Hadkiegészítő

a

repülőtér közelsége miatt a kisméretű láncos

Kígyózó sorok a boltok előtt, jegyre

légitámadások

szerint

egy kilenc

állomáshelye Pestszentlőrinc. Állománya

munkaszolgálatos

munkaszolgálatra behívott fegyvertelen,

repülőtér betonján, mert nem engedték be

rosszul öltözött "katonák". Ők a "felesleges

őket az óvóhelyre.

emberek" - zsidók vagy baloldaliak útépítést,

aknaszedést,

futóárok

ásást

maradt

holtan

a

A lakosság közös összefogással légópincéket

épít.

Nagyobb

méretűt

végeztek hadiövezetben, vagy légitámadás

sikerült készíteniük az Erzsébettelepen, az

után a halottak összeszedése volt feladatuk.

Előd

Időnként közülük is elindítottak a frontra

agyagbányájában, az Üllői úti téglagyár

egy-egy menetszázadot,

agyagbányájában, valamint a Vércse utca

azonban

nem

mindig érkeztek meg úti céljukhoz. A szentlőrinci Neumann László

19.

utca

számú

végében

ingatlanon.

lévő

téglagyár

Bombabiztos,

tartották róluk.

munkaszolgálatosként túlélte a háborút.

Budapest első bombázását követően

Személyes vallomása alapján tudjuk, hogy

az alispán elrendeli egész Pest megye

egy ilyen, munkaszolgálatosokat szállító

területén

a

zsidó

lakosság

"összeköltöztetését".

őket - az utolsó segítség reményében Somogyi László plébános.

Pestszentlőrinc háborús naplójában

A

közvélemény felháborodására

sötét oldalak következnek. Zsidó gettót

néhány

létesítenek

Állami-lakótelep

hazaengednek. Megmenekülnek azok is,

elkülöníthető, félreeső részén, kőfallal

akik igazolni tudják, nem zsidók, vagy

körülvéve. Aki ide belép legszükségesebb

keresztény házastársuk van. Szentlőrinc

batyujával, az a külvilágtól elbúcsúzhat. E

humanista szellemű papjai sok embert

zárt területről kijárni csak délelőtt 11-től

mentettek meg - hamis keresztleveleikkel -

12-ig lehet. Hosszabb eltávozási engedélyt

ezekben az embert próbáló napokban.

csak a városházán adhatnak. De ki tud egy

Említsük meg Mányoki Sándor református,

óra alatt oda-vissza utazni, és még ügyet is

Pethő István unitárius, Sokoray Károly

intézni a városházán? Látogatni őket nem

evangélikus, Somogyi László és Vereczkey

lehet, újságot nem járathatnak, rádiót nem

Wimmerth Béla katolikus lelkipásztorok

hallgathatnak. Orvos hetente egyszer megy

nevét.

az

hivatalból hozzájuk. Minden itt élőnek a megkülönböztetés

sárga

csillagát

kell

embert

pár

Rövidesen

nap

múlva

Monorról

is

továbbszállítják az egykori gettó lakosait.

ruháján viselnie. A kőfal mellett elhaladók

A lőrinci

néha apró csomagocskákat hajítanak be,

hurcoltak el, s közülük csak kevesen tértek

gyógyszert, cukorkát. Az öregeket és a

vissza a háború után. (Tekes Sándorné

gyerekeket szánják különösen. A segítők

feljegyzése alapján.)

közül Dobrovolni József, Kovács József,

A

gettóból

Szabad

kb.1500 személyt

Lőrinc1947

október

Lakatos Gyuláné, Liksay Sándorné Zsebők

száma emlékezett meg a mártírokról.

Nelli, Szabó Ferenc és Worell István nevét

Pestszentlőrincről – az emlékezések szerint

őrizte meg az emlékezet.

– 176 személyt hurcoltak el. Emlékük

1944.

június

12.

A

gettó

szerencsétlen lakóit elviszik a telepről. A munkabírókat bevagonírozzák,

a

megőrzésére márványtáblát helyeztek el az akkori zsinagóga falára.

vasútállomáson

csomagjaikat

elszedik,

1944 júliusában röplapokat találnak Pestszentlőrincen.

"Békét,

kenyeret,

élelem és víz nélkül zsúfolják őket

tüzelőt!" és "Elég volt a Hitler kosztból!"

marhavagonokba. A többieket kihajtják a

felirattal. A házilag gyártott röplapok

Monor melletti téglagyárhoz a szabad ég

10x23

alá. Őket halálra szánják. Itt látogatja meg

papírcsíkon, fekete, illetve lila színű

centiméter

nagyságúak,

fehér

festékkel, kézzel előállított gumibetűkkel nyomtatva.

"A Hoffherr-gyárban, a lajosmizsei vasútnál,

Egyszerű,

abbahagyják a

elszánt

munkát, és a katonai parancsnokhoz

megnyilvánulásai az elégedetlenségnek és

mennek. Követelik, hogy engedjék haza az

az ellenállásnak.

asszonyokat a sáncásásból, mert már hetek

1944.

de

a dolgozók

október

15.

Szálasi

és

óta nem jutottak a férfiak főtt ételhez.

nyilaskeresztes pártja az országban átveszi

Hangoztatják, így nem hajlandók

a hatalmat. Szentlőrincen is felvonulnak a

tovább dolgozni, inkább ők mennek sáncot

zöld inges, fekete nyakkendős, csizmás

ásni.

nyilasok.

isznak,

helyzetbe kerül, mert ha elengedi sáncot

Mindenki

ásni a gyári dolgozókat, a hadiüzemben

tudomására hozzák: itt vannak. Csak a

leáll a termelés. Engedményeket kell

légiriadó szirénájának vijjogására rebbenek

tennie. Így azt javasolja: az emberek

szét. Másnap tankok dübörögnek az Üllői

térjenek vissza a gyári munkájukhoz, az

úton Cegléd felé, rajtuk Árpád-sávos

asszonyok pedig, ha akarnak, mennek

karszalagos katonák.

sáncot ásni hazafias kötelességből, ha nem

Hangoskodnak,

énekelnek,

lövöldöznek.

Nyugtalanság lesz úrrá az egész városban.

A

katonai

parancsnok

nehéz

akarnak ásni, maradjanak otthon. Az akció híre az egész környéken elterjedt. A

A

városháza

tisztviselőinek

gyárban ugyanis szép számmal dolgoztak

történő

"áttelepítését"

erzsébeti,

Zsámbékra szervezik.

kispesti,

lőrinci,

kőbányai

lakosok." (A 100 éves Kispest 155. l.)

Közeledik a front.

A kispesti polgármester november 22-ei

November elején Gyál irányából felvillanó torkolattüzeket és ágyúdörgést lehet észlelni.

jelentésében kénytelen elismerni: "A

pestlőrinci

erődítési

munkához

kivezényelt 14—70 éves lakosok közül alig

A nyilasok csomagolni kezdenek.

100 jelent meg, annak ellenére, hogy a

Leszerelik, vagy - ha nem sikerül -

sáncmunkát elrendelő felhívás büntető

összetörik a gyárak gépeit. A hadikórházat

szankcióin

nyugat felé indítják. Ugyancsak nyugatra

segédkezett az eredmény biztosításában...

irányítják a serdülő korú leventéket is.

Minden odaadásunk ellenére a lakosság

A

polgári

lakosságot

futóárok

ásására rendelik ki. Az emberek, látva a fejetlenséget, engedelmességet.

megtagadják

az

túl

113

fő

csendőr

is

kötelességérzete elkopott." (A 100 éves Kispest 162. l. ) November pestszentlőrinci

11.

Parancs

lakosság

érkezik

a

áttelepítésére.

Vitéz

Farkas

országos

a kitelepítettek részére is családonként

elhelyezési kormánybiztos aláírásával a

csak 1 szoba illetékes, a nőtlenek többen

városi vezetés a következő rendelkezést

egy szobában; a mellékhelyiségek közösen

kapja:

használandók stb.)

"A

alezredes,

német

az

hadseregcsoport

Lakóhelyeiket a rendőrség, csendőrség

parancsnokság kívánságára a magyar

nem hagyhatja el... Egyben felkérem a

királyi fővezérség 184. (Főv. agit. vmt.:

honvédelmi

XI.10.

hatóságokat és a szállítási kormánybiztost,

sz.)

rendeletével

az

arcvonal

miniszter

gátló

ipartelepek és anyagkészletek, mind a

veszélyeztetett

a

harcok

községek

által

lakosságának

teljes áttelepítését rendelte el. E községek: Dunaharaszti, Soroksár, Pestszentimre, Üllő,

Ecser,

Pestszentlőrinc, Péteri

és

Vecsés,

Monor...

hatóságok,

német

hogy

amellett

a

a

közelében fekvő, így a hadműveleteket és

mind

urat,

lakosság

áttelepítésében

(fogatolt

járművekkel

üzemek,

járművekkel is)

segítséget

nyújtson. Fontos, hogy a hadi fontosságú üzemek

és

készleteik,

valamint

a

Az

közélelmezési anyagok lehetőleg maradék

áttelepítést akként kell végrehajtani, hogy

nélkül hátrakerüljenek. Az anyagszállítás

a közigazgatási hatóságok, a közellátás,

sorrendjét az egyes tárcák miniszterei a

közüzemek, kisipar és kereskedelem szervei

szállítási kormánybiztossal egyetértésben

- utóbbiak anyagukkal együtt - készletek,

állapítják meg.

áruk - elsősorban a kitérő helyekre települjenek át, és ott munkásságukat

Az áttelepítést folyó hó 15-én 12 óráig be kell fejezni.

tovább folytassák. Ugyanide kell helyezni a

A végrehajtást lépcsőzetesen és

hadiüzemek és egyéb nagyipar munkásait

fokozatosan, lehetőleg azonnal meg kell

is.

kezdeni. Az üzemet beszűntető ipartelepek

Kitérőhelyek:

munkásságát az I. hadtápparancsnokság

Dunaharaszti

és

Soroksár

részére:

gyűjti

és

felhasználja,

illetve

a

Pestszenterzsébet, Pestszentimre részére:

családtagokat, mint érdektelen lakosságot

Rákoshegy,

részére:

a

részére:

kitelepítendő községek fel nem sorolt

Pestszentlőrinc

Kispest,

Vecsés

Rákoscsaba. stb. A

kitérőhelyek intézkedést

területre

irányítja.

A

érdektelen lakossága (pl. földművesek, hatóságai

a

kitelepítendők fogadására és elhelyezésére minden

felvevő

őstermelők, nyugdíjasok stb.) a Komárom megyei gesztesi járásba kerül.

haladéktalanul

Saját járművel rendelkezők (lovas

tegyenek meg. (Az őslakosság részére is, de

és ökrös kocsik, minél több élelemmel,

valamint

egyéb

lábasjószág)

"Nem

megyünk,

maradunk!"

-

összegyűjtését, az ezres csoportokban való

kiáltja el magát valaki. A gondolat

útraindítását a felvevőterületre (gesztesi

szárnyra kap, s ütemesen kiabálják: "Nem

járás) a helyi hatóságok végzik. (Budapest

megyünk,

1944. november hó 11-én)"

maradunk!"

maradunk!

Nem

megyünk,

Továbbá intézkedik a hátravonulás

A város vezető személyei ismét

fővárosi és vidéki útvonaláról, valamint

tanácskoznak. Húsz-huszonöt perc múlva

felsorolja, kik kapták kézhez a parancsot.

újra

A

rendelet

hatása

nem

várt.

Plakátok előtt álló döbbent emberek.

megjelennek

népesebb

a

tiltakozó

számban csoport

egyre

előtt,

s

kihirdetik kompromisszumos döntésüket:

Izgatott, felháborodott hangok. Kis kertes

"A vecsési határtól (Béke tér) a

házát senki sem akarja elhagyni. Egyesek a

Városház utca vonaláig kell elhagyni a

köztiszteletben

várost."

álló

Wimmerth

Béla

prelátushoz sietnek, lépjen közbe a város

Schäffer százados távozásra szólító

érdekében. A küldetés azonban sikertelen

szavai után a kivezényelt katonaság puskát

marad.

szegezve, Másnap

tiltakozó

sokadalom

fenyegetően

indul

meg az

a

összesereglettek felé. Közülük néhány

városházánál, makacs, elszánt maradni

hangoskodót a parancsnokságra kísérnek.

akarók.

A tömeg a mellékutcákba hátrál. (Tekes

Mi történik itt?

Sándorné feljegyzései alapján.)

A vasárnapi szentmisére gyülekező emberek megtudva, hogy tisztes követük, szeretett

plébánosuk

November 17. Elkészül Pest megye alispánjának jelentése a történtekről.

küldetése

"A lakosság hangulata olyan, hogy

eredménytelen volt, együttesen a városháza

ellenállástól lehet tartani a kényszerű

elé

kiürítés foganatosításánál. A lakosságot

vonulnak.

Déry

Béla

nyilas

polgármester riasztja a rendőrséget és a

megnyugtatni

főleg fiatalokból álló "nemzetőrség" nevű

mellett sem lehet."

nyilas alakulatot.

a

legnagyobb

igyekezet

Mint láttuk, a lakosság tiltakozása

Az egyre növekvő csoporthoz kijön

miatt, a kiürítési parancs módosítására

Déry, őt lehurrogják. Visszatér az épületbe.

kényszerülnek. Az új kiürítési parancs a

Majd megjelenik a katonai parancsnok,

lakosságnak

Schäffer százados, s kemény hangon a

távozásra. 35 000 lakosból mintegy 25 000

kiürítési

otthonában maradhatott.

parancs

végrehajtására

szétoszlásra szólítja fel a makacskodókat.

s

egyharmadát

kötelezte

Az utcák megbolydult méhkashoz hasonlítanak. Batyus, csomagos, vonuló

1945. január 5. A front már eléri a lajosmizsei vasút vonalát, Kispest határát.

emberek. Villamosok csak a téglagyárig járnak (Thököly út Városház utca vonala). Szögesdróttal zárják le az Üllői útnak a Szarvas csárdán túli kivezető szakaszát.

Az orosz katonai parancsnokság jelenti: " Csapataink a végső ellenállást leküzdve, birtokukba vették Pestszentlőrinc megyei várost." A Pestszentlőrincen véget ért a háború.

1944 telén A visszavonuló német csapatok "biztosítják" a terepet. December

5-én

felrobbantják

azokat a Galamb utcai családi házakat, melyek

tüzérségük

szabad

kilátását

zavarják Vecsés irányába. Ezen a napon repül levegőbe az 1814-ben

Az I. és II. világháború azonos és eltérő sajátosságainak hatása lakóhelyünkön

épült városi jelképünk, a Gloriett is, amely ekkor

már

Szent

Anna

kápolnaként

működik. Aláaknázzák a Gyömrői úti

Dolgozzatok együtt!

felüljáróit is, de a robbanószerkezeteket

(Összefoglaláshoz, otthoni előkészülettel

sikerül Szentirmai László pedagógusnak

ajánljuk)

néhány társával együtt hatástalanítani. Az év utolsó napjaiban bezárul

A feladatok

fővárosunk körül az ostromgyűrű. December 29-re virradó éjjel a vecsési

frontszakasz

hangosbemondó parlamenter

közli,

peremvonalán hogy

érkezik

másnap

a

német

Mikor történt? A probléma sikeres közös feltárása érdekében,

végezzetek

előre

otthon

frontszakaszra. December 29-én a magyar

"időutazást" a múltba! Ennek eredményét a

származású Steinmetz Miklós kapitányt

tanórán

küldik

megbeszélésekhez használjátok fel.

a

parlamenter

feladat -

végrehajtására.

küldetése

során

gépkocsivezetőjével együtt meghal.

A -

egyeztessétek,

és

a

további

Alakuljon külön-külön csoport az I. illetve

II.

világháború

eseményeinek

vizsgálatára! Az alább felsorolt információk a

11

honvédelmi

munkabizottság

alakult

a

településen. 3. november 1-jén az élelmiszerekre bevezették a jegyrendszert. Kezdetben a petróleumot, zsírt,

világháborúk idejéről készült feljegyzések,

cukrot adták jegyre. Fokozottan figyelmeztettek az

és lakóhelyünk életét bemutató ipartestületi

anyag- és energiatakarékosságra. Bevezették a

jegyzőkönyvek, egyházak eseménynaplói,

hulladékgyűjtési

képviselő-testületi

jegyzőkönyvek,

visszaemlékezések szólnak arról, hogyan élt a hátország a háborúk sújtotta években. Látni

fogjátok,

hogy

a

helyi

mozgalmat.

Csákyligeten

(Ganztelep-Ganzkertváros akkori neve) "több mint három héten át nem osztottak ki zsírt, időközben kétheti zsírjegy lejárt, elveszett. Már hajnali két órakor

az

üzlet

elé

álltak

sorba.

Amikor

megérkezett a zsír, visszaélések történtek a kiosztás körül. " (PML. Főispáni bizalmas iratok)

események országos történések tükrei. A szövegekből az évszámok helyét

4. Egy levéltári adat szerint Soroksárpéterin

kipontoztuk,

nektek

kell

otthon

eldöntenetek,

melyik

háború

idején

frontról. A Pestszentimrei Hősi Emlékmű 37 hősi

ellátott

halott nevét sorolja fel. 33 hadiözvegy és 17

írhatták.

A

sorszámmal

szövegrészekből

az

I.

világháborút

figyelők, illetve a II. világháború adatait

bevonult katonák közül 326-an tértek vissza a

hadiárva gyászolta hozzátartozóját. (Pándy Tamás: Falu a városban)

gyűjtő csoport írja ki magának azt a

5. Pestszentlőrinc megyei városban a sebesültek, a

sorszámjegyet,

munkaképtelenné

amelyet

saját

korába

válók

száma

jelentős

volt.

tartozónak ismer fel! (Mindegyik idézetben

Pestszentlőrinc 258 hősi halottja nevét véste fel a

van olyan név vagy egyéb adat, amelyik

központ parkjában álló emlékműre.

segít a meghatározásban. Bízunk abban, hogy

a

két

világháború

eseményeit

6. ............ november 11én:

nehézség nélkül fel tudjátok ismerni.)

"Az

arcvonal

közelében fekvő, így a hadműveleteket gátló és 1. A mai Kossuth Lajos téren lévő polgári iskolában

amellett a harcok által veszélyeztetett községek

kétszáz

utcai

lakosságának teljes áttelepítését rendelem el...

iskolában légoltalmi segélykórházat rendeznek be.

Fontos, hogy a hadi fontosságú üzemek és

Egyes

készleteik,

ágyas

hadikórházat,

óvodákban

és

a

Gulner

iskolákban

katonai

valamint a

közélelmezési anyagok

lehetőleg maradék nélkül hátrakerüljenek. ... A

munkásszázadokat szállásolnak.

kitelepítendő községek fel nem sorolt érdektelen 2. szeptember 5-én a Pestszentlőrinci Újság

lakossága

felszólította

nyugdíjasok stb.) a Komárom megyei gesztesi

a

nőket,

hogy

jelentkezzenek

vöröskeresztes ápolónőnek. Hírül adta azt is, hogy

(pl.:

járásba kerüljenek..."

földművesek,

őstermelők,

7. szeptember 23-án körlevélben módosította a Pest megyei

tanfelügyelő

a

tanítás

időtartamát:

12. A katolikus Historia Domus írja: "Nagy az áttérési láz, a zsidók közül

"Amennyiben a tanítást megelőző éjszaka 3 órát

sokan

akarnak

kikeresztelkedni,

töltenek óvóhelyen, a tanítást délelőtt 10 órakor kell

üldöztetésektől megmeneküljenek. Mind a katolikus

kezdeni, ha 3 óránál többet, a délelőtti tanítás

mind a református egyház papjai segítenek, ha

szünetel. "

lehet."

8.”Az egyház működésében is újszerű feladatot

13.

A

hogy

az

bombázások

jelentett a háború. Nemcsak lelki vigaszt kellett

halálos áldozatai elsősorban a repülőtér közelében

adni, hanem meg kellett oldani az elhagyott

álló Csákyligetről voltak.

családok

megsegélyezését.

Több

mint

ezer

............. ápr. 3. és ápr.

gyerekről kellett gondoskodni. Ezeket a tehetősebb

13. után írják:

családok befogadták. Dr. Bókay Árpád egyetemi

"Csákyligeten eddig 24 halálos áldozata van a

tanár 17 gyereket fogadott be.” (dr. Varjú Imre:

polgári lakosság köréből a légitámadásoknak,

Katolikus élet régen és ma Pestszentlőrincen)

amely számot nagyon növeli a katonai áldozatok nyilvánosságra nem hozott száma." (Pándi János:

9. "Az élelmiszerek hiánya elviselhetetlenné lett.

Budapest

............

története).

augusztusát

írtuk,

mikor

a

helybeli

Szemeretelepi

Megjegyzés:

élelmiszerjegyek mellett szolgáltattak ki élelmet a

világháború

kereskedők. Nem volt cukor, nem volt petróleum."

országos szinten nincs nyilvánosságra hozva.

Pestszentlőrinc.

Magyar

ideig

a

Egyház

közélelmezési bizottság felsőbb utasítására csak

(Follajtár:

Ez

Református

áldozatainak

közlésben száma

és

jelzett névsora

városok

monográfiája. Bp. 1937. 217. l.)

14. A lehetőségekhez mérten gyorsították a tanoncok felszabadulását. Nagy becse lett ........ -

10. október 10-én az iskolákhoz a következő leirat

ben a szakmunkás-bizonyítványnak. Minél többen

érkezett a megyei tanfelügyelőtől: "Kérem az iskola

törekedtek megszerzésére, hiszen azzal meg lehetett

tanítóit, hogy a folyó tanév első felében, legkésőbb

bújni egy-egy hadiüzemben a behívás elől. Akit

december 8-ig rendezzenek minden iskolában egy

csak

műsoros előadást, és annak tiszta jövedelmét

felszabadítanak a tanoncok közül. (Pestszentlőrinc

ajánlják fel a hadba vonultak özvegyeinek, árváinak

krónikája 311-12.)

lehet

-

akár

időkedvezménnyel

is

-

és rokkantjainak segélyezésére. Karácsonyi segély. Ne érezzék az árvák, hogy apjukat elvesztették, ne

15. A vecsési főjegyző közlése szerint Csákyliget

érezze a gyermek, hogy apja rokkant."

(ma

Ganztelep-Ganzkertváros)

lakosságából

1

300

fő

000

kijelentkezett.

fős A

11. A harangjainknak is hadba kellett vonulni.

bombatámadások

Anyagukból ágyúk készültek. Két harangunkat

itteni lakóházakat. Lakói részben vidéken kerestek

dobták le a toronyból (290 és 66 kilogrammosok

menedéket. Meg kell jegyezni, hogy a menekülők

voltak). (Vereczkey Wimmerth Béla prelátus

közül sokan kijelentkezés nélkül távoztak.

feljegyzése)

kiemelten

5

veszélyeztették az

16. tavaszán történt, hogy „Lukachich Géza

emeletes iskola padlására bújtak. Fegyvereseik

városparancsnok

a

kiterelték őket kb. a Kisfaludy utca magaságában a

lőszereket gyártó Lipták-gyárba, azzal a céllal,

Lőrinci úttól délre, a Szálfa utca és a sóderbányai

hogy a termelés csökkenése miatt tizedelést fog

vasút közötti kukoricás bombatölcséréhez, és

végeztetni, ha nem kap garanciát a termelés

belegéppisztolyozták őket a gödörbe" (Pándy: Falu

fokozására. A munkások egy robbanóanyaggal

a városban 41.)

nagy

kísérettel

szállt

ki

megrakott vagont toltak az iroda elé, és közölték, ha a tizedelés tárgyalását megkezdik, felrobbantják a

21. Kivonat Pestszentlőrinc nagyközség képviselő-

vagont, amely maga alá temeti az irodaépületeket

testületének........

is. Lukachich Géza és az erősítésképpen érkezett

jegyzőkönyvéből.

katonaság perceken belül elvonult.„ (A 100 éves

bevonultak szegény sorsú családjainak községi

Kispest)

segélyezése.

február Tárgy:

1-jén

felvett

Mozgósítás

folytán

"Mondja ki a képviselő17. Az anyagi veszteségek pótlására a gyárak

testület, hogy a bevonultak tanköteles gyermekeinek

megfeszített erővel dolgoztak. A pestszentlőrinci

leginkább segítségre szoruló részét azzal kívánja

gyárak is hadimegrendelésnek tettek eleget. A

segélyezni, hogy részükre cipőt oszt ki. E célra 11

Lipták-gyár tüzérségi lőszert gyártott, Orenstein-

400 koronát utalványoz...Megállapítja a képviselő-

Koppel tábori vasutat szállított, a Rényi-féle

testület, hogy az immár negyedik éve tartó

faárugyár lőszeresládákat és rekeszeket állított elő,

világháborúban a kenyérkereső nélkül maradt

a Kistext fehérneművel és ruhaanyaggal segítette a

családok

harcolókat. (Pestszentlőrinc krónikája 159. l.)

legméltóbb nyomorral küzd, s emiatt a tanköteles

legnagyobb

része

a

szánalomra

gyerekek iskolába nem járhatnak... Tekintettel arra, 18. A kispesti polgármester jelentése november 22-

hogy a segélyezés halasztást nem tűr, ezen

én: "A pestszentlőrinci erődítési

határozatnak nyomban végrehajtását rendeli el."

munkához

kivezényelt 14-70 éves lakosok közül alig 100 jelent meg, annak ellenére, hogy a sáncmunkát elrendelő felhívás büntető szankcióin túl 113 fő csendőr is

22. rétegek

"Akció

indult

segédkezett az eredmény biztosításában... Minden

legkülönbözőbb

odaadásunk ellenére a lakosság kötelességérzete

kitelepítési rendelet megfellebbezésére. Békéssy

elkopott."

Sándor

bíró

delegáció

összefogásával

vezetésével

indult

szociáldemokrata

protestálni;

erről

gettó

Soroksár, Pestszentimre lakossága megtagadta a

lakóit

elviszik.

A

rendelet

kiürítési

csomagjaikat elszedik, élelem és víz nélkül

lakossága

zsúfolják őket marhavagonokba.

kiürítéstől a hatóság tekintsen el. A lakosság

kérte

A

is:

munkabírókat a vasútállomáson bevagonírozzák,

azt

végrehajtását...

jelentés

a

belügyminiszterhez

származású

alispáni

szól

19. ........ június 12. Az Állami-lakótelepen lévő zsidó

írt

a

küldöttségileg,

községek hogy

a

hangulata olyan, hogy ellenállástól lehet tartani. A 20. ".....november elején elhatározták, hogy kivégzik "ellenségeiket", na meg azt a 48-50

zsidó munkaszolgálatost, akik az

lakosságot megnyugtatni a legnagyobb igyekezet mellett

sem

lehet.

Minden

indok,

hazafias

figyelmeztetés sem használ."

(Pándy: Falu a

városban)

* 23.

telepgondnok helyzetéről

jelentése a

Fodor

az

Állami-lakótelep

pestszentlőrinci

hivatalnak ...........

január

János

A

telep

eredményét

a

tanórán kamatoztathatod.

polgármesteri

23-án: "A

vizsgálódás

A helyi események ellenőrzésénél

lakóházainak 50%-át lakatlannak találtam. A telep

csak

a

számokat

régi lakossága kb. 30%-ban volt jelen. A telep

csoportoknak.

kell

egyeztetni

a

összes lakása feltörve és kifosztva állott... A

Az iskolában továbbra is működjön

gépházat, amely a telep víz és villanyszolgáltatását

az I. illetve II. világháborút vizsgáló

lett volna hivatva ellátni, megrongált állapotban találtam... Matz főgépész azonnal jelentkezett

csoport!

szolgálattételre." (PIHGY irattára)

B feladatok 24.

Miután

a

frontvonalak "megmerevedtek", a háború immár négy éve tartott, a nélkülözés következtében

Emlékeztetőül vázoljátok mindkét

lakosságunk körében járványok pusztítottak. Sok

háborúból a szövetségi rendszereket, s

áldozatot követelt a spanyolnátha.

azok végkifejletét! (Lehet táblán is.) Vannak-e egyezések?

25.

Az

üzemek

élén

katonai parancsnokok veszik át az irányítást. A FILTEX

gyár

helyén

létrehozott

PIRT

(Pestszentlőrinci Ipartelepek Rt., a mai Lőrinci Fonó) épületében Junkers típusú repülőgépeket szerelnek össze.

A Hoffherr-gyárban

C feladatok

katonai

szállítóeszközök gyártására térnek át. Az itt

A

dolgozókat mentesítik a katonai szolgálat alól.

következőkben

a

két

világháború

jellemző vonásait válogatás nélkül soroljuk 26. létrehozott

Nemzeti

A

háború

Bizottság

után

egészségügyi

megbízottja a következőket jelenti: "Vérhasra

fel. Csoportosítsátok elkülönítve - akár aláhúzással is -, melyek jellemezték főként

emlékeztető tünetekkel hasmenés tapasztalható, a

a I., illetve a II. világháborút. Csak a saját

tisztálkodási lehetőségek hiányában a lakosság

csoportotok

10%-a

(Találtok

rühes,

1%-nál

ruhatetű

található,

szamárköhögés és helyenként éhezési vizenyő is jelentkezik,

amely

orvosi

beavatkozás

nélkül

könnyen vezethet halálhoz. 15 adag szérumon kívül semmiféle hatékony gyógyszer nincs."

jellemzőjére lényeges

figyeljetek!

eltéréseket

és

azonosságokat egyaránt.) Válogatás után egyeztessétek az eredményt!

Gépek háborúja, állásháború, tömegek háborúja, atom bevetése, célja a világ újrafelosztása, villámháború, a hátország elszegényedése,

üzemek

haditermelése,

-

Miként

alakult

át

városunk

gazdasági arculata? (I. és II. világháborús példák az otthoni gyűjtésből)

jegyrendszer, a hátország hadszíntérré

- Miként borult fel a lakosság

válik, a lakosság háborúellenes hangulata,

megszokott életformája, hogyan reagált a

fajelmélet,

kitelepítések,

változásra? (I. és II. világháborús példák az

bevonása

otthoni gyűjtésből.)

menekülések,

haláltáborok,

a

lakosság

háborús

feladatok

a

ellátásába,

emberáldozatok tömege, hatalmas vagyoni károk.

– Milyen új szerepet vállaltak magukra az egyházak, illetve a városi

vezetőség

mindkét

háborúban?

D feladat

– Olvassátok fel, kiket és mit igyekeztek

Írjátok - a táblára - az általános jegyeket tartalmazó felsorolásból külön-

áttelepíteni

a

II.

világháború végén Nyugatra! – Érdemes

megfigyelni

az

külön oszlopba a két világháború idején a

olvasmány alapján, hogy a II.

hátországot érintő hatásokat! Melyek a két

világháborúban

háború

részéről milyen akciók éreztették

esetében

a

leglényegesebb

eltérések?

veszteségünk

Pl. I. világháborúban - Hátország - II.

(Soroljátok fel!)

világháborúban

a

hatalom tudatát!

Természetesen a két világháború eseményei

még

sok

és

másfajta

rendszerezést is kínálhatnak. Mi itt a helyi történések tükrében a hátország életére igyekeztünk összpontosítani.

E feladatok A gyűjtőmunka után beszéljétek meg

közösen,

miként

váltak

egyre

könyörtelenebbé a világot sújtó háborúk! (Haditechnika, kiterjedés, emberi és anyagi veszteségek) Ennek helyi vetülete:

Érdeklődők figyelmébe ajánljuk! Gyűjtögess!

Forradalom és Szabadságharc A

II.

világháború

helyi

Pestszentlőrincen 1956 őszén

eseményeiről olvashattok részletesebben az 1956 októbere nagy változások

olvasókönyv előző fejezetében. - Ha különösen megragad egy-egy részlet,

olvasd

(Figyelmedbe

fel

ajánljuk

társaidnak! a

kitelepítési

rendelet rideg intézkedéseit, a lakosság reagálását, valamint az Állami-lakótelepen

lehetőségét rejtette magában. A magyar nép nagy többsége azt kívánta akkor már, hogy

- Nézzetek otthon körül, a családi idejéről emlék! (Katonai fénykép, igazolás, élelmiszerjegy,

kijárási

engedély, hadiüzem igazolása stb.) Ha a család megengedi, mutassátok meg ezeket értékes

kordokumentumokat

az

osztályban! Lehet tablót is készíteni! Mi is - Hol van kerületünkben olyan amelyen

II.

és

az

saját kultúránk, hagyományaink szerint szerint. Az

országban

eseményeknek mindaz,

egyik

ami

történő

láncszeme

Szentlőrincen

lett

történt.

Otthonunk, a főváros külső kerületeként nem

jutott

központi

szerephez

az

eseményekben, de az Üllői út (akkor Vörös Hadsereg útja) - mint az Alföld felől a fővárosba vezető egyik fő közlekedési

mutatunk néhány emléket. emlékmű,

megszállása

egypártrendszerű diktatúra szűnjék meg,

emlékek között akad-e a II. világháború

az

ország

élhessünk, ne idegen nép céljai, elvárásai

létesített gettóról írottakat!)

levelezőlap,

az

útvonal, - jelentőséget kapott. Korabeli dokumentumok, újságok,

világháború

áldozatainak nevei is szerepelnek? Lehet fotózni is! - Ha találsz a világháború idejéből fennmaradt helyi újságokat, keress ki belőlük érdekes híreket!

szórólapok, írásos visszaemlékezések, a XVIII.

halotti

anyakönyvének

bejegyzései alapján készítettünk krónikát lakóhelyünk forradalmi napjairól, s az utána következő tragikus eseményekről. Összegezésünkben

- Ha van egyéb jó ötleted az emlékek gyűjtésére, használd fel azt is!

kerület

Benkő

Leventének

felhasználtuk adatgazdag

pályamunkáját, amelyet 1993-ban készített Helytörténeti

Gyűjteményünk

dokumentumainak

felhasználásával:

Az

ablakból tüzeltek, míg a fegyveres felkelők

1956-os Forradalom és Szabadságharc

a tér fái és az I. világháborús emlékmű

története Pestszentlőrincen címen.

mögül viszonozták a tüzet. A mintegy egyórás tűzpárbajban senki sem sérült

1956. október 25-e volt az a nap,

meg. A pártház sorsát valószínűleg az

amikor a Vörös Hadsereg útja 131. számú

elégedetlenkedők

épülettel szemben, a kerületi pártháznál

rendőrök pecsételték meg. Egy dömper

(ma Üllői út 453.) a Kossuth Lajos téren

segítségével sikerült betörni a kaput és

egyre több ember verődött össze - írja

behatolni az épületbe. Tény, hogy a ház

Benkő

védői rendőrök őrizetében hagyták el az

Levente

szemtanúk

mondása

alapján.

oldalán

beavatkozó

épületet, s bár az addigra már hatalmasra

„Az

egyre

gyarapodó

tömeg

követelni kezdte, nyissák meg az MDP épületének kapuit, és

a bent

őrzött

nőtt tömeg szidalmazta őket, sértetlenül távozhattak. Közben leszállt az este, és a

káderlapokat osszák szét. Követeléseik a

pártházba

mai szemmel, amikor már a személyi szám

kiszórni az emeleti ablakokból az utcára a

használatát is alkotmányellenesnek tartják,

káderlapok

százait,

amit

meglehetősen anakronisztikusnak tűnhet,

felgyújtottak.

Elégették

a

de a pártház védői bizonyára nem találták

található Lenin, Sztálin, Rákosi-képeket és

annak, mert belülről eltorlaszolták az

műveket is.

amúgy is tekintélyes tölgyfa kaput. Ez

beözönlő

tömeg

elkezdte később pártházban

Az őszi estében magasra csapó

azonban még inkább elmérgesítette a

lángokat

helyzetet: az ostromlók kezében itt-ott

nézték a kerület lakói, és önfeledten

megjelent

egy-két

fegyver,

elsősorban

kóstolgatták a nyolcévnyi diktatúra után

pisztolyok

és

néhány

kispuska.

rájuk köszöntő szabadság ízét, miközben

Valószínűleg

a

Ságvári

elégedettséggel

(ma

láthatóan már meg is feledkeztek azokról a

Gyöngyvirág) utcai rendőrkapitányságról

pártfunkcionáriusokról, akik róluk ezeket a

kerültek ki a fegyverek a felkelők kezébe,

káderlapokat feltehetően összeállították, s

mert amint az később kiderült, az ottani

akiket a rendőrök eközben bekísértek a

rendőrök

pártház

kapitányságra, majd később szabadon

ostromlóival. Ahogy az már lenni szokott,

engedtek. A pártház ostromának végül is

ma már kideríthetetlen, ki lőtt először, de

sem sebesültje, sem halálos áldozata nem

tény, hogy valamikor délután eldördültek a

volt." (Benkő Levente: I. m.: 10. l.)

rokonszenveztek

Endre

nyilvánvaló

a

lövések. A pártház védői az emeleti

A kerület október 26-án tüzérségi tűzre

ébredt.

Szovjetunióból

hogy

október

26-án

és

Pestszentlőrincen az Üllői úton folytak

Romániából idevezényelt szovjet csapatok

súlyos harcok. A hősi halottak 20-56 év

Cegléd

közöttiek, és elsősorban fizikai dolgozók.

felől

A

kitűnik,

érkeztek

a

fővárosba.

Pestszentlőrincen az Üllői úton haladtak.

Halálukat ágyúlövedék roncsolása okozta.

Mivel a lajosmizsei vasútnál farönkökkel

A harc másnap a kijárási tilalom

megrakott tehervagonokat torlaszolt össze

ellenére is folytatódott. Valószínűleg ezen

a lakosság, a tankok a barikádokat

napok

szétlőtték. A páncélosok egy része a

emberek a kerület déli határában, a vecsési

Ferihegyi úton próbált meg a bejutni a

bekötőútnál felállított Steinmetz-szobrot.

főváros

belső

kerületeibe.

valamelyikén

l.) "A repülőtértől északra azonban a ütköztek.

gerillaharc

Igazi

az

Október 28-án fordulat állt be a forradalom

kemény

le

(Lásd:

Gosztonyi Péter: A magyar Golgota. 252.

forradalmárok

döntötték

ellenállásba

Délután

fél

kettőkor Nagy Imre azonnali tűzszünetet rendelt el, és utasította a fegyveres erőket,

A

hogy csak önvédelemből lőjenek. Majd fél

forradalmárok rajtaütésszerű támadásokat

hatkor a miniszterelnök rádiószózatban

intéztek a tankok ellen, majd szétszóródtak,

jelentette be, hogy az elmúlt napok

később újra összegyűltek. A felkelők között

eseményeit

sok lőrinci illetőségű katona volt, köztük

forradalomnak minősíti az új - október 27-

számos tiszt is, akik miután hazalátogattak,

én

ott

felkelő

szüntette meg az Államvédelmi Hatóságot,

csoportoknál, tanácsaikkal segítve azokat.

és megígérte, hogy tárgyalásokat kezd a

Az

szovjet

ragadtak ő

a

különböző

irányításukkal

folyt.

menetében.

páncéltörő

és

alakult

nemzeti -

demokratikus

kormány.

csapatok

Rendeletben

azonnali

légvédelmi lövegeket állítottak fel a Vörös

visszavonulásáról. (Lásd: A forradalom

Hadsereg útja mentén a keresztutcákban."

hangja - magyarországi rádióadások 1956.

(Benkő Levente: I. m.: 11. l.)

október 22-november 9. Századvég Kiadó

A harcok súlyosságát jelzi, hogy ezen a napon Pestszentlőrinc lakosai közül

Bp. 1989. 131132. 1.) A

bejelentés

következtében

a

hatan vesztették életüket. A kerület halotti

fővárosban csitultak a harcok. Úgy tűnt,

anyakönyve sok mindent tartalmaz az

normalizálódik

áldozatokról. Nemcsak nevüket, születési

élelmiszer-szállítmányok is érkeztek.

évüket,

foglalkozásukat,

de

az

élet.

Vidékről

haláluk

"A lőrinci piacon feltűnt két vecsési

helyszínét és okát is. Ezekből az adatokból

parasztszekér. Almát és körtét hoztak. Nem

kértek érte semmit. Nekünk hozták. A

kíséretében már a Forradalmi Bizottság

kocsikról

már

első ülésének a jegyzőkönyvét is hozza.

nevüket

se

hiányzott tudjuk.

a

névtábla,

Névtelenül

is,

Kimondja

a

bizottság,

utólagosan is őszintén köszönjük!" A

valamennyi

köszönet a főszerkesztő Bősz Jenő tollából

felhasználásával

jelent meg a Lőrinci Újság hasábjain

lakosságának közellátásáról, vagyoni és

néhány nappal később. A forradalmi

személyi

írócsoport

következtében

szerkesztésében

megjelent

rendelkezésre

hogy

álló

gondoskodik

biztonságáról.

A

hajléktalanokká

eszköz a

város harcok váltak

Lőrinci Újság egyetlen példánya látott

elhelyezése végett sürgősen megállapítja,

napvilágot november 3-án.

melyek

Október 30-án megkezdődött a szovjet

csapatok

kivonása

az

helyiségek.

e

célra

igénybe

Határozatilag

vehető

kimondja

a

Budapest

bizottság, hogy a harcok alatt hősi halált

területéről, amely október 31-re be is

haltakat a város saját halottainak tekinti, s

fejeződött.

azokat díszsírhelyen, a város költségén

A településeken a tanácsrendszer

ünnepélyes formák közt helyezik örök

helyett új vezető testületek alakultak

nyugalomra.

önszerveződéses alapon.

november 3. I. évfolyam 1. szám 3. l.)

Október 30-án Pestszentlőrincen is megalakult

az

Ideiglenes

Bizottság.

A

Kossuth

Forradalmi Lajos

téren

szétosztott gépelt szórólapok egy példányát őrzi Helytörténeti Gyűjteményünk.

(Lőrinci

Újság

1956.

A Lőrinci Újságnak a kerület hírei rovatából tudjuk meg, hogy megindult Pestszentlőrincen több párt szerveződése. Az utolsó gyors hír előrevetíti a bekövetkező események árnyékát.

A bizottság tagjainak sorában a

"Legfrissebb jelentésünk szerint újabb

társadalom minden rétege képviseltette

szovjet csapategységek lépték át a magyar

magát: ügyvéd, mérnök, orvos, pedagógus,

határt. Az egységek útjukban megszállják

pap,

az állomásokat, repülőtereket.

kisiparos,

katonatiszt,

egyetemi

hallgató. Jelentős részük mégis a kétkezi

(Lőrinci

Újság 4. l.)

dolgozók közül került ki, 26 főből 12, ami

A hír nem volt alaptalan. A legfelsőbb

azt igazolta, hogy a változást a dolgozók

szovjet pártvezetés a magyar "zendülés"

éppen úgy kívánták, mint az értelmiségiek.

leveréséről döntött. A feladattal Zsukov

A közölték, megjelenő

hírt

nemcsak

hanem Lőrinci

a

szórólapokon

november Újság

a

3-án névsor

marsallt bízták meg. (Molnár Miklós: Egy vereség diadala - a forradalom története. Bp. 1991. 193. l.)

A rendszerváltás után számtalan olyan

megakadályozzák a leszállást. A forgalmi

mű látott napvilágot, amely az 1956-os

épület elé egy páncélautó érkezett, amiből

Forradalom és Szabadságharc eseményeit

szovjet katonák ugráltak ki, és percek alatt

vizsgálja, illetve azok dokumentumait

megszállták az irányító tornyot. A vezénylő

gyűjti össze, teszi közkinccsé.

tiszt közölte, hogy a repülőgépek le- és

A következőket olvashatjuk ezekről a napokról:

felszállása nincs engedélyezve. Indokul azt hozták fel, hogy a csapatok elszállításához

"Egy nappal azután, hogy október 31-

biztosítják a repülőteret. A következő

én hajnalra a magyar fővárost elhagyta az

napokban azonban egyetlenegy szovjet

utolsó szovjet páncélos is, megkezdődött az

repülőgép sem szállt fel vagy le, tehát az

országban

szovjet

indok már akkor nyilvánvalóan hamis

hadosztály átcsoportosítása, illetve azok

volt." (Igazság 1956. november 3. 1956

megerősítése

sajtója. Tudósítások Kiadó. Bp. 1989.)

állomásozó újabb

öt

egységekkel.

A

fővárosból kivonuló egységek egy része

Látszólag

pedig

rendeződött

a

eltűnt szem elől, és ide-oda keringett az

helyzet. Megszűntek az utcai harcok,

országban, azt a látszatot keltve, hogy

kezdték

kivonulni készülnek. Másik része pedig

közlekedés megindult, üzletek nyitottak ki,

Budapest határától pár száz méterre

s a gyárakban november 5-re tervezték a

megállva beásta magát. A "kivonuló"

munka megkezdését.

haderők

eközben

Magyarország

megszállták

stratégiai

pontjait,

a

a

romokat

eltakarítani,

a

A magyar forradalom ugyanekkor már utolsó óráit élte. Miközben a felkelő

repülőtereket, a Duna- és a Tisza-hidakat,

csapatok

a főútvonalakat.

tagjai otthonaikba tértek, hittek a szovjet

Ez

történt

Pestszentlőrinchez

a

közigazgatásilag

tartozó

létszáma

megcsappant,

mert

csapatok kivonulásában, bíztak a Nyugat

Ferihegyi

segítségében, aközben november 2-án

repülőtérrel is. November 1-jén hajnalban

Magyarország területén két teljes szovjet

a repülőtér szolgálattevői, akik éppen a

hadsereget

segélygépek

hadrend

fogadására

készültek,

csoportosítottak számút,

és

a

át, 8.

a

13.

páncélos

harckocsik dübörgésére figyeltek fel. A

hadsereget. (Gosztonyi: A magyar Golgota

tankok ötös rajokban érkeztek, és a

Bp. 1993. 250. l.)

körülbelül 50 páncélosból álló alakulat körbefogta Ferihegyet. Reggel hét óráig csend volt, akkor páncélosok gördültek a kifutópályák

betonjára,

hogy

November 3-án estére teljesen körbe volt zárva Budapest.

November 4-én hajnalban 4 óra 15

katonai parancsnoka kereste telefonon. A

perckor megindult a szovjet csapatok

Nagy Imre-kormány utolsó fegyveres erői

általános támadása.

Király Béla vezetésével a szabadság-hegyi

Pestszentlőrinc

ismét

felvonulási

határőrkörletben

rendezkedtek

útvonal lett, éppen úgy, mint október 24-

vezérőrnagy

Hideg

26-án. Ezúttal azonban a korábbinál sokkal

hosszabb beszélgetés zajlott le, melynek

nagyobb erőkkel kellett szembenéznie. Az

során Hideg tájékoztatta Király Bélát a

ellenállás is elszántabb lett.

lőrinci forradalmi erőkről, és kijelentette,

és

be.

József

A

között

A nap folyamán a meglévő ágyúkat

hogy csoportjuk a végsőkig harcolni fog a

a felkelők újabbakkal egészítették ki.

szovjetek ellen. A beszélgetés befejezése

Elsősorban

útját

után az addig távol lévő Molnár Károlyt -

keresztező számos mellékutcában állítottak

akit később halálra ítéltek - tájékoztatta

fel

37

a

Vörös

milliméteres

Hadsereg és

85

bajtársa a dialógusról, és Molnár is arra

légvédelmi

és

az álláspontra helyezkedett, hogy a harcot

páncéltörő lövegeket, úgy, hogy azokkal be

folytatni kell. Már ezen a napon is volt

lehetett lőni a Vörös Hadsereg útjának

kisebb összecsapás a térségben, komoly

jelentős részét, és mégis valamennyien

tűzharc azonban november 8-án zajlott le.

fedezékben voltak... A lövegek kezelését

A tűzharc során a csoport nagy része

általában

szétszóródott." (Mai nap 1990. október.

milliméteres

közepes

könnyű,

katonatisztek

irányították,

a

legénységet azonban civilek alkották, akik

20.)

között nem egy 13-16 éves gyerek is volt. "A szovjet tankok ezúttal már nem

A fegyveres harcok egyre több áldozatot

követeltek.

November

első

hagytak kétséget afelől, hogy rendelkeznek

hetében 12 lőrinci lakos vesztette életét a

tűzparanccsal. A lakosság megfélemlítése

helyi harcokban, köztük két hivatásos

céljából gyakran találomra is belelőttek

katona, két sorkatona, igazolva, hogy a

épületekbe, ezért a lakosság levonult a

magyar katonai alakulatok felbomlásakor,

pincékbe." (Benkő: I. m.: 19. l.)

a

November

6-án

hazaigyekvő

katonák

a

felkelők

drámai

segítségére siettek, katonai tanácsokkal

telefonbeszélgetés zajlott le a XVIII.

segítették őket. A többi áldozat, akiknek

kerületi

foglalkozását is bejegyezték a halotti

kapitányságon

tartózkodó

forradalmi csoport vezetője, Hideg József

anyakönyvbe,

és Király Béla között:

Életkoruk 20-56 év közötti. Az áldozatok

munkásember

volt.

"A csoport vezetőjét Király Béla

életük legszebb szakaszában voltak. A

vezérőrnagy, a nemzetőrség és Budapest

jelölt helyszínek ismét az Üllői út egy-egy

pontja, tehát ott volt főként fegyveres

Ezután már drámai gyorsasággal peregtek

ellenállás.

az események.

Sajnos, az áldozatok száma ezzel még

korántsem

legsötétebb

végleges.

napja

Otthonunk

november

8-ának

délutánja volt. A

Még felettünk,

1-2 majd

ágyúgolyó egy

süvített

becsapódott

a

benzinkút előtt. Közvetlenül utána a pékség előtti villanypóznát találta derékba egy

családok

élelmiszer-tartaléka

lövedék. A szétspriccelő repeszek a sorban

megfogyatkozott. Az Üllői út Vecsésre

állók közé vágódtak. Azokat érték, akik az

kivezető szakaszán működött akkor egy

Üllői út felőli részen álltak. Rengetegen

pékség, a Fröhling pékség, a 472. számú

megsérültek, s az eseménynek sok halálos

házban. A műhely és üzlet az Üllői út -

áldozata is lett. Aki tudott, elszaladt, de

Vecsési utca - Rába utca által határolt kis

egypáran összefogtunk, és a kiskapun

háromszögben

keresztül

állt,

a

mai

benzinkút

közelében. A pékségben november 8-án is

a

sebesülteket

behoztuk

az

utcáról, s egy üres telekre vittük."

dolgoztak. A zavaros, bizonytalan időben

Sajnos, a legtöbb sérültön már nem

az Üllői úton lévő ajtót nem nyitották ki,

lehetett segíteni. A két gránátbecsapódás

hanem a Vecsési utca felőli hátsó ajtón

16 ember életét követelte, akik közül 15-en

engedték be az embereket.

azonnal, vagy elsősegélynyújtás közben

Itt adjuk át a szót Tóth Ferencnek, aki jelen volt a kenyerek kiadásánál, illetve a sorban állók beengedésénél segédkezett. Emlékezetében így él november 8-a: „Már osztottuk a kenyereket, amikor az

Üllői

úti

laktanyában

ismeretlen

haltak meg. Békés polgárok voltak, 13-81 éves kor között, kenyérre vártak. Tragikus haláluk értelmetlen volt. Ismereteink szerint a fegyveres harc Pestszentlőrincen

november

8-án

személyek lőni kezdtek. Közben egy lövés a

befejeződött. Ugyanezen a napon szűnt

TÜKER sarkánál lévő kis házat, egy másik

meg az ellenállás Budapest kerületeinek

a Háromszék utca 17. szám alatti ház

többségében is. Nálunk a harcok fő

ereszét találta el. Ettől jó néhányan

színtere az Üllői út, a Gyömrői út, a

megijedtek és hazamentek. A laktanyából

Ferihegyi repülőtérre vezető út, illetve a

továbbra

Felsőcsatári út volt.

is

hallatszottak

a

lövések,

amelyek most más irányba tartottak. Nem sokkal

ezután

Pest

felől,

mintegy

1956 eseményeinek feltárása és értékelése a történettudomány legfiatalabb

válaszként, ágyúszó dördült, s hallani

területe.

Pestszentlőrinc

lehetett, amint a lövedék elhúz felettünk.

esetében is így van.

históriájának

A

gyűjtés,

kutatás

tovább

alkalmával

folytatódik.

virágot

az

emlékhelyekre! ***

Ha

részletesebb

eseménytörténetre

A legújabb kor margójára

és

nevekre vagy kíváncsi, lapozd fel a Pestszentlőrinc

Krónikája

(1960-1990)

235—245.

oldalait, illetve Tary Imre: Bürök című emlékezését. (Emlékezések, tanulmányok

A

címben

jelzett

időszakban

Pestszentlőrinc múltjáról II. k. 77-95. l.)

kerületünk jelentősen fejlődött. Tekintettel

Olvasd el az In memoriam Dr. Balogh

arra,

György című írást! (Városkép 1996.

Pestszentlőrinc és Pestszentimre együtt

október)

alkotja Budapest XVIII. kerületét, rövid

hogy

1950.

január

1-től

számvetésünket is csak az új közigazgatási Kérdések -

Honnan

egységre vonatkoztatva végezhetjük. indultak

kerületünkben

forradalmi események? Miért? -

Pestszentlőrinc

térségében

kerület hol

voltak 1956 őszén a leghevesebb harcok? Miért? -

rendszerét,

gázvezeték-

közvilágítását

jelentős

mértékben építették tovább. Szinte a földből nőttek ki új lakótelepeink,

katonai

egészségügyi intézményeink.

alakulatok

a

repülőtér

Gondolj

annak

stratégiai jelentőségére!

iskoláink,

óvodáink,

Nézzük a legfontosabbakat! 1962-ben, a régi Szent Lőrinc-

Milyen volt Pestszentlőrincen a

puszta történetében sokszor emlegetett

felbomló magyar hadsereg és a

Szála erdő helyén 76 katasztrális holdon

rendőrség

szellős,

magatartása

az

események során? -

vízhálózatát,

Milyen taktikát követtek az orosz térségében?

-

A vizsgált 30 esztendő során a

Pestszentlőrincen emléket

a

Szabadságharc

nyílt

felületekkel hol

állítottak

Forradalom

és

áldozatainak?

Keresd fel és fotózd le! Évfordulók

rendszerű, levegősített

nagy

zöld

Lakatostelep

építése kezdődött. A cél 2 000 lakás megteremtése volt.

Hamarosan sor került a mai Szent

A Havannatelep két nagy iskolája

Lőrinc-lakótelep alapkőletételére is. Az

1979-ben illetve 1981-ben nyitotta meg

építkezések 1975-re fejeződtek be.

kapuit.

Az

új

építkezéseknek

is

Az 1976-os évben kezdődik, 1977

köszönhető, hogy kerületünk lakosságának

szeptemberére fejeződik be a Sportcsarnok

száma

000-rel

építése. A mintát Dunaújvárosban találták.

következtében

Ott áll ma is egy könnyűszerkezetes,

1960-1970

növekedett,

között

24

melynek

elodázhatatlan

szükségként

jelentkezett

iskolák, óvodák, bölcsődék építése.

Kerületünk

Légikikötőnk, Ferihegy is újabb terveket

készít

ezekben

fejlődése

1980-85

közötti időszakban is igen figyelemreméltó

években.

eredményeket vallhat magáénak. Immár

Biztosítani kívánják, hogy három gép

106 000 polgártársunk él a kerületben:

helyett

lehessen

Mintegy 60 000 aktív dolgozó, 20 000

készen

nyugdíjas és 26 000 iskolás, óvodás,

tizenegy

egyidejűleg

az

acélvázas sportcsarnok.

gépmadarat indulásra

felszállópályára állítani. A kifutó építése természetesen a hangárok és az irányító központ

bővítését

is

igényelte.

bölcsődés. Kerületünk települési arculatát a

A

80-as években is a családi házas jelleg

létesítmény fejlesztése tette lehetővé, hogy

határozta meg. Igaz, a lakosságnak közel

a MALÉV gépei 1973-ban már Európa

40 százaléka már lakótelepen él.

összes, a Közel-Kelet és Észak-Afrika 25

Néhány

számadat

ebből

az

országának 35 városába vihessék utasaikat.

időszakból. A 80-as évek első felében 2

Pestszentimre területén megépült az

824 lakás épült fel. Ezzel a kerületben lévő

a csatornahálózat, mely megszüntette a

otthonok száma 36 413-ra emelkedett, és

terület jelentős részének vizesedését.

hozzávetőlegesen 2 300 otthonba került új

Olvashattunk

már

az

Állami-

tulajdonos.

lakótelep lebontásáról, és a helyére épülő

Ebben az időszakban fejeződött be

Havannatelepről. Az új lakótelepen az első

a mai polgármesteri hivatal és postahivatal

házak 1978 nyarán épültek fel, és a teljes

építése is.

építkezés 1985-re fejeződött be. Ezzel a

Befejeződik

a

kerület

kiépítése,

ivóvíz-

vállalkozással - Virág Csaba tervei alapján

vezetékének

- kerületünk legnagyobb lakótelepe épült

pestszentimrei Belsőmajorban. Ehhez a

fel.

hálózathoz

növelni

utolsóként

kellett

az

a

ivóvíz

mennyiségét. Meg is építik a Gilice téri tároló medencét, és 1983-ban az "óriás

kelyhet" a Lakatos utcában, mely 3 000

részletesebb képet ad a Fővárosunk XVIII.

köbméter vizet tárol.

kerülete című kiadvány.

Tovább nőtt az igény új iskolák, új tantermek építésére. 1980-ban a kandó téren, 1982-ben a Kastálydombon, 1983-ban a Vajk utcában, majd a Táncsics utcában épülnek iskolák Az olvasók birtokba vehetik az új főkönyvtárat,

majd

1984

őszén

a

gyógyulást keresők a szakorvosi rendelőt. 1985-1990

között

felépült

a

Rendszerváltozás városunkban

Gloriett-telep, az Alacskai úti lakótelep. Ebben

az

időszakban

oktatásügyünk kapott legtöbbet. Felépült a

A politikai változások és - miként

Nagykőrösi úton a Podhorszki János

az

Általános Iskola, új lakótelepünkön a

Pestszentimrén is 1989-ben indultak el

Tövishát

utcában

erőteljesen.

Általános

Iskola,

a

Benedek

régi

Elek

országban

-

Pestszentlőrincen

és

téglagyárunk

Az 1988-as esztendő végén bontott

területén a Pogány Frigyes Építőipari

zászlót otthonunkban a Perem Klub. Igazi

Szakközépiskola és Gimnázium valamint a

tevékenységét 1989 első napjaiban kezdte

hamarosan nemzetközi hírre emelkedő

el. Az egyesület feladatának tekintette:

tanintézetünk,

otthonunk helytörténetének megismerését

a

két

tanítási

nyelvű

Karinthy Frigyes Gimnázium. 1990-ben városrészeiben

-

a

kerület

megkezdődik

és megismertetését, helyi egészségügyi, egyes

oktatásügyi, társadalompolitikai problémák

helyi

megvitatását csakúgy, mint a magyarság

kábeltelevízió adása.

történelmének, sorskérdéseinek feltárását

Az 1960-1990 közé eső időszakról adott

képünk

törekedett

megközelítőleg

teljességre.

Amit

sem

és ismertetését. Céljuk volt továbbá "a helyi

demokratikus

önkormányzat

adott,

megteremtésének hatékony támogatása, a

légifelvétel volt, mely az egészet mutatta,

politikai kultúra fejlesztése, kisközösségek

természetéből adódóan nagy vonalakban.

szerveződésének elősegítése" is.

Az ország légikikötőjének városához ez

A

még talán stílusos is. A legújabb korról

szeptemberében

kerületi

tanács felhatalmazta

1989 a

tanácselnököt, hogy kezdeményezze az új

önkormányzati választásokig a Kerületi

pártérdekek,

Érdekegyeztető Tanács létrehozását, és

érvényre jutásának terepe."

kérje fel az újonnan alakult pártokat, mozgalmakat a részvételre. összefogással

lépéseket

tenni

demokratikus

közéletünkért,

közérzet

Az 1990-1994 közé jutó időszakban Endre látta el.

határozottabb

átalakulásért,

állampolgári

kapcsolatok

a polgármesteri teendőket dr. Molich

Itt is nemes célok körvonalazódtak: közös

személyi

a

a helyi

javításáért.

Az

Erre

időszakra

dr.

Mester

1995 novemberében bonyolították a

helyi

kisebbségi

önkormányzati

választásokat. A választásokon a német,

fontos szerepe volt kerületünkben az

horvát

Önkormányzati

képviselethez.

Koordinációs

az

Lászlót választották meg polgármesternek. le

A rendszerváltozás esztendejében

választott

1994-ben újabb választásokra került sor.

a pártok és szervezetek mellett egyházaink is bekapcsolódtak.

szabadon

önkormányzat mandátumának lejártával

A

Kerületi Érdekegyeztető Tanács munkájába

első

és

roma

kisebbség

jutott

Bizottságnak. A

bizottság

célja

volt:

a

demokratikus pártok és civil szervezetek bevonása

a

politikai

előkészítésébe.

Informálni

pártokat

arról,

átalakulás kívánta

miként

a

alakult

Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati Képviselőtestületének állandó bizottságai

Pestszentlőrinc és Pestszentimre fejlődése 1985-1990 között. Tájékozódott az 1990-es esztendő

zárszámadásáról

és

A fentiekben vázolt törekvések is ahhoz,

hogy

1990

novemberében új önkormányzat alakuljon. Az első testületi ülésen az önkormányzat korelnöke a következőket mondta. "Az

Bizottság 2. Költségvetési Bizottság

költségvetéséről. hozzájárultak

1. Egészségügyi és Környezetvédelmi

önkormányzati

választás

jelentős történelmi esemény. Ügyelni kell arra, hogy ne legyen a testület önös

3. Lakásügyi Bizottság 4. Oktatási, Közművelődési és Sport Bizottság 5. Pénzügyi Bizottság 6. Szociális Bizottság 7. Településfejlesztési Bizottság 8. Testületi és Ügyrendi Bizottság 9. Vagyongazdálkodási Bizottság

meg

1997. február 5-én alakult

- Kik azok a világhírű tudósok, akik a XIX.

Pestszentlőrinc-Pestszentimre

század utolsó évtizedeiben Puszta Szent

Magisztrátusa, melyet azzal a céllal hívott

Lőrinc nyaralótelepen laktak?

életre

- Mely tudományágakban jeleskedtek?

a

kerület

polgármestere,

rendszeresen

kikérje

tevékenykedő

nagyobb

az

itt

hogy

élő

és

vállalkozók,

a

- Hol és kiknek állítottak kerületünkben mellszobrokat?

kultúra területén és az egyházi életben

- Ki volt az a világhírű technikus-feltaláló,

dolgozók

aki

véleményét

Pestszentlőrinc-

Pestszentimre időszerű feladatairól.

ugyancsak

a

nyaralótelepen

élt

családjával a századfordulón? -

***

Mely kiváló

polgáraink

síremlékét

keresheted fel a mai temetőnkben? (Tudode hol voltak legrégebbi temetőink?)

Annak érdekében, hogy

- Tudakold meg díszpolgáraink neveit, és

otthonosan élj lakóhelyeden,

azt, mivel érdemelték ki a település részéről a legmagasabb elismerést?

ismerkedj meg életmódjával!

2.

I. Jó, ha tájékozódsz a következőkről: -

Ki

a

polgármester

és

kik

az

alpolgármesterek? Mi a hatáskörük? - Hány főből áll a helyi képviselő-testület? - Miként működik a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálata? - Az egyes irodák hatáskörébe milyen ügyek tartoznak? -

Mikor

vannak

kerületünkben

országgyűlési képviselőinek fogadóórái? Milyen kérdésekkel fordulhatsz hozzájuk? -

Mely

nemzetiségek

kerületünkben

rendelkeznek önkormányzati

képviselettel? II. Mit tudsz az itt élő emberekről? 1.

- Hányan élhetnek ma kerületünkben? - Milyen lehet a fiatalok és idősek aránya? (utcai

megfigyelések,

információk,

kerületi

nyilvántartási közvélemény-

kutatások segíthetnek.) - Milyen környezetben él főként az idősebb generáció, illetve a fiatal családok? Mivel magyarázod ezt? 3. - Milyen társadalmi gondokról tudsz lakókörnyezetedben? - Kiktől kaphatnak segítséget a rászorulók? (Önkormányzati

lehetőség,

karitatív

szervezetek stb.) Mit kell tennie annak, aki segélyre szorul?

- Milyen foglalkoztatottságokkal segítik a munkanélkülieket? Hol láttad dolgozni

III. Mit tudsz településünk arculatáról?

őket?

1. - Jegyezd meg történeti múltjának három

4.

nagy periódusát! (Ősi falu, majorság,

- Környezetedben milyen az iskolázottság

modern

jellemzője?

tartott létük?)

-

Fontosnak

tartod-e

az

érettségi

település.

Mely

századokban

- Melyek a közigazgatásilag már önállósult

megszerzését?

településünk életének nagy fordulópontjai?

- Indokold a véleményed!

Évszámok?

- Van-e olyan ember a környezetedben, aki

- Ismerd meg lakótelepeink nevét! A tiéd

valamilyen okból nem fejezte be a nyolc

névadójáról mit tudsz?

általános iskolát? Beszélgess vele, tudd

-

meg az okát!

különbségek vannak belváros és külváros

- Ismersz-e olyan lakossági közösségeket,

között általában, azon belül egy kertváros

amelyek kellemes, hasznos programokat

és egy lakótelep között! Te melyiket

szerveznek? Mi a véleményed ezekről,

részesíted előnyben? Miért?

Gondold

végig,

milyen

lényeges

csatlakoznál-e hozzájuk? 2. 5.

- Hol vannak a különböző egyházak

Hasznos ötletek a mindennapjainkhoz.

templomai kerületünkben?

Tudd meg!

- Kik voltak a helyi egyházak múltjának

-

Hogyan

intézheted

nagyszüleid gyógyszervásárlási

el,

hogy

idős

közgyógyellátásban, kedvezményekben

nemcsak templomépítő, de a település gondolkodását

is

erősen

befolyásoló

egyéniségei?

részesülhessenek?

- Miként vállaltak életmentő szerepet a II.

- Mit kell tennie annak, aki segélyre

világháborúban akkori papjaink?

szorul? - Milyen hivatalos kötelezettséggel jár, ha

3. Melyik fontos ipartelepítő tényező

építkezni akarsz?

vonzotta ide a XIX. század végén a

- Mi a feladata a magánvállalkozást

külföldi tőkét?

kezdeményezőknek?

- Hol helyezkedtek el, és milyen jellegű

- Mi a tennivalód, ha új lakó vagy a

gyárak voltak ezek? (Lásd: Múltunkról

kerületben?

dióhéjban című fejezetet)

- Vannak-e ma sikeresen működő ipari

- Ki a névadója?

üzemeink? Melyek ezek?

- Tudsz valamit a fejlesztésének terveiről? -A repülőtér térsége melyik közigazgatási

4.

területeken helyezkedik el? Jó lenne, ha

- A közelmúltban mely jellegzetességekkel

meglátogatnátok akár osztályotokkal, akár

gazdagodott lakóhelyed arculata? Szerinted

családi keretek között!

mely létesítményei felelnek meg legjobban a mai életvitel követelményeinek?

3.

-

- Melyik autópályára tudsz felhajtani

Hol

vannak

a

legfontosabb

középületeink?

legkönnyebben kerületünkből?

- Hol vannak bankok, pénzintézetek

- Milyen irányba visz ez az út?

kerületünkben? - Hol van az Első Pesti Telefontársaság

4.

épülete? Tudd kezelni a telefonkönyvet!

-

Otthonodból

melyik

közlekedési

eszközzel juthatsz el a Városházánkhoz? IV.

Mi

tudsz

közlekedési

lehetőségeinkről?

V:

1.

létesítményeinkről?

- Milyen közlekedési eszközzel juthatott el

1

a Puszta Szent Lőrinc-i lakos 1901-ben

- Jártál-e már a helyi Szabó Ervin

Pestre?

Könyvtárban?

- A Belváros megközelítésnek milyen

-

lehetőségei vannak ma lakóhelyedről?

lehetőségeket kínál hasznos időtöltésre?

- Mely vasútvonalak haladnak át ma

Kísérd figyelemmel programjait!

kerületünkön,

hol

megállóhelyeik?

vannak

Tudd

kezelni

Melyek

Az

olvasáson

a

a

főváros

legnagyobb

milyen

- Milyen szerepet töltenek be a külvárosok

2.

3. ország

repülőterére,

még

- Hol vannak művelődési házaink? művelődési házai?

Az

kívül

kulturális

2.

pályaudvarai?

-

tudsz

a

menetrendet! -

Mit

a

hogyan juthatsz ki?

egyetlen

nemzetközi

- Sportcsarnokunk programjain szívesen

Ferihegyi

repülőtérre

részt veszel-e? Miért?

- A sportrendezvényeken túl még miféle megmozdulásoknak szokott helyet adni a

A második világháború végét jelző Béke emlékművek?

Sportcsarnok? -

Kiket

Az 1956-os áldozatokra emlékeztető

tartasz

személyeknek múltjából?

említésre

helyi

méltó

sportéletünk

(Futballisták,

kopjafák? - Ismerd meg alkotóik nevét!

céllövők,

cselgáncsosok stb.)

8. - Jó lenne tablót készíteni kerületünk

4.

legszebb, illetve legrégibb épületeiről,

- Hol vannak fedett uszodáink?

szobrairól!

- Miként támogatják az ifjúság egészséges nevelését?

[139-148. oldalon képek]

5. - Tudod-e hány általános iskola és középiskola működik ma kerületünkben? - A te iskoládat mikor alapították? Milyen sajátos arculata van? - Melyik középiskolát választanád szívesen tanulmányaid folytatására? Miért? 6. - Láttad-e már a Városház utcában lévő házasságkötő termet? Nézd meg! (Honnan kapta nevét ez az utca?) 7. -

Tudod-e,

hol

vannak

történelmi

emlékhelyeink? Az

1848-49-es

szabadságharc

emlékműve? Az első világháború hősi halottainak emlékműve?